Comenius Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: jétıl visszavonásig

Comenius Szakközépiskola és Szakiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Érvényes: 2013. 09. 01-jétıl visszavonásig

PREAMBULUM

Az iskola hivatalos elnevezése: Comenius Szakközépiskola és Szakiskola Címe: 7621 Pécs, Váradi A. u. 4. Az iskola fenntartója: Didactica Magna Alapítvány Címe: 7621 Pécs, Váradi A. u. 4. Az iskola alapításának éve: 1995. A Comenius Szakközépiskola és Szakiskola alapítványi fenntartású közoktatási intézmény. Az intézmény nappali, esti és levelezı tagozaton folytat szakképzı évfolyamokon képzést. (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésrıl, 22. § (7) pont) Beiskolázási körzete az egész ország. Túljelentkezés esetén a megyei és regionális érdekek érvényesülnek. Az intézménybe járó tanulók a NAT követelményeit elızı iskolájukban teljesítették. Így a köznevelési és szakképzési törvényben, valamint egyéb jogszabályokban megfogalmazottak teljesítése, a pedagógiai programba való beépítése a fentiek figyelembevételével történik. Az iskola székhelyének posta és e-mail címe: 7621 Pécs, Váradi A. u. 4., [email protected]

2

NEVELÉSI PROGRAM

3

1.

Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai értékeinek, céljainak, feladatainak a meghatározása

1.1. Értékek – célok – feladatok rendszere az intézményben Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül pedig az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai értékeit. Értékek rendszere

Célok Feladatok 1.1.1.Értékek rendszere Az iskola is vallja, hogy a köznevelés közszolgálat, melynek szerves része a szakképzés. Munkánkat a felnövekvı nemzedék érdekében, valamint a magyar társadalom hosszú távú fejlıdése feltételeinek megteremtése érdekében végezzük. Értékrendszerünk az alábbi elemekre épül: - tudás, szakmai ismeret - igazságosság - rend - szabadság - hazaszeretet - méltányosság - humanizmus - szolidaritás - egyenlı bánásmód - fenntartható fejlıdés - egészséges életmód A köznevelést, a közjó szolgálatán keresztül az egyéni célok megvalósítási lehetıségeként tekintjük. Munkánkat, pedagógiai kultúránkat az egyéni bánásmódra való törekvés, a tanuló elfogadása, a bizalom, a tisztelet, a szeretek az empátia, az életkornak megfelelı követelménytámasztás, az elvégzett feladatok ellenırzése, valamint a tanuló fejlıdését segítı, a szakmai követelményekhez igazodó, reális értékelés jellemzi. 1.1.2.Célok és feladatok rendszere Az iskola célja, hogy biztos szakmai tudással rendelkezı, új ismeretek elsajátítására, befogadására kész és képes fiatalok kibocsátása a munkaerıpiacra. Szlogenünk: Szakmai tudás – biztos jövı!

4

Célunk továbbá a Pécs városában és Baranya megyében folyó nappali, esti, levelezı tagozatos szakmai képzés választékának bıvítése. Olyan, elsısorban érettségire épülı szakképzések megvalósítása, melyek aktuális igényt elégítenek ki vagy hiányt pótolnak és önálló iskolatípusként mőködtetésük gazdaságtalan, folyamatos képzés esetén pedig túlképzést eredményezne.

Az iskola - értékrendjében emberközpontú (tanulóközpontú), humanista elveket valló - arra törekszik, hogy tanárai, tanulói elsısorban az ember tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítségén alapuló elveket vallják - értékként preferálja az aktivitást, a kezdeményezı készséget, a döntési képességet - az innovativitást olyan tulajdonságnak tekinti, amelynek birtokában a tanulók irányítani képesek majd késıbbi életüket. Az intézmény oktató-nevelı munkájának végsı célja a biztos tudásra épülı széles körő szakmai mőveltség kialakítása. A személyiség fejlesztésében meghatározó szerepet töltenek be a példaképek, eszményképek és meggyızıdések. Az iskolának mint szervezetnek elsırendő célja, hogy szervezete, mérete, szervezettsége és rugalmas alkalmazkodása révén képes legyen a nem állami fenntartású intézmények együttmőködésén alapuló integrált fejlesztések szakmai és szervezési területén a vezetı szerep betöltésére. Az állami fenntartású szakképzı intézményekkel pedig egy dinamikus munkamegosztás révén részt vegyen a szakképzés feladatainak városi és megyei szintő megvalósításában. Az iskola szakképzı évfolyamokkal mőködı középiskola. Ennek tükrében és tanulóink nagykorúsága mellett is fontosnak nevelımunkánkban az alábbi területek nevelési, fejlesztési célkitőzéseit: - erkölcsi nevelés - nemzeti öntudat és hazafias nevelés - önismeret és társas kultúra fejlesztése - családi életre nevelés - a testi és lelki egészségre nevelés - felelısségvállalás másokért, a segítı életmódra nevelés - fenntarthatóság, környezettudatosság - pályaorientáció - médiatudatosságra nevelés.

tartjuk

A fentiek beépülhetnek az egyes modulok, tananyagelemek (tantárgyak) fejlesztési és tartalmi követelményeibe is a szakmai tartalmakon túl illetve mellett. Valójában a felsorolt fejlesztési feladatok és nevelési célok implementációja az oktatás-nevelés folyamatában a szakmai kerettanterveken keresztül is megvalósulhat. Mivel a NAT spirálisan bıvülı elemeket tartalmaz az egyes fejlesztési területeken, így ez a spirál a szakképzési évfolyamokon is bıvülhet.

5

A nevelı-oktató munkát szakmai szempontból segítı munkaközösségek: - osztályfınöki munkaközösség - egészségügyi szakmacsoport munkaközössége - szociális szakmacsoport munkaközössége - informatikai szakmacsoport munkaközössége - ügyviteli-közgazdasági szakmacsoport munkaközössége Munkaközösségek feladatai - területükhöz tartozó szakmai követelményeinek figyelemmel kísérése, a feltételrendszerek biztosítása - más szakmacsoportban, interdiszciplinárisan megjelenı szakmai tartalmak, tantárgyak segítése - javaslattétel szakmai-pedagógiai módszerekre, eszközökre - döntés tankönyvekrıl, szemléltetı eszközök beszerzésérıl - éves munkaterv alapján dolgozunk, mely hozzájárul az egységes oktatási, nevelési és értékelési szint kialakításához. 2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés valójában értékközvetítés folyamata, amely során és eredményeként a tanulók motívumai, szokásai, életmódja az értékekkel való azonosulás révén belsı hajtóerıvé, szükségletté válik. Tanulóink hozott értékrenddel és kultúrával iratkoznak be intézményünkbe. Az iskola célja, hogy ezt az értékrendet fejlessze, ha kell korrigálja. Fontos cél a szakmai szocializáció biztosítása és eredményes megvalósítása. Nevelési szempontból fontosnak tartjuk, hogy tanulóink bıvítsék ismereteiket a kulturált viselkedés, a társadalmi normák és magatartásformák terén. Sikeresen és eredményesen kezeljék konfliktusaikat, szerezzenek jártasságok a szakmájukhoz tartozó ügyek intézésében. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: -

Erkölcsi nevelés: az alapvetı erkölcsi értékek megerısítése, meggyızıdéssé alakítása. Értelmi nevelés: az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének fejlesztése. A közösségi (társas kapcsolatok) nevelés fejlesztése, az együttmőködési készség fejlesztése, a kulturált magatartás és kommunikáció igényének kialakítása. Az érzelmi nevelés fejlesztése. Valljuk, hogy a személyiség fejlıdése egész életen át tartó folyamat, ezért –bár tanítványaink nagykorúak – az osztályfınöki rendszert megtartjuk. A hagyományos osztályfınöki feladatok mellett a hangsúlyt az önismereti, önfejlesztési tréningek, technikák elsajátítására, hasznosítására helyezzük. Az intézményünk értékrendjének megfelelı magatartási, együttmőködési, szociális érzékenységet fejlesztı tevékenységi formákat kínálunk és követelünk meg.

