BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA HALLGATÓI INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA HALLGATÓI INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

2008/2009. TANÉV

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA

Impresszum Felelős kiadó:

Prof. Dr. Rudas Imre rektor

Főszerkesztő:

Dr. Gáti József kancellár

Összeállításban közreműködött:

Balogh József Dr. Gáti József Kártyás Gyula Komáromi Ferenc Lőrincz Katalin Mizser Csilla Pásztor Ildikó Pócza Kálmán Sergyán Szabolcs Sólyomvári Györgyné Venekei Attila

Budapest, 2008. szeptember

2

Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Köszöntő.................................................................................................................................................................... 4 Intézményi adatok ..................................................................................................................................................... 5 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar.......................................................................................... 5 Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar ......................................................................................................................... 6 Keleti Károly Gazdasági Kar...................................................................................................................................... 6 Neumann János Informatikai Kar .............................................................................................................................. 7 Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar................................................................................................. 7 Regionális Oktatási és Innovációs Központ – Székesfehérvár.................................................................................. 8 Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ .............................................................................................................. 8 Kollégium................................................................................................................................................................... 8 Könyvtár .................................................................................................................................................................. 13 Sportolási lehetőségek ............................................................................................................................................ 14 IAESTE ungary – Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete .......................................................................................... 15 A 2008/2009-es tanév időbeosztása ....................................................................................................................... 16 A Budapesti Műszaki Főiskola elérhetőségei .......................................................................................................... 17 A Budapesti Műszaki Főiskola telephelyei............................................................................................................... 20 Diákhitel................................................................................................................................................................... 22 Jánossy Ferenc Szakkollégium ............................................................................................................................... 23 A Budapesti Műszaki Főiskola anulmányi és vizsgaszabályzata............................................................................. 24 Munkavédelmi oktatási anyag főiskolai hallgatók részére ....................................................................................... 48 Tűzvédelmi oktatási anyag főiskolai hallgatók részére............................................................................................ 49 Honvédelmi és polgárvédelmi oktatási anyag főiskolai hallgatók részére ............................................................... 51

3

1. KÖSZÖNTŐ Kedves Elsőéves Hallgatónk! Tisztelettel köszöntöm Önt a Budapesti Műszaki Főiskola új polgárai között! Az ez évben a 130. tanévet megkezdő, történelmi hagyományokkal rendelkező, nemzetközi hírű iskolánk széles kínálatú képzést, tudományos kutatást és fejlesztést valósít meg. Intézményünk, mint az ország legnagyobb műszaki főiskolája Budapesten és Székesfehérváron több mint ötvenötezer négyzetméter alapterületen – köztük új, jól felszerelt épületekben – folytatja oktatási és kutatási tevékenységét. A főiskola a fővárosban, az ország gazdasági és kulturális középpontjában helyezkedik el, kihasználva az ösztönző környezet előnyeit. A főiskola küldetése a gazdaság szolgálata a tudás és az ismeretek fejlesztésével, magas szintű átadásával, valamint innovációval. A Budapesti Műszaki Főiskola törekszik arra, hogy a globális felsőoktatási piac aktív és elismert szereplőjeként minőségi és versenyképes szolgáltatást nyújtó intézmény legyen, amely emberközpontú, egész életen át történő kötődést és tanulást biztosít. Hazai és nemzetközi versenyképességét a legkorszerűbb eszközök és módszerek alkalmazására építi, harmonikusan együttműködve társadalmi és gazdasági környezetével. A főiskola arra törekszik, hogy képzése magas szintű, a gazdasági és társadalmi élet változásaihoz igazodó, korszerű, a minőség folyamatos javítását alapkövetelménynek tekintve a felsőoktatási piacon jól értékesíthető, gyakorlatorientált legyen, és az ismeretek végzés után azonnal hasznosíthatóvá váljanak, a piac többi szereplőjével összevetve pedig mást, többet, jobbat kínáljon. A hallgató a főiskola legnagyobb értéke, a kibocsátott mérnökök, informatikusok, közgazdászok és mérnöktanárok szakmai felkészültsége, emberi tulajdonságai adják főiskolánk védjegyét. Az oktatás tartalmának kialakításában a főiskola egyensúlyra törekszik az időtálló alapismeretek, a korszerű szakmai és a gyakorlati életre közvetlen felkészülést segítő ismeretek és ezek alkalmazása között. Az intézmény törekszik arra, hogy a képzési profiljába tartozó szakterületeket mindenkor a csúcstechnológiák segítségével művelje. Ennek érdekében oktatási potenciálját műszakigazdasági környezetével állandó kölcsönhatásban, az európai trendeket, igényeket figyelembe véve folyamatosan korszerűsíti. A főiskola tanulmányaikat követően is segíteni kívánja a végzetteket: az intézmény támogatja az induló technológiaés tudás-intenzív mikrovállalkozások, valamint a főiskola és a kutatóintézetek kutatási eredményeire, a legkiválóbb pályakezdő hallgatókra alapozott (ún. spin-off) vállalkozások létrejöttét, erősítve a kutatási és üzleti szféra közötti tudástranszfert, segítve a létrehozott termékek és szolgáltatások kereskedelmét. Hallgatóink tájékoztatását több szinten, számos formában kívánjuk elősegíteni. A főiskolára beiratkozott hallgatók részére a tanulmányaik folytatásához, tervezéséhez elengedhetetlen információkat, adatokat foglalja össze a főiskola www.bmf.hu Hallgatóknak főmenü, Hallgatói tájékoztató kiadványok felületen, mely egyes karokra, központokra vonatkozó egységei a kari honlapokon is elérhetők. Ezen adatbázisok az intézményre általános, a karokra és a szakokra vonatkozó speciális ismereteket tartalmazzák. A hallgatói tájékoztató egy-egy oktatási egységre vonatkozó információi közvetlenül elérhetők a kar, központ honlapjáról is, így pl. a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar esetében a www.bgk.bmf.hu felületen találhatók meg, de a Regionális Oktatási és Innovációs Központ tájékoztatója a www.roik.bmf.hu. felületen böngészhető. További adatok és információk a www.neptun.bmf.hu felületen érhetők el, mely a hallgatósággal kapcsolatos adminisztratív munkák döntő részét magába foglalja. A Neptun hallgatói tanulmányi, információs és pénzügyi rendszer egy interaktív információs felület, amely a BMF számítógépes hálózatán működik. A Neptun minden funkciója Internet böngésző segítségével érhető el a fenti címen a főiskolán, otthonról vagy akár egy Internet kávézóból. Belépéskor a Tanulmányi Osztálytól kapott hatjegyű Azonosítót (Neptun kódot) és Jelszót kell beírni, majd a ’Bejelentkezés’ gombra kattintva vagy ENTER billentyűt használva elindul a NEPTUN WEB HALLGATÓI modul. Az érvényes tantervek az adott kar honlapján tanulmányozhatók. Eredményes és kellemes hallgatói éveket kívánok Önöknek.

Dr. Gáti József kancellár

4

2. INTÉZMÉNYI ADATOK

Az intézmény neve: Budapesti Műszaki Főiskola, BMF Az intézmény angol megnevezése: Budapest Tech Polytechnical Institution Címe: 1034 Budapest, Bécsi út 96/b. Tel.: (06-1) 666-5603 Fax: (06-1) 666-5621 Oktatási és Kulturális Minisztérium intézményi azonosító száma: FI38878 Alapítás dátuma: 2000. január 1. Általános jellemzők A Budapesti Műszaki Főiskola 2000-ben alakult meg ötkarú intézményként három műszaki főiskola integrációjával. Az előd intézmények – a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola – új, kari szervezetben folytatták tovább képzésüket, s ehhez csatlakozott a két új kar az informatikai és a gazdasági területet felölelve. A jogelőd intézmények immár közel 130 éves hagyományait követve a főiskola napjainkban közel 13.800 hallgató képzését folytatja a két budapesti és a székesfehérvári telephelyen. 2007. január elsejétől – az oktatás hatékonyságának növelése érdekében – két központ került kialakításra, így a karok mellett a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központban, valamint a székesfehérvári Regionális Oktatási és Innovációs Központban folyik oktatási, kutatási és fejlesztési tevékenység. 3. BÁNKI DONÁT GÉPÉSZ ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI KAR A karon a gazdasági élet számos területén keresett gépészmérnök (BSc), had- és biztonságtechnikai mérnök (BSc), mechatronikai mérnök (BSc) és gépipari mérnökasszisztens (FSZ) képzés folyik a hagyományoknak megfelelő magas színvonalon. Biztonságtechnikai mérnök mesterszakot indítunk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel együtt. A négy féléves képzés mesterfokozatú (MSc) végzettséget, "okleveles biztonságtechnikai mérnök" szakképzettséget nyújt. A had- és biztonságtechnikai mérnöki alapszakon (biztonságtechnikai szakirány) végző mérnökök elhelyezkedési területei: vagyon- és személyvédelem; tűz, ipari baleset feladatkörei, valamint az adatbiztonság, adatvédelem rendszerei. A gépészmérnöki alapszakon végzett mérnökök képesek a gépjármű-technikai ismereteket, a számítógépes tervezőrendszereket, a gyártó- és termelőeszközökkel kapcsolatos korszerűsítési feladatokat ellátni. Szakirányok: CADCAM-CNC, Fachrichtung CAD-CAM-CNC (csak nappali tagozaton), géptervezés (csak nappali tagozaton), járműtechnika. A mechatronikai mérnöki alapszak (Komplex Rendszerek szakirány) a műszaki berendezések tervezésében, gyártásában, összeszerelésében érdekelt vállalatok, a szolgáltatási szférában működő, főként szerviz-tevékenységet folytató cégek számára képez szakembereket. (Megfelelő jelentkezési létszám esetén angol nyelven is indítjuk). A felsőfokú szakképzés rövid ciklusú szakemberképzés, amely lehetőséget nyújt a gazdaság, a munkaerőpiac változó igényeinek gyors kielégítéséhez, a végzettek számára az elhelyezkedés és a továbbtanulás lehetőségét egyaránt biztosítja. A Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központtal együttműködésben a kar szakjaihoz illeszkedve műszaki szakoktató alapképzés folyik. A BSc műszaki szakoktató képzés a szakmai gyakorlati oktatás tervezésére és vezetésére készíti fel a hallgatókat. Hallgatói tanulmányi tanácsadás Horváth Richárd Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Tel.: (1) 666-5326 E-mail: [email protected]

Pintér Péter Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Tel.: (1) 666-5443 E-mail: [email protected]

Dr. Kovács Tünde Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Tel.: (1) 666-5315 E-mail: [email protected]

Moharos István Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet Tel.: (1) 666-5357 E-mail: [email protected]

5

4. KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR A kar több évtizedes oktatási, szakmai hagyományaira építve folytatja a villamosmérnöki alapképzést (BSc), a szakirányú továbbképzéseket és a mérnökasszisztens (FSZ) képzéseket. A villamosmérnöki alapszakon (BSc) a képzés nappali, levelező és távoktatási képzési formában folyik. Az alapozó tantárgyak után a hallgatók érdeklődésüknek megfelelő szakirányt választanak. A szakirányok lefedik a villamosmérnöki szakma minden fontos területét. Választható szakirányok: • automatizálási, • mikroelektronika és technológia, • híradástechnika,

• • •

információ technológiai rendszerek műszer-automatika, villamosenergetika.

A gyakorlati ismeretek elsajátítását jól felszerelt laboratóriumok biztosítják. A törzstárgyak és szakirányok laboratóriumai mellett speciális gyakorlati feladatok elvégzésre is alkalmas laboratóriumok állnak a hallgatók rendelkezésére. Ezekben egyéni és projekt feladatokat végeznek a hallgatók. A villamosmérnök szakon végzett villamosmérnökök tanulmányaiknak megfelelően a (mikro)elektronika, a híradástechnika, a mérés- és műszertechnika, az automatizálás, a villamos energetika, valamint az informatikaiszámítástechnikai ismeretek birtokában folytatnak mérnöki tevékenységet. A Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központtal együttműködésben a villamosmérnöki szakhoz illeszkedve műszaki szakoktató alapképzés és mérnöktanári mesterképzés folyik. A műszaki szakoktató szakon a képzés profilja – a műszaki alapképzettségre építve – a szakiránynak megfelelően a villamos szakterület. A mérnökasszisztens képzésben résztvevők a következő szakok közül választhatnak: villamos-mérnökasszisztens, médiatechnológus asszisztens, képzési szakasszisztens. A villamos-mérnökasszisztens szakon választható szakirányok: híradástechnika, automatika, valamint villamosenergetika. Hallgatói tanulmányi tanácsadás KVK Tanulmányi Osztály Laboda Zsigmondné Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 94-96. Tel.: (1) 666-5860 Fax: (1) 666-5879 E-mail: [email protected] További információk: Józsefváros: Baka Károly Műszertechnikai és Automatizálási Intézet Tel.: (1) 666-5162 E-mail: [email protected]

Kari Hallgatói Tanácsadó Dr. Jármai Ferenc Tel.: (1) 666-5135, (1) 666-5000 Fax: (1) 666-5132 E-mail: [email protected]

Óbuda: Mersich Ivánné dr. Automatika Intézet Tel.: (1) 666-5807 E-mail: [email protected]

5. KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR A karon műszaki menedzser (BSc), valamint gazdálkodási és menedzsment (BA) szakokon folyik az oktatás. A végzett műszaki menedzserek gazdasági és vezetési, valamint informatikai ismeretekkel rendelkezve képesek vállalkozások, vállalatok, gazdasági szervezetek irányítási feladatainak ellátására, termelési folyamatok, minőségirányítási és műszaki szolgáltatások előkészítési, üzemeltetési és irányítási, tervezési és fejlesztési feladatainak megoldására. Képzési kínálat: controlling, információtechnológia, mérnök-üzletkötő, minőségirányítási, projektmenedzser, szervező és informatika, vállalatirányítási szakirányok. A végzett hallgatók a gazdálkodási és menedzsment szakon folyó képzés során szerzett ismeretek birtokában képesek a társadalmi, gazdasági folyamatok elemzésére, értékelésére és irányítására. A gyakorlati ismereteket elsajátításával alkalmassá válnak a gazdálkodó szervezetek pénzügyi, számviteli, kereskedelmi, informatikai folyamatainak irányítására, modellezésére, a számítógépes eszközök, módszerek és szoftvertechnológiai eljárások szabályozására, működtetésére. Szakirányok: marketing, üzleti informatika, vállalkozásszervezés. 6

Hallgatói tanulmányi tanácsadás Horváth István Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet Tel.: (1) 666-5228 E-mail: [email protected]

Keszthelyi András Szervezési és Vezetési Intézet Tel.: (1) 666-5317 E-mail: [email protected]

Gombaszögi Ildikó Vállalkozásmenedzsment Intézet Tel.: (1) 666-5212 E-mail: [email protected]

6. NEUMANN JÁNOS INFORMATIKAI KAR A kar feladata a mérnök informatikus (BSc) alapszak és mesterszak (MSc) gondozása. A mérnök informatikus alapszak azonnali munkaerőpiaci elhelyezkedést biztosít, de egyben felkészít a tanulmányok mesterképzésben történő folytatására. A kar 2008 februárjában indított először mérnök informatikus (MSc) mesterszakot is. A gyakorlati képzés tizenöt laboratóriumában hálózatba kapcsolt (400 Mbit/sec sávszélességű), túlnyomórészt többmagos processzorral rendelkező számítógépekkel dolgozhatnak hallgatóink. A naprakész tudást a kompetencia központok hálózata biztosítja, amely lefedi az informatika legfontosabb szegmenseit, így a számítógépes hálózatok (Cisco), a rendszertechnika (Intel), az általános célú operációs rendszerek (Microsoft), a mobil informatika (Nokia), az adatbázis-kezelés (Oracle), a biztonságtechnika (Symantec), az alkalmazás-menedzsment (HP), a szolgáltatás-irányítás (IBM) valamint a vállalatirányítási rendszerek (SAP) területeit. Az e-gazdaság szereplői és a kar közötti folyamatos információáramlás lehetővé teszi naprakész fakultatív tantárgyak indítását hallgatóink számára. Szakirányaink: ambiens rendszerek, beágyazott intelligens rendszerek, informatikai és automatizálási rendszerek, informatikai biztonság, informatikai rendszermérnök, mobil informatika, robottechnika, szoftvertechnológia, vállalati információs rendszerek. Hallgatói tanulmányi tanácsadás Dr. Molnár András Informatikai Rendszerek Intézet Tel.: (1) 666-5586 E-mail: [email protected]

Dr. Takács Márta Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Tel.: (1) 666-5536 E-mail: [email protected]

Katona Krisztina Szoftvertechnológia Intézet Tel.: (1) 666-5575 E-mail: [email protected]

7. REJTŐ SÁNDOR KÖNNYŰIPARI ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI KAR A kar képzési kínálata: könnyűipari mérnöki, környezetmérnöki és ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzés (BSc). A könnyűipari mérnöki alapszakon végzett mérnökök képesek terméktervezésére, gyártási folyamatok előkészítésére, irányítására. Tudásukat kereskedelmi vagy oktatási területen is hasznosíthatják. Választható szakirányok: divattermék technológia, termékkonstrukció, ipari rendszerfejlesztő, nyomda és média, csomagoló és papírgyártó. A környezetmérnöki alapszakon végzett szakemberek rendelkeznek a környezetterhelés megelőzésére, csökkentésére szolgáló korszerű műszaki, technológiai ismeretekkel. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a meglévő környezeti ártalmak és károk csökkentésére, illetve megszüntetésére. Képesek környezeti hatástanulmányok készítésére, amelyekkel valamely tervről, projektről a tevékenységet megelőzően a környezeti szempontok figyelembevételével átfogó értékelést adnak. A környezetmérnöki szakon választható szakirányok: könnyűipari szakirány, villamosipari szakirány, környezetinformatika szakirány. A kar ipari termék- és formatervező mérnöki alapszakán végzett hallgatók képesek átfogó szinten termékeket tervezni, figyelembe véve az esztétikai, használati, piaci, időtállósági, üzembiztonsági és kivitelezhetőségi szempontokat, és az ipari tervezés és termékfejlesztés területén a történelmi, kulturális, társadalmi-gazdasági és ipari, valamint a természeti környezet aspektusait. A tervezett tárgyakat képesek megvalósítani, dokumentálni, a tervezett tárggyal kapcsolatos döntéseket indokolni, tesztelni, illetve műszaki és alkalmazott tudományos kutatási eredményekkel és módszerekkel alátámasztani. Választható szakirányok: ipari terméktervezés, termékmenedzsment. A könnyűipari mérnökasszisztens szakon csomagolástechnológus, nyomdaipari, ruhaipari szakirányokon folyik képzés.

