@Krizsa Katalin: A finnugor eredetűnek tartott magyar szavak finn és héber rokonszavai Forrás: Az alapnyelv szókészleti csoportjai http://finnugor.elte.hu/?q=alszk
MAGÁNHANGZÓVAL KEZDŐDŐ SZAVAK A torokhangokat, megkülönböztetésül a többi, a lágy magánhangzóktól, zöldesszürke színnel jelöltük. A kék, magyar szavakat a FN nyelvészet az alapszavakhoz sorolja. A finn szavak zöldek, forrásuk: Jakab László, Akadémiai szótár, 2007 és 2013. Kiejtés: a finn ä=e, az ää=ë, aa=á, y=ü vagy j, yy=ű. Bármely magánhangzó+i = mgh+j. A, Á
E, É
I
O, Ö
U, Ü
CSAK MAGÁNHANGZÓBÓL ÁLLÓ SZÓ angol he = ő – finn hen = ő A lágy H gyakran, itt a magyarban, leesik a szó elejéről. FHA-M: finn, héber, angol–magyar
hu, hi = ő és ha-, he- = a, az ő
A barna IND szavak forrása az „Alapszókincs 11 nyelven”, Compact Verlag, 2005. XW és XB/V Összefoglaljuk hogy hány mássalhangzó hiányzik a finnből (amelyek 10-20 éve, az angol vándorszavak beáramlása előtt, ismeretlen voltak). Nincs B és az összetett C=TSz. (C nem is lehetne, mert Sz sincs). Hiányzik az F, G és a Z is. Ezek mind újabb hangváltozások. wesa=/növ/ hajtás, wuosi=év
wüö = öv
ew = hajtás /növ/
ovi = vastagság
éw /visszahajlik/
FHM
öv
FH?M
E Egyelőre nem fejtettük meg, hogy miért ’fordult át’ a magyar és héber w – a finnhez képest? apu = segítő aba = apa
P/B hangváltozás
eb /segítőtárs/
FM-FH
Az FM-FH jelentése: a finn szóalak a magyarral és a héberrel is rokonítható, az értelem azonban alaposan eltávolodott. Az már csak páronként rokon – külön a magyarral (az eb segítőtárs) és külön a héberrel (az apa mindig segít). Mivel B hang a finnben nincs, megállapítjuk, hogy a finn apu szó és annak segítő jelentése a magyarnál-hébernél ősibb. airo = evező
ewe = úszó, awio = házasság
evra = szárny
iwá=elferdítette, iber=teherbe ejtette
evező
ív /-ás, hal/
FHM
FHM
XC/Cs neecil = nemesít, m’calcel = cseng
otes = betakar, adsán = szeplős
acél /atszél/
öcs /öts/
HM
HM
A finn teres=acél az éles-hegyes fogalommal kapcsolatos, és az öcs = veli (vele) – a magyar szavaknak tehát nincsen finn rokonszavuk. XD antá = ad
A FN nyelvészet szerint – de tévesen. Az anta az önt: vizet ad – rokonszava.
