CSOBAJI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

CSOBAJI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM „ Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy veszélyben van.” Konfuciusz

Csobaji Általános Iskola 3927 Csobaj Hunyadi út 29. Tel.: 47/386-014 [email protected] OM azonosító: 029207 2017

Csobaji Általános Iskola

Pedagógiai Program 2017

Tartalom Bevezető ..................................................................................................................................... 4 I. Az iskola nevelési programja .................................................................................................. 6 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai................................................................................................................................... 6 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .................................. 6 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai .......................................... 7 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai...................................... 7 2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 8 3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................. 10 4.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 10 4.1. Közösségformáló csoportok ...................................................................................... 10 4.2. Közösségformáló tevékenységek .............................................................................. 11 4.3. Új tanuló érkezése az osztályba................................................................................. 13 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai........................................................................................................... 14 5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai............................................................. 14 5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ..................................................................... 14 6.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .............................................................................................................................................. 15 6.1.A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása ............................... 15 6.2.A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ...................................................................................................................... 16 6.3.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................. 18 6.4.A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................... 20 7. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje .................................................................................................................................... 22 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................................................... 23 9.A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata .............................................................. 25 10. A felvétel és az átvétel az Nkt keretei között ................................................................. 28 11.Elsősegély nyújtási alapismeretek ................................................................................... 29 II. HELYI TANTERV ............................................................................................................. 32 1. Jogszabályi háttér ............................................................................................................. 32 2.A választott kerettantervek megnevezése ......................................................................... 33 2.1.A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező minimális óraszámai: ..................... 44 2.2.A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 46 2.3.A kisiskolák helyzete, továbbélésének lehetőségei, összevont osztályú tanulócsoportok működésének módszertana .............................................................................. 47 3.Kerettantervi ajánlás az összevont osztályokkal működő kisiskolák számára .................. 48 3.1.A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében .................... 50 3.2.Összevont óratervek típusai........................................................................................ 51 3.3.A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályai ..................... 54 4.A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............................. 57 4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 57 4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................... 58 4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 58 4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................... 58 4.5.A mindennapos testnevelés megvalósításának a módja ............................................. 59 5.A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................... 59 2



6. Projektoktatás ................................................................................................................... 60 7.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................................... 61 8.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ....... 61 9.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .................. 65 10.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...................................... 66 11.Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés elvei ................................................. 66 12.A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................ 68 13.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása ...................................................... 71 13.1.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása .............................................. 72 13.2.A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára: ............................................................................................................................ 73 13.3.Az SNI tanulók nevelésének és oktatásának elvei: .................................................. 75 13.4.A fejlesztés alapelvei, feladatok ............................................................................... 76 14.A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása .......................................................... 79

3



Bevezető Iskolánkban a nevelő-oktató munka a Pedagógiai Programunk alapján folyik. A Pedagógiai Programunk iskolánk stratégiai terve, amely az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva határozza meg a nevelő-oktató munka céljait, feladatait és tevékenységeit. A Pedagógiai Programunk tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről A 20/2012. EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvény. Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: - bevezető /1-2. évfolyam/ - kezdő /3-4. évfolyam/ - alapozó /5-6. évfolyam/ - fejlesztő /7-8. évfolyam/ Helyzetelemzés Csobaj, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik kisközsége, a Taktaközben található. A kisközségben élők száma jelenleg 675 fő. Hozzánk legközelebb eső kisebb városok, Tokaj és Szerencs. Az iskola 1970-ben épül körzeti iskolának, majd 1989-ben került átadásra a tantermekkel, tornateremmel felújított épület együttes. Tágas udvarrésszel rendelkezik az intézmény, amely alkalmas a tanóra közi szünetek szabad levegőn való eltöltésére, szabadtéri testnevelés órák megtartására, szabadtéri játékok szervezésére, lebonyolítására. Az iskolai osztálytermek megfelelő feltételeket biztosítanak a diákok számára az ismeretszerzés, ismeretelsajátítás folyamatához. Természettudományos, művészeti oktatáshoz kapcsolódó szaktantermünk nincs, ám a tantárgyi szakszekrényekben minden eszköz a rendelkezésünkre áll a tanításhoz, így gyermekeink nincsenek hátrányban a városi iskolákban tanulókkal szemben. Az informatika órákat jól felszerelt teremben töltik diákjaink, ahol az adott osztály minden tanulója számára biztosítva van az oktatáshoz szükséges számítógép. A tornatermünk nagy, jól felszerelt, ahol minden feltétel biztosítva van a gyerekek mozgásának fejlesztéséhez. Kialakításra került az intézményen belül egy klubhelyiség, mely kiscsoportos közösségi programok színtere. Rendelkezésünkre áll kiscsoportos fejlesztő foglalkozáshoz 2 helyiség. Intézményünkben általános iskolai, nyolcosztályos képzés folyik. Az iskola gyermeklétszáma az elmúlt években csökkenésnek indult, melynek oka összetett. Az elmúlt 4



időszakban a lakosság egy része elvándorolt; csökken a gyermekszületések száma kis falunkban, illetve sajnos a szülők egy része a városi iskolákat részesítik előnyben, vállalva a bejárás és utaztatás nehézségeit gyermekeik számára. A tanulóközösségek létszáma alacsony, ám ennek az előnyét a tanítás folyamatában lehet és kell kihasználni. Ennek köszönhetően több időt tudunk egy gyerekre fordítani oktatás és képességfejlesztés szempontjából. A tanulók viselkedését, magatartását könnyen szem előtt tudjuk tartani. Iskolánkban aránytalanul sok a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartásbeli, tanulási problémával küszködő tanuló. Feladatunk e tanulók feltérképezése az iskolába lépés kezdetén, illetve a hátrány kompenzálása fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokkal. Ugyanakkor fel kell tárnunk a tehetséges tanulókat, oda kell figyelnünk a tehetséggondozásra is. A község hátrányos helyzetű, ebből következik, hogy az iskolába járó tanulók nagy része is hátrányos helyzetű. A legtipikusabb hátránytényezők a szegénység, a munkanélküliség, a szülők alacsony fokú iskolázottsága. A családok jelentős hányada nagyon alacsony jövedelemmel rendelkezik, a létminimum szintjén él. Tanulóink között jelentős neveltségi szintkülönbség mutatkozik, a gyerekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Ezért is tartjuk fontosnak egy odafigyelő, serkentő környezet megteremtését, ahol minden egyes gyermek a képessége szerinti legtöbbet tudja „kihozni magából”. Iskolánkban nemcsak a tanulólétszám, hanem a tantestület is kis létszámú, így családias légkörben tudunk dolgozni, az iskolában, órákon, szünetekben történt dolgokat mindig megbeszéljük, konzultálunk. A szakos ellátottság azonban az intézményünkben sajnos nem minden esetben megoldott. Az iskola és óvoda között szoros együttműködést alakítottunk ki a neveltségi hátrányok csökkentése, az egészséges napirend kialakítása, az érzelmi intelligencia növelése érdekében. Hatékonyan működünk együtt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat területi családgondozójával, a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival. Gondot fordítunk az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítására, a veszélyeztetettség csökkentésére. A védőnő közreműködésével rendszeres előadásokat, beszélgetéseket szervezünk tanulóinknak. Célunk, hogy a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget, a kialakult hátrányok csökkenjenek. Az általános iskolában 8 évfolyamon 8 osztály működik. A létszámok miatt az alsó tagozaton összevont osztályok vannak. Az iskolában integrált oktatás keretében tanítják a fejlesztő felkészítésre szoruló, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket.

5



I. Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek: - A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a fiatal ember személyes szabadságát kell szolgálni. - Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. - Tiszteletbe kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. - Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. - A fiatalok a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésére kell nevelni. - Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. - Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. - A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. - Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. - Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. - Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományikra vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. - Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. - Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. - A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. - Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. - Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében.

6



1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Célok, feladatok: - Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is. - A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az egésze életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. - Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszára kidolgozott tanterv szerint. - Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bővítése, digitális kompetenciák fejlesztése - Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. - Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvésformákban. - Az egészséges életmód legfontosabb szabályainak megismertetése (egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, testi-lelki higiéné), szokásrendszer kialakítása - Kiemelten fontos feladat: A felsorolt értékek elérése, és a célok megvalósításának elősegítése. Ezt szolgálják - a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, - az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres értékelés, - iskolánk pedagógusai által alkalmazott korszerű nevelési módszerek.

1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból: -

A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárás rendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Az értékelésnek a kapott feladatok, megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. 7


-

-

-


A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése,IKT alkalmazása. Új, korszerű tanulásszervezési módok alkalmazása, kooperatív technikák alkalmazása. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esélyegyenlőségének javítása, IPR program intézményi alkalmazása, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. Szakértői vélemény alapján a központilag biztosított órakeret felhasználásával fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások fejlesztése. A tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük biztosítása. Fontos: A tanulási technikák változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, elterjesztése a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése és az IKT-eszközök használata, digitális készségek fejlesztése. Módszerek: - A meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). - A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás stb.). - A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.).

2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztés feladatait az alábbi területekre fókuszálva határozzuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NATban képviselt értékekkel 1és a helyi sajátosságokkal: -

Az erkölcsi nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

A kiemelt fejlesztési területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a 21. 1

http://ofi.hu/hirek-aktualitasok/uj-nat-rol

8



század új kihívásait megjelenítő társadalmi igényeket. A Nemzeti alaptanterv szándéka, hogy az elsajátított tudás értékálló és használható legyen, ezért előnyben részesíti a személyközpontú, a tapasztalati tanulásra építő módszereket és pedagógiai kultúrát. Az új Nemzeti alaptanterv nemcsak elsajátítandó kompetenciákat, készségeket ír elő, hanem a közműveltségi elemek meghatározásán keresztül tartalmazni fogja azt is, hogy mi minden tekinthető ma Magyarországon közös kulturális kincsnek, a nemzedékek közötti kapocsnak, továbbörökítendő ismeretnek. A közös műveltséganyag meghatározása lehetővé teszi olyan tudásanyag kialakítását, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető, és amely elősegíti, hogy egy társadalom tagjai egymással szót értsenek. Ez az a „közös nyelv”, amelyen a nemzedékek párbeszéde a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható. A Nemzeti alaptanterv egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között.Cél, hogy az oktatás a tudomány elvontságától közelebb kerüljön a tanulók napi valóságához. Ezen területek fejlesztéséhez az alábbi konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak: - Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia: - változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. - Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. - Figyelmet kell fordítani: - a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítását, - az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában), - az egészséges, edzett személyiség kialakítására, - az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. - Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: - a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására, - a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, - az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. - A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. - A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. - Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

9



3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (20/2012 EMMI rendelet, 128 §, 1 bekezdés) A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő legfontosabb feladataink, amelyek különösen az alábbi területekre terjednek ki: - egészséges táplálkozás - a mindennapos testnevelés, testmozgás - a testi és lelki egészségfejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése - a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése - a baleset megelőzés és az elsősegélynyújtás - a személyi higiéné - úszásoktatás feltételeinek megteremtése 5-6.évfolyamon Ezen cél és feladatok megvalósulását szolgálja iskolánk komplex egészségnevelési programja, amely jelen pedagógiai programunk mellékletét képezi.

