Budapest, január 29. Ára: 5200 Ft 1. szám TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Budapest, 2013. január 29.

Ára: 5200 Ft

1. szám

TARTALOMJEGYZÉK

I. PÉNZÜGY

2–298

II. GAZDASÁG

299–340

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

341–407

2

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY

1. szám

I. PÉNZÜGY JOGSZABÁLYOK

2012. évi CLXXXVII. törvény 2012. évi CXCVI. törvény 2012. évi CCIV. törvény 2012. évi CCVIII. törvény 351/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet

356/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 357/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet

365/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 377/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet

382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 433/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 434/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

1

A törvény mellékletei a Magyar Közlöny 172. számában találhatóak. A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 168. számában találhatóak. A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 175. számában találhatóak. 4 A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 175. számában találhatóak. 5 A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 183. számában találhatóak. 6 A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 183. számában találhatóak. 7 A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 184. számában találhatóak. 2 3

A Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról ............................. A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról .......................................... Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl1 .............

5 10 23

Egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról ...................................................................................... A Kormányzati Ellenõrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról .................................................................... A nemzeti mobil fizetési rendszerrõl szóló törvény végrehajtásáról ............................................................................................... Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról2 ...................................................... A Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról .................................................................... A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérõl és egyes szervek kijelölésérõl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról ......... A nyugellátások és egyes más ellátások 2013. január havi emelésérõl ............................................................................................. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról .......................................... A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról ..... A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselõk és pénzügyõrök képesítési elõírásairól3 .............. Egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

152 153

A mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámolóról4 .....

159

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról5 ................ Egyes nyugdíjbiztosítási és szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról6 .......................................................................... A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszerérõl szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról ........................................................................... A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizetõ kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a devizaés kamatcsere ügyletek pótlási és kamatköltségei feltételeirõl és részletes szabályairól7 ..................................................................

49

107 108

118 126

126 141

142 144

164 177

185

186

191

1. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 436/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 437/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

25/2012. (XII. 18.) MNB rendelet 26/2012. (XII. 21.) MNB rendelet 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet

36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet 37/2012. (XII. 17.) NGM rendelet

38/2012. (XII. 18.) NGM rendelet 39/2012. (XII. 20.) NGM rendelet 40/2012. (XII. 20.) NGM rendelet

42/2012. (XII. 21.) NGM rendelet




8 9

A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 179. számában találhatóak. A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 179. számában találhatóak.

Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeirõl és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról .................. A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeirõl szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról ...................................................................................... A jegybanki alapkamat mértékérõl .............................................. A Magyar Nemzeti Bank elnöke által adományozható Popovics Sándor Díjról ........................................................................... A Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályairól .................................................................................................. A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról ....................... Az egyszerûsített felszámolás során a felszámolói díj kiegészítéséhez, valamint egyes végelszámolói készkiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatás központi költségvetéssel történõ elszámolásának és folyósításának szabályairól ........ A fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 11/2012. (VI. 5.) NGM rendelet módosításáról ...................................................................................... A Pénzügyi Jogok Biztosáról ........................................................... A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás 1991. július 1. elõtti rendszerébõl származó állami kötelezettségek rendezésérõl szóló 5/1996. (I. 26.) PM rendelet, valamint a gépjármû-szavatossági károk 1971. január 1. elõtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékokról szóló 12/1998. (III. 27.) PM rendelet módosításáról ........................... A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet és az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról szóló 38/2009. (XII. 22.) PM rendelet módosításáról ............................................ A helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ rendszereket üzemeltetõ központi szerver mûködtetésének személyi, pénzügyi, mûszaki és informatikai feltételeinek, valamint a központi szerver mûködtetõjét megilletõ szolgáltatási díj meghatározásáról szóló 14/2012. (VI. 28.) NGM rendelet hatályon kívül helyezésérõl ............................................................. Az önkormányzati adóigazgatással összefüggõ pénzügyminiszteri rendeletek módosításáról8 .......................................... Egyes illetékjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról9 ............................................................................................................ A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplõ adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképzõ szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 39/2008. (XII. 31.) PM rendelet módosításáról ......................................................................................................... Az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól ...................................

3

196

197 204

205

206

207

208

209 210

213

214

216 217 218

222

223

4

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 50/2012. (XII. 28.) NGM rendelet 51/2012. (XII. 28.) NGM rendelet


26/2012. (XII. 11.) PSZÁF rendelet

27/2012. (XII. 11.) PSZÁF rendelet

28/2012. (XII. 12.) PSZÁF rendelet 29/2012. (XII. 27.) PSZÁF rendelet KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

4/2012. (XII. 29.) ÁSZ utasítás 41/2012. (XII. 7.) NGM utasítás 44/2012. (XII. 18.) NGM utasítás 45/2012. (XII. 18.) NGM utasítás

46/2012. (XII. 21.) NGM utasítás EGYÉB KÖZLEMÉNY

A Postás Egészségpénztár közleménye A Pénzés Tõkepiaci Állandó Választottbíróság közleménye

HIRDETMÉNYEK

10

A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 183. számában taláhatóak. A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 184. számában találhatóak. 12 A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 166. számában találhatóak. 13 A rendelet mellékletei a Magyar közlöny 167. számában találhatóak. 14 A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 179. számában találhatóak. 15 Az utasítás mellékletei a Hivatalos Értesítõ 57. számában találhatóak. 16 Az utasítás mellékletei a Hivatalos Értesítõ 55. számában taláhatóak. 11

1. szám

A kiemelt adózók kijelölésérõl, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók körének megállapításáról szóló 4/2012. (II. 14.) NGM rendelet módosításáról ..... A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet módosításáról .................................................................... Az egyes közvetett adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról10 ................................................................................................... A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományát érintõ egyes NGM rendeletek módosításáról ........................................ A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történõ elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról11 ......................... A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási díjtarifáknak és a fedezetlenségi díj egy naptári évre számított tarifájának a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján történõ meghirdetésének rendjérõl ...................................................... A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által a 300 millió forint feletti javadalmazásban részesített személyekkel kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körérõl12 ..................................... A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó javadalmazási adatok körérõl13 ...................................................... Az egyes PSZÁF rendeletek módosításáról14 ............................ Az Állami Számvevõszék Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról15 .................................................................................................. A Magyar Államkincstár Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2011. (I. 14.) NGM utasítás módosításáról ........ A miniszteri biztos kinevezésérõl szóló 35/2012. (XI. 23.) NGM utasítás hatályon kívül helyezésérõl ................................. A nemzetgazdasági miniszter rendelkezése alatt álló központi költségvetési elõirányzatok és finanszírozási kiadások kezelésének eljárási rendjérõl szóló 9/2012. (IV. 5.) számú NGM utasítás módosításáról16 .......................................... Pénzügyi jogok biztosának kinevezésérõl .................................

224

225 225 242

249

250

252

253 255

256 280 281

281 282

A 2012. szeptember 30-i záró beszámolójának közzétételérõl ..........................................................................................................

282

A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzatáról .............................................................................................

285

298

1. szám


5

2012. évi CLXXXVII. törvény a Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról* 1. §

A Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § Az Országgyûlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2012. évi a) bevételi fõösszegét 14 437 120,2 millió forintban, b) kiadási fõösszegét 15 108 980,9 millió forintban, c) hiányát 671 860,7 millió forintban állapítja meg.”

2. §

A Kötv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) hitelfelvételre és kezességvállalásra nem jogosult. Az MNV Zrt. – az Államadósság Kezelõ Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározott feladatkörét nem érintve – az államháztartásért felelõs miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter erre vonatkozó, 2012. évben kiadott engedélye alapján jogosult az állam képviseletében eljárni olyan hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az állam és amely az állam tulajdonában levõ pénzügyi eszközhöz kapcsolódik.”

3. §

A Kötv. 8. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az Üht. által létrehozott kibocsátási egységek értékesítésébõl származó 2012. évi bevételnek a fejlõdõ országok részére nyújtandó klímafinanszírozásra – a (2) bekezdés szerint – felhasznált hányada feletti rész 50%-a energiahatékonysági programra használható fel, amelynek kiadását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím, 2. Ágazati célelõirányzatok alcím, 49. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport terhére kell teljesíteni. E kiadás összegével a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet tervezett kiadása túlléphetõ.”

4. §

A Kötv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot a) az I–VI., a VIII., a XXX., a XXXIII. és a XXXIV. fejezet kiadási és bevételi elõirányzatai fõösszegének, b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím ba) 5. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím elõirányzatai, bb) 7. Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása alcím elõirányzatai, bc) 8. Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása alcím elõirányzatai, c) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 26. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása cím elõirányzatai csökkentésére, kivéve az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából hozott kormányzati intézkedéseket, a fejezetet irányító szervek vezetõinek a fejezetek között együttesen kezdeményezett elõirányzat-átcsoportosítását, valamint a 27. § (23) bekezdése szerint kezdeményezextt elõirányzat-átcsoportosítást.”

5. §

A Kötv. 27. § (18) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(18) Az Országgyûlés fejezetet irányító szerv vezetõje, az Országgyûlés fejezet, 4. cím, 11. A Kossuth tér rekonstrukciója alcím terhére átcsoportosítást hajthat végre az Országgyûlés fejezet 1. Országgyûlés Hivatala cím, 1. Országgyûlés hivatali szervei alcím javára.”

* A törvényt az Országgyûlés a 2012. december 3-i ülésnapján fogadta el.

6


1. szám

6. §

A Kötv. 27. §-a a következõ (23) bekezdéssel egészül ki: „(23) A Kormány a 26. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott elõirányzatok közül a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 20. cím, 5. alcím 3. Egyházi alapintézmény-mûködés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport terhére a fel nem használt elõirányzat erejéig átcsoportosíthat.”

7. §

A Kötv. 75. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kossuth tér rekonstrukciójának megvalósítására az Országgyûlés fejezetet irányító szerv vezetõje kötelezettséget vállalhat a beruházás 2014. évben történõ befejezésével.”

8. §

A Kötv. VII. fejezete a következõ 76/B–76/D. §-sal egészül ki: „76/B. § Az Országgyûlés 2012. december 31-i hatállyal elengedi a fõvárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve 2011. december 31-én fennálló, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 11. § (5) bekezdésében, a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 14. § (5) bekezdésében, valamint a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérõl szóló 2010. évi CLXIX. törvény 11. § (4) bekezdésében elõírt, a központi költségvetés javára történõ befizetési kötelezettségbõl eredõ együttesen 4 532 655 ezer forint tartozását. 76/C. § (1) Az állam – a (2)–(7) bekezdésben és a (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a (8) és (11) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – egyszeri, vissza nem térítendõ költségvetési támogatást nyújt (a továbbiakban: törlesztési célú támogatás) az 5000 fõ lakosságszámot meg nem haladó település települési önkormányzata és a többcélú kistérségi társulás (a továbbiakban együtt: támogatással érintett önkormányzat) 2012. december 12-én fennálló adósságállományának teljes visszafizetéséhez, valamint ezen adósságállomány 2012. december 28-áig számított járulékainak megfizetéséhez (a továbbiakban együtt: törlesztés). A törlesztéssel érintett adósság a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltaknak megfelelõ – kölcsön- vagy hiteljogviszonyon, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapíron, továbbá váltókibocsátáson alapuló – a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény felé fennálló tartozásokat foglalja magában. (2) Nem nyújtható törlesztési célú támogatás a) a törlesztési célú támogatással érintett adósságelemek 2012. december 12-ét követõen keletkezett állománya és az ahhoz kapcsolódó járulékok törlesztésére, b) az államháztartás központi alrendszerébõl és a közvetlenül az Európai Uniótól vagy nemzetközi szervezettõl elnyert támogatás elõfinanszírozására, valamint az általános forgalmi adó vagy egyéb bevétel megelõlegezésére nevesítetten szolgáló adósságból eredõ fizetési kötelezettség teljesítésére, valamint c) a víziközmû-társulattól a támogatással érintett önkormányzat által átvett hitelbõl eredõ fizetési kötelezettség teljesítésére. (3) A törlesztési célú támogatással összefüggõ eljárásban az állam képviseletében az államháztartásért felelõs miniszter teljes jogkörrel jár el. (4) A támogatással érintett önkormányzat az (1) bekezdés szerinti adósságelemek tõke- és járulék-összegérõl 2012. december 17-éig a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatás mellékleteként a támogatással érintett önkormányzat csatolja a) a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 286. §-a szerinti hozzájárulásáról szóló döntését tartalmazó dokumentumot, b) a hitelezõ vagy kölcsönnyújtó (a továbbiakban együtt: hitelezõ) által a törlesztendõ összegrõl – jogviszonyonkénti bontásban, ezen belül megjelölve a tõke és a járulék összegét, valamint e tételek adott hitelezõre vonatkozó teljes összegét – kiállított igazolásokat, c) az általa kezdeményezett törlesztés hitelezõ általi elfogadásáról szóló dokumentumot, d) az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ha a támogatással érintett önkormányzat rendelkezik olyan betéttel vagy egyéb számlaköveteléssel, ami kifejezetten egy adott adósságelemhez kapcsolódik, illetve annak fedezetére vagy teljesítésének biztosításául szolgál, akkor e betét vagy számlakövetelés összegét – legfeljebb az ahhoz kapcsolódó adósságelem összegének mértékéig – 2012. december 28-án az állam által megjelölt számlára átutalja, és e) nyilatkozatát arról, hogy 2012. december 12-én adósságrendezési eljárás alatt áll-e. (5) A kincstár ellenõrzi a (4) bekezdés szerint csatolandó nyilatkozatok hiánytalan benyújtásának megtörténtét. Az adatokat a kincstár 2012. december 20-áig továbbítja településenkénti és hitelezõnkénti bontásban az államháztartásért felelõs miniszternek. Az államháztartásért felelõs miniszter a törlesztési célú támogatás

1. szám


7

folyósításáról akként gondoskodik, hogy a törlesztés végrehajtásához szükséges összeg 2012. december 28-án a hitelezõk számláján rendelkezésre álljon. (6) A támogatással érintett önkormányzat 2013. január 15-éig elszámol a kincstár felé a 2012. december 12-én ténylegesen fennálló adósságállománya és annak 2012. december 28-áig számított járuléka, valamint az ezek törlesztésére kapott törlesztési célú támogatás közötti különbséggel. Ha a felhasznált törlesztési célú támogatás összege meghaladja a törlesztés összegét, a támogatással érintett önkormányzat 2013. január 30-áig fizeti vissza az állam számára a különbözetet. A törlesztés összegétõl elmaradó törlesztési célú támogatás esetén az államháztartásért felelõs miniszter ezen idõpontig gondoskodik a különbözet támogatással érintett önkormányzat részére történõ folyósításáról. (7) Ha a támogatással érintett önkormányzat a (6) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségének határidõre nem tesz eleget, a kincstár haladéktalanul beszedési megbízást nyújt be a támogatással érintett önkormányzat fizetési számlájára. Ha a benyújtott beszedési megbízás 60 napon belül nem teljesül, a kincstár a támogatással érintett önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezi. Az eljárásban a kincstár az állam képviseletében teljes jogkörrel jár el. (8) Azon támogatással érintett önkormányzat esetében, amellyel szemben 2012. december 12-én a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény alapján adósságrendezési eljárás van folyamatban, az állam a törlesztési célú támogatást az adósságrendezési eljárás lezárulta idõpontjában fennálló és esedékessé váló kölcsön- vagy hitelviszonyt megtestesítõ adósságból és váltókibocsátásból eredõ fizetési kötelezettség teljesítéséhez nyújtja. Ebben az esetben az államháztartásért felelõs miniszter az általa külön meghatározott adatszolgáltatás alapján, az adósságrendezési eljárás lezárultát követõ 60 napon belül gondoskodik a törlesztési célú támogatás folyósításáról. (9) Az (1) bekezdés szerinti lakosságszámot a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2012. január 1-jei népességi adatai alapján kell megállapítani. (10) A törlesztés teljesítésének elõsegítése érdekében az államháztartásért felelõs miniszter a törlesztési célú támogatásnak közvetlenül a hitelezõk felé történõ pénzügyi teljesítése, a törlesztési feltételek részleteinek meghatározása, a törlesztés technikai lebonyolítása és a törlesztés teljesítésére vonatkozó elszámolás elõsegítése érdekében megállapodást köthet a támogatással érintett önkormányzattal és hitelezõivel. (11) A Kormány az adósság keletkeztetés célja és az adósság felvételének egyéb körülményei alapján az (1) bekezdés szerinti törlesztési célú támogatás mértékét csökkentheti. A támogatás mértéke a csökkentést követõen sem lehet kevesebb a támogatással érintett önkormányzat támogatással érintett 2012. december 12-én fennálló adósságállománya összegének 40%-ánál. (12) Ha a támogatással érintett önkormányzatnak a törlesztési célú támogatás folyósításának idõpontjában lejárt szállítói tartozása van, a törlesztési kötelezettségének a törlesztési célú támogatással érintett adóssága csökkenésébõl eredõ csökkenésének összegét – ha az így megtakarított összeg a jogszabályban meghatározott kötelezõ feladatoknak a jogszabályban meghatározott minimális színvonalú ellátásához nem szükséges – a lejárt szállítói tartozás megfizetésére fordítja, abból önként vállalt feladat kiadása nem teljesíthetõ. A támogatással érintett önkormányzat az e bekezdés szerinti megtakarítását más pénzeszközeitõl elkülönítetten kezeli és annak felhasználását a 2013. költségvetési évre vonatkozó zárszámadási rendeletében hagyja jóvá. 76/D. § (1) Az Országgyûlés elengedi a települési önkormányzatok és jogi személyiségû társulásaik, valamint a közoktatási feladatot ellátó nem állami intézményfenntartók (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: támogatottak) terhére a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. melléklet 14. pontja szerinti központosított támogatás vonatkozásában a késedelmes elszámolás miatt megállapított visszafizetési és kamatfizetési kötelezettséget. (2) A kizárólag késedelmes elszámolás miatt fennálló visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség elengedése külön hatósági döntést nem igényel. (3) A kincstár a (2) bekezdéssel érintett támogatottak által megfizetett tõke- és kamattartozást, ha szakmai és pénzügyi elszámolásuk elfogadásra került – a támogatottak egyidejû tájékoztatása mellett – 2013. június 30-áig a támogatott részére visszautalja. A visszautalás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (4) Ha a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség nem kizárólag az elszámolás késedelmes benyújtása miatt áll fent, a kincstár a finanszírozási különbözetrõl az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozatot hoz. A kincstár a határozatban megállapított visszafizetési kötelezettség és kamatfizetési kötelezettség összegét a támogatott által korábban megfizetett tõke- és kamatösszegbõl visszatartja.

8


1. szám

(5) E § kizárólag az olyan támogatott esetében alkalmazható, aki az új informatikai eszközök, informatikai eszközök mûködtetéséhez szükséges új eszközök és akkreditált szoftverek beszerzéséhez nyújtott költségvetési támogatásával összefüggésben jogszabályban meghatározott szakmai és pénzügyi elszámolási kötelezettségének 2012. december 10-éig eleget tett.” 9. §

A Kötv. VIII. Fejezete a következõ 79. §-sal egészül ki: „79. § E törvénynek a Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 76/E. §-át a Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXXVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ és lezárt ügyekben is alkalmazni kell.”

10. §

A Kötv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

11. §

A Kötv. 9. melléklet 1. pontjának a „XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben” jelöletlen szerkezeti egysége a „Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím)” és a „Követeléskezelés költségei (41. cím)” jelöletlen szerkezeti egységek között a következõ rendelkezéssel egészül ki:

(XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben) „Támogatás az önkormányzati adósságok törlesztéséhez (38. cím)” 12. §

A Kötv. a) 9/A. §-ában az „Államadósság Kezelõ Központ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság” szövegrész helyébe az „ÁKK Zrt.” szöveg, b)

10. § (4) bekezdésében a „fõvárosi, megyei kormányhivatalok (fõvárosi, megyei kormányhivatalok földhivatala)” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve” szöveg, a „kötelesek” szövegrész helyébe a „köteles” szöveg,

c) 48. § (2) bekezdésében az „Államadósság Kezelõ Központ Zrt.” szövegrész helyébe az „ÁKK Zrt.” szöveg lép. 13. §

A Kötv. 1. mellékletében: a) I. Országgyûlés fejezet, aa) 4. cím, 9. Országház épülete elõtti felszín alatti parkoló építése alcím 2012. évi kiadási elõirányzatában az „530,0” szövegrész helyébe a „0,0” szöveg, 2012. évi támogatási elõirányzatában az „530,0” szövegrész helyébe a „0,0” szöveg, ab) 4. cím, 10. Látogatóközpont kialakítása alcím 2012. évi kiadási elõirányzatában a „845,0” szövegrész helyébe a „0,0” szöveg, 2012. évi támogatási elõirányzatában a „845,0” szövegrész helyébe a „0,0” szöveg, ac) 4. cím, 11. A Kossuth tér történelmi rekonstrukciója alcím 2012. évi kiadási elõirányzatában az „1 025,0” szövegrész helyébe a „2 400,0” szöveg, 2012. évi támogatási elõirányzatában az „1 025,0” szövegrész helyébe a „2 400,0” szöveg, ad) 4. cím 11. A Kossuth tér történelmi rekonstrukciója alcímben a „történelmi rekonstrukciója” szövegrész helyébe a „rekonstrukciója” szöveg, b) XLII. fejezet összesen kiadási elõirányzatában az „1 294 661,2” szövegrész helyébe az „1 390 361,2” szöveg lép.

14. §

Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

1. szám

1. melléklet a 2012. évi CLXXXVII. törvényhez A Kötv. 1. melléklet a)

XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet a következõ címmel egészül ki: (Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám

Elõir. csoport száma

Kiemelt elõir. szám

Fejezet név

38

b)

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Elõir. csop. név

XVII. F E J E Z E T Kiemelt elõirányzat neve

Támogatás az önkormányzati adósságok törlesztéséhez

2012. évi elõirányzat Kiadás

Bevétel

Támogatás)

95 700,00

utolsó három sora helyébe a következõ rendelkezés lép: 15 108 980,90 14 437 120,20 – 671 860,7


KIADÁSI FÕÖSSZEG: BEVÉTELI FÕÖSSZEG: A FÕÖSSZEGEK EGYENLEGE:

9

10


1. szám

2012. évi CXCVI. törvény a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról* 1. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása 1. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:) „f) a költségvetési hozzájárulások, ideértve a Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggõ hozzájárulás és az adórendszer átalakításával összefüggõ pénzeszköz átvétel összegét;” (2) Az At. 5. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:) „f) a költségvetésbõl származó hozzájárulások, térítések, ideértve az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggõ hozzájárulás, a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszköz és egyéb, törvényben elõírt költségvetési támogatás összegét;”

2. §

(1) Hatályát veszti az At. a)

4. § (3) bekezdés a) pontjában az „ , ideértve az álláskeresési támogatás és az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot” szövegrész,

b)

5. § (3) bekezdés a) pontjában az „a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megilletõ része,”, és az „ , ideértve az álláskeresési támogatás után fizetett egészségbiztosítási járulékot is” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az At. a)

a 4. § (3) bekezdés c) pont 5. alpontja,

b)

4. § (3) bekezdés c) pont 7. alpontjában a „23. § (1) bekezdés d) pontjában, a” szövegrész,

c)

4. § (4) bekezdése,

d)

5. § (3) bekezdés k) pontja.

2. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása 3. §

Hatályát veszti a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény I. Fejezete, II. fejezete, 10. §-a, 11. § (1) bekezdése, 19. § (5) és (6) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 21/F. § (1)–(9) bekezdése és 1–8. melléklete.

3. Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása 4. §

Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 45/A. § (12) bekezdése a hatályát veszti.

4. A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása 5. §

A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 23/A. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követõ naptári év november 1. napján esedékes.”


1. szám


11

5. A tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása 6. §

A tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (13) bekezdésében a „január” szövegrész helyébe a „március” szöveg lép.

6. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása 7. §

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül – a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott összegben – az Alap pénzeszközei terhére kell biztosítani az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program mûködtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet e feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült kiadásainak támogatását.”

7. Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása 8. §

Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyûlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.”

8. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása 9. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 56. § (2) bekezdésében a „felhasználható bevételként kell elõirányozni, és a sportpolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni” szövegrész helyébe a „kell felhasználni” szöveg lép.

10. §

Hatályát veszti az Stv. 79. § (3) bekezdése.

9. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása 11. §

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) a következõ 44/B. §-sal egészül ki: „44/B. § A közforgalmú gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzõ intézeti gyógyszertár az általa nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot elõsegítõ szolgáltatásaiért kormányrendeletben foglaltak szerint – az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt elõirányzata terhére – szolgáltatási díjban részesül.”

12. §

A Gyftv. 77. § (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „h) a gyógyszertárak részére nyújtandó szolgáltatási díj folyósítására és mértékére vonatkozó részletes szabályokat” (rendeletben állapítsa meg.)

10. Az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása 13. §

(1) Az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5/B. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A nem állami fenntartású zenekarok és énekkarok tekintetében a felosztási szabályzat a központi költségvetésrõl szóló törvény tervezésének megalapozásához figyelembe veendõ szempontként tartalmazza az évente a 20. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit, a támogatások felosztásának számítási módját és a következõ költségvetési évi támogatásokra vonatkozó felosztási javaslatot.”

12


1. szám

(2) Az Emtv. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) E törvény alapján központi költségvetési támogatás kizárólag az Európai Bizottságnak a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetébe sorolt fejezeti kezelésû elõirányzatból és a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatás tárgyában hozott SA.34770 (2012/N-2) számú határozatával összhangban nyújtható. (2) A központi költségvetés támogatást biztosít a) nemzeti elõadó-mûvészeti szervezet és a kiemelt elõadó-mûvészeti szervezet fenntartója, b) az a) pont szerinti szervezettel közszolgáltatási szerzõdést kötött önkormányzat, vagy c) ha az elõadó-mûvészeti szervezetnek nincs fenntartója és nem rendelkezik közszolgáltatási szerzõdéssel, pályázati úton az elõadó-mûvészeti szervezet részére.” (3) Az Emtv. 15. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) E Fejezet 2. Címét és 3. Címét az állami fenntartású elõadó-mûvészeti szervezetekre nem lehet alkalmazni.” (4) Az Emtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A központi költségvetési támogatás önkormányzati fenntartású elõadó-mûvészeti szervezet számára csak abban az esetben nyújtható, ha az az önkormányzattal a támogatás folyósításakor hatályos, legalább hároméves fenntartói megállapodást kötött. Fenntartói megállapodás csak teljes naptári évre köthetõ. Nem kell fenntartói megállapodást kötnie az elõadó-mûvészeti szervezetnek a vele közszolgáltatási szerzõdést kötött önkormányzattal.” (5) Az Emtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A nemzeti elõadó-mûvészeti szervezetnek vagy kiemelt elõadó-mûvészeti szervezetnek minõsített színház, balettés táncegyüttes esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat az elõadó-mûvészeti szervezet szakmai programjának megvalósításának mûvészeti támogatás és az elõadó-mûvészeti szervezet feladatellátással összefüggõ mûködési kiadásaihoz mûködési támogatás illeti meg.” (6) Az Emtv. 17. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A mûvészeti támogatás az elõadó-mûvészeti szervezet által nyújtott mûvészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó mûvészi, mûvészeti szolgáltatások igénybevételéhez, eszközök – különösen színpadtechnikai eszközök –, anyagok beszerzéséhez, illetve mûvészi, mûvészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz, felhasználási jogok megszerzéséhez nyújtott hozzájárulás, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.” (7) Az Emtv. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. § (1) A mûködési támogatás létesítménygazdálkodási célra – az érintett területeken jelentkezõ kiadásaihoz történõ hozzájárulásként, az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – adható, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet. (2) A mûködési támogatás feltétele, hogy az elõadó-mûvészeti szervezet a létesítõ okiratában meghatározott, állandó mûködési helyéül szolgáló ingatlannal rendelkezzen. Az ingatlan rendeltetésszerû használatának biztosítása a fenntartó feladata, ezzel összefüggésben az ingatlan lényeges mûszaki adatairól, állapotáról, valamint a színpadtechnikai eszközökrõl nyilvántartást vezet. Fenntartó hiányában az e bekezdésben foglalt feladatok kötelezettje az elõadó-mûvészeti szervezet. (3) A mûködési támogatás megállapításakor figyelembe kell venni a fenntartó vagy az elõadó-mûvészeti szervezettel közszolgáltatási szerzõdést kötött önkormányzat által az elõadó-mûvészeti tevékenységhez kapcsolódóan nyújtott támogatás összegét a felújítási és beruházási jellegû kiadások, valamint az ingatlan használatáért bármilyen jogcímen kért térítés összegének kivételével.” (8) Az Emtv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Nemzeti elõadó-mûvészeti szervezetnek vagy kiemelt elõadó-mûvészeti szervezetnek nem minõsülõ színházak, balett- és táncegyüttesek szakmai programmegvalósításának és mûködésének támogatása pályázati úton történik. A pályázatokat a miniszter évente legkésõbb február 15-éig teszi közzé, és a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntését évente legkésõbb április 30-áig hozza nyilvánosságra.” (9) Az Emtv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Nemzeti elõadó-mûvészeti szervezetnek vagy kiemelt elõadó-mûvészeti szervezetnek nem minõsülõ zenekar, énekkar szakmai programmegvalósításának és mûködésének támogatására a 19. §-t kell alkalmazni.”

1. szám


13

(10) Az Emtv. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A 15. § (2) bekezdése szerinti jogosult (ha több elõadó-mûvészeti szervezetet tart fenn, vagy több elõadó-mûvészeti szervezettel kötött közszolgáltatási szerzõdést, szervezetenként) a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a tárgyévet követõ év június 30-áig az elõadó-mûvészeti államigazgatási szerv részére szakmai és pénzügyi beszámolót készít. (2) A 4. § c) pontja alapján állami fenntartásban mûködõ, valamint a 4. § d) pontjában foglalt közszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ elõadó-mûvészeti szervezet a fenntartója vagy a vele közszolgáltatási szerzõdést kötött önkormányzat részére nyújtott beszámolót az elõadó-mûvészeti államigazgatási szervnek is megküldi.” 14. §

Az Emtv. a)

5/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „kidolgozza,” szövegrész helyébe az „a központi költségvetési támogatás megállapítása érdekében kidolgozza” szöveg,

b)

5/B. § (2) bekezdésében a „felosztási” szövegrész helyébe a „nem állami fenntartású színházak, balett- és táncegyüttesek vonatkozásában a felosztási” szöveg,

c)

15. § (3) bekezdésében a „támogatás” szövegrész helyébe a „központi költségvetési támogatás” szöveg,

d)

16. § (5) bekezdésében a „fenntartott és nyilvántartásba vett elõadó-mûvészeti szervezet tevékenységével összefüggõ, (2) bekezdés szerinti adatokat jogszabályban meghatározott módon” szövegrész helyébe a „megkötött fenntartói megállapodásokat” szöveg,

e)

20. § (1) bekezdésében a „fenntartóját” szövegrész helyébe az „esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat” szöveg,

f)

24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „fenntartó vagy azokkal közszolgáltatási megállapodást kötõ valamennyi” szövegrész helyébe a „fenntartóra vagy azzal közszolgáltatási szerzõdést kötött” szöveg,

g)

24. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „színházakra” szövegrész helyébe az „elõadó-mûvészeti szervezetekre” szöveg,

h)

24. § (3) bekezdésében „kultúráért felelõs miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,

i)

30. § (7) bekezdésében a „kultúráért felelõs miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg

lép. 15. §

Hatályát veszti az Emtv. 5/B. § (2) bekezdés e) pontja, 15. § (6) bekezdése, 16. § (1) bekezdése, 20. § (4) bekezdése, 22. §-a, 23. § (6) bekezdése.

11. A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása 16. §

(1) A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 15. alcíme a következõ 22/A. §-sal egészül ki: „22/A. § Az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezet állami tulajdonú részesedése felett az államot megilletõ tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelõs miniszter gyakorolja azzal, hogy az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezet állami tulajdonú részesedésének elidegenítése, megterhelése, a részesedésen vételi jog, elõvásárlási jog létesítése, továbbá a részesedés biztosítékul adása és az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezet végelszámolás útján történõ megszüntetése tekintetében a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.” (2) A Hvt. 83. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „83. § Az I. Fejezet, a 19–22. §, a 23–29. §, a III–V. Fejezet, a VII–IX. Fejezet, a 48. alcím, a 49. alcím és az 52. alcím az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minõsül.” (3) A Hvt. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

14


1. szám

12. A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény módosítása 17. §

Nem lép hatályba a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 55. §-a.

13. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása 18. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. §-a a következõ (11) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(11) A közös hivatal mûködési költségeit a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok – eltérõ megállapodásuk hiányában – lakosságszámuk arányában biztosítják.”

19. §

A Mötv. 117. §-a és 118. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „117. § (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyûlés a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok a) kötelezõen ellátandó, törvényben elõírt egyes feladatainak – felhasználási kötöttséggel – a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelõ ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemzõ mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következõ szempontok figyelembevételével történik: a) takarékos gazdálkodás, b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele. (3) A figyelembe veendõ bevételek körét és mértékét törvény határozza meg. (4) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. 118. § (1) A 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettõl eltérõ felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét – az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve – a központi költségvetésbe visszafizetni. (2) Kivételes esetben jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat mûködõképessége megõrzése érdekében kiegészítõ támogatás adható.”

14. A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása 20. §

(1) A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 77. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az oktatásért felelõs miniszter kinevezi, valamint felmenti az oktatási jogok biztosát, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.” (2) Az Nkt. 78. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A miniszter a társadalmi felzárkóztatásért és a tehetségsegítésért, így különösen a tehetséggondozásért való felelõssége körében a köznevelésben résztvevõkre tekintettel támogatást nyújthat.” (3) Az Nkt. 98. §-a a következõ (13) bekezdéssel egészül ki: „(13) Azokban a kollégiumokban, ahol a 2011/2012. tanítási év végéig nem döntöttek a pedagógiai felügyelõi státusz bevezetésérõl, a 2012/2013. tanévben a Kt. 129. § (7) bekezdése alkalmazandó a kollégiumi nevelõk heti kötelezõ óraszámára.” (4) Az Nkt. a következõ 99/A. §-sal egészül ki: „99/A. § A 78. § (2a) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásában a jogszabályban történõ kijelölés esetén az állami intézményfenntartó központ részt vehet. Az e kijelölés alapján eljáró állami intézményfenntartó központ a költségvetésében e célra rendelkezésre álló elõirányzat terhére támogatást nyújt.” (5) Az Nkt. 95. § (5) bekezdésében a „2016.” szövegrész helyébe a „2017.” szöveg lép.

1. szám


15

15. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 21. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés i) pont ia)–ic) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetõje:) „ia) a közös önkormányzati hivatal kivételével a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetén a képviselõ-testület, közgyûlés (a továbbiakban együtt: képviselõ-testület) és a polgármester, fõpolgármester, megyei közgyûlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), ib) a közös önkormányzati hivatal esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselõ-testülete és annak polgármestere, ic) a társulás által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és annak elnöke,” (2) Az Áht. 2. § (1) bekezdés q) és r) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában) „q) önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a fõpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal, r) társulás: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás,” (3) Az Áht. 2. § (1) bekezdése a következõ s) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „s) zárolás: a kiadási elõirányzatok felhasználásának idõlegesen, feltételhez kötötten történõ korlátozása, felfüggesztése.” (4) Az Áht. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A kiadási elõirányzatok – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – mûködési költségvetés és felhalmozási költségvetés elõirányzat-csoportokra tagozódnak. (3) A mûködési költségvetés a kiadási elõirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelõ járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb mûködési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés beruházások, felújítások, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt elõirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza.” (5) Az Áht. 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhetnek.” (6) Az Áht. 9. § (1a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1a) Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevõ irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet. Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtõl az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön.” (7) Az Áht. 9. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre, mint középirányító szervre átruházhatók.” (8) Az Áht. 11. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Költségvetési szerv közös átalakítására a 8. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.” (9) Az Áht. 23. § (2) bekezdés a)–e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza) „a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait elõirányzat-csoportok, kiemelt elõirányzatok, és kötelezõ feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait elõirányzat-csoportok, kiemelt elõirányzatok, és kötelezõ feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

16


(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

1. szám

c) a költségvetési egyenleg összegét mûködési és felhalmozási cél szerinti bontásban, d) a költségvetési hiány belsõ finanszírozására szolgáló elõzõ évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását mûködési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, e) a d) ponton túli költségvetési hiány külsõ finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat mûködési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,” Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza) „h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.” Az Áht. 23. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában mûködési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külsõ finanszírozású mûködési célú költségvetési hiányt kell érteni.” Az Áht. 24. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A jegyzõ, fõjegyzõ, körjegyzõ, megyei fõjegyzõ (a továbbiakban együtt: jegyzõ) által elkészített, a következõ évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester április 30-áig nyújtja be a képviselõ-testületnek.” Az Áht. 26. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, b) a képviselõ-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselõ-testülete vagy a társulási tanács gyakorolja, c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a társulási tanács elnöke látja el, d) a jegyzõ részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetõje vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetõje látja el.” Az Áht. 18. alcímének címe helyébe a következõ rendelkezés lép:

„18. A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács feladatainak ellátása” (15) Az Áht. 27. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenõrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik.” (16) Az Áht. 28. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetõje az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg, a jogszabály kiadását nem igénylõ rendelkezéseket – a Kormány rendeletében foglaltak figyelembevételével – az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével kiadott belsõ szabályzatban állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetõje – az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével – szabályzatot ad ki.” (17) Az Áht. 28. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés szerinti rendelet, szabályzat – a költségvetési évre tekintet nélkül – tartalmazza az adott fejezet valamennyi fejezeti kezelésû elõirányzatára vonatkozó felhasználási szabályokat. A rendeletben, szabályzatban a fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználási szabályait mindaddig szabályozni kell, amíg annak módosított kiadási elõirányzatai terhére kifizetés teljesíthetõ.” (18) Az Áht. 28. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá. E bekezdés alkalmazásában a közös önkormányzati hivatal esetén polgármester alatt a közös önkormányzati hivatal irányító szervének vezetõjét kell érteni.” (19) Az Áht. 44. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kincstár központosított illetményszámfejtést mûködtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetõhelyi feladatokat. A nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek,

1. szám


17

a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai által irányított költségvetési szervek számára kötelezõ a központosított illetményszámfejtéshez történõ csatlakozás. A kincstárral kötött megállapodás alapján a központi illetményszámfejtéshez más szervezetek is csatlakozhatnak.” (20) Az Áht. 40. alcímének címe helyébe a következõ rendelkezés lép:

„40. Közös szabályok” (21) Az Áht. 57. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „57. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatásokat e fejezet rendelkezései szerint a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le. (2) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évet követõen elszámol az általa igénybe vett támogatással.” (22) Az Áht. 40. alcíme a következõ 57/A. §-sal és 57/B. §-sal egészül ki: „57/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott, b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel, c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékû támogatást vett igénybe, illetve d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett (e fejezet alkalmazásában az a)–d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel), a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részérõl haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni. (2) Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékû kamatot fizet. Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár – az engedélyezett részletfizetés kivételével – beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben. (3) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan – a késedelmi kamat kivételével – a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmezõ igazolja, hogy kötelezõ feladatainak ellátását az egyösszegû visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésrõl hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtása tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott határidõt követõ hatvan napon túl igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. (4) Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a részletfizetést engedélyezõ határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegû fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követõ tizenöt napon belül nem teljesíti, a kincsár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben. 57/B. § A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére jogszabály alapján juttatott támogatásai tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kizárólag a támogatások felülvizsgálatára és a jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódó fizetési könnyítésre, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.” (23) Az Áht. 41. alcíme helyébe a következõ rendelkezés lép: „41. A helyi önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata 58. § (1) A kincstár a költségvetési év utolsó napjáig a rendelkezésére álló adatok alapján közigazgatási hatósági ellenõrzés keretében vizsgálja a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésében és évközi módosításában szerepeltetett mutatószámokat és azok alakulását, az igénylés és annak módosítása megalapozottságát. (2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti mutatószámokat megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti végzésben kötelezi a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi önkormányzatot, hogy a soron következõ módosítás során a mutatószámokat a végzésben foglaltaknak megfelelõen vezesse át. (3) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a végzésben foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított hatósági eljárás keretében hozott határozatát a Ket.

18


1. szám

101. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállása esetén fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja, amely alapján önmaga jogosult a módosítást megalapozó mutatók átvezetésére.” (24) Az Áht. 42. alcímének címe helyébe a következõ rendelkezés lép:

„42. A költségvetési támogatás igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata” (25) Az Áht. 59. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „59. § (1) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igényelt költségvetési támogatás esetén szabályszerûségi szempontból vizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, határidõ kitûzésével hiánypótlásra történõ felhívást ad ki. Ha a felhívás címzettje a felhívásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelõen teljesíti, a kincstár nem továbbítja a támogatási igényt az elbírálásra jogosult szervnek és errõl – a támogatási igény benyújtójával egyidejûleg – értesíti azt. (2) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igénybe vett költségvetési támogatás felhasználását a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenõrzés során ellenõrzi és jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatási igény elbírálására jogosult szervet értesíti.” (26) Az Áht. 78. § (4) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (A kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére, a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül megelõlegezheti) „e) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerzõdés alapján fizetendõ támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének” (fedezetét.) (27) Az Áht. 49. alcímének címe helyébe a következõ rendelkezés lép:

„49. Finanszírozási, függõ, átfutó, kiegyenlítõ bevételek és kiadások” (28) Az Áht. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „72. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeken és költségvetési kiadásokon kívül a bevételek és kiadások lehetnek a) finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások, és b) függõ, átfutó, kiegyenlítõ bevételek és kiadások. (2) A finanszírozási bevételeket és kiadásokat, valamint a függõ, átfutó, kiegyenlítõ bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítõ tételeket is el kell számolni.” (29) Az Áht. 79. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni a) a térségi fejlesztési tanácsok, b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai, c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap, e) az MNV Zrt., f) a Diákhitel Központ Zrt., g) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap, h) a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt., i) az Országgyûlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok, j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, és k) a Nemzeti Üdülési Szolgálat [az a)–k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].” (30) Az Áht. 79. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A kincstár az Országgyûlés által elismert egyház megbízása esetén az egyház számára fizetési számlát vezet.” (31) Az Áht. 83. §-a kiegészül a következõ (7) bekezdéssel: „(7) Ha a nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetbõl támogatásban nem részesül, e § szabályait esetében nem kell alkalmazni.” (32) Az Áht. 83. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a) a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel,

1. szám


(33)

(34)

(35)

(36)

(37)

(38)

(39)

(40)

(41)

(42)

19

b) nem fogadja el a költségvetési évet megelõzõ évre vonatkozó zárszámadását, illetve c) a 108. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeit nem teljesíti, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter az a)–c) pont szerinti kötelezettség teljesítésére meghatározott határidõ utolsó napját követõ hónap elsõ napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megilletõ összeg folyósítását felfüggeszti.” Az Áht. 84. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános mûködésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az elõírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás elõfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzat általános mûködésének és ágazati feladatai támogatása felhasználható.” Az Áht. 91. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A nemzetiségi önkormányzat és a társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni a 26. § (1) bekezdésében meghatározott eltérésekkel.” Az Áht. 109. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott támogatások igénylésére, az arról történõ lemondásra, az évközi módosításra, az igénylés, igénybevétel évközi felülvizsgálatára a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések kötelezõ tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az 57/A. § (2) bekezdése szerinti kamatok alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdõ és záró napját, valamint a 83. § (5) és (6) bekezdésében a nettósításban felfüggesztett támogatás visszatérítésének szabályait,” Az Áht. 109. § (1) bekezdése a következõ 37. ponttal egészül ki: „37. a helyi önkormányzatok vis maior támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályait.” Az Áht. 109. §-a a következõ (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, hogy az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa a központi költségvetés 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébe tartozó olyan központi kezelésû elõirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatás a) felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét, továbbá b) igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályait, amely elõirányzatra vonatkozóan az a) és b) pont szerinti szabályokat törvény nem állapítja meg és azok megállapítására más nem kapott felhatalmazást. (5b) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelõs miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetbe nem tartozó központi kezelésû elõirányzatok jogszabály kiadását igénylõ felhasználási szabályait és kijelölje azok kezelõ szervét, ha azt törvény nem állapítja meg, illetve jelöli ki, és arra más nem kapott felhatalmazást.” Az Áht. 109. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kiadások készpénzben történõ teljesítésének eseteit.” Az Áht. 111. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A 24. § (2) bekezdésétõl eltérõen a 2013. évi költségvetési rendeletet, határozatot 2013. február 15-éig kell a képviselõ-testület, társulási tanács elé beterjeszteni.” Az Áht. 111. § (15) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(15) A (12)–(14) bekezdés alapján határozott idõre megadott felmentések érvényességét az államháztartásért felelõs miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult kérelmére kivételesen indokolt esetben meghosszabbíthatja.” Az Áht. 111. § (16) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(16) E törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit 2013. június 30-áig a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján mûködõ többcélú kistérségi társulásokra, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött társulásokra is alkalmazni kell.” Az Áht. 111. § (18) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(18) A többcélú kistérségi társulások által igénybevett támogatások elszámolása felülvizsgálata megkezdésének határideje – a 60. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérõen – a költségvetési évet követõ második év június 30-a.”

20 22. §


1. szám

Az Áht. 1. 2. § (1) bekezdés n) pontjában a „nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai normatív hozzájárulásait, támogatásait, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a fogyasztói árkiegészítést,” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzatok általános mûködésének és ágazati feladatai támogatásait, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a szociálpolitikai menetdíj támogatásokat,” szöveg, 2. 2. § (1) bekezdés o) pontjában az „elõirányzatok és a 20. § (1) bekezdése alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére” szövegrész helyébe az „elõirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetõvé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére” szöveg, 3. 8. § (1) bekezdés b) pontjában az „a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok jogi személyiségû társulása, a többcélú kistérségi társulás, a térségi” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzat – a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok –, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi” szöveg, 4. 8. § (2) bekezdésében „az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt szervek közösen is alapíthatnak” szövegrész helyébe „a miniszter más miniszterrel, az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat” szöveg, 5. 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „költségvetési szerv átalakítása” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és mûködési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása” szöveg, 6. 9. § (1) bekezdés b) pontjában a „tekintetében a vezetõi” szövegrész helyébe a „tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a vezetõi” szöveg, 7. 9. § (1) bekezdés c) pontjában a „gazdasági vezetõjének megbízása, megbízásának visszavonása, díjazásának” szövegrész helyébe a „gazdasági vezetõjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának” szöveg, 8. 9. § (1) bekezdés d) pontjában a „megvalósításának veszélye” szövegrész helyébe a „meg nem valósításának veszélye” szöveg, 9. 14. § (3) bekezdésében az „adókból, illetékekbõl származó részesedését, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásait, támogatásait, valamint a részükre juttatandó egyéb” szövegrész helyébe az „adókból származó részesedését, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó” szöveg, 10. 24. § (2) bekezdésében a „negyvenötödik” szövegrész helyébe a „harmincadik” szöveg, 11. 36. § (1) bekezdésében a „kiadási elõirányzatai terhére” szövegrész helyébe a „kiadási elõirányzatai és – ha jogszabály azt lehetõvé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére” szöveg, 12. 36. § (3) bekezdésében az „A költségvetési év kiadási elõirányzatai terhére történõ kötelezettségvállalás” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás” szöveg, 13. 60. § (1) bekezdésében a „hozzájárulások, támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követõ év december 31-éig – a többcélú kistérségi társulások esetén a költségvetési évet követõ második év június 30-áig –” szövegrész helyébe a „támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követõ év december 31-éig” szöveg, 14. 60. § (2) bekezdésében a „szervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál és többcélú kistérségi társulásnál sor kerüljön a költségvetési évet megelõzõ év – a kincstár által meghatározott hozzájárulások,” szövegrész helyébe a „megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál, sor kerüljön a költségvetési évet megelõzõ év – a kincstár által meghatározott” szöveg, 15. 60. § (7) bekezdésében az „a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között különbség” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között eltérés” szöveg, 16. 60. § (8)–(9) bekezdésében az „a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg,

1. szám


21

17. 60. § (10)–(11) bekezdésében az „a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg, 18. 74. § (2) bekezdésében az „átfutó és kiegyenlítõ” szövegrész helyébe az „átfutó, kiegyenlítõ” szöveg, 19. 78. § (4) bekezdés c) pontjában a „korábbi évek elõirányzat-maradványával nem fedezett – finanszírozási igény, és” szövegrész helyébe a „korábbi év költségvetési maradványával nem fedezett – finanszírozási igény,” szöveg, 20. 78. § (4) bekezdés d) pontjában a „megfizetésének” szövegrész helyébe a megfizetésének, és” szöveg, 21. 79. § (4) bekezdésében az „a többcélú kistérségi társulás megbízása esetén a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei, valamint a jogi személyiségû társulás megbízása esetén a jogi személyiségû társulás” szövegrész helyébe a „valamint a társulás megbízása esetén a társulás” szöveg, 22. 79. § (5) bekezdésében az „(1)–(4) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)–(4a) bekezdés” szöveg, 23. 83. § (1) bekezdésében a „helyben maradó személyi jövedelemadót, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a normatív hozzájárulást, támogatást,” szöveg helyébe a „helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködésének és ágazati feladatai támogatását,” szöveg, 24. 84. § (1) bekezdésében az „önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségû társulás” szövegrész helyébe az „önkormányzat és a társulás” szöveg, 25. 90. § (3) bekezdés b) pontjában a „finanszírozási célú pénzügyi mûveletekrõl készített” szövegrész helyébe a „finanszírozási bevételekrõl és kiadásokról készített” szöveg, 26. 106. § (8) bekezdésében a „, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások,” szövegrész helyébe a „biztosított” szöveg, 27. 106. § (9) bekezdésében az „állami” szövegrész helyébe az „és egyéb” szöveg, 28. 106. § (10) bekezdésében a „helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások, támogatások, továbbá” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködésének és ágazati feladatai támogatásai, továbbá” szöveg, 29. 109. § (1) bekezdés 36. pontjában a „szabályait.” szövegrész helyébe a „szabályait,” szöveg, és 30. 109. § (5) bekezdésében a „kapnak a miniszterek, hogy a költségvetési évre vonatkozóan az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben évente megalkotott rendeletben állapítsák meg a fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésével, felhasználásával” szövegrész helyébe a „kap a Kormány tagja, hogy – a központi költségvetésrõl szóló törvény uniós fejlesztések fejezet tekintetében abban az esetben, ha annak meghatározására más nem kapott felhatalmazást – az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével kiadott rendeletben – a költségvetési évre tekintet nélkül – állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásával” szöveg lép. 23. §

(1) Hatályát veszti az Áht. 1. 3. § (3) bekezdés c) pontjában a „jogi személyiségû társulás, a többcélú kistérségi” szövegrész, 2. 8. § (1) bekezdés c) és d) pontjában a „jogi személyiségû” szövegrész, 3. 28. § (3) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségû” szövegrész, 4. 29. § (3) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségû” szövegrész, 5. 34. § (5) bekezdésében a „hozzájárulások,” szövegrész, 6. 34. § (6) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 7. 41. § (4) bekezdés b) pontjában az „pénzügyi lízinget vagy” szövegrész, 8. 60. § (4) bekezdésében a „hozzájárulások,” szövegrész, 9. 74. § (3) bekezdésében az „és a továbbadási célú” szövegrész, 10. 78. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 11. 80. § (2) bekezdés b) pontjában a „többcélú kistérségi” szövegrész, 12. 83. § (2) bekezdésében a „hozzájárulásokat,” szövegrész, 13. 83. § (3) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulással,” szövegrész, 14. 83. § (5) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás,” szövegrész, 15. 87. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 16. 96. § (1) és (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 17. 97. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész,

22


1. szám

18. 107. § (1) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségû” szövegrész, 19. 108. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 20. 109. § (1) bekezdés 6. pontjában az „a körjegyzõség és a körjegyzõségben részt vevõ helyi önkormányzatok költségvetésének sajátos szabályait,” szövegrész, 21. 109. § (1) bekezdés 8. pontjában az „a továbbadási célú bevételek elszámolásának sajátos szabályait,” szövegrész, 22. 109. § (1) bekezdés 21. pontjában a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, és 23. 109. § (1) bekezdés 34. pontjában az „ , és” szövegrész. (2) Hatályát veszti az Áht. 1. 9. § (1) bekezdés e) pontja, 2. 24. § (3) bekezdése, 3. 27. § (5) bekezdése, 4. 111. § (8), (10) és (19)–(22) bekezdése, 5. 111/A. §-a, és 6. 114. § (5) bekezdése.

16. A nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása 24. §

(1) A nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 14. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép „(4) A felsõoktatási intézményben – szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározottak szerint – gazdasági tanács mûködtethetõ.” (2) Az Nftv. 117. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az állami fenntartású felsõoktatási intézményben 2012. december 31-én mûködõ gazdasági tanács, valamint a gazdasági tanács elnökének és tagjainak megbízása 2013. január 1-jén megszûnik.” (3) Hatályát veszti az Nftv. 110. § (1) bekezdés 27. pontja.

17. Záró rendelkezések 25. §

(1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és 2014. január 2-án hatályát veszti. (2) A 21. § (41) bekezdése, a 12. alcím, a 13. alcím 2012. december 31-én lép hatályba. (3) Az 1–4, 6–11. alcím, a 21. § (1)–(35), (37), (38) és (42) bekezdése, a 22. § 1–28. és 30. pontja, a 23. § (1) bekezdés 1–22. pontja és (2) bekezdése, a 16. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba. (4) A 28. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

26. §

A 18. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minõsül.

27. §

Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 44. § (2) bekezdésének alkalmazásához szükséges törvények módosításáról külön törvény rendelkezik.

28. §

Az Áht. 44. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kincstár központosított illetményszámfejtést mûködtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetõhelyi feladatokat. A központosított illetményszámfejtés rendszere keretében történõ illetményszámfejtés és -kifizetés kötelezõ az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, és ezek társulásai által irányított költségvetési szervek számára. A kincstárral kötött megállapodás alapján a központi illetményszámfejtéshez más szervezetek is csatlakozhatnak.” Áder János s. k.,




1. szám


23

1. melléklet a 2012. évi CXCVI. törvényhez „1. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A honvédelemért felelõs miniszter és az MNV Zrt. a 22/A. § alapján az állam nevében a következõ gazdálkodó szervezetekben fennálló, állami tulajdonú részesedések felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat: HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság, HM CURRUS Gödöllõi Harcjármûtechnikai Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság, HM Arzenál Elektromechanikai Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság, HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság, HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft., HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft.”

2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl* 1 Az Országgyûlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl a következõ törvényt alkotja:

I. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FÕÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE 1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és fõösszegei 1. §

Az Országgyûlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2013. évi a) bevételi fõösszegét 15 313 816,1 millió forintban, b) kiadási fõösszegét 16 155 650,9 millió forintban, c) hiányát 841 834,8 millió forintban állapítja meg.

2. §

Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási fõösszegeknek, és a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási elõirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke 3. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2013. december 31-ére tervezett adóssága 283,4 forint/euró, 235,4 forint/svájci frank, 226,8 forint/amerikai dollár és 344,1 forint/SDR árfolyam mellett az államháztartás központi alrendszerében 21 724,9 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 577,5 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 131,3 milliárd forint. (2) 2013. december 31-én az államadósság-mutató a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 22 406,1 milliárd forint, b) nevezõjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 30 392,0 milliárd forint.

* A törvényt az Országgyûlés a 2012. december 11-ei ülésnapján fogadta el. 1 A törvény mellékletei a Magyar Közlöny 172. számában találhatóak.

24


1. szám

(3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján várhatóan 73,7%. (4) Az Országgyûlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2012. év végén várható 74,6%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

3. A központi alrendszer elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülõ kiadásai és bevételei 4. §

Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi elõirányzatok közül az 5. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az elõirányzattól.

II. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELÕIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 4. A központi alrendszer egyes tartalék-elõirányzatai 5. §

(1) Céltartalék szolgál a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 2. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a 2013. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelõ járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (2) Céltartalék szolgál a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcímen a)

a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdõ fiatalok munkatapasztalat szerzése támogatására,

b)

a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,

c)

az Állami Számvevõszékrõl szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevõi illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelõ járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére.

(3) A Kormány a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcím elõirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzatok cím, – 3. mellékletben szereplõ – 6. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló elõirányzat már felhasználásra került. (4) A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenõrzésének szabályait az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) pontja tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg. (5) A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatott magánszemély és e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa, továbbá a gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülõk a 2013. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehetõ kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jelérõl, illetményérõl és a jogviszonya keletkezésének idõpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

5. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 6. §

(1) A 2013. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. az állam nevében – a Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti engedélyen alapuló hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátása kivételével – hitelfelvételre, értékpapír-kibocsátásra és kezességvállalásra nem jogosult. A 2013. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. a saját nevében hitelfelvételre, értékpapír-kibocsátásra és kezességvállalásra nem jogosult.

1. szám


25

(2) A 2013. évben a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történõ, 1000,0 millió forint összeget elérõ mértékû kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá. (3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2013. évben 25,0 millió forint, b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2013. évben 25,0 millió forint, c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2013. évben 25,0 millió forint, d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2013. évi összesített bruttó forgalmi értéke – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 20 000,0 millió forint lehet. (4) Az állam javára megszerzett, a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. vagyonkezelésébe kerülõ, átadott ingatlanok összegszerû korlátozás nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba. (5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2013. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2013. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, c) 13. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt a 2013. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték képezi. (6) A Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok értékesítésébõl és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és az 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. feladatait finanszírozó kiadási elõirányzatainak megemelését. (7) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím elõirányzat tartalmazza a mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, amely a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 80%-ának mértékéig az államháztartásért felelõs miniszter engedélyével túlléphetõ. (8) A Honvédelmi Minisztérium által vagyonkezelt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítésébõl származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, technikai eszközeinek fenntartására és javítására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási elõirányzatot hozhat létre a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti e fejezet meglévõ kiadási elõirányzatának megemelését. (9) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítésébõl származó bevételt a honvédelemért felelõs miniszter a 2013. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, illetve a technikai eszközök fenntartására és javítására használhatja fel. A 2013-ban pénzforgalmilag teljesülõ bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 1. cím, 3. HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal alcím bevételeként kell elszámolni. (10) Az egészségügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint az állami egészségügyi feladatellátásra szükségtelenné vált állami tulajdonú ingatlanok értékesítésébõl származó – XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával egészségügyi célra, így különösen egészségügyi célú beruházások és felújítások finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási elõirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévõ kiadási elõirányzatának megemelését. (11) A korábban belügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítésébõl és hasznosításából származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a büntetés-végrehajtási szervezet fogvatartotti férõhelyeinek bõvítését megvalósító beruházások és további belügyi, rendészeti célú ingatlanfejlesztési projektek finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült

26


1. szám

értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási elõirányzatot hozhat létre a XIV. Belügyminisztérium fejezetben vagy engedélyezheti e fejezet meglévõ kiadási elõirányzatának megemelését. (12) A szociális és gyermekvédelmi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint az állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátásra szükségtelenné vált állami tulajdonú ingatlanok értékesítésébõl származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával szociális és gyermekvédelmi célra, így különösen állami szociális és gyermekvédelmi célú beruházások és felújítások finanszírozására felhasználhatók. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási elõirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezetben vagy engedélyezheti e fejezet meglévõ kiadási elõirányzatának megemelését. 7. §

(1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplõ, 4700,0 millió forint összegû kiadási elõirányzat az e fejezetben szereplõ kiadási elõirányzatok átcsoportosítás útján történõ növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási elõirányzatának felhasználását egyedi, 500,0 millió forintot meg nem haladó összegig az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter és az államháztartásért felelõs miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. (2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi elõirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási elõirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphetõ, ha egyetlen bevételi alcímnél sem jelentkezik bevétel elmaradás. (3) Az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegû kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási elõirányzatain belül és a két alcím kiadási elõirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási elõirányzatokat érintõen nem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot, és nem történhet olyan elõirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az elõirányzattól. (4) Az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. feladatait finanszírozó kiadási elõirányzatai között átcsoportosíthat.

8. §

(1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplõ 1000,0 millió forint összegû kiadási elõirányzat az e fejezetben szereplõ kiadási elõirányzatok átcsoportosítás útján történõ növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási elõirányzatának felhasználását egyedi 300,0 millió forintot meg nem haladó összegig az agrárpolitikáért felelõs miniszter és az államháztartásért felelõs miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. (2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi elõirányzatainak tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási elõirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – különösen indokolt esetben túlléphetõ, ha egyetlen bevételi alcímnél sem jelentkezik bevétel elmaradás.

9. §

(1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól a 2013. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni. (2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erõfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történõ részvételrõl szóló törvény (a továbbiakban: Üht2.) hatálya alá tartozó kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítésébõl származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítésébõl származó bevételek jogcímcsoporton belül külön jogcímként kell elszámolni. (3) Az energiapolitikáért felelõs miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport kiadási és támogatási elõirányzatának elõirányzat-módosítással történõ növelését engedélyezheti az Üht. és az Üht2. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítésébõl pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának, továbbá az Üht. és az Üht2. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2013. évi értékesítésébõl pénzforgalmilag teljesült bevételnek a tervezett bevételt meghaladó hányada 50%-ának megfelelõ összeggel.

1. szám


27

(4) Az energiapolitikáért felelõs miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport terhére az Üht. és az Üht2. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2013. évi értékesítésébõl pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának, valamint az Üht. és az Üht2. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2013. évi értékesítésébõl pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának megfelelõ összeghatárig teljesíthet kiadásokat. (5) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzõkönyve végrehajtási keretrendszerérõl szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben kell elszámolni. (6) Az energiapolitikáért felelõs miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. § (3) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott elõirányzatot az értékesítésbõl befolyt teljes bevétellel megnövelheti.

6. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések 10. §

(1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 118,0 millió forintot, az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2013. évben befizetni a bevételeibõl – az államháztartásért felelõs miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az elsõ három negyedév vonatkozásában a negyedévet követõ hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) A Magyar Energia Hivatal 1805,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeibõl a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési idõpontra. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 460,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeibõl a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési idõpontra. (4) A fõvárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve 5837,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeikbõl a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési idõpontra. (5) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeibõl a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési idõpontra. (6) Ha az államháztartásért felelõs miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésõbb 2013. december 20-áig teljesíteni kell. (7) A központi költségvetési szervek a 25 év alatti valamint az 55 év feletti, továbbá a képzettséget nem igénylõ (egyszerû) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesrõl visszatérõ és tartós munkanélküliség után elhelyezkedõ munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó 2013. évi szociális hozzájárulási adó változásból eredõ kiadási megtakarításaikat kötelesek befizetni a központi költségvetés javára a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig.

11. §

(1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fõ/év. (2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2013. január 1-jétõl 437 300 forint. (3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint. (4) Az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzési rendszerrõl szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás összege 100 000 forint/év.

12. §

(1) Az 1. mellékletben a Központosított bevételek címen szereplõ elõirányzatok beszedéséért – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – az adott fejezetet irányító szerv vezetõje tartozik felelõsséggel. (2) A XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23–24. alcímhez tartozó jogcímcsoport és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási elõirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket.

28


1. szám

(3) A XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet, 10. cím 1. alcím 1. Mûködési költségvetés elõirányzatcsoport 5. Egyéb mûködési célú támogatások kiemelt elõirányzata 2500,0 millió forint összegben tartalmazza a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet fenntartói irányítása alá tartozó egészségügyi intézmények rendkívüli – vis maior – kiadásainak fedezetét.

7. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggõ rendelkezések 13. §

(1) Az Országgyûlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az 1. melléklet szerint állapítja meg. (2) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 16 279,6 millió forintot ad át a XIX. Uniós fejlesztések fejezet részére. (3) A Start-munkaprogram megvalósításához a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban 153 779,8 millió forint kiadási elõirányzat áll rendelkezésre, amelynek részbeni forrása 10 000,0 millió forint költségvetési támogatás. Ez az elõirányzat nyújt fedezetet a 2012. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak a 2013. évre áthúzódó kiadásai teljesítésére is. (4) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetben 2919,3 millió forint egyenlegtartási és kockázatkezelési keret kerül kialakításra, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésének 2013. januártól júniusig terjedõ idõszakra vonatkozó tényadataira és a várható teljesítésre figyelemmel az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével használható fel. (5) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 2. Szakképzési és felnõttképzési támogatások cím terhére legfeljebb 21 000,0 millió forint összegben vállalható kötelezettség 2013. június 30-áig. A fennmaradó 6500,0 millió forint a szakképzési hozzájárulás bevételi elõirányzatának 2013. januártól júniusig terjedõ idõszakra vonatkozó teljesülésére figyelemmel az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével használható fel. (6) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program mûködtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtára részére a LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2013. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani. (7) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a 2013. évben a központi költségvetésbe összesen 10 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Kutatási és Technológiai Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves elõirányzat 1/4 részével kell teljesíteni.

8. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 14. §

(1) Az Országgyûlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2013. évi a)

bevételi fõösszegét 2 847 298,9 millió forintban,

b)

kiadási fõösszegét 2 847 298,9 millió forintban,

c)

egyenlegét 0,0 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási fõösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza. 15. §

(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott elõirányzat terhére különös méltánylást érdemlõ körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülõ nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel. (2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelõs miniszter az Ny. Alap kezelõjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

16. §

A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelõs miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az elõirányzat-módosítási, valamint az elõirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatója gyakorolja.

1. szám


29

9. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése 17. §

(1) Az Országgyûlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 2013. évi a) bevételi fõösszegét 1 804 273,9 millió forintban, b)

kiadási fõösszegét 1 804 273,9 millió forintban,

c)

egyenlegét 0,0 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási fõösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza. 18. §

(1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport között átcsoportosítást hajthat végre. (2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcímcsoport 1–18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei elõirányzatait megemelheti.

19. §

(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között az egészségbiztosításért felelõs miniszter az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró, egészségbiztosításért felelõs miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az elõirányzat-módosítási, valamint az elõirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) fõigazgatója gyakorolja. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport elõirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás, 4. Gyógyszertámogatás és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire az egészségbiztosításért felelõs miniszter az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével átcsoportosítást hajthat végre.

20. §

(1) Az egészségbiztosításért felelõs miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím, valamint az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerzõdések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím elõirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az államháztartásért felelõs miniszter egyetértése szükséges. (2) Az egészségbiztosításért felelõs miniszter az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, a)

4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím elõirányzatát a gyógyszertámogatással,

b)

5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei elõirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenõrzésekbõl eredõ – a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport, 1. jogcím elõirányzaton felül befolyt – bevételek összegével. (3) Az egészségbiztosításért felelõs miniszter az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím elõirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerzõdések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi elõirányzatán felül jelentkezõ többletbevétel összegével. 21. §

A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az idõarányoshoz viszonyított évközi elõirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport esetében az államháztartásért felelõs miniszter engedélyezheti.

30 22. §


1. szám

(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerzõdésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcímcsoport jogcímeinek elõirányzatai együttesen 4560,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérõ, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történõ felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelõs miniszter az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével engedélyezheti. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím elõirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási elõlegre fordítható összeget. (5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport 7. Gyógyszertárak juttatása jogcím elõirányzata a közforgalmú gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzõ intézeti gyógyszertár törvényben meghatározott juttatás fedezetére szolgál. (6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport 8. Gyógyszertárak szolgáltatási díja jogcím elõirányzata a közforgalmú gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzõ intézeti gyógyszertár által nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot szolgáló szolgáltatások törvényben meghatározott juttatásának kiadásaira szolgál.

23. §

A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott elõirányzat terhére különös méltánylást érdemlõ körülmények esetén táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 170,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott elõirányzat terhére különös méltánylást érdemlõ körülmények esetén gyógyító-megelõzõ ellátásra 3783,1 millió forint, gyógyszertámogatásra 1300,0 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

10. Az Országgyûlés kizárólagos hatásköre 24. §

(1) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyûlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és b) az I. Országgyûlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím elõirányzatainak év közbeni megváltoztatására. (2) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot a)

az I–VI., a VIII., a XXX., a XXXIII. és a XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi elõirányzatai fõösszegének,

b)

a XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím 55. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím elõirányzatai közül a 3. Egyházi alapintézmény-mûködés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a 4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport; az 5. Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítõ egyházi személyek jövedelempótléka jogcím elõirányzatai csökkentésére, kivéve az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 40. § (4) bekezdésében foglaltakat, valamint a fejezetet irányító szervek vezetõinek a fejezetek között együttesen kezdeményezett elõirányzat-átcsoportosítását.

11. A Kormány, az államháztartásért felelõs miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetõinek különleges jogosítványai 25. §

(1) A Kormány az önkormányzati, valamint az állami feladatellátásban 2012. évben bekövetkezett és a 2013. évben bekövetkezõ változásokkal – ideértve az egyházat, a belsõ egyházi jogi személyt, a társadalmi szervezetet, az alapítványt, a közalapítványt, a civil szervezetet, az országos nemzetiségi önkormányzatot, a nonprofit gazdasági

1. szám


31

társaságot, a gazdasági társaságot és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végzõ, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót érintõ feladat-, és intézmény-átadást is – összefüggõ valamennyi, a Kormány irányítása alá tartozó, a feladat-, és intézmény-átadással érintett fejezetek közötti átcsoportosítást az Áht. rendelkezéseitõl eltérõen saját hatáskörben végrehajthat. (2) Az 5. § (2) bekezdése szerinti elõirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, elõirányzat-csoportokra, kiemelt elõirányzatokra – felmérés alapján – történõ átcsoportosítására az államháztartásért felelõs miniszter kap felhatalmazást. (3) A honvédelemért felelõs miniszter az államháztartásért felelõs miniszter elõzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderõ-fejlesztési célkitûzések, és az elõre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt elõirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre. (4) A fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 36. alcím 2. Oktatási, kulturális és sport PPP-programok jogcímcsoport terhére elõirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet 5. Egyetemek, fõiskolák cím javára, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot. (5) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 8. Országvédelmi Alap cím elõirányzatot 2013. szeptember 30-át megelõzõen nem lehet felhasználni. (6) A Kormány határozatban dönt az (5) bekezdés szerinti kiadási elõirányzat felhasználásáról, ha az Európai Közösséget létrehozó szerzõdéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendõ eljárásról szóló jegyzõkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-ei 3605/93/EK tanácsi rendelet szerinti, 2013. szeptember 30-áig benyújtandó jelentésben szereplõ, 2013. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembe vételével – nem haladja meg a GDP 2,7%-át. (7) A Kormány (6) bekezdés szerinti határozatát az államháztartásért felelõs miniszter készíti elõ, ennek során bemutatja a Kormány számára a)

a 2013. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,

b)

a 2013. évre várható EDP-hiány, és

c)

a 2013. évre várható államadósság

alakulását, továbbá javaslatot tesz az (5) bekezdés szerinti kiadási elõirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére. (8) A XI. Miniszterelnökség fejezetet, és a XVIII. Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetõi a kormányfõi protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében fejezeti hatáskörben a szükséges elõirányzat-átcsoportosításokról intézkedhetnek. (9) A Köztársasági Elnöki Hivatal fõigazgatója a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím 2. alcím 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajthat végre a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára. (10) Az Országgyûlés Hivatala fõigazgatója az I. Országgyûlés fejezet, 4. cím 9. Kossuth Lajos tér rekonstrukciója alcím terhére átcsoportosítást hajthat végre a I. Országgyûlés fejezet, 1. Országgyûlés Hivatala cím javára. (11) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím terhére átcsoportosítást hajthat végre a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok cím javára. (12) A rendvédelemért felelõs miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím 15. Nyomon követõ rendszer bevezetése és üzemeltetése alcím, valamint a 20. cím 16. Új büntetés-végrehajtási objektum mûködtetése alcím terhére átcsoportosítást hajthat végre a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 7. Rendõrség cím, illetve az 5. Büntetés-végrehajtás cím javára. (13) A X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot irányító szerv vezetõje a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím 43. Smithsonian Folklife Fesztiválon való részvétel jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajthat végre a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 12. Balassi Intézet cím javára. (14) A X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot irányító szerv vezetõje a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím 41. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajthat végre a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 17. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára. (15) Az Országgyûlés felhatalmazza a XI. Miniszterelnökség fejezetet, valamint a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szervek vezetõit, hogy a XI. Miniszterelnökség fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználásával kapcsolatban a szükséges elõirányzat-átcsoportosításokról fejezeti hatáskörben intézkedjenek.

32


1. szám

(16) A Kormány a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet kiadásai terhére átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet javára az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramjának megvalósításához. (17) A II. Köztársasági Elnökség fejezetet és a XVIII. Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetõi az államfõi protokollal kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges elõirányzat-átcsoportosításról fejezeti hatáskörben intézkedhetnek. 26. §

(1) A XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Mûködési költségvetés elõirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt elõirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelõ járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt elõirányzatán legfeljebb 6750,0 millió forint elõirányzat-módosítás engedélyezhetõ, ha a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím elõirányzata, 2. Jövedéki adó alcím elõirányzata, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím elõirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megilletõ része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím elõirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 1. cím, 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcímcsoport elõirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím elõirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül. (2) Az államháztartásért felelõs miniszter negyedévente elõirányzat-módosítást engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelõ járulékok és szociális hozzájárulási adó elõirányzatok terhére, ha az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett elõirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülõ elõirányzatok összegét. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése 2013. november 29-éig eléri a 89%-os mértéket, az elõirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben negyedévente engedélyezett elõirányzat-módosítások összegével csökkentve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani. (4) Ha 2013. június 28-áig az államháztartásért felelõs miniszter által meghatározott bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 2. Felhalmozási költségvetés elõirányzat-csoport kiemelt elõirányzatain elõirányzat-módosítás engedélyezhetõ.

III. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK 27. §

A kincstár az E. Alap részére a XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 4. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport és 5. Gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülõk kompenzációja jogcímcsoport elõirányzatából, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 5. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz jogcímcsoport elõirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelõs miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

28. §

(1) Az Ny. Alap részére a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Adórendszer átalakításával összefüggõ pénzeszköz-átadás jogcímcsoport és 6. Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggõ hozzájárulás Ny. Alapnak jogcímcsoport szerinti támogatások átutalása a) január–november hónapban havonta a tárgyhó 10. napjáig az éves elõirányzat havi idõarányos összegével, b)

december hónapban az a) pontban teljesített összegeket is figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, a (2) bekezdésben meghatározott sorrend figyelembevételével legfeljebb az elõirányzatok mértékéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után történik.

(2) Ha az Ny. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról elsõként az (1) bekezdés szerinti 5. jogcímcsoport, ezt követõen a 6. jogcímcsoport támogatás mértékéig. (3) Az államháztartásért felelõs miniszter minden negyedévet követõ hónap 15. napjáig – az utolsó negyedévben december 20-áig – a XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet 18. Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei cím kiadási és támogatási elõirányzatát megemeli a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai

1. szám


33

fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési intézmények mûködtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével. (4) Az E. Alap részére a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása a) január–november hónapban havonta a tárgyhó 10. napjáig az éves elõirányzat havi idõarányos összegével, b) december hónapban legfeljebb az éves elõirányzat havi idõarányos összegével és az E. Alap 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzforgalmi egyenlegéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után történik. (5) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a (4) bekezdés szerinti támogatást csökkenti.

IV. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI 12. A helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok központi alrendszerbõl származó forrásai 29. §

(1) Az Országgyûlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok mûködéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit és elõirányzatait a 2. melléklet szerint állapítja meg. (2) Az Országgyûlés további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg a) központosított elõirányzatként a 3. mellékletben meghatározott, a helyi önkormányzatok és társulásaik, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, b) vis maior támogatásra. (3) Az Országgyûlés a helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatását szolgáló elõirányzatokat a 4. melléklet szerint állapítja meg.

30. §

A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2013. január 5-éig a települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások számára elérhetõvé teszi a települési önkormányzatokat, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat a 2. melléklet alapján – a I. 2, II. 4., III. 1, IV. pontok szerinti támogatások kivételével – megilletõ támogatások összegét.

31. §

A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter az államháztartásért felelõs miniszter, illetve a támogatás jellegétõl függõen a feladatkörrel rendelkezõ miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben átcsoportosítást hajthat végre.

13. A települési önkormányzatokat megilletõ átengedett bevételek 32. §

(1) A gépjármûadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjármûvek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a a települési önkormányzatot illeti meg. (2) A termõföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

14. A települési önkormányzatokat megilletõ egyéb bevételek 33. §

(1) A települési önkormányzatot illeti meg a) a települési önkormányzat jegyzõje által jogerõsen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, b) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerõsen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

34


1. szám

c)

a szabálysértésekrõl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrõl szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a,

d)

– a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – a közúti közlekedésrõl szóló törvény szerinti közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzõje önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, és

e)

a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelõ által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérõ szerv költségminimum megelõlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítõ szabályai 34. §

(1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenõrzõ szerv a 3. melléklet 6. pontja szerinti elõirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerûségének elbírálása, ellenõrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszûnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszûnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszûnésének idõpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdõ és záró idõpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követõ ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszûnését követõen, de legfeljebb a támogatási döntést követõ ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges. (2) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. 2–4. pontja, IV. pontja és a 3. melléklet 6. és 15. pontja alapján számított elõirányzatok folyósítása az Áht. 83. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nettó finanszírozás keretében történik. (3) A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti kiegészítõ gyermekvédelmi támogatás és gyermektartásdíjak megelõlegezése esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követõen, az õt megilletõ összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. 1. pontjának a)–e) alpontjaiban szereplõ ellátások esetében: a)

ha az önkormányzat a tárgyévet megelõzõ év decemberében igénylést nyújtott be, úgy a január hónapban járó elõleg folyósítása – külön jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik;

b)

ha az önkormányzat a tárgyévet megelõzõ év decemberében nem nyújtott be igénylést, úgy elsõ alkalommal az õt megilletõ havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(4) Az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltaktól eltérõen a 2. melléklet II. 1. és III. 4. pontja szerinti támogatások – 2. mellékletre vonatkozó kiegészítõ szabályok szerinti – évközi módosítása során kamatfizetési kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, ha az önkormányzat által az eredetileg szolgáltatott adatokból kalkulált támogatás legalább 10%-kal meghaladja az õt ténylegesen megilletõ összeget. (5) Az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint meghatározott, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet II., III. 3, III. 4 pontja szerinti elõirányzatok együttes összegét kell figyelembe venni, a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel. (6) Ha az állam a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-ában foglaltaknak megfelelõen hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési önkormányzatot, annak befizetését az önkormányzat havonta, minden hónap 10. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési intézmények mûködtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím elõirányzatának bevételét növeli. (7) A helyi önkormányzatoknak a 25 év alatti valamint az 55 év feletti, továbbá a képzettséget nem igénylõ (egyszerû) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesrõl visszatérõ és tartós munkanélküliség után elhelyezkedõ munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó 2013. évi szociális hozzájárulási adó változásból eredõ

1. szám


35

kiadási megtakarításait a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 2. Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggõ befizetések alcím 2. Helyi önkormányzati költségvetési szervek jogcímcsoport elõirányzata javára kell befizetni és elszámolni. (8) A Kincstár a (6)–(7) bekezdésekben foglalt befizetési kötelezettséggel érintett önkormányzatok számára folyósítandó, a helyi önkormányzatokat megilletõ támogatások, hozzájárulások havi összegébõl a nettó finanszírozás során a) levonja az önkormányzatot terhelõ elmaradt összeget, amennyiben a (6) bekezdésben elõírt befizetési kötelezettség tekintetében az elmaradt összeg két havi hozzájárulási kötelezettség összegével megegyezik, vagy azt meghaladja, b) havonta levonja a (7) bekezdés szerinti esetben az elõzõ havi bérszámfejtés alapján az önkormányzatnál jelentkezõ kiadási megtakarítás összegét. (9) Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megilletõ adott havi források a (8) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, vagy az önkormányzatnak 2013. december 15-én bármilyen elmaradása van a (6) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára – felhatalmazó nyilatkozatra tekintet nélkül – azonnali beszedési megbízást nyújt be.

V. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA 16. Az egyházak és társadalmi önszervezõdések közcélú és egyéb tevékenységének támogatása 35. §

(1) Az Országgyûlés a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyház és belsõ egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, civil szervezet, országos, területi, települési nemzetiségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a köznevelési feladatot alaptevékenységként végzõ, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami köznevelési intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következõk szerint: a) a nem állami köznevelési intézmény fenntartóját 2013. augusztus 31-éig megilletõ normatív és egyéb hozzájárulásra a Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi költségvetési törvény) 2012. december 31-én hatályos 38. § (1) bekezdés a)–e) és h) pontjának, (2), (3) és (5)–(9) bekezdésének szabályait a b)–s) pontok figyelembevételével kell alkalmazni, b) a 2012. évi költségvetési törvénynek az a) pont szerinti rendelkezései alkalmazása során a 2012. évi költségvetési törvény 2012. december 31-én hatályos 3. és 8. mellékletében meghatározott normatív hozzájárulás idõarányos részét kell figyelembe venni, a 2012. évi költségvetési törvénynek a 2012. december 31-én hatályos 5. mellékletében meghatározott támogatást pedig az oktatásért felelõs miniszter rendeletében meghatározottak szerint kell biztosítani, c) a közoktatási feladat alatt köznevelési, a közoktatási intézmény alatt köznevelési intézményt kell érteni, d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 121. § (1) bekezdés 29. pontja alatt a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 25. pontját kell érteni, e) a Közokt. tv. 28. § (4) bekezdésére történõ hivatkozás alatt a nyelvi elõkészítõ évfolyamot kell érteni, f) a Közokt. tv. 126. § (4) bekezdésére történõ hivatkozást nem kell alkalmazni, g) a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §, 39/H. §-ára történõ hivatkozás esetében a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletnek [a továbbiakban: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet] a Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára, a Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi Programjára, és a Halmozottan Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, h) a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény alatt a szakképzésrõl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt kell érteni, i) a Közokt. tv. 114. § (2) bekezdése alá tartozó tanulók alatt a köznevelési közfeladatokat térítésmentesen igénybe vevõ tanulókat kell érteni, j) alapfokú mûvészetoktatási intézmény alatt alapfokú mûvészeti iskolát kell érteni, k) a 2012. évi költségvetési törvény 2012. december 31-én hatályos 3. melléklet 15. pont e) alpontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a normatív hozzájárulásra való jogosultságnak nem feltétele a közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10–14/F. §-ában meghatározott

36


(2) (3)

(4)

(5) (6)

(7)

(8)

(9)

1. szám

eljárásban a „Minõsített alapfokú mûvészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minõsített alapfokú mûvészetoktatási intézmény” cím megszerzése, l) a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ára történõ hivatkozás esetében a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletnek az egész napos iskolára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, m) a Közokt. tv. 42. § (3) bekezdésére történõ hivatkozás esetében a szakképzésrõl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény gyakorlati képzés megszervezésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni, n) a nem köznevelési intézményben szervezett korai fejlesztés és gondozás jogcímén nem igényelhetõ támogatás, o) a Közokt. tv. 30/A. § (1) bekezdése alatt az Nkt. 15. § (2)–(5) bekezdését kell érteni, p) a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2012. ( I. 19.) OKM rendeletre történõ hivatkozás esetében a pedagógiai szakszolgálatokról szóló miniszteri rendelet megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni, q) a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés, nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés-oktatás alatt nemzetiségi nevelést, nemzetiségi nevelést-oktatást kell érteni, r) a Közokt. tv. 86. § (6) bekezdése és a kiegészítõ kisebbségi oktatás alatt a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvénynek a kiegészítõ nemzetiségi oktatásra vonatkozó szabályait kell érteni, s) a Közokt. tv. és végrehajtási rendeletei alatt az Nkt.-t és végrehajtási rendeleteit is érteni kell, t) a nem állami köznevelési intézmény finanszírozására 2013. szeptember 1-jétõl a (2) bekezdése szerinti törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A Kormány a nem állami köznevelési intézmény 2013. szeptember 1-jétõl alkalmazandó törvényi finanszírozási szabályait 2013. március 31-éig dolgozza ki és nyújtja be az Országgyûlés részére. Az Országgyûlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyház és belsõ egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, civil szervezet, országos nemzetiségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végzõ, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következõk szerint: a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 3. b)–l) alpontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg, b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése és a Gyvt. 15. § (3) bekezdése a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet szerinti támogatásra jogosult, c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelõ támogatás illeti meg. A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyház és belsõ egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló törvény szerinti kiegészítõ támogatásra jogosult. E kiegészítõ támogatás mértéke a (3) bekezdés a) és b) pont szerinti támogatás 57,9%-a. A nem állami szociális fenntartó a (3) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követõ 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. Az egyház és a belsõ egyházi jogi személy a (4) bekezdés szerinti kiegészítõ támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani. A (3) bekezdés szerinti támogatás és a (4) bekezdés szerinti kiegészítõ támogatás elszámolása – a Kormány rendeletében meghatározott eljárási szabályok szerint – a XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik. A nem állami szociális fenntartó – ha 2012. december 31-én mûködési engedéllyel rendelkezett és normatív állami hozzájárulásra volt jogosult – 2013. január és február hónapra a Kormány rendeletében meghatározott eljárási szabályok szerinti elszámolás mellett a 2012. évi december hónapra tekintettel folyósított normatív állami hozzájárulással azonos összegû támogatásra jogosult. Az egyház és a belsõ egyházi jogi személy e támogatás után járó kiegészítõ támogatására a (4) és (6) bekezdést alkalmazni kell. Az önkormányzati tûzoltóság a fenntartásához és mûködéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 41. § (5) bekezdése és 34. § (1) és (3) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tûzoltóságok normatív támogatása alcím elõirányzatából a következõ feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

1. szám


37

a)

valamennyi önkormányzati tûzoltóság a készenléti szolgálat mûködéséhez azonos összegû, 22,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b)

az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó elõirányzatból minden önkormányzati tûzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejezõ, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül.

36. §

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt elõirányzat-felhasználási célja a 2013. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2014. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

37. §

(1) Az I. Országgyûlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Párttörvény) alapján részesülnek támogatásban. (2) Az I. Országgyûlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítványok a Párttörvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. FEJEZET ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS 38. §

(1) A Kormány a 2013. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegû új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkezõ emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyûlés jóváhagyásával léphetõ túl. (3) A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (Világbank), az Európai Beruházási Banktól (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbanktól (KfW), az Északi Beruházási Banktól (NIB), illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától (CEB) felveendõ hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

39. §

(1) A 2013. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás idõpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 320 000,0 millió forintot. (2) A Kormány a 2013. évben 50 000,0 millió forint összegû, a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 29/A. §-a szerinti állami kezesség melletti forrásbevonásra adhat felhatalmazást.

40. §

(1) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) állami kezesség mellett forrásszerzés céljából felvett hiteleinek, kölcsöneinek, illetve kötvénykibocsátásainak együttes állománya a 2013. év folyamán legfeljebb 1 800 000,0 millió forint lehet. (2) A Kormány határozata alapján az MFB Zrt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizetõ kezességbõl és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya a 2013. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet. (3) Az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett – euróban meghatározott – éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány határozata alapján vállalható árfolyam fedezeti megállapodás által fedezett források forintban számított együttes állománya a 2013. év folyamán legfeljebb 1 800 000,0 millió forint lehet. (4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

41. §

(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felsõ határ 1 200 000,0 millió forint. (2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felsõ határ 350 000,0 millió forint. (3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felsõ határ 500 000,0 millió forint.

38


1. szám

42. §

(1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizetõ kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítésébõl a társaságot terhelõ fizetési kötelezettség 85%-a. (3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövõ szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerzõdésbõl, bankgarancia-szerzõdésbõl és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerzõdésbõl, továbbá faktoringszerzõdésbõl eredõ kötelezettségéért vállalhat készfizetõ kezességet azzal, hogy a készfizetõ kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejû faktoringügyletekhez kapcsolódhat. (4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tõkepiacról szóló törvény alapján mûködõ kockázati tõkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tõkebefektetése értékesítésébõl származó követelés 50%-áért vállalt készfizetõ kezességére is. A készfizetõ kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át. (5) A készfizetõ kezesi szerzõdés jogosultja lehet a) pénzügyi intézmény, b) kockázati tõkealap, c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történõ pénzkölcsön nyújtása esetén, d) a megyei és fõvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén. (6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizetõ kezesség állománya 2013. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot. (7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizetõ kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérõ rendelkezésének hiányában – a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a vállalkozással szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyezõ százalékban kifejezett arányos része. (8) Ha a készfizetõ kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minõsül, és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók. (9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítõ mellékletében bemutatni.

43. §

(1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizetõ kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítésébõl az Alapítványt terhelõ fizetési kötelezettség 85%-a. (3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezõgazdasági tõkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizetõ kezességek érvényesítésére vonatkozik. (4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerzõdésbõl, bankgarancia-szerzõdésbõl, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerzõdésbõl, továbbá faktoringszerzõdésbõl eredõ kötelezettségéért vállalhat készfizetõ kezességet azzal, hogy a készfizetõ kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejû faktoringügyletekhez kapcsolódhat. (5) A készfizetõ kezesi szerzõdés jogosultja lehet a) pénzügyi intézmény, b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történõ pénzkölcsön nyújtása esetén, c) a megyei és fõvárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén. (6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizetõ kezesség állománya 2013. december 31-én nem haladhatja meg a 105 000,0 millió forintot. (7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizetõ kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérõ rendelkezésének hiányában – az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott – a behajtási

1. szám


39

költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyezõ százalékban kifejezett arányos része. 44. §

(1) Az állam készfizetõ kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldrõl és külföldrõl, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleibõl, kölcsöneibõl és kötvénykibocsátásaiból erednek. (2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizetõ kezességvállaláson túl a hitelezõ további biztosíték elõírására nem köteles. (3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. (4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelõs miniszter hagyja jóvá.

45. §

(1) Ha az államnak szerzõdéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítésébõl – a 46. § szerinti viszontgarancia kivételével – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni. (2) Az Államadósság Kezelõ Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történõ közremûködésért fizetendõ díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a fejezet tervezett kiadása túlléphetõ.

46. §

(1) A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e § alkalmazásában a továbbiakban: MV Zrt.) által – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – vállalt készfizetõ kezesség, illetve garancia érvényesítésébõl a társaságot terhelõ fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. (2) Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerzõdésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 85%-áig vállalhat készfizetõ kezességet, illetve garanciát. (3) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizetõ kezesség, illetve garancia állománya 2013. december 31-én nem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot. (4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítésébõl eredõ fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos elõirányzatból a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport, vagy a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport terhére kell teljesíteni. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott elõirányzat a viszontgarancia érvényesítésébõl eredõ fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendõ, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetésébõl származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti elõirányzatnak megfelelõ arányát. (6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítésébõl származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.

VII. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK 47. §

(1) Nem terjed ki a tervezési, az elõirányzat-módosítási és -felhasználási, a beszámolási, az információszolgáltatási és az ellenõrzési kötelezettsége és joga a) az I. Országgyûlés fejezeten belül az Országgyûlés Hivatala fõigazgatójának – mint a fejezetet irányító szerv vezetõjének – az I. Országgyûlés fejezet, 5. Közbeszerzési Hatóság cím, a 8–9., 10. címben megjelölt támogatások, valamint a 20. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím, 21. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság cím, 22. Egyenlõ Bánásmód Hatóság cím, b)

a XI. Miniszterelnökség fejezeten belül a miniszterelnökséget vezetõ államtitkárnak – mint a fejezetet irányító szerv vezetõjének – a XI. Miniszterelnökség fejezet 6. Kormányzati Ellenõrzési Hivatal cím elõirányzataira.

40


1. szám

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a)

az I. Országgyûlés fejezet, aa) 5. Közbeszerzési Hatóság cím felett a Közbeszerzési Hatóság elnöke, ab) a 20. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, ac) a 21. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság cím felett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, ad) a 22. Egyenlõ Bánásmód Hatóság cím felett az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke, b) a XI. Miniszterelnökség fejezet 6. Kormányzati Ellenõrzési Hivatal cím esetében a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal elnöke gyakorolja. (3) A kormányhivatalok tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket a kormányhivatal vezetõje gyakorolja. (4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezetet irányító szerv vezetõje az Országos Bírósági Hivatal elnöke. (5) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet esetében a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet esetében az államháztartásért felelõs miniszter, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter, a XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében az agrárpolitikáért felelõs miniszter gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket. (6) A XIX. Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetõjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter gyakorolja. (7) A XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetõjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a NAV elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit az adópolitikáért felelõs miniszter gyakorolja. (8) Az I. Országgyûlés fejezet, 8–9. és 10. címben, a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet 24. címében, a XI. Miniszterelnökség fejezet 7. címében, a XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet, 21. címében megjelölt támogatások folyósításáról az államháztartásért felelõs miniszter gondoskodik. 48. §

(1) A teljes, 40 186,8 millió forint összegû kötelezettségvállalási keret-elõirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része 75%-os mértékéig vállalható 2013. évben az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (2) A teljes, 30 775,7 millió forint összegû kötelezettségvállalási keret-elõirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható a 2013. évben a Svájci–Magyar Együttmûködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (3) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben a 2007–2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-elõirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (4) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben a 2007–2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-elõirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. A kötelezettségvállalást az (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni. (5) Az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap keretében feltételhez nem kötött kötelezettség akkor vállalható, ha az abból eredõ kifizetés legkésõbb 2015. évben teljesülhet. A Tanács 1698/2005/EK rendeletének hatálya alá tartozó, a 2015. évet követõen kiadással járó többéves kötelezettség csak akkor vállalható, ha a 2015. évet követõ kiadások az Európai Unió költségvetésébõl finanszírozott részének fedezetéül szolgáló forrás az Európai Unió 2013. év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves költségvetéseiben rendelkezésre áll. (6) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Halászati Operatív Program forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben a 2007–2013. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással

1. szám


41

nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-elõirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (7) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével az (1)–(4) és (6) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. (8) A XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoporton, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoporton belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült visszatérítendõ támogatásokból származó bevételek a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, és a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növelik, amelyre tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség vállalható a pénzügyi eszközökre vonatkozó közösségi szabályok szerint, kizárólag a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás, és a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében. 49. §

Az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, Európai Halászati Alap és az Európai Mezõgazdasági és Garancia Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggõ kockázatok kezelésére képzett céltartalékot árfolyam-ingadozás esetén a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport elõirányzata, egyéb esetben a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím 7. alcím 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport finanszírozza, és kizárólag a jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

50. §

Az Európai Területi Együttmûködés célkitûzés keretében a 2007–2013 programozási idõszakban megvalósuló programok, projektek esetében az államháztartásért felelõs miniszter egyetértése esetén vállalható az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre esõ részének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékû tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további partnerország biztosítja az arányos mértékû többletkötelezettség-vállalás lehetõségét saját projektpartnerei számára.

51. §

A 2013 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)–(2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 5,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

52. §

A szociális hozzájárulási adó 2013-ban megfizetett összegének 100%-a az Ny. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegét a NAV a jogosult számlájára naponta átutalja.

53. §

(1) A közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. § szerinti illetményalap a 2013. évben 38 650 forint. (2) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves kafetériakerete illetve kafetéria rendszert nem alkalmazó szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások – együttes összege a 2013. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot, amely összeg fedezetet biztosít az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítõ munkáltatót terhelõ közterhek megfizetésére is.

54. §

(1) A Kjt. a)

66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok elsõ fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvõ számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az elsõ fizetési fokozat garantált illetményére épülõ – legkisebb szorzószámokat a 2013. évre a 7. melléklet tartalmazza,

b)

69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2013. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott kereset-kiegészítés a 2013. évben a keresetbe tartozó juttatások elõzõ évi bázis elõirányzatának 2%-a. Fel nem használt elõirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Közokt. tv. 118. § (12)–(14) bekezdésében szabályozott esetekre, az állami felsõoktatási intézményekre, a központi és a köztestületi költségvetési szervként mûködõ kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, és a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítõ akadémiai köztestületi és központi költségvetési szervekre.

42


1. szám

55. §

(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2013. évben 391 600 forint. (2) A legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2013. évben 391 600 forint. (3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítõi óradíj a 2013. évben 3000 forint. (4) Az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2013. évben 3000 forint.

56. §

(1) A Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése szerinti nevelõszülõi díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnõttenként – a 2013. évben 15 000 forint/hó. (2) A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelõszülõi díj legalacsonyabb összege a 2013. évben 135 000 forint/hó. (3) A Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetenkénti összege a 2013. évben gyermekenként 5800 forint. (4) A Gyvt. 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2013. évben gyermekenként 8400 forint. (5) A Szoctv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége a 2013. évben 450 forint. (6) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elsõ utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2013. évben született. (7) A Szoctv. 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértõi díj összege a 2013. évben esetenként 20 000 forint. (8) A Szoctv. 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2013. évben 29 500 forint. (9) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapnormatíva összege a 2013. évben 440 000 forint/fõ/év.

57. §

A Közokt. tv. 118. § (13) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja a 2013. évben 5250 forint/fõ/hónap.

58. §

(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése, és a termõföld állam által életjáradék fizetése ellenében történõ megszerzésének ötödik ütemérõl szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2013. március 1-jétõl az elõzõ évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. (2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2013. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

59. §

(1) A Szoctv. 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2013. évben 12 000 forint. (2) A Szoctv. 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2013. évben 6000 forint.

60. §

A Paksi Atomerõmû Zrt. 2013. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 19 329,4 millió forint, amelyet havonta egyenlõ részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

61. §

(1) Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátáscsökkentési egység után 38 forint. (2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértéke 0,19 forint/kWh. (3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. § (1) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamos energiaiparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben jogszabálynak megfelelõen biztosított kedvezményes árú villamosenergiaellátás támogatása 0,07 forint/kWh.

62. §

A XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcímcsoport kiadási elõirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi évekrõl áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási elõirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható, megszûnõ agrár- és vidékfejlesztési támogatások

1. szám


43

korábbi években vállalt és 2013. évet terhelõ áthúzódó fizetési kötelezettségeit. Ugyancsak a 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási elõirányzatról kell teljesíteni a kedvezõtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2013. évet terhelõ kiadásait is. 63. §

(1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2013. év folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

64. §

A XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelõirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot. A tárgyévi elõirányzaton felül a Kormány egyedi döntése alapján vállalható kötelezettség.

65. §

Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegû követelés értékhatára 100 000 forint.

66. §

A mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2013. évben magyar filmalkotás esetén 307,3 millió forint, magyar részvételû koprodukciós filmalkotás esetén 553,0 millió forint.

67. §

(1) A közbeszerzésekrõl szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerzõdésekre vonatkozó értékhatárt – 2013. január 1-jétõl 2013. december 31-éig: a)

árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint,

b)

építési beruházás esetében: 15,0 millió forint,

c)

építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint,

d)

szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint,

e)

szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerzõdésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2013. január 1-jétõl 2013. december 31-éig: a)

68. §

árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint,

b)

építési beruházás esetében: 100,0 millió forint,

c)

szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint.

(1) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerzõdésekre vonatkozó értékhatárt – 2013. január 1-jétõl 2013. december 31-éig: a)

a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérõk esetében, valamint ezen ajánlatkérõk esetében a védelem terén beszerzendõ árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendõ áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 130 000 euró,

b)

a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérõ esetében, valamint a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérõk esetében, ha a védelem terén a beszerzendõ áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel: 200 000 euró.

(2) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerzõdésekre vonatkozó értékhatárt – 2013. január 1-jétõl 2013. december 31-éig: 5 000 000 euró. (3) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2013. január 1-jétõl 2013. december 31-éig: 5 000 000 euró. (4) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerzõdésekre vonatkozó értékhatárt – 2013. január 1-jétõl 2013. december 31-éig: a)

a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérõk esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 130 000 euró,

44


1. szám

b)

a Kbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb ajánlatkérõ esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 200 000 euró,

c)

a Kbt. 3. mellékletében a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások, valamint a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében: 200 000 euró.

(5) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerzõdésekre vonatkozó értékhatárt – 2013. január 1-jétõl 2013. december 31-éig:

69. §

a)

a (4) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b)

a (4) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendõ díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.

(1) A 68. §-tól eltérõen a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerzõdések esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2013. január 1-jétõl 2013. december 31-éig: a)

árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 400 000 euró,

b)

építési beruházásra 5 000 000 euró.

(2) a Kbt. XIV. fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerzõdések esetén irányadó, a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2013. január 1-jétõl 2013. december 31-éig: a)

400 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b)

400 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendõ díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 68. §-ban meghatározott uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell figyelembe venni. 70. §

Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésének végrehajtásához a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló 2002. évi LXII. törvény 101. § (11) bekezdés d) pontja alapján nyújtott költségvetési támogatás maradványából a 2013. évben 3284,3 millió forintot a Hadigondozottak Közalapítványa a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényben meghatározott célra használhat fel. Ha a Hadigondozottak Közalapítványánál a kárpótlásra elkülönített összeg a hadigondozási feladatok finanszírozása miatt a 2013. évben nem elegendõ a kötelezettségek kifizetésére, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet saját elõirányzatai terhére az esedékessé váló összegeket a hadigondozási feladatokra tervezett elõirányzat (3284,3 millió forint) erejéig átadja a Hadigondozottak Közalapítványa részére.

71. §

A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2013. tárgyévre vonatkozóan a következõ:

72. §

a)

Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetében 631,2 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 368,2 millió forint,

b)

az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetében 526 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 52,6 millió forint.

(1) Az állam az 5000 fõ lakosságszámot meghaladó település települési önkormányzatának – ideértve a fõvárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat is – (a továbbiakban: átvállalással érintett önkormányzat) a (2) és (3) bekezdés szerinti adósságelemei nélkül számított 2012. december 31-i, az átvállalás idõpontjában fennálló adósságállománya és ezen adósságnak az átvállalás idõpontjáig számított járulékai összegét – a 74. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – részben átvállalja.

1. szám


45

(2) Az állam teljes mértékben átvállalja az 5000 fõ lakosságszámot meghaladó település a)

a települési önkormányzatok fekvõbeteg-szakellátó intézményeinek átvételérõl és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: fekvõbeteg intézmények átvételét szabályozó törvény) 1. mellékletében meghatározott egészségügyi intézmény tulajdonos és fenntartó települési önkormányzatának és a fekvõbeteg intézmények átvételét szabályozó törvény 2. mellékletében meghatározott egészségügyi intézmények által használt vagyon tulajdonos települési önkormányzatának azon mûködtetéshez és fejlesztéshez kötõdõ 2012. december 31-i, az átvállalás idõpontjában fennálló adósságának és annak az átvállalás idõpontjáig számított járulékainak összegét, amely kifejezetten és igazolhatóan a fekvõbeteg intézmények átvételét szabályozó törvény 1. § 2. pontjában meghatározott átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett, és

b)

az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételérõl és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény (a továbbiakban: szociális és gyermekvédelmi intézmények átvételét szabályozó törvény) 2. § (1) bekezdése alapján átvett intézmény tulajdonos és fenntartó települési önkormányzatának azon mûködtetéshez és fejlesztéshez kötõdõ 2012. december 31-i, az átvállalás idõpontjában fennálló adósságának és annak az átvállalás idõpontjáig számított járulékainak összegét, amely kifejezetten és igazolhatóan a szociális és gyermekvédelmi intézmények átvételét szabályozó törvény 1. § 2. pontjában meghatározott átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átvállalás nem terjed ki a)

az államháztartás központi alrendszerébõl és a közvetlenül az Európai Uniótól vagy nemzetközi szervezettõl elnyert támogatás elõfinanszírozására, valamint az általános forgalmi adó vagy egyéb bevétel megelõlegezésére nevesítetten szolgáló adósságból eredõ fizetési kötelezettség teljesítésére, valamint

b)

a víziközmû-társulattól az átvállalással érintett önkormányzat által átvett hitelbõl eredõ fizetési kötelezettség teljesítésére.

(4) Az átvállalással érintett (1) bekezdés szerinti adósság a Gst. 3. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, a (2) bekezdés szerinti adósság a Gst. 3. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltaknak megfelelõ – kölcsön- vagy hiteljogviszonyon, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapíron, továbbá az (1) bekezdés alapján átvállalt adósság esetében váltókibocsátáson alapuló – a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény (a továbbiakban: hitelezõ) felé fennálló tartozásokat foglalja magában. (5) Az átvállalással érintett önkormányzat az átvállalással érintett folyószámlahitel és váltó állományát az (1) és (2) bekezdés szerinti átvállalás érdekében a 74. § (6) bekezdése szerinti tételes átvállalásról szóló megállapodás elõtt legalább 15 nappal – a kölcsön- vagy hiteljogviszonnyal azonos feltételekkel – mûködési vagy fejlesztési hitellé alakítja át. (6) Az átvállalással érintett adósság részét képezõ, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat az átvállalással érintett önkormányzatok az átvállalást megelõzõen – az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel – kölcsönjogviszonnyá alakíthatják át. Ennek hiányában az állam az értékpapír lejárat elõtti visszaváltásából eredõ fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét az állam az értékpapír-tulajdonostól történõ, az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkezõ hitel felvételével is kiválthatja. 73. §

(1) A 72. § (1) bekezdése és a 74. § (3) bekezdése szerinti adósság átvállalásának mértékét az átvállalással érintett önkormányzat 2012. június 30-i egy fõre jutó iparûzési adóerõképességének (a továbbiakban: adóerõképesség) és az átvállalással érintett önkormányzat településkategóriája adóerõképessége korrigált átlagának egymáshoz viszonyított aránya alapján kell meghatározni. A számítás során figyelembe vett településkategóriák a következõk: a)

megyei jogú város,

b)

10 000 fõt elérõ vagy azt meghaladó lakosságszámmal rendelkezõ egyéb város,

c)

5000 fõt meghaladó, de 10 000 fõnél kisebb lakosságszámmal rendelkezõ egyéb város,

d)

5000 fõ lakosságszámot meghaladó község.

(2) Az (1) bekezdés szerinti településkategóriák adóerõképességének korrigált átlaga a településkategóriába tartozó önkormányzatok adóerõképességének – az alsó és felsõ decilisbe tartozó önkormányzatok adatainak figyelmen kívül hagyásával – számított átlaga. (3) Az adóerõképességet a helyi önkormányzatok 2012. évre vonatkozó elsõ féléves beszámolóiban közölt, bevallott iparûzési adóalapok alapján kell kiszámítani.

46


1. szám

(4) Ha az átvállalással érintett önkormányzat adóerõképessége a településkategóriája adóerõképessége korrigált átlagának a) 100%-át eléri vagy meghaladja, a 72. § (1) bekezdése szerinti adósság 40%-a, b) 75%-a és 100%-a között van, a 72. § (1) bekezdése szerinti adósság 50%-a, c) 50%-a és 75%-a között van, a 72. § (1) bekezdése szerinti adósság 60%-a, d) 50%-a alatt van, a 72. § (1) bekezdése szerinti adósság 70%-a szolgál az állam által történõ adósságátvállalás alapjául. (5) A (4) bekezdéstõl eltérõen az adóerõképességgel nem rendelkezõ átvállalással érintett önkormányzat, a fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat esetében 40%-os mérték szolgál az állam által történõ adósságátvállalás alapjául. 74. §

(1) Az átvállalással érintett önkormányzat a 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósságelemek tõke- és járulékösszegérõl, valamint elkülönítetten a 72. § (2) bekezdése szerinti adósságelemekrõl 2013. január 11-éig a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban meg kell jelölni, hogy mely adósságelemek, illetve mely adósságelemekbõl milyen összeg tartozik a 72. § (2) bekezdésének hatálya alá. Az adatszolgáltatás mellékleteként az átvállalással érintett önkormányzat csatolja a) a hitelezõ által az átvállalás alapját képezõ összegrõl – jogviszonyonkénti bontásban, ezen belül megjelölve a tõke és a járulék összegét, a járulékok számításának módját, valamint e tételek adott hitelezõre vonatkozó teljes összegét – kiállított igazolásokat, b) az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ha rendelkezik olyan betéttel vagy egyéb számlaköveteléssel, ami kifejezetten egy adott adósságelemhez kapcsolódik, vagy annak fedezetére, teljesítésének biztosításául szolgál, és ha ez az adósságelem részben vagy egészben átvállalásra kerül, akkor e betét vagy számlakövetelés összegét – legfeljebb az ahhoz kapcsolódó adósságelem átvállalással érintett mértéke szerinti arányos összegéig – az átvállalás napján az állam által megjelölt számlára átutalja, és c) nyilatkozatát arról, hogy 2012. december 31-én adósságrendezési eljárás alatt áll-e. (2) A kincstár ellenõrzi az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok hiánytalan benyújtását. A kincstár az (1) bekezdés alapján rendelkezésére bocsátott adatokat 2013. január 18-áig településenkénti, hitelezõnkénti és a 72. § (1) és (2) bekezdésének megfelelõ kategória szerinti bontásban továbbítja az államháztartásért felelõs miniszternek és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek. Az államháztartásért felelõs miniszter – a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével – gondoskodik a 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósságelemek 2013. június 28-áig történõ átvállalásáról. (3) Azon átvállalással érintett önkormányzat esetében, amellyel szemben 2012. december 31-én a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény alapján adósságrendezési eljárás van folyamatban, az állam az átvállalást az adósságrendezési eljárás lezárulta idõpontjában fennálló és esedékessé váló kölcsön- vagy hitelviszonyt megtestesítõ adósságból és váltókibocsátásból eredõ fizetési kötelezettséget alapul véve hajtja végre. Ebben az esetben az államháztartásért felelõs miniszter az általa külön meghatározott adatszolgáltatás alapján, az adósságrendezési eljárás lezárultát követõ 60 napon belül gondoskodik az átvállalásról. (4) A 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósságátvállalással összefüggõ eljárásban az állam képviseletében az államháztartásért felelõs miniszter – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – teljes jogkörrel jár el. (5) Az államháztartásért felelõs miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a 72. § (1) bekezdése szerinti adósságátvállalás pontos mértékérõl legkésõbb 2013. február 28-áig megállapodást köt az átvállalással érintett önkormányzattal. Az államháztartásért felelõs miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a megállapodásban – különösen indokolt esetben – a 73. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottaknál magasabb átvállalási mértéket is megállapíthatnak. (6) Az államháztartásért felelõs miniszter az ÁKK Zrt. útján a 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósság vagy fizetési kötelezettség átvállalásáról az (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötését követõen, a megállapodásban meghatározott átvállalási mértéknek megfelelõen – a 72. § (2) bekezdése szerinti ügyletek esetén 100%-os átvállalási mérték mellett – legkésõbb 2013. június 28-áig megállapodást köt az átvállalással érintett önkormányzattal és azok hitelezõivel. (7) A kincstár a 2013. év végéig felülvizsgálhatja, hogy az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban a 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti kategóriába helyesen kerültek-e az adósságelemek az átvállalással érintett önkormányzat által besorolásra. Ha a kincstár megállapítja, hogy oda nem tartozó adósságelem került a 72. § (2) bekezdése szerinti kategóriába, határozatban dönt az adósságelem átsorolásáról, és döntésérõl tájékoztatja az átvállalással érintett önkormányzatot és az államháztartásért felelõs minisztert. Az átvállalással érintett önkormányzatnak a téves besorolás

1. szám


47

miatt jogtalanul igénybevett állami adósságátvállaláshoz kötõdõ adósság és járulék összegét a kincstári határozat kézhezvételét követõ 90 napon belül a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamattal növelten kell megfizetnie az állam részére. Az államháztartásért felelõs miniszter az ÁKK Zrt. útján a téves besorolás miatt pótlólagosan járó, állami adósságátvállaláshoz kötõdõ adósság összegét a kincstári határozat kézhezvételét követõ 90 napon belül átvállalja. 75. §

(1) A 72–74. § alkalmazásában a lakosságszámot a személyiadat- és lakcímnyilvántartás 2012. január 1-jei lakóhelyadatai alapján kell figyelembe venni. (2) A 72. § (1) és (2) bekezdése szerinti adósság összegének megállapítása és a 74. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás során a devizában denominált ügyletek esetén a 2012. december 31-én érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

76. §

(1) Az állam átvállalja a fekvõbeteg intézmények átvételét szabályozó törvény 1. § 2. pontjában meghatározott átvett vagyonba tartozó gazdasági társaságok azon a fekvõbeteg intézmény mûködtetéshez és fejlesztéshez kötõdõ, 2012. december 31-i, az átvállalás idõpontjában fennálló adósságának és annak az átvállalás idõpontjáig számított járulékainak összegét, amelyhez a fekvõbeteg intézmények átvételét szabályozó törvény 1. mellékletében meghatározott egészségügyi intézmény tulajdonos és fenntartó települési önkormányzat és a fekvõbeteg intézmények átvételét szabályozó törvény 2. mellékletében meghatározott egészségügyi intézmények által használt vagyon tulajdonos települési önkormányzat által vállalt kezesség kapcsolódik. (2) Az átvállalással érintett (1) bekezdés szerinti adósság a Gst. 3. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltaknak megfelelõ, hitelezõ felé – kölcsön- vagy hiteljogviszonyon, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapíron, alapuló – fennálló tartozásokat foglalja magában. (3) A gazdasági társaság az átvállalással érintett folyószámlahitel állományát az (1) bekezdés szerinti átvállalás érdekében a (6) bekezdése szerinti átvállalásról szóló megállapodás elõtt legalább 15 nappal – a kölcsön- vagy hiteljogviszonnyal azonos feltételekkel – mûködési vagy fejlesztési hitellé alakítja át. (4) Az állam az átvállalással érintett adósság részét képezõ, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok esetében az értékpapír lejárat elõtti visszaváltásából eredõ, a lejárt kölcsön- vagy hiteljogviszony esetén az abból származó fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét az állam az értékpapír-tulajdonostól történõ, az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkezõ hitel felvételével is kiválthatja. (5) Az átvállalással érintett adósságelemek tõke- és járulékösszegérõl a fekvõbeteg intézmények átvételét szabályozó törvény 2. § (1) bekezdése szerinti kijelölt szerv – elektronikus úton – 2013. január 18-áig adatot szolgáltat az államháztartásért felelõs miniszternek. Az adatszolgáltatás mellékleteként a kijelölt szerv csatolja a)

gazdasági társaságonként a hitelezõ által az átvállalás alapját képezõ összegrõl – jogviszonyonkénti bontásban, ezen belül megjelölve a tõke és a járulék összegét, a járulékok számításának módját, valamint e tételek adott hitelezõre vonatkozó teljes összegét – kiállított igazolásokat,

b)

az önkormányzati kezességvállalást igazoló dokumentumokat.

(6) Az államháztartásért felelõs miniszter az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján gondoskodik az (1)–(4) bekezdés szerinti adósságelemek 2013. június 28-áig történõ átvállalásáról akként, hogy az ÁKK Zrt. útján megállapodást köt a gazdasági társaságokkal és azok hitelezõivel. (7) A kincstár 2013. év végéig felülvizsgálhatja, hogy az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalma megfelel-e az (1)–(2) bekezdés elõírásainak. Ha a kincstár megállapítja, hogy oda nem tartozó adósságelemet vállalt át az állam, határozatban dönt az átvállalt összeg államnak történõ megtérítésérõl. A fekvõbeteg intézmények átvételét szabályozó törvény 2. § (1) bekezdése szerinti kijelölt szervnek a téves besorolás miatt jogtalanul igénybevett állami adósságátvállaláshoz kötõdõ adósság és járulék összegét a kincstári határozat kézhezvételét követõ 90 napon belül a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamattal növelten kell megfizetnie az állam részére.

48


1. szám

VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 77. §

78. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg: a) az 5. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenõrzésének szabályait, b) az egyedi támogatások, költségtérítések, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékét és felhasználási szabályait, c) a 10. § (7) bekezdésében meghatározott – központi költségvetési szervekre vonatkozó – befizetési kötelezettség szabályait, d) a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelõirányzat jogcímcsoport elõirányzata felhasználásának részletes szabályait, e) a 35. § (3)–(4) és (7)–(8) bekezdése szerinti támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának, ellenõrzésének részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap a) a vízgazdálkodásért felelõs miniszter, hogy – a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, az államháztartásért felelõs miniszter, az egészségügyért felelõs miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelõs miniszter véleményének kikérésével – a 3. melléklet 2. pontja szerinti támogatás, b) a környezetvédelemért felelõs miniszter, hogy – a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és az államháztartásért felelõs miniszter véleményének kikérésével – a 3. melléklet 3. pontja szerinti támogatás, c) a közlekedésért felelõs miniszter, hogy – a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és az államháztartásért felelõs miniszter véleményének kikérésével – a 3. melléklet 4. pontja szerinti támogatás, d) a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, hogy – az államháztartásért felelõs miniszter véleményének kikérésével – a 3. melléklet 6. pontja szerinti támogatás, e) a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, hogy – a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter és az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével – a 3. melléklet 8. pontja szerinti támogatás, f) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelõs miniszter, hogy – az államháztartásért felelõs miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter véleményének kikérésével – a 3. melléklet 9. pontja szerinti támogatás, g) a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, hogy – az oktatásért felelõs miniszter, a sportpolitikáért felelõs miniszter, az államháztartásért felelõs miniszter és a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter véleményének kikérésével – a 3. melléklet 10. pont aa)–ac) alpontja szerinti támogatások, h) a kultúráért felelõs miniszter, hogy – a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter és az államháztartásért felelõs miniszter véleményének kikérésével – a 3. melléklet 11. pontja szerinti támogatás, i) a kultúráért felelõs miniszter, hogy – az államháztartásért felelõs miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter egyetértésével – a 2. melléklet IV. 1. pontja és a 3. melléklet 12. pontja szerinti támogatás, j) a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, hogy – az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével – ja) az Áht. 33. § (1) bekezdése alapján a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben létrehozott új elõirányzatból nyújtott támogatás és jb) a 4. melléklet 1. III. pontja és 2–3. pontja szerinti támogatás, k) az egyenlõ bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelõs miniszter, hogy – az államháztartásért felelõs miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter egyetértésével – a 3. melléklet 16. pontja szerinti támogatás, l) az oktatásért felelõs miniszter, hogy – az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével – a 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás összegét, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. (3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselõ-testülete, hogy rendeletében a 6. § (5) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott forgalmi értéktõl kisebb értékhatárt határozzon meg. Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba, és 2016. december 31-én hatályát veszti.

1. szám


49

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 79. §

(1) A települési önkormányzatoktól és intézményeiktõl a járási kormányhivatalok, a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ és más állami intézményfenntartó szerv állományába kerülõ köztisztviselõk, közalkalmazottak és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetésének kötelezettsége az átvevõ fenntartót terheli. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek után a 2012. december hónapra járó bérkompenzáció fedezete a települési önkormányzatot nem illeti meg. (3) Az államháztartásért felelõs miniszter gondoskodik a helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások foglalkoztatottainak a 2012. december havi, 2013. januárban esedékessé váló illetményének, munkabérének és egyéb járandóságának, valamint ezek közterheinek 2013 januárjában a Kincstári Egységes Számla terhére való megelõlegezésérõl. (4) A megelõlegezett összeget 2013. február 28-áig kell annak a helyi önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak és 2013. január 1-jétõl az állam vagy nem állami szerv által átvett közfeladat ellátójának, illetve az ilyen közfeladatot ellátó intézmény fenntartójának a kincstár felé megfizetnie, akire tekintettel az állam azt a (3) bekezdés alapján megelõlegezte. (5) A helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a (4) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségét a 2013. február havi nettó finanszírozás keretében történõ levonással teljesíti. Ha a többcélú kistérségi társulás a 2013. évben támogatásban nem részesül, a (4) bekezdésben foglaltakat a többcélú kistérségi társulás székhelye szerinti települési önkormányzattal szemben kell alkalmazni. (6) A visszafizetési kötelezettség elmulasztása esetén – ideértve azt is, ha a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás részére 2013. február hónapban járó támogatás nem nyújt fedezetet a levonás összegére – a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájával szemben azonnali beszedési megbízást nyújt be, felhatalmazó nyilatkozat hiányában is. Áder János s. k.,




2012. évi CCVIII. törvény egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról* I. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS SZABÁLYOZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÕ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 1. §

(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 99/E. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés alapján létesített munkaviszony – a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény 192. § (2) bekezdésétõl eltérõen – a fejlesztõ-felkészítõ foglalkoztatás idõtartamára a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghosszabbítható.” (2) Az Szt. a) 36. § (1) bekezdés c) pontjában és 37/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „keretében képzési támogatásként” szövegrész helyébe a „keretében felzárkózást elõsegítõ megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként” szöveg, a „részesül, a keresetpótló juttatás” szövegrész helyébe a „részesül, a felzárkózást elõsegítõ megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás” szöveg, b) 58/A. § (1) bekezdésében a „külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg,


50


1. szám

c)

58/A. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „normatív állami hozzájárulásra, feladatfinanszírozásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg,

d)

58/A. § (2d) bekezdésében a „normatív hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

e)

68/B. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában, 92/C. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében és c) és d) pontjában, 92/C. § (7) bekezdésében, 119/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 126. §-ában, 127. § (2) és (3) bekezdésében, 127/A. § (4) bekezdésében, 132. § (1) bekezdés g) pontjában a „normatív állami hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

f)

92/C. § (6) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás” szövegrészek helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

g)

94/L. § (4) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulásban” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatásban” szöveg,

h)

115. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás, illetve a feladatfinanszírozás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

i)

115. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulással” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg,

j)

125. § a) pontjában a „normatív állami hozzájárulásokkal” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg,

k)

127. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulások” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatások” szöveg

lép. 2. §

Hatályát veszti az Szt. 4. § (7) bekezdése.

2. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása 3. §

(1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 63. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kerületi önkormányzat a 62. § (1) bekezdésében említett lakóépületeinek (a bennük lévõ lakások) elidegenítésébõl származó – 1994. március 31. napját követõen befolyó, és a 62. § (5) bekezdése szerint csökkentett – bevételének ötven százalékát a fõvárosi önkormányzat elkülönített számlájára köteles befizetni.” (2) Az Ltv. 63. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A fõvárosi önkormányzat elkülönített számláján az (1) és (2) bekezdés alapján 2013. január 1-jén rendelkezésre álló összeg hatályban lévõ szerzõdéssel le nem kötött részét a fõvárosi önkormányzat legkésõbb 2013. június 30-áig a befizetést teljesítõ kerületi önkormányzatok között pályázat útján a) a kerületi önkormányzati tulajdonú lakóépületek (lakóépületrészek) felújítására, részleges bontására, a felújítás és bontás során megszûnõ önkormányzati lakások pótlására, b) a felújítandó lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó vonalas infrastrukturális beruházásokra vagy meglévõ ilyen vonalas infrastruktúra-hálózat, illetve létesítmény felújítására, vagy c) a kerületi önkormányzat és a fõvárosi önkormányzat által megkötött együttmûködési megállapodás alapján, városrehabilitációt megvalósító programokra osztja szét.” (3) Az Ltv. 63. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kerületi önkormányzatnak a (3) bekezdés szerint nyújtott támogatás az adott beruházás, felújítás elismerhetõ költségei teljes összegére is kiterjedhet. A felhasználás feltételeit és a pályázati eljárás rendjét a fõvárosi önkormányzat rendeletben szabályozza.” (4) Az Ltv. a következõ 63/A. §-sal egészül ki: „63/A. § (1) A kerületi önkormányzat a 63. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettségét akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a kerületi önkormányzat a kincstár számára 2013. június 30-áig dokumentumokkal alátámasztva igazolja, hogy a befizetési kötelezettség teljesítésének idõszaka alatt legalább a befizetési kötelezettség összegének megfelelõ mértékben saját forrásaiból a 62. § (3) bekezdése szerinti lakáscélokat, illetve az önkormányzat alapfeladataihoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat, felújításokat vagy társasházi felújítási célú pályázatokat finanszírozott.

1. szám


51

(2) A kincstár 2013. július 31-éig értesíti a kerületi önkormányzatot a dokumentumokkal alátámasztott igazolás elfogadásáról, illetve el nem fogadás esetén a fenti idõpontig a még szükséges adatok és a határidõ pontos megjelölésével hiánypótlásra szólítja fel. (3) Ha a kincstár a (2) bekezdés szerinti hiánypótlást követõen sem tartja elfogadhatónak az (1) bekezdés szerinti igazolást, azt 2013. augusztus 15-éig – határozattal – elutasítja. (4) A kincstár eljárására az e §-ban foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. (5) A kincstár eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás. A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A kerületi önkormányzat a döntés közlésétõl számított tizenöt napon belül a határozat felülvizsgálatát kérheti a Fõvárosi Törvényszéktõl.” (5) Az Ltv. az „Állami szervekre vonatkozó külön rendelkezések” alcíme a következõ 87/C. §-sal egészül ki: „87/C. § Felhatalmazást kap a fõvárosi önkormányzat képviselõ-testülete, hogy a 63. § (3) bekezdése szerinti támogatás felhasználási feltételeit és a támogatás igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat rendeletben határozza meg.”

3. A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 4. §

(1) A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a) 43. § (9) bekezdésében, 43/A. § (5) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulást” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatást” szöveg, b)

143. § (3) bekezdés a) pontjában a „normatív állami hozzájárulással (a továbbiakban: szociális és gyermekjóléti normatíva)” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg,

c)

143. § (3) bekezdés b) pontjában, 143. § (5) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulással” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg,

d)

143. § (4) bekezdésében a „szociális és gyermekjóléti normatíva” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a) pontja szerinti támogatás” szöveg,

e)

145. § (1) bekezdésében a „külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra, illetve feladatfinanszírozásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg,

f)

145. § (2) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg,

g)

145. § (2b) bekezdésében a „normatív hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

h)

145. § (3) bekezdésében a „normatív hozzájárulásban és” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított” szöveg,

i)

145. § (4) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

j)

147. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás vagy a feladatfinanszírozás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

k)

148. § (11) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulásban nem részesülõ fenntartó esetén – kivéve az állami fenntartású intézményeket –” szövegrész helyébe a „központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatásban nem részesülõ fenntartó esetén” szöveg,

l)

162. § (1) bekezdés s) pontjában a „vehetõ normatív állami hozzájárulás” szövegrész helyébe a „vehetõ, központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg

lép. 5. §

Hatályát veszti a Gyvt. 143. § (3) bekezdés c) pontja.

4. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 6. §

(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §-a a következõ (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

52


1. szám

„(14) A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minõsülõ házastársa biztosítottnak minõsül arra az idõre is, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik az 5. § szerinti biztosítással járó jogviszonnyal. (15) A járulékfizetés alapja a (14) bekezdés szerinti esetben a biztosítás szünetelésének kezdetét vagy a biztosítási jogviszony megszûnését megelõzõ hónapban elért járulékalapot képezõ jövedelem, ilyen jövedelem hiányában a minimálbér kétszerese. A járulékokat a Köztársasági Elnöki Hivatal fizeti meg és vallja be, továbbá teljesíti a biztosítotti bejelentést.” (2) A Tbj. 56/F. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 2007. január 1-jét követõ idõszakra a foglalkoztató által benyújtott pótbevallásokat, helyesbítõ bevallásokat az állami adóhatóság feldolgozza és a feldolgozott adatokat a társadalombiztosítási egyéni számla vezetéséért felelõs államigazgatási szerv részére továbbítja. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.”

5. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 7. §

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: (Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:) „j) a fõállású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget.” (2) A Tny. 22. § (6)–(9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(6) Az 1988. január 1-jétõl elért, (1)–(5) bekezdés szerinti kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell a) a kifizetés idõpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétõl egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék összegével, továbbá b) a személyi jövedelemadónak ba) – 2010. január 1-jét megelõzõen és 2012. december 31-ét követõen elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével, bb) – 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével. (7) A (6) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérõen 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni. (8) Ha az (5) bekezdés alkalmazása során 1988. január 1-je elõtti keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, az 1988. január 1-je elõtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni. (9) A nyugdíjazást megelõzõ naptári év elõtt elért és a (6)–(8) bekezdés szerint csökkentett keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történõ növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelõzõ naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.” (3) A Tny. 22. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Ha a 2012. december 31-ét követõ idõponttól kezdõdõen megállapításra kerülõ öregségi nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset 372 000 forintnál több, a) a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát, b) a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész 80 százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.”

8. §

(1) A Tny. 22/A. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követõ naptári évben lehet benyújtani.”

1. szám


53

(2) A Tny. 22/A. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni. (5) Ha a növelésre jogosult személy a növelés megállapítása elõtt elhunyt, a növelésre szerzett jog a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérelmére a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során érvényesíthetõ. Ebben az esetben a (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.” 9. §

A Tny. 64. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Visszamenõlegesen történõ igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az idõszakra, ami alatt az öregségi nyugdíjas a 83/C. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyban állt.”

10. §

A Tny. a következõ 83/C. §-sal egészül ki: „83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követõ hónap elsõ napjától a jogviszony megszûnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetõi szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerzõdéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. (2) A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésérõl és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetésérõl – a nyugellátásban részesülõ személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján – hivatalból dönt. (3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének idõtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minõsül. (4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszûnését. (5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

11. §

A Tny. a következõ 102/I. §-sal egészül ki: „102/I. § (1) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülõ személy a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. (2) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy öregségi nyugdíját – ha a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll – 2013. július 1-jétõl kell szüneteltetni.”

12. §

(1) A Tny. 79. § (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását – a határozat vele való közlését követõ tíz munkanapon belül – a) pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, b) EGT-állam területén élõk részére történõ folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT a államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, c) Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élõ személy részére történõ folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerzõdõ államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy d) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történõ utalással teljesíti.” (2) A Tny. 79. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A (2) bekezdéstõl eltérõen a külföldön élõ vagy tartózkodó jogosult kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét.” (3) A Tny. 79. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történõ folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli.”

54


13. §

A Tny. 101/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „101/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szervet vagy szerveket, b) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet vagy szerveket, c) a társadalombiztosítási egyéni számlát vezetõ szervet vagy szerveket.”

14. §

A Tny.

1. szám

a)

22. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapot képezõ – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított keresetet, jövedelmet” szövegrész helyébe a „jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képezõ keresetet, jövedelmet” szöveg,

b)

39. § (2) bekezdésében a „biztosítási idejének” szövegrész helyébe a „biztosítási idejének, valamint a fõállású kisadózó biztosítási idejének” szöveg,

c)

101. § (1) bekezdés e) pontjában a „2013. január 1-je elõtti nyugellátás” szövegrész helyébe a „nyugellátás” szöveg

lép.

6. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása 15. §

(1) A magánnyugdíjról és a magányugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 94.§ (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Alapot öttagú igazgatóság irányítja.” (2) Az Mpt. 94.§ (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az igazgatóság tagja:) „c) az Alap tagjaitól független szakemberek közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelõs miniszter által kinevezett két személy.” (3) Az Mpt. 94.§ (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az igazgatóság elnöke az igazgatóság tagjai közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelõs miniszter által kinevezett személy.” (4) Az Mpt. 94.§ (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Az igazgatóság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van. Az igazgatóság a határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.” (5) Az Mpt. a következõ 131/A. §-sal egészül ki: „131/A. § A Felügyelet a Pénztárak Központi Nyilvántartása vezetése feladatának megszûnésére tekintettel a Pénztárak Központi Nyilvántartása adatállományát 2013. január 15-ig átadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság részére, amely azt jogszabályban foglalt feladatai ellátásához és a társadalombiztosítási egyéni számla kialakításához használja fel.”

7. A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása 16. §

(1) A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képezõ kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét.” (2) A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet a mozgóképrõl szóló törvényben meghatározott közgyûjteményi feladatain túl részt vesz a magyar kulturális örökség digitális megõrzésében és széleskörû hozzáférhetõségének megteremtésében.”

1. szám


55

8. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény módosítása 17. §

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2012. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2013. december 31-ig” szöveg lép.

9. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása 18. §

(1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható a) az Új Széchenyi Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések – ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat – társfinanszírozása, b) a hazai – a Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális fejlesztések visszatérítendõ támogatása, c) európai uniós együttmûködés keretében megvalósuló – a Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendõ támogatása, d) a Kormány által jóváhagyott, az Alap forrásai terhére megvalósítandóként nevesített, nemzetgazdasági növekedést és a K+F kapacitás ösztönzést elõsegítõ projektek támogatása, e) az Európai Együttmûködõ Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség.” (2) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az Alap költségvetési befizetést teljesít a tudás-intenzív, nagy hozzáadott értéket teremtõ és nemzetgazdasági növekedést ösztönzõ kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozásának elõsegítése érdekében. A befizetés összegét a központi költségvetésrõl szóló törvény határozza meg.” (3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Fejlesztési Terv” szövegrész helyébe az „az Új Széchenyi Terv” szöveg lép.

10. A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása 19. §

(1) A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és a bekezdés a következõ c) ponttal egészül ki: (Fogadó intézmény, illetve annak fenntartója esetén a bejelentéshez mellékelni kell annak igazolását, hogy a fogadó intézmény jogszerûen mûködik, továbbá, ha a fogadó intézmény, illetve annak fenntartója) „b) egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történõ bejegyzés igazolását, c) cégjegyzékben nyilvántartott cég, a nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát.” (2) A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A cégjegyzékben nyilvántartott fogadó intézmény, illetve a fenntartója cégkivonatát a miniszter a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.” (3) A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. §-a a következõ (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) Ha a szervezet adatairól szóló, a nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál nem régebbi igazolásának (hatályos kivonat) benyújtására kötelezett civil szervezet a (3) bekezdés b) pont bb) alpontja vagy a (4) bekezdés a) pontja szerinti mellékletet a bejelentéshez nem csatolja, a hatályos kivonatot a miniszter saját hatáskörben szerzi be a bíróságtól.”

20. §

A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés c) pontjában a „bíróság” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg lép.

21. §

Hatályát veszti a közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény a)

11. § (4) bekezdés a) pontjában az „egyházi jogi személy, gazdasági társaság vagy egyéni cég,” szövegrész,

b)

11. § (5) bekezdésében a „bírósági” szövegrész.

56


1. szám

11. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása 22. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 112. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett idõpontot követõ idõszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekrõl az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által – az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésérõl – kiadott igazolást a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.”

23. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklet V. 1. e) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „szerv és az állami adóhatóság” szöveg lép.

12. A fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása 24. §

(1) A fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Fmt.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § E törvény alkalmazásában a tárgyév azon év, amelyre vonatkozóan a fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között megosztandó bevételek a forrásmegosztásról szóló közgyûlési rendeletben meghatározásra kerülnek.” (2) Az Fmt. 2–7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § A fõvárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a) a fõvárosi önkormányzat közgyûlésének rendeletével – törvény alapján – a fõvárosi önkormányzat által kivetett helyi adóból származó bevétel, valamint b) ha a helyi adókról szóló törvény alapján a kerületi önkormányzat képviselõ-testülete elõzetes beleegyezését adta ahhoz, hogy az általa kivethetõ helyi adót a fõvárosi önkormányzat közgyûlése vesse ki, a fõvárosi önkormányzat közgyûlésének rendelete alapján kivetett helyi adóból származó bevétel és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás e törvényben meghatározott szabályok szerint osztottan illeti meg. 3. § A fõvárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 2. § alapján osztottan megilletõ bevételekbõl a fõvárosi önkormányzatot 51%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 49% részesedés illeti meg. A fõvárosi önkormányzat az õt megilletõ 51%-ból 4 százalékpontnak megfelelõ összeget a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles a tárgyévben fordítani. 4. § (1) A kerületi önkormányzatokat a 2. § a) pontja alapján a 3. § szerinti mértékben mindösszesen megilletõ forrás az egyes kerületi önkormányzatok között az 1. melléklet szerinti arányban kerül felosztásra. (2) A 2. § b) pontja szerinti helyi adóból származó bevétel és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás 3. § szerinti mértékének a helyi adó kivetését a fõvárosi önkormányzat közgyûlésének átengedõ kerületi önkormányzatok közötti felosztása az 1. mellékletben ezen kerületek sorában szereplõ mértékek arányában történik. 5. § (1) A fõvárosi önkormányzat a tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletének tervezetét a kerületi önkormányzatok részére – véleményezés céljából – a tárgyév január 10-éig küldi meg. A véleményezésre a kerületi önkormányzatoknak legalább tizenöt napot kell biztosítani. A fõvárosi önkormányzat közgyûlése a forrásmegosztási rendeletet a tárgyév január 31-éig lépteti hatályba. (2) A tárgyévi forrásmegosztási rendelet hatálybalépéséig a fõvárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 2. § szerinti osztott bevételekbõl származó összeg 3–4. §-ok alapján számított mértéke illeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elfogadott forrásmegosztási rendeletben megállapított tárgyévi összegek (3) bekezdés szerinti utalása során a tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendelet elfogadását megelõzõen megosztott bevételre figyelemmel kell lenni. (3) A fõvárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatokat megilletõ osztott, tárgyhónapban befolyt bevétel 3–4. §-ok szerint számított hányadát havi rendszerességgel a tárgyhót követõ hónap 10. napjáig utalja át.

1. szám


57

6. § (1) A fõvárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó hatályos forrásmegosztási rendeletét az Állami Számvevõszék felülvizsgálja. Az Állami Számvevõszék a forrásmegosztási rendeletben szereplõ adatok megalapozottságának és az ennek alapjául szolgáló számítások helyességének vizsgálatába könyvvizsgálót vonhat be. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapítja, hogy a forrásmegosztás során a fõvárosi önkormányzat vagy valamely kerületi önkormányzat jogosulatlanul forráshoz jutott vagy az õt jogszerûen megilletõ forrásnál alacsonyabb összegben részesült, ennek mértékével az e törvény alapján meghatározott, a felülvizsgálat lezárását követõ évi forrásmegosztást a fõvárosi önkormányzat rendeletében módosítja. 7. § Felhatalmazást kap a fõvárosi önkormányzat képviselõ-testülete, hogy a tárgyévre vonatkozóan a fõvárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megilletõ bevételek összegét rendeletben határozza meg.” 25. §

Az Fmt. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

26. §

Hatályát veszti az Fmt. 8. §-a, 9. § (1)–(4) bekezdése és 10. §-a.

13. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosítása 27. §

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az Alap az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat térítésmentesen átadja az államnak, amelyeket az állam névértéken (nem kamatozó értékpapír esetében nyilvántartási áron) vesz át és von be, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.”

14. A közbeszerzésekrõl szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása 28. §

(1) A közbeszerzésekrõl szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 4. § 23. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „23. védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és munkavállalóinak legalább 50%-a a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességû személynek minõsül.” (2) A Kbt. 18. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történõ beszerzéskor külképviseletenként, az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott és mûködtetett intézményenként, az országgyûlési képviselõcsoportok törvény alapján biztosított mûködési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig képviselõcsoportonként külön kell alkalmazni. A (2) bekezdést továbbá külön kell alkalmazni az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint 10. § (1) bekezdésében említett szerveknek a részükre jóváhagyott részelõirányzataik terhére megvalósítandó beszerzései vonatkozásában.” (3) A Kbt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ajánlatkérõ a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja vagy köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek minõsülõ szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkezõ szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérõnek hivatkoznia kell.” (4) A Kbt. 40. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha az ajánlatkérõ támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, az eljárást megindító felhívásban azonban fel kell hívni a gazdasági szereplõk figyelmét erre a körülményre, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra.

58


1. szám

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történõ elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérõ a szerzõdés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat [76. § (1) bekezdés d) pont, 124. § (9) bekezdés], valamint az ajánlatkérõ jogosult a támogatási szerzõdés megkötését vagy meghatározott összegben történõ megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendõ szerzõdés hatályba lépését felfüggesztõ feltételként is kikötni.” (5) A Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az (1) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minõsül különösen:) „a) a szerzõdésnek védett munkahely vagy szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkezõ szervezet bevonásával történõ teljesítése;” (6) A Kbt. 125. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A szerzõdésbe foglalhatók olyan rendelkezések, amelyek minden ajánlattevõ számára elõre megismerhetõ módon, egyértelmûen rögzítik a szerzõdés meghatározott tartalmi elemei késõbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen rendelkezések esetében nem kell vizsgálni a 132. §-ban foglalt feltételek fennállását, az elõirányzott változások azonban nem eredményezhetik a szerzõdés tárgyának alapvetõ megváltozását.” (7) A Kbt. 181. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 4. § 23. pontját, 29. § (1) bekezdését, 40. § (3) és (4) bekezdését, valamint 125. § (3) bekezdés a) pontját és (10) bekezdését a 2013. január 1-jét követõen megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. Ahol e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály védett foglalkoztatót említ, azon védett munkahelyet kell érteni.” (8) A Kbt. 182. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza) „16. a védett munkahelyek, valamint a szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkezõ szervezetek részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályait, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történõ érvényesítése kötelezõ eseteit és módját;” 29. §

Hatályát veszti a közbeszerzésekrõl szóló 2011. évi CVIII. törvény 18. § (6) bekezdésében az „az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott és mûködtetett intézményenként,” szövegrész.

15. A megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása 30. §

(1) A megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „3. havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben (a továbbiakban: referencia-idõszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-idõszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az idõszakban, valamint a referencia-idõszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált idõszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezõbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelõzõ 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;” (2) Az Mmtv. 7. §-a a következõ (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az idõtartamra, amikor az ellátott a) keresõtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerzõdés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy b) keresõképtelen. (4a) A szüneteltetés idõtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezésérõl való tudomásszerzést követõ hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.”

1. szám


59

16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 31. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 1. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „c) likvid hitel: a naptári éven belül lejáró futamidejû hitel.” (2) A Gst. 4. § (3a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3a) A központi költségvetésrõl szóló törvény végrehajtása során az Alaptörvény 37. cikk (2)–(3) bekezdése szerinti kölcsön felvételekor, pénzügyi kötelezettség vállalásakor a költségvetési év várható bruttó hazai terméke és az államadóság költségvetési év utolsó napjára tervezett, az (1) bekezdés szerint meghatározott értékét kell számításba venni.” (3) A Gst. 4. §-a a következõ (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3b) Nem érinti az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerinti kölcsön felvételére, pénzügyi kötelezettség vállalására irányuló szerzõdés érvényességét, ha a kölcsön felvételekor, a pénzügyi kötelezettség vállalásakor nem ismert okból a költségvetési év utolsó napján az államadósság-mutató meghaladja a viszonyítási év mutatójának értékét.” (4) A Gst. 10. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az önkormányzat mûködési célra csak likvid hitelt vehet fel.” (5) A Gst. 47. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A 4. § (2) bekezdésének hatálybalépéséig a központi költségvetésrõl szóló törvényt úgy kell megalkotni, hogy annak alapján az Európai Közösséget létrehozó szerzõdéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendõ eljárásról szóló jegyzõkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint számított hiány-mutató értéke nem lehet nagyobb, mint a bruttó hazai termék 3%-a.” (6) A Gst. a következõ 49. §-sal egészül ki: „49. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló törvény alapján átvállalással érintett önkormányzati adósságot keletkeztetõ ügyletekre vonatkozó, az átvállalás miatt szükségessé vált szerzõdésmódosításokhoz nem szükséges a Kormány 10. § (13) bekezdés szerinti hozzájárulása.” (7) A Gst. a következõ 50. §-sal egészül ki. „50. § Az önkormányzat 2013. január 1. és március 31. között – a 10. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti ügyletek, valamint a 10. § (10) bekezdése szerinti adósságmegújító hitel kivételével – nem köthet adósságot keletkeztetõ ügyletet.”

32. §

(1) Hatályát veszti a Gst. 49. §-a. (2) Hatályát veszti a Gst. 50. §-a.

17. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 33. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „m) maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány,” (2) Az Áht. 6. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A kiemelt elõirányzatokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes elõirányzatokra (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.” (3) Az Áht. 18. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén az (1) bekezdés szerinti feladatokat a törvényben kijelölt kezelõ szerv látja el.” (4) Az Áht. 24. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jegyzõ által elõkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésrõl szóló törvény hatálybalépését követõ negyvenötödik napig nyújtja be a képviselõ-testületnek.” (5) Az Áht. 25. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

60


(6)

(7)

(8)

(9)

1. szám

„(1) Ha a költségvetési rendeletet a képviselõ-testület a költségvetési évben legkésõbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.” Az Áht. 28. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A központi költségvetésrõl szóló törvényben foglaltak figyelembevételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésû elõirányzat, a fejezeti kezelésû elõirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kiemelt elõirányzatairól, valamint a 73. § (1) bekezdése szerinti bevételeirõl és kiadásairól a Kormány rendeletében foglaltak szerint kincstári költségvetést kell készíteni. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésû elõirányzat, fejezeti kezelésû elõirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésrõl szóló törvényben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai egységes rovatrend szerinti részletezésérõl a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggõ tervadatok elkészítését is. (4) A (2) bekezdés szerinti kincstári költségvetésnek, valamint a (3) bekezdés szerinti költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt elõirányzati szinten meg kell egyeznie.” Az Áht. 33. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A fejezetet irányító szerv – a 32. § b)–g) pontja szerinti elõirányzatok kivételével – a fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre, ha a) a fejezeti kezelésû elõirányzat elõirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, vagy b) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli átcsoportosítása elõre nem valószínûsíthetõ és nem tervezhetõ költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges.” Az Áht. 33. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A (4) bekezdés szerinti elõirányzat-átcsoportosítás – a (4) bekezdés b) pontja szerinti és az olyan elõirányzat-átcsoportosítás kivételével, amely az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadásokkal érintett fejezeti kezelésû elõirányzatok javára történik – a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében az államháztartásért felelõs miniszter elõzetes engedélyével történhet.” Az Áht. 24. alcíme helyébe a következõ rendelkezés lép:

„24. Az elõirányzat-csoportok, kiemelt elõirányzatok, rovatok közötti átcsoportosítás

(10)

(11)

(12)

(13)

35. § Az elõirányzat-csoportok, a kiemelt elõirányzatok és a kiemelt elõirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetõségét a Kormány rendeletben határozza meg.” Az Áht. 36. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére – a 32. § a) pontja szerinti elõirányzatok kivételével – több évre, vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható.” Az Áht. 38. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bevételi elõirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási elõirányzatok terhére kifizetést elrendelni – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – utalványozás alapján lehet. A kiadási elõirányzatok terhére történõ utalványozásra – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követõen kerülhet sor.” Az Áht. 38. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a 72. § (2) bekezdése szerinti elszámolásokra és a 73. § szerinti bevételek elszámolására és kiadások teljesítésére is alkalmazni kell.” Az Áht. 31. alcíme a következõ 45/A. §-sal és 45/B. §-sal egészül ki: „45/A. § (1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkezõ, a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minõsülõ hitelintézetben a piaci magánbefektetõ elv alapján, jogi és adózási megfelelõségi vizsgálat lefolytatását követõen, középtávú üzleti tervvel alátámasztott alaptõke-felemeléssel, a központi költségvetésrõl szóló törvényben biztosított elõirányzat terhére tulajdonosi részesedést szerezhet. (2) Az alaptõke felemelésére vonatkozó, valamint az állam tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló jogügylet tekintetében, továbbá a hatósági és bírósági eljárásokban az államot a gazdaságpolitikáért felelõs miniszter képviseli.

1. szám


61

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott alaptõke-felemeléssel megszerzett állami tulajdonosi részesedéssel mûködõ bank (a továbbiakban: Bank) állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására a gazdaságpolitikáért felelõs miniszter jogosult. (4) A (2) és (3) bekezdés esetében a 41. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. 45/B. § (1) A Bankra a gazdasági társaságokról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a hitelintézeti törvényben meghatározott elõírások betartása mellett. (2) A Bank ügyvezetõ szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökébõl és további igazgatósági tagokból áll. (3) A Bank munkaszervezetének élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg. (4) A vezérigazgató és a vezérigazgató helyettesei felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja. (5) A Bank mûködésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenõrzését felügyelõ bizottság végzi. (6) Nem lehet az igazgatóság vagy a felügyelõ bizottság tagja, aki a) országgyûlési, illetve önkormányzati képviselõ, miniszter, polgármester, fõpolgármester, b) büntetett elõéletû, c) a vezetõ tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. (7) Az igazgatóság és a felügyelõ bizottság tagja, a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. (8) Ha a felügyelõ bizottság megítélése szerint az igazgatóság, a vezérigazgató vagy annak helyettese tevékenysége jogszabályba, a Bank létesítõ okiratába vagy közgyûlése határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az állam érdekeit, ezt köteles jelezni a gazdaságpolitikáért felelõs miniszternek is. (9) A felügyelõ bizottság tagja feladatát az ilyen tisztséget betöltõ személytõl elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeit képviselõ tag esetében az állam érdekeinek elsõdlegessége alapján látja el. A tagok – a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvény közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal szemben az ellenõrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelõsség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.” (14) Az Áht. 49. alcímének címe helyébe a következõ rendelkezés lép:

„49. Finanszírozási bevételek és kiadások” (15) Az Áht. 59. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igénybe vett költségvetési támogatások felhasználását a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenõrzés során a költségvetési év utolsó napjáig ellenõrzi.” (16) Az Áht. 59. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a kincstár a költségvetési támogatások felhasználását megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti végzésben kötelezi a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi önkormányzatot a költségvetési támogatásról vagy annak egy részérõl való lemondásra. A végzésben foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén az 58. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján a kincstár jogosult a költségvetési támogatás visszavonására, módosítására.” (17) Az Áht. 72. és 73. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „72. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési hiány finanszírozása, a költségvetési többlet felhasználása a finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg. (2) Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek elõlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, átmenetileg nem számolhatók el az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalom, a letéti és más idegen pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások, vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak. (3) A finanszírozási bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítõ tételeket is el kell számolni. 73. § (1) Finanszírozási bevételek és kiadások a) az államháztartás mindkét alrendszerében: aa) a befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, beváltása a vételárban, eladási árban elismert kamat kivételével,

62


1. szám

ab) a hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön – ide értve a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyleteket is – felvétele és tõkeösszegének törlesztése, ac) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása, ad) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány, ae) a költségvetési szerv, fejezeti kezelésû elõirányzat kiadási és bevételi elõirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történõ jóváírása, af) a pénzügyi lízing lízingbevevõi félként a lízingszerzõdésben kikötött tõkerész törlesztésére teljesített kiadások, b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében: ba) az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek, bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítésébõl származó realizált eredményének tulajdonítható rész, elõjelre való tekintet nélkül, bc) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredõ, a Magyar Fejlesztési Bank és az állam közötti elszámolások elõjelre való tekintet nélkül, bd) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és elõrejelzések – alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendõ összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellõen megalapozott, be) az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokkal végzett mûveletei, és bf) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelõlegezések és azok visszatérítése. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti, devizában meghatározott ügyleteket a kibocsátásakor, értékesítésekor, vásárlásakor, beváltásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal – az árfolyamfedezeti mûveletek figyelembevétele mellett – meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni.” (18) Az Áht. 79. §-a a következõ (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) A Kincstár a 72. § (2) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet.” (19) Az Áht. 59. alcímének címe helyébe a következõ rendelkezés lép:

„59. Maradványelszámolás” (20) Az Áht. 90. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Kormány a) 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi határozata b) kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó egyedi határozata, és c) a központi költségvetésrõl szóló törvényben az elõirányzatok átcsoportosításával, módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott egyedi határozata az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésrõl szóló törvény hatályvesztésének idõpontjával végrehajtottnak tekintendõ, és az ezt követõ nappal visszavontnak minõsül.” (21) Az Áht. 103. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs rendszerében a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat azok felmerülési helye szerinti adminisztratív, a kormányzati funkciók szerinti funkcionális, és a 6. § (2)–(5) bekezdés szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni. Az alaptevékenységeknek és a vállalkozási tevékenységeknek az államháztartási számvitel szabályai szerint számított önköltségét az államháztartás szakfeladatrendje szerint is nyilván kell tartani.” (22) Az Áht. 69. alcíme a következõ 106/A. §-sal egészül ki: „106/A. § (1) A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés és egyéb pénzbeli juttatás számfejtése, kifizetése és annak ellenõrzése céljából az érintett a) természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának, b) eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének és társadalombiztosítási azonosító jelének,

1. szám


63

c) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának, d) foglalkoztatásával összefüggésben a munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya kezdete és befejezése idõpontjának, a jogviszony megszûnése módjának kezelésére. (2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az érintett jogviszonya befejezését követõ öt évig, vagy – ha az késõbbi – a jogviszonyra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerõre emelkedésének napjáig kezelheti. (3) Ha a központi költségvetésrõl szóló törvény alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartója részére olyan támogatás nyújtására kerül sor, amelynek alapján munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés vagy egyéb pénzbeli juttatás kifizetése történik, annak kifizetése és ellenõrzése céljából a kincstár jogosult annak az érintettnek az (1) bekezdésében meghatározott adatait a (2) bekezdésben meghatározott idõtartamban kezelni, akire tekintettel a nem állami intézmény fenntartójának a költségvetési támogatás kifizetésre kerül.” (23) Az Áht. 108. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A költségvetési év során negyedéves gyakorisággal idõközi költségvetési jelentést és idõközi mérlegjelentést kell készíteni a kincstár számára.” (24) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az államháztartásért felelõs miniszter arra, hogy) „1. a számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályozás megváltozása esetén a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátos feladatait, az áttérés lebonyolításával kapcsolatos könyvviteli feladatokat, valamint az (1) bekezdés 33. és 34. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott elõírások alapján az államháztartásban felmerülõ egyes gyakoribb gazdasági események kötelezõ elszámolási módját,” (rendeletben szabályozza.) (25) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az államháztartásért felelõs miniszter arra, hogy) „6. a bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti besorolásának szabályait, a szakfeladatrendet, a szakfeladatok tartalmi meghatározását és azok mutatószámait,” (rendeletben szabályozza.) (26) Az Áht. 111. §-a a következõ (16a) bekezdéssel egészül ki: „(16a) A többcélú kistérségi társulás megszûnése esetén a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat (a továbbiakban: kijelölt önkormányzat) felel a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelõzõ években a központi költségvetésbõl származó támogatásokkal való elszámolásért. Eltérõ megállapodás hiányában a kijelölt önkormányzat a többcélú kistérségi társulás korábbi székhelye szerinti települési önkormányzat. A társulási tanács elnöke a megszüntetésrõl hozott döntést követõen haladéktalanul tájékoztatja a kincstárat a kijelölt önkormányzatról.” (27) Az Áht. 111. §-a a következõ (23) bekezdéssel egészül ki: „(23) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat 2011. évben igénybevett támogatásai elszámolásának 60. § szerinti felülvizsgálatára az e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.” (28) Az Áht. 73. alcíme a következõ 111/C. §-sal egészül ki: „111/C. § A Bank igazgatósága tagjának és felügyelõ bizottsága tagjának megbízatása megszûnik, ha e törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 45/A. §-a szerinti tulajdonosi részesedésszerzést követõ 30 napon belül az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 45/B. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg.” (29) Az Áht. 73. alcíme a következõ 111/D. §-sal egészül ki: „111/D. § A közös önkormányzati hivatal megalakításáig, de legfeljebb a közös önkormányzati hivatalhoz történõ kijelölésrõl szóló döntésig a közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozó, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/B.§ (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti települési önkormányzatok esetében közös hivatalon az e települési önkormányzatok számára hivatali teendõket ellátó közös hivatalt kell érteni.”