ütü = átütő erő
T/D hangvált
–––––––––––
1
ad=zsákmány, at=rávetette magát
nidag = aggódik
ad /zürjén, udmurt: megitat/ FHM
ideg HM
az n csak igei előrag a héberben
ed = gőz edz /acélt/
forrón vízbe dob
HM
A finnbe későn felérkezett D nem lehet szókezdő – de még a magánhangzóval kezdődő gyökszavak második hangja sem. A D a finnben csak a szavak belsejében fordul elő. Az ad és az ideg -nek ’direkt’ rokonszava tehát nem lehet. A D korábbi hangjával az ősi T-vel azért lehetne? Lehetne, de az sincs. Ami az ideg szót illeti: G egyáltalán nincs a finnben – a szót (hermo) a felajzottsággal és nem az aggodalommal hozzák kapcsolatba. XP/F apu = segítőtárs
*sappi = epe
apu = segítőtárs
aba = apa
ef’á=csörgőkígyó
apim = orcák
apa
epe /keserű/
ipa /após/
FHM
FH?M, FHM
*S-appi: a héber ’s’ előrag jelentése = olyan, mint ami... Tehát keserű, mint a méreg. Az afro-
sémi előragok az északi nyelvekbe is felkerülhettek? Igen. Egy korábbi jégkorszakban. mul-peri=faeper
upea = pompás
tut= eper, afár = föld, por efi = faág, leszármazási ág HM
eper
ifi, ifjú
HM
Az eper szónak nem meggyóző a finn rokonszava. F nincs: az ifjú P-vel? Azzal sincs. XG/Gy ag = kört írt le
og = kört ír le
ág
ég /bolt/
HM
HM
wuode = ágy
üksi = egy – ühte, ühde = egybe-
agud=ö.gyűjtött
ehad, ehat = egy, og = kört ír le
ágy /ádj/ széna
egy /edj, égi/
HM, FHM
A Gy általában DJ, esetleg GI/J. D-vel nem kezdődik tőszó a finnben, G pedig nincs. Az ágy-nak nincs finn rokonszava, de az egy mindhárom nyelvben rokon. XJ
FHM
ü/j/ö = éj
jousi = íj
éjfa=sötétség
aja=rag. madár
éj
íj
F?HM
Az éj mindhárom nyelven rokonszó, az íj a finnel kérdéses. ajo = vadászat
–––––––––
aja=rag. madár ajak
uján = kiegyensúlyozott /négykézláb/ FHM
ruhaujj zürjén: soj?
Az ajak valószínűleg mindháromban rokonszó. ovi = ajtó ajen=betekintett, ovi=vastagság ajtó
HM
2
ujj
HM
XK isoisen = ükapa, -anya ukki = nagyapa is=ember, jasán=öreg ukáv=köbözött HM
FHM
ük /3.nemzedék/
Az ük /szülő/ elnevezése mindhárom nyelven rokonszó, de a finnben csak a 2. felmenőt jelenti. XL elë = él
–––––––––
ole=nő/l/, él=erő
oles = katángkóró
él /finn elä/
FHM
ala-, alle = al-, á
öl /öles, hosszú/
HM
–––––––––
al = -on, -ra
helev=faggyú, alúv=silány
al-/só/ /mordvin: al/
FHM
olvad /hó, zsír/
–––––––––
HM?
lukea=olvas, luku=szám
el=hozzá, og=köröz
aláw=őrá, ale=lap
elegy/-edik/
HM
olvas /számol/
ele = te ne!
ensi = első /én-esi/
lüijü = ólom
ál-li=ne nekem!
enos = ember
olám = örökös
*áll /test/ FHM
első
ólom /saválló/
FH
HM?
HM
*Az állával az ember nemet int. XM eme=anya /állat/ em = anya em-lő, Emma
FHM XN/Ny mine = én
jenne = ín
tina = ón
ani = én
on = erő
on=vagyon, t’iná=rakodás
én
ín
ón /bronzgyártás/
FHM
FHM
eme=anya /állat/
ien = íny
em=anya, ima=anyu
injen = érdekli
anya
FHM
–––––––––
íny
FH-HM
FHM
–––––––––
anog=kényeztet
inud=feltűzött, anug=fínom
ángy
HM
ing /inog/
HM
XR vuo = ár
virta = áradat
ará = átöntötte
órek = vér-ér
ár
ér
FHM
német Herr = úr
herra = úr úr = fény, tűz
FHM
FHM
3
úr
ar’á /arám/=föld
ír = város, ari=oroszlán
ár /földmérték/
HM
ír /körmöl/
HM
–––––––––
vanha = öreg
arad=bronz /szín is/
oreg=takács /sző/ *m’rugá=nyugodt
Erdély /őszi erdő/
HM
öreg /ráncok/, vén
FM-HM
*Az m’- csak igei előrag.
