BUDAPESTI FINNUGOR FÜZETEK 11. A finn történelemről magyarul megjelent művek bibliográfiája 1997-ig. Összeállította

BUDAPESTI FINNUGOR FÜZETEK

11.

A finn történelemről magyarul megjelent művek bibliográfiája 1997-ig Összeállította

Bereczki

András

BUDAPEST,

1999

BUDAPESTI Az Eötvös és a Numi- Tórem

F IN N U G O R

Loránd

Tudományegyetem

Finnugor

Alapitvány

Megjelenik

F Ü Z E T E K vutsrqponmlkjihgfedcb

Finnugor tudományos

füzetenként

*JIHGFEDCBA Felelős

szerkesztők:

DOMOKOS PÉTER és KLIMA LÁsZLÓ

* Technikai

szerkesztő:

BANKÓ ÁGNES

* Készült Felelős

a KEL-PRINT nyomdában vezető:

KELPIN LÁSZLÓ

* Megrendelhető: EL TE Finnugor 1052

Budapest,

Tanszék

Piarista

köz 1.

Tanszéke kiadványsorozata

BUDAPESTI FINNUGOR FÜZETEK

11.

A finn történelemről magyarul megjelent művek bibliográfiája 1997-ig Összeállította

Bereczki

András

BUDAPEST,

1999

*vutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLK ISSN 1219-9249 ISBN 963 463 333 1

*

BERECZKI ANDRÁS:

A finn történelemről magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

ELŐSZÓ

1993 júniusában

került sor a finnországi

Ouluban a finnugor népek történészeinek

konferenciájáraedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA (C o n g r e s s u s P r im u s H is to r ia e F e n n o -U g r ic a e ), összeállítója lók egyike

a finn történelem JAAKKO

magyarországi bibliográfiájának

szükségességére.

már korábban ezzel a gondolattal,

belül sor fog kerülni. A "néhány hogy a bibliográfia

amelyen e bibliográfia

kutatásáról tartott előadást. A hozzászó-

államtitkár volt, aki felhívta a figyelmet a finn történe-

NUMMINEN

lemről írott magyar munkák foglalkozott

első

korábban

azt válaszolta,

Mivel az előadó is

hogy erre néhány éven

évből" 6 év lett, más munkák nem tették lehetővé,

elkészüljön,

időközben

azonban

az anyag fokozatosan

bővült. A finn történelem kutatása általában nem tartozott a magyar történészek

érdeklődési

körébe. A viszonylag nagy földrajzi távolság, a finn és svéd nyelv ismeretének valamint a Magyarországétói munkálkodását.

eltérő fejlődési modell hátráltatta történészeink

Ugyanakkor

a nyelvrokonság

múlt század második felétől - rohamosan érdeklődés.

Elsősorban nyelvészek,

élen úti beszámolóikkal, koncepcióváltások

megváltozott

következtében

megnyilvánuló

fokozódó érdeklődés

rokonságtudat

által inspirált

szempontból nyozásából

nőtt a Finnország

irodalmárok

a finn nép életéről

évektől kezdve Magyarország szerű

tényének és eszméjének

levonható tapasztalatok

a függetlenné

A most megjelenő bibliográfia

találkozott

szemben

a hivatalos politika támogatásával.

híradások

mellett

növekedett

mellett egy-egy politikai

esemény

A

a szakmai

álló elemzések száma. A finn történelem

tanulmá-

vagy folyamat

és közírókat. Az kutatási lehetőséget köve-

politikusokat

Szép számmal láttak

sőt néhány monográfia is. a finn történelemről

kívánta összefoglalni

son a téma iránt érdeklődőknek:

iránti jártak

Az 1920-as

vált Finnországgal

a figyelmet Fírmország történelmére.

napvilágot cikkek, tanulmányok,

művelői

szóló összefoglalásaikkal.

utóbbi bő 10 év változásai - több évtizednyi korlátozottabb

lefordított műveket

és a finn emberek

és más tudományágak

ismertetése is gyakrabban késztetett írásra történészeket, tően - ismét ráirányították

ezirányú

terjedésével - a

stratégiai helyzete és az ebből adódó kény-

tanulmányok,

magasabb színvonalon

hiánya,

magyar nyelven írott vagy arra

azzal a céllal, hogy segédeszközül

kutatóknak,

egyetemi hallgatóknak,

szolgálhas-

és hogy elősegítse

2

BERECZKIANDRÁS

Összeállította:

a finn történelem szerepeltek

magyarországi

az adott témával

oktatását, kutatását. Több munkában már korábban is kapcsolatos

bibliográfiák

(pl.: KERTÉSZ JÁNOS 1940,

DOMOKOSPÉTER 1972, JÁYORIJENŐ 1975 és 1995, vagy BENEDEKNÉSZŐKE AMÁLlA 1996), de komplex,

finn történelemre

vonatkozó

Nemcsak történészek munkái szerepelnek megírás céljától, idejétől és műfajától értelemben

vett finn történelemről,

részt szerző feltüntetése kat, jelentéseket

bibliográfia

még nem jelent

-, amelyekből

ismereteket

lehet szerezni a tág

valamint társ- és segédtudományairól.

stb. (amelyek a bibliográfiában

nak többek között annak vizsgálatához

csak korlátozott

mértékben

ki Finnországról.

moló magyar újsághírek

alapján figyelemmel

lamint annak magyarországi A szinte könyvtárnyi

kísérhető

beszá-

az egész háború története,

rendelkező magyar-finn

va-

kapcsolattörténetből

összefoglaló jellegű vagy politikai vonatkozással

repelnek. Ugyanez érvényes más tudományágakkal ténet stb.) foglalkozó tanulmányokra,

ismertetésekre,

váló Nemzetközi

A karjalaiak történelmét

memoárokra

Finnugor

összeállításakor

is.

nem, vagy csak

bemutató munkák szintén jelen vannak, de a tengernyi

számos probléma

irodalommal

rendelke-

fordulnak elő.

merült fel mind a tematikus

leírást illetően. Az előbbiekben

miatt egyes művek esetében

tudomány tör-

és újságcikkekre

Kongresszusok

ző) uráli őstörténettel foglalkozó munkák csak érintőlegesen gatást, mind a bibliográfiai

csak

is bíró munkák sze-

(pl. irodalomtörténet,

lappokkal, a többi balti finn néppel és az (ugyancsak A bibliográfia

milyen kép

PI. az ún, téli háborúról (1939-40)

megjelenítése.

irodalommal

Az 1960-tól rendszeressé

szerepel-

így hozzájárulhat-

is, hogy a korabeli Magyarországon

alakult vagyalakulhatott

alig szerepelnek.

A nagyobb-

nélkül megjelent nem elemző céllal íródott egykori híradáso-

nek) most már forrásként lehet felhasználni a történeti kutatásokhoz,

az általánosabb,

meg.

benne, hanem olyan művek is - fiiggetlenül a

igen nehéz volt meghúzni

válo-

ismertetett válogatási

a határvonalat,

elv

indokolt-e

a

munka beválogatása vagy sem. A szándékosan kihagyott rnűvek mellett bizonyára akadnak olyanok is, amelyeknek talán itt lett volna a helyük. Az egységesített és leegyszerűsített bibliográfiai korabeli helyesírástóI, rövidítéseken

leírás elkészítésekor a különböző

szintén számos nehézség adódott, kezdve a

forrásokban

más- és másképpen szereplő adatokon,

át az elő- és utónevek használatáig.

sajnos nem járt minden

A hiányos adatok pótlása, pontosítása

ízben sikerrel, ezért a bibliográfia

összeállítója

fogad minden kiegészítést, pontosítást. A finn történelemről magyarul megjelent művek bibliográfiájának látszik az olyan véleményeket, munkákat.

Új tudományos

goztatásához nyelvrokonság

terjedelme cáfolni

melyek szerint csak csekély mértékben találhatunk ilyen

eredmények

eléréséhez,

ismernünk kell az előzményeket tényéből

köszönettel

kiinduló

Finnország

új vélemények,

álláspontok

han-

is. Ez a kötet egyúttal emléket is állít a iránt

megnyilvánuló

érdeklődésnek,

A finn történelemről rokonságtudatnak,

magyarul megjelent művek bibliográfiája

amely nélkül a finn történelemről

száma kétségkívül jóval szerényebb A bibliográfia

összeállítója

szóló magyar

akinek aktív közreműködése szerkesztőnek,

3

nyelvű munkák

lenne:

szeretne

köszönetet

mondani

HEVERDLÉNÉ LABORe

JÚLIÁnak és KIRSI RANTALÁnak segítségéért és értékes tanácsaiért, technikai

1997-ig

KLIMA LÁSZLónak,

és biztatása nélkül a füzet nem készülhetett

BANKÓ ÁGNESnek, aki türelmesen

volna el és a

fogadta a véget nem érő

pontosításokat. Budapesten,

1999. május 25. Bereczki András

A fin n tö r té n e le m r ő l

m agyarul

m e g je le n t m ű v e k b ib lio g r á fiá ja

1 9 9 7 -ig vutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONM Aaland [!] szigetek.edcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA N é p s za v a , 1929. dec. 8. 3. p. ACZÉL ENDRE: Finn történelernóra. ACZÉL ENDRE: A finn szindróma. A finn csoda. A finnek.

E s ti K u r ir ,

Va sá r n a p i

1994. szept. 17. 21. p.

N é p s za b a d s á g ,

1994. dec. 27. 3. p.

N é p s za b a d s á g ,

1940. febr. 14.5. p.

K ö n yv,

1937/1. 261-266.

p.

A finn, észt és magyar kulturális kapcsolat ápolása.

1922/1. 55. p.

Tur á n,

A finn EU politika irányvonalai: A kormány beszámolója a parlamentnek 14-én. [Budapest]: [é. n.], [1995] 12 p. A finn háború geografus szemmel. A F in n K o m m u n is ta

N e m ze t i

1995. február

1940. jan. 24. 3. p.

U js á g ,

Írta: Lehén, Tuure; Lehtinen, Inkeri stb. Budapest,

P á r t tö r té n e te .

1963. Kossuth, 215 p. A F in n

K ö zt á r s a s á g b a n

25.) Budapest,

já r t

ta n á c s i

kü ld ö tts é g

1972. Minisztertanács

A fin n köztársasági elnök jogköre. 1989/3. 14-15. p.

N é g y k e ze s .

A finn-magyartestvérgyülekezetekről. A finn mezőgazdaság 24-27. p. A finn nép magatartása

N e lika tis e s ti.

E va n g é liku s

É le t,

legyen példa a nemzeti egységre.

A finn--orosz háború háttere.

E s ti U js á g ,

M a g y a r - fi n n

E g ye d ü l

szövetkezeti

A finnországi tanonctörvény.

Va g yu n k,

1984/13. márc. 25. 5. p.

A finnség szövetségének jelenlegi 54. p. [magyarul: 51-53. p.]

F i n n o r s zá g ,

E s ti K u r ir ,

1 9 4 2 /2 .

1939. dec. 4. 5. p.

1939/12. 14-20. p. N é p s za v a ,

munka első negyedszázada.

M a g ya r

fo l y ó i r a t ,

1940. jan. 4. 2. p.

A finn--orosz konfliktus stockholmi szemüveggel.

A finn-szovjet

(1972. szept. 17-

t a p a s zt a l a t a i .

fejlődése az elmúlt 25 esztendő folyamán.

A finn--orosz háború egy hónapja.

A finnországi 24. p.

fő b b

Tanácsi Hivatala, 33 p.

ip a r o s n e ve lé s ,

M a g ya r

192811.

helyzete és munkaköre.

háború nemzetközi visszahatásai.

N e m ze t i

1939. dec. 1. 3. p. S zö v e t k e zé s ,

1 9 2 5 /2 .

1-2. p. F e n n o -U g r ia ,

Ú js á g ,

1925/1. 49-

1939. dec. 2. 2. p.

Összeállította:

6

BERECZKIANDRÁS

A finn titok.edcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA J ö v ő n k , 1940. jan. 13.4. p. A finn titok.

N e m ze t i

U js á g ,

1940. jan. 4. 3. p.

A finn-ugor kultúrkapcsolatok

jelentősége.

Kulfoldi

A finn-ugor kultúrkapcsolatok

jelentősége.

Tur á n,

AGRICOLA,MIKAEL: Az Új Testamentum ki R o ko n a in k,

AHONEN, I. V.: 1936.89-93.

1924/27. 2. p.

1934/1 -4. 46-48. p.

első finn fordítása elé, 1548. [Vers]. In:

a magyarokért.

A fi n n

a fi n n

é le tb ő l.

Finn Könyvtár

Finnországi emlékek.

n é p i s k o l a fe j l ő d é s é n e k

fő v o n a l a i .

R e fo r m á t u s

5. Budapest,

Fenno-Ugrica,

é. n.

1940. febr. 3.

É le t,

V. B. TalÍinn,

p.

ÁIKIA, ARMAS: A finn szociáldemokrácia válsága és a munkásmozgalom vívott harc. B é k e é s S zo c i a l i zm u s , 1960111. 92-106. p. ÁIKIA, ARMAS. A Kallio-akciótól K o m m u n is ta

É s za -

2. 1940. (márc.) 68. p.

AHO JÁNOS [AHO, JUHANI]: K é p e k Franklin, 163 p. Ahol imádkoznak 3-4. p.

M a g ya r s á g ,

P árt

to r té n e te .

egységéért

a fasiszta hatalomátvétel ig (1924-1930) In: A F i n n Írta: Lehén, Tuure; Lehtinen, Inkeri stb: Budapest,

1963. Kossuth, 63-98. p. AKERLUND,TuULA: A fmnországi romák. In: F i n n o r s i á g i k i s e b b s é g e k . F i n n k i s e b b s é g e k . Szerk.: Várady Eszter. Budapest, 1994. Kalevala Baráti Kör, 41-45. p. A kis népek tragédiája.

N é p s za v a ,

1939. dec. 2. 5. p.

A magyar evangélikus püspöki kar drámai hangú kiáltványa E s t i K u r í r , 1939. dec. 14.7. p. A magyar-fmn Is m e r te té s ;

a finn nép szenvedéseiről.

kapcsolatok levelezések tükrében. Lakó György: M a g y a r N y e l v , 85. évf. 1989/2.236-240.

p.

Amit a fmnekről tudni kell... Kis finn lexikon. [rovat: A tudomány műhelyéből]

B ú vá r ,

1940/1. 35-37. p. AMMODT,JUKKA: Tangó, avagy testet ölt a finn melankólia.

R e p lika ,

25. 1997. (márc.)

99-103. p. A nagy finn győzelem névtelen hősei.

E s t i U js á g ,

ANDOR LEON: A 8 Órai Ujság tudósítója Ó r a i U js á g ,

1940. jan. 12. 5. p.

a karéliai finn hadsereg

föhadiszállásán.

1939. dec. 20. 3-4. p.

ANDOR LEON: Menekülés egy kísérteties hajnaion a bombázott HelsinkibőI. 8 sá g,

8

1939. dec. 19.3. p.

Ó r a i U j-

A finn történelemről

magyarul megjelent rnűvek bibliográfiája

ANDRÁSSYMÁRIA: Népfőiskolák

1997-ig

7

Finnországban.edcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCB F o r r á s , 1984112. 10-13. p.

A VIlI. VIT országa, Finnország. Debrecen, 1962. KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottsága, 79 p. ARATÓ ENDRE: K e l e t - E u r ó p a

tö r té n e te

a

19.

1. Budapest,

s zá za d b a n

kiadó, 398 p. Kézirat [gyanánt] [Finnországról: 22-24., 131.,171-173.,194.,209.,212.,219-220.,246-250.,292-298.] A rokon népek közötti kultúrális egység fejlesztése. ÁRPÁDFYJENŐ: Helsinki bombázásáról L ijs á g ,

1978. Tankönyv-

70-72.,

F e n n o -U g r ia ,

beszél egy hazaérkezett

100-102.,

129-

1925/1. 65-68. p. magyar szemtanu.

E s ti

1939. dec. 9. 3. p.

A svéd szociáldemokrata ÁTÁNYI ISTVÁN:É s za k i

párt és az északi események. hűség.

N é p s za v a ,

1940. jún. 27. 10. p.

[regény] Budapest, é. n. [1935] Egyetemi ny., 256 p.

A téli háború. Kerekasztal-beszélgetés. 1990/8. febr. 23. 232-233. p. A téli háború magyar önkénteseinek fo l y ó i r a t , 1989/4.46-47. p.

Vitavezető névsora.

N é g y k e ze s .

a t ű zv o n a l b a n . Lotta Svard ] 939-40. pest, é. n. [1942] Rege, 173 p.

A s s zo n y o k

Vadász Sándor.

Főszerk.:

A vaj minösége és állami ellenőrzése Finnországban.

É le t

és T u d o m á n y,

N e liká tis e s ti.

M a g y a r - fi n n

Luukkonen,

Fanni. Buda-

G e o r g iko n ,

1927/6. 5. p.

Á VÉDIK FÉLIX, DR.: É s za k i R o k o n a i n k n á l é s b a r á t a i n k n á ! . Budapest, 123 p. Az előszót írta: Pekár Gyula. [Finnországról: 65-110. p.]

1927. Szerző,

Az Aland-szigetek önkormányzata. (Kisebbségi adattár 2.) Szerk.: Bárdi Nándor, bev. tan.: Kovács Péter. Budapest, 1994. T e l e k i L á s zl ó A l a p i t v á n y , 54 p. Az életmentő Nurmi. Az északi fény.

E s ti

N e m ze t i

Ujság, 1939. dec. 23. 4. p.

Ujság, 1940. jan. 4. 1. p.

Az északi Gibraltár kincsei. Mi teszi értékessé Petsamo vidékét? 8 dec. 9. 2. p. Az ezer tó vize. Az 1939-40-es Engi Imre] Az orosz-finn

E s ti U js á g ,

Ujság,

1939.

1939. dec. 1. 1. p.

finn szovjet háború dokumentumai. D o c u m e n ta

Ó rai

H is to r ic a

háború világpolitikai

[Fordította

és sajtó alá rendezte:

7. Szeged, 1992. JA TE Történész Diákkör, 20 p. hatásai.

N é p s za v a ,

1940. jan. 10.5. p.

Összeállította:

8 Az

ö

BERECZKIANDRÁS

nyelvük és a miénk rokon. Kultúrák pusztulásáról, népek fennmaradásáról beszél Domokos Péter. Riporter Daniss Győzö. [Az 1. nemzetközi finnugor történészkonferenciáról.]utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Népszabadság, 1993. aug. 21. 17. p. Szerk.: Erdődi József.

Az uráli népek történelme és műveltsége. Szemelvénygyűjtemény.

Budapest, 1966. Tankönyvkiadó,

486 p.

Az utolsó békenapok a boldog Helsinkiben. Esti Kurir, 1939. dec. 12. II. p. BAJTAYPÉTER: Területi vita kisebbségi kérdés nélkül? Magyar Nemzet, 1994. máj. 25. 12. p. BAKOS GÁBOR: A finn gazdasági "csoda". Élet és Tudomány, 229.JIHGFEDCBA p.

1990/8. febr. 23. 227-

BAKY MÁRIA: "A magyarok nekünk igazi testvéreink, áldja meg az Isten őket" mondja Onni Talasné, a finn követ felesége. F üggetlenség, 1939. dec. 28. 4. p . B[ÁN] A[LADÁR]: Az "igazi finn ek" mozgalma. Turán, 1927/1-2.32-33.

p.

BALOGHBÉLA: Finn testvéreink. Ij)úság és Élet, 1935/12. 175-177. p. BÁN ALADÁR:A felszabadult Finnország irodalma. Koszoru. 1939. jan. 92-102. BÁN ALADÁR: A finn és a magyar nemzet rokonságának 28. p .

p.

tudata. Turán, 193411-4. 23-

BÁN ALADÁR: A finn és észt irodalom története. In: F innek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 267-283. p. BÁN ALADÁR:Ajinn nemzeti irodalom története. (Szent István Könyvek 39.) Budapest, 1926. Szent István Társulat, 158 p . BÁN ALADÁR: A jinnországi Lotta Sward mozgalom és irodalmi vonatkozásai. 10 p. (Különnyomat a Szent István Akadémia értesítőjéből.) BÁN ALADÁR:A finnugor népszellem teremtő ereje. F enno-Ugrica 1-9.

1943.

V. A. Tallinn, 1936.

p.

F e n n o - U g r ic a , 1925/1. 46-49. p. BÁN ALADÁR:A II. finn-ugor kongresszus határozata.PONMLKJIHGFEDCBA

BÁN ALADÁR: A II. finn-ugor kultúrkongresszus.

Turán, 1924/1. 29-30. p.

BÁN ALADÁR: A Ill. finn-ugor kultúrkongresszus. Turán, 1928/1-4.37-45. p.; Magyar P edagógia, 1928/5-7. 175. p .; Magyar Külpolitika, 1928/11. 4-5. p . és 1928/12. 4-8. p.; Századunk,

1928/6. 377. p.