4.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az ember társas lény, közösségre van szüksége. Az iskolára, ahol a gyerek ideje nagy részét tölti, óriási szerep hárul. Konkrét feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatosan: - A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait. - A közösségben találja meg az igazi helyét, tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni. - Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni, tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére megoldására. - Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. - Tapasztalja meg, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában. - Fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését, a hazaszeretetet. - Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására

4.1. Közösségformáló csoportok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el attól a közösségtől, amelyben él és tevékenykedik. 10



a) A kortárs csoport A kortárs csoport: - lehetőséget ad az én-érvényesítésre, - biztosítja a valakihez tartozás érzését, - emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. b) A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. c) Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. d) Az osztályközösség Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: - valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, - az egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, - a másság elfogadása, a tolerancia, - társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe van az osztályfőnöknek.

4.2. Közösségformáló tevékenységek A közösség fejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon is a közösség formálására törekedni. Aki részt vesz ebben a feladatban az elsősorban a pedagógus, aki megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával példaként áll a 11



diákok előtt, s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért rendkívül fontos, hogy a tantestület is igazi közösséggé váljon. Tanítási órán kívüli tevékenységeink: - rendszeres tanórán kívüli tevékenységek: - sportkör (DSK) felső tagozat részére - tömegsport alsó tagozat részére - felvételi előkészítők /kompetenciamérésre felkészítés matematika és magyar tantárgyakból - báb-, kézműves szakkör Iskolánkban a meghirdetett szakkörökre tanév elején az osztályfőnököknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglakozásokon való részvétel kötelező. -

alkalmanként szervezett foglalkozásaink: - osztálykirándulások – tanulmányi kirándulások - üzemlátogatások

Iskolánk alacsony létszáma miatt, kirándulásainkat nem osztályokra lebontva szervezzük meg, hanem alsó illetve felső tagozatos tanulmányi utakat határozunk meg az alábbiak szerint: alsó tagozat: - Tokaj és környéke - Miskolc- Lillafüred – Diósgyőr - Nyíregyháza – Sóstó (falumúzeum, Állatkert) felső tagozat: -Sárospatak - Eger - Debrecen - Hortobágy - Budapest -

rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli tevékenységeink: hagyományőrző tevékenységek: - október 6. (megemlékezés osztálykeretben) - október 23. (ünneplés községi szinten) - december 6. (mikulás az iskolában) - karácsonyi műhely és karácsonyi ünnepség - farsangi jelmezbál - a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (iskolai - március 15. 1848-as megemlékezés (iskolai, községi) - április 16. a holokauszt áldozatainak emléknapja (osztálykeretben - húsvéti projekt - Nemzeti összetartozás napja - gyermeknap - 8. osztályosok ballagása

tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: - iskola pszichológus bevonásával személyiség fejlesztés (önismeret) - korrepetálások (alsó tagozatosoknak) - felzárkóztató órák (felső tagozatosoknak) - kis csoportokban történő fejlesztések diákönkormányzat: 12



Tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az alábbi rendezvényeket szervezi: farsang DÖK nap tanulószobai foglalkozások: A pedagógus a részvevő tanulók számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését. versenyek, vetélkedők: - házi versenyek (mesemondó, versmondó, helyesírási) - kistérségi szintű versenyek - idegen nyelvi akadályverseny (Tokaj) - helyesírási verseny (Taktabáj) - Szomszédolás (Tarcal) - műveltségi vetélkedő (Bodrogkeresztúr) - Kiss Attila olvasottsági verseny (Szerencs) - Rákóczi történelmi vetélkedő (Tokaj) - játékos sportvetélkedő (Csobaj) A versenyekre, vetélkedőre való felkészítést a szaktanárok végzik. szabadidős foglalkozások: - túrák (Zemplén-hegység, Bükk-hegység) - kerékpártúrák - mozi látogatások - színházlátogatások - múzeum látogatások - klubdélutánok – játék délutánok - játszóházak - kézműves foglalkozások - projekthét programjai hit és vallásoktatás: Iskolánkban Etika/hit,erkölcstan tantárgyi órakeretben római katolikus és református hitoktatás folyik, amelyeket a területileg illetékes egyházak képviselői látnak el. A részvétel a tanulók számára a jelentkezés után kötelező.

4.3. Új tanuló érkezése az osztályba Ha új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani a következőkre: 1. a tanuló megfigyelése, megismerése 2. a tanuló személyiségének megismerése − egyéni beszélgetések − a tanuló magatartásának megfigyelése osztályközösségben 3. a tanuló tudásszintjének megállapítása Tanítási órákon a nevelő fokozottabban figyeljen az új tanulóra!

13



5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógus legfontosabb feladata: a tanulók személyiségének, képességeinek tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, beilleszkedés segítése. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai A pedagógus feladatai: - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - (különbözeti), osztályozó vizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - jelzőrendszeri tevékenység a tanuló helyzetére,állapotára vonatkozóan, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - aktív részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés,a szakleltárak elkészítése és szaktantermek (könyvtár, informatikai terem) rendben tartása, - osztálytermek (aulák) rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököket az igazgató bízza meg minden tanév szeptemberében, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnök feladatai, hatásköre: - A helyzetelemzés, szociometria elkészítése, az osztályfőnöki munkaterv összeállítása. -

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. 14


-

-


Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Órát látogat az osztályban. Kirándulást, szabadidős tevékenységet szervez az osztályában. A rendezvényekre, ünnepekre aktívan felkészíti osztálya tanulóit.

6.A kiemelt figyelmet tevékenység helyi rendje

igénylő

tanulókkal

kapcsolatos

pedagógiai

Minden gyermek rendelkezik bizonyos képességekkel, az iskolának pedig az a feladata, hogy neveljen, tanítson, a hozott érzékszervi, mozgásszervi illetve érzelmi sajátosságokra építse a tudásátadás folyamatát, a meglevő képességeket és készségeket továbbfejlessze, a kapott tehetséget, kibontakoztassa. Azok, akik nem képesek megbirkózni, teljesíteni a hagyományos iskolai környezetben, egyéni fejlesztéssel többletpedagógiai munka biztosításával kapják meg a lehetőségeik kibontakoztatásához szükséges körülményeket. E meghatározásból eredően a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknak az alábbi két csoportját különböztetjük meg: a) különleges bánásmódot igénylő tanulók: - sajátos nevelési igényű tanuló - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló - kiemelten tehetséges tanuló b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

6.1.A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása Sajátos nevelési igényű: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. (Nkt. 4. § 23.) Az SNI tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igény 15



jogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (Nkt. 47. § 1.) A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást és speciális eljárások alkalmazását illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az ezt részletező fejlesztő program a helyi tanterven belül jeleni meg, és az integrációt segítő SNI gyermekek fejlesztésére nevelésére irányul.

6.2.A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorhoz viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási magatartás szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiség fejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (Nkt. 4. § 2.) Nagy arányba kerülnek iskolánkhoz, olyan tanulók, akik beilleszkedési, magatartási zavarral küzdenek, amelyhez az esetek nagy részében figyelemzavar, tanulási illetve részképesség zavar társul. Ezek a gyerekek legtöbbször ép intellektusúak, mégis a felmerülő problémák kezelése nagy terhet jelent a családoknak. Indokolt tehát, hogy a kezelésére megfelelő segítséget várnak az iskolától. A Nkt. törvény kimondja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálati intézményhez fordulhassanak segítségért. Az általános iskolaköteles megszervezni a tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a beilleszkedési, tanulási nehézség magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára a differenciált fejlesztést biztosító 1-3 fős foglalkozásokat. (Nkt. 27.§.5.) Az esetek jellemzői: -

túlmozgékonyság disszociális irányú fejlődés hangulat-ingadozás olvasás-írás zavar ingerlékenység ügyetlen, rossz mozgás agresszivitás iránytévesztés fáradékonyság hallási-figyelem rossz figyelemzavar teljesítmény-ingadozás befolyásolhatóság disszociális irányú fejlődés hangulat-ingadozás olvasás-írás zavar ingerlékenység ügyetlen, rossz mozgás 16


-


agresszivitás iránytévesztés fáradékonyság hallási-figyelem rossz figyelemzavar teljesítmény-ingadozás

Segítő pedagógiai tevékenységeink: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése - felzárkóztató órák, egyéni foglalkozások egyéni fejlesztési tervek alapján - mozgáskoordináció fejlesztése - tanulószoba - iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a pedagógusok és tanulók segítő, személyes kapcsolata - a szülők, családok nevelési gondjainak segítése - családlátogatások , feljegyzés készítése, jelzőrendszer működtetése - szükség esetén a rászoruló gyermekek szociális támogatására javaslat - logopédus - pszichológus - fejlesztő pedagógus - képességvizsgáló bizottság szakmai szolgáltatásának igénybe vétele - szoros kapcsolat óvodával, iskolaorvossal, védőnővel, pszichológussal,családsegítővel Törekedni kell arra, hogy: - a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, - olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége, - felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek, - minél könnyebb legyen az óvodából iskolába, alsó-, felső tagozat, általános iskolából középiskolába között az átmenet. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélék lehetnek. Ebből következik, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Nagy arányba kerülnek iskolánkhoz, olyan tanulók, akik tanulási nehézségekkel küszködnek. A Nkt. törvény kimondja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálati intézményhez fordulhassanak segítségért. A tanulási kudarcot leggyakrabban előidéző okok: - hiperaktivitás, - szorongásos magatartás, - térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése) - mozgáskoordináció zavarai, - a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), - antiszociális cselekedetek, - alacsony önértékelés, 17



- emlékezés zavarok, - a logikus gondolkodás problémái, - a spontán kíváncsiság hiánya. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységeink: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, továbbtanulás irányítása, segítése, pályaorientáció, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.