7

Hallgatói tanulmányi tanácsadás Orcsik Gézáné Divat, Termék és Technológia Intézet Tel.: (1) 666-5954 E-mail: [email protected]

Tamásné Nyitrai Erzsébet Médiatechnológiai Intézet Tel.: (1) 666-5985 E-mail: [email protected]

Korondi Endre Környezetmérnöki Intézet Tel.: (1) 666-5947 E-mail: [email protected]

8. REGIONÁLIS OKTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT – SZÉKESFEHÉRVÁR A központ a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Számítógéptechnikai Intézet hagyományait követve egy felsőfokú szakképzésen: műszaki informatikai mérnökasszisztens, három alapszakon: villamosmérnök, műszaki menedzser és mérnök informatikus valamint másoddiplomás képzésen: számítógép-hálózati szakmérnök szakon folytat oktatást. A villamosmérnök szakon információ-technológiai rendszerek szakirányon képez hallgatókat. Ezen a szakirányon választható tantárgycsoport keretében további specifikációra van lehetőség hardver, számítógép hálózatok és az internettechnológia területén. A műszaki menedzser szak szakiránya az Információtechnológia. A mérnök informatikus szakon a hallgatók Székesfehérváron az ambiens rendszerek, informatikai rendszermérnök, vállalati információs rendszerek szakirányok közül választhatnak érdeklődésüknek megfelelően. A tanuláshoz kényelmes, informatikai eszközökkel is jól felszerelt, 129 fős kollégium várja a városközpontban az érintett hallgatókat. Hallgatói tanulmányi tanácsadás Perlaki Andrea Tel/ fax: (22) 510-838 E-mail: [email protected] 9. TANÁRKÉPZŐ ÉS MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT A Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ karközi együttműködésben folytat műszaki szakoktató alapképzést és mérnöktanári mesterképzést a főiskola műszaki szakjaihoz illeszkedően. A BSc műszaki szakoktató képzés a szakmai gyakorlati oktatás tervezésére, szervezésére és vezetésére készít fel. Az MA mérnöktanár-képzés az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli műszaki szakképzésben az elméletigényes tantárgyak tanítására, a műszaki szakképzéssel kapcsolatos kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, önálló, alkotó tanári munkára készíti fel a hallgatókat. A mérnöktanári mesterképzés megalapozza a szakképzési irányultságú tudományos minősítés megszerzését. A központ kiemelt feladata a főiskola távoktatási tevékenységének módszertani támogatása. Hallgatói tanulmányi tanácsadás Pócza Kálmán Tel.: (1) 666-5373 Fax: (1) 666-5491 E-mail: [email protected]

Szórád László Tel.: (1) 666-5389 Fax: (1) 666-5491 E-mail: [email protected]

10. KOLLÉGIUM A Budapesti Műszaki Főiskola integrált kollégiuma három saját üzemeltetésű kollégiummal, három bérleménnyel és egy diákotthonnal biztosítja hallgatói számára a különböző komfortfokozatú elhelyezést. A Kollégium célja, hogy lehetővé tegye a főiskolai tanulmányokat elsősorban azon vidéki hallgatók részére, akik tanulmányi eredményük, szociális helyzetük, illetve közösségi munkájuk alapján arra jogosultak és érdemesek. A főiskola kollégiumai otthont, megfelelő tanulási feltételeket teremtenek, és lehetőséget adnak a hallgatóknak a művelődéshez, szabadidejük tartalmas eltöltéséhez. Önkormányzatra épülő irányítási rendszerével, a hallgatói öntevékenységre támaszkodva, önállóságra, konfliktus- és problémamegoldásra, demokratikus magatartásra nevel, felkészít a közéleti szerepvállalásra. Jelenleg 1400 kollégiumi férőhely biztosítja a jelentkező hallgatók többségének szállásigényének megoldását.

8

Központi iroda: 1065 Budapest, Podmaniczky u. 8. Tel.: (1) 312-5268, 373-0053, 373-0054 Tel/fax.: (1) 353-2304 Web: http://www.koll.bmf.hu Saját fenntartású kollégiumok Tagkollégiumok neve, címe

Férőhely

Kollégiumi térítési díj

2 ágy

Szobák száma 3 4 Több ágy ágy ágy

Államilag támogatott: 10.000,Ft/fő/hó 18

112 fő

-

13

4

Költségtérítéses:

Bánki Donát Kollégium (BGK, KGK, KVK, NIK, RKK) 1065 Budapest, Podmaniczky u. 8.

22.000,Ft/fő/hó

10.000,Ft/fő/hó -

-

39

-

Költségtérítéses: 22.000,Ft/fő/hó

Kiss Árpád Kollégium (BGK, KVK, NIK, RKK) 1034 Budapest, Doberdó út 6/A.

10.000,Ft/fő/hó

Lébényi Pál Kollégium (KGK, KVK, NIK) 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 10.

1 Költségtérítéses: 22.000,Ft/fő/hó

A lakószobában van mosdó. A konyha, zuhanyzó és WC közös használatú, és a folyosón található.

I, F, S, H, T, P, TF

Államilag támogatott:

110 fő

A konyha, mosdó, zuhanyzó és WC közös használatú, és a folyosón található.

I, F, S, É, K, H, T, Eü, P, KTv


156 fő

Egyéb szolgáltatások * I, F, S, H, T, P, KTv, TF

24

9

-


* Internet csatlakozás a lakószobában (I), Fénymásolás (F), Sportolás (S), Étkezés (É) - amennyiben van a kollégiumnak saját menzája, Könyvtár (K), Hallgatói Önkormányzat (H), Tanulószoba (T), Egészségügyi tanácsadás (Eü) – saját rendelési idővel, Programok (P) – közösségi programok, klubok, rendezvények, Televízió csatlakozás a lakószobában (KTv), Telefon fővonal a lakószobában (TF)

9

Bérleményi kollégiumok Tagkollégiumok neve, címe

Férőhely


Szobák száma 2 3 4 több ágy ágy ágy


I, F, S, É, K, H, T, P, KTv, TF

10.000,Ft/fő/hó 100 fő

-

-

25

-


E ELTE Nagytétényi úti Kollégiuma (BGK, KGK, KVK) 1222 Budapest, Nagytétényi út 162-164.

22.000,Ft/fő/hó


-

51

-

-


Márton Áron Szakkollégium (KVK, NIK, RKK) 1037 Budapest, Kunigunda út 35.

22.000,Ft/fő/hó Államilag támogatott:

T Terminus Hotel (BGK, KGK, KVK, NIK, RKK) 1138 Budapest, Csavargyár u. 1-3.

Költségtérítéses: 22.000,Ft/fő/hó


I, F, S, É, H, T, P, Ktv

10.000,Ft/fő/hó 420/300 fő


I, F, S, É, K, H, T, Eü, P

10.000,Ft/fő/hó 153 fő

Egyéb szolgáltatások*

-

105 / 75

A konyha, zuhanyzó és WC közös használatú, és a folyosón található.


10

Diákotthon(ok)

Tagkollégiumok neve, címe

Férőhely


Lakóegységek (Apartmanok) 2 3 2+2 több ágy ágy ágy

Egyéb szolgáltatások *

I, F, S, É, H, T, P, KTv, TF

Államilag támogatott: 18.000,Ft/fő/hó 352 fő

16 Költségtéríté -ses:

Hotel@BMF Diákotthon (BGK, KGK, KVK, NIK, RKK) 1084 Budapest, Tavaszmező utca 7-13.

55.000,Ft/fő/hó

36

53

-

A lakóegységek összkomfortosak, a mini konyha, mosdó, zuhanyzó, WC egyedi használatú.


Kollégistákkal szemben támasztott követelmények, elvárások Intézményünkben a különböző karokon folyó oktatás iránt az egész ország területéről nagyfokú az érdeklődés, mely megmutatkozik a vidéki hallgatók közel 60%-os arányában. A rendelkezésre álló férőhelyszám, az őszi félévekben a jelentkezők közel 75%-ának, a tavaszi félévekben a 90%-ának az elhelyezését teszi lehetővé. A kollégiumok és bérlemények térítési díja az államilag támogatott képzés esetén 10.000,-Ft/fő/hó, míg a költségtérítéses képzés esetén 22.000,-Ft/fő/hó. Az újonnan átadott diákotthon összkomfortos lakóegységeiben az államilag támogatott képzés esetén 18.000,-Ft/fő/hó, míg a költségtérítéses képzés esetén 55.000,-Ft/fő/hó a térítési díj. A kollégiumba való beköltözés feltétele – a sikeres felvételi eljáráson túl – a Szervezeti és Működési Rend kollégiumi kiegészítésének, a Kollégium hallgatói követelményrendszerének és a Tagkollégium Házirendjének az elfogadása, betartásának és betartatásának a vállalása. A követelményrendszer megfogalmazásának és a követelmények állításának célja az, hogy elősegítse a kollégium és az egyes kollégiumi közösségek jobb munkáját, a főiskola oktatási- és minőségbiztosítási célkitűzéseinek megvalósítását. A Kollégium hallgatói követelményrendszere minden kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgatóra érvényes. A kollégium helye az intézményi struktúrában A BMF Kollégiuma a főiskola önálló főiskolai szintű gazdálkodási szervezeti egysége, saját önkormányzattal. Fenntartásáról, üzemeltetéséről és fejlesztéséről – költségvetésében rögzített módon – a főiskola gondoskodik. A kollégium vezetésében a főiskolai irányítás, valamint a kollégium demokratizmuson alapuló önkormányzata egységben érvényesül. A kollégium felügyeletét az általános és oktatási rektorhelyettes látja el. A kollégium felelős vezetője a kollégiumigazgató. A kollégiumban folyó munkát a különböző szinteken működő önkormányzati testületek és szervezetek irányítják, melyek tevékenysége a jogelőd önkormányzatok által kialakított hagyományokra és együttműködésére épül. A tagkollégiumi szinten értelmezett szervezetek, a helyi kollégiumi közösségek döntésének megfelelően, a hallgatói létszámot, az egyedi sajátosságokat, és a hagyományokat figyelembe véve szerveződnek, illetve működnek.

11

A BMF Kollégiumának önkormányzata, szervezete A) BMF Kollégiumi szinten értelmezett és működő önkormányzatok: • Kollégiumi Tanács (KOT) • Tagkollégiumi Igazgatók Kollégiuma (TIK) • Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat (KollHÖK) B) Tagkollégiumi szinten értelmezett önkormányzatok és szervezetek: • Küldöttgyűlés vagy Közgyűlés • Közalkalmazott dolgozók közösségének értekezlete (KDKÉ) • Tagkollégiumi Hallgatói Önkormányzat (TKollHÖK) • Kollégiumi Bizottság (KB) • Öntevékeny körök, szakkörök, klubok Kollégiumi alap- és többletszolgáltatások A kollégiumi alapszolgáltatásokat az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet tartalmazza. Figyelembe véve a kollégium által nyújtott szolgáltatásokat, a kollégiumban elhelyezést nyert hallgató saját tulajdonú elektromos berendezések – a személyi számítógép és a szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a kis fogyasztású háztartási eszközök kivételével – üzemeltetésére, az épületbe történő behozatalára a kollégium vezetőjének előzetes engedélye alapján jogosultak. A használatnál figyelembe kell venni az épületre vonatkozó tűz-, munka-, baleset-, és érintésvédelmi előírásokat, illetve a tagkollégium egyedi sajátosságait magukon viselő Házirendek szabályait. A kollégium szakmai munkájának központi kérdése, a hallgatók tanulmányi tevékenysége. A kötelező tananyag elsajátításához a kollégium vezetése a személyi és tárgyi feltételeket igyekszik biztosítani, melynek keretében: • igény szerint konzultációkat szervez, számítógéptermet, hálózatot és korlátlan Internet hozzáférést biztosít, • sportolási lehetőséget biztosít lakói számára (konditerem, uszodabérlet, asztaliteniszezési lehetőség, sportpálya és tornaterem használat), • szakmai és kulturális öntevékeny körök szerveződését kezdeményezi és támogatja. A közösségi munka eredményesebb összefogása, a megfelelő érdekképviselet és az információáramlás biztosítása érdekében önkormányzatok működnek az egyes helyszíneken. A szakmai és tanulmányi munkában a felsőbb évesek konzultációkkal, tanácsokkal segítik az elsőéves hallgatókat. A kollégium vezetősége arra törekszik, hogy a közösségi szellem erősödjön, a hallgatók használják ki az egymás mellett élő évfolyamok, szakok és szakirányok által nyújtott előnyöket, segítsék egymás tanulmányi előmenetelét és nem utolsó sorban mentálisan is hassanak egymásra. A kollégiumban folyó szakmai és oktató-nevelő munka, szerves részét képezi a főiskola akkreditációs és minőségbiztosítási tevékenységének.

12

11. KÖNYVTÁR A főiskola földrajzi széttagoltsága miatt a könyvtár az alábbi telephelyeken működik, tagkönyvtárakból áll és az egységes működés érdekében könyvtárhálózatot alkot.

Tavaszmező utcai Könyvtár 1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17.

Népszínház utcai Könyvtár 1081 Budapest, Népszínház u. 8.

Doberdó úti Könyvtár Könnyűipari Szakolvasó 1034 Budapest, Doberdó út 6. (fszt.)

Doberdó úti Könyvtár Elektrotechnikai és Informatikai Szakolvasó 1034 Budapest, Doberdó út 6. (I. em.)

* Bécsi úti Könyvtár 1034 Budapest, Bécsi út 104-108.

Székesfehérvári Könyvtár 8000 Székesfehérvár, Budai út 45.

A Bécsi úti könyvtár szolgáltatásai a Kandó Kollégium felújítása miatt a 2008/2009-es tanévben átmenetileg szünetelnek. A könyvtár feladatköre A könyvtár fő feladata a főiskolán folyó oktató-nevelő, képző és továbbképző, tudományos, kutató-fejlesztő és közművelődési tevékenység segítése, valamint szakirodalmi tájékoztatás nyújtása. A könyvtár a főiskola mindenkori oktatási és kutatási feladatainak ismeretében: • tervszerűen és folyamatosan gyűjti, állományba veszi, megőrzi, feltárja, olvasótermi használat, kölcsönzés és egyéb szolgáltatások útján az olvasók rendelkezésére bocsátja a főiskola jellegének megfelelő – hazai és külföldi – hagyományos és elektronikus hordozón megjelenő szakirodalmi dokumentumokat; • gyűjti, kiegészíti, megőrzi és nyilvántartja a főiskola és jogelődje intézményinek történeti értékű dokumentumait, biztosítja a gyűjtemény használatát; • keresési (OPAC - online) hozzáférési lehetőséget biztosít saját és más tájékoztatási intézmények adatbázisaiban; • szóban és írásban szakirodalmi tájékoztató munkát végez, közvetíti más könyvtárak, tájékoztatási intézmények szolgáltatásait; • közreműködik hallgatói könyvtárhasználati ismereteinek gyarapításában, az irodalomkutatási módszerek megismertetésében, segítséget nyújt az információs kultúra elsajátításához; • könyvtári eszközökkel részt vesz a főiskolán folyó közművelődési munkában, segíti a hallgatók és dolgozók általános művelődési igényeinek kielégítését; • kapcsolatot tart a hazai könyvtári rendszeren belül más könyvtárakkal, részt vesz a magyar és nemzetközi könyvtári és információellátás rendszerszerű működésében és ennek keretében kölcsönösségi alapon szolgáltatásokat nyújt más könyvtáraknak; • a szükségleteknek megfelelően fejleszti a könyvtári berendezéseket, felszereléseket. 13

Online katalógus: Könyvtárunk az ALEPH 500 integrált könyvtári rendszert használja, mely lehetővé teszi a könyvtár online katalógusának elérését: http://konyvtar.bmf.hu/ALEPH. A 2007/2008-as tanévtől bevezetésre került az integrált rendszer egy új modulja, Kurzus névvel, mely tartalmazza a tantárgyakhoz előírt kötelező és ajánlott irodalmat. A könyvtár szolgáltatásairól bővebben: http://www.lib.bmf.hu. 12. SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK Hallgatóinknak órarendi keretek között és tanórán kívül – Óbudán a Doberdó úton és a Kiscelli utcában; Józsefvárosban a Népszínház és a Tavaszmező utcában – biztosítunk rendszeres sportolási és versenyzési lehetőségeket. Az intézményen belül kisméretű tornatermek, foci pálya, konditermek várják a sportolni vágyókat. A Testnevelési és Sport Intézet a Hallgatói Önkormányzattal együttműködve karok közötti házibajnokságokat szervez minden évben asztalitenisz, floor-ball, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, sakk, tenisz sportágakban, az összesített pontverseny győztese elnyeri a BMF Kupát. Főiskolánk minden évben hat sportágban vesz részt a műszaki felsőoktatási intézmények közötti országos versenyen. A BMF támogatja az egyetemek és főiskolák közötti országos és területi versenyeken való indulási lehetőség biztosításával a kiemelkedő tehetségű hallgatók érvényesülését. Az olimpián, a világversenyeken, valamint az Európa Bajnokságokon részt vevő sportolóink részére lehetővé tesszük az egyéni tanulmányi rend kialakítását. Élsportolóink BMF sportösztöndíjra rendszeresen sportoló, főiskolánk színeiben versenyző hallgatók kari sportösztöndíjra pályázhatnak. A BMF 2004-ben valamennyi hallgatójára kiterjesztve csatlakozott a MOB által meghirdetett OLIMPIKON ÉLETÚT PROGRAMHOZ az élsportolóink erkölcsi és anyagi támogatásának biztosítékául. További információk: http://kgk.bmf.hu/intezetek/tsi. Sportági szakvezető tanárok Asztalitenisz, Fittségi vetélkedő Molnárné Pajor Beatrix 1032 Budapest, Kiscelli út 78-80. Tel: (1) 453-2855 Kézilabda (női, férfi) Dr. Fehér Györgyné 1032 Budapest, Kiscelli út 78-80. Tel: (1) 453-2856 E-mail: [email protected] Kosárlabda férfi Lévai Béla 1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17. E-mail: [email protected] Labdarúgás és Sakk Szeibel Lajos 1081 Budapest, Népszínház u. 8.

