Comenius hírmondó Törökország
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Törökország általános jellemzői Törökország ünnepei Török ételek, italok Közös szavaink Történelmi háttér Törökország nevezetességei, látnivalói Muzulmán vallás 2010-es férfi kosárlabda-világbajnokság A törökországi találkozóra látogató tanáraink interjúja
Főszerkesztő:
Mátyásfalvi Kata (8. a)
Törökország Törökország állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliaifélsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, és Örményország, keletről Irán, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.
hegyvidék található, itt ered az Eufrátesz, a Tigris és az Araksz folyó, itt fekszik a Van-tó, valamint az Ararát hegy Törökország legmagasabb pontjával (5166 m). Az ország területének 80%-a 500 méternél magasabban fekszik a tengerszint felett, partvonala 8372 km hosszú, határain belül 15 sziget fekszik, és két tengerszorosa van, a Boszporusz és a Dardanellák.
Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít.
Törökországban Anatólia geológiai sajátosságai miatt előfordulnak erős földrengések is.
A Törökország szó alapját képező török melléknév/főnév valószínűleg a göktürk vagy köktürk („törökök gyökere”) népcsoport türük szavából származik (i. sz. 8. század), mellyel magukat nevezték. A szó talán a tatárjárás környékén kerülhetett át a magyar nyelvbe, majd az ü hang nyíltabbá vált. A türük szó a török nyelvbe türk formában öröklődött tovább.
Nevének eredete: A Törökország (Türkiye) nevet hivatalosan az 1921-ben készült első török alkotmányban rögzítették először. A köztársaság kikiáltása után az 1924-es alkotmányban is megerősítették.
Domborzat: Törökország Ázsia nyugati részén fekszik. A KisÁzsiai félsziget egy központi fennsíkból és keskeny tengerparti síkságokból áll, északon a Pontuszi, délen a Toros-hegylánc határolja. Keleten is
Törökország folyói közül a leghosszabbak az Eufrátesz (1263 km), a Kızılırmak (1151 km), a Sakarya (824 km) és a Murat (722 km). Anatólia területén körülbelül 50 nagyobb és 200 kisebb tó fekszik (összesen 9423 km²) ezek közül a legnagyobb a Van-tó. A másik említésre méltó tó a Tuz-tó, ami szó szerint „sós tavat” jelent, mérete a lehullott csapadék mennyiségétől függően változik, peremét lerakódott só borítja.
Éghajlat: Törökország régióinak éghajlata igen változatos. Az Égei- és földközi-tengeri területeken mediterrán éghajlat a jellemző, enyhe, esős telekkel, meleg, száraz nyarakkal. Az átlagos maximum hőmérséklet a nyári hónapokban 33-34 C°, télen a hőmérséklet nem süllyed 8-10 C° alá. A csapadék átlagértéke 580 és 1300 milliméter között váltakozik. A feketetengeri területek csapadékban gazdagok, 1400 milliméternyi átlaggal, nedves szubtrópusi éghajlattal. A régió keleti részein enyhébb az időjárás, nyugaton szárazabb. A középhőmérséklet télen 7 C°, nyáron 23 C°.
2
A hegyvonulatok megakadályozzák a mediterrán éghajlati hatást az anatóliai területeken, így itt kontinentális éghajlat uralkodik. A keleti részeken (Örmény-magasföld) tipikus magashegységi éghajlat a jellemző: kemények a telek, akár −30 °C vagy −40 °C is előfordulhat, a hó pedig akár 120 napig is megmaradhat. Nyugaton (Anatóliaifennsík) a téli hőmérséklet átlagértéke 1 °C, a nyarak melegek, szárazak, gyakran 30 °C fölötti hőmérsékletűek, az éghajlat száraz sztyepp-jellegű. A csapadék éves mennyisége 400 milliméter, május a legcsapadékosabb, július és augusztus a legszárazabb hónap. Törökországnak jelenleg (2008) 33 nemzeti parkja van (más források szerint 39), melyek összterülete 877 771 hektár. Az első nemzeti parkot 1958-ban hozták létre. Törökországban jelenleg kilenc világörökségi helyszínt tartanak számon, ebből hét kulturális, kettő pedig kulturális/természeti jellegű. Ezen utóbbiak név szerint Kappadókia sziklatemplomai és Pamukkale mészkőképződményei (Hierapolisz ókori városa mellett). A török kormány további 19 helyszínt szeretne a világörökség részévé nyilváníttatni.
