TARTALOMJEGYZÉK. Budapest, október 29. Ára: 3310 Ft 12. szám

Budapest, 2009. október 29.

Ára: 3310 Ft

12. szám

TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK

RENDELETEK

A PÉNZÜGYMINISZTER HATÁROZATAI

2009. évi LXXXV. tv.

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról .................................... 3211

2009. évi LXXXVI. tv.

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggõ módosításáról .... 3244

153/2009. (VII. 23.) Korm. r.

A pénzügyi szektorban érvényesülõ fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekrõl 3264

154/2009. (VII. 23.) Korm. r.

A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizetõ kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól ....................................................................................................... 3265

155/2009. (VII. 23.) Korm. r.

A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról ............................................................................................. 3267

169/2009. (VIII. 26.) Korm. r.

Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról ....................................... 3268

15/2009. (IX. 22.) PM r.

A pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet módosításáról ............................................................. 3270

16/2009. (IX. 24.) PM r.

A Vám- és Pénzügyõrség Öltözködési Szabályzatáról szóló 9/1999. (III. 31.) PM rendelet módosításáról .............................. 3377

17/2009. (IX. 29.) PM r.

A pénzügyminiszter feladatkörébe tartozó egyes PM rendeleteknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüg gõ törvény módosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény hatálybalépése miatt szükséges módosításáról ............................................................................................. 3378

29/2009. (VIII. 7.) IRM–PM e. r.

A büntetõeljárás során keletkezett iratokból másolat adásáról szóló 10/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet módosításáról ...................................................................................... 3407

47/2009. (IX. 28.) IRM–PM e. r.

A lefoglalás és a büntetõeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, elõzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet módosításáról .................................................................... 3407

2/2009. (VII. 24.) PM hat.

Az Európai Bizottság határozata idõpontjának megállapításáról ......................................................................................................... 3413

3/2009. (VII. 30.) PM hat.

Az Európai Bizottságnak – a távhõszolgáltatás kedvezményes általános forgalmi adó mértékével összefüggõ – határozata meghozatalára nyitva álló határidõ lejártának megállapításáról ........................................................................................... 3413

3210

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY

12. szám

A PÉNZÜGYMINISZTER KÖZLEMÉNYEI

A felszámolók névjegyzékét érintõ változásokról ................... 3414 A könyvviteli szolgáltatást végzõk továbbképzésének szervezésére és lebonyolítására jelentkezõ szervezetek akkreditációs eljárásáról .............................................................................. 3415

A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK ÉS AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁRAK KÖZLEMÉNYE

Az elõzõ évi tevékenységükrõl a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 70. § (8) bekezdésében és a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 21. §-ában, illetve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak alapján ......................................................... 3417 „Honvéd” Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ........................ 3417

AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS EGÉSZSÉG- ÉS AZ ÖNSEGÉLYEZÕ PÉNZTÁRAK KÖZLEMÉNYE

Az önkéntes kölcsönös egészség- és az önsegélyezõ pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 36. §-ában foglaltak alapján ............................................................ 3418 Villamos-, Bányaipari és Közüzemi Dolgozók Önsegélyezõ Pénztár..................................................................................................... 3418

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

HIRDETMÉNYEK

A pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó 52 344 05 0010 52 03 azonosítószámú termékdíj ügyintézõ szakképesítés szakmai vizsgáinak szervezésére való jogosultság elnyerésére........... 3424 3429

12. szám


3211

2009. évi LXXXV. tör vény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról* I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. §

(1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásra. (2) E törvény rendelkezései a Magyar Nemzeti Bankra kizárólag a monetáris politika megvalósításán, valamint a kincstári egységes számla vezetésén kívül végzett pénzforgalmi szolgáltatása tekintetében terjednek ki. (3) A Magyar Nemzeti Bank által vezetett a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzforgalmi számla tekintetében e törvénynek kizárólag a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történõ átutalás lebonyolítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (4) A kincstár által az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) meghatározott kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatása tekintetében e törvénynek kizárólag a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történõ átutalás lebonyolítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Értelmezõ rendelkezések 2. §

E törvény alkalmazásában 1. átutalás: a fizetõ fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizetõ fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, valamint a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történõ átutalás, 2. beszedés: a kedvezményezett rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizetõ fél fizetési számlájának a kedvezményezett javára történõ megterhelése a fizetõ fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizetõ fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján történik, 3. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam, 4. egyedi azonosító: a fizetési számla, vagy fizetési számla hiányában a kedvezményezett egyértelmû azonosítása céljából a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyfél számára meghatározott betû-, számjegy- vagy jelkombináció, 5. értéknap: az a nap, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla javára vagy a fizetési számla terhére elszámolt pénzösszeg utáni kamatszámítás szempontjából figyelembe vesz, 6. fizetési megbízás: a fizetõ félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója részére fizetési mûvelet teljesítésére adott megbízása, valamint a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés, 7. fizetési mûvelet: a fizetõ fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás – valamely fizetési mód szerinti – lebonyolítása, függetlenül a fizetõ fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól, 8. fizetési számla: fizetési mûveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is, 9. fizetõ fél: az a jogalany, a) aki a fizetési számla tulajdonosaként fizetési számlájáról fizetési megbízást hagy jóvá, vagy b) aki a fizetési számla hiányában fizetési megbízást ad, vagy c) akinek a fizetési számláját hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés alapján megterhelik, 10. fogyasztó: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogyasztó, 11. hitelesítés: olyan eljárás, amely lehetõvé teszi, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ellenõrizze a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használatát, ideértve annak személyes biztonsági elemeit is, 12. kedvezményezett: az a jogalany, aki a fizetési mûvelet tárgyát képezõ pénz jogosultja, 13. keretszerzõdés: a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött olyan a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás, amely egy adott idõszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerzõdésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési mûveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is, 14. készpénzátutalás: a Hpt.-ben meghatározott készpénzátutalás, 15. készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz: a Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz,

* A törvényt az Országgyûlés a 2009. június 29-i ülésnapján fogadta el.

3212


12. szám

16. kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz: olyan készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz, amely kizárólag kilencezer forintot meg nem haladó fizetési mûveletre használható, vagy amelyen a rendelkezésre bocsátott vagy tárolt pénzérték nem haladja meg a negyvenötezer forintot, 17. mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek – a keretszerzõdés vagy az egyszeri fizetési megbízási szerzõdés megkötésének idõpontjában – az összes foglalkoztatotti létszáma 10 fõnél kevesebb, és a szerzõdés megkötését megelõzõ üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfõösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerzõdés megkötését megelõzõ üzleti év utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelõ forintösszeg, 18. munkanap: az a nap, amelyen az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója fizetési mûvelet teljesítése céljából nyitva tart, 19. pénz: bankjegy, érme, számlapénz, és az elektronikus pénz, 20. pénzforgalmi számla: az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott, 21. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás, 22. pénzforgalmi szolgáltató: az a hitelintézet, elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet, Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez, 23. referencia-árfolyam: pénzforgalmi szolgáltató által közzétett vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetõ pénznemek közötti mindenkori átváltási árfolyam, 24. referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhetõ mindenkori kamatláb, 25. sorbaállítás: a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlára érkezõ fizetési megbízás fedezethiány miatt történõ nem teljesítése (függõben tartása) és várakozási sorba helyezése a jövõbeni teljesítés céljából, ide nem értve azt az esetet, amikor a fizetõ fél az ütemezett fizetések céljából, a beérkezett fizetési mûveletek tervszerû teljesítése érdekében sorba helyezésrõl állapodik meg a pénzforgalmi szolgáltatóval, 26. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetõvé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelõ ideig történõ tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történõ megjelenítését, 27. távközlõ eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – a keretszerzõdés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerzõdés érdekében – szerzõdési nyilatkozat megtételére, 28. ügyfél: a fizetõ fél és a kedvezményezett, 29. vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott vállalkozás.

II. Fejezet AZ ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK, SZERZÕDÉSKÖTÉSÉNEK ÉS SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI 3. §

(1) A II–VI. Fejezet rendelkezései a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló a) keretszerzõdésre, b) keretszerzõdésen alapuló fizetési megbízásra, valamint c) nem keretszerzõdésen alapuló, egyszeri fizetési megbízásra (a továbbiakban: egyszeri fizetési megbízás) vonatkoznak. (2) Ha az ügyfél fogyasztó vagy mikrovállalkozás, a II–III. és V–VI. Fejezet rendelkezéseitõl hátrányukra eltérni nem lehet. (3) A felek a IV. Fejezet rendelkezéseitõl nem térhetnek el.

4. §

(1) A pénzforgalmi szolgáltató a II–III. és V–VI. Fejezetben elõírt kötelezõ tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséért az ügyfél terhére nem számíthat fel külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget. (2) A felek a szerzõdésben kiköthetik, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél kérésére történõ, a 24. §-ban és a 27. §-ban meghatározottnál gyakoribb, részletesebb vagy a keretszerzõdésben meghatározottól eltérõ távközlõ eszköz használatával való tájékoztatás nyújtásáért ellenértékre jogosult. Az ellenérték a pénzforgalmi szolgáltató tájékoztatása nyújtásának tényleges és közvetlenül felmerülõ költségeinek felel meg.

5. §

A tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében a bizonyítás a pénzforgalmi szolgáltatót terheli.

6. §

(1) Ha a fizetési mûvelethez kapcsolódó pénznemek közötti átváltásra a fizetési megbízás megadása elõtt kerül sor, és a pénznemek közötti átváltás a fizetés helyén vagy a kedvezményezett által történik, a pénznemek közötti átváltást végzõ köteles tájékoztatni a fizetõ felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelõzõen az alkalmazandó átváltási árfolyamról és valamennyi ehhez kapcsolódó díjról, költségrõl vagy egyéb fizetési kötelezettségrõl. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követõen a pénznemek közötti átváltást a fizetõ félnek jóvá kell hagynia.

12. szám 7. §


3213

(1) Ha a kedvezményezett a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használatáért díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget számít fel vagy kedvezményt nyújt, köteles errõl a fizetõ felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelõzõen tájékoztatni. (2) Ha a pénzforgalmi szolgáltató vagy harmadik személy a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használatáért külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget számít fel, köteles errõl az ügyfelet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelõzõen tájékoztatni.

III. Fejezet KERETSZERZÕDÉS Szerzõdéskötést megelõzõ tájékoztatás 8. §

(1) A pénzforgalmi szolgáltató az ügyfelet az ügyfél keretszerzõdés-kötésre irányuló jognyilatkozatát megelõzõen, kellõ idõben köteles papíron vagy tartós adathordozón a 10. §-ban foglaltakról tájékoztatni. (2) A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének egyértelmûen, közérthetõen és pontosan, a magyar nyelven vagy az ügyféllel történt megállapodásban kikötött más nyelven tesz eleget. (3) A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének a keretszerzõdés egy példányának átadásával is eleget tehet, ha az tartalmazza a 10. §-ban meghatározott adatokat.

9. §

10. §

Ha a keretszerzõdés megkötése az ügyfél kérése alapján olyan távközlõ eszköz útján történik, amely az elõzetes tájékoztatást nem teszi lehetõvé, a pénzforgalmi szolgáltató a keretszerzõdés megkötését követõen haladéktalanul köteles a 8. § szerinti tájékoztatást megadni. (1) A pénzforgalmi szolgáltató a következõ adatokról tájékoztatja az ügyfelet: a) a szolgáltatóra vonatkozóan: aa) a szolgáltató cégnevérõl és székhelyérõl, ab) a szolgáltató – az ügyfél lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkezõ – fióktelepének vagy ügynökének címérõl, ac) ügyféllel való egyéb kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címérõl, valamint ad) a szolgáltató cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyilvántartásba vételi számáról, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által kiadott tevékenységi engedély számáról, vagy törzskönyvi nyilvántartási számáról; b) a szolgáltatásra vonatkozóan: ba) a szolgáltatás lényeges jellemzõirõl, bb) azokról az adatokról vagy egyedi azonosítóról, amelyek a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek, bc) a fizetési mûvelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módjáról, bd) a fizetési megbízás átvételének idõpontjáról és esetlegesen a szolgáltató általi tárgynapi teljesítésre történõ befogadás végsõ idõpontjáról, be) a szolgáltatás teljesítésének idõtartamáról, valamint bf) a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használatára vonatkozó fizetési mûveleti értékhatár lehetõségeirõl; c) az ellenszolgáltatásra vonatkozóan: ca) tételesen a szolgáltató részére fizetendõ valamennyi jutalékról, díjról, költségrõl vagy egyéb fizetési kötelezettségrõl, cb) a szolgáltató által, a fizetési mûvelet teljesítése során alkalmazandó kamatlábakról és átváltási árfolyamokról, vagy referencia-kamatláb és referencia-árfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módjáról, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának idõpontjáról, indexérõl vagy alapjáról, valamint cc) erre vonatkozó megállapodás esetén – a 15. § (4) bekezdésével összhangban – a referencia-kamatláb vagy referencia-árfolyam változásának azonnali alkalmazásáról és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségérõl; d) a kapcsolattartásra vonatkozóan: da) a kapcsolattartás módjáról, ideértve az ügyfél által használt azon eszközök mûszaki követelményeit is, amely útján a szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz, db) a szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének és a szerzõdési feltételek rendelkezésre bocsátásának módjáról és gyakoriságáról, dc) a szerzõdéskötés és a szerzõdés fennállása alatti kapcsolattartás nyelvérõl, valamint dd) az ügyfelet megilletõ, a 11. §-ban meghatározott tájékoztatáshoz való jogáról; e) a biztonsági intézkedésre és a felelõsségre vonatkozóan: ea) az ügyfélnek a 40. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségérõl és a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeirõl,

3214


12. szám

eb) erre vonatkozó megállapodás esetén a szolgáltatót megilletõ, a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó zárolási lehetõségérõl, ec) a fizetõ felet terhelõ, a 45. §-ban meghatározott felelõsségi szabályokról, ed) az ügyfelet terhelõ, a 42. § (1) bekezdésében meghatározott, jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési mûveletre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségérõl és a jóvá nem hagyott fizetési mûveletekre vonatkozó szolgáltatói felelõsségrõl, ee) a szolgáltatónak a fizetési mûvelet teljesítéséért a 49–51. §-ban meghatározott felelõsségérõl, valamint ef) a 45. §-ban és a 46. §-ban meghatározott visszafizetési feltételekrõl; f) a keretszerzõdés módosítására és megszüntetésére vonatkozóan: fa) arról, hogy a 15. § szerinti szerzõdésmódosítást az ügyfél részérõl csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése elõtt a szolgáltatót nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el, fb) a szerzõdés idõtartamáról, valamint fc) az ügyfelet megilletõ, a keretszerzõdésre vonatkozó felmondási jogról és annak következményeirõl; g) a jogorvoslatra vonatkozóan: ga) a jogválasztásról, a kizárólagos hatáskör és illetékesség kikötésérõl, valamint gb) a szerzõdésbõl eredõ jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról. (2) A pénzforgalmi szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontja és c) pontjának ca) alpontja szerinti tájékoztatást megadni, ha a) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található, vagy a fizetési mûvelet teljesítése nem EGT-állam pénznemében történik, és b) az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre. 11. §

A szerzõdés fennállása alatt az ügyfél kérésére a pénzforgalmi szolgáltató bármikor köteles a szerzõdési feltételeket és a 10. § szerinti adatokat papíron vagy tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.

12. §

(1) Kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó keretszerzõdés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a 8–10. §-ban és a 22. §-ban meghatározott tájékoztatástól eltérõen az ügyfelet a következõ adatokról tájékoztatja: a) a szolgáltatás lényeges jellemzõirõl, ideértve a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használatának módjáról, b) tételesen a szolgáltató részére fizetendõ valamennyi díjról, költségrõl vagy egyéb fizetési kötelezettségrõl, c) minden olyan adatról, amely a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges, valamint d) a 10. §-ban meghatározott adatok honlapon és az ügyfelek számára nyitva álló helységben való kifüggesztéssel való hozzáférhetõvé tételérõl. (2) A pénzforgalmi szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadni, ha a) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található, vagy a kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel teljesített fizetési mûvelet nem EGT-állam pénznemében történik, és b) az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre.

Szerzõdés formai és tartalmi követelményei 13. § 14. §

A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerzõdést írásban kell megkötni. (1) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerzõdés tartalmazza a) a szolgáltató cégnevét, székhelyét és az ügyfél lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkezõ fióktelepének vagy ügynökének címét, valamint az ügyféllel való egyéb kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címét, b) a szolgáltató cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartásba vételi számát, és a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély számát vagy törzskönyvi nyilvántartási számát, c) a szolgáltatás lényeges jellemzõit és teljesítésének idõtartamát, d) azokat az adatokat vagy egyedi azonosítót, amelyek a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek, e) a fizetési mûvelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módját, f) a fizetési megbízás átvételének idõpontját és esetlegesen a szolgáltató általi tárgynapi teljesítésre történõ befogadás végsõ idõpontját, g) a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használatát és a használatára vonatkozó fizetési mûveleti értékhatár lehetõségét, h) tételesen a szolgáltató részére fizetendõ valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, i) a szolgáltató által, a fizetési mûvelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat, vagy referencia-kamatláb és referencia-árfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módját, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának idõpontját, indexét vagy alapját és nyilvánosságra hozatalának helyét; valamint erre vonatkozó megállapodás esetén – a 15. § (4) bekezdésével összhangban –

12. szám


3215

a referencia-kamatláb vagy referencia-árfolyam változásának azonnali alkalmazását és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget, j) a kapcsolattartás módját, ideértve az ügyfél által használt azon eszközök mûszaki követelményeit is, amelyek útján a szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz, k) a szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének és a szerzõdési feltételek rendelkezésre bocsátásának módját és gyakoriságát, valamint az ügyfelet megilletõ, a 11. § szerinti és a 22. § szerinti tájékoztatáshoz való jogát, l) a szerzõdéskötés és a szerzõdés fennállása alatti kapcsolattartás nyelvét, m) az ügyfél a 40. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét és a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeket, n) a szolgáltató készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó zárolási lehetõségét, ha a felek errõl megállapodtak, o) a fizetõ felet terhelõ, a 45. §-ban meghatározott felelõsségi szabályokat, p) az ügyfelet terhelõ, a 42. § (1) bekezdésében meghatározott, a jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési mûveletre vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget, és a jóvá nem hagyott fizetési mûveletekre vonatkozó szolgáltatói felelõsséget, valamint a szolgáltatónak a fizetési mûvelet teljesítéséért a 44. §-ban és a 49–51. §-ban meghatározott felelõsségét, és a 46. §-ban és a 47. §-ban meghatározott visszafizetési feltételeket, q) a szolgáltató által kezdeményezett szerzõdésmódosítás hatálybalépésének feltételeit, ideértve a módosítás elfogadásával kapcsolatos szabályokat is, r) a szerzõdés idõtartamát, s) az ügyfelet megilletõ, a keretszerzõdésre vonatkozó felmondási jogot és annak következményeit, t) a jogválasztást, a kizárólagos hatáskör és illetékesség kikötését, u) a szerzõdésbõl eredõ jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokat, valamint v) a szolgáltató adatkezelési és adattovábbítási jogosultságát a fizetéssel kapcsolatos csalások valamint a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel történõ visszaélések megelõzése, vizsgálata és felderítése céljából, és ennek szabályait. (2) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerzõdés nem tartalmazza a szolgáltatás teljesítésének idõtartamát és tételesen a szolgáltató részére fizetendõ valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, ha a) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található, vagy a fizetési mûvelet teljesítése nem EGT-állam pénznemében történik, és b) az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre.

Szerzõdés módosítása és megszüntetése 15. §

(1) A keretszerzõdés módosítását a pénzforgalmi szolgáltató kizárólag a 8. §-ban meghatározott módon kezdeményezheti a módosítás hatálybalépését megelõzõen legalább két hónappal. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidõ azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdõnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján. (3) A keretszerzõdés módosításának kezdeményezése esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy a módosítást az ügyfél részérõl akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése elõtt a szolgáltatót nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a módosítás hatálybalépése elõtti napig az ügyfél jogosult a keretszerzõdés azonnali és díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentes felmondására. (4) A kamatláb vagy átváltási árfolyam módosítására a (2) bekezdés szerinti értesítés nélkül és azonnal is sor kerülhet, ha a felek ezt a lehetõséget a keretszerzõdésben kikötötték, és a változások a 10. § c) pontjának cb) pontjában meghatározott referencia-kamatlábon vagy referencia-árfolyamon alapulnak. (5) A pénzforgalmi szolgáltató a kamatláb változásáról az ügyfelet a 8. §-ban és a 9. §-ban meghatározott módon köteles tájékoztatni kivéve, ha a keretszerzõdés szerint abban állapodtak meg, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a tájékoztatást az ügyfél részére meghatározott gyakorisággal és módon adja meg. A kamat vagy árfolyam ügyfél számára elõnyös változása esetén a pénzforgalmi szolgáltatót tájékoztatási kötelezettség nem terheli.

16. §

Kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó keretszerzõdés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató nem köteles a keretszerzõdés módosítását a 8. §-ban meghatározott módon kezdeményezni.

17. §

(1) Felmondási idõ kikötésének hiányában az ügyfél a keretszerzõdést bármikor, azonnali hatállyal felmondhatja. Egy hónapnál hosszabb felmondási idõ kikötése semmis. (2) Ha a keretszerzõdés határozatlan idejû vagy egy évet meghaladó idõtartamra szól, a keretszerzõdést az ügyfél az elsõ év elteltével díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen felmondhatja.

3216


12. szám

(3) A (2) bekezdésen kívül az ügyfél felmondása esetén a pénzforgalmi szolgáltató az ügyféltõl ellenértékre jogosult. Az ellenérték nem haladhatja meg a felmondás tényleges és közvetlenül felmerülõ költségeit. E tekintetben a pénzforgalmi szolgáltatónak az ügyfél felé elszámolási kötelezettsége áll fenn. (4) A felek a keretszerzõdésben kiköthetik, hogy a határozatlan idejû keretszerzõdést a pénzforgalmi szolgáltató a 8. §-ban meghatározott módon felmondhatja. Két hónapnál rövidebb felmondási idõ kikötése semmis kivéve, ha az ügyfél a keretszerzõdésben foglalt kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte. (5) A keretszerzõdés felmondása, megszûnése esetén a felek kötelesek egymással elszámolni. (6) A keretszerzõdés felmondása, megszûnése esetén a pénzforgalmi szolgáltató kizárólag a keretszerzõdésnek megfelelõen, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. (7) Az elszámolás a felmondással egyidejûleg, vagy ha a felek a keretszerzõdésben felmondási idõt kötöttek ki, a felmondási idõ utolsó napjáig történik.

IV. Fejezet FIZETÉSI SZÁMLA MEGNYITÁSA, FIZETÉSI SZÁMLA FELETTI RENDELKEZÉS 18. §

(1) Pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi szolgáltató akkor nyithat, ha a) jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság létrejöttéhez szükséges nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) már bejegyzett vállalkozás a nyilvántartást vezetõ szervezettõl származó, harminc napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte, b) a nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság létesítõ okiratát (társasági szerzõdését) egy másolati példányban átadta, valamint – ha cégbejegyzésre kötelezett és a pénzforgalmi számla megnyitása nem feltétele a cégbejegyzési kérelem benyújtásának – csatolta a cégbejegyzési kérelem benyújtása során a cégbíróságtól kapott elektronikus tanúsítványt vagy annak hiteles papír alapú másolatát, c) az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál történt nyilvántartásba vételérõl szóló okirat másolati példányát átadta, egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói, illetõleg a tevékenység végzéséhez szükséges más igazolvány másolatát csatolta. (2) Fizetési számlát a pénzforgalmi szolgáltató akkor nyithat, ha a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett – a jogi formájára vonatkozó elõírások szerint – a létrejöttére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta. (3) A pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi szolgáltató azonnali hatállyal megszünteti, ha a számla megnyitását követõ kilencven napon belül a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett szervezet a nyilvántartást vezetõ szervezettõl származó, harminc napnál nem régebbi okirattal nem igazolja, hogy a nyilvántartásban szerepel. (4) Az (1) bekezdés b) pontja alapján: a) gazdasági társaság és szövetkezet részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve – az alapítói vagyon kivételével – javára fizetési megbízást teljesíteni mindaddig nem lehet, amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy nyilvántartásba történõ bejegyzése iránti kérelmét benyújtotta, valamint adószámát és statisztikai számjelét nem közölte, b) nyilvántartásba vétellel létrejövõ egyéb jogi személyek részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve – az alapítói vagyon kivételével – javára fizetési megbízást teljesíteni az a) pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag a nyilvántartásba vétel megtörténtének igazolását követõen lehet.

19. §

(1) A fizetési számla felett természetes személy számlatulajdonos a fizetési számlaszerzõdésben meghatározott módon, önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet. (2) Jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság a pénzforgalmi számla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett, illetõleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített nevének (cégnevének) betû szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a pénzforgalmi számla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti egyéb szervezet a létesítõ okiratában, ennek hiányában a fizetési számlaszerzõdésben meghatározott módon rendelkezhet fizetési számlája felett. (3) A számlatulajdonos vagy a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy által feljogosított rendelkezésre jogosult rendelkezési joga bármikor visszavonható vagy – a fizetési számlaszerzõdésben meghatározott esetben és módon – korlátozható. (4) A pénzforgalmi szolgáltató a tõle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy a rendelkezési jogosultságot csak a számlatulajdonos és az általa feljogosított gyakorolhassa.

12. szám


3217

(5) A rendelkezési jog gyakorlása során a pénzforgalmi szolgáltató a tõle elvárható gondossággal köteles ellenõrizni, hogy a megbízáson feltüntetett aláírás [ideértve személyazonosító kódot (PIN kód) vagy egyéb kódot] megegyezik-e a rendelkezésre jogosult pénzforgalmi szolgáltató bejelentett aláírásával [személyazonosító kódjával (PIN kód) vagy egyéb kódjával]. 20. §

(1) A számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: vezetõ) – a pénzforgalmi szolgáltató által rendszeresített módon – írásban jelenti be (e § alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés) a fizetési számla felett rendelkezni jogosultat. A pénzforgalmi szolgáltató nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a vezetõ által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban elõírt feltételeknek megfelel-e. (2) A vezetõ bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását – a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével – hitelt érdemlõ módon (pl. illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és aláírási címpéldánnyal) igazolja. A pénzforgalmi szolgáltató nem felel a változásbejegyzési kérelem utóbb történõ elutasítása esetén a számlatulajdonosnál bekövetkezõ károkért. Ha a vezetõ megbízatása megszûnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg az új vagy más vezetõ másként nem rendelkezik. (3) Ha a számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályból következõen a szervezetnek több, önálló képviseleti joggal rendelkezõ vezetõje van, bármelyik vezetõ bejelentése érvényes. Ha a számlatulajdonos szervezet létesítõ okirata alapján a vezetõk közül egy vagy több személy kizárólagosan jogosult a bejelentésre, akkor az általuk tett bejelentés az érvényes. Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a legutolsó bejelentés az érvényes. Együttes képviseleti jog esetében a jogosultak a bejelentést csak együttesen tehetik meg. (4) Ha vitatott a bejelentõ jogosultsága a szervezet képviseletére, a pénzforgalmi szolgáltató a bejelentés szempontjából a szervezet képviseletére jogosultnak tekinti a bejelentõt mindaddig, amíg a szervezet nyilvántartására vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet képviseletére jogosult.

21. §

(1) A számlatulajdonos a fizetési számlája felett – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – szabadon rendelkezik. (2) A meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközök az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel. (3) A fizetési számlaszerzõdésre a Polgári Törvénykönyvben foglalt bankszámlaszerzõdésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hitelintézetnek nem minõsülõ pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlára befolyó pénzeszközöket nem használhatja.

V. Fejezet KERETSZERZÕDÉSEN ALAPULÓ FIZETÉSI MEGBÍZÁS Elõzetes tájékoztatás 22. §

(1) A pénzforgalmi szolgáltató – a fizetõ fél kérésére – a fizetõ fél keretszerzõdésen alapuló fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelõzõen a következõ adatokról köteles a fizetõ felet tájékoztatni: a) a szolgáltatás teljesítésének idõtartamáról, és b) tételesen a szolgáltató részre fizetendõ valamennyi díjról, költségrõl vagy fizetési kötelezettségrõl. (2) A pénzforgalmi szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni, ha a) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található, vagy a fizetési mûvelet teljesítése nem EGT-állam pénznemében történik, és b) az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre.

Utólagos tájékoztatás 23. §

(1) A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerzõdésen alapuló fizetési megbízás alapján a fizetõ fél számlájának megterhelését követõen, vagy ha a fizetõ fél a fizetést nem a fizetési számlán keresztül bonyolítja, a fizetési megbízás átvételét követõen a következõ adatokról köteles a fizetõ felet haladéktalanul tájékoztatni: a) a fizetési mûvelet azonosítását lehetõvé tevõ hivatkozásról, és esetlegesen a kedvezményezett adatairól, b) a fizetési mûvelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegérõl, c) tételesen a fizetõ fél által a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendõ valamennyi díjról, költségrõl vagy egyéb fizetési kötelezettségrõl, d) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési mûvelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelõzõ összegrõl, valamint e) a fizetési megbízás átvételének napjáról vagy a terhelés értéknapjáról.

3218


12. szám

(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a 8. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott módon köteles a fizetõ fél rendelkezésére bocsátani. 24. §

(1) A felek a keretszerzõdésben megállapodhatnak arról, hogy – a 23. §-ban foglalt haladéktalan tájékoztatástól eltérõen – a 23. § (1) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató a fizetõ fél részére legalább havonta egy alkalommal átadja vagy rendelkezésre bocsátja, oly módon, hogy a fizetõ fél az adatokat az adatok céljának megfelelõ ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse. (2) Ha a fizetõ fél fogyasztó, kérelmére a pénzforgalmi szolgáltató a fizetõ fél részére havonta legalább egy alkalommal papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen átadja a 23. §-ban meghatározott adatokat.

25. §

(1) Kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó keretszerzõdés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a 23. §-ban és a 24. §-ban, valamint a 26. §-ban és a 27. §-ban foglalt tájékoztatási szabályoktól eltérõen olyan eljárást biztosít az ügyfél számára, amely segítségével az ügyfél a következõ adatok birtokába jut: a) a teljesített fizetési mûvelet azonosítását lehetõvé tevõ hivatkozás és a fizetési mûvelet összege, b) a szolgáltató részre fizetendõ valamennyi díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség, c) azonos kedvezményezett részére történõ többszöri vagy azonos típusú fizetés esetén a fizetési mûveletek összege, valamint d) a szolgáltató részére, a c) pont esetében fizetendõ összesített díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség. (2) Ha az ügyfél olyan kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszközt használ, amely az ügyfél beazonosíthatóságát nem teszi lehetõvé vagy a pénzforgalmi szolgáltató a név szerinti azonosítást mûszaki okból nem tudja elvégezni, a pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást sem köteles az ügyfél rendelkezésére bocsátani. (3) A pénzforgalmi szolgáltató bármikor köteles a fizetõ fél részére lehetõvé tenni a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközön tárolt vagy rendelkezésre bocsátott pénzösszeg nagyságának ellenõrzését.

Kedvezményezett tájékoztatása 26. §

(1) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a keretszerzõdésen alapuló fizetési mûvelet teljesítését követõen a következõ adatokról köteles a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni: a) a fizetési mûvelet és a fizetõ fél kedvezményezett általi beazonosíthatóságát lehetõvé tevõ hivatkozásról, valamint a fizetési mûvelettel továbbított egyéb információkról, b) a fizetési mûveletnek a kedvezményezett fizetési számláján jóváírt devizanemben meghatározott összegérõl, c) tételesen a kedvezményezett által a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója részre fizetendõ valamennyi díjról, költségrõl vagy egyéb fizetési kötelezettségrõl, d) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által, a fizetési mûvelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelõzõ összegrõl, valamint e) a fizetési számlán történõ jóváírás értéknapjáról. (2) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a 8. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott módon köteles a kedvezményezett rendelkezésére bocsátani.

27. §

(1) A felek a keretszerzõdésben megállapodhatnak arról, hogy – a 26. §-ban foglalt haladéktalan tájékoztatástól eltérõen – a 26. § (1) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató a kedvezményezett részére legalább havonta egy alkalommal átadja vagy rendelkezésre bocsátja, oly módon, hogy a kedvezményezett az adatokat az adatok céljának megfelelõ ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse. (2) Ha a kedvezményezett fogyasztó, kérelmére a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a kedvezményezett részére havonta legalább egy alkalommal papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen átadja a 26. §-ban meghatározott adatokat.

VI. Fejezet EGYSZERI FIZETÉSI MEGBÍZÁS 28. §

A pénzforgalmi szolgáltató nem köteles olyan adatokról tájékoztatni az ügyfelet, amelyeket az ügyfél egy másik pénzforgalmi szolgáltatóval kötött keretszerzõdés alapján – annak jogszabályon alapuló tájékoztatási kötelezettségének teljesítése alapján – már megkapott vagy a keretszerzõdés szerint meg fog kapni, ha az egyszeri fizetési megbízásra e keretszerzõdésben meghatározott készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel kerül sor.

12. szám


3219

Elõzetes tájékoztatás 29. §

(1) A pénzforgalmi szolgáltató az ügyfelet az ügyfél egyszeri fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelõzõen köteles a 31. §-ban foglaltakról honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helységben kifüggesztve tájékoztatni. (2) A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének egyértelmûen, közérthetõen és pontosan, magyar nyelven vagy az ügyféllel történt megállapodásban kikötött más nyelven tesz eleget. (3) A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének az egyszeri fizetési megbízási szerzõdés egy példányának rendelkezésre bocsátásával is eleget tehet, ha az tartalmazza a 31. §-ban meghatározott adatokat. (4) Az ügyfél kérésére a pénzforgalmi szolgáltató köteles a tájékoztatást és a szerzõdési feltételeket papíron vagy tartós adathordozón átadni.

30. §

Ha az egyszeri fizetési megbízás az ügyfél kérése alapján olyan távközlõ eszköz útján történik, amely az elõzetes tájékoztatást nem teszi lehetõvé, a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízás teljesítését követõen haladéktalanul köteles a 31. § szerinti tájékoztatást megadni.

31. §

(1) A pénzforgalmi szolgáltató a következõ adatokról köteles az ügyfelet tájékoztatni: a) azokról az adatokról vagy egyedi azonosítóról, amelyek a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek, b) a pénzforgalmi szolgáltatás teljesítésének idõpontjáról, c) tételesen az ügyfél által a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendõ valamennyi díjról, költségrõl vagy egyéb fizetési kötelezettségrõl, és d) a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési mûvelet teljesítése során alkalmazandó tényleges vagy referencia-árfolyamról. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a pénzforgalmi szolgáltató köteles a 10. §-ban meghatározott adatokról az ügyfelet honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helységben kifüggesztve tájékoztatni. (3) A pénzforgalmi szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tájékoztatást megadni, ha a) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található, vagy a fizetési mûvelet teljesítése nem EGT-állam pénznemében történik, és b) az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre.

Utólagos tájékoztatás 32. §

(1) A pénzforgalmi szolgáltató az egyszeri fizetési megbízás átvételét követõen a következõ adatokról köteles a fizetõ felet haladéktalanul tájékoztatni: a) a fizetési mûvelet azonosítását lehetõvé tevõ hivatkozásról, és esetlegesen a kedvezményezett adatairól, b) a fizetési mûvelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegérõl, c) tételesen a fizetõ fél által a pénzforgalmi szolgáltató részre fizetendõ valamennyi díjról, költségrõl vagy egyéb fizetési kötelezettségrõl, d) a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési mûvelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelõzõ összegrõl, valamint e) a fizetési megbízás átvételének napjáról. (2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a 29. §-ban meghatározott módon köteles rendelkezésre bocsátani.

Kedvezményezett tájékoztatása 33. §

(1) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési mûvelet teljesítését követõen a következõ adatokról köteles a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni: a) a fizetési mûvelet és a fizetõ fél kedvezményezett általi beazonosíthatóságát lehetõvé tevõ hivatkozásról, valamint a fizetési mûvelettel továbbított egyéb információkról, b) a fizetési mûveletnek a kedvezményezett fizetési számláján jóváírt devizanemben meghatározott összegérõl, c) tételesen a kedvezményezett által a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója részre fizetendõ valamennyi díjról, költségrõl vagy egyéb fizetési kötelezettségrõl, d) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által a fizetési mûvelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelõzõ összegrõl, valamint e) a fizetési számlán történõ jóváírás értéknapjáról. (2) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a 29. §-ban meghatározott módon köteles a kedvezményezett rendelkezésére bocsátani.

3220


12. szám

VII. Fejezet A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁS LEBONYOLÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI 34. §

Ha az ügyfél nem fogyasztó vagy mikrovállalkozás, a szerzõdõ felek a 35. §-tól, a 36. § (1) bekezdésétõl, a 37. § (4) bekezdésétõl, a 38. § (1)–(6) bekezdésétõl, a 43. § (1) és (2) bekezdésétõl, a 45. § (1)–(5) bekezdésétõl, a 46. §-tól, a 47. §-tól, a 49. §-tól és az 50. §-tól eltérõen is megállapodhatnak.

35. §

(1) A pénzforgalmi szolgáltató a VII–IX. Fejezetben elõírt tájékoztatási és egyéb kötelezettsége teljesítéséért – ide nem értve a 38. § (6) bekezdésében és a 48. § (7) bekezdésében foglaltakat – külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget az ügyfél terhére nem számíthat fel. (2) A felek a pénzforgalmi szolgáltató a 38. § (6) bekezdése és a 48. § (7) bekezdése szerinti intézkedésének ellenértékérõl szerzõdésben állapodnak meg. Az ellenérték nem haladhatja meg az intézkedés tényleges és közvetlenül felmerült költségeit.

36. §

(1) A fizetési mûveletet a felek által megállapított devizanemben kell teljesíteni. (2) A fizetõ felet és a kedvezményezettet kizárólag a saját pénzforgalmi szolgáltatója által meghatározott díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség terheli, ha a fizetési mûvelethez nem kapcsolódik pénznemek közötti átváltás. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található, vagy a fizetési mûvelet teljesítése nem EGT-állam pénznemében történik. (4) A kedvezményezett készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használatáért díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget számíthat fel, vagy kedvezményt nyújthat.

VIII. Fejezet FIZETÉSI MÛVELETEK JÓVÁHAGYÁSA 37. §

(1) Fizetési mûvelet teljesítésére – a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján végzett átutalás kivételével – akkor kerülhet sor, ha azt a fizetõ fél elõzetesen jóváhagyta. A felek a keretszerzõdésben megállapodhatnak arról, hogy a jóváhagyás utólagos is lehet. (2) Fizetési mûvelet teljesítésének jóváhagyására vagy több fizetési mûvelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyására csak a szerzõdésben meghatározott módon kerülhet sor. (3) A fizetõ fél a jóváhagyást a 38. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott idõpontig visszavonhatja. Több fizetési mûvelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyás visszavonása esetén a kapcsolódó jövõbeli fizetési mûveletek sem minõsülnek jóváhagyottnak. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jóváhagyás hiányában a fizetési mûvelet jóvá nem hagyottnak minõsül.

38. §

(1) A fizetési megbízásnak a fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója által történt átvételét követõen az ügyfél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza. (2) Ha a fizetési megbízást a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül kezdeményezték, a fizetési megbízásnak vagy a fizetési mûvelet teljesítése jóváhagyásának a kedvezményezett részére való átadását követõen a fizetõ fél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza. (3) Beszedés esetében a fizetõ fél a fizetési megbízást – a visszatérítéshez való jog sérelme nélkül – a terhelést megelõzõ munkanapig vonhatja vissza. (4) A terhelési naphoz kötött fizetési megbízás esetén az ügyfél a fizetési megbízást a felek által megállapított terhelési napot megelõzõ munkanap végéig vonhatja vissza. (5) Az (1)–(4) bekezdésben megállapított határidõt követõen a fizetési megbízást akkor lehet visszavonni, ha arról az ügyfél és a pénzforgalmi szolgáltató megállapodott. Olyan fizetési megbízás esetén, amelyet a kedvezményezett kezdeményezett, vagy rajta keresztül kezdeményezték, a fizetési megbízás visszavonásához a kedvezményezett hozzájárulása szükséges. (6) A felek a keretszerzõdésben megállapodhatnak arról, hogy az (5) bekezdésben meghatározott esetben a pénzforgalmi szolgáltató a visszavonásért külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget számíthat fel. (7) Kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó keretszerzõdés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy az (1)–(6) bekezdéstõl eltérõen a fizetési megbízásnak a kedvezményezett részére való átadását vagy a fizetési mûvelet teljesítése jóváhagyását követõen az ügyfél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza.

12. szám 39. §


3221

(1) Ha a fizetési mûvelet jóváhagyása készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel történik, a felek a keretszerzõdésben a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközhöz kapcsolódóan fizetési mûveleti értékhatárt határozhatnak meg. (2) A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerzõdésben fenntarthatja magának a jogot a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz letiltására a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz jogosulatlan vagy csalárd módon történõ használatának gyanúja esetén, vagy a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz biztonsága érdekében. (3) Olyan készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz esetén, amelyhez hitelkeret kapcsolódik, a (2) bekezdésben meghatározott letiltás jogát a pénzforgalmi szolgáltató akkor is fenntarthatja, ha jelentõs mértékben megnövekszik annak kockázata, hogy a fizetõ fél szolgáltató felé fennálló fizetési kötelezettségét nem képes teljesíteni. (4) A pénzforgalmi szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz letiltásának feltételei fennállnak. (5) Készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz letiltása esetén a pénzforgalmi szolgáltató a letiltást megelõzõen, de legkésõbb a letiltást követõen haladéktalanul a keretszerzõdésben meghatározott módon tájékoztatja a fizetõ felet a letiltás tényérõl és annak okairól. (6) A pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség, ha az veszélyezteti a pénzforgalmi szolgáltató mûködésének biztonságát, vagy ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály kizárja. (7) Ha a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz letiltásának oka megszûnik, a pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz letiltását haladéktalanul megszünteti, vagy új készpénz-helyettesítõ fizetési eszközt bocsát a fizetõ fél rendelkezésére.

40. §

(1) Az ügyfél köteles a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközt a keretszerzõdésben foglaltak szerint használni, és a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz és annak használatához szükséges személyes biztonsági elemek – így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód – biztonságban tartása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. (2) Az ügyfél a pénzforgalmi szolgáltatónak vagy az általa megjelölt harmadik félnek haladéktalanul köteles bejelenteni, ha észleli a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz birtokából történõ kikerülését, ellopását, valamint jogosulatlan vagy jóvá nem hagyott használatát. (3) Kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó keretszerzõdés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy az ügyfél nem köteles a (2) bekezdés szerinti bejelentést megtenni, ha a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz letiltása vagy további használatának megakadályozása nem lehetséges.

41. §

(1) A pénzforgalmi szolgáltató kizárólag az ügyfél kifejezett kérelme esetén bocsáthat rendelkezésére készpénz-helyettesítõ fizetési eszközt, ide nem értve a már meglévõ készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz cseréjét. (2) A pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközt és annak használatához szükséges személyes biztonsági elemeket – a keretszerzõdésben meghatározott módon – kizárólag ügyfél részére adhatja át. (3) A pénzforgalmi szolgáltató gondoskodik arról, hogy az ügyfél bármikor megtehesse a 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentését, vagy kérelmezhesse a 39. § szerinti letiltás megszüntetését. (4) A pénzforgalmi szolgáltató a 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentésekrõl olyan nyilvántartást vezet, amely tizennyolc hónapig biztosítja a bejelentések idõpontjának és tartalmának bizonyítását. (5) A pénzforgalmi szolgáltató a (3) bekezdésben meghatározott bejelentést követõen a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel adott fizetési megbízás alapján fizetési mûveletet nem teljesíthet. (6) Kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó keretszerzõdés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatót a (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettségek nem terhelik, ha a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz letiltása vagy további használatának megakadályozása nem lehetséges.

IX. Fejezet FIZETÉSI MÛVELETEK HELYESBÍTÉSE, A FELELÕSSÉGI ÉS KÁRVISELÉSI SZABÁLYOK

42. §

(1) Az ügyfél a fizetési megbízás teljesítését követõen haladéktalanul, de legfeljebb a fizetési mûvelet teljesítését követõ tizenharmadik hónapnak a fizetési számla megterhelésének napjával megegyezõ napjáig kezdeményezheti a jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési mûvelet helyesbítését. Ha a lejárat hónapjában nincs a terhelés napjának megfelelõ naptári nap, akkor a határidõ lejárta a hónap utolsó napja.

3222


12. szám

(2) A felek a keretszerzõdésben az (1) bekezdésben meghatározott idõtartamtól rövidebb idõtartamban is megállapodhatnak, azzal, hogy az ügyfél helyesbítéséhez való jogát nem zárhatják ki. (3) Az (1) bekezdés szerinti határidõ nem vonatkozik arra az esetre, ha a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízást követõen elõírt utólagos tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. (4) A pénzforgalmi szolgáltató a helyesbítésre vonatkozó kérelem megvizsgálását követõen haladéktalanul köteles a helyesbítés iránti kérelemnek eleget tenni. 43. §

(1) A jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési mûvelet helyesbítése iránti kérelem esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani – adott esetben a hitelesítés által –, hogy a kifogásolt fizetési mûveletet a fizetõ fél jóváhagyta, a fizetési mûvelet megfelelõen került rögzítésre, és a teljesítést mûszaki hiba vagy üzemzavar nem akadályozta. (2) A jóvá nem hagyott fizetési mûvelet helyesbítése iránti kérelem esetén a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használata önmagában nem bizonyítja, hogy a fizetõ fél csalárd módon járt el, vagy a fizetési mûveletet jóváhagyta, vagy a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettséget szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte. (3) Kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó keretszerzõdés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ügyfél olyan készpénz-helyettesítõ fizetési eszközt használ, amely az ügyfél beazonosíthatóságát nem teszi lehetõvé, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz jellege miatt nincs abban a helyzetben, hogy a mûvelet jóváhagyását bizonyítsa.

44. §

(1) A jóvá nem hagyott fizetési mûvelet teljesítése esetén a pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul köteles a) megtéríteni a fizetõ fél részére a fizetési mûvelet összegét, b) a fizetési számla tekintetében a megterhelés elõtti állapotot helyreállítani, és c) megtéríteni a fizetõ fél kárát. (2) Kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó keretszerzõdés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatót az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem terheli, ha a fizetõ fél olyan készpénz-helyettesítõ fizetési eszközt használt, amely a fizetõ fél beazonosíthatóságát nem teszi lehetõvé, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz jellege miatt nincs abban a helyzetben, hogy a mûvelet jóváhagyását bizonyítsa.

45. §

(1) A 44. §-ban meghatározottaktól eltérõen az olyan jóvá nem hagyott fizetési mûveletek vonatkozásában, amelyek a fizetõ fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek, a fizetõ fél viseli negyvenötezer forintnak megfelelõ összeg mértékéig a kárt a 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentés megtételét megelõzõen. (2) Nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott felelõsség a fizetõ felet, ha a kárt készpénz-helyettesítõ fizetési eszköznek minõsülõ olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a személyes biztonsági elemek – így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód – nélkül használtak, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a 41. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget. (3) A pénzforgalmi szolgáltató mentesül az (1)–(4) bekezdés szerinti felelõssége alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési mûvelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizetõ fél csalárd módon eljárva okozta, vagy a kárt a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta. (4) A 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentést követõen a pénzforgalmi szolgáltató viseli a kárt az olyan jóvá nem hagyott fizetési mûveletek vonatkozásában, amelyek a fizetõ fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek. (5) Kis összegû készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó keretszerzõdés alapján a felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatót a (2) és (4) bekezdés szerinti kötelezettségek nem terhelik, ha a) a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz letiltása vagy további használatának megakadályozása nem lehetséges, vagy b) az ügyfél olyan készpénz-helyettesítõ fizetési eszközt használt, amely az ügyfél beazonosíthatóságát nem teszi lehetõvé, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz jellege miatt nincs abban a helyzetben, hogy a mûvelet jóváhagyását bizonyítsa.

46. §

(1) A fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója visszatéríti a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizetõ fél által jóváhagyott fizetési mûvelet összegét, ha: a) a jóváhagyás idõpontjában a fizetõ fél a fizetési mûvelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési mûvelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizetõ fél részérõl az adott helyzetben ésszerûen elvárható volt.

12. szám


3223

(2) A fizetõ fél részérõl a fizetési mûvelet adott helyzetben ésszerûen elvárható összegének megítélése során a pénzforgalmi szolgáltatónak a fizetõ fél korábbi fizetési mûveleteit, a keretszerzõdésben foglaltakat és a fizetési mûvelet körülményeit kell figyelembe vennie. (3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása tekintetében a bizonyítás a fizetõ felet terheli. (4) A fizetõ fél nem hivatkozhat az (1) bekezdés b) pontjára a pénznemek közötti átváltással kapcsolatosan, ha az átváltás során a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában vagy a 10. § (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontjában foglaltak szerint referencia-árfolyam alkalmazására került sor. (5) A felek a keretszerzõdésben megállapodhatnak arról, hogy a beszedés visszatérítése esetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem kell fennállniuk. Ilyen megállapodás esetén a pénzforgalmi szolgáltató a fizetõ fél visszatérítésre vonatkozó igényét nem utasíthatja vissza. (6) A felek a keretszerzõdésben megállapodhatnak arról, hogy a fizetõ fél nem jogosult a visszatérítésre, ha a jóváhagyást közvetlenül a saját pénzforgalmi szolgáltatónak adta meg, és a fizetési mûveletre vonatkozó elõzetes tájékoztatási kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató vagy a kedvezményezett a keretszerzõdésben meghatározott módon, a fizetési megbízás teljesítésének esedékességét megelõzõen huszonnyolc nappal teljesítette. (7) A felek az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen is megállapodhatnak, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található. 47. §

(1) A kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizetõ fél által a 46. § (1) bekezdésben meghatározott módon jóváhagyott fizetési mûvelet visszatérítésére vonatkozó igényét a fizetõ fél a terhelés napjától számított ötvenhat napig érvényesítheti. (2) A pénzforgalmi szolgáltató a fizetõ fél visszatérítésre vonatkozó igényének benyújtásától számított tíz munkanapon belül a fizetési mûvelet összegét visszatéríti vagy az igényt indokolással ellátva elutasítja. (3) A visszatérítés elutasítása esetén a pénzforgalmi szolgáltató egyidejûleg tájékoztatja a fizetõ felet a jogvita peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról.

48. §

(1) Ha a fizetési mûvelet teljesítése egyedi azonosító használatával történik, a fizetési mûvelet az egyedi azonosító által megjelölt kedvezményezett vonatkozásában teljesítettnek minõsül. (2) Ha a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történõ átutalás teljesítése egyedi azonosító használatával történik, a fizetési mûvelet az egyedi azonosító által és a fizetõ fél nevével megjelölt fizetõ fél vonatkozásában minõsül teljesítettnek. (3) A fizetési mûvelet nem teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért hibás egyedi azonosító használata esetén – ide nem értve a (2) bekezdésben foglalt esetet – a pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli felelõsség. (4) Ha az ügyfél a 31. § (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 10. § b) pontjának bb) alpontjában meghatározottakon kívül további adatokat ad meg, a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési mûveletnek az egyedi azonosító által megjelölt teljesítéséért felel. (5) A pénzforgalmi szolgáltató – a (3) bekezdésben meghatározottak ellenére – köteles a fizetési mûvelet összegének visszaszerzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. (6) A felek a keretszerzõdésben megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési mûvelet összegének (5) bekezdés szerinti visszaszerzése esetén külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget számíthat fel.

49. §

(1) Ha a fizetési mûveletet a fizetõ fél kezdeményezte, a fizetési mûvelet hibás teljesítéséért a fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója felel kivéve, ha bizonyítja, hogy a fizetési mûvelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett. (2) Ha a fizetési mûvelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett, a fizetési mûvelet hibás teljesítéséért a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felel. (3) A fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott felelõsségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési mûvelet összegét a fizetõ fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési mûveletre nem került volna sor. (4) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (2) bekezdésben meghatározott felelõsségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a fizetési mûvelet összegét a kedvezményezett rendelkezésére bocsátani, és a kedvezményezett fizetési számláján jóváírni. (5) A fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetõ fél kérésére – a fizetési mûvelet nem teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért való felelõsség kérdésétõl függetlenül – köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési mûvelet nyomon követése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott nyomon követés eredményérõl a fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetõ felet tájékoztatja.

3224 50. §


12. szám

(1) Ha a fizetési mûveletet a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül kezdeményezték, a fizetési megbízás a fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatójához való továbbításáért a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felel. (2) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott felelõsségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a fizetési megbízást megküldeni a fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója felé. (3) A fizetési mûveletnek a jogszabály szerinti teljesítéséért a kedvezményezett felé a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felel. (4) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (3) bekezdésben meghatározott felelõsségének fennállása esetén haladéktalanul köteles biztosítani, hogy a kedvezményezett számláján jóváírt fizetési mûvelet összege a kedvezményezett rendelkezésére álljon. (5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével a fizetési mûvelet nem teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért a fizetõ fél felé a saját pénzforgalmi szolgáltatója felel. (6) A fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója az (5) bekezdésben meghatározott felelõsségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési mûvelet összegét a fizetõ fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési mûveletre nem került volna sor. (7) Ha a fizetési mûveletet a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül kezdeményezték, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója – a fizetési mûvelet nem teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért való felelõsség kérdésétõl függetlenül – köteles a fizetési mûvelet nyomon követése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. (8) A (3) bekezdésben meghatározott nyomon követés eredményérõl a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a kedvezményezettet tájékoztatja.

51. §

A 49. §-ban és az 50. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található.

52. §

Az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója felel az általa nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési mûveletért felszámított díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség megtérítéséért, és a kamatbevétel elmaradásáért.

53. §

A pénzforgalmi szolgáltatónak e fejezetben meghatározott felelõssége nem érinti egyéb jogszabály alapján fennálló felelõsségét.

54. §

Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak a 49–52. § szerinti felelõssége harmadik személy magatartásának vagy mulasztásának következménye, a pénzforgalmi szolgáltató e harmadik személytõl a 49–52. §-ban meghatározott összeg kifizetésének megtérítését követelheti.

55. §

A pénzforgalmi szolgáltató mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a VII–IX. Fejezetben meghatározott kötelezettségének teljesítését tevékenysége körén kívül esõ elháríthatatlan ok (vis maior), vagy jogszabályban vagy közösségi jogi aktusban elõírt rendelkezések zárták ki.

X. Fejezet A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁNAK FELÜGYELETE Fióktelep és határon átnyúló szolgáltatás felügyelete 56. §

Más EGT-államban pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására jogosult pénzforgalmi szolgáltató Magyar Köztársaság területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében a Felügyelet hatáskörében ellenõrzi a II–IX. Fejezetben foglalt rendelkezések betartását.

57. §

Ha a Felügyelet a Magyar Köztársaság területén más EGT-államban pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására jogosult pénzforgalmi szolgáltató határon átnyúló tevékenysége tekintetében jogszabályban foglalt rendelkezés megsértését tapasztalja, értesíti a pénzforgalmi szolgáltató székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatóságát.

12. szám


3225

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 58. §

E törvény a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen az ügyfelek tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés fogyasztót érint.

XI. Fejezet TITOKTARTÁSI SZABÁLYOK Fizetési titok 59. §

(1) Fizetési titok minden olyan, hitelintézetnek nem minõsülõ pénzforgalmi szolgáltatónak az egyes ügyfelekrõl rendelkezésére álló, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatóval a pénzforgalmi szolgáltatási szerzõdéseire vonatkozik. (2) A fizetési titokra a Hpt. banktitokra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol a Hpt. banktitkot említ, azon a fizetési titkot kell érteni. (3) A pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerzõdés szerint a rendelkezésére álló, személyes adatnak minõsülõ fizetési titkot legfeljebb a fizetési mûveletbõl eredõ követelés elévüléséig jogosult kezelni és továbbítani a pénzforgalmi elszámolóháznak a fizetéssel kapcsolatos csalások valamint a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel történõ visszaélések megelõzése, vizsgálata és felderítés céljából.

XII. Fejezet SORBAÁLLÍTÁS 60. §

(1) A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthetõ, hatósági átutalást és átutalási végzés alapján teljesített átutalást a kedvezményezett azonnali visszaküldést kérõ rendelkezése hiányában a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig – legfeljebb azonban harmincöt napig – a pénzforgalmi szolgáltató sorba állítja. (2) A teljesítés sorrendjét az átvétel idõpontja határozza meg.

61. §

(1) A fizetõ fél ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlái a hatósági átutalás és átutalási végzés alapján teljesített átutalás teljesítése szempontjából egy fizetési számlának minõsülnek. (2) A hatósági átutalás és átutalási végzés alapján teljesített átutalás teljesítése során a hatósági átutalási megbízásban és az átutalási végzésben szereplõ pénznemmel azonos pénznemben vezetett fizetési számlát kell figyelembe venni, ha a fizetõ fél rendelkezik ilyen pénznemben vezetett fizetési számlával. Ha a fizetõ fél nem rendelkezik ilyen pénznemben vezetett fizetési számlával vagy az azonos pénznemben vezetett fizetési számlán nem, vagy csak részben volt fedezet, akkor a forintban, majd az egyéb pénznemben vezetett fizetési számlát kell figyelembe venni. Pénznemek közötti átváltás esetén a terhelést végzõ pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett – a pénzforgalmi számla megterhelésének napján érvényes – devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. (3) A terhelést végzõ pénzforgalmi szolgáltató által nem jegyzett pénznemre szóló, hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés esetén e fizetési megbízást forintban kell teljesíteni. A forintra történõ átváltást a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a terhelés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni. (4) A hatósági átutalási megbízásra és az átutalási végzésre a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést kell teljesíteni.

62. §

(1) A keretszerzõdés felmondásának kezdeményezését követõen a pénzforgalmi szolgáltatóhoz beérkezett hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés legfeljebb a keretszerzõdés megszûnésének idõpontjáig állítható sorba, amelyrõl a pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízás adóját, az átutalási végzés kibocsátóját a fizetési megbízás, végzés átvételét követõen haladéktalanul tájékoztatni köteles. (2) A fizetõ fél és a pénzforgalmi szolgáltató eltérõ tartalmú megállapodása hiányában a fizetési számla terhére hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történõ átutalást a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret terhére is teljesíti. (3) Hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történõ átutalás teljesítése – ideértve a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret terhére történõ átutalás teljesítését is – megelõzi az egyéb fizetési mûveletek teljesítését.

3226


12. szám

XIII. Fejezet FIZETÉSI MÓDOK 63. §

(1) A készpénzfizetésen felül a fizetési mûvelet során alkalmazható fizetési mód: a) a fizetési számlák közötti fizetés, b) a fizetési számlához kötõdõ készpénzfizetés, és c) a fizetési számla nélküli fizetés. (2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben szabályozza a fizetési módok részletes szabályait. (3) Fizetési mód kötelezõ alkalmazását csak törvény vagy kormányrendelet írhatja elõ.

A hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történõ átutalás, mint fizetési számlák közötti fizetés 64. §

(1) A bírósági végrehajtási eljárásban, valamint a közigazgatási végrehajtási és adóvégrehajtási eljárásban a pénzkövetelést a hatósági átutalási megbízás adására vagy átutalási végzés meghozatalára jogosult erre irányuló kezdeményezésére hatósági átutalással vagy a hatósági végzésben foglaltak szerint kell teljesíteni. (2) A hatósági átutalás esetén a fizetõ fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetõ fél fizetési számlája terhére meghatározott pénzösszeget utal át a hatósági átutalás megbízás adója által meghatározott fizetési számlára. (3) Hatósági átutalási megbízás adására jogosult a hatósági átutalást saját pénzforgalmi szolgáltatóján keresztül is kezdeményezheti, amely köteles azt továbbítani az adós pénzforgalmi szolgáltatójának. (4) A hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történõ átutalás esetén a fizetõ fél nem gyakorolhatja a helyesbítéshez való jogot. (5) A hatósági átutalási megbízás átvételét sem a fizetõ fél, sem a hatósági átutalás kezdeményezésére jogosult pénzforgalmi szolgáltatója nem tagadhatja meg.

XIV. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés

65. §

(1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – 2009. november 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 131. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba. (3) E törvény 150. §-ának (1) bekezdése és 110. §-a a törvény kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (4) Hatályát veszti: a) az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 74. § (1) bekezdésében az „ideértve az elektronikus illetékfizetés módját” szövegrész, b) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 6. §-a, c) az MNBtv. 15. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja, 26. §-ának (4) bekezdése, d) a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 227. §-ának (1) bekezdése, e) az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 128. §-ának (3)–(4) bekezdése, f) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Pt.) 3. §-ának 17., 22. és 31. pontja, 37. §-át megelõzõ cím, 39. §-ának (5) bekezdése, 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja, g) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 31. §-a (4) bekezdésének g) pontja, h) a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Matv.) 61. §-ának (1) bekezdése. (5) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény 41. §-a és 111. §-a (1) bekezdésének c) pontja nem lép hatályba. (6) E törvény XV. Fejezete 2010. június 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. június 3-án hatályát veszti.

12. szám


3227

Átmeneti rendelkezések 66. §

(1) Ha a bírósági végrehajtás általános feltételei a törvény hatálybalépését megelõzõen már fennálltak, a pénzkövetelés pénzforgalmi úton történõ behajtására jogosult a kötelezett fizetési számlája, bankszámlája terhére beszedési megbízást nyújthat be a kötelezett (fizetõ fél) erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is, ha: a) a jogosult – a lakás-elõtakarékossági számla kivételével – fizetési számlával, bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi számlával rendelkezik, b) a követelés teljesítését bírósági, közjegyzõi határozat írja elõ vagy az a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 21. §-ának megfelelõ közjegyzõi okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és c) a jogosult a behajtást végzõ pénzügyi szolgáltatónak nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetõleg nem terjesztett elõ végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést. (2) Ha a kötelezett pénzforgalmi számlája nem ismert, és az a cégnyilvántartásból sem állapítható meg, a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság a jogosult kérelmére felhívja az adóhatóságot a számlaszám közlésére. Az adóhatóság köteles a felhívásnak haladéktalanul eleget tenni. (3) Ha a pénzforgalmi úton történõ behajtás fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, bírósági végrehajtásnak csak akkor van helye, ha a végrehajtást kérõ igazolja, hogy a kötelezett számlavezetõ pénzügyi szolgáltatótól nem kérte a beszedési megbízás további függõben tartását, és megjelöli, hogy a beszedési megbízást milyen összegben teljesítette a pénzügyi szolgáltató. A függõben tartásra irányadó határidõ lejárta elõtt elõterjesztett végrehajtási kérelem elbírálására is ez a rendelkezés irányadó. (4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell a kirendelõ hatóság által az igazságügyi szakértõ, az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság és a szakértõi intézmény részére megfizetendõ igazságügyi szakértõi díj behajtására is, ha a) az igazságügyi szakértõi díjat a kirendelõ hatóság a jogerõs határozatával megállapította, és b) megfizetésére az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló 2005. évi XLVII. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti határidõ a törvény hatálybalépése elõtt lejárt. (5) A törvény hatálybalépése elõtt indult közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerzõdés – az ajánlatkérõként szerzõdött fél által igazolt szerzõdésszerû – teljesítése esetén, a határidõ eredménytelen leteltét követõen, az ajánlattevõként szerzõdött fél beszedési megbízást nyújthat be a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérõ fizetési számlája terhére az ajánlatkérõ erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is. (6) A törvény hatálybalépése elõtt a kincstárnak benyújtott olyan, jogszabály által meghatározott beszedési megbízás útján teljesítendõ fizetési kötelezettségen alapuló beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a kincstár a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti. (7) A törvény hatálybalépése elõtt a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által benyújtott azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a végrehajtható okirat csatolása nélkül is köteles teljesíteni. (8) A törvény hatálybalépése elõtt kötött többcélú kistérségi társulási megállapodás alapján benyújtott olyan beszedési megbízás, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a társulás tagjának erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesíthetõ. (9) A törvény hatálybalépése elõtt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti. (10) A törvény hatálybalépése elõtt a egészségbiztosítási igazgatási szerv által benyújtott olyan azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti. (11) A törvény hatálybalépése elõtt a vámhatóság által benyújtott olyan azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti. (12) A hatálybalépés elõtt kötött bankszámlaszerzõdések e törvény értelmében keretszerzõdésnek minõsülnek, ha megfelelnek a 14. §-ban meghatározott követelményeknek. (13) Ha a Befektetõ-védelmi Alap tagjának felszámolását elrendelõ végzés közzététele e törvény hatálybalépése elõtt következett be, a Befektetõ-védelmi Alap a kártalanítást a felszámolást elrendelõ végzés közzétételének napján hatályos jogszabályok szerinti feltételekkel teljesíti

3228


12. szám

Jogharmonizációs záradék 67. §

E törvény a következõ uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belsõ piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl.

XV. Fejezet MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK 68. §

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 141. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámla száma és a számlát vezetõ pénzügyi intézmény neve” szövegrész helyébe a „fizetési számla száma és a számlát vezetõ pénzforgalmi szolgáltató neve” szöveg lép.

69. §

Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló 1990. évi LVI. törvény 5/A. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára történõ átutalással, bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe a „fizetési számlára történõ átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 5/A. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára történõ utalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történõ tiszteletdíj és költségtérítés kifizetés” szövegrész helyébe „fizetési számlára történõ utalása és egyszeri felvétele, illetve a pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján történõ tiszteletdíj és költségtérítés kifizetése” szöveg lép.

70. §

Az Itv. 67. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlák közötti átutalással” szövegrész helyébe „átutalással” szöveg, a „Bankszámlák közötti átutalás, készpénzátutalási megbízás, belföldi postautalvány” szövegrész helyébe „Átutalás, készpénzátutalás” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, 73. §-ának (7) bekezdésében a „bankszámlák közötti átutalással” szövegrész helyébe „átutalással” szöveg, 74. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlák közötti átutalással” szövegrész helyébe „átutalással” szöveg, 102. §-a (1) bekezdésének h) pontjában a „bankszámla, illetõleg folyószámla” szövegrész helyébe „bankszámla” szöveg lép.

71. §

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 21. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „szervezet számlaszámát és a számláját vezetõ pénzintézet megnevezését” szövegrész helyébe a „szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a számláját vezetõ pénzforgalmi szolgáltató megnevezését” szöveg lép.

72. §

A szakszervezeti vagyon védelmérõl, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik mûködési esélyegyenlõségérõl szóló 1991. évi XXVIII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „bankszámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.

73. §

A munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességérõl szóló 1991. évi XXIX. törvény 2. § (1) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg lép.

74. §

(1) A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 8. § (2) bekezdésének h) pontjában a „pénzügyi intézménynél vezet számlát” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát” szöveg, 8. § (2) bekezdésének i) pontjában a „számlavezetõket” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató számlavezetõket” szöveg, 8. § (5) bekezdésében a „számlavezetõ a bejelentést banktitokként kezeli” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató számlavezetõ a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként kezeli” szöveg, 11. § (1) bekezdésének a) pontjában a „pénzügyi intézmény által felszámított” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató által felszámított” szöveg, 11. § (1) bekezdésének b) pontjában a „kötelezettség,” szövegrész helyébe a „kötelezettség, továbbá” szöveg, 11. § (8) bekezdésében a „bankszámlák feletti” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlák feletti” szöveg, 12. § (1) bekezdésében a „vagyonfelügyelõ bankszámlájára” szövegrész helyébe a „vagyonfelügyelõ pénzforgalmi számlájára” szöveg, 13. § (3) bekezdésének a) pontjában a „bankszámláit megvizsgálhatja” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja” szöveg, 13. § (3) bekezdésének g) pontjában a „bankszámlák feletti” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlák feletti” szöveg, 13. § (6) bekezdésében az „adós számláit vezetõ pénzügyi intézménynek” szövegrész helyébe az „adós számláit vezetõ pénzforgalmi szolgáltatóknak” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „bankszámlák felett” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlák felett” szöveg, 18. § (10) bekezdésében a „bankszámlák feletti” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlák feletti” szöveg, 18. § (14) bekezdésében az „adós számláit vezetõ pénzügyi intézményeknek” szövegrész helyébe az „adós számláit vezetõ pénzforgalmi szolgáltatóknak” szöveg, 21/C. §-ában az „adós számláit vezetõ pénzügyi intézménynek” szövegrész helyébe az „adós számláit vezetõ pénzforgalmi szolgáltatóknak” szöveg,

12. szám


3229

23. § (1) bekezdésében a „számláit vezetõ valamennyi pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe a „számláit vezetõ valamennyi pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 24. §-ának (3) bekezdésében a „számláit vezetõ valamennyi pénzintézet” szövegrész helyébe a „számláit vezetõ valamennyi pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 24/A. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlák feletti” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlák feletti” szöveg, 24/A. §-ának (5) bekezdésében a „számláit vezetõ pénzügyi intézménynek” szövegrész helyébe a „számláit vezetõ valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónak” szöveg, 24/A. §-ának (7) bekezdésében a „bankszámláit megvizsgálhatja” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja” szöveg, 29. §-ának g) pontjában az „adós bankszámláját vezetõ valamennyi pénzügyi intézményt” szövegrész helyébe az „adós számláit vezetõ valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót” szöveg, 34. §-ának (2) bekezdésében az „adós számláit vezetõ pénzügyi intézményeknek” szövegrész helyébe az „adós számláit vezetõ pénzforgalmi szolgáltatóknak” szöveg, 60. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlák megszüntetésérõl” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlák megszüntetésérõl” szöveg lép. (2) A Cstv. 11. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A fizetési haladék idõtartama alatt] „b) az adós számláinak terhére – az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével – fizetési megbízás nem teljesíthetõ, az adóssal szemben nem lehet fizetési megbízást benyújtani,”. 75. §

A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 98. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg, 154. §-ának (1) bekezdésében a „munkavállaló bankszámlájára” szövegrész helyébe a „munkavállaló által meghatározott fizetési számlájára” szöveg, a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg lép.

76. §

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/A. §-ának (1) bekezdésében a „pénzintézetnél nyitott bankszámlára történõ átutalással, bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe a „fizetési számlára történõ átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 49/A. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára történõ átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történõ illetménykifizetés” szövegrész helyébe a „fizetési számlára történõ átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés” szöveg, 3. számú melléklet I/A. pontjának nyolcadik francia bekezdésében a „bankszámlaszáma” szövegrész helyébe a „fizetési számlaszáma” szöveg lép.

77. §

Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 6. §-ának (2) bekezdésében a „pénzintézetnél vezetett forintszámlájára” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett forintszámlájára” szöveg lép.

78. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/A. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára történõ átutalással, bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe a „fizetési számlára történõ átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 79/A. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára történõ átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történõ illetménykifizetés” szövegrész helyébe a „fizetési számlára történõ átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés” szöveg lép.

79. §

(1) Az Áht. 18/B. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, 18/C. §-ának (8) bekezdésében a „bankszámla-vezetési” szövegrész helyébe „pénzforgalmi-számlavezetési” szöveg, 18/C. §-ának (16) bekezdésében a „számlájukon” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlájukon” szöveg, a 18/C. §-ának (17) bekezdésében a „számlájukon” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlájukon” szöveg, 124. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlarendjét” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlarendjét” szöveg, a „bankszámlavezetési” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlavezetési” szöveg, 124. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „bankszámlarendjét” szövegrész helyébe a „fizetési számlarendjét” szöveg lép. (2) Az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 18/B. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel.” (3) Az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) A kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti – külön jogszabályban meghatározott számlakörben – a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a 18/C. § (6) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott hatósági átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást.” (4) Az Áht. 63. §-ának (6)–(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a 101. § (7) bekezdésében meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelõlegezi. A kincstár az ezen a jogcímen keletkezõ követelésének érvényesítése érdekében havonta

3230


12. szám

beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követõen a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el. A megelõlegezést követõ hónap elsõ napjától a megelõlegezett összeg után a helyi önkormányzat az elõzõ évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. (7) Ha a kincstár nem rendelkezik beszedési megbízásra felhatalmazással és a helyi önkormányzat fizetési kötelezettségét annak határidejét követõ 60 napon belül nem teljesítette, vagy a felhatalmazással benyújtott beszedési megbízás 60 napon belül nem teljesül, a kincstár a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megindítását. (8) Amennyiben a beszámítás során a kincstár a felhatalmazás alapján beszedési megbízást nyújt be, az ehhez szükséges fedezet biztosítása – az elõirányzat felhasználási ütemterve alapján – a helyi önkormányzat feladata.” (5) Az Áht. 64/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A helyi önkormányzat a) évközi lemondás alapján megállapított fizetési kötelezettségét a nettó finanszírozás keretében történõ elszámolással, b) az év végi elszámolás során befizetéssel teljesíti. Amennyiben a fizetési kötelezettség a lemondási határidõt, illetve a külön jogszabályban megjelölt határidõt követõ 90 napon belül nem teljesül, akkor a kincstár – a b) pontra vonatkozóan a 64/D. § (12) bekezdése alapján engedélyezett részletfizetés kivételével – az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követõen a 63. § (7) bekezdése szerint jár el.” (6) Az Áht. 64/D. §-ának (11)–(12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a felhívás elfogadásától, illetve a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 90 napon belül nem tesz eleget, a kincstár – a (12) bekezdés alapján engedélyezett részletfizetés kivételével – az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követõen a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el. (12) A helyi önkormányzat – a külön jogszabályban meghatározott határidõn belül benyújtott – kérelme alapján az év végi elszámolásban, illetve a kincstár felülvizsgálata során felhívás elfogadásával, vagy jogerõs határozattal megállapított visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan a kincstár elnöke legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kérelmezõ igazolja, hogy kötelezõ feladatainak ellátását az egy összegû visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésrõl hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni. A részleteket a 64/A. § (5) bekezdésében, illetve a 64/B. § (2) bekezdésében szabályozott kamat az adott részlet visszafizetésének napjáig terheli. Amennyiben az önkormányzat a részletfizetést engedélyezõ határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egy összegû fizetési kötelezettségének az esedékessé válást követõ tizenöt napon belül az önkormányzat nem tesz eleget, a kincstár az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követõen a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.” (7) Az Áht. 101. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A (7)–(8) bekezdésben szereplõ tartozásoknak a (7) bekezdésben megjelölt források terhére történõ levonását és a jogosult szervezetek számára történõ teljesítését a kincstár végzi. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveket terhelõ tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le. Ha az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatás a (7) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújt fedezetet, akkor a 63. § (6)–(7) bekezdése szerinti eljárás az irányadó azzal az eltéréssel, hogy a felhatalmazást a helyi önkormányzat költségvetési szerve adja. A felhatalmazás alapján a beszedési megbízást az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv ellen kell benyújtani.” 80. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az 50. § (3) bekezdése alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követõ egyéves idõtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a jogosultság kezdetétõl számított három munkanapon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni. Amennyiben az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata során fél évnél hosszabb idõtartamra magasabb gyógyszerkeret kerül megállapításra, a különbözet 6 havi összegének 30%-át is át kell utalni az egészségbiztosítási szerv részére. Amennyiben a települési önkormányzat a jogosultság kezdetétõl számított 30 napon belül fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be a követelést az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájáról.”

81. §

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. §-ának (1) bekezdésében a „bankján” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatóján” szöveg, 17. §-ának (2) bekezdésében a „bankjával” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatójával” szöveg, 17. §-ának (3) bekezdésében a „bank” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 17. §-ának (4) bekezdésében a „kincstár vagy a számlavezetõ bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet)” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „pénzintézet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a 17. §-ának

12. szám


3231

(6) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 21/F. §-a (10) bekezdésének a) pontjában a „bankján” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatóján” szöveg, 21/F. §-a (10) bekezdésének c) pontjában a „pénzintézet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató” szövegrész lép. 82. §

A behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi XLIX. törvény 38. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlájára” szöveg lép.

83. §

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60/D. §-ában a „bankszámlához” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlához” szöveg lép.

84. §

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 6. §-ának (2) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 9. §-ának (2) bekezdésében a „pénzintézetnél” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 33. §-ában a „pénzintézetnél” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 48. §-ában a „postai úton” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, a „hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) történõ utalással” szövegrész helyébe a „fizetési számlára történõ utalással” szöveg, 62. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „bankszámlával” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlával” szöveg, 64/A. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számláját” szöveg lép.

85. §

A Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68. §-ának (1) bekezdésében a „banktitoknak” szövegrész helyébe a „banktitoknak, fizetési titoknak” szöveg lép.

86. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:] „f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;”

87. §

(1) A Vht. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsõsorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegbõl, illetõleg az adós munkabérébõl, illetményébõl, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegû szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredõ egyéb rendszeres, idõszakonként visszatérõen kapott díjazásából, juttatásából, követelésébõl (a továbbiakban együtt: munkabérébõl) kell behajtani.” (2) A Vht. 7. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) E törvény alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg: a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerzõdés alapján nyitott fizetési számlán szereplõ összeg, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerzõdés és a takarékbetét-szerzõdés alapján, vagy egyéb szerzõdés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerzõdés szabályainak megfelelõen kezeli, b) a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerzõdés és takarékbetét-szerzõdés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerzõdés alapján az adós részére a hitelintézet által visszafizetendõ, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg. (4) A bírósági végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre irányadó szabályokat kell alkalmazni a tõkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése alatt álló összegre is. (5) A bíróság és a végrehajtó a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az adóhatóságot a hozzá bejelentett pénzforgalmi számlaszámok közlése végett, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához szükséges adatok (számlaszám) közlése végett.” (3) Vht. 16. §-a a következõ k) ponttal egészül ki: [Végrehajtási lapot állít ki] „k) az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti helyi bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a szabálysértési hatóság igazságügyi szakértõi díj megfizetésérõl szóló határozata alapján.” (4) A Vht. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, fizetési számla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat.”

3232


12. szám

(5) A Vht. 79/A. §-át megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre” (6) A Vht. 79/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „79/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megilletõ pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megilletõ pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a (2) és (3) bekezdés szerint történik. (2) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megilletõ összegbõl az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegbõl pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. (3) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megilletõ pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható. (4) E § rendelkezéseit a pénzforgalmi szolgáltató által több szerzõdés alapján kezelt, adóst megilletõ együttes összegre kell alkalmazni.” (7) A Vht. 79/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetésiszámla-szerzõdés, illetve betétszerzõdés vagy takarékbetét-szerzõdés alapján kezelt, adóst megilletõ összegre is, kivéve azokat az összegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a 307. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján történik.” (8) A Vht. 79/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést az alábbi sorrend szerint végzi el: a) a pénzforgalmi számlán kezelt összeg, ha az nem tartozik a b) pont hatálya alá, b) a pénzforgalmi számlán betétszerzõdés alapján kezelt összeg, c) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetésiszámla-szerzõdés alapján kezelt összeg, ha az nem tartozik az a) pont hatálya alá, d) a Polgári Törvénykönyvben meghatározott betétszerzõdés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerzõdés szabályainak megfelelõen kezeli, e) a Polgári Törvénykönyvben meghatározott takarékbetét-szerzõdés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerzõdés szabályainak megfelelõen kezeli.” (9) A Vht. 80. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „80. § (1) A végrehajtást kérõ kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg – ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is – végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz. (2) A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megilletõ összeget kezelõ pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a követelés összegét – a felhívásnak megfelelõen – utalja ki a végrehajtást kérõnek, illetõleg utalja át a végrehajtást kérõ által megjelölt fizetési számlára.” (10) A Vht. 81. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „81. § (1) A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és azt az adósnak ne fizesse ki. (2) A bíróság az átutalási végzés jogerõre emelkedésérõl a pénzforgalmi szolgáltatót azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget – az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelõen – utalja ki a végrehajtást kérõnek, illetõleg utalja át a végrehajtást kérõ által megjelölt számlára. (3) Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérõ igazolja, hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben teljesítette. Ha a kérelmet a függõben tartási határidõ lejárta elõtt terjesztik elõ, a bíróság a végrehajtható okirat kiállításával egyidejûleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy nem kéri az átutalási végzés további függõben tartását.” (11) A Vht. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltató fedezet hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, a pénzforgalmi szolgáltató köteles errõl az adós pénzügyi ellátását végzõ szervet és a bíróságot haladéktalanul értesíteni.” (12) A Vht. 82/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „82/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg – ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is – végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással (e §-ban a továbbiakban: megbízás) intézkedik. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója (e §-ban a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató)

12. szám


3233

a végrehajtó intézkedésének megfelelõen köteles a számlán lévõ összegbõl a megbízásnak megfelelõ összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni. (2) A végrehajtó e § szerinti eljárására a hatósági átutalási megbízás külön jogszabályban foglalt szabályait a (3)–(6) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem kezel forintban az adós rendelkezése alatt álló, (1) bekezdés szerinti pénzösszeget, akkor a megbízás közvetlenül a külföldi pénznemben kezelt összeg ellen is benyújtható. (4) Ha a megbízás teljesítése a 79/D. §-ban foglaltakba ütközne, a pénzforgalmi szolgáltató ezt haladéktalanul köteles közölni a végrehajtóval. (5) Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérõ erre irányuló kérelmére azt ismételten benyújtja. (6) Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. Az elévülés bejelentése nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól. (7) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha az ügyben helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követõ 2 munkanapon belül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot. Az így behajtott összeg kifizetésére – ha a kifizetés egyéb feltételei is fennállnak – a végrehajtható okirat kézbesítését követõ 15 nap elteltével kerülhet sor. Ha a megbízás eredményeként befolyt összeg még a végrehajtási eljárás elején fizetendõ költségrészt sem fedezi, a végrehajtó felhívást ad ki a költségrész megelõlegezésére és az általános szabályok szerint folytatja az eljárást.” (13) A Vht. 191. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A fizetési számlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell.” (14) A Vht. 237. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A végrehajtó köteles a szolgálatba lépését megelõzõen a kamara elnökének, illetve az általa kijelölt személynek bemutatni a bélyegzõje lenyomatát, a letéti és elszámolási számlájának nyitásáról szóló fizetésiszámla-szerzõdést, a felelõsségbiztosítási szerzõdést vagy a biztosíték összegének befizetésérõl szóló igazolást és bejelenteni hivatali helyiségének címét.” (15) A Vht. 237. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kamara elnöke vagy az általa kijelölt személy ellenõrzi a bélyegzõt, a fizetésiszámla-szerzõdést, felelõsségbiztosítási szerzõdést vagy a biztosíték összegének befizetését, és azt, hogy a végrehajtó hivatali helyisége és annak felszerelése alkalmas-e a hivatás gyakorlására.” (16) A Vht. 238. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felelõsségbiztosítás megkötése vagy a biztosíték összegének befizetése, a bélyegzõ, fizetésiszámla-szerzõdés jóváhagyása és a hivatali helyiség alkalmasságának megállapítása után a végrehajtó a kinevezését követõ egy hónapon belül a kamara elnöke elõtt esküt tesz.” (17) A Vht. 255. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A fõvárosi bírósági, illetõleg a megyei bírósági végrehajtó (a továbbiakban: megyei bírósági végrehajtó) foganatosítja a végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés] „d) egyéb jogcímen illeti meg a bíróságot, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalát, a miniszter által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium), az igazságügyi szakértõi intézményt vagy az államot,” (18) A Vht. 2. §-ában a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 7. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 47. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézményeket” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatókat” szöveg, 79/B. §-ának (5) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 79/C. §-ának (1) bekezdésében a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 79/C. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 79/D. §-ában a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 79/E. §-ának (1) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 79/E. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „pénzügyi intézményt” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatót” szöveg, 82/A. §-át megelõzõ címben a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 191. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézményt” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatót” szöveg, 191. §-ának (3) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 192. §-ának (1) bekezdésében a „pénzügyi intézményhez” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatóhoz” szöveg, 193. §-ának a) pontjában a „pénzügyi intézménynek” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónak” szöveg, 204/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 210/E. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 292. §-ának (4) bekezdésében a „pénzügyi intézményt” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatót” lép.

3234 88. §


12. szám

(1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Batv.) 2/B. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlájára” szöveg lép. (2) A Batv. 1. számú mellékletének I.6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. A pénzforgalmi számlaszáma:” (3) A Batv. 1. számú mellékletének l.7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. A számlavezetõ pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:” (4) A Batv. 1. számú mellékletének II.4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. Pénzforgalmi számlaszáma és a számlavezetõ pénzforgalmi szolgáltató neve, címe”

89. §

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény 50/D. § (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg, a „bankszámla hiányában pedig postai úton” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 50/D. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szövegrész, „postai úton történõ kifizetés” szövegrész helyébe „kifizetés” szöveg lép.

90. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 9. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlán (pénzforgalmi számlán)” szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, a „postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, a „postára adás” szövegrész helyébe „kifizetés” szöveg, 44/A. § (2) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájára” szöveg, 44/A. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg, 44/C. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg, 65. § (1) bekezdésének a) pontjában a „folyószámla, bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla”, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 65. § (5) bekezdésének a) pontjában a „pénzforgalmi bankszámláján” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláján” szöveg, 10. számú mellékletének 3. pontjában a „pénzforgalmi bankszámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.

91. §

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 73. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számláját” szöveg, 91. § (3) bekezdésének b) pontjában a „bankigazolást” szövegrész helyébe „igazolást” szöveg, a „bankszámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.

92. §

(1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Öatv.) 4. §-a (2) bekezdésének e)–f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhetõ, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv] „e) az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló köztartozását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 63. §-ának (7) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló beszedési megbízás benyújtását követõ 60 napon belül nem teljesíti; f) más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását – ideértve a külön jogszabály szerint létrehozott társulás keretében vállalt fizetési kötelezettségének nem teljesítését is – az önkormányzattal kötött vagy társulási megállapodáson alapuló beszedési megbízás benyújtását követõ 60 napon belül nem teljesíti.” (2) Az Öatv. 10. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „pénzintézetet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatót” szöveg, a „bankszámláit” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláit” szöveg, a „pénzintézeteket” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatókat” szöveg, 10. §-ának (5) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „pénzintézeti” szövegrész helyébe „pénzforgalmi” szöveg, 11. §-a (4) bekezdésének b) pontjában az „azonnali beszedési megbízás” szövegrész helyébe „beszedési megbízás” szöveg lép.

93. §

(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 105. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, 117/A. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 117/A. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „postai úton történõ kifizetése” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés” szöveg lép. (2) A Hszt. 7. számú melléklet I/A. pontjának tizedik francia bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [Személyi adatok:] „– fizetési számlaszáma.”

94. §

A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 3. §-ának (5) bekezdésében a „jegyzett tõkével” szövegrész helyébe „induló tõkével” szöveg lép.

95. §

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 27. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlája számát” szövegrész helyébe „fizetési számlája számát” szöveg lép.

12. szám


3235

96. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/D. §-ának (2) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot”, 43/E. §-ának (1) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 55. § (2) bekezdésében a „banktitkot” szöveg helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 74. §-ának (3) bekezdésében a „értékpapírtitok” szövegrész helyébe „értékpapírtitok, fizetési titok” szöveg lép.

97. §

A nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996. évi CXXVII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg lép.

98. §

A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében a „jegyzett tõkével” szövegrész helyébe „induló tõkével” szöveg, 14. §-a (11) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.

99. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 137. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára”, a „bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 137. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a „postai úton történõ kifizetés” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés” szöveg lép.

100. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 133. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetéssel” szöveg, 133. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „postai úton történõ kifizetés” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg lép.

101. §

Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 58. §-a (4) bekezdésének g) pontjában a „számlát” szövegrész helyébe „fizetési számlát” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg lép.

102. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 45. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlájának számát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának számát” szöveg lép.

103. §

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tnytv.) 79. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „postai úton” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, a „hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára)” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára” szöveg, 79. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „átutalási betétszámlára (bankszámlára)” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára” szöveg, 79. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „folyószámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg lép. (2) A Tnytv. 93. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „93. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül érvényesítheti. (2) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelezõ határozattal érvényesíti. (3) Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelezõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a követelést a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. (4) Az e törvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül.”

104. §

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 14. §-ának (2) bekezdésében a „hitelintézetnél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a 16. §-ának (1) bekezdésében a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 21. §-a (4) bekezdésének d) pontjában a „bankszámlájának” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának”, 22. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámlájának” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának” szöveg, 24/A. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának számát” szöveg, 46. §-ának (6) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg, 52. §-ának (1) bekezdésében a „hitelintézetnél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg lép.

105. §

A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a fizetésre kötelezett foglalkoztató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelezõ határozat, illetve fizetési meghagyás jogerõre emelkedésétõl számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a követelést a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.”

3236


12. szám

106. §

A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 7. §-a (2) bekezdésének e) pontjában az „az azonnali beszedési megbízás – inkasszó –” szövegrész helyébe „a fizetési kötelezettséget nem teljesítõ önkormányzatok ellen felhatalmazással történõ beszedési megbízás” szöveg, 8. §-a (4) bekezdésének f) pontjában az „az azonnali beszedési megbízás – inkasszó –” szövegrész helyébe „a fizetési kötelezettséget nem teljesítõ önkormányzatok ellen felhatalmazással történõ beszedési megbízás” szöveg, a 18. §-ának (2) bekezdésében az „azonnali beszedési megbízás (inkasszó)” szövegrész helyébe „a fizetési kötelezettséget nem teljesítõ önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízás” szöveg, az „azonnali beszedési megbízást (inkasszót)” szövegrész helyébe „a korábbi székhely önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízást” szöveg lép.

107. §

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 6. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámláján” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláján” szöveg lép.

108. §

A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának e) pontjában a „bankszámlája” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlája” szöveg lép.

109. §

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-ának (3) bekezdésében a „folyószámlán” szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, 37. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg, 37. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, 45. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „bankszámlaszámára” szövegrész helyébe „fizetési számlaszámára” szöveg lép.

110. §

A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. §-ának (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:] „g) az egyes pénz- és tõkepiaci szolgáltatásokat is végzõ egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait.”

111. §

A tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlaszám” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszám” szöveg lép.

112. §

(1) Az MNBtv. 60. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 26. § (3) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza] „a) a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának továbbá a fizetési módok részletes szabályait,” (2) Az MNBtv. 60. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 26. § (3) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza] „d) a Hpt. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésének részletes szabályait,” (3) Az MNBtv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az MNB jogosult a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 2. §-ának 22. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató, b a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet, c) a Hpt. szerinti fizetési rendszer mûködtetése tevékenységet végzõ szervezet, d) a pénzfeldolgozási tevékenységet végzõ szervezet, e) a központi értéktár, f) az Országos Betétbiztosítási Alap, g) a Befektetõ-védelmi Alap, h) a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésekben meghatározott alapvetõ feladatok ellátásával összefüggésben bármely más belföldi szervezet és i) a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésekben meghatározott alapvetõ feladatok ellátásával összefüggésben, továbbá nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségek ellátása érdekében külföldi szervezet részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.” (4) Az MNBtv. 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az MNB a 7. §-ban meghatározott tevékenységébõl eredõ, a hitelintézetekkel szemben keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére vezetett pénzforgalmi számlák terhére – hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történõ átutalás teljesítését megelõzõ sorrendben – elégítheti ki.” (5) Az MNBtv. 67. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az MNB számára feladatot] „a) a pénzforgalmi szolgáltatással és a hatáskörébe tartozó kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény,”

12. szám


3237

(6) Az MNBtv. 69. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az MNB részesedést szerezhet:] „b) a fizetési rendszer mûködtetése tevékenységet” [végzõ szervezetben.] (7) Az MNBtv. 26. §-ának (3) bekezdésében a „pénzforgalom lebonyolítását” szövegrész helyébe „fizetési megbízások lebonyolítását” szöveg, 27. §-ának (1) bekezdésében a „hitelintézeti elszámolóház” szövegrész helyébe „pénzforgalmi elszámolóház” szöveg, 27. §-ának (2) bekezdésében a „hitelintézeti elszámolóház” szövegrész helyébe „pénzforgalmi elszámolóház” szöveg, 27. §-ának (3) bekezdésében a „hitelintézeti elszámolóház” szövegrész helyébe „pénzforgalmi elszámolóház” szöveg, 31/A. §-ának (4) bekezdésében a „pénzforgalmi, készpénz-átutalási” szövegrész helyébe „pénzforgalmi” szöveg, a „postai készpénz-átutalási, postai pénzforgalmi közvetítõi és postautalvány-szolgáltatást” szövegrész helyébe nemzetközi postautalvány-szolgáltatást” szöveg, 54. §-ának (1) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 54. §-ának (2) bekezdésében a „banktitok” szövegrész helyébe „banktitok, fizetési titok” szöveg, 60. §-a (3) bekezdésének a) pontjában az „elszámolóházi” szövegrész helyébe „fizetési rendszer mûködtetése” szöveg lép. 113. §

A büntetõeljárásban részt vevõk, az igazságszolgáltatást segítõk Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 1. számú melléklet III. fejezetének K) pontjában a „bankszámla, folyószámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg lép.

114. §

A devizakorlátozások megszüntetésérõl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 3. pontjában a „bankszámla-” szövegrész helyébe „fizetési számla-” szöveg lép.

115. §

A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 115. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, 129. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, „bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 129. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, a „postai úton történõ kifizetése” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés” szöveg lép.

116. §

A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 26. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „bankszámlaszámát és a számlavezetõ pénzintézetének megnevezését” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát és a számlavezetõ pénzforgalmi szolgáltatójának megnevezését” szöveg lép.

117. §

(1) A Tpt. 217. §-ának (2) bekezdésében a „hatmillió forint” szövegrész helyébe „húszezer euró” szöveg, 338. §-ának (4) bekezdésében a „jegyzett” szövegrész helyébe „induló” szöveg, 352. §-ának (3) bekezdésében a „banktitokra” szövegrész helyébe „banktitokra, fizetési titokra” szöveg, 394. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „bankszámla-forgalommal” szövegrész helyébe „fizetési számla-forgalommal” szöveg, 2. számú melléklet 1. címének 9. pontjában a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, 4. számú melléklet e) pontjának 16. alpontjában a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, 7. számú melléklet 13. pontjában a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg lép. (2) A Tpt. 227. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az Alap pénzeszközeit – a házipénztárt, a fizetési számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap mûködéséhez szükséges célra pénzforgalmi szolgáltatóhoz átutalt összeget kivéve – állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tarthatja.”

118. §

Az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2. §-a (5) bekezdésének e) pontjában a „bankszámlával” szövegrész helyébe „számlával” szöveg, 12. §-ának (6) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „számláját” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „számlájára” szöveg lép.

119. §

Az Artv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szerzõdésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett részérõl a termék ellenértékére a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, arra az esetre, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidõn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.”

120. §

A pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében a „pénzforgalmi számlájáról” szövegrész helyébe „fizetési számlájáról” szöveg lép.

3238


12. szám

121. §

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 70. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „számláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg, a „hitelintézetnél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 84. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 84. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 134. §-a C) pontjának m) alpontjában a „hitelintézeti folyószámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.

122. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 61. § (5) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlaszámáról” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámáról” szöveg, 66. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg lép.

123. §

(1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4/A. § (2) bekezdés a) pontjának af) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következõket kell tartalmaznia: a) a megállapodást kötõ felek] „af) pénzforgalmi számlaszámát,” (2) Az Szht. 15. § (3) bekezdésének b) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg, a „pénzintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg lép.

124. §

Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 6. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „bankszámlájának” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának” szöveg lép.

125. §

(1) Az Art. 9. §-ának (3) bekezdésében a „pénzforgalmi bankszámla számlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát”, 9. §-ának (9) bekezdésében „pénzforgalmi bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 14. §-a (1) bekezdésének i) pontjában a „bankszámlanyitásra” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlanyitásra” szöveg, 14. §-ának (8) bekezdésében a „bankszámla-fenntartási” szövegrész helyébe „pénzforgalmi-számlafenntartási” szöveg, 23. §-ának (7) bekezdésében a „pénzforgalmi bankszámlaszáma” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszáma” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 37. §-ának (2) bekezdésében a „pénzforgalmi bankszámláját” szövegrész helyébe „fizetési számláját” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „bankszámlával” szövegrész helyébe „fizetési számlával” szöveg, 43. §-ának (2) bekezdésében a „folyószámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, 109. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámla (pénzforgalmi számla) kivonat” szövegrész helyébe „fizetésiszámla-kivonat” szöveg, 109. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „bankszámlán (pénzforgalmi számlán) szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, 152. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlát vezetõ hitelintézet” szövegrész helyébe „fizetési számlát vezetõ pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, az „azonnali beszedési megbízását” szövegrész helyébe „hatósági átutalási megbízását”, 152. §-ának (2) bekezdésében az „az azonnali beszedési megbízást” szövegrész helyébe „a hatósági átutalási megbízást” szöveg, a „beszedési megbízás” szövegrész helyébe „hatósági átutalási megbízás” szöveg, 172. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „bankszámlanyitási” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlanyitási” szöveg, 172. §-ának (7) bekezdésében a „bankszámlanyitási” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlanyitási” szöveg, 3. számú mellékletének D) pontja fejezetcímében a „hitelintézet” szövegrész helyébe „hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 3. számú mellékletének D) pontjának 5. alpontjában a „pénzforgalmi bankszámlát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlát szöveg, „a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 4. számú mellékletének 5. pontjában a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, 7. számú melléklete 1. pontjának c) alpontjában a „bankszámlaszámáról” szövegrész helyébe „fizetési számlaszámáról” szöveg lép. (2) Az Art. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „38. § (1) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkezõ adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkezõ adózónak belföldi fizetési számlájáról történõ átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie. Az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendõ fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározottak szerint készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel is teljesítheti. (2) A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az elsõ pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétõl számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon fizetési számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri. (3) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthetõ fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi

12. szám


3239

számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerzõdést kötni. (4) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megilletõ költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történõ átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózót megilletõ költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi fizetési számlára történõ átutalással vagy fizetési számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján teljesíti az adózónak. A belföldi pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetõségû adózót megilletõ adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi fizetési számlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetõségû adózót terheli. (5) Költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés faktorálása esetén – amennyiben az adózó bevallásához az errõl szóló szerzõdést mellékeli – az adóhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés összegét a faktorálási tevékenységet végzõ pénzügyi intézmény bankszámlájára átutalással teljesíti. Az adóhatóság visszatartási jogát az adózó tartozása tekintetében gyakorolhatja. Az adózó bevallásában nem rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést az adóhatóság az általa megjelölt adó megfizetésére számolja el. Késedelmes kiutalás esetén a késedelmi kamat a faktorálási tevékenységet végzõ pénzügyi intézményt illeti meg. (6) Jogszabály az illeték és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó tekintetében más fizetési módot is megjelölhet.” (3) Az Art. 152. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Végrehajtás munkabérre, fizetési számlára” 126. §

(1) Az Eht. 128. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató nem teheti függõvé valamely elõfizetõi szolgáltatás igénybevételét az adott elõfizetõi szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más elõfizetõi szolgáltatás igénybevételétõl, vagy az adott elõfizetõi szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más szolgáltatás vagy termék megvásárlásától vagy igénybevételétõl.” (2) Az Eht. 129. §-a (6) bekezdésének d) pontjában a „bankszámlaszáma” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszáma” szöveg lép.

127. § (1) A Pt. 3. §-a a következõ 38. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „38. Posta Elszámoló Központ: egyetemes postai szolgáltató által lebonyolított pénzforgalmi szolgáltatások feldolgozását, pénzforgalmi szolgáltatókkal történõ elszámolását, valamint fizetési rendszeren keresztüli pénzügyi rendezését végzõ a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti fizetési rendszer mûködtetõjének nem minõsülõ szervezet.” (2) A Pt. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Postai tevékenység] „d) nemzetközi postautalvány-szolgáltatás;” (3) A Pt. 37. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „37. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató az ország egész területén köteles a Hpt. 2. számú melléklete I. Fejezetének 16. pontja szerinti készpénzátutalást, valamint a Hpt. 2. számú melléklete I. Fejezetének 9. pontja szerinti fizetési számláról történõ készpénzkifizetést lehetõvé tevõ szolgáltatást és készpénzbefizetést lehetõvé tevõ szolgáltatást végezni, és ennek érdekében Posta Elszámoló Központot mûködtetni, valamint jogosult a Hpt.-ben meghatározott további pénzforgalmi szolgáltatások végzésére. (2) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében nem minõsül az üzleti titok sérelmének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 22. § (1)–(2) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történõ adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérõ megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítõ fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történõ továbbítása. (3) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) a postai szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti; b) a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság – a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér üzleti titoknak minõsülõ adatot a postai szolgáltatótól; c) a Pmt. 7–9. §-ában meghatározott adatok a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató számára a Pmt. 19. §-ában meghatározott eseteiben kerülnek átadásra.”

3240


12. szám

(4) A Pt. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakra – a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel – a postai szolgáltatási szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerûen alkalmazni.” 128. §

(1) A Vtv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „pénzforgalmi számlájának jelzõszámait” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának számait” szöveg, 45. §-a (3) bekezdése b) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát”, 52. §-ának (1) bekezdésében a „banki átutalással” szövegrész helyébe „átutalással” szöveg lép. (2) A Vtv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét, illetve az e törvény 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírságot az elõírt idõtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésére vonatkozó szabályok alkalmazásával haladéktalanul intézkedik az alábbiak szerint: a) amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték 1. teljes egészében fedezi, a vámhatóság azt érvényesíti, vagy 2. teljes összegében nem fedezi, a rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg vonatkozásában, továbbá, ha biztosítékot nyújtani nem kellett, a b)–c) pontban meghatározott intézkedéseket megteszi, b) fizetési számlával rendelkezõ adós bármely fizetési számlája ellen hatósági átutalást nyújt be, vagy fizetési számlával nem rendelkezõ adós esetében intézkedik a munkabérbõl vagy egyéb járandóságból történõ letiltás iránt, c) ha a b) pontban meghatározott végrehajtás nem, vagy aránytalanul hosszú idõ múlva vezetne eredményre, az adós követelését, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. A vámhatóság az ingó és ingatlan vagyontárgyak végrehajtása érdekében az állami adóhatóságot keresi meg.”

129. §

(1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 48. §-ának (15) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(15) Amennyiben a vámhatóság által a fizetési számlával rendelkezõ adófizetésre kötelezett személy esetében hatósági átutalással, a fizetési számlával nem rendelkezõ adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérbõl vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá a kifizetõtõl járó kifizetésbõl történõ letiltással foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idõ múlva vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy – ideértve a jövedéki bírság, a zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség [98. § (5) bekezdés] megfizetésére kötelezett személyt is – követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóságot keresi meg.” (2) A Jöt 66. §-ának (3) bekezdésében a „banki átutalással” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájáról átutalással” szöveg, 106. §-ának (8) bekezdésében a „bankszámlájáról” szövegrész helyébe „fizetési számlájáról” szöveg lép.

130. §

(1) A Kbt. 4. §-ának 30/B. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „30/B. postai szolgáltatástól eltérõ szolgáltatás: d) a 3. melléklet 6. csoportjában és a 174. § b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve a pénzforgalmi szolgáltatást;” (2) A Kbt. 53. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban elõírhatja, hogy a nyertes ajánlattevõvel kötendõ szerzõdésben biztosítékot kell kikötni. Ebben az esetben az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban] „a) elõírja, hogy a biztosíték az ajánlattevõként szerzõdõ fél választása szerint teljesíthetõ az elõírt pénzösszegnek az ajánlatkérõként szerzõdõ fél fizetési számlájára történõ befizetéssel, bankgarancia biztosításával, biztosítási szerzõdés alapján kiállított – készfizetõ kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel, vagy” (3) A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ajánlatkérõ – a megfelelõ ajánlattétel elõsegítése érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerzõdéstervezetet. A 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérõ esetében a szerzõdéstervezetnek tartalmaznia kell a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére alkalmazandó beszedési megbízás teljesítésére szóló, az ajánlatkérõ részérõl a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, amelyben az ajánlatkérõ külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. § 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minõsülnek.” (4) A Kbt. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A biztosíték az ajánlattevõ választása szerint teljesíthetõ az elõírt pénzösszegnek az ajánlatkérõ fizetési számlájára történõ befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerzõdés alapján kiállított – készfizetõ kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetõleg az ajánlatkérõ fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni.”

12. szám


3241

(5) A Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerzõdést a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelõen írásban megkötni. A 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérõ esetében a szerzõdésnek a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére tartalmaznia kell az ajánlatkérõ részérõl a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. Ha az ajánlatkérõ lehetõvé tette a közbeszerzés egy részére történõ ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerzõdést kötni. E szerzõdés szükség esetén az ajánlatoknak, illetõleg az ajánlati felhívásnak megfelelõen tartalmazhatja az ajánlattevõként szerzõdést kötõk közötti együttmûködés feltételeit is.” (6) A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az ajánlatkérõként szerzõdõ fél által igazolt szerzõdésszerû teljesítés esetén, a (3) bekezdés szerinti határidõ eredménytelen elteltét követõen, az ajánlattevõként szerzõdõ fél – a 99. § (1) bekezdésében meghatározott – az ajánlatkérõként szerzõdõ fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérõ fizetési számlája terhére.” 131. §

A Kbt. 99. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „99. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerzõdést a nyertes szervezettel (személlyel) (91. §) kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerzõdéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelõen. A szerzõdésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérõ esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérõ részérõl a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. (2) Ha az ajánlatkérõ lehetõvé tette a közbeszerzés egy részére történõ ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerzõdést kötni. E szerzõdés szükség esetén az ajánlatoknak, illetõleg az ajánlati felhívásnak megfelelõen tartalmazhatja az ajánlattevõként szerzõdést kötõk közötti együttmûködés feltételeit is. (3) A szerzõdéskötés tervezett idõpontját az ajánlati felhívásban kell megadni, azzal, hogy az nem határozható meg a) az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] megküldését követõ naptól számított tizenkettedik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetében hatvanadik – napnál késõbbi idõpontban, b) a törvény harmadik része szerinti eljárásban az írásbeli összegezés megküldését követõ naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetében hatvanadik – napnál késõbbi idõpontban. (4) Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerzõdéskötés ajánlati felhívásban megadott idõpontjától eltérve a szerzõdést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményezõ határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntõbizottság a szerzõdés megkötését engedélyezi [332. § (4) bekezdés].”

132. §

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg lép.

133. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 34. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „bank” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg lép.

134. §

A Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében a „banktitoknak” szövegrész helyébe „banktitoknak, fizetési titoknak” szöveg lép.

135. §

Az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 143/C. §-ának (5) bekezdésében az „azonnali beszedési megbízással” szövegrész helyébe „hatósági átutalással” szöveg lép.

136. §

Az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg lép.

137. §

Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetrõl szóló 2004. évi XXXV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [(2) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározottakon felül üzletszerûen kizárólag a következõ tevékenységeket végezheti:] „c) a Hpt. 2. számú melléklet 9. pont c) és e) alpontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása.”

3242


12. szám

138. §

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 3. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza:] „h) az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétõl függõen a társulás tagjai részérõl a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz);”

139. §

A pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglakoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 14. §-a (6) bekezdésének e) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg lép.

140. §

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 132. §-ában a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 149. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „pénzügyi intézményre” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatóra” szöveg lép.

141. §

(1) A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzõdésekrõl szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában elõírt tájékoztatást kell megadni, ha pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.” (2) A Tétv. 3. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Amennyiben az egymást követõ ügyletek, illetve az azonos jellegû elkülönült mûveletek, amelyek idõbeli kapcsolatban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétõl eltérõen, alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra, az (1)–(6) bekezdések rendelkezéseit kizárólag az elsõ ügyletre vagy mûveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegû mûvelet teljesítésére, az ezt követõ ügyletet vagy mûveletet új ügyletnek, illetve egy újabb mûveletsor elsõ mûveletének kell tekinteni, és arra az (1)–(6) bekezdések rendelkezéseit ismét alkalmazni kell.” (3) A Tétv. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „19. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irányelvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történõ forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról, b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belsõ piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl – 31. cikk második bekezdés.”

142. §

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében a „bank-” szövegrész helyébe „fizetési, bank-” szöveg lép.

143. §

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 29. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 43. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámláit” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláit” szöveg lép.

144. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. §-a (1) bekezdésének j) pontjában a „pénzügyi intézmények” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatók” szöveg, 24. §-ának (6) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 37. §-ának (1) bekezdésében a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „pénzügyi intézmények” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatók” szöveg, 53. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 82. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámláit” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláit” szöveg, 102. §-a (3) bekezdésének f) pontjában a „bankszámláit” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláit” szöveg, a „pénzintézetet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatót” szöveg, 1. számú melléklet II. 1. b) pontjának ba) alpontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 1. számú melléklet II. 2. c) pontjának ca) alpontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 3. számú melléklet II. 5. pontjának a) pontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 3. számú melléklet II. 5. pontjának c) pontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg lép.

145. §

A szövetkezetekrõl szóló 2006. évi X. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlára” szöveg, 40. §-ának (7) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg lép.

12. szám


3243

146. §

A földgáz biztonsági készletezésérõl szóló 2006. évi XXVI. törvény 9. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegész helyébe „pénzforgalmi számlájára” szöveg lép.

147. §

Az Matv. 28/A. §-a (2) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „fizetési számlaszámát” szöveg, a „bankszámlaszámot” szövegrész helyébe „fizetési számlaszámot” szöveg, 28/A. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlaszám” szövegrész helyébe „fizetési számlaszám” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a „bankszámlakivonat” szövegrész helyébe „fizetésiszámla-kivonat” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 29. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlaszám” szövegrész helyébe „fizetési számlaszám” szöveg, 56. §-a (3) bekezdésének g) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „fizetési számlaszámát” szöveg, 61. §-ának (2) bekezdésében a „hitelintézetnél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 68. §-ának (3) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 69. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámláján” szövegrész helyébe „fizetési számláján” szöveg lép.

148. §

A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény 9. §-a (4) bekezdésének d) pontjában a „bankszámlaszámmal” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámmal” szöveg, 16. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg, 34. §-ának (6) bekezdésében a „postai úton” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, a „belföldi vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára)” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg lép.

149. §

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 21. §-ának (2) bekezdésében a „számláját” szövegrész helyébe „fizetési számláját” szöveg, a „pénzintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 21. §-ának (3) bekezdésében a „számláját vezetõ pénzintézet a számlát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját vezetõ pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi számlát” szöveg lép.

150. §

(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A Felügyelet tagja a 2009/77/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottságának, a 2009/78/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankfelügyelõk Bizottságának és a 2009/79/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítás és a Foglalkoztatói-nyugdíj Felügyeletek Bizottságának.” (2) A Psztv. 4. §-a a következõ p) ponttal egészül ki: [Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, a Felügyelet látja el.] „p) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény” [hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.] (3) A Psztv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Felügyelet honlapján közzéteszi] „a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,” (4) A Psztv. 9. §-a (4) bekezdésében a „banktitokra” szövegrész helyébe a „banktitokra, fizetési titokra” szöveg, 25. §-a (1) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 26/B. §-a (4) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 32. §-a (2) bekezdésében a „banktitokra” szövegrész helyébe „banktitokra, fizetési titokra” szöveg, 33. §-a (3) bekezdésében „banktitokra” szövegrész helyébe „banktitokra, fizetési titokra” szöveg, 50. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „bankszámla-forgalommal” szövegrész helyébe „fizetési számla-forgalommal” szöveg lép. (5) A Psztv. 41. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A Felügyelet legalább ötévenként átfogó ellenõrzési eljárást folytat le szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutõzsdei szolgáltatónál, kockázati tõkealap-kezelõnél, befektetési alapkezelõnél, magánnyugdíj-pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél.”

151. §

(1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõlegezésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény hatálya – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén] „e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;” (2) A Pmt. 1. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem tartozik e törvény hatálya alá] „a) a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. Fejezet 12. pontjának b) alpontjában meghatározott ügynök;”

3244


12. szám

(3) A Pmt. 11. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlanyitásra” szövegrész helyébe „fizetési számlanyitásra” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, 11. §-ának (6) bekezdésében a „bankszámlán” szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, 23. §-ának (6) bekezdésében a „bank-” szövegrész helyébe „bank-, fizetési-” szöveg lép. (4) A Pmt. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) E törvény hatálybalépését követõen az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésével megkezdõ szolgáltató, valamint az 1. § (1) bekezdésének f)–h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdõ szolgáltató tevékenysége megkezdését követõ kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.” 152. §

A befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 94. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámla és a korlátozott rendeltetésû pénzforgalmi számla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg lép.

153. §

A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 42. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg lép.

154. §

A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény 6. §-ának (2) bekezdésében a „banki átutalással” szövegrész helyébe „átutalással” szöveg lép.

155. §

(1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 65. § (1) bekezdése nem lép hatályba. (2) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 12. § (2) bekezdése a „bankszámláján” szövegrész helyett a „pénzforgalmi számláján” szöveggel, 20. § (7) bekezdése a „bankszámlaszámot” szövegrész helyett a „fizetési számlaszámot” szöveggel, 20. § (8) bekezdése a „bankszámlaszámot” szövegrész helyett a „fizetési számlaszámot” szöveggel lép hatályba. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2009. évi LXXXVI. tör vény a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tör vény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggõ módosításáról* 1. §

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. § (2) bekezdésének a), c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:] „a) a pénzügyi intézmények Magyar Köztársaság területén történõ alapítására, létesítésére, mûködésére, pénzforgalmi intézmények pénzügyi szolgáltatási, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyar Köztársaság területén történõ engedélyezésére,” „c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére, d) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,”

2. §

(1) A Hpt. 2. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény rendelkezései nem terjednek ki:] „d) az (5) bekezdés, 13. § (1)–(2) bekezdés, 13/C. §, 13/D. § (1) bekezdés, 45. §, 67. § (5)–(9) bekezdés, 87/K–87/L. §, 137. §, 145. §, 153. §, 157–160. §, 168/B. §, 174–175. § és 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontjának f) alpontja kivételével a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási

* A törvényt az Országgyûlés a 2009. június 29-i ülésnapján fogadta el.

12. szám


3245

tevékenységre azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézményt is érteni kell;” (2) A Hpt. 2. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény rendelkezései nem terjednek ki:] „c) a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kincstárra,” (3) A Hpt. 2. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 13. § (1) bekezdés, 13/C. §, 13/D. §, 153. §, 157–160. §, 168/B. § és 174–175. § hatálya az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon kívüli személyek és szervezetek számára végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége tekintetében a kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt említenek, azon a kincstárt is érteni kell.” (4) A Hpt. 2. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 87/L. § hatálya a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézményre azzal az eltéréssel terjed ki, hogy a készpénz-átutalási, a fizetési számlára történõ készpénz-befizetési és a fizetési számláról postai úton történõ készpénz-kifizetési tevékenységéhez kapcsolódóan a 87/L. § (3) bekezdése szerinti határidõ egy munkanappal meghosszabbodhat.” 3. §

(1) A Hpt. 3. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Pénzügyi szolgáltatás a következõ tevékenységek üzletszerû végzése forintban, illetõleg devizában, valutában:] „e) elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz (például papíralapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetõleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minõsül pénzforgalmi szolgáltatásnak;” (2) A Hpt. 3. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás a következõ tevékenységek üzletszerû végzése forintban, illetve devizában:] „b) fizetési rendszer mûködtetése;” (3) A Hpt. 3. §-ának (3), (5) és (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt tevékenységek – az e törvényben foglalt eltéréssel – üzletszerûen csak engedéllyel végezhetõk.” „(5) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység engedélyezési eljárásában – a mûködési terv vonatkozásában és a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításával kapcsolatos kérdésekben – az MNB szakhatóságként vesz részt.” „(8) Törvény váltóval saját számlára vagy bizományosként történõ kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja] más jogi személy részére is lehetõvé teheti.”

4. §

A Hpt. 3/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.”

5. §

A Hpt. 3/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3/B. § A 3. § (4)–(6) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetõen.”

6. §

A Hpt. 5. §-ának (6) és (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdésének a)–h) és j) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.” „(9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)–h), j) és k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”

7. §

A Hpt. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § (1) Pénzügyi vállalkozás a) az a pénzügyi intézmény, amely – a 3. § (1) bekezdés d) pontjában és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével –, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, illetve fizetési rendszer mûködtetését [3. § (2) bekezdés b) pontja] végez, illetve b) a pénzügyi holding társaság.

3246


12. szám

(2) A 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti. (3) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének b)–c), f)–h), j) és k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik. (4) Az alapítványi formában mûködõ pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdésének a) f) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és b) h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítést végezhet.” 8. §

A Hpt. a 6. §-t követõen a következõ alcímmel és 6/A–6/B. §-sal egészül ki: „A pénzforgalmi intézmény 6/A. § (1) Pénzforgalmi intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelõen engedéllyel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység [3. § (1) bekezdés d) pontja] végzésére. (2) Pénzforgalmi intézmény kizárólag a 6/B. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre. (3) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan engedélyt kaphat a 3. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott letéti szolgáltatási, valamint a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési rendszer mûködtetése tevékenység végzésére. (4) A (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan jogosult a pénzforgalmi szolgáltatás mûködtetésével összefüggõ és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítõ szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési mûveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési mûvelet tárgyát képezõ pénz átváltását, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is. (5) A pénzforgalmi intézmény – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nem végezhet. 6/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett – a 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pont d), e) és g) alpontja szerinti – pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következõ feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt: a) a nyújtása kizárólag a pénzforgalmi intézmény saját pénzeszközeibõl és kizárólag valamely fizetési mûvelet teljesítéséhez kapcsolódhat, b) nem nyújtható a pénzforgalmi intézmény által fizetési mûvelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközbõl, c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és d) a pénzforgalmi intézmény szavatoló tõkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek. (2) A pénzforgalmi intézmény hitelnyújtására a 201–214/C. § rendelkezései megfelelõen alkalmazandóak.”

9. §

A Hpt. 7. §-át követõ RÉSZ címe helyébe a következõ cím lép:

„I. RÉSZ A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS A PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE” 10. §

A Hpt. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § (1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként, pénzforgalmi intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelõsségû társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ pénzforgalmi intézmény fióktelepeként mûködhet. (2) A részvénytársasági formában mûködõ pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre és korlátolt felelõsségû társaságként mûködõ pénzforgalmi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában mûködõ pénzügyi intézményre és pénzforgalmi intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az alapítványi formában mûködõ pénzügyi vállalkozásra a Ptk. rendelkezéseit, a fióktelep formájában mûködõ pénzügyi intézményre és pénzforgalmi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, amelynek székhelye a Magyar Köztársaság területén található, a fõirodáját is a Magyar Köztársaság területén létesíti. (4) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja] a) a 2. számú melléklet I. Fejezet 12. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság vagy szövetkezet,

12. szám


3247

b) a 2. számú melléklet I. Fejezet 12. pontjának b) és c) alpontjában meghatározottak szerint bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is végezhet. (5) Pénzfeldolgozási tevékenységet [3. § (2) bekezdés c) pontja] pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.” 11. §

A Hpt. 9. §-át megelõzõ alcím, valamint 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az induló tõke legkisebb összege 9. § (1) Bank legalább kettõmilliárd forint induló tõkével alapítható. (2) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott induló tõkével alapítható. (3) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint induló tõkével alapítható. (4) Pénzügyi vállalkozás – kivéve a pénzügyi holding társaságot és a pénzforgalmi elszámolóházat – legalább ötvenmillió forint induló tõkével alapítható. (5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe – ha törvény másként nem rendelkezik – legalább kétmilliárd forint dotációs tõkével létesíthetõ. (6) Fióktelep formájában mûködõ pénzügyi intézmény esetében az induló tõke alatt a dotációs tõkét kell érteni. (7) Pénzügyi holding társaság legalább kettõmilliárd forint induló tõkével alapítható. (8) Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez – a (9)–(10) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább harminchétmillió-ötszázezer forint induló tõkével kell rendelkeznie. (9) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást [2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja] végez, legalább hatmillió forint induló tõkével kell rendelkeznie. (10) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történõ fizetési mûvelet teljesítését [2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja] végez, legalább tizenötmillió forint induló tõkével kell rendelkeznie.”

12. §

A Hpt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény alapításához az induló tõkét pénzben kell befizetni. Az induló tõkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a mûködés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tõkéje a mûködési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, illetõleg a mûködés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.”

13. §

A Hpt. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény minõsített befolyással rendelkezõ tulajdonosa csak olyan személy lehet, a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény óvatos, körültekintõ és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) mûködését veszélyeztetõ befolyástól, és biztosítani képes a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenõrzését, valamint b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.”

14. §

A Hpt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény – a pénzügyi holding társaság kivételével – csak olyan helyiségben mûködhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek.”

15. §

A Hpt. a 13/A. §-t követõen a következõ 13/B. §-sal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi 13/B–13/C. § számozása 13/C–13/D. §-ra változik. „13/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának mûködtetéséhez kapcsolódó tevékenységét a Felügyelethez legalább harminc napon belül történõ elõzetes bejelentéssel kiszervezheti. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezett tevékenységet végzõ hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény belsõ ellenõrzése, könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenõrzéséhez. (3) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának mûködtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése a) nem eredményezheti a vezetõ állású személy hatáskörének átadását, b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény közötti szerzõdéses viszonyban, valamint nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény ügyfél felé fennálló jogszabályi kötelezettségeinek teljesítését, c) nem eredményezhet változást a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében, valamint d) nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek meglétéhez a pénzforgalmi intézményként történõ mûködési engedély megadását kötötték.

3248


12. szám

(4) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának mûködtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény belsõ ellenõrzési rendszere, a könyvvizsgáló, a Felügyelet, valamint az MNB hatáskörének gyakorlását. (5) A (3)–(4) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának mûködtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatnak minõsül minden olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatása jogszabályban elõírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené jövedelmezõségét, pénzforgalmi szolgáltatásai megbízhatóságát, folyamatosságát. (6) A pénzforgalmi intézmény felelõs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet a jogszabályi elõírások, a személyi és tárgyi feltételek betartásával és a tõle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézménynek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzõdésbe ütközik. (7) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenõrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.” 16. §

(1) A Hpt. e törvénnyel átszámozott 13/C. § (8) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább: „c) a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggõ országos informatikai rendszerekhez történõ közvetlen vagy közvetett csatlakozásra, ideértve a pénzforgalmi számlák cégbíróság felé történõ bejelentését is,” (2) A Hpt. e törvénnyel átszámozott 13/C. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az (1)–(9) bekezdésben foglaltaknak a pénzügyi, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek is meg kell felelnie.”

17. §

A Hpt. e törvénnyel átszámozott 13/D. § (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „A hitelintézetnek és a pénzforgalmi intézménynek a mérete, az általa végzett pénzügyi, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenysége jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül köteles”

18. §

A Hpt. a 15. §-t követõen a következõ 15/A. §-sal egészül ki: „15/A. § A Felügyelet engedélye szükséges pénzforgalmi intézmény a) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez, b) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához, c) vezetõ állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez, d) fizetési mûvelet érdekében átvett pénzeszköz szerzõdéses állományának átruházásához, e) alárendelt kölcsöntõkéjének a szerzõdésben rögzített határidõ, illetõleg öt év elõtt történõ visszafizetéséhez, f) alapvetõ kölcsöntõkéje és járulékos kölcsöntõkéje felmondásához, valamint a szerzõdésben kikötött felmondási idõ elõtti tõketörlesztéshez, g) tõkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történõ meghatározásához.”

19. §

(1) A Hpt. 16. § (2) bekezdésének bevezetõ szövegrésze, valamint b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás végzésére – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy” „b) a fizetési rendszer mûködtetését pénzügyi vállalkozás esetében – cégjegyzékben feltüntetett – fõtevékenységként végzi, és egyéb tevékenysége a fõtevékenységet kiegészíti, illetõleg a fõtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan,” (2) A Hpt. 16. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Pénzforgalmi elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, pénzforgalmi elszámolóház, pénzforgalmi intézmény, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet szerezhet. (4) Ha a pénzforgalmi elszámolóház a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítõ fizetési eszközökkel végzett fizetési mûveletek tekintetében végzi, a kérelmezõ a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy – a (2) bekezdés a) pontjától eltérõen – legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett tõkével rendelkezik.”

20. §

(1) A Hpt. 17. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell] „c) hitelintézet esetében a 9. §-ban meghatározott induló tõke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a 9. §-ban meghatározott induló tõke teljes összegének az alapítók által történõ tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;”

12. szám


3249

(2) A Hpt. 17. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévõ pénzügyi intézményben minõsített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell] „d) nyilatkozatot arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény mûködését,” 21. §

A Hpt. 17/A. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Fióktelep formájában mûködõ pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg – az (1) bekezdésben és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett –, ha] „b) a kérelmezõ pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelõ pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi elõírásokkal,”

22. §

A Hpt. 18. § (2) bekezdésének a) és j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következõket kell a Felügyelethez benyújtani:] „a) az induló tõkének a 10. § (1) bekezdése szerinti teljes befizetésére vonatkozó igazolást,” „j) valamely, a hitelintézetek közötti fizetési rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történõ csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,”

23. §

A Hpt. a 18. §-t követõen a következõ alcímmel és 18/A. §-sal egészül ki: „Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése 18/A. § (1) A pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékelni kell: a) a kérelmezõ mûködési tervét, amely tartalmazza a végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatást is, b) középtávú – az elsõ három évre vonatkozó – elõzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a mûködéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket, c) igazolást az induló tõke 9. § szerinti teljes összegének rendelkezésre állásáról, d) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 87/L. §-ban foglalt feltételek biztosításának leírását, ideértve az ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas informatikai rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói igazolást is, e) a kérelmezõ vállalatirányítási és belsõ ellenõrzési rendszerének leírását, ideértve a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, f) a kérelmezõ könyvvizsgálójának megnevezését, g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket, h) a kérelmezõ szervezeti felépítésének és felelõsségi köreinek bemutatását, szervezeti és mûködési szabályzatát, valamint az általános szerzõdési feltételeit tartalmazó szabályzatait, i) ha a kérelmezõ ügynököt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége mûködtetését kiszervezné, ennek bemutatását, j) ha a kérelmezõ fizetési rendszerhez csatlakozik, a fizetési rendszerben történõ részvételének leírását, k) a kérelmezõ vezetõ állású személyének a 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait és a 44. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat, l) a kérelmezõ létesítõ okiratát, m) a kérelmezõ harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkezõ adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, n) a kérelmezõ nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény mûködését, o) a kérelmezõ harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezetõ állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn, p) a 6/B. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmezõ központi hitelinformációs rendszerhez történõ csatlakozásáról szóló nyilatkozatát, q) nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számviteli törvény szerinti – függõ és jövõbeni kötelezettségei vannak, r) az igazgatási-szolgáltatási díj befizetésének igazolását, s) a kérelmezõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történõ ellenõrzéséhez. (2) Az (1) bekezdés d), e), h)–j) pontjaihoz kapcsolódóan a kérelmezõnek mellékelnie kell azon auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatását igénybe vevõk érdekeinek védelmét, valamint

3250


12. szám

a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folytonosságát és megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerû intézkedés megtételéhez szükségesek. (3) Ha a kérelmezõnek minõsített befolyással rendelkezõ tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a tulajdonos 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait, b) a minõsített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását, c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonos személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkezõ adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, d) a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény mûködését, e) természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmezõ személyes joga szerinti ennek megfelelõ okiratot, f) nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítõ okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezetõ állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn, g) nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, valamint ha a kérelmezõre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, h) nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számviteli törvény szerinti – függõ és jövõbeni kötelezettségei vannak, i) a kérelmezõvel szoros kapcsolatban álló személy nyilatkozatát arról, hogy a szoros kapcsolatban álló személy, vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend lehetõvé teszi a felügyeleti feladatok ellátását, j) a tulajdonos teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történõ ellenõrzéséhez. (4) A pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzforgalmi intézmény irányítása a Magyar Köztársaság területén létesített fõirodában történik. (5) Ha a kérelmezõ az (1) bekezdés m) pontjában, illetve a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezetõ szervet. A nyilvántartást vezetõ szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet. (6) Ha a kérelmezõ az (1) bekezdés l) és o) pontjában, illetve a (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.” 24. §

A Hpt. a 18/A. §-t követõen a következõ 18/B. §-sal egészül ki: „18/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek a szerzõdés megkötését követõ három munkanapon belül bejelenteni, ha pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységét [3. § (1) bekezdés d) pontja] megbízási szerzõdés keretében ügynökkel kívánja végezni. (2) Pénzforgalmi intézménynek pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) kizárólag az végezhet, akit a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentést követõen a 190. § szerinti nyilvántartásba felvesz és megfelel az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak. (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a) az ügynök 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait, b) annak igazolását, hogy az ügynök rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, c) a megbízási szerzõdést, amely azt a szerzõdési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, a feladatkörében eljáró MNB és a megbízó korlátozás nélkül ellenõrizheti az ügynöknél a megbízás tárgyát képezõ tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket, d) az ügynök pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét, e) az ügynök harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkezõ adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, f) természetes személy esetén a büntetlen elõéletet igazoló harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmezõ személyes joga szerinti ennek megfelelõ okiratot, g) nem természetes személy esetén a bejelentéskor hatályos létesítõ okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezetõ állású személyének az f) pontban meghatározott okiratát,

12. szám


3251

h) teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az ügynök hozzájárul a bejelentéshez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történõ ellenõrzéséhez. (4) Az (1)–(3) bekezdésen kívül a 32/F. §-ban foglaltak is megfelelõen alkalmazandóak, ha a pénzforgalmi intézmény az Európai Unió másik tagállamában kívánja pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységét megbízási szerzõdés keretében ügynökkel végezni. (5) A Felügyelet megtagadja az ügynök nyilvántartásba vételét, ha a (3) bekezdésben meghatározott információkat hiányosan vagy nem megfelelõ módon nyújtják be, és a hiánypótlásra történõ felhívás is sikertelen. (6) A pénzforgalmi intézmény az általa igénybe vett ügynök tevékenységéért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelõsséggel tartozik. (7) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenteni a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerzõdés módosítását. (8) A Felügyelet az ügynököt törli a nyilvántartásból, ha a) az ügynök nem felel meg a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeknek, b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy c) a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt.” 25. §

(1) A Hpt. 19/A. § (1) bekezdésének a) és h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás [3. § (6) bekezdés] engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:] „a) a kérelmezõ létesítõ okiratát,” „h) az induló tõke teljes összegének befizetésére vonatkozó igazolást,” (2) A Hpt. 19/A. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szolgáltatásnak fióktelep által történõ folytatásához a Magyar Nemzeti Bank az engedélyt abban az esetben adja meg – az (1) bekezdés d)–m) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése mellett –, ha] „b) a kérelmezõ külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi elõírásokkal;”

26. §

A Hpt. 19/B. §-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – a 19/A. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül – mellékelni kell:] „g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatot.”

27. §

A Hpt. 19/C. §-ának bevezetõ szövegrésze, valamint d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „A fizetési rendszer mûködtetésére vonatkozó tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – a 19/A. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – mellékelni kell:” „d) a pénzforgalmi elszámolóház üzletszabályzatát és szabályzatait,”

28. §

A Hpt. 27. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezõ] „b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg az induló tõkére, a társasági formára, cégformára, a tulajdonlásra, illetõleg az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,”

29. §

A Hpt. a 27/A. §-t követõen a következõ 27/B. §-sal egészül ki: „27/B. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmezõ a) az engedélyezési eljárásban megtévesztõ vagy valótlan adatot közöl, b) általa mûködtetni kívánt pénzforgalmi intézmény nem felel meg az induló tõkére, a szervezeti, személyi feltételekre, a minõsített befolyással rendelkezõ tulajdonosokra vonatkozó követelményeknek, c) által mûködtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetõvé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását, d) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmezõ nem tud megfelelni a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi elõírásoknak.”

30. §

A Hpt. a 30. §-t követõen a következõ 30/A. §-sal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi 30/A. § számozása 30/B. §-ra változik: „30/A. § (1) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi engedélyét visszavonja, ha a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértõ módon szerezték meg,

3252


12. szám

b) a pénzforgalmi intézmény már nem felel meg a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, c) olyan körülmény áll fenn, amely súlyosan veszélyezteti a fizetési rendszer stabilitását, az ügyfelek érdekeit, vagy akadályozza a pénzforgalmat, d) vagyona az ismert hitelezõk követeléseinek kielégítésére sem nyújtana fedezetet, e) a pénzforgalmi intézmény az engedélyét visszaadja, f) a pénzforgalmi intézmény törvény által tiltott tevékenységet folytat. (2) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha a) a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély kézhezvételétõl számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg, b) a pénzforgalmi intézmény hat hónapon keresztül nem folytat pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet. (3) Az engedély visszavonására irányuló eljárásban – az (1) bekezdés c) pontja tekintetében – az MNB szakhatóságként vesz részt.” 31. §

A Hpt. 31. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzforgalmi szolgáltatásból származó semmilyen kötelezettsége nincs.”

32. §

A Hpt. 31. §-át követõ alcím helyébe a következõ alcím lép, valamint a következõ 32. §-sal egészül ki: „Pénzforgalmi intézmény tevékenységi engedélyéhez kapcsolódó különös rendelkezések 32. § (1) A pénzforgalmi intézmény kettõ munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély megadását követõen bármilyen változás hatással van a 18/A. §-ban meghatározott, az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére. (2) A Felügyelet az olyan – 6/A. § (2)–(4) bekezdésén kívüli – egyéb üzleti tevékenységet is végzõ pénzforgalmi intézménynek megtilthatja az egyéb üzleti tevékenység pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységgel történõ együttes folytatását, ha ezen egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történõ átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja a) a pénzforgalmi intézmény pénzügyi megbízhatóságát, vagy b) a Felügyelet azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzforgalmi intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó szabályokat is megfelelõen alkalmazni kell.”

33. §

A Hpt. a 32/B. §-t követõen a következõ 32/C. §-sal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi 32/C–32/D. § számozása 32/D–32/E. §-ra, 32/E. § számozása 32/G. §-ra változik: „32/C. § (1) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a) annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény a fióktelepet szándékozik létesíteni, b) a végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatás megnevezését, c) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenõrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, a fióktelep címét, üzleti tervét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás üzletágat irányító személy megnevezését. (3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentõ pénzforgalmi intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követõ egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény nevérõl, címérõl, a fióktelep vezetõ állású személyének nevérõl, a fióktelep szervezeti felépítésérõl, valamint a fióktelep által végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatásról. A tájékoztatást egyidejûleg közli a bejelentõ pénzforgalmi intézménnyel.”

34. §

A Hpt. e törvénnyel átszámozott 32/E. §-át követõen a következõ 32/F. §-sal egészül ki: „32/F. § (1) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha pénzforgalmi szolgáltatását az Európai Unió másik tagállamában határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni. (3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentõ pénzforgalmi intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követõ egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény nevérõl, címérõl.”

12. szám


3253

35. §

A Hpt. e törvénnyel átszámozott 32/G. §-át követõen a következõ 32/H. §-sal egészül ki: „32/H. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti tagállamban engedélyezett pénzforgalmi intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni, határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekrõl, így különösen az ügyfelek elõzetes és utólagos tájékoztatásának és a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának szabályairól. (2) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ pénzforgalmi intézmény ügynökével, vagy fióktelepe létesítésével kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, akkor a Felügyelet köteles errõl a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot is értesíteni.”

36. §

A Hpt. 36. §-át követõ RÉSZ címe helyébe a következõ cím lép:

„II. RÉSZ TULAJDONJOG GYAKORLÁSA, IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENÕRZÉS” 37. §

A Hpt. 44. §-ának (1), (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Felügyelet elõzetes engedélyével választható meg, illetõleg nevezhetõ ki a pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél a vezetõ állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezetõ állású személy.” „(4) Vezetõ állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhetõ ki az, aki a) minõsített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetõleg vezetõ állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben 1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy 2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni, és akinek személyes felelõsségét e helyzet kialakulásáért jogerõs határozat megállapította; b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre, a pénzforgalmi szolgáltatásra vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály elõírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerõs határozatban megállapította; c) büntetett elõéletû. (5) Hitelintézetnél, pénzforgalmi elszámolóháznál, pénzforgalmi intézménynél nem lehet vezetõ állású személy – a felügyelõ bizottsági tag kivételével – a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, aki a) nem rendelkezik legalább háromévi – a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett – vezetõi gyakorlattal, b) más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél könyvvizsgáló, c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.”

38. §

A Hpt. 45. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelõ bizottságának vezetõi és tagjai, valamint a pénzforgalmi intézmény és a fióktelep formájában mûködõ pénzügyi intézmény vezetõ állású személyei felelõsek azért, hogy a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt elõírásoknak megfelelõen végezze.”

39. §

A Hpt. 49. §-ának (2) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben és a pénzforgalmi intézményben minõsített befolyást szerezni kívánó személy, a vezetõ állású személy, valamint a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény mûködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – idõbeli korlátozás nélkül – megtartani.” „(5) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggõ, üzleti titoknak minõsülõ adatokról.”

40. §

A Hpt. 55. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A pénzforgalmi elszámolóház a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerzõdés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minõsülõ banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési mûveletbõl eredõ követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel történõ visszaélések megelõzése, vizsgálata és felderítés céljából.”

3254


12. szám

41. §

A Hpt. 67. §-ának (5), (7) és (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A szövetkezeti hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás és a pénzforgalmi intézmény legalább egy belsõ ellenõrt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás és a pénzforgalmi intézmény írásban megállapodhat arról, hogy a belsõ ellenõr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, illetve pénzforgalmi intézménynél foglalkoztatható belsõ ellenõrként.” „(7) A pénzügyi intézménynél, a pénzforgalmi intézménynél mûködõ belsõ ellenõrzési szervezet (belsõ ellenõr) feladata a) az intézmény belsõ szabályzatnak megfelelõ mûködésének, valamint b) az intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetõség szempontjából történõ vizsgálata, továbbá c) mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal.” „(9) A belsõ ellenõrzési szervezeti egység vezetésével, illetõleg ha az intézmény, pénzforgalmi intézmény csak egy belsõ ellenõrt alkalmaz, akkor a belsõ ellenõrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki a) a 68. § (3) bekezdésében meghatározott szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel, illetõleg mérlegképes könyvelõi szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) büntetlen elõéletû.”

42. §

A Hpt. 69/A. §-át követõ RÉSZ címe helyébe a következõ cím lép:

„III. RÉSZ A PRUDENS MÛKÖDÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK” 43. §

A Hpt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pénzügyi intézmény saját tõkéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban elõírt legkisebb induló tõke összegénél.”

44. §

A Hpt. 84. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hitelintézetnek tevékenysége során] „b) a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 56. § (2) bekezdése, és”

45. §

A Hpt. a 87/C. §-t követõen a következõ Fejezettel, címmel, alcímmel és 87/D–87/J. §-sal egészül ki:

„XII/A. Fejezet Pénzforgalmi intézmény prudens mûködésének szabályai Tõkekövetelmény 87/D. § (1) A pénzforgalmi intézménynek – az általa végzett tevékenységgel összhangban – a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelõ nagyságú szavatoló tõkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet a) az e Fejezetben meghatározott 1. költség módszer, 2. fizetési forgalom módszer, vagy 3. irányadó mutató módszer egyikével számított szavatoló tõke, vagy b) a 9. §-ban – az engedélyezés feltételeként – elõírt legkisebb induló tõke összege közül a magasabb érték alá. (2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérõen a Felügyelet a 87/K. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tõkekövetelményt írhat elõ. (3) A pénzforgalmi intézmény szavatoló tõkéjének meghatározására, kiszámítására az 5. számú mellékletet kell megfelelõen alkalmazni. 87/E. § Ha a pénzforgalmi intézmény a) egy másik pénzforgalmi intézménnyel, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelõ társasággal vagy biztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy b) pénzforgalmi szolgáltatáson kívül a 6/A. § (2)–(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti tevékenységet is végez, akkor a csoport tagjai között, illetve a pénzforgalmi intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan ki kell zárni a szavatoló tõke számítása során a tõkeelemek többszörös számbavételét, valamint a nem megfelelõ szavatolótõke-számítást.