Floorball és női kosárlabda Losonczi Anita és Várhelyiné Kulcsár Magdolna 1032 Budapest, Doberdó út 6. Tel: (1) 666-5956 E-mail: [email protected] [email protected]

Röplabda Hőnig László 1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17. Tenisz Dr. Borsos Ilona 1032 Budapest, Doberdó út 6. Tel: (1) 666-5956 E-mail: [email protected]

14

13. IAESTE HUNGARY – MAGYAR MÉRNÖKHALLGATÓK EGYESÜLETE Az IAESTE-t (The International Association for the Exchange of Students for Technical Experience) 1948-ban 10 nyugat-európai ország hívta életre. A cél egy olyan szervezet megteremtése volt, amely keretet ad a mérnökhallgatók nemzetközi szakmai gyakorlatcseréjének. A kezdetben ad hoc módon alakult szervezetet 2005-ben felváltotta az IAESTE A.s.b.l. nemzetközi non-profit szervezet, amely mára 85 országban működik szerte a világban. A Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete 1983-ban alakult, hogy a nemzetközi IAESTE célkitűzéseit hazánkban képviselje. A IAESTE Hungary - Magyar Mérnökhallgatók Egyesületének 15 Helyi Bizottsága jelenleg az ország 7 nagyvárosának 9 felsőoktatási intézményében van jelen. Ezzel mára az ország legnagyobb, politikamentes, non-profit, kiemelten közhasznú hallgatói szervezetévé váltunk. A Budapesti Műszaki Főiskolán jelenleg két Helyi Bizottság működik: • Bánki Donát Helyi Bizottság • Kandó Kálmán Helyi Bizottság Programjaink: • Nemzetközi Szakmai Gyakorlatcsere Program • Állásvadász Program • Szakmai Képzési Program • Belső Képzési Program • Állásbörze szervezése Programjaink célja, hogy segítsük a műszaki felsőoktatásban tanuló diákok szakmai és nyelvi fejlődését, illetve lehetőséget teremtünk az elméleti tudás gyakorlati hasznosítására. Központi Iroda 1081 Budapest, Népszínház u. 8. Tel/fax: (1) 666-5348 E-mail: [email protected] http://www.iaeste.hu

BMF Bánki Donát Helyi Bizottság 1081 Budapest, Népszínház u. 8. Tel: (1) 666-5307 Fax: (1) 313-1125 E-mail: [email protected]

BMF Kandó Kálmán Helyi Bizottság 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. Tel: (1) 666-5013 Fax: (1) 666-5113 E-mail: [email protected], http://kando.iaeste.hu/

15

14. A 2008/2009-ES TANÉV IDŐBEOSZTÁSA A Budapesti Műszaki Főiskolán egy tanulmányi év két 21 hetes félévből áll, amelyből 1 hét a regisztrációs időszak, 15 hét a szorgalmi időszak és 5 hét a vizsgaidőszak. I. félévi időbeosztása Gólyatábor: Szenátus Tanévnyitó Ünnepi Ülése Kollégiumi elhelyezés: Regisztrációs hét: Első tanítási nap: Állami ünnepek: Rektori-dékáni szünet: Munkanap:

Szorgalmi időszak: Vizsgaidőszak: II. félévi időbeosztása Záróvizsgák: Regisztrációs hét: Első tanítási nap: Állami ünnepek: Rektori-dékáni szünet: Szorgalmi időszak: Vizsgaidőszak: Záróvizsgák: Diplomaátadó ünnepség:

karonként ütemezve szeptember 1. 15.00 szeptember 1-jétől szeptember 1-5. (hétfő-péntek) szeptember 8. (hétfő) október 23. (csütörtök), november 1. (szombat), december 25-26. (csütörtök-péntek) október 20. (hétfő), november 6-7. (csütörtök-péntek) október 18. szombat, munkanap október 24. péntek, pihenőnap december 20. szombat, munkanap december 24. szerda, pihenőnap szeptember 8. (hétfő) - december 12. (péntek) december 15. (hétfő) - 2009. január 23. (péntek)

2009. január-február január 26 - január 30. (hétfő-péntek) február 2. (hétfő) március 15. (vasárnap), április 13. (húsvét hétfő), május 1. (péntek), június 1. (pünkösd hétfő) később került rektori utasításban meghatározásra február 2. (hétfő) - május 8. (péntek) május 11. (hétfő) - június 12. (péntek) június 22-étől karonként ütemezve karonként ütemezve

16

9

15. A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ELÉRHETŐSÉGEI Rektori Hivatal

Rektori Hivatal Oktatási Igazgatóság

1034 Budapest, Bécsi út 96/b. Tel: (1) 666-5603 Fax: (1) 666-5621 http://www.bmf.hu

1034 Budapest, Doberdó út 6. Tel: (1) 666-5993 Fax: (1) 666-5999 http://www.bmf.hu

Karok és központok tanulmányi osztályai Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar 1081 Budapest, Népszínház u. 8. Tel: (1) 666-5300 Fax: (1) 666-5423 http://www.bgk.bmf.hu

Tanulmányi Osztály

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. Tel: (1) 666-5000 Fax: (1) 666-5113 http://www.kvk.bmf.hu

Tanulmányi Osztály (Óbuda) 10341 Budapest, Bécsi út 94-96. Tel: (1) 666-5860 Fax: (1) 666-5879 http://www.kvk.bmf.hu/kando.php?menu=09 Tanulmányi Osztály (Józsefváros) 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. „A” ép. Tel: (1) 666-5120, (1) 666-5121

Keleti Károly Gazdasági Kar 1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17. Tel: (1) 666-5201 Fax: (1) 666-5209 http://www.kgk.bmf.hu

Tanulmányi Osztály 1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17. Tel: (1) 666-5231 Fax: (1) 666-5239 http://to.kgk.bmf.hu

Neumann János Informatikai Kar 1034 Budapest, Bécsi út 96/b. Tel: (1) 666-5520 Fax: (1) 666-5522 http://www.nik.bmf.hu

Tanulmányi Osztály 1034 Budapest, Bécsi út 96/b. Tel: (1) 666-5560 Fax: (1) 666-5566 http://www.nik.bmf.hu/to

Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar 1034 Budapest, Doberdó út 6. Tel: (1) 666-5503 Fax: (1) 666-5909 http://www.rkk.bmf.hu

Tanulmányi Osztály 1034 Budapest, Doberdó út 6. Tel: (1) 666-5919 Fax: (1) 666-5909 http://www.rkk.bmf.hu/tanulmanyi_osztaly

Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár 8000 Székesfehérvár, Budai út 45. Tel: (06-22) 316-260 Fax: (06-22) 312-337 http://www.roik.bmf.hu

Tanulmányi Osztály

Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ 1081 Budapest, Népszínház u. 8. Tel: (1) 666-5389 Fax: (1) 666-5491 http://www.tmpk.bmf.hu

Tanulmányi Osztály A Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ akkreditált szakjain tanulmányokat folytató hallgatók tanulmányi ügyeit az alapképzés szakjának megfelelő karok Tanulmányi Osztályai intézik.

1081 Budapest, Népszínház u. 8. Tel: (1) 666-5313 Fax: (1) 666-5486 http://www.banki.hu/~to

8000 Székesfehérvár, Budai út 45. Tel: (06-22) 510-839 Fax: (06-22) 510-838

17

Könyvtárak Budapesti Műszaki Főiskola Könyvtára Nyilvános felsőoktatási könyvtár http://www.lib.bmf.hu Tavaszmező utcai Könyvtár 1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17. Tel: (1) 666-5061

Népszínház utcai Könyvtár 1081 Budapest, Népszínház u. 8. Tel: (1) 666-5478

Doberdó úti Könyvtár Könnyűipari Szakolvasó 1034 Budapest, Doberdó út 6. Tel: (1) 666-5975 Fax: (1) 666-5979

Doberdó úti Könyvtár Elektrotechnikai és Informatikai Szakolvasó 1034 Budapest, Doberdó út 6. I. emelet Tel: (1) 666-5977 Fax: (1) 666-5978

Székesfehérvári Könyvtár 8000 Székesfehérvár, Budai út 45. Tel: (06-22) 316-260 Tel/fax: (06-22) 510-837

Kollégiumok Központi Iroda: 1065 Budapest, Podmaniczky u. 8. Tel: (1) 312-5268 Tel/fax: (1) 353-2304 http://www.koll.bmf.hu Tagkollégiumok Bánki Donát Tagkollégium 1065 Budapest, Podmaniczky u. 8. Tel: (1) 312-5268 Tel/fax: (1) 353-2304

Lébényi Pál Tagkollégium 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 10. Tel: (22) 506-528 Fax: (22) 506-529

Kiss Árpád Tagkollégium 1034 Budapest, Doberdó út 6/a. Tel: (1) 666-5890

Kandó Kálmán Tagkollégium 1034 Budapest, Bécsi út 104-108. Tel: (1) 368-2033 Tel/fax: (1) 368-2032 Komfortnövelő felújítás 2009 szeptemberéig

Bérleményi Kollégiumok ELTE Nagytétény úti Kollégium 1223 Budapest, Nagytétényi út 162-164. Tel: (1) 362-2319 Tel/fax: (1) 362-1665

Terminus Hotel 1138 Budapest, Csavargyár u. 1-3. Tel: (1) 236-0464 Tel/fax: (1) 236-0462

Márton Áron Szakkollégium 1037 Budapest, Kunigunda u. 35. Tel: (1) 368-8860 Tel/fax: (1) 250-6887

Diákotthon Hotel@BMF Diákotthon 1084 Budapest, Tavaszmező utca 7-13. Tel: (1) 666-5005 Tel./fax: (1) 666-5020

18

Hallgatói Önkormányzatok Főiskolai Hallgatói Önkormányzat 1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17. (A ép., fsz. 21.) Tel.: (1) 666-5014 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Hallgatói Önkormányzat 1081 Budapest, Népszínház u. 8 Tel: (1) 666-5306, (1) 666-5305 Fax: (1) 666-5308 http://hok.banki.hu/

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Hallgatói Önkormányzat Józsefvárosi telephely 1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17. Tel/fax: (1) 666-5012 http://www.kvk.bmf.hu Óbudai telephely 1034 Budapest, Bécsi út 94-96. „C” ép. 1. em. Tel: (1) 666-5851

Keleti Károly Gazdasági Kar Hallgatói Önkormányzat 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. Tel: (1) 666-5011 http://hok.kgk.bmf.hu

Neumann János Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzat 1034 Budapest, Bécsi út 96/b. Tel: (1) 666-5591 Fax: (1) 666-5593 http://www.nikhok.hu/

Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Hallgatói Önkormányzat 1034 Budapest, Doberdó út 6. Tel: (1) 666-5917 Fax: (1) 666-5918 http://rkk.hok.bmf.hu

Székesfehérvári Hallgatói Önkormányzat 1034 Budapest, Doberdó út 6. Tel: (1) 666-5917 Fax: (1) 666-5918 http://www.szhok.hu

IAESTE Hungary - Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete Központi iroda 1081 Budapest, Népszínház u. 8. Tel/Fax: (1) 666-5348 E-mail: [email protected] http://www.iaeste.hu

BMF Bánki Donát Helyi Bizottság 1081 Budapest, Népszínház u. 8. Tel: (1) 666-5307 Fax: (1) 666-5308 E-mail: [email protected]

BMF Kandó Kálmán Helyi Bizottság 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. Tel: (1) 666-5013 Fax: (1) 666-5113 E-mail: [email protected], http://kando.iaeste.hu/

Jegyzetboltok 1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17., „A” ép. Tel: (1) 323-1100, (1) 323-1101 1032 Budapest, Kiscelli u. 78-80. Tel: (1) 436-9058, (1) 436-9059

Fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor Dr. Kutor László 1034 Budapest, Bécsi út 96/b. I. em. 118. Tel: (1) 666-5588 E-mail: [email protected]

19

16. A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA TELEPHELYEI

Budapest, III. kerület ÓBUDA

Budapest, VIII. kerület JÓZSEFVÁROS

20

SZÉKESFEHÉRVÁR

21

17. DIÁKHITEL A Diákhitel fontos kiegészítő pénzforrás, jelentős segítség lehet a tanulmányok alatt. Nagyon sok hallgató számára az egyetemi vagy főiskolai élet természetes tartozékát jelenti. Ennek a kölcsönnek a révén - felelős gondolkodással gazdagabb és piacképesebb tudásra, értékes tapasztalatokra, kapcsolatotokra lehet szert tenni. Ez később, munkavállalóként jóval kedvezőbb karrierkilátást és jövedelemszerzési esélyt jelenthet. A Diákhitel alapvetően eltér a megszokott banki hitelektől: 1. A Diákhitel felvételénél nincs hitelbírálat, nem kell jövedelem, sem kezes, sem egyéb fedezet. Kevés kivétellel bármely hallgató igénybe veheti (40 éves kor alatt). 2. A Diákhitel korlátozás nélkül bármire szabadon felhasználható, elkölthető. 3. Az állami tulajdonú Diákhitel Központ igen kedvező hiteleket vesz fel, és azt adja tovább önköltségi elven, üzleti haszon nélkül a diákoknak. Ennek köszönhető, hogy a Diákhitel a bankok szabad felhasználású forinthiteleihez viszonyítva mindig kiemelkedően kedvező kamatozású. 4. Egy szemeszterre államilag támogatott képzésben maximum 150 ezer forint (havi 30 ezer forint), költségtérítéses képzésben maximum 200 ezer forint (havi 40 ezer forint) vehető fel. A folyósítás, kívánság szerint havi részletekben vagy szemeszterenként egy összegben történik. Akár egy szemeszterre is kérhető. 5. Csak a tanulmányok befejezése utáni negyedik hónaptól kell a törlesztést megkezdeni. 6. A törlesztés mindenki számára nagy biztonsággal teljesíthető. A törlesztőrészlet minden más hiteltől eltérően alapvetően a jövedelemhez igazodik, annak egy alacsony hányada. 7. A kötelezően fizetendő törlesztőrészleten felül költségmentesen teljesíthető bármilyen előtörlesztés. Így visszafizetés futamideje szabadon alakítható. 8. A viszonylag csekély Diákhitel törlesztés önmagában nem jelent akadályt későbbi hitelek (pl. lakáshitel) felvételénél. A jó pénzügyi döntéshez alapos ismeretek és körültekintő mérlegelés szükséges. A további részletek a www.diakhitel.hu honlapon találhatóak.

