BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA

TARTALMI KIVONATOK XXXI. Tudományos Diákköri Konferencia Budapest, 2006. november 23., 30. 1

További információk a főiskola honlapján: www.bmf.hu

Felelős kiadó: Dr. Rudas Imre a BMF rektora Munkaszám: 50/2006 Készült 600 példányban a BMF nyomdájában Műszaki vezető: Bélteky István 2

Köszöntő A Magyar Tudomány Ünnepe tiszteletére szervezett XXXI. Tudományos Diákköri Konferencián szeretettel várjuk és köszöntjük főiskolánk hallgatói mellett a határon túlról érkezett előadókat és a középiskolák kiemelkedő tehetségű diákjait. Büszkék vagyunk arra, hogy főiskolánk hallgatói eredményes TDK dolgozataikkal már rendszeresen és sikeresen szerepelnek más tudományos fórumokon, hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon is. Köszönet és tisztelet illeti a konzulenseket is, akik vezetik és irányítják a hallgatói kutatásokat. Segítségük nélkül nem jönne létre évről-évre ilyen színvonalas tudományos diákköri munka. Minden résztvevőnek eredményes és sikeres előadást kívánok a főiskolai XXXI. Tudományos Diákköri Konferencián, és azoknak, akik erre lehetőséget kapnak, a tavasszal megrendezésre kerülő XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián is. Remélem, hogy a tudományos kutatás iránt tanúsított érdeklődésüket munkájuk során a jövőben is gyümölcsöztetni tudják, gyarapítva főiskolánk és a magyar kutatás hírnevét. Budapest, 2006. november 23. Borbély Endre BMF TDT elnök

3

4

Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar

5

6

ADOTT SZERKEZETŰ ACÉL-PRÓBATESTEK ELŐÁLLÍTÁSA Barta István Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Borossay Béla tanszéki mérnök

A fémes anyagok tulajdonságai a kémiai összetételük, a szerkezetük, és a feszültségállapotuk függvényében rendkívül széles tartományban változtathatók. A gyakorlatban működő alkatrészek általában nem homogének, mikroszerkezetük a tér különböző pontjaiban más és más lehet. Adott tulajdonságokkal rendelkező anyagok tervezéséhez napjainkban számítógépes programokat használnak. Jó modell készítésére annál nagyobb az esély, minél pontosabban ismerjük az alkatrészt felépítő anyag egyes alkotórészeinek tulajdonságait. A tulajdonságok szövetszerkezet-függése úgy vizsgálható legegyszerűbben, ha homogén szerkezetű próbatestek állnak a kutató rendelkezésére. Ezek előállítása valamilyen hőkezelő módszerekkel történhet. A dolgozat bemutat egy eljárást, amellyel teljes térfogatukban ismert, azonos szövetszerkezetű próbatestek állíthatók elő. Az eljárással háromféle kémiai összetételű acélból egyenként 7-7 különböző szövetszerkezetű próbatest készült. A megcélzott szövetszerkezetek úgy kerültek megválasztásra, hogy hasonló jellegüknél fogva a más-más kémia összetételű acélok egymással is összevethetők legyenek.

7

A FÉMEK ÁLLANDÓSULT KÚSZÁS ALAKVÁLTOZÁSA ÉS MIKROÜREGEK KÉPZŐDÉSE Ravazdi Richárd István Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Ruszinkó Endre főiskolai docens

A dolgozatom az állandósult kúszás alakváltozásával és a vele kapcsolatos mikroüregek keletkezésének kutatásával foglalkozik, melynek fő problémája: ha ezek fejlődése a makroméretig terjed, az a test törését okozza. Az analitikus leírás a szintézis elmélet keretében valósult meg, ami egyesíti magában Batdorf-Budiansky csúszás elméletet és Koiter-Sanders folyás elméletet. A mikroüregek térfogata és az állandósult kúszási alakváltozás közötti függvénykapcsolat levezetése a dolgozat központi része. A kapott analitikus adatok és a kísérletek eredményei jó egyezés mutattak az elméletet igazolva.

8

A FORGÁCSOLÓKÉPESSÉG ALAKULÁSA KEMÉNYESZTERGÁLÁSKOR Petrovics Olivér - Mészáros Béla Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Sipos Sándor főiskolai docens Biró Szabolcs tanszéki mérnök Horváth Richárd tanszéki mérnök

A dolgozat röviden összefoglalja az edzett acélok forgácsolásának sajátosságait, felsorolja annak műszaki-gazdasági előnyeit és hátrányait. A kísérleti körülmények szabatos összefoglalása után röviden ismerteti a különböző anyagú, bevonatú és élkialakítású lapkákra kapott eredményeket. A forgácsolóképesség fő (kopás, éltartam) és kiegészítő (erőhatások, felületi érdesség) jellemzőinek on-line mérése lehetőséget teremtett a jelenségek kölcsönhatásainak megismerésére. A dolgozat ismerteti azokat a modelleket, amelyeket - a szerszám-elhasználódás (degradáció) feltárásával - egyrészt a lapkák kopására, másrészt a folyamatot kísérő egyes jelenségekre (például a fellépő erőhatások) dolgoztak ki a szerzők. A műszaki, gazdasági és minőségi tényezők figyelembe vételével a dolgozat tartalmazza az egyes szerszámok alkalmassági sorrendjét és legkedvezőbb felhasználási körülményeit.

9

ÖNTÖTTVAS FÉKTÁRCSÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Kupi András Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulensek: Varga Péter tanszéki mérnök Kovács Tünde főiskolai adjunktus

A dolgozat egy olyan, mindennapi életben alkalmazott alkatrész vizsgálatával foglalkozik, mely mind életbiztonsági, mint gazdasági szempontból igen fontos. A fékezőhatás fokozása és a féktárcsák élettartamának növelése kopásállósági szempontból egymással ellentétesnek tekinthető. Mégis szükséges olyan féktárcsákat gyártani, melyek fékező hatása, valamint kopásállósága is megfelel az elvárásoknak. A dolgozat bemutatja a darabok kémiai összetételének, szövetszerkezetének, valamint kopási igénybevétellel szemben tanúsított viselkedésének vizsgálataiból kapott eredményeket.

10

FELÜLETMÓDOSÍTÁSI ELJÁRÁSOK HATÁSA A KOPÁSÁLLÓSÁGRA Sebestyén Anita Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Bagyinszki Gyula főiskolai tanár Kovács Tünde főiskolai adjunktus

A műszaki gyakorlatban igen fontos az alkatrészek, szerszámok élettartamának ismerete, meghatározása. Az élettartamot befolyásolja az anyagkiválasztás, a megmunkálás valamint az üzemelés körülményei. Szerszámok esetén - főként gazdaságossági szempontból - igen fontos az élettartam növelése, amivel elérhető a szerszámcserék és beállítások költségeinek csökkentése. A szerszámok tervezése során - az anyagkiválasztáskor - tekintetbe kell venni, hogy a szerszámot teljes keresztmetszetében drága alapanyagból készítjük és így biztosítjuk az élettartamot, vagy olcsóbb alapanyagból készítjük, de a működő felületeket valamilyen technológiai eljárással módosítva tesszük alkalmassá a megfelelő élettartam elérésére. A felület módosítására természetesen számos technológiai módszer létezik, ezek eredményességét összehasonlító vizsgálatokkal lehet minősíteni. A dolgozat bemutatja a gyakorlatban alkalmazható jellegzetes felületmódosító eljárásokat és a velük elérhető eredményeket.

11

NANOKOMPOZIT PVD-BEVONATOK KOPÁSI MECHANIZMUSÁNAK VIZSGÁLATA Csuka Sándor Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Cselle Tibor főiskolai tanár Dr. Sipos Sándor főiskolai docens Nikitscher Tamás tanszéki mérnök

A dolgozat összefoglalja a fizikai rétegfelvitel módszereit, a nanokompozit bevonatolás jelentőségét és elérhető eredményeit. A kísérleti körülmények szabatos összefoglalása után röviden ismerteti a kapott eredményeket, elemzi különböző réteggel bevonatolt marók kopási mechanizmusait. Az elhasználódási (degradációs) folyamatok intenzitásának feltárásával modellezi a különböző körülmények között dolgozó szerszámok kopását. Összefüggéseket dolgoz ki a kopást kísérő egyes jelenségek (például a fellépő erőhatások) leírására is. A dolgozat befejező részében bemutatja azokat az intézkedéseket, amelyek révén a kísérleti munka gyorsítható lenne anélkül, hogy a vizsgált marók károsodást szenvednének el. A dolgozat tartalmazza a marók állapot felügyeletével kapcsolatos legfontosabb függvényeket és a felügyeleti szintekhez rendelt értékhatárokat is.

12

FORGÁCSOLÓSZERSZÁMOK ÉLTARTAMÁNAK STATISZTIKAI KIÉRTÉKELÉSE Sohár András Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Kuzsella László egyetemi tanársegéd

A forgácsoló szerszámok élettartamán a megengedett kopás méretének eléréséig - forgácsolásban - eltöltött időt értjük. A szerszámélettartam a forgácsolás gyakorlatának egyik legfontosabb műszaki-gazdasági jellemzője. Műszaki természete a forgácsolási körülményektől függő kopási folyamattal kapcsolatos, gazdasági jellege pedig lehetővé teszi a forgácsoláskor felmerülő költségek pontos megállapítását. A forgácsolószerszám élettartamát számos körülmény befolyásolja, például a forgácsolási sebesség, melynek a szerszámél élettartamára gyakorolt hatása Taylor-görbe segítségével jól szemléltethető. A görbe megalkotásához a bővített Taylor-képletet kell használni, ami a forgácsolásban fellépő összes adatot tartalmazza. A gyártás tervezhetőségének egyik alapvető feltétele a Taylor élettartam-képlet konstansának és kitevőinek pontos ismerete. Ezen paraméterek pontossága és megbízhatósága alapvetően befolyásolja a Taylor-képlettel számolt élettartam pontosságát. A dolgozat több - forgácsoló lapkát gyártó - cég termékének az összehasonlítását tartalmazza, állandó forgácsolási körülmények között. Az összehasonlítás alapjául az egy forgácsoló éllel megmunkált menetek száma és az eredmények szórása szolgált. Ennek eredményeképpen egy ún. megbízhatósági szám került kidolgozásra, ami a forgácsoló lapka keménységével ill. a keménység érték szórásával jó egyezést mutat.

13

JÁRMŰDINAMIKAI RENDSZEREK MATEMATIKAI MODELLEZÉSE Szabó András Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Szakács Tamás főiskolai adjunktus

A dolgozat témája egyes járműdinamikai rendszerek különböző matematikai modelljének elkészítése és összehasonlítása. Első lépés a matematikai modell létrehozása mátrixos felírási módszerrel. Ezt összehasonlítás követi a már korábban létrehozott modellel, ami nem vektoros, hanem skaláris szorzásokat alkalmaz, a megfelelő előjelek figyelembevételével. A mátrixos felírási módszertől gyorsabb futási sebesség és nagyobb flexibilitás várható, ami azt foglalja magába, hogy a bemenő adatok száma változhat (a bemenő adatok száma a járműrendszer kerekeinek számától függ). Az összehasonlítás a Matlab/Simulink nevű szimulációs programcsomag segítségével történik. Az összehasonlítás két részből tevődik össze: a működés szempontjából való egyezőség, és ha ez teljesül, akkor a futási sebesség szempontja szerinti összehasonlítás.

14

A BUDAPESTI SZAKKÉPZÉS TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL A II. VILÁGHÁBORÚIG Balázs Szilárd Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Tóth Péter főiskolai docens

A dolgozat alapvető célkitűzése a budapesti szakképzés fejlődésének bemutatása a hazai gazdasági és társadalmi környezet hatásrendszerében. A dolgozat első része a szakoktatás kezdeti színtereit és formáit mutatja be, úgymint a céhekben folyó gyakorlati képzést, valamint a vasárnapi-, ill. a rajziskolákban zajló elméleti képzést. A Ratio Educationis kiadását követően kialakult az egységes, törvényileg szabályozott oktatás. A dolgozat második része bemutatja az egyes iskola típusokat, ismerteti az első budapesti tanonciskolák létrejöttének körülményeit. A népoktatási törvény új oktatási struktúrát hozott létre. Megalapozta egy új szakképzési rendszer kialakulását. Erre a korra tehető a nagy hagyományokkal rendelkező budapesti alapfokú tanonciskolák és felsőipariskolák létrejötte is. A dolgozat harmadik része ezen iskolák életébe enged bepillantást. Fejlődésüket egészen a II. világháború kitöréséig kíséri figyelemmel.

15

A SZEMÉLYGÉPKOCSIK KÁROSANYAG KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE PIEZOBEAVATKOZÓKKAL Gyulai Gergő Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Kerekes Sándor egyetemi adjunktus

A dízel motor hengereiben lezajló égésfolyamat javítására szolgálnak a harmadik generációs common rail befecskendező rendszerekben alkalmazott piezo in-line injektorok, melyek a jó keverékképzés érdekében több fázisban, precíz adagolással fecskendezik be az egy munkaütemre jutó tüzelőanyag mennyiséget az égéstérbe, csökkentve a károsanyagkibocsátást. A befecskendező szelep működtető eleme egy piezoelektromos tulajdonságokkal rendelkező kristálymodul, mely kielégítő dinamizmussal mozgatja az adagolóelem, azaz az injektor szeleptűjét, lehetővé téve annak gyors nyitását, illetve zárását. A piezokristály meghatározó paraméterei: kapacitás, üzemi feszültségtartomány, frekvencia, befoglaló méretek, rugalmasság, melegedés, környezeti hőmérséklet. A dolgozat bemutatja az in-line befecskendező rendszerekben alkalmazott piezokristályokkal szembeni fő követelményeket, a jellemző paraméterek változásának karakterisztikáit, összefüggéseit. Bemutatásra kerül a piezo in-line befecskendezők egy tipikus modellje, s ennek felhasználásával az egyes működési fázisok vezérlése, szimulációjának kiértékelése.

16

A MENTÁLIS FORGATÁS FEJLESZTÉSE OKTATÓPROGRAMMAL Blaskó Irén Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Tóth Péter főiskolai docens

A dolgozat célja egy, a tanulók mentális forgatási képességének fejlesztését elősegítő oktatóprogram elkészítése. A dolgozat első fejezete a különböző nézőpontok összevetésével értelmezi és bemutatja a vizuálistéri képességek rendszerét. Példákkal illusztrálva bemutatja a képesség mérésére szolgáló feladattípusokat. A téri megismerés szintjeit elhelyezi az értelmi fejlődés szakaszaiban, majd életkoroknak megfelelően bemutatja a vizuális-téri képességek fejleszthetőségi lehetőségeit. A dolgozat második fejezete kizárólag a mentális forgatást fejlesztő gyakorlatokat rendszerezi, ismertetve alkalmazásuk lehetőségeit és korlátait. A befejező részben az oktatóprogram kerül bemutatásra. Első lépésben az oktatóprogramokkal szemben támasztott általános követelményeket fogalmazza meg, majd ismerteti a feladatok megoldásához szükséges vizuális-téri képességeket. Megadja a programban feldolgozott feladattípusokat és azok kapcsolódási jellegét, valamint az ellenőrzési, értékelési szempontokat. Végezetül az oktatóprogram forgatókönyve kerül bemutatásra, mely tartalmazza a design elemeket, a navigációs lehetőségeket és a felhasznált médiumokat is.

17

PARAMÉTER IDENTIFIKÁCIÓ KERÉKERŐ MODELLEK ESETÉBEN Bogár József Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Szakács Tamás főiskolai adjunktus

Mind a modellezés, mind pedig a számítógépes szimuláció tárgykörében számos jónak ítélhető hazai és külföldi szakirodalom lelhető fel. Hiányzik viszont az olyan irodalom, ami a járműdinamikai vizsgálatok céljára folytatott számítógépes modellalkotás és szimuláció témakörét öleli át. A dolgozat célul tűzi ki, hogy a különböző irodalmi forrásokat összegyűjtve, értékelve, és azokat a járműdinamikai szimulációra alkalmazva bemutassa. A kerék képezi a közvetítőelemet a kerekes jármű és a talaj között, ezért a kerék a járműmodellezés során a legjelentősebb a lmodellt képezi. Mivel a kerék-talaj kapcsolat során kialakuló erők erősen nemlineáris tendenciát mutatnak, és számos, többnyire nehezen meghatározható paraméter befolyása alatt állnak, ezért a kerék-talaj kapcsolatban kialakuló erők meghatározásának minősége nagyban befolyásolja az egész járműszimuláció minőségét. Mivel leginkább a kerékerők határozzák meg a jármű dinamikai viselkedését, ezért a kerékmodell szimulációs céllal való összehangolása a jármű-modellezés legfontosabb és legnehezebb kihívása. A járműdinamikai szimuláció ezek szerint nem más, mint egy adott járműdinamikai vagy azzal kapcsolatos probléma megoldására felállított jármű-modell felhasználása annak érdekében, hogy a vizsgált járműdinamikai jelenség megismerése minél teljesebben lehetségessé váljék. A szimuláció definíciójából kitűnik, hogy a járműmodellek a számítógépes járműszimulációk leglényegesebb elemei, ezért a dolgozat összefoglalja és értékeli a modellalkotásról található szakirodalmat és kiegészíti járműtechnikai vonatkozásokkal. Az ilyen problémák áthidalását segítik a számítógépes szimulációkban használt legjelentősebb programcsomag-csoportok (Matlab/Simulink, EASY-5, stb.).

18

A TANÁR MOTIVÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK BŐVÍTÉSE GAZDASÁGI PÉLDÁK ALAPJÁN Váradi Tamás Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Suplicz Sándor, főiskolai docens

A dolgozat a különböző gazdasági (non profit és a profitorientált) területekről vett eszközöket vizsgálva, a tanári motivációs lehetőségek bővítésének, fejlesztésének kutatásával foglalkozik. Ezen új tanári eszközökre vonatkozóan alkalmazási javaslatokat is kíván adni a jövőre nézve. A dolgozat foglalkozik még a motiváció eredetével, fogalmával, annak hétköznapi jelentésével, illetve különböző motivációs elméletekkel is, hiszen ezek alapján alakulhattak ki az eddigi tanári, illetve a gazdasági területeken használt motivációs eszközök. Továbbá egy felmérés elemzésével - gyakorlati kutatási eredményekkel - is alá kívánja támasztani az elméletet.

19

A NYÍLVESSZŐ DINAMIKAI VIZSGÁLATA Varga Attila Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, II. évfolyam Konzulensek: Dr. Legeza László főiskolai docens Körtvélyesi Géza főiskolai docens

A dolgozat célja a történelmi íjak nyílvesszőének mechanikai vizsgálata. A vizsgálat tárgya a nyílvesszők gyorsulásának és valóságos röppályájának elemzése, dinamikai modelljének megalkotása, és az egyes dinamikai jellemzők kimérése. A dolgozat első része az íj és a nyílvessző közötti kölcsönhatásokkal foglalkozik, vizsgálja a nyílvessző gyorsulásának körülményeit, s azon belül különösen az íjszarv tömegének gyorsító hatását. Ez utóbbi igazolására ellenőrző mérésekre került sor. A második rész az íjat elhagyó nyílvessző röppályáját vizsgálja ideális, légellenállás nélküli esetben, majd a légellenállás figyelembe vételével is. A különböző nyílvesszőtípusok légellenállási tényezőjének mérése légcsatornában történt.

20

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar

21

22

TÜZELŐANYAG CELLA PERFORMANCIA MÉRÉSEK Antal Béla – Dollák Csaba - Kazai Imre Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet, III. évfolyam Konzulens: Dr. Kádár Péter főiskolai docens

Napjaink egyik korszerű, az űrtechnológiából kölcsönzött energiaforrása a tüzelőanyag cella. A BMF KVK Villamosenergetika Intézetben rendelkezésre áll egy ilyen, kis teljesítményű demonstrációs berendezés. A munka célja az oktatásba is bevonható mérési eljárások kidolgozása, amely megalapozza a Főiskola kompetenciáját az eszközhöz kapcsolódó későbbi oktatás területén. A hidrogén üzemanyagú tüzelőanyag cellák különleges jelentőségét adja az is, hogy a megújuló energiák (elsősorban szélenergia) hidrogén formájú tárolása új lehetőségeket teremt a közlekedési technológiában is. A dolgozat első része bemutatja a technológia elvi alapjait, fejlődési irányait. Meghatározásra kerülnek azok a jellemzők, amelyek jelentősen befolyásolják a technológia mindennapi alkalmazhatóságát. Ezt követi a konkrét mérőkészülék részletes ismertetése. Elvégzésre kerültek az előzőek alapján elhatározott mérési sorozatok amiből a későbbiekben ajánlás fogalmazható meg a hazai bevezetéshez kapcsolódó tesztés engedélyezési eljárásokra vonatkozóan. Elkészült az a mérési útmutató is (a szükséges biztonsági előírásokkal együtt), amely alapján a normál oktatás keretein belül laborméréseket lehet végezni. Az itt elért eredmények megalapozzák a BMF keretein belül a tüzelőanyag cellás mérések és kutatások folytatását.

23

MIKROKONTROLLERES ETETŐHAJÓ Antal Dániel Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián, főiskolai adjunktus

A dolgozat egy programozott etetőhajó elkészítésének lépéseit írja le. A hajó a horgászat terén jól alkalmazható, hiszen ennek segítségével egyszerűen megoldható a halak beetetése a későbbi sikeres fogás érdekében. A dolgozat tárgya a horgászok egy olykor nélkülözhetetlen segédeszköze. A hajó méretéből, programozhatóságából fakadóan minden tekintetben segítséget nyújt, mivel gyakran természeti (túl sűrű nádas, elszaporodott aljnövényzet), vagy egyéb okokból (tiltott csónakhasználat) a beetetés más módon nem megoldható. A hajó két tartállyal rendelkezik, melyekben legfeljebb két kilogramm etetőanyag helyezhető el, amely programozott útitervvel, vagy kézi vezérlés segítségével maximum egy kilométer távolságba juttatható el a kijelölt helyre. Kézi vezérlés esetén mind a sebesség, mind az irány, tetszés szerint változtatható. Előre programozott útvonal esetén a sebesség állandó, azonban egy útvonalon belül több célállomás is megadható. A létrehozott konstrukció fejleszthető a szállítható etetőanyag kapacitásának növelésével, ezáltal több, bonyolultabb úti terv programozásával, halradar felszerelésével.

24

DIGITÁLIS VISSZHANGOSÍTÓ ANALOG DEVICES MIKROKONTROLLERREL Maráczi Csaba – Varsányi Attila Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

A dolgozat részletesen ismerteti a Digitális visszhangosító Analog Devices mikrokontrollerrel megvalósítását. A dolgozat bevezetése ismerteti az Analog Devices ADUC832 típusú mikrokontroller felépítését. A dolgozat tárgyalja a program fordítás lehetőségeit. Bemutatja a program letöltés lehetőségei a kontrollerre. A dolgozat prezentálja a visszhangosító megvalósítását és a szükséges áramköri elemet. A Befejező rész bemutatja a szükséges algoritmust és a programot.

