„ Van-e szebb hivatás, mint új kertbe az első jó magot vetni" (Kodály Zoltán)
Csenger Város Önkormányzat „Petőfi Sándor” Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Szamosbecs Napközi Otthonos Óvodájának nevelési programja
Szamosbecs, 2007
TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ÓVODA JOGI STÁTUSZA
2.
2. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL 2.1. Az óvoda személyi feltételei 2.2. Az óvoda tárgyi feltételei
3. 3. 3.
3./ AZ ÓVODA CÉLJA, FELADATA 3.1. Célunk 3.2. Feladatunk
6. 6. 6.
4. AZ ÓVODAI NEVELÉS KERETEI 4.1. Az egészséges életmód kialakítása 4.2. Napirend 4.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 4.4. Az óvoda ünnepei, hagyományai
6. 6. 8. 10. 10.
5. A JÁTÉK, A JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS 5.1. Játékba integrált tanulás 5.2. Mese - vers - dramatikus játék 5.3. Mozgás, mozgásos játék 5.4. Ének-zene, énekes játékok 5.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka 5.6. A külső világ tevékeny megismerése 5.7. Munka jellegű tevékenységek
11. 14. 15. 17. 18. 20. 21. 23.
6. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 6.1. Az óvoda és a család 6.2. Óvoda - iskola 6.3. Óvoda - Pedagógiai szakszolgálatok 6.4. Óvodánk egyéb kapcsolatai
25. 25. 25. 26. 26.
7. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI 7.1. Gyermekvédelem
26. 26.
8. AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
27.
8.1. Óvodánk írásos dokumentumai
27.
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
27.
FELHASZNÁLT IRODALOM
28.
1
1./ AZ ÓVODA JOGI STÁTUSZA Az intézmény alapító okirata szerint. (Alapító Okirat az 1. számú mellékletben.) Az intézmény neve: Szamosbecs Község Önkormányzat Napközi Otthonos Óvodája Az intézmény típusa: nevelési intézmény Az intézmény évfolyamainak száma: 1 csoport Székhelye: 4745 Szamosbecs, Kossuth u. 6. Működési területe: Szamosbecs község Jogállása: Nem önálló. A Polgármesteri Hivatal egységes költségvetéséből gazdálkodik. Fenntartó szerve: Szamosbecs Község Képviselő-testülete Alapító szerve: Szamosbecs Község Képviselő-testülete Felügyeleti szerve: Szamosbecs Község Képviselő-testülete Létesítésének éve: 1965. A feladat ellátását szolgáló vagyon: A szamosbecsi 259 számú tulajdoni lapon 184 hrsz. szám alatt felvett 999 m2 házas ingatlan és az intézmény vagyonleltárában felvett berendezések és felszerelések. A vagyon feletti rendelkezés: Képviselő-testület Alaptevékenysége: 3-6 éves korú gyermekek óvodai nevelése, iskolára előkészítése Vállalkozási tevékenysége: nincs Szükség volna az óvoda épületének folyamatos felújítására, bővítésére. Szamosbecs vonzáskörzetében tartozik Szamostatárfalva, így rendszeresen hordják át az óvodáskorú gyermekeket. A gyermeklétszám 2003-tól a közvetkezőképpen alakult: Nevelési év 2003/04 2004/05 2005/06. 2006/07. 2007/08.
Férőhely 25 25 25 25 25
Felvett gyermekek száma 2 17 15 19 25
Alapelvünk:
Érzelmi biztonságot nyújtó, a másságot elfogadó szeretetteljes légkörben élménygazdag mindennapok megteremtése, ahol a gyermekközpontúság abban teljesedik ki, hogy biztosítjuk a gyerekek számára a sokoldalú személyiségfejlődést, az önállóságot, az örömteli tevékenységek és a kreativitás kialakulásának lehetőségét.
Gyermekképünk:
Olyan gyermekek nevelése, akik érzelmileg gazdag, környezetéhez ragaszkodó, abban jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, együttműködő, a másságot elfogadó, önmagát értékelni tudó. 2
2. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL Szamosbecs régi szatmári település, telepítése az 1314-es évek köré tevődik. Lakói évszázadokon keresztül mezőgazdasági termelésből éltek. Jelenleg a lakosság száma 401 fő. Sok a munkanélküli. Megélhetésüket a mezőgazdasági termeléssel próbálják javítani. Többségük az állami-önkormányzati támogatásokból, segélyekből próbálják fenntartani magukat. Községünk intézményei sorában jelentős helyet foglal el az óvoda, melynek első próbálkozásai 1965-re nyúlik vissza, amikor még csak gyermekmegőrző funkcióval rendelkezett. 1973-tól kezdődött a rendszeres óvodai oktatás, mely az óta gyökeres változásokon ment át, fejlődött, így mostanra már egy gyermekközpontú óvodai nevelés jellemző intézményünkre. 2.1. Az óvoda személyi feltételei Óvodánkban összesen 3 fő dolgozik. Az óvoda dolgozói feltétel - Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus állandó alkalmazásbab - Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus – közcélú foglalkoztatott Logopédus
Jelenleg
A program megvalósításához szükséges személyi
1 fő
-
1 fő
Heti 2 óra
Pedagógiai munkát segítő 2 fő szakképzett dajka _____________________________________________________________ A táblázatból megállapítható, hogy több okból is szükséges volna még egy állandó foglalkoztatású óvodapedagógus alkalmazása. Először is, e program megvalósításához is szükséges, továbbá a törvényi előírásnak megfelelően az óvoda nyitva tartásától zárásáig óvodapedagógus foglalkoztatására kerüljön sor. Jelenleg közcélú óvodapedagógus alkalmazásával megoldott. A pedagógiai munka színvonalának emelése érdekében időszakonként logopédus alkalmazása elengedhetetlen. Több éves szakmai munkám alatt megállapítottam, hogy évről évre visszatérő probléma egyes gyerekeknél a beszédhiba, a helytelen hangképzés. A problémákat a környékbeli óvodák logopédus hetenkénti alkalmazásával próbálják meg orvosolni. Pedagógusképünk:
Olyan óvodapedagógusok, akikre a megértő, együtt érző, elfogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet jellemző.
3
2.2. Az óvoda tárgyi feltételei Óvodánk épülete felújításra szorul. Az elmúlt években az óvoda épületén jelentős felújítást nem végeztek, ezért az uniós elvárásoknak megfelelően teljes épület felújításra, és udvar felújításra van szükség. Az udvari játékokat az uniós EMSZ szabványnak, és gyermeklétszámnak megfelelően szeretnénk kicserélni. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be az óvoda rekonstrukciójára, melyet reméljük kedvező elbírásában részesítenek. Csoportszoba tágas, természetes fény biztosított. Nincs tornaszobánk, minimálisak a tornához szükséges felszerelések. A képességfejlesztő játékok készletét is a gyermeklétszámnak megfelelően szükséges bővíteni. Anyagi lehetőségünkhöz mérten az óvoda bútorzatát fokozatosan cseréljük és bővítjük. Óvodánk udvari lehetőségei jók, nagy zöld területek, árnyékot adó fák biztosítják a gyermekek jó közérzetét. Udvarunk nagy része környezetünkhöz igazodó, szükség lenne ügyességet és mozgást fejlesztő tájékokra. A nevelési program bevezetéséhez, az alapvető helyiségek, eszközök megtalálhatók, de megvalósításához szükséges még: egy tornaszoba, és a hiányzó tornaszerek. A költségvetésből az alapvető játékeszközök biztosítottak. A játékhoz szükséges eszközök bővítését költségvetésen kívüli összegből (adomány, jótékonysági rendezvény) pótoltuk az elmúlt években. Szakmai eszközök beszerzését szintén a költségvetésből biztosítjuk. Nem megfelelő a mesekönyv ellátottságunk, különösen a gyermekek mindennapjaiban használatos képeskönyvek, leporellók tekintetében. Szakkönyv ellátottságunk pótlásra szorul. Programunk megvalósításához eszközrendszerünk folyamatos bővítésére van szükség, különösen a speciális fejlesztő játékok, zenei kelléktárunk, a barkácsoláshoz szükséges és az audiovizuális eszközök tekintetében.
4
A program célja, feladata
A nevelés keretei
Egészséges életmód alakítása
Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
A program tevékenység formái: - játék, játékba integrált tanulás, - mese-vers, dramatikus játék, - mozgás, mozgásos játék, - ének-zene, énekes játék, - rajzolás, mintázás, kézi munka, - a külső világ tevékeny megismerése, - munka i elles ű tevékenység.
A program kapcsolatrendszere: Család, iskola, Pedagógiai Szakszolgálat. Egyéb kapcsolatai: fenntartó, gyermekjóléti szolgálat, önkormányzati intézmények, cigány kisebbségi önkormányzat.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
5
3./ AZ ÓVODA CÉLJA, FELADATA 3.1. Célunk A községünkben lévő, igen eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekek felzárkóztatása, képességük fejlesztése, kreativitásul elősegítése úgy, hogy minden gyermek önmagához viszonyítva fejlődjön. A gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése derűs, gyermekközpontú, a másságot elfogadó légkörben, az iskolakezdéshez szükséges testi-szociális-értelmi érettség kialakítása. 3.2. Feladataink Egészséges, balesetmentes óvodai környezet megteremtésével biztosítjuk gyermekeink számára a rendszeres mozgás lehetőségét, elősegítjük mozgásuk összerendezettségét, fejlesztjük testi képességeiket, fizikai erőnlétüket. Nyugodt érzelmi biztonságot nyújtó óvodai környezetben olyan gyermekek nevelése, akiket az együttműködés, egymásra figyelés, tolerancia, segítőkészség, felelősségérzet jellemez. A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzéssel, változatos tevékenységek biztosításával eljuttatjuk őket egyéni képességeik optimális határához. A fejlesztés színtere a játék, amelyben a gyermek jól érzi magát, az ismereteket észrevétlenül sajátítja el. 4./ AZ ÓVODAI NEVELÉS KERETEI 4.1. Az egészséges életmód kialakítása Célunk:
A gyermekek egyénenként változó testi szükségleteinek maximális kielégítése, a megfelelő, helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi fejlődés biztosítása.
