Budapest, március 29. Ára: 5200 Ft 3. szám TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Budapest, 2013. március 29.

Ára: 5200 Ft

3. szám

TARTALOMJEGYZÉK

I. PÉNZÜGY

610–672

II. GAZDASÁG

673–774

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

775–779

610

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY

3. szám

I. PÉNZÜGY JOGSZABÁLYOK

2013. évi III. törvény 23/2013. (II. 1.) Korm. rendelet 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelet

44/2013. (II. 19.) Korm. rendelet 48/2013. (II. 21.) Korm. rendelet 49/2013. (II. 21.) Korm. rendelet

59/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet

5/2013. (II. 20.) NGM rendelet 6/2013. (II. 28.) NGM rendelet KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

1043/2013. (II. 1.) Korm. határozat 1059/2013. (II. 13.) Korm. határozat 1086/2013. (II. 27.) Korm. határozat 1/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelet 2/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelet 3/2013. (II. 26.) MNB rendelet 3/2013. (II. 15.) NGM utasítás 4/2013. (II. 22.) NGM utasítás 1/2013. (II. 22.) NAV utasítás

HIRDETMÉNYEK

1 2

A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 24. számában találhatóak. Az utasítás mellékletei a Hivatalos Értesítõ 9. számában találhatóak.

Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról ....................................... Az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról ...................................................................................... A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet és a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról .................... A határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításáról ..... A központi költségvetési szervek szociális hozzájárulási adó kedvezmények igénybevételébõl eredõ kiadási megtakarításai befizetésének rendjérõl .............................................. A Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet, és a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségrõl szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet módosításáról ...................... Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról .................. A pénztárgépek és taxaméterek mûszaki követelményeirõl, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizelésérõl, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történõ szolgáltatásáról1 .................................................................. A fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól ............................................................................ A fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairólszóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet módosításáról ............................................................................................. Az új labdarúgó stadion létesítése a Ferencvárosban elnevezésû állami beruházás folytatásához szükséges 2013. évi forrás átcsoportosításáról ................................................................ A Nemzeti Adó- és Vámhivatallal online adatkapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének ütemezésérõl ............... Az üzemanyag megjelölés és ellenõrzés alkalmazásáról az adóelkerülés felderítése és megakadályozása érdekében ..... A befektetési alapok adataiban bekövetkezõ változások bejelentésének tartalmi és formai feltételeirõl ........................ Az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus ûrlapok benyújtásának technikai feltételeirõl ..................................................................................................... A jegybanki alapkamat mértékérõl .............................................. A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési fejezet 2013. évre vonatkozó fejezeti kezelésû elõirányzatai szakmai kezelõinek kijelölésérõl ............................................................ A Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról szóló 21/2012. (VIII. 7.) NGM utasítás módosításáról ...................................................................... A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bûnügyi Fõigazgatóságának Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról2 .............................

611 611

614 615 615

619 621

621 640 651

652 654 654 655

657 659

659 664 670 672

3. szám


611

2013. évi III. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról* 1. §

Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény a következõ 44/A. §-sal egészül ki: „44/A. § (1) Az állam készfizetõ kezesként felel az MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt.-nek az E.ON SE-vel kötött adásvételi szerzõdésbõl eredõ, az E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedõ Zrt. és E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. részesedéseinek megvásárlásáért fizetendõ legfeljebb 875 millió eurónak megfelelõ, az adásvételi szerzõdésben meghatározott árfolyamon számított forint összegû, valamint a megvásárolandó társaságok tevékenységéhez kapcsolódó készletek megvásárlásáért fizetendõ legfeljebb 90 milliárd forint összegû fizetési kötelezettségei teljesítéséért. (2) Az állami készfizetõ kezesség 2013. szeptember 30. napjáig áll fenn. (3) Amennyiben az MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt. nem teljesíti az (1) bekezdésben foglalt fizetési kötelezettségeit, az E.ON SE az állami kezesség érvényesítését az államháztartásért felelõs miniszternél írásban kezdeményezheti az igényelt összeg és bankszámlaszámának feltüntetésével. Az államháztartásért felelõs miniszter az állami kezességbeváltás kezdeményezésének kézhezvételét követõ 30 naptári napon belül gondoskodik a kifizetés teljesítésérõl. (4) Az MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt.-nek az állami kezességvállalásért 875 millió euró és 90 milliárd forint 0,1%-ának megfelelõ mértékû kezességvállalási díjat kell fizetnie az adásvételi szerzõdés megkötését követõ 30 naptári napon belül.”

2. §

Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 58. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „58. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termõföld állam által életjáradék fizetése ellenében történõ megszerzésének ötödik ütemérõl szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2013. március 1-jétõl az elõzõ évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. (2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2013. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani. (3) A Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2013. március 1-jétõl – 2013. január 1-jei visszamenõleges hatállyal – 50%-os mértékben emelkedik.”

3. §

Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

A Kormány 23/2013. (II. 1.) Korm. rendelete az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

(1) Az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „1. ipari park: általános ipar- és területfejlesztéssel foglalkozó, infrastruktúrával ellátott területtel rendelkezõ, fejlesztõ, termelõ és szolgáltató tevékenységet folytató mûködésre és innovációra törekvõ, „Ipari Park” címmel rendelkezõ szervezet;”

* A törvényt az Országgyûlés a 2013. február 12-i ülésnapján fogadta el.

612


3. szám

(2) Az R. 1. §-a következõ 3–5. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „3. ipari park területe: az „Ipari Park” és a „Tudományos és Technológiai Park” cím viselésérõl szóló szerzõdés melléklete szerinti terület; 4. tudományos és technológiai park: az az ipari park, mely elsõdlegesen tudásintenzív, technológiai innovációval foglalkozó vállalkozások fejlõdésének elõsegítésére jött létre vagy ilyenként mûködik; 5. betelepülési szerzõdés: szerzõdés, amely a települési önkormányzat vagy önkormányzatok, az „Ipari Park” és a „Tudományos és Technológiai Park” címet viselõ szervezet – amennyiben ez nem önkormányzat vagy önkormányzatok társulása –, és a betelepülõ vállalkozások között jött létre kölcsönös kedvezmények és vállalások rögzítésére.” 2. §

Az R. a következõ 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. § (1) Eltérõ rendelkezés hiányában a tudományos és technológiai parkokra, valamint a „Tudományos és Technológiai Park” cím elnyerésére, viselésére és a cím viselésérõl szóló megállapodásra az ipari parkokra vonatkozó, valamint az „Ipari Park” cím elnyerésére, viselésére és a cím viselésérõl szóló megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A „Tudományos és Technológiai Park” címet elnyerõ szervezet „Ipari Park” cím viselésére is jogosult.”

3. §

(1) Az R. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Az „Ipari Park” cím és a „Tudományos és Technológiai Park” cím elnyerésére irányuló pályázatot az iparügyekért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyidejûleg, évenként egy alkalommal írja ki, legkésõbb április 30-ig. A pályázati felhívást a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában, honlapján és az ipari park portálon közzé kell tenni. (2) A pályázatok értékelése alapján – az Ipari Park Tanács (a továbbiakban: Tanács) javaslatának figyelembevételével – a miniszter dönt az „Ipari Park” cím és a „Tudományos és Technológiai Park” cím odaítélésérõl. A címet elnyert és a cím viselésére jogosult szervezetek listáját a minisztérium hivatalos lapjában és honlapján teszi közzé a cím elnyerésétõl számított 15 napon belül.” (2) Az R. 2. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A pályázatok benyújtásakor pályázati díjat kell fizetni, melynek mértéke – a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével – 50 000 forint.” (3) Az R. 2. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) „Ipari Park” cím viselésére jogosult szervezet is pályázhat „Tudományos és Technológiai Park” címre. (7) A (6) bekezdésben foglalt esetben a pályázati díj mértéke 25 000 forint.”

4. §

(1) Az R. 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az ipari park céljára kialakított területnek legalább 20 hektár nagyságúnak, a tudományos és technológiai park céljára kialakított területnek legalább 10 hektár nagyságúnak kell lennie, amely törzsterületbõl vagy törzsterületbõl és fejlesztési területbõl áll.” (2) Az R. 3. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Fejlesztési terület szükséges, ha a törzsterület nem éri el a 20 hektárt – tudományos és technológiai park esetében a 10 hektárt – vagy tartalékterületként kell a megvalósítás során jelentkezõ további fejlesztési igények kielégítéséhez.” (3) Az R. 3. § (8) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (Az Ipari Park cím elnyerésének Pályázóra vonatkozó feltételei:) „b) a pályázat beadásakor már legalább 5 vállalkozás a tervezett ipari park területén mûködik, és a vállalkozások által teljes idõben foglalkoztatottak együttes létszáma legalább 100 fõ, tudományos és technológiai parkok esetén legalább 75 fõ; c) a Pályázó vállalja, hogy a fejlesztõ munkája eredményeként a pályázat elnyerésétõl számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10, illetve a meglévõ és a létesítendõ munkahelyeken a teljes munkaidõben foglalkoztatottak száma az ipari parkok esetében együttesen legalább 350 fõ, míg a tudományos és technológiai park esetében együttesen legalább 150 fõ lesz;”

3. szám


613

(4) Az R 3. § (8) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Ipari Park cím elnyerésének Pályázóra vonatkozó feltételei:) „f) a Pályázó vállalja, hogy a cím elnyerését követõ két hónapon belül létrehozza az ipari park portálon az ipari park felületét és gondoskodik annak folyamatos mûködésérõl;” (5) Az R. 3. § (8) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: (Az Ipari Park cím elnyerésének Pályázóra vonatkozó feltételei:) „g) a Pályázó rendelkezik betelepülési szerzõdéssel.” (6) Az R. 3. §-a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) „Tudományos és Technológiai Park” címre pályázhat az az „Ipari Park” címmel rendelkezõ szervezet vagy az (1) bekezdésben meghatározott Pályázó, amelynek fennálló együttmûködési vagy kutatási szerzõdése van egyetemmel, fõiskolával vagy akadémiai intézettel és a park területére betelepült vállalkozások közül legalább három együttmûködik K+F+I tevékenység végzésében.” 5. §

Az R. a következõ 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § Az ipari park portált az iparügyekért felelõs miniszter által irányított minisztérium üzemelteti.”

6. §

Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az „Ipari Park” cím viselõje minden év június 15-ig az ipari park portálról letölthetõ adatlap kitöltésével elektronikus úton beszámol éves tevékenységérõl. A minisztérium a beszámolók alapján rövid összefoglalót készít és az ipari park portálon tájékoztatást ad a Magyarországon mûködõ ipari parkok helyzetérõl és teljesítményérõl.”

7. §

Az R. 6. §-a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Amennyiben a 3. § (11) bekezdésben meghatározott feltétel többé nem áll fenn, a „Tudományos és Technológiai Park” cím viselõje kezdeményezi az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti módosításokat.”

8. §

(1) Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Amennyiben az 5. § (2) bekezdés szerinti éves beszámoló, az (1) bekezdés szerinti szakmai értékelés vagy a helyszíni ellenõrzés tapasztalatai alapján készült értékelés azt állapítja meg, hogy a cím viselõje nem teljesítette a megállapodásban vállalt kötelezettségeit, a miniszter a Tanács javaslatát figyelembe véve – a kötelezettségek nem teljesítésének mértékétõl függõen – elrendelheti: a) a cím viselõjének írásbeli figyelmeztetését követõen az értékelés egy év múlva történõ megismétlését, vagy b) az „Ipari Park” cím megvonását, vagy c) a „Tudományos és Technológiai Park” cím megvonását.” (2) Az R. 7. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A „Tudományos és Technológiai Park” címet viselõ szervezetek esetében az „Ipari Park” cím megvonása a „Tudományos és Technológiai Park” cím megvonását is jelenti.”

9. §

Az R. 9. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az „Ipari Park” cím viselésére való jogosultság megszûnését a minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni, a megszûnéstõl számított 15 napon belül.”

10. §

Az R. 11. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 23/2013. (II. 1.) Korm. rendelet hatálybalépésekor „Ipari Park” címmel rendelkezõ szervezetek kötelesek a 3. § (8) bekezdés g) pontjában meghatározott szerzõdést 2014. március 1-jéig megkötni. (5) Az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 23/2013. (II. 1.) Korm. rendelet hatálybalépésekor már „Ipari Park” címmel rendelkezõ szervezetek 2013. június 1-jéig létrehozzák az ipari park portálon az ipari park felületét és gondoskodnak annak folyamatos mûködtetésérõl.”

11. §

Ez a rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

614


3. szám

A Kormány 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet és a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c) pontjában, a 2. § tekintetében a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a következõ 75/D. §-sal egészül ki: „75/D. § (1) A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás hagyatékként történõ kiutalását az örökös a jogerõs hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány egyidejû csatolásával kérheti. (2) Az elhunyttal közös háztartásban való együttélésre tekintettel a Tny. 83. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozó által elõterjesztett, az ellátás felvétele iránti kérelmet az ONYF által erre a célra rendszeresített, és az ONYF hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon vagy elektronikus ûrlapon kell benyújtani. A formanyomtatvány és elektronikus ûrlap adattartalmát a 7. számú melléklet határozza meg.” (2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet az 1. melléklet szerinti 7. számú melléklettel egészül ki. (3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 90. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet és a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. Rendelet) módosításáról szóló kormányrendelettel megállapított 75/D. §-át, a 7. számú mellékletét a jogosultnak a Mód. Rendelet hatálybalépését követõen bekövetkezett elhalálozása esetén kell alkalmazni.”

2. §

(1) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a következõ 37. § (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás felvételét az Ebtv. 61. § (10) bekezdésben meghatározott személy kérheti. A kérelmet az OEP által erre a célra rendszeresített, és a hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon lehet benyújtani. A formanyomtatványon fel kell tüntetni az elhunyt személy nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét, a halál idõpontját, az igénylõnek az elhunyt személlyel fennállt rokonsági, hozzátartozói fokát, valamint az igénylõ természetes személyazonosító adatait (így nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakhelyét) és aláírását.” (2) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 50. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet és a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. Rendelet) módosításáról szóló kormányrendelettel megállapított 37. § (2b) bekezdését a jogosultnak a Mód. Rendelet hatálybalépését követõen bekövetkezett elhalálozása esetén kell alkalmazni.”

3. §

Ez a rendelet 2013. április 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

3. szám


615

1. melléklet a 34/2013. (II. 14.) Korm. rendelethez „7. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

A nyugellátásra jogosult halála esetén a nyugellátás felvétele iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány és elektronikus ûrlap adattartalma 1. A kérelmezõ természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye és elérhetõsége. 2. Az elhunyt jogosult neve, társadalombiztosítási azonosító jele és a folyósítás törzsszáma. 3. A jogosult halálának idõpontja. 4. Az igénylõnek az elhunyt személlyel fennállt hozzátartozói minõségére vonatkozó adatok. 5. A kérelmezõ nyilatkozata arról, hogy annak halálakor az elhunyttal közös háztartásban élt.”

A Kormány 44/2013. (II. 19.) Korm. rendelete a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 31. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

A határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az elõirányzat terhére a támogató – ha az a határon túli költségvetési támogatás céljára tekintettel vagy sajátosságainak megfelelõen indokolt – annak céljával összhangban) „b) dönthet az Ávr. 66. §-ában, 67. §-ában, 75. §-ában, 77. §-ában, 78. §-ában, 80. §-ában és 84. § (4a) és (4b) bekezdésében foglalt feltételektõl – a kedvezményezettel kötött támogatási szerzõdésben rögzítettek szerinti – eltérõ pályázati, szerzõdéskötési, folyósítási és elszámolási feltételek alkalmazásáról.”

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 48/2013. (II. 21.) Korm. rendelete a központi költségvetési szervek szociális hozzájárulási adó kedvezmények igénybevételébõl eredõ kiadási megtakarításai befizetésének rendjérõl A Kormány a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 77. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

A Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 10. § (7) bekezdése szerinti befizetési kötelezettséget a központi költségvetési szerv havi szinten összesítve, ezer forintra kerekítve, a kincstár „Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggõ befizetések központi költségvetési szervek” megnevezésû, 10032000-01034224-00000000 számú számlájára teljesíti.

2. §

(1) A központi költségvetési szervnek az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményezõ jogviszonyára tekintettel több adókedvezmény érvényesítése esetén a befizetési kötelezettséget

616


3. szám

a tárgyhóban az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 461. §-a, 462/B. §-a, 462/C. §-a és 462/D. §-a alapján érvényesített adókedvezményhez kapcsolódóan kell teljesíteni. (2) Nem jelent kiadási megtakarítást, ha a központi költségvetési szervet az általa foglalkoztatott személy után fizetendõ közterhek megfizetését követõen a megfizetett összeg tekintetében más költségvetési szerv felé elszámolási kötelezettség terheli. 3. §

Ha a központi költségvetési szerv befizetési kötelezettségét tévesen állapította meg, azt a következõ hónap vagy hónapok befizetése során önrevízióval korrigálja.

4. §

(1) A központi költségvetési szerv az érvényesített adókedvezménybõl eredõ megtakarítások befizetésérõl az 1. mellékletben meghatározott tartalmú adatlapot a 2013. január 1-jétõl 2013. június 30-áig terjedõ idõszak utáni befizetések esetében 2013. július 22-éig, a 2013. július 1-jétõl 2013. november 30-áig terjedõ idõszak utáni befizetések esetében 2013. december 22-éig küldi meg a fejezetet irányító szervnek. (2) A fejezetet irányító szerv az általa irányított költségvetési fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek által benyújtott adatszolgáltatást – az (1) bekezdésben meghatározott határidõt követõ 10. munkanapig – a 2. melléklet szerinti adatlapon összesítve megküldi az államháztartásért felelõs miniszter részére.

5. §


3. szám

1. melléklet a 48/2013. (II. 21.) Korm. rendelethez

Költségvetési szerv megnevezése: Költségvetési szerv ÁHTT azonosítója: Kitöltő neve, telefonszáma:

INTÉZMÉNYI ADATSZOLGÁLTATÁS a szociális hozzájárulási adó megtakarítás befizetéséről (főben és ezer forintban) Az Eat. Az Eat. 461. §, 462/B. §, 462/C. §, 462/D. § szerint érvényesített adókedvezményben érintett foglalkoztatottak 461. §-a szerint érvényesített adókedvezmény

461. §, 462/B. §, 462/C. §, 462/D. § szerint érvényesített adókedvezmény (= Összes megtakarítás = Befizetés)

Hónap *

létszáma (fő)

1

2

havi személyi juttatása szociális hozzájárulási (bruttó) adó (alapesetben: 27%)

3

4

5

érintett foglalkoztatottak létszáma

összege


összege


összege


összege


6

7

8

9

10

11

12

13

14=6+8+10+12 (14=3)

összege

15=7+9+11+13

1.

december **

0

0

2.

január

0

0

3.

február

0

0

4.

március

0

0

5.

április

0

0

6.

május

0

0

7.

június

0

0

8.

július

0

0

9.

augusztus

0

0

10.

szeptember

0

0

11.

október

0

0

12.

november

0

0

0

0

Összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


Sorszáma

462/B. §-a szerint érvényesített adókedvezmény 462/C. §-a szerint érvényesített adókedvezmény 462/D. §-a szerint érvényesített adókedvezmény

*Az adatszolgáltatás határnapja: a megelőző év december hótól tárgyév június hónapig terjedő időszak utáni befizetések esetében július 22-e (ekkor az 1-7. sorokat, valamint az összesítő sort kell kitölteni), míg a tárgyév július-november hónapok utáni befizetésekről december 22-e (ekkor az 8-12. sorokat, valamint az összesítő sort kell kitölteni). ** 2013-ban ezt nem kell kitölteni!

Dátum: aláírás

617

P. H.

618


Fejezet száma, megnevezése: Kitöltő neve, telefonszáma: Hónap megnevezése:

FEJEZETI ADATSZOLGÁLTATÁS a szociális hozzájárulási adó megtakarítás befizetéséről (főben és ezer forintban) Az Eat. Az Eat. 461. §, 462/B. §, 462/C. §, 462/D. § szerint érvényesített adókedvezményben érintett foglalkoztatottak 461. §-a szerint érvényesített adókedvezmény

Cím/alcím megnevezése

létszáma (fő)

1

461. §, 462/B. §, 462/C. §, 462/D. § szerint érvényesített adókedvezmény (= Összes megtakarítás = Befizetés)

2

Összesen

havi személyi juttatása szociális hozzájárulási (bruttó) adó (alapesetben: 27%)

3

4

0

5

0

0


összege


összege


összege


összege


6

7

8

9

10

11

12

13

14=6+8+10+12 (14=3)

0

0

0

0

0

0

0

0

összege

15=7+9+11+13 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


Cím/alcím száma

462/B. §-a szerint érvényesített adókedvezmény 462/C. §-a szerint érvényesített adókedvezmény 462/D. §-a szerint érvényesített adókedvezmény

A megelőző év december hótól tárgyév június hónapig terjedő időszak utáni befizetések havi szinten összesített adatainak megküldési határideje a július 22-ei határnapot követő 10. munkanap, míg a tárgyév július-november hónapok utáni befizetések havi szinten összesített adatainak megküldési határideje a december 22-ei határnapot követő 10. munkanap.

Dátum: P. H.

aláírás

3. szám

3. szám


619

A Kormány 49/2013. (II. 21.) Korm. rendelete a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet, és a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségrõl szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 27. és 33. pontjában, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 2. alcím tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. A Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 1. §

A Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 1. rendelet) 3. § (4)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 170. § (1) bekezdése alapján idõközi mérlegjelentést készít a rábízott vagyonra vonatkozóan az 1. melléklet szerinti mérleg tagolásának megfelelõ bontásban. Az egyes mérlegsorok állományát és annak változását a következõ összetevõk szerint köteles bemutatni: a) állomány az év elején, b) állományváltozás a pénzforgalmi tranzakciók miatt, c) állományváltozás a nem pénzforgalmi tranzakciók miatt, d) egyéb volumenváltozás, e) értékelés, f) állomány a tárgyidõszak végén. (5) A (4) bekezdésben foglalt idõközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követõ 45. napig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követõ 60. napig, az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának, illetve a költségvetési zárszámadás munkálatainak határidejével megegyezõen kell elektronikus formában az irányító szervnek benyújtani. (6) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az Ávr. 170. § (6) bekezdése szerinti részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulásáról készített jelentést az éves beszámolóval egyidejûleg köteles elkészíteni és megküldeni az irányító szervnek. (7) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az Ávr. 170. § (8) bekezdése szerinti közteher-bevételek adósainak alakulásáról szóló adatszolgáltatás alól mentesül.”

2. §

Az 1. rendelet a következõ 7/A. §-al egészül ki: „7/A. § (1) Az Nvtv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott nemzeti vagyonnak az állam és önkormányzat közötti, továbbá az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlójának változása miatt szükségessé vált átadása-átvétele során az átvevõnél az eszközök bekerülési értéke az átadó nyilvántartási értékével egyezik meg. (2) Amennyiben a nemzeti vagyon körében történõ vagyonátadás során törvény jelöli ki a vagyonkezelõt, akkor a vagyon átadása és átvétele és a nyilvántartásokban való kezelése a vagyont átadó és a törvény által kijelölt vagyonkezelõ között az (1) bekezdésnek megfelelõen közvetlenül történik meg.”

3. §

Az 1. rendelet a)

1. §-ában a „3. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg,

b)

2. § (1) bekezdésében az „a Vtv. 4. §-a” szövegrész helyébe az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 5. és 18. pontja” szöveg,

620

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY c) d)

3. szám

2. § (4) bekezdésében a „megegyezõ formában pénzügyi beszámolót készít” szövegrész helyébe a „megegyezõ formában, kiegészítve azt a finanszírozási bevételek és kiadások tételeivel, pénzügyi beszámolót készít” szöveg, 9. § (1) bekezdésében az „éves mérlegjelentés is” szövegrész helyébe az „éves mérlegjelentés és a 3. § (6) bekezdése alapján készített részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulásáról készített jelentés is” szöveg

lép. 4. §

Hatályát veszti az 1. rendelet 3. § (8) bekezdése.

2. A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségrõl szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet módosítása 5. §

A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségrõl szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 2. rendelet) 2. § (4)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) Az NFA az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 170. § (1) bekezdése alapján idõközi mérlegjelentést készít a rábízott vagyonra vonatkozóan az 1. melléklet szerinti mérleg tagolásának megfelelõ bontásban. Az egyes mérlegsorok állományát és annak változását a következõ összetevõk szerint köteles bemutatni: a) állomány az év elején, b) állományváltozás a pénzforgalmi tranzakciók miatt, c) állományváltozás a nem pénzforgalmi tranzakciók miatt, d) egyéb volumenváltozás, e) értékelés, f) állomány a tárgyidõszak végén. (5) A (4) bekezdésben foglalt idõközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követõ 45. napig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követõ 60. napig, az éves mérlegjelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezõen kell elektronikus formában az irányító szervnek benyújtani. (6) Az NFA az Ávr. 170. § (8) bekezdése szerinti közteher-bevételek adósainak alakulásáról szóló adatszolgáltatás alól mentesül. (7) Az NFA a zárszámadási törvényjavaslat elõkészítéséhez a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlák bevételeirõl és kiadásairól jogcímenként adatokat szolgáltat az agrárpolitikáért felelõs miniszternek és az államháztartásért felelõs miniszternek.”

6. §

Hatályát veszti a 2. rendelet 2. § (8) bekezdése.

3. Záró rendelkezések 7. §


3. szám


621

A Kormány 59/2013. (II. 27.) Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

(1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 6. melléklete a) 2. sorszámú sora „az utalandó összeg megoszlása a tárgyévi elõirányzat %-ában” oszlopában a „14,0” szövegrész helyébe a „8,0” szövegrész, b)

3. sorszámú sora „az utalandó összeg megoszlása a tárgyévi elõirányzat %-ában” oszlopában a „7,0” szövegrész helyébe a „13,0” szövegrész

lép. (2) Az Ávr. 6. melléklete 3. sorszámú sora „A nettósítás tartalma (levonások)” oszlopa „Az önkormányzati körben foglalkoztatott munkavállalók 2012. december havi, január hónapban megelõlegezett munkabére és annak közterhei” szövegrésszel egészül ki. 2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes

A nemzetgazdasági miniszter 3/2013. (II. 15.) NGM rendelete a pénztárgépek és taxaméterek mûszaki követelményeirõl, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizelésérõl, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történõ szolgáltatásáról 1 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés c) és e)–h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

I. FEJEZET PÉNZTÁRGÉP, TAXAMÉTER KÖTELEZÕ HASZNÁLATA 1. §

(1) Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik az adóalanyok az 1. mellékletben meghatározott tevékenységük során. (2) Mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történõ teljesítése alól a)

a pénztárgép meghibásodása,

b)

áramszünet,

c)

a pénztárgép bevonása,

d)

a pénztárgép eltulajdonítása,

e) a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne.

1

A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 24. számában találhatóak.

622


3. szám

(3) A (2) bekezdés szerinti mentesülés csak az érintett pénzátvételi helyen és a) a pénztárgép meghibásodása esetén a meghibásodás bekövetkeztétõl a pénztárgép megjavításáig vagy a cseregép biztosításáig, illetve a meghibásodott pénztárgép helyett üzembe helyezett pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb a meghibásodás napjától számított 15. napig, b) áramszünet esetén az áramszünet idején, c) a pénztárgép bevonása esetén a bevonás idején, d) a pénztárgép eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az eltulajdonítás, megsemmisülés, elvesztés észlelésétõl számított 15. napig érvényes. (4) A (3) bekezdéstõl eltérõen, ha a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történõ teljesítésének feltételei a (3) bekezdés a)–d) pontjában írt idõtartam lejárta elõtt más módon helyreállnak, a (2) bekezdés szerinti mentesülés ennek idõpontjáig érvényes. (5) Taxaméter esetén a (2)–(3) bekezdésekben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti esemény bekövetkezésétõl a nyugtakibocsátási kötelezettség taxaméterrel történõ teljesítése feltételeinek helyreálltáig újabb fuvart kezdeni nem lehet. (6) A nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel, taxaméterrel történõ teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben, taxaméterben elsõ tételként a (2) bekezdés szerinti esemény bekövetkeztétõl a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel, taxaméterrel történõ teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni, külön megjelöléssel vagy az errõl utólag egy összegben készült gépi nyugtán történõ feljegyzéssel, a bizonylat megõrzése mellett. Cserepénztárgép, cseretaxaméter használata esetén a 45. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

II. FEJEZET A KÖZVETLEN ADATLEKÉRDEZÉSSEL MEGVALÓSÍTOTT ADATSZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓLI EGYEDI MENTESÍTÉS 2. §

(1) Az 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 178. § (1a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a 4. és 5. mellékletben meghatározott tartalommal és formában, és az ott meghatározott módon köteles teljesíteni. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó adóalany az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a 3. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen teljesíti.

3. §

(1) A pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany az állami adóhatóságtól kérheti az e rendeletben meghatározott, elektronikus hírközlõ hálózat útján történõ adattovábbítás alóli felmentést (a továbbiakban: egyedi mentesítés), amennyiben az a székhelye, telephelye, üzlete, pénzátvételi helye, ahol a pénztárgépet üzemelteti, olyan helyen található, ahol az e rendelet szerinti adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlõ hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre (nem érhetõ el), és az elektronikus hírközlõ hálózat elérése külsõ antennával vagy egyéb mûszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent az adóalany számára. (2) A kérelem benyújtása, illetve az egyedi mentesítés megadása nem érinti az adóalany azon kötelezettségét, hogy nyugtaadási kötelezettségét online kapcsolatra képes, adóügyi ellenõrzõ egységgel felszerelt pénztárgép útján teljesítse. (3) A kérelemben meg kell jelölni a) a pénzátvételi hely (pénztárgép üzemeltetésének helyszíne) adatait: aa) település megnevezése, ab) közterület neve, ac) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, és b) azt, hogy az üzemeltetõ pénztárgépet használó rendelkezésére álló adatok, információk szerint mikortól és milyen okból nem érhetõ el az elektronikus hírközlési szolgáltatás. (4) Az egyedi mentesítést az állami adóhatóság megadja, amennyiben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) szakhatósági állásfoglalása alapján az elektronikus hírközlõ hálózat a kérelemben megjelölt pénzátvételi helyen nem érhetõ el, és az elektronikus hírközlõ hálózat elérése külsõ antennával vagy egyéb mûszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, vagy az aránytalan terhet jelent az adóalany számára. (5) Az egyedi mentesítés 1 évre szól.

3. szám


623

(6) Az egyedi mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát megelõzõ legalább 90 nappal korábban. Ebben az esetben az (1)–(6) bekezdésekben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell. (7) A kérelem benyújtása és a kérelem tárgyában hozott határozat jogerõre emelkedése közötti idõszakban, továbbá az egyedi mentesítés idõtartama alatt a pénztárgép üzemeltetõje a 3. melléklet I. rész A) pont 9. alpontjában foglaltak megfelelõ alkalmazásával a 4. mellékletben meghatározott adatokat CD/DVD lemezre, illetve az elõzõekkel funkcionalitásában megegyezõ, egyszer írható optikai adathordozóra menti és havonta, a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig megküldi a székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes állami adóhatóságnak. Az adóalany kérelmére az állami adóhatóság az egyedi mentesítés tárgyában hozott határozatában engedélyezheti az adatszolgáltatási kötelezettség (9) bekezdés szerint történõ teljesítését. (8) A (7) bekezdéstõl eltérõen az adóalany a 2. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy pénztárgépét a napi zárást követõen legalább 1 óra idõtartamra úgy helyezi el, hogy az elektronikus hírközlõ hálózat elérhetõ legyen. (9) Amennyiben az állami adóhatóság az NMHH szakhatósági állásfoglalása alapján megállapítja, hogy az elektronikus hírközlõ hálózat az (5) bekezdésben meghatározott idõtartam alatt elérhetõvé vált, az állami adóhatóság az egyedi mentesítést visszavonja az errõl szóló határozat jogerõre emelkedésének napjával.

III. FEJEZET PÉNZTÁRGÉP, TAXAMÉTER FORGALMAZÁSA ENGEDÉLYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI 1. A pénztárgép és taxaméter forgalmazása engedélyezésére vonatkozó általános szabályok 4. §

(1) Az e fejezetben szabályozott hatósági eljárásokban elsõ fokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) metrológiai hatósága (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon az MKEH központi szerve (a továbbiakban együtt: engedélyezõ hatóság) jár el. (2) Az e fejezet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidõ 15 nap, amely legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

5. §

(1) A pénztárgép, taxaméter forgalmazását az engedélyezõ hatóság akkor engedélyezi, ha a pénztárgép és a taxaméter megfelel az e rendeletben meghatározott valamennyi mûszaki követelménynek és ezt a típusvizsgálat igazolja. (2) Az egyéb feltételeken kívül csak olyan pénztárgép és taxaméter forgalmazása engedélyezhetõ, amely képes – a külön jogszabály szerint – adóigazgatási azonosításra alkalmas számla, nyugta adására olyan ügylet esetében is, ahol az ellenértéket euróban határozták meg. (3) A forgalmazási engedély annak a forgalmazónak adható, a)

aki (amely) nem áll végrehajtási, csõd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt,

b)

aki (amely) nem áll adószám-felfüggesztés, -törlés, vagy fokozott adóhatósági felügyelet hatálya alatt,

c)

akinek (amelynek) nincs az állami adó- és vámhatóság felé fennálló adó-, illetve vámtartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, ide nem értve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek.

6. §

Az 5. §-ban meghatározottakon túl a taxaméter forgalmazására vonatkozó engedély megadásának további feltétele, hogy a gyártó rendelkezzen a 22/2004/EK irányelvet átültetõ tagállami jogszabályok szerinti EK típusvizsgálati tanúsítvánnyal.

7. §

A forgalmazási engedélyt meg kell adni annak is, aki a pénztárgépet vagy taxamétert kizárólag saját használatra kívánja importálni, elõállítani, ha az megfelel az e rendeletben elõírt követelményeknek.

8. §

A központi kommunikációs egységgel kiszolgált adóügyi ellenõrzõ egység rendszerek engedélyezésének jelen alcímben foglaltaktól eltérõ szabályait a 17. melléklet tartalmazza.

2. Forgalmazási engedély megadására irányuló eljárás kezdeményezése pénztárgépek esetén 9. §

(1) A pénztárgép forgalmazási engedélyének megadására irányuló eljárás a Hatósághoz benyújtott írásbeli kérelemmel kezdeményezhetõ.

624


3. szám

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) forgalmazó nevét, székhelyét, adószámát, b) az engedélyeztetni kívánt pénztárgép, pénztárgéprendszer ba) egyértelmû megnevezését (25 karakter terjedelemben), amely a már érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkezõ pénztárgépek elnevezésétõl különbözik, bb) gyártójának nevét és székhelyét, bc) adóügyi ellenõrzõ egysége felhasználói programjának megnevezését, verziószámát, ellenõrzõ számát, c) számítógép alapú pénztárgép esetén a felhasználói program megnevezését, gyártójának nevét és székhelyét, a program által használt adatbázis kezelõ megnevezését, verziószámát, d) cégszerû aláírást, elérhetõséget (kapcsolattartó telefonos elérhetõsége). (3) A kérelemhez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó készpénzátutalási megbízás (csekk) tõpéldányát, vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást. (4) A kérelemhez mellékelni kell az alábbi eszközöket és magyar nyelvû dokumentációkat: a) 1 db adóügyi ellenõrzõ egység és nyilatkozat arról, hogy a berendezés megfelel az e rendeletben elõírt feltételeknek, b) a pénztárgép és perifériái (kijelzõk, billentyûzet, nyomtató, vonalkód olvasó, bankkártya olvasó, mérleg stb.) azonosításához szükséges adatok külön-külön feltüntetve (típus vagy rendszer megnevezése, gyártó neve és székhelye), és nyilatkozat arról, hogy a berendezések megfelelnek az e rendeletben elõírt feltételeknek, c) a pénztárgépre és perifériáira vonatkozó, a 6. melléket C) 1. pontjában meghatározott dokumentáció, d) az adóügyi ellenõrzõ egység mûszaki dokumentációja, amely tartalmazza az eszköz felépítésének és mûködésének teljes leírását, az adóügyi ellenõrzõ egység elektromos kapcsolási rajzát, teljes parancskészletét, a parancsok mûködésének, a végrehajtás feltételeinek a leírását, az adóügyi ellenõrzõ egységben lévõ adattároló adatállományainak, azok mezõinek, rekordjainak részletes jelentés leírását, e) a pénztárgép és a pénztárgép-nyomtató szervizkönyve, f) forgalmazói nyilatkozatot arról, hogy fa) forgalmazásra a típusvizsgálaton megfelelt és jóváhagyott berendezéssel azonos pénztárgép kerül, fb) a telepítendõ program nem tartalmaz olyan eljárást, amely az elindított adóügyi ellenõrzõ egység memóriája számára illegális üzemmódot jelent, nem teszi lehetõvé olyan funkciók beépítését az engedélyezett program módosítása nélkül, amely az etalon verziótól eltérõ mûködést jelent, fc) az átadott ellenõrzõ médiák vírusmentesek, g) nyilatkozat a felhasználó részére a számlanyomtatás funkció megléte esetén arról, hogy a számlakészítés megfelel az adójogszabályokban elõírt követelményeknek, h) gyártói nyilatkozat, amely szerint az adóügyi ellenõrzõ egység adattároló egysége legalább 16 milliárd karaktert képes tárolni, 100 millió karakternél kevesebb memóriahely esetén a berendezés rendszeresen figyelmeztet a tároló megtelésére. (5) A gyógyszertárakban használható gyógyszerellátási áruforgalmi és társadalombiztosítási elszámolási számítógépes rendszerek (felhasználói programok) esetében a (4) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kiadott, külön jogszabályban meghatározott hitelesítési jegyzõkönyvet is. (6) A kérelemhez mellékelni kell továbbá: a) az adóügyi ellenõrzõ egységben történõ adatfeldolgozás struktúráját és teljes körû leírását és az adóügyi ellenõrzõ egységben futó program teljes forráskódját, b) a 10. §-ban meghatározott kezelõi leírást és a technikai funkciók leírását. (7) Számítógép alapú pénztárgépek esetén mellékelni kell a kérelemhez továbbá: a) a pénztárgép program etalon verzióját – feltüntetve a program megnevezését, a gyártó nevét, székhelyét, és az átadás dátumát –, amelynek tartalmaznia kell minden olyan felhasználói program modult, amely részt vesz a rendszer pénztárgép funkcióinak megvalósításában, b) ellenõrzõ médiát, amely alkalmas az etalon verzió és az engedélyezés után telepítendõ program azonosságának ellenõrzésére, c) az ellenõrzõ média használatának leírását, amely tartalmazza ca) az ellenõrzõ program nevét, cb) az összehasonlításra kerülõ fájlok listáját, cc) az összehasonlító eljárás leírását, cd) az ellenõrzõ program használatának leírását (felhasználói tevékenységek, program üzenetek),

3. szám


625

d)

teszt programot, amely alkalmas az adóügyi ellenõrzõ egység mûködésének vizsgálatára és annak ellenõrzésére, hogy az adóügyi ellenõrzõ egység az e rendeletben elõírt követelmények szerint mûködik. (8) Elektronikus napló szolgáltatást nyújtó pénztárgép esetén mellékelni kell a kérelemhez továbbá: a) az elektronikus napló elkészítésének teljes körû leírását, b) a digitális szövegkivonat és a digitális azonosító képzésére szolgáló szabvány algoritmusok dokumentációját, c) szerzõdést vagy egyéb igazoló dokumentumot arról, hogy a forgalmazó jogosult az elektronikus napló fájlok elkészítésére szolgáló algoritmusok használatára és kereskedelmi forgalomba hozatalára, d) a magán és nyilvános kulcs szerkezetének leírását, e) a digitális azonosító ellenõrzéséhez szükséges programot, f) a nyitott napló fájl megjelenítésére szolgáló szerviz eszközöket, g) az elektronikus naplófájlok archiválási folyamatának leírását, az archivált fájlok megjelenítésére szolgáló eszközöket. (9) A (4)–(8) bekezdésben meghatározott dokumentációt, valamint a 10. §-ban meghatározott kezelõi leírást és technikai funkció leírást valamennyi pénztárgép esetén elektronikus adathordozón kell benyújtani. 10. §

(1) A kezelõi és technikai funkció leírásnak tartalmaznia kell a pénztárgép valamennyi funkciójának ismertetését. A pénztárgép kizárólag ezeket a funkciókat hajthatja végre, az ettõl eltérõ mûködés illegális üzemmódot jelent. (2) A pénztárgép kezelõi leírása legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: a) tartalomjegyzék, b) hardver konfiguráció leírása, c) számítógép alapú pénztárgép esetén felhasználói szoftver konfigurációjának leírása ca) operációs rendszer, cb) szoftver komponensek, d) a rendszer által kezelt mennyiségi és értékhatárok forint és euró üzemmódban (legnagyobb megengedett egységár, mennyiség, tételsor érték, bizonylat érték), e) értékesítés és a hozzá kapcsolódó egyéb napi funkciók mûködésének és kezelésének leírása, f) napi zárás folyamatának részletes leírása, g) adóügyi ellenõrzõ egység adatai lekérdezési lehetõségeinek részletes leírása, h) számlakészítés (dokumentum-, vagy háttérnyomtatón elõállított számla esetén) ha) számla típusok felsorolása, hb) hivatkozás az eredeti eladási dokumentumra, hc) a számlaszám felépítésének, képzésének, hardver hiba esetén a beállítás módjának leírása, hd) többoldalas számlák számozása, számlamásolat készítése, he) a kinyomtatott számlák, hibás számlák kezelése, hf) a használni kívánt elõnyomott számlák mintája, i) euróra átállás folyamata: ia) felkészülési idõszak beállításának módja, jellemzõi, ib) tevékenységek az átállás idõpontjában, ic) az átmeneti idõszak jellemzõi, j) valamennyi hibajelzés felsorolása és elhárításának leírása, k) valamennyi bizonylat mintájának megadása: ka) forint üzemmód, kb) felkészülési idõszak, kc) euró üzemmód. (3) A pénztárgép technikai funkcióinak leírása legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: a) tartalomjegyzék, b) az adóügyi ellenõrzõ egység inicializálásának folyamata, c) az adóügyi ellenõrzõ egység dátum és idõ szinkronizálásnak módja, ha az online kapcsolat alól felmentést kapott, d) fejlécadatok beállítása és módosítása, e) áfa kulcs változtatásának módja, f) az adóügyi ellenõrzõ egység szabad kapacitásának figyelése, a rendszer által kezelt szabad kapacitás határok: fa) a megtelés közeli állapot határa, kezelése, fb) a megtelt állapot határai és kezelése nyitott és lezárt adóügyi nap esetén,

626


3. szám

g)

a kezelõi leírásban nem ismertetett, a szerviz vagy rendszergazda által végezhetõ további pénztárgép funkciók,

h)

a pénztárgép vagy pénztárgép rendszer mûködését meghatározó konfigurációs és paraméter beállítások, lehetõségek,

i)

számítógép alapú pénztárgép esetén az ellenõrzõ média tartalma, mûködésének és kezelésének részletes leírása, az etalon pénztárgép programhoz tartozó fájlnevek, elérési utak az ellenõrzõ függvény megadásával,

j)

az adóügyi ellenõrzõ egység pénztárgépen belüli és mobil távközlési kommunikációjával kapcsolatos jelzések.

(4) A pénztárgép értékesítésekor a forgalmazó köteles a kezelõi leírást a vevõ (üzemeltetõ) részére átadni. A vevõ részére a technikai funkció leírás (szervizfunkciók leírása), és a szerviz- és programozó kulcs nem adható át.

3. Forgalmazási engedély megadására irányuló eljárás kezdeményezése taxaméterek esetén 11. §

(1) A taxaméter forgalmazási engedélyének megadására irányuló eljárásban a 9. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a kérelemnek az ott meghatározottakon túl tartalmaznia kell a)

a taxaméter perifériáinak megnevezését, típusát, gyártójának nevét, székhelyét,

b)

az adómemória típusát, gyártójának nevét, székhelyét is.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az alábbi eszközöket és magyar nyelvû dokumentációkat: a) aa) ab) ac)

ad) ae)

af) ag) ah) ai) aj) ak)

al)

b)

a taxaméter és perifériái (kijelzõk, billentyûzet, nyomtató), berendezésenként külön-külön jelölve a típus nevét, a gyártó nevét és székhelyét, 1 db adatokat nem tartalmazó adómemória kivehetõ EPROM-mal, OTPROM-mal vagy AVAM-mal, 1-1 elõkészített adómemória egység, amely 23 db RAM törlést, 123 db írható rekordot, illetve 2 db írható rekordot tartalmaz, továbbá 6 hónap üzemszerû használatának megfelelõ folyamatos teszt nyugta szalagot, amely tartalmaz napi 2-3 nyugtát, valamint forgalmi jelentéseket, a taxaméterre és perifériáira vonatkozó megfelelõségi dokumentáció, a taxaméter mûszaki dokumentációja, amely tartalmazza az eszköz felépítésének és mûködésének részletes leírását, az adóügyi modul elektromos kapcsolási rajzát, teljes parancskészletét, a parancsok mûködésének és a végrehajtás feltételeinek leírását, az adómemória rekordszerkezetének dokumentációját, a taxaméter program etalon verziója, EPROM, OTPROM vagy PROM adathordozón, dokumentálva a program ellenõrzõ számát, a taxaméter 2 db mûködõképes mintapéldánya, a taxaméter magyar nyelvû dokumentációja, amely tartalmazza az összeállítási, kapcsolási, beültetési rajzokat, blokkvázlatot a hardverrõl és szoftverrõl, a rendszer mûködési leírását és használati útmutatót, a szoftverazonosság ellenõrzéséhez egy ellenõrzõ adattároló, a 12. § szerinti kezelõi leírást és a technikai funkciók leírása, gyártói nyilatkozat arról, hogy az adómemória legalább 2500 zárás adatait képes tárolni, 60 zárásnál kevesebb memóriahely esetén a berendezés rendszeresen figyelmeztet a tároló megtelésére, valamint az adómemória 25 RAM törlés után megtelt állapotba kerül, a forgalmazó nyilatkozata az alábbiakról: – forgalmazásra a típusvizsgálaton megfelelt és jóváhagyott berendezéssel azonos taxaméter kerül, – a telepítendõ program nem tartalmaz olyan eljárást, amely az elindított adómemória számára illegális üzemmódot jelent, nem teszi lehetõvé olyan funkciók beépítését az engedélyezett program módosítása nélkül, amely az etalon verziótól eltérõ mûködést jelent, – az átadott ellenõrzõ médiák vírusmentesek,

AVAM alkalmazása esetén: ba) bb) bc)

bd)

az AVAM gyártói dokumentációja, amely tartalmazza az AVAM MCU és az adattároló gyártói dokumentációját is, az adóügyi kártya és az AVAM közötti kommunikációs protokoll specifikációja, az AVAM MCU vezérlõprogramjának dokumentációja – magyarázatokkal ellátott forrás és végrehajtható kódja –, amelynek tartalmaznia kell az AVAM MCU vezérlõprogram verzióját, ellenõrzõ kódját és annak számítási algoritmusát is, hardver-szoftver eszköz, amely alkalmas az AVAM MCU vezérlõprogramjának ellenõrzésére.