Történelem: Anatólia (Kis-Ázsia) az ókorban több civilizációnak és királyságnak volt a bölcsője. Területén az I. e. 7. évezredben élte fénykorát a legkorábbi ismert városok közé tartozó Çatal Hüyük. Később több ókori birodalom területe is részben átnyúlt Anatóliába, vagy itt volt a központja. Éltek itt például akkádok, asszírok és hettiták. A Hettita Birodalom bukása után Phrügia és Lüdia uralta a nyugati partokat, ahogy az ókori görög kultúra terjedni kezdett. A terjeszkedést egyedül a távoli Perzsa Birodalom fenyegetése akadályozta meg. Ahogy a perzsák egyre hatalmasabbak lettek, az anatóliai kikötők is úgy lettek egyre gazdagabbak. Uralmukat végül Nagy Sándor törte meg, mikor győzelmet aratott III. Dareiosz felett. Halála után a birodalmat hadvezérei egymás között osztották fel, miközben folyamatosan védeniük kellett a
területeiket a pergamoni, pontoszi, egyiptomi és más uralkodók támadásaitól. A rómaiak úgy erősítették meg uralmukat a régióban, hogy helyi kormányzásra bízták a területeket, ami hatékonynak bizonyult; és katonai védelmet is biztosítottak. Nagy Konstantin idején épült ki az „új birodalom”, melynek székhelye Konstantinápoly lett. A térségben a 7. század óta folyamatos háborúskodás zajlott a muszlimok ellen. Végül a szeldzsukok a 11. században egyesítették a számos anatóliai fejedelemséget, a terület egészen a 14. század elejéig a kezükben maradt. A szeldzsukok közül 1299-ben kiváló, folyamatosan terjeszkedő oszmánok a 15. században, Konstantinápoly elfoglalásával megdöntötték a Bizánci Birodalmat, melyet kiterjesztettek a Földközi-tenger keleti részére. Határai I. Szulejmán uralkodása idején a Perzsaöböltől egészen Magyarországig és Egyiptomtól a Kaukázusig húzódtak. A 19. században ébredő balkáni nacionalizmus és az első világháború okozta a folyamatosan gyengülő birodalom széthullását. Az Oszmán Birodalom utolsó évtizedeiben az államot egy heterogén, nacionalista, alkotmánypárti politikai tömörülés, az Ifjútörök mozgalom irányította, 1908-tól kis megszakítással 1918-ig. Hivatalos szervezetük az Egység és Haladás Mozgalma volt, melynek egy szélsőségesen nacionalista, Talát, Enver és Dzsemal pasa által fémjelzett csoportosulása gyakorolta a tényleges hatalmat. Az ifjútörökök nevéhez fűződik az örmény népirtás, melynek során mintegy másfél millió örményt telepítettek ki és mészároltak le 1915 és 1917 között. Ugyancsak az ifjútörök vezetés nyomására lett a birodalom Németország szövetségese az első világháborúban. Az elvesztett háborút lezáró sèvres-i békeszerződés ellen a törökök katonai ellenállást szerveztek. A török függetlenségi háború (1919-1923) során a Musztafa Kemal, Đsmet Đnönü, Kazım Karabekir és más tábornokok által vezetett török haderők kiszorították az angol, olasz, görög és francia csapatokat, valamint megalakult a Török Nemzeti Országgyűlés, melyet azonban a szultán és 3
kormánya nem volt hajlandó elismerni. Az első világháború végéig az Oszmán birodalomfelbontásáig egy erősen vallásos, iszlám országnak számított, de a lausanne-i békeszerződés megkötése után, 1923. október 29. óta egy demokratikus és szekuláris (nem vallási alapú) nemzetállam, köztársaság. Az ország első köztársasági elnöke Musztafa Kemal Atatürk, modern, világi és Nyugat-orientált államot hozott
létre drasztikus reformok segítségével. A 20. század során több katonai puccs történt az országban, az utolsó 1980-ban. Törökország 1952-ben lett a NATO tagja, és célul tűzte ki az Európai Unióhoz való csatlakozást. A ciprusi török jelenlét, a régóta tartó kurd felkelés keleten, és az iszlámnövekvő politikai jelenléte táplálja a közéleti vitákat, és befolyásolja az ország nemzetközi kapcsolatait és az uniós csatlakozási tárgyalások kimenetelét.
