Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola 1212 Budapest, Széchenyi u. 93. Tel.: (1) 277-8301 E-mail:
[email protected]
Pedagógiai Program
Budapest, 2011. március 19.
Göbölös Sándor intézményvezető
Információs példány
Ezen példány sorszáma: 02-módosított példány
Kiadás száma: 02
Kiadás dátuma: 2011. MÁRCIUS 19.
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS …………………………………………………………………………... 4 A JELENBŐL NYERHETŐ ISMERETEK ………………………………………..... 7 1. Általános tájékoztató adatok ………………………………………………... 7 2. Az intézmény bemutatása …………………………………………………… 7 3. Az iskola tanulói, szociális környezetük ……………………………………. 9 4. A demográfiai viszonyok alakulása ………………………………………… 10 I.
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI …………….. 12 1. Az iskola jövőképe-hosszú távú stratégiai célok …………………………... 12 2. Az iskola jövőképe-középtávú célok ……………………………………….. 14 3. A nevelőmunka feladatainak kibővülése napjainkban …………………… 15 4. Vallástan és hitoktatás ………………………………………………………. 16
II.
SZAKISKOLAI SZAKMAI PROGRAM ……………………………………… 17 1. Diagnózis …………………………………………………………………….. 18 2. Szakmai programok elkészítésénél figyelembe vett szempontok ………… 20 3. Szakmai képzésünk ………………………………………………………….. 21 4. Pályakövetési program ……………………………………………………… 25
III. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSE ………………….. 27 1. Az iskola nevelési programja ……………………………………………...... 29 2. Alkalmazott pedagógiai módszerek ………………………………………… 31 3. Pedagógiai eszközeink …………………………………………………...….. 33 4. Speciális céljaink …………………………………………………………...... 33 5. Az iskola feladatai …………………………………………………………… 34 6. Integráció, szegregáció ……………………………………………………… 36 7. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei ………………………….…..... 38 8. Szakmai kompetencia biztosítása …………………………………………... 42 IV. FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS ……………………………………………...... 43 1. Felzárkóztató oktatás típusai ……………………………………………...... 43 2. A szakiskolai felzárkóztató program szervezése …………………………... 44 V.
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ……...................................................................... 48 1. Lélektani csoportmódszerek ………………………………………………... 49 2. Az iskola pszichológiájának rendszermodellje ……………………….…..... 50 3. Pszichológiai munkaszintek és tevékenységi formák ……………………… 51 4. Az iskolai személyiségfejlesztés, egészségvédelem feladatszintjei ………… 55
VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ……………………………………………………… 57 VII. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG …………………………… 61
2
VIII. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ……………………………………………………………….... 62 IX. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM …………………………….………….. 66 X.
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTÓ PROGRAM ……………………………… 68
XI. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG …. 73 XII. EGÉSZSÉGNEVELÉS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM .…………. 75 XIII. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM ……………………………………...... 81 1. Globális környezet ……………………………………………………….….. 82 a. Globális környezet ………………………………………………..…. 83 b. Természetes környezet ………………………………………………. 84 c. Mesterséges környezet ………………………………………............. 88 2. Makrotársadalmi környezet …………………………………………………89 a. Munka …………………………………………………………………89 b. Környezetszennyezés ………………………………………………… 90 c. Egészséges-életmód-gyógyítás ………………………………………. 91 d. Infrastruktúra ……………………………………………………….. 92 3. Mikrotársadalmi környezet ………………………………………………… 93 a. Település, lakosság ………………………………………………...… 93 b. Család …………………………………………………………..….…. 94 c. Esztétikus környezet ………………………………………………….95 XIV. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PROGRAM …………….. 97 XV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ……………………………………………..... 98
3
Minden korszak magánhordja a megelőzőnek maradványát, s a következőnek csíráit, s, majd mindig lehetetlen meghatározni azon pontot, ahol az előbbi míveltségi korszak megszűnik, vagy a fejlődő kezdetét veszi. -Eötvös József-
BEVEZETÉS „A VÁLTOZÁS VÁLTOZÁSA”
Az
alábbi Pedagógiai Program (a továbbiakban: PP) módosítása több célt szolgál.
Ezek közül a legfontosabbak a következők: a nemzeti oktatási dokumentumokban szereplő oktatáspolitikai célok helyi szintű, részletes kidolgozása, az alapvető célokhoz kapcsolódó feladatok rögzítése; a részletes stratégiai dokumentum (PP) kereteinek kijelölése; az elindított kezdeményezések és tervezési folyamatok támogatása, a köztük lévő összhang megteremtése; a szükséges stratégiai lépések és a középtávú fejlesztési célprogramok tervezésének támogatása; a
fejlesztést
szolgáló
költségvetési
források
biztosítása
és
hatékony
felhasználásának elősegítése. A Pedagógiai Programunk a hazai közoktatás értékeire, eddig elért eredményeire és a magyar oktatásügy legjobb hagyományaira épít. Másfelől azonban minden szereplő számára elfogadható megoldásokat kell kínálnia a mindennapok pedagógiai problémáira, és elő kell mozdítania, hogy az oktatásunk választ adjon a XXI. század kihívásaira. Ennek a kettős célnak egy olyan pedagógiai stratégia megfogalmazása felel meg, amely – a nemzetközi tendenciáknak megfelelően – a fejlesztésre, az oktatás szereplőinek megnyerésére és ösztönzésére, valamint az elszámoltathatóság erősítésére 4
épül. Mindezek alapján a Pedagógiai Program megvalósítása két nagyobb szakaszra bontható. Az első szakaszban a fejlesztés számára kedvező környezet kialakítása történik. Ez magában foglalja: az iskola Pedagógiai Programjának elkészítéséhez szükséges sarokkövek (nevelésetika, mérés-értékelés, számon kérhetőség, stb…) meghatározását és kijelölését; a szabályozási rendszerben szükséges korrekciók végrehajtását; a részletes stratégiai dokumentum (PP) elkészítését; a fejlesztést szolgáló célprogramok tervezését; a fejlesztés megvalósításhoz szükséges teljesítőképesség növelését. A második szakaszban kerül sor a célprogramok lebonyolítására, az első szakaszban elfogadott
szabályozási
változtatások
implementációjára
és
a
változások
oktatáspolitikai hatásainak mérésére, elemzésére. A Pedagógiai Program tervezési rendszere sokszintű és sokszereplős folyamat. Az alábbi iskolai dokumentumban megfogalmazást nyert intézkedési és fejlesztési rendszert kiegészíti egy alapvetően alulról építkező többszintű iskolai, fenntartói tervezési rendszer, amely arra törekszik, hogy az oktatás helyi és területi szereplőinek mozgástere megerősödjön és az oktatásban hosszabb idő alatt kialakult felelősségmegosztás változatlanul érvényesüljön. A stratégia az oktatás helyi szereplőinek orientálását szolgálja, az egyes stratégiai prioritások érvényesítése során elsősorban közvetett
eszközök
(ösztönzők,
fejlesztés,
képzés,
támogatás
és
stratégiai
kommunikáció) alkalmazására törekszik, melyek teret engednek helyi és regionális prioritások érvényesülésének. Ezen Pedagógiai Program elkészítése során nagy hangsúlyt kaptak a kapcsolódó oktatási dokumentumokban foglalt célok. Elsősorban a Nemzeti alaptanterv, az oktatási és szakképzési törvények, kerettantervek és a különböző szintű oktatáspolitikai irányelvek. E mellett kiemelten fontos forrás az Európai Unió egyre gazdagabb oktatáspolitikai célrendszere, és e politikák nemzeti szintű implementációját, elterjesztését szolgáló eszközrendszer. 5
A Pedagógiai Program három fő részre tagolódik. Az első rész az intézmény nevelésioktatási alapelveit tartalmazza, amely összefoglalja az iskola pedagógiai hitvallását. Ez hivatott azonosítani azokat a problémákat, melyek megoldására törekedni kell a következő évek oktatásfejlesztése során. A második rész a helyi tantervet jelöli ki, valamint a középtávú program legfontosabb prioritásait, fejlesztési céljait foglalja össze és értelmezi. A harmadik rész a stratégia megvalósításának eszközrendszerét írja le.
6
„A múlt és a jelen csírájában magában hordozza a jövőt. Folytonosságából fakad megismerhetőségének és megértésének lehetősége, melyről a jelenben nyerhetők ismeretek.” -Nováky Erzsébet-
A JELENBŐL NYERHETŐ ISMERETEK „ELŐREJELZÉSI ÉRTÉK”
1. Általános tájékoztató adatok Az intézmény neve:
Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola
Az intézmény rövidített neve:
CSISZI
Az intézmény OM azonosítója:
200768
Az alapítás éve:
2006
Az intézmény székhelye:
1212 Budapest, Széchenyi u. 93.
Az intézmény postacíme:
1212 Budapest, Széchenyi u. 93.
Az intézmény telefon és telefax száma:
06-1/277-8301 06-1/276-0022
Az intézmény elektronikus elérhetősége:
[email protected] Az intézmény telephelyei: 1. 1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7. 2. 1215 Budapest, Csete Balázs u. 15. 3. 1204 Budapest, Pöltenberg u. 10-12. Az alapító, fenntartó neve:
Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány
Az alapító, fenntartó rövidített neve:
HETA
Az alapító székhelye:
1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7.
Az intézmény jogállása:
jogi személy 7
Az intézmény felügyelete:
Szakmai és törvényességi felügyeletet: Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány kuratóriuma,
A
fenntartói
tevékenység
törvényességi
felügyeletét:
Budapest
Főváros
Önkormányzatának Főjegyzője látja el.
2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Iskolánk a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola alapítványi iskolaként működik. Az alapítványt – Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítványt – magánszemély alapította 2002-ben azzal a céllal, hogy Csepel és annak a környékén élők, valamint a hátrányos helyzetű közösségek munkaerőpiaci képzését biztosítsa. Iskolánk 2006 szeptemberétől három telephelyen kezdte meg a működését. A Széchenyi u. 93 szám alatt az általános iskola 5-8. osztályos, a szakiskolai 9-10. osztályos tanulói vannak, továbbá 2010 szeptemberétől a tanulásban akadályozott tanulók szakmára felkészítő nevelése – és oktatása folyik. A Csete Balázs u. 15 szám alatti oktatási bázison a 11-12. szakiskolai évfolyamok elméleti képzőhelye található. A Csepeli Erőmű Szak- és Átképző KFT a Transzformátorgyár u. 7 szám alatti elméleti- és gyakorlati képzőhelyén biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket a: kőműves, a burkoló, a szobafestő-mázoló és tapétázó, a szerkezetlakatos, a női szabó és a textiltermék-összeállító szakiskolai tanulók oktatásához. A Kossuth Lajos utcában található a Nebuló ABC és a Mr. & Mrs. fodrász szalon, ahol a lakosság számára is nyitott képzőhelyeken szakmai szolgáltatás közben sajátíthatják el az élelmiszer- és vegyi áru eladók, valamint a fodrász tanulók a szakma fortélyait. Iskolánk 2009. január 7-én tragikus körülmények között veszítette el két vezetőjét: Takács József intézményvezetőt és Papp László szakképzési igazgatóhelyettest. 8
Az új vezetőség legfontosabb feladata az iskola pozitív megítélésének helyreállítása és a tanulói létszám stabilizálása volt.
2009 szeptemberében megnyílt az iskolai büfé;
2009 októberében intézményünk csatlakozott a Jövő Záloga Térségi Integrált Szakképző Központ iskoláihoz;
2010 szeptemberétől megszűnt az 5. és a 8. osztály;
2010 szeptember 25-én a Jövő Záloga TISZK „A tanulókért a tanulókkal” program keretében – javaslatunkat elfogadva - sárkányhajó bemutatót és versenyt rendezett a Csepeli Kajak-Kenu Egyesület támogatásával;
2010 októberében szakmai tanulmányúton Portugáliában, két szakiskolát tekintettünk meg;
2010 novemberétől a TISZK-pályázatával elkezdődött a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése;
2010 novemberében az eszközfejlesztésen belül lecserélésre kerültek egyes számítógépek, és két interaktív tábla beépítésével bővült az oktatástechnikai eszköztár;
2010 decemberében az első éves fodrász tanulók a Szépségfórum 2010. – „Ünnepi varázslat” nyílt nemzeti bajnokságon I.-IV. helyen végeztek.
3. Az iskola tanulói, szociális környezetük Intézményünkben a tanköteles és nem tanköteles tanulási és/vagy magatartási zavarral küzdő tanulók képzését, társadalmi beilleszkedésének segítését végezzük integrált oktatás keretében. Az itt tanuló diákok közül sokan veszélyeztetettek, jelentős részük halmozottan hátrányos helyzetű. Nagy részükre az alapvető ismeretek és készségek hiánya jellemző, amely gátolja az eredményes iskolai előmenetelt. Az itt tanuló diákok életéből hiányzik a stabil, kiegyensúlyozott családi háttér, az egészséges versenyszellem. Az egyes tanulókat ért negatív hatások, a tanulási kudarcok okainak felvállalásával készítjük fel tanítványainkat a középfokú továbbtanulásra.
9
4. A demográfiai viszonyok alakulása Az elmúlt öt évben az iskola tanulólétszámának adatai azt mutatják, hogy jelentős átalakulások, változások történtek.
Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola teljes tanulói létszámának alakulása 2006.09.15-2010.09.15 között
2006.09.15 2007.02.01 2007.09.15 2008.02.01 2008.09.15 2009.02.01 2009.09.15 2010.02.01 2010.09.15
220 fő 228 fő 509 fő 501 fő 675 fő 633 fő 640 fő 684 fő 652 fő
Az iskola tanulóinak létszáma a 2006-os indulástól kezdve fokozatosan nő, a grafikonon érzékelhető visszaesések a beiratkozást követő körülbelül 2-3 hónapos tanulási készséget, és az azt követő iskolaelhagyás mértékét mutatja. Az iskolánk beiskolázási körzete elsősorban Csepel és a holdudvarához tartozó települések (Szigetszentmiklós, Szigethalom, Halásztelek, stb…), elenyésző Budapest I., II., illetve a VIII., IX. kerületből érkező tanulók száma. 10
Az „országos előrejelzés értéke”1 drasztikus tanulólétszám csökkenést jelez, a jelenlegi 475 ezer főről 388 ezer főre csökken az előttünk álló évtizedekben az iskolánk tanulói korosztályához tartozó 15-18 éves tanulók létszáma. Ugyanakkor az intézmény jövőbeni tanulólétszámánál azt is figyelembe kell vennünk, hogy az 1996 után született gyerekeknek 1/6-a – 1/7-e a roma kisebbséghez tartozik, akiknek jelentős része jelenleg is az iskolánkat választja. Az utóbbi évben dinamikus növekedést mutat a tanulásban akadályozott tanulók jelentkezése, illetve érdeklődése az itt folyó SNI-tanulók képzése iránt. A 2009/2010-estanévben 21 tanuló jelentkezett, idén a 2010/2011-es tanévben 30 fő feletti a jelentkezők szám.
________________________________________________________________ Az „előrejelzés értéke” függ: a megismerés szintjétől, oksági kapcsolatoktól, időrendi helyzettől, a hasonlóság, analógia
1
alkalmazási lehetőségétől, a helyzet értékeléséről, a róla vélekedésről. Országos adat: Az óvodáskorú (3-5 éves) népesség száma az 1995. évi 370 ezer főről 2005-re 279 ezer főre csökken, 2010-ig, 2020-ig stagnál, utána évtizedenként 20-30 ezer fővel csökken, s 2040-ben 240-245 ezer fő lesz. A 6-9 éves korosztály létszáma várhatóan az 1995. évi 495 ezer főről 2005-re 85%-ára, 2010-re 74%-ára csökken. Ezt követően 2025-ig valószínűleg stagnál, majd 2050-re az 1995. évi 60%-ára mérséklődik. A 10-13 éves korosztály létszáma az 1995. évi 511 ezer főről, 2005-re 93%-ára, 2010-re pedig 79%-ára, 2030-ra 72%-ára, 2040-re 64%-ra, 2050-re 59%-ra csökken. – KSH jelzése –
11
„Akik a helyzetet tisztán látják, csak úgy helyezkedhetnek el benne, ha hisznek az ember, sőt az emberiség nevelhetőségében.” -Karácsony Sándor-
I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI
Az
iskolánk nevelési- és oktatási programjának kialakítása során követendő célokat két szinten szükséges megfogalmazni. Egyfelől célszerű felvázolni
azokat az átfogó hosszú távú célokat, amelyek meghatározzák az iskola szakképzési rendszerének kívánatos irányát és világos jövőképet alakítanak ki. Másfelől szükség van olyan, középtávú célok meghatározására is, amelyek a fejlesztés számára világos prioritásokat jelölnek ki, és azok alapján lehetségessé válnak a konkrét intézkedések és fejlesztési programok megtervezése, amelyekhez mérhető és számon kérhető konkrét siker kritériumok kapcsolhatók. 1. Az iskola jövőképe – hosszú távú stratégiai célok A Pedagógiai Program jövőképe olyan pedagógiai folyamatok elindítását, illetve megerősítését tartja szükségesnek, melyek elősegítik azt, hogy az iskolában folyó nevelés és oktatás: eredményesen szolgálja a gyermekek és fiatalok fejlődését, személyiségük gazdagodását, az egész életen át tartó tanulásukat és aktív társadalmi részvételre történő felkészülésüket; garantálja a szolidaritás és méltányosság elveinek érvényesülését, erősítve a pozitív személyiség kiteljesedését; szociális helyzetére, nemére, származására vagy vallására való tekintet nélkül biztosítson minden gyermek és fiatal számára döntési szabadságot és lehetőséget; biztosítsa a lehető legmagasabb minőségű szakképzést; 12
segítse elő a kreatív és innovatív gondolkodásmód kialakulását, valamint a vállalkozó szellem ösztönzését a diákok körében; eredményével biztosítsa azokat a flexibilis társadalmi és szakmai ismereteket,
az
önmagával
és
környezetével
szemben
igényes
munkakultúrát, a használható idegen nyelvi felkészültséget, a saját szakmájában
való
eligazodást,
amely
lehetővé
teszi
más
idegen
munkakultúra gyors megismerését, eredményes elsajátítását és alkalmazását, ezzel is segítve egy sikeres, gazdaságilag aktív életpálya megélését. E hosszú távú célok szükségessé teszik, hogy az intézmény oktatási rendszere: folyamatosan megújítsa és a társadalom igényeihez alakítsa nevelési céljait, nyitott legyen az oktatási szolgáltatások használói és az e szolgáltatások
eredményességében
érdekelt
csoportok
és
helyi
közösségek szempontjai, érdekei iránt; az oktatás szereplői számára tegye lehetővé a folyamatos tanulást, s ennek
érdekében
magas
színvonalú
fejlesztő-támogató
jellegű
szolgáltatásokat nyújtson az iskola és személyzete számára; az intézmény számára biztosítsa a stabil és színvonalas működés körülményeit, az intézmény alkalmazottai számára biztos egzisztenciát és az előrejutás feltételeit; érvényesítse a szakmai elszámolhatóság körülményeit; szolgáltatásait olyan intézményen keresztül nyújtsa, melynek élén felkészült és hatékony vezetés áll.
13
2. Az iskola jövőképe – középtávú célok Az iskolafejlesztés céljainak és feladatainak meghatározását a korábban ismertetett koncepció egy része, az itt felvázolt jövőkép és az Európai Unió által elfogadott átfogó oktatáspolitikai célok mellett még egy további elem: a Nemzeti alaptanterv segíti. Mindezek figyelembevételével e stratégia a következő középtávú nevelési és oktatási célokat és prioritásokat emeli ki: az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése; az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése; az oktatás minőségének fejlesztése; a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása; az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése; az oktatás tárgyi feltételeinek javítása; a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása.
Ezek
a célok
közvetlenül kapcsolódnak mind az
Európai Unió által
megfogalmazott fejlesztési prioritásokhoz, mind azokhoz, amelyeket a Nemzeti alaptanterv és az ehhez kapcsolódó nemzeti oktatási koncepciók programjai rögzítenek. Mindezekből következnek általános átfogó feladatok az iskolánk számára: mint megtanítani az egész életen át tartó tanulást, a demokratikus részvétel és tolerancia szabályait, az autonóm állampolgári viselkedés normáit, és így tovább, s mindezt úgy, hogy teljesüljenek az alap- és középfokú oktatás mindenkori szükségletei is. Egyfelől a tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközöket (olvasás, írás, szóbeli kifejezőkészség, számolás, problémamegoldás megfelelő színvonala), másfelől az alkotás alapvető tartalmait is (ismeretek, képességek, értékek, viselkedés, korszerű színvonala), amelyek ahhoz kellenek, hogy az emberi lény képes legyen a túlélésre, fejleszthesse képességeit, méltósággal éljen és dolgozzon, részese lehessen a fejlődésnek, javíthasson életnívóján, világos döntéseket
14
hozhasson és folytathassa a tanulást és teljes jogú résztvevője lehessen közvetlen életkörnyezete alakításának. 3. A nevelőmunka feladatainak kibővülése napjainkban Az
iskolának
–
mint
másodlagos
szocializációs
szinttérnek
–
a
személyiségformálásában betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben alapvető változásokon ment át. Új nevelési problémák jelentek meg, ezekkel a mai gyakorlat már nehezen boldogul. A szocializációs folyamat időtartama megnövekedett. A kulturális rétegzettség növekedése, a kultúra homogenitásának megszűnése, rétegspecifikus eltérései nem teszik lehetővé a nevelés egységes értékrend szerinti vezetését. A szülő-gyermek viszony módosulása a nevelő-gyermek viszony átalakulását is maga után vonta, a nevelői tekintélynek érzelmi kötelékben hatékony erői csökkentek, a nevelői mintaadó funkciónak a szerepe kedvezőtlenül módosult. Statisztikai tény, hogy hazánkban minden hatodik iskolai tanuló esetében – az iskolánkban ez hatványozottan érvényesül – korrekciót (vagy terápiát) igénylő személyiségzavarral számíthatunk. Így a pedagógusaink felkészültsége még inkább hangsúlyt kap. Ezen felkészültség kulcsszava a professzionalizálódás, melynek elfogadása a tanárok részéről is személyes azonosulást és aktív elkötelezettséget jelent. Ennek ismérvei, a tanári hivatás – munka – minőségét meghatározó adottságok és képességek a következők: a gyermekek szeretete; elkötelezettség, szakmai üzenet; személyiségből jövő erkölcsi üzenet; a diákok ismerete; a tanítás és a tanulás többféle modelljének birtoklása.
15
Szakértelem: a tanított szakterülettel összefüggő tudás szintű művelése és a megújítás igénye; Pedagógiai know-how: a tudás átadásának és a kompetenciák fejlesztésének a technológiái, amelyeken belül egyre nagyobb figyelmet kapnak a tanulásra való motiválás, az együttműködésre késztetés és a kreativitás; A technológia értése: az új technológiák ismerete és használata a tanítási-tanulási folyamatban; Szervezeti kompetencia és együttműködés: a tanítás teamben végzett tevékenység, amely megköveteli a tanárkollégákkal történő tapasztalat- és gondolatcserét; Mobilitás: a tanári és más szakmák közötti átlépés, előny más területeken szerzett szakmai gyakorlat; Nyitottság: nyitottság a külső szereplők, partnerek felé, együttműködés a szakmán kívüli érdekeltekkel, aktív részvétel a helyi közösség problémáinak megoldásában; Forrás: DECD
A szakmai identitásnak ez a fajta újrafogalmazása a XXI. század tanáráról egyre inkább úgy gondolkodik, mint a saját szakmai fejlődésében önálló és öntevékenyen működő értelmiségire, akitől elvárható a szakértelem, a professzionizmus és az elhivatottság megjelenítése a mindennapok gyakorlatában. 4. Vallástan és hitoktatás Az iskolánkban tartandó esetleges vallástan/hittan oktatásról a következő elveket valljuk: nem tagadható a vallásnak és kérdésfeltevésnek morális jelentősége az egyéni és társadalmi élet szempontjából. Tehát a világ nagyobb vallásai történetének és tradícióinak ismerete fontos része a tanulók nevelésének; ismerve a vallásos hit és elkötelezettség szerepét az egyéni beállítódásban, iskolánk – ahogy eddig is, ezen túl is – biztosítja a hittanoktatás feltételeit.
16
„Csak a munka fejti ki, csak az tartja fel a testnek és léleknek erejét, Csak a munka tesz hasznossá, magunk és polgártársainkra nézve.” -Deák Ferenc-
II. SZAKISKOLAI SZAKMAI PROGRAM „AZ OKTATÁS PRIORITÁSAI”
Az
oktatási rendszerektől – az iskoláktól – ma az egész világon a technikai fejlődés, a gazdaság és a társadalom kényszerítő erejének hatására többet és
jobbat várnak. A gazdaság egyre inkább szakképzettséget és szakértelmet követel. Nem éri be a rutinnal és az utánzás vagy ismétlés által megszerzett szakértelemmel, új képességekre van igénye. Az iskola alapítója felismerve ezt a társadalmi és gazdasági szükségszerűséget, létrehozta az általános és szakiskolát, a szakképzésre helyezve a hangsúlyt. 1. Diagnózis Szakiskolánk mára a leghátrányosabb helyzetű tanulók képzőhelyévé vált. A korábbinál hátrányosabb családi háttérrel, létfenntartási problémákkal, gyenge tanulmányi eredményekkel és több adaptációs problémákkal küszködő tanuló kerül be az intézményünkbe. Ők azok, akiknek súlyos tudás- és készség, szocializációs deficitjeik vannak, és akiket sem továbbtanulásra, sem a szakma tanulásra nem motiválta az általános iskola, illetve a család. A nevelés (- és oktatás) hiányossága, a felzárkóztatás, a szülőkkel való együttműködés, az iskolakerülés, a hihetetlen mérvű hiányzás, a felszereléshiány, a nagyfokú lemorzsolódás miatt a belépő tanulók közel felének nem sikerül a szakmai képesítést megszereznie.
17
A nagyfokú lemorzsolódás főként az általános iskolai osztályainkban és a felzárkóztató képzésünkben fordul elő, és többféle okkal magyarázható. A leggyakoribb, hogy a tanulók alapvető értelmi készségeinek, képességeinek fejlettsége megreked az általános iskola 5-6. évfolyamos tanulóinak átlagos szintjén. A tanulási motiváltság és a szociális készségek fejlődésének eredményei még ennél is rosszabb helyzetet mutat. Szinte behozhatatlan hátrányt és lemaradást okoz, hogy a jelentkező tanulók között nagyon eltérő fejlődés/fejlettségbeli különbség van. Az országos átlaghoz hasonlóan egy tanulócsoport legfiatalabb és legidősebb tagjai között maximum 2 év a naptári életkor szerinti különbség, ez mentális életkorban kifejezve több mint 5 év, a szociális életkort tekintve pedig 6 évre tehető. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb fáziskésésű tanulóknak átlagos fejlődési tempó esetén két és fél, illetve három többlet évre lenne szükségük, hogy az tanulócsoport átlagát elérjék. A fejlesztést, az oktatást tovább nehezíti, hogy a tanulók között integráltan tanulnak a tanulásban akadályozott tanulók is. Ez a fejlettségbeli különbség elsősorban az általános iskolai osztályainkban és a felzárkóztató évfolyamokon mutatkozik. A 9-10. évfolyamokon a tanulóink fejlettségbeli különbsége nem csökken, stagnálás, sőt visszafejlődés tapasztalható. Hasonlóan az országos átlaghoz: „a legkevésbé fejlett 10.-es tanulók átlagos értelmi fejlettsége az 5.-es tanulók átlagos fejlettségének felel meg”. Naponta tapasztalható, ha egy osztályban többségbe kerülnek azok a tanulók, akik folyamatosan az aktuális fejlettségi szintjüket meghaladó, illetve a tudáshatárukat irritáló feladatokkal szembesülnek, kialakulnak közöttük a tanulás és pedagógus ellenes antiszociális csoportok. Ők azok, akik a tankötelezettségi korhatárt elérve, szakmai végzettség nélkül lépnek ki az iskolából és növelik a munkanélküliek táborát. Az iskolában tanulható szakmák indítása és tanulhatósága természetesen a fenti tanulói réteget célozza meg: Építészeti szakmacsoport: o burkoló; o szobafestő-mázoló és tapétázó; o kőműves. 18
Gépészet: o szerkezetlakatos. Kereskedelem-marketing: o élelmiszer- és vegyiáru eladó. Könnyűipar: o női szabó. Egyéb szolgáltatás: o fodrász. Speciális oktatást igénylőknek: o textiltermék-összeállító; o parkgondozó; o kőműves; o szerkezetlakatos; o szobafestő-mázoló és tapétázó; o élelmiszer és vegyiáru eladó. Az iskolánk, hogy megfeleljen az új elvárásoknak, és biztosítsa a szakma elsajátításához szükséges több éves iskolai képzést, a változásoknak és az igényeknek elébe menve megpróbálja az oktatás négy alapfeladatát teljesíteni. Ezek lesznek minden diák tudásának alappillérei az aktív életpálya során: megtanulni megismerni, megtanulni dolgozni, megtanulni másokkal együtt élni és megtanulni élni. Megtanulni megismerni: összekapcsolni az általános műveltséget egy
bizonyos
szakterületen
folyó
szakmai
tudással:
Az
ismeretszerzés elsajátítása először is a tanulóktól azt követeli meg, hogy a
figyelem,
az
emlékezőtehetség
és
a
gondolkodás
gyakorlatoztatásával megtanuljanak tanulni, majd a tudás birtokában képesek fejlődni, gyorsan alkalmazkodni a változó világhoz, használni az új technikát, és bármikor visszatérni hosszabb-rövidebb időre a tanuláshoz, ezzel emelve és változtatva képzettségük szintjét, illetve irányát.
19
Megtanulni dolgozni nemcsak egy szakma megtanulását jelenti, de egy szélesebben értelmezett szakértelem megszerzését is, ami alkalmassá tesz az eligazodásra a munkavégzés számos új helyzetében, s képessé tesz a csoportban végzett munkára, de arra is felkészíti a diákokat, hogy helyt tudjanak állni azokon a munkahelyeken,
amelyekkel
akár
spontán
módon,
akár
a
párhuzamos oktatás révén kapcsolatba kerülnek. A megismerés megtanulása és a munkavégzés megtanulása elválaszthatatlan egymástól, de a második szorosabban kötődik a szakmai képzés kérdéséhez: hogyan tanítsuk meg a diáknak azt, hogy kell a megszerzett ismereteket a gyakorlatba átültetni, és főleg hogyan tudjuk az oktatást hozzáigazítani a munkához, amikor a technika fejlődése robbanásszerűen változik? A másokkal való együttélés megtanulása azt jelenti, hogy megtanulunk megérteni másokat, és tudomásul vesszük, hogy mindnyájukkal kölcsönös függőségben élünk: közös terveket váltunk valóra, s felkészülünk a konfliktusok megoldására, a pluralizmus értékei, a kölcsönös megértés és a béke tiszteletben tartása mellett. Megtanulni élni a személyiség kiteljesedését jelenti, azt, hogy a megszerzett autonómia, ítélőképesség és felelősségérzet birtokában egyre hatékonyabb cselekvésre vagyunk képesek. Ennek elérése érdekében az oktatásnak az egyén összes képességére támaszkodnia kell: az emlékezetére, a gondolkodására, az esztétikai érzékére, a fizikai adottságaira, a kommunikációs készségére, stb… 2. Szakmai programunk elkészítésénél figyelembe vett szempontok Az
esélyegyenlőség
megteremtése
(felzárkóztatás,
tehetséggondozás,
személyiségfejlesztés), az átjárhatóság, pályakorrekció biztosítása, széles alapú pályaorientálás, szakmai előkészítő, gyakorlati oktatás és szakmai alapozó képzés, a fiatal egyéni képességeinek megfelelő legmagasabb piacképes szakképesítés megszerzésére történő felkészítése. 20
Az iskola célja: 1. A lehető legmagasabb színvonalú szakképzés biztosítása, amely magában foglalja azt a korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást, mely a szakismeretre, a hivatástudatra, a fegyelmezett, szakszerű, pontos és megbízható munkavégzésre, az önállóságra és a felelősségtudatra épít. 2. Az általános műveltség szinten tartása, bővítése, ismereti hiányok pótlása, tanulási nehézségek oldása, tanulási képességek fejlesztése, habilitációja, rehabilitációja az életkor és egyéni képességek függvényében. 3. A pályaorientálás, a szakmai előkészítő-gyakorlati oktatás, és szakmai alapozó ismeretek nyújtása, az életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek elsajátítása, szakmai képzés (a választott szakmában), szakmai vizsgára történő felkészítés. 4. A személyiség fejlesztése (különös tekintettel: a fizikai állóképessége, a munkamorálra, a viselkedéskultúrára), munkára és pályakövetésre. 3. Szakmai képzésünk Gyakorlatorientált, az egész személyiség fejlesztését szolgáló, egyénre szabott, differenciált módszereket alkalmazó, amely integrált és szegregált formában történik. Szakiskolai képzésünk egyértelmű célja, hogy a 9. és 10. évfolyamokon, a közismeretei tárgyak tanulása mellett, a fiatalok elméleti és főképpen gyakorlati ismereteket szerezzenek a munka világából. Sajátítsák el azokat a szükséges kompetenciákat, amelyek az eredményes pályaválasztáshoz és a munkaerőpiaci alkalmazkodásához szükségesek. Kiemelt feladatunk, hogy diákjaink a tanulmányaik befejeztével eredményes szakmai vizsgát tegyenek a választott szakmában, és piacképes tudásukkal helyt álljanak az elsődleges munkaerő-piacon.