Feladataink:
A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása. A gyermekek életkorának megfelelő, helyes életritmus kialakítása.
♦ Az óvodai nevelés színterei: az óvoda épülete és udvara. Meghatározó szerepül van abban, hogy a gyermekek jól érezzék magukat. Óvodánk udvari lehetőségei jók, nagy része füves, van homokozó és árnyékos terület, fedett rész - bár igen kis méretű - és virágos illetve sziklakert. A gyermekek szabad mozgását, változatos tevékenységét a különböző mozgás és ügyességfejlesztő játékokkal biztosítjuk. A pihenni vágyó, vagy nyugalmas játékot választó gyermekek számára az udvaron található padok lehetővé teszik ezt. A csoportszobákat esztétikusan, barátságosan rendeztük be, a gyerekek méretéhez igazodó bútorzattal.
6
Általában megfelelő méretűek, világosak, hideg esős őszi időben az egész napos játék és egyéb tevékenységek színtere, egyúttal az alvás és az étkezések helyei is. A különböző tevékenységek megvalósítása - akár többször is naponta - a csoportszobák átrendezésével történik. A gyerekek öltözködését az előtérben elhelyezett öltözőszekrényekkel oldjuk meg. Már a beszoktatás ideje alatt megismertetjük a mosdó helyes használatát, a tisztálkodási teendők helyes sorrendjét. Az egészségügyi szokások kialakítása akkor lesz eredményes, ha minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja azt a gyerekekkel. Fokozatosan alakítjuk ki a helyes öltözködési szokásokat, hangsúlyozzuk a réteges öltözködés előnyeit, a tiszta, gondozott külső fontosságát. Ebben partnerek kell legyünk a szülőkkel, hisz az ő meggyőzésük nélkül ez megvalósíthatatlan. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást a kultúrált körülmények biztosításával és személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. A gyermeki szervezet működéséhez elengedhetetlen az egészséges táplálkozás. Az otthoni egyhangú, rendszertelen táplálkozást az óvodai étkezésen túl úgy próbáljuk vitamindúsabbá tenni, hogy az otthonról hozott gyümölcsökből, zöldségekből különböző vitaminsalátákat készítünk, vagy csak egyszerűen mosás, tisztítás után együtt elfogyasztjuk. Ezzel kicsit a szülőket is befolyásoljuk, ötleteket adunk a gyerekek által a helyes, korszerű táplálkozáshoz. A gyermekek mindennapi életében fontos szerepe van a szabad és mozgásos tevékenységeknek. Az udvarunkon található játékok kiválóan alkalmasak rá, hogy a gyermekek a szabad mozgással egyénileg gyakorolják a természetes nagy mozgásokat, mozgáselemeket. A mindennapi szervezett mozgással pedig jól fejlődik a mozgáskoordinációjuk. Megfelelő időjárás esetén a testnevelés foglalkozásokat is az udvaron tartjuk. Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket, elalvás előtt mesét mondunk, altatót dúdolunk. A nyári hónapokban lehetővé tesszük az iskolába felvett gyerekeknek, hogy csak akkor pihenjenek, ha külön igényük van rá. ♦ Óvodába - a többi gyerek védelme érdekében - csak egészséges gyermek járhat, a betegségből felépült gyermek csak orvosi igazolással jöhet társai közé. Az óvodában megbetegedett gyermek szüleit értesítjük, és amíg megérkeznek, lehetőség szerint elkülönítjük, fokozott gondoskodással vesszük körül. A fertőzések terjedése, a szervezet ellenálló képességének javítását gyakori szellőztetéssel, megfelelő öltözködéssel, edzési lehetőségek biztosításával tesszük lehetővé. Fontos, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek a szabadban, lehetőség szerint naponta kétszer is. Minden évszakban kihasználjuk az udvaron tartózkodás lehetőségét, így télen is - kihasználva az évszak adta játéklehetőségeket. Megfelelő öltözködéssel, mozgással kiegészítve nem jelent veszélyt a hideg levegő, s ezzel az edzés legkönnyebben megoldható formáját - lég- és napfürdőzés - biztosíthatjuk. A gyermekek testi edzettségét a levegő, napfény és víz együttes hatása biztosítja a legoptimálisabban. ♦ A gyermekek számára biztonságot jelent a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenység. Óvodában töltött idejüket tudatosan az élettani szükségletek figyelembe vételével tervezzük. A tevékenységek szervezésénél, tervezésénél fő szempontunk a folyamatosság és a szokásrend kialakítása.
7
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
-
A testápolási szokásokat önállóan végzik. A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen használják. Az étkezésekhez használatos eszközöket megfelelően használják, a kultúrált étkezés szokásait betartják. Igényüknek megfelelően döntik el, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan szednek, illetve töltenek maguknak. Ügyelnek környezetük rendjére, ruhájuk rendben tartására. Ruhaneműiket, takarójukat összehajtják. Teljesen önállóan öltöznek, vetkőznek. Nem csak saját, hanem a velük közös szekrényben lévő gyermekek ruhaneműire is ügyelnek. Figyelnek a csoportszoba, az öltöző és a mosdó rendjére.
4.2 Napirend:
IDŐTARTAM 7,30-10,30
10,30-12,00 12,00-13,00 13,00-16,00 16,00-17,00
TEVÉKENYSÉG JATEK A CSOPORTSZOBÁBAN: Játékban integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek. Barkácsolás. Mese - vers - dramatikus játékok. Rajz - mintázás kézi munka. Ének-zenei készségek fejlesztése. Mozgás. Környezetben szerzett rendszerezése. tapasztalatok Részképességek fejlesztése. Testápolási teendők. Tízórai. JATEK A SZABADBAN: Séta, szabad mozgás. Énekes játékok. Ebéd. Testápolási teendők. Pihenés, alvás mesével, altatóval. Testápolási teendők. Uzsonna. JATEK A CSOPORTSZOBÁBAN.
8
4.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Célunk:
A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása, érzelmi biztonságot nyújtó, a másságot elfogadó környezetben. A hátrányos helyzetű gyermekeknél tartós, stabil, szeretetteljes kapcsolat kiépítése. A gyermekek biztonságérzetének megalapozásával az önbizalom erősítése, a szocializálódás elősegítése.
Feladatunk: - Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. - A másság elfogadására nevelés. A felnőtt-gyermek és a gyermekgyermek pozitív érzelmi töltetű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A gyerekek nevelése a család feladata elsősorban, az óvodában folytatjuk, kiegészítjük a megkezdett nevelési folyamatot. A beiratkozás és az óvodába lépés előtti családlátogatás során képet kapunk a gyermekről, a családban betöltött helyéről, a családtagokkal való kötődésről. Megbeszéljük a szülőkkel a beszoktatás menetét, lehetőséget adunk rá, hogy kezdetben szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Az óvoda dolgozói és a nagyobb gyerekek is örömmel fogadják őket, ami nagyon fontos, hisz már a beszoktatás időszaka meghatározhatja a gyermekek érzelmi kötődését. Behozhatják kedvenc tárgyaikat, az óvodai környezetben kedves figurájú jelek segítik tájékozódásukat. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a biztonságot nyújtó, családias légkör, a csoportszobák kedves, derűs nyugalmat árasztó berendezése hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek megfelelő helyet találjanak, és jól érezzék magukat. Ilyen környezetben ötleteik, elképzeléseik megvalósulhatnak. ♦ Óvodánk felvállalja a testileg-szellemileg sérült gyermekek nevelését. A szülőkkel együttműködve a többi gyermekkel együtt neveljük őket. Ezen kívül figyelmet és tapintatot igényel a csoport felnőtt és gyermek tagjaitól egyaránt. Kedvezőek a tapasztalataink ezen a téren, az együttnevelés mindkét félnek jót tesz. A sérült gyermek sok mindent megtanul társaitól nem direkt módon, hanem azzal, hogy utánozza őket. A gyerekek pedig megtanulják elfogadni a másságot, segítenek, óvják, így valószínű, hogy a későbbiekben is toleránsak lesznek, elfogadják a fogyatékosság tényét, úgy kezelik őket, mint más gyermeket illetve felnőttet. A másság alapját a hátrányos helyzet, és a szegényesebb külső is adhatja. Személyes példaadással igyekszünk a másság elfogadását megvalósítani azáltal, hogy minden megnyilvánulásunkban a tolerancia érvényesül. ♦ Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A gyermekek pozitív kapcsolatai akkor alakulnak ki, ha jól érzik magukat a csoportjukban. Biztonságuk, bizalmuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt és gyermekközössége. A felnőtt-gyermek kapcsolatában legfontosabb, hogy értsük meg az érzelmeit. A különleges bánásmódot igénylő gyermekeket elfogadó szeretettel, példamutató figyelemmel segítjük. Fontos a felnőttek viselkedésének mintaértéke, mert a gyermekek utánzás után tanulnak.