BÁN ALADÁR: A IV. finn-ugor kultúrkongresszus története. Turán, 1931/1-4. 10-26. p. Ua.: Budapest, 1931. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 18 p.

po

zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

9

BÁN ALADÁR: A szampo rejtélye.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDC Turán, 1931/1-4. 17-18. p. BÁN ALADÁR: A százéves Kalevala. Turán, 193511-4.1-8.

p.

BÁN ALADÁR: Az első finn-ugor tanügyi kongresszus. Magyar PONMLKJIHGFEDCBA K o z é p is k o la , 1921/7-10. 73-79. p. Ua.: Néptanlták L a p ja , 1921/39-41. p. BÁN ALADÁR: Az V. finn-ugor kultúrkongresszus

története. Turán,

193611-4. 29-41. p.

BÁN ALADÁR: Falvak, épületek és temetők Karjala végvidékein. 6. évf. 1906.69-74.,138-151.,263-275. p.

Néprajzi

BÁN ALADÁR: Finnek és észtek (A finn irodalom története). Egyetemes net4.1911.69-108.p. BÁN ALADÁR: Finnország államiságának BÁN ALADÁR: Finnország 193611-4. 65-66. p.

Értesítő,

irodalomtörté-

kialakulása. Turán, 1928/1-4. 26-34. p.

P . E . Svinhufvud szabadságnapjaésJIHGFEDCBA

ünneplése.

Turán,

BÁN ALADÁR: Gróf Klebelsberg Kunó északi útja. Turán, 193011-4. 12-17. p. BÁN ALADÁR: Karjala élet-halál harca. Turán,

1922/1. 14-23. p.

BÁN ALADÁR: Karjala népe. Az Újság, 1905. aug. 26. (237. sz.) 1-3. p. BÁN ALADÁR: Képek a finn nép életéből [Néprajzi tanulmány]. Budapest, István Társulat, 70 p. BÁN ALADÁR: Lönnrot Illés útjai. Néprajzi Értesítő, 4. évf. 1904.276-287. BÁN ALADÁR: Népköltési gyűjtéseim 112-120. p.

Karjalában. Ethnographia,

1905. Szent p.

18. évf. 1907.42-52.,

BÁN ALADÁR: Rovásírás a finneknél és lappoknál. Néprajzi Értesítő, 5. évf. 1905. 137141. p. BARABÁSENDRE: Karjalában ... u j Magyarság, BARABÁSENDRE: Suomi. új Magyarország,

1939. dec. 17. Il. p.

1939. dec. 7. p.

BARANYAITAMÁS: "Ott nekünk testvéreink vannak!" Közösség, szótári szavak nélkül. [Finn-magyar egyházi kapcsolatok] Négykezes. Nelikatisesti. Magyar-finn folyóirat, 1989/3. 17.p. BARÁTHOSI-BALOGHBenedek: Turáni könyvei, 160 p.

Kisebb finn-ugor

BARÁTHOSI-BALOGHBenedek: Szuomi-Eszti. Baráthosi Turáni könyvei, 160 p.

véreink. Budapest,

1930. Baráthosi

F inn-észt testvér földön. Budapest, 193 L

I

Összeállította:

10

BERECZKIANDRÁS

zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Barátok, rokonok.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Tanulmányok a finn-magyar kulturális kapcsolatok történetéből. Szerk.: Heikkila,

Paivi; Karig Sára. Budapest, 1984. Európa, 322 p., 40 t.

BARCSIJÓZSEF: A szürke ordas és a Turáni eszme. Turán, 1942/3. 116-123. p. Báró Villáni Lajos Magyarország új helsinki követe. 8 Órai Ujság, 1939. dec. 13.2. p. BARTHAANTAL: Finnugor gondok és remények (A Finnugor Történelmi Társulat nemzetközi konferenciája 1993. jún. 14-18. között Ouluban.) Magyar Hírlap, 1993. aug. 28. II. p. (melléklet) BARTHA ANTAL: Genocidiumok és nemzeti feltámadás. Újabb kutatások a finnugor (Beszámoló a Finnugor Történelmi Társulat 1. kongresszusánépek történelméből. ról). Történelmi Szemle, 1996/4. 383-400. p. BARTHAJÁNOS: Önkéntesek afinn-orosz háborúban: mi nyugattal voltunk együtt: egy tábori lelkész visszaemlékezései. Edelényi Városi Könyvtár, 1993. 18 p. BASCHMAKOFF,NATALlA:A finnországi oroszok 1917-1939. In: F innországi kisebbségek. F inn kisebbségek. Szerk.: Várady Eszter. Budapest, 1994. Kalevala Baráti Kör, 32-40. p. BATÁRI GYULA: Erik Ingman finn orvos látogatása Orvostörténeti Közlemények, 1981 ll-4. 93-96. p. BÁTHORYFERENC:Lappföldi

Pesten Bugát Pálnál

utam. Néprajzi Értesítő, 5. évf. 1905.306-314.

BÁTHORY FERENC: Utazásaim a lappok földjén. Nagyvárad, Z[oltán] névj. Ethnographia, 28. évf. 1917. 137. p.) BECK TAMÁS: A finnországi svéd kisebbség. F ideszpress, BEKE GYÖRGY: Írósors Inkeriföldön.

1847-ben. p.

1917. (Ism.: Tr[ócsányi]

1992. ápr. 29. 25-26. p.

Élet és Irodalom, 1997/1. Gan. 3.) 24. p.

BEKE ÖDÖN: Az ezer tó országa. Természetbarát,

1937/6.4-7.

p.

BELLAI SÁNDOR:Magyar sírbolt a turkui dóm boltívei alatt. Suomi, 1983/1-2. 29-30. p. BELLÉR BÉLA: Suomussalmi

1939-41. Élet és Irodalom,

1990/10. márc. 9. 5. p.

BENEDEKNÉSZŐKEAMÁLIA:Erdély és Fennoskandia 1576-1945. Diplomáciai, katonai és művelődési kapcsolatok. Kolozsvár, 1996. Erdélyi Híradó, 220 p. BENEDEKNÉ SZŐKE AMÁLIA: F inn-Erdélyi kultúrkapcsolatok. I-IV. Új Kéve [Stockholm], 1995. okt. 7-9. p.; 1995. dec. 7-10. p.; 1996. febr. 6-8. p.; 1996. ápr. 6-

8. p . BENEDEKNÉSZŐKEAMÁLlA: Kulturális érintkezések erdélyi magyarok és finnek között. I-III. Négykezes. Nelikatisesti. Magyar-finn fo lyó irat, 1: 1989/4. 38-39. p.; II: 1990/1. 33-35. p.; III: 1990/2-3.PONMLKJIHGFEDCBA 5 7 -fJ 2 . p.

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

BENEDEKNÉ SZŐKE AMÁLIA: Magyar csillagászok 1992. febr. 42-43. p.

BENET ISTVÁN: Finnország 152. p.

Liipola-rnúzeumban.

Finnországban.

útja az Európai Unióba. Statisztikai

BENGT, SVEN: Egy finn rokonnép 304. p.

élet-halál

II

Norvégiában.PONMLKJIHGFEDCBA ú j utsrqponmlkjihgfedcbaZ Magyar Hírek,

BENEDEKNÉSZŐKE AMÁLIA: Magyar emlékek a finnországi gyar Hírek, 1990/17. 11. p. BENEDEKNÉSZŐKE AMÁLIA: Magyar önkéntesek szövetség, 1993/14. júl. 6. 13. p.

1997-ig

küzdelme,

Ma-

Lapua, 1940. VilágSzemle,

Magyarság,

1997/2. 1411921. dec. 30.

BENSON,IRWING:Háború a sarki éjszaka fekete csöndjében. P est, 1939. dec. 20. 9. p. BENSON, IRWING: Negyvenhatfokos 30.3. p.

hidegben egy óvóhelyen. P esti Hírlap, 1940. jan.

BERECZKIANDRÁS: A karjalaiak története. In: Afinnugorok világa. Szerk.: Nanovfszky György. A Magyarságkutatás Könyvtára XIX. Budapest-Moszkva, 1996. Teleki László Alapitvány, 53-56. p. BERECZKIANDRÁS: A téli háború. In: Ünnepi konyv Domokos P éter tiszteletére. Szerk.: Bereczki András - Klima László. Budapest, EL TE Finnugor Tanszék, 1996. 7380. p. BERECZKIANDRÁS: Finnország rövid történelmi kronológiája. In: A finnugorok világa. Szerk.: Nanovfszky György. A magyarságkutatás Könyvtára. XIX. BudapestMoszkva, 1996. Teleki László Alapitvány, 96-99. p. BERECZKIANDRÁS: Finnország. Történelmi kronológia 1900-1920. In: Krausz Tamás - Szilágyi Ákos (szerk.): Oroszország és a Szovjetunió JIHGFEDCBA x x : századi képes történeti kronológiája (1900-1991). Budapest, 1992. Akadémiai Kiadó, 335-338. p. BERECZKIANDRÁS: Gombos József, Finnország politikatörténete Ismertetés; Századok, 1996/2. 96-99. p.

1809-1917.

BERECZKI ANDRÁS: Népi demokrácia vagy harmadik út. Finnország sorsdöntő évei (1944-1948) a finn-szovjet kapcsolatok tükrében. In: P alotás Emil Emlékkönyv. Budapest, 1996. [Kézirat.] BERECZKIANDRÁS: Oroszország nemzetiségi politikája a XIX-XX. század fordulóján. Szakdolgozat. Budapest, 1986. 86 p. [kézirat] BERECZKIANDRÁS: Suomen historian tutkimuksesta Unkarissa (A finn történelem magyarországi kutatásáról). Specimina Fennica 1. Szerk.: Lahdelma, Tuomo - Pusztai

12·

Összeállította:

BERECZKIANDRÁS

János. Quinqueecc\esiae (Pécs), 1989. IPTE Uralisztikai Szeminárium, 57-75. p. [A finn történelemről szóló magyarJIHGFEDCBA n y e lv ű munkák rövid bibliográfiája 69-74. p.] BERECZKl GÁBOR: A finnek őstörténete.

In:utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLK Dolmányos István: F innország története.

Budapest, 1972. Gondolat, 11-18. p. BERECZKIGÁBOR: Kétnyelvű Finnország. Népszava,

1976. júl. 10.7. p.

BERECZKI URMAS: A finn és az észt nemzeti mozgalom a XIX században. doktori disszertáció. [Kézirat] Budapest, 1985. 120 p.

Bölcsész-

BERECZKl URMAS: Hunfalvy Pál és Yrjö Sakari Yrjö-Koskinen levelezése (18651878). Nemzet és haladás a finn-magyar kapcsolatok tükrében. Nyelvtudományi Közlemények, 88. évf., 1986/1-2. 158-167. p. BERECZKIURMASZ: A finn és észt nemzeti mozgalom a XIX. század második felében. Szakdolgozat. Bp. 1981. 76 p. BERNÁTH ZSIGMOND: Egy nyár F innországban. 309 p. Beszélgetés egy magyar festőmüvésszel, gyarság, 1939. dec. 20. 7. p.

[Utirajz} Budapest,

1975. Gondolat,

aki most érkezett vissza Helsinkiből.

Uj Ma-

BIHARITAMÁS: Északról jön a siker. Kurír, 1995. jún. ~'8. 17. p. BIRKÁSENDRE: Egy kis nép nagy irodalma. Magyar Kulturszemle,

1940/2. 31. p.

BJÖRKLUND,ILKKA-CHRISTIAN:Az Északi Parlament nem ismer határokat. Négykezes. Nelikatisesti. Magyar-finn folyó irat, 1989/2. 35-38. p. BOGNÁRCECIL: Északi testvéreink között. Győr, 1929, Egyházmegyei BOGNÁRJÓZSEF: Ez Finnország - Suomi. Magyarság,

ny., 13 p.

1939. dec. 1. 8. p.

BOJTÁR ENDRE: Európa megrablása. A balti államok keletkezésének története dokumentumok tükrében, 1939-1989. Budapest, 1989. Szabad Tér Kiadó, 335p. [A finn-szovjet "téli háború". 78-80. p.] BOKORJUDIT: Finn EU-előkészítés.

HVG, 1996/13. (márc. 30.) 105. p.

BOLERATZKY LÓRÁND: AUam és evangélikus egyház F innországban. (A Tiszai Evangélikus Egyházkerület miskolci jogakadémiája Tudományos Értekezéseinek Tára 45.) Budapest, 1947, Fébé ny., 110 p. BOROS LÁSZLÓ:Finn mozaik. EstiPONMLKJIHGFEDCBA K u r ir , 1935. aug. 13.5. p. BOROSYANDRÁSPÉTER:A Katolikus Egyház Finnországban. BUDENZ JÓZSEF: A finn tanulmányok 24. évf. 1894.343. p.

fontosságáról.

Igen, 1991/3. 15-16. p.

Nyelvtudományi

Közlemények,

A finn történelemről

magyarul megjelent rnűvek bibliográfiája

1997-ig

13

Buzxs JÓZSEF:utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Nemzetközi kereskedelem kérdései. (Finnország gazdasági élete és külkereskedelme.) Budapest, 1954. Felsőoktatási Jegyzetellátó, 16 p. [Kézirat] CENNER MIHÁLY: Finnország [színháztörténete]. pest, 1972. Gondolat, 677-679. p.

In: A színház világtörténele.

C[ENNER] M[IHÁLY]: Finn és észt színházi kapcsolataink. okt. 31. 39. p.

Magyar

fjjúság,

2. Buda1975/44.

CS[EPREGI]M[ÁRTA]: Finnek, oroszok, kiadók. Köznevelés, 1995. febr: 10, 18. p. (Ismertetés; Saraja, Viljo: A megváltott ország. Élmények az 1939/40-es finnorosz háborúról. Budapest, 1994. HOGYF Editio, 142 p.) CSEKEYISTVÁN:A finn alkotmány ésjogi élet. In: F innország /940. Szerk.: Nagy Iván, vitéz. Budapest, 1940. Magyar-Finn Társaság, 169-181. p. CSEKEYISTVÁN:A finn híd problémája.

Magyar Külpolitika,

1929/12. 10-11. p.

CSEKEY ISTVÁN: A Finn Köztársaság alkotmánya. In: Csekey István: Északi írások. Budapest, 1928. Pfeifer Ferdinánd (Zeidler testvérek) Nemzeti Könyvkereskedése, 205-212. p. CSEKEY ISTVÁN: A magyarság első nagy találkozója rokonai val háromezer év után. Magyar Kisebbség, 1928/10. 357-361. p. Ua.: Csekey István: Észa;(;' írások. Budapest, 1928. Pfeifer Ferdinánd (Zeidler testvérek) Nemzeti Könyvkereskedése, 65-69. p. CSEKEY ISTVÁN: A nemzetrokonság 6. p .

eszme. In: Északi Rokonaink,

1. 1939.JIHGFEDCBA ( jú n .) 3-

CSEKEYISTVÁN:A szakadék szélén. Északi Rokonaink, 9.1944. (febr.) 5-10. p. CSEKEYISTVÁN:A II. finn-ugor kultúrkongresszus.

Turán, 1923/6. 102. p.

CSEKEY ISTVÁN: A II. Finnugor Kultúrkongresszus Tallinnban. In: Északi írások. Budapest, 1928. Pfeifer Ferdinánd (Zeidler testvérek) Nemzeti Könyvkereskedése, 61-64. p. CSEKEY ISTVÁN: Északi írások. Budapest, Nemzeti Könyvkereskedése, 229 p.

1928. Pfeifer Ferdinánd (Zeidler testvérek)

CSEKEY ISTVÁN:Finn és észt jogrendszer. 1-VIII. Magyar Közigazgatás, 1: 1928/6. 56. p., II: 1928/7.3-5. p., Ill: 1928/8.5-6. p., IV: 1928/11. 3-4. p., V: 1928/12.45. p., VI: 1928/13.7-8. p., VII: 1928/14.5-6. p., VIlI: 1928/15.8-9. p. CSEKEY ISTvÁN: Finn- és Észtország jogfejlődése és mai joga. In: F innek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 218-247. p.

14

Összeállította:

CSERESNYÉS IVÁN: Finnország 1940/1. 4-9. p.

BERECZKIANDRÁS

népkisebbségeinek

CSEKEY ISTVÁN: Magyar irodalmi és tud. esték 1925/7-8. (júl.-aug.) 270-273. p.

helyzete.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWV Magyar Kisebbség, Finnországban.

Magyar

Asszony,

CSEKEY ISTVÁN:Suomi lelke. Kelet Népe, 1940/6. márc. 15. 15. p. Cselédböl miniszter. Milna SillampaaJIHGFEDCBA [ ! ] százezer fönyi asszonyhadserege ron. Magyarország, 1939. dec. 6. 9. p. DÉVAI MÁRIA: Finnországban

védte a magyarok becsületét.

a finn hatá-

Vas Népe, 1997. máj. 24.

9. p. DIENES JENŐ: Atyafilátogatáson a finneknél. Kézdivásárhely, 1933. Háromszékmegyei Erzsébet Árvaleánynevelö Intézet. A Székelyföld c. Iap II. évf.-nak küIönlenyomata. DOLMÁNYOSISTVÁN: F innország története. Budapest,

1972. Gondolat, 438 p.

DOMOKOS PÉTER: A finn irodalom fogadtatása Magyarországon. (Modern filológiai füzetek 18.) Budapest, 1972. Akadémiai, 211 p. [Finnországgal és a finn történelemmel kapcsolatos írások. Bibliográfia: 160-204. p.] DREXLERGÁBOR. Magyar-Finn

kulturális kapcsolatok. Népszava,

1970. júl. ll. 5. p.

DUGONICSANDRÁS: Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világos-váratt, Árpád és Zoltán fejedelmek idejében. [regény]. Posonyban és Kassán, 1788. Füskuti Landerer Mihály, 1. könyv 351 p., 2. könyv 394 p. DUGONICS ANDRÁS: Etelka Karjelben. Szomorkás történet [Dráma]. In: Jeles történetek. Mellyeket a magyar játék-színre alkalmazott. Pest, 1794-1795. Landerer, 2. könyv, 171-386.p. DUGONICSANDRÁS: Jólánka, Etelkának leánya. 1-2. köt. 1. Gyulafinak bujdosásai. 2. A karjeli történetek. Pozsony-Pest, 1803-1804. Landerer, 1. 773 p. 2. 772 p. DURKÓ MÁTYÁS: Népművelés külföldön. A felnöttnevelés 1977/2.26-27. p.

Finnországban.

Népművelés,

EGEY EMESE: Finn hatások Sárospatak kulturális életében az 1930-40-es években. In: Tanulmányok a finn nye!vről és kultúráról. Szerk.: Karanko-Pap, Outi - Yárady Eszter. Budapest, 1993. Urálisztikai Tanulmányok 6. ELTE MTA Finnugor Nyelvészeti Kutatóhely, 79-82. p. Egyezmény. Északi Rokonaink, 5.1942. (jan.) 5-6. p. Egy fának ágai vagyunk ... Nemzeti Újság, 1939. dec. 5. 1-2. p.

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

15

Egy finn kadét hőstette. 8utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Órai Ujság, 1939. dec. 23. 7. p. Egy kis "finn-ugor" naptár (A társadalmi kapcsolatok kezdetei nek kronológiája). N e lik a tis e s ti. Magyar-finn fo ly o ira t, 1989/2. 13. p. kezes.PONMLKJIHGFEDCBA EHNROOTH, JARl: A nemzettest és az Yleisradio. In: Magyar Európai kulturális folyóirat, 20. [1996].36-37. p. ENGl, IMRE.: A Szovjetunió BTK. Szeged, 1994.

kizárása a Népszövetségből.

EÖTTEVÉNYIOL/VÉR: A balti államok 1939/2.154-163.

és Finnország

Lettre

Szakdolgozat külpolitikája.

Négy-

ln te rn a tio n a le .

[kézirat]. JATE Kulügyi Szemle,

p.

ERDEÖS LÁSZLÓ, nemes: A finn honvédelem. In: F innország 1940. Szerk.: Nagy Iván, vitéz. Budapest, 1940. Finn-Magyar Társaság, 181-195. p. ERDEÖS LÁSZLÓ, nemes: A finnek és észtek felszabadító 5. 1942. (jan.) 23-27. p.

hadjárata. Északi Rokonaink,

ERDEÖS LÁSZLÓ, nemes: A finn--orosz háború. Északi Rokonaink, 2. 1940. (márc.) 103-112. p., 2. rész: Északi Rokonaink, 3. 1940. (dec.) 158-166. p. ERDEÖS LÁSZLÓ, nemes: F innország Társaság, 59 p.

szabadságharca.

ERDEÖS LÁSZLÓ, nemes: Mannerheim tábornagy, Rokonaink, 6. 1942. (jan.) 65-71. p.