21
Pályaorientáció
A pályaorientáció célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind a munkaerőpiacról környezetükről és kellőképpen megalapozzák pályaválasztási döntésüket. Fontos célkitűzés, hogy a tanulók egyéni adottságai és személyes elképzelésük a választott életpályáról harmonikus egyensúlyba kerüljenek a munkaerőpiaci igények által meghatározott lehetőségekkel. A szakmai szocializáció, a szakmatanulás igénye egyénre szabott életvezetési stratégiák kialakulásában jelenjen meg. Sajátítsák el a tanulók az eredményes tanulási módszereket, tárják fel érdeklődésüket, hajlamaikat, készségüket és személyes tapasztalataik alapján alakítsanak ki pozitív viszonyt a munkához. A pályaorientáció a következő legfontosabb területekre terjed ki érdeklődés és képességek, készségek megismerése; a pályaválasztás és szakma, - ill. iskolaválasztás, élet- és pályatervek, tanulási technikák; ismeretek a munka világáról és az egyes szakmacsoportok szakmai követelményeinek megismerése. A pályaorientáció keretében a fiataloknak el kell fogadniuk az aktív, dolgozó életmódot, tudatosulni kell bennük a pályaválasztás fontosságának, és azt, hogy az életpálya építése nem egyszeri döntés eredménye. Képesnek kell lenniük a terveket és célokat összevetni a valódi lehetőségekkel, továbbá számon kell tartani a pályájukat befolyásoló tényezőket is.
Gyakorlati oktatás Szakmai előkészítés a 9. osztályban A tanterv modulrendszerű, kompetenciaalapú, tevékenységközpontú. Fontos szempont, hogy a mindennapi életben is felhasználható, értelmes célokkal és ehhez kapcsolódó feladatokkal lássuk el a tanulókat. 22
A 9. évfolyamon a képzés céljai: 1.) Az egész életen át tartó tanulás megalapozására a kulcskompetenciák fejlesztése révén: tanulási technikák: tudatos és rutinszerű tanulási gyakorlat, változó helyzetek megkövetelte tanulási szükségletek felismerése; intelligens tanulás: a tanult anyag belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó képesség, az egyes tudásterületek közötti kapcsolat felismerése; alkalmazó
tudás:
a
tudás
hozzákapcsolás
a
személyes
tapasztalatokhoz és valóságos élethelyzetekhez, a változások megérésének összekapcsolása,
képessége,
ma
különböző
döntési
képesség,
tervezés,
tudáselemek viselkedés
és
önkontroll, a megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben; eszközjellegű
kompetenciák:
társadalmi
viszonyrendszerek
felismerésének képessége, felelősség, konfliktuskezelő képesség, kooperativitás, társadalmi tapasztalatokra való reflektálás.. értékorientáció: a cselekvés normavezérelt mintái, társadalmi, demokratikus és egyéni értékek, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia,
társadalmilag
elfogadott
viselkedés,
kulturális
bekapcsolódás. 2.) Személyre-szabott, aktív, élményszerű ismeretszerzés biztosítása: általános
műveltség
megszilárdítása,
a
szakmai
műveltség
megalapozása; alapismeretek hiánypótlása (differenciált oktatás); szakképzésbe képességek,
történő
bekapcsoláshoz
készségek
fejlesztése
szükséges (pl:
ismeretek,
kifejezőképesség,
problémamegoldó-képesség). 3.) Alkotás (konstruálás), felfedezés. Saját tudás felépítése, beépítve a tanuló egyéni tapasztalatait: pozitív élményszerzéshez juttatás; passzivitás feloldása; élethosszig tartó tanulás igényének és képességének kialakítása. 23
4.) Pszichomotoros készségfejlesztés:
rajzkészség fejlesztése;
tárgykultúra és esztétikai érzék fejlesztése;
kulturális értékek megőrzése.
5.) Mindennapi teendők megismerése:
információszerzés és praktikus felhasználása;
erkölcsi és etikai normák betartása;
ügyintézéssel, kapcsolatfelvétellel, az álláskereséssel összefüggő tennivalók és viselkedési szabályok.
Számonkérés Bár a tananyag főként tevékenységközpontú, a tanulók mégis témakörönként hozzájutnak egy tömör, ám mégis átfogó elméleti anyaghoz. Ismereteiket (kisebb egységekre bontva) óráról-órára bővítjük, mélyítjük. A szakmai előkészítő tantárgy során a gyerekek sokféle, a szakmákhoz szorosan kapcsolódó alapanyaggal megismerkednek, elsajátítják ezek tulajdonságait és jellemzőit, és megtanulják használni is őket. Elkészített munkáikat szintén érdemjeggyel jutalmazzuk. Szakmai alapozó oktatás (10. évfolyam) A 10. évfolyamon szakmacsoportos szakmai alapozó képzés folyik, amelyek igazodnak az intézmény szakmai oktatásának struktúrájához. A tanulók az általános szakmai ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek az egyes, általuk választott szakmacsoport jellemző technológiáival, a használt anyagokkal, módszerekkel. A szakmai alapozás rendszerezi, bővíti és elmélyíti a közismereti tárgyakban tanult, szakmacsoportokhoz kapcsolódó ismereteket is, ezáltal a tanult elméleti ismeret a mindennapok gyakorlatában hasznosul. A szakmai alapozó oktatás a szakmai ismeretek mellett különösen fejleszti a kreativitást, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képességét, algoritmusok alkalmazási képességét és természetesen a szakmai kommunikációs képességet. Alapvető cél tehát, hogy a szakmai képzésbe belépő tanuló rendelkezzen az ahhoz szükséges
24
készségekkel, képességekkel, hogy az eredményes szakmatanulás után a nyílt munkaerőpiaci körülmények között sikeres munkavállaló legyen. A tanulói nyomonkövetés és pályakövetés az intézményi minőségfejlesztési tevékenységnek eszköze, mely lehetővé teszi a tanulói életutak vizsgálatát úgy, hogy konkrét információval szolgál minden egyes tanulóra vonatkozóan. A tanulói pályakövetés az első szakma megszerzése után, a szakmai képzés eredményes lezárultát követően kezdődik. Ezen szakasz elsődleges célja, hogy a tanuló a munkaerőpiacra való belépésekor megkapja azokat a támogatásokat, amelyek a sikeres karrierúthoz szükségesek. A pályakövetési szakasz a munkaerőpiacra történő belépés utáni 3-5 éven át történik, ez az az időszak, amely az első munkába állásra vonatkozóan információkkal szolgál. 4. A pályakövetési program A szakiskolában szakképzettséget szerzett fiatalok nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésének hatékony segítése a szektorok helyi szereplői közötti együttműködéssel. A végzős fiatalok elhelyezkedési arányának emelése. A program során olyan technikák, módszerek, készségek, tapasztalatok feltárása és alkalmazása, amelyek lehetővé teszik a szakiskolában végzett fiatalok munkába állásának zökkenőmentessé tételét, a munka világában való eligazodását, hatékony álláskeresési technikák alkalmazását a mindennapokban, illetve elősegíti a tartós munkavállalást. A végzett fiatalok munkaerőpiaci aktivitásának növelése, a munkavállalás motivációjának erősítése, az elhelyezkedési esélyek növelése, a munkahelyi beilleszkedés elősegítése. A fiatalok pszichés-mentális állapotának és közvetve szociális helyzetének javítása személyes, egyéni, és csoportos megsegítések keretében. Kliensorientált hálózatépítés a régió civil és vállalkozói szférájával. Az intézmény olyan szolgáltató, támogató és információs központtá alakítása, ahol a célcsoport fiataljai igényeiknek, helyi szükségleteiknek megfelelő megsegítést kapnak. 25
Az iskolai oktatásának sikerességét azon is le lehet mérni, hogy az iskola milyen hatékonyan képes felkészíteni a tanulókat a munkavégzésre. Az oktatás nem öncélú fejlesztő tevékenység, hanem a sikeres társadalmi integráció egyik eszköze. E társadalmi integráció egyik meghatározó eleme pedig a munkavállalás. Az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedés sikeressége vagy sikertelensége minősíti az oktatási rendszert, és meghatározza az intézmény számára a feladatokat is. A pályakövetési tevékenység legfontosabb célja a társadalmi befogadását elősegítse. A pályakövetés várható eredményei: erősödni fog a fiatalok tanulási- és munkamotivációja; csökkenni fog tudáshiányuk; növekedni fog munkaerőpiaci tájékozottságuk; javulni fognak a munkaerőpiac által igényelt kulcsképességeik; fejlődni
fog
munkaerőpiaci
szakmai,
és
szociális
hozzáértésük
(kompetenciáik); rendeződhetnek pszichológiai, életvezetési és alkalmazkodási problémáik; következésképpen
javulhat
a
fiatal
foglalkoztathatósága,
s
így
visszavezethetők az esetleges pályakorrekció érdekében az iskolarendszerű, vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe, átképzésbe, illetve lehetőségük
nyílhat
az
elhelyezkedésre,
valamint
biztosabban
gondoskodhatnak saját és családjuk megélhetéséről.
26
Feladatok és ajánlások A változás kiinduló feltétele, hogy a fejlettségbeli különbségeket fejlődési fázis-különbségként kezeljük. Ez a kiindulás lehetővé teszi, hogy a tananyag puszta leadása helyett az alapvető készségeket folyamatosan – témákon, féléveken, tanéveken, iskola fokozatokon átívelően – fejlesszük. Ennek az a feltétele, hogy a fejlesztési eszközök kísérletekkel bizonyított rendszerét a tanárok és a tanulók megkapják, valamint az, hogy rendszeresen, diagnosztikus és kritériumorientált módon értékeljük az eredményességet. A tanulási motiváltság és a cselekvő-tevékeny tanulás segítségével mindenekelőtt a közösség érdekeit szolgáló alapmotívumok, alapkészségek, alapképességek
kompetencia-fejlesztésére
szükséges
koncentrálni
a
csoportos /kooperatív tanulás/ tanulás segítés rendszeres alkalmazásával. Egyértelműen meg kell határozni azokat a szinteket, amelyeket minden tanulónak el kell érnie. Az eredményes munka fontos előfeltétele a pedagógiai kultúra megújítása. A tanítás során számolni kell azzal, hogy a tanulók között nagy különbségek lehetnek, és mindenkinek személyre szabottan azt kell tanítani, aminek a biztonságos elsajátítására fel van készülve. Olyan diagnosztikus mérési rendszer használatára van szükség, amely legalább évenkénti (lehetőség szerint azonban egyes készségeknél ennél is gyakoribb) felméréssel követi nyomon minden egyes tanuló fejlődését legalább a szakképzés megkezdéséig.
27
„A gyermek lelke olyan, mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba,s fényt keres, napok, holdak, csillagok vagy pislogó gyertyák fényét, mit önmagáról visszatükrözhessen.” -Vass Albert-
III. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSE „ÉRTÉKET A BIZALOMÉRT”
A
sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti, utal az ehhez szükséges másfajta és többféle
szakértelemre,
kiegészítő
tárgyi
és
infrastrukturális
feltételekre,
továbbá
a
mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra. A különleges gondozáshoz való jog azokat a gyerekeket illeti meg, akik sajátos nevelési igényűek, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek. A közoktatásról szóló törvény új fogalomhasználata szerint azok a tanulók tartoznak a fenti fogalomkörbe, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdők csoportjába; illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdők csoportjába sorolhatók be. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
28
1. Az iskola nevelési programja Arról, hogy a sajátos nevelési igényű fiatal az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának
megfelelő
gyógypedagógiai
intézménybe
(szegregáltan)
vagy
együttnevelve kortársaival (integráltan) teljesíti-e tankötelezettségét, a szakértői bizottság dönt. A döntésnél a bizottság figyelembe veszi a gyermek állapotát (fogyatékosság súlyossági foka és típusa, egészségügyi problémái, személyisége, szocializálhatósága…), igényét, az intézményi feltételeket és a szülő választását. A közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a szülő választhat azon intézmények közül, amelyek rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az
iskolánkba
jelentkező
minden
fiatal
egy
úgynevezett
tanulási
képességvizsgálaton vesz részt, melyhez a szülő (törvényes képviselő) írásban hozzájárul. A vizsgálat a következő részekből áll: 1. felmérő feladatlap kitöltése (hallás utáni írás, szövegértés, írás, olvasás, számolás); 2. manuális készség vizsgálat: egy fát kell lerajzolni; 3. írásbeli fogalmazás: „Mi leszek tíz év múlva” címmel; 4. intelligencia teszt kitöltése (RAVEN); 5. egyéni beszélgetés a jelentkezővel és az őt kísérő szülővel/gondviselővel, melynek
során
szakembereink
(pszichológus,
fejlesztőpedagógus,
gyógypedagógus, logopédus) értékelik a jelentkező: tanulási képességét; egyéb tanulási akadályozottságát. Minden jelentkező a képességvizsgálattal párhuzamosan az iskolaorvos és a mellette dolgozó védőnő által végzett orvosi pályaalkalmassági vizsgálaton vesz részt, melynek célja a választott pályára történő alkalmasság elbírálása (pl. asztma, mozgásszervi betegségek, érzékszervi betegségek, belgyógyászati betegségek). 29
A teljes vizsgálat megtörténtét követően értékeljük a jelentkező fiatalt. A kialakult értékek alapján a team dönt a tanuló felvételéről. A felvételt nyert tanulók többségét esetlegesen a kiszűrt egészségügyi problémák alapján további vizsgálatokra irányítjuk (a már az előző oktatási intézményből hozott szakértői vizsgálatok alapján, vagy a nálunk elért tanulási képességvizsgálat eredményei alapján). Fontos megkülönböztetni a pedagógiai szakszolgálatok közül a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladatkörét. Nevelési Tanácsadó
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Célcsoport:
Célcsoport:
beilleszkedési, tanulási,
sajátos nevelési igényű
magatartási nehézséggel
tanulók (fogyatékos)
küzdő gyermekek
-értelmi fogyatékos -pszichés fejlődési zavarral küzdő -autista -megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének
súlyos
rendellenes-
ségével küzdenek - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).
30
2. Alkalmazott pedagógiai módszerek Iskolánk fejlesztési módszerek szerint a tanulókból csoportokat alakít ki. A jó adottságú
tanulóknak
többletszolgáltatásokat
nyújt,
míg
a
gyengébb
adottságúaknak a minimális követelmények elérését biztosítja. A gyengébb adottságúaknál módosítjuk a követelményeket és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű, speciális pedagógiai segítséget nyújtunk. Ez a tanóráról kikért tanuló egyéni, személyre szabott fejlesztésével valósul meg. Alkalmazott módszerek a közvetítési módban: feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten; feladat kis lépésekre bontása; példa bemutatása, mintaadás; tanítási stílusok váltakozása; több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat); szükség esetén több ellenőrzés; feladaton belüli hangsúlyozás; a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban); tananyag változatos feldolgozása; tanulószobában, szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás; kiscsoportok kialakítása, önálló feladatátadás; projektmódszer; kooperatív oktatás. A tananyag tartalmában: változtatás; kiváltás; elhagyás, vagy eltolás; kompenzálás.
31
Óraszervezés: frontális helyett csoport, pár, egyéni munka; együttműködés előtérbe helyezése; ösztönző társ megszervezése; tanulók csoportokba rendezése. Tanítási ütem: lassítás; képesség szerinti terhelés. Számonkérés módja: hagyományos, standardhoz viszonyítás; tanuló önmagához mért fejlődéséhez; szöveges értékelés; tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól. Az imént felsorolt módszerek a következő célok elérését segítik: képességfejlesztés; helyes tanulási szokások gyakorlása; önálló tanulás megtanítása; sikerélményhez juttatás; egyéni lehetőségek fejlesztése; együttműködés fejlesztése; önellenőrzésre szoktatás; reális önértékelés kialakítása; tananyagi lényegkiemelés; tantárgyak közötti párhuzamok felismerése.
32
3. Pedagógiai eszközeink hazafias nevelés terén: történelmi emlékhelyek meglátogatása; iskolai és osztály- keretben rendezett ünnepségek, megemlékezések; állami „jelvények” (iskolazászló) megbecsülése; családi életre nevelés terén: felvilágosító, tájékoztató beszélgetések szervezése külső szakemberekkel; etikai nevelés terén: szakmai etika kérdései szaktantárgyi keretben való tanítása; az iskolai házirend önkéntes megtartására szoktatás; esztétikai nevelés terén: iskolai tárlatok szervezése; színház, hangversenylátogatás, színjátszó kör, énekkar működtetése, szereplés biztosítása; testi nevelés terén: úszás, sportversenyek szervezése; a tömegsport feltételei biztosítása; logikus gondolkodásra nevelés terén: szaktárgyi és tantárgyi koncentráció; természettudományos nevelés terén: a tantárgyi programokon túl múzeum (pl. term. tud., technikatörténeti, stb…); kiállítás (pl. Csodák Palotája) megtekintése.
4. Speciális céljaink
A sajátos nevelési igényű fiatalok képességfejlesztése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációval, rehabilitációval kiegészülve speciális nevelés oktatás biztosításával történik. Az ép intellektusú, de sajátos nevelési igényű, gyermekeket és fiatalokat preventív, korrektív fejlesztés által, illetve magatartásuk rendezése révén visszajuttatjuk a többségi nevelési – oktatási mechanizmusba. A nevelés – oktatás valamennyi színterén kiemelt feladatunk a tehetséges gyermekek fejlesztése. Új OKJ szakmák és alkalmazása a speciális szakképzésben. Életút-nyomkövetés kialakítása és működtetése.
33
5. Az iskola feladatai
Iskolánknak fő feladata az ép értelmű és a sajátos nevelési igényű fiatalok nevelése oktatása és középfokú szakképzése. Ennek megvalósítása érdekében a következő feladatokat kell megoldanunk: Alapozó és továbblépést biztosító jelleggel szilárd alapműveltség nyújtása, valamint a meglévő képességek minél teljesebb kibontakoztatása. A tanulóink közösségi magatartásának optimális kialakítása, a későbbi konfliktusmentes társadalmi beilleszkedésének megalapozása. Tanulóinkban megfelelő erkölcsi alap kifejlesztése, melyre, egy korunkra jellemző és megbecsült, tisztességes életvitel építhető. Gyakorlati irányultsággal a gyermekek praktikus képességeinek megalapozása, különös tekintettel a mindennapi életben szükséges egyszerűbb, de elengedhetetlen tevékenységekre. Az esztétikai értékek befogadására, a szépre, annak szeretetére és megóvására való igény kifejlesztése. Edzett, egészséges fiatalok nevelése, a rendszeres sport, a mozgás, az egészséges életmód belső szükségletének kialakítása. Önmaguk és a társak irányában tolerancia, kialakítása, a másság elfogadása, tiszteletben tartása. Igény a saját és mások kulturális értékeinek befogadására, és az önképzésre, reális pályaorientáció nyújtása, valós elképzelés a leendő munkáról és a további életük alakulásáról, az életlehetőségekről, a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet,
a
mindennapi
életvitel
értékrendjében
az
ökológiai
szemlélet
megalapozása és fokozatos kialakítása, a hazafias nevelés feladatainak megvalósítása, a magyarságtudat elmélyítése, szülőföldünk, népünk értékeinek megbecsülése. Nemzeti kultúránk, hagyományaink tisztelete, ápolása, idegen nyelv tanítása, ezen belül is kiemelt szerepet tölt be a nemzetiségi oktatás, elősegítve ezzel a tanulók személyiségének kibontakozását, kulturális beleélési képességeik fejlesztését, ami fontos tényezője a különböző nemzetiségi, etnikai csoportok együttélésének, a környezet iránti érdeklődés felkeltése, a közéleti tájékozottság igényének kialakítása. 34
Tanulóink képességeikhez mért tájékozottságának fejlesztése korunk technikai, informatikai fejlődésében, alkalmazható ismeretek birtoklásában. Pedagógiai céllal és feladattal jó kapcsolattartás a szülői házzal, az otthonnal, és más népcsoportokkal, ezzel segítve az európai integrációt, a kiemelkedő képességek pedagógiai támogatása. Az értelmi fejlődés rendellenességének korrigálása, megfelelő tanulási - és munkakultúra kialakítása; az erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben is. A tanulók számára lehetőség nyújtása tanulmányaik eredményes befejezéséhez vagy fejlettségüknek megfelelő, a munkába álláshoz szükséges végzettség megszerzésének biztosítása, esélyegyenlőség megteremtése és a hátrányos helyzet csökkentése. Az iskolai csoportok szervezésének pedagógiai indoklása
Pedagógiai Programunk felülvizsgálatánál alapul vettük a heti kötelező tanórák számát, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét, valamint a nem kötelező, választható tanórai foglalkozások évfolyamra lebontott heti időkeretét. A kötelező és nem kötelező tanórai, tanórán kívüli, valamint rehabilitációs célú foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, a tehetséges tanulók kibontakoztathatóságához szükséges feladatokat, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét, a kiegészítő szolgáltatásokat. Az egyéniesített nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben – tanórákon, kiscsoportban, egyéni fejlesztő, tehetséggondozó és rehabilitációs órákon valósul meg.
35
Optimális bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal, a tanulási akadályozottság miatt kedvezőtlen nevelhetőségű tanulók fejlesztése eredményhez vezet. A sajátos elvek, célok, tartalmak, és a szervezeti keretek mind a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését szolgálják. Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán csak az a szükséglethez igazított pedagógiai megsegítés hoz kellő eredményt, amely figyelembe veszi a testi – lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat. Az integrált, vagy szegregált csoportba helyezéskor a tanuló fejlettségi állapota, személyisége mellett körültekintően megvizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek a nevelés eredményeit erősíthetik, illetve gátolhatják, nevezetesen: a család, amelyben él, a csoport, ahová kerül, (pedagógus személyisége, csoport közösségi szelleme), az időpont a tanuló számára legoptimálisabb kell, hogy legyen. 6. Integráció, szegregáció
Iskolánkban lehetőség van részleges vagy teljes integrációs formában végezni a tanulók felzárkóztatását, nevelését – oktatását. E lehetőség egyéni elbírálás alapján valósul
meg,
a
fiatal
adottságaiból
kiindulva,
a
szakvélemények
figyelembevételével. Valljuk, hogy az integrációs formának optimális esetben igen sikeres eredményei lehetnek, de nem megfelelő feltételek esetén a gyermek és a befogadó csoport tagjainak fejlődésére igen negatív hatást fejthetnek ki, ami azonnali beavatkozást igényel részünkről. A csoportbontást érvényes jogszabály alapján végezzük, a számszerűség alapján és a képzési programnak megfelelően. A szakmai gyakorlóhelyi csoportok kialakításánál a tanuló egyéni fejlettségét (fejlettségi szint, önállóság), egyéb személyes lehetőségeit (lakóhely, közlekedés) is figyelembe vesszük. A csoportból való ki és bekerülés, az átjárhatóság a nevelés – oktatás eredményességének függvényében történik.
36
Egységes alapokra épülő differenciálás
A differenciált tanulásszervezés terén a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják
a
tanulás
belső
motivációinak,
önszabályozó
mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása; az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére; az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; az
iskolai
tanítás-tanulás,
különböző
szervezeti
formáiban
(az
osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét kell előtérbe állítani; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
37
7. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei
Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza. Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják. Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek tudatosítására, azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul – a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítélet-mentesen ismerjék meg a fiatalok viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket. Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása, a kulcskompetenciák
és
személyiségjellemzők
projektmunkáknak
heterogén
csoportban
fejlesztése,
történő
valamint
megszervezése
a és
lebonyolítása érdekében.
38
Ennek érdekében alapfeladatként valósítottuk meg: a tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését; a finanszírozás megoldását; a segítő hálózat kiépítését; szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását; támogatások lehetőségeinek biztosítását; az intézmény szolgáltató szerepét meghatározó befogadott tanulók igényei szerinti oktató-nevelőmunka folyamatának a szervezését; lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket. Jelentési kötelezettségek: szakszolgálatok felé felülvizsgálati kérelmek benyújtása; sajátos nevelési igényű tanuló után járó normatíva igénylése. Intézményünkben a különleges gondozás formái: iskolai nevelés és oktatás; fejlesztő felkészítés. Intézményünkben az iskolai nevelés-oktatást és a fejlesztő felkészítést valósítjuk meg tanulóink életkorát és annak sajátosságait figyelembe véve (tanulóink életkora: 12-24 év). Integráció-együttnevelés A nevelési-oktatási munkánk során az inklúzió formáját valósítjuk meg. A különleges gondozást igénylő tanulóinkat integráljuk tanulóink közé. Az integrálás formáját és típusát a tanulói jogviszonyban álló fiatal szakértői véleményében megfogalmazottak és az egyéni szükségletek határozzák meg. Ennek az oktatási formának egy fejlettebb formáját az inklúzióhoz közeli módszert alkalmazzuk. 39
Az integrációhoz képest az inklúzió fejlettebb forma, mivel filozófiájában mindenki felé befogadó, s ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés.
INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS)
INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS)
A módszer, az óraszervezés nem A módszer, az óraszervezés nem változik.
hagyományos.
Frontális, teljesítményorientált stílus.
Differenciáló,
önértékelésre
is
alapozó pedagógia. A gondokért maga a gyermek a Gondok esetén a pedagógusnak kell felelős. A
gyógypedagógusra
változnia. hárul
a A
probléma megoldása.
gyógypedagógus
a
megoldásban.
Csak az osztályfőnök vállal részt az Szemléletváltás integrálásban.
partner a
teljes
tantestületben, nyitott iskola.
Intézményünk, mint befogadó vagy inklúziv iskola oktatási stílusában az együttműködő tanulási módszereket, a csoport- és pármunkát alakítja ki. Így igyekszünk fejleszteni a tanulókat részlegesen vagy a teljes képzésben. A tanórákon differenciált nevelés-oktatás folyik, megkülönböztetett és elhatárolható normákkal, melyet a tanórán kívüli gyógypedagógiai fejlesztés egészít ki. Intézményünkben a funkcionális integrációs törekvések érvényesülnek. Az integrált nevelés feltételei Tárgyi és személyi tényezők: Pedagógiai Program, speciális tanterv; a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus szakember; fogadókész, felkészült pedagógusok; a tárgyi szükségletek biztosítása; osztálylétszám korlátozása. 40
Módszerek:
differenciálás: eszközei: segítségadás módjában, idejében az alkalmazott módszerekben, a közvetítési módban; a tananyag tartalmában; az óraszervezésben; tanítási, tanulási ütemben; célokban, a megkövetelt szintben; számonkérés, értékelés módjaiban, típusában. céljai: képességfejlesztés; helyes tanulási szokások gyakorlása; önálló tanulás megtanítása; sikerélményhez juttatás; egyéni lehetőségek fejlesztése; együttműködés fejlesztése; önellenőrzésre szoktatás; reális önértékelés kialakítása.
Személyi feltételek Az integrált osztályok, a sajátos pedagógiai módszerek gyakorlatban történő megvalósítását: fejlesztő pedagógus; gyógypedagógus; pszichológus; logopédus; pedagógiai asszisztens; gyógytestnevelő munkája segíti.
41
Külön elkészített egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzik az egyéni, vagy kiscsoportos (két-három fő) szakmai, pedagógiai munkájukat. Munkájuk szorosan összefügg az elméleti és gyakorlati szaktanárok tevékenységével. A napi kapcsolat során párhuzamos oktató-nevelő munka folyik, nagy hangsúlyt fektetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeire. Folyamatos visszacsatolás erősíti a minőségi munkát. 8. Szakmai kompetencia biztosítása Pedagógus felvétel: az iskola vállalt profiljának megfelelő szakemberek felvétele; szakirányú végzettségű pedagógusok biztosítása; a feladatok és az elvárások korrekt ismertetése az intézmény dolgozói által elfogadott belső szabályzatok alapján (munkaköri leírás, IMIP, stb…). Pedagógus továbbképzés: folyamatos képzés biztosítása (továbbképzési terv alapján); az innováció biztosítása, belső és külső előadókkal. Az iskola helyi műhelyei Az iskolai szakmai munkaközösségek működése állandó elemző feladatjelölő, értékelő munkafolyamata az esélyegyenlőség a tehetséggondozás érdekében történik. A szakmai műhelyekben együttműködő pedagógusok részéről a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók tanulási nehézségeinek elfogadása, hatékony módszerek technikák alkalmazása, szükség esetén attitűdváltás, folyamatos szakmai megújulás. Követő mentori rendszer: a végzett diákok beilleszkedésének utókövetése szervezett találkozók keretében.
42
„Puszta szembenállással (tagadással) nem boldogulunk. Itt alkotni, teremteni kell.” -Széchenyi István-
IV. FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS „ÉRTELMI SÚLY ÉS ERKÖLCSI FELELŐSSÉG”
A
szakiskolában – a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség
hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe, mert valamilyen okból nem tudták befejezni az általános iskola nyolcadik évfolyamát. 1. Felzárkóztató oktatás „típusai” Kétéves (20 hónapos) felzárkóztató oktatás Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (20 hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnöveljük, és minden szakképzési évfolyamon legalább 350 órában biztosítjuk az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít. Az év végi bizonyítványt a 20. hónap után kell kiállítani. A 20. hónap befejezése után kiállított bizonyítvány nem a szakiskola 10. évfolyamának elvégzését, befejezését, hanem a felzárkóztató oktatás befejezését jelenti, s nem jogosít fel a szakiskola „rendes” 10. évfolyamának elvégzésére. 43
A 10. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítések oktatása Az, aki a felzárkóztató oktatásban meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a 10. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnöveljük, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább 350 órában tanítjuk a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is. 10 hónapos szakképzést előkészítő oktatás Ha a tanuló nem szerezhet, vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (10 hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati
tudáselemek
(kompetencia)
meglétéhez
kötött
szakképesítés
megszerzésére készülhet fel, és sikeres szakmai vizsga esetén államilag elismert szakképesítést szerezhet. 2. A szakiskolai felzárkóztató program szervezése Finanszírozás A felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót az iskolai osztály megszervezésekor két tanulóként kell számításba venni. Finanszírozásáról a mindenkor hatályos költségvetési törvény rendelkezik. A tanuló legmagasabb óraszáma A szakiskolai felzárkóztató oktatásban a tanulók kötelező tanórai foglalkozása napi 7 óránál nem lehet több. Kötelező kollégiumi elhelyezés A tanuló részére biztosítjuk a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba. 44
Ingyenes munkaruha A nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés, a felzárkóztató oktatásban a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz ingyenes. Utazásiköltség-térítés A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat megtéríti a kötelező feltételt biztosító iskolába való utazás költségeit. Kötelező feltételt biztosító kijelölt szakiskola A felzárkóztató oktatásban való részvételben a tankötelezettség idejére esik. A kötelező felvételt biztosító (kijelölt) szakiskola feladata a felzárkóztató oktatás megszervezése. Ha a tanuló 16 éves korig nem tudta befejezni általános iskolai tanulmányait, akkor a szülő köteles beíratni gyermekét a kötelező felvételt biztosító szakiskola felzárkóztató évfolyamára. A tanuló lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat feladata a kötelező felvételt biztosító szakiskola kijelölése, amely köteles felvenni azokat a tanulókat, akiket a középfokú felvételi eljárásban nem vettek fel sehová. A kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét a főjegyző a felvétel évének január 31. napjáig megküldi az általános iskolának. az általános iskolaköteles azt a helyben szokásos módon közzétenni. A középfokú iskola a felvételi tájékoztatójában köteles közzétenni, ha részt vesz a kötelező felvételi feladatok ellátásában, megjelölve azt a felvételi körzetet, amelyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezők átvételi, felvételi kérelmét nem utasíthatja el. A tankötelezettség teljesítésére kijelölt szakiskola nem tagadhatja meg az érintett tanulók felvételét akkor sem, ha a tanuló már nem tanköteles.
