Fekete Könyv. Budapest tönkretétele I-II-III

Fekete Könyv Budapest tönkretétele I-II-III.

2010-2013 1

Bevezető – Borús gondolatok Budapest Fekete Könyve elé Az elmúlt két évben összeállítottuk Budapest Fekete Könyveit. Évről évre sorra vettük, miként ment szembe a főváros mostani vezetése a budapestiekkel, a város fejlődésének egészséges irányaival, az önkormányzatiság alapjaival, vagy csak egyszerűen a józan ésszel. Ezúttal sem tettünk másképp. Virtuális köteteink ezúttal is Budapest módszeres tönkretételéről szólnak. A tudatosan meghozott, vagy az alapvető alkalmatlanságból eredő rossz döntésekről, az ordítóan hiányzó fontos döntések és tettek hiányáról, vagy éppen a döntésnek látszó pótcselekvésekről. Budapesten nagy a baj – erre hívtuk fel a figyelmet az elmúlt években, amolyan vészkiáltásként. Sajnos a helyzet tavaly ősz óta sem lett jobb, sőt! Az elmúlt három évben a főváros fideszes vezetése hagyta megfosztani Budapestet önállóságától, forrásaitól, nemzetközi hírnevétől és attól az alapvető érzéstől, hogy egyszerűen jó ebben a városban élni, jó budapestinek lenni. De megfosztottak minket, budapestieket a színvonalas egészségügyi ellátástól, a versenyképes oktatást biztosító iskoláinktól, a nagy hírű, virágzó, színes budapesti kulturális élettől. Budapest immár három éve az Orbán-kormány kézi vezérlése alatt sínylődik. Egy olyan kormány irányítása alatt, amelynek feje mindig is engesztelhetetlenül gyűlölte Budapestet. A főváros vezetése pedig nem pusztán tétlenül nézi Budapest ellehetetlenítését, de aktívan közreműködik benne. A Fekete Könyv három kötete egyszerre romleltár és Budapest tönkretevőinek vádirata. Romleltár, mert megtudhatjuk, mi az, ami még romjaiból helyreállítható, s mi az, ahol hosszú évek munkájára, és teljes újjáépítésre lesz szükség Budapest újjáélesztéséhez. Köteteink vádiratok is egyben, mert a dokumentumok, az események kronológiája egyértelművé teszik, ki az néhány tucat fideszes politikus, akiket különböző mértékben felelősség terhel Budapest tönkretételéért. A város jövőjéért és a budapestiek boldogulásáért elkötelezett baloldali várospolitikusként kötelességünk, hogy minden lehetséges eszközzel felhívjuk a figyelmet arra, hogy hová vezetett az elmúlt két év fideszes politikája. A Fekete Könyv célja három év elteltével is változatlan: válaszokat ad a fővárosiak kérdéseire, miszerint miért egyre rosszabb Budapesten élni, miért nehezebbek a mindennapjaik, honnan az érzés, amit korábban nem ismertek: bárhol lennének inkább, mint Magyarország fővárosában. Miért csökkent drasztikusan három év alatt az életminőségük? Fájdalmas leltár ez, de mi hisszük, hogy a budapestieknek joguk van tudni az igazságot! Azt, hogy három éve Budapest kifosztott, szociális katasztrófába taszított, megalázott, megfélemlített, létezésében fenyegetett romvárossá lett. Továbbra is ennek sajátos krónikája, dokumentumgyűjteménye, és a Budapest ellen elkövetett bűnök összegzése a Fekete Könyv. 2