Budapest,

Finnország

1942. Magyar-Finn nemzeti

hőse. Északi

ERDÖDI JÓZSEF - CS. FALUD!ÁGOTA: Nyelvrokonaink múltja és jelene a Szovjetunióban. Budapest, 1955. 60 p. (Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társaság előadói számára.) ERDÖDI JÓZSEF- CS. FALUDI ÁGOTA: Nyelvrokonaink múltja és jelene a Szovjetunióban (1955) (Részlet) In: Az uráli népek történelme és műveltsége. Szemelvénygyűjtemény. Szerk.: Erdődi József. Budapest, 1966. Tankönyvkiadó, 140-143. p. [ Karjaláról] ERDÖDIJÓZSEF: Épülő ország (Finnország). Szeged, 1939. Magyar Téka, 158 p, 12. t. 2. bőv. kiadás: A mai Finnország. (Épülő ország.) Szeged, 1940. Magyar Téka, 161 p., 31 t. 3. kiadás: 1940. 194 p. Észak-Finnország.

Magyarország,

Északi legenda. F üggetlenség, 1939-1944.

1940. jan. ll. 4. p.

A Magyar-Finn [9 szám]

Északi Rokonaink.

1939. dec. 9. 9. p.

és a Magyar-Észt

Társaság közleménye.

Budapest,

Összeállította:

16

BERECZKI ANDRÁS

Etnikumok enciklopédiája. Szerk.: Bruce-Mitford, Miranda - Baden, Sally - Minority Rights Group. Budapest, 1993. Kossuth, 415 p. [Aland-sziget lakói: 80. p., Számik: 109-110.JIHGFEDCBA p .]

1937. október 23.: Hannula, Uuno: "Itt vérkötelékről van szó." Hóman Bálint: Barátságunk érdekmentes alapja.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Négykezes. Nelikatisesti. Magyar-finn PONMLKJIHGFEDCBA fo ly á ir a t, 1989/2. 15. p . Ez Finnország.

1939. dec. 15.9. p.

Magyarország,

FÁBIÁN ISTVÁN: A finnek története. FABINY TIBOR: Találkozott-e kipásztor, 1988/1. 9-12.

Budapesti Szemle, 1860. aug. 79-107.

Dévai Mátyás

Agricolával,

p.

a finnek reformátorával?

Lel-

p.

FARAGÓ JÓZSEF: A finnek társadalmi élete. In: F innek. Ész/ek. A magyarok északi testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Cse key István, Faragó József stb. Budapest. 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 106-128. p. FARAGÓ JÓZSEF: Valamo,

Finnország

FARKAS ISTVÁN: A Mannerheim 6. p .

szent szigete.

vonal

FAZEKAS JENÖ: A finn nemzetnevelés 29-32.

és ami körülötte eszközei.

van. Magyarság,

(Népföiskolák).

1939. dec. 5.

F innország,

1943/1.

p.

(F. 8.): Helsinki 3.

Turán, 1944/1-2. 29-32. P.

sürgeti

az aktív katonai

segítséget.

Magyar Nemzet,

1939. dec.

15.

p.

FEHÉR DÁNIEL: A finn erdészet. In: F innek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 177-195. p. FEHÉR DÁNIEL: Észak-Európa 97-194. p.

erdögazdasági

G. FEHÉR PÉTER: A finn EU-politika 8-9. p. [melléklet] FEHÉRTÁJY TIBOR: Suomi ragyogó FEHÉRTÁJY TIBOR: Viszontlátásra

viszonyai.

irányvonalai. példája.

Erdészeti Kísérletek,

ú j Magyarország,

u j Nemzedék,

Helsinkiben.

1928/1-2.

1997. márc. 20.

1940. jan. 6. 6. p.

u j Nemzedék,

1940. febr. ll. 5. p.

FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Északi Rokonaink művészete. In: F innek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Bu. dapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 306-323. p.

A finn történelemről magyarul megjelent rnüvek Fennofil: A II. finn-ugor kultúrkongresszus. Turán, 1924.30-32. p.

1997-ig

17

(Jókai és Madách ünnep Finnországban).utsrqponm

Fennofil: Az első Finn-ugor Tanugyi Kongresszus 37-45. p. Fenno-Ugria,

bibliográfiája

Turáni vonatkozásai.

Turán, 1921.

1. Helsinki, 1925. 251 p.

Fenno-Ugrica,

Ill. Budapest, 1931. 656 p.

Fenno-Ugrica,

lY. Helsinki, 1931. 364 p.

Fenno-Ugrica,

V. A, B kötetek. Tallinn, 1936. 42 p., 464 p.

FENYÖMIKSA: A finn-orosz

háború. Esti Kurir, 1939. dec. 12.7. p.; dec. 27. 7. p.; dec.

29.7. p. FENYÖ MIKSA: A múlt hét háborúja. Esti Kurir, 1940. jan. 9. 7. p.; jan. 16. 7. p.; jan. 23. 7. p.; jan. 30. 7. p. Finn bibliographia (Vasenius Valfrid: Finn irodalom 1544-1877) Magyar Könyvszemle, 1878. 228-230. p.

Ism.: Szinnyei József:

Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 335 p.

F innek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei.

Finnek, Finnország. A P allas Nagy Lexikona. VII. kötet. Budapest, dalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 212-222. p. Finn és észt képviselők látogatása Budapesten.

Turán,PONMLKJIHGFEDCBA 1 9 2 8 1 1 -4 .4 6 -5 0 . p.

Finn és észt rokonsági jelek népköltészetünkben. (Tudósítás) MTA ülésén] Magyar Nemzet, 1938. nov. II. 9. p. Finn Kék-Fehér Könyv. A Szovjetunió viszonya F innországhoz Budapest, é. n. [1941.] Magyar-Finn Társaság, 48 p. Finn-magyar-észt lelkészkonferencia. Finnország, vege.] Lelkipásztor, 198119.513-558. p. Finn-orosz

1894. Pallas Iro-

[Vikár Béla előadása az a moszkvai béke után.

1981. jún. 14-25. [Előadások

szö-

háború. Esti Ujság, 1939. dec. 5. 4. p.

Finnország. Nemzeti Újság, 1939. dec. 10.21. p. Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. [Finnek, Finnország stb. 518-530. p. Finnország története. 527-529. p.] Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 2. kiadás: 1936. Hasonmás kiadás: 1991. Szépirodalmi és Babits Könyvkiadó.

F innország.

F innország. Társadalmi Lexikon. 1928. 187-188. p.

18zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Összeállította: BERECZKIANDRÁSutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUT F innország. Új Lexikon. 1936.3. köt. 1273-1277.

p.

F innország. Új Magyar Lexikon. 2. k. Budapest, 1960. Akadémiai, 351-355. F innország. Világlexikon.

Finnország.

p.

1925. 270-27 I. p.

Világtörténelmi

enciklopédia.

Budapest, 1984. Kossuth, 268-275. p.

"Finnország a bolsevizmusnak az Atlanti óceán ig való terjeszkedése harcát." Magyar Nemzet, 1940. febr. 2 I. 5. p. Finnország alkotmány törvénye. In: Észak-Európa Alkotmányai. Kiss, B.) Budapest, 1992. Államtudományi Kutatóközpont, Finnország. A F inn Nemzeti Szovetség, (Suomalaisuuden irata. 1942-1943. SKS Kirjapaino. Finnország energiaforrásai és kihasználásuk. nye. 1924/44-46. 138-139.p.

Magyar

F innország gazdasági élete és külkereskedelme.

ellen vívja szörnyű

(Szerk., lekt., bev. tan.: 35-56. p.

Liitto) magyar nyelvű folyó-

Mérnök és Építészegylet

Közlö-

Budapest, 1953. Kereskedelmi, 25 p.

Finnország. In: Európa országai. Szerk.: D. Gergely Anikó. Budapest, 1981. Kossuth, 27-30. p. Finnország irodalmi állapota az 1854- és 1855-diki években. P esti Napló, 1856. szept.. 10. (397. sz.) 1980. p., 1856. szept. 12. (399. sz.) 1982. p. F innország Kommunista Kossuth, 56 p.

P ártjának 18. Kongresszusa.

1978. jún. 1-3. Budapest, 1979.

Finnország sorsa ezer év hatalmi politikájában. Népszava, F innország.

Suomen

Tasavalta. Republiken

pest, 1956. Közgazdasági

1939. dec. 10.9. p.

F inland. Összeáll. Munkaközösség.

Buda-

és Jogi, 71 p., 1 térkép.

Finnország természetes védelmi vonalai. Magyarország,

1939. dec. 2. 3. p.

Finnország története. A P allas Nagy Lexikona. VII. kötet. Budapest, dalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 22-225. p.

1894. Pallas iro-

F innország vegyipara (Főszerk.: Takács Vilmos). Budapest, 1975. NIMDOK. 78 p.

1-2. köt. Budapest, 1986. Magyar Kereskedelmi Minisztérium-Kopint, 1. 46 p. 2. 27 p.

F innország.

Finnországi képek. MagyarországésaNagyvi/ág. F innországi

kisebbségek.

F inn kisebbségek.

Kamara-Külkereskedelmi

1875/33. aug. 15.397-399.

p.

Szerk.: Várady Eszter. Budapest,

Kalevala Baráti Kör, 106 p. Finn politikusok és a KGB. Délvilág, 1997. aug. 28. 6. p.

1994.

A finn történelemről

magyarul megjelent müvek

bibliográfiája

1997-ig

19

Finn tudós rólunk.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Turán, 1927/3-4.100-101. p. Finn, ugorj! Helsinki és az EU-tagság.PONMLKJIHGFEDCBA H V G , 1994. okt. 15.29-30. F inn-ugor

lelkészgyűlés - Suomalais-ugrilainen

pappeinkokous.

p. Budapest, 1937. Győr,

1937. Uzsaly és Koncz, 84 p. FIRON ANDRÁS: Téli háború? 1981 előtt nem hallottam róla. Négykezes. M a g y a r-fin n fo ly á ira t; 1989/3.47-48. p.

Nelikatisesti.

FIS (GENNADU): Suomi földjén. Budapest, 1962. Kossuth, 198 p. FORGÁCS,P.: A téli háború és Németország. ged, 1997.50 p. .Fölszabadítják

Finnországot".

Népszava,

FRÜCHTLEDE: Az örök szabadságharc 5.7.JIHGFEDCBA p.

Szakdolgozat

1939. dec. 5. 5. p.

országa: Kelet Karélia. Uj Nemzedék,

FÜLEI-SZÁNTÓ ENDRE: A háború és a történelmi 1940. (dec.) 139-141. FÜLÖP ZSUZSA: F innország. 52 p.

[kézirat]. JATE BTK. Sze-

(Mezőgazdasági

sorsvállalás.

világjárás.)

1939. dec.

Északi Rokonaink,

Budapest,

3.

1985. Agroinform,

GÁBOR ÁRON - SZERELEMHEGYIERVIN - VÁNDORKÁLMÁN: "Láttam a finn csodát." Testvéreink szabadságharca a világsajtó tükrében. Budapest, 1940. Lingua, 238 p. GASKó DEZSÖ: A magyar és a finn tuberkulózis

elleni küzdelemről.

Turán, 1933/1-4.

31-33. p. GASKó DEZSÖ: A Magyar-Finn Északi Rokonaink, 6. 1942.

Társaság működése. ( jú n .) 105-110. p.

1941. febr. 28.-1942.

febr. 28.

GASKó DEZSÖ: A Magyar-Finn Társaság Működése. Északi Rokonaink, 8. 1943. (ápr.) 20-29. p.

1942. febr. 28.-1943.

febr. 28.

GASKó DEZSÖ: Baráti egyezményünk ki Rokonaink, 5.1942.

a finnországi néprokonsági

egyesületekkel.

Észa-

(jan.) 3-5. p.

GASKó DEZSÖ- NAGY IVÁN: F inn-magyar kapcsolatok. I-II. (Társadalmi kapcsolataink Finnországgal. Kulturális kapcsolataink Finnországgal.) Budapest, 1943-1944. Magyar-Finn

Társaság, 290 p.

GASKó DEZSÖ: Társadalmi kapcsolataink F innországgal. Budapest, Finn Társaság, 188 p. (Finn-magyar kapcsolatok. 1. köt.)

1943. Magyar-

20

Összeállította:

BERECZKlANDRÁS

a ciklotronig. Helsinki beszélgetés a magyar-finn tuGÁTI KATALIN: A nyelvészettől domány kapcsolatáról. (Interjú Kai Otto professzorral, a Finn Tudományos Akadémia elnökével.)utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Magyar Nemzet, 1983. szept. 17.7. p. GÁTI KATALIN: Huszonöt éves jubileum. Jól szolgál a magyar-finn kulturális egyezmény. G. 8jörkstrand miniszter véleménye a múltról és a mai tennivalókról [Interjú]. Magyar Nemzet, 1984. máj. 27.7. p. GÁTI KATALIN: Rokonság és ami rnögötte van. Finn-magyar Magyar Nemzet, 1982. szept. 3. 5. p.

kulturális

GÁTI KATALIN:Vaskor. (Finn-magyar szept. 13.2. p.

Magyar Nemzet,

kulturális kapcsolatok.)

GAYER GYULA: Finnország erdőgazdasága.

kapcsolatok.

Erdészeti Lapok, 1926/11.495.

GÉRESI KÁLMÁN: Három nap Helsingforsban. 363. p.

1983.

p.

Vasárnapi Újság, 1874/23. jún. 7. 362-

GERGELY PIROSKA,8.: Finlandia - Finnország. [A Secolul c. román folyóirat összevont hármas száma Finlandia címmel jelent meg. Finn irodalom, finn kultúra.] Kortárs, 1984/4.314-315. p. GERLEl BÉLA: Északi csemegék. Jnterpress Magazin, 1995/3. 40-45. p. GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ: Finnország 1928/97. 2004--2005. p.

állattenyésztése

és tejgazdasága.

Köztelek,

Gobelet a finnekről. Magyar Nemzet, 1939. dec. 29.JIHGFEDCBA I l . p. GOGOLÁKLAJOS: Európa, Finnországért. GOMBÁRENDRE: A rénszarvasverseny.

Magyar Nemzet, 1939. nov. 30. 6. p.

Budapest, 1980. Móra Ferenc, 127 p.

GOMBÁR ENDRE: Negyedszázad a magyar-fmn kulturális kapcsolatok (Magyar-finn kulturális egyezmény). Népszava, 1984. jún. 9. 8. p.

történetében

GOMBOS JÓZSEF: A cári Oroszország unifikációs törekvései és a Finn Nagyhercegség (1809-1905). Acta Academiae P edagogicae Szegediensis, Szeged, 1991. 33-44. p. GOMBOS JÓZSEF: A fmn modernizáció 1993/6,55-65. p.

politikatörténeti

aspektusai.

Társadalmi Szemle,

GOMBOS JÓZSEF: A Finn Szociáldemokrata Párt 1903-as forssai Academiae P edagogicae Szegediensis, 1987-1988. 51-60. p. GOMBOS JÓZSEF: A Finn Szociáldemokrata füzetek,

1989/2. 77-86. p.

programja.

Acta

Párt az 1900-as években. P olitikaelméleti

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

21

GOMBOSJÓZSEF: A finn többpártrendszer politikatörténeti háttere. In:PONMLKJIHGFEDCBA .K o n flik tu s , utsrqponmlkjih konszenzus, kooperáciá" Tanulmánykötet. (Szerk.: Horváth Cs.) II. Országos Politológus Vándorgyűlés. Pécs, 1996-1997.284-296. p. GOMBOS JÓZSEF: A két világháború közötti F innország politikatörténete Szeged, 1997, JGYTF, 324JIHGFEDCBA p.

/9/8-/939.

GOMBOS JÓZSEF: A "köztes periféria" meghatározó jellege a Finn Szociáldemokrata Párt történetében. Múltunk, 1992/2-3. 211-233. p. GOMBOS JÓZSEF: A xx. századi modern finn pártrendszer kialakulása. (P olitikatörténeti elemzés). Szakdolgozat [kézirat]. Budapest, 1994, ELTE ÁITK, 71 p. GOMBOS JÓZSEF: Az alulról építkező társadalom felé. In: A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1991. Budapest, 1991. Politikatörténeti Intézet, 161164. p . GOMBOS JÓZSEF: Az 1939-40-es finn-szovjet "téli háború". Acta Academiae gicae Szegediensis, 1987-1988.45-52. p.

P edago-

GOMBOS JÓZSEF: Az 1939-40-es finn-szavjet JGYTF, Szeged, 1980,65 p.

[kézirat].

GOMBOS JÓZSEF: F innország 283 p .

politikatörténete

"téli háború".

1809-/917.

Szakdolgozat Szeged,

1994. JGYTE,

GOMBOS JÓZSEF: Nyugati típusú fejlődés az Orosz Birodalom szág. Aetas, 1993/2.37-87. p.

határain belül. Finnor-

GOMBOS LÁSZLÓ: Dalban született 782-788. p.

[Kolozsvár],

nemzet.

Erdélyi

Helikon

GOSZTONYIPÁL: Az Aland szigetek nemzetközi jogi helyzete és Finnország. Külpolitika, 1939111. 7-8. p.

1942/12. Magyar

GOSZTONYIPÉTER: A helsinki komp a második világháborúban. (Ötven éve írták alá a finn-szovjet előzetes békeszerződést.) Magyar Hírlap, 1994. szept. 19. 8. p. GÖNDÖCS KÁROLY - TÓTH BÉLÁNÉ: Finnország 1982/44. dec. 31. 12. p.

oktatási

rendszere.

Köznevelés,

GÖRGEY ISTVÁN: Finn- és Észtország ipara, kereskedelme és halászata. In: F innek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 196-217. p. GRANBERG, LEO: Nehéz szerep - a kistermelő útja a letelepedéstől társadalom ig. Replika, 25. 1997. (márc.) 105-114. p.

az információs

-1

Összeállította: BERECZKIANDRÁS

22

GRÓH: Egy abszolút titkos küldetés. Magyar önkéntesek Finnországban - 1940.utsrqponmlkj Heti Magyarország, 1993. dec. 24.41. p. GULÁCSIIRÉN: A tábornagy (Mannerheim). Új Idők, 1940/8. 190-191. p. GULÁCSIIRÉN: Üzenet Suomibe. P esti Hírlap, 1939. dec. 10. 5. p. GULYÁSPÁL: Képek a Kalevalából. Kelet Népe, 1940/21. dec. 1. 10-12. p. GüNTHERJOLÁN:Az éjféli nap országa. Néptaniták Lapja, 1937. 307-310. p. Gyermekvédelem

Finnországban. Városi Szemle, 1927/9-10.919-921.

p.

HAAVIO,MARTTI:Nemzedékek. F innország, 1943/1. 16-18. p. Háború a Lapp föld hómezőin, vaksötétben. Népszava, 1939. dec. 31. 3. p. HAGMAN, KAl: Svéd folyóirat Finnországban p. 268.JIHGFEDCBA

[Horisont]. Napjaink, 1968/9. 266-

HAJDÚPÉTER: A finn nyelv és kultúra Magyarországon. In: Tanulmányok afinn nyelvről és kultúráról. Szerkesztették: Karanko-Pap, Outi - Várady Eszter. Urálisztikai Tanulmányok 6. Budapest, 1993. EL TE MTA Finnugor Nyelvészeti Kutatóhely, 17-22.

p.

HAJDÚPÉTER- DOMOKOSPÉTER: Uráli nyelvrokonaink. Budapest, 1978. Tankönyvl.iadó, 424 p. [Finnek: 270-298. p.; Karjalaiak: 322-330. p.] HAJDÚ PÉTER: F innugor népek és nyelvek. Budapest, 1962. Gondolat, 425 p. [A finnekről: 264-294. p.; a kisebb balti finn népekről: 308-316. p.]

1 9 6 0 /1 9 . HAJDÚ PÉTER: Nemzetközi Finnugor Kongresszus Budapesten. Köznevelés,PONMLKJIHGFE

575.

p.

HAKULINEN,LAURI: Kannisto Artturi, a nagy tudós és Magyarország 1 8 7 4 -1 9 4 3 . F innország, 1943/1. 26-28. p .

igazi barátja

HANKISSJÁNOS: A finnugor néprokonság napjára. Északi Rokonaink, 9. 1944. (febr.) 1-3.

p.

Harangzúgással ünnepelték meg a finnek a karéliai nagy győzelmet. Esti Ujság, dec. 13. 5. p. Harctéri tudósítás Közép-Finnországból.

1939.

8 Órai Ujság, 1939. dec. 23. 5. p.

HARVIAINEN,TAPANI: A finnországi zsidó kisebbség. In: F innországi kisebbségek. F inn kisebbségek. Szerk.: Várady Eszter. Budapest, 1994. Kalevala Baráti Kör, 46-56.

p.

HAUHIA,ULLA: A finn-magyar kulturális kapcsolatok. Újforrás, 1984/5.3-5.

p.

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

23

HAUHIA,ULLA: Finnország 50 éve.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDC Napjaink, 1967/12.8. p. HAUHIA, ULLA: Magyarország finn szemmel száz évvel ezelőtt. Unkarin maa ja kansa c. műve.) Suomi, 1982/1.30-31. p. HAUHIA, ULLA: Százötven 1984.20-21. p.