A pedagógus alapvető feladata, hogy a rábízott gyermekeknek az ismereteket tárgyilagosan sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten tanulócsoporthoz igazítva szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanuló tevékenységét. Fontos szempont a kudarcok megelőzése. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Iskolánk a rehabilitációs órakeretből egyéni és kiscsoportos fejlesztéseket biztosít. A foglalkozások felépítése személyre szabott, egyéni fejlesztési ütemterv alkalmazásával történik. Az azonos problémával küzdő tanulók kis csoportokba szerveződve vesznek részt a foglalkozásokon. 3-6 fő hatékonyan fejleszthető heti 1-2 órában. A foglalkozások játékosan, az életkornak, a fejlettségnek megfelelő nehézségi fokozat megtartásával folyjanak. Cél, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a foglalkozásokon, a szívesen, jó kedvvel végzett munka eredményessége mérhető. A fejlesztés függ a tanuló értelmi fejlettségétől, és a fejleszthető képesség szintjétől. A foglalkozások során fontos szempontjaink: -

szorongás oldása, figyelemzavarok korrekciója, a mozgás és észlelés teljes körű fejlesztése tájékozódás a testen, testtudat kialakítása figyelemfejlesztés, reakció idő csökkentése, nyelvi fejlesztés, szókincsbővítés, alaklátás, formaállandóság, nagy mozgások, bal-jobb irány, finommozgás koncentrációfejlesztés, empátia, tolerancia fejlesztése.

6.3.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. 18



Kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (Nkt. 4. § 13.) Az általános iskolaköteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására szolgáló differenciált fejlesztéseket. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: -

a korai felismerés, a tehetségek számbavétele,

A tehetséggondozás szervezett formái: -

tanórai tanórán kívüli egyéb

A tanórán belüli tehetségfejlesztés területén végzett tevékenységeink: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, a viselkedéskultúra fejlesztése.

A tanórán kívüli tehetségfejlesztési tevékenységeink: -

versenyek, vetélkedők (szaktárgyi, sport, kulturális,informatikai, műveltségi stb.), a kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, iskolai sportkörben: labdarúgó bajnokságok, szabadidős foglalkozások (színház, mozi látogatás) az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (könyvtár, számítógép, internet)

A tehetségfejlesztést segítő egyéb tevékenységeink: A tehetség, a képesség kibontakoztatását nagymértékben segíti az IPR program, amely nemcsak a felzárkóztatásban, hanem a tehetséggondozásban is lehetőséget nyújt. A megújuló tanulási szervezései eljárásokat kell itt megemlíteni, amelyek alkalmazásával hatékonyabbá tesszük a fejlesztő munkát. - differenciált tanulásszervezés - kooperatív technikák 19


-


projekt módszer tevékenységközpontú pedagógiák

6.4.A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A köznevelési intézmény vezetője felel a megszervezéséért és ellátásáért. (Nkt. 69. § 2. f,)

gyermek-és

ifjúságvédelmi

feladatok

6.4.1.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: - prevenció, - együttműködés külső szervezetekkel, - az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: - A tevékenységünk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felderítésével kezdődik. Ebben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. - Tanév elején a tanulókat és szüleiket tájékoztatjuk a fejlesztő pedagógus személyéről, illetve arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. - A felderített veszélyhelyzet alaposabb kiderítésére az osztályfőnökök beszélgetéseket kezdeményeznek, illetve családlátogatásokon vesznek részt, hogy jobban megismerjék a körülményeket. - Amikor a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével érkezik a gyermek, a fejlesztő pedagógus elejétől kezdve megteszi konkrét intézkedéseit. - Amennyiben a veszélyeztető körülmények az iskola hatáskörében nem szüntethetők meg, úgy szakember közreműködését vesszük igénybe. (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, pszichológus) - A prevenció fontosságára való tekintettel a tanév folyamán több alkalommal felvilágosításokat, tájékoztatásokat szervezünk. Együttműködő partnerek ebben: védőnő, rendőrség munkatársai, családsegítő munkatársai)

6.4.2.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Szociális hátrányok okai közül a legfontosabbak: - nem megfelelő környezetből kerül az iskolába a tanuló - anyagi hátrányok 20



Az anyagi hátrányok enyhítését szolgáló lehetőségeink: - Ingyenes étkeztetés - Támogatások kérése civil szervezetektől. - Önkormányzatunk polgármesteri hivatalától kérhető segélyek, támogatások megszerzésében támogató együttműködésünkkel (elsősorban az osztályfőnökök) segítjük a rászoruló tanulóinkat. - Figyelemmel kíséri a diákjóléti pályázatokat, a lehetőségekre felhívjuk tanulóink figyelmét, a pályázatok elkészítésében segít az osztályfőnök. - A szülőket tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, taneszközökről amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (Nkt. 9. § 3.) 6.4.3.A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR)

és

képesség-kibontakoztató

Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: - Minden tanköteles korú gyermek integrált keretek között nevelődjön. - Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. - Az otthonról hozott tudást, kultúrát, vallást minden gyermek értékként képviselheti. - Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit. - A szülő, a család, (mint partner), résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a - családiskola- gyerek közötti kommunikáció. - Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk. - Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos - együttműködése. - Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk. - Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, - módszertani repertoárjukat Konkrét céljaink: -

Az integrációt segítő módszerek, programok, fejlesztések megvalósításához szükséges feltételek megteremtése: megfelelően felszerelt terem (fejlesztő szoba) IKT, demonstrációs taneszközök készség-és képességfejlesztő eszközök, játékok, képesség-kibontakoztató könyvek Sikerélményhez juttatása mind több hátrányos helyzetű tanulónak A kulturális hátrányuk enyhítése: színház, kiállítás, múzeumlátogatást szervezünk Kreativitást fejlesztő programokat szervezünk

Céljaink a multikulturális tartalmak területén: Fő célunk a másság elfogadtatása, megismertetése, tisztelete, tudatos vállalásának erősítése. Kölcsönös, tudatos figyelem kialakítása más kultúrák irányába. Ennek érdekében osztályfőnöki órák keretében tartunk ilyen jellegű foglalkozásokat. 21



Céljaink a szülővel történő kapcsolattartás terén: Erősítenünk kell a szülő-szülő közti kapcsolatokat. Ennek módjai lehetnek az osztályokon belüli közös (gyerek, szülő, tanár) kirándulások, sportversenyek, vetélkedők. A szülők nevelési kultúrájának segítése céljából egészségügyi-, pedagógiai-, pszichológiai előadásokat szervezünk. Céljaink a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer terén: A folyamatos értékelésre törekszünk. Biztosítjuk az új pedagógiai programok, tanítási módszerek megismerését. Pedagógus tréningeket szervezünk A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. 6.4.4.A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásinak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: -

-

a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a szociokulturális hátrányok enyhítése: - a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, - tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb. - felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése. - pályaorientációs tevékenységek szervezése, - felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, tankönyvtámogatás, kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása, az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.

7. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola döntéseinek folyamatában. Ezt a diákönkormányzat keretei között tehetik meg.

22



Intézményünkben minden osztály maximum 2-2 tagot delegálhat az iskolai Diákönkormányzatba. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a véleményezési jogot és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart az iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. A Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt pedagógus szakképesítéssel rendelkező személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg határozatlan időre. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - házirend elfogadása előtt - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásaihoz A véleményeket, észrevételeket minden estben a Diákönkormányzat juttatja el az iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei részvételi jogai gyakorlásának rendje Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében. a) A szülők-pedagógusok együttműködése Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A pedagógus és szülők közötti együttműködés formái: Szülői értekezlet feladata: - a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - A szülők kérdéseinek, véleményének javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó órák feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Egyéni kapcsolatfelvétel 23



Szülők közösségének részvétele az osztály életében Nyílt tanítási nap feladata: - a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munkájába, mindennapjaiba, - ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, - tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző , üzenő füzet) feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Rendezvények Hirdetőtábla, online közösségi oldal,weboldal A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. b) A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: -

tanórai munka, osztályfőnöki óra, közösségi programok, egyéni beszélgetések, diákönkormányzat, diákparlament, kérdőívek, vizsgálatok.

c) Az intézmény és partnereinek együttműködése Cél, hogy az intézményt segítő szervezetekkel jó partnerei kapcsolatot építsünk ki és segítsük egymás munkáját. Az iskola partnerei: Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervekkel: - a fenntartó és működtető Szerencsi Tankerületi Központ (az igazgató napi kapcsolatban áll a tankerületi igazgatóval, folyamatosan tájékoztatja őt a fontosabb történésekről, a problémákat felveti közös megoldást várva attól, beszámolási kötelezettsége van (félévkor,évvégén beszámol a tanév történéseiről a jövő évi tervekről). - Csobaj Község Önkormányzata -

Járási Kormányhivatal, a gyermek és ifjúságvédelmi hatóságok

-

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (jelzőrendszer működtetése) 24



-

a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó egészségügyi intézmény (orvos, védőnő)

-

Miskolci Pedagógiai Oktatási Központ

-

B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Tokaji Tagintézménye

-

egyéb szervezetek, civil szervezetek(,Csobajért Közalapítvány)

-

művészeti iskolák (Cogito Műv.Alapiskola)

-

Csobaj község óvodája

-

rendvédelmi szervek (rendőrség, tűzoltóság)

-

a történelmi egyházak (római katolikus, református)

-

a tankerületi és szomszédos települések oktatási intézményei

A kapcsolattartás formái és módjai: - beszámoló -

közös értekezletek tartása

-

szakmai előadásokon és megbeszélésen való részvétel

-

módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása

-

közös ünnepélyek rendezése

-

intézményi rendezvények látogatása

-

hivatalos ügyintézés telefonon, levélben

-

iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató megállapodásban szabályozottak alapján

-

esetmegbeszélések, családlátogatások

-

prevenciós előadások

-

problémamegoldó konzultációk

9.A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra -

különbözeti vizsgákra

-

javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 25


-

aki osztályozóvizsgára jelentkezik

-

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít

-

akit a nevelőtestület határozatával javító vizsgára utasít.


Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületi tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához ha: -

felmentették a tanulói foglalkozásokon való részvétel alól,

-

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyenek eleget

-

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen (az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban) a kétszázötven tanítási órát meghaladja é a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

-

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a törvényben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 20/2012 EMMI rendelet 51.§.(8.bek).

A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. A mindennapos iskolába járás alól felmentett/(magán) tanuló osztályozó vizsgáját május végén teheti le. A vizsga időpontjáról a magántanulót 30 nappal a vizsga előtt kell értesíteni. A szükséges tananyag kijelölése az adott szaktanár feladata. Az osztályozó vizsga tantárgyai: Minden tantárgyból vizsgázni kell, lehet elméleti vagy gyakorlati. Az elméleti vizsgák írásban és szóban a következőkből: -

1. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika 2. évfolyam: magyar nyelv , magyar irodalom, matematika, környezetismeret 3-4. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret -5-6. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, természetismeret 7-8. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, biológia, földrajz, kémia, informatika

A tovább haladás feltétele a helyi tantervben megállapított minimum követelmények teljesítése. A tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, ha átvétel útján történik a jogviszony létesítés és a jelentkező nem azonos típusú képzésfajtából érkezik (pl. idegen nyelv különbözősége) 26



A különbözeti vizsgát abban az iskolában kell tenni amelyben a tanuló tanulmányait folytatni kívánja. A vizsga letétele az arra kijelölt időpontban. A tanulónak javító vizsgát kell tennie, ha a tantervi követelményeket szorgalmi időben nem teljesíti. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javító vizsgán megfelel. A tanuló minősítéséről magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31- ig terjedő időszakban tehet. A vizsgabizottság összetétele: Elnök: az adott intézmény igazgatóhelyettese Tagjai: az adott tantárgyból buktató nevelő és az adott tantárggyal azonos vagy hasonló szakú nevelő A tanulót és szüleit a javítóvizsga időpontjáról 15 nappal előtte értesíteni kell. Az osztályozó, javító különbözeti vizsga jegyzőkönyvét iktatottan irattárban kell tárolni. A vizsgák során különös tekintettel kell lennünk a sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében az alábbiakra: A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, 27



d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. -

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

-

Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

-

Az évfolyam megismétlése –kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát –nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Híd program keretében folytathassa.

-

Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. 20/2012.EMMI rendelet 77.§.

10. A felvétel és az átvétel az Nkt keretei között A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, ettől kezdve gyakorolhatja a tanuló az őt megillető jogait. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető. - Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található -

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a HHH gyerekeket, tanulókat.

-

Megszűnik a tanulói jogviszony, ha -

a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján

-

az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján

-

a kizárás az iskolából fegyelemi határozat jogerőre emelkedésének napján

28



-

az iskola igazgatója felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszony létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz, melyről a szülőt értesíti (megalapozó indoklással)

-

az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes Kormányhivatalt, ha körzeten kívüli gyermeket vett fel.

A tanuló átvétele - a tanév során bármikor, ha nem jár iskolatípus változtatással. - ha nem azonos képzés volt, különbözeti vizsga szükséges. - az iskolába felvett tanulót az iskola tartja nyilván. az iskola kivezeti a nyilvántartásból azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya megszűnik. Felvétel középiskolába: Az általános iskolai tanulók esetében a felvételi lap kitöltésével az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat az általános iskola a KIFIR rendszerben állítja elő és megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolába valamint a Felvételi Központba. -

A kiskorú felvételi lapját mind a két szülő írja alá

-

A jelentkező több jelentkezési lapot nyújthat be

-

A tanulói adatlapon fel kell tüntetni az összes jelentkezési lapok számát és a meghatározott rangsort.

11.Elsősegély nyújtási alapismeretek Az elsősegélynyújtás célja: -

Az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot miatt azonnali ellátás biztosítása, míg a szakszerű orvosi ellátás megérkezik. Ez egy megelőzés mindaddig, amíg az orvosi segítség megérkezik. Az elsősegélynyújtás eszközei, fogásai egyszerű elméleti és gyakorlati ismeretekből áll, mely ismereteket- korosztályoknak megfelelően- mindenkinek ismernie és tudnia kell. Ezeknek az ismereteknek az oktatását már az általános iskolában el kell kezdeni.

-

Az elsősegélyt bárki nyújthatja, - ha az alapvető ismeretek birtokában van, határozottan segíteni tud, kellő önfegyelemmel rendelkezik, ezt a két követelményt pedig minden tanulónak el kell sajátítania.

-

A segíteni akarás ellenére számos hiba fordul elő az izgatottság, a tájékozatlanság, a sérülés valódi fel nem ismerése miatt. Ezért már az első évfolyamtól kezdődően az alapvető tudnivalókat meg kell ismertetni a tanulókkal illetve elvárható, hogy ezeket az ismereteket a mindennapok során alkalmazni is tudja. Számos műveltségi terület foglalkozik ezekkel a tudnivalókkal, de a gyakorlat mégis azt bizonyítja, hogy „éles” helyzetekben a tehetetlenség dominál. Életet menteni, egészséget megóvni azonban a helyszínen kell! Annak kell tudni elsősegélyt nyújtani, aki éppen jelen vagy közel van.

29



-

A segíteni akarás, a jó szándék azonban ehhez kevés! A korszerű elsősegély nyújtási ismereteket meg kell tanulni és megfelelő gyakorlással el kell sajátítani. Életet menteni, egészséget megóvni azonban a helyszínen kell. A megfulladás, a szívmegállás, az elvérzés és más veszélyek azonnali, perceken belüli elhárítása, azonnali beavatkozást igényel.

-

A technika az elmúlt évtizedek alatt rohamosan fejlődött, és gyökeresen megváltoztatta az emberi élet körülményeit. A háztartásokban, intézményekben, üzemekben, a szántóföldeken, az országutakon, a közlekedésben, egyszóval a környezetünkben, óriási megújulás történt. Ehhez viszont alkalmazkodnunk kell kicsiktől a nagyokig. Ezért ezeket az ismereteket már az általános iskolában el kell kezdeni de gyakorlati szintre kell hozni az ismeretek alkalmazását. Itt az iskolának ill. az ismeretek megtanítása és a gyakorlatban történő oktatása-gyakoroltatása fontos feladat az elkövetkezendő időszakban.

-

A tanév folyamán 5x2 óra keretében a biológiát, testnevelést tanító kollégák közreműködésével történik. A megtartott foglalkozások (biológia, testnevelés, osztályfőnöki óra) az osztálynaplóban a haladási napló részen kerülnek regisztrálásra. A foglalkozások témái a következők:

1.) Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata - A baleseti helyszín - Tájékozódás a baleset helyszínén - Mentőhívás - Az eszméletlenség vizsgálata - A légzés vizsgálata - Keringés vizsgálata 2.) Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása - Ellátás lépései - A mozgás kizáró okai - A sérült ellátása kizáró okok esetén - Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése 3.) Légúti idegen test - Tünetei, légúti idegen test eltávolítása - Fekvő eszméletlen sérült esetén - Kisgyermek esetén 4.) Újraélesztés - Halál formái - BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS - BLS célja, menete, mellkaskompresszió, befúvás 5.) Sérülések és ellátásuk - Sebellátás célja, szabályai - Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk - Szemsérülések - Égés - Marószer okozta sérülések 6.) Izületek, törések és ellátásuk 30


-


Rándulás Ficam Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása Arckoponyacsont-törés Bordatörés Medencecsonttörés Gerinctörés Végtagtörés

7.) Agyrázkódás, sokk - Tünetei, ellátása - Kiváltó okok, tünetei, ellátása 8.) Mérgezések - Gyógyszermérgezés - Benzinmérgezés - Sav-lúg mérgezés - Kimentés gáztérből 9.) Sérültek kimentése vészhelyzetekből - Kimentés vízből - Kimentés áramkörből - Kimentés veszélyes anyagot szállító járműből 10.) Rosszullétek és ellátásuk - Ájulás - Epilepszia - Alacsony vércukorszint -

A felsorolt ismeretek, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, mindenki számára fontosak. Az elméleti anyagot ill. a gyakorlati feladatokat, fajsúlyuknak megfelelően kell az évfolyamokra lebontva megvalósítani az általános iskolában. Erre időt kell fordítani ill. a pedagógiai program része kell, hogy legyen.

-

Az iskolának fontos feladata a pedagógusok ilyen irányú továbbképzéséről való gondoskodás, akár helyben, külsős szakember irányításával.

31



II. HELYI TANTERV 1. Jogszabályi háttér: - 2011.évi CXC. tv. a Nemzeti köznevelésről -20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézetek névhasználatáról -110/2012.(VI.4.) Korm.rendelet-a Nemzeti alaptanterv kiadásáról -A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet - a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r. -23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról Helyi tantervünk alapjának a Nemzeti Alaptantervet és a 2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről előírásait tekintettük. Szem előtt tartottuk az iskola pedagógiai alapelveit, alapvető céljait, legfontosabb feladatait, funkcióit. 4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Osztály- és csoportlétszámok

1

A

B

Intézménytípus/Oktatási forma

Osztály- és csoportlétszámok

2 Általános iskola 1–4. évfolyama Általános iskola 5–8. évfolyama

5 6

C

D

minimum

maximum

átlag

14 14

27 27

23 23

5. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Intézményvezető heti foglalkozásainak száma) A

B

tanóráinak

száma C

(óvodapedagógus D

esetén

óvodai E

legalább 450 fő 200–449 fő 50–199 fő közötti 50 fő alatti Intézménytíp 1 gyermek-, közötti gyermek-, gyermek-, gyermek-, us tanulólétszám tanulólétszám tanulólétszám tanulólétszám 3 Általános 2 4 6 8 iskola Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma) A

B

C

D

E

legalább 450 fő 200–449 fő 50–199 fő közötti 50 fő alatti 1Intézménytípus gyermek-, közötti gyermek-, gyermek-, gyermek-, tanulólétszám tanulólétszám tanulólétszám tanulólétszám 3Általános iskola

4

6

8

32

10



2.A választott kerettantervek megnevezése 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete2 Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés, valamint a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes 2

letöltés:2017.08.21. http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html

33



elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal stressz- és feszültségoldó technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).