9
♦ Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Kezdetben érzelmileg, majd később belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet mi közvetítünk számukra. Az egyenrangú kortárskapcsolatok szempontjából nagy a jelentősége a gyermekcsoportoknak. A csoportban a gyermek könnyebben megtalálja magának azt a társkapcsolatot, ami adott érettség szintjén el tud fogadni, be tud tölteni. A csoportban össze tudja hasonlítani önmagát másokkal. A csoportokban folyó kommunikáció, a kölcsönösség, a játszócsoportoknak az egyénre gyakorolt hatása igen erős. A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlét, a közösen végzett munka, a játék öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, önzetlenség, figyelmesség, bátorság. Fejleszti akaratukat, kitartásukat, önállóságukat, önfegyelmüket, feladat- és szabálytudatukat. Mindezek az akarati tulajdonságok elengedhetetlenek a sikeres iskolakezdéshez. A fejlődés várható eredményessége az óvodáskor végén: -
Ragaszkodnak az óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez, mindezt szavakban is kifejezik. Érzelmileg elfogadják egymást, társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják, a segítőkészség jellemző rájuk. Igényükké válik a helyes viselkedési szokások betartása, képessé válnak önálló helyzet megoldására, konfliktushelyzetben megegyeznek társaikkal. Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés, szívesen dolgoznak a közösségért. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.
4.3. Az óvoda ünnepei, hagyományai Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. Feladatunknak tekintjük a hagyományok őrzését, a környezetünkben fellelhető népszokások ápolását, értékeinek megőrzését, továbbadását. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapjaiból, hosszabb előkészület előzi meg, amely lehetőséget biztosít az érzelmi, hangulati átélésre és gazdagon motivált tevékenységekre. Óvodánk ünnepei: -
Születésnapok megünneplése: a csoport dallal, verssel köszönti az ünnepeltet, illetve a felnőttek által készített kabalával, emléktárggyal. Mikulás: minden csoportban jár a Mikulás, tőle kapják a gyerekek az ajándékokat. Karácsony: hangulati előkészítés a családi ünnepre. Húsvét: hagyományok átélése játékos formában, hangulati előkészítés. Anyák Napja: dallal, verssel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat. Gyermeknap: apró meglepetések. Nagycsoportosok búcsúztatása, évzáró: nyilvános ünneplés, az év közben elsajátított ismeretekből, játékos formában. Nemzeti ünnepek: életkoruknak megfelelő érzelmi átélés cselekvésen keresztül.
r
10
Óvodánk hagyományai: Szeptember 23.
Világtakarítási Nap - a nagycsoportosok az óvoda környékén összegyűjtik az eldobált tárgyakat.
December:
Mikulásnapi családi sportrendezvény december második szombatján.
Január:
Jótékonysági rendezvény a szülők és a vállalkozók bevonásával.
5./ A JÁTÉK, A JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS Célunk:
A gyermekek által szabadon kezdeményezett, spontán játék elősegítésével, az élmények többszöri átélésével egyéni vágyaik és ötleteik kibontakoztatása, kreativitásuk elősegítése. A gyermekek fejlesztése a játékban, lehetőséget biztosítva, hogy a nap folyamán a számukra érdekes és szabadon választható tevékenységek közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyet az aktuális fejlődésüket lehetővé teszi.
Feladataink: - A játék feltételeinek megteremtése. - A szűkebb és tágabb környezetből szerzett élmények, ismeretek feldolgozásának biztosítása. - A gyermekek beszédkészségének fejlesztése. - Az óvodáskorban megjelenő játékfajták, tartalmi gazdagításuk, az egyéni sajátosságok figyelembevételével. - A játékot elősegítő játékirányítás módszerei. ♦ A felszabadult játék elengedhetetlen feltétele a nyugodt, derűs légkör, amely alapvető szokásrendszerre épül. A szokások kialakításakor figyelünk arra, hogy csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A játék színtere a csoportszoba és az óvoda udvara. A csoportszobában a játékteret a bútorok elhelyezésével úgy alakítjuk, hogy lehetőséget nyújtson a játszó sarkoknak, kuckóknak, szabad mozgásnak egyaránt. Legyenek állandó játszóhelyek, de legyen lehetőség a változtatásra is. Az udvaron kialakított játszóterek adottak - az eszközök elhelyezése miatt -, de a szabad területeken az évszakoktól függően széles körű tevékenységet biztosítunk a gyermekek részére. Az elmélyült játékot a folyamatos, rugalmas napirenddel biztosítjuk. Lehetőség van a be nem fejezett játék folytatására, akár több napon keresztül is, pl. építés. A játékeszközök kiválasztásánál szem előtt tartjuk, hogy biztonságosak, esztétikusak, jól használhatóak legyenek, ébresszék fel a gyerekek érdeklődését. A gyerekek a környezetükből szerzet tapasztalatokkal, a játék tartalmát gazdagabbá teszik. Biztosítjuk számukra, hogy ezeket c játékokat újra meg újra átélhessék a játékidőben. ♦ Fontosnak tartjuk, hogy minél több ismeretet szerezzenek szűkebb környezetükről ismerjék meg lakóhelyük hagyományait, szokásait.
11
Célunk:
A környezetünkben fellelhető népszokások, hagyományok tartalmi feldolgozása által a gyermekek kreativitásának fejlesztése a játéktevékenységen keresztül.
♦ A gyermeki kreativitás fejlesztésének legfőbb eszköze a barkácsolás. A játékidőben folytatott barkácsolás közben a gyerekek megismerkednek a természetes anyagokkal (nád, fa, kóró, rongy), melyekkel különböző kézműves technikák alkalmazásával népi játékszereket (bábok, lovacska, hangszer, rongybaba), valamint dramatikus játékaikhoz eszközöket készítenek. Célszerű, ha a gyermekek előtt ott lebeg a tevékenységvégzés célja, ezáltal tudatosabbá válik célratörése, kitartása. Nagyon sok manuális munka hagyományokra, népszokásokra épül, ezeket az évszakoknak megfelelően tervezzük és építjük be a játékba. ♦ A gyerekek gyöngyből karperecet, nyakláncot fűznek, rongybabákat, csutkajátékokat, makk és gesztenyefigurákat készítenek. Az általuk gyűjtött levelekből, magvakból termésképeket alkotnak. Szívesen vesznek részt gyermekeink a különböző gyümölcsszüreteken, ahol maguk is részesei lehetnek a munkafolyamatnak. ♦ A tél ugyancsak sok lehetőséget nyújt a barkácsolásra. A madáretetők készítése mellett lelkesen készülnek a Mikulásra. A Mikulás figurákat általában almából és dióból készítik. A karácsony előkészületi munkáiból a füzérek, dióból, makkból és tobozból készült kis ajándéktárgyak kerülnek a fa alá. ♦ Hagyományőrző szerepet tölt be óvodánkban a húsvét, amikor a gyerekek maguk is részesei a tojásfestésnek. A megfestett tojásokat karcolással, viasszal vagy írókával díszítik. Régi hagyományos festési módokat - hagymahéjban vagy levelekkel díszített - is megismertetünk a gyerekekkel. ♦ Nyáron még több lehetőség nyílik a manuális munkára, ilyenkor többnyire udvaron is alkalmazható játékeszközöket készítünk. Az óvodában folytatott manuális tevékenységekkel az a célunk, hogy a hagyományos ismeretátadáson túllépve, a gyermeki aktivitásra, kreativitásra építve, élményt nyújtva ismertessük meg egyes korok tárgyi világát és azok révén az emberek életét. ♦ Célszerű a manuális munka során a zene alkalmazása, mely kapcsolatban kell, hogy legyen a barkácsolás témájával, hisz a megismert népi gyermekdalok közelebb hozzák gyermekeinkhez a környezet jelentős eseményeit. Az énekes, mozgásos népi játékok révén a gyerekek látóköre művészeti ismeretekkel bővül, tágul szemléletmódjuk. Ezek a játékok segítik a gyerekek tánc és mozgáskultúrájának fejlesztését. A mozgással kísért népi gyermekjátékdalaink olyan kis, de teljes egységek, melyek őrzik néptáncaink alaprétegét. Általában népszokáshoz kötve visszük a gyermekek közelébe, melynek során az adott népszokáshoz kapcsolódó népi szöveges-mozgásos játékokkal ismertetjük meg őket. A barkácsolás által elkészített tárgyak domináns szerepet játszanak az éppen kiválasztott énekes-mozgásos gyermekjáték dalokban, jó lehetőséget nyújtanak például az ünnepek feldolgozásában. A fonójátékkal kapcsolatos énekes játékokat is szívesen játsszák a gyerekek, hisz kitörölhetetlen élmények sokaságát jelenti.
12
♦ Nem csak énekes-mozgásos népi játékokat ismertetünk meg a gyerekekkel, hanem a szabály-játék jellegű mozgásos játékokat is. A fiúk körében különösen az erőfitogtató játékoknak van sikere, míg a lányok a párválasztós-szerepcserés játékokat kedvelik. A népi gyermekdalok, gyermekjátékok szövegét nem módosítjuk, hisz ezek a népköltészet értékeit hordozzák. ♦ A barkácsolás során készített bábokat a gyerekek nagyon szívesen használják játékukban. A személyiségfejlődésben rendkívül nagy szerepe van a bábjátéknak. A bábok mögé bújva igazi lehetőség adódik az önmegvalósításra. Bátran felelevenítik élményeiket, levetik gátlásaikat és megtudhatjuk félelmük, szorongásul okát. Segíti a csoportba való beilleszkedést és a különböző szociális problémák megoldását. A gyermekek bábjátékát példaadással, az eszközök biztosításával segítjük elő. Eleinte csak rövid mondókákat, énekeket játszanak el bábbal, később már társakkal, előbb kötetlen szöveget - miközben gyakorolják a báb mozgatását -, majd mesékből párbeszédet, az óvodáskor végén pedig már képesek teljes mesét is eljátszani. ♦ Nevelő hatást érhetünk el a bábbal, ha egy agresszív hangoskodó gyerek kezére egy félénk bábu, például őzike kerül, de ugyanígy fordítva is. A közös bábozás segíti a társas kapcsolatos alakulását, hisz figyelni kell a társra, és alkalmazkodni kell hozzá. A játék közben élmények elevenednek fel, így fejlődik emlékezésük, a kitalált történetekkel pedig a fantáziájuk. ♦ Nagy segítségünkre van a báb az anyanyelvi nevelésben is, mivel a bábjátékban a gyermek közvetlenül nyilvánul meg, az élményeit saját felfogása, megértése alapján játssza el. A gyermekek beszédkészségének fejlesztésére a játék számtalan lehetőséget teremt. Lehetőség a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Nagy jelentősége van beszédüknek, kifejezéseiknek, hiszen a gyermekek ezeket tőlünk tanulják és beépülnek szókincsükbe. A szerepvállalással az óvónő modellértékű a szókapcsolatok és a hanggal való Játék" tekintetében. A hangszínnel, hangerővel, gesztussal, mimikával való bánni tudás a dramatikus játékok kialakulását segítik elő. Az általunk kezdeményezett anyanyelvi játékok lehetőséget adnak az artikuláció, a szókincs és a kifejezőkészség fejlesztéséhez. ♦ A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták. A gyakorlójáték lehet manipulációs, mozgásos, verbális, melyek során lehetőségük van arra, hogy önállóan próbálkozzanak a játékeszközök rakosgatásával, rendezgetésével, alkalom adódik új ötletek kitalálására, mozdulatok gyakorlására. Mindezek közben fejlődnek érzékszerveik: gyakorolják a látást, hallást, tapintást, mozgásuk koordináltabbá válik. A hangok ismételgetése elősegíti a beszédfejlődést. Az építő-konstruáló játék közben a gyermekek átélik az alkotás örömét, fejlődik kreativitásuk. Tapasztalják és tanulják a tervezés, szerkesztés örömét. Fejlődik gondolkodásuk, megfigyelésük, térbeli tájékozódásuk. Az apró eszközökkel való manipulálás a finom-motorika fejlesztését segíti elő. A szerepjáték tükrözi a gyermek egész eddigi életét, személyiségét, tehát nagyon sok egyedi vonás van benne. Nagy a jelentősége a személyiségfejlődésben, elsősorban szociális területeken. A gyermek felnőtt mintáról sajátítja el a viselkedéskultúrát, az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Játék közben fejlődik képzelete, szervezőkészsége, empátiája.
13
A szabály-játékok - mozgásos és értelemfejlesztő - segítik a gyermekekben a szabálytudat kialakulását, önfegyelemre nevelnek, nagy szerepük van az egészséges versenyszellem kialakulásában. Az értelemfejlesztő szabály-játékok a gyermekek szociális és értelmi fejlesztését szolgálják. A drámajáték személyiségfejlesztő módszer, figyelembe veszi, hogy az egyes életkorokban melyek a játék jellegzetességei. A drámajáték a cselekvést, emberi cselekvésen keresztül mutatja be, s célja gátlások nélküli, aktív, kreatív emberek nevelése. A drámajátékban a gyermekek a közösséggel együtt tesznek szert olyan tapasztalatokra, melyek segítenek beilleszkedni. Önismeretre, emberismeretre, az emberi méltóság tiszteletére nevelnek, önálló gondolkodásra s az alkotáshoz szükséges bátorságra bíztatnak. Feladata:
a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése, kommunikációs készségek fejlesztése.
Az óvónő játéksegítő módszerei: - amikor csak szemléljük a játékot, - amikor hagyjuk a gyermekeket a problémák önálló megoldásában, - amikor segítségre van szükségük beavatkozunk, - amikor együttes játékunk jelent örömet számukra. A fejlődés várható eredménye: Örömüket lelik a játékban, képesek kitartóan egy témát több napon keresztül is játszani. Képesek bonyolult építményeket létrehozni. Kedvelik a szabály-játékokat és képesek a szabályok betartására. Játékukban a szerepjáték a leggyakoribb, szerepeket vállalni, megosztani, és arról lemondani. Ismert meséket gyakran dramatizálnak, báboznak. Próbálkoznak játékeszközök készítésével, és azokat alkalmazzák is játékukban. Alkalmazkodnak egymáshoz, és társas viselkedésükben betartják az óvodai élet által elvárt viselkedési szabályokat. 5.1. Játékba integrált tanulás Óvodáskorban a játék és tanulás szorosan összekapcsolódik. A gyermeket tevékenységi vágya ösztönzi a tapasztalatszerzésre, cselekvésre és közben új felfedezéseket tesz, vagyis tanul. Az óvodáskorú gyermek legfőbb személyiségfejlesztő eszköze a játék, mivel abban minden tanulási tartalom, ismeret, jártasság, készség jelen van, amelyek az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését és a viselkedés alakulását is elősegítik. A szociális és tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Elsődleges terepe a játék, benne fejlődik a gyermek érzékelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása. A játék közben feladatokat old meg, választ a többféle megoldási lehetőségek közül, kialakul és fejlődik az önállósága, feladattudata, az alkalmazkodó- és alkotóképessége. A játékon túl a nevelési folyamat valamennyi mozzanata alkalmas arra, hogy a gyermeke erőltetés nélkül utánzásos, spontán vagy irányított módon tanuljon. Ebben az életkorban elsődleges az utánzásos tanulási forma, melyben az óvónő a főszereplő, a modell, majd a későbbiek során felerősödik a társak hatása.
14
A játékba integrált tanulás lényege az, hogy óvónő által tudatosan tervezett, kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki és oda térnek vissza, a kezdeményezés alatt nincs játékelrakás, kivéve egy nap, amikor testnevelési foglalkozás van. A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére alapozva komplex tevékenységeket szervezünk, melyeken keresztül ismereteket szereznek a természeti és társadalmi környezetükből. Sokféle, változatos lehetőségeket biztosítunk arra, hogy közben gyakorolhassák azokat a funkcióikat, amelyek az aktuális fejlesztéseket lehetővé teszik. A kötetlen foglalkozások alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi összetételű mikrocsoportos formában foglalkozunk. A kisebb létszámból adódóan nagyobb a lehetőség az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkoztatás megvalósítására, az egyes gyermekek fejlődési ütemének figyelembevételére. Figyelünk arra, hogy az egyes témakörökhöz kapcsolódó tevékenységekből sorozatosan ne maradjon ki egy gyermek sem. Jogunk és feladatunk, hogy a csoportunkat ismerve adott témakörben és szituációban a kötött vagy kötetlen tanulási formát válasszuk. Mindkét foglalkoztatási forma esetén fontos a játékosság, az élményt adó oldott légkör biztosítása. A gyermekek eredményes fejlesztése érdekében fontos szerepe van a reális értékelésnek, legfőképp a pozitív megerősítésnek, buzdításnak, dicséretnek. Az integrált tanulásnak a napirend és a heti rend adja a keretét, melynek nincsenek merev határai, nagyobb teret kap a játék, ami összekapcsolja a gyermekek egész napos, különböző tevékenységeit. Az óvodai nevelési folyamat eredményeként az óvodáskor végére a gyermekek többsége eljut az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintre. 5.2. Mese - vers - dramatikus játék Célunk:
A nyelvi kifejezőkészség szépségének megismertetése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, különösen erkölcsi, esztétikai, érzelmi téren. Érzelmi, nyelvi, gondolati kifejezőkészségük kibontakoztatása és fejlesztése mesék, versek képi erejével, hangulatával, ritmusával.
Feladataink: - Az irodalmi művek igényes összeállítása. - Az irodalmi nevelés elhelyezése a napi programban. - Az irodalmi nevelés komplexitása más nevelési területekkel. - Az óvónő konkrét feladatai mesélés, verselés közben. ♦ Az „egyszer volt, hol nem volt" csodái közé, a valóság és képzelet alkotta, „hol volt, hol nem volt" birodalomba a leggyakrabban a gyerekek lépnek be. A néprajztudósok a meseelemekből következtetnek a korábbi életformákra, népszokásokra, szertartásokra, gondolkodásmódra. A különböző népek meséi idegen tájakról, a távoli kultúrákról adnak hírt. A sok-sok mesében benne rejtőzik a művészet, a történelmi múlt, a természetrajz, a földrajz, a társadalomtudomány számtalan eleme. Mindaz, amit az emberek mindezekről tudnak, s mindaz, amit sejtettek a tények és a képzelek káprázatos villódzásában. Ez segít abban, hogy mely alkalmakkor melyik mesét, verset válasszuk a gyerekeknek. Az évszakok, a természet, az állatok, az időjárás, az életmód, az ünnepek stb. meghatározzák a mesék, versek kiválasztását, az épp aktuális irodalmi anyag megtalálásában. A mese, a vers, az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segít a világ megismerésében. Ehhez a legnagyobb területet a népköltészet adja. A népi mondókák, rigmusok, népmesék minden korosztálynak bőséges kínálatot adnak. A gondos kiválasztásban benne rejtőzik a fokozatosság is, hiszen a meséknek számtalan fajtája létezik (állat, tündér, tréfás, verses, lánc), az egyszerűtől a bonyolultabb, többszereplős meséig. Nem csak a népmesékből tudunk választani a különböző korosztályú gyermekeknek, vannak kedvenc meseíróink, pl. Csukás István, Kormos 15
István, Benedek Elek, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc és még sorolhatnánk. Az irodalmi nevelésben a versekre is szükség van, hiszen a vers, a hangzás, a hangulat felől fogja meg a gyereket. A vers játék nyelvvel, a szépen hangzó beszéddel. A legnagyobb lehetőséget adja az anyanyelvi nevelésnek, a szépérzék kifejezésének a fejlesztéséhez. A népköltészet verses anyaga mellett nagy magyar költők versei, strófái is helyet kapnak válogatásunkban (pl. Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Csanádi Imre, Kányádi Sándor, Tamkó Sirató Károly). ♦ A mesélés naponta ismétlődő tevékenység. A mesélésnek egy megszokott helye van, ami már segít a ráhangolódásra, a meghitt hangulat kialakításához. Tudatos meseválasztással és tudatos magatartás felvételével, példamutatással szoktatjuk rá a gyerekeket a figyelmes, csöndes, közös mesehallgatásra. A mese végén lehetőséget, időt adunk a hallottak feldolgozására és a saját élmények, gondolatok elmondására. így az egymáshoz való kötődés is erősödik a gyerekek között. Ebéd utáni elalvás előtt is minden nap mesélünk, általában az otthonról hozott könyvekből egy-egy kedvenc mesét, amelytől a gyerekek megnyugszanak, ezáltal szorosabbá fonódik az óvónő-gyermek kapcsolat. Hiszen óvó néni az „én könyvemből" mesélt. A gyerekeknek a különböző tevékenységek közben, valahányszor lehetőség adódik azokhoz kapcsolódó verseket, mondókákat, kiolvasókat, közmondásokat mondunk. Egy-egy ünnep, pl. tanévzáró, vagy a gyerekeknek rendezett játszóház alkalmával jelmezbe bújunk, szerepet öltünk és megelevenedik egy általunk előadott mese. Ez példaértékű modell a gyermekeknek a dramatizálásukhoz, habozásukhoz és rendkívüli élményt jelent számukra. Az ilyen alkalmakkor - akárcsak a hétköznapokon való mesélés, bábozás alkalmával - ügyelünk a helyes beszédre, mondatalkotásra, az artikulációra, a hanglejtésre, a mimikára, a gesztusokra, a szép beszédre. Ha népmeséről van szó, az eredeti szöveggel, ízes, régi kifejezésekkel, öltözködéssel, a helyszín érzékeltetésével éreztetjük meg a mese hangulatát. Bábozni, dramatizálni a nap folyamán bármikor lehetséges, a gyerekek számára az eszközök biztosítottak. ♦ Az irodalmi nevelés egy komplex nevelés. Az egyes fejlesztési és nevelési területek szorosan összefonódnak, elválaszthatatlanok egymástól. A mesékkel különösen a pozitív személyiségjegyek megalapozását, az erkölcsi, esztétikai érzéküket fejlesztjük a gyerekeknek. Mindenhez tudjuk kapcsolni. Vonatkozik ez főleg a verselésre, hisz tevékenységhez köthető, az együttlétek hangulatát fokozza. Séta során, udvaron való tartózkodás közben egy-egy látványt, jelenséget, egy közös rajzolást, barkácsolást, várakozási idő kitöltését tesszük érdekessé általa. Sok esetben pedig jó hangulatú, ritmikus, mozgásos játék. Fontos, hogy mennyiségben és tartalmi színességben olyan repertoárral rendelkezzünk, hogy az adódó alkalmakhoz mindig kapcsolódni tudjunk. ♦ Az óvónő mesélése, versmondása példaértékű kell, hogy legyen, hiszen a gyermek őt utánozza. Nyelvtanilag helyes, tiszta beszéddel, kiejtéssel, megfelelő artikulációval tolmácsoljuk az irodalmi alkotásokat. így a gyermek szabad önkifejezése jól fejlődik, szókincsük bővül. A valamilyen okból egyéni fejlesztésre szoruló gyermeknél személyre szabottan a konkrét hiányosságokat megcélozva alkalmazzuk a mese, vers, báb kínálta lehetőségeket (pl. beszédgátlás oldása bábbal, helyes hangzóejtés gyakoroltatása mondókákkal
16
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -
A gyermekek várják és igénylik a mesélést, verselést. Kialakul a belső képalkotás képessége, mely az olvasás alapja. Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik. Kialakul szereplési vágyuk, szívesen szerepelnek. Tudnak meséket, történeteket kitalálni. A mese, vers hatása megjelenik játékukban, rajzukban, beszédünkben, az egymásra hangolódásban.
5.3. Mozgás, mozgásos játék Célunk:
A gyermekek mozgásigényének kielégítése, a mozgás megszerettetése. A gyermek szervezetének, testi képességeinek fejlesztése a gyakorlási lehetőségek biztosításával. Feladataink: - A gyermek mozgáskedvének fenntartása életkoruknak megfelelő szabad mozgástevékenységgel, és a konkrét fejlesztést szolgáló testneveléssel.
♦ A mozgás a gyermek lételeme, legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Sokoldalú tevékenység, amely az egész óvodai életet áthatja. Általa ismeri meg, szerez tapasztalatot az őt körülvevő világról. Az óvodába kerülő gyerekek szeretnek futkározni, kúsznimászni, ugrándozni, egyszóval mozogni. A mi feladatunk, hogy ezt a természetes mozgáskedvet fenntartsuk, ha szükséges felébresszük, és tudatosan építsünk rá. Fontos a mozgásra inspiráló környezet kialakítása, eszközök biztosítása, a szükséges szabályok betartása. Az időjárástól függően legtöbbször az udvaron, rossz idő esetén a csoportszobában biztosítunk helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységre. Udvarunk és udvari eszközeink elsősorban a gyermekek természetes mozgását fejlesztik: a járást, futást, mászást, egyensúlyozást, ugrások és dobások gyakorlását teszik lehetővé. A balesetek megelőzése végett, bizonyos szabályokat állítunk fel, melyeknek betartása mindenkire nézve kötelező. Mindennapos testnevelésnél a játékot, játékosságot alapvető eszközként alkalmazzuk. Úgy állítjuk össze a néhány perces gyakorlatokat, hogy felfrissülést, edzést, igazi örömet jelentsen a gyermekeknek. ♦ A testnevelés feladata a gyermek szervezetének sokoldalú, arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása, a gyermekek mozgásigényének kielégítése. A foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játék jellegű gyakorlatokból tevődik össze. Az atlétikai jellegű gyakorlatokat (futások, ugrások) lehetőség szerint olyan időszakra tervezzük, amikor biztos, hogy a szabadban végezhetjük. A tervezésnél figyelembe vesszük a gyerekek életkorát, a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. A 3-4 éves gyermekek a természetes nagy mozgásokat gyakorolják a foglalkozásokon, melyet közben megismerkednek testrészeikkel, azok funkciójával. A gyakorlatok utánzást ösztönző mozgásos játékok. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése, előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok, az oldaliság, irányok megkülönböztetése. 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legfontosabb, továbbá a finommotorikus készségek fejlesztése, amely az írástanulás elengedhetetlen feltétele. A nagymozgások ritmusosabbá válnak, megtalálják egyensúlyukat. Megismerkednek a sorozatugrásokkal szereken, akadályokon. A gimnasztikai gyakorlatokat párban is tudják végezni. 17
A foglalkozások fontos eleme a testnevelési játék, amelynek célja, hogy a foglalkozásokon begyakorolt mozgásformák a játékban teljes mozgássorrá álljanak össze. A komoly figyelemkoncentrációt igénylő gyakorlatok után egy lazább, kötetlenebb formában kínálunk gyakorlási lehetőséget a gyerekeknek. Itt válik el, hogy a tanultakat képesek-e alkalmazni. A kisebbek e játékokban megtanulnak együtt mozogni, ezért az egyszerűbb fogó-futó játékok dominálnak. A nagyobb gyermekek testnevelési játékában a bonyolultabb szabályú fogó-futó játékok, versenyjátékok és az óvodáskor végére váltóversenyek kapnak nagyobb szerepet. A testnevelés feladatai a részfeladatok által érhető el. Részfeladatok: - Testi fejlődés biztosítása. A gyermeki szervezet sokoldalú arányos fejlesztése. A vázizomzat erősítése. - Motoros képességek fejlesztése: kondicionális: erő, gyorsaság, állóképesség koordinációs: téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmuskészség, mozgékonyság, hajlékonyság. - Mozgásműveletek kialakítása jártasság, készség szintjén. A mozgásos cselekvések végrehajtásának, szép kivitelezésének elsajátítása. - Játék: a testnevelés értékes része, a gyermekek személyiségét komplexen fejleszti. A készség szintjén elsajátított testgyakorlatok gyakorlása. A versenyigény, egészséges versenyszellem kialakítása. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -
A gyermekek igénylik, szeretik a mozgást. Kialakul testsémájuk, oldaliságuk. Tudnak térben tájékozódni, ismerik az irányokat. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzékelése, összerendezett mozgása kialakul. A különböző verseny- és ügyességi játékokban betartják a szabályokat, kialakul bennük az egészséges versenyszellem. Önfegyelmük, kitartásuk, akaratuk, figyelmük megerősödik.
