Finnugor genderkutatás 2. Gender, nyelvészet és nyelv
Problémakörök • Nyelvészet: tudományszociológia, tudománytörténet • Nyelvi ideológiák, nyelvpolitika, nyelvszociológia: a nyelv mint “nő” • Nyelvhasználat: a nők/férfiak nyelve? • A nyelv mint rendszer: gender a nyelvben • A nyelv leírása: gender szótárakban, nyelvtanokban stb.
Férfiuralom a tudományban? • Nemi szerepek “természetesítése” • “Objektivitás” (kutató vs. tárgy): a kutatás tárgya mint “lélektelen természet” – történetírás (“torturing the sources for answers”) – nyelvészet: az újgrammatikus iskola: “törvények” – folklorisztika: a “finn” (történeti-földrajzi) módszer • Ugyanakkor, a 19. sz. végétől: – a modernizáció másik oldala: feminizmus, harc az esélyegyenlőségért – nők az egyetemeken, a(z ember)tudományokban
Julie Wichmann (szül. Hermann Júlia, 1881–1974) • Hermann Antal etnológus lánya, Yrjö Wichmann finn nyelvész felesége, néprajzkutató, műfordító • Beiträge zur Ethnographie der Tscheremissen (1913) •
»Kyökki- l. uuniosastossa Julie koko aamupäivän yleensä kirjavapukuisen tšeremissiakan kanssa häärää, sillä nyt hän itse laittaa kaikki ruuat, vieläpä mainion hyvin. [...] Itse Julie mielellään puuhaa, koska liikkeelläolo on hänelle erittäin terveellistä. [...] Hänen suomen kielen opintonsa käyvät täällä hitaammin, koska ruoanlaittopuuhat vievät paljon aikaa. Hänen kansatieteelliset opintonsa (naisten puvuista ym.) käyvät täällä helpommin, kun asumme tšeremissiläisessä perheessä.» (Yrjö Wichmann, Matkamuistiinpanoja)
Az első nők a finnugor nyelvészetben • Magyarország: N. Sebestyén Irén (1890–1978), Vértes Edit (1919–2002)... • Finnország: Eeva Kangasmaa-Minn (1919–)... • Finnisch-Ugrische Forschungen: első finnugor témájú írás egy nő tollából (Vértes Edit) csak 1962-ben!
Antifinnugrista nők? • Bobula Ida (1900–1981): történész, egyetemi docens; emigrációban magyar-sumer nyelvhasonlításokat, sumer “eredetelméleteket” publikált • Nők az áltudományos eredetmitoszokat kedvelő konzervatív mozgalmakban (Pető Andrea, Napasszonyok és holdkisasszonyok: a mai magyar konzervatív női politizálás alaktana)?
A finnugrisztika mint férfi tudomány? • a nemzeti romantika patriarchális öröksége • férfi nemzeti stereotípiák • a finnugrisztika mint a nemzeti múlt építője? • a romantikus “tudós”-kultusz • férfiuralom a történeti-összehasonlító nyelvészet ideológiájában???
Lauri Hakulinen 1963: »Eräs ranskalainen luonnontieteilijä-professori on kerran lennokkaasti lausunut virkaveljilleen: ‘Ainoa tehtävämme oikeastaan on johdattaa ylioppilas omakohtaisesti kokemaan luomisen syvää liikutusta. [...]’ Enpä ihmettele, jos hieman parkkiintuneet veljemme Öhmann, Reuter, Mustanoja ja Thors tällaisen pateettisen lausuman kuullessaan vetäisivät suunsa skeptiseen hymyyn. Ymmärrämme hyvin, että kun he kukin astuvat feminiinisen jättiläisauditorionsa eteen, he näkevät kiharatukkaisten kuulijoidensa silmissä syvän tieteeseen innostuneisuuden asemesta useimmiten hehkumassa halun päästä mahdollisimman pian neuvomaan Suomen kansalle ‘käytännön’ saksaa, englantia, ruotsia. Eikä Pertti Virtarannankaan 80-prosenttisesti naisvaltainen kuulijakunta tarjonne juuri toisenlaisia näkymiä: koululehtorin vihreä oksa väikkyy sielläkin toiveiden ainoana voiton laakerina.»
Női “kuckók” • Folklorisztika: mikrófolklór (közmondások, találós kérdések stb.), gyerekfolklór stb. – a hősepika a férfiaké? • Nyelvtervezés: Kodin sanasto (Lilli Lilius & Ilmi Hallstén 1896) – nők az “otthoni nyelv” tervezői • nemzeti filológiák vs. a “tudományos” finnugrisztika
Kérdések • Természettudományok, elméleti nyelvészet – férfiaknak kedveznek, mert – a “szuprahumán” kutatási tárgyban (ősnyelv, univerzális nyelvtan stb.) nincsenek “nőkuckók”? – a domináns maszkulinitás (patriarchális perspektíva) “bele van építve” az (eszményi) egzakt tudományba?
• Nemzeti (ideológiai, politikai) és tudományos (elméleti, filozófiai) tényezők összefüggése?
