CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat

ITS Konzorcium

Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA „Egyeztetési változat”

BELÜGYMINISZTÉRIUM

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Megalapozó munkarész 2015. május

Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

Csenger Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK

3

Tartalomjegyzék 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ..................................................................................................... 9 1.1

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ............................................................................................................................... 9 1.1.1 A település térségi szerepe .................................................................................................... 9 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése ................................. 14 1.2 TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ............................. 18 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) ............ 18 1.2.2 Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához ..................................................................................................................................... 19 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás ........................ 20 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA .......................................... 22 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT) .............................................................................. 22 1.3.2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve.................................................... 24 1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK- CSENGER TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI............................................................................................ 26 1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK.............................................................................. 26 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai ..................................................................................................................................... 26 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ....................................... 30 1.6 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK .................................................................................. 31 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök ....................................................................... 31 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei ................................ 31 1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA .......................................................................................................... 35 1.7.1 A népesség főbb jellemzői ................................................................................................... 35 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ............................................. 42 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők .................................................................................. 42 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA..................................................................................... 46 1.8.1 Humán közszolgáltatások .................................................................................................... 46 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása ................................................................................................ 52 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA............................................................................................................ 54 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre ............................................................................. 54 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői.................................................................... 55 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések ....................................................................................................................................... 58 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ....................................................... 59 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)............................................................................. 60 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 61 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................. 61 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere .................... 65 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység ................................................................................... 66 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika ...................................................................................................... 67 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás ........................................................................................ 68 1.10.6 Intézményfenntartás ........................................................................................................ 68 1.10.7 Energiagazdálkodás ........................................................................................................ 72 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................ 73 1.12 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ............................................................................. 74 1.12.1 Természeti adottságok .................................................................................................... 74 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet ............................................................................................... 76 1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek ...................................................... 78 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése .......................................................... 79 1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ......................................................................................... 79 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ......................................................................... 79 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái................................................................. 81

ITS Konzorcium


4

1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ............................................................................................ 82 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata ...................................................................................... 82 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata............................................................................................... 85 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter .................................................................................... 86 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése.................................................. 86 1.14.5 Az építmények vizsgálata ................................................................................................ 86 1.14.6 Az épített környezet értékei ............................................................................................. 87 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái .................................................................... 90 1.15 KÖZLEKEDÉS .............................................................................................................................. 91 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok .................................................................................. 91 1.15.2 Közúti közlekedés............................................................................................................ 93 1.15.3 Parkolás........................................................................................................................... 96 1.15.4 Áruszállítás ...................................................................................................................... 96 1.15.5 Közösségi közlekedés ..................................................................................................... 97 1.15.6 Kerékpáros közlekedés ................................................................................................... 99 1.15.7 Gyalogos közlekedés .................................................................................................... 100 1.15.8 Összegzés ..................................................................................................................... 100 1.16 KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG........................................................................ 102 1.16.1 Víziközművek ................................................................................................................ 102 1.16.2 Energia .......................................................................................................................... 105 1.16.3 Elektronikus hírközlés.................................................................................................... 107 1.17 TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM ............................................................................ 107 1.17.1 Talaj ............................................................................................................................... 107 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek ........................................................................................ 107 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme ......................................................................................... 109 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés ................................................................................................... 110 1.17.5 Sugárzás védelem ......................................................................................................... 110 1.17.6 Hulladékkezelés ............................................................................................................ 111 1.17.7 Vizuális környezetterhelés ............................................................................................. 111 1.17.8 Árvízvédelem ................................................................................................................. 111 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ..................................................... 111 1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM ............................................................................................................. 112 1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY ............................................................................................... 112 1.20 VÁROSI KLÍMA ........................................................................................................................... 112 2

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................. 114 2.1 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE ........................................ 114 2.1.1 Társadalom ........................................................................................................................ 114 2.1.2 Humán infrastruktúra és szolgáltatások ............................................................................. 114 2.1.3 Gazdaság ........................................................................................................................... 115 2.1.4 Önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati politikák ....................................................... 116 2.1.5 Táji és természeti adottságok, zöldfelületek ....................................................................... 116 2.1.6 Épített környezet ................................................................................................................ 116 2.1.7 Közlekedés ......................................................................................................................... 117 2.1.8 Közművek, energiahatékonyság ........................................................................................ 117

3

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .............................................................................................. 120 3.1 HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................ 120 3.1.1 A folyamatok értékelése ..................................................................................................... 120 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés ............................................................................................................. 121 3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei 123 3.2 PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ............................................................................................ 124 3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ............................................................ 131 3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása ....................................................................................................................................... 131

ITS Konzorcium


5

3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése ............................................................................................................................... 155 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek .......................................................... 158 4

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 159 1. MELLÉKLET: CSENGER VÁROSBAN MEGVALÓSULT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ...................................... 160

ITS Konzorcium


6

Táblázatjegyzék 1. táblázat: A Csengeri járás települései ...................................................................................... 13 2. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyó bejárók száma Csengerben ............................ 16 3. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyó eljárók száma Csengerben ............................. 17 4. táblázat: Országos Övezeti érintettség vizsgálata Csengerben ............................................... 23 5. táblázat: A megyét érintő országos jelentőségű elemek .......................................................... 24 6. táblázat: A megyét érintő térségi jelentőségű elemek .............................................................. 25 7. táblázat: A 19/2011. (XII. 1.) Önkormányzati Rendelet szerinti országos és megyei övezetek általi érintettség ............................................................................................................................ 25 8. táblázat: A 19/2011. (XII. 1.) Önkormányzati Rendelet szerinti országos és megyei övezetek általi érintettség ............................................................................................................................ 25 9. táblázat: A 147/2011. (XI. 30.) Önkormányzati Határozat szerinti települések sajátos megyei térségek általi érintettsége ........................................................................................................... 26 10. táblázat: Csenger népességének változása (2001, 2013) ..................................................... 35 11. táblázat: Csenger népmozgalmi adatai (2001, 2011) ............................................................. 36 12. táblázat: A népesség korösszetétele 2001-2011 ................................................................... 37 13. táblázat: Csenger lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011), a megfelelő korúak százalékában ......................................... 38 14. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2011) ................................................................. 38 15. táblázat: Segélyezettek ezer lakosra jutó száma (2013) ........................................................ 40 16. táblázat: Lakások komfortossága, felszereltsége (2001, 2011) ............................................. 40 17. táblázat: Civil szervezetek száma (2013) ............................................................................... 44 18. táblázat: Jelentősebb civil szervezetek a városban................................................................ 44 19. táblázat: Oktatási intézmények adatai Csengerben, 2014 ..................................................... 48 20. táblázat: Háziorvosok és házi gyermekorvosok, 2013 ........................................................... 49 21. táblázat: A segélyezés főbb adatai Csengerben .................................................................... 50 22. táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek .................................................................................................................................. 53 23. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként (2012) ..................... 54 24. táblázat: A működő vállalkozások száma fő gazdasági ágazatonként (2012) ....................... 55 25. táblázat: A használt földterület művelési ágak szerint (2010) ................................................ 55 26. táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként (2012) ........ 57 27. táblázat: Legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozások............................................................. 59 28. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása, ezer Ft (2005-2014) .......................... 62 29. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása, ezer Ft (2005-2014) ........................... 62 30. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása, ezer Ft (2005-2014) ...................................... 63 31. táblázat: A közfoglalkoztatás fő adatai (2011-2014)............................................................... 68 32. táblázat: Bérlakások megoszlása komfortfokozat és szobaszám alapján (2015)................... 68 33. táblázat: Önkormányzat által fenntartott intézmények költségei (2010-2014) ........................ 69 34. táblázat: Önkormányzati működtetésű intézmények beavatkozási szükségletei ................... 69 35. táblázat: Hatékonyabb energiafelhasználást támogató projektek .......................................... 72 36. táblázat: A település intézményi ellátottságának bemutatása ................................................ 84 37. táblázat: Régészeti területek Csengerben ............................................................................. 87 38. táblázat: Országosan védett műemlékek Csengerben ........................................................... 88 39. táblázat: A közlekedők volumene és mód szerinti megoszlása (fő/nap) (2001-ben csak foglalkoztatott) .............................................................................................................................. 91 40. táblázat: Csenger egyes intézményeinek kerékpártámaszokkal való ellátottsága ................. 99 41. táblázat: Zajterhelési határértékek ....................................................................................... 110 42. táblázat: Csenger katasztrófavédelmi szempontú értékelése .............................................. 112 43. táblázat: Összefoglalás a vizsgált tényezők kölcsönhatásairól ............................................ 119 ITS Konzorcium


7

44. táblázat: Csenger településrendezési tervének fontosabb módosításai 2010-2015 között .. 124 45. táblázat: Csenger értékei ..................................................................................................... 125 46. Táblázat: Csenger problémái ............................................................................................... 128 47. táblázat: Csenger városrészeinek lehatárolása.................................................................... 131 48. táblázat: Az A zóna funkcióellátottsága................................................................................ 138 49. táblázat: Az A zóna, Belváros SWOT elemzése .................................................................. 138 50. táblázat: A B zóna funkcióellátottsága ................................................................................. 142 51. táblázat: Az B zóna, Északi kertváros SWOT elemzése ...................................................... 142 52. táblázat: A C zóna funkcióellátottsága ................................................................................. 146 53. táblázat: Az C zóna, Nyugati kertváros SWOT elemzése .................................................... 146 54. táblázat: D zóna, Déli kertváros SWOT elemzése ............................................................... 150 55. táblázat: Az Ipari Park adatai ............................................................................................... 151 56. táblázat: „E” zóna, Ipari, kereskedelmi övezet SWOT elemzése ......................................... 152 57. táblázat: E” zóna, Ipari, kereskedelmi övezet SWOT elemzése........................................... 153 58. táblázat: Részletes segélyezési adatok ............................................................................... 160 59. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb, EU-s beruházások (2007-2015) ................. 162

Ábrajegyzék 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és prioritásainak összefüggései ... 19 2. ábra: Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszere ....................................................... 27 3. ábra: Csenger népességszámának változása (2000-2013) ..................................................... 35 4. ábra: Csenger népmozgalmi adata 2000-2013 ........................................................................ 36 5. ábra: A népesség korösszetétele (2001, 2011) ........................................................................ 37 6. ábra: A munkaerő-piaci jellemzők változása 2000 és 2015 között (fő, minden év januárjában) ..................................................................................................................................................... 39 7. ábra: A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (2000-2013) ............................................ 41 8. ábra: A civil szervezetek önkormányzati támogatása (2008-2014) .......................................... 45 9. ábra: A nevelési-oktatási intézményekbe járó tanulók száma Csengerben (2000-2013) ......... 48 10. ábra: A vendégek és a vendégéjszakák száma (2000-2013)................................................. 58 11. ábra A regisztrált és működő vállalkozások száma (2000-2012/2013) .................................. 59 12. ábra: A lakásállomány változása (2000-2013) ....................................................................... 60 13. ábra A lakások megoszlása komfortfokozat és építési év szerint (2011) ............................... 60 14. ábra: Az egy lakosra jutó zöldterület nagysága (m²) .............................................................. 80 15. ábra: Ingázók mód szerinti megoszlása (fő) ........................................................................... 91 16. ábra: A lakossági motorizáció alakulása Csengeren (szgk/ezer fő) ....................................... 95 17. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat hossza (km; 2000-2013)................................... 103 18. ábra: Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása ........ 104 19. ábra: Háztartási gázfogyasztók száma (db) ......................................................................... 105 20. ábra: A lakónépesség megoszlása az egyes városrészekben (%) ...................................... 133 21. ábra: A lakások számának megoszlása városrészenként (%) ............................................. 133 22. ábra: A lakónépesség korcsoportos megoszlása az egyes városrészekben (%) ................. 133 23. ábra: Gazdasági aktivitás az egyes városrészekben (%) ..................................................... 134

Térképjegyzék 1. térkép: Magyarország városhálózata ......................................................................................... 9 2. térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció földrajzi fókuszai .... 10 3. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyi, csomópontjai .......................... 11 ITS Konzorcium


8

4. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rekreációs körzetei és idegenforgalmi tengelyei ...... 11 5. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agglomerálódó térségei ........................................... 12 6. térkép: A Csengeri járás ........................................................................................................... 13 7. térkép: A Csengeri járás elhelyezkedése a megye járási rendszerében .................................. 14 8. térkép: Vidéki térségek Magyarországon, OFTK, 2014............................................................ 18 9. térkép: Csenger az Országos Területrendezési Tervben ......................................................... 22 10. térkép: Csenger a megye Térségi Szerkezeti Tervének programjában ................................. 24 11. térkép: Csenger városrészei/akcióterületei ............................................................................ 28 12. térkép: Szegregátumok kijelölése a 2001-es népszámlálási adatok alapján ......................... 29 13. térkép: Csenger Város Településrendezési Terve Belterületi Szabályozási Terv .................. 32 14. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből .................................................. 74 15. térkép: Csenger és környékének vízrajza .............................................................................. 75 16. térkép: Település és környékének térképe 1806-1869 között ................................................ 77 17. térkép: Csenger település tájhasználati térképe .................................................................... 77 18. térkép: Település és környékének természetvédelmi területei ............................................... 78 19. térkép: Csenger és környéke az I. Katonai Felmérés (1783-85) alapján ............................... 82 20. térkép: Csenger mai településképe ........................................................................................ 82 21. térkép: Csenger környezetének országos jelentőségű főútjai ................................................ 92 22. térkép: Csenger városi közúthálózata .................................................................................... 93 23. térkép: Csenger főbb útjainak forgalmi terhelése ................................................................... 93 24. térkép: Balesetek Csengeren és környékén 2011 és 2013 között, súlyosság szerint ............ 95 25. térkép: Csenger legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyei ........................................... 97 26. térkép: Csengeri vízmű védőterületének felszíni vetülete .................................................... 102 27. térkép: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe .......................................... 108 28. térkép: Csenger értéktérképe ............................................................................................... 127 29. térkép: Csenger problématérképe ........................................................................................ 130 30. térkép: Csenger városrészei ................................................................................................ 132 31. térkép: A zóna, „Belváros” .................................................................................................... 135 32. térkép: B zóna, „Északi kertváros” ....................................................................................... 140 33. térkép: C zóna, „Nyugati kertváros”...................................................................................... 144 34. térkép: „D” zóna, Déli kertváros............................................................................................ 148 35. térkép: „E” zóna, Ipari, kereskedelmi övezet ........................................................................ 151 36. térkép: „F” zóna, Turisztikai és rekreációs övezet ................................................................ 153 37. térkép: Csenger szegregátumai a 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok alapján .......... 155 38. térkép: Csenger 1. számú szegregátuma a 2011. évi népszámlálási adatok alapján .......... 156

ITS Konzorcium


9

1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1

Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban

1.1.1 A település térségi szerepe

Csenger a határon átnyúló agglomerációs térség része

Csenger Magyarország észak-keleti határvidékén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti részén elhelyezkedő kisváros. Területe a határon átnyúló agglomerációs térséghez tartozik, így színtere lehet az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) területi specifikus célként definiált, területi különbségek csökkentésének, térségi felzárkóztatásnak és gazdaságösztönzésnek. 1. térkép: Magyarország városhálózata Csenger

Forrás: OFTK, 2014

A település megyei szerepe

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térszerkezetében a Nyíregyházától, a fő közlekedési útvonalaktól, illetve a határátkelőhelyektől való távolság az egyik legfontosabb, a térszerkezetet és a funkciók térbeli eloszlását alakító tényező. Csenger elhelyezkedése ebből a szempontból ellentmondásos: a megyeszékhely ahhoz elég messze van, hogy érvényesüljön az elszívó ereje így Csenger alkalmas egy viszonylag kiterjedt vonzáskörzet kialakítására és ellátására; az M3 autópályához a legközelebbi csatlakozás 42 km távolságra található – az autópálya relatív közelsége jelentős mértékben javítja a város elérhetőségét;

ITS Konzorcium


10

a város elhelyezkedése periférikus, az országhatár közelségének előnyeit ki tudja használni elsősorban a kereskedelem területén, mivel Szatmárnémeti irányából Csenger az első jelentősebb település. Csenger, a járásközpont

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció meghatározza a megye stratégiai térszerkezetét – lehetővé téve a célok területi fókuszáltságát. A Koncepció három nagyobb csoportba, azokon belül pedig hat alkategóriába sorolja a településéket. Csenger a megye járásközpontjai közé tartozik. 2. térkép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció földrajzi fókuszai

Fejlett centrum: A nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése. Nyíregyháza Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok: A megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése Decentrum Járásközpont Egyéb város Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák: A megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése. Külső perifériák Rurális térségek

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, 2014

Kelet-nyugati ipartengely

A Koncepció három gazdaságfejlesztési növekedési tengelyt jelöl ki. Ezek közül Csenger a keletnyugati ipartengely egyik jelentős iparosodott csomópontja, amelynek határon átnyúló hatásai Szatmárnémeti irányában is érzékelhetők.

ITS Konzorcium


11

3. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növekedési tengelyi, csomópontjai


Szatmár-Beregi kultúrtáj

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy nagy idegenforgalmi magterület azonosítható. A megye turizmusának legkiemelkedőbb desztinációja a Nyírségi turisztikai gyűrű. A második leglátogatottabb terület a szatmári és beregi térség. Csenger az ország észak-keleti határtérségében húzódó Szatmár-Beregi kultúrtájban helyezkedik el. E határ menti perifériális területekről általánosságban elmondható, hogy kiemelt történeti, kulturális és természeti értéket hordoznak magukon. 4. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rekreációs körzetei és idegenforgalmi tengelyei


ITS Konzorcium


Szatmári határ menti agglomerálódó térség

12

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jövőbeli fejlődése szempontjából nagy szerepet játszik egyes határszakaszok agglomerálódása, amely természetes folyamatként indult el az elmúlt időszakban a trianoni határrendezés következtében centrumhiányossá váló területeken. Fontos kiemelni, hogy Csenger a trianoni határrendezéssel vált a térség központjává, a térség természetes központja Szatmárnémeti volt. Csenger esetében Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása, ezáltal főleg Szatmárnémetivel való együttműködése jelenthet kitörést. 5. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agglomerálódó térségei


A városfejlesztés szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, városfejlesztési tapasztalatok cseréje a közösség tagállamaival. Csenger testvérvárosi kapcsolatot ápol 4 román (Negresti Oas, Tasnád, Kovászna, Vetés) és egy német (Hauenstein) testvérvárossal. A település részt vett több határon átnyúló együttműködési programban is. Összességében tehát elmondható, hogy Csenger a megye városhálózatának egy olyan, gazdasági szempontból fontos eleme, amely jelentős iparosodott csomópont és a határon átnyúló hatásai Szatmárnémeti irányában is érzékelhetők. Mindemellett a szolgáltató járásközponti szerepköre, ami említésre méltó. A település mikroregionális szerepe

A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Kormányrendelet 1. melléklete alapján Csenger 2013. január 1-től az azonos nevű járás központja, amely Szabolcs-SzatmárBereg megye egyik legkisebb kiterjedésű, a legalacsonyabb lakónépességű és alacsony népsűrűségű statisztikai körzete (területe 247 km², népessége 13.802 fő, népsűrűsége 56 fő/km2). A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet – a komplex fejlettségi mutató alapján – a Csengeri járást a kedvezményezett járások, a fejlesztendő

ITS Konzorcium


13

járások és a komplex programmal fejlesztendő járások közé sorolta. A járást 1 város, 2 nagyközség és 8 község alkotja. 6. térkép: A Csengeri járás

Forrás: http://www.jaras.info.hu/

1. táblázat: A Csengeri járás települései Település Csenger Csengersima Csengerújfalu Komlódtótfalu Pátyod Porcsalma Szamosangyalos Szamosbecs Szamostatárfalva Tyukod Ura Csengeri járás

jogállás város község község község község nagyközség község község község nagyközség község -

terület (ha) 3 616 2 380 2 561 697 910 3 110 804 671 450 6 218 3 234 24 651

népesség (fő) 4 898 765 814 129 668 2 712 477 376 312 2 029 622 13 802

Forrás: KSH

A tovább élő Csengeri kistérség

Csenger a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás tagja, mely társulás a többcélú kistérségi társulásról szóló 2004. évi CVII. tv. (továbbiakban Tktv.) alapján látta el feladatát 2012. december 31-éig. A Csenger Többcélú Kistérségi Társulás nem szűnt meg, hanem a szabad társulás alkotmányos elve alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban Mötv.) rendelkezései szerint működik tovább, a társulási megállapodás a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően került módosításra. A Társulás feladata egyesíteni a 11 településben rejlő adottságokat, egyesült erővel fejleszteni a térséget. Mikroregionális szinten Csenger feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, ITS Konzorcium


14

közigazgatási feladatok, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi járásközpontként képes megfelelni. 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése

Járási rendszer kialakítása

2013. január 1-től átszerveződött Magyarország közigazgatása. A parlament 2012. június 25-i döntésével elfogadta a 2012. évi CXIII. törvényt a járások kialakításáról. A közigazgatás alapegysége a települési önkormányzat mellett a járás lett. A közigazgatási reform hatására 13 járás jött létre Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén a következő központokkal: Nyíregyháza, Nagykálló, Tiszavasvári, Kemecse, Ibrány, Baktalórántháza, Kisvárda, Záhony, Nyírbátor, Mátészalka, Fehérgyarmat, Csenger, Vásárosnamény. A 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet szerint az Csengeri Járási Hivatal illetékességi területe: Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Komlódtótfalu, Pátyod, Porcsalma, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Tyukod, Ura. 7. térkép: A Csengeri járás elhelyezkedése a megye járási rendszerében

Forrás: TEIR

A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény több mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása. Így megvalósul az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása, a járások kizárólag államigazgatási területi egységet jelentenek. Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézést vették át a településektől a járási hivatalok.

ITS Konzorcium


15

A település járásközponti státuszából adódóan számos városi funkció erősödött meg, amelyek illetékességi területe messze túlmutat a város, több esetben még a járás határain is. Mindazonáltal a város funkcionális várostérségét az Csengeri járás települései jelentik. Közigazgatási funkciók

A településen az alábbi közigazgatási intézmények, hivatalok, rendészeti szervek működnek, melyek illetékessége túlmutat a város határain: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatal (illetékességi területe: Csengeri járás települései) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Csengeri Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége (illetékességi terület: Csengeri járás települései) A Mátészalkai Rendőrkapitányság Csengeri Rendőrőrse (illetékességi területe: Csengeri járás települései) Csengeri „Szent Flórián” Tűzoltó és Vízimentő Egyesület (illetékességi területe: Csengeri járás települései)

Egészségügyi és szociális funkciók

A város határain túlnyúló, az egészségügyi és szociális ellátáshoz kapcsolódó funkciói az alábbi intézményekhez kapcsolódnak: Népjóléti Szociális és Alapszolgáltatási Központ (illetékességi területe: Csenger város és az orvosi körzetekhez tartozó települések, továbbá az önkormányzati és a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásai szerinti települési önkormányzatok közigazgatási területe) Csengeri Alapszintű Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ (illetékességi területe: Csengeri járás települései) Csenger Mentőállomás (illetékességi területe: Csengeri járás települései) Csenger Kistérségi Szociális és Szolgáltató Központ (illetékességi területe: Csengeri járás települései) Méliusz Református Idősek otthona (illetékességi területe: nem releváns) Orvosi Ügyelet Csenger (illetékességi területe: Csengeri járás települései) Családsegítő Szolgálat (illetékességi területe: Csenger, Szamostatárfalva, Szamosbecs, Csengersima, Komlódtótfalu, Csengerújfalu, Ura, Szamosangyalos, Tyukod)

Nevelési-oktatási funkciók

A település határain túlmutató jelentőségű szerepkörei a fentiek túl az oktatáshoz és neveléshez kapcsolódnak az alábbi intézmények által: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Csengeri Tankerület: Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat (illetékességi terület: Csengeri járás települései) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerület: Csengeri Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (illetékességi terület: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) A városban található, szabadidő eltöltését, rekreációt segítő intézmények (Feszített víztükrű kültéri medence, Rendezvényközpont, „Petőfi Sándor” Könyvtári Közművelődési és Intézményfenntartó Központ) jelentősége és látogatottsága is túlmutat a város határain. Az ITS készítéséhez közzétett útmutatók nem adnak egyértelmű módszertani iránymutatást a városok vonzáskörzeteinek lehatárolásához, célszerű egyéni és rugalmas megoldásokat

ITS Konzorcium


16

alkalmazni. Csenger esetében a térségi kapcsolatrendszer az alábbi mutatók segítségével rajzolható meg: oktatási vonzáskörzet: óvodába és iskolába bejáró gyermekek száma; munkaerő-piaci vonzáskörzet: ingázási adatok. Oktatási vonzáskörzet

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Csengeri Tankerülete és Nyíregyházi Tankerülete által megadott adatok alapján rekonstruálható a város oktatási vonzáskörzete. A 2013-as adatok figyelembevételével a Csengerben tanuló általános iskolai diákok (600 fő) közül 216 nem helyi lakos, míg a 401 középiskolai és szakiskolai diák 15,7%-a kollégista, 49,1%-a pedig bejáró. Az alábbi 2. számú táblázat bemutatja, hogy mely településekről jár be a legtöbb diák Csenger oktatási intézményeibe. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján az óvodába és iskolába naponta Csengerbe járók száma 443 fő. 9 településről 20-nál több fő ingázik a csengeri nevelési és oktatási intézményekbe, további 20 település esetében az érintett gyermekek száma 1-13 fő. Ezen települések többsége közel, 5-15 km-es távolságban található, egy-két város található ennél távolabb (pl. Nyíregyháza, Fehérgyarmat). Legnagyobb arányban Csengerújfaluról (15,8%) és Porcsalmáról (13,3%) járnak át az óvodás és iskolás gyermekek. Ezzel szemben mindössze 107 csengeri gyermek látogatja más település intézményét napi szinten, jelentős részük középiskolás vagy eljáró szülők gyermeke (ld. 3. táblázat). A fő céltelepülések: Mátészalka (44,8%), Debrecen (14,9%), Nyíregyháza (13%) és Románia határ menti települései, jellemzően Szatmárnémeti (11,2%).

Munkaerő-piaci vonzáskörzet

A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a Csengerbe munkavállalási céllal ingázók száma 549 fő (ld. 2. táblázat), ami a helyben foglalkoztatottak (2.071 fő) 26,5%-a. 7 településről 42-nél több fő érkezik, további 13 településről pedig 3-27 fő jár dolgozni a városba. A város munkaerő-piaci kapacitását mutatja, hogy az 549 bejáróval szemben mindössze 160 más településre eljáró foglalkoztatott van, elsősorban Csengersimára (19,3%), valamint Románia határ menti településeibe (18,7%; jellemzően Szatmárnémetibe) és Mátészalkára (16,8%). A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak száma 2011-ben 1.468 fő volt. 2. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyó bejárók száma Csengerben Otthonát napi gyakorisággal elhagyó

település

Otthonát napi gyakorisággal elhagyó munkába járó

Otthonát napi gyakorisággal elhagyó iskolába, óvodába, járó

Bököny

3

3

Császló

4

4

Csegöld

9

5

4

Csengersima

74

61

13

Csengerújfalu

136

66

70

Fábiánháza

3

Fehérgyarmat

16

Gacsály

3

3

Géberjén

3

3

Győrtelek

3

3

Jánkmajtis

12

Kispalád

7

3 13

5

3

7 7

ITS Konzorcium


Kocsord

10

4

6

Komlódtótfalu

33

8

25

Mátészalka

13

12

1

Méhtelek

3

3

Mérk

4

4

Nagyecsed

7

7

Nagyszekeres

3

3

Nyírbátor

4

4

Nyíregyháza

5

4

1

Ököritófülpös

20

8

12

Pátyod

77

57

20

Porcsalma

128

69

59

Szamosangyalos

69

27

42

Szamosbecs

81

42

39

Szamossályi

8

7

1

Szamostatárfalva

61

19

42

Tunyogmatolcs

3

Tyukod

85

62

23

Ura

105

73

32

Végösszeg

992

549

443

17

3

Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás

3. táblázat: Otthonát napi gyakorisággal elhagyó eljárók száma Csengerben Otthonát napi gyakorisággal elhagyó

Település

Otthonát napi gyakorisággal elhagyó munkába járó

Otthonát napi gyakorisággal elhagyó iskolába, óvodába, járó

Csengersima

32

31

1

Csengerújfalu

4

4

Debrecen

16

Fehérgyarmat

13

7

Győrtelek

6

6

Komlódtótfalu

3

3

KÜLFÖLD

42

30

12

Mátészalka

75

27

48

Nagyecsed

3

3

Nyíregyháza

18

4

14

Pátyod

12

8

4

Porcsalma

9

9

Szamosangyalos

3

16 6

3

ITS Konzorcium


Szamosbecs

4

3

Tyukod

3

3

ISMERETLEN

24

22

2

Végösszeg

267

160

107

18

1


1.2

Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata

1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót 2014. január 3-án fogadták el Nemzeti Fejlesztés 2030 címmel. Ez a dokumentum alapvetően nem tartalmaz „megye-specifikus” megállapításokat. A fenti szakpolitikai keretekbe illeszkedően a dokumentum kijelöl vidéki térségeket. A vidéki térségek lehatárolására több módszertan létezik, az általánosan használt OECD lehatárolás szerint a 120 fő/km2 népsűrűség alatti térségeket tekintjük vidéki térségnek. A tervezésistatisztikai szerepen túl ennek jelentősége az uniós vidékfejlesztési támogatások célterületeinek kijelölésében van. A Csengeri járás is a vidékies térségek kategóriájába tartozik. 8. térkép: Vidéki térségek Magyarországon, OFTK, 2014

Csengeri járás

Forrás: OFTK

Az OFTK ennek kapcsán megfogalmazta vidékpolitikai jövőképét: Gazdasági funkciójukban megerősödött, a működő és fejlődő helyi gazdaságra, benne az európai többfunkciós, ökoszociális funkciókat (tájfenntartás, természeti erőforrások és biodiverzitás megőrzése, népességmegtartás és foglalkoztatás) teljesítő, jó minőségű, egészséges élelmiszereket előállító ITS Konzorcium


19

mezőgazdaságra és azzal szoros kapcsolatban lévő élelmiszer-feldolgozásra épülő, közösségeiben megújult, a helyben lakóknak perspektívát nyújtó, minőségi életfeltételeket biztosító vidéki települések és térségek. 1.2.2 Kapcsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területfejlesztési Koncepciója az alábbi célokat fogalmazta meg a helyzetértékelésre alapozva: Átfogó célok: 1. Az aktív megye - Értékteremtő foglalkoztatás és az aktivitás növelése 2. A szolidáris megye - A mélyszegénység felszámolása és a leszakadó térségek felzárkóztatása 3. A vonzó megye - Vonzó természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági környezet megteremtése Stratégiai célok: 1. Versenyképes élelmiszergazdaság - az agrárgazdaság erősítése fókuszált módon 2. Zöld megye - Zöldgazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás 3. Proaktív megye - A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása 4. Képzett megye - rugalmas szakképzési, felsőoktatás és innovációs környezet kialakítása 5. Fejlett centrum - a nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztés 6. Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok- a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése 7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák - a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése A város adottságainál fogva elsősorban a 2. és 3. átfogó célok, valamint 6. és 7. stratégiai célok teljesüléséhez tud hozzájárulni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2014-2020-as időszakra vonatkozó Operatív Programja a fentiekre alapozva meghatározta a fejlesztési prioritásokat, melyet az alábbi ábra mutat be. Csenger vonatkozásában a 7., 9. és 10. prioritások bírnak jelentőséggel, amelyek vonatkozásában nevesítésre is került a programban. 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és prioritásainak összefüggései

ITS Konzorcium


20

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Operatív Program

1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás 1.2.3.1

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakképzési koncepció

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2013-ban készült el a megye szakképzési koncepciója azzal a céllal, hogy olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket határozzon meg, melyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakképzési koncepcióban megfogalmazott stratégiai és speciális célok és néhány releváns, hozzájuk rendelt feladat: 1. A szakképzés eredményességének növelése Elsősorban a megyei, azon túl a hazai munkaerőpiac igényeinek kielégítésére alkalmas szakképzési struktúra kialakítása, a képzési kínálat racionalizálása mind az iskolarendszerű szakképzés, mind a felnőttképzés területén A gazdaság részéről érkező jelzések figyelembevétele a szakmai és a gyakorlati képzés tartalmának kidolgozásakor A pályaorientáció hatékonyabbá tétele, a pályakövetés rendszerének megerősítése A tanulószerződések és a gyakorlati képzőhelyek számának további növelése, ezáltal a duális képzési forma minél szélesebb körben történő bevezetése ITS Konzorcium


21

A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás támogatása A gyakorlati oktatók folyamatos képzése 2. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése Elsősorban a megyei, azon túl a hazai gazdasági igényekhez igazított képzési kínálat kialakítása Együttműködés a megyében szakképzést végző intézményekkel és azok fenntartóival 3. Finanszírozhatóság biztosítása A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások minél nagyobb arányú felhasználása A szakképzéshez kapcsolódó egyéb hazai és EU-s források feltárása és kiaknázása A képzési kínálat koncentrációja, a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb, gazdaságosabb kihasználása, a források felhasználásának optimalizálása 4. A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában Elsősorban a megyei gazdálkodó szervezetek szakképző iskolát végzettek iránti igényének, velük szemben támasztott elvárásainak feltérképezése A munkaerő-piaci meghatározása

elvárások

érvényesülését

tartalmazó

fejlesztési

irányvonalak

5. Az esélyegyenlősség biztosítása A horizontális elvek érvényesítése A koncepció megfogalmazza továbbá, hogy a megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges a képzések átalakítása, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképesítések tekintetében, valamint a hiányszakmákra fókuszálás új képzések kialakításával. A Csengeri Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium szakközépiskolai (pl. vámjövedéki és termékdíj ügyintéző) és szakiskolai (pl. cipőkészítő) képzési rendszere a helyi gazdasági igényeket figyelembe véve lett kialakítva, ezáltal illeszkedik a megyei szakképzési koncepcióban foglaltakhoz. 1.2.3.2

Magyarország S3 háttérdokumentum

Stratégia

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei

A helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményeként az alábbi jövőképet fogalmazta meg: „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elindul a növekedés és a felzárkózás útján, építve a térség kedvező belső és geopolitikai adottságaira, a megye innovációs rendszerének és kutatás fejlesztési tevékenységének dinamizálásával.” A dokumentumban megfogalmazott átfogó cél: A megye innovációs rendszerének erősítésén keresztül a megye tudásbázisának, innovációs tevékenységének növelése, melynek célja a kiemelt stratégiai ágazatok nemzetközi versenyképességének javítása és a társadalmi jólét növelése. A célok elérését segítő fejlesztési területek az alábbiak: F1. A megye innovációs tevékenységének fejlesztése ITS Konzorcium


22

F1.1. A megyei kutatás - fejlesztési infrastruktúra fejlesztése, bővítése F1.2. Az innovációs tevékenységhez szükséges humánerőforrás fejlesztése F1.3. A vállalatok innovációs tevékenységének támogatása F1.4. Az innovációt támogató intézményrendszer fejlesztése F2. Az innovációs szeplők közötti együttműködések ösztönzése F2.1. Kutatóhelyek és vállalatok közötti együttműködések erősítése, a technológia transzfer erősítése F2.2. Klaszterfejlesztés, innovációs klaszterek létrehozása F2.3. Hazai és nemzetközi együttműködések támogatása Ágazati fejlesztési terület: F3. A zöldség- és gyümölcstermesztésre épülő élelmiszeripari vertikum innovációs teljesítményének és versenyképességének fejlesztése F3.1. Élelmiszeripari innovációs intézmények tevékenységének fejlesztése P.3.2. A technológia transzfer segítése az élelmiszeripari innovációk piacosításában P.3.3. A megújuló energiák hasznosítása a mezőgazdasági termelésben Csenger adottságai a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén illeszkednek a stratégia céljaihoz. A városban működő vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenysége elenyésző mértékű, ezért a település fejlesztési lehetőségei és az S3 stratégia megyei háttérdokumentumában megfogalmazott célok között gyenge kapcsolat mutatható ki.

1.3

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT)

Az OTrT célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. 9. térkép: Csenger az Országos Területrendezési Tervben

ITS Konzorcium


Forrás: OTRT

A törvény Csengert érintő elhatározásai a következők: Országos területfelhasználási kategóriák közül a települést az alábbiak érintik: mezőgazdasági térség (a település nyugati része), vegyes területfelhasználású térség (a település keleti részén), vízgazdálkodási térség (a település keleti részén), települési térség. A települést érintő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok: Főút (49.sz.), Gyorsforgalmi út (M49), Országos kerékpárút-törzshálóza, Elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal. Az országos övezeti érintettséget az alábbi táblázat foglalja össze. 4. táblázat: Országos Övezeti érintettség vizsgálata Csengerben Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Övezetek megnevezése Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete

Település érintettsége Érinti Nem érinti Nem érinti Érinti Nem érinti Nem érinti

7. 8.

Országos vízminőség-védelmi terület övezete Nagyvízi meder területének övezete, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

Érinti Érinti

9.

Forrás: OTRT

ITS Konzorcium

Nem érinti

23


24

1.3.2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának Közgyűlése 2011. évben hagyta jóvá Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hatályos területrendezési tervét, amelynek Csengert érintő elhatározásait az alábbiakban foglaljuk össze. 10. térkép: Csenger a megye Térségi Szerkezeti Tervének programjában

Forrás: SZSZBMTT

A gyorsforgalmi és főúthálózati elemek nyomvonalát vizsgálva elmondhatjuk, hogy a megyében kijelölt, tervezett gyorsforgalmi utak egyike Csengert is érinti: és az M49 gyorsforgalmi út (M3 Kántorjánosi térsége – Csenger térsége – (Románia)). A Terv megemlíti a településközi összekötő utakat is, melyek létesítésével új magyar-román helyi jelentőségű közúti kapcsolat jön létre. Ezek között vannak a Csenger – Csengerbagos, és a Csenger – Óvári közötti összekötő utak is. Említésre kerül a Szatmárnémeti-Csenger vasúti kapcsolat újbóli biztosítása is. A vasúti pálya meghosszabbítása esetén a román oldalon kell a nyomvonalat biztosítani, mivel az korábban elbontásra került. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Hosszú Távú fejlesztési Terve alapján Csengerben, 2015. évben a következő fejlesztés valósul meg: Csenger 120/20 kV-os transzformátorállomás hálózatra csatlakoztatása a Mátészalka-Fehérgyarmat 120 kV-os távvezeték felhasításával, kb. 17km kétrendszerű távvezeték létesítésével. A fejlesztési javaslatok között említésre kerül a Csenger-Mátészalka vasútvonal fejlesztése is, amelynek értelmében el kellene végezni a hiányzó szakaszok felújítását és az alépítményi hiányosságok felszámolását. A kistérség települései elérhetőségének javítása érdekében Csenger vasútállomáson egy intermodális személyszállítási központot célszerű kialakítani. A rendezési terv 2. számú melléklete rendelkezik az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendje szempontjából meghatározó településekről, amelyben a tervezett fejlesztések között Csenger is megjelenik: 5. táblázat: A megyét érintő országos jelentőségű elemek Fejlesztéssel érintett terület Gyorsforgalmi út

Tervezett fejlesztés leírása Kántorjánosi térsége (M3) – Csenger térsége – (Románia)

ITS Konzorcium


Gyorsforgalmi és főúthálózaton lévő határátkelő és határátlépési pont Elsőrendű árvízvédelmi fővonal

25

Románia felé Csenger térsége (M49) 07.14. számú Csenger-olcsvai

Forrás: SZSZBMTT

6. táblázat: A megyét érintő térségi jelentőségű elemek Fejlesztéssel érintett terület Térségi határátkelő és határátlépési pont Vasúti mellékvonal Térségi kerékpárúthálózat eleme Az átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat Térségi szénhidrogén szállító-vezeték

Tervezett fejlesztés leírása Románia felé Csenger térsége (vasútvonalon) Mátészalka-Kocsord-Csenger Olcsva-Tunyogmatolcs-Csenger-(Románia) Csenger – Mátészalka-Fehérgyarmat 120 kV-os távvezeték felhasítási pontja (Tiszaújváros) – Nyíregyháza – Csenger

Forrás: SZSZBMTT

A település közigazgatási határát érintő, megyei rendezési tervben meghatározott övezetek az alábbiak. 7. táblázat: A 19/2011. (XII. 1.) Önkormányzati Rendelet szerinti országos és megyei övezetek általi érintettség Övezetek megnevezése Térségi Szerkezeti Terv szerinti erdőgazdálkodási térség Térségi Szerkezeti Terv szerinti mezőgazdasági térség Térségi Szerkezeti Terv szerinti vegyes területfelhasználású térség Térségi Szerkezeti Terv szerinti települési térség Térségi Szerkezeti Terv szerinti vízgazdálkodási térség Térségi Szerkezeti Terv szerinti építmények által igénybevett térség

Övezeti érintettség Nem érinti Érinti Érinti Érinti Érinti Érinti

Forrás: SZSZBMTT

8. táblázat: A 19/2011. (XII. 1.) Önkormányzati Rendelet szerinti országos és megyei övezetek általi érintettség Övezetek megnevezése Országos ökológiai hálózat – magterület övezete Országos ökológiai hálózat – puffer-terület Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület Történeti települési terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Együtt tervezhető térségek övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete Nagyvízi meder övezete Földtani veszélyforrás területe által érintett települések övezete Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete

ITS Konzorcium

Övezeti érintettség Nem érinti Nem érinti Érinti Nem érinti Érinti Nem érinti Nem érinti Nem érinti Érinti Nem érinti Nem érinti Nem érinti Nem érinti Nem érinti Érinti Érinti Nem érinti Nem érinti


Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete Honvédelmi terület övezete

26

Érinti Nem érinti

Forrás: SZSZBMTT

9. táblázat: A 147/2011. (XI. 30.) Önkormányzati Határozat szerinti települések sajátos megyei térségek általi érintettsége Sajátos megyei térség Gazdaságfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai Turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai Érzékeny települési térségek NATURA 2000 természetmegőrzési területek NATURA 2000 madárvédelmi területek Magas természeti értékű területek Komplex tájgazdálkodás térségei Nitrátérzékeny területek Térségi jelentőségű szántóföldi árutermelő mezőgazdaság területe Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett település Szélerőmű telepítés szempontjából vizsgálat alá vonható terület

Település érintettsége Érinti Érinti Nem érinti Nem érinti Nem érinti Nem érinti Nem érinti Érinti Nem érinti Érinti Érinti

Forrás: SZSZBMTT

1.4

A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek- Csenger település fejlesztését befolyásoló megállapításai

Csenger város közigazgatásilag a következő településekkel határos: Csengerújfalu, Ura, Tyukod, Pátyod, Szamosangyalos, Szamosbecs, Komlódtótfalu, déli oldalról pedig az országhatár. Nevezett települések szerkezeti terveit megvizsgálva megállapítható, hogy általános mezőgazdasági területekkel kapcsolódnak Csenger városához.

1.5

Hatályos településfejlesztési döntések

1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai

A településfejlesztési koncepció megállapításai

Csenger város településfejlesztési koncepcióját 2003 májusában készítette el a STÚDIÓ Északmagyarországi Tervező Kft., amelyet Csenger Város képviselő-testülete a 114/2006. (VII.19) számú határozatával hagyott jóvá. A fejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép a következő: „Csenger kistérségbeli gazdasági, logisztikai, kereskedelmi, oktatási-kulturális, egészségügyi ellátásbeli és idegenforgalmi szerepkörének erősödése kézenfekvő, méghozzá a megye keleti részére, sőt némely tekintetben az országhatáron túlra is kisugárzóan, és mindez úgy valósulhat meg, hogy vele együtt a lakosság életminősége is folyamatosan javuljon.” Mindezek eléréséhez a következő fejlesztési célokat fogalmazza meg: Központi szerepkör erősítése: Ki kell használni a város geopolitikai helyzetéből és közlekedés-földrajzi adottságaiból a közeljövőben adódó új lehetőségeket (logisztikai

ITS Konzorcium


27

bázis). Törekedni kell a kistérségi funkciók ellátáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztésre. Turisztikai potenciál kiaknázása: Fejleszteni szükséges az idegenforgalom szempontjából jelentős területeket (strand, védett építészeti és kulturális értékek). Gazdasági, kereskedelmi szerepkör erősítése: A kereskedelem új formáinak kiszolgálása, pl. a nagy elosztóhálózatok kelet felé való terjeszkedésének segítése. Pénzügyi szolgáltatások összekapcsolása a kereskedelem új formáival. Minőségi lakókörnyezet és élettér fejlesztése: A lakosság életkörülményeinek további javítása szükséges. Mivel 2003 óta a település jelentős fejlődésen ment keresztül, a koncepció felülvizsgálata időszerűvé vált. Jelen tervezési folyamat eredményeként elkészül Csenger város új Településfejlesztési Koncepciója is. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai

Csenger város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját 2010 januárjában készítette el az Axis Építőipari Vállalkozó, Tervező és Szolgáltató Kft., amelyet Csenger Város képviselő-testülete a 1/2010 (I.14.) számú határozatával hagyott jóvá. A stratégia célrendszerét az alábbi ábra szemlélteti: 2. ábra: Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszere

Forrás: Csenger Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2010)

ITS Konzorcium


28

Csenger város Integrált Városfejlesztési Stratégiája az alábbi fejlesztési akcióterületeket jelölte ki a 2009-2017 közötti időintervallumban: Városközpont, funkcióbővítő integrált fejlesztési akcióterület („A” zónán belül meghatározott beavatkozási területekre vonatkozóan, több lépcsőben megvalósítva) Szociális városrehabilitációs akcióterület („B” és „C” zónákban, meghatározott beavatkozási területekre vonatkozóan) Annak tudatában, hogy minden szükségesnek látszó fejlesztés megvalósítására a jelenleg rendelkezésre álló források nem elegendőek, kirajzolódnak olyan további területek, amelyek fejlesztése vagy magántőkéből, vagy a fenti időszakon kívül más pályázati forrásból valósul, valósulhat meg. Két kiemelt terület került így azonosításra, melyek a következők: Ipari és kereskedelmi fejlesztési akcióterület („E” zóna, és „A” zóna bevezető szakaszára vonatkozóan) Turisztikai és rekreációs akcióterület („F” zónára vonatkozóan) 11. térkép: Csenger városrészei/akcióterületei


Az akcióterületek által érintett terület majdhogynem megegyezik az egyes városrészekkel. Eltérés csak a szociális városrehabilitációs akcióterület esetében van, amely a C zónát és a B zóna nyugati részét fedi le. Ennek megfelelően a városrészi célok egyeznek az akcióterületi fejlesztési törekvésekkel.