–––––––––
harja = orom
erani = élénk
orem=felhalmoz, hár=hegy
arany
HM
vaaksa=arasz, vakka=véka
orom
FH-HM
A véka fületlen vesszőkosár
ariszá=bölcső, teknő arasz
HM
ará = leszedte, letépte arat
HM XS esi-ise = ős is = ember ős
FHM
XSz sűs, süksü = ősz aszif=ősz, széva=ősz haj uszá=késztetett ősz
FHM
üsző
HM
Az üsző még nem ellett szarvasmarha. /mordvin: seve/
süöde =
ottá = iszik /ált.magához vesz/
eszik eszev=fű, szöudá=étkezés s’ivá = szívás FH-HM
eszik
iszik /itta/
FHM
XT ise = atya
wiisi = öt /vés/
atá=beburkolta, is=ember atya
ut = lecsap rá, es = tűz ata=jön /arám/
FH-HM
FH-HM
*A héber k’= mint ami tehát a finn k-atu: mint ami „jön”.
XZ se = az
se = ez
zu = az
zo = ez, az
ez, izá = kecske
az
ez
íz
FHM
*katu = út
–––––––––– FHM
tuhat=ezer /tehet/, tehde=tesz
HM –––––––––
ezrah=lakos, ezer=segítség izuz=felülkerekedik
4
öt /5 ujj, mancs/
út /kátyú/ FHM
FH-HM
ezer
izzik /tűz/
HM
hopea = ezüst ezer=segítség, hofia=megjelenik ezüst /termésfém/
FH-HM
MÁSSALHANGZÓVAL KEZDŐDŐ SZAVAK B/V willi = vad
/violent/
wewü = vő
ad=zsákmány, wádi=völgy vad
meví=vivő, bó=benne, jön
HM
vő /vevő/
FHM
A V-vel kezdődő magyar szavak általában O/U/W-tartalmaznak, csak nekünk nincs kétféle V betűnk. A W eleinte csak O/U diftongusz volt, ami a héberben torokhangú magánhangzóként maradt fenn. Ez az oka annak, hogy a V-vel kezdődő magyar szavakat csak a V leválsztása után lehet rokonítani a héberrel. wádi = völgy vadon
HM
ad=zsákmány, -xsz=olyat tesz vadász
HM
voi = vaj *m’vujár=gödrös
peká=bimbó, bag=élelem
vaj /votják woj/
FHM
olla = van
vakka = véka
walád=újszülött
beká=mértegys
vala /létige/ FHM
véka /fületlen kosár/
HM
bogyó /finn puola vörösáfonya/
FHM oli = volt
bal=ne! balál=ö.keverte bal /oldal/
*n’velá = hulla
HM
vol-t /létige/
FHM
olka = váll movil=elvisz váll
FHM
olla = van
vanha = vén /ő/
venüttë = nyújt
ani=énon=vagyon
*nivén=elsorvad, mevin=hozzáértő
on = erő
van
vén
von
HM
FHM
weri = vér
iho = bőr /irha/
wrid = /vér/ ér
or = bőr, irha
vér
bőr /osztj pär/
FHM
angol one =1
pronssi, vaski=bronz or = bőr, irha
barzel = vas
5
FHM
varr
HM
bronz
FHM
vaski=réz bronz
vátetus=viselet
es=tűz, weset=nyelőcső
*nosze = viseli
vas /véset/
FHM
visel /viszel/
FM–HM
vitsa = vessző waszat=szabályozó vessző
FHM
FHM
heitté=vet /dob/
vesi, vetinen=víz, -es, veden=víz-
*nevet=csíra /kivet/
*meví=vísz, sz’í=vidd!
/ki-, le-/ vet
víz /visz, szívd/
S/T/D!
FHM
*Az m’- és n’- csak igei előragok.