25

MOZGÁSANALÍZIS MINTA-KORRELÁCIÓVAL Antal Attila - Kleiber Tamás - Nyakacska Zoltán Budapest Műszaki Főiskola Számítógéptechnikai Intézet Neumann János Informatikai Főiskolai Kar III. évfolyam Konzulens: Dr. Györök György főiskolai docens

Veszélyes munkahelyeken dolgozóknál vagy betegeknél fontos a szervezet fizikális állapotának folytonos megfigyelése, analizálása. Tipikus bemenő paraméter egy ilyen megfigyelésnél, a szívritmus, az EKG, az oxigén saturáció, a légzés. Legalább ennyire fontos lehet a test mozgásállapotának, pozíciójának meghatározása. Egy mikroprocesszor segítségével, amely egy 3D-s gyorsulásszenzor jelét méri, meghatározható a test pillanatnyi gyorsulása, sebessége, illetve pozíciója. Korreláció-számítás segítségével, egy minta adatbázisból a mozgás jellegére is utalások tehetők. Ehhez a fejlesztés későbbi szakaszában a MATLAB 7 program megfelelő funkciói lennének használhatók. Ennek kimenete egy olyan függvény, amely időtartományhoz találati valószínűségeket rendel, olyan módon pl., hogy 78% „futás”. Ugyancsak a MATLAB program segítéségével valósítható meg a kommunikáció a mikroprocesszor és a PC között. A fejlesztés ezen szakaszában elkészült rendszerterv szerinti áramkör (1. ábra), amelynek segítségével lehetőség nyílt háromdimenziós mérésre. Ehhez a PIC16F877-es mikroprocesszorhoz elkészült a 3D-s gyorsulásérzékelő (amely két darab 2D-s ADXL202-es gyorsulásmérőből lett realizálva), illetve egy RS232-es kommunikáció. A mikroprocesszor a gyorsulásérzékelők jelfeldolgozását (kitöltési tényező mérését) végzi, illetve ezek kimeneti jeleit küldi (funkció függvényében) az RS232 kommunikációs portra.

26

DIGITALIS KÖNYVTÁRAK GRID RENDSZEREKEN VALÓ MEGVALÓSÍTÁSA Bálint Tünde - Damó Zoltán Kolozsvári Műszaki Egyetem Számítógép Szak, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Sebestyén-Pál György docens Digitális könyvtárnak nevezzük az olyan szervezeteket, amelyek digitalizált formában gyűjtik, őrzik, katalogizálják és szolgáltatják a publikált vagy kéziratos műveket. E könyvtár tárgyait digitális objektumoknak nevezzük, melyekben megkülönböztetjük az adatot és az azt leíró metaadatot. Az objektumok között vannak nem digitális szövegek átírásával keletkező digitalizált objektumok, illetve az eredetileg digitális formátumúak. E könyvtárak elsődleges célja, hogy a hálózatot egyetlen virtuális gyűjteménynek tekintsük, amelyből a felhasználók releváns részleteket kereshetnek ki. A dolgozat második részében bemutatjuk a grid rendszerek, klaszterek és osztott rendszerek közötti különbségeket, illetve indokoljuk hogy miért tartottuk alkalmasnak egy digitalis könyvtár megvalósítását grid rendszerek használásával. A grid rendszereket tekinthetjük úgy, mint földrajzilag szétszórt egymással párhuzamosan működő, egy vagy több közös feladatot ellátó egységek halmaza. Ezen feladatok megvalósításhoz biztonságos és egységes módon összehangolt erőforrásokra van szükség. A gridek lehetővé teszik az olyan erőforrásokhoz való hozzáférést, mint a processzorok, memóriák, adatok, perifériák stb. Ezek a rendszerek abban különböznek a párhuzamos számítási architektúrától, hogy nagyok, heterogének és dinamikusan változnak. Megemlítendő hogy a grid rendszerek azért hasznosak, mivel felgyorsítják a munkát, hatékony együttműködést biztosítanak és pénzt takarítanak meg. A befejező rész bemutatja egy olyan digitalis könyvtár megvalósítása amely egy grid rendszeren alapszik. Az alapötlet a keresési idők optimizálása, úgy hogy a keresés egy griden történjék, tehát ne egyetlen gép keresse a szükséges információt. A dolgozat keretén belül még kihangsúlyozzuk a Condor és Alchemi köztes rendszerek (middleware) főbb tulajdonságait, illetve különbségeiket. Kutatásaink eredménye képpen létrejött dolgozat alapját adhatja további vizsgálatoknak, hasznos lehet a téma iránt érdeklődők ismereteinek megalapozására.

27

A HANGSZEREK FIZIKÁJA Bárkányi István Puskás Tivadar Távközlési Technikum 11. b Konzulens: Alapiné Ecseri Éva

A különböző hangok keltése, a zenélés tudományának kialakulása nagyon régre nyúlik vissza. Már az ősember is végzett olyan szertartásokat a sikeres vadászat céljából, ahol énekelt és táncolt. Később különféle hangkeltő tárgyak is csatlakoztak ezekhez a szertartásokhoz. Ezekből a hangkeltő tárgyakból hangszerek lettek, amelyek a történelem során sokat változtak. Mielőtt rátérnénk a fő témánkra meg kell tárgyalni, hogy mi is a hang. A hang egy mechanikai hullám, amely képes interferenciára, lehet mérni a hullámhosszát, és ezen kívül még sok más jellemzője is van, például: terjedési sebesség, hangmagasság, hangszín. Korunkban a zene már életünk szerves részévé vált. A zenei élmény létrehozásához hangszerekre van szükség. Mi is az a hangszer? A legáltalánosabb értelemben vett hangszer, minden olyan eszköz, amelyet abból a célból készítettünk, és esetleg arra használunk, hogy hangot adjunk ki vele, de precízebben, a zeneszerszám olyan tárgy vagy készülék, amelyet zene létrehozás szándékával használunk hang előállítására. Hangadásuk szerint a hangszerek a következő csoportba sorolhatók: • aerofon (fúvós, levegővel működő hangszerek) • kordofon (megfeszített húr) • membrafon (kifeszített hártya) • idiofon (rugalmas merev test) • elektrofon (elektronikusan előállított rezgések) Előadásom során részletesen • ismertetem minden csoport tulajdonságait, jellemzőit és felépítését, • kitérek a hang digitalizálására, az akusztikára és a stúdiók felépítésére, • bemutatom néhány egyszerű hangszer elkészítésének lehetőségét.

28

INTELLIGENS HÁZ KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA Belinszki Tibor Csaba – Erdélyi László – Tihanyi Péter Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

Mindenki jól ismeri az Ethernet hálózatot hiszen mindennapi munkák, szórakozásunk során szinte elkerülhetetlen, hogy ne használnánk valamilyen formában. Akár az elektronikus leveleinket olvassuk vagy csak a híreket olvassuk az interneten óhatatlanul TCP/IP csomagok ezreit küldjük a kiszolgálónak aki szintén ilyen csomagokkal „bombáz” minket. Dolgozatunkban bemutatjuk milyen előnyei és hátrányai vannak ha az intelligensház egy ilyen hálózaton keresztül kommunikálna az eszközeivel. A CAN BUS szó is ismerősen csenghet sok olvasónak, hiszen ez az a kommunikációs csatorna, amit a modern járművekben használnak a különböző érzékelők és a fedélzeti számítógép kommunikációjára. Megtudhatják hogyan használható fel a CAN BUS egy intelligensház esetében. Ezek után bemutatjuk az I2C BUS néven a PHILIPS által szabadalmaztatott hálózati topológiát. Összefoglaljuk az előnyeit és hátrányait, egy intelligensház esetében. Láthatják milyen szempontok szerint kell tervezni egy ilyen hálózatot, milyen hibák léphetnek fel működés közben. Bemutatjuk az EIB rendszert, amit speciálisan épületautomatizálásra fejlesztettek ki. De szó esik majd a Johnson Controlrs cég fejlesztését a Metasys Épület Írányító rendszerén alapuló épületenergetikai rendszerekről is, melyet már a 70es években kezdtek kifejleszteni.

29

ELEKTROKARDIOGRÁF JEL ST SZAKASZA ON - LINE MONITOROZÓ MIKROPROGRAMJÁNAK KÉSZÍTÉSE Berényi Sándor Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet Konzulens: Halmi Lászlóné Dr. docens Nieberl József BION Kft.

TDK dolgozatomban áttekintést adok az egészségügyi informatikában a távmérés, távadat feldolgozás korszerű módszereiről, eszközeiről, rendszereiről, kiemelten a mobil kommunikációt alkalmazókra. Részletesen kitérek a BION gyártmányú digitális méréstechnikát alkalmazó Cyber Ekektrokardiográf rendszer ismertetésére kiemelten a kommunikációs rendszerének bemutatására és az alkalmazott QRS detektálási algoritmusára. Végül ismertetem az ST szakasz felismerésére alkalmas saját fejlesztésű mikroprogramot.

30

SDH HÁLÓZATOK Bódi Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar I. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens

Az előadásban az SDH hálózatok általános jellemzés és felépítése kerül bemutatásra. SDH hálózat felépítése és legfőbb jellemzőinek bemutatása az egyes keretek bemutatásával. Az alapmodul definiálása és az ebből következő többi modul bemutatása. Az STM keret felépítése. Mi az a virtuális konténer, és hogyan helyezzük bele az STM keretbe. SDH hálózatok berendezései és SDH topológiák. Az SDH hálózatok előnyeinek és hátrányinak bemutatása. A fejrész bájtjainak bemutatása és feladatuk. A multiplexer szakaszfejrész bemutatása, felépítése és mérete. Payload felépítése, mérete és végül az útvonalfejrész, POH byte-ok bemutatása.

31

KERESZTREJTVÉNY-KÉSZÍTŐ PROGRAM Bodócs Péter Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

Kellemes kikapcsolódást nyújt emberek millióinak a keresztrejtvény, egy szórakoztató, képességfejlesztő, memória-karbantartó játék. Ezen játékok megfejtésénél talán nagyobb kihívást jelenthet magának a játéknak az elkészítése. Ezt azonban házilag kivitelezni igen csak fáradalmas, nehéz munka. Nemcsak a rejtvényben szereplő meghatározások lehetséges kombinációinak a kigondolása, hanem sok esetben a tényleges kivitelezés, a látható és játszható végtermék előállítása is időigényes feladat lehet. Ha laikusként belegondolunk, milyen módszerekkel is lehetne házilag gyártani egy keresztrejtvényt, sokaknak talán a közismert szöveg-, vagy táblázat-szerkesztő programok jutnának először eszükbe. Ezzel azonban – ha nincsen megfelelő sablonunk – még a gyakorlottabbaknak is jó pár órájába telhet egy minden szempontból késznek tekinthető keresztrejtvény elkészítése. Az ilyen, nehéznek látszó megoldások egyszerűbbé tétele céljával került megalkotásra a Keresztrejtvény készítő program, mely egyes részei jelenleg még tesztelés alatt állnak. A program segítségével könnyedén szerkeszthetünk tetszőleges színű, elrendezésű, méretű, - ámbár egyenlőre csak téglalap alapú –, játszható keresztrejtvényeket, melyeket a tervek szerint az Internet segítségével lehet megosztani a játszani vágyók között. Dolgozatomban a program felépítését, működését, valamint a tervezett „JátékÉpítő” modul működési elvét tárgyalom részletesen.

32

BAZOVSKY LAJOS ÉS CSALÁDJA A TÖRTÉNELEM TÜKRÉBEN Angelika Doncova Bél Mátyás Besztercebányai Egyetem II. évfolyam Konzulens: Madarász László tanár

A dolgozat célja megközelíteni Bazovsky Lajos (1872-1958) életének azon pillanatait, melyeknek kulcsfontosságu szerepe volt a Közép-európai régió nemzetiségi, politikai, gazdasági vagy egyházi fejlődése és alakulása szempontjából. Figyelmet szentelni mindazon oktatási vagy etikai/morális értékekre, melyeket nem csak Bazovsky személyesen megvalott és becsült, de melyeket a családja körében a következő generációknak is megpróbált tovább adni. Így kirajzolni azt a családi és társadalmi hátteret, melyből Igor Bazovsky, a világhírű mérnök és fizikus rátért a Szlovákiából induló, Németországon és Anglián keresztül haladó és végül az Amerikai Egyesült Államokba vezető utat, melynek során a Bazovsky család több tagja beírta nevét a tudomány nagyjai közé. Bár a személyisége Közép-európában nem nagyon ismert, a munkája gyümölcsét már több világnyelven is olvashatjuk. Ezért feladatunk feltárni a Bazovsky család történetét a tudomány és a társadalom fejlődése szemponjából.

33

ENERGIATAKARÉKOS VILÁGÍTÁSTECHNIKA Darabos Olivér – Magony András Csaba Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet, II. évfolyam Konzulens: Kálnay Gábor mestertanár

Ma az egyik kulcsfontosságú probléma a világon, hogy az egyre növekvő fosszilis tüzelőanyagok drágulása, és a környezetre gyakorolt negatív hatásai miatt fontos szempont lett az energiatakarékosság. Több lehetséges út adódik a takarékosságra, dolgozat a világítástechnikában elért óriási eredményeket írja le a szénszálas izzótól a napjaink nagyteljesítményű félvezetős lámpáiig. Dolgozatban nagy hang sújt kap a félvezetős világítástechnika, bemutatásra kerül egy köztéri félvezetős világítási rendszer, és egy általános célra alkalmas lakásvilágítás. Említésre kerülnek még a HID lámpák, gázkisülésű fényforrások újabb fejlesztésű izzólámpák. Energiatakarékos világítástechnika nagy jövő elé áll, korunk egyik égető problémáját enyhíti. Alkalmazása hosszú életű, takarékos fényforrásokat ad a kezünkbe, megoldva több problémát napjainkban. Használjuk és élvezzük az előnyeit.

34

EGY T-MOBILE SZERVIZ TÖRTÉNETE Derzsi Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, I. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens

Ez az előadás egy hétköznapi T-Mobile partner szerviz életét fogja bemutatni, illetve beindításának történetét mind műszaki, mind emberi tekintetben. 2006. júniusában azzal bíztak meg főnökeim, hogy egy teljesen új üzletben indítsak el egy szervizt. Azokban az időkben igen lelkesen nekiláttam a költségvetéseknek, tanácsot kértem, tervezgettem, egyeztettem. Aztán eljött az első nap. Igen spártai körülmények között láttam munkának, életemben először fárasztott a munka, szembesültem saját magam és a lehetőségeim korlátaival. Millió egyeztetés, szabályzat, papírmunka után két hónap után végre elindulhatott a mobiltelefon készülékek helyszíni javítása, és oly mértékben megindult a fejlődés, amit senki sem feltételezett azelőtt. Ez az előadás azért született, hogy bemutassa azokat az erőfeszítéseket, amik létrehozták és működtetik a távközlési szakmának az egyik legszebb részét, a kommunikációs eszközök javításának, az Ügyfelek elvárásainak való megfelelésének, és a többi szakmabeli elismerésének kihívását.

35

MICROCONTROLLER VEZÉRELT ROBOTAUTÓ Dolhay Dénes Puskás Tivadar Távközlési Technikum, 14. évfolyam Konzulens: dr. Filp András, Kolozsvári Imre

A robotautó a hátán hordozott elemekből regulálva előállítja a működéséhez szükséges tápfeszültséget. Az így létrejövő tápfeszültség (VCC) elindítja a mikorvezérlőbe „égetett” programot. Az eszköz a fényviszonyok függvényében megkeresi a fehér papírra felrajzolt kontrasztvonalat, és annak mentén addig halad, amíg egy jelentősen sötétebb terület felé ér vagy ki nem kapcsolják. Megvalósítás: Az elemekből nyert tápfeszültséget egy stabilizátorkockán átvezetve fix 5V tápfeszültséget (VCC) kapunk. Az így nyert energiát rávezetjük a panel vezérlését végző ATMEL ATMEGA8 típusú RISC mikrovezérlőre, ami ezáltal elindul és elvégzi az eszköz inicializálását (programozási ciklus, első tájoló LED bekapcsolása, fényviszonyok felmérése, motorok elindítása). Ezekután az eszköz elejére szerelt fotodiódák segítségével, melyek rá vannak vezetve a mikrovezérő ADC lábaira, meghatározzuk az eszköz helyzetét a fekete kontrasztvonalhoz képest, és ha szükséges, korrigáljuk az irányt a megfelelő motor lassításával. Ha elérjük a keresztbe elhelyezett csíkot, az eszköz érzéleli a kevesebb visszaverődő fényt, és megáll. Ha a modellt megmozdítjuk, a kerekekre szerelt elmozdulás-érzékelők segítségével ezt észleljük, és újból elindítjuk a motorokat..

36

NAPELEMES MÉRŐRENDSZER KIALAKÍTÁSA, ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAPARK ADATGYŰJTÉSÉNEK EGYESÍTÉSE Enyedi Péter Tibor Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet, III. évfolyam Konzulensek: Kálnay Gábor, mestertanár Farkas István, villmosmérnök

A BMF-KVK Bécsi úti telephelyén már több éve működik egy napelemes mérőrendszer. Ez a rendszer megbízhatóan és pontosan végezte a feladatát. Ám a rendszer elemeinek életkora és abból adódó hátrányi miatt szükségessé vált egy új rendszer tervezése és létrehozása! Az új rendszernek el kell látnia a már meglévő rendszer feladatait, és össze kell fognia a már meglévő megújuló energiapark központi adatgyűjtését. Az energiapark egy napelemes, napkollektoros és egy szélgenerátoros mérőrendszerből áll. A TDK dolgozatomban bemutatom ezen új rendszer tervezésének lépésit illetve a már meglévő rendszerek adatgyűjtésbe illesztését.

37

AZ SDH HÁLÓZATOK JELLEMZÉSE ÉS ÁBRÁZOLÁSA Fejes Gábor - Hegedűs József Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, I. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens

A dolgozat részletesen ismerteti: Az SDH hálózatokat, kitér az SDH előnyeire, hátrányaira, az SDH keret felépítésére tehát: az egy- és kétdimenziós ábrázolásra, a regenerátor szakasz fejrész, a multiplexer szakasz fejrész és a payload felépítésére.

38

NYÍLT KULCSÚ TOTKOSÍTÁS ÉS DIGITÁLIS ALÁÍRÁS Fuszenecker Róbert Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar III. évfolyam Konzulens Dr. Tuzson Tibor docens

- az átvitelről általában - a titkosításról: szimmetrikus és nyítl kulcsú, egyszerű példák (Caesar-módszer) - a nyílt kulcsú titkosítás előnyei és hátrányai a szimmetrikus kulcsú titkosításhoz képest: titkosítás és aláírás - definíciók: finite fields - a Diffie-Hellman kulcscsere algoritmusa (1-2 ábra) - Merkle-Hellman (esetleg, ha belefér az időbe) - az RSA algoritmusa: titkosítás és aláírás - miért nehéz megtörni a DH-t és az RSA-t - gyakorlati szempontok a kulcsok megválasztásához - titkosítási, aláírási és törési idők 20-40 bites prímek esetén - stb. ajánlott irodalom, köszönetnyilvánítás

39

ANALÓG HANGLÁNC Füleki Ákos – Vékás Károly Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

Ez a tartalmi kivonat a tavalyi TDK munka kibővítéséről és átdolgozásáról szól. Ismét bemutatásra kerül egy elektroncsöves előerősítő mely legideálisabbnak tekinthető ehhez a hanglánchoz. A végfokozat áttervezése és megépítése is nagy szerepet játszik a dolgozat témájában. De az igazi kihívás a hangdoboz megtervezése és elkészítése. Voltaképpen ez egy hiperbolikus tölcsér egy szélessávú hangszóróval megspékelve. A tölcsér valójában kör-keresztmetszetű lenne, de hely hiány miatt valamint esztétikai szempontok miatt is átlagos hangdoboz formájúra lett tervezve. A belseje pedig az átlagos hangdobozoktól eltérő, tölcsér kialakítású. Hatásfoka egy átlagos zárt hangdobozénak közel a tízszerese. Tehát ez azt jelenti, hogy elméletileg tized akkora villamos teljesítménnyel produkálhatunk ugyanakkora akusztikus teljesítményt. Megemlítendőek azok a tények is: a levegő nem a legtökéletesebb hangközvetítő közeg mivel összesűríthetősége nagy, és a hangszóró membrán felület kitérésének a nagysága befolyásolja a levegőben keltett hanghullámok milyenségét. Mivel a levegő nagyon összesűríthető, ezért a hanghullámokban „torzulások” lépnek fel. A tölcséres hangfal lényege hogy: „szobahangerő” mellett a membrán felület kitérés olyan kicsi, hogy gyakorlatilag nem látható. Ezekkel a berendezésekkel próbálunk bemutatni egy jobb minőségű analóg hangláncot.

40

AZ AKTÍV-TÁBLA MÓDSZERTANI HASZNÁLATA Füstös Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Makó Ferenc főiskolai docens

Az elektronikus táblák használata az e Learning alapú oktatással- és a multimédia technológiák széles körű használatával a tudáshoz történő jobb hozzáférést-, a szemléletesebb oktatást és az információs-kommunikációs technológiák széleskörű elterjesztését segíti elő az iskolákban. Az aktív tábla használata megoldást nyújt arra a kérdésre, hogy hogyan lehet egyszerűen és eredményesen beilleszteni az iskolai oktatásba az elektronikus tanítás/ tanulás multimédiás- és WEB alapú technológiáit. A tábla használatával lehetővé válik a prezentációs oktatási stratégia megújítása-, a tanórai interaktivitás növelése-, az ellenőrzés –értékelés fejlesztése. Az interaktív osztálytermi tábla a legmodernebb multimédiás technológiát kínálja, melynek segítségével a számítógép vezérlése közvetlenül a tábláról lehetséges. A TDK fejlesztés a taneszköz módszertani használatára felkészítő tanár-továbbképzési programkidolgozást mutat be.

41

VILLAMOSENERGIA A VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉSBEN Gáncs Kornél Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

A TDK dolgozat részletesen ismerteti a trolibusz, villamos és a metró, azaz a villamos energiát felhasználó városi kötöttpályás tömegközlekedési járművek elektromos rendszereit, műszaki adatait az erősáramú betáplálástól egészen a járművek vezérléséig. Mindennapi életünk során szinte teljesen természetesnek vesszük, hogy a tömegközeledési járművek minden utazási problémánkat megoldják. Nem is gondolunk arra, hogy milyen technikai színvonal, milyen műszaki tartalmon segít bennünket abban, hogy elérhessük úticélunkat. E gondolat kapcsán jutottam arra a döntésre, hogy erről a témáról szeretnék írni. A bemutatáshoz a Budapesten jól ismert napi forgalomban lévő kocsikat használom fel, így például az UV típusú villamost, a GVM-IK-280 típusú Ikarusz trolibuszt, valamint a 81-es típusú metró kocsit. Műszaki tartalmával mára egyik sem képviseli a modern technikát, de megbízhatóságukkal, nagy futásteljesítményükkel kivívták, mind üzemeltetőik, mind használóik bizalmát. Elektronikus rendszereik kontaktorokból, ellenállásokból, nagyfeszültségű relékből, tirisztorokból, kondenzátorokból állnak, melyeknek a maximális üzemi biztonságon kívül élettartamuk hosszúsága is jelentős szerepet játszik. A járművek egyaránt egyenáramú motorokkal rendelkeznek, melyeknek a gyorsításon kívül a fékezésben is nagy szerepük van. A villamos hajtású járműveknél, de főleg a metrónál a nagy áramerősségek kapcsolása miatt jelentős szerepe van az úgynevezett elektropneumatikus vezérlésnek. Dolgozatomban részletesen kívánom bemutatni ezek működési elvét, műszaki rendszerét.