ITS Konzorcium


A tervezett fejlesztések megvalósulásának értékelése

29

Az elmúlt időszakban az „A” zóna funkcióbővítő fejlesztésére volt mód. Csenger Város Önkormányzata 2013-ban nyújtott be pályázatot az Észak-alföldi Regionális Operatív Program vonatkozó kiírására, amely pozitív elbírálásban részesült. Az IVS-ben és az akcióterületi tervben megfogalmazott célok elérése érdekében az alábbi fejlesztési elemek valósultak meg: Feszített víztükrű kültéri medence és kiszolgáló épületének fejlesztése Családsegítő Szolgálat épület felújítása Szent István tér környezetrendezése Járda felújítás Ady Endre, Rákóczi utcákon, Hősök és Szent István tereken Rendezvényközpont kialakítása COOP ABC felújítása A projekttel párhuzamosan, illetve annak hatásaként a magánszféra, illetve közszféra által megvalósított, magvalósítandó beruházások a következők: Magánszféra: Szatmárvidék-COOP Zrt.: Kiskereskedelmi egység külső felújítása, energetikai korszerűsítés (folyamatban van) Szamos Kft.: Energetikai korszerűsítés, homlokzat felújítás, belső udvar parkosítása (elmaradt) East-Gate Bt.: Pénzügyi tanácsadó irodaház építése (elmaradt) Közszféra (Csenger Város Önkormányzata): Megmaradás Temploma (Nagygéc) (folyamatban van) Belterületi vízrendezés I. ütem (megvalósult) Idősek Otthona létesítése (tervezés alatt) Általános iskola és Sportcsarnok felújítása (tervezés alatt) Polgármesteri hivatal energia korszerűsítése (tervezés alatt) Szennyvíz csatlakozó vezetékek utólagos kiépítése (tervezés alatt) Összességében elmondható, hogy a fent hivatkozott, megvalósult fejlesztések hozzájárultak az IVS-ben megfogalmazott célok eléréséhez.

Az Antiszegregációs terv megállapításai

A jelenleg hatályos IVS készítésekor a 2001-es népszámlálás adatai alapján három szegregátum, illetve négy szegregációval veszélyeztetett terület került kijelölésre, melyekre vonatkozóan antiszegregációs terv készült. 12. térkép: Szegregátumok kijelölése a 2001-es népszámlálási adatok alapján

ITS Konzorcium


30


Az anti-szegregációs terv általános célkitűzése a szegregált körülmények között élők életkörülményeinek, életminőségének javítása, illetve a szegregáció folyamatának megállítása. Az önkormányzat céljainak elérése érdekében a szegregált körülmények között élők lakhatási feltételeinek, az itt élők jövedelmi viszonyainak javítását – ehhez szorosan kapcsolódva a megfelelő képesítés megszerzését, mint jövedelemszerzést elősegítő tényezőt – kívánja megvalósítani. Az életminőség javítása terén az egészségi állapot javítására, a helyes életmód kialakítására törekszik. A célok elérésének eszközei különböző programok, szolgáltatások biztosítása, valamint infrastrukturális fejlesztések. 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

A településrendezési szerződések (továbbiakban: szerződés) jogi hátterét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény adja. Ennek értelmében a szerződés a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmény. A 30/A. § értelmében a települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval. Utóbbi átvállalhat olyan beruházási elemeket, amelyek kivitelezése egyébként az önkormányzatot terhelné. Ellentételezésként az önkormányzat a szükséges településrendezési módosításokat végrehajtja. Csenger Város Önkormányzata egyelőre nem alkalmazta a településrendezési szerződés eszközét, de településfejlesztési céljainak megvalósítása során mérlegeli ennek lehetőségét.

ITS Konzorcium


1.6

31

Településrendezési Tervi előzmények

1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök

2006-ban jogszabályi követelmények miatt került sor a településrendezési terv elfogadására, melyet 2013-ban lakossági észrevételek, igények valamint önkormányzati érdekek miatt a képviselő-testület módosított. A településrendezési eszközök és fejlesztési dokumentumok összhangban vannak, a Rendezési Terv a módosításokkal egységes szerkezetbe van foglalva. Nincs folyamatban módosítás és jelenleg nem is tervezik a településrendezési eszközök módosítását. Csenger Város településrendezési terve: Településszerkezeti Terv és leírása egységes szerkezetben a módosításokkal – Elfogadva a 215/2013. (XII.30.) Kt. számú határozattal Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat: 16/2006.(VIII.1) önkormányzati rendelet a 15/2013.(XII.30) önkormányzati rendelet szerinti módosításokkal egységes szerkezetben A Helyi Építési Szabályzat és a mellékleteként hozzá tartozó szabályozási terv a település területére vonatkozóan az alábbi területeket különíti el: Beépítésre szánt területek: lakóterület (kertvárosias lakóterület) vegyes terület (településközpont vegyes terület) gazdasági terület (kereskedelmi-szolgáltató és egyéb ipari gazdasági terület) különleges terület (idegenforgalmi és kirándulóközpont területe, különleges közműterületek, temető területek, hulladékkezelők területei, különleges közlekedési terület, honvédségi terület, logisztikai központ és vásártér, különleges mezőgazdasági üzemi terület, megújuló energiaforrások területe) Beépítésre nem szánt területek: közlekedési és közműterületek (kötöttpályás közlekedési területek és közutak) zöldterületek (közparkok) erdőterületek (védő/védett erdő és gazdasági erdő területek) mezőgazdasági területek (általános mezőgazdasági és korlátozott használatú mezőgazdasági területek) vízgazdálkodási területek természetközeli területek 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei 1.6.2.1

A hatályos településszerkezeti terv megállapításai

A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 10. §. szerint: „(1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a

ITS Konzorcium


32

település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett.” Ennek megfelelően készült a város Településszerkezeti terve, továbbá figyelembe vették a szakhatósági állásfoglalásokat, a jóváhagyott településfejlesztési koncepciót illetve a magasabb szintű tervek alapvetéseit. 13. térkép: Csenger Város Településrendezési Terve Belterületi Szabályozási Terv

Forrás: Csenger Város Településrendezési Terve

A Szerkezeti és Szabályozási tervben tett megállapítások a koncepció alapelvei szerint készültek, melyek rendezési feladatokra vonatkozóan az alábbiak. A lakóterületek alakításának alapelvei: Új lakótelkek kialakítása, új lakóterületek kijelölése az építkezni vágyók és ehhez megfelelő anyagi forrással rendelkezők számára. ITS Konzorcium


33

A további lakóterület fejlesztéseket a belső tartalékok föltárásával, a városiasabb beépítések elérésének céljával irányozunk elő, főként a városközponttól északra fekvő nagyméretű tömbök föltárásával. A városközpont szűk, intézményi magját a szűkebb városközpontot olyan területekkel és tömbökkel kell kiegészíteni, ahol a városiasodási központ funkciókat erősíteni, bővíteni lehetséges és kívánatos. A városközpont területén a városiasodási folyamatok elősegítése érdekében a beépítések sűrűsödésével számolnak, és összefüggő teresedésekkel gazdagított belső tömbfeltárást irányoztak elő. Központrendszer, intézményellátás fejlesztésének alapelvei: A település oktatási intézményhálózatának jelenlegi magas kihasználtsága mellett - a kistérség demográfiai tendenciáit figyelembe véve - sem szükséges jelentős mennyiségi fejlesztése. A város közművelődési ellátottsága megfelelő. Az esetleges fejlesztéseknél elsősorban a turizmus által támasztott igényeket kell figyelembe venni. Az egészségügyi ellátás a város és térsége jelenlegi igényeit képes kiszolgálni, de középtávon fel kell készülni komolyabb fejlesztési igények jelentkezésére. A gazdasági területek alakításának alapelvei: A meglévő Ipari Park területének bővítése, infrastrukturális ellátottságának növelése, figyelembe véve, hogy a befektetők a „betelepülésre kész” állapotot preferálják. Meg kell teremteni a gazdaság igényéhez rugalmasan igazodó képzés, átképzés szervezeti, intézményi vagy szervezési kereteit. Vonzóvá kell tenni a települést az üzleti szolgáltatásokat biztosító pénzintézetek, cégek részére. Közlekedés fejlesztés alapelvei, követelményei: Elkerülő utak kiépítése, 49. számú főúttal, majd később a gyorsforgalmi úttal, melyek alakítják a megfelelő kapcsolatot és föltárják, körülveszik az Ipari Parkot. Újabb forgalmi kapcsolatok létesítése a települést elkerülő utak és a főközlekedési utak között a város megközelíthetőségének javítása és a területfejlesztések megvalósíthatóságának érdekében (belső úthálózat és gyűjtőúthálózat kiépítése). A városközpont tehermentesítése a gépjárműforgalom alól és pihenő-sétáló zóna kialakítása a meglévők folytatásával, kiegészítő városi térszövet kialakításával. A megfelelő belső hálózati rendszer fokozatos kiépítése a veszélyes csomópontok átépítésével, korszerűsítésével (vasúti átjáró, új forgalmi hierarchia által megfogalmazott követelmények). Újabb parkolók kialakítása a városközpontban. Forgalomcsillapított övezetek kialakítása lakóterületeken. Tömegközlekedés feltételeinek javítása (új autóbusz pályaudvar). Környezetbarát közlekedés feltételeinek megteremtése (kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételei - hálózat, tárolók). Zöldfelület fejlesztés alapelvei, követelményei alapján biztosítani szükséges:

ITS Konzorcium


34

a csengeri táj állandó vízfolyásának (Szamos) élőhelyeit, hogy azok ökológiai folyosóként működve segítsék a települési zöldfelületi rendszer kialakulását, a mezőgazdasági és erdőművelésű területeket, hogy nagy kiterjedésű, összefüggő földterületekként kísérjék a települést, s térben összefüggjenek, az utcai zöldsávok rendezését fasorok tervszerű fejlesztésével, a meglévő és rendezett területi adottságokon közparkok, közkertek létesítését zöldfelületek tervszerű fejlesztésével, jelentős zöldterülettel rendelkező különleges területeken a meglévő természeti értékek védelmét és továbbfejlesztését, lakótelkek zöldfelületeinek fejlesztését min. 40 %-os lombtömeg fedettség biztosításával, a gazdasági területek zöldfelület fejlesztését a település út- és térrendszerének fejlesztésével párhuzamosan kisebb körterekkel kívánják gazdagítani a városközpontot, és annak közvetlen környezetét, a Főtér meghosszabbítása a Szamos töltésig közparkként, mely a tervezett rekreációs és idegenforgalmi területek között helyezkedne el. Tájrendezés, külterületi területfelhasználás alapelvei, követelményei: Az árutermelésre alkalmas gyümölcstermő területeket összefüggő nagytáblás földhasználattal a meglévők környezetében kell továbbfejleszteni, így a településtől nyugatra és a vasútvonaltól északra, valamint a településtől dél-keletre a közút és az országhatár között lévő területeken, ahol az intenzív (öntözéses) gazdálkodás javasolt. A szántóföldi növénytermesztés területeinél elsősorban a meglévők megtartására kell szorítkozni, ahol a nagyobb terméshozam biztosítása érdekében az öntözött földművelést javasoljuk a meglévő csatornarendszerből. A rét vagy legelőgazdálkodásra alkalmas gyepterületek jelentős része védelemre javasolt természeti terület. Ebből következően a területükön és környezetükben művelési korlátozásukkal kell számolni. A környezetileg érzékeny állapotú csengeri külterületen a meglévő szigetes és sávos helyzetű erdőket összefüggő, nagy kiterjedésű erdőterületekké javasolják fejleszteni. Ezt a lehetőségeket pl. a nyugati, dél-nyugati területek talajának gyenge termőképessége lehetővé teszi, a talajvédelem, az uralkodó széljárás és a táji értékek növelésének igénye pedig megköveteli. Az állattartó mezőgazdasági üzemi terület köré erdősítés javasolt, melynek célja környezetvédelem, szélvédelem. Külterületi utak, dűlőutak mentén tájfásítás létesítése. Mozaikos elhelyezkedésű erdők, erdősávok egységes, zárt területekké fejlesztése. 1.6.2.2

A településszerkezeti terv megvalósult elemei

A településszerkezeti terv 2006-os, illetve 2013-as elfogadása óta sem bel- és sem külterületen nem történt nagyobb fejlesztés. Az Ady Endre, valamint a Rákóczi utcákon növénytelepítés történt.

ITS Konzorcium


1.7

35

A település társadalma

1.7.1 A népesség főbb jellemzői 1.7.1.1

Népességszám alakulása

Demográfia

Csengerben a népességszám alakulása csökkenő tendenciát mutat (ld. 10. táblázat, 3. ábra), 2013-ban 4.898 főnyi lakónépességnek adott otthont. A vizsgált időszak alatt – 2001 és 2013 között – az érték jelentős mértékben, 5,36%-kal csökkent, elsősorban az elvándorlás miatt: egyes években az elvándorlók száma több mint 30%-kal meghaladta az odavándorlók számát (11. táblázat, 4. ábra). 10. táblázat: Csenger népességének változása (2001, 2013) Adattípus Állandó népesség Csenger Lakónépesség - Csenger Állandó népesség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Lakónépesség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Állandó népesség Magyarország Lakónépesség Magyarország

2001 (fő)

2013 (fő)

Népesség 2013/2001 (%)

5 414

5 124

93,58

5 234

4 898

94,64

597 582

578 004

96,72

587 994

561 379

95,47

10 270 425

10 051 837

97,87

10 174 853

9 877 365

97,08

Lakónépesség / állandó népesség 2001 (%)

Lakónépesség / állandó népesség 2013 (%)

96,68

95,59

98,40

97,12

99,07

98,26

Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

3. ábra: Csenger népességszámának változása (2000-2013) 5600

5432 5414 5405 5312 5289 5302 5251 5223 5211 5174 5163 5128 5129 5124

5400 5200 5000

5271 5234 5211 5108 5085 5079

4800

5001

4975

4913 4824 4785 4753

4600

4924 4898

4400 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. év év év év év év év év év év év év év év Lakónépesség száma (fő)

Állandó népesség száma (fő)


ITS Konzorcium


Népsűrűség

36

A város lakosságszámának alakulásával azonos tendenciát mutat népsűrűsége is. Értéke 2013-ban 135,45 fő/km2 volt, ami a megyei (94,57 fő/km2) és az országos (106,17 fő/km2) átlaghoz képest lényegesen magasabb, ahogyan az a hasonló nagyságrendű városi jogállású települések esetében jellemzőnek tekinthető.

A szelektív migráció elsősorban a fiatal, képzettebb munkavállalókat érinti. Ennek tényét a munkavállalási korú népesség (15-64 éves férfiak és nők száma) folyamatos csökkenése is alátámasztja: 2005-ben még 3.407 fő tartozott ebbe a kategóriába, míg 2013-ban már csak 3.341 fő. A migrációs folyamatokhoz hasonlóan az élve születések számát meghaladja a halálozások száma. Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor Csengernek is szembe kell néznie a folyamatos népességcsökkenés és társadalmi elöregedés problémájával, amelyek mértéke még a megyei és országos folyamatoknál is súlyosabb lehet. 11. táblázat: Csenger népmozgalmi adatai (2001, 2011) Adattípus Élve születések (előző népszámlálás óta, fő) Halálozások (előző népszámlálás óta, fő) Természetes szaporodás (előző népszámlálás óta, fő) Vándorlási különbözet (előző népszámlálás óta, fő) Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (előző népszámlálás óta, fő)

2001

2011

775

518

686

727

89

-209

-89

-169

0

-378

Forrás: KSH Népszámlálás 2001,2011

4. ábra: Csenger népmozgalmi adata 2000-2013 300 200

152

100 54 0 -100 -200 -300

143 52

149 58

197

223

224

188

196

139 51

61

49

55

47

42

165 34

45

211

209

161

34

202 44

38

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 -64 -61 -59 -84 -70 -63 -72 -64 -73 -74 -60 -58 -69 -63 -165 -200 -187 -210 -222 -213

-196 -264

-289

-257 -245

-231

-256

-227

-400 Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset) Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

Korösszetétel

A népesség korösszetétele kedvezőtlen: 2011. évi népszámlálási adatok alapján a 0-14 éves korcsoport aránya (15,7%) nem éri el, amíg a 60 éven felüliek részesedése (24,05%) meghaladja

ITS Konzorcium


37

a megyei átlagot. Az eltartottsági ráta1 (66%) is 10 százalékponttal meghaladja a megyei átlagot (56%). Az öregedési index2 változása is egyértelműen jelzi a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat: 2001-ben 97,6% volt az értéke, ami azt jelenti, hogy a gyermekek aránya meghaladta az időskorúakét, viszont tíz év elteltével, 2011-ben már jelentős többségben voltak a 60 év feletti lakosok (öregedési index=153,1%). 5. ábra: A népesség korösszetétele (2001, 2011) 2001. év

18,70%

2011. év

15,70%

19,16%

24,05%

6,86%

7,38% 27,76%

10,74%

14,57%

27,94% 14,71%

12,45%

0-14

15-19

20-29

0-14

15-19

20-29

30-39

40-59

60-X

30-39

40-59

60-X


12. táblázat: A népesség korösszetétele 2001-2011 Adattípus 0-14 15-19 20-29 30-39 40-59 60-X Összesen

2001 (fő) 1002 386 762 651 1452 978 5231

adott korcsoport részesedése – 2001 (%) 19,16 7,38 14,57 12,45 27,76 18,70 100,00

2011 (fő) 762 333 521 714 1356 1167 4853

adott korcsoport részesedése – 2011 (%) 15,70 6,86 10,74 14,71 27,94 24,05 100,00


Nemek szerinti megoszlás

A népesség nemek szerinti arányát tekintve a nők arányának minimális növekedése tapasztalható, ami nem egyedi jelenség. Míg 2001-ben Csengerben 1000 férfira átlag 1068 nő jutott, addig 2013-ban már 1072, ami kedvezőbb a megyei átlagánál (1083). Hasonlóan a megyei és az országos tendenciákhoz, a férfiak korai halálozása miatt a nők többsége a 60 év feletti korosztályokban a legjellemzőbb ezen a településen is.

A gyermek (0-14 éves) és az idős korú népességnek (65–X éves) az aktív korú (15–64 éves) népességhez viszonyított aránya. 2 Az idős korú népességnek (65–X éves) a gyermekkorú népességhez (0–14 éves) viszonyított aránya. 1

ITS Konzorcium


1.7.1.2

38

Nemzetiségi összetétel

A népesség etnikai összetételét tekintve – a 2001. évi népszámlálás adatai alapján – a cigány kisebbség aránya volt a legjelentősebb. A városban 190 fő vallotta magát a cigány kisebbséghez tartozónak, ami a lakónépesség 3,6%-a. Ezek az értékek 2011-re nagymértékben változtak (568 fő, 11,7%). Más hazai nemzeti kisebbséghez tartozók csak elenyésző számban fordultak/-nak elő. 1.7.1.3

Legmagasabb iskolai végzettség

Képzettség

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége elmarad a megyei és az országos átlagtól. A tendenciák egyértelműen pozitívak települési, megyei és országos szinten egyaránt: leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya emelkedett. 2011-ben Csenger adatai már megközelítették a megyei átlagot, viszont továbbra is elmaradtak az országos értékektől. Az önkormányzat szorosan együttműködik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartású középiskolával és a munkaügyi kirendeltséggel annak érdekében, hogy a munkaerőkínálat minél jobban igazodjon a jelenlegi és potenciális munkaadók elvárásaihoz. Ezt a folyamatot segíti a Csengeri kistérség szolgáltatási protokollja, amely kiterjed az álláskeresők és a munkaadók számára nyújtott szolgáltatások leírására is. 13. táblázat: Csenger lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011), a megfelelő korúak százalékában Megnevezés

Terület

10–X éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el 15–X éves legalább általános iskola 8. évfolyam 18–X éves legalább érettségi 25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel

Csenger Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Csenger Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Csenger Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Csenger Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország

2001

2011

2,1 1,2 0,7 81,3 83,8 88,8 26,7 28,3 38,2 6,4 8,3 12,6

1,0 1,0 0,6 89,1 91,4 95,1 37,1 38,3 49,0 11,3 13,3 19,0

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, 2011 1.7.1.4

Gazdasági aktivitás

Foglalkoztatottság

A településen 2011-ben a munkaképes korúak száma 3.403 fő volt, ennek 48,95%-a volt foglalkoztatott. Ez, összehasonlítva az országos (64,02%) és megyei (53,7%) értékekkel alacsonynak tekinthető. Összességében a gazdasági aktivitás mutatói az országosnál kedvezőtlenebb képet mutatnak, míg a megyei értékekhez képest csak kismértékű eltérések rajzolódnak ki. 14. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (2011) Gazdaságilag aktív Foglalkoztatott Munkanélküli Mértékegység

fő

%

fő

%

ITS Konzorcium

Gazdaságilag inaktív Inaktív kereső Eltartott fő

%

fő

%


39

1980

2 203

40,88

0

0,00

950

17,63

2 236

41,49

1990

2 024

38,69

129

2,47

1 257

24,03

1 821

34,81

2001

1 359

25,98

387

7,40

1 990

38,04

1 495

28,58

2011

1 666

34,33

291

6,00

1 667

34,35

1 229

25,32

188 627

33,7

40 976

7,3

169 578

30,3

160 091

28,6

3 942 723

39,7

568 497

5,7

2 949 727

29,7

2 476 681

24,9

Csenger

Szabolcs-SzatmárBereg megye Magyarország

Forrás: KSH Népszámlálás 2011

Foglalkoztatottak ingázása

2011-ben a helyben foglalkoztatottak száma 2.071 fő volt, ennek 70,9%-a helyben lakó, 29,1%-a napi rendszerességgel bejáró. A más településre dolgozni ingázó foglalkoztatottak száma jelentősnek mondható (186 fő), hiszen a foglalkoztatottak 11,2%-a ebbe a csoportba tartozik. 2001-hez viszonyítva nem történt jelentős változás az adatokban.

Munkanélküliség

A város egyik jelentős munkaerő-piaci problémája a nyilvántartott álláskeresők magas száma és aránya. 2008 és 2011 között ezek az értékek – elsősorban a gazdasági válság miatt – jelentős emelkedést mutattak, az elmúlt években azonban a gazdasági helyzet általános javulásának és a közfoglalkoztatási programnak köszönhetően pozitív változások kezdődtek. 2015 januárjában a munkaképes korú népesség 7,7%-a volt nyilvántartott álláskereső (korábban ez az érték a 23%ot is meghaladta), akiknek 22,6%-a legalább 365 napja nyilvántartott álláskereső. A tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélye igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vonulás követi – ezt próbálja megelőzni az önkormányzat a közfoglalkoztatási programba való bevonással. 6. ábra: A munkaerő-piaci jellemzők változása 2000 és 2015 között (fő, minden év januárjában) 900

795 723

800 700 600 500

510 442

200 100

537 518

273 193

632 648

393

400 300

476 467

589 586 568

757

183 204 137 139 165

151

238

71

270 276

275 103

157 63

62

0 2000200120022003200420052006200720082009201020112012201320142015 Nyilvántartott álláskereső

365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskereső

Forrás: www.afsz.hu (2000-ben és 2002-ben a tartósan munkanélküliek esetében nem 365, hanem 180 nap volt a határérték)

ITS Konzorcium


1.7.1.5

40

Jövedelmi viszonyok

A jövedelmi viszonyokat alapvetően meghatározza a népesség foglalkoztatottsága, amelyet részletesen az 1.7.1.4 fejezet mutat be. Csengerben 2013-ban 443 fő volt az ezer lakosra jutó adófizetők száma, ami meghaladja a megyei és országos értékeket egyaránt (421 fő; 439 fő). Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 1.371 ezer Ft, a személyi jövedelem adó értéke pedig 189 ezer Ft volt. Ezek az értékek kedvezőbbek a járási átlagnál, viszont a megyei és országos értékek alatt maradnak. 2013-ban a lakosság 26,9%-a (1.317 fő) részesült saját jogon járó nyugdíjban, ellátásban, ez az arány a megyei 23,1%-nál magasabb. Az átlagos ellátás összege 83.463 Ft, amely mind a megyei (89.815 Ft), mind az országos átlagtól (109.523 Ft) elmarad. A rendszeres szociális segélyben, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek viszonylag magas száma jelzi, hogy a lakosság egy része hátrányos helyzetű, jövedelmi viszonyai korlátozottak. A részletes segélyezési adatok a Mellékletek 58. számú táblázatában kerülnek bemutatásra. A segélyezés településen biztosított típusai a 1.8.3 fejezetben kerülnek részletezésre. 15. táblázat: Segélyezettek ezer lakosra jutó száma (2013) Csenger

SzabolcsSzatmár-Bereg megye városai

Szabolcs-SzatmárBereg megye

5,0

3,5

5,0

62,1

37,2

50,7

Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma ezer lakosra Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma Forrás: KSH 1.7.1.6

Életminőség

A lakosság életminőségét számos tényező befolyásolja közvetlen és közvetett módon, ezek közül a háztartások lakáskörülményeiről, az egészségi állapotról, illetve a gépkocsiállományról állnak rendelkezésre megfelelő információk települési szinten. Lakáskörülmények

A családok életminőségét, életkörülményeit alapvetően meghatározza a lakások felszereltsége, komfortossága. A két népszámlálás között eltelt időszakban (2001-2011) jelentős javulás következett be a lakások komfortossága terén. 2011-ben Csengerben a megyei átlaghoz képest alacsonyabb volt az összkomfortos lakások aránya, viszont magasabb a komfortos, félkomfortos lakásoké. A komfort nélküli és a szükséglakások a megyei arányhoz hasonló éréket mutatnak. A csengeri lakások felszereltsége a megyei átlaggal közel azonos képet vetít elénk, a vizsgált időszakban itt is pozitív változás figyelhető meg. A közcsatornával felszerelt lakások aránya a mai viszonyokat tekintve fals képet mutat, hiszen a 2011-es népszámlálás óta kiépítésre került a szennyvízcsatorna-hálózat a településen, amelynek következtében jelentősen nőtt a hálózatba bekapcsolt lakások aránya. 16. táblázat: Lakások komfortossága, felszereltsége (2001, 2011) 2001 Lakások és lakott üdülők

Csenger

SzabolcsSzatmár-Bereg megye

az összes %-ában

ITS Konzorcium

2011 Csenger

SzabolcsSzatmár-Bereg megye

az összes %-ában


Lakások összesen: Lakás komfortossága szerint összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás Lakás felszereltsége szerint hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával

41

1 886

207 838

1 926

218 084

35,15 34,15 11,13 13,73 5,83

40,27 32,79 4,93 19,08 2,94

36,60 46,11 6,91 9,92 0,47

47,19 38,30 2,94 11,08 0,48

86,74 n.a. 82,18 72,96 12,30 74,44

80,96 1,91 79,34 76,48 35,28 47,69

93,41 1,09 88,01 84,94 16,56 77,93

90,33 1,99 87,41 87,52 58,76 33,56

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001, 2011

A népesség egészségi állapota

A társadalom életminőségének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. A településen működő háziorvosi szolgálatok adatszolgáltatása alapján egyértelművé válik, hogy legmagasabb arányban a szív- és érrendszeri megbetegedések fordulnak elő, ezt követően a mozgásszervi betegségek, illetve anyagcsere megbetegedések (cukorbetegség) jellemzőek. Az egészségügyi ellátás helyzettét az 1.8.1.2. fejezet mutatja be részletesen.

Személygépkocsiállomány

Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. A következő ábra a gépkocsiállomány számának változását ábrázolja térségi összehasonlításban. Jól látható, hogy Csenger városa az országos, regionális és megyei értékektől egyaránt elmarad. 7. ábra: A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (2000-2013)

ITS Konzorcium


42

310 290 270 250 250 242

230

244 244

228

210

224

218 216 220

190

230

236

201 190

170

182

150 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Magyarország

Észak-alföldi régió

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Csenger


1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

A Csengerhez hasonló méretű városokban a térbeli, társadalmi rétegződés hatására kialakult konfliktusok, érdekviszonyok megjelenése nem tekinthető általános jelenségnek. Ettől függetlenül – pl. a statisztikai mutatók alapján – különbséget tehetünk az egyes városrészek között. A legkedvezőbb társadalmi, szociális mutatók a Belváros lakosságát jellemzik, itt a lakások komfortfokozata is magasabb a városi átlagnál, emellett a Déli kertvárosnak is vannak kedvező adottságú részei. A legkedvezőtlenebb társadalmi, szociális mutatók a Nyugati és Északi kertvárost jellemzik. A lakások komfortfokozatát vizsgálva a legkedvezőtlenebb helyzetű településrész a Nyugati kertváros, ahol magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A városrészeken belül a legrosszabb helyzetben lévő településrész szintén a Nyugati kertváros. Itt található a település egyetlen szegregátuma, ennek köszönhetően itt a legmagasabb az alacsony iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosság aránya is. A városrészek és szegregátumok részletes bemutatását a 3.3 fejezet tartalmazza. 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők 1.7.3.1

Történet

Történeti és kulturális adottságok

Csenger története a magyar honfoglalással, illetve a honfoglalást közvetlen követő években kezdődik. A település elnevezése a Csenge török eredetű személynévből származik. Viselője valószínűleg az ide települő nemzetség vezetője volt. Csenger fejlődése is a szatmári várispánság kialakulásával van összefüggésben. A szatmári királyi várhoz tartozó királyi birtok volt és az ott katonáskodó elemek, várjobbágyok lakták. A Szamoson lévő révátkelőhely biztosítása volt a feladatuk, emellett a vár földjeit művelték.

ITS Konzorcium


43

Csenger első említése 1219-ből, a Váradi Regestrumból ismert. A XII. században a Káta nem csaholyi ága szerzett itt birtokot. Vonzotta őket a Szamoson való forgalmas rév. 1234-ben a falu kivált a szatmári vár birtokai közül, és a Csaholyi-uradalom része lett, akik hamarosan birtokközpontjukká tették Csengert. A Csaholyi család tekintélyének növekedésével nőtt a település jelentősége is. A XIV. század közepén épült a ma is álló kora gótikus téglatemplom. A település 1388-ban Zsigmond királytól országos vásáros tartására szóló jogot kapott, ami évente 13 nagyvásár tartására adott lehetőséget. Ez a jog nagy szerepet játszott mezővárossá fejlődésében, először 1429-ben említik oppidumként. A Csaholyi-család a XVI. század közepén fiúágon kihalt, 1545-ben beházasodás révén a horvát eredetű Melith-család vette át uradalmukat. Az új birtokosok folytatták elődeik városfejlesztő törekvéseit. Támogatták a reformáció törekvéseit is, azon belül is a kálvini irányzatot. Számos zsinatot tartottak a reformátussá vált templomban, amelyek közül a legfontosabb az 1570-es volt, melyet maga Méliusz Juhász Péter vezetett. Az itt elfogadott hitvallást Csengeri Hitvallásnak nevezik, ez erősítette meg végképp a kálvini irányzatot Magyarországon. A település fejlődése a XVIII. században megtorpant. A Rákóczi szabadságharc idején a város ismét hallatott magáról. Melith Pál csengeri főnemes volt az első igazán tekintélyes főrendű, aki már 1703 júliusában a fejedelem mellé szegődött. Csenger stratégiai szerepe a szabadságharc korai időszakában, a Szatmár várába szorult császári csapatok miatt igen megnőtt, mivel a Szamoson itt vertek hidat a kurucok a vár elleni ostromzár előkészítéséhez. Magát a várost ugyan elkerülték a hadi események, de a várból kitörő császáriak 1707-ben felégették, leégett a templom, és szinte az egész város is. A gazdátlanná vált Melith-kastély is a lángok martaléka lett. A későbbiekben még pestisjárvány is tizedelte a lakosságot. Csenger korábbi szerepét, rangját ezután visszanyerni már nem tudta, mivel Melith Pál halálával (1704.) mint birtokközpont megszűnt, az egységes birtoktest felaprózódott, leányági örökléssel a Szuhányi-család lett Csenger legnagyobb birtokosa a XVIII. sz. végére. A város igyekezett a károkat mihamarább kiheverni. A leégett templomot 1713-ban észak felé kiszélesítették, majd 1745-re végképp kialakult a templom jelenlegi épülete, ekkor készült a festett kazettás famennyezete. A Melith-kastély viszont birtokos hiányában e század végére teljesen kihalt. A XVIII. század vége felé a mezőváros központjában zsidó kereskedők telepedtek meg. Az 1800as évek elején több új városias középület, kastély és kúria épült. 1829-ben az újraszerveződő római katolikusok emeltek templomot. A központ - vagy ahogy itt nevezik a Piac - egyre jobban beépült, zsidó boltokkal, műhelyekkel. A zsidó lakosság anyagi gyarapodását jelzi, hogy a vármegye egyik legnagyobb zsinagógáját építették meg. 1877-ben a közigazgatás átszervezésekor megalakult a csengeri járás, Csenger székhellyel, de ezzel együtt megszűnt a mezővárosi címe. 1920-ban érte Csengert történelme egyik legnagyobb tragédiája. A trianoni diktátummal a település a határszélre került. Elszakították természetes és történelmi központjától, felvevőpiacától, Szatmárnémetitől. A trianoni sokk után csak lassan eszmélt újra a város. Ekkor indultak be a nagyszabású almatelepítések, anyagi fellendülést hozva az itt élőknek. Ez azonban a második világháború éveiben megszűnt. A háború okozta élelmiszerhiány és ellátatlanság kialakította a cserekereskedelmet. 1947-ben újjáépült a felrobbantott Szamos híd. 1970. január 1-jén a város elvesztette járási székhelyi rangját, és nagyközséggé nyilvánították. 1983-ban lebontottak a Szamos hidat, így a település évezredes átkelőhely jellege megszűnt. A fellendülés majd csak az 1980-as évek közepétől kezdődött, aminek eredményeként Csenger

ITS Konzorcium


44

1989 márciusában ismét megkapta a városi rangot, s a Makovecz Imre által vezetett építészgárda szinte újjávarázsolta a város arculatát, egyedivé téve a települést.3 Kulturális adottságok

Csenger jellegzetes polgári arculata, illetve a Makovecz Imre és Csernyus Lőrinc által tervezett épületek különlegessége miatt sokan látogatják a települést. Ilyen épületek pl. Görög Katolikus Templom, Sportcsarnok, Általános Iskola, Polgármesteri Hivatal stb. Fontos megemlíteni Csenger országos hírű büszkeségét, a kora Gótikus református templomot, mely a XIV. században épült. Az előbbi fejezetben már említett 1576. évi zsinatot Méliusz Juhász Péter vezette, aki összeállította a „csengeri hitvallás” néven ismertté vált téziseket. Mindezek mellett kiemelendő a Csengeri Alma Fesztivál, ami térségi jelentőségű esemény. Célja a kistérség népszerűsítése a vidék jellegzetes termékét felhasználva, valamint a helyi termelők szakmai, piaci kapcsolatainak fejlesztése. A fesztivál a szatmári népi és gasztronómiai kultúra bemutatója és versenye (népi ételek, néptánc stb.) mellett lehetőséget nyújt a kistérség művészeinek bemutatkozására. Az épített örökségekről és a kulturális adottságokról további részleteket az 1.14.6 és 1.8.1.4 fejezetek tartalmaznak. 1.7.3.2

Civil szerveződések

Csenger civil szervezeteinek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város által nyújtott szolgáltatásokat. A városban jelenleg 31 civil szervezet működik, amelyek között közművelődési, oktatási, sport, szociális és egyéb alapítványok és egyesületek vannak. 17. táblázat: Civil szervezetek száma (2013)

31

SzabolcsSzatmár-Bereg megye 2 314

6,3

4,1

Csenger Civil szervezetek száma Civil szervezetek 1000 lakosra jutó száma

Magyarország 56 570 5,7

Forrás: KSH

18. táblázat: Jelentősebb civil szervezetek a városban Típus

Alapítványok

Egyesületek

3

Civil szervezet neve Csenger Gyermekeiért Alapítvány Óvoda a Gyerekekért Alapítvány Ifjú szívekben élek Alapítvány Karitász a Hármashatáron Alapítvány Közösség az iskoláért, iskola a közösségért Alapítvány Lélektől lélekig Közösségteremtő Alapítvány Csenger Város Köztéri Képzőművészeti Alkotásaiért Alapítvány Csenger Jóléti Alapítvány ADY DITE Új Időknek Új Dalaival Egyesület Szatmár-Beregi Települések és Közösségek Szövetsége Szamosmenti Táj- és Környezetvédelmi Egyesület Csengeri Gyermek és Ifjúsági Önkormányzati Kiemelkedően Közhasznú Egyesület Csengeri „Szent Flórián” Tűzoltó- és Vízimentő Egyesület

Forrás: http://www.karpatinfo.net/telepules/csenger

ITS Konzorcium


Típus

45

Civil szervezet neve „Orfeusz” Csenger Város Önkormányzat Ifjúsági Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Egyesület Szatmári Zenei Napok Kulturális Egyesület Vallásos Családok Egyesülete „Csenger Nyugdíjas Szeretet” Egyesület „Őszülő Fények” Nyugdíjas Egyesület Városi Polgárőrség Csenger Csengeri Pedagógus Kamarakórus Csengeri Roma Nagycsaládosok Szervezete Közhasznú Egyesület „Csengeri Roma Munkanélküliek Szervezete” Közhasznú Egyesület Csenger FC Sakk-Aszatalitenisz Club 2000 East-Side Tuning Team Egyesület Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete Petőfi Diák- és Szabadidő Sportegyesület Csenger Városi Kézilabda Club Eastern Devils Motoros Egyesület Csengeri Pedagógusok Szakszervezete Csengeri Lovas Egyesület

Forrás: http://www.csenger.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=17&Itemid=31

Csenger Város Önkormányzata nemcsak szorosan együttműködik a helyi civil szervezetekkel, hanem hosszú évek óta pénzügyileg is támogatja azok működését. Ezen kívül a 2014-2015 évben megvalósuló városrehabilitációs projekt („Csenger városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése”) lebonyolításban is lehetőséget kaptak civil szerveződések. 8. ábra: A civil szervezetek önkormányzati támogatása (2008-2014) 40 35 35

32

31 28

30

31 25,8

25 20

16

15,0

23,8

24,2

16,1

15 10

29

11,9 8,7

5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Támogatott civil szervezetek száma (db) Civil szervezetek támogatására fordított összeg (MFt) Forrás: Csenger Város Önkormányzata

ITS Konzorcium

2014


1.8

46

A település humán infrastruktúrája

1.8.1 Humán közszolgáltatások

A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását a város tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg. Az intézmények infrastrukturális fejlesztése, felújítása nagyrészt az elmúlt években megtörtént, illetve a még szükséges kisebb léptékű beruházások előkészítése folyamatban van. 1.8.1.1

Oktatás

Csenger városa – mint a járás központi települése – közoktatási szempontból fontos szerepet tölt be, hiszen itt megtalálható az oktatási intézmények teljes palettája (kivéve a felsőoktatást). Óvoda

Csenger az óvodai ellátás tekintetében Szamosbecs, Komlódtótfalu, Szamosangyalos és Szamostatárfalva településekkel alkot intézményfenntartói társulást (Csenger Mikrotérségi Óvodai Intézményfenntartó Társulás). Az ellátás Csengerben 2 feladatellátási helyen biztosított, elég nagy távolságra egymástól, jól lefedve a várost: Riskó Ignác Óvoda: I. számú Óvoda, 4765 Csenger, Honvéd utca 22. sz. (székhely): 174 férőhely, 6 csoport; Riskó Ignác Óvoda: II. számú Óvoda, 4765 Csenger Riskó I. utca 1. (feladatellátási hely): 30 férőhely, 1 csoport. Ellátott feladat: óvodai nevelés Az óvodákban, az utóbbi időkben a fenntartó önkormányzat, illetve a szülők segítségével valósultak meg kisebb-nagyobb fejlesztések. A KSH 2013. év adatai alapján a 2 feladatellátási hely összesen 204 férőhelyére beírt gyermekek száma 178 fő.

Általános iskola

Csengerben – hasonlóan a többi településhez – az általános iskolai oktatás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Csengeri Tankerület) fenntartásában és Csenger Város Önkormányzata működtetésében funkcionál: Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat, 4765 Csenger, Ady Endre utca 13‐17. (székhely): 420 férőhely, 18 tanterem; Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat, 4765 Csenger, Ady Endre utca 19‐23. (tornaterem) Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat, 4765 Csenger, Kossuth Lajos utca 2. (feladatellátási hely): 286 férőhely, 12 tanterem; Ellátott feladatok: általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat), alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon, általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat) Az iskolákban az alábbi fejlesztések valósultak meg az elmúlt években: ÉAOP 4.1.1/2F Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése: A Csenger Város Önkormányzat Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat integrált oktatásának fejlesztése, infrastrukturális beruházás és eszközbeszerzés. Megítélt támogatás: 404 378 468 Ft. Időtartam: 2008-2010. HEFOP 2.1.5 Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése (adaptációs pályázat): A MOSOLYVIRÁG SZIRMAI - teljes intézményi együttműködés megvalósítása

ITS Konzorcium


47

Csengerben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek érdekében. Megítélt támogatás: 20.624.750 Ft. Időtartam: 2007. HEFOP 2.1.9-08/1. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésből történő lemorzsolódásának csökkentése nyári fejlesztő- és szabadidős tevékenységek megvalósításával: Mosolyvirág palántái. Megítélt támogatás: 3.024.000 Ft. Időtartam: 2008. TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a csengeri Petőfi Sándor ÁMK-ban. Megítélt támogatás: 64.000.000 Ft. Időtartam: 2009-2010. TÁMOP 3.2.13-12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában: „Tartalmas szabadidő a tartalmas felnőttkorért! Közös programok a csengeri kistérség oktatási intézményeivel Érted. Érted?”. Megítélt támogatás: 24 692 190 Ft. Időtartam: 2012-2013. TÁMOP 3.3.14.A-12/1 Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása: Értük Velük! Összefogás az egészséges életéért és az egészséges gyermeki életért. Megítélt támogatás: 16 820 984 Ft. Időtartam: 2014-2015. TÁMOP 3.3.14.B-14/1 Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása: Nemzetközi Testvériskolai kapcsolat kialakítása a Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és 10. számú Általános Iskola Szatmárnémeti között. Megítélt támogatás:11 322 398 Ft. Időtartam: 2014-folyamatban. TÁMOP 3.3.2-08/2 Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása: Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósítása a Csenger Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulásban. Megítélt támogatás: 45 197 775 Ft. Időtartam: 2010-2011. TÁMOP 3.4.3-08/2 "Iskolai tehetséggondozás": Esélynövelő tehetséggondozás Csenger városában és Csengersima településen. Megítélt támogatás: 17 499 988 Ft. Időtartam: 2010-2011. TIOP 1.1.1-09/1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése: Tanulói laptop program a csengeri Petőfi Sándor ÁMK-ban. Megítélt támogatás: 38 846 318 Ft. Időtartam: 2010-2011. A KSH 2013. évi adatai alapján a 2 feladatellátási hely összesen 706 férőhelyén oktatott tanulók száma 600 fő. A más településről bejáró általános iskolai tanulók száma 216 fő (vagyis az összes tanuló 36%-a). Középiskola

Csengerben a középfokú oktatás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Nyíregyházi Tankerület) fenntartásában és működtetésében funkcionál: Csengeri Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, 4765 Csenger, Honvéd utca 5. (iskola): 630 férőhely, 24 tanterem; Csengeri Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, 4765 Csenger, Ady Endre utca 6.(kollégium): 115 férőhely, 35 hálóterem. Ellátott feladatok: 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás (közismereti képzés), szakiskolai nevelés-oktatás (közismereti képzés), szakiskolai nevelésoktatás (szakképzés), szakközépiskolai nevelés-oktatás (szakképzés), kollégiumi nevelésoktatás. Egy PHARE CBC pályázat segítségéve az intézmény épülete a 2000 folyamán teljes külső és belső felújításon esett át, azóta csak kisebb karbantartási munkákat végeztek benne.