Miként tavaly és tavalyelőtt, úgy idén sem nyomtatjuk ki ezt a könyvet. Sajnos biztosak lehetünk benne, hogy a jövő őszi önkormányzati választásig hátralévő hátra lévő szűk egy év nem teszi lehetővé a lapzártát. Szeretnénk hinni, hogy a mai városvezetés addig már nem okoz kárt Budapestnek, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez naivitás lenne. A Fekete Könyv nyitott kiadvány – ezért sem zárjuk le. Gazdagíthatja ezt minden budapesti, akinek elege van abból, hogy idegenként kell lézengenie saját városában, aki azt látja, a mai vezetés alatt minden érdek fontosabb, mint a Budapesten élőké, az itt dolgozó társainké, a fővárosban tanuló diákoké, vagy épp az életüket végigdolgozó, s most semmibe vett nyugdíjasoké. Várunk tehát minden budapesti polgárt, legyen a szerzőtársunk, mert minél többen vagyunk, annál valószínűbb, hogy legyőzzük azokat, akik tönkreteszik szeretett fővárosunkat. Budapest következő Fekete Könyvét nem mi állítjuk össze, hanem a budapestiek; az utolsó verzió nem számítógépeken készül. A következő összegzést a budapestiek készítik majd el a szavazófülkékben. Akkor lesz majd ítélet a vádiratból. Összevont köteteinkkel ehhez a döntéshez igyekszünk segítséget nyújtani. Ez a döntés nem pusztán egy felejtenivaló korszak lezárása lesz, hanem egy új, sikeres időszak kezdete is. Budapest jövőjéé, a mi jövőnké.

Horváth Csaba frakcióvezető MSZP, fővárosi képviselőcsoport

3

Tartalom

Bevezető – Borús gondolatok Budapest Fekete Könyve elé ................................................................... 2 Költségvetés - Csődöt hazudtak, majd véghez vitték .............................................................................. 5 Egészségügy - A megbetegített város.................................................................................................... 24 Oktatás - Egy sikerágazat felszámolása ................................................................................................ 42 Szociális ellátás - A hajléktalanüldözés és a szegények kriminalizálása .............................................. 53 Kultúra - Kéretlen kulturkampf ............................................................................................................. 84 Városfejlesztés - Szervezett káosz....................................................................................................... 118 Holdingok - A budapesti Bermuda-háromszög ................................................................................... 162 Pótcselekvések - Az orbánizmus szelleme a Városházán ................................................................... 200

4

Költségvetés - Csődöt hazudtak, majd véghez vitték 2010 és 2013 közt Budapest kifosztott, eladósodott, pénztelen város lett. A budapesti Csődcsinálók 2010 nyarán munkához láttak. Ekkor a fideszes kormányzati kommunikáció másról sem szólt, mint hogy csődhelyzetben vették át az országot, és az Orbán-kormány nélkül összeomlott volna a költségvetés. A budapesti önkormányzati kampányban a budapesti fideszesek is követték a központi forgatókönyvet. Már nyáron csődben látták Budapestet, előkészítve a terepet a Budapestet érő durva megszorításoknak. A koncepció kész volt: bármit mond a még hivatalban lévő városvezetés, az nem igaz, mert ugyan tényeket nem tudnak, de Budapest nagyon rossz anyagi helyzetben van! A budapesti virtuális csődveszély születésének volt egy nagyon fontos oka, valamivel magyarázni kellett, miért von el forrásokat a kormány és a főváros fideszes vezetése a budapestiektől. Miért büntetik a budapestieket a szolgáltatások színvonalának csökkentésével, a beruházások teljes leállításával, és a már ekkor felmerülő ötlettel – Budapest vagyonának államosításával. A 2011-ben elfogadott első költségvetésre, a hatalmas tartalékra, a főként a humán területeket (oktatás, kultúra, szociális kiadások, egészségügy, gyermekvédelem) és fejlesztéseket sújtó elvonásokra már azt mondták a szocialisták, hogy ez katasztrófa Budapestnek. Mi nem vészmadárkodtunk akkor, hiszen a főváros azokban az ciklusokban, amikor a baloldal vezette a fővárost, csak fejlesztette a szolgáltatásokat, építette a várost. Negatív előjelű tendenciák sohasem voltak. Akkor nem tudhattuk, hogy mindez csak a kezdet, a zuhanás kezdete. Úgy véljük, a 2011-ben is még harsogva csődhelyzetet hazudó, valójában stabil és kiszámítható pénzügyi helyzetben lévő várost átvevő fideszes városvezetés sem gerjesztette volna ennyire a hamis csődhangulatot, ha tudják, hogy két év múlva, saját maguknak köszönhetően megtanulják, milyen egy valódi csődben lévő város tetején ülni és a romok közt romleltárt készíteni a még felhasználható dolgokról. 2010-ben két ismert hitelminősítő, a Moody's és a Standard & Poor's véleménye, ez volt Budapestről: „Budapest adóssága kezelhető mértékű, hitelképessége jó, költségvetési politikája prudens és átlátható. Budapest besorolása nem haladhatja meg Magyarország besorolását, ezért az ország besorolásával együtt mozgott az elmúlt időszakban. A Moody's Budapest erősségének tartotta számon addigi példás költségvetési politikáját, a javuló működési eredményeket, jó likviditási helyzetét, kedvező adósság-struktúráját, menedzselhető adósságszolgálatát. Budapest mindig a költségvetési határain belül maradt a megelőző 5 évben. A város jó „készpénzkezelő magatartást tanúsít”.