Általános: Fővárosa: Ankara Legnépesebb város: Isztambul Népsűrűség: 70 millió fő Teljes termékenységi arányszám: 1,89 Népességnövekedési ráta: 1%. Várható átlagos élettartam: 72,88 év. Férfiak: 69 év Nők: 74 év Csecsemőhalandósági ráta: 38,33% Híres énekesük:: Tarkan ☺ Molnár Nóra, Török Gáspár (6.c)
1. Törökország ünnepei: Törökországban különleges módon ünneplik az ünnepeket Európa országaitól eltérően. A városokat elöntik a nemzeti zászlók, ikonok és integetők. Mindenhol zene szól és a hivatalok, bankok és üzletek zárva tartanak. Sok ünnepet tartanak, azonban a legjelentősebb ünnepeik közé tartoznak a következők: állami ünnepeik: • Egyike a függetlenség napja, melyet április 23-án rendeznek, • Május 19-én az ifjúsági és a sport ünnepélyt, mely egyben a XX. századi nagy felszabadítási háborút is idézi. • Augusztus 30. pedig 1922-es győzelemre emlékeznek. • Továbbá fontos ünnep október 29. napja, mert 1923-ban ekkor kiáltották ki a köztársaságot. • Két fontosabb állami ünnep van még, a március 21-én tartott Nevruz
nevezetű, melyet a tavasz beköszöntésének alkalmából ünnepelnek főleg a kurdok, és a november 10-ei megemlékezés Kemal Atatürkről, aki megalakította a modern Törökországot és ezen a napon halt meg. Az ő tiszteletére minden reggel 9:05-kor egy perces néma megemlékezést tartanak országszerte. •
vallási ünnepek: A török nép vallása az iszlám. Két hivatalos vallási ünnep van, az egyik Seker Bayrami, más néven Cukorünnep melyet a Ramadan után rendeznek, a másik pedig a Kuban Bayrami, amit az áldozat ünnepének is neveznek. Ez 70 nappal a Ramadan után tartják. A Cukorünnep 3 és fél, Az Áldozat ünnepe pedig ! és fél napig tart. Mindkettő a muzulmán naptár változásait követi. Molnár Zsófia (6.a)
4
2. Török ételek, étkezési szokások:
Törökországot a Kelet Kapujának szokták nevezni. A rajta keresztül vezető utak kötik össze Európát Ázsiával és az arab világgal. Régen a török birodalom Belső Ázsiától csaknem Bécsig terjedt. Török közvetítéssel jutott el hazánkba a paprika, a paradicsom, de török hatásra terjedt el a kávéivás szokása is. Törökország lakosságának kétharmada mohamedán, és ez meghatározza az étkezési szokásokat is. Sertéshúst, sertészsírral készült ételeket nem esznek, ezt a rendkívül meleg éghajlat is indokolja. Sok halat fogyasztanak, amit az utcai árusok roston sütve kínálnak, de az éttermek étlapjain rákok, kagylók, tintahal, kardhal is előfordul különféle módon elkészítve. Előételként a tengeri termékek mellett pástétomokat, kolbászkákat, kaviárt fogyasztanak. A kaviárt finomra vágott uborkával tálalják. Leggyakoribb húsféle a bárány-, az ürü-, a kecske-, a vad- és a tyúkhús. Kedvelt a nyárson és roston sült ürühús, valamint az ebből készült rablóhús a sis-kebab. Jellegzetes a darált birkahúsból, burgonyából, paprikával, paradicsommal, joghurttal készített muszaka, valamint az ugyancsak birkahúsból készített rizottószerű fűszeres, rizses étel, a piláf. Ételeiket elég intenzíven fűszerezik, felhasználják a vöröshagymát, a fokhagymát, a borsot és a savanykás joghurtot. Sokat fogyasztanak a különféle zöldségekből, így paprikát, paradicsomot, articsókát, padlizsánt, babot, tökféléket, parajt, káposztát. Fontos táplálékuk a rizs, nemcsak köretnek készítik, de sok ételüknek - pl. a piláfok - alkotóanyaga is. Törökországban kiváló gyümölcsök teremnek: füge, dinnye, eper, szőlő, körte, stb. Fontos exportcikkük a mazsola. Az édességeik számunkra túl édesek, nehezek. Legismertebb pálinkaféléjük az édeskés, ánizsos Raki. Vannak jó minőségű vörösboraik is.
