Csoportos külföldi nyelvtanfolyam Dublin – 2009. július 4-25. Beszámolók A tanulmányútra való felkészülést már 2008 szeptemberében elkezdtem azzal, hogy hetente két alkalommal nyelvtanfolyamra jártam. Ez segített abban, hogy a több mint tíz évvel ezelőtt megszerzett tudásomat felelevenítsem, és a szintfelmérőn teljesíteni tudjam az elvárt szintet. A felkészülést a sikeres bekerülést követően sem hagytam abba, egészen az utazásig jártam nyelvtanfolyamra. A tanfolyam első napján megírt szintfelmérőt követően egy nyolcfős, pre-intermediate csoportba kerültem, három magyar kollégámmal együtt, így az itt szerzett tapasztalataimról tudok beszámolni. A tanfolyam minden nap reggel 9-kor kezdődött és a délelőtt folyamán kétszer két órás foglalkozásokon vehettünk részt. Ezeken az órákon a tankönyvünk tematikáját követve főleg nyelvtant tanultunk és nagyon sok kommunikációs feladatot végeztünk el. Hétfőtől csütörtökig minden délután másfél órás beszédkészséget fejlesztő foglalkozásokon vettünk részt. Itt nagyobb létszámban voltunk jelen (15 fő), és egy-egy témakört körüljárva bővítettük szókincsünket és sokat beszélgettünk. Békefiné Nagy Éva – Budapest Szembetűnő különbség a hazai nyelvtanfolyamokkal szemben, hogy fel sem tűnik a könyvhasználat, annyira változatos módszerekkel tanítanak. A tanfolyam során rengeteg játékos módszert tanultam, s bár én nem vagyok nyelvszakos tanár, ezeket a módszereket a saját szakomban is tudom hasznosítani. A továbbiakban a spanyol kolléganővel szeretném tartani a kapcsolatot, mivel ő tanít középiskolában, a többiek általános iskolában oktatnak. A tanfolyam rendkívül hasznos volt, sokkal kevesebb nyelvtani hibát ejtek a beszélgetés során és nem csupán a tanároktól tanultunk, hanem egymástól is. Csak a végén vettem észre mennyire elfáradtam. Fábiánné Kovács Mária – Eger
A három foglalkozást három különböző tanár tartotta, de egymás ritmusát tartva, a másik által megtanított anyagra támaszkodva haladtunk. A szokásos munkatankönyv adta lehetőségek mellett gyakran hallgattunk CD-t is. A csoportok létszáma általában nem haladta meg a 12 főt, de lehetőség szerint ennél jóval kevesebben voltunk, a miénkben például heten. Így mindenkire nagyon lehetett figyelni. Amikor egy-egy nyelvtani szabályt, ragozást leírtunk, a tankönyv alapján gyakorolni kezdtük, először egyedül, majd párban vagy kisebb csoportban. Minden tanárunk nagyon figyelt arra, hogy ne alakuljanak ki állandó párok, változatos módszerekkel érték el, hogy mindenki mindenkivel tudjon kommunikálni. Összefoglalva azt mondhatom, hogy a nyelvtanfolyam nem csak az angoltudásomon csiszolt (nem is keveset), de abban is sokat fog segíteni, hogy diákjaimat jobban fel tudjam készíteni a körülöttünk gyorsan változó világ elvárásaira. Tudom, hogy közülük sokan az Unióban fognak munkát keresni és remélem, e három hét tapasztalatait megosztva velük, kicsit könnyebben boldogulnak majd. Gajda Judit – Orosháza
Érdekes témák vitája, elemzése folyt délutánonként vélemények ütköztetésével, ahol a különböző nációk eltérő világnézeti megközelítése, érdekes ismeretgazdagságot bíztosított az órák menetében. Mint később megtudtam a nyelviskolában nem csak a csoport ismeretszintjére, hanem a tagok változatos nemzetiségi összetételére is odafigyeltek. Még a fogadócsaládokhoz sem került két azonos nemzetiségű tanuló, ezzel is száműzve az anyanyelvi kommunikációt... Újszerű volt a nyelvtanfolyam abból a szempontból, hogy kis létszámú csoportban folyt az oktatás, általában csoport és pármunka alkalmazásával. A terem patkóformába volt berendezve, a diákok szabadon foglaltak