6

A szakképzés folyamatában iskolánk, a szakmai ismeretek közvetítése mellett, fontosnak tartja az alábbi területek fejlesztését: -

Erkölcsi-etikai értékek közvetítése a pedagógus pozitív erkölcsi tulajdonságai és mőveltsége az alapja, hogy a tanulók követendı modellként tartsák számon, a legfıbb nevelı erı a személyes példamutatás a nemzeti ünnepek osztálykeretben történı méltó megünneplése a hazafiság további elmélyítését segítik elı ide tartozik a fiatalok érdeklıdésének felkeltése az ország társadalmi kérdései iránt a helyes kommunikáció és beszéd minden pedagógustól elvárt és feladatuk a tanulóknál észlelt hibák tapintatos javítása, korrigálása

-

Intellektuális és mővelıdési értékek közvetítése az ismeretanyagon keresztül a széles szakmai mőveltség és tudás megalapozása a képzés folyamatában és ebben az életkorban is tanárainknak állandóan keresni kell az ösztönzés, a motiváció életkornak megfelelı lehetıségeit a szakképzésben is fontos a színvonalas, „érdekes” órák megtartása fontos a sikerélményhez juttatás, a tanulók aktivitására való építés, az aktivizálás a folyamatos ellenırzés a sikeres tanulói felkészülést segíti elı tanáraink ismertessék meg tanulóinkat a szakmai ismeretek hatékony tanulási módszerével

-

Esztétikai értékek és átadásuk törekszünk tantermeink, az iskola ízléses berendezésére, mővészi reprodukciókat teszünk a tantermekbe és a folyosóra a pedagógusok beszéde, megjelenése, viselkedése is ennek a szintnek a fejlesztését segíti elı

-

A humánum, mint érték fontos eleme a tolerancia, a tisztelet mások iránt, a bizalom és a becsület

A személyiségfejlesztés folyamatában célként fogalmazzuk meg: • •

• • • •

Biztos szakmai tudással rendelkezı, új ismeretek elsajátítására, befogadására kész és képes fiatalok kibocsátása. Olyan fiatalok nevelése, akik kellı önismerettel és önbizalommal képesek és készek az együttmőködésre pozitív célok érdekében, az egyéni és csoport érdekeit felismerik, közöttük összhangot teremtı magatartás formálására képesek. Nyitottak más kultúrák befogadására, toleránsak, konfliktusaikat képesek kulturáltan, az általánosan elfogadott normák keretein belül rendezni. Rendelkeznek a konstruktív életvezetés igényével, s azt megvalósítani képesek. Rendelkeznek a kiegyensúlyozott életvitel, az egészséges életmód normáinak ismeretével, készek az alkalmazására. Szükségletnek tartják az intellektuális-mővelıdést, képesek az esztétikai élmény befogadására.

7

Az énkép az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe. A személyiség belsı diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzı egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, minısége is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók énképébe és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Az önismeret és az önfejlesztés feladatát folyamatosnak tekintjük a képzés minden szakaszában. Az osztályfınök irányításával az azonos osztályban dolgozó nevelık oldják meg a feladatok. A kulcskompetenciák fejlesztése, feltérképezése és az egyéni fejlıdések méréseértékelése, nyomon követése, szükség szerinti korrekciója a mai magyar közoktatás, s így a szakképzésnek is legfontosabb feladata. Összességében megfogalmazhatjuk, hogy a személyiségfejlesztés fontos eleme a kulcskompetenciák erısítése: az értelem, az érzelmi élet, a szövegértés, a szövegalkotás, a logikus gondolkodás, az információs- és kommunikációs technikák és technológiák, az idegen nyelv, az életpálya-építés, közösségfejlesztés (segítı életmódra nevelés) és a szakmai képzés megvalósítása.

3.

A teljes körő egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok Az iskola pedagógiai programja összefoglalja az intézmény nevelési programját. Ennek a szerves része a teljes körő egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok is. Az intézmény sajátos helyzetébıl adódóan (szakképzı évfolyamok mőködtetése) a megfogalmazott feladatok rendszere az alábbiak szerint épül fel: -

a testi, lelki, mentális egészség fejlesztése a viselkedési függıségek, a szenvedélybetegségekhez vezetı szerek fogyasztásának megelızése az iskolai pszichés erıszak megelızése a személyi higiéné.

A teljes körő egészségfejlesztést folyamatnak tekintjük, amely a szakképzés elméleti és gyakorlati oktatásának folyamatában, mind az iskolában, mind a gyakorlóhelyen, a maga sajátosságában jelen van. A folyamat történései, a pedagógusok és szakoktatók oktató-nevelı munkája a tanulók egészségi állapotának kedvezı irányú változását segítik elı. Az iskola, sajátos helyzetébıl adódóan, a Nkt. 129. §-ban foglaltakat nem alkalmazhatja. Elfogadjuk, hogy az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körő. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy az intézmény mindennapi életében folyamatosan jelen legyen.

8

A megvalósítás alapvetı irányait az intézmény sajátos helyzete miatt az alábbiakban látja: -

-

Egészségfejlesztı-szemléletformáló iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében. Szabadidıs közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alapprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplık bevonásával.

Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei, melyek az osztályfınöki órákon kerülnek feldolgozásra: -

Az egészség fogalma, a környezet egészsége. A táplálkozás és az egészség és betegség kapcsolata. A testmozgás és az egészség és betegség kapcsolata. A lelki egészség. A két agyfélteke harmonikus fejlıdése. Az érett, autonóm személyiség jellemzıi. A társas kapcsolatok. A családi élet. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. A szenvedélybetegségek és megelızésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). Mővészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlıdést és tanulási eredményességet elısegítı hatásai. Tartós egészségkárosodással élı társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.

Az intézménybe a NAT követelményeit már teljesített tanulók iratkoznak be. Így a Nkt. 7.§ (1) ak. pontjában a pedagógiai program részeként szereplı elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával az iskola nem foglalkozik. 4.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatok (A szakma szocializáció elısegítése) A közösségnek mind az egyén, mind a társadalom életében, rendszerében nagyon fontos szerepe van. Az egyénnek azért, mert egyrészt nagyobb biztonságot, másrészt nagyobb cselekvési, kibontakozási teret biztosít személyiségének. A társadalom pedig életképes, mőködı közösségek, azok rendszere nélkül könnyen atomizálódik. Közösségnek az olyan emberi együttélést tekintjük, amelyet az alábbi tényezık tartanak össze: közösségi érdek, közös cél, közös értékrend, a „mi” tudat. Természetesen ez a négy tényezı nincs minden közösségben mindig azonos erıvel jelen. Egy adott emberi együttélés csoportja akkor tekinthetı igazán közösségnek, ha a felsorolt tényezık közül minél több és azok minél nagyobb intenzitással vannak jelen az emberek életében. Mindez erısíti a közösség belsı, összetartó erejét, kohézióját, hatékonyságát és a közösség tagjainak védettségét. 9

Azt a közösséget tekintjük a nevelés tényezıjének, keretének, mely autonóm egyének szervezıdésébıl jön létre. Nem egalizálja és elnyomja, hanem kibontakoztatja az egyéniséget. A fejlıdés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlıdésével a közösség is fejlıdik, több lesz, mint tagjai egyszerő együttese. Az emberi élet alapja a társas valóság. Mindenkit emberek, csoportok vesznek körül, életünk folyton társas mezıben zajlik. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (a család, az iskola, az egyház, a baráti kör, a különbözı egyesületek, gyakorlóhelyek, stb.). Az az igazi nevelıközösség, amely a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítıje. Természetesen ez a célkitőzés messzemenıen figyelembe veszi a tanuló egyéni sajátosságait. Az egyéniség az egyént megkülönböztetı belsı tulajdonságok összessége. Mindig bizonyos különleges, a másiktól eltérı tulajdonságot jelent, illetve annak hordozója. Már korábbi évszázadok gondolkodói is vallották, hogy az egyéniségben mindig érték rejtızik. A nevelésnek nem az uniformizálásra kell törekednie. Ne a „tömegszínvonal”, a „standardizált ember” nevelése legyen a cél. Az egyéni differenciáció elve a különlegesben, a sajátosban, a nem-uniformizáltságban értéket, különleges képességeket keres és annak kifejlesztésére törekszik. A differenciálás elvében az egyén sajátosságának, egyéniségének, erejének kifejtése a lényeg. Ez a nevelési elv nemcsak azt jelenti, hogy ezáltal a nevelt sajátosságait figyelembe vevı, egyénisége szerinti nevelést valósítjuk meg, hanem azt is, hogy ezáltal elismerjük az egyéniséget, annak különleges értékét. Meg kell keresni minden emberben az alapvetı, egyéni tulajdonságait és azt fejleszteni, kimővelni kell. Ez az egyén és a társadalom érdeke is egyszerre. A végsı cél elérése az, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlıdését, képességeinek, készségeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetıségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés alapja a mindenkori együttmőködés megteremtése, gyakorlása és eredményessé tétele. Az együttmőködés az alábbi magatartásformákat és képességeket igényli a pedagógustól: -

érdeklıdés a fiatalok iránt partneri érintkezés a tanulókkal türelem és bizalom esetleges lemondás a domináns szereprıl a tanulók támogatása a tanulás folyamatában.