ITS Konzorcium


48

A KSH 2013. évi adatai szerint a középiskolai és szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban az összesen 630 férőhelyen 401 fő (ebből 96 fő gimnáziumi tanuló, 141 fő szakközépiskolai tanuló, 164 fő szakiskolai tanuló). A kollégiumban lakó középiskolai és szakiskolai tanulók száma a rendelkezésre álló 115 férőhelyen 63 fő (57 fő középiskolai tanuló, 6 fő szakiskolai tanuló), míg a más településről bejáró középiskolai és szakiskolai tanulók száma 197 fő (87 fő középiskolai tanuló, 110 fő szakiskolai tanuló; vagyis az összes tanuló 49%-a). 19. táblázat: Oktatási intézmények adatai Csengerben, 2014 Intézmény neve

OM azonosító

Riskó Ignác Óvoda Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat Csengeri Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

202324

Tanulólétszám az intézményben összes HHH / HH SNI 184 53/71 2

033442

634

173/271

26

033658

362

43/130

1

Forrás: Csenger Város Önkormányzata

A helyi nevelési, alap- és középfokú oktatási rendszerben jelen lévő 1 180 helybeli és bejáró diák, valamint óvodás hosszabb távon is biztosíthatja a munkaerő utánpótlását, még a csökkenő gyermeklétszám esetén is. 9. ábra: A nevelési-oktatási intézményekbe járó tanulók száma Csengerben (2000-2013) 800 Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)

700 600

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

500

Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) (fő)

400 300

Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakmai képzéssel együtt) (fő)

200 100

Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő)

0

Forrás: KSH 1.8.1.2

Alapellátás

Egészségügy

Az egészségügyi alapellátás a Népjóléti Szociális és Alapszolgáltatási Központ intézményen keresztül biztosított. Csenger Város Önkormányzat ellátási területén belül 1 házi gyermekorvosi, 2 háziorvosi, 2 fogászati és 2 védőnői körzet működik. Az iskola-egészségügyi ellátást egy főállású iskolavédőnő látja el. Az alapellátáshoz való hozzáférés mindenki számára biztosított. A ITS Konzorcium


49

városban mentőállomás működik, amely a járás sürgősségi betegszállítását is biztosítja. A hétközi és hétvégi orvosi ügyelet Csengerben kapott helyet, amely a járás valamennyi lakosa számára elérhető. 2013-ban a háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma 29.455 eset volt, a házi gyermekorvosi ellátásban 4.930 eset. Csengerben az egy házi és gyermekorvosra jutó lakosok száma 1.633 fő, amely a megyei (1.733 fő), és az országos (1.557 fő) átlag között helyezkedik el, tehát átlagosnak mondható. Az egy gyermekorvosra jutó betegforgalom esetében a megyei és országos adatokhoz viszonyítva kedvezőbb volt a helyzet, ugyanez az adat a háziorvosok tekintetében átlagosnak tekinthető. 20. táblázat: Háziorvosok és házi gyermekorvosok, 2013 Terület Csenger Csengeri járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország

Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos 1 633 1 725

14 728 14 155

Egy házi gyermekorvosra jutó betegforgalom, eset 4 930 4 993

1 596

14 154

6 690

1 733

15 174

6 879

1 557

11 757

6 731

Egy háziorvosra jutó betegforgalom, eset

Forrás: KSH Megyei és Területi statisztikai évkönyv, 2013

Szakellátás

A Csengeri Önkormányzat egészségügyi központját 2011-2012 évben EU-s pályázaton nyert forrás (kódszám: ÉAOP-4.1.2/D-09-2010-0007; összköltség: ~575 MFt) segítségével bővítették, amelynek köszönhetően létrejött a Csengeri Alapszintű Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ. A fejlesztés eredményeként a korábbi nyolc egészségügyi szakrendelés tizennyolcra, a szakrendelői óraszám kétszázra, illetve a nem szakorvosi óraszám 130 órára emelkedett. Szakrendelések megnevezése felsorolás szinten: belgyógyászat, kardiológia, bőrgyógyászat, ortopédia, szülészet-nőgyógyászat, neurológia, urulógia, tüdőgyógyászat, fül-orr-gége gyógyászat, reumatológia, fizioterápia. Az intézmény betegforgalmát mutatja, hogy 2013-ban a megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban 11 448 eset volt, a beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban 39 409 db. 1.8.1.3

Intézmények, szolgáltatások

Szociális közszolgáltatások

Csenger Város Önkormányzata a személyes gondoskodás körébe tartozó alapszolgáltatási ellátások közül a Csenger Kistérségi Szociális és Szolgáltató Központon keresztül a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást és a családsegítést biztosítja. A Központ épülete a 20142015 évben megvalósuló városrehabilitációs projekt keretében (kódszám: ÉAOP-5.1.1/D-122013-0006; projektelem összköltsége: bruttó 8.622.063 Ft) felújításra került. Az Önkormányzat a nappali ellátást, fogyatékossággal élők nappali ellátását a Fogyatékos Személyek Klubja, illetve az Idősek Klubja keretében biztosítja. Csenger Város Önkormányzata a személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások közül egy ápolást, gondozást nyújtó intézményt, az Idősek Otthonát működteti. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások színvonalának, hatékonyságának javítása, a szociális szolgáltatásszervezi koncepcióban foglalt feladatok megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében helyi Szociálpolitikai Kerekasztal működik.

ITS Konzorcium


50

Csengerben 2 tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmény működik (időskorúan otthona). 2013-ban ezen intézmények működő férőhelyeinek száma 79 db volt, kihasználtságuk maximális (a gondozottak száma 82 fő). Ebből 1 db az önkormányzat kezelésében levő intézmény, amelynek a rendelkezésre álló 30 db férőhelyére 33 gondozott jutott. Az idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma 30 db, az ellátásában részesülők száma 21 fő volt. Az idősek ellátásban jelentős szerepet vállalnak az egyházi fenntartásban működő házi segítségnyújtó szolgálatok. A szolgálatok elsősorban a lelki gondozásra helyezik a hangsúlyt, de nagy a szerepük az idősek étkeztetésében is. A városban a fogyatékosokat ellátó nappali intézmények száma 1 db, az ellátásban részesülők száma 2013-ban 40 fő volt. Ugyan ebben az évben a családsegítő szolgáltatást 1013 fő vette igénybe. A szociális étkeztetésben részesülők száma 2012-2013-ban duplájára növekedett a korábbi évekhez képest, 2013-ban 152 fő részesült benne. Ennél valamivel nagyobb mértékű emelkedés érvényesült a házi segítségnyújtásban részesülők esetében, 2013-ban számuk 417 fő volt. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma évek óta közel azonos mértékű, 2013-ban 26 fő volt. 2007 szeptembere 1. óta ismét van bölcsődei ellátás a településen. Az intézmény CÉDE pályázat keretében került kialakításra a Riskó Ignác utcán található óvodai tagintézménnyel együtt, összesen 5.606.107 Ft-os beruházás keretében. A bölcsődei férőhelyek száma 12. A 2013. évi adatok alapján a bölcsődébe 12 gyermek jár, kihasználtsága az előző években meghaladta a 100%-ot. Csengerben családi napközi nem működik. A településen működő hasonló profilú alapítványok, egyesületek (ld.1.7.3.2 pont) szorosan együttműködnek a fent említett ellátási formákkal. Szociális segélyezés

A szociális szolgáltatások biztosítása mellett a város – törvényi kötelezettségeinek megfelelően – segíti a szociálisan rászorulókat pénzbeli és természetbeni támogatás formájában egyaránt. 21. táblázat: A segélyezés főbb adatai Csengerben

Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma [db] Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban/kedvezményben részesítettek száma [fő] Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő] Átmeneti segélyezésben részesült személyek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő]

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

361

375

314

382

27

21

45

23

23

26

580

547

586

598

607

618

635

679

664

671

0

454

532

473

447

463

642

662

627

591

0

381

377

420

431

410

395

326

476

499


A 2015. március 1-től megváltozott új segélyezési rendszer működését és hatásait az eltelt rövid idő miatt egyelőre nem lehet értékelni. A részletes adatokat a Mellékletek 58. számú táblázata tartalmazza. 1.8.1.4

Művelődési Központ

Közösségi művelődés, kultúra

A csengeri művelődési központ („Petőfi Sándor” Könyvtári Közművelődési és Intézményfenntartó Központ) 1958 óta működik. Az általános iskolával egybeépített művelődési házban kapott új otthont a városi könyvtár is. A művelődési központ és könyvtár a város egyetlen közművelődési ITS Konzorcium


51

intézménye, melynek egy múzeum, egy színház és mozi, egy könyvtár (közgyűjteményi feladatokkal), valamint egy közművelődési színtér feladatait kell ellátnia nemcsak a településen, hanem a csengeri járásban is. Egyszerre a művészetek és a művelődés háza, ahol alapfeladatainknak megfelelően minden korosztálynak minden élethelyzetben programot kell kínálnia. Könyvtár

A városi könyvtár 1958 óta áll az olvasók rendelkezésére, végleges helyét 1989-ben foglalta el az iskolával és a művelődési házzal egy épületegyüttesben. 2004 végén megalakult a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás, ami több szempontból is kitörési lehetőséget nyújtott és nyújt a városnak, ezen belül a közművelődésnek. A társulással Csenger nem csak régi, térségi központi szerepkörét kapta vissza, hanem a fennmaradás és a fejlődés alapkövét rakta le a másik 10 településsel együtt. A csengeri kistérségi társulás hét területen fogalmazta meg együttműködési szándékát. Ezek között szerepelt a mozgókönyvtári szolgáltatás megszervezése is a nyilvános könyvtárral nem rendelkező településeken a könyvtári ellátás, szolgáltatás biztosítása érdekében. Erre azért volt szükség, mert a kistérség önkormányzatai szakmai feltételek és saját források hiányában ezt a problémát nem tudták egyedül megoldani. A 2013-as statisztikai adatok alapján a könyvtár 19.123 kötettel rendelkezik, mely kötetszám tartalmaz gyerek- és szakdokumentumokat is. Gyermekkönyvek száma 3.272, a szakkönyveké 7.702, a szépirodalmi műveké 8.149 darab. A kölcsönzött kötetek száma 11.113 db. A beiratkozott olvasók száma 1468 fő, amelyből 886 aktív felhasználót regisztráltak.

Múzeum

A gazdag történelmi múlt emlékeit a városközpontban lévő Helytörténeti Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. Az eddigi ásatásokból jelentős régészeti anyag található itt, ezen kívül néprajzi és iskolatörténeti emlékekkel is rendelkezik a múzeum. A 2013-as adatok alapján 3.100 látogató tekintette meg a 9 db múzeumi kiállítást.

Színház, mozi

Színházterem 380 m²-es alapterületével, 220 férőhelyével és 2 külön öltözőjével a város egyik legnagyobb és legmeghatározóbb rendezvényhelyszíne. A helyiség mozi és színházi előadások, konferenciák, irodalmi órák megtartására kiválóan alkalmas. Ezen kívül terembérlet fejében egyéb rendezvényekre is használatba vehető.

Rendezvények

A „Petőfi Sándor” Könyvtári Közművelődési és Intézményfenntartó Központ aktív szervezője, közreműködője az állami ünnepségeknek, a városi nagy kulturális rendezvényeknek, amelyek közül a legjelentősebb a Csengeri Alma Fesztivál, ami térségi jelentőségű esemény. Célja a kistérség népszerűsítése a vidék jellegzetes termékét felhasználva, valamint a helyi termelők szakmai, piaci kapcsolatainak fejlesztése. A fesztivál a szatmári népi és gasztronómiai kultúra bemutatója és versenye (népi ételek, néptánc stb.) mellett lehetőséget nyújt a kistérség művészeinek bemutatkozására. 2013-ban 31 kulturális rendezvény került lebonyolításra, amelyen összesen 17.310 fő vett részt. Mindezek mellett a Központ színteret, szakmai segítséget nyújt az oktatási intézmények, a civil kezdeményezések társas összejövetelei és egyre növekvő számú műsoros rendezvényei lebonyolításához. A KSH 2013-as adatai alapján a rendszeres művelődési foglalkoztatások száma 265 db, a résztvevők száma 199 fő. 8 db alkotó művelődési közösség működik, amelynek összesen 79 tagja van.

Egyéb közösségi helyszínek

A településen egy Roma Közösségi Ház is működik, melyet egy főállású gondnok üzemeltet. A roma közösség szempontjából ez az intézmény jelentős közösségformáló szereppel bír. A Csengeri Városüzemeltetési Nonprofit Kft., az Önkormányzat konzorciumi partnereként a 20142015 évben megvalósuló városrehabilitációs projekt keretein belül (kódszám: ÉAOP-5.1.1/D-12-

ITS Konzorcium


52

2013-0006; projektelem összköltsége: nettó 11.661.038 Ft) létrehozott egy 85 fő befogadására alkalmas rendezvényközpontot, amely különböző közösségi események színhelyéül szolgál. Sportélet

Csenger sportélete évtizedek óta színes, eredményekben változatos, az önkormányzat által a lehetőséghez képest mindig támogatott volt. Az iskolai testnevelésen túl a diák- és tömegsport, a versenysport, az utánpótlás-nevelés, valamint a sportlétesítmények fenntartása és üzemeltetése jelentik az ágazat feladatait. Az utóbbi évek jelentős beruházásai közül fontos megemlíteni, a feszített víztükrű kültéri medence építését, amely a „Csenger Városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése” című projekt egyik elemként került kialakításra a strandfürdő területén (kódszám: ÉAOP-5.1.1/D-12-20130006; projektelem összköltsége: bruttó 196.596.231 Ft). A medence és kiszolgáló épülte úgy lett tervezve, hogy egy későbbi beruházás során fedett uszodává alakítható legyen, télen is sportolási lehetőséget biztosítva Csenger és a járás lakosai számára. Kiemelendő még az általános iskola mellett felépített Városi Sportcsarnok, amely nemzetközi rendezvények és sportesemények rendezésére is megfelelő feltételeket nyújt (2005-ben egyik helyszíne volt a 15. Ifjúsági Kézilabda Világbajnokságnak). Mindezek mellet a településen számos sportegyesület működik, amelyek a futball, kézilabda, lovaglás és egyéb sportokat népszerűsítik (ld.1.7.3.2 pont).

Csengeri Helyi Értéktár

2015. március 31-én megalakult a Csengeri Értéktár Bizottság. A Csengeri Helyi Értéktár a város területén fellelhető nemzeti értékeket tartalmazó gyűjtemény lesz. A város közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott helyi érték felvételét a Csengeri Értéktárba bárki írásban kezdeményezheti egy javaslattételi lap kitöltésével. A helyi értékek szakterületenkénti kategóriái a következők: agrár- és élelmiszergazdaság; egészség és életmód; épített környezet; ipari és műszaki megoldások; kulturális örökség; sport; természeti környezet; turizmus és vendéglátás. 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása

Csenger Város Önkormányzata 2013-ban, a 108/2013 (VII.31) számú határozatával fogadta el Helyi Esélyegyenlőségi Programját (HEP). A város a HEP elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a HEP helyzetelemzése során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges ITS Konzorcium


53

intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 22. táblázat: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban azonosított problémák és fejlesztési lehetőségek Célcsoport

Azonosított problémák tervszerű és átgondolt életvitel és családi gazdálkodás hiánya tömeges munkanélküliség a romák között

Romák/mélyszegénységben élők

Gyermekek

Nők

Idősek

alacsony iskolai végzetséggel rendelkezők képzése Dankó és Arany János utcai szegregátum közegészségügyi helyzetének javítása a nagymértékű munkanélküliség csökkentése játszótér és udvari játékok felújítása, játszótér parkosítása kompetencia mérés eredményei nem megfelelőek jó gyakorlatok nincsenek kiértékelve és társadalmasítva a HH/HHH tanulóknak nincsenek önsegítő csoportjai nincsenek szakmai intézkedési tervek megvalósítói csoportok Családon belüli erőszak Nincs minden korosztálynak elérhető sportolási lehetőség Magas a munkanélküli nők száma és aránya idősek otthonában az ellátottak száma 30 fő és 15 fő váró listán van a településen sok a magányos idős ember kevés az informatikában jártas idős ember A fogyatékosokkal kapcsolatos adatok hiányosak, nem pontosak

Fogyatékkal élők

Életfeltételek javítása, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés segítése Alacsony foglalkoztatottság

Fejlesztési lehetőségek a jelenlegi állapot feltárása példaadó személyek kiválasztása, a problémák csoportos megbeszélése a munkaerő piacra való visszatérést segítő álláskeresési technikák elsajátítása képzések szervezése melyek elősegítik a foglalkoztatottá vagy önfoglalkoztatóvá válást udvari WC -k építése önkormányzat pályázzon több személy foglalkoztatására kulturált játszótér kialakítása kompetencia felmérés eredményeinek javítása módszertani felkészültség fejlesztése önsegítő csoportok kialakítása szakmai csoportok létre hozása és működtetése Felvilágosítás+tanácsadás+segítségnyújtás Korosztályoknak megfelelő sportolási lehetőség biztosítása Közfoglalkoztatási pályázat minél több állás hely biztosítása érdekében Férőhelybővítés, kialakítás Rizikó csoportba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén segítségadás megszervezése 14-16 éves önkéntes fiatalok (mentorok) segítség nyújtásának megszervezése A célcsoporttal kapcsolatban álló szervezetekkel együtt pontos felmérés készítése a fogyatékosok életkörülményeiről, problémáikról, demográfiai mutatóiról Elsősorban a foglalkoztatottságuk növelése, anyagi helyzetük és egzisztenciájuk javítása érdekében, szolgáltatás és programkínálat bővítése Fogyatékos barát,(védett) munkahelyek létrehozása, foglalkoztatottság növelése az

ITS Konzorcium


Célcsoport

Azonosított problémák

54

Fejlesztési lehetőségek önk-i fenntartású intézményekben, távmunka biztosítása, szociális foglalkoztatás megvalósítása

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése A település intézményeinek teljes körű akadálymentesítése

Előítéletek, sztereotípiák leküzdése

Támogató szolgáltatás működtetése Fizikai akadálymentesítés, infokommunikációs hozzáférés biztosítása. Elektromos lépcsőjáró! (hernyótalpas lépcsőjáró) Pozitív attitűd kialakítása közös programok kapcsán, intézmények dolgozói részére érzékenyítő tréning szervezése, jelnyelvi képzés

Forrás: Csenger Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

1.9

A település gazdasága

1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre

A gazdasági szerkezetváltás Csengert kevésbé érintette érzékenyen, mivel az erőltetett szocialista iparosítás a települést elkerülte. A kedvezőtlen tendenciák leginkább a primer szektor erőteljes hanyatlásában és a munkahelyek számának csökkenésében nyilvánult meg az 1990-es évek elején, ezt követően a tendenciák kedvezőbbre fordultak, ezt a lendületet törte meg a gazdasági világválság, amely miatt néhány üzem bezárásra került. Az utóbbi években azonban pozitív változás figyelhető meg, mely több tényezőre vezethető vissza. Többek között a Kormány is ösztönzi a vállalkozások letelepedését, foglalkoztatási kedvének növelését: A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja (ide tartozik pl. Csenger is). A foglalkoztatás-bővítés, az új munkahelyek teremtésének ösztönzésére a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész központi keretének terhére meghirdetett pályázat alapján a szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő vállalkozások, az alaptámogatáson és a kiegészítő támogatásokon kívül - az éves pályázati felhívásban meghatározott formában, támogatási mértékben - többlettámogatást igényelhetnek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció három gazdaságfejlesztési növekedési tengelyt jelöl ki. Ezek közül Csenger a kelet-nyugati ipartengely egyik jelentős iparosodott csomópontja, amelynek határon átnyúló hatásai Szatmárnémeti irányában is érzékelhetők (ld. 1.1.1 fejezet). Ezt alátámasztja, hogy az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 765,3 ezer forint szemben a megyei 546,8 ezer forinttal. Szintén igazolja a város gazdasági súlyát, hogy a megyei nagyvállalkozások 3,7%-a Csengerben működik. 23. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként (2012) 1-9 fő

10-49 fő

50-249 fő

250- X fő

mikro

kis

közép

nagy

ITS Konzorcium


Csenger Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Csenger részesedése a megyén belül (%)

55

222 24 883

11 878

2 178

1 27

0,9

1,3

1,1

3,7

Forrás: KSH

Csengerben 48 működő vállalkozás jut ezer lakosra, ez ugyan jelentősen elmarad a megyei értéktől (63 db/1000 lakos), de a megye 27 városa között így is ez az 8. legjobb érték. A működő vállalkozások száma a 2001-2013-as időtávot vizsgálva stagnálást mutat. A város megyén belüli gazdasági helyzetét tükrözi mindezek mellett a működő vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok azonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel. Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy a város gazdasági szerkezetében a mezőgazdasági jelleg domináns szerepet játszik, ami nagyrészt a térség adottságaival magyarázható. Az itt található vállalkozások többségében a helyi mezőgazdaságra alapozva továbbfeldolgozásra és nagykereskedelemre szakosodtak. 24. táblázat: A működő vállalkozások száma fő gazdasági ágazatonként (2012) Csenger

Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar, építőipar Szolgáltatás Összesen

Szabolcs-SzatmárBereg megye db %

Csenger részesedése a megyén belül (%)

db

%

41

17,4%

1 824

7,0

2,2

34 161 236

14,4% 68,2% 100

4 200 19 942 25 966

16,2 76,8 100

0,8 0,8 0,9

Forrás: KSH

1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.2.1

Mezőgazdaság

Mezőgazdasági vállalkozások

2012-ben 41 vállalkozás működött a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágakban, ez az összes vállalkozás 17,4%-a. A településen működő mezőgazdasági profilú vállalkozások aránya (2,2%) – a település méretéhez viszonyítva – megyei szinten is meghatározó. A 2010-es Általános Mezőgazdasági Összeírás alapján a regisztrált gazdasági szervezetek több mint 90%-a egyéni gazdaság. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a foglalkoztatottak 3,8%-a (64 fő) dolgozik ebben az ágazatban.

Használt földterületek jellemzői

A településen a földterület átlagos aranykorona értéke körülbelül 10 AK (Szabolcs-SzatmárBereg megyében 12,31 AK, míg az országos átlag 18,15 AK). A használt földterületek művelési ágak közötti megoszlására jellemző a szántóföldek és a gyümölcsösök nagy aránya. A térség klimatikus viszonyai kedveznek az almatermesztésnek, amelynek a településen is jelentős hagyományai vannak. A térségben termesztett növények, főként gyümölcsök nagyobb felvásárló helyei Mátészalkán működnek. A szántóföldi termények közül a kukorica jellemző. A gazdaságokban a baromfi, a sertés, és a juh tenyésztése a meghatározó. 25. táblázat: A használt földterület művelési ágak szerint (2010) Terület (ha) Szántó Konyhakert Szőlő

1 952,85 5,16 0

Csenger részesedése (%) a kistérségen belül 23,56 5,43 0

ITS Konzorcium

a megyén belül 0,86 0,24 0


Terület (ha) Gyümölcsös Gyep Erdő Nádas Egyéb területek4

723,53 124,96 220,69 10,00 100,03

56

Csenger részesedése (%) a kistérségen belül 46,96 13,72 29,64 80,65 38,24

a megyén belül 2,4 0,33 0,20 1,20 0,69

Forrás: Általános Mezőgazdasági Összeírás (2010)

A kedvezőtlen piaci folyamatok hatására némileg csökkent a helyi, térségi felvásárlás és értékesítés, az agrárium lehetőségei nincsenek megfelelő mértékben kihasználva. Ezért a kisebb mezőgazdasági cégek, egyéni vállalkozók és őstermelők számára a jelenlegi piaci körülmények között megoldást jelenthet a szoros kooperációban történő termelés és értékesítés. 1.9.2.2

Ipar

Jelentős feldolgozóipari kapacitások

Csengerben az ipar szerepe jelentősnek tekinthető mind az önkormányzati költségvetés stabilizálása (iparűzési adóból származó bevételek), mind a foglalkoztatás szempontjából. A mezőgazdasági feldolgozóipari kapacitások aránya kiemelkedő, emellett nagy jelentőséggel bír az építőipar is. 2012-ben 34 vállalkozás működött az ipari, építőipar nemzetgazdasági ágakban, ez az összes vállalkozás 14,4%-a. A 2011-es népszámlálási adatok alapján 522 fő, vagyis a foglalkoztatottak 31,3%-a dolgozik a szekunder szektorban.

Ipari Park

Csenger ipari zónája a település észak-nyugati részén, a város bevezető főútjának két oldalán található. A terület 1998-ban Ipari Park címet kapott, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló szervezet üzemelteti. A 116,9 ha összterületű parkból 112 ha hasznosítható, amelynek jelenleg mindössze 13,5%-a (15,1 ha) betelepített terület. Ezen a területen 2009-ben, EU-s forrás segítségével az utak, közművek kiépítésre kerültek. A szabadon hasznosítható, értékesíthető terület nagysága: 96,9 ha, melynek nagy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A Csengeri Ipari Parkban jelenleg 7 vállalkozás működik (Josef Seibel Kft., Szamos Kft., Szatmári Ízek Kft., Almarégió Kft., Zöldség-Fruct Kft., Csengeri Alma Kft., Szatmári Energia-Farm Kft.), amelyek összesen 779 főt foglalkoztatnak. A betelepült cégek többségében a helyi mezőgazdaságra alapozva továbbfeldolgozásra és nagykereskedelemre szakosodtak, valamint a településen meghatározó iparággal, a cipőgyártással foglalkoznak.

Befektetésösztönzés

Csenger Város Önkormányzata számos befektetés-ösztönzési tevékenységgel segíti a cégek letelepedését: adatot és információt nyújt a településről, a munkaerőpiac aktuális helyzetéről, a közművek kiépítettségéről, a központi és helyi adókról stb.; soron kívüli ügyintézéssel gyorsítja az engedélyezési eljárást, közreműködik más hatóságokhoz tartozó eljárások ügyintézésében; lehetőségeihez mérten, nagyrészt EU-s forrásból biztosítja a kiszolgáló közművek tervezését és kiépítését; szolgáltató, beszállító és kivitelező cégeket ajánl, valamint segíti a megegyezés létrejöttét. 2015-ben az ÉAOP-5.1.1/D-12-2013-0006 kódszámú, városrehabilitációs projekt keretében kidolgozta a település városmarketing stratégiáját, amely alapját képezi a később elkészülő befektetés-ösztönzési programnak. Nem hasznosított mezőgazdasági terület, gazdasághoz tartozó egyéb területek, gazdaság méretet el nem érők termőterülete 4

ITS Konzorcium


1.9.2.3

Szolgáltató vállalkozások

57

Szolgáltatások

A szolgáltatások Csenger gazdaságában kiemelt szerepet töltenek be mind a foglalkoztatottak, mind a vállalkozások szempontjából. 2012-es adatok alapján az összes működő vállalkozás 68,2%-át (161 db) a tercier szektor adta. A vállalkozásának közel fele a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban működik, ezen kívül még a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység tekinthető jelentősnek a vállalkozások száma alapján. A 2011. évi népszámlálás alapján a tercier szektorban működő cégeknél dolgozó csengeri lakosok aránya 17,1%, azaz 286 fő. 26. táblázat: A szolgáltatásban működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként (2012) Csenger (db) kereskedelem, gépjárműjavítás 78 szállítás, raktározás 11 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 14 információ, kommunikáció 2 pénzügyi, biztosítási tevékenység 3 ingatlanügyletek 2 szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 22 adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 3 oktatás 8 humán-egészségügyi, szociális ellátás 6 művészet, szórakoztatás, szabadidő 3 egyéb szolgáltatás 9 Nemzetgazdasági ág

Csenger 48,4 6,8 8,7 1,2 1,9 1,2 13,7 1,9 5,0 3,7 1,9 5,6

Megoszlás (%) megye ország 33,2 26,0 5,6 4,5 7,2 6,0 3,1 6,5 5,1 4,5 3,0 5,8 14,0 20,9 5,7 6,8 8,7 5,2 6,5 5,6 2,3 3,0 5,7 5,2

Forrás: KSH

Lakossági alapszolgáltatások

A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított. Egyes szolgáltatástípusok lendületesen fejlődtek, a leggyorsabban fejlődő humán szolgáltatások (pl. könyvelés, adótanácsadás, biztosítás, értékpapír forgalmazás, hitelnyújtás) a kis- és közepes vállalkozásokra épülnek, amelyek az új társadalmi szükségletek kielégítésére specializálódnak.

Üzleti szolgáltatások

Az üzleti szolgáltatások tekintetében hiány mutatkozik, hiszen a településen inkubátor ház, üzleti szolgáltató központ nem található.

Kiskereskedelem

2013-ban a településen 102 db kiskereskedelmi üzlet működött, a 2010-es nagymértékű csökkenés óta5 folyamatos bővülés zajlik. Ez 20,8 kiskereskedelmi üzletet jelent ezer lakosra, ami lényegesen magasabb a megyei (14,2) és az országos (15,1) átlagnál, és a megye városai között is kedvező értéknek tekinthető. A kínálatot nagymértékben befolyásolja a nemzetközi kereskedelmi láncok megjelenése. Az általános kereskedelmi tendenciákat igazolja, hogy 2005 és 2013 között az élelmiszer jellegű üzletek száma 40-ről 27-re csökkent. A kiskereskedelmi üzletek legnagyobb része élelmiszer jellegű üzlet (26,5%), de jelentős a ruházati szaküzlet (12,8%), illetve vegyesiparcikk üzlet aránya is (9,8%).

Vendéglátás

A városban a vendéglátóhelyek száma 2000-től 2009-ig kismértékben növekedett (28 db→36 db), majd azt követően csökkenni kezdett, 2013-ban 25 db működött. Ezek több mint fele italüzlet és zenés szórakozóhely (14 db), a fennmaradó vendéglátóhely különböző színvonalú étterem és büfé. A városban az 1 000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (5,1 db) magasabb a megyei (4,7 db) értéknél.

Idegenforgalom

A településen átlagosnak mondható a természeti, építészeti és kulturális értékek jelenléte. Nagyobb érdeklődés tapasztalható az országos műemléki védettség alatt álló, koragótikus 5

2009-ben még 124 üzlet volt, míg 2010-ben csak 84 működött a városban.

ITS Konzorcium


58

stílusban épült református templom iránt, valamint sok látogatót vonzanak az organikus építészeti megoldásairól híressé vált Macona építészeti műhely által tervezett különleges épületek is (pl. Görög Katolikus Templom, Sportcsarnok, Általános Iskola, Polgármesteri Hivatal stb.). A Szamos folyó, az ártéri erdők, az érintetlen természeti táj mind olyan adottságok, amelyek idecsalogatják úgy a belföldi, mint a külföldi turistákat, elsősorban a vízi, a gyalogos és kerékpáros turizmus területén. A fent leírtakat egészítik ki a településen megrendezésre kerülő kulturális rendezvények, amelyek közül a legjelentősebbek: Csengeri Napok, Csengeri Almanapok, Zsigmond napi vásár stb. A településen színvonalas szálláslehetőséget biztosít a központban található volt Szuhányi Kúria felújításával és bővítésével életre hívott Hotel Schuster, valamint a Barcsay panzió. A két szálláshelyen összesen 67 férőhely áll rendelkezésére. A statisztikai adatok alapján magánszállást nem regisztráltak. A 2013-as népszámlálás szerint a kereskedelmi szálláshelyeken megszálló vendégek száma 1.053 főre tehető, az ott töltött vendégéjszakák száma pedig 2.563 volt. Ennek mindössze körülbelül 25-25%-a kapcsolódik a külföldi turistákhoz, amely a megyei átlaggal közel azonos. Az átlagos tartózkodási idő évek óta 2,4 éjszaka körül mozog, ami csak kis mértékben haladja meg a megyei átlagot (2,1). Összességében megállapítható, hogy a 2000-2013-as időtávot vizsgálva mind a vendégek száma, mind pedig az itt töltött éjszakák száma csökkent, ami több dolognak is köszönhető. Egyrészt a város a szervezett turisztikai útvonalakból kiesik, másrészt a település és térsége jelenlegi marketing és turisztikai termékfejlesztése olyan gyenge, hogy a turisztikai attrakciók közepesen magas száma ellenére is nehézkes a turisták idecsalogatása. Harmadrészt pedig a meglévő turisztikai attrakciók és szolgáltatások nem teljesen fedik le a vendégek igényeit, azok számának bővítése, minőségének megerősítése szükséges. 10. ábra: A vendégek és a vendégéjszakák száma (2000-2013) 5677

6000 5000

4831

4700

4374

4000

3362

3247

3085

2563

3000 1790

2000 1000

1802 1367 1290

1514

2013

1756 1572

1698

1095 1137 1108

1526 1602

0

1248 1081

2016

984 1085 1053

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Forrás: KSH

1.9.3

A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések

Csengerben a működő vállalkozások száma stagnál, ezzel ellentétben a regisztrált vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat. Az alábbi grafikon jól szemlélteti, hogy 2008-ban a regisztrált ITS Konzorcium


59

vállalkozások száma jelentősen megemelkedett, ami a nyilvántartott egyéni vállalkozások számának kiugró növekedésére vezethető vissza. Ennek oka, hogy az áfatörvény változásai miatt 2008-tól az őstermelőknek is adószámmal kell rendelkezniük. (További részletek a gazdasági szervezetekről az 1.9.1 fejezetben találhatók.) 11. ábra A regisztrált és működő vállalkozások száma (2000-2012/2013) 2000 1521 1565 1579

1600 1639 1661

1500

1000

500

0

339 342 339 352 358 364 341 351

235 234 223 225 238 241 232 221 228 240 235 245 236 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Regisztrált vállalkozások száma

Működő vállalkozások száma

Forrás: KSH

Iparűzési adó

Az városban zajló termelés, a növekvő gazdaság és a bővülő kereskedelmi és vendéglátó-ipari forgalom jelentős adóbevételeket biztosít az önkormányzat számára: az iparűzési adó összege 2005-höz képest több mint másfélszeresére nőtt, 2014-ben már meghaladta a 120 millió forintot. 27. táblázat: Legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozások Vállalkozás neve Josef Seibel Kft. Szamos Kft. Zöld-Kert-Tész Szövetkezet Almarégió Kft Csenger-Ker Kft. Csenger-Bos Kft OTP Bank Nyrt.

Fő tevékenységi kör Cipőgyártás Cipőgyártás Gyümölcstermesztés, feldolgozás Gyümölcstermesztés, feldolgozás gyümölcstermesztés, feldolgozás takarmánygyártás, forgalmazás Banki tevékenység


Vállalkozások beruházásai

A vállalkozások fejlesztési aktivitása átlagosnak mondható, az európai uniós támogatásban részesült vállalkozói projektek száma a 2007-2013-as tervezési időszakban 30 db volt, amelynek eredményeként valamivel több mint 1,1 milliárd forint támogatás megítélésére került sor. A beruházások többek között telephelyfejlesztésre, üzleti infrastruktúra kiépítésre, mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztésére, új telephely/üzlet kialakítására, helyi hő és hűtési igény megújuló energiaforrásokkal való kielégítésére irányultak. 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

Egy város gazdasági versenyképességét számos tényező befolyásolja, ezek közül Csenger esetében a legfontosabbak:

ITS Konzorcium


60

a határmenti fekvésből és a javuló külső elérhetőségből eredeztethető adottságok (1.1 és 1.15 fejezetek), a szabad vállalkozási zóna nyújtotta lehetőségek (1.9.1 fejezet) a megfelelő méretű, kijelölt ipari-gazdasági fejlesztési területek jelenléte (1.9.2.2 fejezet), a potenciális munkaerő egyre javuló képzettségi szintje (1.7.1.3 fejezet), valamint a már jelenlévő nagyobb vállalkozások addicionális vonzereje (1.9.3 fejezet). Mindezek alapján összefoglalóan kijelenthető, hogy Csenger a hasonló méretű és földrajzi adottságú városokhoz képest lényegesen kedvezőbb helyzetben van, versenyelőnye egyértelműen kirajzolódik. 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

Csengerben az ezredfordulót megelőzően mérsékelt ütemben épültek új lakások. Az épített lakások száma főként a központi lakástámogatási rendszernek köszönhetően 2000 után megemelkedett, 2004-ben érte el csúcspontját, azóta a kedvezmények visszavágása, majd a pénzügyi-gazdasági válság miatt újból csökkenő tendencia érvényesül. Az új építéssel szemben a megszűnő lakások száma jellemzően kisebb vagy egyenlő volt (kivéve 2011-ben, amikor egyetlen új lakás sem épült, viszont 1 megszűnt). Ennek eredményeként 2013-ban a lakásállomány 1.925 db volt, és a kor szerinti megoszlása is jelentős mértékben javult. A városban emellett ütemesen folytak az átépítések és felújítások is, de ezek lendületét szintén megtörte a válság. 12. ábra: A lakásállomány változása (2000-2013) 20

17

15 10 10

9

7 5

5

8

6 4

3 0

2 0

2 0

0

00 00

0 -5 -10

2000 2001 -1 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 -1 2012 2013 -2 -3 -3 -4 -5 -6 -7 Épített lakások száma (db)

Az év folyamán megszűnt lakások száma (db)

Forrás: KSH

A 2001. évi népszámlálás alapján a komfort nélküli- és szükséglakások aránya majdnem elérte a 20%-ot, majd ez az arány 2011-re körülbelül 10%-ra csökkent, amit valószínűleg az előbbiekben bemutatott nagyarányú lakásépítések és felújítások eredményeztek. Ettől függetlenül fontos kiemelni, hogy a lakásállomány 87%-a még 1991 előtt épült. 13. ábra A lakások megoszlása komfortfokozat és építési év szerint (2011)

ITS Konzorcium


191

61

9 2006-2011

133 705

24

2001–2005

62

1991–2000

156

1981–1990 888 Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli

333

1971–1980

460

1961–1970

587

1946–1960

198

1946 előtt

Szükség- és egyéb lakás

106 0

150 300 450 600 750

Forrás: KSH

A lakások többsége – a hazai ingatlanpiaci viszonyoknak megfelelően – magántulajdonban van. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma 5, amelyből 2 db 1, 3 db pedig 2 szobás, ennek megfelelően átlagos nagyságuk körülbelül 30-50 m². A lakások nagy része összkomfortos, egyedül 1 komfort nélküli. A szűkös anyagi lehetőségek miatt jellemző a lakóépületek külső állapotának romlása. Csenger Város Képviselő-testülete úgy döntött, hogy saját erőből homlokzat-felújítási alapot hoz létre, a célból, hogy ösztönözze a városközponti lakásállomány külső megújítását saját pályázati rendszer működésén keresztül (2/2013.02.26 számú önkormányzati rendelet). A település szegregációval érintett területein a házak állagának, a lakókörnyezet javítása érdekében az önkormányzat pénzügyi alapot hozott létre, ennek segítségével pénzbeli támogatásban részesíti a leginkább rászorulókat, hogy házaikat fel tudják újítani, ezáltal élhetőbb, komfortosabb körülményeket tudjanak teremteni önmaguk számára.

1.10

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Költségvetés

Az Önkormányzat és az állam közötti feladatmegosztás módosítása miatt 2013-tól jelentős változások történtek a város költségvetésében. A bevételi oldalon megszűnt az önkormányzat személyi jövedelemadóból való részesedése, az illetékbevételek elkerültek a várostól, valamint a beszedett gépjárműadó 40%-a marad a városnál. A rendszeres állami támogatások jellemzően nominálértéken is csökkennek, különösen igaz ez a normatív támogatásokra. Emiatt megnőtt az önkormányzati saját bevételek jelentősége. Az önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során a fő alapelvek a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság, a feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága és fenntarthatósága. Az önkormányzat 2005 és 2014 közötti költségvetését elemezve megállítható, hogy a bevételi oldal legnagyobb tételeit minden évben a saját folyó bevételek, illetve az állami hozzájárulások és támogatások jelentették. Az alábbi táblázatból látható, hogy az önkormányzat 2009-tól kezdve ITS Konzorcium


62

igen jelentős hitelfelvételre kényszerült. A stabil és kiegyensúlyozott költségvetés fontos eleme a szakmailag átgondolt és pénzügyileg megtervezett adópolitika is. A város területén 2015-ben a következő adónemek vannak érvényben: magánszemélyek kommunális adója (3.000 Ft/év), illetve a helyi iparűzési adó (állandó tevékenység esetén a nettó árbevétel 2%-a; ideiglenes tevékenység esetén 500 Ft/nap). Az előbbiekben felvázolt adónemek közül az iparűzési adó kiemelendő, hiszen 2010-től az ebből származó bevétel duplájára növekedett, a legmagasabb szintet 2013-ban érte el. 28. táblázat: A költségvetés bevételi tételeinek alakulása, ezer Ft (2005-2014)

2005 2006

369.983 482.394

B (Helyi iparűzési adó- A-n belül) 71.155 83.493,597

2007

659.439

61.103,138

9024

1.080.864

8357

2008

458.646

45.399,398

5745

65.451

0

2009

507.881

59.764,633

10.862

487.454

12.007

2010

541.808

118.991,447

7.475

2.280

1.485.710,134

2011

564.980

113.352,736

25.045

224.671

1.695.737,577

2012

396.450

100.244,845

872.084

130.842

57.665

2013

436.074

167.953,910

72.617

755.214

98.000

2014

350.801

122.352,848

3426

748.811

n.a

Év

A (Működési bevételek)

C (Felhalmozási és tőke jellegű bevételek) 24.617 14.073

D (Finanszírozási bevételek)

E (Hitelbevételek D-n belül)

n.a 29.331

n.a 12.200

Összesen 465 755,000 621 491,597 1 818 787,138 575 241,398 1 077 968,633 2 156 264,581 2 623 786,313 1 557 285,845 1 529 858,910 1 225 390,848

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Az önkormányzati költségvetés kiadási oldalának legjelentősebb tételét minden évben a működési kiadások (pl. személyi juttatások, dologi kiadások) jelentették. Ezt érdemben befolyásolhatja, hogy az adott évben sor kerül-e jelentősebb fejlesztés, beruházás megvalósítására. 29. táblázat: A költségvetés kiadási tételeinek alakulása, ezer Ft (2005-2014)

Év

A (Működési kiadások)

B (Felhalmozási és tőke jellegű kiadások)

C (Beruházási kiadások Bn belül)

D (Finanszírozási kiadások)

E (Hitelek törlesztése D-n belül)

Összesen

2005

875.753

444.427

228.585

n.a

9.662

1 558 427,000

2006

1.103.122

197.734

121.768

12.269

10.209

1 445 102,000

2007

1.245.194

107.566

81.882

51.809

7304

1 493 755,000

2008

1.485.245

88.093

52.961

65.451

n.a

1 691

ITS Konzorcium


63

750,000 2009

1.530.792

1.019.182

682.959

5.104

1180

3 239 217,000

2010

1.564.327

233.971

135.228

148.123

17.992

2 099 641,000

2011

1.476.148

539.928

18.087

53.358

5.489

2 093 010,000

2012

1.473.589

2.406.618

2.380.117

36.426

27.684

6 324 434,000

2013

1.992.429

795.440

58.796

65.517

16.331

2 928 513,000

2014

2.199.971

967.034

883.796

144.866

144.866

4 340 533,000


Az önkormányzat számára pozitív változást jelentett az adósságállományának állam által megtörtént átvállalása, hiszen az évente átlagban 30.000.000 Ft-tal terhelte a város költségvetését. Az állam által álvállalt hitel nagyságrendje 1.301.271.185 Ft volt. Vagyongazdálkodás

A 2011. évi CLXXXIX Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a települési önkormányzat helyi rendeletben szabályozhatja a vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlását. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény értelmében az önkormányzati vagyon felosztása a következők szerint alakul: a jogszabály két nagy vagyoni csoportot különböztet meg, az üzleti- és a törzsvagyont. A törzsvagyon körébe tartozó tárgyak forgalomképtelenek, illetve korlátozottan forgalomképesek. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll. Csenger Város Önkormányzatának 10/2012.07.12. számú (módosítva: 14/2012.12.13) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól rendelkezik. A rendelet hatálya kiterjed a tulajdonában álló ingatlanokra, ingóságokra (tárgyi és forgóeszközökre) és vagyoni értékű jogaira (immateriális javak). Eszerint az Önkormányzat kiemelt felelősségi körébe tartozik a vagyonnal való felelősségteljes, átgondolt, tervszerű, hatékony, az önkormányzat céljait legjobban szolgáló gazdálkodás. A város vagyongazdálkodása az országos szintű jogszabályokkal összhangban működik, az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja a vagyonrendeletben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint. A vagyongazdálkodási döntések előkészítését, végrehajtását Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai végzik a település jegyzőjének vezetésével a város Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban. A város vagyongazdálkodásának fontos alapelve, hogy az önkormányzati vagyonnak a közfeladat ellátását kell szolgálnia. Az önkormányzat vagyonát tekintve 2005 és 2014 között növekedés ment végbe. A vagyon legjelentősebb tételeit a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre átadott eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök jelentik. 30. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása, ezer Ft (2005-2014) Év

Törzsvagyon

Üzleti vagyon

2005

1.922.918

n.a

ITS Konzorcium

Kötvény és hitelállomány 2676


2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2.027.617 2.317.624 2.268.955 2.582.494 1.485.379 2.590.088 2.797.646 2.560.592 n.a

n.a n.a n.a 6309 6309 6309 6309 6309 n.a

64

29331 1.080.864 1.183.771 1.475.319 1.688.429 1.592.943 1.598.854 640.032 n.a


A vagyon másik jelentős csoportját a részesedések jelentik olyan gazdasági társaságokban, ahol az önkormányzat részesedéssel rendelkezik. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában az alábbi gazdasági társaságok vannak: A Csengeri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. A Csenger Gazdaságfejlesztés Nonprofit Kft. A város vagyonának részletes adatait az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet melléklete tartalmazza. Gazdasági Program