5

Kockázatként mindkét minősítő intézet a BKV adósságállományát kockázatként említette, ezt a kockázatot jelentősen csökkentette a Kormány Főváros BKV megállapodás megkötése. (Forrás: 2010. évi ktg. javaslat) A fent említett hitelminősítők közül a Moody’s 2011 novemberében, a Standard&Poor’s egy hónnappal később minősítette le Budapest adósságkiadói osztályzatát, a gazdaságban bevett szleng szerint a bóvli kategóriába sorolva a magyar fővárost. „…a város hitelállománya – a BKV hiteleit is figyelembe véve – veszedelmes, 260-270 milliárd forint körüli, hatalmas összegre rúg” – állította 2009-ben Tarlós István. (Forrás: A nemzet fővárosa – Tarlós István Budapest-programja) A valóság ezzel szemben az, hogy a főváros adósságállománya 2010 végén 172,74 milliárd forint volt, s ha a BKV akkori hitelállományát is hozzáadjuk, ez az összeg ekkor sem éri el a 240 milliárd forintot. A főváros adósságállománya az új városvezetés idején csak tovább emelkedett, 2011 végén 173,31 milliárd, 2013 közepére pedig 173,4 milliárd forintra rúgott. A 2011-es és a 2012-es fővárosi költségvetéseknek a közös célja az volt, hogyan tudja csőd, és bukás nélkül megúszni a városvezetés a következő évet. Hogyan tudja betömni azokat az óriási lyukakat, amelyeket, hol forráselvonással, hol adóváltoztatásokkal, és a BKV finanszírozásának teljességgel a városra hárításával üt a fideszes kormány, a fideszes vezetésű főváros hajóján? Már minden eszközt felhasználtak, ami rendelkezésre áll, az újabb lékeket nem lehet majd betömni! Olyan ez, mint ha egy nagy flotta „Kormány” elnevezésű zászlóshajója az admirális parancsára időnként belelőne a flottája egyik legnagyobb „Budapest” nevezetű csatahajójába. A csatahajó kapitánya ahelyett, hogy visszalőne, védve a hajóján lévő, rábízott embereket, inkább hű marad az eszét vesztett admirálisához, és megpróbálja a lehetetlent: betömni a temérdek léket, de ettől csak lassabban süllyed el a „Budapest” nevezetű hajó. Tarlós és a fideszes városvezetés nem teszi meg azt, amit egy egyszerű hadnagy megtenne a világ bármelyik hadseregében, ha felettese akarattal veszélyezteti az embereit, ő nem mond ellent, meg sem próbálja megakadályozni az őrült vezére ámokfutását. Az elmúlt egy év történései is azt mutatják: ezzel a politikával Budapest hajóját szinte lehetetlen lesz felszínen tartani. Noha a kormány idei adósságátvállalásával a főváros adósságállománya 69,3 milliárd forintra csökkent, ha figyelembe vesszük, hogy az állam által átvett feladatokkal (oktatás, egészségügy) az ezekre fordítandó források is kiestek a főváros költségvetéséből, Budapest – a legegyszerűbben szólva – szegényebb lett. Az önkormányzati feladatok átcsoportosításával párhuzamos forráselvonással a főváros működési eredménye is csökkent, ezáltal a hitelek visszafizetése lehetetlenül el. Az adósságszolgálat – a felvett hitel fedezete – a főváros működési eredménye, ennek elvonása

