Copyright: Krizsa Katalin
TESZ – de minek?
870 közismert gyökszavunk eredetéről a TESZ szótár a következők szerint vélekedik: (forrás: http://www.leventevezer.extra.hu/Tudománytalan.pdf ) finnugor (128 szó)
ugor (57)
uráli (71)
vitatott /uráli, ugor, finnugor, vagy más/ (45) ótörök (54)
oszmán török (1)
szláv (44)
szerb-horvát (4)
német (28)
bajor-osztrák, középnémet (8)
iráni, perzsa (5)
alán (1)
ófrancia, francia (5)
latin (5)
nemzetközi, vándor (13)
ismeretlen (129)
bizonytalan (58)
magyar fejlemény (112)
rövidülés, elvonás ? (15)
szóhasadás, szóvegyülés ? (9)
cigány (2) román (4)
olasz (2)
Ennek az elképzelésnek, hogy a magyar szedett-vedett nyelv, a cáfolata következik. Egy nagy táblázatba gyűjtöttem a magyar gyökök különböző magánhangzókat tartalmazó gyökszavait. Mindet összehasonlítom a szintén gyöknyelvű héberrel. A nagyfokú hasonlóság alapján az derül ki, hogy a legrégibb szavaink együtt készültek – de olyan régen, amikor a közös ősnyelvet még senki nem hívta se magyarnak, se hébernek. Annyit azért elárulunk, hogy mindez a Kárpát-medencében történt. A magyarnál fiatalabb (4000 éves) héberrel tehát a legtöbb gyökszavunk rokonítható. Ez azt is bizonyítja, hogy a gyöknyelvek sokezer év alatt sem (alig) változnak – még akkor is hasonlóak maradnak, ha évezredek óta két külön földrészen beszélik őket. Megemlítem, hogy én a hébert sem tartom közeli rokonnyelvünknek – persze a finnél sokkal közelibbnek. Mégsem tudok rámutatni (nem ismerek) egy még közelebbi, ma is élő rokonnyelvet. A szankrit-dravida nyelvcsalád tagjai is gyöknyelvek, de fiatalabbak a hébernél, és kevésbé sikeresen rokoníthatók. (Lásd a Wikiszótárt, amely elsősorban ezekkel az indiai gyöknyelvekkel próbálja összehasonlítani a magyart). 1. A héber hangállományának eltérése a magyartól csekély. Sokkal kevésbé tér el mint a finn. Cs betűjük nincs, de a TS torlódásából azért a Cs kihallatszik. A Gy a DJ hangok torlódásakor, Ny az NJ-nél, Ty a TJ-nél hallható – ezek a hangok tehát, bár nincs külön betűjük, a héber beszédből is kihallatszanak. Ch a magyarban nincs, de a héberben van. Zs a kiejtésükben sincs. Az Ö és Ü betűjük hiányzik. Ü hangzást ugyan nem sikerült felfedeznem a beszédjükben, de a rövid, elkapott Ö gyakori. (Ez az a bizonyos „svá”, amit a fonetikus magyar átírásában ’ hiányjellel jelölök). További különbség, hogy minden héber magánhangzónak van kemény (torokhangú) és lágy (normál) változata is. De ez sem nagy eltérés, mert a torokhangok maradványait a magyarban is fel lehet fedezni – másrészt a héber kiejtésben is egyre inkább csökken a különbség a torok- és lágy magánhangzók között. Összefoglalás: a héberben nincs Zs és Ü – s van egy plusz mássalhangzójuk, a Ch. 2. Flektálás A magyar nyelv általában csak az 1 vagy 2 mássalhangzós vázakat flektálta a múltban, míg a héber a 3 és (gyökismétlésnél, pl. parpár=lepke) a 4 mássalhangzósokat is. A héber protonyelve az 1 és 2 szótagúak kialakulása után (szerintem minimum 10.000 éve) válhatott el a KM nyelvtől – amikor a populáció egy része délre távozott. Ez az elválás azonban csak a protohéber számára volt végleges, mert a kárpátnyelv minden résztvevője ismételten, akár többször is kapcsolatba került a „délvidék” elsémiesedő nyelveivel.
3. A magyar nyelv, bár a flektált gyökszavakat mindmáig megőrizte, a láncragozás kialakulásakor abbahagyta a flektálást. Ez ugyanis már zavarta volna a logikus szóépítését: a hajlítgatás és láncragozás nem illik össze. A héber (arám, arab) azonban, amik nagyon keveset ragoznak, a flektálást fejlesztették tovább. Azóta már nemcsak szóépítésre, hanem nyelvtani fukciókra is felhasználják. ***
Gyöknek (gyökváznak) az 1 vagy 2 szótagú szavak mássalhangzóit nevezzük. A magánhangzóval kezdődő gyökszavak mindig csak egy mássalhangzót tartalmaznak. Az általános magánhangzó jel: X. A kigyűjtés forrása egy 50.000 szavas magyarangol kéziszótár és a 6 kötetes Eliezer Grósz féle héber-magyar szótár volt. A héber szavakat nagyon könnyű magyarosan fonetizálni úgy, hogy ezt a kiejtést Izraelben is mindenhol megértenék. A héber szavak A-Á, E-É, I, O, U magánhangzókat tartalmaznak. Mindnek van torokhangú párja is. A lágy magánhangzók rövidek és hosszúak lehetnek s emellett van néhány kiejtési változat is. A kemény torokhangok használata már inkább csak a héber betűs írásban fontos, mert – legalábbis az európai származásúak kiejtésében – eltűnőben van a különbség. A Gyöknyelvészet című könyvemben elkülönítem ugyan a lágy és kemény magánhangzókat, de a nagyközönség megértését óhajtó munkáimban egyszerűsítek. Egy fontos megjegyzésem még: a héber nem ismeri a „magyaros”, mély A-t, minden A-nál rövid Á-t mond. A magyarban további két magánhangzó is van: Ö és Ü. Mivel bizonyított, hogy az Ö az O-nak, az Ü pedig az U-nak utódhangja, ezek egy oszlopba kerülnek. A héber-magyar összehasonlító táblazataim tehát 5 oszloposak. A szavak elosztása a gyökszavakban levő, vagyis a szó első magánhangzója szerint történik, így: A-Á al, ál zaj, száj
E-É el, él szem, szét
I iga, ív visz, víz
O, Ö oda, óra – öt, őz kor, kór – tör, tőr
U, Ü utó, út – ül, űr sut, kút – fül, hűl
A magánhangzók alapján történő szótári beosztás mindjárt egybe is gyűjti a szóbokrok elemeit az A-Á körül, aztán az E-É körül, stb. S ez a gyöknyelvek ősi flektálását „leplezi le”. Ez még a láncragozóvá továbbfejlődött gyöknyelvek esetén is így van, amelyek ma már nem, csak a múltban flektáltak. Bár a vízszintes 5 oszlopos elrendezés a láncragozók több tízezer szavas szótáraiban nem alkalmazható, a finn szótárkészítés függőleges módszerével is egymás közelébe kerülnek a szóbokrok a / e / i /o-ö / u-ü magánhangzós csoportjai. S hogy mennyire hiányzik a nyelvi alapok minimális megértése a hivatalos nyelvészetből, arra a legjobb példa a finn nyelv. Ennek szótára, valószínűleg a 400 éves íráskezdet hagyományai alapján, hasonló rendszert követ, mint amit én egyedül dolgoztam ki akkor, amikor finn szótárt még nem is láttam. A gyöknyelvészet a képzett szavakból csak a legrövidebbekkel foglalkozik, s a ragozott szavakkal egyáltalán nem. Így megengedheti magának a vízszintes beosztás alkalmazását. Hiszen a kéziszótár 50.000-es szóállományából „csak” 7300 rövid szót vettünk fel és hasonlítottunk a héber gyöknyelvhez. Az IND-FN nyelvészek azonban még akkor sem hajlandók tudomásul venni egy nyelv gyöknyelvi szerkezetét, ha a szótári beosztás kifejezetten erre utal. Sajnos a magyar szótárak nem gyöknyelvi, hanem latin alfabetikus beosztásúak. ***
A rejtett gyökszavakat, amelyek csak továbbképzett szavakban jelennek meg (mint pl. az „öb-”: az öböl-ben) – ez a táblázat nem tartalmazza. Akit érdekel, a Gyöknyelvészet 1041-1063. oldalán (az utolsó fájlban) találja meg az összeset. A magánhangzóval kezdődő magyar-héber gyökök: XW és XB/V, XC/Cs, XD, XP/F, XG/Gy, XH, XJ, XK, XL/Ly, XM, XN/Ny, XR, XS, XSz, XT/Ty, XZ/Zs (17 gyök). Megjegyzés: a kettős mássalhangzók legtöbbje – ez alapjában téves felfogás – nem hosszú mássalhangzó, hanem két gyökszó összege. Pl. az al=rá – egy gyökszó, az ál=fel – a másik. Tehát az áll összetett szó: alál = rá és fel (a lábára, a lábán). A piros sorok a héber szavakat tartalmazzák. Ferde-piros akkor, ha nem találtam valószínű kapcsolatot a magyar szóval, de mégis odaírtam a hasonló értelműt. A magyar szavak feketék. Ferde-fekete a biztosan idegen szó, amit azért vettem bele a táblázatba, mert nagyon régen használjuk. A héber szvak elején levő kék előragok (mx-, nx-, kx-, hi-) csak igei előljárók – tehát nem tartoznak a gyökvázhoz. A héberben kétféle V van: 1. A európai eredetű, az angol, német, stb. nyelvekből ismert W, amely korábban csak diftongus (kettős magánhangzó) volt és általában O/U nak ejtették. (Vas megyében ma is kettőshangzó: „jau-uan”). 2. Afrikai eredetű a B/V változó hang V-je, amely csak lassan terjedt észak felé – s a finnugor-mínusz-magyar: FMM) nyelvekbe fel se jutott. A kétféle V másféle szavakat alkot és egészen másképp viselkedik a nyelvekben. A magyarban a W és a V is megvan, csak nincs kétféle betűnk hozzájuk. Én ebben a táblázatban, a jobb megértés kedvéért, visszavarázsoltam a W-t. A piros sorok a héber szavakat tartalmazzák, de ami dőlt-piros, az nem rokonszó. S most lássuk, hogy az MTA által finnugor, uráli, jövevény, ismeretlen eredetűnek titulált, kék gyökszavak mitől is volnának finnugor, jövevény, ismeretlen, rövidülésből származó (ami teljes képtelenség) szavak... ha az alábbi táblázatból látható, hogy a magyar is, a 4000 éves héber is – de még keresztben, a két nyelv egymás között is egybefüggő értelmi hálót alkot? Az egyedülálló magánhangzó gyökök száma 7 zu! = az a! ze! = ez e! a! /ott van!/ e! /itt van!/ ha-, he- = a, az – ez a /az/ e /ez/ ha- he- = -e? de -e?