Csenger Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1), (6), (7) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás, illetve kötelezettség alapján a 2010-2014 közötti választási ciklus időtartamára, az önkormányzati Gazdasági Programját kidolgozta. A dokumentumban foglaltak alapján az önkormányzat fő céljai a következők voltak: a város céljainak megfogalmazása, érdekeinek érvényesítése a választópolgárokkal, képviseleti és civil szervezetekkel együttműködve; demokratikus, kiegyensúlyozott testületi tevékenység, amely a város működtetését, fejlesztését szolgálja; a kistérségi és lokális együttműködés erősítése, a többcélú társulás keretében, az önkormányzati kötelező feladatok, közszolgáltatások biztosításában, valamint fejlesztési programok megvalósításában; az önkormányzati közszolgáltatások elvárható színvonalú nyújtása, igény és lehetőség szerinti fejlesztése; az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, költségvetési szervek hatékony, méretgazdaságos működtetése, a városüzemeltetés biztosítása; az önkormányzati vagyon jó gazdaként történő kezelése, megóvása, hasznosítása, gyarapítása; a kommunális infrastruktúra hiányzó elemeinek megépítése, a meglevők felújítása, fejlesztése (szennyvízcsatorna-hálózat, csapadékvíz-elvezetés, út- és járdaépítés, felújítás, kerékpárutak építése, stb); célirányos, a kölcsönös érdekeket, előnyöket érvényesítő összefogás és együttműködés a gazdasági és civil szférával az idegenforgalom, a városmarketing, a fejlesztési programkoordináció, valamint a munkahelyteremtő befektetések, továbbá az infrastruktúra-fejlesztés területén; az önkormányzati és nem önkormányzati városfejlesztéssel a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatási lehetőségek növelése, a városból az elvándorlás mérséklése; ITS Konzorcium


65

a pályázati lehetőségek hatékony, célirányos kihasználása, a magánszemélyek, a vállalkozói, vagy civil szférából pályázni kívánók támogatáshoz jutásának elősegítése; a nehéz szociális helyzetben levő rászorulók célzott támogatása, a szociális gondoskodás ellátórendszerének fejlesztése; korszerű technológiával támogatott, hatékonyan és takarékosan működő intézményhálózat, ügyfélbarát, szolgáltató jellegű helyi közigazgatási tevékenység, pénzügyi és adópolitika, vagyongazdálkodás. Csenger Város Önkormányzatának a 2015-2020-as ciklusra szóló Gazdasági Programja az ITS tervezésével párhuzamosan zajlik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a szerint, így egyértelműen biztosítható a két dokumentum közötti összhang és szinergia. A Gazdasági Program helyzetfeltárásának tartalma és célrendszere lényegében a megalapozó vizsgálat és az ITS rövid, lényegre törő változata lesz. 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

Csenger városában a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a képviselő-testület rendelkezik. A képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszik a testület Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsága is. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a polgármesteri hivatal alább felsorolt szervezeti egységeinek feladata. Az egyes osztályok hatáskörébe számos olyan feladat tartozik, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak ehhez a témakörhöz, ezek közül csak azokat emeljük ki, amelyek egyértelműen és szorosan hozzájárulnak a fejlesztések megvalósításához: Városfejlesztési és Pénzügyi Osztály: Költségvetési-gazdálkodási feladatok: Összeállítja az önkormányzat éves költségvetését, A Műszaki irodával együttműködve összeállítja az éves felújítási terveket, Kezeli a lakásépítési és fenntartási helyi támogatást szolgáló pénzeszközöket. Az önkormányzat vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatok: Vezeti az önkormányzat tulajdonában lévő ingó- és ingatlan vagyon nyilvántartását. Koncepciót dolgoz ki az önkormányzat vagyonának hasznosítására. Igazgatási Osztály: Műszaki iroda: Beruházási, fejlesztési feladatok: elkészíti az önkormányzat fejlesztési munkaterveit, végzi az önkormányzat beruházásainak előkészítését, bonyolítását,

ITS Konzorcium


66

közreműködik az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanok fenntartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátásában, előkészíti a beruházások megvalósításra kiírt pályázatokat, közreműködik azok megvalósításában - javaslatot tesz, valamint előkészíti az állami céltámogatott beruházásokra vonatkozó pályázatokat. Pályázati feladatok: Figyelemmel kíséri a várost érintő pályázati lehetőséget, pályázatot dolgoz ki, Koordinálja az önkormányzat és a helyi ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi vállalkozások kapcsolatát, Ellátja a pályázatokkal kapcsolatos koordinációt. Pályázati és Beruházási Projekt Team: Az uniós, és hazai források bevonásával megvalósuló támogatások felhasználásának elősegítése érdekében közreműködik a nemzetközi, hazai, források felkutatásában, azok felhasználásában, Tájékoztatást ad a folyamatban lévő, közösségi, és hazai pályázati lehetőségekről, az azokkal összefüggő finanszírozási kérdésekről, Figyelemmel kíséri a kistérséget érintő jelentősebb változásokat, a pályázati környezetet érintő jogszabályváltozásról rendszeres tájékoztatást ad, Figyelemmel kíséri fejlesztési források, támogatások felhasználását biztosító pályázati kiírásokat, A folyamatban lévő projektek lebonyolítása során információt nyújt a támogatás lehívás, jogszabályi környezet aktuális szabályairól, Közreműködik a folyamatban lévő projektek végrehajtásában. I. fokú Építéshatóság: Építéshatósági csoport: ellátja az I. fokú építésügyi hatósági feladatokat, vezeti a műszaki nyilvántartásokat. A város tulajdonában több olyan gazdasági társaság van, amelyek tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a városfejlesztéshez: A Csengeri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi a vagyon- és ingatlankezelési feladatokat, a közterületek tisztántartását és fenntartását, a hulladékok begyűjtését, a közhasznú és közcélú foglalkoztatás szervezését, valamint egyéb városüzemeltetési feladatokat; A Csenger Gazdaságfejlesztés Nonprofit Kft. a Csengeri Ipari Park működtetéséért felelős, továbbá üzemelteti a Csenger Városi Televíziót és a Csengeri Hírmondó újságot, amelyek – mint a városmarketing eszközei – nyomtatott és elektronikus sajtótermékeiken keresztül folyamatos tájékoztatást nyújtanak a helyi társadalomnak. 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység

Az önkormányzat a munkahelyteremtés és - megőrzés, valamint az adóbevételek növelése és kiszámíthatósága érdekében közvetlen és közvetett eszközzel befolyásolja a jelenlegi és a potenciális gazdasági szereplők tevékenységét:

ITS Konzorcium


67

A beruházásokhoz és a vállalkozások hatékony működéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása: ipari-gazdasági célú területek kijelölése és fejlesztése, Ipari Park működtetése, elérhetőség biztosítása. Megfelelő jogi szabályozás helyi szinten: a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartás csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát; különösen fontos az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik – természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett; a befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység: Jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Csengerről kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban működő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Az önkormányzat 2015-ben, az ÉAOP5.1.1/D-12-2013-0006 kódszámú városrehabilitációs projekt keretében kidolgozta a település városmarketing stratégiáját, amely alapját képezi a később elkészülő befektetés-ösztönzési programnak. Partnerség: Az önkormányzat a hatékony együttműködés érdekében rendszeresen egyeztet a meghatározó gazdasági szereplőkkel, elvárásaikat és érdekeiket igyekszik minél nagyobb mértékben figyelembe venni a településfejlesztési tevékenységek során (a Partnerségi Terv keretében azonosította azokat a szereplőket, amelyeket a gazdaságfejlesztési munkacsoport tevékenységébe és így az ITS kidolgozásába aktívan bevon). 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika

A foglalkoztatáspolitika szempontjából kiemelkedő fontosságú a város 2009-ben elfogadott Közfoglalkoztatási Terve, amely elemezte a város foglalkoztatás- és szociálpolitikai helyzetét, valamint a közmunka, közhasznú munka és a közcélú foglalkozatás területén elért eredményeket. 2011. január 1-től a Munkaügyi Központok koordinálják a közfoglalkoztatást, ezért az önkormányzatok közfoglalkoztatási tervkészítési kötelezettsége is megszűnt. Ugyancsak fontos dokumentum a foglalkoztatás és közfoglalkoztatás vonatkozásában a szociális szolgáltatástervezési koncepció, valamint annak kétévenkénti felülvizsgálatát tartalmazó dokumentum. Csengerben az Önkormányzat által bonyolított közfoglalkoztatást a Csengeri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. szervezi.

ITS Konzorcium


68

A közfoglalkoztatás kiemelt feladata a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, és egyéb regisztrált álláskeresők munkába állítása. Ennek keretében főként településrendezés, településüzemeltetés, közparkok fenntartása, közutak fenntartása, környezet, egészségügy, köztisztaság biztosítása, kulturális szolgáltatás, szociális szolgáltatás és ellátás, óvodai ellátás területeken végzik munkájukat a közfoglalkoztatottak. Számuk 2013-ban érte el a legnagyobb értéket (646 fő). 31. táblázat: A közfoglalkoztatás fő adatai (2011-2014) Év

Létszám (fő)

Ráfordított összes költség (eFt)

2011 2012 2013 2014

627 347 646 558

108.108 324.783 357.568 246.645


Az új önkormányzati törvény hatályba lépésével a közalkalmazottak és köztisztviselők (általánosés középiskolai oktatók teljes körűen, okmányirodai munkatársak egy része) jelentős számának a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Járási Hivatal részére történő átadásával az Önkormányzat dolgozóinak száma csökkent, amely azonban így is a legjelentősebb foglalkoztatók közé tartozik. 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás

Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek hasznosítását a lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésének szabályairól szóló 7/1997.05.09. önkormányzati rendelet szabályozza (módosítva: 8/1998.07.18, 5/2001.04.28, 12/2001.11.09, 17/2004.12.27, 8/2006.03.30, 19/2007.12.27, 9/2008.09.04). Az önkormányzat a korábban tulajdonában lévő bérlakások (2010-ben 18 db volt) egy részét a benne lakók részére értékesítette, mivel nem rendelkezett a felújításukhoz szükséges anyagi fedezettel. Jelenleg 5 db önkormányzati lakás található a városban, amelyek bérleti díja a komfortfokozattól, illetve a lakás felszereltségétől függően 56-423 Ft/m²/hó között változik. 3 lakás a Nyugati-, míg 2 db a Déli kertvárosban helyezkedik el. 32. táblázat: Bérlakások megoszlása komfortfokozat és szobaszám alapján (2015) Bérlakások száma komfortfokozat alapján Összkomfortos 4 Komfortos 0 Félkomfortos 0 Szükséglakás 0 Komfort nélküli 1 Összesen 0 - ebből szociális bérlakás 0

Bérlakások száma szobaszám alapján 1 szobás 1,5 szobás 2 szobás 2,5 szobás 3 szobás 3-nál több szobás Összesen

2 0 3 0 0 0 5


A városban 20 db önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiség kerül bérbeadás útján hasznosításra, amelyek nagy része a városközpontban található. 1.10.6 Intézményfenntartás

Csenger Város Önkormányzata több intézmény esetében fenntartói jogokat gyakorol (pl. bölcsőde), amely azt jelenti, hogy ezeknél a szakmai feladatellátáshoz és az

ITS Konzorcium


69

épületüzemeltetéshez kapcsolódó személyi juttatások, járulékok, dologi, felhalmozási és egyéb kiadások biztosítása az önkormányzat hatásköre. Az Önkormányzat a kötelező közszolgáltatási feladatait részben az általa létrehozott és működtetett önálló intézményeivel, részben önkormányzati intézményfenntartó társulások keretében látja (pl. óvoda), ill. látatja el. Ezen önkormányzati feladatok ellátásának önkormányzati társulásokhoz történő „kiszervezése” ésszerűségi, kapacitáskihasználási, pénzügyi forrás és a fejlesztési lehetőségek növelése érdekében történt. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény szerinti önkormányzati köznevelési intézmények 2013. január 1-től állami fenntartásba kerültek. Az érintett intézmények szakmai munkájának irányítása az állam feladata a KLIK-en keresztül, míg a működtetés feltételeit az önkormányzat biztosítja (pl. általános iskola). Bizonyos esetekben a működtetés is átkerült az államhoz (pl. középiskola). Annak érdekében, hogy az épületek üzemeltetése költséghatékony módon történjen, az önkormányzat ütemezetten és tervezetten elvégzi a szükséges felújításokat. Az ehhez kapcsolódó felhalmozási jellegű kiadások összege évről évre változik. Az elmúlt években végrehajtott fejlesztések (2007-2014) adatait a Mellékletek 59. számú táblázata tartalmazza. Önkormányzat által fenntartott intézmények (polgármesteri hivatal, bölcsőde, óvoda, szociális intézmények, kulturális intézmények) költségei 2010 és 2014 között a következőképp alakultak: 33. táblázat: Önkormányzat által fenntartott intézmények költségei (2010-2014)

Kiadás

Bevétel

működtetés karbantartás felújítás működésből származó bevétel

2010

2011

2012

2013

2014

790.710 n.a n.a

858.387 n.a n.a

674.358 n.a n.a

495.103 n.a n.a

476.383 n.a n.a

128.409

157.497

111.922

127.155

141.346


Az önkormányzati tulajdonú intézmények fenntartásában gondot okoznak a gazdaságtalan üzemeltetési feltételek, hiszen a legtöbb épület esetében a szükséges energiahatékonysági beavatkozások - pénzügyi forrás hiányában - eddig elmaradtak. A következő 7 év legfontosabb beavatkozási szükségleteit az alábbi táblázat tartalmazza: 34. táblázat: Önkormányzati működtetésű intézmények beavatkozási szükségletei Beavatkozás megnevezése

Beavatkozás rövid tartalma, leírása

A Csengeri Közös Önkormányzati Hivatal épületének energia Közös Önkormányzati Hivatal hatékonysági felújítása során, a falazatok külső hőszigetelése és épületének energia hatékonysági nyílászáró cseréje történik meg. Ezzel egyidejűleg felülvizsgálatra felújítása és felújításra kerül a fűtési rendszer is.

Bölcsőde kialakítása, bővítése

A jelenlegi bölcsőde épületének elhelyezéséül szolgáló önkormányzati tulajdonú ingatlanon, új bölcsőde épület kialakítása, családbarát építészeti megoldással, az akadálymentesség szempontrendszerének figyelembe vételével. A projekt során beszerzésre kerülnek a működési minimum feltételek biztosításához szükséges eszközök és berendezések.

ITS Konzorcium


70

Csoportszoba kialakítása, elhasznált linóleum cseréje PS KKIK Bölcsőde, csoportszoba csúszásmentes laminált parkettára, festés-mázolás, központi fűtés kialakítása, kazáncsere, udvari kazánjainak cseréje, kültéri játszóeszközök cseréje, játékok játékok felújítása, cseréje. beszerzése. A Csengeri Egészségügyi Központ épülete külső falazatok vékonyvakolatos hőszigetelő rendszerrel történő felújítása és nyílászáró cseréje. A beruházás során kicserélésre kerülnek a Csenger Egészségügyi Központ belső nyílászárók is, valamint az egyes helyiségek padlóburkolata, alapellátás épületének felújítása az akadálymentesség szempontrendszerének figyelembe vételével. Az elavult elektromos hálózat felújítását követően, a belső felületek festése, mázolása. Népjóléti Intézmény régi (60 éves) Fűtés korszerűsítése kazáncserével egybekötve. épületének felújítása.

Szociális szolgáltatások fejlesztése

Az időskorúak ellátásában a tervezési időszakban a meglévő intézményrendszer átalakításával és tevékenységi körének bővítésével olyan új ellátási formák bevezetése szükséges, amely településen belül biztosítja a szociális törvényben, illetve a helyi igényeknek megfelelő ellátási formák teljesítését. Így többek között meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a bentlakásos intézményi forma milyen korszerűsítési, felújítási munkákat kíván a jelenlegi feladatellátás érdekében. Lehet és kell is a jelenlegi Idősek Otthonának épületét önkormányzati tulajdonú épület átalakításával, bővítésével, felújításával kiváltani, a projekt célok megvalósítása érdekében.

A Makovecz Imre Általános Iskola Ady úti telephely fűtését ellátó A kazánok cseréje. kazánok cseréje Villamos szerelvénycsere a Az összes villamos szerelvény, valamint az alumínium vezetékek Makovecz Imre Általános Iskola Ady cseréje. u. telephelyén A folyosók műanyag lambériájának cseréje, a falak csempével történő burkolása, zárható beépített szekrények készítése, a PS KKIK Iskola Kossuth utcai földszinti és emeleti folyosók padlózatának csúszásmentes épületének felújítása járólappal történő burkolása, valamint 6 db tetőtéri szolgálati lakás kialakítása, hozzá tartozó lépcsőház megépítésével. Konyha, étkezde teljeskörű felújítása: főbejárati homlokzat teljes javítása, teljes tetőszerkezet tetőléceinek cseréje, tetőcserép cseréje, földszinti, emeleti nyílászárók cseréje, teljes belső burkolat csere, csúszásmentes felület kialakításával, központi fűtésrendszer PS KKIK Konyha Étkezde épületének teljes felújítása, gázkazánok, fűtőtestek cseréje vezérléssel, teljes felújítása indirekt használati melegvizes tároló (1000 liter) kialakítása 35-50 kW napkollektoros energiaforrással két csőkígyós rendszerrel a tetőszerkezeten elhelyezve, földszinti gyerekétkezde, emeleti felnőtt étkezde klimatizálása.

ITS Konzorcium


71

Rejtett csatorna (ereszek) cseréje, homlokzatok hőszigetelése, PS KKIK Művelődési Központ színpad lépcsőinek átalakítása, az épület nyílászáróinak teljes épületének karbantartása és felújítási cseréje hőszigeteltre, a színházterem elektromos szekrényének munkálatai teljes modernizálása, kültéri színpad kialakítása. Színházterem teljes felújítása (reflektorok, függönyök, nyílászárók cseréje, színpadcsere, parkettacsere). Eszközbeszerzés, belső udvarban lévő színpad felújítása, belső udvar térkövezése, a A Művelődési Központ felújítása, Művelődési Központ korszerűsítése (lift, mozgáskorlátozott bejáró, fejlesztése teljeskörű festés, fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréje és az épület hőszigetelése, világítás korszerűsítése) a mai kor követelményeinek megfelelően. Elhasználódott eszközök, bútorok cseréje, korszerűsítése. Új Városi Könyvtár és Gyermekkönyvtár modern eszközök beszerzése. A könyvtár átalakítása, jobb terem fejlesztése, felújítása, korszerűsítése. kihasználtság kialakítása. A projekt során udvari játékok, taneszközök, csoportszobai képességfejlesztő játékok, óvodai bútorok, konyhai eszközök és berendezések, takarító gépek, illetve informatikai eszközök kerülnek beszerzésre. A Honvéd úti épület javítása, karbantartása során az épület külső A Csenger, Honvéd utcai óvoda belső faszerkezetének állapotmegőrző festése, az óvoda nevelés tárgyi feltételeinek kerítésének felújítása, az óvoda külső belső járdáinak, térkövének biztosítása javítása, felújítása, csoportszobai nyílászárók hőszigetelése, az épület külső hőszigetelésének, nemesvakolatának javítása, felújítása, az épület emeleti helyiségeibe légkondicionáló kiépítése, kitekerhető árnyékoló, fényvédő vászon építése, valamint a csoportszobák laminált parketta burkolatának cseréje történik meg.

A fűtéskorszerűsítés megtörtént, de egy modernebb, energiatakarékosabb kazán cserére szükség van, ugyanakkor a hideg és melegburkolatok cseréje is indokolt, valamint a A Csenger, Riskó I. utcai óvoda falburkolatok felújítása. nevelés feltételeinek biztosítása A projekt során udvari játékok, taneszközök, csoportszobai képességfejlesztő játékok, tornatermi eszközök, óvodai bútorok, konyhai eszközök és berendezések, takarító gépek, gázkazán, illetve informatikai eszközök kerülnek beszerzésre.

Szamosbecsi Óvoda karbantartása felújítása

Gyermeköltözőben a fűtés hatékonyságáért még egy tag radiátor válik szükségessé. A kerítés festése karbantartása indokolt. épület A projekt során udvari játékok, taneszközök, csoportszobai képességfejlesztő játékok, tornatermi eszközök, óvodai bútorok, konyhai eszközök és berendezések, takarító gépek, illetve informatikai eszközök kerülnek beszerzésre.

ITS Konzorcium


72

A Támasz-Pont Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének a kor követelményeinek megfelelő épületgépészeti, szerkezeti, valamint energetikai (fűtés , világítás, szigetelés, tető szerkezet,) felújítása, Csenger Kistérségi Szociális épület bővítése, akadálymentesítése. Szilárd burkolatú autóbejáró Szolgáltató Központ fejlesztése és parkoló kiépítése. Az intézmény gépjárművének garázs építése, saját tulajdonú személyszállító kisbusz beszerzése. Az intézmény korszerű működéséhez és az ellátottak terápiás foglalkoztatásához szükséges eszközök beszerzése. A Csenger Város Önkormányzat intézményi épületeinek és városi Önkormányzati intézményi épületek uszodájának energia-hatékonysági korszerűsítése során 400 m2, és a városi uszoda energia50 KW teljesítményű napelem kerül telepítésre, az épületek hatékonysági korszerűsítése megfelelő tájolású tetőfelületeire, az elektromos energia igény napelemek telepítése részbeni kielégítésére. Az épület előtt térburkolattal történő bejárat kialakítása, az udvaron belül térburkolatos bevezető utak kialakítása, kültéri közösségi tér kialakítása kerti pavilonnal, kemencével, kerti sütögetővel. Teljes nyílászáró csere múzeum épületén. Kiszolgáló épületek PS KKIK Csenger Múzeum épületék, tetőszerkezetének javítása, hullámpalás félnyereg tető teljes környezetének, belső udvarának cseréje a kiállító tér felett. Betonozási munkák elvégzése. Az iroda, felújítási munkálatai a kiállító helyiségek teljes felújítása, festése, mázolása, vizesblokk felújítása, ivóvíz és szennyvízbekötések felújító munkálatai. Az épület tetőcseréje külső homlokzatának felújítása és cseréje, illetve külső falazatának állagmegóvó felújító munkálatai.

Városi Sportcsarnok felújítása

A tető és szerkezetének teljes felújítása vagy cseréje, a küzdőtér parkettájának cseréje, a fűtés korszerűsítése a meglévő nyílászárók cseréje, a lelátói székek biztosítása, a kiszolgáló helyiségek felújítása, átalakítása.

Városi Sportcentrum funkcióbővítése

400 m-es rekortán futópálya kialakítása, 4 db kisebb öltöző építése, kisléptékű infrastuktúra fejlesztés a Sportcentrum területén, műfüves pálya létesítése, teniszpálya kialakítása.

felújítása,


1.10.7 Energiagazdálkodás

Energetikai beruházások

Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. A város az elmúlt időszakban (2007-2013) számos energetikai megújítást hajtott végre az intézményeiben, amelyek közül a legfontosabbakat az alábbi táblázatban soroljuk fel: 35. táblázat: Hatékonyabb energiafelhasználást támogató projektek Pályázati kiírás megnevezése KEOP 4.10.0/N/14 Fotovoltaikus rendszerek kialakítása KEOP 5.5.0/K/14 Közvilágítás

Projekt megnevezése

Megítélt támogatás

Megvalósítás éve

Fotovoltaikus rendszerek kialakítása

32 000 000 Ft

2015

Közvilágítás energiatakarékos átalakítása Csengerben

108 542 341 Ft

2015

ITS Konzorcium


Pályázati kiírás megnevezése energiatakarékos átalakítása KEOP 5.2.0Harmadik feles finanszírozás SM-2007-1046 Norvég Támogatás, Seed Money támogatás


Csenger Város Önkormányzatának fenntartásában lévő 11 db intézmény világításkorszerűsítése a "Caminus" Zrt. beruházásaként a "Szemünk Fénye Program" keretében Csenger város és kistérségi központ geotermikus közműrendszerének és tanuszodájának létesítése

Megítélt támogatás

73

Megvalósítás éve

2 887 131 Ft

2008

29.315,12 €

2008


Energiaellátás, megújuló energiaforrások hasznosítása

A város energiaellátását (szolgáltató, használt energiafajták), a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségeit és az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelését az 1.16.2 fejezetben mutatjuk be.

1.11

Településüzemeltetési szolgáltatások

A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok , szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése ,külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). A fenti feladatok alapvetően a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Csengeri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. hatáskörébe tartoznak, amely az alábbi főbb tevékenységeket látja el: környezet-egészségügyi feladatok, a köztisztaság, valamint a települési környezet tisztaságának biztosítása, veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtése, megsemmisítésének szervezése, zöldterület kezelés, parkgondozás, városi közutak, járdák és parkolók kialakítása, karbantartása síkosság mentesítése, a temetők karbantartása, gazdálkodási feladatot látnak el az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal és helyiségekkel kapcsolatosan, valamint azokat karbantartják, helyi közfoglalkoztatást az önkormányzat bonyolítja, de a foglalkoztatás szervezésében a cég is aktívan részt vesz, vízgazdálkodás, belvíz-kárelhárítás, és a katasztrófa védelem területén is van feladata.

ITS Konzorcium


1.12

74

Táji és természeti adottságok vizsgálata

1.12.1 Természeti adottságok

Csenger városa Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye dél-keleti csücskében, a Szatmári-síkon, a Szamos folyó bal partján települt. E táj a Kárpátoktól övezett Nagyalföld szerves, de jól elkülöníthető része. A síkságot elsősorban a Tisza és a Szamos, de több más apróbb folyóvíz is tölti hordalékaival. Több kisebb tájegységre bontható: Szamosköz, Szamoshát, Erdőhát, Beregi- és Szatmári Tiszahát, Túr-hát, Ecsedi-láp. Csenger az előbb említettek közül a Szamosháton található. Ez a hátság a Szamost két oldalról övező, pár kilométer szélességben húzódó kiemelkedés, melyet a folyó alakított ki áradásai hordalékával. A folyó árterein kiterjedt rétek-legelők találhatóak, a talaj közvetlen hordalék. A csengerieket a megművelhető földterület szűkös volta arra késztette, hogy kihasználva a talaj termékenységét, a dús vegetációt, gyümölcstermesztéssel foglalkozzanak, illetve a vizenyős réteken, legelőkön állatokat tartsanak. Ezek a körülmények évszázadokon át meghatározták Csenger gazdasági életét. 14. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből

Forrás: Nyír-Karta – Földrajzi világatlasz, 15 oldal (Kossuth Nyomda RT., 2001) 1.12.1.1 Domborzat és talajviszonyok

A Szatmári-sík 123,8 és 108 m közötti tszf-i magasságú, DK felől ÉNy-nak lejtő tökéletes síkság. Orográfiai domborzattípusát tekintve a felszín közel fele kis relatív reliefű, az átlagérték 10/km 2 alatti ártéri szintű síkság, amelyet különböző mértékben feltöltött elhagyott folyómedrek sűrű hálózata borít. A területen 3, DK-ről ÉNy-nak tartó lapos, átlagban 1-3 m magas, ármentes hátat lehet megfigyelni, amelyek a Szamos különböző felfutási irányaihoz tartozó folyóhátak. A lapos hátak közt rossz lefolyású, elgátolt, vizenyős rétek alakultak ki. A medencealjzatot feltételezett kréta flis jellegű képződmények alkotják. A középső-miocén vulkanizmus mélybe zökkent anyagára nagy vastagságú pannon üledékek települtek. A felszínen a Szatmári-síkot 1-12 m vastag holocén folyóvízi képződmények fedik. A Szamos és az

ITS Konzorcium


75

országhatár közötti területen a barnaföldek az uralkodóak; ezeket kisebb öntésiszap- és homokfoltok szakítják meg. Legidősebbek a K-i rész homokos-kavicsos óholocén képződményei. Fiatalabbak a mélyebb felszínek öntésanyagai, öntésiszapjai. Litológiailag legváltozatosabb a Szamos és a Nyírség közti terület; itt öntéshomok, öntésiszap, öntésagyag, réti agyag, kotu és löszös homok egyaránt előfordul. 1.12.1.2 Éghajlat

Csenger és környékének éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán fekszik. A Szatmári-sík nyugati és középső részein mérsékelten száraz, északkeleten már a mérsékelten nedves típus határán van. Napfénytartam, hőmérséklet

Az évi napsütés 1850 óra; a nyári évnegyedé 770-790 óra közötti, a téli évnegyedé kevéssel 170 óra alatti. A hőmérséklet évi átlaga 9,4-9,6 °C, a vegetációs időszaké 16,8-16,9 °C. Évente 193196 napon keresztül (ápr. 3-5. és okt. 17. között) a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °Cot. A fagyoktól mentes időtartam 185 nap (ápr. 14. és okt. 20. között). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 °C körüli. A téli abszolút minimumok átlaga -18,0 és -19,0 °C közötti.

Csapadék

A csapadék évi összege nyugaton 590-620 mm, a táj középső részén 630-660 mm, északkeleten a 670 mm-t is eléri, sőt kevéssel meghaladja. A tenyészidőszakban nyugaton 350-370 mm, a középső vidékeken 360-370 mm, északkeleten 380 mm fölötti. A hótakarós napok átlagos száma 45, az átlagos maximális hó-vastagság 20 cm. A vízigényesebb, kevésbé hőigényes szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvező az éghajlat.

Szél

Az uralkodó szélirány az északi, a második helyen a déli áll, ősszel a délkeleti jellemző. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s. 1.12.1.3 Vízrajz

A Szatmári-sík mérsékelten száraz terület minimális vízhiánnyal. A nagyvizek időpontja általában a kora nyár. A kisvizek ősszel és télen jellemzőek. A vízminőség a határon túlról érkező szennyeződések következtében meglehetősen rossz (ciánszennyezés 2000-ben). A belvízvédelmi csatornahálózat hossza körülbelül 1300 km, ahol 4 db átemelő szivattyú-telep működik. Az állóvizek részben holtágak a folyók mentén, részben mesterséges tározók és halastavak. A „talajvíz” átlag 2-4 m között változik. Kémiai jellege Csenger környékén nátriumkarbonátos. A keménység 25-45 nk° közötti, míg a szulfáttartalom 60 mg/l feletti értéket mutat. Az artézi kutak mélysége ritkán haladja meg a 100 m-t, de sokszor ebből a mélységből is tekintélyes vízhozamokat nyernek. Problémát jelent a csatornázottság alacsony szintje: jóllehet, a települések több mint felében van közcsatorna-hálózat, az erre kapcsolt lakások aránya azonban csak 36,5 % (2008), ami a távlatilag vízbázis jellegű terület vízminőségét veszélyezteti. 15. térkép: Csenger és környékének vízrajza

ITS Konzorcium


76

Forrás: http://okir.kvvm.hu/fevi/ 1.12.1.4 Növényzet

A Szatmári-sík a Tisza és mellékfolyóinak ártere, hajdanán erdővel borított táj. Uralkodók voltak a ligeterdők és a gyertyános-tölgyesek; a gyepek, a szántók és a települések erdőirtással alakultak ki. A vízfolyások meghatározóak voltak a növényzet kialakulásában. Az alapvetően alföldi kistáj flórájában számos elem utal a kárpáti kapcsolatokra. A kistáj jelentős része már szántó és gyep, de erdősültsége az utóbbi évek erdőtelepítései nyomán növekszik. A fennmaradt erdőtömböket főleg tölgy, kőris, szil ligeterdők és alföldi gyertyános-tölgyesek, valamint származékaik alkotják. Mélyebb fekvésben jellemzők az égeres láperdők, a folyók mentén a puhafás ligeterdők. A gyepek döntően másodlagosak, jellemzők a mocsárrét és mezofil jellegű ecsetpázsitos, csenkeszes rétek, legelők, helyenként enyhén szikesedő jelleggel. A hajdani Ecsedi-láp eredeti vegetációja gyakorlatilag eltűnt. 1.12.1.5 Állatvilág

Csenger területén is jellemzőek a Magyarországon elterjedt vadak: őz, vaddisznó, róka. Rágcsálói a mezei nyúl, ürge, hörcsög, egérfélék, valamint jellemzőek a kis termetű ragadozók, például görény, nyest, hermelin. A vízparti területeken jellemzőek a vízi életmódhoz kötődő állatok: vízimadarak, vidra, halak, békák. 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet

Csenger természetföldrajzi helyzete, a város és környezetének domborzata, az éghajlat, a környező talajok termőképessége, a felszíni vizek bősége meghatározták a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A település jellemzően síkvidéken található, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. Tájtörténet

Csenger honfoglalás előtti területe a síklápokkal, mocsarakkal, pusztagyepekkel tarkított erdőssztyepp lehetett, melynek uralkodó fafaja a tölgy volt. Ebből alakult ki egy kisfalvas szerkezet, ahol a települések lakói az erdős-lápos-buckás területen rét és legelőgazdálkodást, kis ITS Konzorcium


77

parcellákon szántóföldi művelést folytattak. A tatárjárás alatt a település elnéptelenedhetett, mint számos falu, és csak a XVIII-XIX. századtól kezdhették újra benépesíteni. A XIX. század második felétől felgyorsult a természet átalakítása, melynek nyomán kezdett kialakulni a táj ma ismert képe. A XVI-XVII. század török világa alatt megkezdődött az erdőterületek csökkenése, melyek helyét szántók, gyümölcsösök, rétek, homoki legelők foglalták el. Ezt tetézte a megmaradt erdők faállományának átalakítása, amikor a tölgyet a gyorsan növő, a szárazságot jobban tűrő akáccal váltották fel. Az 50-es évektől az akác mellett egyre gyakoribbá vált a szintén tájidegen erdei és fekete fenyő, valamint a nemesnyár használata nemcsak az őshonos erdők felújítására, de a néhai homoki tölgyesek helyén létrejött silány szántók újrafásítására is. Az akác és a többi tájidegen fafaj a térség élővilágát, tájképét elszegényítette. Ráadásul az erdők tarvágás utáni kituskózása és mélyszántása nyomán eltűnt az erdei aljnövényzet és az erdőssztyepp jellegű növényzet túlnyomó része. 16. térkép: Település és környékének térképe 1806-1869 között

Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe

Tájhasználat, tájszerkezet

A település külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető: Csenger központi területe nem-összefüggő településszerkezetet mutat, melybe északon komplex művelésű területek ékelődtek. A várost főleg az öntözés nélküli mezőgazdasági területek fogják közre. A város közvetlen déli szomszédságában nagy területű gyümölcsösök és bogyósok találhatók. A nyugati oldalon pedig megjelennek az ipari és kereskedelmi, valamint rét/legelő területek is. Elsődleges mezőgazdasági területek csak a folyó jobb oldalán, továbbá a város déli szomszédságában fekszenek. 17. térkép: Csenger település tájhasználati térképe

ITS Konzorcium


78

Forrás: Corine

1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

Az Országos Területrendezési Terv keretében Csenger területén országos vagy térségi jelentőségű tájképvédelmi területet nem jelöltek ki, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület tehát nincs a településen. 1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék

A 266/2008. (XI. 6) Korm. rendelet által módosított 275/2004. Korm. rendelet szerint Csenger város nem szerepel a Natura 2000 területek jegyzékében. A legközelebbi Natura 2000-es terület a Csengersima mellett található. Továbbá Csengeren sem Unesco, sem pedig nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek nem lettek kijelölve. 1.12.3.3 Ökológiai hálózat

Az ökológiai hálózat funkcionális elemei a magterületek, az ökológiai folyósok és a puffer területek (övezet). Csenger környezetében a hálózat elemei közül csak ökológiai folyosó található. Az ökológia hálózat eleme a település keleti és délnyugati oldalán húzódik. Ökológiai folyosók

A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely-komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. 18. térkép: Település és környékének természetvédelmi területei

ITS Konzorcium


79

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése

Csenger közigazgatási területének közel 13%-át települési területek (belterületek) foglalják el. A központi belterület a főközlekedési utak csomópontjában alakult ki. A lakóterületi és gazdasági fejlesztési elképzeléseknek teret, területet biztosítva folyamatosan növekszik és tovább fog növekedni a települési terület (a központi belterület). Az új beépítésre szánt területek kijelölésénél szükséges figyelembe venni a tervezett úthálózat szerkezet- átalakító, területhasználat-módosító hatásait, valamint a védett, illetve védelemre tervezett természeti területek helyzetét, hiszen jelentős hatással vannak erre ezek a beavatkozások. A beépítésre szánt területek új, elsősorban mezőgazdasági területeket foglalnak el, természet közeli területeket csak kivételes esetben érintenek. A belterület növekedése során szükséges a települési terület túlzott kiterjedésének, a belterületek összenövésének megakadályozása, az ökológiai hálózat folyamatosságának biztosítása.

1.13

Zöldfelületi rendszer vizsgálata

1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1 Szerkezeti, kondicionáló szempontból karaktert meghatározó elemek

lényeges,

a

zöldfelületi

A város zöldfelületi rendszerét, a zöldfelületi rendszer kialakításának lehetőségét elsősorban a település természetföldrajzi adottságai és a város szerkezete befolyásolja. A város ugyan arányaiban jelentős kiterjedésű belterületi zöldfelületekkel rendelkezik, zöldterületeinek kapcsolatai esetlegesek, tudatos rendszerré szervezésük még megoldandó feladatként jelentkezik. A zöldfelületi rendszer elemei közül az alábbiakat kell kiemelni Csengerben: ITS Konzorcium


80

Korlátlan használatú zöldfelületek: ezek a rendszer legfontosabb elemei, mivel kondicionáló, rekreáló és pszichikai hatásukat a város minden lakója élvezi: belterületi erdők, közparkok és közterek, zöldsávok és fasorok. Ez utóbbiak a zöldfelületi rendszer fontos összekötő elemei. Korlátozott használatú zöldfelületek: kondicionáló hatásukat az egész lakosság, egyéb (pl. rekreáló, pszichikai) hatásukat csak az érintett lakosság élvezi. Ide tartoznak többek között a temető, a strand, a szabadtéri sportpályák. Ezek funkciójuknál fogva jelentős szerepet töltenek be a város zöldfelületi rendszerében. Ide tartoznak még a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények, melyek elsősorban oktatási-nevelési és egészségügyi intézményekre vonatkoznak. Minőségüket tekintve azonban eltérések figyelhetőek meg. Közhasználat elől elzárt területek: nagyságuk miatt a városi zöldfelületi rendszer fontos elemeit alkotják. Ilyen például a kiskertek, falusi és kertvárosi beépítésű lakóterületek, valamint a gazdasági területek védelmi célú fásításai. 1.13.1.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése

A város teljes területe 3.616 ha, melyből 452 ha belterület. A KSH 2013-as adatai alapján Csengerben az összes zöldterület kiterjedése 2,4 ha (24.379 m²), vagyis a település a belterület 0,5%-ának megfelelő nagyságú zöldterülettel rendelkezik. A városban az egy lakosra jutó zöldterület nagysága 5 m², amely jelentősen elmarad a megyei és az országos érékektől. 14. ábra: Az egy lakosra jutó zöldterület nagysága (m²) 20

17,5 15,3

15,0

14,9

12,7

12,8

13,1

16,9

16,9

10,1

10,3

15 10

12,9

5 5,1

5,1

5,1

4,9

5,0

5,0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

0 Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Csenger Forrás: KSH

A Helyi Építési Szabályzat pontosan meghatározza a zöldfelületek minőségével és arányával kapcsolatos elvárásokat a különböző térhasználati kategóriák esetében: „22.§ (1) A település állandóan növényzettel fedett közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark Kp formában jelennek meg. (2) A zöldterületen elhelyezhetők a pihenést és testedzést szolgáló építmények, játszóterek, tornapályák valamint vendéglátó épület és a terület fenntartásához szükséges épület, az alábbi előírások betartásával: a) Épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal, 4,5 m-es építménymagassággal, 80 %-os legkisebb zöldfelületi mértékkel. b) Vendéglátó épület építése csak teljes közművesítettség esetén engedélyezhető.