3. szám


627

(3) A (2) bekezdés szerinti dokumentációt, valamint a 12. § szerinti kezelõi leírást elektronikus adathordozón kell benyújtani. 12. §

(1) A kezelõi leírásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) tartalomjegyzék, b)

hardver konfiguráció leírása,

c)

a rendszer által kezelt mennyiségi és értékhatárok forint és euró üzemmódban (legnagyobb megengedett egységár, mennyiség, tételsor érték, bizonylat érték),

d)

a napi funkciók mûködésének és kezelésének leírása,

e)

a fuvar kezdeményezés és zárás folyamatának leírása,

f)

napi zárás folyamatának részletes leírása,

g)

adómemória adatai lista elkészítésének részletes leírása,

h)

euró átállás folyamata: ha) felkészülési idõszak beállításának módja, jellemzõi, hb) tevékenységek az átállás idõpontjában, hc) az átmeneti idõszak jellemzõi, valamennyi hibajelzés felsorolása és elhárítási módjának leírása,

i) j)

valamennyi bizonylat mintájának megadása: ja) forint üzemmód, jb) felkészülési idõszak, jc) euró üzemmód. (2) A taxaméter technikai funkcióinak leírása legalább az alábbiakat tartalmazza:

13. §

a)

tartalomjegyzék,

b)

az adóügyi modul inicializálásának folyamata,

c)

a RAM törlés folyamata,

d)

fejlécadatok beállítása és módosítása,

e)

áfa kulcs változtatásának módja,

f)

a kezelõi leírásban nem ismertetett, a szerviz által végezhetõ további taxaméter funkciók.

(1) A kezelõi és technikai leírásnak tartalmaznia kell a taxaméter valamennyi funkciójának ismertetését. A taxaméter kizárólag ezeket a mûveleteket hajthatja végre, az ettõl eltérõ mûködés illegális üzemmódot jelent. (2) A taxaméter értékesítésekor a forgalmazó köteles a kezelõi leírást a vevõ (üzemeltetõ) részére átadni. A vevõ részére a technikai funkció leírás (szervizfunkciók leírása), és a szerviz- és programozó kulcs nem adható át.

4. Típusvizsgálat 14. §

(1) Az engedélyezõ hatóság az engedélyezési eljárás során a típusvizsgálat keretében vizsgálja a pénztárgép, illetve a taxaméter e rendeletben meghatározott követelménynek történõ megfelelõségét. (2) A típusvizsgálat a)

mûszaki vizsgálatból,

b)

informatikai vizsgálatból és

c)

a dokumentáció vizsgálatából áll.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok részletezését a 6. melléklet tartalmazza. 15. §

A típusvizsgálat azon részének idõpontjáról, amely a forgalmazó vagy meghatalmazottja részvételével zajlik, az engedélyezõ hatóság a forgalmazót rövid úton (telefonon, faxon, stb.) értesíti. Az eszközt a típusvizsgálatra az engedélyezõ hatóság által megjelölt idõpontban és helyszínre kell szállítani.

16. §

(1) A típusvizsgálatra az engedélyezõ hatóság hivatali helyiségében, és – szükség szerint – külsõ helyszínen kerül sor. (2) A típusvizsgálattal érintett eszközt a forgalmazónak kell a típusvizsgálat helyszínére – ideértve az engedélyezõ hatóság hivatali helyiségét is – szállítani, valamint gondoskodni kell az elszállításról is. A szállítási költségek a forgalmazót terhelik.

628


3. szám

(3) Amennyiben a típusvizsgálattal érintett pénztárgép vagy taxaméter sajátosságaiból adódóan külsõ helyszínen történõ vizsgálat lefolytatása indokolt, a vizsgálat lebonyolításához szükséges feltételeket – ideértve a vizsgálat lebonyolításához szükséges helyszínt – a forgalmazónak kell biztosítania. A külsõ helyszínen történõ vizsgálattal összefüggésben felmerülõ valamennyi költséget a forgalmazó viseli. 17. §

A forgalmazó törvényes képviselõje a típusvizsgálaton történõ részvételre más személynek meghatalmazást adhat. A meghatalmazás eredeti példányát legkésõbb a típusvizsgálat megkezdése elõtt az engedélyezõ hatóság részére be kell nyújtani.

18. §

A típusvizsgálaton az engedélyezõ hatóság munkatársain kívül csak a forgalmazó, illetve meghatalmazottja, továbbá az állami adóhatóság arra kijelölt munkatársa lehet jelen.

19. §

A típusvizsgálat során az engedélyezõ hatóság munkatársa, valamint annak felhívására a forgalmazó képviseletében jelen lévõ személy végez mûveleteket a vizsgálat alá vont pénztárgéppel vagy taxaméterrel.

20. §

Amennyiben a típusvizsgálat megállapítása alapján a vizsgált pénztárgép, taxaméter nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, de kisebb módosításokkal megfelelhet ezen követelményeknek, az engedélyezõ hatóság határidõ tûzésével lehetõséget biztosít a kérelmezõ részére a hiba kiküszöbölésére.

21. §

(1) Amennyiben a típusvizsgálat megállapítása alapján a vizsgált pénztárgép, taxaméter megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek – ideértve azt az esetet is, ha a 20. § alapján a kérelmezõ az engedélyezõ hatóság felhívásának megfelelõ módosításokat elvégezte –, az engedélyezõ hatóság a vizsgált példányt (etalon példány) arra alkalmas eszközzel lepecsételi és a forgalmazónak átadja. (2) A forgalmazónak az etalon példányt változatlan formában meg kell õriznie a forgalmazási engedély jogerõre emelkedését követõ 10 évig. (3) Jogutódlás esetén a (2) bekezdésben elõírt kötelezettséget a forgalmazó jogutódja köteles teljesíteni. A forgalmazó jogutód nélküli megszûnése esetén az etalon példányt az engedélyezõ hatósághoz kell leadni. (4) A típusvizsgálathoz benyújtott eszközöket és dokumentumokat az engedélyezõ hatóság a forgalmazási engedély jogerõre emelkedését követõ 10 évig megõrzi.

5. Forgalmazási engedély 22. §

(1) A típusvizsgálat megállapításai alapján az engedélyezõ hatóság határozattal dönt a forgalmazási engedély megadásáról vagy az engedély iránti kérelem elutasításáról. (2) A forgalmazást engedélyezõ határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon kívül a következõket tartalmazza: a)

23. §

a forgalmazó neve, székhelye, adószáma,

b)

a forgalmazható pénztárgép vagy taxaméter típusának pontos megnevezése,

c)

a forgalmazási engedély száma,

d)

forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése esetén a módosítás, kiterjesztés száma, a módosítás, kiterjesztés mibenlétének egyértelmû megnevezése, valamint az az idõtartam, amely alatt a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelõ pénztárgépek vagy taxaméterek szoftverét le kell cserélni az újonnan engedélyezettre.

(1) A forgalmazási engedély kizárólag az abban foglalt forgalmazóra vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. (2) A forgalmazó jogutóddal történõ megszûnése esetén a forgalmazási engedélyt – a jogutódlás cégnyilvántartásba való jogerõs bejegyzését követõ 30 napon belül – a jogutód nevére át lehet íratni. (3) Átíratás hiányában a forgalmazási engedély a jogutóddal történõ megszûnés idõpontjára visszamenõleges hatállyal érvényét veszti.

24. §

(1) Pénztárgép és taxaméter csak érvényes forgalmazási engedély birtokában forgalmazható. (2) A forgalmazási engedély érvényessége visszavonásig, vagy a forgalmazó megszûnéséig tart.

3. szám 25. §

26. §


629

A hatóság a forgalmazási engedélyt visszavonja, ha a forgalmazó a)

meg nem engedett funkcióval rendelkezõ pénztárgépet, taxamétert forgalmaz vagy meg nem engedett funkció kialakításában közremûködik,

b)

egyébként az engedélyezettõl eltérõ pénztárgépet, taxamétert hoz forgalomba,

c)

nem tesz eleget a 27. § (3) bekezdésében foglaltaknak,

d)

a pénztárgépet, taxamétert nem vagy nem az e rendeletnek megfelelõ AP-számmal látja el,

e)

nem tesz eleget az etalon példány megõrzésére vonatkozó kötelezettségének.

A hatóság elektronikus úton tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a forgalmazási engedély kiadásáról, a forgalmazási engedély módosításáról, kiterjesztésérõl és visszavonásáról a 22. § (2) szerinti adatok, továbbá a határozat keltére és jogerõre emelkedésének idõpontjára vonatkozó adatok átadásával. A tájékoztatással egyidejûleg a hatóság elektronikus úton megküldi a forgalmazó által az engedély kiadása iránti kérelemhez benyújtott, a 9. § (9) bekezdése, valamint a 11. § (3) bekezdése szerinti, elektronikus adathordozón benyújtott dokumentációt.

6. A forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése 27. §

(1) Ha a forgalmazó az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkezõ pénztárgépen vagy taxaméteren bármilyen szoftver-, vagy hardverváltoztatást kíván végrehajtani, a)

szoftverváltoztatatás esetén a forgalmazási engedély módosítása,

b)

hardverváltoztatás esetén a forgalmazási engedély kiterjesztése

iránti kérelmet kell benyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtására és elbírálására a jelen fejezetben meghatározottakat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a módosítás, kiterjesztés tárgyát, és a módosítás, kiterjesztés indokát a kérelemben egyértelmûen meg kell jelölni. (3) A módosított forgalmazási engedély jogerõre emelkedésétõl számított 3 hónapon belül, illetve amennyiben a forgalmazó a módosításra a forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmében 3 hónapnál hosszabb idõ biztosítását kéri, az engedélyben meghatározott határidõn belül a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelõ valamennyi pénztárgép és taxaméter szoftverét le kell cserélni az újonnan engedélyezettre. (4) A (3) bekezdéstõl eltérõen a pénztárgép adóügyi ellenõrzõ egységében mûködõ üzemeltetõ program (a továbbiakban: adóügyi ellenõrzõ egység szoftver) frissítését a módosított forgalmazási engedély jogerõre emelkedését követõen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal távoli hozzáférés útján végzi el azon pénztárgépek tekintetében, amelyek vonatkozásában az adóalany a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét. A forgalmazó köteles az adóügyi ellenõrzõ egység szoftver új változatát – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által hivatalos honlapján közétett közleményében foglaltak szerint – a Nemzeti Adóés Vámhivatal rendelkezésére bocsátani a módosított forgalmazási engedély jogerõre emelkedését követõ 15 napon belül. (5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapján közzétett közleményében tájékoztatja az érintett üzemeltetõket a (4) bekezdés szerinti adóügyi ellenõrzõ egység szoftver frissítésének szükségességérõl és ennek menetérõl. (6) Azon pénztárgép tekintetében, amely vonatkozásában az adóalany a 3. § szerinti egyedi mentesítésben részesült, az üzemeltetõnek a (4) bekezdés szerinti adóügyi ellenõrzõ egység szoftver frissítésének elvégzéséhez a)

a pénztárgépét – az adóügyi ellenõrzõ egység szoftver frissítésének idõtartamára az (5) bekezdés szerinti közleményben foglaltak szerint – úgy kell elhelyeznie, hogy az elektronikus hírközlõ hálózat elérhetõ legyen, vagy

b)

a pénztárgép adóügyi ellenõrzõ egységének cseréje iránt intézkednie kell.

IV. FEJEZET A PÉNZTÁRGÉP ÉS TAXAMÉTER SZERVIZELÉSÉNEK SZABÁLYAI 7. A szervizek nyilvántartásba vétele és törlése 28. §

A szerviznek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az illetékes állami adóhatóságnál kell benyújtania. A nyilvántartásba vételrõl az állami adóhatóság 15 napon belül dönt.

630 29. §

30. §


3. szám

A szervizek nyilvántartása valamennyi szerviz esetében tartalmazza az alábbi adatokat: a) a szerviz neve, székhelye, adószáma, b) a szerviz nyilvántartási száma. (1) Az állami adóhatóság – az errõl szóló határozat jogerõre emelkedésének napjával – törli a szervizt a nyilvántartásból, ha a) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176/D. § (2) bekezdésében foglalt feltételeinek, b) az nem felel meg a nyilvántartásba vétel Art. 176/D. § (3) bekezdésében foglalt feltételeinek, c) a nem egyéni vállalkozó szerviznek három hónapon keresztül nincs érvényes mûszerész igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkezõ mûszerésze, d) az egyéni vállalkozó szerviz tevékenységét három hónapon keresztül szünetelteti, e) azt a szerviz kérelmezi, f) a szerviz jogutóddal szûnik meg. (2) A szerviz jogutód nélküli megszûnése esetén, illetve az egyéni vállalkozó szerviz halála esetén az állami adóhatóság a megszûnés, illetve az elhalálozás napjával külön határozat meghozatala nélkül törli a szervizt a nyilvántartásból. (3) Nem törölhetõ a szerviz az (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a három hónapos idõszak lejárta elõtt elõterjesztett, a 31. § (1) bekezdése szerinti kérelmének helyt adtak. (4) A szerviz jogutóddal történõ megszûnése esetén a jogutód az Art. 176/D. §-a alapján kérheti nyilvántartásba vételét.

8. A mûszerészi igazolvány 31. §

(1) A mûszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelmet a szerviz terjesztheti elõ. A kérelmet a szerviz székhelye szerint illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) az Art. 176/E. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek való megfelelést igazoló hatósági bizonyítványt, valamint b) a mûszerész nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezõn kívül nem áll más szerviz alkalmazásában. Határozott idejû foglalkoztatás esetén a szerviz ennek tényérõl és a foglalkoztatás idõtartamáról is nyilatkozik. (3) Az egyéni vállalkozó saját mûszerészi igazolványának kiállítását a szervizként való nyilvántartásba vételét megelõzõen is kérelmezheti, legkorábban a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg. Ebben az esetben a kérelemhez nem kell mellékelni a (2) bekezdés b) pontjában foglalt nyilatkozatot.

32. §

(1) Ha az állami adóhatóság a mûszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelemnek helyt ad, 30 napon belül kiállítja a mûszerészi igazolványt és errõl értesíti a kérelmet benyújtó szervizt. (2) A kiállított mûszerészi igazolványt a mûszerész személyesen veheti át az állami adóhatóság által kijelölt ügyfélszolgálaton. Ha a mûszerész nem rendelkezik érvényes plombanyomóval, a mûszerészi igazolványt csak az új plombanyomóval együtt veheti át. Ha a mûszerész rendelkezik érvényes plombanyomóval, azt a mûszerészi igazolvány személyes átvétele alkalmával köteles bemutatni. (3) A mûszerészi igazolvány átvételével egyidejûleg a mûszerész a birtokában lévõ mûszerészi igazolványt köteles leadni.

33. §

34. §

A mûszerészi igazolvány az alábbi adatokat tartalmazza: a) a mûszerész családi és utónevét, b) a mûszerészt foglalkoztató szerviz nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, c) az igazolvány számát, d) az igazolvány érvényességi idejét, e) a plombanyomó(k) számát. (1) A mûszerészi igazolványt annak érvényessége alatt kizárólag a mûszerész tarthatja birtokban. (2) A mûszerész a mûszerészi igazolványt a szervizelési tevékenység végzése során köteles magánál tartani, és azt az állami adóhatóság e rendelet szerint vagy adóellenõrzés során eljáró alkalmazottja felhívására felmutatni. (3) Ha az állami adóhatóság e rendelet szerint vagy adóellenõrzés során eljáró alkalmazottja megállapítja, hogy a mûszerészi igazolvány érvénytelen, azt átvételi elismervény kiállítása mellett bevonja. Az állami adóhatóság 15 napon

3. szám


631

belül dönt a bevont igazolvány visszavonásáról vagy a mûszerész részére történõ visszaadásáról. Az igazolvány bevonása ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az igazolvány visszavonásáról döntõ határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 35. §

(1) Az igazolvány érvényességi ideje két év. (2) Az igazolvány érvényességi ideje az (1) bekezdéstõl eltérõen a foglalkoztatás idõtartama, ha az a szerviz 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata értelmében két évnél rövidebb.

36. §

(1) A szerviz 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a) a 33. § a) pontja szerinti adatok változását, b)

a mûszerész foglalkoztatásának végét.

(2) A mûszerész 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha nem felel meg a mûszerészi igazolvány kiállításának az Art. 176/E. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (3) A bejelentéshez mellékelni kell az azt alátámasztó iratokat. (4) A mûszerészt az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentés szabályos megtételéig e rendelet szabályainak alkalmazása szempontjából a szerviz foglalkoztatottjának kell tekinteni. (5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéseket a mûszerész is megteheti. A mûszerész bejelentése nem érinti szerviz (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét. 37. §

(1) Érvénytelen a mûszerészi igazolvány, ha a) a mûszerész nem felel meg a mûszerészi igazolvány kiállításának az Art. 176/E. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, b)

az igazolványon feltüntetett adatok valamelyike megváltozott,

c)

érvényességi ideje lejárt,

d)

a mûszerész azonosítására alkalmatlan, megrongálódott vagy meghamisították,

e)

azt nem az arra jogosult használja fel,

f)

megsemmisült,

g)

elveszett vagy eltulajdonították,

h)

a mûszerész három hónapon keresztül nem rendelkezik érvényes plombanyomóval,

i)

a mûszerész meghalt,

j)

a mûszerészt foglalkoztató szervizt az állami adóhatóság törli a szervizek nyilvántartásából.

(2) Az igazolvány külön erre irányuló döntés nélkül, az érvénytelenséget kiváltó esemény bekövetkeztével veszti érvényét. (3) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatváltozás oka nem a szervizzel fennálló foglalkoztatotti jogviszony megszûnése, az igazolvány a változás határidõben történt bejelentése esetén az új igazolvány átvételéig történõ leadásakor, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti idõponttól számított 45. napon veszti érvényét. (4) A mûszerész az (1) bekezdés d)–g) pontjai szerinti eseményt, annak bekövetkezésétõl számított 15 napon belül köteles jelenteni az állami adóhatóságnak. (5) A mûszerész az (1) bekezdés a)–e), h) és j) pontja alapján érvénytelenné vált, valamint a megkerült igazolványt, a szerviz az (1) bekezdés i) pontja alapján érvénytelenné vált igazolványt felszólítás nélkül, 15 napon belül köteles leadni az állami adóhatóság valamelyik ügyfélszolgálatán. (6) A mûszerészi igazolvány érvénytelenségének észlelése esetén – a 34. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az állami adóhatóság végzéssel is kötelezheti a mûszerészt, illetve a szervizt a mûszerészi igazolvány leadására. Az állami adóhatóság 15 napon belül dönt a leadott igazolvány visszavonásáról vagy a mûszerész részére történõ visszaadásáról. Az igazolvány leadására kötelezõ végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az az igazolvány visszavonásáról döntõ határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

9. A plombanyomó 38. §

A mûszerészi igazolványra vonatkozó rendelkezéseket – a 35. § és a 37. § (1) bekezdés a)–c) és j) pontja kivételével – a plombanyomóra is megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy ahol a rendelkezés mûszerészi igazolványt említ, azon plombanyomót kell érteni.

632 39. §


3. szám

(1) A plombanyomó kiállítása és a mûszerészi igazolvány kiállítása iránti kérelmek egy kérelemben is elõterjeszthetõek. (2) A plombanyomó kiállítása iránti kérelemben meg kell jelölni a kért plombanyomó fajtáját (pénztárgép vagy taxaméter plombálására alkalmas).

10. A szervizelési tevékenység közös szabályai 40. §

A mûszerész a szervizelési tevékenység megkezdését megelõzõen erre történõ külön felhívás nélkül is köteles mûszerészi igazolványát és plombanyomóját az üzemeltetõ (képviselõje, alkalmazottja, meghatalmazottja, üzemeltetõ részérõl jelen lévõ más személy) részére a szervizelési jogosultság ellenõrzésére alkalmas módon bemutatni.

41. §

(1) A mûszerész a szervizelési tevékenység megkezdését megelõzõen megvizsgálja, hogy a pénztárgép, taxaméter szabályosan le van-e plombálva, és ezt a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba bejegyzettek hûen tükrözik-e. (2) Ha a pénztárgép, taxaméter nincs szabályosan plombálva, a plombálást a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba bejegyzettek nem tükrözik hûen, a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba bejegyzett adatok valótlansága alaposan feltételezhetõ, a pénztárgépnapló, taxaméternapló nincs az üzemeltetési helyen, továbbá, ha a szervizelési tevékenység megkezdése elõtt egyéb rendellenesség észlelhetõ, errõl a mûszerész a szervizelési tevékenység megkezdését megelõzõen jegyzõkönyvet vesz fel. (3) A mûszerész a (2) bekezdésben foglaltakon túl a szervizelési tevékenység során észlelt illetéktelen vagy az e rendeletben, illetve a pénztárgép, taxaméter típusáról közzétetteknek meg nem felelõ beavatkozásról, egyéb rendellenességrõl is köteles jegyzõkönyvet felvenni. (4) A mûszerész köteles az elvégzett tevékenységet, valamint a szervizelési tevékenység elõtti és utáni állapotot a pénztárgépnaplóban, taxaméternaplóba dokumentálni. (5) Amennyiben a pénztárgépnaplót, taxaméternaplót az üzemeletetõ nem tudja a mûszerész rendelkezésére bocsátani, a szerviztevékenység nem kezdhetõ meg. (6) A mûszerész a szervizelési tevékenység befejezésekor köteles a pénztárgépet, taxamétert a rendelkezésére bocsátott plombanyomó képének olvasható lenyomatát tartalmazó plombával lezárni úgy, hogy a plomba feltörése nélkül a pénztárgépbe, taxaméterbe vitt adatok törlésére vagy módosítására ne legyen lehetõség (plombálás). (7) A plomba sértetlenségéért és olvashatóságáért az üzemeltetõ a felelõs.

42. §

(1) A szerviz az általa (mûszerésze által) végzett szervizelési tevékenységrõl – kivéve az adóügyi ellenõrzõ egység cseréjével, a taxaméter adómemóriájának cseréjével, kiíratásával, RAM törléssel nem járó javítást – 5 napon belül, továbbá azokról az eseményekrõl, körülményekrõl, amelyekrõl e rendelet szerint jegyzõkönyvet kell felvennie 3 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatóság felé. (2) A szerviz az általa felvett jegyzõkönyvek egy példányát az üzemeltetõ (képviselõje, alkalmazottja, meghatalmazottja, üzemeltetõ részérõl jelen lévõ más személy) részére átadja. Az üzemeltetõ a jegyzõkönyveket 5 évig köteles megõrizni.

43. §

(1) A szerviz az e rendelet szerinti nyilvántartásokat és jegyzõkönyveket 5 évig köteles megõrizni. (2) A szerviz megszûnését követõen az e rendeletben elõírt iratõrzési kötelezettségnek az (1) bekezdésben foglalt idõpontig a)

a jogi személy jogutódja,

b)

jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén a külön jogszabályban elõírt személy

tesz eleget. (3) Egyéni vállalkozó szerviz halála esetén az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami adóhatósághoz továbbítani. (4) Az iratõrzési kötelezettség az iratok eredeti példányára, eredeti példány hiányában külön jogszabályban elõírt módon elektronikus úton elõállított hiteles másolatára vonatkozik.

11. Javítás 44. §

(1) Az üzemeltetõ köteles a pénztárgép, taxaméter meghibásodását haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba.

3. szám


633

(2) Amennyiben az üzemeltetõ a pénztárgép, taxaméter javítását, vagy a meghibásodott pénztárgép, taxaméter helyett más pénztárgép, taxaméter üzembe helyezését kéri valamely szerviztõl (bejelentés), a javítást, illetve az üzembe helyezést vállaló szerviz a bejelentést haladéktalanul egyedi sorszámmal nyilvántartásba veszi és errõl az üzemeltetõt a bejelentés egyedi sorszámának közlésével tájékoztatja. (3) Az üzemeltetõ az (1) bekezdés szerinti bejegyzést haladéktalanul kiegészíti a bejelentés megnevezésével (javítás vagy üzembe helyezés) és idõpontjával, továbbá a (2) bekezdés szerinti egyedi sorszámmal és közlésének idõpontjával. (4) A szerviz a bejelentéstõl számított 5 napon belül köteles megkísérelni a pénztárgép, taxaméter megjavítását. 45. §

(1) Az üzemeltetõ kérésére a szerviz köteles a bejelentéstõl számított 8 napon belül cserepénztárgépet, cseretaxamétert biztosítani a javítás idejére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõtartam a)

a megjavított pénztárgép, taxaméter visszaszolgáltatásáig,

b)

a javíthatatlannak minõsített pénztárgép, taxaméter visszaszolgáltatásától számított 8. napig,

c)

az a) pont alá nem tartozó pénztárgép, taxaméter visszaszolgáltatása esetén a pénztárgép, taxaméter más szerviz általi azonnali megjavításáig vagy e más szerviz által az (1) bekezdésben foglaltak megfelelõ alkalmazásával biztosítandó cserepénztárgép, cseretaxaméter rendelkezésre bocsátásáig, de legfeljebb a pénztárgép, taxaméter visszaszolgáltatásától számított 15. napig

tart. (3) A szerviz köteles a cseregép adatait az erre a célra szolgáló külön lapon, valamint a pénztárgépnaplóban, taxaméternaplóban feltüntetni. A javítás befejezését követõen a szerviznek mind a visszaadott cseregép (cserekészülék), mind a javított gép (készülék) bevételi adatait a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia. (4) A cseregép üzembe helyezésérõl, valamint annak visszaszolgáltatásáról a szerviz az erre rendszeresített nyomtatványon az üzembe helyezést, illetve a visszaszolgáltatást követõ 5 munkanapon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. (5) Javíthatatlan a pénztárgép, taxaméter, ha azt mûszerész állapította meg, és errõl a szerviz jegyzõkönyvet vett fel. (6) A pénztárgépbe, taxaméterbe a javítás befejezését követõ elsõ tételként a kézi nyugtaadással és a cserepénztárgéppel, cseretaxaméterrel bizonylatolt bevételt is be kell ütni külön megjelöléssel, vagy az errõl utólag egy összegben készült gépi nyugtán történõ feljegyzéssel, a bizonylat megõrzése mellett. (7) Taxaméterek esetében a metrológiai paramétereket érintõ, illetve a mérésügyi tanúsító jelek megbontását igénylõ javítások esetében az ismételt használatbavétel csak a mérésügyi újrahitelesítést követõen történhet meg.

V. FEJEZET A PÉNZTÁRGÉP, TAXAMÉTER ÜZEMELTETÉSÉNEK EGYES SZABÁLYAI 46. §

47. §

A pénztárgép adóügyi ellenõrzõ egységét, illetve a taxaméter adómemóriáját az üzemeltetõnek az adómegállapításhoz való jog elévülési idejéig meg kell õriznie. (1) A pénztárgépek éves szervizes felülvizsgálata kötelezõ. (2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, illetve legutóbbi éves szervizelését követõ 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetõnek. (3) Az éves felülvizsgálat során a szerviz a)

ellenõrzi, hogy nem történt-e illegális beavatkozás a pénztárgépen,

b)

szükség esetén kicseréli az adóügyi ellenõrzõ egység akkumulátorát.

(4) Az éves felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell. 48. §

(1) A pénztárgépen a napi nyitás és napi zárás végrehajtása kötelezõ. (2) A napi nyitás végrehajtása során rögzíteni kell a nyitó készpénzállomány értékét. (3) A pénztárgépen minden nyitvatartási nap végén, folyamatos nyitva tartás mellett 24 óránként „Napi forgalmi jelentést”-t kell készíteni.

634


3. szám

49. §

Az üzemeltetõ köteles biztosítani, hogy az adóügyi ellenõrzõ egység és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervere közötti, e rendelet szerinti elektronikus hírközlõ hálózat útján történõ adatkapcsolatot az üzemeltetõ által befolyásolható külsõ körülmény ne zavarja, ne gátolja, illetve köteles az ilyen körülményt haladéktalanul megszüntetni.

50. §

A szerviz a pénztárgépet kizárólag adóalanyi minõségében eljáró személy, szervezet részére helyezheti üzembe, aki (amely) köteles e minõségét az üzembehelyezés elõtt elõzetesen igazolni.

12. Változás a pénztárgép, taxaméter használatában 51. §

(1) Az üzemeltetõ az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését, a szüneteltetés megkezdésétõl számított 45 napon belül. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést követõen a pénztárgép csak azt követõen használható újra, ha az üzemeltetõ az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak a használat folytatását.

52. §

(1) Az üzemeltetõ a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatásakor (a továbbiakban: áthelyezés) köteles az áthelyezés idejét és az új üzemeltetési hely címét a pénztárgépbe és a pénztárgépnaplóba bejegyezni. (2) Az üzemeltetõ az (1) bekezdésben foglaltakról az áthelyezéstõl számított 15 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

53. §

Az üzemeltetõ köteles a pénztárgép, taxaméter megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását annak észlelését követõen haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, taxaméternaplóba, és azt az észlelést követõ 8 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni az állami adóhatóságnak. Taxaméter esetében a bejelentést egyidejûleg az illetékes megyei (fõvárosi) Kereskedelmi és Iparkamara felé is teljesíteni kell.

13. A pénztárgép- és a taxaméternapló 54. §

(1) A pénztárgépnapló a pénztárgéppel kapcsolatos események dokumentálására szolgál. A pénztárgépnaplót szigorú számadás alá kell vonni. (2) A pénztárgép üzemeltetésérõl és szervizelésérõl pénztárgépnapló vezetése kötelezõ. Egy pénztárgéprõl egy pénztárgépnapló vezethetõ. (3) A pénztárgépnaplóba bejegyzést az e rendeletben meghatározott esetekben az üzemeltetõ vagy – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – a mûszerész tehet. (4) A mûszerész az üzemeltetõ (az üzemeltetõ részérõl jelen lévõ személy) aláírásával ismerteti el bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a mûszerész jegyzõkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölni az aláírás megtagadásának okát. Az aláírás megtagadásáról az üzemeltetõ az erre rendszeresített nyomtatványon, az aláírás megtagadásától számított 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. (5) Az üzemeltetõ köteles a pénztárgépnaplót az üzemeltetési helyen tartani. (6) A pénztárgépnaplót a pénztárgép selejtezését vagy értékesítését követõen szervizzel le kell záratni. (7) Az üzemeltetõ köteles a pénztárgépnaplót a lezárásától számított nyolc évig megõrizni. (8) Ha a pénztárgépnapló elveszett, megsemmisült, az üzemeltetõ köteles a szervizt haladéktalanul értesíteni. A bejelentésrõl a szerviz jegyzõkönyvet vesz fel. Új pénztárgépnaplóba csak a pénztárgép beszerzésére vonatkozó bizonylat bemutatása után jegyezhet be adatot a mûszerész. (9) Az e §-ban foglaltakat a taxaméterre megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy a taxaméternaplót és az érvényes hitelesítést igazoló dokumentumot, a távolsági és helyi személytaxi közlekedés (SZJ 60.22.11.) nyújtását (a továbbiakban: taxi-szolgáltatást) végzõ az üzemelés során köteles a gépkocsiban, illetve magánál tartani.

14. A pénztárgép, taxaméter selejtezése 55. §

(1) Selejtezni kell a pénztárgépet, taxamétert, ha a) javíthatatlan, b) megsemmisült, elveszett, c) eltulajdonították.

3. szám


635

(2) Az (1) bekezdés szerinti selejtezést a) javíthatatlan pénztárgép, taxaméter esetén a szerviz által felvett jegyzõkönyv alapján, a jegyzõkönyv átvételétõl, b) megsemmisült, elveszett pénztárgép, taxaméter esetén a megsemmisülés, elvesztés 53. § szerinti bejelentése alapján, a bejelentéstõl, c) eltulajdonított pénztárgép, taxaméter esetén az eltulajdonítás miatt indult szabálysértési eljárást vagy büntetõeljárást lezáró jogerõs döntés alapján, a döntés jogerõre emelkedésétõl számított 30 napon belül kell elvégezni. (3) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a pénztárgép, taxaméter selejtezhetõ. A selejtezésrõl a szerviz jegyzõkönyvet vesz fel, és a selejtezésrõl, valamint a pénztárgép adóügyi ellenõrzõ egységének, illetve a taxaméter adómemóriájának kiszerelésérõl az állami adóhatóság részére az erre rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat. (4) A pénztárgép selejtezésekor az adóügyi ellenõrzõ egységet, taxaméter selejtezésekor az adómemóriát a szervizzel ki kell szereltetni. A kiszerelt adóügyi ellenõrzõ egység, adómemória más pénztárgépbe, taxaméterbe nem szerelhetõ be.

15. Adóügyi ellenõrzõ egység, illetve taxaméter adómemóriájának cseréje, adómemória-kiíratás és az adóügyi ellenõrzõ egységre és a taxaméter adómemóriájára vonatkozó egyéb szabályok 56. §

(1) Amennyiben a pénztárgép adóügyi ellenõrzõ egysége, illetve a taxaméter adómemóriája megtelik, meghibásodik, vagy a pénztárgép, taxaméter üzemeltetõjének személyében változás következik be, valamint a 27. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóügyi ellenõrzõ egységet, illetve az adómemóriát cserélni kell. (2) Tilos a pénztárgép adóügyi ellenõrzõ egységének, illetve a taxaméter adómemóriájának cseréje, ha a pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedélyét a 25. § a)–d) pontjaiban foglaltak miatt vonták vissza.

57. §

(1) A pénztárgép adóügyi ellenõrzõ egységének, illetve a taxaméter adómemóriájának cseréje esetén kizárólag a pénztárgép forgalmazó által biztosított adóügyi ellenõrzõ egység, illetve adómemória építhetõ be a pénztárgépbe, illetve a taxaméterbe. A beépítendõ adóügyi ellenõrzõ egység, illetve adómemória típusának, teljesítményének, mûszaki paramétereinek meg kell egyeznie az eredeti adóügyi ellenõrzõ egység, illetve adómemória valamennyi jellemzõjével. (2) A pénztárgép adóügyi ellenõrzõ egységének, illetve a taxaméter adómemóriájának cseréje esetén új AP-számot kell programozni az új adóügyi ellenõrzõ egységbe, illetve az adómemóriába. (3) A taxaméter régi adómemóriájának teljes tartalmát ki kell íratni, annak adatait az esemény megjelölésével a taxaméternaplóba be kell jegyezni.

58. §

(1) A taxaméter adómemóriáját ki kell íratni a) adómemória csere esetén, b) a bevétellel való egyeztetés érdekében, az adóévet követõ második hónap utolsó napjáig, c) az állami adóhatóság e rendelet szerint vagy adóellenõrzés során eljáró alkalmazottjának felhívására. (2) Az adómemória kiíratást a taxaméternaplóba be kell jegyezni. (3) A taxaméter adómemóriájának kiírását az üzemeltetõ maga is elvégezheti vagy azzal szervizt, illetve más, szerviznek vagy mûszerésznek nem minõsülõ személyt is megbízhat. Amennyiben az adómemória kiírást nem szerviz végzi, az üzemeltetõ köteles a kiírást bejegyezni a taxaméternaplóba, és arról a 42. § (1) bekezdésének megfelelõ alkalmazásával adatot szolgáltatni az állami adóhatóságnak.

VI. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK 59. § 60. §

Az e rendeletben foglaltakat az Áfa tv. 168. § (3) bekezdése szerinti számlára nem kell alkalmazni. (1) A IV. fejezet 10. és 11. alcímében, továbbá az V. fejezetben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget kétvállalkozós üzemanyagkút rendszer esetén adóalanyonként külön-külön kell teljesíteni. (2) A IV. fejezet 10. és 11. alcímében, továbbá az V. fejezetben elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget az Art. 175. § (9) bekezdése alapján elektronikus bevallásra kötelezettek elektronikusan teljesítik.

636 61. §


3. szám

A taxaméter üzembe helyezésére, szervizelésére vonatkozó további részletszabályokat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

16. Az AP szám 62. §

A forgalmazó a pénztárgép értékesítésekor köteles az adóügyi ellenõrzõ egységben, taxaméter esetén az adómemóriában rögzíteni az AP számot.

63. §

(1) Az AP szám az adóügyi ellenõrzõ egység, taxaméter esetén az adómemória és egyben a pénztárgép, illetve a taxaméter egyedi azonosító száma. (2) Az AP szám 9 karakterbõl álló azonosító, amelynek a) az 1. karaktere „A”-val induló, a forgalmazási engedélyben meghatározott, alfabetikus sorrendben folyamatosan növekvõ betû, b) 2–4. karaktere „001”-gyel induló, a forgalmazási engedélyben meghatározott, folyamatosan 1-gyel növekvõ sorszám, c) az 5–9. karaktere a forgalmazó által meghatározott, „00001”-gyel kezdõdõ, folyamatosan 1-gyel növekvõ sorszám. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott karakter alfabetikus sorrendben akkor változik, ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 2–4. karakter a 999-et meghaladta. (4) A (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott 1–4. karakter a forgalmazási engedély száma. (5) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott karakterként a latin abc nagy betûi használhatók azzal, hogy pénztárgép esetén a „T” betû nem használható. (6) Taxaméter esetén a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott 1. karakter „T”.

17. Ellenõrzés 64. §

(1) A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket az állami adóhatóság az Art. egyes adókötelezettségek ellenõrzésére, illetve adatgyûjtésre irányuló ellenõrzésre vonatkozó szabályainak, a hatósági eljárást az Art. hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak megfelelõ alkalmazásával folytatja le azzal, hogy az ellenõrzött adóalanyon az ellenõrzött forgalmazót, üzemeltetõt, szervizt, mûszerészt, egyéb személyt, adókötelezettségen a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettséget kell érteni. (2) Az Art. 176/F. § szerinti ellenõrzõ vizsgálatot a Hatóság a bevont pénztárgép átvételétõl számított 10 napon belül elvégzi. (3) A Hatóság az ellenõrzõ vizsgálat eredményérõl határozatot hoz, amelyet azzal a személlyel (szervezettel) közöl, akitõl (amelytõl) a pénztárgépet bevonták. A Hatóság a határozatról elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot. (4) Amennyiben a Hatóság az ellenõrzõ vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a bevont pénztárgép e rendeletben meghatározott követelményeknek nem felel meg, de a hiba, hiányosság kiküszöbölhetõ, úgy a pénztárgép visszaadásával egyidejûleg határidõ tûzésével felhívja a forgalmazót vagy azt, akitõl a pénztárgépet bevonták a hiba kijavítására. A kötelezett a hiba elõírt határidõben történõ kijavítását a Hatóság elõtt igazolni köteles.

65. §

Az Art. 176/F. § (4) bekezdése szerinti esetben az állami adóhatóság a pénztárgép bevonásáig a pénztárgépet – az 5. melléklet 9. pontjában foglaltak szerint – blokkolhatja. A pénztárgép blokkolt állapotba helyezése a pénztárgép bevonásának idejébe beleszámít.

18. A pénztárgép és taxaméter engedélyeztetésével összefüggõ díjfizetés részletszabályai 66. §

(1) A pénztárgép és taxaméter forgalmazásának engedélyezéséért és a forgalmazási engedély módosításáért, kiterjesztéséért fizetendõ igazgatási-szolgáltatási díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza. (2) Az igazgatási-szolgáltatási díjat az MKEH 10032000-00282448-00000000 számú fizetési számlájára átutalással vagy fizetési számlára történõ készpénzbefizetés útján kell befizetni. A közlemény rovatban az alábbiakat kell szerepeltetni: a) forgalmazás engedélyezésért fizetendõ díj esetében a forgalmazó neve, adószáma, b) forgalmazási engedély módosításáért fizetendõ díj esetében: ba) forgalmazó neve, adószáma, bb) eredeti engedély száma, bc) módosítás sorszáma.

3. szám


637

(3) A díj megfizetése a kérelem benyújtásával egyidejûleg esedékes. Az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését a fizetési számlára történõ készpénzbefizetést igazoló szelvényrész másolatával, átutalási megbízás esetén a hitelintézet által kiállított, az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (bankkivonat) másolatával kell igazolni a forgalmazási engedély iránti kérelem benyújtásakor. 67. §

Az igazgatási szolgáltatási díj kezelésére, elszámolására, nyilvántartására, valamint – a 68. §-ban szabályozott esetek kivételével – visszatérítésére az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabályi elõírásokat kell alkalmazni.

68. §

(1) Ha a forgalmazási engedély megadására, módosítására, vagy kiterjesztésére irányuló kérelmet a forgalmazó visszavonja és a típusvizsgálat a kérelem visszavonása elõtt elvégzésre került, a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díj nem jár vissza. (2) Az igazgatási-szolgáltatási díj nem jár vissza akkor sem, ha az engedélyezõ hatóság a forgalmazás engedélyezése iránti, a módosítás iránti, vagy a kiterjesztés iránti kérelmet elutasítja. (3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kérelem visszavonásáig a típusvizsgálatra nem került sor, a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díj visszatérítésérõl az engedélyezõ hatóság gondoskodik.

19. Értelmezõ rendelkezések 69. §

E rendelet alkalmazásában: 1. adóév: az Art.-ban meghatározott adóév, 2. adóügyi bizonylat: nyugta, egyszerûsített számla, napi forgalmi jelentés, taxaméter esetén adómemória adatai jelentés, idõszakos forgalmi jelentés; nyugta, egyszerûsített számla sztornó bizonylata, nyugta, egyszerûsített számla visszáru bizonylata, göngyölegjegy, 3. adóügyi nap: a napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idõ, 4. adóügyi ellenõrzõ egység: a pénztárgép azon önállóan elkülöníthetõ zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egysége, mely az Áfa tv.-ben és e rendeletben foglalt elõírások szerint meghatározott adattartalmú adóügyi bizonylatokat, valamint annak elválaszthatatlan részét képezõ elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, továbbá biztosítja és ellátja a pénztárgép és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti titkosított adatkommunikációt, 5. adóügyi ellenõrzõ egység szoftver: az adóügyi ellenõrzõ egység e rendeletben foglalt funkcióit biztosító, abban mûködõ szoftver, 6. áfa tábla: az áfa jel és a hozzátartozó érték egymáshoz rendelése, 7. bizonylat: adóügyi és nem adóügyi bizonylat, 8. blokkolt állapot: olyan állapot, amelyben a pénztárgép vagy taxaméter üzemszerû használatra nem alkalmas, 9. elektronikus napló: a pénztárgépek lehetséges szolgáltatása, ami biztonságos mûszaki megoldással védett tárterület és lenyomatképzõ eljárás együttes alkalmazásával biztosítja, hogy a kiadott bizonylatok adattartalma a kiadás után manipulálhatatlan módon kerüljön eltárolásra, illetve a kiadott bizonylatok ellenõrzés céljából hozzáférhetõek legyenek, 10. ellenõrzõ kód: a pénztárgépen kibocsátott bizonylatok és a pénztárgépen bekövetkezõ események rögzítésekor az adóügyi ellenõrzõ egység által, az SHA-256 algoritmussal, az adott bejegyzésbõl, az elõzõ bejegyzésre képzett ellenõrzõ kódból, valamint az elõzõleg lezárt szöveges állomány utolsó ellenõrzõ kódjából képzett 64 karakter hosszú, hexadecimális számként értelmezhetõ kód, ami alkalmas a rögzített adattartalom sértetlenségének igazolására, 11. gyakorló üzemmód: a pénztárgép olyan, nem kötelezõen beépített üzemmódja, mely az új felhasználók oktatását szolgálja. Ennek során a pénztárgép adóügyi bizonylatot vagy az üzletmenet szempontjából releváns adatokat tartalmazó dokumentumot nem bocsát ki, 12. inicializálás: az eszköz mûködéséhez szükséges elõkészítõ mûveletek meghatározott sorozata, 13. kriptográfiai modul: olyan mikrokontroller, amely a digitális aláírás képzéséhez szükséges feladatokat végzi el, 14. nem adóügyi bizonylat: olyan tranzakciókról készített bizonylat, amely taxaméter esetén az adómemóriában tárolt adatokat nem módosítja, pénztárgép esetén a napi zárás összesítõit nem változtatja meg, 15. pénzátvételi hely: minden olyan hely, ahol az adóalany nyugtaadási kötelezettségével járó fizetés történik, 16. RAM törlés: a taxaméter adóügyi modulja operatív tárolóinak alaphelyzetbe állítása,

638


3. szám

17. stilizált AP jel: az adóügyi bizonylatok záró sorának kezdõ szimbóluma, 18. szekvenciális kiíratás: az adatok tárolási sorrendje szerinti kiíratás, 19. szervizelési tevékenység: a pénztárgép, taxaméter üzembe helyezése, javítása, éves felülvizsgálata, programozása, a taxaméter adómemóriájának kiírása, az adóügyi ellenõrzõ egység, illetve a taxaméter adómemóriájának cseréje, továbbá minden olyan mûvelet elvégzése, amely szabályosan plombált pénztárgépnél, taxaméternél a plomba megbontását igényli, 20. túlcsordulás: olyan esemény, amelynek során egy mûvelet eredménye nem ábrázolható a számára definiált változóban, 21. „új sor” karakter: a 10-es kódú karakter, 22. üzemanyagkártya: üzemanyag vásárlást lehetõvé tévõ kártya, amely használatával megvalósult vásárlás ellenértékének kifizetése utólag, banki átutalással történik meg, 23. üzembe helyezés: a végfelhasználó számára szánt pénztárgép, taxaméter elsõ, továbbá az üzemeltetõ személyének megváltozását követõ rendeltetésszerû használatának megkezdése, 24. üzemeltetési hely: az a pénzátvételi hely, ahol az üzemeltetõ a pénztárgépet használja, 25. üzlet: a kereskedelemrõl szóló törvény szerinti üzlet.

VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. Hatályba léptetõ rendelkezések 70. §

(1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követõ napon lép hatályba. (2) Az 1. §, a 3–69. §, a 78. §, az 1–4. melléklet és a 6–17. melléklet – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. március 20-án lép hatályba. (3) A 2. §, valamint az 5. melléklet 2013. május 1-jén lép hatályba. (4) A 3. melléklet I. rész C) alcím 1. pont f) alpontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

21. Átmeneti rendelkezések 71. §

(1) A 2013. március 20-át megelõzõen engedélyezett, de az e rendeletben foglalt elõírásoknak meg nem felelõ pénztárgépek – a 72–75. §-ban foglalt kivétellel – 2013. június 30-ig üzemeltethetõk. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére, a pénztárgép adataira vonatkozó adatszolgáltatásra – ideértve az adómemória kiíratására vonatkozó kötelezettséget is – a számla, egyszerûsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2013. február 15-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elõtt 2013. március 19-én folyamatban lévõ, a számla, egyszerûsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2. § (1) bekezdése, 4. § (7) bekezdése és 5. § (3) bekezdése szerinti eljárásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. március 20-ával megszünteti. 2013. március 19-ét követõen az e rendeletben foglalt elõírásoknak meg nem felelõ pénztárgépek tekintetében forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése, illetve adómemória csere iránti kérelem nem terjeszthetõ elõ. Az e rendeletben foglalt elõírásoknak meg nem felelõ pénztárgépek adómemóriája külön engedély nélkül cserélhetõ. (4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által 2013. március 19-ig kiadott szervizengedélyek, mûszerészi igazolványok és plombanyomók 2013. április 30-án érvényüket vesztik.

72. §

(1) A 2013. március 20-át megelõzõen engedélyezett, de az e rendeletben foglalt elõírásoknak meg nem felelõ, elektronikus naplóval rendelkezõ pénztárgépek 2013. december 31-éig üzemeltethetõek. (2) 2013. május 1-jéig az (1) bekezdés szerinti pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére a számla, egyszerûsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2013. február 15-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az a szerviz, illetve mûszerész, aki (amely) 2013. március 20-án nem rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott szervizengedéllyel, mûszerészi igazolvánnyal, illetve plombanyomóval, az az e rendelet szerint kérheti a szervizként, illetve mûszerészként történõ nyilvántartásba vételét. 2013. május 1-jét követõen az (1) bekezdés szerinti

3. szám


639

pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére jelen rendeletet kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 47. § szerinti éves felülvizsgálat nem kötelezõ. (3) A pénztárgép üzemeltetõje 2014. február 28-ig köteles az (1) bekezdés szerinti pénztárgép adómemóriáját a 2013. január 1. és a pénztárgép használatból történõ kivonása közötti idõszak vonatkozásában kiíratni, és azt az adó megállapításához való jog elévüléséig megõrizni. 73. §

(1) A 72. § (1) bekezdés szerinti pénztárgép tekintetében a 2. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget 2013. július 1. és a pénztárgép használatból történõ kivonása (legkésõbb 2013. december 31.) között az elektronikus naplók, valamint az elektronikus naplók adattartalmának Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére elektronikus úton történõ megküldésével kell teljesíteni havonta, a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének technikai részleteit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján 2013. március 10-ig közzéteszi.

74. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján 2013. március 10-ig közzéteszi a 2013. március 20-át megelõzõen engedélyezett, de az e rendeletben foglalt elõírásoknak meg nem felelõ, a 72. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok által legkésõbb 2013. június 30-ig használható pénztárgépek típusmegnevezését és engedélyszámát.

75. §

(1) A pénztárgép használatra nem kötelezett adóalany, illetve az adóalany azon tevékenysége tekintetében, amely vonatkozásában nem kötelezett pénztárgép használatra, a 2013. március 20-át megelõzõen engedélyezett, de az e rendeletben foglalt elõírásoknak meg nem felelõ pénztárgépet 2015. január 1-éig üzemeltetheti. (2) 2013. május 1-jéig az (1) bekezdés szerinti pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére a számla, egyszerûsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2013. február 15-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az a szerviz, illetve mûszerész, aki (amely) 2013. március 20-án nem rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott szervizengedéllyel, mûszerészi igazolvánnyal, illetve plombanyomóval, az e rendelet szerint kérheti a szervizként, illetve mûszerészként történõ nyilvántartásba vételét. 2013. május 1-jét követõen az (1) bekezdés szerinti pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére jelen rendeletet kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 47. § szerinti éves felülvizsgálat nem kötelezõ. (3) Az (1) bekezdés szerinti, a 2013. március 20-át megelõzõen engedélyezett, de az e rendeletben foglalt elõírásoknak meg nem felelõ pénztárgép adómemóriáját ki kell íratni a)

adómemória csere esetén,

b)

a bevétellel való egyeztetés érdekében, az adóévet követõ második hónap utolsó napjáig,

c)

az állami adóhatóság e rendelet szerint vagy adóellenõrzés során eljáró alkalmazottjának felhívására.

(3) Az adómemória kiíratást a pénztárgépnaplóba be kell jegyezni. (4) A pénztárgép adómemóriájának kiírását az üzemeltetõ maga is elvégezheti vagy azzal szervizt, illetve más, szerviznek vagy mûszerésznek nem minõsülõ személyt is megbízhat. Amennyiben az adómemória kiírást nem szerviz végzi, az üzemeltetõ köteles a kiírást bejegyezni a pénztárgépnaplóba, és arról a 42. § (1) bekezdésének megfelelõ alkalmazásával adatot szolgáltatni az állami adóhatóságnak. 76. §

A 3. melléklet I. rész C) alcím 1. pont f) alpontja hatálybalépéséig valamennyi termék, szolgáltatás forgalmi gyûjtõinek második és harmadik karaktere „00”.

22. Az Európai Unió jogának való megfelelés 77. §

A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti elõzetes bejelentése megtörtént.

640


3. szám

23. Hatályon kívül helyezõ rendelkezések 78. §

Hatályát veszti a számla, egyszerûsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2–10/A. §-a, 11. § (3) bekezdése és 1. számú melléklete. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 5/2013. (II. 20.) NGM rendelete a fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 11. pontjában és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. §

E rendelet hatálya a) a Magyarország 2013. évi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet 25. címébe sorolt fejezeti kezelésû elõirányzatokra, b) az elõzõ évekrõl áthúzódó, az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetõjének (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti elõirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára és c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési évben megállapított új fejezeti kezelésû elõirányzatokra [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: elõirányzatok] terjed ki.

2. Értelmezõ rendelkezések 2. §

E rendelet alkalmazásában szakmai kezelõ az Ávr. 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatban meghatározott, a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egységének vezetõje.

II. FEJEZET AZ ELÕIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 3. Közös szabályok 3. §

Az elõirányzatok cél szerinti, idõbeni és szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért, a feladatok végrehajtása érdekében szükséges intézkedések megtételéért a szakmai kezelõ, a kötelezettségvállaló, a kezelõ szerv vagy a lebonyolító szerv a felelõs.

4. §

Az elõirányzatokból költségvetési támogatás visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtható.

5. §

Az elõirányzatok tartalmazzák a kezelésükkel és mûködtetésükkel járó költséget.

3. szám 6. §


641

(1) Ha a 23. §, a 34. § és 44. § szerinti támogatás az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minõsül, arra csekély összegû támogatás nyújtható a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) rendelkezéseivel összhangban. (2) A bizottsági rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó teljesíti. (3) Csekély összegû támogatás azonos elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, ha az így halmozott összeg támogatási intenzitása meghaladná az irányadó uniós állami támogatási szabályban meghatározott támogatási intenzitást.

4. A kezelõ szervre és a lebonyolító szervre vonatkozó szabályok 7. §

(1) A kezelõ szerv az általa kezelt, a lebonyolító szerv a lebonyolításra átadott elõirányzatok tekintetében felel a)

az elkülönített – lebonyolító szerv esetében az elkülönített lebonyolítási – számla kezeléséért, az elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultságok körében az elõirányzatok terhére történõ kötelezettségvállalásért, a szakmai teljesítés igazolásáért és az utalványozásért, a pénzügyi lebonyolítás körében a pénzügyi ellenjegyzésért és az érvényesítésért, a pénzügyi, számviteli elszámolásért és a miniszterrel a feladat ellátására kötött szerzõdésben foglaltak teljesítéséért,

b)

a dokumentumokkal alátámasztott döntési javaslat összeállításáért,

c)

a kifogás tárgyában hozott döntésben foglaltakból adódó, a kezelõ szerv vagy a lebonyolító szerv feladatkörébe tartozó pénzügyi, adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódó feladatok teljesítéséért,

d)

a kezelõ szerv az Ávr. 13. § (3) bekezdésében meghatározott szabályzatának e rendelet hatálybalépését követõ 30 napon belüli elkészítéséért.

(2) A kezelõ szerv és a lebonyolító szerv a szakmai kezelõt 5 munkanapon belül tájékoztatja a)

a költségvetési támogatás igénylõje és kedvezményezettje által a pályázatok és az egyedi támogatási kérelmek benyújtásával kapcsolatos eljárással,

b)

a támogatási igények befogadásával,

c)

a támogatási döntés meghozatalával,

d)

a támogatói okiratok kiadásával és a támogatási szerzõdések megkötésével,

e)

a költségvetési támogatás folyósításával és visszakövetelésével

összefüggésben tett intézkedésekrõl és döntésekrõl, továbbá az ezekkel összefüggõ kifogások kivizsgálásával kapcsolatban.

5. A költségvetési támogatások pályázati úton történõ elosztási módja 8. §

(1) A pályázatokról készített döntési listát a szakmai kezelõ – ha kezelõ szerv kijelölésre vagy lebonyolító szerv megbízásra került, annak javaslatára – terjeszti fel a miniszternek. (2) A miniszter a szakmai kezelõ javaslatáról annak felterjesztésétõl számított 10 munkanapon belül dönt.

9. §

A miniszter által meghozott támogatói döntést a szakmai kezelõ, ha kezelõ szerv kijelölésre vagy lebonyolító szerv megbízásra került, a kezelõ szerv vagy a lebonyolító szerv közli a pályázóval.

6. A költségvetési támogatások rendelkezésre bocsátásának módja 10. §

Költségvetési támogatás pénzügyi teljesítésére kizárólag a pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott fizetési számlára történõ átutalással, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezett esetében elõirányzat-átcsoportosítással vagy átutalással kerülhet sor.

11. §

Ha e rendelet vagy a támogatási szerzõdés költségvetési támogatás visszafizetésének céljától eltérõ biztosíték kikötésérõl nem rendelkezik, – támogatási elõleg nyújtása, elõfinanszírozás, valamint több részletben történõ utófinanszírozás esetén – a kedvezményezett beszedési megbízás benyújtására vonatkozó, kizárólag a támogató hozzájárulásával visszavonható – az Ávr. 77. § (2) bekezdése szerinti – felhatalmazó nyilatkozatát csatolni kell.

642


3. szám

7. A támogatási szerzõdés módosítása 12. §

A támogatási szerzõdés módosítását bármelyik fél – a költségvetési támogatás célja, összege, az azt alátámasztó költségterv, továbbá a költségvetési támogatás felhasználásának kezdõ idõpontja és véghatárideje tekintetében – az eredeti támogatási szerzõdésben a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó véghatáridõk lejártának idõpontja elõtt írásban kezdeményezheti. A kezdeményezést indokolással kell ellátni.

8. Szakmai és pénzügyi beszámolási kötelezettség, a költségvetési támogatás visszafizetése 13. §

(1) A kedvezményezett a költségvetési támogatás rendeltetésszerû felhasználására vonatkozó írásbeli beszámolóját a támogatási szerzõdésben vagy támogatói okiratban megállapított határidõn belül küldi meg a támogatónak. A beszámoló szakmai és pénzügyi részbõl áll. (2) A beszámoló szakmai része tartalmazza a támogatott program (projekt) megvalósításának helyét és idõpontját a pályázati kiírásban, a támogatási szerzõdésben vagy a támogatói okiratban a szakmai beszámoló elkészítésére meghatározott feltételek szerint. (3) A beszámoló pénzügyi része – ha a pályázati kiírás, támogatási szerzõdés vagy támogatói okirat másként nem rendelkezik – a következõket tartalmazza: a)

az elszámolni kívánt számlák tekintetében a számlaszámot, a számla kiállítójának nevét, címét, adószámát, a számla kiállításának idejét és teljesítési idõpontját, a szolgáltatás megnevezését, a nettó és bruttó számlaértéket és a költségvetési támogatás terhére elszámolt összeget tartalmazó számlaösszesítõt;

b)

a személyi juttatásokra, a munkaadókat terhelõ járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozóan cégszerûen aláírt olyan összesítõt, amely tartalmazza ba) a feladat ellátásban részt vevõ személyek nevét, bb) az illetmény bruttó összegét, a levont személyi jövedelemadó-elõleg mértékét, a munkaadót terhelõ járulék és a szociális hozzájárulási adó mértékét havonkénti kimutatásban az éves jövedelemre vonatkozóan oly módon, hogy egy esetleges tételes ellenõrzés során a kifizetések egyértelmûen azonosíthatóak legyenek; az elszámolás alá esõ valamennyi, a számviteli elõírásoknak megfelelõ számla, számviteli bizonylat kedvezményezett által hitelesített másolatát, amelyek rávezetve tartalmazzák a támogatási szerzõdés iktatószámát és a támogatási szerzõdés alapján fizetett összeget, a kontírozást, a könyvelõ aláírását és a könyvelés dátumát;

c)

d)

e)

f)

a számla, számviteli bizonylat c) pont szerinti másolatához csatolt alábbi mellékleteket: da) – szolgáltatás esetében – a megrendelõt, a szerzõdést vagy a teljesítésigazolást; db) – hirdetés, mûsorfüzet esetében – az elkészített hirdetést, mûsorfüzetet; dc) – rendezvény esetében – a részletes programot a résztvevõk listájával; dd) – étkezési, élelmezési, szállodai és éttermi számlák esetében – a felhasználó személyének és a felhasználás eseményének feltüntetésére szolgáló jelenléti ívet és a teljesítésigazolást; a kedvezményezett által teljesített pénzügyi kifizetéseket igazoló dokumentumok, így különösen a banki átutalás vagy a pénzügyi kiegyenlítés bizonylatait, készpénzfizetés esetén a pénztári kiadási bizonylatot vagy a számviteli elõírásoknak megfelelõ egyéb dokumentum kedvezményezett által hitelesített másolatait; azokat a további dokumentumokat, amelyeket a támogató a beszámoló részeként a pályázati kiírásban vagy a támogatási szerzõdésben meghatároz.

(4) A fel nem használt összeget – elõfinanszírozás és költségvetési támogatási elõleg esetén – a kedvezményezett a végsõ elszámolás benyújtását és elfogadását követõen a támogatási szerzõdés számára történõ hivatkozással, a támogatási szerzõdésben foglaltak szerint utalja vissza. 14. §

(1) A támogatott program, projekt lezárása a költségvetési támogatás teljes összegének elszámolásáról készített beszámoló alapján a kedvezményezett nyilatkozatával és annak elfogadásával történik. (2) A beszámoló értékelését a támogató az annak beérkezésétõl számított 60 napon belül elvégzi és ennek eredményérõl a kedvezményezettet értesíti. (3) A beszámoló értékelése során – szükség esetén – hiánypótlás rendelhetõ el. A beszámoló megtételére megállapított határidõbe a hiánypótlásra elõírt határidõ nem számít bele.

3. szám


643

9. A költségvetési támogatás felhasználásának ellenõrzése 15. §

A kedvezményezett köteles a költségvetési támogatás felhasználását és hasznosulását – a beszámoló követelményeire is figyelemmel – dokumentálni és azt az ellenõrzéskor bemutatni.

16. §

(1) A költségvetési támogatás helyszíni ellenõrzése során vizsgálni kell a költségvetési támogatás hasznosulását, az eredeti számlák záradékolását, a költségvetési támogatásból megvalósított beszerzések, felújítások megtörténtét, a beszerzett tárgyi eszközök leltárba vételét és meglétét. (2) A helyszíni ellenõrzés megállapításairól és az abból levont következtetésekrõl jegyzõkönyv készül.

III. FEJEZET AZ ELÕIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 10. Magyar találmányok külföldi bejelentése (25/02/04) 17. §

(1) Az elõirányzat természetes személyek, mikro-, kis- vagy középvállalkozások, nonprofit szervezetek, kutatóintézetek, nevelési-oktatási intézmények a) találmányok, növényfajták, használati minták oltalmának külföldön történõ megszerzésére, fenntartására és megújításának költségeinek biztosítására, valamint b) a magyar szellemi termékek hasznosításának elõsegítésére, a külföldön értékesített magyar áruk utánzásának megakadályozására szolgáló kiadások költségeinek fedezésére szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása az Ávr. 36 § (4) bekezdése alapján történik.

11. Kárrendezési célelõirányzat (25/02/05) 18. §

(1) Az elõirányzat fedezetet nyújt a) a kötelezõ gépjármû felelõsség biztosítás 1991. július 1. elõtti rendszerébõl származó állami kötelezettségekre, b) a gépjármû szavatossági károk alapján az 1971. január 1. napja elõtti rendszer alapján kifizetett kártérítésekre, c) az állami vezetõi mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megilletõ kártérítésekrõl szóló 33/2010. (VI. 11.) OGY határozat alapján azoknak a személyeknek a kártérítési igényének megtérítésére, akiknek a 2006. augusztus 20-i budapesti tûzijátékkal összefüggésben alkotmányos alapjoga vagy személyhez fûzõdõ joga sérelmet szenvedett, d) Magyarország területén ideiglenesen tartózkodott szovjet katonák által szolgálati kötelességük teljesítése közben okozott károk megtérítésére. (2) Az elõirányzat felhasználása közvetlen módon, a (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti jogosult javára történõ kifizetéssel történik. (3) Az elõirányzat kezelõ szerve a kincstár.

12. Hozzájárulás a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer mûködtetéséhez (25/02/07) 19. §

(1) A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer mûködéséhez a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: Kamara) és a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szerv költségvetési támogatásban részesül. (2) Az elõirányzat felhasználása egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával a Kamarával kötött támogatási szerzõdéssel, elõ-vagy utófinanszírozással történik. (3) Elõleg folyósítása lehetséges. (4) Elõleg és elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (5) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

13. ÁKK Zrt. osztalék befizetés (25/02/10) 20. §

(1) Az elõirányzat az Államadósság Kezelõ Központ Zrt. éves eredménye utáni osztalék befogadására szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása közvetlen módon, államháztartáson belüli jogi és nem jogi személy részére történik.

644


3. szám

14. Közigazgatási fejlesztési feladatok (25/02/16) 21. §

(1) Az elõirányzat az Országos Statisztikai Rendszer mûködtetésére, az ezzel összefüggõ adatszolgáltatási feladatok finanszírozására, a jogszabály- és döntési elõkészítési feladatokhoz kapcsolódó közigazgatási, területfejlesztési feladatok ellátására biztosít fedezetet. (2) Az elõirányzat felhasználása a)

támogatási kérelemre, egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával gazdasági társasággal kötött támogatási szerzõdéssel, utófinanszírozással,

b)

közvetlen kifizetéssel, a feladat ellátásával megbízott gazdasági társasággal kötött szerzõdés alapján

történik. (3) Elõleg folyósítása nem lehetséges. (4) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

15. ÁBPE Módszertani és Képzési Központ mûködtetése (25/02/33) 22. §

(1) Az elõirányzat az Államháztartási Belsõ Pénzügyi Ellenõrzési Módszertani és Képzési Központ mûködtetési költségei biztosítására szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása közvetlen kifizetéssel, a feladat ellátásával megbízott Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetével kötött szerzõdés alapján történik.

16. Nemzetközi befektetéseket támogató célelõirányzat (25/02/51) 23. §

(1) Az elõirányzat a nemzetközi és a hazai potenciális befektetõk felkutatásához, munkahelyteremtõ beruházások Magyarországon történõ megvalósulásához, hazai vállalkozások nemzetközi befektetéseinek támogatásához, a magyar beszállítói háttér fejlesztéséhez, a magyar export növekedéséhez, hazai vállalkozások számára új üzleti lehetõségek felkutatásához, kereskedelemfejlesztési pályázatok finanszírozásához, valamint a külgazdasági szakdiplomaták kiadásaihoz szükséges forrást biztosítja. (2) Az elõirányzat felhasználása a)

pályázati úton, természetes személlyel, egyéni vállalkozóval, gazdasági társasággal, civil szervezettel, köztestülettel, szövetkezettel kötött támogatási szerzõdés alapján, utófinanszírozással,

b)

támogatási kérelemre, egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával, egyéni vállalkozóval, gazdasági társasággal, köztestülettel kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozással,

c)

közvetlen kifizetéssel, a feladat ellátásával megbízott egyéni vállalkozóval, gazdasági társasággal kötött szerzõdés alapján,

d)

költségvetési szerv részére elõirányzat-átcsoportosítással

történik. (3) Elõleg folyósítása nem lehetséges. (4) Elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (5) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás. (6) Az elõirányzat lebonyolító szerve a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, amely a tevékenységét a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. bevonásával végzi.

17. Külgazdaság fejlesztési célelõirányzat (25/03/08) 24. §

(1) A magyar gazdaság növekedésének és a versenyképesség fejlesztésének megvalósításával összhangban az elõirányzat biztosítja a befektetések ösztönzésének és a kereskedelem szakmai tevékenységének, programjainak a megvalósítását. (2) Az elõirányzat felhasználása közvetlen módon az Ávr. 152. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, a Kormány döntése alapján történik.

3. szám


645

18. Állami támogatású bérlakás program (25/04/03) 25. §

(1) Az elõirányzat a települési önkormányzati és vállalkozói bérlakás-program támogatására szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása a) pályázati úton, egyházzal és helyi önkormányzattal kötött támogatási szerzõdés alapján, utófinanszírozással, b) támogatási kérelemre, egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával gazdasági társasággal kötött támogatási szerzõdéssel, utófinanszírozással történik. (3) Elõleg folyósítása nem lehetséges. (4) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás. (5) Az elõirányzat kezelõ szerve az ÉMI Nonprofit Kft.

19. Európai Innovációs és Technológiai Intézet mûködésének támogatása (25/06/04) 26. §

(1) Az elõirányzat az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti Székhely-megállapodásról szóló 2010. évi CLXVI. törvény végrehajtása kapcsán az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: EITI) elhelyezésére vonatkozó magyar kötelezettségvállalás alapján az EITI épületei bérleti díjának, valamint az alkalmazottak munkabérének finanszírozására szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása közvetlen kifizetéssel az EITI részére, illetve a feladat ellátásával megbízott költségvetési szerv részére elõirányzat-átcsoportosítással történik.

20. Megyei (fõvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mûködõ békéltetõ testületek támogatása (25/14/01/01) 27. §

(1) Az elõirányzat a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) által létrehozott békéltetõ testületek tagjai díjazásának szabályait meghatározó kormányrendelet szerinti mértékû díj és a békéltetõ testületek mûködési költségei fedezetéül szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (a továbbiakban: MKIK) és területi kamarákkal kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozással történik. (3) Elõleg folyósítása lehetséges. (4) Elõleg és elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (5) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

21. Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása (25/14/01/02) 28. §

(1) Az elõirányzat a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek költségvetési támogatásának forrását biztosítja. A költségvetési támogatás a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek keresetindítása költségeinek fedezésére, valamint oktatási és tájékoztatási célokat szolgál. (2) Az elõirányzatból a fogyasztóvédelmi egyesületek pályázati úton támogatásban részesülhetnek. A pályázatban a Fgytv. 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelõ fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek vehetnek részt. (3) Az elõirányzat felhasználására a miniszter által létrehozott tárcaközi bírálati bizottság tesz döntési javaslatot a pályázatok beérkezésétõl számított 60 napon belül. (4) A tárcaközi bírálati bizottság tagjai a fogyasztóvédelemért felelõs miniszter képviselõje mellett az egészségügyért felelõs miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelõs miniszter, a környezetvédelemért felelõs miniszter, az oktatásért felelõs miniszter, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, a társadalmi és civil kapcsolatokért felelõs miniszter és a pénz- tõke- és biztosítási piac szabályozásáért felelõs miniszter egy–egy – az adott feladatkörre tekintettel jelölt – képviselõje. (5) Az elõirányzat felhasználása pályázati úton, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesülettel kötött támogatási szerzõdés alapján, elõfinanszírozással történik. (6) Elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (7) Elõleg folyósítása nem lehetséges.

646


3. szám

(8) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás. (9) Az elõirányzat kezelõ szerve a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal.

22. Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek utókezelése (25/14/01/04) 29. §

(1) Az elõirányzat a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek elõzõ éveket érintõ visszafizetési kötelezettségeibõl származó bevételek beszedésére szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása közvetlen módon, államháztartáson belüli jogi és nem jogi személy részére történik.

23. Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok (25/14/05) 30. §

(1) Az elõirányzat támogatást biztosít a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján a Magyar Szabványügyi Testület (a továbbiakban: MSZT), valamint a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásáról szóló törvény alapján a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: NAT) alap- és nemzetközi feladatai ellátásához. (2) Az elõirányzat felhasználása egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával az MSZT-tel és a NAT-tal kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozással történik. (3) Elõleg folyósítása lehetséges. (4) Elõleg és elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (5) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

24. Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján (25/30/01) 31. §

(1) Az elõirányzat a miniszter felelõsségi körébe tartozó ágazatoknak a védelmi felkészítési és a gazdaság mozgósítási feladatokkal kapcsolatos teendõi finanszírozására szolgál a különleges jogrend esetén az ágazatok mûködõképességének, a lakosság ellátásának, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a szövetséges fegyveres erõk szükségleteinek kielégítése céljából. (2) A különleges jogrend során felmerülõ igények kielégítéséhez szükséges, a Kormány által meghatározott hadiipari kapacitások biztosításához és fenntartásához – a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló törvényben és a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – nyújtható támogatás. (3) Az elõirányzat felhasználása a) támogatási kérelemre, egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával gazdasági társasággal kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozással, b) közvetlen kifizetéssel, a feladat ellátásával megbízott gazdasági társasággal kötött szerzõdés alapján történik. (4) Elõleg folyósítása lehetséges. (5) Elõleg és elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (6) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

25. Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggõ feladatok (25/30/02) 32. §

(1) Az elõirányzat a miniszter és az irányítása alá tartozó intézmények nemzetközi szervezetekben betöltött tagságához kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségeinek finanszírozásául szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása nemzetközi szervezetek részére közvetlen kifizetéssel történik. (3) Ha új nemzetközi tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettség keletkezik, annak kifizetését ennek az elõirányzatnak a terhére kell teljesíteni.

26. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok (25/30/03) 33. §

(1) Az elõirányzat az ágazatok polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszere korszerûsítésének, az érintett szervezetek felkészítésének, a miniszter által vezetett minisztérium fõügyeletének, a nukleárisbaleset-elhárítási rendszer

3. szám


(2)

(3) (4) (5)

647

mûködtetésének finanszírozására, valamint az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer normál és magasabb szintû mûködési állapotára meghatározott feladatok ellátását biztosító anyagi-pénzügyi költségeinek a biztosítására szolgál. Az elõirányzat felhasználása a) támogatási kérelemre, egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával gazdasági társasággal kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozással, b) közvetlen kifizetéssel, a feladat ellátásával megbízott gazdasági társasággal kötött szerzõdés alapján történik. Elõleg folyósítása lehetséges. Elõleg és elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

27. Nemzetgazdasági programok (25/30/09) 34. §

(1) Az elõirányzat a) a külgazdasággal kapcsolatos feladatok ellátására, b) a Kárpát-medencei térség gazdaságfejlesztésére, c) a Duna Stratégiához kapcsolódó projektek megvalósítására, d) a védelmi és biztonsági ipar versenyképességének támogatására, e) a turizmusfejlesztési stratégiai feladatok megvalósítására, f) a Virágos Magyarországért díjat elnyert helyi önkormányzat támogatására, g) a területfejlesztési stratégiai tervezési feladatok ellátására, h) a K+F és Innováció programok és feladatok támogatására, i) az Innovációs Nagydíj nyerteseinek, illetve a rendezvény lebonyolításának a költségeihez való hozzájárulásra, azaz a Magyar Innovációs Szövetség (a továbbiakban: MISZ) támogatására, j) a foglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátására, k) a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú társasági részesedéssel mûködõ gazdasági társaságok támogatására vagy részükre pénzbeli hozzájárulás, így különösen tõkeemelés keretében alaptõke, tõketartalék biztosítására használható fel. (2) Az elõirányzat felhasználása a) pályázati úton, természetes személlyel, gazdasági társasággal, egyéni vállalkozóval, civil szervezettel, helyi önkormányzattal, köztestülettel kötött támogatási szerzõdés alapján, elõ- és utófinanszírozással, b) egyedi döntés alapján a MISZ-szel, az (1) bekezdés f) pontja szerinti helyi önkormányzattal, az (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezettel kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozással, c) támogatási kérelemre, egyedi döntés alapján gazdasági társasággal, egyéni vállalkozóval, civil szervezettel, köztestülettel, határon túli szervezettel, helyi önkormányzattal kötött támogatási szerzõdés alapján, elõ- vagy utófinanszírozással, d) közvetlen kifizetéssel, a feladat ellátásával megbízott egyéni vállalkozóval, gazdasági társasággal kötött szerzõdés alapján, e) pénzbeli hozzájárulás fizetése esetén közvetlen kifizetéssel az (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet részére történik. (3) Elõleg folyósítása lehetséges. (4) Elõleg, illetve elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (5) Az elõirányzaton rendelkezésre álló költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására lebonyolító szerv is megbízható. (6) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

28. Szervezetátalakítási alap (25/30/10) 35. §

(1) Az elõirányzat a közfeladat-ellátás módszereit, mûködését érintõ jelentõs átszervezésre, átalakításra, átalakulásra, illetve intézmények megszüntetésére szolgál.

648


3. szám

(2) Az elõirányzat felhasználása a)

támogatási kérelemre, a Kormány vagy a miniszter egyedi döntése alapján költségvetési támogatás nyújtásával,

b)

az Országgyûlés, a Kormány vagy a miniszter által önállóan vagy közösen alapított alapítvánnyal, közalapítvánnyal, államháztartáson kívüli személlyel közösen alapított alapítvánnyal, közalapítvánnyal, az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társasággal kötött támogatási szerzõdéssel,

c)

elõ- vagy utófinanszírozás útján, illetve költségvetési szerv részére elõirányzat-átcsoportosítással

történik. (3) Elõleg folyósítása lehetséges. (4) Elõleg és elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (5) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

29. ClusterCOOP program támogatása (25/30/11) 36. §

(1) Az elõirányzat az EU Közép-Európai Program (CEP) keretében 2010. decemberében nyertesnek ítélt ClusterCOOP pályázat 7 ország 10 partner szervezetének közös, 2011. április 1-jén indult – az innovatív kis- és középvállalkozások klasztereken keresztüli nemzetközi együttmûködésének fejlesztését elõsegítõ – projektjéhez kapcsolódik. Az elõirányzatból kerülnek finanszírozásra a miniszter által vezetett minisztérium, mint Vezetõ Partner ClusterCOOP Programban való részvételéhez szükséges, illetve kötelezõen elõírt feladatainak kiadásai. (2) Az elõirányzat felhasználása közvetlen kifizetéssel, a feladat ellátásával megbízott gazdasági társasággal, egyéni vállalkozóval kötött szerzõdések alapján történik.

30. Kárpát Régió Üzleti Hálózat üzemeltetése (25/30/12) 37. §

(1) Az elõirányzat a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. (a továbbiakban: KRÜH Zrt.) üzemeltetésére, mûködtetésére valamint a mûködésével összefüggõ pénzbeli hozzájárulás, így különösen tõkeemelés keretében alaptõke, tõketartalék megfizetésére biztosít támogatást. (2) Az elõirányzat felhasználására a)

pénzbeli hozzájárulás fizetése esetén a KRÜH Zrt. részére történõ közvetlen kifizetéssel,

b)

egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával a KRÜH Zrt.-vel kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozással

kerül sor. (3) Elõleg folyósítása lehetséges. (4) Elõleg illetve elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (5) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

31. MKIK támogatása (25/35/00) 38. §

(1) Az elõirányzat a MKIK egyes közfeladatai költségvetési támogatására szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával az MKIK-val kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozással történik. (3) Elõleg folyósítása lehetséges. (4) Elõleg illetve elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (5) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

32. Ipartestületek Országos Szövetség (25/36/00) 39. §

(1) Az elõirányzat az Ipartestületek Országos Szövetsége feladatainak költségvetési támogatására szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása közvetlen módon az Ávr. 152. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, a Kormány döntése alapján történik.

3. szám


649

33. Kereskedõház (25/37/00) 40. §

(1) Az elõirányzat a Magyar Nemzeti Kereskedõház Zrt. (a továbbiakban: Kereskedõház), a viszonylati kereskedõházak mûködésére, a mûködésükkel összefüggõ pénzbeli hozzájárulás, így különösen tõkeemelés keretében alaptõke, tõketartalék megfizetésére, valamint a kapcsolódó feladatok ellátására biztosít támogatást. (2) Az elõirányzat felhasználása a) pénzbeli hozzájárulás fizetése esetén közvetlen kifizetéssel a Kereskedõház és viszonylati kereskedõházak részére, b) egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával a Kereskedõházzal és a viszonylati kereskedõházakkal kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozással, c) támogatási kérelemre, egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával gazdasági társasággal, egyéni vállalkozóval, civil szervezettel, köztestülettel, határon túli szervezetettel kötött támogatási szerzõdés alapján, elõ- vagy utófinanszírozással, d) közvetlen kifizetéssel, a feladat ellátásával megbízott egyéni vállalkozóval, gazdasági társasággal kötött szerzõdés alapján történik. (3) Elõleg folyósítása lehetséges. (4) Elõleg illetve elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (5) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

34. Keleti kapcsolatok bõvítése (25/38/00) 41. §

(1) Az elõirányzat a magyar külgazdasági stratégiában, a földrajzi diverzifikáció során kiemelt szerepet betöltõ gyorsan növekvõ keleti államokkal, így különösen Kínával, Oroszországgal, a Független Államok Közösségével, Indiával, az Öböl-államokkal, Koreával megvalósuló gazdasági kapcsolatok kiterjesztéséhez, fejlesztéséhez, megerõsítéséhez, valamint az ilyen tevékenységet folytató, részben vagy egészben állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek mûködésével összefüggõ pénzbeli hozzájáruláshoz, így különösen tõkeemelés keretében alaptõke, tõketartalék kifizetéséhez biztosít támogatást. (2) Az elõirányzat felhasználása a) pályázati úton, természetes személlyel, gazdasági társasággal, egyéni vállalkozóval, civil szervezettel, köztestülettel kötött támogatási szerzõdés alapján, elõ- vagy utófinanszírozással, b) támogatási kérelemre, egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával a Kereskedõházzal és a viszonylati kereskedõházakkal, gazdasági társasággal, egyéni vállalkozóval, civil szervezettel, köztestülettel, határon túli szervezettel kötött támogatási szerzõdés alapján, elõ- vagy utófinanszírozással, c) közvetlen kifizetéssel, a feladat ellátásával megbízott egyéni vállalkozóval, gazdasági társasággal kötött szerzõdés alapján, d) költségvetési szervek részére elõirányzat-átcsoportosítással, e) pénzbeli hozzájárulás fizetése esetén közvetlen kifizetéssel az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet részére történik. (3) Elõleg folyósítása lehetséges. (4) Elõleg illetve elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (5) Az elõirányzaton rendelkezésre álló költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására lebonyolító szerv is megbízható. (6) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

35. Teljesítésigazolási Szakértõi Szerv mûködési támogatása (25/39/00) 42. §

(1) Az elõirányzat a Teljesítésigazolási Szakértõi Szerv (a továbbiakban: TSZSZ) mûködési költségeihez biztosít támogatást. (2) Az elõirányzat felhasználása támogatási kérelemre, egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával a feladat ellátásával megbízott köztestülettel, gazdasági társasággal kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozással történik. (3) Elõleg folyósítása lehetséges. (4) Elõleg, illetve elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni.

650


3. szám

(5) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

36. Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása (25/43/00) 43. §

(1) Az elõirányzat az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság (a továbbiakban: Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.) mûködési költségeinek biztosítására szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása egyedi döntés alapján költségvetési támogatás nyújtásával az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozással történik. (3) Elõleg folyósítása lehetséges. (4) Elõleg és elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (5) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

37. Idegenforgalmi adó differenciált kiegészítése (25/44/00) 44. §

(1) Az elõirányzatból valósul meg a helyi önkormányzatok, továbbá a fõvárosi önkormányzat és a helyi adót önállóan beszedõ kerületi önkormányzatok turisztikai tevékenységének költségvetési támogatása. (2) Az elõirányzat felhasználása a helyi önkormányzat támogatási kérelme alapján, egyedi döntéssel, költségvetési támogatás formájában, a helyi önkormányzattal kötött támogatási szerzõdéssel, elõ- vagy utófinanszírozás útján történik. (3) Az elõirányzatból nyújtott költségvetési támogatásról a szakmai kezelõ javaslata alapján a miniszter dönt. (4) Elõleg folyósítása lehetséges. (5) Elõleg és elõfinanszírozás esetén a 11. § szerinti biztosítékot kell kikötni. (6) Az elõirányzaton rendelkezésre álló költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására az elõirányzat terhére lebonyolító szerv is megbízható. (7) A költségvetési támogatás nem visszafizetendõ támogatás.

38. Magán és egyéb jogi személyek kártérítése (25/46/00) 45. §

(1) Az elõirányzat a kártérítési polgári peres és peren kívüli eljárásokkal, kártérítési ügyekre vonatkozó jogi tevékenységgel összefüggõ költségek finanszírozására szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása közvetlen kifizetéssel nemzetközi szervezeteknek, természetes személyeknek, valamint a feladat ellátásával megbízott gazdasági társasággal, egyéni vállalkozóval kötött szerzõdés alapján történik.

39. Kötött segélyhitelezés (25/47/00) 46. §

(1) Az elõirányzat a kötött segélyhitelezési program mûködtetésének biztosítására szolgál. (2) Az elõirányzat tartalmazza a segélyhitelezéssel összefüggõ szakértõi tárgyalások dologi költségeinek, valamint az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeirõl és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján a miniszter által teljesítendõ egyéb feladatok finanszírozásának összegét is. (3) Az elõirányzat felhasználása közvetlen kifizetéssel a Magyar Export-Import Bank Zrt. részére történik.

40. Fejezeti általános tartalék (25/50/00) 47. §

(1) Az elõirányzat az 1. § a) pontja szerinti költségvetési fejezetbe tartozó, a miniszter vezetése vagy irányítása alá tartozó költségvetési szervnél vagy fejezeti kezelésû elõirányzat esetében a költségvetési év során felmerülõ, az évközben elõre nem látható feladatok kiadásainak fedezetére, eseti kötelezettségek teljesítésére és egyéb állami feladatok ellátásának finanszírozására szolgál. (2) Az elõirányzat felhasználása közvetlen módon az Ávr. 152. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, a Kormány döntése alapján történik.

3. szám


651

41. Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék (25/51/00) 48. §

(1) Az elõirányzat a Kormány határozatában meghatározott célra és ütemezés szerint használható fel. (2) Az elõirányzat felhasználása közvetlen módon az Ávr. 152. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, a Kormány döntése alapján történik.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42. Hatályba léptetõ rendelkezések 49. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

43. Hatályon kívül helyezõ rendelkezések 50. §

Hatályát veszti a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 11/2012. (VI. 5.) NGM rendelet.

44. Az Európai Unió jogának való megfelelés 51. §

A 23. §, a 34. § és a 44. § a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A nemzetgazdasági miniszter 6/2013. (II. 28.) NGM rendelete a fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 11. pontjában és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

A fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet hatálya) „a) a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet 25. címébe sorolt fejezeti kezelésû elõirányzatokra,” ([az a)–c) pont a továbbiakban együtt: elõirányzatok] terjed ki.)

2. §

A fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet 34. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az elõirányzat) „k) azon gazdálkodó szervezetek támogatása vagy részükre pénzbeli hozzájárulás (tõkeemelés keretében alaptõke, tõketartalék) biztosítására, amelyek esetében az állami tulajdonosi részesedés tekintetében a gazdaságpolitikáért felelõs miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat,” (használható fel.)

652


3. szám

3. §

A fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet 34. § (1) bekezdés a következõ l) ponttal egészül ki: (Az elõirányzat) „l) vállalkozások versenyképességének elõsegítésére” (használható fel.)

4. §

A fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet a 34. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában a „gazdasági társasággal” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezettel” szöveg lép.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A Kormány 1043/2013. (II. 1.) Korm. határozata az új labdarúgó stadion létesítése a Ferencvárosban elnevezésû állami beruházás folytatásához szükséges 2013. évi forrás átcsoportosításáról A Kormány 1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdése alapján a ferencvárosi labdarúgó stadion beruházás finanszírozásához 6900,0 millió forint 1. melléklet szerinti átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséggel a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 1. Felhalmozási jellegû kiadások alcím, 1. Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás jogcímcsoport, 3. Stadionfejlesztés jogcím javára, a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 7. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére; Felelõs: átcsoportosításért: nemzetgazdasági miniszter Határidõ: azonnal Felelõs: elszámolásért és a visszafizetési kötelezettségért: nemzeti fejlesztési miniszter, az egyes kiemelt jelentõségû budapesti beruházásokért felelõs kormánybiztos Határidõ: 2013. december 15. 2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter, valamint az egyes kiemelt jelentõségû budapesti beruházásokért felelõs kormánybiztos bevonásával gondoskodjon arról, hogy Magyarország 2014. évi központi költségvetése tervezése során az új labdarúgó stadion létesítése a Ferencvárosban elnevezésû állami beruházás kapcsán a Kormány által elfogadott ütemezés megvalósulásához szükséges beruházási összeg a Magyarország 2014. évi központi költségvetésérõl szóló törvény tervezetében a fenti célra rendelkezésre álljon. Felelõs: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter az egyes kiemelt jelentõségû budapesti beruházásokért felelõs kormánybiztos Határidõ: Magyarország 2014. évi központi költségvetésének tervezése Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

3. szám

1. melléklet az 1043/2013. (II. 1.) Korm. határozathoz

XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások XI. Miniszterelnökség

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2013. ÁHT. Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Előir. Kiemelt Fejezet egyedi szám szám szám cím cím csoport előir. név azonosító csop. szám száma szám szám

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

A módosítás jogcíme KIADÁSOK Kiemelt előirányzat neve

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 1 Felhalmozási jellegű kiadások 1 Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás 331217 3 Stadionfejlesztés XI. Miniszterelnökség 297102 7 Rendkívüli kormányzati intézkedések Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Módosítás (+/-)

Millió forintban, egy tizedessel A módosítás A módosítást következő elrendelő évre jogszabály/ áthúzódó határozat száma hatása

XLIII.

2

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

-6 900,0

BEVÉTEL

A módosítás jogcíme

Módosítás (+/-)

A módosítás jogcíme

Módosítás (+/-)

Kiemelt előirányzat neve


Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

ÁHT. Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Előir. Kiemelt Fejezet egyedi szám szám szám cím cím csoport előir. név azonosító csop. szám száma szám szám

Cím név

Alcím név

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű Az adatlap 5 példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) 1 példány Fejezet időarányos 1 példány Állami Számvevőszék teljesítményarányos 1 példány Magyar Államkincstár egyéb: azonnal 2 példány Nemzetgazdasági Minisztérium * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

TÁMOGATÁS Kiemelt előirányzat neve

Összesen

I.n.év

6 900,0


II. n.év

III.n.év


ÁHT. Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Előir. Kiemelt Fejezet egyedi szám szám szám cím cím csoport előir. név azonosító csop. szám száma szám szám

6 900,0

IV.n.év

6900,0

653

654


3. szám

A Kormány 1059/2013. (II. 13.) Korm. határozata a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal online adatkapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének ütemezésérõl A Kormány 1. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés c) és e)–h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján jogalkotási hatáskörébe tartozó rendeletben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a továbbiakban: NAV) online adatkapcsolatra képes pénztárgépek (a továbbiakban: új pénztárgépek) bevezetésének ütemezését az alábbiak szerint állapítsa meg: a)

az új pénztárgépekre való átállás idõpontja: 2013. május 1.,

b)

az elektronikus naplóval nem rendelkezõ hagyományos pénztárgépek 2013. június 30-ig való használatát az állami adóhatóság nem szankcionálja,

c)

az elektronikus naplóval rendelkezõ hagyományos pénztárgépek 2013. december 31-ig való használatát az állami adóhatóság nem szankcionálja,

d)

2013. július 1-tõl az elektronikus naplóval rendelkezõ hagyományos pénztárgépek üzemeltetõi elektronikus úton, havonta kötelesek adatot szolgáltatni a pénztárgéppel kibocsátott nyugták, egyszerûsített számlák adatairól;

Felelõs: nemzetgazdasági miniszter Határidõ: azonnal 2. felhívja a NAV elnökét, hogy kísérje figyelemmel az új pénztárgépekre való átállás folyamatát (különösen a NAV, a gyártók, forgalmazók, szervizek, pénztárgép üzemeltetõk felkészülésére tekintettel), és a nemzetgazdasági miniszter útján rendszeresen tájékoztassa a Kormányt a felkészülés és az átállás helyzetérõl; Felelõs: NAV elnöke Határidõ: folyamatos, a jelentés tekintetében elõször 2013. március 1., majd kéthetente 2014. január 15-ig 3. felhívja a NAV elnökét, hogy a NAV honlapján közleményben tegye közzé az elektronikus naplóval nem rendelkezõ, tehát legkésõbb 2013. június 30-ig lecserélendõ pénztárgépek engedélyszámát, típusmegnevezését. Felelõs: Határidõ:

NAV elnöke 2013. április 15. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 1086/2013. (II. 27.) Korm. határozata az üzemanyag megjelölés és ellenõrzés alkalmazásáról az adóelkerülés felderítése és megakadályozása érdekében A Kormány 1. felhívja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség bevonásával dolgozzon ki olyan javaslatot, amely alapján a behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 11. § (2) bekezdésében elõírt ellenõrzõ és jelölõ rendszer alkalmazható legyen az üzemanyagokkal kapcsolatban, a jövedéki adó és az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség elkerülésével összefüggõ tevékenység felderítésére, illetve megakadályozására, Felelõs: Határidõ:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke 2013. március 31.