ó! jasán= régi /alvó/ Ó- / ó! indulatszó, lemondás/ hi, hu=ő hn, nn ő /személyes névmás/ i = romhalmaz /torokhangú i/ volt, de már nincs meg i = sziget, sakál/hang/, nincs, -talan, ha /lágy i/ elszigetelt tárgy, vagy hang A FN nyelvészet szerint vitatott az ó- /régi/ eredete – pedig csak egy indulatszó. X+egymássalhangzós vázak gyökszavai: XW és X-B/V 10
aba = apa Aba /-újfalu/
ev = új hajtás ÉV /visszatér/ navá = ugat eb /vau-vau/ avád=elveszett evé /megették/
iwá=elferdítette ÍW /hajlik/ iwá = kívánta íw /-ik, ráhajol/ nav’á = folyik ivó /iszik/
hov = öl, kebel ÓV /körülvesz/ ov=tömlő, owi=vastagság ÖW /körülvesz/ ove = akarja övé
A KÉK nagybetűsök – a FN nyelvészet szerint – nem ősi magyar szavak☺. adsán=szeplős, otes=betakar acsa /lapu: szeplős/ Acsa /falu/ éca=faanyag, otes=tüsszög ÁCS /kopog/
X-C/Cs 4 Cs ~ DS, TS
adsán=szeplős, otes=betakar ÖCS /szeplős, betakarják/ otes = betakar ocsu /törmelék/, Ócsa /ősláp/
XD 8 megvan A-Á ad=zsákmány AD, ÁD ad=zsákmány adó
állandó E-É
éppen most I-Í ad=-ig od=még idő éda=tanu, nép Ida
így alakul O-Ó, Ö-Ő ode=odamegy odu, oda od = még óda /hosszas/
be van fejezve U-Ú, Ü-Ű udim=a túlélők üdv udá=feldíszített üde
X-P/F 6 aba = apa apa efi = faág FA
áf = orr, repül ÉP /lélegzik/ ef’á=csörgőkígyó epe /ártalmas/
ág=kört írt le ÁG
og = körülvesz ÉG /lángol/ hug = látókör ÉG /bolt/ agud=gyűjtött eged = köteg ÁGY /szalma/ EGY ehád = egy iduj=buzdított AGY /adj!/ egyé! /egyél/ ál=felfelé, daluk=begyújtott ágyu /álgyú, újkori szó/
apim = orcák IPA /após/
áf = elrepült ópa /ősapa/
X-G/Gy 15 agalá = szekér iga /befogott/ agá=/utca/nyelv ige /mondás/ iduj = buzdítás így /idj!/ iduj = buzdított igyá! /igyál/
iduj = buzdítás úgy /udj/ udim=a túlélők ÜGY /vízfolyás/ odot = ügyek ügy
XH 5 ah, ahá=ajjaj! ah! ahá! /felfigyel/
ój = ajjaj! aj! /kár/
ha=de, hiszen... eh! /lemondás/ ochel = étel ÉH /-kopp/
éjfa = sötétség ÉJ
aháh = ojjaj! oh! /meglepő/
XJ 5 aja=rag.madár ÍJ /karom/
ója = ojjaj! ój! /baj/
XK 7 aká=az/ok/ a... aki
akáv=megkadályozta ÉK
ekev=amiatt OK
óah = uhu uhu /bagoly/
oja = oj! ÚJ /ott van!/
okev=a nyomában van eke okíja = súlyegység okev = követő akó /hordó, 50liter/ -ik /többször/ X-L/Ly 13 al = -ra, -on el = -hoz, -nak AL-, alá /lenti/ el /megy, visz/ elión=legfőbb elé, elő ilá = ürügy el=erő, ole=nől ÁL /hamis/ él, élő alá = átkoz olár = zsebkés aló /mars!/ ÉL /éles/ XM 5 ma se=az ami hine = íme ama /az/ íme em = anya ima = anya emu, Emő ima /jaj anyám/ X-N/Ny 9 ani = én on = erő ÉN ÍN anijá=sírás, aná=válaszolt rá injen = érdekli anya ÍNY /ínyes/
aká=azok a... ők ukáv = köbözve ÜK /3.nemzedék/ ole = bemegy ul = csecsemő ül /az anyján/ ÓL olel = gondoz ÖL /-ében/ oles = katángkóró öl /-fa, öles/ olá = áldozat, ’felszáll’ ÖLI /megöl/
om = nemzet óma /déd-, ősanya/ on = erő uná = kínozott ÖN /-maga/ ún on = erő uná=sanyargatott ŐN /hal/ ünő /szarvas nn/ on = vagyon ÓN /bronz: ötvöző fém/
XR 17 ará = átöntött órek = /vér/ ér eruj=leöntés ár = kiürít ÁR /árad/ ÉR /oda- folyik/ ÍR /gyógy/ író /túróról/ űr ari = oroszlán ér = élénk ér = éber úr = fény, tűz ÁR /szúr/ erő ÚR /a tűz az úr/ ŐR arai=ideiglenes or = fényes ari=oroszlán, eruj=átöntés ore = letép ara /menyassz/ ÉR/-ik gyümölcs/ ÍR /körmöl és ’befest’/ ürü /herélt/ ar’á = föld /arám/ orlogin=falióra ÁR, áru, ÁR /ter.egys/ /meg-/ ér óra XS 6 et = ásó et = és, még is = ember is = ember T/S hangvált ÁS, ásó /ütő/ IS /vki más/ ÉS ŐS esed=vízesés, gesem=eső ESŐ XSz 9 aszá=csinálta szoed=táplálkozó soew = szívó aszif = ősz szohe = úszó aszu ESZ /evő/ ISZ /-ik /ivó/ ŐSZ /begyűjt/ ÚSZÓ
aszif = ősz ÁSZ /kártya/
széchel = ész ÉSZ
széva=ősz haj ŐSZ /haj/
uszá=késztetik üsző /fiatal nn/
at = lecsap rá ÖT /öt karom/ oto = őt őt iti = időszak óta
at=lecsap rá ÜT ata=jön /arám/ ÚT ata=mostantól utó
íz, izá = kecske óz = menekül ÍZ /ízletes/ ŐZ /őz is jó/ ezer = támasz íz /izület/ azuvi=elhagyott Ézsau
m’íz=merészel űz úz = bátorság ÚZ /nép/
X-T/Ty 9 at=rávetődik ÁT ata=beburkolta atya
et = még, ezt! ÉT /étel/ /torokhang/ iti = lassú Itil /folyó/ X-Z/Zs 10
áz = menedéket keres ÁZ /-ik/ zo, zu = az! éze = melyik? az EZ áz = erősödik ázsió aszía = tevékenység Ázsia
Mássalhangzóval kezdődő gyökök: W és B/V csoport WX és B/V-X 3 A V-vel kezdődő magyar szavak valójában W-t tartalmaznak. Ezek csak úgy rokoníthatók héber szavakkal, ha leválasztjuk a kezdőhangot. (Pl. a vesz-re „esz”, a wér-re „ér” alakban keresünk rokonszót.) A héber B/V változó hang V-je soha nem lehet kezdőhang. Igaz, W-jük is létezik, azzal viszont mindössze 6 héber szó kezdődik. S pont ez bizonyítja, hogy csak jövevényszavak. A kiejtésben nincs különbség a kétféle V között. Ezért később, de inkább csak a szavak belsejében, a héberben is a B/V betű használata került előtérbe. b’= -ba, -ban -ba, -ban navá = ered -va, -vá
b’=-be, -ben /csak előrag lehet/ be-, -be, -ben /elő- és utórag is/ we = majd... -we, -wé WW és BB 14 waw = horog WÍW, wíwó meví = vivő waw=kampó wewő wiwő /karom/ babúa=hólyag waw=horog bibe BAB babúa=buborék bív=csatorna báb bibi /seb/ buba = baba buba = baba bábu, baba, bába bébi
mabúa=forrás BŐ bó=jön, benne WŐ /veje/
bos = csalódik BÚ
babúa=tükörkép bobó /majom/
babúa=hólyag bubó /pestis/ bív=csatorna BÚV -ik babúa=hólyag búb