C/Cs cok=szorultság
cak=szorongat
csokor
csuk
HM
HM
A finnben nincs C/Cs, és Sz sem. Cs helyett TS-sel sem találtam rokonszót. tehti=csillag, tahti=alsó, lenti calul=kristálytiszta, colel=belemerül csillag
HM
D vastainen=domb domi=csend /temető/ tamum=tömör domb /vastag/
FM–HM
P/F puu = fa
poju, poika=fiú /szülés/ pé = fej
efi = faág fa
efi = ág /származás/ pe = száj
FHM
fia, fiú FM-HM
––––––––– hofe = befed
fő /fej/ FHM
fű HM
pakkanen = fagy
peité = fed /lemez/
hammas = fog
pag=megdermed
padáhat=fejtető
pogéa=megtámad, hamum=felhevült
fagy /pakk/ FHM
fed, fedél
FHM
fog /hamm/
FM-HM
pé = fej
kiehua = fő/l/ német Küche
pe = száj
poel=elkészít, paul=szenvedő
fej
fő/l/
FHM
–––––––––––
vejsté = fejsze
pujach=kifestett
waw = karom
fajd /kormos/ HM
fejsze /váj-sza/
FHM
puká = gáncs
6
HM
fék
HM
puoli = a fele
––––––––
pela = darab fél /fele-ség/
pil=elefánt, pelet=felvevő FHM
fül
pojkki = ketté
joki=folyó, pojkki=szét-, ketté
palág=felosztotta
plagá=patak, poleg=kettéoszt
fal
folyó /folyik/
HM
HM
FM-HM
Babanyelven: folyik = pojik. kule=falu /mind/
*pilvi = felhő
palah = kerület
plagá=csapat, peleg=patak
falu
HM
felhő
FHM
/folyik/ Vesd össze a magyar ég-ég/bolt/ és fel-hő (fenti hő) szavakat a finn palá = megég-gel. Régen az emberek úgy gondolták, hogy az égben égés van – amit a villám és a tűzben való „izzadás” egyaránt alátámasztott. Ennek a nyomát őrzi az ősi finn és a későbbi magyar nyelv – de még a héber is, csak egy másik szópárosban: es = tűz, esed = eső. píkki = fogazott pin=fog, tű, pen=nehogy! fen /fogat/, fenyő, fenyeget HM panos = lövés
punoa = fon, csavar
pin = tű
pone = fordul
fenyő
HM
pere=hátsó rész
pora = fúró
pir = lyuk far
FHM
fon
FHM
L/R hangvált pölü = por
pora = fúró
príjá=szaporodás
afár = por
hofer = fúr
férj
por FM-HM
fúr, -ó
FHM
veistë = farag
–––––––––
porek = szétszed
poset = terjed
pszulá=hulladék
farag, vés FM-HM
fest
foszlik
HM
pata = fazék
HM
–––––––––––
pozer=feloszlat, patúah=nyitott fazék /főz/, pata
FHM
poszel=tönkretesz
FM-HM
főz /megdermeszt/
HM
A hivatalos nyelvészetnek az a szabálya, hogy a finnugor (mínusz magyar) szavakban levő T a magyarban Z-re változhat, a „vak tyúk is talál szemet” alapon – néha talál. De hogy miért, azt persze nem értik. A gyöknyelvész tudja. A Z a D-n és az S/Sz-n keresztül az ősi T hang legutolsó hangváltozása. A hangváltozásokat szenvedett újabb szó általában őrzi még az eredeti értemet (vagy valami kapcsolatot vele). Példa erre a T/S/Sz/D/Z hangváltozási sor víz szava. Water /kivet-kiárad/, Wasser, vesi /vesz, vész, visz, vés/ voda /vidd! ved-er/ – a sor legvégén pedig a víz /viszet-vezet/. Habár a FN nyelvészetnek halvány fogalma nincs, hogy miért, a finn pata = fazék szónak valóban távoli rokona a főz (de nem a magyar fazék!).