6

esetén a hiteleket nem tudja majd fizetni. A feladatok elvételével tehát az állam a működési költségek forrásait vette el az önkormányzattól. Budapest térdre kényszerítésének, megfojtásának kormányzati eszköze a BKV. A BKV a kötél, ami a legmegdöbbentőbb a fővárosiaknak esküt tett fideszes városházi képviselők, a kivégzési parancs megvalósítói, az Orbán-kormány ítéletvégrehajtói, Budapest hóhérai. 2013-ban a kormány gyakorlatilag teljesen kivonult a budapesti tömegközlekedés finanszírozásából, azóta csak a legszükségesebb esetben, amolyan könyöradományként csepegtet néhány milliárdot. Ezek az ad hoc jelleggel érkező összegek mindössze arra elegendőek, hogy néhány héttel, esetleg hónappal tovább tudjon üzemelni a rendszer, a BKV közép és hosszú távú működése azonban teljesen kiszámíthatatlan. Az Orbán-kormány a finanszírozásból való kivonulással rákényszeríti a tehetetlen fővárosi fideszes vezetést, hogy minden pénzét a folyamatos csődhelyzetben lévő budapesti tömegközlekedésbe fektesse. A főpolgármester előszeretettel állítja, hogy a BKV adósságállománya (külső és belső) meghaladja a 800 milliárd forintot. Ez magában foglalja a BKV eszközeinek teljes amortizációját is, így például egy 7-8 éves busz könyv szerinti értéke akár 0 forint is lehet a társaság által alkalmazott amortizációs politika függvényében, miközben a gyakorlatban ez nyilvánvalóan nem így van. Az ilyen megközelítés azonban teljesen szakmaiatlan/kontár. A BKV hitelállomány: 2010. december 31.: 63,81 Mrd Ft. 2011. december 31.: 56,88 Mrd Ft. 2012. december 31.: 61,72 Mrd Ft. A BKV 2012. évben a hitelei kiváltását csak állami és önkormányzati kezességvállalás mellett volt képes megújítani (61,72 Mrd), a tőketörlesztés 2014. évtől történik, 2014 évben 9,412 Mrd, 2015 évben 52,29 Mrd összegben. A pénzügyi probléma jelentős részét áttolták a 2014. évre a tőketörlesztés ütemezésével. 2010 - a koncepciós csődhelyzet 2010 nyarán a fideszes kormányzati kommunikáció másról sem szólt, mint hogy csődhelyzetben vették át az országot, és az Orbán-kormány nélkül összeomlott volna a költségvetés. Minden fórumon azt hangoztatták, hogy sokkal rosszabb a helyzet, annál, mint ahogy a Bajnai-kormány kommunikálta. Természetesen ez ok volt arra, hogy egyelőre nem tudják a választási ígéreteiket megvalósítani, hiszen az ország megmentése fontosabb.