22

18. JÁNOSSY FERENC SZAKKOLLÉGIUM

JÁNOSSY FERENC SZAKKOLLÉGIUM www.jfszk.hu NAGYOBB

RÁLÁTÁS A VILÁGRA

Képzettség Kapcsolat Karrier Közösség

4K

amit kínálunk

Szakkollégiumunk, hallgatói kezdeményezésre 2006. nyarán alakult, így a Budapesti Műszaki Főiskola egyik legfiatalabb diákszervezete. Létrejöttének célja a szakmai és tudományos kérdések iránt érdeklődő hallgatók összefogása és segítése, hogy az anyaintézmény tantervi követelményein túli szélesebb és mélyebb tantárgyi tudásra tehessenek szert olyan irányokba, melyek iránt érdeklődnek. Ezzel lehetőség nyílik a tagságot vállaló hallgatók számára akár már a BSc/BA szintű képzésük alatt a mesterszintre (MSc/MA) jellemző speciális képzésekbe és szakirányokba betekintést nyerni. Ezzel egy továbbtanulásnál a szakirány megválasztása is könnyebbé és tudatosabbá tehető. A Jánossy Ferenc Szakkollégium – névadójának és anyaintézményünk sokoldalúságának – megfelelően rengeteg lehetőséget foglal magában. Szervezeti felépítésében és karrierrendszerében különleges és korszerű (tanintézményekben ritkán oktatott) vállalti struktúra megismerését, hatékony technikáinak elsajátítását és karriertervezést teszi lehetővé. Már az elsőéves gólyák beilleszkedésének biztosításától hatékonyan szolgálja a tagok felsőoktatási sikerét. A félévek végén rendezett táborok célja a közösség- és kapcsolatépítés mellett koncentrált ismeretek elsajátítását és az aktív kikapcsolódását kombináltan szolgálni. Itt a szakmai szakmaiság hangsúlya (előadások, tréningek…) mellett szórakoztató programokkal (strand, póker, bridzs, szalonnasütés, bulik…) tesszük színesebbé és élvezetesebbé a közösségi együttlétet. Mindezekről részletesebb és behatóbb információink a www.jfszk.hu honlapunkon olvashatók.

23

19. A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA PREAMBULUM A Budapesti Műszaki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: TVSZ) a Főiskola Szenátusa – a felsőoktatásról szóló (2005. évi CXXXIX. számú, Törvény, (a továbbiakban Ftv.) a 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet alapján és a Főiskolai Hallgatói Önkormányzattal (a továbbiakban: FHÖK) egyetértésben – a következőkben határozza meg. I. rész Általános rendelkezések A szabályzat hatálya 1. § (1) A TVSZ hatálya a főiskolán kiterjed az államilag finanszírozott, a költségtérítéses, a kreditrendszerű, a nappali, az esti és a levelező tagozatos alapképzésben és mesterképzésben részt vevő magyar, valamint – ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik – külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire. (2) A nem BSc képzésben résztvevő hallgatókra, továbbá a mérnökinformatikus BSc szakos hallgatókra, akik tanulmányaikat 2004. szeptemberében kezdték meg, esetükben figyelembe kell venni az átmeneti rendelkezéseket (52.§) is. (3) A szakirányú továbbképzésre, a távoktatásra és a felsőfokú szakképzésre külön szabályzat vonatkozik. (4) A hallgatónak, az oktatónak és a vezetőknek egyaránt kötelessége a TVSZ ismerete és megtartása. A főiskolán folyó képzés rendszere 2. § (1) A főiskolán a képzés a képzési program – amely az intézmény komplex képzési dokumentuma – alapján folyik. A képzési program a Szenátus általi elfogadással válik érvényessé. A képzési program részeként a tantervet alap- és mesterképzésben az oktatási és kulturális miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján kell elkészíteni. (2) A tantervi irányelvek meghatározása, illetve a tantervek keretóraszámainak és a több kart is érintő tantervi modulok jóváhagyása a Szenátus hatáskörébe tartozik. Az egyes szakok tanterveit – a Szenátus irányelvei alapján – a képzésükért felelős karok Kari Tanácsai, a képzésben részt vevő karok tanácsaival egyeztetve határozzák meg és terjesztik a Szenátus elé. (3) Az alapképzésben alapfokozat (bachelor: „BSc”, baccalaureus: „BA”,) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az, az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A főiskolán az alapképzésben legalább kettőszáztíz kreditet kell teljesíteni, kivétel a mozgóképkultúra és médiaismeret alapképzési szak, ahol a megszerzendő kreditek száma 180. A nappali és a 2007. év szeptemberétől induló levelező képzés ideje 7 félév, a korábbi esti és levelező képzéseknél 8 félév, mesterképzésben általában 4 félév. (4) A főiskolán a képzés megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll. (5) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni, amely heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon történik. (6) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az esti és a levelező képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. (7) Esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon 16 óra után, vagy a heti pihenőnapon kerül sor. (8) Levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor.

24

A kreditrendszerű képzés általános szabályai 3. § (1) A főiskolán folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését – az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt – tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. (2) A kreditérték az összes hallgatói tanulmányi munkaóra, azaz a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat (könyvtári, otthoni stb.) is tartalmazza. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítésével lehetséges. A kreditpont értéke a megszerzett érdemjegytől független. Egy kreditpont 30 hallgatói munkaórát igényel. Egy félévre jutó (egy szemeszternyi) munkamennyiség nappali képzésben 30 kreditnek, míg esti, levelező, távoktatási tagozatokon 7 féléves képzési idő esetén 30, 8 féléves képzési idő esetén 26 kreditnek felel meg. (3) A főiskola ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A hallgató tanulmányai tervezése során eltérhet a főiskola által ajánlott tantervtől. A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezheti. (4) Az intézmény által ajánlott úgynevezett mintatantervben az egyes félévek kreditértéke legfeljebb három kredittel térhet el felfelé vagy lefelé nappali képzésben a 30, míg esti, levelező, távoktatási tagozatokon 7 féléves képzési idő esetén a 30, 8 féléves képzési idő esetén a 26 kredittől. (5) Kredit csak olyan tantárgyhoz rendelhető, amelynek minősítése ötfokozatú vagy háromfokozatú skálán érdemjeggyel történik. Tantárgyhoz csak egész értékű kredit rendelhető. (6) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - költségtérítés fizetése nélkül - az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel. A 10%-ba nem számolható be a tantárgy-újrafelvétel. (7) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsőoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint vendéghallgató bármelyik felsőoktatási intézményben folyó képzésben felveheti. (8) A részidős képzésben egy adott szakhoz rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a teljes idejű képzéshez rendelt kreditek számával. (9) A teljes tanulmányi időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét. (10) A tantervben rögzíteni kell azt, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak / követelmények előzetes teljesítése szükséges (előtanulmányi rend). Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy vagy tematikailag, illetve a szak képzési célját illetően több tantárgyat magába foglaló legfeljebb egy, 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető előtanulmányi kötelezettségként. A tantervben meghatározott egyes tantárgyakhoz más tantárgyaknak nem feltétlenül korábbi, hanem egyidejű felvétele is meghatározható követelményként. (11) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította, és ezt hitelt érdemlő módon igazolja. A munkatapasztalatok alapján teljesített követelmények elismeréséhez az intézménynek szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés formájában meg kell bizonyosodnia az ismeretek elsajátításáról. (12) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira (kurzusára) vagy annak vizsgakurzusára való jelentkezés a Neptun rendszerben. Feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése. (13) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz. A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel, vagy kéri tanulmányainak szüneteltetését, vagy elmulasztja bejelentési kötelezettségét. A tanterv és a mintatanterv 4. § (1) Az egyes szakok képzési céljait, részletes követelményeit (a képzési elemeket, legfőképpen az oktatandó tantárgyakat, azok tantervi és formai jegyeit) a képzési és kimeneti követelmények alapján a tantervek határozzák meg. A tantervben a tantárgyakhoz tanórákat és kreditértékeket kell rendelni (kreditallokáció). 25

(2) A tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel: a) kötelező tantárgy az a tantárgy melynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva. Ezek a tantárgyak részben a szakmai képzéshez, részben az általános értelmiségképző funkcióhoz kötődnek. b) kötelezően választható tantárgy teljesítésére a szakon a hallgatók egy az intézmény által meghatározott körből választhatnak tantárgyat (különösen szakon belüli szakirányok, illetve a differenciált szakmai ismeretek tantárgyai, a szakdolgozat, illetve a diplomamunka). Jellemzőjük, hogy a hallgatónak a tárgyak egy listán felsorolt csoportjából kell, illetve lehet az adott tantárgyat kiválasztani. c) szabadon választható tantárgy esetében az órarendi megkötések mellett, a főiskola nem korlátozhatja a hallgató választását a szakok, a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében. Valamennyi szak tanterve a teljes képzéshez rendelt összes kreditpont legalább 5%-ában lehetőséget biztosít szabadon választható tantárgyak felvételére. (3) A kritérium követelmény a tantervekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kreditpont. Ilyen lehet a szakmai gyakorlat, (általában 4 hét) a testnevelésben való részvétel, (minden szakon két féléven keresztül heti 0+2 óraszámmal), a szakmai idegen nyelv (6.§ (3) bekezdés). (4) A modul a szak tantervének több tantárgyat tartalmazó, egymásra épülő egysége (pl. természettudományi alapismeretek, szakmai törzsanyag modul), vagy egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egysége (szakirányú modul). (5) A hallgató joga a párhuzamosan meghirdetett szakirányú modulok közötti választás, de az egyes szakirányú modult felvehető hallgatók száma korlátozható, illetve a szakirányú modul tantárgyainak meghirdetéséhez a kari dékán minimális hallgatói létszám jelentkezését írhatja elő. (6) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv, amely az adott szakon egy célszerű lehetőséget kínál arra, hogy a végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt elvégezni. (7) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi, kötelező és kötelezően választható tantárgyat, a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat) és a hozzájuk rendelt kreditpontokat, a számonkérés típusát (elfogadás, évközi jegy vagy vizsgajegy), a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), az előtanulmányi rendet, a záróvizsga tantárgyait. (8) A mintatantervben a tanórák ajánlott száma 22-26 tanóra/hét (a nyelvi alapoktatás óráin és a testnevelési órákon kívül). (9) A mintatantervben a szabadon választható tantárgyak vizsgái nélkül a vizsgaidőszakokban teljesítendő vizsgák maximális száma 5. Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció 5. § (1) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. (2) A tantárgy programja tartalmazza a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, a heti(félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban), a félév végi számonkérés típusát (elfogadás, félévközi jegy vagy vizsgajegy), az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditpontban, a tantárgy felelős intézetét és oktatóját, a tantárgy felvételének előzetes követelményét, a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának leírását, az osztályzat kialakításának a módját, az aláírás megszerzésének feltételeit, az esetleges vizsgakövetelményeket, az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb.), a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát. (3) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok tanácsai hagyják jóvá. Nyelvtanulás és nyelvvizsga 6. § (1) A főiskolai nyelvi képzés célja a szakok képzési és kimeneti követelményeiben az oklevél kiadásához előírt nyelvvizsga megszerzésének elősegítése a szaknyelvi ismeretek fejlesztése a Ftv. elvárásai szerint. (2) A főiskola az angol, német, spanyol, olasz, francia, portugál, orosz nyelvek valamelyikéből letett, a szakok képzési és kimeneti követelményeiben az oklevél kiadásához előírt szintű nyelvvizsgát fogadja el az oklevél kiadásának feltételeként. 26

A főiskolára a beiratkozott külföldi hallgatók esetén az oklevél kiadás nyelvi feltételeként elfogadja az anyanyelven tett, érettségit igazoló bizonyítványt. (3) Minden nappali alapképzésben résztvevő hallgatónak kritérium tárgyként fel kell vennie a főiskola által meghirdetett angol vagy német nyelvű szakmai kurzust, és teljesítenie kell, az arra előírt számonkérést idegen nyelven. A kritériumtárgy felvételének feltétele az adott nyelvből legalább alapfokú C típusú nyelvvizsga megléte vagy belső vizsga letétele. (4) A kritériumtárgy kiválasztása háromféle formában történhet: a) A kar által meghirdetett, a minta tantervben szereplő szakmai tárgyat a hallgató (ha korábban azt magyar nyelven még nem teljesítette) német vagy angol nyelven felveszi, és ezen a nyelven teljesíti a tárgy eredeti követelmény rendszerét. A tárgy ebben az esetben a tantárgy eredeti kreditértékével szerepel. A hallgató a tanterve szerinti idegen nyelven oktatott tárgyak mindegyikét felveheti, ha korábban azokat magyar nyelven még nem teljesítette. b) A hallgató a kar által német vagy angol nyelven meghirdetett olyan kurzust választ, amely (ek) követelményeit magyar nyelven korábban már teljesítette. A számonkérési formája félévközi jegy, a tárgy óraszáma 2-3 óra/hét, terjedelme 1 félév. A kurzus ebben az esetben beszámítható szabadon választható tárgynak 2 kredit értékkel, c) A kar (vagy más kar) által meghirdetett, de nem a hallgató minta tantervében szereplő szakmai tárgyat is felvehet a hallgató német vagy angol nyelven. A számonkérés formája évközi jegy, a tárgy óraszáma 2-3 óra/hét, terjedelme 1 félév. A kurzus ebben az esetben beszámítható szabadon választható tárgynak 2 kredit értékkel. (5) Amennyiben a hallgató a kritériumtárgyat nem angol nyelvből teljesítette, annak kötelező az angol nyelvű házi vizsga letétele, amelyik legalább alapfokú C típusú általános nyelvvizsgával kiváltható. (6) Az egy féléves 75 órás angol nyelvi képzés a harmadik félévtől kerül meghirdetésre, azok számára, akik az adott nyelvről nem rendelkeznek legalább középfokú C típusú általános (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsgával. Szabadon választható tárgyként is felvehető 3 kredit értékkel. A képzés szintjei: a) felkészítés az alapfokú C típusú nyelvvizsgára • felvehető: alapszintű házi szintfelmérő vizsga után b) felkészítés a középfokú C típusú nyelvvizsgára • felvehető: alapszintű házi szintfelmérő vizsga után vagy angol alapfokú C típusú nyelvvizsga megléte esetén. A gazdálkodási és menedzsment szakon a fentieken túl két féléves (120 órás) szakmai nyelvi képzés is folyik a tantervben rögzített kreditértékkel és követelménnyel. (7) A nyelvi követelmények teljesítésének elősegítésére a főiskola több nyelven, illetve szinten kínál nyelvi képzést, kedvezményes díjakkal valamennyi hallgató számára. (8) Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (9) A nyelvi képzés részletes szabályait a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek 7. § (1) A tantárgyak 28.§ szerinti befogadásában a szakmai döntéseket a kar, illetve szak Kreditátviteli Bizottsága (továbbiakban a KKB) hozza. (2) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon a Kari Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: KTB) jár el. (3) A KTB döntési jogköre különösen az alábbiakra terjed ki: a) a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése (29.§), b) az első félév sikeres teljesítése előtt a hallgatói jogviszony szüneteltetése, c) vendéghallgatói jogviszony és a párhuzamos képzés engedélyezése, d) a szakok, a karok, illetve az intézmények közötti átvétel, e) a főiskolán belül második szak-, szakirány felvétele.

27

(4) Bármely hallgató és/vagy oktató a KTB intézkedését kérheti, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a TVSZ-nek megfelelően történt. (5) A KKB összetétele: elnök: 1 fő oktató tagok: 2-4 fő oktató (a kar létszámától, sajátosságaitól függően) A KTB összetétele: elnök: 1 fő oktató tagok: 2 fő oktató 3 fő hallgató A KTB és a KKB elnökét és oktató tagjait a Kari Tanács 4 évre választja, hallgató tagjait a KHÖK évente delegálja. (6) A bizottságok ügyrendjét a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza. A KTB egyes hatásköreit – jegyzőkönyvben rögzítve – a KTB elnökére, az oktatási dékánhelyettesre, illetve az intézetigazgatókra ruházhatja. (7) Az első fokon hozott határozat (döntés) ellen a hallgató a 8.§-ban szabályozott módon nyújthatja be a fellebbviteli kérelmet. (8) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs. (9) A kreditátviteli bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb harminc lehet. A hallgatói jogorvoslati jog 8. § (1) A főiskola a hallgatóval kapcsolatos döntéseit – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri – írásban közli a hallgatóval. (2) A hallgató a főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a főiskola által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a főiskola szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222– 223. §) járhat el. (3) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be a fellebbviteli kérelmet. A kérelmet írásban a rektornak kell benyújtani. A rektor a jogorvoslati kérelmet akkor bírálhatja el, ha azt egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtották be. (4) A kérelem kötelező, együttes tartalma: a) sérelmezett döntés konkrét megjelölése, b) annak a hallgatói jogviszonyra vonatkozó konkrét jogszabályi, vagy szabályzatban szereplő rendelkezésnek a megjelölése, amelynek a sérelmére a kérelmező hivatkozik, c) annak a pontos megjelölése, hogy a sérelem mire vonatkozik, d) minden egyéb, a kérelem megalapozottságát alátámasztó, az ügyre vonatkozó bizonyíték, dokumentum. (5) A hiányos, vagy elkésett beadványok az elutasítás okának megjelölésével érdemi elbírálás nélkül elutasításra kerülnek. (6) A kérelem tárgyában a rektor által létrehozott felülbírálati bizottság jár el, amelynek létszáma 12 fő. A bizottság összetétele: a bizottságba egy-egy főt a Kari Tanácsok illetve a Központok Tanácsai oktató tagjaik közül választanak, 4 főt az FHÖK delegál, elnökét a rektor kéri fel. (7) A bizottság munkájában nem vehet részt az a személy, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy b) aki az első fokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt. (8) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) az elsőfokú határozatot megváltoztatja; d) az elsőfokú határozatot megsemmisíti, és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. 28

(9) A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését (10) A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (11) A főiskola döntése jogerős, ha a meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. (12) Az e §-ban foglaltakat a hallgatók szak-, illetve intézményváltozási kérelmei tekintetében is alkalmazni kell. (13) Ha az ügy nem tartozik az (2) bekezdés hatálya alá, a bizottság a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez, és erről értesíti a beadvány benyújtóját. (14) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint a BMF szabályzatokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. (15) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (16) Nincs helye a jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor a főiskola és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat. (17) A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot. (18) A hallgató az oktatási jogok miniszteri biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha az e törvényben szabályozott jogorvoslati eljárás indítási jogát – a bírósági eljárás kivételével – kimerítette. (19) A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi eljárás intézmény hatáskörébe tartozó cselekményeire és a beiratkozási eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt. A hallgatói jogviszony létrejötte 9. § (1) Az a hallgató, aki a főiskolára felvételt, átvételt nyert, a főiskolával – a felvételi döntés évében –hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a karra történő beiratkozással jön létre. (2) Folyamatos a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következő szakaszában vagy a felsőfokú szakképzést követően az alapképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következő tanulmányi félévben, ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatja tovább. A hallgatói jogviszony szünetelése 10. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első félév kezdete előtti szünetelésre, a hallgató kérelmére az illetékes kar Tanulmányi Bizottsága adhat engedélyt. (2) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni a fenti korlátozásokat. (3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató az aktív félévre történő bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonja (15.§ (7)). (4) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától.