45
A tankötelezettség teljesítése Az a tanuló, akinek tankötelezettsége 18 éves korig tart, de 16 éves koráig nem tudja befejezni az általános iskolát, köteles továbbtanulni, vagyis köteles jelentkezni a kötelező felvételt biztosító szakiskolába, vagy a felzárkóztató oktatásba, vagy a felnőttoktatásba. Ha a tanköteles tanulót az általános felvételi eljárásban nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, értesíti a tanuló állandó lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni, valamint a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzőjét, kérve, hogy nyújtson segítséget a tankötelezettség teljesítéséhez. Ha a tanköteles tanulót az utolsó tanítási napig nem vették fel egy iskolába sem, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, értesíti a szülőt arról, hogy gyermekét köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító szakiskolába, és a tanuló törzslapjának másolatát megküldi a kötelező felvételt biztosító iskola részére. A kötelező felvételt biztosító iskolába a szülő az iskola által meghatározott napon köteles beíratni gyermekét, kivéve, ha igazolja, hogy gyermeke másik iskolával létesített tanulói jogviszonyt. A beíratás napját az iskola – a helyben szokásos módon – köteles nyilvánosságra hozni. A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója értesíti a jegyzőt, ha a tanulót nem íratták be az iskolába, illetve nem igazolják, hogy tanulói jogviszonyt létesített. A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta.
46
Feladatok és ajánlások A fejlettségbeli és a fejlődési fázis különbségek felmérése az alapvető kompetenciák hiányának rögzítése. Az alapvető készségek kialakítása, amelyek minden későbbi tanulást megalapoznak, kiemelt hangsúlyt fektetve az anyanyelvi készségre, a verbális készségre, a szóbeli és írásbeli kifejező készségekre, az olvasásszövegértés elsajátítására. A számolás, a numerikus készségek, a matematikai és logikai készségek, a gondolkodás különböző műveleteinek, a következtetési formáknak az elsajátítása nélkül nincs mód a későbbi szakmai ismeretek megértésére, értő megtanulására. Az alapvető készségek kialakítása során a hangsúlyt a pályaorientációra, a szakmai alapozásra és a szakmai előkészítésére fordítjuk. A tanulás, megtanulás folyamatában kiemelt szerepet kell szánni az egyéni és csoportos foglalkozásoknak.
47
„Gondolkozzatok feleim a példán, Ilyen az ember, egyedüli példány.” -Kosztolányi Dezső-
V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
A
személyiségfejlődés
egész
életünket
átszövő
és
életkori
ciklusoktól,
életeseményektől (pl. krízisek) függően gyorsabb vagy lassabban haladó
folyamat. A természetes érés és fejlődés okozta átalakulásra számos (szándékos és akaratlan) változás, módosító hatás rakódik rá. Ezek a változásokat okozó hatások az ember társas meghatározottságú életében döntően interperszonális kapcsolatok történései útján alakulnak ki. A változás ígéretét és lehetőségét foglalja magába minden új társkapcsolat, baráti körbe lépés, az intézményes csoportokhoz tartozás (család, munkahelyi kiscsoportok) és az ezekben bekövetkező történések is. A természetes fejlődés önmagában is számos konfliktust, ún. normatív életkrízist hozhat létre a személyiségben és a környezetével való viszonyban (pl. serdülőkori válságok). Ez torzíthatja a személyiségszerveződést, akadályozza a rendszer integrált működését, sőt gátjává válhat az egészséges továbbfejlődésnek. A rosszul szerveződő személyiség sérülékenysége fokozott, ezért az interperszonális kapcsolatokból szövődő hatások
is
könnyebben
okozhatnak
további
sérüléseket
és
előnytelen
személyiségváltozásokat. Sőt blokkolhatják a személyiség szükséges integrációs és fejlődési folyamatát is. Ha a személyiségrendszer integrációja hibás, akkor a csoporthatások elsődleges célja a zárt és megmerevedett, célszerűtlen viselkedésmintákkal rendelkező struktúra megnyitása és fokozatos korrekciója a társas hatások segítő, módosító, fejlesztő, visszajelentő támogatásával. Ha a személyiség jól szervezett, akkor pedig a további, kedvező fejlődést szolgálhatják a csoporthatások. 48
A csoport mint kedvező változást, fejlődést indukáló társas közeg a résztvevők fejlődését a csoportmunka kezdetekor kitűzött céloknak megfelelően törekszik szolgálni, pl. önismeret-növeléssel, a fejlődési zavarok korrigálásával, az integráció javításával, a készségek fejlesztésével, a rejtett potenciálok, erők felszabadításával, egy-egy képesség megerősítésével, új nézőpontok, új viselkedésmódok tanításával, stb… 1. Lélektani csoportmódszerek
A 2. táblázatban a lélektani munka „beavatkozási” szintjeinek meghatározási kereteiben tesszük következhetővé a „lélektani szolgáltatás” célját, a cél elérésére felhasználható módszer(eke)t, és azt a kooperációs (team) tevékenységet, amely az eredményes csoportvezetést, csoportmunkát szolgálja. Az „önmagyarázó” táblázat egyes – lélektani munka (egészséges) fejlődését éppúgy tekinthetjük pozitív mentálhigiénés – primer prevenciós – szolgálatnak, mint nevelési fő feladatnak. Az iskolai mentálhigiénés tevékenység „beavatkozási és cselekvési színterei” és a pszichológia alkalmazásának iskolai munkaszintjei tehát egybeesnek. Még inkább tükrözi ezt a 3. táblázatban vázolt „munkaprogram”, amely – csupán fő vonalaiban – lélektani munka feladatai szerint különbözteti meg az 1. edukatív; 2. támogató (szupportív); 3. a korrekciós (hiánypótló) tevékenyséi lehetőségek körét, pontos határvonalat húzva a már hosszabb reedukációs, reszocializációs folyamatot szükségessé tevő, 4. gyógyító jellegű vagy kifejezetten terápiás tevékenység, és az iskola kereteiben felvállalható „segítő vagy korrekciós” pszichológiai munka közé. Ekképpen is hangsúlyozzuk, hogy az iskolai csoportmunkát nem kívánjuk medikalizálni, a gyermekeknek nyújtható segítséget nem misztifikáljuk és nem kötjük az alapszinten professzionális (szakpszichológiai vagy terápiás) „specializációhoz”, sokkal inkább az iskolai mentálhigiénés „saját erők” team-munkájához. A gyermeket – az első problémák felbukkanása esetén – a stigmatizációtól védve, az iskolakörnyezetben látjuk gondozhatónak. A pedagógiai „egészségvédelemben” pedig nagy jelentőséget tulajdonítunk a nevelői „önsegítő” csoportmunkának.
49
1. táblázat
2. AZ ISKOLA PSZICHOLÓGIÁJÁNAK RENDSZERMODELLJE ELMÉLET; GYAKORLAT; KÉPZÉSI ANYAG I. NEVELÉSSZOCIOLÓGIA
II. PEDAGÓGIAI SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA („GENETIKUS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA”)
III.
NEVELÉSLÉLEKTAN
IV.
V. MUNKALÉLEKTAN Iskolai tevékenység szervezése; munkaökonómia
MENTÁLIS ISKOLAEGÉSZSÉGÜGY
Az iskola mint „társadalom” A pedagógustársadalom A szülőtársadalom A gyermektársadalom
A nevelési hatások vizsgálatában alkalmazott szociálpszichológia
A nevelési hatások vizsgálatában alkalmazott személyiségpszichológia
A nevelt személyiségének és nevelő környezetének viszonylatában alkalmazott klinikai lélektan (és medina)
Iskolai tevékenység munkaökonómia
E közösségek életének, viszonyainak elemzése a társadalmi élet külső színterének, mozgásainak keretében, például: a lakókörnyezet és iskola viszonya az iskolaközösség(ek) élete a szülők és iskola viszonya a gyermektársadalom az iskola világában
Fejlődés és nevelés összefüggése a szocializációs színterek viszonylatában. Pl.: szocializációs kölcsönhatások családelemzés a nevelői hatékonyság, értékek, elvárások és a nevelt viselkedésének összefüggései akkulturáció kultúra és iskola az osztály (közösség) életviszonyai és hatások a neveltre, osztályélet konfliktusai effektancia (hatékonyság és eredményesség) elemzés
Növekedés, érés, fejlődés, tanulás összefüggéseinek vizsgálata. A tanuló személyisége, személyiségbefolyásoló tényezők és hatások. A pedagógus személyisége. A nevelő-nevelt személyiségi kölcsönhatások elemzése. Utánzás, mintakövetés, azonosulás, értékközvetítés, stb… Életkorok lélektana.
Testi-lelki-szociális egészségnevelés, prevenció, szűrés, „diagnosztika”, korrekció (terápia); gondozás:
A nevelői munka, a tanulási körülmények és iskolai élet munkaökonómiájának biztosítása. Az iskola élettevékenységeinek, környezeti, eszköz- és emberi tényezőinek optimális összehangolása.
Szociológiai eljárások;
mikroszociológiai eljárások; szociometria, aktometria, interjú, megfigyelés, csoportkísérlet. Az iskola-intézmény közösségi (csoport) viszonylatainak tükrében
Személyiségés fejlődés-lélektani eljárások, megfigyelés, kísérlet tesztmetodikák és személyiségfejlesztő módszerek. A pedagógus-tanuló diádikus kapcsolata, valamint az individuális személyiségalakulás viszonylatában
Klinikai és személyiség-lélektani diagnosztikai metodikák, személyiségkorrekciós, rekreációs (pszichoterápiás) és medicinális (gyógy) eljárások A gyermek és teljes környezete mentálhigiénjének viszonylatában
Komplex munkalélektani, munkaszervezési, munkaegészségügyi és ergonómiai metodikák. Az iskolai személyi-környezeti-eszköz- és munkaökonómai viszonylatában.
GYERMEK ÉS NEVELŐ
GYERMEK KÖRNYEZET
TEVÉKENYSÉGI, KÖRNYEZETI- ÉS MUNKA-ÖSSZETEVŐK
és
mikroszociológiai
Az iskola és a társadalom viszonylatában
TÁRSADALOM
CSALÁD-ISKOLA NEVELÉSI KÖZÖSSÉGEK CSOPORTOK
család, gyermek, iskolaközösség mentálhigiénjének biztosítása
ÉS
SZEMÉLYI
szervezése;
2. táblázat
3. PSZICHOLÓGIAI MUNKASZINTEK ÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁK AZ ISKOLÁBAN ____________________________________________________________________________________________________________ A TEVÉKENYSÉGI SZINTJE
A PSZICHOLÓGIAI SZOLGÁLTATÁS CÉLJA
AZ ALKAMAZOTT MÓDSZER
VEZETŐJE
A SZOLGÁLTATÁS KERET-TEVÉKENYSÉGE
____________________________________________________________________________________________________________ I. SZOCIOLÓGIAI SZINT iskolaszervezet és környezet (ökológiai aspektus); a „pedagógus társadalom” életével összefüggő létproblémák, feladatok
Az iskola szervezeti életének, struktúrájának és funkciójának fejlesztése közös tervezés, döntések kialakulása professzionális szervezőmunka fejlesztése csoportos érdekképviselet (belső szervezeten belüli és külső, környezettel való) kimunkálása; együttes akciókészség fejlesztés problémahelyzetek megoldási terveinek tantestületi szintű kidolgozása intézményközi és intézeti vezető testületek tanácskozási és vitamódszereinek fejlesztése
”Szervezetfejlesztés” „NCSM=nominál-csoport módszer „tervjáték”-módszer, peproduktív helyzetjáték, „akciójáték”; tervjáték-módszer változatai; szimulációs játék, antipációs tervjáték „pódiumviták”konferenciák szimulálása, „vitafejlesztő tréningek”
szervezetfejlesztési szakember, képzett vezető(k) erre képzett pedagógusok, iskola-pszichológusok
szervezetközpontú konzultációs és/vagy szupervízió felkért konzultánssal
II. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI SZINT nevelők közössége csoportja, érdekviszonyai, konfliktusai; osztályközösségek, tanulók közösségi életproblémái; fejlődési, életkor-specifikus nehézségei a külső, családi közösségekből, mikromiliőből átszármazó problémák
A közösségek stresszvédelme, biopszichikus profilaxisa
relaxációs tréning-módszerek
iskolapszichológus, pedagógus
osztályközösségi élet zavarainak (klikk-képződés, széthúzás, visszaesés, sztárolási jelenség, stb…) feldolgozása konfliktusfeldolgozási készség csoportszintű fejlesztése, problémamegoldási készségfejlesztés, életkori fejlődési zavarok, nehézségek, családi szocializációs háttérzavarokból eredő közösségi problémák megoldása, hátrá-nyos helyzetű tanulók közösségi problémái
„problémalistán” alapuló megoldási tervjátékok, csoportos megbeszélés „szociális problémamegoldási tréning” (modellezés,brainstorming, shaping, videofeedback) korosztályi fejlesztő (pl. serdülő) csoportok, pályaválasztásra felkészítő csoportok
pedagógus(ok)
személyiségfejlesztő, korrekciós csoport, szülőcsoport és/vagy családgondozás
iskolapszichológus, fejlesztő team, orvos, pszichológus, pedagógus
programközpontú konzultáció pszichológus konzultánssal kezdetben pszichológus konzultáns bevonásával
pedagógiai konzultációval
52
III. DIÁDIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK SZINTJE Pedagógus és tanítványa; tanulók egymás közti diádikus kapcsolatai
A diádikus kapcsolat adott formájának módjának fejlesztése, konfliktusfeldolgozási és kommunikációs készségfejlesztés, empátianövelés, az elfogadás, beleélő beleélő megértés, kongruens viselkedés fejlesztése, kapcsolati dinamika elemzési módjának elsajátítása, pozitív célú befolyásolás, hatáskiváltás
Diádikus helyzetelemzési tréning konfliktushelyzeti szimulációs játék, szociodramatikus szereptréning, „problémaorientált” „internetjavú” gyakorlás; empátiafejlesztő tréning, verbatim módszer kommunikációfejlesztő tréning, szociodramatikus szerepjáték
pedagógus(ok) esetleg pedagógus-pszichológus kettős vezetés
relaxációs módszerek
pedagógus
pedagógus és/vagy esetközpontú konzultáció pszichológussal; konzultáció-szupervíziós megbeszélő munkacsoportban
IV. INDIVIDUÁLIS SZEMÉLYISÉGI SZINT Pedagógusok személyisége, hivatásból, szerepből eredő belső, lelki problémái, egészségzavarai (nem betegsége!)
Tanulók
A személyiség fejlesztése, védelme stresszkezelés, prventív egészségvédelmi célok védelem a „kiégéstől” megelőzés, profilaxis hivatásén fejlesztése, pályakezdők felkészítése és védelme az „átmeneti sokk”-tól, pályabeilleszkedés támogatása pszichikus fáradási, burnout tünetek, „ideges zavarok” egészségvédelem, stressz elleni küzdelem személyiségfejlődési érési fázisspecifikus változási folyamatok (pl. pubertás), az iskolai stresszek re adott (beilleszkedési, új felső tagozatba átlépési, stb…) reakciók
önsegítő csoportmunka szereptréningek helyzetgyakorlatok szimulációs játékok; kölcsönös támogató csoport konfliktusfeldolgozó beszélgetések, önismereti személyiségfejlesztő verbális v. dramatikus ralaxációs munka
pedagógus és az iskola pszichológus kettős vezetés; vezető nélkül
pszichológussal ventilációs megbeszélés, konzultatív jelleggel
pedagógus
személyiségfejlesztő, krízisfeldolgozó és egyensúlyhelyreállító csoport (egyéni támogató munka) egyéni és/vagy csoporttréning a változási terhelések feldolgozására
pedagógus és iskolapszichológus páros vezetés, v. iskolapszichológus egyéni vezetés
pedagógus központú és/vagy pedagóguscentrikus konzultáció (egyéni vagy csoportos esetelemző konzultációval)
53
potenciája, fejlődési zökkenői, zavarai, stb… (az egészséghatáron belül!)
pályaorientáció, pályaválasztási döntés előkészítése a személyiség készségeinek fejlesztése szenzibilizálás, expresszívitásfejlesztés empátianövelés kreativitásfejlesztés társas készség fejlesztése kapcsolat- és kommunikációs készség fejlesztése
pályaválasztás-előkészítő csoport
pedagógus
pedagógus konzultációval
szenzibilizáló tréning
erre képzett pedagógus és/vagy iskolapszichológus
pszichológiai szükség szerint
konzultációval
kreativitási és brain-storming munka social skill kommunikációfejlesztő tréning
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Megjegyzés:
az egyes fejlesztési, védelmi és korrekciós szintek a gyakorlatban nem választhatók el ilyen élesen. Az individuális fejlesztés, védelem pl. történhet diádikus és/vagy közösségi (csoport-) szinten, a módszerek eszerint választhatók meg. A fejlesztő, korrekciós munkafókuszát azonban a cél határozza meg. Két specifikumát emelhetjük ki az iskolában folyó személyiségfejlesztő-egészségvédelmi (és profilaktikus) pszichológiai tevékenységnek: 1. a munka az egészséghatárokon belül (edukáció, prevenció, szupportív, korrigáló-segító feladatszinteken) marad, és nem terjed ki a (testi, lelki, szociális) betegségszintű zavarokra. 2. a csoportos vagy egyéni lélektani munka egyaránt jól együttműködő, egymás szaknyelvére rátanult, a döntéseket közösen kialakító teamben lehet eredményes, függetlenül attól, ki a „vezetője” az adott tevékenységnek.
54
3.táblázat
4. AZ ISKOLAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, EGÉSZSÉGVÉDELEM (MENTÁLHIGÉNÉ) FELADATSZINTJEI ÉS AZ ELLÁTÁSI KOMPETENCIA __________________________________________________________________________________________________________ FELADATOK
AZ ELLÁTÁS ILLETÉKESEI
SEGÍTŐI
RÉSZESEI
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
I. EDUKÁCIÓ általános (testi-lelki-szociális) személyiség(egészség-) védelem és- fejlesztés: a személyiség harmónikus, mindenoldalú, egészséges fejlődésének szolgálata; készség, képesség, tehetséggondozás, és –fejlesztés
pedagógus(ok)
zavarfelismerés, zavarszűrés, problémakezelés; preventív védelem, megelőzés
pedagógus-pszichológus együttműködés, közös ellátási, intervenciós terv kialakításával
iskolapszichológus
tanulók
kooperációval konzultációval facilitációval mediátor funkcióval (módszerátadással)
pedagógus team, szakkonzultáns
szükség
esetén
felkért
tanulók
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
II. TÁMOGATÓ (SZUPPORTÍV) TEVÉKENYSÉG
pedagógus(ok) tanuló(k) és kapcsolati, közösségi problémáik, zökkenőik feldolgozása (a konfliktus, zavar, probléma átmeneti, enyhébb, aktuális, alkalmi-helyzeti!)
pedagógus(ok) önsegítő [self-help] munka, célzott, 9ntervenciós programok, pedagógus(ok) pedagógus-pszichológus kettős vezetés
iskolapszichológus iskolapszichológus konzultációja egyénileg v. csoportban
pedagógus(ok) tanuló(k)
III. SZEMÉLYISÉGKORREKCIÓ; PÓTLÓ FEJLESZTÉS TARTÓSSÁ VÁLÓ, ALKALMILAG TÜNETI VISELKEDÉS, ÁLLANDÓSULT MAGATARTÁSPROBLÉMÁK, TELJESÍTMÉNY-ZAVAROK (Családi háttérproblémák talaján, hátrányos helyzettel)
iskolaszervezet és önsegítő lakókörnyezet
otimálisan:
mentálhigiénés team: (pedagógus, pszichológus, családgondozó, iskolaorvos, gyámügyi illetékes, jogász) a jelen gyakorlatának lehetőségeiben: iskolapszichológus, bevonva a pedagógust az ellátásba, családgondozásba
tanuló(k) család(jaik)
pedagógus(ok)
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
IV. RESZOCIALIZÁCIÓREINTEGRÁCIÓ, EGÉSZSÉG-HELYREÁLLÍTÁS: TERÁPIA („betegségi szint”, a magatartás- [személyiség-] zavar megoldása gyógyító szaksegítséget kíván)
ÁTIRÁNYÍTÁSSAL, AZ ISKOLÁN KÍVÜLI, GYÓGYÍTÓ-NEVELŐ INTÉZMÉNYBE nevelési tanácsadó, ideggondozó) pszichoterapeuta családterapeuta
gyermek-
iskolapszichológus (kontaktus a terapeutákkal, beilleszkedés elősegítése)
és
visszavezetés,
tanuló(k) család(jaik)
ifjúsági
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Megjegyzés:
a feladatkör és az ellátási kompetencia a pozitív mentálhigiénés koncepció jegyében a gyógyító nevelést nem az iskola illetékességébe foglalja! Bagdy Emőke-Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Bp.; 1975. Nemzeti Tankönyvkiadó - Szakkönyvként, tanári kézikönyvként használjuk.
A személyiségváltozás mértéke és módja a fentiekből jól látható, attól függ, milyen célú és metódussal dolgozó csoportban vesz részt a tanuló, és milyen hangsúly kerül e munkában magára a személyiségre.
56
„Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikat, s így mindegyik determinált.” -József Attila-
VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS „EGY MINDENKIÉRT…”
A
XXI. század előtt álló legnagyobb kihívás: újjáépíteni az emberi közösségeket. Az iskola, mint a közösségi tevékenység szférája, a szocializáció helyszíne semmi
mással nem pótolható szerepet tölt be a társadalmi kohézióban, az emberi mobilitásban és a közösségi életre való felkészítésben. Minden ember abban a társadalmi közegben tanul élete különböző szakaszaiban, ahová éppen tartozik, Ez a közeg mindenki esetében más és más, de változhat ugyanannak az embernek az életében is. Ebből az alaptételből kiindulva mondhatjuk azt, hogy az ember együtt akar élni másokkal, még pedig közös tervekre épülő csoportokban: a munkahelyen, a társasági életben, egy vallási közösségben, politikai elkötelezettség diktálta közösségben. Így a közösség az oktatás egyik, mindenható vektora lehet, segítséget nyújthat az együttműködés, a szolidaritás, vagyis az aktív állampolgári lét megtanításában. Az iskola feladata: az állampolgári alapismeretek, az elemi „politikai betűvetés” megtanítása. Arra van szükség, hogy az iskola a demokratikus gyakorlat modelljévé váljon, ahol a diákok konkrét példákon kiindulva érthessék meg jogaikat és kötelességeiket, valamint azt, hogy szabadságuk gyakorlását mennyiben korlátozza mások jogainak és szabadságának gyakorlása. Kipróbált gyakorlati fogások segíthetik a felkészítést a demokráciára az iskolai életben: az iskolai közösség alkotmánya, diákparlament, demokratikus intézmények működésének szimulálása játékos formában, iskolaújság, a konfliktusok erőszakmentes megoldásának gyakorlása.
Amikor majd a diák állampolgárrá válik, az oktatás lesz állandó kísérője azon a nehéz úton, amelyen össze kell békítenie a közszabadságra épülő egyéni jogok gyakorlását a többi ember, illetve a hozzájuk tartozó közösség kötelezettségeinek és felelősségvállalásának gyakorlásával. Itt rögtön felmerül az egyéni szabadság és a minden iskolában uralkodó tekintélytisztelet közötti egyensúly megtalálásának a problémája, s ez rávilágít, milyen nagy a tanárok szerepe a közéletben való részvételhez nélkülözhetetlen autonóm ítéletalkotás kialakításában. Az igények maximális realizálása érdekében fontos elfogadni, hogy az iskolánk kiemelt feladata a kiépülő modern polgári demokratikus társadalom számára érett, egészséges személyiségű állampolgárokat nevelni, akiknek életesélyei lehetőség szerint (!) és érzékelhetően kiegyenlítettek a tanulmányaik befejezése után. Ez a nevelés egyben a demokrácia megtanítását is jelenti, amelynek egyik alapelve, hogy a demokratikus személyiségek csak demokratikus nevelés folyamatában, demokratikus személyiségek hatására, demokratikus közösségekben formálódnak ki, amelyekben lehetetlen mindenféle erőszak vagy tekintély alkalmazása a természetes konfliktusok megoldásában. Valljuk, hogy nem annyira a tételesen elmondott, szavakkal kifejezett értékrendek válnak mintává, sokkal inkább a szülői és a nevelői magatartás, a különböző helyzetekben megnyilvánuló következetesség. Ez nem más, mint a nevelő személyiségéből jövő erkölcsi üzenet. Iskolánkban külön biztosítottak azok a szervezeti formák - diákönkormányzat, fiatalok szakszervezete, kapcsolat a Vöröskereszttel -, amelyeken belük a modellezhetők azok az állampolgári, demokratikus „játékok”, ahol a diákok megtanulhatják, gyakorolhatják az állampolgári, szervezeti feladatukat, létet a közösségért, közösséggel együtt történő tenni akarást.
58
Feladatok és ajánlások A demokrácia mindenhol az adott ország helyzetéhez illő formában és szakaszokban valósul meg. Életereje szüntelenül veszélyeknek van kitéve. Ezért már az iskolában el kell kezdődnie a tudatos és aktív állampolgári létre való nevelődésnek. A demokráciában való részvétel valamiképpen polgári erény, de a média és az informatikai szolgáltatások igénybevétele erősítheti, bátoríthatja. Utalásokról és olvasmányokról van szó, hogy erősítsék a megértés és az ítéletalkotás képességét. A tanuló szocializációja és személyes fejlődése nem kerülhet ellentétbe egymással. Olyan rendszert kell tehát felépíteni, amely képes összeilleszteni a beilleszkedés erényeit a személyes jogok tiszteletben tartásával. Az oktatásunk egyedül nem képes megoldani a társadalmi kapcsolatokban beállt szakadás okozta problémákat (már ahol léteznek ilyenek). Az azonban elvárható tőle, hogy hozzájáruljon a „közösen élni” szándékának kialakításához, ami a társadalmi összetartás és a nemzeti tudat alapeleme. Az iskola csak akkor tud sikeres lenni ennek a feladatnak a megvalósításában, ha a maga eszközeivel segíti a kisebbségek felemelkedését és integrálódását, méghozzá maguknak az érdekelteknek a mozgósításával, személyiségük tiszteletben tartása mellett. Az oktatásnak olyan kulturális alapokat kell nyújtania a diákoknak, melyeknek segítségével képesek a lehetőségekhez képest legjobb értelmezést adni az éppen zajló folyamatokról. Ez feltételezi, hogy szelektálni tudjanak az információk tömegében, hogy jobban értelmezhessék közös történelmük eseményeit.
59
„Tulajdonképpen az a normális, ha gyerekkel baj van, akkor élénkek, tettre vágyók.” -Csányi Vilmos-
VII. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
A
diák első iskolája a család; de ha a családi háttér kívánnivalókat hagy maga után, akkor az iskolának kell megteremtenie a tanulás lehetőségeit. Különleges figyelmet
kell fordítani azoknak a diákoknak a képzésére, akik hátrányos családi helyzetűek, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködnek. Ha a diákoknak olyan speciális igényeik vannak, amelyeket a család nem vesz észre vagy nem elégít ki, az iskolának kell közbeavatkoznia, és olyan irányba terelnie őket, hogy kibontakozhassék minden, a tanulást akadályozó tényező vagy egyéb hátrány ellenében. Pedagógiai tevékenység Szűrés, diagnosztizálás Felelősei:
osztályfőnökök, védőnő, iskolapszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, oktatók, szaktanárok.
Időszaka:
tanév eleje, azt követően folyamatos.
Módszere:
megfigyelés, konzultáció, speciális mérőeszközök alkalmazása.
Együttműködés szakemberekkel, a családdal Az együttműködés kiterjed speciális fejlesztő programok kidolgozására; azok gyakorlati megvalósítására; a munka eredményességének vizsgálatára. 60
Módszere egyéni és csoportos konzultáció; írásos javaslatok, tematikák összeállítása, kidolgozása; beszámolók összeállítása. Speciális programok egyéni és csoportos differenciált foglalkoztatás tanórákon, speciális tanórán kívüli foglalkozások szervezése iskolán belül, illetve ajánlás megfogalmazása külső szervezetek foglalkozásain való részvételre; önismereti és konfliktuskezelő tréningek osztályfőnöki órákba építve, illetve fakultatív foglalkozások keretében délután pedagógusok, tanulók, szülők részére; az évfolyamokon kortárssegítők bevonása a drog és alkohol prevenciós foglalkozások megtartásába; pályaorientációs foglalkozások szervezése osztályfőnöki órákon, tanórán kívül, az iskolapszichológus, kortársak bevonásával mind a tanulók, mind a szülők részére.
61
„A gyermeknek nem búzaszemek a vékában, a gyermekek mindegyike külön individuum, akinek saját törekvése, gondolatvilága, értelmi képessége van, ezért külön bánásmódban kell részesülnie.” -Nagy László-
VIII. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG
A
történelemnek olyan időszakát éljük, amikor az egész világ nagy jelentőségű tudományos és technológiai újítások, gazdasági és politikai változások, valamint
demográfiai és társadalmi struktúraváltások színtere. Olyan képzett és felkészült egyénekre van szükség, akik szembe tudnak nézni a gazdaság és a társadalom igényeivel. Fel kell ismerni a kiemelkedően tehetséges diákok („a holnap vezetői”) különleges oktatási igényeit, s a megfelelő választ kidolgozni. A kreatív beállítódás és életszemlélet segítségünkre lehet abban, hogy e változó körülményeket uralhassuk, ahelyett, hogy azok uralnának bennünket. Minden nevelés, amely a képességeket fejleszti, fejleszti a tehetséges gyerekeket is. Ugyanakkor a gyerekeknek szükségük van arra – a tehetségeknek különösen -, hogy elismerjék speciális programokkal formálják, fejlesszék.2 Kiemelkedő tehetség az oktatásban A kiemelkedő tehetség támogatása azt jelenti, hogy a diákok képességeihez és igényeihez alkalmazkodó oktatási programokat kell kidolgozni. Ezek lehetővé teszik lehetőségeik kihasználását és kivételes képességeik gondozását. Természetesen arra is ügyelni kell, hogy a tanárok magas színvonalú pedagógiai képzést kapjanak. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, az azt fogja jelenteni a diákok számára, hogy elegendő csak az átlagos szintet elérni tanulmányaikban, s nem kell kiemelkedő teljesítményre törekedniük. ______________________________________________________________________________________________________________ 2 Erika Landau: Bátorság a tehetségben. Bp., 1997, Calibra Kiadó, 9. old.