A törökök szeretnek jól, komótosan étkezni, kellő időt szánnak minden fogásra. Délben 3-4 óra ebédszünetet tartanak, amit a meleg éghajlat indokol. A forró, déli órákban pihennek, a munkát a délutáni, esti órákban folytatják. A kávéivás valóságos szertartás náluk. A porfinomságúra őrölt kávét speciális edényben főzik cukorral együtt, fontos, hogy a felszolgált kávén legyen hab. A kitöltött kávéval együtt a csészékbe kerül egy kis zacc is, a török kávé így az igazi. Az étkezés utáni dohányzás is elmaradhatatlan.
A hódoltság területén a török hódítás előtt elterjedt volt a borfogyasztás, ez a hódítás után is megmaradt, még ha a bortermelő vidékek át is alakultak. Az ide érkező törökök sem tartóztatták meg magukat, szívesen itták a bort, bár általában feljebbvalóik előtt ezt szégyellték bevallani. A korszakban jelent meg a kávé (kahve) az országban, 1579-ben már biztosan tudunk róla Budán. Kezdetben a kormányzat be akarta tiltani, elsősorban a katonákat próbálta eltiltani tőle, de 1630 körül már általánosan fogyasztott ital volt Budán. Először az értelmiség (kádik, müdriszek, hodzsák) itala volt, azután a jómódú iparosok, majd mások is követték példájukat. Kezdetben otthon fogyasztották, majd a „kávés boltokat” kezdték el látogatni, ahol immár lehetőség nyílt találkozókra, társadalmi érintkezésre is, a szűkös otthon keretein túl. A törökök emellett saját italaikat is magukkal hozták. Ilyen volt a narancs-, citrom- és egyéb gyümölcslevekből készített sörbet és a lefolytott édes must, amelyek hidegen tursunak, forraltan, finomítva pedig pekmeznek neveztek. A törökök körében a teafogyasztás is elterjedt volt. Egy kis „kedvcsináló” a Török íz világból:
5
Az ayran (ejtsd: ájrán) egy hagyományos török joghurtital. Enyhén sós, joghurtos italról van szó. Behűtve, nyáron, hihetetlenül kellemes, frissítő hatású ital! A nyári hőségben kiizzadt ásványi sókat is pótolja! Ha még nem kóstolta, mindenképp készítse el, nem fogja megbánni! Hozzávalók (2 dl-re) 104 g natúr joghurt (3%-os zsírtartalmú) 96 g hideg víz 2 g jódozott tengeri só Elkészítés 1. Az összetevőket a turmixgépbe töltjük. Fontos! A sót pontosan mérjük ki! Ha kevés a só, nem elég karakteres az ayranunk, ha csak 1 grammal is több a só, élvezhetetlenül sós lesz az ital!
2. Alaposan összeturmixoljuk!
3. Az ayrant pohárba töltve, kellemesre behűtve fogyasszuk!
A baklava egy kiadós, édes süteményféle, számos közel-keleti és balkáni ország konyhájában megtalálható. Ez egy gyakorlatilag rétestészta alapú édesség, amit dióval vagy pisztáciával töltenek meg és cukorral vagy mézzel ízesítenek.