helyet, majd véletlenszerű párokat generáltak a közös munkához. Új kihívás volt, hogy csak egynyelvű volt az oktatás a saját anyanyelv kizárásával. Mozgalmas, játékos óravezetés, módszertani változatosság jellemezte az tanórákat. Kifejezetten tetszett, amikor egy morális dilemmát vázolt fel a tanár megvitatásra, ami számos kérdést vetett fel a csoporttagok változatos kora, nemzetisége, attitüdje, nemi, vallási és mindenféle különbségei miatt. Nem csak a nyelvi készségeket, de a tolerancia és a kölcsönös tisztelet, egymás meghallgatása is hangsúlyt kapott. Ajánlom nyelvtanároknak kommunikációs gyakorlatnak magasabb (B’-B2) szint felett. Köszönet az NSZFI Szakiskolai fejlesztési program csapatának is! Egyedülálló élménybe részesültem általuk, miközben ”játszva” fejlődött a nyelvtudásom és új barátokra tettem szert. Hegyi Sándor – Dombóvár
Nagy lelkesedéssel és kíváncsisággal vártam a tanfolyamot, hiszen nem csak egy kiváló lehetőség, de kihívás is egyben egy ilyen nyelvtanfolyam, ráadásul külföldön. A tanfolyamon alkalmazott pedagógiai módszerek meglehetősen változatosak voltak. Legfontosabb cél a nyelvtani órákon is a szóbeli kommunikáció fejlesztése volt. Segítségünkre az alábbi tankönyv állt: Inside Out. Egy-egy megtanult új nyelvtani eszközt mindig 2-3 fős csoportokban gyakoroltuk be, különböző szituációs helyzetekben. Igen gyakoriak voltak a csoportok közötti versenyek. Mindezek motiváló erővel bírtak arra, hogy minél gyorsabban elsajátítsuk az új ismereteket, hiszen senki sem akart visszahúzó erő lenni a csoportban. Mivel a tananyag heti bontásokra volt leosztva, ezért minden pénteken egy ismétlő tesztsorozat megírására is sor került. A tanfolyamon egy új módszert ismerhettem meg, az angol szavak és jelentésük tanítása közben. E tanítási technikát nem csak nyelvórákon lehet eredményesen alkalmazni! Sajnálatos módon sok diáknak gondot okoz egyes –akár szakmai- fogalmak elmagyarázása, definiálása. Ebben segítettek a kis csoportokban játszható játékok; (a) Különböző kis papírlapokra írjuk fel a fogalmak nevét és azok definícióit. A lapokat fordítsuk le, és játszunk velük memória játékot. (b) Hozzunk létre 3-4 fős csoportokat. Minden csoportból 1-1 fő a táblának háttal ül. A tanár felír a táblára egy fogalmat. Feladat az, hogy a háttal ülőszemély kitalálja a felírt szót azáltal, hogy a többiek elmagyarázzák annak jelentését. Az a csoport nyer, amelyik elsőnek kitalálja az adott szót. (c) Bomba játék: a tanár a táblára felragaszt 10 kis lapot, amelynek a nem látható oldalán pontszámok vannak, és néhol a bomba el van rejtve. Miután megalakultak a csoportok, a tanár mond egy fogalmat és elmond rá egy jó, vagy majdnem jó definíciót. A csoport eldönti, hogy helyes volt-e a definiálás. Ha nem, akkor azt, hogy mi volt a hiba. Ha helyesen válaszolt a diák, akkor választhat egy számot. Ha bombát választ, akkor nincs pont, egyébként a választott lap mögötti pontszámot nyeri meg. Ezután jöhet a második csoport. Ha ők egyáltalán nem tudják és passzolnak, az előző csoport rabolhat. Úgy gondolom, hogy ezt a módszereket nem csak én, hanem tanár kollégáim is tudnák alkalmazni. Plavecz Zoltán – Békés