2. úgy dönt, hogy „A behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl” szóló T/9522. számú törvényjavaslatot új változatban nyújtja be az Országgyûlésnek, amelyben átvezetésre kerülnek a Kt. 2012. december 28. napján hatályba lépett rendelkezései, Felelõs: Határidõ:

nemzeti fejlesztési miniszter azonnal

3. szám


655

3. felhívja a gazdaságpolitikáért felelõs minisztert olyan jogszabály kidolgozására, amely lehetõvé teszi, hogy az 1. pont szerinti jelölõ és ellenõrzõ rendszer bevezetésébõl és mûködtetésébõl eredõ többlet adóbevételt a következõ adóévben adócsökkentésre lehessen fordítani. Felelõs: Határidõ:

nemzetgazdasági miniszter 2013. július 31. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelete a befektetési alapok adataiban bekövetkezõ változások bejelentésének tartalmi és formai feltételeirõl A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

E rendelet alkalmazásában elektronikus ûrlap: a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezõen nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom.

2. §

A Magyarország területén székhellyel rendelkezõ befektetési alapot kezelõ befektetési alapkezelõnek a befektetési alap – a befektetési alapkezelõkrõl és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) 132. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott – adataiban bekövetkezett változásra vonatkozó, a Batv. 136. § (1) bekezdés l) pontja alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: a Felügyelet) felé fennálló bejelentési kötelezettségét (a továbbiakban: bejelentési kötelezettség) az 1. mellékletben meghatározott adattartalmú elektronikus ûrlapon kell teljesíteni az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus ûrlapok benyújtásának technikai feltételeirõl szóló 2/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelet rendelkezései szerint a Felügyelet által a hiteles adatok fogadásához kialakított és üzemeltetett elektronikus kézbesítési rendszeren (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül.

3. §

(1) Egy ûrlapon egy befektetési alap több adatának változását is be lehet jelenteni, de egy ûrlapon csak egy befektetési alappal kapcsolatban lehet bejelentési kötelezettséget teljesíteni. (2) Az ûrlaphoz csatolni kell az adatok változását, valamint a változások hatálybalépésének idõpontját alátámasztó és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az ügyféltõl kérhetõ dokumentumokat.

4. §

(1) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a bejelentés javítást, kiegészítést vagy dokumentummal történõ alátámasztást igényel, ennek teljesítésére a befektetési alapkezelõt felszólítja. A befektetési alapkezelõnek a javított, módosított adatok bejelentését, illetve az alátámasztó dokumentumok megküldését a Felügyelet részére egy megismételt bejelentés formájában, az 1. melléklet szerinti elektronikus ûrlap kitöltésével és benyújtásával kell teljesítenie. A megismételt bejelentésben hivatkozni kell a korábbi bejelentés számára és a megfelelõ rovatban meg kell jelölni a bejelentés megismételt jellegét. (2) Ha a bejelentésre kötelezett befektetési alapkezelõ önellenõrzése, belsõ ellenõrzése vagy egyéb lefolytatott ellenõrzése során kiderül, hogy a korábban bejelentett adatok javítása vagy módosítása szükséges, a befektetési alapkezelõnek a tény feltárásától számítva haladéktalanul, de legkésõbb 5 munkanapon belül kell az (1) bekezdésben meghatározott megismételt bejelentést megtennie.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ hatvanadik napon lép hatályba. Dr. Szász Károly s. k., a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

656


3. szám

1. melléklet az 1/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelethez Bejelentõ ûrlap a befektetési alapkezelõkrõl és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 136. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt bejelentési kötelezettség, illetve megismételt bejelentési kötelezettség teljesítéséhez

I. 1. 2. 3.

4.

II. 1. 2. 3. 4.

5.

6. 7.

8.

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Alapadatok Az alapkezelõ megnevezése: Az alap megnevezése: A bejelentés jellege: 3.1. új bejelentés 3.2. megismételt bejelentés A megismétlés alapját képezõ korábbi bejelentés száma:

A befektetési alapra vonatkozó adatok A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszám): A befektetési alap vagy részalap megnevezése: A befektetési alap típusa: A befektetési alap fajtája: 4.1. nyílt végû befektetési alap 4.2. zárt végû befektetési alap A befektetési alap harmonizációja: 5.1. az ÁÉKBV irányelv alapján harmonizált befektetési alap 5.2. az ÁÉKBV irányelv alapján nem harmonizált befektetési alap Részalap esetében annak az alapnak a megnevezése, amelyen belül a részalap kialakításra került: A befektetési alap futamideje: 7.1. határozatlan futamidejû befektetési alap 7.2. határozott futamidejû befektetési alap 7.2.1. határozott futamidõ kezdete: 7.2.2. határozott futamidõ vége: A befektetési szabályoknak megfelelõ kategória: 8.1. értékpapíralap 8.2. ingatlanalap A befektetési alap közzétételi helye: Nyilvános alap esetén felügyeleti engedélyének száma: Nyilvános alap esetén a felügyeleti engedély kiadásának idõpontja: A nyilvántartásba vétel idõpontja: A nyilvántartásból törlés idõpontja: A tájékoztató utolsó módosításának idõpontja: 14.1. A tájékoztató módosítással érintett része: A kezelési szabályzat utolsó módosításának idõpontja: 15.1. A kezelési szabályzat utolsó módosítással érintett része: A jogelõd befektetési alap neve: A jogutód befektetési alap neve:

3. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY III. 1. 2. 3.

4.

657

Az értékpapírra vonatkozó adatok (sorozatonként töltendõ ki) A forgalomba hozott befektetési jegy ISIN kódja: Az értékpapír-sorozat megnevezése: A befektetési jegy forgalomba hozatalának módja: 3.1. nyilvános forgalomba hozatal 3.2. zártkörû forgalomba hozatal Azon országok megnevezése, ahol a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapírt forgalmazhatják:

IV. 1. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2.

Közremûködõ szervezetek Az alapkezelõ társaság megnevezése: Az alapkezelõ társaság székhelye: cégbírósági nyilvántartási száma: A letétkezelõ megnevezése: székhelye: cégbírósági nyilvántartási száma: A könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével: székhelye: kamarai nyilvántartási száma: A könyvvizsgáló természetes személy neve: címe: kamarai nyilvántartási száma: Ingatlanalap esetén az ingatlanértékelõ megnevezése: székhelye:

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 2/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelete az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus ûrlapok benyújtásának technikai feltételeirõl A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

E rendelet alkalmazásában: 1.

adminisztrátor jogú felhasználó: az ügyfél ERA rendszerben elsõként sikeresen regisztrált felhasználója;

2.

ÁNYK-ûrlap: jogszabályban meghatározott, általános nyomtatványtervezõ programmal elõállított ûrlap;

3.

ÁNYK-ûrlap benyújtás támogatási szolgáltatás: jogszabályban meghatározott, ÁNYK-ûrlapok ügyfél általi kitöltését, hatóságokhoz való azonosítással egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás;

4.

elektronikus ûrlap: a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezõen nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom;

5.

ERA rendszer: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által a hiteles adatok fogadásához kialakított és üzemeltetett, biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak minõsülõ elektronikus kézbesítési rendszer;

658

2. §


3. szám

6.

felhasználó: az eljárás megindítására jogosult vagy a bejelentés megtételére kötelezett személy nevében eljáró természetes személy;

7.

ügyfél: az eljárás megindítására jogosult vagy a bejelentés megtételére kötelezett személy;

8.

ügyfélkapu: a Ket. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, a természetes személy ügyfél azonosítását biztosító jelszavas azonosítási szolgáltatás;

9.

üzemzavar: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. § n) pontjában meghatározott fogalom.

(1) A nem természetes ügyfélnek az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban a kérelmet vagy a bejelentések során a bejelentést elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül kell benyújtani, teljesíteni. (2) A kérelem benyújtását vagy a bejelentés megtételét az ERA rendszerben elérhetõ elektronikus ûrlap kitöltésével, valamint az abban mellékletként meghatározott dokumentumok feltöltésével kell teljesíteni. A kérelmet, bejelentést elektronikus aláírással kell ellátni. Az elektronikus aláírásnál használt aláíró tanúsítvány csak olyan minõsített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvány lehet, amely megfelel az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekrõl és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól szóló 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott, az ügyfél által használt aláíráshoz tartozó tanúsítványra megállapított követelményeknek. (3) Természetes személy ügyfél az engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban a kérelmet vagy a bejelentés során a bejelentést kizárólag ÁNYK-ûrlapot alkalmazva, az ügyfélkapun keresztül, az ÁNYK-ûrlap benyújtás támogatási szolgáltatáson keresztül küldheti meg. (4) A kérelem, bejelentés mellékleteként csak olyan nyílt szabványú, különbözõ operációs rendszerek alatt mûködõ szoftverekkel olvasható, szöveget, ábrát vagy képet tartalmazó, eszköz-független és felbontás-független formátumú dokumentum csatolható, amelynek a formátuma megfelel az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott követelményeknek. Az alkalmazható dokumentumokra vonatkozó követelményeket a Felügyelet az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

3. §

(1) Az ERA rendszer a Felügyelet honlapján keresztül elérhetõ Regisztrációs Adatbázisban történõ elõzetes regisztrációt követõen vehetõ igénybe. A regisztráció történhet a 2. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelõ elektronikus aláírás használatával (a továbbiakban: tanúsítvány alapú regisztráció) vagy az ügyfélkapun keresztül (a továbbiakban: ügyfélkapus regisztráció). (2) A választott felhasználói névként kizárólag az ERA rendszer és az adott felhasználó közötti kapcsolatban alkalmazott felhasználói név szerepelhet. Az ERA rendszer a felhasználói név egyediségét ellenõrzi. A felhasználói név az ERA rendszer használata során csak az új regisztrációval megegyezõ eljárással változtatható meg. (3) A regisztráció során lefolytatott ellenõrzés alapján az ERA rendszer a regisztrációs kérelemben megadott elektronikus levélcímre küldött elektronikus levélben tájékoztatja a felhasználót a regisztráció sikerérõl és megküldi részére a regisztráció aktiválásához szükséges számkódot. Ha az ellenõrzés bármely eleme sikertelen, a regisztráció kérõt az ERA rendszer a regisztráció sikertelenségérõl elektronikus levélben tájékoztatja, és a regisztrációs kérelemben megadott adatokat automatikusan törli. (4) Az adminisztrátor jogosultsággal rendelkezõ felhasználó hagyja jóvá vagy utasítja el az adott ügyfélnél a további felhasználók regisztrációs kérelmét, valamint további adminisztrátori jogosultságot adhat saját adminisztrátori szerepköre megtartása mellett az adott ügyfélhez regisztrált további felhasználók részére. Az adminisztrátor az általa más felhasználó részére kiadott adminisztrátori jogosultságot bármikor visszavonhatja.

4. §

(1) Az ERA rendszer felületére a regisztrált felhasználónévvel és jelszóval lehet belépni. (2) Az ERA rendszeren keresztül kérelem benyújtására vagy bejelentés megtételére csak az ügyfél nevében eljáró, tanúsítvány alapú regisztrációval rendelkezõ felhasználó jogosult. Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezõ felhasználó csak a kérelem vagy a bejelentés összeállítását és az ahhoz kapcsolódó mellékletek csatolását végezheti el. (3) A Felügyelet az ERA rendszeren keresztül – a feltöltött kérelem jogosultsági és technikai ellenõrzésének eredménye függvényében – a kérelem, bejelentés beérkezésérõl az érkeztetési számot is tartalmazó automatikus üzenetet küld elektronikus levél formájában a kérelmezõnek. A küldemény beérkezésérõl szóló tájékoztatásnak az ERA rendszer által küldött, „feldolgozásra vár” tartalmú üzenet tekintendõ. Ha a kérelem a jogosultsági vagy technikai ellenõrzés eredményeként nem küldhetõ be, errõl az ERA rendszer automatikus üzenetben (elektronikus levélben) értesíti a felhasználót.

3. szám


659

(4) Az ERA rendszer által küldött automatikus üzenet átvételi elismervénynek minõsül és kérelem esetén az ügyintézési határidõ számítása szempontjából az automatikus üzenetben megjelölt idõpont tekintendõ a kérelem hatósághoz történõ beérkezése napjának. 5. §

(1) Amennyiben az ERA rendszer üzemzavara miatt az ügyfélnek nincs lehetõsége a kérelmét, bejelentését elektronikus úton benyújtani a Felügyelethez, az üzemzavar elhárításáig a kérelmet, a bejelentést és azok mellékleteit elektronikus adathordozón, a 2. § (3) bekezdésében meghatározott dokumentum formátumban, a Felügyelet Ügyfélszolgálatán vagy postai úton nyújthatja be. (2) Az üzemzavar ideje alatt a bejelentés papír alapon, a Felügyelet Ügyfélszolgálatán vagy postai úton is teljesíthetõ.

6. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ hatvanadik napon lép hatályba. Dr. Szász Károly s. k., a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 3/2013. (II. 26.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 65. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a következõket rendelem el: 1. § 2. §

A jegybanki alapkamat mértéke 5,25%. (1) Ez a rendelet 2013. február 27-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti a jegybanki alapkamat mértékérõl szóló 1/2013. (I. 29.) MNB rendelet. Simor András s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A nemzetgazdasági miniszter 3/2013. (II. 15.) NGM utasítása a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési fejezet 2013. évre vonatkozó fejezeti kezelésû elõirányzatai szakmai kezelõinek kijelölésérõl Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28. § (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 11. pontja alapján – figyelemmel az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjára és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra – a következõ utasítást adom ki: 1. Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetbe sorolt fejezeti kezelésû elõirányzatok, valamint a 2012. évben megállapított fejezeti kezelésû elõirányzatok maradványa szabályszerû, gazdaságos, hatékony, eredményes felhasználásáért, a rendelkezési jogosultságok betartásáért, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kezelõi feladatok ellátásáért, valamint azok ellenõrzéséért – ha a Kvtv., vagy kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik – kormányrendeletben, miniszteri rendeletben és az adott elõirányzatra vonatkozó külön utasításban foglaltak figyelembevételével az 1. és 2. mellékletben kijelölt szervezeti egységek (a továbbiakban: szakmai kezelõk) vezetõi a felelõsek.

660


3. szám

2. A fejezeti kezelésû elõirányzatok szakmai kezelõit az 1. és 2. melléklet jelöli ki. 3. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. 4. Hatályát veszti a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési fejezet 2012. évre vonatkozó fejezeti kezelésû elõirányzatai szakmai kezelõinek kijelölésérõl szóló 27/2012. (X. 9.) NGM utasítás. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 3/2013. (II. 15.) NGM utasításhoz Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklet XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetben megállapított, 2013. évi eredeti elõirányzattal rendelkezõ NGM fejezeti kezelésû elõirányzatok és szakmai kezelõik: JogcímAlcímJogcímcsoportszám szám szám

Sorszám

Címszám

1.

25

02

05

2.

25

02

3.

25

02

Megnevezés

Szakmai kezelõ

Szakmai felügyeletet gyakorló felsõvezetõ

01

Függõ kár kifizetés

Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Fõosztály

Kincstárért felelõs helyettes államtitkár

05

02

Járadék kifizetése



05

03

Tõkésítésre kifizetés



Befektetési Fõosztály

Külgazdaságért felelõs helyettes államtitkár

4.

25

02

51

00

Nemzetközi befektetéseket támogató célelõirányzat

5.

25

04

03

00

Állami támogatású bérlakás program

Gazdaságfinanszírozási Fõosztály

Pénzügypolitikáért felelõs helyettes államtitkár

00

Európai Innovációs és Technológiai Intézet mûködésének támogatása

Innovációs és K+F Fõosztály

Versenyképességért felelõs helyettes államtitkár

01

Megyei (fõvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mûködõ békéltetõ testületek támogatása

Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Fõosztály

Belgazdaságért felelõs helyettes államtitkár

02

Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása

Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Fõosztály


00

Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok

Ipari és Építésgazdasági Fõosztály


6.

7.

8.

9.

25

25

25

25

06

14

14

14

04

01

01

05

3. szám


Sorszám

10.

11.

12.

Címszám

25

25

25

JogcímAlcímJogcímcsoportszám szám szám

30

30

30

01

02

03

00

661

Megnevezés

Szakmai kezelõ


Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján


Belgazdaságért felelõs helyettes államtitkár Külgazdaságért felelõs helyettes államtitkár, Foglalkoztatásért felelõs helyettes államtitkár, Turisztikáért felelõs helyettes államtitkár, Adóügyekért felelõs helyettes államtitkár, Gazdaságtervezésért felelõs helyettes államtitkár, Versenyképességért felelõs helyettes államtitkár, Jogi és koordinációs ügyekért felelõs helyettes államtitkár

00

Befektetési Fõosztály, Ipari és Építésgazdasági Fõosztály, Foglalkoztatási Programok Fõosztály, Nemzetközi Turisztikai és Vendéglátóipari tagdíjak, nemzetközi Fõosztály, kapcsolattal Területfejlesztési Tervezési összefüggõ Fõosztály, feladatok Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Fõosztály, Innováció és K+F Fõosztály, Jogi és Kodifikációs Fõosztály, Versenyképességi Fõosztály

00

Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbalesetelhárítási ágazati feladatok



Közigazgatási államtitkár

13.

25

30

09

00

Nemzetgazdasági programok

Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Fõosztály, Befektetési Fõosztály, Területfejlesztési Tervezési Fõosztály, Turisztikai és Vendéglátóipari Fõosztály, Innovációs és K+F Fõosztály, Ipar és Építésgazdasági Fõosztály, Közép-Európa Fõosztály, Makrogazdasági Fõosztály, Pénzügyi Szabályozási Fõosztály

14.

25

30

10

00

Szervezetátalakítási alap

Reál Költségvetési Fejezetek Fõosztálya

Miniszter

15.

25

30

11

00

ClusterCOOP program támogatása



16.

25

30

12

00

Kárpát Régió Üzleti Hálózat üzemeltetése

Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Fõosztály


17.

25

37

00

00

Kereskedõház

Közép-Európa Fõosztály


662


Sorszám

18.

19.

Címszám

25

25


38

39

00

00

3. szám

Megnevezés

Szakmai kezelõ


00

Keleti kapcsolatok bõvítése

Külgazdaságért felelõs helyettes államtitkári titkárság, Magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelõs kormánybiztos titkársága, Közép-Európa Fõosztály

Közigazgatási államtitkát

00

Teljesítésigazolási Szakértõi Szerv mûködési támogatása



Foglalkoztatás-stratégiai Fõosztály

Foglalkoztatásért felelõs helyettes államtitkár

20.

25

43

00

00

Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása

21.

25

44

00

00

Idegenforgalmi adó differenciált kiegészítése

Turisztikai és Vendéglátóipari Fõosztály

Turisztikáért felelõs helyettes államtitkár

22.

25

46

00

00

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése

Jogi és Kodifikációs Fõosztály

Jogi és koordinációs ügyekért felelõs helyettes államtitkár

23.

25

47

00

00

Kötött segélyhitelezés

Külgazdaságért felelõs helyettes államtitkári titkárság


3. szám


663

2. melléklet a 3/2013. (II. 15.) NGM utasításhoz Az elõzõ évekrõl áthúzódó és a nemzetgazdasági miniszter irányítása alá rendelt fejezeti kezelésû elõirányzatok maradványai, eredeti elõirányzattal nem rendelkezõ NGM fejezeti kezelésû elõirányzatok és szakmai kezelõik: Sorszám

Címszám

1.

25


02

04

Megnevezés

Szakmai kezelõ


00

Magyar találmányok külföldi bejelentése



Számviteli Fõosztály

Adóügyekért felelõs helyettes államtitkár

2.

25

02

07

00

Hozzájárulás a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer mûködtetéséhez

3.

25

02

10

00

ÁKK Zrt. Osztalék befizetés

Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztály

Jogi és koordinációs ügyekért felelõs helyettes államtitkár Pénzügypolitikáért felelõs helyettes államtitkár, Közigazgatási államtitkár

4.

25

02

16

00

Közigazgatási Fejlesztési Feladatok ellátása

Makrogazdasági Fõosztály, Jogi és koordinációs ügyekért felelõs helyettes államtitkár

5.

25

02

33

00

ÁPBE Módszertani és Képzési Központ mûködtetése

Államháztartási Belsõ Kontrollok Fõosztály


6.

25

03

08

00

Külgazdaság-fejlesztési célelõirányzat

Befektetési Fõosztály

Külgazdaságért felelõs helyettes államtitkár

7.

25

14

01

04

Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek utókezelése



8.

25

35

00

00

MKIK támogatása

Jogi és Kodifikációs Fõosztály


9.

25

36

00

00

10.

25

50

00

00

Fejezeti általános tartalék



11.

25

51

00

00

Fejezeti egyensúlybiztosítási tartalék



Ipartestületek Országos Ipari és Építésgazdasági Szövetség Fõosztály


664


3. szám

A nemzetgazdasági miniszter 4/2013. (II. 22.) NGM utasítása a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról szóló 21/2012. (VIII. 7.) NGM utasítás módosításáról Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése és 28. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja, valamint 1. mellékletének 11. pontja alapján – figyelemmel az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjára és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra is – a következõ utasítást adom ki: 1. A Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról szóló 21/2012. (VIII. 7.) NGM utasítás 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 2. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. 3. Hatályát veszti a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Kereskedelmi Tanácsadó Testületérõl szóló 28/2008. NFGM utasítás. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 4/2013. (II. 22.) NGM utasításhoz

„1. melléklet a 21/2012. (VIII. 7.) NGM utasításhoz 1. A Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról szóló 21/2012. (VIII. 7.) NGM utasítás (a továbbiakban: utasítás) 1. melléklet II. fejezet 1. h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Kötelezettségvállalási dokumentumok különösen az alábbiak:] „h) az Ávr. 150. § k) pontja szerinti kormányhatározat” 2. Az utasítás 1. melléklet IV. fejezet 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. A fejezeti kezelésû elõirányzatok esetében a következõ esetekben nincs szükség a közigazgatási államtitkár elõzetes jóváhagyására és a formanyomtatvány szerinti kötelezettségvállalásra: a) pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak, b)

összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony vagy jogerõs, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljes körûen meghatározza, így különösen a normatív és normatív jellegû hozzájárulások, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulások, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségek, a csõd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak,

c)

a Kötött segélyhitelezés fejezeti kezelésû elõirányzatból nyújtott segélyhiteleknek az Eximbank lehívó levele szerint történõ teljesítéséhez,

d)

a Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggõ feladatok fejezeti kezelésû elõirányzatból a miniszter nemzetközi szervezetekben betöltött tagságához kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódnak,

e)

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság Kormánya között Székhely-megállapodás kihirdetésérõl szóló 2010. évi CLXVI. törvény által elõírt Európai Innovációs és Technológiai Intézet személyi juttatásaihoz való hozzájárulás fizetési kötelezettsége,

f)

az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások, és

g)

a maradványok és zárolások miatti befizetések.”

3. szám


665

3. Az utasítás 1. melléklet IV. fejezet 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. Az NGM Igazgatása által történõ kötelezettségvállalások esetében a következõ esetekben nincs szükség a közigazgatási államtitkár elõzetes jóváhagyására és a formanyomtatvány szerinti kötelezettségvállalásra: a) illetmény, b) cafeteria-juttatás, c) munkába járás és hétvégi hazautazás költségtérítés, d) személyi reprezentáció, e) helyi adó, vám, illeték és egyéb adójellegû kötelezettség, igazgatási szolgáltatási díj, f) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások, g) a maradványok és zárolások miatti befizetések, h) a dologi kiadások közül: ha) a kötbér, hb) a bírság, hc) a késedelmi kamat, hd) a perköltség, he) a sürgõsségi karbantartási kiadások, hf) a közbeszerzési hirdetések díja, hg) a közjegyzõi díj, hh) a tagdíj, hozzájárulási költség, kifizetéséhez.” 4. Az utasítás 1. melléklet V. fejezet 1. pontja rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. A minisztérium terhére történõ kötelezettségvállalásra jogosult: a) 15 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár elõzetes jóváhagyásával aa) a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó fõosztályvezetõ, ab) a helyettes államtitkár, amennyiben a tisztség nincs betöltve, a tisztség betöltéséig a helyettes államtitkár helyettesítését ellátó fõosztályvezetõ, amennyiben sem a helyettes államtitkári, sem a fõosztály-vezetõi tisztség nincs betöltve, a közigazgatási államtitkár által írásban erre a feladatra kijelölt személy, ac) a kabinetfõnök, ad) a miniszteri biztos a részére jóváhagyott kerete mértékéig, b) a közigazgatási államtitkár elõzetes jóváhagyásával – a számára meghatározott feladatai tekintetében – a részére jóváhagyott kerete mértékéig a pénzügyi jogok biztosa, c) 40 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár, d) felsõ értékhatár nélkül a miniszter.” 5. Az utasítás 1. melléklet IX. fejezet B) Szerzõdés cím a következõ 7. ponttal egészül ki: „7. A szerzõdés megkötését megelõzõen a szerzõdéskötést kezdeményezõ feladata megvizsgálni és az engedélyeztetés elõtt írásban (feljegyzésben) tájékoztatni a kötelezettségvállalót a szerzõdés megkötésének fontosságáról, az adott partner kizárólagosságáról, a beérkezett ajánlatok kiértékelésérõl, indokolni, hogy a kérdéses feladat miért nem látható el közszolgálati jogviszonyban, továbbá indokolni, hogy a szerzõdés megkötése nem ellentétes az Ávr. 50. § (2) bekezdésében, valamint a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 8. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakkal.” 6. Az utasítás 1. melléklet IX. fejezet C) Támogatási szerzõdés cím 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. A támogatási szerzõdésben ismertetni kell a támogatási döntést megelõzõ eljárást (amennyiben volt ilyen), a támogatási döntés meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályi helyet (amennyiben jogszabály kifejezetten rendelkezik az adott célra nyújtandó költségvetési támogatásról), illetve a támogatás indokait és jogcímét. A költségvetési támogatást mindaddig nem szabad fizetni, amíg a kedvezményezett (támogatott) az elõzõ idõszakra vonatkozó, teljes támogatás mértékének összegével szabályszerûen el nem számolt.” 7. Az utasítás 1. melléklet X. fejezet 15. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. A szerzõdéstervezetet a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység a véleményezési eljárás lezárását követõen annyi példányban nyomtatja ki, hogy annak megkötését követõen a minisztériumnak legalább három és

666


3. szám

valamennyi szerzõdõ félnek legalább egy aláírt (eredeti) példány álljon rendelkezésére, azokat iktatószámmal ellátja és gondoskodik azok aláírásáról. (A Szerzõdéses adatlap, a Kötelezettségvállalási adatlap és a szerzõdés tervezete a továbbiakban: Dokumentumok.)” 8. Az utasítás 1. melléklet XI. fejezet 1. pont a) és b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [1. Pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerzõdés esetén az elõzetes kötelezettségvállalás és a kötelezettségvállalás dokumentumainak ellenjegyzése jogi és pénzügyi ellenjegyzésbõl áll.] „a) Pénzügyi ellenjegyzés nélkül pénzügyi teljesítési kötelezettséget is keletkeztetõ kötelezettség, tekintet nélkül annak tárgyára, nem vállalható. Nincs szükség új pénzügyi ellenjegyzésre, ha a már vállalt kötelezettség összege változatlan vagy annak összege csökken, feltéve, hogy mindkét esetben annak megoszlása nem változik. b)

A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenjegyzése annak igazolása, hogy a szerzõdés és mellékletei a vonatkozó jogszabályoknak megfelelnek. A jogi ellenjegyzésre a Jogi és Kodifikációs Fõosztály vezetõje, vagy az általa erre a feladatra írásban kijelölt kormánytisztviselõ jogosult (a továbbiakban: jogi ellenjegyzõ).”

9. Az utasítás 1. melléklet XI. fejezet 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. A pályázati úton kötendõ szerzõdések esetében, melyek azonos tartalmi és formai követelményekkel kerülnek megkötésre, a jogi ellenjegyzõ csak a mintaszerzõdést, illetve a szerzõdésmódosítás-mintát a dátum egyidejû feltüntetése mellett aláírásával ellenjegyzi. Az ellenjegyzett mintaszerzõdések tartalma nem módosítható.” 10. Az utasítás 1. melléklet XI. fejezet 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. A pénzügyi kötelezettségvállalás dokumentumát a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység küldi meg jogi ellenjegyzés céljából a Jogi és Kodifikációs Fõosztálynak. Amennyiben nem pályázati úton odaítélt támogatási szerzõdés megkötését igényli a szervezeti egység, úgy a támogatási kérelmet és az azt jóváhagyó támogatói döntést is meg kell küldeni. A szerzõdés jogszabályoknak való megfelelõségét a jogi ellenjegyzõ a szerzõdéstervezet valamennyi rendelkezésre bocsátott példányán aláírásával igazolja a dátum egyidejû megjelölésével.” 11. Az utasítás 1. melléklet XII. fejezet 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. A minisztérium részére legalább három, minden további szerzõdõ fél részére legalább egy-egy aláírt szerzõdés példányának rendelkezésre állását kell biztosítani.” 12. Az utasítás 1. melléklet XII. fejezet 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. A felek által aláírt szerzõdéseknek egy-egy eredeti példányát a Költségvetési és Gazdálkodási Fõosztálynak és a Jogi és Kodifikációs Fõosztályának továbbítja a kötelezettségvállalást kezdeményezõ szervezeti egység vezetõje.” 13. Az utasítás 1. melléklet XIII. fejezet 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. A szakmai pénzügyi teljesítésigazolásra jogosult személyt a szerzõdésben, vagy a szerzõdés hiányában az 1. függelék szerinti Kötelezettségvállalási adatlapon a kötelezettségvállaló jelöli ki. Amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentumában a teljesítésigazoló kijelölése nem történt meg vagy a teljesítésigazoló személy megváltozik, a teljesítésigazoló személy kijelölése a 3. függelék szerinti Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése nyomtatványon történik.” 14. Az utasítás 1. mellékletének XIII. fejezet 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. A teljesítés igazolása során ellenõrizhetõ okmányok alapján meg kell gyõzõdni arról, hogy a feladat elvégzése elõírásszerûen, a szerzõdésben foglaltak szerint megtörtént-e, illetõleg az ellenérték kifizetése és annak összegszerûsége megalapozott-e, amelyet a kötelezettségvállalásban meghatározottak szerint kell igazolni.” 15. Az utasítás 1. melléklet XIII. fejezet 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. Amennyiben a szerzõdésszerû teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, a teljesítés igazolására jogosult személy a szerzõdõ felet a teljesítés elfogadásáról tájékoztatja. A számla beérkezését követõen a Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése nyomtatvány kitöltésérõl és aláírásáról a szakmai kezelõ gondoskodik.”

3. szám


667

16. Az utasítás 1. melléklet XIII. fejezet 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. Nincs formanyomtatvány szerinti teljesítésigazolás a IV. fejezet 5. pontjának a)–g) alpontban felsorolt esetekben. A IV. fejezet 4. pontjában és az 5. pont h) alpontjában felsorolt esetekben a formanyomtatvány szerinti teljesítésigazolás kötelezõ.” 17. Az utasítás 1. melléklet XVII. fejezet 3. pont ac) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [3. Az irányítási és kontroll feladatok] „ac) a szerzõdés jogi ellenjegyzése a jogi ellenjegyzõ feladata,” 18. Az utasítás 1. melléklet – X. fejezet 1. pontjában hivatkozott 2. függelék helyébe az utasítás 1. függeléke, – XIV. fejezet 1. pontjában hivatkozott 4. függelék helyébe az utasítás 2. függeléke, – XIV. fejezet 6. pontjában hivatkozott 6. függelék helyébe az utasítás 3. függeléke lép.”

668


3. szám

1. függelék a 4/2013. (II. 22.) NGM utasításhoz „2. függelék a 21/2012. (VIII. 7.) NGM utasításhoz Szerzõdéses adatlap Az adatlap és szerzõdéstervezet iktatórendszerbõl származó iktatószáma: AZ NGM SZERZÕDÉSSEL ÉRINTETT SZERVEZETI EGYSÉGEI, MUNKATÁRSAI Szerzõdéskötést kezdeményezõ szervezeti egység: Kötelezettségvállaló: Szakmai teljesítésigazoló: Ügyintézõ: SZERZÕDÉS – ALAPADATOK Kötelezettségvállalás azonosítója: Az NGM szerzõdõ (külsõ) partnere: Szerzõdés típusa: Szerzõdés tárgya: Szerzõdés összege: Nettó: Bruttó: Szerzõdés felek általi aláírásának kelte: A szakmai teljesítés véghatárideje: Szerzõdés minõsítése: £ Nem minõsített £ Üzleti titok £ Államtitok £ Szolgálati titok Közbeszerzés:

Amennyiben nem közbeszerzés, annak indoka:

£ Igen

£ Értékhatár alatti

£ Nem

£ Nem visszterhes szerzõdés £ Nem a Kbt. hatálya alá tartozik

Véleményezés Jogi Közbeszerzési

Név

VÉLEMÉNYEZÉS Dátum

£ Kizárólagos jog/mûszaki sajátosság £ Alaptevékenységhez fûzõdõ tanácsadás £ A Kbt. (szakasz száma) szerinti kivételi kör

Iktatószám

MÓDOSÍTÁS Módosításra került szerzõdés azonosítója: Megjegyzés:

Budapest, 201………………………………… Szerzõdéskötést kezdeményezõ szervezeti egység vezetõ ”

3. szám


669

2. függelék a 4/2013. (II. 22.) NGM utasításhoz

„4. függelék a 21/2012. (VIII. 7.) NGM utasításhoz

Kiadási utalványrendelet

Nemzetgazdasági Minisztérium

Csomagszám: …………………………

A MÁK ………………………… számlája terhére a mellékelt dokumentumok alapján a kiadást a következõk szerint érvényesítem/utalványozom: Kiadási kötelezettségvállalás és számlaadatok Kincstári köt. váll. bejelentési száma: Fizetési mód: Számla száma: Számla nyilvántartási száma: Számla fizetési határideje:

Jogosult megnevezése: Partner/jogosult bankszámlája: Partner bevételi KTK-kódja: Köt. váll. nyilvántartási száma: Szerzõdés száma: Pénzügyi év: Ellenszámla száma:

Fõkönyvi szám (megnevezéssel)

KTK kód

Pénzforrás kód

Kincstári kiegyenlítés dátuma: Kincstári kivonat száma:

Ügyfélkód (megnevezéssel)

Elszámolási egység (megnevezéssel)

Ügyletcsoport kód

Szakfeladat kód (megnevezéssel)

Összeg HUF

Áfa (%)

Összesen HUF

Megjegyzés: ………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………… érvényesítõ

…………………………………… utalványozó

Dátum: ………………………………

Dátum: ……………………………

……………………………………… könyvelõ

Dátum: ………………………………”

670


3. szám

3. függelék a 4/2013. (II. 22.) NGM utasításhoz

„6. függelék a 21/2012. (VIII. 7.) NGM utasításhoz

Adatlap a kijelöléshez

SZERVEZETI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE/NEVE: Kijelölõ személy neve, beosztása: Neve

Beosztása

Aláírás

Kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult(ak)* Érvényesítésre jogosult(ak)* Utalványozásra jogosult(ak)*

Érvényesség: a kijelölés idõpontjától.

…………………………………… Kijelölõ aláírása

Kijelölés idõpontja: 201… év

hónap

nap

* A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyzõ ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítõ ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.”

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének 1/2013. (II. 22.) NAV utasítása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bûnügyi Fõigazgatóságának Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról 2 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 23/2011. (VI. 30.) NGM utasítás (a továbbiakban: NAV SZMSZ) 9. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel a NAV SZMSZ 11. §-ban foglaltakra – jelen utasítást adom ki: 1. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bûnügyi Fõigazgatóságának (a továbbiakban: NAV BF) Szervezeti és Mûködési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) jelen utasítás mellékleteként adom ki.

2

Az utasítás mellékletei a Hivatalos Értesítõ 9. számában találhatóak.

3. szám


671

2. §

Az utasítás hatálya a NAV BF, valamint annak középfokú szerveire és alsó fokú szervére, valamint e szervek személyi állományába tartozó pénzügyõrökre, kormánytisztviselõkre, kormányzati ügykezelõkre, munkavállalókra (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak) terjed ki.

3. §

A NAV BF SZMSZ-ét szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

4. §

Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba.

5. §

Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bûnügyi Fõigazgatóságának Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 4/2011. (XI. 25.) NAV utasítás. Dr. Vida Ildikó s. k., elnök

672


HIRDETMÉNYEK Felhívjuk t. hirdetõink figyelmét arra, hogy az érvénytelenített bélyegzõkkel és iratokkal kapcsolatos hirdetési megbízásukat a

A Duna-Piro Kft. (1063 Budapest, Szinyei Merse Pál u. 21. I/5.) bejelentése: YK2EA3416201–250

következõ két cím bármelyikére küldhetik postán vagy faxon: Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztõsége

3. szám

SUE1A3686801–850 sorszámú számlatömböket eltulajdonították, használatuk 2012. december 1-jétõl érvénytelen.

1051 Bp., József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295.

*

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. bejelentése:

1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Fax: 266-5099. Az egyéb címekre küldött megrendelés csak kerülõ úton jut el a szerkesztõségbe, ezért megjelenése felesleges késedelmet szenvedhet. Felhívjuk figyelmüket továbbá arra, hogy a bélyegzõ (irat) érvénytelenné nyilvánításának napját minden esetben közöljék, mert ennek hiányában kénytelenek vagyunk a megrendelõlevél dátumát feltüntetni, ami az esetek többségében nem fedi a valós helyzetet. Sajnálattal közöljük egyúttal, hogy a beérkezõ megrendeléseket idõhiány miatt nem áll módunkban visszaigazolni.

4399531–5399560 sorszámú nyugtatömb használata 2013. február 7-tõl érvénytelen. * Kurucz István (3900 Szerencs, Alsópince sor 8.) bejelentése: AU7E–B 253550 –253599 sorszámú készpénzfizetési számlatömb elveszett, használata 2012. november 27-tõl érvénytelen. *

Tájékoztatjuk t. megrendelõinket, hogy a hirdetésnek nem minõsülõ közlemények, hirdetmények közzétételi díja megkezdett kéziratoldalanként 19 239 Ft; a bélyegzõk, okiratok stb. érvénytelenítése egységesen22737Ft,melyetakiadóamegjelenéstkövetõenkiszámláz.

MÁV-START Zrt. (1087 Budapest, Kerepesi út 6.) bejelentése: SU1EA 2150201–2150250 sorszámú készpénzfizetési számlatömb elveszett, használata 2013. január 15-tõl érvénytelen.

(A Szerkesztõség) *

Érvénytelenített iratok (alfabetikus sorrendben) Az Allianz Hungária Zrt. bejelentései:

A Restart Drink Hungary Kft. (2131 Göd, Bajcsy-Zsilinszky u. 14.) bejelentése: VL1SA0083151–0083200 sorszámú számlatömb elveszett, használata 2012. szeptember 9-tõl érvénytelen.

902473 *

sorszámú üzletkötõi igazolvány használata 2013. február 26-tól érvénytelen.

Az UNIQA Biztosító Zrt. bejelentései: 841151-200

*

sorszámú nyugták elvesztek, használatuk 2013. február 11-tõl érvénytelen;

A DJ CLEAN Bt. (3531 Miskolc, Ernye bán u. 13.) bejelentése: és WM1EA 0662151–200 sorszámú számlatömb elveszett (utolsó felhasznált számla WM1EA 0662156), használata 2013. március 11-tõl érvénytelen. *

803451–803500 sorszámú nyugták elvesztek, használatuk 2013. március 6-tól érvénytelen.

3. szám


673

II. GAZDASÁG JOGSZABÁLYOK

2013. évi I. törvény

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról .................

675

27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet

A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és mûködésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól1 ..................................................................................

676


Az IBIDEN Hungary Kft. Dunavarsányi Ipari Parkban megvalósuló, kipufogórendszerekhez kapcsolódó újgenerációs termékek gyártását eredményezõ beruházásával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl .................................................................. A Kecskemét közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 192/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Bridgestone Tatabánya Termelõ Kft. Tatabányai Ipari Parkban megvalósuló új személygépkocsi gumiabroncs gyártó üzemének beruházásával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 446/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról ..............................................................................................





688

742

754

1055/2013. (II. 13.) Korm. határozat

A 2015. évi Milánói Világkiállításért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl és feladatairól ............................................

754


A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerû Állam címû középtávú kormányzati programból eredõ, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintõ egyes feladatok végrehajtásáról ................... A KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft. és a LEGO Manufacturing Kft. magyarországi nagybefektetõkkel való stratégiai megállapodások megkötésérõl ..........................


1

681

A budapesti Istvánmezõ rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a budapesti Tüskecsarnok beruházási programmal összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 32/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosításáról ................................... A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott államkötvény kibocsátásának részletes szabályairól .........

4/2013. (II. 19.) NGM rendelet KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

A dohánytermékek elõállításáról, forgalomba hozataláról és ellenõrzésérõl, a kombinált figyelmeztetésekrõl, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól ................................................................. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályairól ..........................

677

A rendelet melléklete a Magyar Közlöny 21. számában található.

753

755

756

674

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1081/2013. (II. 25.) Korm. határozat

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER KÖZLEMÉNYE

A MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL KÖZLEMÉNYEI

3. szám


A Formula–1 Világbajnokság Magyar Nagydíj 2017–2021 között történõ megrendezésével kapcsolatos kormányzati szerepvállalásról .................................................................. Az AUDI Hungaria Motor Kft. magyarországi nagybefektetõvel való stratégiai megállapodás megkötésérõl

757


A telephelyi tevékenységek környezeti szempontú felülvizsgálatáról .........................................................................

757

2/2013. (II. 15.) NGM utasítás

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról ..............................................................................

757

Az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2013. február 1. és 2013. február 28. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékérõl .............................................................................................

769

Kijelölt szervezeteknek a megfelelõségértékelõ szervezetek tevékenységérõl szóló 2009. évi CXXXIII. törvény szerinti közzétételérõl ...............................................................

770

756

3. szám


675

2013. évi I. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról* 1. §

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) 3. § 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „8. dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettõl elkülönült, önálló üzlethelyiség, amelyben kizárólag a) dohánytermék, b) dohányterméket kiegészítõ termék, c) a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény Különös Rendelkezések rész I. fejezet 1. és 4. címében szabályozott sorsolásos játék és fogadás bonyolításával kapcsolatos termék, d) a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott szeszes ital, e) a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényben meghatározott energiaital, f) kávé [csomagolt kávé (ideértve az azonnal oldódó kávékivonatot is), vagy helyben is fogyasztható kávéital], g) ásványvíz és üdítõital, h) újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány, i) jogszabály által meghatározott más termék forgalmazható, és amely üzlethelyiség külsõ felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve;”

2. §

A Dohánytörvény a következõ 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § (1) Amennyiben az erre jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása mellett a dohányboltban az e törvény által megengedett más termékeket is forgalmazni kíván, úgy köteles az erre irányuló szándékát a vámhatóság felé bejelenteni. (2) A dohánytermék-kiskereskedõ az (1) bekezdésben meghatározott termékek forgalmazását a dohányboltban az (1) bekezdés szerinti bejelentést követõen kezdheti meg. Amennyiben a dohánytermék-kiskereskedõ az (1) bekezdés szerinti bejelentést a 13. §-ban meghatározott engedélyezési eljárás megkezdésekor vagy annak során nyújtja be, úgy az (1) bekezdésben meghatározott termékek forgalmazását a dohányboltban csak az engedély kézhezvételét követõen kezdheti meg. (3) A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésrõl értesíti a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedõk nyilvántartását vezetõ kereskedelmi hatóságot.”

3. §

A Dohánytörvény 24. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Azok a kiskereskedõk, akik a 2. § hatálybalépését megelõzõen dohánytermékek értékesítésére jogosultak voltak, a 2. § hatálybalépését követõen dohányterméket a dohánytermék-nagykereskedõktõl már nem vásárolhatnak, és a meglévõ dohánytermék-készletük értékesítését legfeljebb a 2. § hatálybalépését követõ 15 napig folytathatják. A dohánytermék-nagykereskedõ köteles az általa értékesített és az e bekezdés rendelkezései miatt a kiskereskedõknél megmaradt – sértetlen csomagolású – dohánytermékeket a kiskereskedõ kérelmére 30 napon belül azon az áron visszavásárolni, amelyen a dohánytermék a kiskereskedõ részére értékesítésre került.”

4. §

A Dohánytörvény V. Fejezete a következõ 24/A. §-sal egészül ki: „24/A. § (1) A 24. § (4) bekezdése rendelkezéseit nem érintve a 2013. július 1-jét megelõzõen kiállított engedély birtokában a dohányboltot 2013. május 1-jét követõen 2013. június 30-ig – az e §-ban meghatározott eltéréssel – a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó általános szabályok szerint üzemeltetni lehet (a dohánybolt elõzetes üzemeltetése).

* A törvényt az Országgyûlés a 2013. február 18-i ülésnapján fogadta el.

676


3. szám

(2) A dohánybolt elõzetes üzemeltetésének megkezdésére azt követõen kerülhet sor, ha az engedély jogosultja e szándékát a vámhatóság felé bejelenti, azzal, hogy a 13/A. § (3) bekezdésének a rendelkezését e bejelentésre is alkalmazni kell. A dohánybolt elõzetes üzemeltetéséhez a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott mûködési engedélyre nincs szükség. (3) A dohánybolt elõzetes üzemeltetése során a dohányboltban csak a 3. § 8. pontjában felsorolt termékek forgalmazására kerülhet sor.” 5. §

6. §

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 109. § (6) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (Mozgóbolt útján) „c) dohányterméket csak a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) 11. § (3) bekezdése alapján, és csak a Dohánytörvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott részvénytársaság, vagy e részvénytársaság által külön feljogosított nem jövedéki engedélyes kereskedõ útján lehet értékesíteni.” (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az 5. § 2013. július 1-jén lép hatályba. Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

A Kormány 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelete a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és mûködésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól 1 A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. Általános rendelkezések 1. §

(1) A Kormány a leghátrányosabb helyzetû térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja. (2) A leghátrányosabb helyzetû térségek települései a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetû kistérségek települései. A szabad vállalkozási zónává kijelölt települések listáját az 1. melléklet tartalmazza.