29

(5) A hallgatói jogviszonyát szüneteltető hallgató a bejelentkezést követően a mindenkor érvényes tanterv szerint folytatja tanulmányait. A hallgatói jogviszony megszűnése 11. § (1) A hallgatói jogviszony legkésőbb az abszolutórium megszerzését követő első záróvizsga-időszak utolsó napján szűnik meg. (2) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a fenti bekezdésben szabályozott idő előtt, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor által átruházott hatáskörben a kari dékán a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, e) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (3) A főiskola egyoldalú nyilatkozattal is megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) az államilag támogatott képzésben a beiratkozástól számított 14. félév végéig az abszolutóriumot nem szerzi meg figyelemmel a 10.§ (2) bekezdésre, c) megszerzett kreditpontok száma az első beiratkozását követő 3 aktív félév (nappali képzés), illetve 4 aktív félév (esti és levelező képzés) elteltével nem éri el a 40 kreditet. d) a harmadik tantárgyfelvétel esetén sem sikerül teljesíteni a tantárgy követelményeit, e) egyazon tárgyból 6 eredménytelen (elégtelen) vizsga esetén, f) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, g) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a Tanulmányi Osztály a hallgatót – legalább két alkalommal – írásban felhívta arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatta a mulasztás jogkövetkezményeiről. (4) Azon hallgató esetében, aki tanulmányi okból nyer elbocsátást és újra felvétellel ugyanarra a szakra kerül, a teljesített kreditek elfogadása mellett (28.§ szerint), a 11.§ (3) bekezdés pontjait a következő módon kell alkalmazni: b) az elbocsátás előtti féléveket is figyelembe kell venni, c) az új beiratkozástól kezdődően az akkreditált kreditek nélkül kell számolni a krediteket. (5) A (4) d) és e) pontjaira vonatkozóan a „nem az elbocsátást okozó” tárgyak esetében a vizsgák számát, illetve a tantárgyfelvételek számát nulláról kell számolni. (6) Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból, a Főiskola tulajdonát képező kölcsönzött könyvekkel, átvett sporteszközökkel, egyéb bármiféle tartozásaival el kell számolnia. Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés 12. § (1) A felsőoktatási intézményben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeit általában az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. (2) Bármely képzési ciklusban, felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben folyó képzés lehet államilag támogatott, függetlenül annak munkarendjétől. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés. (3) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. (4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.

30

(5) A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A hallgatónak a félév befejezését akadályozó körülményt, az ok felmerültekor írásban kell bejelenteni a Tanulmányi Bizottságnál. A támogatott időbe be nem számítandó megkezdett félévekről a hallgató kérésére – és személyes meghallgatása után - az illetékes Tanulmányi Bizottság dönt. Nincs lehetőség a támogatott félévek számából a tanulmányi okra visszavezethető féléveket törölni. (6) A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. (7) Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. (8) Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. (9) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, hallgatói jogviszonyából eredő jogaira és kötelezettségeire alkalmazni kell az e törvényben meghatározottak mellett a felnőttképzésről szóló törvény 20–27. §-ában foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell a következőket is: a költségtérítés összegét, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit. (10) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató - az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. (11) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. Költségtérítéses képzésből államilag támogatott képzésre történő áttérés, illetve a 2007. szeptembertől belépő hallgatókra az átsorolások rendje 13. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. (2) A támogatott képzésre történő átvételt a karok által félévenként meghirdetett pályázati felhívásban foglaltak szerint az kérhet, aki költségtérítéses képzésre nyert felvételt, és rendelkezik legalább két aktív félévvel. Nem pályázhat, aki államilag támogatott képzésből került át költségtérítéses képzésre. A pályázatok elbírálása a karokon a HÖK bevonásával történik. Az elbírálásnál figyelembe kell venni a teljesített krediteket, a tanulmányi átlagot. (3) A Ftv. Hatálybalépése (2006. március 1.) után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses képzésben szerzett oklevelet, a 12. § alapján jogosult igénybe venni az államilag támogatott hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat, és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, a 12. § alkalmazásában – bármely képzési ciklus esetén – azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet. (4) A 2007. szeptemberében belépő hallgatókra a következő szabály vonatkozik: ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a 11. § (3) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Ha a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses 31

képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed. Az átsorolási döntést az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni. A hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésbe való besorolása egy tanév időtartamára szól. (Részletes szabályokat lásd: TTSZ. 30.§) II. rész A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések Az oktatás időszakai 14. § (1) A félév szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. Egybefüggő szakmai gyakorlatok a nyári szünetben szervezhetők. A szorgalmi időszak 15 hét, a vizsgaidőszak hossza 5 hét, de legalább 23 munkanap. (2) A szorgalmi időszak első hete a regisztrációs hét. A regisztrációs hét során a hallgató a kezdődő félévben felveendő tantárgyait véglegesíti a 16.§ szerint. A regisztrációs héten órarendi órák nincsenek, ugyanakkor labor és gyakorlati órák előkészítésére foglalkozások szervezhetők a hallgatóknak. (3) A szorgalmi időszak további részében a hallgató tanórákon vesz részt, és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. Vizsgát csak a TVSZ-ben rögzített feltételek teljesülése esetén tehet. (4) A vizsgaidőszak szolgál a vizsgák letételére, amely alatt a szorgalmi időszakhoz kötődő követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben, általában a „BMF hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és térítések szabályzata” (a továbbiakban: TTSZ) szerint, díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. (5) A tanóra a tananyag elsajátításához és szorgalmi időszakon belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő. A tanóra típusai: előadás, tantermi gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat. Egy tanóra időtartama 45 perc, a tanórák között 10 perc szünettel (az esti képzésben 5 perc szünettel), esetlegesen összevont formában. (6) A következő tanév és félévei időbeosztását, különös tekintettel a szorgalmi és vizsgaidőszak, valamint a záróvizsgaidőszak időpontjaira, a rektor az FHÖK egyetértésével határozza meg az előző szorgalmi időszak végéig. (7) A rektor az FHÖK-el egyetértésben – a törvényben előírt állami ünnepeken kívül – félévenként legfeljebb 4 nap tanítási szünetet engedélyezhet. A hallgató beiratkozási és bejelentési kötelezettsége 15. § (1) Ha a hallgató a 9.§ (1) pontja szerint hallgatói jogviszonyt létesített, azaz beiratkozott, akkor a főiskola a beiratkozott hallgatóról törzslapot állít ki. (2) A Tanulmányi Osztály a beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó tájékoztatót. (3) A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. Beiratkozáskor a leckekönyvben szereplő adatokat a hallgatói információs rendszerből kinyomtatott oldalak beragasztásával rögzíti a Tanulmányi Osztály. (4) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak – a képzési időszak megkezdése előtt – legkésőbb a regisztrációs hét utolsó napján be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait (aktív félév), vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti (passzív félév). Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki az időarányos fizetési kötelezettségének nem tett eleget. (5) A hallgató az (1) pontban jelzett, aktív félévet jelentő, bejelentési kötelezettségének a hallgatói információs rendszerben a tantárgyak felvételével tesz eleget a Tanulmányi Ügyrend szerint. (6) Ha a hallgató (4) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, akkor a féléve automatikusan passzív félévnek minősül, és ez a 11.§ (3)/f. pont szerinti következményekkel jár, valamint a TTSZ-ben meghatározott díjfizetési kötelezettséget eredményez . (7) A hallgató bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson, és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem 32

figyelemmel a 10.§ (2) bekezdésre. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. (8) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ebből származó hátrány a hallgatót terheli. A hallgató nem részesülhet ösztöndíjban és nem állítható ki részére adóigazolás, amíg nem adja meg adó- és TAJ-számát, valamint bankszámlaszámát. A tantárgyak meghirdetése és felvétele 16. § (1) A félévközi jeggyel záruló tantárgyak a tanórák megtartásával, azaz kurzusok indításával hirdethetők meg. A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetők a tanórák megtartásával (kurzus indításával) és anélkül is. Ez utóbbi esetben csak vizsgázni lehet, félévközi követelmények nem teljesíthetők, a tantárgy vizsgára történő felvételének előzetes feltétele a tantárgy félév végi aláírásának megléte az indexben és a hallgatói információs rendszerben. (2) A karok az intézetek javaslatai alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának zárását követő második hét végéig a hallgatói információs rendszerben közzéteszik a következő félévben a kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat, (azok oktatóit, órarendjét, az indításhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben az nem a jelentkezés sorrendje, ill. azok követelményrendszerét), valamint a csak vizsgával meghirdetendő tantárgyakat. (3) Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható az erőforrások korlátozott megléte esetén, a foglalkozást vezető oktató ésszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök száma, valamint egyéb objektív okok alapján. (4) A hallgató joga, hogy a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat (kurzusokat) ennek keretei között szabadon igénybe vegye a felsőoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetőségeket a tantervi előírások és a 16.§ (3) figyelembevételével a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett kurzusok közötti választás. (5) Amennyiben a hallgató más képzésen, illetve más képzési formában (pl.: nappali helyett levelező képzésen) kívánja felvenni a tárgy kurzusát azt előzetesen a tárgyat oktató intézetnél engedélyeztetnie kell. Az elbírálást a 16.§ (3) bekezdés figyelembe vételével kell meghozni. Amennyiben a választott kurzus költségtérítéses képzésből nyert felvételt, költségtérítési díjat kell fizetni a TTSZ előírásai szerint. (6) Ha egy felvett tantárgy kreditpontjait a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, úgy későbbi félévekben a tantárgyat még kétszer újra felveheti. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését az intézet aláírással igazolta, úgy a tantárgyat elegendő „vizsgakurzusként” felvenni, azaz a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén az intézetnek a tantárgyi követelményekben jelezni kell a hallgatóknak, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi esetben a megszerzett aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell. (7) A 2007. szeptember 1-jén tanulmányait megkezdő, államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató a harmadik tantárgyfelvétel esetén a költségtérítéses hallgatók tantárgyfelvételénél megállapított kreditarányos díjat fizeti. (8) A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat a mintatanterv szerinti aktuális félévükben elegendő számú kurzussal meg kell hirdetni, míg a keresztfélévükben legalább a vizsgázás lehetőségével. A félévközi jegyre végződő kötelező tantárgyakat csak az aktuális félévükben köteles a kar meghirdetni. (9) A tantárgyak és kurzusok meghirdetéséért a képzésért felelős kar dékánja a felelős. (10) Ha az állami finanszírozású képzésben részt vevő hallgató az összes kredit 10 %-át is meghaladó kreditértékben vesz fel tárgyakat (a 10%-ba nem számolható be a tantárgy-újrafelvétel), ezekért a tárgyakért a kar a felvett kreditek számával arányos, a TTSZ-ben rögzített díjfizetést állapít meg. (11) A költségtérítéses képzésben a ténylegesen fizetendő költségtérítés az alapdíjon túl a hallgató által adott félévre felvett kreditek arányában állapítható meg a TTSZ szerint. Tájékoztatás a követelményekről 17. § (1) A kar dékánjának gondoskodnia kell arról, hogy a főiskolai tanulmányait megkezdő hallgató beiratkozáskor dokumentálható módon tájékoztatást kapjon kötelezettségeiről és jogairól, az oklevél megszerzésének feltételeiről, valamint az első félév órarendjéről és tanulmányi követelményeiről. 33

(2) A hallgatók tájékoztatása érdekében a főiskola és a kar szervezeti és működési szabályzatát, a tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint más, a hallgatókat érintő fontosabb szabályzatokat, a szakok képzési célját, a követelményeket, a tantervi előírásokat és a kar által meghirdetett tantárgyak programját tartalmazó összefoglalókat a tanulmányi osztályokon, a hallgatói önkormányzatoknál, az intézményi könyvtárakban és lehetőség szerint az internetes honlapokon hozzáférhetővé kell tenni. (3) A karok közreműködésével összeállított kreditrendszerű intézményi tájékoztatóknak tartalmazniuk kell a különböző képzéseket, a tanterveket, a kreditgyűjtésre, a képzési szintek közötti kreditátvitelre vonatkozó szabályokat, valamint az előtanulmányi rendet. (4) Minden tanulmányi időszak megkezdése előtt a karoknak a hallgatók számára hagyományos és/vagy elektronikus információhordozón hozzáférhetővé kell tenni a következő információkat: a) a tanév időbeosztása, b) az intézményi hallgatói tanácsadók adatai, c) a kedvezményes tanrend benyújtására vonatkozó szabályozás, d) tanulmányi szolgáltatások és eszközök leírása (könyvtárak, stúdiók, laborok, egyéb speciális szolgáltatások és eszközök), e) az intézetek és tantárgyak bemutatása, f) megszerezhető végzettségek és szakképzettségek listája, g) mintatantervek, h) tantárgylista (azonosító, tanulmányi szint, előfeltételek, oktató, időtartam, oktatási/tanulási módszer, értékelés módja, tanóraszám és kredit), i) más szakon meghirdetett tantárgyak beszámításával kapcsolatos tájékoztatók, j) a kreditek egyenértékűségére vonatkozó, intézmények közötti egyezmények. Tantárgyi követelmények 18. § (1) A tantárgyi követelményeket a tantárgy oktatásáért felelős intézetek készítik el. (2) A tantárgyi követelményeknek a következőket kell tartalmaznia: a) foglalkozásokon való részvétel előírásait, b) félévközi tanulmányi ellenőrzések követelményeit, számát, hozzávetőleges időpontját, c) vizsgára bocsátás/aláírás feltételeit, d) érdemjegy kialakításának módját, e) kötelező és ajánlott irodalom jegyzékét, f) tárgyhoz rendelt krediteket, g) hiányzások, valamint az elégtelen gyakorlatok és zárthelyik pótlásának feltételeit, számát, időpontját és módját, h) vizsgák és beszámolók rendszerét, módját (szóbeli/írásbeli stb.), i) esetleges elővizsga feltételeit. (3) A tantárgyfelelős oktatók által meghatározott tantárgyi követelményrendszert, a félévközi ellenőrzések időpontjait és a félévközi követelmények teljesítésének, valamint pótlásának határidejét, javítási lehetőségeit a regisztrációs héten meg kell jeleníteni az intézet honlapján, továbbá közölni kell a hallgatókkal is. (4) A KHÖK a tantárgyi követelményrendszer ellen az illetékes intézet igazgatójánál a kifüggesztést követő 8 napon belül kifogást emelhet. (5) A tantárgyi követelményeket a félév során az érintett hallgatók egyetértése nélkül, egyoldalúan nem lehet megváltoztatni. Vendéghallgatói-, és párhuzamos hallgatói jogviszony, átvétel 19. § (1) A hallgató a) kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson, b) kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe, c) másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, d) másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet.