7

A budapesti önkormányzati kampányban a budapesti fideszesek is követték a központi forgatókönyvet. Már nyáron csődben látták Budapestet, előkészítve a terepet a Budapestet érő durva megszorításoknak. A koncepció kész volt: bármit mond a még hivatalban lévő városvezetés, az nem igaz, mert ugyan tényeket nem tudnak, de Budapest nagyon rossz anyagi helyzetben van! 2013 – A szakadék szélén és még egy lépéssel előbbre Ha a főváros 2011. és 2012. évi költségvetését úgy jellemezzük, hogy az megkínozta Budapestet, akkor kijelenthető, hogy a 2013. évi költségvetés megadta a fővárosnak a kegyelemdöfést. A korábban önkormányzati hatáskörben végzett feladatok – egészségügy, oktatás – államosításával az Orbán-kormány a forrásokat is elvonta Budapesttől, ennek eredményeképpen a főváros idén már mindössze 331 milliárd forintból gazdálkodhatott, míg az előző önkormányzati ciklusban Budapest költségvetése 500-600 milliárd forint között alakult. A korábbi normatív finanszírozás helyét az úgynevezett feladatfinanszírozás vette át, ezzel a főváros az Orbán-kormány kiszolgáltatottjává vált. Ezzel az önkormányzat szuverenitásának alapjait szüntette meg. Nem képes önállóan dönteni semmilyen fejlesztésről, felújításról a források hiánya miatt. A működési költségeit is csak pattanásig feszítve tudja teljesíteni. Még Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes is elismerte, hogy a főváros működési hiánya tervezhetetlenné vált. A költségvetés nagyobb mértékű visszaeséssel számol az osztalék- és hozambevételek terén, a 2012-es, csaknem 12 milliárd forintos osztalékbevétellel szemben idén már csak 5,9 milliárd jutott. 2013-ban állami finanszírozásúvá váltak az oktatási intézmények, a kormányhoz került a teljes szakképzés, elvették az önkormányzattól a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményhálózatot, és a szociálpolitikai intézmények közül a fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonait. Pusztán ezzel a lépéssel a kormány 44 milliárd forintot vett ki Budapest kasszájából. Budapest helyzetét nem javította az sem, hogy az Orbán-kormány a főváros 173,4 milliárd forintos adósságból 69,3 milliárdot átvállalt át, hiszen a főváros önálló mozgásterét a feladatfinanszírozással a nullára csökkentette. Az adósságátvállalást a Fővárosi Közgyűlés március 27-én hagyta jóvá, a kormány és a főváros között köttetett Budapest 21 szerződés keretében. Archívum 2010. július 1. (MTI) Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes szerint Budapest gazdálkodása stabil, hitelképessége jó, költségvetési politikája átlátható, eladósodottságának mértéke pedig elmarad a vidéki nagyvárosokra jellemző szinttől. A fővárosi politikus arra reagálva 8

nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje több helyen is arról beszélt: a főváros súlyosan eladósodott, a fővárosiakat félrevezették, és nem tudják, milyen állapotban van valójában Budapest. Ikvai-Szabó Imre közölte: a főváros mintegy 10 éve rendszeresen felkéri a világ két meghatározó hitelminősítő intézetét, hogy tekintsék át a város gazdálkodását. A Moody,s és a Standard and Poor,s véleménye egyértelmű: Budapest adóssága kezelhető mértékű, hitelképessége jó, költségvetési politikája átlátható, eladósodottságának mértéke - a BKV-val együtt számítva is – elmarad a vidéki nagyvárosokra jellemző szinttől - összegezte. A város működési bevételeinek mintegy 12 százalékát "termeli ki", ez a működési eredmény 2010-ben és a következő években egyaránt 30 milliárdos nagyságrendű, vagyis körülbelül annyi, mint egy közepes település éves költségvetése. Ikvai-Szabó Imre közölte: ez a működési eredmény a következő városvezetés számára is a városfejlesztés fedezete lehet, ha az új kormány tartja magát elődje vállalásaihoz és a budapestiektől beszedett adók egy részéből továbbra is részt vesz a BKV működtetésében. Ellenkező esetben működési eredmény biztosítása helyett a működési kiadások drasztikus növelésére kényszerülhet az önkormányzat - tette hozzá. 56 milliárd forint értékű, szabadon felhasználható kedvezményes hitelkeret áll Budapest rendelkezésére, amely az idei évet is beleértve - és a mindenkori fejlesztések 75-80 százalékos teljesülését feltételezve - 3 évre biztosítja a folyamatban lévő fejlesztések forrásigényét - mondta. Ugyancsak a városfejlesztő beruházások önrészére fordítható az erre a célra tartalékolt, cash flow-ként rendelkezésre álló, 40 milliárd forint értékű lekötött betét, 25 milliárd forint értékű részvény és egyéb értékpapír. 2010. október 13. (MTI) Tarlós István szerint állami beavatkozás nélkül nem látszik kezelhetőnek a főváros forráshiánya és adósságállománya. A főpolgármester szerdai, fővárosi sajtótájékoztatóján közölte, hogy Budapest finanszírozhatóságának vizsgálatára az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) kérik fel. Tájékoztatása szerint erről a kérdésről a jövő héten tárgyalnak Orbán Viktor miniszterelnökkel. Nemcsak készpénz juttatásáról, hanem bizonyos feladatok átvállalásáról is szó lehet - tette hozzá. Tarlós István (Fidesz-KDNP) azt mondta, hogy a város pénzügyi helyzete rendkívül aggasztó, a napi működés még nincs veszélyben, de a 2011-es költségvetés igen. Arról, hogy az ÁSZ mikor kezdi a vizsgálatot, a főpolgármester nem nyilatkozott, és nem kívánt pontos számokat közölni a város pénzügyi helyzetével kapcsolatban sem. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha állami segítségre szorul a főváros, akkor négy éven keresztül ennek figyelembevételével kell dolgozni. 2010. október 15.,(MTI) Atkári János szerint legalább 55-60 milliárd forintos "lyuk tátong" a főváros költségvetésében. Rendkívül nagy lyuk tátong a főváros költségvetésben, a főváros fedezetlen elköteleződésekre vállalkozott, amelyek nagyságrendje 55-60 milliárd forint még akkor is, ha jóindulatú feltételezésekkel élünk a bevételek tekintetében - mondta Atkári János a Fővárosi 9

Közgyűlés pénteki alakuló ülésének szünetében, újságíróknak. Atkári János arra a kérdésre, hogy hogyan lehet az 55-60 milliárd forintot kigazdálkodni, jelezte: ehhez "nyilvánvalóan állami segítségre" is szükség van, de elkerülhetetlen az is, hogy a főváros "a maga területén próbálja megfogni a pénzeket". Hogy ez pontosan mit jelent, kifejtette: a fővárosnak bizonyos feladatokból "vissza kell vonulnia", csökkentenie kell az ellátást. 2010. október 15. (MTI) A Fővárosi Közgyűlés szocialista frakciójának vezetője reméli, hogy Tarlós István főpolgármester nem egy megszorító csomagra készül, amikor a főváros pénzügyi helyzetét aggasztónak mondja. Horváth Csaba a közgyűlés szünetében újságírók előtt azt hangoztatta, hogy a főváros mérleg szerinti eredménye pozitív. Mint fogalmazott, nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a főváros csődközeli helyzetben lenne. Véleménye szerint "Kósa (Lajos) és Szijjártó (Péter) urak hasonló kijelentésekkel lökték a mélybe a forintot, és okoztak több száz milliárd forint kárt Magyarországnak és a devizahiteleseknek". Közölte, óvja attól Tarlós Istvánt, hogy "ott kiáltson farkast, ahol nincs, mert ezzel a főváros pénzügyi besorolását is veszélyeztetheti, hiszen a város pénzügyi befektetői (...) átárazhatják a hiteleiket, ha a főpolgármester úr felelőtlen kijelentései elbizonytalanítják a városról kialakított pozitív képet" - mondta. Elmondta, a főváros idén közel 130 milliárd forint értékű fejlesztést és felújítást hajt végre. A város beruházásokhoz, az európai uniós projektek önrészéhez vett igénybe hiteleket, és "a működési pozitívumból" tudja fizetni ennek a kamatait és a tőketörlesztését. A BKV 800 milliárd forintos külső és belső adósságáról szólva megjegyezte: az elmúlt hetekben még nem hallott két egyforma számot. 2010. október 18. (OS) Molnár Zsolt közleménye Amatőr régészek a kerületi városházákon is? Az elmúlt hónapokban már hozzászoktunk, hogy a Fidesz ásatásnak nézi a közhivatalokat és mindig, mindenhol csontvázak után kutat. A legemlékezetesebb Varga Mihály fiaskója volt, aki 3-4 hónapos kutatás után nem talált semmit. Hónapokon át tartó gazdasági tényfeltárás után megállapította, hogy a kormánynak kormányoznia kell. Az elmúlt héten Tarlós István négy év frakcióvezetés után felfedezte", hogy óriási hiányok vannak a közgyűlés költségvetésében, hogy kockázatos lehet a 2011-es finanszírozás. Persze arról egy szó sem esett, hogy épp a Fidesz-kormány az, amelyik nem fizeti ki a BKV 7,5 milliárd forintos támogatását, hogy épp a Fidesz-kormány tervez önkormányzati megszorítást, ahogy ezt Orbán Viktor lényegében jelezte. Fővárosi Közgyűlés 2011. január 12. a 2011-es költségvetés. koncepciójának vitája TARLÓS ISTVÁN főpolgármester: Ezeket az adatokat és számított adatokat az egykori főpolgármester-helyettes úr rakta össze, és ha a szocialisták önmagukkal vitatkoznak, a tényekkel, akkor nem velem vitatkoznak, hanem valaki mással és valami mással. Természetesen az a célunk, hogy a főváros csődjét elkerüljük. Elmondtam őszintén már a választási kampányban és azt követően is, és amikor Demszky Gábor főpolgármester úrtól átvettem azt az anyagot, amit a Városháza átadásánál ő mellékelt, különösen a sajtó tisztelt munkatársai emlékezhetnek rá, hogy hozzátettem, hogy a 10