34



Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. 35



Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl képek, információk keresésére, rövid szöveg létrehozására, továbbítására). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri 36



szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. melléklete3 Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és 3

http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html

37



véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. 38



A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai 39



ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb 40



mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével 41



kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

42



51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 11. melléklete4 Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára A Csobaji Általános Iskola heti ellátandó óráinak száma A tanórai foglalkozások kialakítására vonatkozó rendelkezések:

2 .A tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon Az osztály heti időkeret és a kötelező óra különbözete terhére tartható egyéb foglalkozások: - napközi/tanulószoba - osztálybontás - tehetségkibontakoztatás 4

http://kerettanterv.ofi.hu/11_melleklet_sni/index_sni.html

43


-

-


HH és HHH tanulók felzárkóztatása BTMN gyerekek számára 1-3 fős differenciált fejlesztő foglalkozások Egyéni foglalkozások 1-4. évfolyamon a tanuló eredményes felkészítésére vagy magasabb évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétel (legalább heti 2 alkalom) sportkör (2 x 45 perc) korrepetálás,fejlesztő, felzárkóztató szakkör Alsós napközi: 17,5 óra/csoport/hét Napközi-tanulószoba: 15 óra/csoport/hét

A nem kötelező időkeret felhasználása Felzárkóztatás,fejlesztés,tehetséggondozás osztályonként heti 1 óra Tehetséggondozás: felvételi előkészítő/kompetenciamérés matematika 1 óra felvételi előkészítő/kompetenciamérés magyar 1 óra Tanórán kívüli tevékenység: Tömegsport: 1-2.osztály: 2 óra 2-4.osztály: 2 óra 5-8.osztály (fiú): 2 óra 5-8.osztály (lányok): 2 óra Az alsós tömegsport órákat azokra a napokra szervezzük, amelyeken nincs délelőtt testnevelés óra, így biztosítjuk a mindennapos testmozgást. Ha a mindennapi testnevelés órakeretben megoldott, lehetőség szerint elmaradhatnak a foglalkozások.

2.1.A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező minimális óraszámai: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

44

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27



Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

.

45

5 1 3 31



Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat B változat A változat A változat A változat A változat B változat

2.2.A választott kerettanterv feletti óraszám Tantestületünk döntése alapján a szabadon tervezhető órakeretet úgy használja fel az iskola, hogy elosztja az adott évfolyamon tanítandó tantárgyak között, azaz megemelve a tantárgyak heti óraszámait az évfolyamon. Különös tekintettel az országos kompetenciamérésre felkészülés érdekében az alapkompetenciát fejlesztettük-magyar nyelv és irodalom, matematika, összevont osztályra tekintettel: környezetismeret. A 5. évfolyamon pedig (1 óra informatika) egy olyan tantárgy beiktatása, amely az adott évfolyamon nem szerepel ugyan de korunk digitális kompetenciáit figyelembe véve szükséges tantárgy volt. A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő módon emeljük meg: Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 7+1 7+1 Magyar nyelv és irodalom 0 0 Idegen nyelvek 4 4 Matematika 1 1 Erkölcstan 1+1 1+1 Környezetismeret 2 2 Ének-zene 2 2 Vizuális kultúra 1 1 Életvitel és gyakorlat 5 5 Testnevelés és sport 0 0 Informatika 2 2 Szabadon tervezett órakeret 25 25 Rendelkezésre álló órakeret

46

3. évf. 6+2 0 4 1 1+1 2 2 1 5 0 3 25

4. évf. 6+1+1 2 4 1 1+1 2 2 1 5 0 3 27



Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 3+1+1 1

6. évf. 4+1 3 3 +1+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4+1 3 3+1+1 1

2

2

2

2

2 0 0 0 0 1 1 1 0 1 5 1 3 28

2 0 0 0 0 1 0 1 1 1 5 1 3 28

0 2 1+1 2 1 1 0 1 1 1 5 1 3 31

0 1 2 1 2 1 0 1 1 0 5 1 3 31

2.3.A kisiskolák helyzete, továbbélésének lehetőségei, összevont osztályú tanulócsoportok működésének módszertana Szakmai tematika 1. Jogszabályi háttér megismertetése, törvényi keretek teszik lehetővé az összevont osztályok létrehozását Lehetséges összevonások tervezése Mi indokolja, indokolhatja létrehozásának szükségességét? Hogyan vonatkozik a NAT, a kerettanterv az összevont szervezésű osztályokra? 2. Tanügyi dokumentumok: Tantárgyfelosztás, órarend készítése, napló vezetése. Tanmenet, ciklusterv, óravázlat. 3. Tanulásszervezés: Párhuzamos óravezetés gyakorlati megvalósítása a tanítási órákon. Közös-közvetlen és önálló óraszervezés. Egyéni, csoportos, páros munka 4. Személyiségfejlesztés az összevont osztályokban Napirend, munkarend, tanulópárok, közösségi nevelés, értékelés 5. A pedagógus személyisége Miben más az összevont osztályban tanító pedagógus feladata? 47



Célcsoport:Kisiskolák tantestületei, ahol már folyik összevont tanulócsoportos nevelésoktatás, vagy ilyen csoportok szervezésére kerül sor a közel jövőben. A nevelőtestületi értekezletre a szülői munkaközösség vezetőjét, vagy tagjait is célszerű meghívni. A téma aktualitása:A kisiskolák fennmaradásának egyik lehetséges útja a tanulócsoportok összevonása. Várható eredmény: A nevelési értekezlet után az intézményvezetés, pedagógusok és szülők megértik, hogy az összevont tanulócsoport szervezése nem jelent visszalépést a nevelő-oktató munkában, a tanulók képességfejlesztése az osztott osztályban tanulókéval azonos, a személyiségfejlesztés területén pedig még előnyökkel is járhat.

3.Kerettantervi ajánlás az összevont osztályokkal működő kisiskolák számára Célok és feladatok a bevezető és kezdő iskolaszakaszban 1-4. évfolyamon Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagolódik. Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas 48



tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemelten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szokásostól eltérő ütemű fejlődéséből adódnak. A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az irányadók. Értékközvetítő szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások nevelésében – kitüntetett szerepe van: - az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, - a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének, - a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának, - a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők társadalmi és kulturális hátterétől, - az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb spektrumára, - a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának, - különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.), - az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínűségét. E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és - az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák: - az aktív és felelős – nemzeti és uniós - állampolgári létre, 49


-


a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein belül.

Ilyen értékek például: - az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklődés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság; - a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös felelősség, a feladat és a munka megosztása, együttműködés, megbízhatóság, kitartás a feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erőfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség összefüggéseiről, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés képessége, a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában, önellenőrzés; - az értékőrző magatartás jellemzői: nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája iránt, hagyományőrzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme.

Ajánlás a tantárgyak követelményeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására Az 1-4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok Az ajánlás az összevontság körülményeinek megfelelően többféle óratervi változatot kínál, lehetőség szerint megőrizve az első és második évfolyamon, a szabadon tervezés lehetőségét is. Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: - a köznevelési törvényben az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott kötelező óraszámok, - a Nat műveltségi területekre előírt százalékos időarányok, - a testnevelés tanítására a törvényben meghatározott időkeret, - az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, - választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez.

3.1.A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – alsó tagozatra meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. 50



A Nat műveltségi területei

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika)

Magyar nyelv Magyar irodalom

Matematika

Matematika

Informatika* Élő idegen nyelv

Idegen nyelv

Ember a természetben Ember és társadalom

Környezetismeret

Művészetek Ember és társadalom

Ének-zene

Művészetek

Rajz és vizuális kultúra

Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben

Technika és életvitel

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

3.2.Összevont óratervek típusai Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2. évfolyamai számára 1. évfolyam Közvetlen

2. évfolyam Önálló Közvetlen 4/148 4/148 4/148

Magyar nyelv és irodalom

4/148

Matematika Informatika Környezetismeret

2/74

2/74

2/74

1/37 közös közvetlen

1/37

1/37

Hittan/erkölcstan Technika és életvitel Rajz és vizuálkis kultúra Ének-Zene Testnevelés Heti kötelező óraszám összesen Évi óraszám összesen Nem kötelező tanórai foglalkozások száma Felzárkóztató egyéni foglalkozás heti óraszáma

2/74 1/37

1/37 1/37 2/74 2/74 5/185 14+11=25 óra

14+11=25 óra

925 óra

925 óra

2 óra 2 óra 51

Önálló



Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 2-3. évfolyamai számára 2. évfolyam Közvetlen Magyar nyelv és irodalom

4/148

3. évfolyam Önálló 4/148

Közvetlen 4/148

Önálló 4/148

Idegen nyelv Matematika

2/74

2/74

2/74

2/74

1/37

1/37

1/37

1/37

Informatika Környezetismeret

közös közvetlen Hittan/erkölcstan

1/37


1/37


2/74

Ének-Zene

2/74

Testnevelés

5/185

Heti kötelező óraszám összesen 14+11=25 óra

14+11=25 óra

Évi óraszám összesen 925 óra Nem kötelező tanórai 2 óra foglalkozások száma Felzárkóztató egyéni foglalkozás 2 óra heti óraszáma

925 óra

52



Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 3-4. évfolyamai számára 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom

Közvetlen Önálló

Közvetlen

Önálló

4/148

4/148

4/148

4/148

2/74

2/74

2/74 2/74

2/74

1/37

1/37

1/37

Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret

közös közvetlen Hittan/erkölcstan

1/37


1/37


2/74

Ének-Zene

2/74

Testnevelés

5/185

Heti kötelező óraszám összesen 14+11=25 óra 25

16+11=27 óra

Évi óraszám összesen 925 óra Nem kötelező tanórai foglalkozások száma Felzárkóztató egyéni foglalkozás 2 óra heti óraszáma

999 óra

2 óra

53

1/37



Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2-3. évfolyamai számára Tantárgy

1. évfolyam Közvetlen

Önálló

2. évfolyam

3. évfolyam

Közvetlen

Önálló

Közvetlen

2/74

3/111

2/74

3/111 4/148


2/74

Matematika

2/74

4/148

2/74

4148

2/74

Környezetismeret

1/37

2/74

1/37

2/74

1/37

3/111

Önálló

2/74

Közös közvetlen Hittan/erkölcstan

1/37


1/37

Matematika

1/37

Technika

1/37

Vizuális kultúra

1/37

Ének-zene

1/37

Testnevelés

5/185

Heti Kötelező óraszám összesen

14+11=25 óra

Évi óraszám összesen

925 óra

14+11=25 óra 925 óra

Nem kötelező tanórai foglalkozások

2 óra

Felzárkóztató egyéni foglalkozás

2 óra

14+11=25 óra 925 óra

1-4. összevonását nem tervezzük A nevelőtestület tantárgyi kerettantervek helyi adaptálásából adódó feladata (Az egyes kerettanterveken belül a 90 %-ról 100 %-ra való feltöltés.) Tantestületünk úgy határozott, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet, az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.