34

(2) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsőoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. (3) Más felsőoktatási intézmény hallgatója a főiskola bármely tárgyát az illetékes kar oktatási dékánhelyettesének írásbeli engedélyével veheti fel. Ezt az engedélyt az oktatási dékánhelyettes az érintett intézet vezetőjének és (nyilvántartás végett) a Tanulmányi Osztálynak is megküldi. (4) Ha a főiskola hallgatója a szak valamely tárgyát egy másik felsőoktatási intézményben kívánja teljesíteni, ahhoz mindkét érintett intézmény kari Tanulmányi Bizottságának engedélye szükséges. A Tanulmányi Bizottság az adott intézet vezetőjének javaslatára a kreditátviteli bizottságnak a beszámíthatóság kérdésében kialakított véleménye alapján hozza meg döntését. Az ilyen vizsgát ekkor úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató a saját intézményében tette volna le. A más intézményben vizsgával teljesített tárgyat ún. akkreditált tárgyként a tanulmányi előadó viszi fel az elektronikus nyilvántartási rendszerbe. (5) Ha a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt, a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is a támogatott képzés szerint vehet részt. (6) A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthető azzal a hallgatóval, aki olyan intézményben folytatja tanulmányait, amelybe ugyanazon felvételi tárgyak figyelembevételével került be, mint amelyet a főiskola az adott szakhoz meghirdetett. (7) A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés. (8) Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben külön leckekönyve van. A párhuzamos képzésben résztvevő hallgatónak teljesítenie kell minden követelményt és vonatkozik rá a TVSZ minden rendelkezése. (9) Amennyiben a főiskola hallgatója más felsőoktatási intézményben párhuzamos képzést folytat, a más intézménybe történt felvételt igazoló okiratot – nyilvántartás végett – az illetékes tanulmányi előadónál be kell mutatni. (10) Átvételi kérelemnek minősül, ha a hallgató korábbi, más felsőoktatási intézményben elkezdett tanulmányait a főiskolán a korábbival azonos szakon vagy legalább azonos képzési szakcsoportba tartozó szakra kéri. Minden egyéb esetben a főiskolára csak új felvételi eljárással kerülhet be. (11) Az átvételnek és a vendéghallgatói jogviszony létesítésének, a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokba való bekapcsolódásnak a feltételeit a fogadó kar határozza meg. (12) A főiskolán indított szakokra, szakirányokra más intézményből átvételi kérelmet benyújtó hallgatót – a kapacitásokra is figyelemmel – abban az esetben lehet átvenni, ha rendelkezik legalább két aktív félévvel, és a szakon beszámítható legalább 30 kredittel. Az átvételről a Kreditátviteli Bizottság dönt a teljesített és beszámítható kreditek, a tanulmányi átlag, az intézmények/szakok felvételi ponthatárának figyelembevételével. A Kreditátviteli Bizottság által akkreditált tárgyakat kizárólag egyszer, a belépéskor lehet elfogadtatni, a tanulmányok során később erre már nincs mód. A kérelem beadásakor a hallgató a TTSZ-ben meghatározott akkreditált tárgyfelvételi és eljárási díj megfizetésére kötelezett. (13) Más intézményből átvett hallgató a főiskolán az adott szakon, szakirányon abszolutóriumot csak akkor kaphat, ha a szakhoz tartozó kreditek minimum 40 %-át, a képzést folytató karon szerezte meg. A főiskolán belül, más karról átvett hallgató az adott szakon, szakirányon abszolutóriumot csak akkor kaphat, ha a szakhoz tartozó kreditek minimum 25 %át, a képzést folytató karon szerezte meg. Főiskolán belül második szak-, szakirány felvétele 20. § (1) A hallgató második szakként akkor vehet fel új szakot, ha legalább 90 kreditet szerzett, valamint tanulmányi eredménye alapján feltehető, hogy a két szak követelményinek eleget tud tenni. A második szak felvételéről a Tanulmányi Bizottság dönt. Kettőnél több szak nem vehető fel. (2) Második szakirányként a hallgató bármely saját szak meghirdetett szakirányát felveheti, amennyiben teljesíti a szakirány felvétel általános feltételeit, a szakirány elvégzéséről igazolást kap. A második szakirány felvételéről a Tanulmányi Bizottság dönt.

35

Főiskolán belüli szak-, szakirány-, képzési forma változtatási kérelem 21. § (1) Főiskolán belül szakváltoztatási kérelmet az a hallgató adhat be, aki teljesített legalább 30 kredit értékű tárgyat. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a szakok felvételi ponthatárát is. A kérelem beadásakor a hallgató a TTSZben meghatározott akkreditált tárgyfelvételi és eljárási díj megfizetésére kötelezett. (2) Szakirány változtatás csak a szakhoz kapcsolódó szakirányok között lehetséges. (3) A szak- és szakirány változtatási kérelmekről a szak-/, szakirányvezető javaslata alapján a Tanulmányi Bizottság dönt. A kérelem beadásakor a hallgató a TTSZ-ben meghatározott akkreditált tárgyfelvételi és eljárási díj megfizetésére kötelezett. (4) Teljes idejű képzésről, részidős képzésre, továbbá távoktatásra illetve viszont, történő átvételi kérelmekről a Tanulmányi Bizottság dönt. A kérelem beadásakor a hallgató a TTSZ-ben meghatározott akkreditált tárgyfelvételi és eljárási díj megfizetésére kötelezett. (5) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre az vehető fel, aki az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint teljesítette a felsőoktatási intézmény által a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott és az intézmény honlapján közzétett feltételeket. A hallgatói jogviszony – külön felvételi eljárás nélkül – beiratkozással keletkezik. A hallgatót az e §-ban foglalt eltéréssel illetik meg a hallgatói jogviszony alapján biztosított jogok és terhelik e jogviszonyon alapuló kötelezettségek. (6) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre a felsőoktatási intézmény maximális létszámának figyelembe vételével, költségtérítéses képzés keretében, az Ftv. 32. § szerinti képzésekre meghatározott képzési program alapján, egy alkalommal, legfeljebb két félévre létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban. (7) A képzés befejezését követően a felsőoktatási intézmény a megszerzett ismeretekről, kreditértékről igazolást állít ki. A megszerzett ismeretek a felsőfokú tanulmányokba beszámíthatók. (8) A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni, további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói jogviszonyát – az Ftv. 50.§ (2) bekezdésben meghatározott ok kivételével – szüneteltetni, államilag támogatott képzésre átvételét kérelmezni, támogatási időt igénybe venni. (9) A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony időtartamát a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybe vételére meghatározott időtartamba be kell számítani. Külföldi részképzés 22. § (1) A külföldi részképzést a jelen szabályzat melléklete a Tanulmányi Ügyrend szabályozza részletesen. (2) A főiskolai kezdeményezésű részképzési engedély megadásakor tételesen rendelkezni kell a beszámítható tárgyakról. Az egyéni kezdeményezésű részképzés beszámításáról a Kreditátviteli Bizottság határoz. (3) A külföldi részképzésben részt vevő hallgató kérelmére kedvezményes tanulmányi rend engedélyezhető. (4) Az adott félévben külföldi részképzésen részt vevő hallgató akkor köteles a részképzés megkezdése előtt a külföldön felveendő tárgyakból kialakított tanrendjét elfogadtatni (kari döntés), ha a félévet aktív félévként kívánja teljesíteni (ERASMUS ösztöndíjat csak aktív félévre bejelentkezett hallgató kaphat). III. rész Az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések Részvétel a foglalkozásokon 23. § (1) Kötelező részt venni a tantermi gyakorlatokon, a laboratóriumi foglalkozásokon, a testnevelési foglalkozásokon valamint a szakmai termelési gyakorlatokon. Ugyancsak kötelező a levelezős hallgatók részvétele a konzultációkon. Az előadások látogatása ajánlott, de az előadásokon való részvétel mértékéről az adott tantárgy követelményrendszerében kell rendelkezni. (2) A jelenlét ellenőrzésének formáját és a hiányzások igazolásának módját a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza.

36

(3) Amennyiben a hallgató hiányzásai valamely kötelezően látogatandó tárgyból meghaladják a tárgy félévi összóraszámának 30%-át, a hallgató aláírást, illetve félévközi jegyet nem kaphat. (4) A hiányzás nem ad felmentést a tantárgyi követelmények teljesítése alól. Mulasztás esetén azok pótlását a hallgató a tantárgyi követelményrendszerben megállapított módon köteles teljesíteni. Az ismeretek ellenőrzése 24. § (1) A hallgató teljesítményének értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítés. (2) A hallgató munkájának minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vesz-e részt. (3) Az ismeret értékelése ellen jogorvoslatnak helye nincs. (4) Az ismeretek ellenőrzése történhet a) a szorgalmi időszakban tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv stb.) értékelésével, b) elővizsgával, c) a vizsgaidőszakban tett vizsgával, d) a szigorlattal és e) a záróvizsgával (33.§). (5) Félév végi értékelés adható: a) évközi jeggyel (jele f é), mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, a szorgalmi időszak alatti ismeret ellenőrzése alapján, b) vizsgajeggyel (jele v), ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 50%-ban a vizsga, legfeljebb 50%-ban a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján történik, c) elfogadással (jele e), amelyet a testnevelés tantárgynál kell alkalmazni a háromfokozatú értékeléssel (1). (6) Ha a hallgató az évközi jegy megszerzésének követelményeit nem teljesítette (pl.: nem írt, vagy elégtelen zh-t írt, nem adta be a mérési jegyzőkönyvet stb.) a szorgalmi időszakban egy alkalommal lehetőséget kell biztosítani a pótlására. Ha a hallgató a pótlási lehetőséggel sem tudja az évközi jegyet megszerezni, és a tantárgy követelményrendszere lehetőséget biztosít arra, akkor a vizsgaidőszak első tíz munkanapjának egyikén, egy alkalommal kísérletet tehet az évközi jegy megszerzésére a TTSZ-ben meghatározott különeljárási díj befizetése után. (7) A vizsgával záruló tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a (leckekönyvi) aláírás igazolja. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Az aláírás feltételeként a félévközi ellenőrzéseken elérhető pontszám legfeljebb 50%-ának (vagy 2, 00-es átlagnak) elérését lehet előírni. Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, amely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és ez a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak első tíz munkanapjának egyikén, egy alkalommal, a TTSZ-ben meghatározott különeljárási díj befizetése mellett kísérelhető meg. (8) A szigorlat (jele s) legalább 12 kreditértékű ismeretanyag (integráló jellegű), bizottság előtti számonkérése, letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgájának teljesítését, illetve félévközi jegyének megszerzését követően kerülhet sor. (9) Az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott dokumentáltan jó teljesítménye vagy tudományos diákköri munkája alapján ”jeles” vagy ”jó” osztályzatot ajánlhat meg, amit a hallgató nem köteles elfogadni. A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak 25. § (1) Vizsgázni a vizsgaidőszakra kiírt vizsgaidőpontokban lehet. A vizsgaidőpontokat és az egy alkalommal vizsgára bocsátható hallgatók számát a tantárgyfelelős oktató és az érintett hallgatók képviselői együtt határozzák meg. Kellő számú vizsgaidőpont kiírásával biztosítaniuk kell, hogy a vizsgaidőpontok egyenletes elosztásával a teljes vizsgaidőszak kihasználásra kerüljön, és a hallgatók a sikertelen vizsgákat még a vizsgaidőszakban megismételhessék. Tantárgyanként legalább három vizsgaidőpont kiírása kötelező és ebből egyet a vizsgaidőszak utolsó hetére kell tenni. A 37

vizsgahelyek száma a vizsgázók létszámának másfélszeresét fedje le. Meghirdetett vizsgaidőpont nem törölhető, csak a vizsgára jelentkező hallgatók egyetértésével. (2) A vizsgarendet a vizsgaidőszak előtt legalább három héttel a Tanulmányi Ügyrend szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy a KHÖK egyetértési jogkörét gyakorolni tudja. (3) A hallgatónak személyazonosságát a vizsgán, hitelt érdemlő módon igazolnia kell, amelyre a személyi igazolvány, az útlevél, új típusú vezetői engedély (jogosítvány) szolgál. A vizsgajegyet legkésőbb a vizsgát követő harmadik munkanapon be kell jegyezni a Neptunba. (4) A szóbeli vizsgák nyilvánosak, a nyilvánosságot a kar dékánja korlátozhatja. (5) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős. A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. (6) A hallgató egy tantárgyból, két alkalommal kísérelheti meg a vizsga (szigorlat) letételét az adott vizsgaidőszakban, így a három tantárgyfelvétel esetén a vizsgák száma maximum 6 lehet (vizsga, javítóvizsga és még maximum 4 alkalommal ismétlő javítóvizsga). A 6. eredménytelen vizsga után a hallgatót el kell bocsátani. (7) Ismétlő javítóvizsgát illetve ismétlő javítószigorlatot a TTSZ-ben előírt vizsgaismétlési díj befizetése után lehet letenni a vizsgaidőszakban. (8) Ha az ismétlő javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató az intézetigazgatóhoz benyújtott írásbeli kérésére biztosítani kell, hogy a következő ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési időszakban kerül sor. (9) A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető, azonban a főiskola TTSZ-ben meghatározottak szerint a felmerült költségek megfizetésére kötelezi, ha a kurzus oktatójánál nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt. (10) Az egyes tárgyakból a vizsgaidőszak előtt, már a szorgalmi időszakban lehet vizsgázni. Az elővizsgák időszakát, illetve időpontjait és az elővizsgára bocsátás feltételeit a tantárgy félévi követelményében kell meghatározni. A sikeres vizsga javítása 26. § (1) Ha a hallgató a kapott vizsgajegyet bármennyi tantárgyból javítani akarja, akkor még abban a vizsgaidőszakban újabb vizsgát tehet. (2) Az újabb vizsga értékelése végleges, kivéve, ha az elégtelen. Ilyen esetben a hallgatónak a sikertelen vizsgák megismétlésének szabályai szerint újabb vizsgát kell tennie. A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai 27. § (1) A hallgató tanulmányi eredményét a vizsgalapra az arra jogosult oktató, a hallgatói információs rendszerbe az oktató, vagy Neptun asszisztens írja be. A vizsgalapot az intézetekben legalább egy évig meg kell őrizni. A hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzésnek jogi következményei vannak. (2) A felvett tantárgyak továbbá a tanulmányi eredmények a tantárgyfelvétel, illetve a vizsgaidőszak zárását követően a Neptun rendszerből kinyomtatott, majd a leckekönyvbe beragasztott módon kerülnek rögzítésre és hitelesítésre. A leckekönyv közokirat. (3) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma mutatja. (4) A hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi értékelésére szolgál a kreditindex. Nappali képzés esetén: Kreditindex=∑(kreditpont x érdemjegy)/30 Esti és levelező képzés, valamint távoktatás esetén: • 6-7 féléves képzés esetén Kreditindex=∑(kreditpont x érdemjegy)/30 • 8 féléves képzés esetén Kreditindex=∑(kreditpont x érdemjegy)/26 Az kreditindex egy félévre vonatkozik. 38

(5) A kreditindex számításánál a KKB által befogadott tantárgyak csak abban az esetben vehetők figyelembe, ha a tantárgy teljesítése abban a félévben történt, amelyre az kreditindex vonatkozik. (6) Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi kreditindexen alapuló ösztöndíj-mutató. Az ösztöndíj-mutató a tanulmányi munka mennyiségi és minőségi értékelésére szolgál. Kiszámítási módja: Ösztöndíj-mutató=(∑(kreditpont x érdemjegy)/30)*M, ahol M = Összesen teljesített kredit / Addig összesen előírt kredit Az ösztöndíj-mutató egy félévre vonatkozik. (7) Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az ösztöndíj-mutatón alapuló csoportindex. A csoportindex a munka minőségi és mennyiségi értékelésére szolgál. a) A csoportindex függetlenül az adott homogén csoport legkisebb és legnagyobb átlagától, valamint a homogén csoport átlagától egy olyan - 0-tól 2-ig tartó - index, ahol a csoport legmagasabb ösztöndíj-mutatójához a 2-es, a legkisebbhez a 0, és a csoportátlaghoz a 1 kerül hozzárendelésre. b) A csoportindex a tanulmányi eredmények azon mérőszáma, amely összehasonlíthatóvá tesz a főiskolán bármely két, vagy több – tetszőlegesen választott – hallgatót. Kiszámításának módja: c) A csoportindex több lépésben kerül kiszámításra, alapja az ösztöndíj-mutató. ösztöndíj-mutató= kreditindex * M, ahol M = összesen teljesített kredit / addig összesen előirt kredit d) Az ösztöndíj-mutatóból levonásra kerül az adott homogén csoport átlaga. ösztöndíj-mutató - csoportátlag e) Azon hallgató csoportindexe, akinek ösztöndíj-mutatója a csoportátlag felett van, úgy kerül kiszámításra, hogy az ő ösztöndíj-mutatójából számított eltérést elosztjuk a csoportban található legnagyobb eltéréssel, és az eredményhez hozzáadunk 1-et. (Így a legjobb ösztöndíj-mutatóval rendelkező hallgató csoportindexe 2, valamint a pont évfolyamátlaggal rendelkező hallgató csoportindexe 1.) (ösztöndíj-mutató - csoportátlag) legnagyobb (ösztöndíj-mutató - csoportátlag) f)

+1

Azon hallgató csoportindexe, akinek az ösztöndíjmutatója csoportátlag alatt van, úgy kerül kiszámításra, hogy az ő ösztöndíj-mutatójából számított eltérést elosztjuk a csoportban található legkisebb eltéréssel, az egészet beszorozzuk -1-el, és hozzáadunk 1-et. (Így a csoport legrosszabb ösztöndíj-mutatójával rendelkező hallgató csoportindexe 0 lesz.) -1 * (ösztöndíj-mutató – csoportátlag) legkisebb (ösztöndíj-mutató - csoportátlag)

+1

A helyettesítő és szabadon választható tantárgyak befogadtatása 28. § (1) Más karon vagy intézményben meghirdetett tantárgy befogadása a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének, illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti. (2) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább 75%-ban megegyeznek, továbbá ha a befogadott tárgy kreditértéke jelentős mértékben nem tér el a teljesítettnek minősülőétől.