62
A feladat meghatározása… Mielőtt ez bekövetkezne, először is másfajta oktatási lehetőségeket kell megteremtenünk, amelyeknek tartalma és módszerei gondosabban kidolgozottak, jobban megfelelnek az egyéni igényeknek. A tanárokat úgy kell képeznünk, hogy alkalmazkodni tudjanak a legkiválóbb diákok legváltozatosabb igényeihez is. Iskolánk egyik legfontosabb feladata, hogy ösztönző programokat dolgozzon ki és vezessen be, s ezzel a nagyon részletes és alapos tanulás széles körű lehetőségeit nyújtsa a legtehetségesebb diákok számára. A jövő munkásainak, vezetőinek képzésében ez fontos szempont lesz, hiszen ők állnak majd a fejlődéseinek élére. Az iskolai programoknak kellően kidolgozottnak kell lenniük ahhoz, hogy a legkiválóbb diákok lehetőséget kapjanak arra, hogy a legtöbbet hozassák ki magukból. Az akadályozott tehetségek Fontos elfogadni, hogy az akadályozott (fogyatékos, sérült, képességeik realizálásában korlátozott) gyermekekkel kapcsolatban ne általánosítsunk. Igaz megállapítás, hogy az akadályozott tehetségek és az ép tehetségek között nagyon sok a hasonlóság. Az általános intelligencia, a tájékozottság és az emlékezet tekintetében egy szinten vannak az ép tehetségekkel, sokuknak kiváló a hallásuk. Kíváncsiságuk attól függően változik, hogy mennyire tudnak mozogni, közlekedni. Az érzelmileg megzavart fejlődés menetű tehetségek intelligencia struktúrája hasonló az ép tehetségesekéhez, kivéve az értékelés képességét, amelyet vizsgálva megállapítható, hogy a különbséget a divergens gondolkodásbeli eltérés okozza. Nagyon foglalkoztatja őket a szüleikkel és a kortársakkal való kapcsolatuk és hogy mennyire fognak jól teljesíteni az iskolában. A tanulási zavarokkal küzdő tehetségeseknek magas színvonalú a problémamegoldó és következtető képességük, gyenge viszont a percepciójuk és a rövid távú emlékezetük. Az iskolai sikertelenség elfedi a kreativitásukat és szinte mindenkinek alacsony az önbecsülése. Emellett a kortársakkal való kapcsolatteremtés is problematikus. Az a szakadék, ami az akadályozott tehetségek szellemi képessége és aktuális teljesítménye között tátong, a diagnosztikus tanítás segítségével áthidalható. Az ilyen gyermekek alulteljesítésével kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a szülők és a pedagógusok elvárásaik reálisak 63
legyenek. Rendkívül körültekintően kell eljárni a tanulmányi teljesítmény és az affektív fejlődés megítélésében, nagy figyelmet kell szentelni a magasabb szintű kognitív folyamatok fejlesztésének. Az érzékelésükben akadályozott tehetségek esetében a hangsúlyt az intuíción keresztül történő absztrakt gondolkodásra célszerű helyezni, míg a tanulási zavarokkal küzdő tanulóknál inkább a gondolkodtató beszélgetésre és a problémamegoldásra. A legtöbb akadályozott tehetséges tanulónál jól beváltak a csoport dinamikára támaszkodó, az önmaguk és mások megértését célzó beszélgetések. Hasznosak lehetnek továbbá az olyan szimulációs játékok, amelyek fő eleme a kreatív problémamegoldás és a tapasztaltak megvitatása. Nagy figyelmet kell fordítani az akadályozott tehetségek pályaválasztási tanácsadására, hogy ezek a fiatalok ne csak az akadályozottak előtt hagyományosan nyitva álló pályákat lássák maguk előtt, hanem messzebbre tekintsenek. Az igazi korlátokat valójában nem annyira az akadályozottságuk, mint inkább az azzal kapcsolatos attitűdjük, valamint a szülők és a pedagógusok által biztosított lehetőségek jelentik. A tehetség gondozása Tehetségkutatás Felelősei:
osztályfőnökök,
szaktanárok,
gyakorlati
oktatók,
iskolapszichológus,
fejlesztőpedagógus, gyakorlati oktatásvezető, gyógypedagógusok. Időszaka:
folyamatos.
Módszere:
tanulók tevékenységének megfigyelése, mérések eredményeinek elemzése.
A tehetséggondozás színterei tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; egyéni tehetséggondozó foglalkozások; tanulmányi és sportversenyek, pályázatok; külső szervezetek által szervezett foglalkozások.
64
A tehetséggondozás módszerei differenciált egyéni és csoportos foglalkoztatás tanórán; egyéni haladási ütemben történő fejlesztés; egyéni és csoportos felkészítő foglalkozás tanórán kívül; tanulmányi és sportversenyek szervezése; adatbank kialakítása; iskolai pályázatok kiírása; nevezés iskolán kívüli versenyek; ajánlás megfogalmazása iskolán kívüli tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételre. Együttműködés külső szervezetekkel, a családdal Az együttműködés kiterjed: a tehetségek szűrésére; tehetségfejlesztő programok közös kidolgozására; azok gyakorlati megvalósítására. Módszere egyéni és csoportos megfigyelés, mérés, ajánlások megfogalmazása; írásos javaslatok, tematikák összeállítása, kidolgozása, azok közös megvalósítása; beszámolók összeállítása, „tehetségek” nyomon követése. Feladatok és ajánlások A diákok képességeihez és igényeihez alkalmazkodó oktatási program kidolgozása. Pedagógusok rendszeres szakmai továbbképzése, valamint a téma információs bázisának létrehozása. A Magyar Tehetséggondozó Társaság országos, nemzetközi versenyein való rendszeres részvétel. Szaktárgyi versenyeken és a Szakmai Kiváló Tanulója Versenyen való rendszeres részvétel. 65
„A lelki rab csak úgy szól, mint haszna vagy félelme súgja.” -Széchenyi István-
IX. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM
A
gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a diákokat megillető jogok érvényesülését, védő-óvó
intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségei felett. Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten tér el, figyelve az iskoláskorúak igényeit, szervezve a szülőtársadalom és a szélesebb társadalmi közösség alkalmas erőit. Pedagógiai tevékenység Szűrés Felelősei:
osztályfőnökök, szaktanárok, iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus.
Időszaka:
folyamatos.
Módszere:
megfigyelés, mérések, információgyűjtés.
A prevenció színterei tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; közösségi programok; szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások; külső szervezetek által szervezett foglalkozások.
66
Tevékenységformák tananyagba épített ismeretek feldolgozása; hátrányos
helyzetű
és
veszélyeztetett
tanulók
tanulmányi
eredményeinek,
magatartásának folyamatos nyomon követése; mérések eredményeinek feldolgozása; önismereti tréningek; egyéni és csoportos terápia. Együttműködés külső segítőkkel Nevelési Tanácsadók; Rendőrség; Gyermekjóléti Szolgálatok. Az együttműködés kiterjed az iskolai hiányzásra, tanulók elhelyezésére; a prevenciós programok közös kidolgozására, megvalósítására; egyéni segítségnyújtásra, tanácsadásra. Módszere konzultáció; továbbképzés; kapcsolatfelvétel.
67
„Az új iskolát keresed, jó ember? Ott van (vagy ott nincs) a te osztályodban, a te órádon, ma nyolctól kilencig, vagy holnapután tíztől tizenegyig.” -Karácsony Sándor-
X.
A
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM
tanulási kudarc formája sokféle lehet: ismételt bukások, a tanulás félbeszakítása év közben, a lehetőségeket nem nyújtó oktatási intézményekbe való áthelyezés. A
fiatalok elbocsájtása zűrzavaros helyzetet teremt, és mind erkölcsi, mind emberi, mind társadalmi téren szívfájdító. Gyakran olyan kirekesztés kiindulópontja, ami a fiatalt egész felnőtt élete során végigkíséri. Az iskolánk elsődleges célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi sebezhetőségének csökkentése, a szegénység és a kirekesztettség ördögi köréből való szabadulás elősegítése. Történhet úgy, hogy felderítjük a gyerekek családi helyzetéből adódó hátrányokat, vagy pozitív diszkriminációt alkalmazunk a legtöbb nehézséggel küzdőkkel szemben. Mindezt ki lehet még egészíteni speciális pedagógiai eszközökkel. Meg vagyunk győződve arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek támogatását az iskolán belül kell megszervezni, például rugalmasabb tanítási programok bevezetésével, amelyeket az iskolarendszerhez rosszul alkalmazkodó diákok számára dolgoztak ki, s amelyek másfajta tevékenységek esetében is használhatók. Ez különleges ritmusban folyó – intenzív – oktatást és csökkentett elvárásokat teljesítő osztályokat is jelenthet. Minden diáknak, szülőnek és tanárnak tudnia kell, hogy senki sincs eleve bukásra ítélve. Mindenki alkalmas arra, hogy az iskola segítségével felelős közösséget alkosson a többiekkel, amely maga irányítja a sorsát. Miután pontosan kialakult, milyennek is kell lennie az iskolának, ez a közösség érdekeltté válik az intenzív oktatást nyújtó iskola kialakításában, s a továbbiakban megtanulja majd maga megoldani a felvetődő problémákat. 68
Pedagógiai tevékenység Szűrés, diagnosztizálás Felelősei:
osztályfőnökök, szaktanárok, oktatók, gyógypedagógus, iskolapszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus.
Időszaka:
tanév eleje, azt követően folyamatos.
Módszere:
mérések összehasonlító elemzése.
A felzárkóztatás színterei tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; egyéni felzárkóztató foglalkozások; fejlesztő foglalkozások; külső szervezetek által szervezett foglalkozások. Ezen foglalkozásokon az iskola minden tanulója részt vehet. Ezt kérhetik a tanulók, a szüleik, javasolhatják az iskola nevelői, az iskolapszichológus, a gyógypedagógus illetve fejlesztő pedagógus, külső szervezetek szakértői. A felzárkóztató foglalkozások időkeretét a Pedagógiai Program, konkrét foglalkozásait, azok időtartamát, időpontját az éves munkaterv határozza meg. Az egyéni felzárkóztatás módszerei, eszközei differenciált egyéni és csoportos foglalkoztatás tanórán; egyéni haladási ütemben történő fejlesztés; egyéni felzárkóztató foglalkozás tanórán kívül; egyéni fejlesztő foglalkozások; adatbank létrehozása; szükség esetén az iskola javaslatára, a szülők egyetértésével, aktív közreműködésével egyéni fejlesztő foglalkozásokat tartunk az iskolapszichológus vagy külsős szakemberek bevonásával. 69
A felzárkóztatás eredményességének vizsgálata A felzárkóztatás eredményességét félévente vizsgálja az iskola, a felzárkóztatásban résztvevő tanulók egyéni fejlődésének mérésével, elemzésével, kortársaihoz, az iskolai eredményekhez való viszonyítással. A vizsgálat eredményességének és a további feladatok megjelölésének szerepelnie kell az osztályfőnökök és a felzárkóztatási feladatot ellátó nevelők tanmenetében, tevékenységi naplójában, illetve az intézményi félévi és a tanév végi értékelő beszámolókban. A fejlesztő munka Az iskola szakmai munkáját segíti a fejlesztő pedagógus tevékenysége. Feladata: a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók szűrése; az iskolai teljesítményeket meghatározó részképesség zavarok korrigálása, megszüntetése; már kialakult tanulási zavarok kezelése. A fejlesztő munka főbb alapelvei a következők:
Diagnosztika tanulási zavarok azonosítása pedagógiai módszerek alkalmazásán keresztül; megfigyelési
szempontrendszer
használata
(mely
tartalmazza
a
tanulói
teljesítmény elemzés szempontjait és a tanulási nehézségekkel együtt járó jellegzetes viselkedéses megnyilvánulásokat.). Fejlesztő programok kidolgozása alkalmazása -
középpontjában az iskolai teljesítmények javulását eredményedző alapkészségek fejlesztése áll (nem konkrét tananyag tanítása, sem nem korrepetálás).
A gyerekek fejlődésének nyomon követése iskolapszichológus hatás vizsgálatán keresztül; teljesítmény – és beilleszkedési jellemzők követése. 70
A fejlesztő munka eszközrendszere a foglalkozások külön e célra kialakított fejlesztőszobában kapnak helyet; speciális eszközök, fejlesztő játékok alkalmazása a foglalkozások során.
Szervezeti keretek A fejlesztő munka változatos kereteken belül valósulhat meg tanórán vagy tanórán kívül ( a diákok kiemelésével); egyénileg vagy kiscsoportos formában. A fejlesztő tevékenység dokumentálása dokumentáció készítése (anamnézis, esetleges családlátogatás tapasztalatai, iskolai megfigyelések, teljesítmény elemzések); fejlesztő tervezet készítése ( éves vagy hónapokra lebontott); óratervek, óravázlatok ( egyes foglalkozások tartalmának rögzítése). A fejlesztő munka szerepe és helye az iskolai környezetben folyamatos konzultáció az iskola pszichológussal; nevelőtestület,
különös
tekintettel
az
érintett
tanulók
osztályfőnökének
tájékoztatása; szülőkkel való kapcsolattartás. Fejlesztő tevékenység fejlesztő csoportokra lebontva: Cél: prevenció, a későbbi tanulási zavarok megelőzése Fejlesztő területek: mozgásfejlesztés (nagy- és finommozgások); testsémafejlesztés, téri tájékozódás; percepciófejlesztés (vizuális, auditív, taktilis); verbális fejlesztés.
71
Feladatok: reedukációs munka az olvasás, számolás, írás területén Területek: olvasás technika, szövegértés, helyesírási készség fejlesztése; számfogalom kialakítása, alapvető számolási műveletek begyakorlása; igény szerint részképesség fejlesztés (Sindelar); dislexia, discalculia reedukáció; részképesség fejlesztés (Sindelar); tanulástechnika ismeretek, technikák átadása.
72
„Nézz hosszan egy gyerekarcra, és látni fogod, ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik.” -Ancsel Éva-
XI. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG
A
gazdaság átalakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, amely az egészséges testi fejlődését és zavartalan tanulását
hátráltathatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzetek, problémák okainak felderítése és a megoldási lehetőségek számbavétele. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsősorban az alacsony jövedelműek, a munkanélküliek, valamint a szociális ellátásban részesülők köréből kerülnek ki. Szociális hátrányok két területen jelentkezhetnek: a család, illetve a diák rossz anyagi körülményei; a család, illetve a diák környezetének a tanulót valamilyen módon gátló mivolta. A rossz anyagi körülmények orvoslására szolgálnak a jogszabályokban körül írt és általánosságban csak „szociális hálóként” emlegetett intézkedések és lehetőségek. Ennek része az iskolában működtetett természetbeni és pénzbeli ellátások rendszere, tandíj, térítési díj-kedvezmény biztosítása. A lehetőségekről a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős rendszeresen, de legalább félévenként ad felvilágosítást. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Helyzetfeltárás Felelősei:
osztályfőnökök, szaktanárok, oktatók, gyermekvédelmi felelős.
Időszaka:
folyamatos. 73
Módszere:
megfigyelés, információgyűjtés.
A segítő tevékenység formái tájékoztatás az iskolai szociális támogatások rendszeréről; tájékoztatás, egyéni segítségnyújtás a szociális problémák megoldását segítő intézmények működéséről, támogatási rendszerükről, ösztöndíjakról; pályázatok benyújtása. Az segítő tevékenység anyagi formái tankönyvvásárlási támogatás; ékezési térítési díj támogatás, természetbeni étkezési támogatás; pályázatokon elnyert forrásokból anyagi segítségnyújtás erdei iskolában, táborokban való részvételhez; tehetséges tanulók tanulmányi és sportversenyeken való részvételi díjának intézményi térítése. Feladatok és ajánlások A tanulók elemi szükségleteinek biztosítása (élelem, ruházat, tanszer, stb…). A tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskola orvosi szolgálatán keresztül. A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások - pénzbeli és természetbeli - felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez. A tanuló bevonása az iskolai tevékenységekbe, felzárkóztatásba, tehetséggondozásba, a sportköri munkába és az iskolán kívüli kortárs csoportok tevékenységébe. Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, a drogmegelőzési programokba való részvételről. Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére. Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel. Folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések a megfelelő szakemberek bevonásával.
74
„Az egészségvédelem nemcsak orvosi, de pedagógiai feladat is: ha többet nevelünk, kevesebbet kell gyógyítanunk.” -Fodor József-
XII. EGÉSZSÉGNEVELÉS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM
A
sikeres egészségnevelés elsődleges feladata a fogalommal kapcsolatos tisztánlátás. Mind a pedagógusok, mind a tanulók számára tudatosítani kell, hogy „az egészség a
teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem pusztán a betegség, a nyomorékság hiánya.” (WHO alapokmánya) Mindkét félnek ismernie kell az egészségi állapotot meghatározó, illetve az egészséget biztosító tényezőket. Az egészségneveléssel kapcsolatban a pedagógusoknak ismerniük kell a területtel kapcsolatos tudásanyagot, a megőrzési-átadási technikákat, a tanulóknak pedig tudniuk kell, hogy az egészség megóvása nem történhet meg az egyén közreműködése nélkül. Fontosnak tartjuk a holisztikus egészségszemlélet elsajátítását. Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges életmód követelményeinek megismertetésére, elfogadtatására. Így az étrend, a modern táplálkozástudomány ismereteinek átadására; a szervezet állapotának megfelelő testkultúra kialakítására; a személyek közötti és személyen belüli harmonikus kapcsolat biztosítására (felhasználva a személyiség- és közösségfejlesztés lehetőségeit, a stressz-oldás technikáinak elsajátíttatását, az önismeret elmélyítését az alábbi mottónak megfelelően: „Fogadd el magadat! Ha azt az energiát, amit a magaddal való hadakozásra pazarolsz, másokra fordítod, könnyebben boldogulsz.”); 75
a személyi higiéné területére; különös tekintettel a külsőn (testápolás, kozmetikai szerek, testékszerek ártalmai) túl a védőoltások, szűrővizsgálatok (tüdő-, fogászatistb. szűrés. ellenőrzés) fontosságának tudatosítására, illetőleg lehetőség szerint a csoportos szűrés megszervezésére, az iskolaorvos által évfolyamonként végzett osztályvizsgálatok biztosítására; az
egészség
megőrzését
szolgáló
életvitel
fontosságának
tudatosítására
a
hippokratészi gondolat jegyében, amely szerint „a Természet minden túlzásnak ellensége”; a felelősségteljes emberi magatartás kialakítására a munkában, a párkapcsolatokban (szexuális életre, családi életre nevelés); a káros szokásokat elutasító tudatos magatartás nevelésére (a legális –dohány, alkohol- és az illegális drogok – marihuana, kokain, LSD, ópium, amfetaminok, belélegzett oldószerek elutasítására oly módon, hogy azok egészségkárosító hatásait megismertetjük. E részterületen fontos szerephez jut az iskolaorvos, a védőnő, a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök és a kortárs-segítők csoportja; a szakmai alapozást, illetve szakképzést folytató évfolyamokon a munkaegészségügy kérdéseivel való foglalkozást (munkahelyi környezet értékelése, baleset-megelőzés, biztonsági előírások betartása). Az iskola teendői, lehetőségei az egészséges életmódra nevelésben Fontosak az alábbiak: a pedagógus személyes példamutatása; az oktatott tantárgyak lehetőségeinek kihasználása; a tanórákon kívüli lehetőségekkel való élés; az iskolaorvos és védőnő tevékenységének igénybevétele, hasznosítása; a külső, segítséget adó intézményekkel való kapcsolattartás, illetve az ilyen intézmények megismertetése a tanulókkal.
76
A személyes példamutatás nevelő erejű. A tanuló könnyebben elfogadja a dohányzástól való tiltást attól, aki nem dohányzik; a testmozgás fontosságát attól, akiről tudja, maga is részt vesz az iskolában (vagy másutt) megszervezett tanári sportfoglalkozásokon. Az oktatott tárgyak lehetőségei A 28/2000 (IX.21.) OM rendelet meghatározott óraszámban, kötelező jelleggel ír elő egészségvédelmet szolgáló tananyagot az osztályfőnöki órákra. A helyi tantervek több tantárgyba és évfolyamon illesztettek be egészségneveléssel, egészségvédelemmel kapcsolatos témát/témákat. A szakiskolában a történelem és társadalomismeret, illetve a természetismeret, biológia, kémia, egészségtan és a testnevelés tantárgyak tartalmaznak olyan témákat, amelyek az egészséges életmód kialakítását szolgálhatják. Az osztályfőnöki munkaközösségnek és az említett tantárgyakat tanítóknak a jövőben össze kell hangolniuk tevékenységüket. Ki kell alakítani, hogy melyik tantárgy mit emel ki, mit hangsúlyoz. Ez fontos az átfedések elkerülése, a megfelelő hangsúlyok kialakítása érdekében. A testnevelés tárgy lehetőségeit bővíti a Ktv-ben megfogalmazott követelmény: a mindennapi testedzés lehetőségeinek biztosítása, illetve a tanulók fizikai állapotának mérése (és a fizikai állapot méréséhez szükséges módszerek kidolgozása). A törvényi előírás megvalósítása részben az órarendbe iktatott testnevelési órákkal, részben a sportköri foglalkozásokkal, gyógytestneveléssel biztosítható, de ugyanezt a célt szolgálhatja kiegészítő jelleggel a fakultative szervezett kirándulás, természetjárás is. A TISZK-en belüli iskolák testedzési programja A testedzési program célja a tanulók testi - lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a társakkal történő együttműködés, a csapatmunka, az egymás iránti érzékenység egyaránt fejleszthető, ezért a testkulturális képzésnek kiemelt helyen kell szerepelnie a fiatalok nevelésében.
77
Pozitív hatásait az alábbiakban látjuk: a mozgással olyan személyiségjegyeket fejleszthetünk, amelyekre a mindennapi élet során rendszeresen szüksége van tanulóinknak: akaraterő, kombinációs készség, kreativitás, kitartás, döntéskészség, szabálykövető magatartás, stb...; fiziológiás fejlesztést a következő területeken végzünk: o állóképesség fejlesztése (légző és keringési rendszer); o ügyesség fejlesztése (koordinációs készség, egyensúlyozás); o erőfejlesztés (az izomrendszer fejlesztésével helyes testtartás kialakítása, fenntartása); o gyorsaság fejlesztése (atlétikai mozgások, sportjátékok). a helyes életmód kialakítása a testnevelés és az egészséges életmódhoz kapcsolódó más tantárgyakkal (biológia, egészségtan, anatómia, földrajz) közösen oldható meg igazán eredményesen; a rendszeres mozgás, a sportjátékok gyakorlása a pozitív élettani hatások mellett komoly sikerélményt nyújt és örömforrás, amely a harmonikus, kiegyensúlyozott lelki fejlődésben elengedhetetlen; törekszünk arra, hogy tanulóink megismerjék azokat a sportágakat, amelyeket egy életen át űzhetnek, ezáltal életminőségüket jelentősen javíthatják (evezés, úszás, túrázás). A testedzés területei iskolánkban Testnevelés óra Évente kétszer elvégzett képességszint felmérés eredményeit figyelembe véve alakítjuk a következő tanév fejlesztési területeit és módszereit. 78
Gyógytestnevelés óra Iskolánkban a tanulásban akadályozott tanulók számára úszás kereteiben történik a mozgáskoordináció fejlesztése. Iskolai sportköri foglalkozások Sportköri foglalkozásokat a különböző csepeli sport szakosztályokkal történő kapcsolat felvétel alapján biztosítjuk. Versenylehetőségek biztosítása (Házi bajnokságok, kerületi diákolimpia versenyei, TISZK-en belül, szakszervezeti) A diákok mindennapos egyéni testedzési igényeinek biztosítása A tanórán kívüli időszakban az igényekhez igazodva szakember felügyelete mellett teret adunk az egyéni mozgáshoz.
(Labdarúgás, evezés, konditerem használat, aerobik
programok.) Az iskola hagyományrendszerébe épülő rendezvények (Horgász verseny, evezés-sárkányhajó verseny, esetlegesen nyári tábor.) A tanórán kívüli lehetőségek az egészséges életmód kialakításához szükséges ismeretek önálló elsajátítására való késztetés könyvtári kutatómunkával, kiselőadásokra való felkészüléssel. Ehhez háttéranyagot a könyvtár külön-gyűjtemény kialakításával segíti; a dohányzás-megelőző program alkalmazása; pályázatokon való részvétel; szexuális nevelés programja; versenyek, vetélkedők (polgárvédelmi, elsősegélynyújtó verseny), egészségnapok ill. egészség-hét szervezése, plakát-készíttetés; 79
mentális gondozás: egyéni foglalkozás a mentális problémákkal küzdő tanulókkal (gyermekvédelmi felelős, iskolaorvos, védőnő, pszichológus); kortárs segítő tanulók egészségnevelő munkája (alkoholizmus ellen, drog- ill. AIDS prevencióképpen); a karitatív tevékenységek egészségnevelő példájának kiaknázása (véradó nap szervezése a felnőttek illetve a 18. évüket betöltött tanulók részvételével; lelki gondozásként: egészségügyi és szociális intézményekben tartott karácsonyi ünnepségeken való közreműködés; gyűjtési akciók). Az iskolaorvos és a védőnő tevékenységének igénybevétele, hasznosítása munkájuk elsődlegesen a betegségek megelőzése körébe eső tevékenységet jelenti: szűrést,
gondozást,
oltást,
közegészségügyi
tevékenységet,
felvilágosítást,
tanácsadást; munkájuk nyomán pontos kép alakul ki a tanulók egészségi állapotáról; rendszeresen ellenőrzik az iskolai környezetet, azt vizsgálva, hogy a környezet az egészséget támogatja-e vagy sem; az iskolaorvos kérésre részt vesz a nevelési értekezleten és informál az iskoláról alkotott egészségügyi diagnózisáról; segít az osztályfőnököknek az egészségügyi témák feldolgozásában, esetenként a tanulók tájékoztatásában. A külső intézményekkel való kapcsolattartás Iskolánk kapcsolatban áll Az Ápolási Egyesülettel; A Kortárs-segítő Műhely Alapítvánnyal; A Magyar Vöröskereszt kerületi szervezetével; A Nevelési Tanácsadóval; A Nagy Imre Általános Művelődési Központtal (Bp. XXI.,); A Bp. XXI., fogászati és szemészeti rendelővel.
80
„Aranyat tojó tyúk a jövő, de dőre kézzel ne vágd fel a begyét előre.” -Arany János-
XIII. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
Az
iskolai környezeti nevelés során a diákokat felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen
természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre, Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő és élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; o összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; o a problémák megkeresésére, okainak megértésére; o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés, hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. Többet jelent a környezetszennyezésről való oktatásnál, mert figyelembe veszi az ember és környezete kölcsönhatásaiból eredő károsító tényezők és elhárítási módok sokféleségét.
81
A környezeti nevelésnek tehát át kell fognia, és mindezt közvetítenie kell a diákok felé. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedék ökológiai szemléletmódja kialakuljon és élete természetes részévé váljon. A környezeti nevelésre különösen igaz, hogy az iskola akkor is tanít, ha nem tanít. Komoly attitűdformáló, értékközvetítő erő lehet az iskola egészének működése és a benne dolgozók környezeti értékrendje. A környezeti nevelés nem tantárgy, hanem közös követelmény, ezért az iskolai élet szerves része,
jelen kell lennie
a mindennapokban, személyi és
tárgyi környezetben,
kapcsolatokban. Iskolánkban a prioritást élvező értékek között szerepel a „Legfőbb érték az ember”, ezért kiemelt fejlesztési területként kezeljük a környezeti nevelést. Ebből következnek a további értékek, mint: az élet tisztelete, eleven és élettelen természet védelme; a természet sokfélesége, kiegyensúlyozottsága, teljessége; a környezet esztétikuma, szépsége; a környezet által kínált élmények felhasználása; a környezettel harmonizáló életvitel kiépítése. Az iskola nevelési célja A természetes és létesített környezet értékeire érzékeny, környezetünk állapotáért felelősséget vállaló, cselekvésre kész, jogkövető, tudatos magatartást tanúsító, konstruktív életvezetésre képes felnőtté váljanak tanítványaink. A környezeti nevelés a jelenben mutassa fel a jövőt, azt kell hangsúlyoznunk, hogy az „itt és most” a jövő kezdetét jelenti.
82
A környezeti nevelés összetevői Globális környezet
Globális környezet Természetes környezet Mesterséges környezet
Makrotársadalmi környezet Munka Környezetszennyezés Egészséges életmód-gyógyítás Infrastruktúra Mikrotársadalmi környezet Település, lakosság Család Esztétikus környezet
1. Globális környezet a. Globális környezet
Feladat Tudatosítani kell, hogy a környezeti kultúra az emberibb és jobb életminőség hordozója. A környezet holisztikus megismertetése (környezetkultúra társadalmi hátterének felvázolása). Tekintsék tanulóink a környezetvédelmet az életközpontú, bioszférát megóvó tevékenységi rendszernek. Takarékoskodás az intézményünkben energiával és vízfelhasználással. Ismerjék fel, hogy a környezetvédelem érdekellentétek ütközését jelenti. Tevékenység-eszköz
az állampolgári és egyéb közösségi - felelősség felébresztése;
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;
a környezeti károsodások nemzetközi problémaként való ábrázolása;
a tanulók felkészítése arra, hogyan bánhatnak a természeti erőforrásokkal;
83
az ember által felállított tabuk, törvények és erkölcsi szabályozók vizsgálata (elvárások, tennivalók a természet védelmében);
annak bemutatása, hogy a környezetnek elválaszthatatlan része a belső környezet, a lelki (mentális) szféra;
beszélgetés a világ vezetőinek összefogásáról, felelősségéről (a környezet értelmezése a jövő formálásának eszközeként);
globális összefüggések megértetése.
Követelmény
a
„Gondolkodj
globálisan,
cselekedj
lokálisan”
gondolat
beépülése
a
személyiségbe;
ismerjék meg az emberiség előtt álló, a Föld egészét érintő problémákat (savas esők, szmog, ózon réteg károsodása, üvegházhatás, esőerdők pusztulása stb...).;
ismerjék a természet és környezet harmonikus fejlődését elősegítő, ill. veszélyeztető legfontosabb tényezőket (mit tehetnek az egyéni életükben ezek ellensúlyozására).
Értékelés
ötletbörzék és a beszélgetések alkalmával a pozitív hozzáállás és példák megerősítése. b. Természetes környezet
Feladat
az érdeklődés és kíváncsiság felébresztése a környezet még létező szépsége és sokszínűsége iránt;
az ökológiai kompetencia megteremtése (ember és környezete kölcsönhatásainak megértése, bepillantás az összefüggésekbe);
tudatosítani, hogy az egészséges, esztétikus környezet iránti szükséglet kielégítése nemcsak joga, hanem kötelessége is minden emberek;
fokozott hangsúlyt kapjanak a természet és ember harmonikus együttélésének lehetőségei. 84
Tevékenység-eszköz
megismertetni tanulóinkkal az ökológiai összefüggéseket, valamint a kedvezőtlen kölcsönhatások (pl. katasztrófák) következményeit;
tudatosítani tanulóinkban a környezetvédelem jelentőségét, mint állampolgári jogot és kötelességet;
tevékeny részvétel a virágos osztály és iskola megvalósításában (a Föld napján környezeti vetélkedő);
a
környezetre
hozzárendeljük
vonatkozó az
adott
ismeretek
átadása
témákhoz
a
tanórákon:
megfelelő
a
tanórákon
környezetvédelmi
vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások. Biológia-természetismeret
a fajok változatosságának jelentősége (ökológiai rendszerek);
természetes körforgás, tápláléklánc (állat és növényvilág védelem);
a trópusi őserdők kiirtása által okozott veszélyek;
az ember beavatkozása a természetbe (következmények).
Földrajz
az éghajlat és az időjárás (fronthatások);
élet más kultúrákban és népeknél;
éghajlati viszonyok megváltozásából adódó veszélyek;
ökológiai orientációjú közlekedési rendszerek;
a táj tervezése és megművelése (természetvédelmi területek);
földtörténeti korszakok, az emberi beavatkozás hatásai;
a Duna földrajza, gazdasági szerepe, állapota;
zonalitás, klímaváltozások;
tájékozódás.
85
Kémia
mesterséges és természetes eredetű anyagok (minőség, különbözőség, hatásuk a környezetre);
levegő, víz, talaj szerves és szervetlen alkotói (szennyezés okai, a megelőzés lehetőségei);
vízminőségmérés;
szennyvíztelep látogatása.
Fizika
energiafajták előnyei, hátrányai (előállításuk módjai, újrafelhasználás);
zajártalom, hőártalom, ionizáló sugárzás (csökkentésének lehetőségei);
fizikai törvényszerűségek és élőlények életjelenségei közötti analógiák felismertetése.
Történelem, társadalomismeret (etika)
az iparosodás: előnyök hátrányok, esélyek, veszélyek;
a civilizáció fejlődésével kapcsolatos félelmek (ma és régen);
felelősség az utódainkért;
az állat mint az ember társa;
helyi történelmi értékek, hagyományok tisztelete;
az egyén, az állam, a társadalom felelőssége a globális problémák terén.