7
A magyarázatot, a közbeeső fogalmat, ezúttal is kettejük köztes időben kifejlődött héber nyelv adja. A magyar fazék nem a finn pata, hanem a héber pozer = feloszlat rokonszava. De a FN nyelvészet, az okot nélkülöző mondvacsinált szabályaival, soha nem jött volna rá. G/Gy dajéka=elég! elég sok... gyökér /djökér/
HM
H és H lumi = hó H: lágy h hang
kuu=hónap, Hold
havu=rejtett, l’om=nemzet hulád = született FM-HM
hó /le-omlik/
*hó /Hold/ FHM
*A finn K a finnugor nyelvészet szerint a magyarban – de a héberben is! H-ra „változhat”. A héber k’- = olyan, mint... mint a kú = hónap, Hold (ami mindig újjászületik). A K/H változásnak ezúttal nyelvtani oka van: a sémi előragok gyakran végleg felragadtak a szavak elejére. A finn kuu valószínűleg k’hu lehetett: olyan, mint – ami eltűnt, de „újjászületett”. hopea = ezüst
helvetti, homa=pokol
hibá = elrejtette
hov=öl/e/, hom=hő
hab /hó-be/
F?HM
hő /hő-l/ FHM
A finnben nincs B. Váltóhangja, sincs, a normál V. Csak az O/U/W van a finnben, ami egészen más. Az egyetlen lehetőség, hogy P-vel keressünk (ami a B-nek u.n. kereszthangváltozása), de az ezüsttel (az ezüst színével) való rokonítás nem meggyőző. hoder=behatol, heedír=hatalmas lett had
HM
hadál=felhagyott vele hagy /hadj/
hudál=otthagyott HM
húgy /hadja/ HM
sipuli = hagyma hagora=öv, sipulim=alj/-ak, tsz/ hagyma /spulni/
FM-HM
hius = hajhut=szál, haját=szabó haj
FHM
ihra = háj
kuori=héj /kör-i/, kuora=karom
háj = nyers, élő
hájic=válaszfal, krum=héj
háj /irha/ FM-HM
héj /köröm, karom/
FHM
ajá=hajt, hejtté=hajít haje = fürge hajó /hajt, hajít/
FHM
kojtto = hajnal
8
hajá=feléledt, haje=fürge hajnal /kajtat/
FHM
ajaa = hajt haje=fürge, hatajá=terelés hajt
FHM
kala = hal
huomenna = holnap
halá=megbetegedett, hál=vonaglik
halaná = másnapra halaszt
hal /a parton/
hol-/nap/
FHM
HM
kuolla = /meg/hal halál=holt, hál=vonaglik /meg/hal /hulla/
FHM
*A finn K a magyarban és a héberben egyaránt H-ra „változhat”. Néha... de miért? A héber k’- előrag értelme: olyan, ami. A finn kala valószínűleg k’halá = ami megbetegedett volt, a kuolla pedig k’hulla. kalin = halászó /háló/
––––––––
hilá = fényudvar
holid = szül
háló
hölgy /höldi/
F?-
HM
HM kulkea = halad /k’holech/
kajhi=hályog, hajtata=akadály
holech=megy, holed=fúr
hájic=válaszfal, hilazon=hályog
halad
FHM
hólyag /hólag/ kives = here
FHM
––––––––––
him=zajong, hom düh, koves=meghódít hamuk=domború FH-HM
hím
homlok
kives = here
HM
–––––––––––
hore=nemző, koves=meghódít
honef=felhúz, nofel=lesűllyed /Nap/
here FH-HM
hó-nap /Hold-Nap változások/ HM
kolme = három, harju = dombhát hár = hegy, halom = álom /halomsír/ három /halom/
FHM
A magyar halom, három – héber hár, halom – a finn kolme közös értelme: lent-fel-lent. A finn kolme k’holme, ahol a k’= olyan mint... – sémi előrag. hástá=kihív, hísi=ördög hosiá=megsegítő hős
FM-HM
német Komma=vessző kaksi-kümmentä huszál=’elintézett’ FNémet-HM
9
húsz /vonalat húz/
A finn kaksi-kümmentä = két vonal (a pont-pont-vessző számírás emléke). *kuusi = hat /6/
seitsemen = hét
angol seven=hét
hat = metszőfog
het=bűn, seeva=hét
hat /6/ FHM
hét /7 gonosz/
FAngolH-HM
*A finn kuusi szót a héber hus = érzet, k’husi = ami érzékel – szavakhoz hasonlítjuk. A „hús” érzi a ragadozó 6 fogát-karmát. A seitsemen az angol, a német (sieben) és a héber szavakkal egyaránt rokon, de a magyar 7 csak a héber „bűn” szóval.
kota=kunyhó /kötöz/, katto=háztető havu=rejtett, ahuzá=birtok ház /havas, befedett/
FMHM
A finn kota bizony nem ház, hanem csak kötözött (vagy csak a teteje) – kunyhóféle.