12. szám


3255

87/F. § (1) A költség módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tõkéjének el kell érnie a számítást megelõzõ üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplõ általános igazgatási költség tíz százalékát. (2) Ha a pénzforgalmi intézmény a számítás idõpontjában még nem végez egy teljes éve üzleti tevékenységet, vagy az elsõ üzleti év vonatkozásában nem áll rendelkezésre könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló, akkor az általános igazgatási költség meghatározásához az üzleti tervben szereplõ becsült adatokat kell figyelembe venni. 87/G. § (1) A fizetési forgalom módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tõkéjének el kell érnie a következõ értékeknek a (2)–(4) bekezdésben meghatározott „k” tényezõvel szorzott összegét: a) a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelõ összegig terjedõ hányadának (részének) négy százaléka, b) a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelõ összegtõl hárommilliárd forintnak megfelelõ összegig terjedõ hányadának (részének) kettõ és fél százaléka, c) a fizetési forgalom hárommilliárd forintnak megfelelõ összegtõl harmincmilliárd forintnak megfelelõ összegig terjedõ hányadának (részének) egy százaléka, d) a fizetési forgalom harmincmilliárd forintnak megfelelõ összegtõl hetvenötmilliárd forintnak megfelelõ összegig terjedõ hányadának (részének) fél százaléka, és e) a fizetési forgalom hetvenötmilliárd forintnak megfelelõ összeget meghaladó hányadának (részének) negyed százaléka, ahol a fizetési forgalom a pénzforgalmi intézmény elõzõ üzleti évben teljesített fizetési mûvelete összértékének tizenketted része. (2) A pénzforgalmi intézmény által alkalmazandó „k” tényezõ – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel –: 1. (3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást [2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja] végez, az általa alkalmazandó „k” tényezõ: 0,5. (4) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történõ fizetési mûvelet teljesítését [2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja] végzi, az általa alkalmazandó „k” tényezõ”: 0,8. 87/H. § (1) Az irányadó mutató módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tõkéjének el kell érnie a (2) bekezdésben meghatározott irányadó mutatónak a 87/I. §-ban meghatározott szorzó tényezõvel, valamint a 87/G. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott „k” tényezõvel szorzott összegét. (2) Az irányadó mutató a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó a) kapott kamat és kamatjellegû bevétel, valamint fizetett kamat és kamatjellegû ráfordítás különbözete, és b) kapott (járó) jutalék és díjbevételek, valamint az üzleti tevékenységbõl származó egyéb bevétel összege. (3) Az irányadó mutató számítása során nem kell figyelembe venni a rendkívüli bevételeket, valamint az irányadó mutató csökkenthetõ másik pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenység szerzõdés szerinti, fizetett ellenértékével. (4) Az irányadó mutató számítása során a számítást megelõzõ üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját kell figyelembe venni. (5) A szavatoló tõke nem csökkenhet a számítást megelõzõ három üzleti év irányadó mutatója alapján kiszámított érték átlagának nyolcvan százaléka alá. Ha a pénzforgalmi intézménynek nincs könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója, az üzleti tervben szereplõ becsült adat is alkalmazható. 87/I. § Az irányadó mutató módszernél alkalmazandó szorzó tényezõ értéke: a) az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelõ összegig terjedõ hányadának (részének) tíz százaléka, b) az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelõ összegtõl egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelõ összegig terjedõ hányadának (részének) nyolc százaléka, c) az irányadó mutató egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelõ összegtõl hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelõ összegig terjedõ hányadának (részének) hat százaléka, d) az irányadó mutató hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelõ összegtõl tizenötmilliárd forintnak megfelelõ összegig terjedõ hányadának (részének) három százaléka, és e) az irányadó mutató tizenötmilliárd forintnak megfelelõ összeget meghaladó hányadának (részének) másfél százaléka. 87/J. § (1) A pénzforgalmi intézmény a költség módszert, valamint az irányadó mutató módszert a Felügyelet engedélyével alkalmazhatja. (2) A Felügyelet a költség módszer, valamint az irányadó mutató módszer alkalmazását akkor engedélyezi, ha bevezetésének célja nem kizárólag a tõkekövetelmény csökkentése.” 46. §

A Hpt. a 87/J. §-t követõen a következõ alcímmel és 87/K. §-sal egészül ki:

„Felügyeleti felülvizsgálat 87/K. § (1) A Felügyelet hatósági ellenõrzése keretében felülvizsgálja a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a pénzforgalmi intézmény kockázatkezelési folyamatának és belsõ ellenõrzési rendszere mûködésének értékelésére.

3256


12. szám

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a pénzforgalmi intézmény által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek, valamint a pénzforgalmi intézmény szavatoló tõkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését. (3) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a pénzforgalmi intézmény mérete, az általa teljesített fizetési mûveletének összértéke, tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.” 47. §

A Hpt. a 87/K. §-t követõen a következõ alcímmel és 87/L. §-sal egészül ki:

„Ügyfélpénzek védelme 87/L. § (1) A pénzforgalmi intézmény az ügyféltõl vagy egy másik pénzforgalmi szolgáltatótól fizetési mûvelet érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, az a pénzforgalmi intézmény felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitõl eltérõen – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak. (2) A pénzforgalmi intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökrõl úgy vezeti, hogy azok a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeirõl mindenkor valós képet mutassanak, és b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása. (3) Ha a pénzforgalmi intézmény a fizetési mûvelet érdekében átvett pénzeszközt az átvételt követõ munkanap végéig a fizetési mûvelet végrehajtásaként nem utalja át egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek, akkor a) a pénzeszközt az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy olyan eszközbe kell elhelyezni, amely kitettségre a 76/A. § alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazható, vagy b) a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére a pénzforgalmi intézménytõl eltérõ csoporthoz tartozó, Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia- vagy kezesi biztosítási szerzõdést köt, amely ba) az a) pont szerint elhelyezendõ pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és bb) a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidõvel szüntethetõ meg.” 48. §

A Hpt. a 130/O. §-t követõen a következõ Fejezettel, címmel és 130/P. §-sal egészül ki:

„XX/B. Fejezet Fizetési rendszerhez történõ hozzáférés 130/P. § (1) Fizetési rendszert mûködtetõ pénzforgalmi elszámolóház fizetési rendszerhez történõ csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített feltételeknek objektívnek, arányosnak és diszkriminációmentesnek kell lennie. (2) Fizetési rendszert mûködtetõ pénzforgalmi elszámolóház a teljesítési, mûködési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és mûködési stabilitásának védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési rendszerhez történõ csatlakozást. (3) A fizetési rendszert mûködtetõ pénzforgalmi elszámolóház a pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy más fizetési rendszerek számára a csatlakozás feltételeként nem írhat elõ: a) más fizetési rendszerhez történõ csatlakozás korlátozását, b) a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltérõ szabályokat, és c) az intézményi formára vonatkozó bármilyen korlátozást. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történõ teljesítés véglegességérõl szóló 2003. évi XXIII. törvény alapján kijelölt rendszerre, b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által mûködtetett fizetési rendszerre, ha a pénzforgalmi szolgáltatókat olyan tõkeszerkezet köti össze, ahol az egyik pénzforgalmi szolgáltató a csoporthoz tartozó többi pénzforgalmi szolgáltató felett ellenõrzõ befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, c) az olyan fizetési rendszerre, amelyet mûködtetõ pénzforgalmi szolgáltató akár önállóan akár csoportként ca) egyidejûleg pénzforgalmi szolgáltatója a fizetõ félnek és a kedvezményezettnek és kizárólagosan felel a fizetési rendszer mûködtetéséért, valamint cb) pénzforgalmi szolgáltatók részére engedélyezi a fizetési rendszerben történõ részvételt, akik nem jogosultak arra, hogy a fizetési rendszerrel összefüggõ díjakról egymással vagy egymás között megállapodjanak, ide nem értve a fizetõ felek és a kedvezményezettek tekintetében történõ saját díjszabályzat megállapítását.”

12. szám 49. §


3257

A Hpt. XXI. Fejezetét megelõzõ RÉSZ címe helyébe a következõ cím lép:

„V. RÉSZ A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS A PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS KÖNYVVIZSGÁLATA” 50. §

A Hpt. 131. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknak a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek is meg kell felelnie. (4) A zálogkölcsönzési tevékenységet, valamint a pénzforgalmi szolgáltatást saját nevében, saját javára, saját számlája terhére vagy ügynökként folytató vállalkozásnak a számvitelrõl szóló törvény szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékének, illetve havi szintû átlagának megállapítása során nem kell figyelembe vennie az e tevékenység céljára szolgáló elkülönítetten nyilvántartott készpénzállományt vagy az e tevékenység folytatása során birtokába került, a megbízót, illetve az ügyfelet megilletõ készpénzállomány elkülönített nyilvántartásban szereplõ, kötelezettségként kimutatott összegét.”

51. §

A Hpt. 132. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésõbb a tárgyévet követõ év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésõbb a tárgyévet követõ év június 30-áig megküldeni.”

52. §

A Hpt. 133. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény esetén – a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenõen – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezõ, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha”

53. §

A Hpt. 134. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: „(3) A pénzforgalmi intézmény könyvvizsgálója a vizsgálatának eredményérõl a pénzforgalmi intézménnyel egyidejûleg a Felügyeletet írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényt állapított meg, amelynek alapján a) a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban foglalt elõírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel, b) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége folyamatos mûködését, kötelezettségeinek teljesítését nem látja biztosítottnak, c) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé, vagy d) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége belsõ ellenõrzési rendszerének súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg.”

54. §

A Hpt. 137. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „137. § (1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerzõdést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni. (2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása elõtt – a pénzügyi intézménynél és a pénzforgalmi intézménynél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történõ hitelesítésérõl. (3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követõen jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézményt és a pénzforgalmi intézményt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek bemutatni.”

55. §

A Hpt. 137/A. §-át követõ RÉSZ címe helyébe a következõ cím lép:

„VI. RÉSZ A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE” 56. §

(1) A Hpt. 139/A. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pénzügyi intézmény; a pénzforgalmi intézmény; a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minõsülõ – vállalkozás; a 3. § (1) bekezdés h) pontjában

3258


12. szám

meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végzõ vállalkozás és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. (2) A felügyeleti díj a (3)–(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)–(9) bekezdés szerint számított változó díj összege.” „(4) A szorzószám a) bank és szakosított hitelintézet esetén: negyven, b) szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi intézmény esetén: négy, c) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy, d) kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minõsülõ – vállalkozás, bankképviselet és a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végzõ vállalkozás esetén: egy.” (2) A Hpt. 139/A. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (7)–(8) bekezdés számozása (8)–(9) bekezdésre változik: „(7) A pénzforgalmi intézmény által fizetendõ változó díj éves mértéke a 87/D. § (1) bekezdése szerint számított tõkekövetelmény 3,8 ezreléke.” 57. §

A Hpt. 143. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „143. § A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ egyéb jogi személy – jogszabályban elõírt tartalommal, módon és formában, rendszeres idõközönként – köteles az MNB-nek és a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesíteni.”

58. §

A Hpt. 145. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „145. § A Felügyelet a pénzügyi intézménytõl, a pénzforgalmi intézménytõl, valamint pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytõl közbülsõ beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézménytõl, a pénzforgalmi intézménytõl, annak szerveitõl valamennyi üzleti ügyérõl felvilágosítást kérhet.”

59. §

(1) A Hpt. 151. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint g)–j) pontja helyébe a következõ g)–h) pont lép: [A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezetõ állású személye, illetõleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetõleg a prudens mûködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok elõírásait, illetõleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen] „e) szavatoló tõkéje nem éri el 1. hitelintézet esetében a 76. § (1)–(2) bekezdésében, 2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tõkekövetelményt,” „g) elmulasztja a közgyûlésnek a Felügyelet intézkedéseirõl történõ tájékoztatását, valamint, ha a hitelintézet 1. az azonnali fizetõképesség, illetõleg a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó elõírásokat nem tartja be, 2. nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségeinek, h) nem teljesíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvényben elõírt kötelezettségét,” (2) A Hpt. 151. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens mûködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok elõírásainak jelentõs megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155–156. §), ha a pénzügyi intézmény] „c) szavatoló tõkéje nem éri el 1. hitelintézet esetében a 76. § (1)–(2) bekezdésében, 2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tõkekövetelmény hetvenöt százalékát,” (3) A Hpt. 151. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens mûködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok elõírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetõleg kivételes intézkedéseket (157–160. §), ha a pénzügyi intézmény] a) szavatoló tõkéje nem éri el 1. hitelintézet esetében a 76. § (1)–(2) bekezdésében, 2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tõkekövetelmény hatvan százalékát,”

12. szám


3259

60. §

A Hpt. 153. § (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az elõírások megsértése, illetõleg hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény prudens mûködését jelentõsen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következõ intézkedéseket alkalmazza:”

61. §

A Hpt. 157. § (1) bekezdése a) pontjának 2. alpontja és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet – a 153. § (2)–(3) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenõen – a következõ, csõdeljárást helyettesítõ kivételes intézkedéseket alkalmazza: a) elõírhatja] „2. hogy a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény a Felügyelet által megállapított határidõn belül és követelményeknek megfelelõen – ideértve az eszközök eladását is – rendezze tõkeszerkezetét,” „e) felügyeleti biztost rendelhet ki a pénzügyi intézményhez és a pénzforgalmi intézményhez.”

62. §

A Hpt. 161. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak a fizetési mûvelet érdekében pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz szerzõdéses állományának átruházása esetén is alkalmazandók.”

63. §

A Hpt. 163. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha] „d) a pénzforgalmi intézmény olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni pénzügyi, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásból eredõ kötelezettségeinek.”

64. §

A Hpt. a 168/A. §-t követõen a következõ alcímmel és 168/B. §-sal egészül ki:

„Pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó különös rendelkezések 168/B. § (1) A Felügyelet az e törvényben és a pénzforgalomról szóló jogszabályokban, felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a hitelintézetnek nem minõsülõ pénzforgalmi szolgáltatóval szemben – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a 153. §-ban és 157–160. §-ban meghatározott intézkedéseket, kivételes intézkedéseket alkalmazhatja, valamint a 169–175. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki. (2) A 153. § (2) bekezdés c) pontjának 6. alpontjától eltérõen a Felügyelet nem tilthatja meg a) a kincstár pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének, b) a Posta Elszámoló Központot mûködtetõ intézmény készpénz-átutalási, fizetési számlára történõ készpénz-befizetési, és fizetési számláról történõ készpénz-kifizetési tevékenységének végzését. (3) A Felügyelet a pénzforgalomról szóló jogszabályokban, valamint a felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén az MNB-vel szemben a 153. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontjában és b) pontjának 2. alpontjában, valamint f) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.” 65. §

A Hpt. 170. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 151. §-ban említett esetekben, illetõleg a 153. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedés mellett alkalmazható bírság esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális induló tõke egytized százalékától egy százalékáig, míg a 153. § (2)–(3) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett alkalmazható bírság esetén fél százalékától két százalékáig terjedhet. (4) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 157. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett, valamint a 158. § (1) bekezdésében elõírt kötelezettség elmulasztása esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális induló tõke egy százalékától három százalékáig terjedhet.”

66. §

A Hpt. 174. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „174. § (1) Pénzügyi vállalkozás vagy kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személy tekintetében az e törvényben, valamint az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályban megállapított kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a 169–171. § szabályait a 175. §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazza. (2) A pénzforgalmi intézmény tekintetében az e törvényben, az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban, valamint a pénzforgalmi jogszabályokban megállapított kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a 169–171. § szabályait a 175. §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazza.”

67. §

A Hpt. 175. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „175. § (1) Pénzügyi vállalkozással, pénzforgalmi intézménnyel vagy a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személlyel szemben kiszabható bírság összege kétszázezertõl kétmillió forintig terjedhet.

3260


12. szám

(2) Pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személy mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelõ összege kétezertõl húszezer forintig terjedhet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott számítás szerinti bírság kiszabásának van helye azzal a pénzügyi vállalkozással, pénzforgalmi intézménnyel vagy a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személlyel szemben, amely a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti. (4) Pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személy mûködésére vonatkozó döntés elõkészítésével és a döntés meghozatalával összefüggésben tevékenykedõ természetes személyek felróható magatartásának megállapításakor a bírság a bírsággal érintett személy megelõzõ évben adott tisztségébõl eredõen felvett nettó jövedelmének harmincöt százalékáig terjedõ összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.” 68. §

A Hpt. 176/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában mûködõ pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására a Cstv., a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, és a gazdasági társaságokról szóló törvény, a fióktelep formájában mûködõ pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

69. §

A Hpt. 186. § (2) bekezdésének bevezetõ szövegrésze, valamint b) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény következõ adatait:” „b) tevékenységi kör, ideértve a pénzforgalmi intézmény engedélyezés alá nem esõ egyéb tevékenységeit is;” „d) a jegyzett tõke, induló tõke;”

70. §

(1) A Hpt. 190. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186–187. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:] „a) a pénzügyi intézményeket, pénzforgalmi intézményeket, bankképviseleteket, valamint járulékos vállalkozásokat,” „c) a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény tulajdonosait, d) a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény vezetõ állású személyeit,” (2) A Hpt. 190. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következõket tartalmazza:] „f) a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,” (3) A Hpt. 190. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény ügynökét.”

71. §

A Hpt. 235. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:] „a) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerzõdések kötelezõ tartalmi elemeire,” [vonatkozó részletes szabályokat.]

72. § 73. §

A Hpt. 2. és 6. számú melléklete az e törvény mellékletében foglaltak szerint módosul. (1) E törvény 2009. november 1-jén lép hatályba. (2) A Hpt. a) 47. § (1) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe a „fizetési számla” szöveg, b) 87/A. §-ában a „[13/C. §]” szövegrész helyébe a „[13/D. §]” szöveg, c) 130/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „13/B. §-ban” szövegrész helyébe a „13/C. §-ban” szöveg, d) 130/E. §-ában az „az elektronikus fizetési eszköz kikerül a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz” szövegrész helyébe az „a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz kikerül a birtokából, vagy a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz” szöveg, e) 130/F. § (2) bekezdésében a „bankszámlájával” szövegrész helyébe a „fizetési számlájával” szöveg, f) 133. § (6) bekezdésében a „Pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe a „Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény” szöveg, g) 134. §-ának e törvénnyel átszámozott (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (3) bekezdésben” szöveg, h) 145/A. § (2) bekezdésének b) pontjában a „13/C. §” szövegrész helyébe a „13/D. §” szöveg,

12. szám


3261

i) 145/A. § (2) bekezdésének c) pontjában a „13/C. §” szövegrész helyébe a „13/D. §” szöveg, j) 150. §-ában a „pénzügyi intézménnyel szemben” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel szemben” szöveg, k) 151. § (1) bekezdés bevezetõ szövegrészében a „pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem” szöveg, l) 151. § (2) bekezdés bevezetõ szövegrészében a „ha a pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe a „ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény” szöveg, m) 151. § (3) bekezdés bevezetõ szövegrészében a „ha a pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe a „ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény” szöveg lép. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Hpt. 2. § (1) bekezdésének e) pontja, 3. § (1) bekezdésének m) pontja, 5. § (2) bekezdésének b) és c) pontja, 14. § (1) bekezdésének l) pontja, 14. § (2) bekezdésének g) pontja, 63. § (1) bekezdésében a „magyar állampolgárok,” szövegrész, 118. §-ának (1) bekezdése, 186. § (2) bekezdésének k) pontja, 206. §-ának (4) bekezdése, 235. § (1) bekezdésének b) pontja, 2. számú melléklet I. Fejezetének 7. pontja és 2. számú melléklet III. Fejezetének 36. és 37. pontja. (4) Az 1–72. §, 75. §, valamint a (2) és (3) bekezdés 2009. november 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2009. november 3-án hatályát veszti. 74. §

(1) E törvény hatálybalépésekor az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény – 2009. október 31-én hatályos – 128. § (3) és (4) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató pénzforgalmi intézményként történõ mûködésre jogosító engedély iránti kérelem nélkül 2011. április 30-ig jogosult a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésére azzal, hogy a) az elektronikus hírközlési szolgáltatót a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alkalmazásában a Hpt. – e törvénnyel megállapított – 6/A. § (1) bekezdésétõl eltérõen pénzforgalmi intézménynek kell tekinteni, b) nem kell megfelelnie a Hpt. 13. §-ában, 13/B. §-ában, 15/A. §-ában, 18/B. §-ában, 44. §-ában és XII/A. Fejezetében foglalt rendelkezéseknek, valamint c) nem jogosult arra, hogy ezen szolgáltatását határon átnyúló tevékenység keretében vagy fióktelep létesítésével végezze. (2) E törvény hatálybalépésekor a Hpt. – 2009. október 31-én hatályos – 3. § (1) bekezdésének e) vagy m) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezõ pénzügyi vállalkozást a Felügyelet pénzforgalmi intézményként történõ mûködésre jogosító engedély iránti kérelem nélkül pénzforgalmi intézményként nyilvántartásba vesz, azzal, hogy legkésõbb 2010. június 30-tól meg kell felelnie a Hpt. pénzforgalmi intézményekre vonatkozó követelményeinek.

Jogharmonizációs záradék 75. §

E törvény a következõ uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belsõ piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

3262


12. szám

Melléklet a 2009. évi LXXXVI. törvényhez 1. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendõ pénzeszköz gyûjtése: pénzeszközök egyedileg elõre meg nem határozott személyektõl történõ gyûjtése oly módon, hogy azzal a betétgyûjtõ tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más elõny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyûjtésnek minõsül, ha annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem minõsül visszafizetendõ pénzeszköz nyilvánosságtól történõ gyûjtésének a) a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történõ, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátás és b) a pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történõ nyilvántartása.” 2. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 5.1 pontjának c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz:] „c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerzõdésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetõvé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét,” 3. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. Pénzforgalmi szolgáltatás: a) a fizetési számlára történõ készpénzbefizetést lehetõvé tevõ szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b) a fizetési számláról történõ készpénzkifizetést lehetõvé tevõ szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c) a fizetési mûveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési mûvelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevõ ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretébõl történik, e) a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz – ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz – kibocsátása, f) a készpénzátutalás, g) az olyan fizetési mûvelet teljesítése, ahol a fizetõ fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési mûvelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetõjénél történik, aki kizárólag közvetítõként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. 9.1. Nem minõsül pénzforgalmi szolgáltatásnak a) a fizetõ fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítõi közremûködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történõ fizetési mûvelet, b) a fizetõ fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerzõdés keretében – ha a kereskedelmi ügynök a szerzõdés megkötésére is jogosult – történõ fizetési mûvelet, c) a készpénz üzletszerûen folytatott szállítása, d) jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerûen végzett gyûjtése, e) a fizetési mûvelet részeként a kedvezményezett által a fizetõ félnek történõ készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizetõ fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési mûvelet teljesítését közvetlenül megelõzõen kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatásra), f) a készpénzrõl készpénzre történõ olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán, g) a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési mûvelet, h) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítõ fél, a központi szerzõdõ fél, az elszámolóház, a központi bank, a rendszer más résztvevõi, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési mûvelet, i) a Bszt. szerinti értékpapír letétkezelésével összefüggõ fizetési mûvelet, j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési mûvelet tárgyát képezõ pénzzel, valamint nem válhat a fizetési mûvelet tárgyát képezõ pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is, k) az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a kibocsátó által használt létesítményekben vagy a kibocsátóval kötött megállapodás alapján a szolgáltatók korlátozott körû hálózatában vagy korlátozott körû áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használhatóak, l) az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel végrehajtott fizetési mûvelet, ahol a vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetõje nem csak közvetítõként jár el az ügyfél és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között, m) a pénzforgalmi szolgáltatók és ügynökeik vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési mûvelet, n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési mûvelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési mûveletben nem vesz részt, o) a bankjegykiadó automata üzemeltetõje által nyújtott készpénzfelvételt lehetõvé tevõ szolgáltatás, ha az üzemeltetõ nem végez egyéb e törvényben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerzõdõ fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetõvé tevõ fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerzõdésnek.”

12. szám


3263

4. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 10.1 pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „10.1. Hitelnyújtás: a hitelezõ és az adós között írásban létesített hitelszerzõdés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelezõ kötelezettségvállalása meghatározott szerzõdési feltételek megléte esetén a kölcsönszerzõdés megkötésére, vagy egyéb hitelmûvelet végzésére.” 5. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 12. pontja a következõ c) alponttal egészül ki: [Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység):] „c) pénzforgalmi intézmény javára, nevében, felelõsségére és kockázatára folytatott tevékenység, amelynek célja a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének megbízási szerzõdés keretében történõ végzése.” 6. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „14. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizetõeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minõsül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történõ átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévõ vagy forgalomban lévõre még átcserélhetõ pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetõleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése.” 7. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. Készpénzátutalás: fizetési számla megnyitása nélkül a fizetõ fél által befizetett pénz utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön.” 8. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 18. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. Fizetési rendszer: pénzátutalási rendszer, amely a fizetési mûveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz.” 9. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontja a következõ f) ponttal egészül ki: [Vezetõ állású személy:] „f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási üzletág irányításáért felelõs személy, valamint valamennyi helyettese.” 10. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 27. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „27. Fõiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény fõtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik.” 11. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 41. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „41. Kiszervezés: a) hitelintézet esetén ha a hitelintézet a pénzügyi, illetõleg kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetõleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tõle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasággal kizárólagos szerzõdést köt; b) pénzforgalmi intézmény esetén olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának mûködtetéséhez kapcsolódó tevékenységet végez, amelyet egyébként a pénzforgalmi intézmény maga végezne.” 12. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 43. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „43. Határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi, illetve kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény székhelyével, telephelyével, fõirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevõ ügyfél telephelye, állandó lakóhelye sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény székhelye, telephelye, fõirodája, fióktelepe.” 13. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 48. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „48. Induló tõke: a jegyzett tõke – ide nem értve az osztalékelsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvényeket –, a tõketartalék és az eredménytartalék összege; az alapítványi formában mûködõ pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tõke.” 14. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 51. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „51. Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek – a szerzõdés megkötésének idõpontjában – az összes foglalkoztatotti létszáma 10 fõnél kevesebb, és a szerzõdés megkötését megelõzõ üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfõösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerzõdés megkötését megelõzõ üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelõ forintösszeg.” 15. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következõ 52. ponttal egészül ki: „52. Fizetési mûvelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési mûvelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató.”

3264


12. szám

16. A Hpt. 2. számú melléklet V. Fejezet 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)–c), illetve e)–f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végzõ pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással, illetõleg készfizetõ kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végzõ hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Tpt. szerinti értékpapír-kölcsönzést végzõ hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelõ, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító.” 17. A Hpt. 6. számú melléklet I. Fejezete a következõ 13. ponttal egészül ki: „13. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-án kelt 2007/64/EK irányelve a belsõ piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 92/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl.”

A Kormány 153/2009. (VII. 23.) Korm. rendelete a pénzügyi szektorban érvényesülõ fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekrõl A Kormány az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

(1) A Kormány a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény és annak 4. §-ában meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét jelöli ki. (2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mint fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény X. fejezetének rendelkezéseit alkalmazni kell.

2. §

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Fogyasztóvédelmi hatóságként a Kormány – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – közigazgatási hatósági ügyekben az NFH-t jelöli ki.”

3. §

(1) A pénzügyi intézmény a pénzügyi közvetítõrendszer felügyeletét érintõ egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 20. § (6) bekezdése alapján, kizárólag a Hpt. 210. § – a Tv. 8. §-ával megállapított – (3)–(9) bekezdésének való megfelelés érdekében az ügyfél számára kedvezõen egyoldalúan is módosíthatja a 2009. augusztus 1-jét megelõzõen fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött kölcsönszerzõdés vagy pénzügyi lízingszerzõdés egyoldalú szerzõdésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit. (2) Az (1) bekezdés szerinti egyoldalú módosítást a pénzügyi intézmény az üzletszabályzata vagy az általános szerzõdési feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerzõdési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerzõdés részévé. A módosításról az érintett ügyfeleket – legkésõbb a módosítás hatálybalépését követõ legközelebbi számlakivonattal együttesen – postai úton vagy más, a szerzõdésben meghatározott közvetlen módon is értesíteni kell, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítást az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhetõ módon, elektronikus úton is elérhetõvé kell tenni.

4. §

(1) Ez a rendelet – (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet 1–2. §-a 2009. szeptember 1-jén lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

12. szám


3265

A Kormány 154/2009. (VII. 23.) Korm. rendelete a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizetõ kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól A Kormány a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizetõ kezességrõl szóló 2009. évi IV. törvény 4. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

Az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendeletet a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizetõ kezességrõl szóló 2009. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Tv.) és az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §

(1) A pénzügyi intézmény a Tv.-ben meghatározott feltételek teljesülését a rendelkezésére álló iratok alapján az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerzõdés (a továbbiakban: hitelszerzõdés) megkötése kezdeményezésének idõpontjára vonatkozóan állapítja meg. (2) A Tv. alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendõ különösen a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerzõdésen alapuló, valamint a személyes közremûködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. (3) A pénzügyi intézmény és a természetes személy egy hitelszerzõdést köthet, amelynek alapján egy vagy több lakáscélú kölcsönhöz is folyósítható áthidaló kölcsön. Ha a hitelszerzõdés megkötésekor a szerzõdés összege elõre nem határozható meg, akkor a havonta folyósítandó összeg megállapításának módszerét kell meghatározni szerzõdésben. (4) Az állami kezesség érvényességét nem befolyásolja az, ha a természetes személy részére magasabb összegû áthidaló kölcsönt folyósít a pénzügyi intézmény amiatt, hogy a) a lakáscélú kölcsönszerzõdésben meghatározott esetben és módon módosul a törlesztõrészlet összege, vagy b) a természetes személy és a pénzügyi intézmény a Tv. 3. § (1) bekezdése e) pontjának ea) alpontjában vagy a Tv. 3/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott összegnél magasabb összegû törlesztésben állapodott meg, és a hitelszerzõdés módosításával a törlesztés összegét – legfeljebb a Tv.-ben meghatározott összegre – csökkentik. (5) A pénzügyi intézmény és a természetes személy a hitelszerzõdésben határozza meg, hogy a Tv. 2. §-a (5) bekezdésének alkalmazása esetén, mi minõsül szerzõdésszegésnek. A természetes személy a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja vagy a Tv. 3/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti vállalását legkésõbb annak esedékességét követõ 60. napig teljesíti. (6) Ha a természetes személynek több pénzügyi intézménynél van lakáscélú kölcsöne, akkor lehetõsége van több hitelszerzõdés megkötésére azzal, hogy a természetes személy a Tv. 3. §-ában, illetõleg a Tv. 3/A. §-ában foglaltakat mindegyik hitelszerzõdés esetén teljesíti. (7) A természetes személy nyilatkozat megtételével igazolja azoknak a körülményeknek az átmeneti fennállását, amelyek miatt a háztartás vagyoni, jövedelmi helyzete, illetõleg teherviselõ képessége nem teszi lehetõvé a lakáscélú kölcsön szerzõdés szerinti törlesztését. (8) A pénzügyi intézmény az általa nyújtott – a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti – megelõlegezõ kölcsön összegét is figyelembe veszi a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja és a Tv. 3/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja alkalmazása esetén. (9) A Tv. 3/A. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során a pénzügyi intézmény a forinttól eltérõ fizetõeszközben meghatározott, de a természetes személy által forintban törlesztendõ lakáscélú kölcsön esetén a lakáscélú kölcsönszerzõdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg a törlesztõrészlet forint ellenértékét. (10) A Tv. 3/A. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során a lakáscélú kölcsön folyósításkori elsõ nem akciós törlesztõrészletének az akció lejáratát követõ elsõ törlesztõrészlet minõsül. (11) A pénzügyi intézmény belsõ szabályzatban határozza meg, hogy milyen iratokat vesz figyelembe a háztartás nettó havi jövedelmének megállapítása során. (12) A pénzügyi intézmény és a természetes személy a hitelszerzõdésben határozza meg az áthidaló kölcsön folyósítása megszûnésének eseteit.

3. §

(1) A pénzügyi intézmény és a természetes személy a hitelszerzõdésben határozza meg a hitelszerzõdés felmondásának okát és a felmondási jog gyakorlásának idõpontját. (2) A pénzügyi intézmény a melléklet szerinti igénylõlap felhasználásával érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredõ jogait az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál. A Tv. 2. §-ának (7) bekezdésében meghatározott határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.

4. §

Az e rendeletben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell a Tv. 3/B. §-a szerinti pénzügyi lízingszerzõdésre is.

5. §

Ez a rendelet 2009. július 28. napján lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

3266


12. szám

Melléklet a 154/2009. (VII. 23.) Korm. rendelethez

Igénylõlap az állami készfizetõ kezesség beváltásához (a kötelezett lakcíme szerint területileg ille tékes Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal részére küldendõ)

1. A természetes személy adatai Név: ........................................................................................................................................................................................................................ Lakcím: .................................................................................................................................................................................................................. Adóazonosító jel: ............................................................................................................................................................................................... 2. A hitel, kölcsön adatai a megkötött szerzõdés(ek) alapján A hitel, kölcsön célja: ........................................................................................................................................................................................ A hitel, kölcsön típusa (a jogszabály megnevezésével): ..................................................................................................................... Szerzõdés kelte: ................................................................................................................................................................................................. Szerzõdés összege: ........................................................................................................................................................................................... Szerzõdés lejárata: ............................................................................................................................................................................................ Az állami kezességvállalás összege: ........................................................................................................................................................... A beváltáskor fennálló tõke- és kamattartozás összege: .................................................................................................................... 3. Az állami kezességbeváltás adatai Az állami kezességbeváltás jogosultja (név, székhely, adóazonosító szám): .............................................................................. .................................................................................................................................................................................................................................... A kezesség alapján átutalandó összeg: ..................................................................................................................................................... A jogosult bankszámla száma: ..................................................................................................................................................................... A kezesség beváltásának indoka: ................................................................................................................................................................ 4. Mellékletként csatolandók Hitel-, kölcsönszerzõdés és annak mellékletét képezõ iratok Hitel-, kölcsönszerzõdés-módosítások és annak mellékletét képezõ iratok A jogosult nyilatkozata, hogy volt-e megtérülés a biztosítékokból, ha igen, mennyi A hitel-, kölcsönszerzõdés felmondását igazoló irat és/vagy a hitel-, kölcsönszerzõdésben meghatározott utolsó törlesztõ részlet, kamatfizetési, illetõleg egyösszegû fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló fizetési határidõ eredménytelen leteltét igazoló irat, valamint az azok kézbesítését igazoló irat A szerzõdés egyoldalú felmondására okot adó magatartás vagy körülmény megszüntetésére történõ elõzetes felszólítás A kötelezett tartozását részletesen bemutató kimutatás A kötelezett nemteljesítésére, a követelés teljesítésére szabott határidõ lejártára vonatkozó adatok Kelt:

................................................. cégszerû aláírás

12. szám


3267

A Kormány 155/2009. (VII. 23.) Korm. rendelete a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének a), h) és l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 68. § (2) bekezdésére, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Br.) a 16/F. §-t követõen a következõ alcímmel és 16/G. §-sal egészül ki: „Devizamegfeleltetési szabályok

16/G. § (1) Azt a pénznemet, amelyben a pénztár a felhalmozási idõszakban lévõ tagok követeléseinek fedezetéül szolgáló tartalékot tartani köteles, a mindenkori devizaszabályoknak megfelelõen a következõk szerint kell meghatározni: a) a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a felhalmozási idõszakban lévõ tagok egyéni számlaköveteléseit abban a pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben az egyéni számla követeléseit nyilvántartják; b) az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalékot az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló eszközökbe kell fektetni; c) a pénztárnak lehetõsége van arra, hogy az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalék ca) klasszikus portfólió esetében 5%-át meg nem haladó részét, cb) kiegyensúlyozott portfólió esetében 20%-át meg nem haladó részét, cc) növekedési portfólió esetében 35%-át meg nem haladó részét ne a b) pont szerinti eszközben tartson; d) a c) pontban meghatározott arány megállapítása során a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 58. pontja szerint definiált hosszú pozíciók rövid pozíciókkal [Tpt. 5. § (1) bekezdésének 112. pontja] történõ nettósítása nem megengedett; e) a c) pontban meghatározott arány megállapítása során a befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok tekintetében a kollektív befektetési forma tényleges, illetve mögöttes devizapozícióit kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során figyelembe kell venni, hogy a pénztári befektetés milyen pénznemben fennálló befektetésen alapul.” 2. §

(1) A Br. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az egyik pénztárból a másikba átlépni kívánó pénztártagnak átlépési nyilatkozatot kell benyújtania az érintett pénztárakhoz (a továbbiakban: átadó, illetve átvevõ pénztár). Az átlépési nyilatkozat kötelezõ mellékletét képezi az Mpt. 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a Felügyelet által kiadott, az átlépéssel kapcsolatos ismereteket tartalmazó útmutató. A pénztártag írásbeli felhatalmazása alapján az útmutatót tartalmazó átlépési nyilatkozatot az átvevõ pénztár is benyújthatja az átadó pénztárhoz. Az átlépési nyilatkozat nyomtatványt a tag kérésére a pénztár saját költségére haladéktalanul a tag rendelkezésére bocsátja. Az átlépés a választott pénztár belépési nyilatkozatának kitöltésével is történhet, amennyiben a belépési nyilatkozat az átlépéshez szükséges adatokat, az átlépéssel kapcsolatos ismereteket tartalmazó útmutatót és a pénztártag felhatalmazását is tartalmazza. Az átlépéssel kapcsolatos ismereteket tartalmazó útmutatót három eredeti példányban kell elkészíteni, és egy példányát – a pénztártag által történõ aláírást követõen – vissza kell juttatni az átadó pénztárhoz.” (2) A Br. 29. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Az (1) bekezdésben meghatározott útmutatónak tartalmaznia kell különösen az átlépési eljárásról, az átlépés lehetséges elõnyeirõl, illetve kockázatairól, a hozamgarancia elvesztésének lehetõségérõl, valamint az átlépéssel érintett pénztárak összehasonlítható teljesítményadatainak elektronikus elérési helyérõl való tájékoztatást. Az átadó pénztár, illetve – amennyiben az átlépést az átvevõ pénztárnál kezdeményezi a pénztártag – az átvevõ pénztár az útmu tatóhoz csatolva köteles az átlépni szándékozó tagot az átlépéssel érintett pénztárak legfõbb hozammutatóiról írásban tájékoztatni. Ennek a tájékoztatónak a tag által választható portfóliókra vonatkozó, a 20. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a Felügyeletnek bejelentett legutolsó tárgy évi nettó hozamrátákat, az elmúlt tíz naptári év átlagos nettó hozamrátáit és vagyonnövekedési mutatókat kell tartalmaz nia. A tájékoztatóban elkülönítet ten kell feltüntetni a tag tényleges, illetve életkori besorolás szerinti portfóliójára vonatkozó mutatókat.”

3. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 1. §-a és 6. §-a a kihirdetést követõ 15. napon lép hatályba.

3268 4. §


12. szám

(1) 2010. január 1-jén hatályát veszti a Br. 2/A. számú melléklete III. része 1. pontjának 1.4. alpontja. (2) Ez a rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti.

5. §

A pénztárnak a pénztártag Mpt. 24. § (10) bekezdésében meghatározott bejelentését annak beérkezése hónapját követõ második hónapban, de legkésõbb 2010. február 28-áig kell feldolgoznia.

6. §

(1) Annak a magánnyugdíjpénztárnak, amely a Br. 16/G. §-a (1) bekezdése c) pontja ca)–cb) alpontjai e rendelettel megállapított szabályainak annak hatálybalépésekor nem felel meg, 2009. december 31-ét követõen kell a rendelkezéseknek megfelelnie. (2) Annak a magánnyugdíjpénztárnak, amely a Br. 16/G. §-a (1) bekezdése c) pontja cc) alpontja e rendelettel megállapított szabályainak annak hatálybalépésekor nem felel meg, 2010. szeptember 30-át követõen kell e rendelkezéseknek megfelelnie azzal, hogy ezt megelõzõen és 2009. december 31-ét követõen e pénztár legfeljebb az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalék 45%-át nem köteles a Br. 16/G. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott eszközben tartani.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

A Kormány 169/2009. (VIII. 26.) Korm. rendelete az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja: 1. §

Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) XV. fejezetének címe helyébe a következõ rendelkezés lép: „XV. Fejezet A KINCSTÁRI BIZTOS, AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZTOS ÉS A KINCSTÁRNOK”

2. §

Az Ámr. a következõ új 152/A–152/C. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „A kincstárnok 152/A. § (1) A miniszterelnök – a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó fejezetek kivételével – központi költségvetési fejezethez, valamint az elkülönített állami pénzalaphoz kincstárnokot jelölhet ki. (2) A kincstárnokok munkájának összehangolására a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által felkért személyekbõl álló testület mûködik. 152/B. § (1) Kincstárnok az a természetes személy lehet, aki a) felsõfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kijelölés évét megelõzõ 10 évben legalább ötéves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, b) írásban nyilatkozik, hogy a (2) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot, c) vezetõi megbízással vagy kinevezéssel rendelkezõ köztisztviselõ, valamint d) legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal, továbbá jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által a teljes körûen közigazgatási jellegûnek minõsített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik. (2) Kincstárnokként nem jelölhetõ ki az a természetes személy, aki a) az adott fejezethez tartozó, illetve az alapot kezelõ költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, b) a kijelölést megelõzõ három évben az adott fejezethez tartozó, illetve az alapot kezelõ költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, c) az adott fejezethez tartozó, illetve az alapot kezelõ költségvetési szerv állományába tartozó személynek a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerint hozzátartozója.

12. szám


3269

(3) A kincstárnok e tevékenységét a pénzügyminiszter, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter irányítja. (4) A kincstárnok munkáját a Kincstárban mûködõ titkárság segíti. (5) A kincstárnokot a miniszterelnök megbízólevéllel látja el, amelynek tartalmaznia kell a) a fejezet vagy alap megnevezését, székhelyét, b) a kincstárnok nevét és születési idejét, c) a megbízatás idõtartamát, d) a 152/C. § (3) bekezdés b) pontja szerinti összeghatárt. (6) A kincstárnok e megbízatását a miniszterelnök visszahívással bármikor megszüntetheti. A megszûnésrõl a fejezetet irányító szerv vezetõjét írásban tájékoztatni kell. 152/C. § (1) A kincstárnok figyelemmel kíséri a fejezet, valamint a fejezethez tartozó költségvetési szervek, illetve az alap gazdálkodását, így különösen a források felhasználásának és a feladatoknak az összhangját, a szállítói tartozásállomány és a vevõállomány alakulását, a bevételek beszedésére és behajtására tett intézkedéseket. (2) A kincstárnok a feladatát a fejezethez tartozó valamennyi költségvetési szerv és fejezeti kezelésû elõirányzat, valamint az alapok valamennyi elõirányzatai tekintetében ellátja. (3) A kincstárnok tevékenysége nem terjed ki a) az engedélyezett létszámhoz tartozó illetmény megállapítására vonatkozó, továbbá b) a megbízólevélben meghatározott összeghatár alatti kötelezettségvállalások és kifizetések egyenkénti vizsgálatára. (4) A kincstárnok jogosult a költségvetési szerv vagy az alap gazdálkodásával összefüggésben a) a költségvetési szerv állományába tartozó valamennyi személytõl írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni, b) a költségvetési szerv kezelésében levõ bármely adatot – ideértve az államtitoknak, szolgálati titoknak, továbbá üzleti vagy más titoknak minõsülõ adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, azokról vagy azok egy részérõl a költségvetési szerv költségére másolatot készíteni, c) jogosult az egyes kötelezettségvállalásokat elõzetesen véleményezni, különösen a célnak való megfelelõség, a szükségszerûség, az idõszerûség, a forrásszükséglet, a fedezet megléte, illetve a kifizetés ütemezettsége vonatkozásában, d) jogosult a kifizetéseket megelõzõen vizsgálni a kötelezettségvállalás és a forrás meglétét, a szakmai teljesítésigazolás megtörténtét, a finanszírozási (likviditási) tervnek megfelelõ ütemezettséget. (5) A kincstárnok munkájához a Kincstár, a fejezetet irányító szerv és az érintett költségvetési szerv szolgáltatják a kötelezettségvállalások, illetve a kifizetések teljesítése elõtti eljárás dokumentumait, valamint az arra vonatkozó tanúsítványt, összefoglaló adatokat, továbbá folyamatosan biztosítják az adatbázisokból rendelkezésre álló adatokat, valamint elkészítik a kincstárnok által kért dokumentumokat. A költségvetési szervhez kijelölt kincstári biztos, kincstári megbízott köteles a kincstárnokot munkájában támogatni. (6) Ha a kincstárnok tevékenységével összefüggésben célszerûtlen, nem szükségszerû, nem idõszerû vagy fedezet nélküli kötelezettségvállalást, célszerûtlen vagy idõszerûtlen kifizetést, illetve ezek elõkészületét észleli, arról haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett költségvetési szerv vezetõjét, továbbá értesítenie kell a pénzügyminisztert, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert. A pénzügyminiszter, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter az értesítés alapján az érintett fejezetet irányító szerv vezetõjével haladéktalanul egyeztetést kezdeményez. A tájékoztatással érintett kötelezettségvállalást nem lehet megtenni, illetve a kifizetést nem lehet teljesíteni mindaddig, amíg az e bekezdés szerinti egyeztetés nem történt meg. (7) A kincstárnok a tevékenységérõl havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv és a pénzügyminiszter, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter részére.” 3. §

E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

3270


12. szám

A pénzügyminiszter 15/2009. (IX. 22.) PM rendelete a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet módosításáról A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. § d) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19)

A pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklete az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 2. számú melléklete az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 3. számú melléklete az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 4. számú melléklete az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 5. számú melléklete az e rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 6. számú melléklete az e rendelet 6. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 7. számú melléklete az e rendelet 7. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 8. számú melléklete az e rendelet 8. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 9. számú melléklete az e rendelet 9. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 10. számú melléklete az e rendelet 10. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 11. számú melléklete az e rendelet 11. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 12. számú melléklete az e rendelet 12. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 13. számú melléklete az e rendelet 13. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 14. számú melléklete az e rendelet 14. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 15. számú melléklete az e rendelet 15. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 16. számú melléklete az e rendelet 16. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 17. számú melléklete az e rendelet 17. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 18. számú melléklete az e rendelet 18. számú mellékletében foglaltak szerint módosul; 19. számú melléklete helyébe e rendelet 19. számú melléklete lép.

2. §

Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ képzéseket a megkezdésükkor hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell lefolytatni.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Oszkó Péter s. k., pénzügyminiszter

12. szám


3271

1. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. Az 1. számú melléklet II. pontjának 1. pontjában az Elõírt gyakorlat a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „a) a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet alapján szerzett végzettséggel, vagy a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakokon szerzett végzettséggel, vagy a közgazdasági felsõoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeirõl szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet alapján szerzett végzettséggel, valamint jogász, vagy igazgatásszervezõ végzettséggel rendelkezõk esetében legalább egy év pénzügyi, vagy számviteli, vagy adóigazgatási, vagy adóoktatási területen szerzett (igazolt) gyakorlat. b) az a) pontban fel nem sorolt egyetemi/fõiskolai végzettséggel rendelkezõk esetében legalább két év pénzügyi, vagy számviteli, vagy adóigazgatási, vagy adóoktatási területen szerzett (igazolt) gyakorlat.” 2. Az 1. számú melléklet IV. pontjában a 2130-06 Egyéb adózási feladatok követelménymodulon belül a Tulajdonságprofil cím a Típus Szakmai ismeret alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Típus Szakmai ismeret B Az illetékek (fajtái, az általános illetékmentesség, az ingyenes és a visszterhes vagyonszerzési illeték, az ezek alóli mentességek, az államigazgatási eljárási illetékek és a mentességek, a bírósági eljárási illeték és a mentességek, az illeték megfizetése, jogkövetkezmények). B A helyi adók (fajtái, alapjuk, eljárási rendjük, megfizetésük módja, adóelõlegek, mentességek). E A környezetvédelmi termékdíj általános szabályai (a termékdíj köteles termékek köre, az adó alapja termékenként, az adóköteles és adómentes ügyletek köre, az adó bevallása és megfizetése szabályai az adó átvállalására, visszaigénylésére és a láncügyletekre vonatkozó sajátos szabályok kivételével). E Környezetterhelési díj. E Energiaadó. E Kulturális járulék. B Luxusadó. B A játékadó. B Innovációs járulék. B A belföldi gépjármûvek adója, a külföldön nyilvántartott gépjármûvek adózása. E A bányajáradék. E Különleges helyzetek miatti befizetések.” 3. Az 1. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel és elõírt gyakorlattal. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulokhoz rendelt modulzáró vizsgák eredményes teljesítése. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák A 61 344 01 0000 00 00 azonosító számú, Adótanácsadó megnevezésû szakképesítéshez rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Adótanácsadási feladatok, 2. modulzáró vizsga: Jogi feladatok, 6. modulzáró vizsga: Egyéb adózási feladatok, 7. modulzáró vizsga: Számviteli feladatok. Az Adótanácsadási feladatok 1. modulzáró vizsga és a Jogi feladatok 2. modulzáró vizsga lebonyolításához kötelezõen alkalmazandó szóbeli tételsort, valamint az Egyéb adózási feladatok 6. modulzáró vizsga és a Számviteli feladatok 7. modulzáró vizsga lebonyolításához kötelezõen alkalmazandó feladatlapokat a PM bocsátja ki az alábbiakban meghatározottak szerint. 1. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2133-06 Adótanácsadási feladatok A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Az adótanácsadási tevékenységgel összefüggõ feladatok számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján.

3272


12. szám

A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) 2. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2126-06 Jogi feladatok A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: A magyar jogrendszer felépítése és mûködése, polgárjogi alapismeretek, a büntetõjog, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályozása; a munkajog, a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok ismereteinek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) 6. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2130-06 Egyéb adózási feladatok A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: A tárgy során érintett adónemek adott tényállás alapján történõ számszerû meghatározása, az érintett adónemekhez kapcsolódó elméleti kérdések kifejtése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc 7. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2131-06 Számviteli feladatok A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: A számviteli törvény rendelkezéseinek ismerete, fõkönyvi kivonat értelmezése, a vállalkozás eredményének, vagyonának meghatározása komplex feladatok formájában a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesíti. A 7. Számviteli feladatok modulzáró vizsga alól felmentést kap, aki okleveles könyvvizsgálói oklevéllel, szaktól függetlenül mérlegképes könyvelõ bizonyítvánnyal vagy oklevéllel, illetve felsõfokú költségvetési oklevéllel rendelkezik, továbbá akinek felsõfokú iskolai végzettsége alapot ad a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti nyilvántartásba vételre. A 2. Jogi feladatok modulzáró vizsgarész alól felmentést kap, aki a jogi és igazgatási képzési terület jogász egységes, osztatlan mesterképzési szakon felsõoktatási intézményben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával rendelkezik, illetve akinek végzettsége a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerint megfeleltethetõ. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 4. Az 1. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában az 5. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2129-06 A közvetett adókkal kapcsolatos feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Az adónemek – általános forgalmi adó, jövedéki adó adott tényállás alapján történõ számszerû meghatározása, az érintett adónemekhez kapcsolódó elméleti kérdések kifejtése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A tárgy során érintett adók részletes számonkérése (különösen az adóalanyiság, az adóalap, az adómérték, az adókedvezmények) a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli

12. szám


3273

Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%” 5. Az 1. számú melléklet V. pontjának 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A 7. Számviteli feladatok modulzáró vizsgarész alól felmentést kap, aki okleveles könyvvizsgálói oklevéllel, szaktól függetlenül mérlegképes könyvelõ bizonyítvánnyal vagy oklevéllel, illetve felsõfokú költségvetési oklevéllel rendelkezik, továbbá akinek felsõfokú iskolai végzettsége alapot ad a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételre. A 2. Jogi feladatok modulzáró vizsgarész alól felmentést kap, aki a jogi és igazgatási képzési terület jogász egységes, osztatlan mesterképzési szakon felsõoktatási intézményben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával rendelkezik, illetve akinek végzettsége a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerint megfeleltethetõ. Amennyiben a vizsgázó a szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 6. Az 1. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 3. Az adózás rendje és az adóigazgatási eljárás, a 4. Jövedelemadózási feladatok és az 5. A közvetett adókkal kapcsolatos feladatok vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 60%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90-100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 7. Az 1. számú melléklet VII. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Okleveles Adószakértõk Egyesülete, Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete.

3274


12. szám

Az írásbeli vizsgatevékenységek, valamint a beszámításra kerülõ modulzáró vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 33. §-a szerinti igazolást oly módon kell kiállítani, hogy abból egyértelmûen megállapíthatóak legyenek a vizsga alábbi adatai is: A modulzáró vizsga száma: A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Modulzáró vizsga vizsgafeladata(i) Vizsgatevékenység Elért teljesítmény % 1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat .................................”

2. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 2. számú melléklet III. pontjában a Költségvetés-gazdálkodási szakügyintézõ szövegrész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Költségvetés-gazdálkodási szakügyintézõ Közremûködik a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó államháztartási szervezetnél jelentkezõ feladatok elvégzésében, illetve a költségvetési számviteli beszámoló elkészítésében. Közremûködik az államháztartás szervezet mûködése, vagyon használata, hasznosítása során jelentkezõ tervezési, elõirányzat-felhasználási, elõirányzat-módosítási, munkaerõ-gazdálkodási, készpénzkezelési, könyvvezetési, a beszámolási, illetve egyéb adatszolgáltatási feladatokban. Közremûködik a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló készítés rendszere, módszere, ideértve a belsõ információs rendszer kialakításában. Közremûködik a számlarendhez, a könyvvezetéshez, valamint a beszámoló készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésében, illetve rendszeres karbantartásában. Biztosítja a valóságnak megfelelõ belsõ és külsõ információk elõállítását, szolgáltatását, az elszámolások, az adatok jogszerûségének, szabályszerûségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságát a számviteli alapelvek betartásával. Közremûködik a szakmai feladatok érdekében a lehetséges megoldási változatok kidolgozásában, a szükséges pénzügyi források felkutatásában, megszerzésében, a gazdálkodási problémák felismerésében és megfogalmazásában. Közremûködik a megoldandó szakmai feladat specifikálásában, a megoldásra vonatkozó javaslat kidolgozásában. Gondoskodik arról, hogy a szakmai döntéseket hozók és végrehajtók megismerjék a szakmai feladat pénzügyi feltételrendszerét, a pénzügyi lehetõségeket, korlátokat, tevékenységük pénzügyi következményeit. Részt vesz a pénzügyi szervezési, irányítási rendszer mûködtetésében, egyes területeken önállóan is tevékenykedik. Segíti a szakmai és pénzügyi folyamatokban résztvevõk sikeres együttmûködését. A saját pénzügyi tevékenységének teljes körû adminisztrációját, a kapcsolódó tevékenységek részleges adminisztrációját és dokumentációját elkészíti. A saját tevékenységéhez tartozó ügyviteli feladatokat ellát. Pénzügyi jelentéseket, beszámolókat elõkészít. Az adott feladat és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések között összefüggést keres. Szakmai útmutatókat, szakirodalmat használ. Alkalmazza a feladataihoz rendelkezésre bocsátott személyi és tárgyi feltételeket, javaslatot tesz szükséges módosításukra. Közremûködik a feladatok belsõ koordinációjában. Az alkalmazói projekteket, szoftvereket üzemelteti. Szövegszerkesztési, táblázat- és adatbázis-kezelési feladatokat lát el.”

12. szám


3275

2. A 2. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel és elõírt gyakorlattal. Iskolai rendszerû szakképzésben: a szakképzési programban meghatározott tudásszintmérések és legalább 30 nap idõtartamú, összefüggõ szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzését tanúsító, hivatalosan lezárt okiratban. A tudásszintmérést az ajánlott szakképzési programban meghatározottaknak megfelelõen jóváhagyott szakképzési program alapján kell lebonyolítani. A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat – elõírt határidõre történõ – leadása.” 3. A 2. számú melléklet V. pontjának 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. A szakmai vizsga részei 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2643-06 Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 10 perc (felkészülési idõ 5 perc, válaszadási idõ 5 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 10 perc (felkészülési idõ 5 perc, válaszadási idõ 5 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 10 perc (felkészülési idõ 5 perc, válaszadási idõ 5 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 10 perc (felkészülési idõ 5 perc, válaszadási idõ 5 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2644-06 Adóigazgatási szakmai feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Adóigazgatási szakmai feladatok számonkérése a PM által kiadott feladatlap alapján.

3276


12. szám

A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adóigazgatási szakmai feladatok elméleti számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2645-06 Költségvetés-gazdálkodási szakmai feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Költségvetés-gazdálkodási szakmai feladatok, államháztartási számviteli feladatok számonkérése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Költségvetés-gazdálkodási szakmai feladatok elméleti számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%” 4. A 2. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai Az 55 344 01 0010 55 01 azonosító számú, Adóigazgatási szakügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt 5. Adóigazgatási szakmai feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. Az 55 344 01 0010 55 02 azonosító számú, Költségvetés-gazdálkodási szakügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt 6. Költségvetés-gazdálkodási szakmai feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette. A záródolgozat védései csak egy vizsganapon tehetõk le. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni.

12. szám


3277

Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 5. A 2. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar, kivéve a szakmai idegen nyelvet. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet elágazásonként: Adóigazgatási szakügyintézõ Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete, Magyar Okleveles Adószakértõk Egyesülete. Költségvetés-gazdálkodási szakügyintézõ Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

3. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 3. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: –” 2. A 3. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 2. A banki és befektetési piac termékeinek értékesítése vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 60%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni.

3278


12. szám

Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 3. A 3. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Bankszövetség Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

4. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 4. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: –” 2. A 4. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 4. Portfólió kezelés vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 80%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 60%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 3. A 4. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar.

12. szám


3279

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Bankszövetség, Befektetési Szolgáltatók Szövetsége. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

5. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. Az 5. számú melléklet II. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„II. EGYÉB ADATOK SZAKKÉPESÍTÉS MEGNEVEZÉSE: Biztosítási tanácsadó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: 2 év biztosítási területen szerzett igazolt gyakorlat, amennyiben az iskolai elõképzettség érettségi vizsga Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: – Szakmai alkalmassági követelmények: – 2. Elmélet aránya: 50% 3. Gyakorlat aránya: 50% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): – Idõtartama (évben vagy félévben): – 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): – Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: –” 2. Az 5. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel és elõírt gyakorlattal. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulokhoz rendelt modulzáró vizsgák eredményes teljesítése. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák Az 54 343 02 0000 00 00 azonosító számú, Biztosítási tanácsadó megnevezésû szakképesítéshez rendelt modulzáró vizsgák: 2. modulzáró vizsga: Közgazdaságtani feladatok, 3. modulzáró vizsga: Pénzügyi tanácsadás, 4. modulzáró vizsga: Kockázatkezelés (risk management), 5. modulzáró vizsga: Biztosításelmélettel és a biztosító mûködésével kapcsolatos feladatok, 6. modulzáró vizsga: A biztosítási ágazatokkal kapcsolatos feladatok, 7. modulzáró vizsga: Biztosítási jogi feladatok, 8. modulzáró vizsga: Biztosításmatematikai számítások, 9. modulzáró vizsga: Biztosításinformatikai feladatok.

3280


12. szám

A Biztosításinformatikai feladatok 9.modulzáró vizsga lebonyolításához a PM módszertani útmutatót tesz közzé az alábbiakban meghatározottak szerint. 9. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2035-06 Biztosításinformatikai feladatok A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Modellezési és rendszerszervezési ismeretek, biztosításinformatikai esetmegoldás a PM által kiadott Útmutató alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott további modulok modulzáró vizsgafeladatait a szakmai követelményekkel összhangban a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze. A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesíti. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 3. Az 5. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 7. Biztosítási jogi feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A 3. Pénzügyi tanácsadás vizsgarész írásbeli vizsgatevékenysége csak akkor eredményes, ha az 1. vizsgafeladathoz tartozó I. és II. szakmai feladatokat a vizsgázó külön-külön legalább 60%-os szinten teljesíti. Az 5. Biztosításelmélettel és a biztosító mûködésével kapcsolatos feladatok vizsgarész írásbeli vizsgatevékenysége csak akkor eredményes, ha az 1. vizsgafeladathoz tartozó I. és II. szakmai feladatokat a vizsgázó külön-külön legalább 60%-os szinten teljesíti. A 6. A biztosítási ágazatokkal kapcsolatos feladatok vizsgarész írásbeli vizsgatevékenysége csak akkor eredményes, ha az 1. vizsgafeladathoz tartozó I., II. és III. szakmai feladatokat a vizsgázó külön-külön legalább 60%-os szinten teljesíti. A 8. Biztosításmatematikai számítások vizsgarész írásbeli vizsgatevékenysége csak akkor eredményes, ha az 1. vizsgafeladathoz tartozó I. és II. szakmai feladatokat a vizsgázó külön-külön legalább 60%-os szinten teljesíti. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 60%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 4. Az 5. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:


12. szám


3281

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Biztosítók Szövetsége, Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége, Magyarországi Biztosítási Alkuszok Szövetsége. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 33. §-a szerinti igazolást oly módon kell kiállítani, hogy abból egyértelmûen megállapíthatóak legyenek a vizsga alábbi adatai is: A modulzáró vizsga száma: A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Modulzáró vizsga vizsgafeladata(i) Vizsgatevékenység Elért teljesítmény % 1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat ................................”

6. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 6. számú melléklet IV. pontjában a 2025-06 Számítástechnikai feladatok követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – PC-s operációs rendszert használ. – Szabványos „Office” alkalmazásokat használ. – Interneten kommunikál és keres. – Irodai telekommunikációs és ügyvitel-automatizációs berendezéseket használ. – Dokumentumokat kezel (érkeztet, iktat, archivál). – Munkakörével kapcsolatban levelez. – Irodai mûködéssel, ügyvitellel kapcsolatos logisztikai feladatokat végez (készletgazdálkodás, irodaszert, nyomtatványt rendel stb.). – Elektronikus levelezést és adatforgalmat bonyolít. – A munkakörébe tartozó üzleti ügyekben kommunikál (ügyféllel, vállalati belsõ munkatársakkal, részlegekkel, más pénzügyi szolgáltatóval). – Folyamatosan megfelel a minõségbiztosítási rendszer elõírásainak. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret B PC operációs rendszer használata. B „Office” alkalmazások (e-mail, szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ) használata. C Internet használat. C Dokumentumrendszerezés. D Irodagépek kezelése. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 3 Olvasott szakmai szöveg megértése. 4 Gépírás. 3 Jelképek értelmezése.

3282


12. szám

4 Információforrások kezelése. 2 ECDL 1. m. IT Alapismeretek. 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés. 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés. 2 ECDL 7. m. Internet és kommunikáció Személyes kompetenciák: – Pontosság. – Kitartás. – Türelmesség. Társas kompetenciák: – Visszacsatolási készség. Módszerkompetenciák: – Absztrakt gondolkodás. – Logikus gondolkodás. – Emlékezõképesség. – Hibakeresés. – Információgyûjtés.” 2. A 6. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulokhoz rendelt modulzáró vizsgák eredményes teljesítése. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák elágazásonként Az 52 343 02 0010 52 01 azonosító számú, Független biztosításközvetítõ megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Pénzügyi szolgáltatói feladatok, 2. modulzáró vizsga: Biztosítástechnikai feladatok, 3. modulzáró vizsga: A biztosításra vonatkozó jogszabályok szerinti mûködés, 7. modulzáró vizsga: Számítástechnikai feladatok, 8. modulzáró vizsga: Többes ügynöki és független közvetítõi mûködés. Az 52 343 02 0010 52 02 azonosító számú, Függõ biztosításközvetítõ megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Pénzügyi szolgáltatói feladatok, 2. modulzáró vizsga: Biztosítástechnikai feladatok, 3. modulzáró vizsga: A biztosításra vonatkozó jogszabályok szerinti mûködés, 7. modulzáró vizsga: Számítástechnikai feladatok. Az 52 343 02 0010 52 03 azonosító számú, Jogvédelmi biztosításközvetítõ megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 3. modulzáró vizsga: A biztosításra vonatkozó jogszabályok szerinti mûködés, 4. modulzáró vizsga: Jogvédelmi biztosítás közvetítése. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulok modulzáró vizsgafeladatait a szakmai követelményekkel összhangban a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze. A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 50%-os szinten teljesíti. Az a jelölt, aki az 52 4641 03 Számítástechnikai szoftver-üzemeltetõ szakképesítéssel, vagy az 54 481 03 0100 52 01 Számítástechnikai szoftverüzemeltetõ részszakképesítéssel, vagy ECDL (European Computer Driving Licence) bizonyítvánnyal vagy a szakmai készségek között felsorolt valamennyi ECDL modul eredményes vizsgájáról kiállított dokumentummal rendelkezik, felmentést kap a Számítástechnikai feladatok 7. modulzáró vizsga alól. Az a jelölt, aki az 52 343 02 0010 52 01 Független biztosításközvetítõ szakképesítés-elágazást kívánja megszerezni és rendelkezik a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet alapján az 52 3440 03 Függõ biztosításközvetítõ szakképesítéssel, felmentést kap a

12. szám


3283

Pénzügyi szolgáltatói feladatok 1. modulzáró vizsga, a Biztosítástechnikai feladatok 2. modulzáró vizsga és a Biztosításra vonatkozó jogszabályok szerinti mûködés 3. modulzáró vizsgák alól. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 3. A 6. számú melléklet V. pontjának 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az a jelölt, aki az 52 4641 03 Számítástechnikai szoftver-üzemeltetõ szakképesítéssel, vagy az 54 481 03 0100 52 01 Számítástechnikai szoftverüzemeltetõ részszakképesítéssel, vagy ECDL (European Computer Driving Licence) bizonyítvánnyal, vagy a szakmai készségek között felsorolt valamennyi ECDL modul eredményes vizsgájáról kiállított dokumentummal rendelkezik, felmentést kap a 7. Számítástechnikai feladatok vizsgarész alól. Az a jelölt, aki az 52 343 02 0010 52 01 Független biztosításközvetítõ szakképesítés-elágazást kívánja megszerezni és rendelkezik a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet alapján az 52 3440 03 Függõ biztosításközvetítõ szakképesítéssel, felmentést kap a Pénzügyi szolgáltatói feladatok 1. modulzáró vizsga, a Biztosítástechnikai feladatok 2. modulzáró vizsga és a Biztosításra vonatkozó jogszabályok szerinti mûködés 3. modulzáró vizsgák alól. Amennyiben a vizsgázó az elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 4. A 6. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 3. A biztosításra vonatkozó jogszabályok szerinti mûködés és a 8. Többes ügynöki és független közvetítõi mûködés vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 50%-os teljesítményt ért el. Az 1. Pénzügyi szolgáltatói feladatok vizsgarész írásbeli vizsgatevékenysége csak akkor eredményes, ha az 1. vizsgafeladathoz tartozó I. és II. szakmai feladatokat a vizsgázó külön-külön legalább 50%-os szinten teljesíti. A 2. Biztosítástechnikai feladatok vizsgarész írásbeli vizsgatevékenysége csak akkor eredményes, ha az 1. és 2. vizsgafeladatot a vizsgázó külön-külön legalább 50%-os szinten teljesíti. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 50%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 65–79% közepes (3) 50–64% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 5. A 6. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni.

3284


12. szám

A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Biztosítók Szövetsége, Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége, Magyarországi Biztosítási Alkuszok Szövetsége. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

7. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 7. számú melléklet II. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„II. EGYÉB ADATOK SZAKKÉPESÍTÉS MEGNEVEZÉSE: Közösségi-civil szervezõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: 120 (ebbõl beszámítható az alapképzésbe 30–60 kredit) Pályaalkalmassági követelmények: – Szakmai alkalmassági követelmények: – 2. Elmélet aránya: 50% 3. Gyakorlat aránya: 50% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): – Idõtartama (évben vagy félévben): – 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): – Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: –” 2. A 7. számú melléklet IV. pont Szakmai követelmények rész kiegészül a 2004-06 Projekttervezés és projektmenedzser szakmai követelménymodullal: „A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2004-06 Projekttervezés és projektmenedzsment A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil – Közremûködik a – hazai és nemzetközi – projektpályázatok elkészítésében. – Részt vesz a vevõ és minden érdekelt fél projekttel kapcsolatos elvárásainak felmérésében. – Hozzájárul a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. – Az igényfeltárás alapján hozzájárul projektcélok és a projekt szervezetének kialakításához. – Részt vállal a projektcélok gyakorlati munkafolyamatokra, fázisokra, szakaszokra, illetve projekttevékenységekre bontásában. – Részt vesz a felelõsök és munkavégzõk kijelölésében, a hatáskörök megállapításában; a kockázatok feltárásában, a mérföldkövek kijelölésében, valamint a költségvetés és projektzárás megtervezésében. – Közremûködik a „kritikus folyamat” felismerésében és elemzésében. – Alkalmazza az erõforrás-, idõ- és minõségtervezésre vonatkozó projektszabványokat. – Részt vesz a projekt kommunikációs tervének, a partneri kapcsolattartás menetének és a jelentéskészítés rendjének megalkotásában. – Közremûködik a változáskezelés menetének és rendszerének kialakításában. – Részt vesz a projektszervezést érintõ munkafolyamatok szabályozásában és az ügyviteli, illetve dokumentációs rendszer kialakításában.

12. szám


3285

– Dokumentálja a projekttervezést. – Elõkészíti a projektdokumentumok jóváhagyását. – Ellátja a projekttervezéssel összefüggõ ügyviteli, nyilvántartási és adminisztrációs feladatokat. – Kezeli a projekttervezést támogató IT eszközöket. – Részt vesz a projekt – terv szerinti – megvalósításában, különös tekintettel az idõ- és költség-elõirányzatokra, valamint a projekttermék minõségi jellemzõire. – Segíti a projektmenedzser munkáját. – A projektterv szerint elvégzi a rá háruló tevékenységek kivitelezését, illetve a kommunikációs, ügyviteli, nyilvántartási és adminisztrációs feladatokat. – Közremûködik a projekttevékenységek kivitelezéséhez szükséges erõforrások biztosításában. – Elõsegíti a szállítók kiválasztását, a szükséges közbeszerzési folyamatok (közbeszerzési pályázatok kiírásának) szervezését, valamint a szállítói szerzõdések megkötését. – Segíti a projektek sikeres megvalósítását szolgáló csapatmunka kialakulását és fenntartását, az egyéni teljesítmények értékelését. – Segíti a projekt mûködéséhez szükséges információáramlást és az információk naprakész kezelését. – Részt vesz a projektmonitoring munkájában, az elõrehaladás nyomon követésében. – Dokumentálja a projekttevékenységek végrehajtását és befejezését. – Támogatja az eltérések hatásainak és okainak feltárását. – Közremûködik a projekttermék átadásában, a szükséges dokumentációk elõkészítésében. – Elõsegíti a projektekre vonatkozó folyamatszabályozás, ügyviteli és dokumentációs rendszer fenntartását. – Kezeli a projektmenedzsmentet támogató IT és irodatechnikai eszközöket. – Közremûködik a projekt lezárásában, a projekttermék átadásában. – Részt vesz a projektmunka eredményeinek értékelésében, a standardok újraformálásában. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret B Projekt és projektszervezet. B Projektstandard, projekt életgörbéje és fázisai. B Vevõk, érdekelt felek, illetve jogszabályi és más normatív elõírások. C Igényfelmérés, megvalósíthatóság. B Projekttermék/Output. B Projekt definiálása. B Projekttervezés, célkitûzés, tevékenységdiagram, hozzárendelési mátrix, idõrendi ütemezés, erõforrás-tervezés, költségvetés, kommunikációs és minõségterv, monitoring és kontrollterv. C „Kritikus út”. A Projektdokumentumok. B Tervlezárás és kockázatelemzés. B Projekttervek jóváhagyása. A Nyilvántartás. B Projektmenedzsment (idõ-, költség-, minõség-, emberi erõforrás, kockázat- és kommunikációs menedzsment). C Projektmonitoring. C Nyomon követési eljárások. C Eltérések elemzése. C Beavatkozások meghatározása. C Szállítók és közbeszerzés. C Szerzõdéskötés. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 5 A projekttervezést és megvalósítást támogató szoftver használata. 4 Projekttervezési és menedzsment dokumentumok, formanyomtatványok, irat- és szerzõdésminták értelmezése és kitöltése.