3.3.A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályai A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet: kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra (EMMI rendelet 13.§. (2.)) Iskolánkban csak kötelező és kötelezően választandó tanítási órák vannak. Kötelezően választandó tanítási óra: Etika illetve a hit-és erkölcstan (heti 1 óra). Felmérni május 20-ig kell, hogy melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vagy az állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.

54



3.3.1.A tanulók terhelhetőségére vonatkozó jogszabályok 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. 3.3.2.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Taneszközök Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: 55



-

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,

-

az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak,

-

a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) kell tájékoztatni. A szülők aláírásukkal igazolják, hogy megtörtént a tájékoztatás. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyv legyen: - a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, - illusztrációban gazdag, - tartós, „örökölhető”. -

Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni: a nyelvi helyességet, a gyermekek korának megfelelő stílust, a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését.

Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg: a) Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a tananyag hosszas fejtegetését. b) Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyítő irodalmi igényű mű, válogatás, szöveggyűjtemény, a tantárgy vagy a tudomány történetét bemutató kiadvány. c) Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segítő könyv. d) Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl.szótárak, enciklopédiák). d) Jegyzet: tankönyvpótlóként szerepelhet, ha a tankönyv még nem készült, vagy ha a tantárgy szakmódszertana még nem kristályosodott ki. f) A tanulói, tanári segédletek: ezekhez tartozhatnak a szakköri füzetek, az iskolai tehetséggondozást segítő ismeretterjesztő kiadványok, valamint tanári segédkönyvek. g) Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. hanglemez, dia, videokazetta, számítógéppel olvasható ismerethordozók,IKT eszközök.. h) Feladatlap, munkafüzet. 56



3.3.3.Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök. Alapfelszerelések: - írásvetítő, - fali vetítővászon, - videomagnó, - CD lejátszó, - a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver), - informatikai, számítástechnikai eszközök,IKT, interaktív tábla Az iskolai oktató-nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök. Eszközök, felszerelések: - Könyvtár: - kötelező és ajánlott olvasmányok, - oktatási segédletek, - kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, enciklopédiák), - pedagógiai-módszertani könyvek, - a tananyagot kiegészítő ismeretterjesztő művek, - tanári kézikönyvek, - elektronikus ismerethordozók (wifi,internet, interaktív tananyagok), - fénymásoló,multifunkciós nyomtatók - tornaterem, - sportudvar, stb. .A tankönyv megrendeléseinket minden évben a hatályos jogszabály betartásával rendeljük. A 2017/18-as tanévtől a tankönyvcsomag az 1-8. osztályok számára ingyenes. A normál tantervű 1-4. osztályok és A normál tantervű 5-8. osztályok a következő kiadók által forgalmazott tankönyvcsaládokkal és segédkönyvekkel dolgoznak: EKE OFI5 ( Apáczai Kiadó és Nemzedékek Tudása Kiadó átdolgozott kiadványai) és újgenerációs tankönyvekből választanak a pedagógusok. Ezekhez rugalmas tanmenetet is ajánlanak a pedagógusoknak.

4.A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása -

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

-

Átvezetni a kisgyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe, a játékosság elvének megtartásával.

-

játékosság és mozgásigény kielégítése környezeti megismerés képességének fejlesztése

5

https://portal.nkp.hu/

http://tankonyvkatalogus.hu/

57


-


társas kapcsolatok elmélyítése tanítási tartalmakban elemi ismeretek közvetítése alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése tanulási szokások kialakítása személyre szóló fejlesztés

4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény – elvárások által meghatározott tanítási, tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválása és tanulásszervezési folyamat. A gyermeki kíváncsiságra építve, motivált tanulási tevékenységekkel történő fejlesztés: -

Felelősségtudat Munkafegyelem Kitartás Az érzelemvilág gazdagítása Ismeretszerzési minták Feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése Tanulási szokások kialakítása Személyre szóló fejlesztés

4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat 5.6. évfolyamán a nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tanítás-tanulás folyamatában hangsúlyos az érzékelésen, tapasztalatokon keresztül szerzett ismeretek elsajátítása. -

Képi gondolkodás fejlesztése A megszerzett készségek tovább fejlesztése

4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, 58


-

-


a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. -

-

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

4.5.A mindennapos testnevelés megvalósításának a módja A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra iskolai sportkörben való sportolással teljesíthető. Az úszásoktatás bevezetése 5-6. évfolyamon tankerületi egyeztetéssel.

5.A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az intézmény külön lehetőséget nem ajánl fel a pedagógusválasztással kapcsolatban. Az oktató-nevelő munkát a mindenkori tantárgyfelosztásban szereplő szakos tanítás kritériumainak megfelelő beosztásban kötelező órát tanító pedagógus látja el.

59



6. Projektoktatás A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. Az intézmény élni kíván a projektoktatás eszközével: A tananyagot vagy annak egy részét a szaktanárok felbontják olyan témaegységekre, amelyek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődése a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. A projektoktatás során a tanulói foglalkozások megszervezése eltér a szokásos formától. A projektoktatás időtartama általában 2-5 nap. A projektoktatás témái között kiemelten szerepeltetjük a tanulói érdeklődés mellett a következőket: - Egészségfejlesztés - Környezetvédelem - Közlekedésre nevelés - Társadalmi bűnmegelőzés - A tanév rendjében kiemelt témahetek A projektek értékelése a projekt produktumoktól függően történhet (egyéni) és (csoportos) értékeléssel érdemjeggyel. A produktum lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell, makett, előadás, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, rendezvény, ünnepély, stb. A projektoktatás lépései Tervezés, témaválasztás: - Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése, - Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása, - Választás a megfogalmazott problémákból, - Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása, Kivitelezés: - Feladatelosztás megszervezése, megállapodás az adatközlők személyében, - Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során. - Differenciált segítség adása szükség szerint Felülvizsgálat: - A produktum bemutatása a csoportok előtt - A projekt értékelése

60



7.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei - Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön -

Elengedhetetlen feltétel a kulcskompetenciák megalapozása

-

A tanulók nehézségeinek feltárása

-

A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétel a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása

-

A kiemelkedő tehetségjegyek feltárása

-

Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása

-

Egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések -

1-8. évfolyamokon napközi, tanulószoba biztosítása

-

Iskolai étkezés biztosítása

-

Egyéni foglalkozás a tanuló személyére szabott foglalkoztatási tervvel a délelőtti, délutáni tanórák rendjébe beépítve, kizárólag a vizsgálatot végző Bizottság javaslata alapján.

-

Csoportos foglalkozások szervezése a tanulmányi munka hiányosságainak pótlására

-

A hasznos szabadidő eltöltésére, a tanulók személyiségét kibontakoztató, tehetséggondozást elősegítő foglalkozások megszervezése. Gyermekjóléti - Családsegítő szolgálatokkal folyamatos kapcsolattartás

-

Továbbtanulás, pályaválasztás Cél, hogy valamennyi tanulónk a képességeinek megfelelő középszintű képzési formában folytassa tanulmányait a 8. o után. Nyíltnapokra, felvételire való irányítás, kísérés.

-

Osztálykirándulások, nyári táboroztatás, kézműves foglalkozások az iskolában.

-

Pályázatokon való részvétel A pályázatokon nyert anyagi segítséggel a tanulók tanulási körülményeinek javítását, kirándulásokon való részvételét biztosítjuk.

8.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanuló rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat alapeleme illetve a továbbhaladás elengedhetetlenül legfontosabb feltétele. Visszajelzés a tanárnak, tanulónak, szülőnek. Az értékelés célja: Az ellenőrzés célja tényleges, megbízható, érvényes információk megszerzése, a nevelésoktatás folyamatának fő tényezőiről. Az értékelés pedig ezeknek az információknak az elemzése, rendezése, viszonyítása a célokhoz, követelményekhez. Szerves 61



összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének a megítélését és az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. Az iskolai gyakorlatban az értékelés egyik eszköze az osztályozás. Az értékelés alapelvei: -

Az értékelés módja és alapelvei nyilvánosak: lényegesnek tartjuk, hogy az elvárásokkal, az értékelés módjával, a számonkérés formájával tanulóink előre tisztába legyenek.

-

Az osztályozás objektivitásának alapvető feltétele a tantárgyi és viselkedési normák meghatározása és azonos értelmezése, alkalmazása. Viselkedési normákat a Házirend állít, a tantárgyi normákat pedig a Helyi Tanterv tartalmazza.

-

Megbízhatóság, tantárgyi sajátosságokhoz alkalmazkodó következetesség: ugyanaz a tudás, viselkedés minden esetben ugyanúgy értékelődik.

-

Az értékelés nem csupán osztályozást jelent.

-

Az egységes értékelési rendszer következetes alkalmazása.

-

Az értékelés során a tantestület betartja a rendszeresség és módszertani sokszínűség elvét. A beszámoltatás különböző lehetőségeit biztosítjuk, elősegítve ezzel azt, hogy az adottságoknak leginkább megfelelő kerüljön a felszínre.

-

A tantestület a jutalmazás és az elmarasztalás összhangjára törekszik.

-

Az értékelés legyen mindig motiváló, fejlesztőértékelés.

