Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról
Budapesti Corvinus Egyetem
Lengyel György Tóth Lilla Göncz Borbála
Európai Migrációs Hálózat nemzeti ülése Budapest, 2011. december 8.
A kutatásról • •
Az Európai Integrációs Alap támogatásával Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitika Intézet • A kutatás szakaszai (2009): 1. Reprezentatív felmérés (n=1009) és fókuszcsoportos beszélgetések – Hogyan látja a befogadó társadalom a bevándorlókat? 2. Interjúk - A bevándorlók integrációja szakértők és maguk a bevándorlók szerint 3. Civil Tanácskozás – A befogadó társadalom és a bevándorlók ajánlásai a bevándorlók integrációja témakörében 4. Utánkövetés (2011) - A Civil Tanácskozás ajánlásainak szakértői értékelése
Az előadás felépítése • A Civil Tanácskozásról • Hogyan látja a befogadó társadalom a bevándorlókat? • A bevándorlók integrációja szakértők és maguk a bevándorlók szerint • Civil Tanácskozás ajánlásai a bevándorlók integrációja témakörében • A Civil Tanácskozás ajánlásainak szakértői értékelése
A Civil Tanácskozásról
Mi a Civil Tanácskozás?
Tájékozott állampolgárok (12-20 fő) részvételének biztosítása a szakpolitikai döntéshozatalban Esküdtszéki folyamat modellezése szakértők bevonásával Egy (helyi, országos) közösséget érintő téma/probléma megvitatása Alternatívák közötti választás lehetősége
kutatás
Tájékoztatás
Politikai részvétel
Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról •
A bevándorlói integráció főbb kérdéseinek megvitatása, ajánlások kidolgozása a politikai döntéshozók számára. »
• • • • •
Bevándorlók: a Magyarországra nem EU tagországokból, letelepedési szándékkal, legálisan érkezett külföldi állampolgárok
A módszer innovatív alkalmazása Párhuzamosan két panel: egy befogadói és bevándorlói Megfigyelhető a befogadói társadalom hozzáállásának megváltozása Egy „rejtőzködő” csoport bevonása a közpolitikai folyamatba A két panel összehasonlításának lehetősége
Hogyan látja a befogadó társadalom a bevándorlókat? 1. Reprezentatív felmérés: 2009. június, N=1009 2. Fókuszcsoportos beszélgetések: Budapest, 2009. aug. 24. (11 fő) Kaposvár, 2009. aug. 31. (7 fő)
A probléma elhelyezése A következő megoldásra váró társadalmi problémák közül, melyiket mennyire tartja súlyosnak? (0-10 átlag) Munkanélküliség (1005)
9,06
Korrupció (994)
8,77
Bűnözés (1004)
8,30
A természet és környezet védelme (999)
7,88
A romák helyzete (984)
7,40
A bevándorlók beilleszkedése (913) 0,00
5,83 2,00
4,00
6,00
8,00
10,00
A bevándorlók megítélése Az emberek különbözőképpen vélekednek a Magyarországon élő bevándorlókról. („Bevándorlón” azokat az embereket értjük, akik azért jöttek, hogy letelepedjenek Magyarországon.) Kérem, mondja meg mennyire ért egyet, vagy nem ért egyet a következő kijelentésekkel? A külföldieknek kötelességük megtanulni a nyelvünket, és 3,1 12,8 alkalmazkodni a mi szokásainkhoz, törvényeinkhez (1008) 1,4 A bevándorlók elveszik a munkát azok elől, akik Magyarországon 2,66,1 születtek (1007) A magyar nemzetiségű bevándorlók számára könnyebbé kellene tenni 3,27,5 a magyar állampolgárság megszerzését (1008)