(Jalava,

éve született Aleksis Kivi, a legnagyobb

Antti és

finn író. Suomi,

HEGEDÜSISTVÁN:Terijokit rommálőtték ... Esti Ujság, 1939. dec. 4. 7. p. HEISKANEN,V[EIKKO] A[LEKSANTERI]:A Finn Nemzeti Szövetség. Északi Rokonaink, 6. 1942. (jún.) 84-97. p. HEISKANEN,V. A.: A mai Finnország. Északi Rokonaink, 5.1942. A .: Finn kultúrmunka HEISKANEN,V.JIHGFEDCBA 10. p.

békében és háborúban.

HEISKANEN,V. A.: Magyar Barátainkhoz! Északi Rokonaink, 8. 1943. ápr. 26. p. HEISKANEN,V. A.: Üdvözlet. F innország,

[Bevezető.]

(jan.) 16-19. p.

F innország,

1942/2. 4-

1942/1. 1. p. Ua.:

F innország,

1943/1. 3. p.

HELANDER,NILO OIVING: Észak-Európa számi népessége. In: F innországi kisebbségek. F inn kisebbségek. Szerk.: Várady Eszter. Budapest, 1994. Kalevala Baráti Kör, 22-31. p. HELLER,MIHAIL - NYEKRICS,ALEKSZANDR:O rosz történelem. A Szovjetunió története. II. kötet. Budapest, 1996. Osiris-2000, 610 p. [A téli háborúról. 281-283. p.] Helsinki, a négyszázéves

város. uj Nemzedék,

1940. jan. 31. 4. p.

Helsinki, észak fehér városa. Esti Kurir, 1939. dec. 15.9. p. Helsinki-i szobalány alapította a hős finn nők nemzetvédelmi Svard't-et. Esti Kurir, 1939. dec. 29.7. p.

szervezetét,

Helsinki támogatja a magyar EXPO ügyét. Interjú Pertti Torstilával, pesti nagykövetéveI. Magyar F órum, 1992/40. okt. 1. 6. p. Helyszíni riport a finn-orosz

a .Lotta

Finnország buda-

frontról. Magyar Nemzet, 1939. dec. 12.3. p.

HEPORAUTA, AKSELI: A finn-magyar 1939. (jún.) 14-18.

kapcsolatok

múltjából.

Északi

Rokonaink,

HERCZEGFERENC: A világ legbékésebb népe. P esti Hírlap, 1940. febr. Il. 1. p. Hetvenezer tó Finnországban.

Magyar Nemzet, 1940. jan. 16. 6. p.

Hírek [Hír a finnek helytállásáról]

Turán, 1942/1. 48-49., 98-100.,

191-194. p.

HIVATALJÓZSEF: Finn asszonyok a tűzvonalban. Nemzeti Ujság, 1939. dec. 10.7. p.

1.

24

Összeállította:

BERECZKIANDRÁS

HIVATALJÓZSEF: 100 levente 3 hadosztály ellen.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONM Nemzeti Ujság, 1939. dec. 24. 8. p. HIVATALJÓZSEF: Finnországi különlegességek. HIVATAL JÓZSEF: A finn élet érdekességei.

Nemzeti Ujság, 1940. jan. 25. 4. p.

HODINKA ANTAL: A finn nagyfejedelemség Híradó (Pozsony), 1917. ápr. 8.2-4. p. Hogyan akarták a kémek megszerezni dec. 23. 23. p.

Nemzeti Ujság, 1940. jan. 6. 8. p.

és Oroszország.

a Mannerheirn-vonal

Hogyan vélekedett Moszkva Finnországról 4.JIHGFEDCBA p.

Nyugatmagyarországi

titkait? EstiPONMLKJIHGFE K u r lr , 1939.

1937 elején? Magyar Nemzet, 1940. jan. 13.

HORGER ANTAL: A magyar és finn nyelvészek érintkezése.' In: F innek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 323-330. p. HORN, FRANK: A finnországi svédek. In: F innországi kisebbségek. F inn kisebbségek. Szerk.: Várady Eszter. Budapest, 1994. Kalevala Baráti Kör, 9-21. p. HORVÁTHENDRE: A' Magyar Nemzet nem Finn származatú.

1823/2. 3-69.

Tudományos

Gyűjtemény,

p.

HORVÁTHISTVÁN:Finnországi napló. Cegléd, 1943. Levente Hírközpont, 52 p. HORVÁTHLÁSZLÓ: A finn-magyar sajtókapcsolatok történetének Barátok, rokonok. Budapest, 1984. Európa, 277-283. p. HUBAY JENŐ: (Orosz benyomások.) 188. p.

F ővárosi

Lapok,

rövid áttekintése.

In:

1891. jan. 27. (27. sz.) 185-

HUBAYJENŐ: A finnek és észtek zeneművészete. In: F innek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928.· Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 297-306. p. HUHTAMAKI, HEIKKI: A finn élelmiszer-

1942/2. 28-30.

és élvezeticikkipar

F innország,

p.

HUNFALVYPÁL: A finn Lappfold és lakosai. Család Könyve, (Pest, 1855. Heckenast Gusztáv, 83-93. p.) HUNFALVYPÁL: A finn nemzet történetírásáról.

1865. 1-22.

fejlődése.

Nyelvtudományi

1. évf. 1855. 83-93. p. Közlemények,

4. évf.

p.

HUNFALVYPÁL: A Magyar

Tudományos

Budapest, 1882. Akadémiai, 37 p.

Akadémia

és a Szuomilrodalmi

Társaság.

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

25

HUNFALVY PÁL: Finn népek régiségei.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFE Magyar Akadémiai Értesítő, II. évf. 1851. 119.JIHGFEDCBA p. HUNFALVY PÁL: Tudósítás 1869. 218-220. p.

a finnországi

utazásról.

Akadémiai

Értesítő, 3. évf. [29.]

HUNFALVYPÁL: Utazás a Balt-tenger vidékein I-II. A Magyar Nemzet Családi Könyvtára. Budapest, 1871. Ráth Mór, 1. 427 p., ll. 454 p. Húsz orosz hadtesttel tíz finn hadosztály áll szemben. Magyar Nemzet, 1939. dec. 3. p . Huszonkétéves

a finn függetlenség.

2.

Újság, 1939. dec. 7. 5. p.

HYVÖNEN, ANNA-LIlSA: Finnország. [Levelek és jegyzetek rovat]

Béke

és

Szocializmus,

1946/6.

117-1 19. p.

HYVÖNEN,ANTTI: Finnország régi munkáspárt jának története. In: Az uráli népek történelme és műveltsége. Szemelvénygyűjtemény. Szerk.: Erdődi József. Budapest, 1966. Tankönyvkiadó,

28-10 1. p.

(Központi Statisztikai Társadalmi Statisztikai Főosztály) Budapest, 1990. KSH, 80 p.

Időjelhasználás

Magyarországon

Hivatal,

és F innországban.

IGNOTUS:Kelet népe (A magyar és a finn kultúra helyzetének 1908/1. 1-3. p.

rokonvonásai.)

Nyugat,

ILJINSZKlJ,1. s z .: Finnország. Nemzetközi Kérdések, 26. Budapest, 1950. Szikra, 64 p. INNOTHZOLTÁN: Aki a finneknek Karl Gustav Mannerheim - az a magyaroknak thy Miklós. Szent Korona, 1991/36. szept. 25. 9-12. p.

Hor-

ISPÁNOVITSSÁNDOR:A finn népegyetem. Kelet Népe, 1940/16. aug. 15.5. ISPÁNOVITSSÁNDOR:A finn nép és kulturája. (Uránia. Népszerű tudományos sok. 93.) Budapest, 1909. Homyánszky, 17. p. ISPÁNOVlTS SÁNDOR: A finn népfőiskolák.

Északi Rokonaink,

felolvasá-

4. 1941. (máj.) 208-

210. p. ISPÁNOVlTS SÁNDOR: Ezer tó országa (F innország). felolvasások 84. Budapest, 1910. 16 p.

Uránia. Népszerű

tudományos

u j Magyarság, 1939. dec. 7. 7. p. IZSÁK-GYARMATHYLÁSZLÓ: Fehér vihar.PONMLKJIHGFEDCBA

JAAKKOLA, JALMARI: A finnek Társulat, 144 p., 1 térkép. JAKOBSON,MAX: F innország.

története. Budapest,

é.

11.

[1942?] Magyar Történelmi

Mitosz és Valóság. Budapest, 1990. Minerva Kft., 140 p.

JANCSÓELEMÉR: A Kalevala hazájában. P ásztortűz,

1931/17. aug. 23. 414-415.

p.

26

Összeállította:

JANCSÓ ELEMÉR: Északi Rokonainknál. 110. p. 40 melléklet.

BERECZKIANDRÁS Oradea-Nagyvárad,

1932.utsrqponmlkjihgfedcbaZYX Erdélyi Lapok, I-

JANCSÓELEMÉR: Két finn város. Erdélyi Szemle, 1940/1 -2. [oldalszám nélkül] JANHUNEN,M.: A Finn Kommunista Párt tevékenysége a megváltozott viszonyok között (1945-1955). In: A F inn Kommunista P árt története. Írta: Lehén, Tuure; Lehtinen, Inkeri stb. Budapest, 1963. Kossuth, 173-211. p. JANKó JÁNOS: A finnországi rovás. Ethnographia, JANKó JÁNOS:A néprajz Finnországban.

18. évf., 1907. 124-125. p.

Néprajzi Értesítő, 1. évf., 1900. 1-13. p.

JÁNOSYISTVÁN:Nagy Elemér. Életünk, 1997/4. 507-521.

p.

JANTTl, ANTTI: Az akcióegység a finn szövetkezeti mozgalomban. mus, 1965/9. 105-112.JIHGFEDCBA p.

Béke és Szocializ-

JARVENTAUS,ARVI: Néhány vonás a finn irodalom fejlődéséről. 33-36. p .

Kelet Népe, 1935/3.

JÁVORIJENŐ: Afinnugor népek irodalmának bibliográfiája. Szabó Ervin Könyvtár, 631 p.

Budapest,

1975. Fővárosi

JÁVORIJENŐ: Az uráli népek irodalmának bibliografiája (1975-1994). Az Uralisztikai Tanszék Kiadványai 5. Szombathely, 1995. BDTF Uralisztikai Tanszék, 506 p. JÁVORSZKYBÉLA: A Finn Irodalmi Társaság Jubileuma (Alapításának ja). Életés Irodalom, 1981114. ápr. 4.7. p.

ISO. évforduló-

JÁVORSZKYBÉLA: A Finn Irodalmi Társaság Jubileuma. Suomi, 198211. 22. p. JÁVORSZKYBÉLA: Alandi tájakon. Suomi, 1984.26-31.

p.

JÁVORSZKYBÉLA: Cigányok Finnországban. Suomi, 1985.28-29.

p.

JÁVORSZKYBÉLA: Egy észak-európai kisebbség portréja. [A finnországi svédek, kulturális életük stb.] Tiszatáj, 1983/2. 80-86. p. JÁVORSZKYBÉLA: Észak-Európa

kisebbségei. Budapest, 1991. Magvető, 164 p.

JÁVORSZKYBÉLA: Finnek és magyarok, avagy hol van Európa közepe. Magyar Napló, 1995112.13-14. p . JÁVORSZKYBÉLA: Finnország magyar szemmel száz évvel ezelőtt. Suomi, 1982/2. 1415. p. JÁVORSZKYBÉLA: Glasznoszty Finnországban.

Magyar F órum, 1989/9. 18. p.

A finn történelemről

magyarul megjelent rnüvek bibliográfiája

1997-ig

27

JÁVORSZKYBÉLA: Harmadik út - finn módra.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLK Hitel, 1990/22.40. p. Ismertetés; Jakobson, Max: Finnország - mítosz és valóság. Budapest, 1990. Minerva, 139 p. JÁVORSZKYBÉLA: Kihalnak-e a finnek? Suomi, 1983.34-35.

p.

JÁVORSZKY BÉLA: Nemzetstratégia és finnugor világkép. Van-e rokonságpolitikája? Magyar Nemzet, 1997. márc. 12.6. p.

Magyarországnak

JÁVORSZKYBÉLA: Ötszáz éves afinn könyv. A Könyv, 1988/3.101-108.

p.

JÁVORSZKY BÉLA: Svéd horizont Finnországban [Horisont, a finnországi svédek folyóirata]. Élet és Irodalom, 1978/39. szept. 30. 8. p. JÁVORSZKYBÉLA: Svéd kultúra Finnországban.

Élet és Irodalom,

1976/38. szept. 18.

6.JIHGFEDCBA p. JÁVORSZKYBÉLA: 500 éves a finn könyv. Suomi, 1987.26-28.

p.

JERMO,TYYNl-ILTA: A turkui dóm boltívei alatt. Suomi, 1982/2.28-30.

p.

JERVEN K u u u : Az óriási hóviharok miatt megakadtak a finn-orosz hadműveletek. Esti Ujság eredeti tudósítása Helsinkiből. Esti Ujság, 1939. dec. 5. 5. p. JOKELA, MlKKO: Mauno Koivisto,

Finnország

kilencedik

elnöke. Suomi,

Az

1982/2. 4-

6. p.

JÓZSA LÁSZLÓ: Az orvosképzés 1989/42. 2263-2264. p.

kezdetei

Finnországban

1640-1830.

Orvosi hetilap,

JÖNSSON-KORlfOLA,HANNELE: Az észak-amerikai finnek. In: F innországi kisebbségek. F inn kisebbségek. Szerk.: Várady Eszter. Budapest, 1994. Kalevala Baráti Kör, 96-104. p. Ú js á g , 1939. dec. 7. 5. p. JUHÁSZVILMOS: Amiről a világ beszél.PONMLKJIHGFEDCBA

JUHÁSZ VILMOS: F innország Dante, 16 p.

és az észak-európai

hadszíntér.

Budapest,

é. n. [1939]

JUHÁSZVILMOS: Finnország. A negyvenezer tó országa. Ú js á g , 1939. dec. 10. 9. p. JuUER FERENC:A finn hadvezetés.

uj Magyarság,

JUUER FERENC:A finn harcmodor. F üggetlenség, JUUER FERENC:A finn szabadságharc.

1939. dec. 17.6. p. 1939. dec. 21. 4. p.

Magyar Szemle, 1940/2. (febr.) 151-155. p.

JUUER FERENC:A finn védelem viszonyai. uj Magyarság, 1939. dec. 4. 2. p. JUUER FERENC:A finnországi hadihelyzet.

uj Magyarság,

1939. dec. 10.9. p.

28

Összeállította: BEREClKI ANDRÁS

JULlER FERENC: A téli háború emberpusztító 4.JIHGFEDCBA p.

F üggetlenség, 1940. jan. 17. nehézségei.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQ

JULKU,KVÖSTI:A finnugor népek kialakulása. Történelmi Szemle, 1996/4.369-381. p. JUNGERTHMIHÁLV: A finnek és észtek kultúrfejlődése és szellemi élete. In: F innek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 248-266. p. JUNGERTH MIHÁLY: Finnország és a rokonsági eszme. F enno-Ugrica, 46. p. JUNTILLA [ ll, LARS: A dolgozók akcióegységéért Szocializmus, 1960/1.68-76. p.

1925/1. 42-

folyó harc tapasztalataiból.

Béke és

JUNTlLLA[ ll, LARS: A szakszervezeti szakadás leküzdésének perspektívái. (Finnországi tapasztalatok.) Béke és Szocializmus, 1965/9.92-104. p. Jura Jukolának, az Ajan Suunta rum, 1997/35. aug. 28. 2. p.

c ím ű

lap főszerkesztőjének

felszólalása. Magyar F ó-

JUTILA, K. T.: Finnország gazdasági fejlődése az önállóság alatt. F enno-Ugirca Tallinn, 1936. 1-17. p.

V. A.

KÁLLAYFERENC:Finn-ugor kérdésről. Magyar Akadémiai Értesítő, 1843-44.73-75. p. KANERvA, LAURI: Engel - a helsinki városközpont megteremtője. Suomi, 1982/2. 13. p. KANNISTO, ARTUR: Mannerheim tábornagy és a Finn-Ugor Társaság. Turán, 1942/2. 63--66. p . KApOSY K. ÖDÖN: Szeptemberben dec. 7. 4. p.

még "szaunáztam"

a finnekkel. Magyarság,

1939.

KARÁCSONVSÁNDOR:A finn csoda és megfejtései. Református Élet, 1940. febr. 3.4. p. KARÁCSONYSÁNDOR: Testvérem, Suomi. Cikkgyűjtemény. 31 p. KARALvos ZSOLT: Lappföld mezőgazdasága, aug. 3. 4. p.

Budapest,

1940. Exodus,

Finnország az EU-ban. Számadás, 1995.

KARDOSVERA: Ahogy én láttam Finnországot. Budapest, é. n. Göncöl, 138 p. Karélia, az örök tél hazája. EstiPONMLKJIHGFEDCBA K u r lr , 1939. dec. 4. 9. p. Karl Gustav Emil Mannerheim finn marsall. Magyar Nemzet, 1939. dec. 7. 6. p.

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

I 997-ig

29

KARVONEN,JIHGFEDCBA T o r v o : A Finn Kommunista Párt tevékenysége a népfront időszakában (1931-1938). In:utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA A F inn Kommunista P árt története. Írta: Lehén, Tuure; Lehtinen, Inkeri stb. Budapest, 1963. Kossuth, to 1-115. p. KAUKONEN,VAINÖ: A Kalevala születése. Budapest, 1983. Gondolat, 266 p. KAZINCZYGÁBOR: Finnland és a skandinavismus. [A kulturális és irodalmi állapotokról] Új Magyar Muzeum, 6. évf., 1856. II. füz. 1. k. 529-540. p.

1 J

KÉBLI GÁBOR: Küzdelmes évek várnak a finn gazdaságra. "Gazdasági csoda" helyett 20 százalékos munkanélküliség. Valamint: egy igazi húzóágazat: a fa- és papíripar. Napi gazdaság, 1993. nov. 15. 10. p.PONMLKJIHGFEDCBA KEKKONEN, URHO: A finn kűlpolitika 1975. Kossuth, 141 p.

útja. Válogatott beszédek és cikkek. Budapest,

KEKKONEN, URHO: A finn út. Pozsgay Eszperantó Szövetség, 112 p.

Imre előszavával.

Budapest,

1989. Magyar

K[OREN] E[MIL]: Könyv rólunk. (Aarne Laurila: Az utazó Magyarországa rok hazája c. kötetről.) Evangélikus Élet, 1 9 7 7 1 l5 . ápr. 10.5. p. KERESZTESLÁSZLÓ:Baráti rokonság. Magyar

Ifjú s á g ,

és a magya-

1985/8. febr. 22. 28-29. p.

KERTÉSZJÁNOS: Ezer tanulmány az ezer tó országáról (F innország). Budapest, 1940. Szent Imre herceg Kiadóvállalat, 66 p. KERTÉSZ JÁNOS: Finnország és a Murman vidék jelentősége. 1940/10. márc. 10. 7-8. p. [kötetben: 79-80. p.]

F inn bibliográfia.

Magyar Közigazgatás,

KESERŰ KATALIN: Etnográfia és nemzettudat. Finnek és magyarok. In: Őstörténet és Könyvtár 1. Szerk.: Kincses Nagy nemzettudat 1919-1931. Magyar Őstörténeti Éva. Szeged, 1991. A József Attila Tudományegyetem Magyar Őstörténeti kutatócsoportjának kiadványai, 174-180. p. ,

KESZI xovxcs

LÁSZLÓ:Urho Kaleva Kekkonen. Suomi, 1982/1. 2-4. p.

KETTUNEN, LAUR!: A keleti-tengeri évkönyve. 168-176. p. KETTUNEN,LAUR!: F inn évszázadok.

finn

népek. Debreceni

Budapest-Pécs,

Tud. Egyet. 1936-37. évi

1943. Könyv és Lapkiadó

R.

T.,

187 p. KETTUNEN,LAURI: Finnország nemzeti ünnepe - Kalevala napja. Északi Rokonaink, 6. 1942. (jún.) 60--65. p. KETTUNEN,LAUR!: Karjala. Északi Rokonaink, 5.1942. (jan.) 37-43. p.

30

Összeállította: BERECZKIANDRÁS

KElTUNEN, PAULI: Az l 907-es parlamenti választás és a finn munkásmozgalom tömegbázisának kialakulása. In:utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1984. Budapest, 1983. 16-23. p. K. Gv.: Finn katonák az IFOR kötelékében. Országhatár,

1996/16.JIHGFEDCBA ( jú l. 29.) 32. p.

KINCSES kovxcs ÉVA: Korompay Bertalan kapcsolatai északi népekkel és kultúrákkal - levélgyüjteményei türkében. Ann. Univ. Lat/. Art. Miskolciensis. 1992/2. 171194. p. KIS CSABA: A két Paavo csatája. Finnország és az Európai Unió. Respublika, júl. 22-28. 83-84. p. KISS DÉNES: Ország "terven felül". Népszava,

1994/1 O.

1989. dec. 2. 8. p.