J oj = ó! /jervi=tó/ tov=jó jaár=erdő jó /tó/
FM-HM
A jó és a tó fogalmát legrégebbről a meglepődést kifejező finn, magyar, héber, stb. oj! felkiáltás kapcsolhatja össze. jé = jég
jaha = úgy, igen
jigá = kifárasztotta
jamín=jobb /kéz, oldal/
jég
FM-HM
jó, jobb
HM
A finnben sem G, sem B hang nincs. A német ja=igen, helyes (pl. a jobbkéz használat). pelata = játszik jatír=felesleges, p’altán=tevékeny játszik /felesleges dolog/
FH-HM
K –––––––––– ki = hányás HM
kivi=kő, gyümölcsmag kavúa=állandó, kauv=fájó
ki /-felé, -hány, -dobál/ kő /kövi/ FHM
–––––––––––––
toivo=/azt/kíván, toive=vágy
kabál=siránkozott, kibel=kapott ivá = kívánta HM
kebel /kap/
kíván /hajlik rá/
FHM
A héber k’ = olyan, hogy... ivá = kívánta. Az ivás eredete bonyolult: az ősi kép az ívás (halak) és a vízre lehajlás (még nincs pohár). kivinen=köves, kova=kemény kvis = kövesút *köveszt /abál/
FHM * A kövesztés /abálás/ ősi gyorsfőzési technika – forró köveket dobtak a főzővízbe.
10
koje = kunyhó
––––––––––––
kájic=nyár, kijef=’éli világát’
kalus=hiányos, híg /étel/
kéj FM?-HM
köles
HM
ühd-eksen=kilenc, eksüe=hibázik Az újabb k hang:
kliá=bezárás, kilón=kútgém kilenc /kulcs, kilincs, kölönc/**
HM
A héber ehad = egy, aksán = makacs. A finn ’kilenc’: egy-hibázik (hiányzik a tízből). ** További magyarázat a Gyöknyelvészet (VII. fájl), 616-7. oldalán. kam=feláll kamón=kömény /magas/ kemény HM kenká = cipő
kűnerpé=könyök /kanyar-fej/
ken = fészek
konen=beirányít
kengyel /lábtartó/
FHM
––––––––––––
kűnel = könny
kunáv = lenyesett
konen = sirat
kenyér /kanyar/ T/S hangvált.
könyök /kanyar/
HM
FM-HM
könny
FHM
lei-kata=le-vág
kirja, kirje=könyv, levél
kase = kemény
kunáv=lemetszett, kore=olvas
kés /katt/
FM-HM
könyv /nem ’finnugor’/ FH-HM
–––––––––––
künnüs=küszöb, künsie=vakar
osze=tesz, készít, kosze = betakar
kuszá=befedett
kész /van/
küszöb HM
HM
kaszúah=lenyesett, kaszkeszet=pikkely koszesz = lerág keszeg /lapos/ T/D hangvált
HM
HM
kahte-, kahde- = két-
ketju = lánc
kitá = elvágta
kat=csoport, kat=fogó
két, kettő T-S/Sz-Z
köszörül /élez/
HM
köt
FHM
kesi, käte- = kéz k’=olyan, osze=készít, kat=fogó kéz /készítő/
FHM
L liemi = lé
––––––––
loe = lenyeli lé, le-omol, -ömlik
lóa = kráter FM-HM
jalka=láb lappá=húz
olla=van, létezik
laba = láva
l’= -ni, milét=töltés
láb /lép/ HM? FM?