64 34. §


1. szám

Az Áht. a)

21. § (1) bekezdésében az „elõre nem valószínûsíthetõ, nem tervezhetõ költségvetési kiadásokra” szövegrész helyébe az „év közben meghozott kormányzati döntésekbõl következõ feladatok finanszírozására” szöveg,

b)

60. § (2) bekezdésében az „önkormányzatnál, sor” szövegrész helyébe az „önkormányzatnál sor” szöveg,

c)

84. § (1) bekezdésében az „az országos nemzetiségi” szövegrész helyébe az „a nemzetiségi” szöveg,

d)

86. § (1) bekezdésében az „elõirányzat-maradványának” szövegrész helyébe a „maradványának” szöveg,

e)

86. § (3) bekezdésében az „elõirányzat-maradványának” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványának” szöveg,

f)

86. § (4) bekezdésében az „elõirányzat-maradványa” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványa” szöveg,

g)

86. § (5) bekezdésében a „pénzmaradványának” szövegrész helyébe a „maradványának” szöveg,

h)

109. § (1) bekezdés 8. pontjában a „kapcsolatos követelményeket, a bevételi kiemelt elõirányzatokat” szövegrész helyébe a „kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, a bevételi kiemelt elõirányzatokat, az egységes rovatrendet” szöveg

i)

111. § (13) bekezdésében a „2012. április 30-áig köteles” szövegrész helyébe a „2013. június 30-ig köteles” szöveg, valamint a „2012. április 30-áig benyújtott” szövegrész helyébe a „2013. június 30-ig benyújtott” szöveg

lép. 35. §

(1) Hatályát veszti az Áht. a)

6. § (2) bekezdésében az „– az (5) bekezdésben foglalt kivétellel –” szöveg,

b)

81. § (1) bekezdésében az „és a kölcsönökre” szöveg.

(2) Hatályát veszti az Áht. 74. §-a és 84. § (2) bekezdése. (3) Hatályát veszti az Áht. 96. § (1) bekezdésében az „A nemzetiségi önkormányzat esetén a garancia és kezesség vállalásához a nemzetpolitikáért felelõs miniszter elõzetes engedélye szükséges.” szöveg.

18. Az Európai Unió tisztviselõinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény módosítása 36. §

(1) Az Európai Unió tisztviselõinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A beszámított jövedelmet – a (2) bekezdésben nem említett esetben – úgy kell kiszámítani, hogy az uniós intézmény által levont járulék összegét el kell osztani a nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes mértékével.” (2) Az Európai Unió tisztviselõinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés szerint a 2013. január 1-jét megelõzõ idõszakra meghatározott beszámított jövedelem nem haladhatja meg a járulékfizetési felsõ határ összegét. Ha az uniós tisztviselõ a 2013. január 1-jét megelõzõ idõszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati idõt, a járulékfizetési felsõ határ helyett a járulékfizetési felsõ határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képezõ keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.”

37. §

(1) Az Európai Unió tisztviselõinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 12. § (3) bekezdésében az „(1) és (3)–(5)” szövegrész helyébe az „(1), (3) és (5)” szöveg lép. (2) Az Európai Unió tisztviselõinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény a)

1. § b) pontjában a „24. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „– 2013. január 1-jét megelõzõen hatályos – 24. § (2) bekezdése” szöveg,

b)

3. § (1) bekezdés b) pontjában és 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „legfeljebb” szövegrész helyébe az „a 2013. január 1-jét megelõzõ idõszakra legfeljebb” szöveg,

1. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY c)

65

8. § (1) bekezdésében az „ugyanarra a napra” szövegrész helyébe az „a 2013. január 1-jét megelõzõ idõszak ugyanazon napjára” szöveg

lép. 38. §

Nem lép hatályba az Európai Unió tisztviselõinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 21. § (4) bekezdése.

II. FEJEZET AZ ADÓZÁST ÉS A SZÁMVITELT ÉRINTÕ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 19. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 39. §

(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 2. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Belföldi illetõségû adózó a belföldi személyek közül) „g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,” (2) A Tao. tv. 4. § 38. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „38. az elõadó-mûvészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás: az elõadó-mûvészeti államigazgatási szerv által az elõadó-mûvészeti szervezet támogatója részére kiadott, a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát és a kedvezményre jogosító támogatás összegét tartalmazó okirat, amely tekintetében az egy elõadó-mûvészeti szervezethez kapcsolódó, tárgyévre vonatkozóan kiadott kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az elõadó-mûvészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelõzõ évben tartott elõadásaiból származó jegybevétele 80%-át.” (3) A Tao. tv. a következõ 29/T. §-sal egészül ki: „29/T. § E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 4. § 38. pontja alkalmazása során a támogatott szerv úgy jár el, hogy a 2013. évi adóévrõl kiállított támogatási igazolások összértéke ne haladja meg az elõadó-mûvészeti szervezet EGT-tagállamban 2012. évben tartott elõadásaiból származó jegybevétele 80%-át.”

20. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény módosítása 40. §

(1) A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „3. államháztartás szervezetei: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek;” (2) Az Szt. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § Az 5. § és a 6. § szerinti kormányrendelet az e törvényben meghatározott szabályoktól eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg. E törvény kormányrendeletben meghatározott eltéréssel nem érintett rendelkezéseit – a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenõen – az 5. §-ban és a 6. §-ban meghatározott szervezeteknél is alkalmazni kell.” (3) Az Szt. 151. §-a a következõ (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Ha a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartása az engedéllyel rendelkezõ vonatkozásában egynél több regisztrálási szakterületet tartalmaz, a szakterületek közül törölni kell azt, a) amelyiket a nyilvántartásban szereplõ kér, b) amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplõ személy a 151. § (4) bekezdés szerinti kormányrendeletnek az adott szakterületre vonatkozó továbbképzési kötelezettségét nem teljesítette,

66


1. szám

feltéve, hogy a törlést követõen is legalább egy regisztrálási szakterületet tartalmaz a nyilvántartás az engedéllyel rendelkezõre vonatkozóan.” (4) Az Szt. 154/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek alól mentesül továbbá azon külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe is, amely vállalkozás székhelye nem az Európai Unió valamely tagállamában található, azonban az adott állam jogszabályai által elõírt éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó elõírásaival. Ezen államok listáját a miniszter az Egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.” 41. §

Az Szt. a) 5. §-ában és 178. § (1) bekezdés a) pontjában az „államháztartási” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló” szöveg, b)

96. § (5) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság” szöveg,

c)

155/A. § (2) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatósággal” szöveg

lép.

21. Az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása 42. §

Az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: (Az adózó adóalanyisága megszûnik:) „j) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelõzõ nappal.”

22. Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 43. §

(1) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-a a következõ (20g) bekezdéssel egészül ki: „(20g) Az állami adóhatóság a 176/F. § szerinti ellenõrzés során a) pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a forgalmazási engedély visszavonását követõ továbbforgalmazása, továbbá engedélyezettõl eltérõ pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén 10 millió forintig terjedõ mulasztási bírságot szab ki, b) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történõ megszegése esetén a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetõt, szervizt, mûszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújthatja.” (2) Az Art. 175. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelõs miniszter, hogy a számla, egyszerûsített számla, nyugta nyomtatványok forgalmazásának, nyilvántartásának szabályait, valamint ezek elõállításának, adóigazgatási azonosításra alkalmasságának feltételeit rendeletben határozza meg.” (3) Az Art. 175. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelõs miniszter, hogy az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthetõ bevallási, bejelentési, bejelentkezési nyomtatványok adattartalmát rendeletben határozza meg.” (4) Az Art. 175. § (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelõs miniszter, hogy azokat az értékhatárokat és feltételeket, amelyek alapján a) a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók köre megállapításra kerül, b) az adózók kiemelt adózónak minõsülnek, rendeletben határozza meg.” (5) Az Art. 175. § (18) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(18) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adótanácsadók, adószakértõk és okleveles adószakértõk nyilvántartását végzõ szervezetet rendeletben kijelölje.” (6) Az Art. IX. Fejezete az Art. e törvény hatálybalépésekor hatályos 175/A. és 175/B. §-át magába foglalóan a következõ alcímmel egészül ki:

1. szám


67

„Adótanácsadók, adószakértõk és okleveles adószakértõk nyilvántartásba vétele” (7) Az Art. 175/A. §-a és 175/B. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „175/A. § (1) Adótanácsadói, adószakértõi, illetve okleveles adószakértõi tevékenység az adótanácsadók, adószakértõk és okleveles adószakértõk nyilvántartását végzõ szervezet (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végzõ szervezet) engedélyével folytatható. (2) Adótanácsadói, adószakértõi, illetve okleveles adószakértõi tevékenység folytatását a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet annak engedélyezi, aki a) büntetlen elõéletû, b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelõ foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és c) rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. (3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértõi, illetve okleveles adószakértõi tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az adótanácsadók, adószakértõk és okleveles adószakértõk nyilvántartásában szerepel. 175/B. § (1) Az adótanácsadói, adószakértõi, illetve okleveles adószakértõi tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg a kérelmezõ hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elõéletû és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bûnügyi nyilvántartó szerv a nyilvántartás végzõ szervezet részére – annak az adótanácsadói, adószakértõi, illetve okleveles adószakértõi tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet arra vonatkozóan igényelhet adatot a bûnügyi nyilvántartó szervtõl, hogy a kérelmezõ büntetlen elõéletû-e, valamint gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (2) Az adótanácsadói, adószakértõi vagy az okleveles adószakértõi tevékenység gyakorlásának idõtartama alatt lefolytatott hatósági ellenõrzés keretében a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet ellenõrzi azt is, hogy az adótanácsadói, adószakértõi vagy az okleveles adószakértõi tevékenységet gyakorló személy büntetlen elõéletû-e, valamint nem áll-e gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenõrzés céljából a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet adatot igényelhet a bûnügyi nyilvántartási rendszerbõl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az adótanácsadói, adószakértõi vagy az okleveles adószakértõi tevékenységet gyakorló személy büntetlen elõéletû-e, valamint gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (3) Ha a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenõrzés során megállapítja, hogy az adótanácsadói, adószakértõi vagy okleveles adószakértõi tevékenységet gyakorló személy büntetett elõéletû vagy gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, haladéktalanul intézkedik az adótanácsadói, adószakértõi vagy az okleveles adószakértõi tevékenység gyakorlásához szükséges engedély visszavonása érdekében. (4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a) az adótanácsadói, adószakértõi vagy okleveles adószakértõi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerõs befejezéséig vagy b) adótanácsadói, adószakértõi vagy az okleveles adószakértõi tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenõrzés idõtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerõs befejezéséig kezeli.” (8) Az Art. az e törvénnyel megállapított „Adótanácsadók, adószakértõk és okleveles adószakértõk nyilvántartásba vétele” alcím részeként a következõ 175/C–175/E. §-sal egészül ki: „175/C. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ természetes személy szolgáltató Magyarország területén adótanácsadói, adószakértõi vagy okleveles adószakértõi szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására irányuló szándékát köteles – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló törvény

68


1. szám

rendelkezéseire is figyelemmel – az e szolgáltatók nyilvántartásba vételét végzõ szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt végzõ szervezet az adótanácsadói, adószakértõi vagy okleveles adószakértõi szolgáltatás végzésére jogosult bejelentést tevõt nyilvántartásba veszi. (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltatásnyújtó szervezet határon átnyúló adótanácsadói, adószakértõi vagy okleveles adószakértõi szolgáltatási tevékenysége keretében adótanácsadói, adószakértõi vagy okleveles adószakértõi szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét. (3) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás idõtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartást vezetõ szervezet esetenként állapítja meg. 175/D. § (1) A 175/A. § (1) bekezdése szerinti engedély megadására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindításához szükséges kérelmet az adópolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményben meghatározott címen, a nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnél vagy a kincstár területi szervénél lehet elõterjeszteni. (2) Az eljárás ügyintézési határideje – ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történõ megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggõ eljárást – 60 nap azzal, hogy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytõl eltérõen – ha a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a rá irányadó ügyintézési határidõn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. (3) Ha a kérelmezõ az eljárás – ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történõ megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggõ eljárást – iránti kérelmét hibásan, hiányosan vagy nem az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott mellékletekkel csatolva terjeszti elõ, a kérelmezõt a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a kérelem elõterjesztését követõ 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel. (4) A nyilvántartásba vételt végzõ szervezet az engedély megadásával egyidejûleg hivatalból igazolványt állít ki. (5) A nyilvántartásba vételt végzõ szervezet határozata ellen a kérelmezõ az adópolitikáért felelõs miniszterhez címzett fellebbezéssel élhet. (6) Az engedély kiadásával, visszavonásával, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplõ adatok módosításával összefüggõ, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történõ megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggõ eljárásért jogszabályban meghatározott mértékû igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 175/E. § (1) A nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – a természetes személy következõ adatait és az alábbi tényeket tartalmazza: a) természetes személyazonosító adatok, b) lakcím, levelezési cím, c) telefonszám, elektronikus elérhetõség, d) hatósági igazolvány száma, a kiadás idõpontja, e) a szakképesítést igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte, f) egyéb szakképesítések megnevezése, az ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte, g) az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga típusa, valamint fokozata. (3) A nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértõ vagy okleveles adószakértõ neve, levelezési címe, nyilvántartási száma, adótanácsadói, adószakértõi vagy okleveles adószakértõi igazolványának száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplõ adata nyilvános. A tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a nyilvántartásban szereplõ nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat az adópolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium honlapján a nyilvántartást végzõ szervezet évente – a tárgyévet követõ év március 31-ig – közzéteszi, továbbá a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait nyilvánosságra hozza. (4) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a törlést követõ 10 évig õrzi meg.”

1. szám


69

(9) Az Art. IX. Fejezete az Art. 176/A. §-át követõen a következõ alcímmel egészül ki:

„A gépi nyugta, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgépekkel, taxaméterekkel szemben támasztott követelmények 176/B. § (1) Jogszabályban meghatározottak szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta kibocsátására az a pénztárgép, taxaméter felel meg, amelynek forgalmazását a jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezték, és amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint helyeztek üzembe. (2) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (3) Az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minõsülõ adatokról az állami adóhatóság tájékoztatja az engedélyezõ hatóságot. (4) Az engedélyezõ hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkezõ pénztárgép- és taxamétertípus megnevezését, engedélyszámát és az engedély kiállításának dátumát, valamint a forgalmazó nevét és címét, b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett pénztárgép- és taxamétertípus megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét, c) a forgalmazó jogutód nélküli megszûnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és az érvénytelenné válás idõpontját, d) a forgalmazó jogutóddal történõ megszûnése esetén a jogelõd és a jogutód nevét és címét, a pénztárgép vagy taxaméter típusát, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának idõpontját. 176/C. § (1) Pénztárgép, taxaméter szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz végezheti érvényes mûszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkezõ mûszerésze útján. (2) Az állami adóhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a nyilvántartásba vett vagy törölt szervizek, valamint az érvényes és az érvénytelen mûszerészi igazolványok, plombanyomók adatait. 176/D. § (1) Szerviz az az egyéni vállalkozó vagy szervezet, aki vagy amely a szervizek – állami adóhatóság által vezetett – nyilvántartásában szerepel. (2) Szervizként való nyilvántartásba vételét az állami adóhatóságnál az az egyéni vállalkozó vagy szervezet kérelmezheti, a) akinek vagy amelynek nincs 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett, összességében számítva (a továbbiakban: nettó módon számítva) a 10 millió forintot, egyéni vállalkozó esetében nettó módon számítva 1 millió forintot meghaladó adótartozása, b) aki vagy amely megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, c) aki vagy amely e tevékenységét az állami adóhatóság felé szabályszerûen bejelentette. (3) Egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének további feltétele, hogy nem áll szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és nem áll más szerviz alkalmazásában. 176/E. § (1) A mûszerészi igazolvány a pénztárgépek, taxaméterek szervizelésére jogosító, az állami adóhatóság által kiállított igazolvány. (2) A mûszerészi igazolvány a) szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem álló, és b) nyilvántartásba vett szerviz alkalmazásában álló vagy egyéni vállalkozó szervizként nyilvántartott személy (mûszerész) részére állítható ki, aki nem áll a kérelmezõn kívül más szerviz alkalmazásában. (3) A mûszerészi igazolvány az állami adóhatóság tulajdona. 176/F. § (1) A pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követõ ötödik naptári év végéig – az állami adóhatóság ellenõrzi. (2) A pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenõrzés során – ha az elektronikus hírközlõ hálózat elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel – az állami adóhatóság kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történõ közremûködését az elektronikus hírközlõ hálózat elérhetõsége kérdésében. (3) Az állami adóhatóság az üzemeltetõ, a forgalmazó, a szerviz vagy más személy (1) bekezdés szerinti ellenõrzése során talált pénztárgépet, taxamétert vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevonhatja, ha a pénztárgéppel, taxaméterrel történõ visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont pénztárgépet, taxamétert az állami adóhatóság annak megállapítása érdekében, hogy a pénztárgép, taxaméter megfelel a jogszabályban meghatározott mûszaki követelményeknek (a továbbiakban: ellenõrzõ vizsgálat), átadja a 176/B. § szerinti engedélyezõ hatóság részére. A bevonás idõszaka alatt az adózó a nyugta

70


1. szám

kibocsátási kötelezettségét, ha a jogszabályban meghatározottaknak megfelelõ, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik pénztárgéppel, taxaméterrel is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép, taxaméter hiányában kézi úton elõállított nyugtával teljesíti. (4) A (3) bekezdést kell alkalmazni, ha a pénztárgép, taxaméter mûködésének jogszabályban meghatározott hírközlõ eszköz és rendszer útján történõ felügyelete során az állami adóhatóság pénztárgéppel, taxaméterrel történõ visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. (5) Ha az ellenõrzõ vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy a pénztárgép, taxaméter a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggõ funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhetõ ki, vagy azt az arra kötelezett az elõírt határidõn belül nem teljesíti, a 176/B. § szerinti engedélyezõ hatóság határozattal elõírja a pénztárgép, taxaméter 176/B. § szerinti engedélyezõ hatóság részére történõ leadását. A leadott pénztárgépet, taxamétert a 176/B. § szerinti engedélyezõ hatóság megsemmisíti, errõl az állami adóhatóságot értesíti.” (10) Az Art. 195. §-a a következõ (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha az adózó adószámát az állami adóhatóság a Módtv2-vel megállapított 24/F. § (6) bekezdés a) pontjának hatálybalépését megelõzõen hatályos 24/F. § (6) bekezdés a) pontja szerint jogerõsen törölte, az adózó 2013. február 15-ig kérheti az adószám törlésrõl hozott határozat visszavonását. A határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye. A kérelemhez az adózó köteles a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdõívet csatolni. A kérelem alapján, a kérelem benyújtását követõ 30 napon belül az állami adóhatóság az adószám törlésérõl hozott határozatot visszavonja, ha a kérelemmel egyidejûleg az adózó a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdõívet is benyújtotta. Ha az adószám törlésérõl hozott határozatot a felettes szerv érdemben felülvizsgálta, a felettes szerv a bíróság által felül nem vizsgált határozatát úgy módosítja, hogy az adószám törlésérõl hozott határozatot megsemmisíti. A határozat visszavonásáról, vagy megsemmisítésérõl az állami adóhatóság haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Ha a kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám törlésérõl rendelkezõ határozatot visszavonja, a visszavonó határozat ellen fellebbezésnek nincsen helye. (3b) A (3a) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén az állami adóhatóság – ha a kérelem alapján az adószám törlésérõl rendelkezõ határozatot visszavonja – a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást a kérelem benyújtását követõ egy éven belül folytatja le. (3c) Az adószám törlésérõl rendelkezõ határozat (3a) bekezdés szerinti visszavonása esetén az adószám törlésérõl rendelkezõ határozat jogerõre emelkedésétõl a visszavonó határozat jogerõre emelkedéséig esedékes bevallási kötelezettségnek a visszavonó határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belüli teljesítése (pótlása) esetén bevallás késedelme miatt az adóhatóság mulasztási bírságot nem szab ki.” (11) Az Art. a következõ 196. és 197. §-sal egészül ki: „196. § (1) E törvénynek az adótanácsadók, adószakértõk és okleveles adószakértõk nyilvántartásba vételére vonatkozóan az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2013. július 1-jén, illetve azt követõen induló ügyben kell alkalmazni. A 2013. június 30-án folyamatban lévõ ügyek tekintetében az eljárás megindításakor hatályban lévõ rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az adópolitikáért felelõs miniszter által 2013. július 1. elõtt kibocsátott és 2013. június 30-án érvényben lévõ adótanácsadói, adószakértõi és okleveles adószakértõi engedélyhez – az azon feltüntetett érvényességi idõn belül – ugyanazok a jogok és kötelezettségek kapcsolódnak, mint a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet által 2013. július 1-én és azt követõen kibocsátott engedélyhez. 197. § Az adópolitikáért felelõs miniszter a nyilvántartásba vételt végzõ hatóság rendelkezésére bocsátja az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel a nyilvántartásba vételt végzõ hatóság hatáskörébe utalt feladattal kapcsolatosan az adópolitikáért felelõs miniszter által kezelt adatokat, dokumentumokat, információkat, olyan formában és ütemezésben, hogy azok alapján a nyilvántartásba vételt végzõ hatóság 2013. július 1-jével megkezdhesse az e törvényben szabályozott feladatai ellátását.” (12) Az Art. a következõ 198. §-sal egészül ki: „198. § Az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 176/B. §-nak való megfelelés elõsegítése érdekében az adópolitikáért felelõs miniszter jogszabályban meghatározottak szerint támogatást nyújt a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott,

1. szám


71

online kapcsolatra képes, adóügyi ellenõrzõ egységgel rendelkezõ pénztárgépre való 2013. évi cseréjéhez és a pénztárgép jogszabályban meghatározott adóügyi ellenõrzõ egységgel való ellátásához.” 44. §

Az Art. a) 175. § (1) bekezdésében az „adókötelezettségek teljesítéséhez” szövegrész helyébe az „adókötelezettségek, valamint adótörvényben, vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához” szöveg, b)

175. § (13) és (28) bekezdésében az „Az adópolitikáért felelõs miniszter felhatalmazást kap arra, hogy” szövegrész helyébe a „Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelõs miniszter, hogy” szöveg,

c)

175. § (17) bekezdésében a „a (16) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „az adótanácsadói, adószakértõi, illetve okleveles adószakértõi tevékenység végzéséhez szükséges” szöveg

lép. 45. §

Hatályát veszti az Art. a) 96. § (4) bekezdése, b)

175. § (16) és (19)–(22) bekezdése.

23. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása 46. §

(1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétám.) 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kiutaló) „b) az (1) bekezdés b) pontja szerint kapott adatok alapján a beérkezést követõ 8 munkanapon belül kincstári letéti Start-számlát nyit, amelyen az elsõ utalási összeget a gyermek születésének napjától, valamint a gyermek jogosultsága esetén – ha Start-számlával nem rendelkezik – a második utalási összeget a hetedik életéve betöltésének napjától, és a harmadik utalási összeget a tizennegyedik életéve betöltésének napjától – a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás alapján, visszamenõlegesen – nyilvántartja mindaddig, amíg a szülõ, vagy a szülõ egyetértõ nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követõen – a gyermek azt Start-számlára nem helyezi, vagy ameddig a (7) bekezdés szerinti jogosultsággal a jogosult nem él,” (2) A Fétám. 5. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ha a gyermek Start-számlával rendelkezik, a második és a harmadik utalási összeget – a gyermek hetedik vagy tizennegyedik születésnapjától az utalást megelõzõ napig felszámított, az ötéves állampapír hozamával egyezõ, az Államadósság Kezelõ Központ Zrt. által az utalást megelõzõ napon közzétett mértékû kamattal növelten – a kiutaló a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás beérkezését követõ 30 napon belül – felróható késedelem esetén az utalás összege után napi 3,5 ezrelék késedelmi kamattal növelten – utalja a számlavezetõhöz.” (3) A Fétám. „Vegyes rendelkezések” alcíme a következõ 9/B. §-sal egészül ki: „9/B. § A gyámhatóság adatot szolgáltat a kincstár részére azon gyermekek természetes személyazonosító adatairól, továbbá – ha az ismert – adóazonosító jelérõl, akik a tárgyévben a 7. vagy 14. életévük betöltésének napján, jogerõs határozat alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre voltak jogosultak, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek voltak. Az adatszolgáltatást a tárgyévet követõ év március 20-áig kell elektronikus úton teljesíteni.” (4) A Fétám. 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelõs miniszter, hogy a 6. § (5) bekezdése szerinti irat, valamint a 7. § (1) bekezdés b) pontja és a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás egységes tartalmi és formai követelményeit rendeletben határozza meg.”

24. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása 47. §

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-a a következõ (38) és (39) bekezdéssel egészül ki: „(38) A Hpt. szerinti önkéntes intézményvédelmi alaphoz csatlakozott hitelintézet csökkentheti az (1)–(7) bekezdés szerint fizetendõ különadó összegét az önkéntes intézményvédelmi alapba az adóévben befizetett összeggel, ha

72


1. szám

az önkéntes intézményvédelmi alap és tagjai együttesen megfelelnek a Hpt. 76/A. § (8) bekezdése szerinti követelményeknek. A különadó megfizetése alól e bekezdés szerint mentesülõ összeg kizárólag az önkéntes intézményvédelmi alap létesítõ okiratában meghatározott intézményvédelmi célokra használható fel. (39) A Hpt. 80. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott, készpénz-elszámolási mûveletekért felelõs hitelintézet csökkentheti a különadó alapját képezõ módosított mérlegfõösszeg összegét az általa, mint levelezõ tartalékköteles hitelintézet által a Magyar Nemzeti Banknál vezetett forint pénzforgalmi számláján elhelyezett levelezett tartalékköteles hitelintézetek kötelezõ jegybanki tartalékával.”

25. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása 48. §

(1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban Kkt.) 1. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A törvény hatálya kiterjed) „h) a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságra (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság).” (2) A Kkt. 149. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „149. § (1) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelõ ellátásának biztosítása céljából a kamara a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységét minõségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenõrzi (a továbbiakban: kamarai minõségellenõrzés). (2) A közérdeklõdésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tevékenységét a közfelügyeleti hatóság minõségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenõrzi (a továbbiakban: minõségellenõrzés). A minõségellenõrzés lefolytatására az itt nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” (3) A Kkt. 159. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kamarai tag minõségellenõrök nyilvántartása a minõségellenõrök 33. § (1) bekezdésében meghatározott adatait tartalmazza.” (4) A Kkt. a következõ alcímmel és 173/B. és 173/C. §-sal egészül ki:

„A minõségellenõrzés lefolytatása 173/B. § (1) Minõségellenõrzést kell lefolytatni legalább 3 évente a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az közérdeklõdésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõtartamba nem számít bele az az idõszak, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló szüneteltette a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását. (3) A minõségellenõrzés tekintetében a közfelügyeleti hatóság jár el. (4) Rendkívüli minõségellenõrzést kell lefolytatni, ha azt a) a kamara fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértõi bizottsága kezdeményezi, b) a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját magával szemben kéri. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerint lefolytatott minõségellenõrzés díjköteles, amelynek mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg. (6) A közfelügyeleti hatóság nevében a minõségellenõrzést végzõ személyre (a továbbiakban: ellenõr) a következõ feltételeknek kell teljesülniük: a) az ellenõr, valamint az ellenõrzés alá vont könyvvizsgáló cég között a minõségellenõrzési eljárás alatt nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a könyvvizsgáló cégnél lefolytatott legutolsó minõségellenõrzés által lefedett idõszakot követõen sem álltak, b) az ellenõr, valamint az ellenõrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló és annak közeli hozzátartozója között nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a kamarai tag könyvvizsgálónál lefolytatott legutolsó minõségellenõrzés által lefedett idõszakot követõen sem álltak, c) az ellenõr és az ellenõrzés alá vont kamarai tag egymásnak nem közeli hozzátartozói, d) az ellenõrrel szemben az a)–c) pontban támasztott követelmények az ellenõr közeli hozzátartozója tekintetében is teljesülnek,

1. szám


73

e) legalább két év eltelt annak megszûnésétõl számítva, hogy az ellenõr az ellenõrzés alá vont jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegû jogviszonyban volt. (7) A közfelügyeleti hatóság az ellenõrzés lefolytatása érdekében elõzetesen adatokat, információkat, iratokat kérhet be. (8) Az ellenõr az ellenõrzést a közfelügyeleti hatóság elnöke által kiadott megbízólevél birtokában folytathatja le. A megbízólevél tartalmazza az ellenõr nevét, az ellenõrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég azonosító adatait, valamint azt, hogy mely idõszak tekintetében kell az ellenõrzést lefolytatni. (9) Az ellenõr az ellenõrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtõl minden olyan iratot, adatot, információt, nyilatkozatot megkérhet, az ellenõrzés alá vont minden olyan munkafolyamatát megvizsgálhatja, amely az ellenõrzés lefolytatásához szükséges. Az ellenõr az ellenõrzés során jogosult az ellenõrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég helyiségeibe belépni, iratairól, adathordozóiról, nyilvántartásairól másolatot készíteni, illetve készíttetni. (10) Az ellenõrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogosult az ellenõr személyazonosságáról és megbízásáról meggyõzõdni. (11) Az ellenõrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az ellenõrzés során köteles az ellenõrrel együttmûködni, a helyszíni ellenõrzés feltételeit biztosítani. (12) Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minõségellenõrzés lebonyolításához szakértõ igénybevétele szükséges, a minõségellenõrzésbe az ellenõr irányítása mellett szakértõként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelõ kamarai minõségellenõrök is bevonhatók. 173/C. § (1) A minõségellenõrzésrõl az ellenõr záró jelentést készít. (2) A záró jelentést az ellenõrzés befejezésétõl számított tizenöt napon belül kell elkészíteni. (3) A záró jelentést az ellenõrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek. (4) A záró jelentésre az átvételétõl számított tizenöt napon belül az ellenõrzés alá vont írásban észrevételt tehet, amelyet a közfelügyeleti hatósághoz kell benyújtani. (5) A hatóság a záró jelentés és a (4) bekezdés szerinti észrevétel alapján határozatot hoz a minõségellenõrzés eredményének minõsítésérõl, az ellenõrzés alá vont részére a minõsítés alapján elõírt kötelezettségekrõl, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról. (6) A minõségellenõrzés során hozott jogerõs határozatban foglalt kötelezettségeket az ellenõrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során teljesítenie kell. (7) A minõségellenõrzéssel összefüggésben a következõ intézkedések alkalmazhatók: a) kötelezés továbbképzésen való részvételre, b) figyelmeztetés az elõírásoknak nem megfelelõ gyakorlat megszüntetésére, c) fegyelmi eljárás kezdeményezése. (8) Ha az ellenõrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét a (6) bekezdés szerinti kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával végezte, ellene a hatóság a kamara illetékes testületénél fegyelmi eljárást kezdeményez. (9) A közfelügyeleti hatóság a közérdeklõdésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nem megfelelt eredménnyel zárult minõségellenõrzése esetén fegyelmi eljárást kezdeményez a kamaránál. A fegyelmi eljárás kezdeményezésérõl a közfelügyeleti hatóság indokolt esetben értesíti a Budapesti Értéktõzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.” (5) A Kkt. 185. §-a a következõ (4)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(4) A közfelügyeleti hatóságnak a közfelügyeleti feladatok ellátásáért a kamara közfelügyeleti díjat fizet. (5) A közfelügyeleti díj mértéke a kamara tagdíjakból, hozzájárulási díjakból származó tárgyévi bevételének öt százaléka. (6) Az (5) bekezdés szerinti közfelügyeleti díjat a kamara tárgyév december 31-ig fizeti meg a közfelügyeleti hatóság fizetési számlájára. (7) A kamara a tárgyévi közfelügyeleti díj vonatkozásában január 31-ig és július 30-ig elõleget köteles fizetni a közfelügyeleti hatóság fizetési számlájára. Az elõlegek összege az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj – megelõzõ évek adatainak figyelembe vételével kalkulált – várható összegének 50-50%-a. Az elõlegek összege a (6) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésébe beleszámít. (8) A közfelügyeleti hatóság jogosult a közfelügyeleti díj összegének meghatározására, valamint alátámasztására szolgáló adatok ellenõrzésére.”

74


1. szám

(6) A Kkt. 189. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásához a közfelügyeleti hatóság a kamarától, a közfelügyelet hatálya alá tartozó személyektõl, szervezetektõl iratot, adatot, információt, nyilatkozatot kérhet, valamint e célból betekinthet irataikba, könyveikbe és adathordozóikba.” (7) A Kkt. 193. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közfelügyeleti hatóság a közfelügyeleti feladataival kapcsolatos tevékenységét éves munkaterv alapján végzi.” (8) A Kkt. 193. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A közfelügyeleti hatóság évente nyilvánosságra hozza az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolót. (4) A közfelügyeleti hatóság közfelügyeleti feladataival kapcsolatos éves munkatervét a tárgyévet megelõzõ év december 31-éig, az éves munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolót a tárgyévet követõ év március 31-éig az Egységes Kormányzati Portálon hozza nyilvánosságra.” (9) A Kkt. 193. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyúttal a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A közfelügyeleti hatóságnak az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolójában ki kell térnie a kamarai minõségbiztosítási rendszer vizsgálata és értékelése, továbbá a minõségellenõrzés során tapasztalt fõbb hiányosságokra, és a megtett intézkedésekre. (7) A (6) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséhez a hatóság kérésére a kamara 15 napon belül kiadja a feladat ellátásához szükséges iratokat, dokumentumokat.” (10) A Kkt. 194. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kamara azon határozatait, amelyekre a közfelügyelet kiterjed, továbbá a kamara alapszabályát és önkormányzati szabályzatait – azok elfogadásától számított 15 napon belül – köteles megküldeni a közfelügyeleti hatóságnak.” (11) A Kkt. 199. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Ha a kamara mûködésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, akkor e tény megállapításától számított 30 napon belül a miniszter – a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint – a bírósághoz fordul. A bíróság) „b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselõinek mûködését és a kamara irányítására, – a felfüggesztés tartamára – a kamara tagjai közül felügyelõ biztost rendelhet ki.” (12) A Kkt. 199. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A felügyelõ biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelõ biztos díját és költségtérítését a kamara viseli.” (13) A Kkt. a következõ XV/A. Fejezettel egészül ki:

„XV/A. Fejezet A kamara feletti közfelügyeleti törvényességi felügyelet 200/A. § (1) A kamara felett a közfelügyeleti törvényességi felügyeletet a közfelügyeleti hatóság gyakorolja. (2) A közfelügyeleti hatóság ellenõrzi, hogy a kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásának engedélyezése, a kamarai tagok és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a szakmai standardok megalkotása, a kötelezõ szakmai továbbképzés, a kamarai minõségbiztosítás és a fegyelmi eljárások tekintetében hozott döntései nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat. (3) A közfelügyeleti törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. 200/B. § (1) Ha a közfelügyeleti hatóság a közfelügyeleti törvényességi felügyelet gyakorlása során szabálytalanságot tapasztal, a szabálytalanság megállapításától számított 30 napon belül a törvényesség helyreállítására felhívja a kamara elnökét. (2) Ha a kamara mûködésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, akkor e tény megállapításától számított 30 napon belül a közfelügyeleti hatóság – a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint – a bírósághoz fordul. A bíróság a) megsemmisítheti a kamara testületi szervének jogsértõ határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el, b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselõinek mûködését és a kamara irányítására – a felfüggesztés tartamára – a kamara tagjai közül felügyelõ biztost rendelhet ki. (3) A felügyelõ biztos köteles a mûködés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyûlését. Ha a küldöttgyûlés a mûködés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más testületi szervének és tisztségviselõinek mûködésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti. (4) Nem rendelhetõ ki felügyelõ biztosként az, aki a kamarában nem viselhet tisztséget.

1. szám


75

(5) A felügyelõ biztos a tevékenységérõl és annak eredményérõl tájékoztatja a bíróságot, valamint a közfelügyeleti törvényességi felügyeletet ellátó közfelügyeleti hatóságot. (6) A felügyelõ biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelõ biztos díját és költségtérítését a kamara viseli.” (14) A Kkt. XVI. Fejezete a következõ alcímmel egészül ki:

„Felhatalmazó rendelkezések 228. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért felelõs szervezetet rendeletben jelölje ki. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggõ – törvényben nem szabályozott – tevékenységeket rendeletben szabályozza. (3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját magával szemben kért rendkívüli minõségellenõrzésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjat és a díj fizetésének részletes szabályait rendeletben szabályozza.” 49. §

A Kkt. a) 46. § (1) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatósággal” szöveg, b) 152. § (1) bekezdés i) pontjában a „minõségellenõrzés” szövegrész helyébe a „kamarai minõségellenõrzés” szöveg, c) 159. § (1) bekezdésben a „minõségellenõrzéseket” szövegrész helyébe a „kamarai minõségellenõrzéseket” szöveg, d) 160. § (1) bekezdés b) pontjában a „minõségellenõrzési” szövegrész helyébe a „kamarai minõségellenõrzési” szöveg, e) 160. § (1) bekezdés d) pontjában a „minõségellenõrzéssel” szövegrész helyébe a „kamarai minõségellenõrzéssel” szöveg, f) 160. § (2) és (3) bekezdésben a „minõségellenõrzésben” szövegrészek helyébe a „kamarai minõségellenõrzésben” szöveg, g) „A minõségellenõrzés lefolytatása” alcímének címe helyébe „A kamarai minõségellenõrzés lefolytatása” szöveg, h) 165. § (1) bekezdésében a „Minõségellenõrzést” szövegrész helyébe a „Kamarai minõségellenõrzést” szöveg, i) 166. § (2) bekezdés a) pontjában, 180. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 182. § (1) és (2) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 184. § (1) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg, j) 180. § (2) bekezdésében, 181. §-ban a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szövegrészek helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg, k) 183. § (2) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságon” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóságon” szöveg, l) 189. § (1) és (2) bekezdésében, 195. § (1) bekezdésében, 196. §-ban, 197. §-ban a „bizottság” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg, m) 189. § (1) bekezdés b) pontjában a „nemzeti standardok” szövegrész helyébe a „nemzeti standardok (a továbbiakban együttesen: szakmai standardok)” szöveg, n) 194. § (1) bekezdésében a „bizottsággal” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatósággal” szöveg, o) 195. § (1) bekezdésében a „kialakulásának megelõzése érdekében” szövegrész helyébe a „kialakulásának megelõzése érdekében a kamarától,” szöveg, p) 195. § (2) bekezdésében a „bizottság” szövegrészek helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg, q) 196. § c) pontjában a „törvényességi felügyeleti” szövegrész helyébe „miniszteri törvényességi felügyeleti” szöveg, r) XV. Fejezetének címe helyébe az „A kamara feletti miniszteri törvényességi felügyelet” szöveg, s) 198. § (1) bekezdésében, 199. § (5) bekezdésben a „törvényességi felügyeletet” szövegrész helyébe a „miniszteri törvényességi felügyeletet” szöveg, t) 198. § (3) és (4) bekezdésében, 200. §-ban a „törvényességi felügyelet” szövegrész helyébe „miniszteri törvényességi felügyelet” szöveg, u) 198. § (2) bekezdésében a „kamara szerveinek” szövegrész helyébe a „kamara szerveinek a 200/A. § (2) bekezdésében nem szereplõ” szöveg lép.

76 50. §


1. szám

Hatályát veszti a Kkt. a) 149. § (3) bekezdése, b) 159. § (2) bekezdése, c) 159. § (4) bekezdésében a „, illetve a független ellenõr” szövegrész, d) 160/A. §-a, e) 164/A. §-a, f) 165. § (2) bekezdése, g) 165. § (3) bekezdésében az „és (2)” szöveg, h) 167/A. §-a, i) 172/A. §-a, j) „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” alcíme, k) 186–188. §-a, l) 189. § (3) bekezdése, m) „A bizottság tagjai” alcíme, n) 190–192. §-a, o) „A bizottság mûködése” alcíme, p) 193. § (2) bekezdése q) 193. § (5) bekezdése, r) 195. § (3) bekezdése.

26. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 51. §

(1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 178. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történõ megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adóhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenõrzéséhez, ellenõrzésre történõ kiválasztásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály elõírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelezõ gépi kiállítással történõ megvalósítására szolgáló pénztárgép mûködését az állami adóhatóság hírközlõ eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenõrzõ egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetõjének adataival. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlõ hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként mûködik közre az elektronikus hírközlõ hálózat elérhetõsége kérdésében.” (2) Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az adópolitikáért felelõs miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „c) a számla és a nyugta kiállításának módjára vonatkozó szabályokat, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelezõ gépi kiállítással történõ megállapítását is,” (3) Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdése a következõ d)–i) ponttal egészül ki: (Az adópolitikáért felelõs miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „d) a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat, e) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgéppel rögzített adatok állami adóhatóság felé történõ adatszolgáltatásának és az állami adóhatóság által a pénztárgépek mûködése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályait, a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályait, f) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgép, taxaméter forgalmazása engedélyezésének szabályait – ide értve az engedélyezésre hatáskörrel rendelkezõ szerv kijelölését is –, a forgalmazási engedély kiadásának mûszaki és személyi követelményeit, a forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

1. szám


77

g) a pénztárgép, taxaméter szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a mûszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat, h) a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenõrzésére vonatkozó szabályokat, i) a számlázási funkcióval rendelkezõ programokkal szembeni követelményeket és a számlázási funkcióval rendelkezõ programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.”

27. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény módosítása 52. §

A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelõzõ naptári évben az összesített adóalapja – ha az adóelszámolás hónapja 2013-ra esik, akkor a 2012. évben az összes biztosítási díja – a 8 milliárd forintot nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja – (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni – adóalapjának – 100 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 25%-a, – 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50%-a, – 700 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.”

28. A pénzügyi tranzakciós illetékrõl szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása 53. §

(1) A pénzügyi tranzakciós illetékrõl szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti.) 2. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „2. § E törvény alkalmazásában 1. átutalás: a fizetõ fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizetõ fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, ideértve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történõ átutalást is; 2. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §-a szerinti szolgáltatások; 3. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti vállalkozás; 4. beszedés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 2. pontja szerinti fizetési mûvelet; 5. jutalék- és díjbevételek: az illetékmegállapítási idõszakban levont – a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti – jutalék és díj összege, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, vagy amelyet a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz rendelkezésre bocsátására, használatára tekintettel az ügyfélnek számít fel, ide nem értve a visszatérítésre kerülõ jutalék- és díjbevételeket, illetve a 3. § (4) bekezdés b), e) és h) pontjához kapcsolódóan elszámolt jutalék- és díjbevételek összegét, valamint a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerinti közvetített szolgáltatásként továbbhárításra kerülõ jutalék- és díjbevételeket; 6. fizetési mûvelet: a fizetõ fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás – valamely Pft. 63. §-ban szabályozott fizetési mód szerinti – lebonyolítása, függetlenül a fizetõ fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól, ideértve a kölcsöntörlesztést, a jutalék- és díjbevételek felszámítására irányuló mûveletet, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítõ útján kezdeményezett fizetõeszköz útján történõ eladását, illetve a készpénzkifizetést készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik; 7. fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla, azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltató fióktelepét úgy kell tekinteni, mint amely önálló fizetési számlával rendelkezik; 8. fizetõ fél: a Pft. 2. § 9. pontja szerinti jogalany; 9. kedvezményezett: a Pft. 2. § 12. pontja szerinti jogalany;

78


1. szám

10. készpénzátutalás: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. alcím 16. pontja szerinti fizetési mód; 11. kiemelt közvetítõi tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott kiemelt közvetítõi tevékenység; 12. korlátozott rendeltetésû fizetési számla: a Pft. 21. § (2) bekezdése, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/B. §-a alapján lekötött pénzösszeg, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény, a nyugdíj-elõtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó számlák, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 81. § (1) bekezdésében meghatározott számlák és az azokkal összefüggésben vezetett elosztási számlák, a Kormány rendelete szerinti fedezetkezelõi számlák, valamint a letéti típusú számlák; 13. kölcsöntörlesztés: az a mûvelet, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele nála vezetett fizetési számláját kölcsönszerzõdés alapján fennálló követelése részbeni vagy teljes kielégítése céljából megterheli; 14. nemzetgazdasági számlák: a központi költségvetés központi kezelésû elõirányzataihoz kapcsolódó bevételi, kiadási, lebonyolítási és egyéb pénzforgalmi számlák, valamint a költségvetés finanszírozásával kapcsolatos kincstári számlák; 15. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. szerint meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás; 16. pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott jogalany, ideértve a külföldi székhelyû hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítõ és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepét is; 17. pénzváltási tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott pénzváltási tevékenység; 18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizetõ fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képezõ pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítõ által fizetõeszköz útján történõ eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, kölcsöntörlesztés esetén az ügyfél fizetési számlája megterhelésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja; 19. ügyfél: a Pft. 2. § 28. pontjában meghatározott, a pénzforgalmi szolgáltatótól eltérõ jogalany, a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz birtokosa, a pénzváltási tevékenységet igénybe vevõ személy, a kölcsöntörlesztés esetén a kölcsöntörlesztés kötelezettje; 20. ügyfélszámla: a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § 130. pontja szerinti számla.” (2) A Pti. 3. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „3. § (1) Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti keretszerzõdés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési mûveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizetõ fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítõ útján kezdeményezett fizetõeszköz útján történõ eladás, a kölcsöntörlesztés, valamint a jutalék- és díjbevételek felszámítása. Illetékköteles továbbá a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik. (2) E törvény eltérõ rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési mûveletekkel egy tekintet alá esõ olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minõsülõ fizetési mûvelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizetõ fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési mûveletet a fizetõ fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti. (4) Az (1) és (2) bekezdéstõl eltérõen nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a) az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérõ számlák között végrehajtott fizetési mûvelet, ha a fizetõ fél és a kedvezményezett személye megegyezik, vagy ha a terhelendõ és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos, b) az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési mûvelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési mûveletet abban az esetben, ha

1. szám


79

1. a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató – az adózás rendjérõl szóló törvény szerint meghatározott – kapcsolt vállalkozásának minõsülõ befektetési vállalkozás nyújtja, vagy 2. a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon, a Hpt. szerinti önkéntes intézményvédelmi alap tagja, feltéve mindkét esetben, hogy a fizetõ fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik, c) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történõ teljesítés véglegességérõl szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési mûvelet, d) a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. e) pontjában meghatározott csoportfinanszírozás, feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti, e) a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelõ, központi szerzõdõ fél, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési mûvelet, f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére a kincstár által megvalósított fizetési mûvelet, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képezõ kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által végrehajtott fizetési mûvelet, g) a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési mûvelet, ideértve az eredeti állapot helyreállítására irányuló fizetési mûveletet is, h) a korlátozott rendeltetésû fizetési számláról végrehajtott fizetési mûvelet, i) a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történõ elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési mûvelet, j) az éves költségvetési törvényben foglaltak szerint mentesített központi kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos fizetési mûvelet, k) a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési mûvelet, l) a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett földgázpiacon és napi földgáz- és kapacitás kereskedelmi piacon, valamint a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolása során végrehajtott fizetési mûvelet.” (3) A Pti. 3. § (4) bekezdés f) és k) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [Az (1) és (2) bekezdéstõl eltérõen nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget] „f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére a kincstár által megvalósított fizetési mûvelet, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képezõ kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által az Áht. 79. § (1) bekezdése alá tartozó körben végrehajtott fizetési mûvelet,” „k) a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett nemzetgazdasági számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési mûvelet,” (4) A Pti. 5. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „5. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a) átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizetõ fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója, b) a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézmény, c) készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítõ pénzforgalmi szolgáltató, d) okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató, e) a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója, f) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója, g) kölcsöntörlesztés esetén a fizetési számlát vezetõ pénzforgalmi szolgáltató, h) az a) pont hatálya alá nem tartozó készpénzkifizetés esetén az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz fedezetéül szolgáló hitelkeretet rendelkezésre tartja, i) pénzváltási tevékenység esetén a fizetõeszköz útján történõ eladást kezdeményezõ pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítõ, j) jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj felszámítására jogosult pénzforgalmi szolgáltató köteles teljesíteni.”

80


1. szám

(5) A Pti. 6. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „6. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték alapja a) a b)–g) pont szerinti kivétellel az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizetõ fél fizetési számláját – a fizetõ fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján – megterheli, b) készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplõ pénzösszeg, c) a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg, d) kölcsöntörlesztés esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, e) készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz útján történõ készpénzkifizetés esetén a kifizetett összeg, f) a pénzváltási tevékenység végzésre jogosult hitelintézet, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítõ útján történõ pénzváltási tevékenységnél az eladott fizetõeszköz összege, g) jutalék- és díjbevételek esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizetõ fél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre tekintettel felszámít. (2) Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás, kölcsöntörlesztés, jutalék és díjbevétel felszámítás és pénzváltási tevékenység esetén az (1) bekezdés szerinti összeget a teljesítési napon érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.”

29. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása 54. §

(1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. §-a a következõ 19. és 20. ponttal kiegészülve lép hatályba: (E törvény alkalmazásában) „19. kedvezményezett foglalkoztatott: az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a és 462/D. §-a szerinti személy; 20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthetõ kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás elsõ két évében. A kedvezmény részmunkaidõs foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidõ és a teljes munkaidõ arányában csökkentett része után érvényesíthetõ. E törvény alkalmazásában részmunkaidõs foglalkoztatásnak minõsül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerzõdésben meghatározott idõtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidõt.” (2) A Katv. 19. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választás állami adóhatósághoz december 31-éig történõ bejelentése esetén a bejelentést követõ naptári év elsõ napjával jön létre. Az állami adóhatósághoz december 31-ét követõen történõ bejelentés esetén a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a bejelentés hónapjának elsõ napjától kezdõdik. A bejelentést legkorábban az adóévet megelõzõ év december 1-jétõl, legkésõbb az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelem elõterjesztésének nincs helye. (2) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétõl, legkésõbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelem elõterjesztésének nincs helye. (3) Az (1) bekezdés szerinti választás állami adóhatósághoz december 31-éig történõ bejelentése a bejelentést követõ naptári év január 15-éig, a december 31-ét követõen történõ bejelentés az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelem elõterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.” (3) A Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kisvállalati adóalanyiság megszûnik) „d) az adóalany átalakulását megelõzõ nappal, ide nem értve a társasági formaváltást;” (4) A Katv. 20. § (1)–(3) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(1) A kisvállalati adó alapja a (2)–(16) bekezdésre figyelemmel: a) az adózó pénzforgalmi szemléletû eredményének

1. szám


81

b) személyi jellegû kifizetésekkel növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg. (2) A III. Fejezet alkalmazásában az adózó pénzforgalmi szemléletû eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelõzõ üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a (4)–(16) bekezdés szerinti tételekkel. A kisvállalati adóalanyiság elsõ adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezõ, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezetõ egyszerûsített vállalkozói adóalany pénzforgalmi szemléletû eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegével, korrigálva a (4)–(16) bekezdés szerinti tételekkel. Az ügyvédi iroda az e rendelkezésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy nem minõsül pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz. (3) A III. Fejezet alkalmazásában személyi jellegû kifizetésnek azon személyi jellegû ráfordítás minõsül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthetõ kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegû kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képezõ összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegû ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér, b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegû kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az idõszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.” (5) A Katv. 20. § (5) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(5) A pénzforgalmi szemléletû eredményt növeli a) az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletû eredményt csökkentõ tételként elszámolt összeg arányos része, b) a hitel vagy kölcsön nyújtása, c) a saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletû eredményt csökkentõ tételként elszámolt összeg arányos része, d) a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentõ befektetés vásárlása, e) a tõkekivonás (különösen jegyzett tõke leszállítása), f) az osztalék fizetése (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelõzõ adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság idõszakában kifizetésre kerülõ osztalékot), osztalékelõleg fizetése és g) az elszámolásra kiadott elõleg kifizetése miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés.” (6) A Katv. 20. § (9) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(9) Ha a pénzforgalmi szemléletû eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következõ adóévekben – a (10)–(12) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – csökkentheti a pénzforgalmi szemléletû pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletû eredmény csökkenése a rendeltetésszerû joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság idõszaka elõtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.” (7) A Katv. 20. § (13)–(14) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(13) A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletû eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a) az olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelõzõ idõszakra vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el, b) a megelõzõ idõszakra vonatkozóan teljesített kiadást, elszámolt bevételt, ha az adóévet megelõzõ adóévben az adóalany az Szt. hatálya alá nem tartozott. (14) Az e törvény hatálya alá kerülés idõpontjában állományban lévõ hitel- és kölcsöntartozásokkal, kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokkal, tulajdoni részesedést jelentõ befektetésekkel kapcsolatos, (4) bekezdés b) és d) pontja, valamint az (5) bekezdés a) és c) pontja szerinti

82


1. szám

pénzforgalmi szemléletû eredményt módosító tételek helyett módosító tételként ezen eszközök, kötelezettségek e törvény hatálya alá kerülés idõpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értékét kell figyelembe venni.” (8) A Katv. 20. §-a a következõ (16) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(16) A kisvállalati adó alanya az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság idõszaka elõtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti – a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelõzõ adóévben meghatározott – számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlõ részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletû eredményét.” (9) A Katv. 23. § (4)–(7) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(4) Az adóelõleg összege, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is a) az Szt. szerinti pénzeszközök az adóelõleg-megállapítási idõszakban realizált változása, b) az adóelõleg-megállapítási idõszakban az adóalany által fizetendõ, Tbj. szerint járulékalapot képezõ összes jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthetõ kedvezménnyel, c) az adóelõleg-megállapítási idõszakban e törvény szerint megfizetett adó, adóelõleg, d) az adóelõleg-megállapítási idõszakban kifizetett osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelõzõ adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság idõszakában kifizetésre kerülõ osztalékot) és a kifizetett osztalékelõleg együttes összegének a 16 százaléka. (5) A (4) bekezdéstõl eltérõen az adóelõleg összege – az adózó választása esetén – a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint megállapított összeg, módosítva az e törvény 20. § (4)–(16) bekezdésében meghatározott – a 20. § (9)–(12) és (16) bekezdése esetében az adóelõleg-megállapítási idõszakra jutó arányosított – módosító tételekkel. Ha az adózó valamely adóelõleg-megállapítási idõszakban e bekezdés szerint állapítja meg az adóelõleg-fizetési kötelezettségét, akkor az adóelõleg összegét az adóév végéig minden esetben e bekezdés alkalmazásával állapítja meg. (6) A (4)–(5) bekezdéstõl függetlenül az adóelõleg összege legalább az adóelõleg-megállapítási idõszakban az adóalany által fizetendõ – a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthetõ kedvezménnyel csökkentett – Tbj. szerint járulékalapot képezõ összes jövedelem 16 százaléka. (7) Ha a (4) és (5) bekezdés szerint meghatározott és az adóelõleg-megállapítási idõszakban az adóalany által fizetendõ – a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthetõ kedvezménnyel csökkentett – Tbj. szerint járulékalapot képezõ összes jövedelemmel csökkentett összeg negatív, az adózó jogosult annak összegével a következõ adóelõleg-megállapítási idõszakokban – de legfeljebb ugyanabban az adóévben – a (4)–(5) bekezdés alkalmazásával megállapított összegnek – a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthetõ kedvezménnyel csökkentett – Tbj. szerint járulékalapot képezõ jövedelmet meghaladó részét csökkenteni.” (10) A Katv. 26. § (3) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy egyszerûsített vállalkozói adóról szóló bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlõ részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás vagy egyszerûsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására elõírt határidõig és az üzleti évet követõ két adóévre – de legkésõbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszûnése évét követõ év február 25-ig – az adóév február 25-ig fizet meg.” (11) A Katv. 28. § (5) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(5) Az adózó választása szerint nem alkalmazza a Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltakat.” (12) A Katv. 28. §-a a következõ (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(8) A kisvállalati adóalanyiság elõtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke az e törvény szerinti adóalanyiságot megelõzõ utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság idõszakában a 20. § (16) bekezdése alapján a pénzforgalmi szemléletû eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeggel.” (13) A Katv. 28. §-a a következõ (9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(9) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 19. § (3) bekezdését az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ bejelentésekre is alkalmazni kell.”

1. szám 55. §


83

Nem lép hatályba a Katv. 28. § (6) bekezdése.

30. Az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény eltérõ szöveggel történõ hatályba léptetése 56. §

(1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról 2012. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 24. § 21. pontja a következõ szöveggel lép hatályba: (Az Szja tv.) „21. 70. § (1a) bekezdésében a „nyújtott szolgáltatás” szövegrészek helyébe a „nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány)” szöveg;” (lép.) (2) A Módtv. 25. § (1) bekezdés 4. pontja a következõ szöveggel lép hatályba: (Hatályát veszti az Szja tv.) „4. 52. § (1) bekezdés a) pontjában az „és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít” szöveg;” (3) A Módtv. 31. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „31. § A Tao. tv. 6. § (9) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli] „c) a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelõzõ adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százaléka.”” (4) A Módtv. 32. § (2) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(2) A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az adózás elõtti eredmény csökkenti:) „b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történõ kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a könyvekbõl történõ kikerülésekor a megelõzõ adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pont a) alpontja alapján adózás elõtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelõzõ adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni,”” (5) A Módtv. 35. § (1) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(1) A Tao. tv. 17. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha a) az átalakulás során benne – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával meghatározott – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelõdben ilyen befolyással az átalakulás napját megelõzõ napon rendelkezett, és b) a jogutód társaság az átalakulást követõ két adóévben a jogelõd által folytatott legalább egy tevékenységbõl bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követõ két adóéven belül jogutód nélkül megszûnik, továbbá, ha a jogelõd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.”” (6) A Módtv. 39. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „39. § A Tao. tv. a következõ 29/S. §-sal egészül ki: „29/S. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 4. § 5/a., 10/a., 16/b. és 25. pontját, 9. § (10) bekezdését, 17. § (9) bekezdés b) pontját, 6. számú melléklet E) és F) fejezetét az adózó a 2012. évi adókötelezettség megállapítására választása szerint alkalmazza. (2) E törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjának, 8. § (1) bekezdés s) pontjának és 16. § c) pont ce) alpontjának alkalmazásában tartós adományozásnak minõsül a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint meghatározott tartós adományozás is.

84


1. szám

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 17. § (13) bekezdése a 2012. január 1-jét követõen csõdeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre vonatkozóan alkalmazandó. (4) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/B. § (5) bekezdése a HU 3/2004 Fejlesztési adókedvezmény támogatási program és az N651/2006. számú Állami Támogatás – Magyarország címû támogatási program alapján bejelentett vagy kérelmezett fejlesztési adókedvezményre alkalmazható. (5) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdése 2012. március 1-jétõl kezdõdõen alkalmazandó. (6) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (10) bekezdését elsõ alkalommal a 2013–2014-es támogatási idõszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.”” (7) A Mód tv. 40. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre módosul: „(2) A Tao. tv. 3. számú, 5. számú és 6. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.” (8) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénynek a Módtv. 159. § (2) bekezdésével megállapított 39. § (7) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(7) A (4) és (5) bekezdéstõl eltérõen az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelrõl szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülõ gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél, az általa – a földgázpiaci és villamosenergia piaci ügyletek elszámolása érdekében – vásárolt és továbbértékesített, a számvitelrõl szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét.” (9) A Mód tv. 207. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „207. § Az Itv. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.” 57. §

Nem lép hatályba a Módtv. 41. § d) pontja, 42. § a) pontja, 140. §-a, 146. §-a és 224. §-a.

58. §

Hatályát veszti a Módtv. 55. § (1) és (2) bekezdése, 56. §-a, 61. § (2) és (3) bekezdése, 63. §-a, 211. §-a, 212. §-a, 214. §-a, 215. §-a és 32. alcíme.

III. FEJEZET VEGYES TÖRVÉNYMÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK 31. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása 59. §

(1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 58 §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „58. § (1) Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétõl tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet. (2) Perbehívásnak az alperes részérõl legkésõbb a keresetlevél kézhezvételétõl számított 30 napon belül, a felperes részérõl az érdemi ellenkérelem vele való közlésétõl számított 30 napon belül van helye. Ez a rendelkezés a megengedett keresetmódosítás vagy viszontkereset esetén megfelelõen irányadó. (3) A perindítás hatályának beálltát követõen perbe lépett személy részérõl perbehívásnak a perbelépésétõl számított 30 napon belül van helye. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott határidõt követõen tett perbehívó nyilatkozat hatálytalan.” (2) A Pp. 59. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „59. § (1) A perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni, egyúttal meg kell jelölni a perbehívás okát. A perbehívást a perbehívónak a perbehívottal írásban közölnie kell, abban meg kell jelölnie a perbehívás okát, és

1. szám


85

röviden elõ kell adnia a per állását. A közlés perbehívott általi kézhezvételét és annak idõpontját a perbehívónak a perbehívás bejelentésekor okirattal igazolnia kell. (2) Ha a perbehívó által igazolt közlést követõ 30 napon belül a perbehívott a bíróság felé a perbelépésrõl nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a perbehívott a perbehívást nem fogadja el. A határidõt követõen tett nyilatkozat hatálytalan.” (3) A Pp. a következõ 386/N. §-sal egészül ki: „386/N. § A kiemelt jelentõségû perekben a perbehívásra és a perbehívott nyilatkozatára (58–59. §) meghatározott határidõ 15 nap.” (4) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetésérõl, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejû rendelet „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következõ 35/B. §-sal egészül ki: „35/B. § (1) A Pp.-nek az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekre is alkalmazni kell. (2) Az elsõ fokú ítélet meghozatalát megelõzõ tárgyalás berekesztéséig, de legkésõbb az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésétõl számított 60 napon belül van helye perbehívásnak azokban az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévõ eljárásokban, amelyekben a Pp. 58. § (2) és (3) bekezdése, illetve a Pp. 386/N. §-a szerinti határidõ az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésekor már eltelt. (3) Az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésekor már elõterjesztett perbehívási kérelmek tekintetében a perbehívó az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül köteles az eljáró bíróság felé igazolni azt, hogy a perbehívást a perbehívottal közölte.”

32. A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosítása 60. §

(1) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Közltv.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért – amennyiben a használati díjról vagy útdíjról szóló miniszteri rendelet eltérõen nem rendelkezik – a jármûnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartója felelõs.” (2) A Közltv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A koncessziós szerzõdés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak építtetõje – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az állam kizárólagos tulajdonában lévõ, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetõi feladatainak ellátásáért felelõs, részvénytársasági formában mûködõ gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelõje – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – építtetõnek minõsül a vele jogszabály alapján megkötött szerzõdés szerinti felújítási, karbantartási, illetõleg fejlesztési feladatok tekintetében.” (3) A Közltv. 29. §-a a következõ (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az építtetõ – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, valamint a koncessziós szerzõdés keretében megvalósuló utak kivételével – az állam javára és nevében jár el. (1b) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül az építtetõ vagyonkezelésébe kerül a) az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt vagy kisajátított földrészlet, b) – ha a NIF Zrt. vagy a közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelõje építtetõi feladatai ellátása során a helyi közút építtetõjeként jár el – a helyi közút létesítésének céljára megvásárolt és kisajátított földrészlet. (1c) A vagyonkezelõi jog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésérõl az építtetõ gondoskodik. Az építtetõ a vagyonkezelõi jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot, annak kézhezvételét követõen haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az (1b) és (1c) bekezdés szerinti

86


(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10) (11)

(12)

1. szám

ingatlan vagyonkezelõi jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.” A Közltv. 29. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A (3)–(3f) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a NIF Zrt. építtetõi feladatokat helyi közút építése során lát el azzal, hogy a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közút és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magukban foglaló, önkormányzati tulajdonában álló egyes földterületek az ideiglenes vagy ennek hiányában a végleges forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva – az építtetõ vagyonkezelõi jogának egyidejû megszûnése mellett – a helyi önkormányzat vagyonkezelésébe kerül.” A Közltv. 29. §-a következõ (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történõ használatának biztosításához, és a díjfizetés ellenõrzéséhez szükséges megtett úttal arányos tarifarendszerû elektronikus útdíjszedési és díjellenõrzési létesítmények kiépítése során építtetõként az Állami Autópálya Kezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) jár el.” A Közltv. a következõ 29/F. §-sal egészül ki: „29/F. § A miniszter által rendeletben kijelölt szervezet elektronikus nemzeti nyilvántartást vezet a Magyarországon található európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatással (a továbbiakban: EETS) érintett közutakról (a továbbiakban: EETS-terület), az azokon útdíjat szedõ szervezetekrõl (a továbbiakban: EETS útdíjszedõ szervezetek), az ott alkalmazott technológiákról, az útdíj megállapításával összefüggõ adatokról valamint azon szolgáltatókról, amelyek az EETS területen az EETS útdíjszedõ szervezetekkel kötött szerzõdés alapján biztosítanak hozzáférést harmadik személyeknek a díjszedési szolgáltatáshoz.” A Közltv. 33. §-a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) bekezdés szerinti közútkezelõ szervezetek kötelesek az elektronikus díjszedési, díjellenõrzési rendszer megvalósítása, és annak üzemeltetése során az egyes feladatok teljesítésére kijelölt szervezetekkel, az általuk bevont közremûködõkkel és az elektronikus módon történõ díjszedési-, díjellenõrzési rendszer kivitelezõjével (a továbbiakban együtt: jogosult szervezetek) a rendszer felmérése, tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során együttmûködni, így különösen kötelesek: a) a jogosult szervezetek munkavégzését a kezelésükben lévõ útszakaszokon lehetõvé tenni, a munkavégzéshez szükséges hozzájárulásokat, illetve nyilatkozatokat 15 napon belül kiadni, b) a jogosult szervezetek tevékenységének ellátásához az általuk kezelt közúton a szükséges biztonsági és biztosítási feladatokat elvégezni, c) a jogosult szervezetek erre irányuló kérése esetén konzultációt folytatni és a kért felvilágosítást megadni.” A Közltv. 33/A. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, valamint az elektronikus útdíjszedési és díjellenõrzési létesítmények üzemeltetését, mûködtetését az ÁAK Zrt. látja el. Ennek végrehajtása érdekében a KKK szerzõdést köt az ÁAK Zrt.-vel.” A Közltv. 33/B. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A használati díj tekintetében díjellenõrzésre a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelõk jogosultak.” A Közltv. 33/B. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az útdíj tekintetében díjellenõrzésre a közlekedési hatóság és az ÁAK Zrt. jogosult.” A Közltv. 47. §-a a következõ 30. ponttal egészül ki: (A törvény alkalmazásában:) „30. elektronikus útdíjszedési és díjellenõrzési létesítmények: az elektronikus díjszedéshez, díjellenõrzéshez szükséges létesítmények, valamint egyéb sajátos építmények, amelyek magukban foglalják különösen a tartószerkezeteket és a tartozékokat, kamerákat, telematikai berendezéseket, oszlopokat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzõket, védõmûtárgyakat és egyéb telepített informatikai berendezéseket.” A Közltv. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következõ 38. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „38. a Magyarországon található európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatással érintett EETS-területre, az EETS útdíjszedõ szervezetekre, az ott alkalmazott technológiákra, és az útdíj megállapításával összefüggõ adatokra vonatkozó nyilvántartás vezetésére jogosult szervezetet és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletszabályokat.” (rendeletben állapítsa meg.)

1. szám


87

(13) A Közltv. 48. § (3) bekezdés g) pontja a következõ 5. alponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben) „5. a 33/A. § szerinti idõtartamot,” (rendeletben állapítsa meg.) 61. §

Hatályát veszti a Közltv. a)

33/B. § (6) és (7) bekezdése,

b)

48. § (3) bekezdés g) pont 4. alpontjában a „ valamint” szövegrész.

33. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 62. §

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A közalkalmazotti jogviszony megszûnik:) „e) a prémiumévek programban történõ részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint.” (2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pont 2. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A közalkalmazotti jogviszony megszüntethetõ: áthelyezéssel) „2. e törvény és a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló törvény,” (hatálya alá tartozó munkáltatók között;)

34. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása 63. §

(1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 5. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A részvénytársasági formában mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:) „g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ személyek azonosító adatait (ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást is), valamint az azokat igazoló okiratokat, illetve ha ezen személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, akkor a cég nevét és cégjegyzékszámát;” (2) A Krt. 5. § (3) bekezdése a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kérelmezõ a részvénytársasági formában mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha) „a) részvénytársaság létesítésével kapcsolatos adatok alapján a cég raktározás és tárolás besorolású fõtevékenységet, záloghitelnyújtás esetén egyéb hitelnyújtás besorolású tevékenységet folytat,” (3) A Krt. 5. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a kérelmezõ a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz. A felügyelet a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cég cégkivonatát, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján a részvénytársaság cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.” (4) A Krt. 5/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kérelmezõ a fióktelepként mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt akkor kaphat, ha) „a) a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történõ bejegyzése megtörtént, b) nyilatkozatban igazolja a fióktelep cégjegyzékszámát, adószámát,” (5) A Krt. 5/B. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a kérelmezõ a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a fióktelepként mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (2) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz.

88


1. szám

A (2) bekezdés a) és b) pont igazolása érdekében a felügyelet a külföldi vállalkozás fióktelepének cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.” (6) A Krt. 8. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Ha a kérelmezõ gazdasági társaság, a közraktárban történõ minõsített befolyás szerzéséhez szükséges elõzetes engedélyt akkor kaphat, ha) „a) nyilatkozatban igazolja cégjegyzékszámát, adószámát és” (7) A Krt. 8. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A felügyelet a kérelmezõ cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. Ha a kérelmezõ a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minõsített befolyás szerzéséhez szükséges elõzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz.”

35. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása 64. §

(1) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelet hatálybalépésétõl az államot – termõföld esetében a termõföldrõl szóló törvény szerinti más jogosultakat megelõzõen – elõvásárlási jog illeti meg az (1) bekezdés szerinti rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elõvásárlási jogot az állam nevében az építtetõ gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a gyorsforgalmi út létesítése érdekében kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül. Az állam javára adás-vétel vagy kisajátítás útján gyorsforgalmi út létesítése céljából megszerzett ingatlanok vagyonkezelõi jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.” (2) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/A. § (1) bekezdésében a „18. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „18. § (6) bekezdés b)–c) pontja” szöveg lép.”

36. A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása 65. §

(1) A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (5) bekezdése a következõ 17. ponttal egészül ki: (Egyéb fogalmak:) „17. GSM-R fejlesztõ: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat tartozékát képezõ GSM-R rendszer-hálózat létesítését végzi, és nem minõsül a vasúti pályahálózat mûködtetõjének, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége e törvény szerinti mûködési engedélyre;” (2) A Vtv. 14. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A vasúti pályahálózat mûködtetésének elemei közül a létesítést, felújítást és fejlesztést a vasúti pályahálózat mûködtetõje vagy a fejlesztési közremûködõ, a GSM-R rendszer-hálózat létesítését a GSM-R fejlesztõ végzi (a továbbiakban: építtetõ). Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közremûködõ végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett vasúti pályahálózat mûködtetõje, mint a vasúti pályahálózat mûködtetésére hatósági engedéllyel rendelkezõ szervezet közremûködik. A vasúti pályahálózat mûködtetõje és a fejlesztési közremûködõ a feladatok megosztásáról együttmûködési szerzõdést köt.” (3) A Vtv. 14 §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A GSM-R fejlesztõ által végzett GSM-R rendszer-hálózat létesítés során az érintett vasúti pályahálózat tulajdonosa, vagyonkezelõje illetve a mûködtetõje, mint a vasúti pályahálózat mûködtetésére hatósági engedéllyel rendelkezõ szervezet köteles közremûködni, együttmûködni.” (4) A Vtv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az országos és az állam tulajdonában lévõ vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elõvárosi vasúti pályahálózatot mûködtetõ pályavasúti társaság vagy az integrált vasúti társaság, központi költségvetési szerv vagy az állam 100%-os tulajdonába tartozó más gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: nem pályamûködtetõ vagyonkezelõ) a vagyonkezelési szerzõdést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter egyetértésével

1. szám


89

– a vonatkozó jogszabályok alapján – az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.” (5) A Vtv. 26. §-a a következõ (1a)–(1e) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az állam nevében az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat mûködtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak – ideértve a nemzeti földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott mûvelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is – az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerzõdéseket és az ezen ingatlanok vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerzõdéseket. (1b) Az állam tulajdonába kerülõ, a vasúti pályahálózat mûködtetéséhez szükséges ingatlanok – ideértve az NFA tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott mûvelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is – tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja. (1c) Az (1a) bekezdés szerinti tulajdonváltás esetén a vasúti pályahálózat mûködtetéséhez szükséges ingatlanokra vonatkozó – ideértve az NFA tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott mûvelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is – szerzõdéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minõsül. Ezen ingatlanokra korábban kötött szerzõdések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak a felek külön rendelkezése nélkül. (1d) A nem pályamûködtetõ vagyonkezelõ az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerzõdés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a vasúti pályahálózatot mûködtetõ pályavasúti társaságnak – a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerzõdés keretében – ingyenesen átengedi. (1e) A nem pályamûködtetõ vagyonkezelõ és az MNV Zrt. közötti vagyonkezelési szerzõdésben rögzíteni kell a vagyonkezelés keretében átadásra kerülõ vagyon rendezésével és a nyilvántartások egységesítésével összefüggésben alkalmazandó eljárásokat, ideértve az egyes vagyoni kimutatások között fellelt eltérések rendezésével és átvezetésével összefüggésben alkalmazandó szabályokat is.” (6) A Vtv. 43 §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tûrni köteles, hogy GSM-R fejlesztõ az ingatlanon tartószerkezetet, jelzõkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el. Az elhelyezés során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.” (7) A Vtv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A vasúti pályahálózatot mûködtetõ vasúti társaság, a GSM-R fejlesztõ és a fejlesztési közremûködõ – az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett – jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévõ növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelõzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.” (8) A Vtv. 43. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A GSM-R rendszer-hálózat és tartozékai idegen ingatlanon történõ elhelyezésére és üzemben tartására az elektronikus hírközlésrõl szóló törvényben és a távközlési építmények elhelyezésérõl és ellenõrzésérõl szóló KHVM rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell.” (9) A Vtv. 73. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:) „i) a vasúti társaság személyszállítási és árufuvarozási üzletszabályzatának, valamint a közlekedésszervezõ személyszállítási üzletszabályzatának jóváhagyása,” (10) A Vtv. a következõ 85/C. §-sal egészül ki: „85/C. § (1) A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.), mint GSM-R fejlesztõ a Magyar Állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képezõ GSM-R rendszer-hálózat tekintetében központi költségvetési és európai uniós támogatásból építtetõi, létesítési feladatokat lát el a Magyar Állam nevében és javára eljárva. A GSM-R rendszer-hálózat megvalósítása fontos közérdekû és közcélú tevékenység. (2) A GSM-R fejlesztõ a GSM-R rendszer-hálózat elõkészítéseként teljes körûen elkészíti vagy elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A GSM-R fejlesztõ ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket. A GSM-R fejlesztõ lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerzõdéseket, elvégzi a teljesítések igazolását, gondoskodik az építési mûszaki ellenõri tevékenység ellátásáról, valamint a mûszaki átadás-átvétel lebonyolításáról. (3) A létesített – a Magyar Állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képezõ – GSM-R rendszer-hálózat és annak tartozékai e törvény erejénél fogva Magyar Állam tulajdonába kerülnek. A vasúti pályahálózat tartozékaként

90


1. szám

a GSM-R rendszer-hálózat és tartozékai a beruházásnak a – számvitelrõl szóló törvény szerinti – megvalósulásakor a vasúti pályahálózat vagyonkezelõjének nyilvántartásában kerülnek aktiválásra, a beruházásnak a NISZ Zrt. nyilvántartásaiból – az elszámolásra kapott forrásokkal szemben – történõ kivezetésével egyidejûleg.” (11) A Vtv. „ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK” alcíme a következõ 87/A. §-sal egészül ki: „87/A. § (1) A többségi állami tulajdonban lévõ, a vasúti pályahálózat mûködtetésére engedéllyel rendelkezõ gazdasági társaság (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogelõd pályavasúti társaság) számára kiadott határozatlan idejû a) pályahálózat-mûködtetésre vonatkozó mûködési engedély a pályahálózat-mûködtetés tekintetében bekövetkezõ jogutódlást követõ legfeljebb 180 napig (a továbbiakban: átmeneti mûködési engedély idõszak), b) a biztonsági engedély a pályahálózat-mûködtetés tekintetében bekövetkezõ jogutódlást követõ legfeljebb 240 napig (a továbbiakban: átmeneti biztonsági engedély idõszak) [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: átmeneti engedély idõszak] jogosítják a jogutód pályavasúti társaságot a vasúti pályahálózat-mûködtetési tevékenység végzésére. (2) E § alkalmazásában jogutód pályavasúti társaság az a gazdasági társaság, amely a) a jogelõd pályavasúti társaság átalakulása (szétválás, különválás) folytán a vasúti pályahálózat mûködtetése tekintetében jogutódnak minõsül, vagy b) a miniszterrel kötött pályamûködtetési szerzõdés alapján a pályahálózat-mûködtetési tevékenység tekintetében jogutódnak minõsül. (3) A jogutód pályavasúti társaságnak az átmeneti engedély idõszak alatt is meg kell felelnie a mûködési engedélyek és a biztonsági engedélyek kiadásának feltételeire vonatkozó elõírásoknak. A jogutód pályavasúti társaság az átmeneti mûködési engedély idõszak végéig mûködési engedélyt, az átmeneti biztonsági engedély idõszak végéig biztonsági engedélyt köteles szerezni. (4) A jogutód pályavasúti társaság tekintetében a jogelõd pályavasúti társaság által a Vtv. 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (2) bekezdése szerint megállapított szabályzatok a jogutódlást követõ legfeljebb 240 napig (a továbbiakban: átmeneti szabályzat idõszak) változatlan tartalommal hatályban maradnak. A szabályzatoknak a vonatkozó jogszabályi elõírásoknak történõ megfelelését a jogutód pályavasúti társaság az átmeneti szabályzat idõszak alatt köteles biztosítani. (5) A pályahálózat mûködtetése tekintetében bekövetkezõ jogutódlás tényét, valamint az átmeneti engedély idõszak és az átmeneti szabályzat idõszak igénybevételét a jogutód pályavasúti társaság a vasúti közlekedési hatóságnak és vasúti igazgatási szervnek a jogutódlás idõpontját követõ 7 napon belül köteles bejelenteni. (6) A vasúti pályahálózat mûködtetése tekintetében bekövetkezõ jogutódlás során a jogutód pályavasúti társaság a jogelõd pályavasúti társaság jogutódja a pályahálózat-mûködtetési feladatok ellátásával, a pályavasúti szolgáltatás nyújtásával összefüggõ szerzõdésekben, egyéb jogviszonyokban, valamint a Hálózati Üzletszabályzat és a Díjszámítási Módszertan pályamûködtetõi feladataival összefüggésben. (7) A jogelõd pályavasúti társaság részére kiadott, a vasúti pályahálózatra vonatkozó használatbavételi, építési, környezetvédelmi és frekvencia-engedélyek szempontjából a jogutód pályavasúti társaság jogutódnak minõsül.” (12) A Vtv. a)

3. § (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,

b)

74. § (7) bekezdésében a „fejlesztési közremûködõtõl” szövegrész helyébe a „fejlesztési közremûködõtõl, valamint a közlekedésszervezõtõl” szöveg,

c)

75. § (4) bekezdésében a „fejlesztési közremûködõt” szövegrész helyébe a „fejlesztési közremûködõt, valamint a közlekedésszervezõt” szöveg,

d)

76. § (1) bekezdése nyitó szövegrészében a „mûködési engedélyhez kötött tevékenység végzésével,” szövegrész helyébe a „mûködési engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység végzésével,” szöveg

lép.

37. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása 66. §

(1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Dttv.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

1. szám


91

„(6) A gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdésben meghatározott, e törvényben nem szabályozott feltételeket, valamint a gyûjtõszámlahitel alapjául szolgáló devizakölcsön-szerzõdést a futamidõ alatt a felek szabadon módosíthatják, amely a gyûjtõszámlahitelhez kapcsolódó állami kezességvállalás érvényességét nem érinti.” (2) A Dttv. 3. § (1) bekezdésében a „2012. év december hónap 31.” szövegrész helyébe a „2013. év március hónap 29.” szöveg lép.”

38. A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása 67. §

(1) A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság keresõtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdését és 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár elõtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni. (2) Nem kell a Tny. 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését alkalmazni, ha a szolgálati járandóságban részesülõ személy fegyveres szervvel vagy a Magyar Honvédséggel hivatásos szolgálati viszonyban áll.” (2) A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a következõ 25. §-sal egészül ki: „25. § (1) A 2013. január 1-jén a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülõ személy a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. (2) A 2013. január 1-jén a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy korhatár elõtti ellátását, szolgálati járandóságát, – az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – balettmûvészeti életjáradékát és – a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – átmeneti bányászjáradékát – ha a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll – 2013. július 1-jétõl kell szüneteltetni.”

68. §

A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a)

7. § (1) bekezdés c) pontjában és 7. § (2) bekezdés b) pontjában a „2012. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2014. december 31-éig” szöveg,

b)

7. § (2) bekezdés a) pontjában a „2012. évben” szövegrész helyébe a „2012. január 1-je és 2014. december 31-e között” szöveg

lép. 69. §

Hatályát veszti a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 23. § (2) bekezdése.

70. §

Nem lép hatályba a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 64. § (2) bekezdése és 104. § (2) bekezdése.

39. A nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása 71. §

(1) A nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A több képzési területen képzést folytató, magas színvonalú gyakorlatorientált képzést folytató, az alkalmazott tudományok területén nemzetközileg elismert, valamint a képzés terén széles körû nemzetközi együttmûködést folytató fõiskola – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „alkalmazott tudományok fõiskolája” minõsítést kaphat.”

92


1. szám

(2) Az Nftv. a következõ 21/A. §-sal egészül ki: „21/A. § A felsõoktatási intézmény átalakulását az intézmény átalakulással érintett szervezeti egysége – legfõbb testületi döntéshozó szerve tagjai kétharmados támogatásával hozott döntésével – önállóan is kezdeményezheti.” (3) Az Nftv. 24. § (6) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) „c) 67. § (2) bekezdésében foglaltakat a rektor tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy – a fenntartó egyetértésével – a szenátus határozza meg az illetménykiegészítés feltételeit, mértékét.” (4) Az Nftv. 37. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A magasabb vezetõi és vezetõi megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a szenátus dönt. Döntését – a (4) bekezdés kivételével – megküldi a rektornak. A rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetõi megbízás kiadásáról. A gazdasági fõigazgatói, ennek hiányában gazdasági igazgatói, belsõ ellenõrzési vezetõi pályázatokat a rektor továbbítja a fenntartónak. A 73. § (3) bekezdés f) pontjában és a 75. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott vezetõi megbízás esetén a felsõoktatási intézmény vezetõje a megbízott személlyel – a megbízásra jogosult által meghatározottak szerint – létesít a felsõoktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.” (5) Az Nftv. 39. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Felsõoktatási szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre történõ jelentkezés esetében a felvételrõl a felsõoktatási intézmény a jelentkezõk teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, valamint a jelentkezõk által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével – a mesterképzés kivételével – országosan egységes rangsorolás alapján dönt. A rangsorolásról a felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv besorolási döntéssel gondoskodik. A jelentkezõt magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre állami felsõoktatási intézménybe, valamint – nemzetközi szerzõdés, a 92. § és a 94. § szerinti, a Kormány vagy a miniszter által kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott feltételekkel – egyházi, illetve magán fenntartású felsõoktatási intézménybe lehet besorolni, felvenni. A jelentkezõ egy felvételi eljárásban egy képzésre nyerhet felvételt. (6) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történõ jelentkezés esetében a felvételrõl a felsõoktatási intézmény a jelentkezõk teljesítménye és a felvehetõ létszám, valamint az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, továbbá a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehetõ létszám figyelembevételével, a jelentkezõk intézményi rangsorolása alapján dönt. Magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre állami felsõoktatási intézménybe valamint – nemzetközi szerzõdés, a 92. § és a 94. § szerinti, a Kormány vagy a miniszter által kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott feltételekkel – egyházi, illetve magán fenntartású felsõoktatási intézménybe lehet felvenni.” (6) Az Nftv. 40. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A felvételi eljárást megelõzõen legalább két évvel) „b) az azonos szakon képzést folytató felsõoktatási intézmények – a kormányrendeletben foglaltak szerint – szakonként egységes alkalmassági, szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozhatnak meg.” (7) Az Nftv. 43. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A hallgató a felsõoktatási intézmény irányában teljesítendõ fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és mûködési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektor döntése alapján jogosult.” (8) Az Nftv. 44. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A képzési program keretében, illetve a képzés részeként – az (1) bekezdés a) pont szerint – megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerzõdés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A gyakorlati képzésben részt vevõ hallgatóval e tevékenységére tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni.” (9) Az Nftv. 46. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a hallgatói szerzõdések nyilvántartásáért felelõs szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás. Bármely képzési ciklusban, felsõoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevõ hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétõl.

1. szám


93

(4) A miniszter évente – a 39. § (5) és (6) bekezdésében megállapított keretek között – határozattal állapítja meg azt, hogy mely, a felsõoktatási intézmények által folytatott szakos képzésen vehetõ igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj. A képzésre a felvétel teljesítéséhez szükséges minimális felvételi követelményt (pontszámot) a Kormány rendelete, az adott szak magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére történõ éves felvétel feltételeként teljesítendõ minimális felvételi követelményt (pontszámot) a miniszter határozata állapítja meg.” (10) Az Nftv. 46. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A (4) bekezdés szerinti döntés elõkészítésében a) a miniszter felkérésére részt vesz a Felsõoktatási Tervezési Testület, valamint b) a 72. § (5) bekezdése szerint közremûködik az Országos Doktori Tanács. (6) A miniszter (4) bekezdésben meghatározott döntésének meghozatalakor figyelembe kell venni a) a nemzetstratégiai és vidékfejlesztési stratégiai célokat, b) a közép- és hosszú távú munkaerõ-piaci elõrejelzéseket, c) a végzett hallgatók pályakövetési adatait és d) a képzési területen alap- és osztatlan képzésben indított szakok arányát.” (11) Az Nftv. 48/B. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A hitéleti képzésben részt vevõ magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót a 48/A. § b) és d) pontjában meghatározott kötelezettségek nem terhelik és a 48/A. § c) pontjában foglaltak a hitéleti képzés sajátos követelményeinek figyelembe vételével érvényesíthetõk.” (12) Az Nftv. 48/C. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az állami ösztöndíj mértéke az adott felsõoktatási intézményben a hallgató által magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott formában igénybe vett aktív félévekre – jogszabályban meghatározott keretek között a felsõoktatási intézmény által – a hallgatóra vetítve megállapított költségek összege. Ezen alcím vonatkozásában azon félév minõsül aktív félévnek, amelyre a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató bejelentkezett.” (13) Az Nftv. a következõ 53/A. §-sal egészül ki: „53/A. § (1) A doktori értekezés – és annak tézisei – mindenki számára nyilvános. A nyilvánosságra hozatal legfeljebb a szabadalmi illetve oltalmi bejelentés közzétételének idõpontjáig elhalasztható. A doktori értekezés és tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való nyilvántartásáról és teljes terjedelmû nyilvánosságra hozataláról a doktori fokozatot odaítélõ felsõoktatási intézmény gondoskodik, oly módon, hogy a doktori értekezés és tézisei egy nyomtatott és egy elektronikus adathordozón rögzített példányát a felsõoktatási intézmény központi könyvtárában, katalogizálva elhelyezi. (2) A doktori értekezést és téziseit elektronikus formában a Magyar Tudományos Mûvek Tárában, az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelõ (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára hozzáférhetõvé kell tenni. (3) Szabadalmi, oltalmi eljárással érintett doktori értekezés esetén a doktori értekezés és a doktori tézisek nyilvánosságra hozatala a doktorjelölt kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a doktori tanács jóváhagyásával, legfeljebb a szabadalom, oltalom bejegyzésének idõpontjáig elhalasztható. Nemzetbiztonsági okból minõsített adatot tartalmazó doktori értekezést és doktori téziseit a minõsítés idõtartamának letelte után kell nyilvánosságra hozni.” (14) Az Nftv. 73. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A fenntartó) „f) megbízza a gazdasági vezetõt – költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény esetén a belsõ ellenõrzési vezetõt – illetve visszavonja a megbízását,” (15) Az Nftv. 73. § (3) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (A fenntartó) „h) hozzájárulása szükséges a felsõoktatási intézmény ha) hatáskörében történõ rendszeres pénzjuttatással járó cím, elismerés alapításához, hb) éves képzési tevékenységének – különösen az indított szakok, a képzés megszervezésének módozatai, a tervezett szakos hallgatói kapacitás – kialakításához.” (16) Az Nftv. 75. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Állami felsõoktatási intézmény esetén a fenntartó a) egységes elvek szerint határozza meg a rektor és a gazdasági vezetõ juttatásait, b) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülõ részét, valamint a gazdasági vezetõ munkaköri leírását.”

94


1. szám

(17) Az Nftv. 75. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Állami felsõoktatási intézmény esetén a) a 12. § (3) bekezdés g) pontjában meghatározott egyetértési jogot az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter, b) a (2) bekezdésben a gazdasági vezetõ juttatásai, munkaköri leírása tekintetében meghatározott fenntartói döntési jogkört, a 73. § (3) bekezdés f) pontjában a gazdasági vezetõ, belsõ ellenõrzési vezetõ tekintetében meghatározott fenntartói döntési jogosultságot, valamint a – a 13. § (2) bekezdésétõl eltérõen – a gazdasági vezetõvel kapcsolatos munkáltatói jogokat, a 37. § (5) bekezdésben foglaltak szerint, – a miniszter elõzetes egyetértésével – az államháztartásért felelõs miniszter gyakorolja.” (18) Az Nftv. 75. § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Állami felsõoktatási intézmény esetén a fenntartó az intézménynél mutatkozó tartós hiány esetén – az államháztartásért felelõs miniszter által kijelölt kincstári biztos mellett – miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos kinevezését követõen felsõoktatási intézmény rektora, szenátusa – az elsõdlegesen a tanév zavartalan befejezését és a hallgatók tanulmányainak az adott tanéven túli folytatását szolgáló – intézkedéseit a miniszteri biztos egyetértésével hozhatja meg.” (19) Az Nftv. 81. § a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (3) bekezdésben meghatározott ösztöndíj a képzési támogatás terhére adható. Az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni.” (20) Az Nftv. 82. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1)–(2) bekezdés alapján kérhetõ térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak kumulált összege – az (1) bekezdés a) pontban foglalt szolgáltatás figyelembevétele nélkül – nem lehet magasabb, mint az önköltség fele.” (21) Az Nftv. 84. § (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: (Az állami támogatás célja) „g) a 10. § szerint minõsített intézmények támogatásának” (biztosítása.) (22) Az Nftv. 84. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A (2) bekezdésben meghatározott jogcímek – az a) és f) pontban meghatározott jogcímek kivételével – nem jelentenek felhasználási kötöttséget.” (23) Az Nftv. a következõ 84/A–84/D. §-sal egészül ki: „84/A. § (1) A költségvetés képzési támogatás nyújtásával járul hozzá a felsõoktatási intézmény által nyújtott oktatás megszervezéséhez. (2) Az e törvény szerint magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevõ hallgatókra tekintettel folyósított képzési támogatást – a 2012. szeptemberében elsõ évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, valamint az azt követõ évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében – felmenõ rendszerben, a magyar állami (rész)ösztöndíj összegével azonos mértékben kell megállapítani. (3) A képzési támogatást – kifutó rendszerben – a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatók számított létszáma alapján kell meghatározni. A képzési támogatás összegét a képzés szakmai jellegére tekintettel (pl. elméletigényes, gyakorlatigényes képzés) képzési ciklusokra kell meghatározni. (4) A felsõoktatásban folyó képzéseket a normatív képzési támogatáshoz való jogosultság szempontjából finanszírozási csoportokba kell sorolni. (5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti képzési támogatás éves intézményi összegét a felsõoktatási intézmények 2012. évi képzési támogatásának kormányrendeletben meghatározott rendje szerint kell megállapítani. 84/B. § A tudományos, kulturális, fenntartói és fejlesztési célú támogatás a felsõoktatási intézményekben folyó képzéssel összefüggõ kutatás céljait szolgálja, valamint az állami felsõoktatási intézmények fenntartási, fejlesztési, speciális feladat-ellátási költségeihez járul hozzá. 84/C. § A 10. § alapján a kiemelt felsõoktatási intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, az alkalmazott tudományok fõiskolája – kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – támogatásban részesíthetõ. 84/D. § Az állami felsõoktatási intézmény költségvetésében a köznevelési feladatellátáshoz biztosított költségvetési támogatás legfeljebb 85%-a munkabérre, illetményre, legalább 15%-a a mûködtetésre (különösen a közüzemi költségekre, dologi és karbantartási kiadásokra, szakmai anyagokra) fordítható.”

1. szám


95

(24) Az Nftv. a következõ 85/A–85/E. §-sal egészül ki: „85/A. § (1) A 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói juttatások éves összegét: a) a hallgatói normatíva, b) a doktori képzésben részt vevõk egy fõre megállapított támogatási normatívája, c) a köztársasági ösztöndíjban részesülõk normatívája, d) a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája, e) a lakhatási támogatás normatívája, f) a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája alapján kell megállapítani. (2) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevõ, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott – a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehetõ – hallgatók létszáma alapján kell megállapítani. (3) A magyar állami részösztöndíjas hallgatót – a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben – a jogosultság megállapításakor 1,0-es szorzóval kell figyelembe venni. 85/B. § (1) A hallgató részére a) teljesítmény alapú támogatás, b) szociális alapú támogatás a felsõoktatási intézménynek a 85/A. § szerint nyújtott költségvetési támogatása, valamint az intézmény bevételeibõl, külsõ adományokból, hozzájárulásokból keletkezett források terhére nyújtható. 85/C. § A felsõoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat a következõ jogcímeken használhatja fel: a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj; b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, bf) szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása; c) doktorandusz ösztöndíj kifizetésére, d) egyéb, a felsõoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevõk, különösen a hátrányos helyzetû hallgatók, sportolók tanulmányi költségeit kiegészítõ ösztöndíjak kifizetésére, e) az intézményi mûködési költségek finanszírozására, mely lehet ea) a jegyzet-elõállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élõ hallgatók tanulmányait segítõ eszközök beszerzése, eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása, ec) kollégium fenntartása, mûködtetése, ed) kollégiumi férõhely bérlése, kollégiumi felújítás, ee) a hallgatói, valamint a doktori önkormányzatok mûködésének támogatása, ef) a hallgatói tanácsadó szervezetek mûködésének támogatása. 85/D. § A 8. § (6) bekezdésében és az 54. §-ban foglaltak szerinti szakkollégium hallgató tagja részére a szakkollégiumban kifejtett kiemelkedõ tevékenysége elismeréseként ösztöndíj adományozható. A szakkollégiumi ösztöndíjat a felsõoktatási intézményben mûködõ szakkollégium esetében a felsõoktatási intézmény, diákotthonban mûködõ szakkollégium esetében a diákotthon folyósítja. 85/E. § (1) Egy felsõoktatási intézményen belül a tanulmányi ösztöndíjat és a rendszeres szociális ösztöndíjat a magyar állami ösztöndíjjal támogatott és a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgatók részére ugyanolyan arányban kell megállapítani. (2) Az ebben az alcímben foglalt hallgatói juttatások az államilag támogatott hallgatót a támogatási idõ tartama alatt a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben, módon és feltételekkel illeti meg.”

96


1. szám

(25) Az Nftv. 86. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha az állami felsõoktatási intézmény bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga – az intézményi társaságot ide nem értve – az államot illeti meg, azonban arra a felsõoktatási intézménnyel határozatlan idõre szóló vagyonkezelõi szerzõdést kell kötni.” (26) Az Nftv. 97. § helyébe a következõ rendelkezés lép: „97. § (1) Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek (a továbbiakban: egészségügyi felsõoktatási intézmény), egészségügyi szolgáltatót (klinikát) a) a felsõoktatási intézmény részeként mûködtethetnek,vagy b) a felsõoktatási intézménytõl elkülönített szervezeti keretben létesíthetnek és tarthatnak fenn. (2) Az egészségügyi felsõoktatási intézmény – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – egészségügyi szolgáltatóval társulhat. (3) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az egészségügyi szolgáltatót önálló alapító okirattal vagy egyéb létesítõ okirattal hozhatja létre az egészségügyi felsõoktatási intézmény. (4) Az egészségügyi felsõoktatási intézmény gyakorlati képzés céljából az egészségügyi szolgáltatóval megállapodhat oktató kórházi, szakrendelési, gyógyszerészeti feladatok ellátására. (5) Az egészségügyi felsõoktatási intézmény – törvényben meghatározottak szerint – ellátja az igazságügyi szakértõi tevékenységet. Ha a felsõoktatási intézmény nem egészségügyi felsõoktatási intézmény, azonban részt vesz az egészségtudományi képzésben, az e bekezdésben foglaltakat a gyakorlati képzés megszervezése tekintetében alkalmazni kell.” (27) Az Nftv. a következõ 97/A. §-sal egészül ki: „97/A. § (1) Az egészségügyi felsõoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója részt vesz a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvényben foglaltak szerint a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a progresszív betegellátásban, b) felsõoktatási intézmény képzési és kutatási feladatainak ellátásában. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásra vonatkozóan az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi felsõoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatójával finanszírozási szerzõdést köt. Az egészségbiztosítási szerv által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a szerzõdésben meghatározott feladatokra használható fel. (3) Az egészségügyi felsõoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója kincstári számlával rendelkezik. (4) Az egészségügyi felsõoktatási intézmény közremûködhet a térségi egészségfejlesztési tevékenységben, és megállapodás alapján részt vehet a szervezet-átalakítási és finanszírozási modellkísérletekben. (5) Az egészségügyi felsõoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója tekintetében a fenntartói jogok gyakorlására az e törvényben foglalt szabályokat az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.” (28) Az Nftv. 99. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A betegellátási feladatok koordinálására az egészségügyi felsõoktatási intézmény orvos- és egészségtudományi centrumot (a továbbiakban: centrum) hozhat létre a 97. § (1) bekezdés a) pontja szerint. A centrum a felsõoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatóját (klinikáját) és az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kutatóintézeteit, egyéb szervezeti egységeit foglalja magában. A centrum elnöke – a felsõoktatási intézménnyel kötött vagyonkezelési szerzõdésben foglaltak szerint – gyakorolja a vagyonkezelõi jogokat azoknak a vagyontárgyaknak a tekintetében, amelyek az egészségügyi, gyógyító-megelõzõ feladatainak ellátásához rendelkezésére állnak. Az Egészségbiztosítási Alap terhére beszerzett, illetve mûködtetett vagyon értékesítése, hasznosítása esetén az egészségügyért felelõs miniszter által kijelölt szerv jóváhagyását be kell szerezni. (2) Az egészségtudományi centrum élén elnök áll, aki magasabb vezetõi megbízás keretében végzi munkáját. Az elnök megválasztásának rendjét a szervezeti és mûködési szabályzatban kell meghatározni. A centrum vezetõje ellátja a (3) bekezdésében meghatározott vezetõi feladatait is. Az egészségügyi centrumot illetõen az egyetemet a centrum vezetõje képviseli. A centrum vezetõje gyakorolja a 97/A. § és 98. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szolgáló elõirányzatok felett a rendelkezési jogot.” (29) Az Nftv. 99. § a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A centrum tekintetében a 97/A. § (2)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell.”

1. szám


97

(30) Az Nftv. a következõ 104/A. §-sal egészül ki: „104/A. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói tekintetében a 85/C. § b) pont bc) alpontja alapján juttatott szociális alapú ösztöndíj intézményi ösztöndíjrészének fedezetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költségvetését biztosító miniszter vagy szerv biztosítja.” (31) Az Nftv. 108. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „108. § E törvény alkalmazásában 1. doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmû, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt – a doktori fokozatszerzési eljárás során – bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes; 2. egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége; 3. esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi idõszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenõnapon kerül sor; 4. felmenõ rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a bevezetését követõen kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelõzõen kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel; 5. félév: öt hónapból álló oktatásszervezési idõszak; 6. fogyatékossággal élõ hallgató (jelentkezõ): aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés- és viselkedésfejlõdési rendellenességû; 7. habilitáció: a habilitáció az oktatói és az elõadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény intézményi megítélése; 8. hallgatói ösztöndíjszerzõdés: a Magyar Állam és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolást nyert hallgató között a 28/A. alcím szerinti tartalommal létrejövõ szerzõdés; 9. halmozottan hátrányos helyzetû hallgató vagy jelentkezõ: halmozottan hátrányos helyzetû az a hátrányos helyzetû hallgató vagy jelentkezõ, akinek a tankötelessé válásának idõpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülõje, – a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülõi nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek; 10. hátrányos helyzetû hallgató vagy jelentkezõ: hátrányos helyzetûnek minõsül az a beiratkozás idõpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkezõ, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzõ védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, állami nevelt volt; 11. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység; 12. intézményi dokumentum: az alapító okirat, továbbá az e törvényben elõírt szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és mûködési szabályzat, képzési program, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya, a számviteli törvény és végrehajtási rendelete szerinti belsõ szabályzat; 13. kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó mûvészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység; a) egyetemi kar az a szervezeti egység, amelyen aa) a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 fõt ab) a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal; a tudományos fokozattal rendelkezõ oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak ac) az egy teljes munkaidõben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkezõ oktatóra jutó teljes idejû nappali képzésben részt vevõ hallgatók száma nem haladja meg a 35 fõt ad) a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának a törzstagja; b) fõiskolai kar az a szervezeti egység, amelyen ba) a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 35 fõt bb) a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók legalább harmada rendelkezik tudományos fokozattal; 14. képesítési keretrendszer: a többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vonatkozó általános jellemzõi;

98


1. szám

15. képzési ág: a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos; 16. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható; 17. képzési idõ: az elõírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idõ; 18. képzési idõszak: a képzési idõ tagolása szorgalmi idõszakra és a hozzá tartozó vizsgaidõszakra; 19. képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap-, mester- és osztatlan szak, valamint felsõoktatási szakképzés, a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenõrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt; 20. képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyezõ képzési tartalommal rendelkeznek; 21. kis létszámú szak: nemzetközi kötelezettségvállalás, kultúr- és oktatáspolitikai érdekek alapján indított képzés, amelynek éves, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott felvehetõ létszáma országosan nem haladja meg a húsz fõt, továbbá a nemzetiségi képzés; 22. klinika: az az egészségügyi szolgáltató, amely a felsõoktatási intézmény szervezeti egységeként közremûködik az orvosképzéssel összefüggõ képzési és kutatási feladatok ellátásában; 23. konzultáció: a felsõoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetõsége; 24. kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült idõt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent, a kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott; 25. levelezõ képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérõ megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy a heti pihenõnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor; 26. magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató: a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató; 27. magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés: a felsõoktatásban a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzés; 28. mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetû hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsõoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt; 29. pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkezõ rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel, tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek megfelelõ tevékenység ellátására; 30. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsõoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet; 31. specializáció: az adott szak részét képezõ önálló szakképzettséget nem eredményezõ, speciális szaktudást biztosító képzés; 32. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés; 33. szakirány: az adott szak részét képezõ önálló szakképzettséget eredményezõ, speciális szaktudást biztosító képzés; 34. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejûleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsõoktatási szakképzésben megszerezhetõ, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítõ szaktudás oklevélben, felsõfokú szakmai oklevélben történõ elismerése; 35. szakmai alkalmassági vizsga: a felsõoktatási intézmény által meghatározott ellenõrzési forma, amely a választott szakképzettség ellátásához szükséges képességeket vizsgálja, azt hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthetõ képességekkel;

1. szám


99

36. szakmai gyakorlat: felsõoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külsõ gyakorlóhelyen vagy felsõoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendõ részben önálló hallgatói tevékenység; 37. székhelyen kívüli képzés: a felsõoktatási intézmény mûködési helyén (székhely, telephely) kívüli településen részben vagy egészben folyó felsõoktatási képzés; 38. székhelyen kívüli képzési hely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívüli képzésnek (ide nem értve a szakirányú továbbképzést) otthont adó település; 39. tanegység: egy félév alatt teljesíthetõ, kredittel elismert tantervi egység vagy tantárgy; 40. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési idõszak; 41. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közremûködését igénylõ foglalkozás (elõadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek idõtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc; 42. tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelõen összeállított képzési terve, amelynek elemei: képzési szakonkénti bontásban a tantárgyak, tantervi egységek alapján meghatározott óra- és vizsgaterv a követelmények teljesítésének ellenõrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja; 43. tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait; 44. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülõ képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejû képzés tanóráinak harminc százalékát; 45. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül mûködõ szervezeti egység elhelyezését szolgáló település; 46. tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a mûszaki tudományok, az orvos- és egészségtudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a mûvészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak; 47. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben elõírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben elõírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minõsítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben elõírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett; 48. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenõrzési formája.” (32) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza) „7. a felsõoktatási szakképzés rendjét, a felsõoktatási szakképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggõ eljárási rendet, továbbá a gyakorlati képzés feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói juttatásokat, valamint a külsõ, nem felsõoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés megvalósítására köthetõ hallgatói megállapodásra, továbbá a hallgatói munkaszerzõdésre vonatkozó szabályokat,” (33) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza) „13. a hallgatói juttatásokkal, támogatásokkal és egyéb kedvezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat,” (34) Az Nftv. a következõ 114/A–114/E. §-sal egészül ki: „114/A. § (1) E törvénynek – az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított – 39. § (5) és (6) bekezdése alapján 2013. szeptemberében és azt követõen szakirányú továbbképzésre, doktori képzésre felvehetõ magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott létszám megegyezik a Kormány által a 2012. évre vonatkozóan megállapított létszámmal; a mesterképzésbe felvehetõ magyar állami (rész)ösztöndíjas létszám az adott évet megelõzõ harmadik évben felsõfokú szakképzésbe – ennek hiányában felsõoktatási szakképzésbe –, alapképzésbe, egységes, osztatlan képzésbe államilag, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett létszám harmincöt százaléka. (2) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésrõl szóló törvény megalapozásával összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CCVIII. törvény) megállapított 44. §

100


1. szám

(3a) bekezdését a 2012. szeptemberében elsõ évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsõoktatási szakképzésre, szakirányú továbbképzésre, valamint az azt követõ évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében kell alkalmazni, feltéve, hogy a szakmai gyakorlat teljesítésére 2013. január 1-jét követõen kerül sor. (3) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 46. § (3) bekezdését és 48/C. § (2) bekezdését a 2013 szeptemberében elsõ évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsõoktatási szakképzésre, szakirányú továbbképzésre, valamint az azt követõ évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében kell alkalmazni. 114/B. § (1) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 73. § (3) bekezdés h) pontját a felsõoktatási intézmény által 2013. január 1-jét megelõzõen saját hatáskörben alapított és adományozott címek, elismerések tekintetében is alkalmazni kell. Fenntartói hozzájárulás hiányában 2013. január 1-jét követõen – a felsõoktatási intézmény által saját hatáskörben alapított, adományozott címre elismerésre tekintettel – rendszeres pénzjuttatás nem folyósítható. (2) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított – 37. § (5) bekezdését és a 75. § (2) és (4) bekezdését a 2013. január 1-jén vezetõi megbízással rendelkezõ gazdasági fõigazgatók, valamint belsõ ellenõrzési szervezet vezetõi tekintetében is kell alkalmazni. 114/C. § (1) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 84/A. § (4) és (5) bekezdésének a 2013. évi alkalmazása, a képzési támogatás megállapítása során a finanszírozási csoportok meghatározása a 2005. évi felsõoktatási törvény 3. számú mellékletében, valamint a felsõoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történõ finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendeletben meghatározott számítási alap, a 2005. évi felsõoktatási törvényben és a rendelet 1–2. mellékletében foglalt arányok figyelembe vételével történik azzal, hogy a finanszírozási szint – a rendelkezésre álló költségvetési forrásra tekintettel – legfeljebb húsz százalékkal csökkenhet. (2) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított – 84/B. § (1) bekezdése alapján a tudományos, kulturális, fenntartói és fejlesztési célú támogatás 2013. évi összegét a miniszter határozza meg. (3) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított – 84/C. §-a alapján a 2013. évre biztosított összeget a miniszter határozza meg. (4) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 84/D. §-a alkalmazása során biztosított támogatásként a központi költségvetésrõl szóló törvény alapján a 2013. évben biztosított költségvetési támogatást kell figyelembe venni. 114/D. § (1) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 85/A. § (1) bekezdése alapján a 2013. évben a) az egy fõre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év, b) a doktori képzésben részt vevõk egy fõre meghatározott támogatási normatívája 1 200 000 Ft/év, c) a köztársasági ösztöndíjban részesülõk normatívája 340 000 Ft/év, d) a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, e) a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, f) a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 Ft/év. (2) A XXIV. Fejezet alkalmazásában államilag támogatott hallgató az államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgató, valamint 2012 szeptemberétõl kezdõdõen magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételt nyert hallgató. (3) A XXIV. Fejezet alkalmazásában államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatónak minõsül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében, ha aa) e jogviszony létesítése elõtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és elsõ alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát nem haladja meg, vagy ab) tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményezõ képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát, vagy ac) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként elõírják, hogy a hallgatónak felsõoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát, vagy ad) elsõ kiegészítõ alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; b) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, ha

1. szám


101

ba) e jogviszony létesítése elõtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és elsõ alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy bb) e jogviszony létesítése elõtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és elsõ alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy bc) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelõ képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményezõ képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy bd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként elõírják, hogy a hallgatónak felsõoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben elõírt képzési idõ féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettõvel megnövelt értéket, vagy be) elsõ kiegészítõ alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül; c) bármely szakon költségtérítéses képzésbõl az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévõ államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejébõl még hátralévõ idõtartamban. 114/E. § A 28. § (5) bekezdés által meghatározott, az egyetemi tanári munkakör betöltéséhez elõírt habilitációs követelményt a 2015. szeptember 1-jét követõen – a 29. § (1) bekezdés szerint – meghirdetett pályázat alapján betöltött egyetemi tanári munkakör tekintetében kell alkalmazni.” 72. §

Az Nftv. a)

12. § (8) bekezdésében a „valamint hd)–hf) pontban meghatározott jogkörök” szövegrész helyébe a „valamint hd), hf) pontjában meghatározott jogkörök” szöveg,

b)

20. § (2) bekezdésében az „állami vagyonért” szövegrész helyébe az „állami vagyon felügyeletéért” szöveg,

c)

92. § (6) bekezdés f) pontjában a „[108. § 11. aa) és ba) pont]” szövegrész helyébe a „[108. § 13. pont aa) és ba) alpont]” szöveg,

d)

117. § (5) bekezdésében az „egyházként mûködõ szervezetek által fenntartott” szövegrész helyébe az „egyházként mûködõ szervezetek – illetve e szervezeteknek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak és vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 36. § (1) bekezdése szerinti jogutódja – által fenntartott” szöveg

lép. 73. §

(1) Hatályát veszti az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontjában a „képzési ciklusba és” szövegrész. (2) Hatályát veszti az Nftv. 115. § (13) bekezdése.

40. A települési önkormányzatok fekvõbeteg-szakellátó intézményeinek átvételérõl és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása 74. §

Hatályát veszti a települési önkormányzatok fekvõbeteg-szakellátó intézményeinek átvételérõl és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 8. §-a.

41. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása 75. §

(1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „15. § (1) A piacfelügyeleti tevékenységet a vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban a Vtv. alapján a Gazdasági Versenyhivatallal (a továbbiakban: versenyhatóság) együttmûködve a vasúti igazgatási szerv végzi. (2) A közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac zavartalan, eredményes mûködésének, a piaci szereplõk érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elõsegítése, és a versenykorlátozó magatartás tanúsítására lehetõséget adó helyzetek kiküszöbölése érdekében hatósági jogkörében felügyeleti ellenõrzési tevékenységet végez.

102


1. szám

(3) A közlekedési hatóság a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac mûködését, az arra vonatkozó jogszabályokban és a közlekedési hatóság határozataiban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít. (5) A közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatásokat végzõ közlekedési szolgáltatókat, valamint a közlekedésszervezõt az autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyeletével kapcsolatos tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti. (6) A közlekedési hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során felügyeleti és ellenõrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet. (7) Az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac összehangolt felügyelete érdekében a közlekedési hatóság, a vasúti igazgatási szerv, valamint a hajózási hatóság egymással együttmûködik.” (2) Az Sztv. a következõ 15/A. §-sal egészül ki: „15/A. § (1) A közlekedési hatóság részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az autóbusszal közúti személyszállítási szolgáltatásokat végzõ közlekedési szolgáltatók, továbbá a közlekedésszervezõ az autóbuszos személyszállítási tevékenységének a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölõ jogszabály alapján végzett feladataihoz kapcsolódóan felügyeleti díjat fizetnek. (2) A felügyeleti díj mértéke az elõzõ évi autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatások vagy a közlekedésszervezõ által az autóbuszos személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölõ jogszabály alapján végzett feladatai teljesítésébõl származó nettó árbevétel 0,1%-a. Elõzõ évi nettó árbevétel hiányában a felügyeleti díjat a tárgyidõszakban tényleges árbevétel alapján kell megfizetni. (3) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. (4) A felügyeleti díj számításának, megállapításának részletes szabályait, valamint megfizetésének módját és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.” (3) Az Sztv. 16. § (1) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(1) Ha a közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyelete során észleli a mûködési engedélyhez kötött tevékenység végzésével vagy a számviteli elkülönítéssel és a keresztfinanszírozás tilalmával vagy a közlekedésszervezõ tevékenységével kapcsolatosan jogszabályban, vagy a közlekedési hatóság határozatában meghatározott valamely kötelezettség megsértését, a) megállapítja a tevékenység végzésének feltételeit és megtiltja a jogsértõ magatartás folytatását, b) a jogsértõt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére, c) az autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó piacfelügyeleti eljárásról és a piacfelügyeleti bírságról szóló jogszabály alapján bírságot szab ki.” (4) Az Sztv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevõ utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok és a közlekedésszervezõ általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenõrzi és elemzi az 1371/2007/EK rendeletben, e törvényben, a vasúti személyszállítás részletes feltételeirõl szóló rendeletben, a vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervezõ személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.” (5) Az Sztv. 17. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A közlekedési hatóság felügyeli az autóbuszos személyszállítást igénybe vevõ utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az autóbuszos személyszállító szolgáltatók, valamint a közlekedésszervezõk általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenõrzi és elemzi a 181/2011/EU rendeletben, e törvényben, a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában – ideértve a szolgáltatás minõségi elõírásait is – és a közlekedésszervezõk személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását. (4) Ha a vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezés megsértését állapítja meg, a vasúti társaság vagy a közlekedésszervezõ számára a) elõírja a tevékenység jogszerû végzéséhez szükséges lépések megtételét, b) megtiltja a jogsértõ magatartás folytatását, c) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki, d) a jogsértõt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére.

1. szám


103

(5) Ha a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezés megsértését állapítja meg, az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervezõ számára a) elõírja a tevékenység jogszerû végzéséhez szükséges lépések megtételét, b) megtiltja a jogsértõ magatartás folytatását, c) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki, d) a jogsértõt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére.” (6) Az Sztv. 17. §-a a következõ (5a)–(5d) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az utasjogi felügyeleti bírságot a) a vasúti igazgatási szerv a (4) bekezdés a)–b) és d) pontjában, b) a közlekedési hatóság az (5) bekezdés a)–b) és d) pontjában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett is kiszabhatja. (5b) A vasúti igazgatási szerv vagy a közlekedési hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat, ha a) a jogsértéssel érintett utasok aa) száma nem haladja meg a vonat vagy az autóbusz utasainak 10%-át, vagy ab) jogaik sérelmét a vasúti közlekedési szolgáltató vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató) vagy a közlekedésszervezõ azonnali intézkedésével a helyszínen megszüntette, vagy b) a szolgáltató vagy a közlekedésszervezõ a jogsértést megelõzõen hat hónapon belül hasonló vagy azonos jogsértést nem követett el. (5c) Az utasjogi felügyeleti bírság több jogsértés együttes megvalósítása esetén minden jogsértés után kiszabható. Folyamatosan más-más érintett terhére elkövetett jogsértés esetében az utasjogi felügyeleti bírság esetenként külön-külön szabható ki. (5d) Az utasjogi felügyeleti bírság kiszabására irányuló eljárás a vasúti igazgatási szervnek vagy a közlekedési hatóságnak a jogsértésrõl való tudomásszerzésétõl számított hat hónapon belül, de legkésõbb a jogsértés bekövetkezését követõ egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértõ magatartás folyamatos, a határidõ a magatartás abbahagyásakor kezdõdik. Ha a jogsértõ magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidõ mindaddig nem kezdõdik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.” (7) Az Sztv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A vasúti személyszállítást vagy az autóbuszos személyszállítást igénybe vevõ vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, illetve a közlekedési hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervezõ megsértette a 17. § (1) és (3) bekezdését. E panasz akkor terjeszthetõ elõ, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervezõ panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítõ eredményre.” (8) Az Sztv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Autóbuszos személyszállítási szolgáltatás esetében a panaszkezelési eljárást a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendelet és az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzata, közlekedésszervezõ esetében annak a 19. § (6) bekezdésben meghatározott esetben megalkotott személyszállítási üzletszabályzata tartalmazza.” (9) Az Sztv. 19. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végzõ közlekedési szolgáltató – kivéve a taxi és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végzõ szolgáltató – a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerzõdési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot készít. A közlekedésszervezõ a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölõ jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot készít. (5) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végzõ szolgáltató és a közlekedésszervezõ a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölõ jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzata tartalmazza a szolgáltatás minõségi elõírásait. A vasúti személyszállítási üzletszabályzatot, a közlekedésszervezõnek a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölõ jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot és annak módosítását a vasúti igazgatási szerv a Vtv.-ben, az országos mûködési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeirõl szóló kormányrendeletben és a térségi, az elõvárosi és a helyi mûködési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeirõl szóló kormányrendeletben foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti személyszállítási üzletszabályzat a Vtv.-ben, az országos mûködési engedély alapján

104


(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

1. szám

végzett vasúti személyszállítás feltételeirõl szóló kormányrendeletben és a térségi, az elõvárosi és a helyi mûködési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeirõl szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.” Az Sztv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A személyszállítási üzletszabályzat hatályos szövegét a közlekedési szolgáltató és a közlekedésszervezõ nyilvánosan közzéteszi.” Az Sztv. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A közszolgáltatási szerzõdésben rögzítendõ áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy:) „a) a felszámított díjak arányban álljanak a komfortfokozattal, a kiegészítõ szolgáltatások által nyújtott többlet-szolgáltatásokkal, vagy a szolgáltatás egyéb jellemzõivel; b) egyéb díj alkalmazására magasabb komfortfokozat, kiegészítõ szolgáltatás vagy a szolgáltatás egyéb jellemzõi által indokolt esetben kerüljön sor;” Az Sztv. 49. § (1) bekezdés f) pont helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „f) az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervezõ tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra, a piacfelügyeleti díj alkalmazására, számítására és megállapítására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokat,” (rendeletben állapítsa meg.) Az Sztv. 49. § (1) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „k) a személyszállítást igénybe vevõ utasok jogainak védelme érdekében a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság által vasúti és autóbuszos személyszállító szolgáltatókkal, valamint a közlekedésszervezõkkel szemben alkalmazható bírság mértékére, alkalmazására, valamint megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat” (rendeletben állapítsa meg.) Az Sztv. 51. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az egyenlõ esélyû hozzáférés feltételeit a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevõ jármûveken, továbbá a pályaudvarokon, az állomás és a megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan meg kell teremteni, ennek érdekében az ezen jármûveket és létesítményeket érintõ beruházások, fejlesztések, beszerzések során, valamint – ha ez mûszaki szempontból lehetséges – az átalakítások során az egyenlõ esélyû hozzáférés követelményeit már érvényesíteni kell.” Az Sztv. 51. §-a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A személyszállítási közszolgáltatási tevékenységet közszolgáltatási szerzõdés alapján nyújtó, az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: szolgáltató) regionális összevonása során – az érintett társaságok beolvadásáig, összeolvadásáig, de legfeljebb 2014. december 31-éig – nem minõsül a 25. § (8) bekezdése szerinti alvállalkozónak az a gazdasági társaság, amelyben a szolgáltató – a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti – többségi befolyással rendelkezik.” Az Sztv. 25. § (3) bekezdés j) pontjában az „illetve” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg lép.

42. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény módosítása 76. §

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény 75. § (2) bekezdésében az „az 60. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 60. § (2) bekezdése” szöveg lép.

77. §

Nem lép hatályba az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény 28. §-a.

43. A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény módosítása 78. §

Hatályát veszti a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (1) bekezdésében az „A tulajdonváltozásra vonatkozó szerzõdést a magyar állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság köti meg.” szövegrész.

1. szám


105

44. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételérõl szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény módosítása 79. §

A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételérõl szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 2. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A nemzetiségi óvodai nevelést is ellátó többcélú intézmény önkormányzati fenntartója 2012. december 27-éig meghozott döntésével a (2) bekezdés szerinti döntését visszavonhatja vagy módosíthatja, annak érdekében, hogy az intézmény nemzetiségi óvodai nevelést is elláthasson. E bekezdés alkalmazása esetén a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti átadás-átvételi megállapodást 2012. december 28-áig módosítani kell.”

80. §

Hatályát veszti a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételérõl szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 10. alcíme.

45. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételérõl és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása 81. §

(1) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételérõl és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 3. alcímének címe helyébe a következõ szöveg lép: „3. A települési önkormányzatok egyes kötelezettségeinek átvétele” (2) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételérõl és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 6. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A magyar állam 2013. évben – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – egyedi állami kezességként átvállalja az átvett intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek kifejezetten és igazolhatóan az átvett vagyon fejlesztését vagy értékének megõrzését szolgáló alapügyletekhez kapcsolódnak. Ezen állami kezességvállalások nem terhelik az egyedi állami kezességvállalások 2013. évi mértékére meghatározott keretet. (2) Az átvállalandó kezességek elemeit települési önkormányzatonként tételesen legkésõbb 2013. április 15-éig a települési önkormányzat véleményét kikérve a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelõs miniszter és az államháztartásért felelõs miniszter együttes javaslata alapján a Kormány határozza meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalások során az állam nevében az államháztartásért felelõs miniszter jár el.”

82. §

Hatályát veszti az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételérõl és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 6. § (4)–(6) bekezdése.

83. §

A Kormánynak a Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 76/C. § (11) bekezdése alapján meghozott döntése szerint csökkentett mértékû törlesztési célú támogatásban részesülõ önkormányzatok számára az adósságuknak a csökkentett mérték szerinti átvállalására 2013. június 28-áig kerül sor a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CXCVI. törvényben meghatározott helyi önkormányzati adósságátvállalási eljárásrend keretében.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46. Hatályba léptetõ rendelkezések 84. §

(1) E törvény – a (2)–(10) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és 2015. január 2-án hatályát veszti. (2) A 37. § (1) bekezdése, a 38. §, a 68–70. §, a 75. § (1), (3) és (14) bekezdése, a 76. §, a 77. § 2012. december 31-én lép hatályba. (3) Az 1–11. §, a 12. § (1) és (3) bekezdése, a 13. §, a 14. §, a 15. § (1)–(4) bekezdése, a 16. §, a 18. §, a 19. § (3) bekezdése, a 22–25. § és az 1. melléklet, a 26. §, a 28. §, a 30. §, a 31. §, a 33. § (3)–(5), (7), (8), (10)–(12), (14), (18), (20), (22), (26) bekezdése, a 34. § a)–c) pontja, a 35. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, a 36. §, a 37. § (2) bekezdése, a 39. § (1) bekezdése, a 40. §, a 41. § a) pontja, a 43. § (9) és (12) bekezdése, a 44. § a) pontja, a 45. § a) pontja, a 46. §, a 47. §,

106


(4) (5) (6) (7) (8) (9) (10)

1. szám

az 51. §, a 60–62. §, a 64. §, a 65. §, a 67. §, a 71–74. §, a 75. § (2), (4)–(13), (15) és (16) bekezdése, a 78. §, a 86. § b) és f) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba. A 33. § (15)–(17) bekezdése 2013. január 2-án lép hatályba. A 19. § (1) és (2) bekezdése, a 20. §, a 21. §, a 39. § (2) és (3) bekezdése, a 43. § (1) bekezdése, az 52. §, az 53. § (3) bekezdése, a 63. § 2013. február 1-jén lép hatályba. A 32. § (2) bekezdése 2013. április 1-jén lép hatályba. A 12. § (2) bekezdése, a 29. §, a 32. § (1) bekezdése, a 41. § b) és c) pontja, a 43. § (5)–(8) és (11) bekezdése, a 44. § c) pontja, a 45. § b) pontja, a 48–50. §, a 86. § d) pontja 2013. július 1-jén lép hatályba. A 86. § a) pontja 2013. augusztus 16-án lép hatályba. A 33. § (1), (2), (6), (9), (19), (21), (23)–(25) bekezdése, a 34. § d)–h) pontja, a 35. § (1) bekezdés a) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba. A 86. § c) és e) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.

47. Hatályon kívül helyezõ rendelkezések 85. §

Hatályát veszti a) a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggõ egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 30/A. §-a, c) a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggõ egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 258/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet.

86. §

Hatályát veszti a) az Ltv. 63. §-a, 63/A. §-a és 87/C. §-a, b) a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (7) bekezdése, c) a Vtv. 87/A. §-a, d) a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (2) bekezdése és 12. §-a, e) az Sztv. 51. § (9) bekezdése, f) a Tny. 22/A. §-ában az „a 83/A–83/B. § szerint” szövegrész.

48. Az Európai Unió jogának való megfelelés 87. §

A 12. § a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Áder János s. k.,




1. szám


107

1. melléklet a 2012. évi CCVIII. törvényhez „Melléklet a 2006. évi CXXXIII. törvényhez

A kerületi önkormányzatok egymás közötti részesedési arányai 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

A

B

Kerületi önkormányzat megnevezése

Részesedési arányok (%)

I. kerületi önkormányzat II. kerületi önkormányzat III. kerületi önkormányzat IV. kerületi önkormányzat V. kerületi önkormányzat VI. kerületi önkormányzat VII. kerületi önkormányzat VIII. kerületi önkormányzat IX. kerületi önkormányzat X. kerületi önkormányzat XI. kerületi önkormányzat XII. kerületi önkormányzat XIII. kerületi önkormányzat XIV. kerületi önkormányzat XV. kerületi önkormányzat XVI. kerületi önkormányzat XVII. kerületi önkormányzat XVIII. kerületi önkormányzat XIX. kerületi önkormányzat XX. kerületi önkormányzat XXI. kerületi önkormányzat XXII. kerületi önkormányzat XXIII. kerületi önkormányzat Kerületi önkormányzatok összesen

1,54229750 5,07622909 7,22624018 6,11004338 1,40816157 2,51692804 3,31902329 3,80946081 3,61965731 4,71307384 7,28511820 2,98544811 6,06949128 7,04585324 5,12986946 4,16786632 4,73956940 6,59426818 3,47808963 3,58665199 4,88600440 3,27164242 1,41901236 100,00000000 ”

A Kormány 351/2012. (XII. 12.) Korm. rendelete a Kormányzati Ellenõrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 2. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. A Kormányzati Ellenõrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása 1. §

A Kormányzati Ellenõrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Hivatal a Kormány számára benyújtandó elõterjesztésekhez és jelentésekhez kapcsolódóan, továbbá egyéb ügyekben a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy részére, azok megbízása alapján tanácsadó tevékenységet végez. A tanácsadó tevékenységre szóló megbízás – kivéve, ha az szóbeli konzultációra, illetve a Kormány számára benyújtandó elõterjesztések és jelentések véleményezésére irányul – írásban érvényes. A megbízásnak tartalmaznia kell a tanácsadó tevékenység tárgyát, feladatait és célját, valamint a beszámolás formáját és határidejét.”

108


1. szám

2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 2. §

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. melléklet 10. pontjában a „Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár,” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal és annak elnöke,” szöveg lép.

3. §

Hatályát veszti az Ávr. 1. melléklet 9. pontjában az „a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal és annak elnöke,” szövegrész.


Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 356/2012. (XII. 13.) Korm. rendelete a nemzeti mobil fizetési rendszerrõl szóló törvény végrehajtásáról A Kormány a nemzeti mobil fizetési rendszerrõl szóló 2011. évi CC. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmezõ rendelkezések 1. §

E rendelet alkalmazásában a) mobil fizetési termék: a központosított mobil értékesítésû szolgáltatás tárgya, amely a szolgáltatásból kialakított, nemzeti mobil fizetési rendszeren keresztül megvásárolható termék, b)

továbbértékesítési díj: a szolgáltató által a központosított mobil értékesítésû szolgáltatás továbbértékesítéséért és a támogatási szolgáltatások ellenértékeként a nemzeti mobil fizetési szervezet részére fizetendõ díj,

c)

üzletszabályzat: a nemzeti mobil fizetési szervezet általános szerzõdési feltételeit és az e rendeletben meghatározott további információkat tartalmazó dokumentum,

d)

viszonteladó: a központosított mobil értékesítésû szolgáltatás igénybe vevõk részére történõ értékesítésével üzletszerûen foglalkozó ügyfél.

2. A nemzeti mobil fizetési szervezet 2. §

(1) A Kormány nemzeti mobil fizetési szervezetként a Nemzeti Mobil Fizetési Zrt.-t jelöli ki. (2) A nemzeti mobil fizetési szervezet valamennyi ügyfél számára Magyarország egész területén azonos feltételekkel biztosítja a központosított mobil értékesítésû szolgáltatás értékesítését a nemzeti mobil fizetési rendszer útján. (3) Az informatikáért felelõs miniszter és a nemzeti mobil fizetési szervezet a nemzeti mobil fizetési rendszerrõl szóló 2011. évi CC. törvény (a továbbiakban: Nmftv.) 3. § (4) bekezdése szerinti közszolgáltatási szerzõdést az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekû szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2012/21/EU európai bizottsági határozatban foglaltakkal összhangban köti meg.

1. szám


109

II. FEJEZET A MOBIL FIZETÉSI JOGVISZONY 3. A mobil fizetési jogviszony létrejötte 3. §

(1) A mobil fizetési jogviszonyban a nemzeti mobil fizetési szervezet az ügyfél számára a nemzeti mobil fizetési rendszer útján az Nmftv. 4. §-a szerinti központosított mobil értékesítésû szolgáltatást nyújt. (2) A mobil fizetési szerzõdés – a felek eltérõ megállapodása hiányában – határozatlan idõre jön létre. (3) Az e rendeletben meghatározott kivételekkel a nemzeti mobil fizetési szervezetet az ügyfél irányában szerzõdéskötési kötelezettség terheli.

4. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet a honlapján a mobil fizetési szerzõdés megkötésére irányuló jognyilatkozat megtételére alkalmas elektronikus ûrlapot (a továbbiakban: elektronikus ûrlap) tesz közzé. (2) Az ügyfél az elektronikus ûrlapot – választása szerint – elektronikus úton vagy két példányban kinyomtatva és aláírva, postai úton küldi meg a nemzeti mobil fizetési szervezet részére. (3) Ha az ügyfél a mobil fizetési szerzõdést a nemzeti mobil fizetési szervezet elõtti személyes megjelenés nélkül köti meg, a nemzeti mobil fizetési szervezet – az ügyfél egyidejû értesítése mellett – a központosított mobil értékesítésû szolgáltatások igénybevételét az általános szerzõdési feltételekben meghatározott értékhatárhoz kötheti. Ez esetben a mobil fizetési szerzõdés az értékhatár figyelembe vételével jön létre.

5. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet a mobil fizetési szerzõdés megkötését mindaddig megtagadja, amíg az ügyfél a) az azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatait és lakcímét, cég esetén cégnevét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát és székhelyét a nemzeti mobil fizetési szervezet részére nem közli, vagy b) a korábban a nemzeti mobil fizetési szervezettel szemben fennálló jogviszonyból eredõ fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A nemzeti mobil fizetési szervezet a mobil fizetési szerzõdés megkötését megtagadhatja vagy az üzletszabályzatban meghatározott feltételekhez kötheti, ha az ügyfél nemzeti mobil fizetési szervezettel fennálló korábbi jogviszonya a nemzeti mobil fizetési rendszer jogszabályellenes használata vagy a jogviszonyból eredõ jogaival való visszaélése miatt szûnt meg.

4. A mobil fizetési szerzõdés tartalma 6. §

(1) A mobil fizetési szerzõdésben rögzíteni kell a) a nemzeti mobil fizetési szervezet cégnevét és székhelyét, b) az ügyfél 5. § (1) bekezdése szerinti adatait, c) az ügyfél által igénybe venni kívánt központosított mobil értékesítésû szolgáltatás megjelölését és annak ellenértékét, d) az ügyfél nemzeti mobil fizetési szervezet által kezelhetõ személyes adatainak körét, az adatkezelés célját és idõtartamát, e) az üzletszabályzat elérhetõségét, és f) a nemzeti mobil fizetési szervezet egyoldalú szerzõdésmódosítására alapot adó feltételek, körülmények meghatározását. (2) A mobil fizetési szerzõdésben a felek közös megegyezéssel az ügyfél javára eltérhetnek az e rendeletben meghatározott feltételektõl, ha az a nemzeti mobil fizetési szervezet által nyújtott szolgáltatást nem veszélyezteti.

7. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet üzletszabályzatot készít, amelyben az Nmftv.-vel és e rendelettel összhangban – közérthetõen, ellentmondásmentesen és áttekinthetõen, az adott szolgáltatásra értelmezhetõen – legalább a következõket rögzíti: a) a nemzeti mobil fizetési szervezet megnevezését, elérhetõségét, b) a nemzeti mobil fizetési szervezet ügyfélszolgálatának elérhetõségeit és nyitvatartási rendjét, c) a szerzõdéskötés részletes feltételeit és a szerzõdéskötés részletes eljárási szabályait, d) a nemzeti mobil fizetési szervezet által nyújtott szolgáltatások részletes tartalmát, a szolgáltatások minõségére és biztonságára vonatkozó feltételeket,

110

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY e)

1. szám

a központosított mobil értékesítésû szolgáltatással kapcsolatos mentesség, kedvezmény és az alapjául szolgáló körülmények igazolására és az ezekre vonatkozó adatok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat,

f)

a hibaelhárítás és a szolgáltatás korlátozása és szünetelése esetén irányadó szabályokat,

g)

az ügyfélkapcsolatra vonatkozó részletes szabályokat,

h)

az ügyfélpanaszok kezelésének a rendjét, a jogviták kezelésének a módját, az ügyfél által igénybe vehetõ jogorvoslati lehetõségeket,

i)

a nemzeti mobil fizetési szervezet által alkalmazott díjak és továbbhárított költségek megnevezését és mértékét, a fizetés és a számlázás módját,

j)

a nemzeti mobil fizetési szervezet által alkalmazható biztosítékok, illetve a fizetési módok korlátozása alkalmazásának feltételeit,

k)

a viszonteladókra vonatkozó különös rendelkezéseket, valamint

l)

az adatkezelésre és az adatbiztonságra vonatkozó részletes követelményeket.

(2) A mobil fizetési szerzõdések esetén szerzõdési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezõtlenül módosítani, ha a szerzõdés ezt a nemzeti mobil fizetési szervezet számára egyértelmûen meghatározott feltételek vagy körülmények esetére lehetõvé teszi. (3) A szerzõdés (2) bekezdés szerinti módosításáról a nemzeti mobil fizetési szervezet az ügyfelet legkésõbb a módosítás hatálybalépését megelõzõ 30. napig az üzletszabályzatban meghatározott módon értesíti. (4) Az ügyfél a szerzõdés (2) bekezdés szerinti módosítása esetén a mobil fizetési szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja, erre az ügyfelet a (3) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell. Ha az ügyfél a mobil fizetési szerzõdést a szerzõdés módosításának hatálybalépéséig azonnali hatállyal nem mondja fel, az a szerzõdés módosítása elfogadásának minõsül, erre az ügyfelet a (3) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell.

5. A mobil fizetési termék díja, kényelmi díj, továbbhárított költségek 8. §

(1) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában az ügyfél a mobil fizetési termék díjaként az adott szolgáltatás nem a nemzeti mobil fizetési rendszeren keresztüli megvásárlása esetén fizetendõ díjjal megegyezõ összegû díjat fizet. (2) Az ügyfél a mobil fizetési termék (1) bekezdés szerinti díján felül a nemzeti mobil fizetési szervezet részére az alábbi szolgáltatások esetében, az alábbi mértékû kényelmi díjat fizet: a)

várakozási (parkolási) közszolgáltatás értékesítése esetén tranzakciónként 50 forint,

b)

úthasználati jogosultság értékesítése esetén tranzakciónként 80 forint,

c)

közlekedési jegy értékesítése esetén tranzakciónként 50 forint,

d)

a Nmftv. 2. § d) pontja szerinti szolgáltatás esetén tranzakciónként 100 forint.

(3) A kényelmi díjat – a központosított mobil értékesítésû szolgáltatás sikeres megvásárlása esetén – a nemzeti mobil fizetési szervezet a központosított mobil értékesítésû szolgáltatás díjával együtt számítja fel az ügyfélnek. (4) A nemzeti mobil fizetési szervezet jogosult a mobil fizetési termék értékesítési folyamatában rendszerint felmerülõ kommunikáció költségeinek továbbhárítására. (5) A (2) bekezdésben meghatározott díjak az általános forgalmi adót tartalmazzák.

6. A mobil fizetési szolgáltatás korlátozása 9. §

Az ügyfél a jogviszony fennállása során bármikor meghatározhatja, hogy egy adott hónapban legfeljebb milyen – kényelmi díjat is magában foglaló – összegben kíván központosított mobil értékesítésû szolgáltatást igénybe venni, és kérheti, hogy a nemzeti mobil fizetési szervezet e keretösszeg túllépése esetén a központosított mobil értékesítésû szolgáltatások igénybe vételét korlátozza.

10. §

A nemzeti mobil fizetési szervezet – az ügyfél egyidejû írásbeli értesítése mellett –az ügyfél vonatkozásában a szolgáltatás igénybevételét korlátozhatja, ha a) tudomást szerez arról, hogy az ügyfélnek a nemzeti mobil fizetési szervezet által kezelt adatai megváltoztak, az ügyfél aktuális adatai bejelentéséig, szükség esetén igazolásáig, b)

ha más használó ugyanazon telefonhívószámra vonatkozóan, a telefonhívószám használatának igazolása mellett köt mobil fizetési szerzõdést, és az ügyfél a nemzeti mobil fizetési szervezet felhívásától számított 15 napon belül nem igazolja a hívószám használatára vonatkozó jogosultságát,

1. szám


d)

111

tudomást szerez arról, hogy az ügyfél a nemzeti mobil fizetési szolgáltatást jogszabályellenesen vagy a jogviszonyból fakadó jogaival visszaélve használja, a jogellenes vagy visszaélésszerû magatartás megszüntetéséig, de legfeljebb 15 napig, az ügyfél a nemzeti mobil fizetési szervezettel szemben fennálló és esedékessé vált, elismert vagy nem vitatott bármely fizetési kötelezettségének az erre vonatkozó – az esedékességet követõ és a fizetési kötelezettség elmulasztásának a jogkövetkezményeit is magában foglaló – írásbeli felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül nem tesz eleget.

7. A mobil fizetési szerzõdés megszûnése 11. §

(1) A mobil fizetési szerzõdés megszûnik a) a természetes személy ügyfél halála vagy a nem természetes személy ügyfél jogutód nélküli megszûnése esetén, b) az ügyfél 7. § (4) bekezdése szerinti felmondása alapján, c) az ügyfél vagy a nemzeti mobil fizetési szervezet 12. § szerinti felmondásával, d) a felek közös megegyezése alapján. (2) A felek a mobil fizetési szerzõdés megszûnését követõ 30. napig egymással elszámolnak.

12. §

(1) Az ügyfél a mobil fizetési szerzõdést 15 napos felmondási határidõvel írásban vagy a nemzeti mobil fizetési szervezet ügyfélszolgálatán szóban bármikor felmondhatja. (2) Az ügyfél a mobil fizetési szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti mobil fizetési szervezet a jogviszonyból eredõ kötelezettségeit vétkesen megszegi vagy a jogviszonyból eredõ jogaival visszaél. (3) A nemzeti mobil fizetési szervezet a mobil fizetési szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja, ha az ügyfél a nemzeti mobil fizetési rendszert a) jogszabállyal ellentétesen vagy b) a mobil fizetési szerzõdésbõl fakadó jogaival visszaélve használja, és az ügyfél a nemzeti mobil fizetési szervezet írásbeli felszólításától számított 15 napon belül nem igazolja, hogy a jogsértõ vagy visszaélésszerû használatot megszüntette. Az igazolásra nyitva álló határidõn belül az ügyfél szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága szünetel. (4) A nemzeti mobil fizetési szervezet a mobil fizetési szerzõdést a 10. § d) pontja szerinti korlátozás esetén 30 napos felmondási határidõvel felmondhatja, ha az ügyfél az írásbeli felszólítás kézhezvételétõl számított legalább 15 nappal követõ – a fizetési kötelezettség elmulasztásának a jogkövetkezményeit is magában foglaló – második felszólítás kézhezvételétõl számított 8 napon belül sem tesz eleget a fizetési kötelezettségének. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben nem szûnik meg a mobil fizetési szerzõdés, ha az ügyfél a fizetési kötelezettségének legkésõbb a felmondási határidõ utolsó napján eleget tesz. (6) A (4) bekezdésben meghatározott felmondás esetén a nemzeti mobil fizetési szervezet az ügyféllel új mobil fizetési szerzõdés megkötését meghatározott összeg elõre megfizetéséhez vagy egyéb biztosíték adásához kötheti. (7) A nemzeti mobil fizetési szervezet a mobil fizetési szerzõdést 30 napos felmondási határidõvel felmondhatja, ha az ügyfél a nemzeti mobil fizetési rendszert egybefüggõ két éves idõtartamban nem veszi igénybe, és ez idõ alatt a jogviszony további fenntartása iránti nyilatkozatot sem terjeszt elõ, feltéve hogy az ügyfélnek a nemzeti mobil fizetési szervezettel szemben tartozása nem áll fenn, és a nemzeti mobil fizetési szervezet 22. § (1) bekezdése szerinti számláján nincs az ügyfél által a központosított mobil értékesítésû szolgáltatással összefüggésben a nemzeti mobil fizetési szervezet részére bocsátott pénzeszköz. A mobil fizetési szerzõdés nem szûnik meg, ha az ügyfél a felmondási határidõ leteltét megelõzõen írásban a jogviszony további fenntartását kifejezetten kéri. (8) A nemzeti mobil fizetési szervezet felmondása tartalmazza a) a felmondás e rendeletben meghatározott jogcímét és annak indokát, b) a felmondási idõt és a felmondási idõ lejártának napját, valamint c) – ha a felmondás indoka az ügyfél szerzõdésszegése vagy a szolgáltatás nem használata – az ügyfél tájékoztatását a szerzõdésszegés orvoslására vonatkozó lehetõségrõl.

8. Az ügyfél adatainak nyilvántartása 13. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet az ügyfél adatait az ügyfél által megadott és ellenõrzött telefonhívószám alapján tartja nyilván.

112


1. szám

(2) Az ügyfél kérheti az õt megilletõ mentességre vagy kedvezményre vonatkozó, az Nmftv. 6. § (2) bekezdése szerinti adatainak ellenõrzését és rögzítését a nemzeti mobil fizetési szervezet nyilvántartásában. (3) A mentességre vagy kedvezményre vonatkozó adatokat a nemzeti mobil fizetési szervezet akkor veheti nyilvántartásba, ha az ügyfél a)

az annak a jogcímét megalapozó okmányt az ügyfélszolgálaton bemutatja,

b)

az a) pont szerinti okmány hiteles másolatát a nemzeti mobil fizetési szervezet számára eljuttatja vagy

c)

a kedvezményre való jogosultság ellenõrzéséhez szükséges, az Nmftv. 6. § (2) bekezdése szerinti adatokat a nemzeti mobil fizetési szervezet rendelkezésére bocsátja, egyben bizonyítható módon – különleges adat esetén írásban –, a mobil fizetési szerzõdés fennállásának idõtartamára hozzájárul ahhoz, hogy a kedvezményre való jogosultságot a nemzeti mobil fizetési szervezet az annak alapjául szolgáló adatokat nyilvántartó hatóságnál, bíróságnál vagy más szervnél ellenõrizze.

(4) Az ügyfél írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy a (2) bekezdés szerinti mentességre vagy kedvezményre vonatkozó adataiban bekövetkezett változásokat 8 napon belül írásban vagy az ügyfélszolgálaton személyesen bejelenti a nemzeti mobil fizetési szervezetnek.

9. A nemzeti mobil fizetési rendszer igénybevétele 14. §

(1) Az ügyfél ellenõrzött és nyilvántartásba vett telefonhívószámáról telefonon, rövid szöveges üzenetben vagy az üzletszabályzatban meghatározott más módon az ügyfél részérõl érkezett, a központosított mobil értékesítésû szolgáltatás igénybevételére irányuló nyilatkozatot a mobil fizetési jogviszony keretében a nemzeti mobil fizetési szervezet az ügyfél ügyfélrendelkezéseként fogadja el. (2) Annak a biztosítása, hogy a telefonhívószám az ügyfél rendelkezése alatt álljon, az ügyfél felelõssége.

15. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet a beérkezett ügyfélrendelkezés formai vizsgálatát haladéktalanul, de legfeljebb annak beérkezésétõl számított 60 másodpercen belül feldolgozza, és ha az a jogszabályban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételeknek a)

nem felel meg, a szabályszerû ügyfélrendelkezés követelményeire való hivatkozást tartalmazó hibaüzenetet küld az ügyfélnek,

b)

megfelel, az ügyfélrendelkezésnek megfelelõen jár el.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nemzeti mobil fizetési szervezet az ügyfélrendelkezés teljesítésérõl vagy annak sikertelenségérõl haladéktalanul, a mobil fizetési szerzõdésben meghatározott módon az ügyfél részére visszaigazolást küld. Ha az adott mobil fizetési termék igénybevételéhez egyedi azonosítóra van szükség, azt a mobil fizetési szervezet igényli meg a szolgáltatótól, és a visszaigazolásban közli az ügyféllel. (3) Ha az ügyfélrendelkezés sikerességét a nemzeti mobil fizetési szervezet nem igazolja vissza, az ügyfél a szolgáltatás igénybevételére, a szolgáltató és a nemzeti mobil fizetési szervezet pedig a díjra nem jogosult. 16. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet a nemzeti mobil fizetési rendszer elérhetõségét havi szinten legalább 98%-ban biztosítja. A nemzeti mobil fizetési rendszer akkor minõsül elérhetõnek, ha a nemzeti mobil fizetési rendszer legalább egy igénybe vételi módon képes az ügyfélrendelkezések fogadására és feldolgozására. (2) A rendelkezésre állási kötelezettségbe nem számít bele, ha a kiesés a közremûködõ elektronikus hírközlési szolgáltató szolgáltatási paraméterei vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás rendelkezésre állásának a hiánya miatt következett be.

17. §

(1) A központosított mobil értékesítésû szolgáltatás ügyfél általi igénybevételérõl, annak díjáról, a kényelmi díjról, valamint a továbbhárított költségekrõl a nemzeti mobil fizetési szervezet elektronikus számlát készít a felhasználás gyakoriságától függõen legfeljebb 15 naponta, de legalább havonta, amelyet az üzletszabályzatban meghatározott módon kézbesít az ügyfél részére. Az ügyfél kérésére a nemzeti mobil fizetési szervezet nyomtatott formában is megküldi a számlát az ügyfélnek. (2) Az ügyfél az (1) bekezdés szerinti díjakat és továbbhárított költségeket a mobil fizetési szerzõdésben meghatározott módokon fizetheti meg. (3) A nemzeti mobil fizetési szervezet – az ügyfél elõzetes értesítését követõen – az üzletszabályzatban meghatározott esetekben korlátozhatja az ügyfél által igénybe vehetõ fizetési módokat, illetve elõírhatja, hogy az ügyfél csak az általa

1. szám


113

elõre befizetett összegek terhére veheti igénybe a szolgáltatást, így különösen ha az ügyfél korábbi fizetési késedelme azt indokolja.

10. Fogyasztóvédelem és panaszkezelés 18. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet az üzletszabályzatot a)

az ügyfélszolgálatán és honlapjának nyitóoldalán könnyen elérhetõ módon, keresésre alkalmas formában elektronikus úton tárolható, megjeleníthetõ, kereshetõ valamint nyomtatható formában, elõzetes regisztrációt nem igénylõ módon, ingyenesen közzéteszi,

b)

az ügyfél kérésének megfelelõ módon tartós adathordozón vagy elektronikus levélben térítésmentesen, valamint – az elõállítás tényleges költségeit meg nem haladó költségtérítés ellenében – nyomtatott formában az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

(2) Az ügyfél kérésére a nemzeti mobil fizetési szervezet biztosítja, hogy az ügyfél a forgalmazási és számlázási adatok törléséig díjmentesen megismerhesse a fizetendõ díjak és költségek számításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokra vonatkozó kimutatást. 19. §

20. §

A nemzeti mobil fizetési szervezet az Nmftv. 8. § (1) bekezdése szerinti ügyfélszolgálatára beérkezett bejelentéseket és panaszokat – a díjreklamáció kivételével – feldolgozza, és 72 órán belül, ha a bejelentés vagy a panasz a)

megalapozott, a jogszabályoknak és az üzletszabályzatnak megfelelõ mûködés helyreállítása iránt intézkedik és errõl az ügyfelet – választása szerint – telefonon vagy írásban tájékoztatja,

b)

megalapozatlan, errõl az ügyfelet – választása szerint – telefonon vagy írásban, az Nfmtv. 8. § (2) bekezdés c) pontjának is megfelelõen tájékoztatja.

(1) Az ügyfél a nemzeti mobil fizetési szervezet által megállapított szolgáltatási és kényelmi díj, illetve továbbhárított költség összegét az ügyfélszolgálaton elõterjesztett díjreklamációban vitathatja. (2) A nemzeti mobil fizetési szervezet a díjreklamációt nyilvántartásba veszi. A díjreklamáció elbírálása alatt a)

a nemzeti mobil fizetési szervezet az ügyfél részére a szolgáltatást nem korlátozhatja, és a mobil fizetési szerzõdését nem mondhatja fel, továbbá

b)

a fizetésre vonatkozó határidõk nyugszanak.

(3) Ha az ügyfél a nemzeti mobil fizetési szervezet által követelt díj, illetve továbbhárított költség összegszerûségét vitatja, a nemzeti mobil fizetési szervezetnek kell bizonyítania, hogy a hálózata az illetéktelen hozzáféréstõl védett és számlázási rendszere zárt, a díj, illetve költség számlázása, továbbá megállapítása helyes volt. Ellenkezõ bizonyításig nem terheli számlázási rendszere zártságának vonatkozásában külön bizonyítási kötelezettség a nemzeti mobil fizetési szervezetet, ha a rendszer zártságát az informatikáért felelõs miniszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsítja. (4) Ha a nemzeti mobil fizetési szervezet a díjreklamációnak helyt ad, a díjkülönbözetet és annak a díj, illetve költség befizetésének napjától járó kamatait az ügyfél számára jóváírja. (5) Ha a nemzeti mobil fizetési szervezet a díjreklamációnak nem ad helyt, arra a panasz és a bejelentés elutasítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 21. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet a központosított mobil értékesítésû szolgáltatással kapcsolatban beérkezett panaszt, bejelentést, a panaszt, bejelentést tevõ egyidejû értesítése mellett – a panasszal vagy bejelentéssel kapcsolatban a rendelkezésére álló információkkal együtt – a szolgáltató részére haladéktalanul továbbítja. (2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti panasz, bejelentés alapján megtett intézkedésérõl a nemzeti mobil fizetési szervezetet kérésére tájékoztatja. (3) A nemzeti mobil fizetési szervezet és a szolgáltató köteles a panaszok és bejelentések kezelése körében együttmûködni, az ahhoz szükséges információkat egymás részére átadni.