2. A fejlesztési célú források igénybevétele 2. §

(1) A foglalkoztatás-bõvítés, az új munkahelyek teremtésének ösztönzésére a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter által a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész központi keretének terhére meghirdetett pályázat alapján a szabad vállalkozási zónákban mûködõ, valamint betelepülõ vállalkozások, az alaptámogatáson és a kiegészítõ támogatásokon kívül – az éves pályázati felhívásban meghatározott formában, támogatási mértékben – többlettámogatást igényelhetnek. (2) A szabad vállalkozási zónákba betelepült vállalkozások egyéb, fejlesztési és foglalkozatási célú támogatási igényeiket a számukra kiajánlott pályázati úton érvényesíthetik.

1

A rendelet melléklete a Magyar Közlöny 21. számában található.

3. szám


677

3. Szabad vállalkozási zóna mûködtetése 3. §

(1) A szabad vállalkozási zónává történõ kijelölés 5 évre szól. (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti kijelölést – a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelõs miniszter javaslatára – annak lejárta elõtt meghosszabbíthatja.



A Kormány 31/2013. (II. 13.) Korm. rendelete az IBIDEN Hungary Kft. Dunavarsányi Ipari Parkban megvalósuló, kipufogórendszerekhez kapcsolódó újgenerációs termékek gyártását eredményezõ beruházásával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b) és d) pontjában, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

(1) A Kormány kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek összefüggenek az IBIDEN Hungary Kft. Dunavarsány város területén fekvõ, az ingatlan-nyilvántartás szerinti 5041/2, 5042/1, 5042/2, 5042/3, 5042/4, 5042/7, 5042/10, 5042/11, 5042/12, 5057/1, 5057/2, 5057/3, 5057/4, 5057/5, 5064 és 5063 helyrajzi számú földrészleteken, illetve az ezekbõl a földrészletekbõl telekalakítási eljárások jogerõs befejezését követõen kialakított földrészleteken megvalósuló, kipufogórendszerekhez kapcsolódó újgenerációs termékek gyártását eredményezõ beruházásával. (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (3) Azokban az esetekben, amikor az 1. mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott ügyben szakhatóság közremûködését rendeli el, a Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben szakhatóságként a 2. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (4) A Kormány az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentõségû ügyek koordinációjára – a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. §-ában foglaltak szerinti feladat- és hatáskörrel rendelkezõ – kormánymegbízottként a Pest Megyei Kormányhivatalt vezetõ kormánymegbízottat jelöli ki.

2. §


678


3. szám

1. melléklet a 31/2013. (II. 13.) Korm. rendelethez Az IBIDEN Hungary Kft. Dunavarsány város területén megvalósuló, kipufogórendszerekhez kapcsolódó újgenerációs termékek gyártását eredményezõ beruházásával kapcsolatos kiemelt jelentõségû ügyek és az azokban eljáró hatóságok A

B

C

D

E

Beruházás megnevezése

Beruházás azonosítója

A beruházás megvalósításával kapcsolatos eljárások

Elsõ fokon eljáró hatóság

Másodfokon eljáró hatóság

1.

2.

Kiemelt Az 1. § (1) beruházásként bekezdése szerinti kipufogó terület rendszerekhez kapcsolódó újgenerációs termékek gyártását eredményezõ gyártóüzem és annak építményei

általános építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások (a további régészeti feladatellátás meghatározása kivételével)

Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

3.

környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás

4.

természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás

5.

útügyi hatósági engedélyezési eljárás

6.

vízjogi engedélyezési eljárás

7.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése és 13. § (2) bekezdése szerinti engedélyezési eljárás ingatlannyilvántartási hatósági eljárás telekalakítási hatósági eljárás

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelõsége Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Budapest Fõváros Kormányhivatala Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatósága

8.

9.

Ráckevei Járási Hivatal Járási Földhivatala Ráckevei Járási Hivatal Járási Földhivatala

Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, régészet esetén: Budapest Fõváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala

3. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

földmérési hatósági Ráckevei Járási eljárás Hivatal Járási Földhivatala hírközlési hatósági Nemzeti Média- és engedélyezési Hírközlési Hatóság eljárás Hivatala bányahatósági Magyar Bányászati engedélyezési és Földtani Hivatal eljárás Budapesti Bányakapitányság talajvédelmi Pest Megyei hatósági Kormányhivatal engedélyezési Növény- és eljárás Talajvédelmi Igazgatósága vasúti hatósági Nemzeti engedélyezési Közlekedési eljárás Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala tûzvédelmi Belügyminisztérium hatósági ügyekben Országos eltérési Katasztrófavédelmi engedélyezési Fõigazgatóság eljárások a jogszabályban, Belügyminisztérium nemzeti Országos szabványban teljes Katasztrófavédelmi körûen nem Fõigazgatóság szabályozott beépített tûzoltó berendezések létesítési és használatbavételi eljárások beépített tûzjelzõ, Pest Megyei tûzoltó Katasztrófavédelmi berendezések Igazgatóság létesítési és használatbavételi eljárások a jogszabályban Pest Megyei rögzített Katasztrófavédelmi tûzvédelmi Igazgatóság hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos hatósági eljárások

679 Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ

nincs

nincs

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság


680


3. szám

2. melléklet a 31/2013. (II. 13.) Korm. rendelethez Az 1. melléklet szerinti kiemelt jelentõségû ügyekben közremûködõ szakhatóságok 1. 2.

A

B

C

Szakhatósági közremûködése tárgyköre

Elsõfokú szakhatóság

Másodfokú szakhatóság

építésügy, mûemlékvédelem és régészet

3.

környezetvédelem, természetvédelem és vízügy

4.

közúti közlekedés

5.

vasúti közlekedés

6.

légi közlekedés

7.

földtan

8.

bányászat

9.

rendészet

10.

tûzvédelem

11.

honvédelem

12.

katasztrófavédelem

13.

talajvédelem

14.

erdõvédelem

15.

egészségügy

16.

hírközlés

17.

mûszaki biztonság

18.

területrendezési elõírásokkal való összhang

Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi Pest Megyei Kormányhivatal és Örökségvédelmi Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, régészet esetén: Budapest Fõváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Közép-Duna-völgyi Országos Környezetvédelmi, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Felügyelõség Pest Megyei Kormányhivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Közlekedési Felügyelõsége Központ Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Központ Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Központ Magyar Bányászati és Földtani Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Hivatal Bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Hivatal Bányakapitányság Pest Megyei Országos Rendõr-fõkapitányság Rendõr-fõkapitányság Pest Megyei Katasztrófavédelmi Belügyminisztérium Országos Igazgatóság Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Honvédelmi Minisztérium honvédelemért felelõs miniszter Hatósági Hivatal vezetõje Pest Megyei Katasztrófavédelmi Belügyminisztérium Országos Igazgatóság Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Pest Megyei Kormányhivatal Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Növény- és Talajvédelmi Hivatal Igazgatósága Pest Megyei Kormányhivatal Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Erdészeti Igazgatósága Hivatal Budapest Fõváros Országos Tisztifõorvosi Hivatal Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzeti Média- és Hírközlési Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Hatóság elnöke Budapest Fõváros Magyar Kereskedelmi Kormányhivatala Mérésügyi és Engedélyezési Hivatal Mûszaki Biztonsági Hatósága Pest Megyei Kormányhivatal területrendezésért felelõs Építésügyi és Örökségvédelmi miniszter Hivatalának Állami Fõépítésze

3. szám


681

A Kormány 37/2013. (II. 14.) Korm. rendelete a Kecskemét közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 192/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Bridgestone Tatabánya Termelõ Kft. Tatabányai Ipari Parkban megvalósuló új személygépkocsi gumiabroncs gyártó üzemének beruházásával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 446/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b) és d) pontjában, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

(1) A Kecskemét közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 192/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kormány kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánítja az 1. számú mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-nek, illetve anyavállalatának, a Daimler AG-nek a Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén, a Kecskemét belterület 26500 helyrajzi számú ingatlanon megvalósuló beruházásaival függenek össze.” (2) Az R. 1. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Kormány az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentõségû ügyek koordinációjára – a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. §-ában foglaltak szerinti – feladat- és hatáskörrel rendelkezõ kormánymegbízottként a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt vezetõ kormánymegbízottat jelöli ki.” (3) Az R. a következõ 4. §-sal egészül ki: „4. § E rendeletnek a Kecskemét közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 192/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Bridgestone Tatabánya Termelõ Kft. Tatabányai Ipari Parkban megvalósuló új személygépkocsi gumiabroncs gyártó üzemének beruházásával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 446/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 37/2013. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr1.) 1. §-ával megállapított 1. § (1) és (4) bekezdését, valamint az 1. és 2. mellékletet a Kr1. hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekre is alkalmazni kell.” (4) Az R. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. (5) Az R. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

2. §

A Bridgestone Tatabánya Termelõ Kft. Tatabányai Ipari Parkban megvalósuló új személygépkocsi gumiabroncs gyártó üzemének beruházásával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról szóló 446/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a)

1. melléklete helyébe a 3. melléklet,

b)

2. melléklete helyébe a 4. melléklet

lép. 3. §


682


3. szám

1. melléklet a 37/2013. (II. 14.) Korm. rendelethez „1. számú melléklet a 192/2008. (VII. 30.) Korm. rendelethez

A kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkezõ hatóságok A

B

C

D

E





1. Beruházás megnevezése

2.

3.

Kiemelt Az 1. § (1) bekezdése beruházásként szerinti terület gyárépítés és annak építményei, valamint az ahhoz kapcsolódó logisztikai bázis és építményei

általános építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások, régészeti feltárásokkal kapcsolatos eljárások (a további régészeti feladatellátás meghatározása kivételével) további régészeti feladatellátás meghatározása

4.


5.


6.


7.


8.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése és 13. § (2) bekezdése szerinti engedélyezési eljárás

Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

Budapest Fõváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelõsége Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Csongrád Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatósága

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, régészet esetén: Budapest Fõváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala nincs

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

3. szám


10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

ingatlannyilvántartási hatósági eljárás telekalakítási hatósági eljárás

Kecskeméti Járási Hivatal Járási Földhivatala Kecskeméti Járási Hivatal Járási Földhivatala földmérési hatósági Kecskeméti Járási eljárás Hivatal Járási Földhivatala hírközlési hatósági Nemzeti Média- és engedélyezési Hírközlési Hatóság eljárás Hivatala bányahatósági Magyar Bányászati engedélyezési és Földtani Hivatal eljárás Szolnoki Bányakapitányság talajvédelmi Bács-Kiskun Megyei hatósági Kormányhivatal engedélyezési Növény- és eljárás Talajvédelmi Igazgatósága vasúti hatósági Nemzeti engedélyezési Közlekedési Hatóság eljárás Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala tûzvédelmi hatósági Belügyminisztérium ügyekben eltérési Országos engedélyezési Katasztrófavédelmi eljárások Fõigazgatóság a jogszabályban, Belügyminisztérium nemzeti Országos szabványban teljes Katasztrófavédelmi körûen nem Fõigazgatóság szabályozott beépített tûzoltó berendezések létesítési és használatbavételi eljárások beépített tûzjelzõ, Bács-Kiskun Megyei tûzoltó Katasztrófavédelmi berendezések Igazgatóság létesítési és használatbavételi eljárások a jogszabályban Bács-Kiskun Megyei rögzített tûzvédelmi Katasztrófavédelmi hatósági Igazgatóság egyeztetésekkel kapcsolatos hatósági eljárások

683 Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke Magyar Bányászati és Földtani Hivatal


Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ nincs

nincs



”

684


3. szám

2. melléklet a 37/2013. (II. 14.) Korm. rendelethez „2. számú melléklet a 192/2008. (VII. 30.) Korm. rendelethez

A kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban közremûködõ szakhatóságok

1. 2.

A

B

C





Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

3.


4.


5.


6.

polgári légi közlekedés

7.

állami célú légi közlekedés

8.

földtan

9.

bányászat

10.

rendészet

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelõsége Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Kecskeméti Rendõrkapitányság

11.

tûzvédelem

12.

honvédelem

13.


14.

talajvédelem

15.

erdõvédelem

16.

egészségügy

17.

hírközlés

18.

mûszaki biztonság

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetõje Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Csongrád Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatósága

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, régészet esetén: Budapest Fõváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ honvédelemért felelõs miniszter Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bács-Kiskun Megyei Rendõr-fõkapitányság Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság honvédelemért felelõs miniszter Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Országos Tisztifõorvosi Hivatal

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ”

3. szám


685

3. melléklet a 37/2013. (II. 14.) Korm. rendelethez „1. melléklet a 446/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A Bridgestone Tatabánya Termelõ Kft. Tatabányai Ipari Parkban megvalósuló új személygépkocsi gumiabroncs gyártó üzemének beruházásával kapcsolatos kiemelt jelentõségû ügyek és az azokban eljáró hatóságok A

B

C

D

E





1. Beruházás megnevezése

2.

Kiemelt beruházásként új gyártó üzem és annak építményei létesítése

Az 1. § (1) bekezdése általános építésügyi szerinti terület és örökségvédelmi hatósági eljárások, régészeti feltárásokkal kapcsolatos eljárások (a további régészeti feladatellátás meghatározása kivételével)

3.

további régészeti feladatellátás meghatározása

4.


5.


6.


7.


Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

Budapest Fõváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelõsége Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség

KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, régészet esetén: Budapest Fõváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala nincs

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség

686


3. szám

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése és 13. § (2) bekezdése szerinti engedélyezési eljárás ingatlannyilvántartási hatósági eljárás

Fejér Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatósága

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Tatabányai Járási Hivatal Járási Földhivatala

10.

telekalakítási hatósági eljárás

Tatabányai Járási Hivatal Járási Földhivatala

11.

földmérési hatósági Tatabányai Járási eljárás Hivatal Járási Földhivatala

12.

hírközlési hatósági engedélyezési eljárás bányahatósági engedélyezési eljárás

KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

9.

13.

14.

15.

16.

17.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság talajvédelmi Komáromhatósági Esztergom Megyei engedélyezési Kormányhivatal eljárás Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága vasúti hatósági Nemzeti engedélyezési Közlekedési Hatóság eljárás Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala tûzvédelmi hatósági Belügyminisztérium ügyekben eltérési Országos engedélyezési Katasztrófavédelmi eljárások Fõigazgatóság a jogszabályban, Belügyminisztérium nemzeti Országos szabványban teljes Katasztrófavédelmi körûen nem Fõigazgatóság szabályozott beépített tûzoltó berendezések létesítési és használatbavételi eljárások


Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ nincs

nincs

3. szám


beépített tûzjelzõ, tûzoltó berendezések létesítési és használatbavételi eljárások a jogszabályban rögzített tûzvédelmi hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos hatósági eljárások

19.

687 KomáromEsztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


KomáromEsztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


”

4. melléklet a 37/2013. (II. 14.) Korm. rendelethez „2. melléklet a 446/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az 1. melléklet szerinti kiemelt jelentõségû ügyekben közremûködõ szakhatóságok

1.

A

B

C




2.


Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, régészet esetén: Budapest Fõváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

3.


Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség

4.


Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelõsége


5.


Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Központ

6.

polgári légi közlekedés

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal


7.

állami célú légi közlekedés

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal

honvédelemért felelõs miniszter

8.

földtan

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

9.

bányászat

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

10.

rendészet

Komárom-Esztergom Megyei Rendõr-fõkapitányság

Országos Rendõr-fõkapitányság

11.

tûzvédelem

Komárom- Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


12.

honvédelem

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetõje

honvédelemért felelõs miniszter

688


3. szám

13.


Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


14.

talajvédelem

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

15.

erdõvédelem

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

16.

egészségügy

Komárom-Esztergom Megyei Országos Tisztifõorvosi Hivatal Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

17.

hírközlés

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke

18.

mûszaki biztonság

Fejér Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatósága

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ”

A Kormány 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelete a dohánytermékek elõállításáról, forgalomba hozataláról és ellenõrzésérõl, a kombinált figyelmeztetésekrõl, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól A Kormány a nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés a) pontjában, a 12. § és a 24. § (2) bekezdés d) pontja tekintetében a nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés b) pontjában, a 24. § (1) bekezdése és a 24. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában, a 24. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. Általános rendelkezések 1. §

(1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Magyarország területén elõállított, továbbá – a 16. §-ban foglalt kivétellel – forgalomba hozott dohánytermékekre kell alkalmazni. (2) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a személyes fogyasztás céljából Magyarország területére behozott dohánytermékekre.

2. §

E rendelet alkalmazásában: 1.

bejegyzett kereskedõ: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. § 16. pontjában meghatározott személy,

2.

dohánytermék: a 4. pont és a 9. pont szerinti termék,

3.

dohánytermék gyártásához felhasznált nyers- és adalékanyagok: a) b)

nyersdohány: a Nicotiana tabacum fajhoz tartozó, ipari feldolgozásra alkalmas növény természetes vagy mesterséges úton szárított levele, fermentált, érlelt dohány (a továbbiakban: dohány): az a nyersdohány, amelyben a szárítást követõen hõfejlõdés és szárazanyag-veszteség mellett olyan változások játszódtak le, amelynek következtében a dohánytermék élvezeti célra alkalmassá vált,

3. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY c) d) e) f)

4.

689

dohányfólia: kötõ- és adalékanyagok felhasználásával, szárazanyagra számítva legalább 75%-ban dohányból készült papírszerû lemez vagy szalag, dohányvágat: egyenletes szélességû szálakra vágott dohány vagy egyenletes szélességûre vágott dohányfólia, cigarettapapír: olyan méretre vágott, speciális papír, amit a dohányvágat burkolására használnak, dohány-adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges, a dohánytól eltérõ anyag, amelyet a dohánytermékhez az elõkészítés, a kezelés, a feldolgozás és a csomagolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezõen befolyásolja, és amelynek hozzáadása azt eredményezheti, hogy önmaga vagy származéka a dohánytermék összetevõjévé válik,

dohányzásra szánt dohányterméknek minõsülnek a következõ dohánytermék-típusok: a)

b)

c) d) e) f)

cigaretta: dohányrúd, amely meglévõ állapotában dohányzásra alkalmas, dohányvágatból vagy dohányvágatból és dohányfóliából készült töltetét hosszanti részén ragasztott cigarettapapír vagy dohányfólia borítja, és nem minõsül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerû, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek, szivar, szivarka: ba) dohányrúd, amely teljes egészében természetes dohányból készült, illetve dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal, bb) dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyezõ külsõ borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külsõ boríték nem fedi a szopókát; a burok és a boríték dohányfóliából készült, és egy termék tömege – a filter és a szopóka nélkül – nem lehet kevesebb 1,2 g-nál, és a borítékot a dohányrúd hossztengelyével minimum 30 fokos hegyes szöget bezáróan, spirálisan tekerték fel, bc) dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyezõ dohányfóliából készült külsõ borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külsõ boríték nem fedi a szopókát; egy termék tömege – a filter vagy a szopóka nélkül – nem kevesebb 2,3 g-nál, és a kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán nem kevesebb 34 mm-nél, fogyasztási dohány: a d) pont és az e) pont szerinti, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, finomra vágott fogyasztási dohány (cigarettadohány): olyan fogyasztási dohány, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1,5 milliméter szélességûre vágott, egyéb fogyasztási dohány (pipadohány): a d) pont alá nem tartozó, pipában történõ elszívásra szolgáló fogyasztási dohány, bármely olyan egyéb termék, amelyet dohányzás céljából gyártanak, még abban az esetben is, ha csupán részben tartalmaz – akár géntechnológiával módosított formában, akár nem ilyen formában – dohányt,

5.

export: olyan jövedéki terméknek Európai Unión kívüli államba történõ értékesítése, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel Európai Unión kívüli államba kiléptet,

6.

fogyasztói csomagolási egység: a dohánytermékek kötelezõ csomagolása során alkalmazott legkisebb csomagolási egység: a) b) c) d) e)

cigaretta esetében legalább 19 db, de legfeljebb 50 db cigarettát tartalmazó csomag, a 4. pont b) pont ba) alpontja szerinti dohánytermék esetén darab vagy doboz, a 4. pont b) pont bb) és bc) alpontja szerinti dohánytermék esetén legalább 5 darabot tartalmazó doboz, a fogyasztási dohány esetében a legalább 40 gramm, de legfeljebb 200 gramm – de minden esetben tízzel osztható gramm-tömegû – fogyasztási dohányt tartalmazó tasak vagy doboz, rágásra szolgáló vagy tüsszentésre szolgáló dohánytermékek esetében tasak vagy doboz,

7.

forgalomba hozatal: a dohánytermék továbbforgalmazók részére történõ nagykereskedelmi, illetve a fogyasztók mint végsõ felhasználók részére történõ kiskereskedelmi értékesítése,

8.

forgalomba hozó: a 7. pont szerinti tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezet vagy természetes személy,

9.

füst nélküli dohányterméknek minõsülnek a következõ dohánytermék-típusok: a) b)

rágásra szolgáló dohánytermék: a formázott rágódohány, tüsszentésre szolgáló dohánytermék: a por alakú burnót,

690

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY c)

3. szám

szájon át fogyasztott dohánytermék: a dohányzásra, illetve rágásra szánt termékeken kívül minden szájon át való használatra szánt, teljes egészében vagy részben dohányból készült, porított vagy szemcsés, illetve e két forma bármely kombinációja révén elõállított termék, különösen a zacskóban vagy likacsos szerkezetû zacskóban, valamint az élelmiszerhez hasonló formában kiszerelt termék,

10. füstszûrõ: a cigaretta, szivar, szivarka azon része, amely a dohányterméken áthaladó fõfüst szûrésére szolgál, 11. gyûjtõcsomag: több fogyasztói csomagolási egységet tartalmazó, kiskereskedelmi forgalomban értékesített nagyobb csomagolási egység, 12. idegen anyag: a termesztés és feldolgozás során a nyersanyagba, illetve a késztermékbe került, egyszerû fizikai módszerekkel elkülöníthetõ, nem dohány eredetû anyag, 13. importálás: a Jöt. 7. § 2. pontjában meghatározott fogalom, 14. importáló: az a személy, aki – a Jöt. rendelkezéseinek betartása mellett – elõször szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, 15. kátrány: a nikotinmentes száraz füst-kondenzátum, 16. nikotin: a száraz füst-kondenzátum nikotin-alkaloidtartalma, 17. összetevõ: bármely olyan anyag vagy alkotóelem – kivéve a dohánylevelet vagy a dohánynövény egyéb természetes vagy feldolgozott részét –, amelyet egy dohánytermék gyártásához használnak fel, és amely a késztermékben – akár megváltozott formában – van jelen, beleértve a papírt, a füstszûrõt, a nyomdafestéket és a ragasztóanyagokat is, 18. szabadforgalomba bocsátás: a Jöt. 7. § 22. pontjában meghatározott fogalom, 19. szállítási csomagolás: a termék szállításához kialakított, de kiskereskedelmi forgalomba nem kerülõ csomagolás, 20. személyes fogyasztás: a dohánytermék nem kereskedelmi jelleggel, magánszemély által történõ, a Jöt. szerinti adómentes behozatala, 21. szén-monoxid: a cigarettafüst gázfázisának alkotórésze, 22. szopóka: a cigarettához, szivarhoz, szivarkához rögzített rész, amely közvetlenül a szájjal érintkezik, 23. tároló adóraktár engedélyese: a Jöt. 100. § (1) bekezdés d) pontja szerinti dohánytároló adóraktár engedélyese.

2. A dohánytermékek gyártásának, importálásának és az Európai Unió más tagállamából való behozatalának feltételei 3. §

(1) A dohányterméket elõállítónak (a továbbiakban: gyártó) a dohánytermék gyártásának megkezdése elõtt, az importálónak, a bejegyzett kereskedõnek, valamint a tároló adóraktár engedélyesének a dohánytermék szabad forgalomba bocsátása elõtt valamennyi dohánytermékrõl az 1. mellékletben szereplõ adatokat tartalmazó regisztrációs lapot kell kiállítania. (2) A regisztrációs lap egy példányát a dohányterméket elõállító üzemben, az importáló, a bejegyzett kereskedõ, valamint a tároló adóraktár engedélyes székhelyén, illetve a raktározás helyén a hatósági ellenõrzés számára is hozzáférhetõ módon meg kell õrizni mindaddig, amíg a dohánytermék gyártása, importálása folyik, illetve a dohánytermék forgalomban van. (3) A gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedõ és a tároló adóraktár engedélyese köteles a szabadforgalomba bocsátás elõtt a regisztrációs lap egy további példányát nyilvántartásba vétel céljából a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (a továbbiakban: NFH) megküldeni. Az NFH a nyilvántartásba vett regisztrációs lap másolati példányát elektronikus úton továbbítja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatal (a továbbiakban: ÁNTSZ–OTH) részére. (4) Az 1. melléklet szerinti regisztrációs lap adattartalmáról, valamint a 4. § (2) bekezdése szerinti dokumentumok adattartalmáról az NFH hatósági nyilvántartást vezet.

4. §

(1) A dohánytermék gyártásához felhasználható adalékanyagokat, azok pontos felhasználási célját, valamint tisztasági követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (2) A 2. mellékletben nem szereplõ vagy felhasználási engedéllyel nem rendelkezõ adalékanyagoknak a dohánytermék gyártásában való felhasználását a felhasználó, a forgalomba hozó vagy a gyártó kérelmére az ÁNTSZ–OTH engedélyezi. Az engedély iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti tartalommal az ÁNTSZ–OTH-hoz kell benyújtani. Nem szükséges engedélyt kérni a nyersdohány természetes részeinek felhasználásához.

3. szám


691

(3) A kérelemhez mellékelni kell: a) az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam hatósága által kiadott felhasználási engedélyt, ha az rendelkezésre áll, valamint b) akkreditált laboratórium által kiadott, a bevizsgálás eredményét rögzítõ jegyzõkönyvet, c) a (6) bekezdésben foglaltak alátámasztására alkalmas további adatokat, ha azok az a) vagy a b) pont alapján nem állnak rendelkezésre. (4) Amennyiben a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenõen szükséges, az ÁNTSZ–OTH a termékre vonatkozó további adatokat is bekérhet. (5) Az ÁNTSZ–OTH a (2) bekezdésben meghatározott engedélyrõl kiadott határozatot az NFH-val is közli. (6) Az adalékanyag felhasználása abban az esetben engedélyezhetõ, ha az adalékanyag a dohánytermék elfogyasztása során önmagában vagy a dohánytermék felhasználásakor keletkezõ más komponensekkel reakcióba lépve nem eredményezi a dohánytermék egészségkárosító hatásának vagy addiktív hatásának növekedését. (7) A dohány-adalékanyagnak a 2. mellékletben, illetve az engedélyben meghatározott feltételektõl eltérõ alkalmazása tilos. (8) A dohánytermék hozzáadott tiltott adalékanyagokat, idegen anyagokat nem tartalmazhat. A tiltott adalékanyagok listáját a 4. melléklet tartalmazza. (9) A szabadforgalomba bocsátott cigarettának meg kell felelnie az MSZ EN 16156:2011 biztonsági követelményeinek.

3. Határértékek 5. §

A szabadforgalomba bocsátott cigaretta hozama nem tartalmazhat cigarettánként többet, mint a) 10 mg kátrányt, b) 1 mg nikotint, c) 10 mg szén-monoxidot, figyelembe véve az MSZ ISO 8243 szabvány szerinti konfidencia intervallumokat.

4. Jelölés 6. §

(1) A fogyasztói csomagolási egységen jelölni kell – a nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 6. §-ában meghatározottakon túl – a) a dohánytermék típusát a következõk szerint: „cigaretta”, „szivar”, „szivarka”, „cigarettadohány”, „pipadohány”, „rágódohány”, „burnót”, b) a dohánytermék márkanevét vagy márkajelzését, c) a dohánytermék alfajtáját (ha megkülönböztethetõ), d) a gyártó vagy forgalomba hozó, bejegyzett kereskedõ, tároló adóraktár engedélyes megnevezését azonosításra alkalmas módon, e) a dohánytermék származási helyének megjelölését, ha az áru nem az Európai Gazdasági Térségbõl származik, f) a darabszámot (cigaretta, szivar, szivarka) vagy tömeget (fogyasztási dohány, rágásra, tüsszentésre szolgáló dohánytermék), g) füstszûrõs termék esetén a „füstszûrõ(s)” vagy „filter(es)” szót, h) cigaretta esetében a kátrány, nikotin és szén-monoxid tartalom, illetve hozam számszerû értékét az Nvt. 6. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a következõ módon: ha) „Kátrány X mg/cigaretta” (ahol X egészre kerekített szám), hb) „Nikotin Y mg/cigaretta” (ahol Y egy tizedesjeggyel megadott, kerekített szám), hc) „Szén-monoxid Z mg/cigaretta” (ahol Z egészre kerekített szám), i) a gyártás idõpontját (az év, a hónap és a nap feltüntetésével) és helyét, vagy tételszámot, illetve kódolt megjelölést, amelybõl a gyártás helye és ideje megállapítható. (2) Az 5. melléklet állapítja meg a gyártó által az Nvt. 6. § (1) bekezdés b) pontjában és e rendeletben foglaltak szerint alkalmazandó kombinált figyelmeztetést. (3) A rágásra szolgáló és a tüsszentésre szolgáló dohánytermék esetében az Nvt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti általános egészségvédõ figyelmeztetés helyett a fogyasztói csomagolási egységen a következõ általános egészségvédõ figyelmeztetést kell feltüntetni: „Ez a dohánytermék károsíthatja egészségét és függõséget okoz.”.

692


3. szám

7. §

(1) A gyûjtõcsomagon – az Nvt. 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakon túl – a 6. § (1) bekezdés a)–f) és h) pontja szerinti jelöléseket kell alkalmazni a fogyasztói csomagolási egységekre meghatározott feltételekkel. (2) Nem kötelezõ az (1) bekezdés szerinti jelölések alkalmazása az átlátszó gyûjtõcsomagon. (3) A szállítási csomagoláson a 6. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti jelöléseket kell alkalmazni.

8. §

(1) Az Nvt. 6. § (2) bekezdésében foglalt rendszeres megjelenés biztosítása érdekében három naptári éven belül dohánytermék márkanevenként valamennyi kombinált figyelmeztetés azonos arányban alkalmazandó. Amennyiben ennek mûszaki feltételei nem adottak, a leggyakrabban és a legritkábban alkalmazott kombinált figyelmeztetések száma közötti eltérés három naptári évenként nem lehet nagyobb cigaretta esetében 10%-nál, egyéb dohánytermék-típus esetében 15%-nál. A kombinált figyelmeztetések váltakozva való alkalmazását elõíró kötelezettség ellenõrizhetõsége érdekében a gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedõ és a tároló adóraktár engedélyese köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelybõl az alkalmazott kombinált figyelmeztetések száma három hónaponként megállapítható. (2) A cigaretta kivételével a többi olyan dohánytermék fogyasztói csomagolási egységén, ahol a legszembetûnõbb felület mérete nagyobb, mint 75 cm2, az egészségvédõ figyelmeztetéseknek az egyes felületeken legalább 22,5 cm2 nagyságú területet le kell fedniük. (3) Az általános egészségvédõ figyelmeztetéseket és a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti értékfeltüntetést fehér alapon, fekete, kövérített Helvetica betûtípussal kell nyomtatni. A feliratot kis betûvel kell szedni, kivéve a szöveg kezdõbetûjét, és azt az esetet, amikor a nagybetû használatát nyelvtani szabály követeli meg. A feliratot – a füst nélküli dohánytermékek kivételével – legalább 3 mm és legfeljebb 4 mm vastag, fekete vonallal határolt keretben kell elhelyezni, amely semmilyen módon nem zavarhatja az egészségvédõ figyelmeztetések szövegét és az értékfeltüntetést. A szöveget a nyomtatására fenntartott területen középre zárva, amennyiben a rendelkezésre álló terület mérete ezt lehetõvé teszi, a csomag felsõ szélével párhuzamosan kell elhelyezni. Olyan betûméretet kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a szöveg a rendelkezésre álló felület lehetõ legnagyobb hányadát foglalja el.

9. §

(1) A kombinált figyelmeztetés a) a dohánytermék csomagolásán akként kerül nyomtatásra, hogy – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – megtartsa az 5. melléklet szerinti formátumot és arányokat, valamint a kép és a szöveg grafikai sértetlenségét, b) betölti a számára elõírt felszín teljes egészét, és a csomagolás felsõ szélével párhuzamosan és a csomagon található többi információval azonos irányban helyezkedik el, c) sokszorosítása során a nyomtatásra a 6. melléklet 1. pontjában meghatározott mûszaki elõírásokat kell alkalmazni, d) – a 6. mellékletben foglaltakkal összhangban – egy legalább 3 mm és legfeljebb 4 mm vastag fekete szegély által körülhatárolt, amely semmilyen módon nem ütközik a kombinált figyelmeztetés szöveges vagy látványelemeivel. (2) A dohánytermék csomagolásán semmilyen formában nem lehet a kombinált figyelmeztetésekre megjegyzést tenni, azokat átfogalmazni vagy azokra utalni. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérõen, olyan dohánytermékek esetében, amelyek egyedi csomagolásának méretarányaira tekintettel nem lehetséges az Nvt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felület lefedése a kombinált figyelmeztetés 5. melléklet szerinti formátumának, arányainak vagy a kép és a szöveg grafikai sértetlenségének megváltoztatása nélkül, a kombinált figyelmeztetés az egyedi csomagolás méretéhez igazítással a 6. melléklet 2. pontjában meghatározott elõírások szerint alkalmazandó. (4) A (3) bekezdés alkalmazásának elõsegítése érdekében az NFH a honlapján közzéteszi az Európai Bizottság által e tárgyban kiadott útmutatót. (5) A dohánytermék adójegyére nyomtatni, és azt egyéb módon eltakarni tilos. Az egészségvédõ figyelmeztetések és a kombinált figyelmeztetések nyomtatásának eltávolíthatatlannak, törölhetetlennek kell lennie, azokat más írás vagy képanyag, illetve a csomagfelbontó szalag nem takarhatja, nem homályosíthatja el és nem szakíthatja meg. A cigarettát kivéve a dohánytermékeken a feliratok, az egészségvédõ figyelmeztetések és a kombinált figyelmeztetések a csomagra eltávolíthatatlanul rögzített matricán is elhelyezhetõk. (6) A kombinált figyelmeztetéseket a) úgy kell nyomtatni, hogy azokat ne takarja el vagy ne zavarja meg a csomag kibontása, b) olyan módon kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a csomag felbontásakor a kombinált figyelmeztetések egyetlen szöveges vagy vizuális eleme se csorbuljon. (7) A kombinált figyelmeztetések nyomdai kivitelezésére alkalmas elektronikus forrásdokumentumokat az ÁNTSZ–OTH kérelemre elektronikus úton átadja a dohánytermék gyártója részére.

3. szám


693

10. §

Tilos a dohánytermék csomagolásán arra utaló szöveg, név, márkanév, képi vagy egyéb jelzés alkalmazása, amely azt sugallja, hogy egy adott dohánytermék más dohányterméknél kevésbé ártalmas.

11. §

A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a 7. mellékletben meghatározott tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplõ „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betûmérettel kell készülniük.

5. Az egészségvédelmi bírságra vonatkozó szabályok 12. §

(1) Az egészségvédelmi bírságot a bírságot kiszabó fõvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének a 8. mellékletben meghatározott számlájára kell befizetni. (2) A megyei és a fõvárosi kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve és járási (fõvárosi kerületi) hivatalának járási népegészségügyi intézete az általa az adott hónapban az Nvt. alapján kiszabott egészségvédelmi bírság összegérõl nyilvántartást vezet. A nyilvántartás személyazonosításra alkalmatlan, összesített adattartalmáról, valamint a tárgyhónapban bekövetkezett változásairól a fõvárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatja az ÁNTSZ–OTH-t.

6. A dohánytermékek forgalomba hozatalának feltételei 13. §

(1) Csak olyan dohánytermék bocsátható szabadforgalomba, illetve hozható forgalomba, amely megfelel e rendelet elõírásainak és a regisztrációs lapon feltüntetett adatoknak. (2) Szájon át fogyasztott dohánytermék nem bocsátható szabadforgalomba, illetve nem hozható forgalomba. (3) A dohánytermék gyártásával összefüggésben, forgalomba hozatala során vagy forgalomba hozatalával összefüggésben nem adható át olyan termék, különösen kiegészítõ csomagolás, doboz vagy tasak, amely az adójegy vagy az egészségvédõ figyelmeztetések vagy a kombinált figyelmeztetések eltakarására alkalmas.

14. §

A dohánytermék minõségének megõrzéséhez szükséges tárolási körülményeket a forgalomba hozatal valamennyi szakaszában biztosítani kell. A szállítási csomagoláshoz használt gyûjtõládát legalább 10 cm magasságú, légkicserélõdést elõsegítõ alátéten kell tárolni. A tárolási körülményeket, azoknak a dohánytermékek minõségére gyakorolt hatását a forgalomba hozó köteles rendszeresen ellenõrizni.

15. §

Dohánytermék – a darabonként értékesíthetõk kivételével – csak eredeti fogyasztói csomagolási egységben vagy gyûjtõcsomagban hozható forgalomba. A dohánytermék a forgalomba hozatal során nem csomagolható át, a gyûjtõcsomag olyan felbontását kivéve, amely a fogyasztói csomagolási egységekre való szétválasztást eredményezi. A fogyasztói csomagolási egység nem bontható meg.

7. A dohánytermékek exportja 16. §

A Magyarországon export és az Európai Unió más tagállamába történõ értékesítés céljára elõállított dohányterméknek az 5. §-ban meghatározott elõírásoknak kell megfelelnie.

8. A dohánytermékek piacfelügyelete 17. §

(1) Az e rendeletben foglaltak betartását a) a 4. § (2) bekezdése alapján kiadott engedélyben foglaltak tekintetében az ÁNTSZ–OTH, b)

a 11. §-ban foglaltak tekintetében a megyei és fõvárosi kormányhivatal járási (fõvárosi kerületi) hivatalának járási népegészségügyi intézete,

c) az a) és b) pontban nem említett rendelkezések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság ellenõrzi, és hatáskörében eljár az e rendeletben foglaltak megsértése esetén. (2) A dohánytermékeknek a regisztrációs lap adatainak való megfeleléséért a gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedõ és a tároló adóraktár engedélyese felelõs. A gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedõ és a tároló adóraktár

694


3. szám

engedélyese a szükséges vizsgálatokat saját laboratóriumában végezheti, vagy más, erre az országos tisztifõorvos által kijelölt laboratóriumban végeztetheti. (3) A cigaretta kátrány-, nikotin- és szén-monoxid hozamának értékeit a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja és igazolja. A vizsgálat és igazolás kiállításának költsége a vizsgálatot, illetve igazolás kiállítását kérõ gyártót, importálót vagy a bejegyzett kereskedõt terheli. (4) Az NFH a fogyasztóvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium, az egészségügyért felelõs miniszter által vezetett minisztérium, valamint az agrárpolitikáért és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelõs miniszter által vezetett minisztérium részére készített éves jelentésben megadja az elõállított dohánytermékek (3) bekezdés alapján mért adatait a kátrány, nikotin és szén-monoxid tekintetében. (5) Bármely, az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam hatáskörrel rendelkezõ hatósága által akkreditált laboratórium is jogosult a cigaretta kátrány, nikotin és szén-monoxid hozama értékeinek vizsgálatára és igazolására. (6) E rendelet elõírásainak alkalmazása szempontjából a 9. mellékletben felsorolt szabványok irányadóak. (7) Cigaretta esetében a csomagoláson és a regisztrációs lapon közölt füstadatok értékfeltüntetésének megfelelõségét az MSZ ISO 8243 szabvány szerint kell igazolni.

9. Adatszolgáltatás 18. §

(1) A dohánytermék gyártójának, az importálónak, a bejegyzett kereskedõnek és a tároló adóraktár engedélyesének évente november 30-áig be kell nyújtania az agrárpolitikáért és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelõs miniszter által vezetett minisztérium, valamint az egészségügyért felelõs miniszter által vezetett minisztérium számára – elektronikus formában – a (2)–(4) bekezdés szerinti listákat (a továbbiakban: listák), amelyek a tárgyévre vonatkozóan tartalmazzák a dohánytermékekben található, valamint a gyártás során felhasznált összes összetevõt és azok mennyiségét. A tárgyév a megelõzõ év október 1-jétõl a listák benyújtási évének szeptember 30. napjáig tart. (2) A dohánytermék gyártójának, az importálónak, a bejegyzett kereskedõnek és a tároló adóraktár engedélyesének az általa gyártott, forgalomba hozott összes dohánytermék vonatkozásában összesített listát kell készítenie a dohánytermékben és a dohányterméken található dohány-adalékanyagokról. A lista a dohány-adalékanyagokat ábécé sorrendben tartalmazza, azok maximális mennyiségét (a termékben elõforduló legmagasabb szintet alapul véve) és a funkcióit is meghatározva, a 10. melléklet szerinti formában. (3) A dohánytermék gyártójának, az importálónak, a bejegyzett kereskedõnek és a tároló adóraktár engedélyesének az általa gyártott, forgalomba hozott összes termék vonatkozásában összesített listát kell készítenie a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli összetevõkrõl. A listának tartalmaznia kell az egyes csoportokban található összetevõk maximális mennyiségét (a termékben elõforduló legmagasabb szintet alapul véve), funkcióit is meghatározva, a 11. melléklet szerinti formában. (4) A dohánytermék gyártójának, az importálónak, a bejegyzett kereskedõnek és a tároló adóraktár engedélyesének az általa gyártott, forgalomba hozott egyes termékek vonatkozásában márkanevenként és típusonként listát kell készítenie a dohánytermékben és a dohányterméken található összetevõkrõl. A listának magyar nyelven tartalmaznia kell minden egyes összetevõ megnevezését, a 12. melléklet szerinti tartalommal. (5) A (3) és a (4) bekezdés szerinti listákat a termékben található egyes összetevõk tömegének csökkenõ sorrendjében kell összeállítani. (6) A listák benyújtása mellett meg kell indokolni, hogy miért kell az egyes összetevõket az adott dohánytermékekbe elegyíteni, továbbá meg kell adni az összetevõk rendeltetését és típusát. A felsoroláshoz mellékelni kell az összetevõknek az elégetett vagy el nem égetett formáira vonatkozó mindazon toxikológiai adatokat is, amelyek a gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedõ és a tároló adóraktár engedélyese rendelkezésére állnak, különös tekintettel azoknak az emberi egészségre gyakorolt hatására, figyelemmel többek között a függõség kialakulásának veszélyére.

19. §

(1) Az agrárpolitikáért és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelõs miniszter által vezetett minisztérium a fogyasztók tájékoztatása érdekében a 12. melléklet szerinti listát internetes honlapján évente közzéteszi, továbbá a beérkezett adatokról tájékoztatást ad az egészségügyért felelõs miniszter által vezetett minisztérium, az iparügyekért felelõs miniszter által vezetett minisztérium, valamint a fogyasztóvédelemért felelõs miniszter által vezetett minisztérium számára.

3. szám


695

(2) Az agrárpolitikáért és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelõs miniszter által vezetett minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott adatokat évente megküldi az Európai Bizottságnak.


(1) Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépése elõtt az Nvt. elõírásainak megfelelõen kihelyezett, de a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt elõírásoknak meg nem felelõ feliratot vagy jelzést e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónapon belül kell a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt elõírásoknak megfelelõen módosítani vagy cserélni. (3) A 8. § (1) bekezdése szerinti három naptári év alatt elsõ alkalommal az e rendelet hatálybalépésétõl 2015. december 31-éig tartó idõszakot kell érteni.

21. §

A 2. §-ban és a 4. §-ban meghatározott technikai jellegû elõírásoknak – a 2. § 6. pontjának a fogyasztói csomagolási egységre vonatkozó rendelkezése kivételével – nem kell megfelelnie azon dohánytermékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elõ, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elõ, az ott irányadó elõírásoknak megfelelõen, feltéve, hogy az irányadó elõírások az egészség védelme vonatkozásában az e rendeletben meghatározottal egyenértékû védelmet nyújtanak.

22. §

A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás megállapításáról és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént.