ITS Konzorcium


81

(3) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni. Létesítése, átalakítása, átépítése csak kertészeti terv alapján történhet a)

Közpark övezet

aa) A közpark legalább 40%-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. ab) A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek, és geotermikus közműrendszer felépítményei elhelyezhetők a közpark területének 10 %-át meg nem haladó mértékben. b)

Ligetes közpark övezet

ba) A terület pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál. bb) A ligetes közpark legalább 60 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. (4) A zöldterületet, amennyiben a kialakult állapot indokolja, építésjogi szempontból közútnak kell tekinteni.”6 A város évek óta nagy gondot fordít a közterületek megfelelő karbantartására, parkosítására, kiemelten a parlagfű irtására. Az önkormányzat közhasznú foglalkoztatás keretében törekszik főként a városközpont, illetőleg a főbb közlekedési utak mentén a tisztaságot megteremteni. Az elmúlt időszakban a városrehabilitációs projekt keretében a település központjában található Szent István tér környezetét rendezték. A fejlesztés keretein belül 860 m²-nyi területet gyepesítettek, valamint a meglévő sétányok, burkolatok mentén mintegy 110 méter hosszan 339 db őshonos kerti gyöngyvessző sövény került telepítésre. 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái

A fentiek alapján a város zöldfelületi ellátottságának mennyiségi mutatói kedvezőtlenek, valamint a területi eloszlás és a minőség szempontjából a belterület zöldfelületi rendszere jelenleg nem megfelelő. A közterek és parkok előfordulása elsősorban a belvárosi területeken jellemző, más városrészekben alacsony a közösségi és szabadidős sport tevékenységekre alkalmas zöldfelületek aránya. A közparkok növényállománya vegyes, általában felújításra szorul, a virágos területek aránya viszonylag alacsony, a város utcafásítottsága jelenleg nem kielégítő, és hiányosságok jelentkeznek a védőfásítás szempontjából is. A zöldterületek kapcsolatai esetlegesek, tudatos rendszerré szervezésük még megoldandó feladatként jelentkezik. A városban található kihasználatlan területek, épületek megfelelő rehabilitációja az állagmegóváson és a funkcióváltáson túl jó alapot nyújt a zöldfelületi rendszer fejlesztésére is. Városi utak menti fásítás néhány helyen hiányos, ennek szakszerű tervezése és pótlása szükséges. A város köztisztasága megfelelő, azonban hiányzik egy közösségi program (pl. a „Tiszta udvar, rendes ház”), mely ösztönözné a lakosokat a saját portájuk további szépítésében. A jelenlegi zöldfelületi rendszer legfőbb problémái közül az alábbiakat lehet kiemelni: A Riskó Ignác utca és az Ady Endre utca között elhelyezkedő közpark rehabilitációja időszerűvé vált, területi adottságainak köszönhetően alkalmas lehet aktív rekreációra. A déli kertvárosban közpark, játszótér, illetve egyéb közösségi tér nem található, de a településrész területi tartaléka jelentősek, a zöld területek növelésére nyújtanak lehetőséget. 6

Csenger Város Helyi Építési Szabályzata

ITS Konzorcium


1.14

82

Az épített környezet vizsgálata

1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1 Településszerkezet történeti kialakulása, vizsgálata és helyi sajátosságok vizsgálata

a

településszerkezet

A város kialakulásában döntő szerepet játszó természeti tényezők a Szamos folyó medre, ártere és az azt övező mocsárvilág. Az ebből kiemelkedő homokgerinc és annak lábánál lévő folyami átkelő alakíttatta ki azt a régióra kevéssé jellemző orsós alaprajzot, amely ma is igen karakteresen jelenik meg a település térképén (az ősi településszerkezet fennmaradásában szerepet játszott az is, hogy a várost nem érték el a török kori pusztítások). A mocsár lecsapolásokat, vízrendezéseket követő földfeltöltéseket nyugati és déli irányban terjesztették ki a település határát, melyet a lakott rész növekedése is követett. Az 1783-ban készült, sajnos egyetlenként fennmaradt katonai térképen jól megfigyelhető ez az állapot az ősi keskeny utcákkal határolt orsós településszerkezet is a széles, gazdálkodó életmódra valló utak által kirajzolt T alaprajzú településszerkezet. 19. térkép: Csenger és környéke az I. Katonai Felmérés (1783-85) alapján

Forrás: I. Katonai Felmérés (1783-85) térképe

A város mai térképének tanulsága szerint annak fejlődését nem csak a kivezető utak mentén való továbbépülés jelentette, hanem a beépítés sűrűsödése is immár tervezett, szabályos jellegű utcahálózat által feltárva. 20. térkép: Csenger mai településképe

ITS Konzorcium


83

Forrás: http://www.openstreetmap.hu

A településszerkezet XIX-XX. századi elemei a Szamos szabályozás előtti medrének vonalára készülő gát és a vasútvonal megépítése, valamint a városközpont 80-as évekbeli rendezését követő átalakulása, amely még mára sem fejeződött be. További fontos a településszerkezet jövőbeni alakulását, alakítását nagyban befolyásoló elem a trianoni döntést követően a város mellett meghúzott országhatár, amely elmetszette Csengernek a régió központjával, Szatmárnémetivel való kapcsolatrendszerét. A település úthálózati rendszere centrális jellegű, amely a Szent István téri központ köré szerveződik. Ez a város legfontosabb utcáinak csomópontja, egyben a városi élet kiemelt jelentőségű pontja. A történetileg kialakult úthálózat peremein mérnöki tervezés eredményeként fejlődött úthálózattá vált a struktúra, mely azonban szervesen illeszkedik a központ szabályos jellegű szerkezetéhez. A város külsőbb részeinek úthálózata - a kivezető utak által tagolt területeken - mérnöki kitűzés jegyeit mutatja, vonalvezetésük egyenes, a tömbméretek azonban eltérőek, a legnagyobbak a Jókai utca mentén találhatóak. Csenger legnagyobb és legjellegzetesebb térszituációja a Szent István és a Hősök terének együttese, melynek alapjai már a város XVIII. századi térképén is megfigyelhetők, együttes karakterük azonban a XX. századi városrendezés eredménye. 1.14.1.2 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

A Helyi Építési Szabályzat és a mellékleteként hozzá tartozó szabályozási terv a település területére vonatkozóan az alábbi területeket különíti el: Beépítésre szánt területek: lakóterület (kertvárosias lakóterület), vegyes terület (településközpont vegyes terület), gazdasági terület (kereskedelmi-szolgáltató és egyéb ipari gazdasági terület),

ITS Konzorcium


84

különleges terület (idegenforgalmi és kirándulóközpont területe, különleges közműterületek, temető területek, hulladékkezelők területei, különleges közlekedési terület, honvédségi terület, logisztikai központ és vásártér, különleges mezőgazdasági üzemi terület, megújuló energiaforrások területe). Beépítésre nem szánt területek: közlekedési és közműterületek (kötöttpályás közlekedési területek és közutak), zöldterületek (közparkok), erdőterületek (védő/védett erdő és gazdasági erdő területek), mezőgazdasági területek (általános mezőgazdasági és korlátozott használatú mezőgazdasági területek), vízgazdálkodási területek, természetközeli területek. 1.14.1.3 Funkció vizsgálata

A település intézményi ellátottságát, valamint azok funkciók szerinti besorolását az alábbi táblázat foglalja össze: 36. táblázat: A település intézményi ellátottságának bemutatása funkció

alfunkció (ha kell)

intézmények megnevezése

darabszám

bölcsőde

Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ

1

alapfokú iskola Humán funkciók

óvoda egészségügyi ellátás szociális szakosított ellátás szociális és gyermekjóléti szolgáltatások könyvtár

Közösségi funkciók

színház, mozi múzeum szabadidőpark közösségi ház uszoda, strand rendőrség tűzoltóság

Igazgatási funkciók

okmányiroda önkormányzati hivatal kormányablak

Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészet Iskola Riskó Ignácz Óvoda Népjóléti és Szociális Alapszolgáltatási Központ Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (öregotthon) Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Petőfi Sándor Könyvtári Közművelődési és Intézményfenntartó központ Petőfi Sándor Könyvtári Közművelődési és Intézményfenntartó központ Helytörténeti Múzeum Sporttelep Kisebbségi Közösségi Ház Kialakítása folyamatban Csengeri Rendőrőrs Szent Flórián Tűzoltó és vízi mentő egyesület Járási Hivatal Csenger Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal -

ITS Konzorcium

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 -


Közlekedési funkciók

Gazdasági funkciók

autóbusz állomás vasútállomás benzinkút repülőtér Ipari Park piac pénzügyi szolgáltatók és bankok irodaház szálláshely vendéglátó egységek

Szabolcs Volán MÁV MOL Csenger Ipari Park Városi Piac OTP Bank, Hodász és vidéke takarékszövetkezet, Nagyecsed és Vidéki Takarékszövetkezet Hotel Schuster, Barcsay panzió italüzlet és zenés szórakozóhely (14 db), étterem és büfé (11 db)

85

1 1 1 1 1 3 2 25

Forrás: Települési adatszolgáltatás 1.14.1.4 Alulhasznosított barnamezős területek

Csenger városában nem található alulhasznosított barnamezős terület. Laktanya vagy felhagyott iparterület nincs a településen, a meglévő ipari létesítményeket rendeltetésüknek megfelelően hasznosítják. 1.14.1.5 Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek)

Jelenleg Csengerben két nagyobb szlömösödött terület határolható le: Szegregátum: (Dankó utca - Arany János utca - névtelen utca - Dankó utca délnyugati része): A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a 2011-es népszámlálás szerint a lakott lakásokon belül 30,6% A beépítés jellegét tekintve kertes, családi házak találhatóak itt. Méretüket tekintve többségében a közepes kategóriába tartoznak, átlagosan 50-70 m2-esek. Közművekkel való ellátottság, és a rácsatlakozás tekintetében hiányosságok tapasztalhatóak. A házak többsége félkomfortos, állagukat tekintve azonban jelentős problémákkal küzdenek. A nyílászárók elavultak, a lakások homlokzata sok helyen leromlott állapotban van. Szegregációval veszélyeztetett terület: (Móricz Zsigmond utca mindkét oldala észak felé utolsó keresztutcától - Új Élet utca mindkét oldala észak felé utolsó keresztutcától): A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a 2011-es népszámlálás szerint a lakott lakásokon belül 20,8%. A beépítés jellegét tekintve kertes, családi házak találhatóak itt, többségében viszonylag jó állapotban. Méretüket tekintve többségében a nagyobb kategóriába tartoznak, átlagosan 80-120 m2-esek. Közművekkel való ellátottság, és a rácsatlakozás tekintetében hiányosságok tapasztalhatóak. A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek kialakulását, illetve részletes helyzetfeltárását a 3.3.2 fejezet tartalmazza. 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata

A településen a tömbök általában hosszúkás szerkezetűek, amik észak-déli, vagy kelet-nyugati irányúak. A tömbrendszeren belül találhatunk aprótelkes és óriás telkes változatokat. Az aprótelkes változatra példa a Kossuth és Béke utca által közrefogott orsó alakú tömb, ahol a telkek nagyon kicsik, kertes részük szinte nincs is. Közepes telekméretű tömböket a város észak-nyugati részében találhatunk, egységes telekkiosztással. Ez a rész az 1970-es évi árvíz után épült terült, amit a helyiek csak újtelep

ITS Konzorcium


86

néven emlegetnek. Óriás telekméretű tömbök, ahol a telkek hosszú kertjeikkel csatlakoznak egymáshoz a település több részén is kialakultak. A település egészét tekintve a tömbök nagy részét szabályosnak tekinthetjük, a közel párhuzamos úthálózat kialakulása miatt. Szabálytalan alakú tömbökkel és telkekkel csak a város keleti szélén találkozhatunk, ahol az utcák íves vonalvezetésűek (Hunyadi-, Béke-, Kossuth utca). Részletes tulajdonjogi vizsgálat jelen munka keretében nem készült. 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter

Csenger Város önkormányzata nem rendelkezik tulajdonkataszterrel. 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése

A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése a településrendezési eszközök megalapozása során történik. 1.14.5 Az építmények vizsgálata

A település lakóterületei a településszerkezetben betöltött szerepükhöz igazodó formában jelennek meg. A település központi részén a településközponti vegyes területeken belül is jelennek meg lakóterületek, egyes telkek, telekcsoportok esetében önálló lakóterületi funkcióval, vagy településközponti vegyes funkcióval. A településközpontot kertvárosias karakterű, sűrűbb beépítésű, kisebb telekméretű tömbök veszik körül. A beépítések ezen a részen még őrzik a mezővárosi karakter elemeit. Szintén kertvárosias lakóterületnek tekinthetjük az újabban települt árvíz utáni beépítéseket (a Szamos-, Debreceni-, Jókai Mór-, Riskó I. utcákon). Itt a szalagtelkes telekstruktúra kialakulása az utcára nem merőleges telekosztással alakult ki. A kertvárosias jellegű lakóterületeket falusias karakterű területek határolják, valamint a peremterületeken is ilyet nagyobb méretű telkekből álló tömböket találhatunk. Az alacsony beépítési százalék, a nagyobb méretű telkek és a területfelhasználás mind falusias jelleget mutat. A jellemző területfelhasználás ezen a részen a lakóudvarok mögött elhelyezkedő nagy szántó vagy gyümölcsös területek. Mivel a telkek kertjeikkel csatlakoznak egymáshoz, nagy összefüggő mezőgazdasági művelésű tömbbelső területek alakultak ki a lakóterületeken belül. Ezt leginkább a Jókai Mór - Petőfi - Határőr - Kossuth L. utcák által határolt területen, az Ady E. u. - Landler J. u. által határolt utcákon, valamint a peremterületeken figyelhető meg. A peremterületeken a telkek kertjeikkel kapcsolódnak a külterülethez. A 60-as évek óta divatba jött háztípusok (kockaház, emeltes, erkélyes, stb.) jellegzetes módja a település É-i részére jellemző az újabban épült településrészen, valamint a Rákóczi u. figyelhető meg a legjobban. A beépítések a keskeny telkek miatt oldalhatáron állóvá váltak. Az oldalhatáron álló jellegzetes beépítési mód a fésűs beépítés, mely (régebbi épületeknél) oldaltornácos vagy tornác nélküli hosszúház. Nagyobb összefüggő üzemi területet találhatunk a település nyugati szélén. A terület 1998-ban elnyerte az Ipari Park címet. A 11 hektáros területhez a 49-es számú országos főútvonalról jó minőségű bekötőutak biztosítanak gyors megközelítési lehetőséget, az iparterületi forgalom nem terheli a várost.

ITS Konzorcium


87

1.14.6 Az épített környezet értékei 1.14.6.1 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

Csengerben 23 db nyilvántartott régészeti terület található, melyek 4 kivételével a település külterületén találhatók. 37. táblázat: Régészeti területek Csengerben lelőhely-szám név

HRSZ

1

Református templom

476, 456/4, 468, 469/4, 474, 868/1, 475

2

Református termető

3

Némettag

4

Recsege

377/1, 378/1, 389, 390/1, 390/2, 391, 2061/4, 2061/5 0354/1, 0354/2, 0354/3, 0354/4, 0354/5, 0354/6, 0354/7, 0354/8, 0342/1, 0341, 0361, 0353/2, 0181/11, 0181/12 0264/1, 0282/37, 0282/38, 0282/39, 0282/42, 0282/43, 0247/10, 0247/11, 0247/12, 0247/13, 0247/14, 0246, 0278/3, 0283/7, 0234/43, 0234/44, 0234/17, 0234/16, 0234/42, 0234/18, 0234/19, 0283/6, 0234/21, 0283/5, 0283/4, 0283/3, 0278/1, 0278/2, 0283/2, 0283/13, 0283/12, 0283/11, 0283/10, 0283/9, 0283/8, 0283/17, 0283/16, 0283/15, 0283/14, 0283/18, 0283/25, 0283/24, 0283/23, 0283/22, 0283/21, 0282/17, 0282/19, 0282/20, 0282/18, 0282/10, 0283/20, 0283/19, 0282/8, 0234/20, 0282/40, 0282/36, 0282/34, 0282/32, 0282/33, 0282/35, 0282/12, 0282/23, 0282/24, 0282/25, 0282/26, 0282/27, 0282/29, 0282/31, 0282/30, 0282/28, 0282/21, 0282/22, 0282/14, 0282/15, 0282/13, 0282/11, 0282/16

5

Sanyi kert

0198/39, 0198/3, 0198/41

6

Állami Gazdaság

0198/39, 0198/3, 0198/4, 0198/41

7

Halomdomb

2061/6, 2055, 2051, 1979

8

Recsege II.

0278/1, 0278/2, 0278/3, 0264/1

9

Sanyi kert III.

10

Kastélydomb

0200/2, 0199, 04/2 479/1, 479/2, 477/1, 477/2, 484/1, 478, 476, 456/3, 456/4, 458, 485, 486/1, 486/2, 781, 483/1, 483/2, 482, 481, 480/1

11

Recsege-domb 3. lh.

0247/2

12

Recsege-domb 4. lh.

0247/7, 0247/8

13

Recsege-Lapos 5. lh.

0234/22, 0234/23, 0234/24, 0234/25, 0234/26

14

Recsege-domb 6. lh.

15

Mándi-tag 7. lh.

0255/11, 0255/12, 0255/13, 0255/14, 0255/15, 0255/16 0278/1, 0278/2, 0264/1, 0247/14, 0275/1, 0275/2, 0277, 0254, 0255/29, 0255/1, 0255/2, 0272, 0269

16

Csengeri-tó-dűlő 8. lh.

0318/1, 0318/2, 0318/3, 0318/4, 0318/5, 0318/6, 0318/7, 0318/8, 0318/9, 0318/10, 0318/11, 0318/12, 0318/13, 0318/14, 0318/15

17

Felföldi-tag

0326, 0325, 0318/18, 0318/19, 0318/20, 0318/21, 0318/22

18

Német-tag

0344/1, 0344/3, 0344/4, 0344/5, 0344/8

19

Német-tag, 11. lh.

20

Német-tag, 12. lh.

0344/7 0342/1, 0353/2, 0344/7, 0341, 0179, 0181/12, 0181/11, 0181/10, 0181/9, 0180, 0342/2

21

Német-tag, 13. lh.

22

Lajika-tag, 14. lh.

0344/7, 0342/1, 0343 0295/9, 0295/10, 0295/11, 0295/12, 0294, 0285/16, 0285/41, 0285/34, 0285/35, 0285/36, 0285/37, 0285/38, 0285/39, 0285/40, 0285/8, 0285/9, 0285/10, 0285/11, 0285/12, 0285/13, 0285/14, 0285/15

0234/14, 0264/3, 0264/1, 0295/17, 0295/18, 0295/19, 0295/20, 0295/21, 23 Lajika-tag, 15. lh. 0295/22, 0297/2, 0295/5, 0296, 0297/4, 0297/5, 0297/6 Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján

A város építési szabályzata a régészeti területekre vonatkozóan a következőket írja elő:

ITS Konzorcium


88

A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – magasabbrendű jogszabályok szerint – a beruházások tervezése során lehetőség szerint el kell kerülni, amennyiben erre nincs lehetőség, a lelőhely beruházás által érintett részét fel kell tárni. A terven jelölt, újonnan beépítésre szánt terület tényleges igénybevétele, felhasználása előtt, a beruházást megelőzően a területre vonatkozóan régészeti hatástanulmány elkészíttetése szükséges, valamint szakemberek által régészeti állapotfelmérést és terepbejárást kell végeztetni, mely a területfelhasználás változásában érdekeltek kötelezettsége. 1.14.6.2 Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők

Csenger építészete figyelemre méltóan egyedi, amely elsősorban Makovecz Imrének és csoportjának köszönhető, mivel rusztikus, archaizáló, az erdélyi építészeti hatásokat idéző épületeket terveztek elsősorban a város központjába. Különös varázsa van a belvárosnak, hiszen számos műemléki oltalom alatt álló épület is jelen van: az 1700-as évek végén készült a Szuhányi-kastély, az 1820-ban klasszicista stílusban épült ún. Jékey ház. A csendesebb, félreeső mellékutcák modern épületei között megbúvik egy-egy a régi, faragott oszlopú parasztház. A város szélén még áll néhány, a XIX. század második felében kialakult háromosztatú oldal-, vagy körtornácos lakóház. A vert, vagy vályogfalú épületeket általában náddal fedték be, miután az Ecsedi-láp közel volt. A tornácoszlopok többnyire faragással díszítettek. Helyi érdekesség a palánk, a tornác deszkamellvédje, amely hasonlít a tiszaháti és a beregi rédelyhez. A népi építészet emlékei a Kossuth és a Rákóczi utcán találhatók meg. A központban még jó néhány műemlék jellegű épület látható. Ezek, bár csak jobbára a század elején épültek, arányos tömegükkel kisvárosi jellegűvé teszik a központ terét. Sajnos ezt az egységet az utóbbi évtizedekben itt-ott drasztikusan bántó módon megbolygatták. 1.14.6.3 Műemlék, műemléki együttes

A településen 3 db országosan védett műemléki épület található, amelyek kivétel nélkül a városközpontban helyezkednek el: 38. táblázat: Országosan védett műemlékek Csengerben

megnevezés Református templom

Szuhányi-kúria Római Katolikus templom

Leírás A Református templom (Hősök tere 6. sz.), gótikus, XVII. századi nyolcszögű tornyának oromzat dísze reneszánsz. Részben átépítésre és bővítésre került 1713-ban. Famennyezete barokk stílusú, amely 1745-ben készült Bányi Asztalos István által. A Hotel Schustert a volt Szuhányi-kúriát (Ady Endre u. 12. sz.) 1780 körül, barokk stílusban építették. A Római Katolikus templom (Kossuth Lajos u. 6-8. sz.) klasszicista stílusban épült 1802-1829 között.

Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján

A Településszerkezeti Terv a műemlékek környezetében műemléki környezet kialakítását irányozza elő.

ITS Konzorcium


89

1.14.6.4 Helyi védelem

Az építészeti örökség helyi védelmére a Településszerkezeti Terv tesz javaslatot, amely kijelöli a helyi értékvédelmi terület határait is: északi határvonala: töltés (hrsz.: 0163, 767/2) déli határvonala: Kolozsvári utca (hrsz.: 746) - Kossuth Lajos utca 13. sz. (hrsz.: 856, 857), Béke utca 12. sz. (hrsz.: 857) - Hősök tere 21. sz. (hrsz. 934, 935/1/2) - Rákóczi Ferenc utca 12. sz. (hrsz. 962), Hunyadi János utcai ingatlan (hrsz.: 961) - 905 helyrajzi számú út nyugati határvonala: 755 helyrajzi számú út - Kossuth Lajos utca (hrsz.: 781) - Béke utca(hrsz.: 869) - Hősök tere 5-21. sz. alatti ingatlanok (hrsz.: 934, 935/2, 936/2, 937, 939, 940,942/1, 943/1) - Szent István tér 3. sz. (hrsz.: 947) - Szent István tér (hrsz.: 951) SzentIstván tér 6. sz. (hrsz.: 958) keleti határvonala: töltés (hrsz.: 779, 780/2/3, 0189) - 906 helyrajzi számú út - 905 helyrajziszámú út, Szent István tér (hrsz.: 951), Hunyadi János utca (hrsz.: 1062) A helyi értéket képező közterületek a következők: Ady Endre utca, az Ady Endre közig (hrsz.: 2061/4/5/6) Rákóczi Ferenc utca, a Rákóczi közig (hrsz.: 1726/1/2/3) Hősök tere (hrsz.: 868/1/2/3) Szent István tér (hrsz.: 951) Kossuth Lajos utca (hrsz.: 781) Honvéd utca, az Arany János utcáig (hrsz.: 1780) Kolozsvári utca (hrsz.: 746) Az egyedi értékvédelem alá vonat építészeti örökségek az alábbiak: Felföldi György háza, Ady Endre utca 63.sz. hrsz:407 Medgyesi Gyula háza, Ady Endre utca 65.sz., hrsz: 406 Görög Katolikus Templom, Kossuth Lajos utca 2-4.sz., hrsz: 477/1 Adventista templom, Zrínyi Miklós köz 14.sz., hrsz: 1310/1 Iskola, Ady Endre utca 13-17.sz., hrsz: 456/4 Sportcsarnok, Ady Endre utca 19-21.sz., hrsz: 456/3 Népjóléti Intézmény, Ady Endre utca 18-20.sz., hrsz: 1993 volt határőr laktanya, Ady Endre utca 4.sz., hrsz: 1777 Barcsai Ferenc féle ház, Kolozsvári utca 17.sz., hrsz: 764 Lakóház, Béke utca 95.sz., hrsz: 881 Polgármesteri Hivatal, Ady Endre utca 14-16.sz., hrsz: 1992/1 Jékey-ház, Rákóczi Ferenc u. 9.sz, hrsz: 1773 Napközi Otthonos Konyha, Étterem, Ady Endre utca 23-27.sz., hrsz: 456/2 Méliusz Református Idősek Otthona, Béke utca 2.sz., hrsz: 867/1 Helytörténeti Múzeum, Hősök tere 5.sz., hrsz: 943/1

ITS Konzorcium


90

1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái

Csengerben az egyik nagy problémát az Ipari Park szabadon hasznosítható területének közművesítése jelenti. Az értékesíthető terület jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll, további cégek letelepítése érdekében az alapinfrastruktúrát bővíteni szükséges. Az épített környezet másik problematikus területe a városközpontban található, Ady E. u. 29. szám alatti lakóépület. Az ingatlan évek óta eladó, állaga folyamatosan romlik, ami a településképre romboló hatással van.

ITS Konzorcium


1.15

91

Közlekedés

1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Település közlekedési szerepe

Csenger Magyarország észak-keleti határvidékén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti részén elhelyezkedő kisváros, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 85 km-re keletre található. A KSH adatai szerint a településen a bejárók száma közel négyszerese az eljárókénak. A bejárók többek között Csengerújfaluból, Porcsalmáról, illetve Uráról járnak Csengerre, míg az eljárók fő célpontja Mátészalka, Csengersima és Románia (jellemzően Szatmárnémeti). 39. táblázat: A közlekedők volumene és mód szerinti megoszlása (fő/nap) (2001-ben csak foglalkoztatott) Megnevezés

Összesen

Összesen

Személygépkocsival

2001

Tömegközlekedéssel

Kerékpárral (Gyalog)

2011

Helyi közlekedő

1 165

2 270

540

41

958 (731)

Bejáró Csengerújfalu Porcsalma Ura Tyukod Szamosbecs Eljáró Mátészalka KÜLFÖLD Csengersima Nyíregyháza Debrecen

527 .. .. .. .. .. 194 .. .. .. .. ..

992 136 128 105 85 81 243 75 42 32 18 16

351 32 45 48 35 24 118 18 40 25 4 0

615 96 83 48 50 52 125 57 2 7 14 16

26 8 0 9 0 5 0 0 0 0 0 0

Forrás: KSH 2001, 2011 népszámlálási adatok alapján, saját szerkesztés

A helyben közlekedők több mint 40%-a kerékpárral (958 fő), másik részük nagyobb arányban gyalogosan és kisebb mértékben személygépkocsival jár, míg a közösségi közlekedés szerepe elhanyagolható. A bejárók körülbelül 40%-60%, míg az eljárók körülbelül 60%-40% arányban személygépkocsival, illetve távolsági busszal jutnak el végcéljukra, a vasút szerepe marginális. 15. ábra: Ingázók mód szerinti megoszlása (fő)

ITS Konzorcium


92

2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Helyben maradó Helyi közl.

Vasút

Bejáró Távolsági busz

Személygépkocsi

Eljáró Kerékpár

Gyalog

Forrás: KSH 2011 népszámlálási adatok alapján, saját szerkesztés

Külső kapcsolatok, országos hálózat

A várostól északra halad el a megye egyik fontos főútja, a – Vaját Csengersimával összekötő – 49. sz. másodrendű főút, melyre Csenger egy összekötő úti kapcsolattal csatlakozik. A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen. 21. térkép: Csenger környezetének országos jelentőségű főútjai

Forrás: saját szerkesztés

Közúti kapcsolatok tekintetében az M3 autópálya nyugati irányban az őri csomópontnál, 42 km távolságban érhető el. A főváros közúton 310 km autózással érhető el. Az Ukrajnába vezető közúti határátkelő összekötő úton 55 km, a Romániába vezető csengersimai közúti határátkelő pedig 13 km távolságban található.

ITS Konzorcium


93

A belterületi önkormányzati utak közül 27,1 km kiépített és 0,3 km kiépítetlen. Csengeren 2,6 km kerékpárút van, valamint 33,9 km – teljes egészében kiépített – járda, illetve gyalogút. A város 2013-ban az út-, kerékpárhálózat és a járdák fenntartására 11,464 MFt-ot fordított. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség megfelelő, fizikailag minden település elérhető. A járatok kapcsolatot biztosítanak Nyíregyházával, Debrecennel és Mátészalkával. A város közigazgatási területén belül 8 helyközi megálló található, a megállóval való ellátottság megfelelő. Csenger a 114-es számú Kocsord alsó – Csenger vasútvonalon fekszik. A vonal „zsákvonal”, Csenger állomás a vasútvonal végpontja. Az egyvágányú, dízelvontatású vonal „egyéb vasúti pálya” besorolású. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 315 km, míg az Airport Debrecen 110 km távolságban érhető el. 1.15.2 Közúti közlekedés

Városkörnyéki közúthálózat

A város az országos közúthálózattal a 4924. j. összekötő úton áll kapcsolatban, északnyugati (Ady Endre út) irányban a 49. sz. főút felé, délnyugati (Tisza út) irányban pedig a járás délebbi és nyugatabbi települései felé. 22. térkép: Csenger városi közúthálózata


A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. 23. térkép: Csenger főbb útjainak forgalmi terhelése

ITS Konzorcium


94

Forrás: „Az országos közutak 2013. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” kiadvány adataiból – 2014.07. Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Csenger legjelentősebb útja a 4924. sz. út belterületi szakasza, de a tranzitforgalom hiánya miatt ennek forgalma is viszonylag alacsony. A legnagyobb forgalmat a települést elkerülő, az M3 autópálya és Románia között kapcsolatot teremtő 49. sz. főút bonyolítja. Városi közúthálózat

A városi hálózat centrális szerkezetű, legfontosabb, és ezzel együtt legforgalmasabb úthálózati eleme a 4924. j. út városi szakasza (Tisza u. – Rákóczi u. – Ady Endre u.). Az említett utak mentén találhatóak a legfontosabb oktatási és közintézmények, továbbá az orvosi rendelők, és a jelentősebb üzemek nagy része. Valamennyi szakasz 2x1 sávos kialakítású, egyes csomópontokban 2 sávos jármű-osztályozóval, illetve a központban parkolósávokkal. A vasútállomást a Tisza utcával összekötő 49341. j. út szintén az országos közúthálózat része. Közúti szempontból a város minden része jól megközelíthető, nincsenek feltáratlan városi területek. A település belterületén 31,7 km belterületi út található, amelyből 4,3 km állami, 27,4 km pedig önkormányzati út. Ebből mindössze 280 m nem burkolt, ezzel a belterületi kiépítettség aránya 98,97%. A külterületen 6,55 km út található, ebből 4,1 km burkolt. Az útburkolat minősége minden útkategóriában rossz, felújításra szorul. A város területén nem található jelzőlámpás, illetve körforgalmú csomópont, valamennyi jelzőtáblás forgalomszabályozású.

Közúti-vasúti keresztezések, meghatározó műtárgyak

A település belterületén két darab szintbeni vasúti keresztezés található a 103. sz. vasútvonallal:

Forgalmi jellemzők

Csengeren a kerékpáros közlekedés nagyon elterjedt, ez azonban nem okoz jelentős eltérést az ország hasonló fejlettségi szintű városaihoz képest a motorizációban. A folyamatosan bővülő járműállomány a város lassan fogyatkozó lakossága mellett 2008-ig folyamatosan növekvő motorizációt eredményezett, majd a 2009-es visszaesést követően 2013-tól ismét növekedett, de a 2013-as 235 szgk/1000 fő még mindig nem éri el a 2008-as értéket. Ez mind az országos, mind régiós és megyei átlagos motorizációs szint alatti érték. Csenger motorizációja 2004-től minden évben a megyei szintnél megközelítőleg 2-8%-kal alacsonyabban alakult. A motorizáció fokának változását 2004 és 2013 között Csengeren, a megyei, régiós és országos adatok tükrében – KSH adatok alapján – az alábbi grafikon mutatja be.

Tisza u.: fénysorompóval biztosított szintbeni közúti keresztezés, Nagykárolyi u.: fénysorompóval biztosított szintbeni közúti keresztezés.

ITS Konzorcium


95

16. ábra: A lakossági motorizáció alakulása Csengeren (szgk/ezer fő) 320 300 280 260

280

286

293

300

240 240

220 200

216

220

2004

2005

304

248

301

298

243

243

226 2006

2007

2008

2009

2010

Magyarország

Észak-Alföld

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Csenger

298

235

2011

301

229 2012

307

235

2013

Forrás: KSH 2011 népszámlálási adatok alapján, saját szerkesztés

2013-ban a csengeri személygépkocsi állomány 1.156 db, a motorkerékpár állomány 40 db, az autóbusz állomány pedig 3 db volt. Baleseti adatok

Jól látható, hogy 2011 és 2013 között a közúti balesetek többsége a városon átmenő állami utak, elsősorban a 4924. j. út mentén történt, különösen veszélyeztetett ennek belvárosi szakasza, ahol az utóbbi években több súlyos, 2012-ben pedig egy halálos baleset is történt. 24. térkép: Balesetek Csengeren és környékén 2011 és 2013 között, súlyosság szerint

Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

ITS Konzorcium


Legfontosabb problémák

96

A városi közúti közlekedés problémái a következők: A távolsági közösségi közlekedés és a belső autósforgalom a központon keresztül zajlik. Járdák és utak viszonylag rossz műszaki állapota. Gyalogos rendszer hiányosságai, nagyfokú baleseti kockázat. Nem megoldott a parkolás a városközpontban, szükség lenne a Szent István tér tehermentesítésére. Kerékpárutak hiánya városszerte, a biztonságos kerékpáros közlekedés megoldatlansága. 1.15.3 Parkolás

Csengeren parkolás szabályait összefoglaló, hatályos rendelet nincsen, a közterületi parkolók díj fizetése nélkül vehetők igénybe. A városban található gépjárművek számának növekedése a parkolási problémák fokozódását vetíti előre. Főleg a városközpontban, ahol forgalomvonzó létesítmények koncentráltan helyezkednek el, alakulhat ki időszakos kapacitáshiány. E mellett egyes nagyobb forgalmat vonzó létesítmények (piac, valamint a nagyobb foglalkoztatók) környezetében ugyancsak problémát okozhat a gépkocsik elhelyezése. A gépkocsik elhelyezése a városközpontban az alábbi helyeken lehetséges: Szent István tér (körülbelül 20 gépjármű számára kijelölt parkoló, valamint az út mentén parkolósávban), Rákóczi út mentén, parkolósávban, Ady Endre u. mentén, parkolósávban, Hősök tere, Kossuth u., Sportcsarnok mellett. A kapacitás a fontosabb közintézmények, illetve forgalomvonzó létesítmények környékén kielégítő. A vasútállomásnál, a felvételi épület közvetlen környezetében körülbelül 10 személygépkocsi elhelyezésére van lehetőség, részben burkolt területen. Parkoló ugyan nincs kijelölve, de részben burkolt, részben füves területek állnak rendelkezésre, amelyek a későbbiekben burkolt parkolóvá fejleszthetőek. Az autóbusz állomás a Hősök terén helyezkedik el, parkolásra a Szent István téren, az Ady Endre utcában, valamint a Kossuth utcában és a Béke utcában van lehetőség. A központtól kicsit távolabb, a Juhász-Seibel Kft. Ady Endre utcai telephelye mellett jelentős számú parkoló-férőhely áll a cég dolgozóinak rendelkezésére. 1.15.4 Áruszállítás

A város északnyugati oldalán lévő ipari park, továbbá az Ady Endre út mentén elhelyezkedő termelő üzemekhez (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye egyik legtöbb munkavállalót foglalkoztató cége, a Juhász-Seibel Kft.) köthető a város teherforgalmának döntő része. Mivel az ipati létesítmények a település 49. sz. főúthoz közelebb eső oldalán helyezkednek el, az ezeket kiszolgáló teherforgalom nem terheli a városközpontot. A városon nem halad át jelentősebb főút, így a tranzitforgalom sem jellemző. A településen az önkormányzati kezelésű utakra vonatkozóan nincsen semmilyen teherforgalmi korlátozás érvényben.

ITS Konzorcium


97

1.15.5 Közösségi közlekedés

A település legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyeit, az autóbusz állomás és a vasútállomás elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja. 25. térkép: Csenger legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyei

Forrás: NKS országos modell 1.15.5.1 Autóbuszos közösségi közlekedés

Autóbuszos infrastruktúra

A csengeri autóbusz állomás a Hősök téren helyezkedik el. Az állomás környezetében vegyesen találhatók intézményi, kereskedelmi és lakó funkciójú épületek. A tér ugyan helyet ad az autóbusz állomásnak is, de nem ez a kizárólagos funkciója, a közúti forgalom is áthalad rajta a Rákóczi út és az Ady Endre út irányából a Kossuth utca és a Béke utca felé, gyakorlatilag a város legforgalmasabb csomópontjának tőszomszédságában helyezkedik el. Emellett számos kereskedelmi és szolgáltató funkciót is ellát. A tér déli oldalán 2, az északin pedig 3 álláshely található, buszöböllel ellátva. Az autóbusz tárolóterület rendkívül korlátozott. Az utasváró szerepét betöltő és Volán üzemi funkciókat is magában foglaló állomásépület a tér északi részén helyezkedik el, az épület jó állapotú. Fedett utasváró az utasfelvételi épületben nem található. Ugyanakkor a város forgalmasabb megállóhelyein rendelkezésre áll fedett utasváró létesítmény. Az utastájékoztatás a megállóhelyeken hagyományos táblás rendszerű.

Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés

A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Szabolcs Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Szabolcs Volán Zrt. az Északmagyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (ÉMKK Zrt.) egyik alapítója.

ITS Konzorcium


98

A város rendelkezik közvetlen járatokkal mind a megyeszékhely Nyíregyháza (napi 1 induló járat, menetidő 02:35), mind a regionális központ Debrecen (napi 1 induló járat, menetidő 02:50), mind a legközelebbi nagyobb település, Mátészalka (napi 18 induló járat, menetidő 00:49 és 1:20 között) felé. Budapestre nem közlekednek közvetlen járatok. Csenger és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Csengeren a helyközi megállóhelyek döntő többsége a 4924. j. összekötő út belterületi szakaszain helyezkedik el. Csenger közigazgatási területén 8 helyközi megálló található. A település központja és a vasútállomás is közvetlenül elérhető a környező településekről. A település helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz, a legforgalmasabb helyeken (Cipőgyár, Ady Endre u. 99) 50-60 járat áll meg egy munkanapon, a kisebb megállókban is 15-20 db. Az autóbusz állomáson, egy átlagos munkanapon körülbelül 40 járat indul vagy halad át. Helyi autóbusz közlekedés

Csengeren nincs helyi autóbusz közlekedés, a településen belüli kapcsolatot a helyközi járatok biztosítják. 1.15.5.2 Vasúti közösségi közlekedés

A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok

Csengert az „egyéb vasúti pálya” besorolású, 114-es számú Kocsord alsó – Csenger vasútvonal érinti, mely Kocsord alsó állomáson ágazik ki a 113-as számú Nyíregyháza – Nyírbátor, Mátészalka – Zajta vasútvonalból dél felé. A vonal „zsákvonal”, Csenger állomás a vasútvonal végpontja, itt másik vasútvonal nem kapcsolódik hozzá. A vasútvonal a Mátészalka – Szatmárnémeti HÉV vonal részeként épült, Csenger és Szatmárnémeti között a pálya elbontásra került. Az egyvágányú, dízelvontatású vonal 50 km/h engedélyezett sebességű, 18,5 t tengelyterhelésű (korlátozással), 250 m-es engedélyezett vonathosszal.

Vasúti szolgáltatás

A vasútvonalon napi 2 pár Mátészalka – Csenger viszonylatú személyvonat közlekedik. A menetidő Mátészalkára 50 perc. Csengernek rendkívül rossz szolgáltatási szintű vasúti kapcsolata van. Csenger vasútállomás alacsony utasforgalmú állomás.

Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége

Az állomás Csenger déli részén, lakott területek között fekszik, megközelíteni a település központja felől a 4924. j. Ura – Csenger összekötő úton át és a belőle kiágazó 49341. j. vasútállomáshoz vezető úton át lehet. Összességében utasforgalmi szempontból a vasútállomás kedvezőtlen elhelyezkedésű a lakott területhez kapcsolódóan.

Kereskedelmi létesítmények

Csenger vasútállomás korlátlan utas- és áruforgalomra berendezett végállomása a 114-es számú vasútvonalnak, Kocsord alsó állomástól 25,3 km-re. Csenger állomáson nyíltrakodó és oldalrakodó található, melyek kivilágítottak. A rakterület részben burkolt.

Utasforgalmi létesítmények

A módváltáshoz használható létesítmények kiépítettsége rendkívül hiányos, kerékpártároló nincs, buszforduló nincs (buszmegálló csak a 4924. j. összekötő úton található), kiépített személygépjármű parkoló nincs, csak a felvételi épület körüli burkolt területen van lehetőség személygépjárművel megállni. Az állomáson keskeny, balesetveszélyes, sk+0-15 cm magasságú, alacsony, burkolatlan peronok találhatók, melyek szintben közelíthetők meg. A közepes állapotú felvételi épületben pénztár már nem üzemel, az állomás nem akadálymentesített.

ITS Konzorcium


99

1.15.6 Kerékpáros közlekedés

Jelenlegi helyzet

A városban a mezővárosi hagyományok és a kerékpározás szempontjából kedvező síkvidéki terepadottságoknak köszönhetően számottevő kerékpáros forgalom tapasztalható. A városközpontban található forgalomvonzó létesítményeket sokan kerékpárral közelítik meg.

Infrastruktúra

A településen összesen 2,6 km kerékpárút található. Az Ady Endre út mentén a Hősök terétől a MOL töltőállomásig, majd innen az Ady Endre u. és az Új Élet u. sarkán lévő parkon át, és az Új Élet u. mentén a Szamos töltéséig önálló, gyalogos forgalomtól elválasztott kerékpárút vezet. Műszaki állapota jó. Problémaként merül fel ugyanakkor a járdák teljes (Új Élet u.), vagy részleges (Ady Endre u.) hiánya az érintett szakaszokon, így hiába beszélünk gyalogos forgalomtól elválasztott kerékpárútról, a gyalogosforgalom több helyen mégis a kerékpáros úthálózatra van kényszerítve, amely korszerűtlen megoldás. Ettől eltekintve egyéb kerékpárút a település területén nincsen, kerékpárforgalmi hálózat tekintetében Csenger súlyos hiányosságokat mutat, így a kerékpáros közlekedés javarészt a közúti infrastruktúra igénybevételével történik. Problémát jelent a kerékpározás a város főútjain, elsősorban a 4924. j. út belterületi szakaszán a nagy gépjárműforgalom és sok esetben a parkoló járművek miatt. Az út mentén több helyen a kerékpárosok jelenlétére figyelmeztető közlekedési táblákat helyeztek ki. A csomópontok kialakítása általában lehetővé teszi a kerékpáros kanyarodásokat, csak egy helyen nehezítik azt többsávos felállók. A vasút elvágó hatása annak perifériális elhelyezkedése miatt kevésbé jellemző. Fontos kerékpárforgalmi hálózati elem a Szatmárnémeti és Fehérgyarmat között húzódó kerékpárút, amely a Szamos folyó töltéskoronáján halad, és Csenger közigazgatási területén lép be az országba. Az ezzel való kapcsolatot az Új Élet utcán haladó kerékpárút biztosítja. A környező települések, amelyeket az említett kerékpárút nem érint, csak a közúthálózaton érhetőek el. Bár a kerékpáros célpontok többsége ellátott kerékpártárolókkal, ezek zömmel korlátozott befogadóképességű, korszerűtlen támaszok, amelyek csak az első kereket rögzítik. Ugyanakkor több közintézmény már fel lett szerelve az OTÉK-nak megfelelő számú, néhol fedett kerékpár tárolóval, ugyanakkor helyenként ez nem elégséges. 2009-ben elkészült a Csengeri kistérség kerékpárút hálózati fejlesztési koncepciója, amely vizsgálta a kerékpártámaszokkal való ellátottságot is. 40. táblázat: Csenger egyes intézményeinek kerékpártámaszokkal való ellátottsága Intézmény Polgármesteri hivatal Általános iskola Gimnázium Kollégium Népjóléti intézmény Orvosi rendelő Gyógyszertár Gyógyszertár Sportcsarnok Múzeum Sporttelep

Kerékpártároló

Cím

OTÉK-nak megfelelő számú tároló

Ady E. u.

van

megfelel

Ady E. u. Kossuth u. Honvéd u. Honvéd u.

van van (fedett) van nincs

megfelel megfelel megfelel -

Ady E. u.

van

bővíteni szükséges

Rákóczi u. Ady E. u. Tisza u. Ady E. u. Hősök tere Hunyadi u.

van van van van (az iskolával együtt) nincs nincs

megfelel megfelel megfelel megfelel -

ITS Konzorcium


100

Forrás: Helyzetfelmérés a kerékpáros közlekedés helyzetéről a Fehérgyarmati és Csengeri kistérségben

A hatályos településrendezési terv is foglalkozik a kerékpárút hálózat fejlesztésével. A külterületen az árvízvédelmi töltések mentén jelöl a szerkezeti terv kerékpár útvonalat, míg a belterületen a 4924. j. út mellett végig, illetve néhány alacsonyabb átlagos forgalmú utcán (Új Élet u., Móricz Zsigmond u.). A Csengeri kistérség kerékpárút hálózati fejlesztési koncepciója a következőket írja: Kerékpáros közlekedés fejlesztése terén számos terv készül és a korábbi kezdeményezések kezdenek beérni. Tervben van kerékpárút létesítése Győrtelek irányába. Új kerékpártárolók elhelyezése – az utóbbi időszakban megnövekedett igények miatt – szükséges lenne a városközpontban, az intézményektől és üzletektől függetlenül. Értékelés

Csengeren a kerékpárút hálózat kiépítettsége kezdetleges, amely elsősorban a nagyobb forgalmú utakon a kerékpáros közlekedés háttérbe szorulását eredményezi, továbbá fokozott balesetveszélyt jelent, még akkor is, ha a tranzitforgalom a településen kisebb jelentőségű. A kerékpáros közlekedés nem részesül előnyben a gépjárműforgalomhoz képest, ugyanakkor kerékpártároló ellátottság tekintetében a település az átlag felett van. Csenger jelenlegi formájában nem tekinthető kerékpárosbarát településnek, ennek ellenére az utóbbi években számos lépés történt a helyzet javítására, amely előremutató. 1.15.7 Gyalogos közlekedés

Csengeren a kiépített belterületi járdák hossza körülbelül 26,55 km, így a járdahálózat kiépítettsége magas, a lakott területek utcáinak nagy része rendelkezik szilárd burkolattal és legalább egyoldali járdával. Ugyanakkor a belvárosi, folyamatosan fejlődő területek és a külsőbb városrészek kiépítettség szempontjából eltérőek, utóbbiakon a járdák kiépítettsége és színvonala (műszaki jellemzői, állapota, vagy éppen megléte) vegyes képet mutat. A gyalogos közlekedés számára a vasútvonal keresztezése akadályképző elem, az átkelési lehetőségek változatos kialakításúak. Labirintkorlát kialakítására a gyalogosok számára nem minden kereszteződésnél került sor. Járdaszigetek kialakítása nem jellemző, elsősorban a belvárosban gyalogátkelőhelyek segítik a közlekedést. A belváros területén gyalogos terek vannak kialakítva a Szent István téren, azonban csak gyalogos- illetve kerékpáros forgalom számára kijelölt utca nem található. A Honvéd utca forgalomcsillapított övezetnek minősül. Forgalmi jellemzők

A legjelentősebb városi sűrűsödési hely a városközpontban, a Szent István tér, valamint a Hősök tere közelében helyezkedik el, kiterjed továbbá az Ady Endre utca központi szakaszára. Itt található az üzletek, továbbá a szabadidős és kulturális létesítmények többsége, az iskolák egy része, valamint a legfontosabb templomok és az autóbusz állomás is. A városközponttól távolabb helyezkedik el a vasútállomás, amely lokálisan nagyobb gyalogosforgalmat vonz. 1.15.8 Összegzés

Bár az utóbbi években kiépített M3 autópálya sokat javított a település élérhetőségén, Csenger perifériális elhelyezkedése miatt továbbra sem rendelkezik jó közlekedési kapcsolatokkal a régió legfontosabb települései és a főváros irányába, de ez a jövőbeli gyorsforgalmi úthálózati fejlesztésekkel előreláthatólag javulni fog. Fontos a román határ, illetve Szatmárnémeti ITS Konzorcium


101

közelsége, amely komoly potenciált rejt magában – Románia schengeni zónához történő csatlakozását követően. A településen nem vezet keresztül jelentős tranzitforgalmat bonyolító út, a 49. sz. főút elkerüli. Az ipari területek szerencsés elhelyezkedésének köszönhetően a tehergépjárművek sem terhelik jelentős forgalommal a belvárost. Kisebb hiányosságok jelentkeznek a burkolt belterületi utak arányában. A parkolóhelyek száma elégséges, de időszakosan kialakulhat kapacitáshiány. A helyközi és távolsági közösségi közlekedés nehézkes, a menetidők még a megye fontosabb városaiba is viszonylag magasak, a vasúti közlekedés szolgáltatási színvonala rendkívül alacsony, a fontosabb központok közül egyedül Mátészalka érhető el közvetlenül, helyi közlekedés nincs. A kerékpárút hálózat viszonylag rövid, a nagyobb forgalmú utak mellett a belterületen, illetve a környező településekkel való kapcsolat megteremtése céljából a külterületeken, fejlesztésre szorul.

ITS Konzorcium


1.16

102

Közművek állapota és energiahatékonyság

1.16.1 Víziközművek

Nyírségvíz Zrt.