11. Az ügyfélpénzek védelme 22. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet a központosított mobil értékesítésû szolgáltatáshoz kapcsolódó befizetések elkülönített kezelése érdekében az ügyféltõl átvett pénzeszközöket köteles az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkezõ hitelintézetnél

114


1. szám

a saját pénzeszközeitõl elkülönített számlán tartani. A központosított mobil értékesítésû szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyféltõl átvett pénzeszközökkel a nemzeti mobil fizetési szervezet sajátjaként nem rendelkezhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti számlán lévõ pénzeszköz kizárólag a központosított mobil értékesítésû szolgáltatáshoz kapcsolódóan e rendelet elõírásai alapján használható fel. (3) Az ügyfél a központosított mobil értékesítésû szolgáltatás ellenértékét az (1) bekezdés szerinti számlára utalja. Az ügyfelet az általa a nemzeti mobil fizetési szervezet felé megfizetett összeg után kamat nem illeti meg. (4) A nemzeti mobil fizetési szervezet a 17. § szerinti számlázás során és az ügyfél ez irányú kérelmére bármikor az ügyfél által a (3) bekezdés szerint megfizetett összegek felhasználásáról és aktuális egyenlegérõl az ügyfelet tájékoztatja. (5) A nemzeti mobil fizetési szervezet a (3) bekezdés szerinti befizetésre vonatkozó nyilvántartását úgy vezeti, hogy a)

abból pontosan megállapítható legyen az ügyfelektõl a központosított mobil értékesítésû szolgáltatással összefüggésben a nemzeti mobil fizetési szervezet részére bocsátott pénzeszközök mennyisége és felhasználása, a megfizetés és a felhasználás idõpontja,

b)

az alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfelek és a nemzeti mobil fizetési szervezet pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása, és

c)

az valós képet mutasson az ügyfeleknek a nemzeti mobil fizetési szervezettel szemben fennálló mindenkori összesített pénzkövetelésérõl.

(6) A nemzeti mobil fizetési szervezet a mobil fizetési szerzõdés megszûnése esetén az általa készített elszámolás során az ügyfél által megfizetett és fel nem használt összeget az ügyfél számára visszafizeti.

12. Viszonteladói szerzõdés 23. §

A viszonteladói szerzõdés keretében a viszonteladó megvásárolja a központosított mobil értékesítésû szolgáltatást a nemzeti mobil fizetési szervezettõl, és azt az üzletszabályzatban elõírt követelmények betartása mellett, saját szerzõdési feltételei alkalmazásával továbbértékesíti az igénybe vevõ számára.

24. §

(1) A viszonteladói szerzõdésre a mobil fizetési szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseket az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A viszonteladó nem jogosult olyan, mentességet vagy kedvezményt tartalmazó mobil fizetési termék továbbértékesítésére, amellyel kapcsolatosan a mentesség vagy kedvezmény igénybevétele jogszerûségének megállapítása az értékesítés során történik, feltéve hogy a jogosultság megállapítása személyes adat kezelését teszi szükségessé. (3) A viszonteladói szerzõdést írásba kell foglalni. (4) A viszonteladói szerzõdés létrehozásával, a viszonteladás kiépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos költségeiket a felek maguk viselik.

25. §

(1) A viszonteladó és az igénybe vevõ közötti, az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatos kommunikáció bonyolítása, valamint az ügyfélrendelkezésnek a nemzeti mobil fizetési szervezethez történõ továbbítása a viszonteladó feladata. (2) A viszonteladó köteles tájékoztatni az igénybe vevõt, hogy a szolgáltatása a nemzeti mobil fizetési szervezet által értékesített, központosított mobil értékesítésû szolgáltatásokon alapul.

26. §

(1) A központosított mobil értékesítésû szolgáltatást viszonteladón keresztül megvásároló igénybe vevõ részére a nemzeti mobil fizetési szervezet közvetlen hozzáférést biztosít az interneten keresztül elérhetõ felületéhez, amelyen követheti az általa igénybevett központosított mobil értékesítésû szolgáltatásokat, és közvetlen panaszkezelési szolgáltatást vehet igénybe. (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás nem kizárólagos, az nem érinti a viszonteladó kötelezettségét önálló ügyfélszolgálat és panaszkezelés biztosítására. (3) A viszonteladó az igénybe vevõt köteles tájékoztatni az (1) bekezdés szerinti lehetõségrõl. (4) A nemzeti mobil fizetési szervezet általi panaszkezelés érdekében az ügyfélrendelkezés továbbítása és feldolgozása során a)

a felek egyedi és közös tranzakció azonosítót hoznak létre, és

b)

a viszonteladó az ügyfélrendelkezés teljesítéséhez szükséges azonosítón túl a viszonteladó által létrehozott és az igénybe vevõ által is ismert egyedi ügyfél azonosítót is közli a nemzeti mobil fizetési szervezettel.

1. szám 27. §


115

(1) A viszonteladó által fizetendõ díjakról és továbbhárított költségekrõl a nemzeti mobil fizetési szervezet havonta összesítõ számlát készít, amelyet a viszonteladó a számla keltétõl számított 30 napon belül átutalás útján fizet meg a nemzeti mobil fizetési szervezetnek. (2) A nemzeti mobil fizetési szervezet jogosult biztosítékot kérni a viszonteladótól a viszonteladó által fizetendõ díjak és továbbhárított költségek fedezetének biztosítására. (3) A nemzeti mobil fizetési szervezet viszonteladói szerzõdést 30 napos felmondási határidõvel felmondhatja, ha a vele szemben fennálló és esedékessé vált, elismert vagy nem vitatott bármely fizetési kötelezettségének az erre vonatkozó – az esedékességet követõ és a fizetési kötelezettség elmulasztásának a jogkövetkezményeit is magában foglaló – felszólítás kézhezvételétõl számított legalább 15 nappal követõ – felszólítás kézhezvételétõl számított 8 napon belül sem tesz eleget.

III. FEJEZET A SZOLGÁLTATÓI SZERZÕDÉS 13. A szolgáltatói szerzõdés tartalma, létrejötte 28. §

(1) A szolgáltatói szerzõdés alapján a nemzeti mobil fizetési szervezet harmadik személyek részére továbbértékesíti a szolgáltató által nyújtott központosított mobil értékesítésû szolgáltatást és támogatási szolgáltatásokat nyújt a szolgáltató részére, a szolgáltató pedig továbbértékesítési díjat fizet a nemzeti mobil fizetési szervezet részére. (2) A nemzeti mobil fizetési szervezet a szolgáltatói szerzõdésekkel kapcsolatban a szolgáltatók közötti egyenlõ elbánás elvének megtartásával jár el.

29. §

(1) A szolgáltatói szerzõdés megkötését a) az Nmftv. 2. § a)–c) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató felé a nemzeti mobil fizetési szervezet kezdeményezi, b) az Nmftv. 2. § d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a nemzeti mobil fizetési szervezet egymás felé egyaránt kezdeményezheti. (2) A nemzeti mobil fizetési szervezet a szolgáltatói szerzõdés megkötéséhez szükséges információk közlésére hívhatja fel a szolgáltatót, a teljesítéshez szükséges ésszerû határidõ megállapításával. (3) A (2) bekezdés szerinti információk szolgáltatását követõ 30 napon belül a nemzeti mobil fizetési szervezet szolgáltatás-bevezetési javaslatot tesz a szolgáltató részére, amelyben meghatározza a) a mobil fizetési termék bevezetésének napját, b) a nemzeti mobil fizetési rendszerhez való csatlakozás mûszaki feltételeit, c) azokat a feltételeket, amelyeket a szolgáltatónak a mobil fizetési termék meghatározásakor figyelembe kell vennie, d) az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatos teendõket a mobil fizetési termék bevezetésével összefüggésben. (4) A szolgáltatói szerzõdés a szolgáltatás-bevezetési javaslat szolgáltató általi elfogadását követõen írásban, határozatlan idõre jön létre. A felek a szolgáltatói szerzõdésben e rendelet rendelkezéseitõl nem térhetnek el. (5) A szolgáltatói szerzõdés létrehozásával, a továbbértékesítés kiépítésével kapcsolatos költségeiket a felek maguk viselik.

30. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet az üzletszabályzat szolgáltatóra vonatkozó rendelkezésében a 7. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a következõket rögzíti a) a szolgáltatói jogviszony részletes tartalmát, a támogatási szolgáltatások minõségére és biztonságára vonatkozó feltételeket, b) a hibaelhárításra és a támogatási szolgáltatások szünetelése esetén irányadó szabályokat, c) a továbbértékesítési díjelszámolásának és kifizetésének, továbbá a túlzott mértékû továbbértékesítési díjvisszatérítésének részletes szabályait, és d) a 35. § szerinti kötbér megállapításának és megfizetésének részletes szabályait. (2) A szolgáltatói szerzõdés valamely feltételének egyoldalú módosítására, az arra vonatkozó értesítésre és az ahhoz kapcsolódó azonnali hatályú felmondásra a 7. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy ügyfél alatt a szolgáltatót kell érteni.

116


1. szám

14. A továbbértékesítési díj 31. §

(1) A továbbértékesítési díj alapja az ügyfél által a 8. §(1) bekezdése szerint fizetendõ nettó díj, mértéke a) várakozási (parkolási) közszolgáltatás értékesítése esetén 10%, b) úthasználati jogosultság értékesítése esetén 5%, c) közlekedési jegy értékesítése esetén 5%. (2) A (1) bekezdés szerinti díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

32. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet havonta, a tárgyhónapot követõ hónap 5. napjáig elszámolást készít a szolgáltató részére a tárgyhónapban értékesített mobil fizetési termék mennyiségrõl és értékérõl. (2) Ha a mobil fizetési termék értékesítésének kezdõ napja nem a hónap elsõ napjára esik, az (1) bekezdéstõl eltérõen az elsõ elszámolási idõszak a mobil fizetési termék értékesítésének kezdõ napján kezdõdik és az azt követõ hónap végéig tart. (3) Az elszámolási idõszakban a mobil fizetési szervezet által értékesített mobil fizetési termékek után a szolgáltatót megilletõ díj a tárgyhónapot követõ 30. napig, a szolgáltató által kiállított számla alapján esedékes.

15. A támogatási szolgáltatások 33. §

(1) A szolgáltatói szerzõdés alapján a nemzeti mobil fizetési szervezet az Nmftv. 5. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatások körében az e §-ban meghatározott támogatási szolgáltatásokat nyújtja a szolgáltató részére. (2) A várakozási (parkolási) közszolgáltatás értékesítésével kapcsolatban a nemzeti mobil fizetési szervezet a) beazonosítja az ügyfelet, és megvizsgálja a szolgáltatás igénybevételének jogosultságát, b) elindítja és leállítja a szolgáltatást, c) méri a parkolási idõt, d) adatot szolgáltat a szolgáltató ellenõre számára és informatikai támogatást nyújt az ellenõrzéshez, e) kiválasztja a zónának megfelelõ tarifát és kiszámítja a parkolási díjat, f) figyelembe veszi a zóna sajátos szabályait, g) kezeli a szolgáltató szolgáltatásával szemben felmerülõ ügyfélpanaszokat. h) kezeli az ügyfelek által téves zónakijelöléssel indított parkolások elszámolását az érintett szolgáltatók között, i) statisztikai adatokat szolgáltat a szolgáltatónak. (3) Az úthasználati jogosultság értékesítésével kapcsolatban a nemzeti mobil fizetési szervezet a) beazonosítja az ügyfelet, és megvizsgálja a szolgáltatás igénybevételének jogosultságát, b) megállapítja az ügyfél által fizetendõ díjat, c) adatot szolgáltat a szolgáltató nyilvántartásához és az ellenõrzéshez, d) kezeli a szolgáltató szolgáltatásával szemben felmerülõ ügyfélpanaszokat, és e) statisztikai adatokat szolgáltat a szolgáltatónak. (4) A közlekedési jegy értékesítésével kapcsolatban a nemzeti mobil fizetési szervezet a) beazonosítja az ügyfelet, és megvizsgálja a szolgáltatás igénybevételének jogosultságát, b) megállapítja az ügyfél által fizetendõ jegyárat, c) technológiai támogatást nyújt és adatot szolgáltat a szolgáltató által végzett ellenõrzéshez, d) kezeli a szolgáltató szolgáltatásával szemben felmerülõ ügyfélpanaszokat és informatikai támogatást nyújt az ellenõrzéshez, és e) statisztikai adatokat szolgáltat a szolgáltatónak. (5) A szolgáltatóval kötött megállapodás alapján a nemzeti mobil fizetési szervezet jogosult olyan támogatási szolgáltatás nyújtására, amelynek keretében a szolgáltató javára elvégzi a mentességre vagy kedvezményekre való jogosultság ellenõrzésével és igazolásával kapcsolatos egyes feladatokat.

16. Rendelkezésre állás, kötbér 34. §

(1) A nemzeti mobil fizetési szervezet a szolgáltató felé biztosítja a nemzeti mobil fizetési rendszer e §-ban meghatározott szintû rendelkezésre állását. (2) A szolgáltató mobil fizetési termékeinek az ügyfelek számára a nemzeti mobil fizetési rendszeren keresztül havi szinten legalább 98%-ban elérhetõnek kell lennie. A mobil fizetési termék akkor minõsül elérhetõnek, ha a mobil fizetési

1. szám


117

rendszer képes az adott mobil fizetési termékre vonatkozó ügyfélrendelkezések fogadására és feldolgozására, legalább egy csatorna igénybe vételével. (3) A nemzeti mobil fizetési rendszernek az ellenõrzések informatikai támogatásához havi szinten legalább 98,5%-ban elérhetõnek kell lennie. (4) A rendelkezésre állási kötelezettség a nemzeti mobil fizetési szervezetet az érdekkörében terheli. A rendelkezésre állás elmulasztása – további vizsgálat nélkül – annyiban a nemzeti mobil fizetési szervezet érdekkörén kívül következik be, ha az a közremûködõ elektronikus hírközlési szolgáltató szolgáltatási paraméterei, vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás rendelkezésre állásának a hiánya miatt következett be. 35. §

(1) Ha a nemzeti mobil fizetési rendszer egy naptári hónapban nem teljesíti az e rendeletben meghatározott rendelkezésre állási szintet, a nemzeti mobil fizetési szervezet a (2) bekezdésben meghatározott mértékû kötbért fizet a szolgáltató részére. (2) A kötbér mértéke a (3) bekezdés szerinti kötbéralap a)

10%-a, ha a nemzeti mobil fizetési rendszer rendelkezésre állása a 34. § (2) bekezdése szerinti 98%-os vagy a 34. § (3) bekezdése szerinti 98,5%-os szintet nem éri el, de a 97%-os szintet meghaladja,

b)

15%-a, ha a nemzeti mobil fizetési rendszer rendelkezésre állása a 97%-os szintet nem éri el, de a 95%-os szintet meghaladja,

c)

20%-a, ha a nemzeti mobil fizetési rendszer rendelkezésre állása a 95%-os szintet nem éri el.

(3) A kötbér alapja a tárgyidõszakot megelõzõ 6 hónap – vagy a szolgáltatói szerzõdés hatályának a tárgyidõszakot megelõzõ idõszakának, ha ez rövidebb, mint 6 hónap –átlagában a szolgáltató központosított mobil értékesítésû szolgáltatásainak továbbértékesítése után a nemzeti mobil fizetési szervezetet megilletõ havi nettó továbbértékesítési díj. (4) A kötbér a tárgyhavi elszámolást követõ elszámoláskor esedékes.

17. A szolgáltatói szerzõdés módosítása és megszûnése 36. §

(1) A szolgáltató ésszerû idõben tájékoztatja a mobil fizetési szervezetet minden olyan körülmény megváltozásáról, amely kihatással van a szolgáltatói szerzõdésre, és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását. (2) A szolgáltatói szerzõdés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

37. §

(1) A felek bármelyike felmondhatja a szolgáltatói szerzõdést, ha a Nmftv. szerinti szerzõdéskötési kötelezettség már nem terheli. (2) A felek a szolgáltatói szerzõdés megszûnését követõ 30. napig egymással elszámolnak.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. Hatályba léptetõ rendelkezés 38. §

Ez a rendelet 2013. április 1-jén lép hatályba.

19. Az Európai Unió jogának való megfelelés 39. §

E rendelet az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekû szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012. 1. 11., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

118


1. szám

A Kormány 357/2012. (XII. 13.) Korm. rendelete az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról* A Kormány a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. és 4. §, valamint a 6–18. § tekintetében a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. § tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása 1. §

2. §

(1) Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 45. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgáltatást végzõk a Tv. 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségüket a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján kell teljesíteniük a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.” (2) Az Áhsz. 45. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A (3) bekezdés szerinti továbbképzés teljesítése során a könyvviteli szolgáltatást végzõknek 12 kreditpontot az államháztartási szakterületre minõsített speciális továbbképzéseken kell megszerezniük.” Hatályát veszti az Áhsz. 45. § (3) és (4) bekezdése.

2. A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása 3. §

A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése a következõ d) és e) ponttal egészül ki: (A rendelet hatálya kiterjed:) „d) a könyvviteli szolgáltatást végzõk kreditrendszerû továbbképzéséhez kapcsolódóan szakmai szervezeti minõsítési eljárást kezdeményezõ és szakmai szervezetnek minõsített szervezetekre, e) a könyvviteli szolgáltatást végzõk kreditrendszerû továbbképzéséhez kapcsolódóan szakmai kiadványaik kreditpont-minõsítési eljárását kezdeményezõ, valamint a minõsített kiadványok kiadására jogosult szervezetekre.”

4. §

A Rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a szakképesítést tanúsító oklevél vagy bizonyítvány a) ipari, mezõgazdasági, erdõgazdasági, állami gazdasági, termelõszövetkezeti, kereskedelmi (áruforgalmi), közlekedési, építõipari szakon megszerzett mérlegképes könyvelõi szakképesítést igazol, akkor az engedélyben, illetve az igazolványban és a nyilvántartásban a vállalkozási szakterületen szerzett szakképesítést, b) államháztartási szakon megszerzett mérlegképes könyvelõi szakképesítést, felsõfokú államháztartási szakképesítést, illetve felsõfokú költségvetési szakképesítést igazol, akkor az engedélyben, illetve az igazolványban és a nyilvántartásban az államháztartási szakterületen szerzett szakképesítést, c) biztosítási, értékpapír-forgalmazási, pénzintézeti, illetve pénzügyi szervezeti szakon megszerzett mérlegképes könyvelõi szakképesítést igazol, akkor az engedélyben, illetve az igazolványban és a nyilvántartásban a pénzügyi szakterületen szerzett szakképesítést,

* A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 168. számában találhatóak.

1. szám


119

d) egyéb szervezeti (nonprofit), illetve egyéb szervezeti szakon megszerzett mérlegképes könyvelõi szakképesítést igazol, akkor az engedélyben, illetve az igazolványban és a nyilvántartásban az egyéb szervezeti (nonprofit) szakterületen szerzett szakképesítést, e) IFRS szakon megszerzett mérlegképes könyvelõi szakképesítést igazol, akkor az engedélyben, illetve az igazolványban és a nyilvántartásban az IFRS szakterületen szerzett szakképesítést kell megjelölni.” 5. §

A Rendelet 4. § helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételét végzõ szervezetként, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó könyvviteli szolgáltatást nyújtók tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a számviteli szabályozásért felelõs minisztert (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végzõ szervezet) jelöli ki.”

6. §

(1) A Rendelet 5. § (2) bekezdése a következõ b) ponttal egészül ki: (Az engedély iránti kérelmet az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a 10/C. §-ban meghatározottak szerint kell megküldeni a pénzügyminiszter részére. A kérelemhez mellékelni kell:) „b) a számviteli törvény 151. § (5) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumok másolatát,” (2) A Rendelet 5. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) Ha a 8. § (1) bekezdése szerinti igazolvány elveszett, ellopták, megsemmisült, illetve megrongálódott, a nyilvántartásba vett személy 30 napon belül köteles ezt az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal bejelenteni a nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnek a 10/C. §-ban meghatározottak szerint. A bejelentéshez mellékelni kell a (2) bekezdés c) és d) pontjában elõírt dokumentumot, illetve megrongálódás esetén az igazolványt is.”

7. §

A Rendelet 8/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A számviteli törvény 152/B. §-a szerinti, határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzõ természetes személy (a továbbiakban: szolgáltatásnyújtó) bejelentésére és nyilvántartásba vételére a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény), továbbá a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóság kijelölésérõl, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá esõ szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: elismerési kormányrendelet) elõírásait az e §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. (2) A szolgáltatásnyújtó a tevékenység folytatására irányuló szándékát írásbeli nyilatkozatban jelenti be a nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli törvény 151. § (5) bekezdés a) pont aa)–ad) és af) alpontjában szereplõ adatokat, b) az elismerési kormányrendelet 3. §-a szerinti adatokat.”

8. §

A Rendelet a következõ 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § (1) A számviteli törvény 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség alóli kimentési kérelem (a továbbiakban: kimentési kérelem) akkor fogadható el, ha a kérelmezõ nyilatkozik arról, hogy a) minden tõle elvárható lépést megtett a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében és csatolja a kimentési kérelmet megalapozó dokumentumokat, továbbá b) a kérelmével érintett továbbképzési idõszakban, a kimentésre okot adó körülmény felmerülését követõen nem végezte a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését és nem nyújtott éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló vagy összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére irányuló szolgáltatást. (2) A kimentési kérelmet a kérelemmel érintett továbbképzési évet követõ évben, március 31-éig lehet elõterjeszteni a nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnél. (3) Egymást követõ két továbbképzési évben kimentési kérelem nem fogadható el. (4) Egy kimentési kérelem alapján legfeljebb egy továbbképzési évre lehet felmentést adni.”

9. §

(1) A Rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A számviteli törvény 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség a könyvviteli szolgáltatás végzésére engedéllyel rendelkezõ személyt a nyilvántartásba vételét követõ továbbképzési évtõl kezdõdõen terheli. A továbbképzési év január 1-jétõl december 31-éig tart.”

120


1. szám

(2) A Rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A nyilvántartásba vett személyek szakmai továbbképzésének szervezésére és lebonyolítására jelentkezõ szervezetek 10/A. § (1) bekezdése szerinti akkreditációs eljárásával, valamint a kreditpont-minõsítési eljárással kapcsolatos tájékoztatót a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet közzéteszi az egységes Kormányzati Portálon.” (3) A Rendelet 10. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából – a 10/B. § (7) és (12) bekezdésében foglaltakon túlmenõen – az olyan továbbképzõ szervezet által folytatott, kreditpont-minõsítési eljárás során minõsített képzésen való részvétel fogadható el, amely szervezet megfelel a 10/A. §-ban meghatározott akkreditációs feltételeknek. Az akkreditált szervezetek nyilvános adatait a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet az egységes Kormányzati Portálon közleményben, a 10/A. § (1) bekezdés szerinti akkreditációs eljárás befejezését követõ hónap végéig közzéteszi.” 10. §

(1) A Rendelet 10/A. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A könyvviteli szolgáltatást végzõk továbbképzésére irányuló szolgáltatási tevékenységet az a felnõttképzési intézmény-akkreditációval rendelkezõ intézmény (a továbbiakban: szervezet) végezhet, amely megfelel a (4) bekezdés szerinti feltételeknek. (2) A szervezet az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási tevékenység megkezdését a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerint jelenti be a nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnek. A bejelentést a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal, a (7) bekezdésben felsorolt mellékletekkel együtt kell a nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnek benyújtani. (3) A nyilvántartásba vételt végzõ szervezet az akkreditációs eljárás során, a bejelentést követõen ellenõrzi, hogy a benyújtott dokumentumok megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek, és szükség esetén hiánypótlásra hívja fel a szervezetet. A szervezetnek a hiánypótlásra a hiánypótlási felhívás közlésétõl számított nyolc napig van lehetõsége. (4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási tevékenységet az a szervezet végezhet, amely megfelel az alábbi feltételeknek: a) rendelkezik legalább 3 éves, pénzügyi, számviteli területen szerzett oktatásszervezési vagy továbbképzési gyakorlattal, b) rendelkezik a tervezett számú továbbképzéshez szükséges, szakmailag felkészült, legalább 3 éves – az adott továbbképzési évet megelõzõ öt évben megszerzett – pénzügyi, számviteli vagy adózási területen folytatott oktatási gyakorlattal és az oktatott témának megfelelõ szakirányú felsõfokú végzettséggel rendelkezõ oktatói kapacitással, c) rendelkezik a továbbképzés lebonyolításához szükséges tárgyi, technikai feltételekkel, ideértve az oktatással kapcsolatos nyilvántartási rendszert is, valamint d) az akkreditációs eljárás megkezdése elõtt, a külön jogszabályban meghatározottak szerint az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.” (2) A Rendelet 10/A. §-a a következõ (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) A továbbképzésben való közremûködésre felkért, eseti megbízással foglalkoztatott oktatók esetében az oktatók szakirányú felsõfokú végzettségét igazoló oklevél másolatát és részletes szakmai önéletrajzát, továbbá az oktatók nyilatkozatát, hogy a szervezetnél oktatást vállalnak, a szervezetnek az oktatók foglalkoztatását megelõzõen be kell kérnie és az oktató utolsó eseti megbízásától számított, a felnõttképzésrõl szóló törvény szerinti általános iratmegõrzési idõ leteltéig meg kell õriznie.” (3) A Rendelet 10/A. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyúttal a § a következõ (11a)–(11c) bekezdésekkel egészül ki: „(11) A nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a szervezet e rendelet szerinti feltételeknek való megfelelését, illetve a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységét folyamatosan ellenõrzi. Az ellenõrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenõrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglaltak figyelembevételével. Abban az esetben, ha valószínûsíthetõ, hogy a szervezet az akkreditációs eljárás vagy a mûködése során megtévesztõ vagy valótlan adatokat közölt, a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet soron kívüli hatósági ellenõrzést folytat le. (11a) Amennyiben az ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a szervezet továbbképzési tevékenységét nem az e rendeletben elõírt feltételek és az akkreditációs kérelemben foglaltak szerint végzi, a) elsõ alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet felhívja a szervezetet a szabálytalanság megszüntetésére,

1. szám


121

b) ugyanazon továbbképzési évben második alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet két hónapra felfüggeszti a szervezet továbbképzés szervezésére való jogosultságát, c) ugyanazon továbbképzési évben harmadik alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet visszavonja az akkreditációt. (11b) A (11) bekezdés szerinti ellenõrzésre a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet által megbízólevéllel erre feljogosított személy jogosult. A megbízólevél tartalmazza az ellenõrzést végzõ személy nevét, továbbá, hogy mely szervezetnél, mely idõszakban, mely kötelezettségek ellenõrzésére jogosult. (11c) A (11) bekezdés szerinti ellenõrzés a továbbképzési tevékenységhez kapcsolódó iratokra vonatkozó, felnõttképzésrõl szóló törvény szerinti általános iratmegõrzési idõ leteltéig folytatható le.” (4) A Rendelet 10/A. § (12) és (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(12) A nyilvántartásba vételt végzõ szervezet visszavonja továbbá az akkreditációt akkor, ha a) a szervezet két egymást követõ továbbképzési évben könyvviteli szolgáltatást végzõk továbbképzésére irányuló tevékenységet nem végez, b) megállapítást nyer, hogy a szervezet a 10/A. §-ban foglalt feltételeknek az akkreditációs eljárás idõpontjában nem felelt meg, vagy ezen feltételek az eljárás lefolytatását követõen már nem állnak fenn, c) a szervezet azt maga kérelmezi, d) a szervezet jogutód nélkül megszûnik. (13) Az akkreditáció a visszavonásig hatályos. Az akkreditáció nem adható újra a jogosultság (11a) bekezdés c) pontja, valamint (12) bekezdés b) pontja szerinti visszavonásától számított 2 éven belül. A jogosultság visszavonásának tényét a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet az egységes Kormányzati Portálon közzéteszi.” 11. §

A Rendelet 10/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10/B. § (1) A szakmai továbbképzésre kötelezett könyvviteli szolgáltatást végzõ személy (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) a 10. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségét az e rendelet szerinti kreditpont-minõsítési eljárás keretében megállapított kreditpontok megszerzésével teljesíti. (2) A továbbképzésre kötelezettnek minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 16 kreditpontot kell megszereznie. Az adott továbbképzési évben a 16 kreditponton felül megszerzett többlet-kreditpontok nem vehetõk figyelembe a következõ évek továbbképzési kötelezettsége teljesítése szempontjából. (3) A 16 kreditpontból legalább 8 kreditpontot számvitel témakörben minõsített szakmai továbbképzésen kell teljesíteni. (4) A továbbképzésre kötelezettnek a (2) bekezdés szerinti kreditpont értékbõl minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik, legalább 4 kreditpontot a szakterületeire minõsített speciális továbbképzéseken kell megszereznie. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésébe nem számít be a (7), illetve a (12) bekezdésnek megfelelõen megszerzett kreditpontok értéke. (6) A továbbképzéseken való részvételt követõen – a továbbképzések e rendelet szerinti lebonyolításának nyilvántartásba vételt végzõ szervezet általi ellenõrzése céljából – a továbbképzésre kötelezett a nevének és regisztrációs számának megadásával az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül véleményezheti és értékelheti az általa teljesített továbbképzés szervezésének és lebonyolításának minõségét. (7) Továbbképzési évenként legfeljebb 2 kreditpont számítható be a továbbképzés teljesítésébe, ha a továbbképzésre kötelezett a továbbképzési év során – a (8) bekezdés szerinti szakmai szervezet tagjaként – jogosult a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken részt venni. (8) A (7) bekezdés alkalmazásában szakmai szervezetnek minõsül a honos joga alapján létrejött azon társadalmi szervezet, köztestület vagy felnõttképzési intézmény-akkreditációval rendelkezõ szervezet, amely megfelel az alábbi feltételeknek: a) az adott továbbképzési év kezdetét megelõzõen legalább 2 évvel megkezdte tevékenységét, amelynek során a pénzügyi ágazatba tartozó témakörökben szakmai konzultációk, képzések, szakmai rendezvények szervezését is végzi tagjai számára, b) nyilatkozik arról, hogy az általa szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken évente legalább 200 különbözõ, könyvviteli szolgáltatást végzõ személy jogosult részt venni tagként, c) évente legalább 5 olyan szakmai konzultációt, képzést, szakmai rendezvényt szervez, amely lehetõséget biztosít a könyvviteli szolgáltatást végzõ tagok számára a tevékenységük gyakorlása során felmerült kérdések megvitatására.

122


1. szám

(9) A (7) bekezdés szerinti kreditpont elismerésének feltétele, hogy a (8) bekezdés szerinti szervezet kérje a nyilvántartásba vételt végzõ szervezettõl szakmai szervezetként történõ elismerését (a továbbiakban: szakmai szervezeti minõsítési eljárás). Szakmai szervezeti minõsítési eljárás iránti kérelmet a 12. számú mellékletben meghatározott adattartalommal lehet benyújtani a nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnek. (10) A szakmai szervezet a (7) bekezdés szerinti jogosultságról igazolást állít ki a továbbképzésre kötelezett részére, valamint hozzájárulása esetén a továbbképzési évet követõ január 31-ig a jogosult nevét, anyja nevét, születési idejét és regisztrációs számát bejelenti a nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnek az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül. (11) A (7)–(8) bekezdés alkalmazásában szakmai szervezet tagja az a természetes személy, aki a továbbképzési évben 3 hónapot meghaladóan, és a továbbképzési év utolsó napján tagja a szakmai szervezetnek. A szakmai szervezet tagjának minõsül az a természetes személy is, akinek foglalkoztatója a továbbképzési évben 3 hónapot meghaladóan, és a továbbképzési év utolsó napján tagja a szakmai szervezetnek, feltéve, hogy foglalkoztatója nevében a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken jogosult részt venni. (12) Amennyiben a továbbképzésre kötelezett az adott továbbképzési évben valamely 10/F. § szerint kreditpontra minõsített – papír alapú vagy elektronikus – kiadvány megvásárlását igazolja, akkor továbbképzési évenként a kiadvány kreditpont-értéke, de legfeljebb 2 kreditpont beszámítható a továbbképzés teljesítésébe. A kiadvány megvásárlását a továbbképzésre kötelezett az egységes Kormányzati Portálon erre rendszeresített internetes felületen keresztül igazolhatja, a nevének, a regisztrációs számának, valamint a kiadvány vásárlásakor kapott számla másolatának megküldésével. A kreditpontra minõsített kiadvány vásárlásáról szóló számla akkor fogadható el a továbbképzés teljesítésének igazolásaként, ha az a kiadvány egyértelmû beazonosítását lehetõvé teszi, valamint tartalmazza a kiadványt felhasználó továbbképzésre kötelezettek nevét és regisztrációs számát. A számlán szereplõ minõsített kiadvány egyes példányai alapján legfeljebb 3 továbbképzésre kötelezett kérheti e kreditpont elszámolását.” 12. §

(1) A Rendelet a következõ 10/D. és 10/E. §-sal egészül ki: „10/D. § (1) Kreditpont-minõsítési eljárás keretében az akkreditált szervezet továbbképzési programját – minõsítésre – a 10. számú mellékletben meghatározott adattartalmú kérelemmel nyújthatja be a nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnek. (2) A szabályszerûen benyújtott (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a program szakmai tartalmára, aktualitására, idõtartamára, a tartalom és az idõkeret összhangjára, valamint elméleti és gyakorlati jellegére figyelemmel kell a továbbképzési program kreditpont-értékét meghatározni. (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit elektronikusan vagy papír alapon kell benyújtani. (4) A nyilvántartásba vételt végzõ szervezet az (1) bekezdés szerinti kérelmek elbírálása során ellenõrzi, hogy a benyújtott dokumentumok megfelelnek-e az e rendeletben és a továbbképzési programokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, és szükség esetén tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel a szervezetet. A szervezetnek a hiánypótlásra a hiánypótlási felhívásról való tudomásszerzéstõl számított nyolc napon belül van lehetõsége. (5) A nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a minõsített továbbképzési programok és szakmai kiadványok adatait a kreditpont-minõsítési eljárás befejezését követõ hónap 15-éig közzéteszi az egységes Kormányzati Portálon, a program szakterületi besorolásával, témakör szerinti besorolásával, kreditpont-értékével, amennyiben a program több témakört lefed, témakörönkénti kreditpont-értékével és oktathatósági idõszakával (a továbbiakban: elszámolhatósági idõszak) együtt. (6) A minõsített továbbképzési program minõsítése az elszámolhatósági idõszak alatt, de legkésõbb visszavonásig hatályos. (7) Amennyiben valamely akkreditált szervezet másik akkreditált szervezet kreditpont-minõsítési eljárásban már minõsített továbbképzési programját változatlan tartalommal, a továbbképzési program elszámolhatósági idõszakán belül a saját neve alatt kívánja megvalósítani, akkor a 10. számú melléklet szerinti adattartalmú egyszerûsített kreditpont-minõsítési eljárásra vonatkozó kérelmet kell benyújtania a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet részére. A kérelemhez csatolni kell az akkreditált szervezetnek a már minõsített továbbképzési programra vonatkozó felhasználási jogát igazoló megállapodást is. (8) A kreditpont-minõsítési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglaltak figyelembevételével. 10/E. § (1) Amennyiben a kreditpont-minõsítési eljárás iránti kérelemben foglalt képzés elektronikus képzési formában valósul meg, a továbbképzési program akkor minõsíthetõ, amennyiben az elektronikus képzési rendszer elektronikus naplója által rögzítetten biztosított, valamint a továbbképzésen való részvételkor és azt követõ 5 évig ellenõrizhetõ, hogy a továbbképzésre kötelezett

1. szám


123

a) a bejelentkezéstõl a továbbképzés teljes idõtartama alatt a továbbképzésen részt vett, b) a továbbképzés oktatási programjának egészét teljesítette, c) részére a továbbképzés teljesítésérõl szóló igazolás a továbbképzés teljesítését követõen, de legkésõbb 10 napon belül kiállításra került. (2) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzési forma esetén a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell az elektronikus képzési formában lebonyolításra kerülõ továbbképzés oktatási programját, valamint az elektronikus képzési rendszer mûködésének bemutatását, ide értve az igazolás kiállítását, a résztvevõk nyilvántartását és az ellenõrzés módszerét is.” (2) A Rendelet a következõ 10/F. §-sal egészül ki: „10/F. § (1) Szakmai kiadványok kiadására jogosult szervezetek kreditpont-minõsítési eljárás keretében kérhetik szakmai kiadványaik kreditpont-értékének megállapítását a nyilvántartásba vételt végzõ szervezettõl a 13. számú mellékletben meghatározott adattartalmú kérelem benyújtásával. (2) A szakmai kiadvány minõsítéséhez a kérelemhez mellékelni kell a minõsítendõ kiadvány 2 példányát, illetve elektronikus kiadvány esetében biztosítani kell az ahhoz való hozzáférési jogot. (3) Szakmai kiadvány minõsítésére vonatkozó kérelmet bármely szakmai kiadványt kiadó szervezet benyújthat. (4) A kiadványok legfeljebb 2 kreditpont értékre minõsíthetõk a releváns szakmai tartalom, az aktualitás, a terjedelem, a tartalom és terjedelem összhangja, valamint az elméleti és gyakorlati jelleg alapján. Szakmai folyóiratok esetében kreditpont érték legalább fél éves elõfizetés esetére állapítható meg.” (3) A Rendelet a következõ 10/G. és 10/H. §-sal egészül ki: „10/G. § Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles: a) a továbbképzéseket a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelemben rögzített tematika szerint, a kérelemben foglalt idõtartamban szervezni és lebonyolítani, b) amennyiben azt a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelemben vállalta, a továbbképzés megkezdésekor valamennyi résztvevõ számára térítésmentesen biztosítani információs anyagot, c) legalább 10 nappal a továbbképzés idõpontját megelõzõen bejelenteni az 5. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a tervezett továbbképzések helyét, idõpontját; elektronikus képzés esetén e bejelentést 10 nappal az elektronikus képzési tevékenység megkezdését megelõzõen kell megtenni, valamint hozzáférést kell biztosítani az elektronikus képzés továbbképzési programjához, d) a továbbképzéseken a részvétel igazolására jelenléti ívet vezetni a 6. számú mellékletben meghatározott adattartalommal; elektronikus képzés esetén regisztrálnia kell az elektronikus képzési programot teljesítõket, e) az elszámolhatóság idõszakában lebonyolított továbbképzések vonatkozásában a továbbképzésen való részvételrõl, a továbbképzés idõpontjáról és a megszerzett kreditpontokról igazolást kiadni a továbbképzésen résztvevõk részére a 11. számú mellékletben meghatározott adattartalommal, f) összesített jegyzéket készíteni a továbbképzésen résztvevõk adatairól – a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából – a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal, amelyet fa) az egységes Kormányzati Portálon erre rendszeresített internetes felületen keresztül vagy fb) egyéb elektronikus adathordozón, táblázatkezelõ program által támogatott formátumban a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet részére a továbbképzés lebonyolítását követõ egy hónapon belül megküld, g) a továbbképzésekrõl olyan nyilvántartást vezetni, amelybõl egyértelmûen nyomon követhetõ, hogy a továbbképzésen részt vevõ személy mely továbbképzésen, mennyi kreditpontról kapott igazolást. 10/H. § E rendelet alkalmazásában a) elektronikus képzés: minden olyan képzés, továbbképzés, amelynek tananyaga elektronikus közvetítõ felületen keresztül jut el a képzésben résztvevõhöz, akinek a képzésben való részvétele során kifejtett tevékenysége ezen elektronikus közvetítõ felületen keresztül valósul meg; b) szakmai kiadvány: a könyvviteli szolgáltatást végzõk továbbképzése szempontjából releváns tartalmat hordozó, papír alapon vagy elektronikus adathordozón kiadott tananyag, szakmai ismereteket tartalmazó kiadvány (ide értve a szakkönyvet, valamint a minõsítési kérelem benyújtását megelõzõen legalább 24 hónapon keresztül folyamatosan megjelenõ szakmai folyóiratot is), vagy releváns szakmai ismereteket közvetítõ információs eszköz.” 13. §

(1) A Rendelet a következõ 11/A. §-sal egészül ki: „11/A. § Az államháztartási szakterületre vonatkozóan 2016. december 31-éig csak olyan továbbképzési program minõsíthetõ a kreditpont-minõsítési eljárásban, amely a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet által közzétett minõsítési szempontrendszerben meghatározott egységes tematikán alapul.”

124


1. szám

(2) A Rendelet 11/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11/A. § (1) Az államháztartási szakterületre vonatkozóan 2016. december 31-éig csak olyan továbbképzési program minõsíthetõ a kreditpont-minõsítési eljárásban, amely a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet által közzétett minõsítési szempontrendszerben meghatározott egységes tematikán alapul. (2) A könyvviteli szolgáltatást végzõk továbbképzésére 2012. december 31-én már akkreditációval rendelkezõ szervezetek a 10/A. § (1) bekezdésében elõírt felnõttképzési intézmény-akkreditációra vonatkozó feltételnek legkésõbb 2014. december 31-ig kötelesek eleget tenni. Egyebekben e szervezetekre ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint a 10/A. § alapján 2013. január 1-jét követõen akkreditált szervezetekre. (3) Az akkreditált szervezetek a 2012. évi továbbképzési évre vonatkozó – a Rendelet 10/B. § g)–i) pontjának 2012. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti – kötelezettségüknek 2013. január 31-ig kell, hogy eleget tegyenek azzal, hogy az összesített jegyzéket és az összefoglaló értékelést a nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnek kell megküldeniük. (4) Amennyiben a kérelmezõ a kérelem benyújtásakor – a regisztráció elõfeltételeként meghatározott egyéb követelmények teljesítése mellett – rendelkezik legalább hároméves igazolt szakmai gyakorlattal IFRS szakterületen, akkor a 2015. június 30-ig benyújtott kérelmek alapján megkezdett hatósági eljárásokban a 3. § (1) bekezdése, valamint a 6. § (2) bekezdése szerinti rendelkezésektõl eltérõen az engedélyben, illetve az igazolványban és a nyilvántartásban az IFRS szakterületen szerzett szakképesítést lehet megjelölni a kérelmezõ kérésére. IFRS szakterületen szerzett szakmai gyakorlatnak minõsül az olyan, könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladat végzése, amely a nemzetközi számviteli standardok átfogó ismerete nélkül nem látható el. (5) A (4) bekezdés szerinti kérelmek esetében elfogadható az a szakképesítést tanúsító oklevél vagy bizonyítvány is, amely alapján a kérelmezõ a kérelem benyújtását megelõzõen már kapott a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt. (6) Azoknak a tevékenység-engedélyezési eljárása során, akik korábban a számviteli törvény 151. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi engedéllyel nem rendelkeztek, az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezéseket a 2014. december 31-ét követõen benyújtott kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.” 14. §

15. §

A Rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének és 17. cikk (6) bekezdésének, valamint kizárólag a továbbképzésre irányuló szolgáltatás tekintetében a 16. cikkének való megfelelést szolgálja.” (1) A Rendelet 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. (2) A Rendelet 3. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép. (3) A Rendelet a 3. és 4. melléklet szerinti 10. és 11. számú melléklettel egészül ki. (4) A Rendelet az 5. és 6. melléklet szerinti 12. és 13. számú melléklettel egészül ki.

16. §

(1) A Rendelet a)

2. §-ában, 3. § (8) és (13) bekezdésében a „képesítéssel” szövegrészek helyébe a „szakképesítéssel”,

b)

3. § (2)–(7) bekezdésében, (9)–(11) bekezdésében a „képesítéssel” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel”,

c)

3. § (5) és (7) bekezdésében a „képesítést” szövegrész helyébe a „szakképesítést”,

d)

3. § (8) bekezdésében a „képesítés” szövegrész helyébe a „szakképesítés”,

e)

3. § (10) és (11) bekezdésében a „pénzügyi, ellenõrzési” szövegrész helyébe a „pénzügyi vagy ellenõrzési”,

f)

3. § (11) bekezdésében a „képesítésre” szövegrész helyébe a „szakképesítésre”,

g)

5. § (2), (5) és (7) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 8/A. § (2) bekezdésében, 8/B. § (6)–(8) bekezdésében, 10/A. § (7) bekezdés b) pontjában, (9) és (15) bekezdésében, továbbá 10/C. § (3) bekezdésében a „pénzügyminiszter” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételt végzõ szervezet”,

h)

5. § (6) és (9) bekezdésében, valamint 8/B. § (6) bekezdésében a „pénzügyminiszternek” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnek”,

i)

6. § (2) bekezdésében az „a kérelmezõ szakmai gyakorlatának megfelelõen” szövegrész helyébe a „vállalkozási szakterületen vagy a kérelmezõ kérelme alapján szakmai gyakorlatának megfelelõen”,

j)

10/A. § (7) bekezdésének b) pontjában az „az oktatók név szerinti” szövegrész helyébe az „a szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló oktatók név szerinti”,

k)

10/C. § (1) bekezdésében az „1., a 4., az 5., a 8. és a 9. számú mellékletben” szövegrész helyébe az „1., a 4., az 5., a 10. mellékletben, továbbá a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében”, valamint az „a Pénzügyminisztérium honlapjáról, valamint a kormányzati portálról” szövegrész helyébe az „az egységes Kormányzati Portálról”,

1. szám


125

l)

10/C. § (3)–(5) bekezdésében az „a Pénzügyminisztérium honlapján” szövegrész helyébe az „az egységes Kormányzati Portálon”, m) 10/C. § (3) bekezdésében az „1. és a 4. számú mellékletben” szövegrész helyébe az „1., a 4. és a 10. számú mellékletben” n) 10/C. § (4) és (5) bekezdésében a „pénzügyminiszter” szövegrészek helyébe a „nyilvántartásba vételt végzõ szervezet” szöveg lép. (2) A Rendelet a) 10/C. § (1) bekezdésében az „1., a 4., az 5., a 10. mellékletben, továbbá a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „1., a 4., az 5., a 10., a 12. és a 13. számú mellékletben, továbbá a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében”, b) 10/C. § (3) bekezdésében az „1., a 4. és a 10. számú mellékletben” szövegrész helyébe az „1., a 4., a 10., a 12. és a 13. számú mellékletben” szöveg lép. 17. §

Hatályát veszti a Rendelet a) 1. § (2) bekezdésben az „ , és akiknek a szakmai továbbképzésérõl a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondoskodik” szövegrész, b) 6. § (1) bekezdésben az „a 3. § (1), (2) és (13) bekezdése szerint” szövegrész, c) 9. §-a, d) 10. § (2) bekezdése, e) 10. § (5) bekezdése, f) 11/A. § (1) bekezdése, g) 11/A. § (2) és (6) bekezdése, h) 11/A. § (3) bekezdése, i) 11/A. § (4)–(5) bekezdése, j) 10/C. § (5) bekezdése, k) 7. számú melléklete, l) 8. számú melléklete, m) 9. számú melléklete.

3. Az egyes, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényhez kapcsolódó sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 307/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 18. §

Nem lép hatályba az egyes, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényhez kapcsolódó sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 307/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a, 11. §-a és 14. §-a.


(1) E rendelet – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az 1. §, a 3–11. §, a 12. § (2) bekezdése, a 13. § (2) bekezdése, a 14. §, a 15. § (1)–(2) és (4) bekezdése, a 16. § (2) bekezdése, a 17. § a)–e), valamint j)–m) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba. (3) A 17. § h) pontja 2013. február 1-jén lép hatályba. (4) A 17. § g) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba. (5) A 17. § i) pontja 2015. július 1-jén lép hatályba. (6) A 2. § és a 17. § f) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.

20. §

Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének és 17. cikk (6) bekezdésének, valamint kizárólag a továbbképzésére irányuló szolgáltatás tekintetében a 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

21. §

Ez a rendelet 2017. január 2-án hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

126


1. szám

A Kormány 365/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

A Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A Kincstár elnökévé és elnökhelyettesévé szakirányú felsõfokú végzettséggel, legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal és legalább hároméves vezetõi tapasztalattal rendelkezõ magyar állampolgár nevezhetõ ki. Az elnök és az elnökhelyettes kinevezése határozatlan idõre szól. (2) A Kincstár elnökhelyettesei felett a munkáltatói jogokat a Kincstár elnöke gyakorolja.”

2. §


A Kormány 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérõl és egyes szervek kijelölésérõl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 81. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 81. § (2) bekezdés a)–b) és e) pontjában, továbbá a 32–34. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában, a 35. § tekintetében az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában, a 37. § tekintetében a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizetõ kezességrõl szóló 2009. évi IV. törvény 4. § (4) bekezdésében, a 38. § tekintetében az egyes fémek begyûjtésével és értékesítésével összefüggõ visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 14. § a) pontjában, a 39–43. § tekintetében a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 38. § (1) bekezdés a), c) és g) pontjában, a 44. § tekintetében a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 10. pont c) alpontjában, a 45. § tekintetében a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 11. pontjában, a 46. § tekintetében a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 6. pont a) és d) alpontjában, a 47. § tekintetében a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 17. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja:

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérõl és egyes szervek kijelölésérõl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosítása 1. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérõl és egyes szervek kijelölésérõl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAV Korm. rendelet) 1. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A NAV középfokú adó- és vámszerve a Kiemelt Adó és Vám Fõigazgatóság (a továbbiakban: KAVFIG).”

2. §

A NAV Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen tettenérés, valamint halaszthatatlan nyomozási cselekmény megtétele esetén a helyszínen eljáró vámszerv teszi meg a feljelentést, illetve értesíti a nyomozó hatóságot.”

3. §

(1) A NAV Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A NAV elnöke felettes szerve a Központi Hivatalnak, a Bûnügyi Fõigazgatóságnak, valamint – a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a NAV középfokú adóztatási szerveinek és vámszerveinek, továbbá a NAV középfokú adó- és vámszervének.”

1. szám


127

(2) A NAV Korm. rendelet 5. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Bevetési Fõigazgatóság által foganatosított intézkedésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket – törvény vagy kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában – az a regionális vám- és pénzügyõri fõigazgatóság bírálja el, amelynek az illetékességi területén az intézkedés foganatosítása történt. (4) A Szakértõi Intézet által hozott határozatokkal, illetve végzésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket a KAVFIG bírálja el.” 4. §

A NAV Korm. rendelet a következõ 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § A KAVFIG felettes szerve a KAIG-nak, valamint a KAVIG-nak.”

5. §

A NAV Korm. rendelet a következõ 8/A. §-sal egészül ki: „8/A. § Törvény vagy kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában a felettes szerv jogosult a jogorvoslati kérelmek elbírálására.”

6. §

A NAV Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „A középfokú adóztatási szerv, illetve a KAVFIG az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le a NAV elnöke által elrendelt felülellenõrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le”

7. §

A NAV Korm. rendelet 10. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény alapján a kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatásával, illetve a választott bírósági eljárással kapcsolatos feladatokat a KAIG látja el.”

8. §

A NAV Korm. rendelet 11. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A szerencsejáték ügyben elkobzott dolog értékesítése, illetve megsemmisítése érdekében az elkobzott dolog helye szerint illetékes adóigazgatóság intézkedik.”

9. §

A NAV Korm. rendelet 12. §-a a következõ i) ponttal egészül ki: (A NAV Központi Hivatala:) „i) ellátja a Hivatalos Zár Bizottság irányításával és mûködtetésével kapcsolatos feladatokat.”

10. §

A NAV Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „A regionális vám- és pénzügyõri fõigazgatóság, a KAVFIG, illetve a Repülõtéri Fõigazgatóság a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le a NAV elnöke által elrendelt felülellenõrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le.”

11. §

A NAV Korm. rendelet 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. § (1) A megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóságok elsõ fokon eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket közösségi jogi aktus, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal. (2) Az 1. számú Repülõtéri Igazgatóság elsõ fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve a) a Jöt. szerinti vámhatósági feladatokat, b) a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Rega-tv.) meghatározott adóztatási feladatokat, c) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának elõmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésérõl szóló 2010. évi CXVII. törvényben a vámhatóság részére meghatározott feladatokat, d) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat, e) az utasok kézi- és feladott poggyászaival, valamint a nemzetközi postai küldemények forgalmával összefüggõ vámigazgatási feladatokat. (3) A 2. számú Repülõtéri Igazgatóság elsõ fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve a) a jövedéki adóztatással, adóellenõrzéssel és engedélyezéssel, a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott elsõfokú hatósági feladatokat, valamint b) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat.

128


1. szám

(4) A Repülõtéri Fõigazgatóság kiadja a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt.” 12. §

(1) A NAV Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Kizárólag a KAIG jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik: a) az Áfa törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult alábbi személyek, illetve szervek adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálása során: aa) belföldön nem letelepedett adóalany, ab) diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselõje, ac) Észak-atlanti Szerzõdés tagállamának fegyveres ereje, ad) Egyesült Királyság fegyveres ereje, ae) közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, továbbá a külföldi illetõségû adományozótól származó pénzbeni adomány kedvezményezettje, af) az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, és az Európai Közösségek által létrehozott olyan szervezetek, amelyekre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeirõl szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzõkönyv, az e jegyzõkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményérõl szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerzõdésben meghatározottak szerint, b) a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetõséggel rendelkezõ magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggõ adókötelezettségek tekintetében, c) a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezõ külföldi személy adóügyében, d) a fióktelepnek nem minõsülõ telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében, e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyûlési Õrség, továbbá azok hivatásos és szerzõdéses állományú tagjai, köztisztviselõi, kormánytisztviselõi és közalkalmazottai adóügyében, f) a honvédelemért felelõs miniszter közvetlen alárendeltségébe és közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek, továbbá az olyan gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelemért felelõs miniszter, g) a rendészetért felelõs miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a rendészetért felelõs miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, h) a NAV alkalmazottai adóügyében, i) az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. és 10. számú mellékleteiben meghatározott külföldi illetõségû adózók adóügyeiben és az Art. 9. számú melléklet II. pontjában meghatározott adóügyekben.” (2) A NAV Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a KAIG jár el a NAV, a Bûnügyi Fõigazgatóság, valamint a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 48. §-ban meghatározott illetéket.” (3) A NAV Korm. rendelet 18. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A KAIG látja el az Art. 72. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami garancia (kezesség) kiutalásával, valamint az Art. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenõrzéssel kapcsolatos állami adóhatósági feladatokat.”

13. §

(1) A NAV Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A KAIG jár el továbbá a) a részvénytársasági formában mûködõ hitelintézetek és biztosítók, valamint b) az a) pontba nem tartozó, Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén székhellyel rendelkezõ – jogszabályban meghatározott – kiemelt adózók adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 48. §-ban meghatározott illetéket.”

1. szám


129

(2) A NAV Korm. rendelet 19. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Amennyiben a KAIG – (1) bekezdés szerinti – hatásköre az ellenõrzés megkezdését követõen szûnik meg, a megkezdett ellenõrzés befejezésére a KAIG jogosult. Ha az adózó az ellenõrzés megkezdését követõen az (1) bekezdés alapján a KAIG hatáskörébe kerül, a megkezdett ellenõrzés befejezésére az ellenõrzést megkezdõ adóigazgatóság a jogosult.” (3) A NAV Korm. rendelet 19. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsõfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelõzõen a KAIG – (1) bekezdés szerinti – hatásköre megszûnt, az új eljárást az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le. Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsõfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelõzõen az adózó a KAIG – (1) bekezdés szerinti – hatáskörébe kerül, az új eljárást a KAIG folytatja le.” 14. §

A NAV Korm. rendelet a következõ 19/A-19/B. §-sal egészül ki: „19/A. § (1) Ha a KAIG hatáskörébe tartozó adózó csõdeljárás, felszámolási, kényszertörlési vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAIG látja el. (2) A KAIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására – Budapest és Pest megye kivételével – az eljárási cselekmény helye szerint illetékes megyei adóigazgatóságot is megkeresheti. 19/B. § A Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkezõ külföldi természetes személy tekintetében az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetve az adatgyûjtésre irányuló ellenõrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására – a KAIG mellett – bármelyik más adóigazgatóság is jogosult.”

15. §

(1) A NAV Korm. rendelet 27. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:) „b) a biztonsági papírok szabad forgalomba bocsátása és az ahhoz kapcsolódó szállítási engedélyek ellenõrzése,” (2) A NAV Korm. rendelet 27. § h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:) „h) a vámmentes vámkezelésre jogosultak körérõl szóló NGM rendelet szerinti engedélyek kiadása,” (3) A NAV Korm. rendelet 27. § k)–m) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:) „k) a csomagküldõ kereskedõ adóügyi képviselõjének nyilvántartásba vétele, l) a nem természetes személy részére behozott nemesfémtárgyak – a kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgáló nemesfémtárgyak kivételével –, valamint a drágakövek szabad forgalomba bocsátás vámeljárás – ideértve az átmeneti megõrzés engedélyezését is – és kiviteli eljárás lefolytatása, m) a TIR rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátása,” (4) A NAV Korm. rendelet 27. § p) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:) „p) a Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott – megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó – feltételek fennállásának megállapítása és ellenõrzése, ha a kérelmezõ székhelye, telephelye, számviteli nyilvántartásának helye, lakóhelye, tartózkodási helye nem Magyarországon van,”

16. §

A NAV Korm. rendelet a következõ 27/A. §-sal egészül ki: „27/A. § (1) A KAVIG azon adózók tekintetében, akiket csomagküldõ kereskedõ adóügyi képviselõjeként nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételt követõen végzi az Art. szerinti elsõfokú vámhatósági feladatokat, valamint a jövedéki adóztatással, adóellenõrzéssel és engedélyezéssel, valamint a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsõfokú hatósági feladatokat. (2) Ha az adózó megszünteti a csomagküldõ adóügyi képviselõi tevékenységét, az adózó tekintetében a nyilvántartásba vétel megszûnését követõ 3 adóéven át továbbra is a KAVIG jár el az (1) bekezdés szerinti hatáskörében.”

130


1. szám

17. §

A NAV Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, elsõ fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve a) a Vtv.-ben meghatározott vámigazgatási feladatokat, ide nem értve a Vtv. szerinti utólagos ellenõrzést, valamint az e rendelet alapján a hatáskörébe utalt vámigazgatási feladatokat, b) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenõrzést, c) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának elõmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésérõl szóló 2010. évi CXVII. törvényben a vámhatóság részére meghatározott feladatokat, d) a hatósági felügyeletet és a jövedéki ellenõrzést, e) a fémkereskedelmi ellenõrzést.”

18. §

A NAV Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezõ külföldi személy jövedéki adóügyében – a hatósági felügyelet és a jövedéki ellenõrzés kivételével –, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében a KAVIG jár el.”

19. §

A NAV Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Budapesten és Pest megyében a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyõri Igazgatóság látja el a fémkereskedelmi hatósági feladatokat. A Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyõri Igazgatóság ellátja továbbá a fémkereskedelmi ellenõrzési feladatokat azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található azzal, hogy az ellenõrzést követõ hatósági eljárást, illetve hatósági döntést a KAVIG folytatja le, illetve hozza meg.”

20. §

A NAV Korm. rendelet a következõ 32/A–32/D. §-sal egészül ki: „32/A. § Az AEO tanúsítvány kiadását és nyomon követését, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) szerinti AEO feltételek vizsgálatát a) a b)–c) pont kivételével a regionális vám- és pénzügyõri fõigazgatóság székhelye szerinti vám- és pénzügyõri igazgatóság a régió egész területén, b) Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén – a c) pont kivételével – az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyõri Igazgatóság, c) azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG végzi. 32/B. § Az Art. 88. § (5) bekezdése szerinti feladat végrehajtása során a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkezõ külföldi természetes személy tekintetében az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetve az adatgyûjtésre irányuló ellenõrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására bármelyik megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóság jogosult. 32/C. § Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértõ áruk elleni vámhatósági intézkedésekrõl szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2–3. §-ában meghatározott vámhatósági feladatokat országos illetékességgel az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyõri Igazgatóság látja el. 32/D. § Az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyõri Igazgatóság folytatja le az Európai Mezõgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló, 2008. május 26-i 485/2008/EK tanácsi rendelet szerinti felülvizsgálatokat azon személyek tekintetében – ide nem értve a KAVIG hatáskörébe tartozó kiemelt adózókat –, akiknek, illetve amelyeknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található.”

21. §

(1) A NAV Korm. rendelet 36. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Kormány a jövedéki adók területén való közigazgatási együttmûködésrõl szóló európai uniós tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóságként és központi jövedéki kapcsolattartó hivatalként a Központi Hivatalt jelöli ki.”

1. szám


131

(2) A NAV Korm. rendelet 36. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Kormány a NAV szervezetén belül az Art. 70. § 5. pont a) 5.1. alpontjában megjelölt központi kapcsolattartó irodaként a Központi Hivatalt, b) 5.2. alpontjában megjelölt kapcsolattartó irodaként a Központi Hivatalt, c) 5.3. alpontjában megjelölt kapcsolattartó szervként az adóigazgatóságokat jelöli ki.” 22. §

(1) A NAV Korm. rendelet 45. § (3a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3a) Amennyiben az Art. 14. § (4) bekezdése vagy a 99. § (1a) bekezdése alapján az adóhatóság által megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, illetve a vezetõ tisztségviselõt terheli, a mulasztási bírságot azon adóigazgatóság szabja ki, amely a mulasztással érintett, felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.” (2) A NAV Korm. rendelet 45. § a következõ (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3b) Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenõrzést követõ hatósági eljárásra az ellenõrzést lefolytató adóigazgatóság az illetékes.” (3) A NAV Korm. rendelet 45. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az alábbi ügyekben az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton benyújtott kérelmére – a 18. § (1) bekezdés a)–b), d)–i) pontjában és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével – a NAV bármelyik megyei (fõvárosi) adóigazgatósága eljárhat:” (4) A NAV Korm. rendelet 45. §-a a következõ (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) A (4) bekezdésben meghatározott ügyekben a 18. § (1) bekezdés e) és h) pontjában megjelölt adózók – NAV elnöke által kijelölt ügyfélszolgálatokon személyesen benyújtott – kérelmére bármelyik adóigazgatóság eljárhat.” (5) A NAV Korm. rendelet 45. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsõfokú adóhatóságot, az új eljárást – a 19. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – az alapügyben eljáró adóigazgatóság folytatja le.” (6) A NAV Korm. rendelet 45. §-a a következõ (9a) bekezdéssel egészül ki: „(9a) Amennyiben az adóigazgatóság által végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenõrzés során egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenõrzés kapcsolódó vizsgálatként történõ lefolytatása válik szükségessé, e vizsgálatot az alapellenõrzést végzõ adóigazgatóság folytatja le, vagy indokolt esetben az ellenõrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ adóigazgatóságot.”

23. §

A NAV Korm. rendelet 46. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított bírósági értesítés alapján az eljárási illeték megfizetésére az a megyei (fõvárosi) adóigazgatóság hívja fel az adóst, amelynek illetékességi területén az adós lakóhelye, székhelye van. Amennyiben a bírósági értesítés alapján az illeték megfizetésére több adós egyetemlegesen kötelezett, úgy az illeték megfizetésére az a megyei (fõvárosi) adóigazgatóság hívja fel az egyetemlegesen kötelezett adóstársakat, amelynek illetékességi területén annak az adósnak a lakóhelye, székhelye van, akinek a nevére kiállított bírósági értesítést az adóhatóság elsõként nyilvántartásba vette.”

24. §

A NAV Korm. rendelet 50. §-a a következõ (3)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(3) A régió területén kívül a megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóságok a NAV elnökének adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhetnek ellenõrzést. Ilyen esetben az ellenõrzést követõ elsõ fokú hatósági eljárást is ez a vám- és pénzügyõri igazgatóság folytatja le. (4) Amennyiben az eljáró vámszerv illetékessége az ellenõrzés megkezdését követõen az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szûnik meg, vagy az illetékesség megszûnésérõl a vámszerv az ellenõrzés megkezdését követõen szerez tudomást, a megkezdett ellenõrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenõrzést megkezdõ vámszerv az illetékes. (5) Ha az adózó, illetve az ügyfél által szabályszerûen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás a vámszervnek a változásról történt tudomásszerzését megelõzõen ténylegesen megtörtént, és az ellenõrzés során az adózó, illetve az ügyfél kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, a székhelynek, telephelynek, lakóhelynek a régió illetékességi területén belül történt megváltozása esetén a NAV területileg illetékes regionális vám- és pénzügyõri fõigazgatóságának a vezetõjétõl, egyéb esetekben a NAV elnökétõl kérheti az

132


1. szám

ellenõrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóság, az 1. számú Repülõtéri Igazgatóság, illetve a 2. számú Repülõtéri Igazgatóság kijelölését. (6) Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenõrzést követõ hatósági eljárásra az ellenõrzést lefolytató vám- és pénzügyõri igazgatóság illetékes. (7) Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsõfokú vámhatóságot, az új eljárást az alapügyben eljáró vám- és pénzügyõri igazgatóság folytatja le.” 25. §

(1) A NAV Korm. rendelet 51. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK vámkódex) 78. cikke szerinti vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenõrzését az az alsó fokú vámszerv folytatja le, amely a vámeljárást lefolytatta, vagy indokolt esetben – amennyiben az nem azonos a vámeljárást lefolytató vámszervvel – az ellenõrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ alsó fokú vámszervet.” (2) A NAV Korm. rendelet 51. § (2a) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A (2) bekezdéstõl eltérõen a kérelmezõ székhelye (lakóhelye) szerinti megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóság, valamint – amennyiben a kérelmezõ székhelye (lakóhelye) a Repülõtéri Fõigazgatóság illetékességi területén van – az 1. számú Repülõtéri Igazgatóság illetékes:] „d) az EK végrehajtási rendelet 406. cikke szerinti engedélyezett címzett státusz, valamint az EK végrehajtási rendelet 454a. cikke szerinti TIR eljáráshoz kapcsolódó engedélyezett címzett státusz engedélyezésére,” (3) A NAV Korm. rendelet 51. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóságnak, illetve az 1. és 2. számú Repülõtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy az EK vámkódex 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni. A KAVIG a hatáskörébe tartozó vámigazgatási ügyek tekintetében végzi a vámösszeg megállapítását, könyvelésbe vételét és beszedését.”

26. §

A NAV Korm. rendelet 56. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A vámok és az azokkal együtt kiszabott nem közösségi adók és díjak visszafizetése vagy elengedése tekintetében az EK végrehajtási rendelet 877. cikkében meghatározott döntéshozatallal, felügyelettel és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a könyvelést végzõ vámszerv látja el.”

27. §

A NAV Korm. rendelet 57. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Rega-tv.-ben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsõfokú adóhatósági jogkörben illetékes vámszervek a következõk: a) a megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóságok, illetve – azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található – a KAVIG,”

28. §

A NAV Korm. rendelet a következõ 71/B–71/F. §-sal egészül ki: „71/B. § (1) A KÜIG-nél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérõl és egyes szervek kijelölésérõl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) hatályba lépésekor folyamatban lévõ eljárásokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a KAIG folytatja le. (2) A KÜIG-nél a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévõ központosított ellenõrzéseket a központosított ellenõrzésre a NAV elnöke által kijelölt adóigazgatóság folytatja le. 71/C. § (1) A KAIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévõ, azon kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található – a Mód. r. 13. §-ával megállapított 19. § (4) bekezdéstõl eltérõen –, az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le. (2) Amennyiben a Mód. r. hatályba lépését követõen azon kiemelt adózók tekintetében lefolytatott eljárás vonatkozásában, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsõfokú adóhatóságot, az új eljárást az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le.

1. szám


133

(3) A KAIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos folyamatban lévõ eljárásokat az az adóigazgatóság folytatja le, amely a csoportos adóalanyiságban részt vevõ tagok által kijelölt képviselõ adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. 71/D. § (1) A KAFIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévõ eljárásokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a KAVFIG folytatja le. (2) A KAFIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévõ, azon kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, az adózó székhelye szerint illetékes adó fõigazgatóság folytatja le. (3) A KAVIG döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása tárgyában a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatóságon a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévõ jogorvoslati eljárásokat a KAVFIG folytatja le. 71/E. § A Bevetési Fõigazgatóság intézkedéseivel, valamint a Szakértõi Intézet döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása tárgyában a NAV elnöke elõtt a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévõ jogorvoslati eljárásokat a Mód. r. által megállapított 5. § (3)–(4) bekezdésben megjelölt középfokú szerv folytatja le. 71/F. § (1) A Mód. r. által megállapított 46. § (8) bekezdést, valamint a Mód. r. által módosított 47. § (2) bekezdés e) pontot a Mód. r. hatályba lépését követõen érkezett megkeresésekben kell alkalmazni. (2) A Mód. r. által megállapított 45. § (3b) és (9a) bekezdést a Mód. r. hatályba lépésekor folyamatban lévõ eljárások során is alkalmazni kell.” 29. §

(1) A NAV Korm. rendelet 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) A NAV Korm. rendelet 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) A NAV Korm. rendelet a 3. melléklet szerinti 3/A. számú melléklettel egészül ki.

30. §

(1) A NAV Korm. rendelet 1. § (7) bekezdés f) pontjában az „Õrzésvédelmi- és Támogató Igazgatóság” szövegrész helyébe az „Õrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság” szöveg lép. (2) A NAV Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében az „a Bûnügyi Fõigazgatóság középfokú és alsó fokú szerveit, székhelyüket és illetékességi területüket a 4. számú melléklet tartalmazza” szövegrész helyébe az „a középfokú adó- és vámszerv székhelyét és illetékességi területét a 3/A. számú melléklet, a Bûnügyi Fõigazgatóság középfokú és alsó fokú szerveit, székhelyüket és illetékességi területüket a 4. számú melléklet tartalmazza” szöveg lép. (3) A NAV Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében a „megyei vám- és pénzügyõri igazgatóságoknak” szövegrész helyébe a „megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóságoknak” szöveg lép. (4) A NAV Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésében az „adóigazgatóságok járnak el továbbá a csõdeljárásban, a felszámolási eljárásban,” szövegrész helyébe az „adóigazgatóságok járnak el továbbá a csõdeljárásban, a felszámolási eljárásban, a kényszertörlési eljárásban,” szöveg lép. (5) A NAV Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésében a „játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság” szövegrész helyébe a „játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság, valamint a szerencsejáték felügyeleti díj és annak késedelmi pótléka” szöveg lép. (6) A NAV Korm. rendelet 12. § c) pontjában a „az áruknak TIR-igazolvánnyal történõ nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 21.) KöViM–PM együttes rendelet” szövegrész helyébe a „az áruknak TIR-igazolvánnyal történõ nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 25.) KöViM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet)” szöveg lép. (7) A NAV Korm. rendelet 16. §-ában a „Be.” szövegrész helyébe a „büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)” szöveg lép. (8) A NAV Korm. rendelet 18. § (4) és (7) bekezdésében a „KÜIG” szövegrészek helyébe a „KAIG” szöveg, a 18. § (5) bekezdésében a „KÜIG-hez” szövegrész helyébe a „KAIG-hoz” szöveg lép. (9) A NAV Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésében az „a KAIG” szövegrész helyébe az „az az adóigazgatóság” szöveg, az „a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban” szövegrész helyébe az „a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban, amely a csoportos adóalanyiságban részt vevõ tagok által kijelölt képviselõ adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik” szöveg, a (2) és (3) bekezdésében az „a KAIG-hoz” szövegrészek helyébe az „az (1) bekezdés szerinti adóigazgatósághoz” szöveg, a (3) bekezdésében az „a KAIG” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés szerinti adóigazgatóság” szöveg lép. (10) A NAV Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés a) pontjában az „Art. 119. §-a szerinti adatgyûjtésre irányuló ellenõrzéseket” szövegrész helyébe az „Art. 88. § (6) és (7) bekezdése és 119. §-a szerinti ellenõrzéseket” szöveg lép.

134


1. szám

(11) A NAV Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésében az „a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatóság illetékességi” szövegrész helyébe a „Budapest, illetve Pest megye közigazgatási” szöveg lép. (12) A NAV Korm. rendelet 27. § n) pontjában és a 30. §-ban az „a Magyarország területén mûködõ harmadik országok diplomáciai és konzuli képviseletei” szövegrészek helyébe az „a Magyarország területén mûködõ diplomáciai és konzuli képviseletek” szöveg, a 27. § o) pontjában a „helyszíni ellenõrzése és elszámolása” szövegrész helyébe a „helyszíni ellenõrzése és elszámolása, valamint az azt követõ hatósági eljárás kivételével” szöveg lép. (13) A NAV Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésében a „csomagküldõ kereskedõ” szövegrész helyébe a „csomagküldõ kereskedõ adóügyi képviselõjének” szöveg lép. (14) A NAV Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik” szövegrész helyébe a „ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelezõ jogi aktusa, törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik” szöveg lép. (15) A NAV Korm. rendelet 45. § (5) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adóztatási szerv” szöveg lép. (16) A NAV Korm. rendelet 45. § (9) bekezdésében a „NAV elnökének engedélyével” szövegrész helyébe a „NAV elnökének adott ügyre vonatkozó engedélyével” szöveg, a (10) bekezdésében az „adózó székhelyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb esõ hivatali helyiségben” szövegrész helyébe az „adózó székhelyén, a központi ügyintézés helyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb esõ hivatali helyiségben” szöveg lép. (17) A NAV Korm. rendelet 46. § (1) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdésében az „az NAV elnöke” szövegrészek helyébe az „a NAV elnöke” szöveg, az (5) bekezdésében a „mûködtetési jogának” szövegrész helyébe a „praxisjogának” szöveg, a „mûködtetési jogot” szövegrész helyébe a „praxisjogot” szöveg lép. (18) A NAV Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében az „állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye” szövegrész helyébe a „lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye” szöveg, az (5) bekezdésben az „állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye” szövegrész helyébe a „lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye” szöveg lép. (19) A NAV Korm. rendelet 47. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában az „a 46. §-ban foglaltak szerint” szövegrészek helyébe az „a 45. § (4a) bekezdésben, illetve a 46. §-ban foglaltak szerint” szöveg, a (2) bekezdés e) pontjában az „eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye szerinti megyei (fõvárosi) adóigazgatóság” szövegrész helyébe az „adózó lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fõvárosi) adóigazgatóság” szöveg, a (4) bekezdésében az „igazgatóság” szövegrész helyébe az „adóigazgatóság” szöveg, az „az ügyfél lakóhelye székhelye” szövegrész helyébe az „az ügyfél lakóhelye (székhelye)” szöveg lép. (20) A NAV Korm. rendelet 48. §-ában az „A megyei (fõvárosi) adóigazgatóságoknál” szövegrész helyébe az „Az adóigazgatóságoknál” szöveg lép. (21) A NAV Korm. rendelet 59. § (2) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóság, valamint az 1. számú Repülõtéri Igazgatóság” szövegrész helyébe a „32/A. § szerinti vámszerv” szöveg, a (3) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóság, valamint az 1. számú Repülõtéri Igazgatóság” szövegrész helyébe a „megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóság, a KAVIG, valamint az 1. számú Repülõtéri Igazgatóság” szöveg lép. (22) A NAV Korm. rendelet 62. §-t megelõzõ alcímében a „nyomozóhatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó szervek” szöveg lép. 31. §

Hatályát veszti a NAV Korm. rendelet 1. 1. § (3) bekezdés b) pontja, (6) bekezdés b) pontja, 2. 6. § (2) bekezdése, 3. 7. § (1) bekezdésében a „– a (2) bekezdés szerinti eltéréssel –” szövegrész, 4. 7. § (2) bekezdése, 5. 15/A. §-ban a „– ha a vámhatóság hatáskörébe tartozó más eljárás ügyfél általi kezdeményezésekor az ügyfél nem rendelkezik vámazonosító számmal –” szövegrész, 6. 18. § (3) bekezdése, 7. 21. §-a, 8. 24. § (2) bekezdés a) pontjában az „az energiaadóval,” szövegrész, 9. 24. § (2) bekezdés b) pontjában a „ , a Be. által a NAV hatáskörébe utalt” szövegrész, 10. 26. § (1) bekezdése, 11. 27. § q) pontja,

1. szám


135

12. 28. § (4) bekezdése, 13. 29. § (2) bekezdése, 14. 33. § a) pontjában a „(Btk. 137. § 9. pont)”, valamint a „(Btk. 137. § 7. pont)”, a b) pontjában a „(Btk. 137. § 8. pont)” szövegrész, 15. 38. §-a, 16. 42. §-a, 17. 43. § (2) bekezdése, 18. 43. § (4) bekezdésében a „játékterem,” szövegrész, 19. 45. § (4) bekezdés e) pontjában az „ügyfélszolgálati” szövegrész, 20. 45. § (7) bekezdésében a „ , illetve egyes eljárási cselekmények foganatosítására” szövegrész, 21. 46. § (1) bekezdés b) pontjában az „állandó” szövegrész, 22. 47. § (3) bekezdése, 23. 50. § (1) bekezdésében a „ , AEO tanúsítvány kiadására, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) szerinti AEO feltételek vizsgálatára” szövegrész, 24. 59. § (1) és (4) bekezdése, 25. 2. számú melléklet A) rész 1. pontja, B) rész 2. pontja, 26. 3. számú melléklet B) rész 1. pontja.

2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása 32. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hszt. vhr.) a következõ 63/A. §-sal egészül ki: „63/A. § A 28–63. §-ban foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tekintetében nem kell alkalmazni.”

33. §

A Hszt. vhr. 8. § (3) bekezdésében a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 34. §-a és 34/A. §-a” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 33/B. §-a és 33/C. §-a” szöveg lép.

34. §

Hatályát veszti a Hszt. vhr. 1. 28/A. §-ában a „– a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állománya kivételével –” szövegrész, 2.

36. §-ában a „ , valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 6/A. számú melléklete” szövegrész,

3.


4.

2/A. számú mellékletében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alcím, valamint az azt követõ táblázat.

3. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosítása 35. §

Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 7. § (6) bekezdésében az „a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg, a 25. § (7) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

4. Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértõ áruk elleni vámhatósági intézkedésekrõl szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása 36. §

Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértõ áruk elleni vámhatósági intézkedésekrõl szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-ban a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyõri Igazgatóságához

136


1. szám

(a továbbiakban: Igazgatóság)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Vám- és Pénzügyõri Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság)” szöveg lép.

5. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizetõ kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól szóló 154/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet módosítása 37. §

A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizetõ kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól szóló 154/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében az „Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál” szövegrész helyébe az „állami adóhatóságnál” szöveg, a Mellékletében a „(a kötelezett lakcíme szerint területileg illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal részére küldendõ)” szövegrész helyébe a „(a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága részére küldendõ)” szöveg lép.

6. Az egyes fémek begyûjtésével és értékesítésével összefüggõ visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 38. §

Az egyes fémek begyûjtésével és értékesítésével összefüggõ visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § d) pontjában az „akiknek a székhelye a NAV Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatóság illetékességi területén található, a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyõri Igazgatósága” szövegrész helyébe az „akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyõri Igazgatósága” szöveg lép.

7. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 39. §

(1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kötelezett a Ktdt. 10. §-a szerinti bejelentését a 2. melléklet szerinti adattartalommal, elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság felé. Az adózás rendjérõl szóló törvény eltérõ rendelkezésének hiányában a termékdíj-kötelezettségre kiható változásnak minõsül, ha a 2. melléklet szerinti adatok bármelyike módosul.” (2) A Vhr. 26. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A megrendelést teljesítõ köteles 6 évig megõrizni az (1) bekezdésben megnevezett, általa elõállított termék elektronikus vagy nyomtatott példányát, és azt az állami adó- és vámhatóság ellenõrzése, hatósági eljárása során kérésre bemutatni.” (3) A Vhr. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § A Ktdt. 29/A. §-a szerint megállapított jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás összeg kétszeresét a NAV által megjelölt számlára kell befizetni.”

40. §

41. §

A Vhr. a következõ 34/A. §-sal egészül ki: „34/A. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetérõl és egyes szervek kijelölésérõl szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelettel módosított 23. §-t a hatályba lépését követõen nyilvántartásba vett adatok tekintetében kell alkalmazni.” (1) A Vhr. 2. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. (2) A Vhr. 4. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

42. §

(1) A Vhr. 2. § (4) bekezdésében az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság)” szövegrész helyébe az „az állami adóhatóság” szöveg, a 3. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adóhatóság” szöveg, a 9. § (3) bekezdésében az „a vámhatósághoz történõ bejelentése” szövegrész helyébe az „a szerzõdésnek az állami adóhatósághoz történõ bejelentése” szöveg, a 10. §-ban az „a vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki” szöveg, a 11. § (1) bekezdésében az „a vámhatóságnak” szövegrész helyébe az „az állami adóhatóságnak” szöveg, a 13. § d) pontjában, a 11. alcímében, a 21. § (1) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, 30. §

1. szám


137

(3) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrészek helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg, a 21. § (4) bekezdésben az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság” szöveg, a 23. § (2) bekezdésében az „A vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az állami adóhatóság”, az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „állami adóhatóság” szöveg lép. (2) A Vhr. 9. § (2) bekezdés a) pontjában az „e rendelet 2. melléklete szerinti” szövegrész helyébe az „e rendelet 2. melléklet IV. pontja szerinti” szöveg lép. (3) A Vhr. 23. § (5) bekezdés a) pontjában, (6) bekezdés a) pontjában, (7) bekezdés a) pontjában, (8) bekezdés a) pontjában a „2. melléklet I. pontja szerinti alapadatait” szövegrészek helyébe a „nevét, adószámát” szöveg lép. (4) A Vhr. 23. § (5) bekezdés e) pontjában, (6) bekezdés e) pontjában, (7) bekezdés d) pontjában, (8) bekezdés b) pont bd) alpontjában a „VPID számát” szövegrészek helyébe az „adószámát” szöveg lép. (5) A Vhr. 3. melléklet 2. pontjában a „VPID szám” szövegrész helyébe az „adószám” szöveg lép. 43. §

(1) Hatályát veszti a Vhr. 3. § (3) bekezdése. (2) Hatályukat vesztik a Vhr. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdés a) pontjában a „VPID számát,” szövegrészek.

8. A közszolgálati tisztviselõk munka- és pihenõidejérõl, az igazgatási szünetrõl, a közszolgálati tisztviselõt és a munkáltatót terhelõ egyes kötelezettségekrõl, valamint a távmunkavégzésrõl szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosítása 44. §

A közszolgálati tisztviselõk munka- és pihenõidejérõl, az igazgatási szünetrõl, a közszolgálati tisztviselõt és a munkáltatót terhelõ egyes kötelezettségekrõl, valamint a távmunkavégzésrõl szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése a helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A rendelet V. fejezetének hatálya a Miniszterelnökségre, a minisztériumra, a kormányhivatalra – ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt –, és a központi hivatalra, valamint a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerveire, a megyei, fõvárosi kormányhivatalra, valamint területi szervére, továbbá a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervre és az ott foglalkoztatott kormánytisztviselõre, kormányzati ügykezelõre, munkavállalóra, az igazságügyért felelõs miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra és ügyészre, továbbá a szakmai vezetõre terjed ki.”

9. A közszolgálati tisztviselõkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosítása 45. §

A közszolgálati tisztviselõkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre – ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt – és az ott foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, valamint a közszolgálati jogviszonyban állókra terjed ki.”

10. A közszolgálati tisztviselõk részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása 46. §

(1) A közszolgálati tisztviselõk részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A NAV állományába tartozó kormánytisztviselõkre és kormányzati ügykezelõkre a 2. § és 9. § hatálya nem terjed ki.” (2) A közszolgálati tisztviselõk részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében a „(2)–(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(5) bekezdésben” szöveg lép.

11. A közszolgálati tisztviselõk továbbképzésérõl szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosítása 47. §

(1) A közszolgálati tisztviselõk továbbképzésérõl szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

138


1. szám

„(2) A rendelet hatálya – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed a kormányzati ügykezelõre, közszolgálati ügykezelõre abban az esetben, ha a munkáltató döntése alapján, vagy önként vállalt továbbképzésen vesz részt.” (2) A közszolgálati tisztviselõk továbbképzésérõl szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 1. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, valamint a személyi állományába tartozó kormánytisztviselõkre és kormányzati ügykezelõkre.”


(1) Ez a rendelet – a (2) és(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) A 22. § (3) bekezdés 2013. július 1-jén lép hatályba. (3) A 22. § (4) bekezdés 2014. január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

1. melléklet a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelethez 1. A NAV Korm. rendelet 2. számú melléklet B) rész 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe az országos hatáskörrel végzett feladatai tekintetében Magyarország területe, a hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe.”

2. melléklet a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelethez 1. A NAV Korm. rendelet 3. számú melléklet A) rész 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe a 8. pontban foglaltak kivételével az e rendelet szerinti eltérésekkel.” 2. A NAV Korm. rendelet 3. számú melléklet B) rész 24–25. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülõtéri Fõigazgatósága területén: 24. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1. számú Repülõtéri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékessége a következõ helyekre terjed ki: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér; Airport Business Park, 2220 Vecsés, Lõrinci út 59–61. (helyrajzi szám: Vecsés 0148/41 és 0148/43); Airport City, 2220 Vecsés (helyrajzi szám: Vecsés 6030/9–12); 1097 Budapest, Fehérakác u. 3. (helyrajzi szám: 38236/723); és 1097 Budapest, Ecseri u. 14–16. (helyrajzi szám: 38236/575) területére. 25. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2. számú Repülõtéri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékessége a következõ helyekre terjed ki: a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér, és légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területére.” 3. A NAV Korm. rendelet 3. számú melléklet B) rész a következõ 26. ponttal egészül ki: „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Õrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság székhelye és illetékessége: 26. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Õrzésvédelmi és Támogató Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.” 4. A NAV Korm. rendelet 3. számú melléklet B) rész 27. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyõri Igazgatósága székhelye és illetékessége: 27. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyõri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe, a hatáskörébe tartozó egyéb feladatok tekintetében – az e rendelet szerinti eltérésekkel – Magyarország területe.”

1. szám


139

3. melléklet a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelethez „3/A. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal középfokú adó- és vámszerve, székhelye és illetékességi területe A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám Fõigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe a)

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyõri Igazgatósága által országos illetékességgel, illetve hatáskörrel végzett feladatai tekintetében Magyarország területe,

b)

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyõri Igazgatósága hatáskörébe tartozó kiemelt adózók tekintetében Budapest és Pest megye közigazgatási területe.”

4. melléklet a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelethez „2. melléklet a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A bejelentés teljesítéséhez szükséges adattartalmi követelmények I. Alapadatok A termékdíjfizetésre kötelezett adatai II. A termékdíj-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos bejelentés adatai: a) kötelezetti státusz megjelölése, b)

termékdíjköteles termékek körére vonatkozó kötelezettség,

c)

egyéni hulladékkezelés választása (anyagáramonként), tárgyévi kibocsátás tervezett és tárgyévi kezelt mennyiség,

d)

bejelentés érvényességének idõpontja,

e)

csekély mennyiség mennyiségi határ átlépésének bejelentése, idõpontja.

III. Az egyéni hulladékkezelés során közremûködõ hulladékkezelõkre vonatkozó bejelentés adatai: A hulladékkezelõk adatai: a) név, b)

adószám,

c)

KÜJ szám,

d)

közremûködés kezdete,

e)

közremûködés vége,

f)

hulladékkezelésre vonatkozó engedélyszám, bejelentés módja (új, módosítás, törlés),

g)

KTJ szám,

h)

tevékenység típusa,

i)

HKT kód,

j)

EWC kód,

k)

az egyéni hulladékkezelõ által lekötött kapacitás mértéke HKT kód és EWC szerint.

IV. Átvállalási szerzõdés bejelentésének adattartalma 1. Átvállalásban érintett felek adatai a) név b) 2. 3. 4. 5.

adószám Az átvállalással érintett termék megnevezése, vámtarifaszáma, CsK vagy KT-kódja Az átvállalás idõszakának meghatározása Az átvállalás kezdõ idõpontjának meghatározása Az átvállalás jogcíme”

140



A bevallás teljesítéséhez szükséges adattartalmi követelmények I. Alapadatok A termékdíjfizetésre kötelezett adatai II. Összesített adatok nettó kötelezettségekrõl 1. Tárgyidõszak 2. Termékkörönként tárgyidõszakban összesen fizetendõ termékdíj összege III. A termékdíj-fizetési kötelezettség nem egyéni hulladékkezelés esetén 1. Termékdíj fajtája KT, CSK kód szerinti bontásban 2. Termékdíjköteles termék megnevezése 3. Termékdíj-fizetési kötelezettség összegének megállapítása a) Termékdíjköteles termék fizetési kötelezettség alapját képezõ mennyisége b) Termékdíjtételek c) A Ktdt. 12/A. § (2) bekezdés szerinti elõleg d) Környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség összege soronként és összesen IV. A termékdíj-fizetési kötelezettség egyéni hulladékkezelés esetén 1. Termékdíj fajtája KT, CSK kód szerinti bontásban 2. Termékdíjköteles termék megnevezése 3. Termékdíj-fizetési kötelezettség összegének megállapítása a) termékdíjköteles termék fizetési kötelezettség alapját képzõ mennyisége, b) egyéni hulladékkezelés keretében hasznosításra vagy hasznosíttatásra átadott mennyiség, c) termékdíjtételek, d) környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség összege soronként és összesen. V. Visszaigényelhetõ termékdíj 1. Visszaigényelhetõ termékdíj összegének megállapítása a) Termékdíj visszaigénylés alapját képzõ mennyisége soronként és összesen, b) Termékdíjköteles termék mennyiségi egysége után megfizetett díj, c) Termékdíjköteles termék után megfizetett visszaigényelhetõ összeg soronként és összesen. 2. Hulladékká vált kenõolaj visszaigénylése a) átadott mennyiség, b) termékdíj köteles termék összes mennyisége, c) befizetett termékdíj, d) visszaigényelhetõ összeg soronként és összesen, e) feldolgozás módja. VI. a) b) c) d) e) f)

Az egyéni hulladékkezelés keretében végzett hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó adatok a hulladékkezelési tevékenységet végzõ KÜJ száma, a hulladékkezelési tevékenységet végzõ neve, HKT kód, EWC kód, hulladékkezelési mûvelet megnevezése, egyéni hulladékkezelés keretében kezelt mennyiség.

VII. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó adatok 1. Átvállalással érintett termék adatai a) KT, CSK kód, b) termékdíjköteles termék megnevezése. 2. Az átvállalt mennyiség jogcímek szerint: a) egyéb kõolajtermék számlában átvállalt mennyisége, b) elsõ vevõ által külföldre történõ kivitelre átvett mennyiség, c) elsõ vevõ által külföldre kivitt mennyiség, d) elsõ vevõ által belföldi forgalomba hozott mennyiség,

1. szám

1. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY e) f) g) h)

141

bérgyártásból származó mennyiség, termelõi szervezõdés által átvett termékdíjköteles termék mennyisége, csomagolást elõállító elsõ belföldi vevõ által átvett mennyiség, csomagolóeszközt elõállító elsõ belföldi vevõ által átvett mennyiség.

VIII. A nyilatkozattal átadott termékdíj-kötelezettség átadása 1. Kötelezett neve, adószáma 2. Nyilatkozattal átadott termék adatai a) CSK kód, b) termékdíjköteles termék megnevezése, c) vevõ adószáma. 2. Az átadott mennyiség jogcímek szerint: a) a Ktdt. 3. § (6) bekezdés a) pontja alapján átadott mennyiség, b) a Ktdt. 3. § (6) bekezdés b) pontja alapján átadott mennyiség, c) a Ktdt. 3. § (6) bekezdés c) pontja alapján átadott mennyiség.”

A Kormány 377/2012. (XII. 19.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2013. január havi emelésérõl A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

(1) 2013. január 1-jétõl a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (1) bekezdése alapján 5,2 százalékkal kell emelni a 2013. január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapított vagy folyósított a) öregségi nyugdíjat, b)

rehabilitációs járadékot,

c)

özvegyi nyugdíjat,

d)

szülõi nyugdíjat,

e)

árvaellátást,

f)

baleseti hozzátartozói nyugellátást,

g)

mezõgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,

h)

mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,

i)

korhatár elõtti ellátást,

j)

szolgálati járandóságot,

k)

átmeneti bányászjáradékot,

l)

balettmûvészeti életjáradékot,

m) rokkantsági ellátást, n)

rehabilitációs ellátást,

o)

baleseti járadékot,

p)

bányászok egészségkárosodási járadékát,

q)

a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,

r)

a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény szerinti közszolgálati járadékot, és

s)

a katona, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagja után járó kiegészítõ hozzátartozói támogatást [az a)–s) pont szerinti ellátások a továbbiakban együtt: ellátás].

(2) Az (1) bekezdés szerinti emelés megilleti a 2012. december 31-ét követõ idõponttól a)

megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesült személyt is, ha ezt az ellátását az (1) bekezdés szerinti emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy az (1) bekezdés szerinti emelésre jogosító ellátása megszûnését követõ naptól, újraszámítás nélkül állapították meg – ideértve a korhatár elõtti

142


1. szám

öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontja szerinti esetet is –, b) megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását az (1) bekezdés szerinti emelésre jogosító rehabilitációs járadékának, rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszûnését követõ naptól állapították meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több – a (2) bekezdés szerinti – változás következett be. 2. §

(1) Az e rendelet alapján emelendõ, 2013. januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani. (2) Ha egy személy részére egyidejûleg több, e rendelet alapján emelendõ ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni. (3) Több ellátásra való jogosultságot érintõ változás esetén a változás idõpontjától kezdõdõen a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásokat emelt összegben kell továbbfolyósítani olyan összegben, mintha ez az ellátás a változás napját megelõzõen is önállóan került volna folyósításra. (4) Az özvegyi és a szülõi nyugdíj megosztása esetén a folyósított nyugdíjrészt kell emelni. (5) Szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerzõdés vagy szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított ellátás esetén a magyar szerzõdõ felet terhelõ ellátásrészt, illetve ellátást kell emelni. (6) Az emelést a 2013. január havi ellátásoknak a) az 1. § (1) bekezdésében nem említett nem társadalombiztosítási ellátás, b) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, továbbá a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék, c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetõleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetésérõl szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépõ pótlék nélküli összegére kell végrehajtani.

3. §

A központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak az 1. § (1) bekezdés g)–l) pontja és q)–s) pontja szerinti ellátások emelésének fedezetét és a végrehajtás költségeit.

4. §

Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

5. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 62. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2013. január 1-jétõl havi 81 510 forint összeghatárig folyósítható együtt.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelete a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdés a), b) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tbj. vhr.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

1. szám


143

„(2) A Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja szerinti alapbér az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelõzõ egy évben a munkavállaló teljesítményétõl, ledolgozott munkaidejétõl közvetlenül függõ, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap.” 2. §

(1) A Tbj. vhr. 5/D. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek hivatásos és szerzõdéses állományú, más szervhez vezényelt tagjai részére járó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzbeli ellátás elszámolásáról az OEP azzal a szervvel köti meg a megállapodást, amely a pénzbeli ellátás megállapítására köteles.” (2) A Tbj. vhr. 5/D. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kötött megállapodás szerinti elszámolásra a 21/C. §-ban meghatározott hatásköri szabályok alkalmazandók.”

3. §

A Tbj. vhr. a következõ 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § Az egészségbiztosítási szerv az általa nyilvántartott követelésekrõl kérelemre, annak beérkezését követõ naptól számított 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki.”

4. §

A Tbj. vhr. a következõ 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § A Tbj. 29. § (4) bekezdés d) pontja alkalmazásában a vállalkozói tevékenység szüneteltetésének minõsül az is, ha az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végzõ állatorvos e tevékenységét szünetelteti.”

5. §

(1) A Tbj. vhr. 25. § (6) bekezdés a) pontja a következõ ad) alponttal egészül ki: (Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha a foglalkoztató) „ad) a koordinációs rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben meghatározott kiküldetés keretében a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre vonatkozó leghosszabb idõtartamon túl kiküldött munkavállalókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztat, vagy” (2) A Tbj. vhr. 25. § (6) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha a munkavállaló) „ba) nem rendelkezik a kiküldetés kezdõ napját közvetlenül megelõzõen legalább 30 nap, megszakítás nélküli biztosítással,”

6. §

A Tbj. vhr. a következõ 30/C. §-sal egészül ki: „30/C. § A 4/A. § 2012. december 31-én hatályos (2) bekezdését kell alkalmazni az esedékességet követõen (elmaradt követelés) és a jogerõs bírósági határozat alapján 2013. január 1-jét megelõzõ idõszakra kifizetett járulékalapot képezõ jövedelmekre.”

7. §

A Tbj. vhr. 1. 1. § (1) bekezdés b) pontjában a „személyi alapbér” szövegrész helyébe az „alapbér” szöveg, 2.

5/D. § (1) bekezdésében a „NAV, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „NAV, az Országgyûlési Õrség” szöveg, a „NAV, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „NAV, valamint az Országgyûlési Õrség” szöveg,

3.

22. § (5) bekezdésében a „Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédséggel, az Országgyûlési Õrséggel, a rendvédelmi szervekkel” szöveg

lép. 8. §

Hatályát veszti a Tbj. vhr. 1. 4/A. § (1) bekezdése, 2.

4/A. § (2) bekezdésében az „– a járulékfizetési felsõ határig –” szövegrész,

3.

4/A. § (3) bekezdése,

4.

4/A. § (5) bekezdésében az „a járulékfizetési felsõ határig” szövegrész,

5.

4/A. § (6) bekezdésében az „a járulékfizetési felsõ határig” szövegrész,

6.

5/C. § (1) bekezdése,

7.

5/C. § (3) bekezdése,

144

9. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 8.

7/A. §-a,

9.

25. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „vagy” szövegrész.

1. szám

Az 5. § a)

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. cím 12. cikkének, és

b)

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. cím 14. cikkének

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 10. §

Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelete a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról A Kormány a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában a 3. alcím tekintetében a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában, a 4. alcím tekintetében a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 6. alcím tekintetében a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 1., 2. és 5. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása 1. §

A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Biztkr.) 1/A. § 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „5. megszolgált díj, viszontbiztosítás nélkül: egy adott idõszakra vonatkozóan azon díjak összege, amelyek a biztosító által az adott idõszakban fedezett kockázatok saját megtartású részéhez kapcsolódnak.”

2. §

A Biztkr. 2. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A biztosító köteles belsõ számviteli rendjét és számlarendjét, illetve belsõ ellenõrzési rendszerét úgy kialakítani, hogy az megfeleljen a Tv., valamint a Bit. és a Vbit. követelményeinek és alkalmas legyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére történõ adatszolgáltatásra, a Felügyelet általi ellenõrzésre. Ennek során a biztosító eltérhet a Tv. 160. §-a szerinti egységes számlakeret alkalmazásától.”

3. §

(1) A Biztkr. 4. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az ingatlanok között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogokat, az ingatlan beruházásokat és az ingatlan beruházásokra adott elõlegek összegét is, kivéve a bérelt ingatlanon végzett beruházásokat.” (2) A Biztkr. 4. § (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A tárgyi eszközök között a gépek, berendezések, jármûvek értékét, ezen eszközök beruházásának és ezen eszközök beruházásaira adott elõlegeknek, valamint a bérelt ingatlanon végzett beruházásoknak az értékét kell kimutatni.”

1. szám


145

4. §

A Biztkr. 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Biztosítástechnikai tartalékként kell kimutatni a biztosító által, a Bit., valamint a Vbit. alapján és a biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjérõl szóló miniszteri rendelet elõírásai szerint megképzett biztosítástechnikai tartalékokat.”

5. §

A Biztkr. 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor – kivéve a 4. § (8) bekezdés szerinti befektetéseknél – a Tv. 61–68. §-ának elõírásait kell alkalmaznia azzal, hogy az értékelés során a mérlegkészítéskori piaci érték helyett a mérlegfordulónapi piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a mérlegfordulónapi és a mérlegkészítéskori piaci érték közötti különbözet jelentõs, azt a kiegészítõ mellékletben kell bemutatni.”

6. §

(1) A Biztkr. 9. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A C/07–09. sorokban kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (így különösen az elszámolt – a visszaírt értékvesztéssel korrigált – értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az ingatlan értékcsökkenési leírását és egyéb ráfordításait), kivéve a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamveszteségét.” (2) A Biztkr. 9. § (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) A C/04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron kell kimutatni minden olyan befektetésbõl származó bevételt, amelyet a megelõzõ C/01–03. sor nem tartalmaz. Itt kell kimutatni különösen a külföldi pénzértékre szóló követelés és kötelezettség Tv. szerinti értékelésébõl adódó árfolyamnyereséget, kivéve a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamnyereségét.” (3) A Biztkr. 9. § (17) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a 9. § a következõ (18) bekezdéssel egészül ki: „(17) Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között a Tv. elõírásainak megfelelõ egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat kell kimutatni, a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének bevételei, illetve ráfordításai kivételével. Itt kell továbbá kimutatni a nem saját biztosítási szerzõdésekhez, illetve a nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat, így különösen a más biztosító részére történõ kárrendezés, termékértékesítés kapcsán felmerülõ bevételeket és ráfordításokat. (18) Az A/03. Egyéb biztosítástechnikai bevétel soron kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamnyereséget, illetve az A/10. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások soron a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált árfolyamveszteséget.”

7. §

A Biztkr. 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A biztosító az 5. § (2) bekezdése szerinti biztosítástechnikai tartalékok változását a külön jogszabályban meghatározottak szerint, legalább a mérleg fordulónapjával köteles elszámolni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával a külön jogszabályban meghatározott szükséges szintre kell módosítani.”

8. §

A Biztkr. 16. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az anyavállalatnak minõsülõ biztosító a fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenõen akkor mentesíthetõ az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következõ a)–c) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:) „a) a fölérendelt anyavállalat szabályozott vállalkozás, vagy biztosítói holding társaság, vagy vegyes tevékenységû biztosítói holding társaság, vagy vegyes pénzügyi holding társaság,”

9. §

A Biztkr. a következõ 18/C. §-sal egészül ki: „18/C. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 1/A. § 5. pontját, 2. §-ával megállapított 2. § (7) bekezdését, 3. §-ával megállapított 4. § (4) és (10) bekezdését, 4. §-ával megállapított 5. § (2) bekezdését, 5. §-ával

146


1. szám

megállapított 6. § (1) bekezdését, 6. §-ával megállapított 9. § (6), (12), (17) és (18) bekezdését, 7. §-ával megállapított 13. § (1) és (2) bekezdését, 8. §-ával megállapított 16. § (4) bekezdés a) pontját, valamint 1. mellékletével megállapított 1. számú mellékletét, 2. mellékletével megállapított 2. számú mellékletét elõször a 2013. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is alkalmazhatók. (2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §-ával hatályon kívül helyezett 14/A. § f) pontját, 14/A. § l) pontjában az „a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység,” szövegrészt, 16. § (4) bekezdés b) pontját elõször a 2013. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra nem kell alkalmazni.” 10. §

(1) A Biztkr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) A Biztkr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

11. §

Hatályát veszti a Biztkr. a)

14/A. § f) pontja,

b)

14/A. § l) pontjában az „a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység,” szövegrész,

c)

16. § (4) bekezdés b) pontja.

2. A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 12. §

A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnbkr.) 16. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A CDS (Credit Default Swap) ügylet induláskori, felhalmozott kamat nélküli ellenértékét annak az idõszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a CDS ügyletet lezárják. Az ügylethez kapcsolódó, negyedévente pénzügyileg rendezett díjat az adott idõszak eredményében kell elszámolni.”

13. §

Az Mnbkr. 17. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Fedezeti ügyletként kell elszámolni azokat az ügyleteket, amelyek az alábbi feltételeknek egyidejûleg megfelelnek: a) a fedezeti ügyletet egyértelmûen hozzárendelték valamely nyitott pozícióhoz, amely az MNB-t deviza-, kamatláb-, és egyéb piaci kockázatnak teszi ki, b) az ügyletet indításkor kifejezetten fedezeti ügyletként jelölték meg, c) a fedezet kizárja vagy lényegesen csökkenti a fedezendõ pozícióból eredõ adott típusú, fedezni kívánt kockázatot azáltal, hogy a fedezeti ügylet és a fedezett pozíció értékében – adott kockázatra vonatkozóan – bekövetkezett változások (átértékelési és értékelési különbözetek) egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van.”

14. §

Az Mnbkr. 25. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított 16. § (6) bekezdését, 13. §-ával megállapított 17. § (1) bekezdését elõször a 2013. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is alkalmazhatók. (5) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. §-ával hatályon kívül helyezett 2. § 6. pontját elõször a 2013. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra nem kell alkalmazni.”

15. §

Hatályát veszti az Mnbkr. 2. § 6. pontja.

3. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 16. §

A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszkr.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

1. szám


147

„(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minõsülõ egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási intézmény, a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttmûködési csoportosulás, az európai kutatási infrastruktúráért felelõs konzorcium, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap, valamint a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség.” 17. §

Az Eszkr. 20/B. §-a a következõ (16) bekezdéssel egészül ki: „(16) Az Nyt. 2. § (6a) bekezdése szerinti, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. részére átadott eszközök átadáskori könyv szerinti értékét az Alap az átadás idõpontjával egyéb ráfordításként számolja el.”

18. §

Az Eszkr. a következõ 26. §-sal egészül ki: „26. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított 2. § (2) bekezdését, 17. §-ával megállapított 20/B. § (16) bekezdését elõször a 2013. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is alkalmazhatók.”

4. A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása 19. §

A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet „Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor” alcíme a következõ 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § Kényszertörlési eljárás esetén, amennyiben a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását, a kényszertörlési eljárás befejezésének idõpontjával, mint mérlegfordulónappal elkészített számviteli törvény szerinti beszámoló egy tekintet alá esik a 3. § szerinti tevékenységet lezáró beszámolóval, arra alkalmazni kell a 3. §-ban foglaltakat.”

5. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása 20. §

(1) A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 9. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) A hitelintézet a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden hónap utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során. A pénzügyi vállalkozás a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden negyedév utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során. (5) A hitelintézetnek az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a hitelintézet által az értékelést megelõzõ legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni. A pénzügyi vállalkozásnak az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig valamely hitelintézet által az értékelést megelõzõ legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.” (2) A Hitkr. 9. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A hitelintézetnek a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét havonta a fõkönyvi számlák zárásakor – jellegétõl függõen – át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következõ hónap elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára. A pénzügyi vállalkozásnak a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét negyedévente a fõkönyvi számlák zárásakor – jellegétõl függõen – át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következõ negyedév elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára.”

148


1. szám

21. §

A Hitkr. 12. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan – a Felügyelet, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából – köteles eszköz és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, fõkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekrõl összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során – a számviteli politikában is rögzítettek szerint – legalább a következõ zárlati munkálatokat kell elvégezni:) „c) a devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított, forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyam-különbözetek elszámolása (hitelintézet esetében havonta, pénzügyi vállalkozásnál negyedévente);”

22. §

A Hitkr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hitelintézettel egyenértékû prudenciális szabályozásnak nem megfelelõ pénzügyi vállalkozás az 1. és 2. §; a 3. § (1)–(10) bekezdése; a 4. §; az 5. § (2)–(12) bekezdése, (13) bekezdés b) és c) pontja, (14) bekezdése; a 6. § (1)–(3) bekezdése, (4) bekezdés elsõ mondata, (5)–(8) bekezdése; a 7. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés a) és c) pontja, (4)–(6) bekezdése, (7) bekezdés elsõ mondata, (8)–(11) bekezdése, (14) bekezdés a)–c) pontja, (15) bekezdés a) és c) pontja, (16) és (17) bekezdése; a 8. § (1), (3), (4) és (6)–(8) bekezdése; a 9. § (2) és (3) bekezdése, (4) és (5) bekezdés második mondata, (8) bekezdés második mondata, (10), (11), (13), (14) és (17) bekezdése; a 9/A–9/F. §; a 10. § (1)–(6) és (8)–(14) bekezdése; a 11. § (1) bekezdés c) és e) pontja, (2) bekezdés elsõ két mondata, (3)–(12) bekezdése; a 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)–c), e)–g), i) és j) pontja, (3)–(8) és (11) bekezdése; a 13. § (1), (3)–(5), (9) és (10) bekezdése; a 14. § (1)–(3) bekezdése; a 15. § (3)–(6) bekezdése és (10)–(17) bekezdése; a 16. és 17. §; a 20.–24. §; a 25. § 2., 3., 6–19., 21., 23., 24., 28–33. és 37–43. pontja; a 26. és 27. §; a 29. és 30. §; továbbá a 31. § (7) bekezdése elõírásait köteles alkalmazni.”

23. §

A Hitkr. 33. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított 9. § (4) és (5) bekezdését, a 21. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés c) pontját, a 22. §-ával megállapított 28. § (1) bekezdését, a 24. §-ával megállapított 7. számú melléklet VII. fejezet (9) bekezdését elõször a 2013. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is alkalmazhatók.”

24. §

A Hitkr. 7. számú mellékletének VII. fejezete a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Amennyiben az átstrukturálás türelmi idõt is tartalmaz, a (4) és (5) bekezdésben foglalt határidõket a türelmi idõszak leteltét követõen kell számítani.”

6. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása 25. §

A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vszkr.) 6. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és a 6. § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(3) Amennyiben a gazdálkodó a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el, a végelszámoló a kényszertörlési eljárás kezdõ idõpontját megelõzõ nappal – mint mérlegfordulónappal – köteles a számviteli törvény 11. § (12) bekezdése szerinti üzleti évrõl az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót elkészíteni, kötelezõ könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenõriztetni. Az így elkészült számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. (4) Az (1), illetve a (2) és (3) bekezdés szerinti – a végelszámolást lezáró – számviteli beszámolót a végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének idõpontját – mint mérlegfordulónapot – követõ ötödik hónap utolsó napjáig, illetve a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdõ idõpontját megelõzõ napot – mint mérlegfordulónapot – követõ 45 napon belül a számviteli törvény 153–154/B. §-a, valamint a vonatkozó számviteli kormányrendelet elõírásai szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni. (5) A végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének idõpontjával, illetve a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdõ idõpontját megelõzõ nappal köteles a könyvviteli nyilvántartásokat lezárni, azokat a gazdálkodó kijelölt tisztségviselõjének, illetve a felszámolónak az (1) és (3), illetve a (2) bekezdés szerinti számviteli beszámolóval együtt átadni.

1. szám


149

(6) A tevékenységét, mûködését továbbfolytató, valamint a felszámolás alá, illetve a kényszertörlési eljárás alá került gazdálkodó a végelszámolótól átvett számviteli beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján nyitja meg könyvviteli nyilvántartásait.” 26. §

A Vszkr. 7. § a következõ (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A (6) bekezdés szerinti beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével egyidejûleg esedékessé válik azon beszámolók letétbe helyezése és közzététele is, amelyekre a vonatkozó határidõ az 5. § (6) bekezdés alapján egyébként még nem járt le.”

27. §

A Vszkr. 3. § a) (2) és (4) bekezdésében a „45 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül”, b) (2) bekezdésében a „45. napon” szövegrész helyébe a „30. napon” szöveg lép.


(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az 1–18. § és a 20–24. § 2013. január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

1. melléklet a 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelethez (1) A Biztkr.1. számú mellékletében a „D. Követelések I. Közvetlen biztosítási ügyletbõl származó követelések 1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól ebbõl: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozástól 2. Követelések a biztosítási közvetítõktõl ebbõl: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozástól” szövegrész helyébe a „D. Követelések I. Közvetlen biztosítási tevékenységbõl származó követelések 1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól ebbõl: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozástól 2. Követelések a biztosítási közvetítõktõl ebbõl: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozástól

150


1. szám

3. Egyéb közvetlen biztosítási tevékenységbõl származó követelések ebbõl: a) kapcsolt vállalkozástól b) egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozástól” szöveg lép. (2) A Biztkr.1. számú mellékletében a „G. Kötelezettségek I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási ügyletekbõl ebbõl: a) kapcsolt vállalkozással szemben b) egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozással szemben” szövegrész helyébe a „G. Kötelezettségek I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási tevékenységbõl ebbõl: a) kapcsolt vállalkozással szemben b) egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozással szemben” szöveg lép.

2. melléklet a 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelethez (1) A Biztkr.2. számú mellékletében az „A/03. és B/04. sor: Egyéb biztosítástechnikai bevétel Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységbõl eredõ, az elõbbiek közé nem tartozó egyéb biztosítási bevételek összegét. Egyéb biztosítástechnikai bevételként kell nyilvántartásba venni a szerzõdés megkötését követõ 30 napon belül az ügyfél által történõ felmondáshoz kapcsolódóan, a szerzési költségnek minõsülõ költségek szerzõdésben vagy jogszabályban meghatározott mértékben történõ ügyfél általi megtérítését. A/04. és B/05. sor: Károk ráfordításai Ezeken a sorokon kell szerepeltetni a biztosítási szerzõdések alapján a tárgyévben fizetett bruttó kártérítéseket és szolgáltatások ráfordításait függetlenül attól, hogy az mely biztosítási teljesítési idõszakot terheli. Bruttó kár: a bruttó kárfizetés, a biztosítottnak, a szerzõdõnek (viszontbiztosítást és együttbiztosítást is beleértve) ténylegesen fizetett kártérítés. Bruttó egyéb biztosítási szolgáltatások közé tartoznak a bizonylatokkal igazoltan kármegelõzés címén kifizetett összegek, valamint a biztosítási szerzõdésben vállalt kiegészítõ szolgáltatások miatti kötelezettségekhez kapcsolódó ráfordítások (pl. a CSÉB-szerzõdésekben a betegség, gyermek születés és halálozás, gyermekgondozás stb. esetére vállalt kiegészítõ jellegû szolgáltatások miatt felmerült szociális célú ráfordítások stb.). Kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértõk, kárügyintézõk bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végzõ jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan mûködtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek mûködési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végzõ fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A károk ráfordításait csökkentõ tételként kell kimutatni a szerzõdõ, a biztosított vagy a harmadik fél által a mérlegkészítés idõpontjáig megtérített károk, kárrendezési költségek összegét. Itt kell továbbá kimutatni a függõ károk tartalékainak változását is. Kárráfordításként kell kimutatni a biztosítottnak (szerzõdõnek, kedvezményezettnek) juttatott eredménytõl független díj-visszatérítés összegét is, amennyiben a szerzõdés a díj összegét nem módosítja. Ha a szerzõdés a díj nagyságát is módosítja, akkor a visszatérítés összegével az elszámolt díjbevételt kell csökkenteni. B/02. sor: Biztosítástechnikai bevételek befektetésekbõl

1. szám


151

Az eredménykimutatás ezen során szereplõ összeg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételét tartalmazza, bevételi jogcímek szerinti megbontásban, továbbá mínusz elõjellel külön soron a 9. § (3) bekezdése szerint az életbiztosítási ág befektetéseinek biztosítástechnikai bevételeibõl a befektetések nettó eredményébe átvezetett eredmény összegét. A ba) alpontban és/vagy a C/03. sorban kell kimutatni a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok miatt végrehajtott bevétel korrekciót is, a mûködési költségek között ilyen jogcímen elszámolt tételek összegével megegyezõen. Saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekcióként kell kimutatni azt az összeget, amelyet a saját tulajdonú, saját használatban lévõ ingatlanok bérbeadása esetén bérleti díj címén a biztosító elérhetne (realizálhatna). A c) pontban kell többek között kimutatni a külföldi pénzértékre szóló befektetések 6. § (2) bekezdése szerinti értékelésébõl adódó árfolyamnyereséget.” szövegrész helyébe a „A/03. és B/04. sor: Egyéb biztosítástechnikai bevétel Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységbõl eredõ, az elõbbiek közé nem tartozó egyéb biztosítási bevételek összegét. Egyéb biztosítástechnikai bevételként kell nyilvántartásba venni a szerzõdés megkötését követõ 30 napon belül az ügyfél által történõ felmondáshoz kapcsolódóan, a szerzési költségnek minõsülõ költségek szerzõdésben vagy jogszabályban meghatározott mértékben történõ ügyfél általi megtérítését. Itt kell elszámolni továbbá a nem élet-biztosítási ág biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét jelentõ külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált eredményét, ha az nyereségjellegû. A/04. és B/05. sor: Károk ráfordításai Ezeken a sorokon kell szerepeltetni a biztosítási szerzõdések alapján a tárgyévben fizetett bruttó kártérítéseket és szolgáltatások ráfordításait függetlenül attól, hogy az mely biztosítási teljesítési idõszakot terheli. Bruttó kár: a bruttó kárfizetés, a biztosítottnak, a szerzõdõnek (viszontbiztosítást és együttbiztosítást is beleértve) ténylegesen fizetett kártérítés. Bruttó egyéb biztosítási szolgáltatások közé tartoznak a bizonylatokkal igazoltan kármegelõzés címén kifizetett összegek, valamint a biztosítási szerzõdésben vállalt kiegészítõ szolgáltatások miatti kötelezettségekhez kapcsolódó ráfordítások (pl. a CSÉB-szerzõdésekben a betegség, gyermek születés és halálozás, gyermekgondozás stb. esetére vállalt kiegészítõ jellegû szolgáltatások miatt felmerült szociális célú ráfordítások stb.). Kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértõk, kárügyintézõk bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végzõ jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan mûködtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek mûködési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végzõ fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit). A károk ráfordításait csökkentõ tételként kell kimutatni a szerzõdõ, a biztosított vagy a harmadik fél által a mérlegfordulónapig megtérített károk, kárrendezési költségek összegét. Itt kell továbbá kimutatni a függõ károk tartalékainak változását is. Kárráfordításként kell kimutatni a biztosítottnak (szerzõdõnek, kedvezményezettnek) juttatott eredménytõl független díj-visszatérítés összegét is, amennyiben a szerzõdés a díj összegét nem módosítja. Ha a szerzõdés a díj nagyságát is módosítja, akkor a visszatérítés összegével az elszámolt díjbevételt kell csökkenteni. B/02. sor: Biztosítástechnikai bevételek befektetésekbõl Az eredménykimutatás ezen során szereplõ összeg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételét tartalmazza, bevételi jogcímek szerinti megbontásban, továbbá mínusz elõjellel külön soron a 9. § (3) bekezdése szerint az életbiztosítási ág befektetéseinek biztosítástechnikai bevételeibõl a befektetések nettó eredményébe átvezetett eredmény összegét. A ba) alpontban és/vagy a C/03. sorban kell kimutatni a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok miatt végrehajtott bevétel korrekciót is, a költségek között ilyen jogcímen elszámolt tételek összegével megegyezõen. Saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekcióként kell kimutatni azt az összeget, amelyet a saját tulajdonú, saját használatban lévõ ingatlanok bérbeadása esetén bérleti díj címén a biztosító elérhetne (realizálhatna). A c) pontban kell többek között kimutatni a külföldi pénzértékre szóló befektetések 6. § (2) bekezdése szerinti értékelésébõl adódó árfolyamnyereséget.” szöveg lép.

152


1. szám

(2) A Biztkr.2. számú mellékletében az „A/10. és B/14. sor: Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységbõl eredõ és az elõbbi sorok ráfordításai közé nem tartozó, biztosítási szerzõdésekhez közvetlenül kapcsolható egyéb biztosítási ráfordítások összegét. Ide kell elszámolni a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeget is, ha az veszteségjellegû. Ha a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeg nyereségjellegû, azt az Egyéb biztosítástechnikai bevételek soron kell kimutatni.” szövegrész helyébe a „A/10. és B/14. sor: Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységbõl eredõ és az elõbbi sorok ráfordításai közé nem tartozó, biztosítási szerzõdésekhez közvetlenül kapcsolható egyéb biztosítási ráfordítások összegét. Ide kell elszámolni a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeget is, ha az veszteségjellegû. Ha a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeg nyereségjellegû, azt az Egyéb biztosítástechnikai bevételek soron kell kimutatni. Itt kell elszámolni továbbá a nem élet-biztosítási ág biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét jelentõ külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált eredményét, ha az veszteségjellegû.” szöveg lép.

A Kormány 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselõk és pénzügyõrök képesítési elõírásairól* A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 81. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 6. § tekintetében a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) kormánytisztviselõnek, illetve pénzügyõrnek az nevezhetõ ki, aki rendelkezik – a (2) bekezdésben foglaltakra is tekintettel – a munkakör ellátásához szükséges, az 1. mellékletben a feladatkörre meghatározott képesítések valamelyikével. (2) Az 1. melléklet alkalmazásában az abban nevesített valamely szakképzettségnek, szakképesítésnek tartalmilag megfeleltethetõ szakképzettséggel, szakképesítéssel, végzettséggel rendelkezõket képesítettnek kell tekinteni.

2. §

A munkáltató alkalmazási feltételként együttesen, illetve külön-külön további szakképesítést, szakmai vagy közigazgatási gyakorlatot, továbbá idegen nyelv ismeretet is elõírhat.

3. §

Az 1. melléklet szerinti képesítési elõírások alól felmentést kivételesen indokolt esetben, a NAV alapfeladatainak biztosítása érdekében a NAV elnöke adhat.

4. §


5. §

A 2012. december 31-én a NAV állományába tartozó kormánytisztviselõt, illetve pénzügyõrt a betöltött munkaköre ellátására képesítettnek kell tekinteni.

6. §

A közszolgálati tisztviselõk képesítési elõírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (Nem terjed ki a rendelet hatálya) „f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselõkre.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök


1. szám


153

A Kormány 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelete egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. alcím tekintetében a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a befektetési alapkezelõkrõl és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 152. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következõket rendeli el:

1. A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérõl szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása 1. §

A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérõl szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nykr.) 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) Kereskedési könyvet vezetõ hitelintézetnek külön-külön nyilvánosságra kell hoznia a Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont 2. és 3. alpontja szerint számított, a partnerkockázat miatt felmerülõ, valamint az értékpapírosítási pozíciók egyedi kamatlábkockázataira vonatkozó tõkekövetelményét. (2) Ha a hitelintézet a kereskedési könyvben nyilvántartott partnerkockázat, pozíciókockázat, valamint a tevékenység egészében meglévõ devizaárfolyam kockázat és árukockázat tõkekövetelményét belsõ modell alapján számítja ki, nyilvánosságra hozza a) az egyes részportfóliók esetén aa) az alkalmazott modellek tulajdonságait, ab) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 43. § (9a) bekezdésében és 14. számú melléklet 10. pontjában foglaltaknak megfelelõ módszertant és belsõ modell által mért kockázatokat, ac) a részportfólióra alkalmazott stresszteszt leírását, ad) a belsõ modell és a modellezési folyamat következetességének és pontosságának utótesztelésére és jóváhagyására alkalmazott módszer leírását; b) a belsõ modell Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) általi engedélyezésének tényét; c) a Kkr. 13. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelés mértékének és módszereinek leírását; d) az alábbiak legmagasabb, legalacsonyabb értékét, valamint átlagát, da) a napi kockáztatott érték a tárgyidõszakban, valamint a tárgyidõszak végén, db) a stresszhelyzeti kockáztatott érték a tárgyidõszakban, valamint a tárgyidõszak végén, dc) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésével és 14. számú melléklet 10. pontjával összhangban megállapított tõkekövetelmény a tárgyidõszakban, valamint a tárgyidõszak végén; e) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésének és 14. számú melléklet 10. pontjának megfelelõ tõkét és az egyes részportfóliókra vonatkozó súlyozott átlagos likviditási horizontot; f) a nap végi kockáztatott érték módszer szerint mért érték összehasonlítását a portfólió értékének a következõ munkanap végéig bekövetkezett egynapi változásával a tárgyidõszakban feljegyzett fontos túllépések elemzésével együtt.”

2. §

Az Nykr. 15/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „15/A. § (1) Értékpapírosításra tõkekövetelményt számító hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a) az értékpapírosítási ügyleteinek értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fõ elveit; b) az értékpapírosított eszközökben rejlõ likviditási és egyéb kockázatok jellegét; c) az újraértékpapírosítás során átvett és megtartott, az alapul szolgáló értékpapírosítási pozíciók veszteségviselési rangsorolásából és az ezen pozícióknak alapul szolgáló követelésekbõl adódó kockázatok jellegét;

154


1. szám

d) az értékpapírosítási ügyletben betöltött szerepét és ennek mértékét; e) az értékpapírosítási kitettségek hitel- és piaci kockázatai tekintetében bekövetkezõ változások monitorozásához használt eljárások leírását, beleértve az alapul szolgáló eszközök értékpapírosítási kitettségekre gyakorolt hatását, és annak leírását, hogy ezek a folyamatok mennyire térnek el az újraértékpapírosítási kitettségek esetén; f) azon elõírások leírását, amelyek a megtartott értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségek kockázatainak mérséklését célzó fedezeti ügylet és az elõre nem rendelkezésre bocsátott fedezet használatára vonatkoznak, beleértve a lényeges fedezeti ügylet partnerek – a kockázati kitettség típusai szerinti – azonosítását; g) az értékpapírosítási ügylet kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására alkalmazott módszereket, beleértve az értékpapírosítási kockázatok típusait, amelyekre az egyes módszerek alkalmazandók; h) a hitelintézet, mint szponzor által harmadik fél kitettségének értékpapírosításához használt különleges célú gazdasági egység (a továbbiakban: KCGE) típusait; i) az értékpapírosítási ügylet elszámolására vonatkozó számviteli politikájának fõ elveit, ideértve ia) az értékelési módszertant, az értékpapírosításra váró eszközök értékelésére és ezek nyilvántartására vonatkozó elõírásokkal együtt, ib) az elszámolásra vonatkozó szabályokat, ic) a hagyományos és a szintetikus értékpapírosítás elhatárolására és kezelésére vonatkozó szabályokat, id) az olyan kötelezettségeknek a mérlegben való megjelenítésére vonatkozó elõírást, amelyek a hitelintézetet arra kötelezhetik, hogy értékpapírosított eszközökhöz pénzügyi segítséget nyújtson; j) az értékpapírosítási ügylet esetében alkalmazott elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet nevét és azon kitettségek típusait, amelyekhez a hitelminõsítõ szervezeteket igénybe veszik; k) a hitelintézetek értékpapírosítási követelményérõl szóló 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben szabályozott belsõ értékelési módszer alkalmazása esetén a módszer leírását; l) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következõ információkat kitettség típusok szerinti bontásban la) az általa értékpapírosított kitettségek teljes fennálló összegét hagyományos és szintetikus kategóriák szerinti bontásban, és azon értékpapírosítást, amely esetében a hitelintézet csak szponzorként jár el, lb) a mérlegen belüli megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciókat és a mérlegen kívüli értékpapírosítási kitettségek összesített összegét, lc) az értékpapírosításra váró eszközök összesített összegét, ld) a lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezés alá tartozó értékpapírosítási ügyletek esetében az értékpapírosítást kezdeményezõ és a befektetõ részesedéseihez rendelt, igénybe vett kitettségeket, a hitelintézetnél felmerült összesített tõkekövetelményt az értékpapírosítást kezdeményezõ részesedései vonatkozásában, valamint a hitelintézetnél felmerült összesített tõkekövetelményt, a befektetõi részesedés igénybevett és nem igénybevett részének vonatkozásában, le) a szavatoló tõkébõl levont vagy 1250 %-os kockázati súly alá tartozó értékpapírosítási pozíciók összegét, lf) az adott idõszakban megvalósult értékpapírosítási ügyletek fõ jellemzõit, azok összegét, valamint az átruházásukból származó hasznot vagy veszteséget; m) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következõ információkat ma) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciók összesített összegét és a kapcsolódó tõkekövetelményeket, értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségekre – kockázati súly vagy tõkekövetelmény szerint – lebontva, az egyes alkalmazott tõkekövetelmény-módszerekre vonatkozóan, mb) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási kitettségek összesített összegét a fedezeti ügylet vagy biztosítás elõtti és utáni kitettség szerinti bontásban, valamint a garancianyújtókkal szembeni kitettséget a garancianyújtókra vonatkozó hitelképességi kategóriák vagy a garancianyújtók neve szerinti bontásban; n) kitettség típusonként a nem kereskedési könyvre az általa értékpapírosított kitettségekre vonatkozóan a minõségromlást szenvedett és késedelembe esett értékpapírosított eszközök összegét és az általa az adott idõszakban megjelenített veszteségeket; o) kitettség típusonként a kereskedési könyvre vonatkozóan az általa értékpapírosított és a piaci kockázathoz kapcsolódó tõkekövetelmény alá tartozó fennálló kitettségek teljes összegét, hagyományos és szintetikus értékpapírosítás szerinti bontásban; p) az l)–o) pontokban foglalt mennyiségi közzétételek vonatkozásában az utolsó tárgyidõszak óta bekövetkezett jelentõs változások magyarázatát.

1. szám


155

(2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott nyilvánosságra hozatal során, ha a hitelintézetnek a KCGE-vel szemben is kitettsége áll fenn, a nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell: a) a mérlegben feltüntetett és a mérlegen kívüli kitettségek vonatkozásában a kitettség formáját és mértékét, valamint b) a hitelintézet által irányított vagy az olyan vállalkozás megnevezését, amely számára a hitelintézet tanácsadást nyújt, ha a vállalkozás a hitelintézet által értékpapírosított értékpapírosítási pozíciókba vagy a hitelintézet által szponzorált KCGE-be fektet be.” 3. §

Az Nykr. a következõ 18. §-sal egészül ki: „18. § E rendeletnek az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 13. §-át, valamint 15/A. §-át elsõ alkalommal a 2012. évre vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésekor kell alkalmazni.”

2. A befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet módosítása 4. §

A befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bnykr.) 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. § (1) A befektetési vállalkozás külön-külön nyilvánosságra hozza a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások pozíciókockázattal, elszámolási és partnerkockázattal, nagykockázat-vállalással kapcsolatos tõkekövetelményt, a tevékenység egészében meglévõ devizaárfolyam-kockázattal és árukockázattal kapcsolatos tõkekövetelményt, továbbá az értékpapírosítási pozíciók egyedi kamatlábkockázataira vonatkozó tõkekövetelményt. (2) Ha a befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókockázat, valamint a tevékenység egészében meglévõ devizaárfolyam kockázat és árukockázat tõkekövetelményét belsõ modell alapján számítja ki, nyilvánosságra hozza a) az egyes részportfóliók esetén aa) az alkalmazott modellek tulajdonságait, ab) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 43. § (9a) bekezdésében és 14. számú melléklet 10. pontjában foglaltaknak megfelelõ módszertant és belsõ modell által mért kockázatokat, ac) a részportfólióra alkalmazott stresszteszt leírását, ad) a belsõ modell és a modellezési folyamat következetességének és pontosságának utótesztelésére és jóváhagyására alkalmazott módszer leírását; b) a belsõ modell Felügyelet általi engedélyezésének tényét; c) a Kkr. 13. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelés mértékének és módszereinek leírását; d) az alábbiak legmagasabb, legalacsonyabb értékét, valamint átlagát da) a napi kockáztatott érték a tárgyidõszakban, valamint a tárgyidõszak végén, db) a stresszhelyzeti kockáztatott érték a tárgyidõszakban, valamint a tárgyidõszak végén, dc) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésével és 14. számú melléklet 10. pontjával összhangban megállapított tõkekövetelmény a tárgyidõszakban, valamint a tárgyidõszak végén; e) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésének és 14. számú melléklet 10. pontjának megfelelõ tõkét és az egyes részportfóliókra vonatkozó súlyozott átlagos likviditási horizontot; f) a nap végi kockáztatott érték módszer szerint mért érték összehasonlítását a portfólió értékének a következõ munkanap végéig bekövetkezett egynapi változásával a tárgyidõszakban feljegyzett fontos túllépések elemzésével együtt.”

5. §

A Bnykr. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „19. § (1) A befektetési vállalkozás az értékpapírosítással összefüggésben nyilvánosságra hozza a) az értékpapírosítási ügyleteinek értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fõ elveit; b) az értékpapírosított eszközökben rejlõ likviditási és egyéb kockázatok jellegét; c) az újraértékpapírosítás során átvett és megtartott, az alapul szolgáló értékpapírosítási pozíciók veszteségviselési rangsorolásából és az ezen pozícióknak alapul szolgáló követelésekbõl adódó kockázatok jellegét; d) az értékpapírosítási ügyletben betöltött különbözõ szerepeit és e szerepekben való részvételének mértékét;

156


1. szám

e) az értékpapírosítási kitettségek hitel- és piaci kockázatai tekintetében bekövetkezõ változások monitorozásához használt eljárások leírását, beleértve az alapul szolgáló eszközök értékpapírosítási kitettségekre gyakorolt hatását, és annak leírását, hogy ezek a folyamatok mennyire térnek el az újraértékpapírosítási kitettségek esetén; f) azon elõírások leírását, amelyek a megtartott értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségek kockázatainak mérséklését célzó fedezeti ügylet és az elõre nem rendelkezésre bocsátott fedezet használatára vonatkoznak, beleértve a lényeges fedezeti ügylet partnerek – a kockázati kitettség típusai szerinti – azonosítását; g) az értékpapírosítási ügylet kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására alkalmazott módszereket, beleértve az értékpapírosítási kockázatok típusait, amelyekre az egyes módszerek alkalmazandók; h) a befektetési vállalkozás, mint szponzor által harmadik fél kitettségének értékpapírosításához használt különleges gazdasági célú egység (a továbbiakban: KCGE) típusait; i) az értékpapírosítási ügylet elszámolására vonatkozó számviteli politikájának fõ elveit, ideértve ia) az értékelési módszertant, az értékpapírosításra váró eszközök értékelésére és ezek nyilvántartására vonatkozó elõírásokkal együtt, ib) az elszámolásra vonatkozó szabályokat, ic) a hagyományos és a szintetikus értékpapírosítás elhatárolására és kezelésére vonatkozó szabályokat, id) az olyan kötelezettségeknek a mérlegben való megjelenítésére vonatkozó elõírást, amelyek a befektetési vállalkozást arra kötelezhetik, hogy értékpapírosított eszközökhöz pénzügyi segítséget nyújtson; j) az értékpapírosítási ügylet esetében alkalmazott elismert külsõ hitelminõsítõ szervezet nevét és azon kitettségek típusait, amelyekhez a hitelminõsítõ szervezeteket igénybe veszik; k) a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet VI. fejezetében szabályozott belsõ értékelési módszer alkalmazása esetén a módszer leírását; l) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következõ információkat kitettség típusok szerinti bontásban la) az általa értékpapírosított kitettségek teljes fennálló összegét hagyományos és szintetikus kategóriák szerinti bontásban, és azon értékpapírosítást, amely esetében a befektetési vállalkozás csak szponzorként jár el, lb) a mérlegen belüli megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciókat és a mérlegen kívüli értékpapírosítási kitettségek összesített összegét, lc) az értékpapírosításra váró eszközök összesített összegét, ld) a lejárat elõtti visszafizetést biztosító rendelkezés alá tartozó értékpapírosítási ügyletek esetében az eszközátruházó és a befektetõ részesedéseihez rendelt, igénybe vett kitettségeket, a befektetési vállalkozásnál felmerült összesített tõkekövetelményt az eszközátruházó részesedési vonatkozásában, valamint a befektetési vállalkozásnál felmerült összesített tõkekövetelményt, a befektetõi részesedés igénybevett és nem igénybevett részének vonatkozásában, le) a szavatoló tõkébõl levont vagy 1250%-os kockázati súly alá tartozó értékpapírosítási pozíciók összegét, lf) az adott idõszakban megvalósult értékpapírosítási ügyletek fõ jellemzõit, azok összegét, valamint az átruházásukból származó hasznot vagy veszteséget; m) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következõ információkat: ma) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciók összesített összegét és a kapcsolódó tõkekövetelményeket, értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségekre – kockázati súly vagy tõkekövetelmény szerint – lebontva, az egyes alkalmazott tõkekövetelmény-módszerekre vonatkozóan, mb) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási kitettségek összesített összegét a fedezeti ügylet vagy biztosítás elõtti és utáni kitettség szerinti bontásban, valamint a garancianyújtókkal szembeni kitettséget a garancianyújtókra vonatkozó hitelképességi kategóriák vagy a garancianyújtók neve szerinti bontásban; n) kitettség típusonként a nem kereskedési könyvre az általa értékpapírosított kitettségekre vonatkozóan a minõségromlást szenvedett és késedelembe esett értékpapírosított eszközök összegét és az általa az adott idõszakban megjelenített veszteségeket; o) kitettség típusonként a kereskedési könyvre vonatkozóan az általa értékpapírosított és a piaci kockázathoz kapcsolódó tõkekövetelmény alá tartozó fennálló kitettségek teljes összegét, hagyományos és szintetikus értékpapírosítás szerinti bontásban; p) az l)–o) pontokban foglalt mennyiségi közzétételek vonatkozásában az utolsó tárgyidõszak óta bekövetkezett jelentõs változások magyarázatát. (2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott nyilvánosságra hozatal során, ha a befektetési vállalkozásnak a KCGE-vel szemben is kitettsége áll fenn, a nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell:

1. szám


157

a) a mérlegben feltüntetett és a mérlegen kívüli kitettségek vonatkozásában a kitettség formáját és mértékét, valamint b) a befektetési vállalkozás által irányított vagy az olyan vállalkozás megnevezését, amely számára a befektetési vállalkozás tanácsadást nyújt, ha a vállalkozás a befektetési vállalkozás által értékpapírosított értékpapírosítási pozíciókba vagy a befektetési vállalkozás által szponzorált KCGE-be fektet be.” 6. §

A Bnykr. a következõ 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § E rendeletnek az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 15. §-át, valamint 19. §-át elsõ alkalommal a 2012. évre vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésekor kell alkalmazni.”

7. §

A Bnykr. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tõkemegfelelésérõl szóló 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikke, b) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tõkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történõ módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/76/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

3. A körültekintõ lakossági hitelezés feltételeirõl és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása 8. §

(1) A körültekintõ lakossági hitelezés feltételeirõl és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Klhr.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a természetes személynek nyújtott pénzügyi lízingre azzal, hogy ahol e rendelet hitelt említ, ott pénzügyi lízinget, ahol törlesztõrészletet említ, ott lízingdíjat, ahol pedig hiteltartozást említ, ott pénzügyi lízingszerzõdés alapján fennálló tartozást kell érteni, kivéve, ha e rendelet ettõl eltérõen rendelkezik.” (2) A Klhr. 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet hatálya nem terjed ki:] „b) a már fennálló hitellel, vagy felmondott hitel-, vagy kölcsönügyletbõl eredõ, esedékessé vált tartozással rendelkezõ természetes személy fizetõképességének biztosítása érdekében ugyanazon hitelnyújtónál, vagy azzal összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely hitelnyújtónál történõ új hitel nyújtására, ha az további eladósodottságot csak a fizetõképesség helyreállításával indokolt mértékig eredményez;” (3) A Klhr. 1. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában a fizetõképesség helyreállításával indokolt mértékû hitelnyújtásnak minõsül az is, ha a hitelnyújtó az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog vagy jelzálogjog jogosultja követelésének kielégítése érdekében nyújtja az új hitelt.” (4) A Klhr. 1. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) E rendelet hatálya – a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott belsõ szabályzati korlátok alkalmazásának kivételével – nem terjed ki a hatálybalépésekor fennálló hitelek más hitellel, vagy pénzügyi lízinggel történõ kiváltására, ha a) ezáltal a hiteltartozás összege nem növekszik a kiváltott hitel, illetve hitelek együttes összegét meghaladó mértékben, és b) az új hitel ba) forinthitel, bb) kizárólag euróhitel, euró alapú hitel , ha valamennyi eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más devizahitel, bc) kizárólag svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel, ha valamennyi eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel.”

9. §

A Klhr. a következõ 10/B. §-sal egészül ki: „10/B. § E rendeletnek az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R3.) megállapított 1. § (2) bekezdését, 1. § (3) bekezdés b) pontját, 1. § (3a) bekezdését valamint 1. § (6) bekezdését az R3. hatálybalépését megelõzõen befogadott és el nem bírált, valamint az R3. hatálybalépését követõen befogadott hitelkérelem tekintetében kell alkalmazni.”

158


1. szám

4. A befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 10. §

A befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Babszr.) 24. § (1) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „24. § (1) Az olyan befektetési alap esetében, amely befektetési politikájában valamely index vagy indexek meghatározott arányú együttesének leképezésére vállalkozott, az index kosarát alkotó eszközökre vonatkozóan nem kell alkalmazni az adott eszközök tekintetében meghatározott befektetési korlátokat, amennyiben a) az index valamely szabályozott piac által meghirdetett index; b) a befektetési alap nevében szerepel az „indexkövetõ befektetési alap” vagy „indexkövetõ alap” elnevezés; c) az indexkövetõ befektetési alap portfóliójában szereplõ értékpapírok súlya az egyes értékpapírok indexbeli súlyától legfeljebb 5 százalékponttal tér el azzal, hogy a súlyok számításánál figyelembe kell venni a származtatott ügyletekbõl származó pozíciót is, valamint a befektetési alap kezelési szabályzatának tartalmaznia kell az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagyságát.”

11. §

A Babszr. 44. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ingatlanalap és az ingatlantársaság az ingatlanok és vagyoni értékû jogok értékének megállapításával ingatlanértékelõt bíz meg. Az ingatlanalap és a részesedésével mûködõ ingatlantársaság kizárólag ugyanazt az ingatlanértékelõt bízhatja meg az elõbbi feladattal. Ingatlanértékelõ szervezet esetén a megbízásban az ingatlanértékelõ szervezet alkalmazásában álló, az értékelést ténylegesen végzõ természetes személyt is meg kell határozni. A megbízás létrejöttéhez a letétkezelõ Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A megbízás megszüntetése esetén a szerzõdés az új ingatlanértékelõ megbízásának hatálybalépésével – amely érdekében a befektetési alapkezelõ köteles haladéktalanul intézkedni – szûnik meg.”

12. §

A Babszr. 48. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az ingatlanalap által tulajdonolt ingatlantársasági részesedés értékét legalább az ingatlanalap által tulajdonolt ingatlanok értékelésével egyezõ gyakorisággal kell megállapítani. Az ingatlantársaság – ingatlanalap tulajdoni hányadával korrigált – nettó eszközérték-számítás során figyelembe vett értéke megegyezik az ingatlantársaság által tartott ingatlan és vagyoni értékû jog értékbecslõ által fordulónapra vonatkozóan meghatározott piaci értékével, növelve az ingatlantársaság pénz- és értékpapír eszközei, valamint követelései értékével és csökkentve az ingatlantársaság kötelezettségei értékével. A pénz- és értékpapír állomány, valamint a követelések és kötelezettségek, aktív és passzív idõbeli elhatárolások, céltartalékok és egyéb vagyontárgyak fordulónapra vonatkozó értékét az ingatlantársaság fordulónapra vonatkozó fõkönyvi kivonata, év végén a független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámoló adatai alapján, az ingatlanalap kezelési szabályzatában rögzített eszközértékelési szabályok figyelembevételével kell meghatározni.”

13. §

A Babszr. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

14. §

2013. december 31-én a Babszr. 44. § (3) bekezdése hatályát veszti.


Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

16. §

Ez a rendelet a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tõkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történõ módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelv I. melléklete 5. b) pontja i. és ii. alpontjának való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

1. szám


159


Összefoglaló táblázat az értékpapír befektetési alapok összes eszközhöz viszonyított általános befektetési korlátairól A

1.

B

C

D

ÁÉKBV

Egyéb nyilvános értékpapír alap

Zártkörû értékpapír alap

10% 15% (megfelelõen likvid papírok esetében) 40%

20% 20%

100%

index összetételétõl függõ 25% 80%

index összetételétõl függõ 25% 100%

35%

35%

100%

100%

20%

20% felett külön kiemelni a kezelési szabályzatban 20%

20% felett külön kiemelni a kezelési szabályzatban 20%

2-szeres

2-szeres

10%

10%

kezelési szabályzattól függõ –

2. 3.

Egy kibocsátó maximális aránya alapesetben A 2. pontbeli limitet meghaladó kibocsátó maximális aránya a 4. pont figyelembevételével

4.

A 3. pontba tartozó értékpapírok összesített 40% maximális aránya Egy kibocsátóra vonatkozó limitek indexkövetõ 20%, illetve 35% alap esetében egyetlen adott kibocsátóra Jelzáloglevelek maximális aránya 25% A 2. pont szerinti limitet meghaladó mértékû 80% jelzáloglevelek összesített maximális aránya Egy adott sorozatba tartozó állampapírok 30% maximális aránya Egy adott állam maximális aránya 35%, illetve 100% a 8. pont figyelembevétele mellett Egy hitelintézet betéteinek maximális aránya 20%

5.

6. 7. 8. 9.

10.

11. 12.

13.

Egy adott kollektív befektetési értékpapír maximális aránya alapesetben Tõkeáttétel maximális mértéke alapesetben

Egyéb, a megengedett eszközök körében tételesen nem felsorolt értékpapírok és pénzügyi eszközök maximális aránya

5% 10%

”

A Kormány 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelete a mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámolóról* A Kormány a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. A rendelet hatálya 1. §

(1) E rendelet hatálya a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámolót készítõ vállalkozó (a továbbiakban: mikrogazdálkodó) könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére terjed ki.


160


1. szám

(2) A mikrogazdálkodó a mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámoló (a továbbiakban: mikrogazdálkodói beszámoló) készítése és az azt alátámasztó könyvvezetés során az Szt. elõírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

2. Könyvvezetési kötelezettség 2. §

(1) A mikrogazdálkodó könyvvezetési kötelezettségét a (2) bekezdés szerinti fõkönyvi nyilvántartások és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások segítségével, a kettõs könyvvitel rendszerében, magyar nyelven teljesíti. (2) A mikrogazdálkodó mentesül az Szt. 161. §-a szerinti számlarend-készítési kötelezettség alól, ha fõkönyvi elszámolásait a 3. melléklet szerinti számlatükör szerint vezeti. A fõkönyvi könyvelés során a 3. melléklet szerinti számlatükör számláinak neve határozza meg azok tartalmát. A 3. melléklet szerinti számlatükör alkalmazása esetén azok számláinak tagolásától nem lehet eltérni. Nem minõsül eltérésnek a 3. melléklet szerinti fõkönyvi számlák továbbrészletezése.

3. Számviteli alapelvek 3. §

(1) A mikrogazdálkodói beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az Szt. számviteli alapelveit a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell érvényesíteni. (2) A mikrogazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló tekintetében az Szt. megbízható és valós összképre vonatkozó követelményének e rendeletben foglaltak betartásával tesz eleget. (3) A mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít. (4) Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották. Az elõzõektõl eltérõen az olyan gazdasági események hatását, amelyek kettõnél több üzleti évet érintenek, arra az idõszakra kell elszámolni, amelyik idõszakhoz kapcsolódnak.

4. Mikrogazdálkodói beszámoló 4. §

(1) A mikrogazdálkodói beszámoló az 1. melléklet szerinti mérlegbõl és a 2. melléklet szerinti eredménykimutatásból áll. Kiegészítõ mellékletet, üzleti jelentést a mikrogazdálkodói beszámolóhoz kapcsolódóan nem kell készíteni. (2) A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegét és eredménykimutatását az 1–2. mellékletben meghatározott szerkezetben, sorrendben és az elõírt tagolásban kell összeállítani, attól eltérni nem lehet. (3) A mikrogazdálkodói beszámoló 1. melléklet szerinti mérlegén fel kell tüntetni a) az Szt. 3. § (6) bekezdés 1. pontja szerinti mérlegkészítés idõpontját, b) a könyvviteli szolgáltatást végzõre vonatkozó, az Szt. 88. § (9) bekezdése szerinti adatokat, ha a mikrogazdálkodói beszámolót az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplõ személy készítette, ilyen személy hiányában ennek tényét, c) a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó, az Szt. 89. § (6) bekezdése szerinti információkat, ilyen ügylet hiányában ennek tényét, d) a kis értékû eszközök egy összegû leírásánál alkalmazott összeget, ha az kisebb, mint 100 ezer forint, e) ha a készletekrõl év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak tényét, f) a 13. § szerinti mikrogazdálkodónál a 13. § szerinti eljárások alkalmazásának tényét.

5. §

(1) A mikrogazdálkodói beszámoló készítése során az Szt. elõírásait a (2)–(11) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az ellenõrzés megállapítása minden esetben az Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pontja szerinti nem jelentõs összegû hibának minõsül, az Szt. 3. § (3) bekezdés 3. pontja szerinti jelentõs összegû hiba nem állapítható meg. (3) Az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontjától eltérõen nem minõsül felújításnak a 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érõ eszközökön végzett olyan tevékenység, amely egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot. (4) Az Szt. 3. § (4) bekezdés 9. pontja szerinti karbantartásnak minõsül az a tevékenység is, amely a (3) bekezdésben meghatározott értékhatár alapján nem minõsül felújításnak, illetve nem minõsül az Szt. 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti beruházásnak.

1. szám


161

(5) Az Szt. 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerinti behajthatatlan követelésnek minõsíthetõ külön bizonyítás nélkül a 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékû, 180 napja lejárt esedékességû követelés is. (6) Az Szt. 25. § (2) bekezdése szerinti alapítás-átszervezés aktivált értéke, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem mutatható ki. (7) Az Szt. 25. § (8) bekezdése szerinti üzleti vagy cégérték, az Szt. 45. § (3) bekezdése szerinti negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki. (8) Jövõbeni költségekre az Szt. 41. § (2) bekezdése szerinti céltartalék nem képezhetõ. (9) A magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költséggel az Szt. 74. § (3) bekezdésétõl elérõen nem lehet csökkenteni az exportértékesítés árbevételét, azt igénybe vett szolgáltatások értékeként kell elszámolni. (10) A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok eladásakor, beváltásakor az eladási, beváltási árban lévõ kamatot az Szt. 84. § (3) bekezdés a) pontjától és (5) bekezdés a) pontjától eltérõen nem kell külön, kapott kamatként kimutatni. (11) A kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozásokkal kapcsolatos információkat – a 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel – a mikrogazdálkodói beszámolóban nem kell külön bemutatni.

5. A mérleg tételeinek tartalma 6. §

(1) Aktív idõbeli elhatárolásként – az Szt. elõírásaitól eltérõen – a mérlegben kizárólag a (2)–(4) bekezdés szerinti idõbeli elhatárolásokat szabad kimutatni. (2) Aktív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idõszakra – illetve az ezt megelõzõ idõszakokra – vonatkoznak (számolandók el bevételként), és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. (3) Aktív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követõ két, vagy kettõnél több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt idõszakban – illetve az ezt megelõzõ idõszakokban – kerültek költségként, ráfordításként elszámolásra. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az idõszakra kell elszámolni, amelyik idõszakhoz kapcsolódnak. (4) Az aktív idõbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az Szt. 33. § (1) bekezdése szerinti átvállalt kötelezettséget, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot. (5) Passzív idõbeli elhatárolásként – az Szt. elõírásaitól eltérõen – a mérlegben kizárólag a (6)–(8) bekezdés szerinti idõbeli elhatárolásokat szabad kimutatni. (6) Passzív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan fizetendõ kamatráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idõszakot – illetve az ezt megelõzõ idõszakokat – terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. (7) Passzív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapját követõ két, vagy kettõnél több üzleti évet illetnek, de a mérleggel lezárt idõszakban – illetve az ezt megelõzõ idõszakokban – kerültek bevételként elszámolásra. Ezeket a bevételeket arra az idõszakra kell elszámolni, amelyik idõszakhoz kapcsolódnak. (8) A passzív idõbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az Szt. 45. § (1) bekezdése szerinti tételt, ha annak rendkívüli bevételként elszámolt összege az 1 millió forintot meghaladja.

6. Az eszközök bekerülési értéke 7. §

(1) Az Szt. 47. § (4) bekezdés a)–d) pontja szerinti tételeket nem lehet a bekerülési érték részeként kimutatni, azokat költségként, ráfordításként, illetve bevételként kell elszámolni. (2) Az Szt. 47. § (9) bekezdése szerinti különbözet összege minden esetben a bekerülési értéket nem jelentõsen módosító különbözetnek minõsül. (3) A beszerzés ellenértékének valutában történõ kiegyenlítése esetén a termék, a szolgáltatás értékének meghatározásához az Szt. 48. § (7) és (8) bekezdésétõl eltérõen az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamát kell alkalmazni. (4) Az Szt. 50. § (3) bekezdésétõl eltérõen a hitelviszonyt megtestesítõ, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke a vételár részét képezõ, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerzõdésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képezõ kamatot is magában foglalja. (5) A saját termelésû készletet a még várhatóan felmerülõ költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni.

162


1. szám

7. Az eszközök értékcsökkenése 8. §

(1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, illetve elõállítási) értékének értékcsökkenését az Szt. alapján a (2)–(8) bekezdésben, illetve a 9. §-ban foglalt eltérésekkel kell elszámolni. (2) Az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást is) napjáig kell elszámolni. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt. (3) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradványérték nem állapítható meg. (4) A bruttó érték alapján számított, lineáris, idõarányos módszerrel elszámolt, valamint a használatbavételkor egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéstõl eltérõ módszerû terv szerinti értékcsökkenés nem alkalmazható. (5) A tárgyi eszközöknél – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok kivételével – az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat kell alkalmazni. (6) Az immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogoknál hasznos élettartamként 3 évet kell alkalmazni, kivéve ha szerzõdés vagy más dokumentum alapján ettõl eltérõ hasznosítási idõ bizonyítható. Ebben az esetben a szerzõdés, vagy más dokumentum által alátámasztott idõtartamot kell alkalmazni. (7) A 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érõ immateriális javak, tárgyi eszközök (a továbbiakban: kis értékû eszközök) értékcsökkenését – a (8) bekezdés kivételével – egy összegben kell elszámolni. (8) A mikrogazdálkodó – a (7) bekezdéstõl eltérõen – a kis értékû eszközök egyösszegû leírása során 100 ezer forintnál kisebb értékhatárt is választhat. Ebben az esetben azonos értékhatárt kell alkalmazni minden kis értékû eszköz terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása során.

9. §

(1) Terven felüli értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a)

az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) üzleti év végi értékelésekor, az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, vagy

b)

káresemény következtében az eszköz káreseményt követõ piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken.

(2) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél az (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket.

8. Az eszközök értékvesztése 10. §

(1) Az eszközök értékvesztését az Szt. alapján a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell elszámolni. (2) Értékvesztést kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök, a készletek és az értékpapírok üzleti év végi értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. (3) Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idõpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés idõpontjában a)

több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében,

b)

több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében,

c)

több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében.

(4) Az értékvesztés elszámolását követõ években – az üzleti év végi értékeléskor – a (2) bekezdés szerint elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket.