3286


12. szám

4 4

Projekttel összefüggõ szakmai nyelv használata magyar és idegen nyelven. A projekttervezéssel, a végrehajtással, az elõrehaladással, illetve eltérésekkel összefüggõ nyilvántartás vezetése és archiválás. 5 Információgyûjtés. 5 Jelentéskészítés. Személyes kompetenciák: – Megbízhatóság. – Önállóság. – Pontosság. – Szervezõkészség. Társas kompetenciák: – Kapcsolatteremtõ készség. – Segítõkészség. – Visszacsatolási készség. – Adekvát kérdezéstechnika alkalmazásának készsége. Módszerkompetenciák: – Logikus gondolkodás. – Rendszerezõ képesség. – Emlékezõképesség (ismeretmegõrzés). – Problémaelemzés, -feltárás. – Tervezés. – Gyakorlatias feladatértelmezés. – Áttekintõ képesség. – Következtetési képesség. – Okok feltárása. – Helyzetfelismerés. 3. A 7. számú melléklet IV. pontjában a 2025-06 Számítástechnikai feladatok követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – PC-s operációs rendszert használ. – Szabványos „Office” alkalmazásokat használ. – Interneten kommunikál és keres. – Irodai telekommunikációs és ügyvitel-automatizációs berendezéseket használ. – Dokumentumokat kezel (érkeztet, iktat, archivál). – Munkakörével kapcsolatban levelez. – Irodai mûködéssel, ügyvitellel kapcsolatos logisztikai feladatokat végez (készletgazdálkodás, irodaszert, nyomtatványt rendel stb.). – Elektronikus levelezést és adatforgalmat bonyolít. – A munkakörébe tartozó üzleti ügyekben kommunikál (ügyféllel, vállalati belsõ munkatársakkal, részlegekkel, más pénzügyi szolgáltatóval). – Folyamatosan megfelel a minõségbiztosítási rendszer elõírásainak. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret B PC operációs rendszer használata. B „Office” alkalmazások (e-mail, szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ) használata. C Internethasználat. C Dokumentumrendszerezés. D Irodagépek kezelése.

12. szám


3287

A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 3 Olvasott szakmai szöveg megértése. 4 Gépírás. 3 Jelképek értelmezése. 4 Információforrások kezelése. 2 ECDL 1. m. IT Alapismeretek. 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés. 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés. 2 ECDL 7. m. Internet és kommunikáció. Személyes kompetenciák: – Pontosság. – Kitartás. – Türelmesség. Társas kompetenciák: – Visszacsatolási készség. Módszerkompetenciák: – Absztrakt gondolkodás. – Logikus gondolkodás. – Emlékezõképesség. – Hibakeresés. – Információgyûjtés.” 4. A 7. számú melléklet IV. pontjában a 2722-06 Nonprofit szervezetek menedzselése követelménymodulon belül a Feladatprofil cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil – Alkalmazza a nonprofit szervezetek alapításával, mûködésével és megszûnésével kapcsolatos szakjogi, jogszabályi ismereteket: = közremûködik a nonprofit szervezetek alapításával kapcsolatos szervezési feladatok jogszerû lebonyolításában, = közremûködik a szervezeti státusszal kapcsolatos dokumentumok (létesítõ okirat és módosításai, nyilvántartásba vételi kérelem és mellékletei, közhasznú jogállás iránti kérelem) és a szervezeti belsõ szabályzatok elkészítésében, = közremûködik a nonprofit szervezet cél szerinti és vállalkozási tevékenységei jogszerû ellátásának ellenõrzésében, = alkalmazza a gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi, számviteli, adó, TB, munkajogi szabályokat, részt vesz a kapcsolódó nyilvántartások, elszámolások elkészítésében, = részt vesz a hazai és nemzetközi szerzõdések, pályázati anyagok dokumentációjának összeállításában, = figyelemmel kíséri az Európai Unió civil szervezetekre vonatkozó döntéseit. – Közremûködik a gazdálkodást érintõ döntések elõkészítésében, megvalósításában és ellenõrzésében: = részt vesz a gazdálkodást érintõ döntésekhez szükséges információ biztosításában, = közremûködik a nonprofit szervezet stratégiájának kialakításában, a szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában, = részt vesz a nonprofit szervezet cél szerinti és vállalkozási tevékenységeinek ellátásában, = kapcsolatot alakít ki és tart fenn a pénzügyi és számviteli funkciót ellátókkal, = figyelemmel kíséri a pénzügyi forrásszerzési lehetõségeket (önkormányzati, költségvetési támogatások, hazai és nemzetközi pályázatok), alkalmazza a forrásszerzési technikákat (támogatásigénylés, pályázatírás), = részt vesz a forrásszerzési tevékenységekben, = önkéntes segítõket toboroz, és szervezi az önkéntesek és az alkalmazottak munkáját, = gondoskodik a tárgyi eszközök hatékony felhasználásáról, = részt vesz a gazdálkodás különbözõ folyamatainak ellenõrzésében.

3288


12. szám

– Részt vesz a nonprofit szervezetek szervezési, vezetési feladatainak ellátásában: = részt vesz a nonprofit szervezet szervezeti kialakításának, fejlesztésének folyamatában, a szervezet irányításában, = közremûködik a szervezeti változások menedzselésében, = ellátja a szervezési-vezetési feladatokhoz kapcsolódó adminisztrációs teendõket, = alkalmazza a hagyományos és modern ügyviteltechnikai eszközöket és eljárásokat, = közremûködik a modern marketing és a public relations nonprofit szervezetekre specifikált alkalmazásában, = vizsgálja és azonosítja a nonprofit szervezetek kapcsolatainak (cél szerinti és vállalkozási tevékenységek) sajátos jellemzõit, = alkalmazza a marketing döntés-elõkészítés legfontosabb módszereit: mikro- és makrokörnyezet elemzése, a célközönségek magatartásának vizsgálata, verseny- és koalícióelemzés, szegmentáció, célközönség-választás módszerei. – Közremûködik a szervezet alap- és kiegészítõ tevékenységeinek stratégiai (pozícionálási) döntéseiben és a hatékony tevékenységszerkezet kialakításában: = részt vesz a stratégiai döntések megvalósítását szolgáló eszközök (marketingmix) meghatározásában és a döntések végrehajtásában, = alkalmazza a Public Relations eszközeit (írott és elektronikus tájékoztatók szerkesztése, PR események, rendezvények szervezése, szervezeti kapcsolatok ápolása stb.).” 5. A 7. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel. Iskolai rendszerû szakképzésben: a szakképzési programban meghatározott tudásszintmérések és legalább 30 nap idõtartamú, összefüggõ szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzését tanúsító, hivatalosan lezárt okiratban. A tudásszintmérést az ajánlott szakképzési programban meghatározottaknak megfelelõen jóváhagyott szakképzési program alapján kell lebonyolítani. A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat – elõírt határidõre történõ – leadása. A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített vizsgaproduktumok - elõírt határidõre történõ – leadása.” 6. A 7. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 4. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2004-06 Projekttervezés és projektmenedzsment A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Egy konkrét projektcélnak megfelelõ tevékenység jegyzék elkészítése, idõrendi ütemezése és logikai rendjének felállítása, valamint a projekthez szükséges humán és más erõforrás feltételek kialakítása és optimalizálása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Projekttervezés és projektmenedzsment tartalmi elemei és módszertani megoldásai a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%” 7. A 7. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 4. Projekttervezés és projektmenedzsment vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább a 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg.

12. szám


3289

A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan, vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 8. A 7. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A képzés nyelve: magyar, kivéve a szakmai idegen nyelvet. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány, Közösségfejlesztõk Egyesülete. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

8. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 8. számú melléklet II. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„II. EGYÉB ADATOK SZAKKÉPESÍTÉS MEGNEVEZÉSE: Mérlegképes könyvelõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: a) a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti képzésekben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga, vagy a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területen az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga, vagy a közgazdasági felsõoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeirõl szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet alapján szerzett oklevél, vagy

3290


12. szám

b) az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerinti a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések valamelyike, (kivétel projektmenedzser asszisztens, vámkezelõ, vámügyintézõ szakképesítés), vagy c) az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések valamelyike (kivétel valutapénztáros, vámkezelõ, vámügyintézõ, jövedéki ügyintézõ szakképesítés), vagy d) az Országos Képzési Jegyzékrõl és a Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerinti a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések, továbbá az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tõke- és biztosítási piac szabályozásáért, a számviteli szabályozásért felelõs miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések valamelyike (kivétel nonprofit menedzser, pénzügyõr, valutapénztáros és valutaügyintézõ, vám-, jövedéki és termékdíj ügyintézõ, közösségi civilszervezõ szakképesítés), vagy e) a 13/1977. (VII. 23.) PM–ÁH együttes rendelet szerinti árkalkulátori és árszakértõi képesítés, vagy f) a számviteli képesítés rendjérõl szóló 14/1977. (VII. 30.) PM rendeletben szabályozott képesített könyvelõi képesítéssel rendelkezõ, vagy az iskolarendszeren kívüli pénzügyi és számviteli szakmai oktatásról, képesítésrõl és minõsítésrõl, a pénzügyi-számviteli tevékenységek szakképesítési feltételeirõl, valamint az adószakértõi mûködés engedélyezésének szabályozásáról szóló 10/1993. (IV. 9.) PM rendelet alapján szerzett képesítés. Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: – Szakmai alkalmassági követelmények: – 2. Elmélet aránya: 50% 3. Gyakorlat aránya: 50% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): – Idõtartama (évben vagy félévben): – 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): – Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: – RÁÉPÜLÉS MEGNEVEZÉSE: Államháztartási mérlegképes könyvelõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Szakmai elõképzettség: 54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelõ, vagy korábban megszerzett Mérlegképes könyvelõ szakképesítés, továbbá aki a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vétel szempontjából regisztrált mérlegképes könyvelõ. Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: – Szakmai alkalmassági követelmények: – 2. Elmélet aránya: 50% 3. Gyakorlat aránya: 50% 4. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: –

12. szám


3291

RÁÉPÜLÉS MEGNEVEZÉSE: Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Szakmai elõképzettség: 54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelõ, vagy korábban megszerzett Mérlegképes könyvelõ szakképesítés, továbbá aki a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vétel szempontjából regisztrált mérlegképes könyvelõ. Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: – Szakmai alkalmassági követelmények: – 2. Elmélet aránya: 50% 3. Gyakorlat aránya: 50% 4. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: – RÁÉPÜLÉS MEGNEVEZÉSE: Pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Szakmai elõképzettség: 54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelõ, vagy korábban megszerzett Mérlegképes könyvelõ szakképesítés, továbbá aki a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vétel szempontjából regisztrált mérlegképes könyvelõ. Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: – Szakmai alkalmassági követelmények: – 2. Elmélet aránya: 50% 3. Gyakorlat aránya: 50% 4. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:” 2. A 8. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel és szakmai elõképzettséggel. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulokhoz rendelt valamennyi modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák szakképesítésként és ráépülésenként Az 54 344 02 0000 00 00 azonosító számú, Mérlegképeskönyvelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Jogi ismeretek alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása, 3. modulzáró vizsga: Pénzügyi ismeretek alkalmazása, 6. modulzáró vizsga: Számviteli szervezési ismeretek alkalmazása. A Jogi ismeretek alkalmazása 1. modulzáró vizsga és a Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása 2. modulzáró vizsga lebonyolításához kötelezõen alkalmazandó szóbeli tételsort, valamint a Pénzügyi ismeretek alkalmazása 3. modulzáró vizsga és a Számviteli szervezési ismeretek alkalmazása 6. modulzáró vizsga lebonyolításához kötelezõen alkalmazandó feladatlapokat a PM bocsátja ki az alábbiakban meghatározottak szerint. 1. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2145-06 Jogi ismeretek alkalmazása A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Jogi ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc)

3292


12. szám

2. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Gazdasági és vezetési ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) 3. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2147-06 Pénzügyi ismeretek alkalmazása A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Pénzügyi ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 150 perc 6. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2150-06 Számviteli szervezési ismeretek alkalmazása A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Számvitel szervezési ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 150 perc A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesíti. Az 1. modulzáró vizsga: Jogi ismeretek alkalmazása, vizsga alóli felmentés feltétele: állam- és jogtudományi doktori fokozat. A közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti képzésekben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával, valamint a közgazdasági felsõoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeirõl szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet alapján szerzett oklevéllel rendelkezõ, felmentést kap a következõ modulzáró vizsgák alól: 1. modulzáró vizsga: Jogi ismeretek alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása. Gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágon felsõoktatási intézményben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával rendelkezõ felmentést kap a következõ modulzáró vizsgák alól: 1. modulzáró vizsga: Jogi ismeretek alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása. Gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágon pénzügy és számvitel alapszakon, számvitel mesterszakon, pénzügy mesterszakon felsõoktatási intézményben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával rendelkezõ felmentést kap a következõ modulzáró vizsgák alól: 1. modulzáró vizsga: Jogi ismeretek alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása, 3. modulzáró vizsga: Pénzügyi ismeretek alkalmazása, 6. modulzáró vizsga: Számviteli szervezési ismeretek alkalmazása. Az 54 344 02 0000 00 00 azonosító számú, Mérlegképes könyvelõ megnevezésû szakképesítés szakmai vizsgára jelentkezõ, ha a 35/2001. (X. 10.) PM rendelet hatálybalépését megelõzõen kezdte meg képzését és különbözõ szakon szerezte meg mérlegképes könyvelõi szakképesítését, illetve felsõoktatásban megszerzett végzettség alapján regisztrált mérlegképes könyvelõ, vagy az árszakértõ képesítéssel rendelkezõ felmentést kap a következõ modulzáró vizsgák alól: 1. modulzáró vizsga: Jogi ismeretek alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása, 3. modulzáró vizsga: Pénzügyi ismeretek alkalmazása, 6. modulzáró vizsga: Számviteli szervezési ismeretek alkalmazása. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.”

12. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 3. A 8. számú melléklet V. pontjának 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. A szakmai vizsga részei 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2145-06 Jogi ismeretek alkalmazása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A beszámítás a modulzáró vizsgán elért teljesítmény %-a alapján történik. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: – Idõtartama: – A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A beszámítás a modulzáró vizsgán elért teljesítmény %-a alapján történik. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: – Idõtartama: – A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2147-06 Pénzügyi ismeretek alkalmazása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A beszámítás a modulzáró vizsgán elért teljesítmény %-a alapján történik. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: – Idõtartama: – A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2148-06 Adózási ismeretek alkalmazása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Adózási ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 150 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2149-06 Számviteli-elemzési ismeretek alkalmazása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számviteli-elemzési ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 300 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Számviteli-elemzési ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc)

3293

3294


12. szám

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2150-06 Számviteli szervezési ismeretek alkalmazása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A beszámítás a modulzáró vizsgán elért teljesítmény %-a alapján történik. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: – Idõtartama: – A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2151-06 Ellenõrzési ismeretek alkalmazása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Ellenõrzési ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 300 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Ellenõrzési ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% 8. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2152-06 Gazdasági és pénzügyi ismeretek alkalmazása az államháztartásban A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Gazdasági és pénzügyi ismeretek az államháztartásban számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 9. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2153-06 Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek alkalmazása az államháztartásban A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek alkalmazása az államháztartásban a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 300 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek az államháztartásban számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%

12. szám


3295

10. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2154-06 Gazdasági és pénzügyi ismeretek alkalmazása az egyéb szervezeteknél A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Gazdasági és pénzügyi ismeretek az egyéb szervezeteknél számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 11. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2155-06 Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek alkalmazása az egyéb szervezeteknél A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek alkalmazása az egyéb szervezeteknél a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 300 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek az egyéb szervezeteknél számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% 12. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2156-06 Gazdasági és pénzügyi ismeretek alkalmazása a pénzügyi szervezeteknél A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Gazdasági és pénzügyi ismeretek a pénzügyi szervezeteknél számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 13. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2157-06 Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek alkalmazása a pénzügyi szervezeteknél A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek alkalmazása a pénzügyi szervezeteknél a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 300 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek a pénzügyi szervezeteknél számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%”

3296


12. szám

4. A 8. számú melléklet V. pontjának 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 54 344 02 0000 00 00 azonosító számú, Mérlegképes könyvelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 10 4. vizsgarész: 10 5. vizsgarész: 35 6. vizsgarész: 10 7. vizsgarész: 15 Az 54 344 02 0001 54 01 azonosító számú, Államháztartási mérlegképes könyvelõ megnevezésû ráépüléshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 8. vizsgarész: 30 9. vizsgarész: 70 Az 54 344 02 0001 54 02 azonosító számú, Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelõ megnevezésû ráépüléshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 10. vizsgarész: 30 11. vizsgarész: 70 Az 54 344 02 0001 54 03 azonosító számú, Pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelõ megnevezésû ráépüléshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 12. vizsgarész: 30 13. vizsgarész: 70” 5. A 8. számú melléklet V. pontjának 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az 1. vizsgarész: Jogi ismeretek alkalmazása, vizsga alóli felmentés feltétele: állam- és jogtudományi doktori fokozat. A közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti képzésekben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával, valamint a közgazdasági felsõoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeirõl szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet alapján szerzett oklevéllel rendelkezõ, felmentést kap a következõ vizsgák alól: 1. vizsgarész: Jogi ismeretek alkalmazása, 2. vizsgarész: Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása. Gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágon felsõoktatási intézményben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával rendelkezõ felmentést kap a következõ vizsgák alól: 1. vizsgarész: Jogi ismeretek alkalmazása, 2. vizsgarész: Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása. Gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágon pénzügy és számvitel szakon, valamint számvitel mesterszakon, pénzügy mesterszakon felsõoktatási intézményben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával rendelkezõ felmentést kap a következõ vizsgarészek alól: 1. vizsgarész: Jogi ismeretek alkalmazása, 2. vizsgarész: Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása, 3. vizsgarész: Pénzügyi ismeretek alkalmazása, 4. vizsgarész: Adózási ismeretek alkalmazása, 6. vizsgarész: Számviteli szervezési ismeretek alkalmazása, 7. vizsgarész: Ellenõrzési ismeretek alkalmazása. Az 54 344 02 0000 00 00 azonosító számú, Mérlegképes könyvelõ megnevezésû szakképesítés szakmai vizsgára jelentkezõ, ha a 35/2001. (X. 10.) PM rendelet hatálybalépését megelõzõen kezdte meg képzését és különbözõ szakon szerezte meg mérlegképes könyvelõi szakképesítését, illetve felsõoktatásban megszerzett végzettség alapján regisztrált mérlegképes könyvelõ, vagy az árszakértõ képesítéssel rendelkezõ felmentést kap a következõ vizsgák alól: 1. vizsgarész: Jogi ismeretek alkalmazása, 2. vizsgarész: Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása, 3. vizsgarész: Pénzügyi ismeretek alkalmazása, 6. vizsgarész: Számviteli szervezési ismeretek alkalmazása, 7. vizsgarész: Ellenõrzési ismeretek alkalmazása.

12. szám


3297

Amennyiben a vizsgázó a szakképesítéshez, ráépüléshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 6. A 8. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai Az 5. Számviteli-elemzési ismeretek alkalmazása, a 7. Ellenõrzési ismeretek alkalmazása, a 9. Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek alkalmazása az államháztartásban, a 11. Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek alkalmazása az egyéb szervezeteknél, és a 13. Számviteli, elemzési, ellenõrzési ismeretek alkalmazása a pénzügyi szervezeteknél vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 60%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan, vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 7. A 8. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáféhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

9. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 9. számú melléklet IV. pontjában a 2025-06 Számítástechnikai feladatok követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – PC-s operációs rendszert használ. – Szabványos „Office” alkalmazásokat használ.

3298


12. szám

– Interneten kommunikál és keres. – Irodai telekommunikációs és ügyvitel-automatizációs berendezéseket használ. – Dokumentumokat kezel (érkeztet, iktat, archivál). – Munkakörével kapcsolatban levelez. – Irodai mûködéssel, ügyvitellel kapcsolatos logisztikai feladatokat végez (készletgazdálkodás, irodaszert, nyomtatványt rendel stb.). – Elektronikus levelezést és adatforgalmat bonyolít. – A munkakörébe tartozó üzleti ügyekben kommunikál (ügyféllel, vállalati belsõ munkatársakkal, részlegekkel, más pénzügyi szolgáltatóval). – Folyamatosan megfelel a minõségbiztosítási rendszer elõírásainak. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret B PC operációs rendszer használata. B „Office” alkalmazások (e-mail, szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ) használata. C Internethasználat. C Dokumentumrendszerezés. D Irodagépek kezelése. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 3 Olvasott szakmai szöveg megértése. 4 Gépírás. 3 Jelképek értelmezése. 4 Információforrások kezelése. 2 ECDL 1. m. IT Alapismeretek. 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés. 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés. 2 ECDL 7. m. Internet és kommunikáció Személyes kompetenciák: – Pontosság. – Kitartás. – Türelmesség. Társas kompetenciák: – Visszacsatolási készség. Módszerkompetenciák: – Absztrakt gondolkodás. – Logikus gondolkodás. – Emlékezõképesség. – Hibakeresés. – Információgyûjtés.” 2. A 9. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: – az 54 345 04 0000 00 00 azonosító számú, Nonprofit menedzser megnevezésû szakképesítés esetén a szakmai követelménymodulokhoz rendelt modulzáró vizsgák eredményes teljesítése. A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített vizsgaproduktumok – elõírt határidõre történõ – leadása. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák Az 54 345 04 0000 00 00 azonosító számú, Nonprofit menedzser megnevezésû szakképesítéshez rendelt modulzáró vizsgák:

12. szám


3299

2. modulzáró vizsga: Közösségszervezés I., 4. modulzáró vizsga: Rendezvények és képzési programok szervezése. A Közösségszervezés I. 2. modulzáró vizsga 2. vizsgafeladatának lebonyolításához kötelezõen alkalmazandó szóbeli tételsort a PM bocsátja ki, a Közösségszervezés I. 2. modulzáró vizsga 1. vizsgafeladatához, a Rendezvények és képzési programok szervezése 4. modulzáró vizsga lebonyolításához a PM módszertani útmutatót tesz közzé az alábbiakban meghatározottak szerint. 2. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2696-06 Közösségszervezés I. A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Írásbeli vizsgaproduktum (esettanulmány) önálló elkészítése egy közösség tevékenységérõl, terveirõl, problémáiról a PM által kiadott Útmutató alapján 6-8 oldal terjedelemben. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: leadott vizsgaproduktum A hozzárendelt 2. modulzáró vizsgafeladat: Közösségszervezés ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) 4. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2697-06 Rendezvények és képzési programok szervezése A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Írásbeli vizsgaproduktum önálló elkészítése: egy tetszõlegesen választott rendezvény forgatókönyvének vagy egy nem formális képzés szervezési tervének elkészítése 5-7 oldal terjedelemben a PM által kiadott Útmutató alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: leadott vizsgaproduktum A Közösségszervezés I. 2. modulzáró vizsga szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott modulzáró vizsga vizsgafeladatához rendelt gyakorlati modulzáró vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 50%-os teljesítményt ért el. A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 50%-os szinten teljesíti. Az a jelölt, aki az 52 345 02 0001 54 01 azonosító számú Közösségfejlesztõ megnevezésû ráépüléses szakképesítéssel rendelkezik, felmentést kap a Közösségszervezés I. 2. modulzáró vizsga alól. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 3. A 9. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában 3. vizsgarész szövegrész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2004-06 Projekttervezés és projektmenedzsment A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Egy konkrét projektcélnak megfelelõ tevékenység jegyzék elkészítése, idõrendi ütemezése és logikai rendjének felállítása, valamint a projekthez szükséges humán és más erõforrás feltételek kialakítása és optimalizálása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Projekttervezés és projektmenedzsment tartalmi elemei és módszertani megoldásai a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%”

3300


12. szám

4. A 9. számú melléklet V. pontjának 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az a jelölt, aki az 52 4641 03 Számítástechnikai szoftver-üzemeltetõ szakképesítéssel, vagy az 54 481 03 0100 52 01 Számítástechnikai szoftverüzemeltetõ részszakképesítéssel, vagy ECDL (European Computer Driving Licence) bizonyítvánnyal rendelkezik, felmentést kap a 8. Számítástechnikai feladatok vizsgarész alól. Az a jelölt, aki az 52 345 02 0001 54 01 azonosító számú Közösségfejlesztõ megnevezésû ráépüléses szakképesítéssel rendelkezik, felmentést kap a 2. Közösségszervezés I. vizsgarész alól. Amennyiben a vizsgázó a szakképesítéshez, részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 5. A 9. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 3. Projekttervezés és projektmenedzsment szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 50%-os teljesítményt ért el. Az 1. Szervezetalapítás, szervezetvezetés és a 6. Marketing és PR vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt gyakorlati vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 50%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 50%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% 80–89% 65–79% 50–64%

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2)

Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan, vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 6. A 9. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány, Közösségfejlesztõk Egyesülete. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.

12. szám


3301

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 33. §-a szerinti igazolást oly módon kell kiállítani, hogy abból egyértelmûen megállapíthatóak legyenek a vizsga alábbi adatai is: A modulzáró vizsga száma: A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Modulzáró vizsga vizsgafeladata(i) Vizsgatevékenység Elért teljesítmény % 1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat ................................”

10. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 10. számú melléklet IV. pontjában a 2123-06 Forgalmi adózás és adótervezés követelménymodulon belül a Feladatprofil cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Tisztában van a forgalmi adók közgazdasági és adópolitikai jelentõségével, alkalmazza a forgalmi adóztatási technikákat, ezek fejlõdését a nemzetközi és a magyar gyakorlatban. Követi a nemzetközi tendenciákat, irányvonalakat a forgalmi adózás területén. – Alkalmazza a forgalmi adókkal kapcsolatos európai uniós irányelveket és a tárgyhoz tartozó adónemeknél alkalmazott európai uniós normákat. – Alkalmazza és folyamatosan nyomon követi a vonatkozó belföldi jogszabályváltozásokat, értelmezi azokat, tájékozódik azok szakmai indokairól. Értelmezi az adókhoz kapcsolódó állásfoglalásokat, értelmezi és alkalmazza az adókhoz kapcsolódó bírósági döntéseket. – Alkalmazza a forgalmi adókkal kapcsolatos adótervezési módszereket és eszközöket. – Tájékozódik a leggyakrabban használt adóelkerülési, adócsalási technikákról, munkája során használja az adónemmel kapcsolatos ellenõrzési módszereket és gyakorlatot. – Tanácsot ad bonyolult, több adónemet érintõ ügyletekkel kapcsolatban. – Átlátja a jövedéki adók belföldi szabályait és a vonatkozó EU irányelveket.” 2. A 10. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel, szakmai elõképzettséggel és elõírt gyakorlattal. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulokhoz rendelt valamennyi modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A PM útmutatója alapján elkészített szakdolgozat – elõírt határidõre történõ – leadása. A 61 344 03 0010 61 04 azonosító számú, Okleveles nemzetköziadó-szakértõ elágazás vizsgára bocsátásának további feltétele: középfokú C típusú nyelvvizsga. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák elágazásonként A 61 344 03 0010 61 01 azonosító számú, Okleveles adóellenõrzési szakértõ elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Hazai és nemzetközi jogi ismeretek, 5. modulzáró vizsga: Ellenõrzés. A 61 344 03 0010 61 02 azonosító számú, Okleveles forgalmiadó-szakértõ elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Hazai és nemzetközi jogi ismeretek, 3. modulzáró vizsga: Forgalmi adózás és adótervezés. A 61 344 03 0010 61 03 azonosító számú, Okleveles jövedelemadó-szakértõ elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Hazai és nemzetközi jogi ismeretek, 4. modulzáró vizsga: Jövedelemadózás és adótervezés. A 61 344 03 0010 61 04 azonosító számú, Okleveles nemzetköziadó-szakértõ elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Hazai és nemzetközi jogi ismeretek, 2. modulzáró vizsga: Nemzetközi adózás és adótervezés. A Hazai és nemzetközi jogi ismeretek 1. modulzáró vizsga lebonyolításához kötelezõen alkalmazandó szóbeli tételsort a PM bocsátja ki az alábbiakban meghatározottak szerint.

3302


12. szám

1. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2121-06 Hazai és nemzetközi jogi ismeretek A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: A Hazai és nemzetközi jogi ismeretek szakmai követelményeivel összhangban a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott további modulok modulzáró vizsgafeladatait a szakmai követelményekkel összhangban a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze. A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesíti, valamint a szakdolgozatát az opponens(ek) minimum 60%-ra értékeli(k). Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 3. A 10. számú melléklet V. pontjának 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. A szakmai vizsga részei 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2121-06 Hazai és nemzetközi jogi ismeretek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A beszámítás a modulzáró vizsgán elért teljesítmény %-a alapján történik. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: – Idõtartama: – A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2122-06 Nemzetközi adózás és adótervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Komplex feladatok egy-egy összetettebb gazdasági esemény vállalati és/vagy csoport szintû adózásával kapcsolatban, esettanulmány formájában a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 300 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A nemzetközi adózási és adótervezési ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Az opponensek által bírált és elfogadott szakdolgozat védése, prezentáció. Az opponensi vélemények átlagának és a védés eredményének aránya 50-50%. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 30% 3. feladat 30% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2123-06 Forgalmi adózás és adótervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Komplex feladatok, esettanulmányok megoldása az általános forgalmi adó, a jövedéki adó területére vonatkozó szakértõi ismeretek ellenõrzése céljából a PM által kiadott feladatlap alapján.

12. szám


3303

A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 300 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A forgalmi adózási és adótervezési ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Az opponensek által bírált és elfogadott szakdolgozat védése, prezentáció. Az opponensi vélemények átlagának és a védés eredményének aránya 50-50%. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 30% 3. feladat 30% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2124-06 Jövedelemadózás és adótervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Jövedelemadók, vagyonadók, helyi adók, ökoadók, egyéb adók és járulékok témakörökben komplex feladatok, esettanulmányok megoldása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 300 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A jövedelemadózási és adótervezési ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Az opponensek által bírált és elfogadott szakdolgozat védése, prezentáció. Az opponensi vélemények átlagának és a védés eredményének aránya 50-50%. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 30% 3. feladat 30% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2125-06 Ellenõrzés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A hazai és nemzetközi adójogi ismeretek felhasználásával komplex ellenõrzési feladatok, esettanulmányok megoldása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 300 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Az ellenõrzési ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Az opponensek által bírált és elfogadott szakdolgozat védése, prezentáció. Az opponensi vélemények átlagának és a védés eredményének aránya 50-50%. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc)

3304


12. szám

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 30% 3. feladat 30%” 4. A 10. számú melléklet V. pontjának 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. A szakmai vizsga értékelése %-osan A 61 344 03 0010 61 01 azonosító számú, Okleveles adóellenõrzési szakértõ megnevezésû elágazáshoz vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 40 5. vizsgarész: 60 A 61 344 03 0010 61 02 azonosító számú, Okleveles forgalmiadó-szakértõ megnevezésû elágazáshoz vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 40 3. vizsgarész: 60 A 61 344 03 0010 61 03 azonosító számú, Okleveles jövedelemadó-szakértõ megnevezésû elágazáshoz vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 40 4. vizsgarész: 60 A 61 344 03 0010 61 04 azonosító számú, Okleveles nemzetköziadó-szakértõ megnevezésû elágazáshoz vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 40 2. vizsgarész: 60”

rendelt

rendelt

rendelt

rendelt

5. A 10. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 2. Nemzetközi adózás és adótervezés, a 3. Forgalmi adózás és adótervezés, a 4. Jövedelemadózás és adótervezés, valamint az 5. Ellenõrzés vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 60%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan, vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 6. A 10. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:


12. szám


3305

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Okleveles Adószakértõk Egyesülete, Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 33. §-a szerinti igazolást oly módon kell kiállítani, hogy abból egyértelmûen megállapíthatóak legyenek a vizsga alábbi adatai is: A modulzáró vizsga száma: A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Modulzáró vizsga vizsgafeladata(i) Vizsgatevékenység Elért teljesítmény % 1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat ...............................”

11. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 11. számú melléklet II. pontjának 1. pontjában az Elõírt gyakorlat szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „a) közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti végzettséggel, vagy a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területen szerzett végzettséggel, vagy a közgazdasági felsõoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeirõl szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet alapján szerzett végzettséggel rendelkezik, vagy állam és jogtudományi doktori végzettséggel rendelkezõk esetében legalább két év pénzügyi, gazdasági területen, vagy egy év ellenõrzési területen szerzett (igazolt) gyakorlattal, b) az a) pontban meghatározott képeítések egyikével sem rendelkezõk esetében legalább négy év pénzügyi, gazdasági területen, vagy két év ellenõrzési területen szerzett (igazolt) gyakorlat, 2. A 11. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel és elõírt gyakorlattal. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulokhoz rendelt valamennyi modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák A 61 344 04 0000 00 00 azonosító számú, Okleveles pénzügyi revizor megnevezésû szakképesítéshez rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Belsõ irányítási (vezetési) rendszerek mûködésének vizsgálata, 3. modulzáró vizsga: Informatikai rendszerek kialakításának és mûködésének vizsgálata, 4. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés rendszere és összefüggései, 5. modulzáró vizsga: Pénzügyi folyamatok ellenõrzése, 6. modulzáró vizsga: Számviteli folyamatok elemzése és ellenõrzése, 7. modulzáró vizsga: Korszerû belsõ ellenõrzési módszerek alkalmazása. Az Informatikai rendszerek kialakításának és mûködésének vizsgálata 3. modulzáró vizsga lebonyolításához a PM módszertani útmutatót tesz közzé az alábbiakban meghatározottak szerint

3306


12. szám

3. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2137-06 Informatikai rendszerek kialakításának és mûködésének vizsgálata A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Informatikai rendszerek kialakítása és mûködésének vizsgálata. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott további modulok modulzáró vizsgafeladatait a szakmai követelményekkel összhangban a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze. A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesíti. Az a vizsgázó, aki okleveles könyvvizsgáló végzettséggel rendelkezik, felmentést kap a Gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása 1. modulzáró vizsga, Az ellenõrzés rendszere és összefüggései 4. modulzáró vizsga, a Pénzügyi folyamatok ellenõrzése 5. modulzáró vizsga és a Számviteli folyamatok elemzése és ellenõrzése 6. modulzáró vizsga alól. A Pénzügyi és számviteli szakellenõri szakképesítéssel rendelkezõ felmentést kap Az ellenõrzés rendszere és összefüggései 4. modulzáró vizsga alól. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 3. A 11. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 4. Az ellenõrzés rendszere és összefüggései, a 6. Számviteli folyamatok elemzése és ellenõrzése és a 7. Korszerû belsõ ellenõrzési módszerek alkalmazása vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 60%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan, vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 4. A 11. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni.

12. szám


3307

A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenõrök Közhasznú Egyesülete, Magyar Közgazdasági Társaság Ellenõrzési Szakosztálya, Belsõ Ellenõrök Magyarországi Szervezete. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 33. §-a szerinti igazolást oly módon kell kiállítani, hogy abból egyértelmûen megállapíthatóak legyenek a vizsga alábbi adatai is: A modulzáró vizsga száma: A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Modulzáró vizsga vizsgafeladata(i) Vizsgatevékenység Elért teljesítmény % 1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat ................................”

12. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 12. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel és elõírt gyakorlattal. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulokhoz rendelt valamennyi modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák elágazásonként Az 54 344 01 0010 54 01 azonosító számú, Adózási szakellenõr megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Hazai ellenõrzési rendszer mûködési folyamatának megismerése, 3. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés általános módszertanának alkalmazása, 4. modulzáró vizsga: Pénzügyi folyamatok nyomon követése, 5. modulzáró vizsga: Adóellenõrzéshez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása, 10. modulzáró vizsga: Adózási szakellenõrzés. Az 54 344 01 0010 54 02 azonosító számú, Államháztartási szakellenõr megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Hazai ellenõrzési rendszer mûködési folyamatának megismerése, 3. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés általános módszertanának alkalmazása, 4. modulzáró vizsga: Pénzügyi folyamatok nyomon követése, 6. modulzáró vizsga: Államháztartási számvitel ellenõrzése és elemzése, 11. modulzáró vizsga: Államháztartási szakellenõrzés. Az 54 344 01 0010 54 03 azonosító számú, Informatikai rendszerek szakellenõre megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Hazai ellenõrzési rendszer mûködési folyamatának megismerése, 3. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés általános módszertanának alkalmazása, 4. modulzáró vizsga: Pénzügyi folyamatok nyomon követése, 8. modulzáró vizsga: Vállalkozási számvitel elemzése és ellenõrzése, 12. modulzáró vizsga: Információ-technológiai rendszerek szakellenõrzése. Az 54 344 01 0010 54 04 azonosító számú, Pénzügyi szervezeti szakellenõr megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Hazai ellenõrzési rendszer mûködési folyamatának megismerése,

3308


12. szám

3. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés általános módszertanának alkalmazása, 4. modulzáró vizsga: Pénzügyi folyamatok nyomon követése, 7. modulzáró vizsga: Számviteli folyamatok elemzése és ellenõrzése a pénzügyi szervezeteknél, 13. modulzáró vizsga: Pénzügyi szervezeti szakellenõrzés. Az 54 344 01 0010 54 05 azonosító számú, Vállalkozási szakellenõr megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Hazai ellenõrzési rendszer mûködési folyamatának megismerése, 3. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés általános módszertanának alkalmazása, 4. modulzáró vizsga: Pénzügyi folyamatok nyomon követése, 8. modulzáró vizsga: Vállalkozási számvitel elemzése és ellenõrzése, 14. modulzáró vizsga: Vállalkozási szakellenõrzés. Az 54 344 01 0010 54 06 azonosító számú, Vám- és jövedéki szakellenõr megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása, 2. modulzáró vizsga: Hazai ellenõrzési rendszer mûködési folyamatának megismerése, 3. modulzáró vizsga: Az ellenõrzés általános módszertanának alkalmazása, 4. modulzáró vizsga: Pénzügyi folyamatok nyomon követése, 9. modulzáró vizsga: Vámellenõrzéshez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása, 15. modulzáró vizsga: Vám- és jövedéki szakellenõrzés. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulok modulzáró vizsgafeladatait a szakmai követelményekkel összhangban a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze. A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesíti. A Mérlegképes könyvelõ szakképesítéssel, vagy okleveles könyvvizsgáló képesítéssel, vagy a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vehetõ végzettséggel rendelkezõ, valamint a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti végzettséggel, vagy a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területen szerzett végzettséggel, vagy a közgazdasági felsõoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeirõl szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet alapján szerzett végzettséggel rendelkezõ felmentést kap a következõ modulzáró vizsgák alól: – az 1. Az ellenõrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása, – a 4. Pénzügyi folyamatok nyomon követése, – a 8. Vállalkozási számvitel elemzése és ellenõrzése. Az Államháztartási mérlegképes könyvelõ ráépüléses szakképesítéssel rendelkezõ felmentést kap az Államháztartási számvitel ellenõrzése és elemzése 6. modulzáró vizsga alól. A Pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelõ ráépüléses szakképesítéssel rendelkezõ felmentést kap a Számviteli folyamatok elemzése és ellenõrzése a pénzügyi szervezeteknél 7. modulzáró vizsga alól. Az Adótanácsadó, illetve Üzleti szakügyintézõ szakképesítéssel rendelkezõ felmentést kap Az ellenõrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása 1. modulzáró vizsga alól. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 2. A 12. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 7. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2110-06 Számviteli folyamatok elemzése és ellenõrzése a pénzügyi szervezeteknél A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Pénzügyi szervezetek számviteli folyamatainak elemzése és ellenõrzése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Pénzügyi szervezetek számviteli folyamatainak elemzése és ellenõrzése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján.

12. szám


3309

A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%”

3. A 12. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 14. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „14. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2118-06 Vállalkozási szakellenõrzés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A vállalkozások szakellenõrzése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 210 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A vállalkozások szakellenõrzése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%”

4. A 12. számú melléklet V. pontjának 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 54 344 01 0010 54 01 azonosító számú, Adózási szakellenõr megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 20 4. vizsgarész: 20 5. vizsgarész: 15 10. vizsgarész: 25 Az 54 344 01 0010 54 02 azonosító számú, Államháztartási szakellenõr megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 20 4. vizsgarész: 20 6. vizsgarész: 15 11. vizsgarész: 25 Az 54 344 01 0010 54 03 azonosító számú, Informatikai rendszerek szakellenõre megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 20 4. vizsgarész: 20 8. vizsgarész: 15 12. vizsgarész: 25 Az 54 344 01 0010 54 04 azonosító számú, Pénzügyi szervezeti szakellenõr megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 10

3310


12. szám

3. vizsgarész: 20 4. vizsgarész: 20 7. vizsgarész: 15 13. vizsgarész: 25 Az 54 344 01 0010 54 05 azonosító számú, Vállalkozási szakellenõr megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 20 4. vizsgarész: 20 8. vizsgarész: 15 14. vizsgarész: 25 Az 54 344 01 0010 54 06 azonosító számú, Vám- és jövedéki szakellenõr megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 20 4. vizsgarész: 20 9. vizsgarész: 15 15. vizsgarész: 25” 5. A 12. számú melléklet V. pontjának 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A Mérlegképes könyvelõ szakképesítéssel, vagy okleveles könyvvizsgáló képesítéssel, vagy a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vehetõ végzettséggel rendelkezõ, a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti végzettséggel, vagy a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területen szerzett végzettséggel, vagy a közgazdasági felsõoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeirõl szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet alapján szerzett végzettséggel, rendelkezõ felmentést kap a következõ vizsgarészek alól: – az 1. Az ellenõrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása, – a 4. Pénzügyi folyamatok nyomon követése, – a 8. Vállalkozási számvitel elemzése és ellenõrzése. Az Államháztartási mérlegképes könyvelõ ráépüléses szakképesítéssel rendelkezõ felmentést kap a 6. Államháztartási számvitel ellenõrzése és elemzése vizsgarész alól. A Pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelõ ráépüléses szakképesítéssel rendelkezõ felmentést kap a 7. Számviteli folyamatok elemzése és ellenõrzése a pénzügyi szervezeteknél vizsgarész alól. Az Adótanácsadó, illetve Üzleti szakügyintézõ szakképesítéssel rendelkezõ felmentést kap az 1. Az ellenõrzés gazdálkodási és jogi alapjainak alkalmazása vizsgarész alól. Amennyiben a vizsgázó az elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 6. A 12. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai Az 5. Adóellenõrzéshez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása, a 6. Államháztartási számvitel ellenõrzése és elemzése, a 7. Számviteli folyamatok elemzése és ellenõrzése a pénzügyi szervezeteknél, a 8. Vállalkozási számvitel elemzése és ellenõrzése, a 9. Vámellenõrzéshez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása, a 10. Adózási szakellenõrzés, a 11. Államháztartási szakellenõrzés, a 12. Információ-technológiai rendszerek szakellenõrzése, a 13. Pénzügyi szervezeti szakellenõrzés, a 14. Vállalkozási szakellenõrzés és a 15. Vám szakellenõrzés vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg.

12. szám


3311

A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 60%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan, vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 7. A 12. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenõrök Közhasznú Egyesülete, Magyar Közgazdasági Társaság Ellenõrzési Szakosztálya, Belsõ Ellenõrök Magyarországi Szervezete. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

13. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 13. számú melléklet IV. pontjában az 1970-06 Könyvvezetés és beszámoló készítés követelménymodulon belül a Feladatprofil szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Bizonylatokat elõkészíti a könyveléshez. – Könyveli: = az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági eseményeket, = a tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági eseményeket, = a vásárolt és saját termelésû készletekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket, = a szállítókkal kapcsolatos gazdasági eseményeket, = a jövedelemelszámolással kapcsolatos gazdasági eseményeket, = a társadalombiztosítással kapcsolatos gazdasági eseményeket, = a hitelekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket. – Elszámolja: = a vevõkkel kapcsolatos gazdasági eseményeket, = a készpénzforgalommal kapcsolatos gazdasági eseményeket,

3312


–

– – – – – – – – – – – –

12. szám

= a betétszámlákkal kapcsolatos gazdasági eseményeket, = a hitel- (kölcsön-) felvételekkel és -törlesztésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket, = a kamatokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket, = az értékesítéssel összefüggõ gazdasági eseményeket. Vezeti: = az immateriális javak analitikus nyilvántartásait, = a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásait, = a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásait, = a vásárolt és saját termelésû készletek analitikus nyilvántartásait, = a követelések analitikus nyilvántartásait, = az értékpapírok analitikus nyilvántartásait, = a jövedelemelszámoláshoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, = a pénzeszközökkel kapcsolatos analitikus nyilvántartásokat, = a kötelezettségek analitikus nyilvántartásait, = az idõbeli elhatárolások analitikus nyilvántartásait. Költségeket számol el a vállalkozás döntésétõl függõen (költségnem, illetve költséghely, költségviselõk szerint). Gazdasági események hatását könyveli a költség- és ráfordításszámlákon. Önköltségszámítási szabályzat alapján kalkulációkat készít. Általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat végez. Személyi jövedelemadóval kapcsolatos elszámolásokat végez. Közremûködik a leltározási feladatok ellátásában, a leltár készítésében. Ellátja a leltárak dokumentálásával kapcsolatos feladatokat. Zárlati munkálatokat végez. Közremûködik a mérleg összeállításában. Közremûködik az eredménykimutatás összeállításában. Eredménykategóriák számításához adatokat szolgáltat. Közremûködik a különféle szabályzatok elkészítésében.”

2. A 13. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel. Iskolai rendszerû szakképzésben: az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulokhoz rendelt valamennyi modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák Az 52 344 01 0000 00 00 azonosító számú, Pénzügyi-számviteli ügyintézõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt modulzáró vizsgák: 2. modulzáró vizsga: Pénzügyi feladatok, 3. modulzáró vizsga: Könyvvezetés és beszámolókészítés. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulok modulzáró vizsgafeladatait a szakmai követelményekkel összhangban a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze. A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha a modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 50%-os szinten teljesíti. Az a jelölt, aki rendelkezik az 52 3432 03 Vállalkozási ügyintézõ szakképesítéssel felmentést kap a Pénzügyi feladatok 2. modulzáró vizsga alól. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 3. A 13. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 2. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1969-06 Pénzügyi feladatok

12. szám


3313

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Pénzügyi és banki alapismeretek, vállalkozásfinanszírozási és adózási ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Megadott feltételek alapján adóbevallás készítése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: interaktív Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Pénzügyi és banki alapismeretek, vállalkozásfinanszírozási és adózási ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 30% 3. feladat 30%” 4. A 13. számú melléklet V. pontjának 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 52 344 01 0000 00 00 azonosító számú, Pénzügyi-számviteli ügyintézõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 20 2. vizsgarész: 35 3. vizsgarész: 30 4. vizsgarész: 15” 5. A 13. számú melléklet V. pontjának 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az a jelölt, aki a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti végzettséggel, vagy a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területen szerzett végzettséggel, vagy a közgazdasági felsõoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeirõl szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet alapján szerzett végzettséggel rendelkezik, felmentést kap az 1. Gazdálkodási feladatok vizsgarész alól. Az a jelölt, aki rendelkezik az 52 3432 03 Vállalkozási ügyintézõ szakképesítéssel felmentést kap az 1. Gazdálkodási feladatok vizsgarész és a 2. Pénzügyi feladatok vizsgarész alól. Amennyiben a vizsgázó a szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 6. A 13. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai Az 1. Gazdálkodási feladatok, a 2. Pénzügyi feladatok és a 3. Könyvvezetés és beszámolókészítés vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 50%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 50%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.

3314


12. szám

Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100%

jeles (5)

80–89%

jó (4)

65–79%

közepes (3)

50–64% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan, vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 7. A 13. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete. Az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

14. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 14. számú melléklet I. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLÕ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma:

52 344 03 0000 00 00

2. A szakképesítés megnevezése:

Pénzügyõr

3. Szakképesítések köre: 3.1. Részszakképesítés 3.2. Elágazások 3.3. Ráépülések

Nincs Nincsenek Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés:

4. Hozzárendelt FEOR szám:

3522

52 344 03 0001 54 01 Pénzügyõr ellenõrzési szakelõadó 52 344 03 0001 54 02 Pénzügyõr jövedéki szakelõadó 52 344 03 0001 54 03 Pénzügyõr rendészeti szakelõadó 52 344 03 0001 54 04 Pénzügyõr ügyviteli szakelõadó 52 344 03 0001 54 05 Pénzügyõr vám szakelõadó

12. szám


3315

5. Képzés maximális idõtartama: Szakképesítés/Ráépülések megnevezése

Pénzügyõr Pénzügyõr ellenõrzési szakelõadó Pénzügyõr jövedéki szakelõadó Pénzügyõr rendészeti szakelõadó Pénzügyõr ügyviteli szakelõadó Pénzügyõr vám szakelõadó

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

– – – – – –

1250 360 360 360 360 360 ”

2. A 14. számú melléklet II. pontjában a Pénzügyõr ellenõrzési szakelõadó ráépülés elõírt gyakorlat szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Elõírt gyakorlat: 52 344 03 0000 00 00 Pénzügyõr szakképesítés megszerzését követõen a Vám- és Pénzügyõrségnél legalább 2 éve fennálló hivatásos szolgálati viszony” 3. A 14. számú melléklet II. pontjában a Pénzügyõr jövedéki szakelõadó ráépülés elõírt gyakorlat szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Elõírt gyakorlat: 52 344 03 0000 00 00 Pénzügyõr szakképesítés megszerzését követõen a Vám- és Pénzügyõrségnél legalább 2 éve fennálló hivatásos szolgálati viszony” 4. A 14. számú melléklet II. pontjában a Pénzügyõr rendészeti szakelõadó ráépülés elõírt gyakorlat szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Elõírt gyakorlat: 52 344 03 0000 00 00 Pénzügyõr szakképesítés megszerzését követõen a Vám- és Pénzügyõrségnél legalább 2 éve fennálló hivatásos szolgálati viszony” 5. A 14. számú melléklet II. pontjában a Pénzügyõr ügyviteli szakelõadó ráépülés elõírt gyakorlat szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Elõírt gyakorlat: 52 344 03 0000 00 00 Pénzügyõr szakképesítés megszerzését követõen a Vám- és Pénzügyõrségnél legalább 2 éve fennálló hivatásos szolgálati viszony” 6. A 14. számú melléklet II. pontjában a Pénzügyõr vám szakelõadó ráépülés elõírt gyakorlat szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: [RÁÉPÜLÉS MEGNEVEZÉSE: Pénzügyõr vám szakelõadó] „Elõírt gyakorlat: 52 344 03 0000 00 00 Pénzügyõr szakképesítés megszerzését követõen a Vám- és Pénzügyõrségnél legalább 2 éve fennálló hivatásos szolgálati viszony” 7. A 14. számú melléklet III. pontjában a 2. pont A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejüleg törlésre kerül a 4. pontban az 1981-06 Vám és jövedéki alapok. „Pénzügyõr Jövedéki igazgatási feladatot lát el. Vámigazgatási feladatot lát el. Bûnüldözési és nyomozó hatósági tevékenységet végez. Alapeljárást követõ ellenõrzési tevékenységet végez. Rendészeti ellenõrzési tevékenységet végez. Adóigazgatási feladatokat lát el. Közigazgatási hatósági eljárást folytat. Árubesorolási tevékenységet végez. Ellenõrzi az áruk származását, vámértékét.

3316


12. szám

Környezetvédelmi termékdíjhoz kapcsolódó hatósági tevékenységet végez. Kockázatelemzést végez. Végrehajtási cselekményeket végez. Gazdaságvédelmi feladatokat lát el. Adatkezelési tevékenységet végez. Vám- és Pénzügyõrség egyéb feladatait látja el. Általános feladatokat lát el. Pénzügyõr jövedéki szakelõadó Jövedéki szakfeladatokat lát el. Jövedéki adóztatást végez. Energiaadóra vonatkozó adóztatást végez. Jövedéki szakterületen ellenõrzést végez. Jövedéki tevékenység végzéséhez szükséges engedélyezési eljárást folytat. Jogsértés esetén intézkedéseket, jogkövetkezményeket alkalmaz. Pénzügyõr rendészeti szakelõadó Végzi a Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe utalt bûncselekmények megelõzését, felderítését és nyomozását. Titkos információgyûjtést végez. Nyomozati értékelõ/elemzõ munkát végez. Nyomozati cselekményeket végez. Rendészeti ellenõrzési tevékenységet végez. A Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását végzi. Gazdaságvédelmi feladatokat lát el. Védi a szellemi tulajdonjogokat. Pénzügyõr vám szakelõadó Export-visszatérítésekhez kapcsolódó ellenõrzéseket végez. Vámigazgatási engedélyek kiadását, illetve visszavonását végzi. Jogkövetkezményeket alkalmaz. Dönt a vámtartozás, mentesség, visszatérítés kérdésében. Csõd, felszámolás, végelszámolás végrehajtása, az eljárással kapcsolatos nyilvántartások, végrehajtási feladatok áttekintése. Nemzetközi végrehajtással kapcsolatos feladatok áttekintése. Utólagos intézkedéseket végez így: Elvégzi a származás utólagos megerõsítését. Lefolytatja a vámérték vizsgálatokat. Áruosztályozási tevékenységet végez. A Kötelezõ Tarifális Felvilágosítások alkalmazhatóságát és érvényességét ellenõrzi. Tarifális intézkedésekbõl fakadó kötelezõ intézkedések végrehajtása. Váminformatikai rendszereket alkalmaz. Fokozottan ellenõrzött termékekhez kapcsolódó anyagi és eljárási szabályokat alkalmaz.” 8. A 14. számú melléklet III. pontjában a 3. pont A szakképesítéssel rokon szakképesítések szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

52 344 05

megnevezése

Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintézõ ”

9. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1982-06 Áruosztályozás és áruismeret követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Áruosztályozási tevékenységet végez, különös figyelemmel a tarifális intézkedésekre. Váminformatikai rendszert kezel és alkalmaz. – Tarifális intézkedésekbõl fakadó kötelezõ intézkedések végrehajtása.

12. szám


3317

– Kötelezõ Érvényû Vámtarifa Besorolással kapcsolatos feladatokat lát el. – Kötelezõ Tarifális Felvilágosítással kapcsolatos feladatokat lát el. – A mintavétel során közremûködik. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret C Közös vámtarifa és egyes elemei. A Közös vámtarifa hatálya. C Kombinált Nómenklatúra szerkezeti felépítése. A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok. C Tarifális besorolás, áruosztályozás és áruismeret kereskedelempolitika. C Speciális áruosztályozási szabályok az egyes áruosztályokban és árucsoportokban. C TARIC-HU rendszer és a tarifális intézkedések alkalmazása. C Kötelezõ Tarifális Felvilágosítás (KTF) jogintézménye. C Kötelezõ Érvényû Vámtarifa Besorolás (KÉV) jogintézménye. C Mintavételi eljárás szabályai és mintavételi feladatok. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 2 Folyamatábrák értelmezése. 3 Hallott szakmai szöveg megértése. 3 Információforrások kezelése. 3 Jogszabály-alkalmazás készsége. 1 Elemi szintû számítógép-használat. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. Személyes kompetenciák: – Döntésképesség. – Fejlõdõképesség, önfejlesztés. – Szorgalom, igyekezet. Társas kompetenciák: – Kapcsolatteremtõ és -fenntartó készség. – Közérthetõség. – Motiválhatóság. – Nyelvhelyesség. Módszerkompetenciák: – Emlékezõképesség. – Gyakorlatias feladatértelmezés. – Logikus gondolkodás. – Rendszerezõ képesség.” 10. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1983-06 Rendészet I. követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Bûnüldözési és nyomozó hatósági tevékenységet végez. – Végzi a Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe utalt bûncselekmények megelõzését, felderítését és nyomozását. – Titkos információgyûjtést végez. – Nyomozati értékelõ/elemzõ munkát végez. – Nyomozati cselekményeket végez. – Bûnmegelõzési tevékenységet folytat. – Bûnjelet kezel. – Rendészeti ellenõrzési tevékenységet végez. – A Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását végzi. – Személyi védelemmel kapcsolatos feladatot lát el.

3318


12. szám

– Anyagi javak, értékek õrzését, kísérését végzi. – Mélységi ellenõrzést végez. – Határforgalmi ellenõrzést végez. – Gazdaságvédelmi feladatokat lát el. – Fellép az illegális kereskedelem ellen. – Védi a szellemi tulajdonjogokat. – Fuvarozási engedélyeket ellenõriz. – Adatkezelési tevékenységet végez. – A feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését végzi. – Minõsített adatot kezel. – Statisztikai adatokat szolgáltat. – Forgalmi adatokat szolgáltat. – Engedélyezési adatokat szolgáltat. – Szállítmányokról elõértesítést végez. – Ellátja a Vám- és Pénzügyõrség egyéb feladatait. – Jogszabályi korlátozásokat/tilalmakat érvényesít. – A nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenõrzési feladatokat végez. – Közremûködik az idegenrendészeti feladatok ellátásában. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret C A tevékenységéhez kapcsolódó büntetõ anyagi jogi rendelkezések. D Büntetõjog fogalma, feladata, helye a jogrendszerben, alapelvek. A A büntetõjog jogforrásai, a bûncselekmény fogalma, fogalmi elemei. D Elkövetõk, stádiumok, a büntetõjogi felelõsségre vonás akadályai. D Btk. szankciórendszere. A Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe tartozó bûncselekmények. B Csempészet és a csempészett nem közösségi árura elkövetett orgazdaság. B Visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, jövedékkel visszaélés elõsegítése. B Áru hamis megjelölése, szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértése. D Adócsalás és csalás. Közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás. Pénzmosás. B A Vám- és Pénzügyõrség korrupciókezelési intézkedési terve korrupciós cselekmények belsõ felderítésének eszközrendszerére és eljárási rendjére vonatkozó rendelkezései, a gyakorlati felderítési tevékenységben történõ részvétel. B A korrupciós jellegû bûncselekmények a hatályos Btk.-ban, az azokhoz kapcsolódó büntethetõségi akadály, a hivatalos személy feljelentési kötelezettsége, illetve az annak elmulasztásához kapcsolódó szankció (hivatali visszaélés, vesztegetés). B Kábítószer fogalma, típusai. Visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer elõállításához használt anyaggal. A Felderítés esetén teendõ intézkedések (szemle szerepe). C Kockázatfelmérés, kockázatszelekció szerepe a felderítésben. C Büntetõeljárási jog fogalma, jogforrásai, a büntetõeljárás menete, alapvetõ rendelkezések. B Büntetõeljárás alanyai. A Vám- és Pénzügyõrség, mint nyomozó hatóság. C A büntetõeljárás résztvevõi. A terhelt és a védõ, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél. C Büntetõeljárási kényszerintézkedések. Az õrizetbe vétel. A Lefoglalás szabályai a büntetõeljárásban. A motozás. D Házkutatás, rendbírság, külföldre utazási tilalom biztosítása a büntetõeljárásban. C Bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárások. A tanúvallomás, a terhelt vallomása. A A büntetõeljárás megindítása. A feljelentés. D Intézkedések a feljelentés alapján, a nyomozás teljesítése. C Szabálysértést meghatározó jogszabályok. A szabálysértés elhatárolása a bûncselekménytõl. C Szabálysértés miatt alkalmazható jogkövetkezmények. C Szabálysértési hatóságok. A Vám-és Pénzügyõrség, mint szabálysértési hatóság.

12. szám


3319

A Szabálysértési eljárási kényszerintézkedések. Lefoglalás a szabálysértési eljárásban. B Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe tartozó szabálysértése. B Vámszabálysértés, vámorgazdaság vámszabálysértés elkövetõjének segítése. C Fémjelzési szabálysértés. A nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenõrzés. C Pénzutánzatra vonatkozó szabályok megszegése. C Adatszolgáltatással, nyilvántartással, hatósági ellenõrzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegése. D Az Európai Unió büntetõpolitikája. D Adatvédelem, adatkezelés a Vám- és Pénzügyõrségnél. B Vám- és Pénzügyõrség szerepe a tiltó-korlátozó rendelkezések érvényesítésében. B Mélységi ellenõrzés szabályai. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 3 Szakmai kommunikáció. 4 Info- és telekommunikációs eszközök használata. 4 Hallott szakmai szöveg megértése. 5 Információforrások kezelése. 3 Jogszabály-alkalmazás készsége. 4 Kész szoftverek használata. 5 Olvasott szakmai szöveg megértése. 3 Térbeli tájékozódás. Személyes kompetenciák: – Önállóság. – Felelõsségtudat. – Pontosság. – Döntésképesség. – Stressztûrõ képesség. Társas kompetenciák: – Nyelvhelyesség. – Irányítási készség. – Határozottság. Módszerkompetenciák: – Logikus gondolkodás. – Következtetési képesség. – Problémafeltárás és -megoldás.” 11. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1984-06 Jogi alaptan követelménymodulon belül A szakmai követelmény modul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Alkalmazza a jogalkotás és jogalkalmazás folyamatát. – Alkalmazza a közigazgatási jog rendelkezéseit. – Alkalmazza a polgári jog és az alkotmányjog rendelkezéseit. – Alkalmazza a gazdasági társaságokra vonatkozór endelkezéseket. – Alkalmazza az Európai Uniós jogforrásokat. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret A Jog fogalma, sajátosságai. A Jogalkotás, jogforrások, jogforrási rendszer sajátosságai. B Jogi norma fogalma, érvényessége, szerkezeti elemei, hatálya. B Jogszabályok közzététele, jogszabályok megismerésének eszközei. C Jogalkalmazás, jogérvényesülés, jogviszony fogalma. C Jogrendszer és a jogi tények

3320


12. szám

A Európai Unió jogforrási rendszere. A Európai Unió intézményrendszere. B Az Európai Unió kialakulása, az integráció fokozatai. B Közösségi és nemzeti jog kapcsolata, jogharmonizáció fogalma. B Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás feltételei. D Az Európai Unió szimbólumai. C Közigazgatási hatósági eljárás fogalma, alapelvei, jogforrása. B A közigazgatási eljárásról szóló törvény alkalmazása vám- és jövedéki igazgatási eljárásban. C Joghatóság, hatáskör és illetékesség a közigazgatási hatósági eljárásban. C Közigazgatási hatósági eljárás szakaszai, az alapeljárás. C Tényállás tisztázása. C Döntés a közigazgatási eljárásban: határozat és végzés. C Hatósági ellenõrzés: helyszíni ellenõrzés. B Jogorvoslat a közigazgatási hatósági eljárásban. D Végrehajtás a közigazgatási eljárásban. D Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás. A Természetes személyek és az állam a polgári jogban. B Jogi személyek a polgári jogban. C A tulajdonjog általános szabályai: tárgya, tartalma és védelme, megszerzése. B A szerzõdésekre vonatkozó általános szabályok, fontosabb szerzõdéstípusok. C Társasági jog: gazdasági társaságok formái, alapításuk, mûködésük. C Végelszámolási eljárás, csõdeljárás, felszámolási eljárás. A Az Alkotmány fogalma, jelentõsége. C Az országgyûlés, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság fõbb feladatai. B A kormány feladatai. B Az igazságszolgáltatás fogalma, feladatai valamint az ügyészség funkciói. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 4 Jogszabály-alkalmazás készsége. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. 4 Szakmai kommunikáció. 4 Hallott szakmai szöveg megértése. Személyes kompetenciák: – Önállóság. – Pontosság. – Szorgalom, igyekezet. Társas kompetenciák: – Fogalmazó készség. – Közérthetõség. Módszerkompetenciák: – Felfogóképesség. – Értékelés. – Ismeretek helyén való alkalmazása. – Logikus gondolkodás.” 12. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1985-06 Ellenõrzés és adóztatás 1. követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Pénzügyi bizonylatok meglétét, tartalmát ellenõrzi. – Árunyilatkozatok, vámokmányok ellenõrzését végzi. – Vámhatóság által hozott határozatok felülvizsgálatát végzi. – Ellenõrzi a pénzügyi folyamatokat. – Területéhez kapcsolódó gazdasági események könyvelését ellenõrzi.

12. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY – Területéhez kapcsolódó számviteli folyamatokat ellenõriz. – Hatósági ellenõrzést végez. – Állami adóhatóság jogkörébe tartozó adónemek tekintetében ellenõrzést végez. – Jogsértés esetén jogkövetkezményeket alkalmaz. – Adóigazgatási feladatokat lát el. – Adójogszabályokban meghatározott feladatokat végez. – Adóalanyokat számoltat el. – Dönt az adómentesség/adókedvezmény kérdésében. – Végrehajtási cselekményeket végez. – Vámhatóság által megállapított pénzügyi követeléseket érvényesít. – Biztosítási intézkedést foganatosít. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret D A számvitel története, kialakulása. B Bizonylati rend. B Bizonylati fegyelem. C Beszámoló formái, részei. D Beszámoló tartalma. D Fõkönyvi számlák. D Mérleg felépítése, tartalma. D Eredménykimutatás felépítése, tartalma. D Kiegészítõ melléklet. C Az általános forgalmi adó mûködési mechanizmusa. D Az általános forgalmi adó fõkönyvi könyvelése. C Az ellenõrzés alapjai, rendszere. C A hazai ellenõrzés általános módszerei. C Szakhatósági ellenõrzéseket végez. D Pénzügyi folyamatok ellenõrzése. D Számviteli folyamatok ellenõrzése. C Adóelmélet, adójog. C Adózás, adóztatás anyagi és eljárásjogi szabályai. B Általános forgalmi adóra vonatkozó szabályok. B Vám- és pénzügyõrség hatáskörébe tartozó adónemekre vonatkozó szabályok. D Adóellenõrzés szabályai. E Követelések behajtására vonatkozó elõírások. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 4 Szakmai kommunikáció. 3 Jogforrások megfelelõ alkalmazása. 4 Elemi számolási készség. 1 Elemi szintû számítógép-használat. 2 Folyamatábrák értelmezése. 2 Hallott szakmai szöveg megértése. 3 Információforrások kezelése. 2 Kész szoftverek használata. 3 Olvasott szakmai szöveg megértése. Személyes kompetenciák: – Fejlõdõképesség, önfejlesztés. – Felelõsségtudat. – Megbízhatóság. – Pontosság.

3321

3322


12. szám

– Szorgalom, igyekezet. – Terhelhetõség. – Türelmesség. Társas kompetenciák: – Fogalmazó készség. – Konfliktusmegoldó készség. – Segítõkészség. – Közérthetõség. Módszerkompetenciák: – Áttekintõ képesség. – Lényegfelismerés. – Logikus gondolkodás. – Rendszerezõ képesség.” 13. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1986-06 Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzata 1. követelménymodulon belül Tulajdonságprofil cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret B A vámszervezet felépítése, vámszervezet jellege, feladatai. B Rendfokozatok, elöljárók, alárendeltek. B Parancsadás, parancsteljesítés, tiszteletadás, jelentkezés. B Alsó fokú szervek feladata, hatásköre. B Középfokú szervek feladata, hatásköre. C A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya, alapelvei, a szolgálati viszony fogalma, jellemzõi, az alapvetõ jogok korlátozása. D Szolgálati viszony létesítése, próbaidõ, a szolgálati viszony módosítása. D A szolgálati viszony megszüntetése. B A pénzügyõr általános kötelezettségei, szolgálatteljesítési idõ, túlszolgálat. B Szabadság, jogorvoslati rendszer. B Szolgálati jog, kényszerítõ eszközök alkalmazása, fegyverhasználat. B Intézkedéstaktika. C Iratkezelés rendje. C Ügyintézés, kiadmányozás folyamata. C Szolgálatellátás ügyviteli szabályai. D Fegyelmi felelõsség. D A pénzügyõr és a pénzügyõrség kártérítési felelõssége. D A pénzügyõr illetménye, a szolgálattal kapcsolatos költségtérítések. B Az egyenruha viselési szabályai, ellátás rendje. D A szolgálati fegyver kezelési szabályai, lõgyakorlat. B A hivatásos szolgálat alaki szabályai. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 3 Szakmai kommunikáció magyar nyelven. 4 Jogforrások megfelelõ alkalmazása. 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés. 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés. 2

ECDL 7. m. Információ és kommunikáció.

3

Kommunikáció idegen nyelven.

4

Irodatechnikai eszközök használata.

3

Kész szoftverek használata.

3

Kézügyesség.

12. szám


3323

Személyes kompetenciák: – Állóképesség. – Elhivatottság, elkötelezettség. – Felelõsségtudat. – Kitartás. – Megbízhatóság. – Pontosság. – Testi erõ. Társas kompetenciák: – Határozottság. – Kapcsolatteremtõ és -fenntartó készség. – Közérthetõség. – Udvariasság. Módszerkompetenciák: – Gyakorlatias feladatértelmezés. – Helyzetfelismerés. – Körültekintés, elõvigyázatosság. – Felfogóképesség.” 14. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1986-06 Jogi alaptan követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Vámjogszabályban meghatározott alapvetõ feladatokat lát el. – Vámigazgatási feladatot lát el. – Lefolytatja a vámeljárásokat. – Dönt a vámtartozás, mentesség, visszatérítés kérdésében. – Nem közösségi árukat ellenõriz. – Közösségi árukat ellenõriz, igazolja azok közösségi státuszát. – Vámtartozást kezel. – Regisztrációs adóztatást végez. – Vámfelügyeleti tevékenységet lát el. – Árunyilatkozatok utólagos ellenõrzését végzi. – Jogsértés esetén jogkövetkezményeket alkalmaz. – Külföldön bejegyzett gépjármûvek adóztatását végzi. – Külföldi utasok áfa-visszaigénylésének elbírálását végzi. – Vizsgálja, igazolja és ellenõrzi az áruk származását. – Vizsgálja az áruk származását, eredetét és értékét. – Vizsgálja és ellenõrzi az áruk vámértékét, vámjogi helyzetét. – Hitelesíti az áruk származó/vámjogi helyzetét igazoló okmányokat. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus

Szakmai ismeret

B

A közösségi vámjog jogforrásai és a nemzeti jogi szabályozás.

B

A vámjogszabály alapvetõ fogalmai.

C

Képviseleti jog.

C

Az áru beléptetése a Közösség vámterületére.

C

Az áru vám elé állítása és az átmeneti megõrzése.

B

Árunyilatkozatra vonatkozó rendelkezések.

3324

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY B

Az árunyilatkozat mellé csatolandó okmányok.