Magyar nyelv
a táj ábrázolása a versekben (írók és környezet);
cikkgyűjtemény:
viták
az
ipari
társadalom
védelmezői
és
radikális
környezetvédők között;
anyanyelv védelme;
médiaelemzési technikák;
viták folytatása;
különbségtétel lényeges és lényegtelen információ között;
hatékony kommunikációs törekvés;
hivatalos iratok (kérvény, javaslat, petíció,...) készítése. 86
Esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése.
szakmai nyelv igényes és pontos használata írásban és szóban.
Matematika
környezeti összefüggések matematikai demonstrációja;
környezeti mérések értelmezése elemzése statisztikai módszerekkel;
táblázatok, grafikonok készítése, elemzése.
Osztályfőnöki órák
9. évf. Életvezetés, életvezetési szokások a családban;
10. évf. Testi-lelki problémák, a megoldás módjai;
11. évf. A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám;
12. évf. Intézmények, Civil szervezetek.( állampolgári és egyéni felelősség ) A hely ahol élünk.
Kirándulások vagy túrák
víztisztító felkeresése, látogatás szeméttelepen (szelektív hulladékgyűjtés);
kirándulások alkalmával természetrajzi múzeumok, természetvédelmi területek (arborétumok) felkeresése.
Művészet
természetes alapanyagok használata;
használati tárgyak és művészeti alkotások ipari hulladékokból;
természet a képzőművészetben;
népi építészet, díszítőművészet;
tartalom és forma összefüggései;
természetes vizeinkkel kapcsolatos népdalok, zeneművek;
a természet zenei ábrázolása;
a zene közösségteremtő ereje.
87
Testnevelés
a különböző sportágak ökológiai és egészségügyi hatása;
a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésébe;
természetes anyagokból készült sportszerek;
régi magyar mozgást igénylő játékok megismerése (karikahajtás, gólyalábazás, zsákbanfutás, méta).
Idegen nyelv
szövegfeldolgozásokkal természetszeretetre érzékenység fejlesztése;
más
országok
hasonló
problémáinak
megismerése,
környezetvédelmi
szervezeteik;
nemzetközi felelősségérzet kialakítása.
Szakképzés
egészségkárosodás prevenciói;
gyakorlathoz kapcsolódó természeti és környezetvédelmi ismeretek átadása;
szakmához kapcsolódó higiéniai követelmények és ezek alkalmazása;
az adott szakma története és környezetre gyakorolt hatása;
szakmaspecifikus munkákhoz környezetvédelmi ismeretek;
hulladékkezelés;
környezetbarát anyagok, technikák, termékek használata;
anyag és energiatakarékos gazdálkodási módok;
munka és technológiai fegyelem kialakítása;
rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.
Követelmény
a természetre vonatkozó alapvető ismereteket sajátítsa el (óvja a környezetet, környezetbarátként viselkedjen)!;
a környezet iránti tevékenységét a tudatosság és a felelősség hassa át!
88
Értékelés
a környezet védelmére irányuló magatartás megerősítése, a környezet-szennyező szokások korrekciója. c. Mesterséges környezet
Feladat
tudatosan környezetkímélő, védő viselkedésmód kialakítása. A mesterséges térigény fokozódásából adódó ellentmondások megismertetése;
a biológiai és társadalmi lét fenntartásához (termelés és fogyasztás), anyag- és energiafelhasználás, hulladék anyagok által okozott problémák felismerése;
képessé tenni a tanulókat a környezetromboló, az emberi életet veszélyeztető felelőtlen tevékenységek elleni fellépésre;
tiszta, ízlésesen berendezett terek (lakó és egyéb épületek) iránti igény, és ezek megóvására való felelősség kialakítása;
nevelési törekvéseink alapja az ökológiai morál: tisztelet és szeretet az ember és természet iránt.
Tevékenység-eszköz
alkalmazott művészetek elemzése, egyéni élménybeszámolók, kiselőadások formájában;
az esztétikai érzékenység fokozása, az alapelemek megismertetése (szín, forma, ritmus, kontrasztok);
a művészeti korok építészeti technikájának, a kor életmódjának élményszintű feldolgozása a tantárgyi integrációk során;
a praktikum és esztétikum egységének szemléltetése a népi építészet és iparművészet hazai emlékeinek bemutatásával (értékelemző séták);
gyűjtés: jó és rossz példák (az ökológiai, gazdasági és társadalmi hatások összefonódásának felismerése).
89
Követelmény
a közvetlen környezet tárgyi és esztétikai értékeinek védelme (ne tűrjék szó nélkül a környezetrombolást);
tudják, hogy hol, kinél, hogyan léphetnek fel a természet védelméért (vegyék észre a veszélyforrásokat).
Értékelés
a kívánt magatartásformák megerősítése.
2. Makrotársadalmi környezet
a. Munka
Feladat
tudatosítani, hogy az ember, teremtő, fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz;
a
munka
értékteremtő
és
személyiségformáló
szerepének
tudatosítása,
elfogadtatása (egymás munkájának megbecsülése). Tevékenység-eszköz (kiemelt fontosságú témák)
a munkamegosztásban elfoglalt hely és a társadalmi helyzet összefüggései;
munkanélküliség, munkába állás (okok, esélyek);
munkahelyi normák;
fizikai és szellemi munka (azonosság, különbség, megbecsülés);
szakma, hivatás, szolgálat;
gazdasági körülmények és vagyonok differenciálódása (okok, esélyegyenlőség).
Követelmény
a tanulás, mint munka megbecsülése;
a tanulás, mint jog és kötelesség elfogadtatása;
a felnőttek munkájának megbecsülése;
90
a lakás és a házkörüli munka értékeinek elismertetése (háztartásvezetés és családi munkamegosztás);
legyen
képes
saját
szakmájának
gyakorlásakor
az
egészség-
és
környezetvédelemre;
szakmai gyakorlat előtérbe helyezése;
kialakítani a környezetvédelmet, munkavédelmet, biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot;
ismerjék a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát.
Értékelés
saját életükből merített példák megerősítése, kiigazítása. b. Környezetszennyezés
Feladat
ismereteket nyújtani tanulóinknak, megalapozva az új ökológiai szemléletet, hiszen csak így mérhetők fel döntéseik következményeit;
az ember szerepének megismerése a természet egyensúlyának fenntartásában (az egészséges és ízléses környezet szükségletének kialakítása);
a
környezeti
folyamatok
történetiségének
érzékeltetése
(takarékosságra,
mértékletességre nevelés). Az erkölcsi normák és a megfelelő viselkedési kultúra kialakítása. Tevékenység-eszköz
a környezetszennyezésről szóló és más természetfilmek megtekintése és megbeszélése (környezetkímélő termékek és technológiák előnyben részesítése);
a szűkebb és tágabb környezet anyag és energiafelhasználásának tervezése, hogy minél kevesebb fogyasztással járjon (takarékosság, hulladékok mennyiségének csökkentése);
ismerkedés a környezetvédelem alrendszereivel (vízvédelem, talajvédelem, levegővédelem, zajhatások mérséklése, állat és növényvilág védelme);
szelektív hulladékgyűjtésbe való bekapcsolódás.(iskolában elemgyűjtő tartály); 91
beszéljünk
róla:
csatornázás,
szennyvíz,
permetezés,
mosószerek,
hulladéktemetők, műanyag és veszélyes hulladékok;
az iskola környezetbarát tisztítószereket használ.
Követelmény
alakuljanak ki diákjainkban értelmi-érzelmi megalapozottságú, pozitív értékek, beállítódások, viszonyulások a természet és környezetvédelem iránt;
legyenek tisztában a környezetvédelmi alrendszerekben jelentkező problémákkal, törekedjenek a prevencióra;
vegyenek részt a hasznosítható hulladékok és a szelektív szemétgyűjtésben;
fordítsanak gondot saját osztályuk tisztántartására, órák után dobják el saját szemetüket a hulladékgyűjtőbe, a szelektív gyűjtőkbe, ne firkáljanak a padra, vigyázzanak a berendezésre.
Értékelés
tanulóinkkal szemben támasztott követelményeknek való megfelelésekor, pozitív visszajelzés. c. Egészséges életmód-gyógyítás
Feladat
a szennyezett természeti környezet és előírásoknak nem megfelelő munkahely károsító hatásairól és ezekből eredő foglalkozási ártalmakról;
az életmódbeli és életmintázat kedvezőtlen hatásairól (mentálhigiéné, szexuális kultúra, életcél, boldogság - amiért tenni kell, nem áru -).
Tevékenység
a beszélgetések és közös tevékenységek kapcsán készség-és képességfejlesztés, amellyel kialakíthatók a kívánt attitűdök;
hangsúlyos témakörök: o figyelem és elfogadás embertársainkkal szemben; o empátiás kapcsolatteremtés (türelem és megértés); 92
o önmagunk koordinálása (impulzuskontroll beépítése az agresszivitás és ösztönszexualitás), kontrollálása; o saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciája (élményhelyzetek biztosítása közösségekben).
az iskolai büfé kínálata bővüljön az egészséges táplálkozás érdekében.
Követelmény
tekintsék értéknek az egészséget. Tudják, hogy a környezeti hatások és szervezet között egy állandóan alkalmazkodó folyamat zajlik;
legyenek birtokában olyan ismereteknek és készségeknek, hogy a környezeti ártalmakat csökkenteni tudják.
Értékelés
az életvitelre vonatkozó pozitív magatartássémák és szokások megerősítése.
d. Infrasrtuktúra
Feladat
települések
zavartalan
működéséhez
szükséges
infrastruktúra
elemeinek
megismertetése (annak felismerése, hogy ezek megléte miként határozza meg a lakóhely arculatát);
a közlekedéssel kapcsolatban jelentkező környezeti hatások, gondok és megoldási lehetőségeire történő figyelemfelhívás;
a gyors információáramlás fontosságának és feltételeinek megismertetése.
Tevékenység-eszköz
beszélgetés a működéshez szükséges dolgokról, ezek rendszerben láttatása, mint: o élelem, szállítás, tisztított víz, energia, közlekedés; o karbantartás, korszerűsítés; o postai és telefonhálózatok; o egészségügyi ellátás, óvoda, iskola, idősek otthona; o könyvtár, közösségi ház, sporttelep, játszótér, múzeum. 93
az infrastruktúráról információszerzés tapasztalatokról számadás a különböző műveltségi területeknél;
a számítógép- és könyvtárkezelés gyakorlása (a sokoldalúan fejlett személyiség alapfeltétele az informatikai tudás megszerzése);
zöld sarok kialakítása a könyvtárban: szakkönyvek, CD-k, videó anyag, számítógépek...
Követelmény
ismerjék a lakóhely életéhez szükséges infrastruktúrák rendszerét, valamint az ehhez szükséges erőforrásokat!
Értékelés
pozitív visszacsatolás a megfelelő magatartásformákra
3. Mikrotársadalmi környezet a. Település, lakosság
Feladat
annak tudatosítása tanulóinkban, hogy a szűkebb környezetünk megóvásával tehetjük a legtöbbet a Föld védelme érdekében;
kiemelt feladat a preventív szemlélet kialakítása (kockázati tényezők elleni védekezés, pszichoszociális hatások és stresszhelyzetek kompenzálása).
Tevékenység-eszköz
változások nyomon kisérése a településen (népességi mutatók, egészségi állapot - vezető halálokok -, mit tehetünk az ártalmak ellen védőfaktorok érvényesítése);
bekapcsolódás az iskola, lakóhely alakításába, rendezésébe .
Követelmény
érezzen felelősséget és tegyen a lakóhelye szépségéért, az egészséges környezetért; 94
a maguk területén, életvitelükkel, tevékenységükkel egyénileg és összefogva óvják a környezetüket a családban, az iskolában és másutt.
Értékelés
szűkebb és tágabb környeztében kapjon megfelelő visszajelzést a kívánt magatartásra. b. Család
Feladat
a család jellemzőinek, feladatainak tudatosítása;
a létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák tudatosítása;
a család fontosságának beépítése az értékrendbe (mint elsődleges szocializációs színtér és alapvető meghatározója a személyiségfejlődésnek).
Tevékenység-eszköz
egyéni élmények alapján feldolgozni tanulóinkkal a család társadalmi szerepét (a családot az egymás iránt érzett szeretet és felelősség tartja össze). A feldolgozás szempontjai: o a család, mint szolidáris közösség (védőbástya és utódgondozó); o a család, mint életre nevelő, kultúra közvetítő; o a társadalom építőköve (reprodukciós funkció); o a család gazdasági szerepe (termelés-fogyasztás). A feldolgozás témái: o az együttlét szükséglete (összetartozás, felelősség, bizalom); o különbözőségek megnyilvánulása és elfogadása; o érdekek, konfliktusok, megegyezés; o a másság elfogadása (emberi értékek és kapcsolatok).
95
Követelmény
életmódok és életvezetési stílusok modellként közvetítése (bevásárlási szokások, háztartásvezetés, pénzzel való bánás, mértékletesség);
tudják tanulóink, miként tegyenek eleget a higiéniás szükségleteik kielégítésének otthon, iskolában, más helyen;
fogadja el a családot értékként (tekintse a kötelességérzetet, becsületességet, felelősséget a családi értéknek).
Értékelés
saját példáikon keresztül történő megerősítés Esztétikus környezet (esztétikai nevelés). c. Esztétikus környezet
Feladat
az iskola tisztaságának javítása;
a lakáskultúra iránti igény fejlesztése (az ember értékeiről a környezete is tanúskodik);
a világalkotó megértésének és befogadásának segítése (esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása illetve fejlesztése);
a hétköznapok esztétikumának tudatosítása (természet, mesterséges környezet, társas érintkezés és nyelvhasználat formakultúrájának felismerése).
Tevékenység-eszköz
tanórákon kívül, minden spontán lehetőség kiaknázása a szemlélet formálására (vizuális kultúra felhasználása az esztétikai értékekkel való megismerkedésre). A feldolgozás témái: o a környezet és építőanyag, lakásgondok; o a lakás berendezésének szempontjai (díszítés); o növények, állatok a lakásban (lakás és éghajlat); o kortársminták (közerkölcs, jogi szabályok); o vandalizmus (szerepkonfliktusok és elvárások). 96
Követelmény
minden diák vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra;
nyelvi tisztaság, tömör és logikus kifejezőkészség, tartalmi tisztaság (érthetőség), szépen artikulált és jó beszédtechnika, megfelelő vitakultúra;
fontos
követelmény
az
ízlést
értékelő
képesség
önálló
működtetése
(véleményformálás-indoklás);
váljon szükségletté az esztétikus környezet és a szabadidő tartalmas eltöltésének igénye!;
a vizuális információk olvasása a környezetben, a tárgyakban, a művészetekben talált értékek megértése, feldolgozása kifejezése.
Értékelés
saját értékeik kinyilvánításakor megfelelő visszajelzés.
A pedagógus szerepe a környezeti nevelésben Saját tantárgyon belül és a tanórákon kívül, minden alkalmat meg kell ragadni a környezetkultúra fejlesztésére. Minden diákban tudatosítani kell, hogy ők a jövő letéteményesei, ami önmagukkal és utódaikkal szemben is felelősségteljes gondolkodást követel. A környezeti nevelés akkor valósulhat meg, ha felismerjük és objektíven felmérjük tanulóink családi szocializációban elsajátított értékeit és azt a társadalmi értékrendhez és elvárásokhoz közelítjük. A pedagógus hatékonyságát ezen a területen befolyásolja a hitelesség és példamutatás, mert a saját megnyilvánulásaival is értékeket közvetít.
97
XIV. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PROGRAM
K
orunk elvárásainak megfelelően az iskola alapvető feladata olyan gondolkodásra rávezetni az új nemzedéket, amelynek révén a demokratikus társadalom legfőbb
támasza lehet, olyan gondolkodásra, amely minden gondolatot, cselekedetet, intézményt és értéket képes kritikusan megvizsgálni, az előnyöket és hátrányokat a társadalom legkülönfélébb rétegei és érdekei szempontjából tekinteni és a meglévő értékekhez alternatívákat javasolni. Olyan, a konfliktusokat kezelni és nem kerülni képes autonóm lényeket kell formálnia, akik nem puszta befogadóként állnak szemben a külvilággal és másokkal, hanem mint olyanok, akik azzal megküzdenek, kommunikálnak és azt vagy azokat magukkal egyenrangú partnernek kezelik. Fontos feladatunk, hogy a tanuló, mint állampolgár, vevő és mint potenciális fogyasztó ismerje azokat a jogokat, ill. az eladóra vonatkozó kötelességeket, melyek lehetővé teszik a korrekt kapcsolattartást a két fél között. Sajnálatos, de nem elhanyagolható tény, hogy vevők gyakran élnek panasszal az eladók, vagy szolgáltatók munkájával kapcsolatban. Ez a panasz lehet minőségi kifogás (esetleg mennyiségi), valamint a szolgáltatás nem megfelelő kivitelezéséből fakadó. Fel kell készülni arra, hogy a kifogásnak hangot kell adni, ez lehet szóban, írásban, de mindig a megfelelő fórum igénybevételével. Első körben helyszíni észrevételezés, második körben a fenntartó (tulajdonos) igénybevételével, s végezetül fogyasztóvédelmi hatóság megkeresésével. Az ilyen típusú nevelésnek az iskolai környezetben elsősorban az osztályfőnöki óra, vagy a tanbolti gyakorlati óra a legmegfelelőbb területe, de a mindennapi szakmai képzésünkben a többi szakmában is meg kell, hogy jelenjen.
98
XV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
A
központilag kiadott tájékoztató a Funkcionális taneszköz-jegyzékről című ajánlás alapján. A tanév megkezdése előtt a tanulók jelentkezésének függvényében indított
szakmákat, figyelembe véve az ott tanító pedagógusok által összeírt eszközök ütemezett beszerzése. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, az adott tanévben induló szakmák gyakorlati képzését külső céggel kötött Együttműködési megállapodás alapján szervezzük meg, kiemelt feladatként szem előtt tartva a központi programokban előírt helység és tárgyi eszköz feltételek meglétét. 11/1994.(VI. 08.) MKM rendelet 7. sz. melléklete figyelembe vételével szereztük be az iskola helységeinek bútorzatait és egyéb berendezési tárgyait. Szigorúan figyelembe vesszük a tanévkezdéshez elengedhetetlen, feltétlenül szükséges taneszközök, tárgyeszközök biztosítását. A tárgyi eszközök beszerzésének ütemezést az erre vonatkozó fejezet tartalmazza. Elméleti órákhoz tanításra alkalmas tanterem, szaktanterem; tanterv; tanmenet; óravázlatok; tankönyv, segédanyagok, mellékletek; funkcionális eszközök; audiovizuális eszközök; vizuális eszközök; szemléltető eszközök; műszaki szakkönyv bázis; eszközök tárolására alkalmas szertár.
99
Gyakorlati órákhoz gyakorlati oktatáshoz szükséges tanműhelyek és oktatóhelyek; az oktatáshoz szükséges segédanyagok, szerszámok és gépek; audiovizuális eszközök; vizuális eszközök; szemléltető eszközök; tankönyv, segédanyagok, mellékletek.
100
XVI. A SZÜLŐK, A TANULÓK, A NEVELŐK ÉS A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
Az
iskola a céljainak megvalósítását a diákok, szüleik és a nevelők szoros együttműködésével szeretné megvalósítani.
Ez az együttműködés az iskolai élet minden területére kiterjed, a jogszabályokban és az iskolai szabályzatokban megfogalmazottak szerint. Az együttműködés fórumai osztályközösségek megbeszélései; diákönkormányzati testületek, diákparlament; szülői értekezletek, fogadó órák, családlátogatás; iskolai szülői szervezet értekezletei; iskolaszék; nevelőtestületi értekezletek; kötetlen rendezvények. Az együttműködés eszközei, módszerei szóbeli tájékoztatás, konzultáció; írásos tájékoztatás, beszámolók; közös értekezletek, beszélgetések szülői és diák szervezetekkel; egyéni konzultációk; rendezvények; partneri igények, elégedettség mérése. Az együttműködés konkrét időpontjait, témáit, az alkalmazott módszereket az érintett felek együttműködésével megalkotott munkatervek tartalmazzák. Az együttműködés szabályait, eljárásait az intézményi szabályzatok írják le. 101
Az együttműködés formái: Tanuló-szülő
Igény szerinti rendszeres (napi) kapcsolattartás ellenőrző, üzenő füzet
Tanuló-iskolai pedagógus
Tanév elején meghatározott fogadóórák, illetve igény szerinti egyeztetett kapcsolattartás Szülői értekezlet (Felelős az igazgatóhelyettes)
Tanuló-kollégiumi pedagógus
Telefonon történő igény szerinti kapcsolattartás. (Felelős
az
osztályfőnök
és
a
gyermek-
és
ifjúságvédelmi felelős) Szülő-iskolai,kollégiumi
Igény szerinti kapcsolattartás (pl. telefon, levél)
pedagógus
Ellenőrzőkönyv Szülői értekezlet Negyedéves tanulmányi értesítő (Felelős
az
osztályfőnök
és
a
gyermek-
és
ifjúságvédelmi felelős) Iskolai pedagógus
pedagógus–kollégiumi Rendszeres kapcsolattartás (telefon) Probléma esetén személyes megbeszélés Nevelőtestületi értekezletek Osztályozó konferencia
102
Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola 1212 Budapest, Széchenyi u. 93. Tel.: (1) 277-8301 E-mail:
[email protected]
Helyi Tanterv
Budapest, 2011. március 19.
Göbölös Sándor intézményvezető
Információs példány Ezen példány sorszáma: 02-módosított példány
Kiadás száma: 02
Kiadás dátuma: 2011. MÁRCIUS 19.
103
TARTALOMJEGYZÉK
I.
AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI AZ ELŐÍRT TANTANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK ……………………………. 105
I/A. A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉGET MEGALAPOZÓ SZAKISKOLAI SZAKASZÁRA (9-10. ÉVFOLYAM) ………….... 123 I/B. TANULÁSBA AKADÁLYOZOTT TANULÓK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA….127 I/C. A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS MŰVELTSÉGET MEGALAPOZÓ FELZÁRKÓZTATÁS SZAKASZÁRA ………………………………………………… 136 I/D. AZ EGYES SZAKKÉPESÍTÉSEK KÖZPONTI ÉS HELYI TANTERVEI ………... 147 II.
A TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI …………………………………………………………. 159 1. Didaktikai szempontok ……………………………………………………………… 159 2. Pszichológiai szempontok …………………………………………………………… 160 3. Nyelvi-kommunikációs (logikai) szempontok ………………………………………160
III. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ……………….. 161 IV.
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ……………………………………………………... 167
V.
AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA …………….. 172
VI.
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI …………………174
VII. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNÉL ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI …………………………………………. 178 VIII. MODULÁRIS OKTATÁS ESETÉN AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE …………………………………………………………….. 183 IX.
VIZSGÁK ………………………………………………………………………………… 186
X.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE ………………………….. 189
XI.
A MŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA ……………………………………………………… 197
ZÁRÓ GONDOLAT …………………………………………………………………………… 197 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA …………………… 200 104
Rajta, nemes lelkek! álljunk ki a gátra, Már Európában csak mi vagyunk hátra, Hívnak magok után a többi nemzetek: „Magyarok! derék nép! mit késtek? jöjjetek!...” -Csokonai Vitéz Mihály-
I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK
A helyi tanterv általános elvei Tantestületünk a helyi tanterv kialakításakor a pedagógiai programba foglalt nevelési célkitűzéseket tekintette meghatározónak. Az iskolánkba jelentkező diákoknak széleskörű választási lehetőséget biztosítunk. Az iskolai óratervek kötelező és nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat határoznak meg. Kötelező tanórai foglalkozás a Kt. 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett tanórai foglalkozás. Iskolánk helyi tanterve úgy lett kialakítva, hogy a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a választható tanítási órákon való részvétellel biztosítható, ezért az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Helyi tanterveink, óraterveink összeállításakor figyelembe vettük a 28/2000. (IX.21.) OM r. és a Ktv. 52.§ előírásait, a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletet valamint az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátíttatásának fontosságát. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek, attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kifejleszthesse és 105
fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. Az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik, az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltétele. A kulcskompetencia az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: A személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) Aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) Foglalkoztathatóság (emberi tőke) Kulcskompetenciák 8 területe: kompetenciák
meghatározás
Anyanyelvi kommunikáció
A kommunikáció a gondolatok érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége, a társadalmi és kulturális
kontextusok
teljes
skáláján
–
az
oktatásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a szabadidőben. Idegen nyelvi kommunikáció
Az
idegen
nyelvi
kommunikáció
nagyjából
ugyanazokat a fő területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének
és
értelmezésének
alapja
(szövegértés, beszéd, olvasás, írás) a társadalmi kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon,
a
szabadidőben,
az
oktatásban
és
képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kulturák
közötti
megértéshez
kapcsolódó
készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különböző nyelveken, valamint az egyén nyelvi környezetétől és örökségétől függően eltérő lehet. 106
Matematikai,
természettudományi
technológiai kompetenciák
és A matematikai kompetencia magában foglalja az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatát fejben és írásban végzett számítások
során,
különféle
mindennapi
problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenységen, mint az ismereteken. A természettudományi kompetencia a természeti világ
magyarázatára
szolgáló
ismeretek
és
módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek
vagy
szükségleteinek
megfelelően
átalakítja. Digitális kompetencia
A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával
kapcsolatos
készségek
a
legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk
keresését,
értékelését,
tárolását,
létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban. A tanulás tanulása
A saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének
és
szabályozásának
képességét
foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismertek és készségek különböző kontextusokban – otthon, munkahelyen, 107
oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége.
A tanulás tanulása erőteljesen
befolyásolja, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. Személyközi és állampolgári kompetenciák
Idetartoznak mindazok a viselkedési formák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók.
Vállalkozói kompetencia
Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt külső tényezők által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának
a
képességét.
A
vállalkozói
kompetencia része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív – cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kilalakítása, a célok kitűzése és elérése, a sikerorientáltság. Kulturális kompetencia
A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat
és
festészet
–
történő
kreatív
kifejezésének fontosságát foglalja magában.
Az iskola helyi tanterve, az egyes tantárgyakon belül tartalmazza azokat az ismereteket és készségeket, attitűdöket, amelyek a kulcskompetenciák kialakításának, fejlesztésének az előfeltételei.