B-C/Cs 5 bicá = kivitelezte béca=tojás, pénz béci=tojásdad bucá=befejezett bács /pásztor/ BOCS /medve/ búcsú BECS bocéa=kenyérszegő bicur=erődítmény bácsi Bécs WD és BD 7 ad=zsákmány wadai=biztos boded=magányos budád = elkülönült bódé Buda bide /ülőmosó/ WAD WÉD badá=ráfogta boded=elkülönülő budi /WC/ WÁD W-G/Gy és B-G/Gy 17 ata, at = te taví=hozzál! taví = vigyél! /te/ wagy wégy wígy /vigyél/ tavah=levágta pag = vége boche = sír bikbuk = buborékol bőg BÚG /és üzekedik/ WÁG WÉG taawá = vágy piká=felfakadt WÁGY WÍG wachi=vagy... bag = élelem bag = élelem paká = felrepedt wagy... bogyó buga BEGY pigul=utálatos peka=bimbó pkaát=gombolyag pkíjá = göngyöleg bagó bigyó /szleng/ bog, bög bugyi BH 1 bahur / bahurá = ifjú / bakfis bohó WJ és BJ 9 bijúv=kanális bó=jön, benne bolúa=lenyelt mavoj=bejárat Baja /oldalág/ wej /vő/ boly* /kivétel/ BÚJ /-ik/ m’vujár=gödrös WAJ waw = kampó bíja=közösülés bíja=közösülés buja WÁJ BÁJ wáj = jaj! BAJ *A héber(és a vas-megyei kiejtés) elárulja, hogy a „boly”-t miért nem j-vel kell írni. WK és BK 11 navak = kiürül WAK bakár = marha BAK biká=széthasította bakó, baka
beká=mért.egys wéka /kosárka/ bek’á=hasadék baká=kitört béka /szája/ bika bik’e=elsiratta béke /poraira/
bokéa=áttöri BÖK bkiá=széthasítás boka /csuklik/
bik’á = völgy bukó
WL és BL 15 b’= -val, -vel movil = húz muv’ál=elvitték -val -vel, vele -ból, -ből n’velá=hulla muvlá=bemélyített wala WÉL walád=újszülött havilá=köteg velő WALÓ walád=újszülött /el/ WÁL /-ik/ uvál = patak waw = kampó wályú wiola /nektárcsúcs/ bál = nehogy! blí = nélkül bili /pelenka nélkül/ BAL bul = tömb bil’á=elnyelte muvlá=bemélyített bála bel, BÉL biló /ez is bili/ baál = tulajdonos, férj Baál Béla balál=összekeverte BÁL WM és BM 3 ám = tömeg paamón = harang pum = száj bim-bam bum! /bekapta/ WÁM WN és B-N/Ny 10 ani = én bén = ...éves onujá = hajó WAN WÉN WON we = és, majd naá = mozgató -ván, -vén wéna mevin = hozzáértő BÁN /-ik/ on = bűn m’aben= megkövesedik on = bűn /meg-/ bán béna BŰN b’= -be, anijá=sírás on = bűn banya bunyó /szleng/ banuj = épített bánya WR és BR 16 er, ará = éber gever=legyőz boer = égő WÁR /várja/ BOR /vörös/ WER biranit = vár wrid = vérér or = bőr or = bőr, irha WÁR /épület/ WÉR búra BŐR ará = letépte bár = a része irjá=étel, birá=főváros baru=teremtmény WAR /seb/ bír /van neki/ bürü /birka/ BÉR
brám=ámbár bár /ámbár/ barón = báró báró
bár=fia, része bér /sógor/
as = moly WÁS esi = tüzi WAS
es = tűz WÉS baás = bűz wese weset=nyelőcső wéső /vésett/
b’ír = barom /ki-/ BÍR bore=teremtő bíró /aki dönt/ WS és B/VS 8
bere=erdőt irt, boer=paraszt búr /paraszt/
bos=csalódik bús bis = rossz busa /nagyfejű/ busál=megfőtt busa /hal/
WSz és BSz 5 osze=megteszi meví = visz bosz = tapos WESZ WISZ BŐSZ aszón = vész saawá=viasz wiasz WÉSZ WT és BT/Ty 8 hevet = ütés, lever wikúah=vita avot = ősök Wata /el- le-/ wét wita vót /nyelv/ boet = rúg we tu lo = semmi több! boet = rúg Batu /kán/ wétó BOT bat = ...éves nevet = csíra báty /ki- el-/ WET batuhá=biztonság bite = kiejt batyu betű WZ és B-Z/Zs 6 weszet=rendszer meví = visz WÁZ WÍZ bizá=zsákmány BÍZ /-ik/ wáza = váza ez, iza=kecske /hús/ wáza wiza /Huso/
b’ás=dögszag BŰZ
C/Cs gyökcsoport CsX 1 cé = menj ki! csá!
cé=menj ki! coá=bélsár CSŐ Cs-B/V 6
corer = maró csáva cove=megfesti csáb /-ít/
cuv’á = festett csóva /szivárvány/
cove = sereglik céve = dagadt Csaba cséve
cove = sereglik csibe C/Cs-C/Cs 8
caácúa = játék csacsi
cece = duzzadt cece = duzzadt cece /légy/ cica cece = duzzadt cécó /szleng/ caácúa = cicoma csecse csicsa
cece = duzzadt coca
cic = bimbó csöcs
cac=kibukkan cuca /kis bot/ cac=előbukkan CSÚCS
CD 4 cadá=lestek rá céda
cud=csapdába esik CSŐD cidá=vadfogás c’adá = lépés csoda CSŰD C/Cs-P/F 15
caf = úszik CÁPA caf = felszínre jut caf /későn herélt juh/ caf=eláraszt csap /víz/ cofe=előrelát cip=fésűsgyapjú csepű CSÁP cifcef=fütyült CSÉP /hadaró/ cefá = vipera /rá-/ CSAP
cupá=bevont cipó cipá=befedte cipő cuf = méz csíp /-csup/ cupá=befedett csipa cupá=befedett csípő cefá = vipera CSÍP
cuf=elárasztott csupa
cafi’á=trágya CSÚF
C/Cs-G 3 taaszijá= ipar cég /tesz-eg/
tisza=járat, og=körtbejár csiga /toszoga/
tusz = repülj! cúg /tuszog/
C/Cs-H 5 eszek = cég CÉH /teszeh/ cahúv=haragos? cseh
cah = tiszta ciha /ágynemű/ cahúv=haragos, pah=bádog csihi-puhi
cihe=kiszáradt csuha /kukorica/
C/Cs-J – nincs magyar szó 1 cijud=felszerelés CSAJ /szleng/ Bár a héberben vannak szavai, újabb mássalhangzót a CJ gyök egyet sem vesz fel.
C/Cs-K 13 c’aká = kiáltás cakó /kelepel/
cok=szorultság CSÁKÓ cok=szorultság CSAK
cé, cí=takarodj! coki coek = kiabál CSÓKA ciklon=tarisznya CÓK-mók coek = jajgat /bika/ CSÖK n’siká = csók CSÓK
cok = szorultság CSÍK cuk=’szorongatott’ csikó /féloldalt ugrál/ cuk = kínoz csík /hal, bogár/
cak=szorongat CSUK
tsuká = vágy csuka
C/Cs-L 7 coléa = sántít csálé coléa = sántikál CSAL calá = sülthús csali
cél = árnyék cél /irány/ coléa = sántít CSÉL /-csap/ cela = bukás csel, Csele /patak/
cole=vízmélység col /hosszmért/
C/Cs-M 3 cimed=ö.kötötte CÍM
ciná = elrejt CSEN
cómet=csomópont csomó cum=böjtöl, cemeg=gumi cumi
C/Cs-N/Ny 8 m’cajec = cincog cin-cin ciná = fémtok cín m’caltáim=cíntányér cin /tányérok/ cin’á = rejtettség CSÍN, CSÍNY cuján = kijelölt ción /Izrael földje/ ciná = hideg cián /kék, halál/ C/Cs-R 9
készár=császár corev = maró cár /k’-szár/ CSER /ben hagy/ corev = csíp CSER /fa/
canúa=szerény csúnya cir = tengely csűr /csavar/
icur=kisajtolás CSÍRA
cár = szűk CSŐR
corev = csíp csér /madár/ cará=vetélytárs csere
cror = köteg CSŰR /tárol/ córech=szükség CSÓR
C/Cs-Sz – héber gyök nincs 5 cece = duzzadt csésze tistus = eltörlés /el-/ csesz
soter=rendőr CSŐSZ
tasus=gyenge csúszó tustás = elkent csusza
C/Cs-T – héber gyök nincs 3 tastit=alapzat CSAT csata
cét = kimenés CET /kirepül a vízből/ taasze=hajrá! pet’a=hirtelen csete-paté CsZ – héber gyök nincs 2 tasus=gyenge,horpi=téli, csíz CSÍZ
tasus=legyengült csúz
D gyökcsoport DX 5
dá = tudd meg! dá-dá!
dac = ficánkol dac
du = kettős dijó = tinta DE... dió /lé/ di=amely /arám/ de /szép!/ D-B/V 3 duvdeván=cseresznye dib-dáb dvikut = ragaszkodás DÍVA dica = öröm Decs /falu/
D-C/Cs 4 dica = öröm DICSŐ
du = kettős duó dubá = medve dú /vad/ dobéa = bőség DOB /hajít/ dawád = kovács dob /hangszer/ djóta = emelet DÚC
DD 7 dad = mell dada dá = tudd! dá-dá!