23. §

(1) Ez a rendelet a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítésérõl szóló 2001. június 5-i 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez a rendelet a)

a színes fényképek és egyéb illusztrációk dohánytermékek csomagolásán egészségügyi figyelmeztetésként történõ használatáról szóló 2003. szeptember 5-i 2003/641/EK bizottsági határozatnak,

b)

a 6. mellékletben a 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt valamennyi kiegészítõ figyelmeztetéshez tartozó színes fényképeket és egyéb illusztrációkat tartalmazó, úgynevezett kiválasztott forrásdokumentumok könyvtáráról szóló 2005. május 26-i C(2005) 1452 végleges bizottsági határozatnak és

c)

a 6. mellékletben a 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt valamennyi kiegészítõ figyelmeztetéshez tartozó színes fényképeket és egyéb illusztrációkat tartalmazó, úgynevezett kiválasztott forrásdokumentumok könyvtáráról szóló 2005. május 26-i C(2005) 1452 végleges bizottsági határozat módosításáról szóló C(2006) 1502 végleges bizottsági határozatnak a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 24. §

(1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérõl szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 12. § (5) bekezdés g) pontjában a „2. § (9) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § (9) bekezdése és 7. § (9) bekezdése” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a)

a dohánytermékek jelölésérõl, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 291/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet,

b)

a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenõrzésérõl szóló 102/2005. (X. 31.) FVM rendelet,

c)

az R. 12. § (3) bekezdés b) pontja,

d)

az R. 22. § (6) bekezdése. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

696


3. szám


Regisztrációs lap tartalmi elemei 1. A dohánytermék gyártó, importáló, bejegyzett kereskedő vagy a tároló adóraktár engedélyesének neve, címe. 2. A dohánytermék megnevezésére vonatkozó információk: a) típusa (a 2. § 4. és 9. pontja szerint): b) márkaneve/márkajelzése: c) alfajtája (ha megkülönböztethető): d) egyedi jellemző (ha megkülönböztethető): 3. A dohánytermék a) domináns dohánytartalma (például Virginia típusú, keleti típusú, Burley típusú), a felhasznált dohány géntechnológiával módosított / nem módosított, b) összetevői, a felhasznált dohány-adalékanyagok funkcionális csoportonként (például természetes aroma, égésjavító), c) mérete (mm) ca) összes hosszúság (cigaretta, szivarka, szivar), cb) vágatszélesség (fogyasztási dohány), d) kémiai jellemzők da) nikotintartalom (mg/cigaretta), db) kátránytartalom (mg/cigaretta), dc) szén-monoxid-tartalom (mg/cigaretta), e) mennyiségi jellemzők ea) a fogyasztói csomagolási egységben levő darabszám (cigaretta, szivar, szivarka), eb) a fogyasztói csomagolási egységben levő termék tömege (fogyasztási dohány, rágásra vagy tüsszentésre szolgáló dohánytermék). 4. A füstszűrő alkalmazása. 5. A fogyasztói csomagolási egység grafikai és (teljes) szövegterve. 6. A fogyasztói, a gyűjtő- és a szállítási csomagolás módja. Dátum: ...................................... ................................................................................. a dohányterméket előállító üzem vezetője, importáló, bejegyzett kereskedő vagy tároló adóraktár engedélyes neve

3. szám



Engedélyezett dohány-adalékanyagok 1. A dohánytermékek gyártásához általánosan engedélyezett adalékanyagok 1.1. Élelmiszerek és természetes anyagok Almasav (E 296) Az emberi fogyasztásra alkalmas gyümölcsök, beleértve az azokból készült gyümölcsleveket, gyümölcskoncentrátumokat, gyümölcsszörpöket és szárított gyümölcsöket Az emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített cukrok, beleértve a karamellt (E 150) és az invertcukrot Borkősav (E 334) Borostyánkősav (E 363) Citromsav (E 330) Ecetsav (E 260) Édesgyökér és kivonatai Égetett szeszek és bor Fűszerek és gyógynövények, a 4. mellékletben felsoroltak kivételével Galaktóz, laktóz, maltóz, mannóz és pektinek (E 440) Inozinát Kakaó és kakaótermékek Kávé, tea Keményítő, savval hidrolizált keményítő, oxidált keményítő (E 1404) Keményítőcukor (dextrin) Keményítőfoszfátok (E 1410, E 1412 és E 1413) Kocsonyásított keményítők L-aminosavak L-Cisztin L-Citrallin Maltol Méz, juharszörp és melasz Nátrium-klorid Taurin Tejsav (E 270) Természetes vagy természetazonos aromák (például dohánykivonat és a dohány természetes aromaanyagai), kivéve a 4. mellékletben felsoroltakat

697

698


3. szám

1.2. Ízesítő és aromaanyagok α-dimetil-fenetil-acetát α-dimetil-fenetil-butirát α-amil-fahéjaldehid α-izobutil-fenetil-alkohol α-izometil-jonon β-naftil-etil-eter (Metilthio) metilpirazin (izomerek keveréke) l-(para-metoxi-fenil)-1-pentén-3-on 2, 3, 4, 6 és 3, 4, 5, 6-Tetrametil-etil-ciklohexenon (izomerek keveréke) 2,5- vagy 6-metoxi-3-metilpirazin (izomerek keveréke) 2-(3-Fenil-propil)-tetrahidrofuran 2-etil(vagy metil)-(3, 5 és 6)-metoxi-pirazin 2-fenil-propionaldehid 2-metil-3-(para-izopropil-fenil)propionaldehid 2-metil-4-fenil-butiraldehid 4-(para-metoxi-fenil)-2-butanon 4-metil-1-fenil-2-pentanon 4-pentánsav 5,7-dihidro-2-metil-thieno(3,4d)pirimidin Allil-fenoxi-acetát Ammónium-klorid Benzoin Benzodihidropiron Butil-10-undecilenat Butil-butiril-laktat Dehidro-mentho-furolakton Dietil-sebacat Etil-10-undecenoat Etil-fenchol Etil-maltol Etil-vanillin Geranil-fenilacetát Hidroxi-citronellal Hidroxi-citronellal-dietilacetál

FEMA 2392 2394 2061 2208 2714 2768 3208 2673 3061

CoE 2077 2084 128 2031 169 2058 2290 164 168

CAS 151-05-3 10094-34-5 122-40-7 7779-78-4 127-51-5 93-18-5 67952-65-2 104-27-8 17367-60-7

3183

2266

68378-13-2

2898 3280 2886 2743 2737 2672 2740 2843 3338 2038 2132 2381 2216 2190 3755 2376 2461 3491 3487 2464 2516 2583 2584

489 126 133 134 163 159 2004 720 228 162 2103 2107 623 2102 692 108 231 100 44

3208-40-0 68739-00-4 93-53-8 103-95-7 40654-82-8 104-20-1 5349-62-2 591-80-0 36267-71-7 7493-74-5 1212-02-9 119-84-6 109-42-2 7492-70-8 110-40-7 692-86-4 18368-91-7 4940-11-8 121-32-4 102-22-7 107-75-5 7779-94-4

3. szám

Hidroxi-citronellal-dimetilacetál Kinin-hidroklorid Kininszulfát Maltil-izobutirát Metil-α-jonon Metil-β-naftil-keton Metil-2-oktinoat Para-dihidro-anethol Para-tolil-fenilacetát Para-tolil-izobutirat Para-tolil-izovalerat Propenil-guetol Propil-para-hidroxibenzoát Rezorcinol-dimetil-éter Szacharóz-okta-acetát


2585 2976 2977 3462 2711 2723 2729 2930 3077 3075 3387 2922 2951 2385 3038

699

45 10739 143 147 481 2026 236 304 170 678 189 11819

141-92-4 130-89-2 6119-70-6 65416-14-0 1335-46-2 93-08-3 111-12-6 104-45-0 101-94-0 103-93-5 55066-56-3 94-86-0 94-13-3 151-10-0 126-14-7

A táblázatban szereplő azonosító számok az alábbi szervezetek aromalistáinak sorszámát jelentik: FEMA GRAS: Flavor and Extract Manufacturers Association (Aroma és Extrakt Gyártók Egyesülése) GRAS = általában biztonságosnak elismert anyagok CoE: Council of Europe: Flavouring substances and natural sources flavourings (Európa Tanács: Ízesítő anyagok és természetes eredetű ízesítők) (Maisonneuve S.A. France 1981) CAS: Chemical Abstracts Service (Kémiai Referáló Szolgálat) 1.3. Oldószerek és vivőanyagok 1,2-Propilénglikol 1,3-Butilénglikol [forráspont 1013 millibar (Hgmm) nyomáson: 207-209 °C; törésmutató nD20 = 1,440+0,0005; Klein-féle bromin-szám: legfeljebb 0,1; redukálóanyag (például glicerin)tartalom: a gyógyszerkönyvi előírásoknak megfelelően] Benzil-alkohol Butanon Diacetin Etilalkohol Etilcitrátok (trietilcitrát E 1505) Etillaktát Glicerin és a glicerin vizes oldatai (E 422) Glicerinacetát Ivóvíz Izopropilalkohol Szorbit (E 420) Triacetin (E1518) Zsírsavészterek

700


3. szám

2. Nedvesítőszerek

1,3-butilénglikol [forráspont 1013 millibar (Hgmm) nyomáson: 207-209 °C; törésmutató nD20 = 1,440+0,0005; Klein-féle bromin-szám: legfeljebb 0,1; redukálóanyag (például glicerin)-tartalom: a gyógyszerkönyvi előírásoknak megfelelően] Glicerin (E 422) Glicerin-foszfát, továbbá annak nátrium-, kálium- és magnéziumvegyülete Redukált glükózszirup (tiszta, színtelen, szirupszerű oldatok, amelyek glükózszörpből származó és emberi fogyasztásra alkalmas redukált szacharidokat tartalmaznak; minimális D-szorbit tartalom: a termék száraz tömegének 5%-a) Ortofoszforsav (E 338) Polietilén-glikol (E 1251) 1,2-propilénglikol Szorbit (E 420), egyéb többértékű cukoralkoholok, mannit (E 421), maltit (E 965), laktit (E 966), xilit (E 967) Trietilénglikol [sűrűség 20/20 °C hőmérsékleten: 1,124-1,126; forráspont: 1013 millibar (760 Hgmm) nyomáson: 280-290 °C; törésmutató

2.1. Cigarettához, szivarhoz, szivarkához

2.2. Fogyasztási dohányhoz

2.3. Rágásra szolgáló dohánytermékhez

+

+

-

2.4. Tüsszentésre szolgáló dohánytermékhez +

+ max. 5%

+ max. 5%

max. 10% -

max. 10% -

+

+

+

+

+ + + +

+ + + +

-

+ -

+

+

-

-

3. szám


nD20 = 1,4850-1,4860; hamutartalom: kevesebb mint 0,01 tömegszázalék; monoetilén-glikol tartalom: kevesebb mint 0,1 tömegszázalék] Folyékony paraffin -

-

701

-

max. 25%

A megengedett mennyiség a termék száraz tömegére vonatkozik.

3. Ragasztó- és sűrítőanyagok

Acetilezett dikeményítőadipát (E 1422) Agar-agar (E 406) Alginsav (E 400) és annak nátrium(E 401), magnézium-, kálium(E 402) és kalcium- (E 404) vegyületei Arabmézga (E 414) Cellulóz-acetát Dialdehid-keményítő (legalább 90%-os aldehidtartalmú oxidált kukorica- vagy búzakeményítőből készül) Etilcellulóz (E 462) és hidroxietil-cellulóz Galaktánok, módosított galaktánok Guarmag liszt (E 412) Hidrolizált kukorica- és búzakeményítő Hidroxipropil-cellulóz (E 463)



+

+

3.3. Rágásra szolgáló dohánytermékhez -

3.4. Tüsszentésre szolgáló dohánytermék -hez -

+ +

+ +

-

-

+

+

+

+

max. 25% -

-

+

+

-

-

+

+

-

-

+ +

+ +

-

-

+

+

-

-

702


Hidroxipropil-keményítő (E 1440) Hidroxipropil-metilcellulóz (E 464) Karboximetil-keményítő Karboximetil-cellulóz és annak nátrium- (E 466), kálium-, kalcium- és magnéziumvegyületei Karragenát (ír zuzmó kivonat) (E 407) Kollodium Lecitin (E 322) Mannánok, módosított mannánok Metil-etil-cellulóz (E 465) Metilcellulóz (E 461) és hidroximetilcellulóz Mikrokristályos cellulóz (E 460) Polivinil-acetát (részlegesen hidrolizált vizes diszperziók, vagy etilén C1-C18 alifás telített savak gliceril-acetáttal alkotott kopolimerjei) Polivinilalkohol (glicerilacetátokkal alkotott vizes diszperziók) Sellak (E 904) Szentjánoskenyérmag liszt (E 410) Tragant (E 413) Xantán (E 415) Zselatin Glioxál Melamin-formaldehid gyanta

3. szám

+

+

-

-

+

+

-

-

+ +

+ +

-

-

+

+

-

-

+ + +

+ + +

-

-

+ +

+ +

-

-

+

+

-

-

+

+

-

-

+

+

-

-

+ +

+ +

-

-

+ + + max. 2% max. 2%

+ + + max. 2% max. 2%

-

-

A megengedett mennyiség a termék száraz tömegére vonatkozik.

3. szám


703

4. Égést módosító szerek

Alumínium-hidroxid Alumínium-szulfát (E 520) Alumínium-oxid Magnézium-oxid (E 530) Karbamid (E 927b) Szénsav (E 290), hangyasav (E 236), ecetsav (E 260), almasav (E 296), citromsav (E 330), borkősav (E 334), tejsav (E 270), borostyánkősav (E 363), foszforsav (E 338), szulfaminsav, továbbá azok nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium- és ammóniumvegyületei Titán-dioxid (E 171) Talkum (E 553b)

+ + + + + +

4.3. Rágásra szolgáló dohánytermékhez -

4.4. Tüsszentésre szolgáló dohánytermék -hez -

+ +

+ +

-

-



0,5%

0,5%

5.3. Rágásra szolgáló dohánytermékhez + -

5.4. Tüsszentésre szolgáló dohánytermék -hez + + + + -



+ + + + + +

5. Egyéb adalékanyagok

Ammónium-hidroxid Arnmónium-karbamát Ammónium-karbonát (E 503) Ammónium-klorid Benzoesav (E 210) vagy Nátrium (E 211) vagy Kálium (E 212) vagy Kalcium (E 213) sói (benzoesavra számítva max.)

704


Élesztő Étkezési zsírok és olajok Kalcium-hidroxid (E 526) Kalcium-karbonát (E 170) Kalcium-klorid (E 509) Kálium-alumíniumszulfát (E 522) Kálium-karbonát (E 501) Kálium-tartarát (E 336) Kumarinmentesített tonkabab: kumarintartalma legfeljebb 30 mg/kg lehet Nátrium-karbonát (E 500) Szaharin (E 954) Szorbinsav (E 200) és Kálium sója (E 202) (szorbinsavra számítva max.)

3. szám

-

-

+ +

+ + + + + +

-

-

+ -

+ + +

0,1%

0,1%

+ -

+ + -

6. Cigaretta füstszűrőkben, cigarettaszipkákban, szivarokban, szivarszipkákban és pipák szűrőiben engedélyezett adalékanyagok Aktív szén (Soxhlet-berendezésben optikailag tiszta ciklohexánnal vagy benzollal történő kétórás extrahálás során nem szabad az oldószer fluoreszcenciájának növekedését előidéznie) Alumínium-oxid Cellulóz-acetát Etilcitrátok (di-, tri- E 1505) (tiszta, színtelen, viszkózus folyadék, szagtalan, 20,2+0,6 ml 0,2 N KOH/g-nak megfelelő savtartalom nélkül, 10 mg/kg-nál kisebb nehézfémtartalommal, 3 mg/kg-nál kisebb arzéntartalommal) Glicerin-acetátok (di-, tri-) Kovasav és annak nátrium-, kálium-, alumínium- (E 559) és kalciumvegyületei (E 552) Magnézium-szilikát, hidráit (szepiolit, tajtékkő) (E 553a) Papír, cellulóz Perlit Polietilén Polipropilén Szilikagél (E 551) Titán-dioxid (E 171) a füstszűrő tömegének legfeljebb 2%-áig Trietilén-glikol-diacetát [sűrűség 20/20 °C hőmérsékleten: 1,110-1,130; a fő frakció (100 ml-es mintából 5-95 ml közötti rész) forráspontja 1013 millibar (760 Hgmm) nyomáson: 288-300 °C, 67 millibar (50 Hgmm) nyomáson: 195-205 °C; színe legfeljebb enyhén sárgás; törésmutató nD20 = 1,438-1,439; sűrűség 25 °C-on: 9,5-9,7 cp; trietilén-glikol-diacetát tartalom: legalább 97,0%, di-, tetra- és polietilén-glikol-diacetát tartalom: legfeljebb 1,2%, monoetilén-glikol

3. szám


tartalom: nem több mint 0,1%, ecetsavra számított savtartalom: nem több mint 0,06%, víztartalom: legfeljebb 0,2%; ásványianyag-tartalom: legfeljebb 0,01%] 7. Füstszűrő burkolókhoz, mandzsettapapírokhoz és szopókákhoz engedélyezett anyagok Alumínium, alumíniumfólia, védő lakkréteggel vagy anélkül (A bevonó anyagból szárítás után oldószer nem kerülhet az ajkakra. Megfelelő hordozóanyagra történt felvitelt követően és desztillált vízzel 40 °C hőmérsékleten végzett kivonás után 1 dm2-nyi bevont felületről 10 nap alatt ezek az anyagok nem szabadulhatnak fel nagyobb mennyiségben, mint 0,3 mg formaldehid, 1,0 mg cink-ion, 1,0 mg fenolos anyag, 1,0 mg szerves kötésben levő nitrogén, 5,0 mg oldható anyag, aromás aminok nem lehetnek jelen kimutatható mennyiségben.) Papír, karton, cellulózacetát Parafa, szalma (tisztasági követelmények: idegen anyagoktól, egészségre ártalmas szennyeződésektől, mikrobáktól, például szalmonellától mentes) 8. Füstszűrő burkolók, mandzsettapapírok hőre olvadó ragasztóanyagaihoz engedélyezett anyagok 2,6-ditercier-butil-4-metilfenol (0,5%-ot meghaladó mennyiségben nem használható antioxidánsként a hőre lágyuló ragasztóanyagok gyártásánál) Etilénnek és C2-C18-as lánchosszúságú alifás telített monokarbonsavak vinilésztereinek kopolimerjei Kevert gyanták, maleinátok és akrilátok Kolofónium gyantasavának glicerinészterei és pentaeritrit-észterei, valamint azok redukált származékai Mikrokristályos viaszok Paraffinolaj Policiklo-pentadién gyanta, redukált (a 140 °C-on mért sűrűség értékének legalább 2000 cPnak kell lennie) Poliizobutilén Szilárd paraffin, természetes és szintetikus Sztirol-kopolimerek sztirollal, -metilsztirollal és viniltoluollal (az e polimerekből készült, 3 dm2 nagyságú és 10 g tömegű filmből 24 órán át 90 °C-on történő hevítésekor nem távozhat el illó szerves anyag 15 mg/dm2-nél nagyobb mennyiségben) 9. Tartósítószerek cigarettaragasztókhoz és dohányfóliákhoz Benzoesav (E 210) és annak nátrium- (E 211), kálium- (E 212) és kalcium- (E 213) vegyületei, a termék száraz tömegére vetítve legfeljebb 5 g/kg mennyiségben, benzoesavra számítva Etil-parahidroxi-benzoát (E 214) és annak nátriumvegyülete (E 215), propil-parahidroxibenzoát (E 216) és annak nátriumvegyülete (E 217) a termék tömegére vetítve legfeljebb 5 g/kg mennyiségben, benzoesavra számítva

705

706


3. szám

Szorbinsav (E 200) és annak nátrium- (E 201), kálium- (E 202) és kalcium- (E 203) vegyületei, a termék száraz tömegére vetítve legfeljebb 2 g/kg mennyiségben Thiabendazol (E 233) a dohányfóliánál a szárazanyag egy kilogrammjára vetítve legfeljebb 0,6 gramm mennyiségben Több tartósítószer együttes alkalmazásakor az egyes anyagokra engedélyezett legnagyobb mennyiséget csökkenteni kell a többi anyag mennyiségeivel. 10. Festékek, színezőanyagok 10.1. Cigarettapapírokhoz, szivarburkolókhoz, dohányfóliákhoz Az élelmiszeriparban engedélyezett színezőanyagok Amarant (E 123) Benge (varjútövis; Rhamnus catharticus) vizes kivonata Brillantfekete BN (E 151) Huminsav és alkáli sói Indigókarmin (E 132) Karamell (E 150) Kárminvörös A (E 124) Kékfa vizes kivonata (Haematoxylin campechianum) Narancs GGN (E 111) Narancssárga S (E 110) Növényi aktív szén (E 153) Sárgafa (Morus tinctoria) vizes kivonata Tartrazin (E 102), valamint ezek alumínium-, kalcium- és magnéziumvegyületei 10.2. Füstszűrő burkolókhoz, mandzsettapapírokhoz A 10.1. pontban felsorolt anyagok, valamint Alumíniumfólia-védőborításhoz legfeljebb 150 mg/m2 összmennyiségben -(3-nitro-5-szulfo6-hidroxi-fenilazo)-acetanilid 1:1 krómkomplex aminsó és 4-(3-nitro-5-szulfo-6-hidroxifenilazo)-1-fenil-3-metil-5-pirazolon 1:1 krómkomplex aminsó Alumínium (E 173) Aranybronz (legfeljebb 15% cinktartalmú réz-cinkötvözet) Arany (E 175) Ezüst (E 174) Kalcium-karbonát (E 170) Kalcium-szulfát Kókuszdióhéjliszt (idegen anyagoktól, szalmonellától mentes) Titán-dioxid (E 171), csillámkővel (mika) keverve is; az utóbbi esetben a csillámkőtartalom nem haladhatja meg a 75%-ot és a festékanyagot kötőanyag-bevonatnak kell körülvennie Vas-oxidok és vas-hidroxidok, sárga, vörös, barna és fekete (E 172) 10.3. Szivarok és fogyasztási dohányok ragasztó- és kötőanyagaihoz Karamell (E 150)

3. szám


10.4. Rágásra szolgáló dohánytermékhez Vasszulfát Tannin 10.5. Tüsszentésre szolgáló dohánytermékhez Indigókarmin (E 132) Növényi aktív szén (E 153) Tannin Vas-oxid, vörös (E 172) Vas-szulfát 11. Lágyítószerek cigarettapapírok és mandzsettapapírok nyomdafestékeihez és lakkjaihoz Acetil-tributil-citrát (CAS-No: 77-90-7, EINECS-No: 201-067-0) Dibutil-ftalát Glicerinacetát Di-2-etil-hexil-adipát max. 5% Epoxidált szójaolaj (Amley Jódindexe kisebb mint 6 és epoxid oxigén tartalma kevesebb mint 8%) max. 6%, kivéve a cigarettapapírt Trietil-citrát (E 1505) max. 10% Szacharóz-acetát-izobutirát (E 444) max. 10% 12. Kötőanyagok a cigarettapapírok, füstszűrő burkolók, mandzsettapapírok és szopókák nyomdafestékeihez, lakkjaihoz A 3. pontban felsorolt anyagok, valamint Cellulóz-acetopropionát Polivinilbutirát 13. Színezőanyagok a cigarettapapírok, füstszűrő burkolók, mandzsettapapírok és szopókák nyomdafestékeihez, lakkjaihoz A 10.1., 10.2., 11. és 12. pontban felsorolt anyagok, valamint βkarotin (E 160a) Alluravörös (E 129) Annatto (E 160b) Antociánok (E 163) Antrakinonkék (E 130) βApo-8-karotinal (E 160e) βApo-8-karotinsav-etilészter (E 160f) Azorubin (E 122) Barna (E 155) Barna FK (E 154) Bázikus kék 11 (CI 44040) Bázikus kék 26 (CI 44045) Brillantkék FCF (E 133) Céklavörös (E 162)

707

708


3. szám

Eritrozin (E 127) Fekete 7984 (E 152) Flavoxanthin (E 161a) Kantaxanthin (E 160g) Kapszantin (E 160c) Karamell (E 150), egyszerű (E 150a), szulfitos (E 150b), ammóniás (E 150c), ammónium-szulfitos (E 150d) Karminvörös (E 120) Karotinok (E 160) Kinolinsárga (E 104) Klorofill és klorofillinek (E 140) Klorofill és klorofillin rézkomplexek (E 141) Kriptoxanthin (E 161c) Krizein S (E 103) Kurkumin (E 100) Laktoflavin (E 101) Likopin (E 160d) Litolrubin BK (E 180) Lutein (E 161b) Metilibolya Naftolzöld (béta) Növényi szén (E 153) Olajsárga 36 (CI 21230) Oldószervörös 1 (CI 12150) Orseille (E 121) Patentkék V (E 131) Pigmentkék 16 (CI 74100) Pigmentzöld 7 (CI 74260) Ponszo 4R (E 124) Riboflavin-5-foszfát (E 101a) Rodaxanthin (E 161f) Rubixanthin (E 161d) Savanyú ibolya R (CI 45190) Savanyú kék 104 (CI 42735) Savanyú zöld 22 (CI 42170) Skarlát GN (E 125) Szudánkék 11 (CI 61554) Ultramarin Savsárga (E 105) Violaxanthin (E 161e) Vörös 2 G (E 128) Xantofillek (E 161) Zöld S (E 142) CI szám: Colour Index Nr. (Színjegyzék szám)

3. szám


14. Egyéb anyagok a cigarettapapírok, füstszűrő burkolók, mandzsettapapírok és szopókák nyomdafestékeihez, lakkjaihoz Akrilsavas, illetve maleinsavas kolofónium és ezek észterei három- és többértékű alkoholokkal (C3-C6) Alkidgyanták (többértékű alkoholok és ftálsavak poliészterei és ezek C6-os vagy annál hosszabb szénláncú zsírsavakkal módosított változatai Alumínium-oxid Ásványolaj, szagtalanított, a kész festék térfogatának 25%-át nem meghaladó mennyiségben C6-nál hosszabb szénláncú zsírsavakkal módosított fenol-formaldehid gyanták Fenol-formaldehiddel módosított kolofónium Kobalt, mangán, vas, kalcium, cirkon, cérium oxidja és nafténsavakkal, telített, primer és tercier monokarbonsavakkal (szénlánc C9-C11) és 2-etil-hexán savval alkotott sói Kolofónium, hidrogénezett, három- és többértékű alkoholokkal (C3-C6) képzett észterei Magnézium-karbonát Melegítéssel előállított telítetlen száradó olajok, például lenmag- és faolaj, standard olajok Paraffin, folyékony és viszkózus Szilikagél Tisztított alkoholok és poliolalkoholok, részben alkilezett fenolok formaldehiddel alkotott kondenzációs és éterifikált származékai Xilol-formaldehiddel módosított kolofónium Xilol-formaldehid gyanták fenolokkal, alkilezett fenolokkal alkotott kondenzációs származékai A lakkréteg legfeljebb 0,2% kobaltot, illetve a fennmaradó szárítóanyagokból legfeljebb 0,5%-ot tartalmazhat.

709

710


3. szám


Új adalékanyag dohánytermék-gyártásban való felhasználása iránti engedélykérelem tartalma 1. Általános adatok 1.1. Az adalékanyag megnevezése, azonosító száma (E, CoE, FEMA, CAS) 1.2. Az adalékanyag pontos összetétele (természetes anyagok esetén elegendő az eredet és a gyártási mód megadása) 1.3. A gyártó neve és címe 1.4. A forgalomba hozó neve és címe 1.5. A tárolás módja, az adalékanyag eltarthatósági ideje 2. Fizikai-kémiai tulajdonságok 2.1. A hatóanyag(ok) kémiai és fizikai tulajdonságai (kémiai megnevezés, szerkezeti képlet, halmazállapot, szín, szag, oldhatóság, kémhatás stb.) 2.2. Az adalékanyag mikrobiológiai és kémiai tisztaságára és azonosságára vonatkozó adatok (hatóanyag-tartalom, melléktermékek és szennyezőanyagok megnevezése, mennyisége) 3. Az alkalmazásra vonatkozó adatok 3.1. Az adalékanyag rendeltetése (például nedvességmegtartó, égésjavító, aromaanyag) 3.2. Az anyag alkalmazásának technológiai indokolása 3.3. A felhasználás módja 3.4. Tervezett felhasználási koncentráció 4. Az adalékanyag ártalmatlanságát igazoló adatok, például JECFA értékelés, EC SCF állásfoglalás, aromaanyagok esetén FEMA GRAS, I.O.F.I. vagy CE listák 5. Hazai gyártású adalékanyag vagy adalékanyag keverék esetén a gyártás technológiai leírása, a felhasznált anyagok tisztasága, keverék adalékanyag esetén az összetevők felsorolása, az adalékanyag-komponensek mennyisége 6. Az adalékanyag vizsgálatra alkalmas mennyiségű mintája CoE: FEMA GRAS: CAS: JECFA: EC SCF: I.O.F.I.:

Council of Europe (Európa Tanács) Flavor and Extract Manufacturers Association (Aroma és Extrakt Gyártók Egyesülése) GRAS = általában biztonságosnak elismert anyagok Chemical Abstracts Service (Kémiai Referáló Szolgálat) Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives (A FAO/WHO egyesített Élelmiszer Szakértői Bizottsága) EC Scientific Committee on Food (az Európai Tanács Élelmiszer Tudományos Bizottsága) International Organization of the Flavour Industry (Aromaipari Nemzetközi Szervezet)

3. szám



Tiltott adalékanyagok 1. Aromaanyagok és aromakészítmények Agaricinsav (Agaricin, acidum agaricinicum) Borókafenyő-kátrányolaj (Oleum Juniperi empyreumaticum) Kámfor Kámforolaj Keserűmandula-olaj szabad vagy kötött hidrogéncianid-tartalommal Kumarin Nyírfakátrányolaj (Oleum Betulae empyreumaticum) Szafrol Szasszafrász-olaj (Oleum Sassafras) Tujon 2. Az alábbiakból előállított illat- és ízanyagok Csombormenta (Herba Pulegii) Édesgyökerű páfrány gyökere (Rhizoma Polypodü, Rhizoma Filicis dulcis) Édeskeserű csucsor melléklevelei (Stipites dulcamarae) Gilisztaűző varádics (Herba Tanaceti) Kámforfa (Lignum Camphorae) Kvassziafa (Lignum Quassiae) Orvosi somkóró (Melilotus Officinalis) Rutagyökér (Herba Rutae) Szagosmüge (Asperula odoratum) Szappanfakéreg (Cortex Quillaiae) Szasszafrász fa és levél (Lignum, herba Sassafras) Vaníliagyökér (Liatris odoratissima)

711

712



Kombinált figyelmeztetések

A) A dohányosok általában fiatalabban halnak meg. 1.

2.

3. szám

3. szám


3.

B) A dohányzás elzárja a vérereket, szívinfarktust és agyvérzést okoz. 4.

713

714


5.

6.

3. szám

3. szám


C) A dohányzás halálos tüdőrákot okoz. 7.

8.

715

716


9.

D) A terhes nők dohányzása árt a babának. 10.

3. szám

3. szám


11.

12.

717

718


E) Védd a gyermekeket: ne kelljen dohányfüstöt belélegezniük. 13.

14.

3. szám

3. szám


15.

F) Orvosa vagy gyógyszerésze segíthet a dohányzásról való leszokásban. 16.

719

720


17.

18.

3. szám

3. szám


G) A dohányzás súlyos függőséghez vezet. Ne kezdje el. 19.

20.

721

722


21.

H) A dohányzás abbahagyása csökkenti a súlyos tüdő- és szívmegbetegedések veszélyét. 22.

3. szám

3. szám


23.

24.

723

724


I) A dohányzás lassú, fájdalmas halálhoz vezethet. 25.

26.

3. szám

3. szám


27.

J) Kérjen segítséget a leszokáshoz 28.

725

726


29.

30.

3. szám

3. szám


K) A dohányzás csökkentheti a véráramlást, és impotenciát okoz. 31.

32.

727

728


33.

L) A dohányzás a bőr öregedését okozza. 34.

3. szám

3. szám


35.

36.

729

730


M) A dohányzás károsíthatja az ivarsejteket és csökkenti a termékenységet. 37.

38.

3. szám

3. szám


39.

N) A dohányfüst benzolt, nitrózaminokat, formaldehidet és hidrogén-cianidot tartalmaz. 40.

731

732


41.

42.

3. szám

3. szám



Nyomtatásra vonatkozó műszaki előírások 1. A kombinált figyelmeztetéseket a 2. pont eltérő rendelkezése hiányában minden arányvagy színbeli változtatás nélkül kell sokszorosítani. A kombinált figyelmeztetések egységes képként kerültek kidolgozásra, és a 2. pont eltérő rendelkezése hiányában nem módosíthatók. A kombinált figyelmeztetéseket a minimumkövetelmény szerint négyszínnyomásos (-CMYK-) eljárással, 133 sor/hüvelyk képdefinícióval kell nyomtatni. 2. Ahol a csomagolás mérete megkívánja, a kombinált figyelmeztetések a következő szabályok szerint módosíthatók. A jó olvashatóság biztosítása érdekében a szövegelemek grafikai szerkesztését a betűméret és a sortörés megváltoztatásával kell elvégezni. A kombinált figyelmeztetés esetében amennyiben az illusztráció szöveg, a grafikai szerkesztést a betűméret és a sortörés megváltoztatásával kell elvégezni. Az illusztrációként megjelenő szöveg és a kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövege által elfoglalt viszonylagos területet tiszteletben kell tartani. Olyan kombinált figyelmeztetések esetében, ahol a fénykép vagy egyéb illusztráció képként jelenik meg, a grafikai szerkesztést a fénykép vagy egyéb illusztráció méretarányosságát megőrizve, illetve a fénykép vagy egyéb illusztráció és a kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövege által elfoglalt viszonylagos területek változtatása mellett kell elvégezni. Amennyiben a kombinált figyelmeztetés magasságának és szélességének aránya kisebb, mint 0,8, a kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövege – ha a kiválasztott forrásdokumentum könyvtárában a fénykép vagy egyéb illusztráció alatt helyezkedik el – a fénykép vagy egyéb illusztráció jobb oldalára mozdítható. Amennyiben a kombinált figyelmeztetés magasságának és szélességének aránya meghaladja az 1,2-t, a kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövege – ha a kiválasztott forrásdokumentum könyvtárában a fénykép vagy egyéb illusztráció mellett helyezkedik el – a fénykép vagy egyéb illusztráció alá mozdítható.

733

734



3. szám

3. szám


735

736


3. szám


A

B

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10025004-00301181-00000000

1.

Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10024003-00301019-00000000

2.

Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10026005-00302845-00000000

3.

10027006-00302852-00000000

5.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10029008-00305350-00000000

6.

Fővárosi Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10023002-00301253-00000000

7.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10033001-00301655-00000000

8.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10034002-00301954-00000000

9.

Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10035003-00302113-00000000

10.

10045002-00301947-00000000

12.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10037005-00302144-00000000

13.

Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10039007-00301129-00000000

14.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10044001-00302285-00000000

15.

4.

11.

10028007-00302584-00000000

10036004-00304270-00000000

3. szám


16.

Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10046003-00306014-00000000

17.

Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi 10047004-00301459-00000000 Szakigazgatási Szerv Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10048005-00301703-00000000

18.

Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

10049006-00303066-00000000

19.

737

738



A rendelet előírásainak alkalmazása szempontjából irányadó szabványok 1. MSZ ISO 4387 Cigaretták. Az összes és a nikotinmentes száraz részecskefázis meghatározása rutinanalitikai cigaretta-elszívató gép alkalmazásával 2. MSZ ISO 8243 Cigaretták. Mintavétel 3. MSZ ISO 10315 Cigaretták. A nikotintartalom meghatározása füstkondenzátumokban. Gázkromatográfiás módszer 4. MSZ ISO 10362-1 Cigaretták. A víz meghatározása füstkondenzátumokban. 1. rész: Gázkromatográfiás módszer, vagy 5. MSZ ISO 10362-2 Cigaretták. A víz meghatározása füstkondenzátumokban. 2. rész: Karl Fischer-módszer 6. MSZ ISO 8454 Cigaretták. A szén-monoxid meghatározása a cigarettafüst gőzfázisában. NDIR módszer 7. MSZ EN ISO 12863:2010 A cigaretták tűzokozó hatásának értékelése szabványos vizsgálati módszerrel 8. MSZ EN 16156:2011 Cigaretták. A tűzokozó hatás értékelése. Biztonsági követelmények

3. szám

3. szám


A dohánytermékekben és a dohánytermékeken található dohány-adalékanyagokról készített összesített lista Tárgyidőszak

Maximális mennyiség tömeg%-ban a dohánytermékben

Funkció E szám

CAS szám

FEMA szám

CoE szám


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Dohányadalékanyag neve

739

740


A dohánytermékekben és a dohánytermékeken található összetevők összesített listája, a dohány-adalékanyagok kivételével Tárgyidőszak

Összetevő neve*

Maximális mennyiség tömeg%-ban 1 egységben (db, tömeg)

* Az összetevőket az alábbi csoportosításban kell megadni: 1. burkolóanyag (cigarettapapír, dohányfólia stb.), 2. filterek és mandzsettapapírok, 3. ragasztók, 4. nyomdafestékek.

CAS szám

Toxikológiai adatok


1. 2. 3. 4. 5. 6.

Funkció

3. szám

3. szám


741


A dohánytermékben és a dohányterméken található összetevők listája az egyes termékekben [MÁRKANÉV] 1. A cigarettánkénti kátrány, nikotin, szén-monoxid hozam: 2. Összetevők Tárgyidőszak 1. 2. 3. 4. 5.

Összetevő neve

Maximális mennyisége tömeg%-ban a dohánytermékben

CAS-szám

742


3. szám

A Kormány 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelete a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályairól A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 44. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országos Környezetvédelmi Tanács véleményének kikérésével a következõket rendeli el: 1. §

(1) E rendelet hatálya az 1. és 2. mellékletben felsorolt gazdasági (termelõ vagy szolgáltató) tevékenység (a továbbiakban: ipari tevékenység) folytatására terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség szervezetei által folytatott ipari tevékenységekre, a külön jogszabály szerint környezetvédelmi engedélyköteles, illetve egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységekre, továbbá a mûködési engedélyköteles kereskedelmi tevékenységekre és a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységekre. (3) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenységek tartalmára vonatkozóan a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében foglalt tartalmi meghatározások az irányadóak.

2. §

(1) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység – a határon átnyúló szolgáltató tevékenység kivételével – csak a külön jogszabály szerinti telken, építményben vagy építményen belül önálló rendeltetési egységben (a továbbiakban együtt: telep) az e rendeletben meghatározottak szerint folytatható. (2) A tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követõen folytatható a)

az 1. mellékletben meghatározott ipari tevékenység;

b)

a 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység ba) a külön jogszabályban ipari területként meghatározott területen, valamint bb) nem ipari területen akkor, ha a telepként szolgáló építmény vagy építményben az önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelõ rendeltetésre 6 hónapnál nem régebbi jogerõs használatbavételi engedéllyel vagy tudomásulvétellel, illetve fennmaradási egyben használatbavételi engedéllyel rendelkezik. (3) A (2) bekezdésben nem említett esetekben az ipari tevékenységet csak jogerõs telepengedély birtokában lehet folytatni. 3. §

(1) Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelõzõen a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon köteles a telep fekvése szerint illetékes település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzõjénél (a továbbiakban: jegyzõ) írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet. (2) A telepengedély kiadására irányuló kérelmet a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon a jegyzõhöz kell benyújtani.

4. §

A Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban a) a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz-minõségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi elõírások érvényesítésével kapcsolatos, jogszabály által az egészségügyi hatóság jogkörébe utalt szakkérdésben az elsõfokú eljárásban a fõvárosi és megyei kormányhivatal telep fekvése szerint illetékes járási (fõvárosi kerületi) hivatala járási (fõvárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fõvárosi és megyei kormányhivatal telep fekvése szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét; b)

annak elbírálása kérdésében, hogy ba) a telepen a hulladékgazdálkodás módja és eszközei megfelelnek-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a telepen történõ hulladékgazdálkodási tevékenység környezetterhelést, biztosított-e a telep hulladékszállítási szempontból történõ megközelíthetõsége, bb) a tevékenység zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem követelményeinek, bc) a tevékenység megfelel-e az elérhetõ legjobb technika alapján meghatározott levegõvédelmi követelményeknek és elõírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak,

3. szám


743

bd)

országos jelentõségû védett természeti területen, NATURA 2000 területen vagy barlang védõövezetében annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, be) a földtani közeg és a vizek védelme érdekében megfelelõ mûszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységbõl eredõen a földtani közeget és a vizeket érõ terhelés alatta marad-e a vizek védelmére vonatkozó követelményeknek, valamint ivóvízbázisok érintettsége esetén megfelel-e az ivóvízbázis védelmi elõírásoknak, az elsõfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõséget; c) az 5. melléklet I. pontjában meghatározott tevékenységeknél – annak elbírálása kérdésében, hogy a telep a tûzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – az elsõfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, Budapesten a Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot; d) annak elbírálása kérdésében, hogy a növényvédõszerekkel folytatott ipari tevékenység a kezelõszemélyzet kitettségére, a lehetséges humán- és környezeti toxicitásra, terhelésre hatással van-e, elsõfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes fõvárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt; e) ha a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, éghetõ vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt, ipari vagy mezõgazdasági gázfogyasztó készüléket, legalább 50 kVA beépített összteljesítményû, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségû villamos berendezést, rendszert, nem közforgalmú üzemanyagtöltõ állomáson cseppfolyós- vagy cseppfolyósított-, illetve sûrítettgáz-üzemanyag-töltõ berendezést használnak – az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggõ mûszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében – elsõfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes fõvárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságát, másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szervét; f) ha az engedélyezés tárgyául szolgáló ingatlan mûemléki védelem alatt áll – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek –, elsõ fokon az illetékes járási (fõvárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, másodfokon az illetékes fõvárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát szakhatóságként jelöli ki. 5. §

(1) A telepengedély kiadása iránti eljárásban az ügyintézési határidõbe a szakhatóság ügyintézési határideje beszámít. (2) A 4. § e) pontja szerinti esetben az ügyfélnek az eljárás megindítása elõtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható elõzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

6. §

(1) A jegyzõ a telepengedély iránti kérelem elbírálása során köteles meggyõzõdni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhetõ-e. (2) A telepengedélyezési eljárásban ügyfélnek minõsül a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök. (3) A jegyzõ köteles a telepen helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemle idõpontjáról szóló értesítés tartalmazza a 4. melléklet I., II. pontjában és III. pont 1. alpontjában megjelölt adatokat és arra való figyelemfelhívást, hogy az értesített személyek távolmaradása a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetében a szemle idõpontja elõtt a jegyzõhöz írásban beadott észrevételeket a jegyzõ a szemlén ismerteti. (4) A teleppel közvetlenül szomszédos – közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait, valamint a 4. melléklet III. pont 2. alpontjában és III. pont 3. alpontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lap másolatot a jegyzõ hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. (5) A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzõkönyvbe mondhatják. (6) A helyszíni szemlérõl a jegyzõ jegyzõkönyvet készít, a jegyzõkönyv egy-egy példányát megküldi azoknak a személyeknek, akiket a szemle idõpontjáról értesített.

744


3. szám

7. §

A jegyzõ megfelelõ határidõ kitûzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére.

8. §

(1) A jegyzõ a telepet – telepengedély-köteles tevékenység esetében a telepengedély megadásával egyidejûleg, bejelentés-köteles tevékenység esetében a (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásának vizsgálatát követõen haladéktalanul – a 6. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyzõ az általa vezetett nyilvántartást az interneten közzéteszi. (2) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a jegyzõ haladéktalanul köteles meggyõzõdni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhetõ-e. A jegyzõ, amennyiben megállapítja, hogy az adott tevékenység a telepen nem végezhetõ, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.

9. §

(1) A jegyzõ a telepengedély tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli a) a területileg illetékes fõvárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelõségével, és b) az illetékes rendõrkapitánysággal. (2) A jegyzõ a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követõen a nyilvántartási számmal együtt írásban megküldi a bejelentõnek, és a 4. §-ban, valamint az (1) bekezdésben megjelölt hatóságoknak. (3) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a 4. § a), b), d) és f) pontjában megjelölt elsõfokú hatóságok a bejelentés kézhezvételét követõ naptól számított harminc napon belül a telepen ellenõrzést folytatnak le, a 4. § e) pontjában megjelölt elsõfokú hatóság pedig folytathat le, ha a) a tevékenység a 2. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján minõsül bejelentés-kötelesnek, illetve b) a tevékenyégre a 4. §-ban meghatározott követelmények vonatkoznak, illetve ha a tevékenység az ott megjelölt hatásokkal járhat. (4) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a jegyzõ a 4. melléklet II. pont 2. alpontjában foglalt adattartalmat a bejelentés kézhezvételét követõ naptól számított harminc napon belül ellenõrizheti. (5) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a telep fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség a bejelentés kézhezvételét követõ naptól számított harminc napon belül a telepen ellenõrzést folytat le, ha a tevékenység az 5. melléklet II. részében szerepel. (6) A (3) és (5) bekezdésben meghatározott hatóságok az ellenõrzést követõ nyolc napon belül annak eredményérõl tájékoztatják a jegyzõt. (7) A telep mûködésével kapcsolatos – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott – figyelemfelhívás esetén az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség szükség szerint megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, valamint megkeresi a jegyzõt.

10. §

(1) Az ipari tevékenység végzõje a telepengedély megadását, illetve a bejelentést követõen a nyilvántartásban szereplõ adatokban bekövetkezett változást – az ipari tevékenység változtatását ide nem értve – haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a jegyzõnek. (2) A jegyzõ az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi. Telepengedély-köteles tevékenység esetében a jegyzõ a nyilvántartásba való bejegyzést követõen, a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejûleg a módosított adatoknak megfelelõ telepengedélyt ad ki. (3) A telep használatára jogosult személyében történõ változás esetén a (2) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni, azzal, hogy a változást, annak megfelelõ igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni. (4) Az ipari tevékenység megszüntetését az ipari tevékenység végzõje köteles a jegyzõnek a megszûnést követõen haladéktalanul bejelenteni és – telepengedély-köteles tevékenység esetében – a telepengedélyt leadni. A telepet a jegyzõ törli a nyilvántartásból. (5) A jegyzõ az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adatváltozásról, valamint a tevékenység (4) bekezdés szerinti megszüntetésérõl haladéktalanul értesíti a 9. § (1) bekezdésében megjelölt, valamint telepengedély-köteles tevékenység esetében az engedélyezésben részt vett hatóságokat, bejelentés-köteles tevékenység esetében pedig a bejelentõt és a 4. §-ban megjelölt hatóságokat. (6) A telepen folytatott ipari tevékenység változása esetén – ideértve, ha a tevékenységet folytató a telepen korábban folytatott ipari tevékenysége mellett vagy annak egyidejû megszüntetésével másik engedély- vagy bejelentés-köteles ipari tevékenységet kíván folytatni – az új tevékenység tekintetében a 3–9. § szerinti eljárást kell megfelelõen lefolytatni, azzal, hogy a korábbi tevékenység megszüntetése esetén a (4) bekezdést is megfelelõen alkalmazni kell.