Az értékelés formái: - 1. évfolyamon félévkor és év végén továbbá a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló: -

kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell megszüntetéséhez. -

tenni

azok

A 2. évfolyam második félévétől kezdődően érdemjegyekkel, 1-5 számskálán történő osztályzatokkal értékelünk,

Az ellenőrzés formái: Szóbeli számonkérés: a. feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; 62



b. kiselőadás: alkalom szerinti lehetőség. Egy kisebb anyagrész önálló feldolgozása és előadása az osztály előtt. Írásbeli számonkérés: a. írásbeli felelet: egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). Korlátai: bejelentés nélküli. b. dolgozat: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Felelet értékű Korlátai: 1 max. 2 nappal előtte jelezve. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl. teszt, feladatlap); c. témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; Korlátai: 1 héttel előtte bejelentve, összefoglalással előkészített. d. év eleji, félévi, év végi eredmény mérések: értékelésben betöltött szerepe alapján duplán számít. Korlátai: bejelentve, rendszerezéssel, összefoglalással előkészítve. Az érdemjegy zöld színnel kerül beírásra a naplóba. e. országos kompetenciamérés feladatlapjai : Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó az év végi osztályzatot illetően. Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. -

Az 1-8. évfolyamban a tanulók írásbeli témazáró dolgozatainak értékelésekor az előírt teljesítmény (pontszám) érdemjegyre való átváltását a következő arányok szerint végezzük: -

TELJESÍTMÉNY 0 – 29 % 30 – 50 % 51 – 74 % 75 – 90 % 91 – 100 %

63

ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)



-

A tanár az írásbeli „dolgozatokat” két héten belül kijavítja.

-

A szaktanár addig újabb „dolgozatot” nem írathat, amíg az előző dolgozatot kijavítva a tanulóknak ki nem osztotta.

-

A szaktanár a témazáró dolgozatok, az év végi és félévi dolgozatok érdemjegyét a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal veszi figyelembe, erre a tanár a tanév elején felhívja a tanulók figyelmét. A duplán számítandó érdemjegyeket a naplóban, tájékoztató füzetben piros színnel jegyezzük.

-

A félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál figyelembe kell venni a szóbeli feleleteket és az egyéb módon szerzett érdemjegyeket is.

A tudás értékelése A tudás: Azok az információk, készségek, képességek, mozgások, cselekvések, magatartások, attitűdök, érdeklődések, szokás, világkép, amelyekkel a gyermek rendelkezik. Jeles: Tudása megfelel a NAT és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek, azokról önállóan, összefüggésrendszerbe építve ad számot. Befogadási képessége, válaszadása meggyőző. Ismeretei alkalmazásában kreatív. (kiváló: a jeles tudás mellett tanulótársaihoz képest kiemelkedő teljesítményt ért el- a félévi és a tanév végi minősítéshez). Jó: Tudása megfelel a NAT és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek. Önálló megnyilvánulását tanári rávezető kérdéssel vagy egy résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási képessége stabil, válaszadása kisebb pontatlanságokat is tartalmaz. Közepes: Tudása egy-két lényegi hiányossággal felel meg a NAT-ban és az iskolai dokumentumokban meghatározott követelményeknek. A rávezető kérdésekre adott válaszában vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási készsége változó, válaszadása az összefüggésrendszer ismeretének egy-két lényeges hiányára utal. Elégséges: Tudása arra elegendő, hogy a NAT-ban és az iskolai dokumentumokban meghatározott követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei hiányosak, a befogadási készsége gyenge, válaszadása érdeklődése hiányára is utal. Elégtelen: Tudása nem elegendő, a tantárgyi rendszer NAT-ban és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Ismeretei hiányosak vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz, válaszadásában nincsenek értéket képviselő adatok. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: -

a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,

-

és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. 64



A félévi értékeléseket a naplóban zöld, a tájékoztató füzetben kék színnel jelöljük. Az érdemjegyeket a tájékoztató füzetben és az osztálynaplóban is csak számmal jelöljük. A naplóba a magatartás és szorgalom számmal. Ha a tanuló teljesítménye egyes tantárgyból dicséretes, az ötös érdemjegy mellé „d” betűjelzés kerül. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: -

A tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette,

-

megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse,

-

megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani.

Az év végi értékelést az osztálynaplóban számmal és piros színnel jelöljük. Ha a tanuló teljesítménye egyes tantárgyból dicséretes, az ötös érdemjegy mellé „d” betűjelzés kerül. A naplóba a magatartás és szorgalom számmal. A bizonyítványba a magatartás szorgalom és a tantárgyak érdemjegyeit betűvel írjuk. Szaktárgyból kapott dicséretes ötös beírása: kitűnő.

9.Az otthoni felkészüléshez meghatározása

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

A házi feladatok iskolai szabályozása írásbeli: Minden évfolyamon adható de a szaktanárok vegyék figyelembe a tanulók heti és napi órarendjét. Hétfőre és a tanítási szünetekre a házi feladat mennyisége ne legyen több a hétköznapra adott házi feladatok mennyiségénél. Szorgalmi feladat: adható, de erre a tanulók nem kötelezhetők. szóbeli: Hétfőre és a tanítási szünetekre a házi feladat mennyisége ne legyen több a hétköznapra adott házi feladatok mennyiségénél. Magyar irodalom 1-8. évfolyam: vers és próza számonkérése a kijelölés időpontjától legalább 1 hét. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai -

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

-

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

-

A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

65



10.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az erkölcstant és a hit-és erkölcstant, amely kötelezően választandó. Ezen választható tantárgyak esetében a szülő nyilatkozik, hogy az iskola által szervezett erkölcstant, vagy vallási meggyőződése alapján a hit- és erkölcstan tantárgyat kívánja gyermeke részére igénybe venni, de utána a jelenlét kötelező. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanórai foglalkozásokat.

11.Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés elvei Az egészségnevelés elvei: - Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. - Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. - Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. - A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. - Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. - Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. - Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. - Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. - Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Iskolai védőnő ajánlásával kiemelt egészségnevelési témák : -Személyi higiénia -Egészséges táplálkozás -Káros szenvedélyek -Családi életre nevelés -Serdülőkori változások -Fiúk- lányok kapcsolat, nemi érés -Fogamzásgátlás -Nemi úton terjedő betegségek. 66



-AIDS -Mentálhigiéne fontossága -Egészséges életmód szerepe az egészségmegőrzésben. Az alapelvek tükrében megvalósuló konkrét tevékenységeinket iskolánk Egészségnevelési Programja tartalmazza, amely Pedagógiai Programunk mellékletét képezi. A környezeti nevelés elvei: A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kell kezelnünk: - a fenntartható fejlődés - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, - alapvető emberi szükségletek, - tolerancia és segítő életmód. Minden pedagógus közös feladata, hogy a tanulókban kialakuljon: - környezettudatos magatartás és életvitel, - közvetlen környezetük állapota iránti érzékenység, - személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel, - tekintsék értéknek a természet és ember alkotta környezet esztétikumát - érezzék a késztetést környezetük értékeinek megőrzésére, - számukra pozitív jövőkép alakuljon ki, - fejlődjenek környezetkímélő vásárlási magatartási szokásaik, - erkölcsi alapelvé váljon bennük a természet tisztelete, - mozgósíthatóvá váljanak a környezet jobbítását szolgáló együttes cselekvésre A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése: - NAT területei -

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

problémamegoldó gondolkodás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, konfliktuskezelés és megoldás, problémaérzékenység, kommunikáció, digitális írástudás értékelés és mérlegelés készsége

67



12.A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); példás: - ha a tanuló az iskola házirendjét betartja - rendelkezik kellő önfegyelemmel - a felnőttekkel szemben tisztelettudó - társait tiszteli, nem durva, segítőkész - a közösségre gyakorolt hatása pozitív, példamutató - tanórán kívüli viselkedése példamutató jó: -

az a tanuló, aki a házirendet nem sérti meg a tanórát általában nem zavarja a felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó a közösségre nem gyakorol hatást inkább passzív szemlélő tanórán kívüli viselkedése elfogadható önként nem vállal feladatokat

változó: - hajlamos a fegyelmezetlenségre de tudatosan nem árt - nem rendelkezik kellő önfegyelemmel, így előfordul, hogy zavarja a tanítási órát, - az alapvető viselkedési normákhoz csak figyelmeztetéssel tud alkalmazkodni, - viselkedése, hangneme kifogásolható, - közösségben nem vállal feladatokat - tanórán kívüli viselkedése erősen változó, befolyásolható. rossz: -

a házirendet nem tartja be, a szabályokat sorozatosan szándékosan megsérti a tanórát fegyelmezetlen, kulturálatlan magatartásával zavarja viselkedése, hangneme durva, tiszteletlen magatartását az önzőség jellemzi magatartása figyelmeztetés hatására sem változik nem azonosul a közösség céljaival, szándékosan gátolja a többiek munkáját 68



A szorgalom jegyek megállapításának elvei: A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). példás: - ha a tanulmányi munkája igényes, céltudatos, jegyei képességeit tükrözik - a tanítási órákra mindig felkészül, felszerelése nem hiányos - munkavégzése kitartó, pontos - igénye van tudásgyarapításra - kötelességtudata magas fokú, önálló munkára képes - a közösségnek aktív tagja, a rábízott feladatokat igényesen elvégzi - önállóan vállal feladatokat az iskolán kívül is. jó: -

tanulmányi munkáját különösebb erőfeszítés nélkül de képességeinek megfelelő szinten elvégzi

-

a tanítási órákra való felkészülése folyamatos, felszerelése nem hiányos törekszik az önálló munkavégzésre de csak ösztönzésre dolgozik többletismeret megszerzésére nem törekszik, érdeklődése a tananyagon belül marad a közösségnek a tagja de feladatokat ritkán vállal, a rábízott feladatokat azonban elvégzi.

változó: - tanulmányi munkája rendszertelen - képességei jobb eredményt is lehetővé tennének - a tanórákra rendszertelenül készül, így teljesítménye ingadozó, előfordul, hogy felszerelése hiányos -

