Controlling vs számvitel Előadó: Dr. Zéman Zoltán
Controlling
Pénzügyi számvitel
Vezetői számvitel
2
1
Bevezetés pénzügyi számvitel – vezetői számvitel vezetői számvitel – controlling controlling, mint tudomány operatív vezetés – controlling – stratégiai vezetés számvitel – menedzsment controlling és számviteli mutatók 3
A vállalati számvitel az információfeldolgozás és tömörítés folyamatában kielégíti: törvényes előírások, döntési folyamatok. külső számvitel – belső számvitel
4
2
Controlling, mint a vezetéstudomány külön ága Alapvető eszköze a vállalkozásszervező, koordináló és döntés- előkészítési funkciókat felvállaló vezetői számvitel. Gondolkodásmódjukban, filozófiájukban, módszerükben, nagyrészt egyezőek. A vezetői számvitel a különböző eredményszámítások segítségével controlling rendszer támogatására.
költségképes
és a
A költségszámítási eljárások általában az ún. tervköltségek kategóriájával operálnak és a belső teljesítményátadások, -áramlások is többnyire e költségek alapján történnek. 5
Eltérések a két számviteli rendszernél azok céljaiban, annak irányultságában, az alapadatok tovább feldolgozási rendszerében, az időhorizontban, valamint a szabályozottság formájában
6
3
Célok és azok irányultságának eltérései a pénzügyi számvitel elsődlegesen a külső elszámoltatás igényeinek (adóbevallás, mérleg stb.) kíván megfelelni, és csak másodlagosan, főleg a tényadatok tekintetében a vezetésnek a vezetői számvitel az irányítás igényeit tartja fontosabbnak, információival elsődlegesen annak döntési munkáját támogatja nem az abszolút értelemben vett tényszámok, hanem a tervhez képest a tényeltérések érdeklik 7
Adatok tovább feldolgozásából származó eltérések az adatok gyűjtésénél, számbavételénél a pénzügyi számvitelt a tényadat-centrikusság (pontosság) jellemzi, a vezetői számvitel az adatfeldolgozásoknál is a cél- és jövőorientáltságot helyezi előtérbe a vezetői számvitel először megtervezi az elkövetkező időszak várható költségeit és árbevételeit (tervkalkuláció), majd ahhoz méri a megvalósítást (ténykalkuláció) 8
4
Adatok tovább feldolgozásából származó eltérések – gazdálkodás és elszámolás technikája A vezetői számvitel a pénzügyi számvitellel ellentétben többnyire nem a vállalkozás egészét fogja át, hanem annak egy adott részét (pl. csak a közvetlen „értékteremtő” folyamatot), magában foglalja a döntésorientált teljesítményés költségelszámolást felhasználja a döntés-előkészítő gazdaságossági számításokat, döntés-előkészítő pénzügyi számításokat használ. 9
Időhorizontbeli eltérés a pénzügyi számvitel az adott időszakról mindig utólag gyűjti az adatokat, és végez kimutatásokat a vezetői számvitel az analitikák naprakész adataihoz nyúl, még akkor is ha ezen adatok pontossága nem minden esetben garantálható, hogy naprakész adatokat tudjon biztosítani 10
5
Szabályozottsági eltérések a pénzügyi számvitel munkáját a törvények, a szervezetek számviteli politikája szigorúan szabályozzák a vezetői számvitel a szervezet belső szabályozásának (controlling szakmai szabályzat) megfelelően viszonylag nagyobb szabadságfokkal rendelkezik
11
12
6
13
14
7
A vezetői számvitel alkalmazhatósága Nincs egyetlen olyan vezetői számviteli rendszer sem, melyet minden körülményre alkalmazni lehet. E tekintetben a vezetői számvitel a maga természetében sokféle és néha rejtélyesebb, mint a pénzügyi számvitel. A vezetői számvitel olyan választási lehetőséget ad, amely mindegyik példában a probléma jellegzetességeinek a legalkalmasabb számviteli megközelítéssel való társításától fog függeni. A vezetői számviteli megközelítést ezért a kezelendő szituáció fogja meghatározni. A technikának az igényekkel való társítását „kontingenciateóriának” (esetlegességi elméletnek) nevezzük, vagyis a megfelelő vezetői számviteli értékelés a szolgálandó céltól függ. 15
Pénzügyi számviteli rendszer rendeltetése stratégiai szinten I. Biztosítsa az SZT előírásainak érvényesítését, Segítse elő az ügyvezetés eredményes, nyereségorientált gazdálkodását, szolgáltassa a döntések megalapozását szolgáló információkat, Célja olyan üzemgazdasági gyakorlat kialakítása, amely megfelel a törvények, a stratégiai irányítás, az ügyvezetés követelményeinek és az eredményes működést szolgálja. A pénzügyi számvitel kialakításához, a számvitelszervezési folyamatok összehangolásához, a vezetésnek elsősorban azt kell meghatároznia, hogy azt milyen stratégiai, illetve üzletpolitikai operatív célok szolgálatába kívánja állítani. Meg kell határozni azt is, hogy milyen formában kívánják rögzíteni a törvény adta lehetőségek közötti választásról meghozott számvitelpolitikai döntéseket. A belső működési elszámolások összhangja a hosszú 16 távú célokkal
8
Pénzügyi számviteli rendszer rendeltetése stratégiai szinten II. A politika kialakításakor tisztázni kell, hogy a kijelölt stratégiai cél milyen módon, milyen értékelési eljárások alkalmazásával érhető el. A szellemi vagyon fokozódó szerepe, kompetencia számvitel Környezettudatosság megjelenése a számvitelben Integrált számviteli teljesítménymérés Stratégiai térképek összehangolása az elszámolásokkal Értékorientáció 17
A számviteli menedzsment céljai lehető legnagyobb profit elérése, vagyis a lehető legtöbb osztalék kifizetésére legyen lehetőség (nyereségmaximalizálás) lehető legkevesebb társasági adót fizetni (adó / nyereségmaximalizálás) minden évben elérni egy szolid jövedelmezőséget, és akkor is fizetni osztalékot a tulajdonosoknak, ha az adott év eredménye erre nem nyújt fedezetet (kiegyensúlyozott osztalékfizetés) 18
9
A számviteli menedzsment – számviteli politika a szellemi vagyon fokozódó szerepe, kompetencia számvitel környezettudatosság megjelenése a számvitelben integrált számviteli teljesítménymérés stratégiai tervek összehangolása az elszámolásokkal értékorientáció a belső működési elszámolások összhangja a hosszú távú célokkal 19
A számviteli menedzsment működtetésének meghatározó elemei
számviteli filozófia kialakítása számviteli információs rendszer hatékonysági transzparencia valós összkép biztosítása intézkedési terv számviteli-szervezési folyamatok adatáramlási hidak számviteli elszámolási rendszer hatékony működtetése ellenőrzés értékteremtő tényezőkön keresztül a belső és külső számviteli folyamatok összehangolása 20
10
A menedzsment információ ellátása és a számvitel kapcsolódási területei
21
A controlling és a számvitel menedzsmentorientáltsága Vezetéstudomány Menedzsmentterületek Pénzügyi menedzsment
Számviteli menedzsment
Operatív
Operatív
Stratégiai
Stratégiai
Controlling Vezetői számvitel Pénzügyi számvitel
Pénzügyi számvitel
Gazdálkodási folyamatok mérése, elszámolása 22
11
Controllingrendszer alapkövetelményei rendszer felépítését elsődlegesen a felső vezetés információigénye határozza meg a különböző területek folyamatairól összefüggő, integrált kép biztosítása vezetői szintek információ ellátása az egyes területek folyamatainak áttekintésével segítse az egyes területek munkáját segítse a vállalaton belüli kommunikáció javítását a controllingrendszer jövőorientált és rendszerszemléletű legyen stratégiai tervezés és stratégiai controlling összhangjának biztosítása 23 stratégiai tervek operatív megvalósíthatósága
Számviteli mutatók
viszonylag könnyű a kiszámításuk, a szükséges adatok könnyen elérhetők, széles körben ismertek és könnyen kommunikálhatók sok részletében leírják a tényeket, tájékoztatást adnak a vállalat múltbeli teljesítményéről és a jelenlegi helyzetéről
nem feltétlenül megfelelők az üzleti elemzés, a vállalati értékelés számára számviteli adatokon alapulnak (a törvény által meghatározott jelentések elvárásai), nem teljesítménymérésekre vannak fejlesztve a múltra és rövid periódusra fókuszálnak nem veszik figyelembe a kockázatot vagy a pénz időértékét a számviteli eredmény vagy a számviteli megtérülési 24 ráták maximalizálására való késztetések nem kívánatos
12
Az operatív controlling vezetői számvitelének tervezési és eltéréselemzési technikái Tervkalkulációs metodikák – Merev és rugalmas tervköltségszámítás – Standard kalkuláció – ABC költségszámítás – Folyamatkalkuláció Költség-fedezet-eredmény számítási metodikák – Direct costing módszer – Fix költség-fedezet számítás – Egyedi költség-fedezet számítás 25
A stratégiai controlling vezetői számvitelének tervezési és teljesítménymérési technikái a stratégiai controlling a VSZ-t főleg a stratégiai mutatószámok tervezésénél és mérésénél alkalmazza pénzügyi szemléletű mutatók (SHV, EVA,DCF) általánosabb szemléletű mutatók (pénzügy és nem pénzügyi szemlélet egyensúlyán alapuló stratégiai teljesítmények tervezését, mérését szolgálják; Pl.: BSC) hosszú távra kalkulált, gazdaságossági számítások
diszkontált
beruházás 26
13
Teljesítménymérésre alkalmazott mutatószámok számossága a vizsgált cégek esetében 13 mutatószámot alkalmaz 0% 12 mutatószámot alkalmaz 3%
14 mutatószámot Egy mutatószámot alkalmaz alkalmaz 15% 3%
Két mutatószámot alkalmaz 3%
3 mutatószámot alkalmaz 0% 4 mutatószámot alkalmaz 10%
11 mutatószámot alkalmaz 7%
5 mutatószámot alkalmaz 10%
10 mutatószámot alkalmaz 3% 9 mutatószámot alkalmaz 18%
8 mutatószámot alkalmaz 3%
7 mutatószámot alkalmaz 15%
6 mutatószámot alkalmaz 10%
27
Alkalmazott mutatók a gyakorlatban • • • • • • • • • • • • • • •
PBT (adózás előtti eredmény) Árbevétel EBIT (~üzemi tevékenység eredménye) EBITDA (kamat, értékcsökkenés és adózás előtti eredményt) ROA (eszközarányos hozam) ROE (saját tőke arányos hozam) ROCE (lekötött tőke arányos megtérülés) NOPAT (adózás utáni operatív eredmény) EVA (hozzáadott gazdasági érték) FCF (szabad cash-flow) EPS (egy részvényre jutó nyereség) P/E (árfolyam/nyereség ráta) SVA (hozzáadott részvénytulajdonosi érték) CVA (hozzáadott vásárlói érték) 28 egyéb
14
Teljesítménymérésre alkalmazott mutatószámok a vizsgált cégek gyakorlatában 100% 90% 80% 70%
Nem alkalmazzák
60%
Alkalmazzák
50% 40% 30% 20%
Egyéb
CVA
P/E
SVA
EPS
FCF
EVA
ROCE
NOPAT
ROE
ROA
EBITDA
EBIT
Árbevétel
0%
PBT
10%
29
Összegzés I. A controlling és a számvitel alapfeladatában megfogalmazza a menedzsment információ szolgáltatását. A vállalkozói gyakorlatban a vezetői számvitel lényegében a költségszámvitel tartalmát követi. A pénzügyi számviteli rendszerek alkalmazása jóval elterjedtebb a vezetői számviteli rendszerekénél. Ennek kétségkívül egyik fő oka, hogy míg az előbbi használata törvény általi kötelezettség, az utóbbié csak választási lehetőség.
30
15
Összegzés II. A vezetői számviteli rendszer minél több gazdálkodónál való bevezetésének elősegítéséhez mindenekelőtt a vezetők hozzá állásának szemléletmódjának a formálása szükséges. A „számviteli anomáliák” természetesen nem azt jelentik, hogy a számviteli adatok, információk nem hasznosíthatók. Ezek meghatározott elvek, szabályszerűségek alapján összeállított kimutatások alapjai, melyeknek más az alapelve és a célja, mint az üzleti - gazdasági szempontú mérésnek és döntéshozatalnak. Az anomáliák azonosításának célja, hogy a számviteli szemléletű adatok üzleti szemléletűvé konvertálását elősegítse. A korszerű gazdasági értékmérések közös vonása, hogy pénzügyi és gazdasági megfontolások alapján korrigálni igyekszik a számviteli előírások torzító hatásait, a számvitel múltbeli teljesítményekre koncentráló megközelítését kívánja felváltani jövőorientált szemlélettel. 31
Összegzés III. A számviteli mutatók hazánkban még napjainkban is nagy szerepet töltenek be az értékmérésben. A stratégiai számvitel koncepciója szerint a vállalkozás belső folyamatainak a lekövetése megalapozza annak rövid távú sikerességét, ezáltal a hosszú távú értékteremtését. Következésképpen a vezetői számvitel egyfajta részhalmazát képezi a controllingnak. A két tudományterület feladatköre – a menedzsment ellátása a döntéseik meghozatalához előkészített információkkal egészen hasonló egymáshoz, a különbséget leginkább abban lehet megragadni, hogy míg a vezetői számvitel pusztán a számviteli rendszer által előállított input adatokból dolgozik, addig a controlling input adatai sokkal szélesebb körből adódhatnak. 32
16
Köszönöm a figyelmet!
33
17