3. szám 11. §


745

(1) A 2. §-ban és a 10. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállását a jegyzõ ellenõrzi. (2) Abban az esetben, ha az ipari tevékenység folytatója a)

tevékenységére vonatkozó jogszabályi elõírásoknak nem tesz eleget, vagy

b) telepe a hatályos jogszabályi, valamint az engedély alapját képezõ feltételeknek nem felel meg, és felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a jegyzõ hivatalból vagy a vonatkozó jogszabályi elõírások megtartásának ellenõrzésére egyébként jogosult más hatóság kezdeményezésére, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra, a tevékenység telephelyen történõ gyakorlását felfüggesztheti, valamint a napi üzemeltetési, nyitvatartási idõtartam meghatározásával vagy más módon korlátozhatja, vagy a telepet ideiglenesen bezárathatja. (3) Amennyiben a tevékenység folytatója a)

telepengedély-köteles tevékenységet folytat telepengedély nélkül vagy bejelentés-köteles tevékenységet folytat bejelentés nélkül, vagy

b)

a tevékenység gyakorlását felfüggesztõ, korlátozó, illetve a telep ideiglenes bezárását elrendelõ határozatban meghatározott idõtartam alatt sem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jegyzõ az ipari tevékenység folytatását megtiltja, illetve a telepengedélyt visszavonja, és a tevékenységet, illetve a telepet törli a nyilvántartásból. (4) A jegyzõ a telepengedély visszavonásáról, illetve a tevékenység megtiltásáról szóló határozatát közli az ipari tevékenység folytatójával és a 4. §-ban, valamint a 9. § (1) bekezdésében megjelölt hatóságokkal. (5) A (3) bekezdés a) pontja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó bejelentés-köteles ipari tevékenység tekintetében nem alkalmazható. 12. §

A telepek engedélyezésével, bejelentésével és a nyilvántartásban feltüntetett adatok módosításával kapcsolatos eljárásokért a kérelmezõ, illetve a bejelentõ igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

13. §

A Kormány az e rendelet által meghatározott közigazgatási hatósági ügyek tekintetében a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdése szerinti feladat- és hatáskörök ellátására az iparügyekért felelõs minisztert jelöli ki.

14. §

Felhatalmazást kap az iparügyekért felelõs miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a telepek engedélyezésével, bejelentésével, a nyilvántartásban feltüntetett adatok módosításával kapcsolatos elsõfokú és jogorvoslati eljárásokért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben szabályozza.

15. §

Ez a rendelet 2013. február 28-án lép hatályba.

16. §

Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

17. §

(1) Az e rendelet hatálybalépésekor már mûködõ és a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett, a jelen rendelet alapján más jegyzõ illetékességi területén lévõ telep esetében a telepet nyilvántartásba vevõ települési önkormányzati jegyzõ a teleppel kapcsolatos iratokat megküldi a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzati jegyzõnek, aki a telepet haladéktalanul a jelen rendelet alapján vezetett nyilvántartásába veszi. (2) A 2. melléklet 67. és 68. pontjában meghatározott telepengedély-köteles nem veszélyes és veszélyes hulladék gyûjtési tevékenység folytatója e rendelet hatálybalépését követõ 30 napon belül köteles a 3. § (2) bekezdése alapján a telepengedély kiadására irányuló kérelmet a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjének benyújtani. A tevékenység a kérelem jogerõs elbírálásáig folytatható. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

746


3. szám

1. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez Bejelentés-köteles tevékenységek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.

alsóruházat gyártása ágybetét gyártása áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása bõr, szõrme kikészítése bõrruházat gyártása csap, szelep gyártása csapágy, erõátviteli elem gyártása csiszolótermék gyártása csomagolás egészségügyi kerámia gyártása egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása egyéb bútor gyártása egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása egyéb kerámiatermék gyártása egyéb kötött, hurkolt ruházati termékek gyártása, kivéve a kézi kötésû, horgolású ruházati termékek gyártása egyéb mûanyagtermék gyártása egyéb nem vas fém gyártása egyéb papír-, kartontermék gyártása egyéb ruházat, kiegészítõk gyártása egyéb szárazföldi személyszállítás vagy közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjármûvet (gépjármûveket) külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni egyéb textiláru gyártása m. n. s., kivéve a kéziszõttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés egyéb szivattyú, kompresszor gyártása elektronikus orvosi berendezés gyártása emelõ-, anyagmozgató gép gyártása evõeszköz gyártása élelmiszer-, dohányipari gép gyártása építési betontermék gyártása építési gipsztermék gyártása épületasztalos-ipari termék gyártása falemezgyártás felsõruházat gyártása (kivéve: munkaruházat) fûtõberendezés, kemence gyártása gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép gyártása gépjármûjavítás, -karbantartás gumiabroncs újrafutózása, felújítása háztartási kerámia gyártása háztartási villamos készülék gyártása hangszergyártás illóolajgyártás irodabútor gyártása irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái) irodai papíráru gyártása jármûvillamossági, -elektronikai készülékek gyártása játékgyártás kerámiacsempe, -lap gyártása kerámia szigetelõ gyártása

3. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81.

747

kerékpár, mozgássérültkocsi gyártása konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) konyhabútorgyártás kõmegmunkálás kötéláru gyártása kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésû, horgolású harisnyafélék gyártása kötött, hurkolt kelme gyártása lábbeligyártás lakat-, zárgyártás munkaruházat gyártása mûszaki kerámia gyártása mûszaki textiláru gyártása nem szõtt textília és termék gyártása (kivéve: ruházat) nem villamos háztartási készülék gyártása nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek orvosi eszköz gyártása papír csomagolóeszköz gyártása parkettagyártás raktározás, tárolás (kivéve mezõgazdasági termények, mezõgazdasági vegyi termékek, mûtrágya, nitrogénvegyület raktározása, tárolása) síküveg továbbfeldolgozás sportszergyártás, kivéve úszómedence gyártása számítógép, perifériás egység gyártása szárazföldi szállítást kiegészítõ szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelõje által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetõleg kijelölt várakozóhely szerszámgyártás szõrmecikk gyártása tároló fatermék gyártása testápolási cikk gyártása textil-, ruházati, bõripari gép gyártása táskafélék, szíjazat gyártása textilszálak fonása textilszövés textil, szõrme mosása, tisztítása tûzálló termék gyártása villamos világítóeszköz gyártása

748


2. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez Telepengedély-köteles tevékenységek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.

acélcsõgyártás acél tárolóeszköz gyártása alumínium gyártása, kivéve a timföld (alumínium- oxid) gyártása bányászati, építõipari gép gyártása dohánytermék gyártása egyéb gumitermék gyártása elõre kevert beton gyártása égetett agyag építõanyag gyártása festék, bevonóanyag gyártása fémalakítás, porkohászat fém épületelem gyártása fémfelület-kezelés fémmegmunkálás fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek fémszerkezet gyártása fémtartály gyártása fûrészárugyártás gépjármû-karosszéria, pótkocsi gyártása gõzkazán gyártása gumiabroncs, gumitömlõ gyártása habarcsgyártás háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása hidegen hajlított acélidom gyártása hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyártása hidegen húzott acélhuzal gyártása hidegen húzott acélrúd gyártása hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártása huzaltermék gyártása kohászati gép gyártása könnyûfém csomagolóeszköz gyártása kötõelem, csavar gyártása központi fûtési kazán, radiátor gyártása közúti jármû, jármûmotor alkatrészeinek gyártása kõolaj-feldolgozás máshová nem sorolt egyéb általános rendeltetésû gép gyártása máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása máshová nem sorolt egyéb jármû gyártása máshová nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása máshová nem sorolt egyéb speciális gép gyártása máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása mezõgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolás mezõgazdasági, erdészeti gép gyártása mész-, gipszgyártás motorkerékpár gyártása motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közútijármû-motor) mûanyag csomagolóeszköz gyártása mûanyag építõanyag gyártása mûanyag lap, lemez, fólia, csõ, profil gyártása mûanyag-, gumifeldolgozó gép gyártása

3. szám

3. szám


749

50. mûtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása 51. nem háztartási hûtõ, légállapot-szabályozó gyártása 52. nemesfémgyártás 53. ólom, cink, ón gyártása 54. papírgyártás 55. papíripari gép gyártása 56. ragasztószergyártás 57. rézgyártás 58. szálerõsítésû cement gyártása 59. száloptikai kábel gyártása 60. szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása 61. szõnyeggyártás 62. tapétagyártás 63. tisztítószer gyártása 64. vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása 65. vegyi szál gyártása 66. villamos motor, áramfejlesztõ gyártása 67. nem veszélyes hulladék gyûjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása 68. veszélyes hulladék gyûjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása

3. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelezõ adattartalma I. Az ipari tevékenység végzõjének adatai 1.

Az ipari tevékenység végzõjének 1.1. 1.2. 1.3.

neve székhelye cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói nyilvántartási száma

II. Telep adatai 1.

Telep 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

2. 3.

Telepen folytatni kívánt ipari tevékenység (tevékenységek) Használnak-e a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben a) b) c) d) e)

4.

tulajdonosa címe helyrajzi száma használatának jogcíme

külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést: Igen/Nem külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó éghetõ vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt: Igen/Nem ipari vagy mezõgazdasági gázfogyasztó készüléket: Igen/Nem legalább 50 kVA beépített összteljesítményû, 0,4 kV, vagy nagyobb feszültségû villamos berendezést, rendszert: Igen/Nem nem közforgalmú üzemanyagtöltõ állomáson cseppfolyós vagy cseppfolyósított, illetve sûrítettgázüzemanyagtöltõ-berendezést: Igen/Nem

Telep üzemeltetésének idõtartama, mûszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével:

750


3. szám

III. Csatolt okiratok: 1.

nem a kérelmezõ tulajdonában lévõ telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)

2.

haszonélvezet esetében a haszonélvezõ, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat

IV. Keltezés, a bejelentõ aláírása (bélyegzõje)

4. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez A telepengedély-köteles ipari tevékenység folytatásának engedélyezésérõl szóló kérelem kötelezõ adattartalma I. Az ipari tevékenység végzõjének adatai 1.

Az ipari tevékenység végzõjének 1.1. 1.2. 1.3.

neve székhelye cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói nyilvántartási száma

II. Telep adatai 1.

Telep 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

2. 3.

tulajdonosa címe helyrajzi száma használatának jogcíme

Telepen folytatni kívánt ipari tevékenység (tevékenységek) Használnak-e a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben a) b) c) d) e)

külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést: Igen/Nem külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó éghetõ vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt: Igen/Nem ipari vagy mezõgazdasági gázfogyasztó készüléket: Igen/Nem legalább 50 kVA beépített összteljesítményû, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségû villamos berendezést, rendszert: Igen/Nem nem közforgalmú üzemanyagtöltõ állomáson cseppfolyós vagy cseppfolyósított, illetve sûrítettgázüzemanyagtöltõ-berendezést: Igen/Nem

4.

Telep üzemeltetésének idõtartama, mûszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével

5.

Környezetvédelmi tervfejezet

III. Csatolt okiratok 1.

a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak a jelen melléklet II. pont 3. alpont a)–e) alpontjában felsoroltakkal kiegészített példánya

2.

nem a kérelmezõ tulajdonában lévõ telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)

3.

haszonélvezet esetében a haszonélvezõ, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat

IV. Keltezés, a bejelentõ aláírása (bélyegzõje), a kérelmezõ aláírása (bélyegzõje)

3. szám


5. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez Tûzvédelmi hatóság ellenõrzéséhez, illetve szakhatósági állásfoglalásához kötött tevékenységek I. Szakhatósági állásfoglaláshoz kötött tevékenységek 1. egyéb gumitermék gyártása 2. festék, bevonóanyag gyártása 3. fûrészárugyártás 4. gépjármû-karosszéria, pótkocsi gyártása 5. gumiabroncs, gumitömlõ gyártása, kivéve gumiabroncs újrafutózása, felújítása 6. háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása 7. közúti jármû, jármûmotor alkatrészeinek gyártása 8. kõolaj-feldolgozás 9. máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása 10. mezõgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolása 11. motorkerékpár gyártása 12. mûanyag csomagolóeszköz gyártása 13. mûanyag építõanyag gyártása 14. mûanyag lap, lemez, fólia, csõ, profil gyártása 15. mûtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása 16. papírgyártás 17. ragasztószergyártás 18. szõnyeggyártás 19. tapétagyártás 20. tisztítószer gyártása 21. szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása 22. vegyi szál gyártása II. Ellenõrzéshez kötött tevékenységek 1. egyéb bútor gyártása 2. egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása 3. egyéb papír-, kartontermék gyártása 4. épületasztalos-ipari termék gyártása 5. falemezgyártás 6. gépjármûjavítás, karbantartás 7. hangszergyártás 8. illóolajgyártás 9. irodabútor gyártása 10. irodai papíráru gyártása 11. játékgyártás 12. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) 13. konyhabútorgyártás 14. kötött, hurkolt kelme gyártása 15. nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek 16. papír csomagolóeszköz gyártása 17. sportszergyártás, kivéve úszómedence gyártása 18. tároló fatermék gyártása 19. testápolási cikk gyártása 20. textilszálak fonása 21. textilszövés 22. textil, szõrme mosása, tisztítása

751

752

6. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez Az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet alapján a telepekrõl vezetett nyilvántartás A bejegyzés idõpontja

A jegyzõ által kiadott nyilvántartási szám

A bejegyzés oka*

év

hó, nap

A telep

címe

helyrajzi száma

használatának jogcíme

Az ipari tevékenység végzõjének üzemeltetésének idõtartama, mûszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével

székhelye

A telepen végzett ipari tevékenység


* 1. engedély kiadása; 2. tevékenység bejelentése; 3. adat módosítása; 4. tevékenység változása; 5. engedély visszavonása; 6. telep megszûnése.

neve

cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói nyilvántartásba vételi száma

3. szám

3. szám


753

A Kormány 61/2013. (II. 28.) Korm. rendelete a budapesti Istvánmezõ rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a budapesti Tüskecsarnok beruházási programmal összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 32/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

A budapesti Istvánmezõ rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) a következõ 5. §-sal egészül ki: „5. § E rendeletnek a budapesti Istvánmezõ rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a budapesti Tüskecsarnok beruházási programmal összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 32/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosításáról szóló 61/2013. (II. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 1. mellékletben foglalt táblázat C:2 mezõjét a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.”

2. §

Az R1. 1. mellékletében foglalt táblázat C:2 mezõjében az „általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárások” szövegrész helyébe az „általános építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások, régészeti feltárásokkal kapcsolatos eljárások (a további régészeti feladatellátás meghatározása kivételével)” szöveg lép.

3. §

A budapesti Tüskecsarnok beruházási programmal összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 32/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) a következõ 1/B. §-sal egészül ki: „1/B. § Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”

4. §

Az R2. a következõ 3. §-sal egészül ki: „3. § E rendeletnek a budapesti Istvánmezõ rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a budapesti Tüskecsarnok beruházási programmal összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl szóló 32/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosításáról szóló 61/2013. (II. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1/B. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.”

5. §


754


3. szám

A nemzetgazdasági miniszter 4/2013. (II. 19.) NGM rendelete a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott államkötvény kibocsátásának részletes szabályairól A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 28. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott célra az állam által kibocsátásra kerülõ, az Államadósság Kezelõ Központ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által zártkörûen forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír (a továbbiakban: államkötvény) névértéke 250 000 euró. Az államkötvénybõl egy naptári évben egy sorozat kerül forgalomba hozatalra.

2. §

(1) Az államkötvény sorozatai névérték alatt kerülnek forgalomba hozatalra, a forgalomba hozatali árfolyam kiszámításához alkalmazott kamatlábat az ÁKK Zrt. az adott sorozat forgalomba hozatalának megkezdése alkalmával állapítja meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti kamatláb meghatározásának idõpontja az adott sorozat forgalomba hozatalának megkezdését megelõzõ 8. munkanapon londoni idõ szerint 11 óra. A munkanap alatt olyan napot kell érteni, amikor Londonban a bankok a szokásos üzletkötés céljából nyitva tartanak. (3) A Harmtv. 28. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti másodpiaci hozamnak a Bloomberg Finance L.P. által mûködtetett információs rendszer „Bloomberg Generic Price”-ot megjelenítõ oldalán megjelenítésre kerülõ eladási hozamok (2) bekezdés szerinti munkanapot megelõzõ 15 kereskedési napos idõszakra vonatkozó számtani átlaga tekintendõ. (4) Az államkötvény adott sorozatának a futamideje a forgalomba hozatal megkezdése évének december 20. napjától számított ötödik év december 20. napjáig terjed.

3. §

(1) Az államkötvény forgalomba hozatala a Harmtv. 28. § (4) bekezdése szerinti vállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások) számára történik. Az államkötvény az adott naptári év utolsó munkanapjáig terjedõ forgalomba hozatali idõszakon belül kerül forgalomba hozatalra, azzal, hogy a vállalkozások egy adott naptári hónapon belül legfeljebb kettõ, az ÁKK Zrt. által elõzetesen meghatározott forgalomba hozatali napra vonatkozóan jogosultak vételi nyilatkozatot tenni. (2) Az ÁKK az államkötvény forgalomba hozatalához nem vesz igénybe befektetési szolgáltatót.

4. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

A Kormány 1055/2013. (II. 13.) Korm. határozata a 2015. évi Milánói Világkiállításért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl és feladatairól 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 2015. évi Milánói Világkiállítással (a továbbiakban: világkiállítás) kapcsolatos összkormányzati feladatok végrehajtása koordinációjának ellátására 2014. május 31. napjáig Szõcs Gézát kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki. 2. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében ellátja: a) Magyarországnak a világkiállításon történõ részvétele (a továbbiakban: részvétel) elõkészítettségének az elemzését,

3. szám


755

b) c) d) e) f) g)

3. 4. 5.

6. 7.

a részvétel várható hatásainak vizsgálatát, a részvétel programjának kidolgozását, a pénzügyi tervezést (költségbecslés, pénzügyi ütemezés), a részvétel jogi-közigazgatási folyamatainak kidolgozását, a részvétel idõbeli ütemtervének elkészítését, a szükséges kormányzati, közigazgatási döntések, intézkedések elõkészítését, melynek keretében a kormánybiztos javaslatot tesz az esetleges kapcsolódó jogalkotási feladatokra vonatkozóan, h) a részvétellel összefüggõ beruházás elõkészítéséhez és megvalósításához szükséges döntés-elõkészítési tevékenységen belül a szükséges kormány-elõterjesztések elõkészítését, koordinációját, i) a részvétellel összefüggõ kormányhatározatok, jogszabályok végrehajtása ellenõrzését, illetve az azok végrehajtásához szükséges kormányzati-közigazgatási együttmûködés szervezését, koordinálását. A kormánybiztos a tevékenységérõl köteles negyedévente beszámolni a Kormánynak. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatköre ellátásáért díjazásban és juttatásban nem részesül. A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az összkormányzati feladatok végrehajtása koordinációjának a kormánybiztos általi ellátásának elõsegítése érdekében, Magyarországnak a világkiállításon való sikeres részvétele céljából. Felelõs: miniszterek Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár Határidõ: folyamatosan Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. A Kormány visszavonja a 2015. évi Milánói Világkiállításon történõ magyar részvételrõl szóló 1197/2012. (VI. 18.) Korm. határozat 2. pontját. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozata a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerû Állam címû középtávú kormányzati programból eredõ, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintõ egyes feladatok végrehajtásáról A Kormány a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerû Állam címû középtávú kormányzati programról szóló 1405/2011. (XI. 25.) Korm. határozattal elfogadott, a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerû Állam címû középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozat 3. pontjának végrehajtására megalkotott koncepció megvalósítása érdekében 1. felhívja az emberi erõforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítsenek elõterjesztést a Kormány számára a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról, mely szerint a pénzbeli ellátás összege a keresõképtelenség idõpontjában fennálló munkáltatónál elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem alapján kerül megállapításra; Felelõs: emberi erõforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter Határidõ: 2013. április 15. 2. felhívja az emberi erõforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítsenek elõterjesztést a Kormány számára a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról, mely szerint a pénzbeli ellátások számítási ideje úgy módosul, hogy a pénzbeli ellátás összege fõszabály szerint az ellátásra való jogosultság kezdõ napját megelõzõ harmadik hónap utolsó napjától visszafele számított 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem alapján kerüljön megállapításra,

756


3. szám

valamint az ellátás megállapításakor a rendszeres és nem rendszeres jövedelem különbségtétel nélkül képezzen ellátási alapot. Felelõs: Határidõ:

emberi erõforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter 2013. április 15. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 1062/2013. (II. 14.) Korm. határozata a KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft. és a LEGO Manufacturing Kft. magyarországi nagybefektetõkkel való stratégiai megállapodások megkötésérõl A Kormány felhatalmazza 1. a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Magyarország Kormánya és a KNORR-BREMSE Fékrendszerek Korlátolt Felelõsségû Társaság (6000 Kecskemét, Szegedi út 49., cégjegyzékszám: 03-09-000007) között kötendõ stratégiai együttmûködési megállapodást a Kormány nevében aláírja, Felelõs: nemzetgazdasági miniszter Határidõ: azonnal 2. a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárát, hogy a Magyarország Kormánya és a LEGO Manufacturing Korlátolt Felelõsségû Társaság (4400 Nyíregyháza, Debreceni út 342., cégjegyzékszám: 15-09-074038) között kötendõ stratégiai együttmûködési megállapodást a Kormány nevében aláírja. Felelõs: Határidõ:

Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára azonnal Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 1081/2013. (II. 25.) Korm. határozata a Formula–1 Világbajnokság Magyar Nagydíj 2017–2021 között történõ megrendezésével kapcsolatos kormányzati szerepvállalásról A Kormány a)

egyetért azzal, hogy a Formula–1 Világbajnokság Magyar Nagydíj 2017–2021 között megrendezésre kerüljön azzal, hogy a 2017-ben kifizetendõ rendezõi jogdíj összege 38 297 764,57 USD, az ezt követõ években kifizetendõ jogdíj összege pedig az elõzõ éves jogdíj 7,5 százalékával emelkedik,

b)

felhívja az érintett minisztereket, hogy a Formula–1 Világbajnokság Magyar Nagydíj megrendezésérõl szóló, a Formula One Administration Ltd. és a Hungaroring Sport Zrt. (a továbbiakban: HS Zrt.) közötti szerzõdés szerinti, a HS Zrt.-t terhelõ rendezõi jogdíj fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges összegû költségvetési támogatásnak a HS Zrt. részére a 2017–2021 közötti évekre vonatkozó, a központi költségvetésrõl szóló törvényekben való tervezését folyamatosan biztosítsák úgy, hogy az adott évre esedékes rendezõi jogdíj kifizetéséhez szükséges forrás fedezetét – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezéseire is figyelemmel – az adott évek költségvetésébe betervezik. Felelõs: Határidõ:

a rendezõi jogdíj kifizetésének fedezetét biztosító költségvetési fejezetet irányító miniszter az államháztartásért felelõs miniszter folyamatos Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

3. szám


757

A Kormány 1084/2013. (II. 25.) Korm. határozata az AUDI Hungaria Motor Kft. magyarországi nagybefektetõvel való stratégiai megállapodás megkötésérõl A Kormány felhatalmazza a miniszterelnököt, hogy a Magyarország Kormánya és az AUDI Hungaria Motor Korlátolt Felelõsségû Társaság (9027 Gyõr, Kardán utca 1., cégjegyzékszám: 08-09-003188) között kötendõ stratégiai együttmûködési megállapodást a Kormány nevében aláírja. Felelõs: miniszterelnök Határidõ: azonnal Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes

A Kormány 1085/2013. (II. 27.) Korm. határozata a telephelyi tevékenységek környezeti szempontú felülvizsgálatáról A Kormány 1. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a vidékfejlesztési miniszter közremûködésével munkacsoportot (a továbbiakban: munkacsoport) hozzon létre az alábbi kérdések megvizsgálására: a) a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: rendelet) szereplõ tevékenységek engedélyezés-bejelentés szerinti megosztása a környezetre fokozott hatással lévõ tevékenységek tekintetében, b) a kézmûvestermék-elõállító mikrovállalkozások tevékenysége kivonásának lehetõsége a rendelet hatálya alól, figyelemmel e tevékenység csekélyebb környezeti hatására; Felelõs: nemzetgazdasági miniszter vidékfejlesztési miniszter Határidõ: a munkacsoport létrehozására: 2013. április 1. a felülvizsgálat elvégzésére: 2013. szeptember 30. 2. felkéri az alapvetõ jogok biztosát, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanács elnökét, hogy a munkacsoport ülésén tanácskozási joggal vegyen részt; 3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a belügyminiszter közremûködésével vizsgálja meg a rendelet hatályosulásának gyakorlati tapasztalatait, különös figyelemmel a jegyzõk engedélyezési tevékenységére. Felelõs: nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter Határidõ: 2013. szeptember 30. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A nemzetgazdasági miniszter 2/2013. (II. 15.) NGM utasítása a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról

A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja,

758


3. szám

a Nemzeti Külgazdasági Hivatalról szóló 265/2010. (XI. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § j) pontja alapján a következõ utasítást adom ki: 1. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (1) és (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg. 2. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. 3. Hatályát veszti a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 4/2011. (I. 25.) NGM utasítás. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 2/2013. (II. 15.) NGM utasításhoz

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzata I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Nemzeti Külgazdasági Hivatal jogállása és alapadatai 1.1. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) önálló jogi személyiséggel rendelkezõ, a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 72. §-a szerinti, kormányrendelet által létrehozott és a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt mûködõ központi hivatal, amely – gazdálkodását tekintve – önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv. 1.2. A Hivatal alapadatai a következõk: a) megnevezése: Nemzeti Külgazdasági Hivatal, b) rövidítése: HITA, c) angol megnevezése: Hungarian Investment and Trade Agency, d) német megnevezése: Ungarische Agentur für Außenwirtschaft und Investitionsförderung, e) francia megnevezése: Agence hongroise du Commerce et de l’Investissement, f) székhelyének címe: 1055 Budapest, Honvéd u. 20., g) törzskönyvi azonosító száma: 789192., h) törzskönyvi bejegyzés dátuma: 2010. december 30., i) KSH statisztikai számjele: 15789192-8411-312-01, j) vezetõje: elnök (a továbbiakban: elnök), k) alapítója: a Kormány (1055 Budapest, Kossuth L. tér 2–4.), l) alapítói jog gyakorlója: nemzetgazdasági miniszter, m) alapítás dátuma: 2011. január 1., n) a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat kelte, száma: 2012. december 21., NGM/22738/8/2012., o) létrehozásáról rendelkezõ jogszabály: a Nemzeti Külgazdasági Hivatalról szóló 265/2010. (XI. 19.) Korm. rendelet, p) jogállása: központi költségvetési szerv, központi hivatal, q) gazdálkodás megszervezésének módja: önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv, r) számlavezetõje: Magyar Államkincstár, s) alaptevékenységi szakágazata: 841113 átfogó gazdasági, társadalmi tervezés, statisztikai szolgáltatás, t)

szakfeladata: 841169 M.n.s. egyéb kiegészítõ szolgáltatások,

3. szám


759

841173 Statisztikai tevékenység, 842149 M.n.s. tevékenységek nemzetközi fejlesztési együttmûködés keretében, 842180 Külgazdasági kapcsolatok, u)

nincs olyan gazdálkodó szervezet, amely tekintetében a Hivatal alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol.

1.3. Az állami közfeladatként ellátott alaptevékenységek körét a Nemzeti Külgazdasági Hivatalról szóló 265/2010. (XI. 19.) Korm. rendelet és a Hivatal alapító okirata, valamint a Kormány egyedi döntéseivel megítélhetõ regionális beruházási támogatás szabályairól és a Beruházás ösztönzési célelõirányzat felhasználásának szabályairól szóló 270/2012.(IX. 25.) Korm. rendelet határozza meg. A Hivatal vállalkozási tevékenységet folytathat, vállalkozási tevékenysége a szerv módosított kiadásai elõirányzatának 20%-a. 1.4. Az alapfeladatok ellátásának forrása: a Magyarország költségvetése XV. Fejezet, valamint esetlegesen európai uniós pályázati források.

A Hivatal szervezete 2. A Hivatal önálló szervezeti egységei: a fõosztályok, az elnöki és koordinációs titkárság, az elnökhelyettesi titkárság, a belsõ ellenõr, a Belföldi Regionális Hálózat Osztály, valamint az Üzemeltetési és Informatikai Osztály. 3.1. A Hivatal szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza. 3.2. A Hivatal szervezeti egységeinek felsorolását, létszámkeretét a 2. függelék tartalmazza. 3.3. A Hivatal szervezeti egységeinek feladatait a 3. függelék tartalmazza. 3.4. A Hivatal belföldi telephelyeit a 4. függelék tartalmazza.

II. Fejezet A HIVATAL VEZETÉSE Az elnök 4.1. A Hivatalt a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében eljárva az elnök vezeti. Az elnök e tevékenységének ellátásáért a miniszternek felelõsséggel tartozik. Az elnök feladat- és hatáskörében eljárva utasításokat ad ki, illetõleg egyéb intézkedést ír elõ. 4.2. Az elnök általános irányítási és képviseleti jogkörei: a) gondoskodik a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatok végrehajtásáról, a szervezeti mûködés tárgyi, személyi és pénzügyi feltételeinek biztosításáról; b)

irányítja és felügyeli a Hivatal tevékenységét;

c)

közvetlenül irányítja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetõinek tevékenységét, ellenõrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak végrehajtását, beszámoltatja ezek vezetõit és meghatározza tevékenységük irányát;

d)

szervezi és irányítja a Hivatal nemzetközi kapcsolatait;

e)

képviseli a Hivatalt bíróságok, hatóságok és bármely más harmadik személyek elõtt;

f)

az átruházott munkáltatói jogkörök kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal alkalmazottai felett;

g)

dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt és saját hatáskörében fenntartott ügyekben.

4.3. Az elnök mint a Hivatal vezetõje különösen a) javaslatot tesz és a miniszter részére jóváhagyásra elõterjeszti a Hivatal éves munkatervét, valamint az éves beszámolót; b)

ellenõrzi a jogszabályokban, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását;

c)

ellenõrzi a normatív döntésekben és a Hivatal munkatervében elõírt határidõs feladatok végrehajtását;

d)

biztosítja a Hivatal szervezeti és mûködési szabályzatának, valamint a szabályzatban rögzített további szabályzatok elkészítését,

760


3. szám

e) f) g)

koordinálja a Hivatalon belüli csoportos munkavégzést; biztosítja a hivatali munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását; elkészíti a Hivatal számviteli jogszabályok szerinti éves beszámolóját és költségvetésére, illetve zárszámadására vonatkozó javaslatát; h) felelõs a költségvetési jogszabályokban elõírt beszámolási, tájékoztatási, ellenõrzési és egyéb kötelezettségek teljesítéséért; i) biztosítja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységek ellátását; j) koordinálja és felügyeli a költségvetési támogatások, a saját bevételek és az európai uniós pályázati források felhasználásának folyamatát, szabályszerû felhasználását; k) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a Hivatal személyzeti ügyei és a szervezet mûködése összhangban van-e a belsõ szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével; l) irányítja és koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelõs a Hivatal humánerõforrás-gazdálkodásáért és társadalmi kapcsolatainak ápolásáért; m) dönt a Hivatal szakmai munkáját megalapozó tudományos kutatómunka, képzés és továbbképzés feltételeirõl; n) az államigazgatási költségvetési irányelvek és a jogszabályi rendelkezések keretei között meghatározza a Hivatal személyi juttatásait, létszám-, bér- és jutalmazási kereteit, valamint a béralapot terhelõ egyéb kifizetéseket; o) figyelemmel kíséri a Hivatal informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését; p) irányítja a minõsített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását; q) gondoskodik az adatvédelmi jogszabályokban foglalt elõírások érvényesítésérõl a közérdekû adatok nyilvánosságárának biztosításáról; r) ellátja a közérdekû bejelentésekkel kapcsolatos feladatokat; s) meghatározza a Hivatal szervezeti felépítését és mûködésének fõbb szabályait, valamint kiadja a Hivatal mûködéséhez szükséges utasításokat; sz) meghatározza, létrehozza és mûködteti a Hivatal belsõ kontrollrendszerét; t) kialakítja, mûködteti és irányítja a belsõ ellenõrzést, jóváhagyja a Hivatal belsõ ellenõrzési kézikönyvét, stratégiai és éves ellenõrzési tervét valamint éves ellenõrzési jelentését; ty) haladéktalanul intézkedik bármely feltárt jogsértõ állapot megszüntetésérõl, amennyiben észleli, hogy a Hivatal jogszabállyal vagy egyéb normatív szabállyal ellentétes tevékenységet folytat; u) a Hivatal szakmai tevékenységét érintõ stratégiai vagy kiemelt jelentõségû, továbbá a minisztériumi felügyeleti körbe tartozó vagy a Hivatal és a Minisztérium közötti együttmûködési körbe tartozó ügyekben egyeztet a Nemzetgazdasági Minisztériummal és kezdeményezi a döntési javaslat vagy a képviselendõ szakmai álláspont tekintetében Hivatalt felügyelõ állami vezetõ jóváhagyását; v) koordinálja a miniszter által meghatározott egyéb feladatokat. 5. Az elnök közvetlenül irányítja a) az elnökhelyettesek tevékenységét; b) az elnöki és koordinációs titkárság vezetõjének tevékenységét; c) az elnöki tanácsadók tevékenységét; d) a belsõ ellenõrzési vezetõ tevékenységét; e) a Gazdasági Fõosztály vezetõjének a tevékenységét. 6. Az elnök munkájának és feladatainak ellátása érdekében elnöki és koordinációs titkárság mûködik. 7.1. Az elnököt akadályoztatása vagy távolléte esetén – jogszabály, kormányhatározat vagy e szabályzat eltérõ rendelkezése hiányában – az elnök utasításai szerint teljes elnöki jogkörben eljárva – az elnökhelyettesek helyettesítik. Az elnököt akadályoztatása vagy távolléte esetén a befektetési és üzletfejlesztési elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök, valamint a befektetési és üzletfejlesztési elnökhelyettes akadályoztatása vagy távolléte esetén az operatív elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök, a befektetési és üzletfejlesztési, valamint az operatív elnökhelyettes akadályoztatása vagy távolléte esetén a hálózatirányítási elnökhelyettes helyettesíti. 7.2. Az elnök helyettesítésére – jogszabály, kormányhatározat vagy e szabályzat eltérõ rendelkezése hiányában – hatáskörei gyakorlása tekintetében, az 1. ponttól eltérõen, egyedileg a Hivatal más vezetõjét is kijelölheti. 7.3. Az elnököt utasítás kiadásában, illetve jogszabályban elõírt kinevezési és felmentési jogkörök gyakorlásában nem lehet helyettesíteni.

3. szám


761

Elnökhelyettesek 8.1. Az elnökhelyettesek a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelõen közvetlenül irányítják a jelen szabályzat szerint irányításuk alá tartozó szervezeti egységek szakmai munkáját, valamint döntenek a hatáskörükbe utalt ügyekben. 8.2. Az elnökhelyettesek felelõsek a feladatkörükbe utalt feladatok ellátásáért. Az elnökhelyettesek tevékenységét az elnök irányítja, tevékenységük ellátásáért az elnöknek felelõsséggel tartoznak. 8.3. Az elnökhelyettesek, mint a Hivatal vezetõjének helyettesei különösen a) közremûködnek és segítik az elnököt az e szabályzat szerinti feladatainak ellátásában, b)

gondoskodnak az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkájának megszervezésérõl, ennek keretében irányítják és ellenõrzik a jogszabályokban és az elnöki utasításokban, döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását, ennek érdekében intézkedéseket kezdeményeznek,

c)

közvetlenül irányítják az irányításuk alatt mûködõ szervezeti egység vezetõinek tevékenységét, ellenõrzik az irányításuk alá tartozó szervezeti egység feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatják ezek vezetõit és meghatározzák tevékenységük irányát,

d)

gyakorolják az elnök által átruházott munkáltatói jogokat a Hivatal alkalmazottai felett,

e)

ellátják és végrehatják az elnök által meghatározott egyéb feladatokat.

8.4. A befektetési és üzletfejlesztési elnökhelyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén – jogszabály, kormányhatározat vagy e szabályzat eltérõ rendelkezése hiányában – a befektetési és üzletfejlesztési elnökhelyettes utasításai szerint az Üzletfejlesztési Fõosztály vezetõje helyettesíti. 8.5. A hálózatirányítási elnökhelyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén – jogszabály, kormányhatározat vagy e szabályzat eltérõ rendelkezése hiányában – a hálózatirányítási elnökhelyettes utasításai szerint a Hálózatirányítási Fõosztály vezetõje helyettesíti. 8.6. Az operatív elnökhelyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén – jogszabály, kormányhatározat vagy e szabályzat eltérõ rendelkezése hiányában – az operatív elnökhelyettes utasításai szerint a Jogi és Humánpolitikai Fõosztály vezetõje helyettesíti. 9. Az elnökhelyettesek munkájának és feladatainak ellátása érdekében munkájukat titkárság támogatja. 10.1. A befektetési és üzletfejlesztési elnökhelyettes közvetlenül irányítja a) az Üzletfejlesztési Fõosztály vezetõjének a tevékenységét, b)

a Befektetésösztönzési Fõosztály vezetõjének a tevékenységét.

10.2. A hálózatirányítási elnökhelyettes közvetlenül irányítja a) a Hálózatirányítási Fõosztály vezetõjének a tevékenységét, b)

a Belföldi Regionális Hálózat Osztály vezetõjének a tevékenységét.

10.3. Az operatív elnökhelyettes közvetlenül irányítja a) a Jogi és Humánpolitikai Fõosztály vezetõjének a tevékenységét, b)

a Stratégiai Elemzõ és Kontrolling Fõosztály vezetõjének a tevékenységét,

c)

a Kommunikációs és Rendezvényszervezési Fõosztály vezetõjének a tevékenységét,

d)

az Üzemeltetési és Informatikai Osztály vezetõjének a tevékenységét.

Az elnöki és koordinációs titkárság valamint az elnökhelyettesi titkárság vezetõi 11.1. Az elnök, illetve az elnökhelyettesek hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs elõkészítésérõl, a feladatok folyamatos ellátásáról – ha e szabályzat így rendelkezik – az elnöki és koordinációs titkárság, illetve az elnökhelyettesi titkárság gondoskodik. 11.2. A titkárságokat titkárságvezetõk irányítják. A titkárságvezetõ az õt irányító vezetõ munkáját segíti és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket e vezetõ állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. A titkárságvezetõt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben – akadályoztatása esetén – a titkárságnak eseti jelleggel vagy a titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselõje helyettesíti.

762


3. szám

11.3. A titkárságvezetõ elkészíti a titkárság ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenõrzi az elnök, illetve az elnökhelyettesek hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtását. A titkárság ügyrendjét a titkárságvezetõt irányító vezetõ hagyja jóvá.

A gazdasági vezetõ 12.1. A Hivatal gazdasági szervezete a Gazdasági Fõosztály. 12.2. A gazdasági vezetõt az irányító szerv vezetõje nevezi ki és menti fel. 12.3. A Hivatal gazdasági vezetõje a Gazdasági Fõosztály vezetõje (a továbbiakban: gazdasági vezetõ), aki a feladatait a költségvetési szerv elnökének közvetlen vezetése és ellenõrzése mellett látja el. 12.4. A gazdasági vezetõ közvetlenül vezeti és ellenõrzi a gazdasági szervezetet, felelõs azon feladatok megfelelõ ellátásáért, amelyeket a vonatkozó jogszabályok az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezete részére elõírnak. 12.5. A gazdasági vezetõ a gazdálkodási feladatok ellátása tekintetében az elnök helyettese.

A belsõ ellenõrzési vezetõ 13.1. A belsõ ellenõrzési vezetõ az elnök közvetlen irányítása alatt, funkcionálisan elkülönítve látja el tevékenységét. 13.2. A belsõ ellenõrzési vezetõt az irányító szerv vezetõjének egyetértésével az elnök nevezi ki, menti fel, helyezi át. 13.3. A belsõ ellenõrzési vezetõ fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású kormánytisztviselõ.

III. Fejezet A HIVATAL SZERVEZETI EGYSÉGEI Az önálló szervezeti egység 14.1. Az önálló szervezeti egység ellátja a 3. számú függelékben, valamint a szervezeti egység vezetõjének tevékenységét irányító vezetõ által meghatározott feladatokat. 14.2. Az önálló szervezeti egység létszámát – e szabályzatban meghatározott létszámkereten belül – a szervezeti egység vezetõjének tevékenységét irányító vezetõ határozza meg. 14.3. Az önálló szervezeti egységen belül mûködõ osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetõje a tevékenységét irányító vezetõ által jóváhagyott ügyrendben határozza meg.

A szervezeti egységek vezetõi 15.1. Az önálló szervezeti egység vezetõje a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelõen – az elnöktõl, illetõleg az elnökhelyettesektõl kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egységet és felelõs az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért. 15.2. Az önálló szervezeti egység vezetõje – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenõrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását. 15.3. Az önálló szervezeti egység vezetõje dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, e szabályzat vagy az irányítást gyakorló közvetlen vezetõ eltérõen nem rendelkezik. 15.4. Az önálló szervezeti egység vezetõjének a helyettese a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint a fõosztályvezetõ utasítása szerint helyettesíti a fõosztályvezetõt, b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetõi feladatokat.

3. szám


763

15.5. Az osztályvezetõ az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetõjének utasítása szerint irányítja és ellenõrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezetõ felelõs az osztály feladatainak teljesítéséért. 15.6. Az osztályvezetõt akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetõje, vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselõ helyettesíti.

Szervezeti egységek munkatársai 16.1. Az ügyintézõ a) a felettes vezetõtõl kapott utasítás és iránymutatás alapján, a szolgálati út betartásával ellátja a munkaköri leírásában meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy idõszakosan a feladatkörébe utalt feladatot, b) a feladatokat a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében határidõre elvégzi, c) szakértelemmel foglalkozik valamennyi rábízott kérdéssel, felelõs a feladatkörébe tartozó ügyek döntésre történõ elõkészítéséért. 16.2. Az ügykezelõ a felettes vezetõtõl kapott utasítás és iránymutatás alapján, a szolgálati út betartásával ellátja a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által a feladatkörébe utalt ügyviteli, adminisztrációs feladatokat. 16.3. A munkavállaló munkaviszonyára a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározottak szerint a Munka Törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései az irányadóak. 16.4. A munkavállaló a) a felettes vezetõtõl kapott utasítás és iránymutatás alapján a szolgálati út betartásával ellátja a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy idõszakosan a feladatkörébe utalt feladatot, b) a feladatokat a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében határidõre elvégzi, c) szakértelemmel foglalkozik valamennyi rábízott kérdéssel, felelõs a feladatkörébe tartozó ügyek döntésre történõ elõkészítéséért. 16.5. Az elnök szakmai tanácsadói, illetve szakmai fõtanácsadói címet adományozhat a 16.6. pontban foglalt feltételekkel rendelkezõ kormánytisztviselõnek. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a Hivatal felsõfokú iskolai végzettségû kormánytisztviselõi létszámának 20%-át. 16.6. Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körûen közigazgatási jellegûnek minõsített tudományos fokozattal rendelkezõ kormánytisztviselõnek, szakmai fõtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körûen közigazgatási jellegûnek minõsített tudományos fokozattal rendelkezõ kormánytisztviselõnek adományozható, aki legmagasabb fokozatú minõsítésû. 16.7. A szakmai tanácsadó, illetve szakmai fõtanácsadó az államigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint vezetõi pótlék nélkül számított fõosztályvezetõ-helyettesi, illetve fõosztályvezetõi illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói, szakmai fõtanácsadói címmel és vezetõi kinevezéssel rendelkezõ kormánytisztviselõ a vezetõi illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye. 16.8. A szakmai (fõ)tanácsadói címet legalacsonyabb fokozatú minõsítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselõ a címmel járó illetmény helyett a besorolás szerinti illetményére jogosult.

IV. Fejezet A HIVATALI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELÕKÉSZÍTÉS FÓRUMAI Elnöki értekezlet 17.1. Az elnöki értekezlet a Hivatal legfõbb döntés-elõkészítõ szerve. 17.2. Az elnöki értekezlet az elnök vezetésével áttekinti a Hivatal operatív feladatainak ellátását. Az elnöki értekezlet megtartására szükség szerinti gyakorisággal kerül sor. 17.3. Az elnöki értekezlet javaslatot tesz a) intézkedés megtételére, b) intézkedés elfogadására,

764

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY c) d)

3. szám

egyeztetés megindítására, szükség esetén a képviselendõ szakmai álláspontra.

17.4. Az elnöki értekezlet vizsgálja az elrendelt intézkedések megvalósulását. 17.5. Az elnöki értekezlet elõkészítése és a napirendjének összeállítása az elnöki és koordinációs titkárság feladata. 17.6. Az elnöki értekezlet állandó résztvevõi az elnök és az elnöki és koordinációs titkárság vezetõje, az elnökhelyettesek és titkárságvezetõjük, valamint a Jogi és Humánpolitikai fõosztályvezetõ és a gazdasági vezetõ. Az elnöki értekezletre más személyeket az elnök meghívhat. 17.7. Az elnöki értekezlet résztvevõinek tájékoztatása, javaslata alapján az elnök döntéseket hoz és meghatározza a feladat-végrehajtás irányait. 17.8. Az elnöki értekezleten meghatározott feladatokról, döntésekrõl az elnöki és koordinációs titkárság vezetõje vagy az elnök által kijelölt személy emlékeztetõt készít, amelyet az értekezlet résztvevõi, a belsõ ellenõrzési vezetõ valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelõsök rendelkezésére bocsát.

Az elnökhelyettesi vezetõi értekezlet 18.1. Az elnökhelyettesi vezetõi értekezlet az elnökhelyettes vezetésével áttekinti a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetõinek feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását. 18.2. Az elnökhelyettesi vezetõi értekezletet az elnökhelyettes vagy az elnökhelyettes által kijelölt szervezeti egység vezetõje készíti elõ. 18.3. Az elnökhelyettesi vezetõi értekezlet résztvevõi az elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek vezetõi. Az elnökhelyettesi vezetõi értekezletre más személyeket az elnökhelyettes hív meg. 18.4. Az elnökhelyettesi vezetõi értekezlet résztvevõinek tájékoztatása, javaslata alapján az elnökhelyettes döntéseket hoz és meghatározza a feladat-végrehajtás irányait. 18.5. Az elnökhelyettes vagy az elnökhelyettes által kijelölt szervezeti egység vezetõje gondoskodik arról, hogy az elnökhelyettesi vezetõi értekezleten meghatározott feladatokról, döntésekrõl emlékeztetõ készüljön, amelyet az értekezlet résztvevõi és a feladatok végrehajtására kötelezett felelõsök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküldi az elnöknek és a belsõ ellenõrzési vezetõnek.