A Csenger területén a Nyírségvíz Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat, amelynek működési területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati részén, 81 településre terjed ki. 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás)

Ivóvíz, vízbázis

A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében az ivóvíz minőségű, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló igénybe vett, vagy távlati hasznosítást szolgáló közcélú vízbázisok esetén, ahol a védőidomnak van felszíni metszete, akkor védőidomot, védőövezetet kell kijelölni. Minden más esetben a védőidom, védőterület kijelölhető. 26. térkép: Csengeri vízmű védőterületének felszíni vetülete


A Nyírségvíz Zrt. által üzemeltett elosztó hálózat hossza 30,4 km. A Vízmű-telep Csengeren található, aminek a napi kapacitása 900 m3/nap. A város átlagos napi vízigénye: 500- 600 m3/d, a napi csúcs vízigény: 750- 900 m3/d. A víztermelő telep műszaki adatai:  víziközmű-rendszer azonosító: V33  Vízjogi üzemeltetési engedély száma: 970-1/2010  Ellátott kistérségi lakosok száma: 5129 fő  Vízmű telep max. kapacitása: 2400 m3/d A víztermelő telep víztisztítási technológiája:  szűrők: 2 db ZEL-3150 mm  hálózati szivattyúk: 3 db GRUNDFOS CR-60 ITS Konzorcium


103

 utóklór szivattyú: 1 db PEDROLLÓ sz.  pneumatikát működtető kompresszor: 1 db GANZAIR FS-11  ADVENCE 2000 klóradagoló Ivóvízellátás

Vízellátó hálózat adatai, elosztó hálózat hossza (2013):  Bekötések száma: 1866 db  Km-re vetített meghibásodások száma: 2,55 db/km/év  NA 100 azbesztcement (ac): 21000 fm  NA 110 KPE: 700 fm  NA 150 ac: 4200 fm  NA 200 ac: 3600 fm  Összesen: 29510 m Továbbá 77 darab közkifolyó és 96 darab tűzcsap található a településen. 2014-ben a Tisza-köz részen fejlesztés történt (hálózat bővítés). 1.16.1.2 Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés

Csengeren a Nyírségvíz Zrt. biztosítja a csatornázási szolgáltatást is. A településhez tartozó szennyvíztisztító telep kapacitása 700 m3/nap, az ellátott népesség: 3752 fő, a csatornahálózat hossza 29,8 km. Szennyvízgyűjtő hálózat

A település szennyvízgyűjtő hálózata az Új Széchenyi Terv keretein belül 2012-ben fejlesztésen esett át. A beruházás keretében többek között a városközpont régi szennyvíz csatornahálózatának rekonstrukciója, illetve jelentős hosszúságú szennyvízelvezető rendszer kiépítés valósult meg. A településen 2000 és 2011 között a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza nem érte el a 7 km-t, majd 2012-ben, a fejlesztés hatására majdnem az ötszörösére nőtt egy év leforgása alatt. 17. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat hossza (km; 2000-2013) 35 29,8 29,7 30 25 20 15 10

5,2

6,8

6,8

6,8

6,8

6,8

6,8

6,8

6,8

5,9

5,9

5,9

5 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatornahálózat) hossza (km) Forrás: KSH

ITS Konzorcium


104

A szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások számában 2001 és 2011 között kismértékű emelkedés figyelhető meg (171→275). Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a 2012-es beruházást követően jelentős mértékben megnőtt a csatlakozások száma (1.467). 2013-ban a lakások 76%-a rendelkezett közüzemi szennyvízelvezetéssel. 18. ábra: Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása 2500 2000

1893 1895 1896 1908 1908 1913 1921 1924 1926 1926 1925 1925 1925 1467 1463

1500 1000 271 275 171 157 159 161 171 176 184 186 217

500 0

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Lakásállomány (db) Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Forrás: KSH

Szennyvíztelep

A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatban elvezetett szennyvíz mennyisége 2000 és 2013 között ciklikusan változott, összességében azonban 56,5%-kal emelkedett. A projektsorán kiépített szennyvíztisztító telep 700 m3/d kapacitású, kevertrendszerű – két párhuzamos anoxikus-oxikus zónából és egy utóülepítőből álló – egyedi tervezésű, automatikus üzemirányítású, teljes oxidációs eleven iszapos, vegyszeres foszforeltávolítással, az iszap gépi víztelenítésével, a víztelenített iszap helybeni komposztálásával, mezőgazdasági felhasználásával. A telep biztosítja a beszállításra kerülő 70 m3/d kommunális folyékony hulladék fogadását is. A tisztított szennyvíz befogadója a Szamos folyó.

Csapadékelvezetés

A települések belterületén elvégzendő vízrendezési munkákat befolyásolják a települést jellemző körülmények, mint például a település szerkezete, vízhálózata, hidrológiai jellemzők, lejtési viszonyok, talajtani adottságok, stb. A település szerkezete, beépítettsége nagyban meghatározza a vízrendezési művek vonalvezetését, a nyílt vagy zárt rendszerű árkok, csatornák kialakítását. A sűrűn lakott, burkolattal ellátott helyeken a zárt rendszerek szükségesek (bár számos hátrányt hordoznak), míg a laza - falusias vagy zöldövezetes településeken a nyílt, tájba illő vízelvezető árkok kialakítása javasolt. A településen a csapadékvíz-elvezetés kiépítettsége 60%-os. A csapadékvíz-elvezető hálózat hossza 48,0 kilométer, jelentős része nyílt rendszerű. 2013-2015 években EU-s projekt keretében valósult meg Csenger település belterületi vízrendezés I. üteme, amelynek eredményeként sokat javult a hálózat.

ITS Konzorcium


105

1.16.2 Energia 1.16.2.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás

Elektromos energiaellátás

Csenger település villamosenergia-ellátását az E.ON Hungária Zrt. biztosítja. A településen a villamos energiahálózatot már a nyolcvanas években kiépítették. A középfeszültségű 20 kV-os szabadvezetéki hálózatok műszaki állapota és rendszertechnikai kialakítása a Tr. állomások táplálása szempontjából megfelelőnek minősíthető. A kommunális Tr. állomások lehetőség szerint fogyasztói súlypontokban kerültek telepítésre és megfelelően kiterhelt állapotban üzemelnek, azaz többségében még korlátozott mennyiségű tartalék kapacitással rendelkeznek. Jelentősebb teljesítményigény növekmény esetén ezen meglévő állomásoknak a bővítése és az átépítése válhat szükségessé. A kisfeszültségű 0,4 kV-os erősáramú villamos energiahálózat kiépítettsége gyakorlatilag 100%os. A kisfeszültségű hálózatok - energiaellátás és közvilágítás - kialakítása oszlopokra szerelt légvezetékes rendszerű. A belterületen több utcában fordul elő ún. közös oszlopsoron lévő hálózatszerelés a 20 kV-os középfeszültségű és a 0,4 kV-os kisfeszültségű villamos hálózatot illetően. A közvilágítási hálózat 2005 és 2014 között nem került bővítésre és fejlesztésre. Az éves közvilágítási fogyasztás: 151537 kWh. A fényforrások száma 860 db. A fényforrások beépített teljesítménye 41,517 kWh. 2014 decemberében Csenger Város Önkormányzat támogatás nyert a közvilágítás energiatakarékos átalakítására, a beruházás 2015. évben fog megvalósulni, amelynek hatására jelentős mértékben csökkenni fog az eddig tapasztal éves fogyasztás mértéke. A villamosenergia-fogyasztók száma 2001 és 2013 között stagnált, míg a szolgáltatott villamos energia mennyisége valamivel több mint 20%-kal emelkedett. Ezen belül azonban a háztartások számára szolgáltatott energia mennyisége csökkenő tendenciát mutat, ami közvetett módon szintén igazolja a városban zajló intenzív gazdasági tevékenységet.

Gázellátás

Csenger közigazgatási területén a TIGÁZ Zrt. végzi a gázszolgáltatási tevékenységet, a gázellátást a Győrtelek I. és II. gázátadó állomás biztosítja. A település 100%-ában elérhető a gázellátás, a belterületen 63,2 km elosztóhálózat épült ki. Csengeren az elmúlt években nem történt számottevő gázvezeték építés/rekonstrukció. A településen a gázvezeték hálózat gerincvezetékének és leágazó vezetékének csőanyaga műanyag (PE), helyenként acél. Ahol acél csővezeték van elhelyezve, leggyakrabban aktív védelemmel van ellátva. 19. ábra: Háztartási gázfogyasztók száma (db)

ITS Konzorcium


106

2500 2000 1500

1893 1895 1896 1908 1908 1913 1921 1924 1926 1926 1925 1925 1925 1659 1617 1601 1566 1584 1604 1629 1622 1630 1544 1473 1485 1534

1000 500 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Háztartási gázfogyasztók száma (db)

Lakásállomány (db)

Forrás: KSH

A településen a gázfogyasztók számában lényeges változások történtek az elmúlt 13 évben. 2000-től 2010-ig folyamatosan növekedett a gázfogyasztók száma, azóta viszont egyre többen állnak át más jellegű, költséghatékonyabbnak tartott, de általában környezetszennyezőbb fűtési módokra, jelenleg a rákötöttség 80%-os. 1.16.2.2 Megújuló energiaforrások alkalmazása, energiagazdálkodás lehetőségei

a

környezettudatos

Biomassza

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiváló adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági eredetű biomassza energetikai célú hasznosítására. A mezőgazdasági termelés ágazati megoszlása változatos, a tömegtakarmány termesztésére alkalmas területeken az állattenyésztés került előtérbe, míg az átlagos vagy annál jobb termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken a növénytermesztés dominál. Mindennek köszönhetően a térségben egyre elterjedtebb a bioenergia előállítása és hasznosítása. Csengerben jelenleg nem működik biomassza erőmű.

Geotermikus energia

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi felépítése és vízföldtani adottságai alapján geotermikus energia feltárása különösen kedvezőnek mondható a Tiszavasvári-Nagyhalász-KisvárdaFehérgyarmat-Nagyecsed-Nagykálló által bezárt terület. A településen geotermikus energia hasznosítása egyelőre nem jellemző.

Nap- és szélenergia

A napenergia hasznosíthatóságát az átlagos éves napfénytartam határozza meg, ebből a szempontból Csenger helyzete Magyarországon átlagosnak mondható (1850 óra), ami alkalmas napelemes és napkollektoros rendszerek hatékony üzemeltetéséhez. A napenergia használata önkormányzati, vállalkozói és lakossági szinten is egyre elterjedtebb. Csengerben az éves átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti, ami elegendő a szélenergiában rejlő lehetőségek kiaknázásához. 1.16.2.3 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

Az önkormányzati tulajdonú intézmények és létesítmények esetében az elmúlt években számos energetikai beruházás történt, amelynek célja egyrészt az alternatív energiaforrások alkalmazása a minél nagyobb mértékű önellátás érdekében, másrészt a gépészeti, hőszigetelési rekonstrukció a hatékony működtetés céljából. A fejlesztések részleteit a Mellékletek 59. számú táblázata tartalmazza. ITS Konzorcium


107

1.16.3 Elektronikus hírközlés

Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely jeleknek (bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang) elektronikus hírközlő hálózaton történő átvitelét, továbbítását biztosítja. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet távközlési ellátás, műsorszórás, vagy kábel tv ellátás. Csenger területén elérhető minden országos és helyi földi sugárzású rádióadó, valamint az országos földi sugárzású televízióadók összessége. A településen kiépített vezetékes és mobil telefon-hálózat üzemel. A kábeltelevízió hálózat szintén megfelelő minőségben került kiépítésre. Elmondható, hogy hírközlés tekintetében a város teljes egészében megfelel az országos átlagnak. A fő szolgáltatók az elektronikus hírközlés területén: UPC Magyarország, Magyar Telekom Nyrt. Externet Nyrt., Invitel Távközlési Zrt., DIGI Kft., AustriaSat Magyarország, MinDig TV. A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan változik, az utóbbi évek adatai alapján egyértelmű tendencia nem figyelhető meg, de jellemzően a bekötött lakások száma 840 db környékén mozog, ami a teljes lakásállományhoz viszonyítva 43%-os arány körül van. 2013-ban a távbeszélő fővonalak ezer lakosra jutó száma 252, míg az internetelőfizetések ezer lakosra jutó száma 170, mindkét érték lényegesen alacsonyabb a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei városok átlagánál (260, illetve 209 db/ezer lakos).

1.17

Térségi és települési környezetvédelem

1.17.1 Talaj

A térségben a talajok több mint 80%-a homokon képződött, jellemző talajok a szervesanyagot csak nyomokban tartalmazó futóhomok talajok, melyek a terület közel 20%-át teszik ki. A humuszban gazdagabb humuszos homoktalajok kisebb foltokban – főként mélyedésekben – találhatók. A magasabb térszínek löszös üledékein homokos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, 1-2 % szerves anyagot tartalmazó, kedvező termékenységű barnaföldek fordulnak elő. A homokfelszíneket körülbelül 1% szervesanyag-tartalmú kovárványos barna erdőtalajok uralják. A löszös üledékek közvetett talajvízhatású térszínein a 2-3% közötti szervesanyag-tartalmú, kedvező termékenységű réti csernozjom talajok találhatók. A mély fekvésű laposok talajvízhatású területeinek öntés és löszös üledékein vályog, homokos vályog szemcse-összetételű, többnyire felszíntől karbonátos réti talajok fordulnak elő. A mély fekvésű öntésterületeken található réti öntés, lápos réti talajok, telkesített síklápok és nyers öntéstalajok kiterjedése jellemző. 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek 1.17.2.1 Felszíni vizek

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/7 számú melléklete alapján a felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő terület térségi övezete Csenger közigazgatási területét is érinti. A település a Szamos-Kraszna vízfolyás vízgyűjtőjéhez tartozik. A Szamos-Krasznaköz természetes vízfolyásainak zöme külföldről érkezik, a határvízi együttműködést a magyar-román határvízi egyezmény szabályozza. A Szamos folyó vízminőségét jelentősen befolyásolja a külföldi vízgyűjtő területe és az azon található szennyező források. Teljes magyarországi szakaszán évente május-szeptember közötti időszakban megjelennek a kovaalgák. A nagymértékű elszaporodása a folyó romániai oldalán történt. A fitoplankton állomány megjelenéséhez és ilyen mértékű elszaporodása a ITS Konzorcium


108

hidrometeorológiai okokra vezethető vissza. A kisvizes, meleg nyári időszakok jellegzetes, évente visszatérő problémája a Szamos folyó okozta kedvezőtlen vízminőségi állapotváltozás mely hatással van a Tisza folyóra is. Az időszakosan előforduló, külföldi eredetű rendkívüli vízszennyezések problémákat okoznak. Kirívó példája volt ennek a 2000. januári súlyos cianid-szennyezés. A megelőzésére és folyamatos mérésre monitorállomás (MS-2), épült ki közvetlenül a Szamos folyó bal partján. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által 2008. március 25.-én, 5441/2008 iktatószám alatt kiadott igazolás szerint a település a 43. számú Szamos-Krasznaközi (Ecsedi-láp) belvízrendszerben helyezkedik el, mely belvízrendszer az ország belvíztől leginkább veszélyeztetett négy belvízrendszere közé tartozik. Fentiek alapján Csenger a magas talajvízállás és az időszakos felszíni elöntések miatt belvíztől erősen veszélyeztetett. A belvizek részben önkormányzati kezelésű csatornákon részben közvetlenül, részben az EcsedilápKraszna bal parti Vízgazdálkodási Társulat (Mátészalka) kezelésében lévő csatornákon keresztül jutnak a főbefogadókba. 2013-2015 években valósult meg a település egyes területeinek belterületi vízrendezése, amelynek eredményeként sokat javult a hálózat, ami a belvízi védekezés hatékonyságát is jelentősen javította. A 2004. LXVII. Törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett tréség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról rendelkezik. A település nem érintett ezen szempont szerint. 1.17.2.2 Felszín alatti vizek

Felszín alatti vizek érzékenysége

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Csenger település érzékeny besorolású. A csengeri vízbázisra is érvényes Kormányrendelet (42.) előírásaként a területen 2006. évben vízbázis védelmi felülvizsgálat készült. Ennek eredményeként felszíni metszet nem jelentkezett, „B” védőidom sincs, így figyelő kutak kialakítása sem vált szükségessé. A vízbázis védelmi munkálatok során a terület figyelése a feladat, s ha potenciális szennyező forrás jelenne meg, azt az illetékes hatóságok felé jelenteni kell.

Talajvíz

A felszín alatti vizek mennyisége a város környezetében változó. Az építéskor talajvízzel kell számolni, különösen a város északi részén. Normál időszakban 2-3 méter között található, korábbi dokumentációk (rendezési terv környezetvédelemi alátámasztó munkarésze) alapján jelentős az ingázása, akár 3-4 méter is lehet. Ennek oka, hogy a talajvíz a fedőrétegek iszapos részében áll. Áramlása nyugat-északnyugat. 27. térkép: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe

ITS Konzorcium


109

Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m)

VGT

A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Csenger területe a Szamos-Kraszna felszín alatti víztesten található és az erre a víztestre vonatkozóan meghatározott célok és intézkedések teljesítésében érintett.

Felszín alatti vízbázis

Csenger területén található vízbázisokat az 1.16.1. fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat. 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme

A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. Csenger nem szerepel a kiemelt települések között. A levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék, stb.) elsősorban a mező- és erdőgazdálkodás, az ipar- és szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés határozza meg. A mezőgazdaság főleg a gyér növény-borítottságú időszakokban zajló kiporzással és az állattartó telepek szag- és bűzhatásával szennyezi a levegőt. A légszennyezés csökkentése érdekében, légszennyezés tűrő és nagy levegőszűrő fák ültetése folyamatban van. A távolabbról érkező légszennyezés mértéke sem számottevő. A technológiai eredetű levegőterhelés tehát elenyésző, a nitrogén-dioxid és kén-dioxid kibocsátás mind a fűtési, mind a nyári félévben megfelelő, nincs határérték túllépés. Jelentős viszont a térségben a külterületi transzmissziós porhatás, a mezőgazdasági eredetű légszennyezés annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi

ITS Konzorcium


110

hulladék égetése tilos (helyi rendelet 13/2002). A hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. A település területén a gázfűtés térnyerése kedvező hatású. A fűtéskorszerűsítés után már csak a kerti hulladékok időszakos égetéséből származó szennyező anyagok (CO, NO, korom és egyéb bűzös anyagok) csökkentése, megszűntetése vár megoldásra. Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni. Nyári időszakban - főleg a főtéren és környékén - magas a szálló por mennyisége. Az ülepedő por a főútvonalak mentén időnként határérték közeli mennyiségben található. Magas az allergén gyomok okozta pollenterhelés. A bezárt, használaton kívüli dögtelepen jelentős a bűz emisszió. A város területének levegő környezeti állapota a többször módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában, valamint PM10 Arzén (As), PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) esetében „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, PM10benz(a) piren (BaP) vonatkozásában „D”, talajközeli ózon tekintetében „O-I” zóna csoportba tartozik. 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. 41. táblázat: Zajterhelési határértékek Zajtól védendő terület Üdülőterület, egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), oktatási létesítmények, temetők, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (dB) 06-22 óra 22-06 óra 45 35 50

40

55 60

45 50

Forrás: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklet

A településen elhanyagolható mértékű zajterhelés jellemző, amely a lakott területektől távolabb eső, 700-750 m-re levő 49-es főút forgalmából ered, valamint a városi forgalomból. Az ipari jellegű zajforrások terhelő hatása koncentráltabban, az Ipari Park környezetében jelentkezik, azonban ez a zajterhelés sem lépi túl a határértékeket. A település belterületén működő kereskedelmi, szolgáltató létesítmények főként a szállítási, raktározási tevékenységükből eredő zajkibocsátással terhelik közvetlen környezetüket, azonban rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel. 1.17.5 Sugárzás védelem

A településen nagyfeszültségű távvezeték és mobiltelefon torony csak a lakott területtől távol található. Új mobiltelefon tornyok létesítésére alkalmas helyeket az érvényes szabályozási/rendezési terv rögzíti. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban egy országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabadtéren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek

ITS Konzorcium


111

folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzást: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. Csenger területén egy sugárzásmérő pont található, amelyen a legfrissebb mért érték 94 nSV/h. 1.17.6 Hulladékkezelés

Csenger Város Önkormányzata a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás által az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft.-vel, mint Közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. Alvállalkozói szerződés keretében a szilárd hulladék gyűjtését és szállítását a Csengeri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi. Szelektív hulladékgyűjtés csak papír és műanyag valamint kommunális hulladék frakció formájában működik, a zöldhulladék gyűjtése nem biztosított. Hulladékkezelési engedéllyel rendelkező társaságok a város területén:  CSENGER METAL KFT., 4765 Csenger TISZA ÚT 77.: Hulladékudvar üzemeltetése,  Nagy Béla, 4765 Csenger Szatmári Utca 61.: Szennyvízszippantás. A rendszeres, illetve a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya egyaránt 100%. A lakosságtól elszállított települési szilárdhulladék mennyisége 2007 és 2013 között körülbelül 28%-kal csökkent, amiben nagy szerepe van a környezettudatos szemléletmód terjedésének is. A szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége elenyésző: 2013-ban a 704 tonna elszállított hulladékon belül mindössze 3,7 tonnát tett ki. A település szennyvízelvezetésével kapcsolatos információkat az 1.16.1.2 fejezet tartalmazza. 1.17.7 Vizuális környezetterhelés

Csenger városában nem található alulhasznosított terület, laktanya, felhagyott iparterület nincs a településen. A meglévő ipari létesítményeket azok rendeltetésének megfelelően hasznosítják. A város bevezető szakaszán a fő-, illetve mellékutak mentén és a peremterületein időszakosan képződő illegális hulladéklerakások találhatóak. Ezek felszámolását a Csengeri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi. 1.17.8 Árvízvédelem

Csenger a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén található. A települést a Szamos gyakori nyári árvizeitől egyrészt a gát védi, másrészt a geomorfológiai adottság, vagyis a Szamos folyó bal partja mentén húzódó árvízmentes folyóhát. Az 1894-ben megalakult Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamos bal parti Árvízmentesítő és Belvízszabályozó Társulat 1899-re fejezte be a Szamos bal parti töltésének kiépítését. Ezt követően csak az 1970. évi árvíz után indult el nagymértékű töltésfejlesztés a Szamoson, amely 2004-ben fejeződött be. További jelentős árvízvédelmi beruházás a Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó kiépítése, amely 2014 novemberére valósult meg. Az árapasztó tározó területe 51,1 négyzetkilométer, befogadó kapacitása 126 millió köbméter. Hatása a Tiszán Tivadar és Kisköre között és a Szamos-torkolat, valamint Csenger közötti szakaszon jelentkezik. Működtetésével jelentős árvízszint-csökkenés érhető el. 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

Az előbbi alfejezetek alapján a legjelentősebb környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiakban foglalhatók össze:

ITS Konzorcium


112

 A Szamos folyó vízminőségét jelentősen befolyásolja a külföldi vízgyűjtő területe és az azon található szennyező források.  Csenger a magas talajvízállás és az időszakos felszíni elöntések miatt belvíztől erősen veszélyeztetett.  A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Csenger település érzékeny besorolású.  Nyári időszakban - főleg a főtéren és környékén - magas a szálló por mennyisége. Az ülepedő por a főútvonalak mentén időnként határérték közeli mennyiségben található.  A bezárt, használaton kívüli dögtelepen jelentős a bűz emisszió.

1.18

Katasztrófavédelem

Csenger katasztrófavédelmi szempontból az ár- és belvíz kivételével nem számít veszélyeztetett településnek. 42. táblázat: Csenger katasztrófavédelmi szempontú értékelése Katasztrófavédelmi tényezők Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Építésföldtani korlátok Csúszás, süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területek Árvízveszélyes területek Vízrajzi veszélyeztetett ség

Belvízveszélyes területek

Egyéb katasztrófavédelmi tényezők

Mély fekvésű területek Kedvezőtlen morfológiai adottságok Mélységi, magassági korlátozások és tevékenységből eredő korlátozások Ipari veszélyforrások

Érintettség szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Csenger „B közepesen veszélyeztetett" település szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Csenger „B közepesen veszélyeztetett" település -


1.19

Ásványi nyersanyag lelőhely

Csenger területén nem található hatósági engedéllyel rendelkező bányászati terület, kutatási engedéllyel rendelkező terület vagy műszaki üzemi terv határozattal rendelkező bánya.

1.20

Városi klíma

A városi klíma kialakulása alapvetően a beépítettség mértékétől, a burkolt és a zöldterületek arányától, valamint a belterületi zöldfelületek minőségétől függ. A sajátos városi klíma alapvetően hőtöbblettel, megváltozott lefolyási és légáramlási viszonyokkal, valamint levegőminőségi problémákkal jellemezhető. Csengerben – a város mérete miatt – ezek a jelenségek csak korlátozottan és időszakosan (például a nyári hőhullámok idején) jelentkeznek, ettől függetlenül a

ITS Konzorcium


113

településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, valamint a zöldfelületi, a közút- és közműtervezés keretében ezek a problémák megfelelő eszközökkel megelőzhetők, illetve kezelhetők.

ITS Konzorcium


114

2 Helyzetelemző munkarész 2.1

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése

2.1.1 Társadalom

Csenger népességének száma folyamatos csökkenést mutat, aminek elsődleges oka a – főként a fiatalokat és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érintő – szelektív migráció. Az elvándorlás olyan mértékű, hogy azt a természetes szaporodás sem tudja ellensúlyozni. Az elvándorlás következtében csökken a munkavállalói korú népesség száma, ami negatívan befolyásolja a város munkaerő-kínálatát. A népesség korösszetétele megyei összehasonlításban is kedvezőtlennek mondható, a társadalom elöregedése, a gyermekkorúak számának csökkenése Csengerben is egyértelmű tendencia. Mindez hatással van a különböző oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások iránti keresletre: a humán infrastruktúra és a közszolgáltatások hosszú távú tervezésekor az önkormányzatnak figyelembe kell venni a várható demográfiai folyamatokat. A népesség képzettségi szintje egyértelműen javuló tendenciát mutat, de a munkaerő-kínálat nem igazodik teljes mértékben a jelenlegi és a potenciális munkaadók elvárásaihoz. Ennek érdekében megfelelő képzési-oktatási portfólióra, valamint az összes érdekelt szereplő (önkormányzat, KLIK, munkaügyi kirendeltség, munkaadók stb.) szoros, formalizált együttműködésére van szükség. Jóllehet a népesség gazdasági aktivitása országos viszonylatban alacsony, a kedvezőtlen irány megfordulni látszik: a foglalkoztatottak száma és aránya jelentős mértékben növekedett az elmúlt 15 évben. Részben még a pénzügyi-gazdasági válság következménye a nagymértékű, bár az elmúlt években mérséklődő munkanélküliség, amit a közfoglalkoztatás rendszere csak részben és átmeneti jelleggel tud kezelni. Ez megmutatkozik a kedvezőtlen jövedelmi adatokban is, ami egyre jobban megterheli a szociális és segélyezési rendszert, ugyanis a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása és integrálása csak komplex beavatkozásokkal érhető el. Ilyen típusú integrált megközelítésre mindenekelőtt a szegregátum területén van szükség. A lakosság életminőségét számos tényező befolyásolja közvetlen és közvetett módon. A családok életkörülményeit alapvetően meghatározza a lakások felszereltsége, komfortossága. Az utóbbi 15 évben mindkét területen jelentős javulás következett be. A társadalom életminőségének egyik fő indikátora a népesség egészségi állapota. A településen működő háziorvosi szolgálatok adatszolgáltatása alapján egyértelművé válik, hogy legmagasabb arányban – hasonlóan az országos trendhez – a szív- és érrendszeri megbetegedések fordulnak elő, ezt követően a mozgásszervi betegségek, illetve anyagcsere megbetegedések (cukorbetegség) jellemzőek. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. A gépkocsiállomány számának változása az országos, regionális és megyei adatoktól egyaránt elmarad. 2.1.2 Humán infrastruktúra és szolgáltatások

A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége – az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az ITS Konzorcium


115

intézmények infrastrukturális fejlesztése, felújítása az elmúlt években megtörtént, illetve a még szükséges kisebb léptékű beruházások előkészítése folyamatban van. A helyi nevelési, alap- és középfokú oktatási rendszerben jelen lévő 1.180 helybeli és bejáró diák, valamint óvodás hosszabb távon is biztosíthatja a munkaerő utánpótlását, még akkor is, ha az intézményekbe járó gyermekek száma ingadozik. Ennek érdekében a szakképzési kínálat tervezése során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a munkaadók szükségleteit. Az egészségügyi, valamint a szociális alap- és szakellátás rendszere jól szervezett, minőségi és mennyiségi mutatói megfelelőek mind az infrastruktúra, mind a szolgáltatások szempontjából. A kulturális és szabadidős szolgáltatások intézményi, szervezeti feltételrendszerét tekintve Csenger helyzete nagyjából azonos a hasonló méretű vidéki magyar városok többségével. A város kulturális intézményeinek és közösségi tereinek programkínálata – egy-két kivétellel (pl. Csengeri Alma Fesztivál) – csak a helyi társadalomnak és a szűkebb értelembe vett térség lakosságának nyújt szolgáltatásokat. A fent leírt jellemzők hosszú távon pozitívan befolyásolják a lakosság életminőségét, elégedettségét, ami közvetett módon az elvándorlás mérséklődéséhez is hozzájárulhat. 2.1.3 Gazdaság

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció három gazdaságfejlesztési növekedési tengelyt jelöl ki. Ezek közül Csenger a kelet-nyugati ipartengely egyik jelentős iparosodott csomópontja, amelynek határon átnyúló hatásai Szatmárnémeti irányában is érzékelhetők. Csengerben az ipar szerepe kiemeltnek tekinthető mind az önkormányzati költségvetés stabilizálása (iparűzési adóból származó bevételek), mind a foglalkoztatás szempontjából. A város 116,9 ha összterületű Ipari Parkkal rendelkezik, amelybe többségében a helyi mezőgazdaságra alapozva, továbbfeldolgozásra és nagykereskedelemre szakosodott cégek települtek be. A rendelkezésre álló területnek jelenleg mindössze 13,5%-a (15,1 ha) betelepített. A szabadon hasznosítható, értékesíthető terület nagy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. További cégek letelepítése érdekében az alapinfrastruktúrát bővíteni szükséges, illetve a befektetés-ösztönzési tevékenységet meg kell erősíteni. A jelentős hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság súlya annak ellenére nagy (különösen a foglalkoztatásban és a kiegészítő jövedelemszerzésbe), hogy a földterület átlagos aranykorona értéke alacsony. Az utóbbi években tapasztalható kedvezőtlen piaci folyamatok hatására némileg csökkent a helyi, térségi felvásárlás és értékesítés, az agrárium lehetőségei nincsenek megfelelő mértékben kihasználva. A helyi mezőgazdasági szereplők számára a jelenlegi piaci körülmények között megoldást jelent a szoros kooperációban történő termelés és értékesítés. A tercier szektor jelentősége folyamatosan nő mind a foglalkoztatottak, mind a vállalkozások száma tekintetében. A lakossági alapszolgáltatások spektruma lefed minden elvárható területet, ami a lakosok életminőségét és komfortérzetét nagymértékben javítja. Az üzleti szolgáltatások tekintetében azonban hiány mutatkozik, hiszen a településen inkubátor ház, üzleti szolgáltató központ nem működik. Az idegenforgalom tekintetében kijelenthető, hogy az utóbbi 15 évben mind a vendégek száma, mind pedig az itt töltött éjszakák száma csökkent. A negatív folyamat megfordításához, további beavatkozások szükségesek. Egyrészt elengedhetetlen új vonzerők kialakítása, illetve a meglévő attrakciók megújítása és bővítése szükséges. Másrészt az idegenforgalomhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások és azok kiszolgáló infrastruktúrája egyelőre hiányosnak értékelhető, többek között a szállásférőhelyek száma, a kínált szolgáltatások palettája és minősége jelenleg nem illeszkedik teljes mértékben a vendégek által támasztott igényekhez. A város a szervezett turisztikai útvonalakból kiesik, valamint a település és térsége jelenlegi marketing és turisztikai ITS Konzorcium


116

termékfejlesztése olyan gyenge, hogy a turisztikai attrakciók közepesen magas száma ellenére is nehézkes a turisták idecsalogatása. Összefoglalásképpen kijelenthető, hogy Csenger versenyképességét elsősorban a következő tényezők befolyásolják: a határmenti fekvésből és a javuló külső elérhetőségből eredeztethető adottságok, a szabad vállalkozási zóna nyújtotta lehetőségek, a megfelelő ipari-gazdasági fejlesztési területek jelenléte, a potenciális munkaerő egyre javuló képzettségi szintje, valamint a már jelenlévő nagyobb vállalkozások addicionális vonzereje. 2.1.4 Önkormányzati gazdálkodás, önkormányzati politikák

Az önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során a fő alapelvek a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság, a feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága és fenntarthatósága. A stabil és kiegyensúlyozott költségvetés fontos eleme a szakmailag átgondolt és pénzügyileg megtervezett adópolitika is. Az önkormányzat saját bevételeinek egyik fontos eleme az iparűzési adó, ami az átgondolt vagyongazdálkodással együtt lehetővé teszi a közszolgáltatások magas színvonalú biztosítását, valamint a települési és intézményi infrastruktúra fejlesztését. Az önkormányzat átgondoltan valósítja meg a szakpolitikai tevékenységét részben a polgármesteri hivatal szakembereire, részben az önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra építve: a komplex településfejlesztéshez kialakította a megfelelő szervezeti struktúrát, amelyet nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek alkotnak mind stratégiai, mind operatív szinten – valamint igyekszik biztosítani a fejlesztésekhez szükséges önerőt; a gazdaságfejlesztés tekintetében biztosítja a beruházásokhoz és a vállalkozások hatékony működéséhez szükséges infrastruktúrát, vállalkozásbarát jogi szabályozást vezetett be, igyekszik célzott befektetés-ösztönzési tevékenységet folytatni, és szoros partnerséget alakított ki a meghatározó gazdasági szereplőkkel; az önkormányzat szerepe a foglalkoztatáspolitikában kiemelkedő, hiszen a közfoglalkoztatási program révén csökkenti a munkanélküliséget és növeli az érintettek jövedelmét. 2.1.5 Táji és természeti adottságok, zöldfelületek

Csenger legfontosabb természeti értéke a Szamos folyó, amely a történelmi, épített és kulturális örökség mellett az idegenforgalom egyik fő vonzereje. A település síkvidéken található, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el, erdősültsége alacsony. A város zöldfelületi ellátottságának mennyiségi mutatói kedvezőtlenek, valamint a területi eloszlás és a minőség szempontjából a belterület zöldfelületi rendszere jelenleg nem megfelelő. A közterek és parkok előfordulása elsősorban a belvárosi területeken jellemző, más városrészekben alacsony a közösségi és szabadidős sport tevékenységekre alkalmas zöldfelületek aránya. A közparkok növényállománya vegyes, általában felújításra szorul, a virágos területek aránya viszonylag alacsony, a város utcafásítottsága jelenleg nem kielégítő, és hiányosságok jelentkeznek a védőfásítás szempontjából is. Mindez közvetett módon befolyásolja a település környezeti állapotát, a városi klímát és a lakosság életminőségét is. 2.1.6 Épített környezet

A város építészeti arculatát jelentős mértékben meghatározza a Makovecz Imre és Csernyus Lőrinc által tervezett épületek különlegessége. Ilyen építmény többek között a Görög Katolikus ITS Konzorcium


117

Templom, a Városi Sportcsarnok, vagy a Polgármesteri Hivatal is. Mindezek mellett több országos műemléki védettség alatt álló épület is található a településen, amelyek közül a koragótikus stílusban épült református templom a legmeghatározóbb. A település lakásállománya az elmúlt másfél évtized alatt nagymértékben megújult, ezáltal csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások száma. Ennek ellenére továbbra is jellemző a lakóépületek külső állagának romlása. Az épített környezet minősége és esztétikai értéke alapvetően befolyásolja a lakosság életkörülményeit, a vállalkozások működési lehetőségeit és a vendégforgalmi mutatók alakulását is. 2.1.7 Közlekedés Bár azt elmúlt években valamelyest javult a város közlekedés-földrajzi elhelyezkedése (M3 autópálya),

Csenger perifériális fekvése miatt továbbra sem rendelkezik jó közlekedési kapcsolatokkal a régió legfontosabb települései és a főváros irányába, de ez a jövőbeli gyorsforgalmi úthálózati fejlesztésekkel előreláthatólag javulni fog. Mindez kedvező hatással lehet a gazdasági szereplők versenyképességére, a népességmegtartó-erő alakulására és a turisztikai vonzerőre egyaránt. Fontos a román határ, illetve Szatmárnémeti közelsége, amely komoly potenciált rejt magában – Románia schengeni térséghez történő kapcsolódása után. A településen nem vezet keresztül jelentős tranzitforgalmat bonyolító út, a 49. sz. főút elkerüli. Az ipari terület szerencsés elhelyezkedésének köszönhetően a tehergépjárművek sem terhelik jelentős forgalommal a belvárost. Kisebb hiányosságok jelentkeznek a burkolt belterületi utak arányában. A parkolóhelyek száma elégséges, de időszakosan kialakulhat kapacitáshiány. A helyközi és távolsági közösségi közlekedés nehézkes, a menetidők még a megye fontosabb városaiba is viszonylag magasak, a vasúti közlekedés szolgáltatási színvonala rendkívül alacsony, a fontosabb központok közül egyedül Mátészalka érhető el közvetlenül, helyi közlekedés nincs. A település vasúti végpont, a Szatmárnémeti felé vezető vasútvonalat felszámolták. A kerékpárút hálózat kiépítettsége – a már megvalósult fejlesztések ellenére – nem megfelelő, ami a napi szintű kerékpárhasználók nagy száma miatt növeli a baleseti kockázatot. A nagyobb forgalmú utak mellett a belterületen, illetve a környező településekkel való kapcsolat megteremtése céljából a külterületeken, további fejlesztésre szorul. A környezetbarát közlekedési formák elterjedése pozitív hatás fejt ki a környezet állapotára a károsanyag-kibocsátás, illetve részben a zajszennyezés szempontjából is. 2.1.8 Közművek, energiahatékonyság

Csenger közüzemi infrastruktúrával és szolgáltatásokkal való ellátottsága országos és megyei összehasonlításban kifejezetten kedvező. A lakásállomány jelentős része csatlakozott a közüzemi víz-, szennyvízcsatorna- és gázhálózatra. A szennyvíz megfelelő kezelését és a jó minőségű ivóvíz biztosítását fejlesztések megvalósításával garantálja az önkormányzat. A belterületi bel- és csapadékvíz-elvezető hálózat folyamatos rekonstrukciója ellenére a város jelentős részén fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés. A szilárd hulladék elszállítása és kezelése megoldott a település teljes területén. Összefoglalóan kijelenthető, hogy Csenger magas szintű közüzemi szolgáltatásai hozzájárulnak a lakosság elégedettségéhez, a vállalkozások kiszámítható működéséhez, valamint a környezeti állapot javulásához is. Az önkormányzat törekszik arra, hogy intézményeiben és a közterületeken hatékony energiafelhasználási módszereket alkalmazzon. Az energiagazdálkodás keretében ütemezetten, pénzügyi lehetőségeihez mérten elvégzi az érintett épületek energetikai korszerűsítését, továbbá ITS Konzorcium


118

igyekszik egyre nagyobb mértékben a megújuló energiaforrások használatára. Mindez lehetővé teszi az önkormányzati tulajdonú létesítmények költséghatékony üzemeltetését, valamint a település környezeti állapotának javítását.

ITS Konzorcium


119

Az alábbi táblázat összefoglalóan ábrázolja a vizsgált tényezők jelenlegi kölcsönhatását. 43. táblázat: Összefoglalás a vizsgált tényezők kölcsönhatásairól Hatásviselő Hatótényező

Humán infrastruktúra és szolgáltatások

Társadalom

+/-

Társadalom

Gazdaság

Önkormányzati gazdálkodás

Táji és természeti adottságok, zöldfelületek

Épített környezet

Közlekedés

Közművek, energiahatékonyság

+/-

+/-

0

+

0

0

+

+

0

+

0

+

+

+/-

+/-

-

0

+

+

+

+

0

0

+

+/-

+

Humán infrastruktúra és szolgáltatások

+

Gazdaság

+

0

Önkormányzati gazdálkodás

+

+

+

Táji és természeti adottságok, zöldfelületek

+

0

+

+


+/-

+

0

+/-

+/-

Közlekedés

+/-

+

+

0

0

0

Közművek, energiahatékonyság

+

+

+

+/-

+

+

ITS Konzorcium

+/0


120

3 Helyzetértékelő munkarész 3.1

Helyzetelemzés eredményeinek értékelése

3.1.1 A folyamatok értékelése

Annak ellenére, hogy Csenger a hasonló nagyságrendű és elhelyezkedésű városokhoz képest számos előnyt tud biztosítani lakosai számára, mégis folyamatos elvándorlás tapasztalható, ami elsősorban a fiatal, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosokat érinti – csökkentve ezáltal a város munkaerő-kínálatának mennyiségét és minőségét. A szelektív migráció sok esetben már a középiskola kiválasztásánál elkezdődik, ezért fontos a munkaadók igényeihez és elvárásaihoz illeszkedő képzési rendszer kialakítása, amiben az önkormányzat ösztönző és koordinátori szerepet tud ellátni. A város népességmegtartó ereje a helyi identitás és kohézió erősítésével is javítható, aminek egyik kulcseleme a lakosság jelentős részét kitevő hátrányos helyzetű ember felzárkóztatása. A kedvezőtlen társadalmi és szociális mutatókkal jellemezhető lakosok elsősorban a Nyugati kertvárosban található szegregátumban élnek, de a negatív folyamatok nemcsak őket érintik. Elsősorban a munkanélküliség jelenségét kell kiemelni, ami település gazdasági ereje és az eredményesen megvalósított közfoglalkoztatási programok ellenére is a város egyik legégetőbb problémája. Ezt Csenger és az itt működő vállalkozások versenyképességének további növelésével lehet leginkább ellensúlyozni, amiben nagy szerepet játszhat a határmenti fekvésből származó előnyök intenzívebb kihasználása. A népességmegtartó-erő tekintetében kiemelten kell kezelni a lakosság életkörülményeinek javítását is. Habár az utóbbi években számos olyan beruházás valósult meg (pl. városközpont rehabilitáció; kerékpárút-hálózat fejlesztése; szennyvízberuházás), amely a helyiek komfortérzetét javítja, néhány területen hiány mutatkozik (pl. zöldfelületi ellátottság). A továbbiakban nagy figyelmet kell fordítani ezeknek a fejlesztésére, egyéb esetben a települési környezet leromlik, ami a lakosság elvándorlásához vezethet. Csenger egyértelműen be tudja tölteni járásközponti funkcióját a gazdaság, a kereskedelem, a közigazgatás, a (köz)szolgáltatás, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén egyaránt. Ehhez az elmúlt évek beruházásai nyomán többnyire adottak az infrastrukturális feltételek, csak néhány intézmény esetében van szükség általános felújításra. Ennek ellenére az üzemeltetési költségek jelentős anyagi terhet rónak az önkormányzatra, melynek csökkentése érdekében a saját tulajdonú épületek energetikai korszerűsítését el kell végezni. Ellenkező esetben – az épületek állagának romlásával – ezen kiadások növekedése várható, ami az önkormányzat költségevetését negatívan befolyásolhatja. A város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kelet-nyugati ipartengelyének egyik jelentős iparosodott csomópontja, ipari parkjában a helyi mezőgazdaságra alapozva, továbbfeldolgozásra és nagykereskedelemre szakosodott cégek települtek be. Csengerben az ipar szerepe kiemeltnek tekinthető mind az önkormányzati költségvetés stabilizálása, mind a foglalkoztatás szempontjából. Az ipari parkban szabadon értékesíthető terület nagysága 96,9 ha (86,5%), melynek nagy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Amennyiben az önkormányzat nem tudja vállalkozóbaráttá tenni a területet (alapinfrastruktúra kiépítése), az mérsékelheti az egyik fő bevételnek számító iparűzési adó növekedési ütemét, illetve a helyben foglalkoztatottak számára is negatív hatással lehet.