42

RÉSZECSKEGYORSÍTÓK Zsom Miklós, Gergely Tivadar, Puskás Tivadar Távközlési Technikum 11. évfolyam Konzulens: Alapiné Ecseri Éva

Biztosan mindenki hallotta már azt a kifejezést, hogy részecskegyorsító. Sok embernek ilyenkor a tudományos fantasztikum juthat eszébe, azonban ez a technológia létezik a valóságban. Az emberiség múlt iránt érzett kíváncsisága ma egy új típusú régészetben éled újjá. Ez a régészet egy óriási építményt használ, melynek célja visszamenni az időben és megérteni az univerzum 15 milliárd évvel ezelőtti kezdetét, és közelebb jutni a saját eredetünk és létezésünk megértéséhez. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon hogyan működnek ezek a csúcstechnológiát képviselő gépek, hasznosak-e a tudomány és a társadalom számára? Milyen eredményeket értek már el a kutatók ennek köszönhetően? Hogyan alkalmazhatók a mindennapi életben? Előadásunkkal a részecskegyorsítók történetét, működési elvét, fajtáit, mindennapi felhasználási módjait és a kutatók eddig elért eredményeit szeretnénk megismertetni a hallgatókkal. A téma aktualitását az adta, hogy a Fizika Éve alkalmából egy 80 fős csoport utazott iskolánkból a Genf mellett lévő Cernbe, ahol a részecskekutatás legújabb vívmányairól hallhattunk.

43

HOLOGRÁFIA I. A HOLOGRÁFIA SZÜLŐATYJA ÉS A HOLOGRAM ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ELVE Gorócz Vilmos Puskás Tivadar Távközlési Technikum Konzulens: Szigligeti Márta

A holográfiát Gábor Dénes fejlesztette ki 1947-ben, kutatásaiért 1971-ben Nobel díjat kapott. A fényképpel az a probléma hogy nem tudunk a tárgyak mögé látni, hiszen csak egy síkon lévő színes képpontokból áll a fénykép. A fénykép olyan mintha félszemmel, mozdulatlanul néznénk egy tárgyat, semmi több. A holográfiával a tárgyról érkező fényhullámok fázisát is lehet rögzíteni, ezáltal a fény úgy jön a szemünkbe, mintha a tárgyról jönne közvetlenül, nem pedig egy sík lapról, a fényképről. Ha a tárgyat megvilágítjuk egy fényforrással, akkor a tárgy a fényhullámok egy részét visszaveri, ez a tárgyhullám. Ha ehhez a hullámhoz – valamilyen szögben – egy koherens (azonos hullámhosszú, fázisú) fényhullámot adunk hozzá, akkor ennek a két hullámnak az interferenciája jön létre. Gábor Dénes idejében még nem volt koherens fényforrás, ezért kísérletét higanycseppes eljárással tudta igazolni, de ezzel a mód-szerrel csak néhány centiméter nagyságú tárgyakról lehetett hologramot készíteni. Próbálkoztak néhány holografikus eljárással, de ezeknek a rekonstrukciói nem sikerültek, ezért a holografikus kutatások abbamaradtak. 1960-ban feltalálták a lézert, koherens fényforrást, aminek segítségével már előtudtak állítani élvezhető minőségű hologramot egy tárgyról. 1971-re a világ rádöbbent, hogy milyen nagy jövő rejlik a holográfiában, és Gábor Dénest Nobel-díjjal jutalmazták.

44

A DIGITÁLIS TRÜKKÖK CSODÁLATOS VILÁGA Grátz Márk Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar III. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens

Mozgóképek digitális úton (azaz számítógépen, célszoftverrel való) feldolgozása manapság alapvető eljárás. A munka digitális környezetben nagyon gyors és rugalmas, és határtalan lehetőséget biztosít a rögzített anyagok manipulálására. A felvett anyagot digitálisan tárolhatjuk, montírozóval szétszabdalhatjuk, és újra összevághatjuk, snittenként korrigálhatjuk a jellemzőit (kompozit), illetve elmélyülhetünk bennük a háromdimenziós grafika eszközeinek segítségével. Ez utóbbi kétségtelenül a legnagyobb körültekintést és szakértelmet igénylő terület a digitális utómunka folyamatok között. Az előadás betekintést nyújt a 3D-s szoftverek lenyűgöző lehetőségeibe, és az animáció gyártási folyamatába, és példákon keresztül bemutatja, hogy a digitális trükkök világa valóban csodálatos.

45

OTTHONAUTOMATIZÁS MOBILTELEFONOS MEGVALÓSÍTÁSSAL Harmat Balázs – Kernács Ádám Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Kopják József főiskolai tanársegéd

A dolgozat témája egy mobiltelefon által (sms-ben) vezérelt otthonautomatika. Az eszköz lelkét a Microchip által gyártott PIC18F2220-as mikrokontroller szolgálja. A PIC-hez van csatlakoztatva a Siemens C35-ös mobiltelefon. A mobil soros porton kommunikál a készülékkel. Az sms fogadását a microkontrollerben lévő program végzi. A készülék kimenetére kerülnek a vezérlendő elemek. A TDK dolgozatban ismertetjük a mikrokontroller kiválasztását, kapcsolási rajz tervezést, protokoll kiválasztást. A kapcsolási rajz tervezésekor figyelembe vettük azt h a készüléket ne csak mobiltelefonnal leessen összekötni, hanem a PC-vel is, tesztelés illetve vezérlés céljából!

46

SDH HÁLÓZATOK VÉDELME Hegedűs József, Fejes Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar I. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens

A TDK dolgozat fő témája az SDH (Synchron Digital Hierarchy) hálózatok védelme és a hálózat védelmének különböző megoldásai. A dolgozat részletesen ismerteti az SDH hálózatok védelmét. A multiplexer szakasz védelem és az útvonal védelem ismertetésére is sor kerül. Bemutatja a gyűrűs hálózatokat. A befejező részben az SDH hálózatokban leggyakrabban használt berendezéseket ( DCX, ADM, VCTS ) mutatja be.

47

DIGITÁLIS HAJFORMÁZÁS AZ OKTATÁSTECHNOLÓGIA, A FODRÁSZ SZAKMUNKÁS KÉPZÉSBEN Végh Ivanics Katalin Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet, III évfolyam Konzulens: Dr. Hassan Elsayed, főiskolai tanár A frizura és a smink készítés az emberiséggel egyidős tevékenység és ez idáig az volt a jellemzője, hogy a tervezése és a megvalósítása egy időben történt, az eredmény pedig több mint bizonytalan, hiszen az optimális „küllem” megvalósítása hosszú időt vett igénybe. Az ez új irány, amelyet „a digitális arculat átalakítás” kínál, fantasztikus lehetőséget nyit az ember számára. A kifejlesztett hajformázó és smink szimulációs szoftver a kiválasztott vendég fejének több nézetben történt fényképét úgy kezeli a képernyőn, hogy arra több százféle hajat, hajszínt és megszámlálhatatlan - a vendég és a mester által közösen megálmodott - kombinációt lehet elkészíteni. Ezzel szinte optimalizálható az adott alkalomra történő megjelenés, mind a frizura (férfiaknál bajusz, szakáll, stb.) mind a szemüveg és smink viselet. A vázolt virtuális átváltozás a vendég szeme láttára történik. Teljesen egyéni, saját adatbázis alakítható ki és tervezhetővé válik a következő alkalomra történő módosítás, így a „testre szabott” megjelenés is. Természetesen a vendég beleszeret a maga által kialakított új küllembe, és nyomban megrendeli a frizurát, a sminket és így tovább. Ez az új lehetőség növeli az ember önbecsülését és nem utolsó sorban a műhely (szalon) stb. elismertségét, hasznosságát is. Fontos tehát, hogy a szakmunkás képzésben megjelenjen ezen új technika és technológia, amely új szemléletet, új lehetőségeket kínál mind a vendég, mint pedig a leendő fiatal mesterek részére. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek ezen szoftverek lehetőségei közül: - a képbeviteli lehetőségek, videó kamera, fényképezőgép szkenner kezelése, - több száz kiváló minőségű hajviselet, több száz napszemüveg, kontaktlencse, bajusz, szakáll és ezekhez kapcsolódó színválaszték változatok kezelése és technikája, - személyre szabott adatbázisok létrehozása, alkalmi hajviseletek archiválása - a megálmodott megjelenés háromdimenziós szimulációban történő megtekintése is bemutatásra kerül, - és nem utolsó sorban annak bemutatása, hogy a tervezett kinyomtatott „álomkép” alapján hogyan készül el a valóságban a frizura, és ezáltal hogyan változott meg a vendég arculata.

48

HOLOGRÁFIA II. HOLOGRAFIKUS ADATTÁROLÁS Juhász András Puskás Tivadar Távközlési Technikum 12. évfolyam Konzulens: Szigligeti Márta

Az adattárolási kapacitás fejlődése kiemelkedően fontos mai világunkban. A növekvő információ mennyisége horribilisformákat ölt. Ez kényszerhelyzetbe hozza a gyárakat, mérnököket, hogy új technikák megvalósításán foglalatoskodjanak. Ma már nem elég egy 750 Mb-os, vagy 4,7 Gb-os tárolófelület, sőt a közeljövőben elkészülő Blue-Ray lemezek bámulatos 25 Gb-ja sem. Ezen felbátorodva, és a jelenlegi technikán átlépve szükségessé vált egy minden eddiginél nagyobb tárolókapacitással ellátott egység megalkotása, melyet mára látványtechnikából ismert holográfián alapul. A nagy tárolókapacitás magában a hologram készítés sokrétegűségének függvénye, valamint hogy a lézer fázisának, szögének mérté-kének megváltoztatása elég ahhoz, hogy ugyan azt a térfogatot használjuk tárolásra, amit már korábban; újra-írása-kor nem sérül a korábban ráírt adat. Ráadásként, a mérete még az eddigi technikákét sem haladná meg. Mellékelhetők lennének a súrlódásból származó meghibásodások, mivel a szerkezet nem tartalmaz forgó alkatrészeket. Energia igénye magas lenne, mely a felvétel elkészítéséhez elengedhetetlen lézernek lenne köszönhető. Ugyanakkor korszerűbb hűtésekre, és megfelelő konstrukciókra lenne szükség. Az eszköz kifejlesztése képtelenség egészen addig, amíg a meglétéhez szükséges feltételek csak laboratóriumi körülmények között léteznek.

49

A VASÚTI VILLAMOS VONTATÁS KANDÓ KÁLMÁNTÓL NAPJAINKIG Kalmár András János Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika intézet. II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus A dolgozat a vasúti villamos vontatás elterjedését mutatja be a kezdetektől. Az 1890-es évek végén megkezdődnek az első kísérletek a vasút villamosítás terén. 1902-ben befejeződnek az észak olaszországi Valtellina vasút munkálatai, melyeket Kandó Kálmán tervei alapján folytattak le. Ennek a vasútnak a villamosításakor dőlt el, hogy a villamos vontatásnak igen is van helye vasúti fuvarozás lebonyolítása terén. 1917-ben megkezdik a Bp. Nyugati pu.–Alag közti vasút villamosítási munkálatait. 1923. október 31.-én megkezdik a próbaüzemet mely 3 évig tart. Az ez alatt szerzett tapasztalatok alapján döntenek a Bp.-Hegyeshalomi Fővonal villamosításáról. A Villamosítást követően a Kandó által tervezett V40-es és V60-as mozdonyok teljesítenek szolgálatot. E mozdonyoknak az üzembe helyezését Kandó Kálmán már nem érte meg. A MÁV 1961-ben Ward-Leonard forgóátalakítós, váltakozó/egyenfeszültségű villamos mozdonyokat szerez be. Ezek közel 30 évig teljesítenek szolgálatot. Megoldatlan volt a gyorsvonatok vontatásának feladata. Végül az ipar elhatározta, hogy licenciát vásárol a mozdonygyártáshoz. E licenc megvásárlását követően kezdik el Magyarországon a V43-asok gyártását. Ezek a mozdonyok még ma is nagyszámban üzemelnek hazánkban. Beszerzésre került több villamos mozdony is napjainkig, Pl.: V46; V63. A MÁV és a GySEV Rt. 2002-ben új kétáramrendszerű mozdonyokat szerez be a Siemens cégtől. Ezek a járművek a 1047 pályaszámú 10+5db villamos mozdonyok. Ezek a villamos mozdonyok asszinkron motoros hajtással rendelkeznek. Ma Magyarországon ezek a gépek, valamint a néhány napjainkban beszerzett (talent; flirt) villamos jármű képviselik a technikai csúcsot. A vasúti villamos vontatás területén a kijelölt útirány az asszinkron motoros hajtással történő vontatás irányába indult meg. A további fejlődés ennek jegyében fog alakulni.

50

UNIVERZÁLIS IDŐZÍTHETŐ KAPCSOLÓ Karacsi Márk Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

Az alapötlet a háztartásunkban lévő hálózati (és egyenáramú) készülékek igény szerinti, számítógéppel történő vezérlése, időzítése. A tervezés során számos problémába ütköztem, melyek megoldása lassan körvonalzta a készülék felépítését. Ilyen probléma volt a PC-K párhuzamos portjainak kis teljesítménye, mely szükségessé tette kapcsoló fokozatú erősítők beépítését. A PC-t galvanikusan le akartam választani a szerkezetről, hogy annak meghibásodása ne tegyen kárt a gépben, ezért optocsatolókat alkalmaztam, ami viszont negálja a jelet, tehát ezt még invertálni kell, ettől viszont az alkalmazott D tárolók lefutó élre vezérlődnek, így minden állapotváltáshoz a kimenet kódja után a 0000 bitsorozatot is ki kell küldeni. Így viszont nem elég a 3 bit a 8 kimenethez, ezért 4 bit került alkalmazásra, ezáltal a készülék bővíthető. A PC párhuzamos portjáról érkező jel tehát egy optocsatolóba megy, ezután egy inverterbe, így rendelkezésünkre áll a 4 bit, galvanikusan leválasztva. A 4 bit segítségével 16 különböző variáció állítható elő, ehhez szükséged egy BCD-DEC kódoló. A stabilitás érdekében ezután átmeneti tárolók kerültek beépítésre, melyek a PC kikapcsolása, lefagyása esetén is megtartják állapotukat. Ezután egy kapcsoló fokozatú tranzisztor kapcsolás következik, ami a kimenetre a megfelelő feszültséget és áramot juttatja. Tervezem továbbá a készülék továbbfejlesztését, interaktívvá tételét, mivel ha bemenetei is lesznek a készüléknek, sokkal komolyabb vezérlések végezhetők vele. Gondolkozom a teljes mikrokontrolleres vezérlésen is, mivel így a PC teljesen szükségtelené válik.

51

DIGITÁLIS HANGTÖMÖRÍTŐ ELJÁRÁSOK Karacsi Márk Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

Azért választottam TDK dolgozatom témájának a multimédiában és a világhálón előforduló médiaformátumok és tömörítési módszerek továbbá a digitális hangrögzítés lehetőségeinek bemutatását, mert a mai egyre jobban modernizálódó világban az egyik legdinamikusabban fejlődő technológiát testesíti meg, és egyre jobban nyer teret magának. Véleményem szerint nem elégedhetünk meg a technikai vívmányok csupán felhasználói szintű alkalmazásával, azokat legalább alapszinten meg kell ismernünk. A dolgozatom első részében a digitális hangtechnika alapjait tárgyalom részletesen, majd áttérek az MPEG szabvány ismertetésére. A CD-rendszer általános bemutatásán belül a CD információtárolási struktúrájával, kódolásaival, adatrögzítésével, az információ visszanyerésének lehetőségeivel foglalkozom. A hangtechnika új bravúrjával, az optomágneses minidisk történetének leírása utána a lejátszó belső felépítéséről szólok. Kitérek az optikai rögzítés elvére. Az optikai képlemezlejátszók fajtáival folytatom. A dolgozat záró részében a DVD megjelenésével, felépítésével foglalkozom. Végül digitális hangtechnikai fogalmak definiálásával zárom.

52

MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA A MINDENNAPOKBAN ÉS AZ OKTATÁSBAN Kiss Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar II. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens

A ma emberének mindennapjai szinte már elképzelhetetlenek a különböző technikai berendezések nélkül. Itt gondolok akár a telefonra, rádióra vagy a komplexebb berendezések közül a közismert DVD-re, vagy a minden az egyben lehetőségét nyújtó multimédiás munkaállomásokra otthoni, de akár a fél professzionális felhasználókon keresztül egészen a professzionális stúdiók világára. Előbbiekben bevezetett technológiákat az oktatás számos területein alkalmazva teljesen új dimenziók nyílnak mind a hallgatók mind az oktatók előtt. Megfelelő körül tekintéssel s a szükséges hozzáértéssel az eleddig soha nem látott lehetőségek szükség szerint kiaknázhatóak. Jelen dolgozatban e lehetőségeket taglalja összegző jelleggel lényegi azonosságokra s különbségekre koncentrálva tudván, hogy a téma bármely alcsoportjából szemináriumokat lehetne szervezni. Mindemellett bármelyik nap megjelenhetnek újabb alkalmazások esetleg technológiák, melyek a lehetőségek tárházát még jobban kitágítva növelik a felhasználók szabadságát gondolataik megvalósításában.

53

EGY MULTIMÉDIA-ALKALMAZÁS KÉSZÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI OKTATÁS PEDAGÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSBŐL Kiss Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar II. évfolyam Konzulens: Dr. Hassan Elsayed főiskolai tanár Borbély Endre főiskolai docens

Napjainkban a multimédiát, mint olyant, úgy fogalmazhatjuk meg, hogy ez egy olyan számítógépre alapozott ismeretterjesztő rendszer, amely auditív és vizuális csatornákon keresztül kommunikálva, kombinálja a nyomtatott szöveg, grafika, álló- és mozgóképek, beszéd, zene és hangok keverékét. Ezáltal több érzékszervünkre hat egyidejűleg, valamint sokkal közelebb áll a való élethez. Némely elemek, mint például az írott szöveg, a grafika és a hangok használata a számítógépes rendszerekben általánosnak számít, a multimédia rendszerekre azonban mindemellett a videó-jelenetek, a csúcsminőségű hangzás és a beszéd jelenléte is jellemző. Ezen lehetőségekből eredő kiaknázható alkalmazások tárgyalása az oktatásban.

54

OLD PROBLEMS - NEW SOLUTIONS FINE GRAIN ACCESS POLICY TO COMPUTER NETWORKS Cristian Klein, Zoltán Majó, Adrian Mircea Roiban Technical University of Cluj-Napoca Faculty of Automation and Computer Science Consultant: Dr. György Sebestyén associate professor

The problem of restricting access to computer networks at the data-link layer first appeared with the enterprise-usage of wired networks, but finding a solution to this problem became important only recently, with the commercial acceptance and wide-scale usage of wireless networks. First, we will sum up some AAA protocols and the complementary EAP framework used in conjuction with them. Advantages and disadvantages will be highlighted. Next, we will present our solution, which uses a selection of common AAA protocols. They are combined in a manner in which they work smoothly together. This solution respects the security requirements and operating standards of the EduRoam confederation. Finally, we will sketch an hierachical authentication scheme, which is the base of the EduRoam confederation, together with its advantages.

55

EASY SHARED PUBLIC ACCESS TO REALTIME RESOURCES Cristian Klein, Zoltán Majó, Adrian Mircea Roiban Technical University of Cluj-Napoca Faculty of Automation and Computer Science VI. Year Consultant: Dr. György SEBESTYÉN associate professor

With the increasing access to communication and ever-increasing need of specialisation, distant education is very common. Currently, the distance education only offers public access to documents and automated tests. These resources can be accessed simultaneously by multiple users. One does not have to concern about sharing these resources. In the near future access to limited, realtime resources is desireable. For example in a virtual laboratory the user would be able to follow and control the flow of an experiment. Many problems appear, like that of the simultaneous access and the control. This paper presents a solution to the above problem, by offering shared access to visualization and control. For using the system no special software is necessary on the client side. The design and implementation of such a system will be presented, where the resource is a user-controllable, moving camera which presents continous images from the site of the experiment.

56

RÉGI MEGOLDÁSOK ÚJ PROBLÉMÁKRA – SZÁMITÓGÉPES HÁLÓZATOK HOZZÁFÉRÉSÉNEK KORLÁTOZÁSA Cristian Klein, Zoltán Majó, Adrian Mircea ROIBAN Kolozsvári Műszaki Egyetem Számítástechnika és Automatizálás Kar, Számítástechnika Szak Konzulens: Dr. Sebestyén György egyetemi docens

Az adatkapcsolat szintjén történő hozzáférés korlátozásának gondolata nem sokkal a vezetékes technológián alapuló helyi hálózatok elterjedésével jelent meg, azonban a hálózathoz történő illetéktelen hozzáférés korlátozásának problémája a vezeték nélküli hálózatok elterjedésével vált igazán sürgőssé. A fent említett probléma megoldására az ún. AAA protokollok használatosak. A dolgozat az ebbe a kategóriába tartalmazó protokollokat mutatja be, a hálózati felhasználó azonosítására használt EAP framework-kal együtt, amely az AAA protokollok kiegészítésére szolgál. A dolgozat külön tárgyalja az egyes megoldások hiányosságait. Bemutatásra kerül egy, a dolgozat szerzői által használt megoldás, amely a létező protokollokat használja fel úgy, hogy a fent említett hiányosságokat kiküszöbölje. Ez a megoldás az Eduroam nemzetközi hálózat által kért összes biztonsági feltételnek eleget tesz, illetve teljes mértékben megfelel a hálózat üzemeltetői által előírt standardoknak. A dolgozat végül az Eduroam felépítését, működését illetve alkalmazásainak előnyeit mutatja be.

57

VALÓSIDEJŰ ERŐFORRÁSOK MEGOSZTÁSA TÖBBFELHASZNÁLÓS RENDSZERBEN – VIRTUÁLIS LABORATÓRIUM Cristian Klein, Zoltán Majó, Adrian Mircea ROIBAN Kolozsvári Műszaki Egyetem Számítástechnika és Automatizálás Kar, Számítástechnika Szak VI. évfolyam Konzulens: Dr. Sebestyén György egyetemi docens

A kommunikációs lehetőségek skálájának kiszélesedésével egyidejűleg ezek alkalmazása is egyre szélesebb körű. Példaként említhető a modern távoktatás, amely nagyobbrészt az Internet használatán alapszik. Jelenleg a távoktatás a legtöbb esetben adott dokumentumokhoz, tesztekhez távolról történő hozzáférést jelenti. Ezeket több felhasználó egyszerre használhatja anélkül, hogy egymásra különösebb hatással lennének illetve anélkül, hogy a kiszolgáló erőforrásait különösebben igénybe vennék. A jövőre nézve feltevődik a kérdés: hogyan lehetne a távoktatás eszköztárát szélesíteni. Egy lehetőség olyan valósidejű, megosztott erőforrásokhoz történő hozzáférés lehetővé tétele, mint például egy virtuális laboratórium, amelyben a diákok egyidejűleg követhetik nyomon a kísérlet lefolyását, illetve beleszólhatnak ennek lefolyásába. Egy hasonló alkalmazás már komolyabb erőforrásokat igényel, és a felhasználók egyidejű hozzáférése is problémát jelent. A dolgozat a fent bemutatott célra alkalmazható megoldást mutat be. A megosztott erőforrás egy videokamera, amelynek segítségével több felhasználó távolról követhet nyomon eseményeket. A felhasználóknak lehetőségük van a kamera által a helyszínről nyújtott perspektíva módosítására. A dolgozat bemutatja a probléma megoldására létrehozott szoftvert és az alkalmazás megvalósításához felhasznált technológiákat. Az alkalmazás előnye hogy a rendszer felhasználójának csak egy böngészőprogrammal kell rendelkeznie.