5.4. Ének-zene, énekes játékok Célunk:
Zenei képességek fejlesztése a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.
Feladataink: - A zenei anyag igényes, az életkornak és az adott csoportképesség szintjének megfelelő válogatása. - Az óvodáskorban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gvermek dalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal. ♦ Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat és komponált dalokat ismernek meg. A magyar népdalok, mondókák, népi gyermekdalok nagyon sok válogatási lehetőséget nyújtanak számunkra. Elsősorban ezek közül válogatunk, hogy a gyermek először saját népének gyermekdalait, mondókáit ismerje meg, saját anyanyelvén. 18
A zenei fejlesztést kötött és kötetlen formában valósítjuk meg. A 3-4 évesekkel főleg ölbeli játékokat, arc, kéz, ujj, lovagoltató játékokat játszunk. Ez szolgálja a felnőtt gyermek közötti bensőséges kapcsolat kialakulását, erősítik biztonságérzetüket, érzelmileg gazdagítja őket. Megtanítunk 4-5 hangból álló énekes játékokat, melyeket álló helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszhatnak. Az ünnepek köszöntésére 1-2 komponált dalt tanítunk. A 4-5 évesek már nagyobb hangterjedelmű és hangkészletű énekes játékok megtanulására is képesek. Olyan mondókákat, énekes játékokat tanítunk, melyekkel a mozgásuk is jól fejleszthető, megismerik a hullámvonal, csigavonal, párválasztásos szerepcserére épülő játékokat. Az alkalmi dalokat úgy választjuk meg, hogy azokhoz utánzó mozgásokat, játékokat tudjanak végezni. A 6-7 évesek ismereteit kiolvasókkal bővítjük, melyeket képesek alkalmazni a különböző játékhelyzetekben. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogatunk, amelyek felkeltik a gyerekek érdeklődését a zenei művek iránt, érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekelünk, hangszeren játszunk. Megismertetjük őket más népek dalaival, híres zeneszerzők által komponált zenével, amely értéke nem múlik el, mint a divatos tánczenéké (Kodály Zoltán, Erkel Ferenc, Bach, Mozart, Vivaldi). ♦ A 3-4 évesekkel megismertetünk 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 énekes játékot. Játék közben megismertetjük az alapfogalmakat, bemutatjuk a halk-hangos beszéd, ének közötti különbséget. Megfigyeltetjük környezetük hangjait és a hangszerek hangszínét, különböző mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez kapcsolódva nyújtunk zenehallgatási élményt számukra, mely elsősorban énekes zenei élmény, de néhány perces hangszeres játék meghallgatására is lehetőséget biztosítunk. A 4-5 évesekkel megismertetünk 4-5 új mondókát és 12-15 új gyermekdalt és ismételjük az előző évben tanultakat is. A körjátékok közül már a nehezebbeket is válogathatjuk, pl. szerepcsere, párválasztós, sorgyarapító. Lehetőséget biztosítunk - a tiszta éneklés érdekében - az önálló éneklésre, és kisebb csoportokban a halk-hangos, magas-mély hangok közötti különbségek gyakorlására. Érezzék az egyenletes lüktetést, a dalok, mondókák ritmusát, használjanak többféle ritmushangszert. Az 5-6-7 évesekkel megtanítunk 4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt. Olyan dalokat válogatunk, amelyben már szünet és szinkópa is előfordul, és bonyolultabb párcsere, kapus, sorgyarapító-fogyó játékokat is tervezünk. Megismertetünk olyan egyszerű, táncos lépéseket, amit a felnőtti minta utánzásával követni tudnak. A gyermekek tiszta éneklését a gyakori egyéni éneklés lehetőségének biztosításával érjük el. A ritmusfejlesztés eredményeképpen meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát. ♦ A mondókák, énekek ismételgetése segíti a gyermekek helyen artikulációját, a szavak szép, pontos kiejtését. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló, hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játékok, a zenehallgatás dalai által közvetített „érdekes" szavak bővítik a gyermekek szókincsét. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -
A gyermekek örömmel játsszák az énekes játékokat. A gyermekek mernek és tudnak egyedül énekelni. Élvezettel figyelnek a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. 19
5.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka Célunk:
A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékük, alkotó képességek megalapozása.
Feladataink: - A zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeinek biztosítása. Az alkotó tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. ♦ Fontosnak tartjuk, hogy az alkotó tevékenységhez megfelelő légkör, hely, idő, valamint megfelelő minőségű és mennyiségű eszköz és anyag álljon a gyermekek rendelkezésére. Az eszközök kiválasztásánál szem előtt tartjuk a célszerűséget, az esztétikusságot és hogy többnyire természetes alapanyagúak legyenek. A hely biztosításánál figyelünk arra, hogy a tevékenységeknek megfelelő, kényelmes körülményeket biztosítsunk, ahol a gyermekek nem zavarják egymást, és a nap folyamán bármikor, bárki szabad választása alapján ábrázoló tevékenységbe kezdhet. Ennek alapfeltétele, hogy az ábrázolás eszközei a gyermekek számára elérhető helyen legyenek. Megismertetjük őket a tevékenységükhöz használható eszközök, anyagok tulajdonságaival és az azokkal való biztonságos bánásmódot. A spontán lehetőségek kihasználása mellett óvodánkban a rajzolás, mintázás, kézi munka, mint tevékenység kötetlen mikrocsoportos, és egyéni fejlesztés keretein belül történik. Olyan lehetőségeket teremtünk, hogy a gyermekek egyéni módon jelenítsék meg élményeiket, jussanak kifejezésre érzelmeik, vágyaik, szorongásaik. Lehetővé tesszük, hogy mindazt a „kincset", amit a gyerekek a természetben gyűjtöttek, alkotó tevékenységükben felhasználhassák. ♦ A 3-4 éves gyerekeknek biztosítjuk, hogy játékosan ismerkedjenek az anyagokkal, eszközökkel, és a különböző technikákkal. Ebben az időszakban a szokások, szabályok rögzítése, a technikák alkalmazásának megtanítása, gyakoroltatása a legfontosabb feladatunk. Figyelünk arra, hogy időről-időre változatos sorrendben, minden eszközzel újra gyakoroljanak. A képalakításhoz biztosítjuk a különböző eszközöket, a megfelelő technikai lehetőségeket. A firkából kilépő gyermeket egyénileg segítjük a továbblépésben, miközben figyelünk a gyermekek igényeire, gondolataira. Megismertetjük őket az anyagok alakíthatóságával, a különböző mintázási technikákkal. A szabadon firkálgató, mázoló, gyurkáló gyerekekkel együtt éljük át a felfedezés, az alkotás, a színek, formák adta örömet, esztétikai élményt. 4-5 éves korban jelentkezik a szándékos képalakító tevékenység, melyet segítünk kapcsolódó témákkal, technikával. Megjelenik az ember, a környezet, tárgyak, cselekvések ábrázolása. Egy-egy emlék, élmény közös vizuális felidézés során felhívjuk a figyelmüket a részletek fontosságára. A plasztikai munkák során képesek lesznek a formák tagolására. Az eszközök bővítésével (fonal, bőr, textil, termések) segítjük a gyermekeket különböző plasztikus formák létrehozásában. Ösztönözzük őket saját maguk által készített játékok, ajándéktárgyak készítésére. Az 5-6-7 éves gyermekek ábrázoló tevékenységét újabb technikák (karcolás, lenyomatok, makettek) megismertetésével bővítjük. Több alkalommal készítünk közös kompozíciókat. Folyamatosan olyan élményekhez juttatjuk őket, amelyeket megfigyelések, tevékenységek, vizsgálatok alapján szerezhetnek, így elősegítve a környezet-esztétikai érzékenység formálását. A képalakítás megjelenik festéssel, zsírkrétával, filctollal, papírragasztással, nyomattal, természetes anyagok felhasználásával. Rajzaikban megjelennek a saját élményen alapuló témák, mesék, közös élményen alapuló eseményábrázolás. Ötleteinkkel segítjük őket a játékok, bábok és különböző kellékek készítésében. Ajándékokat készítenek az ünnepekhez kapcsolódóan szüleiknek, csoporttársaiknak. 20
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
-
Az eszközöket készségszinten kezelik, önállóan tudják alkalmazni a megismert technikákat. Emberábrázolásukban megjelenítik a részformákat is. Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket. Színhasználatukban érvényesítik a kedvelt színeiket. Örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozícióknak. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.
5.6. A külső világ tevékeny megismerése Célunk:
A tevékenységek gazdag választékát biztosítva, a gyermekek minél több tapasztalatot (mozgás-érzékszervi) szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi (élő-élettelen) környezetből, életkoruknak megfelelő szinten. A környezet megismerése közben mennyiségi, formai, kiterjedésbeni összefüggések megláttatása, megtapasztalása játékos formában.