Nyelvpolitika, nyelvi ideológiák • Aktív férfi / passzív (szimbolikus) nő > a nyelv mint nő (Kieletär), a nyelvész/nyelvhasználó mint férfi
“Perets népi szerelme”: Yitskhok Leybush Perets (1852–1915), kétnyelvű író, a gazdag, tiszteletreméltó héber nyelv helyett a szép, fiatal jiddis nyelvet választja (Joshua A. Fishman, “Cartoons about language: a case study of the visual representation of sociolinguistic attitudes”, 1991)
Nők és a nyelvválasztás • A nők mint nyelvhasználók a “nyílt presztízs” felé irányulnak (talking like a lady)? – “A tornedali finn fiúk svédül flörtölnek de finnül viccelnek”
• Nyelvmentők (anyák, nagymamák, tanítók, írók...) vagy nyelvárulók? – “... women are continually called on to establish their authenticity” (P. Eckert)
Férfinyelv – női nyelv? • Stereotípiák a nők nyelvéről – – – – – –
fejlettebb, árnyaltabb (de nem zseniális...) szociális célok (fatikus kommunikáció) több interakció, bizonytalanság árnyaltabb prozódia, gesztusok stb. vannak női (és férfi) szavak, kifejezések a különbségek megértési problémákat is okozhatnak a két nem között (Deborah Tannen, You Just Don’t Understand)
Férfinyelv – női nyelv? (2) • A stereotípiák – tényleg felelnek meg a valóságnak? – nemcsak (nyugat)európai-északamerikai kultúrára jellemzőek? – nem más tényezőkre (pl. hatalom) vezethetőek vissza? – nem inkább tudatos doing gender“performancia”?
A finn beszélt nyelv vonásai (Mantila, Virittäjä 2004) vidéki, negatív férfi őszinte, valódi finn pl. lehemä, mennee, piä
vidéki, pozitív őszinte, aktív, modern, női pl. mie, sie
korrekt, művelt semleges, általános beszélt nyelv pl. ne menee, yks
pl. lähden, metsä, punainen
(fő)városi, fiatal, női pl. kauheitØ ihmisii
A szociolingvisztikai markerek (kombinációi) szabadon választhatóak – az identitás “konstruálása”
Gender a nyelvben • Nyelvtani nem – nincs (pl. magyar, török, ?angol) – klasszifikátorok (kínai stb.) – van (pl. latin, orosz, német); nemcsak a társadalmi/biológiai nem-rendszernek megfelelően
• Lexikális nem (pl. anya, vő, csődör) • Rejtett nem – false generics (politikusfeleség – ?politikusférj) – rendszerbeli különbségek (a szókincs szerkezete)
Nyelvtani nem • egyeztetés (elle est belle, она красивая) – izl. Óli og Elsa eru ung ‘Ó. (m) és E. (f) fiatalok (n.pl.)’
• pronominalizáció (Wer hat sein/?ihr Fahrrad vor der Tür gelassen?) • a nem-rendszer szerkezete: a hímnem elsődleges? • sokszínű kapcsolat a biológiai/társadalmi nem-rendszerrel (der Hochmut, der Übermut – die Armut, die Demut)
Szókincs • Aszimmetrikus szóképzés – a nőnem másodlagos: orvos > orvosnő (óvónő > óvodapedagógus) – a feminin képzőknek más funkciói is vannak (fr. moissonneur ‘arató’ – moissonneuse ‘aratógép’; lengyel dyplomat – dyplomatka ‘aktatáska’; finn venakko ‘orosz nő’ – haulikko ‘sörétpuska’...)
• A nőnem kevésbé generikus (minden énekes vs. minden énekesnő)? – hyvä jätkä ‘jó srác’ (> ‘jó barát(nő), kolleg(in)a’), maaherra ‘kormányzó’ (> férfi vagy nő) – ämmä ‘vénasszony’ (> nőies, gyáva férfi)
Szókincs (2) • Pejoráció: cleaning lady vs. *cleaning lord; Frau ‘úrnő’ > ‘nő’ • Amelioráció: queen ‘nő’ > ‘királyné’; manysi naj ‘úrhölgy, istennő, tűz’ ?~ fi. nainen ‘nő’ • Férfiperspektíva: úr vs. asszony / kisasszony / úrnő • Összefüggő tényezők: általánosabb szemantika – nagyobb frekvencia
Szexizmus a szóválasztáson túl • Daily Telegraph (Cameron 1998): – A man who suffered head injuries when attacked by two men who broke into his home in Beckenham, Kent, early yesterday, was pinned down on the bed by intruders who took it in turns to rape his wife.
• Tainio a párkapcsolat-kézikönyvek nyelvéről: – a férfi mint alany/agens (Hogyan látja a férfi a nőt? / A férfi a nő szemében) – általánosítás: “alkalmi” nők többes számban – “kategorikus” férfi egyes számban – sorrend: férfi-nő (kivétel: anya - apa - gyerek) – fokalizáció: a férfi szempontja
Szexizmus nyelvtanokban, szótárakban? • Nykysuomen sanakirja: a mies [‘férfi’] szócikk sokkal terjedelmesebb mint nainen [‘nő’] – csak a szókészlet szerkezetének a folyománya? • Példamondatok – (Kristiina Ross:) mees vajus mõtteisse “semlegesebb” mint naine vajus mõtteisse? – Nyílt szexizmus? Ereje teljében levő férfi vs. a lány termetének lágyan hajló vonalai
Nevek és névadás • Női vs. férfi nevek – keresztény névadási innováció? – “nyelvtani nem”: pl. -o az észt férfi nevekben, kicsinyítő képzők a női nevekben
• Családnevek és férfiuralom
Gender és a finnugor nyelvtudomány • Az egyenlőség mítosza vs. rejtett gender • Gender és nyelvtörténet: lehet újraértékelni pl. az etimológiai kutatás hátterében ható hipotézisokat? • Gendernyelvészet és a kis finnugor nyelvek emancipációja – árnyaltabb kép a nyelv helyzetéről – előítéletek és esszencializmus ellen