Baklava
500 g rétestészta; 3/4 csésze olvasztott, sótlan vaj; 2 csésze finomra vágott dió; 1 csésze finomra vágott mandula; 1/4 csésze cukor; 2 teáskanál őrölt fahéj; 1/8 teáskanál darált szegfűszeg; 2 evőkanál méz Vajazzunk ki egy közepes tepsit és rakjunk az aljára 9 réteslapot. Mindegyiket kenjük meg olvasztott vajjal. Keverjük össze a diót, a mandulát a cukorral és a fűszerekkel és a keverék felét öntsük a réteslapokra. Fedjük be 2 réteslappal, ezeket is kenjük meg az olvasztott vajjal, terítsük szét rajta a maradék diós keveréket, végül tegyük a tetejére a maradék réteslapokat szintén vajjal kenve. Szúrjuk át a felső réteget gyémánt alakban, és hintsük meg vízzel, nehogy a felső réteg összepöndörödjön. Közepesen meleg sütőben süssük 30 percig, majd tegyük melegebb hőfokra a sütőt és itt is süssük 30 percig. Ha a teteje túl gyorsan elkezdene barnulni, fedjük le. Amíg sül készítsünk szirupot: cukor, víz, szegfűszeg, fahéj, citromlé keverékét főzzük össze. Amikor a cukor elolvadt, még 10 percig forraljuk, szűrjük le, majd hűtsük ki. Amikor a sütemény megsült, vegyük ki és még a forró tetejét kenjük meg a hideg sziruppal. Néhány órát hagyjuk állni mielőtt felvágnánk.
Tóth Marcella (6.a)
6
4. Közös szavaink:
A török nyelv az altáji nyelvcsaládhoz tartozik. A magyar-török kapcsolatok népünk önálló élete során időnként rendkívüli jelentőséggel bírtak kultúránk és nyelvünk fejlődése szempontjából. A török nyelvből átvett szavak mélyen gyökereznek a magyar nyelvben, fejlettebb életmódra, gazdaságra és kultúrára utalnak, mint finnugor eredetű szavaink. A török és a magyar kapcsolatok még az Urálhegység tájain kezdődhetek, s folytatódtak a Kárpát-medencei honfoglalásunk után is. Török eredetű szavak: • földműveléssel kapcsolatos: búza, árpa, dara, arat, őröl,eke,boglya,tarló, gyümölcs, alma, körte, mogyoró, szőlő, bors, bor, komló • állattenyésztés: bika, borjú, ökör, tinó, ürü, kecske, kos • tejfeldolgozás: túró, vaj, író, köpül • szövés-fonás: kender, orsó, tiló • lószerszámok: kantár, gyeplő • lakóhely, eszköz: sátor, kapu, karó, szék, bölcső, kancsó, köcsög, korsó, teknő, tükör, balta, gyertya, gyűszű, gyűrű
Bredár Bora (6.b)
7
5.
Történelmi háttér
A Mohácsi csata után 1526.augusztus.29 után a török sereg rabolva, pusztítva tért vissza Magyarországra. A király nélkül maradt nemzet rettegve várta a következő támadást. A szultán a főváros bevétele után egy éjszakát töltött el itt. Egy török hiedelem szerint, ahol a Szultán egy éjszakát eltölt oda visszatér. Országunk trónjára két király-jelölt is volt. Az egyik Szapolyai János aki erdélyi vajda volt ráadásul jóval ismertebb is, mint ellenfele Habsburg Ferdinánd. Végül a magyar trónt Habsburg Ferdinánd, az erdélyit pedig Szapolyai János kapta.
Érdekesség: A sanyarú sors elől sok paraszt a nagyobb mezővárosokba menekült. Ezek élén bírók álltak és a városoknak nem volt kőkerítése csak vékony palánkkerítés. Egyes mezővárosok védelmet kaptak a szultántól.
1. Vilajetek és pasák a hódoltságban A törökök az országot vilajetekre vagyis tartományokra osztották. Ezek élén a pasák álltak. A legnagyobb budai pasa aki a szultán helyettese, képviselője, adószedője, katonai parancsnoka és a legfőbb bíró volt egy személyben. A vilajet kisebb területi egységekre, szandzsákokra tagolódott. A szandzsák élén a bég állt. A legalsó szinten a törvénykezési járás (kaza) és a községek (nahije) álltak papi-jogi irányításnak alávetve. Emellett a keresztény községeknek saját önkormányzataik és bíróságaik voltak.
címzettjei azonban részben megváltoztak. Idővel újabb adófajtákat is bevezettek, például menyasszonyadót (lány férjhez adásakor fizetendő illeték), tűzifára, hordókra, kertekre vonatkozó adókat. A Hódoltság jobbágyaira, (de a határhoz közel a magyar oldalon élőkre is) súlyos terhet rótt a kettős adóztatás rendszere. A végvári katonaság segítségével az elmenekült nemesség a török uralom alatt álló terület nagy részéről beszedte járandóságát, sőt arra is futotta erejükből, hogy megtiltsák jobbágyaiknak, hogy ügyeikben a török hatóságokhoz forduljanak, így részben fenntartották a magyar közigazgatást és joghatóságot.