58

INTELLIGENS RIASZTÓRENDSZER Koller Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

A riasztók nagy része csak a hangkeltés feladatát látják el és napjainkban már ettől sokkal nagyobb az igény. Ha például egy riasztó megszólal, mindenki azt várja, hogy mikor kapcsol már ki. Senki sem veszi komolyan, még ha a saját autójáról van szó. A mai korszerű technika lehetővé teszi azt, hogy csak a tulajdonos értesüljön az illetéktelen behatolásról. Szinte mindenki rendelkezik mobiltelefonnal, ezért célszerű ezen keresztül tudomására hozni a szükséges információkat. Ennek több előnye is van. Többek között az, hogy a tolvaj nem tud róla, ha mégis, akkor nem tudja megakadályozni, hogy a GSM modul jelezzen (nem lehet elvágni a telefonvezetéket). Nem kell hozzá távirányító, mivel telefonon keresztül lehet aktiválni és kikapcsolni, így tovább csökkenthetők a költségek. A GSM modul viszonylag drága, de erre a célra tökéletesen megfelelnek az elmúlt években használt és manapság már elavultnak számító mobil készülékek. Akkumulátor sem kell hozzá, mert az adatkábelen keresztül történik a táplálás. A készüléket természetesen nem csak gépjárművekben, hanem lakásokban (esetleg füstérzékelő modullal kiegészítve) telepíthetjük, így nagyobb biztonságba tudhatjuk otthonunkat.

59

ASZINKRON MOTOROS MODELL A PLC TECHNIKA OKTATÁSÁHOZ Kovács Balázs – Tóth Norbert Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

A TDK dolgozat, a technológiai folyamatok irányítása labor egyik mérését készíti elő, amely a következő szemesztertől kerülhet bele a tantervbe. Ezzel a modellel szemléletesebbé válik a háromfázisú aszinkron motor vezérlése. A mérésen különböző PLC-kkel lehet a motor üzemeltetését megvalósítani. A dolgozat taglalja a motor működését, üzemmódjait, úgy mint: forgásirányváltás, csillag-delta indítás és dinamikus fékezés. A feladatmegoldáshoz két eltérő jellemzőjű PLC-t választottunk. Az első a költségtakarékos Siemens LOGO! programozható relé modul, a másik high-end PLC kategóriába számító Siemens S7-314C-2DP típus. A modell segítségével hallgatók közelebb kerülnek az ipari gyakorlathoz, megismerik az egyes PLC-k jellemzőit. A munkával szeretnénk hozzájárulni a laboratóriumi gyakorlatokon végzett mérések spektrumának bővítéséhez.

60

AZ SDH HÁLÓZATOK SZINKRONIZÁLÁSA Kőszegi Dániel Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, I. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens

A dolgozat először a szinkronizációt általánosan mutatja be, aztán az órajel fogalmán keresztül bemutatja a különböző zavaró tényezőket, úgymint a frekvenciaeltérés, órajelzaj, dzsitter és a szlip. Ezután az óratípusokról ejt pár szót, mint például a PRC, tranzit óra, helyi óra, berendezésóra és az SSU. Miután ismerteti az alapfogalmakat, bemutatja az SDH berendezés konkrét szinkronizálását, a szinkronizációs üzemmódokat, az SDH hálózat és az SDH gyűrűk szinkronizálását.

61

MOZGÓKÉPEK VALÓSIDEJŰ DIGITÁLIS KÉPJAVÍTÁSA MICROSOFT DIRECTX KÖRNYEZETBEN Krasznai Péter Budapest Műszaki Főiskola Számítógéptechnikai Intézet Neumann János Informatikai Főiskolai Kar III. évfolyam Konzulens: Fellegi Tibor főiskolai adjunktus A TDK dolgozat célja egyrészt a képjavító algoritmusok, szűrők optimalizálása és valós idejű futtatása az INTEL SSE2 utasításkészletet támogató processzorok használata esetén, másrészt a mozgóképek digitális képjavítása Microsoft DirectX környezetben. A fejlesztés eredményeként elkészült program lehetővé teszi a zajos, rossz minőségű analóg videó források jelének digitalizálás közbeni valós idejű javítását utólagos renderelési idő nélkül, szemben a legtöbb kereskedelemben hozzáférhető programokkal. A program futtatásához nem szükséges speciális hardverek beszerzése, alkalmazása, így széles körben felhasználható. A TDK dolgozat tartalmazza: ƒ A képjavító algoritmusok, és szűrők általam megvalósított valós idejű implementálását az Intel SSE2 utasításkészletet támogató processzorokra optimalizálva. ƒ A Microsoft DirectX környezetben történő programfejlesztést. ƒ A program felhasználói leírását, a szűrők használatában, beállításában szerzett eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat. A megvalósított szűrők lehetővé teszik: • A felvételek színvilágának feljavítását • Szellemkép eltávolítását • Ismert, illetve felismerhető spektrumú statikus zaj eltávolítását • Dinamikus, adaptív zajszűrő algoritmussal a véletlenszerű zajok csökkentését • A kép élességének helyreállítását a zaj jelentős növelése nélkül. A megvalósított szűrök a Microsoft DirectX-en keresztül más programok számára is hozzáférhetőek. Irodalom: 1. DirectX SDK dokumentáció 2. Intel SSE dokumentáció 3. Jorg Arndt: Algorithms for programmers 4. Bernd Jahne: Digital Image Processing 5. Berke J.-Hegedűs Gy.-Kelemen D.-Szabó J.: Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai- Keszthelyi Akadémiai Alapítvány

62

TANULÁSI MÓDSZEREK ÉS TANULÁSI STÍLUS VIZSGÁLAT A SZAKKÉPZÉSBEN Krégár Tibor Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Makó Ferenc főiskolai docens

A tanulási problémák feltárása és a hatékony/eredményes tanulási módszerek/technikák oktatása mind a középfokú oktatásban, mind a felsőoktatásban kiemelt figyelmet kap. A TDK dolgozat áttekintést ad a tanulás-módszertani kutatásokról, a tanulási stílus oktatásban és tanulásban betöltött szerepéről. Az önszabályozó tanulás szerepe különös mértékben felértékelődik napjainkban a tanulásirányítást- és a személyes tanulást középpontba helyező oktatási- környezetekben. A tanulási stílus diagnosztizálására épülő differenciált oktatásszervezés, tanítási módszerek, médiahasználat a tanulást élményszerűvé, személyes sikereken alapuló előrehaladást eredményező- folyamattá alakíthatja. A kutatás keretében a tanulási alapstílusok, tanulási módszerek, olvasási szokások felmérésére került sor középiskolákban és a BMF két karán. Összehasonlító vizsgálat keretében bemutatásra kerülnek a diákok és hallgatók tanulási stílusai, a tanulási módszerekben jelentkező sajátosságaik, továbbá a tanulási tanácsadási programok kidolgozására tett javaslatok.

63

BIZTONSÁGTECHNIKAI BERENDEZÉSEK MŰKÖDÉSE, TELEPÍTÉSE ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETE Látos Gábor Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

Ez a dolgozat bemutatja a biztonságtechnikában alkalmazott eszközöket, azok felhasználási területeit, telepítésükhöz tanácsokat ad, és tartalmazza a MABISZ ajánlásokat, és a minőségbiztosítással kapcsolatos fogalmakat. A dolgozatban a biztonságtechnikai berendezéseket, eszközöket a mabisz ajánlásokban szereplő szisztéma szerint mutatjuk be, tehát az eszé tartalmazza az elektronikus kültéri védelem, felületvédelem, térvédelem, tárgyvédelem eszközit és a behatolásjelző központok rövid bemutatását.

64

AZ INTERNET A HTML ÉS A PHP Lazáry Péter

Az Internet egy olyan kommunikációs közeg melyet hálózatok és számítógépek hoztak létre. Az Internetnek tulajdonképpen két alapvető célja van. Az egyik célja hogy az emberek közötti kapcsolattartást segítse, gyorsítsa a másik pedig az információ csere és tárolás. Az Internet segítségével hatalmas mennyiségű adathoz hozzáférhetünk. Bármilyen kérdést felrakhatunk számos fórumra és kapunk rá választ gyakran nem is egyet. A köztudatban az él, hogy az Internet kifejlesztése katona indíttatású volt .A három egymással párhuzamosan folyó projekt közül csak egyet volt igazán katona jellegű. Az ARPAnet. (Advanced Research Projects Agency Network – ’Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége’) A web lehetővé teszi, hogy az egyik web oldalról a másikra ugorjon, a web-en "hyperlink"-et használjon. A web-et mint egy nagy könyvtárat képzelheti el. A web helyek olyanok, mint a könyvek, a web oldalak pedig, mint az egyes oldalak a könyvben.

65

CD-FEJ ÉRTÉKTARTÓ SZABÁLYOZÁSA Lovász Enikő Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar I. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens

Feladat egy értéktartó szabályozás. Az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni: Hogyan lehet a lencsét a foglalattal együtt a szükséges dinamikával mozgatni? Milyen dinamikai tulajdonságokkal rendelkezik a CD-fej mozgó szerkezeti része? A dinamikai modell (átviteli függvény, differenciál egyenlet, állapottér modell) ismeretében tervezhető meg a stabil müködésü és előirt dinamikájú szabályozás. Kiindulásként többé-kevésbé ismertek, adottak a CD-fej mozgó alkatrészeinek méretei, adatai és a lineáris aktuátor (merülőtekercses DC motor) gépállandója. A végcél a szabályozási kör előírt dinamikai tulajdonságainak beállítása Yc szabályozó tervezése egy pont ismeretében a célnak alárendelve történik. Alapkövetelmény egy stabil működés.

66

STRESSZ ÉS STRESSZEL VALÓ MEGKÜZDÉS KÖZÉPISKOLÁSOKNÁL Marics Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet, végzett hallgató 2006. Konzulens: Tulics Helga tanársegéd

A stresszt, mint kifejezést mindenki ismeri, annak ellenére, hogy még száz éve sincs annak, hogy megjelent a köztudatban. A stressz elméletének kidolgozását korunk egyik leghíresebb orvos-kutatója Selye János dolgozta ki. A népszerű elméletét 1956-ban jelentette meg a „The Stress of Life” című könyvében. A magyar származású tudós stressz elmélete 1936-ban az „alarm-reakció" fogalmának felállításával indult el a szervezet alkalmazkodási képességének vizsgálatában. Dolgozatom során bemutatom a stresszt, mint általános elhárító reakciót, amely evolúciós védekező mechanizmus a szervezetet ért károsító hatásra, illetve ennek elkerülésére. Az általános bevezetés után a középiskolásokat érintő fontosabb stressz helyzeteket mutatom be, valamint a legfontosabb stressz levezető stratégiákat, amit alkalmaznak vagy inkább alkalmazniuk kéne a középiskolásoknak, ahhoz, hogy minél sikeresebben vegyék a mindennapi akadályokat. Emellett, a dolgozat szerves részét képzi azoknak a teszteknek az értékelése, melyeket kutató munkám során középiskolásokkal töltettem ki.

67

SDH HÁLÓZAT SZIKRONIZÁCIÓJA Maró Dávid Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar I. évfolyam Konzulens: Borbély Endre főiskolai docens

A dolgozat az SDH hálózat szinkronizációjáról szól. Az SDH szó egy rövidítés melyben az „S” betű a szinkron szóra utal. Ebből is következik, hogy a rendszer elengedhetetlen része maga a szinkronizáció. A TDK dolgozat részletesen taglalja szinkronizáció folyamatát, a különböző hibalehetőségeket, a szinkronizációhoz elengedhetetlen órajelek típusait, és a szinkronizációs üzemmódokat. A dolgozat felépítés: először pár szó magáról az SDH hálózatról, majd a szinkronizációról egy hosszabb kifejtős rész. Végül egy szinkronizációs terv is bemutatásra kerül, mely azt taglalja, hogy különböző hibák esetén hogyan működik tovább a rendszer.

68

KÖLTSÉGHATÉKONY SZÁMÍTÓGÉPES OSZCILLOSZKÓP TERVEZÉSE Mércsei Kálmán Budapest Műszaki Főiskola Számítógéptechnikai Intézet Neumann János Informatikai Főiskolai Kar III. évfolyam Konzulensek: Dr. Györök György főiskolai docens Fellegi József főiskolai adjunktus

Jelen dolgozat fő témája egy költséghatékony számító-gépes mérőrendszer (oszcilloszkóp) tervezése és fejlesztése. A fejlesztés hardver és szoftver készítést egyaránt magába foglal. A dolgozat bevezető részében ismertetésre kerülnek a tervezés célkitűzései és főbb irányelvei. A digitális méréselmélet jelen témát érintő legfontosabb alapelveinek összefoglalása után következik a megoldás lehetséges alternatíváinak bemutatása, majd pedig a realizált HW-SW rendszer általános, majd specifikus ismertetésére – természetesen a dolgozat terjedelmi korlátai engedte mélységben. A számítógép oldali szoftver kapcsán néhány egyedi DSP algoritmus is külön említésre kerül (digitális zoom, Fourier transzformációk). A befejező rész tartalmazza a fejlesztés történeti áttekintését és az eddig elért eredményeket, műszaki paramétereket.

69

HŐMÉRSÉKLETI ADATOK MEGJELENÍTÉSE WEBSZERVER SEGÍTSÉGÉVEL Milos Roland Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Kopják József főiskolai tanársegéd

A TDK dolgozat fő témája: a hőmérsékleti adatok weboldalon keresztül történő nyomkövetése. Az eszköz a Microchip cég PIC18F452-es mikrokontrollerét használja, amelyhez csatlakozik egy ugyancsak a Microchip cég által gyártott TC77-es típusú hőmérő szenzor. A két eszköz SPI kommunikációval létesít kapcsolatot egymással. A webszerver szerepét egy asztali PC tölti be. A szerver és a PIC közti kommunikáció soros vonalon valósul meg. A szerveren a soros adatok fogadása egy küső program segítségével történik, mely átadja az adatokat a webszervernek. Az Interneten való megjelenítés HTML oldallal történik, amin egy PHP kiszolgáló szoftver fut. Ez biztosítja az adatok (adott időközönkénti) frissítését. A dolgozat részletesebben ismerteti, a hardver tervezésének menetét, a mikrokontrollerre, valamint a webszerverre írt programot, a mikrokontroller és a számítógép közötti kommunikációs protokollt.

70

WEBSHOP – XXI. CENTURY’S COMMERCIALISM Molnár Balázs Dénes Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar IV. Grade Consultant: Borbély Endre associate professor

The paper demonstrates first of all benefits e-commerce. A case study presents the establishing procedure of a webshop. Following functions are presented in the case study: payment and logistic options, security requirements, webpage synthesis (requirements of design and products). At least - as conclusion of the paper - Hungarian webshop’s market and future possibilities are detailed.

71

Design and Implementation of W-CDMA System with all Security Features under Umbrella of UMTS Saher S. Qsman Higher Technlogical Institute Tenth of Ramadan City Egypt Under Supervision: Prof. Dr. Talaat el Garf Third generation systems are designed for multimedia communication: Person to- person communication can be enhanced with high quality images and video, and access to information and services on public and private networks will be enhanced by the higher data rates and new flexible communication capabilities of t h i r d generation systems. This, together with the continuing evolution of the second generation systems, will create new business opportunities not only for manufacturers and operators, but also for the providers of contents and applications using these networks. In the standardization forums, WCDMA technology has emerged as the most widely adopted third generation air interface. Its specification has been created in 3GPP (the 3rd Generation Partnership Project), which is the joint standardization project of the standardization bodies from Europe, Japan, Korea, the (ISA and China. Within 3GPP, WCDMA is called UTRA (Universal Terrestrial Radio Access) FDD (Frequency Division Duplex) and TDD (Time Division Duplex), the name WCDMA being used to cover both FDD and TDD operation. In this research a complete W-CDMA System is Designed and Implemented Including Convolution coding, Interleaving, Scrambling. Spreading, Modulation and RF Transmission The whole System is implemented using MATLAB Package. Security Features of W-CDMA System are applied Including IMEI Check, I n t e g r i t y Cheek, Authentication, Data Ciphering, and TMSI Allocation. Authentication is applied using Rijndael Algorithm related to 3GPP standardization dated V6.0.0 (2004-12) Also Complete simulation in GUI representing 4 Users at The Same Time Can make a Call with Registration first on the Network , With Implementing The System Overall in Graphs and Voice Response.

72

OPTICAL FIBER CODE DIVISION MULTIPLE ACCESS (OFCDMA) Ahmed Khaled Rashad - Abd El-Rahman Mohamed Shabara Mahmoud Samy Bebars Higher Technlogical Institute Tenth of Ramadan City Egypt Prof.Dr. Kamel Hassan. Prof.Dr. All El-moghaz One of the most interests of the communication professors and engineers is "how can the channel bandwidth be perfectly u t i l i z e d ?" , so their total efforts in this field would be directed to study carefully the multiple access techniques. By the wars, the m u l t i p l e access techniques had developed a lot, starting from FDMA passing by TDMA and WDMA and ending to CDMA. CDMA proved that it is the big dream of communications through its offers and advantages. In our project "FO-CDMA" we got a good idea about the effect and principles of CDMA not only in the optical fiber environment, but also in the w i r e l e s s environment including a practical implementation of CDMA in the wireless environment that is in 3G mobile communication which names (UMTS). The stronger & main points in our project summarized in the following: Complete comparison between a l l the multiple access techniques to represent the essence of FO-CDMA. Spread spectrum that is the basic principle on which the CDMA was built . A practical widely used application of the CDMA system that is "UMTS" Analysis of the CDMA in t h e fiber optics environment which known as (FO-CDMA) including advantages of FO-CDMA and coding techniques in FO-( DMA. Analysis of the Time domain (Temporal) OFCDMA. Analysis of the Frequency Encoded OCDMA (FE-OCDMA). Analysis of the most famous speech coding techniques to decide which of them is suitable for our system implementation. An overview of the speech coding for mobile communication i n c l u d i n g analysis of the GSM speech coder. A practical hand made implementation of a wired prototype CDMA system including: An implementation of the gold code generation circuit. A hand made implementation of a delta modulation c i r c u i t . A complete realization & analysis of the gold generator and DM circuits. A complete simulation of the DM c i r c u i t and multiple testing Stages Generation of the m-sequences and calculation of the Auto-correlation and cross-correlation values using MATLAB.

73

LOW BIT RATE DATA ON FM TRANSM SYSTEM Mohamed el_sayed mahsoub,Ahmed Mohamed khalil, Yasser abd karim Arafat, Mohamed mostafa abo ela, Alaa Mohamed mahmoud, Ramy roushdy Mohamed Higher Technlogical Institute Tenth of Ramadan City Egypt Under supervision Dr. Ahmed Kasas

A brief on the project The main aim of the project is to build a wireless sequence controller that can be programmed using simple keypad interface and using the frequency band of FM stations as the wireless channel. What is the low bit rate on FM transmission system low bit rate on FM transmission system can control up to many operations in a sequence time for each operation [0-99 min]. The number of operation can be extended easily if we connect an extension board. The project can store up to different programs for each sequence in a nonvolatile memory that can be recalled easily using keypad. Also the project can store its contents in the PC using serial connection for backup of programs. The use of the project make it special 1 - the project can control in many devices with wireless channel. 2- The one of important application is building management systems with wireless FM 0 channel. 3Wiring costs are now the most expensive part of any building controls project, wireless sensors provide an effective means of reducing expensive labour costs while providing a better long term solution for building owners. And a lot of advantages of wireless sequence controller that a lot of Application can Applied with low bit rate on FM transmission system.

74

A MŰVÉSZI TUDÓS, LEONARDO DA VINCI Nagy Melinda Puskás Tivadar Távközlési Technikum 12. évfolyam Konzulens: Szigligeti Márta

Előadásom célja, hogy bemutassam Leonardo da Vincit, egy sokrétű embert, kinek tehetsége túlszárnyalta korát. Neve hallatán mindenkinek festmények, rajzok jutnak eszébe, például az Utolsó vacsora. Ez az olasz férfi azonban a SZOBRÁSZAT és a KÖLTÉSZET terén is remekelt, tanulmányozta az emberi test ANATÓMIÁját is. TUDOMÁNYOS KUTATÁSai túlmutatnak korán. FIZIKAI KÍSÉRLETEKet végzett, továbbá a gyakorlati életet könnyítő eszközöket talált fel, ilyen például az öntözőrendszer. Munkámban kiemelt hangsúlyt szeretnék életének ezen terültére fektetni, hiszen ámulatba ejtő, hogy ez az ember olyan eszközöket fejlesztet ki és olyan megfigyeléseket végzett, amiket a tudomány elfelejtett, majd később újra felfedezett. Legkülönlegesebbek a haditechnikai fejlesztései és elgondolásai, pedig jelleme távol állt a háborúskodástól, és azzal sem lehetett tisztában, milyen károkat okozhatnak fegyverei. Létrehozta a tank ősét, az úgynevezett „teknősbékát”. Ez a szerkezet rendelkezett kémlelőnyílásokkal, valamint ágyúcsövekkel, melyekkel minden irányban lehetett tüzelni. Sok szerkezetet álmodott meg Leonardo, ám ezek jelentős része nem valósult meg és sok terv meg is semmisült. Munkámban az általunk ismert szerkezetek közül szeretnék néhányat bemutatni, valamint azt, hogy elgondolásai hogyan valósultak meg a későbbi idők során.

75

DVD SZERKESZTÉS Pap Levente Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar II. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens

Az utóbbi időben nagyon sokat változott az emberek érdeklődése, a technika is óriásit változott, melynek az eredménye a videó és mozifilm anyagok digitalizálása és tárolása. Ebben a TDK munkában a DVD szerkesztésével foglalkoztunk a BMF Híradástechnika Intézet Videó Stúdiójában. A munkánkat egy PC alapú számítógéppel és programokkal végeztük, melynek főbb részeivel, és a következő feladatokkal foglalkoztunk: ƒ A DVD szabvány és fajtái. ƒ A videó DVD lemez adatstruktúrája, illetve formátumai. ƒ Az mpeg-2 kódolás. ƒ DVD szerkesztő programok bemutatása és összehasonlítása.

76

DIGITÁLIS ÉS ANALÓG KÉPRÖGZÍTÉS FEJLŐDÉSE, CSOPORTOSÍTÁSA Parditka Mátyás Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar II. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens

A Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Videó Stúdiójában alkalmam nyílt az egyes kamera típusok megismerésére, használatára. A téma szakszerű feldolgozása és a rendelkezésre álló berendezések ismeretében készítettem el a TDK dolgozatomat. Feladatom az egyes kamera típusokat besoroljam a felhasználás szempontjából, a fejlődésük történetét bemutassam, a különböző igényeket, specifikációkat részletezzem. Csoportosítás: • professzionális, • amatőr • ipari (ezen belül: biztonság technikai, folyamat megfigyelési, katonai) A besorolás után részletes elemzéssel, példával, illusztrációkkal, szoftverekkel bemutatom működésüket, előnyüket, hátrányukat.