10

A szakközépiskolai évfolyamokon az osztályszerkezet a szükséges csoportbontások mellett megmarad, ami jó alapot ad az elızı középiskolában kialakult osztályközösségben történı munka számára. Az osztályokat a közösségi nevelés alapegységének tekintjük. Különös figyelemmel arra, hogy az egyes szakmák speciális ismeretanyaga, a szakmai képzés típusa más-más készségek, képességek kiemelt fejlesztését teszi szükségessé. Célunk, hogy az önmagukért felelısséget vállaló, társaikért felelısséget érzı, határozott célért együttdolgozó közösségek alakuljanak ki. A tanítás-tanulás szervezésében ezért határozott az intézményvezetés a tekintetben, hogy az egyéni feladatok mellett kellı mértékben szerepeljenek közösen megoldható feladatok. Az értékelésnél az együttmőködési készségnek meghatározó szerepet kell tulajdonítani, amiatt is, mert a szakma gyakorlásakor erre a képességre fokozott igény mutatkozik. A közösségi nevelés az intézményhez kötıdést érzelmileg is segíti. Az intézményi élet szereplıi TANULÓ

PEDAGÓGUSOK SZAKOKTATÓK

GYAKORLÓHELY SZAKOKTATÓK

A tanuló választott szakmája iránti elkötelezettsége egyrészt közvetett módon az elméleti órákon, a pedagógus és az óraadó szakember oktató-nevelı munkája révén, másrészt közvetlenül a szakmai gyakorlat helyszínén, a gyakorlati oktató munkát végzı szakoktató személyén keresztül valósul meg. A szakmára történı eredményes felkészítés elengedhetetlen eleme az iskola és a gyakorlóhely intenzív, paritáson alapuló, hatékony együttmőködése. 5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatainak meghatározása, az osztályfınöki munka tartalmi Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül pedig a pedagógusok helyi, sajátos feladatait, az osztályfınöki munka speciális tartalmát.

5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában A pedagógus, az oktató és óraadó tanár, szakember: -

szükség esetén egyeztet a szakmai tárgyat tanító oktatókkal, óraadókkal a modulon belüli követelményekkel, haladással kapcsolatban az elméleti tárgyakat oktató pedagógus rendszeresen konzultál a szakmai gyakorlatot vezetı szakoktatókkal, szakemberekkel az óráira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idı optimális kihasználására tanórai munkáját a tanulók adottságainak, elıképzettségének, haladási ütemének megfelelıen, szükség szerint differenciáltan szervezi az önhibájukon kívül lemaradt tanulóknak segít a felzárkózásban, így segíti továbbhaladásukat szükség esetén óráján a megfelelı szemléltetı és technikai eszközöket aktívan használja a tanulók életkori sajátosságának megfelelı, motiváló hatású ellenırzı-értékelı módszert alkalmaz 11

-

-

törekszik az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyára írásbeli számonkérésének anyagait legkésıbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani és az érdemjegyet a tanuló tudomására hozni a sajátosságok figyelembevételével törekszik a tanulók személyiségének fejlesztésére az iskolai élet normáit, szabályait betartatja, megköveteli a kulturált emberi viselkedés szabályait biztosítja az órán a nyugodt, elfogadó légkört feladata az elméleti anyagon keresztül a szakmaszocializáció elısegítése a kötelezı utolsó dolgozatokat a modul, illetve félévi és év végi zárás elıtt legalább egy héttel megíratja megismeri a tanulókról szakmai gyakorlaton készített véleményeket, osztályzatokat állandó jelleggel gyarapítja szakmai, pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új, tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében rendszeresen tájékozódik az elméleti ismeretek gyakorlatban való megvalósításának, kapcsolatának lehetıségét bemutatja a tanulók rendszeres értékelésére törekszik a megtartott órák dokumentálását elvégzi különféle vizsgák lebonyolításában való részvétel (felügyelet, kérdezı, javító tevékenység, szervezés, jegyzıi tevékenység) részvétel nevelıtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegő munkavégzés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közremőködés szaktantermek és szakleltárok rendben tartása.

A tudás érték, a szakmai tudás létbiztonság és a pedagógus a megismerı tevékenység fejlesztésének legfıbb feltétele. A szakmai felkészültség, a pedagógiai szakismeret, a módszertani kulturáltság biztosítják azt a hitelességet, amely a tanuló figyelmét a megszerzett tudás fontosságára irányíthatja. 5.2. Az osztályfınöki munka nevelési tartalmai Az osztályfınök céltudatosan, a sajátosságoknak megfelelıen, irányítja az osztályban folyó oktató-nevelı munkát. Munkájának szerves része a közvetlen nevelımunka is. Az osztályfınöki óra egyben a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. -

Az osztályfınöki óra egyszerre szolgálja az általános mőveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelı társadalmi problémák iránt. Segítse elı a tanulók szakmaszocializációs folyamatát.

12

Az osztályfınök: -

-

A pedagógiai program szellemében végez nevelı-oktató tevékenységet, személyiségfejlesztést, közösségalakítást. Segíti, koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi munkáját, az osztály fegyelmi helyzetét. Minısíti a tanulók magatartását és szorgalmát. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendıket (napló, digitális napló vezetése, ellenırzése, félévi és év végi statisztikák szolgáltatása, bizonyítványok kitöltése, hiányzások igazolása). Szakmai gyakorlatok figyelemmel kísérése. Tanulók tájékoztatása az ıket érintı kérdésekrıl, az iskola életérıl, egyéb feladatokról. Részt vesz az osztályfınöki munkaközösség munkájában. Rendkívüli esetben órát látogat az osztályában.

5.2.1. Az Élet- és pályatervezés (osztályfınöki) óra javasolt témakörei -

A felnıttkor pszichológiája Az önismeret szükségessége A társadalomismeret Az empátia Státus és szerep A csoport Az ember és a munka Az önmenedzselés A szakmai karrier tervezése Felkészülés a munka világára való helytállásra Beilleszkedés a munkahelyi közegbe Saját szakmai kompetencia gyakorlati elemeinek elsajátítása A munkaköri szerepbıl adódó helyzetekre való felkészülés Az önálló életvezetés tervezése

5.3. Feladatok a szakmai vizsgára való felkészítésben A szaktanár a tanév elején részletesen ismerteti mind az írásbeli, mind a gyakorlati valamint a szóbeli vizsga menetét és tisztázza a követelményeket. A tanárnak úgy kell terveznie a tanévet, hogy a szakmai vizsga elıtt egyre több lehetıséget biztosítson a szóbeli vizsgaszituáció gyakorlására. Az írásbeli feladatok között szerepelhetnek az elmúlt évek központi írásbeli vizsgatételei is. A gyakorlatok során pedig hasonló szituációkat kell teremteni az egyes feladatok kiadása során, mint valós vizsgakörülmények esetén történne. A fenti módszerek alkalmazása révén a tanulók reálisabb önképre és önismeretre tehetnek szert. Megismerhetik erısségeiket, esetleges gyengeségeiket és kipróbálhatják magukat az egyes vizsgaszituációkban.

13

6.

A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

6.1. A kiemelt figyelmet igénylı tanuló meghatározása a nemzeti köznevelésrıl szóló törvényben az alábbiak szerint került megfogalmazásra. Kiemelt figyelmet igénylı tanuló: -

-

különleges bánásmódot igénylı tanuló -

sajátos nevelési igényő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylı tanuló, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

-

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanuló: az a különleges bánásmódot igénylı tanuló, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentısen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlıdése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minısül sajátos nevelési igényőnek

-

kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylı tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthetı benne a feladat iránti erıs motiváció, elkötelezettség

gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanuló

6.1.1.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı tanulókról csak ritkán és többnyire véletlenül tudunk felvételkor. Ezért fontos követelménynek tartjuk, hogy az osztályfınökök egyéni, spontán vagy irányított beszélgetéseket folytassanak a tanulókkal az elsı hónapokban. Ez megalapozza egyrészt a szükséges egyéni törıdést, másrészt nagy valószínőséggel segítséget jelent abban, hogy megtaláljuk a megfelelı pedagógiai és más eszközöket a megsegítés érdekében. A beilleszkedési nehézséggel küzdı tanulók esetében az osztályfınök irányításával a nevelıtestületre hárul a feladat, hogy az okok feltárása alapján megfelelı segítséget nyújtson. A magatartási nehézséggel küzdı tanulók magatartás korrekcióját a pedagógiai szakszolgálatok segítségével kívánjuk megoldani.