ITS Konzorcium


121

A településen található turisztikai attrakciók közepesen magas száma ellenére az idegenforgalomra jellemző negatív tendencia további romlása várható, amennyiben a szükséges lépések elmaradnak. A szálláshelyek és a kínált szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése elengedhetetlen, egyéb esetben mind a vendégek száma, mind a településen töltött éjszakák száma csökkenni fog, ami a helyi vállalkozók idegenforgalomból származó bevételének további zsugorodásához vezethet. Habár a város közlekedés-földrajzi helyzete az elmúlt években valamelyest javult (M3 autópálya), továbbra sem rendelkezik megfelelő közlekedési kapcsolatokkal. Amennyiben a tervezett fejlesztések elmaradnak (pl. M49 gyorsforgalmi út; Csenger-Szatmárnémeti vasútvonal visszaállítása), tovább csökken a vállalkozások letelepedési kedve, a már itt lévő gazdasági szereplők versenyképessége, ezáltal pedig fokozódik a jelenleg is problémát okozó szelektív elvándorlás mértéke. 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés

Környezet és közlekedés

Társadalom

Gazdaság

Erősségek

Gyengeségek

Román-magyar határ közelsége Azt elmúlt években javult a város közlekedés-földrajzi elhelyezkedése (M3 autópálya) A város ipari parkkal rendelkezik Jelentősek az ipari és a mezőgazdasági hagyományok A nemzetközi és országos jelentőségű ipari vállalkozások foglalkoztatási kapacitása kiemelkedő

A lakosság iskolai végzettsége folyamatosan javul Az elmúlt években a munkaerő-piaci mutatók javuló tendenciát mutatnak A civil szervezetek több területen is aktívak Intenzív az együttműködés a civil szervezetek és az önkormányzat között Kedvezőek az adottságok a megújuló energiaforrások hasznosítására A város környezeti állapota megfelelő (pl. víz- és levegőminőség, zajterhelés) Esztétikus a településkép Jelentős építészeti értékkel bíró épületállomány A lakásállomány komfortossága, felszereltsége javulást mutat A közműellátottság aránya magas A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya magas

A város az ország periférikus részén fekszik Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Viszonylag alacsony vállalkozássűrűség – a működő vállalkozások alacsony száma mellett Az ipari parkban rendelkezésre álló szabad területek alapinfrastruktúrája hiányos Üzleti szolgáltatások hiánya (pl. innovációs és logisztikai központ) A mezőgazdasági termőterületek többsége alacsony AK értékű A turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói nem felelnek meg maradéktalanul az elvárásoknak Idegenforgalmi infrastrukturális háttér hiánya Nem megfelelő korstruktúra, elöregedés Növekszik a szelektív elvándorlás mértéke Magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya Magas munkanélküliségi ráta, alacsony foglalkoztatottság A város belterületén alacsony a zöldfelületek aránya Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A közparkok felújításra szorulnak Jellemző a lakóépületek külső állagának romlása A közmű infrastruktúra egy része nem megfelelő állapotú A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A település kerékpáros úthálózata hiányos

ITS Konzorcium


Közszolgáltatások

Erősségek

Gyengeségek

Szamos folyó közelsége A települést elkerüli a jelentős tranzitforgalmat bonyolító út A belterületi utak többsége szilárd burkolattal ellátott

A helyközi és távolsági közösségi közlekedés nehézkes Közlekedés-földrajzi szempontból hátrányos a település elhelyezkedése

Széles körű és magas színvonalú oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások állnak a lakosság rendelkezésére A szolgáltatások egyenlő elérhetősége biztosított a város, illetve egyes szolgáltatások esetében a térség lakosai számára is Aktív kulturális, közösségi és sportélet jellemző a városban

Önkormányzati tulajdonú intézmények gazdaságtalan üzemeltetése A településen nem található felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata Az önkormányzat befolyása egyes közszolgáltatások esetében a megváltozott fenntartói viszonyok miatt korlátozott (pl. köznevelés)

Gazdaság

Lehetőségek

Társadalom

122

Veszélyek

Az M3 autópálya relatív közelsége A határmenti városok logisztikai szerepe erősödik Az önkormányzati és a vállalkozó szféra közötti együttműködés erősödik A határon átnyúló gazdasági együttműködések szerepe felértékelődik Elterjednek az alternatív mezőgazdasági tevékenységek (bio, energetikai célú) A nem kiemelt termőhelyi adottságú területekkel érintett településeken a mezőgazdaság speciális támogatása várható További jelentős pályázati források megjelenése várható Románia csatlakozása a schengeni övezethez (határnyitás) Turisztikai szolgáltatások nyújtása a román állampolgárok számára A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Betelepülő fiatal családok érdeklődése nő a város iránt A népesség átlagos iskolázottsági szintje emelkedik A civil szervezetek megerősödnek és a város fejlődésének aktív résztvevőivé válnak További jelentős pályázati források megjelenése várható

A kiskereskedelmi tevékenység keresleti és kínálati viszonyai kedvezőtlenül változhatnak a multinacionális kereskedelmi láncok és a jogszabályi változások miatt A gazdasági válság továbbgyűrűző hatásai miatt csökkenhet a befektetői érdeklődés Magyarország és Kelet-Közép-Európa iránt Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai a gazdaság minden területén A vállalkozási feltételek kedvezőtlenebbé válnak Tovább növekednek a különbségek a járási központ és a többi település között Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Románia schengeni zónához való csatlakozása elhúzódik Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Folytatódik a népesség elöregedése és az inaktívak arányának emelkedése A hátrányos helyzetű csoportok aránya tovább növekszik A foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztásával szociális válság alakulhat ki Kiéleződhetnek a konfliktusok a helyi társadalmon belül A közeli megyeszékhely és régióközpont elszívó hatása erősödik Az országos/megyei/járási fejlesztési

ITS Konzorcium


Lehetőségek

123

Veszélyek

Környezet és közlekedés

elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Alternatív energiaforrások térnyerése A magyar-román határ schengeni határrá nyilvánítása Az M49-es gyorsforgalmi út megépítése A vasúti összeköttetés visszaállítása Csenger és Szatmárnémeti között Csenger - Óvári és Csenger Csengerbagos települések közötti utak kiépítése Csenger - Komlódtótfalu települések között gyaloghíd létesítése A környezetbarát közlekedési módok elterjedése További jelentős pályázati források megjelenése várható

Közszolgáltatások

A járásközpontok szerepe bővül, fejlesztési forrásai növekednek Egészségügyi szolgáltatások biztosítása a román állampolgárok számára További jelentős pályázati források megjelenése várható

Az energiafüggőség fokozódik Környezeti ártalmak veszélye tovább növekszik (Szamos Román oldali szennyezése) Környezetterhelő ipari létesítmények települnek be a városba A további közlekedési fejlesztések elhúzódása miatt a település elérési mutatói nem javulnak Növekszik teher- és személygépkocsiforgalom a betelepülő ipari vállalkozások hatására Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Az önkormányzatok feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzatok állami forrásai/ támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járási központi szerepköréből adódó lehetőségeket Részleges ellenérdekek esetleges felmerülése a járási központ és a járás többi települése között Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható

3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei

A 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet rendelkezik a településfejlesztési és településrendezési eszközök tartalmáról és azok összefüggéseiről. A rendelet 3.§ szerint: „(4) A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. (5) A stratégia a koncepcióval figyelembevételével kerül kidolgozásra.

összhangban,

a

településszerkezeti

terv

(6) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban – a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével – készül.” ITS Konzorcium


124

Csenger Város Önkormányzata 2006-ban fogadta el településrendezési tervét, valamint az ahhoz kapcsolódó szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot. Azóta többször megtörtént a rendezési terv módosítása annak érdekében, hogy megfelelő területek álljanak rendelkezésre a tervezett településfejlesztési beavatkozások végrehajtásához – legyen szó akár gazdasági hasznosításról, turisztikai fejlesztésről vagy lakófunkciójú területek kijelöléséről. 44. táblázat: Csenger településrendezési tervének fontosabb módosításai 2010-2015 között

Változással érintett dokumentumok Településszerkezeti Terv és leírásának módosítása; Jóváhagyta a 215/2013.(XII.30) önkormányzati határozat; Hatályos 2014. január 30-tól

Változás leírás A módosításra a „Csenger Város funkcióbővítő integrált települési fejlesztése” című EAOP-20095.1.1/D-09-f-2010-0014 azonosító számú pályázathoz kapcsolódóan vált szükségessé, amely Csenger Város Településrendezési Terv felülvizsgálatára, korszerűségi felülvizsgálatára vonatkozó tervezői szerződés megkötéséről szóló 137/2010. (VIII.16.) CSKTH számú Képviselőtestületi határozat alapján történt: egy esetben a terület-felhasználási egység határa módosult, több esetben pedig az adott terület más terület-felhasználási egységbe lett átsorolva.


A 2014-2020-as időszakban tervezett projektek megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése közben szükség lehet a rendezési terv, valamint a helyi építési szabályzat módosítására vagy a fejlesztések újragondolására.

3.2

Problématérkép / Értéktérkép

A probléma- és értéktérkép elkészítése során felhasználásra kerültek a megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró részének megállapításai, valamint a partnerségi egyeztetésbe bevont intézmények, szervezetek képviselőitől érkező vélemények. A fentiekre támaszkodva az áttekinthetőség érdekében a feltárt problémák és értékek térképi ábrázolása tematikus szempontok alapján (társadalom, gazdaság, környezet, infrastruktúra és épített környezet) csoportosítva történt. A térkép alapján megállapítható, hogy az értéktérképen a társadalmi értékek dominálnak, míg a problémák elsősorban infrastrukturális jellegűek, illetve a felújításra szoruló épületekre fókuszálnak.

ITS Konzorcium


125

45. táblázat: Csenger értékei

Kategória

Társadalom

Jel

MI?

HOL?

1.

Népjóléti Szociális és Alapszolgáltatási Központ

Ady E. u. 20.

2.

Csengeri Alapszintű Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ

Ady E. u. 20.

3.

Csenger Kistérségi Szociális és Szolgáltató Központ

Ady E. u. 14.

4.

„Petőfi Sándor” Könyvtári Közművelődési és Intézményfenntartó Központ

Ady E. u. 7-11.

5.

Helytörténeti Múzeum

Hősök tere 5.

6.

Riskó Ignác Óvoda

I. számú Óvoda, Honvéd utca 22. sz. II. számú Óvoda, Riskó I. utca 1.

7.

Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat

Ady Endre utca 13‐17. (székhely) Kossuth Lajos utca 2. (feladatellátási hely)

8.

Csengeri Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

Honvéd utca 5.

9.

Bölcsőde

Riskó I. u. 1.

10.

Strand (feszített víztükrű medence)

Hunyadi utca 1063/2 hrsz

11.

Városi sportcsarnok

Ady E. u. 19-23.

12.

Osváth ház (könyvgyűjtemény)

Honvéd u. 1

ITS Konzorcium

Csenger Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Gazdaság

Környezet

Infrastruktúra, közlekedés

1.

Csengeri Ipari Park

1.

Szamos ártere

2.

Szent István tér

1.

Kerékpárút

126 hrsz 0137, 0149 Külterületen a Szamos folyó mentén Szent István tér 951. hrsz Ady E. u. 2061/5 hrsz, Új Élet út 172. hrsz, Külterületen a Szamos töltésén

Országosan védett műemlékek:


1.

Református templom

Hősök tere 6.

2.

Szuhányi-kúria

Ady Endre u. 12.

3.

Római katolikus templom

Kossuth Lajos u. 6.

Makovecz csoport által tervezett épületek: 4.

Görög Katolikus Templom

Kossuth Lajos utca 2-4.

5.

Sportcsarnok

Ady E. u. 19-23.

6.

Általános Iskola

Ady Endre utca 13-17.

7.

Polgármesteri Hivatal

Ady Endre utca 14-16.

8.

Étterem és konyha

Ady E. u. utca 21.


ITS Konzorcium

Csenger Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 28. térkép: Csenger értéktérképe


ITS Konzorcium

127


128

46. Táblázat: Csenger problémái Kategória Társadalom

Gazdaság

Környezet

Infrastruktúra, közlekedés

Jel

MI?

HOL?

1.

Szegregátum

Dankó utca - Arany János utca - névtelen utca - Dankó utca délnyugati része

1.

Ipari Park alapinfrastruktúrája hiányos

0149 hrsz

2.

Fejlesztésre szoruló városi piac

Szent István tér 6.

1.

Fejlesztésre szoruló park

Ady E. u. 352 hrsz.

2.

Belvizes területek

Csenger déli része

1.

Hiányzó kerékpárutak, kerékpártárolók

Városközpont, Rákóczi utca, Tisza utca

2.

Fejlesztendő sport infrastruktúra

Városi Sporttelep 1063/1. hrsz.

3.

Forgalmas csomópont

Rákóczi – Ady kereszteződés

4.

Parkolási problémák (személygépjármű, busz)

Városközpont, Ady E. u. mindkét oldala

5.

Felújítandó utak

Szatmári u.

6.

Burkolatlan utak

1864 hrsz, 820 hrsz.

7.

Felújítandó vasúti átjáró

Tisza u.

8.

Hiányzó közlekedési kapcsolat (gyaloghíd)

Szamoson (Csenger - Komlódtótfalu

ITS Konzorcium


129 települések között)

Leromlott állapotú, komplex felújításra szoruló önkormányzati tulajdonú épületek: 1. Épített környezet

Ady E: u. 29. használaton kívüli ház

Ady E. u. 29.

Energetikailag korszerűtlen, magas fenntartási költségű épületek: 2.

Polgármesteri Hivatal

Ady E. u. 14.

3.

Étterem és konyha

Ady E. u. 21.

4.

Sportcsarnok

Ady E. 19-23.

5.

Öregek Otthona

Ady E. u. 22.


ITS Konzorcium

Csenger Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 29. térkép: Csenger problématérképe


ITS Konzorcium

130


3.3

131

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek

3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása

A településrészek kijelölése, lehatárolása Csenger Város 2010-ben készített Integrált Városfejlesztési Stratégiája alapján, a város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők, valamint a településrészek funkcionalitását figyelembe véve történt. Mindezek alapján Csenger hat városrészre osztható: Az A zóna, „Belváros” a település központi magjában helyezkedik el, ahol a település életében meghatározó jelentőségű épületek találhatók (pl. Makovecz Csoport által tervezett épületek). A város egypólusú településszerkezetének centrumában összpontosul a jellegzetes városi szolgáltató funkciók többsége, illetve a kistérségi/járási központi funkciót ellátó szervezeti egységek. A közművek és a közlekedési infrastruktúra kiépített, azonban néhány út- és járdaszakasz felújításra szorul. A B zóna, „Északi kertváros” jellemzően lakóövezet, valamint lakóövezet fejlesztésére alkalmas településrészekből tevődik össze. A városrész infrastrukturális ellátottsága jó, ám több járda- és útszakasz megújítása időszerűvé vált. A városrész területén a lakóépületek mellett néhány kiskereskedelmi egység, termelő és szolgáltató vállalkozás is található. Itt található a város legnagyobb kiterjedésű szegregáció szempontjából veszélyeztetett területe. A C zóna, „Nyugati kertváros” a városban betöltött szerepe alapján elsősorban lakóövezetnek minősül, területén szintén több vállalkozás, kiskereskedelmi egység működik. A településrészen élő lakosság jelentős része hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. A város egyetlen valódi szegregátumát itt találjuk. A közlekedési infrastruktúra esetében ebben a városrészben is inkább minőségi, mint mennyiségi problémák fordulnak elő. A D zóna, „Déli kertváros” funkcióját tekintve nem tér el jelentősen a B zónától, ám itt több lehetőség van tömbfeltárások megvalósítására. A közművek - hasonlóan a többi kertvárosi övezethez – részben hiányosak, fizikai állapotuk leromlott. A közlekedési infrastruktúra itt is kiépített, ám néhány szakaszon szintén időszerűvé vált a felújítás. E zóna, „Ipari-kereskedelmi övezet”: Ezen a településrészen található az Ipari Park, melyet egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló szervezet üzemeltet. A 116,9 ha területű parkban minden közmű megtalálható, jelenleg 7 vállalkozás működik benne. A további hasznosítható szabad terület nagysága: 96 ha 8939 m², melynek nagy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Emellett számos lakóingatlan is megjelenik ezen a városrészen. F zóna, „Turisztikai és rekreációs övezet” a település turisztikai, illetve rekreációs szempontból legjelentősebb része, amely a város keleti oldalán húzódik végig. A turisztikai potenciál erősítése ezen a településrészen képzelhető el, részben a terület jellegéből, részben pedig a Szamos közelségéből adódóan. 47. táblázat: Csenger városrészeinek lehatárolása Városrész A zóna B zóna C zóna

Lehatárolás Híd u. - Kossuth u. - Jókai u. – Kastélydomb u. - Foglár u. - Határőr u. - Ady E. u. – Alkotmány u. - Arany J. u. – Honvéd u. – Rákóczi F. u. névtelen u. - Hunyadi J. u. – belterületi határ belterületi határ - Ady E. u. - Határőr u. - Foglár u. - Kastélydomb u. Jókai u. - Kossuth u. - Híd u. - belterületi határ belterületi határ – Ady E. u. – Alkotmány u. - Arany J. u. – Honvéd u. -

ITS Konzorcium


D zóna E zóna F zóna

132

Tisza u. – Nagykárolyi utca – belterületi határ belterületi határ – Nagykárolyi u. – Rákóczi F. u. - névtelen u. Hunyadi J. u. – belterületi határ n.a. n.a.

Forrás: KSH adatszolgáltatás alapján saját szerkesztés

30. térkép: Csenger városrészei


A városrészek főbb jellemzőinek összehasonlítását (népesség, foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás) az alábbi grafikonok szemléltetik. Az E és F zónák tekintetében a KSH nem rendelkezik adatokkal (mivel külterületen helyezkedik el mindkét övezet), így ezekre vonatkozóan jelen tervezés kapcsán egy kevésbé elemző jellegű városrészi helyzetfeltárás készül.

ITS Konzorcium


20. ábra: A lakónépesség megoszlása az egyes városrészekben (%)

D zóna 16%

A zóna 18%

B zóna 30%

C zóna 36%


21. ábra: A lakások számának megoszlása városrészenként (%)

D zóna 17%

C zóna 33%

A zóna 19%

B zóna 31%


22. ábra: A lakónépesség korcsoportos megoszlása az egyes városrészekben (%) 100% 80%

18,9

22,2

61,4

61,6

13,2

19,7

16,2

B zóna

C zóna

D zóna

24,0

30,2

27,7

60,3

58,4

59,1

15,7

11,4

Csenger összesen

A zóna

60% 40% 20% 0%

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás

ITS Konzorcium

133


134

23. ábra: Gazdasági aktivitás az egyes városrészekben (%)

10,1 7,2 14,9

21,2 5,6 11,2

3,9 10,4

8,3 13,1

45,6 50,4

51,7

54,1

55,2

18,6

29,5 7,3

15,7

10,9

Csenger A zóna B zóna C zóna D zóna összesen Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)


A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH 2001. és 2011. évi népszámlálási adatai, másrészt a Polgármesteri Hivatal adatbázisai alapján történt. Ezeket egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Ez az alapja a megalapozott, egységes településszerkezet kialakítására irányuló stratégiai célrendszer felállításának.

ITS Konzorcium


3.3.1.1

A városrész lehatárolása, története, szerkezete

135

A zóna, „Belváros”

A központi városrészt az alábbi utcák határolják: Híd u. - Kossuth u. - Jókai u. - Kastélydomb u. Foglár u. - Határőr u. - Ady E. u. - Alkotmány u. - Arany J. u. – Honvéd u. – Rákóczi F. u. névtelen u. - Hunyadi J. u. - belterületi határ. 31. térkép: A zóna, „Belváros”


Az A zóna, „Belváros” a település központi magjában helyezkedik el, ahol a település történetében meghatározó jelentőségű épületek találhatók (pl. Makovecz Csoport által tervezett műemlékvédelem alatt álló épületek). Ez a terület a mai napig a város kereskedelmi, kulturális, oktatási, egyházi és igazgatási központja, lakófunkció kisebb mértékben található ezen a területen. A város egypólusú településszerkezetének centrumában összpontosul a jellegzetes városi szolgáltató funkciók többsége, illetve a kistérségi/járási központi funkciót ellátó szervezeti egységek. A belvárosból 15 perc alatt bármelyik városrész gyalogosan is megközelíthető, így nem alakultak ki alközpontok az egyes településrészekben. A városrész demográfiai és szociális jellemzői

A város lakosságának 17,9%-a a belvárosban él. A településrész lakónépességének száma 2001 és 2011 között jelentősen változott, körülbelül 25 százalékponttal csökkent. Ez egyrészt – a minőségi munkahelyek hiányában – a szelektív elvándorlással magyarázható. Ezt tükrözi a korcsoportok megoszlása is, vagyis ezt a zónát érinti legjobban az elöregedés, hiszen itt a legalacsonyabb a 0-14 évesek aránya (11,4%), míg itt a van jelen legnagyobb számban a 60-X éves korcsoport (30,2%). Az itt élők képzettségét tekintve a városrészek közül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül itt a legkisebb (12,4%), a felsőfokú végzettségűek aránya pedig itt a legmagasabb (20,2%). A 2001-es adatokhoz képest jelentős javulás figyelhető meg mindkét adat tekintetében.

ITS Konzorcium


136

A városközpontban található a település lakásállományának 19%-a. Számában a 2001-es helyzethez képest jelentős csökkenés (15,7 százalékpont) figyelhető meg, azonban városi szinten továbbra is itt a legkisebb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (12,8%). A 2011es adatok alapján a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül ebben a településrészben a legkisebb (7,3%), a városi átlag közel fele. A szűkös anyagi lehetőségek miatt jellemző a lakásállomány, a lakóépületek állapotának romlása. Csenger Város Képviselő-testülete úgy döntött, hogy saját erőből, közösségi forrásokat fel nem használva homlokzat-felújítási alapot hoz létre, a célból, hogy ösztönözze a városközponti lakásállomány külső megújítását saját pályázati rendszer működésén keresztül (2/2013.02.26 számú önkormányzati rendelet). A foglalkoztatási viszonyok tekintetében a központi városrészben élők helyzete jónak mondható, az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya (55,2%) körülbelül 5 százalékponttal meghaladja a települési átlagot (50,4%). A 2001-es adatokhoz viszonyítva jelentős, 10,7 százalékpontos növekedés figyelhető meg. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (36,7%) szintén ebben a városrészben a legalacsonyabb és az előző mutatóhoz hasonló mértékű javulást mutat a 2001-es népszámláláshoz képest. A 2011-es adatok alapján a munkanélküliség, a B zónát követően ezt a településrészt sújtja a legkevésbé, a városi átlagtól alacsonyabb ráta jellemzi (11,2%). A tartós, legalább 360 napja munka nélkül lévő személyek aránya az előzőhöz hasonló trendet mutat (5,6%). A pozitív irányú változás két dolognak köszönhető, a cipő és könnyűipar területén magántőke bevonásával létesített gyárrészlegeknek, illetve a közfoglalkozási program beindításának (ez utóbbiban évente több mint 500 fő vesz részt). A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői

A közúti közlekedés tekintetében Csengert elkerüli a környéken legjelentősebb forgalmat bonyolító 49 sz. főút, ezért a belvárosra nem jellemző a tranzitforgalom, ugyanakkor a térségközponti szerepéből adódóan jelentős a célforgalom. A belvárosban található a város tömegközlekedési gócpontját jelentő autóbusz állomás, amely a kistérség, illetve a környező térségi központok irányába való közösségi közlekedési kapcsolatot is biztosítja. Az autóbusz-közlekedés csak távolsági járatokkal biztosított, de az ideiglenes tárolástartózkodás mind az utasok, mind a buszok számára csak részben megoldott. Az autóbusz tárolóterület rendkívül korlátozott, személygépjármű parkoló az állomás mellett nem, csak attól távolabb található. Mivel a távolsági közösségi közlekedés és a belső autós forgalom továbbra is a központon keresztül zajlik, a közterületek, műemléki épületek gépjárműforgalom okozta környezeti terhelése magas. A városrészben az utak minősége két kategóriába sorolható: gyenge, és jó minőségű. Gyenge, mivel bizonyos területein az úthálózat több mint húsz éves, az időjárás miatt kialakult kátyúkat szükségszerűen javítják. A városrészben 95 m burkolatlan útszakasz található. Jó minőségű, mivel néhány utcát az elmúlt évek során pályázati forrásból újra aszfaltoztak. A településen a parkolási adottság a térségi szintet figyelembe véve átlagosnak mondható. Az városrészben körülbelül 40 db kijelölt parkoló van, ezen felül az Ady Endre és Rákóczi utcákon leállósávban parkolhatnak az autósok. Mivel a leállósáv csak az említett utak egy bizonyos szakaszáig készült el, esős időben az autók felhordják az útra a sarat, ami jelentősen rontja a településképet és balesetveszélyes is. A településen a kereseti viszonyokat figyelembe véve még mindig a kerékpár a legelterjedtebb közlekedési mód. A városban 2600 méter önálló kerékpárút van, amelyből csak 800 méter halad át a városrészen, a hálózat további bővítése indokolt.

ITS Konzorcium


137

Csengerben a járdák hossza 33,9 km, minőségük gyenge, elavult. 2014-ben, egy városrehabilitációs projekt keretében a belvárosban 605 méter járdaszakasz felújítása valósult meg (Ady Endre, Rákóczi utcákon, Hősök, Szent István téren). Az ivóvízhálózat lefedettsége városi szinten 94,7 %, a városközpontban ez az arány 100%, a vezetékek állapota elavultnak mondható. A szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az egészségügyi határértékeknek. A szennyvízközmű kiépítése 2012-ben valósult meg KEOP forrásból, a fejlesztés eredményeképpen szennyvíztisztító telep, 3 928 méter nyomott vezeték, 24 360 méter gravitációs csatorna épült, így a településen 99%-ban kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A belvárost 100%-os lefedettség jellemzi. A településen mind zárt, mind nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezető csatornarendszer megtalálható (48 000 m). Magasabb arányt képvisel a nyílt rendszerű, zárt rendszerű az városközpontban az Ady Endre utcában, a Szent István téren, a Hősök terén van. Összességében elmondható, hogy a csapadékvíz elvezető csatornarendszer elavult, melynek egy csekély része pályázati forrásból megújításra került. Az elektromos hálózat lefedettsége települési szinten 100% Csenger városában. A város túlnyomó részén légkábeles és kötegelt légkábeles kábelvezetés van, egyedül a településközponti Ady Endre, Rákóczi utcákon, Szent István téren és Hősök terén van földkábel. A gázvezetékek együttes hossza a városban 32 000 fm, ami 96%-os lefedettséget eredményez városi szinten. Az belvárosban a gázellátás 100%-ban biztosított. Csenger városa rendkívül gazdag épített örökséggel büszkélkedhet. Makovecz Imre világhírű tervező és tanítványai keze nyomán vált sajátos varázslatúvá a város központjának mai arculata. Országos műemléki védettség alatt álló (pl. Református Templom, Hotel Schuster/Szuhányikúria), illetve helyi építészeti védelem alá vont épületek (pl. Múzeum, Görög Katolikus Templom, Polgármesteri Hivatal) is megjelennek a belvárosban. A pénzügyi források hiánya miatt jellemző a műemléki épületek állagának folyamatos romlása. A kereskedelmi szálláshelyek tekintetében elmondható, hogy jelenleg a településen rendelkezésre álló szálláshely kapacitás (panzió és egy hotel) teljes egészében a belvárosra koncentrálódik. Csengerben elhanyagolható azon zöldterületek száma, ahol a lakosság szabadidejét a szabad levegőn eltöltheti, annak ellenére, hogy a településszerkezet erre lehetőséget adna. Az önkormányzat 26/2013. (II.27.) CSKTH határozattal elfogadta a település arculati stratégiáját, melynek célja a település kisvárosi szellemének megőrzése az egységes városkép kialakításával. Ennek első lépéseként egy korábbi városrehabilitációs projekt keretein belül a Szent István téren parkosítást végeztek, ahol a tervezett utcabútorok beszerzése a stratégiával összhangban történt. A városrész területén telepszerű vagy szegregált lakóterület nem található. A városrész közepén egy szegregációval veszélyeztetett terület azonban kirajzolódik, amely ugyan eleget tesz a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszáma miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumnak. A városrész funkcióellátottsága

A város egypólusú településszerkezetének centrumában összpontosulnak a közösségi és közigazgatási intézmények, ezek állagmegóvására szintén nagy figyelmet kell fordítani. Az intézmények jelentős része a város tulajdonát képezik, a működés feltételeit tekintve megfelelnek a modern elvárásoknak. A legnagyobb problémát az akadálymentes közlekedés és a gazdaságtalan működtetés okozza.

ITS Konzorcium


138

A gazdasági szolgáltató szervezetek nagy része szintén ebben a városrészben található, míg a termelő és ipari tevékenységet folytató vállalkozások nagyobb része – nagy területigényéből fakadóan – a belvároson kívül helyezkedik el. A központi városrészben található a település termelő tevékenységet folytató vállalkozásai, pénzügyi szolgáltatás nyújtó irodái, valamint a kereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek körülbelül fele. 48. táblázat: Az A zóna funkcióellátottsága Gazdasági funkció Megnevezés Vendéglátó ipari szolgáltató egységek Szálláshelyek Városi piac Kereskedelmi egység Takarékszövetkezet Biztosító Bank Gyógyszertár Magyar Posta Könyvelő iroda Rendezvényközpont

Darabszám 3 2 1 38 2 1 1 1 1 2 1 Közszféra funkció

Megnevezés Közigazgatási funkciót ellátó intézmények Oktatási intézmények Szociális és egészségügyi intézmények

Darabszám 3 2 6 Közösségi

Megnevezés Művelődési Központ és Könyvtár Közcélokat szolgáló sport és szabadidős létesítmények Templomok Múzeum Feszített víztükrű kültéri medence és kiszolgáló épülte

Darabszám 1 2 3 1 1

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

49. táblázat: Az A zóna, Belváros SWOT elemzése

Városrészi SWOT elemzés

Erősségek

Gyengeségek

Magas a felsőfokú végzettségűek aránya Lakások komfortossága ellátottsága jó

és

infrastrukturális

Magas az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya Alacsony a munkanélküliség Az infrastrukturális ellátottsága többnyire jó A városrész megközelíthetősége kedvező

Kedvezőtlen korstruktúra (alacsony a 0-14 éves és magas a 60-X korosztály aránya) Jellemző a lakóépületek folyamatos romlása

állagának

A város térségközponti szerepéből adódóan jelentős célforgalom környezetterhelést okoz A közlekedési- és közmű infrastruktúra jellemzően rossz állapotú

A közműhálózatok 100%-ban kiépültek

A főbb közlekedési útvonalak egy bizonyos szakaszán nincs burkolattal ellátott leállósáv

Nagy a műemlékvédelem alatt álló épületek

A kerékpárút-hálózat hiányos

ITS Konzorcium


koncentrációja Elegendő a rendelkezésre álló szálláshely kapacitás Szegregált vagy telepszerű lakóterület nem található Nagy a közigazgatási, intézmények koncentrációja Magas a közösségi intézmények aránya

közszolgáltatási

szolgáltatást

139

Jellemző a műemléki épületek állagának folyamatos romlása Közintézmények akadálymentesítése nem teljes körű A legtöbb városi intézmény üzemeltetése gazdaságtalan

nyújtó

Magas a kiskereskedelmi egységek és pénzügyi szolgáltatók száma Távolsági autóbuszjárat városközpontban

megléte

a

A város alatti termálvíz készlet energetikai célú hasznosítása lehetséges (pl. közintézmények fűtése) Lehetőségek

Veszélyek

Az önkormányzati beavatkozások a magánerős építkezések és felújítások számának növekedését eredményezhetik A város jelentős pénzügyi forrásokhoz jut a szükséges infrastrukturális fejlesztések elvégzésére A város és a városmag központi közigazgatási és közszolgáltatási funkciói tovább erősödnek A tervezett városfejlesztések erősítik a városi funkciókat és javítják a település imázsát, vonzerejét Nő a magánerős építkezések és felújítások száma A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat minősége javul Intenzívebbé válnak a határon átnyúló gazdasági/kulturális/turisztikai kapcsolatok

Csökken a belföldi és külföldi vendégek száma és az itt-tartózkodás ideje A belvárosi csökken

üzletek

versenyképessége

A térség városai között élesedik a verseny a településközpont fejlesztései tekintetében A megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a belvárosi fejlesztések iránt A fejlesztések elmaradása kedvezőtlen demográfiai folytatódnak (elöregedés, elvándorlás) A lakóterület-fejlesztés hiányában elmarad

miatt a trendek szelektív magántőke

Csökken a munkahelyek száma, nő a munkanélküliség és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Romlik a lakhatási helyzet / foglalkoztatási helyzet / közbiztonság Az önkormányzatok forrásai/támogatásai csökkennek


ITS Konzorcium

állami


3.3.1.2


140

B zóna, „Északi kertváros”

Az északi kertvárost a következő utcák határolják: belterületi határ - Ady E. u. - Határőr u. Foglár u. - Kastélydomb u. - Jókai u. - Kossuth u. - Híd u. - belterületi határ. 32. térkép: B zóna, „Északi kertváros”


A B zóna, más néven „Északi kertváros” a Szamos töltése, a városba vezető gyűjtőút és a belvárosi zóna között elhelyezkedő terület. A városrész jelentős része az 1970-es árvizet követően épült be, azóta jelentősebb átalakulás az épületállományában nem történt. Területe jellemzően kertvárosias jellegű, családi házas beépítésű, ahol a lakófunkció dominál. Jelenleg igen jelentős számban élnek a területén idős, szociálisan hátrányos helyzetben lévő polgárok. Ezen a területrészen található a Rendőrség épülete mellett a városrész óvodája, itt van Csenger bölcsődéje, valamint a település egyetlen benzinkútja is itt kapott helyet. A városrész demográfiai és szociális jellemzői

A város lakosságának 30%-a a B zónában él, ezzel ez a második legnépesebb településrész Csengerben. Lakónépességének száma 2001 és 2011 között minimálisan változott, körülbelül 4 százalékponttal csökkent. Ez a fiatalkorú lakosság elvándorlásával magyarázható. Ezt tükrözi a korcsoportok megoszlása is, vagyis ezt a zónát is jellemzi az elöregedés, itt a második legalacsonyabb a 0-14 évesek aránya (13,2%), míg itt a van az egyik legnagyobb számban jelen a 60-X éves korcsoport (27,7%). Az itt élők képzettségét tekintve a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül – bár 2001-hez képest jelentősen csökkent – továbbra is magas (26,6%), a felsőfokú végzettségűek aránya pedig továbbra is itt a legalacsonyabb (7,3%), annak ellenére, hogy itt is emelkedés tapasztalható. Ez a tendencia szintén az idősödő korösszetételnek köszönhető. A B zónában található a település lakásállományának 30,7%-a. Számában a 2001-es helyzethez képest növekedés figyelhető meg (9,4 százalékpont), városrészi szinten itt a 3. legkisebb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (16,1%). A 2011-es adatok alapján a ITS Konzorcium


141

komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (13%) megközelíti a városi átlagot. Jellemző a lakóépületek állapotának romlása, amely a szűkös anyagi lehetőségekre vezethető vissza. A foglalkoztatási viszonyok tekintetében a központi városrészben élők helyzete jónak mondható, az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya (51,7%) valamivel meghaladja a települési átlagot (50,4%). A 2001-es adatokhoz viszonyítva jelentős, 34,6 százalékpontos növekedés figyelhető meg. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (45,8%) városrészi szinten a 3. legnagyobb, ennek ellenére minimális mértékű javulást mutat a 2001-es népszámláláshoz viszonyítva. A 2011-es adatok alapján a munkanélküliség ezt a településrészt érinti a legkevésbé (10,4%). A tartós, legalább 360 napja munka nélkül lévő személyek aránya az előzőhöz hasonlóan szintén itt a legkedvezőbb (3,9%). A pozitív irányú változás két dolognak köszönhető, a cipő és könnyűipar területén elvégzett magántőke bevonásával elkészített gyárrészlegek létesítésének, illetve a közfoglalkozási program beindításának (ebben városi szinten évente több mint 500 fő vesz részt). A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői

Az 1970-es árvizet követően az utcák és a telkek szabályos, tervezett módon lettek kialakítva, egységes méretekkel. Ezen a területen az utcaképek a későbbi beavatkozásoktól eltekintve egységes, de nem túl igényes képet mutatnak. A közúti közlekedés tekintetében elmondható, hogy a település térségközponti szerepéből adódóan jelentős célforgalom az Északi városrészt határoló Ady Endre utcán halad el. A Mátészalka felől érkező helyközi buszjárat igénybevételére is lehetőség van, amely a kistérség, illetve a környező térségi központok irányába való közösségi közlekedési kapcsolatot biztosítja. A városrészben az utcák szilárd burkolatú műúttal ellátottak, ezek minősége, állapota megfelelő. A településen a kereseti viszonyokat figyelembe véve még mindig a kerékpár a legelterjedtebb közlekedési mód. A városban 2.600 méter önálló kerékpárút van, amelyből 1.800 méter halad át a városrészen. A városrészben a járdák minősége gyenge, elavult. Kialakítása lakossági összefogással valósul meg, az önkormányzat biztosítja a kiépítéshez szükséges eszközöket, anyagokat, a munkát pedig közmunka keretében végzik el. A településrészből a városközpont gyalogosan akár 15 perc alatt, kerékpárral pedig még gyorsabban megközelíthető. Az ivóvízhálózat lefedettsége a B zónában 100%-os, a vezetékek állapota elavultnak mondható. A szennyvízközmű tekintetében a településrészt szintén teljes lefedettség jellemzi. A csapadékvíz-elvezető csatornarendszer csak részlegesen van kialakítva. Ezen városrész kizárólag nyílt rendszerű hálózattal rendelkezik, fenntartása az önkormányzat és a lakosság összefogásával valósul meg. Az elektromos hálózat lefedettsége 100%os, a városrészben a légkábeles és kötegelt légkábeles kábelvezetés jellemző. A B zónában a gázellátás 100%-ban biztosított. A közműhálózatok 100%-os kiépítettségével szemben a lakosság részéről történő igénybevétel igencsak elmarad, ami a településrészben jelenlévő magas számú halmozottan hátrányos helyzetű lakosnak köszönhető. A zöldfelületek rendelkezésre állását tekintve szegényesnek mondható ez a városrész. Egyetlen figyelemre méltó terület van, a Riskó Ignác és az Ady Endre utca között elhelyezkedő közpark, amelynek rehabilitációja időszerűvé vált, területi adottságainak köszönhetően alkalmas lehet aktív rekreációra.

ITS Konzorcium


142

A városrész északi szegletében szegregáció szempontjából veszélyeztetett terület található, amelyben a szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke 30%34% közötti. Területi lehatárolása a következő: Móricz Zsigmond utca mindkét oldala észak felé utolsó keresztutcától - Új Élet utca mindkét oldala észak felé utolsó keresztutcától. A fenti terület mellett, illetve a városrész közepén egy-egy kisebb szegregált lakóterület, a déli részén pedig egy szegregációval veszélyeztetett terület található, amelyek ugyan eleget tesznek a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A városrész funkcióellátottsá ga

Ezen a területrészen található a Rendőrség épülete mellett a városrész óvodája, illetve itt van Csenger egyetlen bölcsődéje is. A közszféra funkciót ellátó intézmények (2. sz. Óvoda és Bölcsőde) a város tulajdonát képezik, a működés feltételeit tekintve megfelelnek a modern elvárásoknak. A legnagyobb problémát az akadálymentes közlekedés és a gazdaságtalan működtetés okozza. Mindezek mellet a kertvárosban egy temető is fellelhető. A városrész gazdasági pólusát az Ady Endre utca menti területe képezi. Itt található jelentősebb vállalkozás a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, valamint egy üzemanyagtöltő állomás. A B zónában található a település kereskedelmi- és vendéglátó ipari szolgáltató egységeinek valamivel több, mint 1/3-a. 50. táblázat: A B zóna funkcióellátottsága Gazdasági funkció Megnevezés Vendéglátó ipari szolgáltató egységek Kereskedelmi egység Benzinkút

Darabszám 11 30 1 Közszféra funkció

Megnevezés Oktatási intézmények Gyermekjóléti intézmények Rendőrség

Darabszám 1 1 1


51. táblázat: Az B zóna, Északi kertváros SWOT elemzése


Erősségek

Gyengeségek

Magas a felsőfokú végzettségűek aránya Magas az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya Alacsony a munkanélküliség Az infrastrukturális ellátottsága többnyire jó kiépítettsége

itt

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül továbbra is magas Jellemző a lakóépületek folyamatos romlása

A közműhálózatok 100%-ban kiépültek A kerékpárút-hálózat legnagyobb

Kedvezőtlen korstruktúra (alacsony a 0-14 éves és magas a 60-X korosztály aránya)

a

A városrész megközelíthetősége kedvező Megfelelő a közigazgatási, és nevelési szolgáltatást nyújtó intézmények koncentrációja

állagának

A közműhálózatok lakossági igénybevétele a lehetőségekhez képest alacsony A közlekedési- és közmű infrastruktúra jellemzően rossz állapotú Közintézmények akadálymentesítése nem

ITS Konzorcium


Városközpont, közfunkciók könnyen elérhetők

teljes körű

Magas a kiskereskedelmiegységek szolgáltatók száma

A városi intézmények gazdaságtalan

és

vendéglátó

Távolsági autóbuszjárat megáll a városrész határán

143

üzemeltetése

Szegregáció szempontjából veszélyeztetett településrész található benne

A város alatti termálvíz készlet energetikai célú hasznosítása lehetséges (pl. közintézmények fűtése) Lehetőségek

Veszélyek

Az önkormányzati beavatkozások a magánerős építkezések és felújítások számának növekedését eredményezhetik

A megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei

A város jelentős pénzügyi forrásokhoz jut a szükséges infrastrukturális fejlesztések elvégzésére

A fejlesztések elmaradása kedvezőtlen demográfiai folytatódnak (elöregedés, elvándorlás)

A tervezett városfejlesztések erősítik a városi funkciókat és javítják a település imázsát, vonzerejét Nő a magánerős építkezések és felújítások száma A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat minősége javul Intenzívebbé válnak a határon átnyúló gazdasági/kulturális/turisztikai kapcsolatok

A lakóterület-fejlesztés hiányában elmarad




ITS Konzorcium

állami


3.3.1.3


144

„C” zóna, Nyugati kertváros

A Nyugati kervárost az alábbi utcák határolják: belterületi határ – Ady E. u. – Alkotmány u. Arany J. u. – Honvéd u. - Tisza u. – Nagykárolyi utca – belterületi határ. 33. térkép: C zóna, „Nyugati kertváros”


A Nyugati kertváros a városba vezető gyűjtőút, a településközpont és Csenger-Csengerbagos (Románia) összekötő út, valamint az ipari terület mellett húzódó út közötti területen helyezkedik el és alapvetően lakófunkciót tölt be. A területet nyugatról jelentős méretű mezőgazdasági művelés alatt álló földek határolják. A településrészen élő lakosság jelentős része hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. A közlekedési infrastruktúra kiépített, ám több járda- és útszakasz felújításra szorul. A bevezető főút közelében működik a településrész közösségi háza, amely a korábbi görög-katolikus templomból lett átalakítva, illetve a városrészben egy óvodai nevelést biztosító intézmény is helyt kapott. Továbbá Itt található a városi köztemető, a Családok Átmeneti Otthona és a Hajléktalanszálló is. A városrész demográfiai és szociális jellemzői

A város lakosságának 36,4%-a a Nyugati kertvárosban él, ami azt jelenti, hogy ez a legnépesebb településrész. A C zóna lakónépességének száma 2001 és 2011 között mindössze 1 százalékponttal csökkent. A korcsoportok vizsgálata során kijelenthetjük, hogy korösszetétele kedvező, hiszen itt a legmagasabb a 0-14 évesek aránya (19,7%), míg itt van jelen legkisebb számban a 60-X éves korcsoport (18,9%). Az előbbi érték jóval a települési átlag felett, míg az utóbbi jóval az alatt helyezkedik el. Ettől függetlenül itt is, mint mindenhol, lassú elöregedés figyelhető meg. Az itt élők képzettségét tekintve a városrészek közül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül itt a legmagasabb (41,3%), a

ITS Konzorcium


145

felsőfokú végzettségűek aránya pedig itt a 2. legalacsonyabb (8,4%). A 2001-es adatokhoz képest e városrész esetében is javulás figyelhető meg. A C zónában található a település lakásállományának 32,9%-a. Számában a 2001-es helyzethez képest minimális növekedés (3,9 százalékpont) figyelhető meg. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (22,1%) 2001-hez képest közel felére csökkent, ennek ellenére városi szinten továbbra is itt vannak jelen a legnagyobb számban. A 2011-es adatok alapján a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül ebben a településrészben a legmagasabb (21,9%), a városi átlagot jóval, 7,2 százalékponttal meghaladja. A szűkös anyagi lehetőségek miatt itt is jellemző a lakóépületek állapotának romlása. A Nyugati kertvárosban 3 önkormányzati bérlakás (önkormányzati bérlakások és hajléktalanszálló) is található. A foglalkoztatási viszonyok tekintetében a C zónában élők helyzete városi szinten a legrosszabb, az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya (45,6%) körülbelül 5 százalékponttal elmarad a települési átlagtól (50,4%). Ettől függetlenül a 2001-es adatokhoz viszonyítva jelentős 13,3 százalékpontos javulás figyelhető meg. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (47,3%) szintén ebben a városrészben a legmagasabb, viszont az előző mutatóhoz hasonló mértékű javulást mutat a 2001-es népszámláláshoz képest. A munkanélküliség ezt a településrészt sújtja a leginkább, a városi átlagtól (14,9%) 6,3 százalékponttal magasabb ráta jellemzi (21,9%). Az alacsony iskolázottság eredményeképpen a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok alapján a Nyugati kertvárosban élők szociális helyzete a legkedvezőtlenebb. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői

A területrész a város bevezető útja és a vasút által határolt területen fekszik. Fontos azonban kiemelni, hogy közlekedési szempontból jelenleg a Nyugati kertváros infrastruktúrája jelentős lemaradást mutat más városrészekkel szemben, azonban megközelíthetősége megfelelőnek tekinthető. A közúti közlekedés tekintetében elmondható, hogy a település térségközponti szerepéből adódóan jelentős célforgalom egy része a településrészen áthaladó Tisza utcán halad el. A városban egyedüliként itt – a Honvéd utcán – található forgalomcsillapított zóna. A Mátészalka felől érkező helyközi buszjárat igénybevételére itt is lehetőség van, bár ez nem jellemző, a közlekedést inkább gyalogosan, vagy kerékpár igénybevételével oldják meg a lakosok. Kedvező adottság, hogy a városrész déli részén található a város vasútállomása. A vasúti kereszteződések és a gyűjtő utak, illetve azok kapcsolatai fejlesztésre szorulnak. A közlekedésbiztonsági veszélyhelyzetet növeli, hogy a településrészen nincs minden oldalon, és minden út mellett kiépített járda, ezért a gyalogosok több helyen kénytelenek az úttest szélén közlekedni. A városrészben az utcák nagyrészt szilárd burkolatú műúttal ellátottak, állapotukat tekintve felújításra szorulnak. 185 m hosszúságú burkolatlan út található a C zónában. A járda és a nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezető árkok is kiépítettek, ezek tisztítása, karbantartása az önkormányzat és a lakosság összefogásával valósul meg. A városrész a belvároshoz közel helyezkedik el, a központi funkciók elérhetősége gyalogosan, és kerékpárral is mindössze pár perc alatt biztosított. Az ivóvízhálózat lefedettsége a C zónában 100%-os, a vezetékek állapota elavultnak mondható. A szennyvízközmű tekintetében a településrészt szintén teljes lefedettség jellemzi. Az elektromos hálózat lefedettsége 100%os, a városrészben a légkábeles és kötegelt légkábeles kábelvezetés jellemző. A C zónában a gázellátás 100%-ban biztosított.

ITS Konzorcium


146

A közműhálózatok 100%-os kiépítettségével szemben a lakosság részéről történő igénybevétel igencsak elmarad, ami a településrészben jelenlévő magas számú halmozottan hátrányos helyzetű lakosnak köszönhető. A zöldfelületek rendelkezésre állását tekintve szegényesnek mondható ez a városrész. A bevezető főút közelében működik a településrész közösségi háza, amely közelében nagyobb területű üres zöldfelület helyezkedik el, amelyen kisebb tó is található. A városrész északi szegletében a település egyetlen valódi szegregált lakóterülete található, amelyben a szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke 35% feletti. Területi lehatárolása a következő: Dankó utca - Arany János utca - névtelen utca - Dankó utca délnyugati része. A legjelentősebb intézmények a Nyugati kertváros területén az óvoda, a közösségi ház, a városi köztemető, a Családok Átmeneti Otthona és a hajléktalanszálló. Ez utóbbi két létesítményt az önkormányzat hozta létre azzal a céllal, hogy az átmenetileg lakhatási gondokkal küszködő családok, személyek részére átmeneti szállást tudjon biztosítani.