3. Gyermek-adó a legkegyetlenebb adó
2. Adóztatás Csak a nem mohamedán hit szerint élőknek kellett adózni. Ők főleg jobbágyok voltak. A törökök a zökkenőmentes átállás érdekében figyelembe vették a korábbi magyar adózási szokásokat, az adóalapot a hagyományokhoz illően állapították meg. A befizetések
A gyermekadó lényege, hogy a még teljesen ki nem alakult személyiséggel rendelkező keresztény gyermekeket mintegy átprogramozva, a szultáni hatalom egy tökéletesen engedelmeskedő ütőképes erőszervezettel rendelkezzen. Az átnevelés körültekintő és alapos munkát igényelt, a múlt teljes kitörlésével, a „gyökerek” elszakításával megtalálták a legalkalmasabb módszert, hogyan jussanak jól irányítható, a végsőkig elkötelezett kiszolgálókhoz. A devsirme (gyermekadó), noha (nem csak) első látásra kegyetlen intézmény volt, mely nagy lelki és 8
egyéb károkat okozott az azt elszenvedőknek, mégis egyfajta biztonságot és felemelkedési lehetőséget is biztosított számukra.
4. Birtokrendszer A török birodalomban a meghódított területeken, minden föld és a rajta élők a szultán tulajdonának számítottak. Ezeket a birtokokat két részbe lehet sorolni: •
•
hász-birtok: a szultáni kincstár kezelésében lévő illetve magas rangú tisztviselőknek juttatott birtok az adomány- és szolgálati birtokok. Ezekből kaptak az alacsonyabb rangú hivatalnokok és a hűbéres lovas katonák. A birtokokat csak használatra kapták, és azok nem voltak örökíthetőek. Két típusa volt: a ziámet, amely 20-100 ezer akcse jövedelmű birtok, a tímár, amely 20 ezer akcsénál kevesebb jövedelmű birtok. Tímár- vagy ziámetbirtokkal javadalmazott hűbéres lovas a szpáhi. Az egész birodalom területén szétszórva éltek birtokaikon és bármikor hadra foghatók voltak, hogy szolgáikkal és általuk kiállított jól felszerelt lovasokkal (dsebelikkel) hadba vonuljanak. Amikor egy szandzsákban mozgósították őket, akkor minden tizedik szpáhi otthon maradhatott, hogy vigyázzon mindannyiuk rájáira (adóköteles alattvaló).
Magyar Királyságban 150-170 fő) volt. A parasztság a háborúk, a kettős adózás, vagy csak egyszerűen a 17. századra egyre magasabbra emelkedő adók elől gyakran kénytelenek voltak menekülni, ami hozzájárult ahhoz, hogy a korszakban a jobbágyok nagy számban költöztek a védettebb és könnyebb adózású mezővárosokba.A ritkán lakott síkság és a feudális rendszer fellazulása kedvezett a vállalkozó kedvű nagyállattartóknak, akik bérelt legelőkön legeltették marhacsordáikat. Az óriásfaluk vezető rétegét a cívisparasztok (vagyonos, jobbágyi sorból kiemelkedett parasztok) és a tőzsérek (marhakereskedők) alkották. Utóbbi csoport tekinthető a magyarországi tőkés vállalkozók első megjelenésének, amely hasznát újra vállalkozásokba fektette. E két csoport gazdasági erejére támaszkodva több alföldi mezővárosok elérte, hogy a szultán saját kezelésű tulajdonába kerüljenek, khász városi kiváltságokat kapjanak. Ezek közé tartozott az önkormányzat és az egy összegű adózás, valamint nem sem katonát, sem hivatalnokot nem helyezett a városba a török közigazgatás. A nemesi vármegyék távollétében ezek a települések tovább ápolták a magyar közigazgatási és bíráskodási hagyományokat. A városok felépítése a szálláskertes formát követte, amelyben a városmagot körülvevő gyűrűben, vagy (ritkábban) a település mellett egy csoportban helyezkedtek el a lakók gazdasági épületei és az állatok karámjai. A mezővárosok felvirágzása nem csak a hódoltságban volt megfigyelhető, hanem szerte az Alföldön, a legnagyobb mezőváros, Debrecen, gazdasági és kulturális tekintetben már sok szabad királyi várost felülmúlt.