1. szám


163

9. A mérlegben szereplõ eszközök és források értékelése 11. §

(1) Az Szt. 57. § (3) bekezdése szerinti értékhelyesbítés, értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki. (2) A valós értéken történõ értékelés szabályai nem alkalmazhatóak. (3) Az Szt. 60. § (2) bekezdésétõl eltérõen a valutapénztárban lévõ valutakészlet, a devizaszámlán lévõ deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem kell átszámítani. (4) A valutapénztárban lévõ valutakészlet, a devizaszámlán lévõ deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség Szt. 60. § (1) bekezdése szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az átszámításhoz az Szt. 60. § (6) bekezdése szerinti árfolyam nem használható. (5) Az Szt.-tõl eltérõen azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték Magyarország hivatalos pénznemétõl eltérõ pénznemben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történõ megállapítására vonatkozó elõírásai – az Szt. 60. § (5a) bekezdése – szerinti árfolyamot kell alkalmazni. (6) A valutapénztárba bekerülõ valutakészlet, a devizaszámlára kerülõ deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel. Abban az esetben, ha az egyedi értékelés nem lehetséges, akkor a csökkenéseket átlagárfolyamon kell elszámolni. (7) Ha a mikrogazdálkodó a készleteirõl év közben nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a vásárolt készletek mérlegértékét az Szt. elõírásai szerint meghatározott leltári mennyiség és az utolsó beszerzési ár alapján, a saját termelésû készletek mérlegértékét az Szt. elõírásai szerint meghatározott leltári mennyiség és a még várhatóan felmerülõ költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási ár szorzata szerint kalkulált értéken kell meghatározni. (8) Ha a mikrogazdálkodó a készleteirõl év közben vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a készletek nyilvántartásával, értékelésével kapcsolatos szabályokat készlet nyilvántartási szabályzatba köteles foglalni. A készlet nyilvántartási szabályzat kialakításánál az Szt. készletekkel kapcsolatos elõírásait kell figyelembe vennie.

10. Átalakulás 12. §

(1) A mikrogazdálkodó átalakulása során az Szt. elõírásait kell alkalmazni a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) Az átalakulás során a jogutód (több jogutód esetén a jogelõd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. (3) Ha a jogutód az átalakulást követõen éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követõen a jogutódnál kell végrehajtani.

11. Sajátos szabályok 13. §

A betéti társaságként, közkereseti társaságként a mikrogazdálkodói beszámoló készítése során

vagy

egyéni

cégként

mûködõ

mikrogazdálkodónak

a)

a 9. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, valamint az Szt. 53. § (1) bekezdés a) pontját,

b)

a 10. §-t és az Szt. értékvesztésre vonatkozó szabályait és

c)

– az Szt. 41. § (7) bekezdése kivételével – az Szt. céltartalékképzésre vonatkozó szabályait

nem kötelezõ alkalmaznia.

12. Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra 14. §

(1) A mikrogazdálkodói beszámolót elsõ üzleti évre készítõ vállalkozónak az adott üzleti év elsõ napjával: a)

az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként elszámolva ki kell vezetnie és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldania,

b)

a 6. § szerint elszámolandó idõbeli elhatárolások kivételével az idõbeli elhatárolásokat fel kell oldania,

164


1. szám

c)

– ha a 13. § c) pont szerinti céltartalékképzést nem alkalmazza – az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti céltartalékot meg kell szüntetnie, d) az Szt. 41. § (2)–(5) bekezdése szerinti céltartalékot meg kell szüntetnie, e) az értékhelyesbítést és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát ki kell vezetnie, f) a valós értéken történõ értékeléssel kapcsolatos összes különbözetet meg kell szüntetnie, g) a meglévõ részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték (negatív üzleti vagy cégérték) könyv szerinti értékét ki kell vezetnie, azzal a részesedés könyv szerinti értékét kell módosítania, h) a g) ponton kívüli üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként, a g) ponton kívüli negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét egyéb bevételként elszámolva ki kell vezetnie. (2) A mikrogazdálkodói beszámolót elsõ üzleti évre készítõ vállalkozó üzleti évének elsõ napján állományban lévõ immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését az állományba vételkor meghatározott módon, az Szt. szabályai szerint kell elszámolni.



16. §

(1) A mikrogazdálkodó az e rendelet szerinti mikrogazdálkodói beszámoló készítését elsõként a 2013-ban kezdõdõ üzleti évi beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez választhatja. (2) Az olyan mikrogazdálkodónak, aki a 2012. üzleti évben az Szt. 2012. december 31-én hatályos 9. § (6) bekezdése szerinti sajátos módon készíti el egyszerûsített éves beszámolóját, a 2013. üzleti évben e rendelet 14. §-át nem kell alkalmaznia, ha a 2013. üzleti évre a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választja.

17. §

Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK irányelvnek a mikrogazdálkodó egységek tekintetében történõ módosításáról szóló 2012/6/EU irányelvének való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról* A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1., 2., 4., 6., 8., 11., 15., 16., 17., 18., 23., 24., és 36. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 9. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A költségvetési szerv mûködtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet.”

2. §

Az Ávr. 10. § (3)–(3c) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Az önkormányzati hivatal, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, vagy kifejezetten más költségvetési szerv tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhetõ a 9. § (1) bekezdésében megjelölt feladatok ellátására. (3a) A gazdasági szervezettel nem rendelkezõ önkormányzati hivatal gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat.


1. szám


165

(3b) A társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (4) bekezdése szerinti feladatokat. (3c) A (3)–(3b) bekezdése szerinti esetekben a költségvetési szerv szervezetének egészében kell biztosítani a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátását.” 3. §

Az Ávr. 11. § (4a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4a) A 10. § (3)–(3b) bekezdése szerinti gazdasági szervezettel nem rendelkezõ költségvetési szervnél a 9. § (1) bekezdése szerinti ott megjelölt feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetõje felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetõjére a 12. § (2) bekezdésében elõírt követelményeket kell alkalmazni, kivéve ha a költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel a 12. § (2) bekezdésében elõírt követelményeknek és a költségvetési szerv vezetõje e feladatok ellátására írásban kijelölte.”

4. §

Az Ávr. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § (1) A gazdasági vezetõnek a felsõoktatásban szerzett végzettséggel és emellett a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelõi szakképesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékû szakképesítéssel, vagy b) mérlegképes könyvelõi szakképesítéssel és a gazdasági vezetõi, belsõ ellenõri, érvényesítõi, pénzügyi ellenjegyzõi – 2012. január 1. elõtt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti ellenjegyzõi –, vagy a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (2) A gazdasági vezetõnek szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel, kivéve ha az Szt. 150. § § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat a gazdasági vezetõ irányítása alá tartozó olyan személy látja el, aki rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakképesítéssel, szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A 11. § (4a) bekezdése szerint kijelölt személynek e feltételeknek kell megfelelnie. (3) Költségvetési szervnél az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó mérlegképes könyvelõi szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezõk az Szt. 152. § (1) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettséget államháztartási szakon kötelesek teljesíteni.”

5. §

Az Ávr. 13. § (3a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3a) A (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével belsõ szabályzataiban rendelkezik a) az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat, b) a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv a társulás, és c) a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete a térségi fejlesztési tanács sajátos tervezési, gazdálkodási, ellenõrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól vagy ezekrõl külön szabályzatot készít.”

6. §

Az Ávr. 29. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t és a 26–28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyzõ alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 27. §-a szerint felelõs szervet és annak vezetõjét kell érteni. (3) A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §-t és a 26–28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyzõ alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szervet és annak vezetõjét kell érteni.”

7. §

Az Ávr. 31. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekrõl és a fejezeti kezelésû elõirányzatokról a költségvetési évet megelõzõ év december 20-áig az elfogadott központi költségvetésrõl szóló törvény – ha annak elfogadására e határidõt megelõzõ hetedik napig nem került sor az Országgyûlés Áht. 22. § (7) bekezdése szerinti határozata – alapján elõzetes kincstári költségvetést kell a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formátumban készíteni, és azt a Kincstár részére megküldeni.”

166


1. szám

8. §

Az Ávr. 33. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 27. §-a szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelõs szervet kell érteni, és az országos nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek jóváhagyott elemi költségvetését a Kincstár tíz napon belül továbbítja a nemzetiségpolitikáért felelõs miniszternek.”

9. §

(1) Az Ávr. 34. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az államháztartás központi alrendszerén belül elõirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni a) az elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthetõ elõirányzatok végleges felhasználását, b) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésû elõirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai elõirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben a 2. § b)–i) pontja szerinti bevétel, és c) az olyan ügylet ellenértékét, amelyrõl az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján számlát, egyszerûsített számlát, nyugtát vagy számlát helyettesítõ okmányt kell kiállítani.” (2) Az Ávr. 34. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha egyedi határozat a (2) bekezdés a) pontja szerinti elõirányzatok vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti forrásokkal biztosított kiadási elõirányzatok terhére történõ elõirányzat-átcsoportosításról rendelkezik, azt a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti (2) bekezdés szerinti átutalással kell végrehajtani.”

10. §

Az Ávr. 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „39. § (1) Ha a 101. § (4) bekezdése szerinti lemondás az ellátott feladat átadásával függ össze és a feladat átvevõje a központi költségvetésrõl szóló törvény alapján támogatás igénybevételére jogosult, az érintett összeget a központi költségvetésrõl szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének elõirányzatairól a támogatás további folyósítását biztosító elõirányzatra kell átcsoportosítani a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint. (2) Ha a központi költségvetésrõl szóló törvény alapján támogatás igénybevételére jogosult év közben az ellátott feladatot annak a helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak átadja, amelynek az kötelezõ feladat-ellátási körébe tartozik, az érintett elõirányzatot a támogatást addig folyósító elõirányzatról a központi költségvetésrõl szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének elõirányzataira át kell csoportosítani a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint.”

11. §

Az Ávr. 42. §-a elõtti alcímének címe helyébe a következõ rendelkezés lép:

„[Az Áht. 34. § (3) bekezdéséhez]” 12. §

Az Ávr. 55. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére) „j) a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv gazdasági vezetõje vagy az általa írásban kijelölt, a lebonyolító szerv állományába tartozó személy, és” (írásban jogosult.)

13. §

Az Ávr. 68. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A döntési lista e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minõsül. A döntési lista alapján kiadott támogatói okiratok vagy megkötött támogatási szerzõdések a támogatási döntés végrehajtásának tekintendõk, önmagukban nem jelentenek új kötelezettségvállalást.”

14. §

(1) Az Ávr. 72. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A támogatási igényhez szükség esetén csatolni kell) „d) a 78. § (4) és (5) bekezdése és (5a) bekezdése szerinti esetben az egyes finanszírozási idõszakokat, (9) és (9a) bekezdése szerinti esetben az egyes elõlegek kifizetésének tervezett idõpontjait tartalmazó költségtervet,” (2) Az Ávr. 72. § (3) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (A támogatási igényhez szükség esetén csatolni kell) „e) jogszabály, a pályázati kiírás vagy a támogató által elõírt egyéb dokumentumokat.”

1. szám


167

15. §

Az Ávr. 73. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A támogatói okiratban, támogatási szerzõdésben rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen) „d) a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, a 78. § (4) és (5) bekezdése és (5a) bekezdése szerinti esetben az egyes finanszírozási idõszakokat, (9) és (9a) bekezdése szerinti esetben az egyes elõlegek kifizetésének tervezett idõpontjait a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján,”

16. §

(1) Az Ávr. 78. §-a a következõ (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az egyházak részére nyújtott költségvetési támogatások, az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások, és a központi költségvetésrõl szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébõl biztosított költségvetési támogatások kivételével a (4) vagy (5) bekezdése szerinti esetekben részletekben lehet az olyan költségvetési támogatást kifizetni, amelynek összege meghaladja a három millió forintot.” (2) Az Ávr. 78. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Indokolt esetben az utófinanszírozással biztosított költségvetési támogatás esetén támogatási elõleg nyújtható, ha ezt a támogatói okirat vagy a támogatási szerzõdés tartalmazza. Az elõleg folyósítására több részletben, a támogatói okiratban, támogatási szerzõdében meghatározott ütemezéssel is sor kerülhet.” (3) Az Ávr. 78. §-a a következõ (9a) bekezdéssel egészül ki: „(9a) Az (5a) bekezdés szerinti költségvetési támogatások esetén elõleg kifizetésére kizárólag több részletben kerülhet sor, ha a kedvezményezett az elõzõ részlet felhasználását igazolta vagy a 84. § (4a) bekezdése szerint visszafizette.”

17. §

Az Ávr. 84. §-a a következõ (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A 78. § (5a) és (9a) bekezdése szerinti költségvetési támogatás esetén a támogató külön döntése nélkül is köteles a kedvezményezett a számára kifizetett költségvetési támogatást visszafizetni, ha annak a támogatott tevékenységgel összefüggõ felhasználásáról a részére történõ kifizetést követõ harminc napon belül nem gondoskodott. E bekezdés alkalmazásában nem minõsül a költségvetési támogatás támogatott tevékenységgel összefüggõ felhasználásának annak betétként történõ elhelyezése, kamatozó értékpapír vásárlására fordítása vagy más befektetési célú hasznosítása. Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, a költségvetési támogatás részére történõ folyósításának napjától a felhasználása napjáig a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti kamatot fizet. (4b) Ha a kedvezményezett a költségvetési támogatást a (4a) bekezdés szabályai szerint visszafizeti, a kedvezményezett által korábban benyújtott és a támogató által elfogadott költségtervet módosítani kell. A visszafizetett költségvetési támogatás a módosított költségtervben foglaltak szerint bocsátható ismételten a kedvezményezett rendelkezésére.”

18. §

Az Ávr. 96. § (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében finanszírozott támogatott tevékenységek esetén az elõleg mértéke a) legfeljebb a megítélt költségvetési támogatás 50%-a, b) az a) pontban foglaltaktól eltérõen az Ösztöndíjak program, a Kétoldalú kutatási együttmûködés program, a Kétoldalú kapcsolatok alapjai és kis projekt alapok esetében a megítélt támogatás 90%-a, c) a finanszírozó országok jóváhagyása esetén az a) és b) pontban meghatározott mértéket meghaladó lehet.”

19. §

Az Ávr. 100. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A Széchenyi Kártya Program keretében a vállalkozásoknak nyújtott hitelhez kapcsolódó kamattámogatás és kezességi díjtámogatás a (2)–(5) bekezdés szerint folyósítható. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a támogatás igénylõjének azonosító adatait tartalmazó hiteligénylõ lap kitöltésével igényelhetõ. Az igénylõlaphoz a 72. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot kell csatolni.”

20. §

Az Ávr. az „[Az Áht. 57. §-ához]” alcímének címe helyébe a következõ szöveg lép:

„[Az Áht. 57–57/B. §-ához]”

168


1. szám

21. §

Az Ávr. 101. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „101. § (1) A központi költségvetésrõl szóló törvényjavaslat alapján a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által igényelhetõ feladatmutatók szerint járó támogatásra való jogosultsági feltételeirõl és az igénylés lebonyolításának rendjérõl az államháztartásért felelõs miniszter – a helyi önkormányzatokért felelõs miniszterrel és az ágazati miniszterekkel együttmûködve, a Kincstár útján – a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot értesíti. (2) Az államháztartásért felelõs miniszter a helyi önkormányzatokért felelõs miniszterrel és a feladatkörében érintett ágazati miniszterrel együttmûködve a központi költségvetésrõl szóló törvény alapján a Kincstár útján értesítõt bocsát ki. Az értesítõ alapján a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat kiegészítõ adatszolgáltatást nyújt be a Kincstárhoz, ha a) a feladatmutatók szerint járó támogatások központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott igénybevételi szabályai eltérnek az (1) bekezdés szerinti igénylés feltételeitõl, vagy b) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat számára megállapított feladatmutatók szerint járó támogatás a felelõsségi körén kívül esõ ok miatt különbözik a központi költségvetésrõl szóló törvény alapján járó összegtõl. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti körülmény bekövetkezését a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat – a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt – írásban bejelenti a Kincstárnak. A Kincstár a bejelentést felülvizsgálja, a kézhezvételét követõ tizenöt napon belül visszaigazolja, és értesíti a helyi önkormányzatokért felelõs minisztert. (4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a számára megállapított feladatmutató alapján járó támogatás módosítását, valamint az önkormányzati körön belüli és körön kívüli átadását a költségvetési év során legfeljebb három alkalommal kezdeményezheti, a központi költségvetésrõl szóló törvényben foglaltak szerint. (5) A Kincstár a (4) bekezdés alapján benyújtott kérelmet a kérelem benyújtásától számított öt napon belül formai szempontból megvizsgálja és szükség esetén – legfeljebb öt napos határidõ kitûzésével – a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot hiánypótlásra, módosításra hívja fel. A Kincstár az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat, illetve intézmény átadásához kapcsolódó hiánytalan kérelmet a benyújtást vagy a hiánypótlás teljesítését követõ öt napon belül megküldi a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek. (6) Az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése esetén az igénylés, az igénybevétel évközi felülvizsgálata és a kamat megállapítása a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok szerint történik.”

22. §

Az Ávr. 103. §-a és 104. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „103. § (1) A társulás által ellátott feladatokhoz kapcsolódó, a központi költségvetésrõl szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébõl biztosított támogatást az intézmény székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat igényelheti. A támogatással való elszámolás az igénylésre jogosult feladata. (2) A központi költségvetésrõl szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébõl biztosított támogatások igénylése, évközi módosítása papír alapon és elektronikus úton történik a következõk szerint: a) a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások, továbbá a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter szabályozási jogkörébe tartozó költségvetési támogatások – az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével – igénylésére, évközi módosítására a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által – az államháztartásért felelõs miniszterrel együttmûködve, a Kincstár útján – kiadott információs rendszert, b) az a) pontban nem nevesített költségvetési támogatások és az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésének igénylésére, évközi módosítására a Kincstár által mûködtetett rendszert kell használni. 104. § (1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a) a központi költségvetésrõl szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébõl biztosított támogatások évközi módosításából származó fizetési kötelezettségét aa) a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások esetén az annak során történt elszámolással, ab) egyéb esetben a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történõ befizetéssel, b) az elszámolás, az Áht. 60. §-a szerinti elszámolás felülvizsgálata vagy az Állami Számvevõszék által végzett ellenõrzés során keletkezõ fizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történõ befizetéssel, és c) a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történõ befizetéssel teljesíti.

1. szám


169

(2) A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások év végi elszámolása alapján a központi költségvetést megilletõ összeget a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a Kincstárhoz történõ benyújtására az államháztartási számviteli kormányrendelet által elõírt benyújtási határidõt követõ tizenöt napon belül kell megfizetni. A helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megilletõ pótlólagos támogatás kiutalásáról a Kincstár legkésõbb a költségvetési évet követõ év május 31-éig gondoskodik. (3) Ha az Áht. 60. §-a szerinti elszámolás felülvizsgálata során az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérés keletkezik a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a központi költségvetést megilletõ összeget a Kincstár felhívásának elfogadásától, a határozat jogerõre emelkedésétõl vagy a nem határozattal záruló helyszíni ellenõrzés esetén készített jegyzõkönyv átvételétõl számított tizenöt napon belül fizeti meg. A helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megilletõ összeget a Kincstár az elfogadott felhívás megérkezésétõl, a határozat jogerõre emelkedésétõl vagy a nem határozattal záruló helyszíni ellenõrzés esetén készített jegyzõkönyv átadásától számított tizenöt napon belül utalja át. (4) A visszafizetési kötelezettség, illetve a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megilletõ pótlólagos támogatás átutalásra kerülõ összegének megállapítása és teljesítése során a) – az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével – a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások egyenlegét, b) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése összegének egyenlegét, és c) a költségvetési támogatások összegét jogcímenként kell figyelembe venni. (5) Ha a visszafizetendõ támogatás együttes összege vagy a fizetendõ kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A Kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti támogatást és az ezer forint alatti kamatot nem utalja át. (6) Az Áht. 57/A. § (3) bekezdése szerinti részletfizetés iránti kérelem az éves költségvetési beszámolóban kimutatott visszafizetési kötelezettségre április 30-áig, a Kincstár felülvizsgálati eljárása során kibocsátott felhívásának elfogadásától, a végzés, határozat jogerõre emelkedésétõl, illetve a nem határozattal záruló helyszíni ellenõrzés esetén készített jegyzõkönyv átvételétõl számított tizenöt napon belül terjeszthetõ elõ. A határidõ elmulasztása jogvesztõ. A Kincstár a kérelem beérkezését követõ harminc napon belül dönt a részletfizetés engedélyezésérõl vagy elutasításáról. Részletfizetés engedélyezése esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket a visszafizetés napjáig terheli a 105. § (4) bekezdése és 106. § (1) bekezdése szerinti kamat. (7) Az Áht. 57/A. § (2) bekezdése szerinti beszedési megbízást a Kincstár abban az esetben nyújtja be, ha a) a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások évközi módosításához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott határidõt, b) az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz kapcsolódó fizetési kötelezettségét a kötelezett a határozatban megjelölt határidõt, c) az elszámoláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettségét a 104. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt határidõt, vagy d) az elszámolás felülvizsgálatához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a felhívás elfogadását, illetve a határozat jogerõre emelkedését követõ kilencven napon belül a kötelezett nem teljesítette.” 23. §

Az Ávr. 105. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogosulatlanul igényelt feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatás teljes összege után, ha az igényelt támogatás legalább 3%-kal meghaladja a jogszerûen igénybe vehetõ támogatás mértékét. Az igénybevételi kamat mértéke, ha a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatás a) igénylõje a támogatás módosítására a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott elsõ idõpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat 25%-a, b) igénylõje a támogatás módosítására a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott második idõpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat 50%-a, c) igénylõje a támogatás módosítására a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott harmadik idõpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat, vagy

170


1. szám

d) igénylõjének év végi elszámolása során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogosulatlan igénybevételt a Kincstár az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálat során vagy az Állami Számvevõszék állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese. (2) A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat-, illetve intézmény átadásához kapcsolódó lemondást kamatfizetési kötelezettség nem terheli.” 24. §

Az Ávr. 106. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jogosulatlan igénybevétel kezdõ napja a költségvetési támogatásnak a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláján történõ jóváírás napja. Ha a költségvetési támogatás átutalása több részletben történt, a jogosulatlan igénybevétel kezdõnapja vagy kezdõnapjai a visszafizetési kötelezettség összegével megegyezõ támogatási részlet vagy részletek fizetési számlán történõ jóváírása napjával azonos azzal, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírási idõpontjától kezdõdõen visszafelé kell elvégezni. (3) A jogosulatlan igénybevétel utolsó napja a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében az a nap, amelyen a fizetési kötelezettség a nettó finanszírozás során elszámolásra kerül, a nem nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében pedig a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének napja.”

25. §

Az Ávr. 107. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 105. § (1) bekezdése szerinti igénybevételi kamat összegét a Kincstár állapítja meg. Az igénybevételi kamat összegérõl és annak kiszámítása módjáról, ha az igénybevételi kamat a) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolójában szereplõ adatok alapján keletkezik, az éves költségvetési beszámoló elkészítését követõ tizenöt napon belül, b) az Áht. 60. §-a alapján folytatott felülvizsgálat során keletkezik vagy a felülvizsgálat következtében módosul az a) pont szerint keletkezett kamatösszeg, az Áht. 60. § (10) bekezdésében meghatározott határozatban vagy az Áht. 60. § (6) bekezdésében meghatározott felhívás elfogadását követõ tizenöt napon belül értesíti a kamatfizetésre kötelezettet.”

26. §

Az Ávr. az „[Az Áht. 58. § (1) és (2) bekezdéséhez]” alcíme helyébe a következõ alcím lép:

„[Az Áht. 58. §-ához] 108. § (1) Az Áht. 58. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ellenõrzést úgy kell megszervezni, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál a támogatás igénybevételének évében legalább egyszer sor kerüljön vizsgálat lefolytatására. (2) Az ellenõrzés lefolytatható a támogatási jogcímek meghatározott körére vonatkozóan is. (3) A Kincstár az Áht. 58. § (2) bekezdése szerinti végzést a vizsgálat befejezését követõ tizenöt napon belül adja ki. (4) A végzés tartalmazza a) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által jelzett érintett mutatószámokat jogcímenként, b) a Kincstár által megállapított mutatószámokat és az ezeket megalapozó adatokat, c) az eltérés indokait, d) kötelezést arra, hogy – arra vonatkozó lehetõség esetén – a soron következõ módosítás során a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat feladatmutatóit módosítsa, és e) tájékoztatást a végzésben foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeirõl. (5) Ha a végzés meghozatalát követõen nincs lehetõség a feladatmutatók módosítására, a Kincstár a végzésben meghatározott adatokat az Áht. 60. §-a szerinti vizsgálat során veszi figyelembe. (6) A Kincstár az Áht. 58. § (3) bekezdése szerinti határozatot a (4) bekezdés d) pontja szerinti kötelezés elmulasztását követõ harminc napon belül adja ki.” 27. §

Az Ávr. az „[Az Áht. 59. § (1) és (2) bekezdéséhez]” és az „[Az Áht. 59. § (3) bekezdéséhez]” alcíme helyébe a következõ alcím lép:

„[Az Áht. 59. §-ához] 110. § (1) Az Áht. 59. § (1) és (2) bekezdése szerinti vizsgálat lefolytatására a 108. § (1)–(4) bekezdése szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

1. szám


171

(2) A Kincstár az Áht. 59. § (1) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosításra – az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban meghatározott igénylési rendhez igazodóan – legfeljebb nyolcnapos határidõt állapít meg. Ha a felhívás címzettje a hiánypótlásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelõen teljesíti, és emiatt a támogatási igény az elbírálásra jogosult szervnek nem továbbítható, a támogatási igény dokumentációját – egy másolati példány megtartásával – az ok megjelölésével a Kincstár visszaküldi a benyújtónak. (3) A hiánypótlásra történõ felhívás tartalmazza a) a felhívással érintett költségvetési támogatással kapcsolatosan benyújtott támogatási igény adatait, b) a hiánypótlás teljesítésének határidejét, c) a hiányok, módosítandó adatok, dokumentumok megjelölésével a hiánypótlásra való felhívást, d) az eltérés indokait, és e) tájékoztatást a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeirõl. (4) Az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti végzésnek tartalmaznia kell a) a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat, illetve a megállapított költségvetési támogatás összegét, b) a Kincstár által szabályszerûnek tartott támogatási igényt, illetve költségvetési támogatási összegét, a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat adataitól történõ eltérés indokait, c) kötelezést arra vonatkozóan, hogy tizenöt napon belül a költségvetési támogatásról, illetve annak egy részérõl a címzett mondjon le a 102. § elõírásainak megfelelõen, és a már átutalt költségvetési támogatást – a 104. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben fizesse vissza, és d) a tájékoztatást a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeirõl. (5) A Kincstár az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti határozatot a (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezés elmulasztását követõ harminc napon belül adja ki. 111. § (1) Ha az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti ellenõrzésre helyszíni ellenõrzés keretében kerül sor, a Kincstár arról jegyzõkönyvet vesz fel, amelyet az ellenõrzés befejezésétõl számított tizenöt napon belül átad vagy megküld az ellenõrzöttnek. A jegyzõkönyvre az átvételt követõ tizenöt napon belül, írásban lehet észrevételt tenni. (2) A jegyzõkönyvnek a következõket kell tartalmaznia: a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzõkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, b) az ellenõrök és a Kincstár illetékes vezetõjének aláírását, és c) a 110. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. (3) Az ellenõrzöttnek a jegyzõkönyv megállapításaira tett észrevételeit részletesen, jogcímenként alá kell támasztania. A beérkezett észrevételek alapján a jegyzõkönyv megállapításait a Kincstár felülvizsgálja, és azokat szükség esetén végzésében módosítja. (4) Ha a vizsgálatra kizárólag a helyszínen kerül sor, elegendõ az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti végzést meghozni, azzal, hogy a 110. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl annak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben foglaltakat.” 28. §

Az Ávr. 112. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „112. § (1) Az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálatot az Igazgatóság területére vonatkozó munkaterv alapján kell megszervezni. A munkatervet a következõ négy évre vonatkozóan minden év december 31-ig kell elkészíteni. A munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat elszámolásai helyszíni ellenõrzésének tervezett idõpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint a helyszíni vizsgálatba bevont fõbb támogatások jogcímeit. (2) Az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálatot a Kincstár a felhívás Áht. 60. § (1) bekezdése szerinti határidõig történõ kibocsátásával, vagy a helyszíni ellenõrzésrõl szóló értesítés ugyanezen határidõig történõ megküldésével kezdi meg. (3) A felülvizsgálat során a Kincstár figyelembe veszi az Állami Számvevõszék ellenõrzése alapján készült jelentésben a tárgyévre és az azt megelõzõ, a Ptk. szerinti általános elévülési idõn belüli évekre megállapított, az ellenõrzöttet megilletõ, pótlólagos támogatások, illetve az ellenõrzött által jogosulatlanul igénybe vett és az Állami Számvevõszék megállapítására vissza nem fizetett támogatásokat is. (4) Az Áht. 60. § (5) bekezdése szerinti helyszíni ellenõrzésrõl készített jegyzõkönyv a 108. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat tartalmazza. (5) A helyszíni ellenõrzésrõl készített jegyzõkönyvre a 111. § szabályait kell alkalmazni. A helyszíni ellenõrzésrõl készített jegyzõkönyv az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívással történõ összevonás esetét kivéve nem tartalmaz felhívást az elszámolás módosítására, annak megállapításait – a helyszíni ellenõrzés idõpontjától függõen – az Áht.

172


1. szám

60. § (6) bekezdése szerinti felhívásban, (8) bekezdése szerinti jegyzõkönyvben vagy (10) bekezdése szerinti határozatban kell szerepeltetni. (6) Az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívás tartalmára a 108. § (4) bekezdés a)–c) és e) pontjaiban a végzés tartalmi elemeire vonatkozó elõírásokat, valamint a 110. § (4) bekezdés a), b) és d) pontjait kell alkalmazni azzal, hogy a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások esetén az összeget, illetve az Állami Számvevõszék által a felhívás címzettje vonatkozásában megállapított eltéréseket is fel kell tüntetni, tartalmaznia kell továbbá az elszámolás módosítására és annak határidejére vonatkozó felhívást.” 29. §

Az Ávr. 114. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „114. § (1) Az Áht. 60. § (8) bekezdése szerinti jegyzõkönyv tartalmára a 111. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 112. § (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy annak nem kell tartalmaznia felhívást az elszámolás pontosítására és annak határidejére. (2) A helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak az (1) bekezdés szerinti jegyzõkönyv megállapításaira tett észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa érvényesíteni kívánt adatok jogszerûségét.”

30. §

Az Ávr. 115. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „115. § Az Áht. 60. § (10) bekezdése szerinti határozatnak tartalmaznia kell a) a rendelkezõ részben aa) jogcímenként a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megilletõ, és az általa visszafizetendõ támogatások összegét, ab) a 105. § (1) bekezdése szerint fizetendõ igénybevételi kamat összegét, ac) a 105. § (4) bekezdése szerinti fizetendõ késedelmi kamat mértékét és napi összegét, ad) a 106. § (1) bekezdése szerinti kamat mértékét és napi összegét, ae) az aa)–ad) alpontban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét, b) az indoklásban ba) jogcímenként a benyújtott elszámolás adataitól való eltéréseket, bb) jogcímenként a ba) alpont szerinti eltérés indokait, bc) az eltérés indokait, bd) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat jegyzõkönyvre tett észrevételeirõl kialakított véleményt, az észrevételek esetleges el nem fogadásának indokait, és be) az igénybevételi kamat, kiegészítõ kamat fizetésének jogalapját, az ab)–ae) alpont szerinti kamatok alapját.”

31. §

Az Ávr. 123. §-a a következõ (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Az Áht. 78. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megelõlegezés feltétele, hogy a kifizetés idõpontjában a támogatási szerzõdésben meghatározott célokra felhasználható európai uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre. A tervezett megelõlegezés igénybevételérõl a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. az államháztartásért felelõs miniszter és a Kincstár részére a költségvetési év január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet készít, amelyet a rendelkezésére álló információk alapján minden negyedévet követõ hónap 15-éig aktualizál. Az államháztartásért felelõs miniszter jogosult a finanszírozási terv és a megelõlegezés igénybevételének ütemezését módosítani. (7b) Az igénybe vett megelõlegezést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. támogatási szerzõdés alapján számára kiutalt bevételeibõl soron kívül törleszti.”

32. §

Az Ávr. a következõ alcímmel egészül ki:

„[Az Áht. 79. § (4b) bekezdéséhez] 123/A. § (1) A letéti számlán lévõ pénzeszközökkel pénzügyi mûveletek a letevõ rendelkezése szerint végezhetõk. (2) A letéti számlán lebonyolított letéti pénzforgalomról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely legalább tartalmazza a) a letét keletkezésének idõpontját, b) a letét megnevezését, jogcímét, célját és összegét, c) a kedvezményezett nevét, címét, és d) a letét elrendelt kiutalásának idõpontját vagy határidejét, a tényleges kiutalás idõpontját.

1. szám


173

(3) Letéti számla nyitását a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésû elõirányzat, fejezeti kezelésû elõirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelõ szervei részére az államháztartásért felelõs miniszter, b) az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére jogszabályban elõírt letéti kezelés esetén az irányító szerv, más esetben az államháztartásért felelõs miniszter engedélyezi. (4) A letéti számla megnyitása akkor engedélyezhetõ, ha jogszabály írja elõ valamely pénzeszköz letéti számlán való kezelését vagy a költségvetési szerv intézményi ellátottai tulajdonát képezõ pénzeszközök átmeneti vagy tartós elhelyezése válik szükségessé. (5) Az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv letéti számla vezetésére külön engedély nélkül jogosult. (6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti letéti számla kizárólag a Kincstárban vezethetõ.” 33. §

Az Ávr. 125. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, illetve a társulás megbízásából vezeti a központosított illetményszámfejtéssel összefüggõ kifizetésekre szolgáló letéti számlát.”

34. §

(1) Az Ávr. 140. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A nettó finanszírozás keretében folyósított támogatásokhoz kapcsolódóan a 101. § (4) bekezdése, a 102. § (1) bekezdése, valamint az Áht. 58. § (3) bekezdése és az 59. § (3) bekezdése alapján a Kincstár módosítása szerinti finanszírozási különbözeteket az alábbiak szerint kell érvényesíteni: a) a 101. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó lemondott támogatás idõarányos részét egy összegben, a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározottak szerinti hónapban esedékes nettó finanszírozás során, b) a 102. § (1) bekezdése alapján lemondott költségvetési támogatást egy összegben, legkésõbb a lemondás kezdeményezését követõ második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és c) a pótlólagos igénylés során jelentkezõ finanszírozási különbözetet a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározottak szerinti hónaptól kezdõdõen a (6) bekezdés b) pontja szerinti módon.” (2) Az Ávr. 140. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(9) A központi költségvetésrõl szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébõl biztosított támogatások évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését és a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti év közbeni feladatátadását. A finanszírozás módosításáról a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat gondoskodik a 101. § (4) bekezdése szerint, vagy a finanszírozást pénzeszköz átadással, átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik. (10) A forgótõke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megilletõ, a nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások (3) bekezdés szerinti levonásokkal – ide nem értve az engedményezett forgótõkét – csökkentett összege fedezetet nyújt.”

35. §

Az Ávr. 142. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés elutasításáról a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a tudomására jutástól számított három napon belül köteles értesíteni a Kincstárt. Az értesítést követõen a Kincstár haladéktalanul intézkedik a letéti számla egyenlegének a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára történõ átutalásáról.”

36. §

Az Ávr. 150. §-a a következõ k) ponttal egészül ki: (Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésû elõirányzat kötelezettségvállalással terhelt elõirányzat-maradványának kell tekinteni) „k) a Kormány egyedi határozatával átcsoportosított elõirányzat elõirányzat-maradványát, ha annak terhére az elõirányzat-átcsoportosítást követõ harminc napon belül megtörténik a kötelezettségvállalás.”

174 37. §

38. §


1. szám

Az Ávr. a következõ 176. §-sal egészül ki: „176. § (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépése nem érinti az e rendelet 2012. december 31-én hatályos 12. § (3) bekezdése alapján kiadott mentesítések hatályát. Az e rendelet 2012. december 31-én hatályos 12. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mentesítés hatálya megszûnik, ha a gazdasági vezetõ tanulmányait nem fejezi be és a tanulmányok megszûnésének idõpontjában nem felel meg a 12. § rendelkezéseinek. (2) E rendelet 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2013. június 30-áig mûködõ többcélú kistérségi társulásokra alkalmazni kell. (3) A felülvizsgálattal és elszámolással kapcsolatban a megszûnõ többcélú kistérségi társulás esetében, az Áht. szerint kijelölt települési önkormányzatot illeti meg a pótlólagos támogatás, illetve terheli kötelezettség. (4) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 96. § (13) bekezdését a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (5) A megyei intézményfenntartó központoktól és intézményeitõl a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény alapján 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások és intézményei állományába kerülõ köztisztviselõk, közalkalmazottak és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetésére a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 79. § (2)–(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a helyi önkormányzatok és a társulások foglalkoztatottai alatt a megyei intézményfenntartó központoktól és intézményeitõl a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény alapján 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok, társulások és intézményei állományába kerülõ köztisztviselõket, közalkalmazottakat és munkavállalókat kell érteni. (6) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 72. § (3) bekezdés d)–e) pontját, 73. § (1) bekezdés d) pontját, 78. § (5a) bekezdését, 78. § (9) és (9a) bekezdését, 84. § (4a) és (4b) bekezdését egyedi elbírálás útján nyújtott költségvetési támogatás esetén a 2013. január 1-jén, vagy azt követõen benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2013. január 1-jén, vagy azt követõen megjelentetett pályázati kiírásokra kell alkalmazni. (7) A 2013. évben a 128. (2) bekezdés b) pontjától eltérõen az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (4) bekezdése alapján elõirányzat-átcsoportosítással rendelkezésre bocsátott, a költségvetési szerv költségvetése terhére megelõlegezett kiadások fedezetét biztosító támogatás összegét az elõirányzatot átcsoportosító nyilatkozata alapján a havi elõirányzat-felhasználási keret megállapításakor egy összegben kell figyelembe venni.” (1) Az Ávr. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az Ávr. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. (3) Az Ávr. 6. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. (4) Az Ávr. 7. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

39. §

Az Ávr. 1. 2. § b) pontjában a „támogatásértékû bevétel” szövegrész helyébe a „támogatás államháztartáson belülrõl” szöveg, az „az a) pont szerinti eset” szövegrész helyébe az „a központi, irányító szervi támogatás” szöveg, 2. 7. § (1) bekezdés e) pontjában a „többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségû társulás munkaszervezete” szövegrész helyébe a „társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv” szöveg, 3. 9. § (9) bekezdésében a „(3a)–(3c) bekezdése szerinti költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, valamint a jogi személyiségû” szövegrész helyébe a „(3a) és (3b) bekezdése szerinti költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a” szöveg, 4. 10. § (1) bekezdésében a „9. § (2) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „9. § (1) bekezdése” szöveg, 5. 10. § (6) bekezdésében az „a (7) és (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tartalmaznia kell, hogy a 9. § (2) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „tartalmaznia kell, hogy a 9. § (1) bekezdése” szöveg, 6. 10. § (8) bekezdésében a „9. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá – ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása – b) pontja szerinti feladatait az (1)–(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv” szövegrész helyébe

1. szám


7. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14.

15. 16.

17.

18. 19.

20.

21. 22. 23. 24.

25. 26. 27. 28.

175

a „9. § (1) bekezdése szerinti feladatait az (1)–(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv – kivéve, ha a 9. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik –” szöveg, 11. § (1) bekezdés b) pontjában az „a 9. § (2) és (9) bekezdésében és a 10. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt” szövegrész helyébe az „az e rendeletben számára meghatározott” szöveg, 23. § (4) bekezdés c) pontjában a „visszafizetési kötelezettséget” szövegrész helyébe a „visszatérítési kötelezettséget” szöveg, 24. § (1) bekezdés a) pontjában a „normatív hozzájárulásokat, támogatásokat” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „központi költségvetésrõl szóló törvényjavaslat” szövegrész helyébe a „Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntései” szöveg, 34/A. §-ában a „támogatásértékû bevételek” szövegrész helyébe a „támogatások államháztartáson belülrõl” szöveg, 45. § (1) bekezdésében az „ajánlattételi felhívás, a pályázati kiírás” szövegrész helyébe az „ajánlattételi felhívás – a Kbt. 40. § (3) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás kivételével –, a pályázati kiírás” szöveg, 52. § (1) bekezdés b) pontjában a „szervét is, és” szövegrész helyébe a „szervét is, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és” szöveg, 55. § (2) bekezdés c) pontjában a „10. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt” szövegrész helyébe a „10. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetõje vagy – a gazdasági szervezettel rendelkezõ költségvetési szervnél foglalkoztatott, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkezõ költségvetési szervnél a 10. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személyek közül – az általa e rendelet elõírásainak megfelelõen írásban kijelölt” szöveg, 55. § (2) bekezdés e) pontjában a „megállapított keret” szövegrész helyébe a „megállapított külön törvény szerinti mûködési keret” szöveg, 55. § (2) bekezdés i) pontjában a „többcélú kistérségi társulás nevében vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. § (4) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó” szöveg, 56. § (2) bekezdésében a „Ha a kötelezettségvállalásához közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és a kötelezettségvállalás dokumentuma a Kbt. 12. § b) pontjában vagy 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelõ szerzõdés, a kötelezettségvállalás értéke megegyezik a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerzõdésnek a Kbt. rendelkezései szerint számított értékével. A közbeszerzési kötelezettség alá nem esõ, határozatlan” szövegrész helyébe a „Határozatlan” szöveg, 56. § (6) bekezdésében a „szabad kiadási elõirányzatai” szövegrész helyébe a „szabad elõirányzatai” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „központosított illetményszámfejtés rendszerébe tartozó helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat,” szöveg, 66. § (1) bekezdésében az „A pályázati kiírás” szövegrész helyébe az „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53. §-a szerint nyújtott költségvetési támogatások odaítélésének, valamint az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti pályázati kiírások” szöveg, 72. § (3) bekezdés c) pontjában az „adatokat, és” szövegrész helyébe az „adatokat,” szöveg, 77. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogosult és egyösszegû” szövegrész helyébe a „jogosult,” szöveg, 77. § (2) bekezdésében a „legalább harmincöt” szövegrész helyébe a „legfeljebb harmincöt” szöveg, 78. § (4) bekezdésében az „az adott idõszakban idõarányosan vagy teljesítésarányosan felmerülõ költségeket” szövegrész helyébe az „a támogatói okiratban, támogatási szerzõdésben meghatározott finanszírozási idõszak költségeit” szöveg, 78. § (5) bekezdésében az „a finanszírozási” szövegrész helyébe az „a támogatói okiratban, támogatási szerzõdében meghatározott finanszírozási” szöveg, 92. § (2) bekezdés a) pontjában a „pályázati úton történõ” szövegrész helyébe a „költségvetési támogatásként való” szöveg, 94. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzat részvételével mûködõ települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint” szövegrész helyébe a „társulást és” szöveg, 96. § (4) bekezdés d) pontjában a „ténylegesen felmerült, elszámolható vagy” szövegrész helyébe a „felmerült, vagy” szöveg,

176


1. szám

29. 96. § (13) bekezdésében a „jogszabályban meghatározott zárt kétfordulós kiválasztási eljárás esetén a tízmillió” szövegrész helyébe az „a tizenöt millió” szöveg, 30. 100. § (5) bekezdésében a „programra” szövegrész helyébe a „Programra” szöveg, 31. 125. § (2) bekezdés b) pontjában a „közoktatási, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb” szövegrész helyébe a „köznevelési, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított” szöveg, 32. 140. § (3) bekezdésében a „hozzájárulások, támogatások összegét az e §, valamint a 143. § (2) bekezdése szerinti összegek hozzáadásával és levonásával, továbbá a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás” szövegrész helyébe a „támogatások összegét az e § és a 143. § (2) bekezdése szerinti összegek hozzáadásával és levonásával, továbbá a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg, az „összege hozzáadásával, a 6. melléklet szerinti” szövegrész helyébe az „összege hozzáadásával, – ha a központi költségvetésrõl szóló törvény eltérõen nem rendelkezik – a 6. melléklet szerinti” szöveg, 33. 140. § (5) bekezdésében az „önkormányzatokat, többcélú kistérségi társulásokat megilletõ hozzájárulásokat,” szövegrész helyébe az „önkormányzatokat megilletõ” szöveg, 34. 140. § (6) bekezdés a) pontjában a „lemondott normatív hozzájárulás, támogatás idõarányos része” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok lemondott általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásának idõarányos részét” szöveg, a „során kerül érvényesítésre, és” szövegrész helyébe a „során, és” szöveg, 35. 145. § (2) bekezdésében a „helyben maradó személyi jövedelemadóval, a normatív hozzájárulással, támogatással, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatással” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatással” szöveg, 36. 150. § c) pontjában az „a kiotói egységek és kibocsátási egységek” szövegrész helyébe az „az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzõkönyve végrehajtási keretrendszerérõl szóló 2007. évi LX. törvény 2. § 22. pontja szerinti kibocsátási jogosultságok” szöveg, 37. 150. § e) pontjában a „támogatásértékû bevételeket” szövegrész helyébe a „támogatásokat államháztartáson belülrõl” szöveg, 38. 150. § h) pontjában a „program keretein belül mûködõ folyószámlahitel program elõirányzat-maradványát” szövegrész helyébe a „Program elõirányzat-maradványát” szöveg, 39. 150. § j) pontjában az „elõirányzat-maradványát.” szövegrész helyébe az „elõirányzat-maradványát, és” szöveg, és 40. 165. § (1) bekezdés b) pontjában az „és a többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásai, támogatásai elõirányzatainak” szövegrész helyébe az „általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elõirányzatainak” szöveg, lép. 40. §

(1) Hatályát veszti az Ávr. 1. 1. § (1) bekezdés l) pontja, 2. 2. § a), g) és h) pontja, 3. 9. § (2) bekezdése, 4. 10. § (2) és (7) bekezdése, 5. 11. § (4) bekezdése, 6. 25. §-a, 7. 56. § (4) bekezdése, 8. 62. § (2)–(4) bekezdése, 9. 105. § (6) bekezdése, 10. „[Az Áht. 58. § (4) bekezdéséhez]” alcíme, 11. 119. § (6) bekezdése, 12. „[Az Áht. 74. § (1) bekezdéséhez]” alcíme, és 13. „[Az Áht. 74. § (2) és (3) bekezdéséhez]” alcíme, (2) Hatályát veszti az Ávr. 1. 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „és a körjegyzõt” szövegrész, 2. 2. §-ában a „többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségû” és 2. § b) pontjában a „többcélú kistérségi társulástól, jogi személyiségû társulástól” szövegrész,

1. szám


177

3. 11. § (3) bekezdésében „– a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a” szövegrész, 4. 24. § (4) bekezdésében a „többcélú kistérségi” szövegrész, 5. 27. § (2) bekezdésében az „és a jogszabály alapján kötelezõ könyvvizsgálatról készített írásos jelentést” szövegrész, 6. 43/A. § (1) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 7. 46. § (3) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségû” szövegrész, 8. 52. § (1) bekezdés c) pontjában és (8) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségû” szövegrész, 9. 72. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségû” szövegrész, 10. 77. § (3) bekezdésében a „ , többcélú kistérségi tárulásoknak” szövegrész, 11. 100. § (4) bekezdésében a „vagy a szerzõdés megkötésére feljogosított szervezet” szövegrész, 12. 105. § (4) bekezdésében és 107. § (1) bekezdésében a „ , többcélú kistérségi társulás” szövegrész, 13. 113. § (1) bekezdésében az „– a 108. § (4) bekezdése szerinti személyek által aláírt –” szövegrész, 14. 113. § (2) bekezdésében a „ , többcélú kistérségi társulásnak” szövegrész, 15. 122. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségû” szövegrész, 16. 126. § (2) bekezdésében a „kiemelt” szövegrész, 17. 128. § (3) bekezdésében a „Honvédelmi Minisztérium és a polgári” szövegrész, 18. 140. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás,” szövegrész, 19. 140. § (8) bekezdésében a „ , többcélú kistérségi társulást” szövegrész, 20. 141. §-ában a „többcélú kistérségi társulás,” szövegrész, 21. 142. § (2) bekezdésében a „ , helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás” szövegrész, 22. 143. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulást,” szövegrész, 23. 145. § (3) bekezdés d) pontjában a „hozzájárulások,” szövegrész, 24. 146. § (1) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulásra, a jogi személyiségû” szövegrész, 25. 146. § (2) bekezdésében és 147. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 26. 147. § (3) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségû” szövegrész, 27. 147. § (4) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 28. 147/A. § (1) bekezdésében a „többcélú kistérségi” szövegrész, 29. 150. § i) pontjában az „és” szövegrész, 30. 157. § b) pontjában a „többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségû” szövegrész, 31. 160. §-ában a „többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségû” szövegrész, 32. 168. §-ában a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, és 33. 169. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész. 41. §


A Kormány 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete egyes nyugdíjbiztosítási és szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról* A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés b), c), e), f), h), n) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,


178


1. szám

a 3. és 4. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az 5. alcím és a 4. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés g) és u) pontjában, valamint a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés s) és t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés a), b), f) és h) pontjában, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7. alcím tekintetében a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 8. alcím tekintetében a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 22. §-ában, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 22. pontjában, valamint az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 9. alcím és az 5. melléklet tekintetében az Európai Unió tisztviselõinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 11. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 10. alcím tekintetében az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételérõl és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása 1. §

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 1. § (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el elsõ fokon a társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha) „h) a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése vagy a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani.” (2) A TnyR. 1. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Tny. 22/A. §-a szerinti növelés megállapítására irányuló eljárásban, ha a kérelmezõ magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, egyéb esetben a kérelmezõ lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság jár el elsõ fokon.”

2. §

A TnyR. „Hatáskör, illetékesség” alcíme a következõ 3. §-sal egészül ki: „3. § Az egyeztetési eljárásban és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban a) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el elsõ fokon, ha az ügyfélnek nincs magyarországi lakóhelye, vagy az ügyfél az egyeztetési eljárás során jelzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idõvel rendelkezik, illetve errõl a szolgálati idõrõl, jogosultsági idõrõl szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemben tájékoztatást kér, b) az a) pontban nem említett esetben az ügyfél lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság jár el elsõ fokon.”

3. §

A TnyR. 15. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az (1)–(5) bekezdés alapján meghatározott naptári évi kereseteket, valamint – ha az 1988. január 1-je elõtti keresetet is figyelembe kell venni – a Tny. 22. § (8) bekezdése szerinti kereseteket a 2. számú melléklet szerinti valorizációs szorzószámok (a továbbiakban: valorizációs szorzószámok) figyelembevételével kell növelni. A tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépéséig – a tárgyévet megelõzõ évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok figyelembevételével – elõleget kell megállapítani.”

1. szám


179

4. §

A TnyR. 32. § (4) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki: „Az ápolási díj folyósításának 1993. január 1. és február 28. közötti tartamát járulékfizetésre tekintet nélkül szolgálati idõként kell figyelembe venni.”

5. §

(1) A TnyR. az „Az igény érvényesítése” alcíme a következõ 65/D. és 65/E. §-sal egészül ki: „65/D. § (1) A nyugellátás iránti igény bejelentésére szolgáló adatlapokat és elektronikus ûrlapokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) rendszeresíti, azokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek honlapján és a kormányzati portálon közzé kell tenni. (2) A nyugdíj iránti igény bejelentésére szolgáló adatlapok és elektronikus ûrlapok adattartalmát a 4. számú melléklet határozza meg. 65/E. § (1) Az igénylõ az igénybejelentéshez az 5. számú melléklet szerinti iratokat csatolja, illetve mutatja be a nyugdíjmegállapító-szervnek. (2) Ha az ügyfél hatósági nyilvántartásban szereplõ adatot nem igazol, a nyugdíj-megállapító szerv a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz.” (2) A TnyR. 65/E. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az igénylõ az igénybejelentéshez az 5. számú melléklet szerinti iratokat a szabályozott elektronikus ügyintézés hiteles elektronikus dokumentum szabályai szerint is csatolhatja.”

6. §

A TnyR. 66/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Az ügyintézési határidõ a tárgyévi valorizációs szorzószámok hatálybalépését követõ tizedik munkanapon jár le, ha a) az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelõzõen nyújtották be, b) a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelõzõen nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell, c) a Tny. 22/A. §-a szerinti növelés iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelõzõen nyújtották be, és a növelést megelõzõ naptári év elõtt elért keresetet, jövedelmet a növelést megelõzõ naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. (3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadásának ügyintézési határideje tíz munkanap.”

7. §

A TnyR. 72/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tny. 66. §-a alapján kivételes nyugellátás megállapítására, kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére és egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy kérelmére kerülhet sor. A kérelmet az ONYF által e célra rendszeresített, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus ûrlapon kell benyújtani. Az adatlapok és elektronikus ûrlapok adattartalmát a 6. számú melléklet határozza meg. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlõ körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetõségét. Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerzõ a szükséges szolgálati idõt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból meg kell indítani.”

8. §

A TnyR. 76. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében, az állam által kötelezõen nyújtandó szolgáltatások szabályai szerinti központi azonosítási ügynök hozzáféréssel rendelkezõ személy az éves adategyeztetést – a tárgyév márciusában – elektronikus ûrlapon is elvégezheti. Ha a jogosult az éves adategyeztetést elektronikus ûrlapon végzi, az (1) bekezdésben meghatározott, postai úton történõ adategyeztetésre csak háromévenként van szükség.”

9. §

A TnyR. „Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség” alcíme a következõ 89/A. §-sal egészül ki: „89/A. § Az ügyfél kérelmére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a szolgálati idõrõl, jogosultsági idõrõl szóló hatósági bizonyítvány kiállítása során tájékoztatást ad a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idõrõl.”

180


1. szám

10. §

A TnyR. az 1–3. melléklet szerinti 4–6. számú melléklettel egészül ki.

11. §

A TnyR. a) 1. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben vagy” szövegrész helyébe a „(2) és (3) bekezdésben, valamint” szöveg, b) 1. § (2) bekezdés g) pontjában a „sor került.” szövegrész helyébe a „sor került, vagy” szöveg, c) 11. §-ában és 64/D. §-ában a „2013.” szövegrész helyébe a „2014.” szöveg, d) 14. § (3) bekezdésében a „Tny. 13. §-a alapján” szövegrész helyébe a „2013. január 1-jét megelõzõ idõszakra” szöveg, e) 14. § (10) bekezdésében a „legfeljebb” szövegrész helyébe az „a 2013. január 1-jét megelõzõ idõszakra legfeljebb” szöveg, f) 15. § (1) bekezdésében a „13. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „22. § (6) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében” szöveg, g) 15. § (2) bekezdésében az „az ezen összegre” szövegrész helyébe az „a 2010. január 1-je és 2012. december 31-e közötti idõszakra az ezen összegre” szöveg, h) 16. § (2) bekezdésében a „22. §-a (7)–(8) bekezdéseinek” szövegrész helyébe a „22. § (10) bekezdésének” szöveg, i) 59/C. §-ában a „12. § (6) bekezdésének” szövegrész helyébe „20. és 21. §-ának” szöveg, j) 62. § (10) bekezdésében az „a saját jogú nyugellátás Tny. 83/A–83/B. §-a szerinti szünetelése” szövegrész helyébe az „a saját jogú ellátás szünetelése” szöveg, k) 72/B. § (1a) bekezdésében az „Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatósághoz (a továbbiakban: ONYF)” szövegrész helyébe az „ONYF-hez” szöveg, l) 75. § (1) bekezdés a) pontjában az „a) és b) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–c) pontjában” szöveg, m) 75. § (3) bekezdés b) pontjában az „b) pontja” szövegrész helyébe az „b) és c) pontja” szöveg, n) 76. § (2) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1) vagy (1a)” szöveg, a „nyomtatvány” szövegrész helyébe a „nyomtatvány, illetve elektronikus ûrlap” szöveg lép.

12. §

Hatályát veszti a TnyR. a) 1. § (2) bekezdés f) pontjában a „vagy” szövegrész, b) 11/B. §-a, c) 12. § (3)–(5) bekezdése, d) 39. §-ában a „ , ha a szolgálat nem nyugállományba helyezéssel szûnt meg, kivéve, ha rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, és azt megszüntették” szövegrész, e) 59/A. §-a, f) 72/B. § (1f) bekezdés b) pontja.

2. A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 13. §

Hatályát veszti a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a) 34. §-a, b) a 2/A. számú melléklet III. fejezet 2.3. pontjában az „ , ugyanakkor 10 százalékát el kell érnie” szövegrész, c) a 2/A. számú melléklet III. fejezet 3.3. pontja.

3. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 14. §

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az ONYF az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl] „i) ellátja a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról 2011. évi CX. törvény 18. § (1) bekezdése, valamint a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsõbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 2012. január 1-je elõtt hatályos 14. § (1) bekezdése, 22. §-a, 24. § (1) bekezdése, 25. § (1) bekezdése és 26. § (1) bekezdése szerinti juttatás folyósításával kapcsolatos feladatokat.”

1. szám


181

4. A szépkorúak jubileumi köszöntésérõl szóló 255/2008. (X. 21.) Korm. rendelet módosítása 15. §

(1) A szépkorúak jubileumi köszöntésérõl szóló 255/2008. (X. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kormány Magyarország nevében köszönti a 90., a 95., a 100., a 105., a 110. és a 115. életévüket betöltött, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezõ a) magyar állampolgárokat, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyeket, amennyiben az e bekezdés szerinti életkor (a továbbiakban: szépkor) betöltésének idõpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolják [az a)–b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: szépkorú személy].” (2) A szépkorúak jubileumi köszöntésérõl szóló 255/2008. (X. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése a következõ d)–f) ponttal egészül ki: (A jubileumi juttatás összege) „d) a 105. életév betöltésekor 105 000 forint, e) a 110. életév betöltésekor 110 000 forint, f) a 115. életév betöltésekor 115 000 forint.”

16. §

A szépkorúak jubileumi köszöntésérõl szóló 255/2008. (X. 21.) Korm. rendelet 4. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Az 1. § (1) bekezdésében foglaltakon túl 2013. évben annak a személynek is kell jubileumi juttatást folyósítani, aki 105., 110. vagy 115. életévét 2013. évet megelõzõen töltötte be. (4) A (3) bekezdés alkalmazása során a jubileumi juttatás összege a) 105–109. életévét betöltött személy esetén 105 000 forint, b) 110–114. életévét betöltött személy esetén 110 000 forint, c) 115. életévét betöltött személy esetén 115 000 forint. (5) Ha a szépkorú személy a 105., 110. vagy 115. életévét 2013. január 1-je és március 15-e között tölti be, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a KEKKH 2013. január 15-éig keresi meg – a 2. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelõ alkalmazásával – a szépkorú személyt.”

5. Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása 17. §

Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nr.) 1. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „a) támogatás: a központi költségvetésrõl szóló törvényben a szolgáltatások mûködéséhez az ellátotti létszám, a foglalkoztatotti létszám, a férõhelyszám vagy a fenntartott szolgálatok, központok száma alapján biztosított támogatás, valamint az egyházi kiegészítõ támogatás, ide nem értve a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjérõl szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatást,”

18. §

(1) Az Nr. 3. § (5) és (6) bekezdés helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(5) A fenntartó támogatást olyan szolgáltató, illetve szolgáltatás után igényelhet, amelyre a tárgyévben jogerõs mûködési engedéllyel rendelkezik és – az Szt. 58/A. § (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt. 145. § (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel – befogadást nyert, amennyiben az igénybevétel jogszabályban meghatározott egyéb feltételeinek megfelel. (6) A tárgyévet megelõzõ évben támogatásban, illetve normatívában nem részesülõ fenntartónak a támogatás iránti kérelemhez csatolnia kell a) az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplõ adatait igazoló közokiratot, ha a nem állami fenntartó egyéni vállalkozó; b) a fenntartó három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ha a nem állami fenntartó cég;

182


1. szám

c) a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, ha a nem állami fenntartó egyesület, alapítvány vagy közalapítvány; d) egyházi fenntartó esetén da) a fenntartó nyilvántartásba vett adatait igazoló hatósági bizonyítványt, vagy db) – ha a fenntartó nyilvántartásba nem vett belsõ egyházi jogi személy – az egyház vagy a nyilvántartásba vett felettes egyházi szerv adatait igazoló hatósági bizonyítványt, valamint az egyház egésze, illetve legfõbb szerve vagy a fenntartó nyilvántartásba vett felettes egyházi szerve – nyilvántartásban feltüntetett – képviselõjének nyilatkozatát a fenntartó nevérõl, székhelyérõl és képviselõjének személyérõl, továbbá arról, hogy a fenntartó belsõ egyházi jogi személy; e) – ha a fenntartó gazdasági társaság – a fenntartó képviselõjének közjegyzõi aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közremûködés során ellenjegyzett aláírás-mintáját; f) az e) pontban nem említett fenntartó esetén a fenntartó írásbeli képviseletére jogosult személy, illetve az egyéni vállalkozó közjegyzõ által hitelesített aláírás-mintáját; g) a magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkezõ pénzforgalmi szolgáltató igazolását a fenntartó nevére szóló azon fizetési számla számáról, amelyre a fenntartó a támogatás folyósítását kéri; h) valamennyi fizetési számlájára vonatkozóan az igazgatóság javára szóló felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására.” 19. §

Az Nr. 9. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A támogatás igénylésének jogszerûségét és elszámolásának szabályszerûségét az igazgatóságok ellenõrzik. Az ellenõrzés kiterjed a támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei teljesítésének, az igénylés alapját jelentõ feladatmutatók teljesítésének, megalapozottságának, továbbá a felhasználás jogszerûségének a vizsgálatára, valamint a közérdek védelme érdekében felmerült egyéb megállapításokra.”

20. §

Az Nr. a következõ 19. és 20. §-sal egészül ki: „19. § A 2012. évre járó normatíva elszámolására és ellenõrzésére e rendelet 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 20. § (1) A Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 35. § (8) bekezdése alapján a 2013 januárjára és februárjára folyósított támogatást az igazgatóság hivatalból, külön döntés meghozatala nélkül folyósítja. (2) A fenntartó a 2013. évi támogatás iránti kérelmet – a 3. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – 2013. január 20-áig nyújthatja be. Az igényléshez a 2012. évben normatívában részesült fenntartónak is csatolnia kell valamennyi fizetési számlájára vonatkozóan az igazgatóság javára szóló felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására. (3) A (2) bekezdés szerinti határidõben benyújtott kérelemrõl az igazgatóság – a 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérõen – 2013. február 28-áig dönt. Az igazgatóság a 2013. évi támogatást nem új fenntartó esetén 2013. január 1-jétõl, új fenntartó esetén a befogadás mûködési engedélybe történõ bejegyzése jogerõre emelkedésének idõpontjától állapítja meg. (4) Az (1) bekezdés szerint folyósított támogatás és a (2) bekezdés szerint megállapított támogatás 2013 januárjára és februárjára számított összege közötti különbözetet a 2013 márciusában folyósítandó támogatással egyidejûleg egy összegben kell folyósítani, illetve a 2013 márciusában folyósítandó támogatásból egy összegben le kell vonni. Ha a különbözet magasabb, mint a 2013 márciusában folyósítandó támogatás összege, a különbözet fennmaradó részét a következõ hónapban, hónapokban járó támogatásból kell levonni. A különbözet után igénybevételi kamat nem számítható fel.”

21. §

Az Nr. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

22. §

A Nr. a)

1. § h) pontjában, 4. § (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 6. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében a „normatívát” szövegrész helyébe a „támogatást” szöveg,

b)

1. § j) pontjában, 8. § (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdés c) pontjában a „normatívára” szövegrész helyébe a „támogatásra” szöveg,

1. szám


183

c)

1. § m) pontjában az „58/A. § (2) és (2a) bekezdése” szövegrész helyébe az „58/A. § (2)–(2e) bekezdése” szöveg, a „145. § (2) és (2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „145. § (2)–(2c) bekezdése” szöveg,

d)

2. § (2) bekezdésében a „normatív állami támogatásával” szövegrész helyébe a „támogatásával” szöveg, a „normatíva” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg, a „normatívával” szövegrész helyébe a „támogatással” szöveg, a „normatívát” szövegrész helyébe a „támogatást” szöveg,

e)

2. § (3) bekezdésében, 2. § (4) bekezdésében, 2. § (5) bekezdésében, 2. § (8) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 4. § (3) bekezdés c), e), g) és h) pontjában, 8. § (6) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 9. § (5) bekezdésében, 9. § (6) bekezdésében, 10. § (2) bekezdés b) pontjában, 10. § (8) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében a „normatíva” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg,

f)

3. § (4) bekezdésében a „Normatíva” szövegrész helyébe a „Támogatás” szöveg,

g)

5. § (1) bekezdésében, 6. § (3) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében a „normatíva” szövegrészek helyébe a „támogatás” szöveg,

h)

6. § (2) bekezdésében a „normatíva” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg, a „normatívát” szövegrész helyébe a „támogatást” szöveg,

i)

6. § (5) bekezdésében a „normatíva” szövegrészek helyébe a „támogatás” szöveg, a „normatívától” szövegrész helyébe a „támogatástól” szöveg,

j)

6. § (6) bekezdésében a „normatívát” szövegrész helyébe a „támogatást” szöveg, a „normatíva” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg,

k)

8. § (1) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében, 10. § (6) bekezdés a) pontjában a „normatíváról” szövegrész helyébe a „támogatásról” szöveg,

l)

8. § (4) bekezdés a) pontjában a „normatíva” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg, a „normatívának” szövegrész helyébe a „támogatásnak” szöveg,

m) 8. § (5) bekezdésében, 9. § (9) bekezdésében a „normatívát” szövegrész helyébe a „támogatást” szöveg, a „normatívára” szövegrész helyébe a „támogatásra” szöveg, n)

11. § (2) bekezdésében a „normatívának” szövegrész helyébe a „támogatásnak” szöveg,

o)

12. § (2) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében a „normatívából” szövegrész helyébe a „támogatásból” szöveg,

p)

14. § (3) bekezdésében, 14/A. § (4) bekezdés a) pontjában a „normatívájuk” szövegrész helyébe a „támogatásuk” szöveg,

q)

14. § (4) bekezdésében a „normatívája” szövegrészek helyébe a „támogatása” szöveg,

r)

14/A. § (1) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdésében, 14/A. § (5) bekezdésében a „normatívája” szövegrész helyébe a „támogatása” szöveg

lép. 23. §

Hatályát veszti az Nr. a)

1. § b) és c) pontja,

b)

5. § (3) bekezdésében az „a kihelyezhetõ jelzõkészülékek engedélyezett száma,” szövegrész,

c)

11. § (1) bekezdésében a „vagy a képzési támogatás” szövegrész.

6. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 24. §

Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. alcíme, valamint 1. és 2. melléklete.

7. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény végrehajtásáról szóló 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelet módosítása 25. §

(1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény végrehajtásáról szóló 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

184


1. szám

„(3) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése szerinti társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépések miatti vagyonátadás tekintetében a magánnyugdíjpénztár és az Alap közötti utólagos elszámolások magyar forintban kerülnek lebonyolításra a 2011. május 31. napjára vonatkozóan megállapított piaci érték figyelembevételével.” (2) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény végrehajtásáról szóló 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelet 2. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az Mpt. 24. § (17) bekezdése szerinti társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépések miatti vagyonátadás tekintetében a magánnyugdíjpénztár és az Alap közötti utólagos elszámolások magyar forintban kerülnek lebonyolításra a 2012. május 31. napjára vonatkozóan megállapított piaci érték figyelembevételével.” 26. §

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény végrehajtásáról szóló 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelet 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) Az Alap a vagyonát képezõ, az Mpt. 24. § (11) bekezdése szerint átvett eszközöket – számviteli politikájával összhangban – 2011. május 31. napjára vonatkozóan – az értékesíthetõség szempontjait figyelembe véve – újraértékeli. (2) Az Alap a vagyonát képezõ, az Mpt. 24. § (17) bekezdése szerint átvett eszközöket – számviteli politikájával összhangban – 2012. május 31. napjára vonatkozóan újraértékeli.”

8. A korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettmûvészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 27. §

(1) Hatályát veszti a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettmûvészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése. (2) Hatályát veszti a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettmûvészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-ában a „11. és” szövegrész. (3) Hatályát veszti a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettmûvészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §-a.

28. §

Nem lép hatályba a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettmûvészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése.

9. Az Európai Unió tisztviselõinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása 29. §

Az Európai Unió tisztviselõinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

10. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályairól és egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet módosítása 30. §

Hatályát veszti az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályairól és egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 5. és 6. §-a.

1. szám


185


(1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2012. december 31-én lép hatályba. (2) Az 1–4. §, az 5. § (1) bekezdése, a 6–23. §, a 27. § (2) bekezdése, a 29. §, a 30. §, a 32. § és az 1–5. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba. (3) Az 5. § (2) bekezdése 2013. április 1-jén lép hatályba. (4) A 27. § (3) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba. (5) Ez a rendelet 2013. július 2-án hatályát veszti.

32. §

A 29. § és a 4. melléklet az Európai Közösségek tisztviselõinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeirõl szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet VIII. melléklete 11. cikkének való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 433/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdésében, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva – a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével – a következõket rendeli el: 1. §

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 2. § 36. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „36. fix kamat az 5. § (5) bekezdés e) pontjának, a 7. § (3) bekezdés d) pontjának, a 10. § (7) bekezdésének, a 17. § (8) bekezdésének alkalmazása szempontjából: a) a két éves és a két éven túli futamidejû közvetlen exporthitel és exportkövetelés megelõlegezés, valamint külföldi hitelintézetnek nyújtott refinanszírozási exporthitel esetén a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszerérõl szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kamatkiegyenlítési rendelet) 7. § (2) bekezdése szerinti kamat, b) belföldi hitelintézetnek nyújtott két éves és két éven túli futamidejû refinanszírozási exporthitelek és egyéb export célú refinanszírozási hitelek esetében esetén a kamatkiegyenlítési rendelet 8. § (2) bekezdése szerinti kamat, c) az a) és b) pontban fel nem sorolt hiteleknél közvetlen hitel esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti kamat, refinanszírozási hitel esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti kamat, d) engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 3. § c) pontja szerinti diszkontkamatláb, e) kötött segélyhitel esetében az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeirõl és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kötött segélyhitelezési rendelet) 18. §-ában rögzített, a segélyhitel-szerzõdés szerinti kamatláb;”

2. §

A Hitkr. 5. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredõ követeléseken belül kell kimutatni többek között:) „e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitel, refinanszírozási exporthitel, követeléshez adott megelõlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés, illetve

186


1. szám

kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerûsített forrásszerzési költség különbözetének összegében – a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében – a központi költségvetéstõl járó, állammal szembeni követelés összegét;” 3. §

A Hitkr. 7. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az ügyfelekkel szembeni takarékbetétek miatt és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredõ kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:) „d) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál, illetve más pénzügyi intézménynél – a pénzügyi szolgáltatásból eredõ egyéb kötelezettségek között – az általa nyújtott exporthitel, refinanszírozási exporthitel, egyéb export célú hitel, egyéb export célú refinanszírozási hitel, követeléshez adott megelõlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés, illetve a kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerûsített forrásszerzési költség különbözetének összegében – a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében – a központi költségvetésbe fizetendõ, állammal szembeni kötelezettség összegét;”

4. §

A Hitkr. 10. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitel, refinanszírozási exporthitel, egyéb export célú hitel, egyéb export célú refinanszírozási hitel, követeléshez adott megelõlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés, illetve a kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerûsített forrásszerzési költség különbözetének összegében – a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében – a központi költségvetésbe fizetendõ, állammal szembeni kötelezettség összegét a fizetett kamatok és kamatjellegû ráfordítások között, a központi költségvetésbõl járó, állammal szemben fennálló követelés összegét pedig a kapott kamatok és kamat jellegû bevételek között kell elszámolni.”

5. §

A Hitkr. 17. § (8) bekezdésében az „exportkövetelés” szövegrész helyébe a „követelés” szöveg lép.

6. §


A Kormány 434/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszerérõl szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszerérõl szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) E rendelet hatálya a Törvény 1. § (5) bekezdésében és 2. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatások keretében az Eximbank által a magyar áruk létrehozásához és értékesítéséhez, valamint a szolgáltatásokhoz a) a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklete I.10.1. és I.10.2. a) pontja szerint nyújtott aa) exporthitelekre, ab) belföldi és külföldi hitelintézeteknek nyújtott exporthitelekre (a továbbiakban: refinanszírozási exporthitel), ac) beszállítói hitelekre, exportcélú befektetési hitelekre, külföldön megvalósuló befektetési hitelekre (a továbbiakban: egyéb export célú hitel),

1. szám


187

ad) a belföldi és külföldi hitelintézeteknek nyújtott egyéb export célú hitelekre (a továbbiakban: egyéb export célú refinanszírozási hitel) és b) a Hpt. 2. számú melléklete I.10.2. b) pontjában szereplõ pénzkölcsönügyletek közül a külkereskedelmi szerzõdésbõl eredõ exportköveteléshez adott megelõlegezésre, vagy engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében történõ megvásárlására, leszámítolására (a továbbiakban: pénzkölcsön) terjed ki. (2) Az Eximbank az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában felsorolt két éves és két éven túli hiteleket és az (1) bekezdés b) pontjában szereplõ megelõlegezést a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) Hivatalosan támogatott exporthitelekrõl szóló Megállapodásával (a továbbiakban: OECD Megállapodás) összhangban nyújtja. (3) Az Eximbank az (2) bekezdésben fel nem sorolt termékei esetében gondoskodik arról, hogy a termékleírások tartalmazzák, hogy az egyes termékek feltételei megfelelnek az OECD Megállapodásnak vagy az Európai Unió állami támogatási szabályainak. (4) Az OECD Megállapodásnak vagy az Európai Unió állami támogatási szabályainak megfelelõ termékhez kapcsolódóan az Eximbank az e rendelet szerinti kamatkiegyenlítést az (5) bekezdésben foglalt kivétellel igénybe veheti. (5) Amennyiben az Európai Unió állami támogatási szabályainak való megfelelés olyan módon biztosított, hogy a termék nem tartalmaz az Európai Unió Mûködésérõl szóló Szerzõdés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatást, akkor az Eximbank az e rendelet szerinti kamatkiegyenlítést nem veheti igénybe. (6) Nem vonható be a kamatkiegyenlítési rendszerbe a beszállítói hitellel vagy export célú befektetési hitellel finanszírozott összegig az olyan áruhoz vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó exporthitel és refinanszírozási exporthitel, amely áruhoz vagy szolgáltatáshoz korábban nyújtott beszállítói hitel, vagy export célú befektetési hitel a kamatkiegyenlítési rendszerbe már bevonásra került.” 2. §

Az R. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § Az Eximbank a kamatkiegyenlítési rendszerbe bevonható exporthiteleket, refinanszírozási exporthiteleket, egyéb export célú hiteleket, egyéb export célú refinanszírozási hiteleket és pénzkölcsönöket a) a belföldi székhelyû, magyar árukat, szolgáltatásokat exportáló gazdálkodó szervezeteknek (a továbbiakban: exportõr), b) az exportõr vevõinek, c) belföldi és külföldi hitelintézeteknek, d) az exportõr exportjának teljesítését a Törvény 1. § (5a) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint elõsegítõ beszállítóknak, e) az exportot a Törvény 1. § (5a) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint elõsegítõ, belföldi vagy külföldi befektetést megvalósító exportõrnek nyújthat.”

3. §

(1) Az R. 3. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazása szempontjából) „e) export: olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a gazdálkodó szervezet a számviteli szabályok szerint exportárbevételként számol el, ideértve a Törvény 1. § (5a) bekezdése szerinti beszállítói ügylet vagy exportcélú befektetés eredményeként keletkezõ exportárbevételt is;” (2) Az R. 3. §-a a következõ i)–p) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazása szempontjából) „i) beszállítói hitel: a Törvény 1. § (5a) bekezdés a) pontja szerinti beszállítói ügyletnek minõsülõ ügylet megvalósításához a beszállító és a hitelezõ bank, vagy az alvállalkozó és a hitelezõ bank között létrejött hitelviszony; j) egyéni referencia kamatláb: az adott devizanemre vonatkozó, az o) pontban meghatározott referencia alapkamatlábból és a hitelkockázattól, az adós minõsítésétõl, valamint az ügylet fedezettségétõl függõen ügyletenként eltérõen meghatározott felárból számított kamatláb; k) exportcélú befektetési hitel: a Törvény 1. § (5a) bekezdés b) pontja szerinti exportcélú befektetésnek minõsülõ ügylethez a beszállító és a hitelezõ bank, vagy az alvállalkozó és a hitelezõ bank között létrejött hitelviszony; l) export szerzõdéses értéke: a vevõ által vagy nevében az exportált árukért és szolgáltatásokért fizetendõ, helyi költséget nem tartalmazó összeg;

188


1. szám

m) helyi költség: a vevõ országában felmerülõ, azon árukért és szolgáltatásokért fizetendõ, az exportõr képviselõjének a vevõ országában fizetendõ jutalékát nem tartalmazó kiadás, amely az exportõr szerzõdésének teljesítéséhez, vagy az exportõr szerzõdését magában foglaló projekt megvalósításához szükséges; n) katonai berendezés: az Európai Unió közös katonai listáján található, illetve nemzeti érdekbõl idesorolt termék vagy szolgáltatás, amennyiben nem minõsül a kettõs felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenõrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet szerinti kettõs felhasználású terméknek, szolgáltatásnak; o) referencia alapkamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 13. pontjában meghatározott, a szerzõdéskötés napján érvényes kamatláb; p) mezõgazdasági termék: az Erópai Unió Mûködésérõl szóló Szerzõdés (a továbbiakban: EUMSz) I. számú mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek a kezdeti feldolgozási szintig.” 4. §

Az R. a következõ 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § Az OECD Megállapodás szerinti katonai berendezés és mezõgazdasági termék alatt e rendelet szerinti fogalmak értendõk.”

5. §

Az R. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) Az Eximbank a legalább két éves futamidejû, az 1. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott exporthitelek, az 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott refinanszírozási exporthitelek és az 1. § (1) bekezdés b) pontjában szereplõ megelõlegezés során alkalmazandó feltételekre az OECD Megállapodás szerzõdéskötés idõpontjában hatályos rendelkezéseit alkalmazza. (2) Az Eximbank az (1) bekezdésben fel nem sorolt, az 1. § alapján nyújtható hitelekkel és pénzkölcsönökkel kapcsolatos hitelfeltételeket, a hiteladós felé felszámítandó egyéni referencia kamatlábakat az Európai Unió állami támogatási szabályaival, vagy az OECD Megállapodással összhangban alakítja ki. Az Eximbank az egyes hiteltermékekre alkalmazandó kamatlábakra és hitelfeltételekre vonatkozó számítási módszertant belsõ szabályzatában rögzíti.”

6. §

Az R. 6. § helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § (1) Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltakat, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 23. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerezni és azt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó bankhoz benyújtani. A származási bizonyítvány 5. „Észrevételek” rovatában az okmány kérelmezõjének a következõ szöveget is fel kell tüntetnie: Eximbank kamatkiegyenlítéses hitel, pénzkölcsön kérelemhez. (2) Szolgáltatás e rendelet szerint akkor finanszírozható, ha a szolgáltatást nyújtó belföldi gazdálkodó szervezet, vagy annak belföldi gazdálkodó szervezetnek minõsülõ alvállalkozója a szolgáltatás teljesítése során többségében olyan munkavállalókat alkalmaz, akik után Magyarországon fizet járulékot és a szolgáltatást többségében saját tulajdonú, a fennmaradó részben egyéb jogcímen, piaci díjfizetés kikötése mellett jogszerûen használt eszközök felhasználásával nyújtja. A szolgáltatást nyújtó az e bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlõ módon, dokumentumokkal alátámasztottan igazolja. A feltételek megvalósulását az Eximbank a belsõ szabályzatában foglalt eljárásnak megfelelõen ellenõrzi. (3) A belföldi gazdálkodó szervezet által megvalósított építési-, szerelési fõvállalkozási szerzõdés, illetve az építéshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerzõdés finanszírozási költséggel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minõsülnie, amelyrõl a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állít ki származási igazolást. Az e bekezdésben elõírtnál kisebb magyar hányad esetén a finanszírozás csak a magyar hányad exporthitelezésére, valamint az 1. § szerinti megelõlegezésére terjedhet ki. A részteljesítés elfogadottnak tekintendõ, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a kivitelezési ütemtervben elõre meghatározott magyar hányadnak.

1. szám


189

(4) Az Eximbank a kamatkiegyenlítési rendszer keretében csak azon beszállítói hitelek kapcsán számolhat el a központi költségvetéssel, amelyek esetében a beszállító az áru eredetének igazolására az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerezett származási bizonyítványt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó bankhoz benyújtotta és mellékelte az exportõr arra vonatkozó nyilatkozatát arról, hogy az exportõr a beszállító által beszállított árut, vagy az annak felhasználásával elõállított másik árut exportálja. (5) Az Eximbank a kamatkiegyenlítési rendszer keretében csak azon exportcélú befektetési hitelek kapcsán számolhat el a központi költségvetéssel, amelyek esetében az exportcélú befektetési hitelbõl megvalósított befektetés exportárbevételt eredményez, és ha az adós az Eximbanknak írásban nyilatkozik arról, hogy az Eximbank által folyósítandó exportcélú befektetési hitelbõl olyan befektetést valósít meg, amely magyar származású áru gyártását és exportálását, vagy magyar származású szolgáltatás nyújtásának elõsegítését és a szolgáltatás exportálását teszi lehetõvé, legalább az exportcélú befektetési hitel összegében. Az adós az áru eredetének igazolására köteles az áru exportjának megkezdésekor az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerezett származási bizonyítványt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó bankhoz benyújtani. A szolgáltatás eredetének igazolására és ellenõrzésére a (2) bekezdésben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. (6) A kamatkiegyenlítési rendszerbe vont ügylet alapját képezheti a Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkezõ társaság által legalább öt éve rendeltetésszerûen használatban lévõ gépek, berendezések exportja is, azok származására tekintet nélkül. ” 7. §

Az R. a 6. §-t követõen a következõ 6/A. §-sal egészül ki: „6/A. § (1) Ha az exporthitel, illetve pénzkölcsön által finanszírozott fõvállalkozási szerzõdés teljesítésében kizárólag az Európai Unió egy vagy több tagállamából származó alvállalkozó vesz részt, a kamatkiegyenlítési rendszerbe az Eximbank bevonja ezen alvállalkozói szerzõdéseket, feltéve hogy az alvállalkozói szerzõdések keretében szállított árukat vagy a nyújtott szolgáltatásokat a fõvállalkozói szerzõdés tartalmazza vagy azok a fõvállalkozási szerzõdés teljesítésének lényeges kellékeként kerülnek felhasználásra, és ha az ilyen alvállalkozói szerzõdések értéke: a) 7 500 000 eurónál kisebb értékû fõvállalkozási szerzõdés esetén legfeljebb a fõvállalkozási szerzõdés értékének 40%-a; b) 7 500 000 és 10 000 000 euró közötti értékû fõvállalkozási szerzõdés esetén legfeljebb 3 000 000 euró; c) 10 000 000 eurót meghaladó értékû fõvállalkozási szerzõdés esetén a fõvállalkozási szerzõdés értékének legfeljebb 30%-a. (2) Ha a fõvállalkozási szerzõdéshez az Európai Unió tagállamaiból és nem a tagállamokból származó alvállalkozói szerzõdések is kapcsolódnak, a tagállamok alvállalkozóival kötött szerzõdésekre a kamatkiegyenlítési rendszer kiterjed, feltéve, hogy az összes alvállalkozói szerzõdés értéke nem haladja meg az (1) bekezdésben foglalt mértékeket. (3) Az Európai Unió hitelbiztosításra, hitelgaranciákra és pénzügyi hitelekre vonatkozó politikával foglalkozó koordinációs csoportjának keretein belül utólagos információcsere történik azon szerzõdések tekintetében, amelyek 30%-ot meghaladó mértékben tagállamokon kívüli alvállalkozást, vagy ezt meghaladó arányban tagállambeli és tagállamon kívüli vegyes alvállalkozást tartalmaznak. (4) A (3) bekezdésben hivatkozott információcserére csak az 500 000 eurót meghaladó összegû és három évnél hosszabb futamidejû hitellel finanszírozott szerzõdések esetén kerül sor. (5) E § alkalmazása során az Eximbank által az exporthitel, illetve pénzkölcsön felszámított kamatlábának mértékében és a felszámított bankköltségekben nem lehet eltérés arra tekintettel, hogy a fõvállalkozó hazai vagy más, az Európai Unió többi tagállamából származó alvállalkozót vesz igénybe.”

8. §

Az R. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § (1) Az Eximbank az általa közvetlenül nyújtott, kamatkiegyenlítési rendszerbe bevont hitelek legkisebb kamatlábát a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az Európai Unió állami támogatási elõírásaival összhangban, az egyéni referencia kamatlábra vonatkozó rendelkezések vagy a finanszírozási feltételeket rögzítõ szerzõdés napján érvényes, az OECD titkárság által közzétett kamatláb figyelembe vételével határozza meg. Az így felszámítandó kamatláb mértéke legalább 0,5%. A legkisebb kamatláb meghatározására a szerzõdéskötés napján kerül sor, amely kamatláb rögzített a teljes futamidõ alatt. (2) Az Eximbank által közvetlenül nyújtott két éves és két éven túli futamidejû exporthitelek, illetve megelõlegezés legkisebb kamatlába az OECD Megállapodás rendelkezései szerint megállapított idõpontban a hitelnyújtás devizanemére érvényes, az OECD titkársága által közzétett CIRR kamatláb (a továbbiakban: CIRR), amely kamatláb rögzített a teljes futamidõ alatt.”

190


1. szám

9. §

Az R. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § (1) A refinanszírozási hitelek legkisebb kamatlába a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a 7. § (1) bekezdésében meghatározott legkisebb kamatláb mínusz 2%. Amennyiben az így számított kamatláb nem éri el a 0,5%-ot, a felszámításra kerülõ kamatláb mértéke legalább 0,5%. A refinanszírozási hitelek legkisebb kamatlábának meghatározására a finanszírozási feltételeket rögzítõ szerzõdés megkötésének napján kerül sor, amely kamatláb rögzített a teljes futamidõ alatt. (2) A két éves és két éven túli futamidejû refinanszírozási exporthitelek legkisebb kamatlába belföldi hitelintézetek esetében a 7. § (2) bekezdésében szereplõ kamatláb mínusz 2%. Amennyiben az így számított kamatláb nem éri el a 0,5%-ot, a felszámításra kerülõ kamatláb mértéke legalább 0,5%. (3) Az Eximbank csak azzal a belföldi hitelintézettel köthet a (2) bekezdés szerinti refinanszírozási exporthitel szerzõdést, amely vállalja, hogy az általa e forrás terhére nyújtott két éves vagy két évnél hosszabb futamidejû hitelek kamatlába legalább CIRR, amely rögzített a hitel teljes futamideje alatt.”

10. §

Az R. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. § (1) A külföldi hitelintézetnek nyújtott két éves és két éven túli futamidejû refinanszírozási exporthitel legkisebb kamatlába a 7. § (2) bekezdésében szereplõ kamatláb. (2) Az Eximbank külföldi hitelintézetnek csak vevõhitel vagy vevõhitelkeret konstrukcióban, külföldi vevõ finanszírozására nyújthat refinanszírozási exporthitelt és csak akkor, ha az vállalja, hogy e forrást legalább az Eximbankkal kötött hitelszerzõdésben rögzített kamatlábon adja tovább.”

11. §

Az R. a következõ 11/B. §-sal egészül ki: „11/B. § Az Eximbank az Európai Bizottság számára készítendõ éves tevékenységi jelentéshez a 2. mellékletben e rendelet hatálya alá tartozóan az 1. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában szereplõ ügyletekkel kapcsolatban szolgáltat adatot. A jelentésben azokat az ügyleteket, amelyekhez az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság közösen nyújtott hivatalos támogatást, az Európai Uniónak és az OECD-nek megküldött jelentések esetén követett gyakorlatnak megfelelõen csak az egyik intézmény szerepeltetheti. Az Eximbank a tevékenységi jelentésben megadja közérdekû adatai elektronikus elérhetõségét is és határidõben gondoskodik ezek nyilvánosan hozzáférhetõvé tételérõl.”

12. §

Az R. a következõ 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § (1) A 6/A. § az exportgaranciák és az exportfinanszírozás területén az Európai Közösségek más tagállamaiban vagy a tagsággal nem rendelkezõ országokban lévõ felekkel kötött egyes alvállalkozói szerzõdésekre alkalmazandó szabályokról szóló 1982. december 10-i 82/854/EGK tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (2) A 4. § (1) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése, a 9. § és a 11/B. § a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezésérõl szóló 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének és az I. Melléklet 1. és 2. pontjának és II. Mellékletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

13. §

Az R. a)

3. § c) pontjában a „7. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „7. § (2) bekezdésében” szöveg, a „7. § (3) bekezdés” szövegrészek helyébe a „7. § (2) bekezdés” szöveg,

b)

5. § (2) bekezdésében az „A kamatkiegyenlítés exporthitelek és pénzkölcsönök finanszírozásához csak akkor vehetõ igénybe, ha” szövegrész helyébe az „A kamatkiegyenlítés két éves és két éven túli futamidejû exporthitelek, refinanszírozási exporthitelek és pénzkölcsönök finanszírozásához csak akkor vehetõ igénybe, ha” szöveg

c)

2. melléklete címében a „11/A. § (13) bekezdésében” szöveg helyébe a „11/B. §-ban” szöveg

lép. 14. §

Hatályát veszti az R. 1. melléklete.

15. §


1. szám 16. §


191

E rendelet a)

7. §-a az exportgaranciák és az exportfinanszírozás területén az Európai Közösségek más tagállamaiban vagy a tagsággal nem rendelkezõ országokban lévõ felekkel kötött egyes alvállalkozói szerzõdésekre alkalmazandó szabályokról szóló 1982. december 10-i 82/854/EGK tanácsi határozat,

b)

5. §-a, 8. §-a, 10. §-a és 11. §-a a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezésérõl szóló 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének és az I. Melléklet 1. és 2. pontjának és II. Mellékletének

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizetõ kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeirõl és részletes szabályairól* A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. Értelmezõ rendelkezések 1. §

E rendelet alkalmazásában: 1. befektetési hitelgarancia: a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Törvény) szerint exportcélú befektetésnek minõsülõ ügylethez, külföldiek magyarországi befektetéseihez, külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez nyújtott hitelhez vállalt bankgarancia; 2. beszállítói hitelgarancia: a Törvény szerinti beszállítói ügyletnek minõsülõ ügylet megvalósításához nyújtott hitelhez vállalt bankgarancia; 3. export: olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a gazdálkodó szervezet a számviteli szabályok szerint exportárbevételként számol el, ideértve a Törvény szerinti beszállítói ügylet vagy exportcélú befektetés eredményeként keletkezõ exportárbevételt is; 4. exporthitel garancia: legalább két éves, vagy két évet meghaladó futamidejû hitelhez a Gazdasági és Együttmûködési Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) Hivatalosan támogatott exporthitelekrõl szóló Megállapodás (a továbbiakban: OECD Megállapodás) feltételeinek megfelelõen vállalt bankgarancia; 5. export szerzõdéses értéke: a vevõ által vagy nevében az exportált árukért és szolgáltatásokért fizetendõ, helyi költséget nem tartalmazó összeg; 6. helyi költség: a vevõ országában felmerülõ, azon árukért és szolgáltatásokért fizetendõ, az exportõr képviselõjének a vevõ országában fizetendõ jutalékát nem tartalmazó kiadás, amely az exportõr szerzõdésének teljesítéséhez, vagy az exportõr szerzõdését magában foglaló projekt megvalósításához szükséges; 7. importhitel garancia: a Törvény 2. § (1) bekezdése alapján importhoz nyújtott hitelhez vállalt bankgarancia; 8. katonai berendezés: az Európai Unió közös katonai listáján található, illetve nemzeti érdekbõl idesorolt termék vagy szolgáltatás, amennyiben nem minõsül a kettõs felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenõrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet szerinti kettõs felhasználású terméknek, szolgáltatásnak;


192


1. szám

9. kereskedelmi garancia: ajánlattételi (tender)-, elõleg-visszafizetési-, teljesítési,- jólteljesítési-, szavatossági- vagy visszatartási bankgarancia; 10. rövid lejáratú garancia: a finanszírozó banknak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszerérõl szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkisebb kamatláb mínusz 2%-on nyújtott refinanszírozási hitelhez a Magyar Export-Import Bank Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) által vállalt garancia; 11. mezõgazdasági termék: az Európai Unió Mûködésérõl szóló Szerzõdés I. számú mellékletében felsorolt mezõgazdasági termékek a kezdeti feldolgozási szintig; 12. szállítói hitel: olyan, az Európai Unió tagállamából származó áruk vagy szolgáltatások exportjáról szóló, egy vagy több szállító és egy vagy több vevõ közötti kereskedelmi szerzõdésre vonatkozik, ahol a vevõ vállalja, hogy a szállítónak készpénzzel vagy hitelmegállapodás keretében fizet; 13. vevõhitel: olyan kereskedelmi szerzõdést finanszírozó, egy vagy több pénzügyi intézmény és egy vagy több kölcsönvevõ közötti, az Európai Unió egy vagy több tagállamából származó termékek és szolgáltatások exportjáról szóló hitelszerzõdésre vonatkozik, ahol a hitelintézet vállalja, hogy a szállítónak a kölcsön alapjául szolgáló ügylet alapján készpénzben fizet a vevõ vagy kölcsönvevõ nevében, míg a vevõ vagy kölcsönvevõ lejáratkor visszafizetik azt a hitelintézetnek.

2. Az Eximbank által nyújtható garanciákra vonatkozó közös szabályok 2. §

(1) Az Eximbank garanciatermékeit az Európai Unió állami támogatási elõírásaival összhangban nyújthatja. (2) Az OECD Megállapodás szerinti katonai berendezés és mezõgazdasági termék alatt e rendelet szerinti fogalmak értendõk.

3. §

(1) Nem köthetõ garanciaszerzõdés olyan vállalkozással, a) amelynek a garanciaszerzõdés megkötésének idõpontjában korábbi állami kezesség, állami garancia, vagy viszontgarancia beváltásából az állammal vagy az Eximbankkal szemben fennálló tartozása van, b)

amely a garanciaszerzõdés megkötésének idõpontjában csõd-, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás alatt áll, vagy

c)

amelynek a garanciaszerzõdés megkötésének idõpontjában lejárt esedékességû, meg nem fizetett köztartozása van.

(2) Az Eximbank a garanciavállalásról szóló döntést megelõzõen saját belsõ nyilvántartása, közhiteles nyilvántartás, vagy az ügyfél nyilatkozata alapján köteles ellenõrizni a (1) bekezdésben meghatározottak teljesülését. (3) Az Eximbank azon ügylethez, amelyhez korábban beszállítói hitelgaranciát, exportcélú befektetési hitelgaranciát vagy importhitel garanciát nyújtott, e garanciaszerzõdések összegét az exporthitel garancia szerzõdés értékébõl levonja. 4. §

(1) Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltakat, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 23. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerezni és azt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó bankhoz benyújtani. A származási bizonyítvány 5. „Észrevételek” rovatában az okmány kérelmezõjének a következõ szöveget is fel kell tüntetnie: Eximbank garancia kérelemhez. (2) Szolgáltatáshoz e rendelet alapján akkor nyújtható garancia, ha a szolgáltatást nyújtó belföldi gazdálkodó szervezet, vagy annak belföldi gazdálkodó szervezetnek minõsülõ alvállalkozója a szolgáltatás teljesítése során többségében olyan munkavállalókat alkalmaz, akik után Magyarországon fizet járulékot és a szolgáltatást többségében saját tulajdonú, a fennmaradó részben egyéb jogcímen, piaci díjfizetés kikötése mellett jogszerûen használt eszközök felhasználásával nyújtja. A szolgáltatást nyújtó az e bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlõ módon, dokumentumokkal alátámasztottan igazolja. A feltételek megvalósulását az Eximbank a belsõ szabályzatában foglalt eljárásnak megfelelõen ellenõrzi. (3) A belföldi gazdálkodó szervezet által megvalósított építési-, szerelési fõvállalkozási szerzõdés, illetve az építéshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerzõdés finanszírozási költséggel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minõsülnie, amelyrõl a Magyar

1. szám


193

Kereskedelmi és Iparkamara állít ki származási igazolást. Az e bekezdésben elõírtnál kisebb magyar hányad esetén a garancianyújtás csak a magyar hányad exporthitelezésére, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszerérõl szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti megelõlegezésére terjedhet ki. A részteljesítés elfogadottnak tekintendõ, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a kivitelezési ütemtervben elõre meghatározott magyar hányadnak. (4) Az Eximbank e rendelet alapján beszállítói hitelekhez akkor nyújthat garanciát, ha a beszállító az áru eredetének igazolására az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerezett származási bizonyítványt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó bankhoz benyújtotta és mellékelte az exportõr nyilatkozatát arról, hogy az exportõr a beszállító által beszállított árut, vagy az annak felhasználásával elõállított másik árut exportálja. (5) Az Eximbank e rendelet alapján exportcélú befektetési hitelhez akkor nyújthat garanciát, ha az exportcélú befektetési hitelbõl megvalósított befektetés exportárbevételt eredményez, és ha a megbízó az Eximbanknak írásban nyilatkozik arról, hogy az Eximbank által folyósítandó exportcélú befektetési hitelbõl olyan befektetést valósít meg, amely magyar származású áru gyártását és exportálását, vagy magyar származású szolgáltatás nyújtásának elõsegítését és a szolgáltatás exportálását teszi lehetõvé, legalább az exportcélú befektetési hitel összegében. A megbízó az áru eredetének igazolására köteles az áru exportjának megkezdésekor az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerezett származási bizonyítványt az Eximbankhoz, refinanszírozás esetén a finanszírozó bankhoz benyújtani. A szolgáltatás eredetének igazolására és ellenõrzésére a (2) bekezdésben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. 5. §

Az Eximbank által garantált exporthitel-, illetve pénzkölcsön szerzõdés alapját képezheti azok származására tekintet nélkül a Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkezõ vállalkozásnál legalább öt éve rendeltetésszerûen használatban lévõ gépek, berendezések exportja is, azok származására tekintet nélkül.

3. Az exporthitel garancia nyújtásának feltételei 6. §

(1) Az Eximbank által nyújtott exporthitel garancia feltételeinek meg kell felelniük a szerzõdéskötés idõpontjában hatályos OECD Megállapodásban meghatározottaknak. (2) Az Eximbank által nyújtott exporthitel garancia az OECD Megállapodás rendelkezéseivel összhangban meghatározott hitelösszeg maximum 95%-áig terjedhet. Helyi költségekhez exporthitel garancia az OECD Megállapodásban meghatározott kivételektõl eltekintve az export szerzõdéses értékének legfeljebb 30%-áig nyújtható. (3) A (2) bekezdésben meghatározottaknál magasabb hányadra kiterjedõ exporthitel garancianyújtás esetén az Eximbank köteles az ilyen esetre az OECD Megállapodásban, illetve az Európai Unió jogszabályaiban elõírt eljárásokat lefolytatni.

7. §

8. §

(1) A kétéves és két éven túli futamidejû hitelhez nyújtott exporthitel garanciáért felszámított díj nem lehet alacsonyabb az OECD Megállapodásban elõírtak alapján felszámítandó minimális díjszintnél. A felszámított díjnak tükröznie kell a felmerülõ összes kockázatot, és fedeznie kell az Eximbank hosszú távú mûködési költségeit. (2) Az Eximbank exporthitel garanciát csak abban az esetben nyújthat, ha legkésõbb a garanciaszerzõdés megkötésének idõpontjáig: a)

az ügyletben résztvevõk írásban nyilatkoznak arról, hogy az OECD Vesztegetésrõl és a hivatalosan támogatott exporthitelekrõl szóló cselekvési nyilatkozatában meghatározottak értelmében nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról;

b)

az Eximbank által az OECD Tanácsának az Exporthitelekrõl és a kellõ környezeti és társadalmi körültekintésrõl szóló Ajánlásának megfelelõen elvégzett környezeti célú átvilágítás vagy környezeti és társadalmi hatástanulmány alapján a finanszírozott ügylet nem minõsül a környezetre nézve károsnak.

(1) Az Európai Unió Tanácsa által létrehozott, a hitelbiztosításra, a hitelgaranciákra és a pénzügyi hitelekre vonatkozó politika koordinálásával foglalkozó csoport, valamint az Európai Bizottság felé fennálló, az Európai Unió jogszabályaiban meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségeket – az elõírt formában, tartalommal és határidõben – az Eximbank végzi, és az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben eljár ezekben a testületekben. Az Eximbank az e rendelet hatálya alá esõ szállítói vagy vevõhiteleket magában foglaló garanciaügyleteihez kapcsolódóan a (2)–(6) bekezdésben meghatározott valamennyi szükséges eljárást lefolytatja. Az Eximbank a kétéves és két éven túli futamidejû ügyleteinél az e rendeletben rögzített garancia feltételektõl eltérõ feltételeket alkalmazhat, feltéve, hogy az ilyen esetekben a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott kötelezõ bejelentési eljárásokat lefolytatja.

194


1. szám

(2) Az Eximbank a következõ elõzetes értesítési kötelezettségének tesz eleget tájékoztatás céljából: a) amennyiben az Eximbank egy bizonyos ügyletre vagy ügyletcsoportra, egy bizonyos ágazatra vagy ágazatokra, egy bizonyos országra vagy országokra vonatkozóan az e rendelet rendelkezéseinél kedvezõbb feltételek nyújtásával el szándékozik térni, döntése hatálybalépését megelõzõen legalább hét munkanappal értesíti e szándékáról az érintett, az OECD, illetve az Európai Unió tagállamában lévõ export-hitelügynökséget (a továbbiakban: ECA) és az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság), megjelölve a tervezett eltérés okát, amely lehet a nemzetközi versenyhez történõ igazodás is, és közli a felszámításra kerülõ megfelelõ díjmértéket, b) amennyiben az Eximbank a (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti értesítés kötelezettség teljesítése során bejelentett éves relációs politikája szerinti éves értesítésében megadottnál alacsonyabb díjat szándékozik felszámítani, döntése hatálybalépését megelõzõen legalább hét munkanappal értesíti e szándékáról a többi érintett ECA-t és a Bizottságot, c) amennyiben az Eximbank egy másik ECA-nak az a) és b) pont szerinti értesítését követõen a kezdeményezõ értesítõénél kedvezõbb feltételeket kíván nyújtani, döntése hatálybalépését megelõzõen legalább hét nappal értesíti e szándékáról a többi ECA-t és a Bizottságot, megjelölve az általa felszámítani szándékozott díjmértéket, d) amennyiben az Eximbank egy országra vagy egy adott országcsoportra, kétoldalú politikai vagy nemzeti érdekbõl, kivételesen olyan országbeli adósokkal kötött ügyletekre kíván garanciát nyújtani, amelyekre rendes esetben nem nyújt garanciát, döntése hatálybalépését megelõzõen legalább hét munkanappal értesíteni köteles e szándékáról a többi ECA-t és a Bizottságot, megadva az általa felszámítani szándékozott díjmértéket. (3) Az Eximbank a következõ utólagos értesítési kötelezettségének tesz eleget tájékoztatás céljából: a) amennyiben az Eximbank úgy dönt, hogy egy bizonyos ügyletre vagy ügyletcsoportra, egy bizonyos ágazatra vagy ágazatokra, egy bizonyos országra, vagy országokra, vagy teljes rendszerére e rendelet rendelkezéseinél kedvezõtlenebb feltételek nyújtásával el szándékozik térni, legkésõbb január 31-éig az elõzõ évre vonatkozóan tájékoztatni köteles a többi ECA-t és a Bizottságot, b) amennyiben az Eximbank úgy dönt, hogy a (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti éves értesítésében közzétett országonkénti relációs politikájának egy vagy több elemét módosítja, errõl azonnal értesíti a többi ECA-t és a Bizottságot, c) amennyiben az Eximbank a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti értesítést követõen úgy dönt, hogy ugyanazokat a feltételeket nyújtja, mint a kezdeményezõ értesítõ, errõl azonnal értesíti a többi ECA-t és a Bizottságot, d) az Eximbank azonnal részletes választ küld egy másik ECA-tól vagy a Bizottságtól érkezõ, a tevékenységére vonatkozó magyarázat vagy tájékoztatás iránti megkeresésre. (4) Minden értesítés elektronikus levelezés útján történik, vagy ha szükséges, más megfelelõ azonnali írásos kommunikációs eszköz útján. (5) A (2) és (3) bekezdésben foglalt eljárások kiegészítik a hitelbiztosítással, a hitelgaranciával és a pénzügyi hitelekkel kapcsolatos konzultációs és tájékoztatási eljárásokról szóló 2006. november 13-i 2006/789/EK tanácsi határozatban (a továbbiakban: Határozat) megállapítottakat, ezért az Eximbank az e rendelet szerinti bejelentési eljárásokat a Határozatban meghatározottakkal együttesen alkalmazza. (6) Az Eximbank a következõ további értesítési eljárásoknak tesz eleget: a) Éves értesítés tájékoztatás céljából aa) minden év végén, de legkésõbb a következõ év április 30-áig, az Eximbank visszamenõleges alapon jelentést küld a többi ECA-nak és a Bizottságnak elõzõ évi tevékenységérõl. E jelentésnek ki kell terjednie valamennyi adós országra, és tartalmaznia kell ezen országok mindegyikére vonatkozóan az Eximbank által kibocsátott garancia teljes összegét, a kétéves és a két éven túli lejáratú exporthitel-garanciák összegei alapján meghatározott teljes fennálló kinnlevõségeket, a beszedett díjat, a megtérülések összegét, és a kifizetések összegét, ab) minden év elején, de legkésõbb január 31-ig az Eximbank jelentést küld a többi ECA-nak és a Bizottságnak a következõ évre tervezett, vagy a következõ évben alkalmazandó relációs politikájáról, beleértve a felsõ határok fajtáját és szintjét csakúgy, mint azokat a feltételeket, amelyeket az Eximbank a következõ évben a fedezetet illetõen szokásosan megszabni szándékozik, b) Értesítés döntés céljából ba) közösségi exportõrök vagy bankok egymással versengõ ajánlata esetén az Eximbank azonnal válaszol egy másik közremûködõ ECA arra irányuló információkérésére, hogy a szóban forgó ügyletbeli adósnak státusa állami adós vagy magánadós,

1. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY bb) bc)

195

az adós státusát illetõ vita esetén a közremûködõ ECA-k a rendelkezésre álló információkat a többi ECA számára hozzáférhetõvé teszik, hogy megállapodjanak egy kölcsönösen elfogadott státusban, amennyiben az ECA-k az információkéréstõl számított 10 munkanapon belül nem tudnak megállapodni az adós státusáról, a közremûködõ ECA-k az ügyet a vonatkozó információval együtt a Bizottság tudomására hozzák, amely a reá vonatkozó eljárásnak megfelelõen határozatot hoz.

9. §

Az Eximbank teljesíti az OECD Kereskedelmi és Mezõgazdasági Igazgatósága által meghatározott adatszolgáltatási, valamint bejelentési kötelezettségeket, továbbá az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben eljár az OECD-ben.

10. §

Az Eximbank az 1. melléklet szerint a Bizottság számára készítendõ éves tevékenységi jelentéshez e rendelet hatálya alá tartozóan a 6. §-ban meghatározottak szerinti ügyletekkel kapcsolatban szolgáltat adatot. A jelentésben azokat az ügyleteket, amelyekhez az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság közösen nyújtott hivatalos támogatást, az Európai Uniónak és az OECD-nek megküldött jelentések esetén követett gyakorlatnak megfelelõen csak az egyik intézmény szerepeltetheti. Az Eximbank a tevékenységi jelentésben megadja közérdekû adatai elektronikus elérhetõségét is és határidõben gondoskodik ezek nyilvánosan hozzáférhetõvé tételérõl.

4. A kereskedelmi és egyéb garanciák nyújtásának feltételei 11. §

(1) Az Eximbank a kereskedelmi garanciatermékeivel kapcsolatos szabályzataiban foglalt rendelkezéseket az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2008. június 20-i Bizottsági közleményben (HL C 155., 2008. 6. 20., 10–22. o., helyesbítése: HL C 244., 2008. 9. 25., 32. o.) (a továbbiakban: kezesi közlemény) meghatározottakra figyelemmel, e rendelet alapján állapítja meg. (2) Az Eximbank akkor vállalhat kereskedelmi garanciát, ha a)

a megbízó a 12. § szerint elvégzett minõsítés alapján nincs nehéz helyzetben,

b)

a garanciavállalás terjedelme a garancia nyújtásának idõpontjában megfelelõen mérhetõ, azaz a garanciavállalás meghatározott ügylethez kapcsolódik, meghatározott maximális összegre vonatkozik, és idõben korlátozott,

c)

egy ügylettel kapcsolatosan az Eximbank által vállalt kereskedelmi garanciák együttes mértéke nem haladja meg az export szerzõdéses értékének 80%-át, továbbá

d)

a garanciavállalásért piaci alapú díjat fizetnek.

(3) A piaci alapú díjszámításra vonatkozó módszertanát az Eximbank a kezesi közleményben meghatározottakkal összhangban alakítja ki és az alkalmazott módszer és díjszámítás leírását belsõ szabályzatában rögzíti. 12. §

A vállalkozás 11. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott helyzetének minõsítése során az Eximbank az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelõen jár el.

13. §

Az Eximbank által vállalt, az 1. § 1–2., 7. és 10. pontja alá tartozó garanciákra a 11. §-ban és a 12. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.

5. Az Eximbank által végzett deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei 14. §

(1) Amennyiben az Eximbank a Törvény szerinti deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségébõl eredõ fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, a deviza- és kamatcsere ügyletet kötõ fél (a továbbiakban: jogosult) részére az állammal szemben érvényesíthetõ összegrõl igazolást állít ki. (2) Az állammal szemben érvényesíthetõ összeget a napi elszámolás alapján fennálló teljes állományra vetítve az Eximbank számítja ki a jogosulttal kötött megállapodásban foglaltak szerint. A részletes számítási szabályokat külön szabályzatban rögzíti.

15. §

(1) Az állami kezesség érvényesítését a jogosult az Eximbank által kiállított, az állammal szemben érvényesíthetõ összeget tartalmazó igazolás alapján az államháztartásért felelõs miniszternél kezdeményezheti írásban a) az Eximbank (a továbbiakban: kötelezett) megnevezésének, b)

az igényelt összeg,

c)

a deviza- és kamatcsere ügyletekre vonatkozó szerzõdés adatainak,

196

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY d)

1. szám

a kezesség-érvényesítés indokának, és

e) a jogosult bankszámlaszámának feltüntetésével. (2) A jogosult az (1) bekezdés szerinti állami kezességbeváltáshoz mellékletként csatolja: a)

a deviza- és kamatcsere szerzõdést és annak mellékletét képezõ dokumentumokat,

b)

a deviza- és kamatcsere szerzõdés módosításait és azok mellékletét képezõ dokumentumokat,

c)

deviza- és kamatcsere szerzõdés kötelezett általi nem teljesítését igazoló okiratot,

d)

az Eximbank igazolását az állammal szemben érvényesíthetõ összegrõl.

(3) Az államháztartásért felelõs miniszter az (1) és (2) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követõ 30 naptári napon belül intézkedik a kifizetésrõl, amennyiben az állami kezesség alapjául szolgáló ügylet megfelel a Törvény 6. § (1) bekezdés c) pontjában és a (7) bekezdésében, valamint e rendelet 15. §-ában foglaltaknak. (4) Az állami kezességvállalásból származó beváltás várható idõpontjáról és a beváltás mértékérõl a kötelezett az államháztartásért felelõs minisztert a várható beváltást megelõzõen legalább 15 naptári nappal, elõre nem látható esetben a beváltást indokoló körülmények bekövetkezésével egyidejûleg vagy a beváltásról való tudomásszerzésrõl haladéktalanul értesíteni köteles.



17. §

Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg: a) a hitelbiztosítással, a hitelgaranciával és a pénzügyi hitelekkel kapcsolatos konzultációs és tájékoztatási eljárásokról szóló 2006. november 13-i 2006/789/EK tanácsi határozat; b)

a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezésérõl szóló 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 436/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeirõl és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeirõl és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § Kötött segélyhitel konstrukcióban az áruk és szolgáltatások származásával kapcsolatos elõírásokra, az igazolás és ellenõrzés módjára a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ kezessége mellett vállalható, nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeirõl szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (1)–(8) bekezdését kell alkalmazni.”

2. §


1. szám


197

A Kormány 437/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeirõl szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeirõl szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) E rendelet hatálya az Etv. 3. § (3)–(7) bekezdése szerinti kockázatok Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) által történõ biztosítására és viszontbiztosítására terjed ki. (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó biztosításokra és viszontbiztosításokra – a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 567. § (3) bekezdésére figyelemmel – a Ptk. biztosítási fejezetének rendelkezéseit az e kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel oly módon kell alkalmazni, hogy ahol e rendelet a Ptk. szabályaitól eltér, az e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezés alól kivételt képeznek a 17/B. § (1) bekezdésében meghatározott mentesülési okok, melyeket a Ptk.-ban szereplõ kárfizetés alóli mentesülésre vonatkozó szabályokkal együtt kell alkalmazni.”

2. §

(1) Az R. 2. § (1) bekezdés g)–h) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (E rendelet alkalmazásában) „g) bankgarancia: ajánlattételi (tender)-, elõleg-visszafizetési-, teljesítési,- jólteljesítési-, szavatossági- vagy visszatartási- bankgarancia; h) export: olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a gazdálkodó szervezet a számviteli szabályok szerint exportárbevételként számol el, ideértve az Etv. 1. § (5a) bekezdése szerinti beszállítói ügylet vagy exportcélú befektetés eredményeként keletkezõ exportárbevételt is;” (2) Az R. 2. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „n) érdekeltség: na) Az érdekeltség olyan külföldön bejegyzett, a biztosított tulajdonosi érdekeltségébe tartozó gazdálkodó szervezet, naa) amelyben a biztosított vagy a biztosított bármely tulajdonosa közvetlenül vagy közvetve a Ptk. 685/B. § szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy nab) amely, vagy amelynek bármely tulajdonosa a biztosított gazdálkodó szervezetben közvetve vagy közvetlenül a Ptk. 685/B. § szerinti többségi befolyással rendelkezik. nb) A biztosított és egy külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet között érdekeltségi viszony áll fenn az na) pontban rögzítetteken túl akkor is, ha harmadik személynek minõsülõ természetes személy vagy gazdálkodó szervezet közvetlenül vagy közvetve mindkettõjükben a Ptk. 685/B. § szerinti többségi befolyással rendelkezik.” (3) Az R. 2. § (1) bekezdése a következõ o)–u) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „o) beszállítói hitel: az Etv. 1. § (5a) bekezdés a) pontja szerinti beszállítói ügyletnek minõsülõ ügylet megvalósításához a beszállító és a hitelezõ bank, vagy az alvállalkozó és a hitelezõ bank között létrejött hiteljogviszony; p) egyedi módozat: az a biztosítási módozat, amely esetén a Mehib Rt. kockázatviselése a biztosított és az adós vagy megrendelõ között létrejött egyetlen jogügyletbõl eredõ, továbbá a d) pontban meghatározott befektetésekhez és a g) pontban meghatározott garanciákhoz kapcsolódó követelésre vagy követelésekre terjed ki; q) exportcélú befektetési hitel: az Etv. 1. § (5a) bekezdés b) pontja szerinti exportcélú befektetésnek minõsülõ ügylethez a beszállító és a hitelezõ bank, vagy az alvállalkozó és a hitelezõ bank között létrejött hiteljogviszony; r) önerõt pótló hitel: az uniós támogatási és fejlesztési alapokból lehívható – a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) értelmében kis- és középvállalkozásnak minõsülõ – pályázó számára nyújtható azon hitel, amely a pályázati kiírás szerint önerõként beszámítható; s) rövid lejáratú ügylet: azon ügylet, amely esetén a biztosított, gyártási idõt és a hitel futamidejét is magában foglaló teljes kockázatviselési idõ nem éri el a két évet;

198


1. szám

t) közép- és hosszú lejáratú ügylet: azon ügylet, amely esetén a biztosított, gyártási idõt és a hitel futamidejét magában foglaló, teljes kockázatviselési idõ két év vagy annál hosszabb; u) forgalmi típusú módozat: az a biztosításai módozat, amely esetén a Mehib Rt. kockázatviselése a biztosított vagy exportõr és az adós vagy megrendelõ közötti külkereskedelmi kapcsolatokból eredõ követelésekre terjed ki. ” 3. §

(1) Az R. 3. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A biztosítás alanyai egyrészrõl a Mehib Rt., mint biztosító vagy viszontbiztosító, másrészrõl) „b) a külföldi vállalkozásba közvetlenül vagy közvetetten befektetõ belföldi gazdálkodó szervezet, abban az esetben, ha a Mehib Rt. kockázatviselése közép- vagy hosszú lejáratú ügyletnek minõsülõ ügyletre terjed ki,” (2) Az R. 3. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A biztosítás alanyai egyrészrõl a Mehib Rt., mint biztosító vagy viszontbiztosító, másrészrõl) „d) az utazásszervezési szolgáltatást végzõ belföldi vállalkozás, abban az esetben, ha a Mehib Rt. kockázatviselése rövid lejáratú ügyletnek minõsülõ ügyletre terjed ki,”

4. §

(1) Az R. 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Mehib Rt. által biztosítható:) „g) a 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kereskedelmi garancia, ha az exportirányú külkereskedelmi szerzõdéshez kapcsolódik;” (2) Az R. 4. § (1) bekezdése a következõ h)–j) ponttal egészül ki: (A Mehib Rt. által biztosítható:) „h) önerõt pótló hitel nyújtásából eredõ követelés; i) beszállítói hitel nyújtásából eredõ követelés j) exportcélú befektetetési hitel nyújtásából eredõ követelés.”

5. §

(1) Az R. 5. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Állam készfizetõ kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következõk:) „b) egyedi módozat esetén az adós vagy kezese fizetési késedelme, forgalmi típusú módozat esetén az adós vagy kezese nem fizetése;” (2) Az R. 5. § h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Állam készfizetõ kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következõk:) „h) a biztosító vagy a biztosított országának kormánya által hozott, a külkereskedelmi forgalmat akadályozó intézkedése, ideértve az Európai Unió intézkedését is, feltéve, hogy az intézkedés miatt bekövetkezõ károk vonatkozásában nem kerül sor kártalanításra vagy egyéb kompenzációra;” (3) Az R. 5. § j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Állam készfizetõ kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következõk:) „j) a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti befektetés biztosítása esetén a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban végrehajtott államosítás, kisajátítás, háború, polgárháború, forradalom vagy olyan államhatalmi, közigazgatási intézkedés, amely nem teszi lehetõvé a külföldi vállalkozásba befektetett tõkének, annak hozamának biztosított részére történõ átutalását;” (4) Az R. 5. § m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Állam készfizetõ kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következõk:) „m) a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti befektetés biztosítása esetén harmadik országbeli szerzõdõ szerzõdésszegése, amennyiben a biztosított (vagy a biztosított nevében a külföldi vállalkozás) a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott harmadik országbeli szerzõdõvel szemben, a javára meghozott bírósági ítéletnek képtelen érvényt szerezni, feltéve, hogy a bírósági ítélet számszerûsített értékrõl szól, és a külföldi vállalkozás harmadik országba irányuló tõkebefektetéséhez kapcsolódó megállapodás szerinti szerzõdéses kötelezettség szerzõdõ általi nem teljesítése, vagy a megállapodásnak szerzõdõ általi felmondása miatt következett be.”

6. §

(1) Az R. 6. § (1) bekezdés a)–d) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (Az exporthitelnyújtáshoz kapcsolódó biztosításoknál a biztosítási szerzõdés megkötésének feltétele, hogy) „a) a kockázat az Etv. 3. § (3)–(5) bekezdése alapján az állam készfizetõ kezessége mellett biztosíthatónak minõsüljön, b) a Gazdasági és Együttmûködési és fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) Hivatalosan támogatott exporthitelekrõl szóló Megállapodás (a továbbiakban: OECD Megállapodás) hatálya alá tartozó közép- és hosszú

1. szám


199

lejáratú ügyletek esetén az exportirányú külkereskedelmi szerzõdéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfeleljen a szerzõdéskötés idõpontjában hatályos OECD Megállapodásban meghatározottaknak, c) az OECD Vesztegetésrõl és a hivatalosan támogatott exporthitelekrõl szóló cselekvési nyilatkozatában meghatározottak értelmében a biztosítási ügyletben résztvevõk írásban nyilatkozzanak arról, hogy nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról, d) az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó közép- és hosszú lejáratú ügyletek esetén a Mehib Rt. által az OECD Tanácsának az Exporthitelekrõl és a kellõ környezeti és társadalmi körültekintésrõl szóló Ajánlásának megfelelõen elvégzett környezeti célú átvilágítás, vagy környezeti és társadalmi hatástanulmány alapján a finanszírozott ügylet nem minõsül a környezetre nézve károsnak, és az emberi jogokra tekintettel hátrányosnak,” (2) Az R. 6. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Közép- és hosszú lejáratú ügyletek esetén, amennyiben a 19. §-ban meghatározott általános szerzõdési feltételek nem tartalmazzák a 17/A. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontjában szereplõ mentesülést vagy a 17/A. § (4) bekezdésében leírt kárfizetési halasztást, a biztosítási szerzõdés megkötésének további feltétele a szerzõdés teljesítésére kötelezett személy kifejezett, írásbeli hozzájárulása ahhoz, hogy a Mehib Rt. a kárfizetést követõen vele szemben visszkereseti igényt érvényesít, ha a kár a külkereskedelmi szerzõdés teljesítésében résztvevõk nem szerzõdés szerinti teljesítésébõl származik.” 7. §

Az R. 7. §-a helyére a következõ rendelkezés lép: „7. § (1) Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltakat, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 23. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerezni, és azt a Mehib Rt. részére átadni. A származási bizonyítvány 5. „Észrevételek” rovatában az okmány kérelmezõjének a következõ szöveget is fel kell tüntetnie: MEHIB biztosítási ajánlathoz. (2) A Mehib Rt. kockázatvállalása szolgáltatásra e rendelet szerint akkor terjed ki, ha a szolgáltatást nyújtó belföldi gazdálkodó szervezet, vagy annak belföldi gazdálkodó szervezetnek minõsülõ alvállalkozója a szolgáltatás teljesítése során többségében olyan munkavállalókat alkalmaz, akik után Magyarországon fizet járulékot és a szolgáltatást többségében saját tulajdonú, a fennmaradó részben egyéb jogcímen, piaci díjfizetés kikötése mellett jogszerûen használt eszközök felhasználásával nyújtja. A szolgáltatást nyújtó az e bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlõ módon, dokumentumokkal alátámasztottan igazolja. A feltételek megvalósulását a Mehib Rt. a belsõ szabályzatában foglalt eljárásnak megfelelõen ellenõrzi. (3) A belföldi gazdálkodó szervezet által megvalósított építési-, szerelési fõvállalkozási szerzõdés, illetve az építéshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerzõdés finanszírozási költséggel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minõsülnie, amelyrõl a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állít ki származási igazolást. Az e bekezdésben elõírtnál kisebb magyar hányad esetén a Mehib Rt. kockázatvállalása a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel csak a magyar hányadra terjed ki. A részteljesítés elfogadottnak tekintendõ, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a biztosítási kötvényben elõre meghatározott magyar hányadnak. (4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a más biztosító által viszontbiztosított – a Mehib Rt. kockázatvállalását nem jelentõ – hányadot figyelmen kívül kell hagyni. (5) A Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkezõ vállalkozásnál legalább öt éve rendeltetésszerûen használatban lévõ gépek, berendezések exportja esetében, azok származására tekintet nélkül, a Mehib Rt. kockázatviselése kiterjedhet a biztosított export teljes ellenértékére. (6) A Mehib Rt. üzletszabályzatában rögzített szabályokat kell alkalmazni a magyar származás igazolására abban az esetben, ha a 4. §-ban meghatározott biztosítási szerzõdés az exportirányú külkereskedelmi szerzõdés teljesítését megelõzõ kockázatokat is lefed. (7) A (3) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb magyar hányad esetén – amely azonban nem lehet kevesebb, mint a (3) bekezdésben meghatározott arány fele – a teljes hitelösszeg abban az esetben biztosítható, ha az exportügylet megvalósulásához nemzeti érdek fûzõdik. A nemzeti érdekû fedezetnyújtást jelentõ biztosítási ügylet jóváhagyása a Mehib Rt. igazgatóságának hatáskörébe tartozik, amelynek során az igazgatóság Magyarország

200


1. szám

2012–2020. évre szóló külgazdasági stratégiájában foglaltakra tekintettel, az ügylet jellemzõi közül a következõ szempontokat veszi figyelembe: a) munkahelyteremtés, munkahelymegõrzés; b) exportpiac megtartása, megszerzése, további exportbõvüléshez való hozzájárulás; c) a kis- és középvállalkozások versenyképességének elõsegítése; d) a beszállítói lehetõségek kiterjesztése; e) a hazai hozzáadott érték arányának mértéke a magyar származásúnak minõsülõ hányadon belül; f) környezetvédelmi szempontok, a megújuló energia szektorának erõsítése. (8) A Mehib Rt. az üzletszabályzatban rögzíti, és legalább évente felülvizsgálja a nemzeti érdek meghatározását alátámasztó szempontokat, annak igazolásául szolgáló eljárási szabályokat és dokumentációs követelményeket. (9) A beszállítói hitelbõl eredõ követelés a Mehib Rt. által abban az esetben biztosítható, ha a beszállító az áru eredetének igazolására az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerzett származási bizonyítványt a Mehib Rt.-hez benyújtja és mellékeli az exportõr arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint az exportõr a beszállító által beszállított árut exportálja, vagy az annak felhasználásával elõállított másik árut exportálja. (10) Az exportcélú befektetési hitelbõl eredõ követelés a Mehib Rt. által akkor biztosítható, ha az exportcélú befektetési hitelbõl megvalósított befektetés exportárbevételt eredményez, és ha az adós a Mehib Rt. felé írásban nyilatkozik arról, hogy a Mehib Rt. által biztosított exportcélú befektetési hitelbõl olyan befektetést valósít meg, amely magyar származású áru gyártását és exportálását, vagy magyar származású szolgáltatás nyújtásának elõsegítését és a szolgáltatás exportálását teszi lehetõvé legalább az exportcélú befektetési hitel összegében. Az adós az áru eredetének igazolására köteles az áru exportjának megkezdésekor az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtõl beszerzett származási bizonyítványt a Mehib Rt.-hez benyújtani. A szolgáltatás eredetének igazolására és ellenõrzésére a (2) bekezdésben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.” 8. §

Az R. a 7. §-t követõen a következõ 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § (1) Ha a Mehib Rt. által nyújtott biztosítási fedezettel érintett fõvállalkozási szerzõdés teljesítésében kizárólag az Európai Unió egy vagy több tagállamából származó alvállalkozó vesz részt, a Mehib Rt. kockázatvállalása kiterjed ezen alvállalkozói szerzõdésekre, feltéve hogy az alvállalkozói szerzõdés keretében szállított árukat vagy a nyújtott szolgáltatásokat a fõvállalkozási szerzõdés tartalmazza, vagy azok a fõvállalkozói szerzõdés teljesítésének lényeges kellékeként kerülnek felhasználásra, és ha az ilyen alvállalkozói szerzõdések értéke: a) 7 500 000 eurónál kisebb értékû fõvállalkozási szerzõdés esetén legfeljebb a fõvállalkozói szerzõdés értékének 40%-a; b) 7 500 000 és 10 000 000 euró közötti értékû fõvállalkozási szerzõdés esetén legfeljebb 3 000 000 euró; c) 10 000 000 eurót meghaladó értékû exportszerzõdés esetén a fõvállalkozási exportszerzõdés értékének legfeljebb 30%-a. (2) Ha a fõvállalkozási szerzõdéshez az Európai Unió tagállamaiból és nem a tagállamokból származó alvállalkozói szerzõdések is kapcsolódnak, a tagállamok alvállalkozóival kötött szerzõdésekre a Mehib Rt. által nyújtott hitelbiztosítási fedezet kiterjed, feltéve, hogy az összes alvállalkozói szerzõdés értéke nem haladja meg az (1) bekezdésben foglalt mértékeket. (3) Az Európai Unió hitelbiztosításra, hitelgaranciákra és pénzügyi hitelekre vonatkozó politikával foglalkozó koordinációs csoportjának keretein belül utólagos információcsere történik azon szerzõdések tekintetében, amelyek 30%-ot meghaladó mértékben tagállamokon kívüli alvállalkozást, vagy ezt meghaladó arányban tagállambeli és tagállamon kívüli vegyes alvállalkozást tartalmaznak. (4) A (3) bekezdésben hivatkozott információcserére csak az 500 000 eurót meghaladó összegû és három évnél hosszabb futamidejû hitellel finanszírozott exportszerzõdések esetén kerül sor. (5) E § alkalmazása során a Mehib Rt. kockázatvállalási feltételeiben nem lehet eltérés arra tekintettel, hogy a fõvállalkozó hazai vagy más, az Európai Unió többi tagállamából származó alvállalkozót, illetve beszállítót vesz igénybe. (6) Amennyiben a Mehib Rt. a fõvállalkozási szerzõdések teljesítésében részt vevõ alvállalkozók részére az (1) vagy (2) bekezdés alapján biztosítási fedezetet nyújt, ezen alvállalkozókra is alkalmazni kell a 6. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározottakat.”

1. szám 9. §


201

(1) Az R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Nem köthetõ olyan biztosítási szerzõdés, amelyben a biztosítási esemény állami adós esetén az 5. § b)–j) pontjába és l) pontjába, magánadós esetében pedig az 5. § a)–j) pontjába, valamint l) pontjába tartozik, és az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: a) az adósnak vagy kezesének a székhelye az 1. számú melléklet szerinti országok valamelyikében van, továbbá b) a gyártási és hitelezési idõszakot tartalmazó teljes kockázatviselési idõ kevesebb, mint két év.” (2) Az R. 8. §-a a következõ (3)–(4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A (2) bekezdésben meghatározottakat nem kell alkalmazni arra a biztosítási szerzõdésre, amely olyan, a KKV törvény meghatározásának megfelelõ mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott exporthitelhez kapcsolódik, amelyek a KKV törvény éves nettó árbevételre vonatkozó elõírásainak alkalmazásával számított éves exportforgalma nem haladja meg a 2 000 000 eurót. Az e bekezdésben meghatározottakat csak az Európai Bizottságnak elõzetesen bejelentett és a Bizottság által jóváhagyott program keretében, a program idõbeli hatálya alatt kötött szerzõdésekre lehet alkalmazni. (4) A (3) bekezdésben meghatározott kivétel nem vonatkozik a 4. § (1) bekezdés e) és h)–j) pontjában meghatározott biztosításokra.”

10. §

(1) Az R. 9. § (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (Hitelbiztosítás esetén a Mehib Rt. kockázatviselésének kezdete:) „c) beszállítói hitel, export célú befektetési hitel és önerõt pótló hitel biztosítása esetén a hitel folyósításának idõpontja, feltéve, hogy a biztosítási kötvényben és a hitelszerzõdésben elõzetesen kikötött feltételek teljesülnek.” (2) Az R. 9. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Mehib Rt. által fizetendõ biztosítási összegbõl a biztosítottat önrészesedés terheli, amelynek mértéke rövid lejáratú ügyletekhez kapcsolódó exporthitel biztosítás esetén a biztosítási összeg legalább 5%-a.” (3) Az R. 9. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Mehib Rt. által fizetendõ biztosítási összegbõl a biztosítottat önrészesedés terheli, amelynek mértéke a közép- és hosszú lejáratú ügyletekhez kapcsolódó exporthitel biztosítás esetén a biztosítási összeg legalább 5%-a, minden egyéb biztosításnál a biztosítási összeg legalább 20%-a.” (4) Az R. 9. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározottaknál alacsonyabb önrész alkalmazása esetén a Mehib Rt. köteles az ilyen esetre az Európai Unió jogszabályaiban elõírt eljárásokat lefolytatni.”

11. §

12. §

Az R. 10. § helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § (1) A Mehib Rt. az ügylethez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó kockázatok minõsítésének módját és az alkalmazandó eljárásokat belsõ szabályzataiban rögzíti. A kockázatokat elsõ alkalommal a biztosítási szerzõdés megkötése elõtt minõsíti. A Mehib Rt. e minõsítés alapján határozza meg az esetleg szükséges kockázati felárat, amelynek módosítására a kockázatviselés megkezdése után nem kerülhet sor. A Mehib Rt. az ügyleteihez kapcsolódó kockázatait köteles szükség szerint, de legalább évente minõsíteni. (2) Az adós minõsítésekor a Mehib Rt. figyelembe veszi az adós tényleges jogi és pénzügyi státuszát. (3) A Mehib Rt. igazgatósága az egyes országokat kockázati kategóriába sorolja be. Az országkockázati besorolást a Mehib Rt. igazgatósága legalább félévenként felülvizsgálja. Az igazgatóság az országkockázati besorolást szükség esetén a félévenkénti kötelezõ felülvizsgálatok között is köteles módosítani. A besorolási rendszer a kockázati kategória megállapításánál figyelembe veszi az OECD országkockázati besorolását. (4) Az igazgatóság legalább évente meghatározza a következõ üzleti évre szóló, az egyes országokra vonatkozó fedezeti politikáját. (5) A Mehib Rt. igazgatósága a mindenkori éves költségvetési törvényben rögzített biztosítási állomány felsõ határát és az országkockázati besorolást alapul véve félévenként vagy szükség szerint megállapítja az országlimiteket.” Az R. a 12. §-t követõen a következõ alcímmel egészül ki:

„Kármentességi díjvisszatérítési tartalék 13. § (1) A Mehib Rt. a forgalmi típusú módozatok keretében végzett biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan kármentességi díjvisszatérítési tartalékot képezhet. A kármentességi díjvisszatérítési tartalék a biztosítási szerzõdés szerint a biztosítottnak adható, kármentesség, alacsony káralakulás miatt történõ díjvisszatérítés fedezetére szolgál.

202


1. szám

(2) A kármentességi díjvisszatérítési tartalékot a tárgyév mérleg fordulónapjával az érvényben levõ szerzõdések alapján kell megképezni. Ha valamely szerzõdésnél a mérleg fordulónapján a díjvisszatérítés feltételei fennállnak, abban az esetben tartalékként a várható éves díjvisszatérítési összeg idõarányos részét kell megképezni. (3) A tárgyévben képzett kármentességi díjvisszatérítési tartalékot a díjvisszatérítés megtörténtekor fel kell használni, a tartalék fennmaradó részét pedig legkésõbb a tárgyévet követõ év mérleg fordulónapján a szükséges szintre kell módosítani. (4) A kármentességi díjvisszatérítési tartalék tárgyévi meghatározásának számítási módját és tárgyévi alakulását az éves beszámoló kiegészítõ mellékletében kell összesítve bemutatni. (5) A Mehib Rt. a kármentességi díjvisszatérítési tartalék számítási módját és a felhasznált adatokat köteles egyértelmûen dokumentálni. A tartalék képzési szabályait a biztosító által készített tartalékolási szabályzat tartalmazza.” 13. §

Az R. 15. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kárfizetési türelmi idõ annak megállapítására szolgál, hogy a kár a biztosítási esemény következtében valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A szükséges kárenyhítési intézkedéseket elsõdlegesen a kárfizetési türelmi idõ alatt el kell végezni.”

14. §

Az R. 17. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A (6) bekezdésben foglalt esetekben a Mehib Rt. a kárfizetést az eredeti esedékességek napját követõ 30 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a biztosító mentesülésének feltételei nem állnak fenn.”

15. §

Az R. a 17. §-t követõen a következõ alcímmel egészül ki:

„A kárfizetés alóli mentesülés 17/A. § (1) Közép- és hosszú lejáratú ügyletek és az egyedi módozatokba tartozó rövid lejáratú ügyletek esetén a Mehib Rt. mentesül a kárfizetési kötelezettség alól, ha a) a biztosított a biztosítási szerzõdés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztõ adatokat közölt, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a biztosítónak tudomása volt arról, hogy az adatok valótlanok vagy megtévesztõek, vagy azok nem befolyásolják a biztosító által vállalt kockázat mértékét, vagy nem hatottak közre a biztosítási esemény bekövetkeztében; b) a biztosított a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségeit szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi; c) a biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan jogerõs bírósági ítéletben megállapított bûncselekményt vagy jogerõs bírósági ítéletben vagy hatósági határozatban megállapítottan jogszabálysértést követ el; d) a Mehib Rt. a 19. §-ban meghatározott általános szerzõdési feltételeiben elõírja kárfizetési kötelezettsége alóli mentesülését azokra az esetekre, ha a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következett be: da) a biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása, db) olyan rendelkezés, elõírás a biztosított kereskedelmi vagy hitelszerzõdésben, vagy bármely, a Mehib Rt. által elõírt, a bankgaranciával, egyéb biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a biztosított igényérvényesítési jogait korlátozza, dc) a biztosítási szerzõdés megkötését követõen a biztosított és az adós által létrejött olyan megállapodás, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza, dd) szállítói hitel esetében a 6. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével az exportõr, az alvállalkozók, társvállalkozók, más szállítók által a szerzõdésben meghatározott kötelezettségeiknek nemteljesítése, feltéve, hogy ez nem az 5. § d)–j) pontjában meghatározott biztosítási események következménye. (2) Az egyes termékek esetén a (1) bekezdés alapján alkalmazandó mentesülési okokat a 19. § c) pontnak megfelelõen az általános szerzõdési feltételek tartalmazzák. (3) Az (1) bekezdés d) pont dd) alpontjában meghatározott ok a 6. § (2) bekezdésében meghatározott visszkereseti jog alkalmazása esetén nem minõsül mentesülési oknak. (4) Ha az adós vagy a kezes a követelés jogalapját vagy összegszerûségét vitatja, a Mehib Rt. a 6. § (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével mindaddig elhalasztja a kárfizetést, amíg a vitát a külkereskedelmi szerzõdésben vagy a hitelmegállapodásban kikötött választottbíróság, ezek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerõs ítélete vagy határozata nem zárja le a biztosított javára. A Mehib Rt. a kárfizetést a választottbíróság vagy bíróság jogerõs ítéletének vagy határozatának kézhezvételétõl számított 30 napon belül teljesíti.

1. szám


203

17/B. § (1) A forgalmi típusú módozatokba tartozó rövid lejáratú ügyletek esetén a Mehib Rt. a Ptk.-ban meghatározott mentesülési okokon túl akkor is mentesül a kárfizetési kötelezettsége alól, ha: a) a biztosított a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségeit szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi, mely kötelezettségszegéssel ok-okozati összefüggésben megnõ a biztosító kockázatvállalásának vagy kártérítési kötelezettségének mértéke, vagy a biztosító nem tudja felmérni az általa vállalt kockázat tényleges mértékét; b) a biztosítónak a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegése miatt nincs lehetõsége kárenyhítési és kármegelõzési intézkedéseket tenni vagy azok végrehajtására a biztosítottnak utasítást adni; c) a biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan jogerõs bírósági ítéletben megállapított bûncselekményt vagy jogerõs bírósági ítéletben vagy hatósági határozatban megállapított jogszabálysértést követ el. (2) Az egyes termékek esetén a (1) bekezdés alapján alkalmazandó mentesülési okokat a 19. § c) pontjának megfelelõen az általános szerzõdési feltételek tartalmazzák. (3) A forgalmi típusú módozatokba tartozó rövid lejáratú ügyletek esetén a 17/A. § (1) bekezdésében szereplõ mentesülési okok az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel nem alkalmazandók. (4) A 17/A. § (4) bekezdésében meghatározottakat a forgalmi típusú módozatokba tartozó rövid lejáratú ügyletek esetén is alkalmazni kell azzal, hogy ezen ügyletek esetén nincs lehetõség a 6. § (2) bekezdésében meghatározott visszkereset alkalmazására. (5) A befektetés biztosítás és a garanciabiztosítás esetén lehetõség van arra, hogy a Mehib Rt. az általános szerzõdési feltételekben a 17/A. § szerinti mentesülési okok helyett a 17/B. § szerinti mentesülési okokat szerepeltesse.” 16. §

Az R. 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A kármegelõzés, kárenyhítés, kárbehajtás módját a Mehib Rt. írja elõ a biztosított számára, e körben adott utasításainak a biztosított a kárfizetési türelmi idõ alatt és a kárfizetési türelmi idõ lejártát követõen is köteles eleget tenni. (3) Az adóssal fennálló biztosított exportirányú külkereskedelmi szerzõdést, illetve hitelszerzõdést és a 4. § (1) bekezdés e) pontját érintõ, valamint a Mehib Rt. által elõírt bankgaranciára és egyéb biztosítékokra vonatkozó szerzõdéseket csak a Mehib Rt. elõzetes hozzájárulásával lehet módosítani vagy felmondani.”

17. §

(1) Az R. 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Bejelentési kötelezettsége keretében a biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni) „a) minden olyan körülményt, amely biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget, és amely körülményt a biztosított ismert vagy kellõ gondosság tanúsítása mellett ismernie kellett;” (2) Az R. 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Kárenyhítési kötelezettsége keretében a biztosított köteles) „b) mind a biztosított, mind a nem biztosított követelés tekintetében a fizetési haladék nyújtása, egyezségkötés, fizetési átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése, vagy más kármegelõzési, kárenyhítési intézkedés elõtt a Mehib Rt. írásbeli hozzájárulását beszerezni, a megtett intézkedéseirõl és azok eredményeirõl folyamatosan tájékoztatni a Mehib Rt.-t.” (3) Az R. 20. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Átruházási kötelezettsége keretében a biztosított a kárfizetéssel egyidejûleg köteles a kifizetésre kerülõ kártérítés önrésszel növelt összegének erejéig az ügylettel kapcsolatos lejárt biztosított követelését – ideértve az egyéb biztosítékokat is – a követelés érvényesítésének jogával együtt a Mehib Rt.-re, mint az Állam megbízottjára engedményezni, és a) az adóst az átruházás megtörténtérõl értesíteni; b) az adóshoz intézett értesítés másolatát a Mehib Rt.-hez eljuttatni, továbbá c) a Mehib Rt. által megkívánt nyilatkozatokat megtenni.” (4) Az R. 20. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A biztosított köteles lehetõvé tenni a Mehib Rt. vagy meghatalmazottja számára, hogy az adott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben könyveibe, üzleti levelezéseibe a biztosítási szerzõdéssel érintett adósokkal folytatott üzleti levelezéseibe teljes körûen betekintsen.”

18. §

Az R. 21. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Mehib Rt. által az állam készfizetõ kezessége mellett vállalt biztosítások általános szerzõdéses feltételeit a Mehib Rt. igazgatósága hagyja jóvá. Az igazgatóság által jóváhagyott általános szerzõdési feltételekben meghatározottaktól

204


1. szám

a Mehib Rt. a kiadott kötvényben – a Ptk. és e rendelet elõírásainak keretei között – csak az igazgatóság által jóváhagyott belsõ szabályzatban rögzített eljárási rend elõírásai szerint térhet el.” 19. §

Az R. a) 15. § (2) bekezdésében a „biztosítási esemény” szövegrész helyébe a „kár”, b)

15. § (2) bekezdés a) pontjában a „kockázat” szövegrész helyébe a ”kockázatok”,

c)

16. § (2) bekezdésében az „esemény bekövetkezését” szöveg helyébe az „esemény következtében elõálló kár bekövetkezését” szöveg lép. 20. §

Hatályát veszti az R. a) 2. § (1) bekezdés m) pontja, b)

17. § (2) bekezdésében az „A biztosított a kár megtérítésére abban az esetben jogosult, ha a 18. § (2) bekezdésében és a 20. § §-ban elõírt kötelezettségeinek – a (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – eleget tett.” szövegrész,

c)

17. § (3)–(5) bekezdése,

d)


e)

21/A. §-a,

f)

22. § (7) bekezdés b) és c) pontja.

21. §


22. §

E rendelet 8. §-a az exportgaranciák és az exportfinanszírozás területén az Európai Közösségek más tagállamaiban vagy a tagsággal nem rendelkezõ országokban lévõ felekkel kötött egyes alvállalkozói szerzõdésekre alkalmazandó szabályokról szóló 1982. december 10-i 82/854/EGK tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 25/2012. (XII. 18.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a következõket rendelem el: 1. § 2. §

A jegybanki alapkamat mértéke 5,75%. (1) Ez a rendelet 2012. december 19-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti a jegybanki alapkamat mértékérõl szóló 24/2012. (XI. 27.) MNB rendelet. Simor András s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. szám


205

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 26/2012. (XII. 21.) MNB rendelete a Magyar Nemzeti Bank elnöke által adományozható Popovics Sándor Díjról A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseirõl szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 41. cikk (4) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörömben eljárva, a következõket rendelem el:

1. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) feladatkörével összefüggõ kiemelkedõ tevékenységek, teljesítmények elismeréseként, a közgazdaság és a pénzügyek területén kiemelkedõ szakmai munkát nyújtó hazai és külföldi szakemberek, valamint az MNB feladatai megvalósításában, szakmai tekintélyének erõsítésében kimagasló színvonalon tevékenykedõ alkalmazottak iránti megbecsülés kifejezésre juttatása érdekében az MNB elnöke Popovics Sándor Díjat (a továbbiakban: Díj) adományozhat. (2) A Díj évente egy alkalommal, legfeljebb egy személy részére adományozható.

2. §

(1) Díjazott lehet az a személy, aki a közgazdaság és a pénzügyek területén olyan kiemelkedõ szakmai munkát, tudományos publikációs vagy oktató tevékenységet végzett, amely hosszabb távon jelentõs hatással van a magyar monetáris politika, a közgazdaságtudomány és a hazai szakmai közösség fejlõdésére. (2) A Díj ugyanazon személynek ismételten nem adományozható.

3. §

(1) A Díj odaítélésérõl az igazgatóság tagjainak testületi elõterjesztése alapján az MNB elnöke dönt. (2) A javaslatnak tartalmaznia kell a jelölt szakmai életútját, valamint azoknak az eredményeknek, publikációknak, teljesítménynek az ismertetését, amelyek a Díj odaítélését megalapozhatják, és megfelelnek a 2. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (3) Az elismerésre méltatlanná vált személytõl az adományozó a Díjat – a díjazott írásbeli értesítésével – visszavonhatja. Méltatlanná válik a Díjra az, akit bûncselekmény elkövetéséért jogerõsen elítéltek, vagy – amennyiben a díjazott az MNB alkalmazottja – akinek a munkaviszonya az MNB-nél azonnali hatályú felmondással szûnt meg.

4. §

A Díj átadására januárban kerül sor, ünnepélyes keretek között.

5. §

(1) A Díjjal az adományozást igazoló okirat, 1 200 000 forint összegû pénzjutalom és emlékérem jár. (2) A proof kivitelû emlékérem 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 34,91 gramm, átmérõje 32 mm, széle sima. Az emlékérem elõlapján, a középmezõben Popovics Sándor portréja látható. A portrétól jobbra, egymás alatti vízszintes sorokban a „POPOVICS”, a „SÁNDOR” és a „DÍJ” felirat, az emlékérme jobb alsó szélén, félköriratban a „BP.” verdejel és a fémjel olvasható, a portrétól balra Bartos István Péter tervezõmûvész mesterjegye látható. A Bognár György által tervezett, a 200 forintos címletû ezüstérmék kibocsátásáról szóló 9/1992. (XI. 30.) MNB hirdetmény szerinti ezüstérme hátlapja alapján készült hátlap szélén, felsõ köriratban a „MAGYAR NEMZETI BANK” felirat olvasható, a középmezõben az MNB épületének ábrázolása látható.

6. §

Az MNB – a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseirõl szóló 2011. évi CCII. törvény 23. § (2) bekezdése szerinti közzététel mellett – a honlapján nyilvánosságra hozza a díjazott nevét és a díjazottnak a Díj adományozásának alapjául szolgáló érdemeit.

7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Simor András s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

206


1. szám

A nemzetgazdasági miniszter 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelete a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályairól A pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) és i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) és m) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erõforrások miniszterével egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. §

E rendelet hatálya kiterjed a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerveire (a továbbiakban: állami adóhatóság), b) a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) szerinti rehabilitációs hatóságra (a továbbiakban: rehabilitációs hatóság), c) a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, valamint a Pftv. szerint a Rehabilitációs kártya kiváltására jogosult személyre, d) a Rehabilitációs kártya kiváltására jogosult személynek a Pftv. szerinti munkáltatójára.

2. §

(1) A Rehabilitációs kártyára jogosult személy a Rehabilitációs kártya igénylésére szolgáló kérelemben közli a rehabilitációs hatósággal a) a természetes személyazonosító adatait, b) az adóazonosító jelét és c) a Pftv. szerinti munkáltatójának nevét, adószámát, székhelyét, telephelyét. (2) Az (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó adatot kizárólag abban az esetben kell a Rehabilitációs kártyára jogosultnak közölnie kérelmében a rehabilitációs hatósággal, ha a kérelem benyújtásakor munkaviszonyban áll. (3) A rehabilitációs hatóság a kérelemre indult eljárásban a Rehabilitációs kártyára vonatkozó jogosultság fennállásáról szóló tájékoztatást az (1) bekezdés szerinti adatok feltüntetése mellett hivatalból, elektronikus úton, a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapítását követõ 1 napon belül megküldi az állami adóhatóság részére a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindítása érdekében. (4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az állami adóhatóság nem tudja a Rehabilitációs kártyára jogosult személyt egyértelmûen beazonosítani, akkor haladéktalanul – elektronikus úton – megkeresi a rehabilitációs hatóságot a Rehabilitációs kártyára jogosult személyének (természetes személyazonosító adatainak, adóazonosító jelének) tisztázása érdekében.

3. §

Az állami adóhatóság a rehabilitációs hatóság 2. § szerinti adatszolgáltatását követõ 15 napon belül megküldi a Rehabilitációs kártyát a) a Rehabilitációs kártyára jogosult személy munkáltatója részére, ha a Rehabilitációs kártyára jogosult személy a kérelmében a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint megadta munkáltatója adatait, vagy b) a Rehabilitációs kártyára jogosult személy részére, ha a Rehabilitációs kártyára jogosult személy kérelmében nem szerepelnek munkáltatója adatai.

4. §

(1) A Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszûnése esetén a rehabilitációs hatóság az errõl szóló tájékoztatást – a 2. § (1) bekezdésében meghatározott adatok közlésével egyidejûleg – hivatalból, elektronikus úton, a jogosultság megszûnését követõ 1 napon belül megküldi az állami adóhatóság részére a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindítása érdekében. Az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti a rehabilitációs hatóságot az 5. § szerinti cserekártya igénylésérõl, valamint a rehabilitációs kártya visszavonásáról. (2) A Rehabilitációs kártya visszavonásának idõpontja a rehabilitációs hatóság jogosultság megszûnésére vonatkozó adatszolgáltatásának az állami adóhatósághoz történõ megérkezése. (3) Az állami adóhatóság – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – a Rehabilitációs kártya visszavonásával egyidejûleg e tényrõl tájékoztatja a visszavont Rehabilitációs kártyát letétben tartó – az állami adóhatóság által ismert

1. szám


207

– munkáltatót, valamint felszólítja a Rehabilitációs kártya haladéktalan, de legkésõbb 30 napon belüli visszaszolgáltatására. (4) A Rehabilitációs kártya visszaszolgáltatásának tényét, a munkáltató nevét és adószámát, valamint a visszaszolgáltatás dátumát az állami adóhatóság nyilvántartja. (5) Ha az állami adóhatóság nyilvántartása alapján a visszavont Rehabilitációs kártyát nem használták fel, akkor errõl haladéktalanul tájékoztatja a rehabilitációs hatóságot. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás alapján a rehabilitációs hatóság a Rehabilitációs kártyára – annak kiküldése idõpontjában – jogosult személyt szólítja fel a Rehabilitációs kártya haladéktalan, de legkésõbb 30 napon belüli visszaszolgáltatására. 5. §

A Rehabilitációs kártyára jogosult a rehabilitációs hatósághoz terjeszti elõ a Rehabilitációs kártya adatváltozás (névváltozás) miatti cseréje iránti kérelmét. A rehabilitációs hatóság e tényt a 2. § szerinti adatszolgáltatáson keresztül jelzi az állami adóhatóság felé, mely szerv a kicserélt Rehabilitációs kártyát (a továbbiakban: cserekártya) kiállítja.

6. §

(1) A Rehabilitációs kártyának a Rehabilitációs kártyára jogosult személy birtokából való kikerülése (megsemmisülése, elvesztése vagy jogtalan eltulajdonítása) esetén akkor adható ki ismételten azonos adattartalommal a Rehabilitációs kártya (cserekártya), illetve a Rehabilitációs kártya megrongálódása esetén akkor cserélhetõ, ha azt a Rehabilitációs kártyára jogosult kéri. (2) A Rehabilitációs kártya birtokából való kikerülését (megsemmisülését, elvesztését vagy jogtalan eltulajdonítását), valamint megrongálódását a Rehabilitációs kártyára jogosult köteles haladéktalanul, de legkésõbb a birtokából való kikerülés (megsemmisülés, elvesztés vagy jogtalan eltulajdonítás), valamint a megrongálódás tudomására jutásától számított három napon belül a rehabilitációs hatóságnál bejelenteni. (3) A cserekártya igénylésekor a Rehabilitációs kártya birtokából való kikerülésérõl (megsemmisülésérõl, elvesztésérõl vagy jogtalan eltulajdonításáról), valamint megrongálódásáról a Rehabilitációs kártyára jogosult személy nyilatkozatot tesz.