Naponta három egységbe csoportosították óráinkat, ezeken más-más, különböző nemzetiségű diákokkal lehettünk együtt. Nyelvtan, idegen nyelvi szöveg hallgatása, feldolgozása, kommunikáció szerepelt az egyes részekben. A nyelvtani anyag megbeszélése száraz volt, de a gyakoroltatás, a kommunikáció serkentése sokrétű, sokszor játékos feladatokon keresztül történt. Mivel a világ minden tájáról érkeztek diákok, velük csak angolul tudtam beszélni, sokat fejlődött a szókincsem, nyelvhasználatom, a tanárok támogatásával a kiejtésem, és rajtuk keresztül az adott országok kultúrájába, oktatásába, szokásrendjébe is bepillantást nyertem. Lehetőségem nyílt az információszerzésre a munkavállalás, a szakmai szükségletek terén is. Csoportomban több tanár is volt, velük az iskolarendszerről tudtunk eszmét cserélni. A tanárok módszertani fogásai közül is sokat használhatónak ítéltem. Igaz, mi korosztályban eltértünk a középiskolásoktól, de ezek a módszerek ott is alkalmazhatók, természetesen kis csoportok esetén. Például a szavak rögzítésére, szókincs gyarapítására alkalmas a következő játék: a csoportot két csapatra osztjuk, a táblára két oszlopban felírjuk az ABC-t. A csoport tagjai egymás mögé állnak, az első ember a-val, a második b-vel kezdődő szót ír a betűhöz, és így tovább. Az a csapat nyer, amelyik hamarabb készül el az ABC kitöltésével. Szükség esetén a csapat tagjai segíthetik egymást. Árvainé Borits Éva Valéria – Kiskunfélegyháza
A nyelvtanfolyam nagyjából az általam vártak szerint alakult. Csak a nyelvkönyveket kaptuk segédanyagként, illetve néha fénymásolatot a könyvhöz tartozó munkafüzetből. A legérdekesebb játékban két csapatra osztottak minket és mindkét csapatnak az ABC betűit sorban felhasználva kellett egy adott témakörből a megfelelő betűvel kezdődő szavakat a táblára felírni. Ez a játék szerintem sok tantárgynál is jól használható. Féderer Attila – Üröm
Régi angol nyelvkönyvekkel és jegyzetekkel próbáltam meg régi tudásomat feleleveníteni. A délutáni óránál a hangsúly a helyes beszéden és beszélgetésen volt. Különböző érdekes témák kerültek megbeszélésre. Így, például az iskolarendszer a különböző országokban és a tanár-diák viszony. Összességében a legtöbb óra menete nagyon élvezetes és izgalmas volt. Soha első kézből ennyi érdekes nézetet nem hallottam még az eltérő kultúrákból eredő különbözőségekről. A legnagyobb hiányosságot nekem az jelentette, hogy rájöttem Magyarországon az idegen nyelvoktatás nem megfelelő struktúrában zajlik, legalábbis amilyen módszerrel én tanultam a nyelvet. A szavak körülírása idegen nyelven rengeteg problémát okozott számomra, melyet korábban sohasem alkalmaztam. Kiderült, hogy külföldön ez egy elismert módszer, az első pillanattól kezdve így tanulják a kicsik a nyelvet. Értelemszerűen számukra ez nem volt olyan meglepő és nehéz, mint nekem és más magyar társaimnak. Halmágyi Nóra - Budapest
A nyelvtanfolyam első napján 100 kérdésből álló tesztet kellett megoldani, melyet egy rövid, kb. 5 perces interjú követett. E szintfelmérő alapján valósult meg a csoportokba való besorolás. A szavak kiejtését megkönnyítő módszer nagyon tetszett. Az idegen szavak elsajátításakor minden szó esetében külön meghatároztuk, hogy az adott szó hány szótagból áll, és melyik szótagot kell nyomatékosan kiejteni. E módszer hatékonyan és lényegesen javítja a kiejtést. Különösen tetszett az a módszer, mely alapján az osztályt két, esetenként három csoportra osztották fel, majd minden csoportból egy fő úgy foglalt helyet, hogy nem láthatta a táblát. A tanár felírt egy szót a táblára. A csapattagok feladata volt elmagyarázni a szó jelentését. A táblának háttal helyet foglaló személy feladata pedig kitalálni a táblára írt szót. E módszer segítségével a kifejezőkészség fejleszthető, és megvalósítható az elsajátított szavak rögzítése. Fontosnak vélem megemlíteni, hogy a tanárok nem preferálják a szótár használatát. Ha valamely szó jelentését nem érti a hallgató, akkor inkább többféleképpen is elmagyarázzák a szó jelentését, illetve a táblára megértést segítő rajzot készítenek. Kalinák Szabolcs – Sátoraljaújhely