dida=tipegett didi=enyém dedó didi /cici/ dod, doda=bácsi, néni DÉD /dédelget/
doda=nagynéni dad = mell dodó /galamb/ duda /szopás/
D-P/F 1 dofek=kopog, bever DÖF
DG 5 dug = halászik Dég /falu/
dag = hal DÖG /partra vetett/
dag=halászott DUG dag=lehalászta duga /dugába/ dug = halászik dugó
DH 2 dahusz=fojtó levegő dohe = eltaszít düh DOH DJ 1 dáj=elég, dájis=gabona DÍJ /munkabér/ DK 2 dak = vékony dákó dach=elnyomott dák /nép/
dak = mérlegel diák
DL 9 dlil = fonal dal
dlí=vízmerítés, vödör DÉL /-ben/ dál=szegényes dél /égtáj/ dilá = megmentette, kiemelte dalia deli DM 3 dám = vér dám /vad, vörös/ dmut = alak dáma
dlí = vödör DŐL
daláhat=lefolyó dűlő dole = kimerít dűl daluk=felgyújtott DÚL
domi = csend dóm dome=hallgat Döme
dom=hallgass! duma /szleng/
domi = csend Don
d’ná=ez! /arám/ Duna t’iná=feltöltés düne
DN 2 dán = dönt dán /nép/
DR 5 dur = körfonás dorech=rátapos daru /forog/ dér darusz=széttaposott dara
dirdur=gurulás dir-dur
dor=nemzedék dór dardak=gyerkőc dőre
dirder=legördít dúr /hangzás/
DS 2 das = csépel Dés /falu/ A DS-nek a falunéven kívül csak két magyar szava van: dús, dúskál.
dese = fű dús
DSz 1 diszkit = tárcsa DÍSZ A DSz gyöknek a héberben is és a magyarban is csak 3-3 szava van. Ok: a D és az S/Sz kb. egyidőben, de nem azonos geográfiai helyen differenciálódott a T-ből. DT 1 diéti = diétás dut=kikövezett gödör diéta dutyi /szleng/ A D az ősi T késői leszármazottja, ezért az együttes gyökképzés esélye kicsi volt. D-Z/Zs – héber gyök nincs 1 desen=bőséges dézsa Azért nincs héber szó és magyar is csak egy, mert a Z/Zs a legújabb mássalhangzók. P/F gyökcsoport P/F-X 9 efi = ág, faág FA paá = kiáltott pá-pá!
efi = ág FI, fia, fiú
pe = száj fő /feje/ po = itt fő /eleje/ paul=elkészített FŐ /fől, főzik/
puh = fúj FÚ hofe = befed FŰ
P/F-V 1 paá = kiáltott páva /rikácsol/ PB gyök finnben, magyarban, héberben nem létezik. A magyar páva is idegen szó. P/F-C/Cs 16 pace = feltörte PÁC pac = szétszórt paca
poce = kinyit peca puc = szórt Pécs
pucá = nyitott pacsa /kendő/ picá = elégtételt ad pacsi
puc = szót pici poce = szétszór piac pocéa=megsebez pióca poce = kinyit picsa picá = feltört fics /úr/
poce = kinyit pacum=hasított pöce puca /gyomor/ puc = terjeszt póc /gyakori hal/
puc=szétszór pöcs puc=szétszór föcs /tej/
P/F-D 4 padá = kivált PAD
padáhat=fejtető FED, fedő
padán=földmérték főd /föld/
P-P/F 12 aba = papa piapá=behatolt pip = bojt pipija = száj papa pipa pofa /szakáll/ púp /csücsörít/ pe, pipija=száj pipijot=a két éle pe, pipija=száj PAP, pápa /beszél/ pipi /csőr/ pópa piapá=bugyborékol pipi = pisi puh = fúj puh = fúj pép pipi /pisi/ popó pufi P/F-G/Gy 6 pag = elillan pogéa=m.támad FOG /a foga/ FOGY pag=m.dermed péga=viszontagság pogéa=m.támad pag=érő füge fegy /meg-/ FOG füge FAGY PH 5 puh = fúj pah = fújta píah=korom pihe pöh phü! pah=csalódás pihá=szellentés puch=dunyha pech piha /fúj!/ puha P/F-J 8 paot=kicsinyek píja = szájacska píja=szájacska FAJ /a fia/ puja /kisgyerek/ FEJ wáj = fáj píja=szopóka puja = fúj! fúj! /undor/ FÁJ FEJ pijeh=bekormozta píjah=korom PEJ /vörös, de fekete sörényű/ fúj P/F-K/Ch 13 paká=felrepedt poke=felpattan piká = fakadt páka fióka pök paká=megszűnt mefik=termel poke=felpattan pkiá=göngyöleg fakó fiók fóka PÉK puch=dunyha pakúa = hasadt pkiá=göngyöleg fek /hely/ piké /szövet/ PÓK puká = gáncs piká=kiugrás pkak = dugó puki FÉK FOK P/F-L/Ly 19 pail=tevékeny polet=menekül pileg=kettéoszt poel=szenv. ige Pál /vadász/ FÉL /tőle/ fólia FŰL /hő/ pele = csoda pole = tetvez pili = csodás pele /mókus/ fölé puli
poleg=megoszt FAL pilus = átjáró pálya pelah = darab pala peleh = szelet FAL /eszik/
pilus=átjáró felé pela = darab FÉL, fele 1/2
peleh=szelet filé pil = elefánt fil P/F-M 1 pimá = tok FÉM
piná = szöglet FAN /szőrzet/
poleg=megoszt fiola
pin = fog FEN pen = nehogy! fene fény = tű FÉNY pin = tű fenyő
palut=kivetett FÖLE /tej/ pilúah=f.hasítás pólya /csíkok/ peleg = patak FOLYÓ paul=elkészített fől
poles=benyomul FÚL
pelet=felvevő fül
pum = száj puma=száj /arám/ Foma /mesélő/ puma P/F-N/Ny 10 puná=kiürített puná=kiürített puná=kiürített pina főn /szél/ pún /nép/ pone = fordul FON
pone = abbahagy póni /kicsi ló/ púny /lusta/
P/F-R 15 poer = kitát priá=rendbontás pirkesz=pirosít pudrá = por poréa=rendbontó fura PÁR /kettő/ PER, pör pír POR poret=felsorol peret=aprópénz bur = paraszt pár /néhány/ PÉR /pikkely/ PÓR /paraszt/ parich=omlós pore=felszakít poréah=virágzó PER /pl. 2/3/ póré /hagyma/ PÁRA pir = lyuk hofer = fúr pri’á=felfedés hofer = fúr pőre FAR FÉR FÚR P/F-S 3 pasá=vétkezik pispes=keresgél pésa = bűn poser=langyos, olvad pasa /basa/ fésű /tetű/ pisi FOS P/F-Sz 7 poszek=abbahagy piszéah=bicegő pssz! pösze paszá = kiterjedt pisz=darabka piszá = csík pisz=darabka FESZ /táv/ pisze posz /méh/ puszi FASZ P/F-T/Ty 10 pat = morzsa paut = apró paut = apró ptí’á=m.lepetés pet’a=hirtelen PÁT /ásvány/ pete piti potya FUT patúah=nyitott peti = balga pita = lepény pita = lepény pituj=csábítás pata Peti pite /lepény/ PÓT /kenyér/ fűt
PZ/Zs 6 paz=színarany pozel=kancsalít píz /pénz/ PÓZ poszel=alkalmatlanná tesz főz /megdermeszt/
poszeh=ugrál FÁZ /-ik/
ge = büszke, gőgös ga-gá /liba/
G/Gy gyökcsoport – G/GyX 3 djah = siklórepülés GYÍ! /gyíja!/
pozer = feloszt FŰZ /tűz/ puzár=felosztott FŰZ /fa/ goe=emelkedik GYÚ /-fa/
G/Gy-B/V 7 gav = hát/a/ GÉB /hal: hajlott/ gowe=kimúlik gebe
gew = belseje gáv = külső rész göb /köb/ guba /ruha/ gavus = kitöltött gubó gove=pénzbeszedő guba /pénz/
gvavá = rőzse gyáva /gyenge/ G-C/Cs 1
guc=kistermetű GÚC GD 2 gdí = gida gadá=folyópart gida Göd /Dunánál/ G/Gy-P/F 4 gaf=kar, guf=test, testület GÉP djofi=szívócső GYEP, gyöp gapá=folyópart gofrit = kén gyepü gyufa /kénes/ G/Gy-G/Gy 6 gi’agá=gágog, garón=gége géá = gőgös gi’agá = gágog gége giga gőg, Góg gügye gehá=gyógyulás dug=halászik gyógy gyug /dug/ GH – magyar szó nincs GJ – magyar gyökszó nincs goj = nép goj /gyűjtött/ Magyar és héber GK szavak nincsenek (a G hang túl későn jelent meg) Magyar GyK (valójában DJ-K) 2 djah=siklórepülés gekkó /a falon/ GYÍK
dijuk=pontosítás, gihá=előbukkant GYÖK
gilá = vigalom gála /est/ goál = megment giul=utálat Gaál /név/ gél golá=száműzetés gálya gali = hullámos gyalu /forgács/
G/Gy-L/Ly 10 gól=játékgolyó gól gúla = golyó golyó gole=száműzetés gólya /vándor/
gulál = gördülő gulya daluk=meggyújtott gyúl /-lad/ gúla = golyó gülü /szem/ gál=halom, hullám GYŰL /-ik/
G/Gy-M 8 gám = az is gém /kapocs/ goméa=elnyel, gamloni=hórihorgas GÉM /madár, kút/ GÍM /szarvas/ daján=’felszolgáló’, goméa=elnyel GYÁM G/Gy-N/Ny 5 gán=kert, goni=színárnyalat gén gnáj = ócsárlás gané /ganéj/ dajénu=ha csak/nem/ az... /arám/ gyanu /djanu/ G/Gy-R 9
gumá=kis gödör gumó, gümő
gime=elnyelte gumijá = gumi gumi GYOM
daján = bíró GYÓN /djón/
gnihá = nyögés gnú gnáj = szégyen GÚNY, gúnya jonek=csecsemő gyün /d-jön/
A d- előrag nem héber, hanem arám, ami egy későbbi ’tájnyelv’. Az előrag jelentése: olyan, mint ami... Az arám jónéhány szava belekerült a héberbe is. gaará = dorgálás jaár=erdő, gerá=felizgatta gir = mészkő GAR /nagy garral/ gyere /d-jere/ gór /cső, lyukas/ jaár=erdő, grár=vontatás gár = lakik góré /rakhely/ GYÁR garúa = silány grédá = csak gyaur GYÉR Magyar G/Gy-S szó nincs GySz 2 goszesz=haldoklik GYÁSZ G/Gy-T/Ty 5 get = szétválás get=szétválás gót GÁT geut = dagály geut=méltóság gatya /lobog/ gőte
gir = mészkő GYÚR gerá=kérődzik GYŰR gerá=nyelőcső gyűrű
giszá = oldal gyűszű geut=fellendülés gyut /eljut/ geut = elárasztás guta
G-Z/Zs 10 gáz = gáz GÁZ gez=lenyírt fű GAZ /gyom/ gazál=elrabolta gaz /gonosz/ gazár=kiszabta gázsi /szleng/
géza = géz GÉZ géza=faj, törzs Géza
gáz = elrőppen GŐZ géza = faj GYŐZ gazál = elrabol güzü /egér/ gzerá = tilalom GÚZS
H gyökcsoport – HX 10 ha- =de, akkor ha
h’- = -e? vajon? he? hé = nesze! hé!