77

KAPCSOLÓÜZEMŰ TÁPEGYSÉG Rátkai József Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, I. évfolyam Konzulens: Badacsonyi Ferenc főiskolai docens

Kis gondolkodás és némi bíztatás után úgy döntöttem, hogy egy konvertert építek, amely az autók akkumulátorának 12V-ból, szimmetrikus egyenfeszültséget (+/-50V) állít elő! Így bármilyen végerősítőt rá lehet kötni a tápegység kimenetére, a maximális teljesítmény leadás határán belül, ami 400W! Azért választottam ezt a témakört, mert nagyon érdekelnek a nagy hatásfokkal üzemelő tápegységek.

78

A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGÉNEK (QoS) BIZTOSÍTÁSA IP HÁLÓZATOKBAN Rózsa Sándor-Gyula Kolozsvári Műszaki Egyetem Számítógépek Intézet, VI év. Konzulens: Dr. Sebestyén György egyetemi docens Napjainkban az Internet egyre több feladatot lát el. Megjelentek új, a hálózati késlekedésre és a sávszélességre nagyon érzékeny alkalmazások. Ilyen alkalmazások esetében biztosítani kell a sávszélességet és a minél kisebb késlekedést. Például egy IP telefon esetében a csomagoknak a maximális késlekedési ideje 150 ms lehet, ugyanakkor a sávszélességnek is biztosítva kell lennie, hogy minden csomag megérkezzen. Ha az előbb leírt feltételek valamelyike nem teljesül, akkor a telefonbeszélgetés nem jöhet létre. Annak érdekében, hogy egy bizonyos típusú forgalomnak biztosítani tudjuk az alacsony késlekedési időt és a sávszélességet, QoS szabályok alkalmazása szükséges. QoS forgalomirányítás terén a két klasszikus módszer létezik: a forgalom ideiglenes tárolása és az információáramlás lelassítása. A forgalom ideiglenes tárolása azt feltételezi, hogy a forgalom csökkenni fog és a tárolt forgalmat hamarosan tovább lehet küldeni. Az információáramlás lelassítása a TCP fluxusok azon tulajdonságán alapszik, hogy a továbbítási ablak méretében megegyezés történik a továbbító felek között. A QoS forgalomirányítás gyakorlati megvalósítását jelen esetben a következő lépések alapján oldottuk meg. A csomagokat osztályozza a forgalomirányító. Az osztályozás történhet IP cím szerint, portszám szerint tetszés szerint. Tíz előre meghatározott osztály létezik. Második lépésben egy Custom Queueing sorozási algoritmust használunk. A továbbítás a tíz sorból round robin algoritmus szerint történik. Ennek értelmében egy nagyobb prioritású sorból egyszerre több csomagot továbbít a rendszer mint egy kisebb prioritású sorból. Ha a torlódás nem szűnik meg a forgalom lassítására kerül sor. A két legnagyobb prioritású sor esetében a lassítást nem alkalmazzuk (real-time protokollok többsége UDP hálózati protokollokra épül). Az utolsó lépés a továbbítás előtt a csomagok megjegyzése. A csomagok megjegyzése a ToS mezőben történik. A csomagok megjegyzése azért szükséges, hogy az ugyanabban a QoS hálózatban lévő forgalomirányítók csak egyszer osztályozzák az áthaladó forgalmat. Abban az esetben, ha a forgalomirányító nem a QoS hálózat határán található, a sorozás a ToS mező alapján történik (a csomagokat csak egyszer osztályozzuk a QoS hálózatba érkezéskor).

79

KÉTÜTEMŰ MOTOR GYÚJTÁSBEÁLLÍTÓ EGYSÉGÉNEK TERVEZÉSE ÉS GYÁRTÁSA NC GÉPPEL Sajti Károly Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

A dolgozat részletesen ismerteti kétütemű motor gyújtásbeállító egységének tervezését és gyártását NC géppel. Az iparban a fém alkatrészek nagy többsége ma is forgácsolással készül. Ennek legfontosabb oka, hogy a forgácsoló szerszám egyszerű, az alakképzés folyamata a szerszámgépen, modell alapján, mozgásleképzéssel vezérelhető. A forgácsolással elérhető geometriai pontossággal és alakhűséggel más technológiák gyakran nem versenyképesek. A modern gyártás megköveteli az automatizált folyamatokat. A számjegyvezérlés és a számjegyvezérlésű gépek igen fontos szerepet játszanak a megmunkáló folyamatokban, melyek a technikai fejlődésnek köszönhetően a felmerülő igényeknek megfelelően fejlődtek. Kitűzött célom a számjegyes vezérlés fejlődését, elvét bemutatni. Megismertetni a CNC gépek fő részeit. Saját tervezésű munkadarabon keresztül végigvezetni a folyamatot a tervezéstől a kivitelezésig.

80

A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁSA Sevcsik András Puskás Tivadar Távközlési Technikum 11. évfolyam Konzulens: Alapiné Ecseri Éva

Napjainkban egyre fontosabb kérdéssé válik a megújuló energiaforrások felhasználása. A kőolajkészletek várható kiürülése és a globális felmelegedés is alternatív erőforrások kutatására kényszerít minket. Ezek közül a legkézenfekvőbb és legegyszerűbben hozzáférhető a napenergia. Az “A napenergia felhasználása” című dolgozat célja megismertetni a hallgatókat a napenergia hasznosításának múltjával, jelenével, és várható jövőjével. Megismerhetik a napenergia felhasználásának módjait, azok technológiai hátterét, a különböző módszerek előnyeit és hátrányait. Jelentős idő telt el, amíg az első civilizációk napisten-kultuszaitól eljutott az emberiség a Nap tudományos vizsgálatához, és addig is, amíg az ember megtanulta felhasználni a napenergiát. A történelem során építettek napkohókat és napkollektorokat, de az igazán nagy áttörést csak a XIX. század végére értek el, amikor Charles Fritts megépítette az első napenergia-cellát. Azóta a napenergia elektromos árammá való átalakítása nagyon sokat fejlődött. Szinte minden űrkutatásnak elengedhetetlen része, katonai jelentőséggel bír, és hasznosítható minden olyan helyen, ahol nem áll rendelkezésre villamos hálózat. Az egyre nagyobb hatásfokú napelemek lassan begyűrűzhetnek a háztartásokba (nulla energiafelhasználású házak), és megoldást kínálhatnak az emberiség energiaproblémáira is.

81

NAPKOLLEKTOROS RENDSZER Simon István Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Farkas István, villamosmérnök Szén István, intézeti mérnök

A TDK dolgozat foglalkozik a megújuló energiaforrások szükségességével, fajtáival és ezen belül a fő témája egy napkollektoros rendszer kiépítésének és üzemeltetésének lehetőségeivel foglalkozik. Először általános megvalósítással foglalkozik majd egy több kollektoros mérőrendszer sajátosságainak bemutatására kerül sor. A dolgozat részletezni fogja egy rendszer berendezés igényeit a megvalósítást feltételeit és a rendszer általtermelt energia felhasználásának lehetőségeit, majd a mérőrendszernél egy konkrétan működő rendszer építésének, üzemeltetésének szakaszait mutatja be és a mérési eredmények és a tapasztalatok ismertetése.

82

TRANSZFORMÁTOR MONITORING RENDSZER Szabados Márton Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet, II. évfolyam Konzulens: Farkas István villamosmérnök Szén István intézeti mérnök

A TDK dolgozat fő témája egy transzformátor monitoring rendszer szoftveres megközelítésből. A hardveres része áttekintésszerűen lesz bemutatva. Ismerteti a rendszer szükségességét. A dolgozat részletesen kitárgyalja a kommunikációt - magát a protokollt. Megemlíti az RS485ös és az üvegszálas átvitel fontosságát; az adatok eltárolását adatbázisba, megjelenítését, kiértékelését a helyi számítógépen és az adatok lekérdezhetőségét interneten keresztül. Felsorolja a szükséges hardver és szoftver igényeket.

83

ADIDAS ON THE MARKET Gerda Szántó Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar III. évfolyam Konzulens: Borbély Emese tanársegéd

In my essay I would like to show the history of adidas, one of the best sport companies in the world. I created a marketing research from the birth of a brand, explored through the decades to how it came to lead the world of modern sports. Adidas began as a family company with a small supply of shoes. The company has demonstrated rapid growth, making more kinds of products and selling them in more and more countries all over the world. I would like to bring the quality into prominence, show it in a few graphs and diagrams; and give importance to the advertising too. I would also like to demonstrate how many famous people gave their names to this trade-name. In addition, I would like to show the steady demand, how it teared in almost all kind of sports and became popular in everyday fashion too. With this research I will show the company’s own values and strategies towards their goal of leading the sporting goods industry. Adidas matches their structure to their consumers. They extend their design and innovative leadership and focus on financial performance.

84

BLUEBOX A GYAKORLATBAN Szarvas Imre Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar II. évfolyam Konzulens: Borbély Endre docens

A dolgozat bemutatja a klasszikus bluebox technikát amilyet az RTL Klub, a TV2 és más televízió csatornákon láthatunk. Kitér a megvilágítás problémáira, a háttér anyagának megválasztására valamint az utómunkálatokra és egyéb trükkökre amelyekkel finomíthatjuk technikánkat. A dolgozat bemutatja egy bluebox stúdió felépítését és páldákon keresztűl az alkalmazási lehetőségeit.

85

MOSOLYGOLYÓ Szatmári Antal Puskás Tivadar Távközlési Technikum 14. évfolyam Konulens: Alapiné Ecseri Éva

Az évente megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatják napjaink legkorszerűbb építkezési, háztartási, illetve egyéb termékeit. Családommal, amikor csak tudunk, ellátogatunk a kiállításra. Sajnos idén nem sikerült eljutnunk, ezért megpróbáltam tájékozódni más forrásokból. Nem igazán tudtam, hogy hol is kezdjek neki. Így meglátogattam a BNV hivatalos oldalát (www.bnv.hu), s ott láttam, hogy környezetvédelmi díjat kapott a Jinjang cég által Magyarországon forgalmazott mosógolyó. Mivel felkeltette az érdeklődésemet, tájékozódni kezdtem erről a bizonyos termékről. Információszerzéseim folyamán érdekes leírásokat találtam. Ezekben a szövegekben furcsa mondatokra figyeltem fel. Az egyik: „Energiatakarékos mosás mosószer nélkül!”, a másik: „A mosógolyó forradalmasítja a mosást!” illetve még sok ehhez hasonló. Erre már erőt vett rajtam a kíváncsiság, és jobban beleástam magam a keresgélésbe. A dolgozatom célja az, hogy bemutassam a kutatásomban elért eredményeket. Ezt egyszerű középiskolás tudással végeztem el, s így próbálom elmagyarázni mindenki számára. Mi is az, amit környezetvédelmi díjjal honoráltak?

86

CIVIL SZERVEZET SZEREPE AZ OKTATÁSBAN Turi Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Hassan Elsayed főiskolai tanár

A TDK dolgozat érdekessége és különlegessége, hogy egy, a főiskolán működő civil szerveződést mutat be. A Fiatal Villamos Szakemberek Társasága Kandós Hallgatói Tagozat, egy olyan hallgatói kezdeményezés, amely a felsőoktatási reform negatív hatásainak enyhítése céljából alakult és tevékenykedik, amely alternatívát kínál minden szakmai érdeklődéssel bíró villamosmérnök hallgatónak az oktatásban. A mérséklődő kontaktóraszámok, a képzés színvonalának csökkenése, az eltűnő tankörök, a hiányzó, vagy más irányú közösségépítő főiskolai események teremtik meg a szervezet működési lehetőségeit. Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szabadidős programok szervezésével, publikációs lehetőségek biztosításával segíti a hallgatók szakmai orientációját és képzését, villamos ipari szocializációját. A munkaerő piaci folyamatok szem előtt tartásával, segítséget nyújt a munkavállalás területén, ugyanakkor egy demokratikus szemléletmóddal és önkormányzati rendszerrel is megismerteti a tagokat. A kezdeményezés harmadik éve működik a főiskolán, ma már országos szintű bővítésén dolgoznak tisztségviselői. Ez a dolgozat, az elmúlt időszak tapasztalatait foglalja össze.

87

TIPIZÁLT GSM ÁLLOMÁSOK KIALAKIÍTÁSA Tóth Lajos Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Morva György főiskolai tanár

Feladatomat képezte, hogy különböző helyzetekben, épületben kialakított beltéri, épület tetejére (padlástérre) telepített szabadtéri, kültéri zöldmezős kialakítású, távvezeték oszlopra telepített módon elhelyezett GSM állomások energiaellátását dolgozzam ki. Különös tekintettel azok földelési és villámvédelmi rendszerére. Ezen munka során elvégzésre került a meglévő GSM állomások terhelési vizsgálata. Felmérésre kerültek jelenleg leggyakoribb ellátási módok.

88

ELEKTROMÁGNESES FALSZÁRÍTÓ KÉSZÜLÉKEK Vaskó László Puskás Tivadar Távközlési Technikum, 14. évfolyam Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Konzulens: Härtlein Károly tanszéki mérnök

A dolgozat részletesen elemzi az elektromágneses elven működő falszárító készülékek működését, feltárja a készülékek dokumentációjában található elméleti hiányosságokat, tárgyi tévedéseket, félremagyarázásokat. Az első részben ismertetésre kerülnek a házfalak nedvesedésének kiváltó okai, és a különböző falszárítási módszerek, azok előnyei és hátrányai. Ezek után a dolgozat rátér az elektromágneses elven működő falszárítókra, bemutatja ezek belső felépítését, és működési elvét. Az előadás rávilágít arra is, hogy a készülékek gyártója és forgalmazója fizikailag lehetetlen követelményeket támaszt az eszközökkel szemben, sőt hatásukat igazolandó, több oldalas áltudományos magyarázatokat is közöl.

89

90

Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar

91

MIKROVÁLLALKOZÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Dubányi Vilmos, Balogh Anna Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Szabó Richárd főiskolai adjunktus

A dolgozat célja a jelenlegi gazdasági szemlélet mikrovállalkozásokkal kapcsolatos pozitív hozzáállásának megerősítése. Áttekinti az ezredforduló főbb gazdasági tendenciáit az 1990-es évektől napjainkig. Bemutatja az Európai Unió egységesülési folyamatában szereplő vállalkozások helyzetét, a nemzetközi piaci mozgások változását, azok hatását az Európai Unióra és Magyarországra. Részletesen foglalkozik a hazai mikrovállalkozások kialakulásának motivációjával, a vállalati attitűd aspektusaival. Jövőképében felvázolja egy vállalkozásbarát környezet kialakításának lehetőségeit.

92

NYUGDÍJRENDSZER

Kuczik Rita Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, II. évfolyam Konzulens: Dr. Bencsik Mária főiskolai docens Neuenstein Felix dipl. El. Ing. A dolgozat részletesen ismerteti a ma érvényben lévő nyugdíjrendszert, a jövőbeni elképzelést, mint a kormány konvergencia programja által történő elgondolást. Ezen felül bemutatja a svájci nyugdíjrendszert. A fent említettek párhuzamát és különbségét taglalja és bemutatja. A befejező részben pedig egy jövőképben iránymutatásként felvázolja a külföldi példából átvehető vagy humánus lehetőségeket. Ezek alapján a TDK dolgozat fő témája a nyugdíjrendszer

93

AZ ÚJ MAGYAR ENERGIAPOLITIKA Mandl Katalin Anna Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, II. évfolyam Konzulens: Michelberger Pál főiskolai docens

Az energiaforrásokkal, az energiahordozó forrásszerkezetekkel kapcsolatos kérdéseket az energiapolitika kialakítása, megalapozása szempontjából vizsgálta a dolgozat. Bevezetőm részben a TDK dolgozat bemutatja az energiapolitika alapvető célkitűzéseit, ellátásbiztonság fogalmát, importfüggőségét, CO2-kibocsátás elkerülésének lehetőségeit. Ide tartozik az Európai Unió energiaszektort érintő politikai állásfoglalása, az EURATOM Szerződés különleges helyzete, és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzések. Részletes ismertetést nyújt a tanulmány a jelenlegi forrásszerkezet elemzéséről. A hazai energiafelhasználás forrásszerkezetének a bemutatásáról, ezen belül a szén és széntermékek, kőolaj és kőolajtermékek, földgáz, villamos energia, nukleáris energia, megújuló energiaforrások (vízenergia, szél, biomassza, geotermális energia, szemét, hulladék), forrás illetve felhasználás szerkezetéről. Bemutatásra kerül a forrásszerkezet alakítása, támogatások az energetikában. Energiafelhasználások nemzetközi helyzetképe, hazai termelés, importlehetőségek, beszállítási lehetőségek. A TDK dolgozat összefoglaló, értékelő elemzést nyújt, melyben eredményeket és társadalmi hatásokat ismertet. A dolgozat főbb témái: energiaszektor politikai célkitűzései, jelenlegi forrásszerkezet, forrásszerkezet alakítása, elemezés és értékelés.

94

MAGYARORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZERE Őrffy Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, II. évfolyam Konzulens: Dr. Bencsik Mária főiskolai docens

A TDK dolgozat bevezető része bemutatja a lakosság egészségi állapotát, az életmódból fakadó kockázati tényezőket. A dolgozat fő témái az egészségügyi ellátás rendszere, annak finanszírozási háttere, és a szociális biztonsági rendszerek. A tanulmány részletesebben ismerteti az egészségügyi rendszereket, ezen belül: az egészségügyi rendszer irányítását, ellátórendszerét, tulajdonviszonyait. Ebben a részben szó lesz még az egészségügyi dolgozókról és a speciális egészségügyi szolgálatokról (pl.: Országos Mentőszolgálat, Országos Vérellátó Szolgálat). A TDK másik fő témája a szociális biztonsági rendszerek, ahol ismertetésre kerül a szociális ellátórendszer, a családok támogatásának rendszere, és a gyermekvédelmi rendszerek. Fő témákon kívül bemutatásra kerül a nyugdíjpénztár, a nyugdíjrendszer költségei, a társadalombiztosítás bevételei. A TDK befejező része ismerteti az egészségügyi reformokat a rendszerváltástól napjainkig. A tanulmány nyomon követi az ellátórendszerek fejlődését, összefoglalja a legfrissebb elérhető statisztikákat.

95

LIVING WITH AIDS AS A CHILD Ágnes Schuster Budapest Tech Polytechnical Insitution Keleti Károly Faculty of Economics Institute of , IV. year Konzulens: Emese Borbély assistant lecturer

The main goal of my research is to find out some correlation between the number of children living with Aids and degree of the economic development. I would like to raise awareness of children in developing countries having this disease and the bleak prospects of them. In spite of the large numbers of HIV+ children around the world, AIDS is often assumed to be a disease that kills adults. Though we often hear from HIV orphans, we do not really know what does it mean for them. Were only the parents affected?

96

MAGYAR EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS HELYE EURÓPÁBAN Szabó András Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, II.évfolyam Konzulens: Borbás László főiskolai adjunktus Az egészségügyi rendszerek a szükségletek (igények) és a források állandó rivalizálásán egyensúlyoznak. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására az Európai Unió tagállamaiban négy forrás mutatkozik: adó, egészségbiztosítási járulék, kiegészítő egészségbiztosítás (magánbiztosítás) és a beteg önrészesedése. Az egészségbiztosítás alapú finanszírozás alapelvei és a rendszer erősségei a közös kockázatviselés, közös teherviselés, non-profit biztosítók, valamint jövedelmek átcsoportosítása a gazdagabbaktól a szegények irányában. Az önkéntes (kiegészítő) egészségbiztosítási járulék általában a viselt kockázattal összefüggésben kerül megállapításra. Az egészségügyi szolgáltatások önkéntes egészségbiztosítási járulékkal megváltott finanszírozása kiterjedhet a költségek teljes viselésére, vagy kiegészítheti az egyéb módon fizetett hozzájárulás terheit. Az adóalapú finanszírozási rendszerekben a kiadások a beszedett adókból feltöltött állami költségvetésből kerülnek kifizetésre. A központi szervek által begyűjtött forrásokból valamennyi lakos egészségügyi ellátását biztosítják, és mindenkinek jár az azonos színvonalú és körű egészségügyi ellátás. A betegek által fizetett hozzájárulás fedezheti a szolgáltatások teljes költségét, vagy a kötelező, illetve kiegészítő egészségbiztosítás, valamint az adóbevételek mellett fennmaradó rész pótlására szolgál. Lehet a közvetlen kifizetés kiegészítő hozzájárulás a szolgáltatás, vagy egészségügyi áru árához. Szinte valamennyi tagállam próbálkozott/próbálkozik verseny elemek bevezetésével egészségügyi rendszerébe. A dolgozat az előbbiek alapján bemutatja a magyar egészségbiztosítási rendszert, illetve összehasonlítja azt más európai országok gyakorlatával. A dolgozat fő témái: -

biztosítási rendszerek típusai biztosítási rendszerek finanszírozása egységes európai biztosítási rendszer európai egészségbiztosítási kártya biztosított ellátása a gyakorlatban

97

TANDÍJ VERSUS TANDÍJ TÖRVÉNY Varga Viktor Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Jánossy Ferenc Szakkollégium, III. évfolyam Konzulens: Dr. Láhm Szilvia főiskolai docens

A dolgozat témája egy alternatív tandíjmodell ötlete köré épül fel. Ennek külön érdekessége, hogy az alapötlet keletkezése, s így a mostani tandíj-viták alternatívájaként feltűntetett rendszer kiépülése egy bő évvel megelőzte azon kormányzati szándék közzétételét, hogy a felsőoktatásban tanuló állami finanszírozott hallgatóktól is pénzbeli hozzájárulást vár el. Nem titkolt célja e munkának, hogy a tandíj bevezetésének szükségessége és pozitív hatásai mellett érveljen, de ugyanakkor egy esetleges tandíjfizetési teher okozta negatív hatásokat is optimális mérték alá csökkentse. De mi is az optimális mérték?! Ennek és a fentiek megválaszolásában, az érvek felkutatásában mindvégig szigorúan pártatlan és szakmai szempontok figyelembevétele a cél (úgymint oktatás-gazdaságtani, és pedagógiai szempontok…). Az ehhez szükséges empirikus tapasztalatok és adatok, valamint annak mértékének vizsgálata, hogy a várt pozitív hatásokra a hallgatóság mennyire fogékony, egy felmérés is készült. A kérdés tehát, hogy a kapott eredmények mennyiben támasztják alá, s alátámasztják-e egyáltalán az elméleti feltételezéseket? A téma perszonális veszélyei ismertek, de milyen makroszintű hatások érvényesülhetnek? A dolgozat ezért foglalkozik az össztársadalmi és annak hosszú távú érdekeivel is. Az itt kiemelt és megfogalmazott kérdésekre keresi tehát a válasz e széleskörű érdeklődésre számot tartó dolgozat, melynek megismerése talán nem csak a mai viták miatt lehet érdekes.

98

A KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGE Borbás Magdolna Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Kadocsa György főiskolai tanár

A dolgozat első része bemutatja a kisvállalkozások helyzetét és szerepét Magyarországon. A dolgozat második része egy a közreműködésemmel történt, kisvállalkozások körében végzett versenyképességet mérő kutatás eredményeit mutatja be. A versenyképességet vizsgáló kutatást a BMF-KGK Szervezési és Vezetési Intézetének támogatásával végeztem. A dolgozatban a kutatás eredményei mellett szeretném bemutatni a kutatás módszereit és folyamatát is. A kutatás többek között a következő területekre enged betekintést: − − − − − − −

Összehasonlítás a legfőbb versenytársakkal, Fejlesztésre szoruló területek, Bizonytalansági tényezők, Környezeti változások hatása, Beruházások, Finanszírozási lehetőségek, Az EU csatlakozás hatásai.