D Szemledíj és egyéb díjak. B A vámigazgatási eljárásokra vonatkozó egységes eljárásrend. C Árutovábbításra vonatkozó általános rendelkezések. C Közösségi árutovábbítás. C Nemzetközi vámokmányokkal történõ árutovábbítás. D Egyszerûsített eljárások az árutovábbításban. B A számítógépesített Árutovábbítási Rendszer (NCTS) alkalmazása. B Az áruregisztrációs (ÁRUREG) rendszer. C Szabad forgalomba bocsátás szabályai. B A vámtartozásra vonatkozó rendelkezések. C A vámeljárás szabályai. C Vámtartozás könyvelése és elszámolása. C Nem közösségi adókra és díjakra vonatkozó rendelkezések. B Az egységes vámárunyilatkozat (EV) kitöltésének szabályai. B A vámáru-nyilatkozat feldolgozó (CDPS) rendszer alkalmazása. B Nem kereskedelmi jellegû áruforgalom szabályai. D Külföldi utas áfa-visszaigénylése. C Gazdasági vámeljárások általános szabályai. C Az egyes gazdasági vámeljárásokra vonatkozó részletes szabályok. D Vámraktározás. D Ideiglenes behozatal. D Aktív feldolgozás. D Vámfelügyelet mellett történõ feldolgozás. D Passzív feldolgozás. D Az (áfa)-adó-raktárak. C Egyszerûsített vámeljárások. C Egyéb vámjogi rendeltetések. D Utólagos intézkedések általános szabályai. C Jogorvoslat. C Utólagos ellenõrzésre vonatkozó rendelkezések. C Nem preferenciális származási szabályok. C Egyoldalúan alkalmazott kedvezmények. C Szabad kereskedelmi megállapodások. C Származás utólagos megerõsítési eljárása (SZIGONY). C Vámuniós megállapodások. D Vámérték megállapításának módjai. C A vámérték ellenõrzésének módjai. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 3 Elemi számolási készség. 4 Info- és telekommunikációs eszközök használata. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. 3 Szakmai kommunikáció magyar nyelven. 4 Jogforrások megfelelõ alkalmazása. 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés. 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés. 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció. 3 Kommunikáció idegen nyelven. 4 Irodatechnikai eszközök használata. 3 Kész szoftverek használata. 3 Kézügyesség.

12. szám

12. szám


3325

Személyes kompetenciák: – Szorgalom, igyekezet. – Fejlõdõképesség, önfejlesztés. – Önállóság. – Pontosság. – Testi erõ. Társas kompetenciák: – Kommunikációs rugalmasság. – Kapcsolatteremtõ készség. – Segítõkészség. – Közérthetõség. – Nyelvhelyesség. – Udvariasság. Módszerkompetenciák: – Gyakorlatias feladatértelmezés. – Információgyûjtés. – Következtetési képesség. – Rendszerezõ képesség. – Felfogóképesség. – Ismeretek helyén való alkalmazása.” 15. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1988-06 Jövedéki igazgatás 1. követelménymodulon belül Tulajdonságprofil cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret C A jövedék fogalma, története. C A jövedéki törvény hatálya, hatáskör és illetékesség. C A jövedéki törvény alapvetõ értelmezõ rendelkezései. C Az adózó kötelezettségei, a jövedéki adókötelezettség keletkezése. C Az adó felfüggesztése, a felfüggesztés esetei, az adófelfüggesztés megszûnése. C Jövedéki termékek szállítása, okmányolása. C A jövedéki termékekkel folytatott tevékenységek és alapvetõ követelményei. B Engedélyezési eljárás. B Jövedéki biztosíték. C A jövedéki adótörvény hatálya alá tartozó termékek meghatározása. C Az egyes jövedéki termékekre vonatkozó speciális szabályok. C A jövedéki adó megállapítása, bevallása, megfizetése. C Tárgyi adómentesség a jövedéki adótörvény szerint. B A jövedéki adó visszaigénylése, visszatérítése. B Ellenõrzési formák a jövedéki területen. B Jogkövetkezmények, intézkedések. B A Nemzeti Jövedéki Informatikai Rendszer felépítése, mûködése. C Energia adóra vonatkozó szabályok. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 4 Szakmai kommunikáció. 4 Hallott szakmai szöveg megértése. 3 Jogszabály-alkalmazás készsége. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. 3 Információforrások kezelése.

3326


12. szám

Személyes kompetenciák: – Fejlõdõképesség, önfejlesztés. – Felelõsségtudat. – Döntésképesség. – Precizitás. – Terhelhetõség. – Önállóság. Társas kompetenciák: – Fogalmazó készség. – Határozottság. – Motiválhatóság. – Nyelvhelyesség. Módszerkompetenciák: – Felfogóképesség. – Értékelés. – Ismeretek helyén való alkalmazása. – Kontroll (ellenõrzõképesség). – Logikus gondolkodás. – Problémafeltárás, és megoldás. – Hibaelhárítás.” 16. A 14. számú melléklet IV. pontja a 2740-09 Környezetvédelmi termékdíj feladatok követelménymodullal egészül ki. „Feladatprofil – Termékdíj bejelentéssel, bevallással, nyilvántartással kapcsolatos feladatokat végez. – Megfelelõ módon alkalmazza a termékdíjhoz kapcsolódó nemzeti jogszabályokat. – Elvégzi a termékdíj köteles termékek adózásával/adóztatásával kapcsolatos feladatokat. – Betartja/betartatja a bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendre vonatkozó szabályokat. – A vámeljárások során közremûködik a vámáru-nyilatkozatok termékdíjjal kapcsolatos mellékleteinek megfelelõ elkészítésében. – Kapcsolatot tart a vám- és környezetvédelmi hatóságokkal. – Szerzõdés alapján kapcsolatot tart a hasznosítást koordináló szervezetekkel, elkészíti és megküldi részükre a beszámolókat. – Ellátja a Kötelezõ Tarifális Felvilágosítás kérelmezésével, alkalmazásával kapcsolatos feladatokat. – Alkalmazza az Európai Unióban a termékdíjhoz kapcsolódó rendeleteket, irányelveket és bírósági döntések rendelkezéseit. – Vezeti a termékdíjhoz kapcsolódó külön nyilvántartásokat, kezeli és rögzíti az adatokat, betartja a nyilvántartások vezetésére vonatkozó elõírásokat. – Közremûködik a termékdíjhoz kapcsolódó szerzõdések megkötésében. – Közremûködik a termékdíjhoz szorosan kapcsolódó beszerzési és értékesítési ügyletek megkötésénél, megadja az ügylethez kapcsolódó termékdíjas és hulladékhasznosítási kötelezettségekrõl szóló információkat. – Megbízás alapján, a külön jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén képviseleti feladatokat lát el. – Érvényesíti a termékdíjjal kapcsolatos eljáráshoz kapcsolódó jogorvoslati rendszert. – A hatóság ellenõrzései és a mintavételek során közremûködik. – Ismeri és alkalmazza a rendszeresített bevallási formanyomtatványokat. – Kezeli és alkalmazza a rendszeresített nyomtatványkitöltõ programot, jóváhagyásra megküldi a rendszeresített nyomtatványkitöltõ program által elõállított xml üzenettel egyenértékû bevallást elõállító alkalmazott szoftvert a vámhatóság felé. – Termékdíj mentességi engedélyekkel kapcsolatos feladatokat végez. – Alkalmazza a termékdíj mentességi engedélyekre vonatkozó jogszabályi elõírásokat. – Elkészíti és határidõben megküldi a mentességi kérelmeket és figyelemmel kíséri a kiadott mentességi engedélyekben meghatározottak teljesülését. – Elkészíti és megküldi a mentességi engedélyben foglaltak teljesítésére vonatkozó beszámolót. – Betartja a betétdíjra vonatkozó nyilvántartási, bejelentési, beszámolási kötelezettségre vonatkozó elõírásokat.

12. szám


3327

– Termékdíjhoz szorosan kapcsolódó hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási adminisztrációs feladatokat végez. – Ismeri és alkalmazza a hulladékok kezelésére vonatkozó általános elõírásokat. – Vezeti a hulladékgazdálkodással összefüggõ szükséges nyilvántartásokat. – Kiállítja a hulladékszállításhoz szükséges szállítójegyet, mérlegjegyet. – Ellenõrzi a hulladékkezelésre szerzõdött partnerek engedélyeinek érvényességét. – Közremûködik a hulladékkezeléssel, hasznosítással kapcsolatos szerzõdések megkötésében. – Szükség szerint rögzíti az adatokat a hulladékgazdálkodási információs rendszerben. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret A A termékdíj törvény és végrehajtási rendeletei hatálya, hatáskör és illetékesség. A A mögöttesen alkalmazandó nemzeti ágazati és eljárási szabályok ismerete. C A kapcsolódó Európai Uniós joganyag ismerete. A A termékdíj kötelezettség teljesítése során felmerülõ azonosítók, kódok ismerete, alkalmazása. B Alapvetõ értelmezõ rendelkezések. A A termékdíj köteles termékek meghatározása. B Az adózó kötelezettségei, a termékdíj kötelezettség keletkezése, keletkezésének idõpontja. B A termékdíj fizetési kötelezettség átvállalása szerzõdéssel. B A számlán való átvállalás. B A termékdíjjal kapcsolatos képviselet ellátásának szabályai. A Nyilvántartások vezetése, bizonylatok kiállítása, elszámolások. A A termékdíj megállapításához szükséges számítási módszerek ismerete, a termékdíj megállapítása, bevallása, megfizetése. B Termékdíj mentességre vonatkozó szabályok. B A hasznosítás és a termékdíj kapcsolata. C A termékdíj köteles termékekbõl keletkezett hulladékok egyéni teljesítõként történõ kezelése, azonosítása, okmányolása. B A befizetett termékdíj visszaigénylése. B A termékdíjas szabályozásban érintett hatóságok feladatai. B Ellenõrzési formák a termékdíj területen, az ellenõrzött személy kötelezettségei. B Jogkövetkezmények, intézkedések. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 4 Szakmai kommunikáció. 5 Jogforrások megfelelõ alkalmazása. 4 Jogértelmezési készség. 3 Számolási készség. 4 Hallott szakmai szöveg megértése. 3 Irodatechnikai eszközök használata. 4 Kész szoftverek alkalmazása. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. Személyes kompetenciák: – Felelõsségtudat. – Rugalmasság. – Precizitás. – Önállóság. – Megbízhatóság. Társas kompetenciák: – Határozottság. – Kapcsolatteremtõ készség. – Kezdeményezõkészség.

3328


12. szám

Módszerkompetenciák: – Áttekintõ képesség, rendszerezõ képesség. – Gyakorlatias feladatértelmezés. – Jó problémamegoldó képesség. – Lényegfelismerés. – Információgyûjtés.” 17. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1989-06 Vámigazgatás 2. követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Intézkedik a gépjármûadó külföldi behajtásáról. – Intézkedik az áru értékesítésérõl. – Revizori feladatokat lát el. – Figyelemmel kíséri és javaslatot tesz a kockázati profilokra. – Elvégzi a nyomozási eljárást közösségi árutovábbításban. – Elvégzi az árunyilatkozattal kapcsolatos utólagos intézkedéseket. – Export-visszatérítésekhez kapcsolódó hatósági ellenõrzéseket végez. – Alkalmazza az export-visszatérítés Kockázatkezelõ és Felügyeleti Rendszert (EVT). – Kockázatelemzési szempontokat alkalmaz az export-visszatérítéssel érintett szállítmányok esetében. – Vámigazgatási engedélyek visszavonását végzi. – Vámigazgatási engedély ad ki. – Elvégzi a megsemmisítéssel kapcsolatos feladatokat. – Vámvisszatérítést végez. – Utólagos ellenõrzést folytat vámszakmai területen. – Utólagos ellenõrzést végez az EU-s támogatások esetén. – Jogkövetkezményeket alkalmaz. – Csõd, felszámolás, végelszámolás végrehajtása. – Intézkedik a köztartozások nemzetközi behajtásáról. – Intézkedik a köztartozások behajtásáról. – Utólagos intézkedéseket végez. – Származás utólagos, megerõsítéséhez kapcsolódó feladatokat végez, megismeri az ehhez kapcsolódó nyilvántartási rendszert (SZIGONY). Lefolytatja a vámérték-vizsgálatokat. – Alkalmazza az Áruosztályozási rendelkezéseket, véleményeket és az Európai Bírósági ítéleteket. – Alkalmazza a Kötelezõ Tarifális Felvilágosítások érvényességére vonatkozó szabályokat. – Alkalmazza a Kötelezõ Tarifális Felvilágosítások felhasználására vonatkozó szabályokat. – Alkalmazza a Kötelezõ Tarifális Felvilágosítások következetlenségeihez kapcsolódó eljárásokat. – A feldolgozott mezõgazdasági termékek esetén kiegészítõ vámokat alkalmaz. – Fokozottan ellenõrzött termékek áruosztályozását elvégzi. – Ellenõrzi és felügyeli a tarifális intézkedések helyes alkalmazását. – Kezeli a váminformatikai rendszereket. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret C Szemledíj és egyéb díjak. A A vámigazgatási eljárásokra vonatkozó egységes eljárásrend. B Közösségi árutovábbítás. B Nemzetközi vámokmányokkal történõ árutovábbítás. C Egyszerûsített eljárások az árutovábbításban. B Nem közösségi adókra és díjakra vonatkozó rendelkezések. A A vámáru-nyilatkozat feldolgozó (CDPS) rendszer alkalmazása. B Az egyes gazdasági vámeljárásokra vonatkozó részletes szabályok. C Az áfa-raktárak.

12. szám


3329

B Egyszerûsített vámeljárások. B Egyéb vámjogi rendeltetések. C Külkereskedelmi utólagos ellenõrzés. E EU-s támogatások utólagos ellenõrzése (4045/89. EGK T.r.). B Jogkövetkezmények. B Utólagos intézkedésre vonatkozó rendelkezések. B Nem preferenciális származási szabályok. B Egyoldalúan alkalmazott kedvezmények. B Szabad kereskedelmi megállapodások. B Vámunios megállapodások A Vámérték megállapításának módjai. B A vámérték ellenõrzésének módjai. A TARIC HU rendszer használata. B KTF alkalmazása és felhasználhatóságának ellenõrzése. B Tarifális intézkedésekbõl fakadó kötelezõ intézkedések végrehajtása. B Áruosztályozási rendeletek, vélemények, Európai Bírósági ítéletek. A Fokozottan ellenõrzött termékek áruosztályozása. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 4 Hallott szakmai szöveg megértése. 4 Jogszabály-alkalmazás készsége. 5 Kész szoftverek használata. 4 Szakmai kommunikáció. Személyes kompetenciák: – Elhivatottság, elkötelezettség. – Fejlõdõképesség, önfejlesztés. – Kitartás. – Önállóság. – Precizitás. – Terhelhetõség. Társas kompetenciák: – Irányítási készség. – Konfliktuskezelõ és -megoldó készség. Módszerkompetenciák: – Hibakeresés (diagnosztizálás). – Intenzív munkavégzés. – Kontroll (ellenõrzõképesség). – Következtetési képesség. – Módszeres munkavégzés.” 18. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1990-06 Jövedéki igazgatás 2. követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Jövedéki szakfeladatot lát el. – Jövedéki adóztatást végez. – Jövedéki termékkel kapcsolatos elszámolást végez. – Jövedéki szakterületen alkalmazott ellenõrzést végez. – Jövedéki tevékenység végzéséhez szükséges engedélyezési eljárást folytat. – Hatósági jelzéseket alkalmaz. – Végzi az adóügyi jelzésekkel kapcsolatos tevékenységet. – Jogsértés esetén intézkedéseket, jogkövetkezményeket alkalmaz. – Végzi az elkobzott áruk értékesítését, megsemmisítését és hasznosítását.

3330


12. szám

Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret B A jövedéki adótörvény mögöttes jogi szabályozása és összefüggéseik. A Az adófizetésre kötelezettek meghatározása, az adó megállapítása határozattal. A Adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékek ellenõrzése. B Jövedéki biztosíték felülvizsgálata, módosítása. B Engedélyek nyilvántartása, lekérdezése, felülvizsgálata. B A jövedéki kapcsolattartó iroda mûködése, feladatai, informatikai rendszerek üzemeltetése. B Jövedéki eljárás során alkalmazott mintavételezés szabályai. A Az adózás menete a jövedéki adóztatásban. A Adóbevallások, termékmérlegek feldolgozása. A A jövedéki adó-visszaigénylések felülvizsgálata. A Jövedéki szakterületen végzett ellenõrzések metodikái. A Jogkövetkezmények, intézkedések meghozatala, jogorvoslatok elbírálása. B A Nemzeti Jövedéki Informatikai Rendszer használata, adatok rögzítése, feldolgozása, lekérdezése, módosítása. C Végzi az elkobzott áruk megsemmisítését, értékesítését, felhasználásra történõ átadását. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 4 Szakmai kommunikáció. 5 Hallott szakmai szöveg megértése. 4 Jogszabály-alkalmazás készsége 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Információforrások kezelése. Személyes kompetenciák: – Fejlõdõképesség, önfejlesztés. – Felelõsségtudat. – Döntésképesség. – Precizitás. – Terhelhetõség. – Önállóság. Társas kompetenciák: – Fogalmazó készség. – Határozottság. – Motiválhatóság. – Nyelvhelyesség. Módszerkompetenciák: – Felfogóképesség. – Értékelés. – Kontroll (ellenõrzõképesség). – Logikus gondolkodás. – Problémafeltárás és -megoldás. – Hibaelhárítás.” 19. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1991-06 Rendészet 2. követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Alkalmazza a tevékenységéhez tartozó büntetõ anyagi jogi rendelkezéseket. – Végzi a Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe utalt bûncselekmények megelõzését, felderítését és nyomozását. – Titkos információgyûjtést végez. – Nyomozati értékelõ/elemzõ munkát végez.

12. szám


3331

– Nyomozati cselekményeket végez. – Bûnmegelõzési tevékenységet folytat. – Bûnjelet kezel, anyagi javak, értékek õrzését, kísérését végzi. – Rendészeti ellenõrzési tevékenységet végez. – A Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását végzi. – Személyi védelemmel kapcsolatos feladatot lát el. – Gazdaságvédelmi feladatokat lát el. – Fellép az illegális kereskedelem ellen. – Védi a szellemi tulajdonjogokat. – A feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését végzi. – Végzi az elkobzott áruk értékesítését, megsemmisítését és hasznosítását. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret A A büntetõjog jogforrásai, a bûncselekmény fogalma, fogalmi elemei, a Büntetõjog fogalma, feladata, helye a jogrendszerben, alapelvek. D Elkövetõk, stádiumok, a büntetõjogi felelõsségre vonás akadályai. C Általános törvényi tényállás és elemzése. A diszpozíciók fajtái. A Bûnhalmazat. Alaki és anyagi bûnhalmazat. Látszólagos alaki és anyagi halmazat feloldását szolgáló elvek. Példák a Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe tartozó bûncselekmények körébõl. C Halmazati és összbüntetés. B Büntetõjogi jogkövetkezmények rendszere. Intézkedések a büntetõjogban. A Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe tartozó bûncselekmények. B Új elkövetési magatartások megjelenése a testület hatáskörébe tartozó bûncselekmények törvényi tényállásában. C Szervezett bûnözés megjelenése a testület hatáskörébe tartozó bûncselekmények tényállásaiban. C A magyar társadalomban elõforduló korrupciós jelenségek. B A Vám- és Pénzügyõrség korrupciókezelési intézkedési terve korrupciós cselekmények belsõ felderítésének eszközrendszerére és eljárási rendjére vonatkozó rendelkezései, a gyakorlati felderítési tevékenységben történõ részvétel. B A korrupciós jellegû bûncselekmények a hatályos Btk.-ban, az azokhoz kapcsolódó büntethetõségi akadály, a hivatalos személy feljelentési kötelezettsége, illetve az annak elmulasztásához kapcsolódó szankció. B Gyakorlati munkavégzés során elõforduló, nem a testület hatáskörébe utalt bûncselekmények ismertetése (pl. természetkárosítás, visszaélés lõfegyverrel, vagy lõszerrel stb.). A Vám- és Pénzügyõrség feladata a pénzmosás elleni küzdelemben. B Vám- és Pénzügyõrségnél rendszeresített bûnügyi informatikai rendszerek. C A büntetõeljárás menete, a büntetõeljárás történeti rendszerei, a magyar büntetõeljárás története. B Büntetõeljárás alanyai. A magyar bírósági fórumrendszer felépítése. B A büntetõeljárás résztvevõi. B Büntetõeljárási kényszerintézkedések. Személyi szabadság elvonásával járó kényszerintézkedések. A Házkutatás a büntetõeljárásban. Felkészülés a házkutatásra, a házkutatás végrehajtása. A Lefoglalás szabályai a büntetõeljárásban. Elõzetes értékesítés, elõzetes elkobzás. B Zár alá vétel, biztosítási intézkedés. A Bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárások. A Tanúvallomás, a terhelt vallomása. A Szakértõ szerepe a büntetõeljárásban. B A büntetõeljárás megindítása. A feljelentés. A Intézkedések a feljelentés alapján. A nyomozás elrendelése, a nyomozó hatóság egyéb adatszerzõ tevékenysége. B Bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés a nyomozás során. A Jelenlét az eljárási cselekményeknél. A hatósági tanú szerepe a büntetõeljárásban.

3332


12. szám

A A nyomozás részbeni mellõzése, a nyomozás felfüggesztése. A A nyomozás megszüntetése, a nyomozás iratainak megismerésére vonatkozó szabályok. B Intézkedés az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt felkutatására: személy és tárgykörözés. B A büntetõeljárás formái: általános, külön, különleges eljárás. B A szabálysértési hatóság elõtti eljárás. B A szabálysértési hatóság határozata. A kifogás intézésének szabályai. B A bíróság szerepe a szabálysértési eljárásban. B A Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe tartozó szabálysértések. B Végrehajtás a szabálysértési eljárásban. D Az Európai Unió büntetõpolitikája. Nemzetközi együttmûködés. D Adatvédelem, adatkezelés a Vám- és Pénzügyõrségnél. C Vám- és Pénzügyõrség szerepe a tiltó-korlátozó rendelkezések érvényesítésében. C Végzi az elkobzott áruk megsemmisítését, értékesítését, felhasználásra történõ átadását. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 4 Szakmai kommunikáció. 4 Tájékozódás. 4 Jogforrások megfelelõ alkalmazása. 5 Info- és telekommunikációs eszközök használata. Személyes kompetenciák: – Önállóság. – Felelõsségtudat. – Pontosság. – Döntésképesség. – Stressztûrõ képesség. Társas kompetenciák: – Nyelvhelyesség. – Irányítási készség. – Motiváló készség. – Határozottság. Módszerkompetenciák: – Logikus gondolkodás. – Eredményorientáltság. – Következtetési képesség. – Problémaelemzés és -feltárás. – Numerikus gondolkodás, matematikai készség.” 20. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1992-06 Ellenõrzés és adóztatás 2. követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Alkalmazza az ellenõrzés általános módszereit. – Pénzügyi bizonylatok meglétét, tartalmát ellenõrzi. – Vámhatósági eljárások teljes körû szakmai felülvizsgálatát végzi (különösen: tarifa, származás, vámérték területen). – Ellenõrzi a pénzügyi folyamatokat. – Területéhez kapcsolódó gazdasági események könyvelését ellenõrzi. – Területéhez kapcsolódó számviteli folyamatokat ellenõriz. – Árunyilatkozatok utólagos ellenõrzését végzi. – Hatósági ellenõrzést végez. – Utólagos ellenõrzést folytat vámszakmai területen. – Utólagos ellenõrzést végez az EU-s támogatások esetén. – Állami adóhatóság jogkörébe tartozó adónemek tekintetében ellenõrzést végez. – Vámhatósági határozatok módosítását, visszavonását végzi.

12. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY – Jogsértés esetén jogkövetkezményeket alkalmaz. – Adójogszabályokat alkalmaz. – Adóalanyokat számoltat el. – Adóalanyokat ellenõriz adóhatósági jogkörben. – Dönt az adómentesség/adókedvezmény kérdésében. – Regisztrációs adóztatás ellenõrzését végzi. – Energiaadóra vonatkozó szabályok betartását ellenõrzi. – Végrehajtási cselekményeket végez. – Vámhatóság által megállapított pénzügyi követeléseket érvényesít. – Biztosítási intézkedést foganatosít. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret B Számviteli bizonylatokra vonatkozó rendelkezések. B Beszámoló típusai. B Beszámoló részei. A Beszámoló tartalma. B Könyvvezetés. A Alapvetõ és összetett gazdasági események. C Könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezések. A Adózás rendjének általános szabályai. B Adónemekre vonatkozó különös szabályok. B Egyes adókötelezettségek. A Import forgalomra vonatkozó adózási szabályok. B Önadózásra vonatkozó szabályok. B Adóbevallás. A Általános forgalmi adó. A Környezetvédelmi termékdíj. A Regisztrációs adó. A Energia adó. B Kockázatelemzés, kockázatkezelés. C Folyamatba épített ellenõrzés. A Hatósági ellenõrzés. C Tulajdonosi ellenõrzés A Utólagos ellenõrzés. A Adóellenõrzés. B Ellenõrzési terv. A Ellenõrzés elõkészítése, vizsgálati program. B Vámhatóság által alkalmazott elemzõ programok. B Ellenõrzést követõ jogkövetkezmények (határozathozatal). A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 4 Folyamatábrák értelmezése. 5 Információforrások kezelése. 5 Jogszabály-alkalmazás készsége. 5 Kész szoftverek használata. 4 Hallott szakmai szöveg megértése. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. 4 Szakmai kommunikáció. Személyes kompetenciák: – Elhivatottság, elkötelezettség. – Fejlõdõképesség, önfejlesztés.

3333

3334


12. szám

– Önállóság. – Precizitás. – Döntésképesség. Társas kompetenciák: – Irányítási készség. – Konfliktuskerülõ és -megoldó készség. – Határozottság. Módszerkompetenciák: – Hibakeresés (diagnosztizálás). – Logikus gondolkodás. – Áttekintõ képesség. – Kontroll (ellenõrzõképesség). – Következtetési képesség. – Lényegfelismerés.” 21. A 14. számú melléklet IV. pontjában az 1993-06 Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzata 2. követelménymodulon belül A szakmai követelménymodul tartalma: cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Iratkezelés valamennyi feladatát ellátja. – Személyzeti feladatokat végez. – Nyilvántartásokat vezet. – Rendszeres és eseti jelentéseket készít. – Illetmény elszámolással kapcsolatos feladatokat végez. – Fegyelmi és kártérítési eljárásokban vesz részt. – Területéhez kapcsolódó pénzügyi és számviteli feladatokat végez. – Gazdálkodással kapcsolatos feladatokat végez. – Mûködéssel kapcsolatos feladatot lát el. – Szakmai továbbképzéseken, tréningeken vesz részt. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret B Szolgálati viszony létesítése, próbaidõ. A Szolgálati viszony módosítása. B A szolgálati viszony megszüntetése. A Szolgálatteljesítési idõ, túlszolgálat. A Személyzeti nyilvántartások, jelentések, adatszolgáltatás. B Iktatás szabályai, nyilvántartásai. B Irattározás, iratselejtezés. A Ügyintézés, kiadmányozás folyamata. B Minõsített iratok kezelése. B Szolgálatellátás ügyviteli szabályai. B Fegyelmi és kártérítési eljárás szabályai. A A pénzügyõr illetménye, a szolgálattal kapcsolatos költségtérítések. B Az egyenruhával való ellátás, elszámolás rendje. B Költségvetési és számviteli elõírások. B Költségvetés tervezése. B Elõirányzat módosítás. B Elõirányzat felhasználás, pénzkezelés (beszerzés, beruházás, felújítás, bevételek beszedése stb.). B Könyvvezetés. B Beszámolás. B Eszközgazdálkodás (leltározás, selejtezés stb.). B Folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés (FEUVE).

12. szám


3335

A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 3 Szakmai kommunikáció. 4 Jogforrások megfelelõ alkalmazása. 4 Irodatechnikai eszközök használata. 3 Kész szoftverek használata. Személyes kompetenciák: – Elhivatottság, elkötelezettség. – Felelõsségtudat. – Megbízhatóság. – Önfegyelem. – Precizitás (pontosság). – Szorgalom, igyekezet. Társas kompetenciák: – Empátia. – Fogalmazó készség. – Tömör fogalmazás készsége. Módszerkompetenciák: – Felfogóképesség. – Lényegfelismerés. Az 52 344 03 0000 00 00 azonosító számú, Pénzügyõr megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1982-06 1983-06 1984-06 1985-06 1986-06 1987-06 1988-06 2740-09

megnevezése

Áruosztályozás és áruismeret Rendészet 1. Jogi alaptan Ellenõrzés és adóztatás 1. Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai 1. Vámigazgatás 1. Jövedék igazgatás 1. Környezetvédelmi termékdíj feladatok

Az 52 344 03 0001 54 01 azonosító számú, Pénzügyõr ellenõrzési szakelõadó megnevezésû ráépülés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1992-06

megnevezése

Ellenõrzés és adóztatás 2.

Az 52 344 03 0001 54 02 azonosító számú, Pénzügyõr jövedéki szakelõadó megnevezésû ráépülés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1990-06

megnevezése

Jövedék igazgatás 2.

Az 52 344 03 0001 54 03 azonosító számú, Pénzügyõr rendészeti szakelõadó megnevezésû ráépülés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1991-06

megnevezése

Rendészet 2.

Az 52 344 03 0001 54 04 azonosító számú, Pénzügyõr ügyviteli szakelõadó megnevezésû ráépülés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1993-06

megnevezése

Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai 2.

Az 52 344 03 0001 54 05 azonosító számú, Pénzügyõr vám szakelõadó megnevezésû ráépülés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1989-06

megnevezése

Vámigazgatás 2.

” 22. A 14. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [V. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK] „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek rendelkeznie kell a II. fejezet egyéb adatatok 1. pontja szerinti feltételeivel iskolai elõképzettséggel, elõírt gyakorlattal. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulokhoz rendelt valamennyi modulzáró vizsga eredményes teljesítése.

3336


12. szám

A Pénzügyõr ellenõrzési szakelõadó, a Pénzügyõr jövedéki szakelõadó, a Pénzügyõr rendészeti szakelõadó, a Pénzügyõr ügyviteli szakelõadó és a Pénzügyõr vám szakelõadó megnevezésû ráépüléseknél a PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záró dolgozat – elõírt határidõre történõ – leadása. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák Az 52 344 03 0000 00 00 azonosító számú, Pénzügyõr megnevezésû szakképesítéshez rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Áruosztályozás és áruismeret, 2. modulzáró vizsga: Rendészet 1., 3. modulzáró vizsga: Jogi alaptan, 4. modulzáró vizsga: Ellenõrzés és adóztatás 1., 5. modulzáró vizsga: Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai 1., 6. modulzáró vizsga: Vámigazgatás 1., 7. modulzáró vizsga: Jövedék igazgatás 1., 8. modulzáró vizsga: Környezetvédelmi termékdíj feladatok. Az 52 344 03 0001 54 01 azonosító számú, Pénzügyõr ellenõrzési szakelõadó megnevezésû ráépüléshez rendelt modulzáró vizsga: 12. modulzáró vizsga: Ellenõrzés és adóztatás 2. Az 52 344 03 0001 54 02 azonosító számú, Pénzügyõr jövedéki szakelõadó megnevezésû ráépüléshez rendelt modulzáró vizsga: 10. modulzáró vizsga: Jövedék igazgatás 2. Az 52 344 03 0001 54 03 azonosító számú, Pénzügyõr rendészeti szakelõadó megnevezésû ráépüléshez rendelt modulzáró vizsga: 11. modulzáró vizsga: Rendészet 2. Az 52 344 03 0001 54 04 azonosító számú, Pénzügyõr ügyviteli szakelõadó megnevezésû ráépüléshez rendelt modulzáró vizsga: 13. modulzáró vizsga: Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai 2. Az 52 344 03 0001 54 05 azonosító számú, Pénzügyõr vám szakelõadó megnevezésû ráépüléshez rendelt modulzáró vizsga: 9. modulzáró vizsga: Vámigazgatás 2. A Jogi alaptan 3. modulzáró vizsga, az Ellenõrzés és adóztatás 1. 4. modulzáró vizsga és a Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai 1. 5. modulzáró vizsga 2. vizsgafeladata lebonyolításához kötelezõen alkalmazandó szóbeli tételsort a PM bocsátja ki, a Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai 1. 5. modulzáró vizsga 1. vizsgafeladata lebonyolításához a PM módszertani útmutatót tesz közzé az alábbiakban meghatározottak szerint. 3. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1984-06 Jogi alaptan A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási eljárásjog és hozzá szervesen kapcsolódó jogszabályok számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) 4. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1984-06 Ellenõrzés és adóztatás A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Könyvvezetési, beszámoló készítési ismeretek és ellenõrzési módszerek, rendszerek ismeretének számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) 5. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1986-06 Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai 1. A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Lõgyakorlat végrehajtása a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága által kiadott utasítás alapján.

12. szám


3337

A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. modulzáró vizsgafeladat: A Vám- és Pénzügyõrség mûködésével kapcsolatos ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott további modulok modulzáró vizsgafeladatait a szakmai követelményekkel összhangban a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze. A Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai 5. modulzáró vizsgafeladathoz rendelt szóbeli vizsgatevékenység csak akkor kezdhetõ meg, ha a modulzáró gyakorlati vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesíti. A Jogi alaptan 3. modulzáró vizsga alóli felmentés feltétele: – Rendõrtiszti Fõiskola bármely szakán szerzett állami felsõfokú végzettség, – Állam és Jogtudományi Kar jogász szakán, vagy Igazságügyi ügyintézõ szakon szerzett állami felsõfokú végzettség, – Igazgatásszervezõ szakon szerzett állami felsõfokú végzettség, – Közigazgatási alapvizsgáról kiállított igazolás, amennyiben a végzettség, illetve képzettség megszerzése 2005. január 1-je után történt. Az ellenõrzés és adóztatás 4. modulzáró vizsga alóli felmentés feltétele: – a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti képzésekben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga, vagy a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területen az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga, – Mérlegképes könyvelõ szakképesítés, – Okleveles pénzügyi revizor szakképesítés, – Okleveles adószakértõ, – Adótanácsadó szakképesítés. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 23. A 14. számú melléklet V. pontjának 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. A szakmai vizsga részei 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1982-06 Áruosztályozás és áruismeret A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Áruosztályozás és áruismeret szabályainak alkalmazása a tarifális besorolás keretében a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Áruosztályozás szabályaival és áruismerettel kapcsolatos ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 2. feladat

50% 50%

3338


12. szám

2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1983-06 Rendészet 1. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A büntetõ és szabálysértési jogszabályok rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása jogesetek megoldásán keresztül. A tiltó/korlátozó (kiemelten a kábítószer) rendelkezések számonkérése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A büntetõ anyagi jogi, büntetõeljárás jogi és szabálysértési jogszabályok rendelkezéseinek ismertetése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1984-06 Jogi alaptan A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A beszámítás a modulzáró vizsgán elért teljesítmény %-a alapján történik. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: – Idõtartama: – A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1985-06 Ellenõrzés és adóztatás 1. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A beszámítás a modulzáró vizsgán elért teljesítmény %-a alapján történik. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: – Idõtartama: – A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1986-06 Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai 1. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A beszámítás a modulzáró vizsgán elért teljesítmény %-a alapján történik. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: – Idõtartama: – A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A beszámítás a modulzáró vizsgán elért teljesítmény %-a alapján történik. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: – Idõtartama: – A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50%

12. szám


3339

6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1987-06 Vámigazgatás 1. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A vámigazgatási eljárások és vámeljárások lefolytatásának, valamint a hozzájuk kapcsolódó egyéb rendelkezések gyakorlati ismerete és alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A vámigazgatásban alkalmazott informatikai rendszerek használata a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: interaktív Idõtartama: 30 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A vámjogszabályok, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb rendelkezések ismertetése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 2. feladat 3. feladat

40% 20% 40%

7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1988-06 Jövedék igazgatás 1. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A jövedéki adótörvény rendelkezéseinek gyakorlatban való alkalmazása megadott esetpéldákon keresztül a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A Nemzeti Jövedéki Informatikai Rendszer alkalmazása megadott feltételek szerint a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: interaktív Idõtartama: 30 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A jövedéki törvény rendelkezéseinek elméleti ismerete, az egyes területek közötti összefüggések, kapcsolatok alkalmazása a jövedéki igazgatási eljárás során a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 2. feladat 3. feladat

30% 20% 50%

8. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2740-09 Környezetvédelmi termékdíj feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A környezetvédelmi termékdíj törvény rendelkezéseinek gyakorlatban való alkalmazása, az okmányok és formanyomtatványok tartalmának ismerete a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc

3340


12. szám

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A környezetvédelmi termékdíj törvény rendelkezéseinek és az ágazati szabályoknak az elméleti ismerete, az egyes területek közötti összefüggések, kapcsolatok alkalmazása a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 9. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1989-06 Vámigazgatás 2. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A vámigazgatási eljárások és vámeljárások lefolytatásának, valamint a hozzájuk kapcsolódó egyéb rendelkezések gyakorlati ismerete és alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A vámigazgatásban alkalmazott informatikai rendszerek használata a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: interaktív Idõtartama: 30 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A vámjogszabályok, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb rendelkezések ismertetése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján, valamint a záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 20% 3. feladat 40% 10. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1990-06 Jövedék igazgatás 2. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A jövedéki adótörvény rendelkezéseinek gyakorlatban való alkalmazása megadott esetpéldákon a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A Nemzeti Jövedéki Informatikai Rendszer alkalmazása megadott feltételek a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: interaktív Idõtartama: 30 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A jövedéki törvény elméleti ismerete, az egyes területek közötti összefüggések alkalmazása a jövedéki igazgatási eljárás során a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján, valamint a záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 20% 3. feladat 40% 11. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1991-06 Rendészet 2.

12. szám


3341

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A büntetõ anyagi jogi, büntetõeljárás jogi és szabálysértési jogszabályok ismerete, gyakorlati alkalmazása, nyomtatványok. Tiltó/korlátozó rendelkezések számonkérése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A rendészeti szakmai ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján, valamint a záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 60% 12. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1992-06 Ellenõrzés és adóztatás 2. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számviteli, könyvvezetési, beszámolókészítési ismeretek és ellenõrzési módszerek, rendszerek ismeretének számonkérése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adózással, adóztatással, vám- és adóellenõrzéssel kapcsolatos ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján, valamint a záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 13. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1993-06 Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai 2. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A vonatkozó jogszabályok, utasítások alkalmazása gyakorlati esetpélda megoldásával a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján, valamint a záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50%” 24. A 14. számú melléklet V. pontjának 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 52 344 03 0000 00 00 azonosító számú, Pénzügyõr megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 15 3. vizsgarész: 10

3342


12. szám

4. vizsgarész: 10 5. vizsgarész: 15 6. vizsgarész: 15 7. vizsgarész: 15 8. vizsgarész: 10 Az 52 344 03 0001 54 01 azonosító számú Pénzügyõr ellenõrzési szakelõadó megnevezésû ráépüléshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 12. vizsgarész: 100 Az 52 344 03 0001 54 02 azonosító számú Pénzügyõr jövedéki szakelõadó megnevezésû ráépüléshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 10. vizsgarész: 100 Az 52 344 03 0001 54 03 azonosító számú, Pénzügyõr rendészeti szakelõadó megnevezésû ráépüléshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 11. vizsgarész: 100 Az 52 344 03 0001 54 04 azonosító számú, Pénzügyõr ügyviteli szakelõadó megnevezésû ráépüléshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 13. vizsgarész: 100 Az 52 344 03 0001 54 05 azonosító számú Pénzügyõr vám szakelõadó megnevezésû ráépüléshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 9. vizsgarész: 100” 25. A 14. számú melléklet V. pontjának 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A 3. Jogi alaptan vizsgarész alóli felmentés feltétele: – Rendõrtiszti Fõiskola bármely szakán szerzett állami felsõfokú végzettség, – Állam és Jogtudományi Kar jogász szakán, vagy Igazságügyi ügyintézõ szakon szerzett állami felsõfokú végzettség, – Igazgatásszervezõ szakon szerzett állami felsõfokú végzettség, – Közigazgatási alapvizsgáról kiállított igazolás, amennyiben a végzettség, illetve képzettség megszerzése 2005. január 1-je után történt. A 4. Ellenõrzés és adóztatás vizsgarész alóli felmentés feltétele: – a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti képzésekben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga, vagy a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területen az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga, – Mérlegképes könyvelõ, – Okleveles pénzügyi revizor szakképesítés, – Okleveles adószakértõ, – Adótanácsadó szakképesítés. Amennyiben a vizsgázó a szakképesítéshez, ráépüléshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 26. A 14. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 1. Áruosztályozás és áruismeret, a 2. Rendészet 1., a 6. Vámigazgatás 1., a 7. Jövedék igazgatás 1., a 8. Környezetvédelmi termékdíj feladatok, 9. Vámigazgatás 2., a 10. Jövedék igazgatás 2., a 11. Rendészet 2., a 12. Ellenõrzés és adóztatás 2. és a 13. Vám- és Pénzügyõrség belsõ szabályzatai 2. vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani.

12. szám


3343

A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 60%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80– 89% jó (4) 70– 79% közepes (3) 60– 69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 27. A 14. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: VPOP Az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 33. §-a szerinti igazolást oly módon kell kiállítani, hogy abból egyértelmûen megállapíthatóak legyenek a vizsga alábbi adatai is: A modulzáró vizsga száma: A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Modulzáró vizsga vizsgafeladata(i) Vizsgatevékenység Elért teljesítmény% 1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat .................................”

15. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 15. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a Gazdasági-pénzügyi környezet elemzése (a bank gazdasági környezete) 1. modulzáró vizsga, A számvitel és mérlegelemzés alapjainak alkalmazása 2. modulzáró vizsga és a Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok 3. modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák elágazásonként Az 54 343 04 0010 54 01 azonosító számú, Befektetéskezelési referens megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Gazdasági-pénzügyi környezet elemzése (a bank gazdasági környezete), 2. modulzáró vizsga: A számvitel és mérlegelemzés alapjainak alkalmazása, 3. modulzáró vizsga: Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok.

3344


12. szám

Az 54 343 04 0010 54 02 azonosító számú, Lízing referens megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Gazdasági-pénzügyi környezet elemzése (a bank gazdasági környezete), 2. modulzáró vizsga: A számvitel és mérlegelemzés alapjainak alkalmazása, 3. modulzáró vizsga: Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok. Az 54 343 04 0010 54 03 azonosító számú, Nemzetközi pénzügyi referens megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Gazdasági-pénzügyi környezet elemzése (a bank gazdasági környezete), 2. modulzáró vizsga: A számvitel és mérlegelemzés alapjainak alkalmazása, 3. modulzáró vizsga: Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok. Az 54 343 04 0010 54 04 azonosító számú, Személyes pénzügyi tervezési referens megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Gazdasági-pénzügyi környezet elemzése (a bank gazdasági környezete), 2. modulzáró vizsga: A számvitel és mérlegelemzés alapjainak alkalmazása, 3. modulzáró vizsga: Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok. Az 54 343 04 0010 54 05 azonosító számú, Vállalatfinanszírozási és -értékelési referens megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. modulzáró vizsga: Gazdasági-pénzügyi környezet elemzése (a bank gazdasági környezete), 2. modulzáró vizsga: A számvitel és mérlegelemzés alapjainak alkalmazása, 3. modulzáró vizsga: Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok. A Gazdasági-pénzügyi környezet elemzése (a bank gazdasági környezete) 1. modulzáró vizsga, A számvitel és mérlegelemzés alapjainak alkalmazása 2. modulzáró vizsga és a Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok 3. modulzáró vizsga lebonyolításához kötelezõen alkalmazandó feladatlapokat a PM bocsátja ki az alábbiakban meghatározottak szerint. 1. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2008-06 Gazdasági-pénzügyi környezet elemzése (a bank gazdasági környezete) A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Mikroökonómiai alapismeretek, a gazdasági élet szereplõi és sajátosságaik, a pénz és a bankok, jellemzõi. Monetáris és fiskális politika, a gazdaság teljesítményének mérésére szolgáló mutatószámok meghatározása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 75 perc 2. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2009-06 A számvitel és mérlegelemzés alapjainak alkalmazása A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc 3. modulzáró vizsga A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2010-06 Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok A hozzárendelt 1. modulzáró vizsgafeladat: Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok számonkérése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 30 perc A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesíti. Az a jelölt, aki a Magyar Bankszövetség Felsõfokú Bankszakmai Oklevelével rendelkezik, felmentést kap a Gazdasági-pénzügyi környezet elemzése (a bank gazdasági környezete) 1. modulzáró vizsga, A számvitel és mérlegelemzés alapjainak alkalmazása 2. modulzáró vizsga és a Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok 3. modulzáró vizsga alól. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.”

12. szám


3345

2. A 15. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 4. Pénzügyi piacok – piaci számítások, 5. Bankszakmai feladatok (banki termékek, banküzem, bankpiacok), 6. Hitelügyletek megvalósítása, 7. Nemzetközi pénzügyek kezelése, 8. Személyes pénzügyi tervezési ismeretek alkalmazása, 9. Lízingügyletek, 10. Befektetéskezelés és 11. Vállalatfinanszírozás-vállalatértékelés vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 60%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% 80– 89% 70– 79% 60– 69%

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2)

Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 3. A 15. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Bankszövetség. Az írásbeli vizsgatevékenységek, valamint a beszámításra kerülõ modulzáró vizsgatevékenységek vizsgaidõpontja tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 33. §-a szerinti igazolást oly módon kell kiállítani, hogy abból egyértelmûen megállapíthatóak legyenek a vizsga alábbi adatai is: A modulzáró vizsga száma: A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Modulzáró vizsga vizsgafeladata(i) Vizsgatevékenység Elért teljesítmény % 1. vizsgafeladat 2. vizsgafeladat ................................”

3346


12. szám

16. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 16. számú melléklet IV. pontjában az 1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok követelménymodulon belül a Feladatprofil cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Feladatprofil – Alkalmazza a legfontosabb gazdasági-jogi elõírásokat (jogszabályok, egyezmények, egyéb elõírások). – Alkalmazza a jogszabályokhoz való hozzáférés módszereit, technikai eszközeit. – Betartja a szervezetek belsõ rendjének, szabályzatainak jogi kereteit. – Betartja azokat az alapvetõ fontosságú jogszabályokat, melyek a gazdálkodás fõbb kereteit meghatározzák. – Felismeri a marketing funkció tartalmát, szerepét, a marketingstratégia kialakításának folyamatát. – Értelmezi a gazdasági fogalmakat, felismeri a mikro- és makrogazdasági összefüggéseket, az üzleti környezet összetevõit és hatásait. – Jellemzi az üzleti vállalkozások mûködését, ismerteti a vállalkozások stratégiájának jelentõségét, folyamatát, alkalmazható módszereit. – Meghatározza az innováció, a logisztikai rendszer mûködését, folyamatait, alkalmazott módszereit. – Meghatározza a vezetõk helyét, szerepét a szervezetekben, ismerteti a vezetõi munka összetevõit; a döntéshozatalt és a vezetés feladatrendszerét. – Megismeri a vállalkozások szervezeti rendszerét, a szervezetek alkotórészeit, felépítésüket, típusait. – Megismeri az emberi erõforrás tartalmának, összetevõinek rendszerét a vállalkozásoknál. – Jellemzi a humán stratégia tartalmát, megismeri a munkaerõ és bérgazdálkodás feladatait. – Átlátja az emberi erõforrás-gazdálkodás fõbb tevékenységeit, vállalkozásoknál alkalmazható legfontosabb módszereit. – Felismeri a cégnyilvántartás, cégnyilvánosság releváns szabályait. – Felismeri a csõdeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás jogszabályi elõírásait. – Betartja a közbeszerzési eljárások jogi kereteit. – Megismeri a legjellemzõbb EU-s szabályokat és iránymutatásokat a vállalkozások mûködésében. – Jellemzi az EU legfontosabb intézményeit, azok jogállását, hatáskörét.” „Személyes kompetenciák: – Döntésképesség. – Rugalmasság. – Megbízhatóság. – Önállóság.” 2. A 16. számú melléklet IV. pontjában a 2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok követelménymodulon belül a Tulajdonság cím alatti szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép: „Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret A Az adatfeldolgozási rendszer környezete. C A számítógép hardver felépítése. C A szoftverek típusai, felhasználási területei. C A számítástechnikai alapfogalmak (bit, byte, MHz, Kb/s, dpi stb.). C Az operációs rendszer, feladatai, felhasználói felülete (parancsvezérlés, menüvezérlés, grafikus felület/ikonvezérlés). C Az alapfogalmak (fájl, meghajtó, könyvtár, útvonal). C A legalapvetõbb jelentõségû operációs mûveletek (környezetbeállítás, könyvtárkezelés, másolás, formattálás, mentések készítésének lehetõségei DOS és WINDOWS környezetben). C Az adatbiztonság és adatvédelem egyes kérdései, víruskeresés, vírusvédelem. C A szövegszerkesztõk fogalma, feladatai, jellemzõi. B Az egyes szövegszerkesztõk számítógéppel szemben támasztott követelményei, a különbözõ szövegszerkesztõk kompatibilitási problémái.

12. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY B B C B B B B B C C B B C C C B C B B B C C C C C C C C B B B B B B B B B B C C C C C C C C

3347

A használt szövegszerkesztõ felhasználói felülete [menü, legördülõ menü, vonalzó, állapotsor (eszközsor, gördítõsáv), szöveg terület, szövegablak stb.]. A környezetbeállítás lehetõségei [mértékegység, oldalméret, margók (rejtett karakterek be/ki) stb.]. A szöveg létrehozásának és elmentésének mûvelete. A szövegformázás lehetõségei [karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás (számolás a szövegben)]. A táblázatkezelõk problémamegoldó szemlélete, a táblázatkezelõkkel megoldható feladatok. A használt táblázatkezelõ felhasználói felülete [menü, legördülõ menü, állapotsor (eszközsor, gördítõsáv, munkafüzet, munkalap), cella stb.]. A táblázatkezelõben használt adattípusok. A munkalapon való mozgás lehetõségei. A munkalap tartalmi kialakításának lehetõségei, korábbi munka betöltése, munka elmentése. A táblázat formázásának lehetõségei. A számítási mûveletek végzésének lehetõségei (címzések típusai). A legfontosabb függvények (egyes matematikai, statisztikai, pénzügyi függvények). A legfontosabb alapvetõ statisztikai munkafogalmak (sorok, táblák, viszonyszámok, középértékek), az ezekre vonatkozó alkalmazások megvalósítása a táblázatkezelõben. Az adatok grafikus ábrázolásának lehetõségei. A „munka” kinyomtatásának módja (nézet, nyomtatóválasztás, beállítás). A szövegszerkesztõk és táblázatkezelõk együttmûködtetésének lehetõségei. A szakma gyakorlatában elõforduló feladatokon (pénzügyi számításokon, kisebb statisztikai elemzéseken) keresztül a táblázatkezelõk használata. A szintetikus és analitikus feldolgozó és nyilvántartó rendszerek (részrendszerek). Fõkönyvi könyvelési rendszer. Pénzügyi rendszer. Beruházások és befektetett eszközök nyilvántartása és elszámolásai, leltározás. Bér- (illetmények) és munkaügyi rendszer. Logisztikai rendszer. Készletek nyilvántartása és elszámolásai. Aktív és passzív pénzügyi elszámolások nyilvántartása. Értékesítés. A részrendszerek input adatszükségletének meghatározása és a fontosabb outputoknak a megismertetése. Számviteli-pénzügyi rendszerben feldolgozási készség kialakítása. A gazdasági események könyvelése [nyitás, rendezés, kimenõ és bejövõ számlák, pénztár, bank, eszközállomány változásai, munkabérek (illetmények), elõirányzatok, kötelezettségvállalások stb.]. Szállító- és vevõnyilvántartások. Eszközökkel kapcsolatos elszámolások. Adóelszámolások. Az elektronikus adóbevallás, ügyfélkapu, nyomtatványkitöltõ, ellenõrzõ programok. A rendszerek outputjai (könyvviteli mérleg, eredménykimutatás, folyószámla-kivonat, vevõi nyitottlisták stb.). A számítástechnikai-informatikai eszközök felhasználása a tevékenységek elemzéséhez. Rendszerfogalmak, a rendszerek alkotóelemei, jellemzõi, irányítási alapfogalmak. A szervezetek, a szervezetek környezete és érintettjei. A szervezetek strukturális jellemzõi: munkamegosztás, felelõsségi kör, hatáskör, koordináció. Szervezeti formák. A rendszerfejlesztés életciklusa. A rendszerfejlesztési projekt. Helyzetfelmérés és technikái. Rendszertervezés. Rendszerfejlesztés. Új rendszer bevezetése. Rendszerkarbantartás.

3348


12. szám

C C

Rendszerfejlesztési módszertanok. A korszerû kommunikációs technológiák az üzleti folyamatokban (irodaautomatizálás, elektronikus üzletvitel). A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés. 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés. 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés. 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció. 4 Kész szoftverek használata. 4 Jogszabály-alkalmazás készsége. 4 Számnagyságok érzékelése. Személyes kompetenciák: – Precizitás. – Önállóság. – Pontosság. – Felelõsségtudat. Társas kompetenciák: – Szakmai kommunikáció. – Kapcsolatteremtõ készség. – Meggyõzõkészség. – Konfliktusmegoldó készség. Módszerkompetenciák: – Áttekintõ képesség. – Rendszerezõ képesség. – Módszeres munkavégzés. – Gyakorlatias feladatértelmezés. – Információgyûjtés. – Helyzetfelismerés. – Figyelemmegosztás. – Problémafeltárás és -megoldás. – Hibaelhárítás. – Rendszerekben való gondolkodás.” 3. A 16. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel és elõírt gyakorlattal. Iskolai rendszerû szakképzésben: a szakképzési programban meghatározott tudásszintmérések és legalább 30 nap idõtartamú, összefüggõ szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzését tanúsító, hivatalosan lezárt okiratban. A tudásszintmérést az ajánlott szakképzési programban meghatározottaknak megfelelõen jóváhagyott szakképzési program alapján kell lebonyolítani. A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat – elõírt határidõre történõ – leadása.” 4. A 16. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 8. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „8. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2158-06 Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Speciális gazdálkodásmenedzseri szakismeretek számonkérése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc

12. szám


3349

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Speciális gazdálkodásmenedzseri szakismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%” 5. A 16. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 9. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „9. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2159-06 Üzletfinanszírozási és adózási gyakorlati feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Üzletfinanszírozási és adózási ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján, mely tesztkérdéseket és egy konkrét vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatokat tartalmaz. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Az üzletfinanszírozási és adózási feladatok elméleti ismereteinek bemutatása a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% Idõtartama: 10 perc (felkészülési idõ 5 perc, válaszadási idõ 5 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100%” 6. A 16. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 13. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „13. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2004-06 Projekttervezés és projektmenedzsment A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Egy konkrét projektcélnak megfelelõ tevékenység jegyzék elkészítése, idõrendi ütemezése és logikai rendjének felállítása, valamint a projekthez szükséges humán és más erõforrás feltételek kialakítása és optimalizálása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Projekttervezés és projektmenedzsment tartalmi elemei és módszertani megoldásai a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%” 7. A 16. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 14. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „14. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2007-06 Pénzügyi-vezetõi számvitel II.

3350


12. szám

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Pénzügyi-vezetõi számviteli ismeretek és számviteli elszámolások alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján, mely tesztkérdéseket és a gazdasági eseményekkel, gazdasági számításokkal, kalkulációkkal kapcsolatos feladatokat tartalmazza. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Pénzügyi-vezetõi számvitel és a számvitelszervezés elméleti ismereteinek bemutatása a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% Az 55 343 01 0010 55 06 azonosító számú, Számviteli szakügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 15 3. vizsgarész: 15 4. vizsgarész: 10 5. vizsgarész: 5 14. vizsgarész: 25 15. vizsgarész: 10 16. vizsgarész: 5 17. vizsgarész: 5” 8. A 16. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai Az 55 343 01 0010 55 01 azonosító számú, Banki szakügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt 6. Bankszakmával kapcsolatos feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. Az 55 343 01 0010 55 02 azonosító számú, Értékpapírpiaci szakügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt 7. Értékpapír-piaci szakmai feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. Az 55 343 01 0010 55 03 azonosító számú, Gazdálkodási menedzserasszisztens megnevezésû elágazáshoz rendelt 8. Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. Az 55 343 01 0010 55 04 azonosító számú, Pénzügyi szakügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt 9. Üzletfinanszírozási és adózási gyakorlati feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. Az 55 343 01 0010 55 05 azonosító számú, Projektmenedzser-asszisztens megnevezésû elágazáshoz rendelt 13. Projekttervezés és projektmenedzsment vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. Az 55 343 01 0010 55 06 azonosító számú, Számviteli szakügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt 14. Pénzügyi-vezetõi számvitel II. vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani.

12. szám


3351

A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette. A záródolgozat védései csak egy vizsganapon tehetõk le. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80– 89% jó (4) 70– 79% közepes (3) 60– 69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 9. A 16. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar, kivéve a szakmai idegen nyelvet. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet elágazásonként: Banki szakügyintézõ és Értékpapírpiaci szakügyintézõ Magyar Bankszövetség, Befektetési Szolgáltatók Szövetsége. Gazdálkodási menedzserasszisztens Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Pénzügyi szakügyintézõ és Számviteli szakügyintézõ Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, Magyar Könyvvizsgálói Kamara. Projektmenedzser-asszisztens Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

17. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 17. számú melléklet III. pontjának 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

52 344 01 0000 00 00 52 344 05 54 345 04 0000 00 00 52 462 01 1000 00 00

megnevezése

Pénzügyi-számviteli ügyintézõ Vám, jövedéki és termékdíj ügyintézõ Nonprofit menedzser Statisztikai és gazdasági ügyintézõ ”

3352


12. szám

2. A 17. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel. Iskolai rendszerû szakképzésben: az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése, valamint a PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat – elõírt határidõre történõ – leadása. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulokhoz rendelt valamennyi modulzáró vizsga eredményes teljesítése, valamint a PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat – elõírt határidõre történõ – leadása. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák Az 52 344 02 0000 00 00 azonosító számú, Vállalkozási ügyintézõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt modulzáró vizsgák: 2. modulzáró vizsga: Pénzügyi feladatok, 3. modulzáró vizsga: Könyvvezetés és pénzforgalmi nyilvántartások vezetése, 4. modulzáró vizsga: Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulok modulzáró vizsgafeladatait a szakmai követelményekkel összhangban a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze. A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha a modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 50%-os szinten teljesíti. Az a jelölt, aki rendelkezik az 52 3432 04 Pénzügyi-számviteli ügyintézõ szakképesítéssel felmentést kap a Pénzügyi feladatok 2. modulzáró vizsga és a Könyvvezetés és pénzforgalmi nyilvántartások vezetése 3. modulzáró vizsga alól. Az a jelölt, aki rendelkezik az 52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi-számviteli ügyintézõ szakképesítéssel felmentést kap a Könyvvezetés és pénzforgalmi nyilvántartások vezetése 3. modulzáró vizsga alól. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 3. A 17. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 2. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1969-06 Pénzügyi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Pénzügyi és banki alapismeretek, vállalkozásfinanszírozási és adózási ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Megadott feltételek alapján adóbevallás készítése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: interaktív Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Pénzügyi és banki alapismeretek, vállalkozásfinanszírozási és adózási ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 30% 3. feladat 30%” 4. A 17. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 3. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1972-06 Könyvvezetés és pénzforgalmi nyilvántartások vezetése

12. szám


3353

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Könyvvezetés és beszámolókészítés (gazdasági mûveletek könyvelése, a vállalkozás eredményének és vagyonának megállapítása) a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Pénzforgalmi nyilvántartások vezetése számítógépes programcsomag igénybevételével a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: interaktív Idõtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50%” 5. A 17. számú melléklet V. pontjának 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az a jelölt, aki a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti végzettséggel, vagy a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területen szerzett végzettséggel, vagy a közgazdasági felsõoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeirõl szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet alapján szerzett végzettséggel rendelkezik, felmentést kap az 1. Gazdálkodási feladatok vizsgarész alól. Az a jelölt, aki rendelkezik az 52 3432 04 Pénzügyi-számviteli ügyintézõ szakképesítéssel felmentést kap az 1. Gazdálkodási feladatok, a 2. Pénzügyi feladatok és a 3. Könyvvezetés és pénzforgalmi nyilvántartások vezetése vizsgarész alól. Az a jelölt, aki rendelkezik az 52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi-számviteli ügyintézõ szakképesítéssel felmentést kap a 3. Könyvvezetés és pénzforgalmi nyilvántartások vezetése vizsgarész alól. Amennyiben a vizsgázó a szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 6. A 17. számú melléklet V. pontjának 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai Az 1. Gazdálkodási feladatok és a 2.Pénzügyi feladatok vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 50%-os teljesítményt ért el. Az 5. Üzleti terv készítése vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha a vizsgázó záródolgozatát az opponens(ek) minimum 50%-ra minõsítették. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 50%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80– 89% jó (4) 65– 79% közepes (3) 50– 64% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy

3354


12. szám

az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 7. A 17. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete. Az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

18. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez 1. A 18. számú melléklet V. pontjának 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulhoz rendelt modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák szakképesítésként és részszakképesítésként Az 51 343 04 0000 00 00 azonosító számú, Valutapénztáros és valutaügyintézõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt modulzáró vizsga: 3. modulzáró vizsga: Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat. Az 51 343 04 0100 51 01 azonosító számú, Kifizetõhelyi pénztáros megnevezésû részszakképesítéshez rendelt modulzáró vizsga: 3. modulzáró vizsga: Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modul modulzáró vizsgafeladatát a szakmai követelményekkel összhangban az MNB állítja össze. A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha a modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt 100%-os szinten teljesíti. Az a jelölt, aki a modulzáró vizsga korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.” 2. A 18. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában az 1. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2098-06 Általános ügyintézõi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Ügyintézõi feladatok alkalmazása (a pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai, pénzkezelésre vonatkozó szabályok, iratkezelési ismeretek) és a forint bankjegyismeret (érvényesség, valódiságellenõrzés…) a PM által kiadott feladatlap alapján 50-50%-os arányban A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 30 perc

12. szám


3355

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100%” 3. A 18. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 2. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2099-06 Speciális ügyintézõi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Speciális ügyintézõi feladatok alkalmazása (árfolyam, árfolyamjegyzés, közzététel, valutavétel, -eladás, konverzió, csekk követelményei, panaszügyek kezelése, pénzmosás megelõzése) a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 40 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Speciális ügyintézõi feladatok alkalmazása (árfolyam, árfolyamjegyzés, közzététel, valutavétel, -eladás, konverzió, csekk követelményei, panaszügyek kezelése, pénzmosás megelõzése) a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40%” 4. A 18. számú melléklet V. pontjának 2. pontjában a 3. vizsgarész helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2100-06 Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Bankjegyismeret alkalmazása (Bankjegypapírban és nyomtatásban alkalmazott biztonsági eljárások ismertetése) a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 35 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hamis bankjegy felismerése a PM által kiadott Útmutató alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 15 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50%” 5. A 18. számú melléklet V. pontjának 5. pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 2. Speciális ügyintézõi feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 80%-os teljesítményt ért el. A 3. Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat vizsgarész gyakorlati vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó 80%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A 3. Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat vizsgarész akkor eredményes, ha az írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 80%-os teljesítményt ért el, valamint a gyakorlati vizsgatevékenység teljesítménye 100%. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 80%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.

3356


12. szám

Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 95–100% jeles (5) 90–94% jó (4) 85–89% közepes (3) 80–84% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.” 6. A 18. számú melléklet VII. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Nemzeti Bank Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

19. számú melléklet a 15/2009. (IX. 22.) PM rendelethez „VÁM-, JÖVEDÉKI ÉS TERMÉKDÍJ ÜGYINTÉZÕ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLÕ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 2. A szakképesítés megnevezése: 3. Szakképesítések köre: 3.1 Részszakképesítés 3.2 Elágazások

3.3 Ráépülés 4. Hozzárendelt FEOR szám: 5. Képzés maximális idõtartama: Szakképesítés megnevezése

Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintézõ

52 344 05 Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintézõ Nincs Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Nincs 3522

52 344 05 0010 52 01 Jövedéki ügyintézõ 52 344 05 0010 52 02 Vámügyintézõ 52 344 05 0010 52 03 Termékdíj ügyintézõ

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

1

1250

12. szám


II. EGYÉB ADATOK ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Jövedéki ügyintézõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: – Szakmai alkalmassági követelmények: – 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 0,5 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): – Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: – ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Vámügyintézõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: – Szakmai alkalmassági követelmények: – 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 0,5 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): – Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: – ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Termékdíj ügyintézõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: – Szakmai alkalmassági követelmények: – 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 0,5 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): – Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: –

3357

3358


12. szám

III. MUNKATERÜLET 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma

3522

FEOR megnevezése

Vám- és pénzügyõr

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása Jövedéki feladatokat végez. Vámszakmai feladatokat végez. Környezetvédelmi termékdíj bevallással, nyilvántartással, kapcsolatos feladatokat lát el. Környezetvédelmi termékdíj mentességi engedély kérelmekkel, egyes hulladékkezeléssel összefüggõ feladatokat lát el. Meghatározza az áruk származását és vámértékét. Alkalmazza a büntetõjogi és szabálysértési jogi rendelkezéseket. Alkalmazza a közigazgatási hatósági eljárás szabályait. Alkalmazza az ellenõrzéssel összefüggõ szabályokat. Adózási feladatokat lát el. Árubesorolási tevékenységet végez. Tevékenységéhez kapcsolódó adatok kezelését végzi. Általános feladatokat lát el. Érvényesíti a jogorvoslati eszközöket. 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

52 344 03 0000 00 00 52 344 02 0000 00 00 54 345 04 0000 00 00 52 462 01 1000 00 00

megnevezése

Pénzügyõr Vállalkozási ügyintézõ Nonprofit menedzser Statisztikai és gazdasági ügyintézõ

IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1981-06 Vám- és jövedéki alapok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil – Jövedéki jogszabályban meghatározott alapvetõ feladatokat lát el. – Vámjogszabályban meghatározott alapvetõ feladatokat lát el. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret D A jövedék fogalma, története. C A jövedéki termékek fõ csoportjai. C A jövedéki törvény hatálya, hatáskör és illetékesség. C A jövedéki törvény alapvetõ értelmezõ rendelkezései. C Az adózó kötelezettségei, a jövedéki adókötelezettség keletkezése. C Az adó felfüggesztése, a felfüggesztés esetei, az adófelfüggesztés megszûnése. C Jövedéki termékek szállítása, okmányolása. C A jövedéki termékekkel folytatott tevékenységek.

12. szám


3359

C A jövedéki adó megállapítása, bevallása, megfizetése. C Tárgyi adómentesség a jövedéki adótörvény szerint. C A jövedéki adótörvény hatálya alá tartozó termékek meghatározása. B A közösségi vámjog jogforrásai és a nemzeti jogi szabályozás. B A vámjogszabály alapvetõ fogalmai. C Képviseleti jog. C Az áru beléptetése a Közösség vámterületére. C Az áru vám elé állítása és az átmeneti megõrzése. B Árunyilatkozatra vonatkozó rendelkezések. B Az árunyilatkozat mellé csatolandó okmányok. C Árutovábbításra vonatkozó általános rendelkezések. C Szabad forgalomba bocsátás szabályai. B A vámtartozásra vonatkozó rendelkezések. C A vámeljárás szabályai. C Gazdasági vámeljárások általános szabályai. D Vámraktározás. D Ideiglenes behozatal. D Aktív feldolgozás. D Vámfelügyelet mellett történõ feldolgozás. D Passzív feldolgozás. D Utólagos intézkedések általános szabályai. C Jogorvoslat. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 3 Elemi számolási készség. 4 Info- és telekommunikációs eszközök használata. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. Személyes kompetenciák: – Pontosság. – Szorgalom, igyekezet. Társas kompetenciák: – Nyelvhelyesség. – Kapcsolatteremtõ készség. Módszerkompetenciák: – Felfogóképesség. – Ismeretek helyén való alkalmazása. A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1982-06 Áruosztályozás és áruismeret A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil – Áruosztályozási tevékenységet végez, különös figyelemmel a tarifális intézkedésekre. Váminformatikai rendszert kezel és alkalmaz. – Tarifális intézkedésekbõl fakadó kötelezõ intézkedések végrehajtása. – Kötelezõ Érvényû Vámtarifa Besorolással kapcsolatos feladatokat lát el. – Kötelezõ Tarifális Felvilágosítással kapcsolatos feladatokat lát el. – A mintavétel során közremûködik. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret C Közös vámtarifa és egyes elemei. A Közös vámtarifa hatálya. C Kombinált Nómenklatúra szerkezeti felépítése.

3360

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok. C Tarifális besorolás, áruosztályozás és áruismeret. C Speciális áruosztályozási szabályok az egyes áruosztályokban és árucsoportokban. C TARIC-rendszer és a tarifális intézkedések alkalmazása. C Kötelezõ Tarifális Felvilágosítás (KTF) jogintézménye. C Kötelezõ Érvényû Vámtarifa Besorolás (KÉV) jogintézménye. C Mintavételi eljárás szabályai és mintavételi feladatok. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 2 Folyamatábrák értelmezése. 3 Hallott szakmai szöveg megértése. 3 Információforrások kezelése. 3 Jogszabály-alkalmazás készsége. 1 Elemi szintû számítógép-használat. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. Személyes kompetenciák: – Döntésképesség. – Fejlõdõképesség, önfejlesztés. – Szorgalom, igyekezet. Társas kompetenciák: – Kapcsolatteremtõ és -fenntartó készség. – Közérthetõség. – Motiválhatóság. – Nyelvhelyesség. Módszerkompetenciák: – Emlékezõképesség. – Gyakorlatias feladatértelmezés. – Logikus gondolkodás. – Rendszerezõ képesség. A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1980-06 Ügyviteli feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil – Hagyományos és digitális dokumentumokat rendszerez. – Regisztrálja és karbantartja a vevõ-, ügyfélkapcsolatait. – Hivatalos levelezést folytat hagyományos és digitális formában. – Hivatalos okmányokat tölt ki. – A munkaköréhez kapcsolódó hivatalos ügyeket intéz (közigazgatási szerveknél). – Jelentést készít. – Adatbázisokat kezel, iratkezelést végez. – Adatszolgáltatást végez. – A termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó kísérõokmányokat az illetékesekhez eljuttatja. – Kezeli a számítógépet és tartozékait (adathordozók, scanner, nyomtató). – Szöveget, táblázatot szerkeszt. – Telefont, faxot, fénymásoló gépet kezel. – Az elektronikus adatbázisok biztonságos mentési munkálatait ellátja, az anyagokat archiválja. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret B A levelezés (hagyományos és digitális) rendszerezésének, iktatásának menete, szabályai. B A vevõ-, ügyfélkapcsolatok regisztrálásának, nyilvántartásának és kezelésének eljárási szabályai. B A hivatalos levelek elkészítésének (hagyományos és digitális) szabályai, jellegzetes formái.