14

6.1.2.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek A tehetség, képesség kibontakoztató tevékenységek elsıdlegesen az aktuális ismeretanyaghoz kötıdnek. Tapasztalataink alapján, tanulóink többsége azért választja a szakma tanulását, mert nem érzi elég tehetségesnek magát a felsıfokon való továbbtanuláshoz, vagy tanárai nem javasolták számára, illetve szociális körülményei nem engedik. Az elızıkön kívül sok a bizonytalan tanulónk is, akinek szakmaválasztása esetleges. İk általában nem rendelkeznek kellı önismerettel, motiváltságuk nem megfelelı, jövıképük kialakulatlan. Csak kisebb hányaduk bír határozott célkitőzéssel, pályaképpel. Az elızıek miatt tartjuk fontosnak a képességek felfedeztetését és fejlesztését, a tanulásra irányuló motivációs bázis felépítését. A szociális tanulás legalább olya fontos, mint a kommunikációs képesség fejlesztése. A tehetség, képesség kibontakoztatása a legtöbb esetben az énkép javítására, stabilizálására, a szakmával összefüggı pályakép, jövıkép kialakítására, erısítésére irányul. Az e körön kívül esı képességek fejlesztése esetleges lehet. Az iskola feladatának tekinti a szakmai versenyekre való felkészítést és az azokon való részvételt. A kutatások egyetértenek abban, hogy az öröklött adottságok mellett a szerzett képességek, valamint a környezet nagymértékben járul hozzá a tehetség kialakulásához. A környezet elemei között megkülönböztethetı a család, az iskola, a kortárs csoport hatásai, de egy szakképzı intézmény esetében ide sorolható a gyakorlóhely is. A feladat iránti elkötelezettség, a kreativitás, a divergens gondolkodás, a meglevı specifikus képességek mind a tehetség irányába hatnak. Azonban a tehetséggondozás legfontosabb elıfeltétele a tehetségígéretek megtalálása. A tehetség jellemzıi között többféle csoportosítás lehetséges. A tehetséges gyermek kognitív jellemzıi közül a szakmatanulás során a legfontosabbak: a szimbólumhasználat, a koncentráció képessége, a memória terjedelme és gyorsasága, a kíváncsiság és tanulásvágy, igény és képesség az önálló tanulásra, gyakorlásra, a sokrétő érdeklıdés, a kreativitás és a szinergia hatás érvényesülése az adott szakterületet illetıen. Az affektív jellemzık sorában megtalálható a fejlett igazságérzet és jó humorérzék, az érzelmi intenzitás, a maximalizmus, mely sor energiával párosul és a kötıdés munkájukhoz, preferált tevékenységükhöz. Pedagógiai szempontú megközelítés során intézményünk az alábbi tehetség meghatározást követi az oktató-nevelı munka során: „A tehetség velünk született adottságokra épülı, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely egy vagy több területen az átlagosat messze meghaladó teljesítményt tud létrehozni. Az iskolai években a tehetség megléte lehetıvé teszi a kiemelkedı ismeretelsajátítást és teljesítményt, alkotást.” Azonban, hogy ez megvalósuljon, elengedhetetlen a tanul önmaga és a pedagógus hatására megvalósuló motiváltsága és kitartása.

15

Az érettségi utáni szakképzı évfolyamok esetében, szerintünk a tehetség összetevıiben az alábbi fontos elemek jelennek meg: -

átlagon felüli képesség kreativitás feladat iránti elkötelezettség.

Mivel az intézmény tanulói tanulmányi eredményeiket tekintve nem a kimagasló tanulók közé tartoznak, így az átlagon felüli képesség döntıen az adott szakma ismereteire korlátozódó intellektuális képesség meglétét jelenti. Ami az ı esetükben, ez megfelelı kapacitású elméletben és a jó absztrakciós képességben. Fontos elem, még a pszihomotoros képességek körében manifesztálódó testi ügyesség, a kézügyesség. A szociális képességek köre szintén fontos eleme a tehetség összetevıinek. Ez azt is jelenti, hogy a tanuló a társas viszonylatok rendszerében jól kiismeri magát, cselekedete hatékony és meggyızı, képes másokat irányítani, kapcsolatokat kialakítani. Kommunikációs, empátiás készsége, vezetıi, szervezıi tulajdonságai kiválóak. A kreativitás a szakmai munkában is elengedhetetlen tulajdonság. Valójában nem más, mint az intelligenciát kiegészítı kognitív képesség. Mérei szerint a kreatív tanulók „nem alkalmazkodnak, hanem létrehoznak, nem megtanulnak, hanem rátalálnak vagy kitalálnak”. A feladat iránti elkötelezettség vezethet csak a magas szintő szakmai tudás megszerzéséhez. Ennek összetevıi a kíváncsiság, mint fontos motivációs tényezı, a szolgalom és kitartás, valamint a becsvágy és a teljesítménymotiváció. Az elıbbiek, mint belsı hajtóerık, eredményeznek magas belsı motivációval, vezethet és ösztönözhet tartós, eredményes tevékenységre. Ehhez az iskola, a gyakorlóhely a kibontakozás feltételrendszerét teremti meg. Pedagógiai és pszichológiai alapelvek a tehetséggondozás folyamatában, amelyek intézményünk oktató-nevelı munkájában is megjelennek: -

megtalálni a kapcsolatot a tanuló szakmai érdeklıdése, iskolai munkája és a benne már mőködı vágyak, törekvések között, a tanulói öntevékenység, tevékenykedtetés középpontba állítása, sikerélmények biztosítása, pozitív motívumok dominanciája, rendszeres visszajelzés, személyre szóló értékelés a tanuló felé, egyéni differenciálás a tevékenykedtetés folyamatában, a tanulók igényszintjének (tanulás, munka) növelése, csoportos feladatmegoldások szervezése, az összedolgozás képességének kialakítása, a munka- és feladatmegosztás gyakorlása, kölcsönös elfogadáson alapuló pedagógus-tanuló kapcsolat kialakítása, reális tanulói énkép és önértékelés kialakítása a tevékenykedtetés folyamatában.

A motiváció tehát olyan személyiségtényezıket jelent, melyek képesek biztosítani az energiát az átlagosnál magasabb szintő teljesítmény eléréséhez: kitartás, érdeklıdés, versenyszellem, emocionális stabilitás. Az elıbbiek pedig hatékony tehetséggondozás alapjait jelentik.

16

6.1.3.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanuló arány nagyon alacsony az iskolánkban. Nem fordult még elı, hogy a más fogyatékosság miatt (dyslexia, disgrafia stb.) teljes vagy részleges felmentést kért volna egy-egy tantárgy érdemjeggyel értékelése alól. A sajátos feltételeket biztosítani tudjuk és fogjuk, ha tanulási kudarcnak kitett tanulónk lesz. Hátránykompenzáló foglalkozások egyéni lehetıséggel térítésmentesen rendelkezésre állnak igény szerint. 6.1.4.A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek A tanulók szociális helyzetének feltérképezése az osztályfınökök feladata. Az iskola igazgatója belátása szerint élhet azzal a lehetıséggel, hogy osztályonként egy tanuló számára lehetıvé teszi a térítésköteles foglalkozáson a térítésmentes részvételt. A jogosult tanulók számára a tankönyveket és lehetıség szerint a taneszközök egy részét az iskola térítésmentesen biztosítja. Az iskolai könyvtárból egy-egy tanévre is kölcsönözhetı a tankönyv. Az iskola számítógépparkjának használata segítı felügyelet mellett a házirendben meghatározottak szerint a tanulók rendelkezésére áll. 7.

A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvétele Az iskola a tanulók számára az intézményi döntési folyamatban való részvételre minden olyan bekapcsolódási lehetıséget biztosít, amit a jogszabályok elıírnak.

8.

A szülı, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai

8.1. Az intézmény pedagógiai programjában szabályozza a szülı, a tanuló, a pedagógus és az intézmény illetve a gyakorlóhely partneri kapcsolattartásának formáit. A tanulók életkoránál fogva, a szülıi kapcsolattartásnak a mi intézményünk esetében sajátos szerepe van. A vonatkozó törvények értelmében a nappali, esti és levelezı tagozaton minden kérdésben közvetlenül a tanulóval állunk kapcsolatban. A hiányzásokkal, érdemjegyekkel kapcsolatos kötelezettségeinket levélben közvetlen nekik küldjük. Nappali tagozaton a harmadik felszólító levél esetén már a szülıt is megkeressük telefonon vagy levélben. Tesszük azért, mert a tanulók ugyan nagykorúak, de valójában eltartottak. A nappali tagozaton egyértelmően. Azt a tényt, hogy probléma esetén a szülıt is megkeresi az iskola, a tanévnyitó alkalmával az igazgató közli a tanulókkal. Ebbıl még semmilyen probléma nem adódott. Az iskola ezután is alkalmazza ezt a rendszert. Az iskola a nevelés és oktatás eredményessége érdekében az alábbi elveket kívánja megvalósítani.

17

Tanulóink -

az iskolától kapjanak értékálló szakmai tudást ismerjék meg lehetıségeiket, jogaikat értékeljék megszerzett tudásukat, a tudást tekintsék értéknek, a tanulásnak legyen tekintélye sajátítsanak el olyan humán értékeket, mint a becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat kapjanak személyiségfejlıdésüknek és képességeiknek megfelelı egyéni bánásmódot.

18

Célkitőzések Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezıkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklıdés, kollektivitás.

Feladatok Az osztályközösség az iskola és a diákönkormányzat legkisebb mőködı egysége, amelynek alapértékei: - tanulói joggyakorlás, - célok demokratikus meghatározása, - közösségen belüli vita, kritika, - választott tisztségviselık tevékenysége,

Kritériumok A tanulók tudjanak: - együttmőködni társaikkal, - mások szempontjait is figyelembe véve cselekedni, - felmerülı akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelı szinten, - tetteikért felelısséget vállalni.

Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselıit, s delegál képviselıket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezetı, az osztályfınök áll. Feladata sokrétő. Az ezzel kapcsolatos legfıbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetıségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. A tanulók megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, jogaikat és kötelességeiket.

A tanuló egyéni (akár magánjellegő) problémáival keresse meg tanárát.

- Az osztályfınök vagy bármelyik pedagógus keressen megoldást a felmerülı problémára. - Kívánság-láda. 19

A tanulók: - tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni, - tudjanak érvelni, vitázni mások nézeteinek tiszteletben tartásával, - legyenek képesek kompromisszumra jutni, - az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be, - tudjanak és merjenek véleményt mondani. A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz.

Az iskola pedagógusa − rendelkezzen színvonalas, korszerő szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önmővelıdési készséggel; − készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag; − ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit; − legyen képes kollégáival, a tanulóval a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat; − értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket; − rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzıkészséggel; − nevelıtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a mőveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát. 8.2. Tanulóink a szakképzés sajátosságaiból adódóan, a képzési idı átlag 40 %-át külsı gyakorlóhelyen töltik. A nappali tagozatos tanulók mintegy 20 %-a tanulószerzıdés keretében tölti gyakorlati idejét. Ezért is nagyon fontos, hogy az iskola megfelelı partneri kapcsolatot alakítson ki az egyes gyakorlóhelyekkel. A kapcsolat tartalmát az érvényes szakképzési törvény szabályozza. Ezt az intézmény be is tartja. Az iskola minden gyakorlóhellyel keretszerzıdést köt a gyakorlat lebonyolítására. Osztályonként a gyakorlatot szaktanár koordinálja. Az iskola az SZVK és az SZKT alapján minden szakmai követelményt a gyakorlóhely számára átad. A követelményeket az elméletet oktató tanárok is ismerik. Ez is biztosítja a szakmai követelmények megvalósulását a gyakorlati képzésben. A szakmai gyakorlatok szervezését, lebonyolítását, a szakmai gyakorlati vizsga követelményeit és menetét jogszabály tartalmazza, mely betartása az intézménynek is kötelezı. 9.

A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

9.1. A tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák rendjét, idıbeosztását a mindenkor érvényes jogszabályok alapján, az iskola Házirendje részletesen taglalja és szabályozza. A vizsgák lebonyolítását az intézmény az aktuális vonatkozó jogszabályok alapján szervezi meg. 9.2. Az alkalmassági vizsga Az iskola szakképzı évfolyammal mőködı középiskola. A beiskolázáskor, az egyes szakképesítések esetén, az intézmény az alkalmassági vizsga tekintetében az érvényes szakmai és vizsgakövetelményekben elıírtak szerint jár el. Az iskola ezeket a követelményeket tájékoztató anyagaiban is részletesen feltünteti.

20

10. A tanuló felvételének és átvételének szabályai A szakképzési évfolyamokra való beiskolázás követelményeit, feltételeit az egyes szakképesítések szakmai- és vizsgakövetelménye egyértelmően szabályozza. Ettıl az iskola nem tér el, illetve nem térhet el. Ha az iskola szakképzési évfolyamába lépés feltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év elsı félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Az átvétel szabályait is az említett szakmai- és vizsgakövetelmény, illetve szakmai kerettanterv szabályozza. A szakképzésben megvalósul moduláris oktatás, valamint a szakmai gyakorlatok teljesítése behatárolja az átvétel lehetıségeit. Az intézmény szakmai programja taglalja a tanuló elızetes szakirányú szakmai képzése és a szakirányú szakképesítése során alkalmazandó átvételi és felvételi szabályokat ugyanúgy, mint az elızetes tudás beszámításának lehetıségét. Az intézménybe történı beiskolázás kereteit a mőködési engedélyen meghatározott létszám eleve korlátozza. Továbbá az iskola betartja a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szakképzésre történı beiskolázásra vonatkozó irány-arány keretszámait. 11. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolába felvételt nyert tanulók már teljesítették a NAT követelményeit. Így ez a pont a pedagógiai program szempontjából nem releváns. 12. Az egyenlı bánásmód és az esélyegyenlıség elımozdítása (2003. évi CXXV. törvény) Az iskola az egyenlı bánásmód követelményeit az oktatásban az alábbi területeken érvényesíti: az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása a teljesítmények értékelése az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása kollégiumi elhelyezés és ellátás

21

Comenius Szakközépiskola és Szakiskola

SZAKMAI PROGRAM

22

1. A szakmai program jellemzıje, jogszabályi háttere 1.1.Az iskola szakmai tevékenységének alapvetı szabályozó dokumentuma a szakmai program. A program tartalmilag koherens a többi intézményi alapdokumentummal. A pedagógiai program elsı fejezetében, a nevelési programban foglalt prioritások az iskola nevelési-oktatási ars poetikáját foglalják össze és egyben a szakmai munka eszmeiségét tükrözik. A helyi tanterv speciális implementációja az iskola szakmai programja. Ezt szemlélteti az alábbi ábra:

NEVELÉSI PROGRAM

HELYI TANTERV HELYI SZAKKÉPZÉSI PROGRAMOK

NEVELÉSI ALAPELVEK

SZAKMAI PROGRAMOK

1.2.Az iskola a szakképzés eredményes megvalósítása érdekében, az egyes szakképesítések szakképzési kerettantervében meghatározott kötelezı óraszámot használja. Így eleget tesz az intézmény a jogszabályban foglaltaknak mind a nappali, mind az esti és levelezı tagozatos képzés kötelezı heti, illetve éves óraszámának. Ezek a számok az egyes szakok esetében készített helyi tantervben olvashatók. 1.3.A szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban szakképzési törvény, Szt.), valamint a megjelent szakképzési kerettantervek egyértelmően szabályozzák, hogy a tanuló elızetes szakirányú szakmai képesítését az ágazati szakközépiskolai képzés vonatkozásában az iskolának milyen módon kell beszámítania a szakképzés folyamatában.

23

A ráépülı szakképzések esetében is egyértelmően szabályozza a szakmai kerettanterv az adott szakképzésbe való belépés feltételeit. A fentiek értelmében az igazgatónak a beszámíthatóság kérdésében nincs mérlegelési jogköre. A ráépülés esetében az igazgató jogköre, hogy ellenırizze a belépés feltételeinek jogszabály szerinti meglétét. Egyenlıség esetén itt sincs mérlegelési jogköre az igazgatónak. Tanév közben történı átvétel, felvétel esetén az igazgató az adott évfolyamra történı belépés követelményeit, az esetleges pótolható hiányok bepótlásának idejét a szakmai munkaközösség-vezetıvel együttesen határozza meg. Az intézmény a tanuló szakképzı iskolában vagy felsıoktatási intézményben folytatott tanulmányait a szakképesítésre elıírt – megegyezı tartalmú – követelmények teljesítésére, az adott szaknak megfelelıen, beszámítja. A beszámítható elızetes tanulmányokról és a teljesített követelményekrıl az intézmény igazgatója, a tanuló írásos kérelme alapján, határozattal dönt. A tanuló elımenetelének kérdésében az iskola a mindenkori hatályos jogszabályok tartalma alapján dönthet. 2. Az intézmény képzési sajátosságai Az iskola döntıen érettségire épülı szakképzı évfolyamokon szervezi a nappali, esti és levelezı tagozatos oktatást. A nem érettségire épülı, szakiskolai szakképzések is az említett három képzési formában kerülnek megszervezésre. Az intézmény arra törekszik, hogy a szakiskolai képzés keretében elsısorban azok vegyenek részt, akik már nem tankötelesek. A fentiekbıl következik, hogy a törvényi szabályozások betartásával, a tanulók életkori sajátosságainak illetve a tagozat jellegének megfelelıen történik a képzés megszervezése. 3. Az intézményben folyó pedagógiai munka szakasza Az intézmény az iskolai nevelés-oktatás szakképesítésre felkészítı szakaszában folytat oktató-nevelı munkát. Az alkalmazandó szakmai kerettanterveket a szakképzésrıl szóló törvény és a szakmai és vizsgakövetelményeket meghatározó miniszteri rendeletek határozzák meg (Nkt. 5.§(7)). A szakképzés cél- és feladatrendszere a munka világának a követelményrendszeréhez igazodik. A szakképzés szakmai kerettanterve egyértelmően meghatározza azokat a kompetenciákat, amelyek a képzési folyamatban, annak végére megvalósuljanak, a tanuló személyiségébe beépüljenek. Megvalósuljon a szakmai szocializáció. Célunk a munkaerıpiac igényeihez történı leggyorsabb reagálás azon a területen, amelyek az iskola szakmai profiljához tartoznak. Ezek az egészségügy, a szociális szféra, az oktatás világa, az informatika és pénzügy területe, valamint az ügyvitel és turizmus szakterületek.