7. §

(1) A cserekártya kiállítása iránti igénynek az állami adóhatósághoz való megérkezésekor a korábbi, még érvényes Rehabilitációs kártyát az állami adóhatóság visszavonja. A visszavont kártya birtokosa köteles azt az állami adóhatósághoz haladéktalanul visszaszolgáltatni. A visszaszolgáltatott Rehabilitációs kártyákat az állami adóhatóság megsemmisíti. (2) A Rehabilitációs kártya cseréje esetén a cserekártya érvényességének kezdõ napja az eredeti Rehabilitációs kártya kiállításának a napja.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A biztosító köteles a biztosítási idõszak kezdetét követõ 15. és 30. nap közötti idõtartamon belül a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerzõdés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az elõzõ biztosítást igazoló okirat száma vagy

208


1. szám

a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelõzõ biztosítási idõszak kárnyilvántartásban meglévõ adatai (kockázatviselés idõtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.” 2. §

A Rendelet a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplõ, és a valós adatokat tartalmazó szerzõdésben szereplõ adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerzõdés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerzõdés beazonosításához és besorolásához szükséges adatok késõbb rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése idõpontjával érintett biztosítási idõszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévõ adatok alapján a szerzõdés végleges besorolását az adott biztosítási idõszak kezdetére visszamenõ hatállyal megállapítani.”

3. §

A Rendelet a következõ 12. §-sal egészül ki: „12. § E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelõzõen rendelkezésre álló – a szerzõdés beazonosításához és besorolásához szükséges – adatok alapján besorolandó szerzõdések esetében is alkalmazni kell.”

4. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Az 1. § 2013. január 1-jén lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 37/2012. (XII. 17.) NGM rendelete az egyszerûsített felszámolás során a felszámolói díj kiegészítéséhez, valamint egyes végelszámolói készkiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatás központi költségvetéssel történõ elszámolásának és folyósításának szabályairól A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 85. § (8) bekezdésében, a 2. § a) pont tekintetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § (2) bekezdésében, a 2. § b) pont tekintetében az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következõket rendelem el: 1. §

(1) A felszámoló díjának a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 59. § (5) bekezdésében meghatározott összegre való kiegészítése esetén a Fõvárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: Gazdasági Hivatal) – a felszámolást lefolytató bíróságnak a felszámoló nevérõl, székhelyérõl, számlaszámáról és a részére megállapított összegrõl szóló értesítése alapján – összesített kimutatást készít. (2) Az összesített kimutatásban – negatív tételként – külön soron kell feltüntetni a Gazdasági Hivatal által a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése alapján kezelt pénzösszeget.

2. §

A Gazdasági Hivatal negyedévente összesített kimutatást készít a) a végelszámoló meg nem térült és igazolt készkiadásairól, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/A. § (6) bekezdésében, b)

a végelszámoló meg nem térült, igazolt készkiadásairól és munkadíjáról, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 10/D. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárig való kiegészítés érdekében.

1. szám


209

3. §

(1) A Gazdasági Hivatal az 1. és 2. §-ban meghatározott összesített kimutatásokat a tárgynegyedévet követõ hónap 15. munkanapjáig küldi meg az államháztartásért felelõs miniszternek. (2) Az államháztartásért felelõs miniszter az összesített kimutatás beérkezésétõl számított 15 munkanapon belül intézkedik az 1. és 2. § szerinti kimutatások alapján járó kifizetéseknek a központi költségvetés Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01457058 számú, „Egyéb pénzügyi elszámolások” kiadási számláról a) a Gazdasági Hivatal 10032000-01483013-25000007 számú, „Egyszerûsített felszámolási” letéti számlájára, b) a Gazdasági Hivatal 10032000-01483013-28000006 számú, „Végelszámolási munkadíj” letéti számlájára, c) a Gazdasági Hivatal 10032000-01483013-27000003 számú, „Egyesületek, civil szervezetek megszüntetése” letéti számlájára történõ átutalásáról.

4. §

(1) A Cstv. 59. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben a visszapótlás során a Gazdasági Hivatal a központi költségvetés Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01034004-00000000 számú, „különleges bevételek” számlára való átutalással pótolja vissza az elõzõ évben igénybe vett kiegészítõ kifizetések összegét. (2) A visszapótlás tekintetében a fedezet akkor tekinthetõ biztosítottnak, ha a Cstv. 59. § (2) bekezdésében meghatározott díjkiegészítési számlán – a visszapótlást követõen – legalább háromszáz millió forint marad.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba.

6. §

Hatályát veszti az egyszerûsített felszámolás során a felszámolói díj kiegészítéséhez nyújtott költségvetési támogatás központi költségvetéssel történõ elszámolásának szabályairól szóló 7/2010. (III. 12.) PM rendelet. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 38/2012. (XII. 18.) NGM rendelete a fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 11/2012. (VI. 5.) NGM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 11. pontjában és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el. 1. §

A fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 11/2012. (VI. 5.) NGM rendelet 34. § (1) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: (Az elõirányzat a következõk ellátására szolgál:) „j) a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 13/A. § (1) bekezdésében és 13/B. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságok alapításával és mûködésével összefüggõ pénzbeli hozzájárulás (alaptõke, tõketartalék) megfizetése.”

2. §


210


1. szám

A nemzetgazdasági miniszter 39/2012. (XII. 20.) NGM rendelete a Pénzügyi Jogok Biztosáról A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. Általános rendelkezések 1. §

(1) A Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) mûködésének részletszabályait, belsõ és külsõ kapcsolatrendszerét a pénz-, tõke- és biztosítási piac szabályozásáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzata és a Hivatal ügyrendje határozza meg. (2) A Hivatal ügyrendjét a pénzügyi jogok biztosa készíti elõ és a miniszter hagyja jóvá. (3) A Hivatal éves költségvetése a miniszter által vezetett minisztérium igazgatási költségvetésén belül, elkülönítetten kerül megállapításra.

2. §

E rendelet alkalmazásában pénzügyi szervezet: a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi szolgáltató, a pénzügyi közvetítõ, a befektetési vállalkozás, a befektetési szolgáltató függõ ügynöke, az árutõzsdei szolgáltatók, a befektetési alap, a befektetési alapkezelõ, a kockázati tõkealap, a kockázati tõkealap kezelõ, a biztosító, a biztosításközvetítõ, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a pénztár részére tagszervezést végzõ személy és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.

2. A Pénzügyi Jogok Biztosa eljárásának általános szabályai 3. §

A pénzügyi jogok biztosa eljárásának tárgya a pénzügyi szervezet azon – pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggõ – tevékenysége vagy mulasztása, amely a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos fogyasztói jogokat és törvényes érdekeket (a továbbiakban: védett jogok) sérti, vagy a sérelem közvetlen veszélyét idézi elõ.

4. §

(1) A pénzügyi jogok biztosa kérelemre vagy hivatalból kivizsgálja a védett jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat, orvoslásuk érdekében intézkedéseket tehet. (2) A pénzügyi jogok biztosa nem járhat el a)

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hatálya alá tartozó versenyfelügyeleti ügyben,

b)

olyan ügyben, amelyben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatásának van helye.

(3) A pénzügyi jogok biztosa eljárása során figyelembe veszi a Pénzügyi Békéltetõ Testület (a továbbiakban: PBT) joggyakorlatát.

3. A kérelemre induló eljárás 5. §

(1) Egyedi ügyben – írásbeli beadvánnyal – a pénzügyi jogok biztosához fordulhat a fogyasztó (a továbbiakban: kérelmezõ), ha megítélése szerint védett jogait sérelem érte, vagy azokra nézve a sérelem közvetlen veszélye áll fenn (a továbbiakban: kérelemre induló eljárás). (2) A pénzügyi jogok biztosához a fogyasztó abban az esetben fordulhat, ha a pénzügyi szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, azonban a panaszára nem kapott választ, a panasz kivizsgálása nem a törvényekben elõírtak szerint történt, vagy a szervezet válaszából egyéb fogyasztói jogot sértõ körülményt vélelmez. (3) A beadvány kötelezõ tartalmi elemei: a)

a kérelmezõ neve, lakóhelye vagy tartózkodási helye (székhelye),

b)

a jogvitával érintett személy vagy szervezet neve, székhelye,

c)

a kérelmezõ panaszának rövid leírása, az azt alátámasztó tények és bizonyíték megjelölésével,

d)

a kérelmezõ bizonyítékokkal alátámasztott nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak eleget tett és

1. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY e)

211

a kérelmezõ nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a 10. § (2) bekezdés f)–h) pontjában meghatározott elutasítási, illetve eljárást megszüntetõ okok nem állnak fenn.

(3) A beadványhoz csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a kérelmezõ bizonyítékként hivatkozik. (4) A beadványhoz csatolni kell a képviselõ meghatalmazását, ha a kérelmezõ meghatalmazott útján jár el. (5) A cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes személy helyett és nevében törvényes képviselõje is jogosult a pénzügyi jogok biztosához fordulni. 6. §

(1) A kérelemre induló eljárás a beadványnak a pénzügyi jogok biztosához történõ megérkezése napján kezdõdik. (2) A hiányos beadványt a pénzügyi jogok biztosa hiánypótlásra tizenöt napos határidõ megjelölésével visszaadhatja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott határidõ szükség esetén egyszer meghosszabbítható.

7. §

(1) Kérelemre induló eljárás a fogyasztónak a 3. §-ban meghatározott tevékenységrõl vagy mulasztásról történõ tudomásszerzésétõl számított egy éven belül, a tevékenység vagy mulasztás bekövetkezésétõl számított hároméves jogvesztõ határidõn belül kezdeményezhetõ. (2) A kérelemre induló eljárás díjtalan.

8. §

A kérelmezõ figyelmét fel kell hívni arra a tényre, hogy a pénzügyi jogok biztosa a kérelmezõ személyes adatait az információs önrendelkezési jogról szóló törvénynek megfelelõen kezeli.

9. §

A pénzügyi jogok biztosához benyújtott kérelme miatt senkit sem érhet hátrány.

10. §

(1) A pénzügyi jogok biztosa a beadványt köteles megvizsgálni. (2) A pénzügyi jogok biztosa érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a beadványt, illetve az eljárást megszünteti, ha a)

a beadványt nem az arra jogosult nyújtotta be,

b)

a beadványt határidõ lejárta után nyújtotta be a kérelmezõ,

c)

a kérelmezõ a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti határidõben nem tett eleget a hiánypótlási felhívásnak,

d)

a kérelmezõ az 5. § (2) bekezdése szerint a pénzügyi szervezetnél közvetlenül nem kísérelte meg a vitás ügy rendezését,

e)

az ügyben a 4. § (2) bekezdése alapján a pénzügyi jogok biztosa nem járhat el,

f)

az ügyben bírósági eljárás vagy a PBT eljárása indult,

g)

az ügyben már jogerõs bírósági határozat született vagy a PBT az ügyben döntést hozott,

h)

ugyanabban az ügyben a pénzügyi jogok biztosa már eljárt, és a beadvány nem tartalmaz új tényeket,

i)

a beadvány nyilvánvalóan alaptalan.

(3) A pénzügyi jogok biztosa a beadványt elutasíthatja, ha az abban szereplõ jogsérelem, vagy annak közvetlen veszélye csekély jelentõségû. (4) A pénzügyi jogok biztosa a beadvány elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetésérõl – annak indokolásával – a beadvány beérkezésétõl számított harminc napon belül a kérelmezõt értesíti. (5) Ha az ügy e rendelet alapján nem tartozik a pénzügyi jogok biztosa hatáskörébe, a (4) bekezdés szerinti értesítésben megjelöli az ügyben hatáskörrel rendelkezõ szervet, továbbá a 20. § rendelkezéseinek megfelelõen jár el. 11. §

(1) A pénzügyi jogok biztosa azt a beadványt, amelyet nem utasított el a 10. § (2) bekezdése alapján, a kérelmezõvel és a pénzügyi szervezettel egyezteti. (2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetés során a beadványt – harminc napos határidõ megjelölésével – nyilatkozattételre megküldi a pénzügyi szervezetnek. A pénzügyi szervezet nyilatkozatát a pénzügyi jogok biztosa a kérelmezõnek továbbítja harminc napos válaszadási határidõ megjelölésével. (3) A pénzügyi jogok biztosa a kérelmezõ beadványa, a pénzügyi szervezet írásban közölt nyilatkozata és a kérelmezõ erre vonatkozó válasza alapján a megoldásra javaslatot tesz. A pénzügyi jogok biztosa – indokolt esetben – személyes egyeztetésre is felhívhatja a kérelmezõt és a pénzügyi szervezetet. (4) A beadvány alapjául szolgáló tényeket a kérelmezõnek, a nyilatkozatának alapját jelentõ tényeket a pénzügyi szervezetnek kell bizonyítania.

212 12. §


1. szám

(1) Amennyiben az ügyben a védett jogok tiszteletben tartásával megegyezés születik, a pénzügyi jogok biztosa errõl jelentést készít, amelyet az érdekeltek részére megküld. (2) A kérelmezõ és a pénzügyi szervezet közötti megegyezés hiányában az egyeztetés eredményérõl jelentést készít, amelyet az érdekeltek részére megküld, szükség esetén kezdeményezi a védett jogokkal kapcsolatos sérelemnek a pénzügyi szervezet saját hatáskörében történõ megszüntetését (a továbbiakban: kezdeményezés). (3) A pénzügyi jogok biztosa – amennyiben a kezdeményezés nem vezetett eredményre, vagy ésszerûtlenül hosszú idõ múlva vezetne eredményre – a 14. § rendelkezései szerint jár el.

4. A hivatalból induló eljárás 13. §

(1) A pénzügyi jogok biztosa hivatalosan ismert, illetve köztudomású tények alapján hivatalból is jogosult eljárni. (2) A hivatalból induló eljárás feltétele, hogy a pénzügyi szervezet tevékenysége vagy mulasztása súlyos legyen, vagy alkalmas arra, hogy a fogyasztók széles körét érintõ jogsérelmet okozzon, vagy annak közvetlen veszélyét idézze elõ. (3) Hivatalból induló eljárás a 3. §-ban meghatározott tevékenységrõl vagy mulasztásról történõ hivatalos tudomásszerzéstõl számított egy éven belül, a tevékenység vagy mulasztás bekövetkezésétõl számított hároméves jogvesztõ határidõn belül indítható. (4) A pénzügyi jogok biztosa a hivatalból indult eljárás során a feltárt tényekrõl jelentést készít, amelyet megküld a vizsgált pénzügyi szervezetnek, szükség esetén kezdeményezéssel él. (5) A pénzügyi jogok biztosa – amennyiben a kezdeményezés nem vezetett eredményre vagy ésszerûtlenül hosszú idõ múlva vezetne eredményre – a 14. § rendelkezései szerint jár el. (6) A pénzügyi jogok biztosa e §-ban meghatározott eljárását éves munkaterv, illetve eseti döntés alapján végzi. (7) A pénzügyi jogok biztosa a munkatervét a honlapján teszi közzé.

5. A pénzügyi jogok biztosának intézkedései 14. §

(1) Ha a pénzügyi jogok biztosának megítélése szerint a kezdeményezés nem vezetett, vagy ésszerûtlenül hosszú idõ múlva vezetne eredményre, a pénzügyi jogok biztosa a jogsérelem, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetése céljából ajánlást tesz (a továbbiakban: ajánlás) a pénzügyi szervezetnek. (2) A pénzügyi szervezet a kezdeményezésre, vagy ajánlásra vonatkozóan állásfoglalást tehet. (3) A pénzügyi szervezet a kezdeményezésre, illetve az ajánlásra vonatkozó, (3) bekezdés szerinti állásfoglalásáról és a megtett intézkedésrõl a kezdeményezés, illetve az ajánlás közlésétõl számított harminc napon belül értesíti a pénzügyi jogok biztosát.

15. §

A pénzügyi jogok biztosa a kezdeményezés, illetve az ajánlás eredményérõl az eljárás lefolytatásának rövid összefoglalását is tartalmazó zárójelentést készít.

16. §

Ha a pénzügyi jogok biztosa megállapítja, hogy a védett jogok sérelme, illetve azok közvetlen veszélyeztetése a jogi szabályozás hiányosságaira vezethetõ vissza, a jogsérelem elkerülése, illetve megszüntetése érdekében a miniszternek javaslatot tehet (a továbbiakban: javaslat) jogszabály kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

6. A pénzügyi jogok biztosának kapcsolata más szervekkel 17. §

(1) A pénzügyi jogok biztosa a kérelemre vagy hivatalból lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a kezdeményezések és ajánlások eredményességérõl, jelentéseirõl, zárójelentéseirõl, állásfoglalásairól és javaslatairól éves beszámolót készít a miniszternek. (2) Az éves beszámolót a miniszter legkésõbb a tárgyévet követõ naptári év elsõ negyedévének végéig a kormányzati portálon közzéteszi. (3) A pénzügyi jogok biztosa – a (2) bekezdésben meghatározott közzétételre tekintettel – az éves beszámoló készítése során a személyes adatok védelmére, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat köteles betartani.

1. szám


213

18. §

A pénzügyi jogok biztosa a feladat- és hatáskörét érintõ döntések és jogszabályok elõkészítése során véleményalkotási joggal rendelkezik.

19. §

Amennyiben a pénzügyi szervezet 11. § (2) és (3) bekezdés szerinti válaszai vagy az egyeztetés alapján a pénzügyi jogok biztosa úgy látja, hogy a beadványban szereplõ ügy vitarendezési fórum igénybevételével megoldható, javasolja a kérelmezõnek, hogy a PBT-hez forduljon.

20. §

A pénzügyi jogok biztosa értesíti a határkörrel és illetékességgel rendelkezõ hatóságot, így különösen a PSZÁF-ot vagy a Gazdasági Versenyhivatalt, amennyiben mûködése során olyan tényrõl értesül, amely megalapozhatja az adott hatóság eljárását.

7. A pénzügyi jogok biztosának szerepe a pénzügyi kultúra fejlesztésében 21. §

A pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében a pénzügyi jogok biztosa – tevékenységének tapasztalatait felhasználva – közremûködik a pénzügyi kultúra széleskörû terjesztését szolgáló kiadványok, publikációk készítésében, a pénzügyi rendszer intézményeinek, mûködési rendszerének széleskörû megismertetésében.

22. §

A pénzügyi jogok biztosa együttmûködik: a) az oktatási intézményekkel a fogyasztók jogainak, a pénzügyi rendszer intézményeinek, a pénzügyi termékeknek diákokkal, hallgatókkal való megismertetésében, b)

a pénzügyi kultúra fejlesztésében szerepet vállaló intézményekkel, szervezetekkel, valamint a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel,

c)

a pénzügyi szervezetekkel a felelõs pénzügyi döntéseket megalapozó ismeretek terjesztésében.


Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

24. §

A pénzügyi jogok biztosa az e rendelet hatálybalépését megelõzõ egy éven belül keletkezett jogsérelem miatt indíthat eljárást. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 40/2012. (XII. 20.) NGM rendelete a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás 1991. július 1. elõtti rendszerébõl származó állami kötelezettségek rendezésérõl szóló 5/1996. (I. 26.) PM rendelet, valamint a gépjármû-szavatossági károk 1971. január 1. elõtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékokról szóló 12/1998. (III. 27.) PM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás 1991. július 1. elõtti rendszerébõl származó állami kötelezettségek rendezésérõl szóló 5/1996. (I. 26.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 2/A. §-al egészül ki: „2/A. § A gépjármûvek kötelezõ felelõsségbiztosítása alapján az 1991. július 1. napja elõtt bekövetkezett káreseményekkel kapcsolatban a Magyar Államot terhelõ, forintban megállapított keresetpótló baleseti kártérítési járadékok, valamint a forintban megállapított költségpótló baleseti kártérítési járadékok 2013. január 1-jétõl kezdõdõ jogosultsági idõszakokra esedékes összegei a 2012. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti összeghez képest 5,2 százalékkal emelkednek.”

214 2. §

3. §

4. §


1. szám

A gépjármû-szavatossági károk 1971. január 1. elõtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékokról szóló 12/1998. (III. 27.) PM rendelet (a továbbiakban. R2.) a következõ 3/A. §-al egészül ki: „3/A. § Az 1. §-ban meghatározott keresetpótló baleseti kártérítési járadékok, valamint a költségpótló baleseti kártérítési járadékok 2013. január 1-jétõl kezdõdõ jogosultsági idõszakokra esedékes összegei a 2012. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti összeghez képest 5,2 százalékkal emelkednek.” (1) Hatályát veszti az R. 1. §-ában az „a pénzügyminiszter útján” szövegrész. (2) Hatályát veszti: a)

a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás 1991. július 1. elõtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékok emelésérõl szóló 2/1997. (I. 31.) PM rendelet, és

b)

az R2. 3. §-a.

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A 3. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 42/2012. (XII. 21.) NGM rendelete a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet és az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról szóló 38/2009. (XII. 22.) PM rendelet módosításáról A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés b) pontjában, a 2. § tekintetében a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés i) pontjában, a 3. § és 4. § tekintetében a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés j) pontjában, az 5. § tekintetében a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés d) pontjában, az 6. § és 7. § tekintetében a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés k) pontjában, és a 8. §, 9. §, 10. § és 11. § tekintetében a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés m) pontjában, kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet módosítása 1. §

A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: R1.) 19. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az elfogadott exportõri engedélykérelemhez csatolandó iratok:) „e) az Európai Közösség és egyes országok közötti preferenciális kereskedelemre irányadó rendelkezések alapján a származási igazolások Közösségben történõ kiadásának és kiállításának valamint egyes elfogadott exportõri engedélyek kiadásának megkönnyítésére irányuló eljárásokról szóló 1207/2001/EK tanácsi rendelet értelmében – arra vonatkozó nyilatkozat, hogy mely tagállamban kívánja az engedélyét felhasználni,”

2. §

Az R1. 56. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdéssel, valamint a vámkódex 229. cikkében foglalt fizetési könnyítéssel, a Vtv. 7/L. §-ában foglalt fizetéshalasztással, részletfizetéssel összefüggésben a kérelmezõ a tevékenysége folyamatosságának súlyos veszélyeztetése vizsgálatához köteles benyújtani] „e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy folyik-e a kérelmezõ ellen csõd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy kényszervégelszámolási eljárás.”

1. szám


215

3. §

Az R1. 57. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A szemledíjak összege: a) az eseti házi szemle díja szemlekérelmenként 3000 forint, továbbá aa) az alsó fokú vámszerv hivatalos idején belül megkezdett óránként és személyenként 2500 forint, ab) az alsó fokú vámszerv hivatalos idején túl, valamint munkaszüneti napon, heti pihenõnapon megkezdett óránként és személyenként 5000 forint. b) a rendszeres házi szemle, valamint a II. típusú vámudvaron végzett szolgálat ellátás díja naponta 3000 forint, továbbá ba) az alsó fokú vámszerv hivatalos idején belül, megkezdett óránként és személyenként 2500 forint, bb) az alsó fokú vámszerv hivatalos idején túl, valamint munkaszüneti napon, heti pihenõnapon megkezdett óránként és személyenként 5000 forint.”

4. §

Az R1. 57. § (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) Ha a házi szemlét a Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) Program keretében olyan C-17-es légi jármûvek esetében kérelmezik, ahol nem kerül sor ideiglenes határnyitásra, úgy szemledíjat nem kell fizetni. Az ideiglenesen megnyitott határátkelõhelyen teljesített vámszolgálatért fizetendõ díj mértékét a határátkelõhely és az ideiglenes határátkelõhely megnyitásáról és mûködtetésérõl, valamint a határátlépési pontról szóló kormányrendelet tartalmazza.”

5. §

Az R1. 72. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a vámeljárást kezdeményezõ a megállapított összeget elfogadja, a vámot és a nem közösségi adókat és díjakat az alsó fokú vámszerv a Vámjegyen írásban is közli. A vámeljárás lefolytatásának elfogadását az ügyfél a Vámjegy „B” rovatában aláírásával igazolja. A fizetendõ vámot – az utas személyi poggyászában található cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány kivételével – az alsó fokú vámszerv egy összegben, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2658/87/EGK tanácsi rendelet) szerinti átalányvámtétel alkalmazásával, míg az utas személyi poggyászában található cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány esetén az általános vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámtétel alkalmazásával állapítja meg. A nem közösségi adókat és díjakat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megállapítani.”

6. §

Az R1. 72/D. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklet 99. Árucsoportjának I. árualcsoportja szerinti vámtarifaszámok – az árualcsoporthoz tartozó Kiegészítõ megjegyzésekben foglalt kivételek mellett – nem alkalmazhatóak: a) ha a vámeljáráshoz kapcsolódóan adókötelezettség keletkezik, b) ha a vámeljárást a Kombinált Nómenklatúra 87. Árucsoportjába tartozó jármûvekre kérik.”

7. §

Az R1. 73. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 2658/87/EGK tanácsi rendelet 5. cikk (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján létrehozott és az EV 33. rovatának ötödik alrovatában feltüntetendõ nemzeti kódok alkalmazásának általános szabályait és az alkalmazásra vonatkozó magyarázó jegyzeteket a NAV elnöke tájékoztatásban teszi közzé.”

2. Az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról szóló 38/2009. (XII. 22.) PM rendelet módosítása 8. §

Az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról szóló 38/2009. (XII. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R2.) 5. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A könnyített eljárásban szabad forgalomba bocsátás céljából vám elé állított küldemények tekintetében az engedélyes nyilatkozattevõként vagy megbízójának képviselõjeként jár el. (2) A szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet tartalmazó vámáru-nyilatkozatokat az engedélyes biztosíték nyújtása mellett, naponta köteles benyújtani. (3) Az engedélyes az általános szabályok szerint kérheti, hogy a) a kiegészítõ árunyilatkozatokat az EK Vámkódex 76. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályozásnak megfelelõen idõszakosan összegezve nyújthassa be,

216


1. szám

b) árunyilatkozat-adási kötelezettségét – figyelemmel az EK végrehajtási rendelet 222. cikk (1) bekezdésére is – adatfeldolgozási eljárással készült vámáru-nyilatkozat használatával teljesítse.” 9. §

Az R2. 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az egy szállítmányként vagy egységrakományként továbbított küldemények árutovábbítását az engedélyesnek az általános szabályok szerint vagy az engedélyezett feladói vagy címzetti jogosítványának használatával kell intéznie.”

10. §

Az R2. 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az engedélyezõ vámszerv – kérelemre – annak engedélyezheti a könnyített eljárást, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) napi rendszerességgel bonyolít integrált forgalmat, b) rendelkezik az EK végrehajtási rendelet 14a. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti AEO tanúsítvánnyal, és c) az EK Vámkódex 189. cikke értelmében biztosítékot nyújt a felmerülõ vámtartozás, valamint nem közösségi adók és díjak erejéig.”

11. §

Az R2. a) 2. § d) és e) pontjában a „a vám- és pénzügyõri hivatal” szövegrész helyébe a „az alsó fokú vámszerv”, b)

3. § (3) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, valamint 9. §-ban a „A vám- és pénzügyõri hivatal” szövegrészek helyébe a „Az alsó fokú vámszerv”,

c)

3. § (1) bekezdésében a „vám- és pénzügyõri hivatalnál” szövegrész helyébe az „alsó fokú vámszervnél”,

d)

3. § (4) bekezdésében a „a vám- és pénzügyõri hivatalnak” szövegrész helyébe a „az alsó fokú vámszervnek”,

e)

7. § (4) bekezdésében a „a kiléptetõ vám- és pénzügyõri hivatal” szövegrész helyébe a „a kiléptetõ alsó fokú vámszerv” szöveg lép.


E rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

13. §

E rendelet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 43/2012. (XII. 21.) NGM rendelete a helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ rendszereket üzemeltetõ központi szerver mûködtetésének személyi, pénzügyi, mûszaki és informatikai feltételeinek, valamint a központi szerver mûködtetõjét megilletõ szolgáltatási díj meghatározásáról szóló 14/2012. (VI. 28.) NGM rendelet hatályon kívül helyezésérõl A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. § (2) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

Hatályát veszti a helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ rendszereket üzemeltetõ központi szerver mûködtetésének személyi, pénzügyi, mûszaki és informatikai

1. szám


217

feltételeinek, valamint a központi szerver mûködtetõjét megilletõ szolgáltatási díj meghatározásáról szóló 14/2012. (VI. 28.) NGM rendelet. 2. §


A nemzetgazdasági miniszter 45/2012. (XII. 27.) NGM rendelete az önkormányzati adóigazgatással összefüggõ pénzügyminiszteri rendeletek módosításáról* A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 46. §-ában és az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezelésérõl és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosítása 1. §

(1) A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezelésérõl és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: PM1 rendelet) 11. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. (2) A PM1 rendelet 13. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép. (3) A PM1 rendelet 13/b. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

2. Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthetõ bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet módosítása 2. §

3. §

Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthetõ bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: PM2 rendelet) 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az adóhatóság – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen –] „b) az állandó jellegû iparûzési tevékenység utáni helyi iparûzési adóra ba) a 2012-ben kezdõdõ adóévre a 18. melléklet, bb) a 2013-ban és az azt követõ években kezdõdõ adóévekre a 19. melléklet,” (szerinti adattartalmú nyomtatványt rendszeresítheti.) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11)

A PM2 rendelet 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. A PM2 rendelet 2. melléklete helyébe az 5. melléklet lép. A PM2 rendelet 3. melléklete helyébe a 6. melléklet lép. A PM2 rendelet 4. melléklete helyébe a 7. melléklet lép. A PM2 rendelet 5. melléklete helyébe a 8. melléklet lép. A PM2 rendelet 7. melléklete helyébe a 9. melléklet lép. A PM2 rendelet 8. melléklete helyébe a 10. melléklet lép. A PM2 rendelet 9. melléklete helyébe a 11. melléklet lép. A PM2 rendelet 10. melléklete helyébe a 12. melléklet lép. A PM2 rendelet 13. melléklete helyébe a 13. melléklet lép. A PM2 rendelet 18. melléklete helyébe a 14. melléklet lép.


218


1. szám

(12) A PM2 rendelet 19. melléklete helyébe a 15. melléklet lép. (13) A PM2 rendelet 22. melléklete helyébe a 16. melléklet lép.


Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 46/2012. (XII. 27.) NGM rendelete egyes illetékjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról* Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. § (1) bekezdés a), b), d), e) pontjaiban és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosítása 1. §

Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet (a továbbiakban R1.) 1. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet hatálya:) „g) a közjegyzõ által a fizetési meghagyásos eljárásban, és a fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási eljárásban hozott határozat ellen elektronikus úton fellebbezõ ügyfelekre,” (terjed ki.)

2. §

Az R1. 1. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendeletet:) „e) a közjegyzõ által a fizetési meghagyásos eljárásban, és a fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási eljárásban hozott határozat ellen elektronikus úton kezdeményezett fellebbezés,” (esetén kell alkalmazni.)

3. §

Az R1. 6/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közjegyzõ által fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási eljárásban hozott határozat ellen elektronikus úton kezdeményezett fellebbezés utáni bírósági eljárási illetéket átutalással kell megfizetni az illetékes törvényszék Kincstárnál vezetett – a közjegyzõ határozatában megjelölt – illeték-bevételi számlájára.”

4. §

Az R1. 6/A. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint elektronikus úton eljáró félnek az illetéket átutalással kell megfizetnie az illetékes törvényszék Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájára; az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát és a fél nevét. Az illetékbefizetés tényének ellenõrzése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.”


1. szám


219

5. §

Az R1. 7. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a fizetési meghagyásos eljárásban elõterjesztett fellebbezést a közjegyzõ elutasítja, az errõl szóló végzés egy példányát az állami adóhatóságnak is megküldi. Az állami adóhatóság megkeresi azt a törvényszéket, amelynek számlájára az illetéket meg kellett fizetni; a megkeresésben meg kell jelölni az átutalás közlemény rovatában feltüntetett ügyszámot, a befizetõ nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illeték-bevételi számla számát, az átutalással megterhelt számla számát, és a terhelés napját. Amennyiben a törvényszék arról tájékoztatja az állami adóhatóságot, hogy a befizetés a megkeresésben foglaltak szerint megtörtént, az állami adóhatóság intézkedik az illeték, vagy meghatározott részének ügyfél részére történõ kiutalásáról. Amennyiben a törvényszék tájékoztatása szerint az illetéket nem, vagy nem megfelelõ összegben fizették meg, az illeték, vagy meghatározott részének behajtása iránt az állami adóhatóság intézkedik. (6) Amennyiben az (1)–(5) bekezdések alapján visszatérítésnek van helye, az állami adóhatóság azt postai átutalás, ha pedig az ügyfél (kérelmezõ) számlaszáma ismert, akkor banki átutalás útján fizeti vissza.”

6. §

Az R1. 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Annak a gazdálkodó szervnek, amely az állami adóhatóságtól a bírósági eljárási illeték utólagos megfizetésére engedélyt kapott, az eljárást kezdeményezõ iraton az e célra rendszeresített gumibélyegzõvel a következõ szöveget kell feltüntetni: „A bírósági (nemperes és peres) eljárást terhelõ .................... Ft bírósági eljárási illeték megfizetésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyszám/év számú engedélye alapján utólagos elszámolással kerül sor.”

7. §

Az R1. 9. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) E rendelet 8. § (1) bekezdésének az egyes illetékjogi tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 46/2012. (XII. 27.) NGM rendelet 6. §-a által megállapított szövegét a 2013. január 1-je után kiadott engedélyek esetén kell alkalmazni.”

8. §

Az R1. 5. § (1) bekezdésében, 7. § (4) bekezdésében az „illetékbeszedési” szövegrészek helyébe az „illetékbevételi” szöveg lép.

2. A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történõ megfizetése iránt kezdeményezett eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 51/2004. (XII. 29.) PM rendelet módosítása 9. §

A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történõ megfizetése iránt kezdeményezett eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 51/2004. (XII. 29.) PM rendelet (a továbbiakban R2.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A díjat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kérelmezõ gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes regionális adó fõigazgatósága gazdálkodási számlája javára kell megfizetni, és az errõl szóló igazolást csatolni kell az eljárást megindító kérelemhez. Az átutalási megbízás közlemény rovatába az igazgatási szolgáltatási díj megjegyzést, valamint a kérelmezõ adószámát fel kell tüntetni. Az igazgatóságok gazdálkodási számlaszámainak részletes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.”

10. §

Az R2. 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A díjkötelezettség akkor is fennáll, ha a kérelmet az állami adóhatóság elutasítja, vagy ha azt az ügyfél visszavonja. A kérelem ismételt benyújtása esetén a díjat újból meg kell fizetni.”

11. §

Az R2. az 1. mellékletben meghatározott 1. melléklettel egészül ki.

3. Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésérõl, valamint az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyvelésérõl szóló 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet módosítása 12. §

Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésérõl, valamint az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyvelésérõl szóló 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet (a továbbiakban R3.) 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) Az illetékek megfizetésére – a (2)–(4) bekezdésekben foglaltak kivételével – az állami adóhatóság illetékbevételi számlája szolgál. (2) Az állami adóhatóságnál kezdeményezett eljárások, valamint az állami adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárások után pénzben fizetendõ eljárási illeték megfizetésére az állami adóhatóság eljárási illetékbevételi számlája szolgál.

220


1. szám

(3) A vámhatósági eljárási illeték beszedésére a vámhatósági illetékbevételi számla szolgál. (4) A gépjármû, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékû jogának megszerzését terhelõ visszterhes vagyonátruházási, ajándékozási illeték megfizetésére – az Itv. 76. §-ának (3) bekezdése szerint határozattal megállapított illeték kivételével – az állami adóhatóság gépjármû vagyonszerzési illetékbevételi számlája szolgál.” 13. §

Az R3. 8/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8/A. § Az e rendelet szerinti nyilvántartások nem tartalmazzák azon ingatlanok és ügyek adatait, amelyek esetében az Itv. 16. § (1) bekezdés i) pontja, 17. § (1) bekezdés p) pontja, valamint 26. § (1) bekezdés z) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazására került sor.”

14. §

(1) Az R3. 7. számú melléklet 1. pont 1.5. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1.5. Közhasznú nonprofit gazdasági társaság, közhasznú szociális szövetkezet” (2) Az R3. 7. számú melléklet 1. pont 1.11. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1.11. Magyar Nemzeti Bank, Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Duna Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap, Nemzeti Eszközkezelõ Zrt.”

15. §

Az R3. 7. számú melléklet 2. pont 2.1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2.1. Tudományos, mûvészeti, oktatási, közmûvelõdési, közjóléti célra juttatott örökség, hagyomány”

16. §

Az R3. 7. számú melléklet 3. pont 3.1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3.1. Tudományos, mûvészeti, oktatási, közmûvelõdési, közjóléti célra juttatott ajándék és közérdekû kötelezettségvállalás alapján történõ vagyonszerzés, jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése”

17. §

Az R3. 7. számú melléklet 4. pont 4.10. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4.10. Mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkezõ õstermelõ, egyéni mezõgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi termõföldszerzés az Itv.-ben meghatározott feltételekkel”

18. §

(1) Az R3. 7. számú melléklet 4. pont 4.21. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4.21. Sportcélú ingatlan, illetve sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, vagyoni értékû jogának megszerzése az Itv.-ben meghatározott feltételekkel” (2) Az R3. 7. számú melléklet 4. pontja a következõ 4.22–4.24. alpontokkal egészül ki: „4.22. Ingatlannak a futamidõ végén tulajdonjog átszállást eredményezõ lízingszerzõdés keretében történõ megszerzése, ha az ingatlan a lízingszerzõdés megkötéséig a lízingbevevõ tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerzõdés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra 4.23. Lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelõzõ vagy azt követõ egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb 4.24. Egyéb (lakástulajdon kezelõi jogának megszerzése; állami vagyon vagyonkezelõi jogának megszerzése; közcélú vízi létesítmények és tartozékai kezelõi jogának, üzemeltetési jogának, vagyonkezelõi jogának megszerzése; magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény által rögzített vételi jog érvényesítésével történik; a termõföldrõl szóló törvény 3. § u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezõgazdasági termelõk által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval megkötött szerzõdésben a termõföld, a tanya, és a mezõgazdasági termelõtevékenységhez szükséges mûvelés alól kivett terület, építmény, valamint ingó – ideértve a gépjármûvet és a pótkocsit is – tulajdonának, illetve vagyoni értékû jognak a megszerzése)”

19. §

20. §

Az R3. 7. számú melléklet 5. pont 5.13. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5.13. Kisvállalkozásban fennálló vagyoni betét öröklés útján történõ megszerzése” (1) Az R3. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép. (2) Az R3. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép. (3) Az R3. 8. számú melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.

1. szám 21. §


221

Az R3. 1. 2. § (2) bekezdés c) pontjában a „központi költségvetés, valamint az önkormányzatok között megosztandó illetékbevétel” szövegrész helyébe a „központi költségvetés illetékbevétele” szöveg, 2. 5. számú mellékletének 1. táblázatában a „(gépjármû és egyenes ági mentes nélkül)” szövegrész helyébe a „(gépjármû, egyenes ági mentes és túlélõ házastárs nélkül)” szöveg, 3. 5. számú melléklet 1. pontjának táblázatában a „(gépjármû nélkül)” szövegrészek helyébe a „(gépjármû és egyenes ági mentes nélkül)” szöveg, 4. 5. számú melléklet 6. pontjának táblázatában a „(gépjármû és egyenes ági mentes nélkül)” szövegrész helyébe a „(gépjármû, egyenes ági mentes és túlélõ házastárs nélkül)” szöveg, 5. 5. számú melléklet 6. pontjának táblázatában a „(gépjármû nélkül)” szövegrészek helyébe a „(gépjármû és egyenes ági mentes nélkül)” szöveg, 6. 5. számú melléklet 7. pontjának táblázatában a „(gépjármû és egyenes ági mentes nélkül)” szövegrész helyébe a „(gépjármû, egyenes ági mentes és túlélõ házastárs nélkül)” szöveg, 7. 5. számú melléklet 7. pontjának táblázatában a „(gépjármû nélkül)” szövegrészek helyébe a „(gépjármû és egyenes ági mentes nélkül)” szöveg, 8. 6. számú melléklet 1. pontjának táblázatában a „Regisztrált mezõgazdasági termelõ általi termõföldszerzés mentessége” szövegrész helyébe a „Regisztrációs számmal rendelkezõ õstermelõ, egyéni mezõgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi termõföldszerzés mentessége” szöveg, 9. 6. számú melléklet 2. pontjának táblázatában az „[Itv. 21. § (5)–(8) bekezdés]” szövegrészek helyébe az „[Itv. 21. § (2)–(5) bekezdés]” szöveg, 10. 7. számú melléklet 3. pont 3.13. alpontjában és 4. pont 4.11. alpontjában a „mûködtetési jogának” szövegrészek helyébe a „praxisjogának” szöveg lép.

22. §

(1) Hatályát veszti az R3. 1.

2. § (1) bekezdésében az „és az önkormányzatokat” szövegrész,

2.

8. §-ában a „ – megyénkénti, fõvárosi és országos összesítéssel –” szövegrész,

3.

7. számú melléklet 3. pont 3.10. alpontjában az „a számviteli törvény szerinti” szövegrész,

4.

7. számú melléklet 5. pont 5.10. alpontjában a „– házastárson kívüli magánszemély tulajdonjogot örököl” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az R3. 1.

6. §-a,

2.

2. számú melléklete,

3.

7. számú melléklet 2. pont 2.2., 2.5. és 2.10. alpontja,

4.

7. számú melléklet 3. pont 3.4–3.6. és 3.12. alpontja,

5.

7. számú melléklet 5. pont 5.3., 5.9., és 5.14. alpontja,

6.

7. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja.

4. Ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjérõl és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet módosítása 23. §

Az ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjérõl és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az állami adóhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából kérelemre, az 1. számú mellékletben megállapított igazgatási szolgáltatási díj ellenében, a 10. §-ban meghatározott adatszolgáltatás kivételével az ingatlantulajdonos személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon, az e rendeletben meghatározott tartalommal adatszolgáltatást teljesít.”

24. §

Az R4. 4. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Nem adható ki az ingatlan adata, ha az adott jellegû ingatlanból az adott megnevezésû és jellegû közterületen – (1) bekezdés a) pont – csak egy darab felel meg a kérelmezõ által megjelölt szûkítési feltételeknek. Ez a korlátozás a 2. § a)–f) pontjaiban meghatározott valamennyi adatszolgáltatásra vonatkozik.”

222


1. szám

25. §

Az R4. 10. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A szakértõi adatszolgáltatás keretében az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló törvény szerinti szakértõ – feladatának teljesítése érdekében – az ingatlanok helyrajzi számát is jogosult megismerni.”

26. §

Az R4. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 5. melléklete lép.

5. Az ajkai térségben bekövetkezett vörösiszap-ömlés által okozott károk helyreállítása és az újjáépítések körében felmerült illeték megállapításának mellõzésérõl szóló 10/2010. (XII. 16.) NGM rendelet módosítása 27. §

Az ajkai térségben bekövetkezett vörösiszap-ömlés által okozott károk helyreállítása és az újjáépítések körében felmerült illeték megállapításának mellõzésérõl szóló 10/2010. (XII. 16.) NGM rendelet (a továbbiakban: R5.) a következõ, 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § A vörösiszap-ömlés károsultjait ért károk megtérítése iránti perekben a – polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján eljárni jogosult – bíróság mellõzi a felpereseknél a bírósági eljárás során felmerült illeték megállapítását, illetve az illeték megfizetésére történõ felhívást.”

28. §

Hatályát veszti az R5. 8. §-a.

29. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2012. december 31-én lép hatályba. (2) Az 1–26. § és az 1–5. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 47/2012. (XII. 27.) NGM rendelete a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplõ adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképzõ szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 39/2008. (XII. 31.) PM rendelet módosításáról A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: 1. §

A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplõ adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképzõ szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 39/2008. (XII. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a a következõ d) ponttal egészül ki: [A rendelet hatálya kiterjed arra a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti] „d) szakmai kiadványok kiadására jogosult szervezetre, amely kérelmezi szakmai kiadványa kreditpont-értékének megállapítását.”

2. §

A Rendelet 2. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti díjat a Nemzetgazdasági Minisztérium 10032000-01460658-00000000 számú számlájára kell befizetni.”

3. §

A Rendelet 3. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az akkreditált szervezetnek a Korm. rendelet 10/D. § (1) bekezdése szerinti, valamint a szakmai kiadványok kiadására jogosult szervezetnek a Korm. rendelet 10/F. § (1) bekezdése szerinti kreditpont-minõsítési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a 2. § (4) és (5) bekezdésében elõírt módon. (4) A (3) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj összege 5000 forint.”

1. szám 4. §


223

A Rendelet a)

4. § (1) bekezdésében a „Pénzügyminisztérium” szövegrész helyébe a „számviteli szabályozásért felelõs miniszter által vezetett minisztérium”,

b)

4. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyminisztérium” szövegrész helyébe az „az eljáró hatóság”

szöveg lép. 5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 31. napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 49/2012. (XII. 28.) NGM rendelete az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (26) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. Általános szabályok 1. §

Az adóhatóságot a hatáskörébe tartozó végrehajtás foganatosításáért készkiadás és költségátalány az e rendeletben meghatározottak szerint illeti meg.

2. Az adó-végrehajtási eljárás során felmerülõ végrehajtási költségek megállapításának részletes szabályai 2. §

(1) Az adóhatóság a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban készkiadásként számítja fel a következõ igazolt költségeket: a)

a lefoglalt ingóság szállítása esetén a szállítási (fuvarozási) költség,

b)

a lefoglalt ingóság tárolásával kapcsolatban felmerült költség,

c)

a lefoglalt és zár alá vett ingóság megõrzésével kapcsolatban felmerült költség és a zárgondnok díja,

d)

a lezárt helyiség felnyitásának és újbóli lezárásának költsége,

e)

a végrehajtási eljárásnál jelen levõ tanú költségtérítése,

f)

az eljárás során közremûködõ rendõrség igénybevételének díja,

g)

az eljárásban közremûködõ ügygondnok díja,

h)

a szakértõ-becsüs kirendelésével összefüggésben felmerült díj,

i)

utazási költségként vagy szállásköltségként a számla alapján a ténylegesen felmerült költség, amennyiben az intézkedés megtétele Magyarország területén kívül válik szükségessé,

j)

az ingatlan-végrehajtás során felmerülõ igazgatási szolgáltatási díj,

k)

minden egyéb, a végrehajtás foganatosításával összefüggésben felmerült, számlával igazolt költség.

(2) Az adóhatóság a végrehajtás foganatosítása során felmerült költségeket – az (1) bekezdés j) pontjában, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – megelõlegezi. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen az (1) bekezdés h) pontjában megjelölt költséget a szakértõ-becsüs eljárását indítványozó elõlegezi. Ugyanezen személy köteles viselni is e költséget, amennyiben a kirendelésre a becsértékközléssel szemben benyújtott végrehajtási kifogás alapján került sor. (4) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 163. § (2) bekezdésében meghatározott 5000 forint költségminimum szempontjából az azonos helyszínen egyidejûleg foganatosított vagy foganatosítani megkísérelt több ingófoglalást egyetlen ingófoglalásként kell figyelembe venni. Gépjármû nyilvántartáson, illetve vízi és légi jármû nyilvántartáson alapuló ingófoglalások, és ingatlanfoglalások esetén a költségminimumot foglalásonként külön-külön kell felszámítani.

224


1. szám

(5) Az adó-végrehajtási eljárásban kirendelt ügygondnok, illetve kijelölt zárgondnok (a továbbiakban: gondnok) (1) bekezdés szerinti költségének megtérítését a (6) vagy (7) bekezdésben foglaltak szerint igényelheti. (6) A gondnokot a kirendelés teljesítésére fordított idõ alapján, minden megkezdett óráért munkadíj illeti meg, amely nem lehet magasabb, mint a központi költségvetésrõl szóló törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj. (7) A gondnok kérelmére a munkaórák tételes kimutatása mellett a munkadíj 25%-ának megfelelõ összegû költségátalány fizetésére kerül sor.

3. Az adó-végrehajtási eljárásban felmerülõ költségátalány 3. §

(1) Az adóhatóságot a végrehajtás foganatosításáért – a (2) bekezdésben említett esetek kivételével – 5000 forint költségátalány illeti meg, minden más, e rendelet alapján felszámítható költségtõl függetlenül. (2) Nem illeti meg az adóhatóságot az (1) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben az adó-végrehajtási eljárásban kizárólag a) az Art. 150/A. § alapján túlfizetés átvezetésére vagy b) az Art. 151. § (1) bekezdés szerinti visszatartási jog gyakorlására kerül sor. (3) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti költségátalányról végzést hoz.

4. A költség és a költségátalány megfizetése 4. §

(1) Az adóhatóságot e rendelet alapján megilletõ költséget és költségátalányt közvetlenül az adóhatóságnak kell megfizetni. (2) Ha az adóhatóság az Art. 161. §-a alapján folyamatban lévõ eljárás során végrehajtási cselekményt – a behajtást kérõ érdekkörében felmerült ok miatt – tévesen foganatosít, a tévesen foganatosított végrehajtási cselekményekhez kapcsolódó 2. § szerinti költség, valamint a téves végrehajtás foganatosításáért fizetendõ költségátalány a behajtást kérõt terheli.



6. §

E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követõen induló adó-végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 50/2012. (XII. 28.) NGM rendelete a kiemelt adózók kijelölésérõl, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók körének megállapításáról szóló 4/2012. (II. 14.) NGM rendelet módosításáról Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (12) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el. 1. §

A kiemelt adózók kijelölésérõl, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók körének megállapításáról szóló 4/2012. (II. 14.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § Kiemelt adózónak minõsülnek az adóévet megelõzõ év utolsó napján csõdeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszer-végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt nem álló a) részvénytársasági formában mûködõ hitelintézetek és biztosítók, b) azon adózók – a költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével –, amelyek ba) az adóévet megelõzõ második évben, vagy azt megelõzõen kezdték meg tevékenységüket, és bb) adóteljesítményük értéke az 1 800 000 000 forintot elérte.”

1. szám


225

2. §

Az NGM rendelet 2. § a) pontjában a „690 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „744 000 000 forintot” szöveg, 2. § b) pontjában a „140 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „144 000 000 forintot” szöveg lép.

3. §


A nemzetgazdasági miniszter 51/2012. (XII. 28.) NGM rendelete a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet módosításáról A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a kormányhivatalokat felügyelõ miniszterek kijelölésérõl szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontja szerinti feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. §

Hatályát veszti a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet 75. §-a.

2. §


A nemzetgazdasági miniszter 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelete az egyes közvetett adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról* A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés b) pontjában, a 2. alcím tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés f) és u) pontjában, a 3. alcím tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés a), c)–d), f)–h), l) és w)–z) pontjában, a 4. alcím tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (3) bekezdésében, az 5. alcím tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés b) pontjában, a 6. alcím tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés f) és u) pontjában

* A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 183. számában taláhatóak.

226


1. szám

kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 4. alcím tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. A jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet módosítása 1. §

A jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: PM1 rendelet) 1. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A vegyipari, gyógyszeripari és élelmiszeripari felhasználás során szennyezetté vált adózatlan jövedéki termék regenerálásánál a figyelembe vehetõ veszteségnorma mértékét a regenerálás helye szerinti alsó fokú vámszerv az adómentes felhasználó kérelmére, szakértõi véleménnyel és próbagyártással alátámasztva, a regeneráláshoz használt berendezés mûszaki jellemzõinek és a jövedéki termék szennyezettségének figyelembevételével esetenként határozza meg.”

2. §

A PM1 rendelet 2. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Jöt. 50. § (3) bekezdésének f) pontja szerinti ásványolaj föld feletti tartályban, hordóban és tankban való tárolása esetén raktározási veszteségre a téli idõszakban 0,015%, a nyári idõszakban 0,04% veszteségnorma, a szállításra közúti tankautós szállítás esetén 0,5%, vasúti tartálykocsis és vízi uszályos szállítás esetén 1% veszteségnorma vehetõ figyelembe az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával. A termékek kiszerelésénél figyelembe vehetõ veszteségnorma a kiszerelt mennyiség 1%-a.”

3. §

A PM1 rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedõ telephelyén vagy üzemanyagtöltõ állomásán, kiskereskedelmi tárolótelepén a vámhatóság által az üzemanyagkészlet ellenõrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségébõl (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérõeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatában rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség és a hitelesített kimérõ szerkezeten keresztül az elõzõ készletfelvételt követõen forgalmazott mennyiség 0,5%-a minõsül.”

2. Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet módosítása 4. §

(1) Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: PM2 rendelet) 2. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti, a Jöt. 7. § 43. pontjában meghatározott pénzügyi biztosítékban nyújtott jövedéki biztosítéknak olyan eredeti, meghatározott határnapig érvényes, visszavonhatatlan vagy a Jöt. 38. § (11) bekezdése szerint visszavonható pénzügyi biztosítéknak kell lennie, amelynek összegén belül a pénzügyi biztosítékot nyújtó pénzügyi intézmény vagy biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a fizetési kötelezettségre adott halasztás lejártát követõen fennálló tartozás esetén, a KAVIG igénybejelentése alapján – a banki forgalom szabályozására vonatkozó elõírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül – teljesít. A pénzügyi biztosítékban a KAVIG-ot kizárólagos kedvezményezettként kell megjelölni. A pénzügyi biztosíték érvényességi idejének legalább 30 nappal meg kell haladnia a fizetési kötelezettségre adott halasztás lejárta idõpontját.” (2) A PM2 rendelet 2. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Ha az adójegy kiadásának – a Jöt.-ben és e rendeletben elõírt – feltételei hiányoznak, vagy az adójegy-felhasználónak az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett végrehajtható adótartozása van – nem értve ide, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek –, a KAVIG a kiadás elutasításáról dönt.”

5. §

A PM2 rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és 12. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4) A szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmány adójegyének a) a Jöt. 99. § (7) bekezdés b) pontja szerinti eltávolítása és a bejegyzett kereskedõ vagy az importáló által a dohánygyártmány új adójeggyel történõ ellátása kizárólag a vámszerv elõzetes értesítését követõen végezhetõ;

1. szám


227

az adójegy eltávolítását és a bejegyzett kereskedõ vagy az importáló által a dohánygyártmány új adójeggyel történõ ellátását követõen, a dohánygyártmányokról levett, gyûjtõívre felhelyezett korábbi adómértéknek megfelelõ adójegyek megsemmisítése kizárólag a vámszerv jelenlétében végezhetõ; b) a Jöt. 108. § (1) bekezdése szerinti felülragasztása kizárólag a vámszerv jelenlétében, annak elõzetes értesítését követõen végezhetõ. (4a) A (4) bekezdés szerinti értesítést legalább 3 munkanappal az eltávolítás, illetve felülragasztás tervezett idõpontját megelõzõen, írásban kell a vámszervhez benyújtani.” 6. §

A PM2 rendelet 3. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

3. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása 7. §

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: PM3 rendelet) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Jöt. szerinti engedélyek iránti kérelmek közül) „a) az adóraktári engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet, az 1/A. számú melléklet vagy az 1/B. számú melléklet,” [szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ vámszervhez (a továbbiakban: vámszerv) kell benyújtani.]

8. §

(1) PM3 rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Jöt. 82. § (1) bekezdés szerinti egyszerûsített adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell] „c) a szõlõbor, pezsgõ elõállítására, az elõállításukhoz szükséges anyagok és az elõállított, betárolt szõlõbor és pezsgõ raktározására, tárolására szolgáló, adóraktárként mûködtetni kívánt helyiség(ek) (a továbbiakban: egyszerûsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;” (2) A PM3 rendelet 3. § (1) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: [A Jöt. 82. § (1) bekezdés szerinti egyszerûsített adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell] „j) a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgõ elõállítási szándéka esetén az errõl szóló nyilatkozatot.”

9. §

A PM3 rendelet a következõ 3/B. §-sal egészül ki: „3/B. § A Jöt. 58. § (1) bekezdés k) pontja szerinti tiszta növényiolaj-gyártó adóraktári engedély iránti kérelméhez csatolni kell a) a társasági szerzõdést (alapító okiratot, alapszabályt) vagy a vállalkozói, illetve õstermelõi igazolványt; b) a tiszta növényi olaj elõállítás technológiai folyamatának leírását; c) az adóraktárban használt tárolótartályok (hordók) listáját, azok anyagának, azonosításra alkalmas jelének, ûrtartalmának, helyének feltüntetésével; d) a felajánlott jövedéki biztosíték vagy a jövedéki biztosíték nyújtása alóli mentesülés számításának levezetését; e) az e rendeletben elõírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását.”

10. §

A PM3 rendelet a következõ 5/B. §-sal egészül ki: „5/B. § A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktári engedélyt a vámszerv abban az esetben adja ki, ha az 5/A. § (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti feltétel teljesül, valamint a kérelmezõ a Jöt. 58. § (5a) bekezdése szerint teljesíti a jövedékibiztosíték-nyújtási kötelezettségét.”

11. §

(1) A PM3 rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A vámszerv az adóraktári engedély iránti kérelmet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – elutasítja, ha a kérelmezõ: a) a jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minõsége megállapításának feltételeit (mûszerek, berendezések, hitelesített mérõeszközök – a Jöt.-ben foglalt kivétellel –, hitelesített tartályok stb.) nem biztosította; b) az üzemi berendezéseket, csõcsatlakozásokat úgy alakította ki, hogy azokon – a vámhatóság által a helyszíni szemlén történt egyeztetés alapján szükségesnek tartott – hivatalos zárak nem alkalmazhatók;

228


1. szám

c) a jövedéki termékek, a zárjegyek, az adójegyek biztonságos raktározásának, tárolásának feltételeit nem alakította ki, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csõvezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek; d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenõrzések lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtette meg; e) a tevékenység folytatására és a jövedéki termékek elõállítására jogszabályban elõírt hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; f) a vámhatóság által elfogadott vagy meghatározott jogtiszta számítógépes rendszert a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint nem alakította ki; g) a Jöt. 35. §-ában és 36. §-ában foglalt egyéb feltételeknek nem felel meg.” (2) A PM3 rendelet 7. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A vámszerv a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében az adóraktári engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezõ az 5/B. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.” 12. §

(1) A PM3 rendelet 8. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bejelentési kötelezettséggel járó változást a vámszervhez a változás bekövetkeztétõl számított 15 napon belül, illetve a Jöt. 48/C. §-a szerinti jogutódlás esetén legkésõbb a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz történõ benyújtásának napját követõ 5. munkanapig – a borkísérõ okmány aláírására jogosultak személyének változása esetén legkésõbb a következõ munkanapon – be kell jelenteni. A bejelentés az 1. számú melléklet, 1/A. számú melléklet vagy az 1/B. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által az engedélykérelemre rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon teljesíthetõ. A Jöt. 37. § (8) bekezdése szerinti bejelentés engedély módosítása iránti kérelemnek, minden egyéb bejelentés változásbejelentésnek minõsül függetlenül attól, hogy a bejelentés nyomán szükséges-e az engedélyt módosítani.” (2) A PM3 rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A változásbejelentéshez és az adóraktári engedély (egyszerûsített adóraktári engedély) módosítása iránti kérelemhez csatolni kell: a) a változással érintett eredeti adóraktári engedélyt [betétlapo(ka)t]; b) az adóraktári engedélyben nem szereplõ jövedéki termék elõállítása vagy új tevékenység végzése esetén, illetve a tevékenységek további telephelyen (adóraktárban) történõ végzése esetén a vonatkozó jogszabályban elõírt engedélyeket, kivéve, ha az adóraktárban korábban engedélyezett másik jövedéki termék, tevékenység kapcsán azt már bemutatták; c) jogi személyiségû és jogi személyiség nélküli szervezetek jogutódlása esetén annak bejelentésekor a cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelemnek a cégbírósági átvételt igazoló bélyegzõvel ellátott példányát, a jogutód(ok) társasági szerzõdését (alapító okiratát, alapszabályát), valamint a 2–3/A. §-ban meghatározott azon nyilatkozatokat, okmányokat és igazolásokat, melyek az adóraktár mûködtetéséhez kapcsolódó – a jogutódlásból eredõ változásokkal érintett – jogszabályi feltételeknek a teljesítését igazolják; d) a Jöt. 39. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az adóraktár engedélyesének örököse, illetve özvegye az adóraktár-engedélyes halotti anyakönyvi kivonatát, az adóraktár (egyszerûsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot, az örökös vagy özvegy vállalkozói vagy õstermelõi igazolványát, a 2. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt dokumentumot, valamint a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását.” (3) A PM3 rendelet 8. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A vámszerv az engedély módosítása iránti kérelemben vagy a változásbejelentésben foglaltak alapján az adóraktári (egyszerûsített adóraktári) engedélyt vagy a betétlapot – szükség esetén mindkettõt – bevonja, és új adóraktári (egyszerûsített adóraktári) engedélyt vagy betétlapot ad ki.”

13. §

A PM3 rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kísérleti elõállítást végzõ üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

14. §

A PM3 rendelet 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. § A felhasználói engedély kiadására a 11. § (1)–(3) bekezdése, a felhasználói engedély iránti kérelem elutasítására a 12. §, a felhasználói engedély iránti kérelemben vagy a felhasználói engedélyben szereplõ adatok változása esetén

1. szám


229

a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felhasználói engedélyt a 13. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, a felhasználói engedély módosítása iránti kérelmet és a változásbejelentést pedig a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.” 15. §

A PM3 rendelet 21. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A bejegyzett kereskedõi engedély iránti kérelemben vagy a bejegyzett kereskedõ engedélyében szereplõ adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az engedély módosítása iránti kérelmet és a változásbejelentést a 4. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.”

16. §

A PM3 rendelet 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „23. § A bejegyzett feladói engedély iránti kérelemben vagy a bejegyzett feladó engedélyében szereplõ adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell – értelemszerûen – alkalmazni. A vámszerv a bejegyzett feladói engedélyt a 17. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A bejegyzett feladói engedély módosítása iránti kérelmet és a változásbejelentést az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.”

17. §

(1) A PM3 rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A más tagállamban csomagküldõ kereskedelmet folytató belföldi székhelyû személynek a Jöt. 32. § (1) bekezdés a) pontjában elõírt nyilvántartásba vételéhez a kérelmet a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon kell benyújtania a vámszervhez.” (2) A PM3 rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A csomagküldõ kereskedõ nyilvántartásba vételére a 11. § (1)–(3) bekezdése, a kérelemben megadott és nyilvántartásba vett adatok változása esetén követendõ eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerûen alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartásba vételrõl, illetve a változásokról a 19. számú melléklet szerinti adattartalmú határozatot kell hozni, a csomagküldõ kereskedõ nyilvántartásba vett adatainak módosítását pedig a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni, mely kérelem változásbejelentésnek minõsül.”

18. §

(1) A PM3 rendelet 25. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Más tagállamban nyilvántartásba vett csomagküldõ kereskedõ adóügyi képviselõjének a Jöt. 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételéhez a kérelmet a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon kell benyújtania a kijelölt vámszervhez.” (2) A PM3 rendelet 25. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Más tagállamban nyilvántartásba vett csomagküldõ kereskedõ adóügyi képviselõje vámhatóság általi nyilvántartásba vételére a 11. § (1)–(3) bekezdése, a kérelemben megadott és nyilvántartásba vett adatok változása, valamint a nyilvántartásba vétel módosítása esetén követendõ eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerûen alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartásba vételrõl a 21. számú melléklet szerinti adattartalmú határozatot kell hozni, az adóügyi képviselõ nyilvántartásba vett adatainak módosítását pedig a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni, mely kérelem változásbejelentésnek minõsül.”

19. §

(1) A PM3 rendelet 27. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jövedéki engedélyben szereplõ bármely adat változását be kell jelenteni vagy az engedély módosítását kell kérni. A változásbejelentést és az engedély módosítása iránti kérelmet a 8. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon a vámszervhez – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a változás bekövetkeztétõl számított 15 napon belül kell benyújtani.” (2) A PM3 rendelet 27. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az engedély módosítása iránti kérelemhez csatolni kell: a) új telephely nyitása esetén a Jöt. 104. § (4) bekezdésében elõírt feltétel teljesítését igazoló iratokat, bizonylatokat, valamint a 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti engedélyeket tartalmazó listát (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának idõpontja); b) az engedélyezett tevékenység mellett más engedélyköteles tevékenység megkezdése esetén az új tevékenység folytatására a vonatkozó jogszabályban elõírt hatósági engedélyeket tartalmazó listát (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának idõpontja);

230


1. szám

c) új jövedéki termék(ek) forgalmazása esetén, ha a jövedéki biztosíték összege változik, a felajánlott jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását, letétbe helyezését, átutalását igazoló okmányokat, iratokat, bizonylatokat; d) jogi személyiségû és jogi személyiség nélküli szervezetek jogutódlása esetén annak bejelentésekor a cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelemnek a cégbírósági átvételt igazoló bélyegzõvel ellátott példányát, a jogutód(ok) társasági szerzõdését (alapító okiratát, alapszabályát), valamint a 26. §-ban meghatározott azon nyilatkozatokat, okmányokat és igazolásokat, melyek a jövedéki engedélyes tevékenység folytatásához kapcsolódó – a jogutódlásból eredõ változásokkal érintett – jogszabályi feltételeknek a teljesítését igazolják.” (3) A PM3 rendelet 27. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A kérelem benyújtásának határideje: a) új telephely nyitása, az engedélyezett jövedéki termékek mellett más újabb jövedéki termékek forgalmazása vagy az engedélyezett tevékenységnek a bõvítése esetén ezek bekövetkezésének napját megelõzõ 30. nap; b) jogutódlás esetén a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz történõ benyújtásának napját követõ 5. munkanap; c) a vezetõ személyében bekövetkezett változás esetén az új vezetõ kinevezése napját követõ 8 napon belül.” 20. §

A PM3 rendelet „Egyéb bejelentési kötelezettség” alcíme helyébe a következõ rendelkezés lép:

„Egyéb bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettség 31/A. § (1) A Jöt. 62/A. § (1) bekezdés szerinti, ömlesztetten szállított ásványolajat beszerzõ, szállító személy bejelentését a 29. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban köteles a) magyarországi felhasználási céllal történõ beszerzés esetén a felhasználás, b) más tagállamból más tagállamba vagy harmadik országba történõ, belföldön áthaladó szállítás esetén a belföldre történõ belépés helye szerint illetékes vámszervhez írásban benyújtani. (2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a bejelentés – a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon – a bejelentõ választása szerint angol, német és francia nyelven is megtehetõ. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti bejelentésben megadott adatok változását legkésõbb a változás napján, a szállítóeszközre vonatkozó adatok változását annak elindulását megelõzõen be kell jelenteni az illetékes vámszervhez a (1)–(2) bekezdés értelemszerû alkalmazásával. (4) A Jöt. 62/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végzõ gazdálkodónak a karbantartási céllal eltávolított repülõgép üzemanyagról (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: üzemanyag) a tevékenység végzésének helye szerint illetékes vámszerv által hitelesített nyilvántartást vagy elõzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás naprakészen tartalmazza: a) a légi jármûbõl eltávolított üzemanyag mennyiségi adatait, a lefejtés idõpontját, a légi jármû üzemben tartójának (a továbbiakban: légitársaság) megnevezését és a légi jármû lajstromjelét; b) az eltávolított üzemanyag repülõgépbe történõ visszatöltése esetén az üzemanyag mennyiségi adatait, a visszatöltés idõpontját, a légitársaság megnevezését és a légi jármû lajstromjelét; c) az eltávolított üzemanyag elszállítása esetén az üzemanyagot fogadó megnevezését, a szállítási bizonylat sorszámát, az üzemanyag mennyiségi adatait és az elszállítás idõpontját. (5) A Jöt. 62/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentést a rekultivációt végzõ gazdálkodó legkésõbb a tevékenység megkezdésével egyidejûleg köteles a tevékenység végzésének helye szerint illetékes vámszervhez írásban benyújtani. A bejelentésben meg kell adni: a) a rekultivációt végzõ gazdálkodó nevét, székhelyét és elérhetõségét; b) a rekultivációval érintett terület pontos helyét (cím vagy helyrajzi szám megadásával); c) az ásványolaj kinyerését eredményezõ tevékenység rövid mûszaki leírását; d) a kinyert ásványolaj elszállítási körülményeit; e) a tevékenység befejezésének tervezett idõpontját. (6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentésben megadott adatok változását és a rekultivációs tevékenység befejezését legkésõbb a változás, illetve a befejezés napján be kell jelenteni az illetékes vámszervhez.” 21. §

A PM3 rendelet 38. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az egyszerûsített adóraktárban, a kísérleti elõállítást végzõ üzemben és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban folytatott tevékenység kivételével a jövedéki termékek termelésének, tárolásának befejezését, szüneteltetését és

1. szám


231

újbóli megkezdését – annak idõpontját legalább 15 nappal megelõzõen – a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez írásban be kell jelenteni. Szüneteltetésnek kell tekinteni, ha az adóraktárban 30 napot meghaladóan nem folytatnak termék-elõállítást, illetve tárolást.” 22. §

(1) A PM3 rendelet 40. § (1) és (2) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ásványolaj adóraktár – a kísérleti elõállítást végzõ üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár kivételével – az ásványolaj gyártásához és tárolásához csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) által hitelesített tárolótartályt használhat. (2) Az adóraktár-engedélyesnek – a kísérleti elõállítást végzõ üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyesének kivételével – az elõállított és tárolt termékek mennyiségi mérésére engedélyezett típusú, az MKEH által hitelesített mérõberendezést kell alkalmaznia.” (2) A PM3 rendelet 40. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az ásványolajok kitárolása – a kísérleti elõállítást végzõ üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár kivételével – a) tartállyal történõ (közúti, vasúti) szállítás esetén az MKEH által hitelesített mérõberendezés, b) csõvezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést is) az MKEH által hitelesített átfolyásmérõ vagy – annak hiányában – tartályszintmérés, c) a hajó üzemanyagtartályába történõ kiszolgálása esetén MKEH által hitelesített átfolyásmérõ alkalmazásával történhet.”

23. §

A PM3 rendelet 42. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Nem kell az alkoholterméket megsemmisíteni, ha azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászati Igazgatósága (a továbbiakban: NÉBIH Borászati Igazgatóság) által minõsített alapanyagból állították elõ, és az elõállított mennyiség nem haladja meg a minõsítés alapján számítható mennyiséget, kivéve, ha akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredmény szerint az alkoholtermékben lévõ etilalkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.”

24. §

(1) A PM3 rendelet 56. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A szeszfõzde engedélyesének a bérfõzött párlat mennyiségével a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felé évente egyszer, a hatósági felügyeletet ellátó vámszervvel elõzetesen egyeztetett idõpontban kell elszámolnia. A hatósági felügyeletet ellátó vámszerv az adóraktár engedélyesével egyeztetett idõpontban résztermelés költségmentes megállapítását végezheti el az elszámolási idõszaktól eltérõen.” (2) A PM3 rendelet 56. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) A bérfõzetõ által lefõzetett, át nem vett párlat az (5) bekezdés szerinti elszámolás alkalmával vámhatósági felügyelet mellett megsemmisíthetõ vagy adóraktárnak értékesíthetõ.”

25. §

A PM3 rendelet 57. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és 57. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2) A bérfõzési naplót bérfõzetõnként és bérfõzésenként 3 példányban kell vezetni, melynek második példányát a szeszfõzde engedélyese a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig köteles megküldeni a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv részére, a harmadik példány a szeszfõzde engedélyesének bizonylata. (2a) A bérfõzési napló (2) bekezdés szerinti megküldése a vámszerv részére teljesíthetõ: a) postai úton történõ elküldéssel vagy a vámszervhez történõ személyes bevitellel, b) a vámhatóság által rendelkezésre bocsátott elektronikus nyomtatványon az ügyfélkapun keresztül vagy c) a 37/A. § szerinti bizonylat-kiállító programmal elõállított bérfõzési napló elektronikus adathordozón – a vámhatóság által meghatározott formátumban – történõ benyújtásával.”

26. §

A PM3 rendelet a 70. §-t követõen a következõ alcímmel egészül ki:

„Utasellátó adóraktár 70/A. § (1) A nemzetközi közforgalmú repülõtér területén mûködõ utasellátó adóraktár raktára(i) és a légi jármûvek ellátását végzõ gépjármû(vek) (a továbbiakban: ellátó-gépjármû) együttese egy technológiai egységként értendõ. (2) Az ellátó-gépjármû a repülõtér belsõ, zárt területén a légi jármû ellátása céljából közlekedhet kivéve, ha az eltávozást a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv elõzetesen engedélyezte.

232


1. szám

(3) Az utasellátó adóraktár engedélyese az adóraktárból kitárolt jövedéki termékekrõl szigorú számadású bizonylatot állít ki. A bizonylat tartalmazza a kitárolás idõpontját és a kitárolt jövedéki termékek kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, a Jöt. 3. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti esetben alkoholtartalmát, darabszámát. (4) Az utasellátó adóraktár engedélyesének a (3) bekezdés szerinti jövedéki termékekrõl, valamint a repülõgép fedélzetérõl utántöltési céllal ideiglenesen levett, tárolt és repülõgép fedélzetére felvitt jövedéki termékekrõl az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített nyilvántartást vagy a vámszerv által elõzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás tartalmazza az adóraktárból kitárolt, a repülõgép fedélzetérõl levett és repülõgép fedélzetére felvitt jövedéki termékek megnevezését, mennyiségi adatait a (3) bekezdés szerinti bontásban, a (3) bekezdés szerinti bizonylat sorszámát, a légi jármú lajstromjelét és a légitársaság megnevezését. A nyilvántartást az utasellátó adóraktár engedélyesének naprakészen kell vezetnie és havonta le kell zárnia.” 27. §

(1) A PM3 rendelet 71. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az adóraktár engedélyesének – a sörfõzde adóraktár engedélyes és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyes kivételével – adóraktáranként és összesítve az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített, termékmérleg-nyilvántartást kell vezetnie. Az adóraktár engedélyesnek a 28. számú melléklet szerinti adattartalmú – a kísérleti elõállítást végzõ üzem esetében a 28/A. számú melléklet szerinti adattartalmú – termékmérleg-nyilvántartásokat – figyelemmel a 61/A. § (1) bekezdésének rendelkezésére is – a Jöt. 40. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, az adó alapjául meghatározott mértékegységben, az ásványolajoknál három tizedes jegy, az alkoholterméknél négy tizedes jegy, a sör, az egyéb bor, a pezsgõ és a köztes alkoholtermék esetében két tizedes jegy pontossággal kell folyamatosan vezetnie. A nyilvántartások vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által elõzetesen jóváhagyott számítógépes termékmérleg-nyilvántartás is alkalmazható.” (2) A PM3 rendelet 71. §-a a következõ (8)–(12) bekezdéssel egészül ki: „(8) A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyese az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelybõl megállapítható: a) a tiszta növényi olaj elõállításhoz felhasznált alapanyag(ok) fajtája, mennyisége tonnában; b) a földterület fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma és területe (hektárban), amelyen az alapanyago(ka)t termelték; c) az elõállított tiszta növényi olaj mennyisége literben; d) a mezõgazdasági földmûvelési munkákhoz, a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz, az erdõfelújítási munkákhoz és a halgazdálkodáshoz felhasznált tiszta növényi olaj mennyisége literben; e) megmûvelt földterület, erdõ, halastó terület fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma és területe (hektárban) vagy erdészeti azonosítója. (9) A nyilvántartás vezetésére a vámszerv által elõzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. (10) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásban a (12) bekezdése szerint kiállított bizonylat sorszámát is fel kell tüntetni. (11) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a számvitelrõl szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) bizonylati elvre és bizonylati fegyelemre vonatkozó elõírásainak. Az alapbizonylatokon rögzített termelési, készletezési és felhasználási mûveletek során bekövetkezõ változásokat, eseményeket a nyilvántartásba folyamatosan, az események sorrendiségének megfelelõen rögzíteni kell. A vezetett nyilvántartást havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészlet mennyiségét. A vámhatóság kérésére a nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani. (12) A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyese az általa elõállított tiszta növényi olaj saját célú felhasználásakor a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerinti belsõ bizonylatot köteles kiállítani. A bizonylaton fel kell tüntetni az adóraktárból történõ kitárolás idõpontját és a kitárolt mennyiséget.”

28. §

A PM3 rendelet 72. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az adóraktár engedélyesének – kivéve az egyszerûsített adóraktár, a dohánygyártmány adóraktár, valamint a pincekönyv vezetésére kötelezett más adóraktár engedélyesét a pincekönyvben vezetett jövedéki termékkel kapcsolatban – a jövedéki termékek elõállításához felhasznált jövedéki és nem jövedéki termékekrõl és azok felhasználásával elõállított jövedéki termékekrõl a 33. számú melléklet szerinti adattartalommal az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített termelési naplót, illetve a jövedéki termék regenerálással, tisztítással történõ elõállítása esetén a 34. számú melléklet szerinti adattartalmú regenerálási naplót kell – az adott jövedéki termék adóalapjának megfelelõ mértékegységben [a 71. § (1) bekezdése szerinti tizedesjegy pontossággal] – vezetnie. A termelési (regenerálási) napló vezetése alól az engedélyt kiadó

1. szám


233

vámszervtõl felmentést kaphat az, aki az abban elõírt elszámolást más nyilvántartásai alapján teljesíteni tudja. A termelési (regenerálási) napló vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által elõzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Kísérleti elõállítást végzõ üzem esetében a mérési eredményeket tartalmazó bizonylat, a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében a 71. § (8) bekezdés szerinti nyilvántartás minõsül termelési naplónak. (2) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék elõállításához beszerzett és felhasznált anyagok származását, eredetét számlával vagy egyéb bizonylattal, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított belsõ okmánnyal köteles a helyszínen igazolni.” 29. §

(1) A PM3 rendelet 73. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A pincekönyv a szõlõbor, valamint a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgõ tekintetében a Jöt. 40. § (4) bekezdése szerinti termékmérlegnek, illetve a Jöt. 41. § (2) bekezdése szerinti vevõnyilvántartásnak minõsül.” (2) A PM3 rendelet 73. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az egyszerûsített adóraktár engedélyesének a szõlõ, a szõlõbor, a sûrített must, a töményített must, a tartósított must, a borászati melléktermék és a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgõ készletének alakulásáról, a szõlõbor palackozását végzõ más adóraktár engedélyesének pedig kizárólag a hordós szõlõbor készletének alakulásáról a 35. számú melléklet szerinti adattartalommal elszámolást kell készítenie. Az elszámolást a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez a Jöt. szerinti tárgyidõszakot követõ hó 15. napjáig kell benyújtani.”

30. §

A PM3 rendelet 74. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az adóraktár-engedélyes a Jöt. 41. §-ában meghatározott vevõnyilvántartásából a vámhatóság kérésére köteles a 46. számú melléklet szerinti adattartalommal, az ER. rendelkezéseinek alkalmazásával, a NAV hivatalos honlapján közzétett formátumban elektronikus úton adatszolgáltatást teljesíteni.”

31. §

A PM3 rendelet 78. §-a a következõ (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban elõállított tiszta növényi olajnak a Jöt. 40. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabadforgalomba bocsátásakor egyszerûsített kísérõ okmánynak a 71. § (12) bekezdés szerinti bizonylat minõsül.”

32. §

(1) A PM3 rendelet 93. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „93. § (1) A szemledíj összege a Jöt. 48. § (19) bekezdése alapján végzett eljárás esetén kiszállásonként 5000 forint. A szemledíjat a helyszínen, készpénzben kell megfizetni, melyrõl a vámhatóság nyugtát állít ki.” (2) A PM3 rendelet 93. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A Szakértõi Intézet által vagy annak megbízása alapján elvégzett vizsgálatért fizetendõ költségtérítés összegét a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 13. számú mellékletében foglalt díjjegyzék alapján állapítja meg a Szakértõi Intézet. A költségeket az érintettnek a Szakértõi Intézet végzése alapján kell megfizetnie.”

33. §

A PM3 rendelet 102. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „ (1) A Jöt. 49. § szerinti hatósági felügyelet gyakorlása, valamint a Jöt. 111. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés f) pontja szerinti jövedéki ellenõrzés során a mintavételt a vonatkozó jogszabályoknak és mintavételi szabványoknak megfelelõen a 103. § (4)–(5) bekezdéseiben foglaltak értelemszerû alkalmazásával kell elvégezni.”

34. §

(1) A PM3 rendelet 111. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A csomagküldõ kereskedõnek a jövedéki termék más tagállamba történõ szállításairól a (2) bekezdés szerinti adattartalmú, a vámszerv által elõzetesen jóváhagyott és hitelesített nyilvántartást kell naprakészen vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a vámszerv által elõzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.” (2) A PM3 rendelet 111. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A csomagküldõ kereskedõ a Jöt. 32. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a más tagállamba szállított jövedéki termék után megfizetett adó visszaigénylése iránti kérelmet a tárgyhót követõ hó 20-ától nyújthatja be.”

35. §

(1) A PM3 rendelet 112. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Jöt. 28. §-a szerinti adó-visszaigénylés esetében az adó-visszaigényléshez az adóbevallást az egyszerûsített kísérõ okmánynak a termék címzett tagállamban történt átvételét igazoló példányával és

234


1. szám

a) e példányon az adónak a címzett tagállamban történt megfizetését vagy az adó megfizetésének biztosítását tanúsító igazolással vagy b) az ahhoz csatolt, a címzett tagállam illetékes hatósága által kiállított, az adónak a címzett tagállamban történt megfizetését vagy az adó megfizetésének biztosítását igazoló bizonylatával kell benyújtani. Az a) pont szerinti igazolásként a címzett tagállam illetékes hatósága nevének, címének (pecsétlenyomatának) és hivatkozási számának az okmányon történõ feltüntetése is elfogadható.” (2) A PM3 rendelet 112. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerint benyújtott kérelem esetében a vámhatóság az adóbevallás beérkezésétõl számított 5 munkanapon belül – a jövedéki adók területén való közigazgatási együttmûködésrõl szóló tanácsi rendelet szerint eljárva – megkereséssel él a címzett tagállam illetékes hatósága felé az adó címzett tagállamban történt megfizetésének vagy az adó megfizetése biztosításának ellenõrzése iránt.” 36. §

(1) A PM3 rendelet 113. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Jöt. 47. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthetõ: a) a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, az adóraktár nevére kiállított számla, vagy az adóraktár engedélyese által a jövedéki engedéllyel rendelkezõ saját telephelyére történt kitárolást igazoló egyszerûsített kísérõ okmány és az onnan az adóraktárba való visszaszállításról kiállított bizonylat, vagy – a jövedéki terméknek a jövedéki engedélyes kereskedõtõl, a nem jövedéki engedélyes kereskedõtõl, illetve a végfelhasználótól az adóraktárba való visszaszállítása esetén – a jövedéki engedélyes kereskedõhöz, nem jövedéki engedélyes kereskedõhöz, illetve végfelhasználóhoz történt kitárolást igazoló egyszerûsített kísérõ okmány és a visszaszállításról az adóraktár nevére kiállított bizonylat; b) az adóraktárnak értékesített jövedéki terméknek az eladó által adóraktárból vagy importálótól való beszerzését igazoló számla és – adóraktárból történt beszerzés esetén – egyszerûsített kísérõ okmány; c) az adózottan beszerzett jövedéki termék adóraktárba történt betárolását igazoló okmány; d) az adózott jövedéki termék felhasználását igazoló, a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított okmány; e) az adójeggyel ellátott dohánygyártmány beszerzése esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával felvett jegyzõkönyv.” (2) A PM3 rendelet 113. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Jöt. 47. § (1) bekezdés b) pontja esetében az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthetõ: a) a jövedéki termék belföldi forgalom számára történõ vámkezelését igazoló vámokmány, a mellékleteivel együtt; b) a jövedéki adó megfizetését igazoló bizonylat; c) a harmadik országba kiléptetést igazoló vámhatóság által záradékolt vámokmány; d) zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával felvett jegyzõkönyv.” (3) A PM3 rendelet 113. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Jöt. 47. § (1) bekezdés c) pontja esetében az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthetõ: a) az exportáló nevére kiállított, a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló számla, vagy a jövedéki termék adózott voltát igazoló egyéb bizonylat, továbbá – az adóraktárból történt beszerzés esetén – egyszerûsített kísérõ okmány; b) a vámhatóság által záradékolt, végleges rendeltetéssel harmadik országba történõ kiléptetést igazoló vámokmány; c) a repülõgép üzemanyag esetében a nemzetközi légi közlekedésben részt vevõ külföldi és magyar lajstromjelû repülõgép üzemanyagtartályába történõ betöltést és a repülõgép külföldre távozását igazoló, a 43. számú melléklet szerinti adattartalmú bizonylat, amelyet szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni; d) a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával felvett jegyzõkönyv, illetve a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki terméknek a külföldön szolgálatot teljesítõ magyar fegyveres erõk részére történõ kiszállítás esetén a külön jogszabályban meghatározott NATO Vámokmány vagy – a nem NATO tagállamokba történõ kiszállítás esetében – az Egységes Vámokmány, amelyben exportõrként a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség kijelölt szerve, címzettként a külföldön szolgálatot teljesítõ Magyar Honvédség egysége, alegysége, köteléke szerepel.” (4) A PM3 rendelet 113. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

1. szám


235

„(6) A Jöt. 47. § (1) bekezdés d) pontja esetében az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthetõ: a) a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, a Jöt. 106. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazó, a jövedéki engedélyes importáló, a bejegyzett kereskedõ, a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedõ, illetve az adómentes felhasználó által kiállított számla; b) az adóraktár engedélyese által kiállított, a szabadforgalomba bocsátást igazoló számla és egyszerûsített kísérõ okmány; c) az adómentes célra beszerzett ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor és nem habzó köztes alkoholtermék felhasználásának elszámolását igazoló, a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által felvett jegyzõkönyv.” 37. §

(1) A PM3 rendelet 113/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Jöt. 72. § (10) bekezdése, 78. § (7) bekezdése, 84. § (10) bekezdése, 91. § (4) bekezdése és 94. §-a szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthetõ: a) az adóraktár-engedélyes nevére kiállított, a jövedéki termék adóraktár-engedélyes által történt adózott beszerzését igazoló számla, vagy az adóraktár-engedélyes által a jövedéki termék adózottan történt értékesítésérõl eredetileg kiállított számla és a szabadforgalomba bocsátást igazoló egyszerûsített kísérõ okmány, valamint az adóraktár-engedélyes által kiállított helyesbítõ számla, illetve – a 78. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve – stornó számla, vagy az adóraktár engedélyesének jövedéki engedélyes telephelyére a jövedéki termék adóraktárból történt kitárolását igazoló egyszerûsített kísérõ okmány és a jövedéki engedélyes telephelyrõl történt visszaszállításról kiállított bizonylat; b) a minõségi kifogás, illetve a lejárt szavatosság tényét és körülményeit tartalmazó, a visszaszállítást kezdeményezõ által készített jegyzõkönyv; c) a jövedéki termék megsemmisítésérõl a 105. § rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával felvett jegyzõkönyv; d) a bor újrafeldolgozása esetében a bor újrafeldolgozását igazoló termelési napló.” (2) A PM3 rendelet 113/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Jöt. 99. § (7) bekezdése szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthetõ: a) az adó-visszaigénylésre jogosult nevére kiállított, a dohánygyártmánynak az adó-visszaigénylésre jogosult által történt adózott beszerzését igazoló számla, vagy az adó-visszaigénylésre jogosult által a dohánygyártmány adózottan történt értékesítésérõl eredetileg kiállított számla és – az adó-visszaigénylésre jogosult adóraktár-engedélyes esetében – a szabadforgalomba bocsátást igazoló egyszerûsített kísérõ okmány, valamint az adó-visszaigénylésre jogosult által kiállított helyesbítõ számla, illetve – a 78. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve – stornó számla, vagy az adó-visszaigénylésre jogosult adóraktár engedélyesének jövedéki engedélyes telephelyére a dohánygyártmány adóraktárból történt kitárolását igazoló egyszerûsített kísérõ okmány és a jövedéki engedélyes telephelyrõl történt visszaszállításról kiállított bizonylat, vagy az adó-visszaigénylésre jogosult, a Jöt. 24. § (1) bekezdése szerinti bejegyzett kereskedõ, illetve importáló jövedéki engedélyes telephelyére történt szállítást igazoló okmány és a jövedéki engedélyes telephelyrõl történt visszaszállításról kiállított bizonylat; b) a dohánygyártmány megsemmisítése esetében a 105. § rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával felvett jegyzõkönyv; c) a dohánygyártmány újrafeldolgozása esetében a legkisebb fogyasztói csomagolás visszabontásáról a 105. § rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával felvett jegyzõkönyv.”

38. §

(1) A PM3 rendelet 114. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Jöt. 55. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott esetben az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthetõ: a) a gázolaj jövedéki adóval növelt áron történt beszerzését igazoló olyan számla, amelyen a jövedéki adót külön feltüntették; b) a szállítási tevékenységhez használt szállítóeszközök megnevezése és azonosításának módja, jele; c) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza – szállítójármûvenként és összesítve – a felhasznált gázolaj mennyiségét; d) a tényleges vagy átlagfogyasztás, továbbá a megtett és felszámításra jogosító idõ vagy távolság megállapítására alkalmas dokumentum;

236


1. szám

e) a felhasználásra kiadott, és az ebbõl ténylegesen visszaigénylésre is jogosító gázolaj mennyiségrõl szóló belsõ bizonylatok.” (2) A PM3 rendelet 114. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Jöt. 55. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthetõ: a) a repülõgép üzemanyag jövedéki adóval növelt áron történt beszerzését igazoló olyan számla, amely tartalmazza a felszámított jövedéki adót; b) a légi jármû típusa és lajstromjele; c) a repülés adatait, idõtartamát és célját tartalmazó, jogszabályban vagy légiközlekedési hatóság által elõírt formátumú dokumentum másolata; d) – a Jöt. 55. § (3) bekezdés a) pontja szerinti repülés kivételével – a repülés teljesítésének a megrendelõ, illetve – állami légi jármûvel állami feladatellátás keretében végzett repülés esetében – a repülést elrendelõ általi igazolása.” (3) A PM3 rendelet 114. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Jöt. 55. § (4)–(6) bekezdése szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthetõ: a) a biodízel adózott beszerzését igazoló, biodízeladóraktár-engedélyes által kiállított számla, illetve – ha a jogosult a Jöt. 55. § (5) bekezdése szerinti gépi bérmunka-szolgáltatást igénybe vevõ bányavállalkozó – a gépi bérmunka-szolgáltatás nyújtója által a jogosult nevére kiállított számla, amelyhez mellékletként csatolják a b) pont szerinti adatok részletezését, valamint a biodízel adózott beszerzésérõl a biodízeladóraktár-engedélyes által a gépi bérmunka-szolgáltatás nyújtója nevére kiállított számlák másolatát; b) olyan nyilvántartás, amely tartalmazza a használt gép, mechanikus berendezés megnevezését, azonosítási számát, jelét, névleges és tényleges fajlagos fogyasztását és az annak alátámasztására szolgáló dokumentum, módszer megjelölését, a gép üzemidejét, valamint a felhasznált biodízel mennyiségét eseménysorosan és havonkénti összesítésben; c) a felhasznált és ebbõl ténylegesen visszaigénylésre jogosító biodízel mennyiségérõl szóló belsõ bizonylatot; d) a fenntartható bioüzemanyag termelés követelményeirõl és igazolásáról szóló kormányrendelet szerinti fenntarthatósági bizonyítvány.” 39. §

(1) A PM3 rendelet 114/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Jöt. 57/A. § szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthetõ: a) a Jöt. 52. § (1) bekezdés a), d) és f) pont szerinti ásványolajok, az E85, az egyéb bioetanol tartalmú üzemanyagok és a biodízel (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: üzemanyag) jövedéki adóval növelt áron történõ beszerzését igazoló olyan számla, amelyen a jövedéki adót külön feltüntették, b) a motorfejlesztéshez a tárgyidõszakban történt üzemanyag-felhasználást igazoló belsõ bizonylatok, c) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza – motoronként és összesítve – a felhasznált üzemanyag mennyiségét és d) a Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 31. cikkének (5) bekezdése szerinti, a kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó tárgyévi vagy tárgynegyedévi támogatható költségekrõl és támogatásokról vezetett – belsõ bizonylatokkal alátámasztott – nyilvántartás.” (2) A PM3 rendelet 114/A. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A motorfejlesztõ az adó-visszaigénylési jogosultság érvényesítéséhez a Jöt. 57/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolást az 50. számú melléklet szerinti adattartalommal adóbevallásában teszi meg.”

40. §

(1) A PM3 rendelet 114/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Jöt. 57/C. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez a kérelmet a 24/A. számú melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani a vámhatósághoz. A belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezõ kérelmezõ a kérelmet angol, német vagy francia nyelven is benyújthatja.” (2) A PM3 rendelet 114/B. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell] „d) a közúti árufuvarozási, illetve személyszállítási tevékenység folytatására jogosító engedélyt, saját számlás szállítás esetén a közúti áruszállítási vagy közúti személyszállítási igazolványt.”

1. szám


237

(3) A PM3 rendelet 114/B. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kérelmezõnek – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a (2) bekezdésben foglalt okiratokat, bizonylatokat elegendõ másolatban a kérelemhez csatolni. A belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezõ, kereskedelmi jármûvet üzemeltetõ személynek a (2) bekezdésben foglalt okiratok hiteles fordítását vagy azok rövid magyar nyelvû kivonatát is csatolni kell a kérelemhez, kivéve, ha az okiratok angol, német vagy francia nyelvûek.” (4) A PM3 rendelet 114/B. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A Jöt. 57/C. §-ában meghatározott esetekben az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthetõ: a) a Jöt. 57/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gázolaj adózottan történt beszerzését a beszerzés helye és idõpontja szerint is részletezõ, az üzemanyagkártya kibocsátója által kiállított számla másolati példánya, b) a Jöt. 57/C. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ott meghatározott kimutatás.” 41. §

A PM3 rendelet 116. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Amennyiben a NÉBIH Borászati Igazgatóság a tevékenysége során bevizsgált borról megállapítja, hogy az a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérõen került elõállításra vagy kezelésre, és minõségvédelmi bírság kiszabásának nincs helye, errõl köteles a vámhatóságot értesíteni és részére a minõségvizsgálat eredményét átadni.”

42. §

A PM3 rendelet 124/A. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Jöt. 120. § (8) bekezdésében foglalt elszámolás módját a NAV elnöke egyedileg határozza meg, illetve a NAV szerveinek történõ átadás esetére normatív utasításban szabályozza.”

43. §

A PM3 rendelet a következõ 132/A. §-sal egészül ki: „132/A. § (1) A Jöt. szerinti légiutas-ellátási tevékenység a jövedéki engedélyes kereskedõ írásban tett bejelentése alapján végezhetõ. A bejelentéshez csatolni kell a jövedéki engedélyes kereskedõ és a légitársaság légi jármûvek ellátásáról szóló megállapodását. (2) A jövedéki engedélyes kereskedõnek a légiutas-ellátási tevékenység során a jövedéki készletébõl kiszállított jövedéki termékekrõl, valamint a repülõgép fedélzetérõl utántöltési céllal ideiglenesen levett, tárolt és repülõgép fedélzetére felvitt jövedéki termékekrõl a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás tartalmazza a jövedéki termékek kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, a Jöt. 3. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti esetben alkoholtartalmát, darabszámát, valamint a légi jármú lajstromjelét és a légitársaság megnevezését. A nyilvántartást naprakészen kell vezetni és havonta le kell zárni. (3) A légiutas-ellátási tevékenység során feleslegessé vált jövedéki termék elõzetes bejelentést követõen, vámhatósági felügyelet mellett megsemmisíthetõ.”

44. §

A PM3 rendelet 138. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A 2013. január 1-jét megelõzõen a Jöt. 57/C. § (2) bekezdés szerint nyilvántartásba vett gazdálkodók tekintetében a közúti áruszállítási igazolvány és a közúti személyszállítási igazolvány megszerzését a kérelemben megadott adatok változásának kell tekinteni.”

45. §

A PM3 rendelet 1. 37/A. § (1) bekezdésében a „lap” szövegrész helyébe a „napló”, 2. 37/A. § (2) bekezdésében a „lap” szövegrész helyébe a „napló”, 3. 54. § (2) bekezdésében a „lap” szövegrész helyébe a „napló”, 4. 55. § (1) bekezdésében a „lapon” szövegrész helyébe a „naplóban”, 5. 55. § (2) bekezdésében a „lapon” szövegrész helyébe a „naplóban”, 6. 55. § (4) bekezdésében a „lapon” szövegrész helyébe a „naplóban”, 7. 56. § (7) bekezdésében a „lap” szövegrész helyébe a „napló”, 8. 56. § (9) bekezdésében a „lapok” szövegrész helyébe a „naplók”, 9. 57. § (1) bekezdésében a „lap” szövegrész helyébe a „napló”, 10. 57. § (3) bekezdésében a „lapot” szövegrész helyébe a „naplót”, 11. 57. § (4) bekezdésében a „lap” szövegrész helyébe a „napló”, 12. 58. § (1) bekezdésében a „lapot” szövegrész helyébe a „naplót”, 13. 59. § (2) bekezdésében a „lap” szövegrész helyébe a „napló”,

238


1. szám

14. 59. § (3) bekezdésében a „lap” szövegrész helyébe a „napló”, 15. 60. § (1) bekezdésében az „alkoholtermék” szövegrész helyébe az „alkoholtermék – a Jöt. 69. § (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl – ” szöveg lép. 46. §

(1) A PM3 rendelet 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (2) A PM3 rendelet 22. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. (3) A PM3 rendelet 28. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul. (4) A PM3 rendelet 31. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul. (5) A PM3 rendelet 35. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép. (6) A PM3 rendelet a 7. melléklet szerinti 1/B. számú melléklettel egészül ki.

47. §

48. §

Hatályát veszti a PM3 rendelet 1.


2.

55. § (5)–(7) bekezdése,

3.


4.

113. (8) bekezdése,

5.

115. §-a.

Hatályát veszti a PM3 rendelet 1. számú mellékletének III. pontja.

4. Az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekrõl szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet módosítása. 49. §

Az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekrõl szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet (a továbbiakban: PM4 rendelet) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § Abban az esetben, ha a felek az elektronikus számlát elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kívánják létrehozni és továbbítani, az EDI alkalmazására és használatára az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 175. § (3) bekezdésében elõírt elõzetes és írásos megállapodási kötelezettségüknek az 1. mellékletben szereplõ szerzõdés megkötésével is eleget tehetnek.”

50. §

A PM4 rendelet 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § Elektronikus számla esetében az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 95. § (3) bekezdésében elõírt bemutatási kötelezettségnek a számla kibocsátójának és a számla befogadójának a 2. mellékletben meghatározott módon és formátumban kell eleget tenni.”

51. §

(1) A PM4 rendelet melléklete a 8. melléklet szerint módosul. (2) A PM4 rendelet a 9. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

52. §

Hatályát veszti a PM4 rendelet 2. §-a.

5. A belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megilletõ általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megilletõ hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekrõl szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet módosítása 53. §

A belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megilletõ általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megilletõ hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekrõl szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: PM5 rendelet) 12. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Ez a rendelet – az Áfa tv.-nyel és az Art.-tal együtt – a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

1. szám


239

„d) a Bizottság 79/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. január 31.) a hozzáadottérték-adó területén történõ közigazgatási együttmûködésrõl és csalás elleni küzdelemrõl szóló 904/2010/EU tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról.”

6. A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet módosítása 54. §

A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet (a továbbiakban: PM6 rendelet) 3. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az adóraktári zárjegyfelhasználó a negyedéves termeléséhez szükségesnél nagyobb zárjegykészletet nem tarthat. (4) Az eseti bejegyzett kereskedõ és a jövedéki engedélyes kereskedõ beszerzésenként, az importõr zárjegyfelhasználó importügyletenként nyújthatja be a zárjegy megrendelését.”

55. §

A PM6 rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a zárjegyek kiadásának – a Jöt.-ben és e rendeletben elõírt – feltételei hiányoznak vagy a zárjegyfelhasználónak az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett végrehajtható adótartozása van – nem értve ide, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek –, a KAVIG a kiadás elutasításáról dönt.”

56. §

A PM6 rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala a zárjegyek érvényesíthetõ elõállítási költségének kialakításába – a zárjegy elõállítójával a zárjegyfajtánkénti egységnyi elõállítási költségekben történõ megállapodását megelõzõen – köteles a zárjegyfelhasználók szakmai szövetségét, terméktanácsát bevonni. A kialakuló egységnyi fizetendõ elõállítási költségnek a hamisítás elleni megfelelõ szintû védelmet a legkisebb költségterhelés mellett kell biztosítania.”

57. §

(1) A PM6 rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és 7. §-a a következõ (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3) A forgalmazás során a zárjegy sorszámának és vonalkódjának bármely módon történõ eltakarása (kivéve a díszdoboz csomagolású alkoholterméket, illetve a KAVIG által engedélyezett egyéb csomagolást, valamint az olyan biztonsági eszköz alkalmazását, melynek eltávolítása nem jár a zárjegy sérülésével, olvashatatlanná tételével), felülragasztása, a zárjegyen felirat alkalmazása tilos. (3a) A gyûjtõcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli vagy a hamis zárjegyû alkoholterméket a forgalomból véglegesen, a levált vagy megsérült zárjegyû alkoholterméket ideiglenesen ki kell vonni és elkülönítve kell tárolni. A zárjegy nélküli vagy hamis zárjegyû, valamint a levált vagy megsérült zárjegyû alkoholtermékrõl a termék kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, alkoholtartalmát, darabszámát is tartalmazó leltárjegyzéket kell két példányban készíteni és legkésõbb a következõ munkanapon a vámszerv részére benyújtani. (3b) A (3a) bekezdés szerinti leltárjegyzéknek a vámszerv részére történõ benyújtása sérült vagy levált zárjegyû alkoholtermékek esetén forgalmazói zárjegy-megrendelésnek minõsül.” (2) A PM6 rendelet 7. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A más tagállamból behozott zárjegy nélküli alkoholterméket a jövedéki adóügynek nem minõsülõ jövedéki üggyel, továbbá a jövedéki adóügyek közül a hatósági felügyelet keretében végzendõ adóztatási feladat ellátására külön jogszabályban hatáskörrel és illetékességgel felruházott vámszervnek (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vámszerv) a termék átvételével egyidejûleg be kell jelenteni. A bejelentésben meg kell adni a termék megnevezését, vámtarifaszámát, mennyiségét (kiszerelési egység szerinti darabszám) és alkoholtartalmát. A más tagállamból behozott zárjegy nélküli alkoholterméket a zárjeggyel ellátott alkoholtermékektõl elkülönítve, külön helyen kell tárolni.”

58. §

A PM6 rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az alkoholtermék palackba történõ kiszerelése esetén a zárjegyet a zárókupak tetejétõl a palack nyakáig húzódva – nyitószalaggal ellátott kapszulák esetén a kapszulára – úgy kell felragasztani, hogy az a palack nyitásakor eltépõdjön.”

59. §

A PM6 rendelet 13. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jegyzõkönyvben fel kell tüntetni:

240


1. szám

a) az elszámolási idõszak kezdõ napján készleten lévõ zárjegy mennyiségét (nyitókészlet); b) az elszámolási idõszakban átvett zárjegy mennyiségét, az átvétel keltét; c) az elszámolási idõszakban felhasznált, bizonylattal igazolt zárjegy darabszámát; d) csökkentõ tételként da) a KAVIG által visszavett feleslegessé vált vagy minõséghibás zárjegy darabszámát, db) a gyártás közben megsérült és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felügyelete mellett megsemmisített zárjegy darabszámát, dc) a zárjegy igénylõjének érdekkörébe nem tartozó okból – ide nem értve a lopás esetét – használhatatlanná vált, megsemmisült zárjegy darabszámát, ha az biztonsággal megállapítható, dd) a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felügyelete mellett megsemmisített feleslegessé vált zárjegy darabszámát; e) a jegyzõkönyv keltének napján ea) telephelyen készleten lévõ, eb) tagállamba kiszállított, ec) bérmunkára átadott fel nem használt zárjegy mennyiségét (zárókészlet); f) az elszámolási idõszakban keletkezett zárjegyhiányt.” 60. §

A PM6 rendelet a következõ 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § (1) Azokra a tagállamba kiszállított zárjegyekre, amelyeket a zárjegyfelhasználó az átvételtõl számított 90 napon belül napi adatszolgáltatásában a 3. melléklet IV. 1.1, 1.2 vagy 7–10. pontjai szerint készletcsökkenésként nem jelent be, a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv – a vámszerv hivatalos helyén történõ – bemutatási kötelezettséget írhat elõ. (2) Ha az (1) és (3) bekezdés szerint a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által megküldött felszólítás ellenére a zárjegyfelhasználó a felszólításban megjelölt zárjegyeket a felszólítás kézbesítésétõl számított 15 napon belül nem mutatja be, a zárjegymennyiség zárjegyhiánynak minõsül. (3) Amennyiben a zárjegyek az (1) bekezdés szerinti bemutatást követõ 90 napon belül sem kerülnek felhasználásra, a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv 90 naponként az (1) bekezdés szerinti bemutatási kötelezettséget írhat elõ.”

61. §

A PM6 rendelet 16. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a Jöt. rendelkezései alapján az elszámolás (3) bekezdés szerinti idõpontban való teljesítésére halasztás adható, a halasztásra külön kérelmet kell benyújtani a KAVIG-hoz, mely a kérelem alapján dönt az elszámolás új idõpontjáról, és ezt végzésben közli az importõr zárjegyfelhasználóval.

62. §

A PM6 rendelet 16/C. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A KAVIG az átadás-átvételre kerülõ párlat zárjegyekrõl számlát állít ki, amelyet a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv az átadás-átvétellel egyidõben köteles az eseti zárjegyfelhasználónak átadni.”

63. §

A PM6 rendelet a 16/D. §-t követõen a következõ alcímekkel egészül ki:

„A forgalmazás során megsérült vagy levált zárjegyek pótlása 16/E. § A szabadforgalomba bocsátott megsérült vagy levált zárjegyû alkoholtermék zárjegyének pótlásakor az 1–9. § rendelkezéseit a 16/F–16/G. § szerinti eltéréssel kell alkalmazni. 16/F. § (1) A szabadforgalomba bocsátott megsérült– vagy levált zárjegyû alkoholterméket továbbforgalmazni kívánó jövedéki engedélyes vagy nem jövedéki engedélyes kereskedõ (a továbbiakban: forgalmazói zárjegyfelhasználó) által igényelt zárjegyet a KAVIG vámszerv útján bocsátja rendelkezésre. (2) A forgalmazói zárjegyfelhasználó kizárólag a birtokában lévõ alkoholtermékrõl levált vagy megsérült zárjegy típusával megegyezõ zárjegy megrendelésére jogosult. (3) A forgalmazói zárjegyfelhasználó által igényelhetõ zárjegy megrendelésére irányuló, 7. § (3a) bekezdése szerinti bejelentés egyik példányát a vámszervhez kell benyújtani, melyben meg kell adni: a) az igényelt zárjegy mennyiségét és típusát; b) a leltárba vett alkoholtermékek származását igazoló okmány típusát, számát; c) a forgalmazói zárjegyfelhasználó adószámát és jövedéki vagy mûködési engedélyének számát, vagy kereskedelmi tevékenység bejelentésérõl szóló igazolásának számát és telephelyének címét; d) a forgalmazói zárjegyfelhasználó elérhetõségeit.

1. szám


241

(4) A vámszerv a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának vizsgálatát követõen a forgalmazói zárjegyfelhasználó zárjegy megrendelésre irányuló bejelentését legkésõbb a következõ munkanapon továbbítja a KAVIG részére. (5) A 7. § (3a) bekezdés szerinti zárjegymegrendelésre irányuló bejelentés KAVIG részére történõ továbbítását követõen a vámszerv a forgalmazói zárjegyfelhasználót tájékoztatja a megrendelt zárjegyek rendelkezésre bocsátásának – a forgalmazói zárjegyfelhasználóval elõre egyeztetett – idõpontjáról és helyszínérõl. 16/G. § (1) Az igényelt zárjegyeket a vámszerv helyezi fel – a megsérült zárjegy eltávolítását követõen – az e rendeletben meghatározott követelmények alkalmazásával. A felhelyezett zárjegyekrõl a vámszerv jegyzõkönyvet készít, amely tartalmazza az új zárjeggyel ellátott alkoholtermék kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, alkoholtartalmát, valamint a felhelyezett zárjegy sorszámát, továbbá a levált vagy sérült zárjegyû alkoholtermék egyedi azonosításra alkalmas sérült vagy levált zárjegyének sorszámát is. A levált vagy megsérült zárjegyû alkoholtermék egyedi azonosításra alkalmas sérült vagy levált zárjegyét a vámszerv a zárjegyfelhelyezéssel egyidejûleg megsemmisíti, vagy amennyiben a megsemmisítés feltételei nem állnak fenn, úgy azt megsemmisítés céljából bevonja. (2) A forgalmazói zárjegyfelhasználónak nem kell megfizetnie a zárjegy elõállítási költségét.

Értelmezõ rendelkezések 16/H. § E rendelet alkalmazásában 1. levált zárjegyû alkoholtermék: az az alkoholtermék, amelynél a zárjegy részben vagy teljesen elvált a palacktól és zárókupaktól, de a termék egyéb jellemzõi alapján feltételezhetõ, hogy az korábban zárjeggyel ellátott volt és a levált zárjegy a forgalmazás, tárolás, szállítás helyén megtalálható és minden kétséget kizáróan a termékkel vagy annak forgalmazójával, gyártójával összefüggésbe hozható, 2. megsérült zárjegyû alkoholtermék: az az alkoholtermék, amelyen a zárjegy képe és formátuma felismerhetõ, egyedileg azonosítható, de funkcióját nem tölti be, valamint az az alkoholtermék, amelyen a zárjegy anyagában folytonossági hiány következett be.” 64. §

65. §

66. §

A PM6 rendelet a következõ 18. §-sal egészül ki: „18. § A 2012. december 31-ig hatályos elõírások szerint legyártott zárjegykészlet a zárjegyfelhasználók részére a készlet erejéig kiadható és az alkoholtermékeken idõbeli korlátozás nélkül felhasználható.” (1) A PM6 rendelet 1. melléklete helyébe a 10. melléklet lép. (2) A PM6 rendelet 3. melléklete a 11. melléklet szerint módosul. A PM6 rendelet 1. 12. § (1) bekezdés e) pontjában a „vám és pénzügyõri hivatal” szövegrész helyébe a „vámszerv”, 2. 16. § (3) bekezdésben a „vám és pénzügyõri hivatalnál” szövegrész helyébe a „vámszervnél” szöveg lép.



68. §

E rendelet 57. §-a, 58 §-a, 63. §-a, 64. §-a, 65. § (1) bekezdése és 9. melléklete tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított –, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

242


1. szám

A nemzetgazdasági miniszter 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományát érintõ egyes NGM rendeletek módosításáról A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § f) pontjában, az 5. §–9. § tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82/A. § (1) bekezdés d)–e) pontjában, a 10. § tekintetében Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82/A. § (1) bekezdés h) pontjában, a 11. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 72/B. § (3) bekezdésében, a 12. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kormányhivatalokat felügyelõ miniszterek kijelölésérõl szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kormánytisztviselõi jogviszony létesítését megelõzõ pszichikai alkalmassági vizsgálatok rendjérõl szóló 13/2011. (III. 25.) NGM rendelet módosítása 1. §

(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kormánytisztviselõi jogviszony létesítését megelõzõ pszichikai alkalmassági vizsgálatok rendjérõl szóló 13/2011. (III. 25.) NGM rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A vizsgált személyt a pszichikai alkalmassági vizsgálat megkezdése elõtt írásban – a 4. melléklet szerinti nyomtatványon – tájékoztatni kell) „c) arról, hogy a pszichikai alkalmassági vizsgálat eredményét követõen a 4. § (1) bekezdése szerint elkészült szöveges értékelés a személyi anyagához nem csatolható és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 32/Y. §-a szerinti minõsítéséhez nem használható fel;” (2) Az R1. 4. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A kijelölt szervezeti egység az alkalmassági minõsítést írásban közli az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló vezetõvel. A munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ az alkalmassági minõsítésben foglaltak figyelembevételétõl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében eltekinthet, ha a vizsgált személy nem felel meg az adott munkakörben, beosztásban és munkahelyen végzett tevékenység pszichológiai alkalmassági követelményeinek, vagy nem alkalmas a munkaköri követelményekbõl adódó fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére.”

2. § 3. §

Az R1. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. (1) Az R1. 3. § (7) bekezdés a) pontjában, a 7. § (4) bekezdésében, a 4. mellékletben a „vizsgálatot végzõ személyt” szövegrész helyébe a „vizsgálatot végzõ pszichológust, valamint a vizsgálat lefolytatásában résztvevõ asszisztenst” szöveg lép. (2) Az R1. 7. § (2) bekezdésében a „Ktv. 34/A. §” szövegrész helyébe a „NAV tv. 32/Y. §” szöveg lép. (3) Az R1. 4. mellékletében az „amennyiben az alkalmassági minõsítés felülvizsgálatának kezdeményezésére nem került sor, a pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett dokumentációt a KEK – az alkalmassági minõsítés kivételével – az alkalmassági minõsítés közlésének napjától számított tizenötödik napon megsemmisíti” szövegrész helyébe az „a pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adatok az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló törvényben meghatározott ideig kezelhetõk” szöveg lép. (4) Az R1. 4. mellékletében az „a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 34/A. §-a” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 32/Y. §-a” szöveg lép.

4. §

Hatályát veszti az R1. 1.

3. § (10) bekezdésében a „vagy az alkalmassági vizsgálatot véleményezõ pszichológus döntése alapján a megjelölt munkakörre „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg”,” szövegrész,

2.


3.

8–9. §-a.

1. szám


243

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet módosítása 5. §

(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 27/2011. (VII. 26.) NGM (a továbbiakban: R2.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E rendelet hatálya Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hivatásos állományú tagjaira, valamint a 49. § tekintetében a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekre terjed ki.” (2) Az R2. 2. §-a a következõ c) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „c) szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset: a munkavédelemrõl szóló törvény szerinti munkabaleset, valamint a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti üzemi baleset.” (3) Az R2. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Alkalmassági vizsgálatot kell végezni) „c) új hivatásos munkakörbe történõ kinevezést megelõzõen, a 22. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelõen,” (4) Az R2. 30. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az alkalmasság elbírálásához a következõ okmányok szükségesek:) „i) baleset, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset esetén a minõsítõ határozat és baleset esetén a baleseti jegyzõkönyv,” (5) Az R2. 38. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A minõsítõ határozattal rendelkezõ személyeknél, ha a FÜV Bizottság „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést hoz, a határozat rendelkezõ részében nyilatkozik az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésérõl.”

6. §

Az R2. 47–49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „47. § A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárásra a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésérõl és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet elõírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 48. § (1) A baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel való összefüggését a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ kezdeményezésére az alapellátó orvos véleményezi. Az alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal abban a kérdésben, hogy a beteg sérülése vagy betegsége a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. Az orvosi véleményt a baleset, betegség minõsítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzõkönyvben kell rögzíteni. (2) Ha a hivatásos állomány tagját a baleset során nem az alapellátó orvos részesítette ellátásban, a szolgálati elöljárónak intézkednie kell arra, hogy a sérült a keresõképtelenségérõl, szolgálatképtelenségérõl szóló igazolást, valamint a sérülése ellátásával kapcsolatos egészségügyi dokumentációt az illetékes alapellátó orvos részére megküldje a baleset munkavégzéssel, szolgálati kötelmek teljesítésével való összefüggésének megállapítása céljából. (3) A kivizsgálás során feltárt adatok alapján és az orvosi vélemény figyelembevételével a bekövetkezett balesetet (betegséget) a munkáltatói jogkör gyakorlója a baleseti jegyzõkönyv kézhezvételétõl számított 15 napon belül határozatban minõsíti szolgálati kötelmekkel összefüggõnek vagy nem összefüggõnek, míg a betegséget foglalkozási vagy nem foglalkozási megbetegedésnek. A határozat másolati példányát megküldi az alapellátást végzõ orvosnak. (4) A határozat rendelkezõ része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójának a baleset minõsítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslat lehetõségére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést és – ha a szolgálattal összefüggõ jelleg megállapítható – a sérült közrehatását. (5) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggõ jellegûvé minõsítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelõsség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi vagy büntetõeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó szervezeti egységét is.

244


1. szám

(6) A szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, betegség esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhetõ, az alapellátást végzõ orvos köteles a balesetet szenvedett személyt az BFKH RSZSZ elé rendelni az egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében. (7) A foglalkozási (szolgálati kötelmekkel összefüggõ) betegség és fokozott expozíció szolgálattal/munkavégzéssel összefüggõ jellegének megállapításához, minõsítéséhez minden esetben a munka higiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleménye, valamint az illetékes Elsõfokú FÜV Bizottság véleménye szükséges. (8) Az alapellátó orvos által elkészített és összeállított megbetegedési dokumentáció, valamint a munka higiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv és a FÜV Bizottság véleménye alapján, a foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós esetek szolgálattal, illetve munkavégzéssel összefüggõ minõsítését (határozatot) a munkáltatói jogkör gyakorlója végzi el. A minõsítõ határozatot másolatban megküldi az egészségügyi szolgáltató számára is. 49. § (1) A hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, amennyiben a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a szerinti minõsítõ határozattal rendelkezett, kérelmezheti az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggõ jellegének megállapítását. (2) A kérelmet a nyugállományba helyezés elõtti utolsó szolgálai hely vezetõjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idõ alatt bekövetkezett, a Hszt. 180. §-a szerinti minõsítõ határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggõnek minõsített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a minõsítõ határozatot. (3) Az illetékes szerv vezetõje a kérelem kézhezvételétõl számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei FÜV Bizottsághoz történõ továbbítására. (4) A FÜV Bizottság a megküldött, és a rendelkezésére álló dokumentáció alapján a következõ döntéseket hozhatja: a) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggõ”, b) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggõ”. (5) A FÜV Bizottság a kérelem beérkezését követõ 30 napon belül, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén 60 napon belül meghozza a határozatot. (6) A FÜV határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek és a küldõ szerv vezetõjének. (7) Az Elsõfokú FÜV Bizottság véleménye ellen a kérelmet benyújtó személy a 37. § (1) bekezdés szerinti fellebbezéssel élhet. (8) A Másodfokú FÜV Bizottság az Elsõfokú FÜV Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A Másodfokú FÜV Bizottság véleménye ellen nincs helye fellebbezésnek.” 7. § 8. §

Az R2. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (1) Az R2. 4. § (1) bekezdés g) pontjában, 7. § (8) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés a) pontjában, (3) és (6) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, az „illetõleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg lép. (2) Az R2. 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „beosztásban” szövegrész helyébe a „munkakörben” szöveg lép. (3) Az R2. 7. § (2) bekezdés b) pontjában, (5) bekezdésében a „beosztásában” szövegrész helyébe a „munkakörében” szöveg lép. (4) Az R2. 7. § (8) bekezdésében a „beosztásra” szövegrész helyébe a „munkakörre” szöveg, a „beosztás” szövegrész helyébe a „munkakör” szöveg lép. (5) Az R2. 7. § (9) bekezdésében a „szolgálati beosztását (munkakörét)” szövegrész helyébe a „munkakörét” szöveg lép. (6) Az R2. 7. § (10) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében a „szervezeti egység” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg lép. (7) Az R2. 14. § (3) bekezdésében a „szervezeti egységnek” szövegrész helyébe a „szervnek” szöveg lép. (8) Az R2. 15. § (4) bekezdésében az „az állományilletékes parancsnoka” szövegrész helyébe az „a munkáltatói jogkör gyakorlójának a” szöveg lép. (9) Az R2. 18. § (1) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdés c) pontjában, 44. § (5) bekezdésében, 46. § (2) bekezdésében az „az állományilletékes parancsnok” szövegrész helyébe az „a munkáltatói jogkör gyakorlója” szöveg lép. (10) Az R2. 20. § c) pontjában a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH)” szövegrész helyébe a „Budapest Fõváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve (a továbbiakban: BFKH RSZSZ)” szöveg lép. (11) Az R2. 29. § (3) bekezdésében az „az állományilletékes parancsnoknak” szövegrész helyébe az „a munkáltatói jogkör gyakorlójának” szöveg lép. (12) Az R2. 30. § (1) bekezdés d) pontjában az „állományilletékes parancsnok” szövegrész helyébe a „munkáltatói jogkör gyakorlója” szöveg lép.

1. szám


245

(13) Az R2. 31. § (1) bekezdésében a „beosztásával” szövegrész helyébe a „munkakörével” szöveg lép. (14) Az R2. 37. § (3) bekezdésében a „hivatásos állomány tagja állományilletékes parancsnokát” szövegrész helyébe a „hivatásos állomány tagjának munkáltatói jogkör gyakorlóját” szöveg lép. (15) Az R2. 39. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében az „az NRSZH” szövegrész helyébe az „a BFKH RSZSZ” szöveg lép. (16) Az R2. 44. § (5) bekezdésében az „Az állományilletékes parancsnok” szövegrész helyébe az „A munkáltatói jogkör gyakorlója” szöveg lép. (17) Az R2. 4. mellékletben a „parancsnok, vezetõ aláírása” szövegrész helyébe a „munkáltatói jogkör gyakorlója/szolgálati elöljáró aláírása” szöveg lép. (18) Az R2. 10. mellékletben a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság” szövegrész helyébe „Budapest Fõváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve” szöveg, a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Budapest Fõváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervéhez” szöveg lép. (19) Az R2. 10. mellékletben foglalt táblázat 18. sorában az „NRSZH” szövegrész helyébe a „BFKH RSZSZ” szöveg, a 19. sorában az „az NRSZH” szövegrész helyébe az „a BFKH RSZSZ” szöveg lép. (20) Az R2. 11. mellékletben foglalt táblázat 15. sorában a „parancsnok/vezetõ” szövegrész helyébe a „ munkáltatói jogkör gyakorlója/szolgálati elöljáró” szöveg lép. (21) Az R2. 11. melléklet a 17., 24., 28. és 30. pontjában az „NRSZH” szövegrész helyébe a „BFKH RSZSZ” szöveg lép. (22) Az R2. 11. melléklet 19. pontjában az „az NRSZH” szövegrész helyébe az „a BFKH RSZSZ” szöveg lép. 9. §

Hatályát veszti az R2. 1. 3. § (1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdés a) pontjában, 6. § (1) bekezdés e) pontjában, (2) bekezdés d) pontjában, 9. § (8) bekezdésében, 11. § (8) bekezdésében és 13. § (7) bekezdésében a „szolgálati beosztás,” szövegrész, 2. 4. § (1) bekezdés i) pontjában a „beosztásba,” szövegrész, 3. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „beosztása vagy” szövegrész, 4. 5. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati beosztásából,” szövegrész, 5. 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, (6)–(7) bekezdésében, a „szolgálati beosztásra,” szövegrész, 6. 7. § (2) bekezdés g) pontjában, (10) bekezdésében a „beosztásában/” szövegrész, 7. 7. § (6) bekezdésében a „beosztás,” szövegrész, 8. 7. § (7) bekezdésében a „szolgálati beosztással,” szövegrész, 9. 7. § (10) bekezdésében a „beosztáson,” a „beosztásban,” és a „beosztást,” szövegrész, 10. 8. § (2) bekezdésében a „szolgálati beosztások,” szövegrész, 11. 9. § (3) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, a 41. § (1) bekezdésében a „szolgálati beosztásának,” szövegrész, 12. 14. § (3) bekezdésében, 31. § (3) bekezdés e) pontjában a „szolgálati beosztásba,” szövegrész, 13. 22. § (3) bekezdésében a „szolgálati beosztásokat,” szövegrész, 14. 31. § (3) bekezdés b) pontjában a „szolgálati beosztásában,” szövegrész.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos munkakörei és egyes illetmény-pótlékok megállapításáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet módosításáról szóló 53/2011. (XII. 29.) NGM rendelet módosítása 10. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos munkakörei és egyes illetmény-pótlékok megállapításáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet módosításáról szóló 53/2011. (XII. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 17/A. § (1a) bekezdése alkalmazásában az alapfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékûnek kell tekinteni a) a vámigazgatási szakon, illetve szakirányon, vagy a jövedék- és vámigazgatási szakirányon, vagy a vám- és jövedéki szakirányon, vagy b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelõd intézményei bûnügyi igazgatási szak bármely szakirányán vagy a rendészeti igazgatási szak bármely szakirányán, vagy

246


1. szám

c) a pénzügyi nyomozók esetében az a)–b) pontban foglaltakon túl a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogi szakokleveles adó- és vámnyomozó szakirányú továbbképzési tanácsadó szakán megszerzett szakképzettséget. (2) A NAV tv. 17/A. § (1a) bekezdése alkalmazásában a középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékûnek kell tekinteni a) a vámigazgatási szakon, illetve szakirányon, vagy a jövedék- és vámigazgatási szakirányon, vagy a vám- és jövedéki szakirányon, vagy b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelõd intézményei pénzügynyomozói szakirányán, c) a pénzügyi nyomozók esetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelõd intézményei bûnügyi igazgatási szak bármely szakirányán vagy a rendészeti igazgatási szak bármely szakirányán (kivéve biztonsági és katasztrófavédelmi szakirány), vagy a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogi szakokleveles adó- és vámnyomozó szakirányú továbbképzési tanácsadó szakán megszerzett szakképzettséget.” 11. §

Az R3. a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 72/B. § szerinti rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelményét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében 2015. január 1-jétõl kell alkalmazni.”

12. §

Hatályát veszti az R3. 1. 1. § (1) bekezdésében a „valamint a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségi (végzettségi) feltételeket” szövegrész, 2. 1. § (2) bekezdése, 3. 3. §-a, 4. 1. melléklet C) oszlopa.



1. melléklet az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez „3. melléklet a 13/2011. (III. 25.) Korm. rendelethez Pszichikai alkalmassági vizsgálathoz kötött munkakörök: 1. adóellenõr I. 2. adóellenõr II. 3. adóügyi koordinátor 4. adóügyi szakkoordinátor 5. adóügyi szakreferens 6. adóügyi ügyintézõ I. 7. adóügyi ügyintézõ II. 8. analitikai referens 9. analitikai szakreferens 10. belsõ ellenõr 11. biztonsági fõreferens 12. biztonsági referens 13. biztonsági vezetõ 14. bûnügyi szakreferens 15. civil pénzügyi nyomozó I. 16. civil pénzügyi nyomozó II.

1. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.

egészségügyi asszisztens egészségügyi szakasszisztens elemzõ ellenõrzési koordinátor ellenõrzési szakkoordinátor ellenõrzési szakreferens ellenõrzési ügyintézõ I. ellenõrzési ügyintézõ II. hatósági ügyintézõ humánigazgatási fõreferens humánigazgatási referens informatikai fõreferens informatikai koordinátor informatikai referens informatikai szakkoordinátor informatikai szakreferens jogi szakreferens kockázatkezelési koordinátor kockázatkezelési szakkoordinátor kockázatkezelési szakreferens kommunikációs fõreferens kommunikációs referens kontroller közbeszerzési fõreferens oktató pénzügyi információs referens pénzügyi információs szakreferens pszichológus rendszerfejlesztõ referens rendszergazda rendszerszervezõ rendszer-üzemeltetõ szabálytalansági szakreferens szakorvos személyi titkár szoftverfejlesztõ szóvivõ tájékoztatási szakreferens tájékoztatási ügyintézõ I. tájékoztatási ügyintézõ II. ügyfélszolgálati ügyintézõ I. ügyfélszolgálati ügyintézõ II. vám- és pénzügyõri szakreferens végrehajtási koordinátor végrehajtási szakkoordinátor végrehajtási szakreferens végrehajtási ügyintézõ I. végrehajtási ügyintézõ II. végrehajtó I. végrehajtó II. vezetõ elemzõ vezetõ kontroller”

247

248


1. szám

2. melléklet az 53/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez 1. Az R2. 1. melléklet 1. függeléke helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. melléklet 1. függeléke

Az alkalmassági kategóriák meghatározása I. Kategória: Az I. alkalmassági kategóriába tartozik az a pénzügyõr, aki munkakörének ellátása során közterületen, külsõ helyszínen, objektumokban közvetlenül biztonsági, biztosítási, határforgalmi, illetve felügyeleti tevékenységet végez, így közvetlen, állandó kapcsolata van az állampolgárokkal. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékûek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínûsége munkavégzés alatt nagy/magas. Ide tartoznak az alsó és középfokú vámszervek. Az I. alkalmassági kategóriába tartozik továbbá az a személy, aki a Hszt. 44. § (1) bekezdés d)–e) pontja alapján rendelkezési állományban van. II. Kategória: A II. alkalmassági kategóriába tartozik az a pénzügyõr, aki munkakörének ellátása során az I. kategóriába tartozó személyek közvetlen irányítását végzi, illetve munkafeladatai jellegét tekintve csak közvetve vagy alkalmanként végez az I. kategóriába sorolt munkatevékenységet. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékûek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínûsége munkavégzés alatt magas. Ide tartoznak az alsó és középfokú vámszervek. III. Kategória: A III. alkalmassági kategóriába tartozik az a pénzügyõr, aki munkakörének ellátása során adminisztratív feladatok ellátása folytán áll kapcsolatban az állampolgárokkal, illetve irányítói, vezetõi feladatokat lát el, amelyek csak közvetve kapcsolódnak az operatív munkafeladatokhoz. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékûek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínûsége munkavégzés alatt közepes. IV. Kategória: A IV. alkalmassági kategóriába tartozik az a személy, aki munkakörét a hivatásos állomány tagjaként látja el, és képzettségének, szakmájának megfelelõ, illetve nagyrészt adminisztratív, irodai munkát lát el. Ebbe a kategóriába sorolandók többek között azok, akik a Hszt. 3. § (3) bekezdése szerinti, nem a szolgálati jogviszony jellegét meghatározó tevékenységet végeznek, illetve azok, akiket szakmai területen, de nem hivatásos munkakörben (pl. adatrögzítõ, ügykezelõ, informatikus stb.) foglalkoztatnak. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékûek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínûsége munkavégzés alatt közepes. A IV. alkalmassági kategóriába tartozik továbbá az a pénzügyõr, aki a Hszt. 44. § (1) bekezdése alapján rendelkezési állományban van [kivéve a Hszt. 44. § (1) bekezdés d)–e) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozók]. „S” Kategória: Az „S” alkalmassági kategóriába tartozik az a személy, aki a munkaköre ellátása során fokozott és tartós egészségi, fizikai és pszichológiai terheléseknek van kitéve. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékûek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínûsége munkavégzés alatt extrém magas. „K” Kategória: A „K” alkalmassági kategóriába tartozik az a személy, akit külföldi szolgálatra terveznek vezényelni, aki munkavégzése során fokozott és tartós klimatikus egészségi, fizikai és pszichológiai terheléseknek van kitéve. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékûek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínûsége munkavégzés alatt magas.”

1. szám


249

A nemzetgazdasági miniszter 54/2012. (XII. 29.) NGM rendelete a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történõ elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról* A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (5) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következõket rendelem el: 1. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történõ elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A Magyar Export-Import Bank Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) az esedékes, hitelezõivel szemben fennálló adósságszolgálati kötelezettségeirõl, nevezetesen az Eximbank által igénybe vett hitelekrõl, felvett kölcsönökrõl, az Eximbank által kibocsátott kötvényekrõl, továbbá elfogadott betétek állományáról, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségeirõl negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15-éig az 1. számú mellékletben meghatározott módon beszámolót készít az államháztartásért felelõs miniszter részére és az 1. számú mellékletben foglalt 1. számú táblázatot egyidejûleg megküldi a Magyar Államkincstárnak is.”

2. §

Az R. 4. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az Eximbank Korm. rendelet szerinti exporthitelekre, refinanszírozási exporthitelekre, pénzkölcsönökre, egyéb export célú hitelekre és egyéb export célú refinanszírozási hitelekre (a továbbiakban: ügylet) vonatkozóan az Eximbank szerzõdésenként megállapítja az ügyletekre a – számviteli Korm. rendelet 2. § 36. pontja szerinti fix kamatlábbal számított – tárgynegyedévben idõarányosan járó kamatokat, valamint – az Eximbank Korm. rendelet 3. § a) pontjában szereplõ – a jóváhagyott bázisköltségek alkalmazásával számított, azonos idõszakra vonatkozó összeget. Amennyiben a bázisköltségek alkalmazásával számított összeg nagyobb az idõarányosan járó kamatnál, a különbözet a kiegyenlítési igény a központi költségvetéssel szemben, ellenkezõ esetben befizetési kötelezettség a központi költségvetés javára.”

3. §

Az R. I. Fejezete a következõ 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Az Eximbank legkésõbb az esedékesség értéknapját követõ munkanapon írásban értesíti a Magyar Államkincstárat, amennyiben az Eximbank az általa igénybe vett hitelekbõl, felvett kölcsönökbõl, az Eximbank által kibocsátott kötvényekbõl, elfogadott betétekbõl eredõ fizetési kötelezettségének az esedékesség értéknapjáig nem tud, vagy nem tudott eleget tenni. Az Eximbank a Magyar Államkincstárnak küldött értesítésben feltünteti a fizetés jogcímét, a fizetendõ összeget, a fizetendõ összeg devizanemét, az elmulasztott kifizetés értéknapját, az alkalmazandó árfolyamot, továbbá a bankszámlaszámát és egyidejûleg kéri a fizetési kötelezettség összegének költségvetés terhére történõ folyósítását. (2) A Magyar Államkincstár – az alapügylet vizsgálata nélkül – az értesítés beérkezésétõl követõ 5 munkanapon belül, vagy amennyiben az esedékesség idõpontja ennél késõbbi idõpontra esik, az esedékesség idõpontjára – az 10032000-01907003 NAV Állami kezességbeváltás folyósítási számla terhére teljesíti a kifizetést az Eximbank részére a megjelölt számlaszámra.”

4. §

Az R. a következõ 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § (1) Az Eximbank a 4/A. §-ban szereplõ kifizetések esetében a 9. § (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatással egyidejûleg megküldi a Magyar Államkincstár részére a 9. mellékletben foglalt 3. táblázatot. (2) A Magyar Államkincstár az (1) bekezdésben elõírt táblázat beérkezését követõen a 9. § (2) bekezdésben foglaltak szerint és határidõben végzi el az adategyeztetést az Eximbankkal.”

* A rendelete mellékletei a Magyar Közlöny 184. számában találhatóak.

250 5. §


1. szám

(1) Az R. a) 1. számú melléklete az 1. melléklet b) 2. számú melléklete a 2. melléklet c) 9. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. (2) Az R. a) 10. melléklete helyébe a 4. melléklet b) 11. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

6. §

Az R. a) 2. § (1) bekezdésében az „exportcélú garanciaügyletekrõl” szövegrész helyébe a ”garanciaügyletekrõl”, b) 2. § (4) bekezdésében és 5. § (5) bekezdésében az „alapszabálya” szövegrész helyébe a „létesítõ okirata”, az „a felügyelõ bizottság elnöke” szövegrész helyébe az „az igazgatóság elnöke”, c) 2. § (6) bekezdésében az „a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: számviteli Korm. rendelet)”, d) 2. számú melléklet 1. számú táblázat harmadik oszlopában és 1/b. számú táblázat C oszlopában a „jellege” szövegrész helyébe a „típusa”, e) 2. számú melléklet 1/b. számú táblázat A:1 mezõjében a „Sorszám” szöveg helyébe a „Nyilvántartási szám”, A:2 mezõjében a „Módozatonként” szöveg helyébe a „Garanciatípusonként” szöveg lép.

7. §


A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 26/2012. (XII. 11.) PSZÁF rendelete a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási díjtarifáknak és a fedezetlenségi díj egy naptári évre számított tarifájának a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján történõ meghirdetésének rendjérõl A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

E rendelet hatálya a Magyarország területén kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási tevékenységet végzõ, a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) szerint díjtarifát meghirdetõ biztosítókra és – a fedezetlenségi díj egy naptári évre számított tarifájának meghirdetése tekintetében – a Kártalanítási Számla kezelõjére (a továbbiakban együtt: meghirdetõ) terjed ki.

2. §

A meghirdetõ a Gfbt. szerinti díjtarifának vagy a fedezetlenségi díj egy naptári évre számított tarifájának (a továbbiakban együtt: díjtarifa) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) honlapján történõ meghirdetésére vonatkozó – Gfbt. szerinti – kötelezettségét e rendeletben foglaltak szerint teljesíti.

3. §

(1) A meghirdetõ a díjtarifa meghirdetési kötelezettségét a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelõ, legalább fokozott biztonságú vagy minõsített elektronikus aláírással ellátva, a Felügyelet Elektronikus Rendszere Hitelesített Adatok Fogadásához (a továbbiakban: ERA) elnevezésû rendszeren keresztül teljesíti. A díjtarifát az ERA rendszer KGFB díjhirdetés szolgáltatás menüpontjának igénybevételével, az ott rendszeresített elektronikus ûrlap alkalmazásával és hordozható, nem

1. szám


251

felülírható dokumentum (pdf) formátumban való feltöltésével kell megküldeni (a továbbiakban: díjtarifa-küldemény). Az ERA rendszer KGFB díjhirdetés szolgáltatás menüpontja a 4. § szerinti elõzetes regisztrációt követõen, a https://era.pszaf.hu/ oldalra történõ bejelentkezéssel érhetõ el minden nap 0:00 óra és 23:00 óra között. (2) A meghirdetõ – a Kártalanítási Számla kezelõjének kivételével – az elektronikus ûrlapon jelöli meg a díjtarifa alkalmazásának kezdõ napját, amely a meghirdetés (4) bekezdés szerinti napjától számított hatvanegyedik napnál korábbi nap nem lehet. Ugyanazon alkalmazási kezdõ nappal kizárólag egy díjtarifa megjelentetésére van mód, amely alkalmazási kezdõnap utólag nem módosítható. (3) A díjtarifa-küldemény feltöltésérõl a Felügyelet az ERA rendszeren keresztül – érkeztetési számot és „a díjtarifa-küldemény beérkezett, annak jogosultsági és technikai jellegû ellenõrzését megkezdtük” tájékoztatást tartalmazó – automatikus üzenetet (a továbbiakban: elsõ automatikus üzenet) küld a meghirdetõnek. A díjtarifa-küldemény beérkezését követõen az ERA rendszer elvégzi annak automatikus ellenõrzését, amelynek eredménye függvényében újabb, „közzétételre vár” vagy „a díjtarifa-küldemény közzétételre alkalmatlan” üzenetet küld a meghirdetõnek. A „díjtarifa-küldemény közzétételre alkalmatlan” üzenet az alkalmatlanság okát is tartalmazza. Kizárólag a „közzétételre vár” üzenet minõsül a díjtarifa-küldemény jogosultsági és technikai elfogadásáról szóló tájékoztatásnak. A „közzétételre vár” üzenet meghirdetõ részére történõ megküldését követõen a Felügyelet a díjtarifát honlapján a (4)–(5) bekezdésekben foglaltak szerint teszi közzé. A díjtarifa-küldemény jogosultsági és technikai jellegû ellenõrzése nem jelenti és nem helyettesíti a díjtarifa Felügyelet által történõ jogszabályi megfelelõségi ellenõrzését. (4) A Felügyelet a díjtarifát – a fedezetlenségi díj egy naptári évre számított tarifája kivételével – minden esetben a díjtarifa-küldemény beérkezése idõpontjával érintett nap végén, 24:00 órakor jelenteti meg automatikusan a honlapján. A díjtarifa-küldemény beérkezésének idõpontja a díjtarifa-küldemény ERA rendszerbe való beküldésének az ERA rendszer által rögzített és az elsõ automatikus üzenetben visszaigazolt idõpontja. A Felügyelet a „közzétételre vár” automatikus üzenetben a technikai megfelelõségen túl a díjtarifa meghirdetésének napjáról is tájékoztatja a meghirdetõt. (5) A Felügyelet a fedezetlenségi díj egy naptári évre számított tarifáját a díjtarifa-küldemény (1) bekezdés szerinti megküldését és a (3) bekezdés szerinti „közzétételre vár” üzenettel való visszaigazolását követõen haladéktalanul megjelenteti a honlapján. 4. §

(1) A díjtarifának az ERA rendszeren keresztül történõ meghirdetéséhez az ERA rendszerben – az ERA rendszer KGFB díjhirdetés szolgáltatásához – történõ elõzetes, a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelõ, legalább fokozott biztonságú vagy minõsített elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány (a továbbiakban: tanúsítvány) feltöltését igénylõ regisztráció szükséges. (2) Az ERA rendszer KGFB díjhirdetés szolgáltatásához való elsõ regisztráció során, a regisztráció véglegesítéséhez az ERA rendszer által generált regisztrációs ûrlapot is ki kell nyomtatni és azt a meghirdetõ (cégszerû) aláírásával ellátva, papír alapon el kell juttatni a Felügyeletre. Ha a tanúsítvány ellenõrzése sikeres volt és a regisztrációs ûrlap a Felügyelethez beérkezett, az ERA rendszer elektronikus levélben tájékoztatja a meghirdetõt a regisztráció sikerérõl és megküldi számára a regisztráció aktiválásához szükséges számkódot. Ha az ellenõrzés bármely eleme sikertelen, az ERA rendszer a regisztráció sikertelenségérõl ad tájékoztatást, és az adatokat törli. (3) A választott felhasználói névnek egyedinek kell lennie, amely kizárólag az ERA és az adott felhasználó közötti kapcsolatban kerül alkalmazásra. Az ERA rendszer az egyediséget ellenõrzi. A felhasználói név az ERA rendszer mûködése folyamán csak az új regisztrációnak megfelelõ eljárással változtatható meg.

5. §

Ez a rendelet 2013. január 1. napján lép hatályba. Dr. Szász Károly s. k., a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

252


1. szám

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 27/2012. (XII. 11.) PSZÁF rendelete a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által a 300 millió forint feletti javadalmazásban részesített személyekkel kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körérõl* A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

E rendelet hatálya a magyarországi székhelyû hitelintézetre, a hitelintézettel egyenértékû prudenciális szabályozásnak megfelelõ pénzügyi vállalkozásra és a befektetési vállalkozásra (a továbbiakban együtt: intézmény) terjed ki.

2. §

E rendelet alkalmazásában 1.

harmadik ország: olyan ország, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásnak.

2.

tárgyévi javadalmazás: a)

b) c)

3.

3. §

a tárgyév teljesítményéért az intézmény által a tárgyévben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti jövedelem, valamint a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követõen kifizetendõ, nem halasztott jövedelem; a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követõen kifizetendõ halasztott jövedelem; és a tárgyévet megelõzõ üzleti év, illetve évek teljesítményéért a tárgyévre halasztott, és az intézmény által a tárgyévben kifizetett vagy elhatárolt jövedelem, kivéve, ha azt az intézmény a tárgyévet megelõzõ üzleti évben, illetve években a b) pont szerint számvitelileg elhatárolta.

vezetõ állású személy: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló törvényben ilyenként meghatározott személy.

(1) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 90. § (2) bekezdésében, illetve a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon kell teljesíteni. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen az összevont felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak nem kell az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni, ha nem rendelkezik a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a harmadik országban bejegyzett leányvállalatot és fióktelepet nem kell figyelembe venni.

4. §

5. §

Az intézmény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által kiadott tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerõre emelkedésének napjáig köteles az e rendeletben elõírt adatszolgáltatás teljesítésére. (1) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget a tárgyévi javadalmazásra vonatkozóan kell teljesíteni. (2) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget az intézménynek az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelõ tartalommal és formában a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint kell elkészíteni, és a Felügyelet részére megküldeni a tárgyévet követõ naptári év június 30-ig.


1. szám 6. §


253

(1) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget az intézménynek az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes minden olyan állam vonatkozásában országonkénti bontásban teljesítenie kell, amelyben van olyan vezetõ állású személy vagy munkavállaló, akit az intézmény 300 millió forint feletti tárgyévi javadalmazásban részesített. (2) A 300 millió forint feletti tárgyévi javadalmazásban részesített vezetõ állású személyt vagy munkavállalót arra az országra vonatkozó adatszolgáltatásban kell feltüntetni, amelyben az adott vezetõ állású személy vagy munkavállaló szakmai tevékenységét kifejti. (3) Ha a 300 millió forint feletti tárgyévi javadalmazásban részesített vezetõ állású személy vagy munkavállaló a csoporton belül több országban is javadalmazásban részesült, akkor arra az országra vonatkozó adatszolgáltatásban kell feltüntetni, amelyben a szakmai tevékenysége jelentõs részét kifejti.

7. §

(1) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettség keretében a pénzösszegre vonatkozó adatokat az intézménynek millió forintban kell megadni. (2) Ha a tárgyévi javadalmazást az intézmény forinttól eltérõ pénznemben nyújtotta, akkor a javadalmazás összegét át kell számítani forintra a tárgyév végére vonatkozó, az Európai Unió költségvetésének tervezéséhez alkalmazott árfolyamon, melyet az Európai Bizottság a honlapján megjelentet.

8. §

(1) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minõsített elektronikus aláírással ellátva (a továbbiakban: elektronikus úton) a Felügyelet Kihelyezett Adatküldõ Program rendszerén (a továbbiakban: adatfogadó rendszer) keresztül kell teljesíteni. (2) A Felügyelet az 5. § szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az intézmény elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése az adatfogadó rendszerben „feldolgozott” státuszt kap, amelyrõl a Felügyelet automatikus elektronikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. (3) Az intézmény az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat és a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig a Felügyelet kérésére bármikor köteles rendelkezésre bocsátani.

Átmeneti és záró rendelkezések 9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A 2011. évi javadalmazásra vonatkozó adatszolgáltatást az intézménynek 2013. január 15-ig kell a Felügyelet részére megküldeni. Dr. Szász Károly s. k., a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 28/2012. (XII. 12.) PSZÁF rendelete a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó javadalmazási adatok körérõl* A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget azon magyarországi székhelyû hitelintézetnek, hitelintézettel egyenértékû prudenciális szabályozásnak megfelelõ pénzügyi vállalkozásnak és befektetési vállalkozásnak (a továbbiakban együtt: intézmény) kell teljesíteni, amely a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfõösszeggel rendelkezik.

* A rendelet mellékletei a Magyar közlöny 167. számában találhatóak.

254 2. §

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY E rendelet alkalmazásában 1.

harmadik ország: olyan ország, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásnak.

2.

tárgyévi javadalmazás: a)

b) c)

3. §

1. szám

a tárgyév teljesítményéért az intézmény által a tárgyévben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti jövedelem, valamint a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követõen kifizetendõ, nem halasztott jövedelem; a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követõen kifizetendõ halasztott jövedelem; és a tárgyévet megelõzõ üzleti év, illetve évek teljesítményéért a tárgyévre halasztott, és az intézmény által a tárgyévben kifizetett vagy elhatárolt jövedelem, kivéve, ha azt az intézmény a tárgyévet megelõzõ üzleti évben, illetve években a b) pont szerint számvitelileg elhatárolta.

(1) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 90. § (2) bekezdésében, illetve a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon kell teljesíteni. (2) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget a harmadik országban bejegyzett leányvállalat és fióktelep vonatkozásában is teljesíteni kell.

4. §

(1) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget a tárgyévi javadalmazásra vonatkozóan kell teljesíteni. (2) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget az intézménynek az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelõ tartalommal és formában a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint kell elkészíteni, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére megküldeni a tárgyévet követõ naptári év június 30-ig.

5. §

(1) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettség keretében a pénzösszegre vonatkozó adatokat az intézménynek millió forintban kell megadni. (2) Ha a tárgyévi javadalmazást az intézmény forinttól eltérõ pénznemben nyújtotta, akkor a javadalmazás összegét át kell számítani forintra a tárgyév végére vonatkozó, az Európai Unió költségvetésének tervezéséhez alkalmazott árfolyamon, melyet az Európai Bizottság a honlapján megjelentet.

6. §

(1) Az e rendeletben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minõsített elektronikus aláírással ellátva (a továbbiakban: elektronikus úton) a Felügyelet Kihelyezett Adatküldõ Program rendszerén (a továbbiakban: adatfogadó rendszer) keresztül kell teljesíteni. (2) A Felügyelet a 4. § szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az intézmény elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése az adatfogadó rendszerben „feldolgozott” státuszt kap, amelyrõl a Felügyelet automatikus elektronikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. (3) Az intézmény az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat és a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig a Felügyelet kérésére bármikor köteles rendelkezésre bocsátani.

Átmeneti és záró rendelkezések 7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A 2011. évi javadalmazásra vonatkozó adatszolgáltatást az intézménynek 2013. január 15-ig kell a Felügyelet részére megküldeni. Dr. Szász Károly s. k., a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

1. szám


255

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 29/2012. (XII. 27.) PSZÁF rendelete az egyes PSZÁF rendeletek módosításáról* A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

2. §

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, továbbá az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkezõ elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe, valamint a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézmény által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körérõl és az adatszolgáltatás módjáról szóló 22/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (6) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és magyarországi fióktelepe, valamint a pénzforgalmi intézmény és magyarországi fióktelepe a) a felügyeleti alapdíj számításáról szóló éves bevallást tárgyév január 31. napjáig, b) a felügyeleti változó díj számításáról szóló negyedéves jelentést a Felügyeletnek küldendõ negyedéves adatszolgáltatási jelentés részeként, a tárgynegyedévet követõ hónap 20. munkanapjáig, c) a tárgyévre számított felügyeleti változó díj auditálás utáni esetleges különbözetét a tárgyévet követõ év második negyedévére vonatkozó bevallásban – külön korrekciós tételként – köteles eljuttatni a Felügyelet részére.” (1) Az R. 1. melléklet Összefoglaló tábla helyébe az 1. melléklet lép. (2) Az R. 1. melléklete a PIVDN táblát követõen, a 2. mellékletben meghatározott PIFVDN táblával egészül ki. (3) Az R. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

3. §

Az egészség- és önsegélyezõ pénztárak adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 21/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

4. §

Hatályát veszti az R. 4. § (4) bekezdésében az „– a PEKMI kivételével –” szövegrész.

5. §

(1) Nem lép hatályba az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, továbbá az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkezõ elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe, valamint a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézmény által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körérõl és az adatszolgáltatás módjáról szóló 22/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet módosításáról szóló 3/2012. (VIII. 28.) PSZÁF rendelet a)

3. § (2) és (3) bekezdése,

b)

1. mellékletének az R. 1. melléklet Összefoglaló tábláját megállapító rendelkezése,

c)

2. melléklete.

(2) Nem lép hatályba az egészség- és önsegélyezõ pénztárak adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 21/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet módosításáról szóló 18/2012. (X. 30.) PSZÁF rendelet 3. § (1) bekezdése és 1. melléklete. (3) Nem lép hatályba az önkéntes nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 25/2011. (XI. 17.) PSZÁF rendelet módosításáról szóló 23/2012. (XI. 21.) PSZÁF rendelet 1. mellékletének az önkéntes nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 25/2011. (XI. 17.) PSZÁF rendelet 1. melléklet 74G számú tábláját megállapító rendelkezése. (4) Nem lép hatályba a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 23/2011. (X. 25.) PSZÁF rendelet módosításáról szóló 24/2012. (XI. 21.) PSZÁF rendelet 1. mellékletének a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 23/2011. (X. 25.) PSZÁF rendelet 1. melléklet 42A20 számú tábláját megállapító rendelkezése.


256 6. §


1. szám

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. december 31-én lép hatályba. (2) Az 1–4. § 2013. január 1-jén lép hatályba. Dr. Szász Károly s. k., a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

Az Állami Számvevõszék elnökének 4/2012. (XII. 29.) ÁSZ utasítása az Állami Számvevõszék Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról*

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Állami Számvevõszék alapadatai 1. §

(1) Az Állami Számvevõszék önálló jogi személyiséggel rendelkezõ központi költségvetési szerv, amelyet a Magyar Köztársaság Országgyûlése az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével, 1990. január 1-jei hatállyal hozott létre. (2) Az Állami Számvevõszék többször módosított Alapító Okiratának kelte: 2005. március 31., azonosítója: A-50-014/2005. (3) Az Állami Számvevõszék alapvetõ azonosító adatai a következõk: a)

a költségvetési szerv megnevezése: Állami Számvevõszék,

b)

a költségvetési szerv hivatalos rövidített megnevezése: ÁSZ,

c)

angol megnevezése: State Audit Office of Hungary,

d)

német megnevezése: Staatsrechnungshof von Ungarn,

e)

francia megnevezése: Bureau National d’Audit de la Hongrie,

f)

orosz megnevezése: ER,H>"b A":"H" %,>(D44,

g)

székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.,

h)

levelezési címe: 1364 Budapest, Postafiók 54.,

i)

vezetõje (a fejezetet irányító szerv vezetõje): az Állami Számvevõszék elnöke,

j)

törzskönyvi nyilvántartási száma: 324766,

k)

statisztikai számjele: 15324762-8411-311-01,

l)

adóigazgatási azonosító száma: 15324762-2-41,

m) társadalombiztosítási törzsszáma: 91111, n)

államháztartási azonosító száma: 033572,

o)

Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. nyilvántartási szám: SZT-33640,

p)

gazdálkodási jogköre: önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv,

q)

számlavezetõje: Magyar Államkincstár,

r)

elõirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483257-00000000,

s)

szakfeladat száma és megnevezése: 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége.

(4) Az Állami Számvevõszék fõvárosi telephelyeinek, a Számvevõi Iroda ellenõrzési irodáinak címjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

Az Állami Számvevõszék feladatai és hatáskörei 2. §

(1) Az Állami Számvevõszék alapfeladata az államháztartás forrásainak, azok felhasználásának, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak az ellenõrzése.

* Az utasítás mellékletei a Hivatalos Értesítõ 57. számában találhatóak.

1. szám


257

(2) Tevékenysége keretében az Állami Számvevõszék az Állami Számvevõszékrõl szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 5. §-ában nevesített ellenõrzési feladatokon kívül végzi az egyéb törvényekben elõírt feladatait, így különösen: a)

ellenõrzi a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet, a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-nél, a Magyar Fejlesztési Banknál, valamint az állami vagyonért felelõs miniszter által megbízott szervezetnél,

b)

ellenõrzi a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap mûködését és gazdálkodását,

c)

elvégzi az Országos Betétbiztosítási Alap pénzügyi számviteli ellenõrzését,

d)

ellenõrzi az európai területi társulás gazdálkodásának törvényességét,

e)

felülvizsgálja a fõvárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletét,

f)

ellenõrzi a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását,

g)

ellenõrzi a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény végrehajtásával összefüggõ pénzügyi elszámolásokat.