háic=válaszfal hiú /a héja/
heá = hej! ah = hajjaj! hö! /elakadt/ hú! hű! havu = rejtett hibá=vonzalom HÓ /betakar/ hű /a híve/ havu=rejtett, hulád=megszületett HÓ /Hold-hónap/ hov=az öle/, hom=hő hő /hév/
HB/V (és HW) 11 hiwhev=pislákol hewel = hiába hébe-hóba hiába hawá=bűnös terv hiba hibá=elrejtette hov = köteles hove=rejtőzik hubá=rejtett HÍV /-ja/ hová? Huba HAB havá=rejtőzött hov = kebel hibá=vonzalom havi /újhold/ HÉV /meleg/ hívő /hisz/ hoveván=amatőr hawá=katasztrófa hebe /-hurgya/ hiób /hír/ HC 1 hacá=kettéoszt hoci- /nesze/ HD 3 hoder=behatol hoder=áthatol hoder = áthatol HÓD /fogak éle/ HAD HÍD HP 3 hipá=megvédte hofia=megjelenik hupá =’befedett’ háp-háp hip-hop hupi /kék, lila/ H-G/Gy 10 hagá = érintés higlíd=beheged higír = elfolyat hag = ünneplés HÁG /üzekedik/ HEG HÚG /-a/ HÍG
hug=látóhatár hug = ünnep hágó Hugó hadál=elhagyja had = hegye hodíja = közli hadál=otthagy HAGY /hadj/ hogy /kötőszó/ HÚGY /víz is/ HEGY HH – csak indulatszavak 6 héah = hej! heh = íny /-e kilátszik/ héch=hogyhogy? háchi = a leg... hahó! hehe☺ hihi☺ hohó! höhö! húha! hűha! HJ 9 hój = jaj! heá, hej = hej! hoj = hej! haj! /baj/ hej! /biztatás/ híj! /hijnye!/ háj = nyers, élő hájic=válaszfal HÁJ HÉJ haje = erős, fürge hajáv = adós hajó héja /madár/ híja /van/ hut=szál, haját=szabó HAJ /cérna/ Magyar HK gyökszó nincs H-L/Ly 10 helin=elszállásolta halá = tovább! HÁL /fekszik/ hol? hole = beteg halál = űr hole = beteg /meg-/ HAL HELY /a hele/ hűl /-fűl/ hál = vonaglik hil = remegés hal /szárazon/ HŰL hál = áldás éri halul = üres hála hülye /hüle/ hilá=fényudvar hel = glória háló helió /Nap/ HM 6 hamin = meleg étel humach=elszegényedett ham /bekapja/ himi-humi hemír=cserélte HÁM /bőr/ hamur=komor hames = öt hemá=düh, him=zajong HÁM /befogás/ hemi- /10 fele/ HÍM hamá=forró, hemai=vajszerű hum=barna, barnás=ember hamu /-zsír/ homo /ember/ H-N/NY 9 hén=azok a.. hin=űrmérték hin = űrmérték hala = tovább! hány? hiány hun? /hol?/ hiníah = elhagyta hunah=otthagyott hone=táboroz hone=táboroz /ki-/ hány hiéna /dögevő/ hon hun /nép/
huná=elmozdított /el-/ HÁNY héna-ve-héna=ide-és-oda hánya- /veti/ har = hegy háré /haj/
hen = kellem hőn /szeretett/
hen = kellem HÓN /-alj szagol/ hunah=nyugvó /ki-/ HÚNY
HR 4 hore=nemző heríja = kürtöl here hír hore=nemző heríja=riadóztat Héra híre /-hamva/ HS 4
hurkán=hajlított húr /hurka/ hóra=népi tánc /Balkán, Izrael/ hóra huri /táncol/
hisá = érezte has
hosía=megsegít hus = érzelem hős hús hisív = fúj hűs /szél, hús/ HSz 2 hiszík=következtette, hit’á=megtévesztette hisz /hit/
hat = fél /tőle/ HAT /rá/ hat = metszőfog HAT /6 ragadozó/ hatá=bűnt követett el HÁT /ragadozó hát/ hejot se=minthogy hát...
huszát=elmozdított HÚSZ /vonalat húz/
HT 9 hétév = jól teszi hitá=félelem, hut’á=megtévesztett HÉT /egy hét/ hit het = bűn hutát=rémítő HÉT /7 gonosz/ hűt
hote=parazsat éleszt huta /kohó/
HZ 5 ahuzá=birtok hoze=előrelát hazák = erős hizek=erősítette hezíah=elmozdít -hez, -höz HÁZ HÍZÓ HOZ HÚZ hazaká=birtokjog hezíah=elmozdít hizír=visszatartotta magát haza hiúz húz /-halaszt/ J gyökcsoport JX gyökszavak 3 jae = szép jé!
joev=vágyik rá JÓ* /tó/ jovel=kos JŐ /jön/ *A jó és a tó /víz/ szavak között más nyelvekben is fellelhető kapcsolat. JW 2 joev = kívánja jawa
javál = patak jöwő /jövel/
JC/Cs – magyar gyökszó nincs JD – magyar szó nincs jidá = hajította, dobálta jód /élénk kémiai reakciók/ JP/F – magyar szó nincs JG gyökszavak 3 jigá=kifárasztotta JÉG jied = megjelölte jegy
j’gijá = kifáradás jóga jodéa=tud, ismer jog JH 1 jihem=üzekedett JUH
JK – valódi magyar szó nincs jakár = becses jak /vad szarvasmarha/ JL 1 jael=zerge, jilel=jajgatott JEL
jail = hatásos jól
JM – magyar gyökszó nincs – bővített egy van: jámbor J-N/Ny 3 janu=elnyomott jány
jaen = strucc jön jonek=új hajtás Jenő JR és JS 3
jaár = erdő JÁR jores = örökös jár /neki/
j’suá=segítség jós
JSz és JT 3 jaasze=csinálja! jász /nép/
geut = áradás JUT /odagyut/ jitur = maradék jut /neki/ Magyar JZ gyök nincs – bővített szó egy van: józan K gyökcsoport – KX gyökszavak 3 ki = hányás ki /kifelé/ k’= olyan mint KI?