24

4. Mit jelent a moduláris szakképzés? Az intézményben folyó szakképzések alapvetı dokumentuma a szakmai és vizsgakövetelmény (SZVK) és a szakképzési kerettanterv (SZKT). Mindkét dokumentum központilag kerül kiadásra és betartásuk kötelezı. Az iskola az említett szakmai dokumentumok alapján állította össze a helyi tantervét (HT). A szakképzı évfolyamokon szervezendı szakképzés sajátos eleme, hogy a szakmai programok modulokból épülnek fel. A modul jellemzıje: - önálló tananyagegység, amely formailag egységes és tartalmilag meghatározott - a modulokból az SZVK alapján álltak össze a különbözı képzési programok - a modulok egy vagy több kompetenciát tartalmaznak - a modul magában foglalja a belépı szintet és az elérendı célt - a modul tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait - minden modul egy elıre meghatározott szintre juttatja a tanulót - mőködés és értékelés szempontjából zárt, autonóm egységek. A modul egyik legfontosabb eleme a kompetencia. Kompetencia: az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk levı tudást (ismereteket, készségeket, attitődbeli jellemzıket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk át. Napjaink világához való alkalmazkodás egyik kulcsa továbbra is az élethosszig tartó tanulás. Az egyén versenyképességének egyik legfontosabb tényezıje humánerıforrásának minısége, a tudástıke szintje, ereje. A XXI. században a személyes önmegvalósításhoz és fejlıdéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és ahhoz, hogy munkahelyet találjon a szakmai vizsgát tett tanuló, a következı kulcskompetenciákkal rendelkeznie kell: - anyanyelven folytatott kommunikáció - idegen nyelven folytatott kommunikáció - digitális kompetencia - a tanulás megtanulása - interperszonális, interkulturális és szociális kompetencia, továbbá állampolgári kompetencia - vállalkozói kompetencia - kulturális kifejezıkészség. A fenti kompetenciák megléte a tanulót a társadalmi-gazdasági lét összetett helyzeteiben történı helytálláshoz segítik. Az anyanyelvi kommunikáció erısen befolyásolja a tanuló szövegértését, a szövegértés képességét, amely a tanulás, a tananyag megértés és elsajátítás alapja. Az idegen nyelven való kommunikáció segíti az interkulturális kapcsolatokban való részvételt, a külföldi munkavállalást és munkatapasztalat szerzését. 25

A digitális kompetencia képessége túlmutat már az internet használatán. Fontos tényezı a minél magasabb szintő számítógépes ismeret és alkalmazás képességének kialakítása, a leendı munkakörben való alkalmazása. Az un. transzverzális kompetenciák közül szinte az elsı a tanulás megtanulása. Az EU ajánlását intézményünk is magáénak vallja a szakmai képzés során: A tanulás megtanulása valójában egy képesség, amellyel a tanulásra törekszünk és abban elırehaladunk. Az egyén képes lesz a folyamat során arra, hogy megszervezze saját tanulását, az információval való hatékony bánásmódot. A motiváció, a magabiztosság és az elszántság elengedhetetlen. Az interperszonális, interkulturális és szociális kompetenciák a tanulónak a társadalom tagjaként való tevékenykedést, a munkát teszik lehetıvé úgy, hogy elısegítik a társadalom által meghatározott szociális tér normái, szokásai, szabályai közötti eligazodást, a konfliktuskezelést, a munkahelyi alkalmazkodást. A vállalkozói kompetencia a tanuló azon képességét jelenti, amellyel meg tudja valósítani célkitőzéseit, terveit, elképzeléseit saját szakmai felkészültsége keretében. Ehhez a következı legfontosabb készségek tartoznak: innováció, kockázatvállalás, kezdeményezıkészség, kitartás, elszántság. Ez a kompetencia az önfoglalkoztatás, a munkavégzés és a karrierépítés szempontjából fontos. A döntési képesség hiánya a vállalkozói munkakör követelményeinek legfontosabb tényezıje. 5. A pályaismeret szerepe a szakképzı évfolyamos képzésben Az intézmény az egyes szakok meghirdetésekor és a szakelírások kapcsán törekszik a valós pályaismeret bemutatására. Ezek a következıket tartalmazzák: • az adott pálya személyi és tárgyi tényezıit, továbbá lényeges és jellemzı tulajdonságait, a munkafeladatok bemutatását • tartalmazza a leendı munkahelyek leírását • a pálya gazdasági és szociális jellemzıit • a pálya testi és egészségügyi jellemzıit, követelményeit, az alkalmazás lehetıségeit és feltételeit • a szakképzés megszerzésének módját • az adott szakképesítésre vonatkozó speciális képességek és készségek elvárt szintjét. A felsorolt információk hozzásegítik a szakmát választó tanulót a megfelelı választáshoz. A pályaismeret fontos következménye a munkahelyi szocializáció. A tanulóink a szakmai programok alapján egyéni és csoportos külsı gyakorlóhelyeken vesznek részt szakmai gyakorlaton. Ennek a folyamatnak szerves eleme, hogy mintegy modellezve részt vesznek egy várható munkahelyi szocializációs folyamatban is.

A munkahelyi szocializációs folyamat célja: - az egyén szervezeti elfogadása - az egyénnek a munkacsoport teljes körő tagjává válása - egyén elkötelezettsége a munkája és a szervezet felé. 26

A munkahelyre való belépés után a sikeres szocializációs folyamat állomásai: - betanulás a munkába – az egyén elsajátítja azokat a szükséges ismereteket és készségeket, amelyek szükségesek a munkafeladat eredményes végrehajtásához - szereptisztázás – az egyénben tudatosulnak a vele szemben támasztott követelmények, elvárások, hogy milyen szerepet, szerepeket kell betöltenie és hogyan azonosul ezekkel a szerepekkel - kultúraátvétel – a munkahelyi belsı normák, szokások, vélekedések megismerése és elsajátítása, amelyek egyben a kultúra alkotóelemei - társas-szervezeti integráció – munkatársakkal való kapcsolatépítés képessége, a kapcsolatok szélesítése, elmélyítése a szervezetben. A fenti folyamathoz fontos a munkahelyi támogató közeg és eszközrendszer mőködése. A gyakorlatcentrikus képzés önmagában még nem biztosítja a folyamat sikerét. Fontos, hogy a gyakorlathoz egy támogató rendszer is kiépüljön, amely valahol a duális képzés alapjait jeleníti meg. A szakmai gyakorlat tehát az elızetes szakmai szocializáció fontos eleme. 6. Az elméleti és gyakorlati képzés 5.1.

Az elméleti képzés Az órákat, ahol a tantárgyfelosztás és a tantárgy jellege engedi nem 45 perces, hanem 90 perces intervallumban tartjuk meg. Tanáraink végzettsége, szakmai felkészültsége megfelel a törvényi elıírásoknak. Óraadóinkat a nagyon alacsony tantárgyi óraszám vagy speciális ismeretek oktatása miatt alkalmazzuk. Mindenki a szakterületének kimagasló képviselıje. Az elméleti képzéshez minden oktatástechnikai és szemléltetı eszköz rendelkezésre áll.

5.2.

A gyakorlati képzés A tanulók szakmai gyakorlatukat részben demonstrációs szaktantermeinkben, részben külsı gyakorlóhelyen teljesítik. A szakmai gyakorlatok szervezeti keretei: egyéni, csoportos. Tanulóink külsı gyakorlóhelyen tanulószerzıdéssel, együttmőködési megállapodással vagy intézményi együttmőködési szerzıdéssel vesznek részt. Az összefüggı szakmai gyakorlatot- ha van megfelelı hely- minden tanuló a lakhelyéhez legközelebbi szervezetnél töltheti le.

27

1. sz. melléklet

6. A szakmai képzést segítı tárgyi feltételek, szemléltetı eszközök jegyzéke Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Megnevezés Szív Fül Fej Szem Koponya Ambu baba Csontváz Tanítói készlet a fogakról Tanítói készlet a fogakról – fólia Fogmodell Fogmodell Fogmodell Fogmodell Fogmodell Égett bır (hát) Égett bır (mell) Égett bır (láb) Égett bır (kéz) Égett bır (arc) Fejsérülés Arcsérülés Hasi sérülés Vágás Kulcscsont törés Törés (kar) Törés (csukló) Törés (comb) Törés (láb) Légmell pumpával Nyílt seb vérzéssel (kar) Nyílt seb vérzéssel (comb) 11 db vértartó fecskendıvel

32. Mőanyag doboz 32/A Amputált láb + vértartó fecskendıvel 800-6760 33. Felkarcsont törés + vértartó fecskendıvel 800-6816 34. Sípcsonttörés vértartó fecskendıvel 800-6761 35. Mellkasi sérülés pumpával 36. Lövés a tenyéren keresztül vértartó 28

Leltári szám C/EÜ/1. C/EÜ/2. C/EÜ/3. C/EÜ/4. C/EÜ/5. C/EÜ/6. C/EÜ/7. C/EÜ/8. C/EÜ/8/A. C/EÜ/9. C/EÜ/10. C/EÜ/11. C/EÜ/12. C/EÜ/13. C/EÜ/14. C/EÜ/15. C/EÜ/16. C/EÜ/17. C/EÜ/18. C/EÜ/19. C/EÜ/20. C/EÜ/21. C/EÜ/22. C/EÜ/23. C/EÜ/24. C/EÜ/25. C/EÜ/26. C/EÜ/27. C/EÜ/28. C/EÜ/29. C/EÜ/30. C/EÜ/31.