108
A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola Pedagógiai Programjának óratervei 2010-2011-ig Az általános iskolai évfolyamok tantárgyi rendszere és heti óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Német Matematika Informatika Fizika Biológia Természetismeret Kémia Egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Rajz és vizuális kult. Technika Testnevelés Osztályfőnöki Heti maximum Heti szabadon választható óra
6. évfolyam 3,5 (-) 1 (+) 3 (+) 3,5 (+) 1 (+) 2 (+) 0,5 1 (+) 1 0,5 (+) 1,5 (+) 1 (+) 2,5 (+) 0,5 22,5 2
7. évfolyam 3+0,5 2 (-) 3 3 1,5 1,5 (+) 1,5 (+) 1,5 (+) 1,5 (+) 1 1 1,5 (+) 2,5 0,5 25 4
osztály
NAT alap 1
KOT 52§ (7)%
KOT 52§ (7)óra 2
KOT 52.§ (11) 12 % órában 3
Kot 52 § összesen óra 4
órák összesen 5=1+4
mindösszesen osztályban óra 7=5+6
Tanulók tanórai terhelésének felső határa 243/2003 Korm R. 7§
6 7
22,5 25
25% 30%
5,625 7,5
2,7 3
8,33 10,50
30,83 35,50
30,83 35,50
25,5 29
2. Tervezett tanulócsoportok, kötelező óraszámok 6. osztály 1 db: 7. osztály 1 db: Összes kötelező óra:
112,5 óra 116 óra 228,5 óra
109
A szakiskolai évfolyamok tantárgyi rendszere és heti óraszámai 1/2006. (VI. 29.) OKM Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem és társadalmi ismeretek Természetismeret és környezeti tanulmányok Élő idegen nyelv Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó oktatás Szabadon tervezhető (helyi tantervben meghatározott) Kötelező tanórai foglalkozások óraszáma
osztály
NAT alap 1
9 10
27,5 27,5
KOT 52§ (7)%
KOT 52§ (7)óra 2
KOT 52.§ (11) 12 % órában 3
Kot 52 § összesen óra 4
45% 45%
12,375 12,375
3,025 3,025
15,4 15,4
9. évf. 2 2 2 2 2 2 2,5 1 2 6 -
10. évf. 2 2 2 2 2 2 2,5 1 8
4
4
27,5
27,5
órák összesen 5=1+4
mind-összesen osztályban óra 7=5+6
Tanulók tanórai terhelésének felső határa 243/2003 Korm R. 7§
42,9 42,9
43 43
32,5 32,5
Tervezett tanulócsoportok, kötelező óraszámok 9. osztály 2 db: 10. osztály 2 db: Összes kötelező óra:
275 óra 275 óra 550 óra
110
A felzárkóztató évfolyamok tantárgyi rendszere és heti óraszámai 28/2000.(IX.28.)OM Tanórai foglalkozás (tantárgy)
Éves óraszámok 9. évfolyam 10. évfolyam 3 2
Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret
2
2
Matematika
3
2
Informatika
1
1
Természetismeret / Egészségtan
2
3
Művészetek
1
1
Testnevelés és sport
2
2
Osztályfőnöki
1
1
Pályaorientáció
1
-
Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat
9
13
Kötött óraszám összesen
28
28
Szabadon tervezhető
3
3
Kötelező óraszám összesen
32
32
Tervezett tanulócsoportok, kötelező óraszámok 9.f osztály 1 db: 10. osztály 1 db: Összes kötelező óra:
160 óra 160 óra 320 óra
A 10 hónapos felzárkóztató oktatás Modul Elsősegélynyújtás Anyagvizsgálatok, mérések Vizuális kommunikáció Gépészeti alapgyakorlatok Építőipari alapgyakorlatok Kreatív gyakorlatok Viselkedés és kopmmunikáció Egészségkultúra Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat összesen
Éves óraszámjavaslat Egyéb Építészet szolgáltatás (37) (111) (74) (111) (111) (111) (74) 333
111
A 20 hónapos felzárkóztató oktatás Modul
Elsősegélynyújtás Anyagvizsgálatok, mérések Vizuális kommunikáció Építőipari alapgyakorlatok Egyéb szolgáltatás szakmai alapozó gyakorlatok Rajz és vizuális kultúra Kémia Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat összesen
Éves óraszámjavaslat 9-10. évfolyam Egyéb Építészet szolgáltatás (37) (185) (74) (222) (259) (111) (111) 481
112
A sajátos nevelési igényű tanulók tantárgyi rendszere és heti óraszámai
2/2005. (III. 1.) OM rendelet Tantárgyak
Szakaszok – Évfolyamok Megszilárdító szakasz 9. évfolyam 10. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Történelem és állampolgári ismeretek
2
2
Élő idegen nyelv
2
2
Matematika
3
3
Informatika
2
2
Környezetismeret
0
0
Természetismeret
0
0
Természetismeret – Biológia, egészségtan
1
1
2,5
2,5
1,5
1,5
Ének-zene
0
0
Rajz és kézművesség
0
0
Életvitel és gyakorlati ismeretek
0
0
Pályaorientáció
2
0
4,5
0
Szakmai alapozó
0
6,5
Testnevelés és sport
2
2
Osztályfőnöki
1
1
Kötött óraszám
27,5
27,5
Kötelező óraszám
27,5
27,5
0
0
Természetismeret – Fizika, kémia Földrajz
Szakmai előkészítő
Szabadon tervezhető órák
113
Festő – mázoló és tapétázó 2+3 éves (kifutó rendszerű) képzés Tantárgy megnevezése Munkavédelem
Személyi feltétel Munka és tűzvédelmi előadó, Építészmérnök, Építész szakoktató
Éves óraszám 11 12 13 54
-
-
Építészeti alapismeretek
Építészmérnök, Építész szakoktató
72
-
-
Szakmai ismeretek
Építészmérnök, Építész szakoktató
72
72
96
Anyagismeret
Építészmérnök, Építész szakoktató
54
72
-
Szakrajz
Építészmérnök, Építész szakoktató
72
-
-
Felújítás
Építészmérnök, Építész szakoktató
-
72
Tapétázás
Építészmérnök, Építész szakoktató
-
180
Díszítőmunkák
Építészmérnök, Építész szakoktató
-
54
Plakátragasztás
Építészmérnök, Építész szakoktató
-
-
42
-
-
37
Munkajogi ismeretek
Munkajogi előadó, Építészmérnök, Építész szakoktató
96
Szakvizsga
Építészmérnök, Építész szakoktató
-
-
32
Idegen nyelv
Nyelvtanár
36
36
32
Informatika
Informatikus, Mérnök tanár
36
36
32
Gyakorlat
Építész szakoktató
756
738
672
114
Festő – mázoló és tapétázó 2+2 éves képzés Tantárgy megnevezése Munkavédelem
Személyi feltétel Munka és tűzvédelmi előadó, Építészmérnök, Építész szakoktató
Éves óraszám 11 12 54
-
Építészeti alapismeretek
Építészmérnök, Építész szakoktató
36
-
Szakmai ismeretek
Építészmérnök, Építész szakoktató
126
96
Anyagismeret
Építészmérnök, Építész szakoktató
90
48
Szakrajz
Építészmérnök, Építész szakoktató
54
-
Felújítás
Építészmérnök, Építész szakoktató
36
72
Díszítőmunkák
Építészmérnök, Építész szakoktató
18
54
Szakmai számítás
Építészmérnök, Építész szakoktató
-
32
-
48+48
Munkajogi ismeretek
Munkajogi előadó, Építészmérnök, Építész szakoktató
Szakvizsga
Építészmérnök, Építész szakoktató
-
16
Osztályfőnöki
Pedagógus
36
32
Idegen nyelv
Nyelvtanár
36
32
Informatika
Informatikus, Mérnök tanár
36
32
-
16
630
672
Kommunikáció Gyakorlat
Építész szakoktató
115
Fodrász 2+3 éves (kifutó rendszerű) képzés Éves óraszám 11 12 13
Tantárgy megnevezése
Személyi feltétel
Munkavédelem
108
-
-
36
36
32
Szakmai ismeretek
Munka és tűzvédelmi előadó, Fodrász szakoktató Biológia- tanár, Fodrász szakoktató Fodrász szakoktató
180
288
128
Etika és kommunikáció
Fodrász szakoktató
108
-
32
Anyagismeret
Fodrász szakoktató
36
36
32
Vállalkozási ismeretek
-
-
60
Szakvizsga
Munkajogi előadó, Fodrász szakoktató Fodrász szakoktató
-
-
32
Idegen nyelv
Nyelvtanár
36
36
32
Informatika
Informatikus, Mérnök tanár
36
36
32
Gyakorlat
Fodrász szakoktató
630
738
672
Anatómia
Fodrász 2+2 éves Éves óraszám 11 12
Tantárgy megnevezése
Személyi feltétel
Munkavédelem
Szakmai ismeretek
Munka és tűzvédelmi előadó, Fodrász szakoktató Biológia- tanár, Fodrász szakoktató Fodrász szakoktató
Etika és kommunikáció
Fodrász szakoktató
54
Anyagismeret
Fodrász szakoktató
108
48
Vállalkozási ismeretek
Munkajogi előadó, Fodrász szakoktató Rajztanár Fodrász szakoktató
-
96
36
-
Anatómia
Művészettörténet / szituációs gyakorlat
36
-
36
48
72
80
Szakrajz
Fodrász szakoktató
36
-
Szakvizsga
Fodrász szakoktató
-
32
Idegen nyelv
Nyelvtanár
36
32
Informatika
Informatikus, Mérnök tanár
36
32
Gyakorlat
Fodrász szakoktató
756
672
116
Kőműves 2+3 éves (kifutó rendszerű) képzés Tantárgy megnevezése
Személyi feltétel
Szakismeret
Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Építészmérnök-tanár, Munkajogi előadó Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Nyelvtanár
Anyagismeret Építőipari gépek Szakrajz Szakmai számítások Vállalkozási ismeretek Szakvizsga Idegen nyelv
Éves óraszám 11 12 13 144
108
80
90
108
80
36
18
-
72
72
-
72
-
-
-
-
112
-
-
32
36
36
32
Kommunikáció
32
Informatika
Informatikus, Mérnök tanár
36
36
32
Gyakorlat
Építész szakoktató
630
756
672
Kőműves 2+2 éves Tantárgy megnevezése Szakismeret Anyagismeret Munkavédelem Építőipari gépek Szakrajz Szakmai számítások Vállalkozási ismeretek Szakvizsga Idegen nyelv
Személyi feltétel Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Munka és tűzvédelmi előadó, Építészmérnök, Építész szakoktató Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Építészmérnök-tanár, Munkajogi előadó Építészmérnök-tanár, Építész szakoktató Nyelvtanár
Kommunikáció
Éves óraszám 11 12 126
80
126
64
54
-
-
32
36
32
90
32
-
80
-
32
36
32
-
16
Informatika
Informatikus, Mérnök tanár
36
32
Gyakorlat
Építész szakoktató
630
672
117
Szerkezetlakatos 2+3 éves (kifutó rendszerű) képzés Tantárgy megnevezése
Személyi feltétel
Munkavédelem/elsősegély
Munka és tűzvédelmi előadó, gépész mérnöktanár, gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató
Műszaki ábrázolás Szakmai ismeretek Műszaki alapismeretek Anyagismeret Szakrajz Anyagvizsgálat Minőségbiztosítás Munkajogi ismeretek Szakvizsga Kommunikáció
Éves óraszám 11 12 13 36
72
32
126
-
-
72
72
128
108
-
-
108
-
-
-
108
32
-
108
-
-
-
32
-
-
32
-
-
32
-
-
32
Idegen nyelv
Nyelvtanár
36
36
32
Informatika
Informatikus, Mérnök tanár
36
36
32
Gyakorlat
Gépész szakoktató
630
738
672
118
Szerkezetlakatos 2+2 év Tantárgy megnevezése
Személyi feltétel
Munkavédelem/elsősegély
Munka és tűzvédelmi előadó, gépész mérnöktanár, gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató Gépész mérnöktanár, Gépész szakoktató
Műszaki ábrázolás Szakmai ismeretek Műszaki alapismeretek Anyagismeret Szakrajz Anyagvizsgálat Minőségbiztosítás Munkajogi ismeretek Szakvizsga Kommunikáció
Éves óraszám 11 12 36
48
72
-
144
96
36
-
108
16
-
32
-
48
-
32
-
32
-
32
-
32
Idegen nyelv
Nyelvtanár
36
32
Informatika
Informatikus, Mérnök tanár
36
32
Gyakorlat
Gépész szakoktató
630
672
119
Burkoló 2+3 éves (kifutó rendszerű) képzés Tantárgy megnevezése Munkavédelem
Személyi feltétel Munka és tűzvédelmi előadó, Építészmérnök, Építész szakoktató
Éves óraszám 11 12 13 -
-
32
Műszaki és építési alapismeretek Szakmai ismeretek
Építészmérnök, Építész szakoktató
54
-
-
Építészmérnök, Építész szakoktató
72
72
96
Anyagismeret
Építészmérnök, Építész szakoktató
72
90
64
Műszaki rajz, Szakrajz
Építészmérnök, Építész szakoktató
54
54
32
Szakmai számítás
Építészmérnök, Építész szakoktató
54
54
48
Építőipari gépek
Építészmérnök, Építész szakoktató
36
36
-
-
36
32
Munkajogi ismeretek
Munkajogi előadó, Építészmérnök, Építész szakoktató
Szakvizsga
Építészmérnök, Építész szakoktató
-
-
32
Idegen nyelv
Nyelvtanár
36
36
32
Informatika
Informatikus, Mérnök tanár
36
36
32
Gyakorlat
Építész szakoktató
648
738
672
Személyi feltétel
Éves óraszám 11 12 13
Burkoló (előrehozott) Tantárgy megnevezése Munkavédelem
Munka és tűzvédelmi előadó, Építészmérnök, Építész szakoktató
-
-
32
Műszaki és építési alapismeretek Szakmai ismeretek
Építészmérnök, Építész szakoktató
54
-
-
Építészmérnök, Építész szakoktató
72
72
96
Anyagismeret
Építészmérnök, Építész szakoktató
72
90
64
Műszaki rajz, Szakrajz
Építészmérnök, Építész szakoktató
54
54
32
Szakmai számítás
Építészmérnök, Építész szakoktató
54
54
48
Építőipari gépek
Építészmérnök, Építész szakoktató
36
36
-
-
36
32
Munkajogi ismeretek
Munkajogi előadó, Építészmérnök, Építész szakoktató
Szakvizsga
Építészmérnök, Építész szakoktató
-
-
32
Idegen nyelv
Nyelvtanár
36
36
32
Informatika
Informatikus, Mérnök tanár
36
36
32
Gyakorlat
Építész szakoktató
648
738
672 120
Iskolánkban az előrehozott szakképzéshez kapcsolódó közismereti képzés az oktatási és kulturális miniszter 20/2010. (V. 11.) OKM rendelete alapján történik, az alábbi bontásban:
Tantárgy megnevezése Idegen nyelv
Személyi feltétel
Éves óraszám 10. 11. Össz 36 32 104
Nyelvtanár
9. 36
Természettudományos
Fizika, kémia szakos tanár
72
36
32
140
Informatika
Informatika szakos tanár
36
36
32
104
Kommunikáció
Magyar szakos tanár
72
72
32
176
Történelem
Történelem szakos tanár
72
72
32
176
Művészet tört.
Rajz szakos tanár
36
72
32
140
Matematika
Matematika szakos tanár
72
36
-
108
Tanulás tanítása
Fejlesztő pedagógus
36
36
-
72
Összesen 1020
Élelmiszer és vegyiáru-eladó Tantárgy megnevezése
Személyi feltétel
Áruismeret
Idegen nyelv
Kereskedő- mérnöktanár, Eladó szakoktató Kereskedő- mérnöktanár, Eladó szakoktató Kereskedő- mérnöktanár, Eladó szakoktató Kereskedő- mérnöktanár, Eladó szakoktató Kereskedő- mérnöktanár, Eladó szakoktató Kereskedő- mérnöktanár, Eladó szakoktató, Nyelvtanár Nyelvtanár
Kommunikáció
Éves óraszám 11 12 144
96
144
144
36
-
-
48
-
32
-
32
90
80
Kommunikáció- tanár
36
32
Informatika
Informatikus, Mérnök tanár
90
80
Gyakorlat
Eladó szakoktató
630
560
Áruforgalmi ismeret Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalom Üzleti levelezés Szakvizsga
121
Textiltermék összeállító Tantárgy megnevezése Munkavédelem Minőségbiztosítás Gyártás előkészítés Ruhaipari anyagismeret Szakrajz Szabásminta használata Ruhaipari Technológia Testnevelés Gyógypedagógia Egészséges életre nevelés Társadalmi és életviteli ismeretek Gyakorlat
Személyi feltétel Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Testnevelő tanár, Gyógypedagógus Gyógypedagógus
Éves óraszám 11 12 36
32
36
-
-
96
54
32
90
48
72
64
162
144
36 72
32 48
Gyógypedagógus Gyógypedagógus
18
16
18
16
műszaki szakoktató
630
560
Női szabó Tantárgy megnevezése Munkavédelem Minőségbiztosítás Géptan Ruhaipari anyagismeret Szakrajz Marketing Vállalkozási ismeretek Ruhaipari Technológia Testnevelés Gyógypedagógia Egészséges életre nevelés Társadalmi és életviteli ismeretek Gyakorlat
Személyi feltétel Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Könnyűipari mérnöktanár, műszaki szakoktató Testnevelő tanár, Gyógypedagógus Gyógypedagógus
Éves óraszám 11 12 18
-
36
32
36
32
36
64
144
128
18
-
-
48
162
128
36 36
32 32
Gyógypedagógus Gyógypedagógus
18
16
18
16
műszaki szakoktató
630
560 122
I/A. KERETTANTERV ALAPJÁN ADAPTÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT HELYI TANTERV A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉGET MEGALAPOZÓ SZAKISKOLAI SZAKASZÁRA (9-10. ÉVFOLYAM)
Célok és feladatok Ez a tanterv kiegészítése az oktatási miniszter által 2003. szeptember 1. óta hatályos kiadott kerettantervnek. Kiadása a közoktatási törvény 2006. szeptember 1-jétől hatályos 27.§ (2) bekezdése és a NAT 2003 figyelembevételével történt. A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tízedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott –a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás, a pályaorientáció és gyakorlati oktatás, valamint a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakiskolában tanulók egy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerű tanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. A szakiskolai nevelő-oktató tevékenység fontos feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák egyéni adottságokhoz igazodó, differenciált fejlesztésével hozzájárul az élő és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az ismeretek mindennapi élethelyzetekben való alkalmazásához szükséges kompetenciák fejlődéséhez. A digitális 123
kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és –feldolgozás, a digitális
kommunikáció
képességének
kialakulásához,
a
digitális
eszközhasználat
színvonalának fejlődéséhez. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészíti a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történő aktív bekapcsolódást segítő szociális kompetenciák fejlődéséhez, a kezdeményező, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti az esztétikai-művészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlődését. A piacgazdaság keretei között működő társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlődik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, az igény a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a piacképes szakképesítés megszerzését. El kell érni, hogy a tanulók felismerjék
a
folyamatosan
változó
társadalmi-gazdasági
környezethez
történő
alkalmazkodás szükségességét. Ki kell alakítani bennük a rugalmas alkalmazkodást lehetővé tevő élethosszig tartó tanulás igényét és képességét. A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük a szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetőséget kell kapniuk a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére a szakmai előmenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán.
124
A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nő a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsősorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, de megerősítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyiszakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez. A diákok ismerjék és ápolják hazánk természeti, történelmi- kulturális értékeit, illetve hagyományait. Tudatosuljon bennük az Európai Unió és benne a magyar társadalom demokratikus létmódja. Legyenek tisztában hazánk szerepével az európai integrációs folyamatokban. A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciafejlesztésre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési,
illetve
munkakörnyezetbe,
fejlődik
bennük
az
igényesség
munkájuk
eredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet valamint a reális önértékelés képessége. A szakiskolai oktatás készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából a folyamatosan változó világba lépnek ahol szembesülniük kell a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival. A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határozni a szakmai képzés megkezdéséhez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységeket, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok.
125
A szakiskola kilencedik vagy tízedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetőséget kell biztosítani az – átvevő iskola pedagógiai programja szerint – átlépésre a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe. A szakiskola tízedik évfolyamának befejezése után a tanulók szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatják tanulmányaikat, illetve ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tízedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából. Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására A szakiskola 9-10. évfolyamának ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Természetismeret és környezeti tanulmányok Idegen nyelv Matematika Informatika Osztályfőnöki Testnevelés és sport Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozás Szabadon tervezhető Kötelező tanórai foglalkozások óraszáma
Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 74 74 74 74 74 74 74 74 74 74 74 74 37 37 92,5 92,5 74 222 296 148 148 1017,5 1017,5
126
I/B. KERETTANTERV ALAPJÁN ADAPTÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT HELYI TANTERV TANULÁSBA AKADÁLYOZOTT TANULÓK 9-10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA
Célok, feladatok Ez a kerettanterv a 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült. A kerettanterv valamennyi képzési szakaszban megjeleníti a tantárgyi célokat, a fejlesztési feladatokat.
Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok megjelölik az adott képzési szakaszban, az adott tantárgyban a sajátos nevelési igényű tanulók esetében leginkább fejleszthető kulcskompetenciákat. Tantárgyi tartalmak, témakörök A kerettanterv témakörei (áltémái) a képzési tartalmat jelenítik meg. A témakörök a tantárgy sajátosságainak, az Irányelvben leírtaknak megfelelően egymásra épülő ismeretegységeket,
problémaköröket,
tevékenységeket,
eljárásokat,
összefüggéseket,
tényeket stb. fogalmaznak meg. A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai A tantárgyhoz kötődő habilitációs/rehabilitációs célú tevékenység a sajátos nevelési igényből
adódó
gyógypedagógiai
teendőket
foglalja
össze,
segítve
az
egyéni
habilitációs/rehabilitációs fejlesztő programcsomagok összeállítását.
127
A tanulók értékelésének elvei Iránymutató valamennyi tantárgy esetében. Az értékelési elvekben leírt sérülés specifikus szempontok útmutatást adnak az egyéni sajátosságokhoz igazodó fejlesztő értékelés alkalmazásához. Elvárható követelmények Az iskolai szakaszók végére elvárható követelmény olyan tantervi elemként jelenik meg a kerettantervben, amely többféle szerepet tölt be. Egyrészt képzési szakaszra fogalmazódik meg, a közoktatásról szóló törvény és a NAT szellemiségéhez igazodva magában hordozza a képességfejlesztésre fordítható hosszabb időkeretet is. Másrészt orientáló, figyelemfelhívó szerepe van. Meghatározza, hogy az adott képzési szakaszban mely tanulói tevékenységek, mely elemi ismeretek szükségesek, ezeket milyen szinten kívánatos elsajátítani ahhoz, hogy a következő elemek erre ráépülhessenek, és az értelmi fogyatékos tanuló képes legyen a következő képzési szakasz tartalmával, tevékenységrendszerével eredményesen megbirkózni. Az elvárható követelmény a fejlesztési feladattal, a kiemelt habilitációs/rehabilitációs célokkal egységben értelmezhető. A KERETTANTERV CÉLJA ÉS FELADATA A megszilárdító szakasz A megszilárdító szakaszban elsődleges cél az előző képzési szakaszban folyó nevelésoktatás tartalmi, szemléleti összehangolása, szintetizálása.
Feladatai A tanuló sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása. Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése. A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre váló alkalmasság megszilárdítása. 128
Jogszabályi háttér A Kormány a 2007. július 18-ai ülésen elfogadta a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) rendélet módosítását. A 202/2007. (VII. 17.) Kormányrendelet a Magyar Közlöny 102. számában (2007. július 31-én) jelent meg. Az iskolai oktatásszervezés egyes feladatai közül fontos az német nyelvre történő felkészülés követelménye: a középiskola a tanulói részére az német nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetőségét biztosíthatja tanórai foglalkozás megszervezésével, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésével, másik középiskolával kötött megállapodás keretében, egyéni felkészülés megszervezésével és ahhoz kapcsolódó feltételek és konzultáció biztosításával. A kiegészítő kisebbségi oktatásra vonatkozó előírás: A kiegészítő kisebbségi oktatás a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kerettantervhez készülő tankönyvek, segédletek figyelembe veszik a kerettantervben foglaltakat. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók tankönyvvé nyilváníthatók. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók – külön jogszabály szerinti – jóváhagyási eljárása során azt kell vizsgálni, hogy megfelel-e a kiadott oktatási program (pedagógiai) rendszer részét alkotó kerettantervben foglaltaknak, biztosítja-e az oktatási program (pedagógiai) rendszer végrehajtását.
Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki éppúgy, mint jellemző egyéb tulajdonságok. A 9–12. évfolyamon a tanuló, képes önállóan 129
meghatározni tevékenysége irányát. Aktivitásának mértéke, színvonala nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe, válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának; megértik következményeiket; megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Gondoskodni kell árról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Hon-és népismeret Népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit megismerve, az értékőrzést felelősséggel fel tudják vállalni a tanulók. A megismerés kiterjed a kiemelkedő magyar történelmi személyiségekre, tudósokra, feltalálókra, művészekre, írókra, költőkre. Lehetőséget kell biztosítani azokra az egyéni és közösségi tevékenységekre, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel váló azonosuláshoz vezetnek. A nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek; eredményeinek megbecsülése egyaránt fontos. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A 9–12. évfolyamon az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről fontos ismeretekkel bővül a tanulók tudása. A lehetőség, hogy magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká, nevelési értékszempont. A fejlesztés célja, hogy ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. 130
Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai; az összefüggések és a megoldási lehetőségek kérésese, feltárása iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A közoktatási rendszer egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. A társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében. Az aktív részvételhez szükséges megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztélete. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Ehhez az iskolai tanulás teljés folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal váló gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. A magas szintű szaktudáshoz, a javakkal váló okos gazdálkodáshoz, a munkában váló megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában váló eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódó kompetenciafejlesztés hangsúlyos feladat a középiskolában és a szakiskolában. Kiemelt értéknek kell tekinteni minden olyan erőfeszítést, amelyet azért teszünk, hogy megszerezzük azt a tudást, amely a modern gazdaság hajtóerejét jelenti. Lényeges az is, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Hozzájárul a fejlesztés annak a képességnek a
131
kialakításához, hogy egyénsúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. A személyiségnevelés fontos része az okos gazdálkodás képességének kialakítása. Környezettudatosságra nevelés Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmigazdasági folyamatainak megismeréséhez megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás, információszerzés és a nyitott gondolkodás. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan, problémamegoldó módon gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek
felismerésére,
megőrzésére;
a
környezettel
kapcsolatos
állampolgári
kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak, a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvévé kell válnia egyéni és közösségi szinten egyaránt. A tanulás tanítása A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. A tanulás tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Hatékony tanulás elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Ezért a tanítási-tanulási folyamatban a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap az információszerzés és - feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. 132
A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása középiskolában elsősorban a következőket foglalja magában: az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten váló keresés stratégiáját. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyénsúly megteremtése, a teljésebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolában a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztjük. Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként váló tisztéletére nevelünk. Fel kell készíteni a tanulókat árra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan önállóan tudjanak helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Ismerni kell az egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőket, a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzését. Különösen sok feladata van az iskolának a serdülők körében a káros függőségekhez vezető szokások (pl.: dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Megkerülhetetlen feladat a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel váló foglalkozás, a családi életre; a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítés.
133
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A szerepekre váló felkészülés fontos eleme a pályaorientáció. A 9–12. évfolyamon célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges meghatározni az állampolgári kompetencia tartalmát is, nevezetésen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl.: vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Az eredményes munka érdekében fontos a tantárgyközi együttműködés. Sokféle formája létezhet az iskolai gyakorlatban. Ezek közül minél többet alkalmaz egy iskola, annál összetettebben valósítja meg a tantárgyak koncentrációját. Az alábbi 12 tevékenységi forma ehhez a célhoz járulhat hozzá, egyúttal azokat a lehetőségeket is számba véve, melyeket a mostani tantárgyakra épülő szokásrend mellett alkalmazni lehet: integrált tantárgy tanítása; összefüggő tantárgyak órarendi tömbösítése; egy-egy osztály különböző szaktanárai tevékenységének tartalmi összehangolása; adott téma közös tanítása a különböző tárgyakat tanító tanárokkal; projektek közös kidolgozása a különböző tárgyak tanáraival; értékelési eszközök közös kidolgozása (például feladatlap, témazáró, vizsgatételsor stb.) különböző tárgyakat tanító tanárokkal; 134
a tanulók összehangolt fejlesztése a domináns kompetenciák (kommunikáció, problémamegoldás) terén, különböző szakos tanárokkal; a tanulók közös fejlesztése a kereszttantervi területeken több különböző szakos tanárral; az iskolai internetes labor közös használata a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; az iskolai könyvtár közös használata a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; az iskolai honlap közös szerkésztése a különböző tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; a tartalmilag összekapcsolható tantárgyak tanárai egyeztetnek a tankönyvrendelés során. Mit tehet a középiskola a hatékony nevelés-fejlesztés érdekében? Előtérbe helyezi a tantárgyközi oktatást elősegítő technikákat, a korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását. Nem a tantárgyi követelmények minél magasabb teljésítését tekinti az egyetlen értékmérőnek. Segíti a gyerekeket a különböző forrásokból szerzett ismeretek rendszerezésében. Kiemelten figyel a kerettantervi kompetenciák, kulcskompetenciák fejlesztésére. Elhiszi, hogy az átfogó, tantárgyközi tartalmak oktatása és a kerettantervi kompetenciák fejlesztése növeli, nem pedig csökkenti az eredményességet. Belátja, hogy nem csak a heti óraszám és a 45 perces óra a tartalmat közvetítő egyetlen tényező. Radikálisan csökkenti a tantárgyi ismeretek számát, inkább a kapcsolódási pontok (az alapvető tudásoszlopok) kiépítésére koncentrál. Az ismeretátadás és képességfejlesztés arányosságára törekszik. Figyel a tanulók érdeklődésére.
135
I/C. KERETTANTERV ALAPJÁN ADAPTÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT HELYI TANTERV A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS MŰVELTSÉGET MEGALAPOZÓ FELZÁRKÓZTATÓ SZAKASZÁRA
Célok és feladatok Ez a tanterv a 28/2000. (IX.21.) OM rendelet 1. számú mellékletének kiegészítése alapján készült. A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúltak tizenhat évesek. A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány szakképzési évfolyamba lépésre, továbbá az általános iskolában a nyolcadik évfolyamig, illetve a szakiskolában kilencedik-tízedik évfolyamon osztályozó vizsga letételére jogosít. A tanulók a felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphetnek, ahol alapfokú iskolai végzettséghez – a nyolcadik osztály elvégzéséhez -, a tízedik osztály elvégzéséhez, alapműveltségi vizsgához kötött és iskolai előképzettséghez nem kötött szakképesítéseket sajátíthatnak el.
A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával – amennyiben a szakmai vizsga letételének feltétele ennek megléte – alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik.
A felzárkóztató oktatás biztosíthatja, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé teszi a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerő-piacon piacképes szakképesítés megszerzését. 136
A felzárkóztatás célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése, a szakmatanuláshoz szükséges általános ismeretek elsajátíttatása, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, a szakképzés előkészítése és az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan folyjék. A kerettantervek alapján meghatározott tananyagok elsősorban a szocializációhoz és a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag feldolgozása nem a tananyag ”leadását”, hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad a differenciált tanulásszervezésre, az általános műveltséget megalapozó és a szakmatanulást előkészítő tartalmak egy részének gyakorlati oktatással való összekapcsolására, az általános műveltségi elemek
elsajátításának
valamilyen
konkrét
gyakorlati
tevékenység
elvégzéséhez,
élettapasztalathoz kapcsolására, ami növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat. A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik, elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében. A jogszabály csak a belépő tanulók életkorát határozza meg – 16 éves életkor betöltése, illetve az általános iskolai végzettség hiányát rögzíti feltételként. Tekintettel azonban arra, hogy csak nappali rendszerű iskolai oktatásban szervezhető meg a tanuló csak abban a tanévben kezdhet utoljára tanévet, amelyben a 22-dik életévét betölti. A tantervben két új eszköz segíti a felzárkózást: a személyiségfejlesztő, szocializáló program, amely – bár a kerettantervben önálló fejezetként szerepel, nem jelenik meg az óratervben, hanem a különböző általánosan művelő, szakmai előkészítő, alapozó, művészeti és szabadidős programokhoz illeszkedik, és a szakmai előkészítés-alapozás, amely a gyakorlati tevékenységek, a műhelyekben folytatott munka során lehetőséget nyújt a fiatalok motiválására, képességeik feltárására, fejlesztésére, sikerhez juttatására.
137
A szakiskolai felzárkóztató program szervezése A felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót az iskolai osztály megszervezésekor két tanulóként kell számításba venni. Finanszírozásáról a mindenkor hatályos költségvetési törvény rendelkezik. A szakiskolai felzárkóztató oktatásban a tanulók kötelező tanórai foglalkozása napi hét óránál nem lehet több. A szakiskolában szervezett felzárkóztató oktatás helyi tanterve akkor felel meg a nappali munkarend követelményének, ha a heti tanítási órák száma eléri a 31,5 órát. A kerettantervben meghatározott kötelező óraszám a fentiek szerint 32 óra/hét, összesen 1184 óra. A felzárkóztató oktatás megszervezhető egy vagy két éves formában. Az egyéves időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola tízedik, a kétéves időtartamú felzárkóztató oktatást a kilencedik-tízedik évfolyamán kell megszervezni. Azok a tanulók, akik viszonylag több ismerettel rendelkeznek, az egy éves, akik kevesebbel, a kétéves felzárkóztató oktatás keretében sajátíthatják el a szakmatanulás megkezdéséhez szükséges készségeket, ismereteket, képességeket. Az iskolának a belépő tudásszint felmérése alapján kell megállapítania, hogy a tanuló melyik programba léphet be. A felzárkóztató oktatásban a tanulói munka egyéni fejlesztési tervek alapján folyik, amelyeket a tanulói tudásszint és igények alapján a nevelőtestület készít el. A szakiskolai felzárkóztató kerettanterv szerkezete A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik
Közismereti tantárgyak A közismereti oktatás során azokat a funkcionális készségeket, képességeket és ismereteket kell előtérbe helyezni, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, emellett biztosítani kell a felkészítést az általános iskolában letehető osztályozó vizsgákra. A program kialakításakor olyan továbbépíthető tartalmakat és követelményeket kell meghatározni, amelyek a későbbi alapműveltségi vizsgára való felkészülést is lehetővé teszik. 138
Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmai alapozás A pályaorientáció célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése a szakmatanulás iránt, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez, hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a négy szakterület – a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és agrár – tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit, az érdeklődési körüknek megfelelő szakmacsoportokat, illetve szakképesítéseket. A megismerést és a szakmatanuláshoz való kedv felébresztését segítik a pályaorientáció keretében megszervezett tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők élménybeszámolói. A szakmai előkészítés több, általában három-négy szakmacsoport munkaterületének alaposabb
megismerését,
előképzettséget
nem
az
e
igénylő
területen
végzendő
munka
tevékenységformájának
néhány
kipróbálását
egyszerűbb, szolgálja,
tevékenységorientált. Célja a konkrét tapasztalatszerzés, a pályaorientáció során megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlatban megoldandó feladatokhoz kapcsolódik az elméleti szakmai előkészítő oktatás, melybe az adott foglalkozási területhez illeszkedő általános műveltségmodulok is integrálódhatnak. A szakmai előkészítés gyakorlati része tanműhelyben, tankertben, tanirodában, laboratóriumban, mérőszobában szervezhető meg. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanuló egy szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek, készségeinek, képességeinek fejlesztésére, az ezekhez szükséges általános műveltségi elemekkel való összekapcsolására és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítására kap lehetőséget. A szakmai alapozó oktatás során a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik
139
a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés ismereteinek elsajátítására. A szakmai előkészítés és alapozás funkciója nem korlátozódik a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakmatanuláshoz szükséges kitartás, motiváció, képességek fejlesztésére.
A
szakmai
előkészítés
és
alapozás
a
szakképzés-pedagógia
eszközrendszerével, a gyakorlati munka segítségével az ismeretátadó iskolában kudarcot vallott fiatalok felzárkóztatására, sikerhez juttatására nyújt lehetőséget.
A szabadon tervezhető időkeret A szabadon tervezhető időkeret felhasználható az iskola helyi tanterve keretében a kerettantervben szereplő tantárgyak időkeretének növelésére, egyéni felzárkóztatásra, fejlesztésre, az évfolyamvizsgára való felkészülésre. Az egyéni felzárkóztatás, fejlesztés, vizsgára történő felkészítés, csoportbontásban, kiscsoportban (3-4 fő) is folyhat, indokolt esetben a közismereti program, vagy a szakmai előkészítés-alapozás időkeretét is igénybe véve. Belépő, záró állapotfelmérés
A
felzárkóztató
oktatásra
beiskolázott
tanulók
szocializációja,
ismeretanyaga,
motivációja rendkívül különböző lehet attól függően, hogy milyen környezetből jöttek, milyen általános iskolába jártak, hány évfolyamot végeztek el előzetesen, milyenek az élettapasztalataik, milyen a szociális helyzetük, mentálhigiénés állapotuk. Ahhoz, hogy eldönthető legyen, egy vagy kétéves felzárkóztatásra van szükségük, illetve, hogy a felzárkóztatásuk során az egyéni fejlesztésük milyen területeken igényel fokozott figyelmet, minden egyes tanuló vonatkozásában fel kell mérni induló helyzetüket, hiányaikat. Ezt a célt szolgálja a belépő állapotfelmérés. A felzárkóztató oktatás befejeztével eldönthető kell legyen, hogy a tanuló kellő felkészültséggel, viselkedéskultúrával rendelkezik-e egy adott, általa választott szakmában a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, jártasságok elsajátításához. A záró állapotfelmérés az adott szakképesítés szempontjából fontos felkészültség meglétének mérésére szolgál. 140
Az 10 hónapos felzárkóztató oktatás Közismereti oktatásprogramja
Az 10 hónapos felzárkóztató oktatás a szakiskola tízedik évfolyamán szervezhető meg. Közismereti programja az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályos kerettanterveinek minimumkövetelményeire épül. A közismereti felkészítés első szakaszának meghatározó feladata a tanulási motiváció felkeltése, a tanulók sikerélményhez juttatása. Ehhez illeszkedik az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek és képességek fejlesztése. A közismereti kerettantervekben azok a funkcionális készségek, képességek és ismeretek kerülnek előtérbe, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, s amelyek kiegészülhetnek az általános iskolai osztályozó vizsgára való felkészítéssel. A célok és feladatok megvalósítása érdekében a közismereti oktatást a hagyományostól eltérő oktatásszervezéssel és feladat-centrikus módszerek alkalmazásával lehet hatékonyabbá tenni. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 3 § (2) lehetővé teszi a tanórai foglalkozások a hagyományos szervezési formáktól eltérő módon való megszervezését is, amennyiben ez biztosítja az előírt tananyag elsajátítását és a követelmények teljesítését. A rendelet ilyen megoldásnak tekinti a projektmódszert, az erdei iskolát, a múzeumi látogatást, a könyvtári foglalkozást, a művészeti előadáshoz, vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást. A projekt-módszer keretében lehetőség van a szakmai orientáció, előkészítés és alapozás közismereti tantárgyakkal való integrálására.