(3) Tevékenysége keretében az Állami Számvevõszék elnöke, vagy az elnök által átruházott hatáskörben eljáró személy a következõ javaslattételi és kezdeményezõ feladatokat látja el: a)

az elnök tagokat delegál a Közszolgálati Költségvetési Tanácsba, valamint minden olyan testületbe, amelyben az Állami Számvevõszék képviselõinek részvételét jogszabály írja elõ, továbbá

b)

szükség szerint eljárást kezdeményez mindazon szerveknél, amelyeknél a vonatkozó törvények erre lehetõséget biztosítanak, így különösen az Alkotmánybíróságnál, az ügyészségnél, a bíróságnál, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál, a Közbeszerzési Döntõbizottságnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

(4) Az Állami Számvevõszék elnökének a jogszabályok elõkészítésében való közremûködését az Állami Számvevõszék belsõ egységei az ügyrendekben foglalt munkamegosztás szerint segítik. (5) Tevékenysége keretében az Állami Számvevõszék a következõ véleményezési feladatokat látja el: a)

véleményezi az államháztartási belsõ kontrollrendszerek fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a belsõ ellenõrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévõ ellenõrzési módszerek fejlesztésével kapcsolatos koncepciókat,

b)

értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belsõ kontrollrendszerének mûködését,

c)

véleményezi a könyvvizsgálói kamarai tag költségvetési könyvvizsgáló minõsítését,

d)

véleményezi a Magyar Nemzeti Bank könyvvizsgálójának megválasztását és visszahívását.

(6) Az Állami Számvevõszék tevékenysége körében az alábbi tevékenységeket végezheti, amennyiben azok az éves ellenõrzési tervének teljesítését nem veszélyeztetik: a)

az Állami Számvevõszék alaptevékenységével megegyezõ, ahhoz kapcsolódó, pályázati úton elnyert külsõ forrás felhasználásával megvalósuló tevékenységet folytathat, valamint

b)

módszertani szakirányítást végezhet.

(7) Az Állami Számvevõszék a szervezeti mûködése, az általa végzett ellenõrzések szakmai szabályainak és módszereinek kialakítása, valamint ellenõrzéseinek végrehajtása során irányadónak tekinti a hazai és nemzetközi szakmai ajánlásokat, útmutatókat és standardokat. Az ellenõrzés-szakmai szabályok és módszerek közzétételérõl az elnök gondoskodik. (8) Az Állami Számvevõszék vállalkozási tevékenységet nem folytat.

II. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK SZERVEZETE 1. Cím Általános szabályok Az Állami Számvevõszék vezetése és egységei 3. §

(1) Az Állami Számvevõszék az elnök egyszemélyi felelõs vezetésével mûködik. Az elnök vezetõi felelõssége valamennyi számvevõszéki alkalmazott saját feladat- és hatáskörébe tartozóan viselt felelõsségén alapul.

258


1. szám

(2) Az alelnök az elnök általános helyettese, az elnök irányításával látja el feladatait, jogosítványai az elnök jogosítványain alapulnak. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály az elnök részére megállapít. (3) Az Állami Számvevõszék egységes gazdasági szervezetként mûködik. (4) Az Állami Számvevõszék egységes hivatali szervezetében vezetési-törzskari, felügyeleti, közvetlen ellenõrzést végzõ, ellenõrzési támogató, valamint ellenõrzési kiegészítõ funkciókat betöltõ, a jelen szabályzat 2. mellékletében jelölt szervezeti struktúrában, az ott megnevezett munkakörök szerint irányított egységek mûködnek a (10)–(14) bekezdésben rögzített feladatelhatárolás alapján. Az Állami Számvevõszék valamennyi egysége – a (10)–(14) bekezdés szerinti tevékenységeken keresztül, a „jó kormányzás”, valamint a hatékony közpénzfelhasználás elõmozdítása érdekében – közremûködik a számvevõszéki ellenõrzésekben. (5) Az Állami Számvevõszék egységeit a jelen szabályzatban szabályozott munkamegosztás szerint a számvevõ vezetõk irányítják, vezetik. (6) Az Állami Számvevõszéknél egységes humánerõforrás-gazdálkodást folytató hivatali szervezet mûködik. Az Állami Számvevõszéknél foglalkoztatott számvevõk és az ügyviteli feladatokat ellátó közszolgálati jogviszonyban lévõ alkalmazottak a Számvevõi iroda állományában látják el feladataikat. Ez alól kivételt képeznek – megbízatásuk idõtartamára – a vezetõi feladatot ellátó számvevõk, a belsõ ellenõrzést végzõ számvevõk, a jogi megfelelõségi elemzõ tevékenységgel megbízott számvevõ, az egyedi ügyek gazdái. A feladat-ellátási szükséglethez igazodóan az egységekben a humánerõforrás biztosítása munkáltatói utasítás alapján, a megbízatás idõtartamára szólóan, a Számvevõi irodáról történõ átcsoportosítással történik. (7) Az ellenõrzéseket a Számvevõi irodából – az ellenõrzési kompetenciáik szerint – kijelölt számvevõk, továbbá megbízott külsõ szakértõk végzik. (8) Az Állami Számvevõszék szervezeti felépítését és a szervezet irányítási rendjét a 2. melléklet tartalmazza. Az Állami Számvevõszék alapfunkciója az ellenõrzés, amelyet a számvevõk végeznek. Az alapfunkciót ellátó számvevõk kompetenciák szerint specializálódnak. Az ellenõrzési feladat ellátása ellenõrzési stratégiai, ellenõrzési támogató, ellenõrzési kiegészítõ, ellenõrzést vezetõ, ellenõrzést felügyelõ és ellenõrzést irányító funkciók keretében valósul meg. (9) A számvevõszéki ellenõrzés hat alapvetõ szakaszra tagolódik: az elõtanulmány elkészítése; az ellenõrzési program elkészítése; a számvevõi munkaanyag elkészítése; a számvevõszéki jelentéstervezet összeállítása, a megállapítások elkészítése; a számvevõszéki jelentéstervezet ellenõrzött szervezetekkel való egyeztetése, véglegesítése, kiadmányozása; a számvevõszéki jelentés hasznosításának figyelemmel kísérése. Az ellenõrzés minden szakaszában érvényesül a számvevõi felelõsség. Az ellenõrzés projektelven szervezõdik. (10) A vezetési-törzskari funkciót betöltõ egység az Állami Számvevõszék stratégiai jellegû irányítását, valamint vezetésének közvetlen támogatását biztosítja elsõsorban döntés-elõkészítés és javaslattétel formájában. Idetartozik a titkársági feladatellátás és a szervezeti szintû igazgatás, a minõségirányítás és a monitoring, a humánpolitikai tevékenység és a stratégiai tervezés, az elvi módszertani és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ feladatok ellátása, valamint a kommunikációs és az intézményi kapcsolatokkal összefüggõ feladatellátás. (11) A felügyeleti funkciót betöltõ egység – témafelügyeleti felelõssége mellett – az ellenõrzések menedzselését, kontrollját, a képviseleti feladatok ellátását és a jelentések hasznosulását biztosítja. (12) A helyszíni ellenõrzéssel közvetlenül összefüggõ funkciót betöltõ egység feladata az ellenõrzések végrehajtása, az ellenõrzési kapacitások leghatékonyabb felhasználása mellett. (13) Az ellenõrzési támogató funkciót betöltõ egység közvetlen ellenõrzés-támogatást végez az ellenõrzések gördülékeny lebonyolításának elõsegítésével. Idetartozik a humánerõforrás-gazdálkodás, az ellenõrzésekkel kapcsolatos tervezési és alkalmazott módszertani feladatok ellátása, az ellenõrzésekkel összefüggõ kockázatelemzés, valamint a jogi támogató feladatok ellátása. (14) Az ellenõrzési kiegészítõ funkciókat betöltõ egység biztosítja az Állami Számvevõszék szabályszerû, gazdaságos, hatékony, eredményes és kiszámítható mûködésének – a feladatkörébe tartozó – feltételeit. Idetartozik az intézményi költségvetéssel, az intézményi gazdálkodással, a vagyonkezeléssel, üzemeltetéssel, az informatikai és telekommunikációs tevékenységgel összefüggõ feladatok ellátása.

1. szám


259

2. Cím Az Állami Számvevõszék választott vezetõ tisztségviselõi Az elnök, alelnök 4. §

(1) Az Állami Számvevõszék Országgyûlés által választott vezetõ tisztségviselõi – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az elnök és az alelnök. (2) 2012. január 1-jét követõen az alelnököt – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 32/C. § (3) bekezdése és az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 8. §-a alapján 2010. július 5-ei hatállyal megválasztott, hivatalban lévõ alelnök megbízatását nem érintõen – az elnök nevezi ki tizenkét évre.

3. Cím Az Állami Számvevõszék számvevõ vezetõi A fõtitkár 5. §

(1) A fõtitkár ellátja – az elnök eseti megbízásával – az Állami Számvevõszék képviseletével kapcsolatos feladatokat a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egységgel együttmûködve, részt vesz az Állami Számvevõszék alkalmazottainak személyét érintõen felmerült etikai ügyek elbírálásában, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal. (2) A fõtitkárt távollétében vagy akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt személy helyettesíti.

Az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató 6. §

(1) Az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató felelõs: a) az alárendelt egységek tevékenységének irányításáért, azok jogszerû és hatékony mûködéséért, b) az erõforrás-gazdálkodás keretében az egységek és az ellenõrzések elfogadott humánerõforrás-igényének biztosításáért, c) az Állami Számvevõszék ellenõrzési tervjavaslatának összeállításáért, elnöki értekezlet elé terjesztéséért, a módosítások átvezetéséért, d) az ellenõrzési dokumentációs rendszer mûködtetésébõl adódó feladatok végrehajtásáért, e) a felelõsségi körébe tartozó tevékenység szakmai, módszertani feladatainak kialakításáért és továbbfejlesztéséért. (2) Az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató az általa irányított egységek feladatainak végrehajtása érdekében: a) meghatározza az általa irányított egységekre vonatkozó ügyrendet, b) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított egységet, c) kiadmányozási jogot gyakorol, amit a 31. §-ban foglaltak szerint az általa irányított egység vezetõjére átruházhat, ez azonban nem jelenti az egység munkájáért való felelõsség átruházását, d) munkáltatói jogkört gyakorol a 32. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elõsegíti a dolgozók szakmai fejlõdését, e) szakértõi megbízási szerzõdéseket köt, f) vezetõi és munkaértekezleteket tart, g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó, vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal, h) feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevõszéket, i) az általa irányított egységek tevékenységérõl folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt. (3) Az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feladatokon túlmenõen: a) a 3. § (6) bekezdésben szabályozott humánerõforrás-gazdálkodás keretében a vezetõk írásban megküldött humánerõforrás-szükséglet elfogadott igénybejelentése alapján – az elnök tájékoztatását követõen – feladatellátáshoz rendelt átcsoportosítást hajt végre a Számvevõi iroda humánerõforrás kapacitásai körébõl a szükséges kompetencia szerint, b) kompetencia szerint írásban kijelöli az elõtanulmányt és az ellenõrzési programot készítõ számvevõket, az ellenõrzést végzõ számvevõket vagy külsõ szakértõket,

260


1. szám

c)

szakértõi megbízási szerzõdéseket köt a b) pontban meghatározottakra, valamint az Állami Számvevõszék feladatkörébe tartozó elemzések és tanulmányok készítésére,

d)

a megbízólevél kiadását megelõzõen felmerült – részére bejelentett – összeférhetetlenség esetén, annak feloldására javaslatot tesz az elnöknek,

e)

kiadmányozza az ÁSZtv. 6. §-ában jelölt jogszabályok tervezetére vonatkozó véleményt.

(4) Az erõforrás-gazdálkodási fõigazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – az általa kijelölt egység vezetõje helyettesíti az ügyrendben és a munkaköri leírásban meghatározottak szerint.

Az elnöki igazgató 7. §

(1) Az elnöki igazgató irányítja a vezetési-törzskari funkciót ellátó egységek tevékenységét, felelõs azok jogszerû és hatékony mûködéséért, feladataik maradéktalan ellátásáért. Az elnöki igazgató az általa irányított egységek tevékenységérõl folyamatosan tájékoztatja az elnököt. (2) Az elnöki igazgató feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevõszéket. (3) Az elnöki igazgató az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül az általa irányított egység feladatainak végrehajtása érdekében: a)

meghatározza az általa irányított igazgatóság ügyrendjét, feladattervét,

b)

megállapítja az irányítási jogkörébe utalt egységek vezetõinek feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítésérõl és kiadásáról; a vezetõk esetében közvetlenül, az egységeken dolgozó munkatársak esetében vezetõik útján ellenõrzi a feladatok végrehajtását,

c)

ellátja az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység útján – a jogi támogató feladatokat ellátó egység, valamint a tárgykör szerint érintett más egységek közremûködésével – a szervezetirányítás témakörében készítendõ, az elnök által kiadmányozott belsõ irányítási eszközök (utasítások, intézkedések, szabályzatok) elõkészítésével, koordinálásával, valamint kiadmányozás elõtti felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, továbbá a 29. § alapján kiadott utasítások, intézkedések, ügyrendek, körlevelek hatályos szövegének naprakész nyilvántartását,

d)

ellátja – a minõségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység útján – az Állami Számvevõszék minõségirányított mûködésének felügyeletével, az ellenõrzési folyamat és tevékenység nyomon követésével, monitoringelemzésével, valamint a vezetõi információs rendszernek az egység ügyrendjében meghatározott fórumainak mûködtetésével kapcsolatos feladatokat,

e)

a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az igazgatóságot, ennek keretében részt vesz az országgyûlési bizottságok ülésein, és kijelöli az általa irányított egységek részérõl a résztvevõket,

f)

kiadmányozási jogot gyakorol, amelyet a 31. §-ban foglaltak szerint az igazgatóságon belüli vezetõkre átruházhat, ez azonban nem jelenti az igazgatóság munkájáért való felelõsség átruházását,

g)

munkáltatói jogot gyakorol a 32. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elõsegíti a dolgozók szakmai fejlõdését,

h)

felelõs az Állami Számvevõszék feladattervének összeállításáért, elnöki értekezlet elé terjesztéséért,

i)

az igazgatóság feladatkörébe tartozó esetekben szakértõi megbízási szerzõdéseket köt,

j)

vezetõi és munkaértekezleteket tart,

k)

ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal.

(4) Az elnöki igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – az elnöki igazgatóhelyettes vagy a kijelölt számvevõ vezetõ helyettesíti.

A gazdasági igazgató 8. §

(1) A gazdasági igazgató irányítja az alárendelt egységek tevékenységét, felelõs azok jogszerû és hatékony mûködéséért, feladataik maradéktalan ellátásáért. A gazdasági igazgató az általa irányított egységek tevékenységérõl folyamatosan tájékoztatja az elnököt. (2) A gazdasági igazgató feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevõszéket.

1. szám


261

(3) A gazdasági igazgató feladatait az elnök közvetlen vezetése és ellenõrzése mellett látja el, gazdasági intézkedéseket hoz, ellenjegyzési jogot gyakorol és e jog gyakorlására írásban más személyt is kijelölhet. (4) A gazdasági igazgató az (1)–(3) bekezdésben, valamint a 7. § (3) bekezdésében foglalt feladatokon túl – a 7. § (3) bekezdés c) és d) pontja kivételével – az általa irányított egységekkel az alábbi feladatokat látja el: a) irányítja és felügyeli az Állami Számvevõszék mint fejezetet irányító szerv központi és fejezeti kezelésû elõirányzatai tekintetében a gazdálkodással, a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, b) felelõs az Állami Számvevõszék költségvetésének tervezéséért, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítéséért, az elõirányzatokkal való gazdálkodás koordinálásáért és végzéséért, pénzügyi irányítás gyakorlásáért, c) felelõs az intézményi gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért, ennek keretében gondoskodik az illetmény-számfejtési, a munkaügyi, a társadalombiztosítási, a finanszírozási, a pénzügyi, a nyilvántartási és a számviteli feladatok ellátásáról, d) vezeti az Állami Számvevõszék gazdasági szervezetét, e) felelõs az informatikai és telekommunikációs rendszer tervezéséért, fejlesztéséért, annak realizálásáért, a rendszerek mûködtetéséért, valamint közremûködik az informatikai oktatási tevékenység ellátásában, f) gondoskodik a Hivatali Kapu mûködtetésérõl, adatkezelõi feladat- és jogkörében eljárva kapcsolattartó személyt jelöl ki, illetve a kijelölést visszavonja, g) irányítja a mûködtetéssel, az üzemeltetéssel, és a vagyongazdálkodás körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátását, melynek keretében gondoskodik az Állami Számvevõszék vagyonkezelésében lévõ ingatlanok és eszközök mûködtetési, nyilvántartási, leltározási, selejtezési feladatai ellátásáról, valamint a beruházási, felújítási tevékenység tervezésérõl és elvégzésérõl, h) gondoskodik az általa irányított egységek feladatkörébe tartozó irányítási eszközök elõkészítésérõl, i) közremûködik a minõségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység – ellenõrzési folyamatokat érintõ – költség- és eredménykontrolling, továbbá monitoringtevékenységével kapcsolatos feladatai ellátásában. (5) A gazdasági igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – a gazdasági igazgatóhelyettes vagy a kijelölt számvevõ vezetõ helyettesíti.

Az igazgatóhelyettes 9. §

Az igazgatóhelyettes elvégzi mindazokat az állandó, rendszeres vagy eseti feladatokat, amelyekkel a munkahelyi felettes vezetõje megbízza, és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a jelen szabályzat és az ügyrend részére elõír.

Az osztályvezetõ 10. §

(1) Az elnök az egységek vezetésére számvevõ osztályvezetõ-fõtanácsost vagy számvevõ igazgatóhelyettest nevez ki (e paragrafuson belül a továbbiakban: osztályvezetõ). (2) Az osztályvezetõ vezeti az alárendelt egységet, felelõs annak jogszerû és hatékony mûködéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért. (3) Az osztályvezetõ megállapítja az egység beosztott dolgozóinak a feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítésérõl és kiadásáról, ellenõrzi a feladatok végrehajtását. (4) Az osztályvezetõ az általa irányított egység tevékenységérõl folyamatosan tájékoztatja a közvetlen felettes vezetõjét. (5) Az osztályvezetõ helyettesítése az ügyrendben az egységre irányadó helyettesítési rend szerint történik. (6) Az osztályvezetõ az általa vezetett egység feladatainak végrehajtása érdekében: a) közremûködik az Állami Számvevõszék törvényi kötelezettségeinek megvalósításában, gondoskodik az egység feladatkörébe tartozó tevékenységek eredményes ellátásáról, b) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított egységet, c) átruházott hatáskörben, az ügyrendben meghatározott módon, a 31–32. §-ban foglaltak szerint kiadmányozási és munkáltatói jogot gyakorol, d) munkaértekezletet tart, e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a felettes vezetõje megbízza. (7) Az osztályvezetõ feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevõszéket.

262


1. szám

A felügyeleti vezetõ 11. §

(1) A felügyeleti vezetõt az elnök jelöli ki. A felügyeleti vezetõnek a kijelölése idõtartamára az elnök számvevõ osztályvezetõ-fõtanácsos, számvevõ igazgatóhelyettes, számvevõ igazgató és számvevõ fõigazgató kinevezést adhat. (2) A felügyeleti vezetõ felügyeli az ellenõrzés folyamatát, az ellenõrzési program végrehajtását. Amennyiben az elnök a jelen bekezdésben foglalt rendelkezéstõl eltérõ feladatra jelöli ki az ellenõrzéshez kapcsolódóan a felügyeleti vezetõt, akkor azt a kijelöléssel egyidejûleg külön megnevezi és feladatait a megbízólevelében részletezi. Az így kijelölt felügyeleti vezetõ a vonatkozó irányítási eszközökben megnevezett felügyeleti vezetõként kerül megjelölésre. (3) E feladatkörében a felügyeleti vezetõ felelõs a) az ÁSZtv. szerinti adatkérés, adatbetekintés, adatkezelés szabályosságának felügyeletéért, b) az ellenõrzött szervezettel történõ kapcsolattartásért, az ellenõrzés keretében az Állami Számvevõszék képviseletéért, c) a számvevõszéki jelentéstervezet intézkedést igénylõ megállapításainak elnöki értekezletre történõ beterjesztéséért, d) az elnöki értekezletet követõen a számvevõszéki jelentéstervezet egyeztetéséért, és kiadmányozásra történõ elõkészítéséért, e) az ÁSZtv.-ben szabályozott közremûködési kötelezettség megszegése esetén a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért, f) az ellenõrzött szervezet által megküldött intézkedési terv értékelésében való közremûködésért, továbbá az ellenõrzési jelentések megállapításainak jelen szabályzatban foglaltak szerinti hasznosításáért, g) a 31. §-ban foglaltak szerint a kiadmányozási jog gyakorlásáért, a figyelemfelhívó levél szövegének véglegezéséért, h) az általa felügyelt ellenõrzések hasznosulásának figyelemmel kíséréséért, a kiadmányozott jelentéssel kapcsolatos, utólagosan felmerülõ feladatok ellátásáért, i) az elnöki értekezletre beterjesztésre kerülõ intézkedést igénylõ megállapítások, továbbá az elnöki értekezletet követõen az ellenõrzési dokumentumok ellenõrzési dokumentációs rendszerben történõ rögzítéséért. (4) A felügyeleti vezetõnek joga és egyben kötelessége az ellenõrzés folyamatáról tájékozódni, az ellenõrzéssel kapcsolatos kérdésekben szükség szerint egyeztetést kezdeményezni és véleményt adni. Az ellenõrzés cél szerinti végrehajtását veszélyeztetõ körülményekrõl köteles az elnököt tájékoztatni. (5) A felügyeleti vezetõ véleményt nyilvánít az ellenõrzés-felügyeleti tapasztalatairól, továbbá ez alapján javaslatot tesz a tapasztalatok módszertan-fejlesztési, képzési célokra, valamint a jó gyakorlat kialakítása érdekében történõ felhasználására. (6) A felügyeleti vezetõt távollétében, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt másik felügyeleti vezetõ helyettesíti. (7) A felügyeleti vezetõ és az ellenõrzésvezetõ egymásnak utasítást nem adhatnak.

Az ellenõrzésvezetõ 12. §

(1) Az ellenõrzésvezetõt az elnök bízza meg. A megbízás elõtt az ellenõrzésvezetõ-jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy egyetért az ellenõrzési programban foglaltakkal, továbbá vállalja az ellenõrzési program végrehajtását. (2) E feladatkörében az ellenõrzésvezetõ felelõs a) a jóváhagyott ellenõrzési program végrehajtásának elõkészítéséért, a helyszíni ellenõrzés megszervezéséért, az ellenõrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért, b) az ellenõrzési program célra tartott, szabályos és határidõben történõ maradéktalan végrehajtásáért, c) a számvevõi feladatok meghatározásáért, a számvevõi munka operatív koordinálásáért, d) az ellenõrzésben részt vevõ számvevõ ellenõrzési tevékenységének értékeléséért, e) az ellenõrzött szervezettõl történõ adatbekérés szabályosságáért, f) az ellenõrzés során felmerült, jelen szabályzat IV. fejezetében foglaltak szerinti akadályok elnöknek és felügyeleti vezetõnek egyidejûleg történõ jelzéséért, g) a figyelemfelhívó levél tervezetének elkészítéséért, h) a számvevõszéki jelentés (részletes, összegzõ, valamint intézkedést igénylõ megállapítások) tervezetének elkészítéséért, a jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért, továbbá az intézkedést igénylõ megállapítások nélküli jelentéstervezet elnöki értekezletre történõ beterjesztéséért, i) a számvevõszéki jelentéstervezet elnöki értekezleten történõ elfogadásáig az ellenõrzési dokumentumok ellenõrzési dokumentációs rendszerben való rögzítéséért.

1. szám


263

(3) Az ellenõrzésvezetõ távollétében vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésérõl az elnök dönt. (4) Az ellenõrzésvezetõ jogosítványait az elnök a megbízólevélben állapítja meg. (5) Amennyiben az ellenõrzésvezetõ megbízatása idejére számvevõ osztályvezetõ-fõtanácsosi besorolásnak megfelelõ illetményre jogosult, megbízatásának idõtartamára járó illetményét az elnök a megbízólevél kiadásával egyidejûleg, külön dokumentumban állapítja meg. Az új besorolás szerinti illetményt a megbízatás megkezdésének hónapja elsõ napjától a megbízatás befejezése hónapjának utolsó napjáig kell az ellenõrzésvezetõ számára számfejteni.

A projektvezetõ 13. §

Az Állami Számvevõszék által – európai uniós, valamint egyéb forrásból – megvalósítandó projekt vezetõje a külön projekt végrehajtására kiadott belsõ irányítási eszközben meghatározott jogállással, a kijelölt cél megvalósítása érdekében végzi feladatait, irányítja a projekt végrehajtását.

4. Cím Az Állami Számvevõszék nem vezetõi munkakört betöltõ alkalmazottai A számvevõ 14. §

(1) A számvevõ közremûködik az Állami Számvevõszék célkitûzéseinek és feladatainak megvalósításában, köteles az ügyrendben, valamint a munkaköri leírásában és az ellenõrzési tervben, valamint a feladattervben szereplõ feladatait ellátni, a felettes vezetõje által adott munkaköri utasításokat teljesíteni. (2) A számvevõ felelõs a feladatkörébe tartozó feladatok etikai követelményeknek megfelelõ, határidõben történõ, önálló ellátásáért a jelen fejezetben foglaltakkal összhangban. (3) Az ellenõrzést végzõ számvevõ felelõs: a)

az ellenõrzési programban szereplõ feladatainak megvalósítására való felkészüléséért,

b)

az ellenõrzési feladatainak a jogszabályok, az ellenõrzési program, az ellenõrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák, valamint a minõségelv szerint történõ, célra tartott végrehajtásáért; az ellenõrzési tapasztalatainak írásba foglalásáért, az ellenõrzésvezetõnek történõ átadásáért, a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerû megalapozásáért, továbbá vezetõi döntés alapján a számvevõszéki jelentéstervezet elkészítésében, valamint egyéb ellenõrzés-szakmai feladatokban való közremûködésért,

c)

a vezetõ által adott értékelõ, elemzõ feladat ellátásáért,

d)

a bûncselekményre, a pazarló, rendeltetésellenes pénzfelhasználásra, a súlyos kárt okozó szabályszegésre, a közbeszerzési vagy munkajogi szabálytalanságra utaló tény, adat, körülmény ellenõrzésvezetõvel való haladéktalan közléséért,

e)

a feladatellátása során az ellenõrzési dokumentumok ellenõrzési dokumentációs rendszerben történõ rögzítéséért.

(4) A számvevõ részére cím adományozását és visszavonását munkahelyi felettes vezetõje kezdeményezheti, amelyet a számvevõ munkaértékelésével kell alátámasztani. (5) A számvevõ számvevõ-asszisztensi munkakörben is foglalkoztatható. A számvevõ-asszisztensi munkakörben foglalkoztatott a számvevõ munkáját támogató ellenõrzési, egyéb szakmai, adminisztrációs és technikai feladatokat láthat el. A számvevõasszisztens felelõssége a részére kiadott feladatok megfelelõ ellátására korlátozódik, az általa elvégzett feladatokért számvevõi felelõsséggel a munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik.

A számvevõgyakornok 15. §

(1) Az Állami Számvevõszék a társadalmi felelõsségvállalás jegyében mentori rendszert mûködtet. A mentori rendszerben részt vevõ számvevõgyakornok számvevõ-asszisztensi munkakört lát el, hat hónapos próbaidõ közbeiktatásával, tizennyolc hónapos határozott idejû kinevezéssel, amely – munkaértékelés alapján, egyszeri alkalommal – további tizennyolc hónappal meghosszabbítható (a továbbiakban együttesen: gyakorlati idõ). (2) A számvevõgyakornokra a jogszabályokban és a jelen szabályzatban foglalt eltéréseket figyelembe véve, a számvevõk foglalkoztatási viszonyára vonatkozó szabályokat kell értelemszerûen alkalmazni.

264


1. szám

(3) A számvevõgyakornokot a gyakornoki idõ alatt az alapszabadságon felül pótszabadság nem illeti meg. (4) A határozott idõre kinevezett számvevõgyakornokkal tanulmányi szerzõdés nem köthetõ. (5) A számvevõgyakornok felelõssége a részére kiadott feladatok megfelelõ ellátására korlátozódik, az általa elvégzett feladatokért számvevõi felelõsséggel a munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik. (6) A számvevõgyakornok a gyakorlati idõ letelte után a megszerzett munkatapasztalatról igazolást kap. (7) A számvevõgyakornok számvevõ-asszisztensi munkakörben a számvevõ munkáját támogató ellenõrzési, egyéb szakmai, adminisztrációs és technikai feladatokat láthat el.

A köztisztviselõk, ügykezelõk és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak 16. §

(1) A számvevõi tevékenységi körbe nem tartozó feladatokat ellátó, legalább középiskolai végzettséggel rendelkezõ alkalmazott köztisztviselõnek minõsül és tevékenységét a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásának, az egyéb elõírásoknak és felettese utasításainak megfelelõen végzi. (2) Az Állami Számvevõszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó, ügyviteli feladatokat ellátó, közszolgálati ügykezelõ tevékenységét a Kttv.-nek, az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásának, az egyéb elõírásoknak és felettese utasításainak megfelelõen végzi. (3) Az Állami Számvevõszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó feladatokat ellátó, nem köztisztviselõi vagy közszolgálati ügykezelõi besorolású alkalmazott munkavállalónak minõsül, tevékenységét a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) elõírásainak, az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásának, az egyéb elõírásoknak és felettese utasításainak megfelelõen végzi. (4) A köztisztviselõ, a közszolgálati ügykezelõ és a munkavállaló felelõs a feladatkörébe tartozó feladatok jogszerû, hatékony és maradéktalan ellátásáért. Szakmai felelõsségvállalását az ügyiratok, munkaanyagok aláírásával ismeri el, a jelen szabályzatban foglaltak szerint. (5) A köztisztviselõk részére a Kttv. 127. §-ában foglaltak szerint legfeljebb hat szakmai tanácsadói és négy szakmai fõtanácsadói cím adományozható azzal, hogy az adományozott szakmai tanácsadói és szakmai fõtanácsadói címek együttesen nem haladhatják meg az Állami Számvevõszéknél kinevezett felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ köztisztviselõk létszámának 20%-át. (6) A köztisztviselõ és a munkavállaló asszisztensi munkakörben is foglalkoztatható. Az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott köztisztviselõ ügyviteli (iratkezelési és ügyintézési) feladatokkal kapcsolatos támogató feladatokat láthat el, felelõssége a részére kiadott feladatok megfelelõ ellátására korlátozódik, az általa elvégzett feladatokért felelõsséggel a munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik. Az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott munkavállaló kommunikációs, ügyviteli, egyéb szakmai, dokumentációs, szervezési és koordinációs tevékenységet láthat el.

Egyedi ügyek gazdája 17. §

(1) Az elnök, alelnök egyedi feladat ellátására, egyedi ügyek gazdája megnevezéssel az Állami Számvevõszék állományából átcsoportosítással vagy belsõ pályáztatást követõen a feladathoz szakmailag kompetens személyt foglalkoztathat. (2) A feladatellátás idejére, a feladat ellátására az elnök, alelnök ad megbízást. (3) Az egyedi ügyek gazdája a feladatok ellátása tekintetében a számvevõvel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Feladatait, felelõségi körét a munkaköri leírása rögzíti.

5. Cím Vállalkozási és megbízási szerzõdés kötése 18. §

(1) A kötelezettségvállalásra jogosult a feladatok ellátása érdekében külsõ személlyel vállalkozási vagy megbízási szerzõdést köthet.

1. szám


265

(2) A megbízottat, vállalkozót, külsõ szakértõt a feladatának teljesítése során tudomására jutott – az Állami Számvevõszék vagy az ellenõrzött szerv, illetve természetes személy mûködésével, tevékenységével kapcsolatos – irat, adat, tény, körülmény, információ, módszer tekintetében titoktartási és adatvédelmi kötelezettség terheli. A külsõ szakértõ a titokvédelmi, illetve adatvédelmi szabályok megsértése esetén – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – jogi felelõsséggel tartozik.

6. Cím A vagyonnyilatkozat 19. §

(1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a köztisztviselõ, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenõrzésre jogosult a) közbeszerzési eljárás során, b) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében. (2) A (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a köztisztviselõ, aki jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenõrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be. (3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott kötelezett kinevezésekor, azt követõen pedig évente, b) a (2) bekezdésben meghatározott kötelezett háromévenként köteles eleget tenni. (4) A vagyonnyilatkozatok õrzésére, ellenõrzésére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére az ÁSZtv. 19. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A vagyonnyilatkozatokban foglalt személyes adatok védelmére külön szabályzat rendelkezései az irányadók. (6) A vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek nyilvántartásáról, értesítésükrõl, a vagyonnyilatkozat átadásának, átvételének lebonyolításáról, a leadott vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és õrzésérõl, a személyes adatok védelmének biztosításáról, a kötelezettek meghallgatásának megszervezésérõl, az adóhatósági eljárás kezdeményezése esetén annak lebonyolításáért az elõzõekben jelölt jogszabályok és a vonatkozó szabályozás alapján a kötelezett munkáltatója – illetékesség szerint – a humánpolitikai és a stratégiai tervezési feladatokat ellátó egységen vagy a Számvevõi iroda koordináción keresztül gondoskodik.

7. Cím A munkavégzés és az egyes pótlékokra való jogosultság szabályai A munkavégzés fõbb szabályai 20. §

(1) Az Állami Számvevõszék számvevõinek, köztisztviselõinek és munkavállalóinak (a továbbiakban együtt: alkalmazott) kötelezettsége és joga a jelen szabályzatból következõ feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása, amelyekért felelõsséggel tartoznak. (2) Az Állami Számvevõszék minden egységének vezetõje felelõs a feladatköre vonatkozásában a belsõ kontrollrendszer mûködtetéséért. (3) Az Állami Számvevõszék egységei és az ott feladatot ellátó alkalmazottak tevékenységük során értelemszerû együttmûködésre kötelezettek. Bármely egység a feladatkörébe esõ, de (részben) más egység feladatkörébe is tartozó, vagy azt érintõ ügyekben az érintettekkel egyeztetve köteles eljárni. (4) Az egyeztetés, illetve az együttmûködés kezdeményezéséért annak az egységnek a vezetõje a felelõs, amelynek az adott ügy (feladat) a feladatkörébe (hatáskörébe) tartozik. A kezdeményezõ egység vezetõje az elsõ helyen lévõ szakmai felelõs. (5) Ha az együttmûködés, illetve az egyeztetés során egyenrangú egységek, illetve azok vezetõi között véleményeltérés marad fenn, akkor haladéktalanul a közvetlen közös felettes vezetõ elé kell utalni az ügyet döntésre. (6) Az Állami Számvevõszéknél a munkafeladatok megállapítására és teljesítésére, a munkavégzés jogszerûségére, kulturáltságára, a vezetõk és a beosztottak viszonyára, munkakapcsolatára, a felettes által adott utasítás végrehajtására, illetve annak megtagadására az ÁSZtv., a Kttv., az Mt., valamint az Állami Számvevõszék elnökének szervezetszabályozó normatív utasítása, továbbá az Állami Számvevõszék egyéb belsõ irányítási eszközeiben foglaltak az irányadók.

266


1. szám

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg munkaköri leírásban az általa irányított egységen belül foglalkoztatottak munkaköri feladatait, azok betartásának ellenõrzésére köteles. A munkaköri leírás – a felelõsség megállapítására is alkalmas módon – tartalmazza a munkakörhöz tartozó alapvetõ feladatokat, az ellátandó tevékenységi kört, a kapcsolódó jogosítványokat, a legfontosabb munkakapcsolatokat, az alá- és fölérendeltségi elõírásokat, valamint az adott munkakör ellátására vonatkozó követelményeket. (8) Az Állami Számvevõszék alkalmazottját közvetlen felettes vezetõje irányítja. Az ellenõrzésvezetõ az ellenõrzés vezetése során kifejtett szakmai tevékenyégét illetõen önálló, független a felette munkáltatói jogkört gyakorló erõforrás-gazdálkodási fõigazgatótól, illetve a felügyeleti vezetõtõl, aki az ellenõrzésvezetõ által vezetett ellenõrzést felügyeli. (9) Az Állami Számvevõszék ügymenetében kiadott alkalmazotti aláírás, szignálás a feladat- és hatáskörbe tartozóan a munkaköri leírásban jelölt szakmai felelõsségvállalást, formai, tartalmi és jogszerûségért való helytállást jelenti. (10) A számvevõ szakmai véleménye miatt nem vonható felelõsségre. Ez nem mentesíti a számvevõt és a számvevõ vezetõt az ellenõrzés során alkalmazandó szabályok betartása alól. (11) A helyettesítésrõl a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ gondoskodik. Az ellenõrzés során az ellenõrzést közvetlenül végzõk helyettesítésérõl az ellenõrzésvezetõ gondoskodik, az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató által biztosított szabad, megfelelõ kompetenciájú erõforrás felhasználásával. Az ellenõrzésvezetõ és a felügyeleti vezetõ egyidejû akadályoztatása esetén a helyettesítésrõl az elnök dönt. (12) Az Állami Számvevõszék alkalmazottja szakmai és egyéb jellegû továbbképzésre kötelezhetõ. (13) Az alkalmazott az Állami Számvevõszékkel fennálló foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése, illetve az Állami Számvevõszéken belüli átcsoportosítása, végleges áthelyezése esetén munkaköri feladatait, a folyamatban lévõ ügyeket, valamint hivatali ügyiratait – erre vonatkozó jegyzõkönyv felvételével együtt – átadás-átvételi eljárással köteles átadni. Az Állami Számvevõszéktõl való vezetõi hozzájáruláshoz kötött távozáshoz a hozzájárulás csak akkor és arra az idõpontra adható meg, amikor az érintett a folyamatban lévõ feladatait igazoltan befejezte, és átadta az átvételre kijelölt munkatársnak. Az eljárást a közvetlen felettes vezetõ, és amennyiben az átadás-átvétel minõsített ügyiratokat is érint, a titkos ügyiratkezelés (TÜK) képviselõje részvételével kell lefolytatni. A jegyzõkönyv egy példányát át kell adni a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõnek. (14) Az egységek közötti kapcsolattartás a szervezeti irányítási rend szerinti szolgálati út betartásával történik. A szervezeti irányítási rend hierarchiájában alsóbb szintû egység vezetõje információt csak a felettes vezetõje elõzetes tájékoztatása mellett adhat. (15) A munkavégzés egyéb szabályait a vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok tartalmazzák.

Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályai 21. §

(1) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályait jelen szabályzat 3. melléklete tartalmazza. (2) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságot az eredeti, államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékû okirat bemutatásával – munkáltatói jogkörgyakorlás szerinti illetékesség alapján – a humánpolitikai és a stratégiai tervezési feladatokat ellátó egység vagy a Számvevõi iroda koordináció felé kell igazolni, amely a kinevezõ okirat egyidejû módosítása mellett intézkedik a pótlék folyósítása iránt. A pótlék az igazoló bizonyítvány vagy egyenértékû okirat bemutatását követõ hónap elsõ napjától egész hónapokra jár. (3) A munkáltató munkáltatói érdekbõl elrendelheti vagy engedélyezheti, hogy az alkalmazott iskolai vagy tanfolyami nyelvoktatásban vegyen részt. A kötelezõen elrendelt nyelvi képzés költségeit és egyéb tanulmányi feltételeit az Állami Számvevõszék biztosítja.

A képzettségi pótlékra vonatkozó általános szabályok 22. §

(1) Az alkalmazott képzettségi pótlékban részesülhet. (2) A képzettségi pótlékra jogosító képzettségeket a jelen szabályzat 4. melléklete tartalmazza. (3) A képzettségi pótlékra jogosultságot az alkalmazottnak kell a megfelelõ dokumentumokkal igazolnia. A képzettségi pótlék, ha a jogosultság igazolása az Állami Számvevõszékhez történõ felvétel vagy a kinevezés alkalmával nem történt meg, az igazoló dokumentumnak – munkáltatói jogkörgyakorlás szerinti illetékesség alapján – a humánpolitikai és a stratégiai tervezési feladatokat ellátó egységnél vagy a Számvevõi iroda koordináción történõ bemutatását követõ hónap elsõ napjától állapítható meg. (4) Ha valamely munkakör vagy képzettség, pótlékra jogosító szakképesítés jellege tekintetében értelmezési kérdés merül fel, e kérdésben – a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ javaslata alapján – az elnök dönt.

1. szám


267

A számvevõ képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok 23. §

(1) A számvevõt – a kinevezéséhez szükséges egy felsõfokú iskolarendszerû képzésben szerzett képesítésén túl – a következõ képzettségei jogosítják képzettségi pótlékra: a) doktori (PhD) fokozat, vagy azzal egyenértékû tudományos fokozat, b) további felsõfokú iskolarendszerû képzésben szerzett képesítés, c) további emeltszintû vagy felsõfokú szakképzés vagy szakvizsga (jogi és felsõfokú költségvetési szakvizsga). (2) A képzettségi pótlék alapját és mértékét az ÁSZtv. 21. § (1) és (7)–(8) bekezdése szabályozza. (3) Képzettségi pótlékra jogosít az a feladatkörön belüli szakosodást elõsegítõ további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelmûen köthetõ. (4) A számvevõt több különbözõ szintû szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintû képzettség után illeti meg képzettségi pótlék. (5) A képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintû szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg. (6) Az elnök egyedi elbírálással a (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

A Kttv. hatálya alá tartozó felsõ- és középfokú végzettségû köztisztviselõk képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok 24. §

(1) A felsõ- és középfokú végzettségû köztisztviselõk képzettségi pótlékára vonatkozó részletes szabályokat a közszolgálati tisztviselõk részére adható juttatásokról és az egyes illetménypótlékokról szóló jogszabály tartalmazza. (2) Az Állami Számvevõszék szervezeti struktúrájában az alábbi területeken közremûködõ köztisztviselõk jogosultak – a 4. mellékletben foglalt képzettségek szerint – képzettségi pótlékra: a) az Állami Számvevõszék vezetésének és a felügyeleti vezetõk közvetlen támogatását biztosító titkársági és igazgatási területen közremûködõk, b) az ellenõrzési területen közremûködõ ellenõrzési projekt technikai támogatói, c) az ellenõrzési támogató területen közremûködõ szakügyintézõk és adminisztrátorok, d) az ellenõrzési kiegészítõ területen közremûködõ szakügyintézõk. (3) Képzettségi pótlékra jogosít az a feladatkörön belüli szakosodást elõsegítõ további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelmûen köthetõ. (4) A köztisztviselõt több különbözõ szintû szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintû képzettség után illeti meg képzettségi pótlék. (5) A képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintû szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.

Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok 25. §

(1) Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló – egyedi elbírálás alapján – a munkaköréhez szükséges speciális szakképzettség esetén kaphat képzettségi pótlékot, a munkaszerzõdésében rögzített feltételek szerint. (2) A képzettségi pótlék számítási alapja a munkavállaló mindenkori személyi alapbére.

8. Cím Egyes munkakörökre vonatkozó szabályok A belsõ kontrollrendszer és a belsõ ellenõrzés 26. §

(1) Az Állami Számvevõszék a szabályszerûség, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeit szem elõtt tartva, továbbá a kockázatok kezelésére, és az erõforrásokkal való hatékony gazdálkodás elvére figyelemmel belsõ kontrollrendszert mûködtet. (2) A belsõ kontrollrendszer elemek alkalmazási körét, szabályait külön szabályzatok és eljárásrendek tartalmazzák. (3) A belsõ kontrollrendszer keretén belül tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység ellátására az elnök közvetlen alárendeltségében, az operatív mûködéstõl független belsõ ellenõrzés mûködik. A szervezeti és feladatköri

268


1. szám

függetlenség körében a belsõ ellenõrzési feladatokat ellátó egység tevékenységének tervezése során önállóan, munkája során külsõ befolyástól mentesen, pártatlanul és tárgyilagosan jár el, éves jelentés keretében közvetlenül az elnöknek számol be. (4) A belsõ ellenõrzést végzõk feladatait, kötelezettségeit, jogait és hatáskörét, valamint a belsõ ellenõrzés eljárási szabályait tartalmazó Belsõ Ellenõrzési Kézikönyvet az elnök hagyja jóvá.

A jogi megfelelõségi elemzés 27. §

(1) Az Állami Számvevõszéknél a jogszerû mûködés és tevékenység biztosítása érdekében jogi megfelelõségi elemzés mûködik. (2) A jogi megfelelõségi elemzõ tevékenységet közvetlenül az elnök irányításával, az elnöknek alárendelten, általa e feladattal megbízott személy, erre a feladatra kijelölt megnevezett felügyeleti vezetõ vagy egység vezetõje (a továbbiakban: jogi megfelelõségi elemzõ tevékenységgel megbízott számvevõ) látja el. (3) A jogi megfelelõségi elemzõ tevékenységgel megbízott számvevõ a tevékenységét az általa készített és az elnök által jóváhagyott éves terv szerint, illetve az elnök eseti utasítása alapján végzi. (4) A jogi megfelelõségi elemzés kiterjed: a) az Állami Számvevõszék szervezeti felépítésének, mûködésének és tevékenysége ellátásának jogszabályi megfelelõségére, b) az irányítási eszközök jogszabályokkal és egymással való összhangjára, c) az Állami Számvevõszék által kötött szerzõdések, megállapodások jogszabályoknak, illetve belsõ szabályozásnak való formai, tartalmi megfelelõségére, d) az Állami Számvevõszék egyedi munkáltatói intézkedései jogszabályoknak, illetve belsõ szabályozásnak való megfelelõségére, e) a normatív szabályok és az arra épülõ gyakorlati mûködés közti összhangra, f) a belsõ szabályozási hiányosságok feltérképezésére, g) az ellenõrzést végzõ számvevõk munkájának jogi megfelelõségére, h) az ellenõrzést végzõ számvevõ és az ellenõrzésvezetõ között felmerülõ szakmai véleménykülönbség megfelelõségi elemzésére. (5) A jogi megfelelõségi elemzõ tevékenységgel megbízott számvevõ a tevékenységének tapasztalatairól jelentést készít az elnök részére, amelyben értékeli az elemzett tárgykör jogi megfelelõségét vagy annak hiányát, rámutat a hiányosságokra, illetve az eltérések okaira és intézkedési javaslatot fogalmaz meg. (6) A jogi megfelelõségi elemzõ tevékenységgel megbízott számvevõ tevékenységének ellátása érdekében a vezetõk és az általuk irányított egységnél dolgozó személyek együttmûködésre (adat, információ, tájékoztatás, dokumentum szolgáltatására) kötelesek.

9. Cím A fizikai biztonságra, valamint a titok- és adatvédelemre vonatkozó feladat- és hatáskörrel rendelkezõ személyek Biztonsági vezetõ, informatikai biztonsági felügyelõ, adatvédelmi és titokvédelmi felelõs 28. §

(1) Az Állami Számvevõszéknél az elnök által kinevezett biztonsági vezetõ a tevékenységét az elnök irányításával, az elnöknek közvetlenül alárendelten látja el. (2) A biztonsági vezetõ feladatait külön szabályzat határozza meg. (3) A biztonsági vezetõ számára feladatokat – a (2) bekezdésben hivatkozott szabályzatban elõírtakon túl – kizárólag az elnök határozhat meg. (4) Az Állami Számvevõszéknél a biztonsági vezetõ szakmai irányítása és ellenõrzése mellett látja el feladatát az elnök által kinevezett informatikai biztonsági felügyelõ, továbbá az adatvédelmi és titokvédelmi felelõs. Tevékenységüket, feladataikat külön szabályzat határozza meg.

1. szám


269

III. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK MÛKÖDÉSÉNEK RENDJE 1. Cím Az Állami Számvevõszék mûködésének általános szabályai Az irányítás eszközei 29. §

(1) A normatív elnöki utasítás az Állami Számvevõszék elnöke által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz, amely a szervezet alaptevékenységének, a vezetés-irányítás feladatai végrehajtásának szabályozásáról, az Állami Számvevõszék szervezetérõl, mûködésérõl, belsõ irányítási rendjérõl rendelkezik. A normatív elnöki utasítás mint közjogi szervezetszabályozó eszköz tartalmára és végrehajtására a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, és a jelen szabályzat rendelkezései az irányadóak. (2) Az Állami Számvevõszék elnöke elnöki intézkedésben rendelkezik a szervezet mûködtetésével, az ellenõrzési eljárás részletszabályaival, a gazdálkodással, a munkavégzéssel, munkajogi kérdésekkel, a szociális és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos olyan feladatok hivatali végrehajtásáról, amelynek elrendelésére nem szükséges normatív elnöki utasítás kiadása. Az Állami Számvevõszék elnöke elnöki intézkedésben rendelkezik továbbá a korábbi normatív utasításban foglalt vagy abból következõ feladatok végrehajtásáról. Az Állami Számvevõszék elnöke a szervezeti mûködést érintõ tárgyban, a szervezet mûködtetésében közremûködõ külsõ szervezet vezetõjével együttes intézkedést adhat ki, melynek hatálya mindegyik intézkedõ fél szervezetére kiterjed. Az elnök a feladat-végrehajtás módjára vonatkozóan – a feladat jellegéhez igazodóan – körlevelet is kiadhat. (3) Az elnök és az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató az Állami Számvevõszék alapfeladatát érintõ tárgyban együttes intézkedést adhat ki, melynek szakmai tartalmáért az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató felel. Az erõforrásgazdálkodási fõigazgató a szakmai felügyelete körébe tartozó feladatok végrehajtására – a szakmai tartalomért és helytállóságért vállalt felelõssége mellett – intézkedést adhat ki, amely az elnök tájékoztatását igazoló, határozott vagy határozatlan idõtartamra szóló, az intézkedésen feltüntetett „tájékoztatásra bemutatásra került” elnöki jegyzéssel válik hatályossá. (4) Az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató, a fõtitkár, a gazdasági igazgató, az irányításuk alá tartozó egységek, továbbá a belsõ ellenõrzési vezetõi feladatok ellátásával megbízott számvevõ, valamint az elnöki igazgató által jóváhagyottan az irányítása alá tartozó elnöki igazgatósági egységek feladatukat és mûködési rendjüket, az állandó bizottságok vezetõi a bizottságok feladatát és mûködési rendjét ügyrendben szabályozzák. A kiadásra kerülõ ügyrend az elnök tájékoztatását igazoló, határozott vagy határozatlan idõtartamra szóló, az ügyrenden feltüntetett „tájékoztatásra bemutatásra került” elnöki jegyzéssel válik hatályossá. Az ügyrendnek összhangban kell lennie a jogszabályokkal, a normatív elnöki utasításokkal és az elnöki intézkedésekkel. (5) Az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató, a gazdasági igazgató és az elnöki igazgató az irányításuk alá tartozó egységek feladatkörében körlevelet adhatnak ki, amely tájékoztatást, figyelemfelhívást, illetve egyes feladatok – különösen a gazdálkodási, informatikai, munkaügyi, módszertani, tervezési feladatok – ellátása tekintetében a végrehajtás módjára vonatkozó utasítást tartalmazhat. (6) Az elnök által kiadott, az (1)–(3) bekezdésben meghatározott irányítási eszközök megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történõ és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történõ megjelölésérõl szóló jogszabály elõírásait kell értelemszerûen alkalmazni. (7) Az irányítási eszközök rendelkezései között felmerülõ ellentmondás vagy értelmezési nehézség esetén – az ellentmondás, értelmezési vita feloldása érdekében – követendõ eljárás szabályait külön szabályzat rögzíti. A szabályzatban rögzítetteken túl az alkalmazottak kötelezettsége a feladat- és hatáskörükben felmerülõ ellentmondások, helytelen gyakorlat, valamint egyéb eljárási probléma rendszerszemléletû korrekciójára vonatkozó javaslat megfogalmazása és annak vezetõi fórumon való megtárgyalásának kezdeményezése.

Az Állami Számvevõszék feladatterve 30. §

(1) Az Állami Számvevõszék éves feladatterve a vezetés-irányítás eszközeként a számvevõszéki tevékenység vitele és fejlesztése, az ellenõrzési munkát segítõ „szakmai infrastruktúra” szempontjából kiemelt jelentõségû, valamint az egyéb, az ellenõrzési tervében nem szereplõ feladatokat tartalmazza.

270


1. szám

(2) Az éves feladatterv összeállításáért az elnöki igazgató felelõs, aki a jóváhagyott éves feladatterv megvalósulását figyelemmel kíséri, és arról beszámol az elnöknek. (3) Az éves feladattervet az elnök hagyja jóvá és gondoskodik annak végrehajtásáról, szükség esetén módosításáról.

A kiadmányozás 31. §

(1) A kiadmányozási jog magában foglalja a közbensõ intézkedés megtételét, az érdemi döntést, az irat aláírását és az ügyirat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó a felelõs. (2) Külsõ szervhez vagy személyhez iratot csak a kiadmányozásra jogosult által hitelesítetten lehet továbbítani (külsõ kiadmányozás). Külsõ kiadmánynak minõsül az alkalmazott részére a munkáltatói jogkörben kiadmányozott és átadott irat is. (3) A kiadmányozásra jogosult vezetõ az ügyrendben szabályozottak szerint határozza meg a helyettesek aláírási jogkörét és sorrendjét. A helyettesként kiadmányozó személy a vezetõ feltüntetett neve alatti „h” jelzés alkalmazásával gyakorolhatja a kiadmányozást. (4) Az elektronikus aláírással ellátott irat hiteles kiadmányozásának módjáról külön szabályzat rendelkezik. (5) Az Állami Számvevõszék az elektronikus kézbesítés gyors és hatékony lehetõségének kihasználása érdekében igénybe veszi a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által mûködtetett Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer Hivatali Kapun (a továbbiakban: HK) keresztül megvalósuló szolgáltatását. Hivatalos iratok fogadása és küldése más hivatalos szervekkel a HK-n keresztül is történhet. Az iktatott iratot a jelen szabályzat szerint kiadmányozásra jogosult egység vezetõje kiadmányozza. (6) A kiadmányozott irat papír alapon, illetve elektronikus úton (elektronikus levélben vagy HK-n keresztül) történõ megküldésének részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza. (7) Általános kiadmányozási joga az elnöknek van, amelyet eseti vagy állandó jelleggel a jelen szabályzatban, továbbá az erre vonatkozó elnöki döntésekben jelölt rendelkezések szerint, az ott meghatározott ügykörben átruházhat. Az átruházott hatáskör jogosultja eljárása minden szakaszában köteles vizsgálni, hogy az eljárása összhangban van-e az Állami Számvevõszék stratégiájával, normatív és vonatkozó egyéb utasításaival. Ha ezektõl eltérést észlel, köteles a hatáskör eredeti jogosultjától a következõ eljárási cselekmény elõtt tájékoztatást kérni. Az átruházott hatáskör jogosultja az elnök által meghatározott rendszerességgel beszámolót készít az átruházott hatáskörben végzett tevékenységérõl. (8) Az elnök kiadmányozza: a) az Állami Számvevõszék jelentéseit (véleményeit, beszámolóit), ezt a jogkörét eseti jelleggel átruházhatja, b) az Országgyûlés tisztségviselõinek, a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfõbb ügyésznek, az országgyûlési biztosnak címzett iratokat, c) a fejezetet irányító szerv vezetõjének (fejezetgazda) hatáskörébe tartozó minden iratot, amelyre jogszabály kötelezi, illetve feljogosítja, d) minden iratot, amelyre az Állami Számvevõszéken belüli irányítási, felügyeleti, munkáltatói szabályozásból adódó jogosítványa vonatkozik, és kiadmányozási jogát nem ruházta át, továbbá e) feljelentés kivételével az ÁSZtv. 28. § (5) bekezdésében, 31. §-ában, valamint 33. § (3), (5)–(6) és (8) bekezdésében foglaltakkal összefüggõ iratot. (9) Az elnök által kiadmányozásra kerülõ iratot az irat tartalmáért felelõs személy által a 20. § (9) bekezdése szerint szignálva, az elnöknek címezve kell megküldeni az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység vezetõjének, kivéve az Állami Számvevõszék ellenõrzési tevékenységével kapcsolatos iratot, amelyet az elnöki igazgatóság minõségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egysége vezetõjének kell megküldeni. Az itt jelölt egységek vezetõi gondoskodnak a megküldött irat elnökhöz történõ beterjesztésérõl. (10) Az elnök által átruházott jogkörben az alelnök kiadmányoz az elnök helyettesítésével, valamint a feladatkörével összefüggõ ügyekben. (11) Az elnök által átruházott jogkörben a fõtitkár kiadmányozza: a) mindazon iratokat, amelyeket feladatkörébõl adódóan – elnöki megbízás alapján – el kell készítenie, b) a feladatkörébe tartozó ügyiratokat, valamint c) a munkáltatói jog gyakorlásából adódó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket.

1. szám


271

(12) Az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató kiadmányozza: a)

mindazon iratokat, amelyeket feladatkörébõl adódóan – elnöki megbízás alapján – kell elkészítenie,

b)

az általa irányított egységek feladatkörébe, ellenõrzési hatáskörébe tartozó ügyiratokat, valamint

c)

a munkáltatói jog gyakorlásából adódó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket.

(13) Az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató ügyrendben szabályozza, hogy az általa irányított egységeken belül feladatkörükben, valamint az ellenõrzéssel összefüggésben kik, milyen esetben kiadmányozhatnak. (14) Az elnök által átruházott jogkörben az elnöki igazgató kiadmányozza mindazon iratokat, amelyeket feladatkörébõl adódóan – elnöki megbízás alapján – el kell készítenie. (15) Az elnök által átruházott jogkörben a gazdasági igazgató kiadmányozza mindazon iratokat, amelyeket feladatkörébõl adódóan el kell készítenie. A gazdasági igazgató ügyrendben szabályozza, hogy az általa irányított egységeken belül kik, milyen esetben kiadmányozhatnak. (16) A jogi feladatokat ellátó egységek vezetõi kiadmányozzák a feladatkörükbe tartozóan, az ügyrendjükben meghatározott ügyek ellátásával kapcsolatban keletkezõ iratokat. (17) A pénzügyi kötelezettségvállalásra, utalványozásra, ajánlattételre, ajánlatok elfogadására vonatkozó iratok, a nyomtatott és elektronikus adó- és járulékbevallások, adatszolgáltatások, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal felé teljesítendõ adatszolgáltatások kiadmányozását az Állami Számvevõszék Gazdálkodási Szabályzatában, valamint az Állami Számvevõszék Közbeszerzési Szabályzatában meghatározott személyek gyakorolják. (18) Az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység vezetõje kiadmányozza a közérdekû kérelemmel, panasszal, bejelentéssel kapcsolatban keletkezett iratot, a (8) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével. (19) A kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység vezetõje kiadmányozza az Országgyûlés, a sajtó- és tömegtájékoztatás, valamint az intézményi kapcsolattartás körében keletkezõ mindazon iratokat, amelyek nem tartoznak más kiadmányozási jogkörébe. (20) Az ellenõrzésvezetõ kiadmányozza az adatbekérés körében keletkezõ iratokat, továbbá a helyszíni ellenõrzés végrehajtásával kapcsolatos mindazon leveleket és más iratokat, amelyek nem tartoznak más személy kiadmányozási jogkörébe. (21) A felügyeleti vezetõ kiadmányozza az ellenõrzést végzõ számvevõ megbízólevelét, az ellenõrzött szervezetekkel való kapcsolattartás körében keletkezõ iratokat, valamint a számvevõszéki jelentés-tervezeteket. (22) Az Állami Számvevõszéken belüli egységek közötti iratok, feljegyzések esetében (belsõ kiadmányozás): a)

az alelnök feladatkörében, valamint a fõtitkár, az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató, az elnöki igazgató, a gazdasági igazgató az irányításuk alá tartozó egységek tekintetében rendelkeznek belsõ kiadmányozási joggal, amelyet ügyrendben szabályozott módon az általuk irányított egységek vezetõire átruházhatnak,

b)

az ellenõrzés folyamatában szakmai munkaanyagot adó számvevõ a munkaanyaga tekintetében kiadmányozási jogkörrel rendelkezik,

c)

a belsõ ellenõrzési vezetõi feladatok ellátásával megbízott számvevõ – a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló, mindenkor hatályos jogszabály elõírása szerint – a feladat- és hatáskörébe rendelt ügykörben, így különösen a belsõ ellenõr megbízólevelének kiadmányozása és az ellenõrzési program jóváhagyása, az ellenõrzési jelentések, az ellenõrzéssel kapcsolatos levelezések, intézkedési tervek véleményezése, szabályzatok véleményezése tekintetében kiadmányozási jogkörrel rendelkezik.

A munkáltatói jogok gyakorlása 32. §

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályozása az ÁSZtv., a Kttv., valamint az Mt. szabályain alapul. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából az alapvetõ munkáltatói jog körébe tartozik: a jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése és megszûnésének megállapítása, próbaidõ kikötése, az eskü kivétele, a vezetõi kinevezés és annak visszavonása, az alap munkaköri leírás elkészítése és átadása, az átcsoportosítás, az ellenõrzésbe kijelölés, a feladatba kijelölés, a felügyeleti vezetõ kijelölése és az ellenõrzésvezetõ megbízása, részükre a megbízólevél átadása, tanácsadói, fõtanácsadói cím használatának engedélyezése és a vonatkozó pótlékjogosultság megállapítása, az összeférhetetlenség megállapítása, a munkáltató engedélyéhez kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének engedélyezése, a kirendelés, a külföldi kiküldetés, az illetmény, a munkabér és egyéb járandóságok megállapítása, a pótlékjogosultság megállapítása, az alapilletmény emelésérõl vagy csökkentett mértékben történõ megállapításáról való döntés közlése, a jutalmazás (az elnök egyetértése mellett), a minõsítés, a fegyelmi eljárás

272


1. szám

elrendelése és lefolytatása, a kártérítési felelõsség megállapítása, a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság kiadása. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából egyéb munkáltatói jog körébe tartozik: az irányítási és felügyeleti jog (ide nem értve a felügyeleti vezetõ ellenõrzés-felügyeleti jogát), az utasítási és rendelkezési jog, túlmunka, ügyelet, készenlét elrendelése és a kapcsolódó szabadidõ kiadása, a rendes szabadság, a tanulmányi szabadság kiadása, eseti (30 napot meg nem haladó) fizetés nélküli szabadság engedélyezése, helyettesítési megbízás (a díjazás tekintetében az alapvetõ munkáltatói jogkörgyakorló egyetértése mellett), belföldi kiküldetés, szaktanfolyamokon való részvétel engedélyezése, a kiegészítõ munkaköri leírás elkészítése és átadása, a feladatkiszabó utasítás adása, a munkaértékelés, a munkáltató engedélyéhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásul vétele, az alapvetõ munkáltatói jogok kérdésében, illetve az alkalmazott tekintetében egyéb tárgykört illetõen véleményezés és javaslatok megtétele, valamint minden, a (2) bekezdésben fel nem sorolt munkáltatói döntést igénylõ kérdés. (4) Az elnök a (2)–(3) bekezdésben felsorolt munkáltatói jogkörbõl közvetlenül gyakorolja a)

a fõtitkár, az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató, számvevõ igazgató, felügyeleti vezetõ (ideértve a megnevezett felügyeleti vezetõt), az egyedi ügyek gazdái (az e paragrafusban foglalt kivétellel), az elnöki igazgató és a gazdasági igazgató, a jogi megfelelõségi elemzõ tevékenységgel megbízott számvevõ, valamint a belsõ ellenõrzési feladatokat ellátó személyek, az elnöki igazgatóság kinevezett vezetõi tekintetében az összes alapvetõ és egyéb munkáltatói jogot,

b)

az a) pontban felsoroltak kivételével a számvevõ igazgatóhelyettes, a számvevõ osztályvezetõ-fõtanácsos és az ellenõrzésvezetõ tekintetében az alapvetõ munkáltatói jogokat,

c)

az Állami Számvevõszék számvevõi és köztisztviselõi tekintetében az alapvetõ munkáltatói jog körébe tartozó jogok közül: ca) az eskü kivételét, cb) a vezetõk és a számvevõk összeférhetetlenségének megállapítását az ÁSZtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével, a IV. fejezetben foglaltak figyelembevételével, cc) az ÁSZtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltak alapján tanácsadói, fõtanácsadói cím használatának engedélyezését és a vonatkozó pótlékjogosultság megállapítását, cd) a vezetõi kinevezést, és a vezetõi kinevezés visszavonását, ce) a külföldi kiküldetést, cf) a felügyeleti vezetõ és az ellenõrzésvezetõ illetményének megállapítását, cg) a felügyeleti vezetõ és az ellenõrzésvezetõ személy részére megbízólevél kiadását, ch) az alapilletmény ÁSZtv. 21. § (11) bekezdése szerinti emelésérõl vagy csökkentett mértékben történõ megállapításáról való döntést, az ellenõrzések tekintetében az ellenõrzésvezetõ és a felügyeleti vezetõ egyidejû helyettesítésérõl való döntési jogot.

d)

(5) Az elnöki igazgató és a gazdasági igazgató irányítása alá tartozó számvevõ igazgatóhelyettes, számvevõ osztályvezetõ-fõtanácsos esetében az érintett igazgató, az ellenõrzésvezetõk, valamint az irányítása alá tartozó számvevõ igazgatóhelyettes, számvevõ osztályvezetõ-fõtanácsos esetében az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató gyakorolja – a (4) bekezdés b) pontjára tekintettel – az egyéb munkáltatói jogkört. (6) Az alelnök a (2)–(3) bekezdésben felsorolt munkáltatói jogkört közvetlenül gyakorolja az alelnöki egyedi ügyek gazdája tekintetében. (7) A Számvevõi iroda alkalmazottai tekintetében az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató gyakorolja mindazokat az alapvetõ munkáltatói jogokat, amelyek a (4) és (6) bekezdés alapján nem tartoznak az elnök vagy az alelnök jogkörébe. A Számvevõi iroda alkalmazottai tekintetében a Számvevõi iroda koordináció vezetõje gyakorolja – a (10)–(11) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – mindazokat az egyéb munkáltatói jogokat, amelyek a (4) és (6) bekezdés alapján nem tartoznak az elnök vagy az alelnök jogkörébe. (8) A gazdasági igazgató – a számvevõk kivételével – az irányítása alá tartozó egységek alkalmazottai tekintetében gyakorolja – a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mindazokat a munkáltatói jogokat, amelyek a (4) és (6) bekezdés alapján nem tartoznak az elnök vagy az alelnök jogkörébe. (9) A törzskari egységen dolgozó munkavállalók és köztisztviselõk felett az elnök által átruházott hatáskörben az érintett egység vezetõje gyakorolja a (4) bekezdésben fel nem sorolt alapvetõ munkáltatói jogokat és az egyéb munkáltatói jog körébe tartozó jogokat. (10) Az átcsoportosítással érintett alkalmazottak esetében, erre az idõre az átcsoportosítás szerinti egység vezetõje mint felettes vezetõ – a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

1. szám


273

(11) Az ellenõrzésbe kijelölt számvevõk esetében az ellenõrzés idõtartama alatt az egyéb munkáltatói jogokat az ellenõrzésvezetõ gyakorolja. (12) Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

2. Cím A vezetõi munkát segítõ, tájékoztató és döntés-elõkészítõ testületek és más fórumok Vezetõi értekezlet, konzultáció 33. §

(1) Az elnök szükség szerinti gyakorisággal a vezetõk közötti kölcsönös tájékoztatás, véleménycsere, az elõterjesztett elnöki döntést vagy intézkedést igénylõ témák megtárgyalása, valamint a soron következõ elnöki értekezlet napirendi elõterjesztéseivel és a parlamenti teendõkkel kapcsolatos egyeztetés céljából a szervezet vezetõi számára értekezletet hív össze, konzultációt tart. (2) A vezetõi értekezlet, konzultáció napirendjét és a meghívottak körét az elnök esetenként határozza meg. (3) A jelen szabályzat 34. § (1) bekezdésében jelölt tárgykörön kívüli elnöki döntések meghozatalára az elnök vezetõi értekezletet hívhat össze a (2) bekezdésben jelöltek szerint. (4) A vezetõi értekezletre, elnöki döntésre elõkészített elõterjesztést az értekezletre meghívottak jogosultak tenni. A vezetõi értekezletrõl az elhangzottak lényegét, a meghozott döntéseket tartalmazó emlékeztetõ készül, melyet az elnök hagy jóvá. A vezetõi értekezleten meghozott elnöki döntéseket naptári évenként az év elejétõl kezdõdõen folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és a nap feltüntetésével kell jelölni. Az elnöki döntés jelölése: .../20.. (hó – római számmal, nap – arab számmal) ED. sz. döntés. (5) A döntés megalapozására az értekezletet megelõzõen legalább kettõ nappal, az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egységhez írásban megküldött elõterjesztés szolgál. Az értekezleten helyben kiosztott elõterjesztésre kizárólag az elnök adhat engedélyt. (6) Az elõterjesztés két fõ részbõl áll: a) az elsõ rész tartalmazza: az elõterjesztés címét, elõadóját, a helyzetelemzést, a cél- és feladatmeghatározást, a feltételeket, a várható eredményt, a döntés szükségességének indokait, ennek jogszabályi alapjait, igazgatási, gazdasági és a további lényeges összefüggéseit, a döntéshez szükséges egyéb információkat; b) a második rész tartalmazza a határozati javaslatokat, amelyek az elõterjesztés elsõ részének megállapításain alapulnak, ba) a határozat végrehajtásáért felelõs személy, szervezet feltüntetése mellett a határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtásra vonatkozó intézkedés kiadása, továbbá a végrehajtásról történõ beszámolás végsõ határidejét; bb) az elõterjesztés elkészítéséért, a megfelelõ elõzetes egyeztetések elvégzéséért a napirendi pont elõadója felelõs; az elõterjesztõ gondoskodik az elõzetes egyeztetések elvégzésérõl. (7) Az elõterjesztés megalapozását (elõkészítését) az Állami Számvevõszék hivatali szervezetén belül készített feljegyzések is segíthetik. A vezetõi döntést igénylõ ügyre vonatkozó feljegyzés elnöki jóváhagyása a vonatkozó elõterjesztés feljegyzésben jóváhagyott szempontok szerinti elõkészíthetõségét jelenti. (8) Az elõterjesztés formai és tartalmi feltételeinek is megfelelõ feljegyzés alapján – indokolt esetben – az elnök jogosult haladéktalanul ez alapján is döntést hozni. Az így hozott döntést a következõ Elnöki Vezetõi Értekezleten ismertetni kell és a (4) bekezdésben jelölt módon folytatólagos sorszámmal kell ellátni. Az Elnöki Vezetõi Értekezletek között hozott döntések itt jelölt ismertetésre történõ elõterjesztése az ügy gazdájának a feladata.

Az elnöki értekezlet 34. §

(1) Az elnöki értekezlet az elnök operatív munkáját és az Állami Számvevõszék alaptevékenységét, különösen az ellenõrzési jelentések megtárgyalását és jóváhagyását támogató testület. (2) Az elnöki értekezletet az elnök hívja össze. Az elnöki értekezletet az elnök, távollétében az alelnök vezeti. (3) Az elnöki értekezlet állandó tagjai: a) az elnök, b) az alelnök,

274


1. szám

c)

az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató,

d)

a megnevezett felügyeleti vezetõ,

e)

az elnöki igazgató,

f)

a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység vezetõje,

g)

a minõségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység vezetõje, mint a Vezetõi Információs Rendszer részét képezõ elnöki értekezlet elõkészítésével, lebonyolításával és az elnöki értekezleten hozott elnöki döntések, intézkedések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat koordináló vezetõ.

(4) Az elnöki értekezleten meghívottként vesznek részt: a)

feladatkörét érintõen a gazdasági igazgató,

b)

az ellenõrzési jelentések napirendjeinél az elnöki értekezletet megelõzõ belsõ egyeztetésben érintett vezetõk,

c)

a felügyeleti vezetõ az általa felügyelt ellenõrzés vonatkozásában,

d)

jóléti és szociális témájú elõterjesztések tárgyalásánál az érdek-képviseleti szervek képviselõi,

e)

akinek az értekezleten, a napirend tárgyalásán való részvételét az elnök indokoltnak tartja.

(5) Az elnöki értekezleten a napirend tárgyalásánál eseti meghívottként vesznek részt mindazon egységek illetékes munkatársai, akiknek elõterjesztései az elnöki értekezlet napirendi pontjai között szerepelnek. (6) Az elnöki értekezlet elõkészítéséért, lebonyolításáért, az emlékeztetõ elkészítéséért, az elnöki értekezleten hozott elnöki döntések, intézkedések megismertetéséért és a döntések végrehajtásának ellenõrzéséért a minõségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység vezetõje, akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy a felelõs. (7) Az elnöki értekezlet elõkészítésének, lebonyolításának és az elnöki értekezleten hozott elnöki döntések, intézkedések végrehajtásának támogatásában a minõségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység vezetõje által kijelölt munkatárs közremûködik. (8) Az elnöki értekezlet negyedévente összeállított munkaterv szerint ülésezik. Az elnök az elnöki értekezletet szükség szerint, a munkatervtõl eltérõen is összehívhatja. (9) Az elnöki értekezlet tárgyalja: a)

az Állami Számvevõszék ellenõrzési, véleményezési, beszámolási feladatainak teljesítése során elkészült jelentéseket és azon más dokumentumokat, amelyeknek a megtárgyalását az elnök szükségesnek tartja,

b)

mindazokat az elõterjesztéseket, amelyek az elnök hatáskörébe tartozó ellenjegyzések elõkészítését tartalmazzák,

c)

valamely ellenõrzött szerv tekintetében vagyonmegóvási intézkedés megtételére vonatkozó indítványt,

d)

az Állami Számvevõszék ellenõrzési tervét (tervjavaslatát),

e)

az Állami Számvevõszék éves feladattervét (tervjavaslatát),

f)

az Állami Számvevõszék éves nemzetközi kapcsolattartási tervét (tervjavaslatát),

g)

az Állami Számvevõszék éves költségvetését és költségvetésének végrehajtására vonatkozó beszámolót,

h)

a jogi realizálás és a nyomozó hatóságokkal való kapcsolattartás tapasztalatairól szóló éves beszámolót,

i)

a sajtótájékoztatókra javasolt témákat és beszámolókat,

j)

az Állami Számvevõszék funkcionális részstratégiáit,

k)

az Állami Számvevõszék funkcionális egységeinek tevékenységérõl készült idõközi beszámolókat,

l)

minden olyan témát, elõterjesztést, amelynek megtárgyalását az elnök az elnöki értekezlet elé utalja.

(10) Az elnöki értekezletek elõkészítése és lebonyolítása elektronikus úton történik, az ezzel kapcsolatos további rendelkezéseket a minõségirányítási és monitoringfeladatokat ellátó egység ügyrendje, továbbá külön elnöki intézkedés tartalmazza.

Munkaértekezletek 35. §

(1) Az elnök évente legalább egyszer országos munkaértekezletet hív össze. (2) Az elnök indokolt esetben az Állami Számvevõszék egyes egységeihez tartozó munkavállalókat is összehívhat apparátusi értekezletre. (3) Az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató és az egységet vezetõ igazgató az általuk irányított egységre vonatkozó ügyrendben szabályozzák a vezetõi és munkaértekezleteik rendjét.

1. szám


275

Szakmai bizottságok, munkacsoportok 36. §

(1) Egyes feladatok ellátására szakmai bizottság vagy munkacsoport hozható létre. A szakmai bizottság vagy munkacsoport létrehozására vonatkozó vezetõi döntésre az adott szakterület egységének vezetõje tehet elõterjesztést. Az elõterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a javasolt ellátandó feladatokat, vezetõjének, tagjainak megválasztási szempontjait, módszerét. (2) Szakmai bizottság állandó bizottságként is létrehozható. Az állandó szakmai bizottság mûködési rendjét ügyrendje határozza meg. (3) A módszertani fejlesztések kezdeményezését, az elkészült módszertani dokumentumok, javaslatok, szabályzattervezetek szakmai felülvizsgálatát, véleményezését a Módszertani Bizottság látja el.

3. Cím Képviselet és kapcsolattartás rendje Képviselet 37. §

(1) Az Állami Számvevõszéket az elnök képviseli, ezt a jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja. (2) A peres és peren kívüli eljárásokban, valamint egyéb hatósági ügyekben a képviseletet a jogi feladatokat ellátó egységnél dolgozó jogtanácsos, jogi elõadó vagy megbízott külsõ közremûködõ látja el. (3) Az ellenõrzött, illetve törvény alapján ellenõrizhetõ szervezettel való kapcsolattartás keretei között a képviseletet a témafelelõs felügyeleti vezetõ látja el. (4) Az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló projektek esetében a képviseletet a projektdokumentumban megjelölt személy látja el.

A kapcsolattartás rendjének általános szabályai 38. §

(1) Az elnök és az alelnök az elnök által kialakított munkamegosztás szerint tartja a kapcsolatot különösen Magyarország államfõjével, az Országgyûlés elnökével és alelnökeivel, a miniszterelnökkel és a Kormány tagjaival, az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével, az Országos Bírósági Hivatal elnökével és a legfõbb ügyésszel, továbbá mindazon szervekkel, szervezetekkel, amelyekkel jogszabályi rendelkezések alapján alaptevékenysége ellátásához együttmûködésre jogosult vagy kötelezett. (2) Az elnök eltérõ döntése hiányában – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott esetkörök kivételével – a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység vezetõje tartja a kapcsolat a külsõ szervekkel. (3) A kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység vezetõje kapcsolatot tart – az Állami Számvevõszék és a felsõoktatási intézmények között létrejött együttmûködési megállapodások alapján – a felsõoktatási intézményekkel. (4) Az ellenõrzéssel érintett szervezetek vezetõivel – az ellenõrzéssel összefüggõ ügyekben – a felügyeleti vezetõk tartják a kapcsolatot. (5) A jogi támogató feladatokat ellátó egység kijelölt jogtanácsosa tartja a kapcsolatot az OLAF Koordinációs Irodával. (6) Az (1)–(5) bekezdésben nem nevesített esetekben az elnök dönt a kapcsolattartás rendjérõl.

Parlamenti kapcsolatok 39. §

(1) Az Állami Számvevõszék kapcsolatot tart az Országgyûléssel és annak hivatali szervezetével. (2) Az Állami Számvevõszéket a plenáris üléseken az elnök, vagy az alelnök képviseli. (3) Bizottsági ülésen szakértõként az elnök, illetõleg a kijelölésre jogosult vezetõ által kijelölt munkatársak felhatalmazásuknak megfelelõen vesznek részt. (4) Bizottsági ülésen az Állami Számvevõszék képviseletében jelenlévõ személy a számvevõszéki jelentésben foglaltakat képviseli. Ellenõrzési tervben nem szereplõ témakörben az elnök nyilatkozhat, illetve vállalhat kötelezettséget.

276


1. szám

(5) A kapcsolattartást a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység szervezi, koordinálja. Ennek keretében – az illetékes vezetõvel együttmûködve – gondoskodik a dokumentumok parlamenti benyújtásáról, szervezi, összehangolja az üléseken való részvételt. (6) A kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység a szakmai egységek számára kommunikációs támogatást nyújt, különösen az elnök országgyûlési és más nyilvános szerepléseihez, az illetékes egység által elkészített írásos anyagokhoz (expozék, képviselõi kérdések válaszai, nyilatkozatok). (7) Országgyûlési címzettek részére csak az elnök felhatalmazásával lehet anyagokat eljuttatni a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység közremûködésével. (8) Az országgyûlési információkat a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység feldolgozza és gondoskodik a vezetõk tájékoztatásáról.

Sajtó- és tömegtájékoztatás 40. §

(1) Az Állami Számvevõszék folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt munkájáról. (2) Általános nyilatkozattételi jogosultsággal az elnök és az alelnök rendelkezik, az elnök által kialakított munkamegosztás szerint. (3) A vezetõk és vezetõi felhatalmazás alapján a számvevõk a feladat- és hatáskörükbe tartozó témakörben adhatnak tájékoztatást, nyilatkozhatnak az írott és az elektronikus sajtóban a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység elõzetes értesítésével. (4) A sajtó- és tömegtájékoztatással kapcsolatos feladatokat a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység végzi, kapcsolatot tart az Országgyûlés Sajtószolgálatával, a sajtó és a tömegtájékoztatás képviselõivel, továbbá koordinálja a közérdekû adatok nyilvánosságra hozatalával, közlésével kapcsolatos feladatokat. (5) A nyilvánosság, továbbá a jogszabályon alapuló közzétételi kötelezettség biztosítása érdekében az Állami Számvevõszék internetes honlapot mûködtet. A honlap mûködtetésérõl, a honlapon közzéteendõ adatok körérõl és a közzététel rendjérõl külön irányítási eszköz rendelkezik.

Nemzetközi kapcsolatok 41. §

(1) Az Állami Számvevõszék nemzetközi együttmûködéseinek erõsítése, ellenõrzés-szakmai szabályainak, ellenõrzési módszereinek folyamatos fejlesztése érdekében kapcsolatot tart különösen az INTOSAI, az EUROSAI, az EURORAI, valamint az Európai Unió intézményeivel és egyéb szervezeteivel, a NATO Nemzetközi Számvevõ Testületével, valamint a Visegrádi együttmûködésben részt vevõ országok legfõbb ellenõrzõ intézményeivel. (2) A nemzetközi kapcsolatok szervezését és koordinálását az elvi módszertani feladatokért és nemzetközi kapcsolatokért felelõs egység végzi a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egységgel együttmûködve. A külképviseletekkel, valamint a Külügyminisztérium illetékes szerveivel az Állami Számvevõszék egységei az elvi módszertani feladatokért és nemzetközi kapcsolatokért felelõs egység útján tartanak kapcsolatot. (3) Az elvi módszertani feladatokért és nemzetközi kapcsolatokért felelõs egység felelõs a külföldi kiutazásokat és a külföldiek hazai fogadását is tartalmazó nemzetközi kiutazási és vendégfogadási terv összeállításáért.

A közérdekû kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás 42. §

(1) Az Állami Számvevõszék a közérdekû kérelem, panasz és bejelentés (a továbbiakban együttesen: bejelentések) ügyintézése során az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-ában foglaltak szerint jár el. Amennyiben eljárásra nem jogosult, a beadványt – a vonatkozó adatvédelmi rendelkezések figyelembevételével – az eljárásra jogosult szervhez továbbítja. (2) A bejelentésekkel kapcsolatos eljárás az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység feladata, melynek ellátása során a fokozott adatvédelem, az anonimitás, az érdemi információfelhasználás és a folyamatban lévõ ellenõrzések vagy az ellenõrzések tervezése során, kockázatelemzés alapján történõ hasznosítás alapelvét kell érvényesíteni. (3) A bejelentésekkel kapcsolatos részletes eljárási szabályokat külön szabályzat tartalmazza.

1. szám


277

IV. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK ELLENÕRZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE 1. Cím Az Állami Számvevõszék ellenõrzési terve 43. §

(1) Az ellenõrzések tematikájának, ütemezésének, szervezésének és realizálásának megtervezése az ellenõrzési tevékenység megalapozó eleme és elõfeltétele az Állami Számvevõszék törvényekben meghatározott feladatai teljesítésének. (2) Az Állami Számvevõszék – a feladatait meghatározó törvényi elõírások alapján – az ellenõrzési feladatokat tartalmazó ellenõrzési tervét gördülõ tervezéssel alakítja ki. (3) Az ellenõrzési tervjavaslat elkészítéséért, és annak módosításáért – az ellenõrzés tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetõjének elõkészítése alapján – az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató a felelõs. (4) Az ellenõrzési tervjavaslatot, illetve annak módosítását az elnöki értekezleten való megtárgyalása után az elnök hagyja jóvá.

2. Cím Az ellenõrzés lefolytatása, a helyszíni ellenõrzés 44. §

(1) Az ellenõrzést az elnök által jóváhagyott ellenõrzési program alapján kell lefolytatni. (2) Amennyiben az ellenõrzési programot az elnök által jóváhagyott elõtanulmány alapoz meg, akkor annak elkészítésért a kockázatelemzõ feladatokat ellátó egység vezetõje a felelõs. (3) Az ellenõrzési program szakmai programrészének elkészítésért az ellenõrzés tervezési és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó egység vezetõje, az ellenõrzés-szervezési programrészének elkészítéséért a Számvevõi iroda koordináció vezetõje a felelõs. (4) Az ellenõrzések szakmai szabályait, módszereit elnöki utasításban foglaltak szerint kell közzétenni. (5) Az ellenõrzési program végrehajtásáért az ellenõrzés-vezetõ felelõs a 12. § (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében. Az ellenõrzési program végrehajtásának felügyeletéért a felügyeleti vezetõ felelõs a 11. § (2) bekezdésben foglaltak szerint. (6) Az ellenõrzés megkezdésérõl az elnök (alelnök) tájékoztatja az ellenõrzött szervezet vezetõjét, és megküldi az ellenõrzési program szakmai programját. (7) Az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató a jelen szabályzatban foglalt eltérésekkel kijelöli az ellenõrzésben résztvevõket. A számvevõ felelõsségére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a külsõ szakértõre is alkalmazni kell. Az ellenõrzést végzõ külsõ szakértõ írásban köteles nyilatkozni, hogy az ellenõrzést végzõ személyre vonatkozó, az ÁSZtv.-ben, valamint e szabályzatban foglalt jogokat és kötelezettségeket megismerte és magára nézve kötelezõnek tartja, különös tekintettel a titokkörökre vonatkozó szabályok betartására. (8) A helyszíni ellenõrzést végzõ személy részére a felügyeleti vezetõ által kiadmányozott megbízólevelet kell kiállítani, amely tartalmazza az ellenõrzött szervezet megnevezését, az ellenõrzési feladatot és a megbízás idõtartamát, valamint szükség esetén annak módosítását is. (9) Az ellenõrzést végzõ személy az ellenõrzési feladatait a jogszabályok, az ellenõrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák, továbbá az ellenõrzési program szerint, a feladatok célra tartott, határidõben történõ végrehajtásával látja el. Az ellenõrzött szervektõl az ellenõrzésvezetõ kéri be dokumentáltan az adatokat a felügyeleti vezetõ felügyelete mellett. (10) Amennyiben elõre nem látható akadály felmerülése miatt az ellenõrzési programban megadott határidõk nem tarthatók, úgy az ellenõrzés-vezetõ a felügyeleti vezetõ útján javaslatot tesz az elnöknek az ellenõrzés határidejének módosítására, az ellenõrzés felfüggesztésére, megszüntetésére, vagy egyéb intézkedés megtételére. (11) Az ellenõrzést végzõ személy köteles ellenõrzési megállapításait írásba foglalni és azt az ellenõrzési programban meghatározott idõben és módon az ellenõrzés-vezetõ rendelkezésére bocsátani. Az ellenõrzés-vezetõnek meg kell gyõzõdnie, hogy az ellenõrzést végzõ személy a jogszabályok, az ellenõrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint járt-e el. (12) Amennyiben az ellenõrzést végzõ személy bûncselekményre, pazarló, rendeltetésellenes pénzfelhasználásra, súlyos kárt okozó szabályszegésre, közbeszerzési vagy munkajogi szabálytalanságra utaló tényt, adatot, körülményt tár fel, az

278


1. szám

ezt megalapozó megállapításokat tartalmazó feljegyzését az ellenõrzés-vezetõ útján haladéktalanul megküldi a jogi támogató feladatokat ellátó egység vezetõjének. (13) Amennyiben az ellenõrzés során az ellenõrzött (ellenõrizni tervezett) szervezet vezetõjével, alkalmazottjával vagy más, az ellenõrzéssel érintett személlyel szemben személyes felelõsség felvetése válik szükségessé, az ellenõrzést végzõ személy az ezt megalapozó megállapításokat tartalmazó feljegyzését az ellenõrzés-vezetõ útján haladéktalanul megküldi a jogi támogató feladatokat ellátó egység vezetõjének. (14) Az ellenõrzésben résztvevõknek az adatbetekintés, adatkezelés, titoktartás során az ÁSZtv-ben és más törvényekben foglaltak alapján kell eljárnia.

3. Cím Eljárás az ellenõrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenség esetén 45. §

(1) A felügyeleti vezetõ, az ellenõrzés-vezetõ és a számvevõ nem vehet részt ugyanabban a témában az ellenõrzésben annál a szervezetnél, amelynél a tárgyévben, vagy a megelõzõ két évben ellenõrzés lefolytatásában részt vett. (2) Az ellenõrzés-vezetõ, a számvevõ, és a felügyeleti vezetõ köteles bejelenteni, ha vele szemben az ÁSZtv.-ben vagy a jelen szabályzatban rögzített összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet. (3) A megbízólevél kiadását megelõzõen felmerült összeférhetetlenséget az erõforrás-gazdálkodási fõigazgatónak kell bejelenteni. Az összeférhetetlenség kérdésében – az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató javaslatára – az elnök dönt. (4) A megbízólevél kiadását követõen felmerült összeférhetetlenséget a számvevõ köteles bejelenteni az ellenõrzés-vezetõnek. A számvevõi összeférhetetlenség kérdésében – a felügyeleti vezetõvel történt egyeztetést követõen – a tudomásszerzéstõl számított nyolc napon belül az ellenõrzés-vezetõ dönt. (5) Az ellenõrzés-vezetõ a megbízólevél kiadását követõen felmerült összeférhetetlenséget köteles bejelenteni a felügyeleti vezetõnek. Az ellenõrzés-vezetõ összeférhetetlenségének kérdésében – a felügyeleti vezetõ javaslata alapján – az elnök dönt. (6) A felügyeleti vezetõ a megbízólevél kiadását követõen felmerült összeférhetetlenséget köteles bejelenteni az elnöknek. A felügyeleti vezetõ összeférhetetlenségének kérdésében az elnök dönt. (7) A jelen szakaszban rögzített összeférhetetlenség kérdésében az erõforrás-gazdálkodási fõigazgató javaslata alapján az általános szabályoktól eltérõ döntés hozható.

4. Cím A jelentéskészítés rendje A számvevõszéki jelentés elkészítése 46. §

(1) A számvevõk – szakmai felelõsségvállalás mellett – írásba foglalt megállapításai és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a számvevõszéki jelentés intézkedést igénylõ megállapítások nélküli tervezetének elkészítéséért és az elnöki értekezletre való beterjesztéséért az ellenõrzés-vezetõ a felelõs. (2) A számvevõszéki jelentéstervezet intézkedést igénylõ megállapításainak elkészítéséért és az elnöki értekezletre való beterjesztéséért a felügyeleti vezetõ a felelõs. (3) A számvevõszéki jelentés tervezetét és az intézkedést igénylõ megállapításokat az elnöki értekezlet tárgyalja meg. (4) Az elnöki értekezleten a számvevõszéki jelentés és az intézkedést igénylõ megállapítások tervezetének megtárgyalását követõen az elnök dönt azok elfogadásáról, átdolgozásának szükségességérõl, vagy el nem fogadásáról. Amennyiben az elnöki értekezleten az elnök nem fogadja el a számvevõszéki jelentés és az intézkedést igénylõ megállapítások tervezetét, azokat az ellenõrzés-vezetõnek és a felügyeleti vezetõnek ismételten elnöki értekezletre be kell terjesztenie. (5) Az elnöki döntés alapján a felügyeleti vezetõ köteles elõkészíteni a számvevõszéki jelentéstervezetet 15 napos észrevételezésre történõ kiküldésre. Az ellenõrzés-vezetõ elkészíti a figyelemfelhívó levél tervezetét, amelynek szövegét a felügyeleti vezetõ véglegezi, és beterjeszti az elnök elé jóváhagyásra. (6) A felügyeleti vezetõ a számvevõszéki jelentés tervezetét és az intézkedést igénylõ megállapításokat a kiadmányozási rend szerint – 15 napos határidõ kitûzésével – az elnök által kiadmányozott kísérõlevéllel észrevételezésre megküldi az ellenõrzött szerv vezetõjének.

1. szám


279

(7) A felügyeleti vezetõ az ellenõrzött szerv vezetõjének elfogadott észrevételeit átvezeti, az el nem fogadott észrevételeket indokolással szerepelteti a számvevõszéki jelentés tervezetében. A felügyeleti vezetõ az elnök által kiadmányozott kísérõlevéllel írásban tájékoztatja az ellenõrzött szerv vezetõjét az elfogadott, és indoklással kiegészítve az el nem fogadott észrevételekrõl. (8) A véglegezett számvevõszéki jelentés elnöki (alelnöki) aláírásra történõ elõkészítéséért a felügyeleti vezetõ a felelõs. (9) A számvevõszéki jelentést és a figyelemfelhívó levelet az elnök (alelnök) kiadmányozza. (10) Kiadmányozást megelõzõen az elnök a)

a jelentés tervezetét szakmai felülvizsgálatra bocsáthatja, továbbá az ellenõrzött szervezet vezetõjének saját hatáskörében történõ intézkedés megtételére a még nem nyilvános jelentés tervezetét megküldheti; a saját hatáskörben tett intézkedések a jelentés tervezetének megállapításait nem befolyásolják,

b)

a jelentés tervezetének ismételt elnöki értekezleten való tárgyalását rendelheti el a szabályozott eljárás keretében.

5. cím A számvevõszéki jelentés hasznosítása, realizálása, nyomon követése 47. §

(1) Az Állami Számvevõszék jelentése nyilvános, azt az Állami Számvevõszék internetes honlapján (www.asz.hu) közzéteszi. (2) A kiadmányozott számvevõszéki jelentést az Állami Számvevõszék – a kiadmányozó által aláírt kísérõlevéllel – minden esetben megküldi a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység által kezelt, állandó címzettek jegyzékében szereplõ érintett személyeknek. (3) A felügyeleti vezetõ az Állami Számvevõszék kiadmányozott jelentésének hasznosítása, realizálása, nyomon követése körében a)

közremûködik az ellenõrzött szervezet ÁSZtv.-ben foglalt intézkedési kötelezettségével, illetve annak elmulasztásával kapcsolatos feladatok ellátásában az erre a feladatra kijelölt megnevezett felügyeleti vezetõ bevonásával;

b)

együttmûködik a kommunikációs és intézményi kapcsolattartásért felelõs egység vezetõjével a jelentések hasznosítása során, különös tekintettel: ba) az Országgyûléssel és bizottságaival való együttmûködésbõl fakadó feladatokban, bb) a jelentések általános kommunikációjából adódó feladatokban, és bc) a jelentések szakmai és tudományos területen történõ hasznosításából adódó feladatokban;

c)

együttmûködik a kockázatelemzésért felelõs egység vezetõjével, amelynek során a felügyeleti vezetõ véleményt nyilvánít a hasznosulás felügyeleti tapasztalatairól.

(4) Az ellenõrzések eredményeit és hatásait az érintett terület felügyeleti vezetõje folyamatosan figyelemmel kíséri, és gondoskodik annak tervezésben való hasznosulásáról. (5) A számvevõszéki jelentésekben megfogalmazott intézkedést igénylõ megállapítások realizálására vonatkozó információkat az Állami Számvevõszék nyilvántartja.

6. Cím Minõségirányítás 48. §

(1) Az ÁSZtv.-ben az ellenõrzéssel szemben támasztott minõségbiztosítási követelmények megvalósítását az Állami Számvevõszék minõségirányított mûködés keretében biztosítja. (2) Az Állami Számvevõszék a minõségirányított mûködés követelményeit – a tevékenysége folyamataiban és a folyamatok végén – számvevõ supervisori véleményezés útján is érvényesíti. (3) Az Állami Számvevõszék valamennyi mûködési területén az alkalmazottak kötelessége, hogy saját feladat- és hatáskörükben érvényesítsék a minõségirányított mûködés alapelveit, továbbá a körültekintõ tervezés, az azon alapuló végrehajtás, a végrehajtás kontrolljának, valamint a kontroll alapján szükséges korrekciók elvégzésének követelményét.

280


1. szám

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 49. §

(1) Jelen szabályzat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közzétételét követõ napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit 2013. január 1. napjától kezdõdõen kell alkalmazni. (2) Jelen szabályzat 3. és 4. melléklete 2013. március 1-jén lép hatályba. (3) A (4) bekezdésben foglalt kivétellel hatályát veszti az Állami Számvevõszék Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IX. 23.) ÁSZ utasítás és annak módosításáról szóló 7/2011. (XII. 30.) ÁSZ utasítás. (4) Az Állami Számvevõszék Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IX. 23.) ÁSZ utasítás 3. és 4. melléklete 2013. március 1-jén hatályát veszti.

50. §

(1) A 2013. január 1-je elõtt megkezdett feladatokat a 2013. január 1-je elõtti feladat- és hatáskörmegosztás szerinti rendben kell ellátni, az új feladat- és hatáskörmegosztás szerinti feladatellátás hatálya a 2013. január 1-jét követõen saját felelõsségi körben jelentkezõ feladatokra terjed ki. A feladatátvételre fokozatosan, a feladatellátással érintett egységek által készített ütemterv szerint kerül sor. (2) A szervezeti változások miatt szükséges új hivatali bélyegzõk elkészüléséig a kiadmányozásra jogosult személyek a kiadmányozási jogkörükbe tartozó dokumentumok tekintetében a régi bélyegzõk használatára jogosultak. Domokos László s. k., elnök

A nemzetgazdasági miniszter 41/2012. (XII. 7.) NGM utasítása a Magyar Államkincstár Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2011. (I. 14.) NGM utasítás módosításáról A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – a következõ utasítást adom ki: 1. A Magyar Államkincstár Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2011. (I. 14.) NGM utasítás 1. mellékletét képezõ Szervezeti és Mûködési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. melléklet szerint módosul. 2. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 41/2012. (XII. 7.) NGM utasításhoz 1. A Szabályzat 13. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az 51. § a) pontjában foglalt esetben a Kincstárat az általános elnökhelyettes képviseli. Az 51. § a) pontjában foglaltak, valamint az általános elnökhelyettes távolléte, akadályoztatása, vagy az általános elnökhelyettesi tisztség átmeneti betöltetlensége együttes fennállása esetén a hálózatirányítási elnökhelyettes képviseli a Kincstárat. Az 51. § a) pontjában foglaltak, valamint az általános elnökhelyettes és a hálózatirányítási elnökhelyettes távolléte, akadályoztatása, vagy ezen elnökhelyettesi tisztségek átmeneti betöltetlensége együttes fennállása esetén a pénzforgalmi elnökhelyettes képviseli a Kincstárat. Az elnök a képviseleti jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve másra írásban átruházhatja.” 2. A Szabályzat 14. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kincstár nevében az elnök önállóan jogosult aláírásra. Az 51. § a) pontjában foglalt esetben az általános elnökhelyettes jogosult önállóan aláírásra. Az 51. § a) pontjában foglaltak, valamint az általános elnökhelyettes távolléte, akadályoztatása, vagy az általános elnökhelyettesi tisztség átmeneti betöltetlensége együttes fennállása

1. szám


281

esetén a hálózatirányítási elnökhelyettes jogosult önállóan aláírásra. Az 51. § a) pontjában foglaltak, valamint az általános elnökhelyettes és a hálózatirányítási elnökhelyettes távolléte, akadályoztatása, vagy ezen elnökhelyettesi tisztségek átmeneti betöltetlensége együttes fennállása esetén a pénzforgalmi elnökhelyettes jogosult önállóan aláírásra.” 3. A Szabályzat 51. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Általános elnökhelyettes) „a) az elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén, továbbá ha az elnöki tisztség átmenetileg betöltetlen, az elnök kinevezéséig ellátja az általános helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat; ha az elnöki tisztség átmenetileg betöltetlen, gyakorolja az elnöki feladat- és hatásköröket;” 4. A Szabályzat 7. számú függeléke 1.1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1.1. Az elnök – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – teljeskörûen gyakorolja a Kincstár kormánytisztviselõi, kormányzati ügykezelõi és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat, amelyeket meghatározott jogszabályi feltételekkel vezetõi munkakörbe kinevezett kormánytisztviselõre írásban átruházhat, illetve az átruházott jogkört visszavonhatja. Az 51. § a) pontjában foglalt esetben az elnök munkáltatói jogait – az elnökhelyettesek kinevezése és felmentése kivételével – az általános elnökhelyettes gyakorolja.”

A nemzetgazdasági miniszter 44/2012. (XII. 18.) NGM utasítása a miniszteri biztos kinevezésérõl szóló 35/2012. (XI. 23.) NGM utasítás hatályon kívül helyezésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdése és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján az alábbi utasítást adom ki: 1. §

Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezésérõl szóló 35/2012. (XI. 23.) NGM utasítás.

2. §

Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 45/2012. (XII. 18.) NGM utasítása a nemzetgazdasági miniszter rendelkezése alatt álló központi költségvetési elõirányzatok és finanszírozási kiadások kezelésének eljárási rendjérõl szóló 9/2012. (IV. 5.) számú NGM utasítás módosításáról* Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése, valamint a 21. § (2) bekezdése alapján, Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 50. § (8) bekezdésében – a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban – biztosított államháztartásért felelõs miniszteri jogok gyakorlása érdekében, továbbá a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében biztosított, a Magyar Államkincstár felett gyakorolt irányítási jogkörben eljárva, egyes – a nemzetgazdasági miniszter rendelkezése alatt álló – központi kezelésû elõirányzatok módosításával és felhasználásával kapcsolatos intézkedési jogokról – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – kiadott utasítást az alábbiak szerint módosítom. 1. §

A nemzetgazdasági miniszter rendelkezése alatt álló központi költségvetési elõirányzatok és finanszírozási kiadások kezelésének eljárási rendjérõl szóló 9/2012. (IV. 5.) NGM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 1. melléklete helyébe jelen utasítás 1. melléklete lép.

* Az utasítás mellékletei a Hivatalos Értesítõ 55. számában taláhatóak.

282


2. §

Az Utasítás 2. melléklete helyébe jelen utasítás 2. melléklete lép.

3. §

Az Utasítás 3. melléklete helyébe jelen utasítás 3. melléklete lép.

4. §

Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba.

1. szám

Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 46/2012. (XII. 21.) NGM utasítása pénzügyi jogok biztosának kinevezésérõl A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 42. § (1) bekezdése és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján az alábbi utasítást adom ki: 1. §

A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 42. § (1) bekezdése alapján dr. Doubravszky Györgyöt határozatlan idõtartamra pénzügyi jogok biztosává nevezem ki.

2. §

A pénzügyi jogok biztosa tevékenységét a vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos fogyasztói jogok érvényesülésének elõsegítése és a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében látja el.

3. §

A pénzügyi jogok biztosát az Fgytv. 42. § (9) bekezdése alapján a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (7) bekezdése szerinti díjazás és juttatások illetik meg.

4. §

A pénzügyi jogok biztosát mûködése során a Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala segíti.

5. §


A Postás Egészségpénztár közleménye a 2012. szeptember 30-i záró beszámolójának közzétételérõl Mérleg (adatok E Ft-ban) Eszközök

Forgóeszközök

Elõzõ év

Tárgyév

969 276

971 432

–

–

II. Követelések

62 558

72 666

Tagdíjkövetelések

62 558

72 666

III. Értékpapírok

378 378

–

Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok

378 378

–

I. Készletek

1. szám


283 (adatok E Ft-ban)

Eszközök

IV. Pénzeszközök

Elõzõ év

Tárgyév

528 340

898 766

139

–

Pénztári elszámolási számla

15 127

898 721

Elkülönített betétszámla

10 054

45

Pénztárak

Rövid lejáratú bankbetétek

503 020

–

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

969 276

971 432

Források

Saját tõke

Elõzõ év

Tárgyév

62 558

72 666

I. Induló tõke

–

–

II. Be nem fizetett alapítói támogatás

–

–

III. Tõkeváltozások

62 558

72 666

Fedezeti alap tõkeváltozása

56 928

66 126

Mûködési alap tõkeváltozása

5 567

6 467

Likviditási alap tõkeváltozása

63

73

Tartalékok

904 530

897 285

I. Fedezeti alap tartaléka

866 701

851 492

Egyéni számlák befektetett tartaléka

842 527

–

Egyéni számlák szabad tartaléka

24 174

851 492

II. Mûködési alap tartaléka

32 660

39 728

Befektetett mûködési tartalék

31 514

–

Likvid mûködési tartalék

1 146

39 728

III. Likviditási alap tartaléka

5 169

6 065

Szabad likviditási tartalék

5 169

6 065

Kötelezettségek

2 188

1 481

I. Rövid lejáratú kötelezettségek

1 370

–

Tagokkal szembeni kötelezettségek

1 269

–

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

101

–

II. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

818

1 481

969 276

971 432

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN Eredménykimutatás – Fedezeti alap

Adatok E Ft Elõzõ év

Tárgyév

Tagok által fizetett tagdíj

145 148

66 633

Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

868 059

793 585

1 013 207

860 218

–

–

Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Támogatóktól befolyó összeg

24

350

Pénztári befizetések összesen

1 013 231

860 568

37

904

Belépõ tagok áthozott egyéni fedezet Tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeg

48 447

21 103

Pénzügyi mûveletek bevétele

76 156

55 717

11

3

124 651

77 727

Átcsoportosítás mûködési alapból Különféle bevételek

284


1. szám Adatok E Ft Elõzõ év

Tárgyév

Fedezeti alap bevételei összesen

1 137 882

938 295

Szolgáltatások kiadásai

1 180 960

935 385

33 977

13 633

256

184

Tagoknak visszatérített összeg Pénzügyi mûveletek ráfordításai Fedezeti alapot terhelõ jogosulatlan kifizetések

1 968

3 170

Tagdíjat nem fizetõ tag egyéni számlájáról a mûködési alapba átcsoportosított összeg

964

1 119

Tagdíjat nem fizetõ tag egyéni számlájáról a likviditási alapba átcsoportosított összeg

11

13

Fedezeti alap kiadásai Fedezeti alap tárgyévi eredménye

1 218 136

953 504

– 80 254

– 15 209

Eredménykimutatás – Mûködési alap Adatok E Ft Elõzõ év


Tárgyév

10 960

5 356

Munkáltatói tagdíj hozzájárulás

84 018

78 715

Tagdíjbevételek összesen

94 978

84 071


94 978

84 071

Egyéb bevétel

25 379

22 984

3 463

3 085

964

1 119

Pénzügyi mûveletek bevétele Átcsoportosítás fedezeti alapból a tagdíjat nem fizetõ tag egyéni számlájáról Mûködési és kiegészítõ vállalkozás tevékenység különféle bevételei

29 806

27 188

124 784

111 259

Anyagjellegû kiadások

88 629

76 178

Személyi jellegû kiadások

26 697

24 042

14

2

4 261

3 647

356

320

11

3

Mûködési alap kiadásai

119 968

104 192

Adózás elõtti eredmény

4 816

7 067

Mûködési alap tárgyévi adózott eredménye

4 816

7 067

Mûködési alap bevételei összesen

Egyéb kiadások Pénzügyi mûveletek ráfordításai Felügyeleti díj Átcsoportosítás fedezeti alapba

Eredménykimutatás – Likviditási alap Adatok E Ft Elõzõ év

Tárgyév


104

52

Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

913

831

Tagdíjbevételek összesen (01+02)

1 017

883


1 017

883

Átcsoportosítás a fedezeti alapból a tagdíjat nem fizetõ tag egyéni számlájáról

11

13

Különféle bevételek

11

13

Likviditási alap bevételei összesen

1 028

896

Likviditási alap tárgyévi eredménye

1 028

896

1. szám


285

Eredménykimutatás – Alapok együttesen Adatok E Ft Elõzõ év

Tagdíjbevételek

Tárgyév

1 109 202

945 172

154 492

105 278

I. Alapok bevételei

1 263 694

1 050 450

II. Alapok kiadásai

1 338 104

1 057 696

– 74 410

– 7 246

Különféle bevételek

III. Alapok tárgyévi eredménye

Záradék: „Véleményünk szerint a pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból megbízható és valós képet adnak a POSTÁS Egészségpénztár 2012. szeptember 30-án fennálló pénzügyi helyzetérõl, valamint az ezen idõponttal végzõdõ idõszakra vonatkozó pénzügyi teljesítményérõl, összhangban a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal, a számviteli törvényben foglaltakkal, illetve az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló a 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltakkal.” Dr. Takács Gézáné s. k. ügyvezetõ „ARANYTOLL” Könyvvizsgáló és Ügyviteli Szolgáltató Kft. 9021 Gyõr, Szent István tér 11. III/18. könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási szám: 001611 pénzt.bejegyz.sz.:Tpt-001611/04

Dr. Takács Gézáné s. k. kamarai tag könyvvizsgáló 9021 Gyõr, Szent István tér 11. III/18. kamarai tagsági szám: 004469 Ept-004469/04

A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság közleménye a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzatáról Az Eljárási Szabályzat 2013. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit azon eljárásokra kell alkalmazni, melyekben a keresetlevél Választottbíróság Hivatala általi érkeztetésének idõpontja késõbbi, mint a hatályba lépés napja. A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróságnak az eljárására az alábbi, általa alkotott Eljárási Szabályzatnak (továbbiakban: Szabályzat) a rendelkezései az irányadók.

I. AZ ELJÁRÁS ALAPVETÕ SZABÁLYAI 1. §

Az eljárási szabályok meghatározása A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó jogvitákkal kapcsolatos eljárás során a jelen Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben valamely eljárási kérdésben sem a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény, sem pedig e Szabályzat nem tartalmaz rendelkezést, akkor a követendõ eljárást a Választottbíróság szabad belátása szerint határozza meg.

2. §

Az alkalmazandó anyagi jog meghatározása (1) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság határozatát – a (2)–(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a magyar anyagi jog szabályaival és a szerzõdés rendelkezéseivel összhangban, az alkalmazandó tõzsdei alapszabályok és más

286


1. szám

tõzsdei illetve központi értéktári és elszámolóházi szabályzatok, valamint az egyes piacokon kialakult üzleti és ügyviteli szokások figyelembevételével köteles meghozni. (2) Nemzetközi választottbírósági eljárásban a felek által választott anyagi jogot (kikötött jog) kell alkalmazni. Valamely állam jogának vagy jogrendszerének alkalmazandó jogkénti kikötését – a felek ellenkezõ megállapodása hiányában – úgy kell értelmezni, mint amely az adott állam jogának a felmerült kérdést közvetlenül rendezõ szabályaira utal. (3) Amennyiben nemzetközi választottbírósági eljárásban a felek nem a magyar anyagi jogot kötik ki, a Választottbíróság az érintett külföldi jog szaktekintélyei közül szakértõt bízhat meg. E szakértõ díját és megtérítendõ költségeit a Választottbíróság állapítja meg és azokat a felek fele-fele arányban kötelesek megelõlegezni. (4) Ha a felek nemzetközi választottbírósági eljárásban nem választottak jogot, az alkalmazandó anyagi jogot a magyar nemzetközi kollíziós magánjog szabályainak alkalmazásával a Választottbíróság határozza meg. (5) Nemzetközi választottbírósági eljárásban valamely jog alkalmazása helyett a Választottbíróság méltányosság alapján csak akkor dönthet, ha a felek erre kifejezetten felhatalmazták. 3. §

4. §

Hatékonyság A Választottbíróságnak a perek alapos tárgyalására és az eljárás gyors, az eljáró tanács megalakulásától számított – lehetõség szerinti – három hónapon belüli befejezésére kell törekednie. Gazdasági érdekeket védõ bizalmas ügykezelés (1) A választottbírósági eljárás nem nyilvános (zárt), de a felek kérésére a Választottbíróság mások jelenlétét is engedélyezheti a tárgyalásokon. Az elnökségi tag, a Hivatalvezetõ és a Hivatal alkalmazottai minden korlátozástól mentesen részt vehetnek a tárgyalásokon. A Válaszottbíróság dönt a szakértõ és a tanú részvételérõl. (2) Az iratokba betekintés engedélyezése elõtt – kivéve, amikor a betekintést jogszabály biztosítja – a Választottbíróság kikéri a felek elõzetes hozzájárulását, ha a kérelmezõ a betekintéshez fûzõdõ jogos érdekét valószínûsítette. Az elnökségi tag, a Hivatalvezetõ és a Hivatal más alkalmazottai, valamint megbízottaik az iratokba engedély nélkül, minden korlátozástól mentesen betekinthetnek. (3) A Választottbíróság Elnökségének és az eljáró tanácsnak a tagjai, a szakértõk, a tolmácsok, valamint a Hivatal alkalmazottai a tárgyalásokon és az iratokból tudomásukra jutott adatokat és tényeket kötelesek bizalmasan kezelni. (4) A felek bizonyítási indítványában kért megkeresés teljesítése nem sérti a bizalmas ügykezelés elvét. A megkeresettek kötelesek a tudomásukra jutott adatokat és tényeket bizalmasan kezelni. (5) Az Elnökség félévente, a legalább fél éve meghozott, eljárást megszüntetõ határozatokról tájékoztatást nyújthat, amelyben a feleket gyûjtõfogalommal (pl.: árutõzsdei szolgáltató, befektetési vállalkozás, bank stb.) írja körül, de meg nem nevezheti.

5. §

A felek egyenlõ elbánásban részesítése A feleket a Választottbíróság egyenlõ elbánásban részesíti, és mindegyik félnek megadja a lehetõséget, hogy ügyét elõadhassa.

6. §

Az eljárás nyelve (1) A tárgyalás nyelve magyar. A tárgyalási nyelvet nem ismerõ fél kérelmére és költségére tolmácsról kell gondoskodni. (2) A Választottbíróság kivételesen más – a felek által közösen megjelölt – nyelven is lefolytathatja a tárgyalást. Ebben az esetben a Választottbíróság részére történõ tolmácsolás költségeit a feleknek fele-fele arányban kell viselniük. A tolmácsot az eljáró tanács rendeli ki. (3) A tárgyalás során alkalmazott nyelvet kell alkalmazni a felek beadványaira, nyilatkozataira, a tárgyalásra, a Választottbíróság határozatára, vagy bármely más közlésére. A felek kötelesek saját költségükre és felelõsségükre gondoskodni az iratoknak a tárgyalás során alkalmazott nyelvre való fordításáról.

7. §

A jóhiszemû pervitel követelménye (1) A felek perbeli jogaikat jóhiszemûen kötelesek gyakorolni. A Választottbíróság köteles megakadályozni minden olyan cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a per elhúzására, vagy az igazság kiderítésének meghiúsítására irányul. (2) A rosszhiszemû pervitel a díjak és költségek megtérítésére vonatkozó határozat meghozatalakor a késedelmet okozó fél terhére figyelembe veendõ körülmény.

1. szám


287

8. §

Lemondás a kifogás jogáról Azt a felet, aki tudja, hogy az eljárás bármely szakaszában a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény, vagy a felek eltérõ megállapodását megengedõ rendelkezésének, továbbá a választottbírósági szerzõdésnek, vagy a jelen szabályzat bármely elõírásának nem tett eleget, és az eljárásban továbbra is részt vesz anélkül, hogy ezen mulasztás vagy eltérés miatti kifogását haladéktalanul bejelentené, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogás jogáról lemondott.

9. §

Kézbesítés (1) Ha a felek az elsõ tárgyaláson vagy azt követõen bármikor eltérõen nem állapodtak meg, bármely írásbeli közlést azon a napon kell átvettnek tekinteni, amikor a)

azt a címzettnek személyesen átadták, vagy

b)

azt a székhelyére, telephelyére, vagy lakóhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére kézbesítették.

(2) Ha a küldeményt az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt kézbesítési helyek egyikén sem vették át, azt ajánlott levélben fel kell adni, vagy bármilyen oly módon is el lehet küldeni, amely mód alkalmas a kézbesítés megkísérlésének bizonyítására. A címzett utolsó ismert székhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére így elküldött írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstõl számított 8. napon, külföldi címzett esetében a 15. napon átvettnek kell tekinteni. (3) A (2) bekezdés szerinti törvényi kézbesítési elõírás alkalmazásakor a)

a gazdálkodó szervezet alperes cégbírósági kivonattal igazolt székhelyére,

b)

magánszemély alperes esetében a felperes által becsatolt dokumentumokban szereplõ, lakcímnyilvántartói igazolással bizonyított lakóhelyre kerül megküldésre minden írásbeli közlés, és az kézbesítettnek tekintendõ belföldi címzett esetében az elküldéstõl számított 8. napon, külföldi címzett esetében a 15. napon.

(4) Az elsõ írásbeli közlést követõen a felek az eljárás során 2 munkanapon belül kötelesek hivatalosan közölni az eljáró tanáccsal kézbesítési címük megváltozását. (5) A Választottbíróság jóváhagyásával a felek az elsõ tárgyaláson, és azt követõen bármikor megállapodhatnak telefaxos kézbesítési mód alkalmazásában, de a faxon megküldött dokumentumokat postai úton, vagy más kézbesítési mód alkalmazásával is meg kell küldeni. A telefax útján kézbesített dokumentum a feladó faxgépen – ellenkezõ bizonyításáig – dokumentált idõpontot követõ 60 perc elteltével tekintendõ átvettnek. (6) Az iratokat a fél, vagy meghatalmazott képviselõje a Hivatalban elismervény ellenében személyesen is átveheti. (7) Amennyiben a fél az eljárás egész tartamára ügyvédet vagy jogtanácsost hatalmaz fel képviseletére, akkor minden „a félnek” megküldendõ iratot a fél helyett a jogi képviselõnek kell megküldeni. A fél és jogi képviselõje közötti viták harmadik személyek felé semmilyen joghatással nem bírnak, a képviseleti jogosultság a megbízási jogviszonyt megszüntetõ iratban foglaltak hatályával tekintendõ megszûntnek. Amíg a megbízás hatályban van, ezen szabályzat alkalmazásában a „fél” alatt a jogi képviselõjét kell érteni.

II. AZ ELJÁRÓ TANÁCS MEGALAKULÁSA 10. §

A tanács összetétele (1) A Választottbíróság a felek eltérõ megállapodásának hiányában három választottbíróból álló tanácsban ítélkezik, vagy a jelen Szabályzatban meghatározott esetekben egyesbíró jár el. (2) A felek kivételesen megállapodhatnak úgy is, hogy az ügyükben eljáró tanács tagjainak száma 5, vagy 7, vagy 9 fõ. Ebben az esetben az ellenérdekû felek a 16. §–23. §-ban megjelölt díj (5 fõ esetében) 150, vagy (7 fõ esetében) 200, vagy (9 fõ esetében) 250 százalékát egymás között egyenlõ arányban megosztva kötelesek megelõlegezni. (3) Amennyiben az alperes megállapodik a felperessel három fõnél nagyobb eljáró tanács választásában, de – a felperessel ellentétben – a megemelkedett választottbírósági díjtétel felét mégsem fizeti be a megállapodást követõ 8 napon belül a Választottbíróság bankszámlájára, akkor az eljárást a jelen Szabályzat azon rendelkezései alapján kell lefolytatni, amelyek a háromtagú tanácsban történõ ítélkezésre vonatkoznak. Ebben az esetben a felperesnek a díjtöbblet azonnal visszatérítendõ, amint megjelölte, hogy a kijelölt választottbírák közül ki az az egy fõ, aki a jelöltje. Amennyiben az alperes – annak ellenére, hogy nem fizette be a háromnál több tagú tanács jelöléséhez kapcsolódó megemelt díjtételt – nem nevezi meg 8 napon belül azt a személyt, akit a háromtagú eljáró tanácsba jelöl, akkor a

288


1. szám

Választottbíróság elnökségi tagja jelöli ki az alperes helyett a háromtagú eljáró tanács azon tagját, akit alperes elmulasztott kijelölni. (4) Ugyanez a (3) bekezdésben foglalt szabály alkalmazandó több alperes esetében is, amennyiben bármelyikük mulasztása miatt hiányosan tesznek eleget díjmegelõlegezési kötelezettségüknek. (5) Az eljáró tanács egyik tagját a felperes, másik tagját az alperes jelöli ki a választottbírói testület tagjai közül, betartva a (6) és (7) bekezdésekben foglalt korlátozásokat. Az ellenérdekû felek a (2) bekezdésben foglalt esetben értelemszerûen nem 1-1, hanem 2-2, 3-3, illetve 4-4 testületi tagot jelölhetnek. (6) A kijelölésre a Választottbíróság 30 napos határidõt köteles biztosítani, amelyet a felhívás kézhezvételétõl kell számítani. Ezalatt a 30 nap alatt a feleknek olyan választottbírókat kell kijelölniük, aki esetében meggyõzõdtek arról, hogy a kijelöltek nem esnek a (7) és (8) bekezdésekben foglalt korlátozások hatálya alá. (7) A fél, a jóhiszemû pervitel elveire figyelemmel olyan személyt köteles kiválasztani a választottbírói névjegyzékbõl, aki a felkérést el is fogadja, és akivel szemben nem áll fenn kizárási ok. A (3) bekezdésben foglalt esetben ezen elvárásoknak a fél minden egyes kijelölésének meg kell felelnie. (8) A kizárási ok fennállásától függetlenül a választottbíró nem fogadhat el további ügyekben való eljárásra felkérést, ha az adott felkérés Hivatal általi kiküldésének keltétõl visszamenõleg számított 365 napon belül (továbbiakban: Tárgyidõszak) már három ügyben jogérvényesen aláírt elfogadó nyilatkozatot, mivel ellenkezõ esetben a tisztség eskünek megfelelõ gondos és méltó betöltése, az ügyek alapos megismerése veszélybe kerülhetne. Ezen szabály alkalmazása szempontjából az azonos fél által vagy azonos féllel szemben kezdeményezett hasonló tartalmú jogviták (továbbiakban: ügycsoport) elbírálását egy ügynek kell számítani, mivel azok megítélése épp a hasonlóság okán nem jelent olyan munkaterhet a választottbíró számára, mely a tisztség eskünek megfelelõ gondos és méltó betöltését veszélyeztetné. Az érintett választottbíró által a Tárgyidõszakban és azt követõen elfogadott felkérések száma azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a tizenkettõt, és csak egyetlen ügycsoport szerepelhet közöttük, azaz, a megengedett ügyszámot úgy kell számítani, hogy az csak 2 össze nem függõ, nem hasonló tartalmú független ügyet és csak egy – maximum 10 ügybõl összeálló – ügycsoportot tartalmazhat. (Ezen ügycsoport tehát nem lehet hasonló tartalmú a 2 független ügyhöz viszonyítva.) Kétség esetén a Választottbíróság elnökségi tagja dönt abban a kérdésben, hogy ezen szabály alkalmazása szempontjából az adott jogviták hasonló tartalmúak-e (azaz ügycsoportot képeznek-e) vagy sem. (9) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben több felperes, vagy több alperes is csak egy-egy választottbírót jelölhet meg, és amennyiben a választottbíró személyében – a Választottbíróság által megszabott határidõn belül – nem tudnak megállapodni, a választottbírót helyettük a Választottbíróság elnökségi tagja jelöli ki. (10) Ha a fél a keresetében, illetve válasziratában nem jelöl választottbírót, illetve választottbírókat, vagy a Választottbíróság által elõírt határidõben egyéb írásos formában nem érkezik meg a bírókijelölést tartalmazó nyilatkozata, akkor a jelölést a Választottbíróság elnökségi tagja elvégezheti. A bírókijelölésrõl szóló nyilatkozat esetében mindennemû feltételhez kötés vagy hatálybeli korlátozás nem írottnak tekintendõ. (11) A választottbíró jelölése során figyelemmel kell lenni a felek megállapodásában a választottbírótól megkívánt szakképzettségre és minden olyan szempontra, amely nagy valószínûséggel biztosítja független és pártatlan választottbíró kijelölését, valamint a (7) és (8) bekezdésekben foglalt korlátozások betartását. (12) A választottbíró e megbízatását a felekhez intézett írásbeli nyilatkozatban fogadja el, és haladéktalanul köteles feltárni a felek elõtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, kivéve, ha a feleket ezekrõl már korábban tájékoztatta. A választottbíró az aláírt elfogadó nyilatkozat eredeti és elektronikus példányát köteles haladéktalanul megküldeni a Hivatalhoz. (13) A felek – vagy a (10) bekezdés értelében a Választottbíróság elnökségi tagja – által kijelölt, és e megbízatást írásbeli nyilatkozattal elfogadó választottbírók választják meg az eljáró tanács elnökét, betartva a (14) bekezdésben foglalt korlátozást, és biztosítva azon elv érvényesülését is, hogy az eljáró tanács legalább egy tagjának magyar jogi egyetemi diplomával kell rendelkeznie. (14) Különbözõ felperesek által azonos alperes ellen, vagy azonos felperes által különbözõ alperesek ellen hasonló ügyben indított eljárások során nem megengedett a teljesen azonos összetételû eljáró tanácsok megalakítása. Ezen tilalom betartását az eljáró tanács elnökének megválasztásakor kell érvényre juttatni. Kétség esetén a Választottbíróság elnökségi tagja dönt abban a kérdésben, hogy ezen szabály alkalmazása szempontjából az adott jogviták hasonló tartalmúak-e vagy sem. (15) Amennyiben az elnök megválasztása a második választottbíró elfogadó nyilatkozatának Hivatal általi kézhezvételétõl számított 30 napon belül nem történik meg, az eljáró tanács elnökét a Választottbíróság elnökségi tagja kijelölheti.

1. szám


289

A 10. § (7), (8) és (14) bekezdéseiben foglalt korlátozásokat az eljáró tanács elnökének megválasztásakor illetve kijelölésekor is alkalmazni kell. (16) A (13) bekezdés rendelkezéseit háromnál több tagú eljáró tanács elnökének megválasztásánál azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök személyérõl a választottbírák háromnegyedes szótöbbséggel döntenek. Amennyiben a szavazás nem vezet eredményre, az eljáró tanács elnökét a Választottbíróság elnökségi tagja kijelölheti a (15) bekezdésben foglalt 30 napos határidõ eredménytelen eltelte után. 11. §

Az egyesbíró hatásköre Ha az alperes válasziratában a felperes kereseti követelését elismeri, az eljárást megszüntetõ határozatot egyesbíróként a felperes által kijelölt választottbíró hozza meg. Ha a felperes nem jelölt választottbírót, az eljárást megszüntetõ határozatot a Választottbíróság elnökségi tagja hozza meg.

12. §

A kizárási eljárás (1) Az ügy intézésébõl ki van zárva, és abban mint választottbíró, vagy szakértõ nem vehet részt: a) aki a vitás ügyben félként résztvevõ szervezet, forgalmazó, megbízást adó, tõzsdetag, vagy gazdasági társaság tulajdonosa, alkalmazottja, vezetõ tisztségviselõje, alkusza, képviselõje, b) aki az ügyben eljárt, vagy abban érdekelt, c) aki az a) és b) pontban felsorolt személyek [Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti] közeli hozzátartozója, d) akitõl az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság). (2) A kizárási okot a félnek is be kell jelentenie az elsõ tárgyalás végéig. Az elsõ tárgyalást követõen azonban csak olyan kizárási ok fennállását jelentheti be, amelynek alapjául szolgáló tény vagy körülmény általa bizonyítandóan a választást, vagy a kijelölést követõen jutott tudomására. (3) Az a fél, aki a választottbíró ellen kizárási indítvánnyal kíván élni, az indítvány indoklását is tartalmazó írásbeli nyilatkozatot attól a naptól számított 15 napon belül köteles megküldeni a Választottbíróság Elnökségének, amely napon a Választottbíróság összetételérõl tudomást szerzett, vagy amikor a kizárás alapjául szolgáló, a felek megállapodása szerint szükséges szakképzettség ténye, vagy a függetlenség, vagy pártatlanság tekintetében jogos kétséget ébresztõ körülmény elõtte ismertté vált. (4) A fél, az általa kijelölt, vagy azon választottbíró ellen, akinek kijelölésében részt vett, csak olyan okból élhet a (3) bekezdés alapján kifogással, amely a kijelölést követõen vált elõtte ismertté. (5) Ha a kizárási indítvánnyal érintett választottbíró megbízatásáról nem mond le, vagy a másik fél az indítvánnyal nem ért egyet, a kérelemrõl a Választottbíróság elnökségi tagja dönt. Ha a kizárási indítványt nem a választottbíró nyújtotta be, nyilatkozatát a döntés elõtt be kell szerezni. (6) Ha választottbíró kizárására irányuló indítvány nem vezet eredményre, az indítványozó fél az elutasító határozat kézhezvételétõl számított 30 napon belül kérheti a Fõvárosi Bíróságot, hogy döntsön a kizárási kérelemrõl. E döntés meghozataláig a Választottbíróság – a kizárással érintett választottbírót is beleértve – folytathatja az eljárást és határozatot is hozhat. (7) A választottbíró vagy a szakértõ a Választottbíróság elnökségi tagjának haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.

13. §

A választottbírói megbízatás megszûnése (1) Az eljáró választottbíró megbízatása a folyamatban lévõ jogvitát eldöntõ ítélet meghozatalának idõpontjáig tart, de meghosszabbodik az ítélet kijavítására, értelmezésére, vagy kiegészítésére irányuló kérelem elbírálásának idõtartamával. (2) Az eljáró bíró megbízatása a Választottbíróság Szervezeti Szabályzata D pontjában meghatározottak szerint megszûnik. (3) Az eljáró bíró megbízatása lemondással, vagy a 12. §-ban foglalt esetekben kizárási indítványt helybenhagyó döntéssel, vagy a Fõvárosi Bíróság határozatával is megszûnhet. (4) Az eljáró választottbíró az ítélet meghozatalát megelõzõ utolsó tárgyalás berekesztését követõ idõszakot kivéve tisztségérõl az eljárás bármely szakaszában lemondhat. (5) Amennyiben az eljáró választottbíró tartósan akadályoztatva van feladatai ellátásában, úgyszintén akkor, ha más okból kellõ idõben nem jár el, az eljáró tanácsban betöltött tisztségérõl le kell mondania. Ezen kötelezettséghez kapcsolódó vita fölmerülése esetén a Választottbíróság elnökségi tagja határozattal megszüntetheti a vita tárgyává tett eljáró tanácsi tagságot.

290


1. szám

(6) Ha az eljáró választottbíró megbízatása az elõzõ (2)–(5) bekezdésekben szabályozott bármely okból megszûnik, helyette új választottbírót kell kijelölni ugyanazon rendelkezések alkalmazásával, mint amelyek szerint korábban a választottbírót kijelölték. A felek által jelölendõ választottbíró személyében történõ változás esetén új elnök választására is sor kerül, értelemszerûen alkalmazva a 10. § (13)–(16) bekezdéseiben foglaltakat.

III. BEADVÁNYOK, DÍJAK, KÖLTSÉGEK VALAMINT ILLETÉKEK 14. § (1) (2) (3)

(4)

(5)

(6) (7)

(8) (9) (10)

15. §

A beadványok benyújtása A beadványokat a Választottbíróság postacímére kell megküldeni, néggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelt. Amennyiben több félnek azonos a képviselõje, õket egy érdekeltnek kell tekinteni. A tárgyaláson csak az eljáró tanács engedélyével lehet iratot benyújtani. Az eljárást keresetlevéllel kell megindítani és a keresetlevélben fel kell tüntetni: a) a feleknek és képviselõiknek nevét, székhelyét vagy lakcímét és perbeli állását; b) a felek telefonszámát, faxszámát és e-mail címét; c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak elõadásával; d) azokat az adatokat, melyekbõl a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság hatásköre megállapítható, továbbá a felperes azon nyilatkozatát, mely szerint a per tárgya nem esik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény választottbírósági eljárás kikötését tiltó 17. § (3) bekezdésének hatálya alá; e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem); f) a perértéket; g) a nyilatkozatot a választottbírósági díj befizetésérõl; h) a felperes által megjelölt választottbíró nevét vagy arra irányuló kérelmet, hogy a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségi tagja jelölje ki a választottbírót (a felperes megnevezhet pótválasztottbírót is); i) a keresetlevélhez mellékelt iratok felsorolását; j) a felperes cégszerû aláírását, vagy a meghatalmazással igazolt jogi képviselõ aláírását; A keresetlevélhez csatolni kell: a) azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendõ egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges; b) a választottbírósági díj befizetést igazoló banki kivonatot, c) a jogi képviselõ meghatalmazását. Amennyiben a Választottbíróság megállapítja, hogy a benyújtott keresetlevél vagy annak bármely melléklete hiányos, vagy más okból nem felel meg a szabályzat elõírásainak, felszólítja felperest a haladéktalan hiánypótlásra. Ha a hiánypótlás választottbíró kijelölésére vonatkozik, akkor a 10. § (6) bekezdésében foglalt 30 napos határidõ alkalmazandó. Az eljárás a keresetlevél Hivatalhoz érkezésének napján indul. Az alperes a felperesi kereseti kérelemre vonatkozó válasziratát – a bizonyítékok egyidejû megjelölésével – a kereset kézbesítésétõl számított 8 napon belül köteles benyújtani. Ezt a határidõt az alperes kérelmére a Választottbíróság elnökségi tagja legfeljebb további 8 nappal meghosszabbíthatja. Az alperes köteles választottbírót kijelölni, vagy kérni, hogy helyette a Választottbíróság elnökségi tagja jelöljön választottbírót. Az alperes pótválasztottbírót is jelölhet. Bármelyik fél módosíthatja keresetét és válasziratát a választottbírósági eljárás során, kivéve, ha a Választottbíróság az ezen eljárással okozott indokolatlan késedelem miatt annak elõterjesztését kizárja. A keresetre vonatkozó rendelkezéseket a viszontkeresetre, a válaszirattal kapcsolatosakat pedig a viszontkeresettel szembeni válasziratra is alkalmazni kell, kivéve a (3) és a (6) bekezdésben foglaltakat.

A pertárgy értéke (1) Pénzkövetelések iránti kereseteknél a pertárgy értéke a követelt összeg. (2) A pertárgy értéke a jogvita alapjául szolgáló értékpapírok mennyiségének: a) a kereset benyújtása elõtt kialakult utolsó záróárfolyamon számított értéke, vagy b) a kibocsátási értéke, ha záróárfolyama egyáltalán nem alakult ki.

1. szám


291

Ha az a) és b) pontban foglaltak alapján a pertárgy értéke nem állapítható meg, akkor a keresetben megjelölt értékpapír mennyiséget a kereset benyújtásakori piaci értéken kell számbavenni.

(3) Azon tõzsdei termékek vonatkozásában, amelyekben a fizikai termékszállítással történõ teljesítés lehetséges, a pertárgy értéke: a)

a termék mennyiségének a Budapesti Árutõzsde által megállapított, a lejárati határidõ nyitott pozícióira érvényes végsõ elszámolóár alapján megállapított összege,

b)

a kereset benyújtása elõtti tõzsdenapon a Budapesti Árutõzsde által megállapított elszámolóár, amennyiben a végsõ elszámolóár még nem alakult ki,

c)

tõzsdei ügyletnek likvidálással történõ megszüntetése esetén pedig a tõzsdei termék mennyiségének a likvidálás napján érvényes elszámolóár alapján megállapított összege.

(4) Azon árutõzsdei termékek vonatkozásában, amelyek esetében csak készpénzes elszámolással történõ teljesítés lehetséges, a pertárgy értéke: a)

a termék mennyiségének a Budapesti Árutõzsde által megállapított, a lejárati határidõ nyitott pozícióira érvényes végsõ elszámolóár és a kötésár közötti különbözet összege,

b)

a kereset benyújtása elõtti tõzsdenapon a Budapesti Árutõzsde által megállapított elszámolóár és a kötésár különbözete, amennyiben a végsõ elszámolóár még nem alakult ki,

c)

tõzsdei ügyletnek likvidálással történõ megszüntetése esetén pedig a tõzsdei termék mennyiségének a likvidálás napján érvényes elszámolóár és a kötésár különbözete.

(5) Azonnali árutõzsdeügyletek esetében a tõzsdei kötjegyben megjelölt vételár összege a pertárgy értéke. (6) Meghatározott cselekmény vagy cselekménytõl való tartózkodás iránti keresetnél a pertárgy értéke a felperesnél fennálló vagyoni érdek értéke. (7) Több követelés esetén az egyes követelések értékét külön kell megállapítani, és a pertárgy értéke ilyenkor valamennyi követelés együttes összege. (8) Ha a felperes egyáltalán nem, vagy a köztudomással ellentétben tüntette fel a pertárgy értékét, azt a Választottbíróság hivatalból, vagy az alperes kérelmére a rendelkezésre álló adatok alapján határozza meg.

16. §

Díj- és költségviselés, illetékfizetés (1) A Választottbíróság az eljárás díjának és költségének összegét, megosztását, és megtérítését jelen Szabályzat elõírásai alapján, a benyújtott bizonylatok figyelembevételével állapítja meg. (2) A Választottbíróság a díj- és költségviselés felõl az eljárást befejezõ határozatában dönt, kivéve, ha a pernyertes fél e kérdésben a határozathozatal mellõzését kéri. (3) A választottbírósági díj és a választottbírósági költségek – a jelen szakasz (4) és (5) bekezdéseiben, valamint a 2. § (3) továbbá a 6. § és a 7. §-ban foglalt esetek kivételével – a pervesztes felet terhelik. (4) Ha a fél, neki felróható módon felesleges költségeket okoz, ezek megtérítésére pernyertessége esetén sem tarthat igényt, illetõleg az így okozott költség megtérítésére pernyertességétõl függetlenül kötelezhetõ. (5) A felek a jelen § (3) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérõen is megállapodhatnak a díj- és költségviselésrõl. (6) A perben a feleket költségmentességben vagy illetékfeljegyzési jogban nem lehet részesíteni. Jogszabályban biztosított személyes vagy tárgyi illetékmentesség nem mentesít a választottbírósági díj és költségek megelõzése és megtérítése alól. (7) A felperes a pertárgy értéke alapján megállapított választottbírósági díjat és az illetéket legkésõbb a keresetlevél benyújtásával egyidejûleg köteles a Választottbíróság számlájára befizetni. A díj és az illeték készpénzben nem fizethetõ meg a Hivatalban, és okmánybélyeg felhasználásával sem róható le. Az ezen szabály ismeretének hiányában megvásárolt okmánybélyegek ellenértékének visszatérítésében a Választottbíróság közbenjárása nem várható el.

17. §

Választottbírósági díj és a választottbírósági költségek összetétele (1) A választottbírósági díj elsõsorban az alábbiakban felsorolt elemeket foglalja magában: a)

a választottbírók tiszteletdíja,

b)

az adminisztratív és technikai személyzet munkadíja,

c)

az ügyviteli infrastruktúra igénybevételének ellenértéke,

d)

a választottbírák testületének szervezeti költségei.

292


1. szám

(2) A választottbírósági költségek az eljárás folyamán kifizetett azon összegek, amelyek a feleknél érdekeiknek a Választottbíróság elõtti védelme kapcsán merültek fel, így különösen a tartósan külföldön tartózkodó választottbírák utazási és tartózkodási költségei, tolmácsok és szakértõk díjazása, nevezettek és a tanúk költségei, a jogi képviselõk munkadíja és költségei stb. 18. §

A választottbírósági díj mértéke (1) A választottbírósági díj összege a pertárgy értéktõl függõen a következõ: 1 500 000 Ft-ig 180 000 Ft 1 500 000–10 000 000 Ft-ig 180 000 Ft és az 1 500 000 Ft feletti rész 10%-a, 10 000 000–50 000 000 Ft-ig 1 030 000 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 6%-a, 50 000 000–100 000 000 Ft-ig 3 430 000 Ft és az 50 000 000 Ft feletti rész 4,2%-a, 100 000 000–500 000 000 Ft-ig 5 530 000 Ft és a 100 000 000 Ft feletti rész 1,5%-a 500 000 000–1 000 000 000 Ft-ig 11 530 000 Ft és az 500 000 000 Ft feletti rész 1,2%-a 1 000 000 000–5 000 000 000 Ft-ig 17 530 000 Ft és az 1 000 000 000 Ft feletti rész 0,7%-a 5 000 000 000 Ft felett 45 530 000 Ft és az 5 000 000 000 Ft feletti rész 0,02%-a (2) Amennyiben a pertárgy értéke a Választottbíróság jelen Eljárási Szabályzata alapján nem állapítható meg, a választottbírósági díj 300 000 Ft.

19. §

A díjvisszatérítés és költségviselés speciális szabályai (1) Abban az esetben, ha a felperes még az eljáró tanács megalakulása elõtt visszavonja keresetét, a Választottbíróság visszatéríti a megfizetett választottbírósági díj 75%-ának 200 000 Ft-ot meghaladó részét. Ez esetben a felperes maga viseli a választottbírósági költségeket. Amennyiben alperes részére a keresetlevél a Választottbíróság által feladásra került a kereset visszavonását megelõzõen, az alperesnél felmerült jogi képviseleti díj, mint választottbírósági költség felperes általi megtérítésérõl a Választottbíróság határoz, feltéve, hogy az alperes ezt az igényét a keresetet visszavonó jognyilatkozat részére történõ feladásától számított 8 napon belül benyújtotta a Választottbírósághoz. (2) Ha az alperes válasziratában a felperes kereseti követelését az eljáró tanács megalakulása elõtt elismeri, a Választottbíróság visszatéríti a megfizetett választottbírósági díj 50%-ának 200 000 Ft-ot meghaladó részét. A választottbírósági költségeket ez esetben mindegyik fél maga viseli és e költségek viselésérõl a Választottbíróság nem hoz határozatot. (3) Abban az esetben, ha a felperes akkor vonja vissza a keresetét, amikor az eljáró tanács már megalakult, de az elsõ tárgyalási határnap kitûzésérõl szóló értesítés még nem került a Választottbíróság által feladásra, a felperesnek visszatérítendõ a megfizetett választottbírósági díj 40%-ának 200 000 Ft-ot meghaladó része. Ez esetben a felperes maga viseli a választottbírósági költségeket, az alperesnél felmerült jogi képviseleti díj, mint választottbírósági költség felperes általi megtérítésérõl pedig a Választottbíróság határoz, feltéve, hogy az alperes ezt az igényét a keresetet visszavonó jognyilatkozat részére – a Választottbíróság által – történõ feladásától számított 8 napon belül benyújtotta a Választottbírósághoz. (4) A választottbírósági díj visszatérítésére és az alperes által igényelt választottbírósági költség megtérítésére vonatkozó határozatot a Választottbíróság az eljárás befejezésérõl szóló határozattal együtt hozza meg. Ha az Eljáró tanács még nem alakult meg, e határozatot a Választottbíróság elnökségi tagja hozza meg. (5) Amennyiben a Választottbíróság hatáskörének hiánya miatt az eljárást megszünteti, a felperesnek a megfizetett választottbírósági díj visszafizetendõ. A választottbírósági költségeket ez esetben mindegyik fél maga viseli és e költségek viselésérõl a Választottbíróság nem hoz határozatot.

20. §

A viszontkereset díja (1) Viszontkereset esetén ugyanazok a választottbírósági díjak nyernek alkalmazást, mint az alapkereset esetében. (2) Amennyiben a fél olyan beszámítási kifogást terjeszt elõ, amelynek elbírálása tényállásbeli vagy jogi kérdés tisztázását teszi szükségessé, a Választottbíróság a viszontkereset esetére érvényes választottbírósági díj megfizetését írhatja elõ a beszámítási kifogást elõterjesztõ fél terhére.

21. §

Költségelõlegezés (1) A választottbírósági költségek elõlegezésére azt a felet kell kötelezni, akinek a bizonyítás érdekében áll, vagy akinek vonatkozó indítványát a Választottbíróság indokoltnak ítéli meg.

1. szám


293

(2) Ha az (1) bekezdés alapján a költségviselõ nem állapítható meg és az eljárás folytatásához az intézkedés szükséges, akkor a felperest kell kötelezni a költségek megelõlegezésére. (3) A fordítás és a tolmácsolás költségeinek megelõlegezése azt a felet terheli, aki azt kérte, kivéve a jelen Szabályzat 6. § (2) bekezdésében foglalt esetet. (4) A Választottbíróság kötelezi a külföldi lakóhelyû választottbírót jelölõ felet – illetve külföldi lakóhelyû elnök választása esetén a feleket – a választottbíró, vagy az elnök utazási és tartózkodási költségei fedezéséhez szükséges költségelõleg megfizetésére. 22. §

Illeték (1) A jelen Szabályzat életbeléptetésekor hatályos illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 55. §-a értelmében a választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 5 000 Ft, és legfeljebb 250 000 Ft. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték 10 000 Ft. (2) Az illetéket a 16. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen kell leróni.

IV. KÉPVISELET ÉS BEAVATKOZÁS 23. §

Képviselet az eljárásban (1) A fél az eljárásban személyesen, vagy erre feljogosított hozzátartozója, illetve jogi képviselõje (továbbiakban együtt: képviselõ) útján jár el. A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitûnik, de olyan képviseleti nyilatkozat a választottbírósági eljárásban nem tehetõ, amely a képviselõt a kézbesítésbõl kizárja. Ez a tilalom a (4) bekezdés esetében úgy alkalmazandó, hogy csak a szóvivõ képviselõre vonatkozik. (2) Az eljárás egész tartamára szóló teljes körû meghatalmazás kiterjed minden nyilatkozatra, cselekményre, joglemondásra, jogelismerésre és egyezség kötésére, valamint pénznek és dolognak az átvételére is. (3) Ügyvédként a Választottbíróság elõtt kizárólag olyan ügyvéd járhat el, aki bármelyik magyar Ügyvédi Kamara tagja. (4) Amennyiben a fél az eljárásban több jogi képviselõ részére ad meghatalmazást, a meghatalmazással egy idõben a kézbesítésre és a joghatályos érdemi nyilatkozatok megtételére ki kell jelölnie közülük egy úgynevezett szóvivõ képviselõt. A Választottbíróság a felet megilletõ iratokat kizárólag a szóvivõ képviselõnek kézbesíti. A szóbeli és írásbeli nyilatkozattétel joga a Választottbíróság felé a fél jogi képviselõi közül csak a szóvivõ képviselõt illeti meg. A szóvivõ képviselõ egyedi esetre írásban felhatalmazhatja helyettesítésre a fél többi jogi képviselõi közül az egyiket. A felhatalmazásban részletesen ismertetni kell, hogy mely eljárási cselekményre terjed ki. Amennyiben a szóvivõ képviselõ meghatalmazása megszûnik, azt a félnek is és a megszûnõ megbízású szóvivõ képviselõnek is írásban haladéktalanul be kell jelentenie a Választottbíróságnak, és ezzel egy idõben a félnek írásban közölnie kell a Választottbírósággal, hogy kit jelölt ki új szóvivõnek. A szóvivõ képviselõ képviseleti jogának megszûnésekor a választottbírósági eljárás mindaddig szünetel, amíg a fél a jogi képviselõi közül az új szóvivõt ki nem jelöli. A szünetelés azon a napon kezdõdik, amely napon a szóvivõ képviselõ megbízatása megszûnik, ha ezen a napon nem érkezik meg a Hivatalba az új szóvivõ képviselõ kijelölésérõl szóló értesítés a fél részérõl.

24. §

Beavatkozás a perbe A Választottbíróság elõtt folyó perbe beavatkozóként perbe lépni nem lehet.

V. IDEIGLENES INTÉZKEDÉS ÉS JOGSEGÉLY 25. §

Ideiglenes intézkedések elrendelése (1) Az eljáró tanács kérelemre bármelyik felet kötelezheti, hogy minden olyan ideiglenes rendelkezésnek tegyen eleget, amelyet a vita tárgya vonatkozásában a Választottbíróság szükségesnek tart. Az ilyen intézkedéssel kapcsolatban a Választottbíróság bármelyik felet kötelezheti megfelelõ biztosíték adására.

294


1. szám

(2) Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat mindaddig hatályban marad, amíg azt a Választottbíróság újabb határozatával hatályon kívül nem helyezi, vagy ugyanabban a kérdésben ítéletet nem hoz. (3) A 40. § (2) bekezdése alapján eljáró elnökségi tag az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálására nem jogosult; e tárgyban határozatot csak az eljáró tanács hozhat. 26. §

A bíróság által nyújtott jogsegély (1) A félnek a választottbírósági eljárás elõtt vagy alatt a bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme és a Választottbíróság e kérelemnek helyt adó intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással. (2) A bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el a Választottbíróság elõtt folyamatban lévõ ügyben, ha a biztosítási intézkedést kérõ fél a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejû magánokirattal igazolja. (3) A fél a kérelme benyújtásáról és a bíróság intézkedésérõl, illetve a kérelem elutasításáról a Választottbíróságot haladéktalanul értesíteni köteles.

VI. JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK AZ ELJÁRÁS SORÁN 27. §

Fõbb jogok és kötelezettségek (1) A felek eltérõ megállapodása hiányában a Választottbíróság köteles a feleket meghallgatni, és lehetõséget adni számukra beadványaik és bizonyítási indítványaik elõterjesztésére. (2) Amennyiben az eljáró tanács nem ugyanazokból a választottbírókból áll, mint akik a perben már korábban eljártak, az Eljáró tanács elnöke az eljáró tanács összetételében történõ változást követõ elsõ tárgyaláson ismerteti az eljárás addigi iratanyagát. A tárgyaláson jelenlévõ felek kötelesek nyilatkozni arról, hogy az iratismertetést kielégítõnek tartják-e. (3) A feleket 15 nappal elõre értesíteni kell a tárgyalásról. A két tárgyalás közötti idõtartamot a Választottbíróság belátása szerint lerövidítheti. A feleket kellõ idõben, elõzetesen értesíteni kell olyan eljárási cselekményekrõl, amelyeknek célja tárgy vagy okirat megszemlélése. (4) Az egyik fél által a Választottbírósághoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel. Ugyanígy közölni kell a felekkel azt a szakértõi véleményt vagy más bizonyítékot, amelyet a Választottbíróság döntése meghozatalánál figyelembe vehet. (5) Az alperes a tárgyalás határozathozatalt megelõzõ berekesztéséig viszontkeresetet terjeszthet elõ. Ha emiatt az eljárás elhúzódik, a Választottbíróság az alperest kötelezheti az ezzel felmerült költség megtérítésére. (6) Az alperes a felperessel szemben lejárt és egynemû követelése erejéig beszámítási kifogást terjeszthet elõ. (7) Az érdekelt fél köteles bizonyítani azokat a tényeket, amelyekre követelése vagy védekezése megalapozásául hivatkozik. (8) A Választottbíróság a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek való megfelelés követelményeit a felek beadványaira támaszkodva vizsgálja. Mindkét fél köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a Választottbíróságot, ha olyan körülmény jut tudomására, mely alapján a jogvitára a nemzeti vagyonról szóló törvény 17. § (3) bekezdésében foglalt tilalom vonatkozik. E tájékoztatás elmaradásából, késedelmes teljesítésébõl vagy félrevezetõ tartalmából fakadó jogkövetkezményekért a Választottbíróság felelõsséget nem vállal.

28. §

A szakértõ (1) Ha a választottbírósági eljárásban jelentõs tény vagy egyéb körülmény megállapításához, vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a Választottbíróság nem rendelkezik, akkor az eljáró tanács szakértõt vagy szakértõket rendelhet ki. A felek kötelesek a szakértõnek felvilágosítást adni, továbbá valamely lényeges körülmény megállapításához vagy felderítéséhez szükséges tárgy vagy okirat megszemlélését lehetõvé tenni. A jelen bekezdés értelmében kirendelt szakértõ költségei a pervesztes felet terhelik. (2) A szakértõ, ha a fél kéri, vagy a Választottbíróság szükségesnek tartja – írásbeli vagy szóbeli szakvéleményének elõterjesztését követõen – köteles részt venni a tárgyaláson, ahol a felek kérdéseket intézhetnek hozzá, és a vitás kérdések bizonyítására tanút vagy szakértõt állíthatnak.

1. szám


295

29. §

A fél mulasztása (1) Ha a fél, vagy képviselõje valamely határnapon önhibáján kívül nem jelenik meg, vagy valamely határidõt vagy cselekményt önhibáján kívül mulaszt el, a mulasztás következményei – ha a Választottbíróság érdemi határozatot még nem hozott – 15 napon belül igazolással orvosolhatók. (2) Ha az alperes a válasziratát nem nyújtja be, a Választottbíróság köteles az eljárást folytatni anélkül, hogy a mulasztást a felperes állításai elismerésének tekintené. (3) Ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elõ bizonyítékait, a Választottbíróság folytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat.

30. §

A tárgyalási jegyzõkönyv (1) A választottbírósági eljárásról jegyzõkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek. (2) A tárgyalásról készült jegyzõkönyv tartalmi kellékei: a) a Választottbíróság megnevezése, b) az ügy száma, c) a tárgyalás helye és idõpontja, d) a peres felek neve és perbeli állása, e) a per tárgya, f) a tárgyaláson jelenlévõ feleknek és képviselõiknek neve és perbeli állása, g) az idézettek részvételének vagy távolmaradásának megállapítása, h) a tárgyaláson részt vevõ, illetve jelenlévõ más személyek neve, i) a tárgyalás menetének rövid leírása, a bizonyítás anyaga, az eljárás folyamán hozott határozatok, j) a felek követelései és fontosabb nyilatkozatai, k) a tárgyalás elhalasztásának vagy az eljárás befejezésének indoklása, l) a tanács tagjainak aláírása. (3) A Választottbíróság a fél kérelmére, vagy hivatalból elrendelheti a jegyzõkönyv kijavítását, vagy kiegészítését.

31. §

Az eljárás szünetelése Az eljárás legfeljebb hat hónapig szünetel, ha azt a Választottbíróság a felek közös kérelmére megengedi. Ilyen engedélyt a Választottbíróság ugyanabban a perben csak egyszer adhat. Hat hónap eltelte után az eljárás megszûnik. Ilyen esetben a felek költségeiket maguk viselik.

32. §

Határozathozatal Az eljáró tanács szótöbbséggel hozza meg határozatát. Többségi álláspont hiányában az eljáró tanács elnöke dönt. Eljárási kérdésekben az eljáró tanács elnöke önállóan dönthet.

33. §

Egyezség (1) Ha az eljárás során a felek a jogvitában egyezséget kötnek, a Választottbíróság az eljárást végzéssel megszünteti. (2) A felek kérésére a Választottbíróság az egyezséget a megállapodásban rögzített feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve, hogy megítélése szerint az egyezség megfelel az alkalmazandó anyagi jog elõírásainak. Az ítéletbe foglalt egyezség hatálya azonos a Választottbíróság által hozott ítélet hatályával.

34. §

A választottbírósági határozat formája és tartalma (1) A Választottbíróság ítéletét és az eljárást megszüntetõ végzést írásba kell foglalni. (2) Eljáró tanács az eljárás befejezését megelõzõen közbensõ ítéletet vagy részítéletet hozhat. (3) A választottbírósági ítélet tartalmi kellékei: a) a Választottbíróság megnevezése, b) az ügy száma, c) a felek megnevezése, d) a jogvita tárgya és a tényállás rövid kifejtése, e) döntés a kereseti kérelmek, valamint a díj- és költségviselés tárgyában, f) a döntés indoka, g) az ítélethozatal helye és idõpontja, h) az elnök és a tanács tagjainak neve és aláírása.