kowe=összegyűjt, kavúa=állandó KŐ /köwek/
KW és K-B/V 7 kove=odaerősít kavúa=rögzített kéve /kötözött/ kivi /nem repül/
kavúa=rögzített káva /kút/ kavá=kifosztotta kaba /sólyom/ kove = kialvó kába keva=állandóság, kofe=kényszerít kávé /kaffa/
kowe=összegyűjt kowa /tűzgyújtás/ keb = űrmérték KÖB
K-C/Cs 11 kacúv=ütemes kac-kac kace = a vége kacs koc = tüske kacsa /csíp/ kace = a vége kacsó /kéz/
kecev=ritmus /kis/ kece kecec = gally KECS /-es/
kecev= ütem kocsi /döcög/ koci = tüskés, kocev=levágja koca koci = tüskés koc = szálka kuc-kuc KÓC kcat = kicsiny kicsi KD 3
kád = korsó KÁD
kadát=előírás szernt kód koder=beborul KÖD K-P/F 18
mint bekapó száj
szőrös száj
kaf=tenyér, kanál KAP
kof=majom KÉP /arc/ kupá=halom kepe /kéve/ kofe=ráborít, kefe=hab kefe
kfí’á = verés /ki-/ kap kafá=ráborította kapa kafá=ráborította kápa /nyereg/ kipa=kupola kapu
ö.szorított száj
kofi=majompofa kofa kafu = fagyos kopa /szállás/ kefe = hab köp kipah=károsodott KOP /-ik/ kef=élvezet k’fao=kényszerít kópé kopó kefet=csomó kipa = cella kipu /csomóírás/ köpü /kaptár/ Héber KG gyök nincs KGy 2
k’dáj=érdemes kid=szerencsétlenség kegy kígyó
csücsörítő száj
kupa=kupola KÚP kupá=leszedett kupa /sörhab/
kipa = cella kupé
KH 1 kóah=erő, kohe=krákog kohó KJ 2 kajaut=megfelelő kef=élvezet, kijef=’éli világát’ kaja /szleng/ KÉJ KK 5 kaka = kaka kaka mint a kaka kakaó /barna/ kahás=sovány káka /sás/
kahol = kék KÉK /mint a holt/
kuch = üreg kuka /néma/ KL 7
kál=mind, egész Kál /-kápolna/ kaéa = múló kála /virág/
kál=könnyed kol = összes KÉL /a Nap/ kiló kol=hang, kale=múló kele /kelepel, elszáll/
kulo = mind kuli /mindenes/ kil’á = eldobta kül
KM 3 kum = ellenség KÉM
k’- =mint, om=nemzet koma /mint mi/
kom = aludttej kum /alszik/
K-N/Ny 9 kaná=birtokolta KAN chán = kán KÁN /vezér/
kénim=lándzsahegyek KÉN ken = tisztség tin=iszap, szín=Kína T/Sz KEN /felkenik/ Kína kone = vevő kin=sirat, kiná=tetű kéne /kellene/ KÍN kaná=birtokolta kanai = féltékeny kánya KÉNY /-e kedve/
kumá=magasság kun /kumán/
KR 12 kará = hideg KÁR
kore = szólít KÉR kore = hívja kérő /vőlegény/ kerá=befed, kore=széttép KAR /véd, támad/ kórah=gerenda karó
kor = hideg KÓR kore=történik KOR koár=homorú KÖR korá = tető kóró
koreh = betakar kúra /betegség/ kore = ás kúr /fúr, közösül/ krí=gabonarakás kűr /kör/ kerá=tetővel fed kúria
KS 7 kás = szalma kas /fonatos/ kase = nehéz kása
kás = szalma kese /fakó/ kasis = idős KÉSŐ, kései kase = kemény KÉS
hekis=hasonlított KIS
kos=rúd, kosi=konokság KOS /szarv/ KSz 8
kiszúah=lenyesés kasza
kisze = szék kisze /járás/
kosze=betakar KÉSZ
kesze = újhold kósza
kaszuf=ezüstös KÜSZ /hal/ kuszá=befedett kúsz /-ik/ kuszá=elfedett kusza /káosz/
kosze = belep KOSZ
(K/Ch-T és) K-T/Ty 5 A héberben kétféle K betű van – az egyik a K/Ch változó hang jele. kitá = elvágta KÉT
kat=csoport, kat=fogó kat = nyél KÚT /gémes/ KÖT kat=falka, kat=megfog kutya
kat = megfog kátyu KZ 2 k’osze=ami tesz KÉZ
koser=összeköt KÖZ
L gyökcsoport LX 6 l’- = -ra. -nak, -hoz, -ig, -ni LE, lelo=nem, la=nem! /arám/ le! laá=lenyelte, laba=láva LÉ lee=fáradt, leá=bágyadt Leó, Lea /alvó oroszlán/
ole = felszáll LÓ /-ra/
lóa = kráter, garat LŐ /láva, állat/
LW és L-B/V 7 laba = láva LÁB /lávabunkó/ laba = láva láva
laba = láva lewe /lé/ lev = szív levő liwá=kísérte Lévi
laván = fehér lóa = kráter lív /lavóni nép/ löwő liwá=kísérte, lev=szív liba /fiókáit kíséri/ liwá = kísérte libá=lobbantott Lívia lob
libev=elbűvölő Líbia
L-C/Cs 7 hiluc=erősítés LÉC halacá=tréfálkozás l’= -ni, ocel=áraszt laca /-faca/ l-ecsó /lucskos/
hiluc=erősítés hulác=kihúzott lőcs /láb, szekér/ LUC /fenyő/ ocel=áraszt, puc=szétszór locs /-pocs/ l’= -ni otes=befed l-óca /pad/
LD 3 lidot=dobni, jad=kéz léda = születés léda = születés l-áda Lídia LÚD /kislibák/ LP/F 11 lafut=ráerősített lopet=rákapcsol lopet=felkapcsol lup=kontyvirág/ lap LÉP /-és nyom/ lup /hurok/ LOP lapuf=’bepólyált’ /be-, meg/ lep lafut=ráerősített lafut=ráerősített lopet=rákapcsol lapu /levél/ LÉP /-es méz/ lopó /edény/ lopet=körülvesz lopet=körülvesz m’lupát=körülfogott lép /csapda lupe /nagyító/ LÁP lipi = rostos LÉP /testrész/ L-G/Gy 7 legión = légió legión=légió liga LEGl’= -ni, og=köröz l’= -ni, og=köröz l’= -ni, og=köröz l-ég l-óg L-ÚG /lyukat fúr/ l’= -ni, og=köröz L-ÉGY /rovar/ lah=nedves l’= -ni, iduj=buzdítás l-égy /legyél/ LÁGY LH 1 lehe = fáradt léha L/Ly-K 6 liked=egyesítette LAK loched=elfoglalja leká=nincs /arám/ lakó LÉK
loke=megver lök
lakuj = hiányos luk, LYUK likuj=fogyatékosság lüke
LL 3 lél = éjszaka LEL
lilach = orgona lila
lul = ól, ketrec lelő /-hely/
lilt=fülesbagoly Lili
LM 3 Az l’ előrag igeképző utóraggá változott: l-om / om-l láma = miért? l’om = nemzet lám L-OM /omlik, ömlik/ lamád = tanult láma = minek? láma /pap, háziállat/ /lim-/ LOM /kacat/ L-N/Ny 5 l’= -ni, ani=én l-ény /én-ni/ lán = ’alvó’ lun = hált lin = alvó l’= -ni, on = erő, vagyon, gyász lány /jány/ LEN /kinyúlik/ Lina /alvó/ l-őn /lenni, történni/ liná = fekvés lin = fekvő lun = alvó volt lénia /fekszik/ lián Luna /Hold/ LR 2 az o torokhang l’= -ni, ore=átönt lőre l’= -ni, ore=kitár, paár=szájtátó l’= -ni, ore = átkoz lári /-fári/ lóri /papagáj, kibál/ LS 1 lis = oroszlán LES LSz 2 loesz=megrág lausz=megrágott LESZ /eszik/ LÖSZ /morzsolt/ LT 5 litrá=font /súly/ lét=nincs, milét=betültés letaá=gyík, pet’á=hirtelen LAT /-ba vet/ lét /ét-ni/ lót-fut/ lat=beborít, varázslás helit = eltakar LÁT /’látó’ ember/ Lót LZ 2 láz = eltér LÁZ luza=rágalom laza M gyökcsoport – MX 4 ma = mi? ma
N/M hangvált
anu = mi MI ma = mi? mi?
umá = nemzet MŰ
MW + MC + MD 3 Magyar M-P/F gyök nincs, bővített szó egy van: mafla macit=meggyújt MÉCS
muád=irányított m’uwe=kívánt műwi MÓD M-G/Gy 10
mag = elolvad m’- = nyomatékosító előrag meg- /igekötő/ MAG magá=érintkezik magía = érkezik maga még, meg /+/ míg magía = érkezik MEGY magos = mágus magá = kapcsolat mágia megye MH 5 m’uhe=összenőtt, méhos=fájdalmas MÉH /rovar/ méhos=fájdalmas méh /anyaméh/
mug lev=nyúlszívű müge /nyugtató/ magía=érkezik mögé
m’uhe=összenőtt, moch=pehely MOHA méah = zsír m’hí = csapás mohó Muhi /csata/
MJ 5 májim = víz MÁJ /vizes/
mé- =vize, méi=belei máit=összeomlás mély moly m’jaed=kijelöl m’ajen=megvizsgál mely MILY MK 3
mekí = kihány MÁK /mérgező maká = csapás Makó /török pusztítás/
mukión=bohóc móka
ML 10
mélá=ám legyen! málé /mafla/ máli=betöltött málé /étel/
m’jaed=kijelöl mely májim=víz MÉLY mélá=körisfa méla /lehajló/
m’ajen=megvizsgál mily /-en/ milo = sánc móló moel=sikkaszt MOLY
mélá=ám legyen! mulya milá = szó MÚL /-ik/
MM 2 méim = -tól mama méim = -tól máma
mum=testi hiba múmia
mán = ki? mi? man = ember manóa = motor mánia
miná = kijelölte menü meniá = hajt MÉN /ló/ meniá = indít MÉN /menő/ monéa=akadályoz m’oná=lakhely manó men /-hely/
MN 7 min = fajta minő /milyen/
MR 10 kvár = már MÁR mará = ellenállt MAR mar’e = kinézés MAR /magasság/ mará = úrnő Mária
merik = kiürít /ki-/ MER mored = lázad MER maarich=értékel MÉR
m’are = átönt Mura /köz/ maor = világít mór /világos bőr/
more = tanító Mór
MS 5 másul=hasonkó mismes=tapogat mose = kihúz mis-más MOS /patakban/ MÁS masál=példa, ma’szijá=mese mosíja=megvált mese mise MSz 3 A héberben kétféle sz betű van, a fiatalabbat írtuk vastagon. maszá = teher maszá = utazás maszá=megpróbáltatás MÁSZ /-ik/ /el-/ MÉSZ mísz /unott/ hémész=feololdotta mész M-T/Ty 7 maát=kevés matyi, matyó mate = törzs Máté
mita=halál, mot=bot méta /játék/ ma’ate=burkolat et ma?=mit? ma’ate=burkolat metamit? /tükörszó/ motyó
miét = csökkent műt /műtét/ muát=csökkentett mutyi /-ba: felesbe/
M-Z/Zs 7 m’azivá=vakolat méza = szvetter MÁZ MEZ maze=csepegtet MÉZ mazin = táplál mező
mizá=permetez mizá=permetez mozi múzsa masza = teher mázsa
N/Ny gyökcsoport N/Ny-X 9 nu=menj már! na!
niv’á = feltárul naív
ná = kérem! ne!