A városrész funkcióellátottsága

A városrész gazdasági pólusát az Tisza utca menti területe képezi. Vállalkozások tekintetében a városrész területén 24 db kiskereskedelmi üzlet és a 6 db vendéglátóhely áll a városlakók rendelkezésére. A C zónában van jelen a település kereskedelmi- és vendéglátó ipari szolgáltató egységeinek valamivel kevesebb mint 1/3-a. 52. táblázat: A C zóna funkcióellátottsága Gazdasági funkció Megnevezés Vendéglátó ipari szolgáltató egységek Kereskedelmi egység

Darabszám 6 24 Közszféra funkció

Megnevezés Szociális intézmények Nevelési intézmény

Darabszám 2 1 Közösségi

Megnevezés Közösségi ház

Darabszám 1


53. táblázat: Az C zóna, Nyugati kertváros SWOT elemzése

Városrészi elemzés

SWOT

Erősségek

Gyengeségek

Kedvező korstruktúra (magas a 0-14 éves és alacsony a 60-X korosztály aránya) A városrész megközelíthetősége kedvező Távolsági autóbuszjárat megáll a városrészben

Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya Magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya magas

A vasútállomás itt található A közműhálózatok 100%-ban kiépültek

Jellemző a lakóépületek folyamatos romlása

állagának

Alacsony az aktív korúak foglalkoztatottak aránya

között

Városközpont, közfunkciók könnyen elérhetők Magas

Magas a foglalkoztatott nélküli háztartások

Megfelelő a szociális, nevelési és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények koncentrációja a

kiskereskedelmi-

és

vendéglátó

ITS Konzorcium

a


egységek száma

aránya

város alatti termálvíz készlet energetikai célú hasznosítása lehetséges (pl. önkormányzati intézmények fűtése)

Magas a munkanélküliség A közlekedési ellátottsága rossz

147

infrastruktúrával

való

A közműhálózatok lakossági igénybevétele a lehetőségekhez képest alacsony A közlekedési- és közmű infrastruktúra jellemzően rossz állapotú Szegregált településrész található benne Lehetőségek

Veszélyek










ITS Konzorcium

állami


3.3.1.4


148

„D” zóna, Déli kertváros

A Déli kertvárost az alábbi utcák határolják: belterületi határ – Nagykárolyi u. – Rákóczi F. u. névtelen u. - Hunyadi J. u. – belterületi határ. 34. térkép: „D” zóna, Déli kertváros


A településközpont, a vasút és a Szamos töltése által határolt háromszögben elhelyezkedő településrész Csenger legkedveltebb lakóterülete. Jellemzően családi házas beépítésű terület, nagyobb mélységű telkekkel. A korábbi évtizedekben már történtek itt tömbfeltárások, ahol a telekméretek a korábbiaktól jelentősen szűkösebb életteret biztosítanak. Az igények is ebbe az irányba mutatnak, hiszen a város értelmiségi rétegének jelentős része itt telepedett le, és munkájuknál fogva nem igénylik, nem tudják fenntartani a nagy méretű földterülettel rendelkező ingatlanokat. A településrendezési tervek ezért további tömbfeltárásokkal számolnak a területen. Az utcaszerkezet a terület adottságai ellenére szabályos, kisebb részen zártsorú, nagyobb részben oldalhatáron álló családi házas beépítésekkel. A Szamos folyó töltésére merőleges telkek azonban továbbra is nagy mélységűek maradtak, félve attól, hogy a víz „elfoglalhatja” azokat. A beépített területektől a Román határ irányába haladva a külterületen nagyobb terményés gyümölcstároló, valamint kisebb feldolgozó telepek létesültek a korábbi Tsz telepek átalakításával. A városrész demográfiai és szociális jellemzői

A város lakosságának 15,6%-a él a Déli kertvárosban, ami a fent már említett nagy mélységű telkekre vezethető vissza. Ennek megfelelően ez a legkevésbé lakott településrész. Lakónépességének száma 2001 és 2011 között mindössze 1,3 százalékponttal csökkent. A korcsoportok vizsgálata során kijelenthetjük, hogy korösszetétele viszonylag kedvező, hiszen itt a 2. legmagasabb a 0-14 évesek aránya (16,2%), míg itt van jelen 2. legkisebb számban a 60X éves korcsoport (22,2%). Az előbbi érték valamivel a települési átlag felett, míg az utóbbi az alatt helyezkedik el. Ettől függetlenül itt is, mint mindenhol, lassú elöregedés figyelhető meg.

ITS Konzorcium


149

Az itt élők képzettségét tekintve a városrészek közül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városközpont után itt a legalacsonyabb (17,6%), a felsőfokú végzettségűek aránya pedig itt a 2. legmagasabb (15%). A 2001-es adatokhoz képest a városrész esetében jelentős javulás figyelhető meg. A D zónában található a település lakásállományának 17,4%-a, vagyis városrészi szinten itt van a legkevesebb lakás, ami a bevezetőben említett jellegzetes településszerkezetnek köszönhető. Számában a 2001-es helyzethez képest növekedés (17,4 százalékpont) figyelhető meg. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 2001-hez képest közel felére csökkent (15,2%), ennek köszönhetően a városrészi szinten itt a 2. legalacsonyabb a számuk. A 2011-es adatok alapján a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül ebben a településrészben, a városközpontot követően, a legalacsonyabb (10,1%), 4,6 százalékponttal a városi átlag alatt marad. A szűkös anyagi lehetőségek miatt itt is jellemző a lakóépületek állapotának romlása. A Déli kertvárosban 2 önkormányzati bérlakás is található. A foglalkoztatási viszonyok tekintetében a D zónában élők helyzete városi szinten az egyik legjobb (A zóna után), az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya (54,1%) valamivel több mint 4 százalékponttal meghaladja a települési átlagot (50,4%). A 2001-es adatokhoz viszonyítva 9,8 százalékpontos javulás figyelhető meg. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (38,7%) szintén a 2. legalacsonyabb, az előző mutatóhoz hasonlóan javulást mutat a 2001-es népszámláláshoz képest. A 2011-es adatok alapján a munkanélküliség, a B és A zónát követően, ezt a településrészt sújtja a legkevésbé, a városi átlagtól alacsonyabb ráta jellemzi (13,1%). A tartós, legalább 360 napja munka nélkül lévő személyek aránya az előzőhöz hasonló trendet mutat (8,3%). A pozitív irányú változás két dolognak köszönhető, a cipő és könnyűipar területén elvégzett magántőke bevonásával elkészített gyárrészlegek létesítésének, illetve a közfoglalkozási program beindításának (ez utóbbiban évente több mint 500 fő vesz részt). A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői

A közúti közlekedés tekintetében elmondható, hogy a városrész fő közlekedési útvonalai a Rákóczi és Szatmári utak. Ezek az utcák jelentős átmenő forgalmat bonyolítanak, biztosítva a városközpont elérhetőségét. A Mátészalka felől érkező helyközi autóbuszjáratot az ebben a városrészben lakók is igénybe tudják venni, hiszen a járat a Rákóczi utcán halad el, ez azonban a helyi közlekedést nem befolyásolja, hiszen a kis távolságok miatt inkább gyalogosan és kerékpár igénybevételével jutnak el céljukhoz a lakosok. Több útszakasz mentén nincsenek kiépített járdák, a kerékpárutak hossza pedig elenyésző. A városrészben az utcák szilárd burkolatú műúttal ellátottak, állapotuk megfelelő. A városközpont gyalogosan akár 15 perc alatt, kerékpárral pedig rövidebb idő alatt megközelíthető. Az ivóvízhálózat lefedettsége városi szinten 94,7 %, a D zónában ez az arány 100%, a vezetékek állapota elavultnak mondható. A szennyvízközmű tekintetében az Déli kertvárost 100%-os lefedettség jellemzi. A csapadékvíz-elvezető csatornarendszer csak részlegesen van kialakítva. Ezen városrész kizárólag nyílt rendszerű hálózattal rendelkezik, fenntartása az önkormányzat és a lakosság összefogásával valósul meg. Az elektromos hálózat lefedettsége 100%os, a városrészben a légkábeles és kötegelt légkábeles kábelvezetés jellemző. A D zónában a gázellátás 100%-ban biztosított. Összességében kijelenthető, hogy a közműhálózatok lakosság részéről történő igénybevétele magas. Zöldfelületek a Déli kertvárosban nem találhatóak, de a településrész területi tartaléka jelentősek, rekreációs területek növelésére nyújtanak lehetőséget. A városrész déli területén 2 kisebb, szegregáció szempontjából veszélyeztetett lakóterület található, amelyek ugyan eleget tesznek a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. ITS Konzorcium


A városrész funkcióellátottsága

150

A Déli kertváros funkcióhiányosnak mondható, hiszen egyetlen közösségi, gazdasági stb. funkciót ellátó intézmény sem kapott helyet a területén. Ez azonban a városközpont közelsége miatt nem okoz problémát. A városrész gazdasági pólusát a Rákóczi és Szatmári utak menti terület képezi. A településrész területén 7 db kiskereskedelmi üzlet és a 1 db vendéglátóhely áll a lakók rendelkezésére. 54. táblázat: D zóna, Déli kertváros SWOT elemzése


Erősségek

Gyengeségek

Viszonylag kedvező korstruktúra (magas a 0-14 éves és alacsony a 60-X korosztály aránya) Alacsony a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya elenyésző Magas a felsőfokú végzettségűek aránya Magas az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya Alacsony a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Viszonylag alacsony a munkanélküliség

Nagy mélységű telkek jellemzőek Jellemző a lakóépületek folyamatos romlása A közlekedési ellátottsága rossz

állagának

infrastruktúrával

való

A közmű infrastruktúra jellemzően rossz állapotú Szegregáció szempontjából veszélyeztetett lakóterületek találhatóak benne Alacsony a kiskereskedelmi- és vendéglátó egységek száma Rekreációra alkalmas zöldfelületek nem találhatóak a területén

A városrész megközelíthetősége kedvező Távolsági autóbuszjárat megáll a városrészben A közműhálózatok 100%-ban kiépültek Városközpont, közfunkciók könnyen elérhetők Lehetőségek

Veszélyek










ITS Konzorcium

állami


3.3.1.5


151

„E” zóna, Ipari, kereskedelmi övezet

Az Ipari, kereskedelmi zóna a település észak-nyugati részén a város bevezető főútjának két oldalán helyezkedik el. Lakások csak alacsony számban találhatók az övezetben, javarészt mezőgazdasági és ipari termelésre hasznosított területek vannak rajta, itt található a Csengeri Ipari Park is. 35. térkép: „E” zóna, Ipari, kereskedelmi övezet


A városrész gazdasági adottságai

Az E zónában található ipari terület 1998-ban Ipari Park címet kapott, amelyet egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló szervezet üzemeltet. A 116,9 ha összterületű parkból 112 ha hasznosítható, amelynek jelenleg mindössze 13,5%-a (15,1 ha) betelepített. Ezen a területen 2009-ben, EU-s forrás segítségével az utak, közművek kiépítésre kerültek. A szabadon hasznosítható, értékesíthető terület nagysága: 96,9 ha, melynek nagy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A Park a lakóterülettől távol esik, így az itt folytatott tevékenység nem zavarja a lakosságot. Az Ipari zóna megfelelő közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik mind a belvárossal (közút, tömegközlekedés, járda, kerékpárút), mind a 49-es számú főúttal. A Park jelenleg is több vállalkozásnak biztosít telephelyet, ezek többségében a helyi mezőgazdaságra alapozva feldolgozásra és nagykereskedelemre szakosodtak. Itt található a település két legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozása is, amelyek a cipőgyártás területén működnek (Josef Seibel Kft., Szamos Kft.). A park főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze. 55. táblázat: Az Ipari Park adatai Terület (ha) Kihasználtság (%)

Ipari park adatai 116,9360 ha 0,50%

ITS Konzorcium


Vállalkozások száma (db)

152

7 Josef Seibel Kft., Szamos Kft., Szatmári Ízek Kft., Almarégió Kft., Zöldség Fruct Kft., Csengeri Alma Kft., Szatmári Energia-Farm Kft.

Vállalkozások neve

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás alapján, saját szerkesztés

A vállalkozások betelepülése folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A városrész területén egyéb funkció nem található, a városközpont közintézményei gyalog, kerékpárral, autóval, esetleg helyközi autóbuszjárattal könnyedén elérhetőek. Kedvezőtlen tényező, hogy vasútvonal nem halad át a településrészen, így a vasúti szállítás közvetlenül nem elérhető az Ipari Park vállalkozásai számára. A határ közelsége sokáig logisztikai lehetőséget biztosított a település számára, ám ennek jelentősége Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása óta csökkent. Városrészi SWOT elemzés

56. táblázat: „E” zóna, Ipari, kereskedelmi övezet SWOT elemzése Erősségek

Gyengeségek

A városrész közúti megközelíthetősége kedvező

Közvetlen vasúti összeköttetés hiánya

Távolsági autóbuszjárat megáll a városrészben

A szabadon értékesíthető terület alapinfrastruktúrája nincs kiépítve

Városközpont, közfunkciók könnyen elérhetők Folyamatos a vállalkozások letelepedése A városrészben működnek a település legnagyobb vállalkozásai, foglalkoztatói A Csengeri Ipari Park jelentős területi tartalékokkal rendelkezik Lehetőségek

Veszélyek

Határ közelsége

A nemzetközi pénzügyi és gazdasági bizonytalanságok miatt a potenciális befektetők száma és a befektethető tőke mennyisége csökken

M49-es út építése Schengeni határ megnyitása A város jelentős pénzügyi forrásokhoz jut a szükséges infrastrukturális fejlesztések elvégzésére A város és a városrész megyei, országos és nemzetközi gazdasági súlya nő

Erősödik a konkurencia a hasonló adottságú települések és telephelyek között A befektetők érdeklődése Magyarország és Kelet-Közép-Európa országai iránt csökken

Alternatív és megújuló energiaforrások jelentősége növekszik az energiafüggőség mértékének csökkentése érdekében Újabb jelentős befektetők jelennek meg az ipari területen Forrás: saját szerkesztés

ITS Konzorcium


3.3.1.6

A városrész lehatárolása, története, funkciója

153

„F” zóna, Turisztikai és rekreációs övezet

A város rekreációs zónája a település észak-keleti részén, az 1970-es árvíz után épített zárógát mentén található, pihenő és szabadidős funkciókat lát el. Alkalmas idegenforgalmi, turisztikai fejlesztésekre, azonban a tőkehiány, és a folyók parti sávjaira vonatkozó igen szigorú előírások miatt az itteni fejlesztési próbálkozások rendre meghiúsulnak. Ez a terület Csenger legvonzóbb természeti adottságokkal rendelkező városrésze, illetve a természet közeli kikapcsolódásnak teret biztosító további fejlesztésekre szoruló helyszíne. Az ipari, kereskedelmi, szolgáltató funkciók egyáltalán nincsenek jelen, viszont a városközpont innen is percek alatt elérhető. Lakófunkciókra alkalmas területek kialakítására a Szamos ártere miatt nincs lehetőség. 36. térkép: „F” zóna, Turisztikai és rekreációs övezet


A legfőbb problémát az jelenti, hogy a terület megközelíthetősége és közművekkel való ellátottsága nem megfelelő, a közlekedési- és közműinfrastruktúra fejlesztése nélkül fenntartható turisztikai övezet kialakítása nem valósítható meg. A településrész ingatlanjainak többsége jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll, az északi területén található telkek azonban természeti adottságaiknál fogva alkalmasak turisztikai funkciók, esetleg kemping kialakítására. A Szamos közelsége lehetőséget biztosít a vízhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások, attrakciók kialakítására. Emellett Csenger kulturális hagyományainak, fesztiváljainak is színhelyéül szolgálhat ez a terület. Városrészi SWOT elemzés

57. táblázat: E” zóna, Ipari, kereskedelmi övezet SWOT elemzése Erősségek

Gyengeségek

Csenger legvonzóbb természeti adottságokkal rendelkező területe

A terület megközelíthetősége rossz A közmű infrastruktúra hiányos

ITS Konzorcium


154

Városközpont, közfunkciók könnyen elérhetőek Lehetőségek

Veszélyek

Nő a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet A vendégforgalomban előtérbe kerül a kulturális és örökségturizmus Csökken az idegenforgalom szezonalitása A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a turisztikai és egyéb szolgáltatási kínálat bővül A városrész vonzerő- és szálláshelykínálata nő az intenzív befektetői érdeklődés miatt Az önkormányzati beavatkozások a magánerős építkezések és felújítások számának növekedését eredményezhetik

Csökken a belföldi és külföldi vendégek száma és itt-tartózkodási ideje A szűkebb és tágabb térség hasonló adottságú városai között élesedik a turisztikai verseny Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a turisztikai fejlesztések iránt, és tőkeerős befektető hiányában a városrész turisztikai infrastruktúrája nem képes megújulni


ITS Konzorcium


155

3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Csenger város Antiszegregációs Programját, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll: szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, az azonosított területek helyzetelemzése, célkitűzések és beavatkozások megfogalmazása. Csenger rendelkezik antiszegregációs mentor által jóváhagyott Antiszegregációs Tervvel. Mivel annak kidolgozása óta nem történt jelentősebb változás az érintett városrészek, illetve lakosok helyzetében, ezért az Antiszegregációs Program továbbra is érvényes és érvényben marad.7 A szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek azonosítása

A szegregátumok és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. mellékletében meghatározott módszertan szerint a KSH végezte el a 2011. évi népszámlálási adatok alapján, az ún. szegregációs mutató kiszámításával. Járásszékhely esetében azok a legalább 50 lakossal rendelkező területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja a 35%-ot, míg a szegregációval veszélyeztetett területek esetén az érték 30% és 35% közé esik. A térkép sötétzöld színnel, valamint számmal jelöli a szegregátumokat, míg a világoszöld színnel jelölt területeket szegregációs folyamatok veszélyeztetik. A kartogram olyan területeket is megjelöl, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. 37. térkép: Csenger szegregátumai a 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok alapján

2001

2011

Forrás: KSH

Mindössze kisebb szerkesztési, stilisztikai és adatfrissítési feladatok elvégzésére volt szükség, azaz a fejezet tartalma egyértelműen megfeleltethető a korábbi IVS-nek. 7

ITS Konzorcium


156

Összehasonlítva a 2001-es adatok alapján elkészített térképpel (2001-ben a határértékeket még magasabban állapították meg8) látható, hogy a korábbi 1. szegregátum területe jelentősen lecsökkent, lakosságszáma alapján már nem nevezhető szegregátumnak, egy része pedig szegregációval veszélyeztetett területétté alakult. A korábbi 3. szegregátum teljesen megszűnt, amíg a 2. szegregátum – a mostani 1-sel jelölt szegregátum – kiterjedése körülbelül a harmadára csökkent. A segélyezési adatok vizsgálata, a helyszíni terepbejárás és az önkormányzat szakembereinek tapasztalata is azt a megállapítást támasztja alá, hogy jelenleg csak a 2011-es térképen 1-sel jelölt terület tekinthető valódi szegregátumnak. A terület lehatárolása, általános jellemzése

A szegregátumot a következő utcák határolják: Dankó utca - Arany János utca - névtelen utca Dankó utca délnyugati része. 38. térkép: Csenger 1. számú szegregátuma a 2011. évi népszámlálási adatok alapján

Forrás: KSH

A telep a C zóna, Nyugati kertváros északi részén helyezkedik el. Teljes területe az úgynevezett cigánysorhoz tartozik. A lakók körülbelül 70%-a roma származású, ebből adódóan etnikailag szegregált területről beszélhetünk. Az itt élő emberek életvitele, anyagi és szociális helyzete nagymértékben különbözik a város egyéb területein élőkétől. A terület demográfiai és szociális jellemzői

A terület korösszetétele visszaigazolja, a szegregációra jellemző életvezetési módok következményeit. Demográfiai mutatóit nézve látható, hogy a tipikus urna alakú korfából kezd átalakulni egy fiatal, karácsonyfa alakú korfába (ez a fiatal korosztályok magas számát jelenti, kisebb a középkorosztály, és kevés az idősek száma). A folyamatot alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt a családok sok gyermeket vállalnak a szociális segélyek és egyéb támogatások miatt, másrészt a tudatlanság, valamint egészségtudatosság hiánya jellemzi őket (gyenge szocializációs minták).

Szegregátumnak a legalább 50%-os értékkel rendelkező területeket nevezték, míg a szegregációval veszélyeztetett területek értéke 40% és 50% közötti volt. 8

ITS Konzorcium


157

A szegregátumban 405 fő lakik, amely a város teljes lakosságának 8,3%-a. A korcsoportok vizsgálata során kijelenthetjük, hogy korösszetétele a hasonló összetételű telepszerű képződményekkel azonosságot mutat, vagyis rendkívül magas a 0-14 évesek aránya (34,8%), míg a 60-X éves korcsoport nagyon alacsony számban képviselteti magát (4%). Az előbbi érték jócskán (19,1 százalékponttal) a települési átlag felett, míg az utóbbi jóval (20 százalékponttal) az alatt helyezkedik el. Az itt élők képzettségét tekintve elmondható, hogy az aktív korúak (15-59 évesek) több mint ¾-e (87,9%) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, amíg a felsőfokú végzettségűek aránya említésre sem méltó (1,1%). A szegregátumban található a település lakásállományának 4,5%-a. Az egy lakása jutó lakosok száma 4,7 fő, ami városi átlag közel dupláját jelenti. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (31,4%), a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások (30,6%) és az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (31,8%) magas. A szűkös anyagi lehetőségek miatt itt is jellemző a lakóépületek állapotának romlása. A beépítés jellegét tekintve kertes, családi házak találhatóak itt, mindössze 1 db önkormányzati bérlakás, a többi magántulajdonban van. Méretüket tekintve többségében a közepes kategóriába tartoznak, átlagosan 50-70 m²-esek. A foglalkoztatási viszonyok tekintetében az itt élők helyzete rendkívül rossz, az aktív korúak között a foglalkoztatottak aránya mindössze 18,4%, amíg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya meghaladja a 60%-ot (64,4%). Az aktív korúak (15-59 évesek) nagy része (81%) rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik. A foglalkoztatottak jelentős hányada (87,2%) alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatott. A munkanélküliség elképesztő méreteket öltött (59,1%). A megélhetést sok esetben az állami és önkormányzati szociális támogatások biztosítják, valamint az idény jellegű foglalkoztatásból származó jövedelmek. Az alacsony iskolázottság eredményeképpen, valamint a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok alapján a telepen élők szociális helyzete nagyon kedvezőtlen. Az önkormányzati adatok szerint 142 fő aktív korú részesül támogatásban, lakásfenntartási támogatást 106 fő részére állapítottak meg. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 195 gyermek részesül, a HHH gyermekek száma 142. A terület infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői

A szegregátumban az utcák szilárd burkolatú műúttal ellátottak, ezek állapotokat tekintve felújításra szorulnak. A járda részben kialakított, és a csapadékvíz elvezető árkok is kiépítettek, ezek tisztítása, karbantartása az önkormányzat és a lakosság összefogásával történik. A közművekhez való hozzáférés biztosított, viszont a lakossági igénybevételük igencsak alacsony, amelynek legfőbb oka, hogy köztartozás miatt a szolgáltatás ki lett kapcsolva.

A terület funkcióellátottsága

A legjelentősebb intézmények a Nyugati kertváros területén az óvoda, a közösségi ház, a városi köztemető, a Családok Átmeneti Otthona és a hajléktalanszálló. Ez utóbbi két létesítményt az önkormányzat hozta létre azzal a céllal, hogy az átmenetileg lakhatási gondokkal küszködő családok, személyek részére átmeneti szállást tudjon biztosítani. A közigazgatási ügyek intézésére a városközpontban van lehetőség, amely a szegregátumból gyalogos és kerékpáros formában percek alatt elérhető.

Felzárkóztató tevékenységek, problémák kezelésében részt vevő szervezetek

A szegregátumok területi növekedésének megakadályozása érdekében az önkormányzat korábban számos intézkedést tett, amelyek jelentősen csökkentették a szegregátumok területét. Ezen beavatkozások a következők voltak: Nem osztott lakóépület építése céljából több telket ezen a területen, illetve nem nyitott újabb utcát a telepen. A házak állagának, illetve a lakókörnyezet minőségének javítása érdekében az önkormányzat pénzügyi alapot hozott létre, ennek segítségével pénzbeli támogatásban részesítette a leginkább rászorulókat, hogy házaikat fel tudják újítani, ezáltal élhetőbb, komfortosabb körülményeket tudjanak teremteni önmaguk számára. ITS Konzorcium


158

A település annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben élők jövedelmi helyzetén javítani tudjon szociális földprogramot valósított meg. Uborka termesztéshez biztosítottak eszközöket, vetőmagot, vegyszereket, és a földeken megtermelt növények eladásából származó jövedelmeket a programban résztvevő gazdák kapták meg. Ez által a sok esetben alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők jutottak munkához, illetve jövedelemhez. E programot az önkormányzat a jövőben is folytatni kívánja, és remélhetőleg éves szinten 5-7 gazda bekapcsolódik a mezőgazdasági növények termesztésébe. Állami támogatás segítségével megtörtént a Dankó utcai csapadékvíz elvezető csatorna felújítása, mederburkolattal történő ellátása, valamint a földmedrű csatorna iszapolása. EU-s projekt keretein belül kiépítésre került a településrész szennyvízcsatorna-hálózata. Egy TÁMOP-os projekt keretében lezajlott a Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósítása a Csenger Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartói Társulásban, amely a társulásban résztvevő településeken tanuló HH és HHH gyermekek integrációját célozta. Jelenleg a következő felzárkóztató tevékenységek vannak folyamatban: A közművekhez való csatlakozást az önkormányzat a rácsatlakozás költségeinek átvállalásával, támogatás nyújtásával ösztönözi, főként azon családok esetében, akik a csatlakozás után a rendszeres havi számlák fizetését is fel tudják vállalni. Az önkormányzat a rendszeres szociális segély nyújtásának feltételeit önkormányzati rendeletben úgy szabályozta, hogy azzal a foglalkoztatást, a munkába állást igyekszik ösztönözni. A településen az kaphat rendszeres szociális segélyt – azon túl, hogy a szociális törvény által előírt feltételeknek megfelel – aki együttműködik a Munkaügyi Központtal, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal és az önkormányzattal. A segélyezettnek tehát folyamatos kapcsolatot kell fenntartania a Munkaügyi Kirendeltséggel, ahol amellett, hogy megpróbálják az illető munkába jutását elősegíteni, olyan képzéseket is szerveznek, amelyeken megszerezhető a 8 általános iskolai végzettség. Emellett a Munkaügyi Központ folyamatosan nyomon követi a gazdasági igényeket, és ennek megfelelően alakítja a képzéseket. A településen egy Roma Közösségi Ház is működik, melyet egy főállású gondnok működtet. A roma közösség szempontjából ez az intézmény jelentős közösségformáló szereppel bír. 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek

Egyéb szempontból beavatkozást igénylő terület a településen nem jelölhető ki. A potenciális akcióterületek azonosítása és a tervezett tevékenységek meghatározása az ITS keretében történik.

ITS Konzorcium


4 Mellékletek

ITS Konzorcium

159

... város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK

160

1. melléklet: Csenger városban megvalósult jelentősebb beruházások 58. táblázat: Részletes segélyezési adatok Segélyezés formája

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma [db]

361

375

314

382

27

21

45

23

23

26

Rendelkezésre állási támogatásban/bérpótló juttatásban (11.08.31ig)/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (11.09.01-től) részesítettek átlagos száma [fő]

n. a.

n. a.

n.a.

n.a.

413

409

310

281

134

410

Rendelkezésre állási támogatásra/bérpótló juttatásra (11.08.31ig)/foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (11.09.01-től) felhasznált összeg [eFt]

n.a

n.a.

n.a.

n.a.

11770

11656

8835

9835

4690

4900

Időskorúak járadékában részesítettek száma [fő]

11

15

10

9

8

8

9

10

0

0

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban/kedvezményben részesítettek száma [fő]

580

547

586

598

607

618

635

679

664

671

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma [db] 4

5

5

5

5

4

4

5

6

6

Ápolási díj támogatást kérő személyek száma [db]

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

17

33

Ápolási díjban részesítettek száma [fő]

52

53

57

56

63

60

60

74

57

65

Tárgyévben lakásfenntartási támogatást kérő személyek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő]

n.a

454

573

558

450

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

Aktív korúak ellátásában részesítettek száma [fő]

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

Közfoglalkoztatásban részt vettek száma [fő]

n.a

n.a.

n.a.

n.a.

n.a

n.a

627

347

646

558

Közfoglalkoztatásra fordított összeg [eFt]

n.a

n.a.

n.a.

n.a.

n.a

n.a

108108

324783

357568

246645

ITS Konzorcium


161

A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesítettek száma [db]

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő]

0

454

532

473

447

463

642

662

627

591

Átmeneti segélyezésben részesült személyek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő]

0

381

377

420

431

410

395

326

476

499

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) [db]

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Gyermekétkeztetési térítés díj, beiskolázási kedvezményben részesült személyek száma [fő]

0

150

147

117

120

119

137

125

162

148

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma [fő]

19

8

295

298

158

244

201

234

27

72

Egyéb önkormányzati támogatásokban részesült személyek száma [fő]

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

ITS Konzorcium


162

59. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb, EU-s beruházások (2007-2015) Pályázó neve

Alintézkedés kódja

Alintézkedés címe


Megítélt Támogatás Tényleges Tényleges támogatás aránya kezdete befejezése

Csenger Többcélú Kistérségi Társulás

ÁROP 1.1.5-08/C/A

A komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése

Csenger Város Önkormányzata

ÁROP 1.A.2/A

A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

CSENGER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

ÁROP 1.A.5-2013

Szervezetfejlesztés Szervezetfejlesztés Csenger Város konvergencia régiókban lévő Önkormányzatánál önkormányzatok számára

21 913 850

100

2013.11.30 2014.12.31

ELYON Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségü Társaság

ÉAOP 1.1.1/D-11

Telephelyfejlesztés

Telephely felújítás, új csomagoló és raktár építés

28 415 460

60

2012.07.30 2013.09.26

Csengeri Hídfő Kereskedelmi Korlátot Felelősségű Társaság

ÉAOP 1.1.1/D-11


A Csengeri Hidfő Kft. telephelyfejlesztése, lakatosüzem kialakítása.

89 829 490

60

2012.11.12 2014.10.31

A Csengeri Kistérség Fejlesztési és Együttműködési Kapacitásának Megerősítése

9 267 000

100

2008.10.20 2010.04.20

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése és Folyamatvizsgálata

19 999 978

95

2008.12.01 2010.04.30

ITS Konzorcium


Pályázó neve Csengeri Hídfő Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság



163



ÉAOP 1.1.1/D-12


A Csengeri Hídfő Kft. telephelyfejlesztése alapanyag tároló kialakításával.

47 982 639

70

2014.02.15 2014.12.31

Sályi-Szamospart Korlátolt ÉAOP 1.1.1/D-12 Felelősségű Társaság


A Sályi Szamospart Kft. Brikettgyártó üzemének létesítése.

96 158 304

70

2013.11.01 2014.12.31

Raktárbázis kialakítása Csengeren a Josef Seibel Kft-nél

83 929 974

50

2010.05.24 2010.09.10

Betonüzem csarnok épület építése

43 603 454

70

2011.03.20 2011.11.15

Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Komplex víziturisztikai fejlesztés Csengerben

13 566 924

56

2011.10.05 2012.02.28

Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése

A Csenger Város Önkormányzat Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat integrált oktatásának fejlesztése, infrastrukturális beruházás és

404 378 468

95

2008.12.18 2010.11.26

JOSEF SEIBEL Cipőipari és Kereskedelmi, Szolgáltató Kft.

ÉAOP 1.1.1/F-09

Csengeri Hídfő Kereskedelmi Kft. korábban: FEHÉRPHARMA Bt

ÉAOP 1.1.1/F-09

Erdős Tamás

ÉAOP 2.1.1/H-11


ÉAOP 4.1.1/2F

Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése

ITS Konzorcium


Pályázó neve



164



eszközbeszerzés

ÉAOP 4.1.2/D-09

Egészségügyi intézmények fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben

Csengeri alapszintű kistérségi járóbeteg-szakellátó központ fejlesztése

544 293 342

93

2011.04.26 2014.02.28

CSENGER VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

ÉAOP 5.1.1/D-12

Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések

Csenger városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése

298 910 047

99

2014.02.10 2015.05.29

CSENGER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

ÉAOP 5.1.2/D2-11

Belterületi bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztések

Csenger település belterületi vízrendezés I. ütem

292 213 664

95

2012.12.03 2014.06.30

ELYON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

GOP 2.1.1/A

Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése

3 009 000

30

2007.12.29 2008.05.09

24 500 000

70

2010.04.12 2010.04.23

17 321 638

70

2009.06.30 2009.12.08

1 743 000

70

2009.10.20 2009.11.18


TERVÁN Műszaki Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. "CSER-ÉP-KER" ÉpítőKereskedő és Szolgáltató Kft. Pótor Judit egyéni vállalkozó

GOP 2.1.1-09/A

GOP 2.1.1-09/A

GOP 2.1.1-09/A

Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése

Új eszközök beszerzésén keresztül megvalósuló technológiai fejlesztés az ELYON Kft-nél A TERVÁN Kft. jövedelemtermelő képességének növelése technológiai fejlesztésen keresztül. Technológiai fejlesztés megvalósítása a Cser-Ép-Ker Kft-nél A Parker papírbolt technológiai fejlesztése

ITS Konzorcium


Pályázó neve



165



TERVÁN Műszaki Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

GOP 2.1.1-10/A

Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése

A TERVÁN Kft. jövedelemtermelő képességének növelése új exkavátor beszerzésen keresztül.

19 979 250

50

2010.08.25 2010.08.25

FLEETCONCEPT Flottakezelő és Autókölcsönző Kft.

GOP 2.1.1-10/A

Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése

Információs technológia fejlesztés a FLEETCONCEPT Kft-nél

3 260 000

50

2010.11.29 2012.06.20

ELYON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

GOP 2.1.1-10/A

Technológiai korszerűsítés az ELYON Kft-nél

20 000 000

48

2010.06.25 2012.06.22

"ÉP-DENT" Fogászati és Kereskedelmi Kft.

GOP 2.1.1-11/A

Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése Mikro- és kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése

Orvosi eszközök beszerzése az ÉpDent Kft-nél

3 844 200

40

2011.11.23 2012.05.10

Mikrovállalkozások fejlesztése

Ingatlanvásárlás új üzlet nyitása céljából a Parti-Comp Kft.-nél

9 900 000

45

2013.04.17 2013.05.15

Mikrovállalkozások fejlesztése Mikrovállalkozások fejlesztése

Kiss Ferencné egyéni vállalkozás könyvelő iroda vásárlása Csengerben Telephely, gumiszervíz és autómosó kialakítása Csengerben.

5 036 400

45

2012.06.28 2012.10.10

7 327 939

45

2013.04.29 2013.10.08

GOP 2.1.1-11/M


Üzlethelyiség vásárlás az "EASTGATE" Számitástechnikai,Kereskedelmi és Szolgáltató BT-nél

3 600 000

45

2013.01.15 2013.01.26

GOP 2.1.1-11/M


10 000 000

41

2012.07.25 2013.06.15

GOP 2.1.1-11/M


4 000 000

30

2011.12.11 2012.10.26

Parti-Comp Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt GOP 2.1.1-11/M Felelősségű Társaság Kiss Ferencné Fekszi Barna egyéni vállalkozó "EAST-GATE" Számitástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Csengeri Hídfő Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Kimák Mihály Csaba egyéni vállalkozó

GOP 2.1.1-11/M GOP 2.1.1-11/M

Csengeri Hídfő Kft. ingatlanának befejező munkálatai a vállalkozása fejlesztéséért Kimák Mihály mikrovállalkozásának fejlesztése, telephely kialakítás, felújítás, infrastrukturális beruházás

ITS Konzorcium


Pályázó neve


JOSEF SEIBEL Cipőipari és Kereskedelmi, Szolgáltató Kft.

GOP 2.1.2-09/B

OSEF SEIBEL Cipőipari és Kereskedelmi, Szolgáltató Kft

GOP 2.1.2-10

"Petőfi Sándor" Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat

Alintézkedés címe Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben mikro-, kisés középvállalkozások számára Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

166



Komplex eszközbeszerzési projekt megvalósítása a Josef Seibel Kft-nél kapacitásnövelés érdekében

106 953 209

50

2009.03.25 2009.10.15

Komplex gazdaságfejlesztési beruházás megvalósítása Csengeren a JOSEF SEIBEL Kft-nél

500 000 000

49

2010.09.24 2011.06.22

20 624 750

100

2007

2008

2009

A MOSOLYVIRÁG SZIRMAI - teljes intézményi együttműködés megvalósítása Csengerben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek érdekében.

HEFOP 2.1.5

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése (adaptációs pályázat)

Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat

HEFOP 2.1.9-08/1.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésből történő lemorzsolódásának Mosolyvirág palántái csökkentése nyári fejlesztő és szabadidős tevékenységek megvalósításával

3 024 000

100

2008


KEOP 1.2.0/2F/09

Szennyvízelvezetés és tisztítás

1 725 619 854

92

2010.06.10 2014.07.31

Csenger Városban szennyvíz közmű építése

ITS Konzorcium


Pályázó neve CSENGER VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ANDY-TUR Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság "CAMINUS" Energiaracionalizálási Szolgáltató és Fővállalkozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság CSENGER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Csenger Város Önkormányzata

Alintézkedés kódja KEOP 4.10.0/N/14 KEOP 4.2.0/A/11

Alintézkedés címe Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

167

Projekt megnevezése Fotovoltaikus rendszerek kialakítása

32 000 100

82

2015

13 911 148

60

2012.08.21 2012.11.30

2 887 131

10

2008.07.03 2008.09.19

108 542 341

100

2015

Csenger Városban szennyvíz közmű építése

68 000 000

85

2008.09.25 2011.06.23

A VID-MA Alapítvány foglalkozatási kapacitásának erősítése

12 882 264

100

2014.03.01 2015.05.30

A VIN Nonprofit Kft foglalkoztatási kapacitásának erősítése

25 951 100

100

2014.06.01 2015.08.29

Napenergia hasznosítás az Andy-Tur Bt. székhelyén.

KEOP 5.2.0

Csenger Város Önkormányzatának fenntartásában lévő 11 db intézémény Harmadik feles finanszírozás világításkorszerűsítése a "Caminus" Zrt. beruházásaként a "Szemünk Fénye Program" keretében

KEOP 5.5.0/K/14

Közvilágítás Közvilágítás energiatakarékos energiatakarékos átalakítása átalakítása Csengerben

KEOP 7.1.2.0

Szennyvízelvezetés és tisztítás

VID-MA Oktatási és Környezetvédelmi Alapítvány

TÁMOP 1.4.1-12/1

VIN Vidékfejlesztési Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

TÁMOP 1.4.1-12/1

Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével


ITS Konzorcium

2015

2015


Pályázó neve


Dancs Zoltán

TÁMOP 2.3.6.B-12-1/9

Jóni Melinda

TÁMOP 2.3.6.B-12-1/9

ÖSSZEFOGÁS SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET

TÁMOP 2.4.3.D.2-13/1


TÁMOP 3.1.4-08/2

Alintézkedés címe Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban Szociális gazdaság fejlesztése a konvergencia régiókban

"Petőfi Sándor" Könyvtári, Közművelődési és TÁMOP 3.2.13-12/1 Intézményfenntartó Központ KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁMOP 3.3.14.A-12/1 KÖZPONT

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁMOP 3.3.14.B-14/1 KÖZPONT

Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

Csenger Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás nevében Csenger Város gesztor

Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása

TÁMOP 3.3.2-08/2

168



Dancs Zoltán asztalosműhely fejlesztése

2 993 171

90

2014.11.01 2015.04.30

Jóni Melinda Vállalkozásfejlesztése

2 995 009

90

2014.11.01 2015.04.30

Összefogás Szociális Szövetkezet fejlesztése

49 781 250

100

2014.05.01 2015.10.31

100

2009.05.05 2010.08.31

100

2012.10.01 2013.12.31

100

2014.01.31 2015.03.31

100

2014.09.01 2015.10.31

100

2010.09.01 2011.11.20

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a csengeri Petőfi Sándor 64 000 000 ÁMK-ban „Tartalmas szabadidő a tartalmas felnőttkorért! Közös programok a 24 692 190 csengeri kistérség oktatási intézményeivel Érted. Érted?” Értük - Velük! Összefogás az 16 820 egészséges életéért és az egészséges 984 gyermeki életért Nemzetközi Testvériskolai kapcsolat kialakítása a Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és 11 322 398 10. számú Általános Iskola Szatmárnémeti között Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósítása a Csenger Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulásban

ITS Konzorcium

45 197 775


Pályázó neve



169



Önkormányzata

Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat

Esélynövelő tehetséggondozás Csenger városában és Csengersima településen

TÁMOP 3.4.3-08/2

"Iskolai tehetséggondozás"

TÁMOP 3.4.4/B-08/1

Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása - Magyar Focival az esélyekért! Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program


TÁMOP 5.1.1-09/

Helyi közösségépítő programok

Kistérségi civil szektor fejlesztés és roma integrációs stratégia a foglalkoztatás és munkahelyteremtés érdekében

Szamos-, Tisza-mente Szatmárért Egyesület

TÁMOP 5.1.1-09/7

Képzés-foglalkoztatás hátrányos helyzetűeknek

Munkaerő-piaci (re)integrációs szolgáltatási rendszer kialakítása a Csengeri Kistérségben

TÁMOP 5.2.3-A-11/1

Integrált térségi programok a Csengeri kistérség hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik családjainak és gyermekeinek felzárkózási esélyeinek felzárkóztatásáért növelésére

Polgár Alapítvány az Esélyekért


ITS Konzorcium

17 499 988

100

2010.06.04 2011.05.31

9 999 112

100

2010.01.07 2011.01.06

43 964 704

100

2011.04.01 2013.01.31

185 792 435

100

2011.06.30 2013.09.30

561 360 470

100

2012.08.01 2015.07.31


Pályázó neve



TÁMOP 5.4.9-11/1

Csengeri Református Egyházközség

TÁMOP 5.5.1.B-11/2


TIOP 1.1.1-09/1

Csenger Város Önkormányzata Csenger Város Önkormányzata Csenger Város Önkormányzata Csenger Város Önkormányzata Csenger Város Önkormányzata Csenger Város Önkormányzata Csenger Város Önkormányzata Csenger Város Önkormányzata Csenger Város Önkormányzata

Alintézkedés címe Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése

170

Projekt megnevezése Szociális és gyermekjóléti modellkísérleti program a Csengeri kistérségben

Megítélt Támogatás Tényleges Tényleges támogatás aránya kezdete befejezése 33 017 500

100

2013.05.01 2014.10.31

A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése 49 977 679 Csengerben

100

2012.06.01 2014.01.31

Tanulói laptop program a csengeri Petőfi Sándor ÁMK-ban

100

2010.10.01 2011.02.28

38 846 318

TTFC/EA/1500027/2003 n.a.

Általános Iskola felújítása, bővítése II. ütem

38 224 000 n.a.

2004

2004

046-2004/TERKI

n.a.

Ravatalozó épület bővítése, felújítása

24 545 000 n.a.

2004

2004

302a/63-1308-012630404

n.a.

Teleház létrehozása Csengerben

7 014 000

n.a.

2004

2005

ROP-2.3.1.-2004-060015/37

n.a.

147 456 000

n.a.

2004

2005

EA-UFCR 150000605U

n.a.

21 215 000 n.a.

2005

2005

EA-TEUT 50001306U

n.a.

41 634 000 n.a.

2006

2006

KIFET 150003906L

n.a.

45 498 000 n.a.

2006

2006

LEKI 150001307L

n.a.

31 542 000 n.a.

2007

2007

P26/1/179

n.a.

n.a.

2007

2007

A Csenger, Honvéd u. 22. szám alatti Óvoda épületének rekonstrukciója, bővítése Csenger, Határőr és Foglár utcák burkolat felújítása Csenger, Kossuth, Kolozsvári és Petőfi utcák burkolat felújítása Kerékpárút kiépítése Csengerben az Ady E. úton Kerékpárút kiépítése Csengerben turisztikai és logisztikai céllal Csenger Város Polgármesteri Hivatala akadálymentesítése

ITS Konzorcium

7 024 000


Pályázó neve Csenger Város Önkormányzata Csenger Város Önkormányzata Csenger Város Önkormányzata

Alintézkedés kódja HÖF CÉDE 150000107D Norvég Támogatás, Seed Money támogatás.SM-20071046 ÖM támogatás ÖM/zk080641/2008


171



n.a.

Bölcsőde kialakítása, működési feltételeinek biztosítása

5 606 000

n.a.

2007

2007

n.a.

Csenger város és kistérségi központ geotermikus közműrendszerének és tanuszodájának létesítése

29.315,12 €

n.a.

2008

2008

n.a.

Csenger, Dankó utcai csapadékvíz elvezető csatorna felújítása, mederburkolattal történő ellátása, földmedrű csatorna iszapolása

3 018 000

n.a.

2008

2008

ITS Konzorcium

CSENGER VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési változat

Recommend Documents