Tárolási hely 6. terem - tároló 6. terem - tároló 6. terem - tároló 6. terem - tároló B/5 B/3 6. terem tároló B/5 B/5 B/5 B/5 B/5 B/5 B/5 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3 B/3

C/EÜ/32. C/EÜ/32/A

B/3 B/3

C/EÜ/33.

B/3

C/EÜ/34.

B/3

C/EÜ/35. C/EÜ/36.

B/3 B/3

37. 38.

39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.

58. 59.

60. 61.

fecskendıvel 800-6881 24 db felragasztható törések sérüléssel Tartozékok: 1 db pumpás tartály 1 tubus ragasztó 1 üveg szimulációs vér 3 tasak szimulációs vérpor 1 tubus wax 3 db fa spatula 3 db mőanyag spatula 1 tasak methyl cellulose 4 tubus porfesték 3 db üveg seb szimuláció Ministim OE 160/B Univerzális elektroterápiás készülék Koken baba, fiú LM 026M (0541) + táska Koken baba, lány LM 026F (10832) + táska Koken ápolási baba, újszülött fiú LM 082 (0140) + táska Újszülött újraélesztési baba fiú LM 089 (0301) + táska Ápolási csecsemı, 4 hónapos LM 075 Koken csecsemı 8 hónapos LM 052 Fogtechnikai szkenner Szoftver a fogtechnikai szkennerhez Masszázs ágy Masszázs ágy Masszázs ágy Masszázs ágy Masszázs ágy Masszázs szék Injekciózható kar Keri ápolási baba Lifepak 1000 konfiguráció AMBU Mark IV Lélegeztetı ballon egyutas szereppel, 5-ös mérető Transzparens Szilikon maszkkal, oxigén reservoirral Takaró ACCU-CHEK Active Vércukormérı készülék

ACCU-CHEK Active Vércukormérı készülék ACCU-CHEK Active Vércukormérı készülék 29

C/EÜ/37.

B/3

C/EÜ/38.

B/3

C/EÜ/39.

B/3

C/CSNG/40.

B/4

C/CSNG/41.

B/4

C/CSNKG/42.

B/4

C/CSNG/43.

B/4

C/CSNG/44. C/CSNG/45. C/EÜ/46. C/EÜ/47. C/EÜ/48. C/EÜ/49. C/EÜ/50. C/EÜ/51. C/EÜ/52. C/EÜ/53. C/EÜ/54. C/EÜ/55. C/EÜ/56. C/EÜ/57.

B/4 B/4 C/4 C/4 B/6 B/6 B/6 B/6 B/6 B/6 B/6 B/6 B/6 B/6

C/EÜ/58. C/EÜ/59/1.

C/EÜ/59/2.

B/6 Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Ig. iroda

C/EÜ/59/3.

Ig. iroda

62. 63.

ACCU-CHEK Active Vércukormérı készülék SE-4400 Digitális vérnyomásmérı „8 memóriahelyes”

C/EÜ/59/4.

Ig. iroda

C/EÜ/60/1.

SE-4400 Digitális vérnyomásmérı „8 memóriahelyes” OMRON kézzel felpumpálható vérnyomásmérı M1 Compact Modell OMRON kézzel felpumpálható vérnyomásmérı M1 Compact Modell OMRON csukló vérnyomásmérı készülék R2-es modell

C/EÜ/60/2.

Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Ig. iroda

C/EÜ/61/1.

B/6

C/EÜ/61/2.

B/6

C/EÜ/62.

Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza

67. 68. 69. 70.

Digitális lázmérı Digitális lázmérı Fonendoszkóp Fonendoszkóp

C/EÜ/63/1. C/EÜ/63/2. C/EÜ/64/1. C/EÜ/64/2.

71.

Gyopár párna (nagy)

C/EÜ/65.

72.

Gyopár párna (kicsi)

C/EÜ/66.

73.

Gyopár

C/EÜ/67.

74.

Vesetál

C/EÜ/68/1.

75.

Vesetál

C/EÜ/68/2.

76.

Gumilepedı

C/EÜ/69.

77.

Pedikőrolló

C/EÜ/70.

78.

Reszelı

C/EÜ/71.

64. 65.

66.

Titkárság Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza

30

Demonstrációs terem

79.

Digitális hımérı

C/EÜ/72.

80.

Protézistartó doboz

C/EÜ/73.

81.

Mőanyag lavór (rózsaszín)

C/EÜ/74.

82.

Mőanyag lavór (zöld)

C/EÜ/75.

83.

Mőanyag vödör tetıvel (piros)

C/EÜ/76.

84.

Mőanyag 2 l-es kancsó tetıvel

C/EÜ/77.

85.

Mőanyag 2 l-es kancsó tetıvel

C/EÜ/78.

86.

Mőanyag tálca (sárga)

C/EÜ/79.

87.

Körömkefe

C/EÜ/80.

88.

Körömcsipesz

C/EÜ/81.

Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza

89.

Tárolódoboz – nagy

C/EÜ/82.

Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza

90.

Tárolódoboz – kicsi

C/EÜ/83.

Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza

91.

Újraélesztési oktatófilm – DVD

C/EÜ/84.

Titkárság

31

92.

Alfa-H Masszírozóágy

C/EÜ/85-86.

B/6

93.

Beta-H2 Masszírozóágy

C/EÜ/87-88.

B/6

94.

Decubitus ellátó modell

C/EÜ/89.

B/4 (tároló)

95.

C/EÜ/90.

B/4 (tároló)

C/EÜ/91.

B/4 (tároló)

97.

AMBU Man modell „W” torzó CPR szofrverrel AMBU Baby BLS Manikin CPR gyakorlásához Szuper csontváz

C/EÜ/92.

B/4 (tároló)

98.

MyPlate komplett készlet

C/EÜ/93.

B/4 (tároló)

99.

Hordtáska ételkészlethez

C/EÜ/94.

B/4 (tároló)

100.

„Ready-or-Not-Tot” újszülött ápolási baba fiú „Ready-or-Not-Tot” újszülött ápolási baba lány Vérnyomásmérı szimulációs kar,

C/EÜ/95.

B/4 (tároló)

C/EÜ/96.

B/4 (tároló)

C/EÜ/97.

B/4 (tároló)

96.

101. 102.

Deluxe 103.

Decubitus modell

C/EÜ/98.

B/4 (tároló)

104.

Geri ápolási modell

C/EÜ/99.

B/4 (tároló)

105.

C/EÜ/100.

B/4 (tároló)

106.

Sürgısségi táska gyermek Decubitus matrac

C/EÜ/101.

107.

Frézgép

C/EÜ/102.

108.

Öntıgép

C/EÜ/103.

109.

Gépdublirkeverı

C/EÜ/104.

Demonstrációs terem Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Fogtechnikai labor – Soltész István Fogtechnikai labor – Soltész István Fogtechnikai labor – Soltész István

kis-

és

nagy

Leltár – táblák Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Megnevezés 3T1001 Az ember keringési rendszere 3T1002 Az ember csontváza 3T1006 Az ember izomzata 3T1012 Központi és vegetatív idegrendszer H090323 Vérkeringés 3T2001 Cukorbetegség 3T2004 Agyi infarktus, agyvérzés 3T2006 Asztma 3T2007 Magas vérnyomás 32

Leltári szám T/1. T/2. T/3. T/4. T/5. T/6. T/7. T/8. T/9.