nóa = mozdulat ni! /nini!/ niv’át=m.rémül nyí /-vákol/
n’vi’á = eredet név, Néva
NW és NV 3 nawe = csinos níwó
heni=akadályoz no! naá = szép, illő nő /asszony/ noa = mozdul NŐ /nől/ noa = mozdul Noé, Noa
noa=moccanás NYŰ /nyüvek/ ni’á=mozgatás /el-/ NYŰ
noa = mozdul nöwő
Magyar N/Ny-C/Cs szó nincs ND 2 nád=hajladozik ed=pára, ned=vízoszlop nedü /nedv/ NÁD N-P/F 3 nipá = átszitált Nap /fény a lombon/ nofel=lesűllyed nafoc=elterjedt NAP NÉP N/Ny-G/Gy 5
natuj = kifeszített, kinyújtott NÉGY /dimenzió/ NAGY
noek = nyög nyög
núah = nyugvó NYUG /-szik/ nugá = sújtott nyűg
NH 3 n’hí = jajszó néha nohe = siratja néhai
nihá = ám legyen! noha /ámbár/
N/Ny-J 2 najád=vándorló noj = szépség nej NYÁJ N/Ny-K 4 naká=megbicsaklott NYAK naák = nyögött nyák /nyáladzik/
niká = levont -nek, neki nuká=megtisztított, nukáz=lecsapolt /Kápolnás-/ NYÉK
N/Ny-L 10 al = -on -nál, nála /van/ nilhach=lelegel nyal nalós = gyúrt NYÁL /nyálas/
niftah=nyílik n’ale=emelked n’ale = felülmúl nyíló nől, nyől NYÚL /odáig ér/ n’ilá=bezáró nilhac=nyomul n’ale=felemelked nyel nyíl /hegy/ nyúl /állat/ nilwe=hozzátartozó nyél /nyelve/
nim velo nim=félálomban nyám /-nyila/
N/Ny-M 8 é’n=nincs, nem NEM min = a neme NEM /nemű/ nim = alvó néma nimi=hajszálnyi némi
nimhac=nyomott NYOM /láb/ noám = kellem Noémi num = alszik nyom /ágyat/
NN 1 ni’ná = ringat néni, néne nér = világít NYÁR nér = világít NYÁR /fa/
nir = utód NYER
NyR 5 nir = fény NYÍR /vág/ nér = világít NYÍR /fa, fehér/ N/Ny-S 3 nose = követel nos! nisá = engedett a csábításnak nős
nasur=letépett NYES NSz 5 naszu = nős NÁSZ
noszer=fűrészel NESZ naaszá=megtett nesze!
nusz=menekül nyuszi nu szá = menj már! nosza! N/Ny-T 2 natív = ösvény NYIT
nitá = elnyúló nóta
NZ 3 noáz=merészel néz /szúrós szemmel/
noze=cseppen nózi
nizef=megrótta NYÚZ
R gyökcsoport – RX 3 roe = néz, lát r’e! = nézzed ree = rivalgás róa = gonoszság -ra -re rí meg-, rá-/ RÓ raá = rossz ree, reá = barát raúa=megrongált reá ró /vés, ír/ RÁ R-B/V 4 rubá=szaporított r’vidá = terítés RAB RÉV roveg = felhalmoz REVE /oxidált réteg/ rabá=nagy /arám/ raavá=látványosság Rába revü R-C/Cs 3 rác = fut rác = szalad rác /nép/ réce racuj=megfelelő riced=ugrándozott ráció rece r’ciá=átfúrás, racif=összefüggő RÁCS RD 4 radá=leigázta rided=lapította riut = frisseség /te/ rád redő riad r’difá=üldözés riadó R-P/F 4 rafe=laza, rafus=sáros rofef = repdes ráf /lazán teszik fel/ röp /pálya/ rupá=lazított, rafus=sáros ripek=könyökölt répa RŐF /2 könyök/ R-G/Gy 10 regev = rög rahók=távoli, ragil=szokásos regev = rög rég RAG RÖG reges=moraj, rach=puha RÁG rach = lágy rogel = pletykál ragu /leves/ rege rigó regev=göröngy rigel=kikémlel ragóm=megkövezett ragya régió rogy
rucá=elégedett ruca
rode=megfenyít RÚD
rupá = gyenge rúpia /ezüst/ regel = láb RÚG
rig’í=futólagos RÜGY /rudj/
RH és RJ 3 r’ijá=legeltetés RAJ
rihus=nyüzsgés RÜH
raháv=bő, ruchász=begombolt ruha RK 3 réka=alap, riká=lelapította rak /rá/ rakivá=puhány réka = alap Réka RÁK
ráma = szint ráma /keret/
N/M hangvált
rihreh=szaglászott róka
Magyar RL szó nincs r’alá = fátyol r’alá = fátyol relé /re-fel/ roló RM 7 roem=égdörgés riná = dal ramá=magaslat rém RÍM ROM rum=dicsőített rómi = római rum=dicsőített rima /kurva/ Róma rum rom=büszkeség roma /cigány/ RN 2 r’ém=rénszarvas ramá=fennsík, runán=dalos rumá = rászedés rén róna rúna /run=titok/ Az RR gyök egyik nyelvben sem vált kétszótagúvá 1
rar = lefolyik ráró /halászsas/ RS 1 rés = fej, fő RÉS /száj/ RSz 1 reszek=reszelék, risz=hosszmérték RÉSZ /-ek/ RT 6 rotel =súlymért ratúv = ázott rotéah = forró r’ut = rálátás ráta /mérték/ rét RŐT RÚT reut = barátság ritá = megszán réta=meghátrálás retye /-rutya/ Rita ruta /kicsi lett/ R-Z/Zs 9 raóáz = titok raze = vékony órez = rizs raze = sovány rosef=parázslik ráz RÚZS /vörös/ RÉZ RIZS ROZS razi = titkos, risz=szemöldök rosef = parázslik, roes = lármás rézs /út/ rózsa /vörös bogyó, madaraknak/ résa = első, rás=szegényember ruszák=összetört Rezső rőzse
saá=pusztává vált se sáw=egyforma SÁW sáw=hiábavaó sawó sáv = visszatér SAV /felböfög/
Az S gyökcsoport SX 5 his = gyorsan soá = lepusztult SÍ, Sió /csatorna/ SÓ SW és S-B/V 7 siw’á=segítség! síwó /sivalkod/
soá=katasztrófa sú, sű /betegség/ sawe = érdemes SÜW /sógor/
soev=szivattyúz subá=hétszerezett suba /7 bőrből/ SEB Magyar S-C/Cs szó nincs, csak egy indulatszó: sicc! A magyar SD gyök rejtett. Csak az SDR váz fejlődött ki 1 soder = küld sad = emlő SÉD /patak/ sodó /tejszerű mártás/ S-P/F 2 saáf = beszívta safát=tűzre tette sofár=kürt, soféa=áraszt SÁP /adó/ séf /a főznivalót/ síp SG 2 saág = ordított sigá=megőrjítette Ság /vulkán hegy/ súg /belső hang/ SH 2 se-ah = mint egy báty shik!=átokszó sehi = hónalj sah soha süh /rüh/ SJ 3 sájes bo=görcs benne sáj=ajándék sájes = görcsös saj /meggy, hasmenés/ sej! súj /betegség/ SK 2 saiá = síma sokek=nyüzsög, suk=piac SÍK SOK SL 5 salá=kihúzta hisil=lehullajtotta s’ol = pokol siló /új szó/ /meg-/ SÜL SÁL s’ol = pokol sül /állat/ s’ol = mélység SÚLY si’ul = köhögés SŰLY /betegség/ Magyarázat: a sün és a sokkal nagyobb sül is nagyon fínom, de a tüskéik miatt nehéz volt bánni velük. Ezért mindkettőt először, még elevenen, a tűzbe dobták.
SM 3 s’ám=parafa SÁM /fa/
sum = semmi sum=valamicske sem SOM /kicsi/ smúa=hagyomány samá=pusztaság séma síma S-N/Ny 3 siná=rovátkolt suná = fogazott SÍN SÜN suná=megváltozott SUNYI SR 8 s’ár=maradt, sore=beáztat s’ár=maradvány surá = sor surá = sorozat SÁR /a sarun/ SÍR /domb/ sűrű SOR saára=nőrokon sír = énekel sz’orá=árpa, sechár=sör Sára sír SÖR saruk = u betű saru /sarkos/ SS 4 saszá=kifosztotta siasá=szórakoztatta süsü SAS szaszúa=felhasadt soá=katasztrófa sose SÁS Magyar SSz gyök nincs, egy jövevényszó szó van: suszter ST 8 sétah=térség, sat=kószál sut = úszik séta siet soet = dobog sete /-suta/ sté=kettő, sat=behelyez satu
sté = kettő sőt...