12. szám

12. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY C A hivatalos okmányok kezelésének és felhasználásának szabályai. B Az adatbázis-kezelés, az iratkezelés, az idõszakos jelentések elkészítésének szabályai. C A szerzõdések alapvetõ tartalmi és formai követelményei, jellemzõ szerzõdésfajták. C A termékek és szolgáltatások kísérõokmányainak szerepe, kezelése, jellemzõ típusai. D A számítógép és tartozékainak (adathordozók, scanner, nyomtató) kezelése. C A táblázatok készítésének tartalmi és formai követelményei. C Az elektronikus ügyintézés, levelezés, az internet és az intranet használata. B Elektronikus adatbázisok biztonsági mentésének, archiválásának módjai. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés. 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés. 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés. 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. 4 Hallott szakmai szöveg megértése. 4 Szakmai kommunikáció. Személyes kompetenciák: – Felelõsségtudat. – Megbízhatóság. – Precizitás (pontosság). Társas kompetenciák: – Motiválhatóság. – Fogalmazó készség. – Nyelvhelyesség. Módszerkompetenciák: – Áttekintõ képesség. – Rendszerezõ képesség. – Emlékezõképesség. A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1975-06 Bevezetés a jogtudományba A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil – Közigazgatási hatósági eljárási jogszabályokat alkalmaz. – Alkalmazza az alapvetõ szabálysértési és büntetõjogi rendelkezéseket. – Alkalmazza az alapvetõ polgári jogi rendelkezéseket. – Tisztában van a gazdasági társaságok fajtáival, alapításának, mûködésének szabályaival. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret D Jog fogalma, sajátosságai. D Jogalkotás, jogforrások, jogforrási rendszer sajátosságai. D Jogszabályok közzététele, jogszabályok megismerésének eszközei. D Jogalkalmazás, jogérvényesülés, jogviszony fogalma. D Európai Unió jogforrási rendszere. D Közösségi és nemzeti jog kapcsolata; jogharmonizáció fogalma. C Nemzetközi és a nemzeti jog kapcsolata. D Közigazgatási hatósági eljárás fogalma, alapelvei, jogforrása. D A közigazgatási eljárásról szóló törvény alkalmazása vám- és jövedéki igazgatási eljárásban. D Joghatóság, hatáskör és illetékesség a közigazgatási hatósági eljárásban. D Közigazgatási hatósági eljárás szakaszai; az alapeljárás. D Tényállás tisztázása.

3361

3362

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY D D D D D D D D B

Döntés a közigazgatási eljárásban: határozat és végzés. Hatósági ellenõrzés: helyszíni ellenõrzés. Jogorvoslat a közigazgatási hatósági eljárásban. Végrehajtás a közigazgatási eljárásban. Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás. Büntetõjog és a szabálysértési jog fogalma, hatályos jogforrásai. Btk. szerkezeti felépítése. Bûncselekmény, szabálysértés fogalma, fogalmi elemei. Bûncselekmény és szabálysértés esetén alkalmazható jogkövetkezmények. Büntetõ eljárási jog jogforrásai, alapvetõ rendelkezései. A büntetõeljárás menete. A feljelentés. A szabálysértési eljárás. C A tulajdonjog tartalma. D A tulajdonjog védelme. D A tulajdonjog megszerzése. D Az idegen dologbéli jogok. E Az ingatlan-nyilvántartás. D A szerzõdések jogának szabályai. E A kártérítési jog fõbb szabályai. D A felelõsség módja, a kártérítés mértéke. E A jogalap nélküli gazdagodás. C A gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályok. D Az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó külön szabályok. A szint megjelölésével a szakmai készségek: Szint Szakmai készség 4 Jogszabály-alkalmazás készsége. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. 4 Szakmai kommunikáció. 4 Hallott szakmai szöveg megértése. Személyes kompetenciák: – Pontosság. – Szorgalom, igyekezet. Társas kompetenciák: – Fogalmazó készség. – Közérthetõség. Módszerkompetenciák: – Felfogóképesség. – Értékelés. – Ismeretek helyén való alkalmazása. – Logikus gondolkodás. A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1976-06 Adózási feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil – Adójogszabályokban elõírt feladatokat végez. – Adózással kapcsolatos adatszolgáltatást végez. – Kérelmezi az adómentesség/adókedvezmény megállapítását. – Érvényesíti az adóigazgatási eljáráshoz kapcsolódó jogorvoslati rendszert. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret E Adóelmélet, adójog. D Adózás, adóztatás anyagi jogi szabályai. C Adózás, adóztatás eljárásjogi szabályai.

12. szám

12. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY D Adózás rendje. D Általános forgalmi adóra vonatkozó szabályok. E Regisztrációs adóra vonatkozó szabályok. E Energiaadóra vonatkozó szabályok. D Adómentesség. D Adókedvezmények. D Fizetési könnyítések, adómérséklés. C Adóellenõrzés szabályai. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 3 Szakmai kommunikáció. 2 Diagram olvasása, értelmezése. 1 Elemi szintû számítógép-használat. 2 Folyamatábrák értelmezése. 2 Hallott szakmai szöveg megértése. 3 Információforrások kezelése. 3 Jogforrások megfelelõ alkalmazása. 2 Kész szoftverek használata. 2 Olvasott szakmai szöveg megértése. Személyes kompetenciák: – Elhivatottság, elkötelezettség. – Fejlõdõképesség, önfejlesztés. – Felelõsségtudat. – Megbízhatóság. – Rugalmasság. Társas kompetenciák: – Irányíthatóság. – Kommunikációs rugalmasság. Módszerkompetenciák: – Emlékezõképesség. – Felfogóképesség. – Helyzetfelismerés. – Rendszerezõ képesség. – Nyitott hozzáállás. A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1977-06 Gazdasági feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil – Alapvetõ gazdasági események könyvelését végzi. – Bizonylatok meglétét, tartalmát ellenõrzi. – Önellenõrzést végez. – Közremûködik a hatóság által végzett ellenõrzések során. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret E A számvitel története, kialakulása. C Bizonylati rend. C Bizonylati fegyelem. D Beszámoló formái, részei. D Beszámoló tartalma. D Fõkönyvi számlák. D Mérleg felépítése, tartalma.

3363

3364

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY D Eredménykimutatás felépítése, tartalma. D Kiegészítõ melléklet. E Az általános forgalmi adó fõkönyvi könyvelése. D Az ellenõrzés alapjai, rendszere. D A hazai ellenõrzés általános módszerei. D Pénzügyi folyamatok ellenõrzése. D Számviteli folyamatok ellenõrzése. D Külkereskedelmi utólagos ellenõrzés. E EU-s támogatások utólagos ellenõrzése. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 3 Szakmai kommunikáció. 2 Diagram olvasása, értelmezése. 1 Elemi szintû számítógép-használat. 2 Folyamatábrák értelmezése. 2 Hallott szakmai szöveg megértése. 3 Információforrások kezelése. 3 Jogforrások megfelelõ alkalmazása. 2 Kész szoftverek használata. 2 Olvasott szakmai szöveg megértése. Személyes kompetenciák: – Elhivatottság, elkötelezettség. – Fejlõdõképesség, önfejlesztés. – Megbízhatóság. – Rugalmasság. Társas kompetenciák: – Határozottság. – Irányíthatóság. – Motiválhatóság. Módszerkompetenciák: – Információgyûjtés. – Lényegfelismerés. – Módszeres munkavégzés. A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1978-06 Vámjogi feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil – Vámszakmai feladatokat végez. – Vámjogszabályokban elõírt feladatokat végez. – Kezdeményezi a vámeljárásokat. – Kezdeményezi a vámjogszabályok által biztosított mentességeket vagy visszatérítést. – Intézkedik az áruk vámjogi sorsának rendezése érdekében. – Kiállítja a vámeljárás lefolytatásához szükséges árunyilatkozatot. – Beszerzi a vámeljárás lefolytatásához szükséges egyéb okmányokat. – Biztosítja és kiegyenlíti a vámtartozást. – Betartja az engedélyezési eljárással kapcsolatos jogszabályi elõírásokat. – Biztosítja a vámfelügyelet megvalósítását. – Közremûködik a vámigazgatási eljárások lefolytatása során. – Megbízás alapján képviseleti feladatokat lát el. – A vámhatóság által elfogadott informatikai rendszereket használja. – Kiállítja a biztosítéknyújtáshoz szükséges okmányokat. – Kiállítja a nemzetközi vámokmányokat. – Felel a vámraktár rendeltetésszerû használatáért.

12. szám

12. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY – Felel a vámudvarok szabályszerû üzemeltetéséért. – Közremûködik az exporttámogatott termékek fizikai ellenõrzése során. – Kiállítja az export-visszatérítéshez kapcsolódó okmányokat. – Érvényesíti a vámeljáráshoz kapcsolódó jogorvoslati rendszert. – Meghatározza az áruk származását és vámértékét. – Vizsgálja az áruk származását és eredetét. – Vizsgálja a nem közösségi áruk vámértékét. – Igazolja az áruk származását és státuszát. – Közremûködik a származás utólagos megerõsítése során. – Benyújtja az eljáráshoz szükséges okmányokat. – A származási szabályokat érvényesíti a vámeljárások során. – Érvényesíti az EU vámuniós szerzõdéseiben foglaltakat. – Kötelezõ tarifális felvilágosítással kapcsolatos feladatokat lát el. – Közremûködik a fizikai áruvizsgálatnál. – Közremûködik a mintavételnél. – Alkalmazza a kiviteli eljárás szabályait. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret C A közösségi vámjog jogforrásai és a nemzeti jogi szabályozás. B Alapvetõ fogalmak. C Képviseleti jog. C Az áru beléptetése a Közösség vámterületére. C Korlátozó és tiltó rendelkezések. D Gépjármûadóra vonatkozó rendelkezések. C Az áru vám elé állítása és az átmeneti megõrzés. D Szemledíj és egyéb díjak. B Árunyilatkozatra vonatkozó rendelkezések. B Az árunyilatkozat mellé csatolandó okmányok. C Árutovábbításra vonatkozó általános rendelkezések. B Közösségi árutovábbítás. C Nemzetközi vámokmányokkal történõ árutovábbítás. D Egyszerûsített eljárások az árutovábbításban. B Szabad forgalomba bocsátás szabályai. B A vámtartozásra vonatkozó rendelkezések. B Nem közösségi adókra és díjakra vonatkozó rendelkezések. C A vámeljárás szabályai. B Az EV kitöltésének szabályai. D Nem kereskedelmi jellegû áruforgalom szabályai. B A kiviteli eljárás szabályai. C Gazdasági vámeljárások általános szabályai. C Vámraktározás. D Az adóraktárak. C Ideiglenes behozatal. D Aktív feldolgozás. D Vámfelügyelet mellett történõ feldolgozás. D Passzív feldolgozás. D Egyszerûsített vámeljárások. C Egyéb vámjogi rendeltetések. C Utólagos intézkedések általános szabályai. C Jogorvoslat. C Utólagos ellenõrzésre vonatkozó rendelkezések.

3365

3366


12. szám

C Nem preferenciális származási szabályok. C Egyoldalúan alkalmazott kedvezmények. B Szabad kereskedelmi megállapodások. B Vámérték megállapításának módjai. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 4 Folyamatábrák értelmezése. 4 Hallott szakmai szöveg megértése. 4 Jogszabály-alkalmazás készsége. 3 Kész szoftverek használata. 3 Szakmai kommunikáció. Személyes kompetenciák: – Fejlõdõképesség, önfejlesztés. – Önállóság. – Pontosság. Társas kompetenciák: – Kommunikációs rugalmasság. – Segítõkészség. – Közérthetõség. – Nyelvhelyesség. – Udvariasság. Módszerkompetenciák: – Gyakorlatias feladatértelmezés. – Információgyûjtés. – Következtetési képesség. – Rendszerezõ képesség. A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1979-06 Jövedéki feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil – Jövedéki feladatokat végez. – Betartja az engedélyezési eljárással kapcsolatos jogszabályi elõírásokat. – Betartja a bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendre vonatkozó szabályokat. – Kiállítja a kísérõokmányokat és a származási igazolványt. – Betartja a jövedéki biztosíték nyújtására vonatkozó szabályokat. – Ellátja az adóügyi jelzésekkel kapcsolatos feladatokat. – Adó- és zárjegy, hivatalos zár igénylésével és elszámolásával kapcsolatos kötelezettségeket teljesíti. – Elvégzi a jövedéki termékek adózásával kapcsolatos feladatokat. – Adatszolgáltatási tevékenységet végez. – Közremûködik a jövedéki eljárások lefolytatása során. – Ellátja a Kötelezõ Érvényû Vámtarifa Besorolás kérelmezésével, alkalmazásával kapcsolatos feladatokat. – Betartja a nyilvántartások vezetésére vonatkozó elõírásokat. – Betartja az okmányok, bizonylatok kiállítására vonatkozó szabályokat. – Betartja a tevékenységéhez szükséges mûszaki-szakmai követelményeket. – Használja az Európai Unióban a jövedéki szakterülettel kapcsolatos rendeletek, irányelvek és bírósági döntések rendelkezéseit. – A jövedéki számítógépes rendszereken szükséges adatrögzítéseket végez. – Megbízás alapján képviseleti feladatokat lát el. – Érvényesíti a jövedéki eljáráshoz kapcsolódó jogorvoslati rendszert. – A hatóság ellenõrzései és a mintavételek során közremûködik. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével

12. szám

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Típus B B B B B B B B A B A B A B B B A B

Szakmai ismeret A Jövedéki adótörvény hatálya, hatáskör és illetékesség. Alapvetõ értelmezõ rendelkezések. Az adózó kötelezettségei, a jövedéki adókötelezettség keletkezése. Az adó felfüggesztése, a felfüggesztés esetei, az adófelfüggesztés megszûnése. Jövedéki termékek szállítása, okmányolása. A jövedéki termékekkel folytatott tevékenységek. Engedélyezés menete, az egyes tevékenységek végzésének feltételei. Jövedéki biztosítékra vonatkozó rendelkezések. Nyilvántartások vezetése, bizonylatok kiállítása, elszámolások. Az adózás menete a jövedéki adóztatásban. A jövedéki adó megállapítása, bevallása, megfizetése. Tárgyi adómentesség a Jövedéki adótörvény szerint. A jövedéki adó visszaigénylése. A Jövedéki adótörvény hatálya alá tartozó termékek meghatározása. A zárjegyekre, hivatalos zárra és az adójegyekre vonatkozó elõírások. Jövedéki termékek adómentes felhasználása. Jövedéki termékekkel folytatott kereskedelem szabályai. Az Európai Unióban a jövedéki biztosítékkal, termékforgalommal, árubesorolással kapcsolatos legfontosabb rendeletek, irányelvek és bírósági döntések, rendelkezések ismerete. B Ellenõrzési formák a jövedéki területen, az ellenõrzött személy kötelezettségei. B Jogkövetkezmények, intézkedések. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 4 Szakmai kommunikáció. 3 Jogforrások megfelelõ alkalmazása. 3 Számolási készség. 4 Hallott szakmai szöveg megértése. 3 Irodatechnikai eszközök használata. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. Személyes kompetenciák: – Fejlõdõképesség. – Rugalmasság. – Precizitás. – Döntésképesség. Társas kompetenciák: – Nyelvhelyesség. – Határozottság. – Kapcsolatteremtõ készség. – Kezdeményezõkészség. Módszerkompetenciák: – Felfogóképesség. – Gyakorlatias feladatértelmezés. – Lényegfelismerés. – Ismeretek helyén való alkalmazása. – Nyitott hozzáállás. A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2740-09 Környezetvédelmi termékdíj feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil – Termékdíj bejelentéssel, bevallással, nyilvántartással kapcsolatos feladatokat végez. – Megfelelõ módon alkalmazza a termékdíjhoz kapcsolódó nemzeti jogszabályokat. – Elvégzi a termékdíj köteles termékek adózásával/adóztatásával kapcsolatos feladatokat.

3367

3368


12. szám

– Betartja/betartatja a bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendre vonatkozó szabályokat. – A vámeljárások során közremûködik a vámáru-nyilatkozatok termékdíjjal kapcsolatos mellékleteinek megfelelõ elkészítésében. – Kapcsolatot tart a vám- és környezetvédelmi hatóságokkal. – Szerzõdés alapján kapcsolatot tart a hasznosítást koordináló szervezetekkel, elkészíti és megküldi részükre a beszámolókat. – Ellátja a Kötelezõ Tarifális Felvilágosítás kérelmezésével, alkalmazásával kapcsolatos feladatokat. – Alkalmazza az Európai Unióban a termékdíjhoz kapcsolódó rendeleteket, irányelveket és bírósági döntések rendelkezéseit. – Vezeti a termékdíjhoz kapcsolódó külön nyilvántartásokat, kezeli és rögzíti az adatokat, betartja a nyilvántartások vezetésére vonatkozó elõírásokat. – Közremûködik a termékdíjhoz kapcsolódó szerzõdések megkötésében. – Közremûködik a termékdíjhoz szorosan kapcsolódó beszerzési és értékesítési ügyletek megkötésénél, megadja az ügylethez kapcsolódó termékdíjas és hulladékhasznosítási kötelezettségekrõl szóló információkat. – Megbízás alapján, a külön jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén képviseleti feladatokat lát el. – Érvényesíti a termékdíjjal kapcsolatos eljáráshoz kapcsolódó jogorvoslati rendszert. – A hatóság ellenõrzései és a mintavételek során közremûködik. – Ismeri és alkalmazza a rendszeresített bevallási formanyomtatványokat. – Kezeli és alkalmazza a rendszeresített nyomtatványkitöltõ programot, jóváhagyásra megküldi a rendszeresített nyomtatványkitöltõ program által elõállított xml üzenettel egyenértékû bevallást elõállító alkalmazott szoftvert a vámhatóság felé. – Termékdíj-mentességi engedélyekkel kapcsolatos feladatokat végez. – Alkalmazza a termékdíj-mentességi engedélyekre vonatkozó jogszabályi elõírásokat. – Elkészíti és határidõben megküldi a mentességi kérelmeket és figyelemmel kíséri a kiadott mentességi engedélyekben meghatározottak teljesülését. – Elkészíti és megküldi a mentességi engedélyben foglaltak teljesítésére vonatkozó beszámolót. – Betartja a betétdíjra vonatkozó nyilvántartási, bejelentési, beszámolási kötelezettségre vonatkozó elõírásokat. – Termékdíjhoz szorosan kapcsolódó hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási adminisztrációs feladatokat végez. – Ismeri és alkalmazza a hulladékok kezelésére vonatkozó általános elõírásokat. – Vezeti a hulladékgazdálkodással összefüggõ szükséges nyilvántartásokat. – Kiállítja a hulladékszállításhoz szükséges szállítójegyet, mérlegjegyet. – Ellenõrzi a hulladékkezelésre szerzõdött partnerek engedélyeinek érvényességét. – Közremûködik a hulladékkezeléssel, -hasznosítással kapcsolatos szerzõdések megkötésében. – Szükség szerint rögzíti az adatokat a hulladékgazdálkodási információs rendszerben. Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret A A termékdíj törvény és végrehajtási rendeletei hatálya, hatáskör és illetékesség. A A mögöttesen alkalmazandó nemzeti ágazati és eljárási szabályok ismerete. C A kapcsolódó európai uniós joganyag ismerete. A A termékdíj kötelezettség teljesítése során felmerülõ azonosítók, kódok ismerete, alkalmazása. B Alapvetõ értelmezõ rendelkezések. A A termékdíj köteles termékek meghatározása. B Az adózó kötelezettségei, a termékdíj kötelezettség keletkezése, keletkezésének idõpontja. B A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása szerzõdéssel. B A számlán való átvállalás. B A termékdíjjal kapcsolatos képviselet ellátásának szabályai. A Nyilvántartások vezetése, bizonylatok kiállítása, elszámolások. A A termékdíj megállapításához szükséges számítási módszerek ismerete, a termékdíj megállapítása, bevallása, megfizetése. B Termékdíj mentességre vonatkozó szabályok. B A hasznosítás és a termékdíj kapcsolata.

12. szám


3369

C

A termékdíj köteles termékekbõl keletkezett hulladékok egyéni teljesítõként történõ kezelése, azonosítása, okmányolása. B A befizetett termékdíj visszaigénylése. B A termékdíjas szabályozásban érintett hatóságok feladatai. B Ellenõrzési formák a termékdíj területen, az ellenõrzött személy kötelezettségei. B Jogkövetkezmények, intézkedések. A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség 4 Szakmai kommunikáció. 5 Jogforrások megfelelõ alkalmazása. 4 Jogértelmezési készség. 3 Számolási készség. 4 Hallott szakmai szöveg megértése. 3 Irodatechnikai eszközök használata. 4 Kész szoftverek alkalmazása. 4 Olvasott szakmai szöveg megértése. Személyes kompetenciák: – Felelõsségtudat. – Rugalmasság. – Precizitás. – Önállóság. – Megbízhatóság. Társas kompetenciák: – Határozottság. – Kapcsolatteremtõ készség. – Kezdeményezõkészség. Módszerkompetenciák: – Áttekintõ képesség, rendszerezõ képesség. – Gyakorlatias feladatértelmezés. – Jó problémamegoldó képesség. – Lényegfelismerés. – Információgyûjtés. Az 52 344 05 0010 52 01 azonosító számú, Jövedéki ügyintézõ megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1981-06 1982-06 1980-06 1975-06 1976-06 1977-06 1979-06

megnevezése

Vám- és jövedéki alapok Áruosztályozás és áruismeret Ügyviteli feladatok Bevezetés a jogtudományba Adózási feladatok Gazdasági feladatok Jövedéki feladatok

Az 52 344 05 0010 52 02 azonosító számú, Vámügyintézõ megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1981-06 1982-06 1980-06 1975-06 1976-06 1977-06 1978-06

megnevezése

Vám- és jövedéki alapok Áruosztályozás és áruismeret Ügyviteli feladatok Bevezetés a jogtudományba Adózási feladatok Gazdasági feladatok Vámjogi feladatok

3370


12. szám

Az 52 344 05 0010 52 03 azonosító számú, Termékdíj ügyintézõ megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1981-06 1982-06 1980-06 1975-06 1976-06 1977-06 2740-09

megnevezése

Vám- és jövedéki alapok Áruosztályozás és áruismeret Ügyviteli feladatok Bevezetés a jogtudományba Adózási feladatok Gazdasági feladatok Környezetvédelmi termékdíj feladatok

V. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei A vizsgára jelentkezõnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai elõképzettséggel. Iskolai rendszerû szakképzésben: az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben: a szakmai követelménymodulokhoz rendelt valamennyi modulzáró vizsga eredményes teljesítése. A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulzáró vizsgák elágazásonként Az 52 344 05 0010 52 01 azonosító számú, Jövedéki ügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 8.

modulzáró vizsga: modulzáró vizsga: modulzáró vizsga: modulzáró vizsga: modulzáró vizsga: modulzáró vizsga: modulzáró vizsga:

Vám- és jövedéki alapok, Áruosztályozás és áruismeret, Ügyviteli feladatok, Bevezetés a jogtudományba, Adózási feladatok, Gazdasági feladatok, Jövedéki feladatok.

Az 52 344 05 0010 52 02 azonosító számú, Vámügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.


Vám- és jövedéki alapok, Áruosztályozás és áruismeret, Ügyviteli feladatok, Bevezetés a jogtudományba, Adózási feladatok, Gazdasági feladatok, Vámjogi feladatok.

Az 52 344 05 0010 52 03 azonosító számú, Termékdíj ügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt modulzáró vizsgák: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 9.


Vám- és jövedéki alapok, Áruosztályozás és áruismeret, Ügyviteli feladatok, Bevezetés a jogtudományba, Adózási feladatok, Gazdasági feladatok, Környezetvédelmi termékdíj feladatok.

A vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott modulok modulzáró vizsgafeladatait a szakmai követelményekkel összhangban a szakmai képzést folytató intézmény állítja össze. A modulzáró vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi modulzáró vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesíti.

12. szám


3371

Az 52 344 03 0000 00 00 számú Pénzügyõr szakképesítéssel rendelkezõk mentesülnek a következõ modulzáró vizsgák teljesítésének kötelezettsége alól: – 1. modulzáró vizsga: Vám- és jövedéki alapok, – 4. modulzáró vizsga: Bevezetés a jogtudományba, – 5. modulzáró vizsga: Adózási feladatok, – 6. modulzáró vizsga: Gazdasági feladatok, – 7. modulzáró vizsga: Vámjogi feladatok, – 8. modulzáró vizsga: Jövedéki feladatok. Az 52 344 03 0000 00 00 számú Pénzügyõr szakképesítéssel rendelkezõk mentesülnek a következõ modulzáró vizsgák teljesítésének kötelezettsége alól: – 1. modulzáró vizsga: Vám- és jövedéki alapok, – 4. modulzáró vizsga: Bevezetés a jogtudományba, – 5. modulzáró vizsga: Adózási feladatok, – 6. modulzáró vizsga: Gazdasági feladatok, – 7. modulzáró vizsga: Vámjogi feladatok, – 8. modulzáró vizsga: Jövedéki feladatok, Az 52 3433 04 Jövedéki ügyintézõ szakképesítéssel rendelkezõk mentesülnek a következõ modulzáró vizsgák teljesítésének kötelezettsége alól: – 1. modulzáró vizsga: Vám- és jövedéki alapok, – 4. modulzáró vizsga: Bevezetés a jogtudományba, – 5. modulzáró vizsga: Adózási feladatok, – 6. modulzáró vizsga: Gazdasági feladatok, – 8. modulzáró vizsga: Jövedéki feladatok. A 2004. május 1-jét követõen szerzett 54 3433 04 Vámügyintézõ szakképesítéssel rendelkezõk mentesülnek a következõ modulzáró vizsgák teljesítésének kötelezettsége alól: – 1. modulzáró vizsga: Vám- és jövedéki alapok, – 2. modulzáró vizsga: Áruosztályozás és áruismeret, – 4. modulzáró vizsga: Bevezetés a jogtudományba, – 5. modulzáró vizsga: Adózási feladatok, – 6. modulzáró vizsga: Gazdasági feladatok, – 7. modulzáró vizsga: Vámjogi feladatok. A Bevezetés a jogtudományba 4. modulzáró vizsga alóli felmentés feltétele: – a Rendõrtiszti Fõiskola bármely szakán szerzett állami felsõfokú végzettség, – az Állam- és Jogtudományi Egyetem jogász szakán, vagy igazságügyi ügyintézõ szakon szerzett állami felsõfokú végzettség, – az Igazgatásszervezõ szakon szerzett állami felsõfokú végzettség, – a Közigazgatási alapvizsgáról kiállított igazolás, amennyiben a végzettség, illetve képzettség megszerzése 2005. január 1-je után történt. Az Adózási feladatok 5. modulzáró vizsga és a Gazdasági feladatok 6. modulzáró vizsga alóli felmentés feltétele: – a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti képzésekben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga, vagy a felsõoktatási alapés mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területen az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga, – Mérlegképes könyvelõ, vagy azzal egyenértékû szakképesítés – Okleveles pénzügyi revizor szakképesítés – Okleveles adószakértõ – Adótanácsadó szakképesítés Az a jelölt, aki a modulzáró vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, mentesül a modulzáró vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.

3372


12. szám

2. A szakmai vizsga részei 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1981-06 Vám- és jövedéki alapok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A jövedéki adótörvény rendelkezéseinek alapszintû ismerete, vámigazgatási eljárások és vámeljárások lefolytatásához kapcsolódó rendelkezések ismeretének számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1982-06 Áruosztályozás és áruismeret A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Áruosztályozás és áruismeret szabályainak alkalmazása a tarifális besorolás keretében a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Áruosztályozás szabályaival és áruismerettel kapcsolatos ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1980-06 Ügyviteli feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hivatalos dokumentumok számítógépen történõ elkészítése. Adatbázis-kezelõ program és internet használata. Ügyviteli feladatok ellátása. Az ügyviteli, irodatechnikai eszközök használatának bemutatása a PM által kiadott Útmutató alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1975-06 Bevezetés a jogtudományba A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Jogi alapismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100%

12. szám


3373

5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1976-06 Adózási feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Adózással kapcsolatos alapismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1977-06 Gazdasági feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Ellenõrzési módszerek, rendszerek alapszintû ismeretének számonkérése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1978-06 Vámjogi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A vámigazgatási eljárások és vámeljárások lefolytatásának, valamint a hozzájuk kapcsolódó egyéb rendelkezések gyakorlati ismerete és alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A vámjogszabályok, valamint a hozzájuk kapcsolódó egyéb rendelkezések ismerete. Okmányok tartalmának értelmezése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 8. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1979-06 Jövedéki feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A jövedéki adótörvény rendelkezéseinek gyakorlatban való alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A jövedéki törvény rendelkezéseinek elméleti ismerete, az egyes területek közötti összefüggések, kapcsolatok alkalmazása. Okmányok tartalmának értelmezése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján.

3374


12. szám

A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 9. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2740-09 Környezetvédelmi termékdíj feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A környezetvédelmi termékdíj törvény rendelkezéseinek gyakorlatban való alkalmazása, az okmányok és formanyomtatványok tartalmának ismerete a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A környezetvédelmi termékdíj törvény rendelkezéseinek és az ágazati szabályoknak az elméleti ismerete, az egyes területek közötti összefüggések, kapcsolatok alkalmazása a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 52 344 05 0010 52 01 azonosító számú, Jövedéki ügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 15 4. vizsgarész: 15 5. vizsgarész: 15 6. vizsgarész: 15 8. vizsgarész: 20 Az 52 344 05 0010 52 02 azonosító számú, Vámügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 15 4. vizsgarész: 15 5. vizsgarész: 15 6. vizsgarész: 15 7. vizsgarész: 20 Az 52 344 05 0010 52 03 azonosító számú, Termékdíj ügyintézõ megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 15 4. vizsgarész: 15 5. vizsgarész: 15 6. vizsgarész: 15 9. vizsgarész: 20

12. szám


3375

4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az 52 343 05 03 0000 00 00 számú Pénzügyõr szakképesítéssel rendelkezõk mentesülnek a következõ vizsgarészek teljesítésének kötelezettsége alól: – 1. modulzáró vizsga: Vám- és jövedéki alapok, – 4. vizsgarész: Bevezetés a jogtudományba, – 5. vizsgarész: Adózási feladatok, – 6. vizsgarész: Gazdasági feladatok, – 7. vizsgarész: Vámjogi feladatok, – 8. vizsgarész: Jövedéki feladatok. Az 52 344 03 0000 00 00 számú Pénzügyõr szakképesítéssel rendelkezõk mentesülnek a következõ vizsgarészek teljesítésének kötelezettsége alól: – 4. vizsgarész: Bevezetés a jogtudományba, – 5. vizsgarész: Adózási feladatok, – 6. vizsgarész: Gazdasági feladatok, – 7. vizsgarész: Vámjogi feladatok, – 8. vizsgarész: Jövedéki feladatok. Az 52 3433 04 Jövedéki ügyintézõ szakképesítéssel rendelkezõk mentesülnek a következõ vizsgarészek teljesítésének kötelezettsége alól: – 1. vizsgarész: Vám- és jövedéki alapok, – 4. vizsgarész: Bevezetés a jogtudományba, – 5. vizsgarész: Adózási feladatok, – 6. vizsgarész: Gazdasági feladatok, – 8. vizsgarész: Jövedéki feladatok. A 2004. május 1-jét követõen szerzett 54 3433 04 Vámügyintézõ szakképesítéssel rendelkezõk mentesülnek a következõ vizsgarészek teljesítésének kötelezettsége alól: – 1. vizsgarész: Vám- és jövedéki alapok, – 2. vizsgarész: Áruosztályozás és áruismeret, – 4. vizsgarész: Bevezetés a jogtudományba, – 5. vizsgarész: Adózási feladatok, – 6. vizsgarész: Gazdasági feladatok, – 7. vizsgarész: Vámjogi feladatok. A 4. Bevezetés a jogtudományba vizsgarész alóli felmentés feltétele: – a Rendõrtiszti Fõiskola bármely szakán szerzett állami felsõfokú végzettség, – az Állam- és Jogtudományi Egyetem jogász szakán, vagy igazságügyi ügyintézõ szakon szerzett állami felsõfokú végzettség, – az Igazgatásszervezõ szakon szerzett állami felsõfokú végzettség, – a Közigazgatási alapvizsgáról kiállított igazolás, amennyiben a végzettség, illetve képzettség megszerzése 2005. január 1-je után történt. Az 5. Adóztatási feladatok vizsgarész és a 6. Gazdasági feladatok vizsgarész alóli felmentés feltétele: – a közgazdasági felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti képzésekben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga, vagy a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési területen az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsga, – Mérlegképes könyvelõ, vagy azzal egyenértékû szakképesítés – Okleveles pénzügyi revizor szakképesítés – Okleveles adószakértõ – Adótanácsadó szakképesítés Amennyiben a vizsgázó az elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlõen igazolja, úgy mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól.

3376


12. szám

5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai A 2. Áruosztályozás és áruismeret, a 7. Vámjogi feladatok a 8. Jövedéki feladatok és a 9. Környezetvédelmi termékdíj feladatok vizsgarészek szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhetõ meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlaga legalább 60%. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következõ: 90–100% jeles (5) 80– 89% jó (4) 70– 79% közepes (3) 60– 69% elégséges (2) Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán, vagy elõzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan, vagy érdemjeggyel minõsítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az elõzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelõs miniszternek a szakmai vizsga elõkészítésérõl szóló jelentés megküldését követõen ismételhetõ(ek) meg.

VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Jövedéki ügyintézõ

Vámügyintézõ

Termékdíj ügyintézõ

Iratrendezõk

X

X

X

Irodatechnikai eszközök

X

X

X

Számítógép

X

X

X

Szkenner

X

X

X

Nyomtató

X

X

X

Szoftverek

X

X

X

Internet-hozzáférés

X

X

X

Kommunikációs eszközök

X

X

X

Ügyintézési eljárásrend

X

X

X

Áruminták

X

X

X

Formanyomtatványok

X

X

X

Jogszabálygyûjtemény

X

X

X

VII. EGYEBEK A képzés nyelve: magyar. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározottól eltérõen a szakmai vizsgát az elsõ vizsgatevékenység napjától számítva 90 napon belül be kell fejezni.

12. szám


3377

A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: a Vámügyintézõ szakképesítés tekintetében a Magyar Vámügyi Szövetség, a Jövedéki ügyintézõ szakképesítés tekintetében a Vám-, Jövedéki- és Agrárszolgáltatók Szövetsége, a Temékdíjügyintézõ szakképesítés tekintetében a Magyar Vámügyi Szövetség és a Vám-, Jövedéki- és Agrárszolgáltatók Szövetsége. Az írásbeli vizsgatevékenységek vizsgaidõpontjai tekintetében a PM közleményben közreadott vizsganaptár az irányadó. A PM a szakmai vizsga megkezdése elõtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhetõ módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak.”

A pénzügyminiszter 16/2009. (IX. 24.) PM rendelete a Vám- és Pénzügyõrség Öltözködési Szabályzatáról szóló 9/1999. (III. 31.) PM rendelet módosításáról A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: 1. §

A Vám- és Pénzügyõrség Öltözködési Szabályzatáról szóló 9/1999. (III. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 12. § (1) bekezdése a következõ m) és n) pontokkal egészül ki: [A felszerelési tárgyak a] „m) névkitûzõ, n) hímzett azonosítószám.”

2. §

Az R. 4. számú melléklete a következõ 10. ponttal egészül ki: „10. a) Névkitûzõ: A névkitûzõ a viselõjének teljes nevét tartalmazó ”BODONI ANTIQUA” betûtípusú, nagy nyomtatott betûvel írott, 80 × 14 mm méretû, lekerekített sarkú, ezüst vagy aranyszínû fémlap. A betûk színe fekete. b) Hímzett azonosítószám: A hímzett azonosítószám 20 × 65 mm méretû fektetett téglalap alakú, tépõzárra dolgozott zöld szövet. A szövetre 5 db 10 mm magas szám van napsárga fonallal hímezve, míg a nyomozók esetében egy NY betû és 4 db szám található, és a szövet széle 2 mm vastagon körbe hímzett, ugyanazzal a fonallal. A hímzett azonosítószám száma megegyezik a szolgálati jelvény számával.”

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.


3378


12. szám

A pénzügyminiszter 17/2009. (IX. 29.) PM rendelete a pénzügyminiszter feladatkörébe tartozó egyes PM rendeleteknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggõ tör vénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény hatálybalépése miatt szükséges módosításáról Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (17) bekezdésében és 182. § (8) bekezdésében, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés a), c), f)–g), p), s)–t) és u) pontjaiban, az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 10. § (3) bekezdésében, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés a)–l) pontjaiban, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés b) pontjában, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81. § (1) bekezdés b) pontjában, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/D. § (4) bekezdésében és 30. § (9) bekezdésében, az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. § a), b), d) és e) pontjaiban, a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. § (2) bekezdésében, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 235. § b) és r) pontjában, a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (2) bekezdésének r) pontjában, a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. § (2) bekezdés o) pontjában, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (5) bekezdésében, az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (8) bekezdésében, a jelzáloghitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény 27. § (2) bekezdés c) pontjában és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (4) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a), b), f) és g) pontjában, 2. § d) pontjában, 4. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

A feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, a díj megfizetésének és visszatérítésének módjáról és részletes feltételeirõl, valamint a döntési eljárás részletes szabályairól szóló 39/2006. (XII. 25.) PM rendelet módosítása 1. §

2. §

(1) A feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, a díj megfizetésének és visszatérítésének módjáról és részletes feltételeirõl, valamint a döntési eljárás részletes szabályairól szóló 39/2006. (XII. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kérelemhez csatolni kell a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzõi aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta másolatát.” (2) Az R. 9. §-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A kérelem elbírálásáról – az adó feltételes megállapításáról vagy elutasításáról – a miniszter dönt.” Az R. melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása 3. §

(1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: JötR.) 2. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(1) Az adóraktári engedély iránti kérelemhez – a 3. §-ban és a 3/A. §-ban foglalt eltéréssel – csatolni kell] „a) a társasági szerzõdést (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói, illetve az õstermelõi igazolványt; b) a Jöt. 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítésérõl kiadott, 30 napnál nem régebbi közokirati igazolást;” (2) A JötR. 2. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Az adóraktári engedély iránti kérelemhez – a 3. §-ban és a 3/A. §-ban foglalt eltéréssel – csatolni kell] „i) az adóraktárban folytatott tevékenységhez jogszabályban elõírt engedélyek listáját, adóraktárankénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának idõpontja);”

12. szám


3379

(3) A JötR. 2. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Az adóraktári engedély iránti kérelemhez – a 3. §-ban és a 3/A. §-ban foglalt eltéréssel – csatolni kell] „n) – a kizárólag bérfõzést végzõ szeszfõzdére, valamint sörfõzdére engedélyt kérelmezõ kivételével – az adóraktár engedélyese vagy az adóraktár által jövedéki ügyintézõként foglalkoztatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézõi szakképesítést igazoló bizonyítványának vagy a 28. § (1) bekezdés szerinti egyéb szakképesítést, szakmai végzettséget igazoló bizonyítványának hiteles másolatát, továbbá – megbízott személy esetén – a megbízó személy által a jövedéki ügyintézõi tevékenység ellátásáról kiállított, a megbízó és a megbízott adatait (természetes személy esetén név, születési hely, idõ, anyja neve, lakcím, gazdálkodó szerv esetén cégnév, székhely, cégjegyzék száma, illetve vállalkozói igazolvány száma), aláírását, valamint a megbízás ellátásának kezdõ idõpontját, idõtartamát tartalmazó iratot;” (4) A JötR. 2. §-a (1) bekezdésének p) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Az adóraktári engedély iránti kérelemhez – a 3. §-ban és a 3/A. §-ban foglalt eltéréssel – csatolni kell] „p) a 61. § (1)–(2) bekezdésében vagy a 61/A. § (1) bekezdésében foglalttól eltérõ denaturálási eljárás leírását.” (5) A JötR. 2. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kérelmezõnek az (1) bekezdés b), d), j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolni. Nem kell csatolni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást, ha a kérelem benyújtásának idõpontjában a kérelmezõ szerepel az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban (a továbbiakban: köztartozásmentes adózói adatbázis).” 4. §

A JötR. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 1. melléklet [(1) A Jöt. 82. § (1) bekezdés szerinti egyszerûsített adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell] „a) a társasági szerzõdést (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói, illetve az õstermelõi igazolványt;”

5. §

(1) A JötR. 3/A. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 2. melléklet [(1) A Jöt. 58. § (1) bekezdés j) pontja szerinti, kísérleti elõállítást végzõ üzem adóraktári engedélye iránti kérelemhez csatolni kell] „a) a társasági szerzõdést (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói, illetve az õstermelõi igazolványt; b) a Jöt. 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítésérõl kiadott, 30 napnál nem régebbi közokirati igazolást;” (2) A JötR. 3/A. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 3. melléklet [(1) A Jöt. 58. § (1) bekezdés j) pontja szerinti, kísérleti elõállítást végzõ üzem adóraktári engedélye iránti kérelemhez csatolni kell] „h) a 61. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a 61/A. § (1) bekezdésében foglalttól eltérõ denaturálási eljárás leírását.” (3) A JötR. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kérelmezõnek az (1) bekezdés b) és e) pontjában foglalt okiratokat eredetiben kell csatolnia. Nem kell csatolni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást, ha a kérelem benyújtásának idõpontjában a kérelmezõ a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel.”

6. §

A JötR. 5/A. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 4. melléklet [(1) A kísérleti elõállítást végzõ üzemre adóraktári engedélyt a regionális ellenõrzési központ abban az esetben ad ki, ha] „a) a kérelmezõ a 3/A. § (1) bekezdés b) pontban foglalt közokirati igazolást csatolja, vagy a kérelem benyújtásának idõpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban;”

7. §

(1) A JötR. 10. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 5. melléklet [(1) A keretengedély iránti kérelemhez – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – csatolni kell] „a) a kérelmezõ társasági szerzõdését (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói igazolványát; b) a Jöt. 42. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítésérõl kiadott, 30 napnál nem régebbi közokirati igazolást;” (2) A JötR. 10. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 6. melléklet [(1) A keretengedély iránti kérelemhez – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – csatolni kell] „h) az adómentes üzemben folytatott tevékenységhez jogszabályban elõírt engedélyek listáját (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának idõpontja);”

3380


12. szám

(3) A JötR. 10. §-a (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 7. melléklet [(1) A keretengedély iránti kérelemhez – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – csatolni kell] „r) az adómentes felhasználó által jövedéki ügyintézõként foglalkoztatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézõi szakképesítést igazoló bizonyítványának vagy a 28. § szerinti egyéb szakképesítést, szakmai végzettséget igazoló bizonyítványának hiteles másolatát – megbízott személy esetén – továbbá, a jövedéki ügyintézõi tevékenység ellátására kötött szerzõdés eredeti példányát;” (4) A JötR. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A kérelmezõnek az (1) bekezdés b), c), j), k) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a keretengedély iránti kérelemhez csatolnia. Nem kell csatolni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást, ha a kérelem benyújtásának idõpontjában a kérelmezõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.” 8. §

(1) A JötR. 15. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 8. melléklet [(1) A felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolni kell] „a) a kérelmezõ társasági szerzõdését (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói igazolványát; b) a Jöt. 59. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítésérõl kiadott, 30 napnál nem régebbi közokirati igazolást;” (2) A JötR. 15. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 9. melléklet [(1) A felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolni kell] „h) a felhasználó üzemben folytatott tevékenységhez jogszabályban elõírt engedélyek listáját (kiadó hatósága, engedély megnevezése, száma, kiadásának idõpontja);” (3) A JötR. 15. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kérelmezõnek az (1) bekezdés b), c), f), j) és m) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolnia. Nem kell csatolni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást, ha a kérelem benyújtásának idõpontjában a kérelmezõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.”

9. §

(1) A JötR. 19. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 10. melléklet [(1) A bejegyzett kereskedõi engedély iránti kérelemhez – a (4)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel – csatolni kell] „a) a kérelmezõ társasági szerzõdését (alapító okiratot, alapszabályt), vagy az egyéni vállalkozói igazolványát; b) a Jöt. 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítésérõl kiadott, 30 napnál nem régebbi közokirati igazolást;” (2) A JötR. 19. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 11. melléklet [(1) A bejegyzett kereskedõi engedély iránti kérelemhez – a (4)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel – csatolni kell] „f) a fogadóhelyen végzett tevékenységhez jogszabályban elõírt engedélyek listáját (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának idõpontja);” (3) A JötR. 19. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kérelmezõnek az (1) bekezdés b), d), h) és j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolnia. Nem kell csatolni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást, ha a kérelem benyújtásának idõpontjában a kérelmezõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.” (4) A JötR. 19. §-a (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A nem bejegyzett kereskedõi engedély iránti kérelemhez az (1) bekezdés a)–b) és i) pontjában elõírt bizonylatokat, okiratokat kell a (3) bekezdés szerint eredetiben vagy hiteles másolatban csatolnia. Nem kell csatolni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást, ha a kérelem benyújtásának idõpontjában a kérelmezõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.”

10. §

(1) A JötR. 22. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 12. melléklet [(1) Az adóképviselõ engedélye iránti kérelemhez csatolni kell] ,,a) a kérelmezõ társasági szerzõdését (alapító okiratot, alapszabályt), vagy az egyéni vállalkozói igazolványát; b) a Jöt. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel teljesítésérõl kiadott, 30 napnál nem régebbi közokirati igazolást;”

12. szám


3381

(2) A JötR. 22. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kérelmezõnek az (1) bekezdés b), c), g), h) és j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell az adó-képviselõi engedély iránti kérelemhez csatolnia. Nem kell csatolni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást, ha a kérelem benyújtásának idõpontjában a kérelmezõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.” 11. §

(1) A JötR. 25. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 13. melléklet [(1) Más tagállamban engedélyezett csomagküldõ kereskedõ adóügyi képviselõjének engedélye iránti kérelemhez csatolni kell] „a) a kérelmezõ társasági szerzõdését (alapító okiratot, alapszabályt), vagy az egyéni vállalkozói igazolványát; b) a Jöt. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel teljesítésérõl kiadott, 30 napnál nem régebbi közokirati igazolást;” (2) A JötR. 25. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kérelmezõnek az (1) bekezdés b), c) és g) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell az adóügyi képviselõi engedély iránti kérelemhez csatolnia. Nem kell csatolni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást, ha a kérelem benyújtásának idõpontjában a kérelmezõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.”

12. §

(1) A JötR. 26. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 14. melléklet [(1) A jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolni kell] „a) a kérelmezõ társasági szerzõdését (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói igazolványát; b) a Jöt. 104. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesítésérõl kiadott, 30 napnál nem régebbi közokirati igazolást;” (2) A JötR. 26. §-a (1) bekezdésének f)–g) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 15. melléklet [(1) A jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolni kell] „f) a tevékenység folytatásához jogszabályban elõírt engedélyeket, használatbavételi vagy fennmaradási engedélyeket tartalmazó listát (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának idõpontja); g) a számítógépes jövedéki nyilvántartás-vezetés leírását;” (3) A JötR. 26. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kérelmezõnek az (1) bekezdés b), c), d) és i) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, dokumentumokat eredetiben vagy az azokról készített hiteles másolatban kell a jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolnia. Nem kell csatolni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást, ha a kérelem benyújtásának idõpontjában a kérelmezõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.”

13. §

A JötR. 27. §-a (3) bekezdésének a)–b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 16. melléklet [(3) Az adatok változásának bejelentése során csatolni kell] „a) új telephely nyitása esetén a Jöt. 104. § (4) bekezdésében elõírt feltétel teljesítését igazoló iratokat, bizonylatokat, valamint az e rendelet 26. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti engedélyeket tartalmazó listát (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának idõpontja); b) az engedélyezett tevékenység mellett más engedélyköteles tevékenység megkezdése esetén az új tevékenység folytatására a vonatkozó jogszabályban elõírt hatósági engedélyeket tartalmazó listát (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának idõpontja);”

14. §

A JötR. 37/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az engedélyezett nyilvántartó, illetve a bizonylat-kiállító program módosított változatára való áttérést – kivéve, ha a módosítás a törzsadatok változása miatt szükséges – a regionális ellenõrzési központhoz elõzetesen be kell jelenteni, és egyidejûleg kérni kell a módosított program engedélyezését. A regionális ellenõrzési központ a programmódosítás engedélyezésérõl a kérelem benyújtását követõ 30 napon belül dönt. A programmódosítás engedélyezésekor – a 37/A. § (3) bekezdésének a) pontjára is figyelemmel – meghatározásra kerül a módosított nyilvántartó, illetve bizonylat-kiállító program használatának kezdõ idõpontja is.”

3382


12. szám

15. §

A JötR. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A mozgó ellátóhajónak az állomásozás helyérõl hajótöltési céllal történõ eltávozásáról és visszatérésérõl a hatósági felügyeletet ellátó vámhatóságot írásban kell értesíteni.”

16. §

A JötR. 41/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bioüzemanyag-adóraktár és a kísérleti elõállítást végzõ üzem engedélyese bioetanol elõállítása esetén – kivéve a Jöt. 7. § 37/B. pontjában meghatározott E85 elõállításához felhasználásra szánt bioetanol elõállítását – az e rendelet 61. § (1)–(2) bekezdésében, valamint 61/A. § (1) bekezdésében foglalt denaturálási eljáráson kívül más, a regionális ellenõrzési központ által engedélyezett, az adóraktári engedélyben szereplõ eljárást is alkalmazhat a 61. § (3) bekezdésének figyelembevételével.”

17. §

A JötR. 90. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A regionális ellenõrzési központ az adóraktár helyi körülményeinek figyelembevételével az adó megfizetésének biztosítása érdekében a hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való gyakorlásához az (1) bekezdés szerinti részletes elõírásokat határozhat meg, melyeket az engedélyben – annak kiadása vagy módosítása során – kell rögzíteni.”

18. §

A JötR. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az adóraktárában vagy az adómentes felhasználó üzemében a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyelet gyakorlása akkor rendelhetõ el, ha olyan körülmény merül fel, amely a jövedéki adó befolyásának fokozottabb veszélyeztetettségét valószínûsíti. A regionális ellenõrzési központ a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyeletet az adóraktári engedélyben, illetve a keretengedélyben vagy az engedély kiadását követõen rendeli el. A regionális ellenõrzési központ a keretengedélyben vagy az engedély kiadását követõen hozott döntésben a jövedéki termék felhasználásával elõállított termékekre vevõnyilvántartás vezetési kötelezettséget is elõírhat.”

19. §

(1) A JötR. 6. §-ának (2) bekezdésében, 11. §-ának (3) és (5) bekezdésében a ,,kézhezvételét” szövegrész helyébe „közlését” szöveg, 37/C. §-ának (3) bekezdésében, 93. §-ának (4) bekezdésében és 138. §-ának (6) bekezdésében a ,,kézhezvételétõl” szövegrész helyébe „közlésétõl” szöveg lép. (2) A JötR. 1., 1/A., 2., 3., 4., 5., 7. és 8. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul. (3) A JötR. 9., 10., 13., 16., 17., 19., 21. és 23. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul. (4) A JötR. 3. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul. (5) A JötR. 1. §-át megelõzõ „Engedélykérelmek benyújtása” alcím helyébe az „Engedély iránti kérelmek” alcím lép. (6) A JötR. 1. §-ának (1) bekezdésében a ,,Vám- és Pénzügyõrség eljárásra illetékes regionális ellenõrzési központjához” szövegrész helyébe a ,,regionális ellenõrzési központhoz” szöveg, 4. §-ának (1) bekezdésében az „és illetékességgel felruházott” szövegrész helyébe a ,,rendelkezõ” szöveg, 10. §-a (1) bekezdésének o) pontjában az „az illetékes hatóság” szövegrész helyébe az „a hatóság” szöveg, 11. §-ának (5) bekezdésében a ,,határozattal rendelkezik” szövegrész helyébe a ,,dönt” szöveg, 99. §-a (1) bekezdésében és 101. §-ának (4) bekezdésében az „az illetékes hatóság” szövegrész helyébe az „a hatóság” szöveg, 125. §-ának (1) bekezdésében és 126. §-a (3) bekezdésében az „az illetékes hatósági” szövegrész helyébe az „a hatósági” szöveg, a 14/A. számú mellékletében az „1. Illetékes vámhatóság” szövegrész helyébe az „1. Vámhatóság megnevezése” szöveg lép.

20. §

(1) Hatályát veszti a JötR. 2. § (1) bekezdés o) pontja, 4. § (2) bekezdése, 10. § (1) bekezdés p) pontjának a ,,területileg illetékes” szövegrésze, 10. § (1) bekezdés s) pontja, 19. § (1) bekezdés c) pontja, 22. § (1) bekezdés d) pontja, 25. § (1) bekezdés d) pontja, 28. § (2) bekezdése, 35. § (4) bekezdésének az „ , és értelemszerûen alkalmazni kell a 33. § (4) bekezdés rendelkezését” szövegrésze, 37. § (2) bekezdésének a ,,vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 160. § (2) bekezdése szerinti elektronikus úton” szövegrésze, 46. § (1) bekezdésének a ,,határozattal” szövegrésze, 83. § (2) bekezdésének az „Amennyiben az adómentességi igazolást és – az (1) bekezdés szerinti esetben – a megrendelõ ûrlapot a mentesített szervezet nem magyar vagy angol nyelven töltötte ki, akkor a hivatalos magyar nyelvû fordítást is mellékelni kell az adómentességi igazolás vámhatóság általi ellenjegyzéséhez.” szövegrésze, 92. §-ának az „A kérelem elfogadásáról vagy annak elutasításáról határozatban kell rendelkezni” szövegrésze, 96. § (2) bekezdésének a ,,vagy a Ket. 160. § (2) bekezdése szerinti elektronikus úton” szövegrésze és a 116. § (2) bekezdés második mondata.

12. szám


3383

(2) Hatályát veszti a JötR. 2. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (3) bekezdése d) pontjának a ,,30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,” szövegrésze, 10. § (1) bekezdés c) pontja, 15. § (1) bekezdés c) és j) pontja és a 15. § (3) bekezdésének „ , j)” szövegrésze, 19. § (1) bekezdés d) pontja, 22. § (1) bekezdés c) pontja, 25. § (1) bekezdés c) pontja, 26. § (1) bekezdés d) pontja, 27. § (3) bekezdés e) pontja. (3) Hatályát veszti a JötR. 4. számú melléklete I. pontjának a ,,4.6. Közvetlen számítógépes kapcsolatra:” szövegrésze, valamint az 5. és 7. számú melléklete I. pontjának a ,,4.6. A közvetlen számítógépes kapcsolatra:” szövegrésze. (4) Hatályát veszti a JötR. 44. és 45. számú melléklete.

A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet rendelet módosítása 21. §

A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet (a továbbiakban: Zárjegy-rendelet) 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az importõr zárjegyfelhasználónak az elszámoláshoz meg kell adnia a zárjegy harmadik országban történõ felhelyezése esetén a zárjegy kivitelérõl és a kivitelbõl visszahozott zárjegyrõl, valamint az alkoholtermék vámjogi szabadforgalomba bocsátásáról készült vámokmány számát.”

22. §

A Zárjegy-rendelet 2. § (1) bekezdésében a ,,Zárjegy megrendelést” szövegrész helyébe a ,,Zárjegy megrendelésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: megrendelés)” szövegrész lép.

23. §

Hatályát veszti a Zárjegy-rendelet 5. §-ának (3) bekezdése, 5. §-a (4) bekezdésének a ,,határozattal” szövegrésze és 13. §-ának (3)–(4) bekezdése.

A hordós és kannás borra elõírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól szóló 41/2002. (XII. 6.) PM rendelet módosítása 24. §

(1) A hordós és kannás borra elõírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól szóló 41/2002. (XII. 6.) PM rendelet (a továbbiakban: Zár-rendelet) 3. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 17. melléklet [(4) Az eszköz hivatalos zárként történõ elfogadására és a hivatalos zár elõállításának engedélyezésére irányuló kérelmet a regionális ellenõrzési központhoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell:] „a) a társasági szerzõdést (alapító okiratot, alapszabályt), illetve a vállalkozói igazolványt;” (2) A Zár-rendelet 3. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 18. melléklet [(4) Az eszköz hivatalos zárként történõ elfogadására és a hivatalos zár elõállításának engedélyezésére irányuló kérelmet a regionális ellenõrzési központhoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell:] „c) 30 napnál nem régebbi közokirati igazolást arról, hogy a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn;” (3) A Zár-rendelet 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A regionális ellenõrzési központ szakértõként köteles bevonni az eszköz hivatalos zárként történõ elfogadására és a hivatalos zár elõállításának engedélyezésére irányuló eljárásba a Bizottságot. A regionális ellenõrzési központ – a Bizottság javaslatának figyelembevételével, a Bizottság javaslattételét követõ 15 napon belül – dönt az eszköz hivatalos zárként való felhasználásának, alkalmazási körének és felhelyezési módjának, valamint az eszköz kérelmezõ általi gyártásának engedélyezésérõl.” (4) A Zár-rendelet 3. §-a a következõ új (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Nem kell csatolni az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolást, ha a kérelem benyújtásának idõpontjában a kérelmezõ szerepel az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban.”

25. §

A Zár-rendelet 3. § (7) bekezdésének a ,,külön határozattal rendelkezik” szövegrésze helyébe a ,,dönt” szöveg lép.

26. §

Hatályát veszti a Zár-rendelet 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdésének b) pontja.

3384


12. szám

A jövedékiadó- és energiaadó-bevallási, valamint a jövedéki adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történõ teljesítésének szabályairól szóló 12/2009. (VI. 12.) PM rendelet módosítása 27. §

A jövedékiadó- és energiaadó-bevallási, valamint a jövedéki adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történõ teljesítésének szabályairól szóló 12/2009. (VI.12.) PM rendelet (a továbbiakban: ER.) 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 19. melléklet [(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentést a képviselõnek] „a) jövedékiadó-bevallási kötelezettség esetén aa) a Jöt. 48/B. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az elsõ adóbevallás benyújtása hónapjának 3. munkanapjáig, illetve a nem bejegyzett kereskedõ és a Jöt. 27. § szerinti adóalany esetében az adófizetési kötelezettség, a 28. § szerinti adó-visszaigénylõ esetében az adó-visszaigénylési jogosultság keletkezésének napjáig, ab) a Jöt. 48/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsõ esetben elektronikus úton teljesíteni kívánt adóbevallási kötelezettség alapját képezõ adóbevallási idõszakot követõ hónap 5. munkanapjáig” [kell megtennie.]

28. §

(1) Hatályát veszti az ER. 5. § (4) bekezdése és 6. § (1) bekezdése. (2) Hatályát veszti az ER. 3. § (1) bekezdésében az „Az adózó (képviselõje) a felhasználói név és jelszó használata mellett – választása szerint – az elektronikus kapcsolattartáshoz elektronikus aláírást is alkalmazhat.” szövegrész és 4. § (3) bekezdése.

Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet módosítása 29. §

Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: Adójegy-rendelet) 1. §-a (1) bekezdésében a ,,kettõpéldányos adójegy megrendelõlap (a továbbiakban: megrendelõlap)” szövegrész helyébe a ,,kettõpéldányos, adójegy megrendelésére irányuló kérelem (a továbbiakban: megrendelés)” szöveg, 2. § (2) bekezdésében a ,,megrendelõlap példányának beérkezése” szövegrésze helyébe a ,,megrendelés beérkezésének” szöveg, 2. §-ának (9) bekezdésében a ,,kiadását határozattal engedélyezi, amelyben” szövegrész helyébe a ,,kiadásának engedélyezése során” szöveg, az „elutasító határozatot hoz” szövegrész helyébe az „elutasítja” szöveg, 11. §-ának (5) bekezdésében a ,,határozatot hoz” szövegrésze helyébe a ,,dönt” szöveg lép.

30. §

Hatályát veszti az Adójegy-rendelet 6. §-a (7) bekezdésében és 8. §-a (2) bekezdésében „határozatban” szövegrész.

A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet módosítása 31. §

A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: VTVr.) 20. §-a (1) bekezdése e) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: [20. § (1) Az elfogadott exportõr:] „e) vállalja, hogy a vámhatóságnak a d) pontban meghatározott idõn belül bármikor bemutatja a származást igazoló okmányokat.”

32. §

(1) A VTVr. 22. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § (1) A külön jogszabályban foglaltak, valamint jelen rendelkezések betartásával a könyvelés szerinti elkülönítésre vonatkozó engedélyt a vámhatóság adja ki. Amennyiben a gyártó több telephellyel rendelkezik, a telephely(ek) szerint illetékes regionális parancsnoksággal az engedélyt kiadó regionális parancsnokság a határozatot egy példányának megküldésével közli.” (2) A VTVr. 25. §-a (7) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A rendeltetési vám- és pénzügyõri hivatal az árutovábbítási eljárás befejezését haladéktalanul közli az indító vámés pénzügyõri hivatallal.”

12. szám


3385

(3) A VTVr. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „36. § Az engedélyezõ vámhatóság az engedélyt minden olyan vám- és pénzügyõri hivatallal közli, amelynek illetékességi területén vámraktár létesítését engedélyezte.” 33. §

A VTVr. 56. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 20. melléklet [(2) Az (1) bekezdéssel, valamint a vámkódex 229. cikkében foglalt fizetési könnyítéssel, a Vtv. 7/L. §-ában foglalt fizetéshalasztással, részletfizetéssel összefüggésben a kérelmezõ a tevékenysége folyamatosságának súlyos veszélyeztetése vizsgálatához köteles benyújtani] „d) igazolást arra vonatkozóan, hogy adó-, társadalombiztosítási és helyi adó tartozása nincs, amennyiben van, a tartozások átütemezésérõl szóló megállapodást, kivéve, ha a kérelem benyújtásának idõpontjában a kérelmezõ szerepel az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban,”

34. §

A VTVr. 8. számú mellékletében az „APEH igazolás kelte” cím alatti szöveg helyébe a következõ rendelkezés lép: „A tevékenységi engedélyt kiadó vámhatóság az adótartozás adatait közvetlenül kéri meg az állami adóhatóságtól, ha a kérelmezõ ezeket nem igazolja. Ebben az esetben nem kell APEH igazolást csatolni a kérelemhez. Ha a kérelmezõ az adatokat maga igazolja, úgy a kérelemhez csatolni kell az APEH igazolását, mely kiadásának dátumát kell beírni a vonatkozó rovatba.”

35. §

(1) A VTVr. 8. számú mellékletében az „Engedélykérelem gazdasági hatással/meghatározott célra történõ felhasználással járó vámeljárás alkalmazására” címû táblázat és a ,,Engedély gazdasági hatással/meghatározott célra történõ felhasználással járó vámeljárás alkalmazására” címû táblázat 16B pontja, valamint a ,,Bank-kezes adatai” cím alatti táblázat helyébe a következõ rendelkezés lép: 16B Megbízható vámadós

Erk. biz./munk. igazolás kelte: Büntetett elõéletre vonatkozó személyes adatának átadására a bûnügyi nyilvántartó szervet felhatalmazta.

(2) A VTVr. 8. számú mellékletében az „Erkölcsi bizonyítvány/munkáltatói igazolás kelte” cím alatti szöveg helyébe a következõ rendelkezés lép: „A kérelemhez csatolt erkölcsi bizonyítvány kiadásának dátumát kell beírni. Amennyiben az ügyfél a büntetett elõéletre vonatkozó személyes adatának átadására a bûnügyi nyilvántartó szervet felhatalmazta, nem kell erkölcsi bizonyítványt csatolni a kérelemhez, így annak keltét sem kell szerepeltetni. Közhivatalok esetén erkölcsi bizonyítvány helyett a munkáltató igazolása is elfogadható, amennyiben a munkakör betöltésének feltétele a büntetlen elõélet. Ebben az esetben a munkáltatói igazolás keltének dátumát kell beírni.” 36. §

(1) A VTVr. 18. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „az illetékes vám- és pénzügyõri hivatalnak” szövegrész helyébe az „a vám- és pénzügyõri hivatalnak” szövegrész lép. (2) A VTVr. 56. §-ának (3) bekezdésében az „az illetékes vámhatóság” szövegrész helyébe az „a vámhatóság” szövegrész, valamint az „az illetékes helyi önkormányzatot” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzatot” szövegrész lép. (3) A VTVr. 59. §-ának (2) bekezdésében az „az illetékes megyeszékhelyen mûködõ vám- és pénzügyõri hivatal” szövegrész helyébe az „a megyeszékhelyen mûködõ vám- és pénzügyõri hivatal” szövegrész lép. (4) A VTVr. 4. számú mellékletében a ,,kézhezvételtõl” szövegrész helyébe „közlésétõl” szövegrész, valamint 9. számú mellékletének 4. pontjában a ,,kézhezvételét” szövegrészek helyébe „közlését” szövegrészek lépnek. (5) A VTVr. 9. számú mellékletében a ,,KÉRELEM Vámkontingens/vámplafon igénylésre” valamint a ,,KÉRELEM Vámkontingens igénylésre” címû táblázatokban az „az illetékes hatóság” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Kontingenskezelõ Központ, valamint a vámkontingensek kiosztását végzõ szerv” szövegrész lép.

37. §

(1) Hatályát veszti a VTVr. 66. §-a (5) bekezdésének b) és c) pontjában, (9) bekezdésének b) és c) pontjában és 77. §-ában a ,,területileg illetékes” szövegrész. (2) Hatályát veszti a VTVr. 9. számú mellékletének 4. pontjában az „illetékes” szövegrész. (3) Hatályát veszti a VTVr. 57. §-ának (6), (8) és (9) bekezdésében a ,,határozattal” szövegrész.

3386


12. szám

A közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet általános forgalmiadó-visszatéríttetési jogának gyakorlásához fûzõdõ igazolási kötelezettségekrõl, az általános forgalmiadó-visszatéríttetési kérelem kötelezõ adattartalmáról és egyes eljárási szabályokról szóló 19/2008. (VI. 13.) PM rendelet módosítása 38. §

A közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet általános forgalmiadó-visszatéríttetési jogának gyakorlásához fûzõdõ igazolási kötelezettségekrõl, az általános forgalmiadó-visszatéríttetési kérelem kötelezõ adattartalmáról és egyes eljárási szabályokról szóló 19/2008. (VI. 13.) PM rendelet 2. § (1) bekezdésében és az 5. § a) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a ,,jogszabályban kijelölt” szöveg lép.

Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosítása 39. §

Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) E rendeletet] „c) az adóhatóság elsõ fokú döntése, intézkedése elleni olyan jogorvoslati eljárások, melyeknél az illetéket nem illetékbélyegben kell leróni,” [esetén kell alkalmazni]

Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 41/2007. (XII. 29.) PM rendelet módosítása 40. §

Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 41/2007. (XII. 29.) PM rendelet 2. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A bírósági eljárási illetéknek a 2007. december 31-éig kiadott engedélyek alapján történõ utólagos elszámolása során a gazdálkodó szervezet 2009-ben az R. 8. §-a szerinti nyilvántartást a naptári év végén köteles lezárni, és 2010. január 15. napjáig a nyilvántartást és annak másolati példányát az illetékes állami adóhatósághoz benyújtani, s ezzel egyidejûleg az illetéket megfizetni. Ha a gazdálkodó szervezet a nyilvántartást a határidõ letelte után nyújtja be, az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott mulasztási bírságot kell fizetni. Az illeték megfizetésének elmulasztása esetén az illetéket az esedékesség napjától (január 15.) felszámított, az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott mértékû késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetni.”

Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosítása 41. §

Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységek esetén az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.”

42. §

A Vhr. 2. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A szervezõ – ide nem értve az Szjtv. 3. § (1) bekezdése szerinti szervezõt – személyi megfelelõségének megállapítására irányuló kérelméhez csatolnia kell az 1. számú melléklet szerinti iratokat.”

43. §

A Vhr. 10. § (5)–(6) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(5) Az állami adóhatóság nem helyszíni ellenõrzés során tett megállapításairól jegyzõkönyvet vesz fel. (6) Az ellenõrzött szervezet vagy személy az ellenõrzés során készített jegyzõkönyv megállapításaira a közlést követõ nyolc napon belül az állami adóhatóságnál írásban észrevételt tehet.”

44. §

(1) A Vhr. 22. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az Szjtv. 16. §-a és 23. §-a szerinti bejelentésköteles játékok (a továbbiakban: bejelentésköteles játékok), valamint azon sorsolásos játékok esetén, amelyek sorsolási eseményén közjegyzõ jelen van, a sorsolásról készült közjegyzõi

12. szám


3387

okirat egy hiteles példányát a végelszámoláshoz mellékelni kell, kivéve, ha azok már az idõközi elszámoláshoz hiánytalanul benyújtásra kerültek.” (2) A Vhr. 22. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az ajándéksorsolásról készített közjegyzõi okirat egy hiteles példányát a végelszámolás elektronikus úton való elõterjesztése esetén az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által mûködtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél kell 15 napon belül benyújtani. A végelszámolás egyéb módon való elõterjesztése esetén a közjegyzõi okiratot a végelszámolással együtt kell benyújtani.” 45. §

(1) A Vhr. 22/A. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A bingójáték tekintetében mérésügyi hitelesítésre szoruló eszköznek a sorsolóeszközt és annak a forgalom ellenõrzésére és nyilvántartására szolgáló tartozékait kell tekinteni.” (2) A Vhr. 22/A. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A bingóteremnek a játék tisztasága, a biztonságos lebonyolítása, továbbá a rend és a vagyonvédelem biztosítása érdekében a következõ feltételeknek megfelelõ videotechnikai ellenõrzési rendszerrel kell rendelkeznie: a) a videorendszerrel valamennyi, a bingóteremben folyó játéknak megfigyelhetõnek kell lennie, b) a kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy az egyes játékesemények és a játék menete a képernyõn egyaránt jól látható és követhetõ legyen, c) valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az idõpontot úgy, hogy a bingóteremben történt események mindvégig láthatóak legyenek. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell.” (3) A Vhr. 22/A. §-a a következõ (7)–(9) bekezdésekkel egészül ki: „(7) A kamerák által nyújtott képanyagot rögzíteni kell és azt 30 napig meg kell õrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a bingóteremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstõl számított 5 munkanapon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervezõ panasza kivizsgálásáig ne törölje. (8) A bingóterembe belépõket részletesen tájékoztatni kell a videoellenõrzési rendszer mûködésének tényérõl, annak céljáról, továbbá az így szerzett adatok megõrzési idejérõl. (9) A bingóterembe nem léphet be: a) a 18 éven aluli személy, b) aki a videoellenõrzési rendszer üzemelése során rögzítendõ személyi adatainak kezeléséhez hozzájárulását nem adta.”