levő
HM
11
lő
HM
láb:
A finn jelki=nyom, tehát a jalka nem kifejezetten a testrészt, inkább a láb nyomát jelenti. A kihűlt láva bunkós vége a lábhoz hasonlít(?) Más lehetőség a láb etimológiájára: a B hang elődje (is) P volt. A finn apu=segítség, lappá=rak, húz, von. A héber l’- = -nak, -nek, -ni (főnévi igenév képző). A láb korábbi alakja talán l’apu = segít-ni, húz-ni lehetett. A magyar lét is a sémi előrag az l’- = -ni emlékét őrzi: l’ét, l’evő. lehti=levél, ehüt=elfogy ale=levél, lahut=üde-, nedvesség levél /l’-evél/
FH-HM
liemi= lé, leves /le-ömöl/ loe = lenyeli leves /l’-evés/
HM
A l-enni / l-evés a lóa = lenyeli fogalomból, az ét- / esz- / ed-j! / egy-él / ’ez-zen’ (hettita) viszont a tett / tedj / tégy / tesz / tézis hangváltó sorozatból fejlődött ki. ––––––––––
süntüe=születés
lah = nedves
lipi = rostos
lágy /liheg/ HM
lép /testrész/
lédá=születés HM
––––––––––
lúd
HM
lüontää = lök
loched=elfoglal, lukad=egyesített
lóa=kráter, leket=hulladék
lak /lyuk/
lök
HM
FHM
l’éla=felsőbb, lél=éjszaka lélek ––––––––––
HM
leijona=oroszlán
lán = alvó
lis, lájis, levía = oroszlán
lány HM
les
FHM
l’= -ni, osze = tesz lesz /l’esz: esz-ni/
HM
M me=mi, mikä, mitä=mi? ánu, anahnu = mi/-nk/, ma = mi? ami, ani = én mi /mink/, mi? N/M hangvált – itt a magyar-héber /N/ az ősibb. menne = megy meniá=indít, magía=érkezik megy /menni/ maksa = máj
FHM
–––––––––––––
májim=víz, -ek
mogeg=megpuhít
máj /vizes/ HM
meggy /hasmenés/
HM
m’lilá = telt
12
FHM
mell
HM
unkarilainen=hungár m’gurim=lakás, m’gurá=magtár, félelem, magír=ledönt, letipor magyar /Magor/
HM /de melyik?/
meno=menet, minie=meny/e/
muna = tojás
m’niá=indít, hajt
m’niá = indít
men/ő/, meny/e/
FHM
mony /tojás/
FHM
menije = menő m’unán = felhős menny
FHM
m’natek = szétszakít menyét –––––––––
mére = mérték
merik = kiürít
maarich = értékel
marok HM
mérték FHM
HM
mú=másik, me=mi
veté = von
misné=második
mose=kihúz, von
második FHM
mos /patakban/
HM
mesi = méz maze=csepegtet, mesi=selymes méz
FHHM
N nauraa = nevet
nainen=nő /asszony/
nidrach=f.húzott
nawe=szép, noár=fiatalság
nóa = mozdul
nadrág
nevet FH-HM
nő /asszony/
HM
FHM
anoppi = anyós nofel = lesűllyed /Nap/ napa
FM
A napa a házastárs anyja.
neljä, neli=négy
venüttää=nyújt
natuj=kifeszített, n’ale=femelkedik
najád = mozgó
négy /nagy/
FM-HM
FM-HM
nyújt /vonja/
Bababyelv: nédj, naty. nuolla=nyal, nielle=nyel
nuoli = nyíl
nalós = gyúrt /nyál/
nilhac=nyomul
nyál, nyal /nyel/
nyíl
FHM
FHM
13
jänis = nyúl n’ale=felemelkedik, felulmúl nyúl /állat/ HM
kieli=nyelv, kúlua=h.tartozik
kahd-eksan = 8
nilwe=h.tartozó, kísérő
n’ale=fölemelkedik
nyelv /beszéd/
FH-HM
nyolc
HM
A finn kahde = kettő, eksüe = téved: kettő hiányzik a tízből. Nyolc: nyaláb-tesz? jelki=nyom /jel/ num = alszik nyom /ágyat/
HM
varr-as = nyárs
satula = nyereg
neete=nyuszt, náti=holtfáradt
naác = átszúrta
nirgá = nyugvó
szovel=szenved
nyárs /tű/ FM-HM
nyereg /satu/
FM-HM
FM-HM
nyuszt, coboly nülkee = nyúz
nilkach=elvett, nisláf=lehúzott nyúz FH-HM
R ––––––––––
úrtá=kiváj /irtja/
rewah=megkönnyebbülés
raúa=megrongált
révül HM
ró
HM
ristikko = rács
silmu = rügy
r’ciá=átfúrás, racif=ö.függő
regev=rög, rig’í=futólagos
rács
rügy /rag/ HM
FHM
A finnben nincs Cs betű, de TS torlódás van – és nincs G betű. panna=rak, lapio=lapát☺
kettu = róka /ketté/
réka=alap, riká=lelapította
rihreh=szaglászott, kitá=elvágta
rak
róka
HM
FH-HM
Hát a lapát mért nem jó finnugor szónak – muszáj volt szlávnak lennie? Mert a Szibériából jöttmenteknek nem lehettek ekkora flektált sorozataik: lap, láp, lep, lép, lop, lup – lapát? vaski = réz
sukulainen = rokon
raze = sovány
réka = alap
/termés/ réz
HM
rokon
HM
S paljo, moni=sok suk=piac, sokek=nyüzsög, mone=számol sok
FH-HM
hauta=sír/hely/, marista=sír sarja = sor s’ár=maradvány, sír=ének, mar’is=lármázik surá =sor FM és HM
sír /hely/
sor, sarjú
paino=súly seol=mélység súly HM
Helló! A sor (s még kb. 2000 más szó) miért nem „finnugor”? Viccből, vagy nem illik oda?