39

(3) A (2) bekezdés alapján elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. (4) Valamely tantárgy egy másiktól akkor különbözik, ha programjaik legalább 75%-ban eltérnek egymástól. (5) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól. (6) A hallgató az adott félévre való bejelentkezést megelőzően a Tanulmányi Ügyrendben leírt módon kérheti a más karon, felsőoktatási intézményben teljesítendő felvett, vagy korábban teljesített tantárgya (k) befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést (1)-(4) bekezdések figyelembevételével a KKB hozza. A bizottság a hozzá benyújtott kérelmeket legkésőbb a regisztrációs hét első napján bírálja el. (7) A főiskolán a karok kölcsönösen elismerik a meghirdetett tantárgyak kreditpont értékét. Szabadon választható tárgyként bármely, a főiskolán meghirdetett tárgy felvehető, figyelembe véve a (4) pontban foglaltakat. (8) A felsőfokú szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe a beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet, függetlenül attól, hogy azok megszerzésére hallgatói vagy tanulói jogviszonyban került sor. (9) A KKB határozza meg a (2) bekezdés alapján, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket a BSc képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt. Kedvezményes tanulmányi rend 29. § (1) Kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet a KTB annak a hallgatónak, aki a mintatanterv első két félévét teljesítette és a kreditindexe az előző két félévében legalább 4.00 volt. Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezhető a fentieken kívül különleges helyzetben lévő – kisgyermeket nevelő, mozgássérült, élsportoló, tartós vagy rendszeres orvosi kezelésre szoruló, külföldi részképzésben, párhuzamos képzésben részt vevő vagy közéleti tevékenységet végző - hallgatóknak. (2) Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más a KTB által engedélyezett kedvezményben részesülhet. (3) Az engedély egy adott időszakra szól. Méltányosság gyakorlása 30. § (1) A képzés során méltányossági alapon igen indokolt esetben egy alkalommal a kari dékán engedélyt adhat e szabályzat olyan pontja alóli mentességre, amely nem tantervi kötelezettséget ír elő. A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell az engedély feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény nem adható. (2) A méltányossági alapon benyújtott kérelemhez a hallgatónak igazolásokat, dokumentumokat is csatolnia kell, amelyek alátámasztják a kérvényben megfogalmazott “igen indokolt esetet.” (3) A méltányossági alapon benyújtott kérelem elbírálásakor az indokként megjelölt körülmény oktatásra gyakorolt hatását alaposan meg kell vizsgálni. IV. rész A végbizonyítványra, a szakdolgozatra, a záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó rendelkezések A végbizonyítvány 31. § (1) A végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és a szakdolgozat elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelező és 40

kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. (2) A végbizonyítványt a kari dékán írja alá a hallgató leckekönyvében. (3) Az abszolutórium kiadásánál különösen vizsgálni kell a következők meglétét: a) intézményi nyelvi kritériumvizsga teljesítése (6.§ (3)), b) a testnevelés követelményeinek teljesítése, c) az előírt szakmai gyakorlat teljesítése, d) a hallgató a szakhoz tartozó kreditek minimum 40%, vagy 25 %-át a BMF-en szerezte (19.§ (13)). (4) Amennyiben a végbizonyítvány kiállításának feltételei teljesültek, azt ki kell állítani. (5) A szakdolgozathoz rendelt kreditpontok megléte nélkül kiállított végbizonyítványban rögzíteni kell: “Szakdolgozathoz rendelt kreditpont nélkül!” (6) A kooperatív képzésben résztvevő hallgató abszolutóriumának kiállítására a kooperatív félév (ek) befejezése után kerül sor. A szakdolgozat/diplomamunka 32. § (1) A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot/diplomamunkát kell készítenie. Ez olyan összetett, egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. A szakdolgozat/diplomamunka kredit értékét a tanterv rögzíti. (2) A szakdolgozatot/diplomamunkát kiadó intézet köteles a szakdolgozat/diplomamunka elkészítésének segítésére és ellenőrzésére belső (kari) konzulenst és lehetőség szerint külső konzulenst megbízni, s azokkal az együttműködést biztosítani. A konzulensek felsőfokú oklevéllel rendelkező és a témát ismerő szakemberek lehetnek (diplomamunka esetén egyetemi/MSc végzettséggel). (3) A szakdolgozatot/diplomamunkát külföldi felsőoktatási intézményben az adott ország nyelvén is el lehet készíteni, de a szakdolgozat/diplomamunka összefoglalóját és a szakdolgozat/diplomamunka bírálatát magyar nyelven is be kell adni. A szakdolgozat/diplomamunka Záróvizsga Bizottság előtti védése magyar nyelven történik. (4) Az intézet megtagadhatja annak a szakdolgozatnak/diplomamunkának a bírálatra bocsátását, amely a kiírás feltételeinek nem felel meg. Ebben az esetben a hiányosságok pótlására megfelelő határidőt kell kitűzni. (5) A bírálatot írásban kell elkészíteni, melynek 1 példányát a záróvizsga előtt legalább 3 nappal a jelöltnek át kell adni (osztályzati javaslat nélkül). A bírálat eredeti példányát – a bíráló osztályzati javaslatával –, valamint az intézet által javasolt osztályzatot a szakdolgozathoz/diplomamunkához csatolva minősítésre a záróvizsgáztató bizottságnak át kell adni. (6) A szakdolgozatot/diplomamunkát ötfokozatú minősítéssel kell értékelni. Elégtelen érdemjegyű szakdolgozat esetén a hallgató két alkalommal kísérelheti meg új szakdolgozat/diplomamunka készítését. (7) A Tanulmányi Ügyrend határozza meg a a) szakdolgozati/diplomamunka témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendjét, b) a témákra való jelentkezés szabályait, c) a szakdolgozat/diplomamunka formai követelményeit, d) a beadás határidejét. (8) A hallgató számára előírt szakdolgozat/diplomamunka kiírásának tartalmaznia kell a beadás végső határidejét, ameddig az intézet a szakdolgozatot/diplomamunkát még elfogadja, tekintettel annak elévülésére. (9) A hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkező hallgató számára kiírt új szakdolgozat/diplomamunka esetén, a hallgatónak eljárási díjat kell fizetnie a TTSZ 3. melléklete 5. 8 pont szerint. (10) A hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkező hallgató, amennyiben szakdolgozatát/diplomamunkáját beadta és a bíráló azt elfogadta, a hallgató leckekönyvének bejegyzés rovatába a “Szakdolgozat/diplomamunka tantárgyat teljesítette, amelynek kreditértéke 15, (illetve az adott szak tantervében rögzített kreditpont)” bejegyzés kerül.

41

A záróvizsga 33. § (1) A hallgató tanulmányait az alap- és mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2) A záróvizsgára bocsátás feltételei: a) végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése; b) a bíráló által elfogadott szakdolgozat, illetve diplomamunka. c) Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. (3) A záróvizsgára összesen legalább 20 és legfeljebb 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki. (4) A záróvizsga követelményeit, továbbá a számon kérendő témakörök aktuális tematikáját közzé kell tenni. Ezek a tanulmányaikat korábbi években befejező hallgatók számára is kötelezőek. (5) A záróvizsga a szakdolgozat, illetve diplomamunka védéséből és a tantervben előírt tárgyakból tett vizsgákból áll. A záróvizsgát a hallgatónak egy napon, folyamatosan kell letenni. A záróvizsga szóbeli vizsgából áll, a felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc. A bizottság előtt egyidejűleg 1 hallgató vizsgázhat. (6) A jelölt a záróvizsgát akkor kezdheti meg, ha a záróvizsga-bizottság szakdolgozatát/diplomamunkáját legalább elégséges (2) minősítéssel elfogadta. Az elégtelen szakdolgozat/diplomamunka kijavításának feltételeit az illetékes intézet határozza meg. (7) A záróvizsga-időszakot a tanév időbeosztását tartalmazó rektori rendelkezés határozza meg. (8) A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő záróvizsga-időszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A záróvizsga későbbi időpontban történő letételekor különbözeti vizsgára nem kötelezhető a jelölt, de a záróvizsga idején hatályos képzési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezéseinek kell megfelelnie. (9) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya megszűnését követően jelentkezik záróvizsgára eljárási díjat kell fizetnie a TTSZ szerint. A záróvizsga-bizottság 34. § (1) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsgabizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban a főiskolával. (2) A záróvizsga-bizottság elnökét, aki a szakterület elismert külső szakembere vagy a főiskola alkalmazásában álló egyetemi vagy főiskolai tanár, és a bizottság tagjait az intézetigazgató javaslatára a dékán bízza meg. A záróvizsgabizottság elnökének megbízásához a Kari Tanács egyetértése szükséges. (3) A záróvizsga-bizottságokat a szakoknak megfelelően és a szükséges számban kell szervezni. (4) A záróvizsga-bizottság feladata: a) záróvizsga megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy a jelölt a záróvizsgára bocsátás feltételeivel (33.§ (2)) rendelkezik-e, b) megállapítja a jelölt szakdolgozatának, illetve diplomamunkájának érdemjegyét, c) meghatározza a jelölt záróvizsgájának érdemjegyét. (5) A jelöltet valamennyi záróvizsga tárgyból le kell vizsgáztatni, függetlenül attól, hogy egyes tárgyakból esetleg elégtelenre minősítik. (6) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osztályzatokat. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (7) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsgák tapasztalatairól a záróvizsgáztató bizottság elnöke írásban tájékoztatja a kar dékánját. A bizottság elkészíti a különböző szakmai szervezetek által kiírt szakdolgozat-pályázatokra vonatkozó javaslatokat is.

42

A záróvizsga eredménye 35. § (1) A záróvizsga eredménye: a) szigorlati követelményt is tartalmazó tantervek esetén: a szigorlatokra, a szakdolgozatra és a záróvizsga szóbeli részére kapott érdemjegyek – a vizsgatárgyak számát figyelembe vevő – súlyozott átlaga az alábbiak szerint: Z =[(S1+S2)/2 + SZD + Z1+Z2+…+Zm]/(2+m). b) szigorlati követelményt nem tartalmazó tantervek esetén: a szakdolgozatra és a záróvizsga szóbeli részére kapott érdemjegyek – a vizsgatárgyak számát figyelembe vevő – súlyozott átlaga az alábbiak szerint: Z =( SZD + Z1+Z2+…+Zm)/(1+m). (2) A záróvizsga sikertelen, ha bármelyik kapott érdemjegy elégtelen. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. A sikertelen záróvizsga megismétlése 36. § (1) Sikertelen záróvizsga esetén legfeljebb két alkalommal lehet ismételt záróvizsgát tenni. (2) A megismételt záróvizsga legkorábban a következő záróvizsga-időszakban tehető. Jelentkezni legalább egy hónappal a záróvizsga előtt kell az illetékes intézetekben, a külön szabályzatban meghatározott vizsgadíj befizetéséről szóló igazolás bemutatásával egyidejűleg. (3) Ha a jelölt nem tudta a záróvizsgát teljesíteni a 33.§ (8)-ban meghatározott időpontig vagy kimerítette az ismételt záróvizsgák kereteit, kérelmére – a KTB és az illetékes intézet véleményének meghallgatásával – a dékán kivételes méltányosságból egy újabb záróvizsgát engedélyezhet. (4) A megismételt záróvizsga alkalmával a jelöltnek csak abból a tárgyból (tárgyakból) kell vizsgáznia, amelyből előzőleg elégtelen osztályzatot kapott. Az oklevél 37. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános, a gazdálkodási és menedzsment szakon középfokú „C” típusú szaknyelvi vagy felsőfokú „C” típusú általános, b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat – a záróvizsga kivételével – nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) Az oklevelet az (1) bekezdés szerinti nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga időpontjában már bemutatta azt az okiratot, amely az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítését igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni számára. (4) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, OKM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a kar dékánjának és a záróvizsgabizottság elnökének eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát. (5) A 35.§ szerint kiszámított átlageredmény (Z) alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,51 - 5,00 jó 3,51 - 4,50 közepes 2,51 - 3,50 elégséges 2,00 - 2,50 43

(6) Az oklevelet magyar és angol nyelven, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. (7) Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, az illetékes kar igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról központi nyilvántartást kell vezetni. (8) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. Az oklevélmelléklet közokirat. A kitüntetéses oklevél 38. § (1) Kitüntetéses oklevelet kaphat az, aki a záróvizsga minden tárgyából jeles eredményt ér el, szakdolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, továbbá osztályzatai között közepesnél gyengébb nincs. V. rész Vegyes és záró rendelkezések A fogyatékkal élő hallgatókra vonatkozó külön rendelkezések 39. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató számára – kérelmére – a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelmények állapíthatók meg, illetve azok teljesítésétől el lehet tekinteni, mindez nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. (2) A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket, a fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét külön szabályzat határozza meg. Gyakorlati képzés 40. § (1) A szakmai gyakorlat időtartama a műszaki alapképzésben legalább 4 hét. Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. (2) A szakmai gyakorlat legalább 40 kredit megszerzését követően bármikor teljesíthető. (3) A hallgató a szakmai gyakorlatot biztosító gazdasági társaságtól, vállalattól, intézménytől befogadó nyilatkozatot hoz, amelynek alapján a gyakorlat helyét a kar által meghatározott Intézet engedélyezi. (4) Kivételes esetben a kar dékánjának engedélyével a szakmai gyakorlat a főiskola valamelyik intézetében is teljesíthető. (5) A gyakorlati képzés teljesítéséről a gyakorlati hely igazolást, illetve a hallgató munkájáról írásos értékelést ad, amelyet a hallgatónak a (3)-ben jelölt intézethez kell eljuttatnia. Kooperatív képzés 41. § (1) A kooperatív képzés a főiskola nappali alapképzéséhez kapcsolódó, önkéntes, kiegészítő gyakorlati modul, amelyben a főiskola és valamely gazdasági társaság, vállalat, intézmény együttműködnek annak érdekében, hogy a főiskolai hallgatók – a képzési célban megfogalmazottak szerint – szakmai gyakorlatot szerezzenek. (2) A kooperatív képzés modulja a nappali tagozatos tanterv olyan kiegészítő része, amely egy vagy két félévben valósul meg. A kooperatív képzést a karok szervezik az oktatási és szervezeti egységekkel együttműködve. A kooperatív képzésre a jelentkezés feltételeit a szakok kooperatívos tantervei rögzítik. (3) A kooperatív képzés részletes előírásait a kooperatív képzés szabályzata rögzíti.

44

A hátrányos helyzetű hallgatók segítése 42. § (1) A főiskolára felvételt vagy átvételt nyert hátrányos helyzetű hallgató tanulmányai során a felkészüléséhez a mentorprogram keretében segítséget vehet igénybe. (2) A mentorprogram keretében a főiskola oktatói, hallgatói (a továbbiakban: mentor) nyújtanak segítséget. (3) A mentorprogram keretében végzett tevékenységet az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet koordinálja. Az oktatási és kulturális miniszter és a mentorprogram koordinálását végző szervezet (a továbbiakban: mentorszervezet) között szerződés jön létre, mely tartalmazza a mentorszervezet feladatait, tevékenységének finanszírozási szabályait, valamint a mentorok által végzett tevékenység általános leírását és a mentorokkal szemben támasztott egyéni szakmai felkészültségi követelményeket. (4) A mentorszervezet és a mentor között szerződés jön létre, mely tartalmazza a vállalt feladatokból adódó kapcsolattartási kötelezettségeket, a mentori feladat tartalmát, időtartamát, díjazását, valamint a mentorszervezet jogait és kötelezettségeit. Diákigazolvány 43. § (1) A főiskolára felvett hallgatónak joga van diákigazolvány kiállítását kérni. A diákigazolvány a teljes körű hallgatói jogviszony fennállását tanúsító központi előállítású közokirat és jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít. Kezelése a kormányrendeletben meghatározott módon történik, elvesztését a diákigazolványt kiadó tanulmányi ügyintézőnél, vagy a Hallgatói Információs Irodában, a Diákcentrumban jelenteni kell, ahol új igazolvány igényléséről gondoskodnak. A passzív félévben a hallgató a diákigazolványát nem érvényesítheti. Hallgatói azonosító szám 44. § (1) A hallgatónak az Országos Felsőoktatási Információs Központ hallgatói azonosító számot ad ki, amely a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgál. (2) A hallgatói azonosító szám kiadásának eljárási rendjét a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza. NEPTUN kód 45. § (1) Az illetékes kartól a hallgató az elektronikus tanulmányi rendszer (NEPTUN) nyilvántartása alapján a hallgatói jogviszony gyakorlásához azonosító számot, NEPTUN kódot kap. Tanulmányi Ügyrend 46. § (1) A TVSZ végrehajtási utasítása a Tanulmányi Ügyrend, amelyet a rektor az FHÖK egyetértésével ad ki, s amely a TVSZ melléklete. Ismételt vizsga díja, különeljárási díj, szolgáltatási díj 47. § (1) Annak a hallgatónak, aki ismétlő javítóvizsgát tesz, illetve sikeres vizsgáját javítani akarja vizsga-ismétlési díjat kell fizetnie. Annak a hallgatónak, aki adminisztratív-, fizetési-, tanulmányi kötelezettség teljesítésére előírt határidőt nem teljesíti, kárt vagy a főiskolának többletmunkát okoz, különeljárási díjat, vagy szolgáltatási díjat kell fizetnie. A vizsgaismétlési díj, a különeljárási díj, illetve a szolgáltatási díj mértékét a TTSZ tartalmazza.

45

TDK konferenciákon elért helyezések, Köztársasági Ösztöndíj 48. § (1) A főiskolai és az Országos Tudományos Diákköri Konferencián történő részvételt, illetve az elért helyezést a hallgató leckekönyvébe be kell jegyezni. A hallgató köteles dolgozatának címét magyar és angol nyelven a Tanulmányi Osztályon megadni. (2) A Köztársasági Ösztöndíjat elnyert hallgatók leckekönyvébe ezt a tényt be kell jegyezni. A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelőssége 49. § (1) A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelőssége, valamint a főiskola kártérítési felelőssége tekintetében külön szabályzat rendelkezései az irányadók. A nem szabályozott kérdések 50. § (1) Azokban a tanulmányi és vizsgaügyekben, amelyekre e szabályzat nem tér ki, a kar dékánja dönt a TB véleményére támaszkodva. (2) Mindazon ügyrendi, eljárási, bizonylati stb. kérdésekben, amelyekre vonatkozóan jelen szabályzat nem ad utasítást, a kar dékánja intézkedik. Az együttélés szabályai 51. § (1) A hallgatók tanulmányi idejük alatt kötelesek betartani az együttélés írott és íratlan szabályait. Tilos a vizsgákon és egyéb tantervi követelmények teljesítése során a nem megengedett eszközök használata. (2) A tanórán (előadás, gyakorlat, labor) és vizsgán a mobiltelefon használata tilos! Ez a tiltás egyaránt vonatkozik az oktatókra és a hallgatókra. (3) Ha a hallgató a kötelességeit megszegi, fegyelmi vétség miatt fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Főiskola Fegyelmi Szabályzata tartalmazza. Átmeneti rendelkezések 52. § (1) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. A hallgatók részére biztosított tanulmányi időt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény 2015. szeptember 1-jétől eltérhet. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt hallgatókra a következő rendelkezéseket kell alkalmazni: a) a 6.§ (2)-(6) bekezdések nem vonatkoznak rájuk, helyette az alábbiakat kell alkalmazni: aa) A (2) bekezdésben felsorolt korlátozás nélkül bármilyen nyelvből megszerezhetik az oklevél kiadásához előírt szintű nyelvvizsgát. ab) A nyelvi képzés 150 óra, amely (a mintatantervekben a 3. illetve 4. félévre tervezett) órarendben rögzített időpontban vehető igénybe. ac) Az idegen nyelv kritérium tantárgy, (kivétel az informatikus közgazdász illetve gazdasági informatika szak) ennek megfelelően teljesítése az abszolutórium kiadásának feltétele. ad) Azon hallgatók esetében, akik középfokú “A” vagy “B” illetve azt meghaladó nyelvvizsgával rendelkeznek, az (ab.) pontban leírt követelményt teljesítettnek kell tekinteni. Ezen hallgatók választhatják a szaknyelvi képzést. b) a 6.§ (8) bekezdés kiegészül: Ezen rendelkezést az alapképzésben, azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott 46

képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsgaidőszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik a 40. életévüket. Nem mentesülnek a szakmai nyelvvizsgát igénylő alapképzési szakokon tanulmányokat folytatók. (3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de tanulmányaikat - a TVSZ-ben meghatározott átmeneti rendelkezések figyelembe vételével - az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint ezen TVSZ rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat. (4) A nem BSc képzésben résztvevő hallgatókra, továbbá a mérnökinformatikus BSc szakos hallgatókra, akik tanulmányaikat 2004. szeptemberében kezdték meg, a) a 10.§ (1) bekezdésében a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésére vonatkozó két félév lehetőségének számításakor az eddig már igénybe vett féléveket nem kell figyelembe venni, de ezek száma összesen négy lehet. b) a 11.§ (3) d) bekezdés úgy vonatkozik, hogy amennyiben kimerítették a három tantárgyfelvételt, lehetőségük van még 1 tárgyfelvételre, de csak vizsgakurzussal a 2006/2007-es tanévben. c) a 25.§ (6) bekezdése helyett a következő vonatkozik: A hallgató egy tantárgyból, három alkalommal kísérelheti meg a vizsga (szigorlat) letételét az adott vizsgaidőszakban, a három tantárgyfelvétel esetén a vizsgák száma maximum 7 lehet. A 7. eredménytelen vizsga után a hallgatót el kell bocsátani. (5) A hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell azok tekintetében is, akik a hallgatói jogviszonyukat e törvény hatálybalépése előtt létesítették. Záró rendelkezés 53. § (1) A BMF Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát a Szenátus 2008. június 10-ei ülésén megtárgyalta és jóváhagyta. Jelen 5. verziószámú szabályzat 2008. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) Ezzel egyidőben hatályát veszti a szabályzat 2007. október 17-én életbe lépett 4. verziója.

47

20. MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG FŐISKOLAI HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kivonat a Budapesti Műszaki Főiskola Munkavédelmi Szabályzatából) Az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről. Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a tanulókat és hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival. A munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása – a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban – a munkáltató kötelessége. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak – hallgatóknak –, valamint az állami szerveknek e törvényben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük. A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei A hallgató csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, • foglalkoztatás az egészséget, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, • mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára külön jogszabályokban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyul. Ha valamely munkát egyidejűleg két, vagy több hallgató végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik hallgatót meg kell bízni a munka irányításával, és azt a többiek tudomására kell hozni. Általános rendelkezések • A főiskola egész területén a dohányzás tilos (kivéve, az erre kijelölt helyeken). • A közlekedési szabályokat az intézmény területén is be kell tartani. • A főiskola területén oktatási idő alatt szeszes italt fogyasztani tilos. • A laborgyakorlatok során a villamos gépeket, berendezéseket és egyéb készülékeket a tevékenység befejezése után a villamos hálózatról le kell választani. • Az előírt és rendelkezésre bocsátott védőeszközöket, egyéni védőfelszereléseket – az adott munkaköri, munkahelyi ártalmak lehetőségeinek fennállása alatt – a rendeltetésüknek megfelelően kell használni. • Fizikai munkát végezni és műhelygyakorlaton részt venni (a labor jellegének megfelelően) csak zárt kivitelű lábbelikben szabad. • Fizikai munkánál, valamint testnevelési órán, sportfoglalkozáson, gyakorlaton gyűrűt, órát, karkötőt, nyakláncot, nyakkendőt viselni tilos. • Minden balesetet, sérülést, rosszullétet, haladéktalanul be kell jelenteni az oktatás helyi vezetőjének, vagy a felügyelettel megbízott személynek. • Az a hallgató, aki fertőző betegségen esett át (vagy családjában fertőző megbetegedés fordult elő), csak az Állami Egészségügyi Szolgálat orvosa által kiállított engedély alapján állhat munkába, illetve látogathatja mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalkozásokat. • A szakképesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során, ha az nem az intézményben történik, akkor a munkáltatónak az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől külön szerződés keretében el lehet térni. • A képernyő előtti munkavégzést a 93/2002 (VIII.30.) ESZCSM rendeletnek megfelelően kell meghatározni.

48

21. TŰZVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG FŐISKOLAI HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kivonat a Budapesti Műszaki Főiskola Tűzvédelmi Szabályzatából) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 22. §-ban, valamint annak végrehajtásában kiadott 33/1999. (IX. 24.) BM rendelettel módosított 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 2. § alapján. A megtartott tűzvédelmi oktatás tényét, az oktatás tárgyát, tartamát, az esetleges gyakorlati képzést (tűzoltó készülék kezelése) írásban kell rögzíteni, amit a munkavállaló (hallgató) és az oktatást megtartó aláírásával igazol. Ezt a nyilvántartást gondosan meg kell őrizni. Tűzveszélyességi osztályok: A Budapesti Műszaki Főiskola épületeiben találhatók: „A” = fokozottan tűz és robbanás veszélyes (pl. gázmérő, akkumulátor helyiségek), „B” = tűz- és robbanásveszélyes (pl. vegyszerraktárak), „C” = a tűzveszélyes (pl. raktárak, könyvtárak, egyes műhelyek, stb.), „D” = mérsékelten tűzveszélyes (pl. tantermek, irodák, gáztüzelésű kazánház, stb.), „E” = nem tűzveszélyes (p. folyosók, mosdók, WC-k stb.) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek. I. Általános tűzvédelmi szabályok 1) A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat a főiskola épületeire vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzat részletesen tartalmazza, amit mindenki maradéktalanul köteles betartani. 2) A különböző helyiségeket, tereket csak az eredeti rendeltetésének megfelelően szabad használni. Ettől eltérni csak az illetékes vezető írásbeli engedélye alapján az abban meghatározott szabályok maradéktalan betartásával szabad. 3) „A” - „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot alkalomszerűen csak a szabadban, vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. 4) Minden munkahelyen a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az ellenőrzés terjedjen ki: • a tűzjelzés lehetőségére, • a kiürítési (menekülési útvonalak, folyosók, lépcső-házak és egyéb közlekedő terek) útvonalak szabadon tartására, • tűzcsapok, tűzoltó készülékek, felszerelések meglétére, hozzáférhetőségükre, • oltóvíz kivételi helyek megközelíthetőségére, • tevékenység befejezése után villamos gép, berendezés, készülék kikapcsolt állapotára, • fűtőberendezések előírt használatára, • dohányzás tiltó szabályzat betartására, • a tevékenységhez feltétlen szükséges anyagmennyiség szabályos tárolására stb. 5) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen – alkalomszerű tűzveszélyes – tevékenységet csak írásbeli engedély alapján, az abban meghatározott szabályok betartása mellett szabad végezni. 6) Az épületekben, helyiségekben és szabadtéren még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni • a villamos berendezés kapcsolóját, • a közmű nyitó és zárószerkezetét, • a tűzjelző kézi jelzésadóját, • a nyomásfokozó szivattyút, • a hő és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, • a tűzvédelmi berendezést, felszerelést, készüléket, leszűkíteni: • a közlekedési utakat, • az ajtókat, ajtónyílásokat, • a kiürítési utakat. 7) A helyiségekben (kollégiumi szobákban, irodákban, stb.) csak olyan fűtési rendszer használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet, vagy robbanást. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő és fűtőberendezést szabad használni. A rendszeresített fűtés mellett kiegészítő fűtés (pl. 49

8) 9) 10) 11)

hősugárzó, stb.) csak az illetékes vezető írásbeli engedélye alapján az abban meghatározott szabályok maradéktalan betartásával használható. Közcsatornába, vagy szikkasztóba éghető gázt, gőzt, vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, a vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázfejlesztő anyagot bevezetni nem szabad. Világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. Villamos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. A tűzjelzés zavartalansága érdekében a nyilvános és fővonalú távbeszélő készülékek mellett a tűzoltóság hívószámát = 105, jól láthatóan fel kell tüntetni.

II. A tűzoltásra vonatkozó előírások 1) Kezdődő, még nem kiterjedt tűz esetén a rendelkezésre álló alkalmas eszközökkel meg kell kísérelni a tűz oltását mindaddig, amíg az a személyi biztonságot nem veszélyezteti. 2) Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, az a rendelkezésre álló eszközökkel (kézi jelzésadók segítségével, telefonálással, kiabálással, a portán történő személyes bejelentéssel), vagy késedelem nélkül a tűzoltóságnak a 105-ös telefonszámon köteles bejelenteni. A tűzeset bejelentésekor be kell mondani: • a tűzeset pontos helyét, (kerület, utca, házszám, emelet, ajtószám, stb.), • mi ég, mi van veszélyben, emberéletet veszélyeztet-e, • a bejelentő nevét, a bejelentésre használt telefonszámát. 3) A tűz jelzésének hallatára, az építményre kiadott tűzriadó tervben foglalt riasztást és az épület kiürítését végre kell hajtani. Gondoskodni kell arról, hogy a tűzesetről az épületben tartózkodók időben tudomást szerezzenek, és biztonságosan elhagyhassák az épületet. Az egyes létesítményekben alkalmazott tűzjelzés: • hangos szóval, kiáltással, a főiskola összes létesítményében • házi telefonnal, a főiskola összes létesítményében • kiépített tűzjelző rendszerrel, a Bécsi úti és a Doberdó úti létesítményben. 4) A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetve az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is be kell jelenteni a tűzoltóságnak, és a helyszínt a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul kell hagyni. III. Tűzvédelmi szabálytalanságokért felelős személyek szankcionálása 1) A tűzvédelmi szabályokat, előírásokat mindenki külön felhívás nélkül köteles betartani, illetve végrehajtani. 2) Aki a tűzvédelmi előírásokat megszegi és cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik, az szabálysértést követ el és a szabálysértési eljárás keretében kiszabott pénzbírsággal sújtható. 3) Aki a Tűzvédelmi Szabályzat előírásait megszegi és cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik, az fegyelemsértést követ el és vele szemben fegyelmi eljárás keretében megfelelő szankciók kiszabására van lehetőség. IV. Kézi tűzoltó készülékek használata 1) Porral oltók: A különböző tűzosztályok tüzeinek oltására alkalmas A tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás, (vagy izzás, parázslás) kíséretében égnek. B tűzosztály: folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüzei. C tűzosztály: éghető gázok tüzei. A főiskolán leggyakrabban előforduló tűzoltó készülékek az A - B – C porral oltók, amelyek az A - B – C tűzosztályba tartozó anyagok tüzeinek oltására kiválóan alkalmasak. Ezen túl 1000 V feszültségig a feszültség alatti berendezések tüzeinek oltásánál is biztonsággal felhasználhatók. A készülékek kezelési utasítása a készülék palástján jól látható és olvasható. 2) Széndioxiddal oltó széles területen használható, a feszültség alatti berendezés tüzeinek oltására is biztonságosan alkalmazható. Kezelési utasítás a készüléken jól látható, olvasható.

50

22. HONVÉDELMI ÉS POLGÁRVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG FŐISKOLAI HALLGATÓK RÉSZÉRE A honvédelmi kötelezettségek Az állampolgárok a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében általános honvédelmi kötelezettségeként - az Alkotmányban és a honvédelmi törvényben meghatározottak szerint – SZEMÉLYES SZOLGÁLAT és VAGYONI SZOLGÁLTATÁS teljesítésére kötelezhetők. 1) hadkötelezettség (18-40 év között) 2) polgári védelmi kötelezettség (18-55, illetve nők esetében 18-50 év között), 3) honvédelmi munkakötelezettség (18-60, illetve nők esetében 18- 55 év). Polgárvédelmi kötelezettségek Az adott közösség minden tagjának vagy, ahogy a katasztrófavédelmi törvény fogalmaz „Minden állampolgárnak, illetve személynek JOGA van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá JOGA és KÖTELEZETTSÉGE, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. Ezek: 1) A katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot (pl. természeti, biológiai, tűz okozta), amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, ha okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószerűségével. 2) A katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot, vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek (hivatásos önkormányzati tűzoltóság, mentők, vízkár-elhárítási szervek, rendőrség stb.) előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét teszi szükségessé. A meghatározás elején szereplő két minősített helyzet további értelmezésre szorul: • a szükséghelyzet: az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények (pl. terror jellegű), elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség. • a veszélyhelyzet: az előzőekben leírt tömeges veszélyeztetést el nem érő mértékű, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot. Általános jelzési és közreműködési kötelezettség Aki – a fentiekben megfogalmazott – katasztrófát vagy katasztrófaveszélyt észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles azt bejelenteni a katasztrófavédelem hivatalos szerveinek (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; Budapest Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, Polgári Védelmi Kirendeltségek, Polgári Védelmi Irodák), illetve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak. A felsőoktatási intézmények hallgatóira vonatkozó védelmi feladatok 1) A felsőoktatási intézmények hallgatóinak katasztrófa-, tűz és polgári védelmi felkészítését az általános munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, valamint a szakirány szerinti képzés tantárgyainak oktatása során kell megvalósítani. 2) A felsőoktatási intézmény vezetője: • az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét, irányítja a meghatározott feladatok végrehajtását, • kiadja az intézmény tűzvédelmi szabályzatát, annak mellékleteként a tűzriadó tervet, amelyet szükség szerint, de legalább évente gyakoroltat, • szükség esetén megalakítandó munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kérheti az intézménnyel hallgatói jogviszonyban állók beosztását a lakcímük szerint illetékes polgármestertől.

51

Fentiek ismerete, valamint végrehajtásukban való aktív részvétel minden hallgatónak – érintettsége mértékéig – kötelezettsége. Az általánostól a speciálisig, a mindenki által elvégezhetőtől a speciális szakmai felkészültséget igénylőig, a kevésbé tehetőstől a jobb módúig, mindenki adottságait, képességét és lehetőségeit bele kell tegye a közösbe – ha szükséges – annak érdekében, hogy elődeink nemzedékeinek sora által létrehozott és az általunk alkotott értékeket is átmentsük a jövőnek, gyermekeink unokáink és az utánuk jövők közös – remélhetőleg egyre jobb élete érdekében. Csak így válhat valóra a mondás igazsága, miszerint: „A HONVÉDELEM NEMZETI ÜGY” Felhasznált jogszabályok: • 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről • 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről • 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről • 2/2001.(I.17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről • 13/1998.(III.6.) BM rendelet a polgári védelmi felkészítés követelményeiről • 44/2007.(XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól • 158/1999.(XI. 19.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról

52

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA HALLGATÓI INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

Recommend Documents