sot = ostor SÜT sote = vad, buta suta /őz/ sit = betesz SUT
Magyar S-Z gyökszó s az egyetlen szó: sóz 1 sot = ostor /oda-/ sóz Sz gyökcsoport – SzX 5 soev = szív SZÍ /szívja/
szibev=irányította SZAB /formál/
szoen=lármás szó /beszél/ szovech=fon sző
szivev = forgat szű /szív, kebel/ szubá=jóllakott SZÚ /-ette/
Sz-B/V 8 civ=rost, szivi=rostos szibá=kielégítő szubá=jóllakott szív /testrész/ szoba szüve /keble/
szaba=öregapó, oreg=szabó szabó száva = bőséges Száva
szivev = forgat SZÍV /szive/
szovech = fon szővő /sző/ szóva = bőség Szob /szop/
Magyar SzCs gyökszó 1, bővített szó kettő van: szöcske, szecska 1 szut = öltözet SZŰCS SzD 3 szade = mező szijed =’bemeszel’ szid = mész szed szóda /bugyog/ SZID SzP/F 3 szupák = ellátott szifon = szívócső szipek = felszívta SZÉP /a szopós/ szipó /szívó/ szop Sz-G/Gy 5 szag=meghátrál szugá = sövény szoger=lezár, szagszoget=ötvözet /be/ szeg szög SZAG szagi=hatalmas szag = elkeríti szug=körülveszi szágó szegy SZŰGY Magyar SzH gyök és ma is használatos szó nincs SzJ gyökszavak 2 széja=bárányka, szíjah=beszéd SZÁJ
szijúa=segítség SZÍJ SzK 10 iszuk=foglalkozás kisze=szék szikuj = esély sziká = tű szék SZOK /-ik/ SZAK SZŰK szák = zsák szuká=tüske szuká = lugas szakuch=fedett szike szőke /napfényes/ szuka /fedezés/ SZÁK szikev=kitört szikev /feltört/ SZIK /só/ SZÖK /-ik/ SzL 10 szolel = orsóz silá = kihúz sziled=dícsőít soel=kérdez SZÁL /húzott/ szil /fa, magas/ szól SZÉL szalul=kikövezett silá = kihúz szlidá=undor szilek = eltávolít szála /terem/ /meg/ szól SZÉLE SZÜL szelek=répa szulá=’m.taposott’ szel /vág/ szülő SzM 3 szamá=húzd ki! szumá=vak szem szám SZEM /még csukott/ szumszum=szézámmag szem /termés/
Sz-N/Ny 10 szinwer=kápráztat SZÍN /szinu-ár/ szonen=átszűr szinún = szűrés SZÉN /fekete/ SZÍN /szélvédő/
szanszán=pálmaág SZÁN /szánkó/ soen=megtámaszt SZÁN /sajnál/ szonef=hozzácsatol szán /neki/ szanuk=ellökött, eldobott szana /-szét/ széna
SzR 11 szaráv=tüske sze’ér = szór sza’ír=szőrös szaru /szarv/ széria szír /asszír/ szarúa=nyújtott szir=fazék, szered=íróvessző SZER /eszköz/ SZÁR szár=eltávozó szarúa = elterül szer /falu/, szérü SZAR
sz’ón = zaj SZŰN /-ik/ séna = alvás szunya /szundít/
sze’ér=szór SZÓR, -szor sz’ár = szőr SZÓR
szir = tövis SZÓR sz’ár = szőr szűr /ruha/ szinen=megszűrte /meg-/ SZŰR
SzS gyök és szavak egyik nyelvben sincsenek SzSz 7 szasz=örvend szász /nép/
m’szisz=örvendeztet SZESZ szász = moly szisz = rojt sziszi /-fuszi/ /kígyó-/ szisz Sz-T/Ty 4 laszét = vinni heszít = uszít szét SZÍT stitá=szivárgás szita Sz-Z 2
záz=elmozdul SZÁZ /nagys.rend váltás/
ata, at = te TE
táw = tovább táw t’ó = bivaly tawi
szisz = bojt SZÖSZ szafut=tetézett SZÓSZ /szaft/
szusz = ló szusz /szusszan/
laszét=hordani szütyő
zuazá=megrenzített SZŰZ /zúz/
T/Ty gyökcsoport T/Ty-X 6 atem, aten = ti tov = jó tá’il = drót TÓ /tavi/ tű TI téva=állvány toe = téved TŐ /töve/ tyű! TB/V és TW 9 toe = téved táw = tovább taev=vágyik rá towa tűwé /teszi/ TÉW táva=természet tavah=levágta tewő töwe
téva=láda, teveülés teve /tevő/ tabu = tiltás tavlán= búvármadár tabu téb /lábol/ T-C/Cs 4 tice! = menj ki! Tác Técső /tócsa/
tub’á=sűllyesztett tuba /rózsa/ tovéa=bemerül tócsa /tó-tesz/ tovéa=bemerül /gólya/ töcs
TD 2 oded = buzdít tiéd /te-édj/
taf=apróságok táp
todaá=tudat TUD udim=túlélők tüdő /te-üde/
T-P/F 5 tipá=nedvességet szív tofeh=felfúvódik top /rongy/ tufa /bazalt/ tofef = dobol töf-töf T-G/Gy 3
tófer = karom TÉP
tág = ékezet TAG /rész/ téah=határt jelöl ki tág
todot=köszönhetően TŐGY /tudj/ TH 1
tohe = álmélkodik tahó TJ 4 tajelet = sétány TÁJ
tujah=bevakolt TEJ /fehér/
tojeh = vakoló TOJÓ
tuja = tujafa tuja /tűje/
TK 10 toch=tartalom téka /sublót/
tokéa = megüti teke
tiktuk = tiktak tik-tak
téah = behatárol tik = ’táska’ TOK, TOK /hal/ TYÚK toch = tartalom TÖK tokéea=beveri, beszúrja tőke /fa, pénz/ tokéa = kürtöl tóka /faharang/ t’uká = nehezedés toka
talál=betöltötte TÁL
tomech=támaszt tám toen = érvel TAN toen = állít tanu taún=megrakott tanya tarmil = hüvely TÁR t’urá=kivilágítás /ki-/ tár taruf=m.fosztott TAR /kopasz/
tasus = gyenge tás-tás /kacsa/
TL 8 tilél=befedte metil = eldobó tol’á = féreg hitil=hajította tiló túl /jut/ TÉL TÓL tel = domb toladá=származék tulál=feltöltött TELI, tele tőle túl /sok/ TM 3 toem=egyezik tamum = tömör téma TÖM T-N/Ny 9 tiná = elsírat ton = tonna tnúa = mozgás tinó /herélt/ ton /hal/ /fel-/ TŰNŐ M/N hangvált tamún = rejtett /el-/ tűn /-ik/ taaná = állítás ton=tonna, toaná=ürügy tény /ten-i/ tunya /nehéz/ TR 14 tijer = bejárta T/S hangvált tor = sor tajár = túrista tor /bogár/ túra TÉR targum=/szöveg/ fordítás tragi = tragikus tirhá = teher /vissza/ TÉR TOR /gyász/ TŰR teres = szikla turija = kapa TÚR /túrja/ TÖR tóra = elmélet tor = sorozat toref=megsebez terúd = kiűzés teória trió TŐR TÚRÓ toref = elrabol TŐR /csapda/ TS 3 tosevet=talapzat t’suá=rivalgás tős tusa tistes = elmosta tus /tinta, fürdő/
TSz 6 taasze = tedd! tusz=repűl, t’iszá=dagassz! tesz TOSZ /lök, közösül/ taasze=tedd! fiszfesz=elmulaszt tisza = légijárat tesze /-fosza/ Tisza /közlekedés/ T-T/Ty 8 latét = adni tát /szájat/ tat = alatta tat /hátsó rész/
latét = adni tét /ráadás/ tat = alatta tető
totah = ágyu tőt /tölt/
toszefet=pótlék TÚSZ /kezes/ tusz = repül tüsző /kirepít/
tatrán=érzéketlen taát = beültet tata /tehetetlen/ tetű
tit=agyag, sár tutyi /-mutyi/ TZ 3 hetéz = lenyeste TÍZ /vonalat húz/
tozez=spriccel TŰZ tazrik = oltás /rá-/ tűz
Z/Zs gyökcsoport Magyyar ZX szó nincs – Z/Zs-B/V 6 záv = folyik ZAB zevah = lakoma zaba zabál=szeméthordó zabi /gyerek/ zaawá=borzalom sibólet=örvény ziben=árúsított zsába ZSEB /síbol/ zsib /vásár/ ZC gyök nincs, a magyarban egy szó van: zacskó Z/Zs-D 1 zud = rosszat forral zsidov = zsidó /orosz/ Zádor zsidó A héberből ered az is, de már a kisebbség elleni rosszindulattal, a zsidó szó. Z/Zs-P/F 3 zaput=beszurkolt sichsuch=lóbálás szofi=az utolsó ZÁP /fog, tojás/ /zsip-/ ZSUP Zsófia Z-G/Gy 4 zag = szőlőhéj zug = pár zug ZAGY zugag=üvegezett ZUG /-ba bújik/ zik=szélvihar, zag=csengettyű zúg Magyar ZH gyök nincs ZJ 2 zijef=hamisan énekel zik = szélvihar zuhé /szleng/ ZAJ Z/Zs-K 4 zik = zakó, ujjas soek = kiált zakó zeke ZOK /szó/ szak = zsák ZSÁK
ZL és ZM 3 sala=békés, zileh=locsolta Zala
zom = hab zöm /zöme/
zo’em=dühös züm-züm /méh/
ZN 2 ózen = fül zene
zar’ón = mag ZÁR
zun = ellátja zóna /táj/ zon = táplálta zóna /kisadag/
Z/Zs-R 4 zaaruri=parány zirá = aréna zéro zrí /veszekedés/ zérá = ondó zsír Z/Zs-S és Z/Zs-Sz gyök egyik nyelvben sincs Magyar ZT gyök nincs
za’azúa=megrázkódtatott zaza /hülye/ ziz = kiálló rész zuz = mozdul zsázsa zsezse /madár/
Z/Zs-Z/Zs 5 zu’azá=megrendült zizi /süsü/
zérá=szétszór zűr zarúa=elárasztott ZSÚR
zi’azá = megrázkódtat zuza zúz
A gyökszavak összeszámlálásakor a magyar tulajdonneveket is beszámítottam, de a feltűntetett néhány idegen személy, folyó stb. nevet már nem. Magánhangzó gyök: 7
X+1 mássalhangzó: 138
W+B/V: 162
307
C/Cs: 95
D: 54
P/F: 146
295
G/Gy: 74
H: 100
J: 19
193
K: 102
L/Ly: 71
M: 81
254
N/Ny: 78
R: 60
S: 56
194
Sz: 83
T/Ty: 98
Z/Zs: 34
215
A 282 magyar gyökváznak (az új feldolgozásban) 1458 gyökszavát találtuk. Hozzávesszük a Gyöknyelvészet 1066. old.-ról a 480 rejtett gyökszót: összesen 1938. Krizsa Katalin 2014. 01. 30.