5. Településformák A 16-17. században a hódoltság területén a népesség jó része 20-25 házból álló falvakban lakott, a falvak átlagos lakossága 140 fő (a 9
Mátyásfalvi Kata (8.a)
Pekó Réka Orsolya (7.b)
6. Törökország-Látnivalói
A régióban található a Kuşcenneti Nemzeti Park, mely 239 madárfajnak, összesen körülbelül 2-3 millió példánynak ad otthont. A parkot évente 80 000-en látogatják, a világ 67 országából. Az Đğneadaerdőkben fekete gólyák élnek, a Büyükçekmece-tó nagyszámú üstökösréce-populációnak és számos sirályfajnak ad otthont. A Şiléhez tartozó szigeteken kárókatonafélék élnek.
A Marmara-régió egyik jelentős termálvízközpontja Yalova és a nem messze tőle található Termal városka. Kulturális turizmus:
Törökország turisztikai látnivalói régiók szerint csoportosíthatók. A legnépszerűbb turistacélpontok a Földközi-tengeri és az Égei-tengeri régióban találhatóak, úgy mint Antalya, Alanya, Marmaris és a többi település a török riviérán. Népszerű még Isztambul, a kulturális főváros is számos történelmi és művészeti emlékével. A többi régió jobbára a belföldi turizmust szolgálja ki, bár a külföldiek egy része is kíváncsi a belsőbb területekre, például Kappadókiára.
A Márvány-tengeri régió gazdag történelmi kincsei sok turistát vonzanak. A régió központi vonzereje Isztambul, három birodalom egykori fővárosa, számos bizánci és oszmán kori emlékével, mecsetjeivel, keresztény templomaival, palotáival, múzeumaival, modern felhőkarcolóival, az Aranyszarv-öböl és Boszporusz panorámájával. Rodostóban az oszmán építészet remekművei mellett a magyarok II. Rákóczi Ferenc emlékházát is megtekinthetik. Az ázsiai oldalon Iznik híres porcelánja és Bizánc egykori városfala várja a látogatókat. Iznik történelmi látnivalói is említésre méltóak, hiszen itt tartották a kereszténység történelmének egyik fontos fordulópontjának számító niceai zsinatot. Izmit városa építészeti emlékei mellett egy különleges török édesség, a pişmaniye hazája is.
Az Égei-tengeri régió (Ege Bölgesi) tiszta kék vizű tengerpartjával, több ezer évre visszanyúló történelmi maradványaival és panorámájával kedvelt célpont mind a belföldi, mind a külföldi turisták számára. A régió központja és legnagyobb városa Đzmir, az „Égeitenger gyöngye”, Törökország második legnagyobb tengeri kikötője. Modern, élénk életű város, de csendesebb és nyugodtabb, mint a kavargó Isztambul. Izmir, modern városközpontja és a régi görög Agóra mellett számos múzeummal, szépen karbantartott parkkal rendelkezik, mecsetjei mellett pedig akár ókori keresztény templomokat is látogathat az ide érkező. A város központi szimbóluma az oszmán stílusban épült Saat Kulesi (Óratorony), mely a pálmafákkal szegélyezett Konak téren áll. A város Karşıyaka negyedében hatalmas utcai piacon lehet vásárolni. Belkahve Izmir legmagasabb pontja, innen panoramikus kilátás nyílik a teljes Izmiri-öbölre. Egykor ez volt az államalapító Musztafa Kemal Atatürk kedvenc vadászhelye, ma az államfő szobra áll itt, mely az egész országban a legnagyobb méretű Atatürk-szobor. A helyszín a török függetlenségi háborúban is fontos szerepet játszott. Ugyancsak itt találhatóak az ősi hellén város, Trója romjai. A régió belsőbb vidékein érdemes megtekinteni az afyonkarahisari citadellát, mely i.e. 1350-ben épült. Kütahyában a híres porcelánok mellett Kossuth Lajos
emlékházát is érdemes megnézni.