296


1. szám

(4) Ha a felek egyezségét foglalták ítéletbe, akkor azt nem kell indokolni. Különvélemény az ítélethez nem fûzhetõ. (5) Elegendõ, ha az ítéletet, vagy az eljárást megszüntetõ végzést az eljáró tanács tagjainak csak többsége írja alá saját kezûleg, feltéve, hogy a határozaton a teljes körû aláírás hiányának okát feltüntetik. (6) A Választottbíróság az ítéletet a tárgyalás berekesztése után kihirdeti, vagy a felekkel írásban közli. Az aláírt határozat mindkét esetben a tárgyalás berekesztését követõ 30 napon belül kézbesítendõ a feleknek.

VII. AZ ELJÁRÁS MEGSZÛNÉSE 35. §

Az eljárás megszûnése (1) A választottbírósági eljárás az ügy érdemében hozott ítélettel vagy eljárást befejezõ végzéssel ér véget. (2) A Választottbíróság végzéssel fejezi be az eljárást, ha a)

a felperes a keresetét visszavonta,

b)

a felek egyezséget kötöttek [kivéve a 33. § (2) bekezdésben foglalt egyezséget],

c)

a tárgyaláson állapítja meg, hogy a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani,

d)

az eljárás hat hónapnál hosszabb ideje szünetel,

e)

a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak.

(3) Amennyiben a felperes a keresetét visszavonta ugyan, de az alperes ez ellen kifogással él és a Választottbíróság a vita lezárásához fûzõdõ jogos érdekét elismeri, akkor az eljárás folytatódik. 36. §

Az ítélet kijavítása, értelmezése; kiegészítõ ítélet (1) Ha a felek eltérõ határidõt nem állapítottak meg, az ítélet kézhezvételétõl számított harminc napon belül a)

az egyik fél a másik fél egyidejû értesítése mellett kérheti a Választottbíróságot, hogy az ítéletben elõforduló bármely névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki,

b)

ha a felek úgy állapodnak meg, az egyik fél a másik félhez intézett egyidejû értesítéssel kérheti a Választottbíróságot, hogy az ítélet meghatározott része vagy pontja tekintetében adjon értelmezést.

(2) Ha a Választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, annak kézhezvételétõl számított harminc napon belül a kijavítást elvégzi, vagy az értelmezést megadja. Az értelmezés az ítélet indokolásának részévé válik. (3) A Választottbíróság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hibát az ítélet meghozatalától számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja. 37. §

(1) Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, az ítélet kiegészítését annak kézhezvételétõl számított harminc napon belül, bármelyik fél – a másik fél egyidejû értesítése mellett – kérheti, ha a Választottbíróság olyan kérelem vonatkozásában, amelyet az eljárás során elõterjesztettek, nem rendelkezett. (2) Ha a Választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, harminc napon belül – szükség esetén tárgyalás alapján – kiegészítõ ítéletet hoz.

38. §

A Választottbíróság szükség esetén meghosszabbíthatja a kijavításra, értelmezésre, vagy a kiegészítõ ítélet meghozatalára meghatározott határidõt.

39. §

A határozat végrehajtása A Választottbíróság ítéletének és a végzésével jóváhagyott egyezségnek a hatálya ugyanaz, mint a jogerõs bírósági ítéleté, annak végrehajtása a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok alapján történik.

VIII. ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK 40. §

Értelmezõ rendelkezések (1) Elnökség: a Választottbíróság Alapító Okiratában foglaltaknak megfelelõen megválasztott legfeljebb 4 fõ.

1. szám


297

(2) Választottbíróság: jelen szabályzat alkalmazásában Választottbíróság alatt az eljárás megindításától annak befejezéséig a több választottbíróból álló eljáró tanácsot, vagy annak elnökét, valamint a 11. §-ban hivatkozott egyesbírót kell érteni. A Választottbíróság elnökségi tagja jár el a keresetlevél benyújtásától az eljáró tanács megalakulásáig terjedõ szakaszban a jogvita elbírálását érdemben befolyásoló intézkedéseket illetõen. Ugyanezen eljárási szakaszban az adminisztratív jellegû eljárási intézkedések végrehajtására a Hivatalvezetõ általános hatállyal felhatalmazott. (3) Pótválasztottbíró: a választottbírói testület tagjai közül a fél által kijelölt testületi tag, aki készenlétben áll arra az esetre, ha a fél által kijelölt választottbíró a megbízást mégsem vállalja, vagy ha a 13. § (6) bekezdésében meghatározott eljárást le kellene folytatni. (4) Az eljáró tanács megalakulásának napja az a nap, melyen az eljáró tanács elnökének elfogadó nyilatkozata a Hivatalhoz beérkezik. A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság internetes elérhetõsége: www.valasztottbirosag.hu

298


HIRDETMÉNYEK

1. szám

59967–59968

Felhívjuk t. hirdetõink figyelmét arra, hogy az érvénytelenített bélyegzõkkel és iratokkal kapcsolatos hirdetési megbízásukat a következõ két cím bármelyikére küldhetik postán vagy faxon:

sorszámú érvénytelen;

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó

használata

2013.

január

4-tõl

valamint

Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazhdasági Közlöny Szerkesztõsége 1051 Bp., József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295.

zöldkártya

901281 sorszámú üzletkötõi igazolvány használata 2013. január 8-tól érvénytelen; és

1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Fax: 266-5099. Az egyéb címekre küldött megrendelés csak kerülõ úton jut el a szerkesztõségbe, ezért megjelenése felesleges késedelmet szenvedhet. Felhívjuk figyelmüket továbbá arra, hogy a bélyegzõ (irat) érvénytelenné nyilvánításának napját minden esetben közöljék, mert ennek hiányában kénytelenek vagyunk a megrendelõlevél dátumát feltüntetni, ami az esetek többségében nem fedi a valós helyzetet. Sajnálattal közöljük egyúttal, hogy a beérkezõ megrendeléseket idõhiány miatt nem áll módunkban visszaigazolni. Tájékoztatjuk t. megrendelõinket, hogy a hirdetésnek nem minõsülõ közlemények, hirdetmények közzétételi díja megkezdett kéziratoldalanként 19 239 Ft; a bélyegzõk, okiratok stb. érvénytelenítése egységesen22737Ft,melyetakiadóamegjelenéstkövetõenkiszámláz.

2054501–2054550 2157651–2157700 sorszámú szigorú számadású átvételi elismervénytömb használata 2013. január 14. * Az ARKO-BACH Kft. (2000 Szentendre, Barackvirág u. 18–20.) bejelentése: TM1EA4378051–4378100 sorszámú számlatömb elveszett, használata 2012. december 28-tól érvénytelen. * A FÕNIX-ÉP Építõipari és Kereskedelmi Kft. bejelentése:

(A Szerkesztõség)

Érvénytelenített iratok (alfabetikus sorrendben)

NQ9LA 0381600 NQ9LA 0089970 sorszámú számlatömb elveszett, használata 2012. december 3-tól érvénytelen.

Az Allianz Hungária Zrt. bejelentései: *

901554 sorszámú üzletkötõi igazolvány használata 2012. december 19-tõl érvénytelen; valamint 2119201_2119250 sorszámú átvételi elismervénytömb használata 2013. január 3-tól érvénytelen; valamint

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. bejelentése: 100489001–100489025 sorszámú nyugtatömb, használatuk 2013. január 15-tõl érvénytelen.

1. szám


299

II. GAZDASÁG JOGSZABÁLYOK

KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

2012. évi CXCVII. törvény

A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról1 ............................................

300

2012. évi CCIII. törvény

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról .............................................

304

2012. évi CCXV. törvény 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet

Az egyes szakképzési és felnõttképzési tárgyú törvények módosításáról .................................................................... Az otthonteremtéssel összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról ...............................................................

320

412/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet

A Széchenyi Pihenõ Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról .............................................................

334


Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezése során a vámhatóság által lefolytatott eljárásokért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak mértékérõl, valamint a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól ...

334

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 26/2011. (VII. 29.) NGM utasítás módosításáról2 ................................. Miniszteri biztos kinevezésérõl ..............................................

335 335

42/2012. (XII. 7.) NGM utasítás 43/2012. (XII. 7.) NGM utasítás 47/2012. (XII. 21.) NGM utasítás 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítás

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER KÖZLEMÉNYE

1

A törvény mellékletei a Magyar Közlöny 170. számában találhatóak.

2

Az utasítás mellékletei a Hivatalos Értesítõ 54. számában találhatóak.

3


306

A Wekerle Terv végrehajtásáért felelõs miniszteri biztos kinevezésérõl ................................................................................ A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 4/2010. (X. 5.) NGM utasítás módosításáról3 .............................................................................

337

Az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2012. december 1. és 2012. december 31. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékérõl ....................................................................................

337

336

300


1. szám

2012. évi CXCVII. törvény a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról* 1 1. A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása 1. §

A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A felszámolási költségek a következõk:) „a) az adóst terhelõ munkabér és egyéb bérjellegû juttatások, ideértve aa) a munkaviszony megszûnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerzõdésben, illetve a munkaszerzõdésben meghatározott juttatásokat, ab) az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerõ-kölcsönzési szerzõdésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevõt terhelõ díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendõ munkabért és egyéb bérjellegû juttatásokat, és ac) az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerzõdésben foglalt, az adóst, mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevõjét terhelõ díj 85 %-át – amely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegû juttatás összegét foglalja magában –, továbbá ad) ha a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõen esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegû juttatásokat a felszámoló a felszámolás kezdõ idõpontja után fizette ki, az ezeket terhelõ adó- és járulékfizetési kötelezettséget is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást);”

2. §

(1) A Cstv. 66. §-a a következõ (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelõkénti kirendelése kötelezõ, az adós meghallgatását a bíróság mellõzheti. A kirendelés iránt a bíróság a felszámolást kezdeményezõ kérelem vagy értesítés benyújtásától számított 3 munkanapon belül intézkedik. Az ideiglenes vagyonfelügyelõként eljáró állami felszámoló díja legalább nettó 500 000 Ft, de legfeljebb nettó 5 000 000 Ft. A bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelõi feladatok várható munkaterhe figyelembe vételével rendelkezik a díj megelõlegezésérõl, és a díjat a ténylegesen teljesített munkateher figyelembe vételével állapítja meg. A díjat – a Fõvárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának kezdeményezésére – a központi költségvetés elõlegezi meg, és az adós viseli. A központi költségvetés által megelõlegezett díjat az adós általi megfizetését követõ 3 munkanapon belül a központi költségvetés számára a Fõvárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala visszapótolja. (2b) Az ideiglenes vagyonfelügyelõkénti kirendelést akkor lehet megszüntetni, ha a) a hitelezõ a felszámolási eljárás iránti kérelemtõl elállt, és nincs más olyan kérelem vagy értesítés, amely az adós ellen felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi, vagy b) a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelmet jogerõsen elutasította, vagy c) ha a bíróság az adós felszámolását elrendelte, és felszámolóként jelölte ki az állami felszámolót.” (2) A Cstv. 66. §-a a következõ (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A bíróság, ha a Kormány rendeletével új állami felszámolót jelöl ki, a korábbi állami felszámoló felmentésérõl és a Kormány által meghatározott új állami felszámoló kijelölésérõl az erre vonatkozó kormányrendelet hatálybalépésétõl számított 8 munkanapon belül végzést hoz. A végzésében rendelkezni kell a korábbi állami felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítésérõl és arányos díjazásáról is. A felmentett állami felszámoló haladéktalanul köteles az adós iratanyagát és vagyonát átadni a kijelölt új állami felszámolónak, tételes kimutatást készíteni a szerzõdésekrõl, az átadás idõpontjában folyamatban lévõ eljárásokról, értékesítésekrõl, közbensõ mérleget készíteni és arra vonatkozó nyilatkozatot tenni, hogy a mérleg az adós vagyoni helyzetérõl valós és megbízható képet ad. A felmentett állami felszámoló ezen kötelezettségeinek elmulasztása esetén a bíróság a felmentett állami felszámolót 900 000 forintig terjedõ bírsággal sújthatja.

* A törvényt az Országgyûlés a 2012. december 3-i ülésnapján fogadta el. 1 A törvény mellékletei a Magyar Közlöny 170. számában találhatóak.

1. szám


301

(3b) A (2a) és (3a) bekezdés szerinti végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Fellebbezésnek csak a végzés díjmegállapító rendelkezése ellen van helye a végzés közlésétõl számított 8 munkanapon belül. A (2a) és (3a) bekezdés szerinti fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 munkanapon belül kell elbírálni.” (3) A Cstv. 66. § (5) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet.” 3. §

A Cstv. a következõ 66/A. §-sal egészül ki: „66/A. § A stratégiailag kiemelt jelentõségû gazdálkodó szervezet csõdeljárásában a vagyonfelügyelõként eljáró állami felszámoló is kezdeményezheti a fizetési haladék meghosszabbítását. A csõdeljárásban a 18. § (9) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adóst – a fizetési haladék meghosszabbításakor – fizetési haladék a csõdeljárás kezdõ idõpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkezõ hitelezõktõl a biztosított és a nem biztosított hitelezõi osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlõ szavazatok legalább többségét külön-külön megkapta.”

4. §

(1) A Cstv. 67. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A felszámolási zárómérleg elkészítésére nyitva álló határidõ 270 nap, kivéve ha ezt a határidõt a bíróság indokolt esetben meghosszabbította vagy a hitelezõi választmány az adós tevékenységének a felszámolási eljárás alatt történõ továbbfolytatásához hozzájárult, továbbá az 52. § (2) bekezdése szerinti esetben. A bíróság a felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot – az 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával – a felszámolási zárómérleg kézhezvételétõl számított 21 napon belül küldi meg a hitelezõknek.” (2) A Cstv. 67. §-a a következõ (9b)–(9h) bekezdéssel egészül ki: „(9b) Ha az adós gazdálkodó szervezet környezetkárosításért vagy környezetveszélyeztetésért való felelõsségét megállapították, vagy környezetet veszélyeztetõ tevékenységet folytat, az állami felszámoló az adós vagyonát a további környezetkárosodás megelõzését is szem elõtt tartva, az adós tevékenységének folytatásához fûzõdõ közérdeket is figyelembe véve kezeli. (9c) Az adós vagyonának értékesítésekor az értékesítési pályázati feltételeket – a környezetvédelmi hatóság bevonásával – az állami felszámoló oly módon alakítja ki, hogy az adós vagyona mûködõ üzemként olyan szakmai befektetõnek kerüljön értékesítésre, aki biztosítja a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelõzésének feltételeit is. Az állami felszámolónak meg kell kísérelnie az ingatlan- és ingó vagyont, valamint az ezek hasznosításával összefüggõ immateriális javakat mûködõ üzemként, a forgalomban elérhetõ legmagasabb áron értékesíteni. (9d) Ha a (9b) és (9c) bekezdésében meghatározott célok érdekében szükséges, az állami felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan, zártkörû pályázattal értékesíti. Az állami felszámoló a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése elõtt a hitelezõi választmány véleményét kéri. Az értékesítés módjához és a pályázati feltételek meghatározásához nincs szükség a hitelezõi választmány hozzájárulására. Az állami felszámolónak a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése ellen kifogás nem nyújtható be. (9e) Ha az állami felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan értékesíti, elõzetesen legalább három független értékbecslõ szakértõtõl származó értékbecslést kell beszereznie. A hitelezõi választmány a becsérték felülvizsgálatát a 49. § (2) bekezdése szerint kezdeményezheti. Nem nyilvános értékesítés esetén a 49/A. §-t és a 49/B. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázati felhívást nem kell a Cégközlönyben közzétenni, de a hitelezõk és a hitelezõi választmány (hitelezõk képviselõje) számára megismerhetõvé kell tenni. Az értékesítés során a 49/A. § (5) bekezdését és a 49/B. § (7) bekezdését nem kötelezõ alkalmazni. (9f) A pályázati ajánlatok felbontását és az ártárgyalást közjegyzõ jelenlétében kell lefolytatni. A közjegyzõ által készített jegyzõkönyv tartalmazza a nem nyilvános értékesítés indokait, a részletes pályázati feltételeket és a pályázatok értékelésének szempontjait is. A nem nyilvános értékesítés eredményeként megkötött szerzõdésben meghatározott vételárat és az értékesített vagyon leírását az állami felszámoló az értékesítésrõl szóló szerzõdés megkötését követõ 5 munkanapon belül megküldi a Cégközlönynek, és a honlapján is közzéteszi. (9g) Ha valamely vagyoni elemre vonatkozóan elõvásárlási jog áll fenn, az állami felszámoló az elõvásárlásra jogosulttal elõzetesen közli, hogy az elõvásárlási joggal érintett vagyonrész nem nyilvánosan kerül értékesítésre. A felszámoló a nem nyilvános értékesítésen kapott ajánlatot köteles közölni az elõvásárlásra jogosulttal. Az elõvásárlásra jogosult elõvásárlási jogának gyakorlásáról a közlés kézhezvételétõl számított 8 munkanapon belül dönt és döntésérõl

302


1. szám

a felszámolót haladéktalanul tájékoztatja. Az elõvásárlásra jogosult az értékesítésre kerülõ vagyonrész (dologösszesség) egészére vonatkozó ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el. (9h) A 49. § (5) és (6) bekezdése szerinti keresetindítási határidõ a (9e) bekezdés szerinti közzétételtõl számítandó.” 5. §

(1) A Cstv. a következõ 83/F. §-sal és 83/G. §-sal egészül ki: „83/F. § (1) A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: 2009. évi LI. törvény) megállapított 7. § (3) bekezdés b) pontját a 2009. szeptember 1-jét követõen kezdeményezett csõdeljárásokat követõ újabb csõdeljárásoknál kell alkalmazni. (2) E törvénynek a 2009. évi LI. törvénnyel megállapított 11. § (3) bekezdését a 2009. szeptember 1-jét megelõzõen kikötött óvadékokra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetõségét, ha az óvadéki jogosult a 11. § (3) bekezdés a)–i) pontja szerinti szervezet. 83/G. § (1) E törvénynek a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCVII. törvény) megállapított 66. § (2a) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor már kezdeményezett felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépését követõ 8 napon belül rendeli ki ideiglenes vagyonfelügyelõként az állami felszámolót. Ha az eljárásban korábban a bíróság már rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelõt, az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelõkénti kijelölésérõl szóló végzésben a bíróság a korábbi ideiglenes vagyonfelügyelõt felmenti, és a munkaterhével arányos díjazást állapít meg számára. (2) E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 66. § (3a) és (3b) bekezdését, 66. § (5) és (7) bekezdését és 67. § (8) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ csõdeljárásban és felszámolási eljárásban is alkalmazni kell. (3) E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 67. § (9b)–(9h) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor már kezdeményezett vagy elrendelt felszámolási eljárásban is alkalmazni kell, ha a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor még nem került sor a pályázati, illetve az árverési értékesítési hirdetmény Cégközlönyben történõ közzétételére.” (2) A Cstv. 83/G. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 57. § (2) bekezdés a) pontját a 2013. január 1-jén folyamatban levõ olyan felszámolási eljárásban is alkalmazni kell, amelyben az 52. § szerinti zárómérleg elkészítésére 2013. január 1-jéig még nem került sor.”

6. §

A Cstv. a)

66. § (2) bekezdésében a „Vagyonfelügyelõként,” szövegrész helyébe az „Az e fejezet alkalmazásában vagyonfelügyelõként,” szöveg

b)

66. § (7) bekezdésében az „A 66. § (2) bekezdés szerinti felmentésének nincs helye” szövegrész helyébe az „A 66. § (2) bekezdés (2) bekezdés szerinti felszámoló felmentésének a 27/A. § (7) vagy (8) bekezdésében meghatározott okból történõ felmentésének nincs helye” szöveg

lép. 7. §

(1) Hatályát veszti a Cstv. 57. § (2) bekezdés b) pontjában az „(ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is)” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Cstv. egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 83/E. §-a.

2. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása 8. §

(1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgat.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezõ lép: „(1) A bérgarancia-eljárás keretében a) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásából, b) a felszámolás alatt álló kölcsönbevevõ által a kölcsönbeadó részére a kölcsönzött munkavállaló után meg nem fizetett kölcsönzési díjból,

1. szám


303

c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek az iskolaszövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díjból az e törvény által meghatározott összeg elõlegezhetõ meg.” (2) A Bgat. 1. § (2) bekezdése a következõ d)–f) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „d) kölcsönbeadó: a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 214. § (1) bekezdés b) pontjában és 215. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltató, e) kölcsönvevõ: az Mt. 214. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltató, f) felszámolási eljárás: a Cstv. szerinti felszámolási eljárás.” (3) A Bgat. 1. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakkal kapcsolatos támogatásra az e törvényben foglaltakat a 11–13. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.” 9. §

A Bgat. 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem terjeszthetõ elõ a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki a) nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik, b) a felszámolóval a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelõzõ fél éven belül tagsági (részvényesi) jogviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, illetõleg állt, vagy c) a felszámolónak, vagy a felszámoló szervezet (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkavállalójának a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója.”

10. §

A Bgat. a következõ 11–13. §-sal egészül ki: „11. § (1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet az esedékesség lejártát követõ 10 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendõ támogatás iránt, ha a felszámoló a felszámolás alatt álló kölcsönvevõnél foglalkoztatott munkavállaló után járó kölcsönzési díjat vagy az iskolaszövetkezet szolgáltatásának fogadójánál foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjat (a továbbiakban együtt: szolgáltatási díj) a felszámolás kezdõ idõpontját követõen – a felszámolás fedezetét jelentõ bevételek hiánya miatt – az esedékesség napján nem tudja megfizetni és tartozását elismeri. (2) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a (1) bekezdés szerinti kérelmet a magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezõ azon munkavállalója tekintetében terjesztheti elõ, akire nézve nem áll fenn a 2. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró ok. (3) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során az (1) bekezdés szerinti kérelemben a kikölcsönzött, illetve átengedett munkavállaló részére járó munkabér összegét – egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelõzõ második évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét – veheti figyelembe. Ha a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérõ, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. (4) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást saját pénzeszközeitõl elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevõhöz kikölcsönzött munkavállaló, illetve – iskolaszövetkezet esetén – a szolgáltatást fogadóhoz átengedett tag részére járó munkabér megfizetésére fordíthatja vagy a kifizetett munkabérre számolhatja el. A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást a munkavállaló, illetve az iskolaszövetkezeti tag részére a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátását követõ három munkanapon belül fizeti ki. Ha a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátásától számítva a következõ bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a kifizetés a következõ bérfizetési napon történik. (5) A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet az állami foglalkoztatási szerv felé beszámolót készít. (6) E § alkalmazásában munkabér: a kölcsönbeadót, illetve az iskolaszövetkezetet terhelõ munkabér, ideértve a betegszabadság idõtartamára járó térítést is, valamint a munkaviszony megszûnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítést. 12. § (1) A felszámoló tájékoztatja a kölcsönbeadót és az iskolaszövetkezetet arról, hogy a kölcsönzési díj a szolgáltatási díj elmaradása mely munkavállaló, illetve szolgáltatást nyújtó iskolaszövetkezet tagját érinti.

304


1. szám

(2) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet az elmaradt kölcsönzési díjról, szolgáltatási díjról és az érintett munkavállalókról, illetve iskolaszövetkezeti tagokról elkülönített nyilvántartást vezet. (3) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet részére a korábban meg nem fizetett kölcsönzési díj, szolgáltatási díj vagy annak egy része a felszámolási eljárás alatt befolyt bevételekbõl megtérítésre kerül, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást vagy annak a megtérüléssel érintett részét az állami foglalkoztatási szerv részére visszafizeti. (4) Ha a bíróság a támogatás igénybevételének idõtartama alatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet felszámolását rendeli el, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet felszámolója nem igényelhet a 2. § (1) bekezdése szerinti támogatást azon munkavállaló, illetve iskolaszövetkezet tagja munkabérének kifizetéséhez, akire vonatkozóan kölcsönzési díj vagy – iskolaszövetkezet esetében – szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a 11. § bekezdésében meghatározott támogatást már igénybe vett. 13. § (1) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet 11. § (1) bekezdése szerinti kérelme az e törvényben foglaltaknak megfelel, az állami foglalkoztatási szerv a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet részére a 11. § (1) bekezdésében meghatározott támogatást megállapítja. (2) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás nyújtására a 4. §-t, az 5. § (1) és (2) bekezdését, a 8. § (1) bekezdését és a 9. § (1) bekezdését alkalmazni kell. (3) A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a kölcsönbeadónak, illetve az iskolaszövetkezetnek a 3. és 4. melléklet szerint kitöltött formanyomtatványon, 3 példányban kell benyújtania az állami foglalkoztatási szervhez. ” 11. §

A Bgat. 15. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki: „(1) E törvénynek a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCVII. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevõ és iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevõ gazdálkodó szervezet, továbbá a vele szerzõdéses kapcsolatban álló kölcsönbeadó, illetve iskolaszövetkezet tekintetében is alkalmazni kell, ha a felszámolási eljárásban a Cstv. 52. §-a szerinti zárómérleg elkészítésére a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor még nem került sor.”

12. §

A Bgat. az 1. melléklet szerinti 3. melléklettel és a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

13. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az 1. §, a 2. § (2) bekezdése és a 2. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba. Áder János s. k.,




2012. évi CCIII. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról* 1. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) 3. §-ának 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettõl elkülönült, önálló üzlethelyiség, amelyben kizárólag dohánytermék, dohányterméket kiegészítõ termék, továbbá a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény különös rendelkezései I. fejezet 1. és 4. címében szabályozott sorsolásos játék és fogadás bonyolításával kapcsolatos termék, vagy jogszabály által meghatározott termék forgalmazható, és amely üzlethelyiség külsõ felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve;”


1. szám


305

2. §

A Dohánytörvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének elõmozdítására, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésérõl szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, továbbá a koncessziós szerzõdés megkötésének elõkészítésére a miniszter 100%-os állami tulajdonban lévõ zártkörûen mûködõ nonprofit részvénytársaságot (a továbbiakban: a részvénytársaság) alapít.”

3. §

A Dohánytörvény 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait. A szempontok között érvényt kell szerezni a 13. § (5) bekezdésében foglaltaknak, továbbá elõnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a) megváltozott munkaképességû, b) a pályázat benyújtásának napján, e napot megelõzõen legalább 3 hónapja egybefüggõen álláskeresõ, vagy c) az a)–b) pontban írtaknak megfelelõ személyt foglalkoztat, vagy – feltéve, hogy a pályázati kiírás ezt lehetõvé teszi – olyan gazdasági társaság, amelyben az a)–b) pont szerinti személy tagsági jogviszonnyal rendelkezik.”

4. §

A Dohánytörvény 12. § (1) és (2) bekezdése következõ a szöveggel lép hatályba: „12. § (1) A dohánybolt külsõ felületén mindössze a következõket lehet és kell jól láthatóan megjeleníteni: a) „Nemzeti Dohánybolt” felirat; b) olyan kör alakú jelzés, melynek átmérõje legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a következõ szám: „18”, azzal, hogy a kör alakú jelzés külsõ kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külsõ, piros gyûrû látszik; c) a dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetõjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok; d) a koncessziós szerzõdésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzés; e) jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék(ek) forgalmazása esetén az ilyen termék(ek)re utaló felirat vagy ábra azzal, hogy a (2) bekezdésben foglaltakat mindenkor alkalmazni kell. (2) A dohánybolt külsõ felületén – ide nem értve az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakat – semmilyen olyan kép, látvány vagy szöveg nem jeleníthetõ meg, amely dohánytermékre, dohányterméket kiegészítõ termékre, illetve dohányzásra utal.”

5. §

A Dohánytörvény 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A vámhatóság az engedélyt annak adja meg legfeljebb a koncessziós szerzõdésben meghatározott idõtartamra, aki a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerû lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik, és akit – a 10. §-ban foglaltak kivételével – érvényes koncessziós szerzõdés e tevékenység végzésére feljogosít. Az engedélyt a vámhatóság – a dohányboltokra vonatkozó különös jogszabályi rendelkezés hiányában – akkor adhatja meg, ha az erre jogosult a vámhatóság felé a kérelmében a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésének helyére vonatkozó alapvetõ adatokat (cím, helyrajzi szám, alapterület, nyitva tartás idõ, helyszínrajz) bejelenti, és a helyiség jogszerû használatára vonatkozó jogcímet, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszerzésének tényét igazolja. A vámhatóság a jogosultnak azonos idõszakra, azonos koncessziós szerzõdés alapján csak egyetlen dohányboltra (elkülönített helyre) adhat érvényes engedélyt; új engedélyt a jogosultnak csak a korábbi engedély visszavonásának hatályával lehet adni.”

6. §

A Dohánytörvény 23. §-ának (2) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(2) Amennyiben a dohánytermék-nagykereskedõ, illetve más személy közvetve vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedõnek vagy reá tekintettel másnak, úgy az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtót, továbbá azt, akinek érdekében ezen elõnyök bármelyikét nyújtják, a vámhatóság a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 47/C. §-ában meghatározott mértékû bírsággal sújthatja.”

7. §

Nem lép hatályba a Dohánytörvény 15. § (6) bekezdése.

8. §

E törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Áder János s. k.,




306


1. szám

2012. évi CCXV. törvény az egyes szakképzési és felnõttképzési tárgyú törvények módosításáról* 1. A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény módosítása 1. §

A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A felnõttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésrõl szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.), a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény (a továbbiakban: Nktv.), a nemzeti felsõoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.”

2. §

Az Fktv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) E törvény hatálya nem terjed ki: a) az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdésének a)–c) pontja szerinti egészségügyi ágazati képzésekre, valamint b) a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre, átképzésre.”

3. §

(1) Az Fktv. 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az állami foglalkoztatási szerv ellenõrzi, hogy a felnõttképzési tevékenységet folytató intézmény) „b) felnõttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy ba) rendelkezik-e képzési programmal, az OKJ-ban szereplõ szakképesítések megszerzésére felkészítõ képzés esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelõ tárgyi, személyi feltételekkel, képzési programmal, és képzéseit ennek megfelelõen folytatja-e, bb) rendelkezik-e a képzések – képzési programnak megfelelõ – lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, bc) megkötötte-e a képzésben résztvevõkkel az e törvénynek megfelelõ tartalmú felnõttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdése szerinti szerzõdést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak, bd) szabályszerûen vezeti-e a képzés megvalósításával összefüggõ, a 10/A. §-ban elõírt dokumentumokat, be) biztosítja-e az intézmény felnõttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatókhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést, továbbá nyilvántartási számának a 9. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokon történõ megjelenítését, valamint a tájékoztatók tartalma összhangban áll-e a kínált képzéseken való részvételhez elõírt feltételekkel, az akkreditációban foglaltaknak megfelelõen a képzési tartalommal, követelményekkel, a megszerezhetõ képesítésekkel, bf) biztosítja-e a – 17. § (2) bekezdése alapján – az elõzetesen megszerzett tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés tartalmának és folyamatának egyénre szabott alakításában, bg) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.” (2) Az Fktv. 10. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a felnõttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelõen látja el, vagy a felnõttképzési tevékenységét az állami foglalkoztatási szerv tiltó határozata ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv – szükség esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti felnõttképzési szakértõi nyilvántartásban szereplõ szakértõ véleményének a beszerzését követõen – a kötelezõ legkisebb munkabér havi összege ötszörösétõl tízszereséig terjedõ összegû bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minõsülõ jogszabálysértési esetekre. Ha a felnõttképzést folytató intézmény bírságolására azért került sor, mert tevékenységét a tiltó határozat ellenére tovább folytatja, az állami foglalkoztatási szerv bírságot megállapító határozata jogerõre emelkedését követõ harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység idõszaka alatt beszedett képzési díjnak, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költségnek a díjat és költséget megfizetõ részére történõ visszafizetésére. Ha a felnõttképzést folytató intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv


1. szám


307

határozata alapján nem szünteti meg, vagy a felnõttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja, vagy ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre, a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minõsülõ jogszabálysértés esetén két évre eltiltja a felnõttképzési tevékenység folytatásától, és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi. (6) A felnõttképzési intézmény jogszabálysértõ tevékenysége súlyosabban minõsül, ha az intézmény: a) nem, vagy nem e törvény rendelkezései szerint köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnõttképzési szerzõdést, b) nem rendelkezik a 16. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal, c) a felnõttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelõen folytatja, attól a képzésben részt vevõ hozzájárulása nélkül jelentõsen eltér, d) a 9. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nyolc napon belül nem tesz eleget, e) a képzés befejezését követõ kilencven napon belül nem gondoskodik a képzés záróvizsgájának megvalósításáról, f) a képzés vagy a képzést lezáró vizsga sikeres befejezését követõen és a képzés díjának teljes körû megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését vagy a vizsga sikeres befejezését igazoló dokumentumot.” 4. §

Az Fktv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnõttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen, továbbá hogy a képzés mellett felnõttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. Nem kaphat intézményakkreditációt az a felnõttképzést folytató intézmény, amelynek vezetõ tisztségviselõje az intézményakkreditációs kérelem benyújtását megelõzõ két éven belül olyan felnõttképzési tevékenységet folytató intézmény vezetõ tisztségviselõje volt, amelynek akkreditációját a FAT jogerõs határozatával visszavonta.”

5. §

Az Fktv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A felnõttképzési szerzõdésnek tartalmaznia kell: a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplõ képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat, b) a résztvevõnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenõrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történõ bocsátás feltételeit, c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevõt érintõ következményeket, d) a képzés helyét, idõtartamát, ütemezését, figyelembe véve az elõzetesen megszerzett tudás beszámítását, e) a gyakorlati foglalkozás helyét, idõtartamát, ütemezését, valamint a felnõtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben keletkezett esetlegesen biztosított juttatásokat, f) a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti, hatósági illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervezõ intézmény megnevezését, g) egy összegben – az elõzetesen megszerzett tudás beszámításával – a képzési díj, továbbá külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának mértékét, a díjfizetés módját, ütemezését, h) állami, vagy európai uniós források terhére támogatásban részesülõ képzés esetén ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét, hb) a támogatásban részesülõ felnõttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására, i) a képzésben részt vevõ felnõtt és a felnõttképzést folytató intézmény szerzõdésszegésének következményeit, így különösen a képzésbõl való kimaradás esetén megfizetendõ díj mértékét, a szolgáltatás díjának késedelmes megfizetése vagy a díjfizetés elmaradásának következményeit, j) a felnõttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, vagy a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevõjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket, k) szerzõdésszegés esetén a szolgáltatás igénybevevõje részére a tájékoztatás lehetõségét a panasztétel, a jogorvoslat tekintetében, l) mindazt, amit külön kormányrendelet elõír.”

308


1. szám

6. §

Az Fktv. „A felnõttképzést folytató intézmények akkreditációja” alcíme a következõ 12/B. §-sal egészül ki: „12/B. § (1) Az akkreditált felnõttképzést folytató intézmény a támogatott képzéseirõl az állami szakképzési és felnõttképzési szervnek kizárólag elektronikus úton a) a felnõttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, a felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplõ nyilvántartási számára, intézményakkreditációs lajstromszámára, b) a képzés megnevezésére, c) a képzési csoport ca) képzésének elsõ képzési napjára, cb) haladásának napokra, idõpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére, cc) képzése befejezésének tervezett idõpontjára, cd) résztvevõinek a támogatott és a nem támogatott személyek szerinti bontásban meghatározott számára, d) a képzés elvégzésével megszerezhetõ dokumentum megjelölésére, e) akkreditált képzési program esetén az akkreditációs lajstromszám feltüntetésére, akkreditált program hiányában e tény megjelölésére vonatkozó adatokat szolgáltatja. (2) A felnõttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az (1) bekezdés c) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is. (3) A felnõttképzést folytató intézmény a) az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének legkésõbb a képzés elsõ képzési napját megelõzõ harmadik napig, b) a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének ba) az (1) bekezdés ca) és cd) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az adatváltozás keletkezésével egyidejûleg, de legkésõbb az adatváltozás keletkezésének napján, bb) az (1) bekezdés cb) és cc) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplõ idõpont bekövetkezéséig köteles eleget tenni. (4) Az állami szakképzési és felnõttképzési szerv az (1)–(2) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról – a FAT 13. § szerinti, az akkreditált felnõttképzést folytató intézményekkel kapcsolatos ellenõrzési jogkörének gyakorlása céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait azok keletkezésétõl számított öt évig kezeli. (5) Az állami szakképzési és felnõttképzési szerv – a (3) bekezdésben foglalt cél megvalósulása érdekében – folyamatos hozzáférést biztosít a FAT számára a nyilvántartás adataihoz.”

7. §

Az Fktv. 13. §-a a következõ (2a)–(2e) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A FAT ellenõrzi, hogy az akkreditált felnõttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti-e, képzéseit az e § szerint szolgáltatott adatokban foglaltaknak megfelelõen folytatja-e, valamint, hogy a képzés az ellenõrzés lefolytatásának idõpontjában idõarányosan megvalósul-e. (2b) Ha az akkreditált felnõttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a képzést nem valósítja meg, vagy a képzés megvalósítása a 12/B. § (1) bekezdés cb) pontjában jelzett óraszám szerinti ütemezéshez képest húsz százaléknál nagyobb mértékû elmaradást mutat, a FAT vele szemben a kötelezõ legkisebb munkabér havi összege nyolcszorosának megfelelõ összegû bírságot szab ki. A FAT által kiszabott bírságot postai készpénz-átutalási megbízással vagy banki átutalással kell megfizetni az állami szakképzési és felnõttképzési szerv Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. (2c) Ha az akkreditált felnõttképzést folytató intézmény a (2b) bekezdés szerinti jogszabálysértést a FAT bírságot megállapító határozata ellenére ismételten elköveti, a FAT az intézmény akkreditációját visszavonja. (2d) A FAT a támogatott képzések ellenõrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésrõl, szabálytalanságról – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenõrzésrõl szóló fejezetében foglaltak alapján – értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából. (2e) A FAT az akkreditáció visszavonásának tényét honlapján feltünteti.”

8. §

Az Fktv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felnõttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevõ felnõtt felnõttképzési szerzõdést köt. A szerzõdésen fel kell tüntetni, hogy a szerzõdés az e törvény alapján kötött felnõttképzési szerzõdés.”

1. szám 9. §


309

(1) Az Fktv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A felnõttképzés támogatásának forrásai a) a központi költségvetés, amelynek részét képezi a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) foglalkoztatási és képzési alaprésze, b) a szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része, valamint c) az európai uniós források.” (2) Az Fktv. 21. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzés költségei elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés részben vagy egészben külsõ képzés formájában valósul meg.” (3) Az Fktv. 21. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A (2) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott – amennyiben az nem a felnõttképzést folytató intézmény – a képzés megrendelésekor köteles a támogatás tényét, forrását és a támogatást nyújtó szervezet nevét a felnõttképzést folytató intézménnyel közölni.”

10. §

11. §

Az Fktv. 29. §-a a következõ 21. és 22. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „21. támogatott képzés: olyan képzés, amely részben vagy egészben a 21. § (2) bekezdésében megjelölt források terhére valósul meg. 22. támogató szerv: a 21. § (2) bekezdésében megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerzõdést köt.” (1) Az Fktv. 1.

21. § (3) bekezdés a) pontjában a „meghatározott, valamint az európai uniós források” szövegrész helyébe „meghatározott források” szöveg,

2.

21. § (6) és (7) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben” szöveg,

3.

28. § (3) és (4) bekezdésében a „21. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21. § (2) bekezdésében” szöveg

lép. (2) Hatályát veszti az Ftkv. 29. § 13. pontjában az „ , illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselõi továbbképzés” szövegrész.

2. A szakképzésrõl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása 12. §

(1) A szakképzésrõl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 23. pontja a következõ szöveggel lép hatályba: (E törvény alkalmazásában:) „23. költségvetési támogatás: a szakképzõ iskolai feladatok ellátására a központi költségvetés terhére nyújtott és önkormányzati forrásból nyújtható – a költségvetési hozzájárulást is tartalmazó – támogatások összessége;” (2) Az Szt. 2. §-a a következõ 50. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „50. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanmûhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstõl, szolgáltató tevékenységtõl teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezetõ szerv által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanmûhellyé minõsített, állandó tanmûhelyvezetõi felügyelettel mûködõ, legalább nyolc tanuló képzésre alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzõhely, ahol a tanulók tanulószerzõdés vagy együttmûködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.”

13. §

(1) Az Szt. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A szakképzõ iskola állami fenntartója szakképzési feladatait megyénként egyetlen szakképzõ iskola fenntartásával látja el, az e §-ban foglalt kivételekkel. (2) Ha az állami fenntartónként számított szakképzõ iskolai tanulói létszám az adott fenntartó megyei, fõvárosi hatáskörû szervezeti egysége esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami fenntartó több szakképzõ iskola

310


1. szám

fenntartásával is elláthatja a megyei, fõvárosi szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképzõ iskola tanulói létszáma az ötezer fõt meghaladja.” (2) Az Szt. 5. § (14) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(14) Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerû szakképzés kizárólag a vidékfejlesztésért felelõs miniszter által alapított és fenntartott szakképzõ iskolában, vagy nem állami fenntartó esetén – a vidékfejlesztésért felelõs miniszter egyetértésével kötött – szakképzési megállapodás alapján folyhat.” (3) Az Szt. 5. §-a a következõ (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) A szakképzõ iskola (14) bekezdés szerinti fenntartója szakképzési feladatait egyetlen szakképzõ iskola fenntartásával látja el, kivéve, ha a szakképzõ iskolai tanulói létszám az adott fenntartó esetében meghaladja a tízezret. Ebben az esetben az állami fenntartó több szakképzõ iskola fenntartásával is elláthatja a szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképzõ iskola tanulói létszáma az ötezer fõt meghaladja. A létszám számítására a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.” (4) Az Szt. 5. §-a a következõ (16) bekezdéssel egészül ki: „(16) A honvédelemért felelõs miniszter által fenntartott, kizárólag a honvédelemért felelõs miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképzõ iskola esetében a térségi integrált szakképzõ központ keretében történõ mûködés nem kötelezõ.” 14. §

Az Szt. IV. fejezete a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § A Kormány az állami intézményfenntartó központ szakképzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét az állami intézményfenntartó központról szóló rendeletében szabályozza.”

15. §

(1) Az Szt. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez – az ellenõrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és mûködését biztosító – szakmai és vizsgakövetelményt kell elõírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelezõ tartalmi elemei a következõk:) „b) a szakképesítés jellegétõl függõen a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), az iskolai és szakmai elõképzettség, annak elõírása, hogy a képzés megkezdéséhez szükséges-e egészségügyi alkalmassági követelmények, pályaalkalmassági követelmények teljesítése, valamint az elõírt gyakorlat,” (2) Az Szt. 7. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez – az ellenõrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és mûködését biztosító – szakmai és vizsgakövetelményt kell elõírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelezõ tartalmi elemei a következõk:) „j) az iskolai rendszerû oktatásban, a szakképzésben, a felsõoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak, a 27. § (2) bekezdésében meghatározott szakirányú gyakorlati idõ, a szakmai elõkészítõ érettségi tantárgyi vizsgának vagy az ágazati szakmai érettségi vizsgának a szakmai követelmények teljesítésébe történõ beszámíthatósága,” (3) Az Szt. 7. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján a szakképzõ iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a szakmai és vizsgakövetelmény szerint, valamint a szakképzési kerettanterv tartalmi elõírásának figyelembevételével a felnõttképzésrõl szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni.”

16. §

(1) Az Szt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben elõírt szakmai követelményeknek az – iskolai rendszerû szakképzésben a szakképzési kerettanterv szerinti, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a képzési program szerinti – elsajátítását egységes eljárás keretében méri.” (2) Az Szt. 9. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A szakmai vizsgabizottság a javítóvizsgán a tanulónak a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a tanuló a komplex szakmai vizsgán eredménytelen vizsgát tett

1. szám


311

vagy csak a komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés vagy részszakképesítések követelményeinek.” 17. §

Az Szt. 12. § (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [Az iskolai rendszerû szakképzésben – a 13. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – a szakképzõ iskola] „c) a vele vagy a vele ugyanazon térségi integrált szakképzõ központ tagjaként mûködõ másik szakképzõ iskolával tanulói jogviszonyban álltak tekintetében a korábbi tanulói jogviszony keretében tanult, a szakképzõ iskola által oktatott szakképesítések vonatkozásában” (külön engedély nélkül szervezhet komplex szakmai vizsgát.)

18. §

Az Szt. 14. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A szakmai vizsgabizottsági tagságra vonatkozó megbízás – a képzést folytató intézmény által javasolt, a képzésben részt vett oktató vizsgabizottsági tag kivételével – az országos szakképzési névjegyzék részét képezõ vizsgabizottsági névjegyzéken (a továbbiakban: vizsgabizottsági névjegyzék) szereplõ személynek adható.”

19. §

(1) Az Szt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az iskolai rendszerû szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggõ szakmai gyakorlat és az összefüggõ szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi idõszakában szervezhetõ meg. Az õszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhetõ.” (2) Az Szt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi idõszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggõ szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül – a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhetõ.”

20. §

Az Szt. 28. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelezõ tennie, aki nappali rendszerû oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnõttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.”

21. §

(1) Az Szt. 29. § (1) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(1) Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerû szakképzésben – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétõl – ingyenes a) a tanuló részére az elsõ szakképesítésre történõ felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben öt tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkezõ tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben három tanéven keresztül, valamint egy szakképesítés-ráépülésre történõ felkészítés az OKJ-ban elõírt képzési idõnél egy tanévvel hosszabb ideig, b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történõ felkészítés hat tanéven keresztül, c) szakiskolai végzettséggel rendelkezõ tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történõ középiskolai felkészítésben három tanév, d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és elsõ alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga, e) szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkezõ tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és elsõ alkalommal a javító- és pótlóvizsga, f) a tanuló részére az iskolai rendszerû szakképzésben az elsõ komplex szakmai vizsga és elsõ alkalommal a javító- és pótlóvizsga.” (2) Az Szt. 29. §-a a következõ (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes a volt tanuló részére elsõ alkalommal a tanulói jogviszony megszûnése után is. (1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen minden esetben ingyenes az iskolai rendszerû szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetû és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlõdési zavarral küzdõ tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényû tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerû szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlõdési zavarral küzdõ tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.

312


1. szám

(1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetû tanuló – kiskorú tanuló esetén szülõje, gyámja – kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén szülõje, gyámja – kérelmére és a szakképzõ iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti idõtartam legfeljebb két tanévvel történõ meghosszabbítását.” 22. §

Az Szt. 33. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény 60. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelõzõen kezdi meg a tanulmányait szakképzõ évfolyamon a nappali rendszerû oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnõttoktatásban, a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény 60. § (2), (4) és (7) bekezdésének elõírásaitól eltérõen – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.”

23. §

Az Szt. 36. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Tanulószerzõdés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévõ teljes idõtartamára köthetõ, de a gyakorlati képzést szervezõ szervezet az e §-ban meghatározott kötelessége teljesítéséhez igénybe veheti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott teljesítési megbízott közremûködését.”

24. §

Az Szt. 38. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenõnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az õszi, a téli és a tavaszi szünet idõtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is mûködõ gyakorlati képzési helyen és a szakképzõ iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idõ helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetõleg a következõ gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidõt biztosítani.”

25. §

(1) Az Szt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Tanulószerzõdés a tanulóval – a 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel – az adott képzés elsõ szakképzési évfolyamának kezdetétõl kezdõdõ hatállyal, az elsõ, állam által elismert szakképesítésre történõ felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthetõ képzésre köthetõ. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdõ idõpontját is érteni kell.” (2) Az Szt. 42. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A tanuló egyidejûleg csak egy hatályos tanulószerzõdéssel rendelkezhet. A tanulószerzõdéssel rendelkezõ tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerzõdés keretében vehet részt.”

26. §

(1) Az Szt. 43. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A tanulószerzõdés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet) „a) a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képzõ- és iparmûvészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelõs miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervezõ aa) költségvetési szervként mûködõ intézmény, ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, ac) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában mûködõ intézmény, továbbá b) a Mezõgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervezõ õstermelõ.” (2) Az Szt. 43. § (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (A tanulószerzõdés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet) „c) a vidékfejlesztésért felelõs miniszter az általa fenntartott szakképzõ iskola tanulója tekintetében, amennyiben a tanuló a szakképzõ iskola termelõi tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében – az 5. § (14) bekezdése szerinti szakképesítésre történõ felkészítés keretében – vesz részt gyakorlati képzésen.”

27. §

Az Szt. 44. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A nyilvántartás tartalmazza) „a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyét, gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselõjének és a gyakorlati képzésért felelõs személy nevét,”

1. szám


313

28. §

Az Szt. 47. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A tanulószerzõdés, a tanulószerzõdés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerzõdésben, a tanulószerzõdés módosításában megjelölt naptól hatályos.”

29. §

(1) Az Szt. 48. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A tanulószerzõdés tartalmazza) „e) a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelõs személy nevét, és – szakiskolai tanuló esetén – azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e, f) a tanulót e törvény alapján megilletõ pénzbeli juttatás összegét, és – figyelemmel a 63. § (7) bekezdésében foglaltakra – azt a fizetési számlaszámot, amelyre a pénzbeli juttatás átutalásra vagy befizetésre kerül,” (2) Az Szt. 48. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A tanulószerzõdésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

30. §

Az Szt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény alapján történõ szüneteltetése, továbbá a tanuló szülési szabadsága alatt a tanulószerzõdésbõl eredõ jogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a feleket (a tanulószerzõdés szüneteltetése). A tanulószerzõdés szüneteltetése alatt a tanuló tanulói pénzbeli juttatásra és az e törvényben meghatározott egyéb juttatásra nem jogosult.”

31. §

(1) Az Szt. 56. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az együttmûködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttmûködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az együttmûködési megállapodás és annak módosítása a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, az ellenjegyzésre a 47. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Az együttmûködési megállapodás megküldésére a 46. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.” (2) Az Szt. 56. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az együttmûködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésen ténylegesen részt vevõ tanuló nevét és oktatási azonosítóját tartalmazó függelék az együttmûködési megállapodás részét képezi. A függelék valamennyi példányát az együttmûködési megállapodást kötõ szakképzõ iskola legkésõbb a gyakorlati képzés megkezdését megelõzõ tizenötödik napig küldi meg a nyilvántartást vezetõ szervnek.”

32. §

Az Szt. 57. § h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az együttmûködési megállapodás a következõket tartalmazza:) „h) azt, hogy a gyakorlati képzési idõ egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés, és – szakiskolai tanuló esetén – azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletérõl.”

33. §

Az Szt. 62. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat esetén a gyakorlati képzést jogellenesen nyújtó köteles maradéktalanul visszatéríteni – a jogsértést megállapító döntés közlésétõl számított tizenöt napon belül – a gyakorlati képzéssel összefüggésben a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére elszámolt csökkentõ tétel teljes összegét az adózás rendjérõl szóló törvény önellenõrzésre vonatkozó szabályainak megfelelõen az állami adóhatóságnál vezetett számlára.”

34. §

(1) Az Szt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Pénzbeli juttatást köteles fizetni a) a gyakorlati képzést szervezõ szervezet a tanuló részére a tanulószerzõdés alapján, továbbá b) a gyakorlati képzést folytató szervezet az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben szakképzési évfolyamon együttmûködési megállapodás alapján, nappali rendszerû oktatásban részt vevõ tanuló részére az összefüggõ szakmai gyakorlat idejére.” (2) Az Szt. 63. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam elsõ félévében az elõzõ félévre megállapított pénzbeli juttatás fele.

314


1. szám

A megismételt évfolyam második félévében fizetendõ tanulói juttatást a (3) bekezdés alapján kell megállapítani. A további félévekben – az újabb tanévismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására a (2) és (3) bekezdés az irányadó. A szakképzõ iskola az évfolyamismétlõ tanulószerzõdéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezetõ szervnek.” (3) Az Szt. 63. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A tanulószerzõdéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történõ befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthetõ a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülõjének, gyámjának a bankszámlájára történõ átutalással, befizetéssel is.” 35. §

Az Szt. 65. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttmûködési megállapodás alapján részt vevõ tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni.”

36. §

Az Szt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – az iskolai rendszerû szakképzésben részt vevõ tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti – kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védõfelszerelés (védõruha), tisztálkodási eszköz és kötelezõ juttatások illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervezõ szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.”

37. §

Az Szt. 74. §-a a következõ (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett szakképesítésrõl az (5) bekezdés alapján készült bizonyítványmásodlat kiállítására alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet bizonyítványmásodlatra vonatkozó rendelkezéseit.”

38. §

Az Szt. 82. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A bizottság) „e) részt vesz az iskolai rendszerû szakképzés fejlesztésével összefüggõ, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, javaslatot tesz a decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira, részt vesz a pályázat kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára,”

39. §

(1) Az Szt. 84. § (3)–(5) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(3) Amennyiben az 56. §-ban szabályozott együttmûködési megállapodás alapján gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképzõ iskola a költségvetési támogatás terhére további forrásokat nem adhat át részére. (4) Amennyiben a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképzõ iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttmûködési megállapodás alapján folyó idõarányos részére az iskolai tanmûhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra és a gyakorlati képzésben részt vevõ tanuló költségeit – részben vagy egészben – megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttmûködési megállapodásban rögzítik. (5) A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképzõ iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fõvárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképzõ iskola fenntartója a) korlátozás nélkül beiskolázhat, b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fõvárosban iskolai rendszerû szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait.”

1. szám


315

(2) Az Szt. 84. §-a a következõ (5a)–(5d) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(5a) Azon szakképesítésre és szakközépiskolai ágazatra, amelyre a bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3) bekezdése szerint nem terjed ki, az érintett szakképesítésért felelõs miniszter – a honvédelemért felelõs miniszter kivételével – megyénként és a fõvárosra tekintettel tesz a 81. § (3)–(5) bekezdése szerinti tartalmú javaslatot az érintett tanévet megelõzõ év március utolsó munkanapjáig. (5b) Az állami intézményfenntartó központ a bizottságnak a megyénként és a fõvárosra tett, 81. § (3)–(5) bekezdése szerinti javaslatában és a szakképesítésért felelõs miniszter (5a) bekezdés szerinti javaslatában foglalt keretszámoknak a megyén, a fõvároson belüli, fenntartók közötti elosztására – az (5c) bekezdés szerinti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok kivételével – tesz javaslatot az érintett tanévet megelõzõ év április utolsó munkanapjáig. (5c) A keretszámok fenntartók közötti elosztásáról az 5. § (14) bekezdése szerinti, továbbá a rendészeti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszter – az (5b) bekezdés szerinti tartalommal – tesz javaslatot megyénként és a fõvárosra tekintettel az érintett tanévet megelõzõ év április utolsó munkanapjáig. (5d) A Kormány (5) bekezdés c) pontja szerinti, a keretszámok fenntartónkénti elosztására vonatkozóan megyénként és a fõvárosra tekintettel hozott döntését az iskolai rendszerû szakképzés tekintetében az (5a)–(5c) bekezdés alapján tett javaslatok alapján hozza meg az érintett tanévet megelõzõ év július utolsó munkanapjáig. A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése nem terjed ki a honvédelemért felelõs miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre.” (3) Az Szt. 84. § (6) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(6) A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése kiterjed minden olyan szakképzõ iskolai fenntartóra, amelynek a fõvárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van, továbbá amely szakképzési megállapodást kötött a szakképzési feladatok ellátására. A szakképzõ iskolai fenntartó a Kormány (5) bekezdés szerinti döntése alapján a döntéssel érintett tanévtõl kezdõdõ képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig jogosult költségvetési hozzájárulásra.” (4) Az Szt. 84. § (8) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(8) A fõvárosi, megyei kormányhivatal – a szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter egyetértésével – legfeljebb öt évre szakképzési megállapodást köthet a szakképzõ iskola azon nem állami fenntartójával, amelynek nincs jogszabály alapján feladatellátási kötelezettsége az e törvény szerint ellátott vagy ellátni kívánt feladatok tekintetében az adott megyében vagy a fõvárosban. A szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter egyetértési jogát az állami szakképzési és felnõttképzési szerv vezetõje útján gyakorolja. A szakképzési megállapodás alapján a szakképzõ iskola nem állami fenntartója költségvetési hozzájárulásra csak az (5) bekezdés szerinti döntésnek megfelelõ képzések után, az ingyenes képzésben való részvételre jogosult tanulói után jogosult.” (5) Az Szt. 84. §-a a következõ (11) és (12) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(11) Az állam az e törvény értelmében ingyenesen biztosítandó képzésekhez költségvetési hozzájárulást biztosít. (12) A szakképzõ iskola térítési díjat szedhet a 29. § (1) bekezdésében meghatározottak után, amennyiben kizárólag költségvetési hozzájárulásra jogosult. A térítési díjat a tanulói jogviszony kezdete elõtt kell megállapítani és a tanuló tudomására hozni. A szakképzõ iskola nem szedhet térítési díjat a gyakorlati képzés tanulószerzõdés keretében folyó része után.” 40. §

Az Szt. 89. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter, hogy – a szakképesítésért felelõs miniszter egyetértésével – rendeletben határozza meg) „d) a megyei fejlesztési és képzési bizottság mûködésének, tagjai delegálásának szabályait, a javaslattételének elveire, szempontjaira és módszereire vonatkozó elõírásokat, továbbá azon mûvészeti, kulturális, kézmûves és hagyományõrzõ szakképesítéseknek a körét, amelyekre a megyei fejlesztési és képzési bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3) bekezdése alapján nem terjed ki,”

41. §

Az Szt. 90. §-a a következõ f) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelõs miniszter, hogy az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg) „f) az állam által elismert egyes szakképesítések tekintetében megszerzett jogosultságoknak a módosult OKJ-ban szereplõ szakképesítésekre vonatkozó érvényességét.”

316 42. §


1. szám

(1) Az Szt. 92. §-a a következõ (14a) és (14b) bekezdéssel egészül ki: „(14a) Egy szakképzõ iskola több térségi integrált szakképzõ központnak nem lehet tagja. (14b) A térségi integrált szakképzõ központ az állami szakképzési és felnõttképzési szervnek a kérésére adatot szolgáltat a tagjai neve, székhelye, telephelye és az ezekben bekövetkezett változások idõpontja, valamint az 5. §-ban meghatározottak szerint számított tanulói létszámok tekintetében.” (2) Az Szt. 92. § (28) bekezdés második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A 2012. szeptember 1-jét megelõzõen hatályos OKJ-ban szereplõ szakképesítések megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli szakképzések szakmai vizsgáinak az Szt. alapján történõ megszervezésére és lebonyolítására legfeljebb a képzésnek a felnõttképzési szerzõdésben rögzített befejezését követõ egy évig, a javító-, pótlóvizsgák megszervezésére és lebonyolítására a szakmai vizsgát követõ egy évig kerülhet sor.” (3) Az Szt. 92. §-a a következõ (36) bekezdéssel egészül ki: „(36) Az 5. § (14) bekezdésében meghatározott szakképzõ iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév elõtt indult képzéseket a szakképzõ iskola fenntartói jogainak a vidékfejlesztési miniszternek történõ átadása és az 5. § (14) bekezdésében meghatározott szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti. Ahol e § az 5. § (1)–(4) bekezdése szerint létrehozott vagy mûködõ szakképzõ iskolát említ, azon az 5. § (15) bekezdése szerint mûködõ szakképzõ iskolát is érteni kell.”

43. §

Az Szt. 55. alcíme a következõ 92/A. §-sal egészül ki: „92/A. § (1) A Kt. és az Szt. szabályai szerint, utolsó alkalommal a 2012/2013-as tanévben induló szakiskolai képzésben szervezett szintvizsgát az e törvény hatálybalépése elõtti szabályok és a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint kell megszervezni. A szakiskolai tanuló nem kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanmûhelyben – tanulószerzõdés keretében – folyó gyakorlati képzésben az e bekezdésben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményben elõírt szintvizsga teljesítését követõen vehet részt. (2) A 25. § (1) bekezdése alkalmazásában a maximális csoportlétszám 2013. augusztus 31-ig tizenkettõ fõ. (3) Az 5. § (14) bekezdésében meghatározottak megvalósításához szükséges intézmény-átadást legkésõbb 2013. augusztus 1-jei hatállyal végre kell hajtani a vidékfejlesztési miniszter és az oktatásért felelõs miniszter által – a szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter egyetértésével – 2013. március 31-ig megkötött megállapodás szerint, az abban rögzített szakképzõ iskolákat és feladatellátási helyeket érintõen, a 2013. május 31-ig – az e bekezdés szerinti megállapodás végrehajtására – meghozott fenntartói döntések figyelembevételével. A vidékfejlesztési miniszter a fenntartásában lévõ szakképzõ iskolákat fenntartja és mûködteti az átadás napjától. Az állami intézményfenntartó központ a megállapodás szerint a vidékfejlesztési miniszternek átadásra kerülõ szakképzõ iskolák feladatellátását szolgáló vagyont – legalább a 2013. január 1-jei állapot szerint – maradéktalanul rendelkezésre bocsátja az átadás napjától. (4) Az állami intézményfenntartó központ dönt a szükséges átszervezésekrõl, ha olyan szakképzõ iskolának a vidékfejlesztésért felelõs miniszter fenntartásába való átadásáról születik a (3) bekezdés szerinti megállapodásban döntés, amely a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény 7. § (5) bekezdése alapján meghatározott szakképesítésekre való felkészítésen kívül más feladatokat is ellát. A vidékfejlesztésért felelõs miniszternek átadásra kerülõ szakképzõ iskola az állami intézményfenntartó központ döntése szerint kifutó rendszerben elláthat a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény 7. § (5) bekezdésében foglalt szakképesítésekre való felkészítésen kívül más szakképzési feladatot is. (5) A 2013/2014. tanév elõtt megkezdett képzés kifutó rendszerben befejezhetõ anélkül, hogy alkalmazni kellene a szakképzõ iskolára az 5. § (1)–(4) bekezdésébõl következõ intézményátszervezési kötelezettséget, ha az állami intézményfenntartó központnak a 92. § (9) bekezdésében foglalt határidõig meghozott döntése alapján a szakképzõ iskolában kifutó rendszerben a 2013/2014. tanévtõl megszûnik a szakképzés vagy a szakképzõ iskola a 2013/2014. tanévtõl felmenõ rendszerben kizárólag a mûvészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatokat lát el. (6) Ha az önkormányzat az állami intézményfenntartó központ számára történõ fenntartói és mûködtetõi feladatok átadásával kapcsolatban önkormányzati fenntartású szakképzõ iskolai célokat szolgált vagyon vagyonkezelõi vagy – a (8) bekezdés szerinti esetben – ingyenes használati jogát nem biztosítja az állami intézményfenntartó központnak, beleértve a vagyoni értékû jog révén rendelkezésre álló vagyont is, helytáll az ebbõl keletkezõ kötelezettségekért, és kártérítési felelõssége áll fenn az állami intézményfenntartó központnál emiatt felmerülõ költségekkel kapcsolatban. (7) A Kt. 89/B. § (2) bekezdése szerint létrejött szakképzés-szervezési társulás 2012. december 31-én megszûnik, tulajdonát és az e napon fennálló kötelezettségeit a társulás tagjai az általuk ezen idõpontig megkötött megállapodásban megosztják egymás között. A társulás mindazon vagyonát, amely 2012. december 31-éig szakképzési feladatellátási célokat szolgált, a társulás tagjai 2013. január 1. napjával vagyonkezelésbe átadják az állami

1. szám


317

intézményfenntartó központnak mindaddig, amíg ez az állami szakképzési feladatellátáshoz szükséges. Az állami intézményfenntartó központ a szakképzési feladatellátáshoz és az azt szolgáló vagyonhoz kapcsolódó uniós támogatási jogviszony tekintetében a szakképzés-szervezési társulás jogutódja. (8) Az önkormányzat tulajdonosi részesedésével mûködõ gazdasági társaság a tulajdonában levõ vagy vagyoni értékû joga alapján rendelkezésre álló, szakképzési célt szolgáló ingó és ingatlan vagyon arányos, 2012. december 31-ig az átadott szakképzõ iskolák használatában álló részének – de legalább a 2012. december 31-ei állapot szerinti önkormányzati tulajdonrész arányában – az ingyenes használati jogát köteles biztosítani az állami intézményfenntartó központnak. A gazdasági társaság tulajdonosai kötelesek lehetõvé tenni az e bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését. (9) Ha a (8) bekezdés szerinti gazdasági társaság tulajdonosai 2013. január 31-éig jelzik az állami intézményfenntartó központnak, hogy nem tudják vállalni a gazdasági társaság fenntartásával együtt járó költségeket, akkor a gazdasági társaságot a tulajdonosai megszüntetik az Szt. 2. § (7) bekezdésében foglaltak betartásával, és az önkormányzati tulajdonosok az általuk átvett, a szakképzési feladatellátást szolgáló vagyont vagyonkezelésbe átadják az állami intézményfenntartó központnak. A térségi integrált szakképzõ központ tagjai 2013. március 31-ig kötelesek írásba foglalni megállapodásukat a térségi integrált szakképzõ központ további mûködésével kapcsolatban. A gazdasági társaság megszûnése esetén az állami intézményfenntartó központ nem tagadhatja meg a fenntartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségviselésben való, az állami feladatellátási kötelezettséggel arányos részvételét. (10) Ha az Szt. 2. § (6) bekezdése szerint vagy a Kt. 89/B. § (13) bekezdése szerint létrejött gazdasági társaság az uniós támogatás kedvezményezettje és legalább egy tulajdonosa olyan önkormányzat, amely 2012. december 31-ig szakképzõ iskola fenntartója volt, úgy – eltérõ megállapodás hiányában – 2013. január 1-jét követõen is a gazdasági társaság a 92. § (6) bekezdése szerint kijelölt jogi személy. Ebben az esetben az állami intézményfenntartó központ köteles együttmûködni a fenntartási kötelezettség teljesítése érdekében az e bekezdés szerinti gazdasági társasággal és a térségi integrált szakképzõ központ tagjaival, azonban az uniós támogatásban részesült projekt fenntartási kötelezettségével összefüggésben költségviselésre nem kötelezhetõ. Az állami intézményfenntartó nem szerez tulajdonrészt a gazdasági társaságban, azonban ingyenes használati jog illeti meg a (8) bekezdésben foglaltak szerint. (11) A szakképzõ iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév elõtt indult képzéseket a szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti, a szakképzési megállapodás megkötése, tartalma vagy annak hiánya a szakképzõ iskolai fenntartónak a 2013/2014-es tanévben vagy ezt követõen indított szakmai képzéseivel kapcsolatos jogosultságaira vonatkozik.” 44. §

Az Szt. 1. 2. § 17. pontjában a „szakképzõ iskolai gyakorlati képzõhely” szövegrész helyébe a „szakképzõ iskolai feladatellátási helyen lévõ gyakorlati képzõhely” szöveg, 37. pontjában az „ágazatonként” szövegrész helyébe az „ágazatonként és szakképesítésenként” szöveg, 40. pontjában az „a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény szerinti magasabb követelmények” szövegrész helyébe a „magasabb követelmények” szöveg, 2. 4. § (2) bekezdésében a „meghatározottak szerint” szövegrész helyébe a „meghatározott esetekben” szöveg, 3. 5. § (4) bekezdésében az „állami, önkormányzati fenntartású” szövegrész helyébe az „állami fenntartású” szöveg, (5) bekezdésében a „szakiskolai feladatok” szövegrész helyébe a „szakiskolai feladatok, valamint a (12) bekezdés a) pontja szerinti szakközépiskolai feladatok” szöveg, (7) bekezdésében az „állami, önkormányzati fenntartó esetén az (1)–(5) bekezdés szerint mûködõ egyetlen szakképzõ iskola” szövegrész helyébe az „az állami fenntartó (1)–(5) vagy (14)–(15) bekezdés szerint mûködõ szakképzõ iskolája” szöveg, (12) bekezdésében a „fenntartóként a nemzeti köznevelésrõl szóló törvényben meghatározott köznevelési szerzõdés és az e törvényben meghatározott szakképzési megállapodás alapján” szövegrész helyébe a „mûködtetõként” szöveg, (13) bekezdésében a „köznevelési szerzõdés megkötésekor” szövegrész helyébe a „mûködtetõ vagy a fenntartó változásakor” szöveg, 4. 6. § (3) bekezdés d) pontjában az „a levelezõ” szövegrész helyébe az „az esti, a levelezõ” szöveg, 5. 6. § (4) és (6) bekezdésében a „Közbeszerzések Tanácsának” szövegrész helyébe a „Közbeszerzési Hatóság” szöveg, 6. 7. § (1) bekezdés e) pontjában a „lehetõsége” szövegrész helyébe a „legkésõbbi idõpontja” szöveg, f) pontjában a „szakképesítés szakirányához, részszakképesítéshez” szövegrész helyébe a „részszakképesítéshez” szöveg, 7. 8. § (5) bekezdésében a „tanulói éves kötelezõ szakmai elméleti és gyakorlati óraszám” szövegrész helyébe a „tanulói éves kötelezõ összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének” szöveg,

318


1. szám

8. 9. § (1) bekezdésében a „szakképzési évfolyamain” szövegrész helyébe az „évfolyamain” szöveg, 9. 12. § (2) bekezdés e) pontjában az „oktatott” szövegrész helyébe az „oktatható” szöveg, 10. 26. § (7) bekezdésében, 64. § (5) bekezdésében, 67. § (1) és (3) bekezdésében és a 70. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvérõl szóló törvény” szöveg, 64. § (6) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvérõl szóló törvénynek” szöveg, 64. § (7) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvében” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvérõl szóló törvényben” szöveg, 11. 28. § (3) bekezdésében a „minden tanuló” szövegrész helyébe a „minden, a (4) bekezdésben meghatározott tanuló” szöveg, 12. 28. § (5) bekezdésében a „szakiskola – és a (2) bekezdésben megjelölt szervezet – ” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben megjelölt szervezet” szöveg, 13. 29. § (2) bekezdésében az „akinek az (1) bekezdés szerint a képzésben való részvétel ingyenes” szövegrész helyébe az „aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult” szöveg, 14. 40. § (3) és (4) bekezdésében a „nevelési-oktatási intézmények mûködési rendjérõl” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl és a köznevelési intézmények névhasználatáról” szöveg, 15. 46. § (2) bekezdésében az „egy” szövegrész helyébe a „valamennyi” szöveg, 16. 49. § (1) bekezdés g) pontjában a „rendkívüli felmondás” szövegrész helyébe az „azonnali hatályú felmondás” szöveg, 52. § (1) és (3) bekezdésben az „a rendkívüli felmondás” szövegrész helyébe az „az azonnali hatályú felmondás” szöveg, 50. § (1) bekezdésében és 51. § (1), (2) és (3) bekezdésében a „rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe az „azonnali hatályú felmondással” szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „a rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe az „az azonnali hatályú felmondással” szöveg, 52. § (1) bekezdésében az „a rendkívüli felmondást” szövegrész helyébe az „az azonnali hatályú felmondást” szöveg, 17. 49. § (1) bekezdés f) pontjában a „rendes felmondás” szövegrész helyébe a „felmondás” szöveg, 50. § (1) bekezdésében a „rendes” szövegrész helyébe a „felmondással” szöveg, 51. § (4) bekezdésében a „rendes felmondással” szövegrész helyébe a „felmondással” szöveg, 18. 63. § (3) bekezdésében a „pénzbeli juttatásának (2) bekezdés szerinti mértékét” szövegrész helyébe a „pénzbeli juttatását” szöveg, 19. 73. § (2) bekezdésének b) pontjában a „szakmai tantárgyait, tananyagegységeit” szövegrész helyébe a „tananyagegységeit” szöveg, 20. 81. § (3) bekezdésében a „megyében székhellyel rendelkezõ fenntartó tekintetében, fenntartónként az általuk folytatott” szövegrész helyébe a „megyében vagy a fõvárosban folytatott” szöveg, a „fenntartó által indítható” szövegrész helyébe a „megyében és a fõvárosban indítható” szöveg, (5) bekezdésében a „március 31-ig” szövegrész helyébe a „március utolsó munkanapjáig” szöveg, 21. 89. §-ában a „szakképesítésért felelõs miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe a „b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszter egyetértésével” a szöveg, 22. 89. § b) pontjában az „elkészítését és kiadását” szövegrész helyébe az „elkészítésének és kiadásának szabályait” szöveg, e) pontjában a „szakmai elméletre, a kilencedik évfolyamon, tanmûhelyben folyó szakmai gyakorlatra, a tizedik és tizenegyedik évfolyamon, gyakorlati képzést folytató szervezetnél szervezett szakmai gyakorlati képzésre” szövegrész helyébe a „szakmai elméletre és a szakmai gyakorlati képzésre” szöveg, 23. 92. § (3) bekezdés a) pontjában, (8), (11), (12) és (13) bekezdésében az „állami, önkormányzati” szövegrész helyébe az „állami” szöveg, (4) bekezdésében a „Nem állami, nem önkormányzati” szövegrész helyébe a „Nem állami” szöveg, (13) bekezdésében az „Ebben az esetben a szakképzõ iskola fenntartója” szövegrész helyébe az „A szakképzõ iskola állami fenntartója” szöveg, (26) bekezdésében a „2012. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2013. március 31-ig” szöveg lép. 45. §

Hatályát veszti az Szt. 1. 5. § (8) és (9) bekezdése és (12) bekezdés c) pontja, 2. 61. § (4) bekezdésében az „a szakképesítésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium, valamint” szövegrész, 3. 63. § (6) bekezdésében a „módját és” szövegrész, 4. 88. § (2) bekezdés c) pontjában az „ellenõrzésével összefüggõ tevékenység”, 5. 92. § (11) bekezdésében az „Ebben az esetben a térségi integrált szakképzõ központ tagja lehet több megyei kormányhivatal is.” szövegrész, 6. 92. § (31), (32) és (35) bekezdése és 7. 93. § c) pontja.

1. szám


319

3. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 46. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § p) pontjában a „szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény” szövegrész helyébe „a szakképzésrõl szóló törvény” szöveg lép.

4. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása 47. §

(1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 9. § e) pontjában a „szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvényben és végrehajtási rendeletében” szövegrész helyébe a „szakképzésrõl szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a Gktv. 8/A. § (1) bekezdésében az „ – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –” szövegrész.

5. A kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása 48. §

A kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-ában az „adó- és vámhatósági eljárást kivéve” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatósági eljárást és a felnõttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenõrzésére irányuló eljárást kivéve” szöveg lép.

6. A hitelszerzõdésbõl eredõ kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása 49. §

(1) A hitelszerzõdésbõl eredõ kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 1. §-a a következõ h) ponttal egészül ki: (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában) „h) lakhatási célú ingatlan: a hitelszerzõdésbõl eredõ kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosítását szolgáló, erre a célra épített állami tulajdonú ingatlan,” (2) A NET tv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Nemzeti Eszközkezelõ a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait – a lakhatási célú ingatlanok kivételével – jogszabályban kijelölt költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos jog alapján látja el.” (3) A NET tv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Nemzeti Eszközkezelõ a) a hiteladóssal vagy – a 8. § (3) bekezdése szerinti esetben – a zálogkötelezettel az adásvételi szerzõdés megkötésével egyidejûleg a megvásárolt lakóingatlanra b) a pályázat alapján kiválasztott, jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelõ személlyel vagy személyekkel a lakhatási célú ingatlanra [az a) és b) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: bérlõ] vonatkozóan határozatlan idõtartamra lakásbérleti szerzõdést köt.” (4) A NET tv. 22. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a megvásárolt lakóingatlannak több tulajdonosa volt, a Nemzeti Eszközkezelõ a lakásbérleti szerzõdést a lakóingatlan valamennyi, a Nemzeti Eszközkezelõ általi megvásárlása idõpontjában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosával mint bérlõtársakkal köti meg.” (5) A NET tv. 23. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A lakásbérleti szerzõdés létrejöttére, tartalmára és megszûnésére a Lakástörvény szabályait a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:) „f) a lakóingatlannal összefüggésben felmerülõ, a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek a bérlõt, a lakhatási célú ingatlannal összefüggésben felmerülõ, a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek a vagyonkezelõt terhelik,”

320


1. szám

(6) A NET tv. 25. §-a a következõ g) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg) „g) a lakhatási célú ingatlan bérlõi pályázat útján történõ kiválasztásának szabályait.” 50. §

A NET tv. a)

1. § f) pontjában az „a lakás” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Eszközkezelõ által megvásárolható, lakás” szöveg,

b)

3. § (1) bekezdés c) pontjában a „lakóingatlan” szövegrész helyébe a „lakóingatlan és a lakhatási célú ingatlan” szöveg,

c)

23. § a) pontjában a „lakóingatlanba” szövegrész helyébe a „lakóingatlanba, illetve a lakhatási célú ingatlanba” szöveg,

d)

23. § b) pontjában és 24. § (2) bekezdésében a „lakóingatlanra” szövegrész helyébe a „lakóingatlanra, illetve a lakhatási célú ingatlanra” szöveg,

e)

23. § c) pontjában a „lakóingatlanban” szövegrész helyébe a „lakóingatlanban, illetve a lakhatási célú ingatlanban” szöveg,

f)

23. § h) pontjában a „lakóingatlan” szövegrész helyébe a „lakóingatlan, illetve a lakhatási célú ingatlan” szöveg,

g)

23. § b) pontjában az „(1)” szövegrész helyébe az „(1) és (1a)” szöveg

lép.


(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az 1–12. §, a 13. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 14–20. §, a 21. § (1) bekezdése, a 22–25. §, a 26. § (1) bekezdése, a 27–41. §, a 42. § (1) és (2) bekezdése, a 43–48. § és az 52. § 2013. január 1-jén lép hatályba. (3) A 13. § (3) bekezdése, a 21. § (2) bekezdése, a 26. § (2) bekezdése és a 42. § (3) bekezdése 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

52. §

Az e törvényben a tanulószerzõdés és az együttmûködési megállapodás tartalmára vonatkozóan meghatározott új tartalmi elemeket elsõ alkalommal e törvény hatálybalépését követõen megkötött vagy módosított tanulószerzõdés és az együttmûködési megállapodás esetén kell alkalmazni. Áder János s. k.,




A Kormány 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelete az otthonteremtéssel összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvény 11. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 1–43. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása 1. §

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (4) bekezdés 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ:) „13. megváltozott munkaképességû személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minõsítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket;”

1. szám 2. §


321

(1) Az R1. 2. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A közvetlen támogatás igénybevételéhez – a menekült, az oltalmazott, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével – a nem magyar állampolgár igénylõ köteles származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelõs szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvû fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltözõ családtagjának származási országában lakástulajdona nincs.” (2) Az R1. 2. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A közvetlen támogatás igénybevételéhez – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével – a nem magyar állampolgár igénylõ köteles teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozni arról, hogy a közvetlen támogatással építeni, vásárolni vagy bõvíteni kívánt lakásban életvitelszerûen kíván tartózkodni.”

3. §

(1) Az R1. 5/A. §-a a következõ (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) Ha az igénylõ házaspár fizetési kötelezettségének 90 napot meghaladóan nem tesz eleget, és a (8) bekezdés szerinti követelésbõl eredõ hátralék összege meghaladja a havi törlesztõ részlet háromszorosát, a hitelintézet 30 napon belül az ügy iratainak megküldésével értesíti a Kincstárat, mely intézkedik a (8) bekezdés szerinti követelés visszafizetése iránt.” (2) Az R1. 5/A. §-a a következõ (13a) bekezdéssel egészül ki: „(13a) Az IVF kezelést végzõ intézmény által kiállított igazolás benyújtására biztosított, a (13) bekezdés szerinti bejelentéstõl számított 60 nap eredménytelen leteltét követõ 30 napon belül a hitelintézet az ügy iratainak megküldésével értesíti a Kincstárat.”

4. §

(1) Az R1. 16. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha a) társasház vagy a lakásszövetkezet legalább a (2) bekezdés szerinti mértékben felújítási alapot nem képez, az alap pénzeszközei nem hitelintézeti vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézeti elkülönített számlán állnak rendelkezésre, vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra használta fel, b) a társasház vagy a lakásszövetkezet az elsõ közgyûlésétõl, vagy ha az épület használatbavétele késõbbi idõpontra esik úgy ettõl, vagy az értékesítés céljára épített lakóépület birtokbavételétõl számított 90 napon belül az elõírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztotta, vagy c) a társasház vagy a lakásszövetkezet a legalább a (2) bekezdés szerinti mértékû felújítási alap képzését az arról szóló közgyûlési határozattal, az alap pénzeszközeinek meglétét hitelintézet vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézet által kiállított igazolással és a (11) bekezdés szerinti költségeket számlával vagy hitelintézet által kiállított igazolással, legalább 2 évre visszamenõleg vagy ha a felújítási alap képzésének megkezdésére elõírt b) pont szerinti határidõ ennél rövidebb, úgy ezen idõszakra nem igazolja.” (2) Az R1. 16. § (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) Az (1) bekezdés szerinti kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a társasház vagy a lakásszövetkezet a hitelintézet részére a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplõ teljes felújítási költség legalább 70%-áról a társasház vagy a lakásszövetkezet nevére kiállított számlákat legkésõbb a felújítás munkák befejezésének hitelintézet részére történõ bejelentésével egyidejûleg bemutatja.” (3) Az R1. 16. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A felújítási alap felhasználásának minõsül az (5) bekezdés szerinti felújítási munkákon túlmenõen a kérelem benyújtását megelõzõen felújítási célra felvett kölcsön igazoltan tõke és kamat fizetésére fordított összege, valamint a mûszaki ellenõrzésre, a felújításhoz kapcsolódóan elvégzett mûszaki vizsgálatokra, a tervdokumentációkra fordított, számlával igazolt összeg.”

5. §

Az R1. 18. § (15) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(15) A Kincstár a támogatottnál a közvetlen támogatás, a kamattámogatás igénybevételének jogszerûségét, valamint az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettség teljesítését hatósági ellenõrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenõrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, vagy az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettségét 90 napot meghaladóan és legalább három havi

322


1. szám

törlesztõrészletet meghaladó mértékben nem teljesíti, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének – visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi pótlék mértéke a Ptk. 232. §-a szerinti kamat. A közigazgatási hatósági eljárásra elsõ fokon a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerinti területi szerve, másodfokon a Kincstár központja az illetékes.” 6. §

(1) Az R1. 21. § (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: (Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti idõszakon belül a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bõvített) „b) lakást elidegenítik – kivéve, ha az elidegenítés a hitelszerzõdésbõl eredõ kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezései szerint az állam nevében eljáró Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. részére történik –,” (a támogatott személy köteles ennek tényét a (4) bekezdésben foglaltak szerint bejelenteni és a támogatás folyósított összegét a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség érvényesítése iránt a Kincstár intézkedik.) (2) Az R1. 21. §-a a következõ (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) A volt házastársak kötelesek a házasságfelbontás tényét a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerõre emelkedését követõ 30 napon belül a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének bejelenteni.” (3) Az R1. 21. §-a a következõ (10)–(14) bekezdéssel egészül ki: „(10) A (9) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem esõ támogatási összegnek megfelelõ jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a támogatott személy a támogatás összegének – az eladási és a vételár különbözetének a 21/B. § (3) bekezdése szerint csökkentett – arányos részét visszafizesse. (11) Ha a támogatott személy a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bõvített lakásnak az (1) vagy (2) bekezdés szerinti idõszakon belül történõ elidegenítését követõen, de legfeljebb a (4) bekezdés szerinti bejelentés megtételét követõ 60 napon belül a) a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás elidegenítését követõen másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki és b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerzõdés, csereszerzõdés vagy használatbavételi engedély bemutatásával igazolja, – a 21/A. § (10) bekezdése szerinti ellenõrzést követõen – a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, a megelõlegezõ kölcsön idõszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatások és a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt. (12) Ha a támogatott személy a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bõvített lakásnak az (1) vagy (2) bekezdés szerinti idõszakon belül történõ elidegenítését legfeljebb 1 naptári évvel megelõzõen a) a lakásigényét másik lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki és b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerzõdés vagy használatbavételi engedély bemutatásával igazolja, – a 21/A. § (10) bekezdése szerinti ellenõrzést követõen – a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, a megelõlegezõ kölcsön idõszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatások és a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt. (13) A (12) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem esõ támogatási összegnek megfelelõ jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a) az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát – a 21/B. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – meghaladja, vagy b) a támogatott személy a támogatás összegének – az eladási és a vételár vagy építési költség különbözetének a 21/B. § (3) bekezdése szerint csökkentett – arányos részét visszafizesse. (14) Ha a támogatott személy a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. részére elidegenített lakását visszavásárolja, ennek tényérõl a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. vagy – amennyiben a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. a lakást települési önkormányzat

1. szám


323

tulajdonába adta – a települési önkormányzat az adásvételi szerzõdés megkötésétõl számított 5 napon belül értesíti a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervét. A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve hatósági határozatával intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a 21. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti idõtartamból még fennmaradó idõszakra vonatkozóan a támogatott személy által visszavásárolt lakásra történõ bejegyezésérõl. A támogatott személyt a 21. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség az eredeti határidõ lejártáig terheli.” 7. §

Az R1. 21/A. § (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A Kincstár a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerbõl, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenõrzi a) a tulajdonjog megszerzését – a b) pontban foglaltak kivételével – a (9) bekezdés a) pontja és a 21. § (11)–(12) bekezdése szerinti esetben, vagy b) a tulajdonjog megszerzésére irányuló kérelem benyújtását, amennyiben az adásvételi szerzõdés szerinti utolsó vételárrész megfizetésére még nem került sor és összege megegyezik a 21/A. § (2) bekezdése szerint letéti számlára helyezett támogatás összegével.”

8. §

Az R1. 25/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „25/A. § A közvetlen támogatásokat, a kamattámogatásokat, az azokhoz kapcsolódó költségtérítéseket, a garanciabeváltást, valamint a lakáspolitikát megalapozó kutatásokkal, tanulmányokkal és a lakáscélú támogatások megismertetésével kapcsolatos kiadásokat az Egyéb lakástámogatások elõirányzatból kell finanszírozni. A 35. § (1) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel kapcsolatos kiadások az Egyéb lakástámogatások elõirányzatból finanszírozhatók.”

9. §

Az R1. 35. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Elõirányzatból támogatások kizárólag pályázat útján nyújthatók, amelyekkel kapcsolatos egyes feladatok ellátásával a 26. §, a 27/A. §, a 27/B. §, a 30. §, a 32/A. §, a 32/B. §, valamint a 32/D. § esetén lebonyoltító szervként az ÉMI Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Nonprofit Kft. bízható meg.”

10. §

Az R1. a következõ 49. §-sal egészül ki: „49. § E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.) a) 1. §-ával megállapított 1. § (4) bekezdés 13. pontját, 2. § (1) bekezdésével megállapított 2. § (5) bekezdését, 4. §-ával megállapított 16. § (3), (10) és (11) bekezdését, 6. § (3) bekezdésével megállapított 21. § (10)–(13) bekezdéseit, 7. §-ával megállapított 21/A. § (10) bekezdését valamint 11. § a) pontjával megállapított 7. § (1) bekezdés a) pont 3. alpontját, 7. § (1) bekezdés b) pont 1. és 3. alpontját, 7. § (1) bekezdés c) pontját, 18. § (2) bekezdés c) pontját és a 24. § (5) bekezdés b) pontját – a Kincstár vagy bíróság által jogerõsen elbírált esetek kivételével – a Módr3. hatálybalépését megelõzõen benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell, b) 2. § (2) bekezdésével megállapított 2. § (6) bekezdését a Módr3. hatálybalépését követõen benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, c) 3. §-ával megállapított 5/A. § (8a) és (13a) bekezdését, 5. §-ával megállapított 18. § (15) bekezdését valamint 11. § b) pontjával megállapított 18. § (16) bekezdését a megelõlegezõ kölcsönbõl a Módr3. hatálybalépést követõen keletkezõ visszafizetési kötelezettség esetén kell alkalmazni, d) 6. § (2) bekezdésével megállapított 21. § (7a) bekezdését a Módr3. hatálybalépését követõen történt házasságfelbontás esetén kell alkalmazni, e) 11. § c) pontjával megállapított 21. § (4) bekezdés c) pontját és a 11. § e) pontjával megállapított 21. § (6) bekezdését a Módr3. hatálybalépést követõen történt lakóhelyváltozások esetén kell alkalmazni.”

11. §

Az R1. a) 7. § (1) bekezdés a) pont 3. alpontjában, 7. § (1) bekezdés b) pont 1. és 3. alpontjában, 7. § (1) bekezdés c) pontjában, 18. § (2) bekezdés c) pontjában és 24. § (5) bekezdés b) pontjában a „munkaképesség-csökkenést, illetve egészségkárosodást szenvedett” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességû”,

324


1. szám

b)

18. § (16) bekezdésében az „a fiatalok otthonteremtési támogatása” szövegrész helyébe az „a fiatalok otthonteremtési támogatása valamint az 5/A. § (8a) bekezdése szerinti követelés”,

c)

21. § (4) bekezdés c) pontjában az „annak tényét” szövegrész helyébe az „a lakóhely megváltoztatását és annak tényét”,

d)

21. § (5) bekezdésében a „területi szerve a (4) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „területi szerve – a (11) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével – a (4) bekezdés szerinti”,

e)

21. § (6) bekezdésében az „a lakáscéltól eltérõ hasznosítás megkezdésének,” szövegrész helyébe az „a lakáscéltól eltérõ hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának,”,

f)

21/A. § (1) bekezdésében a „területi szerve felfüggeszti” szövegrész helyébe a „területi szerve – a 21. § (11) és (12) bekezdésében foglaltak kivételével – felfüggeszti”,

g)

21/A. § (11) bekezdésében és 21/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „jelzálogjognak” szövegrész helyébe a „jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak”,

h)

21/B. § (1) bekezdésében a „21. § (3) és (6)–(9) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21. § (3), (6)–(10) és (13) bekezdésében” szöveg lép. 12. §

Hatályát veszti az R1. a) 21/B. § (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, b)

18. § (1) bekezdésének második mondata.

2. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása 13. §

(1) A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (2) bekezdés 11. pont c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ: gyermek: aki az építõ, vásárló eltartottja és) „c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességû személy, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt elõreláthatóan nem szûnik meg,” (2) Az R2. 1. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ:) „12. eltartott: az építtetõ, vásárló eltartottjának minõsül a) a gyermek, b) az építtetõ (vásárló) keresõ tevékenységet nem folytató házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa, ha 1. megváltozott munkaképességû személy, 2. az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, 3. háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, 4. háztartáson belül gondoz állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy 5. háztartáson belül gondoz az a)–c) pontban említett hozzátartozót, aki megváltozott munkaképességû személy, c) az építtetõnek (vásárlónak) vagy házastársának, illetve bejegyzett élettársának szülõje (mostoha- és nevelõszülõje), nagyszülõje, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességû személynek minõsül,” (3) Az R2. 1. § (2) bekezdése a következõ 19. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ:) „19. megváltozott munkaképességû személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minõsítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket.”

14. §

(1) Az R2. 2. § (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül: (Lakás építéséhez vagy vásárlásához kamattámogatás akkor nyújtható, ha) „c) jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó eladó esetén az igénylõ az eladóval nem áll tulajdonosi kapcsolatban.”

1. szám


325

(2) Az R2. 2. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A kamattámogatás igénybevételéhez – a menekült, az oltalmazott valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével – a nem magyar állampolgár igénylõ köteles származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelõs szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvû fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltözõ családtagjának származási országában lakástulajdona nincs.” (3) Az R2. 2. §-a a következõ (7a) bekezdéssel egészül: „(7a) A kamattámogatás igénybevételéhez – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével – a nem magyar állampolgár igénylõ köteles teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozni arról, hogy a kamattámogatással építeni, vásárolni, korszerûsíteni kívánt lakásban lakóhelyet létesít.” 15. §

Az R2. 6. § (5) bekezdése a következõ j) ponttal egészül: [A (2) bekezdésben foglalt feltételeket a következõk szerint kell igazolni:] „j) a 2. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatával.”

16. §

Az R2. a következõ 13. §-sal egészül ki: „13. § E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) a) 13. §-ával megállapított 1. § (2) bekezdés 11. pont c) alpontját, 12. és 19. pontját, 14. § (2) bekezdésével megállapított 2. § (7) bekezdését, 17. § a) pontjával megállapított 2. § (8) és (9) bekezdését, valamint 17. § c) pontjával megállapított 6. § (3) bekezdését – a Kincstár vagy bíróság által jogerõsen elbírált esetek kivételével – a Módr. hatálybalépését megelõzõen benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell, b) 14. §-ával megállapított 2. § (2) és (7a) bekezdését valamint 17. § b) pontjával megállapított 2. § (10) bekezdését a Módr. hatálybalépését követõen benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.”

17. §

Az R2. a)

2. § (8) és (9) bekezdésében az „a (7) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „a (7) bekezdésben”,

b)

2. § (10) bekezdésében az „A (7) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „A (7a) bekezdés”,

c)

6. § (3) bekezdésében a „végleges adásvételi szerzõdés” szövegrész helyébe az „adásvételi szerzõdés”

szöveg lép.

3. A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet módosítása 18. §

A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. § (1) bekezdése a következõ 9. és 10. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „9. hasznos alapterület: az országos településrendezési és az építési követelményekrõl szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a lakás fûthetõ helyiségei alapterületének összege; 10. hitelígérvény: a kölcsönszerzõdés elõre meghatározott jövõbeni idõpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történõ megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás.”

19. §

Az R3. 2. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásépítési támogatás abban az esetben igényelhetõ, ha az eladó az igénylõnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylõ nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.”

20. §

Az R3. 3. § (1) bekezdés i) pontja a következõ id)–if) alponttal egészül ki: (A lakásépítési támogatás akkor igényelhetõ, ha az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatban)

326


1. szám

„id) vállalja, hogy – lakás vásárlása esetén – a saját erõnek legfeljebb a telekárat is tartalmazó vételár 10%-ával csökkentett részét az eladó – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlájára teljesíti, ie) vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakás vagy lakóépület vonatkozásában a 14. § (1) bekezdése szerinti idõszak lejártáig haszonélvezet alapítására nem kerül sor, és if) vállalja, hogy a lakásépítési támogatással érintett lakásban életvitelszerûen kíván tartózkodni;” 21. §

Az R3. 4 §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A 2. § (1) bekezdés a) pontja esetén, ha a felépült lakás energetikai minõsítési osztálya kedvezõbb a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minõsítési osztálynál, akkor a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplõ energetikai minõsítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult. A hitelintézet a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdést írásban módosítja, melynek tényérõl a Kincstárnak elektronikus úton, havi rendszerességgel adatot szolgáltat.”

22. §

Az R3. 5 §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a lakásépítési támogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának idõtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet részére igazolni. A lakásépítési támogatást igénybe vevõ nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelintézetnek bejelenteni. (2) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszûnik, és 30 napon belül nem kap tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidõ lejártát követõen az igénybe vett lakásépítési támogatást a 16. § (5) bekezdése szerinti kamattal terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelõzõen visszafizetni. (3) A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylõ köteles – a menekült, oltalmazott vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó igénylõ kivételével – a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelõs szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvû fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltözõ családtagnak származási országában lakástulajdona nincs.”

23. §

Az R3. 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Amennyiben a fiatal házaspár a) gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybevett támogatás összegét csökkentve a gyermekvállalási határidõ lejártának idõpontjában meglévõ gyermekek után járó lakásépítési támogatás összegével, b) meglévõ gyermekeinek száma a gyermekvállalási határidõ lejártának idõpontjában kettõnél kevesebb, akkor az igénybe vett lakásépítési támogatás teljes összegét, vagy c) a (4) bekezdés szerinti kérelmét az (5) bekezdés szerinti határidõig nem nyújtotta be, a vállalt gyermekek után igénybevett lakásépítési támogatás összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten – az a) és b) pont esetén a gyermekvállalási, a c) pont esetén az (5) bekezdés szerinti határidõ leteltét követõ 60 napon belül – vissza kell fizetni.”

24. §

(1) Az R3. 11. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A lakásépítési támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következõk szerint kell igazolni:) „l) a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, elvált szülõk kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerõs bírósági ítélet bemutatásával, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezõ határozatával, a gyámságot a gyámhatóság kirendelõ határozatával,” (2) Az R3. 11. § (1) bekezdése a következõ o) ponttal egészül ki: (A lakásépítési támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következõk szerint kell igazolni:) „o) a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatával.”

1. szám


327

25. §

Az R3. 14. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerõre emelkedését követõ 30 napon belül a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének bejelenteni.”

26. §

(1) Az R3. 15. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A Kincstár a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerbõl, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenõrzi a) a tulajdonjog megszerzését – a b) pontban foglaltak kivételével – a (8) bekezdés a) pontja és a (12)–(13) bekezdés szerinti esetekben, b) a tulajdonjog megszerzésére irányuló kérelem benyújtását, ha az adásvételi szerzõdés szerinti utolsó vételárrész megfizetésére még nem került sor, és összege megegyezik az (1) bekezdés szerint letéti számlára helyezett támogatás összegével.” (2) Az R3. 15. §-a a következõ (12)–(14) bekezdéssel egészül ki: „(12) Ha a támogatott személy a lakásépítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a 14. § (1) bekezdése szerinti idõszakon belül történõ elidegenítését követõen, de legfeljebb a 16. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követõ 60 napon belül a) a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki és b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerzõdés, csereszerzõdés vagy használatbavételi engedély bemutatásával igazolja, – a 15. § (9) bekezdése szerinti ellenõrzést követõen – a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a lakásépítési támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt. (13) Ha a támogatott személy a lakásépítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt lakásnak a 14. § (1) bekezdése szerinti idõszakon belül történõ elidegenítését legfeljebb 1 naptári évvel megelõzõen a) a lakásigényét másik lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki és b) az újabb lakás megszerzését adásvételi szerzõdés vagy használatbavételi engedély bemutatásával igazolja, – a 15. § (9) bekezdése szerinti ellenõrzést követõen – a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik a lakásépítési támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt. (14) A (13) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem esõ támogatási összegnek megfelelõ jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a) az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát – a 16. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – meghaladja, vagy b) a támogatott személy a támogatás összegének – az eladási és a vételár vagy építési költség különbözetének a 16. § (7) bekezdése szerint csökkentett – arányos részét visszafizesse.”

27. §

Az R3. 16. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem esõ támogatási összegnek megfelelõ jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a támogatott személy a támogatás összegének – az eladási és a vételár különbözetének a (7) bekezdés szerinti mértékével csökkentett – arányos részét visszafizesse.”

28. §

Az R3. a következõ 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § Ha az igénylõ a lakáscélját a saját erõn és a lakásépítési támogatáson felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a lakásépítési támogatást és a hitelintézeti kölcsönt két különbözõ hitelintézettõl igényli, úgy az igénylõ a lakásépítési támogatást nyújtó hitelintézetnek bemutatja a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt.”

29. §

Az R3. a következõ 21. §-sal egészül ki: „21. § E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.)

328


1. szám

a) 18. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdés 9. és 10. pontját, 19. §-ával megállapított 2. § (7) bekezdését, 20. §-ával megállapított 3. § (1) bekezdés i) pont id)–if) alpontját, 22. §-ával megállapított 5. §-át, 23. §-ával megállapított 7. § (1) bekezdését, 24. §-ával megállapított 11. § (1) bekezdés l) pontját, 30. § c) pontjával megállapított 3. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontját, 30. § f) pontjával megállapított 14. § (2) bekezdését, 30. § g) pontjával megállapított 15. § (1) bekezdését valamint 30. § j)–l) pontjával megállapított 16. § (4)–(6) bekezdését a Módr2. hatálybalépését követõen benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, b) 21. §-ával megállapított 4. § (6) bekezdését, 26. §-ával megállapított 15. § (9) és (12)–(14) bekezdését, 28. §-ával megállapított 17/A. §-át, 30. § e) pontjával megállapított 10. § (10) bekezdését, 30. § h) pontjával megállapított 15. § (1), (6), (7) és (11) bekezdését és 16. § (1)–(4) bekezdését, valamint 30. § i) pontjával megállapított 15. § (11) bekezdését és 16. § (6) bekezdését – a Kincstár vagy bíróság által jogerõsen elbírált esetek kivételével – a Módr2. hatálybalépését megelõzõen benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell, c) 27. §-ával megállapított 16. § (2a) bekezdését a Módr2. hatálybalépését követõen benyújtott felfüggesztési eljárások esetén kell alkalmazni, d) 25. §-ával megállapított 14. § (3a) bekezdését a Módr2. hatálybalépést követõen történt házasságfelbontás esetén kell alkalmazni.” 30. §

Az R3. a)

1. § (2) bekezdésében az „az országos településrendezési és az építési követelményekrõl szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „az OTÉK-ban”,

b)

2. § (1) bekezdés b) pontjában a „használatbavételi engedéllyel” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtásának idõpontjában használatbavételi engedéllyel”,

c)

3. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában az „az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát” szövegrész helyébe az „az állami adóhatóság és a hitelintézet a bizonylatok valódiságát”,

d)

4. § (3) bekezdésében a „hasznos alapterületétõl” szövegrész helyébe a „hasznos alapterületétõl és energetikai minõsítési osztályától”,

e)

10. § (10) bekezdésében az „A lakásépítési támogatás részletekben történõ visszafizetése” szövegrész helyébe az „A lakásépítési támogatás a (8) bekezdés, a 7. § (1) bekezdése és a 14. § (3) bekezdése szerinti visszafizetésének részletekben történõ teljesítése”,

f)

14. § (2) bekezdésében az „a lakáscéltól eltérõen hasznosítják,” szövegrész helyébe az „a lakáscéltól eltérõen hasznosítják, vagy a támogatott személy a 3. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesíti,”,

g)

15. § (1) bekezdésében az „a tulajdonos kérelme” szövegrész helyébe az „a tulajdonos – a 16. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követõ legfeljebb 60 napon belül benyújtott – kérelme”, valamint a „területi szerve felfüggeszti” szövegrész helyébe a „területi szerve – a (12) bekezdésben foglaltak kivételével – felfüggeszti”,

h)

15. § (1), (6), (7) és (11) bekezdésében valamint 16. § (1)–(4) bekezdésében a „Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve” szövegrész helyébe a „Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve”,

i)

15. § (11) bekezdésében és 16. § (6) bekezdésében a „jelzálogjognak” szövegrész helyébe a „jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak”,

j)

16. § (4) bekezdésében a „területi szerve a (3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „területi szerve – a 15. § (12)–(13) bekezdésében foglaltak kivételével – a (3) bekezdés szerinti”,

k)

16. § (5) bekezdésében az „a lakáscéltól eltérõ hasznosítás megkezdésének,” szövegrész helyébe az „a lakáscéltól eltérõ hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának,”,

l)

16. § (6) bekezdésében a „(2) és (5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2), (2a) és (5) bekezdésben”,

m) 16. § (7) bekezdés a) pontjában az „a lakásértékesítésbõl származó bevétel” szövegrész helyébe az „a lakás átruházásából származó jövedelem” szöveg lép. 31. §

Hatályát veszti az R3. a)

9. § (2) bekezdésében a „végleges” szövegrész,

b)

15. § (10) bekezdése.

1. szám


329

4. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása 32. §

Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § (1) bekezdése a következõ 17–19. ponttal egészül ki: „17. bõvítés: az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül – ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetõtér-beépítést is – a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történõ növelése érdekében végzett építési tevékenység; 18. hasznos alapterület: az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül a lakás fûthetõ helyiségei alapterületének összege; 19. hitelígérvény: a kölcsönszerzõdés elõre meghatározott jövõbeni idõpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történõ megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás.”

33. §

(1) Az R4. 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Otthonteremtési kamattámogatás vehetõ igénybe Magyarország területén lévõ) „b) használt lakás vásárlásához, korszerûsítéséhez, valamint legalább komfortos, használt lakás bõvítéséhez,” [felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez.] (2) Az R4. 3. § (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (Otthonteremtési kamattámogatás vehetõ igénybe Magyarország területén lévõ) „f) a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához” [felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez.] (3) Az R4. 3. § (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem írásban nyújtható be a 15. § (2) bekezdése szerinti szerzõdéssel rendelkezõ hitelintézethez) „e) az (1) bekezdés f) pontja szerinti kamattámogatás esetén a visszavásárlási jog gyakorlására biztosított határidõ lejártát követõ 30 napon belül.”

34. §

(1) Az R4. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy) „a) a támogatott személy legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen az otthonteremtési kamattámogatással aa) épített, vásárolt lakásban, melyet a hitelcél megvalósulását követõen, vagy ab) korszerûsíteni vagy bõvíteni kívánt lakásban a kérelem benyújtásának idõpontjában, b) a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerzõdésbe foglaltan kötelezettséget vállal ba) – a 3. § (1) bekezdés f) pontja és az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kamattámogatás kivételével – arra vonatkozóan, hogy a hitelcél megvalósulását követõ egy éven belül legalább a 3. § (3) bekezdés szerinti idõszak lejártáig terjedõen a lakásban vagy lakóingatlanban lakóhelyet létesít és a hitelcél megvalósulását követõ egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványát, bb) a 3. § (1) bekezdés f) pontja és az 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kamattámogatás esetén arra vonatkozóan, hogy az otthonteremtési kamattámogatással érintett lakás, lakóingatlan vagy lakóépület legalább a 3. § (3) bekezdés szerinti idõszak lejártáig terjedõen lakóhelyéül szolgál,” (2) Az R4. 4. § (1) bekezdése a következõ f)–k) ponttal egészül ki: (Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy) „f) az igénylõ – a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás kivételével – a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának fa) idõpontjától számított 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van –, és

330


1. szám

fb) idõpontjában szerepel az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása, g) az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy – lakás vásárlása esetén – a saját erõnek legfeljebb a telekárat is tartalmazó vételár 10%-ával csökkentett részét az eladó – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlájára teljesíti, h) – ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó – az igénylõ nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély, i) – az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kamattámogatás esetén – az igénylõ teljes bizonyítóerejû magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt a 3. § (3) bekezdése szerinti idõszak végéig bemutatja a hitelintézet részére, j) az 5. § (1) bekezdés a) pontja esetén az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a hitelintézet részére legkésõbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja az adásvételi szerzõdésben szereplõ vételárat tartalmazó, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény elõírásainak megfelelõ számlákat (a továbbiakban: számla), és k) az 5. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a hitelintézet részére legkésõbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja ka) a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplõ teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevõ, saját nevére, vagy kb) épülõ, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkezõ lakás tulajdonjogának megszerzése esetén a vételár 70%-a erejéig az elõzõ építtetõ nevére kiállított számlákat.” (3) Az R4. 4. §-a a következõ (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat a hitelintézet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerbõl elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenõrzi. (1b) Az (1b) bekezdés szerinti adatszolgáltatásért járó igazgatási szolgáltatási díjat az igénylõ vagy támogatott személy köteles a hitelintézet részére megfizetni.” (4) Az R4. 4. §-a a következõ (4)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történõ benyújtásának idõpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett mûködõ adóalany nyilvántartásban szerepel. (5) Amennyiben a számla kibocsátója a (4) bekezdés szerinti idõpontban az állami adóhatóság honlapján közétett mûködõ adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának idõpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában mûködõ adóalanyként szerepelt. (6) A hitelintézet az eredeti számlákat – letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban 5 évig, de legalább az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön megszûnéséig irattárában megõrzi. (7) Ha a hitelintézet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplõ gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. (8) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerzõdés megkötése, a használatbavételi engedély kiadása vagy korszerûsítés, bõvítés esetén a munkák elkészülte támogatott személy által történõ bejelentése évének utolsó napjától számított öt évig megõrizni. (9) Az állami adóhatóság a számlák valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben az otthonteremtési kamattámogatások igénybevételének jogszerûségét, felhasználásának szabályszerûségét a helyszínen – a lakásban is – ellenõrzi, és annak eredményérõl a hitelintézetet tájékoztatja, vagy, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesíti. (10) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tõle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – elõírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.”

1. szám 35. §

36. §


331

Az R4. 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Otthonteremtési kamattámogatás igényelhetõ a) új lakás vásárlására, b) a 2010. január 1-jét követõen kiadott építési engedéllyel rendelkezõ új lakás építésére, feltéve, hogy a lakásra a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának idõpontjáig használatbavételi engedélyt nem adtak ki, c) e rendelet hatálybalépését követõen megkötött adásvételi szerzõdés alapján legalább komfortos, használt lakás vásárlására, vagy d) a kérelem benyújtásának idõpontjában meg nem kezdett da) korszerûsítési munkálatok esetén meglévõ használt lakás korszerûsítésére, db) bõvítési munkálatok esetén meglévõ használt lakás bõvítésére feltéve, hogy a támogatott személy az a) pont esetén a vételár megfizetését, a b) és d) pont esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát a 4. § (1) bekezdés j) és k) pontja szerint, számlával igazolja.” Az R4. a következõ 6/A. alcímmel egészül ki:

„6/A. A Nemzeti Eszközkezelõ vagyonkezelésbe tartozó lakóingatlan visszavásárláshoz igénybe vehetõ kamattámogatás 9/A. § (1) A Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. vagyonkezelésbe tartozó lakóingatlan vonatkozásában a visszavásárlási jogát gyakorló hiteladós vagy zálogkötelezett otthonteremtési kamattámogatást igényelhet. (2) A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a 6 millió forintot.” 37. §

Az R4. 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke az (1) bekezdés szerint számított állampapírhozamnak, vagy referenciahozamnak a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén legfeljebb két gyermek esetén 60 százaléka, kettõnél több gyermek esetén 70 százaléka, b) a 3. § (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti kamattámogatás esetén 50 százaléka.”

38. §

Az R4. 12. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását a) lakásvásárlás esetén a lakásra, lakóingatlanra vonatkozó adásvételi szerzõdés megkötését követõ 30 napon belül, b) lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadása elõtt, vagy c) bõvítés, korszerûsítés esetén a munkálatok megkezdése elõtt kell kérni a hitelintézettõl.”

39. §

(1) Az R4. 14. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következõk szerint kell igazolni:) „l) az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülését a jogerõs építési engedély és a jogerõs használatbavételi engedély bemutatásával,” (2) Az R4. 14. § (1) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki: (Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következõk szerint kell igazolni:) „n) a 4. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatával.”

40. §

Az R4. 15/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „15/A. § Ha az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén a) a kamattámogatás igénybevételének alapját képezõ építési munkák a 3. § (3) bekezdés szerinti idõtartamon belül nem készülnek el, b) az építtetõ támogatott személy az építési szándékától eláll, c) a használatbavételi engedély megszerzése elõtt a szerzõdés teljesítése más, az építtetõ támogatott személynek felróható okból hiúsul meg, vagy d) a támogatott személy a 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kötelezettségének nem tesz eleget az otthonteremtési kamattámogatást a hitelintézet visszavonja, és a támogatott személy a már igénybevett kamattámogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja errõl a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.”

332


1. szám

41. §

Az R4. a következõ 15/B. §-sal egészül ki: „15/B. § Ha az igénylõ a lakáscélját a saját erõn és a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet szerinti lakásépítési támogatáson felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a lakásépítési támogatást és a hitelintézeti kölcsönt két különbözõ hitelintézettõl igényli, úgy a hitelintézet az igénylõ részére – ha az igénylõ jogosult a kölcsönre – hitelígérvényt ad ki. A kölcsön folyósítása a lakásépítési támogatás folyósítását megelõzõen történik.”

42. §

Az R4. a következõ 19. §-sal egészül ki: „19. § E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.) a) 34. § (2) bekezdésével megállapított 4. § (1) bekezdés f)–k) pontját és 34. § (4) bekezdésével megállapított (4)–(10) bekezdését, 35. §-ával megállapított 5. § (1) bekezdés a) pontját, 39. §-ával megállapított 14. § (1) bekezdés l) pontját, 40. §-ával megállapított 15/A. §-át, 43. § a) pontjával megállapított 1. § (1) bekezdés 9. pontját, 43. § g) pontjával megállapított 6. § (1) bekezdés b) pontját valamint 43. § i) pontjával megállapított 6. § (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépését követõen benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, b) 32. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdés 19. pontját, 34. §-ával megállapított 5. § (1) bekezdés c) pontját, 41. §-ával megállapított 15/B. §-át, 43. § f) pontjával megállapított 6. § (1) bekezdés a) pontját, valamint 43. § j) pontjával megállapított 12. § (3) bekezdését a Módr3. hatálybalépését megelõzõen benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell, c) 44. § c) pontjával megállapított 15. § (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépését megelõzõen kötött szerzõdésekre is alkalmazni kell. d) 37. §-ával megállapított 10. § (2) bekezdését a Módr3. hatálybalépését megelõzõen benyújtott kérelmekre is alkalmazni kell, azzal, hogy a hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerzõdést egyoldalúan, írásban módosítja.”

43. §

Az R4. a)

1. § (1) bekezdés 9. pontjában az „a 2011. szeptember 30-án érvényes minimálbér közterhekkel csökkentett (nettó) összegét” szövegrész helyébe az „a 2011. szeptember 30-án érvényes minimálbér összegét”,

b)

3. § (2) bekezdés c) és d) pontjában a „2012. december 31-éig” szövegrész helyébe „2013. december 31-éig”,

c)

4. § (2) bekezdésében az „az 5. § (6)–(9) bekezdése” szövegrész helyébe az ”a (7)–(10) bekezdés”,

d)

3. alcíme címében a „korszerûsítéséhez” szövegrész helyébe „korszerûsítéséhez, bõvítéséhez”,

e)

5. § (2) bekezdésében az „az új lakás építése” szövegrész helyébe az „az új lakás építése vagy a bõvítés”,

f)

6. § (1) bekezdés a) pontjában az „általános forgalmi adó összegét tartalmazó, telekár nélkül meghatározott” szövegrész helyébe az „általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott”,

g)

6. § (1) bekezdés b) pontjában a „15” szövegrész helyébe a „20”,

h)

6. § (1) bekezdés c) pontjában a „korszerûsítés” szövegrész helyébe a „korszerûsítés vagy bõvítés”,

i)

6. § (2) bekezdés a) pontjában a „10” szövegrész helyébe a „15”, 6. § (2) bekezdés b) pontjában a „vásárlása vagy korszerûsítése” szövegrész helyébe a „vásárlása, korszerûsítése vagy bõvítése”, a „6” szövegrész helyébe a „10”,

j)

12. § (3) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „120”,

k)

13. § (5) bekezdésében az „az 5. § (6)–(9) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 4. § (7)–(10) bekezdése”,

l)

14. § (1) bekezdés m) pontjában az „a 6. § (3) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában”, az „a 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában” szövegrész helyébe az „a 4. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontja második fordulatában”

szöveg lép. 44. §


5. § (3)–(9) bekezdése,

b)

6. § (3) bekezdése és

c)

15. § (2) bekezdésében a „legkésõbb e rendelet hatálybalépését követõ 90 napon belül” szövegrész.

1. szám


333

5. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintõ megtérítésrõl és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása 45. §

(1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintõ megtérítésrõl és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a támogatott közszférában való foglalkoztatási jogviszonya megszûnik és a közszférában való foglalkoztatási jogviszonya megszûnésétõl számított 60 napon belül a hitelintézet részére a) az újabb, közszférában való foglalkoztatási jogviszony létesítését nem igazolja, és b) a munkáltató 16. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait nem jelenti be az állam – a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel – az eredeti devizakölcsön közszférában való foglalkoztatási jogviszony megszûnésétõl számított 60 napos határidõ lejártát követõ elsõ törlesztési esedékességének napjától az újabb, közszférában való foglalkoztatási jogviszony létesítéséig nem nyújt kamattámogatást.” (2) Az R5. 5. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Amennyiben a (3) bekezdés esetén a támogatott a közszférában való foglalkoztatási jogviszonya megszûnésétõl számított 60 napon túl a közszférában újabb foglalkoztatási jogviszony létesítését a hitelintézet részére igazolja, az állam az eredeti devizakölcsönnek az újabb foglalkoztatási jogviszony bejelentését követõ második törlesztõ részlete esedékessége napjától kamattámogatást nyújt.”

46. §

Az R5. 15. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha a kamattámogatás és a vissza nem térítendõ támogatás naptári hónapra vonatkozó elszámolni kívánt összege nem éri el az ezer forintot, a pénzügyi intézmény a támogatást naptári negyedévre összesítve, a naptári negyedévet követõ hónap 20. napjáig benyújtott elszámolás keretében igényli.”

47. §

Az R5. 19. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A 15. és 16. § szerinti elszámolási és adatszolgáltatási kötelezettséget a pénzügyi intézmény helyett másik pénzügyi intézmény is teljesítheti. A megbízási szerzõdésnek ki kell terjednie a megbízott pénzügyi intézmény felelõsségére.”

48. §

Az R5. a következõ 23. §-sal egészül ki: „23. § E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) a) 45. §-ával megállapított 5. § (3) és (3a) bekezdését a Módr. hatálybalépését megelõzõen megkötött gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdésekre is alkalmazni kell azzal, hogy a hitelintézet a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdéseket egyoldalúan, írásban módosítja, b) 46. §-ával megállapított 15. § (3a) bekezdését, 47. §-ával megállapított 19. § (8) bekezdését valamint 49. § a)–c) pontjával megállapított 15. § (2) bekezdés b) pontját, 15. § (3) bekezdés b) pontját és 15. § (4) és (5) bekezdését a Módr. hatálybalépését követõen benyújtott elszámolásokra és adatszolgáltatásokra kell alkalmazni, c) 50. §-ával megállapított 2. § a) pontját, 3. alcímét és 3. § (1) bekezdését, 2. melléklet 1.1. pontját, 2. melléklet 2.1. pontját és 2. melléklet 3.1. pontját a 2012. április 1-jét követõen mentesített követelésrészekre kell alkalmazni.”

49. §

Az R5. a)

15. § (2) bekezdés b) pontjában és 15. § (3) bekezdés b) pontjában az „– a kamattámogatás és a vissza nem térítendõ támogatás esetén –” szövegrész helyébe az „– a kamattámogatás és a vissza nem térítendõ támogatás esetén – a (3a) bekezdés szerinti kivétellel,”,

b)

15. § (4) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „15 munkanapon”,

c)

15. § (5) bekezdésében a „8 munkanap” szövegrész helyébe a „15 munkanap”

szöveg lép. 50. §


2. § a) pontjában, 2. melléklet 1.1. pontjában, 2. melléklet 2.1. pontjában, 2. melléklet 3.1. pontjában az „államot terhelõ részének”,

b)

3. alcíme címében, 3. § (1) bekezdésében az „államot terhelõ része”

szövegrész.

334


1. szám



A Kormány 412/2012. (XII. 28.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenõ Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Korm. rendelet módosításáról A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következõket rendeli el: 1. §

A Széchenyi Pihenõ Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. § (1) Az elektronikus utalványokat a juttatás évét követõ második naptári év május 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minõsülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárata évének június 30. napjáig kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszûnt.”

2. §

Ez a rendelet 2012. december 30-án lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2011. évben juttatott elektronikus utalványokra is alkalmazni kell. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A nemzetgazdasági miniszter 34/2012. (XII. 10.) NGM rendelete dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezése során a vámhatóság által lefolytatott eljárásokért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak mértékérõl, valamint a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

(1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) mértéke 27 500 forint. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély módosításáért 14 000 forint díjat kell fizetni. (3) A díjat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti eljárás lefolytatására illetékes regionális vám- és pénzügyõri fõigazgatósága részére, az 1. mellékletben meghatározott elõirányzat-felhasználási keret számla javára banki átutalással, vagy fizetési számlára történõ készpénzbefizetéssel kell teljesíteni. Az átutalási megbízás közlemény rovatába az igazgatási szolgáltatási díj megjegyzést, valamint a kérelmezõ adószámát fel kell tüntetni. (4) A díj megfizetésérõl szóló igazolást csatolni kell az eljárást megindító kérelemhez.

2. §

A díj a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevétele. A díj nyilvántartására és elszámolására a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló jogszabály elõírásait kell alkalmazni.

1. szám 3. §


335

E rendelet a kihirdetését követõ 31. napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 34/2012. (XII. 10.) NGM rendelethez NAV regionális vám- és pénzügyõri fõigazgatósága

NAV Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatóság NAV Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatóság NAV Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatóság NAV Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatóság NAV Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatóság NAV Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatóság NAV Dél-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyõri Fõigazgatóság

számlaszáma

10023002-00288695-00000000 10027006-01455647-00000000 10034002-01455544-00000000 10028007-01455692-00000000 10047004-01455764-00000000 10029008-00283748-00000000 10024003-01455661-00000000

A nemzetgazdasági miniszter 42/2012. (XII. 7.) NGM utasítása a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 26/2011. (VII. 29.) NGM utasítás módosításáról* A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a következõ utasítást adom ki: 1. §

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 26/2011. (VII. 29.) NGM utasítás melléklete (a továbbiakban: Szabályzat) a jelen utasítás melléklete szerint módosul.

2. §


A nemzetgazdasági miniszter 43/2012. (XII. 7.) NGM utasítása miniszteri biztos kinevezésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdése és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján az alábbi utasítást adom ki: 1. §

A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jármûipari képzéssel és kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására 2012. december 6. napjától 2013. június 5. napjáig terjedõ idõtartamra Szemereyné Pataki Klaudia asszonyt miniszteri biztossá nevezem ki.


336


1. szám

2. §

A miniszteri biztos tevékenysége az alábbi feladatkörökre terjed ki: a) a jármûipari duális szakiskolai, fõiskolai képzés országos szintû fejlesztése; kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzés tartalmi fejlesztésének koordinációja; b) jármûipari szakmák népszerûsítését segítõ pályaválasztási és pályaorientációs modell kialakítása; c) a felsõoktatást érintõ kormányzati kezdeményezésû projektekben való részvétel a jármûipar, mint kiemelt iparág érdekeinek megjelenítése; d) jármûipari kutatás-fejlesztési programok elõkészítésének koordinációja, hazai és nemzetközi együttmûködések kialakításának kormányzati szintû támogatása; e) a hazai forrásból, valamint az EU-s közös finanszírozású pályázati stratégiában a jármûipar specifikus érdekeinek megjelenítése; f) a magyarországi beszállítóipar erõsítése, mentorálási program kidolgozása.

3. §

A miniszteri biztos tevékenységét a nemzetgazdasági miniszter irányítja.

4. §

A miniszteri biztost a Ksztv. 38. § (7) bekezdése szerinti díjazás és juttatások illetik meg.

5. §


A nemzetgazdasági miniszter 47/2012. (XII. 21.) NGM utasítása a Wekerle Terv végrehajtásáért felelõs miniszteri biztos kinevezésérõl A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, illetve a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdése alapján az alábbi utasítást adom ki: 1. A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Wekerle Terv végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 1. napjától 2013. június 30. napjáig terjedõ idõtartamra Radetzky Jenõt miniszteri biztossá nevezem ki. 2. A miniszteri biztos tevékenysége az alábbi feladatkörökre terjed ki: a) a Wekerle Terv végrehajtásával kapcsolatos feladatok szervezése, koordinálása, az ezzel kapcsolatos közigazgatási, határon túli és egyéb szakmai érintettekkel történõ egyeztetések lefolytatása; b) a Wekerle Terv 2013-as intézkedési tervében foglalt feladatok megvalósulásának koordinációja; c) a Wekerle Terv végrehajtásának 2014. évre vonatkozó kormányzati intézkedési tervének elkészítése, a végrehajtást biztosító tárcaközi koordináció lefolytatása; d) az Európai Unió 2014–2020-as programozási idõszakára vonatkozó fejlesztési forrástervezés során a Wekerle Terv célrendszerének érvényesítése; e) a szomszédos országok fejlesztési terveivel való kapcsolódások feltárása, az érintett közigazgatási szervek közötti együttmûködés kezdeményezése és összehangolása a gazdaságdiplomácia eszközrendszerével; f) a Wekerle Terv megismertetéséhez szükséges tájékoztató programok megszervezése, a stratégiák és eszközök hatékony kommunikációjának lebonyolítása; g) a nemzetrész fejlesztési tervek végrehajtásának figyelemmel kísérése, koordinációja, a Wekerle Tervvel való kapcsolódási pontok feltárása. 3. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

1. szám


337

A nemzetgazdasági miniszter 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítása a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 4/2010. (X. 5.) NGM utasítás módosításáról* A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelõs miniszter jóváhagyásával – a következõ utasítást adom ki: 1. §

A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 4/2010. (X. 5.) NGM utasítás 1. mellékletét (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint módosítom.

2. §

Hatályát veszti a) az Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 4/2010. (X. 5.) NGM utasítás 5. §-a,

3. §

b)

a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 18/2009. (X. 30.) NFGM utasítás,

c)

a Pénzügyminisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 5/2008. (MK 48.) PM utasítás.


Jóváhagyom: Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

A nemzetgazdasági miniszter közleménye az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2012. december 1. és 2012. december 31. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékérõl

2012. december 1. és december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásába bejegyzett utazási vállalkozások: Aqua Traveltours Kft. 8912 Nagypáli, Milleniumi körút 59. tel.: +36-20/336-0661 fax: +36-20/336-0661 eng. szám: U-001420 Bejegyezve: 2012. 12. 18.


338


1. szám

Creative Travel Line Idegenforgalmi és Ker. Kft. 6723 Szeged, Dankó Pista u. 3/B tel.: +36-62/467-592 fax: +36-62/467-592 eng. szám: 001419 Bejegyezve: 2012. 12. 18. Digi Doggie Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1223 Budapest, Budai Nagy Antal u. 2. tel.: +36-1/362-0417 fax: +36-1/203-3320 eng. szám: U-001416 Bejegyezve: 2012. 12. 11. Dolce Travel Kft. 1074 Budapest, Dohány u. 92. tel.: +36-1/600-6100 fax: +36-1/215-7311 eng. szám: U-001414 Bejegyezve: 2012. 12. 04. Mytown Kft. 1064 Budapest, Podmaniczky u. 57. II. em. 14. tel.: +36-1/445-3300 fax: +36-1/709-9257 eng. szám: U-001412 Bejegyezve: 2012. 12. 01. Travel Capital Group Utazásszervezõ Kft. 7100 Szekszárd, Batthyány u. 44. tel.: +36-20/454-4192 fax: +36-1/266-0892 eng. szám: U-001415 Bejegyezve: 2012. 12. 10. Travel-Kom Kft. 2900 Komárom, Vállalkozók útja 16. tel.: +36-34/341-218 fax: +36-34/341-218 eng. szám: U-001417 Bejegyezve: 2012. 12. 11.

2012. december 1. és december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint utazásszervezõ tevékenységet utazásközvetítésre módosítottak az alábbi vállalkozások: Kolibri ’93 Idegenforgalmi, Ker. és Szolg. Kft. 1065 Budapest, Nagymezõ u. 6. tel.: +36-1/351-1340 fax: +36-1/351-1342 eng. szám: R-00836/1993/1999 Változás bejegyezve: 2012.12.30.

1. szám


339

Paradicsom Travel Kft. 2330 Dunaharaszti, Dózsa György út 49. tel.: +36-24/490-999 fax: +36-24/490-999 eng. szám: U-001118 Változás bejegyezve: 2012. 12. 10. P & P Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 8640 Fonyód, Szent István u. 5. tel.: +36-85/362-125 fax: +36-85/362-125 eng. szám: U-000916 Változás bejegyezve: 2012. 12. 30. Timi Euro-Indo Tours Utazási Kft. 1165 Budapest, Csinszka u. 61. tel.: +36-1/253-5044 fax: +36-1/256-6006 eng. szám: R-02056/2000 Változás bejegyezve: 2012. 12. 01.

2012. december 1. és december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából kérelemre törölt engedélyek: King Tours Utazási Iroda Kft. 1221 Budapest, Mikes u. 8. tel.: +36-1/266-5919 fax: eng. szám: R-0988 Törölve: 2012. 12. 01. CT-Utazó Idegenforgalmi Kft. 1067 Budapest, Rákóczi út 25. tel.: +36-1/302-7568 fax: +36-1/302-3097 eng. szám: U-001147 Törölve: 2012. 12. 12. Házbazár Ingatlanközvetítõ és Utazásszervezõ Bt. 6500 Baja, Attila u. 3. tel.: +36-79/322-191 fax: +36-79/322-191 eng. szám: U-000313 Törölve: 2012. 12. 05. Jimakos Tours Turisztikai és Idegenforgalmi Kft. 1092 Budapest, Ferenc krt. 2–4. tel.: +36-1/281-5541 fax: +36-1/281-5541 eng.szám: U-001017 Törölve: 2012. 12. 12.

340


1. szám

Pegazus Online Média Kft. 1053 Budapest, Ferenciek tere 5. tel.: +36-1/376-6007 fax: +36-1/267-0171 eng. szám: U-001224 Törölve: 2012. 12. 15. Study-Tours Idegenforgalmi Kft. 1113 Budapest, Badacsonyi u. 5/B fszt. 3/1. tel.: +36-1/315-1550 fax: +36-1/315-1551 eng. szám: R-0102 Törölve: 2012. 12. 14.

2012. december 1. és december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából – jogszabálysértés miatt –jogerõsen törölt, visszavont engedélyû és a tevékenység folytatásától 1 évre eltiltott vállalkozások: Bonnemaison Idegenforgalmi Kft. 8881 Sormás, Kossuth u. 5. tel.: +36-93/375-045 fax: +36-93/375-091 eng. szám: U-001278 Törölve: 2012. 12. 04. Jogerõre emelkedett: 2012. 12. 11. Danubius Travel Kft. 2142 Nagytarcsa, Szent László u. 18/C tel.: +36-30/835-6711 fax: +36-28/546-208 eng. szám: U-001353 Törölve: 2012. 12.04. Jogerõre emelkedett: 2012. 12. 19. Dráva Üzletház Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. 1130 Budapest, Dráva u. 18–22. tel.: +36-1/788-5118 fax: +36-1/788-5118 eng. szám: U-001400 Törölve: 2012. 12.04. Jogerõre emelkedett: 2012. 12. 12.

1. szám


341

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY JOGSZABÁLYOK

2012. évi CCXVI. törvény 350/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet

342

352


A központi államigazgatási szerveknél és azok helyi szerveinél alkalmazott ösztöndíjasok foglalkoztatója által igényelhetõ költségvetési támogatásról ..........................................

353


A kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról ......................................................

355


A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról1 ..............................................................................

356

421/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

A közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról ................................................................ A központosított illetményszámfejtés szabályairól ................

362 364

35/2012. (XII. 14.) NGM rendelet 41/2012. (XII. 20.) NGM rendelet 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelet 48/2012. (XII. 28.) NGM rendelet KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

Egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerûsítési Programmal összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról ...................................................................................... A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet, valamint a térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet közfoglalkoztatással összefüggõ módosításáról .......................................

49/2012. (XII. 29.) NGM utasítás

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER KÖZLEMÉNYE

A NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL KÖZLEMÉNYE

1

A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 181. számában találhatóak.

2

A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 178. számában találhatóak.

3


A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadás részletes szabályairól ......................................................................... Egyes foglalkoztatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról ...................................................................................................... Egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról ...................................................................................... A munkaügyi központok, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességérõl2 ..................................... A nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a járási (fõvárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggõ módosításáról ...................................

396

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi pénzkezelési szabályzatáról szóló 23/2012. (VIII. 24.) NGM utasítás módosításáról3 ....................................................................................................

402

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrõl szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés 2013. évi havi felsõ korlátjáról ........................................................

402

A Munkavédelmi Bizottság ügyrendjérõl ..................................

403

371 375 392

395

342


1. szám

2012. évi CCXVI. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerûsítési Programmal összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról* 1. A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 1. §

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 27. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az álláskeresési járadék folyósításának kezdõ napja az álláskeresõnek az állami foglalkoztatási szervnél történõ jelentkezésének napja. Ha az álláskeresõ a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelõzõen – elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdõ napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történõ megérkezésének a napja.”

2. §

Az Flt. 28. §-át megelõzõ alcím címe, és az Flt. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„Az álláskeresési járadék folyósításának megszûnése, megszüntetése és szünetelése 28. § (1) Megszûnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskeresõ a) kéri, a kérelemben megjelölt idõponttól, b) megváltozott munkaképességû személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdõ napjától, c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdõ napjától, d) meghalt, a halál bekövetkezését követõ naptól, e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idõ utolsó napját követõ naptól, f) olyan képzési lehetõséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér összegét elérõ rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdõ napjától, g) keresõ tevékenységet folytat – kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszony keretében folytatott keresõ tevékenységet – a keresõ tevékenység kezdõ napjától. (2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha a) az álláskeresõt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától, b) az álláskeresõ keresõ tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a keresõ tevékenység kezdõ napjától, ha ez nem állapítható meg, a keresõ tevékenység megállapításának napjától. (3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskeresõ részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdõ napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.” 3. §

Az Flt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskeresõ a) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követõ naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától, b) elõzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától, c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdõ napjától, d) rövid idõtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó keresõ tevékenységet folytat – az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett – a keresõ tevékenységet megalapozó jogviszony kezdõ napjától, e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdõnapjától, f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen idõszak teljes idõtartamára.”


1. szám


343

4. §

(1) Az Flt. 30. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az álláskeresõ kérelmére nyugdíj elõtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha] „b) a kérelem benyújtásának idõpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási idõtartamát kimerítette, vagy a folyósítási idõtartam kimerítését megelõzõen az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresõ tevékenység miatt – megszüntette és az álláskeresõ álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követõen három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és” (2) Az Flt. 30. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának idõpontjában hatályos kötelezõ legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járadékalap az elõbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az elõzõekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.” (3) Az Flt. 30. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdõ napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskeresõ a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelõzõen – elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdõ napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történõ megérkezésének a napja.” (4) Az Flt. 30. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Megszûnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.” (5) Az Flt. 30. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Szünetel az álláskeresési segély folyósítása a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, b) a keresõtevékenység idõtartamára, függetlenül az idõtartam mértékétõl, c) 90 napra, ha az álláskeresõ a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta, d) ha az álláskeresõ az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresõtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.”

5. §

(1) Az Flt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az e törvény alapján ellátásban részesülõ személy a jogosultság feltételeit érintõ lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstõl számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.” (2) Az Flt. 36. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki a) az álláskeresési járadék folyósításának a 28. § (1) bekezdésében meghatározott megszûnésérõl, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott szünetelésérõl, b) az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszûnésérõl, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szünetelésérõl.”

6. §

Az Flt. 39/A. §-a a következõ (11)–(13) bekezdéssel egészül ki: „(11) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot – ha az egyes alaprészek tekintetében törvény eltérõen nem rendelkezik – a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kezeli. (12) A minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá a) gondoskodik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra mint elkülönített állami pénzalapra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, b) ha törvény eltérõen nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott költségvetési támogatás esetén támogatási szerzõdést köt. (13) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait rendeletben határozza meg.”

344 7. §


1. szám

Az Flt. 39/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:) „a) az egészségbiztosítási- és munkaerõpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megilletõ rész;”

8. §

(1) Az Flt. 54. §-a a következõ (9a) bekezdéssel egészül ki: „(9a) Az álláskeresõ a (9) bekezdés b) pontjában, valamint az 51/A. § (9) bekezdésében meghatározott jelentkezési kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.” (2) Az Flt. 54. § (14) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az állami foglalkoztatási szerv – külön jogszabályban meghatározott idõponttól – törli az álláskeresõk nyilvántartásából az álláskeresõt, ha) „d) jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy elektronikus levél útján nem tesz eleget, vagy”

9. §

Az Flt. a következõ 54/B. §-sal egészül ki: „54/B. § (1) Az álláskeresõként történõ nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban – ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is – az állami foglalkoztatási szerv abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresõként történõ nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e) pontja alapján törli az álláskeresõk nyilvántartásából. (2) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresõként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, döntésérõl – az ügyfél kérelmére – a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki.”

10. §

(1) Az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelõzõen létesített – ezzel egy tekintet alá esõ bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelõ szülõi jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegû munkavégzésre irányuló jogviszonya, – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerzõdéses állományú tagjának szolgálati viszonya,” (2) Az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) (álláskeresõ: az a személy, aki) „3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességû személyek ellátásaiban nem részesül és” (3) Az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „e) keresõ tevékenység: – az 1–5. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresõ tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minõsül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közremûködés vagy mellékszolgáltatás keretében történõ munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezetõ tisztségviselõje vagy a társasági szerzõdésben közremûködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minõsül keresõ tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelezõ legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezõgazdasági õstermelõi igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minõsül keresõ tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekû önkéntes tevékenység nem minõsül keresõ tevékenységnek. 4. A külön törvény alapján nevelõszülõi jogviszony keretében végzett tevékenység nem minõsül keresõ tevékenységnek. 5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közremûködés, akkor minõsül keresõ tevékenységnek, ha a személyes közremûködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát,”

1. szám


345

(4) Az Flt. 58. § (5) bekezdése a következõ u) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „u) elektronikus levél: az egyedi levelezési címek között levelezõprogram segítségével küldhetõ és fogadható adategyüttes.” 11. §

Az Flt. a) 14. § (2) bekezdésében a „húsz órát” szövegrész helyébe a „harminc órát”, b)

30. § (6) bekezdésében az „a 28. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 28. § (3) bekezdésében”,

c)

39. § (4) bekezdésében a „közzétételével” szövegrész helyébe a „közzétételével és ellenõrzésével”,

d)

54. § (10b) bekezdésében az „a munkahely akkor megfelelõ” szövegrész helyébe az „a munkahely – a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül – akkor is megfelelõ”,

e)

57/B. § (6) bekezdésében az „a) alpontja” szövegrész helyébe az „aa)–ae) alpontja”,

f)

58. § (6) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)–f) pontjában, és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában” szövegrész helyébe az „a szolgálati viszony lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetõeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektõl eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével” szöveg lép. 12. §

Hatályát veszti az Flt. a) 25. § (1) bekezdés c) pontja, b)

27. § (7) bekezdése.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 13. §

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Törvény – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – e törvény rendelkezéseitõl eltérhet.” (2) A Kjt. 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az Mt. 198–207. §, 213. §-a és 228. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható. Az Mt. 208–211. §-a csak a 22/B. § szerinti magasabb vezetõre alkalmazható. (3) Munkaerõ-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében munkavállaló a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható, kivéve, ha az alaptevékenység szerinti feladat ellátása más módon nem biztosítható. E bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosítható más módon az alaptevékenység szerinti feladat ellátása, ha a munkakör haladéktalan betöltése a tevékenység folyamatos ellátásának biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és az ehhez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók.” (3) A Kjt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthetõ határozott idõre történõ kinevezéssel.” (4) A Kjt. 30. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésõbb a felmentési idõ leteltekor teljesítõ közalkalmazott kérelmezi. (5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági idõt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.” (5) A Kjt. 36. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A közalkalmazotti igazolás tartalmazza a) a közalkalmazott természetes személyi azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);

346


(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

1. szám

b) a közalkalmazott társadalombiztosítási azonosító jelét, a közalkalmazott pénztártag által választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát; c) a közalkalmazott munkakörét; d) a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idõ tartamát; e) a 22. § (8) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság idõtartamát; f) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszûnésének évében munkában nem töltött idõt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült; g) a közalkalmazott illetményébõl jogerõs határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját, vagy pedig azt, hogy a közalkalmazott illetményét tartozás nem terheli; h) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek idõpontját; i) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegû végkielégítésben való részesülését, továbbá j) a közalkalmazotti jogviszony megszûnésének módját.” A Kjt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelõ munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha a) legkésõbb a közalkalmazotti jogviszony megszûnésének idõpontjában nyugdíjasnak minõsül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont], b) felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor.” A Kjt. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszûnésérõl és megszüntetésérõl szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63–64. §, 65. § (1)–(2) bekezdés, 66. § (1)–(3) és (8)–(9) bekezdés, a 69–70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem alkalmazható. (2) Az Mt. 71–76. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltató mûködésével összefüggõ okra alapított felmondáson felmentést, az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. § (2) bekezdése által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kerül sor, b) az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejûleg a munkáltató intézkedik a 30/A. § (2) bekezdésében szereplõ kötelezettsége teljesítése érdekében, c) az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást megelõzõen a munkáltató intézkedik a 30/C. § (1) bekezdése b) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésének érdekében. (3) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 71–76. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók. (4) A létszámcsökkentést eredményezõ döntést megelõzõen a miniszter a 6. § (6) bekezdése szerinti ágazati (alágazati) érdekegyeztetõ fórumban, ennek hiányában a KOMT-ban, illetõleg az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztetõ fórumban – az érdekegyeztetésben részt vevõ felekkel – tárgyalást kezdeményez.” A Kjt. 59. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „59. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a) az Mt. munka- és pihenõidõrõl szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, 116–117. §, 119. § (2) bekezdés és a 135. § (4)–(6) bekezdés nem alkalmazható; b) jogszabály vagy kollektív szerzõdés – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet.” A Kjt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésrõl. A felmentéssel egyidejûleg elõ kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidõbe mindazon idõtartam, amelyet a gyakornoki idõnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés idõtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszûnik.” A Kjt. 78. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével – megszûnik és legkésõbb a megszûnés idõpontjában nyugdíjasnak minõsül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont] vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor,

1. szám


347

továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszûnésekor ki kell fizetni.” (11) A Kjt. 80. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „80. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)–(2) bekezdés, a 137–138. §, 145. §, 150. §, 156. §, 157. § (2) bekezdés, 159. § és a 165. § nem alkalmazható. (2) Az Mt. 148–149., valamint 151–152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díjat a 70–75. § szerinti bérpótlék, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti keresetkiegészítés figyelembevételével kell megállapítani.” (12) A Kjt. 85. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Felhatalmazást kap az ágazatért felelõs miniszter, hogy az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel rendeletben határozza meg az Mt. 86. § (3) bekezdésétõl az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak javára történõ eltérés szabályait.” (13) A Kjt. a)

13. §-ában a „277. § (1) bekezdését” szövegrész helyébe a „277. § (1) és (2) bekezdését”,

b)

25/A. § (6) bekezdésében az „átlagkeresetet” szövegrész helyébe a „távolléti díjat”,

c)

25/B. § (2) bekezdésében a „személyi alapbérének” szövegrész helyébe az „alapbérének”, az „A személyi alapbérbe” szövegrész helyébe az „Az alapbérbe”,

d)

25/C. § (6) bekezdésében a „34. § alkalmazásakor” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén”,

e)

27. § (2) bekezdésében az „átlagkeresetét” szövegrész helyébe a „távolléti díját”, az „átlagkereset”szövegrész helyébe a „távolléti díj”, az „átlagkeresetet” szövegrész helyébe a „távolléti díjat”,

f)

29. § (3) bekezdésében az „átlagkeresetét” szövegrész helyébe a „távolléti díját”,

g)

30. § (1) bekezdés d) pontjában a „(37/B. §)” szövegrész helyébe az „(Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont)”,

h)

37. § (6) bekezdésében az „átlagkeresetének” szövegrész helyébe a „távolléti díjának”,

i)

37. § (7) bekezdésében az „átlagkereset” szövegrész helyébe a „távolléti díj”, a „[37/B. § (1) bekezdés a) pont]” szövegrész helyébe az „[Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont]”,

j)

37. § (12) bekezdésének b) pontjában az „átlagkeresetre” szövegrész helyébe a „távolléti díjra”,

k)

37/A. § (2) bekezdésében az „átlagkeresetre” szövegrész helyébe a „távolléti díjra”,

l)

41. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyra” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, magasabb vezetõi, vezetõi megbízásra”,

m) 64. § (2) bekezdésében a „87/A. §-ában” szövegrész helyébe a „87/A. §-ban”, n)

78/A. § (3) bekezdésében az „a)–d) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–c) pontjában”,

o)

85/A. § i) pontjában a „személyi alapbért” szövegrész helyébe az „alapbért”,

p)

87/A. § (1) bekezdésének c) pontjában az „a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény ”,

q)

89. § (1) bekezdésében a „személyi alapbérénél” szövegrész helyébe az „alapbérénél”

szöveg lép. (14) Hatályát veszti a Kjt. a)

16. § (1)–(2) bekezdése,

b)

22/A. §-ában a „ , valamint a 45–53/A. és az 54/A. §-ban” szövegrész,

c)

25. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontja,

d)

27. § (1) bekezdésében az „A határozott idejû közalkalmazotti jogviszony más okból lemondással nem szüntethetõ meg.” szövegrész,

e)

30. § (1) bekezdés f) pontja,

f)

33/A. §-a, valamint

g)

66. § (7) bekezdésében az „a 66/A. § (1) bekezdésben,” szövegrész,

h)

86. §-a.

348


1. szám

3. A pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása 14. §

(1) A pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „4/A. § (1) Az érvényes START-kártyával rendelkezõ személy foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehetõ részkedvezmény illeti meg legfeljebb 2014. december 31-ig a következõk szerint: a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkezõ vagy végzettséggel nem rendelkezõ pályakezdõ fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlõ az érvényes START-kártyával rendelkezõ természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási idõszakra megilletõ, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelõ közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás elsõ évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá b) felsõfokú végzettségû pályakezdõ fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlõ az érvényes START-kártyával rendelkezõ természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási idõszakra megilletõ, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelõ közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás elsõ kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követõ három hónapjában.” (2) A Pftv. 8/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történõ foglalkoztatás esetére a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehetõ részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény egyenlõ a közfoglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási idõszakra megilletõ, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelõ közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után, egyidejûleg nem vehetõ igénybe. Az (1) bekezdésben meghatározott szerv által történõ foglalkoztatás esetén a foglalkoztató kizárólag az e §-ban szabályozott adókedvezményt érvényesítheti.” (3) A Pftv. 3. § (2) bekezdése hatályát veszti.

4. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintû szociális párbeszéd egyes kérdéseirõl szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása 15. §

(1) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintû szociális párbeszéd egyes kérdéseirõl szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPBtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ÁPB a) megállapodásokat köthet, illetve b) kollektív tárgyalásokat folytathat kollektív szerzõdés létrehozása érdekében, – a kollektív szerzõdés kötésére való jogosultságra vonatkozó rendelkezések kivételével – az Mt.-ben, valamint az e törvényben meghatározott szabályok szerint.” (2) Az ÁPBtv. 15. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, ha az azt megkötõ munkáltatói érdekképviselet érdekképviseleti tevékenysége több ágazatra (alágazatra, szakágazatra) is kiterjed, a kollektív szerzõdés elõírhatja, hogy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok csak az abba az ágazatba – fõtevékenységük szerint – tartozó munkáltatókra hatályosak, amely szerinti ÁPB-ben a kollektív szerzõdést megkötötték.” (3) Az ÁPBtv. 17. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen, a 26. § 14. pontjában meghatározott ágazatra vonatkozó, ágazati párbeszéd bizottságban kötött kollektív szerzõdés hatálya kiterjeszthetõ a 26. § 14. pontjában említett ágazatba tartozó tevékenységet melléktevékenységként végzõ munkáltatónak az e tevékenysége keretében foglalkoztatott

1. szám


(4)

(5)

(6)

(7)

349

munkavállalóira, feltéve, hogy a munkáltató nem tartozik a fõtevékenysége szerinti ágazatra kiterjesztett kollektív szerzõdés hatálya alá.” Az ÁPBtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kollektív szerzõdés hatálya nem terjeszthetõ ki, ha a kollektív szerzõdés jogszabállyal ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati kollektív szerzõdésben foglaltaknál kedvezõtlenebb rendelkezést tartalmaz a munkavállalóra nézve, kivéve, ha a tágabb személyi hatályú kollektív szerzõdés az eltérést kifejezetten megengedi.” Az ÁPBtv. 18. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A 17. § (2a) bekezdése alapján történõ kiterjesztés esetén a kollektív szerzõdés hatályát veszti arra a munkáltatóra nézve, amelyre melléktevékenysége keretében terjedt ki, ha a munkáltató fõtevékenysége szerinti ágazatra kiterjesztett kollektív szerzõdés lép hatályba, ez utóbbi hatálybalépésének idõpontjában.” Az ÁPBtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az ÁRMB kérelemre, illetve – a b) pontban foglalt esetben – szakhatóságként eljárva megállapítja, hogy az érdekképviselet a) megfelel-e az ágazati reprezentativitás feltételeinek, továbbá b) a kollektív szerzõdés kiterjesztéséhez szükséges, a 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek.” Az ÁPBtv. 26. §-a a következõ 13–14. ponttal egészül ki: (26. § E törvény alkalmazásában) „13. tágabb (általános) hatályú kollektív szerzõdés a szélesebb munkavállalói körre kiterjedõ kollektív szerzõdés, így tágabb hatályúnak minõsül az Mt. 276. § (5) bekezdésében említett kollektív szerzõdéseknél a munkáltatói érdekképviselet tagmunkáltatóinak munkavállalóira kiterjedõ hatályú, ezeknél pedig a miniszter által ágazatra (szakágazatra, alágazatra, nemzetgazdasági ágra) kiterjesztett hatályú kollektív szerzõdés; 14. a postai szolgáltatásokról szóló külön törvény szerinti egyetemes szolgáltatás, valamint az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítõ és azt nem helyettesítõ postai szolgáltatás körébe tartozó tevékenységet végzõ, Mt. hatálya alá tartozó munkáltató tevékenysége az 53. Postai, futárpostai tevékenység ágazatba tartozó tevékenységnek minõsül.”

5. Az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása 16. §

(1) Az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efotv.) 1. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerûsített foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni.” (2) Az Efotv. 2. §-a a következõ 8. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „8. filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minõsül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítõ (pótolható) jellegû részvételre irányul és e tevékenységbõl származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket.” (3) Az Efotv. 4. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.” (4) Az Efotv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Egyszerûsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendõ közteher mértéke a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint. A 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerûsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint.” (5) Az Efotv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a munkáltató a (2) bekezdésben szereplõ közteherrel terhelt munkára az 1. § (2)–(4) bekezdésében, a 2. § 1–3. pontjában és a 4. § (2) bekezdésében meghatározott létszám-, kereseti-, illetve idõkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn e törvény szerinti munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az elõzõek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit. A munkáltató a 7. §

350


(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

1. szám

(1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat köteles továbbá alkalmazni az elõzõek szerinti feltételek megsértése feltárásának idõpontjától annyi ideig, ameddig az (1)–(3) bekezdést jogosulatlanul alkalmazta.” Az Efotv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (3)–(4) bekezdéssel egészül ki: „(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételbõl – figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezésére – a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerûsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév elsõ napján hatályos kötelezõ legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). (3) Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni. (4) A (2)–(3) bekezdés rendelkezésétõl eltérõen a természetes személynek a filmipari statisztaként végzett – e törvény hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételébõl nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania.” Az Efotv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.” Az Efotv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés szerinti regisztrációt követõen a munkáltató bejelentési kötelezettségét az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott módon, az egyszerûsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok közlésével teljesíti: a) a munkavállaló neve, b) a munkáltató adószáma, c) a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele, d) az egyszerûsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdése szerinti jellege, e) a munkaviszony napjainak száma.” Az Efotv. a következõ 16/A. §-sal egészül ki: „16/A. § Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerûsítési Programmal összefüggõ, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCXVI. törvény 16. §-ával megállapított 9. § (2)–(4) bekezdése az egyszerûsített foglalkoztatásból 2012. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezõbb.” Az Efotv. 4. § (1a) bekezdésében a „személyi alapbérként” szövegrész helyébe az „alapbérként” szöveg lép.

6. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása 17. §

(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 2. § (3a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3a) A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony idõtartama alatt, az 1. § (3) bekezdése hatálya alá nem tartozó munkáltatónál, legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap idõtartamú határozott idejû munkaviszonyt létesít. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejû munkaviszonyról szóló munkaszerzõdést a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése elõtt legalább 5 munkanappal bemutatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetõségét is biztosítja.” (2) A Kftv. 2. §-a a következõ (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3b) A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelõ munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.” (3) A Kftv. 2. §-a a következõ (4f) bekezdéssel egészül ki: „(4f) A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidõben nem tesz eleget (állásidõ), a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegû közfoglalkoztatási bér illeti meg.”

1. szám


351

(4) A Kftv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A közfoglalkoztatási jogviszony esetén: a) az Mt. aa) rendelkezésre állásra, ab) ügyeletre, ac) készenlétre, ad) állásidõre, ae) elõlegnyújtásra, af) megszakítás nélküli munkarendre, ag) rendkívüli munkaidõre, ah) csoportos létszámcsökkentésre, ai) végkielégítésre, aj) szabadság kiadására, ak) távolléti díj számítására, al) kötelezõ legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra, am) munkavállalói biztosítékra, an) munkakör megosztásra, ao) több munkáltató által létesített munkaviszonyra, ap) távmunkavégzésre, aq) bedolgozói munkaviszonyra, ar) egyszerûsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára, as) vezetõ állású munkavállalóra, valamint at) cselekvõképtelen munkavállalóra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, b) az Mt. VI., XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható, c) az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható, d) az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható, e) az Mt. 58. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerzõdés módosítása nem irányulhat a közfoglalkoztatási jogviszony 12 hónapon túli meghosszabbítására, valamint a közfoglalkoztatottnak a közfoglalkoztatási szerzõdésben meghatározott program helyett más típusú közfoglalkoztatási támogatási programba történõ áthelyezésére, f) az Mt. 59–62. §-a nem alkalmazható, g) az Mt. 64. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni az illetékes munkaügyi központnak, h) az Mt. 70. §-a nem alkalmazható, i) az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható, j) az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható, k) az Mt. munkaidõ beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem alkalmazható, l) az Mt. 101. § (1) bekezdés f)–h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes munkaidõ társadalmi közszükségletet kielégítõ szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható, m) az Mt. 117–121. §-a nem alkalmazható, n) az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (1)–(5) bekezdés kivételével nem alkalmazhatók, o) az Mt. bérpótlékokra vonatkozó 66. alcímének szabadidõre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, p) az Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható, q) az Mt. 147. §-a nem alkalmazható, r) az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései a 158–164. § kivételével nem alkalmazhatók, s) az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható, t) az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható, u) az Mt. 215. §-a nem alkalmazható, v) az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható, továbbá x) az Mt. 220. §-a nem alkalmazható.”