KISZELY ISTVÁN:A Kalevala színhelyén (Pohjanmaa zet, 1985. aug. 30. 9. p.

története, múltja). Magyar Nem-

KITTI, JOUN!: Lappok Finnországban. Suomi, 1984. 32-36. p. KIVIKARI,URPO - TOLONEN,YRJANÁ:A finn-szovjet kereskedelem. Hivatali használatra! Budapest [1986]. Közgazdasági Információs Szolgálat, 103 p. KLEIN ANDRÁS: Kisebbségi jogok Európában. Magyarok Világlapja, 1996/3. 5. p. KLIMA LÁSZLÓ: Historia Fenno-Ugrica. Századok,

1994/2.429-433.

p.

KLINGE, MATTI: A kis népek is alakítják történelmüket. Beszélgetés dr. Matti Klinge ú j Magyarország, 1992. dec. 10. 13. p. finn történésszel. Riporter: Takács István.PONMLKJIHGFEDCBA KUNGE, MATT!: Finnország és Európa. Négykezes. Nelikatisesti. Magyar-jinnjolyóirat, 1989/1. 4-8. p. KLlNGE, MATTI: F innország rövid története. Nyíregyháza,

1993. InForma, 160 p.

KNlIVILA, IRMELI: A svédországi finnek. In: F innországi kisebbségek. F inn kisebbségek. Szerk.: Várady Eszter. Budapest, 1994. Kalevala Baráti Kör, 65-76. p. KOCH FERENC: Finn- és Észtország település földrajza. In: F innek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 82-95. p. KOCZOGHÁKOS: Ot/hon, F innországban. IFJ. KODOLÁNYI JÁNOS: Fölfelé

nagykövettel.

[Utirajz] Budapest, 1987. Gondolat, 268 p.

a hullámvölgyből. Beszélgetés 1994. máj. 27. 12. p.

Pertti Torstila

finn

ú j Magyarország,

KODOLÁNYIJÁNOS: Hogyan szeretnek bennünket a fmnek? Művelődés, 1940/1. 2-4. p. KODOLÁNYIJÁNOS: Nyílt levél Teleki Pál grófhoz. Négykezes. Nelikátisesti, finnjolyóirat, 1988/1. 13-14. p.

Magyar-

A finn történelemről

magyarul megjelent művek

bibliográfiája

1997-ig

31

KODOLÁNYIJÁNOS: Suomi (Finnország) titka. Budapest, 1939.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUT Magyar Élet, 146 p.

KODOLÁNYIJÁNOS: Suomi, a csend országa. Finnországi élmények. Budapest, 1937. I f j. Cserépfalvi, 139 p. 2. kiadás: Suomi. Budapest, 1944. Magyar Élet, 204 p.JIHGFEDC Kodolányi János által javított és kiegészített (szerk., jegyz., utószó) 3. kiadása: Suomi. Budapest, 1990. Magvető, 282 p. KOLB JÁNOS: Szenzációs leleplezés Finnországban. nista pártban. Népszava, 1997. okt. 13.9. p. KOMAROV, A.: Finnországi [Kézirat]

utazás. Novoje

Kémszervezet

Vremja, 1953/J7.

KONCZ KÁROLY: .Finnországgal továbbra is fejlesztenünk Nemzeti Ujság, 1940. jan. 28. 2. p.

müködött a kommu-

Budapest,

1954. 10 p.

kell a kultúrkapcsolatokat."

KONCZ KÁROLY: Mannerheim marsall, a felszabadító hadvezér. Nemzeti Ujság, 1939. dec. 24. p., lll. p. [melléklet] KOREN EMIL: Az ébredés népe. Suomi és a finnek. Református Könyvtár 73-74. Oradea-Nagyvárad, 1940. A Királyhágó Melléki Református Egyházkerület iratterjesztési osztálya, 79 p. KOREN EMIL: Iisalmiba készülünk. A második finn-magyar 7-8.). Evangélikus Élet, 1981/20. máj. 17.4. p.

lelkészgyűlés

(1968. jún.

KOREN EMIL: Látogatóban Suomi földjén. I-X. [Finn-magyar egyházi kapcsolatok. Lönnrot, Paavo Ruotsalainen stb.] Reformátusok Lapja, 1978/3-12. jan. 15., 22., 29., febr. 5., 12., 19.,26., márc. 5., 12., 19. [oldalszám nélkül] KOREN EMIL: Ötven éves a finn-magyar 1977 /36. szept. 4. 3. p.

tanulmányi

lelkészcsere.

Evangélikus

KOREN EMIL: Suomi - egyházi szemmel. Budapest, 1984. Magyar Evangélikus Sajtóosztálya, 56 p.

Élet,

Egyház

KOREN EMIL: Testvéreink északon. A finn-magyar egyházi kapcsolatok története. Budapest, 1986. Magyar Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, 151 p., 8 t. KOREN EMIL-VOIPIO, MARTTI: Huszonegy "alba". Rokonnépek Négykezes. Nelikatisesti. Magyar-finn fo lyó irat, 198811. 19. p. KORHONEN,ARVl: A három téli hadjárat. F innország, KORITSÁNSZKYaTTÓ: Kirándulás rum, 107 p.

kapcsolata.

1943/1. 9-14. p.

északkeleti fajrokonainkhoz.

KORlTSÁNSZKYaTTÓ: Levelek az V finn-ugor Centrum, 64 p.

hitbéli

Budapest,

kultúrkongresszusról.

1926. Cent-

Budapest,

1936.

Összeállította: BERECZKl ANDRÁS 32zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA KOROMPAY BERTALAN: A finnek rokonai. (Három finn kézikönyv és némely magyar vonatkozásai.)utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Nyelvtudományi Kozlemények, 63. évf., 1961.408-416. p. KOROMPAY BERTALAN: F inn nyomokan 1989. Szerző, 1. 438 p., II. 481 p.

1-11.: F olklór, néprajz,

KÓSA JÁNOS: Mannerheim tábornagy. Budapest, KÓSA LÁSZLÓ: A finnorszagi

svédek.

1940. Vietorisz,

Valóság, 1979/5.69-76.

irodalom.

Budapest,

32 p.

p.

KÓSA LÁSZLÓ: Csónak a tó partján. "Nem vagyunk egyedül ebben a világban." [FinnNégykezes. Nelikatisesti. Magyar-finn folyó irat, magyar egyházi kapcsolatok] 1989/2.8-10. p. KOSKENNIEMI, V[EIKKO] A[NTERO]: A finn lélek és a finn kultúra. 6-7. p.

F innország,PONMLKJIHGFED 1 9 4 2 /1 .

KOSKI, HEIKKI: Sibelius, Gallen-Kallela és a többiek: "Éljen a csodálatos, büszke Magyarország". Finn-magyar kulturális kapcsolatok 1928-as eseményei. Négykezes. Nelikatisesti. Magyar-finn folyó irat, 1988/1. 10. p. KOSKI, PIRKKO: A nyelvi dominanciától p. Szemle, 1991/28.31-34. KOSKIMiES, J.JIHGFEDCBA R .: A rokon népekért.

a kulturális

F enno-Ugria,

dominanciáig.

1925/3-4.

Színháztudományi

189-194.

p.

xovxcs PÉTER: Az Aland-szigetek ségvédelmi

rendszerről.

státusa. Vázlatok a finnországi regionális Jogászi Szövetségi Értekezések, 1989/2.48-67. p.

KOZMA HUBA: A finn falu sorsa és az Európai Unió. Parlamenti ezertó országában. Magyarország, 1994. okt. 7.19. p. KÖRÖSI ISTVÁN: Ausztria, Finnország ság, 1995/12. 17-30. p.

és Svédország

Koztes-Eurápa /763-1993. (Térképgyűjtemény). 1997. Osiris, 804 p. [Pl.: 36., 102., 121.,

314.,316.,340-345.,454-457.,512-515.,671.

az Európai

választások Unióban.

Beszélő,

KUKKONEN, K.: Hakkila V. A finn képviselőház

előtt az Kulgazda-

Összeállította Pándi Lajos. Budapest, 122-123., 146-147., 218-219., 304., p.]

KROSS, JAAN: Nemzeti identitás és integráció. (Esszé. A finnugor hangzott 1991. augusztusában Espooban.) Hitel, 1993/5.80-87. KUBÍNYI KATA: A nagy finn folttisztító.

népek helyzete. p.

huszárjai.

El-

1992/8. 30-33.p. elnöke. F innország,

1943/1. 6. p.

KUNNAS, TARMO: Finnország jelenlegi szellemi légköre. Somogy, 1989/6. [Elhangzott 1988. IV. l-jén az ELTE Bölcsészettudományi Karán.] KUNSZERY GYULA: A hómezők

kisebb-

Magyar Nemzet, 1940. jan. 10.4. p.

63-68.

p.

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

33

KUNSZERYGYULA: Az olimpiai láng.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFED Magyar Nemzet, 1939. dec. 14.4. p. KUUSINEN,HERTTA: A háborútól a béké ig (1941-1945). In: A F inn Kommunista P árt története. Írta: Lehén, Tuure; Lehtinen, Inkeri stb. Budapest, 1963. Kossuth, 131170. p. KUUSINEN,HERTTA: Finnország demokratikus erői a két rendszer békés egymás mellett éléséért vivott harcban. Béke és Szocializmus, 1960/3. 3-14. p. KUUSINEN, O[TTO]: A mai jobboldali 39. p. KUUSINEN,OTTO: A finn forradalom.

szociáldemokraták.

Budapest,

Wien, 1921. Arbeiter Buchhandlung,

KUUSINEN, OTTO: A jelenkori monopol kapitalizmus Szocializmus, 1960/4. 10-22. p. KUUSINEN,OTTO VILGELMOVICSBéke és Szocializmus,

tendenciái

1948. Szikra, 40 p.

és távlatai.

Béke

és

1964/6. 95-96. p. [Nekrológ]

LACZKÓ ANDRÁS: Egy folyóirat nyolcvan éve. Gyorskép a Nuori Voimáról. Napjaink, 1989/1. 39. p. LAITINEN,KAI: A finn irodalom története. Budapest, 1981. Gondolat, 534 p. [Történeti és kultúrtörténeti háttér: 75-83. p., 117-128. p., 207-215. p., 379-386. p.] LAKÓ GYÖRG.: A finn társadalom arculata a történelem tükrében. Északi Rokonaink, 8.. 1943. (ápr.) 29-44. p. LAKÓ GYÖRGY: A Kalevala mint a finn-magyar tudományos kapcsolatok forrása. MTA Nyelv- és lrodalomtudományi Osztályának Közleményei, 26. k. 1969. 99-II 1. p. LAKÓ GYÖRGY: Antti Jalava, a finn-magyar kapcsolatok megalapozója. Honismeret, 1978/1. 33-35. p. Ua: Magyar Tudomány, 23. évf., 1978111. 867-870. p. LAKÓ GYÖRGY: J. V. Snellman 175 éve született. A finn nép nemzetté válik. Magyar Hírlap, 1981. dec. 20. Il. p.

LAKÓ GYÖRGY: Juhana Viiheim Snellman a finn nép nemzetté válásáért. Magyar Tudomány, 27. évf., 1982/7. 552-556. p. Ua.: Magyar Tudományos Akadémia PONMLKJIHGF 1. Osztályának Közleményei, 33. évf., 1982/1-4.57-64. p. LAKÓ GYÖRGY: "Megszerettette velünk Finnországot." Zsirai Miklós a magyar-finn baráti kapcsolatok fejlesztéséért. Négykezes. Nelikatisesti. F inn-magyar folyó irat, 1989/4. 28-31. p. LAKÓ GYÖRGY: Sajnovics Demonstrációjának visszhangja mányi Közlemények, 49. évf. 1935.402-405. p.

Finnországban.

Nyelvtudo-

34

Összeállította:

BEREClKI ANDRÁS

LANDGRAFILDIKÓ: Finn népi legendahagyomány. In:utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQP Tanulmányok a finn nyelvről és kultúráról. Szerkesztették: Karanko-Pap, Outi - Yárady Eszter. Urálisztikai Tanulmányok 6. Budapest, 1993. ELTE MTA Finnugor Nyelvészeti Kutatóhely, 4551. p. LAPPALAINEN,PEKKA:András, a finn téli háború veteránja. Szabadhajdú, 3.JIHGFEDCBA p.

1996. nov. 8.

Lappföld, az utolsó vadon. [Összeállítás az EURORÉGIÓK-EUROPANORÁMA rovatban, szerk.: Újvári Miklós] Magyar Hírlap, 1997. márc. 26. 11-12. p. LAPPI, PÁlVI: A jelnyelvet használó siketek. In: F innországi kisebbségek. F inn kisebbségek. Szerk.: Yárady Eszter. Budapest, 1994. Kalevala Baráti Kör, 57..:.63. p , u j Nemzedék, 1939. dec. 13.2. p. Látogatás egy finn katonai kórházban.PONMLKJIHGFEDCBA

LEHEL LÁSlLÓ: " ... Az egyházak kapcsolatai ne maradjanak a vezetők szintjén ... ". Interjú Yikström finn érsekkel. Evangélikus Élet, 1987/28.júl. 12.3. p. LEHÉN, TURI [ ! ] - KARVONEN,T o r v o : Tüzet lobbant a Szikra (Részletek). L Az FKP születése (1918-1919); II. Az FKP harca a Népfront korszakában. In: Az uráli népek történelme és műveltsége. Szemelvénygyííjtemény. Szerk.: Erdődi József. Budapest, 1966. Tankönyvkiadó, 77-89. p. LEHÉN, TUURE: A párt és a téli háború (1939-1940) In: A F inn Kommunista P árt története. Írta: Lehén, Tuure; Lehtinen, Inkeri stb. Budapest, 1963. Kossuth, 119127. p. LEHÉN, TUURE: A párt megalakulása. In: A F inn Kommunista P árt története. Lehén, Tuure; Lehtinen, lnkeri stb. Budapest, 1963. Kossuth, Il-38. p. LEHÉN, TUURE- LEHTINEN,INKERIstb.: A F inn Kommunista 1963. Kossuth, 215 p.

Írta:

P árt története. Budapest,

LEHTINEN, INKERI: A munkásmozgalom újabb fellendülése (1920-1923). In: A F inn Kommunista P árt története. Írta: Lehén, Tuure; Lehtinen, Inkeri stb. Budapest, 1963. Kossuth, 41-60. p. LELAND STOWE: Egy haditudósító gyötrelmei Finnországban. 13.3. p.

P esti Hírlap, 1940. febr.

LELANDSTOWE: Kutyás osztagok a finn harctéren. P esti Hírlap, 1940. jan. 8. 3. p. LENGYEL JÁNOS: Helsinkiben

megünnepelték

a finn függetlenség

évfordulóját.

P esti

Hírlap, 1939. dec. 7. 5. p.

LEPPANEN [ ! ] A.: A finn kommunisták Szocializmus, 1965/2. 123-128. p.

munkája a helyi önkormányzatokban.

Béke és

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

35

LINKOMIES,EDVIN: Finnország háborúban. [Kállay Miklós miniszterelnök előszavával, 3-5. p.]utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Északi Rokonaink, 8. (melléklet) 1943. (ápr.) 7-20. p. LIrrÓCzy NORBERT: Finnország mezőgazdasága. LOVASISTVÁN:Suomi, az ügyes kötéltáncos.

F enno-Ugria,

1925/2. 145-152. p.

Interjú Pertti Torstilával, a Finn Köztársa-

ság budapesti nagykövetéveI.PONMLKJIHGFEDCBA ú j Magyarország, 1995. dec. 13. 12. p. LOVÁSZY PÉTER: A Lotta szervezet látja el Helsinkiben Magyar Nemzet, 1940. febr. 21. 4. p.

a légvédelmi

megfigyelést.

Lov ÁSZY PÉTER: A "Magyar Nemzet" Magyar Nemzet, 1940. jan. 17. 5. p.

megérkezett

Finnországba.

különtudósítója

LovÁSZY PÉTER: A sallai finn örjáratok legjobb sífutója elmondja tapasztalatait véleményét a szovjethadseregről. Magyar Nemzet, 1940. jan. 27. 5. p. LovÁsZY PÉTER: Az északi élet-halál Nemzet, 1940. febr. 8. 5. p.

harc stratégiája - a riporter szemével.

LovÁsZY PÉTER: Az ezertavas csodavilág.

és

Magyar

Magyar Nemzet, 1939. dec. 5. 5. p.

Lov ÁSZYPÉTER: Egy nap a finn tűzvonalban.

Magyar Nemzet, 1940. febr. 1. 9. p.

LovÁsZY PÉTER: Híres újságírók és névtelen bátor asszonyok Rovaniemiben. Nemzet, 1940. febr. 2. 4. p.

Magyar

LovÁsZY PÉTER: Mit eszik a finn katona? Magyar Nemzet, 1940. jan. 28. 6. p. LovÁsZY PÉTER: Rénszarvasfogás

a Lappföldön. Magyar Nemzet, 1940. febr. 7. 4. p.

LovÁsZY PÉTER: Útban Finnország felé ... Magyar Nemzet, 1940. jan. 14. ll. p. LOVIO, RAIMO - PULKKINEN,MATTI - VAANANEN,TELMU: Cég átmeneti állapotban. Esettanulmány a Nokia-csoportról. Replika, 25. 1997. (márc.) 115-121. p. LÖRINCZÉVA: A finn kapcsolat. Magyar Nemzet, 1985. ápr. 12.9. p. LÖRINCZ ZOLTÁN S. J.: A finn-magyar Búvár, 1940/1. 3-5. p:

rokonság felfedezése.

Heil Miksa emlékezete.

LUHO, VILLE: Finnország betelepülése és őstörténete a régészeti kutatások tükrében. In: Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Szerk.: Hajdú Péter. Budapest, 1975. Corvina, 109-137. p. LUKÁCS,JOHN: A megőrzött Finnország. Európai Szemle, 1993/12. 101-110. p . . LUUKKONEN,FANNI: Lottá-Svárd 8-10. p.

és a Kalevala két asszony típusa. F innország,

1942/1.

d

36

Összeállította:

BERECZKIANDRÁS

M[AJOR] Á[RVÁCSKA]: A finnek magukra számítanak. Finnország és a NATO kapcsolata volt a témája a budapesti finn nagykövetség újabb, sorrendben immár 18. előadásának. Reform, 1996/12. (márc. 26.) 63. p. M. A.: Finn-magyar

reformációi találkozó.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG Evangélikus Élet, 1987/52. dec. 27. 6. p.

MAGYARDEZSÖNÉ:A finn nömozgalom. Turán, 1935/1-4. 52-55. p. Magyar-finn-észt

lelkészgyűlés

Budapesten.

[Előadások

szövege.]

Lelkipásztor,

1985/8.450-467.JIHGFEDCBA p. MAGYAR LÁSZLÓ: "A finn egyháztörténet legismertebb Ruotsalainen). Lelkipásztor, 1977/9.577. p. Magyar lektorátus a helsinki egyetemen. F enno-Ugrica,

parasztembere"

(Paavo

1925/1.63-65. p.

MAGYARYGÉZA: Finnország polgári perjoga.PONMLKJIHGFEDCBA J o g á lla m , 1924/8.376-383. p. MAHN, HARALD: Gösta Andersson önkéntesnek jelentkezik.

14.5.

1939. dec.

Uj Magyarság,

p.

MAJOR ÁRVÁCSKA:Martti Ahtisaari: ló jelek között haladunk. A REFORM interjúja a finn elnökkel. Reform, 1996. ápr. 16.52-53. p. Mannerheim, a finnek vezére. F üggetlenség,

1940. jan. 6. 9. p. 1940. jan. 4. 6. p.

Mannerheim, a láthatatlan hadvezér. Uj Nemzedék, Mannerheim,

a nemzeti hős. Nemzeti Újság, 1940. jan. 21. 7. p.

Mannerheim, Finnország tábornagya. F innország,

1942/1. 5. p.

MANNERHEIM,G[USTAV]: A téli háború (1939-1940). Mannerheim,

Budapest, 1997. Püski, 107 p.

Taylor és Gregoire abbé. Magyar Nemzet, 1940. jan. 30. 6. p.

A Mannerheim-vonal,

Magyar Nemzet, 1939. dec. 8.4. p.

MANNINEN, ANTERO: Finnország

és a kelet-karjalai

kérdés. F innország,

194211. 24-

31. p. MANSALA, ARTO: Finnország helye a világban. In: Vallomások F innországról. pest-Kecskemét, 1987. Kalevala Baráti Kör, 9-19. p. MANTERE, A.: A második világháború ábrázolása a mai finn demokratikus ban. F ilológiai Közlöny, 196311-2. 113-128. p. MÁNYOKIVILMA: Az észt és finn rokonasszonyokról Asszony, 1937. febr. 1. 66-68. p. MÁNYOKI VILMA: A finn nemzetőrség

113-128. p.

a Magyar Asszonyoknak.

és a Lotta Svard egyesület.

Buda-

irodalomMagyar

Turán, 1 9 3 9 1 1 -3 .

A finn történelemről MÁNYOKIVILMA: Karjalaa

magyarul megjelent művek bibliográfiája

I 997-ig

37

finn Erdély.utsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGF Turán, 1941/3.97-102. p.

MÁNYOKIVILMA: Nömozgalmak 53. p.

Finn- és Észtországban.

Turán, 1937-1938/1-2.45-

MARAFKÓLÁSZLÓ: Rokonságtudat, példamutatás. Tóth Dezső nyilatkozata látogatásáról. Magyar Nemzet, 1985. jún. 22. 9.JIHGFEDCBA p. MÁRAI SÁNDOR:Finnország. P esti Hírlap, 1939. dec.

1.

finnországi

7. p.

MÁRAI SÁNDOR:Könnycsepp nélkül... P esti Hírlap, 1939. dec. 3. 5. p. MARIUS: Hősi éposz. Magyar Külpolitika,

1939/12.6.

p.

MARK GYULA [MARK, JULIUS]: A finn ugor népek kereskedelrnéről. A. Tallinn, 1936. 1-10. p.

F enno-Ugrica

V.

MÁRKI SÁNDOR:A Turáni népek története. Turán, 1922/1. 25-37. p. MÁRTON ISTVÁN: Beszélgetés 1939. dec. 13.3. p.

Finnország

MÁTHÉ TAMÁS: Suomi, F innország Corvineum, 64 p.

volt moszkvai

írásban és képekben.

követével.

8 Órai Ujság,

(2. kiadás) Budapest,

MATTHAEIDESZKONRÁD: A finn ek és az EU és a NATO. Magyarország, 25.5. p .

1940.

1997. szept.

MATTHAEIDESZKONRÁD: Ma is a szovjet óriás szégyene, ahogy 50 éve Góliátként megtámadta a kis Dávidot, Finnországot. Reform, 1990/1. Gan. 5.) 20-21. p . Matti Jarviharjunak, a finn Hazafias Nemzeti Magyar F órum, 1997/35. aug. 28. 2. p . Megszületett a finn szabadságharc

Szövetség

(IKL) elnökének

beszéde.

első legendája. Esti Ujság, 1940. jan. 31. 5.

p.

Menekülő finn asszonyok és gyermekek között a norvég határon. uj Nemzedék,

1939.

dec. 7. 7. p. MERI, VEIJO: A finn történelemről

és földrajzról. Nagyvilág,

1997/1-2.3-12.

p.

MEZEI GÉZA: Sajátos semlegesség. Élet és Tudomány, 1990/8. február 23.234-236.

p.

MIKLÓSJÓZSEF:Háborús Helsinki. Helsinki, 1942/1. 31-33. p. MIKSZÁTHANTAL: Finnország katonai ereje. Magyar Nemzet, 1939. dec. 8. 7. p. Milyen a fmnek által "fenyegetett" 1939. dec. 2. 5. p . Milyen szovjetorosz hadikocsik ellen 8.4. p.

húszmilliós

küzd

szovjet hadsereg?

Magyar

Nemzet,

a finn hadsereg? Magyar Nemzet, 1939. dec.

Összeállította:

38

BERECZKIANDRÁS

Mit akar a Szovjet Finnországtói?tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCB Ujsá g, 1939. dec. 3. 6. p. Mivel tartozunk mi magyarok a finneknek? 8 Óra i Ujsá g, 1939. dec. 27. 3. p. MOBERG, VILHELM: Népem története. Gondolat, 472 p.

Svédorszá g

Budapest,

a középkorba n.

1984.

Modell-e ... ? Az ÉT kérdezi: (Dr. Valki László a "finn modellről") Élet és Tudomá ny, 1990/8. február 23. 236. p. MOLNÁR FERENC, A.: Az első magyar utazók a cseremiszek és a finnek között. Nyelvtudomá nyi Közlemények, 79. évf., 197711-2. 217-222. p. MOLNÁR FERENC, A.: Finn könyvek és kéziratok Debrecenben. (Egyetemi Könyvtár, Kollégiumi Könyvtár.) Ma gya r Nyelvjá rá sok, 25. évf, 1983. 169-180. p. MOLNÁR FERENC, A.: Reguly Anta l egyfinnorszá gi recen, 1975. KL TE Könyvtára, 155-169. p.

levele. Könyv és könyvtár.EDCBA X . Deb-

MOLNÁRVILMOS: Hogyan edzik magukat a finnek. Búvá r, 1940/1. 12-14. p. MÓRICZ VIRÁG: Finnországi képek. Kelet Népe, 1940. máj. 1 . 20. p. MÓRICZ VIRÁG: Suomiba njá rta m. Murmanszk,

a Stalin-csatorna

Budapest, 1965. Gondolat, 220 p.

és a finn függetlenség.

MURTORINNE, EINO: Finn-magyar 709. p.

Esti Újsá g, 1939. dec. 7. 9. p.

egyházi kapcsolatok.

Lelkipá sztor,

1987/12. 698-

MUSIKKA, VÁlNO: A testvérnépek jövője hajnalodik. Észa ki Rokona ink, 47-49. p.

5. 1942. (jan.)

NAGY ÁGNES: Fordítás közben. Könyvvilá g, 1990/7.7. p. Ismertetés; Jakobson, Max: Finnország - mítosz és valóság. Budapest, nerva, 139 p. NAGY ANDOR: Felnőttnevelés - Finnország - televízió. (Felnőttoktatási Finnországban.) Hevesi Szemle, 1989/2.55-58. p. NAGY ANDOR: Pedagógus 12. p. Nagy Béla orgonamüvész NAGY EMIL: Finn-magyar

szemmel

Finnországban.

Köznevelés,

1990. Mikonferencia

1988/37. nov. ll.

drámai levele Helsinkiből. P est, 1939. dec. 13.9. p. párhuzamok. Észa ki Rokona ink, 2.1940. (márc.) 65-{j7. p.

NAGY EMIL: Magyar-finn kultúregyezmény ink, 1. 1939. (jún.)7-8. p.

megkötés ének ünnepére. Észa ki Rokona -

2zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

A finn történelemről

magyarul megjelent rnűvek bibliográfiája

1997-ig

39

NAGY FERENC: Tacitus Germaniájának két utolsó fejezete. Északi nyelvrokonaink Tacitusnál.tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Egyetemes P hilológia iFEDCBA K o z lo n y , 56. 1932. 99-108., 169-175. p. NAGY IVÁN, vitéz: A finnek 15.EDCBA p.

és a többi rokonaink. Ma gya r Külpolitika ,

NAGY IVÁN,vitéz: A finn-magyar NAGY IVÁN, vitéz: A finn-ugor 38. p.

kulturális egyezmény. Turá n, 1939/1-3.6-11. népek száma. Tisza menti Szemle,

NAGY IVÁN, vitéz: Észa ki rokona inkná l. NAGY IVÁN,vitéz: F innorszá g

1938/12. 14p.

1937. 15-17.,36-

Budapest, 1936. Stádium, 11 p.

és népe. Budapest, 1940. Egyetemi ny., 15 p.

NAGY IVÁN, vitéz: F innorszá g-Esztorszá g (Ku/túrá lis ka pcsola ta ink Észa ki Rokona inkka l). 1-11. 1. Láthatár, 1939/11. 457-464. p. II. Láthatár, 1939/12.481-485. p. Különnyomatban: Budapest - Kecskemét, 1939. Láthatár - Első Hírlap ny., 22 p. NAGY IVÁN, vitéz: Finn-ugor 1936. 840. p.

kultúrkongresszusok

és a jegyzék.

Kozségi Közlöny,

NAGY IVÁN, vitéz: Huszonegy milliónyian vagyunk! Észa ki Rokona ink, 175-179. p. NAGY IVÁN, vitéz: Kulturá lis ka pcsola ta ink re. 2. k. Budapest, 1943. Magyar-Finn csolatok. 2. köt.) NAGY IVÁN, vitéz: Müvelődési 35-42. p.

kapcsolataink

3. 1940. (dec.)

Előszó: Fülei Szántó End194-288. p. (Finn-magyar kap-

F innorszá gga l.

Társaság,

Finn- és Észtországgal.

Turá n, 1935/1-4.

NAGY IVÁN,vitéz: Nagy-Finnország. [Részlet a Külügyi Szemle 1942. márciusi számában megjelent tanulmányból.] Észa ki Rokona ink, 6. 1942. (jún.) 98-102. p. NAGY IVÁN,vitéz: Rokonaink, a finnek. Tükör, Budapest, 1940. 129-132. p. NAGY IVÁN,vitéz: Suomi, a z ezer tó orszá ga . Budapest, 1942. Turáni Társaság, 32 p. NAGY IVÁN, vitéz (szerk.): F innorszá g 1 9 4 0 . Budapest, 1940. Magyar-Finn Társaság, 288 p. 2. kiadás: Budapest. [1945] Magyar-Finn Társaság, 287 p, XXXIII mell. [ Előszó: Tasnádi Nagy András, bev.: Teleki Pál, gróf.] NAGY IVÁN, vitéz (szerk.): Magyar-finn kulturális kapcsolatok. Budapest, 1940. Magyar-Finn Társaság, 262-277. p.

In: F innorszá g

1940.

NAGY IVÁN,vitéz: Szuomi, a hősök földje. Észa ki Rokona ink, 9. 1944. (febr.) ll-25. Különnyomatban: Budapest, 1944. 16 p.

p.

40

Összeállította:

BERECZKIANDRÁS

NAGY IVÁN ZSOLT: A finnek igent mondtak az EU-tagságra. A skandináv dominó első kockája.tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Ma gya r Nemzet, 1994. okt. 17. 1.,3. p. (NAGY) [IVÁNZSOLT]: Álandi kiváltságok. Finnüllegfeljebb ni. Ma gya r Nemzet, 1995. nov. 23. 11. p.

a reptéren lehet tájékozód-

NAGY IVÁN ZSOLT: Diplomácia a gazdasági érdekek szolgálatában. Interjú Torstilával, Finnország távozó budapesti nagykövetéveI. Magyar Nemzet, máj. 2. 3. p.

Pertti 1996.

NAGY IVÁN ZSOLT: Helsinki csatlakozása megkönnyítheti Magyarország integrációját. Interjú Pertti Torstilával, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetéveI. A Ma gya r Nemzet melléklete, 1994. márc. 1. II. p. NAGY IVÁN ZSOLT: Jóléti állam. Szociáldemokrata Ma gya r Nemzet, 1995. márc. 21. 2. p. NAGY IVÁN ZSOL1EDCBA ": A példaértékű Nemzet, 1994. okt. 22. 8. p.

győzelem

kisebbségi autonómia.

a finn választásokon.

Áland

szigetcsoport.

Ma gya r

NAGY KATALIN: Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek társadalmi státusa. In: Nagy Katalin: "Hét ha tá ron ha llik ... " Budapest, 1994. Faunus, 295. p. Napok, órák, percek a bombázott Helsinkiben.FEDCBA u j Nemzedék,

1939. dec. 24. 9.

NÉMETH ÁGNES: F innorszá g okta tá si rendszere. Budapest, 1985. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 49 p. NÉMETHY IMRE: Feljegyzések 1924/50. 2. p.

a finn

államszervezetről.

Ma gya r

NEVAKIVI,JUKKA: Kekkonen elnök lesz. Életünk, 1997/9.930-940.

Köziga zga tá s,

p.

NEVANLINNA,ROLF: A finn fiatalság a válságos időkben. Turá n, 1942/ l. 19-23. p. Nevelésügy Finnlandban.

Va sá rna pi Újsá g, 1872/5. febr. 4. 55. p.

NIEDERHAUSEREMIL: Dolmányos István: Finnország története. Budapest, 1972. Ismertetés; Századok, 107. évf. 1973/4. 1001-1004. p. NOUSIAlNEN,1.: Finnország. In: Egyes európa i orszá gok kormá nya ina k szervezete műkodése. Budapest, 1991. ÁlIamtudományi Kutatóközpont, 95-119. p. NUOLIJÁRVI, PIRKKO: Finnország 1991/9. 102-112. p.

nyelvi helyzete

az 1990-es évek elején.

és

Va lósá g,

NUOTTO, JUHANI- NIEMI, MARKKU: 1937 óta él a helsinki Magyar Baráti Kör. Négykezes. Nelika tisesti. Ma gya r-finn folyó ira t, 1990/6. 40-42. p. NYÁRI PÁL, b[áró].: Szegény Szuomi ... Sza ba dsá g,

1939. dec. 7. 5. p.

A finn történelemről

magyarul

NVIREGVHÁZI TIVADAR: A finn-orosz ll. 7.EDCBA p.

megjelent

művek bibliográfiája

1997-ig

41

P est, 1939. dec. napján ...tsrqponmlkjihgfedcbaZYX

háború tizenharmadik

NVIRKOS ISTVÁN: Finnország gazdasága a világ élvonalában. Demokrácia és türelem jellemzi a születésnapját ünneplő északi országot.FEDCBA H a jd ú -B ih a ri Na pló, 1993. dec. 6.3. p . NVIRV LÁSZLÓ: A finn-orosz

háború. Ma gya rorszá g,

NVIRV LÁSZLÓ: A finn-orosz

harctéri helyzet. P est, 1939. dec. 2. 7. p .

OBLATH GÁBOR - PETE PÉTER: Afinn-szovjet nizmusa és intézményrendszere. Hivatali ra- és Piackutató Intézet, 130 p . OJANEN RISTO: Magyar önkéntesek

1939. dec. 1.4. p .

ga zda sá gi

ka pcsola tokfejlődése,

használatra. Budapest,

Finnországért.

1993/4. 64-66.

Honismeret,

mecha -

1985. Konjunktúp ..

OKSANEN, ANTTI-JUKKA: Történelemoktatás a finn iskolában. A finn iskolarendszer történelem-oktatás jellemző vonásai. Történelemta nítá s, 1986/4. 19-23. p . OLÁH JÓZSEF: A finn kultúra Magyarországon.

Újforrá s,

OLLlK, GUSTAV: A rokonnépek.

1925/2. 100-105.

F enno-Ugria ,

Onni Talas búcsúja. Észa ki Rokona ink, 3.1940.

1985/5.61-63.

(dec.) 142-145.

és

p.

p. p.

ÓNODV ÉVA: A kapukat szélesre tárni. Beszélgetés Pertti Torstilával, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövetéveI. P est Megyei Hírla p, 1994. jan. 14.9. p . OPLATKA, ANDREAS: A finn példa. História , 1992/1. 25-28. ORMOS MÁRIA: A lapua mozgalom felemelkedése mus. Budapest, 1987. Magvető, 313-317. p .

p.

és hanyatlása.

In: Ná cizmus-F a siz-

Oroszország balti tartományai (Finnországról. Az edinburghi Review nyomán). Két közlemény. P esti Na pló, 1870. nov. 9. (270. sz.) [1-2. p .], 1870. nov. 10. (271. sz.) [1-2. p.] ORTUTAY GYULA: Finnek és rnagyarok.

F orrá s, 1970/5.73-75.

ÖHLQVIST JÁNOS: A jinnek művészete Könyvkereskedése, 238 p.

ős-időktől

Paasonen

finn ezredes véleménye

a háborúról.

p.

má ig. Budapest,

u j Ma gya rsá g,

1911. Lampel

R.

1939. dec. 29. 5. p.

PACER ERNÖ: A 104 napos finn háború. In: F innorszá g 1940. Szerk.: Nagy Iván, vitéz. Budapest, 1940. Magyar-Finn Társaság, 195-201. p. PADOS PÁL: Finnországi

mozaik. P esti Hirla p, 1939. dec. 17. 10. p.

PAIKERT GÉZA: A finn példa. Észa ki Rokona ink, 8. 1943. (ápr.) 9-1 L p.

42

Összeállította: BERECZKIANDRÁS

PALUGYAIISTVÁN:Beszélgetés a Finn Akadémia elnökével. Kis országok a tudományban.EDCBA (In te rjú Kai Otto Donner professzorral.)tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONML Ma gya r Hírla p, 1985. ápr. 20. 10. p. PAP ÉVA: A finn színház 100 éve. Na gyvilá g, PAP ÉVA: Zsidó közösségek

Finnországban.

1973/18. 133-136. p. 1992/5.20-21.

Szomba t,

p.

PÁPAYJÓZSEF: A jinnugor népek és nyelvek ismertetése. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve. 1. köt. 4. füz. Budapest, 1922. MTA, 60 p. PAPP FERENC: Lomonoszov, IO. p .

Kalmár György és a csúdok. Ma gya r Nyelv, 1980/1. l-

PAPP ISTVÁN:A finn lecke. Ma gya r Szemle, 1939. ápr. 330-337. p. PAPP ISTVÁN:A finn példa. Tá rsa da lomtudomá ny,

1942/2.223-253.

p.

PAPP ISTVÁN:Finnország. (Kincsestár 24) Budapest, 1938. M Szemle Tá rs., 80 p. PAPP ZOLTÁN: Recesszió után, EU-tagság ga zda sá g, 1994. dec. 7. 14.p.

előtt. Fellendülőben

PARIKKA,E. A helsinki-i Akadémiai Rokonnépklub.

F enno-Ugria ,

a húzóágazat.

1925/2. 158-163. p.

PARRAGI GYÖRGY: A finn tragédia történelmi előzményei és világpolitikai gya r Nemzet, 1939. dec. 1. 5. p. PARRAGI GYÖRGY: Mit jelentene dec. 7. 7. p.

az új szovjet-finn

határ') Ma gya r

PARRAGI GYÖRGY: Murman, a legújabb szovjet éhségvidék. dec. 30. 5. p.

Na pi

Ma gya r

okai. Ma -

Nemzet,

1939.

Nemzet,

1939.

PARTANEN,SEPPO1.: Lappföld aranya tegnap és ma. Suomi, 1985. 16-18. p. K a ré lia . Budapest, 1982. Kossuth, 101 p. PATKÓ IMRE: Egy ka réjFEDCBA

PÁVA ISTVÁN:Szovjet agresszió Finnország ellen. A helyzet, 1990/2. il. p. PELTONEN,MATTI: Változó finn önarckép. Replika , 25. 1997. (márc.) 123-132. p. PENTTILÁ, AARNI: A fmn egyetemi hallgatóság 90-93. p.

nemzeti mozgalmai.

PENTTILÁ,AARNI: A finn irodalom kezdetei. Ma gya r Nyelvjá rá sok. 35. p.

Turá n, 1923/3-4.

16. évf. 1970.29-

PEREGI DÓRA: Az inkeri-finnek története. In: A jinnugorok vilá ga . Szerk.: Nanovfszky György. A Magyarságkutatás Könyvtára XIX. Budapest-Moszkva, 1996. Teleki László Alapítvány, 59-61. p.

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

43

PEREGIDÓRA: Az inkerik történelmének rövid vázlata. In:tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQ Ta nulmá nyok a finn nyelvről és kultúrá ról. Szerk.: Karanko-Pap, Ou ti - Yárady Eszter. Urálisztikai Tanulmányok 6. Budapest, 1993. ELTE MTA Finnugor Nyelvészeti Kutatóhely, 53-60. p. PEREGI DÓRA: Az inkerik története. In: F innorszá gi kisebbségek. F inn kisebbségek. Szerk.: Yárady Eszter. Budapest, 1994. Kalevala Baráti Kör, 86-95. p. PERLAKYMÁRIA: A sarki fény országának misztikus háborúja a budapesti finnek megvilágításában. Esti Kurir, 1939. dec. 5. 5. p. PESONEN,M;: A finn-ugor népek kultúrális egysége. F enno-Ugria , PESONEN,M.: A kultúrális kongresszus. F enno-Ugria ,

1925/1. 15-25. p.

1925/2. 105-110. p.

PESONEN,NlILO: A finnugor népek orvosai közti kapcsolatok kezdetei. Orvosi hetila p, 1993/4.195-196. p. PETRI PÁL: Nyelvrokonaink

sorsa. Észa ki Rokona ink, 5.1942. (jan.) 7-13. p.

Petsamo lángokban ... P esti Hírla p, 1939. dec. 10.6. p. PETSAMO,a Jegestenger kapuja. Ma gya r Nemzet, 1939. dec. 15.4. p. PINTÉRISTVÁN: Adalékok a finn-szovjet háború történetéhez a magyar követek jelentései alapján. P á rttörténeti Közlemények, 1967/2. 116-133. p. PIRTTIMAKI,PAAVO: Szerkezetváltás és európai integráció. Négykezes. Ma gya r-finn fo lyó ira t, 1989/2. 39-42. p.

Neliká tisesti

Pócs BALÁZS: Aland-sziget[!]: köznapi kétnyelvűség. A törvény toleráns, de az emberek nem mindig megértőek. Népszabadság, 1996. dec. 19.6. p. PÓCS BALÁZS: A finnek azt kapták, amit reméltek. A csatlakozás után csökkentek I l. 6. p. élelmiszerárak, nőtt a biztonságérzet. Népszabadság, 1996. nov.EDCBA

az

PÓCSBALÁZS: Finneknél térképnézőben. Az EU-tagságnál a három ok: biztonság, biztonság és biztonság. Népszabadság, 1996. nov. 14.6. p. POHJALAINEN,TUULA: A nő a finn egyházban. Dia kónia , 1987/2. 63-66. p. POLLYADORJÁN:Finnországon

keresztül. Az Újsá g, 1906. júl. 13. (190. sz.) 1-2. p.

POPINIALBERT: F innorszá g a XIX. szá za dba n. Nyíregyháza, PUSZTAYJÁNOS: Jegyzetek a balti-finnekről 64. p.

1900. Jóba ny., 128 p.

és népköltészetükről.

PUSZTAYJÁNOS: Jegyzetek a finn kultúráról. - A Kultúrmunkások a finn kulturális életben. Kritika , 1980/9. 23-24. p.

F orrá s, 1976/9.61-

Szövetsége és helye

Összeállította: BERECZKIANDRÁS

44

Életünk, 199111. PUSZTAYJÁNOS: Kapcsolataink a Baltikummal és a finnugor népekkel.tsrqponmlkjihgfedcbaZY 74-78.EDCBA p.

PUSZTAYJÁNOS: Látlelet a finnugor népek helyzetéről. Életünk, 1994/1-2. 165-172. p. QUINT, J.: A tallini II. finn-ugor kultúrkongresszus. 14. p .

Népta nítók

La pja ,

1925/15-16. 9-

RAB GUSZTÁV: A tavaszi égbolt kék-fehér lobogója alatt. P est, 1939. dec. 4.9. p. RÁcz ISTVÁN:A Semmi partján. Budapest, 1991. Magvető, 560 p. RÁcz ISTVÁN:Életrajzom. Suomi, 1986.30. p. RÁcz ISTVÁN: Ka rja lá ba n 75 p .

ha rcolta m.

Magvető Könyvtár 4. Budapest, 1944. Turul,

RÁcz ISTVÁN:Mit hallottam a légvédelmi őrségen Helsinkiben? Ma gya r Nemzet, 1940. jan. 25. 9. p. RADÓ GYÖRGY: A jinn és a z észt eposz eltérő tá rsa da lomá brá zolá sá na k oka iról. Helikon (Világirodalmi Figyelő), 1967/1,41-53. p.

történelmi

RADÓGYÖRGY:Nyelvrokonok között. (Útleirá s) Budapest, 1975. Kossuth, 186 p. RAJNISSFERENC:Népi hősiesség és állami szabadság.FEDCBA u j Ma gya rsá g,

1939. dec. 6. 1-

2. p.

RÁNKIGYÖRGY:Finnország gazdasági fejlődésének néhány kérdése. Szá za dok, 197712. 381-390. p . RANTANEN VILMOS: Üldözöttek. Szibériá ba szá míízött Inkeri-beli há za spá r menekülése. Győr, 1943. Harangszó, 123 p. RAPHAEL,ERICH: Néhány mozzanat Finnország újabb politikai történetéből. Kűlűgyi Szemle, 1939/1. 44-54. p. REGULYANTAL: F innla ndia i úti jegyzetek.

1840. [Kézirat az MTA kézirattárában]

REGULY ANTAL: Heil Miksa históriai kéziratairól, melyek a magyar-finn gyalják. Ma gya r Aka démia i Értesítő, ll. évf. 1851. 151-156. p. REIN, G.: F innorszá g

és a jinnek

a k ű lfo ld i iroda lomba n

a z I500-s

kérdést tár-

években

Suomi ja Suomalaiset ulkomaan kirjallisuudessa luvulla ja 1600 alkupuoliskolla. Ismertetés; Trócsányi Zoltán, Ethnogra phia , 22. évf. 1911. 244-247. p. I600-s

évek első felében.

REISMANN ELEK [RAUN, ALO]: A finn-ugor néprokonsági Turá n, 193311-4. 43. p.

és a z

1500-

mozgalom jelentősége.

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

45

RÉVAYVALÉRIA:A tanárképzés reformja Finnországban.tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQP Köznevefés, 1982/17. ápr. 23. ll. p. RÉVAY VALÉRIA: August Ahlqvist 2. évf., 1991. 153-158. p.

és a magyarok.

F olia

Ura lica

Debreceniensis,

VALÉRIA: Finn irodalmi kapcsolataink a századfordulón. (Popini Albert fordítói RÉVAYEDCBA tevékenysége. Popini és Juhani Aho kapcsolata.) Sza bolcs-Sza tmá ri Szemle, 1987/3.331-337. p. RlCHLY GÁBOR: Magyar katonai segítségnyújtás ban. Szá za dok, 1996/2. 403-444. p.

az 1939-40-es

finn-szovjet

RlCHLY GÁBOR: Nacionalizmus és svéd kisebbség a két világháború szágban. Regio, 1997/2. 85-10 1. p.

háború-

közötti Finnor-

RlCHLY GÁBOR: "Többezer éves távollét után a magyar kard ismét ütésre emelkedett a T is z a v irá g , 1994/3.23-25. p. finn testvérek védelmében."FEDCBA RlCHLY GÁBOR: Zsdanov másik arca. A Szövetséges Ellenőrzö ba n.Szá za dok, 1997/2.489-498. p.

Bizottság Finnország-

ROBOTOSIMRE: Finnland - Suomi (Részletek). In: Az urá li népek történelme és műveltsége. Szemeivénygyűjtemény. Szerk.: Erdődi József. Budapest, 1966. Tankönyvkiadó, 90-101. p. ROBOTOSIMRE: F innorszá g. Suomi (Orszá gok-Népek). 153 p. ROLLA MARGIT: Uta zá s a há borús F innorszá gba n. sikerült megtalálni a budapesti könyvtárakban.] ROSTY ZSIGMOND:A magyarok 3. évf. 1858.217-222. p.

Bukarest, 1957. Tudományos, Budapest,

1944. [A könyvet nem

és finnek között volt viszonyról.

Ma gya r Nyelvészet,

Rozs KÁLMÁN:A finnek ha rca és a ba lti kérdés. Budapest, 1940. Centrum. [A könyvet nem sikerült megtalálni a budapesti könyvtárakban.] RUH GYÖRGY: Finnország népességi Szemle, 1939111. 1230-1233. p. Runeberg János Lajos. Ma gya rorszá g

és gazdasági statisztikája. és a Na gyvifá g,

Ma gya r

1875/6. febr. 7. 61-64. p.

RUPRECHTANTAL: Újabb adalékok a Téli Háború magyar önkénteseiről. Neliká tisesti. M a g y a r-fin n fo ly á ira t, 1984/4.40-45. p. RYTI RlSTO köztársasági elnök. F innorszá g,

1942/1. 4. p.

Salmijervi ... [!] Esti Ujsá g, 1939. dec. 28. 7. p.

Sta tisztika i

Négykezes.

46

Összeállította:

BERECZKIANDRÁS

SALMINEN,JOHANNES:A Balti-tengeri Alexandria.tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONM Ma gya r Na pló, 1995/12. 16-19. p. SALMINEN,JOHANNES:A Kalevala mint találkozóhely.

Kortárs,

SALMINEN,JOHANNES:A lelkiismeret intemacionáléja.

Hitel, 1988/3. 24. p.

SALMINEN, JOHANNES: Finnország 122. p.

között.

Kelet és Nyugat

1995. szept. 66-71. p.

Kartárs,

1987/6.

116-

SÁMSONEDGÁR:Adalék a magyar liturgia történetéhez. Magyar szentek tisztelete Finnország középkori liturgiájában. P a nnonha lmi Szemle, 1940/3.238-240. p. SARAJA, VILJO: Megvá ltott orszá g. Élmények a z 1939/40-es finn-orosz há borúról. Győr, 1941. Fordító kiadása, 142 p. 2. kiadás: Eger, 1942. Fordító kiadása, 160 p. Reprint kiadás: Budapest 1994. HOGYF EDITIO, 142 p. SAUVAGEOT,AURÉLIEN:Les anciens Finnois. (Részletek.) In: Az urá li népek történelme és műveltsége. Szemelvénygyűjtemény. Szerk.: Erdödi József. Budapest, 1966. Tankönyvkiadó, 10-18. p. SCHIFFER MIKLÓS: Hogya n va lósult meg a finnek nemzeti egysége, mit lá tta m F innorszá gba n? Szeged, 1925. Délmagyarország R.EDCBA T , 88 p. SEBES TIBOR: Rénsza rva ssült 196 p.

tejjel. F innek és la ppok között. Budapest,

SEBESTYÉNIRÉN: Ébrednek a norvéglappok.

Turán,

19221l.

SEGER, TAPIO: A történelem elötti kor Finnországban. SETALA, EMIL: A finn műveltség

1962. Móra,

53-55. p.

Suomi, ! 986.35-36.

és tudomány. F enno-Ugrica ,

p.

III. 1931.47-55.

p.

SETÉNYIJÁNOS:A finn oktatási rendszer változásai. In: Ta nulmá nyok a finn nyelvről és kultúrá ról. Szerk.: Karanko-Pap, Outi - Várady Eszter. Urálisztikai Tanulmányok, 6. Budapest, 1993. ELTE MTA Finnugor Nyelvészeti Kutatóhely, 65--68. p. SIHVONEN,MATTI: A finn evangélikus-lutheránus kipá sztor, 1989110.549-553. p.

egyház az elmúlt három évben. Lel-

s m .x s v u o [HJALMARFRIDOLF]tábornok: Suomussa lmi. a szovjetha dsereg

F inn testvéreink hősi kia delme

ellen. Budapest, 1941. A Vitézi Rend Zrínyi Csoportja,

SIMONYI MIHÁLY: Finn sebesültek között egy vöröskeresztes sá g, 1939. dec. 15.4.p.

160 p.

u j Ma gya rkórházban.FEDCBA

SIMONYIMIHÁLY: Heinolában, ötezer menekülö között. u j Ma gya rsá g,

1939. dec. 12.

7. p.

SIMONYI MIHÁLY: Helsinki némán és sötéten készül a december 6-i finn szabadságünnepre. u j Ma gya rsá g, 1939. dec. 6. 5. p.

A finn történelemről

magyarul megjelent rnűvek bibliográfiája

1997-ig

47

SIMONYIMIHÁLY: Helsinkiben semmit se tudnak a "heves" orosz támadásról.tsrqponmlkjihgfedc Uj Ma gya rsá g, 1939. dec. 7. 7. p. Ska ndiná via .

[Útika la uz}

Írták: Juhász Árpád, Lindner László stb. Budapest,

1989.

Panoráma, 946 p. SCHLETTISTVÁNANDRÁS: Gondolatok la p, 1993. szept. 8. 13. p.

a semlegességről

SOLYMÁRPÉTER: Magyar-finn-észt lelkészkonferencia 5.). Eva ngélikus Élet, 1985/25.jún. 23. 3. p. SOLYMOSBEA: A nők szerepe Finnországban.

és a temetésekről.

P esti Hír-

Budapesten (IV., 1985. jún. 4-

P esti Hírla p, 1940. febr. 15.3. p.

SOLYMOSSYSÁNDOR: A finn ek és észtek néprajza. In: F innek. Észtek. A ma gya rok észa ki testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 66-81. p. SÖTÉR ISTVÁN: Helsinki. In: Ma dá rtá vla tból. Szépirodalmi, 254-286. p.

Esszék városokról.

SPECTATOR [KRENNER MIKLÓS]: A finn gazdasági Turán, 1927/3-4.91-96. p.

tanulmányi

Budapest, csoport

1959.

látogatása.

SPUR ENDRE: A finn és észt népi zene és ének. In: F innek. Észtek. A ma gya rok észa ki testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 283-296. p. Stockholmban így látták a finn-orosz Ujsá g, 1939. dec. 1.EDCBA 7 . p.

konfliktus okait - a béke utolsó óráiban. Esti

STOLPÖDÖN: Finnország földművelése. In: F innek. Észtek. A ma gya rok észa ki testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 143-168. p. STOLTE-HEISKANEN,VERONICA: A tudomány és technika szerepe Finnország társadalmi-gazdasági fejlődésében. Kuta tá s-fejlesztés, 1989/2. 117-126. p. STRANlK, ERWIN: A hatvanezer tó országa. 1932. Concordia, 317-319. p. [Pozsony]

Ma gya r

Minerva .

Pozsony-Bratislava,

Strófák az utolsó finnországi posta után ... Ma gya r Nemzet, 1940. jan. 12. 5. p.

ú j idők, 1940. jan. 22. 116. p. SUHAY IMRE:A finn nők hazájuk védelmében.FEDCBA SUKSELAlNEN,V. 18. p.

1 .:

Finnország

háborús gazdasági

Suomi. A buda pesti F inn Na gykövetség

ereje. F innorszá g,

tá jékozta tó folyóira ta .

1943/1. 16-

Budapest, 1982-1987.

48

Összeállította:

BERECZKIANDRÁS

Suomi. Eesti. Unkari. (Eesti. Soome. Ungari.)tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLK Ma gya rorszá g. F innorszá g. Észtorszá g. Szerk.: Jonsson, F. Az ismertető szövegeket írták: Tammekann, A.; Teleki, p.; Voionmaa, V. Porvoo, 1931. Wsoy, 208 számozatlan oldal, 3 x48 fénykép. SÜTŐ LÁSZLÓ: A turkui főtörvényszék másodelnöke. Dunántúli Napló, 1995. aug. 2. 8. p. SÜTŐ LÁSZLÓ: Rácz István. Magyarok aug. 9. 8. p.

Magyarok

Finnországban

Finnországban

8. Új Dunántúli

SÜTŐ LÁSZLÓ:Testvérek köszöntik a testvért. Magyarok Finnországban Napló, 1995. aug. 4. 12. p.

Napló,

3. Új 1995.

5. Új Dunántúli

SZABÓ ÁGNES: F innorszá g-kép a Nők La pjá ba n és a z Orszá g-Vilá gba n Szakdolgozat. [Kézirat] Budapest, 1983. ELTE BTK, 96 p.

1959-1979.

SZABÓ GYÖRGY,szentmiklósi: A Magyar-Finn Társaság és a finnországi néprokonsági társaságok között létesített együttműködési egyezmény jelentősége. Észa ki Rokona ink,6. 1942.EDCBA (jú n .) 57-58. p. [Az egyezmény szövege: 58-59. p.] SZABÓJÁNOS: F egyveres semlegesség. Budapest, 1985. Zrínyi, 275 p. SZABÓKYZSOLT: F innorszá g. (Bev.: Rácz István) Budapest, 1983. Corvina, 92 p. SZÁNTÓANDRÁS:Független finnek. Ma gya r Hírla p, 1997. dec. 6. 2. p. s z x s z ELEMÉR:Az új F innorszá g. Miskolc, 1933. Szerző, 47. p.

szxsz LEVENTE: A

finn

iroda lom történetének

vá zla tos

á ttekintése.

Észa ki csilla gok

a la tt. Budapest, 1964. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. [Bibliográfia.

szxsz ZOLTÁN:A finn és észt vendégjárás után.

Szá za dunk,

5-10. p.]

1928/3.377-382.

p.

SZÉKELY JÁNOS: Vendégünk: Jaakko Numminen. (A magyar-finn kulturális vegyesbizottság finn albizottságának elnöke.) Élet és Iroda lom, 1983/21. máj. 27. 8. p. SZÉKELYLAJOS: Finn emlékek. Ma gya r Nemzet, 1939. dec. 22. ll. p. Szemelvények Korompay Bertalan tudományos levelezéséből (1928-1994). Közreadja: Kincses Kovács Éva. Észa ki népek nyelve és kultúrá ja I. Miskolc, 1994. Miskolci Bölcsész Egyesület, 90 p. SZEMIRJAGA,M.l.: Szürke kis háború. Orszá g-Vilá g,

1989/25. jún. 21. 10-11. p.

SZENTIMREIJENÖ: A fmn otthon művészete. P á sztortűz,

1940/5.244-248.

p. 5 kép.

SZERB ANTAL: Karjel, Finnország, Esthonya. Ma gya r Nemzet, 1939. dec. 6. ll. p. SZERDAHELyl PÁL: Finnországi jegyzetek. Nyelvrokonainknál ú j Ma gya rorszá g, szakadék szegények és gazdagok között.FEDCBA

nincs nagy társadalmi 1997. máj. 31. 10. p.

=zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

49

P esti Hírla p, 1939. dec. SZERELEMHEGYIERVIN: Háború északon. Lappföldi emlékek.tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTS 13.5. p.

SZÍJ ENIKŐ: A finnugor néprokonsági eszme a 20-as, 30-as években. In: Östorténet és nemzettuda t FEDCBA 1 9 1 9 -1 9 3 1 . (Magyar Őstörténeti Könyvtár 1.) Szerk.: Kincses Nagy Éva. Szeged, 1991. A József Attila Tudományegyetem Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának Kiadványai, 174-180. p. SZÍJ ENIKŐ: F innorszá g. [Útikönyv] (Panoráma külföldi útikönyvek). Budapest, Panoráma, 199 p., 2. jav. kiad.: Budapest, 1977. Panoráma, 223 p. SZÍJ ENIKŐ: F innorszá g. [Útikönyvek 148.] Budapest, nelemről szóló rész: 27-104. p.] 515 p.

1973.

1979. Panoráma. [A finn törté-

SZÍJ ENlKŐ: F innugor hol-miEDCBA 1. Budapest, 1990. Tankönyvkiadó, képvázlatok, térképek, diagrammok stb. gyűjteménye.]

444 p. [Kézirat. Tér-

SZÍJ ENIKŐ: Juhana Viiheim Snellman és a társadalomtudományok. Ma gya r Tudomá p. nyos Aka démia 1. Osztá lyá na k Kozleményei, 33. évf., 1982/1-4.64-71. SZÍJ ENIKŐ: Ki a cár örököse? A Függetlenség első két évtizede (1917-1939). Tudomá ny, 1990/8. február 23.230-231. p.

Élet és

SZILASIMÓRIC A finn nép s hazája. Buda pesti Szemle, 91. köt. 1897. 1-26. p., 235254. p. Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter 1943. (ápr.) 1-5. p.

a finn-magyar

testvériségről. Észa ki Rokona ink, 8.

SZINNYElJÓZSEF: A finn ek története. [Finn mitológia.] köt. 424-437. p., 28. köt. 79-97.,203-243. p.

Buda pesti

Szemle,

1881. 27.

SzrNNYEIJÓZSEF: Ajinn iroda lom története. A Kisfaludy Társaság Évkönyve. Uj. f. 19. köt. 1885.352-421. p. SZINNYElJÓZSEF: Az ezer tó orszá ga . F innorszá g. Budapest, 1882. Franklin, 496 p. SZINNYElJÓZSEF: Az ezer tó országa. [Részletek]. In: Az urá li népek történelme és műveltsége. Szemelvénygyűjtemény. Szerk.: Erdődi József. Budapest, 1966. Tankönyvkiadó, 112-125. p. SZINNYElJÓZSEF: Az ezer tó országából. 940-941. p.

F ővá rosi

La pok,

1879. aug. 26. (195. sz.)

SZlNNYEIJÓZSEF: Egy fiatal nyelvtudósunk Finnországban. [Szinnyei József 2 magánleveléből.] F ővá rosi La pok, 1879. okt. 5. (229. sz.) 1100-/101. p. SZINNYElJÓZSEF: Finnországból.

F ővá rosi La pok, 1879. aug. 10. (184. sz.) 887-888. p.

Összeállította:

50

BERECZKIANDRÁS

------------------

SZINNYElJÓZSEF: Házassági szokások keleti Finnországban.tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTS F ővá rosi La pok, 1880/77. ápr. 4.384-385. p. SZINNYElJÓZSEF: Levél Finnországból. SZINNYEl JÓZSEF: Utazás sz.) 859. p.

Va sá rna pi Újsá g, 1879/31. aug. 3. 498. p.

Finnországba.

F ővá rosi

La pok.

1879.

aug.

3. (178.

SZINNYElJÓZSEF: Valami a finnekről. P esti Na pló, 1880. máj. 30. (135. sz.) [3. p.] SZOBOSZLAYÁGNES, K.: Egy "finn" adalék a kétszáz éves magyar színjátszás történetéhez, F olia Ura lica Debreceniensia , 2. évf., 1991. 1983-1993. p. SZOKOLAY KATALIN:A finn kommunisták küzdelme a demokratikus ért (1945-1963). P á rttörténeti Kozlemények, 196412.83-110. p.

erők összefogásá-

SZOPORYNAGY LAJOS: A finn baloldal kulturális folyóirata (Kulttuurivihkot). lá g, 1980/8. 1242. p. SZOPORY NAGY LAJOS: Vakmerő hazárdjáték vagy gyáva meghunyászkodás. Nevakivi könyvrészlete elé. Életünk, 1997/9.928-929. p.

Na gyvi-

Jukka

Szorongó szívvel... P est, 1939. dec. 2. 1. p. Szuomi ha rca a z otthonért, hitért és ha zá ért 1939-40.

(A há ború kezdete, a ha dműve-

Szerk.: Hannula, J. O. - Fagerström, B. - Sandberg, B. Helsinki, é. n. [1941] OY Suomen Kirja, 143 p. letek lefolyá sa , a békekötés.)

SZVERLEMÁRIA,EDCBA D .: Az 1900-as párizsi világkiállítás hatása a finn iparrnűvészet kialakulására. In: Ta nulmá nyok a finn nyelvről és kultúrá ról. Szerk.: Karanko-Pap, Ou ti - Várady Eszter. Urálisztikai Tanulmányok 6. Budapest, 1993. ELTE MTA Finnugor Nyelvészeti Kutatóhely, 73-77. p. Szürke kis háború? A finn-szovjet háborúról Ma gya r-finn fo lyó ira t, 1989/3.35-43. p.

1939-40-ben.

Négykezes.

Nelika iisesti.

TACITUS,CORNELIUS:Germania [Részlet]. In: Az urá li népek történelme és műveltsége. Szemelvénygyűjtemény. Szerk.: Erdődi József. Budapest, 1966. Tankönyvkiadó,

9. p . TAKÁCS ÉVA: A budapesti lapok jelentették. folyóira t, 1989/4. 48. p.

Négykezes.

Nelika tisesti.

Ma gya r-finn

TAKÁcs ÉVA: Raffay püspök: "Mi nem csinálhatunk politikai kérdést. .. " (A budapesti lapok '39 őszén). Négykezes. Nelika tisesti. Ma gya r-finn folyó ira t, 1989/3.45. p. TAKALO, TENHO: Kulturális kölcsönhatás vagy szellemi fegyverbarátság? - Zongor Endre és a finn-magyar kulturális kapcsolatok. Rokonnépek Intézete. Suomi, 1985. 34-35. p.

A finn történelemről TALAS, ONNI: A nyelvi 1940/3-4. 76-83. p.

magyarul megjelent művek bibliográfiája kisebbségek

TALLGRÉN,A. M.: Észt- és Finnország 1936.1-5.p. TAMMINEN, J. A.: Magyarország 1943/EDCBA l. 22-23. p. Tanner. Népsza va ,

kérdése

1997-ig

Finnországban.tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVU Ma gya r Kisebbség,

1000 évvel ezelőtt. F enno-Ugrica

és Finnország

51

gazdasági

V. A. Tallinn,

viszonya.

F innorszá g,

1939. dec. 5. 5. p.

Tanulmányok a finn nyelvről és kultúráról. Szerk.: Karanko-Pap, Outi - Várady Eszter. Urálisztikai Tanulmányok 6. Budapest, 1993. ELTE MTA Finnugor Nyelvészeti Kutatóhely, 83 p. TARJANNE,A. J.: A finn népoktatás. F enno-Ugrica sulat), 426-437. p. TARKIAINEN,V[ILlO]: Finnország

Ill. Budapest,

1931. (Franklin Tár-

nagy feladatok előtt. Kelet Népe,

1940/8. ápr. 15.

2 !. p .

TASNÁDINAGY ANDRÁS: Ünnepi köszöntő. 125. p.

Észa ki Rokona ink,

7. 1942. (dec.) 121-

T. B.: A tanulóév tanulságai. Új tagállamok az Európai Unióban. Szárnadás, 1997. jan. 9.5. p. TELEKI PÁL, gróf: Finn- és Észtország világhelyzete. In: F innek. Észtek. A ma gya ra k észa ki testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest. 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 9-18. p. TELEKIPÁL, gróf: Finn- és Észtország világhelyzete. In: F innorszá g Iván, vitéz. Budapest, 1940. Magyar-Finn Társaság, 9-25. p.

1940. Szerk.: Nagy

TERVONEN,VILlO: Kulturális kapcsolataink építői a XIX. században. konok. Budapest, 1984. Európa, 47-90. p. TERVONEN,VILlO: Szinnyei József első finnországi útja. Nyelvtudomá nyi 83. évf. 1981/1. 3-17. Testvéreink a vérözönben.

F üggetlenség,

In: Ba rá tok, rOKozlemények,

1939. dec. 3. 2. p.

Testvéreink. 8 Óra i Ujsá g, 1939. dec. 2. 3. p. Testvémemzet.

P esti Hírla p, 1939. dec. 5. 5. p.

THOMAANDOR: Egy finnorszá gi la pp csontvá z vizsgá la ta . Klny. a Biológiai Közleményekből. Budapest, 1956. Akadémiai, 135-156.

52

Összeállította:

TOMASOVSZKY I[MRE]: Statisztikai La pok, 1927/4. 189-190. p.

BERECZKlANDRÁS

adatok

Finnország

erdőgazdaságáról.tsrqponmlkjihgfedc Erdészeti

TOMBORJENÖ: A finn hadihelyzet. Ma gya r Nemzet, 1939. dec. 10.9. p. TOMBORJENÖ: Miért támadnak a finnek? Ma gya r Nemzet, 1940.jan.

13.5. p.

TORSTILA, PERTTI: Európa sorsa egy és oszthatatlan.FEDCBA H a jd ú -B ih a ri 24. [Hétvége c. melléklet, oldalszám nélkül]

Na pló,

1993. dec.

TÓTH, KÁROLY: Finnország kormányformájának főbb vonásai. In: In memoriam Dr. Kovács István. (Szerk.: Tóth Károly) Acta Universita tis Szegedtensis de Attila J ózsef Nomina ta e, Acta J uridica et P olitica , Tomus XL., F a sciculus 1-26., Szeged, . 1991. SzJA TE Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága, 397412. p. (TRÁSER)[LÁSZLÓ]: Finnek és a Vörös Hadsereg. Mi történt 55 éve? Reggeli Délvilá g, 1994. jan. 24. 2. p. TRÓCSÁNYIZOLTÁN: Finnországi levelek 1. (Almberg [Jalava] Antalnak Hunfalvy Pálhoz és Budenz Józsefhez intézett leveleiből.) Urá nia , 191 119. 349-357. p. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN: Finnországi levelek II. (Yrjö Koskinen, A. K. Gottlund, Blomstedt Hunfalvy Pálhoz intézett leveleiből.) Urá nia , 1911110.402-409. p. TUOMINEN, ANTERO: Béralku Finnországban. folyó ira t, 198811. 29-30. p.

Négykezes.

Nelika tisesti.

O.

Ma gya r-finn

TuOMINEN, ERKKI: A szocialista forradalom és a burzsoá állam. (A forradalom és az állam kérdésének szoros összefuggése.) Béke és Szocia lizmus, 1964/6.3-18. p. TURCZI ISTVÁN: Súlyok és ellensúlyok. (A finn-magyar kulturális kapcsolatok. A finn kultúra helyzete. Bevezető a fordítások elé.) Újforrá s, 1987/5. 3-ó. p. TURUNEN, AAIu./o: Anya- és csecsemővédelem 20-21. p.

Finnországban.

F innorszá g,

UDVARDYGYÖNGYVÉR- VINCZELAJOS: Emberek a grá niton. (Világjárák pest, 1981. Gondolat, 413 p. URKUTI GYÖRGY: Finnország minta lehet. Kisebbségek ga zda sá g, 1995. nov. 10.8. p.

1942/1.

144.) Buda-

gazdasági autonómiája.

Vilá g-

URKUTI GYÖRGY - WELKER ÁRPÁD: Finnország és a semlegesség. In: Semlegesség. Illúziók és rea litá s. Budapest, 1997. Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja, 92-IlO. p. Ünnepség a budapesti finn követségen. Ma gya r Nemzet, 1939. dec. 8. p.EDCBA Ü zenet

északra. Ujsá g, 1939. dec. 5. 3. p.

A finn történelemről magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

53

VAINIO,MATTI:tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Ajinn zene története. Debrecen, 1991. Ethnica Alapítvány, 223 p. VAlSANEN,A. O.: A Finnország határain kívül élő finnek. F enno-Ugrica 1931. 271-278. p.

lll. Budapest,

VAJDASÁNDOR:Mannerheim tábornagy. Ujsá g, 1939. dec. 5. 3-4. p. VAJNAVIKTOR: A finn helyzet 1939 végén. Nemzeti Ujsá g, 1940. jan. 4. 4. p. VAJNAVIKTOR:EDCBA A finn példa. Nemzeti Ujsá g, 1939. dec. 17. 2. p. VAJNAVIKTOR: A Salla körüli hadrnüveletek: Nemzeti Ujsá g, 1940. jan. 21. 4. p. VAJNAVIKTOR: Finnország harca. Nemzeti Ujsá g, 1939. dec. 6. 7. p. VAJNAVIKTOR: Finnország - Szovjetunió. Budapest, stb. Kalevala Baráti Kör, 111 p.

Va l/o má sok F innorszá gról.

uj Nemzedék,

1939. nov. 16.5. p.

1987. Szerzők: Csepregi Béla, Csoóri Sándor

VALONEN,NlILO: A jinnugor népek népművészete - Suoma la is-ugrila ista ka nsa nta idetta [Fényképezte: Rácz István] Budapest-Helsinki, Corvina-Otava, 1978,337 p. Van de putte négylábú katonái. Hét hadikutya hősi elmúlása egy finn asszony-karaván védelmében. Nemzeti Ujsá g, 1939. dec. 10. 13. p. VÁNDORKÁLMÁN:Dávid és Góliát. Ujsá g, 1939. dec. 10. II. p. Vár a szauna. Finn választások. HVG, 1995/12. (márc. 25.) 27-29. p. VÁRADYESZTER: A jinnorszá gi kisebbségek és a svédorszá gi jinnek. Kulturá lis modellkuta tá sok. Országos Középtávú Kutatási Fejlesztési Terv. Budapest, 1991. Vita, 34 p. VÁRADY ESZTER: Svédek Finnországban, 344-348. p. VARGA DOMOKOS: Bibó István eszményei 102-109. p.

finnek Svédországban.

Educa tio,

1993/2.

és a finn fejlődés útja. Va lósá g, 1989/8.

VARGADOMOKOS:F inn testvéreink. Budapest, 1982. Kozmosz Könyvek, 176 p. VARGADOMOKOS: Sztálin és a finnek. I-II.. Ma gya r Na pló, I. 1989/6. nov. 7. 6-7. p. II. 198917. nov. 24.7. p. VARGAVERA: Finn forma a századfordulótói napjainkig. Kiállítás a budapesti Iparművészeti Múzeumban. Művészet, 1989/3.48-51. p. VÉGHANTAL: Észa ki uta kon (Útina pló). Budapest, 1973. Magvető, 292 p. VERESPÉTER: Finnországi feljegyzések.FEDCBA ú j Írá s, 1963/12. 1502-1511. p.

54

Összeállította: BERECZKIANDRÁStsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVU levele P orthua n FEDCBA [fJ finn nyelvészprofesszorna k. Hasonmás kiadás. Szolnok, 1987. Damjanich János Múzeum - Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár.

Verseghy F erenc

VETÖ BÉLA: lisalmiba készülünk. A finn-magyar gélikus Élet, 1981/20. május 17.4. p.

egyházi kapcsolatok

hajnala. Eva n-

VETÖ BÉLA: Iisalmiba készülünk. Az első finnugor lelkészkonferencia gon. (\937. máj. 24-25.). Eva ngélikus Élet, 1981121. máj. 24. 4. p.

Magyarorszá-

V. GY.: Finnország Európa mintagazdasága. Az inflációmentes növekedésre alapozva nem gond a maastrichti kritériumok teljesítés. Vilá gga zda sá g, 1997. márc. 27.EDC II. p.

VIDA ISTVÁN: Az első finn-magyar 550-559. p .

történész

VIKÁR BÉLA: Finnországi tanulmányutam. VlKÁR BÉLA: Téli utazás Finnországban.

találkozó.

193011-4.22-26.

VILHO HELANEN: Finn levél az ostromlott Helsinkiből. 6. p.

Szemle,

1982/3.

1. évf. 1890.231-245.

Ethnogra phia , Turá n,

Történelmi

p.

p.

Nemzeti Ujsá g, 1940. jan. 14.

VILJANEN,LAURI: Koskenniemi Veikko Antero. F innorszá g,

1943/1. 7-8. p.

VILKUNA, KUSTAA: A finn paraszti életforma kialakulása. Hajdú Péter. Budapest, 1975. Corvina, 179-186. p.

In: Urá li népek. Szerk.:

VILKUNA,KUSTAA:A régi finnugorság népi kultúráj ának fö vonásai. In: Az urá li népek történelme és műveltsége. Szemelvénygyűjtemény. Szerk.: Erdődi József. Budapest, 1966. Tankönyvkiadó, 19-27. p. VILKUNA, KUSTAA - VANKKOJA, V.: A kalákától F innorszá g, 1942/1. 11-14. p .

az országos kaláka mozgalomig.

VlRÁGH MIHÁLY: A finn karácsonyról dec. 23. 9. p.

Talas követ. 8 Óra i Ujsá g, 1939.

beszélOnni

VlRÁNYI ELEMÉR: A jinn és észt közokta tá sügy szervezete. Királyi Állami Baross Gábor Reáliskola-Reálgimnázium

Különnyomat a Magyar Értesítőjéből. Szeged,

1935.23 p . VIRÁNYI ELEMÉR: A jinnugor R. T., 203 p.

népek élet/ere.

VlRÁNYI ELEMÉR: A finn-ugor néprokonság 1-4.15-21. p .

Budapest,

é. n. Stádium Sajtóvállalat

eszménye az irodalomban.

VIRÁNYIELEMÉR:A huszonötéves Finn Köztársaság.

Turán, 1935/

Turán, 1942/4. 153-154. p. j

A finn történelemről

magyarul megjelent művek bibliográfiája

1997-ig

55

VIRÁNYIELEMÉR: Pro Finlandia 1899.tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFED Turá n, 1940/1. 48-51. p. VIRKKUNEN,PAAVO: A ha rcoló finn ha dsereg szel/eme. Budapest, Társaság, 159 p. VIRTANEN,ÜLLI V.: A Kone, a Nokia és a Wartsila, Suomi, 1987. 7-9. p.

1942. Magyar-Finn

a finn ipar hírnevének zászlóvivői.

VOIGT VILMOS: Két észak-európai könyv a múlt századi Magyarországról. maaja kansa. Helsinki, 1876) Etnogra phia , 75. évf. 1964.626-627. p. Voipio asszony, a helsinki hős beszél a finn nők szerepéről. ll. p. VOIPIO,MARTTI: Finn-magyar

kapcsolatok. Lelkipá sztor,

(Unkarin

1939. dec. ll.

Esti Kurir,

1982/8.469-473.

p.

WÁGLERMÁRIA: Egy finn iskola belülről. Köznevelés, 1989/8. febr. 24. 13. p. WEBB, MILLER: Finn csapatoknál a karéliai fronton. Uj Nemzedék, WELKERÁRPÁD: Gombos József: Finnország politikatörténete Ismertetés; BUKSZ, 1997.217-221. p. WELLESZISTVÁN: Két magyar család érkezett ma Helsinkiből 1939. dec. 18.5. p.

1940. jan. 9. 3. p.

1809-1917. Budapestre.

WEÖRESGYULA: A Helsinki Magyar Intézet tíz éve. Észa ki Rokona ink, 186-187. p. WEÖRESGYULA: Az inkeriek szabadságharca

Esti Kurir,

3. 1940. (dec.)

1919-ben. Turá n, 192511-4 .. 28-35. p.

WEÖRESGYULA: Finn- és Észtország története. In: F innek. Észtek. A ma gya rok észa ki testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 96-105. p. WEÖRESGYULA: Finnország története. In: F innorszá g 1940. Szerk.: Nagy Iván, vitéz. Budapest, 1940. Magyar-Finn Társaság, 77-91. p. WERGENIUS,PIRKKO:Finnek Svédországban. ZÁSZKALlCZKYPÁL: A finn kereszténység rajza. Budapest, 1937. Szerző, 35 p.

Könyvtá ri FEDCBA F ig y e ld , 1992/2. 266-268.

rövid története és a finn evangelikus

ZUPKÓ GÁBOR: .Rokonlatogatás''. Tájékoztató a Finn Centrumpárt látogatásáról. F ideszpressz; 1993. jan. 29. 20-21. p. ZSIRAlMIKLÓS: A Finn Irodalmi Társaság Centenáriuma. 141-142. p.

p.

egyház

küldöttségének

Ma gya r Nyelv, 37. évf. 1931.

ZSIRAl MIKLÓS: A finn östörténet vázlata. In: F innorszá g 1940. Szerk.: Nagy Iván, vitéz. Budapest, 1940. Magyar-Finn Társaság, 63-77. p.

56

Összeállította:

BERECZKIANDRÁS

ZSIRAI MIKLós: A finnség őstörténete. In:tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJI F innek. Észtek. A ma gya rok észa ki testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest. 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 48-55. p. ZSIRAl MIKLÓS: A finnugorsá g ismertetése. 1952. Tankönyvkiadó, 66 p.

Egyetemi Nyelvészeti

Füzetek. Budapest,

ZSIRAl MIKLÓS: Finn magyar rokonság. In: F innorszá g FEDCBA 1 9 4 0 . Szerk.: Nagy Iván, vitéz. Budapest, 1940. Magyar-Finn Társaság, 31-51. p.EDCBA II

ZSIRAl MIKLÓS: F innugor rokonsá gunk. Budapest, 1937. MTA, 587 p. [a fin n e k rő l (történelem stb.): 309-360. p.; a karjalaiakról: 416-427. p.] Reprint [Zaicz Gábor jegyzeteivel.]: Budapest, 1994. Trezor, 696 p. ZSITVAY IMRE: Egy emigráns orosz tiszt Suomi népéről, mely sok vezetőt adott a cári Oroszországnak. Esti Kurír, 1939. dec. 22. ll. p.

II I

A Numi- Tórern

Finnugor Alapítvány

az EL TE Finnugor Tanszéke oktató és kutató-

munkájának támogatására jött létre. Az alapítvány segítsége teszi lehetővé az Urálisztikai tanulmányok és a Budapesti FinnugorFüzetek címü tanszéki sorozatok kiadását. A Numi Tórem Finnugor Alapítvány a személyi jövedelemadó

közhasznú

tevékenységet

folytat, ezért számára

I%-a átutalható, illetve az anyagi támogatást nyújtó magán-

és cégeknek adókedvezményre jogosító igazolást adhat ki.

személyeknek

Az alapítvány bankszámlaszáma:

10200830-32318760 adószám a:

180602431-43tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONM Segítségét előre is köszönik a z a la pítók.

Megvá sá rolha tó

ta nszéki kia dvá nyok:

La kó Gyögy emlékkönyv (Budapest,

198 1)

200 Ft

Urálisztikai tanulmányok: Születésének 100. évfordulója alkalmából Szerkesztette: HAJDÚ PÉTER (Urálisztikai tanulmányok 5.) Budapest, 1992. 183 p.

Zsira i Miklós emlékkönyv.

200 Ft

. . . . . . . . . . . ..

900 Ft

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

800 Ft

Ünnepi könyv Bereczki Gá bor 70. születésna pja

tiszteletére.

Szerkesztök: KISS GABRIELLA, KLIMA LÁSZLÓ (Urálisztikai tanulmányok 8.) Budapest, 1998. 392 p. 125 éves a buda pestifinnugor

ta nszék

Szerkesztök: DOMOKOS PÉTER, CSEPREGI MÁRTA (Urálisztikai tanulmányok 9.) Budapest, 1998.225.

p.

Megvá sá rolha tó

ta nszéki kia dvá nyok: zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIH

Budapesti Finnugor Füzetek:tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCB DOMOKOS PÉTER: Négy ta nulmá ny (há rom rá a dá ssa l) (Budapesti Finnugor Füzetek 4.) 1996. 58 p.

240 Ft

JANURIK TAMÁS: Az észt nyelv a la pja i (okta tá si segéda nya g) . . . . . . . . . . .. (Budapesti Finnugor Füzetek 5.) 1997.31 p.

180 Ft

JANURIK TAMÁS: A szölkup nyelv a la pja i (okta tá si segéda nya g) (Budapesti Finnugor Füzetek 6.) 1997.31 p.

180 Ft

HONT! LÁSZLÓ: Az ugor a la pnyelv kérdéséhez (Budapesti Finnugor Füzetek 7.) 1997. 63 p.

. . . . . ..

300 Ft

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

400 Ft

NAGY KATALIN: Kellenek a szá rnya k, mlg ta rt a z út (J uva n Seszta lov ha tva néves)

(Budapesti Finnugor Füzetek 8.) 1997. 107 p. ALEKSZANDR FEOKTYISZTOV: A moksa -mordvin nyelv a la pja i (oktatási segédanyag) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. (Budapesti Finnugor Füzetek 9.) 1997. RÉDEI KÁROLY: Őstörténetünk kérdései (A dilettá ns nyelvha sonlítá sról) (Budapesti Finnugor Füzetek 10.) 1998.68 p.

. . ..

350 Ft

300 Ft

BERECZKI ANDRÁS: Afinn történelemről ma gya rul megjelent művek bibliográ fiá ja

400 Ft

1997-ig

(Budapesti Finnugor Füzetek ll.) 1999. KLIMA LÁSZLÓ: F innugor történeti chrestoma thia (Budapesti Finnugor Füzetek 12.) 1999

t. 400 Ft

A kiadványok megvásárolhatók az EL TE Finnugor Tanszékének könyvtárában (1052 Budapest, V., Piarista köz 1.) kizá róla g kölcsönzési időben.