40,8
20,4
37,1
33,8
17,5
39,5
32,2
A bevándorlók miatt növekszik a bűnözés (1008) 5,2 9,1 A bevándorlók nyitottabbá teszik Magyarországot az új eszmék és 5,1 kultúrák iránt (1006) A bevándorlók hasznára válnak a magyar gazdaságnak (1008) 6,1
Nem tudja
Egyáltalán nem ért egyet
41,9
28,3
17,9
21,7
41,8 35,1
15,6 34,9
45,9
7,1
22,6
3,7
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % Inkább nem ért egyet Inkább egyetért Teljesen egyetért
A bevándorlás és a befogadó társadalom nyitottsága -
Egyéni tapasztalatok meghatározóak
-
Kezdeményezés hiányában nincs kommunikáció (ez kölcsönös)
-
A tapasztalat, közös élmények – ez teljesen csak az együtt felnövekvő szocializálódó generációk számára adott
-
Az európai emberek, az európai kultúra általános trendjei befolyásolják (kereslet a spirituális, ideológiai, filozófiai piacon)
A bevándorlók integrációja szakértők és maguk a bevándorlók szerint Interjúk eredményei 1. Szakértők: 13 – oktatás, egészségügy, foglalkoztatás, jogi képviselet, civil és állami szervezetek 2. Bevándorlók: 17 félig strukturált narratív interjú
Szakértői interjúk eredménye •
• • • • •
Magyarország egyelőre nem vonzó a bevándorlók számára (nem célország) kevés a bevándorló, s emiatt nem jelentenek problémát migráció nem tárgya a politikai közbeszédnek súlyos a társadalomban tapasztalható idegenellenesség munkavállalás az egyik legfontosabb mozzanat az integráció folyamatában, s egyben a legproblematikusabb legnagyobb eséllyel azok indulnak, akik a magyar oktatási rendszerből kerülnek ki, illetve kiterjedt kapcsolathálóval rendelkeznek
Problémák: • azon intézmények működését, amelyek a migránsok integrációjában részt vesznek, rendkívül megnehezíti egy egységes migrációs stratégia hiánya • vonatkozó policy hiánya bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot
Bevándorlók strukturális integrációja • • • • •
Szlalom és manőverezés Közvetítők Diaszpóra Nyelv Munkaerőpiac: szegmentálódás
Bevándorlók kulturális és társadalmi integrációja Kulturális integráció • Gyakran megreked • Nyelvi izoláltság. • Gender és a multik • Vallás? Társadalmi integráció • Vegyesházasság még nem garancia • Munkahely: túlzott formalitás • Oktatás: nyitott és kapcsolatteremtő • Szomszédság, közvetlen tér: igen nyitott
Szerb férfi, 15 éve él Magyarországon „Arrogánsak. Úgy viselkedtek, mintha kegyet gyakoroltak volna fölöttem. (…) Habár nem hiszem, hogy Magyarországon fogom leélni az életemet. (…) Egyetlen magyarországi magyarról sem mondhatom, hogy bármi módon segítségemre lett volna …, hogy a segítségemre sietett volna. (…) Pár embert megismertem az akkori munkahelyemen, stúdióban, de mondhatom, hogy nagyon hidegen viselkedtek velem szemben. Az idegenekre úgy tekintettek, mint a jöttmentekre. Esetleg az angolokkal, svédekkel szóba álltak, de mi szerbek olyan másodosztályúnak számítottunk.”
Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról
A Tanácskozás témája és menete A megvitatandó kérdéskörök: 1. A bevándorlók munkaerő-piaci integrációja 2. Az integráció közigazgatási szempontból – ügyintézés és jogi vonatkozások 3. A kulturális integráció – képzés, oktatás A Tanácskozás menete: • Háttér információk biztosítása, szakértői előadás és jelenlét • Kiscsoportos, interaktív munka a saját tapasztalatok feldolgozásához • A folyamat: – 1. nap: Problémák megfogalmazása, szakértők meghallgatása, kérdések, problémák újra-gondolása – 2. nap: Állampolgári ajánlások kidolgozása
A befogadó csoportról (15 fő) Lehetséges-e a bevándorlás témakörét külön tárgyalni a magyar társadalom általános problémáitól? Könnyű azonosulás az oktatás témájával, míg a munkaerőpiaci integráció és a jogi/ ügyintézési kérdések nehezebb témák Tipikus bevándorló: a kínai Határon túli bevándorlók integrációját nem látják problémának Általános információ-hiányt komoly problémának érzékelik Magyar nyelv ismerete a legfontosabb integrációs tényező
A bevándorlói csoportról (14 fő) • Heterogén csoport, a Magyarországon élő bevándorlók nagyobb csoportjainak megjelenítése • 14 résztvevő: 8 európai, 3 ázsiai, 1 északamerikai, 1 dél-amerikai és 1 afrikai • Határon túli magyarok a többi bevándorlóval együtt • Különböző migrációs történet és háttér • Kérdés: kulturális különbségek hatása a csoport működésére
Az ajánlásokról Határontúli vs. „kínai” bevándorló Oktatással kapcsolatos ajánlások túlsúlya Információhiány & kultúrák közötti kapcsolat hiánya Önkéntesek a saját kultúrából
Nyelvismeret kiemelt fontossága
Az ajánlások összehasonlítása Hasonlóságok: • Nyelvismeret fontossága • Oktatás szerepének erősítése: multikulturális tanóra • Igény a másik csoport vélemények megismerésére (a résztvevői visszajelzésekben is) • Az állampolgári tanácskozás módszerének kiterjedt használata Különbségek: • Mennyiségileg több bevándorlói ajánlás (sokkal több részlet kidolgozása – 13 vs. 44) • Bizonyos témák – munka, jogszabályok – csak a bevándorló oldalon jelentek meg
Az ajánlások szakértői értékelése • 2011: 4 szakértő (civil szervezet, BM, Ombudsman-i Hivatal, BÁH) • Véleményük erősen megoszlik: migránsok integrációjának elvi támogatása vs. az aktuális jogszabályi környezet • Ajánlások megszólítják a civilszervezeteket, a törvényhozást és a közigazgatást, így nem egyértelmű, kinek kellene végrehajtani azokat • A harmadik országból érkezett migránsok alacsony száma miatt bizonyos ajánlások megvalósítása nehezen kivitelezhető, vagy nem megalapozott • Összességében hasznos, fontos az eredmények széleskörű terjesztése
Az ajánlások szakértői értékelése - jogszabályi környezet, ügyintézés • a jogszabályok egyszerűsítése nem lehetséges, ugyanakkor ez megfelelő kommunikációval áthidalható • a bevándorlókra vonatkozó törvények során most is konzultálnak bevándorlókkal foglalkozó civil szervezetekkel – hatékonyság megítélése eltérő • több javaslat megvalósult, mások nem kivitelezhetők (pl: online ügyintézés), de a meghosszabbított nyitva tartás a BÁH-nál lehetséges (meg is valósult) • Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda monopóliumának megszüntetése >> többen egyetértettek • Ügyintézők teljesítményalapú bérezése, személyhez kötött ügyintézés problémás
Az ajánlások szakértői értékelése - oktatás • Minden iskolába járó gyerek után járjon fejkvóta >> egybehangzó támogatás • Állampolgári ismeretek/ társadalomismeret óra keretén belüli zajló ismeretterjesztés jó ötlet • Külföldi diplomák elismertetése bonyolult, együtt kellene kezelni a magyar állampolgárok ilyen ügyeivel • Fontosnak a bevándorlók magyarnyelv-ismeretének elősegítését, bár a célhoz vezető megfelelő eszközökben nincs egyetértés • Fontos a tanári továbbképzés • Fontos a rendőrök (és más hivatali személyek, ügyintézők) interkulturális tréningje (van már rá példa!) >> fontos a személyes tapasztalat
Az ajánlások szakértői értékelése - munkavállalás • Elutasítják, hogy létre kellene hozni egy olyan munkahelyekről szóló honlapot, amelyek szívesen fogadnak bevándorlókat • Adminisztrációs terhek: EU szabályozástól is függ
Köszönjük a figyelmet!