A nap első részében a házi feladatok ellenőrzése történt, melyből kiderült, hogy sikerült-e elsajátítani az előző napon átvett anyagot, mindig volt lehetőség ismétlésre és korrekcióra. Ezután új nyelvtani részeket vettünk, ezek megalapozása feladatok megoldásával történt. A második részben a már értelmezett ismereteket sulykoltuk. Az ebéd utáni órákon, a kommunikáción volt a hangsúly, ilyenkor már kevesebbet írtunk, főleg beszélni kellett változatos témákról. Tudatosan felépített tematika szerint haladtunk napon belül is, és napról-napra is. Gondosan ügyeltek rá, hogy ne legyen túlfeszített a tempó, de azért unatkozni se legyen időnk. Következetes volt a feladat kiadása és a számonkérés is. A tanfolyam összességében sokkal többről szólt, mint csak nyelvtanulás. A város kozmopolita szellemisége, a közös cél megvalósítása érdekében végzett munka, az élhető ország megtapasztalásának élménye alapul szolgál egyfajta fejlődésnek. Főleg latin-európai diákok ezrei lepik el az országot, tudást és jártasságot szerezve maguknak és az országuknak. Ezzel szinte behozhatatlan előnyre téve szert magyar és kelet-európai kortársaikkal szemben. Lucz Tibor – Szigetszentmiklós
Tapasztalt, jól felkészült tanárok oktattak, akiktől nemcsak angol nyelvet, hanem új módszereket is tanultam, ezáltal ezeket az újdonságokat még német nyelvtanárként is fel tudom használni, és alkalmazni fogom. Tetszett a tanárok közvetlensége, rátermettsége, az órák sosem voltak egyhangúak, mindig volt érdekes téma és fejlődési lehetőség is. Nagy hangsúlyt kapott a kiejtés az órákon, mind a szótag-meghatározások, mind pedig a nyomatékos szótagok kiejtése esetén. Jónak találtam az óra elején az érdeklődés felkeltése céljából a témára ráhangoló kis történet elmesélését, amelyet tanárunk John prezentált. A lényeg az volt, hogy a történet elmondása kezdetben nem került befejezésre, és így nekünk nyelvtanulóknak kellett angolul befejezni a történetet, a logika és a fantázia segítségével, majd a végén hallhattuk a megoldást is és ezek a vicces, fogós történetek máris ráhangolóan hatottak a tananyagra. A szövegértési és hallásértést szolgáló szövegeket, dalokat nagyon hasznosnak találtam a tanulás céljából. Jó volt, hogy ismert dallamok csendültek fel a célország nyelvén és mindig sikerélményt jelentett a szövegek megértése, az új szavak elsajátítása. Tóth Ilona – Szerencs
A nyelvtanfolyam nyelvi órákból (heti 25x60 perces órának megfelelő óraszámban tanultuk az angol nyelvet), valamint „social” programokból álltak. Minden nap volt lehetőség délutáni, illetve esti programokon részt venni (dublini kastély, agár verseny, barbecue-party stb.), hétvégén pedig kirándulás szerepelt a programban. Ezeken a programokon szintén fejlődhetett az angol tudásunk (pl. a szövegértés területén). Ezen a nyelvtanfolyamon kiemelt szerepet kapott a kommunikáció, a délutáni foglalkozásokon egy-egy témát körbejárva erősödhetett a szóbeli kommunikáció. A korábbi nyelvi képzésekhez viszonyítva újszerű az volt, hogy több időt fordítottunk a helyes kiejtésre. A nyelvtanfolyam arra is alkalmas volt, hogy új ismeretségeket lehetett szerezni, ami későbbi együttműködés (pl. mobilitás) alapja lehet. A nyelvtanfolyam hiányossága volt, hogy személyszerinti jellemzést, visszaigazolást nem kaptunk. Kovács Dénes – Budapest