Feladataink: - A gyermekek tapasztalataira, élményeire építve új ismeretek nyújtása, a meglévő ismeretek mélyítése, rendszerezése. - A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. A matematikai érdeklődés felkeltése, ok-okozati összefüggések felismertetése, pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. ♦ Az óvodáskorban a megismerési folyamat konkrét tevékenységekben realizálódik. Ezért fontos, hogy kihasználjuk a spontán gyermeki játékban rejlő tapasztalási lehetőségeket, hogy alapot teremtsünk újabb megfigyelések, oksági összefüggések fölfedezésére, problémák megoldására. A gyermekek fejlesztése mikorcsoportos formában történik, közvetlen tapintás, megfigyelések és séták alkalmával. A megismerő tevékenységet a pontos érzékelés, észlelés, megfigyelés nevelésével segítjük. A nevelési terület tartalmazza minden, a gyermek környezetéből származó élményre, tapasztalatra, ismeretre kiterjed. ♦ A 3-4-5 éveseket az óvoda megismerése után, annak közvetlen környezetével ismertetjük meg. A rövid séták, az udvaron való tartózkodások alkalmával megfigyeljük az évszakok színeit, jelenségeit, növényeit, az időjárást, annak kapcsolatát az öltözködéssel. A séták alkalmával gyűjtött terméseket, leveleket később felhasználjuk játékok, képek készítéséhez. Gyakoroljuk a helyes gyalogos közlekedést, viselkedési szokásokat, felismertetjük a személy- és teherszállító járműveket. Beszélgetünk a családról, a családtagok munkájáról, az otthonról - hozott képek nézegetése közben összehasonlításokat tesznek (kisebb-nagyobb, 2 testvér - 1 testvér). A növény- és állatvilágról már az otthoni környezetben ismereteket szereznek a gyerekek, feladatunk ezek mélyítése, rendszerezése, új ismeretek biztosítása. Az 5-6-7 éves gyerekeket megismertetjük az óvoda tágabb környezetével. Ellátogatunk a különböző intézményekbe, ismereteket nyújtunk az ott végzett munkákról. Kirándulásokat szervezünk távolabbi helyekre, miközben megfigyelhetik az évszakok szépségét, a színek árnyalatát, a növények fejlődését, a mezei virágokat, melyekből különböző kompozíciókat készítünk és a csoportszobák díszítésére használunk. Megismertetjük a környezetünkben fellelhető hagyományokat, betakarítási műveleteket, melyeknek aktív részesei lehetnek, pl. almaszedés, lekvár főzés. Mindezek lehetővé teszik számukra a 21
csoporthoz és a szűkebb társadalmi környezetükhöz való pozitív kötődést. Megtapasztalják a séták alkalmával az időjárás hatását az öltözködésre, madarak, fák életére. Egyszerű kísérleteket végzünk növényekkel, különböző halmazállapotú anyagokkal (csíráztatás, rügyeztetés, hó-jég olvasztása) felkeltjük érdeklődésüket az egyes jelenségek között kölcsönhatásra, oksági összefüggések fölfedezésére. Meglátogatjuk a hosszabb ideje betegeskedő gyerekeket, így megismerik mások családját is, beszélgetünk a család tagjairól, munkájukról, otthonukról. Ismerjék szüleik munkahelyét, munkájuk tartalmát, fontosságát, tágabb és szűkebb értelemben (társadalmi-családi). Megéreztetjük a család összetartozásának, egymás tiszteletének fontosságát. Bővítjük a közlekedéssel kapcsolatos ismereteiket a szárazföldi, vízi és légi járművekkel kapcsolatosan. ♦ A séták alkalmával valós élethelyzetekben gyakoroljuk a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, vélemény-nyilvánítást, a szándékok kifejezését. A gyermekek megfigyelik a közvetlen környezetükben tapasztalható jelenségeket, azok változásait, észrevételeiket elmondják. Ezzel erősödik beszédkedvük, fejlődik szókincsük, nyelvi kifejezőkészségük. Fontosnak tartjuk, hogy egyéni élményeikről is beszámoljanak, ezzel is kedvet, kíváncsiságot ébresztve egy-két új jelenség megfigyelésére, tapasztalatok szerzésére. ♦ A környezet megismerése közben a gyermek matematikai tapasztalatok birtokába is jut. A matematikai fogalmakkal természetes módon ismerkednek meg, fokozatosan beépülnek beszédükbe. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat, fejlődik sík-, tér- és mennyiségfogalmuk. Környezetük megismerése közben csoportosításokat végeznek, fogalom- és ítéletalkotás gyakorlására van lehetőségük. A közlekedés témakörben lehetőség nyílik a gyermekek térbeni tájékozódására, fogalom párok alkalmazására (közel-távol, gyors-lassú), arányok, irányok gyakorlására (kisebb-nagyobb, jobb-bal, elől-hátul). A család témakörön belül mennyiségi relációk, összehasonlításokban azonosságok és különbségek tapasztalására van lehetőség (többkevesebb, idősebb-fiatalabb, alacsonyabb-magasabb). Mindezek közben feladatunk, hogy a gyermekek egyéni képességeinek megfelelően fejlesszük a matematikai ismereteiket. ♦ Problémahelyzetek létrehozásával a logikus gondolkodásra késztetjük őket. Érdeklődésük ébrentartásával lehetővé teszzük, hogy a variációs lehetőségekre rájöjjenek. Ezáltal fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és - megoldó készségük. Fontos számunkra a környezet megismerés mellett azok értékeinek tisztelete, védelme. Arra neveljük óvodásainkat, hogy vigyázzák, óvják kertünk, utcánk tisztaságát (környezetvédelem), ápolják növényeinket, szeressék az állatokat, gondozzák, etessék az arra rászorulókat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
-
Ismerik teljes nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét. Ismerik testrészeiket, érzékszerveiket és funkcióit az azokhoz kapcsolódó egészségvédelmi tennivalókat. Ismerik környezetük tárgyi világát, környezetük intézményeit, azok rendeltetését. Ismerik az évszakokat, a hét napjait, a napszakokat. Ismerik a növény fogalmát, észreveszik a növények fejlődésében bekövetkezett változásokat, az összefüggéseket az időjárás és a fejlődés között. Ismerik környezetük színvilágát. Ismerik a közlekedési eszközöket, gyakorlottak az elemi közlekedési szabályokban. 22
-
A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, szín, forma szerint. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat. Képesek a mérési műveletek segítségével pontos ítéletalkotásra. Gondolkodásuk a cselekvő gondolkodásból a fogalmi gondolkodás irányába fejlődik. Megjelenik a szándékos figyelem, szándékos bevésés, felidézés.
5.7. Munka jellegű tevékenységek Célunk:
Sokféle, változatos, munkajellegű tevékenységek során olyan készségek, tulajdonságok, szokások alakuljanak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését.
Feladataink: - A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása. ♦ A munka célra irányuló tevékenység, amely külső irányítással történik, figyelmet, kötelességvállalást, ezek teljesítését igényli. Eredményről közvetlen tapasztalatokat szereznek. Felelősséggel jár, melyhez megfelelő ismeret, beállítódás, készség szükséges. A munkára nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja a gyermekek mindennapi tevékenységének egészét. A gyerekek munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek saját személyük, illetve a csoport érdekében maguk végezhessenek olyan munkát, amelyre képesek. Kezdetben segítséggel, később teljesen önállóan, öntevékenyen végzik ezeket a tevékenységeket. Ügyelünk arra, hogy tevékenységünk minta értékű legyen a gyerekek számára. Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszonyt alakítsunk ki a munkához. Óvodánkban élő munkajellegű tevékenységek a következők: - önkiszolgálás (testápolás, étkezés, öltözködés), - közösségi és naposi munka, - alkalomszerű munka, - környezetgondozás, növény- és állatgondozás. Önkiszolgálás: A gyermekek a saját személyével kapcsolatos feladatokat, annak sorrendjével a felnőtt segítségével ismerkedik meg (testápolás, öltözködés, saját személyükkel kapcsolatos igényesség, holmijuk rendben tartása, óvása, kultúrált étkezési szokások elsajátítása). A közösségi és naposi munka: Ezek a munkafajták egyértelműen a közösség érdekében végzendők. Ez a tevékenység hozzájárul a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakulásához. Lehetővé válik általa a kitartás, felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása. Alakul a gyerekek önértékelése, és ezzel együtt a csoport értékelése is. A gyerekek munkáját a környezet szükségessége indokolja, annak eredményessége mindenki számára érzékelhető. E tevékenység nevelő ereje nagy hatású, mert erősíti a gyermekben a munka játéktól eltérő jegyeit. ízlésinformáció hatásával fejleszti esztétikai alkotóképességüket. Az 5-6-7 éve gyerekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amelyet önállóan végeznek, ízlésesen, esztétikusan terítenek meg, étkezés után segítenek a poharak, tányérok összeszedésében, asztal letörlésében, terítő összehajtogatásában. A naposok segítenek a tevékenységekhez használt eszközök kiosztásában, összeszedésében. 23
Alkalomszerű munka: A gyerekek együtt végzik az alkalomszerű, ismétlődő munkákat, mint a játékok elrakása, csoportszoba átrendezése, ajándékkészítés kisebbeknek, készülődés a jeles napokra, a kisebbek segítése. A gyakori dicséret, elismerés hatására szívesen vállalnak alkalomszerű munkát. Környezetgondozás, növény- és állatgondozás: Környezet rendjének megőrzése: - Külső környezetben a környezeti károk, veszélyek felfedezése, probléma megoldása a szülők bevonásával. - Az óvoda belső környezetének, udvarának ápolása, tisztán tartása, védése (avar gyűjtése, fű összegereblyézése). - Csoportszoba dekorálása az évszaknak megfelelően. - Az élősarok folyamatos ápolása (ide gyűjtik folyamatosan a kincseket). - Madáretetők elhelyezése, madáreleség készítése, a madarak folyamatos etetése. - Óvodán kívül: almaszüreten, lekvár főzésen való részvétel, tengeri szedésnél besegítés. A feladatok végzéséhez nyugodt légkört, megfelelő játékosságot és gyakorlási lehetőséget, biztonságos munkaeszközöket, időt és helyet, különböző munkafajtákat biztosítunk. A munka jellegű tevékenységek megszervezésénél figyelembe vesszük a csoport összetételét (életkor, fejlettségi szint, szociokulturális háttér). A vegyes életkorú vagy nagyon eltérő fejlettségi szintű csoportban ügyelünk arra, hogy minden gyereknek legyen feladata, de egyik gyereket se terheljük túl. A munkajellegű tevékenység fejleszti a szükséges készségeket. A gyerekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, tárgyak célszerű használatát, miközben tapasztalatokat szereznek a munkaszervezésről elemi fokon. Bemozogják az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetüket, megtanulnak eligazodni környezetük térbeli viszonyai között, mozgásos, tapintásos, vizuális információkat szereznek a világról. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -
A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik. Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére. A környezetükben lévő növényeket, állatokat óvják, gondozzák. A munka jellegű tevékenységek gyakorisága által bizonyos cselekvések szokássá válnak. - Megtanulnák a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát. - A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük. - A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek örömeinek átéléséhez.