A dolgozat harmadik része a versenyképesség javításának lehetőségeit hivatott bemutatni.

99

PROJEKTMENEDZSMENT-KONCEPCIÓ A NetGRAL KFT. E-TANANYAG-PROJEKTJEIHEZ Bugár Linda Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Jánossy Ferenc Szakkollégium, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Bartos István főiskolai docens Kádár Miklós ügyvezető igazgató NetGRAL Kft.

Napjaink gazdaságának meghatározó jenségei a projektek és a projektközpontú irányítás, mely az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb teret hódított a gazdasági szereplők, így a NetGRAL Kft. életében is. A dolgozat célja egy koncepció felvázolása, megtervezése a Kft. e-tananyag-projektjeinek menedzsmentjéhez. Ez a koncepció magában hordozza majd a Kft. ide vonatkozó tudását és tapasztalatait. A Kft. termékpalettáján az utóbbi években jelentek meg az elektronikus tananyagok (elsősorban szoftverszimulációk). Annak ellenére, hogy a Kft. néhány munkatársa jelentős tudással és tapasztalattal rendelkezik erről az összetett terméktípusról, illetve különböző projektek menedzseléséről, előfordul, hogy a tananyagok elkészítésekor alapvető (didaktikai, ergonómiai, technikai) szempontok nem valósulnak meg, illetve az egyes projektek szakmai vagy menedzsment tapasztalatainak más projektekbe való átültetése nehézkes. Ezekre a problémákra kíván megoldást nyújtani a dolgozat, ezzel segítve a szolgáltatások egységes színvonalának kialakítását az említett projektekben. Habár a projektek egyik legfontosabb jellemzője (a vizsgált területen is) az egyediség, tehát nincs két egyforma projekt, a kutatás során meghatározott és részben kidolgozott koncepció iránymutatást adhat az említett projektek menedzsmentjéhez, a projektforgatókönyvek kidolgozásához és azok végrehajtásához.

100

AZ OKTATÁS TESTRE SZABÁSA Fehér László Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Jánossy Ferenc Szakkollégium, IV. évfolyam Konzulens: Szabó Richárd főiskolai adjunktus

A dolgozat fel kívánja hívni a figyelmet a magyar felsőoktatásban tapasztalható és várható nehézségekre, valamint a statikus és rugalmatlan rendszerek tulajdonságaiból adódó hátrányokra. Ehhez más nyugati társadalmakban – első sorban az Amerikai Egyesült Államokban – megfigyelhető kedvező rendszertulajdonságokat is áttekintve kíván megoldási lehetőségeket találni. A téma kapcsán górcső alá kívánja venni a felsőoktatás inputját jelentő hallgatói összetétel járulékos problémáit, a belső erőforrásokat jelentő tanerő utánpótlásának minőségi és mennyiségi nehézségeit, illetve a munkaerő-piaci elvárások kommunikációs fogyatékosságait, valamint ezek áthidalási lehetőségeit. A dolgozatban felvetett témák konzekvenciái remélhetően hathatósan szolgálhatják a magyar felsőoktatás tradicionálisan és világszerte elismerten magas színvonalának megőrzését és biztosítását.

101

ÜZLETI SZIMULÁCIÓS ALKALMAZÁSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGE A PIACKÉPES MENEDZSEREK KÉPZÉSÉBEN Imhof Zoltán, Simonyák Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet, II. évfolyam Konzulensek: Dr. Elek Erzsébet főiskolai docens Tóth Gábor főiskolai docens A TDK dolgozat célja, hogy bemutassa az üzleti szimulációs alkalmazások és tevékenységek jelentőségét a menedzserképzés területén; figyelembe véve mind a gazdasági élet a vállalati menedzsmenttel, menedzserekkel szemben támasztható elvárásait, mind az adott területhez köthető képzések anyagainak gyakorlati alkalmazhatóságát. Elemzi és ismerteti a vezetői réteg feladatait, funkcióit és szerepköreit; valamint azt, hogy az elméletben megszerzett tudásanyagot milyen lehetőségekkel, eredményességgel lehet átültetni a gyakorlatba a különféle szimulációs és egyéb csapatépítő tevékenységek, alkalmazások segítségével. Foglalkozik továbbá azzal, hogy ezen alkalmazásokon keresztül megszerzett vezetői, döntéselméleti, problémamegoldási és helyzetfelismerési tapasztalatok milyen minőségben és hatásfokkal képesek felkészíteni a pályakezdőket munkájuk igényes és eredményes ellátásához. Bemutatja a képzésekben, illetve a munkaerőtréningekben rejlő azon lehetőségeket, melyek során a tárgyi tudással már rendelkező szakemberek gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, fejleszthetik készségeiket, segítve ezzel munkájuk hasznosabbá, hatékonyabbá tételét. A dolgozat a főiskolai képzésben, szimulációs versenyeken jelen időszakban is résztvevő szerzők meglátásait, tapasztalatait is ismerteti és elemzi, valamint az azokból levont következtetésekből is építkezik. Rávilágít az eljárások fontosságaira, hasznosságára, valamint megállapításokat von le a gyakorlati kézség- és képességfejlesztések eredményeivel, eredményességével kapcsolatban.

102

ÉRZELMI INTELLIGENCIA A MUNKAHELYEN Kántor Zsuzsanna Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Jánossy Ferenc Szakkollégium, III. évfolyam Konzulens: Dr. Tibor Ágnes főiskolai docens

A mai siker- és profitorientált világban minden céget foglalkoztat az a kérdés, hogy mi a kulcsa az eredményes munkavégzésnek, hogyan tehetnek szert minél nagyobb haszonra. Az egyik megoldás a folyamatos technikai, technológiai újításokban rejtőzik. Van azonban egy másik lehetőség is: az alkalmazottak új szempontok alapján történő szűrése, megválogatása. Ebben nyújt nagy segítséget az érzelmi intelligencia mérése.

103

KIHELYEZÉS ÉS REORGANIZÁCIÓ – GYAKORLATI MEGVALÓSULÁS A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATNÁL Takács Boglárka Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Jánossy Ferenc Szakkollégium, III. évfolyam Konzulens(ek): Varga Géza BKV Mozgólépcső Javító és Szolgáltató Kft ügyvezető igazgatója Dányi József BKV Zrt. Gazdasági vezérigazgató helyettese

A TDK dolgozat az outsourcing és reorganizáció kérdéskörök részletes tárgyalásával foglalkozik. A dolgozat első része elméleti összefoglalója a fent említett két meghatározásnak. A dolgozat további részében a BKV Zrt. Reorganizációs programjáról valamint a kihelyezési tevékenységéről lesz szó. A kihelyezett cégek bemutatásának lezárását követően részletesebben foglalkozik a BKV Mozgólépcső Javító és Szolgáltató Kft. helyzetével. Ez a vállalat szintén a BKV Zrt.-ből lett kiszervezve. A TDK zárás képpen mellékleteket közöl.

levonja a szükséges következtetéseket valamint

104

A BANK A BANKRENDSZER MŰKÖDÉSE Auer Ádám Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet Konzulens: Dr. Bencsik Mária főiskolai docens

A magyar bankrendszer kialakulása: Magyar Nemzeti Bank, Beruházási Bank, Külkereskedelmi Bank, Országos Takarékpénztár. Az egyszintű bankrendszer felépítése: bank fogalma, monobank-rendszer, a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb funkciói. A kétszintű bankrendszer: A jegybank és a monetáris szabályozás − − −

Az MNB szervezeti felépítése, feladatai, funkciói A bankrendszer monetáris irányítása és annak eszközei A jegybank törvény

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: története, feladatai, hatásköre. A Magyar Bankszövetség megalakulása és tagjai. Az Országos Betétbiztosítási Alap. A bankrendszer alsó szintjei, pénzügyi szolgáltatások, hitelintézeti rendszer.

105

A MAGYAR GAZDASÁG A BIZTOSÍTÁSI PIAC SZEMÜVEGÉN KERESZTÜL Ágói Zoltán és Rónyai Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet III. évfolyam Konzulens: Pappné Nagy Valéria főiskolai docens

A dolgozat bemutatja a magyarországi biztosítási piac kialakulásának főbb mérföldköveit és a privatizált biztosítási piac változásait. A TDK eleinte ismerteti a hazai biztosítás történetének alakulását, majd az elmúlt fél évtizedben történt lényeges gazdasági-, jogi- és társadalmi változásokat a biztosítási piac szemszögéből, és vizsgálja ezek hatásait, kapcsolatát valamint következményeit. Ezen áttekintés után a dolgozat kitér a biztosítási piac két ágazatára: a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra és a gépjármű biztosításra azon belül a kötelező felelősségbiztosításra és a Casco biztosításra egyaránt.

106

ELEKTRONIKUS CSEKK Bujáki Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet, III. évfolyam Konzulens: Sütő Kinga tanársegéd

Az elektronikus fizetési módszerek (elektronikus átutalás, elektronikus pénz, elektronikus csekk) egyre inkább jellemzőbbé válnak, azonban a köztudatba való teljes bekerülésre még néhány évet várni kell. A papír alapú csekkek kiforrott technológiával rendelkeznek, és számos lehetőséget támogatnak. A hagyományos csekk egy nyilatkozat a bank felé, hogy meghatározott idő múlva fizetés történjen a fizető számlájáról. Ezzel szemben az elektronikus csekk legnagyobb előnye, hogy nem csak a fizetés, de az ellenőrzés is azonnal végrehajtható. A csekk hagyományos funkciója kiegészül a jelenleg elérhető összes elektronikus szolgáltatás igénybevételének lehetőségével. A kézzel írt csekkek esetén is lehetőség van az elektronikus formában történő fizetésre, csekk konverzió segítségével. A hagyományos csekkek teljes mértékben kompatibilisek az új fizetési rendszerrel. Az e-csekk egy új, nyugat-európai fizetési megoldás, amely magában foglalja az összes elektronikus tranzakció biztonságát, gyorsaságát és eredményességét. A dolgozat elsősorban a papír alapú csekk és elektronikus csekk közötti különbséget igyekszik bemutatni, illetve ezek gazdasági életben való helyzetét. Ismerteti a napjainkban lévő alkalmazásukat, a várható tendenciákat, illetve kitér a magyarországi alkalmazás, elterjedés feltételeire.

107

BANKI TRANZAKCIÓK, HITELEK: MŰKÖDÉSE ÉS PIACA MAGYARORSZÁGON Cifer Martina Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet Konzulens: Dr. Bencsik Mária főiskolai docens A dolgozat részletesen ismerteti a banki rendszert, műveleteket, hiteleket és annak piacát, valamint a hitel kockázati tényezőit. A TDK dolgozat főbb témája a hitelügyintézés és annak menete. Igyekszem egy átfogó képet adni a hitelről, annak előnyeiről és hátrányairól, lehetőségeiről. A dolgozat az alábbi főbb pontokat dolgozza ki: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Bankrendszer felépítése Bankügyletek: aktív, passzív ügyletek Hitelintézet A hitel kockázatai A hitel célpiaca Az állam által támogatott hitelek A hitel folyamata A hitel és lízing, valamint betét közti különbség Lakossági hitelek Vállalati hitelek Deviza hitelek (Diákhitel) Kezességek Összefoglalás

Ezt a témát azért választottam, mert a hitel már mondhatni mindannyiunk életében megjelenik. Vannak bevásárlókártyák, autó hitelek, lakáshitelek, vállalati hitelek … A dolgozat zárásaként összefoglalom a lényeget, véleményemmel, meglátásaimmal zárom a dolgozatot.

108

valamint

a

saját

A PÉNZ A PÉNZ KIALAKULÁSA ÉS A PÉNZTEREMTÉS MECHANIZMUSA Körözsi Dóra Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, II. évfolyam Konzlens: dr. Bencsik Mária főiskolai docens

A TDK dolgozat fő témája a pénz, ezen belül is a pénz kialakulása valamint a pénzteremtés mechanizmusa. A pénz kialakulása című rész részletesen ismerteti az árupénz tulajdonságait, a nemesfémpénz rendszer tartalmazza a monometallizmust, az önálló pénznév fogalmát illetve a kincsképző funkció jelentését. A dolgozat második része a pénzteremtés mechanizmusáról szól. Megmagyarázza a különböző alapfogalmakat, a számviteli mérleg fogalmát, annak két részét; a mérleg eszköz oldalt és a forrás oldalt. A bankrendszer két típusáról (egyszintű bankrendszer, kétszintű bankrendszer) is jellemzést ad. Leírja a pénzteremtés alapeseteit (pénzteremtés hitelnyújtás ellenében, pénzteremtés külföldi fizetőeszköz – arany – vásárlása ellenében). Bemutatja a pénzteremtést a kétszintű bankrendszerben, a jegybank és a kereskedelmi bank közötti kapcsolatot illetve a kereskedelmi bankoktól való készpénzfelvételt. A pénz keletkezésének folyamatát is leírja. A bankrendszer képes a pénzmennyiség megsokszorozására, azaz a multiplikálásra. Leírást kapunk még a Samuelson-i modellről illetve megtudhatjuk a Samuelson-i pénzteremtési folyamat négy feltételét.

109

MAGYAR PÉNZ MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Nagy Judit Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Jánossy Ferenc Szakkollégium, IV. évfolyam Konzulens: Szabó Richárd főiskolai adjunktus

A 21. század társadalmának egyik jellegzetes motívuma a pénz. A pénz világa átszövi az emberek gondolatait, meghatározza céljaikat és ezen keresztül befolyásolja mindennapi cselekedeteiket. De mennyit tudunk róla? Vajon az új századunk fejleménye, hogy ennyire a pénzzé lett az irányító szerep vagy eddig is így volt, és ezután is így fog maradni? Folyamatosan ismétli magát a pénz története is, vagy a jól ismert közmondás csak a történelemre vonatkozik? Milyen fizetőeszközök voltak hajdanán hazánk területén? És milyen várható a jövőben? Dolgozatom fő témájaként ilyen és ezekhez hasonló egyszerűnek tűnő kérdésekre keresem a választ. Célom egy olyan pénztörténeti elemzés bemutatása, amelyből világosan kiderül, hogy a múltban – az államalapítástól kezdve – milyen szakaszokra bonthatjuk a magyar pénz történetét, hányféle pénzrendszer működött a mindenkori Magyarország területén, kiknek a nevéhez fűződik bevezetésük, mi okozta a változásukat/leváltásukat, illetve hogy a jelenben és a jövőre előrenézve, mit érdemes és kell tudnunk a forintról és az euróról. Dolgozatomban egy olyan átfogó és egyszerű képet kívánok rajzolni a magyar pénzek változásáról, amelyet bárki megérthet mindenféle előképzettség nélkül és ezáltal talán kedvet kaphat egy-egy hasonló témájú újságcikk elolvasásához vagy kiállítás megtekintéséhez.

110

EGY NON-PROFITKÉNT MŰKÖDŐ SZERVEZET BEVEZETÉSE A KÖZTUDATBA A JÁNOSSY FERENC SZAKKOLLÉGIUM PR TEVÉKENYSÉGE Czakó Éva Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet Jánossy Ferenc Szakkollégium, IV. évfolyam Konzulens: Tóth Gábor főiskolai docens A TDK dolgozat elsődleges célja, hogy dokumentálja egy olyan szervezet marketing, ezen belül közönségkapcsolati tevékenységét, mely azért jött létre, hogy segítse a karunkon tanuló diákok előbbre jutását a tanulásban, a szakmai életben. Bemutatja a Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Karán megalakult Jánossy Ferenc Szakkollégium létezésének, programjainak köztudatba való bevezetését. Magába foglalja az ehhez vezető utat – terveket, és ennek érdekében végzett gyakorlati tevékenységeket. Ahhoz, hogy egy szervezeti egység üzenetét eljuttathassa kiválasztott célcsoportjához, vizsgálniuk kell minden olyan tényezőt, amely befolyásolja ezt a folyamatot. Dolgozatom első szakasza ezt tartalmazza. Általánosságban mutatja be egy marketingterv rövid vázlatát, kiemelve az ismert közönségkapcsolati elemeket, a használható médiumok tárházát. A szakkollégium non-pofit mivoltát tekintve fontos, hogy olyan lehetőségek legyenek megragadva és alkalmazva, amelyek az adott keretek között megállják a helyüket. A célcsoport meghatározása és igényeinek felmérése után a szűkös erőforrásokat figyelembe véve meg kell határozni, milyen eszközök állnak rendelkezésre, és ezek közül melyek a leghatékonyabbak. Az egyik legköltséghatékonyabb, és korszakunk egyik legelterjedtebb megoldása, az onlinemarketing, mely kiemelt szerepet kap ebben az esetben a nyomtatott reklámanyagok mellett. Ezeket tárgyalja dolgozatom további része.

A PR tevékenység folyamatban van ugyan, de még nincs elegendő információ, ismeretanyag a visszacsatolást illetően, hogy érdemleges következtetések legyenek levonhatók a munkák eredményességére vonatkozóan. Ebből adódóan dolgozatomat egy olyan jövőkép zárja, mely egyelőre inkább csak feltételezésekre épül, de a további munkák alapjául szolgálhat.

111

LOGISZTIKA A SPORTÓRIÁSBAN Dávidházi Csaba, Mészáros Norbert Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Jánossy Ferenc Szakkollégium, III. évfolyam Konzulensek: Szabó Richárd főiskolai adjunktus Pósfai Gábor részlegvezető Decathlon

A dolgozat betekintést ad egy sportszerforgalmazó multinacionális vállalat felépítésébe, különös hangsúlyt fektetve logisztikai rendszerére. Bemutatja röviden a cég történetét, céljait. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éri meg a vállalatnak a központosított logisztikai rendszer. Megvizsgálja az értékteremtési folyamatot, különös tekintettel a logisztikára. Áttekinti a konkrét árumozgást - a megrendeléstől a fogyasztásig. Bemutatja a készletgazdálkodási rendszer gyakorlati kurizitását a vizsgált vállalatnál. Megismertet az SAP alapú informatikai rendszerével, amelynek domináns szerep jut a logisztikai és egyéb informális folyamatokban. A szerzők személyes tapasztalatai alapján megválaszolja a bevezetőben elhangzott kérdést, értékeli egy hazai regionális raktár kialakításának jövőbeni fontosságát és javaslatot tesz annak konkrét helyére is.

112

ORVOSLÁTOGATÓI RENDSZER Hevesi Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és Vezetési Intézet, II. évfolyam Konzulens: Michelberger Pál főiskolai docens Hevesi Béla IT manager A gyógyszeripar rohamos fejlődésének következtében, napjainkban egyre fontosabb szerepet töltenek be az orvoslátogatói rendszerek, melyek az értékesítési hálózatok munkájának elősegítésére eredményesen alkalmazhatók. Dolgozatomban ezekből a rendszerekből ismertetek. Munkám első részében bemutatom a jelenlegi magyar egészségügyi rendszert, beleértve a gyógyszerek finanszírozási rendszerét is. Dolgozatom ezt követő részében, részletesen ismertetem, hogy milyen képzésben kell hogy részesüljön egy orvoslátogató, milyen tevékenységi körökben kell jártasnak lennie, és milyen elvárásoknak kell hogy eleget tegyen. Itt térek ki azokra a fő irányelvekre is amelyek meghatározzák munkáját. A harmadik fejezet egy orvoslátogatói rendszer bemutatása, amelyben kifejtem a rendszerrel támasztott főbb követelményeket, illetve annak felépítését. Ezen kívül a rendszer teljesítményének méréséről, az orvoslátogató tevékenységének ellenőrzéséről, illetve hatékonyságának mérési lehetőségeiről is itt írok. A negyedik rész az orvoslátogatói hálózat technikai megvalósításáról és üzemeltetéséről szól. Itt írok a rendszerrel szemben támasztott követelményekről, a szükséges telekommunikációs kapcsolatokról, és a technológiai háttérről is. Az ezt követő fejezetben arról számolok be, hogy a hálózat hogyan illeszkedik a vállalati gazdasági környezetbe. A rendszer itt mint erőforrás jelenik meg. Ennek felhasználásáról, gazdaságos kihasználásáról van itt szó. Ez alatt többek között értem a promotált termékek kiválasztási mechanizmusát, illetve a látogatandó intézmények, személyek kiválasztási folyamatát is, melyek döntően meghatározzák a rendszer hatékonyságát. A dolgozat utolsó része a jövőbeli lehetőségekről, fejlesztési tervekről szól, amelyek segítségével a rendszer még hatékonyabbá, rugalmasabbá tehető.

113

A LAPKER RT. BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓJA Lenkei Linda Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Szervezési és vezetési Intézet, IV. évfolyam Konzulens(ek): dr. Michelberger Pál főiskolai docens

Az információk megfelelő közlése hatékonyan segíti a munkahely iránti kötődés megfogantatását és erősödését. Már pedig az elhivatott ember jobban és lelkesebben dolgozik, szívesebben kel fel reggelente az ágyából és akár a túlórázni is élvezet lesz számára. Ez a dolgozat bepillantást próbál nyújtani abba, hogy ezt a kérdéskört Magyarország egyetlen hírlap terjesztője, a Lapker Rt. milyen eszközökkel valósítja meg mindennapjaiban. Bemutatja az informális és formális közlési formákat egyaránt. A formális közlési formákon belül pedig részletesen taglalja a vállalat belső köreiben terjesztett újságjait, magazinjait. Továbbiakban kitér még a karcsú és gazdag kommunikációs csatornákra is. A dolgozat végén egy esettanulmány demonstrálja, hogy miképp használta ki a cég a rendelkezésére álló kommunikációs csatornákat 2004-ben, mikor a bevásárló központokra specializálódott hálózatuk márkanév váltáson esett át, vagyis amikor City Press-ből Inmedio lett.

114

MARKETINGMENEDZSMENT Szerencse Boglárka Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdaságtudományi kar II. évfolyam Konzulens: Dr. Enyedi Mária

A marketing, menedzsment fogalma, filozófiai fejlődésének főbb szakaszai. Stratégiai marketing szemlélet. Marketingstratégia. Milyen lépésekből áll a marketing menedzsment folyamata? (példák) Kereslet meghatározó tényezők. A fogyasztói magatartást befolyásoló főbb tényezők. Célcsoport képzés, pozicionálás. Marketing csatornapolitika. A kereskedelem fejlődési tendenciái, közvetlen értékesítési formái, működési elvei. A kommunikációs modell lényege. A piackutatás szervezése és tervezése. A MIR fogalma és alrendszerei. Az információkkal szembeni követelmények. A marketing kutatás funkciói és módszerei. SP eszközei, módszerei, melyek a PR alanyai és céljai. A „below-the-line” fogalma. PS formái. Hol kap nagy hangsúlyt a személyes eladás, miért?