pénzügyi helyzetet igen bizonytalannak érezzük, és ebben a tekintetben csak akkor tudunk nyilatkozni, hogyha ezt az anyagot átvizsgáltuk. Ez, ha nem is teljes mértékben, de jórészt megtörtént, és az eredményét mindjárt ismertetni fogom. Amikor átvettük a Városházát, az előző városvezetés arról beszélt, hogy a ciklusra számított költségvetési hiány 56-57 milliárd körülire számítható. Ma ott tartunk – még egyszer mondom, én is csak szembesültem ezekkel a tényekkel, és nem akárki számolta ki -, hogy ez a számított költségvetési hiány az 57 milliárddal szemben már ma 160 milliárd, és még nem biztos, hogy a végére értünk. A főváros adósságállománya ma, a közvetlen adósságállomány azzal a 40 milliárdos összeggel együtt, amire a keretszerződést még szintén az előző városvezetés kötötte meg, meghaladja a 200 milliárdot. A BKV közvetlen adósságállománya 77 milliárd. A BKV belső adósságállománya eléri a 800 milliárdot. A 4-es metró első szakaszára továbbra is fennáll az alagútépítő 35 milliárdos többletkövetelése, és az enyhén szólva billegő 900 millió forintot voltunk kénytelenek adni, már ez a Közgyűlés a Gyógyfürdőknek áfával együtt, azért, hogy a cég közvetlen, szinte aznapi csődjét elkerüljük. Perek alatt áll különböző befizetési kötelezettségek elmulasztása miatt a Temetkezési Részvénytársaság és a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt. Kétségtelenül mínusz 12 milliárdot jelent az a betervezett, de elmaradt … korrekciós eredmény…. Levegőben lóg az Alstom-szerződés, levegőben lóg a közraktáraknál ez az úgynevezett CET, bizonyos értelemben a Budapest Szíve Program fővárosra vonatkozó elemei, de levegőben lóg még a 2008-ról itt maradt 700 milliós bizonytalanság, ami az útfelújítási pénzek elszámolásának a szabálytalanságaiból adódik. Végül, hozzáteszem, nem utolsósorban, de nagyságrendjét tekintve a legkisebb tétel kétségtelenül az, hogy ebben a ciklusban az iparűzési adó, az adóképességgel kapcsolatos parlamenti döntés és az idegenforgalmi adónak a kerületeknek való átadásából is 12 milliárd körüli hátránya származik a fővárosnak. Ezt én egyáltalán nem akarom eltagadni, el is mondom mindenütt, itt is, csupán azt teszem hozzá, hogy arányait tekintve elenyésző az előbb említettekhez képest. Az önkormányzat hitelképessége ugyanakkor kimerült; az előző ciklusok alatt a város kimerítette. … A középiskolákat a kerületek sorba vissza akarják adni a fővárosnak. Nyilván azért, mert a kerületek is nehéz helyzetben vannak. Egy átlagos kerület átlagát számolva kerületenként körülbelül plusz 400 milliót jelent a főváros számára, ha ez megtörténik. Muszáj figyelmeztetnünk a kerületek lakosságát, az ott élő tanárokat és szülőket, hogyha ezt a kerületek megteszik és véghezviszik, ez szükségszerűen intézmény- összevonásokhoz, akár patinás intézmények megszűnéséhez vezethet, amely döntést ez esetben a kerületek hoznak meg, nem pedig a főváros, bárhogy is publikálják ezt. Az agglomerációból bejáró diákok miatti többletköltség - és ez ugyanúgy érinti a kerületeket is, mint a fővárost, és ezért az előző városvezetés egyáltalán nem felelős, itt valami másról van szó - nagyon súlyos tétel, hogy az agglomerációs települések már szinte valamennyi gyereket Budapesten járatnak iskolába, és az alapnormákon kívül a fenntartáshoz és működtetéshez szükséges kiegészítő normákból egy fillért nem fizetnek a főváros számára; ez a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek számára 10 milliárdos nagyságrendű többletterhet jelent, amire semmi fedezetet nem kapnak. HORVÁTH CSABA (MSZP):