Tárolási hely

Comenius Szakközépiskola és Szakiskola

HELYI TANTERV

33

A szakmai kerettanterv A szakmai kerettanterveket (SZKT) a Nemzetgazdasági miniszter jelentette meg az alábbi számon: 14/2013. (IV.25.) NGM rendelet (2-6. fejezet). Szakmánként intézményünk az alábbi számon megjelent SZKT-kat használja: Az intézményben folyó szakképzések kerettanterveinek megnevezése 1.1.Egészségügyi szakmacsoport Fogtechnikus 3.20. - Fogtechnikus gyakornok 2.29. Gyógyszertári asszisztens 3.25. - Gyakorló gyógyszertári asszisztens 2.40. Gyógy- és sportmasszır 2.48. Mentıápoló 3.43. - Gyakorló mentıápoló 2.45. Gyógy- és sportmasszır 2.48. 1.2.Szociális szolgáltatások szakmacsoport Kisgyermek-gondozó, nevelı 2.63. Gyermekotthoni asszisztens 2.47. Szociális szakgondozó 2.103. Szociális asszisztens 2.102. - Gerontológiai gondozó 3.22. Szociális asszisztens 2.102. - Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézı 3.62. - Mentálhigiénés asszisztens 3.42. 1.3.Oktatás szakmacsoport Pedagógiai- és családsegítı 2.89. Gyógypedagógiai segítı munkatárs 2.49. 1.4.Informatika szakmacsoport Informatikai rendszergazda 2.56. 1.5.Közgazdaság szakmacsoport Pénzügyi, számviteli ügyintézı 2.91. Vállalkozási és bérügyintézı 2.120. 1.6.Ügyvitel szakmacsoport Ügyviteli titkár 2.112. 1.7.Vendéglátás-turisztika szakmacsoport Turisztikai szervezı, értékesítı 2.110. Idegenvezetı 2.54. Az SZKT-ek anyaga a mellékelt adathordozón találhatóak.

34

2. Kötelezı óraszám és a meghatározott szakmai óraszámon felüli kötelezı tanórai foglalkozások 2.1.Az iskola a központilag kiadott SZKT-ban kötelezıen meghatározott órakeretben tanítja a szakmai tantárgyakat. Kötelezı óraszámok az intézmény egyes tagozatain: -

nappali tagozat – az SZKT-ban kötelezıen megadott óraszám esti tagozat – az SZKT-ban meghatározott kötelezı óraszám 50%-a levelezı tagozat – az SZKT-ban meghatározott kötelezı óraszám 10%-a

Ez megfelel a törvényi elıírásoknak. 2.2.Az iskola a kötelezı óraszámon felül heti 1 órában Élet- és pályatervezés címen osztályfınöki órákat tart a nappali tagozaton. Az esti tagozaton heti 0,5 óra (órarendben kéthetente 1 óra), levelezı tagozaton pedig havi 1 óra az Élet- és pályatervezés óraszáma. Az Élet- és pályatervezés tantervi követelményeit a HT-hez kapcsolt mellékletben részletezzük. Az oktatáshoz módszertani és tartalmi segítséget ad a TÁMOP 2.2.3-09/1. pályázaton a kollégáink által elkészített Élet-, pálya- és karriertervezés c. tananyag. 2.3.Minden szakképesítés esetén egy önálló dossziéban megtalálható az éves, a heti óraszám, a tantárgyfelosztás, a modulok és tantárgyak rendszere. Mivel a SZKT-ek kötelezıen betartandó dokumentumok, így azok részletes követelményeit nem másoltuk be ismét a helyi tantervbe. Egy-egy szakképesítés helyi tantervének elválaszthatatlan részét képezi az SZKT. 3. Az oktatásban alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.1.Az iskola a szakmai tankönyvjegyzéken található tankönyveket használja. A hiányzó szakmai anyagot egyéb könyvekbıl, segédletekbıl pótoljuk. Tanáraink közül sokan írtak egy-egy modulhoz belsı használatra jegyzetet. A kiválasztás elveit az egyes szakoknál leírtak szerint határoztuk meg. A térítésmentes tankönyv igénybevételét – jogszabály alapján – minden esetben biztosítjuk. 3.2.Az intézmény jelentıs mennyiségő szemléltetı eszközzel rendelkezik. A listát a szakmai programban szerepeltetjük. Az eszközöket szaktantermekben és demonstrációs termekben tároljuk, illetve használjuk. 4. Testnevelés – testmozgás 4.1.Az iskola Nkt. 27. § (11) pontja alapján nem szervez, mivel más jogszabály nem írja elı, mindennapos testnevelést. A szakképzı évfolyamon jogszabály nem írja elı kötelezı testnevelés megtartását.

35

Az intézmény félévente sportnapot/sportnapokat szervez tanulói részére a testmozgás megkedveltetése érdekében. 5. Választható tantárgyak 5.1.Az iskola központilag kiadott és elıírt szakmai kerettantervek alapján végzi oktató-nevelı munkáját. Ebben a képzési rendszerben nincs lehetıség az intézményben választható tantárgyak tanulására. 6. A tanulók értékelése 6.1.A tanulók munkájának értékelése az egyes szakok szakspecifikus helyi tantervében, felsoroltak szerint történik. Diagnosztikus és szummatív értékelést alkalmazunk. 6.2.A magatartás és szorgalom minısítésében nem térünk el a közoktatásban használt formától. Részletes értékelési szempontok az 1. sz. mellékletben találhatók. 7. Csoportbontás-csoportszervezés elvei 7.1.A csoportbontásokat a törvényben elıírtak szerint végezzük el. A csoportbontásban tanított tantárgyak esetében csoportonként csoportnaplót alkalmazunk. 7.2.Gyakorlatokon hospitálás egyénileg és csoportosan történik. A beosztást a gyakorlatot vezetı tanár végzi el. A gyakorlatok többsége egyéni keretben kerül lebonyolításra. Az egyéni gyakorlatokat, megfelelı gyakorlóhely biztosításával, az iskola végzi. A beosztást úgy készítjük el, hogy a tanuló gyakorlata lakhelyéhez a legközelebb essen, amennyiben erre van lehetıség. Gyakorlatok szervezési keretei: -

intézményen belül – csoportbontás a jogszabálynak megfelelıen, tantermi, szaktantermi, illetve demonstrációs termi gyakorlat intézményen kívül - tanulószerzıdés - együttmőködési megállapodás - iskola által történı megbízási jogviszony

8. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az iskola programját az életkori sajátosságok függvényében, valamint az iskolatípus jellegének megfelelıen a nevelési programban leírtak szerint valósítja meg. 9. Esélyegyenlıséget szolgáló intézkedések Az iskola az egyenlı bánásmód követelményeit az oktatásban az alábbi területeken érvényesíti: az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás a teljesítmények értékelése az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése 36

10. Egyéb rendelkezés 10.1.A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7. § (1) b. pontjában, az iskola helyi tantervében meghatározott kérdések közül jelen HT 1-9 pontjában foglaltakon kívüliek intézményünk szempontjából nem relevánsak.

37

1. sz. melléklet A magatartás és szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei A tanulók magatartását, szorgalmát az iskolában szóbeli, osztályszintő értékelést követıen a nevelıtestület minısíti. Szorgalom Iskolai munkában

Önértékelés

Akarati vonások

Érdeklıdés

Példás Törekvı, készsége, megbízható, gondos, ambiciózus Megalapozott, kiegyensúlyozott, rendes Kitartó, szótartó, állhatatos

Sokoldalú, tartós

Teljesítmény

Képességeihez mérten optimális eredményt ér el, teljesítményorientált

Önfejlesztı aktivitás

Fejlıdése érdekében az iskolai és az iskolán kívüli lehetıségeket kihasználja, aktivitása tudatos

Magatartás Fegyelem, önfegyelem

Jó Kötelességtudó, aktivitása változó Felértékelı, elégedett Bíztatást, kontrollt igényel, mérsékelten irányításra, ösztönzésre szorul Kitartása hullámzó, egyoldalú, tartós

Változó Munkavégzése rendszertelen, pontatlan, passzív Önbizalma hiányos, értékeit nem ismeri fel Akarati elıfeszítésre csak külsı segítséggel képes Kialakulatlan, változó, motiválható

de

Hanyag Megbízhatatlan, hanyag, felületes Önbizalma, értékítélete hiányos Akarati erıfeszítésekre nem képes

Kialakulatlan, közömbös, alig motiválható, passzív Képességeihez mérten alul tejesít, megelégszik a minimummal

Képességeihez mérten, erıfeszítés nélkül egyenletesen teljesít, teljesítménye átlagos Lehetıségeket alkalomszerően használja ki, ambíciója hiányos, ösztönzést igényes

Ingadozó, képességéhez mérten alul teljesít

Kapott segítséget csak ritkán használja fel, nem ambicionált, közömbös, önfejlesztésben nem aktív

Lehetıségeket és segítséget nem fogadja el, elutasító

Példás Állandó, pozitívan hat társaira

Jó Megfelelı, társaira a pozitív hatás esetleges

Rossz

Viselkedés, magatartáskultúra Kapcsolati rendszere

Életkornak megfelelı, udvarias Nyitott, kezdeményezı, segítıkész

Házirend

Betartja, ösztönöz a betartására

Megfelelı, de nem példaértékő Jó szándékú, nem kezdeményezı, esetenként segítıkész Nem vét a házirend ellen

Kialakult

Kialakulóban van

Változó Ingadozó, indulatain nem mindig tud uralkorni Hullámzó, nyegle, hangoskodó Közömbös, saját érdekeit helyezi elıtérbe, nem segítıkész Részben tartja be a házirendet, figyelmeztetésre szorul Ingadozó

Felelısségérzet

38

Akarati erıfeszítésekre nem képes Kialakulatlan, közömbös, motiválható, passzív

alig