115

VERSENYHELYZET A MAGYAR AUTÓPIACON Tóth Erika Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Jánossy Ferenc Szakkollégium, III. évfolyam Konzulens: Szabó Richárd főiskolai adjunktus

A TDK dolgozat fő témája a magyar gépjármű-kereskedők versenyhelyzetének bemutatása, a Suzuki, az Opel, a Volkswagen és a Peugeot példáján keresztül. A dolgozat részletesen ismerteti a magyar autókereskedelmet, a márkakereskedők magyarországi helyzetét, milyen problémákkal kell, hogy szembenézzenek, hogyan képesek azokat megoldani, kikerülni, vagy csupán enyhíteni azokat. Továbbá a dolgozat foglalkozik azzal is, hogy milyen versenystratégiák között választhat egy vállalat, amennyiben úgy dönt, hogy piacra lép, vagy akár már a piacon tartózkodik. Részletesen foglalkozik a kis- és nagyvállalatok értékesítési forgalmával, melyet táblázatokkal, és a hozzájuk tartozó diagrammokkal támaszt alá. A befejező rész bemutatja, hogy mennyire fontos a gépjármű-kereskedelemben az újrahasznosítás, hogy az új vagy a már használt gépkocsik adás-vétele jövedelmezőbb a márkakereskedések és a vásárlók számára, illetve dízel, vagy a benzines autók kereskedelme nagyobb.

116

A FRANCHISE ÉS ÉRDEKESSÉGEI MAGYARORSZÁGON Zsolnai Viktória Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Jánossy Ferenc Szakkollégium, III. évfolyam Konzulens: Borbély Emese tanársegéd

A TDK dolgozat fő témája a franchise bemutatása, mint vállalkozás, mint marketingeszköz, és mint rendszer, mind a rendszergazda mind az átvevő szemszögéből. A dolgozat ismerteti a franchise kialakulását a kezdetektől, részletesen tárgyalja a rendszerjegyeket és az uniformizáltság lényegét. Említést tesz az előnyeiről és a hátrányokról. Továbbá foglalkozik a rendszer létrejöttével mindkét fázisban: a megvalósíthatósági és az előkészítő szakaszbeli tevékenységekkel. Kitér a külföldi értékesítés lehetőségeire, és bemutatásra kerülnek a franchise legfontosabb alkalmazhatóságai hazánkban és külföldön egyaránt. A befejező rész a Magyar Franchise Szövetség munkatársával folytatott interjút dolgozza fel.

117

118

Neumann János Informatikai Főiskolai Kar

119

UNIVERZÁLIS ADÓ-VEVŐ EGYSÉG MODELLEK, ROBOTOK TÁVIRÁNYÍTÁSÁRA Demény Tamás, Fricker Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András főiskolai adjunktus

A TDK dolgozat fő témája egy olyan eszközpár tervezése és megépítése, mely alkalmas különböző analóg eszközök, -pl. robotok, modellek- távirányítására. Az adó érzékeli az irányítókarok helyzetét, az ennek megfelelő értéket átalakítja, majd az adattovábbításhoz alkalmas formátumba kódolja, majd elküldi a vevőnek. A vevő érzékeli a kódolt adatsort, visszaalakítja azt az irányítókarok által beállított elmozdulás értékekre és a kimenetén megfelelően kódolt impulzusszélesség-modulált jelet állít elő a modellezésben alkalmazott szabványos szervomotorok számára, melyek beállnak az irányítókarok által meghatározott pozícióba. Az eszköz először 4 szervomotort fog tudni irányítani, mely később kibővíthető akár 8-ra is, valamint további beállításokat is tud majd értelmezni a szervomotorokra vonatkozóan (pl. maximális kitérés, középső helyzet eltérő beállítása, trimmelés). Az adatátvitel eleinte egyetlen jelvezetéken történik, majd a későbbiekben nagyfrekvenciás modul segítségével vezeték nélkül is továbbítjuk. Ez lehetővé teszi az eszköz univerzális megvalósítását, a feladatra vonatkozó eltérő igényeknek és területenként eltérő rádiószabványoknak megfelelően. Az adatok PPM kódolással (impulzus-helyzetmoduláció) kerülnek továbbításra. A vevőegység kimenetein megjelenő impulzusszélesség-modulált szabványos jellel szervomotorokat tud meghajtani.

120

NUSTAT SEJTMAGDETEKTÁLÓ ÉS ELEMZŐ RENDSZER Galamb Barnabás, Jónás Viktor, Czimbalmos Péter Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, VI. évfolyam Konzulensek: Vámossy Zoltán főiskolai docens Kozlovszky Miklós szakértő

A TDK dolgozat fő témája a gyógyszerkutató cégek által végzett állatkísérletek számítógépes elemzése. Ezen kísérletek során a kísérleti állatokat bizonyos anyagokkal kezelik, majd egy meghatározott idő után „feláldozzák”. A boncolt állati szervből (pl.: veséből) mintát vesznek (lsd.: szövetminta), melyből 3-4 μm vastag szeletet üveglapra helyeznek. Így lehetőség van a szövetmintákat tárgylemezenként különböző festékkel megfesteni. Az ily módon készült mintákat egy speciális digitális mikroszkóppal digitalizálják. A dolgozat részletesen ismerteti a NuStat program működését és az alkalmazott algoritmusok működési elvét. A program segítségével hasznos funkciókkal segíthetjük a toxikopatológusok munkáját. A program automatikusan detektálja a megfestett sejtmagokat, majd azokon morfometriai méréseket végez, végül pedig statisztikailag elemzi a mért eredményeket, s dokumentálja is azokat. A statisztikai elemzés által tized másodperc alatt eldől, hogy az aktuális képen található sejtmagok szignifikánsan eltérnek-e az adatbázisban tárolt normál (nem kezelt állatokból vett minta) sejtmagok mintáitól, vagy sem.

121

UNIVERZÁLIS ÚTVONAL-INFORMÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZÓDÁSI RENDSZER MOBILTELEFONRA Nagy Gabriella, Véső Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, I. évfolyam Konzulens: Ladányi Zoltán főiskolai adjunktus

A dolgozat célja egy útvonaltervező alkalmazás megtervezése és kifejlesztése, amely turisták, túravezetők, érdeklődők számára kínál egyszerű tájékozódási lehetőséget. Aki egy rövid sétát szeretne tenni kikapcsolódásként a Budai hegyekben, vagy akár Budapest nevezetességeit szeretné megtekinteni, de nincs ideje, lehetősége térképet vásárolni vagy GPS eszközt használni, annak kényelmes és gyors útvonal-tervezési módot jelenthet ez a program. Mivel a J2ME MIDP 2.0 technológia napjainkban már a legtöbb ember számára elérhető, és a mai modern mobiltelefonok mind teljesítményben, mind a kijelző felbontásában megfelelőek lehetnek egy ilyen típusú alkalmazáshoz, lehetőség nyílik egy útvonalkereső és -tervező program kifejlesztésére. A tervek között szerepel az alkalmazást nagyvárosok közlekedési hálózatának és hegységek turistaútjainak, illetve akár országos autóstérképek megjelenítésére is alkalmassá tenni. A megvalósításnál figyelembe vesszük egy átlagos mobiltelefon számítási kapacitását, a csomópontokat, átszállási kapcsolatokat, szolgáltatásokat és látnivalókat.

122

RCLogger Stojcsics Dániel, Léczfalvy Ádám Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András főiskolai adjunktus

A dolgozat témája egy komplex, kis méretű PIC16F877-es mikrokontroller által vezérelt légnyomás mérésén alapuló magasság és sebesség logger készítése, mely alkalmas RC repülő modellek repülési adatait feldolgozni. Ezen kívül tervezzük még egy hőmérséklet szenzor beépítését is az egységbe, mellyel tájékoztatást kapunk a repülés közben az adott magassághoz tartozó levegő hőmérsékletéről. A mért adatokat repülés után az eszközből PC-re RS232-es interfész segítségével kiolvasva feldolgozzuk, majd grafikus felületen megjelenítjük a repülés alatti légnyomás – magasság – sebesség – hőmérséklet változásokat. A méréshez Motorola MPX4100, MPX2010 és TCN75-ös szenzorokkal kívánjuk megvalósítani, melyeket a PIC mikrokontroller belső A/D konvertere segítségével dolgozzunk fel, majd az aktuális adatokat opcionálisan egy LCD panelen jelenítjük meg. A mért adatokat bizonyos – változtatható – időközönként elmentjük az eszköz memóriájába, mellyel lehetővé tesszük azok későbbi feldolgozását. Az eszköz tervezett magasságérzékelési tartománya 1 méteres pontossággal 01000 m, sebességérzékelési tartománya 0-100 m/s, hőérzékelése pedig -20°C-tól +40°C-ig terjed. Az eszközt a fejlesztés végeztével egy kis méretű céláramkörbe ültetjük, megkönnyítve az RC repülőmodellekbe való szerelését.

123

3D-S FEJMODELL KÉSZÍTÉSE ÉS ANIMÁLÁSA Szőke Imre Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens

A dolgozat áttekinti az emberi fej számítógépen történő modellezésnek és animálásának technikáit. Professzionális 3D-s grafikai szoftvereszközöket (Autodesk Maya, 3ds Max) alkalmazva részletesen ismerteti a fejmodell készítés lépéseit, valamint a szabadformájú deformációnak nevezett animációs technikát. A dolgozat demonstrálni kívánja az elmélet gyakorlati alkalmazhatóságát, azaz a végső cél egy olyan program megvalósítása, amely valós időben megjelenít egy fejet DirectX segítségével. Kitekintésként rámutat arra a fejlesztési irányvonalra, miszerint az animáció alapját élő kamerakép is képezheti.

124

BIOMETRIKUS AZONOSÍTÁS HŐKÉP ALAPJÁN Tomek Péter Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 4. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens

A dolgozat a jelenlegi biometrikus azonosítási módszerek közül egy Magyarországon kevéssé ismert módszert mutat be. Ez a hőtérkép alapú azonosítás, mely a világon egyre inkább érdeklődés tárgyává válik. Két lehetséges válfaja, az érmintázat alapú azonosítás és az arcazonosítás közül, a dolgozatban az utóbbi kerül tárgyalásra. Az infravörös képek rengeteg többletinformációval szolgálnak a látható tartományban készült képekhez képest. Ez alapot ad arra, hogy a jelenlegi arcfelismerő algoritmusaink teljesítményét, pontosságát nagymértékben tudjuk növelni. Ezek a képek megvilágításra nem érzékenyek, akár teljes sötétségben is képesek vagyunk a kívánt személyről az információt begyűjteni. A mintázat teljesen egyedi, nem hamisítható, ezért nagyobb biztonságot érhető el ezen módszer alkalmazásával. A dolgozatban ismertetésre kerül számos arcdetektáló- és arcfelismerő módszer, infravörös és látható tartományban készült képek összehasonlítása. Bemutatásra kerül, egy egyénileg megvalósított arcdetektáló és felismerő rendszer, mely a PCA (Principal Component Analysis) alapötletét használva, szemlélteti hőképek alkalmazásainak előnyét.

125

MOZGÁS ALAPÚ (STATIKUS) KÖRNYEZETREKONSTRUKCIÓ Vrabik Zoltán - Molnár Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András főiskolai adjunktus A dolgozat témája egy olyan rendszer, ami képes a környezetének egy részét virtuálisan felépíteni. Az egyik legfontosabb tényezője, hogy egyetlen kamera rekonstruálni tudja azt, alkalmas csúcspontjai pozíciójának térbeli meghatározásával. A kamera egyes pozícióiból nyert képszekvencia feldolgozása lenne a rendszer algoritmusának lényege. Az iparban jelenleg is sikeresen alkalmazott sztereo-látáson alapulna a megoldás, amit ebben az esetben csak időben elkülönülve kapott képekből lehetne kinyerni. A rendszer algoritmusának hatékony alkalmazása miatt elengedhetetlen a kamera pozíciójának kielégítően pontos ismerete. A kamera mozgatását megvalósító mechanika kiválasztása elsősorban ennek a szempontnak a figyelembevételével történne. A projektben egy webkamera kerül felhasználásra, ami egy körülbelül 70 cm-es sínen balra és jobbra mozoghat. A kamera a horizontális mozgáson kívül 90 fokos intervallumban foroghat. Az irányítás számítógép egy portjáról történik. A kamera a mozgás közben a számítógép USB csatlakozójára van kötve, így a mozgás bármely fázisában lekérdezhető és feldolgozható a kamera által látott kép. A kamera bekapcsolási pozícióját egy a szalagon elhelyezett optikai szenzorral lehet meghatározni. A sikeresen detektált pontok koordinátái aztán egy VRML formátumban kerülnének eltárolásra.

126

VIRTUAL HAND JELBESZÉD FELISMERŐ RENDSZER Benedek Balázs - Tóth András Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens

A dolgozat témája egy a sztereo látáson alapuló kéz gesztura felismerő rendszer, melynek fő célja valós idejű, ezzel együtt jó eredményt szolgáltató alkalmazás megvalósítása. A rendszer bemeneti információit sztereo kamera szolgáltatja. A gesztura felismerés HSV színkonverzión alapszik, amely lehetővé teszi a lényegi információk kiszűrését, az így szegmentált kép részeit szkeletonizáló algoritmus dolgozza fel, az így kapott „csontvázak” bejárásából képzett gráfok, megfelelő leíróként szolgálnak az objektumok azonosításhoz, ezen kívül igen tömör és egyértelmű jellemzőkkel bírnak. A kézdetektálást az így leképzett struktúrák közül, egy mozgásérzékelő és egy objektumkövető alrendszer, valamint távolsági információk alapján választja ki. Majd utolsó rétegként a gesztura felismerő modul szerepel, amelynek bemenetét, a fent említett módon, a kéznek detektált objektum, jellemző ezzel együtt invariáns paraméterei nyújtják. A felismerő modul kiértékelő rendszerét egy neurális háló valósítja meg, amely, megfelelő tanítást követően, képes becslést adni, majd ez alapján kiválasztani a kéz geszturát.

127

MOZGÓ OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE, MEGSZÁMLÁLÁSA KÉPEKEN Fülöp Dávid Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Kutor László Réz Ferenc

A TDK munka célja egy olyan rendszer megtervezése és elkészítése, mely egy rögzített kamera képén képes megtalálni a felhasználó által megadott méretű mozgó objektumokat, majd ezekről képet készít, és eltárolja. A feldolgozás során a program fogadja a kameráról érkező jelet, majd elemzi azt. Az elemzés során egy maszk és egy „topológiai térkép” használatával megállapítja, hogy hol találhatóak mozgó tárgyak, személyek. Ezek méretét a felhasználó a futtatás előtt állíthatja be, akár egy külön programmal, melynek elkészítése szintén a feladat része, akár kézzel, egy egyszerű szövegfájlt szerkesztve. A program a mozgó objektumok helyét, számát egy adatbázisba menti, valamint képeket készít a mozgó objektumokról, és azokat is eltárolja. A kifejlesztett program alkalmazási területe rendkívül széles. Alkalmazható egyszerű biztonsági, naplózó rendszerként is, például egy ajtó kinyitása után képet készíthet a belépőkről, de akár turisztikai információkat is szolgáltathat azzal, hogy megszámlálhatja, hogy adott időpontban hányan tartózkodnak egy térfigyelő kamera képén. Legfontosabb tervezési szempontok: a feldolgozás gyorsasága, a könnyű kezelhetőség és továbbfejleszthetőség. A megvalósítás C# nyelven, .NET 2.0 környezetben készült. Sebességbeli megfontolások alapján a kiszolgáló, az OleDB Microsoft Jet OLEDB 4.0, valamint a Microsoft Access adatbáziskezelő.

128

MOZGÁSDIGITALIZÁLÁS ÉS 3D KARAKTERANIMÁCIÓ Kertész Tamás - Rieger Péter László - Szolyka Sándor Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens

A dolgozat célja tetszőleges háromdimenziós karakter-modell animálása valós mozgás digitalizálásával. A rendszer forrásául bármilyen fizikai objektum szolgálhat mintaként, mozgása kamerák segítségével kerül rögzítésre. A felvételekből 3D-s koordináták nyerhetők, amiket a karaktermodellhez hozzárendelve a kívánt mozgás előállítható. A folyamat valós-időben zajlik, jellemzően két számítógép segítségével; az egyik a kamerák kalibrálását és képeiknek feldolgozását végzi, a másik pedig a 3D-s megjelenítésért felelős. A rendszer .NET 2.0 keretrendszerre és DirectShow architektúrára épül, felhasználva az OpenCV képfeldolgozó könyvtárait. A fejlesztés Microsoft Visual Studio .NET 2005 fejlesztőkörnyezetben zajlik, a megjelenítés az Autodesk Maya 3D-grafikus szoftver feladata. A projekt továbbfejlesztési lehetőségei, illetve felhasználási területei: a számítógép kézzel való vezérlése, játékprogramok irányítása, interaktív alkalmazások készítése, valósághű renderelt animációk létrehozása.

129

DICER (KOCKÁZÓ) Molnár László - Reiterbauer János Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens

A program célja: Web-kamera által szolgáltatott képen egy dobókocka megtalálása, és a dobott érték kikövetkeztetése, leolvasása, méghozzá bármiféle felhasználói beavatkozás nélkül, normális világítás, a kocka, és a pöttyök színének előzetes meghatározása nélkül. A kép objektumokra bontása, ezen objektumok osztályozása, és az összetartozásoknak a meghatározása szín szegmentáció, többszintű küszöbölés, él bejárás, valamint speciális célorientált logika felhasználásával, mely magában foglal több speciális zavarszűrési módszert is. Mindezek megközelítését az emberéhez hasonló látásmóddal rendelkező élőlények tárgyfelismerésének irányából történik, tehát tulajdonképpen az emberi látásmód elvének az utánzásáról van szó. A program bár alapvetően a látás alapfunkcióit szimulálja mint amilyen a tárgyelkülönítés, de részben kitér a magasabb funkciókra is, mint amilyen a tárgy felületén lévő alakzatoknak a felismerése. A feladat fő feldolgozási eleme a színszegmentálás, melyet több küszöbbel is elvégzünk, s mely által visszakapott képet egy tárgybejáró algoritmussal bontunk fel objektumokra. A lokalizált és az általunk keresett tárgyhoz hasonló paraméterekkel rendelkező objektumokon belül található alakzatokat megkeressük, és formájuk alapján elkülönítjük. A pöttyöknek nem tekinthető formákat kiszűrjük, majd a maradékot, torzulásuknak megfelelően a feltételezett kocka oldalaihoz rendeljük. Majd ezt követően kiértékeljük, és mindazon objektumokat, melyek kockák megjelöljük, és a dobáseredményüket megjelenítjük.

130

ARCFELISMERÉS MOBILTELEFONON Németh Zoltán - Macsicska Dávid Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar IV. évfolyam Konzulensek: Dr. Molnár András főiskolai adjunktus Ladányi Zoltán főiskolai adjunktus

A megtervezett és részben megvalósított arc alapú azonosító rendszer, egy olyan mobiltelefonon futó alkalmazás, mely az azonosításhoz a készüléken található kamera képét használja. Ez a project egy olyan, komplett biometrikus azonosítással védett integrált információs rendszer részét képezheti a jövőben, mely egyértelműen azonosítja a jogos felhasználót. A fejlesztő környezet megválasztása során a Mobil Java (MIDP 2.0) platform mellett döntöttünk, ugyanis a jelenlegi kamerás mobiltelefonok döntő százaléka a J2ME technológiát támogatja. Az általunk megvalósítandó rendszer a kamerás mobiltelefonok elterjedésével egyre több teret nyer a jövő informatika biztonsági rendszereinek piacán, továbbá növekvő igény mutatkozik a biometrikus alapú azonosításra.

131

SZÍNKÉPELEMZÉS Petyus Dániel - Szederjesi Miklós Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András főiskolai adjunktus

A dolgozat célja egy olyan eszköz megtervezése és elkészítése, amely színkép elemzésére alkalmas. A rendszer alapvetően két komponensre oszlik: egy egyszerű szenzorra és egy általánosan felhasználható szoftverre. A rendszer a látható fény elemzését valósítja meg, különböző fényforrások típusával kapcsolatban szolgáltat információt. Az egyes mesterséges világítótestek által kibocsátott fény összetett fény, a felbontás után vonalas színképet adnak. A különböző spektrumok jellemzőek a fényforrásokra, ezáltal válik lehetővé a fényforrás típusának meghatározása. A szenzor egy házilag elkészíthető spektroszkóp. A kép érzékelését egy webkamera valósítja meg, amely egy fényabszorbciós dobozban foglal helyet. A fénysugarak megfelelő törését – a fénysugarak párhuzamos vetítését – prizma helyett egy szűk nyílás és egy optikai rács valósítja meg. A szoftver egy PC-n futó alkalmazás. Az USB kamera képét érzékelve elemzi a színképet. A célként kitűzött: fényforrások típusának meghatározását egy beépített adatbázis segítségével valósítja meg. A szoftver nem csak a fényforrások típusának felismerésére alkalmas, a rendszer tanulni is képes, így a mérések számával arányosan a tudás pontossága is növekszik.

132

ULTRAHANGOS NAVIGÁCIÓ A „BOE-BOT” ROBOT SEGÍTSÉGÉVEL Csáki Györgyi - Kelemen Katalin Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András főiskolai adjunktus

A dolgozat fő témája az ultrahangos navigáció megvalósítása a Parallax által gyártott Boe-bot robot segítségével. Részletes ismertetésre kerül az ultrahangos szenzor általános működési elve és ennek alkalmazása a robot tájékozódásában, valamint a robot mozgását irányító vezérlőegység felépítése és működése. Bemutatásra kerül a robot programozására használt Basic Stamp programozási nyelv és azt elfogadó mikrokontroller, valamint a vezérlő és az ultrahangos szenzor összekapcsolásának metodikája. A szenzor segítségével a robot képes lesz az útjába kerülő tárgyakat észlelni, és ezáltal ütközés nélkül ismeretlen terepen közlekedni, illetve az ismert tájékozódási algoritmusokat (pl. GVD, hullám-továbbterjesztéses) felhasználva térkép alapján vagy önmaga által létrehozott térkép segítségével adott pontból adott pontba eljutni. A dolgozat célja, hogy az ismert algoritmusokat leképezze egy konkrét környezetbe, és valódi érzékelők segítségével – nem szimulált környezetben – valósítsa meg a megfelelő mozgásokat és magát a tájékozódást. A tanulmány kiterjed a valós környezetben történő alkalmazás felmerülő problémáira, és alternatív megoldásokat ajánl ezek kiküszöbölésére.

133

BOE-BOT ROBOT ULTRAHANGOS NAVIGÁCIÓJA Erdős András - Kocsi Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András főiskolai adjunktus

A projekt célja olyan ultrahangos navigáció megvalósítása, mely autonóm robot fedélzetén képes azt a környezet feltérképezésével egy kezdőpontból egy tetszőleges célpontba eljuttatni, az akadályok kikerülésével. A projekt megvalósításához felhasznált hardware: egy 2+1 keréken guruló, programozható robot (Boe-bot), illetve egy ultrahangos távolságérzékelő. Utóbbi a robot tetején, egy szervomotorhoz rögzítve kerül elhelyezésre, így biztosítva a 360°-os érzékelést. A navigáció virtuális térkép használatával kerül megvalósításra, melyhez az adatok (a szabad területek illetve az akadályok) a szenzor által szolgáltatott távolságértékekből kerülnek meghatározásra. Az akadályok és a robot aktuális helyzetének ismeretében hullámtovábbterjesztéses algoritmussal megállapítható a célhoz vezető út (amennyiben létezik). Mivel a robot fizikailag nem pontszerű test, hanem rendelkezik térbeli kiterjedéssel, lényeges, hogy biztonságos távolságot tartson a terepakadályoktól. Ezt a szempontot figyelembe kell venni az útvonal meghatározásánál. A projekt további célja, hogy túllépve a hagyományos, négyzetrácsos térkép alapú, nyolcirányú navigáción, kihasználja a robot szabadabb mozgási lehetőségeit rövidebb útvonal meghatározásához.