352


1. szám

7. A munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggõ átmeneti rendelkezésekrõl és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása 18. §

(1) A munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggõ átmeneti rendelkezésekrõl és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Mth.) a következõ 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megilletõ pótszabadság igénybevételére, valamint a pótszabadsággal összefüggõ költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.” (2) Hatályát veszti az Mth. 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése.

19. §

Nem lép hatályba a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXI. törvény 32. § (2) bekezdése, (3) bekezdés g) és k) pontja.


(1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (2) Az 1–12. §, a 13. § (1)–(7), (9)–(10), (12)–(14) bekezdése, a 14–15. § és a 17–18. § 2013. január 1-jén lép hatályba. (3) A 13. § (8) és (11) bekezdése 2013. január 2-án lép hatályba. Áder János s. k.,




A Kormány 350/2012. (XII. 12.) Korm. rendelete a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet, valamint a térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet közfoglalkoztatással összefüggõ módosításáról A Kormány a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés b) pontjában, a 2. alcím tekintetében a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosítása 1. §

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (E rendelet hatálya) „b) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben, továbbá végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a fõvárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjára (a továbbiakban: munkaügyi központ) és a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségére (a továbbiakban: munkaügyi kirendeltség), valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerinti közfoglalkoztatókra, és c) a szakképzést folytató intézményekre – ide nem értve a szakképzésrõl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti intézményeket – (a továbbiakban: szakképzõ intézmény), és” (terjed ki.)

2. §

Az R1. 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A munkáltatók, a munkaügyi központok, a munkaügyi kirendeltségek, továbbá a szakképzõ intézmények az 1. mellékletben meghatározott feladatok elvégzése ellenében – külön jogszabályi elõírás, vagy a szolgáltatást nyújtóval kötött eltérõ megállapodás hiányában – az ott meghatározott díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak.”

1. szám


3. §

Az R1. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

4. §

Hatályát veszti a) az R1. 2. § (7) bekezdése, b) az R1. 1. melléklet 1.1.2. pont 1. alpontja, c) az R1. 1. melléklet 1.1.3. pontja.

353

2. A térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 5. §

A térítési díj ellenében igénybe vehetõ egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.



1. melléklet a 350/2012. (XII. 12.) Korm. rendelethez Az R1. 1. melléklet 1.1. pont címe helyébe a következõ cím lép: „1.1. A 3. § (1) bekezdése szerinti térítési díjak”

2. melléklet a 350/2012. (XII. 12.) Korm. rendelethez Az R2. 2. számú melléklet 15. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A „15. A foglalkoztathatóság szakvéleményezése: a) a b) pontban nem említett esetben b) közfoglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges szakvélemény esetén

B) 3100 Ft/fõ/eset 1900 Ft/fõ/eset”

A Kormány 388/2012. (XII. 19.) Korm. rendelete a központi államigazgatási szerveknél és azok helyi szerveinél alkalmazott ösztöndíjasok foglalkoztatója által igényelhetõ költségvetési támogatásról A Kormány a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 77. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli: 1. §

(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdés c)–g) pontjában meghatározott szervekre és azok helyi szerveire (a továbbiakban együtt: foglalkoztató) terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki arra a költségvetési szervre, amelynek kiadási elõirányzatát teljes egészében a saját bevétele – ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból származó pénzeszközöket – fedezi.

354 2. §


1. szám

E rendelet alkalmazásában a) ösztöndíjas foglalkoztatott: a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti személy, b)

fejezetet irányító szerv: az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerv,

c)

engedélyezett költségvetési létszámkeret: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 43. § (1) bekezdése szerinti létszám, ide nem értve az ösztöndíjas foglalkoztatottak létszámát,

d)

ösztöndíjas foglalkoztatottak idõarányos létszáma: az ösztöndíjas foglalkoztatottaknak a támogatási idõszakra vetített átlaglétszáma, amelynek meghatározása során foglalkoztatottanként a tényleges foglalkoztatási idõtartamot osztani kell a támogatás-kérelmezési idõszak hónapjainak számával.

3. §

(1) A foglalkoztató költségvetési támogatásként az ösztöndíjas foglalkoztatottat a Pftv. 1. § (2) bekezdés 4. pontja szerinti jogviszonyára tekintettel megilletõ díj (a továbbiakban: ösztöndíj) 50%-át kérelmezheti (a továbbiakban: támogatás). (2) A támogatás egy hónapra jutó összege nem haladhatja meg a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezõ legkisebb összege nyolcvan százalékát. (3) A támogatás feltétele, hogy a foglalkoztató által alkalmazott ösztöndíjas foglalkoztatottak idõarányos létszáma a naptári negyedévben meghaladja a foglalkoztató engedélyezett költségvetési létszámkeretének 1,5%-át.

4. §

(1) A foglalkoztató a támogatást az 1. mellékletben meghatározott adattartalomnak megfelelõ támogatási kérelemnek azon fejezetet irányító szervhez történõ benyújtásával kérelmezheti, amelyik költségvetési fejezetbe a foglalkoztató a központi költségvetésrõl szóló törvény fejezetrendje szerint tartozik. (2) A 2013. január 1-tõl 2013. június 30-áig terjedõ idõszakra vonatkozó támogatási kérelmet 2013. július 15-éig kell a fejezetet irányító szervhez benyújtani. (3) A fejezetet irányító szerv az általa alkalmazott ösztöndíjas foglalkoztatottakra vonatkozó támogatási kérelmet az 1. melléklet alkalmazásával a (2) bekezdésben meghatározott idõpontig készíti el.

5. §

(1) A fejezetet irányító szerv az általa irányított költségvetési fejezetbe sorolt foglalkoztatók által benyújtott támogatási kérelmeket és a fejezetet irányító szerv által alkalmazott ösztöndíjas foglalkoztatottakra vonatkozó támogatási kérelmeket összesíti. Az összesített adatokat 2013. július 31-éig, a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú bejelentõlapon továbbítja az államháztartásért felelõs miniszternek. (2) Az államháztartásért felelõs miniszter a fejezetet irányító szervet megilletõ támogatást a bejelentõlap benyújtását követõ 15 munkanapon belüli elõirányzat-átcsoportosítással biztosítja.

6. §

(1) A támogatás igénybevétele jogszerûségének ellenõrzése érdekében a foglalkoztató olyan nyilvántartást vezet, amely a Pftv. 9. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokon felül tartalmazza az ösztöndíjas foglalkoztatottak idõarányos létszámát és annak a foglalkoztató engedélyezett költségvetési létszámkeretéhez viszonyított arányát. (2) A támogatás jogszerûségét a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal ellenõrzi.

7. §

E rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba, és 2013. szeptember 1-jén hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

1. szám


355

A Kormány 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelete a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról A Kormány a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el. 1. § 2. §

A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. (1) A teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelezõ legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidõ teljesítése esetén 2013. január 1-jétõl havibér alkalmazása esetén 98 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 22 560 forint, napibér alkalmazása esetén 4510 forint, órabér alkalmazása esetén 564 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérõen a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylõ munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidõ teljesítése esetén 2013. január 1-jétõl havibér alkalmazása esetén 114 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 26 250 forint, napibér alkalmazása esetén 5250 forint, órabér alkalmazása esetén 656 forint. (3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidõ teljesítése esetén a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytõl függõ mozgóbér együttes) a)

(1) bekezdés szerinti kötelezõ legkisebb összege 2013. január 1-jétõl 98 000 forint,

b)

(2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2013. január 1-jétõl 114 000 forint.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidõ napi 8 óránál a)

hosszabb [a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben,

b)

rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdés], arányosan növelt mértékben

kell figyelembe venni. (5) Részmunkaidõ esetén a)

az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidõ eltérõ mértékével arányosan csökkentve,

b)

az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplõ összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével

kell figyelembe venni. 3. §

(1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit elsõ ízben a 2013. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. (2) E rendelet alkalmazásában a)

munkáltatón a költségvetési szervet,

b)

munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,

c)

alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét

is érteni kell. (3) Hatályát veszti a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

356


1. szám

A Kormány 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelete a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról* A Kormány a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 5. § (5) bekezdésében, és a 77. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja: 1. §

A rendelet hatálya a)

a költségvetési szervekre és a velük aa) ab) ac)

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti, a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti, ad) a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti, ae) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerinti, af) a legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) szerinti, ag) a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti, valamint ah) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelõszülõi jogviszonyban állókra és b)

az egyházak közcélú – egészségügyi, oktatási, szociális, közmûvelõdési, sport és karitatív – tevékenységet folytató, nem költségvetési szervként mûködõ intézményeire (a továbbiakban: egyházi foglalkoztatóra), és a velük

ba) az Mt. szerinti munkaviszonyban állókra, valamint bb) a Gyvt. 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelõszülõi jogviszonyban álló hivatásos nevelõszülõkre terjed ki, (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott). 2. §

(1) A foglalkoztatott a 2011–2013. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra (a továbbiakban: kompenzáció) a 2013. év hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejûleg, a 2012. december 31-én fennálló – 1. § szerinti – jogviszonya alapján havonta a (2)–(15) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult. Az a foglalkoztatott, akinek – 1. § szerinti – jogviszonya 2012-ben keletkezett, abban az esetben jogosult a kompenzációra, ha e rendelet hatálya alá tartozó szervvel 2010. és 2011. évek bármelyikében vagy mindkét évben is fennállt jogviszonya és az utolsó ilyen jellegû jogviszonyát követõen munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerzõdés kivételével – nem létesített. (2) A tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye figyelembevételével az 1. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya 2010. december 31-én a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerzõdés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített. (3) A tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010. december 31-én nem állt fenn, de 2012. december 31-én fennállt és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerzõdés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített.


1. szám


357

(4) A tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három fõnél kevesebb, továbbá nincs házas-, vagy élettársa. (5) A tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három fõnél kevesebb, továbbá nincs házas- vagy élettársa. (6) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 9. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosultak, az eltartottak száma három fõnél kevesebb, a)

az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet,

b)

az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet

szerinti kompenzációra jogosult. (7) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 9. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosultak, az eltartottak száma három fõnél kevesebb és a)

legalább egyikük tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint 109 000 forint és kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség nagyobb vagy egyenlõ, mint 50 000 forint, aa)

az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet, ab) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult, b)

mindkettõjük tárgyhavi illetménye eléri a 109 000 forintot és/vagy kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség kisebb, mint 50 000 forint, a tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti,

kompenzációra jogosult. (8) Az a foglalkoztatott, akinek a jogviszonya 2010. december 31-én e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerzõdés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, a tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye a)

2,29%-ának megfelelõ – 100 forintra kerekített összegû – kompenzációra jogosult, amennyiben a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre aa) ab)

b)

egy, két vagy három kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három fõt és a tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintot, négy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult és a tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintnak a három feletti kedvezményezett eltartottak száma és a 20 000 forint szorzatával növelt összegét,

1,53%-ának megfelelõ – 100 forintra kerekített összegû – kompenzációra jogosult, amennyiben a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három fõt és tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye meghaladja az a) pont szerinti illetményhatárt, de nem haladja meg a 213 500 forintot.

(9) A tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye 1,53%-ának megfelelõ – 100 forintra kerekített összegû – kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010. december 31-én nem állt fenn, de 2012. december 31-én fennállt és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerzõdés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, és aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három fõt, és a tárgyhónap elsõ napján érvényes illetménye nem haladja meg a 213 500 forintot.

358


1. szám

(10) A (2)–(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét legfeljebb nulla összegig csökkenteni kell a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illetményemelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével. Az e bekezdésben foglaltaknak az illetményszámfejtést végzõ szervezet az 5. melléklet szerinti nyilatkozat II. Munkáltatói részében foglaltak alapján tesz eleget. (11) A munkaidõ hosszának 2013. január 1-jével vagy 2013-ban év közben történõ megváltozásakor a kompenzáció összegét úgy kell megállapítani, hogy munkaidõ növekedése esetén az addig alkalmazott, (10) bekezdés szerinti levonást kell a továbbiakban is alkalmazni, míg csökkenése esetén a levonást a munkaidõ változásának arányában csökkenteni kell. (12) Az 1. § szerinti jogviszony hóközi létesítése, illetve megszûnése esetén a foglalkoztatott a törthónapra a (2)–(11) bekezdés szerinti kompenzáció 100 forintra kerekített idõarányos részére jogosult. (13) Az 1. § szerinti jogviszonyok közül egyidejûleg több jogviszonyban álló foglalkoztatott a teljes munkaidõs jogviszonyában jogosult a kompenzációra. Az 1. § szerinti teljes munkaidõs jogviszony hiányában az idõben legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció. (14) Nem jogosult kompenzációra a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét idõtartamára. A kompenzáció emiatt kiesõ összegét a tárgyhónapban kiesõ munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. A munkanapok számába be kell számítani a fizetett munkaszüneti napokat is. (15) Az a foglalkoztatott, akinek az 1. § szerinti jogviszonya az adott munkáltatónál 2013. évben keletkezett és 2013. január 1-je és e jogviszony létrejötte között munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tartós megbízási szerzõdés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével – kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, a (2)–(14) bekezdés alkalmazásával jogosult a kompenzációra. 3. §

(1) A 2. § vonatkozásában – a (2) bekezdésben, valamint a 2. § (10) bekezdésében foglalt kivételekkel – illetményként kell figyelembe venni: a)

a Kjt. 66. és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70–75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot,

b)

a Kttv. 131. § (2) bekezdése szerinti – a 133. § (3) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított – illetményt,

c)

a Hszt. 112. §-a szerinti távolléti díj alapját képezõ illetményt,

d)

a Hjt. 123. §-a szerinti távolléti díj alapját képezõ illetményt,

e)

az Iasz. 96. § (1) bekezdése szerinti – a 102. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított – illetményt,

f)

az Üjt. 59. § (2) bekezdése, 114. § (1) bekezdése és a 135. § (1) bekezdése szerinti – a 116. § és a 139. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított – illetményt,

g)

az Mt. hatálya alá tartozó, az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél, és az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál és költségvetési szerveinél foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait,

h)

a Gyvt. 66/L. §-a szerinti hivatásos nevelõszülõi díjat,

i)

a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. § (4) bekezdés szerinti juttatást, valamint

j)

a költségvetési szervként mûködõ nevelési oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok esetében 2013. szeptember 1-jétõl a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (1) bekezdés szerint illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a 65. § (3) bekezdés szerint megállapított illetménypótlékot.

(2) Az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltaktól eltérõen a 2. § vonatkozásában nem kell illetményként figyelembe venni az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) alapján az egészségügyi ágazati elõmeneteli szabályok hatálya alá tartozó a)

a 2012. június 30-át követõen az Eütev. 11/A. § (5) bekezdése szerinti munkakört létesítõ foglalkoztatott és

b)

a 2012. december 31-ét követõen az Eütev. 11/A. § (4) bekezdése szerinti munkakört létesítõ foglalkoztatott

1. szám


359

illetményének a foglalkoztatott besorolása alapján rá irányadó, az Eütev. 1. vagy 3. mellékletében meghatározott összegû részét. (3) A kompenzáció a személyi jövedelemadó-elõleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minõsül, és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között kerül figyelembe vételre. 4. §

(1) A központi költségvetés a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 5. § (1) bekezdésében megjelölt céltartalék terhére, az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít fedezetet (a továbbiakban: támogatás) a)

a (3) bekezdés szerinti kivétellel a központi, a társadalombiztosítási, a köztestületi, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala, és költségvetési szervei (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv),

b)

a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat), valamint

c)

az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményei

részére az e rendelet alapján járó kompenzáció és annak járulékai kifizetéséhez. (2) Az országos nemzetiségi önkormányzatot megilletõ támogatásról a nemzetiségpolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium szolgáltat adatot. (3) A központi költségvetési szervek esetében nem vehetõ igénybe a támogatás a részben vagy egészben külön – ide nem értve az európai uniós forrás terhére finanszírozott – feladat ellátására kötött szerzõdésbõl származó bevétel terhére foglalkoztatottak után. (4) Az e rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjára használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthetõ. 5. §

(1) A központi költségvetési szerveknél a támogatás megállapítása a költségvetési szerv által várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülõ – az államháztartásért felelõs miniszter által vezetett minisztérium által február hónapban felmért – összeg alapján történik. A támogatás rendelkezésre bocsátásáról a Kormány határozatban intézkedik. (2) Az (1) bekezdés alapján igénybe vett támogatással 2013. november 20-ig el kell számolni, mely intézkedést az államháztartásért felelõs miniszter készíti elõ. (3) Amennyiben a költségvetési szerv az elszámolást követõen állapít meg visszafizetési kötelezettséget, azt a 2013. évi elõirányzat-maradvány elszámolás keretében kell teljesíteni. (4) A támogatás folyósítása és elszámolása tekintetében az országos nemzetiségi önkormányzat és az a nemzetiségpolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium támogatási szerzõdést köt az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál és költségvetési szerveinél foglalkoztatottakat megilletõ kompenzáció biztosításáról.

6. §

(1) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzat részére – a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet terhére – a nettó finanszírozás keretében a kifizetés hónapjában, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 6. melléklete szerinti napon elszámolja a kifizetett havi kompenzációnak a munkáltatót terhelõ, közterheket magában foglaló bruttó összegét

(2)

(3) (4) (5)

a)

az OEP által finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek,

b)

az a) pontba nem tartozó helyi önkormányzati költségvetési szervek

foglalkoztatottjaira vonatkozóan. A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok részére a nettó finanszírozás keretében a 2013. január hónap után járó kompenzáció kifizetéséhez január 31-én elõleget számol el. Az elõleg elszámolására a 2013. december havi nettó finanszírozás keretében kerül sor. A 2013. december hónap után járó kompenzáció elszámolása a 2014. évi költségvetés terhére történik. Az Ávr. 139. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatónak minõsülõ költségvetési szervek részére megállapított kompenzációt a helyi önkormányzat soron kívül továbbítja. A helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervére és munkavállalóira vonatkozóan a központosított illetmény-számfejtési rendszer szolgáltat adatot az elõleg és a támogatás kifizetéséhez.

360


1. szám

(6) A Magyar Államkincstár Igazgatósága a kifizetés hónapjának 5-éig a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által vezetett minisztérium részére a 6. melléklet szerint, az (1) bekezdés szerinti elszámoláshoz – a nettó finanszírozással egyidejûleg – a helyi önkormányzat részére a 7. melléklet szerint szolgáltat adatot. 7. §

(1) Támogatásra az 1. § b) pontjában meghatározott egyházi fenntartású intézmény az egyházon és az egyházi fenntartón keresztül jogosult. A támogatás folyósítása és elszámolása tekintetében az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) támogatási szerzõdést köt az egyházak közcélú tevékenységet ellátó intézményeit fenntartó egyházakkal. (2) Az 1. § b) pontjában meghatározott egyházak részére a 2013. évi bérkompenzáció összegébõl elõzetes hozzájárulásként maximum 4000,0 millió Ft kerül átadásra, a Minisztérium által februárban felmért, a nyilvántartott egyházak által benyújtott és elfogadott igények alapján, azok arányában. (3) Az e rendelet alapján járó 2013. évi kompenzáció és annak járulékai kifizetéséhez a Minisztérium – elõzetes hozzájárulásként – támogatást nyújt a kompenzáció kifizetésében érintett egyházak részére. A támogatás nyújtásának feltétele a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján kapott támogatással történõ elszámolás és annak elfogadása. (4) A támogatásnak a Minisztérium rendelkezésére bocsátásáról a Kormány határozatban intézkedik.

8. §

(1) A 2013. évi bérkompenzációra a Minisztérium számára elõzetes hozzájárulásként átadott támogatásból január–szeptember hónapokra ténylegesen kifizetett és az október–december hónapokra várhatóan kifizetésre kerülõ összegekkel az egyházi foglalkoztatók 2013. október 15-ig számolnak el az egyházi fenntartók felé, az egyházi fenntartók 2013. október 31-ig számolnak el az egyházak részére, akik 2013. november 10-ig számolnak el a Minisztérium felé. Az elszámolás tartalma a 10. melléklet szerinti – ágazati bontású, az ágazat teljes létszámát, az érintettek létszámát, havi bontásban a ténylegesen kifizetett és a várhatóan kifizetésre kerülõ összegeket és a munkaadókat terhelõ járulékokat bemutató – beszámoló és rövid szöveges jelentés. (2) Az (1) bekezdés szerint, a Minisztérium által biztosított támogatás elõlegfinanszírozásnak minõsül, utólagos elszámolási kötelezettséggel. (3) Az egyházak a részükre biztosított kompenzáció összegét a jogosult fenntartó(k) részére átutalják. Fenntartó a támogatást köteles a 2. § (1) bekezdésében megjelölt célra fordítani, illetve a támogatást a folyósítást követõ 5 munkanapon belül a foglalkoztató részére átadni. (4) A támogatás igénylése a foglalkoztató által a 8. mellékletben foglalt Igénylõlapnak a fenntartó részére történõ megküldésével történik. A fenntartó az Igénylõlapokat, valamint azok 9. melléklet szerinti összesítõjét megküldi az egyház részére. (5) Az elszámolások utólagos – adott esetben helyszíni szemle útján történõ – ellenõrzése céljából, minden támogatásban részesített foglalkoztató köteles részletes (jogosult személyenkénti bontásban történõ) nyilvántartást vezetni.

9. §

(1) A foglalkoztatott a 2013. évi kompenzációjának megállapításához a saját munkáltatója részére nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehetõ kedvezményezett eltartottak, valamint az eltartottak számáról, adóazonosító jelérõl, saját és házas-, vagy élettársa illetményérõl, jogviszonya keletkezésének idõpontjáról. (2) A nyilatkozat tartalmazza a)

a foglalkoztatott (a továbbiakban: Nyilatkozó) természetes személyazonosító adatait,

b)

az eltartottak számát, a családi kedvezmény érvényesítésére jogosító kedvezményezett eltartottak számát,

c)

a Nyilatkozó jogviszonya keletkezésének dátumát,

d)

a Nyilatkozó és a vele közös háztartásban élõ házas- vagy élettárs illetményének arányára vonatkozó adatot,

e)

változásbejelentés esetén a változás bekövetkezésének dátumát,

f)

a Nyilatkozó által tett záradékot az adatok valóságtartalmáról.

(3) A 2. § (13) bekezdésben meghatározott esetben a Nyilatkozó nyilatkozatát az õt teljes munkaidõs jogviszonyban foglalkoztató munkáltatónak köteles a (4) bekezdés szerinti határidõig leadni. Teljes munkaidõs jogviszony hiányában a Nyilatkozó nyilatkozatát a (4) bekezdésben meghatározott határidõig annak a munkáltatónak köteles leadni, akinél jogviszonya a legkorábban keletkezett, illetve azonos idõpontban keletkezett jogviszonyok esetén a választása szerinti munkáltatónak köteles leadni.

1. szám


361

(4) A Nyilatkozó a nyilatkozatot 2013. március 15-ig nyújtja be a munkáltatónak két példányban. Amennyiben a jogviszony év közben keletkezett, a jogviszony keletkezésével egyidejûleg köteles a Nyilatkozó benyújtani a nyilatkozatot. A munkáltató az egyik példányon igazolja az átvételt, a másik példányt intézkedésre megküldi az illetékes illetményszámfejtõ helynek. (5) A munkáltatói igazolást tartalmazó nyilatkozatot a Nyilatkozó köteles 5 évig megõrizni. (6) A Nyilatkozó a feltételek fennállása esetén nyilatkozata benyújtásával kompenzációra válik jogosulttá. (7) A tárgyhó 15-ig benyújtott nyilatkozat alapján a Nyilatkozó kompenzációra a tárgyhóban jogosulttá válik, és annak összege a tárgyhóra esedékes illetménye számfejtésével egyidejûleg kifizetésre kerül. (8) A tárgyhó 15-e után benyújtott nyilatkozat alapján a Nyilatkozó a kompenzációra csak a nyilatkozat leadását követõ hónaptól válik jogosulttá, és az a tárgyhónapot követõ hónapra esedékes illetményes számfejtésével egyidejûleg kerül kifizetésre. (9) A március 15-ig benyújtott nyilatkozatok esetén a január és február hónapok után járó kompenzáció is kifizetésre kerül. 10. §

(1) Amennyiben a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok év közben módosulnak, a Nyilatkozó az errõl való tudomásszerzést követõen haladéktalanul köteles újabb nyilatkozat kitöltésével bejelenteni a változást a munkáltatónak. (2) A bejelentett változás alapján a változás bekövetkezése dátumának alapulvételével kerül megállapításra és érvényesítésre a kompenzáció összege. (3) Amennyiben a Nyilatkozó olyan változást jelent be, amely alapján nem jogosult vagy csökkentett összegû kompenzációra jogosult, a kompenzáció összegére vonatkozó jogosultsága megszûnik vagy csökken. (4) A változás bejelentése elõtt a korábbi nyilatkozat alapján a változás bekövetkezésének dátumát követõen kifizetett kompenzáció összege visszavonásra kerül. (5) Amennyiben a Nyilatkozó a kompenzáció megállapítása érdekében tett nyilatkozat kitöltésével valótlan adatot közölt, a kompenzáció már teljesített összege visszavonásra, és a kompenzáció további folyósítása felfüggesztésre kerül. (6) Amennyiben a kompenzáció nem e rendeletben foglaltaknak megfelelõ megállapítása és kifizetése nem az (5) bekezdésben foglaltak alapján valósult meg, vagy az illetményeltérítés összege visszamenõleg kerül megállapításra, a már kifizetett kompenzáció összege a következõ hónap(ok) kompenzációjának összegébõl levonásra kerül. (7) A nyilatkozat mintáját és annak kitöltési útmutatóját az 5. melléklet tartalmazza.

11. §

A Kormányzati Ellenõrzési Hivatal ellenõrizheti a) a benyújtott igénylések e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek való megfelelését, b) a foglalkoztatott részére történõ kifizetések végrehajtását, c) az igényelt kompenzációs támogatás teljes körû felhasználását és elszámolását.

12. §

Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba és 2014. január 31-én hatályát veszti.

13. §

E rendelet rendelkezéseit elsõ alkalommal a 2013. év január hónapra járó illetmény számfejtésekor kell alkalmazni.

14. §

A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A 2012. december hónap után járó kompenzáció elszámolása a 2013. évi költségvetés terhére történik.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

362


1. szám

A Kormány 421/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában, a 2. § tekintetében a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében, a 3. § tekintetében a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 53. §-ában, a 4. § tekintetében a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21/A. § b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása 1. §

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 17/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A rendszeres szociális segély Szt. 37. § (4) bekezdése szerinti legmagasabb összege 2013. január 1-jétõl – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – 44 508 Ft. (3) Abban az esetben, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítõ támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély Szt. 37. § (4) bekezdése szerinti legmagasabb összege 21 708 Ft.”

2. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 2. §

A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Támogatás a közfoglalkoztatási bér, a közfoglalkoztatási garantált bér – ideértve a közfoglalkoztatottat az állásidõre megilletõ bért és a munkavezetõt megilletõ bért is –, a teljesítménybér (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatási bér) és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó legfeljebb 95 százalékának mértékéig nyújtható. Amennyiben a közfoglalkoztató a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 8/A. § (1) bekezdése alapján a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vett igénybe, a támogatás alapja a szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel csökkentett összege.”

3. A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása 3. §

(1) A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A teljes munkaidõben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylõ munkakör betöltése és teljes munkaidõ teljesítése esetén: a) havibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 75 500 forint, b) hetibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 17 385 forint, c) napibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 3475 forint. (2) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidõ teljesítése esetén kötelezõ legkisebb összege 2013. január 1-jétõl 75 500 forint/hó. A teljesítménykövetelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhetõ. A teljesítménykövetelmények száz százalék alatti teljesítése

1. szám


363

esetén a közfoglalkoztatási bér csökkenthetõ. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás.” (2) A Kr. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylõ munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megilletõ garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidõ teljesítése esetén a) havibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 96 800 forint, b) hetibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 22 275 forint, c) napibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 4455 forint. (2) A garantált közfoglalkoztatási bér esetében az 1. § (2)–(7) bekezdésében foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidõ teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelezõ legkisebb összege 2013. január 1-jétõl 96 800 forint/hó.” (3) A Kr. a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § (1) A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetõt megilletõ közfoglalkoztatási bér szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylõ munkakör betöltése és a teljes munkaidõ teljesítése esetén a) havibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 83 050 forint, b) hetibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 19 125 forint, c) napibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 3820 forint. (2) A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetõt megilletõ közfoglalkoztatási garantált bér legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylõ munkakör betöltése és a teljes munkaidõ teljesítése esetén a) havibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 106 480 forint, b) hetibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 24 500 forint, c) napibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 4900 forint. (3) A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetõt megilletõ közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatás garantált bér esetében az 1. § (2)–(7) bekezdésében foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidõ teljesítése esetén a) a közfoglalkoztatási bér kötelezõ legkisebb összege 2013. január 1-jétõl 83 050 forint/hó, b) a közfoglalkoztatási garantált bér kötelezõ legkisebb összege 2013. január 1-jétõl 106 480 forint/hó.” (4) A Kr. a következõ 2/B. §-sal egészül ki: „2/B. § (1) A teljes munkaidõben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat arra az idõre, ha a közfoglalkoztató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidõben nem tesz eleget (állásidõ), naponta 2013. január 1-jétõl 1160 forint illeti meg. (2) Részmunkaidõ esetén a közfoglalkoztatottat az (1) bekezdésben meghatározott összeg idõarányos része illeti meg.”

4. A járási (fõvárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása 4. §

A járási (fõvárosi) kerületi hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 6. §-a a következõ (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) A járási hivatal törzshivatala a települési önkormányzatok közfoglalkoztatási feladatai végrehajtásának elõsegítése érdekében ellátja a települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai, valamint a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttmûködéséhez szükséges koordinációs és kommunikációs feladatokat. (4) A járási hivatal törzshivatala a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során tájékoztatást kérhet illetékességi területén a települési, nemzetiségi önkormányzatoktól, az önkormányzatok társulásától, valamint a hatóságoktól, a) egyeztetést kezdeményezhet a közfoglalkoztatás elõsegítése érdekében az a) pontban meghatározott szervekkel, b) illetékességi területén együttmûködik a járási hivatal munkaügyi kirendeltségével, melynek keretében szakmai segítségnyújtásra hívhatja fel a kirendeltséget. (5) A járási hivatal törzshivatala a (3) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva az (4) bekezdés a) pontjában felsorolt szerveknek utasítást nem adhat, köteles azonban jelezni a hatáskörrel rendelkezõ szerveknek, ha közfoglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságot vagy jogszabálysértést észlel.”

364


1. szám


(1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) A Kr. rendelkezéseit elsõ ízben a 2012. január hónapra járó közfoglalkoztatási bér, közfoglalkoztatási garantált bér, és a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetõt megilletõ közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatás garantált bér megállapításánál kell alkalmazni. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a központosított illetményszámfejtés szabályairól A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 35. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 32. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések 1. §

E rendelet hatálya a)

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 44. § (2) bekezdése szerinti költségvetési szervnél,

b)

a helyi önkormányzatnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, ezek társulásánál (a továbbiakban együtt: önkormányzat),

c)

az önkormányzat által irányított költségvetési szervnél, és

d)

a központosított illetményszámfejtéshez megállapodás alapján csatlakozó szervezetnél

foglalkoztatottak személyi juttatásainak, a közterheknek és a pénzbeli ellátásoknak a megfizetésére, az elszámolására és az ezekkel összefüggõ adatszolgáltatásokra terjed ki. 2. §

E rendelet alkalmazásában 1. bér: a jogviszony alapján a foglalkoztatott megilletõ bér, illetmény, 2. bér változó elemei: helyettesítési díj, mûszakpótlék, éjszakai munkavégzés pótléka, ügyeleti díj, nem rendszeres bérpótlék, vagy a nem rendszeres munkavégzésért járó egyéb díjazás, távolléti díj, 3. foglalkoztatott: a munkáltatóval jogviszonyban álló, a munkáltató számára munkát végzõ természetes személy, 4. foglalkoztató: a munkáltató, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) pont 6. alpontja szerinti esetben a kincstár, 5. jelentõfelelõs: a munkáltató által az illetményszámfejtõ hellyel történõ kapcsolattartásra a foglalkoztatottjai közül kijelölt felelõs személy, 6. jogviszony: a munkáltató és a foglalkoztatott között létrejött munkavégzésre irányuló valamennyi jogviszony, 7. munkáltató: az Áht. 44. § (2) bekezdése szerinti költségvetési szerv, egyéb szervezet, 8. nettó személyi juttatás: az elszámolt személyi juttatás levonásokkal csökkentett összege, 9. személyi juttatás: a jogviszonyra vonatkozó jogszabály, a felek megállapodása, illetve a munkáltató rendelkezése alapján járó bér, illetmény, egyéb juttatás és költségtérítés, 10. teljesítési idõszak: az az idõtartam, amely alatt rendkívüli, illetve a bér változó elemeinek alapját képezõ munkavégzés történt.

2. A központosított illetményszámfejtés rendszere 3. §

A központosított illetményszámfejtés a kincstár központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) által biztosított, fejlesztett és mûködtetett számítógépes programmal (a továbbiakban: illetményszámfejtõ program) történik.

1. szám 4. §


365

Az illetményszámfejtõ program olyan egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszer, amelyen keresztül a) a személyi juttatások számfejtésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátása, b) a társadalombiztosítási kifizetõhelyi feladatok ellátása, c) a foglalkoztatót terhelõ társadalombiztosítási feladatok körében a foglalkoztatókra elõírt nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítése, d) a magán-nyugdíjpénztári tagság nyilvántartásával, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíjlevonással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, e) a személyi jövedelemadózással összefüggõ munkáltatói, kifizetõi feladatok ellátása, f) a számfejtett személyi juttatások tekintetében a központi költségvetést, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlákat megilletõ befizetési kötelezettségek megállapítása, g) a nettó finanszírozáshoz szükséges információszolgáltatás teljesítése, h) a bírósági végrehajtásról szóló törvény (a továbbiakban: Vht.) szerinti, bérre vezetett végrehajtáson, valamint a foglalkoztatott jogviszonyát szabályozó, illetve azzal összefüggõ jogszabályokon alapuló levonások jogosultak részére történõ utalása és az utalás teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatás teljesítése, i) a bér- és munkaügyi statisztikai adatszolgáltatás teljesítése történik.

3. A központi szervnek, a kincstár területi szervének és a munkáltatónak a feladatai a központosított illetményszámfejtés során 5. §

(1) A központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat a központi szerv és a kincstár területi szerve (a továbbiakban: illetményszámfejtõ hely) a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint látja el. (2) A központi szerv a) ellátja az illetményszámfejtõ helyek által ellátott központosított illetményszámfejtés szakmai irányítását, b) mûködteti a központi létszám- és bérgazdálkodási, valamint statisztikai információs rendszert és az illetményszámfejtõ programot, c) biztosítja az illetményszámfejtõ program jogszabályi megfelelõségét, nyilvántartja az illetményszámfejtõ helyeket és a hozzájuk tartozó munkáltatókat. (3) Az illetményszámfejtõ hely a) átveszi, alaki és tartalmi szempontból ellenõrzi és feldolgozza, valamint számfejti a személyi juttatásokra vonatkozó, a központosított illetményszámfejtéshez a munkáltató által megküldött okiratokat, bizonylatokat, b) ellátja a nettó személyi juttatások, közterhek megállapításával, a létszám, bér, társadalombiztosítási, személyi jövedelemadóztatási és egyéb információszolgáltatási feladatokat, az egészségbiztosítási statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget, c) teljesíti az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti finanszírozású munkáltató esetében az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettséget és elvégzi ezen bevallások önellenõrzését, d) továbbítja a munkáltató Art. 16. § (4) bekezdése szerint teljesített biztosítotti bejelentési kötelezettségét, e) átutalja a foglalkoztatott nettó személyi juttatásából a foglalkoztatott rendelkezésének megfelelõ összeget a foglalkoztatott kincstárnál megnyitott értékpapír számlájára, f) elkészíti a fizetési jegyzéket, elõállítja a nettó személyi juttatások átutalásához szükséges adatállományokat a foglalkoztatottak fizetési számlájára történõ utaláshoz, g) ellátja az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti finanszírozású szervek esetében a személyi jövedelemadó megállapításával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat, h) ellátja a társadalombiztosítási kifizetõhelyi feladatokat, i) biztosítja a számfejtett személyi juttatásokról a könyvelési adatok egységes adatformában történõ feladását az intézményi gazdálkodási-számviteli rendszer számára, nettó finanszírozás esetén biztosítja a szükséges információkat, j) elõállítja a központi létszám- és bérgazdálkodási, valamint munkaügyi statisztikai információs rendszer mûködéséhez szükséges, ellenõrzött, személyes adatokat nem tartalmazó adatállományokat, k) külön megállapodás alapján ellátja a munkáltató 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feladatait, l) gondoskodik az illetményszámfejtéssel, a társadalombiztosítási kifizetõhelyi feladatokkal kapcsolatos okiratok és bizonylatok megõrzésérõl,

366


1. szám

m) gondoskodik az adatvédelmi, adatbiztonsági elõírások betartásáról, n) gondoskodik a jelentõfelelõs szakmai tájékoztatásáról. 6. §

(1) A munkáltató a) megküldi a központosított illetményszámfejtéshez szükséges adatokat, okiratokat és bizonylatokat, b) számfejti a nem rendszeres személyi juttatásokat, és errõl adatszolgáltatást teljesít az illetményszámfejtõ hely részére, c) átutalja a nettó személyi juttatásokat és a levonásokat, d) rendelkezik a 20. § szerinti juttatásokról, e) rendelkezik a személyi juttatások kiadásának teljesítési helyérõl, f) intézkedik a személyi juttatásból való levonások teljesítése, letiltás esetén – a letiltás átvételét követõ napon – a Vht. szerint a bér esedékessé válásakor a letiltott összeg bérbõl történõ levonása és a végrehajtást kérõnek történõ kifizetése, kivételesen a végrehajtói letéti vagy más számlára utalása iránt, g) ellenõrzi az illetményszámfejtõ hely által számfejtett személyi juttatások és az ezeket terhelõ levonások, közterhek jogszerûségét és számszaki helyességét, h) kijelöli a jelentõfelelõst, akinek feladata a munkáltató és az illetményszámfejtõ hely közötti kapcsolattartás, az okiratok, bizonylatok, igazolások összegyûjtése és az illetményszámfejtõ helyhez határidõben történõ továbbítása, i) továbbítja az illetményszámfejtõ hely társadalombiztosítási kifizetõhelyi feladatai ellátásához szükséges iratokat és adatokat, j) a változást követõen soron kívül tájékoztatja az illetményszámfejtõ helyet a központosított illetményszámfejtéshez szükséges, de a törzskönyvi nyilvántartásában nem szereplõ adatának változásáról, k) õrzi a központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos okiratokat és bizonylatokat, l) teljesíti az Art. 16. § (4) bekezdésében meghatározott, biztosítottak bejelentésével kapcsolatos kötelezettséget. (2) A központi költségvetési szerv esetében – eltérõ megállapodás hiányában – az illetményszámfejtõ hely gondoskodik a személyi jövedelemadó megállapításával és elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátásáról, az adó és járulék megfizetésérõl, a bevallások teljesítésérõl, továbbá az általa kifizetett pénzbeli ellátások fedezetének igénylésérõl és elszámolásáról. (3) Az önkormányzatok nettó finanszírozása körébe tartozó szervek a nettó személyi juttatások és levonások átutalását jogszabályban meghatározottak szerint látják el.

7. §

(1) A központosított illetményszámfejtés során a munkáltató és az illetményszámfejtõ hely a feladataik ellátásakor kötelesek együttmûködni. (2) Hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítésbõl eredõ felelõsség azt terheli, akinek a mûködési körében az azt kiváltó ok felmerült.

4. A központosított illetményszámfejtés folyamata 8. §

(1) A munkáltató központosított illetményszámfejtéssel összefüggõ adatszolgáltatási kötelezettségét az illetményszámfejtõ hely felé papíralapú okiratok és bizonylatok hitelesített példányának megküldésével teljesíti. (2) A központosított illetményszámfejtéshez az (1) bekezdés szerinti olyan okirat és bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a) az illetményszámfejtõ hely megnevezését és címét, b) a munkáltató nevét, címét és törzsszámát, c) a szakfeladat megnevezését és számát, d) a szervezeti egység megnevezését, számát és funkcionális bontás számát, e) a fõkönyvi számlaszámot, témaszámot, f) a munkahely nevét és címét, és g) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait.

9. §

(1) A személyi juttatásokra vonatkozó, központosított illetményszámfejtéshez szükséges, a munkáltató által kiállított okiratok és bizonylatok alaki és tartalmi szempontból történõ ellenõrzése során az illetményszámfejtõ hely vizsgálja azok elõírt iratokkal (igazolásokkal) való felszereltségét. (2) Az alaki ellenõrzés különösen a) az elõírt adatok teljes körûségére,

1. szám


367

b) a munkáltató munkáltatói jogkör gyakorlója aláírásának és bélyegzõlenyomatának meglétére, valamint c) a szükséges foglalkoztatotti nyilatkozat meglétére irányul. (3) A tartalmi ellenõrzés a foglalkoztatott jogviszonyát szabályozó jogszabályok rendelkezései közül a központosított illetményszámfejtéshez szükséges jogszabályi elõírások betartását, a besorolási és statisztikai adatok összefüggésének vizsgálatát foglalja magába, különösen a) az elemi költségvetés összeállításához elõírt, a jogviszonyt azonosító és a foglalkoztatott elõmeneteli rend szerinti besorolását kifejezõ kulcsszám alkalmazását és annak helyességét, b) a kulcsszám és FEOR-szám összefüggését, c) a bér összetevõk jogszabályok által szabályozott mértékének betartását, illetve azok összesítésének számszaki helyességét. (4) Ha az ellenõrzés során az illetményszámfejtõ hely hibát vagy hiányosságot észlel, arról a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatja. (5) A munkáltató a tárgyhavi számfejtés zárásáig köteles a hibát javítani és a hiányosságot pótolni. Ennek elmulasztása esetén az illetményszámfejtõ hely – a hibás vagy hiányos munkáltatói döntés végrehajtása mellett – a munkáltató irányító szervét a munkáltatónak a hiba javítására vagy a hiányosság pótlására való kötelezése céljából megkeresi. 10. §

(1) Az illetményszámfejtõ hely elvégzi a bér és a 20. § szerinti juttatások számfejtését, megállapítja a személyi juttatásokat terhelõ levonásokat, amelyrõl adatot szolgáltat a munkáltató részére a kedvezményezetteknek történõ átutalásához. (2) A munkáltató által megküldött letiltás alapján az illetményszámfejtõ hely a levonást az illetményszámfejtõ programban rögzíti, vagy ha a végrehajtás foganatosítása akadályba ütközik, errõl haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ha a letiltást közvetlenül az illetményszámfejtõ hely kapja meg, a letiltásról az alapokirat fénymásolatának megküldésével a munkáltatót haladéktalanul értesíti és intézkedik az alapokiratban foglaltak alapján. (3) Az elszámolt személyi juttatásokról elkészített fizetési jegyzéket és összesítõit az illetményszámfejtõ hely legkésõbb a bérfizetés napját megelõzõ negyedik munkanapig megküldi a munkáltatónak. (4) A nettó járandóságok kifizetéséhez az illetményszámfejtõ hely adatot szolgáltat a (3) bekezdésben meghatározott határidõre az önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szerv vonatkozásában az önkormányzat, valamint a munkáltató részére. (5) Az illetményszámfejtõ hely könyvelési feladást készít a személyi juttatások, az adók, járulékok felhasználásáról a költségvetési szervekre vonatkozó számviteli elõírásoknak megfelelõen.

11. §

Az illetményszámfejtõ hely a jogviszony megszüntetésére, illetve megszûnésének megállapítására vonatkozó munkáltatói intézkedés alapján a) végelszámolást készít, b) kiállítja a jogszabályban elõírt igazolásokat, c) kiadja a munkanélküli ellátás igénybevételéhez szükséges igazolást és adatlapot, d) kiállítja a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványt, valamint a jövedelemigazolást az egészségbiztosítási ellátás megállapításához, e) igazolja a levont járulékok alapját és összegét, f) kiállítja az adó-adatlapot, g) a munkáltatón keresztül gondoskodik az a)–f) pont szerinti okiratoknak a foglalkoztatottakhoz történõ eljuttatásáról.

12. §

A munkáltató által meghatározott bérfizetési naptól eltérõ idõpontban történõ kifizetés érdekében történõ illetményszámfejtésre (a továbbiakban: hóközi számfejtés) a) a jogszabályok által elõírt esetekben (különösen foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor), b) a munkavállaló érdekeinek biztosítása (különösen pénzbeli ellátások folyósítása, visszamenõleges járandóságok számfejtése) céljából, és c) a számfejtés módosítása miatt kerülhet sor.

13. §

(1) Az illetményszámfejtõ hely a társadalombiztosítási kifizetõhelyi feladatai keretében a) a munkáltató által kiállított és megküldött munkából való távolmaradási jelentés és az adott távollét igazolására szolgáló okmányok alapján – jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában – elbírálja a táppénz, gyermekápolási

368


1. szám

táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és baleseti táppénz iránti igényeket, illetve az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét, megállapítja az ellátásra jogosultság idõtartamát, az irányadó idõszakot vagy számítási idõszakot, az ellátás alapjaként figyelembe vehetõ jövedelmet és osztószámot, a jövedelem napi átlagát, az ellátás mértékét; b)

fizetési jegyzék elkészítésével intézkedik a megállapított ellátások folyósításáról;

c)

adatot szolgáltat a kifizetett ellátások elszámolásához;

d)

az illetményszámfejtõ program alkalmazásával vezeti az elõírt nyilvántartásokat és teljesíti az adatszolgáltatást;

e)

határozathozatali kötelezettség esetén megteszi a külön jogszabályok szerinti intézkedést.

(2) A társadalombiztosítási kifizetõhelyi feladatokkal összefüggõ hatósági jogkört az illetményszámfejtõ hely általános hatáskörrel és illetékességgel gyakorolja valamennyi, a központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó munkáltató vonatkozásában. 14. §

Az illetményszámfejtõ hely a személyi jövedelemadó megállapításával és elszámolásával kapcsolatos feladatok kincstár útján történõ teljesítésének ellátása keretében: a)

az év utolsó napján jogviszonyban álló foglalkoztatottak részére a nyilatkozatuknak megfelelõen elkészíti a jövedelemigazolást, járulékigazolást és a munkáltató útján eljuttatja a foglalkoztatott részére a szükséges tájékoztatással együtt,

b)

megállapítja az összevont adóalapot és annak adóját a családi kedvezmény és az adókedvezmények figyelembevételével. Az elszámolás során keletkezett adókülönbözetet az elõírt szabályok szerint levonja, illetve visszatéríti.

15. §

A 16. § és a 19. § szerinti esetben a munkáltató az adatszolgáltatásról hitelesített jegyzéket készít és az adattovábbítással egyidejûleg azt az illetményszámfejtõ helynek megküldi.

16. §

(1) A munkáltató a jogviszonyt létesítõ okirat és a juttatás felhasználásáról szóló rendelkezés illetményszámfejtõ helyi példányát annak elkészítését követõen soron kívül továbbítja az illetményszámfejtõ helynek. (2) A munkáltató a jogviszonyt létesítõ okirathoz minden esetben csatolja a)

a munkáltatói igazolást a korábbi jogviszonyról és a bért terhelõ levonásokról,

b)

a jövedelemigazolást a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás megállapításához,

c)

a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványt,

d)

az adó-adatlapot.

17. §

A rendkívüli munkavégzésért járó díjazások és a bér változó elemeinek számfejtéséhez, könyveléséhez szükséges adatokat a munkáltató teljesítési idõszakonként megállapítja és havonta egyszer az illetményszámfejtõ hely által meghatározott idõpontig megküldi az illetményszámfejtõ helynek.

18. §

(1) A munkáltató folyamatosan, de legkésõbb az illetményszámfejtõ hely által meghatározott idõpontig jelenti a foglalkoztatottak munkából való távolmaradását a távoljelentett sorszáma, a foglalkoztatott neve, adóazonosító jele, a távolmaradás jogcímének és idõtartamának, elsõ és utolsó napjának, az utolsó munkanapon ledolgozott órák számának, a távolléti órák számának megjelölésével. A munkáltató a jelentéshez csatolja a távolmaradást igazoló okmányokat, melyek számát a távollét jelentés okiratán rögzíti. A távollét jelentést a munkáltató keltezéssel, a munkáltatói jogkör gyakorló és a jelentõfelelõs aláírásával, valamint bélyegzõlenyomattal látja el. (2) A munkáltató az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos feladatai körében kiállítja, és az illetményszámfejtõ hely részére megküldi a (1) bekezdésben meghatározott bizonylatot és ennek mellékletét képezõ, a pénzbeli ellátás iránti igény érvényesítéséhez szükséges okmányokat. (3) Az illetményszámfejtõ hely által biztosított adatok alapján a munkáltató folyósítja a megállapított ellátásokat.

19. §

(1) A tényleges munkateljesítés szerint járó személyi juttatások a munkáltató által a tárgyhónapot követõ hónapban teljesített jelentés figyelembevételével utólag kerülnek elszámolásra. A munkába lépés hónapjára, továbbá betegség vagy egyéb ok miatti munkából való távollét elsõ hónapjára a foglalkoztatottnak elõlegként – a tényleges munkateljesítéstõl függetlenül – a besorolás (munkaszerzõdés) szerinti személyi juttatás folyósítandó.

1. szám


369

(2) Ha a munkából való távolmaradásról kiállított jelentésen közölt távollét idõtartama olyan távollétre utal, amelyre jogcíme szerint nem jár személyi juttatás, a tárgyhavi vagy a következõ havi besorolás (munkaszerzõdés) szerinti személyi juttatás összege csökkentésre kerül a munkában nem töltött idõszakra számított bér összegével. (3) Ha az elszámolásra az (1) bekezdés szerint utólag kerül sor, a munkában nem töltött idõszakra kifizetett (megelõlegezett) bér összege a munkáltató 18. § (1) bekezdése szerinti jelentésének megfelelõen kerül visszavonásra legkésõbb a munkába állást követõen járó besorolás (munkaszerzõdés) szerinti bérbõl. Ha a távollét idõtartamának záró idõpontja nem állapítható meg, az ismételt munkába állásig a bér visszatartására havonta folyamatosan sor kerül. 20. §

(1) A nem rendszeres személyi juttatások munkáltató általi számfejtése esetén (a továbbiakban: saját hatáskörben történõ kifizetés) a munkáltató a bevallási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez, valamint azok könyveléséhez az illetményszámfejtõ programban meghatározott adattartalommal folyamatosan, de legkésõbb a kifizetés hónapját követõ hónap második munkanapjára adatot szolgáltat az illetményszámfejtõ helynek. (2) A munkáltató, ha azt nem saját hatáskörben teljesíti, intézkedik az illetményszámfejtõ hely felé a foglalkoztatottat jogszabály, a munkaviszonyra vonatkozó szabály, a felek megállapodása vagy a munkáltató intézkedése alapján megilletõ, a (4) bekezdésben nem említett egyéb juttatások és költségtérítések kifizetése iránt. (3) A munkáltató saját hatáskörben történõ kifizetései tekintetében felelõs az adóelõleg, a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség elbírálásáért, a levonások jogszerûségéért. (4) Az egyéb juttatások és költségtérítések különösen a következõk: a)

munkáltatói intézkedésen alapuló kifizetések,

b)

szerzõdésen alapuló juttatások,

c)

költségtérítések,

d)

természetbeni juttatások,

e)

béren kívüli juttatások.

21. §

A munkáltató a Vht. alapján, bérre vezetett végrehajtáson, valamint a foglalkoztatott jogviszonyát szabályozó, illetve azzal összefüggõ jogszabályokon alapuló levonások alapján történõ személyi juttatásból való levonás alapját képezõ okiratokat a beérkezést, átvételt követõ munkanapon továbbítja az illetményszámfejtõ helyre. Saját hatáskörben történõ kifizetés esetén gondoskodik a levonásról és a kedvezményezettek részére történõ teljesítésérõl, melyrõl egyidejûleg értesíti az illetményszámfejtõ helyet az illetményszámfejtõ programban meghatározott adattartalommal.

22. §

A munkáltató továbbítja az illetményszámfejtõ hely részére a jogviszony megszûnésérõl vagy megszüntetésérõl szóló okiratot, a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásról szóló igazolvány eredeti példányát, az illetményszámfejtõ programban elõállított elszámoló lapot, a foglalkoztatottat még megilletõ járandóságokat tartalmazó bizonylatokat, és az elszámoláshoz a személyi juttatásokat terhelõ levonások iratait.

23. §

(1) A munkáltató az illetményszámfejtõ hely által elõállított és megküldött fizetési jegyzék és összesítõi, levonási összesítõk, nettó járandóság tételes utalási listái, bérfelhasználási értesítõk adatait egyezteti az általa feladott adatokkal, a kifizetés elõtt megvizsgálja a fizetési jegyzéken számfejtett illetményadatok megalapozottságát, a fizetési jegyzék egy példányát átadja a munkavállalónak. (2) Ha az egyeztetés során, valamint a foglalkoztatott kifogása esetén a munkáltatónak észrevétele van, jelzi az illetményszámfejtõ hely felé és a módosításra haladéktalanul írásban intézkedik. (3) Jogalap nélküli kifizetés esetén a munkáltató a végrehajtható fizetési felszólítást – ha a jogalap nélküli kifizetés más módon nem térült meg – levonásra megküldi az illetményszámfejtõ helynek. (4) A munkáltató a részére közvetlenül megtérített jogalap nélkül felvett bérrõl haladéktalanul írásban értesíti az illetményszámfejtõ helyet.

24. §

A személyi jövedelemadózással kapcsolatos feladatok körében a munkáltató a)

a foglalkoztatottól átveszi és megküldi az illetményszámfejtõ hely részére az adóelõleg levonásánál érvényesíthetõ családi kedvezmény és adókedvezmények igazolásait, nyilatkozatokat,

b)

továbbítja az illetményszámfejtõ hely részére az éves adóelszámoláshoz szükséges foglalkoztatotti nyilatkozatokat, igazolásokat, valamint

c)

az illetményszámfejtõ hely által elkészített jövedelemigazolást, járulékigazolást és a nyilatkozat alapján elkészített elszámolást átadja a foglalkoztatottnak.

370


1. szám

25. §

A kincstár külön adatszolgáltatással adja át a számfejtési körébe tartozó intézmények jogelõdi, illetve jogutódi kapcsolatára vonatkozó adatokat abban az esetben, ha az érintett költségvetési szerv más államháztartási alrendszerbe kerül átsorolásra, irányító szerv változás történik, továbbá, ha két költségvetési szerv között szervezeti egység átadásra kerül sor. Az adóhatóság a kincstár adatszolgáltatása alapján jegyzi be nyilvántartásába a jogelõdi, illetve jogutódi kapcsolatra vonatkozó adatokat.

26. §

(1) A központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó szervek munkaügyi statisztikai és egyéb jogszabályban meghatározott adatszolgáltatásait – a statisztikáról szóló törvény, a végrehajtásáról rendelkezõ kormányrendelet, valamint a beszámolási idõszakra vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programot jóváhagyó kormányrendelet alapján a kincstár központilag teljesíti. (2) Az illetményszámfejtõ hely az általa teljesített adatszolgáltatásokat a munkáltató, valamint az önkormányzati szervek részére tájékoztatás céljából – teljes adattartalommal – elektronikus úton megküldi.

27. §

(1) A központi költségvetési szerv a)

benyújtja a kincstárnak a jogosultak részére a nettó személyi juttatások, illetve ebbõl a jogszabályokon alapuló levonások átutalására vonatkozó, az elõirányzat-felhasználási keretszámlája terhére teljesítendõ, az illetményszámfejtõ programban elõkészített (csoportos) átutalási megbízást,

b)

saját hatáskörben történõ kifizetés esetén a számfejtett személyi juttatáshoz kapcsolódó közterhek megfizetéséhez, bevallásához szükséges elszámolás nyilvántartásba vétele érdekében a 20. § alapján adatot szolgáltat az illetményszámfejtõ hely részére.

(2) A központi költségvetési szervek – a bevallás teljesítésére az illetményszámfejtõ hely részére adott meghatalmazás hiányában – és a központosított illetményszámfejtéshez megállapodás alapján csatlakozó munkáltatók vonatkozásában az illetményszámfejtõ hely az illetményfizetési napra, illetve a hó közben esedékes kifizetés teljesítéséhez szükséges idõpontban adatszolgáltatást teljesít az illetményszámfejtõ helyhez tartozó költségvetési szerveknél foglalkoztatottak nettó személyi juttatása, illetve a jogszabályokon alapuló levonások csoportos átutalási megbízása elkészítéséhez. (3) A központosított illetményszámfejtéshez megállapodás alapján csatlakozó szervek vonatkozásában az illetményszámfejtõ hely minden hónap 15-éig adatszolgáltatást teljesít az illetményszámfejtõ helyhez tartozó költségvetési szervek részére a tárgyhavi elszámolási idõszakának illetményszámfejtéséhez kapcsolódó közterhekrõl – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által meghatározott formában – a bevallás és utalványozás elkészítése érdekében.

5. Adatszolgáltatások 28. §

(1) Az illetményszámfejtõ hely minden hónap 15-éig adatszolgáltatást teljesít személyi azonosításra alkalmatlan módon az illetményszámfejtõ programban meghatározott adattartalommal a kincstár részére a feldolgozás során keletkezett adatokra vonatkozóan. (2) A kincstár a)

a munkáltató vonatkozásában teljesíti az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programban meghatározott statisztikai adatszolgáltatást;

b)

a központi statisztikai információs rendszerben szereplõ munkáltató vonatkozásában a tárgyidõszak adataival aktualizált adatbázisból ba)

bb)

29. §

statisztikai létszám- és bérgazdálkodási információs rendszert mûködtet a költségvetési szervek, az önkormányzatok, a fejezetet irányító szervek részére havi, negyedéves, féléves adatszolgáltatási rendszerességgel, eseti adatszolgáltatást biztosít a létszám- és bérgazdálkodás információs rendszerébõl az államháztartásért felelõs miniszter által megjelölt államigazgatási szerv számára.

Ha a települési önkormányzatoktól 2013. január 1-jével az állam által átvett valamely feladattal összefüggésben központi költségvetési szerv foglalkoztatotti állományába kerülõ köztisztviselõt, közalkalmazottat és munkavállalót ezen idõpontot közvetlenül megelõzõen foglalkoztató intézmény illetményszámfejtése 2012. december 31-én a)

a központosított illetményszámfejtés keretében történik, a bevallási és a befizetési kötelezettséget a kincstár vagy a kincstárnak az intézmény székhelye szerint illetékes területi szerve technikai adószámán,

1. szám


371

b)

nem a központosított illetményszámfejtés keretében történik, a bevallási kötelezettséget az intézmény, a befizetési kötelezettséget az intézmény adatszolgáltatása alapján a kincstár az intézmény adószámán teljesíti az állami adóhatóság felé.

6. Hatályba léptetõ rendelkezések 30. §

(1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) A 5. § (3) bekezdés e) pontja 2013. április 1-jén lép hatályba. (3) A 32. § (2) bekezdése 2013. június 30-án lép hatályba.

7. Átmeneti rendelkezések 31. §

(1) E rendeletet az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban levõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és intézményei az e rendeletben foglaltaktól a kincstárral kötött külön megállapodásban eltérhet. (3) A Honvédelmi Minisztérium az e rendeletben foglaltaktól a kincstárral kötött külön megállapodásban eltérhet. (4) Az illetményszámfejtõ hely az 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti bevallásokat technikai adószámon teljesíti.

8. Hatályon kívül helyezõ rendelkezések 32. §

(1) Hatályát veszti a) a központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet, b) a központosított illetményszámfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjérõl szóló 37/2001. (X. 25.) PM rendelet, c) a központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 299/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet, d) a központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 81/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet. (2) Hatályát veszti a 29. § és a 31. § (2), (3) és (4) bekezdése. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadás részletes szabályairól A Kormány az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (29) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

Az állami adóhatóság átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv részére az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdés szerint, az Art. 52. § (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezett és a mezõgazdasági õstermelõ által bevallott, magánszemélyekre vonatkozó, a foglalkoztatók által bevallott adatokkal megegyezõ adatok közül: a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló a 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett nevét, székhelyét és adóazonosító számát,

372


1. szám

b)

a magánszemély természetes személyazonosító adatait (ideértve az elõzõ nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát,

c)

a biztosításban töltött idõ tartamát, az alkalmazás minõségének, jogcímének kódját, valamint a magánszemély nyugdíjas státuszát, és azt az adatot, hogy korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idõ naptári napjainak számát,

d)

a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját, összegét,

e)

a nyugdíjjárulék alapját képezõ jövedelemre vonatkozó adatot, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegét, és a levont nyugdíjjárulék összegét,

f)

a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerõ-piaci járulékok levonása és a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okát,

g)

a tárgyhónaptól eltérõ biztosítási jogviszony idõtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésére került sor, és az ezen idõtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerõ-piaci és nyugdíjjárulék alapját és összegét,

h)

a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának idõtartamát, az ellátás összegét és az abból levont nyugdíjjárulék összegét és a levonás elmaradásának okát,

i)

a biztosítás szünetelését vagy a munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját,

j)

a foglalkozás FEOR számát, a heti munkaidõ tartamát, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamát,

k)

az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejét (munkaórában),

l)

a társas vállalkozóként biztosított, egyidejûleg több gazdasági társaság személyesen közremûködõ tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,

m) a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,

2. §

n)

az adott hónapban történt egyszerûsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait) személyenként, az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerinti foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben,

o)

a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapját és összegét.

Az állami adóhatóság átadja az egészségbiztosítási szerv és a rehabilitációs hatóság részére az Art. 31. § (2) bekezdés szerint, az Art. 52. § (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezett és a mezõgazdasági õstermelõ által bevallott adatok közül: a) a Tbj. 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett nevét, székhelyét, és adóazonosító számát, b)

a munkáltató, kifizetõ jogelõdjének adóazonosító számát,

c)


d)

a magánszemély társadalombiztosítási azonosító jelét,

e)

a biztosításban töltött idõ tartamát, az alkalmazás minõségének, jogcímének kódját, valamint a magánszemély nyugdíjas státuszát, és azt az adatot, hogy korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idõ naptári napjainak számát,

f)

a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját, összegét,

g)

a magánszemély által fizetendõ természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerõ-piaci járulék alapját, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerõ-piaci járulék összegét,

h)

a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerõ-piaci járulékok levonása és a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okát,

i)

a tárgyhónaptól eltérõ biztosítási jogviszony idõtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésére került sor, és az ezen idõtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerõ-piaci és nyugdíjjárulék alapját és összegét,

1. szám


373

j)


k)

a foglalkozás Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszer (a továbbiakban: FEOR) számát, a heti munkaidõ tartamát, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamát,

l)

az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejét (munkaórában),

m) a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás alapját és összegét,

3. §

n)

a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) szerinti START-, START PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint Rehabilitációs kártyával rendelkezõ személy után, valamint a Karrier Híd programban résztvevõ személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapját és összegét, valamint a külön jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérõ munkavállaló és az õ gyermekgondozási szabadságának idõtartama alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követõen a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidõs foglalkoztatása után a foglalkoztató által igénybevett szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény összegét,

o)

a társas vállalkozóként biztosított, egyidejûleg több gazdasági társaság személyesen közremûködõ tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,

p)

a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,

q)

az adott hónapban történt egyszerûsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait) személyenként, az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerinti foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben.

Az állami adóhatóság átadja az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az Art. 31. § (2) bekezdése szerint, az Art. 52. § (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezett és a mezõgazdasági õstermelõ által bevallott adatok közül: a)

a Tbj. 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett nevét, székhelyét és adóazonosító számát,

b)

a munkáltató, kifizetõ jogelõdjének adóazonosító számát,

c)


d)

a magánszemély társadalombiztosítási azonosító jelét,

e)

a biztosításban töltött idõ tartamát, az alkalmazás minõségét, jogcímének kódját, valamint a magánszemély nyugdíjas státuszát, és azt, hogy korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idõ naptári napjainak számát,

f)

a nyugdíjjárulék alapját képezõ jövedelmet, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegét,

g)

a magánszemély által fizetendõ természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerõ-piaci járulék alapját,

h)

a tárgyhónaptól eltérõ biztosítási jogviszony idõtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésére került sor, és az ezen idõtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerõ-piaci és nyugdíjjárulék alapját,

i)


j)

a foglalkozás FEOR számát, a heti munkaidõ tartamát, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamát,

374


1. szám

k)

a Pftv. szerinti START-, START PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint Rehabilitációs kártyával rendelkezõ személy után, valamint a Karrier Híd programban résztvevõ személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá az Eat. szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapját és összegét, valamint a külön jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérõ munkavállaló és az õ gyermekgondozási szabadságának idõtartama alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követõen a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidõs foglalkoztatása után a foglalkoztató által igénybevett szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény összegét, l) az adott hónapban történt egyszerûsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait) személyenként, az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerinti foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben, m) a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapját. 4. §

Az állami adóhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv és az egészségbiztosítási szerv részére kisadózó vállalkozásonként – a kisadózó vállalkozás elnevezésének és adószámának megjelölésével – a fõállású kisadózó biztosítotti jogállásának és a biztosítás szünetelésének idõtartamára, valamint az ellátások alapjára vonatkozó adatot a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 7. §-a és 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján.

5. §

(1) Az állami adóhatóság az 1–3. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének havonta, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására elõírt határidõt követõ hónap utolsó napjáig tesz eleget. (2) Az állami adóhatóság a 4. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének havonta, a Katv. 7. §-a és 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentés benyújtására elõírt határidõt követõ hónap utolsó napjáig tesz eleget, amennyiben az adatszolgáltatás alapjául szolgáló adatot az állami adóhatósághoz a tárgyhónapban jelentették be.

6. §

(1) Az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás kijavítása, önellenõrzéssel történõ helyesbítése esetén az állami adóhatóság az 1–3. § alapján teljesített adatszolgáltatást a kijavítás vagy az önellenõrzés benyújtásának idõpontját követõ hónap utolsó napjáig a kijavított, önellenõrzött adatokkal – a teljesített adatszolgáltatás azonosítására alkalmas módon – ismételten teljesíti. (2) Az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás ellenõrzése esetén az állami adóhatóság az 1–3. § alapján teljesített adatszolgáltatást az ellenõrzést követõ hatósági eljárásban hozott határozat jogerõre emelkedésének idõpontját követõ hónap utolsó napjáig a határozatban megállapított adatokkal – a teljesített adatszolgáltatás azonosítására alkalmas módon – ismételten teljesíti, ha a megállapítás a korábban teljesített adatszolgáltatás adatait érinti. (3) A Katv. 7. §-a és 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentés kijavítása vagy változása esetén az állami adóhatóság a 4. § alapján teljesített adatszolgáltatást a kijavítás, változásbejelentés benyújtásának idõpontját követõ hónap utolsó napjáig a kijavítással, változásbejelentéssel érintett adatokkal – a teljesített adatszolgáltatás azonosítására alkalmas módon – ismételten teljesíti. (4) A Katv. 7. §-a és 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentés, kijavítás, változásbejelentés ellenõrzése esetén az állami adóhatóság a 4. § alapján teljesített adatszolgáltatást az ellenõrzést követõ hatósági eljárásban hozott határozat jogerõre emelkedésének idõpontját követõ hónap utolsó napjáig a határozatban megállapított adatokkal – a teljesített adatszolgáltatás azonosítására alkalmas módon – ismételten teljesíti, ha a megállapítás a korábban teljesített adatszolgáltatás adatait érinti.

7. §

(1) Az állami adóhatóság 2013. február 28-ig megállapodásokat köt szervenként a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szervvel, az egészségbiztosítási szervvel, a rehabilitációs hatósággal, az állami foglalkoztatási szervvel és a munkaügyi hatósággal az adatátadás formájáról, formátumáról, az adatok fogadásáról, az átadásra kerülõ adatállományok minõségérõl, az adatvizsgálat során alkalmazandó minõségi paraméterek meghatározásáról. (2) Az érintett felek az (1) bekezdés szerinti megállapodást – a megkötés évének kivételével – minden év május 31-ig kötelesek felülvizsgálni, szükség esetén módosítani.

1. szám


375

8. §

Az állami adóhatóság e rendelet szerint a 2011. december 31-ét követõ és 2013. január 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkozó Art. 52. § (7) bekezdés b) és d) pontja szerinti adatszolgáltatást 2013. május 31-ig teljesíti.

9. §


A nemzetgazdasági miniszter 35/2012. (XII. 14.) NGM rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím tekintetében a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (5) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § a), m) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés ae) pontjában megállapított feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 114. § a) pontjában megállapított feladatkörében eljáró külügyminiszterrel, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) és j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erõforrások miniszterrel egyetértésben a 4. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következõket rendelem el:

1. A munkaerõpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX.15.) GM rendelet módosítása 1. §

(1) A munkaerõpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet (a továbbiakban: R1.) 12. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A fõvárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának foglalkoztatási, munkaerõ-piaci feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szerve (a továbbiakban: kirendeltség) munkaközvetítõ tevékenységét az álláskeresõként nyilvántartott [Flt. 58. § (5) bekezdés d) pont] és a közvetítést kérõ személyekkel (a továbbiakban együtt: munkát keresõ), valamint az álláskínálókkal együttmûködve folytatja.” (2) Az R1. 17. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Amennyiben a munkaerõigény bejelentéshez harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló kérelem kapcsolódik, úgy a munkaerõigény a munkavállalási engedély iránti kérelemmel egyidejûleg az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerinti is benyújtható.” (3) Az R1. 17. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A munkaerõigény elektronikus úton is benyújtható.”

376


1. szám

2. Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet módosítása 2. §

Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet Mellékletének helyébe az 1. melléklet lép.

3. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet módosítása 3. §

(1) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „1. bejelentett munkaerõigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövõbeni ellátására felmerült igény, amelyben a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik, és amelyet a foglalkoztató a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási hivatal munkaügyi kirendeltségéhez (a továbbiakban: kirendeltség) vagy a fõvárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjánál (a továbbiakban: munkaügyi központ) jelentett be;” (2) Az R2. 1. § (3) bekezdése a következõ 14. ponttal egészül ki: „14. munkavállalási engedély meghosszabbítása: ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására – a 8. § szerinti foglalkoztatás kivételével – a munkavállalási engedély érvényességi idõtartamának lejártát követõen ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kerül sor.” (3) Az R2. 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az egyéni engedélyt akkor kell kiadni, ha) „a) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerõigénnyel rendelkezett, és” (4) Az R2. 4. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerõigénynek azt a munkaerõigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a) a kérelem benyújtásával egyidejûleg, vagy b) a kérelem benyújtását megelõzõen, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelõzõ hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.” (5) Az R2. 4. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha a (3) bekezdésben megjelölt munkavégzéssel érintett többi megye valamelyikének területén rendelkezésre áll megfelelõ kiközvetíthetõ munkaerõ, akkor e megye területére az engedély nem adható ki, azonban a munkavégzés engedélyezhetõ azon munkavégzéssel érintett többi megye területén, ahol megfelelõ munkaerõ nem áll rendelkezésre.” (6) Az R2. 4. §-a a következõ (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3b) Ha a foglalkoztató egy idõben több személyre vonatkozóan nyújtott be munkavállalási engedély iránti kérelmet, és a többi megye valamelyikének területén a kérelmezett létszámhoz képest csak részben áll rendelkezésre kiközvetíthetõ munkaerõ, akkor a foglalkoztatás – a munkaügyi központ felhívására a foglalkoztató által megnevezett személyek tekintetében – a rendelkezésre nem álló létszám tekintetében engedélyezhetõ.” (7) Az R2. 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az egyéni engedély – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb két évre adható ki. Az egyéni engedély meghosszabbítható.” (8) Az R2. 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása szempontjából a foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató] „c) érvényes munkaerõigénnyel rendelkezett, de abban közvetítést nem kért, vagy a munkaerõigény érvényességi idejét 15 napnál rövidebb idõtartamban határozta meg.” (9) Az R2. 7. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha]

1. szám


(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

(17)

377

„b) a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelõzõ egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történõ befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget,” Az R2. 7. § (2) bekezdése a következõ g) és h) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha] „g) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbért – ideértve illetményt, díjazást – jelölt meg, h) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása érdekében hamis vagy meghamisított szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okiratot nyújtott be.” Az R2. 7. §-a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér – ideértve illetmény, díjazás – az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minõsül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát.” Az R2. 8. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A szezonális foglalkoztatás egy naptári éven belül legfeljebb 180 napra engedélyezhetõ, a munkavállalási engedély meghosszabbításának helye nincs. Egy engedélyben a foglalkoztatás idõtartama több részletben is meghatározható. A kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.” Az R2. 8. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Amennyiben egy naptári éven belül a szezonális foglalkoztatás idõtartama nem haladja meg a 60 napot, az engedélyt a munkaerõpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni. E bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazható.” Az R2. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A 6. §-ban foglaltaktól eltérõen a kérelmet akkor kell elutasítani, ha) „a) a harmadik országbeli állampolgár a 180 nap idõkeretet kimerítette,” Az R2. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kérelem akkor utasítható el, ha) „a) a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelõzõ egy éven belül jogerõsen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, vagy harmadik országbeli állampolgár engedélynélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történõ befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget,” Az R2. 9. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem elutasítható, ha a kölcsönbeadóval szemben a kérelem benyújtását megelõzõ egy éven belül jogerõsen munkaügyi bírságot szabtak ki, vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történõ befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget.” Az R2. 10. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az engedélyt a 4. § (1)–(4) bekezdéseiben, valamint a 6. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni 1. nemzetközi szerzõdésben meghatározott kereteken belül, 2. harmadik országbeli állampolgárnak kulcsszemélyzetként történõ munkavégzéséhez, 3. naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévõ gazdasági társaság által a megelõzõ év december 31-ei munkajogi állományi létszám öt százalékát meg nem haladó létszámú harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, 4. a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában, 5. felsõfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közmûvelõdési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy mûvészeti munkavégzéséhez, 6. az EU Kék Kártyával nem rendelkezõ, legalább 8 éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élõ, a 11. § hatálya alá nem tartozó családtag munkavégzéséhez,

378


(18)

(19)

(20) (21)

1. szám

7. a) menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy vele legalább egy éve Magyarországon együtt élõ házastársának munkavégzéséhez, b) menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála elõtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt, 8. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerzõdés alapján történõ – alkalmanként harminc napos idõtartamon belül a tizenöt munkanapot meghaladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, 9. az olyan harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult, 10. annak a befogadottnak, a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja, 11. nemzetközi szervezet, külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve vagy személyzete által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi állományába nem tartozó, a küldõ állam delegált tagjának nem minõsülõ harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, 12. a mozgóképszakmai hatóság által, a mozgóképrõl szóló törvény alapján nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, 13. ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak idõtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot, 14. a kutatónak olyan magyarországi oktatási tevékenységéhez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet szerinti, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodásban meghatározott kutatási tevékenysége mellett végez, 15. ha a foglalkoztató az 1. § (3) bekezdés 14. pontja szerinti engedély meghosszabbítása iránti kérelmet legkésõbb a munkavállalási engedély lejártát megelõzõ tizenötödik napon benyújtja, 16. az EU Kék Kártyával rendelkezõ harmadik országbeli állampolgár – a 11. § hatálya alá tartozó – családtagja munkavégzéséhez.” Az R2. 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban elõírt alkalmazási feltételekkel rendelkezzen.” Az R2. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „17. § (1) A munkavállalási engedély iránti kérelmet, illetve a 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott munkaerõigényt annál a munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik. A 4. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott munkaerõigényt a foglalkoztatás helye szerint illetékes kirendeltségénél kell benyújtani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen, ha a) a munka természetébõl adódóan a munkavégzés több megye vagy kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ, illetve kirendeltség b) a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több – különbözõ megye vagy kirendeltség területén lévõ – telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, illetve kirendeltség jár el. (3) A kérelemmel egyidejûleg benyújtott munkaerõigény elõzetes vizsgálatát a munkaügyi központ végzi el, amelyet követõen a munkaerõigényt a közvetítési eljárás lefolytatása érdekében az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes kirendeltség részére továbbítja. A kirendeltség a közvetítés eredményérõl a 20. § (4) bekezdésében meghatározott határidõn belül tájékoztatja a munkaügyi központot. Amennyiben a munkavállalási engedély iránti kérelem elutasítási feltételei a közvetítési eljárás lefolytatásának eredményétõl függetlenül fennállnak, a munkaerõigény továbbítása mellõzhetõ.” Az R2. 18. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kérelmet az 1–4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.” Az R2. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „19. § (1) A kérelemhez – a keretengedély, a mezõgazdasági szezonális munkavállalási engedély, valamint a munkavállalási engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével – csatolni kell:

1. szám


(22)

(23)

(24)

(25) (26) (27) (28) (29)

379

a) a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint annak hiteles magyar fordítását, b) a 10. §-ban meghatározott esetben a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, okiratokat, valamint a hozzátartozói minõséget igazoló okirat hiteles másolatát. (2) Ha a szakképzettség vagy végzettség megfelelõsége tekintetében kétség merül fel, a munkaügyi központ a diploma – ideértve egyéb bizonyítványt is – honosítására vagy elismerésére hatáskörrel rendelkezõ szervet megkeresi, annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e. (3) Ha a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolata a kérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül indított munkavállalási engedélyezési ügyben valamely munkaügyi központ részére becsatolásra került, a munkaügyi központ hivatalból saját iratanyagából, vagy a foglalkoztató kérelmére belföldi jogsegély keretében más munkaügyi központtól az eredetivel megegyezõ hitelesített másolatban szerzi be, amennyiben az a megkeresett munkaügyi központ iratanyagában megtalálható. (4) Az eljárásban a korábbi engedélyt kiadó munkaügyi központ által készített nem hiteles elektronikus másolat elfogadható. A hiteles dokumentumot a másolatot kiállító munkaügyi központ irattárában legalább 10 évig õrzi. (5) A munkaügyi központ a munkavállalási engedély iránti kérelem elbírálása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel fordul – az a) pont szerinti esetben a munkavállaló elõzetes írásbeli hozzájárulása alapján – a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz, ha foglalkoztató nem csatolja a) a 12. § (1) bekezdése szerinti engedély másolatát, b) a 14. § (4) bekezdése szerinti igazolást.” Az R2. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „20. § (1) Az e rendelet szerinti közigazgatási hatósági eljárásban – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az ügyintézési határidõ 30 nap. (2) Kulcsszemélyzet foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem esetében az ügyintézési határidõ 5 nap. (3) Az ügyintézési határidõ 15 nap a) a munkaerõpiaci vizsgálat nélkül kiadandó egyéni engedély, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint b) ha a foglalkoztató 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti munkaerõigényét a kérelem benyújtását megelõzõen legalább 15 nappal korábban a kirendeltségnél benyújtotta. (4) A 17. § (3) bekezdés szerinti közvetítési eljárást a kirendeltség 15 napon belül folyatja le. (5) A munkaügyi központ a csoportos keretengedély megadásáról szóló határozatot közli a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal.” Az R2. 21. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A foglalkoztató (1) bekezdés szerinti bejelentésének a) a munkavállalási engedély számát, b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a munkaviszony megszûnésének idõpontját, c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az engedélymentességet megalapozó okot és annak kezdõ idõpontját kell tartalmaznia.” Az R2. 21. § (4) bekezdés a következõ e) és f) ponttal egészül ki: (A munkaügyi központ az engedélyt visszavonja, ha a harmadik országbeli állampolgár) „e) foglalkoztatásának a munkavállalási engedélyben foglalt feltételei már nem állnak fenn, f) foglalkoztatása érdekében a foglalkoztató hamis vagy meghamisított szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okiratot nyújtott be.” Az R2. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. Az R2. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. Az R2. 3. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. Az R2. 4. melléklete helyébe az 5. melléklet lép. Az R2. a)

5. § (3) bekezdésében a „15. pontjában” szövegrész helyébe a „14. pontjában”,

b)

11. § (3) és (4) bekezdésében a „18. pontjában” szövegrész helyébe a „16. pontjában”,

c)

16. §-ában az „A 15. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „A 14. § (1) bekezdésében”

szöveg lép.

380


1. szám

(30) Hatályát veszti az R2. a) 6. § (1) bekezdés i) pontja, b)


c)


d)

9. § (2) bekezdés c) pontja,

e)

14. § (5) bekezdésében a „ , valamint i) pontjában” szövegrész,

f)

16. §-ában az „ , a harmadik országbeli állampolgár munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást” szövegrész,

g)


h)

5. és 6. melléklete.

4. A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeirõl és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet módosítása 4. §

(1) A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeirõl és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet (a továbbiakban: R3.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A 4. §-ban és az 5. §-ban foglaltaktól eltérõen támogatás nyújtható, ha a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a 4. § a) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt az 5. § a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták, azonban a) a munkaügyi hatóság, valamint az állami adóhatóság által kiszabott munkaügyi bírság/mulasztási bírság összege nem haladja meg a harmincezer forintot, b) a jogsértés elsõ alkalommal, egy munkavállaló vonatkozásában került megállapításra, c) a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerõre emelkedésétõl és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg. (3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában több telephellyel rendelkezõ munkáltató esetében a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerõre emelkedésétõl és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül elkövetett ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves idõszakon belül jogerõs és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.” (2) Az R3. 7. § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A támogatást kérõ a 6. § (2) bekezdés szerinti esetben a bírságot megállapító határozat másolatát a támogatás nyújtó felé köteles benyújtani.” (3) Az R3. 11. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyett a rendezett munkaügyi kapcsolatok megállapításának alapjául] „b) a külön jogszabályban meghatározott honvédelmi foglalkoztatók esetében a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal által kiállított igazolás szolgál.” (4) Az R3. 13. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A (2) bekezdés szerinti hatóságok honlapján szereplõ adatok írásbeli dokumentálásának minõsül az is, ha a támogató elektronikus formában tárolja a (2) bekezdés szerinti dokumentumot. A dokumentációt zárt rendszerben kell tárolni úgy, hogy a dokumentáció megváltoztathatatlansága biztosítva legyen.”


(1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követõ 5. napon lép hatályba. (2) Az 1. § (1) és (2) bekezdése, 3. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba. (3) Az 1. § (3) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

1. szám


381

1. melléklet a 35/2012. (XII. 14.) NGM rendelethez „Melléklet a 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelethez

Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához Munkáltató adatai 1. Neve: 2. Címe: 3. Adószáma: 4. TEÁOR-szám: Munkavállaló adatai: 5. Neve: 6. Születési neve: 7. Anyja neve: 8. Születési hely, idõ: 9. TAJ: 10. Lakóhelye: 11. Tartózkodási helye: Munkaviszonyra (közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyra, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyra, a közfoglalkoztatási jogviszonyra, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelõzõen létesített – ezzel egy tekintet alá esõ bedolgozói jogviszonyra, a hivatásos nevelõszülõi jogviszonyra, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegû munkavégzésre irányuló jogviszonyára – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját – a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerzõdéses állományú tagjának szolgálati viszonyára) vonatkozó adatok: 12. Munkaköre (FEOR szerinti besorolásban): 13. Jogviszony kezdete: 14. Jogviszony vége: 15. A munkaviszony megszûnésének idõpontját megelõzõ négy naptári negyedév kezdõ napja (az idõszak kezdete) (lásd Kitöltési útmutató): 16. A munkaviszony megszûnésének idõpontját megelõzõ négy naptári negyedév kezdõ napjától számított négy naptári negyedévben elért munkaerõ-piaci járulékalap összege (Ft): 17. A munkaviszony megszûnésének idõpontját megelõzõ négy naptári negyedév kezdõ napjától számított négy teljes naptári negyedévben elért azon hónapoknak a száma, amelyekben a munkavállalónak volt járulék alapja (az érintett hónapok száma): 18. A munkaviszony fennállása alatt az utolsó, legalább hat hónapig betöltött munkakör (FEOR szerinti besorolásban): 19. A munkaviszony idõtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékû fizetés nélküli szabadság idõtartama (lásd Kitöltési útmutató): a) fizetés nélküli szabadság kezdõ napja – fizetés nélküli szabadság utolsó napja b) fizetés nélküli szabadság kezdõ napja – fizetés nélküli szabadság utolsó napja c) fizetés nélküli szabadság kezdõ napja – fizetés nélküli szabadság utolsó napja 20. Jelen Igazolólapon munkaviszonyként felsorolt jogviszonyokra megszûnésekor, megszüntetésekor irányadó, szerzõdésben megállapított alapbér/illetmény/díjazás összege (Ft) (Az adat tájékoztató jellegû, közlése a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló rendeletek végrehajtása érdekében szükséges, a magyarországi álláskeresési ellátásra való jogosultságot nem befolyásolja.): Az összeg bruttó / nettó (lásd Kitöltési útmutató) Keltezés helye, dátum ................................................ cégszerû aláírás

382


1. szám

Kitöltési útmutató az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólaphoz Magyarázat az egyes pontokhoz 15. pont: A munkaviszony megszûnésének idõpontját megelõzõ négy teljes naptári negyedév kezdõ napjának meghatározása során az aktuális naptári negyedév (az a naptári negyedév, melynek idõtartamára a munkaviszony megszûnésének idõpontja esik), nem tartozik bele a megelõzõ négy teljes naptári negyedévbe, ideértve azt az esetet is, amikor a munkaviszony a naptári negyedév utolsó napján szûnik meg. 16. pont: A vizsgált idõszak 16. pontban meghatározott kezdetétõl számított négy teljes naptári negyedévben elért munkaerõ-piaci járulékalap összege. A munkaerõ-piaci járulékalap meghatározásánál a következõket kell figyelembe venni: a) Amennyiben a vizsgált idõszakban vannak 2010. január 1-jénél korábbi idõszakok (ebben az idõszakban munkaerõ-piaci járulékfizetési kötelezettség nem állt fent), akkor adott idõszak vonatkozásában a munkavállaló társadalombiztosítási járulékalapját kell figyelembe venni. b) Amennyiben a munkavállalónak a vizsgált idõszakban egyáltalán nem volt járulékalapja, akkor az igazolás 17. pontjához 0 Ft-ot kell írni. 17. pont: Az érintett hónapok számát a következõképpen kell meghatározni: a) teljes hónap: olyan hónap, amelyben a munkavállalónak a teljes hónapra vonatkozóan volt járulékalapot képezõ jövedelme, azaz amelyben a munkavállaló munkaviszonya a hónap elsõ napjától a hónap utolsó napjáig fennállt, és amely alatt a munkavállalónak járulékfizetés alól mentes idõszaka nem volt; b) törthónap: olyan hónap, amelyben a munkavállalónak nem volt a teljes hónapra vonatkozóan járulékalapot képezõ jövedelme, azaz amelyben a munkavállaló munkaviszonya nem állt fenn a hónap elsõ napjától a hónap utolsó napjáig, illetve amely alatt a munkavállalónak járulékfizetés alól mentes idõszaka volt. Az érintett hónapok számának meghatározásakor a teljes hónapot 1 hónapszámmal kell figyelembe venni. A törthónapok esetében a hónapszám számítási módja: az aktuális hónapon belül azoknak a naptári napoknak a számát, amelyekre vonatkozóan a munkavállalónak volt járulékalapja, el kell osztani az aktuális hónap naptári napjainak számával. A törthónaphoz tartozó hónapszám az így kapott törtszám – a kerekítés általános szabályai szerint – két tizedesre kerekített értéke. Az igazolólap 18. pontjához a vizsgált idõszakba tartozó hónapok fenti módon kiszámolt egész és tört hónapok hónapszámainak összegét kell írni. 19. pont: A munkaviszony idõtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékû fizetés nélküli szabadság idõtartama. Ebben a részben a munkaviszony ideje alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékû fizetés nélküli szabadság teljes idõtartamát – beleértve az elsõ 30 napot is – kell feltüntetni. A munkaviszony ideje alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékû fizetés nélküli szabadság idõtartamában nem kell feltüntetni az Flt. 25. § (4) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadságokat. 20. pont: A megfelelõ válasz aláhúzandó arra nézve, hogy a közölt béradat bruttó vagy nettó összeg. Az e pontban közölt adatok a 883/2004/EK rendelet 62. cikke és a 987/2009/EK rendelet 54. cikk (2) bekezdésének végrehajtása érdekében szükségesek.”

1. szám


383

2. melléklet a 35/2012. (XII. 14.) NGM rendelethez „1. melléklet a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelethez

KÉRELEM1 egyéni munkavállalási engedély iránt Az engedélyt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló 16/2010. (V. 13.) SzMM rendelet 4. §-a alapján kérelmezem. egyéni munkavállalási engedély iránt a 10. § alapján Az engedélyt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló 16/2010. (V. 13.) SzMM rendelet 10. § (1) bekezdés ........ pontja szerint munkaerõpiaci vizsgálat nélkül kérelmezem. Az egyéni munkavállalási engedély és a 10. § szerinti munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásának helye: Az általános szabályok szerint a kérelmet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani. Kivételek: – a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani, ha a munka természetébõl adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjedhet ki, –

a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani, ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt több, különbözõ megye területén lévõ telephelyén kívánja foglalkoztatni.

elõzetes csoportos keretengedély alapján kiadandó egyéni munkavállalási engedély iránt Az engedélyt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló 16/2010. (V. 13.) SzMM rendelet 15. §, illetve 16.§-a alapján kérelmezem. A kérelem benyújtásának helye: annál a munkaügyi központnál, amely az elõzetes csoportos keretengedélyt kiadta. 1. A kérelmezõ foglalkoztató adatai: 1.1. Neve: .................................................................................................................................................................................................................. 1.2. Címe: ................................................................................................................................................................................................................. 1.3. Adóazonosító száma/adóazonosító jele: ............................................................................................................................................. 1.4. TEÁOR kód: ..................................................................................................................................................................................................... 1.5. Képviseletre jogosult neve: ....................................................................................................................................................................... 1.6. Ügyintézõ neve: ............................................................................................................................................................................................ Telefonszáma: ................................................................................................................................................................................................ Fax: ..................................................................................................................................................................................................................... Elektronikus levelezési címe (e-mail): ............................................................................................................................................................. 2. A foglalkoztatni kívánt harmadik országbeli állampolgárának adatai: 2.1. Neve: Családi neve: ................................................................................................................................................................................................... Utóneve: ........................................................................................................................................................................................................... 2.2. Születéskori neve: Születéskori családi neve: .......................................................................................................................................................................... Születéskori utóneve: .................................................................................................................................................................................. 2.3. Anyja (születéskori) neve: Családi neve: ................................................................................................................................................................................................... 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8.

1

Utóneve: ........................................................................................................................................................................................................... Születési helye: .............................................................................................................................................................................................. Születési ideje: ............................................................................................................................................................................................... férfi nõ Neme: Állampolgársága: .......................................................................................................................................................................................... Útlevélszáma: .................................................................................................................................................................................................

A kérelmezett munkavállalási engedély típusát szükséges megjelölni.

384


1. szám

2.9. A munkakör betöltéséhez szükséges képzettsége: Legmagasabb iskolai végzettsége: ........................................................................................................................................................ Szakképzettsége(i), képzettsége(i), ismerete(i): ................................................................................................................................. 2.10. Nyelvismerete: Anyanyelve: Beszél-e magyarul: Igen Nem Egyéb nyelvismeret felsorolása: 2.11. Magyarországi tartózkodási helye (ha van): ..................................................................................................................................... 3. A harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység, betöltendõ munkakör: 3.1. Megnevezése: ................................................................................................................................................................................................ 3.2. FEOR száma: .................................................................................................................................................................................................... 3.3. A tevékenység ellátásához szükséges szakképzettség(ek):............................................................................................................. 3.4. A tevékenység ellátáshoz szükséges legmagasabb iskolai végzettség: ................................................................................... 3.5. A foglalkoztató által megjelölt egyéb alkalmazási feltételek: ......................................................................................................................................................................................................................................... 3.6. Az ellátandó tevékenység részletes leírása: ......................................................................................................................................................................................................................................... 4. A foglalkoztatás jellemzõi: 4.1. A foglalkoztatás helye(i): ............................................................................................................................................................................ 4.2. Heti munkaidõ: .............................................................................................................................................................................................. Teljes/részmunkaidõ ..................... óra. 4.3. Várható (bruttó) alapbér, illetmény, díjazás, ellenérték összege: ................................................................................... Ft/hó 4.4. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megnevezése (munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony stb.): ...................................................................................................................................................................................................... 4.5. A foglalkoztatás várható/tervezett idõtartama: ...........................-tól ............................-ig. 5. A harmadik országbeli állampolgár 5 éven belül munkavállalási engedély alapján dolgozott-e korábban Magyarországon? Igen Nem Elõzõ munkavállalási engedélyt kiadó munkaügyi központ megnevezése:...................................................................................... Kérem, hogy a harmadik országbeli állampolgár tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló dokumentumot a munkaügyi központ belföldi jogsegély keretében szerezze be a korábbi munkavállalási engedélyt kiadó munkaügyi központtól. Igen Nem 6. A kérelmezõ foglalkoztató nyilatkozatai: 6.1. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ egy évben munkaügyi bírságot vagy munkavédelmi bírságot velem szemben jogerõsen: – nem szabtak ki – kiszabtak. 6.2. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzfizetésre: – köteleztek a befizetésnek ...................................... napján eleget tettem/nem tettem eleget, – nem köteleztek. 6.3. Kijelentem, hogy a foglalkoztatónál, a kérelem benyújtásának idõpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintõen sztrájk: – nincs folyamatban – folyamatban van. 6.4. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ évben a Munka Törvénykönyvében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott csoportos létszámcsökkentést: – nem hajtottam végre – végrehajtottam:

1. szám


385

6.5. Kijelentem, hogy a kérelmezett munkakörre vonatkozóan érvényes munkaerõigénnyel: –

rendelkezem, a kérelmet megelõzõen nyújtottam mikor: melyik kirendeltségen:

–

nem rendelkezem

–

a kérelemmel egyidejûleg nyújtom be.

7. Az elõzetes csoportos keretengedély száma2: ....................................................................................................................................... 7.1. Ha az elõzetes csoportos keretengedély a már megkötött magánjogi szerzõdés alapján került kiadásra, a keretengedély érvényességi idõtartama: ........................-tól ....................-ig. 7.2. Ha az elõzetes csoportos keretengedély kiadását követõen kötötték meg a magánjogi szerzõdést, akkor a magánjogi szerzõdésben rögzített foglalkoztatás idõtartama: ....................-tól ....................-ig. 8. A kérelemhez kötelezõen csatolandó mellékletek: 8.1. Munkaerõigény benyújtása, amennyiben korábban nem nyújtotta be a foglalkoztatás tervezett helye szerinti kirendeltségen. 8.2. A harmadik országbeli állampolgár tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségérõl, iskolai végzettségérõl szóló okirat hiteles másolata, valamint hiteles magyar fordítása. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak 5 éven belül volt korábbi engedélye valamely munkaügyi központnál és a szakképzettségérõl, iskolai végzettségérõl szóló okirat a munkaügyi központ részére munkavállalási engedélyeztetési ügyben becsatolásra került, a dokumentumot nem szükséges csatolni, azt – a foglalkoztató kérelmére – az eljáró munkaügyi központ szerzi be, amennyiben az a munkaügyi központ rendelkezésére áll. 8.3. A kérelemben foglaltakat igazoló adatok, valamint dokumentumok.3 8.4. Ha a magánjogi szerzõdést az elõzetes csoportos keretengedély benyújtásáig nem kötötték meg, akkor jelen kérelemhez csatolni kell a magánjogi szerzõdés hiteles másolatát (valamint annak hiteles magyar fordítását)4. 9. A munkaügyi központ – az egyéni vállalkozó, illetve a cégbíróság által nyilvántartott gazdasági társaság kivételével – a foglalkoztatótól az azonosítására vonatkozóan további adatok és okiratok becsatolását kérheti. Dátum: ........................................................ ............................................................................................ foglalkoztató cégszerû aláírása

2 3 4

Csoportos keretengedély alapján kiadandó egyéni munkavállalási engedély esetén szükséges kitölteni. A 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet 10. §-ában meghatározott egyéni munkavállalási engedély iránti kérelem esetén kell csatolni. Csoportos keretengedély alapján kiadandó egyéni munkavállalási engedély esetén szükséges csatolni.”

386


1. szám


KÉRELEM csoportos keretengedély iránt Csoportos keretengedély iránti kérelem nyújtható be, ha a foglalkoztató által harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerzõdés teljesítése érdekében több harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása szükséges. A kérelem benyújtásának helye: Az általános szabályok szerint a kérelmet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani. Kivételek: –

a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani, ha a munka természetébõl adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjedhet ki,

–


1.1. A kérelmezõ foglalkoztató adatai: 1.1.1. Neve: .............................................................................................................................................................................................................. 1.1.2. Címe: .............................................................................................................................................................................................................. 1.1.3. Adóazonosító száma/adóazonosító jele: .......................................................................................................................................... 1.1.4. TEÁOR kódja: ............................................................................................................................................................................................... 1.1.5. Képviseletre jogosult neve: ................................................................................................................................................................... 1.1.6. Ügyintézõ neve: ......................................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ........................................................................................................................................................................................... Fax: ................................................................................................................................................................................................................ Elektronikus levelezési címe (e-mail): ............................................................................................................................................... 1.2. A harmadik országban honos vállalkozás adatai: 1.2.1. Megnevezése: ............................................................................................................................................................................................. 1.2.2. Cégformája: ................................................................................................................................................................................................. 1.2.3. Székhelye: .................................................................................................................................................................................................... 1.2.4. Képviseletre jogosult neve: ................................................................................................................................................................... 2. A harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó adatok tevékenységek, betöltendõ munkakörök szerinti bontásban: 2.1. Tevékenység megnevezése: ..................................................................................................................................................................... 2.2. FEOR-kódja: ..................................................................................................................................................................................................... 2.3. A tevékenység ellátásához szükséges szakképzettség(ek): .......................................................................................................... 2.4. Az ellátandó tevékenység részletes leírása: ........................................................................................................................................ ......................................................................................................................................................................................................................................... 2.5. A foglalkoztatás helye(i): ............................................................................................................................................................................ 2.6. Heti munkaidõ: Teljes/részmunkaidõ: ......................................................... óra. 2.7. Harmadik országbeli állampolgárok állampolgársága: .................................................................................................................. 2.8. Foglalkoztatni kívánt létszám: ................................................................................................................................................................. 3. A foglalkoztatni kívánt harmadik országbeli állampolgár(ok) létszáma összesen: .................................................................. 4. A foglalkoztatás idõtartama: 4.1. Ha a magánjogi szerzõdést a keretengedély iránti kérelem benyújtását megelõzõen nem kötötték meg, a foglalkoztatás várható idõtartama: .............................................................................................................................................................. 4.2. Ha a magánjogi szerzõdést a keretengedély benyújtásáig megkötötték, az abban foglaltak szerint a foglalkoztatás tényleges idõtartama (a magánjogi szerzõdésben rögzítettek szerint): ........................................................................................... .........................................................................................................................................................................................................................................

1. szám


387

5. A kérelmezõ foglalkoztató nyilatkozatai: 5.1. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ egy évben munkaügyi bírságot vagy munkavédelmi bírságot velem szemben jogerõsen: –

nem szabtak ki

–

kiszabtak:

5.2. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzfizetésre –

köteleztek a befizetésnek ................................ napján eleget tettem/nem tettem eleget

–

nem köteleztek.

5.3. Kijelentem, hogy a foglalkoztatónál, a kérelem benyújtásának idõpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintõen sztrájk: –

nincs folyamatban

–

folyamatban van.

5.4. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ évben a Munka Törvénykönyvében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott csoportos létszámcsökkentést: –

nem hajtottam végre

–

végrehajtottam:

5.5. Kijelentem, hogy a kérelmezett munkakörre vonatkozóan érvényes (folyamatos) munkaerõigénnyel: –

rendelkezem, a kérelmet megelõzõen nyújtottam be mikor: ................................................................................................................................................................................................................ melyik kirendeltségen: ................................................................................................................................................................................

–

nem rendelkezem

–

kérelemmel együtt nyújtom be.

5.6. Kijelentem, hogy a magánjogi szerzõdést kötõ harmadik országban honos vállalkozás személyes joga és a harmadik országbeli állampolgár személyes joga azonos: ................................................................................................................. 5.7. Kijelentem, hogy a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerzõdés – amely alapján a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik – a Ptk. rendelkezései alapján típusa szerint: –

vállalkozási szerzõdés a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal vállalkozási import engedélyének száma: engedéllyel nem rendelkezem az engedély iránti kérelmet ......................... napján benyújtottam.

–

nem vállalkozási szerzõdés.

6. A kérelemhez kötelezõen csatolandó melléklet: –

ha a magánjogi szerzõdést a kérelem benyújtása elõtt megkötötték, a megkötött magánjogi szerzõdés hiteles másolata (valamint annak hiteles magyar fordítása).

7. A munkaügyi központ – az egyéni vállalkozó, illetve a cégbíróság által nyilvántartott gazdasági társaság kivételével – a foglalkoztatótól az azonosítására vonatkozóan további adatok és okiratok becsatolását kérheti. Dátum: ........................................................ .............................................. cégszerû aláírás”

388


1. szám


KÉRELEM szezonális munkavállalási engedély iránt A kérelem benyújtásának helye: Az általános szabályok szerint a kérelmet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani. Kivételek: –

a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani, ha a munka természetébõl adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjedhet ki,

–


1. A kérelmezõ foglalkoztató (munkaerõ-kölcsönzõ) adatai: 1.1. Neve: .................................................................................................................................................................................................................. 1.2. Címe: ................................................................................................................................................................................................................. 1.3. Adóazonosító száma: .................................................................................................................................................................................. 1.4. TEÁOR kód: ..................................................................................................................................................................................................... 1.5. Képviseletre jogosult neve: ....................................................................................................................................................................... 1.6. Ügyintézõ neve: ............................................................................................................................................................................................ Telefonszáma: ................................................................................................................................................................................................ Fax: ..................................................................................................................................................................................................................... Elektronikus levelezési címe (e-mail): .................................................................................................................................................... 2. A foglalkoztatni kívánt harmadik országbeli állampolgár adatai: 2.1. Neve: Családi neve: ................................................................................................................................................................................................... Utóneve: ........................................................................................................................................................................................................... 2.2. Születéskori neve: Születéskori családi neve: .......................................................................................................................................................................... Születéskori utóneve: .................................................................................................................................................................................. 2.3. Anyja (születéskori) neve: Családi neve: ................................................................................................................................................................................................... Utóneve: ........................................................................................................................................................................................................... 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9.

Születési helye: .............................................................................................................................................................................................. Születési ideje: ............................................................................................................................................................................................... férfi nõ Neme: Állampolgársága: .......................................................................................................................................................................................... Útlevélszáma: ................................................................................................................................................................................................. A tevékenység ellátásához szükséges iskolai végzettsége: .......................................................................................................... Szakképzettsége(i), képzettsége(i), ismerete(i): .................................................................................................................................

2.10. Magyarországi tartózkodási helye (ha van): ..................................................................................................................................... 3. A harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység, betöltendõ munkakör: 3.1. Megnevezése: ................................................................................................................................................................................................ 3.2. FEOR-kódja: ..................................................................................................................................................................................................... 3.3. A tevékenység ellátásához szükséges szakképzettség: .................................................................................................................. 3.4. Az ellátandó tevékenység részletes leírása: ........................................................................................................................................ 3.5. A foglalkoztatás helye(i): ............................................................................................................................................................................ 3.6. Heti munkaidõ: .............................................................................................................................................................................................. Teljes/részmunkaidõ ..................... óra.

1. szám


389

3.7. A foglalkoztatás várható kezdetének (kezdeteinek) és befejezésének (befejezéseinek) dátumai: ....................................-tól ..............................-ig ....................................-tól ..............................-ig ....................................-tól ..............................-ig 3.8. Várható (bruttó) alapbér, illetmény, díjazás, ellenérték összege: ............................................................................................... 4. A harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának indokolása, a foglalkoztatás egyéb feltételei: 4.1. A foglalkoztatás munkaerõ-kölcsönzés keretében történik-e? Igen Nem 5. A harmadik országbeli állampolgár dolgozott-e korábban mezõgazdasági szezonális munkavállalási engedély alapján Magyarországon? Igen Nem Elõzõ munkavállalási engedélyt kiadó munkaügyi központ megnevezése: ........................................................................... 6. A kérelmezõ foglalkoztató nyilatkozatai: 6.1. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ egy évben munkaügyi bírságot vagy munkavédelmi bírságot velem szemben jogerõsen: – nem szabtak ki – kiszabtak: 6.2. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzfizetésre: – köteleztek: a befizetésnek ..................................... napján eleget tettem. – nem köteleztek. 6.3. Kijelentem, hogy a kérelmezett munkakörre vonatkozóan érvényes (folyamatos) munkaerõigénnyel: – rendelkezem, a kérelmet megelõzõen nyújtottam be mikor: ................................................................................................................................................................................................................ melyik kirendeltségen: ................................................................................................................................................................................ – nem rendelkezem – a kérelemmel egyidejûleg nyújtom be 7. A kérelemhez csatolandó mellékletek: 7.1. Munkaerõigény benyújtása, amennyiben korábban nem nyújtotta be a foglalkoztatás tervezett helye szerinti kirendeltségen. 8. A munkaügyi központ – az egyéni vállalkozó, illetve a cégbíróság által nyilvántartott gazdasági társaság kivételével – a foglalkoztatótól az azonosítására vonatkozóan további adatok és okiratok becsatolását kérheti. Dátum: ........................................................ ............................................................................................ foglalkoztató cégszerû aláírása”

390


1. szám


KÉRELEM egyéni munkavállalási engedély iránt az R. 11–12. §-a alapján a családegyesítõ személy családtagjának engedélyköteles foglalkoztatásához A kérelem benyújtásának helye Az általános szabályok szerint a kérelmet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani. Kivételek: – a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani, ha a munka természetébõl adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjedhet ki, – a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani, ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt több, különbözõ megye területén lévõ telephelyén kívánja foglalkoztatni. 1. A kérelmezõ foglalkoztató adatai: 1.1. Neve: .................................................................................................................................................................................................................. 1.2. Címe: ................................................................................................................................................................................................................. 1.3. Adóazonosító száma: .................................................................................................................................................................................. 1.4. TEÁOR száma: ................................................................................................................................................................................................ 1.5. Képviseletre jogosult neve: ....................................................................................................................................................................... 1.6. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................................... Fax: ..................................................................................................................................................................................................................... Elektronikus levelezési cím (e-mail): ...................................................................................................................................................... 2. A családegyesítõ személy adatai: 2.1. Neve: Családi neve: ................................................................................................................................................................................................... Utóneve: ........................................................................................................................................................................................................... 2.2. Születéskori neve: Születéskori családi neve: .......................................................................................................................................................................... Születéskori utóneve: .................................................................................................................................................................................. 2.3. Anyja (születéskori) neve: Anyja családi neve: ....................................................................................................................................................................................... Anyja utóneve: ............................................................................................................................................................................................... 2.4. Születési helye: .............................................................................................................................................................................................. 2.5. Születési ideje: ............................................................................................................................................................................................... férfi nõ 2.6. Neme: 2.7. Állampolgársága: .......................................................................................................................................................................................... 2.8. Útlevélszáma: ................................................................................................................................................................................................. 2.9. Magyarországi tartózkodási helye: ......................................................................................................................................................... 2.10. Jogszerû magyarországi tartózkodásának kezdete: ...................................................................................................................... 2.11. Magyarországi foglalkoztatója: neve: ................................................................................................................................................................................................................ címe: ................................................................................................................................................................................................................ 2.12. Jelenlegi magyarországi foglalkoztatása engedélymentes Igen Nem Ha igen: .......................................................................................................................................................................................................... Az engedélymentesség oka (jogcíme): .............................................................................................................................................. Ha nem: .......................................................................................................................................................................................................... 2.13. Magyarországi foglalkoztatója: neve: ................................................................................................................................................................................................................ székhelye: ...................................................................................................................................................................................................... munkavállalási engedély száma: ..........................................................................................................................................................

1. szám


391

munkavállalási engedély típusa: ........................................................................................................................................................... munkavállalási engedély érvényességi ideje: .................................................................................................................................. munkavállalási engedélyt kiállító munkaügy központ: ................................................................................................................ 3. A foglalkoztatni kívánt személy adatai: 3.1. Neve: Családi neve: ................................................................................................................................................................................................... Utóneve: ........................................................................................................................................................................................................... 3.2. Születéskori neve: Születéskori családi neve: .......................................................................................................................................................................... Születéskori utóneve: .................................................................................................................................................................................. 3.3. Anyja (születéskori) neve: Anyja családi neve: ....................................................................................................................................................................................... Anyja utóneve: ............................................................................................................................................................................................... 3.4. Születési helye: .............................................................................................................................................................................................. 3.5. Születési ideje: ............................................................................................................................................................................................... férfi nõ 3.6. Neme: 3.7. Állampolgársága: .......................................................................................................................................................................................... 3.8. Útlevélszáma: ................................................................................................................................................................................................. 3.9. A munkakör betöltéséhez szükséges képzettsége: Legmagasabb iskolai végzettsége: ........................................................................................................................................................ Szakképzettsége(i), képzettsége(i), ismerete(i): ................................................................................................................................. 3.10. Nyelvismerete: Anyanyelve: .................................................................................................................................................................................................. Beszél-e magyarul Igen Nem Egyéb nyelvismeret felsorolása: 3.11. Magyarországi tartózkodási helye (ha van): ..................................................................................................................................... 3.12. Jogszerû magyarországi tartózkodásának kezdete: ...................................................................................................................... 4. A harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység, betöltendõ munkakör: 4.1. Megnevezése: ................................................................................................................................................................................................ 4.2. FEOR-kódja: ..................................................................................................................................................................................................... 4.3. A tevékenység ellátásához szükséges szakképzettség(ek): .......................................................................................................... 4.4. A tevékenység ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettség: ................................................................................ 4.5. A foglalkoztató által megjelölt egyéb alkalmazási feltételek: ...................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... 4.6. Az ellátandó tevékenység részletes leírása: ........................................................................................................................................ ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... 5. A foglalkoztatás jellemzõi: 5.1. A foglalkoztatás helye(i): ............................................................................................................................................................................ 5.2. Heti munkaidõ: .............................................................................................................................................................................................. 5.3. Várható (bruttó) alapbér, illetmény, díjazás, ellenérték összege: ............................. Ft/hó 5.4. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megnevezése (munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony stb.): ...................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... 6. A foglalkoztatás várható/tervezett idõtartama: ............................-tól ............................-ig. 7. A harmadik országbeli állampolgár 5 éven belül munkavállalási engedély alapján dolgozott-e korábban Magyarországon? Igen Nem Elõzõ munkavállalási engedélyt kiadó munkaügyi központ megnevezése: ....................................................................................

392


1. szám

Kérem, hogy a harmadik országbeli állampolgár tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló dokumentumot a munkaügyi központ belföldi jogsegély keretében szerezze be a korábbi munkavállalási engedélyt kiadó munkaügyi központtól. Igen Nem 8. A kérelmezõ foglalkoztató nyilatkozatai: 8.1. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ egy évben munkaügyi bírságot vagy munkavédelmi bírságot velem szemben jogerõsen: – nem szabtak ki – kiszabtak. 8.2. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ három éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzfizetésre: – köteleztek a befizetésnek .................................... napján eleget tettem, – nem köteleztek. 8.3. Kijelentem, hogy a foglalkoztatónál, a kérelem benyújtásának idõpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintõen sztrájk: – nincs folyamatban – folyamatban van. 8.4. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ évben a Munka Törvénykönyvében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott csoportos létszámcsökkentést: – nem hajtottam végre – végrehajtottam. 9. A kérelemhez kötelezõen csatolandó mellékletek: – A harmadik országbeli állampolgár tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségérõl, iskolai végzettségérõl szóló okirat hiteles másolata, valamint hiteles magyar fordítása, amennyiben 5 éven belül volt korábbi engedélye valamely munkaügyi központnál, a dokumentumot nem szükséges csatolni, azt – a foglalkoztató kérelmére – az eljáró munkaügyi központ szerzi be. – A családegyesítõ személy útlevelének és munkavállalási engedélyének másolata. – A harmadik országbeli állampolgár a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedélyének hiteles másolata. – A kérelemben foglaltakat igazoló adatok, valamint dokumentumok. Dátum: ........................................................ .......................................................................................................... foglalkoztató cégszerû aláírása”

A nemzetgazdasági miniszter 41/2012. (XII. 20.) NGM rendelete egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dq) alpontjában, a 3–13. § tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont do) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erõforrások miniszterével egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. §

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet (a továbbiakban: R1.) 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (fõvárosban):] „g) a megváltozott munkaképességû álláskeresõk, valamint a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló jogszabályban meghatározott esetekben az egyszerûsített

1. szám


393

foglalkoztatás, továbbá a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók foglalkoztathatóságának szakvéleményezése;” 2. §

Hatályát veszti az R1. 5. § (1) bekezdés d) pontja.

3. §

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § e), k), l) és m) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, valamint a § a következõ q) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „e) szakképzõ intézmény: a szakképzésrõl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti intézmény;” „k) munkaügyi központ: a fõvárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve; l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskeresõ vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különbözõ foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerûsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet; m) munkaviszony: a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszony;” „q) munkaügyi kirendeltség: a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatal munkaügyi kirendeltsége.”

4. §

Az R2. 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E rendelet hatálya – (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében aa) a c) pont szerinti munkáltató kivételével minden munkáltatóra, amely a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat, ab) minden munkavállalóra, akit szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatnak belföldön és nem tartozik a c) pont hatálya alá, továbbá akit az aa) alpont szerinti munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából; valamint a rendszeres szociális segélyt kérelmezõ igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre (a továbbiakban együtt: munkavállaló); b) a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében ba) a szakképzõ intézményre, bb) a tanulóra, a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a hallgatóra, bc) a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre, bd) az álláskeresõkre; c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre és a megváltozott munkaképességû álláskeresõre, a közfoglalkoztatható személyre és a közfoglalkoztatottra (a továbbiakban: közfoglalkoztatott), a közfoglalkoztatást felajánlóra, továbbá az egyszerûsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítõ munkáltatóra és elhelyezkedni kívánó személyre; d) a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a munkát végzõ személyre.”

5. §

Az R2. 3. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata, valamint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a munkaképesség változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.”

6. §

Az R2. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § A munkáltató kezdeményezésére záróvizsgálatot kell végezni a) a külön jogszabályban szereplõ emberi rákkeltõ hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követõen a tevékenység, illetve a munkaviszony megszûnésekor; b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszûnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott;

394


1. szám

c) külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követõen.” 7. §

(1) Az R2. 15. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A jogszabályban meghatározott esetekben a) a munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség a megváltozott munkaképességû álláskeresõt foglalkoztathatósági szakvéleményezésre, a többi álláskeresõt szakmai alkalmassági vizsgálatra, b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség, egyéb közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatottat foglalkoztathatóság szakvéleményezésére küldi.” (2) Az R2. 15. §-a a következõ (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely a szakvéleményét a) az álláskeresõ szakmai alkalmasságáról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon, b) a foglalkoztathatóságról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon készíti el.”

8. §

Az R2. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. § Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskeresõ, aki az elõzetes, idõszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végzõ személy, aki az elõzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minõsítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthetõ, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.”

9. §

Az R2. 16/A. § (2) bekezdésében a „16/A. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „16. számú mellékletben” szöveg lép.

10. §

A R2. a 16/A. §-át követõen a következõ alcímmel és 16/B. §-sal egészül ki:

„A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény 16/B. § (1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ, más közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató kezdeményezi a közfoglalkoztatás megkezdése elõtt. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt a) a közfoglalkoztatásban résztvevõ személy által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedéllyel rendelkezõ szakorvos, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szakvizsgával rendelkezõ háziorvost is, vagy b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely orvosa állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon. (3) A fegyveres szerveknél alkalmazott közfoglalkoztatottak esetében a foglalkoztathatósági szakvéleményezést a fegyveres szervek egészségügyi hatóság által kiadott mûködési engedéllyel rendelkezõ alapellátó egységei végzik. (4) A szakvélemény a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelezõ feltétele. (5) A szakvélemény kiadására a 16/A. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.” 11. §

Az R2. a)

4. § (3) bekezdés b) pontjában a „munkaügyi központ” szövegrész helyébe, c) pontjában a „munkaügyi központ” szövegrészek helyébe a „munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség”,

b)

7. § (3) bekezdés f) pontjában a „munkaügyi központ” szövegrész helyébe a „munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség”,

c)

11. § (5) bekezdésében az „az ÁNTSZ területileg illetékes kistérségi intézeténél” szövegrész helyébe az „a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatal járási (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézeténél”,

d)

12. § (1) és (2) bekezdésében a „munkaügyi központ” szövegrész helyébe a „munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség” szöveg, 12. § (4) bekezdésében a „munkaügyi központ” szövegrész helyébe a „munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség”,

e)

13. § (4) és (5) bekezdésében a „munkaügyi központtal” szövegrész helyébe az „a munkaügyi központtal és a munkaügyi kirendeltséggel”,

1. szám


395

f)

15. §-át megelõzõ alcímben a „munkaügyi központ” szövegrész helyébe a „munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség” szöveg lép. 12. §

Az R2. 15. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

13. §

Hatályát veszti az R2. 16/A. számú melléklete.

14. §


1. melléklet a 41/2012. (XII. 20.) NGM rendelethez „15. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez Foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely megnevezése: .......................................................................................................................

Szakmai alkalmassági orvosi vélemény A vizsgálat eredménye alapján ........................................................................................................................................................... ügyfél ................................................................................................ szakmában ALKALMAS

IDEIGLENESEN NEM ALKALMAS

NEM ALKALMAS

Nevezett szakmai alkalmasságát érintõ korlátozás: Ideiglenesen nem alkalmas minõsítés esetén a legközelebbi vizsgálat .... hét múlva Kelt: ................................................................... P. H. ......................................................... foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa”

A nemzetgazdasági miniszter 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelete a munkaügyi központok, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességérõl* A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

(1) A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatáskörérõl szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott megyei munkaügyi központok illetékessége az adott megyére, a fõvárosi munkaügyi központ illetékessége a fõvárosra terjed ki.


396


1. szám

(2) A megyei kormányhivatal járási hivatalai, valamint a fõvárosi kormányhivatal kerületi hivatalai munkaügyi kirendeltségeinek illetékességét az 1. melléklet tartalmazza. (3) A hajléktalan álláskeresõk ügyeiben – az ügyfél nyilatkozata alapján – a fõváros egészére kiterjedõen a Budapest Fõváros Kormányhivatala IX. Kerületi Hivatal II. Munkaügyi Kirendeltsége (Székhelye: 1096 Budapest IX. Haller u. 6.) eljárhat. 2. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) A 4. § és a 2. melléklet 2013. július 1-jén lép hatályba.

3. §

Hatályát veszti a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok illetékességérõl, valamint a felnõttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet módosításáról szóló 42/2011. (XII. 2.) NGM rendelet.

4. §

Az 1. melléklet helyébe a 2. melléklet lép. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 48/2012. (XII. 28.) NGM rendelete a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a járási (fõvárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggõ módosításáról Az 1. alcím tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dq) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erõforrások miniszterével egyetértésben – a 2. alcím tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m), s) és v) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (8) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 4. alcím tekintetében a foglalkozás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 20. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 5. alcím tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont ds) alpontjában kapott felhatalmazás, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erõforrások miniszterével egyetértésben – a 6. alcím tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dk) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erõforrások miniszterével egyetértésben – a 7. alcím tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erõforrások miniszterével egyetértésben – a 8. alcím tekintetében a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

1. szám


397

a 9. alcím tekintetében a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a 10. alcím tekintetében az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. § b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 11. alcím tekintetében az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 12. alcím tekintetében a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 10. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 13. alcím tekintetében a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (8) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 14. alcím tekintetében a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) és m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 15. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 16. alcím tekintetében az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosítása 1. §

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A foglalkozás-egészségügyi szakellátás a székhelye szerint illetékes fõvárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) helyett más fõvárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjával is köthet szerzõdést az érintett fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességi területéhez tartozó településen lakó, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatra küldött álláskeresõ ellátására, ha a) közlekedési feltételek ezt indokolják, és b) a székhelye szerinti fõvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét errõl megelõzõleg tájékoztatta, és c) az érintett munkaügyi központ ezt kezdeményezi.”

2. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet módosítása 2. §

A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet melléklete 4.4.17. pontjában a „kistérségi (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézete” szövegrész helyébe a „járási (fõvárosi kerületi) hivatalának járási (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézete” szöveg lép.

3. A rendbírságról szóló 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet módosítása 3. §

Hatályát veszti a rendbírságról szóló 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet 1. § (1) bekezdésében, valamint 3. § (2) bekezdésében a „központi szervezeti egysége” szövegrész.

398


1. szám

4. A foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról, valamint a Munkaerõpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosítása 4. §

(1) A foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról, valamint a Munkaerõpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (a továbbiakban: R1.) 4. § (1) bekezdés c) pont 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A munkaügyi központ a 3. § szerinti képzést szervezõ intézménnyel – amennyiben van olyan személy, aki a képzõ intézmény által nyújtott képzésben részt fog venni, és ehhez a munkaügyi központtól támogatásban részesül – együttmûködési megállapodást köt. Az együttmûködési megállapodás tartalmazza c) a munkaügyi központ kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy) „1. a képzésre jelentkezõk tájékoztatást kapnak az intézmény programjairól,” (2) Az R1. 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A munkaügyi központ köteles a munkaadónak az Flt.14/A. §-ában meghatározott megállapodás megkötésére javaslatot tenni, ha van olyan álláskeresõ, aki – a munkaügyi központ és a kirendeltség álláspontja szerint – a munkaadó munkaerõigényében megjelölt munkakör betöltésére, a kirendeltség által támogatott képzésben történõ részvétel eredményeként alkalmassá válhat.” (3) Az R1. a) 2. § (1) bekezdésében a „mérlegelési jogkörében támogatás nyújt” szövegrész helyébe „mérlegelési jogkörben támogatás nyújtható”, b)

4. § (1) bekezdésének bevezetõ szövegében a „a munkaügyi központtól” szövegrész helyébe a „a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatalának munkaügyi kirendeltségétõl (a továbbiakban: kirendeltség)”,

c)

5. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 5. § (4) bekezdés d) pontjában, a 7. § (1) bekezdésében a „munkaügyi központ” szövegrészek helyébe a „kirendeltség”, az 5. § (4) bekezdés bevezetõ szövegében, a 6. § (3) bekezdésében, a 8/A. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (2) bekezdés aa) alpont 4. pontjában, 11. § (2b) bekezdésében, 11. § (6) bekezdésében, a 21/A. § (3) bekezdésében, 21/B. § (2) és (4) bekezdésében a „munkaügyi központ” szövegrész helyébe a „kirendeltség”,

d)

9. § (3) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében a „munkaügyi központhoz” szövegrész helyébe a „kirendeltséghez”,

e)

18/C. § (3) bekezdés a) pontjában a „munkaügyi központ kirendeltségéhez” szövegrész helyébe a „kirendeltséghez”,

f)

21/A. § (4) bekezdésében a „megyei munkaügyi központhoz” szövegrész helyébe, a „kirendeltséghez”,

g)

26/A. § (6) bekezdés b) pontjában a „munkaügyi központok” szövegrész helyébe a „kirendeltség” szöveg, a „munkaügyi központoknál” szövegrész helyébe a „munkaügyi központnál és kirendeltségnél”,

h)

27. § (17) bekezdés bevezetõ szövegrészében, valamint a 27/B. § (1) bekezdésének bevezetõ szövegében a „munkaügyi központ” szövegrész helyébe a „munkaügyi központ és a kirendeltség” szöveg lép.

5. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésérõl és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosítása 5. §

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésérõl és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a)

5. § (1) bekezdésében a „fõvárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézeténél (a továbbiakban: kistérségi népegészségügyi intézet)” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala járási (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézeténél (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet)”,

b)

5. § (5) bekezdés b) pontjában a „kistérségi népegészségügyi intézetet” szövegrész helyébe a „járási népegészségügyi intézetet”,

c)

6. §-ában a „kistérségi népegészségügyi intézetet” szövegrész helyébe a „járási népegészségügyi intézetet”

szöveg lép.

1. szám


399

6. A biológiai tényezõk hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérõl szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosítása 6. §

A biológiai tényezõk hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérõl szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a)

3. § (4) bekezdés b) pontjában az „a fõvárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelõségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelõség)” szöveg helyébe az „a fõvárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelõségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelõség)”,

b)

7. § (2) bekezdésében a „kistérségi népegészségügyi intézetét” szövegrész helyébe a „járási (fõvárosi kerületi) hivatal járási (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet)”,

c)

13. § (6) a „fõvárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének” szövegrész helyébe a „járási népegészségügyi intézetnek”,

d)

13. § (7) bekezdésében a „fõvárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetének” szövegrész helyébe a „járási népegészségügyi intézetnek és a munkavédelmi felügyelõségnek”,

e)

14. § (3) bekezdésében a „fõvárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete” szövegrész helyébe a „járási népegészségügyi intézet”,

f)

16. § (2) bekezdésében a „fõvárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete” szövegrész helyébe a „járási népegészségügyi intézet”

szöveg lép.

7. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet módosítása 7. §

A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet a)

7. § (4) bekezdés d) pontjában a „fõvárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézetének” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala járási (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézetének (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet)”,

b)

13. § (1) és (2) bekezdéseiben a „fõvárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézete” szövegrész helyébe a „járási népegészségügyi intézet”

szöveg lép.

8. A munkaerõpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet módosítása 8. §

(1) A munkaerõpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15. ) GM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya kiterjed a)

a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének (a továbbiakban: kirendeltség) az Flt. 13/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkaerõpiaci szolgáltatásokkal és azokhoz nyújtott támogatással kapcsolatos tevékenységére,

b)

a fõvárosi (megyei) kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) támogatásával munkaerõpiaci szolgáltatást nyújtó természetes személyeknek és szervezeteknek az e szolgáltatással kapcsolatos tevékenységére, valamint

c)

azokra a természetes személyekre és szervezetekre, akik a kirendeltség által nyújtott vagy támogatott szolgáltatást igénybe veszik. ”

(2) Az R2. 21. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A munkaügyi központ az Flt. 13/A. § (3) bekezdés alapján, pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújthat olyan egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság részére, aki (amely) térítésmentesen a) munkaerõpiaci és foglalkozási információt nyújt elmaradott térségekben, vagy munkaerõpiacon hátrányos helyzetben lévõ rétegek számára, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadást nyújt azoknak a személyeknek, akiknek a kirendeltség e szolgáltatások igénybevételét felajánlotta, vagy

400


1. szám

c) a 9/A. §-ban meghatározott mentori szolgáltatást nyújt azoknak a személyeknek, akiknek a kirendeltség e szolgáltatást igénybevételét felajánlotta, d) a 11. §-ban meghatározott helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást végez.” (3) Az R2. 26. §- a helyébe a következõ rendelkezés lép: „26. § Az álláskeresõ kérelmére keresetpótló juttatás állapítható meg a kirendeltség által a részére felajánlott, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott csoportos foglalkozáson (álláskeresõ klub) történõ részvétel idõtartamára, ha a szolgáltatás idõtartama legalább a 15 napot eléri, és a szolgáltatást a kirendeltség nyújtja, vagy a munkaügyi központ a nyújtásához támogatást állapított meg.” (4) Az R2. a)

2. §-ában a „munkaügyi központ által vagy támogatásával nyújtott” szövegrész helyébe a „kirendeltség által vagy a munkaügyi központ támogatásával”,

b)

9/A. §-ában a „munkaügyi központ” szövegrészek helyébe a „kirendeltség” szöveg, a „munkaügyi központtól” szövegrész helyébe a „kirendeltségtõl”,

c)

12. § (1) bekezdésében az „A munkaügyi központ kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség)” szövegrész helyébe az „A kirendeltség”,

d)

25. § (3) bekezdésében a „munkaügyi központ központi szervezeti egységét” szövegrész helyébe a „munkaügyi központot”

szöveg lép. (5) Hatályát veszti az R2. 24. § (3) bekezdésében a „megyei és fõvárosi szervezete” szövegrész.

9. A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet módosítása 9. §

A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet a)

141. § (2) bekezdésben a „gyámhatóság” szövegrész helyébe a „járási (fõvárosi kerületi) gyámhivatal”,

b)

150. § (1) bekezdésében az „a települési önkormányzat jegyzõje” szövegrész helyébe az „a járási (fõvárosi kerületi) gyámhivatal”

szöveg lép.

10. Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosítása 10. §

Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „települési (a fõvárosban a fõvárosi kerületi) önkormányzat jegyzõje által a polgármesteri hivatal részeként” szövegrész helyébe a „járási (fõvárosi kerületi) hivatal” szöveg lép.

11. Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésérõl, valamint az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyvelésérõl szóló 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet módosítása 11. §

Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésérõl, valamint az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyvelésérõl szóló 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet a)

2. § (3) bekezdésének a) pontjában, az „az okmányirodánál” szövegrész helyébe az „a járási (fõvárosi kerületi) hivatalnál”, a 2. számú melléklet 1.2. alpont táblázatának 3. pontjában az „Okmányirodánál” szövegrész helyébe a „Járási (fõvárosi kerületi) hivatalnál”

b)

3. számú melléklet táblázatának 14. pontjában az „okmányirodában” szövegrész helyébe a „járási (fõvárosi kerületi) hivatalban”

szöveg lép.

1. szám


401

12. A Start-számlával, kincstári letéti Start-számlával rendelkezõ gyermek magasabb összegû állami támogatásra való jogosultságának igazolásáról szóló 1/2008. (I. 17.) PM rendelet módosítása 12. §

A Start-számlával, kincstári letéti Start-számlával rendelkezõ gyermek magasabb összegû állami támogatásra való jogosultságának igazolásáról szóló 1/2008. (I. 17.) PM rendelet 2. §-ában, valamint 1. számú mellékletében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „járási (fõvárosi kerületi) gyámhivatal” szöveg lép.

13. Az álláskeresõként való nyilvántartásba vételrõl, valamint a nyilvántartásból való törlésrõl szóló 2/2011. (I. 14.) NGM rendelet módosítása 13. §

(1) Az álláskeresõként való nyilvántartásba vételrõl, valamint a nyilvántartásból való törlésrõl szóló 2/2011. (I. 14.) NGM rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A rendelet hatálya kiterjed) „b) a fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségére (a továbbiakban: kirendeltség)” (2) Az R3. a) 2. § (2) bekezdésében a „munkaügyi központ kirendeltsége” szövegrész helyébe, a „kirendeltség” szöveg, (5) bekezdésében a „munkaügyi központ” szövegrész helyébe, a „kirendeltség”, b) 3. §-ában a „munkaügyi központtal” szövegrész helyébe a „kirendeltséggel” szöveg lép.

14. A START kártyák felhasználásának, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 55/2011. (XII. 30.) NGM rendelet módosítása 14. §

A START kártyák felhasználásának, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 55/2011. (XII. 30.) NGM rendelet 2. § (5) bekezdés ac) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A START BÓNUSZ kártyát igénylõ személy nyilatkozattételével egyidejûleg a (4) bekezdés a) pontjában elõírtakat) „ac) az ápolási díj folyósításának megszûnése idõpontját a járási (fõvárosi kerületi) hivatal, illetve a képviselõ-testület által megállapított ápolási díjat illetõen az ellátás megállapítására jogosult hatóság ellátás megszüntetésérõl rendelkezõ határozatával, ennek hiányában a járási (fõvárosi kerületi) hivatal, illetve a jegyzõ által kiadott igazolással;” (igazolja.)

15. A szakfeladatrendrõl és az államháztartási szakágazati rendrõl szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet módosítása 15. §

A szakfeladatrendrõl és az államháztartási szakágazati rendrõl szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet 5. számú melléklet 841104 Területi álatalános igazgatási szervek tevékenységes sorában a „közigazgatási hivatalokat” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatalokat" szöveg lép.

16. A Karrier Híd Programban való részvétel további feltételeirõl, valamint a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadásáról szóló 2/2012. (II. 7.) NGM rendelet módosítása 16. §

(1) A Karrier Híd Programban való részvétel további feltételeirõl, valamint a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadásáról szóló 2/2012. (II. 7.) NGM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet hatálya kiterjed) „a) fõvárosi és megyei kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségére (a továbbiakban: kirendeltség), ”

402


1. szám

(2) Az R4. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában a „lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központnak a lakóhelye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség)” szövegrész helyébe a „lakóhelye szerint illetékes kirendeltség” szöveg lép.

17. Záró rendelkezések. 17. §


A nemzetgazdasági miniszter 49/2012. (XII. 29.) NGM utasítása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi pénzkezelési szabályzatáról szóló 23/2012. (VIII. 24.) NGM utasítás módosításáról* A Munkaerõpiaci Alap kezelésérõl és felhasználásáról szóló 1/1998. (I. 16.) MüM rendelet, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése alapján, figyelemmel az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjára és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra a következõ utasítást adom ki. 1. §

Az Utasítás a következõ 3. §-sal egészül ki: „3. § A Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi pénzkezelési szabályzatáról szóló 23/2012. (VII. 24.) NGM utasítás módosításáról szóló 49/2012. (XII. 29.) NGM utasítás 1. melléklet 2. pontjával megállapított 1. melléklet 3. pont 4. és 5. alpont a 2012. szeptember 18-a után indult eljárásokra is alkalmazandó.”

2. §

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi pénzkezelési szabályzatáról szóló 23/2012. (VIII. 24.) NGM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. §


A nemzetgazdasági miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrõl szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés 2013. évi havi felsõ korlátjáról A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrõl szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felsõ korlátja 2013-ban 34 600 forint. Budapest, 2013. január 15.

Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter


1. szám


403

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közleménye a Munkavédelmi Bizottság ügyrendjérõl A Munkavédelmi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 78. §-a értelmében az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetõ fórum, mely saját ügyrend (a továbbiakban: ügyrend) szerint mûködik.

A Bizottság tagjai 1. §

(1) A Bizottság a kormányzati, a munkavállalói és a munkáltatói tárgyalócsoportokból áll. (2) A kormányzati tárgyalócsoport tagja: a)

(3)

(4)

(5)

(6)

az egészségügyért felelõs miniszter,

b)

a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter,

c)

a társadalmi párbeszédérért felelõs miniszter,

d)

a közfoglalkoztatásért felelõs miniszter,

e)

a bányászati ügyekért felelõs miniszter,

f)

az agrárpolitikáért felelõs miniszter,

g)

az iparügyekért felelõs miniszter ,

h)

a bányafelügyelet vezetõje,

i)

a központi munkavédelmi hatóság vezetõje,

j)

az egészségügyi államigazgatási szerv vezetõje

k)

a központi egészségbiztosítási szerv vezetõje,

l)

a napirend szerint érintett állami szerv vezetõje,

illetõleg állásfoglalási joggal felruházott képviselõje. A munkavállalói és munkaadói tárgyalócsoport (a továbbiakban együtt: társadalmi tárgyalócsoportok) tagjainak kell tekinteni – az Országos Részvételt Megállapító Bizottság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal rendelkezõ munkavállalói és munkáltatói szervezeteket. A társadalmi tárgyalócsoportba a (3) bekezdésben megjelölt tagok egy-egy képviselõt delegálhatnak, kivéve a társadalmi tárgyalócsoportonkénti egy-egy ügyvivõt adó tag, amely az ügyvivõn kívül még egy-egy képviselõt delegálhat. A társadalmi tárgyalócsoportba képviselõt, illetve ügyvivõt (a továbbiakban együtt: képviselõ) delegáló tag köteles gondoskodni a képviselõ megbízólevelének a részvételével tartott elsõ ülést megelõzõ átadásáról a Bizottság Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) részére. A képviselõ megbízása – a delegáló tag által írásban kezdeményezett – visszavonásig és arról a Titkárság írásbeli értesítéséig érvényes. A képviselõ megbízólevele tartalmazza a)

a társadalmi tárgyalócsoport nevét;

b)

a delegáló érdek-képviseleti szervezet megnevezését és képviselõje nevét;

c)

a delegált képviselõ nevét és értesítési címét;

d)

a delegáló érdek-képviseleti szervezet képviselõjének cégszerû aláírását;

e)

a delegált képviselõ aláírását;

f)

a megbízólevél kitöltésének helyét és idejét.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakon túl az ügyvivõ megbízólevele, vagy annak melléklete tartalmazza a (3) bekezdésben megjelölt tagok által delegált képviselõk egyértelmû felhatalmazását az adott társadalmi tárgyalócsoport ügyvivõként történõ képviseletére, illetve a megbízó képviselõk távollétében azok képviseletére és nevükben a szavazásra 2. §

A Bizottság az Mvt. 79. §-ának figyelembevételével: a)

megtárgyalja a munkavédelemre vonatkozó jogszabály-koncepciók, más elõírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat, jelentéseket és idõszakos programokat;

b)

részt vesz a nemzeti munkavédelmi politikának, valamint az annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, megtárgyalja azt, valamint részt vesz azok értékelésében és felülvizsgálatában;

404


1. szám

c)

ajánlásokat fogad el a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottakat meghaladó, vagy nem szabályozott követelményekrõl;

d)

megtárgyalja a tárgyalócsoportok által elõterjesztett munkavédelmi kérdéseket;

e)

javaslatot tesz a munkavédelmi hatóság által kiszabott pénzbírságok pályázat útján történõ felhasználására, továbbá a munkavédelmi hatóságon keresztül javaslatot tesz a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszternek a pályázati támogatások odaítélésére;

f)

megtárgyalja a munkavédelem információs rendszerének mûködtetésére vonatkozó intézkedéseket, megtárgyalja a MIR mûködésének tapasztalatairól készült éves beszámolókat, továbbá saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti annak mûködését;

g)

részt vesz az évenkénti jelentés kialakításában a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetérõl, továbbá megtárgyalja azt;

h)

megtárgyalja a munkavédelmi elõírások végrehajtásának elõsegítése érdekében a szükséges intézkedéseket;

i)

szükség szerint együttmûködik az Ágazati párbeszéd bizottságaival, illetve a napirendi pont szerint érintett szervezetekkel;

j)

munkájáról a közvéleményt tájékoztatja;

k)

dönt a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztetõ és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben;

l)

megállapítja és elfogadja ügyrendjét, továbbá munkatervét;

m) dönt munkacsoport, albizottság létrehozásáról és annak összetételérõl, feladatairól, munkatervérõl.

A Bizottság általános mûködési rendje 3. §

(1) A Bizottság összehívását bármelyik tárgyalócsoport kezdeményezheti. A 2. § b), e), f), g) és m) pontok tekintetében a kormányzati tárgyalócsoportnak a Bizottság összehívását kell kezdeményeznie. (2) Amennyiben a Bizottság összehívását valamelyik társadalmi tárgyalócsoport kezdeményezi, a Bizottságot a kezdeményezésnek a Titkárság tudomására jutásától számított 30 napon belül össze kell hívni. (3) A 2. § a) pont tekintetében a kormányzati tárgyalócsoport a hivatalosan tudomására jutott nyilvános elõterjesztésekkel kapcsolatosan a társadalmi tárgyalócsoportok tájékoztatását és véleményük beszerzését az ügyvivõkön keresztül végzi el, e-mail útján. (4) A plenáris ülés napirendjére bármelyik tárgyalócsoport javaslatot tehet, és ahhoz elõterjesztést nyújthat be. Nem akadálya valamely kérdés napirendre tûzésének, ha egy tárgyalócsoport a kérdés megtárgyalásával kapcsolatban érdekeltségének hiányát jelenti be.

4. §

(1) A napirendi pontra javaslatot és az elõterjesztést legkésõbb a soron következõ plenáris ülést megelõzõ 10 munkanappal korábban kell a Titkárságnak benyújtani. (2) A határidõben benyújtott napirendi pont javaslatot a soron következõ ülésen kell napirendre tûzni, illetve az elõterjesztést megtárgyalni, a határidõn túl érkezettet pedig az azt következõn.

5. §

(1) A társadalmi tárgyalócsoportok 1-1 fõ ügyvivõt választanak a képviselõk közül, akik összehangolják a tárgyalócsoportok munkáját. (2) A kormányzati tárgyalócsoport állandó ügyvivõje a központi munkavédelmi hatóság vezetõje és távollétében vagy akadályoztatása esetén annak helyettese. (3) Az ülésen a tárgyalócsoport nevében az ügyvivõ vagy a tárgyalócsoport által kijelölt képviselõ nyilatkozik. A tárgyalócsoporton belül kisebbségi véleményben maradt képviselõ a Bizottság ülésén a véleményét/javaslatát elmondhatja, ami bekerül a plenáris ülésrõl készült emlékeztetõbe.

6. §

(1) Az ülésen a tárgyalócsoport képviselõjének akadályoztatása esetén az akadályoztatott tag képviseletében az az eseti megbízólevelével rendelkezõ, a képviselt tag tagsági jogainak teljes körû gyakorlására feljogosított küldött vehet részt, aki a képviseleti jogosultságának igazolására megbízólevelét a Titkárságon legkésõbb a plenáris ülésen leadta. (2) Az (1) bekezdésben rögzített eseti megbízólevélnek tartalmaznia kell legalább: a) a társadalmi tárgyalócsoport nevét és ügyvivõjét

1. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY b)

a delegáló tag megnevezését és képviselõje nevét

c)

a küldött nevét és értesítési címét

d)

a delegáló képviselõjének cégszerû aláírását

e)

a küldött aláírását, valamint

f)

a megbízólevél kitöltésének helyét és idejét.

405

(3) A Titkárság köteles a (2) bekezdésben rögzített megbízólevelet a plenáris üléssel kapcsolatban keletkezett dokumentumokhoz csatolni és az ügyvivõket a plenáris ülés megnyitása elõtt a képviselet tényérõl tájékoztatni. 7. §

(1) A Bizottság plenáris ülései nyilvánosak, az azokon szereplõ napirendek megvitatására bármelyik tárgyalócsoport – az ügyvivõ útján – szakértõi meghallgatást kezdeményezhet (eseti szakértõ). (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a szakértõ általános meghatalmazás alapján folyamatosan is segítheti a tárgyalócsoport munkáját (állandó szakértõ). (3) Az eseti és az állandó szakértõk (a továbbiakban együtt: szakértõk) tanácskozási joggal részt vehetnek a Bizottság ülésén. (4) A szakértõk meghatalmazásának Titkárságon történõ becsatolására a 6. § (1) bekezdésben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy az állandó szakértõ a jogosultságát évente egy alkalommal, a tárgyévben elsõ alkalommal tartott plenáris ülést megelõzõen köteles igazolni.

8. §

(1) Amennyiben valamely napirendi pont megtárgyalása meghívott jelenlétét igényli, az érintett ügyvivõ a plenáris ülés megtartása elõtt legalább 10 munkanappal jelzi, hogy melyik napirendi ponthoz kit hívnak meg. (2) A meghívott ülésen való részvételére a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell.

9. §

(1) A tárgyalócsoportok önállóak. Belsõ ügyrendjüket a jelen Ügyrendre tekintettel maguk határozzák meg. (2) Az érdek-képviseleti szervezetek a Bizottság, illetve a tárgyalócsoportjuk munkájában való részvételükrõl önállóan döntenek.

10. §

(1) A Bizottság ülésvezetõi feladatait a tárgyalócsoportok ügyvivõi egymást felváltó sorrendben látják el. (2) Az ülésvezetõ ügyvivõ jogosult az ülés megnyitására, levezetésére – ideértve különösen a határozatképesség megállapítását, a napirendi pontonkénti tárgyalás levezetését, szavazás eredményének kihirdetését, valamint szünet elrendelését – és berekesztésére. (3) A Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a társadalmi tárgyalócsoportok egyenként is határozatképesek, vagyis a tagok képviselõinek több mint 50 %-a jelen van, vagy a tagok képviselõinek több mint 50 %-a nevében az ügyvivõ eljárhat.

11. §

(1) A plenáris ülés napirendi pontjaitól való eltérésre csak a Bizottság tárgyalócsoportjainak a plenáris ülésen egybehangzóan kinyilvánított konszenzusa alapján van lehetõség. (2) Az üléseken az ügyvivõknek, a tagoknak és a szakértõknek történõ megjelenés költségeinek támogatására az ügyvivõk, a tagok és a szakértõk vasúti menetjegyeit – a Titkársághoz benyújtva – a központi munkavédelmi hatóság vezetõje, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal nevére kiállított számla és a menetjegy ellenében megtéríti.

A Bizottsági mûködés egyedi formái 12. §

Az ügyvivõk eljárási kérdésekben és az ülés elõkészítése érdekében háromoldalú külön egyeztetést tarthatnak (ügyvivõi értekezlet).

13. §

(1) A Bizottság a tárgyalócsoportok tagjai által delegált képviselõkbõl álló munkacsoportokat, albizottságokat hozhat létre. (2) A munkacsoportok, albizottságok álláspontjának kialakítására jelen Ügyrendnek a Bizottságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a megtárgyalt kérdést minden esetben a Bizottság plenáris ülése elé kell terjeszteni és ott részletesen meg kell indokolni a munkacsoportok, albizottságok támogató vagy elutasító álláspontját. (3) Az ügyvivõi értekezlet, a munkacsoportok, és az albizottságok a napirendek által igényelt, továbbá az ügyvivõk egyhangú döntése alapján megállapított gyakorisággal üléseznek.

406


1. szám

(4) Az ügyvivõi értekezlet, a munkacsoportok, és az albizottságok mûködésére az 1. § (5) és (6) bekezdésben, a 3. § (2) és (4) bekezdésében, a 4. §-ban, az 5. § (3) bekezdésében, a 6. § (1) és (2) bekezdésében, a 7. §-ban, a 8. § (2) bekezdésében, a 11. §-ban, a 14-16. §-okban, valamint a 19. és a 20. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell.

A szavazás rendje 14. §

(1) A Bizottság a véleményét, állásfoglalását, javaslatát, ajánlását vagy döntését a tárgyalócsoportok konszenzusa alapján alakítja ki. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a 2. § c), k),l) és m) pontjai tekintetében meghozott döntéshez három „igen” szavazattal létrejött egyhangú konszenzus szükséges.

15. §

(1) A tárgyalócsoportok tárgyalócsoportonként egy-egy szavazattal rendelkeznek. (2) A szavazáskor a tárgyalócsoportok a következõ szavazatokat adhatják le: a) mellette, ha a tárgyalócsoport a javaslatot elfogadja; b)

ellene, ha a tárgyalócsoport a javaslatot nem fogadja el;

c) tartózkodik, ha a tárgyalócsoport szavazati jogával nem kíván élni. (3) A tárgyalócsoportok nevében a szavazatot az ügyvivõk, illetve – az 5. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelõ alkalmazásával – a kijelölt képviselõ adja le. 16. §

A 15. § megfelelõ alkalmazásával a Bizottságban három azonos, vagy két azonos szavazat és egy tartózkodás esetén jön létre konszenzus. Ha valamely tárgyalócsoport érdekeltségének hiányát jelentette be valamely kérdés tárgyalását illetõen, úgy kell tekinteni, mintha tartózkodott volna a szavazástól, hacsak álláspontját az ülésen meg nem változtatta. Az egyhangú állásfoglalást vagy a tárgyalócsoportok eltérõ véleményét fel kell tüntetni.

A Bizottság Titkárságának feladatai 17. §

(1) A Bizottság feladataival és mûködésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendõket a központi munkavédelmi hatóság munkavédelmi jogalkotással kapcsolatos feladat és hatáskört gyakorló szervezeti egysége, mint Titkárság látja el. (2) A Titkárságot a titkár képviseli.

18. §

(1) A Titkárság az Ügyrendben meghatározott feladatait a Bizottság elnevezés cégszerû használatával látja el. (2) A Titkárság a Bizottság mûködése során vagy azzal kapcsolatban keletkezett iratokat, dokumentumokat a „Munkavédelmi Bizottság Titkársága” névre utaló bélyegzõlenyomattal látja el.

19. §

(1) A Titkárság feladata különösen: a) a plenáris ülések megszervezése, összehívása, 10 munkanappal az ülés megkezdése elõtt; b)

a plenáris ülések és a 13. §-ban rögzített ülések emlékeztetõjének elkészítése és a tárgyalócsoportok tagjai, továbbá a szakértõk részére elektronikus formában történõ eljuttatása;

c)

az állásfoglalások, elõterjesztések, döntések elõkészítése, egyes döntések végrehajtásának megszervezése;

d)

a megbízólevelek ellenõrzése és nyilvántartásba vétele;

e) szükség szerint kapcsolattartás a külön jogszabály szerinti ágazati párbeszéd bizottság titkárságával. (2) A Titkárság az (1) bekezdés a) pontjában rögzített feladatának ellátása során – figyelemmel a 4. § (2) bekezdésében foglaltakra – gondoskodik a tárgyalócsoportok képviselõi részére a meghívók megküldésérõl a Bizottság ülésére. 20. §

(1) A Bizottság üléseirõl a Titkárság hangfelvételt készíthet és emlékeztetõt készít. A hangfelvételt legalább a következõ ülésig meg kell õrizni. (2) A Bizottság a tárgyalócsoportok 3 „igen” szavazatával elhatározhatja, hogy fontosabb állásfoglalásainak, ajánlásainak, döntéseinek a nemzetgazdasági közlönyben való közzétételét kezdeményezi. (3) A tárgyalócsoportok az ügyvivõik, tagjaik, illetve állandó szakértõik személyében történõ változásokról a változás bekövetkeztétõl számított 15 napon belül értesítik a Titkárságot.

1. szám


407

A munkavédelmi jellegû bírságok pályázat útján történõ felhasználása 21. §

(1) A Bizottság javaslatot tehet a munkavédelmi jellegû bírságok pályázat útján történõ felhasználásával kapcsolatban a központi munkavédelmi hatóság által kiírandó pályázattal összefüggõ kiemelten támogatandó célok meghatározására. (2) A Bizottság javaslatot tesz a munkavédelmi hatóság által kiszabott pénzbírságok pályázat útján történõ felhasználására. (3) A pályázati felhívás közzétételére a munkavédelmi jellegû bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának szabályairól szóló jogszabályban megállapítottak szerint kerül sor.

22. §

A munkavédelem korszerûsítésére – a pályázat keretében – odaítélhetõ támogatás kialakításakor: a) a pályázatok teljes folyamatában az összeférhetetlenségre a munkavédelmi jellegû bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának szabályairól szóló jogszabályban elõírtakat kell alkalmazni; b) az a) pont alapján érintettek a tárgyalócsoportok egymás közötti egyeztetésein, a munkacsoportokban, illetve a Bizottság ülésein nem vehetnek részt. Kelt: Budapest, 2012. december XXXXX

A kormányzati tárgyalócsoport nevében:

a munkavállalói tárgyalócsoport nevében:

……………………………………………… ügyvivõ

……………………………………………… ügyvivõ

a munkáltatói tárgyalócsoport nevében:

……………………………………………… ügyvivõ

Ellenjegyzõ:

……………………………………………… titkárságvezetõ

408


1. szám

TARIFAJEGYZÉK Érvényes 2013. január 15-tõl

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által gondozott hivatalos lapokban (közlönyökben) elhelyezett hirdetés egy-egy szakma, ágazat képviselõinek pontosan célzott elérését teszi lehetõvé. A nyomtatott példányszám túlnyomó része elõfizetéses rendszerben kerül az olvasóhoz, s ez a hirdetés költséghatékonyságát nagyban megnöveli. A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapjaként hirdetéseket nem közöl. Rendszeresen megjelenik viszont a Magyar Közlöny melléklete, a Hivatalos Értesítõ, amelyben a hivatalos közleményeken kívül üzleti célú hirdetések is elhelyezhetõk. A Hivatalos Értesítõben megjelentetni kívánt közlemények és hirdetmények díja megkezdett kéziratoldalanként 62 400 Ft + áfa. A közlönyökben elhelyezett üzleti hirdetések tarifái (áfával) a következõk: 1/1 belív (174 ´ 240 mm) hátsó borító

327 540 408 630

1/2 fekvõ (174 ´ 120 mm)

173 310

álló (87 ´240 mm)

173 310

1/4 álló (87 ´ 120 mm)

93 810

Hirdetmények, közlemények díja (áfával) a közlönyökben (az ún. kötelezõ közzétételek díja ettõl eltérõ lehet): Bélyegzõk, okiratok, igazolványok stb. érvénytelenítése egységesen

22 737

Egyéb közlemények, hirdetmények megkezdett kéziratoldalanként

19 239

Hirdetmények, közlemények, valamint üzleti hirdetések közzétételének feltétele cégszerû aláírással ellátott megrendelés kiadóba történõ megküldése ([email protected], [email protected], fax: +36 1 235-4548), valamint 10 000 Ft + áfa díjelõleg megfizetése. Kérjük továbbá, hogy a Megrendelõ az adószámát a megrendelésen tüntesse fel. Behúzott anyagok oldalszámtól, súlytól és mérettõl függõen egyedi megállapodás szerint helyezhetõk el. Nyomdakész állomány hiányában 10% technikai költséget számítunk fel. A kiadó fenntartja a hirdetések év közbeni árváltoztatásának jogát. A kiadó fenntartja a jogot, hogy jogszabályba ütközõ hirdetéseket visszautasítson.

A szerkesztésért felel a Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztõsége. Szerkesztõség: 1051 Budapest , József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Bp., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu Felelõs kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi B. u. 6., 1394 Budapest 62. Pf.: 357, vagy faxon: 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi B. u. 6.; tel.: 235-4512/233 mellék), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). 2013. évi éves elõfizetési díj: 69 960 Ft, fél évre: 37 200 Ft, negyedévre: 19 305 Ft.. Hirdetések felvétele a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál (1085 Bp., Somogyi Béla utca 6.) történik. Amennyiben a megrendelõ a hirdetésében emblémát is kíván alkalmazni, tartozik azt fotózásra alkalmas módon megrendeléséhez mellékelni. HU ISSN 2062-4794 Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 13.0009 – Lajosmizse

Budapest, január 29. Ára: 5200 Ft 1. szám TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Recommend Documents