10
Lakatos Magdolna (6.c)
7. Muzulmán vallás A törökök nagy többsége muzulmán, annak is a szunnita vagy hanafite ágát képviselik. Az atatürki szekularizációs folyamatoknak köszönhetően a vallás inkább kulturális örökség a törököknél, mint dogma. Sokan csupán formálisan muzulmánok (születés jogán), de természetesen sokan valóban gyakorolják is a hitüket. Az iszlám mellett kis számban találhatunk még keresztényeket és zsidókat is. A muzulmán vallásról: Az iszlám arab, zsidó és keresztény hittel közös tőről fakadó monoteista vallás, amelyben Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezető szerep. Hívői, a muszlimok azonban az iszlámot az első, az egyetlen igaz, a világ keletkezése óta létező vallásnak tekintik. A föld nagy világvallásainak egyike. Alapjául azon, Isten (arab eredetű, más muszlim országokban is használt nevén Allah) szavának tekintett kinyilatkoztatások szolgálnak, amelyeket, Mohamed próféta adott át a 7. század első harmadának végén Hidzsázban követőinek, és amelyeket halála után két évtizeddel a Koránban gyűjtöttek össze követői, a muszlimok, magyarosan muzulmánok. Elterjedése: A kereszténység után, 1 milliárd 570 millió követőjével a világ második legnagyobb vallása. Fő elterjedési területei Észak-Afrika, a KözelKelet, Közép-Ázsia, valamint Malajzia, illetve a legnépesebb muszlim ország, Indonézia.
Kőrös Levente (6.c)
8. 2010-es férfi kosárlabdavilágbajnokság A 2010-es férfi kosárlabda-világbajnokság a tizenhatodik volt a sportág történetében, Törökországban került megrendezésre 2010. augusztus 28. és szeptember 12. között. A 24 csapat részvételével rendezett torna csoportmérkőzéseit négy különböző városban bonyolították le, míg a helyosztóknak Isztambul adott otthont. A csoportbeosztást 2009. december 15-én sorsolták Isztambulban. A négy hatcsapatos csoportból az első négy jutott a legjobb 16 közé, ahonnan egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna. végeredmény: Helyezés
Csapat
1.
Egyesült Államok
2.
Törökország
3.
Litvánia
4.
Szerbia
5.
Argentína
6.
Spanyolország 11
7.
Oroszország
8.
Szlovénia
Robi bácsi:
Török Gáspár (6.c)
9. Interjúk Gabi néni: • Hogy érezte magát Török országban? Nagyon jól éreztem magam. Érdekes volt más kultúrával találkozni. Nagy élmény volt élőben megnézni, amit eddig prospektusokon láttunk. Szembetűnő különbségek vannak az emberek között: élnek itt gazdagok , szegények és koldusok is.
• Hogy érezte magát Török országban? - Remekül, az egyik legjobb élményem volt ez az utazás. Csodálatosan szép volt a kisázsiai táj a maga egzotikumával. Az emberek kedvesek voltak, szeretik a magyarokat. Bár távoli ország, más a kultúrájuk, mégis sok közös vonás fedezhető fel közöttünk. • Milyenek voltak az ételek? - Nagyon finomak a különleges ízek miatt, de talán nem voltak elég változatosak. Egy hétig sok újdonságot ízleltünk, de hosszabb távon már egy kicsit unalmas lenne. • Miket látott, mi tetszett legjobban? - Kisázsiában Capadoccia és Güzelyürt → barlanglakások, kőképződmények és a Földalatti város Isztambulban pedig a Hagia Sofia, a Hárem, valamint a Kék Mecset és a Bazár is káprázatos volt a hatalmas forgatagával.
• Mi a véleménye a törökökről? Amíg ott voltunk nagyon barátságosnak, kedvesnek, segítőkésznek és vendégszeretőnek bizonyultak. • Mi tetszett a legjobban? Aksaray a világörökség része így nem meglepő, hogy hatalmas élményt nyújtott számomra mikor megláttam a völgyeket és a csodaszép természeti és kulturális örökségeket.
12
13