Szakmai vezetõi értekezlet 19.1. A szakmai vezetõi értekezlet az önálló szervezeti egység vezetõjének vezetésével áttekinti a szervezeti egység feladatkörébe tartozó feladatok ellátását. 19.2. A szakmai vezetõi értekezletet az önálló szervezeti egység vezetõje, vagy a közvetlen irányítása alá tartozó, általa kijelölt személy készíti elõ. 19.3. A szakmai vezetõi értekezlet résztvevõi az osztályvezetõk, a napirendi pont szerinti feladatok végrehajtásában résztvevõ kormánytisztviselõk, valamint az önálló szervezeti egység vezetõje által meghívott személyek. 19.4. A szakmai vezetõi értekezlet résztvevõinek tájékoztatása, javaslata alapján az önálló szervezeti egység vezetõje döntéseket hoz és meghatározza a feladat-végrehajtás irányait. 19.5. Az önálló szervezeti egység vezetõje gondoskodik arról, hogy a vezetõi értekezleten meghatározott feladatokról, döntésekrõl a feladatok végrehajtására kötelezett felelõsök tájékoztatást kapjanak.

A munkacsoport 20.1. Az elnök vagy az elnökhelyettesek a több önálló szervezeti egység feladatkörét érintõ, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhatnak létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetõjét és tagjait. 20.2. A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésû, a szakterületek kiemelt együttmûködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása. 20.3. A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

3. szám


765

V. Fejezet A HIVATAL MÛKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK Kiadmányozás 21.1. A döntés egyben kiadmányozási jog is. 21.2. A kiadmányozási jog a) az elnök hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntés aláírására, b) ha e szabályzat így rendelkezik, az elnök hatáskörébe vagy feladatkörébe tartozó döntés elõkészítésére és az elnök nevében történõ aláírására, vagy c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történõ döntésének meghozatalára ad felhatalmazást. 21.3. Az elnök kiadmányozza a Hivatal nevében hozott összes döntést. 21.4. Az elnök kizárólagos, át nem ruházható hatáskörében kiadmányozza: a) az elnöki utasítást, b) a munkáltatói és egyéb jogkörben, jogszabályban, szabályzatban vagy írásban magának fenntartott, illetve számára biztosított döntéseket, és c) a jogszabály által kizárólagosan az elnök hatáskörébe utalt és át nem ruházható ügyekben hozott döntést. 21.5. Az elnök akadályoztatása esetén az intézkedést igénylõ ügyekben – a 21.4. pontban meghatározott eseteke kivételével – az az elnökhelyettes intézkedik és kiadmányoz, akinek az irányítása alatt álló szervezeti egységek feladatkörébe tartozik az adott ügy. A 21.4.b. pontban foglalt ügyek tekintetében az elnök felhatalmazása alapján az általa megjelölt elnökhelyettes kivételesen indokolt esetben, az elnök felhatalmazása alapján kiadmányoz. 21.6. Az az elnökhelyettes kiadmányozza a 21.3.–21.5. pontban meghatározottakra is figyelemmel az ügyiratokat, akinek azok az irányítása alatt álló szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartoznak. Az elnökhelyettesek kiadmányozási joggal rendelkeznek továbbá mindazon ügyekben, amelyekben az elnöktõl erre felhatalmazást kapnak. 21.7. Az önálló szervezeti egység vezetõje – a felette irányítási jogot gyakorló közvetlen vezetõ vagy szabályzat eltérõ rendelkezése hiányában – kiadmányoz minden saját hatáskörébe vagy feladatkörébe tartozó iratot. Kiadmányozási joggal rendelkezik továbbá mindazon ügyekben, amelyekben az elnöktõl erre felhatalmazást kap. A fõosztályvezetõhelyettes és az önálló szervezeti egységnek nem minõsülõ osztályok vezetõje kizárólag a fõosztályvezetõ által írásban átruházott hatáskörben gyakorolják a kiadmányozás jogát. 22. A kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az elõkészítés ellenõrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidõben hozza meg. Kivételesen sürgõs esetben az irat címzettjéhez a kiadmányozást megelõzõen el lehet juttatni az iratot oly módon, hogy annak munkapéldány jellege az iratból kitûnjön. Errõl az ügyintézõ a kiadmányozásra jogosultat tájékoztatja. 23.1. A kiadmányozásra elõkészített ügyiratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni. 23.2. Kivételesen sürgõs esetben közvetlenül is lehet fordulni a kiadmányozásra jogosulthoz a közvetlen felettes vezetõ egyidejû, ha ez nem lehetséges, utólagos tájékoztatása mellett. Ennek megtörténtét, vagy amennyiben erre sincs lehetõség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni. 23.3. Az iratot oly módon kell a kiadmányozásra jogosultnak elõterjeszteni, hogy annak – az ügyintézési határidõre figyelemmel – kellõ idõ álljon rendelkezésére a megalapozott döntéshozatalhoz. 23.4. Kizárólag tájékoztatási célt szolgáló dokumentumok (jelentések, beszámolók stb.) egyidejûleg küldendõk meg valamennyi érintett vezetõnek, azzal, hogy a dokumentumon fel kell tüntetni mindazok nevét, akiknek azt megküldték. 23.5. A 23.1.–23.4. pontokban nem említett egyéb iratok (kísérõlevél, meghívó stb.) közvetlenül a kiadmányozásra jogosult elé terjeszthetõk. 24.1. Az irat-nyilvántartási és titkosügy-kezelési egységek az erre vonatkozó belsõ szabályzat figyelembevételével csak olyan ügyiratot vehetnek át továbbítás végett, illetõleg helyezhetnek el az irattárban, amelyeket a kiadmányozásra jogosultak jegyzékébe felvett személy adott ki. 24.2. A kiadmányozási jegyzék vezetését az arra kijelölt ügyvitelért felelõs szervezeti egység végzi.

766


3. szám

A hivatali egyeztetés rendje 25.1. A döntés-elõkészítés során a Hivatal egységes álláspontot alakít ki. 25.2. Az elõterjesztés, illetve más felsõvezetõi döntést igénylõ dokumentum véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkezõ tervezeteket a koordinációért felelõs szervezeti egység elektronikusan megküldi a feladatkörében érintett (fõfelelõs) szervezeti egység (a továbbiakban: fõfelelõs önálló szervezeti egység) vezetõjének és javaslatot tesz véleményezésbe bevonni kívánt önálló szervezeti egységekre. 25.3. A beérkezõ tervezeteket a koordinációért felelõs szervezeti egység tájékoztatásul köteles elektronikusan megküldeni valamennyi önálló szervezeti egység vezetõjének azzal, hogy a tervezetre a fõfelelõs önálló szervezeti egység felé a megadott észrevételezési határidõ betartásával észrevételeket tehetnek. 25.4. A fõfelelõs önálló szervezeti egység a számára megadott határidõn belül gondoskodik az érintett önálló szervezeti egységek véleményének a beszerzésérõl, a vélemények összesítésérõl, az esetlegesen felmerült vitás kérdések szakértõi egyeztetésérõl. 25.5. A fõfelelõs önálló szervezeti egység a 25.4. pontban foglaltak alapján és eredményeként elkészíti a Hivatal egységes véleményét összefoglaló vélemény tervezetét, amelyet észrevételezés céljából köteles megküldeni a jogi ügyekért felelõs önálló szervezeti egység vezetõje részére. A jogi ügyekért felelõs önálló szervezeti egység vezetõjének egyetértése esetén a vélemény tervezetét a fõfelelõs önálló szervezeti egység vezetõje terjeszti elõ az elnökhöz. 25.6. Ha az egyes szervezeti egységek észrevételei között többszöri egyeztetés során sem feloldható véleménykülönbség maradt fenn, ezt az elnök részére az felterjesztés során külön is jelezni kell. 25.7. Amennyiben a minisztérium vagy más szervezet az észrevételezésre vagy véleményezésre megküldött elõterjesztés, illetve más felsõvezetõi döntést igénylõ dokumentumra tett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a Hivatalt a fõfelelõs önálló szervezeti egység vezetõje, illetõleg szükség szerint az elnök vagy az elnökhelyettesek képviselik. 26.1. Az utasítás és a jelentés tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a munkatervben a feladat elvégzéséért elsõ helyen felelõsként megjelölt vagy egyébként felelõs szervezeti egység (a továbbiakban: elõkészítésért felelõs szervezeti egység) köteles – a feladatkörrel rendelkezõ önálló szervezeti egységek bevonásával – elõkészíteni. Az elõkészítésbe bevont szervezeti egység feladatkörének megfelelõ részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet elõkészítésében. 26.2. A jelentõsebb intézkedést célzó elõterjesztések és koncepcionális változásokat eredményezõ más dokumentumok elõkészítéséhez elõször koncepció és ütemterv készül, amelyeket az elõkészítésért felelõs szervezeti egység – a feladatkörrel rendelkezõ önálló szervezeti egységek bevonásával – állít össze, majd a jóváhagyott koncepció és ütemterv alapján készíti elõ – a 26.1 pontban foglaltaknak megfelelõen – a tervezetet. 26.3. A tervezet szakmai és tartalmi megalapozottságáért az elõkészítésért felelõs szervezeti egység vezetõje a felelõs. 26.4. A tervezet belsõ egyeztetését az elõkészítésért felelõs fõosztály végzi. A tervezetet tájékoztatásul elektronikus úton meg kell küldeni valamennyi fõosztályvezetõ, valamint az elnöki tanácsadók részére azzal, hogy a tervezetre az elõkészítésért felelõs önálló szervezeti egység felé a megadott észrevételezési határidõ betartásával észrevételeket tehetnek. 26.5. A beérkezett véleményeket az elõkészítésért felelõs szervezeti egység érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetõi vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén az elnök vagy az elnökhelyettesek útján rendezik. 26.6. A Hivatalban készülõ elõterjesztések vagy más anyagok belsõ egyeztetésére legalább 5 munkanapos határidõt kell biztosítani, ettõl eltérni csak kivételes esetben külön indokolás mellett lehet. 26.7. Az utasítás tervezetének elõkészítésébe a jogi ügyekért felelõs önálló szervezeti egységet minden esetben be kell vonni. 27.1. A minisztériumi döntés-elõkészítés keretében a különbözõ fórumokra, értekezletekre a szakterületek anyagokat, elõterjesztéseket csak az elnök útján küldhetnek. 27.2. A miniszter, államtitkár vagy közigazgatási államtitkár tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérõ feljegyzéseket és más iratokat az elnök útján kell felterjeszteni. 27.3. Az elnök útján jóváhagyásra felterjesztett iratokat ellátja kézjegyével az elõkészítõ ügyintézõ és az elõkészítõ önálló szervezeti egység vezetõje.

3. szám


767

Ügyintézési határidõ 28.1. Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a minisztériumi szakterület és a felettes vezetõ által elõírt határidõben történik. 28.2. Az ügyintézési határidõ a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidõ. 28.3. Jogszabályban elõírt ügyintézési határidõ hiányában az ügyek intézésére a vezetõ által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidõ az irányadó. 28.4. A határidõket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidõ számításának kezdõ napja a Hivatalban történõ érkeztetés, ennek hiányában az elsõ iktatás napja, befejezõ napja pedig a regisztrált továbbítás napja. 28.5. Az ügyintézõ feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetõi jóváhagyás a határidõ lejárta elõtt, ésszerû idõben beszerezhetõ legyen. 28.6. Ha az irat az elõírt határidõ alatt érdemben nem intézhetõ el, akkor az ügyintézõ a késedelem okáról és az ügyintézés várható idõpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes önálló szervezeti egység vezetõje vagy az elnök, illetve az elnökhelyettesek a továbbiakra nézve döntést hoznak, útmutatást adnak, amelyrõl az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

Együttmûködési kötelezettség, csoportos munkavégzés 29.1. A Hivatal valamennyi vezetõje és munkatársa köteles a hivatali feladatok végrehajtásában együttmûködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttmûködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetõi a felelõsek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a hivatali egység felelõs, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre az elnök kijelölt. 29.2. Az elnök az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttmûködését igénylõ feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetõk és tárgykör szerint illetékes ügyintézõk hatékony együttmûködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el. 29.3. A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetõket és tárgykör szerint illetékes ügyintézõket a komplex feladat megfelelõ határidõben történõ elvégzése érdekében kiemelt együttmûködési kötelezettség és felelõsség terheli.

A Hivatal képviselete 30.1. A Hivatalt az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén a képviselet rendjére e szabályzatnak az elnök helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók. 30.2. A minisztériumi és tárcaközi fórumokon, a hatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a Hivatalt az elnök és az elnökhelyettesek, szükség szerint az elnöki tanácsadók, valamint – a szakterületüket érintõ kérdésekben, illetve az elnök és az elnökhelyettesek megbízása alapján – az erre felhatalmazott vezetõ képviseli. 30.3. A Hivatalnak a bíróságok és a hatóságok elõtti jogi képviseletét a jogi ügyekért felelõs önálló szervezeti egység e feladattal megbízott kormánytisztviselõi látják el. Az elnök az ügy sajátosságára tekintettel a képviselet ellátására más szervezeti egységet is kijelölhet, vagy a képviselet ellátására ügyvéd vagy ügyvédi iroda számára megbízást adhat. 30.4. Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek elõkészítése során a Hivatal képviseletét az elnök írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezetõ látja el. E projektek megvalósítása során az elnök a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletrõl. 30.5. Az Országgyûlés bizottsága elõtt a Hivatalt az elnök képviseli. 31.1. Nemzetközi programokon és a protokolleseményeken a Hivatal képviseletére a 30.1. pontban meghatározott rendelkezések az irányadók. 31.2. Ha a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre a Hivatal több vezetõje jogosult, akkor az elnök határozza meg a Hivatal képviseletének rendjét ezeken az eseményeken, és jelöli ki a résztvevõ személy(eke)t.

768


3. szám

A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás 32.1. A sajtó tájékoztatását az érdekelt hivatali egységek bevonásával a sajtó- és kommunikációs ügyekért felelõs szervezeti egység végzi. A sajtó részére tájékoztatást – az elnök eltérõ döntése hiányában – csak az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a sajtó- és kommunikációs ügyekért felelõs szervezeti egység kijelölt képviselõje adhat. A tájékoztatást – a sajtó- és kommunikációs ügyekért felelõs szervezeti egység vezetõje által elõterjesztett és az elnöki értekezlet által jóváhagyott “Nyilatkozási Szabályzat” elõírásainak megfelelõen – elõzetesen egyeztetni kell a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációért felelõs fõosztályával. 32.2. Az elnök vagy az elnökhelyettesek, indokolt esetben, eseti jelleggel az 32.1. pontban foglaltaktól eltérõ más vezetõt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából. 32.3. A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interjút – az elnök eltérõ döntése hiányában – csak a sajtó- és kommunikációs ügyekért felelõs szervezeti egység szervezésében lehet adni. A Hivatal nevében az elnök és az elnökhelyettesek, egyidejû akadályoztatásuk esetén a feladatkörrel rendelkezõ önálló szervezeti egység vezetõje nyilatkozik. Az interjút – a sajtó- és kommunikációs ügyekért felelõs szervezeti egység vezetõje által elõterjesztett és az elnöki értekezlet által jóváhagyott “Nyilatkozási Szabályzat” elõírásainak megfelelõen – elõzetesen egyeztetni kell a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációért felelõs fõosztályával. 32.4. A 32.1. pontban foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített szakmai, jellemzõen a hatályos elõírásokat ismertetõ vagy egyébként ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok tekintetében. 32.5. A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemény, vagy a Hivatalra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra adandó sajtó-nyilvános válasz kiadásáról a sajtó- és kommunikációs ügyekért felelõs szervezeti egység gondoskodik a feladatkör szerint illetékes önálló szervezeti egység vezetõjének elõterjesztését és a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációért felelõs fõosztályvezetõjének tájékoztatását követõen.

VI. Fejezet VEGYES RENDELKEZÉSEK 33.1. Az elnök e szabályzat miniszteri kiadását követõen a következõ szabályzatokat adja ki: a) közszolgálati szabályzat, ennek részeként a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje, b) iratkezelési szabályzat, c) minõsített adatok kezelése és adatvédelmi, adatbiztonsági szabályzat, d) közérdekû adatok közzétételi szabályzata, e) beszerzési szabályzat, f) gazdálkodási és számviteli szabályzatok, fa) a számviteli politika, amelynek részét képezi a leltározási és leltárkészítési szabályzat, az értékelési szabályzat, az önköltség számítási szabályzat és a pénz- és értékkezelési szabályzat, a számlatükör, a számlarend, fb) gazdálkodási szabályzat, amelynek részét képezi a tervezés, kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, az utalványozás, a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés rendjének szabályzata, g) a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjérõl szóló szabályzat, h) a reprezentációs költségkeretek mértékérõl és azok felhasználásáról szóló szabályzat, i) belföldi és külföldi ideiglenes kiküldetések esetén követendõ eljárás rendjérõl szóló szabályzat, j) ellenõrzési kézikönyv, k) informatikai biztonsági szabályzat, l) a belsõ kontrollrendszerrel kapcsolatos szabályzat, m) esélyegyenlõségi szabályzat, n) fenntarthatósági szabályzat, o) nyilatkozási szabályzat, p) gépjármûvek igénybevételének és használatának rendje, q) vezetékes és rádiótelefonok használati rendje. 33.2. Az önálló szervezeti egység vezetõi e szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására a szabályzat hatálybalépésétõl számított 60 napon belül ügyrendet készítenek. 33.3. Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetõje írja alá és jóváhagyásra a tevékenységét irányító vezetõ elé terjeszti.

3. szám


769

A nemzetgazdasági miniszter közleménye az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által 2013. február 1. és 2013. február 28. között nyilvántartásba vett, illetve törölt utazási vállalkozók jegyzékérõl 2013. február 1. és február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásába bejegyzett utazási vállalkozások Csillagösvény-Utazás Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. 8000 Székesfehérvár, Török I. u. 3. tel.: +36-20/205-3645 fax: +36-22/340-840 eng. szám: U-001430 Bejegyezve: 2013. 02. 11. MKV Travel Kft. 8635 Ordacsehi, Fõ u. 6. tel.: +36-70/520-3502 fax: +36-70-520-3502 eng. szám: U-001429 Bejegyezve: 2013. 02. 05. M-Touristic Kft. 8600 Siófok, Tamási Áron u. 5/B tel.: +36-84/315-995 fax: +36-84/315-995 eng. szám: U-001431 Bejegyezve: 2013. 02. 21.

2013. február 1. és február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint utazásszervezõ tevékenységet utazásközvetítésre módosítottak az alábbi vállalkozások A fenti idõszakban ilyen vállalkozás nem volt.

2013. február 1. és február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint utazásközvetítõ tevékenységet utazásszervezésre módosítottak az alábbi vállalkozások Festival Travel International Kft. 1095 Budapest, Soroksári út 48. tel.: +36-1/780-8002 fax: +36-1/780-8002 eng. szám: U-001407 Változás bejegyzése: 2013. 02. 14. Malév Air Tours Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. 1097 Budapest, Könyves K. krt. 12–14. tel.: +36-1/235-3886 fax: +36-1/235-3538 eng. szám: R01769/1998/1999 Változás bejegyzése: 2013. 02. 01.

770


3. szám

2013. február 1. és február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából kérelemre visszavont engedélyek Jupiter Trade Center Kft. 2030 Érd, Balázs u. 7. tel.: +36-30/590-5818 fax: +36-23/361-928 eng. szám: U-001392 Törölve: 2013. 02. 04.

2013. február 1. és február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából – jogszabálysértés miatt – jogerõsen törölt, visszavont engedélyû vállalkozások A fenti idõszakban ilyen vállalkozás nem volt.

2013. február 1. és február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából – jogszabálysértés miatt – jogerõsen törölt, visszavont engedélyû és a tevékenység folytatásától 1 évre eltiltott vállalkozások A fenti idõszakban ilyen vállalkozás nem volt.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye kijelölt szervezeteknek – a megfelelõségértékelõ szervezetek tevékenységérõl szóló 2009. évi CXXXIII. törvény szerinti – közzétételérõl Az iparügyekért felelõs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet szerinti eljárásban, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § a) pontja alapján a HEXON-Gold Tanácsadó, Szolgáltató Kft. (2030 Érd, Ürmös u. 46–48. II. 19.) az MKEH-KEPIH-25/7/2012/T-KER számú határozatban foglaltak értelmében – a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti – megfelelõségértékelési ellenõrzési tevékenység folytatására jogosultságot szerzett az alábbi megfelelõségértékelési terület tekintetében: Megfelelõségértékelési tevékenység [a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti meghatározása]

Megfelelõségértékelési területhez tartozó termékek [a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti meghatározása]

Megfelelõségértékelési ellenõrzés [2. § d) pont]

Játszótéri eszközök és talajok [2. § b) pont]

A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2013. január 22. Az engedély visszavonásig, vagy hatályvesztésének idõpontjáig hatályos. *** Az iparügyekért felelõs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól

3. szám


771

szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet szerinti eljárásban, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § b) pontja alapján az KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (1119 Budapest, Thán Károly u. 3–5.) amely az MKEH-KEPIH-17/8/2012/T-KER. számú határozatban foglaltak értelmében – az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, valamint az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésének közelítésérõl szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv (1988. december 21.) szerinti megfelelõségértékelési tevékenység folytatására jogosultságot szerzett az alábbi megfelelõségértékelési területek tekintetében: EK Bizottsági határozat

98/214/EK

98/214/EK

99/94/EK

Termék

Módozat

Fémbõl készült szerkezeti anyagok és segédanyagok (1/4) Fémbõl készült szelvények /profilok 2+ fémszerkezetekben vagy vasbeton szerkezetekben történõ felhasználásra. {Melegen hengerelt, hidegen hajlított vagy más módon gyártott, különbözõ alakú szelvények/profilok (T, L, H, U, Z, I szelvények, szögacél, zártszelvény, csövek), sík lemeztermékek (vastag lemez, vékony lemez, szalag), acélbetétek, öntöttvasak, kovácsoltvasak, különbözõ fémbõl készítve, védelem nélkül, vagy korrózió elleni bevonattal védetten.} Fémbõl készült szerkezeti anyagok és segédanyagok (2/4) Fémbõl készült rúdszerkezetek 2+ keretszerkezetekhez és alapozásokhoz történõ felhasználásra. (Felületkezelt fémbõl készült termékek, mint például nem párhuzamos övû rácsos tartók, párhuzamos övû rácsos tartók, oszlopok, lépcsõk, cölöpalapok, tartócölöpök és szádfalak, méretre vágott szelvények bizonyos alkalmazásra tervezve, valamint sínek és vasaljzatok, védelem nélkül, vagy korrózió elleni bevonattal védetten, készülhetnek hegesztett vagy nem hegesztett módon). Fémbõl készült rúdszerkezetek keretszerkezetekhez történõ felhasználásra. {felületkezelt fémbõl készült keretek álmennyezetekhez (nagy terhelésre), védelem nélkül, vagy korrózió elleni bevonattal védetten, készülhetnek hegesztett vagy nem hegesztett módon.} Elõre gyártott normál/könnyûsúlyú/ autoklávozott pórusbeton termékek (1/1) Elõre gyártott normál/könnyûsúlyú/autoklávozott 2+ pórusbeton termékek (szerkezeti felhasználásra)

A bejelentett szervezet azonosító száma: NB 2071

Harmonizált mûszaki specifikáció

Szervezeti funkció

EN 1090-1:2009

Ellenõrzõ szervezet ÜGYE tanúsító szervezet

EN 1090-1:2009


EN 13693:2004 +A1:2009 EN 13747:2005 +A2:2010 EN 15037-1:2008 EN 15037-2:2009 +A1:2011 EN 15258:2008


772


3. szám

A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2013. január 16. Az engedély visszavonásig, vagy hatályvesztésének idõpontjáig hatályos. *** Az iparügyekért felelõs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet szerinti eljárásban, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § b) pontja alapján az Cemkut Cementipari Kutató Fejlesztõ Kft. (1034 Budapest, Bécsi út 122–124.) amely az MKEH-KEPIH-16/12/2012 számú határozatban foglaltak értelmében – az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet, valamint az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésének közelítésérõl szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv (1988. december 21.) szerinti – megfelelõségértékelési tevékenység folytatására jogosultságot szerzett az alábbi megfelelõségértékelési területek tekintetében: EK Bizottsági határozat

97/55/EK

Termék

Módozat

Építõipari mész, beleértve: Kálcium meszek Dolomit meszek Hidraulikus meszek Kötõanyag készítése habarcshoz, falazó habarcshoz, kültéri- és beltéri vakolóhabarcshoz, valamint egyéb építési termékek készítéséhez és mélyépítési alkalmazáshoz

2+


EN 459-1:2010

Szervezeti funkció


A bejelentett szervezet azonosító száma: NB 1414 A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2013. január 16. Az engedély visszavonásig, vagy hatályvesztésének idõpontjáig hatályos. *** Az iparügyekért felelõs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet szerinti eljárásban, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § b) pontja alapján az TLI Technológiai, Laboratóriumi és Innovációs Zrt. (1112 Budapest, Repülõtéri út 2.). amely az MKEH-KEPIH-42/10/2012 számú határozatban foglaltak értelmében – az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet, valamint az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésének közelítésérõl szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv (1988. december 21.) szerinti – megfelelõségértékelési tevékenység folytatására jogosultságot szerzett az alábbi megfelelõségértékelési területek tekintetében: EK Bizottsági határozat

99/469/EK

Termék

Betonnal, vakoló és falazóhabarccsal kapcsolatos termékek (1/2) betonban, habarcsban és cementhabarcsban történõ szerkezeti felhasználásra.

Módozat

1


EN 14889-1:2006 EN 14889-1:2006

Szervezeti funkció

Ellenõrzõ szervezet Terméktanúsító szervezet

3. szám

NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY EK Bizottsági határozat

97/555/EK

97/740/EK

97/740/EK

99/90/EK

99/90/EK

99/94/EK

Termék

Cementek, építõipari mész és más hidraulikus kötõanyagok Építõipari mész, beleértve: Kalcium-meszek Dolomitos meszek Hidraulikus meszek (Beton, vakolat, habarcs és más építési keverék készítéséhez és építési termékek gyártására) Falazat és ezzel kapcsolatos termékek (1/3) Gyárban gyártott, tervezett építészeti habarcsok (falakban, oszlopokban és válaszfalakban)

773

Módozat


Szervezeti funkció

2+

MSZ EN 459-1:2011


2+

EN 998-2:2010


Falazat és ezzel kapcsolatos termékek (1/3) I. kategóriájú falazategységek (Falakban, oszlopokban és válaszfalakban).

2+

EN 771-1:2011 EN 771-2:2011 EN 771-3:2011 EN 771-4:2011 EN 771-5:2011 EN 771-6:2011


Vízszigetelõ lemezek (1/3) Talajnedvesség elleni szigetelõ lemezek (Épületekben)

2+

EN 13967:2004 EN 13967:2004 / A1:2006 EN 13969:2004 EN 13969:2004 / A1:2006


2+

EN 13956:2005 EN 13956:2005 / AC:2006


EN 1168:2005 +A3:2011 EN 12737:2004 +A1:2007 EN 12794:2005 +A1:2007 EN 12794:2005 + A1:2007/ AC:2008 EN 12 843:2004 EN 13224:2011 EN 13225:2004 EN 13225:2004 / AC:2006 EN 13693:2004 +A1:2009 EN 13747:2005 +A2:2010 EN 13978-1:2005 EN 14843:2007 EN 14844:2006 +A1:2008 EN 14844:2006 +A2:2011 EN 14991:2007 EN 14992:2007 EN 15037-1:2008 EN 15037-2:2009 +A1:2011 EN 15050:2007 +A1:2012 EN 15258:2008


Vízszigetelõ lemezek (1/3) Tetõszigetelõ lemezek (Épületekben)

Elõre gyártott normál/könnyûsúlyú/ autoklávozott pórusbeton termékek (1/1) Elõre gyártott normál/könnyûsúlyú/autoklávozott 2+ pórusbeton termékek (szerkezeti felhasználásra)

774


3. szám

A bejelentett szervezet azonosító száma: NB 2095 A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2013. január 22. Az engedély visszavonásig, vagy hatályvesztésének idõpontjáig hatályos. *** Az iparügyekért felelõs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet szerinti eljárásban, a megfelelõségértékelõ szervezetek kijelölésérõl, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § a) pontja alapján a Magyar Szabványügyi Testület (1082 Budapest, Horváth Mihály tér 1.) az MKEH-59-4/2013/FHÁ számú határozatban foglaltak értelmében – a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerinti – megfelelõségértékelési ellenõrzési tevékenység folytatására jogosultságot szerzett az alábbi megfelelõségértékelési terület tekintetében: Megfelelõségértékelési tevékenység

Megfelelõségértékelési területhez tartozó termékek

Megfelelõségértékelési ellenõrzés [2. § d) pont]

Játszótéri eszközök és talajok [2. § b) pont]

A fenti határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: 2013. február 12. Az engedély visszavonásig, vagy hatályvesztésének idõpontjáig érvényes.

3. szám


775

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY JOGSZABÁLYOK

KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER KÖZLEMÉNYE


A közszolgálati tisztviselõk részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról ....................................................................

776


A közfoglalkoztatással összefüggõ, egyes döntést igénylõ kérdésekrõl ............................................................................................

776

1/2013. (II. 15.) NGM KÁT utasítás

A Nemzetgazdasági Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2012. (IV. 5.) NGM KÁT utasítás módosításáról ...

777

A 2013-ban Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számáról ..................................................................................................

779

776


3. szám

A Kormány 60/2013. (II. 28.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselõk részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 6. pont a), c), d) és e) alpontjában, valamint 16. pont a) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. §

A közszolgálati tisztviselõk részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „14. § (1) A 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérõen 2013. évben a hivatali szervezet vezetõje – a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel – munkakör-elemzés és értékelés nélkül is megállapíthat munkaköri pótlékot. (2) Az (1) bekezdés szerinti munkaköri pótlék megállapításakor figyelemmel kell lenni különösen a) a vezetõi munkakörök esetében a szerv illetékességi területének nagyságára, a szerv adottságára, az illetékességi területhez tartozó intézmények jellegére és számára, az intézményekben foglalkoztatottak és a vezetõ által irányítottak létszámára, a szerv szervezetére, feladatára és állományára, a felelõsség szintjére, b) a kormánytisztviselõi, kormányzati ügykezelõi munkakörök esetében a feladat- és hatáskörökre, a munkakör tartalmára, a szervezetben elfoglalt helyére, más munkakörhöz való viszonyára, a munkakör betöltéséhez szükséges tudásra. (3) A 3. § (4) bekezdésben foglaltakon túl – az (1) bekezdés szerinti munkaköri pótlék megállapítása esetén – a közszolgálati szabályzatban kell meghatározni azt is, hogy a munkaköri pótlékra jogosító munkakör esetében mely szempontokat vette figyelembe a hivatali szervezet vezetõje a pótlék megállapítása során. (4) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapított munkaköri pótlék mértékét munkakörönként és a szervnél kifizetett pótlékok összegét, a pótlékra jogosító munkakör megnevezését és annak tartalmát meg kell küldeni a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszternek. (5) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköri pótlék 2013. évben fizethetõ.”

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 1044/2013. (II. 5.) Korm. határozata a közfoglalkoztatással összefüggõ, egyes döntést igénylõ kérdésekrõl 1. A Kormány a)

felhívja a belügyminisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy a feladat- és hatáskörükbe tartozó foglalkoztatást ösztönzõ eszközök összehasonlító vizsgálatát követõen készítsenek jelentést a Kormány részére. Határidõ: Felelõs:

b)

c)

2013. április 30. belügyminiszter nemzetgazdasági miniszter felhívja a belügyminisztert olyan jogszabály-módosítás kidolgozására, mely a közfoglalkoztatásban a részvétel feltételeként határozza meg bûncselekmények és szabálysértések elkerülését; ezzel egyidejûleg tekintse át a gyorsabb döntéshozatalt, a közigazgatási szervek egymás közötti rugalmasabb eljárást lehetõvé tévõ szabályozás megteremtésének lehetõségét is. Határidõ: 2013. február 15. Felelõs: belügyminiszter a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet és

3. szám


777

a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó településeket a közfoglalkoztatás szempontjából kiemelt településeknek minõsíti. d) 2013. évre a közfoglalkoztatás céljaként da) a munkaerõ-piaci esélyek növelése érdekében a halmozottan hátrányban lévõ foglalkoztatást helyettesítõ támogatásban részesülõ, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresõk (kiemelten a megváltozott munkaképességûek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségû álláskeresõk) foglalkoztatását; db) természeti és épített környezet védelmére környezet védelmét; dc) közétkeztetés minõségének javítását, helyben megtermelt termények felhasználásával, e tekintetben önellátó, önfenntartó települések kialakítását; dd) rendezett közösségi terek, élhetõ települések megvalósítását, fokozottan támaszkodva a civil szervezetek közremûködésére; de) területi vízrendezési, vízkár elhárítási és mezõgazdasági vízhasznosítási feladatokban a közfoglalkoztatottak fokozottabb bevonását határozza meg. 2. A Kormány a) felhívja a belügyminisztert, hogy a Szociális Családiház-építési Program keretében megépült lakóházakba történt beköltözéseket követõ hat hónapon belül, a helyi tapasztalatok alapján készítsen elemzõ jelentést a Kormány részére a családok beilleszkedésérõl. Határidõ: 2013. szeptember 20. Felelõs: belügyminiszter b) felhívja a belügyminisztert, hogy készítsen elõterjesztést a Szociális Családiház-építési Program folytathatóságáról. Határidõ: 2014. március 20. Felelõs: belügyminiszter 3. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkárának 1/2013. (II. 15.) NGM KÁT utasítása a Nemzetgazdasági Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2012. (IV. 5.) NGM KÁT utasítás módosításáról

A közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 19. pontja, 75. § (5) és 151. § (3) bekezdése, a közszolgálati tisztviselõk részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet VIII. Fejezete és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontja alapján a következõ utasítást adom ki: 1. §

A Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárának a Nemzetgazdasági Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2012. (IV. 5.) NGM KÁT utasítás (a továbbiakban: KÁT utasítás) 47. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A cafetéria-juttatás éves keretösszege a tárgyévi költségvetési törvényben a cafeteria-keret maximumaként meghatározott összeg. A keretösszeg nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, valamint a választott juttatások szükség szerinti adó- és járulékterheire. (3) A cafeteria-juttatásokat terhelõ személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás alapját és mértékét a tárgyévben irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani a következõ kivétellel: a tárgyévi cafeteria-keret terhére, de a tárgyévet megelõzõ évben a cafeteria-juttatásra jogosult magánszemélynek adott juttatást (különösen a tárgyévre vonatkozó, de a tárgyévet megelõzõ év decemberében átadott helyi utazási bérletet) az említett közterhek

778


3. szám

a tárgyévet megelõzõ év szabályai szerint terhelik. A közterhek megfizetésérõl a minisztérium költségvetéséért felelõs fõosztálya – azok esedékességekor – gondoskodik.” 2. §

(1) A KÁT utasítás 49. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki) „c) tárgyévi nyilatkozatához leadja a személyügyekért felelõs fõosztályon a záradékolt önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatát.” (2) A KÁT utasítás 49. § (2) bekezdése helyébe a rendelkezés lép: „(2) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás kizárólag teljes évre, havonta azonos összegben igényelhetõ. A tagdíj-hozzájárulás mértéke havonta maximum a tárgyév elsõ napján érvényes havi minimálbér 50%-áig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.”

3. §

A KÁT utasítás 50. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki) „c) tárgyévi nyilatkozatához leadja a személyügyekért felelõs fõosztályon a záradékolt önkéntes kölcsönös egészségpénztári belépési nyilatkozatát.”

4. §

A KÁT utasítás 50. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás kizárólag teljes évre, havonta azonos összegben igényelhetõ. A tagdíj-hozzájárulás mértéke havonta maximum a tárgyév elsõ napján érvényes havi minimálbér 30%-áig terjedhet. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.”

5. §

(1) A KÁT utasítás 51. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Kizárólag havi bérlet igénybevételére jogosult az a munkatárs, aki az éves bérlet igénybevételére vonatkozó nyilatkozatának leadását a költségvetéséért felelõs fõosztálya által meghatározott határidõre nem teljesíti.” (2) A KÁT utasítás 51. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A tárgyévre érvényes éves bérlet választása esetén a bérletet a minisztérium költségvetéséért felelõs fõosztálya vásárolja meg és bocsátja a juttatást választó munkatársak rendelkezésére a tárgyévet megelõzõ évre szóló éves bérlet érvényesség idejének lejárta elõtt.”

6. §

(1) A KÁT utasítás 52. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A juttatás a munkatárs által meghatározott alszámlá(k)ra igényelhetõ. A minisztérium költségvetéséért felelõs fõosztálya a támogatást a kártyakibocsátó intézménytõl (OTP Pénztárszolgáltató Zrt.) megrendelt elektronikus utalványkártyán (a továbbiakban: kártya) biztosítja a munkatárs részére. (2) A juttatást a kártyával rendelkezõ munkatárs az alszámlák bármelyikére, vagy több alszámlára megosztva igényelheti az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint, az egyes alszámlákra meghatározott mértékben. A támogatás igénylése során a Kártyával rendelkezõ munkatársnak – valamennyi választott alszámla vonatkozásában – figyelembe kell vennie a tárgyévben más juttatótól azonos jogcímen kapott támogatás összegét, melyrõl a 22. melléklet szerint kell nyilatkoznia. A juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. (3) A kártyával nem rendelkezõ munkatársaknak a minisztérium rendeli meg a kártyát. A kártya megrendelésérõl a személyügyekért felelõs fõosztály adatszolgáltatása alapján a minisztérium költségvetéséért felelõs fõosztálya gondoskodik. A kártya megrendeléséért és használatáért a munkatársat fizetési kötelezettség nem terheli.” (2) A KÁT utasítás 52. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A minisztérium költségvetéséért felelõs fõosztálya az alszámlákat a munkatárs által igényelt összegben, évente egy alkalommal történõ utalással tölti fel.”

3. szám 7. §


779

A KÁT utasítás 53. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A juttatás havi összegét a munkatárs határozza meg, minden megkezdett hónapra azonos összegben. (3) A munkatársak az Erzsébet-utalványt ezer forintonként növekedõ összegben igényelhetik.”

8. §

(1) A KÁT utasítás 54. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Az iskolakezdési támogatás mértéke tanévenként és – az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelõ – gyermekenként éves szinten a tárgyév elsõ napján érvényes havi minimálbér 30%-áig terjedhet. (3) Az iskolakezdési támogatás utalványt a minisztérium munkatársai papír alapú utalványként igényelhetik. (4) Az iskolakezdési támogatási utalvány kizárólag a tanév elsõ napját megelõzõ 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel.” (2) A KÁT utasítás 54. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A minisztérium költségvetéséért felelõs fõosztálya az iskolakezdési támogatások összegérõl az Szja tv. szerinti analitikus nyilvántartást vezet.”

9. §

A KÁT utasítás 55. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Ha a munkatárs jogviszonya – bármilyen jogcímen – év közben megszûnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatási összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni. A kifizetések elszámolásáról a minisztérium költségvetéséért felelõs fõosztálya gondoskodik a személyügyekért felelõs fõosztály erre a célra rendszeresített formanyomtatványa szerint. (2) Amennyiben a munkatárs a tárgyévben a juttatási keret – jogviszonya idõtartamával idõarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a helyi utazásra szolgáló bérlet – a munkatárs választása szerint – természetben is visszaadható. Amennyiben a munkatárs a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a különbözet újabb nyilatkozat kitöltése esetén kiadásra kerül. (3) A jogviszony megszûnésekor a tárgyévi cafeteria-juttatások kifizetésérõl szóló igazolás kiadásáról a minisztérium költségvetéséért felelõs fõosztálya gondoskodik.”

10. §

Hatályát veszti a KÁT utasítás 47. § (1) bekezdése.

11. §

Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba Dr. Nagy Róza s. k., közigazgatási államtitkár

A nemzetgazdasági miniszter közleménye a 2013-ban Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számáról A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérõl szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet 3. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján 2013-ban Magyarországon egyidejûleg engedéllyel, valamint EU Kék Kártyával foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb száma 76 ezer fõ. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

780


3. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

R. C. van Caenegem

Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû kötetét Caenegem professzor mûvének lefordítása mellett számos érv szólt. Nem csak az, hogy az európai jogtörténész-társadalom egybehangzó véleménye szerint a legjobb, a legszellemesebb feldolgozása a témának; olyan munka, amely a nyugati gondolkodásnak az államfejlõdés, az alkotmány és a jog viszonyrendszerérõl az egyik legteljesebb szintézise. Ugyanis az 5. századtól – terminus a quo – további 15 századon át – terminus ad quem – a jelenkorig terjedõ európai világ nagy összehasonlító foglalata a kötet. A „három Európa kísérletbõl” ebben a terjedelmes idõdimenzióban kettõ részletes analízissel szerepel. Az Elsõ Európa (5–9. század) a 9. században bomlott fel, majd a politikai megszakítottságból 1100 körül újjáéledt. A Fürstenstaat, a familiaritáson alapuló „nemzetállamokhoz”, majd a monarchia az abszolút és a felvilágosult változataival a modern állam formációihoz vezetett. Ennek gyümölcsét pedig a 19. századi liberális, alkotmányos, parlamentáris állam tovább nemesítette. S ez a szuverén nemzetállam – Második Európa – mindmáig a legfontosabb nagy társadalmi egységgé debütált. A Harmadik Európa kísérlet, a jelenkori Európai Unió sajátosan szerepel a mûben. Részben példák sokaságával illusztrálja a szerzõ az alkotmányos, jogi értékek kötelezõ továbbélési igényét, részben pedig ezek meghaladásaként a szupranacionális intézmények létrehozásának szükségességét hangsúlyozza. Ám itt is a bölcsesség, a tudósi kétely, a mértéktartás jellemzi. Egyes történeti párhuzamai apropójára a jellemzõ kutatási habitussal, viszontkérdésekkel él. Így például mit is kezdhetünk az Európai Közösséggel? Hiszen „az EK éppen olyan meghökkentõ dolgokkal tud szolgálni nekünk, mint a német ancien régime Puffendorfnak”. Avagy másutt D. Lasok és Bridge értékelésére hivatkozik, miszerint az „EU alkotmányos struktúrája még mindig a spekuláció szférájába tartozik”. Az új Harmadik Európa kísérlet igazi dilemmája a jóléti állam és a gondoskodó állam közötti választási alternatíva. A Rechtstaat-Verfassungsstaat milyen formációvá történõ alakítása a jelenkor nagy államelméleti projektje. Az új európai intézményrendszer létrehozásakor arra kell törekedni, hogy az EU mint sui generis intézmény az emberi jogokat valóban realizáló, azokat egyenlõen kiterjesztõ, emberibb társadalomként funkcionáljon. Az új generáció kihívása éppen ennek a kérdésnek a megoldása. A „Bologna típusú”, kétfokozatú képzés ugyan a feladat-végrehajtó értelmiségi típust favorizálja, de a mesterfokozatú képzésben lehetõséget teremt a problémamegoldó készség fejlesztésére is. E monográfia magyar nyelvû változata a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának mesterszakos hallgatói részére született egyik tananyag. A kötet 448 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------MEGRENDELÉS Megrendelem a

Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû, 448 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 forint áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .............................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

3. szám


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog – amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés – 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond (1819–1896), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


781

782


3. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 1500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1500 forint áfával) .................................. példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


3. szám


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 600 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


783

784


3. szám

TARIFAJEGYZÉK Érvényes 2013. január 15-tõl

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által gondozott hivatalos lapokban (közlönyökben) elhelyezett hirdetés egy-egy szakma, ágazat képviselõinek pontosan célzott elérését teszi lehetõvé. A nyomtatott példányszám túlnyomó része elõfizetéses rendszerben kerül az olvasóhoz, s ez a hirdetés költséghatékonyságát nagyban megnöveli. A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapjaként hirdetéseket nem közöl. Rendszeresen megjelenik viszont a Magyar Közlöny melléklete, a Hivatalos Értesítõ, amelyben a hivatalos közleményeken kívül üzleti célú hirdetések is elhelyezhetõk. A Hivatalos Értesítõben megjelentetni kívánt közlemények és hirdetmények díja megkezdett kéziratoldalanként 62 400 Ft + áfa. A közlönyökben elhelyezett üzleti hirdetések tarifái (áfával) a következõk: 1/1 belív (174 ´ 240 mm) hátsó borító

327 540 408 630

1/2 fekvõ (174 ´ 120 mm)

173 310

álló (87 ´240 mm)

173 310

1/4 álló (87 ´ 120 mm)

93 810

Hirdetmények, közlemények díja (áfával) a közlönyökben (az ún. kötelezõ közzétételek díja ettõl eltérõ lehet): Bélyegzõk, okiratok, igazolványok stb. érvénytelenítése egységesen

22 737

Egyéb közlemények, hirdetmények megkezdett kéziratoldalanként

19 239

Hirdetmények, közlemények, valamint üzleti hirdetések közzétételének feltétele cégszerû aláírással ellátott megrendelés kiadóba történõ megküldése ([email protected], [email protected], fax: +36 1 235-4548), valamint 10 000 Ft + áfa díjelõleg megfizetése. Kérjük továbbá, hogy a Megrendelõ az adószámát a megrendelésen tüntesse fel. Behúzott anyagok oldalszámtól, súlytól és mérettõl függõen egyedi megállapodás szerint helyezhetõk el. Nyomdakész állomány hiányában 10% technikai költséget számítunk fel. A kiadó fenntartja a hirdetések év közbeni árváltoztatásának jogát. A kiadó fenntartja a jogot, hogy jogszabályba ütközõ hirdetéseket visszautasítson.

A szerkesztésért felel a Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztõsége. Szerkesztõség: 1051 Budapest , József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax: 795-0295. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1085 Bp., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu Felelõs kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi B. u. 6., 1394 Budapest 62. Pf.: 357, vagy faxon: 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi B. u. 6.; tel.: 235-4512/233 mellék), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). 2013. évi éves elõfizetési díj: 69 960 Ft, fél évre: 37 200 Ft, negyedévre: 19 305 Ft. Hirdetések felvétele a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál (1085 Bp., Somogyi Béla utca 6.) történik. Amennyiben a megrendelõ a hirdetésében emblémát is kíván alkalmazni, tartozik azt fotózásra alkalmas módon megrendeléséhez mellékelni. HU ISSN 2062-4794 Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 13.0405 – Lajosmizse

Budapest, március 29. Ára: 5200 Ft 3. szám TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. GAZDASÁG III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

Recommend Documents