További
átcsoportosítási,
alkalmazási
lehetőségeket
biztosítanak
a
kerettantervi rendelet egyéb előírásai.
141
Tantárgyi rendszerek és óraszámok Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám összesen
Éves óraszámok 111 óra 74 óra 74 óra 37 óra 185 óra 37 óra 74 óra 37 óra 74 óra 333 óra 1036 óra 148 óra 1184 óra
A szakmai előkészítés A szakmai előkészítés az egyéves program első félévében szervezhető, időtartama szakmacsoportonként – a bemutatott szakmacsoportok számának függvényében – 4-6 hét. A szakmai előkészítés megszervezhető integrált projektként is, amely egy-egy komplex feladat keretében több szakmacsoport bemutatását teszi lehetővé. A szakmai előkészítés sajátos formája a munkaiskola, amely értékteremtő tevékenység keretében biztosítja a motiváció erősítését. A szakmai alapozás A szakmai alapozás az egyéves program második félévében jelenik meg. A szakmai előkészítéshez és alapozáshoz 8 szakmacsoportban (2-ben összevontan) készültek modulok. A pályaorientáció valamennyi szakmacsoportban közös. Nem került külön bontásra a szakmai előkészítő és a szakmai alapozó rész, egyes modulok a szakmai előkészítés és alapozás ismeretanyagát együtt tartalmazzák. A modulok óraszámai ajánlottak, a helyi igényeknek megfelelően változtathatók. Lehetőség van a szakmai előkészítő és alapozó modulok és a közismereti tantárgyak projektben történő összevonására.
142
10 hónapos felzárkóztatás Modul
Elsősegélynyújtás Egészségkultúra Kreatív gyakorlatok Felkészítés a családi életre Az emberi test ismerete Kisgyermeknevelés és gondozás alapjai Anyagvizsgálatok, mérések Vizuális kommunikáció Gépészeti alapgyakorlatok Építőipari alapgyakorlatok Kézműves gyakorlatok Faipari alapgyakorlatok Higiénia Ételelőkészítési, ételkészítési alapismeretek A vendéglátás környezetvédelmi kérdései Mezőgazdasági technológia és technika Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat összesen
Éves óraszámjavaslat SzociGépé- Építéális szet szet szolgáltatások, oktatás
10. évfolyam KönyFaVendégnyűipa ipar látásr idegenforgalom
Mezőgazdaság
(37) (55) (74) (74) (37) (56) (111)
(111)
(74) (111)
(74)
(111)
(111)
(74)
(74)
(37)
(111) (185) (111) (74) (185)
(37)
(37) (148) 333
143
A 20 hónapos felzárkóztatás kerettanterve Azok a tanulók, akik nem végezték el az általános iskola hatodik osztályát, általában olyan mértékben maradnak el, hogy számukra indokolt kétéves felzárkóztató program szervezése. A 20 hónapos program nem az egyéves program megnyújtása. Ezt egyértelműen indokolja az a tény, hogy a 20 hónapos programba belépő tanuló készségei, ismeretei nem azonosak a hatodik osztályig eljutott tanulók belépő szintjével. Esetükben feltételezhetően halmozódnak a hátrányt előidéző tényezők (szegénység, állami gondozás, drogok, nem megfelelő lakáskörülmények, magatartászavarok, stb.) A 20 hónapos programban tehát különösen összetett nevelési, motivációs, rehabilitációs feladatok jelentkeznek, amelyek a hagyományos iskolai munkaformákkal nem oldhatók meg. A program szervezésekor a tanulók környezetét is figyelembe kell vennünk. Fontos az együttműködés a családokkal és törekedni kell a szabadidő hasznos eltöltésének támogatására is.
Tantárgyi rendszer és óraszámok Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció
Éves óraszámok 9. évfolyam 10. évfolyam 148 óra 74 óra
Történelem és társadalomismeret
74 óra
74 óra
Matematika
148 óra
74 óra
Informatika
37 óra
37 óra
Természetismeret / Egészségtan
74 óra
148 óra
Művészetek
37 óra
37 óra
Testnevelés és sport
74 óra
74 óra
Osztályfőnöki
37 óra
37 óra
Pályaorientáció
74 óra
–
Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat
333 óra
481
Kötött óraszám összesen
1036 óra
1036 óra
Szabadon tervezhető
148 óra
148 óra
1184 óra
1184 óra
Kötelező óraszám összesen
144
Közismereti tantárgyak A 20 hónapos időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola kilencedik-tízedik évfolyamán kell megszervezni. A kilencedik évfolyam közismereti oktatásának alapvető célja a nevelési, szocializációs és rehabilitációs feladatok mellett a szintrehozás, az alapvető kommunikációs, nyelvi korlátok legyőzése, s az elemi számolási, matematikai készségek fejlesztése. Az anyanyelv és a matematika mellett elkezdődik a történelem oktatása, amely a kommunikációs képességek fejlesztésére is teret ad, s a természetismeret keretében az egészségtan oktatása, amely a helyes életvitel kialakításához nyújthat segítséget. Az informatika és a művészetek oktatása elsősorban a motiváció eszközrendszerét bővíti, s lehetőséget kínál újabb, tevékenységre épülő munkaformák kipróbálására. A 20 hónapos időtartamú közismereti oktatás tízedik évfolyamos közismereti programja alapjában megegyezik az egyéves időtartamú tízedik évfolyamos felzárkóztató oktatás közismereti programjával. A kilencedik évfolyamra építve eltér a magyar nyelv és irodalom / kommunikáció, és a történelem oktatásának megszervezése, s elmarad az egészségtan.
Szakmai előkészítés-alapozás A 20 hónapos felzárkóztató oktatás első évének szakmai előkészítő-alapozó kerettanterve megegyezik
az
egy
éves
szakiskolai
felzárkóztatás
szakmai
előkészítő-alapozó
kerettantervével. A 20 hónapos felzárkóztatás második évében a szakmai előkészítés- alapozás egy éves felzárkóztatásra készült kerettantervi programja folytatható, vagy a tanulók a szakiskolák számára kiadott kerettanterv 10. évfolyamos szakmai alapozó programját végzik. (Szakiskola, A-változat) A szakiskolai felzárkóztató oktatás kerettanterve a szakmai előkészítésre-alapozásra magasabb időkeretet biztosít, mint a kiadott szakiskolai 10. évfolyamos kerettanterv, a felzárkóztató oktatás 10. évfolyama számára útmutató készül a szakiskolai szakmai előkészítő kerettanterv alkalmazására.
145
A 20 hónapos felzárkóztatás Modul Éves óraszámjavaslat 9-10. évfolyam Szociális Gépé- ÉpíKönyFaszolgálszet tényűipar ipar tatások, szet oktatás Elsősegélynyújtás Egészségkultúra Kreatív gyakorlatok Felkészítés a családi életre Az emberi test ismerete Kisgyermeknevelés és gondozás alapjai Anyagvizsgálatok, mérések Vizuális kommunikáció Gépészeti alapgyakorlatok Építőipari alapgyakorlatok Kézműves gyakorlatok Faipari alapgyakorlatok Higiénia Ételelőkészítési, ételkészítési alapismeretek A vendéglátás környezetvédelmi kérdései Mezőgazdasági technológia és technika Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat összesen
Vendéglátás; idegenforgalom
Mezőgazdaság
(37) (74) (185) (74) (74) (74) (185)
(185)
(74)
(74)
(111)
(185)
(111)
(74)
(37)
(222) (222) (370) (222) (74) (370)
(37)
(37)
(296)
481
146
I/D. AZ EGYES SZAKKÉPESÍTÉSEK KÖZPONTI PROGRAMJAI ÉS HELYI TANTERVEI
Az alábbi szakképesítések helyi tantervei az illetékes minisztériumok által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján készültek.
Kőműves 1. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:
a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit mellékletében meghatározott E
kompetenciák
az
kiadó
rendelet
építészet
számú
szakmacsoportra
kompetenciák megszerezhetőek
3.
birtokában. a
szakképzést
előkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség:
nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
Szakmai előképzettség:
-
Előírt gyakorlat:
-
Elérhető kreditek mennyisége:
-
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: szükséges Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
szükséges
2. Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Kőműves szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek megfelelő elsajátításán keresztül valósítható meg. A 31 582 15 1000 00 00 azonosító számú, Kőműves megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója
megnevezése
0459-06
Építőipari közös feladatok I.
0460-06
Hagyományos zsaluzat készítése
0462-06
Hagyományos állványzat készítése
0476-06
Víz-, hő- és hangszigetelés készítése I.
0482-06
Monolit beton készítése I.
0486-06
Falazás, vakolás I.
0487-06
Betonozási feladatok I.
0698-06
Speciális kőműves feladatok I.
0886-06
Általános vállalkozási feladatok
Előrehozott burkoló 1. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:
a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit
kiadó
mellékletében
az
meghatározott
kompetenciák
rendelet
építészet
3.
számú
szakmacsoportra birtokában.
E
kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is.
148
Vagy Iskolai előképzettség:
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. §(4) bekezdése szerint – kizárólag szakképzési évfolyamon megszervezett szakiskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók esetében – a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség.
Szakmai előképzettség:
-
Előírt gyakorlat:
-
Elérhető kreditek mennyisége:
-
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: szükséges Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
szükséges
2. Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Burkoló szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek megfelelő elsajátításán keresztül valósítható meg.
A 33 582 03 1000 00 00 azonosító számú, Burkoló megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója
megnevezése
0459-06
Építőipari közös feladatok I.
0468-06
Speciális burkolat készítése I.
0472-06
Hidegburkolási feladatok
0473-06
Meleg-burkolási feladatok
0474-06
Parkettázási feladatok
0475-06
Burkolás előkészítése
0886-06
Általános vállalkozási feladatok
149
Burkoló 1. A tanulók felvételének feltételei
A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:
a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit
kiadó
rendelet
mellékletében
az
építészet
meghatározott
kompetenciák
kompetenciák
megszerezhetőek
3.
számú
szakmacsoportra birtokában. a
E
szakképzést
előkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség:
tízedik
évfolyam
elvégzésével
tanúsított
iskolai
végzettség Szakmai előképzettség:
-
Előírt gyakorlat:
-
Elérhető kreditek mennyisége:
-
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: szükséges Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
szükséges
2. Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Burkoló szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek megfelelő elsajátításán keresztül valósítható meg.
150
A 33 582 03 1000 00 00 azonosító számú, Burkoló megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója
megnevezése
0459-06
Építőipari közös feladatok I.
0468-06
Speciális burkolat készítése I.
0472-06
Hidegburkolási feladatok
0473-06
Meleg-burkolási feladatok
0474-06
Parkettázási feladatok
0475-06
Burkolás előkészítése
0886-06
Általános vállalkozási feladatok
Szobafestő-mázoló és tapétázó 1. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:
a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit
kiadó
rendelet
mellékletében
az
építészet
meghatározott
kompetenciák
kompetenciák
megszerezhetőek
3.
számú
szakmacsoportra birtokában. a
E
szakképzést
előkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség:
tízedik
évfolyam
elvégzésével
tanúsított
iskolai
végzettség Szakmai előképzettség:
-
Előírt gyakorlat:
-
Elérhető kreditek mennyisége:
-
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: szükséges Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
szükséges 151
2. Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Festő- mázoló és tapétázó szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek megfelelő elsajátításán keresztül valósítható meg. A 33 582 04 1000 00 00 azonosító számú, Festő- mázoló és tapétázó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója
megnevezése
0459-06
Építőipari közös feladatok I.
0875-06
Falfelületek előkészítése, festése I.
0878-06
Mázolás, festés, felújítási munkák I.
0881-06
Tapétázás
0882-06
Plakátragasztás
0886-06
Általános vállalkozási feladatok
Szerkezetlakatos 1. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:
a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit
kiadó
rendelet
mellékletében
a
gépészet
meghatározott
kompetenciák
kompetenciák
megszerezhetőek
3.
számú
szakmacsoportra birtokában. a
E
szakképzést
előkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség:
nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség 152
Szakmai előképzettség:
-
Előírt gyakorlat:
-
Elérhető kreditek mennyisége:
-
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükséges Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
szükséges
2. Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Szerkezetlakatos szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek megfelelő elsajátításán keresztül valósítható meg.
A 31 521 24 1000 00 00 azonosító számú, Szerkezetlakatos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója
megnevezése
0110-06
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
0111-06
Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő)
0220-06
Gépészeti kötési feladatok
0224-06
Magasban végzett szerelések
0233-06
Szerkezetlakatos tevékenységek
153
Élelmiszer- és vegyiáru eladó 1. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:
a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit mellékletében
a
adminisztráció kompetenciák
kiadó
rendelet
3.
számú
kereskedelem-marketing,
üzleti
szakmacsoportra birtokában.
E
meghatározott kompetenciák
megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség:
nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
Szakmai előképzettség:
-
Előírt gyakorlat:
-
Elérhető kreditek mennyisége:
-
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükséges Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
szükséges
2. Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy az Élelmiszer- és vegyiáru-eladó szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek megfelelő elsajátításán keresztül valósítható meg.
154
A 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója
megnevezése
0004-06
Az áruforgalom lebonyolítása
0005-06
A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése
0007-06
Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása
Fodrász 1. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:
a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit
kiadó
rendelet
3.
számú
mellékletében az egyéb szolgáltatások szakmacsoportra meghatározott
kompetenciák
kompetenciák
megszerezhetőek
birtokában. a
E
szakképzést
előkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség:
tízedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség
Szakmai előképzettség:
-
Előírt gyakorlat:
-
Elérhető kreditek mennyisége:
-
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: szükséges Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
szükséges
155
2. Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Fodrász szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek megfelelő elsajátításán keresztül valósítható meg. A 33 815 01 1000 00 00 azonosító számú, Fodrász megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója
megnevezése
1210-06
Szépészeti szolgáltatóegység üzemeltetése
1212-06
Fodrász feladatai
Női szabó 1. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:
a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit
kiadó
mellékletében
könnyűipar
a
rendelet
3.
számú
szakmacsoportra
meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy A tízedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség
156
vagy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. §(4) bekezdése szerint – kizárólag szakképzési évfolyamon megszervezett szakiskolai nevelésben és oktatásban részt vevő
tanulók
esetében
–
a
nyolcadik
évfolyam
elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség:
-
Előírt gyakorlat:
-
Elérhető kreditek mennyisége:
-
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
szükséges
2. Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Női szabó szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek megfelelő elsajátításán keresztül valósítható meg. A 33 542 05 0010 33 03 azonosító számú, Női szabó megnevezésű szakképesítés elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója
megnevezése
1088-06
Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban
1319-06
Ruhaipari gyártmánytervezés
1321-06
Textiltermékek összeállítása
1322-09
Üzletvitel a könnyűiparban
1323-06
Fehérnemű-készítés
1324-06
Munka- és védőruhák készítése
1325-06
Lakástextíliák készítése
1328-06
Női ruhák készítése
157
Textiltermék-összeállító 1. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:
Iskolai előképzettség:
nem igényel befejezett iskolai végzettséget
Szakmai előképzettség:
-
Előírt gyakorlat:
-
Elérhető kreditek mennyisége:
-
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: szükséges Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
szükséges
2. Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Textiltermékösszeállító rész-szakképesítés gyakorlása során szükséges munkafeladatok maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek megfelelő elsajátításán keresztül valósítható meg.
A 33 542 05 0100 21 01 azonosító számú, Textiltermék-összeállító megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója
megnevezése
1088-06
Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban
1319-06
Ruhaipari gyártmánytervezés
1321-06
Textiltermékek összeállítása
158
II.
A
A TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
vonatkozó oktatási törvények, a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában alkalmazható tankönyvek kiválasztását.
A tankönyvválasztás elve iskolánkban 4. Didaktikai szempontok a tankönyv tudásanyaga szerves rendszert alkosson és felölelje az adott tárgykör egészét; segítse az ismeretszerzést, a könnyebbtől a nehezebb, az egyszerűtől a bonyolult felépítésű anyagok felé haladjon; kiemelt szempont a szemléletesség és a szemléltetés, azaz a szemléltető ábrák beiktatása, a szemléletes fogalmazás, a szöveg és az ábra összhangja, kölcsönhatása; fontos az érthetőség, a világosság és a fejlettségi szinteknek megfelelő fogalmazásmód; legyen megtalálható a témakörönkénti, tananyaghoz kapcsolódó bevezető „problémafölvetés”, a feladat-kijelölés, vagy a visszacsatoláshoz szükséges kérdések, feladatok alkalmazása; a jártasságok, készségek, szokások kialakításának elősegítése a tankönyvvel; a gyakorlati alkalmazás lehetővé tétele, kísérletek leírása és megfigyelési szempontok
adása
által,
amelyek
cselekvésre,
aktivitásra
és
önálló
ismeretszerzésre késztetnek; fontosnak tartjuk az önellenőrzés elemeinek tankönyvi megfogalmazását;
159
segítse a tankönyv az önművelődés igényének kialakulását, fejlődését, további ismeretszerzésre való serkentés forrásmunkák, könyvek taneszközök adatainak közlésével és megfigyelési szempontok, feladatok alkalmazásával. 5. Pszichológiai szempontok a tanulást motiváló elemek (érdekesség, gyakorlati használhatóság bemutatása, az önálló feladatok sikeres elvégzése, a könyv rendezettsége, szépsége) tudatos alkalmazása; a figyelemről, az érzékelésről, az észlelésről, az érdeklődéstől, a gondolkodásról, az érzelmekről, az akarat fejlesztéséről szóló általános pszichológiai ismeretek alkalmazása; a szellemi érettség, a befogadóképesség szintének figyelembevétele; a gyermekek fejlettségi szintjéhez való alkalmazkodás. 6. Nyelvi-kommunikációs (logikai) szempontok pontos és találó (értelmezhető) szóhasználat; fontosnak tartjuk, hogy a diákok megértsék a használt szavakat, ezért alkalmazkodjon a könyv a tanulók fejlettségi szintjének megfelelő szókincséhez; ismeretlen, új fogalmak esetén szómagyarázat és fogalommagyarázat használata (szinonimák felsorolása, körülírása, példamondatba ágyazás, definíció); a szakkifejezések helyes használata, a magyar szabványok, a Nemzetközi Mértékegységrendszer, valamint a tárgykörre vonatkozó érvényben lévő összes előírás és szabály betartása; a magyarázatok elhelyezése lehetőleg ugyanazon a lapon legyen; a fogalomrendszer készítésében fontos az egymásra épülés, a fogalmak rendezett sorrendje.
160
III. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI
A tanulók felvételének rendje A felvétel alapfeltétele: az általános iskolai osztályokba felvételi beszélgetés; a tanulásban akadályozott tanulók esetén előzetes beszélgetés és mérés alapján; az OKM felvételi irányelvei; az OKJ iskolai végzettségre vonatkozó előírása minden szakmánál; egészségügyi alkalmasság; tanulási képességvizsgálat (szülői hozzájáruló nyilatkozattal); az OKJ-ban előírt szakmai végzettség. Az OKJ szerinti szakmai képzésre jelentkező tanulónak meghatározott egészségügyi feltételeknek kell megfelelnie az adott szakmára vonatkozóan, amelyek a képzésben részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően lehetővé teszi a folyamatos munkavégzést. A képzésre jelentkező tanulónak tehát részt kell vennie az előírt egészségügyi intézményben a munka-alkalmassági vizsgálaton, illetve az iskolaorvosi vizsgálaton.
161
Az iskola magasabb évfolyamába, illetve a szakképzési évfolyamába akkor léphet a tanuló, ha teljesítette az előírt tanulmányi követelményeket. Az első szakképzési évfolyamba lépésnél nem szükségszerű az ismertetett szabályok megtartása, hiszen a szakképzés megkezdhető a nélkül is, hogy a tanuló befejezné az általános iskolai tanulmányait, illetőleg a nélkül, hogy teljesítené a szakiskola 9. és 10. évfolyamára meghatározott követelményeket. Természetesen ezek a tények befolyásolják azt, hogy milyen szakképzés megszerzésére készülhet fel a tanuló, hiszen az Országos Képzési Jegyzék eltérő lehetőségeket biztosít attól függően, hogy milyen előképzettséggel rendelkezik az, aki megkezdi a tanulmányait a szakképzésben. (Kt. 71.§.(1) bek.) Az évfolyam megismétlése a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt Abban az esetben, ha az iskolában meghatározott követelményeket a tanuló nem tudta teljesíteni, és a nevelőtestület döntése alapján nem léphet az iskola magasabb évfolyamára, a tanulmányok folytatása az adott évfolyam megismétlésével történhet. A tanulmányi követelmények teljesítése meghiúsulhat: a tanulónak felróható okból és; a tanulónak nem felróható okból. A tanulónak felróható okból hiúsul meg a tanulmányi követelmények teljesítése, ha: nem sajátította el a helyi tantervben meghatározott tananyagot, és ezért az év végén elégtelen osztályzatot kapott; vagy a tankötelezettség fennállása alatt sokat hiányzott az órákról, nem adott számot tudásáról, és nem tudták osztályozni; a tanulót jogerős fegyelmi büntetéssel eltiltották a tanév folytatásától, illetőleg kizárták az iskolából; a már nem tanköteles tanuló a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért megszűnt a tanulói jogviszonya. Nem róható fel a tanulónak az a körülmény, hogy nem tudta teljesíteni a tanulmányi követelményeket, ha rajta kívül álló okból nem tudott részt venni a tanítási órákon, és lemaradását nem tudta pótolni. Ilyen ok lehet pl. a baleset, a betegség. (Kt. 121.§ (1) bek. 41. pont.) 162
Mulasztás az iskolában Az iskolai mulasztást igazoltnak kell elfogadni, ha a tanuló a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott arra, hogy távol maradjon a tanítási óráról. Igazolt a távolmaradás abban az esetben is, ha beteg volt a tanuló, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja. El kell fogadni a tanuló távolmaradását abban az esetben is, ha hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott megjelenni az iskolában. A hatósági intézkedések körébe tartozik pl. a bírósági, rendőrségi, önkormányzati, ügyészségi idézésre történő megjelenés. Az egyéb alapos ok értelmezése iskolai hatáskörbe tartozik. Ilyen lehet pl. a rendkívüli időjárás, a tömegközlekedésben bekövetkező zavar vagy bármilyen esemény, amely kizárja vagy megnehezíti az iskolában való megjelenést. Abban az esetben, ha az iskolából történő távolmaradást nem igazolják, vagy az igazolást az iskola nem fogadja el, a mulasztás igazolatlan. A tanköteles tanuló kivételével megszűnik annak a tanulónak a tanulói jogviszonya, aki harminc tanítási óránál igazolatlanul többet mulasztott, feltéve, hogy a tanulót az iskola, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló a tanítási évben a megengedettnél többet volt távol a tanórai foglalkozásokról, az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy tanítási évben meghaladja a 250 órát, a szakképzési évfolyamon az elméleti és gyakorlati tanítási órák 20%-át, abban az esetben a tanítási év végén nem állapítható meg részére osztályzat. Ez alól kivétel, ha a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Ebben az esetben a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet, melyet a tantestület csak akkor tagadhat meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. A tanuló a félév, ill. a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig, ill. abban az esetben, ha az osztályozó vizsga letételét a nevelőtestület engedélyezi, az engedély megadását követő 3 napon belül jelentheti be az iskolában, hogy független vizsgabizottság kíván számot adni tudásáról. Nincs lehetőség az osztályzat megállapítását követően a kérelem benyújtására. Abban az esetben, ha a tanuló sikertelenül kísérelte meg az osztályozó vizsga letételét, és elégtelen osztályzatot kapott, az ismertetett feltételek szerint javítóvizsgára jelentkezhet. A tanulót megilleti az a jog, hogy a szülővel közösen hozott döntése alapján, független vizsgabizottság előtt vizsgázhasson. A tanuló a bizonyítványának átvételét követő 15 napon belül, de legkésőbb a tanév végét követő június 30-ig írásban, a szülő jóváhagyó aláírásával kérheti. Az iskola igazgatója a kérelmet nem utasíthatja el. 163
(11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 20. § (2)-(8) bek., 28. § (2) bek.) Az évfolyam megismétlése a tanulmányi követelmények teljesítése után Az évfolyam megismétlésére sor kerülhet akkor is, ha a tanuló sikeresen befejezte az iskola adott évfolyamát. A szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. Az igazgatónak mindig mérlegelnie kell a kérés indokoltságát. Ilyen eset fordulhat elő iskolaváltásnál. Pl., ha a tanuló elvégezte a középiskola kilencedik évfolyamát és átlép másik középiskolába, a tízedik évfolyamra léphetne, de az eltérő tantervek miatt szüksége lehet a tanulmányok megismétlésére. Az iskolahelyi tantervének biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Ez a szabály a szakképzésben nem tud érvényesülni akkor, ha az iskolaváltás következtében másik szakmai képzésbe kapcsolódik be a tanuló. Évfolyamismétlés az ingyenes szolgáltatások körében Akkor lehetséges ingyenesen évfolyamokat ismételni, ha az iskolai tanulmányokért sem kell ellenszolgáltatást fizetni. Miután az első-tízedik évfolyam elvégzése minden esetben ingyenes, ingyenes az évfolyam megismétlése, függetlenül annak okától, illetve függetlenül attól, hogy adott évfolyamot hányadik alkalommal ismétli meg a tanuló. A tizenegy-tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon csak első alkalommal ingyenes az évfolyamismétlés. Első alkalommal nem kell vizsgálni, hogy milyen okból került sor az évfolyamismétlésre. Második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben tartozik az ingyenes szolgáltatások körébe, ha nem azért van rá szükség, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette a tanuló. Az évfolyamismétlés A szakképzési évfolyamokon a tanulót tandíjfizetési kötelezettség terheli, ha ugyanazt az évfolyamot harmadik, vagy további évfolyamon ismétli meg azért, mert nem teljesítette a tanulmányi követelményeket.
164
A szakmai vizsga Tandíjat kell fizetni abban az esetben is, ha valaki a szakmai vizsgáját nem kezdte meg a tanulói jogviszonyának fennállása alatt. A vizsgázó távolmaradása vizsgáról kétféle okra vezethető vissza: a vizsgázónak felróható okokra és a vizsgázónak fel nem róható okra. A vizsgaszabályzatok szerint, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról neki fel nem róható okból – pl. betegsége miatt – távol maradt, az adott vizsgatárgyból pótlóvizsgát tehet. Abban az esetben, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról neki felróható okból – pl. azért, mert nem volt kedve elmenni – távol maradt, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet. E rendelkezésekből az következik, hogy a tandíjfizetési kötelezettség abban az esetben áll csak be, ha a tanulói jogviszony fennállása alatt a tanuló egyáltalán nem jelentkezett az állami vizsga letételére. Miután a vizsgaszabályzatokban nem található külön rendelkezés arra, hogy mikor számít a vizsga megkezdettnek, pl. az első vizsganapon történő megjelenéskor, ezért az indokolatlan, igazoltan távollét esetén sem lehet megtagadni a javítóvizsgát az ingyenes szolgáltatások körében. A tandíjfizetési kötelezettség beálltánál figyelembe kell venni a következőket is: a megkezdett vizsga utáni pótló- és javítóvizsga nincs időhatárhoz kötve; a vizsga megkezdése az adott, vizsgára jelentkezéskor megjelölt vizsgatantárgyhoz kötődik, másik új vizsgaidőszakban új vizsgatantárgyra történő jelentkezés esetén már nem lehet alkalmazni a megkezdett vizsgára vonatkozó szabályokat; a vizsgákat tantárgyanként kell számításba venni annak mérlegelésekor, hogy hány javítóvizsgát tett már a jelentkező; második javítóvizsga esetén minden esetben tandíjat kell megállapítani; a sikertelen pótlóvizsga után tett javítóvizsga első javítóvizsgának számít. (Kt. 116. § (1) bek. e) pont;Vizsgaszabályzat 24. §; 20/2007. (V.21.) SzMM rendelet 29. § (2) bek.) Minden tanulónak joga van tantárgyi felmentést kérni. A jogviszonyban álló tanulónak a felmentés iránti kérelmet minden tanév szeptember 15-ig kell az intézményvezetőnek írásban benyújtani a Felmentési kérelem c. formanyomtatványon, a szülő/gondviselő aláírásával. A felmentés iránti kérelmet indokolni kell, vagy az ehhez kapcsolódó szakértői véleményeket csatolni szükséges. A kérelmeket a tárgytanév szeptember végéig az intézmény pedagógiai vezetése elbírálja (igazgató, osztályfőnök, fejlesztő team). Az 165
engedélyező határozat az adott tanévre szól. Rendkívüli helyzetben (pl. baleset) tanév közben is kérhető tantárgyi felmentés, melynek elbírálása a kérelem benyújtásától számított 15. napig történik. A szakértői véleménnyel alátámasztott kérelmek a kérelmezéstől a szakértői vélemény felülvizsgálatáig érvényesek. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, függetlenül a tantárgyak számától, javítóvizsgát tehet. Ezt a szülő és a tanuló jogosult eldönteni (megszűnt a nevelőtestület mérlegelési, engedélyezési jogosítványa). A tanulmányok alatti vizsgák során alkalmazni kell mindazokat a szabályokat, amelyeket a Közoktatásról szóló tv. a sajátos nevelési igényű tanulók vizsgáztatására meghatároz. (Kt. 30. § (9). bek.). Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében Szakmai képzésünket a szakképzési törvény-, az OKJ-, a szakmai és vizsgakövetelmények, illetve a központi programok figyelembevételével tervezzük. Intézményi szinten az OKJ-ban előírt szakképzési tanulmányi időt nem rövidítettük le, ami általában az oktatott szakmákra 2 év, ill. 2 + OKJ szerinti év. A szakképzési évfolyamainkra jelentkezők és felvett tanulók esetén – aki megfelelő szakirányú szakközépiskolában végzett – a szakmai orientáció 10. évfolyamának 50 %-nak illetve a szakmacsoportos alapozó oktatási óraszámainak (296 óra ill. 370 óra) beszámításáról – egyedi esetre is lebontva – minden tanév júniusában az igazgatóhelyettes javaslatára az igazgató dönt. Előzetes tudás elismerése A kerettantervi, közel hasonló követelmények miatt, lehetőség van arra, hogy az elvégzett évfolyamokat (esetleg különbözeti vizsgák letételi kötelezettségével), bármely képzési típusban végezte a tanuló (szakiskola 9-10., szakközépiskola, gimnázium, nappali- vagy felnőttoktatás) beszámítsuk, elismerjük.
166
IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
A pedagógusok határozzák meg az írásbeli beszámoltatásokra vonatkozó eljárásokat az iskolai ajánlásokkal, követelményekkel egyeztetve, melyek: napi írásbeli számonkérések száma egynél több nem lehet; egymás után következő napokon nem lehet tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés; lehetőleg a hét első napján ne legyen tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés, alacsonyabb évfolyamokon – 9.-10. évfolyam – hetente csak kettő írásbeli beszámoltatás lehetséges.