A nyelvórákon a tanárok próbáltak változatos módszereket alkalmazni, dolgoztunk egyénileg, párban, csoportban. Többször előre jelezték, hogy másnap „verseny” lesz. Ilyenkor többnyire 3-4 csapatban versenyzett a csoport egymás ellen. Általában az előzőekben tanult kifejezések, szavak kitalálása volt a cél. Amelyik csoport éppen soron következő tagja hamarabb kitalálta, az kapta meg a pontot. Mindenkinek kellemetlen, ha állandóan miatta veszít pontot a csapat, ezért ez elég erős motiváció az unalmas szótanulásra. A dublini nyelviskolában nagy gondot fordítanak helyes kiejtésre, intonációra. A tanárok segítőkészek, kedvesek voltak, az órákon ritkán unatkoztam. Stéger János – Budapest
Módszertanilag rendkívül gazdag, szakmailag kiemelkedően felkészült tanárok oktattak a képzés során, akik a hallgatókhoz közvetlenségükkel, humorukkal és remek empatikus képességükkel motiválták a tanulóikat. Módszereik gazdagsága mutatja, hogy az egyéni feladatmegoldások (pl. tesztírás, szövegértés magnón hallgatott szöveg alapján, házi feladat…) mellett a páros- és csoportmunkára (pl. activiy, gyorsasági verseny, újság készítése adott témában, daltanulás), valamint tanórán kívüli „social program”-ra (tanáraink kíséretében a város felfedezése) is minden nap adódott lehetőség. Az órák kizárólag angol nyelven zajlottak, s ez rendkívül hatékonynak bizonyult számomra. Új módszertani ötleteket, és az SZFP II-ben is használható feladatlapokat tudtam beszerezni. (Köszönöm!!!) Pl. Szavak ellentétpárjának táblára írása csoportbontást követően, tanári instrukcióval. Az osztály 3-4, egyenlő létszámú csoportra bontását követően a tanár mond egy szót (pl. fehér), ezt követően a lehető leggyorsabban és olvashatóan a csoportok egy-egy tagja a táblára írja az adott szó ellentétpárját (fekete). A tanár ellenőrzi kinek a válasza helyes, és ki volt a gyorsabb: az a csoport kap egy pontot. Ezt mindaddig folytatjuk, amíg van a tanult szavakból. Végül eredményhirdetés következik. Hajduné Bihari Ágnes Klára – Szeged
Az órák aktívan, jó hangulatban teltek, köszönhetően a sok versenynek, tesztnek, feladványnak, lényegében játszva tanultunk! A tanfolyam, illetve külföldi nyelvtanulás számomra érdekes eredményeket hozott. Korábban azt gondoltam, hogy a meglévő nyelvtudásomat képes lennék használni, hiszen itthon sikerült. Miután a gép leszállt, rá kellett jönnöm, hogy nem tudok angolul… Mit tanultam eddig? Szerencsére 1 hét utánra sikerült leküzdeni az izgalmat és egyéb akadályokat: hallás, kiejtés. Szóval a rutin a legnagyobb eredmény számomra. Rengeteg szituációban volt részem Írországban, ami mind hozzájárult ahhoz, hogy nyelvtudásom értékesebb lett amellett, hogy lendületet ad a további nyelvtanuláshoz. Úgy gondolom, hogy ezt nagyon nehéz lett volna itthon megszerezni –megkapni. Ezúton is köszönöm a lehetőséget!!!! Kalányos Ferenc – Komló
Csak angol anyanyelvű tanárok tanítottak - így nem volt más választás, meg kellett küzdeni, azért is, hogy megértsem mi a feladat, és még a megoldás/válasz is újabb küzdelmet jelentett. Csak fejlődni és tanulni lehetett - nem volt más választás. John nevű tanárunk óráit, minden nap nagyon vártuk. Ennek nagyon egyszerű oka volt. Minden alkalommal egy rövid feladványt/ történetet mondott el. Meg kellett fejtenünk mi történt logikai feladványt kaptunk. Imádtuk! Egyszerűen rá voltunk „kényszerítve” arra, hogy megértsük és megoldjuk a feladatot. (Nagyon nagy dicsőség volt, ha valakinek sikerült!) A megfejtést angol nyelven kellett elmondani, természetesen volt, amikor már kézzel, lábbal, mindennel magyaráztunk, mire sikerült megértetnünk, hogy mire gondoltunk. Nevetve, kacagva tanultunk, segítettük egymást... Wágner Vanda Marianna – Kecskemét
A nyelvtanfolyam legfontosabb pillére, hogy az iskolán kívül mindenkinek a saját nyelvtudása alapján kell boldogulnia. Személyes véleményem szerint ez volt a leghasznosabb, legjobb formája a nyelvtanulásnak. Az iskolában kis létszámú csoportokban folyt az oktatás. Mindenki a saját nyelvi szintjének megfelelő csoportba kerülhetett. A foglalkozások érdekesek, néha viccesek voltak, jól éreztük magunkat az iskolában. A tanárok próbálták kerülni a frontális oktatást, inkább a projekt módszereket alkalmazták. Az iskolában és az órákon nagyon jó volt érezni a nyugalmat, békét. Nem volt ideges senki, nem siettünk sehova, mindenki tudott és akart figyelni, közös volt a cél. Nyelvtanáraink rengeteg ötlettel gazdagítottak a tanítási módszereket tekintve. Volt egy olyan játékos feladat, amelynél egy táblázat készült a táblán, azonos számú oszlopokkal, sorokkal. Az a csapat nyert, aki előbb ért végig egy oszlopon vagy soron. A négyzetekben feladatok voltak, például kiejtés, melléknév-fokozás, kifejezés stb. Aki helyesen válaszolt, az a csapat besatírozta a négyzetet. Ha úgy választottunk feladatot, akkor a másik csapatnak keresztbe lehetett tenni. A mi csoportunk nyelvkönyvet, munkafüzetet, autentikus anyagokat, CD-ROM-ot használt. Kiegészítésként: A tanulmányi út lehetőséget adott arra, hogy repülőgéppel utazzak, amire előtte még nem volt lehetőségem. Megismerhettem egy csodálatos országot, ahol az emberek mentalitása nem hasonlítható a mienkéhez, annak ellenére, hogy rengeteg náció él Írországban. Úgy gondolom, sokat számított az is, hogy ki milyen családnál lakott. Nekem nem volt problémám, csak néha a tisztasággal és a halas szendviccsel. A hétvégi programok változatosak voltak, gyönyörű helyeken jártunk. Busz vitt-hozott minket, jól meg volt szervezve. Rengeteg pub-ot meglátogattunk, nagyon tetszett a dohány-füstmentes szórakozás. Németh Kornél – Székesfehérvár
A nyelvórákon különféle feladatokat kaptunk, voltak köztünk ismerősek és ismeretlenek is. A számomra ismert feladat típusok, például a kihagyott helyekre szavak beírása, beszéd hallgatása, majd kérdésekre válaszolás, képleírás, fogalmazás, kiejtés gyakorlása stb. Az számomra ismeretlenek, játékosabbak voltak. Ilyenek pl. a rendhagyó igék gyakorlása labdával, vagy szókincs gyakorlása hatszögekkel stb. A nyelvtanfolyam alatt ír családoknál volt a szállásunk, így rákényszerültünk arra, hogy az iskolán kívül is angolul beszéljünk. Azt gondolom, hogy ez és az iskola által, az angol tudásom egy olyan szintre fejlődött, hogy magam is képes vagyok egy rövid szakcikk lefordítására, külföldi cégekkel és iskolákkal való kapcsolattartásra. Sajnos a nyelvtanfolyam ideje alatt nem sikerült közelebbi szakmai kapcsolatot kialakítani, mivel az angol órák nagymértékben lekötötték erőinket. Frey György Péter – Mecseknádasd
Az utolsó pillanatban benyújtott pályázatom után fogtam fel igazán, hogy mire is számíthatok. Külföldi nyelvtanfolyam! Hihetetlen! Csak egy sikeres teszt választott el a hihetetlentől. Számomra a tesztre való felkészüléskor kezdődött el az angol (újra) tanulása, átismétlése, felidézése. Az első nap mindenkinek a saját maga által megszerzett tudásával – családtól megértett információk - és a kézhez kapott dublini térkép segítségével kellett eltalálnia a Trinity College-hoz. Ez volt az első teszt, a többi pedig az iskolában, a tanórákon várt minket. A Magyarországon használt módszerek annyiban tértek el a dublini órákon használt módszerektől, hogy az ír tanárok, mivel nem tudtak magyarul, vagy más nyelven, ezért a szavakat el kellett magyarázniuk, vagy ha mi tudtuk, de mások nem, akkor nekünk kellett elmagyarázni. És ezért például a szótárt nem mindegyik tanár engedte használni. Krausz Miklós – Győr