14
sotata=bepiszkol, sotkea=összezavar pajsta = süt FHM
sotet = barangol
sot = ostor
sötét /barlang/
süt
HM
Sz süden=szív /ellát/
kutoa = sző
szivev = forgat
szovech=fon, kutónet=gyapot, ing
szív /szerv/ HM
sző
FH-HM
naula = szög /lezáró/ szoger=bezár, naul=zárt szög FH-HM sú = száj /súg/
hihna, remmi = szíj
széja=bárány, szíjah=beszéd
szijúa = segítség
száj
szíj
FHM
HM
leikata=szel /le-katt/ jalava = szilfa szelek = répa
sziled = dícsőít
szel
szil /fa/ HM
HM
A héber szelek nem „én szelek”, hanem gyakorító ige: hogy a répát általában szeletelik. A szil meg szálfa – jó magas. silmä = szem szumá=vak szem, salem=ép, teljes szem /kölykök/
FH-HM
híli=szén, hílos=parázs szin’á=gyűlölet szén /fekete szín/
HM
séri = lábszár
sarvi = szarv
karva=szőr, sarvi=szarv
szarúa = nyújtott
szir=fazék, tövis
sze’ár = szőr
/láb/ szár FHM
*szer
szőr HM
FHM
A finnben (eleinte a héberben sem) még nem vált szét az S/Sz két kölön hangra. *A fazéknak régen „tüskéje” volt, amivel a földbe szúrva rögzítették. kujvua = szárad
nöühte = szösz
szarad = megmaradt
szisz = rojt
szárad/t/ HM
szösz HM
sata=száz, satá=hull /eső/
neitsüt = szűz
záz = elmozdult
zu’azá=megrendített
száz /nagyságrend váltás/ HM
HM
szűz /zúzott/
T T/S hangvált
sine = te
te = ti
jervi = tó
ata, at=te, sone=a másik atém, atén = ti
15
tov=jó, tovéa= elmerül
te
FHM
ti
FHM
tó
HM
towe=sző, tawasz=páva tavasz /színes/
HM téva = természet
táw=még, tovább
tevő HM
több
ravinto=táplálék
HM taitá=tudás, tiede=tudomány
taf = apróságok táp
todaá = tudat
HM
FHM
tud/ó/
toch = tartalom tegez /tok/
HM
talvi = tél
muna = tojás
tilél = befedte
tájis=bakkecske, m’niá = indít
tél
tojás /mony/
FHM
lukea=tanul
tomu = por
toen=megrak, megterhel
tamúm = tömör
tanul
töm /tömi/
HM
J/L/R hangvált
tila, tori = tér
kurkku=torok
tijer = bejárta
tor=füzér, gerlice
tér /táj, tál/
FHM
torok /kurrog/
FH-HM
FH-HM
FM-HM
tehde = tesz taasze! = tedd! tesz F?HM pere = tat /hajó/
kümmenen=tíz /vessző/
tuli = tűz
tat = alatti
*hétéz=lenyeste
tozez = spriccel
tat
tíz
tűz /ég/ HM
HM
HM
* A hé- csak igei előrag. A pont-pont-vesszős számírásnál tíz pont helyett vonalat húztak.
Zs kepristüe=zsugorodik szugár=becsukott zsugorodik
HM
16