167
Beszámoltatás formái és rendje Formái
Célja
Tervezése
Rendje,
Ellenőrzés,
tájékoztatás
értékelés
A tanulási folyamat Dolgozat
közben
Tanári ellenőrzés,
jelentkező
Előző tanórán
problémák feltárása Szóbeli feleltetés
Témazáró dolgozat
elsajátításának
óravázlatban
mértéke
történik
tananyag Tanmenetben
számonkérése tananyag Éves
egység
munkaterv,
számonkérése
tanmenet
A tanulók tudásának Előre mérése
Tanórán
tervezett, IMIP
osztályzattal vagy egyéb
módon,
önértékelés témazáró
dolgozat megírását megelőző hét
Időszakos Belső mérés
Értékelés
A
Szükség szerint egy
Félévi és év végi Nagyobb felmérés
osztályzatai
Rövid ismeretanyag Tanmenetben,
adott
értékelés
Megírását megelőző hét
Tanári ellenőrzés, %-os értékelés és osztályzat Tanári ellenőrzés, %-os értékelés és osztályzat
Megírását megelőző
%-os mérés
2 hét
Tanulói aktivitás Házi feladat
és motiválás, gyakorlás,
Tanmenetben
Tanórán
Tanári ellenőrzés Önértékelés
megerősítés Gyűjtőmunka
Tanulói aktivitás
Tanmenet
és a többoldalú
óravázlat
Tanóra
Tanári ellenőrzés
megerősítés
168
Szerepe, súlya a tanulók tudásának értékelésében A beszámoltatás formáját a számon kért ismeret, ill. a tanuló együttesen határozzák meg. Ezért nem teszünk különbséget a különböző számonkérési módok súlya, szerepe között. Egységesen értékeljük tehát az elsajátított ismeretanyag minőségét, mennyiségét a képességek, készségek minőségi és mennyiségi gyarapodását: észlelés; figyelem; emlékezet; képzelet; gondolkodási műveletek (analízis, szintézis…); grafomotoros képességek; gondolkodási képességek (feladatmegoldó, ítéletalkotás…); kommunikációs képességek: beszédképesség, beszédértés-képesség, írásképesség, olvasási képesség; önértékelési képesség. Az értékelés rendszerességére vonatkozó eljárásokat a nevelőtestület határozza meg. Erről a tanulót és a szülőjét az erre a célra elkészített, törvényileg szabályozott, nyomtatvány formájában tájékoztatjuk. Szempontok a szakiskolai értékeléshez A szakképzési évfolyamokon A szakmai elméleti tantárgyakban rendszeresen, minimum havonta értékelő tájékoztatást adunk érdemjeggyel. A szakmai gyakorlat értékelését a szakoktatók minimum havonta érdemjeggyel, nem megfelelő teljesítmény esetén két havonta szövegesen is megteszik az Ellenőrző könyvben.
169
Jutalmazás, elmarasztalás Pedagógiai munkánk során a tanulási tevékenységhez fűződő pozitív viszony erősítése megkívánja a pozitív értékelés – mint ösztönzés, értékelés – a jutalmazás mind szélesebb körben és változatos formában való érvényre juttatását. Az elismerés színterei A tanár tanuló kapcsolat szintjétől a csoport szinten át iskolai szintig történhet. Formái: szóbeli, írásbeli dicséret, tárgyjutalom, szabadidős programokban való részvétel. Csoport szinten lehetőség van az elismerés körének bővítésére. Az elmarasztalás, mint nevelési eszköz időnként szükséges, de körültekintő felelősséget igényel az alkalmazótól. Intelmeinket, tiltásainkat igyekszünk a tanuló számára érthető módon, pozitívan megfogalmazni. Súlyos fegyelmi vétségek, a tankötelezettség megszegése esetén a KT előírásai szerint járunk el. Amennyiben nincs az adott vétségre külön szabály vagy rendelkezés, egyedi külön eljárással intézzük az ügyet. Az iskolai évfolyamokon élünk a csoportból vagy gyakorlóhelyről történő kiemelés, áthelyezés, kizárás lehetőségével, mint súlyos elmarasztalás eszközével. Beszámoltatás rendje Követelményei az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, ill. az ezzel szorosan összefüggő értékelés az értékelés funkcióit tekintve mindhárom hagyományos területeit lefedi: o Diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkció: helyzetfelmérés a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez; o Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget; o Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció: egy-egy tanításitanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket. 170
az értékelés viszonyítási körét figyelembe véve az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése során a kritériumra orientáltság, vagyis az iskola tantervi követelményeihez viszonyított teljesítmény mérése az irányadó; értékeljük a tantervi követelmények figyelembevételével a tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képesség, a készség minőségi gyarapodása terén, az iskolai követelményeken túlmutató tudást. További alapelveink e két területen viszonyítási alap maga a tanuló önmagához mérve, egyéni fejlődését figyelembe véve; objektivitás és megbízhatóság; a számonkérés alapja a kellő mélységben elsajátított és begyakorlott ismeretanyag; folyamatosság; változatos mérési és értékelési formák érvényesüljenek; a beszámoltatás, számonkérés értékelése kiindulópont a további folyamatok meghatározásához; személyre szóló legyen az értékelés, amennyiben mód van rá, a számonkérés; fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesüljön; jutalom maga a sikeres tevékenység; az értékelés köre: a pedagógus értékelje az egyént, a közösséget, az egyén értékelje önmagát, a közösség tagjai egymást; a feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, tevékenységének szintjét, attitűdjét, viszonyulását, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét; a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat és eszközhasználatot kérje számon; a tanulók által ismeret begyakorlott algoritmusokat, feladat megoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök; minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz.
171
V. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA
Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel
a
tanár
ellenőrzi
a
tanulók
elméleti
és
gyakorlati
felkészültségét,
feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. A sajátos nevelési igényű tanulóink között speciális esetben (pl.: dadogás) más beszámoltatás alkalmazható, a tanuló illetve a szülő kérésére. Az írásbeli számonkérés formái, rendje év eleji szintmérő dolgozat az évfolyamok számára magyar nyelvből, matematikából és írás-olvasás-számolásból, szövegértésből; röpdolgozat; teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal; írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban); szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből; nyelvtani tesztek idegen nyelvből; magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás; elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból; számítógépes feladatmegoldás informatikából; otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása; esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből; otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása; témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik; év végi záró dolgozatok, évfolyamfelmérések.
172
Az írásbeli számonkérés értékelése, súlya Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be, és kétszeres súllyal vesszük figyelembe. A javított írásbeli munkák a tanulónak visszaosztásra kerülnek (legkésőbb a tanév végéig). A fénymásolatokat 1 évig meg kell őrizni. Írásbeli számonkérés korlátai sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján: o egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható; o a tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási céllal készülő) dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, témazáró stb. dolgozatoknak.
173
VI. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI
Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek fontosságát, és törekedjenek minél teljesebb megvalósítására. Az otthoni felkészülés szerepe a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása; a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése; az összefüggések felismerésének gyakorlása; a problémamegoldó készség fejlesztése; az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása; felkészülés a tanórai számonkérés, a tudás-szintmérés különböző formáira; az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál; általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése. Az otthoni felkészülés formái az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével; az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat); nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat);
174
a szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat); a diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat); felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján; átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon; kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon; speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint
új felkészülési formák első
alkalmazása
esetén
felelevenítendő,
megismételendő, kiegészítendő; az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon; a szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy
ajánlott),
rögzíti
azok
elvégzésének
határidejét,
értékelésük,
számonkérésük módját; a szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.
175
Az otthoni felkészülés ellenőrzése a számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz; a kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük; a házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel; ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk. Az otthoni felkészülés koordinációja a feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen; az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk; tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti; a napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők jelzései alapján az osztályfőnök feladata; ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes
176
maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal; a hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.
177
VII. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI
A tanulók egyéni magatartásának és szorgalmának minősítésénél az iskola a következők szerint jár el A magatartás Aktivitása
Példás
Jó
Változó
Rossz
igen jó,
közepes
gyenge
negatív
nagyfokú
romboló
A közösségi célokkal igen azonosul, ellene nem vét, ingadozó, való azonosulás
vagy
feladatok
aktív
a közömbös
elvégzésében
munkában
munkában
szemben
áll
a
a közösséggel, érdektelen
élen jár Hatása a közösségre
pozitív
befolyást nem nem árt
negatív
gyakorol Törődés a társaival
gondos,
segítőkész
ingadozó
közömbös, gátló
segítőkész Házirend betartása Viselkedése,
betartja, arra betartja
részben tartja sokat vét ellene
ösztönöz
be
kifogástalan
kívánnivalót hagy
hangneme
udvariatlan,
durva, goromba
maga nyegle
után Fegyelmezettsége
nagyfokú
megfelelő
gyenge
elégtelen
178
A szorgalom Példás
Jó
Változó
Rossz
Tanulmányi munkája
igényes
figyelmes
ingadozó
hanyag
Munkavégzése
kitartó,
rendszeres
rendszertelen
megbízhatatlan
ösztönzésre
önállótlan
feladatait
pontos, megbízható Általános
tantárgyi mindent
munkavégzés
elvégez
dolgozik
Többletfeladat
igen
keveset
ritkán
nem
igen jó
jó
közepes
gyenge
nem
végzi el
vállalása Munkabeosztása, önellenőrzése Önálló munkavégzése
vagy
nincs sokat
vállal kevesebb
és dolgozik
feladatot vállal,
ritkán,
néha nem
vállal
vállal és végzi semmit azt el
általában elvégzi Tanórán kívül szerzett sokszor, információk
többször
ritkán
egyáltalán nem
rendszeresen előfordul
felhasználása A tanulók és szüleik ezen elvek alapján havonta kapnak visszajelzést, értékelést osztályfőnöküktől, félévente a nevelőtestülettől. Az osztályfőnökök a havi értékelés előtt egyrészt kikérik az osztályukban tanító nevelők véleményét a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, másrészt az életkori sajátosságoknak megfelelően módot teremtenek arra, hogy a tanuló és közössége is élhessen az értékelés lehetőségével. A tanulók iskolai szintű neveltségi szintjének mérésére, értékelésre kétévente kerül sor az éves munkatervekben meghatározottak szerint. Az iskolai mérésekre csak abban az esetben kerül sor, amennyiben a fenntartó nem végez ilyen irányú vizsgálatokat.
179
Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola szervezi meg, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője által kijelölt, megbízott oktató értékeli. Az a tanuló, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban Az iskolai jutalmazás formái: Tanév közben: szaktanári dicséret szóban; szaktanári dicséret ellenőrzőbe írva; osztályfőnöki dicséret ellenőrzőbe írva; igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva. Tanév végén: bizonyítványba írt szaktanári dicséret; bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret; oklevél; jutalomkönyv; Főnix Emlékplakett; igazgatói dicséret az iskola tanulói előtt; az „évfolyam első tanulója” cím elnyerése; az „év tanulója” cím elnyerése; a legjobb szakmunkás tanulók nevének kiemelése a Koplyafán.
180
A tantestületen kívül joga van jutalmazni: diákönkormányzatnak; szülői munkaközösségnek; iskolaszéknek; oktatók közösségének; kuratóriumi elnöknek. Megjegyzés: A Főnix Emlékplakett a tanév végén a tantestület által adományozott legmagasabb iskolai szintű kitűntetés. A végzős 10. osztályban és az SNI osztályban az a két tanuló kapja, akik a tanulmányaik során önmagukhoz képest a legtöbbet fejlődtek. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni . Az iskolai büntetések formái: szaktanári, szakoktatói, ügyeletes tanári szóbeli figyelmeztetés; szaktanári, szakoktatói, ügyeletes tanári írásbeli figyelmeztetés; szaktanári, szakoktatói intés; osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés; osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; igazgatói intés. Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárást az intézmény Fegyelmi Szabályzatában foglaltak szerint kell lebonyolítani.
181
A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai: megrovás; szigorú megrovás; kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása; áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába; eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korú diák esetén); kizárás az iskolából (nem tanköteles korú diák esetén). Súlyos jogellenes tevékenység esetén el kell tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától, s a tanulót ki kell zárni az iskolából vagy a büntetésről a tantestület dönt. Ezek az esetek a következők lehetnek: súlyos agresszivitás mással szemben; alkohol, drogfogyasztás; társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre, illetve törvényességi kifogásokra alapozva. (Felülvizsgálati kérelem. Törvényességi kérelem) A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott - gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén a Ptk. szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg: gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át; szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. A dicséretet és a büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.
182
VIII. MODULÁRIS OKTATÁS ESETÉN AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE
Gyakorlati oktatás a szakiskolai 9. évfolyamon A modulokból nyújtott teljesítményt a tanulóknál külön-külön értékelni kell. Félévkor és tanév végén a tantárgy osztályzatát a modulokból kapott osztályzatok átlaga adja. Az osztályzatok átlagolásakor a magasabb óraszámú tantárgyi modul osztályzata a döntő. Szakmai alapozás a szakiskolai 10. évfolyamon Az elméleti és a gyakorlati modulokból nyújtott teljesítményt külön-külön értékelni kell. Félévkor és tanév végén a tantárgy osztályzatát a modulokból kapott osztályzatok átlaga adja. Az osztályzatok átlagolásakor a magasabb óraszámú tantárgyi modul osztályzata a döntő. (gyakorlat) Ha valamelyik tantárgyi modul félévi, illetve tanév végi osztályzata elégtelen, a tantárgy értékelésére elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, s a tanév végén csak abból a tantárgyi modulból kell javítóvizsgát tennie, mely elégtelen volt. A tanügyi dokumentumokban (törzslap, bizonyítvány) az elméleti és a gyakorlati modul érdemjegye is szerepel és a szakmai alapozás végső osztályzata is. Szakképzés esetén: Az adott szakképesítések tartalmazzák a szakmai követelménymodulokat és azok tananyagegységeit. Ha a tanuló az adott modulból sikeres szakmai vizsgát tett, egy újabb szakképesítés megkezdésénél a modul tananyagegységeinek tanulása alól felmenthető, szakmai vizsgát nem kell tennie, a modul teljesítése, eredménye beszámítható.
183
Átlépési lehetőségek biztosítása iskolán belül és más iskolákból érkezők részére is, képzéstípusok között: Lehetséges irányok Szakiskola 9-10.
→
szakközépiskola vagy gimnázium 9-10. osztályába
(akár felnőttoktatásba is); Szakiskola 9-10. után beiratkozás a szakközépiskola vagy gimnázium 11. osztályába (akár felnőttoktatásban is). A kerettantervi követelmények és óraszámok összehasonlítása, majd tudásszint-felmérés után meg kell határozni, hogy felzárkóztató oktatást vagy különbözeti vizsga felkészítést és vizsgát kell szervezni a tanulónak. Tanulói mérés-értékelés a tanulásban akadályozott szakiskolai tanuló részére Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel: a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjeinek folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzését; az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését. A tanulók mérésének, értékelésének egységes alapelvei Tanulóink értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői: az intézmény pedagógiai programjára épül; folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált; egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli; a személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul; pontosan feltárja a pozitívumokat, és hiányosságokat a tanulási képességek területén; 184
megoldási módokat ad a javításra; a szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál; a tanítás – tanulás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a tanulók tudásának értékelésében. Amennyiben a cél a diagnosztizáló vagy szummatív funkció, az eredményeket nem számítjuk bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába, hiszen a cél ezekben az esetekben helyzetfeltárás a tanulási folyamat tervezéséhez, ill. az eredmények regisztrálása egy-egy tanítási-tanulási periódus végén, s a további lépések meghatározása ezek tükrében. (Ezen számonkérések helyét és mérési körét éves szinten rögzítettük. „A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája” című táblázatban.) Mivel ezekkel elsősorban alapkészségeket kívánunk mérni (olvasás és szövegértés, írás, számolás) és vizsgálni, így ezek formája írásos beszámoló. Ha a cél annak mérése, hogy milyen mértékben sajátított el a tanuló egy-egy tananyagrészt, tantervi követelményt, beszámítjuk a tanuló tudásának értékelési folyamatába az elért eredményt.
185
IX. VIZSGÁK
A vizsga a meglévő képességek mérésének az elsajátított ismeretek számonkérésének egyik lehetséges formája. A vizsgák köre A tanulmányok megkezdéséhez, folytatásához, befejezéséhez hozzátartozik a vizsgázás is. A vizsgák három csoportba oszthatók: a tanulmányokat megelőző vizsgák; a tanulmányok alatti vizsgák; a tanulmányokat záró államvizsgák. A tanulmányokat megelőző vizsga A tanulmányok megkezdése előtt szervezett vizsgákra abból a célból kerülhet sor, hogy az iskola meggyőződjön arról, megfelel-e a jelentkező az iskola által meghatározott tanulmányi feltételeknek. Ezt a célt a felvételi vizsga szolgálhatja. Szükség lehet meghatározott képességek meglétének megismerésére, illetőleg annak tisztázására, hogy a megkezdeni kívánt tanulmányokhoz szükséges egészségügyi feltételeknek megfelel-e a jelentkező. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázására is szervezhető felvételi vizsga, illetve szakmai alkalmassági vagy pályaalkalmassági vizsga, vizsgálat. Sor kerülhet vizsgáztatásra iskolaváltásnál is annak tisztázásra, hányadik évfolyamra lépjen a tanuló, illetve abból a célból, hogy a korábbi iskolában nem tanultak elsajátításáról számot adjon a jelentkező. A különbözeti vizsga, illetve a felvételi vizsga alkalmas az említett kérdések tisztázására. Az iskola a tanulói jogviszony létesítésének feltételeit, a felvételi követelményeket a közoktatási törvényben meghatározott korlátok megtartásával határozhatja meg. A szakképzésben való részvétel szakmai alkalmassági követelményeknek való megfeleléshez, pályaalkalmassági, egészségügyi követelményeknek való megfeleléshez kötjük. 186
Az ingyenes oktatáshoz kötődő felvételi vizsga, különbözeti vizsga, szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat a tanuló részére ingyenes. (Kt. 42.§ (1)-(2) bek., 67.§ (1)-(4) bek.) A tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák keretei között az iskola arról győződik meg, hogy a tanuló felkészült-e az előírt követelményekből. A tanulmányok alatti vizsga a számonkérés, a beszámoltatás formája. E kérdéskörben szabályozási joga van a helyi tantervnek. A tanulmányok alatti vizsgák leggyakoribb megnevezései: az osztályozó vizsga; a köztesvizsga (szintvizsgák); a javítóvizsga. A tanuló vizsgázhat az iskolában, és számot adhat tudásáról az iskolán kívül is, úgynevezett független vizsgabizottság előtt. Az ingyenes oktatáshoz kapcsolódó mindenféle vizsga – függetlenül annak elnevezésétől – az ingyenes szolgáltatások körébe tartozik. (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 21-22. §, 25.§) A tanulmányokat záró vizsgák A tanulmányokat záró állami vizsgák a következők: az érettségi vizsga; a szakmai vizsga. Az általános gyakorlat azt igazolja, hogy még a tanulói jogviszony fennállása alatt az utolsó évfolyamot követő első vizsga időszakban a tanulók túlnyomó többsége teljesíti az állami vizsgák követelményeit és megszerzi a szakképesítést tanúsító bizonyítványt. Természetesen vizsgázni lehet a tanulói jogviszony megszűnése után akár több év elteltét követően is. Az ingyenes vizsgázás joga csak az ingyenes oktatáshoz és a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsgához, az e vizsgához kapcsolódó pótlóvizsgához és első alkalommal a javítóvizsgához kapcsolódik.
187
Pótlóvizsgát az tehet, aki saját hibáján kívüli okból nem tudta megkezdeni vagy befejezni a vizsgáját, pl. megbetegedett. Javítóvizsgát az tehet, akinek saját hibájából nem sikerült megkezdenie vagy sikeresen befejeznie a vizsgát, pl. elégtelen osztályzatot kapott. A tanulói jogviszony fennállása alatt is lehet egyes tantárgyakból előrehozott vizsgát tenni, tantárgyanként és szintenként egy-egy alkalommal. A szakmai központi programok alapján a szakképzésben szintvizsgákat kell tartani. Ezek szakmai gyakorlatból és a szakmai elméleti tantárgyakból összeállított írásbeli kérdéssorokból állnak. A megrendezett szintvizsgákon az iskola gyakorlati oktatási vezetője, a gyakorlati oktató és a tanuló szaktanára vesz részt, mint az intézmény képviselői.
Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerébe Az OKJ-s képzésben mentességet kaphatnak a tanulók egyes tárgyak (modulok) tanulása, illetve vizsgája alól az alábbi rend szerint: 1. Vizsga alóli mentesség Az egyes OKJ-s szakmáknak megfelelően a vizsgát felügyelő főhatóság előírásainak figyelembevételével. 2. Órák látogatása alóli mentesség Abból a tárgyból kapható, amelyet a tanuló más képzési formában tágabb tartalommal és magasabb óraszámban tanult, és ezt OKJ-s bizonyítvánnyal igazolja, és az adott OKJ-s képzés jogszabályi előírásai ezt nem tiltják. Adott tantárgy óráinak látogatása alól a szaktanár javaslatára az igazgató adhat felmentést.
188
X.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE
Iskolánkban a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése a az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott, dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kidolgozott Hungarofitt motorikus teszttel történik. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A „Hungarofitt” módszer Különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer megfelel a tudományosság kritériumainak, méri és értékeli: Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket (alapvizsgálat) az aerob kapacitás, az állóképesség legjobb mérőszáma, azon izomcsoportok erejét, erő – állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutatók alapján végezzük. A vizsgálatok megszervezése a teszt vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik; a vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban; a teszteket évenként kétszer, a tanév elején szeptember hónapban és végén május hónapban végezzük el; a teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben mérjük fel; a motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket; az összehasonlítás érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben, (helyszín, eszközök stb.). 189
A mérések általános szempontjai a tanulók valamennyi tesztet testnevelési sportfelszerelésben hajtják végre; valamennyi tesztet az iskola tornatermében illetve a szabadtéri vizsgálatokat az iskola sportudvarán vagy a kijelölt sportpályán mutatják be a tanulók; minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, melyet minden tanulóval pontosan ismertetünk; a tesztek között a tanuló pihenhet; a tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre; a vizsgálati módszert az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján végezzük; az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása táblázat alapján történik; minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előz meg; az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbákra több kísérleti lehetőséget biztosítunk. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök Az aerob kapacitás méréséhez ismert hosszúságú síkterületen kimért futópálya; stopperóra. Az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez mérőszalag; tornaszőnyeg; kréta; bordásfal.
190
A vizsgálat gyakorlati végrehajtása A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló végzi, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A motorikus próbák a természetes mozgásra épülnek, ezért olyan egyszerűek, hogy a végrehajtásukhoz szükséges technikai szintet rövid gyakorlási időszak után is bárki könnyedén el tudja sajátítani. A próbarendszert egy maximum két héten belül végezzük el. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésre alkalmazott motorikus próbákat a leírásnak megfelelően technikailag pontosan végeztetjük el! A motorikus próbák elvégzése után, az elért teljesítményt – „tanár-diák” – közös értékelése, a vizsgálati eredmények elemzése követi. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése - Helyből távolugrás A gyakorlat végrehajtása Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögött áll úgy, hogy a cipő orrával a a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás, majd páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonallal merőlegesen az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük (cm pontossággal) A bemelegítő ugrásokat követően a tanulóknak maximum három kísérletre van lehetőségük. A legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése - Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). A gyakorlat végrehajtása Maximális időtartam: lány: 1, 5 perc, fiú: 3 perc Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól. A kéztámasz előrenéző ujjakkal történik, a törzs egyenes, a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: a tanulók mellső fekvőtámaszból indulva karhajlítást-és, nyújtást végeznek. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. 191
Értékelés: a megadott időhatárokon belül szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A hátizom erő-állóképességének mérés - Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan kifáradásig (db) A gyakorlat végrehajtása Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló tornaszőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. Feladat:
1. ütem törzs- és tarkóra tett karemelés; 2. ütem karleengedéssel könyök érintés az áll alatt; 3. ütem könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig; 4. ütem törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet.
Értékelés: a megadott időhatáron belül a gyakorlat egyenletes és szabályos végrehajtásának ismétlésszáma. A hasizmok erő-állóképességének mérése - Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig (db) A gyakorlat végrehajtása Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló tornaszőnyegen, a hátán fekszik, mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra. A tanuló mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. Feladat: a tanuló a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza hanyattfekvésbe. Értékelés: a megadott időhatáron belül folyamatos és szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
192
Az aerob állóképesség mérése - Cooper – tesztfutás (Időtartam: 12 perc (m)) A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsék futással a tanulók. Felmérés menete Minden állomásnál táblázat által meghatározott pont értékeket adunk a végrehajtóknak az eredményeik függvényében, majd az 5 feladat végén összesítjük az általuk elért teljesítményüket. A kapott összeg által meghatározott csoportba sorolhatjuk a végrehajtót fizikai állóképessége szerint (életkor és nem figyelembevétele!) A mérés célja az iskola mérési tapasztalatainak, folyamatos megfigyeléseinek kiegészítése a tanulók fizikai képességeinek szintjéről, a külső méréssel és feldolgozással gyűjtött információk alapján; a pedagógusok munkájának segítése, az egyéni képességfejlesztés ösztönzése; a tanítási tanulási folyamat esetleges korrekciójához javaslatok megfogalmazása; a formatív mérés információkat adjon a fenntartónak a közoktatási fejlesztési terv felülvizsgálatához, ha szükséges korrekciójához, illetve pozitív megerősítéséhez. (Óraszámok meghatározása); a tanulók egyéni értékelése, a teljesítmények összehasonlítása segítse az egészséges életmódra nevelést, a mozgásos tevékenységek ösztönzését; a motorikus képességek szorosan épülnek az adottságokra, de lényeges, hogy egy adott életkorban a gyakorlás mennyire befolyásolja a színvonalat; a mérés céljai között megtalálható a minőség-ellenőrzés fogalma is, hiszen lényeges, hogy az általános teherbíró képesség egységes mérést, értékelését feladatunknak tekintsük; a célok között hangsúlyosan szerepelt az is, hogy a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb
kondicionális
képességek
területén
mutatkozó
esetleges
hiányosságokat felfedjük, ezáltal lehetővé tenni a tudatos, célorientált javítást; a méréssel szerettük volna a rendszeres, tudatos, összehasonlítható adatgyűjtés, és elemzés iskolai gyakorlatának elterjedését is szorgalmazni, ösztönözni. 193
A felmérés eredményeinek pontértéke Itt is hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fizikai állapot mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, amely kiindulópontja a kondicionális képességek fokozatos fejlesztésének, az egyénre szabott képzési rendszer bevezetésének. Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett tesztrendszer, a Hungarofit több mint 15 éves laboratóriumi terheléses vizsgálatokra épül. A tanulók által elért eredményeket egységes standardizált pontrendszer hozzárendelésével lehet összehasonlíthatóvá, és objektívvé tenni. Az általános teherbíró képesség akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. (Ennek a megállapításnak a szemléltetésére valamennyi tanuló egyéni teljesítménylapját is mellékeltük). Elérhető pontszámok: Cooper teszt, illetve 2000 m-es futás:
77 pont
Helyből távolugrás:
21 pont
Hanyattfekvésből felülés:
14 pont
Hason-fekvésből törzsemelés:
14 pont
Fekvőtámaszban karhajlítás:
14 pont
Maximális pontszám:
140 pont
194
Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, Igen gyenge
tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen
0-20.5 pont
gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.
Gyenge 21-40.5 pont
Az egésznapi tevékenységtől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.
Kifogásolható
A rendszeres mindennapi tevékenységtől ugyan már ritkán fárad el, de a
41-60.5 pont
váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése
Közepes 61-80.5 pont
stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban
Jó 81-100.5 pont
alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondícionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.
Kiváló 101-100.5 pont
Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető.
Extra
Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá
121-140 pont
vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. 195
Értékelés A mért mennyiségi mutatókat életkori pontértékelés alapján összesítjük. Szóbeli és írásbeli értékelés formájában történik. A tanulók érdemjegyet nem kapnak rá. Osztályonként és nemenkénti írásbeli összesítő készül. Az őszi adatok a fejlesztés irányát határozzák meg a testnevelők és a tanulók számára. Az év végi eredmények összevetésre készülnek az előző évivel.
196
XI. A MŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA
Az
intézmény működését szabályozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatban
foglaljuk
össze.
A
tanulói
jogok
és
kötelezettségek
gyakorlásának módját, a tanításra kijelölt helyiségek, az azokban elhelyezett berendezések és eszközök használatát, a tanítás rendjét a Házirend szabályozza. Az Intézményi Minőségbiztosítási Program biztosítja az Intézményben folyó nevelő-oktató munka feltételeinek hatékony és eredményes megvalósulását. A pedagógiai program nyilvánossága az iskola fenntartójánál; iskolaigazgatójánál; iskolatitkáriban; tanári szobában (szülők számára hozzáférhető); az iskola honlapján. A Pedagógiai Program érvényessége, felülvizsgálata és módosítások A Pedagógiai Program érvényességi határideje a program visszavonásáig vagy módosításáig tart A Pedagógiai Program értékelését és felülvizsgálatát minden oktatási év végén elvégzi a tantestület, az intézményvezető majd a fenntartó kuratórium. A Pedagógiai Program felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti, de a törvényi előírások miatt is kötelező lehet. A Pedagógiai Program módosítására az oktatási évet követően a következő tanév megkezdése előtt van lehetőség. 197
A Pedagógiai Program a mindenkori módosítást követő tanév megkezdésétől, felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az Egészségnevelési Programról Az intézmény Egészségnevelési Programját az iskolaorvos véleményezi. A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola iskolaorvosa Dr. Soltész Ilona az iskola Pedagógiai Programjának részét képező egészségnevelési programot elolvassa és támogatja.
198
„A tanárok joggal hiszik, hogy odaadó adakozásukhoz az adottság különleges adományával rendelkeznek. Ez űzi- hajtja őket éppen olyan elfojthatatlan energiával, ami másokat egy művészi alkotás megalkotására sarkall. S ennek a gyúrhatóból alakot formáló ösztönnek az a célja, hogy mások életének adjon értelmet és alakot: ezt sugallja az igazi pedagógusnak, hogy semmi másra nem teheti az életét, csak a tanításra.” -Barlett Giammatti-
ZÁRÓ GONDOLAT
A
vázolt iskolakoncepció nem szakít radikálisan a már kialakult szakképzési hagyományokkal.
Meggyőződésünk ugyanis, hogy egy olyan típusú intézménynél, mint az iskola, gyökeres átalakítás nem járható út. Minthogy a koncepció nem ellentétes a mai gyakorlattal, legtöbb eleme ebbe úgy építhető be, hogy már a mai rendszert is javítja. Abszolút intézménybiztosíték ugyan nincs, de azért az itt felrajzolt keretek alkalmasabbnak tűnnek a céljaink megvalósítására, mint a maiak. Ma az iskola valószínűleg kevesebbet tesz a változásért, az új ember és az új társadalom arculatának formálásáért, mint amennyit tehetne. s valószínűleg igaz, hogy az itt vázolt elképzelés is többet kíván e téren, mint ami reálisan egyáltalán várható; mentsége az, hogy irrealitásában is reális, minthogy nem szakít az eddig intézménnyel és hagyománya nem talajtalan. Mint látjuk, ez az iskola sem szakadhat el a társadalom egészétől, a társadalom igényei, kényszerei, meghatározottságai áthatják mindazt, ami az iskolában történik. Ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy valóban hatékonyan és eredményesen ez az iskola is csak akkor működhet, ha az itt követett célokat a társadalom elfogadja, ha a társadalom és az iskola együtt változnak.
199
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
1. A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár 2011. március 19-én tartott nevelőtestületi ülésen véleményezte és elfogadta. Kelt: 2011. március 19. …………………………………………… Wettl Márta diákönkormányzatot segítő tanár
2. A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola iskolaorvosa Dr. Soltész Ilona az iskola Pedagógiai Programjának részét képező egészségnevelési programot elolvasta és támogatja. Kelt: Budapest, 2011. március 23. …………………………………………… Dr. Soltész Ilona iskolaorvos
3. A pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete 2011. máricus 19-én tartott ülésén véleményezte és egy tartózkodás mellett elfogadta. Kelt: Budapest, 2011. március 19. …………………………………………… Göbölös Sándor igazgató
4. A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola módosított Pedagógiai Programját 2011. március 28-án a kuratórium elnöke jóváhagyta és alkalmazását engedélyezte. …………………………………………… Kosik György kuratóriumi elnök
200