134

PALCOM NAVIGÁCIÓ ÉS TÉRKÉPEZÉS PAL-OPTIKA ALKALMAZÁSÁVAL Mornialla László - Pekár Tamás Gábor Solymosi Csaba Gergő Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán főiskolai docens

A dolgozat témája egy olyan PAL optikával felszerelt mobil robot megtervezése és kivitelezése, amely autonóm módon képes ütközésmentes helyzetváltoztatásra, és ismeretlen környezet feltérképezésére. A robot navigálási képességei az egyszerű objektumkövetéstől a felhasználó által a térképen definiált célpontok közötti mozgásig terjednek. A robot hibrid módszerrel – genetikus algoritmussal, és hibavisszaterjesztéssel – képzett neurális háló segítségével autonóm módon térképezi fel a számára ismeretlen környezetet, majd a térképen statikus, valamint a beérkezett képen dinamikus akadály-felismerést végezve képes a felhasználó által megadott cél pozícióba ütközésmentesen eljutni. A dolgozat részletesen ismerteti a hardver felépítését, a kép feldolgozásához felhasznált algoritmusokat, a térképezés menetét, és annak alkalmazását a navigáció folyamán.

135

ROBNAV – MOBIL ROBOT NAVIGÁLÁS Nagy Zita - Pálfalvi István Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán docens

A dolgozat célja, egy lánctalppal rendelkező mobil robot kiindulási pontból célpontba való eljuttatása. A robot a szenzorai által több feladat megoldására képes - ezek közül emel ki párat a dokumentáció - mely hasznos lehet az életben. Elsődleges cél: egy robot elkészítése, mely irodában mozogva egyik célpontból a másikba kisebb tárgyakat visz magával. Akadálymentesen közlekedik a teremben, kikerüli a szék-, asztallábakat és nem megy neki az irodában dolgozó emberek lábának. Lánctalpának köszönhetően, könnyen mozogna egy irodában, küszöbön könnyedén átmegy és 360 fokos fordulatra is képes. Tájékozódásra két pár szenzort használ: infra távolságérzékelőt, és fényszenzort. Infra adó-vevővel rendelkezik, ezért csak zárt helyiségben ajánlott a használata, de ez a későbbiekben „lecserélhető” rádiós megoldásra kültéri használathoz. Már megismert útkeresési algoritmusokat használ a robot elsősorban, majd későbbiekben neurális hálók segítségével saját magát képes lesz továbbfejleszteni. Alcél: a fény követésére alkalmas. Ezt kihasználva, kisebb fénykövetési feladatokat is rá tudunk bízni. A robot mikrokontrollere ccbasic nyelvben programozható, és infra kommunikáció segítségével adat cserélhető a robottal. A robottól érkező jeleket egy magasabb szintű programozási nyelv dolgozza fel. Grafikus kezelői felület segítségével egy átlagos felhasználó manuálisan is irányíthatja majd a robotot.

136

TERÜLET FELKUTATÓ ROBOT Sisa László, Szám Norbert Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András főiskolai adjunktus

Cél egy olyan robot és hozzá való szoftver elkészítése, melynek segítségével sík terepet tudunk feltérképezni, és azt a PC szoftver segítségével számítógépen megjeleníteni. A robot rendelkezni fog két szenzorral, egy ütközésérzékelővel és egy iránytűvel, valamint szűkség lesz a megtett út mérésére. A szenzorok a környezet fizikai jellemzőit érzékelik, jelen esetben azt, hogy a robot neki ment-e valaminek, és ha igen az iránytű segítségével tudunk pozícionálni. Az akadályról értesíti az irányító szoftvert, mely grafikusan megjeleníti azt. Nagyon fontos a robot navigációja, melynek feladat, hogy a robot mozgatását irányítsa. A robot feladata tehát bejárni és feltérképezni a környezetét (terepasztalt), egy módosított-hullámterjesztéses algoritmus alkalmazásával. Valamint a már feltérképezett terepen történő navigáció. A szoftver feladata a robottól érkező információk feldolgozása, és ezen információk alapján grafikus térkép megrajzolása. Ebből következik, hogy a robot és a szoftver folyamatosan kommunikál egymással. A kommunikáció rádiós kapcsolattal lesz megvalósítva. A szoftver további feladata a robot sebességének, helyzetének kijelzése, alapvető parancsok kiadása a robotnak (start, stop, kezdőpozícióba állás), egyéni navigációs lehetőségek valamint az elkészített térkép mentése, nyomtatása. Gyakorlati haszna, olyan területek feltérképezése, ahova ember juthat el (barlangok, épület romok), vagy elővigyázatossági okokból nem mehet be (vegyi- vagy sugárszennyezett környezet).

137

JELADÓ KÖVETŐ LÉGPÁRNÁS JÁRMŰ Szabó Gergely - Garamvölgyi Attila Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András főiskolai adjunktus

A dolgozat témája, olyan épített légpárnás platformon megvalósított feldolgozó egység, amely egy elhelyezett rádiójel adó irányába képes elnavigálni a járművet. Az adatfeldolgozást egy mikrokontroller végzi, amely bementi jelét a rádiójel képezi, kimenetén pedig az irányításhoz felhasznált egységekbe szerelt egyenáramú motorok teljesítményét vezérli. A légpárnás jármű alaptestként való alkalmazása azért célszerűbb, mert különböző közegeken való haladása sokkal szélesebb körű felhasználást enged meg, mint például egy kerekes jármű esetében. A platformnak fontos fizikai feltételeknek kell megfelelnie. A megfelelő működéshez szükséges a helyes egyensúly és motorteljesítmény viszonyok, melyről a mikrokontroller gondoskodik. Az irányváltoztatás hardver szintű megvalósítása a tesztelési eredményektől függ. Két alternatíva merült fel: a toló ventillátor kiáramló levegőjének lapátos megvezetésével, illetve a megfelelő helyekre elhelyezett kisteljesítményű ventillátorokkal. Első esetben a mikrokontroller a szervót vezérelné, míg a másodikban a ventillátorok fordulatszámát szabályozza. A működés folyamata: indítást követően a rendszer figyeli az érkező rádiójeleket. Ezt addig teszi, amíg nem érzékel bejövő jelet. Amennyiben a jelvétel pozitív eredményű, a mikrokontroller segítségével megállapítja az érkező jel irányát és a vezérlő egység által a járművet a jeladó irányába fordítja. Majd toló ventilátorral eljuttatja a járművet a jeladóhoz. Ha már egy megadott távolságon belül van hozzá, leállítja a ventillátorokat és alaphelyzetbe áll.

138

ROBOT-NAVIGÁCIÓ INFRA-REFLEXIÓS SZENZOROKKAL (ASURO) Tóth Bálint - Török Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Molnár András főiskolai adjunktus

A dolgozat célja olyan ASURO mobil robot elkészítése, amelyik képes egy akadályokkal nehezített területen egy megadott irányban elhelyezett cél megtalálására, kizárólag infra-reflexiós szenzorok használatával. A robot megépítésének célja annak bizonyítása, hogy a mobil robot navigáció alacsony költségű, kis hatótávolságú szenzorok használatával is megoldható. A dolgozat ismerteti a felhasznált hardver-elemeket, külön kitérve a mobil robot vezérléséért felelős mikrokontroller programozására és a mobil robotnál alkalmazott navigációs technikára. Említésre kerül az infra-reflexiós szenzorok általános működési elve, az ASURO mobil robot, illetve az ASURO infra-reflexiós szenzorai. A dolgozat tartalmazza az infra-reflexiós navigáció korlátainak ismertetését is.

139

140

Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar

141

A KÖRNYEZETVÉDELEM MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE EGY GÁZGYÁRI SZENNYEZÉS TÜKRÉBEN Bánhidi Viktória Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Könnyűipar Mérnök szak III. évfolyam Konzulens: Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

A dolgozat ismerteti az Óbudai Gázgyár történetét és annak tevékenységét. Taglalja a gázgyártás folyamatát. Részletezi az ott keletkezett veszélyes hulladék (gázgyári tisztító massza) mennyiségét és annak lerakását Budapesten és környékén. A dolgozat összefoglalja és elemzi a helyszíneken vizsgált és mért adatokat. Ez betekintést ad a gázgyári massza összetételéről, toxicitásáról, valamint szennyezettségéről. Bemutatja az egészséget és a környezetet terhelő hatásokat és azok elleni védekezést. Fő gondolata a veszélyes hulladékkal szennyezett területek kármentesítésenek előkészítése, kivitelezése, majd végrehajtása. Tárgyalja a gázmassza és az egyéb hulladékok jogszerű és az előírásoknak megfelelő elszállítását, valamint esetleges újrahasznosítását. A dolgozat kitér a megtisztított területeken létesített megfigyelő kutakra, melyeknek feladata a további talajmegfigyelés és mintavételezés. A dolgozat utolsó része a gázgyár és a megmaradt massza jövőjéről szól - élet a megtisztított területeken.

142

TANÖSVÉNY TERVEZET A DOBERDÓ U. KISCELLI KASTÉLYKERT TERÜLETÉN A BMF-RKK KÖRNYEZETMÉRNÖK SZAKOS HALLGATÓINAK TEREPI KÉPZÉSÉHEZ Bocsi Ildikó Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Műszaki Főiskolai Kar, Környezetmérnök szak, III. évfolyam Konzulens: Némethné Katona Judit adjunktus

A dolgozat bevezetője ismerteti a tervezett tanösvény létrehozásának fontosságát a diákok számára elengedhetetlen környezeti- és természetvédelmi, valamint fenntarthatósági ismeretek közvetítése és a környezettudatos készségek fejlesztése terén. Fő témája a tervezett tanösvény bemutatása, a terepi ismeretszerzés módszereinek feltárása, a környezet- és természetvédelem már kialakított vizsgálati eredményeinek alkalmazása mellett. Mindezek segítségével a természeti és kulturális értékek felmérése, a tanösvény kivitelezése, állomásainak leírása. A dolgozat befejező része javaslatokat összegez, feladatokat fogalmaz meg, az e területen lévő természeti értékek megóvása, életfeltételeinek biztosítása, érdekében.

143

A CSILLAGHEGYI (RÓKAHEGYI BÁNYA) TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE, VÁLTOZÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE Bogár Miklós Gergely Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Kar, Környezetmérnök szak I. évfolyam Konzulens: Némethné Katona Judit adjunktus

A dolgozat bevezetője a terület lokális környezetvédelmi problémáira irányul, melyek hatásukat nem csak helyi szinten fejtik ki. Leírja az elmúlt évek során folyamatosan romló helyzetet, illetve a hirtelen megváltozott körülményeket. A dolgozat fő témája a Csillaghegy tetején épült/épülő új lakóövezet, mely korábban részét képezte a mára leszűkült területen létező természetvédelmi területnek. Igyekszik a lehető legkörültekintőbben, és talán lokálisan lényegtelen, de globálisan negatív tendenciális változásokat kiemelni, bemutatni, illusztrálni egyfajta utólagos hatástanulmány formában. A befejező részben a szerző levonja a megfelelő következtetéseket, és megoldási javaslatokat tesz a már bekövetkezett károk enyhítésére, és rámutat a jövőbeli feladatokra is

144

CAMPYLOBACTER BAKTÉRIUM CSOPORT VIZSGÁLATA KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL Buruncz Anikó Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Környezetmérnök szak, III. évfolyam Konzulensek: Némethné Katona Judit adjunktus Dr. Schneider György tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

A dolgozat bevezetőjében ismerteti az emberi tápcsatorna leggyakoribb baktériumait (Salmonella, Shigella, Yersinia, Escherichia coli, Aeromonas, Clostridium difficile), valamint a megbetegedést okozó baktériumok (Gramnegatív és Gram-pozitív) általános jellemzését. A dolgozat fő témája a Campylobacter jejuni általános jellemzése, diagnosztikája, környezeti előfordulásának vizsgálata és környezet-egészségügyi, élelmiszeripari jelentőségének feltárása, bizonyítása. Campylobacter törzsek változatossága indokolja tipizálásukat, mikrobiológiai, molekuláris módszerekkel történő vizsgálatukat, hogy a patogén, emberi szervezetre ártalmas törzsek elkülöníthetőek legyenek. A kutatás célja éppen ezért a megbetegedéseket okozó törzsek csoportokba sorolása, rendszerezése. A dolgozat befejező része összegzi a vizsgálatok eredményeit, valamint tartalmazza a táptalajok és tápoldatok elkészítésének módját. A dolgozat melléklet része a témához kapcsolódó képeket, táblázatokat tartalmaz.

145

ZSUGORFÓLIÁS EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZÉS MODELLEZÉSE SZÁMÍTÓGÉP SEGÍTSÉGÉVEL Horváth Kornél Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Kar, Könnyűipari Mérnök szak IV. évfolyam Konzulens: Farkas Gyula főiskolai adjunktus Tiefbrunner Anna főiskolai adjunktus

A TDK munka célja, egy a szállítási csomagolás képzés területén alkalmazott zsugorsapkás egységrakomány képző gépsor teljes virtuális megvalósítása. További fontos cél volt annak bemutatása, hogy csomagoló üzemek telepítésénél, a berendezések beszerzése előtt szükségszerű azok számítógépes szinkronizálása. A dolgozat bevezető részében megismerkedhetünk a zsugorfóliás egységrakomány-képző berendezésekkel. Részletes betekintést nyerhetünk a kézi, ill. automatizált berendezések működésébe. A továbbiakban taglalja, hogy miként alakult ki az automatizált gyártási folyamat. A dolgozat fő irányelve, hogy bemutatja egy teljes gyártási folyamat szimulációját. A virtuális szimuláció megmutatja, hogy ez az üzemi berendezés nem csak a virtuális térben létezik, hanem szinkronizálható valós berendezésekkel. Ezt az mutatja meg, hogy a szimuláció összhangban van egy programozható logikai vezérlőben, ami minden üzemi berendezés elengedhetetlen kelléke.

146

HŰTŐ – KENŐANYAGOK VIZSGÁLATÁNAK BIZONYTALANSÁGAI ÉS KÖRVIZSGÁLATAINAK ELLENŐRZÉSE Köpöczi Anna Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Könnyűipar Mérnök, szak, III. évfolyam Konzulens: Gregász Tibor főiskolai adjunktus

A világ 11 Wearcheck laborja egy körmérésben vett részt a hűtőkenőfolyadékok vizsgálatának területén. A körmérés során 5 vizsgálat történt: ICP, savszám vizsgálat, viszkozitás mérés, bázis szám kimutatás, víztartalommérés. A mérési eredmények nagyfokú eltérés is mutattak a laborok között. A dolgozatban a vizsgálatok rövid bemutatásán túl feltárjuk a méréseket befolyásoló bizonytalansági tényezőket, majd a körvizsgálati eredmények alapján a bizonytalansági összetevőkre teszünk becslést. A dolgozat végén a körmérési időszakok közti különbségek kimutatását célozzuk meg. A dolgozat célja: •

Vizsgálatok bemutatása

•

Bizonytalansági tényezők felmérése az egyes vizsgálatokra

•

Körvizsgálat lefolytatásának és eredményeinek bemutatása

•

Az eredmények alapján a mérőrendszer bizonytalanságának változását vizsgáljuk meg statisztikai módszerekkel

147

WEB SZÍNEK REPRODUKÁLHATÓSÁGA NÉGYSZÍNNYOMTATÁSSAL Marik Melinda Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Kar, Nyomdaipari Intézeti Tanszék Könnyűipar Mérnök, szak III. évfolyam Konzulens: dr. Csányi Sándor főiskolai docens

Az Internet az információközlés viszonylag fiatal, de máris óriási elterjedtségű eszköze, amely új médiaipari termékek kialakulását hozta magával, mint a World Wide Web, ami az internet grafikus, multimédiás felülete. Az Internet e formája ma már elengedhetetlen eszköze többek között az üzleti életnek, az oktatásnak és szerves részét képezi a hivatalos és kulturális tájékoztatásnak is. Ebből eredően gyakran a képernyőn megjele-nített információ nyomtatott formában is felhasználásra kerül. A jó weboldal tervezésekor számos szempontot kell figyelembe venni, ezek közé tartoznak a tipográfia és a nyomdai reprodukálhatóság szempontjai is. A nyomtatással történő repro-dukálhatóság tekintetében különös figyelemmel kell lenni a színekre, mivel egyrészt a képernyős és a nyomtatott képi meg-jelenítés színrendszerei különböznek (RGB ill. CMYK), más-részt a weben alkalmazható színek száma terjedelmi okokból korlátozott. A munka célja annak meghatározása, hogy mely webszínek reprodukálhatók négyszínnyomtatással. A dolgozat irodalmi része összefoglalja a szükséges színtani ismereteket, különös tekintettel a reprodukálható színtartomány fogalmára és meghatározására. A vizsgálati rész bemutatja a négyszínnyomtatással reprodukálható színek meg-határozásának egy általunk alkalmazott grafikus módszerét és azt, hogyan változnak a színek a nyomtatás során. A dolgozat befejező része értékeli a színkezelés (CMS) alkalmazásának hatását a nyomtatott színreprodukálás pontosságára.

148

MITŐL LESZ MÁS A MEGSZOKOTT…? Mészáros Zsuzsanna és Újvári Vivien Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Könnyűipar Mérnök szak, III. évfolyam Konzulens: Estu Klára főiskolai docens

A TDK dolgozat célja, hogy bemutatasson női ruházati termékek elkészítésére alkalmas, a feldolgozás szempontjából alapvetően eltérő tulajdonságú, nyersanyag-összetételű textíliát, és megvizsgálja azok díszíthetőségét. Vizsgálja az anyagok méteráruként és a kiszabás után alkatrészenként megvalósítható díszítési lehetőségeit, fizikai és kémiai tulajdonságait. A dolgozat összefoglalja a különféle díszítési technológiákat, röviden ismerteti azok megvalósítási módjait, az alkalmazási lehetőségeket. Ismerteti a legrégibb díszítési elemeket, módszereket és a mai modern technikákat is, melyekkel a fantázia határtalan lehetőségeit és a kreativitást kihasználva az egyszerű ruhadarabok és a megszokott öltözetek is igen változatossá tehetők. A dolgozat érdekes fejezete a konkrét női ruházati termékeken és a ruházathoz tartozó kiegészítő termékeken, pl. táska, kendő, stb. alkalmazott díszítési megoldások bemutatása és ismertetése. A dolgozat hasznos elemeket tartalmaz a terméktervező hallgatóink díszítéssel kapcsolatos ismereteinek bővítéséhez, kreativitásuk fokozásához.

149

A TRADÍCIONÁLIS JAPÁN VISELETEK /viselettörténet, színházi jelmezek és felhasznált anyagaik / Szepesi Adrienn Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Könnyűipar Mérnök szak, III. évfolyam Konzulens: Dr. Kokasné Palicska Lívia főiskolai docens

A TDK-dolgozat célja, hogy bemutatassa e merőben más kultúra tradicionális öltözékeinek kialakulását, azok fajtáit, a japán színházak jelmezeit és felhasznált anyagaikat. A dolgozat kezdetektől napjainkig mutatja be a hagyományos japán viseletek létrejöttét. Jellemzi a történelem egyes korszakaiban, a különböző társadalmi rétegek által viselt ruhákat, bemutatja a kereskedők, szamurájok és arisztokraták viseleteit. Röviden foglalkozik az adott korszak sajátosságaival annak érdekében, hogy minél pontosabb képet lehessen kapni arról, hogy mi is vezetett az öltözékek átalakulásához. A tanulmány ismerteti a japán öltözékek fajtáit, hiszen, amikor Japán hagyományos viseletéről hallanak legtöbben főleg csak a kimonóra gondolnak. Ez megközelítőleg helyes is, ugyanakkor számos kiegészítő is tartozik hozzá, melyek nélkül egy kimonó nem tekinthető tradicionális öltözéknek. A dolgozat ezekkel is foglalkozik. Nem lenne alapos a tanulmány, ha nem adna tájékozódást a kimonók és kellékeik készítésekor felhasznált anyagokról, és azok kikészítési módszereiről. Olyan technikák kerülnek bemutatásra, amelyek szerves részei a kimonókészítés művészetének és fejlődésének. Ismerteti a felhasznált anyagokat (selyem, pamut, gyapjú, különféle szintetikus anyagok), a mintázási módokat (szövött, kézzel festett, nyomott, hímzett, ezek variációi) és a színezés alkalmazását (festés szövés előtti, szövés utáni). Részletesebben foglalkozik a legfontosabb távol-keleti textíliának, a selyemnek jellemzésével. A tanulmány továbbá bemutatja a japán színház három főbb műfaját és azok jelmezeit, melyek között szinte csakis tradicionális viseleteket találunk.

150

A MAGYAR CSOMAGOLÁSI ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA Szilágyi Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Könnyűipar Mérnök, szak, IV. évfolyam Konzulens: Tiefbrunner Anna főiskolai adjunktus

Napjaink egyre sürgetőbb feladata a könnyűipar környezetre gyakorolt hatásának szabályozása. Ezen belül globális kérdés a csomagolás és csomagolási hulladékok kezelése, mely a fenntarthatóság részét képezi. A hulladékmennyiség csökkentésének egyik módja az újrafelhasználás illetve az anyagában újrahasznosítás ösztönzése. A dolgozat célja bemutatni a csomagolási hulladékra vonatkozó Európai Uniós és magyar jogszabályokat, különös tekintettel a kibocsátás és hasznosítás szabályozásaira, ami a környezetvédelmi termékdíjat jelenti. Az Európai Unió megköveteli egy országos csomagolással és csomagolási hulladékkal kapcsolatos adatbázis létrehozását, a kapcsolódó direktívákban foglalt célok teljesítésének ellenőrzésére. A dolgozat második része a magyar adatbázis a létrehozásának bemutatása, a folyamat során szerzett tapasztalatok ismertetése.

151

EGY GYÓGYSZERIPARI FOLYAMAT PROBLÉMAMEGOLDÁSA A STATISZTIKAI FOLYAMATSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEIVEL Várady Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Könnyűipar Mérnök, szak, III. évfolyam Konzulens: Kapitány Sándor főiskolai tanársegéd

A gyógyszergyártás során megvalósuló folyamatszabályozás mindannyiunk biztonságát szolgálja. A kimeneten megjelenő csomagolt termékekben található gyógyszermennyiség különösen hangsúlyos termékparaméter, mivel közvetlen befolyásolja az emberi szervezetbe jutó hatóanyag mennyiséget. A dolgozat arra a problémára keresi a megoldást, amely a késztermék csomagolása során felmerülő töltőtömeg eltérést okozza. Az elsődleges probléma a gyártó számára, hogy a selejtszám ismeretlen okokból jelentős ingadozást mutat. A fenti problémára a dolgozat a folyamatstatisztikai eszközök felhasználásával keres megoldást. A folyamatstatisztika alkalmazása során vizsgálja a meglévő adatok, illetve a folyamat normalitását, az egyes műszakokból kapott adatok egyezőségét. Keresi a selejtszám változásával kapcsolatba hozható technológiai jellemzőt, és korrelációs elemzéssel vizsgálja azzal való összefüggést. A megismert összefüggés alapján statisztikailag értékeli a várható változtatások hatását a folyamat kimenetére.

152