46. §

(1) A Vhr. 31. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Ha az átalakuló szervezõnek szerencsejáték-szervezõ engedély kiadása iránti kérelme van folyamatban, a szervezõ köteles az átalakulást az átalakulásról szóló második – egységes döntéshozatal esetén az elsõ – döntést követõen az átalakulás elhatározásáról szóló jegyzõkönyv, továbbá a pénznyerõ automatákra és játéktermekre vonatkozó jogok átalakuló társaságok közti megosztását tartalmazó átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteinek harminc napon belüli megküldésével az APEH Központi Hivatalának bejelenteni. Ha az átalakulással érintett valamennyi gazdasági társaságnak egyaránt van folyamatban lévõ engedély iránti kérelme, a bejelentést valamennyi gazdasági társaság nevében kell megtenni. (3) A jogutód szervezõ az átalakulás tényét az errõl szóló jogerõs cégbírósági végzés és az egységes szerkezetû létesítõ okirat egy-egy példányának az APEH Központi Hivatalánál történõ benyújtásával köteles a végzés kézbesítésétõl számított harminc napon belül – az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon – bejelenteni. (4) Ha az átalakulás folytán létrejött gazdasági társaság tagjai, illetve vezetõ tisztségviselõi személye eltér a jogelõd gazdasági társaság tagjaitól, illetve vezetõ tisztségviselõitõl, a változással érintett személyekre vonatkozó igazolásokat a személyi megfelelõség igazolására vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni az átalakulás bejegyzésérõl szóló jogerõs cégbírósági végzés kézbesítését követõ harminc napon belül. A személyi megfelelõség érvényességének idõpontja a jogutód gazdasági társaság esetén az igazolások csatolása után sem változik. Ha az átalakulás folytán létrejött gazdasági társaság valamennyi tagjára, illetve vezetõ tisztségviselõjére vonatkozó igazolásokat, továbbá az 1. számú melléklet szerinti egyéb okiratokat a szervezõ az APEH Központi Hivatalának teljeskörûen benyújtja, az állami adóhatóság a szervezõ személyi megfelelõségét a 2. § (5) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg.”

3388


12. szám

(2) A Vhr. 31. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az átalakulás bejelentését követõen a szervezõ harminc napon belül köteles a jogelõd gazdasági társaság játékterem-engedélyeinek cseréje iránti kérelmét az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által mûködtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél benyújtani. Az adatváltozások átvezetését követõen az új játékterem-engedélyeket az állami adóhatóság errõl szóló értesítésének kézhezvételétõl számított harminc napon belül a szervezõ köteles átvenni és az érintett játékteremben elhelyezni.” (3) A Vhr. 31. §-a a következõ új (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A jogutód gazdasági társaság az átalakulást követõ 30 napon belül köteles idõszaki elszámolást készíteni és benyújtani az állami adóhatóságnak a jogelõd gazdasági társaságok átalakulást megelõzõ, még el nem számolt idõszakára vonatkozóan.” 47. §

A Vhr. 32. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A játékterem üzemeltetésére vonatkozó engedély szervezõ általi átvételére kizárólag a mûködés megkezdésekor van lehetõség. A szervezõ a játéktermét az engedély átvételének napjától, illetve az azt követõ munkanaptól – a játékterem szüneteltetése, felfüggesztése, a szezonális zárvatartás és a rendkívüli zárvatartás kivételével – mûködtetni köteles. A játékterem mûködik, ha a látogatási szabályzat szerinti nyitvatartási idõben a játékteremben érvényes engedéllyel rendelkezõ pénznyerõ automata üzemel.”

48. §

A Vhr. 33. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szerencsejátékkal összefüggõ reklamáció esetén – ezzel egy idõben – a teremfelügyelõ köteles jegyzõkönyvet felvenni, ennek egy példányát a játékosnak átadni, másik példányát a szervezõnek, illetve vezetõ tisztségviselõjének továbbítani. A szervezõ, a szervezõ vezetõ tisztségviselõje, illetve az általa megbízott személy köteles a reklamációban foglaltakat tizenöt napon belül kivizsgálni, és ennek eredményérõl a játékost írásban értesíteni.”

49. §

A Vhr. 34. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A teremfelügyelõ feladatainak ellátása és a helyszínen folytatott ellenõrzések körében a szervezõ képviselõjeként jár el.”

50. §

A Vhr. 36. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A szervezõ az általa üzemeltetett, a játékteremben meghibásodott, üzemképtelen pénznyerõ automatát három munkanapon belül köteles megjavíttatni, vagy gondoskodnia kell annak játékterembõl történõ elszállításáról.”

51. §

A Vhr. 39. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az I. kategóriájú játékterembõl a vendéglátó-ipari egység, üzlet mûködését elõsegítõ, biztosító kiszolgálóhelyiségek nem nyílhatnak, kivéve, ha az ilyen helyiség más bejárattal is rendelkezik. A játékteremben a vendéglátó-ipari egység mûködését biztosító tárgyak, eszközök nem helyezhetõk el.”

52. §

A Vhr. 45. § (3)–(4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Az érvényes pénznyerõ automata engedéllyel rendelkezõ szervezõ köteles a pénznyerõ automatára vonatkozó, a mérésügyi szerv által kiállított új, érvényes hitelesítési bizonyítvány egy eredeti példányát az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatvány mellékleteként az állami adóhatóságnak megküldeni, és ezzel egyidejûleg azt a játékterembe kihelyezni. (4) Amennyiben a hitelesítési bizonyítvány értelmében a játékhelyek összeplombálása a játékteremben történik, errõl a szervezõnek a pénznyerõ automata játékterembe történõ kihelyezését követõ 30 napon belül kell gondoskodnia.”

53. §

A Vhr. 49. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az (1) bekezdésben elõírt kötelezettséget a 31. § (9) és 51. § (5) bekezdésében foglalt esetekben az ott elõírt határidõig kell teljesíteni.”

12. szám


3389

54. §

A Vhr. 51. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A szervezõ tevékenységének megszûnése esetén 8 napon belül, a tevékenység saját elhatározásából való megszüntetése esetén az ennek megállapítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejûleg köteles idõszaki elszámolást benyújtani az állami adóhatóságnak a még el nem számolt idõszakra vonatkozóan.”

55. §

A Vhr. 52. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az üzemeltetés végleges megszüntetésének minõsül, ha a szervezõnek a pénznyerõ automata hasznai szedéséhez fûzõdõ joga megszûnik.”

56. §

A Vhr. 60. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti akciók, rendezvények a szerencsejáték szervezéséhez közvetlenül nem kapcsolódhatnak, a játéktervi szabályokat nem érinthetik, a szerencsejátékok szervezését nem zavarhatják.”

57. §

A Vhr. 67. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A pénznyerõ automata kinyitásánál minden esetben két alkalmazott jelenléte kötelezõ. Az elektromechanikus számlálók meghibásodása esetén az üzemeltetést a hiba kijavításáig szüneteltetni kell. Az elektromechanikus számlálók javítását vagy cseréjét a mérésügyi szerv jelenlétében, illetve közremûködésével kell végrehajtani. Ennek idõpontjáról az állami adóhatóságot legalább három nappal elõtte értesíteni kell. A javításról vagy cserérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a javítás elõtti és utáni, vagy az új számlálóállásokat. A pénznyerõ automata bármely okból történõ üzemen kívül helyezése, illetve ismételt üzembe helyezése esetén a gépet le kell üríteni, és a számláló állásokat rögzíteni kell az erre rendszeresített nyomtatványon.”

58. §

(1) A Vhr. 74. § (1) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Szjtv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt, az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által mûködtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán benyújtott bejelentésnek tartalmaznia kell:” (2) A Vhr. 74. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az Szjtv. 23. §-ában foglalt ajándéksorsolás szervezése esetén – legkésõbb annak meghirdetését megelõzõ tíz nappal – az állami adóhatóság honlapján közzétett formanyomtatványon (elektronikus ûrlapon) kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget. A bejelentést az állami adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és elõállítani. A bejelentést elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kinyomtatott és aláírt iratot az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által mûködtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél lehet benyújtani. Ezt követõen a bejelentésben foglaltaktól eltérni a változtatás idõpontját megelõzõ tíz nappal az említett formanyomtatványon benyújtott bejelentés teljesítésével lehet, azonban az eltérés a játékosok érdekeit nem sértheti.” (3) A Vhr. 74. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az ajándéksorsolás végelszámolását az állami adóhatóság honlapján közzétett formanyomtatvány (elektronikus ûrlap) felhasználásával kell teljesíteni. A végelszámolást az állami adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és elõállítani. A végelszámolást elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell az adóhatósághoz benyújtani. A kinyomtatott és aláírt iratot az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által mûködtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél lehet benyújtani. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a 22. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában szereplõ adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia.”

59. §

(1) A Vhr. 75. § (1)–(4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A játékautomata üzemeltetésének nyilvántartás céljából történõ bejelentését játékautomatánként az állami adóhatóság honlapján közzétett formanyomtatványon (elektronikus ûrlapon) kell teljesíteni. A bejelentést az állami adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és elõállítani. A kérelmet elektronikus úton vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell az adóhatóságnak benyújtani. A kinyomtatott és aláírt iratot az üzemeltetõ székhelye szerinti APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél lehet benyújtani.

3390


12. szám

(2) A kérelemhez elektronikus úton történõ elõterjesztés esetén meg kell küldeni, illetve kinyomtatott és aláírt bejelentés esetén egyidejûleg mellékelni kell: a) a játékautomata hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát, b) az elsõ féléves játékadó befizetésének igazolását. (3) Az állami adóhatóság a játékautomata nyilvántartásba vételérõl a 13. számú mellékletben meghatározott nyilvántartásba vételi igazolást adja ki. (4) A nyilvántartásba vételi igazolást a játékautomata üzemeltetõje köteles a játékautomatán jól látható helyre felragasztani. Nyilvántartásba vételi igazolás nélkül a játékautomata nem üzemeltethetõ, illetve nem helyezhetõ el játékteremben, közterületen, vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben.” (2) A Vhr. 75. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A szervezõ az általa üzemeltetett, a játékteremben, közterületen, vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben meghibásodott, üzemképtelen játékautomatát 3 munkanapon belül köteles megjavíttatni, vagy gondoskodnia kell annak a játékterembõl, közterületrõl, vagy a közönség számára nyitva álló épületbõl vagy helyiségbõl történõ elszállításáról.” 60. §

A Vhr. 83. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „83. § A 78. §-ban foglalt felügyeleti ellenõrzési díj megfizetésekor a készpénz-átutalási megbízás vagy az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az érintett negyedévet, a szervezõ szerencsejáték felügyeleti azonosítóját, ajándéksorsolás esetén a formanyomtatvány benyújtásáról az állami adóhatóság által rendelkezésre bocsátott iktatószámot.”

61. §

A Vhr. 84. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az állami adóhatóság a negyedévente megállapított és befizetett felügyeleti ellenõrzési díjból az 1 ezer forint alatti túlfizetést nem utalja vissza, illetve az állami adóhatóság irányában fennálló 1 ezer forint alatti tartozást nem kell teljesíteni.”

62. §

A Vhr. 87. § 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „14. rendkívüli zárvatartás: minden olyan elõre nem tervezhetõ, váratlan, a szokásostól eltérõ és nem rendszeresen elõforduló, a szüneteltetés nyilvántartásba vételének lehetõségéig, de legkésõbb három napon belül megszûnõ esemény, amely a játékteremnek helyet adó egységgel vagy a szerencsejáték-szervezõ tevékenységgel összefügg, és amelynek következtében a játékterem nem üzemeltethetõ;”

63. §

A Vhr. 7. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

64. §

A Vhr. 8. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

65. §

A Vhr. 9. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

66. §

(1) A Vhr. 1. § (9) bekezdésében a ,,33. § (1) bekezdésébe” szövegrész helyébe „33. § (1) és (3) bekezdésébe” szövegrész, „52. § (1)–(3) bekezdésébe” szövegrész helyébe „52. § (1) és (2) bekezdésébe” szövegrész lép. (2) A Vhr. 22. § (1) bekezdésében az „állami adóhatóság az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról határozattal dönt” szövegrész helyébe az „állami adóhatóság dönt az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról” szövegrész lép. (3) A Vhr. 29. § b) pontjában a ,,92.71” szövegrész helyébe „92.00” szövegrész lép. (4) A Vhr. 30. § (1) bekezdésében az „állami adóhatóságnak” szövegrész helyébe az „APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által mûködtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél” szövegrész lép. (5) A Vhr. 30/A. §-ában a ,,Központi Hivatalánál” szövegrész helyébe „Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által mûködtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél” szövegrész lép.

12. szám


3391

(6) A Vhr. 64. § (6) bekezdésében, 68. § (7) bekezdésében és 70. § (1) bekezdésében az „állami adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által mûködtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán” szövegrész lép. (7) A Vhr. 73. § (1) bekezdésében az „állami adóhatóság a végelszámolás jóváhagyásáról határozattal dönt” szövegrész helyébe az „állami adóhatóság dönt a végelszámolás jóváhagyásáról” szövegrész lép. 67. §

Hatályát veszti a Vhr. a) 3. § (1) bekezdésében a ,,határozattal” szövegrész, b) 4. § (1) bekezdésében a ,, ,harminc napon belül” szövegrész és az „ , amelyet a kérelmezõ a tervezett szerencsejáték-szervezõ tevékenységhez szükséges hatósági eljárások során használhat fel” szövegrész, c) 5. §-ában a ,,2004. évi CXL.” és „72. §-ának (4) bekezdése” szövegrészek, d) 17/D. § (3) bekezdésének b) pontjában az „1959. évi IV.” és „685. § b) pontja” szövegrészek, e) 24. § (3) bekezdésében a ,,határozatban” szövegrész, f) 31. § (1) bekezdése, g) 38. § f) pontjában az „1959. évi IV.” és „685. §-ának b) pontjában” szövegrészek.

68. §

Hatályát veszti a Vhr. 9. §-a, 10. § (2) bekezdése, 52. § (4) és (5) bekezdése, valamint 11. és 12. számú melléklete.

A pénzügyi konglomerátum szintû tõkemegfelelés számításáról szóló 36/2005. (X. 31.) PM rendelet módosítása 69. §

A pénzügyi konglomerátum szintû tõkemegfelelés számításáról szóló 36/2005. (X. 31.) PM rendelet 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § A Hpt. 96/L. §-a (1) bekezdésének f) pontja, a Tpt. 181/T. §-a (1) bekezdésének f) pontja, valamint a Bit. 189/I. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján dönt arról, hogy a pénzügyi konglomerátum tõkemegfelelésének számítása során e rendeletben meghatározott módszerek közül melyik számítási módszert kell alkalmazni. A Felügyeletnek mint koordinátornak a kiegészítõ felügyeleti célok eléréséhez a leginkább alkalmas módszert kell választania.”

A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplõ adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképzõ szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 39/2008. (XII. 31.) PM rendelet módosítása 70. §

(1) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplõ adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképzõ szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 39/2008. (XII. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: Kdr.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya kiterjed arra a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti a) természetes személyre, aki kérelmezi a könyvviteli szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt, a nyilvántartásban szereplõ adatainak módosítását, valamint az engedély visszavonását és ezzel egyidejûleg a nyilvántartásból való törlését, b) szervezetre, amely a könyvviteli szolgáltatást végzõk továbbképzésének szervezésére és lebonyolítására jelentkezik”. (2) A Kdr. 1. §-a a következõ c) ponttal egészül ki: „c) természetes személyre, aki a számviteli törvény 152/B. §-a szerinti határon átnyúló könyvviteli szolgáltatás végzésére irányuló szándékát bejelenti és a bejelentése alapján a hatóság nyilvántartásba veszi, adatainak módosítását bejelenti, illetve a nyilvántartásból való törlését kéri.”

3392


12. szám

71. §

A Kdr. 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az engedélyezési eljárásért, a nyilvántartásban szereplõ adatok módosításáért (ideértve az igazolvány pótlása, cseréje miatti adatmódosítást is), valamint az engedély visszavonásáért és ezzel egyidejûleg a nyilvántartásból való törlésért a kérelmezõ természetes személynek igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetnie. (2) Az engedélyezési eljárás díja 9000 Ft, az új igazolvány kiállítását eredményezõ adatmódosítás díja 2000 Ft. Amennyiben az adatmódosítás új igazolvány kiadását nem vonja maga után, a nyilvántartásban szereplõ adat vagy adatok módosításának, valamint az engedély visszavonásának és ezzel egyidejûleg a nyilvántartásból való törlésnek a díja 1000 Ft.”

72. §

A Kdr. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A könyvviteli szolgáltatást végzõk szakmai továbbképzésének szervezésére és lebonyolítására jelentkezõ szervezetnek a Korm. rendelet 10/A. §-a szerinti akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az akkreditációs eljárás megkezdése elõtt, a 2. § (4) és (5) bekezdéseiben elõírt módon.”

73. §

A Kdr. a 3. §-t követõen a következõ 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § (1) A számviteli törvény 152/B. §-a szerinti bejelentés alapján történõ nyilvántartásba vételért, a nyilvántartásban szereplõ adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzõ természetes személynek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. (2) A bejelentés alapján történõ nyilvántartásba vétel díja 8000 Ft, az adatmódosítás, valamint a nyilvántartásból való törlés díja 1000 Ft, amelyet a 2. § (4) és (5) bekezdésében elõírt módon, a bejelentéssel (ideértve az adatmódosításra és a törlésre vonatkozó bejelentést is) egyidejûleg kell megfizetni.”

74. §

(1) A Kdr. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az e rendeletben foglalt igazgatási szolgáltatási díjak a Pénzügyminisztérium mûködési bevételét képezik.” (2) A Kdr. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A díjfizetés vonatkozásában az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. §-ának (2) és (3) bekezdésében, a 31. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában, valamint a 73/A. §-ában foglaltakat, a díj visszafizetésére az Itv. 32. §-ában foglaltakat, a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az illetéken díjat kell érteni.”

Az adótanácsadói, az adószakértõi és az okleveles adószakértõi tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeirõl, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplõk továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet módosítása 75. §

Az adótanácsadói, az adószakértõi és az okleveles adószakértõi tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeirõl, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplõk továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a kérelmezõ az engedélykiadás e rendelet szerinti feltételeinek megfelel, a pénzügyminiszter a kérelmezõ részére az engedélyt, valamint adótanácsadók esetében az 1. számú melléklet szerinti, adószakértõk esetében a 2. számú melléklet szerinti, okleveles adószakértõk esetében pedig a 3. számú melléklet szerinti igazolványt kiadja, és az Art. 175. § (16) bekezdése szerinti adótanácsadói, adószakértõi, illetve okleveles adószakértõi nyilvántartásba felveszi.”

76. §

Az R2. 4. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az engedélykiadás büntetlen elõéletre vonatkozó feltétele teljesülésének az eljáró hatóság általi igazolása helyett a kérelmezõ 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal maga is igazolhatja e feltétel teljesülését. A büntetlen elõéletet igazoltnak kell tekinteni, amennyiben a kérelmezõ másik, a 2. § (1) bekezdés szerint kiadott engedély kiállításához már benyújtott vagy az eljáró hatóság beszerzett hatósági erkölcsi bizonyítványt, és az az új kérelem benyújtásakor 90 napnál nem régebbi.”

12. szám


3393

77. §

(1) Az R2. 8. § (1) bekezdésének felvezetõ mondata, valamint a)–b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Vissza kell vonni annak a természetes személynek az engedélyét, a) aki kérelmezi az engedély visszavonását, b) aki a 10. § szerinti továbbképzési kötelezettségének, illetve aki a 6. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének a megadott határidõig nem tesz eleget,” (2) Az R2. 8. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Amennyiben az igazságügyi szakértõi névjegyzéket vezetõ hatóság adószakértõi tevékenységre jogosító engedély alapján vett fel valamely természetes személyt az adó és járulék szakterületen az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe, értesíti a pénzügyminisztert. Ha a pénzügyminiszter az adószakértõi nyilvántartásból olyan természetes személyt töröl, aki az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe ez alapján nyert felvételt, a törlés tényérõl értesíti az igazságügyi szakértõi névjegyzéket vezetõ hatóságot.”

78. §

Az R2. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. § Az a természetes személy, akinek engedélyét a hatóság visszavonta, amennyiben a visszavonásra a a) 8. § (1) bekezdés a)–b) pontja alapján került sor, a visszavonást követõen, b) 8. § (1) bekezdés c)–d) pontja alapján került sor, a visszavonást követõ egy év elteltével, c) 8. § (1) bekezdés e) pontja alapján került sor, a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesülését követõen, d) 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján került sor, az adott igazolvány szerinti tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítését követõen, e) 8. § (1) bekezdés g) pontja alapján került sor, a gondnokság alá helyezés megszüntetését követõen, kérheti az engedély, illetve az igazolvány újbóli kiadását és a nyilvántartásba történõ ismételt felvételét, feltéve, hogy teljesítette a visszavonást megelõzõ továbbképzési idõszak minden megkezdett évére vonatkozó, 10. § szerinti továbbképzési kötelezettség arányos részét.”

79. §

(1) Az R2. 10. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (6)–(13) bekezdés számozása (7)–(14) bekezdésre változik: „(6) A (4) bekezdés szerinti továbbképzésen való részvételt, illetve a teljesített kreditpontokat tanúsító igazolások: a) minõsített továbbképzési programon való részvétel esetén a továbbképzés lebonyolítására jogosult szervezet által kiállított igazolás másolata, b) a jogi és igazgatási vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon lezárt félév esetén a leckekönyv másolata, c) a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítés megszerzése esetén a bizonyítvány másolata, d) az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzése esetén az oklevél másolata, e) gazdaságtudományi vagy jogtudományi tudományágban megszerzett doktori fokozat esetén a doktori oklevél másolata.” (2) Az R2. 10. §-ának eredeti – számozásában e § (1) bekezdésével (9) bekezdésre módosított – (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Az egyes továbbképzési programok kreditpont-értékét és elszámolhatóságuk idõszakát a (12) bekezdés szerinti bizottság javaslatára figyelemmel a (10) bekezdés szerinti pályázatok alapján a pénzügyminiszter határozza meg. A pályázati feltételeknek megfelelõ továbbképzési programok adatait, elszámolhatóságuk idõszakát, adott szakterület szerinti kreditpont-értéküket a képzõ szervezet megjelölésével a pénzügyminiszter havonta teszi közzé a Pénzügyminisztérium honlapján.” (3) Az R2. 10. §-ának eredeti – számozásában e § (1) bekezdésével (12) bekezdésre módosított – (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) A pénzügyminiszter az adótanácsadói és az okleveles adószakértõi, valamint az adószakértõi engedély kiadása és az alapján a nyilvántartásba történõ felvételt érintõ vitatott kérdésekkel kapcsolatos szakértõi vélemény kialakítása, valamint a pályázati eljárással kapcsolatos döntés-elõkészítési feladatok, így különösen a továbbképzési programok kreditpont-értékének és elszámolhatóságuk idõszakának a képzés szakmai tartalma alapján való meghatározása érdekében szakértõi bizottságokat hoz létre.”

80. §

Az R2. 11. §-a (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásáért, az igazolvány 7. § (2) bekezdés szerinti pótlásáért, a 15. § (4) bekezdés szerinti cseréjéért, illetõleg a nyilvántartásban szereplõ adatok módosításáért, az engedély

3394


12. szám

visszavonásáért az engedély kiadását, az igazolvány cseréjét kérõ természetes személynek, továbbá az igazolvány pótlását, az adatok módosítását, valamint az engedély visszavonását kérõ nyilvántartásban szereplõ természetes személynek igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetnie. Minden engedély vonatkozásában külön-külön kell a díjat megfizetni. (2) A tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásának és az igazolvány 15. § (4) bekezdés szerinti cseréjének díja 9000 Ft, az igazolvány 7. § (2) bekezdés szerinti pótlásának, valamint az új igazolvány kiállítását eredményezõ adatmódosításnak díja 2000 Ft. Amennyiben az adatmódosítás új igazolvány kiadását nem vonja maga után, a nyilvántartásban szereplõ adat vagy adatok módosításának, valamint az engedély visszavonásának díja 1000 Ft.” 81. §

(1) Az R2. 15. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az R. alapján kibocsátott adószakértõi igazolványok az abban megállapított érvényességi idõig jogosultságot biztosítanak az adószakértõi tevékenység gyakorlására. Érvényességük meghosszabbítására e rendelet szerint nincs lehetõség. Az e rendelet szerinti elsõ adószakértõi engedély kiadása iránti kérelmükhöz a kérelem benyújtásakor az R. szerint adószakértõi tevékenység folytatására feljogosítottak kizárólag a 4. § (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott dokumentumokat, valamint – amennyiben az a birtokukban van – az R. szerint kiadott adószakértõi igazolványukat kötelesek csatolni.” (2) Az R2. 15. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: „(5) Amennyiben az R. alapján kibocsátott adószakértõi igazolványon szereplõ adat megváltozott, az igazolvány elveszett, megrongálódott, megsemmisült vagy az igazolvány birtokosának birtokából bûncselekmény vagy szabálysértés során kikerült, az igazolvány R. szerinti cseréjére, pótlására nincs lehetõség. Az ilyen igazolvány cseréjére a (4) bekezdés megfelelõ alkalmazásával, a csere okának megjelölése mellett van lehetõség azzal, hogy az igazolvány cseréje az engedély érvényességi idõszakát nem érinti. Az igazolvány e bekezdés szerinti cseréjekor az új igazolványt az 5. számú melléklet szerint kell kibocsátani. Az igazolvány e bekezdés szerinti cseréjének díja 2000 Ft.”

82. §

Az R2. 4. számú mellékletének helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép, egyúttal az R2. az e rendelet 9. számú mellékletével egészül ki.

83. §

Az R2. 2. §-ának (3) bekezdésében az „igazolvány” szövegrész helyébe az „engedély” szöveg, a ,,névjegyzékbe” szövegrész helyébe a ,,nyilvántartásba” szöveg, valamint a ,,(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „Art.-ben” szöveg, az R2. 2. §-ának (4) bekezdésében az „igazolvány” szövegrész helyébe az „engedély” szöveg, a ,,névjegyzékbe” szövegrész helyébe a ,,nyilvántartásba” szöveg, valamint a ,,(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „Art.-ben” szöveg, az R2. 2. §-ának (5) bekezdésében az „igazolvány” szövegrész helyébe az „engedély” szöveg, a ,,névjegyzékbe” szövegrész helyébe a ,,nyilvántartásba” szöveg, valamint a ,,(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „Art.-ben” szöveg, az R2. 4. §-ának (1) bekezdésében az „igazolvány” szövegrészek helyébe az „engedély” szövegrészek, a ,,névjegyzékbe” szövegrész helyébe a ,,nyilvántartásba” szöveg, valamint a ,,melléklet szerinti adatlapon” szövegrész helyébe a ,,mellékletben meghatározott adattartalommal” szöveg, az R2. 6. §-ában a ,,melléklet szerinti adatlapon” szövegrész helyébe a ,,mellékletben meghatározott adattartalommal” szöveg, az R2. 7. §-ának (1) bekezdésében a ,,melléklet szerinti adatlapon” szövegrész helyébe a ,,mellékletben meghatározott adattartalommal” szöveg, az R2. 7. §-ának (2) bekezdésében a ,,névjegyzékben” szövegrészek helyébe a ,,nyilvántartásban” szövegrészek, az R2. 7. §-ának (3) bekezdésében a ,,melléklet szerinti adatlapon” szövegrész helyébe a ,,mellékletben meghatározott adattartalommal” szöveg, az R2. 8. §-ának (1) bekezdése c) pontjában a ,,névjegyzékkel” szövegrész helyébe a ,,nyilvántartással” szöveg, az R2. 8. §-ának (2) bekezdésében az „a névjegyzékbõl való törlésre” szövegrész helyébe az „az engedély visszavonására” szöveg, a ,,névjegyzékben” szövegrész helyébe a ,,nyilvántartásban” szöveg, valamint a ,,törlés” szövegrész helyébe a ,,visszavonás” szöveg, az R2. 8. §-ának (3) bekezdésében az „igazolvány” szövegrész helyébe az „engedély” szöveg, valamint a ,,névjegyzékbõl” szövegrész helyébe a ,,nyilvántartásból” szöveg, az R2. 8. §-ának (4) bekezdésében az „A nyilvántartásból való törlés” szövegrész helyébe az „Az engedély visszavonása” szöveg, a ,,névjegyzékben” szövegrész helyébe a ,,nyilvántartásban” szöveg, valamint a ,,törlési” szövegrész helyébe a ,,visszavonási” szöveg, az R2. 10. §-ának (1) bekezdésében a ,,névjegyzékben” szövegrész helyébe a ,,nyilvántartásban” szöveg, valamint a ,,névjegyzékében” szövegrész helyébe a ,,nyilvántartásában” szöveg, az R2. 10. §-ának (2) bekezdésében az „igazolvány” szövegrész helyébe az „engedély” szöveg, az R2. 10. §-ának eredeti (6) bekezdésében a ,,(9)” szövegrész helyébe a ,,(10)” szöveg, az R2. 10. §-ának eredeti (9) bekezdésében az „igazolvány” szövegrészek helyébe az „engedély” szövegrészek, az R2. 10. §-ának eredeti (10) bekezdésében a ,,(9)” szövegrész helyébe a ,,(10)” szöveg, az R2. 10. §-ának eredeti (12) bekezdésében a ,,(11)” szövegrész helyébe a ,,(12)”

12. szám


3395

szöveg, valamint a ,,(6)” szövegrész helyébe a ,,(7)” szöveg, az R2. 10. §-ának eredeti (13) bekezdésében a ,,közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a ,,Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép. 84. §

Hatályát veszti az R2. 1. §-a, az R2. 2. §-ának (2) bekezdése, az R2. 3. §-a, az R2. 10. §-ának eredeti (6) bekezdésében a ,,valamint az (5) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott képzések kreditpont-értéke” szövegrész, az R2. 11. § (9) bekezdésében a ,,31. § (1) bekezdés elsõ mondatában” szövegrész, az R2. 12. §-a, az R2. 13–14. §-ai, a 13. § elõtti alcím, valamint az R2. 16. §-ában az „a szakmai képesítések elismerésérõl szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) 5–7. cikkének, valamint” szövegrész.

85. §

Hatályát veszti az R2. 4. § (2) bekezdésének a) pontja.

A helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerûségének felülvizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) PM rendelet módosítása 86. §

(1) A helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerûségének felülvizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) PM rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) Amennyiben az Igazgatóság és a Kincstár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján a felülvizsgálattal érintett helyi önkormányzat, illetve intézménye mûködésével és gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben más, illetékes közigazgatási szerveket megkeres, a megkeresésrõl egyidejûleg a helyi önkormányzatot értesíteni kell.” (2) Az R3. 7. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [7. § E felülvizsgálat során az Igazgatóság különösen] „a) megvizsgálja, hogy a rendelkezésére álló, illetve a más közigazgatási szervtõl átvett adatok, dokumentumok szerint az önkormányzat, illetve az intézmény jogosult-e a hozzájárulás, támogatás alapjául szolgáló tevékenység ellátására, s ennek megfelelõen az önkormányzat jogosult-e a támogatás igénybevételére, a mutatószám alapján igényelhetõ központi költségvetési hozzájárulások, támogatások esetében az elszámolásban közölt adatok megalapozottak-e,” (3) Az R3. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § Ha az Igazgatóság rendelkezésére álló adatok alapján a 6–7. § szerinti felülvizsgálat eredményeként az igénylés, illetve elszámolás megalapozottsága, helyessége nem állapítható meg, az Igazgatóság pótlólagos információért megkeresi a jegyzõt, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetõjét.” (4) Az R3. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § (1) Az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdésében, a 64/B. § (4) bekezdésében, a 64/D. §-ának (5) bekezdésében és a 64/F. § (1)–(3) bekezdéseiben rögzített helyszíni felülvizsgálat esetében az Igazgatóság igazgatója a felülvizsgálatot végzõ köztisztviselõ számára felülvizsgálati programot és megbízólevelet ad ki. (2) A felülvizsgálati program tartalmazza: a) a felülvizsgálatra vonatkozó jogszabályi felhatalmazást, b) a felülvizsgálattal érintett önkormányzat nevét, székhelyét, c) a felülvizsgálat során várhatóan érintett intézményi kört, d) a felülvizsgálattal érintett állami hozzájárulások, támogatások jogcímeit, az egyes jogcímekre vonatkozó vizsgálati szempontokat, e) a felülvizsgálattal érintett idõszakot, f) a felülvizsgálat kezdõ idõpontját, várható idõszükségletét, g) a felülvizsgálatot végzõk nevét, beosztását. (3) A felülvizsgálat vezetõje a felülvizsgálat során szükség esetén dönthet a felülvizsgálati program módosításáról.” (5) Az R3. 11. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A felülvizsgálat megkezdésekor a felülvizsgálatot végzõk átadják a polgármesternek vagy megbízottjának a megbízólevelük egy példányát, valamint ismertetik a felülvizsgálati programot.” (6) Az R3. 19. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „19. A Kincstár az elszámolások felülvizsgálatának szempontjait közzéteszi.”

3396


12. szám

(7) Az R3. 3. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „a) aki a felülvizsgálattal érintett önkormányzat polgármestere, jegyzõje, képviselõ-testülete tagja, a (fõ)polgármesteri hivatal, körjegyzõség, közgyûlés hivatala (ez utóbbi három a továbbiakban: együtt: önkormányzat hivatala), az önkormányzat felülvizsgálattal érintett költségvetési szerve, illetve jogi személyiséggel rendelkezõ egyéb intézménye (ez utóbbi kettõ a továbbiakban: együtt: intézmény) vezetõi megbízással rendelkezõ köztisztviselõje, közalkalmazottja, munkavállalója, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személye, valamint ezek – a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) vagy volt házastársa, továbbá akitõl nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése,” (8) Az R3. 3. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „b) aki a felülvizsgálattal érintett többcélú kistérségi társulás társulási tanácsának elnöke, tagja, a társulás munkaszervezetének vezetõje, a társulás felülvizsgálattal érintett költségvetési szerve, illetve jogi személyiséggel rendelkezõ egyéb intézménye vezetõi megbízással rendelkezõ köztisztviselõje, közalkalmazottja, munkavállalója, valamint ezek közeli hozzátartozója vagy volt házastársa, továbbá akitõl nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése,” (9) Az R3. 5. § (2) bekezdésében a ,,pénzügyminiszter” szövegrész helyébe az „államháztartásért felelõs miniszter”, a ,,belügyminiszter” szövegrész helyébe az „önkormányzatokért felelõs miniszter” szöveg lép. (10) Az R3. 6. §-ában az „alapvetõen” szövegrész helyébe az „elsõdlegesen” szöveg, a 17. §-ában az „a Belügyminisztérium” szövegrész helyébe „az Önkormányzati Minisztérium” szöveg lép. (11) Hatályát veszti az R3. 9. §, 12. § a) pontja és 14. §-a.

Záró rendelkezések 87. §

(1) Ez a rendelet – a (2) – (4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. október 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit – a 40–41. § kivételével – a hatálybalépését követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelet 28. § (2) bekezdése és 35. §-a 2009. december 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet 19. § (4) bekezdése és 20. § (2) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba. (4) E rendelet 70. §-ának (2) bekezdése és 73. §-a, 76. §-a és 85. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseiket a 2010. január 1-jét követõen indult eljárásokban kell alkalmazni.

88. §

(1) E rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. január 3-án hatályát veszti. (2) E rendelet 87. § (2) bekezdése, valamint jelen bekezdés 2009. december 2-án hatályát veszti. (3) E rendelet 19. § (4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 70. §-ának (2) bekezdése, 73. §-a, 87. § (3) és (4) bekezdése, 89. §-a, valamint a jelen bekezdés 2010. január 2-án veszti hatályát.

89. §

(1) Az egyes eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában „BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: Központi Hivatala)” szövegrész helyébe a ,,Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal)” szöveg; 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „és területi szerveire” szövegrész helyébe a ,, , területi szerveire, illetõleg a Kiemelt Adózók Igazgatóságára” szöveg; 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „államigazgatási szervekre” szövegrész helyébe a ,,közigazgatási hatóságokra” szöveg; az „államigazgatási ügy” szövegrész helyébe a ,,közigazgatási hatósági ügy” szöveg, 2. § (5) bekezdésében a ,,8 nap” szövegrész helyébe az „5 munkanap” szöveg; az „ügyfél általi kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a ,,közlésétõl” szöveg; a ,,nem, vagy” szövegrész helyébe a ,,történt meg, az okmányiroda az eljárást megszünteti. Amennyiben az illetékfizetés” szöveg; 5. §-ának (3) és (5) bekezdésében az „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a ,,közlésétõl” szöveg lép. (2) Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésérõl, valamint az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyvelésérõl szóló 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe az „Az adózás rendjérõl szóló” szöveg lép. (3) Az ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjérõl és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet 13. § (1) bekezdésében, 14. § (1), valamint (3) bekezdésében a ,,8 napon” szövegrész helyébe az „5 munkanapon” szöveg; a 13. § (1) bekezdésében a ,,20 napon” szövegrész helyébe a ,,15 munkanapon” szöveg lép.

12. szám


3397

(4) Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 41/2007. (XII. 29.) PM rendelet 2. § (2) bekezdésében a ,,2008. évben” szövegrész helyébe „az engedélyek érvényességi ideje alatt” szöveg lép. 90. §

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételére irányuló eljárás rendjérõl, valamint az eljárás kezdeményezéséért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékérõl szóló 5/2003. (II. 4.) PM rendelet a) 2. §-ában a ,,6 példányban, magyar nyelven” szövegrész helyébe a ,,6 példányban” szöveg, az „a Pénzügyminisztériumhoz (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelõs miniszterhez (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, b) 4. § (2) bekezdésében a ,,szerzõdések, megállapodások hiteles magyar nyelvû fordítását, amely” szövegrész helyébe a ,,szerzõdéseket, megállapodásokat, amelyek” szöveg, c) 5. §-ában, 6. § (1) bekezdésében, 10. §-ában, 11. § (2) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében a ,,minisztérium” szövegrész helyébe a ,,miniszter” szöveg, d) 9. §-ában a ,,minisztériumhoz” szövegrész helyébe a ,,miniszterhez” szöveg, e) 10. §-ában a ,,megküldi a Szervezõ illetékes adóhatóságának” szövegrész helyébe a ,,közli a Szervezõ adóügyében eljáró adóhatósággal” szöveg, az „elutasító határozatról és a benyújtott kérelemrõl az állami adóhatóságot nem kell értesíteni” szövegrész helyébe az „elutasító határozatot az állami adóhatósággal nem kell közölni” szöveg, f) 12. § (2) bekezdésében az „A kérelem a benyújtását követõen a határozathozatal napjáig bármikor visszavonható, ebben az esetben” szövegrész helyébe a ,,Ha a Szervezõ a kérelmét visszavonja,” szöveg lép.

91. §

(1) A társasági adókedvezményhez kapcsolódó bejelentendõ adatokról szóló 34/2002. (XI. 26.) PM rendelet 2. § (1) bekezdésében az „ , a melléklet szerinti formában a Pénzügyminisztériumnak bejelenti az ott meghatározott adatokat.” szövegrész helyébe „az adópolitikáért felelõs miniszternek bejelenti a mellékletben meghatározott adatokat.” szöveg lép. (2) A társasági adókedvezményhez kapcsolódóan bejelentett adatok módosításáról 32/2003. (XII. 4.) PM rendelet 2. § (1) bekezdésében „a melléklet megfelelõ táblázatának kitöltésével a Pénzügyminisztériumnak bejelenti az ott meghatározott adatokat.” szövegrész helyébe „az adópolitikáért felelõs miniszternek bejelenti a melléklet megfelelõ táblázatában meghatározott adatokat.” szöveg lép.

92. §

Hatályát veszti az ingatlanértékelõi névjegyzékbe történõ felvételrõl és a névjegyzék vezetésérõl szóló 25/2007. (XII. 18.) PM rendelet, valamint az ingatlanértékelõi névjegyzékbe történõ felvételrõl és a névjegyzék vezetésérõl szóló 25/2007. (XII. 18.) PM rendelet módosításáról szóló 17/2008. (VI. 5.) PM rendelet.

93. §

Hatályát veszti az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételére irányuló eljárás rendjérõl, valamint az eljárás kezdeményezéséért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékérõl szóló 5/2003. (II. 4.) PM rendelet a) 7. §-a, b) 9. §-ában a ,,(a valamint idegen nyelvû irat esetében annak magyar nyelvû, hitelesített fordítása)” szövegrész, c) 10. §-ának elsõ mondata, d) 11. §-ának (1) bekezdése, e) 12. § (2) bekezdésében a ,,minisztérium tudomására jutásának” szövegrész.

94. §

Hatályát veszti az ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjérõl és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet 12. §-a.

95. §

Hatályát veszti az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. §-ának (1)–(3) bekezdésében és 8. §-ának (2)–(3) bekezdésében az „illetékes” szövegrész.


3398


12. szám

1. számú melléklet a 17/2009. (IX. 29.) PM rendelethez ,,Melléklet a 39/2006. (XII. 25.) PM rendelethez A kérelem tartalmazza: 1. Az adózó a) nevét (cégnevét), b) állandó lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), levelezési címét, c) adószámát vagy adóazonosító jelét, d) létesítõ okiratának keltét, e) gazdálkodási formáját, f) tevékenységének felsorolását, g) kapcsolt vállalkozásait; 2. a cégjegyzék számát, a cégbejegyzés keltét; 3. az ügyben eljáró képviselõ nevét, telefonszámát; 4. a kérelem tárgyának pontos megjelölését; 5. a tényállás részletes leírását; 6. annak az idõszaknak a megjelölését, amelyre az ügylet vonatkozik; 7. az ügylettel elérni kívánt gazdasági cél megjelölését; 8. a kérelmet alátámasztó (erõsítõ) vélemények, szakmai álláspontok megjelölését, a forrás ismertetését; 9. az adózó (képviselõje) álláspontja szerinti megoldást és a jogszabályi minõsítés felvázolását, értelmezését a törvényrõl; 10. mellékletként: a) a megkötendõ ügylet tervezetét, amennyiben az rendelkezésre áll, b) egyéb, a tényállást alátámasztó iratokat, c) az adózó képviseletében eljáró képviseleti jogosultságának igazolását, d) a kérelem ellenjegyzésére adott megbízást vagy annak közjegyzõ által hitelesített másolatát, e) a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzõi aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta másolatát, 11. az adózó nyilatkozatát a befizetendõ díj összegérõl; 12. a bankszámlaszám megjelölését, ahová az adózó a díj visszautalását kéri a kérelem elutasítása esetén; 13. egyéb, az adózó által fontosnak tartott körülmények megjelölését; 14. az adózó nyilatkozatát, mely szerint a) tudomásul veszi, hogy a törvényi feltételektõl eltérõ feltételes adómegállapítást nem kérhet, mert az eltérésre törvény nem ad lehetõséget, b) kijelenti, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak, c) tudomásul veszi, hogy a feltételes adómegállapítást érintõ jövõbeli jogszabályváltozás, illetõleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén – annak idõpontjától kezdõdõen – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható, d) tudomása szerint a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nem folyt és nem folyik ellenõrzés, adóigazgatási eljárás vagy bírósági eljárás, e) hozzájárul a kérelem elbírálásához szükséges, adózásával összefüggõ más adatok beszerzéséhez, megismeréséhez; 15. az adózó (felelõs vezetõ) vagy képviselõje cégszerû aláírását; 16. az ügyvéd (adótanácsadó) cégszerû aláírását.

12. szám


3399 Benyújtandó 4 példányban! példány

KÉRELEM AZ ADÓ FELTÉTELES MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Az adózó neve (cégneve): állandó lakóhelye, székhelye (telephelye): levelezési címe: Az ügyben eljáró képviselõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................................................................................................. 1. Az adózó adatai a) adószáma:

– –

b) adóazonosító jel: c) létesítõ okirat kelte: d) cégjegyzék száma: ......................................................... e) cégbejegyzés kelte: f) gazdálkodási forma: g) tevékenység felsorolása: h) kapcsolt vállalkozások: 2. A kérelem tárgyának pontos megjelölése, a tényállás részletes leírása (szükség esetén külön íven): 3. Annak az idõszaknak a megjelölése, amelyre az ügylet vonatkozik: 4. Az ügylettel elérni kívánt gazdasági cél megjelölése: 5. A kérelmet alátámasztó (erõsítõ) vélemények, szakmai álláspontok megjelölése, a forrás ismertetése: 6. Az adózó (képviselõje) álláspontja szerinti megoldás és jogszabályi minõsítés felvázolása, értelmezése a törvényrõl: 7. Mellékletek: Sorszáma a) a megkötendõ ügylet tervezete, amennyiben az rendelkezésre áll ................... b) egyéb, a tényállást alátámasztó iratok ................... c) az adózó képviseletében eljáró képviseleti jogosultságának igazolása ................... d) a kérelem ellenjegyzésére adott megbízás vagy közjegyzõ által hitelesített másolata ................... e) a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzõi aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta másolata ................... 8. A befizetendõ díj összege: az ügylet tárgyának értéke

Ft × 1%

Ft (legalább 1 millió Ft, legfeljebb 8 millió Ft) szerzõdéstípus vagy szerzõdéscsomag-típus 10 000 000 Ft 9. Bankszámlaszám megjelölése, ahova a díj visszautalását kéri a kérelem elutasítása esetén: ..................................................................................................................................

3400


12. szám

10. Egyéb, az adózó által fontosnak tartott körülmények megjelölése: 11. Nyilatkozatok: a) Tudomásul veszem, hogy a törvényi feltételektõl eltérõ feltételes adómegállapítást nem kérhetek, mert az eltérésre törvény nem ad lehetõséget. b) Kijelentem, hogy a kérelmemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak. c) Tudomásul veszem, hogy a feltételes adómegállapítást érintõ jövõbeli jogszabályváltozás, illetõleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén – annak idõpontjától kezdõdõen – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. d) Tudomásom szerint a kérelem vagy hasonló kérelmem ügyében nem folyt és nem folyik ellenõrzés, adóigazgatási eljárás vagy bírósági eljárás. e) Tudomásul veszem, hogy a kérelmem elbírálásához szükséges lehet az adózással összefüggõ további adatok beszerzése, megismerése. ............................ dátum .......................................................... adózó (felelõs vezetõ) vagy képviselõje cégszerû aláírása Az ügyvéd (adótanácsadó) cégszerû aláírása:

............................ dátum „

2. számú melléklet a 17/2009. (IX. 29.) PM rendelethez ,,Melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez A JötR. 1., 1/A., 2., 3., 4., 5., 7. és 8. számú melléklete I. pontjának 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. Köztartozásokra vonatkozó adatok 3.1. Köztartozásmentes adózónak minõsülésrõl kiállított igazolás száma, kiadásának kelte: 3.2. Köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel: igen – nem””

3. számú melléklet a 17/2009. (IX. 29.) PM rendelethez ,,Melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez A JötR. 9., 10., 13., 16., 17., 19., 21. és 23. számú mellékletének a ,,2004. évi CXL. törvény 73. § (4) bekezdése” szövegrésze helyébe a ,,2004. évi CXL. törvény 73. § (5) bekezdése” szöveg lép.”

4. számú melléklet a 17/2009. (IX. 29.) PM rendelethez ,,Melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez A JötR. 3. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. Az elõállításra kerülõ termék, megfigyelt termék

12. szám


3401

5.1. Megnevezése: 5.2. Vámtarifaszáma: 5.3. Nyilvántartás (elszámolás) szerinti mennyiségi egysége: 5.4. Kötelezõ érvényû vámtarifa-besorolásra vonatkozó határozat száma a Jöt. 50. § (4) bekezdésének d)–e) pontja szerinti megfigyelt termék esetén:””

5. számú melléklet a 17/2009. (IX. 29.) PM rendelethez A Vhr. 7. számú mellékletének 5. és 6. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „5. PA hitelesítése PA hitelesítése esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni: a) a hitelesítés formája (elsõ, idõszakos, javítás utáni), b) a hitelesítés idõpontja, c) a hitelesítõ aláírása d) a hitelesítés helye. 6. PA engedélyének száma Ezen a jogcímen kell bejegyezni a PA érvényes engedélyének számát. Amennyiben az engedély száma változik, fel kell jegyezni a korábbi engedély számát is.”

6. számú melléklet a 17/2009. (IX. 29.) PM rendelethez ,,8. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez

A havi pénzforgalmi jelentés vezetése A bizonylat nyomdai úton elõre sorszámozott, 50 lapos, négypéldányos tömb. Felhasználása emelkedõ számsorrendben történik. Kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. Megõrzésükre, kezelésükre a szigorú számadású nyomtatványokra vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni. A játékteremben egyidejûleg egy bizonylattömb használható. A használatban lévõ bizonylattömb utolsó lapjának felhasználása után nyitható új tömb. A fejléc értelemszerû, pontos, teljes körû kitöltése mindig az elsõ bejegyzéssel egy idõben történik. Az I. és II. kategóriára vonatkozóan külön bizonylaton kell a pénznyerõ automaták forgalmi adatait vezetni. Hónap közben a megnyitott bizonylatra történõ bejegyzésnek az alább ismertetett események bekövetkezésével egy idõben kell megtörténnie. Hibás adat bejegyzése esetén a teljes adatot át kell húzni, és a helyes adatot a hibás fölé kell bejegyezni és a javítást végzõ aláírásával kell ellátni. A havi pénzforgalmi jelentés elsõ, illetve második példányát az állami adóhatóság az ellenõrzés során bevonhatja. A havi pénzforgalmi jelentés harmadik példányát a szervezõ felhasználhatja, annak negyedik példányát pedig a nyomtatványtömbben kell hagyni. Bizonylattömböt kell használni a szervezõ székhelyén, telephelyén tárolt azon pénznyerõ automaták esetében is, amelyek adott hónapban nem kerülnek játékteremben elhelyezésre, de utánuk játékadó fizetési kötelezettség fennáll. Az ilyen használatban lévõ bizonylattömb nyilvántartására, kezelésére és vezetésére ugyanazon elõírások vonatkoznak, mint a játékteremben tartott bizonylattömbökre, kivéve, hogy a bizonylat fejlécében a JT engedély száma mezõben „R” szerepeltetése kötelezõ. 1. A bizonylat megnyitása Az I. és II. kategóriába sorolt PA-ra vonatkozóan külön-külön bizonylaton kell feljegyezni a játékteremben található PA-k alábbi adatait: a) engedély száma, b) mérésügyi szerv által adott azonosító szám, c) gyártási szám, d) a számlálók nyitó állásai

3402


12. szám

1. dátum (év, hónap, nap) 2. be-számláló aktuális állása 3. ki-számláló aktuális állása 4. a számlálók egy lépésének forintértéke. Minden PA-t új sorban kell feltüntetni. 2. Bizonylat vezetése hónap közben A) Hónap közben elszállításra kerülõ PA esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni az adott PA sorában a PA elszállításával egyidejûleg: a) a számlálók záró állásai 1. dátum (év, hónap, nap) 2. be-számláló aktuális állása 3. ki-számláló aktuális állása, b) számláló állások különbözete, c) egyenleg. B) Hónap közben a játékteremben elhelyezésre kerülõ PA esetén az alábbi adatokat kell új sorban feljegyezni a PA elhelyezésével egyidejûleg: a) engedély száma, b) mérésügyi szerv által adott azonosító szám, c) gyártási szám, d) a számlálók nyitó állása 1. dátum (év, hónap, nap) 2. be-számláló aktuális állása 3. ki-számláló aktuális állása 4. a számlálók egy lépésének forintértéke. A hónap közben lejáró engedélyû PA-t az adott hónapban a hónap elsõ napján érvényes engedélyszámmal kell szerepeltetni. Az új engedélyszámon csak a következõ hónapban kell feltüntetni. Ha a PA ideiglenesen elszállításra kerül a játékterembõl, a 2/A) pontban szereplõ adatokat kell az eseménnyel egy idõben feljegyezni. Az ideiglenesen elszállított PA visszaszállítása esetén új sorban a 2/B) pontban szereplõ adatokat kell az eseménnyel egy idõben feljegyezni. Ha az ideiglenesen elszállított, illetve egy új elhelyezésû PA számláló állásai a visszaszállításkor az elszállításhoz, illetve az elõzõ játékteremben történõ üzemeltetéshez képest megváltoztak, a bizonylat kitöltésekor a nyitó számláló állások rögzítésénél a PA „jegyzõkönyv a pénznyerõ automata üzemeltetéséhez” elnevezésû bizonylaton, illetve a PA hitelesítési bizonyítványában szereplõ számláló állásokat kell alapul venni. 3. A bizonylat lezárása A bizonylat lezárásakor PA-nként az alábbi adatokat kell feljegyezni: a) a számlálók záró állásai 1. dátum (év, hónap, nap) 2. be-számláló aktuális állása 3. ki-számláló aktuális állása, b) számláló állások különbözete, c) egyenleg. Az összes PA lezárását követõen az egyenleg oszlopa (g) összesítésre kerül. Ha a hónap közben a játékteremben mûködõ PA-k adatai nem férnek el egy bizonylaton, az átvitel és az átvezetés mezõk használatával a következõ sorszámú bizonylaton kell az érintett játékterem összesítését elvégezni, majd az „Átvitel/Összesen” mezõben feltüntetni, a megfelelõ rész aláhúzásával.”

12. szám


3403

7. számú melléklet a 17/2009. (IX. 29.) PM rendelethez ,,9. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez

Az idõszaki elszámolás

1.

2.

3.

4.

Az idõszaki elszámolást a tárgynegyedév utolsó hónapjának tizenötödik napján érvényes programverzió alkalmazásával kell benyújtani. A program az alábbi adatokat tartalmazza. Az idõszaki elszámolás összesített adatai: a) A szervezõ partner azonosítóját, nevét b) Az elszámolási idõszakot c) A játékhelyenként a játékadó mértékét havonta, játékteremben, illetve E-kaszinóban Ft-ban d) Pénznyerõ automata kategóriánként havonta a tiszta játékbevétel alakulását, játékteremben, illetve E-kaszinóban Ft-ban e) Pénznyerõ automata kategóriánként, havonta a mûködtetett játékhelyek száma, játékteremben, és E-kaszinóban, valamint kategóriánként negyedév összesen db-ban f) Pénznyerõ automata kategóriánként, havonta a számított játékadó összege, játékteremben, és E-kaszinóban, valamint kategóriánként negyedév összesen Ft-ban g) Az idõszakban üzemeletetett játéktermek számát kategóriánként, havonta és kategóriánként negyedév összesen db-ban h) Havonta, illetve negyedév összesen, összesítve az üzemeltetett játéktermek tiszta játékbevétele Ft-ban i) A számított ellenõrzési díj, fizetett ellenõrzési díj Ft-ban, és az ellenõrzési díj befizetésének idõpontja j) Havonta, illetve negyedév összesen az üzemeltetett játékhelyek után számított játékadó összege, fizetett játékadó összege Ft-ban k) A befizetést igazoló dokumentumok száma, illetve a melléklet megjelölése A Havi pénzforgalmi jelentés alábbi adatai: a) A negyedév hónapjának száma b) A havi pénzforgalmi jelentés sorszáma c) A játékterem-engedély száma d) Az E-kaszinó jelölése e) A hónap közben megváltozott teremengedélyszám esetén az elõzõ (megszûnt engedély száma f) A játékterem tiszta játékbevétele az adott hónapban A havi pénzforgalmi jelentés részletezõ (soronkénti) adatai: a) A sor száma b) A sorban jackpot rendszerû kifizetés megjelölése c) A pénznyerõ automata engedélyének a száma d) A pénznyerõ automata mérésügyi azonosító száma e) A pénznyerõ automata gyári száma f) A pénznyerõ automata játékhelyeinek a számát g) A be és a ki számlálók nyitó állását és a leolvasás dátumát h) A be és a ki számlálók záró állását és a leolvasás dátumát i) A számlálók lépésértékét (tét) j) A számláló állások alapján a sor egyenlegét Az idõszaki elszámoláshoz csatolni kell: a) a felügyeleti ellenõrzési díj befizetésére vonatkozó készpénz-átutalási megbízás (csekk) tõpéldányát, vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást (bankkivonatot), b) a játékadó befizetésére vonatkozó készpénz-átutalási megbízás (csekk) tõpéldányát, vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást (bankkivonatot).”

3404


12. szám

8. számú melléklet a 17/2009. (IX. 29.) PM rendelethez ,,4. számú melléklet a 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelethez

Adatlap az adótanácsadói, adószakértõi, okleveles adószakértõi tevékenység végzésére jogosító igazolvány kiadásához, pótlásához, cseréjéhez, visszavonásához, a nyilvántartásba való felvételhez és az abból való törléshez, valamint adatváltozás és a továbbképzési kötelezettség teljesítésének bejelentéséhez Az adatlap kötelezõ tartalmi elemei a következõk: 1. Az adatlapnak tartalmaznia kell annak megjelölését, hogy a kérelmezõ a 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján az adótanácsadói1, az adószakértõi vagy az okleveles adószakértõi tevékenység végzésére jogosító – engedély kiadását – igazolványa pótlását (elveszett, ellopott, megsemmisült igazolvány esetén) – igazolványa cseréjét – engedélye visszavonását – a nyilvántartásban szereplõ adataiban történt változás(ok) átvezetését, amennyiben az érinti az igazolványon feltüntetett adatokat is, új igazolvány kiadását – a továbbképzési kötelezettség teljesítésének nyilvántartásban való rögzítését kéri. 2. A nyilvántartásba vételhez az adatlapon kötelezõen szükséges megadni a következõ adatokat: a) Név: b) Születési név2: c) Korábbi regisztrációs szám3: d) Születési hely: ....................................... idõ: ........ év ........... hó ..... nap e) Anyja leánykori neve: f) Lakcím (irányítószám, helység, utca, házszám): g) Levelezési cím (irányítószám, helység, utca, házszám): h) Telefonszám: i) Elektronikus elérhetõség: j) Igazolvány-kiadás alapjául szolgáló szakképesítést, végzettséget igazoló oklevél, okirat: száma kiállító intézmény neve kiállítás kelte ................................................................................. ............................................................................................. ................................................ ................................................................................. .............................................................................................. ............................................... k) Egyéb szakképesítés: oklevél, bizonyítvány megnevezése száma kiállító intézmény neve kiállítás kelte ................................................................................. .............................. ............................................................. ............................................. ................................................................................. .............................. ............................................................. .............................................. l) Nyelvvizsga (nyelv, fokozat): nyelv típus fokozat ................................................................................... ............................................................................. .............................................................. ................................................................................... ............................................................................. .............................................................. 3. Nyilatkozatok: a) Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy – a fenti adatok a valóságnak megfelelnek, – nincs tudomásom olyan tényrõl, körülményrõl, amely a Rendelet szerinti engedély kiadását és a nyilvántartásba történõ felvételemet vagy az igazolvány pótlását, cseréjét kizárná.

1

Minden engedély vonatkozásában külön-külön kérelmet kell benyújtani. Igazolvány pótlásakor, cseréjekor, valamint adatváltozás és a továbbképzési kötelezettség teljesítésének bejelentésekor az a) és c) pontban foglalt adatok megadásán túl a többi adatmezõ kitöltése akkor szükséges, ha az ott felsorolt adatok az igazolvány-kiadási eljárás során bejelentettekhez képest megváltoztak, bõvültek. 3 A c) ponthoz tartozó adatot akkor kell megadni, ha az adott nyilvántartásban volt már regisztrációs száma a kérelmezõnek. 2

12. szám


3405

b) Tudomásul veszem, hogy az a), c) és f) pontokban szereplõ adatok külön rendelkezés nélkül, az Art. 175. § (19) bekezdése szerint nyilvánosak. c) Hozzájárulok a kérelemben rögzített következõ személyes adataim Rendelet szerinti nyilvánosságra hozatalához4: születési név, születési hely, idõ, anyja leánykori neve, levelezési cím, telefonszám, elektronikus elérhetõség, szakképesítést igazoló oklevél, okirat adatai, egyéb szakképesítés megnevezése, az azt igazoló oklevél, okirat adatai, nyelvvizsga típusa, fokozata. 4. Dátum 5. A kérelmezõ aláírása Az adatlaphoz csatolandó: a) engedélykiadás iránti kérelem esetén – az engedélykiadás alapjául szolgáló szakképesítést, végzettséget igazoló oklevél, okirat másolata, – 1 darab 2,5 × 3,2 cm-es, 6 hónapnál nem régebbi igazolványkép, – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum (a postai készpénzátutalási megbízás igazoló szelvényrészének, vagy a bankszámla megterhelését tartalmazó bankkivonatnak a másolata), – az egyéb szakképesítés(eke)t igazoló oklevél, illetve nyelvvizsga-bizonyítvány(ok) másolata, figyelemmel a Rendelet 4. § (2) bekezdés d) pontjára – adószakértõk esetén a szakmai gyakorlat igazolására alkalmas tartalmú és részletességû szakmai önéletrajz. b) igazolvány pótlása esetén – 1 darab 2,5 × 3,2 cm-es, 6 hónapnál nem régebbi igazolványkép, – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum (a postai készpénzátutalási megbízás igazoló szelvényrészének, vagy a bankszámla megterhelését tartalmazó bankkivonatnak a másolata), c) igazolvány a Rendelet 15. § (4) bekezdése szerinti cseréje esetén – 1 darab 2,5 × 3,2 cm-es, 6 hónapnál nem régebbi igazolványkép, – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum (a postai készpénzátutalási megbízás igazoló szelvényrészének, vagy a bankszámla megterhelését tartalmazó bankkivonatnak a másolata), – az adószakértõi mûködés engedélyezésének szabályairól szóló 20/1994. (VI. 17.) PM rendelet alapján kiadott adószakértõi igazolvány, d) engedély ügyfél által kérelmezett visszavonása esetén – az igazolvány, – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum (a postai készpénzátutalási megbízás igazoló szelvényrészének, vagy a bankszámla megterhelését tartalmazó bankkivonatnak a másolata), e) a nyilvántartásban szereplõ adatokban történt változás átvezetésének kérelme esetén, amennyiben a változás nem érinti az igazolványon feltüntetett adatokat – az igazolvány másolata, – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum (a postai készpénzátutalási megbízás igazoló szelvényrészének, vagy a bankszámla megterhelését tartalmazó bankkivonatnak a másolata), f) a nyilvántartásban szereplõ adatokban történt változás átvezetésének kérelme esetén, amennyiben a változás érinti az igazolványon feltüntetett adatokat – az igazolvány, – 1 darab 2,5 × 3,2 cm-es, 6 hónapnál nem régebbi igazolványkép, – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum (a postai készpénzátutalási megbízás igazoló szelvényrészének, vagy a bankszámla megterhelését tartalmazó bankkivonatnak a másolata), g) továbbképzési kötelezettség teljesítésének bejelentése esetén – a szakmai továbbképzésen való részvételt, illetve a teljesített kreditpontokat tanúsító igazolások.”

4

Hozzájárulás esetén a megfelelõ személyes adat külön-külön egyértelmûen megjelölendõ.

3406


12. szám

9. számú melléklet a 17/2009. (IX. 29.) PM rendelethez „5. számú melléklet a 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelethez a) oldal PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Nyilvántartási szám: ADÓSZAKÉRTÕI IGAZOLVÁNY Személyi azonosító adatok Név:

Születési hely, idõ:

Anyja neve:

Igazolványszám:

b) oldal PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A pénzügyminiszter -t a 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet alapján adószakértõi tevékenység végzése céljából ........................................................................... számon nyilvántartásba vette, aki így adószakértõi tevékenység folytatására jogosult.

Fénykép helye

Az igazolvány érvényes: ................................................. -tõl .................................................-ig

Budapest, .................................................. P. H. ........................................................ aláírás

„

12. szám


3407

Az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter 29/2009. (VIII. 7.) IRM–PM együttes rendelete a büntetõeljárás során keletkezett iratokból másolat adásáról szóló 10/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet módosításáról A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) és n) pontjában, valamint a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következõket rendeljük el: 1. §

A büntetõeljárás során keletkezett iratokból másolat adásáról szóló 10/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Nem adható másolat] „d) a Be. 186. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével az ügyész nyomozásra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazó iratokról,”

2. §

Ez a rendelet 2009. augusztus 13-án lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

Dr. Oszkó Péter s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

pénzügyminiszter

Az igazságügyi és rendészeti miniszter és a pénzügyminiszter 47/2009. (IX. 28.) IRM–PM együttes rendelete a lefoglalás és a büntetõeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, elõ zetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet módosításáról A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés j) pontjában, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) és n) pontjában, valamint a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított feladatkörünkben eljárva – az elkobzásra vonatkozó szabályok tekintetében a legfõbb ügyésszel egyetértésben – a következõket rendeljük el: 1. §

A lefoglalás és a büntetõeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, elõzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) Azt a lefoglalt dolgot (a továbbiakban: bûnjel), amely az eljárás során a bizonyítás eszközéül szolgál, valamint, amelyet az eljárás során azonosítani, megvizsgálni, valamint megtekinteni szükséges, továbbá a bûnjelként lefoglalt eredetben megõrzendõ értéket, különösen a magyar, illetve a külföldi pénzt, a pénzhelyettesítõ eszközt (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, hitelkártya, csekk-kártya, bankkártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétõl függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésû okmány, betétrõl kiállított okirat), az értékpapírt, a bélyeget, a nemesfémtárgyat, a drágakövet, az igazgyöngyöt, az okiratot a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság (a továbbiakban együtt: hatóság) tárgyletétbe helyezi. Az e bekezdésben meghatározott bûnjeleket huszonnégy órán belül – legkésõbb a lefoglalást követõ elsõ munkanapon – át kell adni a bûnjelkezelõnek. E bekezdés szerint kell kezelni a forgalomból bevont, de törvényes fizetõeszközre még átváltható és a törvényes fizetõeszközre át nem váltható bankjegyet és érmét is. (2) A hatóság a bûnjelként lefoglalt okmányt – a 88. §-ban megjelöltek kivételével – az ügyirathoz csatolja és ott kezeli.

3408


12. szám

(3) Ha a bûnjel magyar pénz – kivéve az (1) bekezdésben foglalt esetet – a hatóság huszonnégy órán belül, de legkésõbb a lefoglalást követõ elsõ munkanapon befizeti a bûnjelkezelõje letéti számlájára. Ebben az esetben a postai befizetési lap feladóvevényét az eredeti ügyiratban elhelyezett bûnjeljegyzékhez kell csatolni. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a) forgalomból bevont, de törvényes fizetõeszközre még átváltható bankjegy és érme: a bevonási határnaptól az átváltási határnapig terjedõ idõtartam alatt törvényes fizetõeszközre átváltható forgalomból bevont bankjegy és érme; b) törvényes fizetõeszközre át nem váltható bankjegy és érme: az átváltási határnapig törvényes fizetõeszközre be nem váltott, forgalomból bevont bankjegy és érme.” 2. §

Az R. az 1. §-t követõen a következõ 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. § (1) A lefoglalt külföldi pénzt – kivéve az 1. § (1) bekezdésében foglalt esetet – a hatóság huszonnégy órán belül, de legkésõbb a lefoglalást követõ elsõ munkanapon átadja a Magyar Államkincstár hatóság székhelye szerint illetékes területi szervének (továbbiakban: Kincstár területi szerve), amely azokat az eljáró hatóság további intézkedéséig hatósági letétként kezeli. Ebben az esetben a bûnjelkezelõ kötelezettségei a Kincstár külföldi pénzt kezelõ területi szervét terhelik. (2) Az átadás alkalmával a Kincstár területi szervével írásban közölni kell a büntetõügy számát, valamint a terhelt adatait. (3) A Kincstár területi szerve az átvett értékekrõl elismervényt állít ki. Az elismervényt az eredeti ügyiratban elhelyezett bûnjeljegyzékhez kell csatolni. (4) A bíróság a Kincstár területi szerve részére átadott külföldi fizetõeszközök elkobzásáról rendelkezõ jogerõs határozatát azzal a felhívással küldi meg a Kincstár területi szerve részére, hogy a számlán kezelt külföldi fizetõeszközök ellenértékét utalja át a BGH számlájára. A határozatot és a felhívás másolatát a BGH-nak is meg kell küldeni. (5) Ha a külföldi fizetõeszközt a jogosult részére vissza kell adni, a hatóság az eredeti aláírással és bélyegzõje lenyomatával ellátott határozatát megküldi a Kincstár területi szerve részére, amely a határozatnak megfelelõen intézkedik. A határozat megküldésekor a Kincstár területi szervével közölni kell, hogy a határozat mikor került a jogosult részére kézbesítésre.”

3. §

Az R. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A rendõrkapitányságon, a megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányságon, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, a Repülõtéri Rendõr Igazgatóságnál és az Országos Rendõr-fõkapitányságon (a továbbiakban: ORFK) a szerv vezetõje jelöli ki a bûnjelkezelõt. (3) A rendõrkapitányság rendõrõrse az általa lefoglalt bûnjelet az illetékes bûnjelkezelõhöz beszállítja. A megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányság vezetõje engedélyezheti – a 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén –, hogy a rendõrkapitányság vezetõje a rendõrõrsön is kijelöljön bûnjelkezelõt.”

4. §

Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A bûnjelkezelõ, ha a bûnjel jellege szükségessé teszi, a bûnjel szakszerû kezelésérõl is gondoskodik, illetõleg a 7. § (5) bekezdése szerinti megbízás érdekében a BGH, illetõleg a nyomozó hatóság vezetõjének vagy az ügyésznek elõterjesztést tesz.”

5. §

Az R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bûnjelrõl a jegyzõkönyv a következõ adatokat tartalmazza: a) a bûnjel megjelölése, elektronikus adat lefoglalása esetén ideértve a lefoglalás során az adathordozón rögzített adatok, programok megjelölését is, oly módon, hogy az adathordozó tartalma egyértelmûen azonosítható legyen, b) a bûnjel mennyisége, c) a bûnjel értéke, d) a bûnjel minõségi állapota, e) a bûnjel esetleges hiányossága, f) a bûnjel különös ismertetõjele, g) a bûnjel egyedi azonosításra alkalmas jellemzõi, h) a bûnjel lefoglalásának helye és körülményei, i) a bûnjel tárolására vagy csomagolására szolgáló eszköz, j) a bûnjel megõrzésének módja és helye.”

6. §

Az R. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) A hatóság a lefoglalt bûnjelrõl – a lefoglalásról készített jegyzõkönyv adatainak megfelelõen – legalább négy példányban bûnjeljegyzéket állít ki. A pénz-, valamint a tárgyletétrõl külön-külön készít bûnjeljegyzéket. A hatóság

12. szám


3409

a bûnjeljegyzékben a bûnjeleket felsorolja, sorszámmal látja el és az azonosíthatóság érdekében a bûnjelnek e rendelet 10. § (2) bekezdés a) és b), valamint d)–g) pontjaiban megjelölt adatait abban feltünteti. Ha a bûnjeljegyzék több oldalból áll, az oldalakat sorszámozni kell. Minden oldal tetején – az azonosíthatóság érdekében – fel kell tüntetni a kiállító hatóság nevét, az ügyszámot, ha van terhelt, annak adatait (név, születési hely és idõ, anyja neve), több terhelt esetén az elsõrendû terhelt adatait. Ha az eljárásban terhelt még nincs, akkor az adatokat a terhelt ismertté válását követõen haladéktalanul rá kell vezetni a bûnjeljegyzékre. Ha külön jogszabály alapján az ügyek elkülönítésére kerül sor, akkor az elkülönített ügy terheltjének, illetve elsõrendû terheltjének adatait kell a bûnjeljegyzék minden oldalának tetején feltüntetni. (2) A hatóság az érdekelt õrizetében hagyott vagy egyes szervek õrizetébe és kezelésébe adott bûnjelrõl színes fénykép- vagy videofelvételt készít, egyéb indokolt esetben ilyen felvételt készíthet. A bûnjelnek az érdekelt õrizetében hagyását, a bûnjelre vonatkozó okmány és hatósági jelzés le nem foglalásának okát, továbbá az õrzés helyszínét és az õrzésért felelõs személy nevét a bûnjeljegyzéken is fel kell tüntetni. (3) A fénykép- vagy videofelvételt és a bûnjeljegyzék egy példányát a hatóság az iratokhoz csatolja, a bûnjeljegyzék további példányait, a lefoglalásról készített jegyzõkönyv és a 10. § (3) és (5) bekezdése szerint elkészített szakvélemény egy-egy példányát, a bûnjelre vonatkozó okmányt és hatósági jelzést a bûnjelekkel együtt a bûnjelkezelõnek átadja.” 7. §

Az R. 18. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha az ügyben vádemelésre vagy bírósági eljárást igénylõ egyéb ügyészi indítvány benyújtására kerül sor, az ügyész – a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseknek megfelelõen – a tárgyi bizonyítási eszközöket, illetve az elkobozható dolgokat a vádirat bírósági példányához csatolja és intézkedik a bírósági bûnjelkezelõnél tárgyletétbe helyezésük iránt, függetlenül attól, hogy a nyomozást a nyomozó hatóság vagy az ügyész maga végezte. A tárgyi bizonyítási eszközül nem szolgáló, illetve a nem elkobozható dolgoknak a lefoglalását az ügyész – a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen – megszünteti vagy erre a nyomozó hatóságot utasítja.”

8. §

Az R. a 20. §-t követõen a következõ 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § Ha a bíróság valamely tárgy körözését rendelte el, a rendõrség által megtalált tárgyat a körözést elrendelõ határozat alapján és az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén a körözést elrendelõ bíróság bûnjelkezelõje átveszi. Ha a körözést az ítélõtábla rendelte el, a megtalált tárgyat az ítélõtábla székhelye szerint illetékes, a körözést elrendelõ határozatban megjelölt megyei bíróság bûnjelkezelõje veszi át. Az átvételrõl a bûnjelkezelõ haladéktalanul értesíti a bíróságot.”

9. §

Az R. 27. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a) a hatóság azt az ügyet, amelyben bûnjelet foglaltak le, átteszi más hatósághoz, és a bûnjel kezelésére nem illetékes, vagy b) valamely hatóság kizárása miatt az eljáró hatóság kijelölésére kerül sor, az áttételrõl, illetve a kijelölésrõl a hatóság azzal értesíti a bûnjelkezelõt, hogy az üggyel kapcsolatos bûnjelet az áttételrõl, illetve a kijelölésrõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított tizenöt napon belül az illetékes, illetve a kijelölt hatósághoz szállíttassa, ha pedig a bûnjel magyar pénz, azt tizenöt napon belül utalja át. A határozat jogerõre emelkedésének idõpontjáról a hatóság értesíti a bûnjelkezelõt.”

10. §

Az R. 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A bûnjellel kapcsolatos költségek közül bûnügyi költség az a költség, amely a bûnjel] „c) megfelelõ fuvarköltség (szállítási díj) ellenében történõ szállításával, illetve a bûnjel magyar pénz átutalásával,” [merül fel és fizetik ki.]

11. §

Az R. 35. § (2)–(4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bûnjel visszaadása esetén a bûnjelkezelõ felhívja a jogosultat a bûnjel átvételére és figyelmezteti, hogy ha a bûnjelet a felhívás kézbesítésétõl számított harminc napon belül személyesen vagy meghatalmazottja útján nem veszi át – kivéve a 37. §-ban meghatározott esetet –, akkor az értékesítés iránt történik intézkedés. Ebben az esetben a hatóság csak az értékesítés során befolyt, a határidõ lejárta után felmerült õrzési (kezelési) költséggel csökkentett ellenértéket utalja ki a jogosult részére. A bûnjelkezelõ arról is tájékoztatja a jogosultat, hogy ha a bûnjelet nem sikerül értékesíteni, annak megsemmisítésére a jogosult költségén kerül sor. (3) A hatóság a bûnjel visszaadásáról rendelkezõ határozatát mind a jogosulttal, mind a bûnjelkezelõvel közli. A határozatnak a bûnjelkezelõ részére szóló kiadmányát a hatóság eredeti aláírással és bélyegzõje lenyomatával látja el. A hatóság értesíti a bûnjelkezelõt arról az idõpontról, amikor a határozat a jogosult részére kézbesítésre került. (4) Ha a bíróság az ügydöntõ határozatában rendelkezik a bûnjel visszaadása felõl, rendelkezését a bûnjelkezelõvel a külön jogszabályban elõírt módon közli. A bíróság értesíti a bûnjelkezelõt arról az idõpontról, amikor a határozat a jogosult részére kézbesítésre került.”

3410


12. szám

12. §

Az R. 41. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a jogosult magánszemély, két tanú aláírással igazolja, hogy a meghatalmazást elõttük aláírta vagy aláírását elõttük saját kezû aláírásának ismerte el. A meghatalmazáson a tanúk lakóhelyét (lakcímét), valamint személyazonosító okmányuk számát is fel kell tüntetni. Az ügyvédnek adott meghatalmazásra a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések irányadók.”

13. §

Az R. 45. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a bûnjel átvételére jogosult személy ismert, de ismeretlen helyen tartózkodik – ide nem értve a 43. §-ban szabályozott esetet –, és emiatt a bûnjel visszaadását (kiadását) elrendelõ határozatot nem lehet vele közölni, akkor a határozatot hozó hatóság hirdetményi úton [Be. 70. § (5)–(6) bekezdés] intézkedik a bûnjel átvétele érdekében, amelyrõl a bûnjelkezelõt is értesíti.”

14. §

Az R. 46. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a jogosult a bûnjelet a bûnjelkezelõ felhívásában megállapított határidõ alatt nem vette át, e tényrõl a bûnjelkezelõ haladéktalanul értesíti a hatóságot. Az értékesítés, illetõleg a megsemmisítés elrendelése iránt a BGH, illetõleg a nyomozó hatóság vezetõje vagy az ügyész a bûnjelkezelõtõl kapott értesítés kézhezvételétõl számított harminc napon belül írásban intézkedik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bûnjelkezelõ felhívását azért nem lehetett kézbesíteni, mert a jogosult a lakcímének, tartózkodási helyének megváltozását nem jelentette be.”

15. §

Az R. 50. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a törvény szerint a bûnjel megsemmisíthetõ és az nem alkalmas közérdekû célra történõ felhasználásra, illetve alkalmassága esetén közérdekû célra történõ felhasználásra nem fogadták el, a megsemmisítés iránt a BGH, illetõleg a nyomozó hatóság vezetõje vagy az ügyész írásban intézkedik.”

16. §

Az R. 51. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bizottság – amely, ha a megsemmisítést a nyomozás során rendelték el, a bûnjelkezelõbõl, a nyomozó hatóság és az ügyészség megbízottjából áll; ha a megsemmisítést a BGH vezetõje rendelte el, a bûnjelkezelõbõl, a bíróság és az ügyészség megbízottjából áll – a bûnjelek megsemmisítésérõl jegyzõkönyvet készít.”

17. §

Az R. 56. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „56. § Az elkobzott bûnjel értékesítése a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (kereskedõ) közremûködésével történõ eladás vagy b) a megyei bírósági végrehajtó által megtartott árverés vagy elektronikus árverés útján történik.”

18. §

Az R. 61. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az árverést vagy az elektronikus árverést a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezései szerint foganatosítja a megyei bírósági végrehajtó, azzal az eltéréssel, hogy az árverést általában a bûnjel õrzési helyén tartja meg, illetve az elektronikus árverés befejezéséig a bûnjel az õrzés helyén marad. A bûnjel a kikiáltási ár negyedénél alacsonyabb áron is eladható.”

19. §

Az R. a következõ 66/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „Élelmiszer 66/A. § (1) A hatóság a külön törvényben meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére mintát szolgáltat a hatósági eljárással összefüggésben indult büntetõeljárásban lefoglalt élelmiszerbõl. (2) Az (1) bekezdés szerinti mintaadás nem veszélyeztetheti a büntetõeljárás eredményességét. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti mintaadás nem lehetséges, ennek indokairól a hatóság az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet tájékoztatja. (4) E § alkalmazásában élelmiszer a külön jogszabályban meghatározott fogalom.”

20. §

Az R. 69. §-a az alábbi (1) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejûleg az eredeti (1) és (2) bekezdés számozása (2) és (3) bekezdésre módosul: „(1) A Btk. 304. és 306. §-ában foglalt bûncselekmény elkövetése miatt folytatott büntetõeljárás során bûnjelként lefoglalt pénzt a hatóság – a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint – szakértõi vizsgálat céljából a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére – ellenérték nélkül – átadja vagy megküldi. A hamis pénz õrzését és kezelését – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az MNB végzi.”

12. szám


3411

21. §

Az R. 71. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „71. § (1) Ingatlan lefoglalása esetén a hatóság a lefoglalásról rendelkezõ határozat jogerõre emelkedése után a zár alá vétel tényének bejegyzése iránt a külön jogszabály szerint megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. (2) Ingatlan elkobzása esetén a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek az ingatlanra kimondott vagyonelkobzásra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni.”

22. §

Az R. 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „74. § (1) Az elkobzott jövedéki termékek és nem közösségi áruk értékesítését a jövedéki, illetve vámjogszabályok rendelkezései szerint a vámhatóság végzi a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (kereskedõ) közremûködésével történõ eladás, b) árverés vagy elektronikus árverés útján. (2) Az elõzetesen értékesített, valamint az elkobzott jövedéki termékek és nem közösségi áruk értékesítésébõl befolyt ellenértéket a vámhatóság számlájára kell befizetni és a jövedéki, illetve vámjogszabályok szerint kell elszámolni. (3) Az elkobzott – jövedéki terméknek nem minõsülõ – nem közösségi áruk elektronikus árverés útján történõ értékesítését a vámhatóság az adózás rendjérõl szóló törvény vonatkozó rendelkezésének értelemszerû alkalmazásával végzi.”

23. §

Az R. 77. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A fegyvert, tartozékait, alkatrészeit, a tûzfegyver fõdarabot (lõfegyverdarab) és a lõszert, lõszeralkatrészt (lõszerelemet), valamint a flóberttöltényt és a hangtompítót az eljárás minden szakaszában a rendõr-fõkapitányság bûnjelkezelõje, ha a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda vagy a Repülõtéri Rendõr Igazgatóság végzi, akkor ezek bûnjelkezelõje kezeli és a bûnjelraktárban elhelyezett, biztonsági zárral ellátott vaslemez- vagy páncélszekrényben õrzi. A szekrény kulcsainak õrzésére a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályok az irányadók. A hatóság eljárási cselekmény lefolytatására e lefoglalt tárgyakat a rendõr-fõkapitányságtól, a Nemzeti Nyomozó Irodától, illetve a Repülõtéri Rendõr Igazgatóságtól bekérheti. (5) A Magyar Honvédség vagyonkezelésében lévõ elkobzott fegyvert, lõszert, haditechnikai eszközt, azok fõdarabjait, alkatrészeit, tartozékait, valamint a harcanyagokat (rakéták, bombák, aknák, robbanóanyagok) és azok alkotóelemeit a hatóság a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokság parancsnoka által kijelölt katonai szervezetnek, az egyéb elkobzott lõfegyvert és lõszert a területileg illetékes rendõr-fõkapitányságnak vagy a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézetnek elismervény ellenében, térítésmentesen átadja.”

24. §

Az R. 78. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „78. § A következõ anyagok szállítása és tárolása (õrzése) az erre vonatkozó elõírások betartásával történhet: a) a Btk. 286/A. § (2) bekezdésében meghatározott, kábítószernek minõsülõ anyag; b) a Btk. 286/A. § (3) bekezdés c) pont 1. alpontjában meghatározott, kábítószer-prekurzornak minõsülõ anyag; c) az a) és b) pontokban felsoroltak gyanúját keltõ anyag, illetve készítmény; d) az a)–c) pontokban felsorolt anyag (készítmény) eredeti csomagolóanyaga, amelyben lefoglalásra került.”

25. §

Az R. 79. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „79. § A 78. § a)–d) pontjaiban felsoroltak (a továbbiakban együtt: kábítószer) lefoglalása esetén a hatóság haladéktalanul értesíti az ORFK bûnmegelõzési, bûnüldözési feladatokat ellátó szervét.”

26. §

Az R. 84. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „84. § (1) A szakértõi vélemény szerint a 78. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontjában meghatározott anyagnak minõsülõ bûnjelet az ORFK bûnmegelõzési, bûnüldözési feladatokat ellátó szerve a rendõrségnek az országos rendõrfõkapitány által kijelölt szervezeti egységéhez átszállíttatja további õrzés (tárolás) céljából. Az átszállításról az ORFK bûnmegelõzési, bûnüldözési feladatokat ellátó szerve az országos rendõrfõkapitány által kijelölt egység igénybevételével gondoskodik. (2) A vám- és pénzügyõrség külön jogszabályban meghatározott szervei a nyomozóhatósági jogkörükbe tartozó bûncselekmény kapcsán az általuk lefoglalt kábítószert további õrzés (tárolás) céljából a vám- és pénzügyõrség vegyvizsgáló szervéhez szállítják. (3) A lefoglalt kábítószer és a minta nyilvántartása a kábítószert tároló szerv feladata. A nyilvántartás és tárolás felügyeletét (ellenõrzését) az ORFK bûnmegelõzési, bûnüldözési feladatokat ellátó szerve végzi.”

3412


12. szám

27. §

Az R. 85. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „85. § (1) Az elkobzott kábítószer további sorsáról az illetékes hatóságok bevonásával az ORFK bûnmegelõzési, bûnüldözési feladatokat ellátó szerve, a külön jogszabály szerinti visszairányítási eljárásban az ORFK közigazgatási hatáskörben eljáró szerve dönt. Az elkobzott kábítószer az egészségügyi szükségletek kielégítésére, bûnüldözési, képzési, tesztelési célra, oktatáshoz, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítéséhez igénybe vehetõ. (2) A vám- és pénzügyõrség országos parancsnoka által kijelölt szervezeti egység a végleges szakértõi vélemény szerint a 78. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontjában meghatározott anyagnak minõsülõ elkobzott bûnjelet a 84. § (1) bekezdésében megjelölt rendõri szervezeti egységhez szállítja.”

28. §

Az R. 86. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A megsemmisítést az ORFK bûnmegelõzési, bûnüldözési feladatokat ellátó szerve és az ügyészség képviselõjének jelenlétében kell lefolytatni. A megsemmisítésen a kábítószer vizsgálatát végzõ szakértõi intézet képviselõje jelen lehet. A megsemmisítésrõl az ORFK bûnmegelõzési, bûnüldözési feladatokat ellátó szerve tételes jegyzõkönyvet készít.”

29. §

Az R. 95. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az elkobzott, illetõleg az állam tulajdonába került olyan bûnjelet, amely a bûnüldözési és kriminalisztikai oktatáshoz, kiállításhoz, tudományos feldolgozáshoz felhasználható – a hatóság rendelkezése szerint – a Rendõrség-történeti Múzeumban, a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézetben, illetõleg a Budapesti Orvosszakértõi Intézetben kell elhelyezni. A védett muzeális emlékre, továbbá a közgyûjteménybõl vagy védett muzeális gyûjteménybõl kikerült tárgyra a 94. § rendelkezései irányadók. (2) A Rendõrség-történeti Múzeumban, illetve a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézetben kell elhelyezni az (1) bekezdésben meghatározott bûnjelen kívül azt az elkobzott, egyébként értékesíthetõ, valamint megsemmisítésre kerülõ bûnjelet is, amelynek átadását – bûnügyi jellegzetességeire tekintettel – a Rendõrség-történeti Múzeum, illetve a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézet külön iratban kéri. (3) Ha az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott bûnjel a terjedelme, súlya vagy egyéb körülmény (pl. törékenység) miatt nem alkalmas a postai szállításra, a bûnjelkezelõ errõl értesíti a megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányságot. Ebben az esetben a bûnjel Rendõrség-történeti Múzeumba, illetve Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézetbe szállításáról a megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányság gondoskodik.”

30. §

(1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 3. § (1) bekezdésében a ,,gazdálkodó szerv [Btk. 137. § 17. pont] vagy egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe a ,,gazdálkodó szervezet [a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 17. pont]” szöveg, 3. § (2) bekezdésében a ,,gazdálkodó szerv” szövegrész helyébe a ,,gazdálkodó szervezet” szöveg, 7. § (5) bekezdésében a ,,gazdálkodó szervet (Btk. 137. § 17. pont) vagy vállalkozót” szövegrész helyébe a ,,gazdálkodó szervezetet” szöveg, 30. § (1) bekezdés b) pontjában a ,,gazdálkodó szerv (vállalkozó)” szövegrész helyébe a ,,gazdálkodó szervezet” szöveg, 58. § felvezetõ szövegében, 58. § d) pontjában és 61. § (1) bekezdésében az „árverésen” szövegrész helyébe az „árverésen vagy elektronikus árverésen” szöveg, 69. § (1) bekezdésében a ,,Magyar Posta Rt.-nek” szövegrész helyébe a ,,Magyar Posta Zrt.-nek” szöveg, 73. §-át megelõzõ alcímében és 75. § (2) bekezdésében a ,,vámáru” szövegrész helyébe a ,,nem közösségi áru” szöveg, 73. § (1) bekezdésében és 75. § (1) bekezdésében a ,,vámárut” szövegrész helyébe a ,,nem közösségi árut” szöveg, 73. § (1) bekezdésében a ,,vámárura” szövegrész helyébe a ,,nem közösségi árura” szöveg, 73. § (2) és (3) bekezdésében a ,,vámáruról” szövegrész helyébe a ,,nem közösségi áruról” szöveg, 75. § (3) bekezdésében az „1997. évi CIII. törvény” szövegrész helyébe a ,,2003. évi CXXVII. törvény” szöveg, 76. § (1) bekezdésében a ,,vámárunak” szövegrész helyébe a ,,nem közösségi árunak” szöveg, 77. §-át megelõzõ alcímében a ,,lõfegyver” szövegrész helyébe a ,,fegyver” szöveg, 83. § (1) bekezdésében az „a kábítószer-rendészetnek” szövegrész helyébe az „az ORFK bûnmegelõzési, bûnüldözési feladatokat ellátó szervének” szöveg, 83. § (1) bekezdésében az „a kábítószer-rendészetet” szövegrész helyébe az „az ORFK bûnmegelõzési, bûnüldözési feladatokat ellátó szervét” szöveg, 83. § (2) bekezdésében az „A kábítószer-rendészet” szövegrész helyébe az „Az ORFK bûnmegelõzési, bûnüldözési feladatokat ellátó szerve” szöveg, 86. § (1) és (4) bekezdésében az „a kábítószer-rendészet” szövegrész helyébe az „az ORFK bûnmegelõzési, bûnüldözési feladatokat ellátó szerve” szöveg, 94. § (1) bekezdésében az „a nemzeti kulturális örökség miniszterének” szövegrész helyébe az „az oktatási és kulturális miniszternek” szöveg lép. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 3. §-át megelõzõ alcímében, 8. § (1) bekezdésében, 12. § (6) bekezdésében, 17. §-át megelõzõ alcímében és 17. § (1) bekezdésében a ,,(vállalkozók)” szövegrész, 3. § (3) és

12. szám


3413

(4) bekezdésében a ,,vagy vállalkozó” szövegrész, 4. §-ában, 26. § (3) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 53. § (3) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében és 61. § (1) bekezdésében a ,,(vállalkozó)” szövegrész, 39. § (1) bekezdésében a ,,(vállalkozót)” szövegrész, 61. § (1) bekezdésében a ,,(vállalkozónak)” szövegrész, 83. § (1) bekezdésében a ,,végleges” szövegrész hatályát veszti.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

Dr. Oszkó Péter s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

pénzügyminiszter

A pénzügyminiszter 2/2009. (VII. 24.) PM határozata az Európai Bizottság határozata idõpontjának megállapításáról A Magyar Közlöny a) 2009. március 10-i, 28. számában került kihirdetésre a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizetõ kezességrõl szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Tv.), b) 2009. június 22-i, 84. számában került kihirdetésre a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkezõ polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2009. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Tvm.). A Tv. 4. §-ának (3) bekezdése, valamint a Tvm. 16. §-ának (6) bekezdése értelmében az államháztartásért felelõs miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának idõpontját – annak ismertté válását követõen haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg. Az Európai Bizottság 2009. július 14-én arról tájékoztatta a Magyar Felet, hogy a hatálybalépéshez szükséges – a pénzügyi válság sújtotta háztartások megsegítését célzó magyar lakáshitel-támogatási programra vonatkozó – jóváhagyó határozat 2009. július 13-án született meg. A fentiekre tekintettel megállapítom, hogy az Európai Bizottság – a pénzügyi válság sújtotta háztartások megsegítését célzó magyar lakáshitel-támogatási programra vonatkozó – jóváhagyó határozatának idõpontja 2009. július 13-a.


A pénzügyminiszter 3/2009. (VII. 30.) PM határozata az Európai Bizottságnak – a távhõszolgáltatás kedvezményes általános forgalmi adó mértékével összefüggõ – határozata meghozatalára nyitva álló határidõ lejártának megállapításáról

Az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény 38. §-ának (4) bekezdése alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõ határozatot hozom: Megállapítom, hogy az Európai Bizottságnak a távhõszolgáltatás kedvezményes áfa-mértékére vonatkozó határozata meghozatalára nyitva álló, az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény 38. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti határidõ 2009. július 29-én lejárt, és ezen idõtartam alatt az Európai Bizottság nem hozott határozatot. Dr. Oszkó Péter s. k., pénzügyminiszter

3414


12. szám

A pénzügyminiszter közleménye a felszámolók névjegyzékét érintõ változásokról A felszámolók névjegyzékérõl szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján közöljük, hogy a felszámolók névjegyzékét vezetõ közigazgatási hatóság a felszámolók névjegyzékében 22. sorszám alatt nyilvántartott „CONCUR” Befektetési Korlátolt Felelõsségû Társaság (Cg.: 01-09-068182) alábbi fióktelepeit jegyezte be a nyilvántartásba. Bejegyezve: Fióktelep: 8000 Székesfehérvár, Palotai u. 61. VI/182. Fióktelep: 9024 Gyõr, Török István u. 4. II/3. Fióktelep: 3347 Balaton, Kossuth L. u. 106. Fióktelep: 5081 Szajol, Alamand dülõ 18. Fióktelep: 2310 Szigetszentmiklós, Tököli u. 41-44. Fióktelep: 8609 Siófok, Akácfa u. 6. Fióktelep: 5561 Békésszentandrás, Harcsás kert 5. Fióktelep: 4324 Kállósemjén, Sziklai Sándor u. 5/c. Fióktelep: 8256 Salföld, Kossuth u. 20. *** A felszámolók névjegyzékérõl szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján közöljük, hogy a felszámolók névjegyzékét vezetõ közigazgatási hatóság a felszámolók névjegyzékében 99. sorszám alatt nyilvántartott Delta Nova Felszámoló és Tanácsadó Korlátolt Felelõsségû Társaság (Cg.: 01-09-923459) alábbi székhelyét, telephelyét, további tevékenységi körét törölte a névjegyzékbõl, illetve az alábbi fióktelepeit jegyezte be a nyilvántartásba. Törölve: Székhely: 2890 Tata, Ady E. út 67. Telephely: 2890 Tata, Fazekas út 13. További tevékenységi körei: 6831 ‘08 Ingatlanügynöki tevékenység Bejegyezve: Székhely: 1149 Budapest, Angol u. 34. Fióktelep: 6720 Szeged, Kölcsey út 13. III/5. Fióktelep: 7400 Kaposvár, Jutai út 24. Fióktelep: 7631 Pécs, Nagyárpádi út 11. Fióktelep: 2890 Tata, Ady út 67. Fióktelep: 2890 Tata, Fazekas út 13. Fióktelep: 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 2. fszt. 3. Fióktelep: 3300 Eger, Árpád u. 58. fszt. 6. Fióktelep: 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 64. *** A felszámolók névjegyzékérõl szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján közöljük, hogy a felszámolók névjegyzékét vezetõ közigazgatási hatóság a felszámolók névjegyzékében 61. sorszám alatt nyilvántartott NOVUM Pénzügyi, Gazdasági Tanácsadó és Mûszaki Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság (Cg.: 01-09-268312) által foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezõ személyt törölte a nyilvántartásból, illetve, a társaság által foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezõ személyt jegyezte be a névjegyzékbe. Törölve: A felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezõk Jogász: dr. Megyeri Ágnes Lakóhely: 2461 Tárnok, Dózsa Gy. út 146. Bejegyezve: A felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezõk Jogász: dr. Molnár Zita Lakóhely: 1165 Budapest, Koronafürt u. 30. ***

12. szám


3415

A felszámolók névjegyzékérõl szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján közöljük, hogy a felszámolók névjegyzékét vezetõ közigazgatási hatóság a felszámolók névjegyzékében 66. sorszám alatt nyilvántartott RATIS Pénzügyi, Gazdasági és Szolgáltató Kft.-nél (cg.: 01-09-668454) foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezõ személyek közül az alábbi személyt jegyezte be, illetve az alábbi személyt törölte a névjegyzékbõl. Bejegyezve: Jogász: Dr. Molnár Imre Lakóhely: 6722 Szeged, Vitéz u. 22. Törölve: Jogász: Bódiné dr. Balázs Éva Lakóhely: 3324 Felsõtárkány, Virág u. 9.

A pénzügyminiszter közleménye a könyvviteli szolgáltatást végzõk továbbképzésének szervezésére és lebonyolítására jelentkezõ szervezetek akkreditációs eljárásáról A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 10. § (3) bekezdésében, valamint 10/C. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak alapján a pénzügyminiszter a következõket teszi közzé. 1. A Rendelet 10. § (4) bekezdése szerint a könyvviteli szolgáltatást végzõknek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 152. § (1) bekezdésében elõírt továbbképzési kötelezettsége teljesítése szempontjából az olyan továbbképzõ szervezet által folytatott képzésen való részvétel fogadható el, amely szervezet megfelel a Rendelet 10/A. §-ában meghatározott akkreditációs feltételeknek. 2. Jelen közlemény célja a Rendelet 10. §-ával összhangban, hogy felhívja a figyelmet a kapcsolódó eljárás szabályaira annak érdekében, hogy olyan felnõttképzést folytató szervezetek kerüljenek akkreditálásra, amelyek határozatlan idõre jogosultságot kapnak a Szt. 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzés lebonyolítására minden év április 1-jétõl december 31-ig tartó továbbképzési évben (a továbbiakban: akkreditációval rendelkezõ szervezet). 3. Az akkreditációval rendelkezõ szervezet feladata e közlemény melléklete szerinti tematika témaköreinek megfelelõen a pénzügyminiszter által nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatást végzõk 16 órás, legfeljebb 40 fõs csoportokban történõ továbbképzésének megszervezése és lebonyolítása. 4. A Rendelet szerinti akkreditációs eljárást kezdeményezõ szervezetre, az akkreditációs kérelem tartalmi követelményeire, mellékleteire vonatkozó feltételeket a Rendelet 10/A. §-a tartalmazza. A Rendeletben elõírt dokumentumok tekintetében hiánypótlásra a hiánypótlási felhívás kézhezvételétõl számított 5 munkanapig van lehetõség. Az akkreditációs eljárás igazgatási szolgáltatási díja a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplõ adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképzõ szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 39/2008. (XII. 31.) PM rendelet 3. §-a szerint 50 000 Ft, amit az akkreditációs eljárás megkezdése elõtt kell megfizetni a 10032000-01454055 számú, Pénzügyminisztérium, Budapest elnevezésû számlára. 5. Az akkreditációval rendelkezõ szervezetek névsorát a pénzügyminiszter a Hivatalos Értesítõben, a Pénzügyi Közlönyben, valamint a Pénzügyminisztérium honlapján, közleményben az akkreditációs eljárást követõ év január 31-éig teszi közzé. 6. Az akkreditációval rendelkezõ szervezet a szakmai továbbképzés során a Rendelet 10/B. §-a szerinti feladatokat köteles teljesíteni. 7. A pénzügyminiszter a szakmai továbbképzés Rendeletben elõírtak szerinti megvalósítását folyamatosan ellenõrzi. Amennyiben az ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy az akkreditációval rendelkezõ szervezet, illetve a továbbképzés a Rendeletben elõírt feltételeknek nem felel meg (így különösen a továbbképzésben résztvevõk adatainak jegyzékét nem a

3416


12. szám

megfelelõ formában, illetve tartalommal készíti el, vagy azt határidõre nem küldi meg), a pénzügyminiszter a továbbképzés szervezésére való jogosultságot visszavonja. E szervezeteknek az akkreditáció nem adható újra a jogosultság visszavonásától számított 2 éven belül. A jogosultság visszavonásának tényét a pénzügyminiszter a Hivatalos Értesítõben, a Pénzügyi Közlönyben, valamint a Pénzügyminisztérium honlapján közzéteszi. 8. Az akkreditációs kérelem benyújtásának határideje 2009. évben: 2009. november 30. Postacím: Pénzügyminisztérium, Adóigazgatási és szakképzési fõosztály 1369 Budapest, Pf. 481. A pályázatról felvilágosítást ad: dr. Csoszánszky Zoltán, Tel.: 06 (1) 327-5688

A könyvviteli szolgáltatást végzõk kötelezõ továbbképzésének témakörei 2010. április 1.-2010. december 31. Vállalkozási, pénzügyi, egyéb szervezeti (nonprofit) szak 1. nap 1. Aktuális számviteli kérdések (8 óra) 1.1. A számviteli elõírások változásai* (1 óra) 1.2. A devizás könyvvezetésre való áttéréssel kapcsolatos számviteli teendõk (2 óra) 1.3. Devizás ügyletek elszámolása, a devizás tételek évközi és év végi értékelése (2 óra) 1.4. Az értékpapírokkal kapcsolatos elszámolási kérdések (2 óra) 1.5. Támogatások számviteli elszámolása (1 óra) 2. nap 2. A számvitelt érintõ egyéb jogszabályi környezet változásai (8 óra) 2.1. Az adó- és járulékszabályok változásai (4 óra) 2.2. Kötelmi jog az új Polgári Törvénykönyvben, és annak számviteli vonatkozásai (4 óra)

Államháztartási szak 1. nap 1. Aktuális számviteli kérdések (8 óra) 1.1. A számviteli elõírások változásai (1 óra) 1.2. Államháztartási számviteli elõírások változásai (3 óra) 1.3. Támogatások számviteli elszámolása (1 óra) 1.4. A teljesítménykimutatás elkészítése és az alátámasztását szolgáló könyvvezetés (3 óra) 2. nap 2. A számvitelt érintõ egyéb jogszabályi környezet változásai (8 óra) 2.1. Az államháztartási gazdálkodási elõírások változásai (4 óra) 2.2. Kötelmi jog az új Polgári Törvénykönyvben, és annak számviteli vonatkozásai (4 óra)

*

A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek

12. szám


3417

A magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak közleménye Az elõzõ évi tevékenységükrõl a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 70. § (8) bekezdésében és a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 21. §-ában, illetve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak alapján.

„Honvéd” Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár A 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. §-ának (1) bekezdése elõírásainak értelmében a „HONVÉD” Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár a 2008. üzleti évrõl a könyvvizsgáló által záradékolt, a 2009. május 28-i küldöttközgyûlés által elfogadott éves beszámoló adataiból az alábbi adatokat hozza pótlólag nyilvánosságra:

Az önkéntes nyugdíjpénztár hozamainak és a referenciaindexek hozamrátáinak alakulása: Megnevezés

Pénztár egésze

1999.

2002.

2003.

8,25%

1,46% 15,64%

13,70%

9,03%

5,46%

bruttó hozamráta (%)

8,94%

1,79% 16,04%

14,03%

9,31%

5,73%

referenciaindex hozamrátája (%)

9,13%

3,21% 17,08%

13,94%

9,13%

6,59%

nettó hozamráta (%) 15,33%

2000.

2001.

8,06% 8,63%

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

Klasszikus portfólió

nettó hozamráta (%)

-0,53%

(fedezeti tartalék)

bruttó hozamráta (%)

-0,30%


0,20%

A portfólióba fektetett eszközök fordulónapi záró piaci értéke (ezer Ft)

318 250

Kiegyensúlyozott nettó hozamráta (%) portfólió

-11,84%

(fedezeti tartalék) bruttó hozamráta (%)

-11,63%


-11,19%

A portfólióba fektetett eszközök fordulónapi záró piaci értéke (ezer Ft) Növekedési portfólió

25 107 371

nettó hozamráta (%)

-22,29%

(fedezeti tartalék) bruttó hozamráta (%)

-21,97%


-23,08%

A portfólióba fektetett eszközök fordulónapi záró piaci értéke (ezer Ft) Hivatalos fogyasztói árindex (infláció)

4 029 359 10,00%

9,80% 9,20%

5,30%

4,70%

6,80%

3,60%

3,90%

8,00%

6,10%

3418


12. szám

Az önkéntes kölcsönös egészség- és az önsegélyezõ pénztárak közleménye Az önkéntes kölcsönös egészség- és az önsegélyezõ pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 36. §-ában foglaltak alapján. Villamos-, Bányaipari és Közüzemi Dolgozók Önsegélyezõ Pénztár 73SA Eredménykimutatás - Fedezeti alap Nagyságrend: ezer forint

Sorszám

PSZÁF kód

Megnevezés

001

73SA01

Tagok által fizetett tagdíj

002

73SA02

003

MegMegElõzõ évi Tárgyévi Elõzõ évi Tárgyévi állapított felülvizsgált állapított felülvizsgált beszámoló beszámoló eltérések beszámoló eltérések beszámoló záró adatai záró adatai záró adatai záró adatai (+/-) (+/-) 1

2

3

4

5

6

c

d

e

f

g

h

Mód

7

652

0

652

814

0

814

Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

244 853

0

244 853

246 598

0

246 598

73SA03

Tagdíjbevételek összesen (1+2)

245 505

0

245 505

247 412

0

247 412

004

73SA04

Tagok egyéb befizetései

005

73SA05

Támogatóktól befolyt összeg

173 969

0

173 969

22 377

0

22 377

006

73SA06

Pénztári befizetések összesen (3+4+5)

419 474

0

419 474

269 789

0

269 789

007

73SA07

Belépõ tagok által áthozott egyéni fedezet

129

0

129

14

0

14

008

73SA08

Tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeg

11 859

0

11 859

12 728

0

12 728

009

73SA09

Eszközök értékesítésébõl származó bevétel

010

73SA10

Pénzügyi mûveletek bevétele

10 599

0

10 599

21 324

0

21 324

011

73SA11

Átcsoportosítás likviditási alapból

012

73SA12

Átcsoportosítás mûködési alapból

013

73SA13

Különféle bevételek (07+...+12)

22 587

0

22 587

34 066

0

34 066

014

73SA14

Fedezeti alap bevételei összesen (06+13)

442 061

0

442 061

303 855

0

303 855

015

73SA15

Szolgáltatások kiadásai

341 531

0

341 531

177 770

0

177 770

016

73SA16

Tagoknak visszatérített összeg

27 383

0

27 383

42 492

0

42 492

017

73SA17

Pénzügyi mûveletek ráfordításai

487

0

487

1 670

0

1 670

018

73SA18

Fedezeti alapot terhelõ jogosulatlan kifizetések

019

73SA19

Tagdíjat nem fizetõ tag egyéni számlájáról a mûködési alapba átcsoportosított összeg

020

73SA20

Tagdíjat nem fizetõ tag egyéni számlájáról a likviditási alapba átcsoportosított összeg

021

73SA21

Fedezeti alap kiadásai (15+...+20)

369 401

0

369 401

221 932

0

221 932

022

73SA22

Fedezeti alap tárgyévi eredménye (14-21)

72 660

0

72 660

81 923

0

81 923

12. szám


3419

73SB Eredménykimutatás - Mûködési alap Nagyságrend: ezer forint

Sorszám

PSZÁF kód

Megnevezés

001

73SB01


002

73SB02

003

MegMegElõzõ évi Tárgyévi Elõzõ évi Tárgyévi állapított felülvizsgált állapított felülvizsgált beszámoló beszámoló Mód eltérések beszámoló eltérések beszámoló záró adatai záró adatai záró adatai záró adatai (+/-) (+/-) 1

2

3

4

5

6

c

d

e

f

g

h

7

3 717

0

3 717

1 216

0

1 216

Munkáltatói tagdíj hozzájárulás

21 649

0

21 649

22 647

0

22 647

73SB03


25 366

0

25 366

23 863

0

23 863

004

73SB04


005

73SB05

Támogatóktól befolyó összeg

50 904

0

50 904

38 832

0

38 832

006

73SB06


76 270

0

76 270

62 695

0

62 695

007

73SB07


008

73SB08

ebbõl: kiegészítõ vállalkozási tevékenység bevétele

009

73SB09

Egyéb bevétel

161

0

161

25

0

25

010

73SB10


011

73SB11

Kiegészítõ vállalkozási tevékenységként nyújtott szolgáltatások ellenértéke

012

73SB12


2 838

0

2 838

2 594

0

2 594

013

73SB13


014

73SB14

Átcsoportosítás likviditási alapból

0

0

0

5 000

0

5 000

015

73SB15

Átcsoportosítás fedezeti alapból a tagdíjat nem fizetõ tag egyéni számlájáról

016

73SB16

Mûködési és kiegészítõ vállalkozás tevékenység különféle bevételei (7+9+11+12+14+15)

2 999

0

2 999

7 619

0

7 619

017

73SB17

Mûködési alap bevételei összesen (6+16)

79 269

0

79 269

70 314

0

70 314

018

73SB18

ebbõl: kiegészítõ vállalkozási tevékenység bevétele (8+10+11+13)

019

73SB19

Anyagjellegû kiadások

19 423

0

19 423

17 331

0

17 331

020

73SB20

Személyi jellegû kiadások

37 777

0

37 777

39 222

0

39 222

021

73SB21

Kisértékû tárgyi eszközök beszerzése

201

0

201

0

0

0

022

73SB22

Egyéb kiadások

48

0

48

40

0

40

023

73SB23


23

0

23

91

0

91

024

73SB24

Felügyeleti díj

1 040

0

1 040

479

0

479

025

73SB25

Beruházások, felújítások

3420


Sorszám

PSZÁF kód

Megnevezés

026

73SB26

Átcsoportosítás likviditási alapba

027

73SB27

Átcsoportosítás fedezeti alapba

028

73SB28

Mûködési alap kiadásai (19+...+27)

029

73SB29


030

73SB30

Adózás elõtti eredmény (17-28)

031

73SB31

Adófizetési kötelezettség

032

73SB32

Mûködési alap tárgyévi adózott eredménye (30-31)

12. szám


2

3

4

5

6

c

d

e

f

g

h

7

58 512

0

58 512

57 163

0

57 163

20 757

0

20 757

13 151

0

13 151

20 757

0

20 757

13 151

0

13 151

73SD Eredménykimutatás - Likviditási alap Nagyságrend: ezer forint

Sorszám

PSZÁF kód

Megnevezés

001

73SD01


002

73SD02

003


2

3

4

5

6

c

d

e

f

g

h

7

47

0

47

0

0

0

Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

1 172

0

1 172

211

0

211

73SD03


1 219

0

1 219

211

0

211

004

73SD04


005

73SD05

Támogatóktól befolyó összeg

006

73SD06


1 219

0

1 219

211

0

211

007

73SD07


008

73SD08

Egyéb bevételek

009

73SD09


0

0

0

103

0

103

010

73SD10

Átcsoportosítás mûködési alapból

011

73SD11

Visszapótlás fedezeti alapból

012

73SD12

Átcsoportosítás a fedezeti alapból a tagdíjat nem fizetõ tag egyéni számlájáról

013

73SD13

Különféle bevételek (07+08+09+10+11+12)

0

0

0

103

0

103

014

73SD14

Likviditási alap bevételei összesen (06+13)

1 219

0

1 219

314

0

314

015

73SD15


0

0

0

5

0

5

016

73SD16

Átcsoportosítás fedezeti alapba

017

73SD17

Átcsoportosítás mûködési alapba

0

0

0

5 000

0

5 000

12. szám

Sorszám


PSZÁF kód

Megnevezés

018

73SD18

Likviditási alap kiadásai (15+16+17)

019

73SD19

Likviditási alap tárgyévi eredménye (14-18)

3421


2

3

4

5

6

c

d

e

f

g

h

7

0

0

0

5 005

0

5 005

1 219

0

1 219

-4 691

0

-4 691

73SE Eredménykimutatás - Alapok együttesen Nagyságrend: ezer forint

Sorszám

PSZÁF kód

Megnevezés

MegMegElõzõ évi Tárgyévi Tárgyévi állapított felülvizsgált állapított felülvizsgált beszámoló Mód Elõzõ évi eltérések beszámoló záró adatai eltérések beszámoló záró adatai záró adatai (+/-) (+/-) beszámoló záró adatai 2 3 4 5 6 7 d

e

f

g

h

001

73SE1

Tagdíjbevételek (A/03+B/03+D/03)

272 090 0

272 090

271 486

0

271 486

002

73SE2

Különféle bevételek (A/4+A/5+A/13+B/4+B/5 +B/16+D/4+D/5+D/13)

250 459 0

250 459

102 997

0

102 997

003

73SE3

I. Alapok bevételei (01+02)

522 549 0

522 549

374 483

0

374 483

004

73SE4

II. Alapok kiadásai (A/21+B/28+D/18)

427 913 0

427 913

284 100

0

284 100

005

73SE5

III. Alapok tárgyévi eredménye (I-II)

94 636 0

94 636

90 383

0

90 383

73SMF Mérleg - Forrás Nagyságrend: ezer forint

Sorszám

PSZÁF kód

Megnevezés

001

73SMF1

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

002

73SMF11

Saját tõke

003

73SMF111

I. Induló tõke

004

73SMF1111 Fedezeti alap induló tõkéje

005

73SMF1112 Mûködési alap induló tõkéje

006

73SMF1113 Likviditási alap induló tõkéje

007

73SMF112

II. Be nem fizetett alapítói támogatás (-)

008

73SMF113

III. Tõkeváltozások

009

73SMF1131 Fedezeti alap tõkeváltozása

010

MegElõzõ évi MegTárgyévi Elõzõ évi Tárgyévi állapított felülvizsgált állapított felülvizsgál beszámoló beszámoló Mód eltérések beszámoló eltérések t beszámoló záró adatai záró adatai (+/-) záró adatai (+/-) záró adatai 1

2

3

4

5

6

7

k

l

m

n

o

p

z

495 724

0

495 724

560 168

0

560 168

15 149

0

15 149

16 872

0

16 872

15 149

0

15 149

16 872

0

16 872

13 697

0

13 697

15 341

0

15 341

73SMF1132 Mûködési alap tõkeváltozása

1 420

0

1 420

1 495

0

1 495

011

73SMF1133 Likviditási alap tõkeváltozása

32

0

32

36

0

36

012

73SMF12

445 178

0

445 178

535 561

0

535 561

Tartalékok

3422

Sorszám


PSZÁF kód

Megnevezés

013

73SMF121

I. Fedezeti alap tartaléka

014

73SMF1211 Egyéni számlák befektetett tartaléka

015

73SMF1212 Egyéni számlák szabad tartaléka

016

73SMF1213 Szolgáltatási számlák befektetett tartaléka

017

73SMF1214 Szolgáltatási számlák szabad tartaléka

018

73SMF1215 Közösségi szolgáltatások tartaléka

019

73SMF122

020

12. szám

MegElõzõ évi MegTárgyévi Elõzõ évi Tárgyévi állapított felülvizsgált állapított felülvizsgál beszámoló beszámoló Mód eltérések beszámoló eltérések t beszámoló záró adatai záró adatai (+/-) záró adatai záró adatai (+/-) 1

2

3

4

5

6

7

k

l

m

n

o

p

z

374 045

0

374 045

455 968

0

455 968

368 728

0

368 728

440 331

0

440 331

5 317

0

5 317

15 637

0

15 637

65 806

0

65 806

78 957

0

78 957

73SMF1221 Befektetett mûködési tartalék

52 299

0

52 299

63 556

0

63 556

021

73SMF1222 Likvid mûködési tartalék

13 507

0

13 507

15 401

0

15 401

022

73SMF123

5 327

0

5 327

636

0

636

023

73SMF1231 Befektetett likviditási tartalék

024

73SMF1232 Szabad likviditási tartalék

5 327

0

5 327

636

0

636

025

73SMF13

Kötelezettségek

35 397

0

35 397

7 735

0

7 735

026

73SMF131

I. Rövid lejáratú kötelezettségek

0

0

0

315

0

315

027

73SMF1311 Tagokkal szembeni kötelezettségek

028

73SMF1312 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

0

0

0

315

0

315

029

73SMF1313 Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

030

73SMF1314 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

031

73SMF132

35 397

0

35 397

7 420

0

7 420

II. Mûködési alap tartaléka

III. Likviditási alap tartaléka

II. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

73SME Mérleg - Eszköz Nagyságrend: ezer forint

Sorszám

PSZÁF kód

001

73SME1

002 003

Megnevezés


2

3

4

5

6

7

c

d

e

f

g

h

z

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

495 724

0

495 724

560 168

0

560 168

73SME11

Befektetett eszközök

280 102

0

280 102

408 490

0

408 490

73SME111

I. Immateriális javak

004

73SME1111

Vagyoni értékû jogok

005

73SME1112

Szellemi termékek

006

73SME1113

Immateriális javakra adott elõlegek

007

73SME112

II. Tárgyi eszközök

0

0

0

0

0

0

008

73SME1121

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékû jogok

009

73SME1122

Gépek berendezések, felszerelések, jármûvek

0

0

0

0

0

0

12. szám

Sorszám


PSZÁF kód

3423

MegMegElõzõ évi Tárgyévi Elõzõ évi Tárgyévi állapított felülvizsgált állapított felülvizsgált beszámoló beszámoló Mód eltérések beszámoló eltérések beszámoló záró adatai záró adatai záró adatai záró adatai (+/-) (+/-)

Megnevezés

010

73SME1123

Beruházások, felújítások

011

73SME1124

Beruházásra adott elõlegek

012

73SME113

III. Befektetett pénzügyi eszközök

013

73SME1131

Egyéb tartós részesedések

014

73SME1132

Egyéb tartósan adott kölcsön

015

73SME11321 Munkavállalók részére nyújtott kölcsön

016

73SME11322 Hosszú lejáratú bankbetétek

017

73SME1133

Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok

018

73SME114

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök

019

73SME12

Forgóeszközök

020

73SME121

I. Készletek

021

73SME122

022

1

2

3

4

5

6

7

c

d

e

f

g

h

z

280 102

0

280 102

408 490

0

408 490

280 102

0

280 102

408 490

0

408 490

215 622

0

215 622

151 678

0

151 678

II. Követelések

15 149

0

15 149

17 187

0

17 187

73SME1221

Tagdíjkövetelések

15 149

0

15 149

17 187

0

17 187

023

73SME1222

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevõk)

024

73SME1223

Egyéb követelések

025

73SME123

III. Értékpapírok

77 423

0

77 423

95 397

0

95 397

026

73SME1231

Egyéb részesedések

027

73SME1232

Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok

77 423

0

77 423

95 397

0

95 397

028

73SME124

IV. Pénzeszközök

122 552

0

122 552

38 925

0

38 925

029

73SME1241

Pénztárak

197

0

197

209

0

209

030

73SME1242

Pénztári elszámolási számla

58 830

0

58 830

38 700

0

38 700

031

73SME1243

Elkülönített betétszámla

23

0

23

16

0

16

032

73SME1244

Rövid lejáratú bankbetétek

63 502

0

63 502

0

0

0

033

73SME1245

Devizaszámla

034

73SME125

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

498

0

498

169

0

169

Független könyvvizsgálói jelentés a VBKD Önsegélyezõ Pénztár2008. évi éves pénztári beszámolójáról Elvégeztük a VBKD Önsegélyezõ Pénztár mellékelt éves pénztári beszámolójának könyvvizsgálatát, amely beszámoló a 2008. december 31-i fordulónapra készített mérlegbõl - melyben az eszközök és források egyezõ végösszege 560 168 E Ft, a tartalékok 535 561E Ft, és az ezen idõponttal végzõdõ évre vonatkozó eredménykimutatásból és a kiegészítõ mellékletbõl áll. A vezetés felelõssége az éves beszámolóért Az éves beszámolónak a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek, valamint a vonatkozó sajátos jogszabályok szerint történõ elkészítése és valós bemutatása az ügyvezetés felelõssége. Ez a felelõsség magában

3424


12. szám

foglalja az akár csalásból, akár hibából eredõ, lényeges hibás állításoktól mentes éves beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsõ ellenõrzés kialakítását, bevezetését és fenntartását, megfelelõ számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerû számviteli becslések elkészítését. A könyvvizsgáló felelõssége A mi felelõsségünk az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellõ bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves beszámolóban szereplõ összegekrõl és közzétételekrõl. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló akár csalásból, akár hibából eredõ, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit is, a könyvvizsgáló megítélésétõl függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves beszámoló ügyvezetés általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsõ ellenõrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelõek, de nem azért, hogy a pénztár belsõ ellenõrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek megfelelõségének és az ügyvezetés számviteli becslései ésszerûségeinek, valamint az éves beszámoló átfogó bemutatásának értékelését is. Az üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélésére korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a pénztár nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. Meggyõzõdésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendõ és megfelelõ alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék (vélemény) megadásához. Záradék (vélemény) A könyvvizsgálat során a VBKD Önsegélyezõ Pénztár éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek, valamint a vonatkozó sajátos jogszabályok szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves beszámoló a VBKD Önsegélyezõ Pénztár 2008. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van.

Gyõr, 2009. május 6.

Frint Gáborné ügyvezetõ s. k. ITAG-ÖKOLEX Könyvvizsgáló Kft. 9024 Gyõr, Kálvária u. 55. Kamarai nyilvántartási sz.: 001618 Pénztári Min. Nyilv.t.sz.: Tpt - 001618/03.

Niczki Éva s. k. Bejegyzett könyvvizsgáló Kamarai bejegyzési sz.: 004454 Pénztári Min. Nyilv.t.sz.: Ept - 004454/07.

A Pénzügyminisztérium pályázati felhívása a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó 52 344 05 0010 52 03 azonosítószámú termékdíj ügyintézõ szakképesítés szakmai vizsgáinak szervezésére való jogosultság elnyerésére A Pénzügyminisztérium a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 13. §-ának (1) bekezdése, valamint a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet alapján pályázatot hirdet szakképzést folytató jogi személyiséggel rendelkezõ intézmények, társaságok, egyéni vállalkozók részére.

12. szám


3425

A pályázat célja az 52 344 05 0010 52 03 azonosítószámú termékdíj ügyintézõ szakképesítés szakmai vizsgáinak szervezésére való jogosultság elnyerése. 1. Pályázatot adhat be az a szakképzést folytató intézmény, amely a) jogi személyiséggel rendelkezik vagy egyéni vállalkozó, b) szerepel a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában meghatározott felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább 2 év eltelt, c) eleget tett az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerinti beszámolókészítési kötelezettségének, d) szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban, e) az Fktv. szerint akkreditált. 2. A pályamunkának tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét, székhelyét, felelõs vezetõje nevét, b) azon szakképesítések megnevezése és OKJ azonosító számát, amelyekre a vizsgaszervezési jogot meg kívánja szerezni, c) azon - 97/2005. (XII. 25.) OGY határozatban meghatározott - tervezési statisztikai régió megnevezését, amelyben a vizsgaszervezési tevékenységet el kívánja látni, d) megelõzõ két év pénzügyi és számviteli szakképesítések szakképzéssel kapcsolatos tevékenységének adatokon alapuló bemutatását, e) megelõzõ két év pénzügyi és számviteli szakképesítések szakmai vizsgaszervezési tevékenységének érdemi adatokat tartalmazó bemutatását, feltéve, hogy a pályázó korábban e tevékenységre jogosult volt, f) a szakmai vizsga szervezését végzõ egység bemutatását (a szervezetben elfoglalt helyét, irányítását, az e célra rendelkezésre álló személyi, tárgyi, különösen az ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító feltételeket), g) a szakmai vizsga szervezéséért közvetlenül felelõs személyek iskolai és szakmai végzettségének, szakmai gyakorlatának, betöltött munkakörének ismertetését, h) a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, - milyen arányban rendelkezik a pályázó önállóan és feltétel nélkül saját tulajdonnal, amely a vizsgák idõpontjában feltétel nélkül rendelkezésre állnak. i) a szakmai vizsgaszervezéssel összefüggõ, jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartására, valamint a szakmai vizsgáztatási tevékenység folyamatos végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást, j) a pénzügyi és számviteli szakképzésekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek, szolgáltatások bemutatása (pl. könyvkiadás, szakmai továbbképzések szervezése, módszertani anyagok készítése), k) az alkalmazott minõségbiztosítási rendszer leírását, minõségbiztosítási tanúsítvány másolatát. 3. A pályamunkához mellékelni kell: a) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozó pályázók esetében az illetékes cégbíróság által kibocsátott, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, egyéb pályázók esetében - a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 1. számú mellékletében nevesített felsõoktatási intézmények kivételével - a pályázó egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítõ okiratát (alapító okiratát, alapszabályát), egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát és a nyilvántartásukra illetékes önkormányzat 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a vállalkozó a nyilvántartásukban szerepel, b) az Fktv. 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, a nyilvántartásba vétel tényét igazoló tanúsítvány másolatát, c) az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerint elkészített és a nyilvántartást vezetõnek megküldött, a kétéves tevékenységrõl szóló beszámoló másolatát, d) annak igazolását, hogy a szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, e) szakképesítésért felelõs miniszter által kijelölt, a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott szakmai szervezet (a Magyar Vámügyi Szövetség, vagy a Vám-, Jövedéki- és Agrárszolgáltatók Szövetsége) igazolását, hogy a gyakorlati vizsgarész lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló tárgyi feltételek a jogszabályi elõírásoknak megfelelõ minõségûek, f) a rendeletben elõírt régiónkénti 26 000 Ft bírálati díj befizetését igazoló csekk másolatát, g) a pályázó nyilatkozatát arra nézve, hogy szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban.

3426


12. szám

4. A pályamunkához csatolható nyilatkozatok, dokumentumok: a) képzési és vizsgaszervezési tevékenységével kapcsolatos referenciák, b) vizsga szervezésére megbízott vizsgaszervezõ véleménye a szakmai vizsgára befogadott képzõ képzés színvonaláról. 5. A pályázattal kapcsolatos egyéb információk: A pályázó a pályázathoz kitöltve, aláírva köteles csatolni a jelen felhívás 1. és 2. számú melléklete szerinti ûrlapot. A pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 43/2008. (XII. 31.) PM rendelet szerint szakmai vizsgák szervezésre feljogosítottak a 2. számú mellékletet benyújtani nem kötelesek. A pályázatot cégszerû aláírással kell ellátni és minden oldalát szignálni. A pályázatot egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani a Pénzügyminisztérium Adóigazgatási és szakképzési fõosztályára (1051 Budapest, József nádor tér 2-4., illetve 1369 Budapest Pf. 481). A borítékon fel kell tüntetni a „VIZSGASZERVEZÉS” megjelölést. Határidõ után postára adott pályázatok nem kerülnek értékelésre. Amennyiben a pályázó a pályázaton belül a vizsgaszervezési tevékenységet több tervezési-statisztikai régió területén is el kívánja látni, mindegyik régió vonatkozásában külön pályamunkát kell benyújtania, és valamennyi pályamunkán fel kell tüntetnie, hogy mely más régiók vonatkozásában nyújtott még be pályamunkát. Ebben az esetben a mellékletek eredeti példányait csak az egyik pályamunkához kell csatolnia. A többi pályamunkához a mellékletek fénymásolatban is csatolhatók, azonban a pályamunkában fel kell tüntetni, hogy mely régió vonatkozásában benyújtott pályamunkához csatolta az eredeti dokumentumokat. A pályázó csak abban az esetben nyújthat be vizsgaszervezési jog megszerzésére irányuló pályázatot, ha az 52 344 05 0010 52 03 azonosítószámú termékdíj ügyintézõ OKJ szakképesítés vonatkozásában a regisztrációs tanúsítvány alapján képzésre jogosult. A pályázatokban valótlan adatok, információk közlése megtévesztésnek minõsül, és automatikus kizárást eredményez. A pályázati kiírásban elõírt dokumentumok tekintetében hiánypótlásra nincs lehetõség. A pályázat formai okból elutasításra kerül amennyiben az a jelen felhívás által elõírtakat nem, vagy csak hiányosan tartalmazza. A pályázat benyújtási határideje: Magyar Közlönyben történõ közzétételtõl számított 60. nap A pályázattal elnyerhetõ pályázat szerinti vizsgaszervezési jogosultság 2010. december 31-ig érvényes. A pályamunkánként befizetendõ bírálati díjat (26.000 Ft) a Pénzügyminisztérium Igazgatás MÁK 10032000-01454055-00000000 pénzforgalmi jelzõszámú bankszámlájára kell befizetni. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni, hogy az átutalás célja a „VIZSGASZERVEZÉS” pályázat elbírálása. A pályázatokat a pénzügyminiszter által a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet alapján létrehozott bizottság a benyújtást követõ 60 napon belül bírálja el. Valamennyi olyan pályázatot érdemben vizsgálni kell, amely a pályázat formai feltételeit kielégíti. A formailag megfelelõ pályázatot benyújtó szervezetek közül azok kapnak vizsgaszervezõi jogosultságot, amelyeknél a vizsgáztatás személyi és tárgyi feltételek adottak. A bizottság mûködésének eljárási szabályait a pénzügyminiszter hagyja jóvá. A pályázat eredményét a pénzügyminiszter rendeletben teszi közzé. A pályázattal kapcsolatban információ kérhetõ a PM Adóigazgatási és Szakképzési fõosztályán, a 327-2279-es telefonszámon. A pályázati kiírásban nem érintett kérdésekben a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet elõírásait kell iránymutatónak tekinteni.

Dr. Oszkó Péter s. k., pénügyminiszter

12. szám


3427

1. számú melléklet

„A”

A dokumentum pályázatban elfoglalt helye (oldalszáma)

A pályázat kötelezõ tartalmi elemei

a)

pályázó neve, székhelye

b)

szakképesítések megnevezése, OKJ azonosítója (344 05 0010 52 03 termékdíj ügyintézõ)

c)

a pályázattal érintett statisztikai régiók megnevezése

d)

Vám- és jövedéki ügyintézõ szakképzési tevékenység bemutatása

e)

Vám- és jövedéki ügyintézõ szakképzés vizsgatevékenységének bemutatása

f)

Vám- és jövedéki ügyintézõ vizsgaszervezõ egység bemutatása

g)

szakmai vizsga szervezéséért felelõs személyek iskolai, szakmai végzettsége, gyakorlata

h)

gyakorlati vizsgarész tárgyi feltételei biztosításának bemutatása

i)

vizsgaszervezéssel összefüggõ, jogszabályi elõírások megtartására irányuló, vizsgáztatási tevékenység folyamatos végzésére vonatkozó kötelezettségvállalás

j)

pénzügyi-számviteli, valamint vám-, jövedéki és termékdíj tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások (könyvkiadás, továbbképzés, módszertani anyagok, stb.)

k)

minõségbiztosítási rendszer leírása és tanúsítványának másolata

A dokumentum pályázatban elfoglalt helye (oldalszáma)

A pályázat kötelezõ mellékletei

a)

cégkivonat, létesítõ okirat vagy vállalkozói igazolvány hiteles másolata

b)

felnõttképzési nyilvántartásba vételi tanúsítvány másolata

c)

képzési tevékenységrõl szóló kétéves beszámoló másolata

d)

gyakorlati vizsga feltételének meglétérõl szóló igazolás

e)

szakmai szervezet igazolása, hogy a gyakorlati vizsga tárgyi feltételei a jogszabályban elõírtaknak megfelelnek

f)

a pályázó nyilatkozata arról, hogy szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban

g)

bírálati díj befizetését igazoló csekk

igen/nem illetõleg év

vonatkozó adatok

Vizsgaszervezési jogra

A pályázat egyéb kötelezõ tartalmi elemei

Van-e bármely szakképzés kapcsán vizsgaszervezési joga Bármely szakképzéssel kapcsolatos vizsgaszervezés jog megszerzésének legkorábbi dátuma

………. év

Pénzügyi-számviteli szakképzéssel kapcsolatos vizsgaszervezés jog megszerzésének legkorábbi dátuma

………. év

Volt-e bármely szakképzés kapcsán a vizsgaszervezési joga felfüggesztve

Kelt: ......................................................, 2009. ................................. hó ................................. nap

..…..………………………… a pályázó cégszerû aláírása

3428


12. szám

2. számú melléklet

„A”

Számszerûsített adat

Vizsga lebonyolítás tárgyi eszközeire

vonatkozó adatok* vonatkozó mutatók**

Vizsgaszervezés Szakmai felkészítõ

Vizsga-létszám**

tanárok összetétele**

Tevékenységre és létszámra

személyi feltétele**

Értékelést segítõ mutatók

Hány négyzetméter képzésre alkalmas saját ingatlantulajdonnal rendelkezik:

……… m2

Hány négyzetméter képzésre alkalmas bérleménnyel rendelkezik:

……… m2

Hány csoport (kb. 10-30 fõ) egyidejû képzése biztosítható saját ingatlantulajdonban:

………. csoport

Szerzõdése alapján, feltétel nélkül hány csoport (kb. 10-30 fõ) egyidejû képzése biztosítható bérleményben:

………. csoport

Hány csoport (kb. 10-30 fõ) egyidejû vizsgáztatása biztosítható saját ingatlantulajdonban:

………. csoport

Szerzõdése alapján feltétel nélkül hány csoport (kb. 10-30 fõ) egyidejû vizsgáztatása biztosítható bérleményben:

………. csoport

A pályázónál a vizsgaszervezési tevékenységet ellátó fõfoglalkozású munkatársak létszáma:

……….. fõ

A pályázónál a vizsgaszervezéssel foglalkozó fõfoglalkozású munkatársakon kívül a vizsgaszervezésbe szükség szerint bevonható fõfoglalkozású munkatársak létszáma:

……….. fõ

A pályázónál a vizsgaszervezésben résztvevõ mellékfoglalkozású munkatársak létszáma:

……….. fõ

2008-ban az összes tevékenység/összes képzési tevékenység %-os aránya:

………. %-os

2008-ban az összes képzés/összes szakképzés %-os aránya:

………. %-os

2008-ban az összes szakképzés/összes pénzügyi-számviteli szakképzés %-os aránya:

………. %-os

2008-ban az összes képzésben résztvevõ hallgatói létszám:

………. fõ

2008-ban az összes szakképzésben résztvevõ hallgatói létszám:

……….. fõ

2008-ban az összes pénzügyi-számviteli szakképzésben résztvevõ hallgatói létszám:

………. fõ

2008-ban pénzügyi-számviteli szakképzésben sikeresen vizsgát tett hallgatók létszáma:

……….. fõ

2008-ban pénzügyi-számviteli szakképzésben résztvevõ hallgatók létszáma:

……….. fõ

2008-ban pénzügyi-számviteli szakképzésben sikeresen vizsgát tett hallgatók létszáma:

……….. fõ

fõfoglalkozású felkészítõ tanárok összlétszáma:

……….. fõ

pénzügyi-számviteli képzésben résztvevõ fõfoglalkozású felkészítõ tanárok létszáma:

……….. fõ

mellékfoglalkozású felkészítõ tanárok összlétszáma:

……….. fõ

pénzügyi-számviteli képzésben mellékfoglalkozásban résztvevõ felkészítõ tanárok létszáma:

……….. fõ

saját pénzügyi-számviteli szakképzésbõl saját szervezésben vizsgára bocsátott hallgatók létszáma

……….. fõ

más által szervezett pénzügyi-számviteli szakképzésbõl saját szervezésben vizsgára bocsátott hallgatók létszáma:

……….. fõ

* Az adatokat a pályázattal érintett régió vonatkozásában kérjük megadni. ** Az adatokat a pályázó belföldi tevékenységét érintõen összesítve kérjük megadni. Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt: ......................................................, 2009. ................................. hó ................................. nap ................................................................................. a pályázó cégszerû aláírása

12. szám


HIRDETMÉNYEK Felhívjuk T. Hirdetõink figyelmét arra, hogy az érvénytelenített bélyegzõkkel és iratokkal kapcsolatos hirdetési megbízásukat a következõ két cím bármelyikére küldhetik postán vagy faxon: Pénzügyminisztérium Jogi és Igazgatási Fõosztálya (Pénzügyi Közlöny Szerkesztõsége) 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Fax: 327-2413 Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Fax: 266-5099 Az egyéb címekre küldött megrendelés csak kerülõ úton jut el a szerkesztõségbe, ezért megjelenése felesleges késedelmet szenvedhet. Felhívjuk figyelmüket továbbá arra, hogy a bélyegzõ (irat) érvénytelenné nyilvánításának napját minden esetben közöljék, mert ennek hiányában kénytelenek vagyunk a megrendelõlevél dátumát feltüntetni, ami az esetek többségében nem fedi a valós helyzetet. Sajnálattal közöljük egyúttal, hogy a beérkezõ megrendeléseket idõhiány miatt nem áll módunkban visszaigazolni. Tájékoztatjuk T. megrendelõinket, hogy a hirdetésnek nem minõsülõ közlemények, hirdetmények közzétételi díja megkezdett kéziratoldalanként 12 100 Ft + áfa; a bélyegzõk, okiratok, stb. érvénytelenítése egységesen 14 300 Ft + áfa, melyet a kiadó a megjelenést követõen kiszámláz. (A Szerkesztõség)

Érvénytelenített bélyegzõk (alfabetikus sorrendben) APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága/ILLETÉK/15. feliratú iktatóbélyegzõje elveszett, használata 2009. szeptember 16-tól érvénytelen.

3429

0609401-0608450 0405851-0405900 0032551-0032600 0486901-0486950 0393051-0393100 0607901-0607950 0414551-0414600 0777751-0777800 0777251-0777300 0608601-0608650 0033801-0033850 0060351-0060400 0200301-0200350 0200701-0200750 0777051-0777100 0777101-0777150 0607851-0607900 0392601-0392650 0609351-0609400 0776401-0776450 006701-006750 0776101-0776150 0393201-0390250 0780551-0780600 0608501-0608550 0969001-0969050 0201451-0201500

sorszámú átvételi nyugták elvesztek, használatuk 2009. szeptember 16-tól érvénytelen. * Groupama Garancia Biztosító Zrt. Dél-Dunántúli Régió bejelentése: 4363741-4363770 sorszámú nyugtatömbjének használata 2009. szeptember 14-tõl érvénytelen. *

* Banka Jánosné (Nyíregyháza, Fészek u. 150.) Adószám: 51897387-1-35 bélyegzõjét eltulajdonították, használata 2009. szeptember 18-tól érvénytelen.

Érvénytelenített iratok (alfabetikus sorrendben) CAFETERIA-CARD Kft. (1087 Budapest, Kerepesi út 27/A.) bejelentései: Átvételi elismervény, típusa: B. 13-67/A/V 0780101-0780150 0201201-0201250 0776751-0776800 0608201-0608250 0608051-0608100 0609451-0609500

0609101-0609150 0415151-0412500 0606651-0606700 0200001-0200050 0392301-0392350 0373601-0373650 0414601-0414650 0777951-0778000 0615451-0615500 0032951-0030000 0032901-0032950 0060451-0060500 0200851-0200900 0201551-0201600 0776951-0777000 0780151-0780200 0210101-0201150 0486951-0487000 0032401-0032450 0060101-0060150 0780451-0780500 0608151-0608200 0060401-0060450 0392551-0392600 0608901-0608950 0201601-0201650

Sza-Si Bt. (2092 Budakeszi, Tölgyfa u. 3.) bejelentései: Készpénzfizetési nyugtatömb 2 db AD7EK 637601 637700 Nyugtatömb 10 db CO8ND 6399001 6399500 20 db CO8NA 5658001 5559000 sorszámú nyugtatömbök (rendõrségi ügy folyamatban) használata 2009. szeptember 29-tõl érvénytelen.

3430


12. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ............................................ példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................................................................ Utca, házszám: ....................................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

12. szám


3431

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9975 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .................................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: .............................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ............................................................

.................................................................... cégszerû aláírás

3432


12. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

KOSSUTH-, ÁLLAMI ÉS SZÉCHENYI-DÍJASOK 1948–2008 címû könyvet Másodszor rendezte kötetté a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Kossuth-, Állami és Széchenyi-díjjal kitüntetettek névsorát, illetve a díjakkal kapcsolatos jogszabályokat, dokumentumokat. A 2008-as kiadásnak tehát szerves, tartalmi elõzménye az 1998-ban, a Kossuth-díj alapításának 50. évfordulója alkalmából megjelent, de kereskedelmi forgalomba nem került, A Kossuth-díj, az Állami Díj és a Széchenyi-díj fél évszázada címû kislexikon. Annak elõtte, 1988-ban látott napvilágot az Akadémiai Kiadó és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának közös gondozásában a Kossuth-díjasok és állami díjasok almanachja 1948–1985 címû munka. A sorrendben harmadik, összegzõ könyv idõszerûségét is az évforduló adja: hatvan évvel ezelõtt, 1948-ban adták át az elsõ Kossuth-díjakat. A könyv közreadásában az a szándék vezette a kiadót és a szerkesztõket, hogy az olvasó teljes áttekintést kapjon hat évtized Kossuth-, állami és Széchenyi-díjasairól, e rangos elismerések alapításának és odaítélésének körülményeirõl. A két kötet 550 oldal terjedelmû, ára 14 900 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

KOSSUTH-, ÁLLAMI ÉS SZÉCHENYI-DÍJASOK 1948–2008 címû, 550 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 14 900 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................................................. Utca, házszám: ...................................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ...................................................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

A szerkesztésért felel a Pénzügyminisztérium Jogi és Igazgatási Fõosztálya. Szerkesztõség: 1051 Bp., József nádor tér 2-4. Telefon: 327-2384, Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Bp., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi B. u. 6., 1394 Budapest 62. Pf.: 357, vagy faxon: 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2009. évi éves elõfizetési díj: 45 108 Ft, fél évre: 22 554 Ft. Egy példány ára: 3 310 Ft. Hirdetések felvétele a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál (1085 Bp., Somogyi Béla utca 6.) történik. Amennyiben a megrendelõ hirdetésében emblémát is kíván alkalmazni, tartozik azt fotózásra alkalmas módon megrendeléséhez mellékelni. HU ISSN 0133-8544 Formakészítés: TYPO 2000 Kft. 09.2752 - Nyomja: a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

TARTALOMJEGYZÉK. Budapest, október 29. Ára: 3310 Ft 12. szám

Recommend Documents