24
6./ AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 6.1. Az óvoda és a család Intézményünkben arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelési felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Óvodai nevelésünk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a tapintatot és az előre mutató segítséget. Lehetőséget adunk, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor bejöhessenek a csoportokba, betekintsenek az óvodai életbe. Kapcsolatunkat a szülőkkel a kölcsönös bizalom és őszinte együttműködés jellemezze. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkkal, szakmai felkészültségünkkel egyaránt példamutatók legyünk. A kapcsolattartás formái.
- beíratás, beszoktatás előtti közös látogatás - szülői értekezletek, - családlátogatások, - egyéni beszélgetések, - nyitott óvoda, előzetes megbeszélés alapján betekintés gyermekcsoport - napirendjébe
6.2. Óvoda - iskola Kapcsolatunkban arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek, és képesek legyenek iskolai tanulmányaik megkezdésére. Fontosnak tartjuk az átmenet zökkenőmentésebbé tételét. A kapcsolatunk alapja a tisztelet és a megbecsülés egymás munkája iránt. A kapcsolattartás formái:
- Érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt. - Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés (nagycsoport - első osztály). - A gyermekek látogatása az iskolában. - Szülőértekezleten való részvétel (leendő első osztályosok). - Közös rendezvények, ünnepek szervezése (Gyermek Nap,bábszínház).
6.3. Óvoda - Pedagógiai Szakszolgálatok Óvodánkban a hátrányos helyzetből eredőn egyre több a beszédhibás, beilleszkedési zavarral küzdő gyermek. Mivel felvállaljuk a sérült gyermekek - enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos - integrált óvodai nevelését, ezért nagyon fontos a pedagógiai szakszolgálatokkal: a Nevelési Tanácsadóval, Tanulási Képességet Megállapító Szakértői Bizottsággal való együttműködés. Nagyon sok gyermek a szakértői vélemény meghozatala után is az óvodában marad, az egyetlen lehetőségük a fejlődésre, hogy a szakemberek útmutatásai alapján, tőlünk kapjanak megfelelő segítséget. 25
A kapcsolattartás formái:
- A megfelelő vizsgálatok elvégzésekor kijönnek óvodánkba, beszélnek a szülőkkel. - Szakmai tanácsokat, útmutatásokat adnak a kötetlen beszélgetések, szakmai tanácskozások alkalmával. - Szükség szerinti megbeszélés, egyéni beszélgetés. - A korai gondozásban részt vevő gyerekek által közvetlen, élő kapcsolat a gyerek óvónőjével.
6.4. Óvodánk egyéb kapcsolatai: Fenntartóval: Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. Formája: Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések. Egészségügyi szervekkel: Elsősorban az orvossal és a védőnővel vagyunk kapcsolatban. Az orvos évenként legalább egy alkalommal elvégzi a gyermekek alapos vizsgálatát, szükség esetén szakellátásra küldi a rászoruló gyermeket. A védőnő évenként szűrést végez a gyerekek körében. Szakmai szervezetekkel: Figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai továbbképzéseket, érdeklődésünknek, a fejlesztési lehetőségeknek figyelembe vételével részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket. Célunk: Egy kis körzeti szakmai közösség létrehozása. Önkormányzati intézményekkel: Látogatást szervezünk a könyvtárba, célunk a könyvek megszerettetése a gyermekekkel. Meglátogatjuk az Idősek Napközi Otthonában élőket, meghittségét, ünnepi hangulatot varázsolunk számukra (karácsony). 7. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI
7.1 Gyermekvédelem Célunk:
A hátrányok, veszélyeztetettség okainak feltárása után sok szeretettel, törődéssel, megkülönböztető bánásmóddal a hátrányok leküzdése, kompenzálása. Feladataink: - A személyes kapcsolattartás, együttműködés a családokkal, azok életének segítése. - Egyéni bánásmód, a hátrányok kompenzálása óvodai keretek között. - A családi nevelés gyermek iránti felelősségének tudatosítása, erősítése. - Nyilvántartás vezetése, adatszolgáltatás a hivatalos szerveknek. - Együttműködés a Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Bizottsággal a sérült gyermekek fejlesztése érdekében. A gyermekvédelmi feladatok megszervezése és ellátása az óvodavezető feladatai közé tartozik. 26
Pedagógiai tevékenységünk alapvető követelménye, hogy minden gyerek számára biztosítsuk a fejlődésükhöz szükséges feltételeket, lehetőségeket úgy, hogy leküzdhessék azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármely oknál fogva fennállnak. A különböző anyagi és családi háttérrel rendelkező óvodásaink 40%-a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű. Az 1997-ben életbe lévő gyermekvédelmi törvény meghatározza azokat a pénzbeli és természetbeli ellátásokat, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, amelyek hozzájárulnak a gyermekek hátrányos helyzetének javításához, a veszélyeztetettség megszüntetéséhez. (Rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása.) Az önkormányzat képviselő-testülete az 5/1998. számú helyi rendeletében meghatározta azokat a szempontokat, melyek szerint kik részesülhetnek és milyen módon ezekben az ellátásokban.
Meghatározza a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében, hogy elsősorban azok számára kell biztosítani az óvodai ellátást: „ - akinek testi-szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, - akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, akiről szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni. " Ezek a szempontok a hátrányos, veszélyeztetett helyzetre utalnak. Az önkormányzat a csali anyagi viszonyaira való tekintettel a gyerekek térítési díját bizonyos mértékig átvállalja. 8./ AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
8.1. Óvodánk írásos dokumentumai:
-
Alapító Okirat Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Szamosbecs Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja Szervezeti és Működési Szabályzat Felvételi mulasztási napló, étkezők nyilvántartása. Pontos adatkezelés - naprakész nyilvántartás.
27
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Elfogadta: Szamosbecs Napközi Otthonos Óvoda Nevelőtestülete Egyetértését nyilvánította: Szamosbecs Napközi Otthonos Óvoda Szülői Munkaközössége
Jóváhagyta:
28
FELHASZNÁLT IRODALOM: 17 Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, Óvoda az ezredfordulón. MKM Budapest, 1998. 27 Nemzeti Etnikai Kisebbségi Óvodai Nevelésének Irányelve, Óvoda az ezredfordulón. MKM Budapest, 1998. 3./ A Fogyatékos Gyermekek Óvodai Nevelésének Irányelve, Óvoda az ezredfordulón. MKM Budapest, 1998. 47 Mérey - Binét: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1995. 5./ Az Óvodai Nevelés Programja 1989. 67 Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés - de hogyan? NAT TAN sorozat Budapest, 1996. OKI. 77 Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. JNSZM Pedagógiai Intézet, 1997. 87 Zilahi Józsefné - Stöckert Károlyné - Dr. Ráczné dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével Budapest, Eötvös Kiadó, 1997. 97 A vésztői napközi otthonos óvoda nevelési programja. Vésztő, 1997. 107 Dr. Kovács György - Dr. Bakos Éva: Játék az óvodában. Debrecen, 1995. 117 Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. 127 Napról - napra. A mi kalendáriumunk. Pedellus Bt. Debrecen. 137 Zilahi Józsefné: Mese, vers az óvodában I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. 147 Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában. Editino Musica, Budapest, 1974. 157 Falvay Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék. Országos Pedagógiai Intézet Iskolafejlesztési Központja, 1994. 167 Dr. Tószőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. FERCO Kft. és a váci Offset Kft., 1994.
29
177 Ballasa - Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Corvina Kiadó, Budapest, 1979. 187 Bankó András: A bábsütők. Népművelés, 1989/1. 197 Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsanna: Gyögyfuzés 207 Nagy Béláné: Táncjátékok az óvodában. Óvónők Modern Kiskönyvtára, 1988. 217 Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek Tankönyvkiadó, Budapest. 227 Debreceni Tibor: Kreatív játék pedagógusoknak és gyerekeknek. Nevelési segédkönyv, 1983. 237 Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodás korban. Okker, Oktatási Kiadó 247 Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana. szerkesztette: Kunos Andrásné, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. 257 Petrolay Margit: Az emberiség emlékezete. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, 1990. 267 Az óvodáskor fejlesztő játékai. szerkesztette. Perlay Rezsőné dr., OKKER Kiadó
30