érdeklődése ingadozó, többletismeret megszerzésére nem törekszik önálló munkavégzésben tanári segítségre szorul közösségi munkát nem vállal, feladatait pontatlanul végzi el

hanyag: - képességeitől teljesítménye messze elmarad - a tanítási órákra rendszeresen nem készül, felszerelése hiányos - munkavégzése pontatlan, feladatait az esetek többségében nem végzi el - elutasító a tanulással szemben - közömbös vagy nem vállal, vagy a rábízott feladatot nem végzi el - közösségben feladatot nem vállal, nem jellemzi a segítőkészség Megjegyzés: a szorgalom értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló élethelyzetét, életkörülményeit. Tantárgyi bukás esetén hanyagnál jobb értékelés nem adható. 69



A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei: Az Nkt. 58.§-a szabályozza. Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát és az iskola hírnevét növelő bármilyen teljesítményért (pl. sportversenyen elért helyezés) szaktárgyi, illetve tantestületi dicséretekkel jutalmazza. Ezek bekerülhetnek a bizonyítványba, a naplóba, valamint a törzskönyvbe osztályfőnöki aláírással. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért: - szaktanári, - osztályfőnöki vagy - igazgatói dicséretben részesülhetnek. Ezt az ellenőrző könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatban. Az iskolai jutalmazás lehetséges formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári, - osztályfőnöki, - igazgatói, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: példamutató teljesítményért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató közösségi munkájáért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. A tanulók elismerési lehetőségei: Az a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzá járul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez – az iskola dicséretben részesíti és jutalmazza. -

Szóbeli elismerések: - iskolai tanuló csoport előtti - szaktanári dicséret tanulócsoport (iskola) előtt - osztályfőnöki dicséret tanulócsoport (osztály) előtt

-

Írásbeli elismerések: - szaktanári dicséret a tájékoztató füzetbe - napközis nevelői dicséret tájékoztató füzetbe - osztályfőnöki dicséret tájékoztató füzetbe 70


-


igazgatói dicséret kiemelkedő teljesítményért emléklap formájában nevelőtestületi dicséret oklevél formájában

A tanulók elmarasztalása A tanulói kötelességek figyelmen kívül hagyása miatt. A jelzett fokozatok megállapítása a kiváltó ok jelentőségétől függően mérlegelés kérdése. Egy fokozat egy tanévi kétszeri előfordulása maga után vonja a következő fokozat kiadását. -

Szóbeli figyelmeztetés: - szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés

-

Írásbeli elmarasztalás: -

szaktanári figyelmeztetés a tájékoztató füzetbe napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás

- Fegyelmi intézkedések: „Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.” (Az igazolatlan hiányzást figyelembe véve) fegyelmi intézkedések fokozatai: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, illetőleg megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától - kizárás az iskolából. -

13.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása Általános cél: az integráció a sajátos nevelési igénnyel nem érintett és érintett tanulók egy közösségben tanulásának a megvalósítása. Speciális célok: - a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése - az SNI tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő funkciók terápiás jellegű korrekciójával 71


-


a differenciált szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal tantárgyi tudás átadása a fogyatékosság, életkor és osztályok figyelembe vételével az eredményes társadalmi beilleszkedés megteremtése, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával

13.1.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása A tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján, gyermekét a megfelelő nevelésioktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal az illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. (Nkt. 47 § 6.) A sajátos nevelési igényű tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: - személyi feltételek (megfelelő végzettségű gyógypedagógus) - tárgyi feltételek (speciális tankönyvek, speciális eszközök a foglalkozásokhoz) a) A nevelés-oktatás főbb feladatai A nevelési-oktatási intézmény az SNI tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A fejlesztőpedagógus tevékenységében, támaszkodhat elsősorban az osztályfőnök munkájára. Amikor valamely tantárgyat érint a gyermek részképesség zavar a szaktanárral közösen, dolgozzák ki a gyermek egyéni bánásmódjával kapcsolatos teendőket ( pl: discalculia esetén a matematika tanárral, disgraphia esetén a magyartanárral). A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően. Az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően. b) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve A Nemzeti Alaptanterv (NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok az SNI tanulókra is érvényesek. Az irányelv célja: Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy 72


-


az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák, iskolák nevelési, pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé. biztosítja a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, lehetőséget nyújt a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójára és a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére.

Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) történő nevelésére, oktatására. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Az együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei: -

-

A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, közreműködése szükséges. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe.

A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

13.2.A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára: -

-

A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára. A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; 73


-


annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.

A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: - a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, - közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki:

-

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; reflektív szemlélet egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

-

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

-

-

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során: -

-

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. 74



13.3.Az SNI tanulók nevelésének és oktatásának elvei: A sajátos nevelési igényű – a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozotttanulók esetében a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazkodnak: - A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése - az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is támogassák ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. Esetükben a szakvéleményben foglaltakat tekintjük irányadónak, fejlesztésük az abban meghatározottak alapján történik. Gyakran felmerülő fogalom velük kapcsolatban a mentesítés illetve a méltányos elbírálás, amelyet az alábbiakban részletesen kifejtünk. Tantárgyi mentesítések: A mentesítés célja, hogy – a terápia mellett vagy a terápia után- azokat a nehézségeket kiküszöböljük, amelyeket önhibájukon kívül nem tudnak megoldani. A nevelési tanácsadó javaslatára Igazgatói határozattal lép érvénybe. Mentesítés: ritkán teljes körű, általában részleges. -

teljes körű: minden feladatot el kell végeznie, de nincs értékelés részleges: nem a teljes tananyagból kap osztályzatot. Az elsajátítandó tananyagrész alapján az osztályzat 1-5-ig bármilyen lehet, a gyermek teljesítménye szerint.

Matematika: előfordulhat teljes mentesítés - szöveges feladatot ne értékeljenek, mert a nyelvtani struktúrákat sem érti a tanuló. - Használhat segédeszközt (táblázat, képlet, számológép). Kémia, fizika: a matematikai számításokhoz segédeszközt használhasson. Idegen nyelv: Főleg szóban feleltetni. szókiegészítések, betűpótlások legyenek.

Az

írásbeli,

nyelvtani

feladatok

Magyar: ne olvastassuk az osztály előtt a diszlexiás tanulót - Nyelvtan: - szóban feleltessük, a nyelvtani szabályokat ismerje - írásbeli- ne legyen tollbamondás, hanem kiegészítés - Fogalmazás: - csak tartalmi jegyet kap, helyesírást nem - a diszgráfiás számítógéppel írhassa meg - Memoriter: - felelet előtt ismételhesse át. Történelem, földrajz, biológia: bővebb vázlattal segítsük a tanuló munkáját.

75

inkább



Disgráfia esetén minden tantárgyból: - Hosszabb időt hagyjunk a megoldásra. - Plussz instrukciókat adjunk, hogy megértse a szöveget. - Összetett feladatot részekre tagolva adjuk meg. Dislexiás: célszerű felolvasni a feladatot a számára. Méltányos elbírálás: a tanuló egyéni problémáihoz igazítsuk a pedagógiai segítséget. - segítés jó vázlattal - a feladat szövegét olvassuk fel - tagoljuk a feladatot (összetett feladatot nem érdemes adni) - több időt hagyjunk a megoldásra - helyesírási mentesség: ne írjon tollbamondást, inkább kiegészítéseket - használhasson diktafont - fogalmazásnál számítógépet használhasson vagy (alsó) rajzban jelenítse meg a gondolatait - Memoriter: felelés előtt kapjon időt a felkészülésre, átismétlésre - Bármilyen osztályzatot kaphat A mentesítés révén a továbbtanulásnál problémák merülhetnek fel, ezekre előre hívjuk fel a szülők figyelmét (főleg matematika, idegen nyelv).

13.4.A fejlesztés alapelvei, feladatok Alapelvek: -

A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulókra is érvényesek. Érvényesíteni kell azonban, a számonkérés és értékelés differenciálását. A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik. Gyógypedagógus, pszichológus közreműködése szükséges a tanulók sajátos nevelési igényének kielégítésére.

Feladatok: -

az egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarctűrő képesség növelése az önállóságra nevelés

A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezése 2013. szeptember elsejétől, egyértelművé teszi a 2017-es szabályozás. -

Abban az esetben, ha az SNI tanuló nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet 9 főre kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6. mellékletének e oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztjuk 9-cel. Ha az osztás alapján a 76



foglalkozásra jogosult tanulók száma a 4 főt meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletében e oszlopában meghatározott heti óraszámot, 4 vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének e oszlopában meghatározott heti óraszám 50%-át kell biztosítani. (20/2012 138§ 2. bek.) -

Iskolánk szakmai alapdokumentuma alapján ellátja az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulókat.

A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó fejlesztő program Enyhe fokban értelmi sérült tanulók a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztését segítő program A B.-A.-Z.Megyei Pedagógiai Szakszolgálata a köznevelési törvény szerint Szakértői Bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített. A tanulásban akadályozott tanulók Helyi Tantervének tartalmi elemeit az SNI kerettanterv határozza meg, melyet az iskola helyi tantervébe (tantárgyanként) épít be, annak szerves részét képezve Kiemelt fejlesztési feladatok: a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatási-szervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban szükség esetén egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezünk. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére törekszik. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam. d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. 77



A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (részképességzavar) fejlesztését segítő program A tanítás-tanulás folyamatában a részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét soroljuk. E fogyatékosság deficiál - diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Kiemelt célok, feladatok: - Kudarctűrő képesség növelése. - A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. - A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. - Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. - Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. - Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. - A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. - Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása. - Önállóságra nevelés. Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: - testséma biztonságának kialakítása, - téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - vizuomotoros koordináció gyakorlása, - látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, - verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, - hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése, - makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő), - figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, - toldalékok körültekintő olvasása, - olvasástechnika, tempó fejlesztése, - olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, - olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, - idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, - kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A megvalósítás színterei : - minden tanórán, - fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson, - napközi, tanulószoba. 78



Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén: - testséma kialakítása, - téri relációk biztosítása, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, - az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, - a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, - gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, szerialitás erősítése. A megvalósítási színterei: - matematika óra, - napközi, tanulószoba, - rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás, - felzárkóztató foglalkozások, - szabadidő (képességfejlesztő játékok). Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok): A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell: - a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, - a motoros képességeket, - a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi. - Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek. - Együttműködés a pszichológussal. A megvalósítás színterei: - tanóra, - napközi, tanulószoba, - gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.

79



80

CSOBAJI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents