A finnugor nyelvrokonság főbb bizonyítékai

A finnugor nyelvrokonság főbb bizonyítékai

 A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvcsoport ugor ágához tartozik.

 Nyelvrokonság: az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közös ősvagy alapnyelvből származnak.  Nyelvcsalád: A nyelvek genetikus alapon való felosztása.  A legnagyobb számú a finnugor nép a magyar. Legközelebbi rokonai a vogulok és az osztjákok.

 Alapnyelv:

A rokon nyelvek közös őse, melyet az őshazában beszéltek, és amelyből fokozatos szétválásokkal alakult ki a nyelvcsalád.

NYELVTÖRTÉNET KORSZAKAI I. ELŐMAGYAR KOR Urali kor (Kr. e. IV. évezredig) -Finnugor és szamojéd népek együttélése,

-Őshaza: Ural-Nagy Volga-kanyar, -életmód: zsákmányoló-gyűjtögető, vadászó-halászó, -társadalom: nemzetségek  Finnugor kor (Kr. e. IV. évezred-Kr. e. II. évezred) Finnugor népek együttélése, Őshaza: nyugatra húzódás, Életmód: halászat-vadászat, állattartás alapjai, cserekereskedelem, Társadalom: nemzetségek vérrokonsági alapon

Ugor kor (Kr. e. II. évezred-Kr. e. 500) Ugor népek (magyar, vogul, osztják) együttélése,

Őshaza: közép-Ural nyugati vidéke Életmód: lótartás, állattenyésztés, kereskedelem,

Társadalom: törzsi tömörülés

NYELVTÖRTÉNET KORSZAKAI I. ELŐMAGYAR KOR 1. URÁLI EGYSÉG korszaka (kr. e. 4000-ig) 2. FINNUGOR EGYSÉG korszaka (kr. e. 4000 – kr. e. 2000) 3. UGOR EGYSÉG korszaka (kr. E. 2000 – kr. e. 500)

 II. NYELVEMLÉKTELEN KOR (ŐSMAGYAR KOR)  1. Urál vidéki őshaza korszaka (kr.e. 500- kr.u. 450-ig)  - az uráli átjáró táján átalakulunk lovas nomád néppé  2. Vándorlások kora (kr.u. 450-896)

 III. NYELVEMLÉKES KOR  1. ÓMAGYAR korszak (896-1526)  2. KÖZÉPMAGYAR korszak (1526-1772)  3. ÚJMAGYAR korszak (1772-napjaink)

Urali szavak: Cselekvések: él, hal, megy, fal, fél Testrész: szem, szív, máj, ín, nyelv Rokonságnév: vő, meny, ős Természeti nevek: víz, tó, jó’folyó’, köd, hab Állatnevek: ha, nyúl, nyű Névmástövek: én, te, ho-, ki

 Finnugor szavak:  Cselekvés: eszik, iszik, alszik, hall, lát, lő

 Testrész: fej, velő, fül, fog, hom(lok), kéz, bőr, tetem ‘csont’, vér,  Rokonság: árva, ip-, nap-, ángy,  Természeti nevek: ég, világ, éj, jég, hó, húgy ‘csillag’,  Állatnevek: fecske, daru, lúd, egér, sün, róka, méh, darázs  Növénynevek: tő, gyökér, kéreg, ág, fürt, nyír, szil, nyár, hárs, fűz,  Ásványok: kő, vas, arany, ezüst,  Lakás: fal ’vesszőfonadék’, ház, ajtó, küszöb, ágy  Halászat: para, háló, fon, csomó, szúr, szeg  Ruha: ujj, öv, varr,  Számnevek: kettő, három, négy, öt, hat, hét, -van/-ven,

 Névmások: mi-, to/te-,  Melléknév: agg, ó, vén, új, hosszú, keserű, szomorú, sötét,  helyzetviszonyító: köz, mög

 Ugor szavak: Cselekvés: fog, vág, süt, akar, szül, jön,

Testrész: haj, torok, Család: rokon ‘közel’, leány ‘kicsi anya’, Természeti nevek: zaj, tűz, holnap Állatnév: ló, holló, hód, eb, Növény: héj, rügy, fű, levél, tapló, köles

Ásvány: ólom, Lakás: falu, Ruházat: kebel ‘ruha öble’, lepel, Lótartás: nyereg, ostor, fék, kengyel Számnév: egy Egyéb: fekete, jó, lassú, meleg, mély

Hajdú Péter nyomán

NYELVROKONSÁG BIZONYÍTÉKAI 1) Szabályos hangmegfeleltetés:  Az azonos helyzetben lévő hangzók a rokon nyelvekben többé kevésbé azonos módon viselkednek: Megőrződésük, változásuk, eltűnésük szabályos rend szerint történik.

 A finn szó kezdő k a magyarban hátul képzett magánhangzó előtt h lett.  pl: kolme = három; kala = hal

 A k -> h változás más finnugor nyelvekben is érvényesül. Szabályos megfelelést a hang megmaradása is bizonyítja. A szókezdő k- elöl képzett hangok előtt ugyanis megmaradt: magyar kéz, finn käsi, osztják két, votják ki.

Hangmegfeleltetés

 A finnugor szó eleji k a magyarban magas magánhangzó előtt k maradt (kete => kéz).

 A szóeleji k mély magánhangzó előtt h lett (kata => hal). Szó eleji rag:  A szóvégi magánhangzó eltűnik (banka => ág, sanke => ég)

2) Alapszókészlet közös jellege:  Az alapnyelvi szavak általában rövidek, egy-két szótagosak, pl.: névmások, számok, testrészek, állatok, növények, ásványok, tulajdonságok, mennyiségek… stb. Nyelvünkben kb. 700-800 finnugor eredetű szó található. PL: kéz, láb, fej,egy, kettő..., háló, kés, nyíl, eszik, iszik...stb. NEM A MAI SZÓKINCS SZAVAI  pl. számok elnevezései

 rokonsági viszonyok  testrészek  egyszerűbb cselekvéseket kifejező igék

 egyszerűbb tulajdonságokat kifejező melléknevek  természeti jelenségek, domborzati formák nevei  állat-, és növénynevek

 korabeli életmódra, öltözködésre, lakásra, ételekre, foglalkozásokra utaló elnevezése

3) Rokon szavak jelentéskörének hasonlósága 

A rokon szavak jelentésköre megegyezik. Ha vannak is eltérések, azt a jelentésváltozások törvényeivel lehet magyarázni. A kéz és háromszavak például ugyanazt jelentik a többi finnugor nyelvben is, de például a ház szó megfelelője a finnben kota, jelentése pedig főzőház, kunyhó. PL: magyar- kő, vogul - kű, zürjén- ki, votják - kő, cseremisz - kü, osztják - keu.

4) A nyelvtani eszközkészlet hasonlósága: A magyarral rokon nyelvek mind toldalékoló (agglitunáló) jellegűek. A legtöbb uráli nyelvben az E/1 személyű birtokost az m toldalékkal jelölik. PL: magyar fejem, cseremisz attam (atyám), mordvin kudom (házam) A finnugor elemből származnak a k többesjel, a középfok bb jele és az igei idő- és módjelek, t tárgyrag.

4. NYELVTANI RENDSZER  a finnugor nyelvcsaládon belül gyakori a hasonlóság  -körülményeket nem elöljáró szavakkal (prepozíciókkal) fejezi ki, hanem agglutináló, ragozó nyelv: toldalékot használ (angol: izoláló, különálló egységek; német, orosz: szótő vége változik, felktáló, hajlító nyelvek)  – hasonló toldalékok – igei személyragok, melyek a személyes névmásokból alakultak ki (lát én>látom)  – birtokos személyjelek megléte ezek is személyes névmásból alakultak ki (ház én ->házam)

 – határozó ragok – -n a helyviszony kifejezésére (-on, -en, -ön)  – többesszám jele -k  – jelző megelőzi a jelzett szót

Segédtudományok kutatása 18. sz.

Más tudományterületek kutatási eredményei is alátámaszthatják a nyelvrokonságot (Pl.: történettudomány, régészet, néprajz, antropológiai kutatások, sőt újabb meteorológiai, botanikai vagy genetikai kutatások is).

A finnugor rokonság kiemelkedő kutatói:, Gyarmathi Sámuel, Reguly Antal, Budenz József.

Sajnovics János  Tordas, 1733. május 12. – Buda, 1785. május 4

A finnugor rokonság kiemelkedő kutatói: Sajnovics János – csillagász – Észak-Európai expedíciója során a lappok nyelvének tanulmányozásakor sok hasonlóságot vélt felfedezni a nyelvhasználatban és a szókészletben. A magyar nyelv finnugor rokonságát a XVIII. század végén fedezték fel (Sajnovics János 1770). 1770. Sajnovics János: Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (1994 – C. Vladár Zsuzsanna) – két nyelv akkor is rokonságban állhat, ha a beszélői nem értik egymást, fontosabb a nyelvtani (alaktani) egyezés

A 9–11. fejezetben Sajnovics a lapp és a magyar nyelv szerkezetét hasonlítja össze. A nyelvtani kapcsolatok vizsgálata, a szóegyezésekkel egyenrangú kezelése teszi a Demonstratiót előremutató nyelvészeti munkává. Sajnovics szerint a magyar és a lapp nyelv azonosságát bizonyító műből nem hiányozhat a nyelvtani összevetés:

„Igen sok olyan szót soroltam fel (és még többet felsorolhattam volna), amelyekből elég világosan kitűnik a magyar és a lapp nyelv egyezése, de úgy véltem, nem szabad itt megállnom. Tovább kell lépnem és magukat a szófajokat, a névszót, a névmást, az igét is a grammatika mérlegére kell tennem. Ha bebizonyítom, hogy ezeket a szófajokat azonos vagy majdnem azonos módon használja mindkét nép, úgy vélem, a tökéletes bizonyításhoz semmit sem hiányolhat már művemből az olvasó.”5

 Gyarmathi Sámuel 19. sz Kolozsvár, 1751. július 15.

Kolozsvár, 1830. március 4.

– több finnugor nyelvet is összevetett a magyarral, de az erősödő nacionalizmus időszakában a nemzet nehezen fogadta el kutatásait és a finnugor elméletet („halzsíros-atyafiság”)  1799. Gyarmathi Sámuel: Affinitas linguae hungaricae cum linguis fennicae originis grammatice demonstrata

 Vámbéry Ármin 

(eredeti neve: Wamberger Hermann)

Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.

 a magyar nyelv török jövevényszavait vélte eredetieknek, a török-magyar nyelvrokonságot hangoztatta

 Vámbéry Ármin és Budenz József turkulógusok  (Rasdorf, Németország, 1836. június 13. – Budapest, 1892. április 15.)

 – uráli, finnugor török nyelvvel való rokonság

 Budenz József az egyetemen kezdett magyarul tanulni később hazánkba költözött és magyar nyelven tanított.  Szinte csak kétféle rokonság jöhetett szóba a török és a finnugor. Legrégebbi magyar szókincsben ennek a két nyelvnek vonása legerősebb.  Mivel a honfoglaló magyarság társadalmi összetétele a törökökéhez volt hasonlatos, az összehasonlító-nyelvtudomány bizonyítékai ugyanakkor a finnugor rokonságot támasztották alá, a magyar-török rokonság hívei azt hangoztatták, hogy a magyar nép eredete török, a magyar nyelvvé pedig finnugor, s a magyarság e finnugor nyelvhez nyelvcsere útján jutott.

19.sz.

Reguly Antal  Zirc, 1819. július 11. – Buda, 1858. augusztus 23

az MTA támogatásával több uráli nép kultúráját és szokásait tanulmányozta

19.sz vége – török-ugor háború tudományos vitája az 1870-es években – ugorpártiak <-> törökpártiak

Reguly Antal 1843 őszén indult a vogulok és osztjákok földjére. Az Ob és mellékfolyói vidékén először a Konda mellett élő vogul közösségeket kereste föl, majd huzamosabb időt töltött az északi osztjákok körében, a Szoszva és a Szigva folyók mentén. 1845 márciusában útban hazafelé megállt Kazanyban, majd a Volga vidéki finnugorokat: cseremiszeket, mordvinokat is felkereste. Feljegyzései rendszerezésében Hunfalvy Pál volt a segítségére. Reguly Antal 1858-ban bekövetkezett halála után továbbrendszerezve a hagyatékot, Hunfalvy kiadta A vogul föld és nép című kötetet (1864).

Hunfalvy Nagyszalók, 1820. január 21. – Budapest, 1888. december 6. Magyarországra hívta Budenz Józsefet, aki az első, egyetemen tanult nyelvésze lett a magyarországi finnugrisztikának. Hunfalvy a finnugor nyelvrokonság elméletét a Vámbéry Árminnal folytatott vitában sikeresen védte meg. Az ő tevékenysége nyomán vált a finnugrisztika tudománnyá Magyarországon.

1868-ban Budenz magántanári képesítést szerzett a budapesti egyetemen. Ezzel megkezdődött az összehasonlító finnugor nyelvészet oktatása Magyarországon. 1872-ben Budenz számára önálló tanszéket szerveztek. Az akkor létrehozott Altaji Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék ma Finnugor Tanszék néven működik. Finnugor nyelvészeti tevékenysége során Budenz József alapvető műveket alkotott: több füzetben megjelentette Magyar–ugor összehasonlító szótárát (1873–1881) és Összehasonlító ugor alaktanát (1884–1894).

20.sz –őshaza elméletek – Volga-Káma vidéke v. – Uráli őshaza az Ob folyó és az Ural déli lába között, a Pecsora forrásvidékén – az újabb kutatások ezt valószínűsítik

 Kutatási módszerek  nyelvészeti paleontológia:  László Gyula (nyelvész, történész), Hajdú Péter  – nyelvészeti paleontológia módszere: növény és állatföldrajz alkalmazása a nyelvészetben  – rokonnyelvekben hasonló v azonos állat és növényneveket kerestek -> az őshazában való együttélés helyén keletkezhettek ezek a szavak, az ott élő növények és állatok megnevezésére  – ahol ezek együtt fordulnak elő, ott van az őshaza -> de figyelembe kell venni,h i.e 4000ig volt az együttélés, azóta változott az élővilág.  -> Volga-Káma vidéke

pollenanalízis -virágpor évezredekig megmarad a talajban, földkéregben: növénynevek alapján hasonlítják össze a nyelveket – több fenyőfa neve bizonyult hasonlónak, mint lombos fáké -> Kebbre kell legyen az őshaza ->Szibériai fenyőerdők és európai lombos erdők találkozásánál -> a Pecsora forrásvidéke -> Urál vidéki őshaza elmélete

A dilettáns nyelvészeti elképzelések - dilettáns nyelvészt mindenekelőtt a szavak eredete érdekli. „nyelvészkedésük tulajdonképpen csupán ürügy az ős­történet, mégpedig az elképzelt „dicső múlt” kutatásához” (Rédei Károly) Zsirai Miklós: Őstörténeti csodabogarak (in: Ligeti Lajos [szerk.]: A magyarság őstörténete. Budapest, 1943/1986:266–289) Pusztay János: Az „ugor-török háború” után (1977)

Gondolatok helyett hitbéli meggyőződés

A tudománytalan nézetek csoportosítása a) a magyar nyelv rokonítása a világ ókori vagy jelenkori nyelveivel, nyelv­csa­ládjaival;

b) török−magyar rokonítás; c) sumer−magyar rokonítás; d) őstörténet és magyarvallás-alapítás.

 Megfigyelhető, hogy az elképzelt, kiszínezett di­cső múltba menekülés mindig akkor kerül előtérbe a magyar szellemi élet szubkulturális régióiban, amikor a magyar nemzeti identitástudat veszélyben van.  A halász-vadász és lovasnomád ősöktől való származás egyesek számára de­heroizáló történelemszemléletet jelent.

 Nyelvünk finnugor eredetét összekeverik a magyar nép etnogenezisével.  A magyart a finnugor és az altaji nyelveken kívül pl. az alábbi nyelvekkel próbálták egyeztetni:  héber, egyiptomi, sumer, etruszk, hettita, baszk, perzsa, pelazg, görög, kínai, szanszkrit, angol, tibeti, tamil, korják, kamcsadál, jukagir, japán, ajnu, dravida, maori, magar, csin, lep­csa, dafla, abor-miri, khasszi, mikir, muntada, gondi, örmény, bodó, kocs, garo, kacsari, manipur, teluga, migal, brahui, apka, manyók, szokpa, hórpa, szerpa, szunvár, garung, rodong, csuruszja, kulungya, bahingya, lehorong, szangpang, dumi, bután, kamu, humi stb.  Pröhle Vilmos a magyar–japán, ill. az uráli–japán rokon­ságot még tudományos apparátussal próbálta igazolni. (1916/17)  Hasonló hangtani jelenségeket vél kimutatni, pl. a szó kezdetén csak egy mássalhangzó állhat, a jövevényszavakban a mással­hangzó-torlódást feloldják: japán kurabu < angol club.  Mind az uráliban, mind a japánban megvan a nyíltszótagúságra való törekvés. Ezek azonban tipológiai egyezések, semmit sem bizonyítanak a nyelvrokonság mellett.

 Minden igyekezete ellenére csak egy-két grammatikai egyezést fedez fel.  A legszem­be­ötlőbb a -na rag: japán asana 'reggel', yuna 'este', finn. ulkona 'kinn', m. télen. Ez azonban merő véletlen lehet. Pröhle 90 szóegyeztetést állít fel az uráli és a japán között. Pl.: ójapán pirumu > japán hirumu ~ m. fél (ige), finn pelkää-; ójapán po 'kalász' > japán ho ~ m. fej, fő, vog. pänk, punk. A hangalaki hasonlóság véletlenen alapul, Pröhle etimológiái a nyelvészeti kritikát nem állják ki.  Podhorszky Lajos és Velics Antal kínai–magyar szó­egyezésekkel bizo­nyítja a két nyelv rokonságát: hiep: fej, tu: út. Velics nagy felfedezése a czé 'gyermek' utótaggal alakult főnevek: kin 'arany' + czé: kincs, tin 'csúcs, tető' + czé: tincs, ken 'kutya' + czé: kutya.  A görögösök vezéralakja Aczél József. Ő nem tagadja a finnugor rokon­ságot, „de ez elenyészően csekély igazi szárma­zásunkkal szemben, mert mi elsősorban görögök vagyunk.” Görög–magyar etimológiái önmagukért beszélnek: cipő: hüpo 'alatt', gatya: kata 'alá', suszter: kszuszter 'a csiszoló', trampli: traphe-rosz 'kövér'.  Fehér István röplapokon hirdette, hogy felfedezte népünk és nyelvünk angolszász voltát. Európa legrégibb germánjai, engwer-ek vagyunk. Őseink az észak-amerikai őshazából Grönlandon és Skandinávián át érkeztek a Kárpát-medencébe. A szóegyeztetés nem gyerekjáték, a nehézségekkel csak a „komoly analitikai nyelvészet” tud megbirkózni. A fő törvény­szerűségek: 1. a hangtani laposodás kiterjedő és összehúzódó formái, pl. angol lord: lófő, laborc, férj, úr; 2. névelő-amalgamálások, pl. (the →): the; car: szekér, the; kine: tehén; 3. összetett szavak megcsonkítása: cup of glass: kupa és kulacs.

Baráth Tibor: Tájékoztató az újabb magyar őstörténeti kutatásokról 1973. A szerző szerint a magyar nép és nyelv Egyiptomból származik. Az alábbi idézet ékes bizonysága a füzet tudományalatti színvonalának: „Európa tájaira a keleti magyar nyelvű népek zöme nem Mezopotámiából, hanem a közelebb eső egyiptomi kultúrkörből érkezett. Ezek a Régi Kelet nyugati feléből kiinduló és Európába dél felől behatoló magyar néprészek alkották a kontinens első állandó jelleggel letelepedett lakosságát, a magas kultúra meghonosítóit, ők lettek Európa feltárói, az első hiteles európaiak. Hogy Európa tisztán és kizárólag magyar nyelvű népek – régibb szóhasználattal élve: finnugor népek – alkotása, ezt az el­sőrendű világtörténeti felismerést tőlünk függetlenül egy észt tudós is megtette.”

 Mészáros Gyula  kiváló csuvas nyelvi gyűjtéseivel tette ismertté nevét. Szellemi egyensúlyvesztésének gyümölcse  „A másfélezeresztendős magyar nemzet” (New York, é. n.). Szerinte Európa benépesedése két gócból indult el: a hosszúfejű fehér fajták Afrikából, a rövid fejűek (így az ősmagyarok is) ke­letről jöttek. A Volga táján maradt magyarok egy része a csu­vasokba, más része a baskírokba olvadt be. Semmit sem próbál bi­zonyítani, de nem ragadtatja magát túl merész álmodozásokba.

Az emberi ősnyelv, a magyar az űrből érkezett a földre  Erről szól Plessa Elek könyve: Pál-Ősü Elek űr-ős tudatása az emberi beszédről. „Az emberi beszéd Isten gravitációs sugallatának a szólása.” New York 1985.  (7): „A mi korunkról szól Ésaiás próféta: »Kiáltó szó a pusztában: Készítsétek a Kürios útját!«  A Biblia-fordítók szerint: Kürios = Isten. A magyar nyelv tanulsága szerint: Kürios = Giri-ős = Gir-fajok Űr-őse, aki a világűr távoli helyéről magyar fajokat hozott erre a földre.”  (9): „Űrhajósok járják a Nap gravitációs terét, de a kortárs nem tudja, hogy távoli őseit Messiások űrhajókon hozták erre a földre.”  „…A kortárs nem tudja, hogy az Űr-ősök Istentől két kő táblát kapnak…”  „Annyit mégis tud, hogy Mózes magától Istentől vette át a kőtáblákat, de azt már nem tudja, hogy a bibliai Mózes éppen a második Gir-Űr-Ős volt, aki a székely-magyar fajt hozta erre a földre.”  (31): „A latinnak nevezett nyelv szavai nagyobb részt egyenes olvasatú magyar szavak, kisebb részben fordított olvasatú magyar szavak…”  (45): „A néma szülőkkel elzártan neveltetett gyerekeket a lélek megtanítja beszélni, és mivel földünk jelenlegi vi­lágűri helyzetében legerősebben a magyar nyelv ékei hallhatók, ezért a kísérleti gyerekek a magyar nyelv valamilyen vál­to­zatát fogják szólni.”

Plessa Elek másik könyve (A fajokat a Földre hozó Űrősök (Messiások). New York 1986) is arról szól, hogy az első emberek magyar nyelven beszéltek és az űrből érkeztek földünkre. Az űr-ősök Istentől kapott bizonyságtáblákat hoztak magukkal.