11

Engedje meg, hogy ezért arra is kitérjek legalább egy gondolat erejéig, amit ön mondott a múlt örökségével kapcsolatban, hogy miért kerültek ebbe a helyzetbe. Azért a szakmai hitelességet egy picit talán aláássa, hogy nincs olyan nap, nincs olyan hét, amikor ne egy- egy újabb számmal állnának elő, hogy jé, megtaláltuk, ez a jó szám, ennyi hiányzik, aztán eltelik egy nap, egy óra, egy perc, és jönnek egy újabb számmal. Lássuk be, hogy ez nem túl hiteles. Az lenne a hiteles, ha szakemberek áttekintenék, és azt mondanák, hogy forint, fillér, ennyi hiányzik ahhoz, hogy a fejlesztések megvalósuljanak, erre van szükség, ezt kell tennünk, és akkor erről lehetne egy értelmes vitát folytatni itt ebben a Közgyűlésben. Mi azonban nem ebben a helyzetben vagyunk, hanem folyamatosan történik valami, kapunk egy-egy információt, jön egy „jujjuj, nagy a baj”, de igazából érdemi, empirikus tényekkel alátámasztott dokumentumokat nem láthatunk ebben a tárgykörben. TÜTTŐ KATA (MSZP): Először idéznék a 2010-es, közvetlenül a választások előtti, márciusban megjelent Standard & Poor’s és Moody’s jelentéséből a főváros gazdálkodására vonatkozólag: „Budapest adóssága kezelhető mértékű, hitelképessége jó, költségvetési politikája prudens és átlátható.” A Moody’s a főváros erősségeként tartja számon eddigi költségvetési politikáját, amely tükröződik a javuló működési eredményben, továbbá a jó likviditási helyzetben és kedvező adósságstruktúrában, ami menedzselhető adósságszolgálattal jár együtt. A hitelminősítő kiemelte, hogy az elmúlt öt évben Budapest mindig a költségvetési határain belül maradt. Mi történt azóta? 2010 áprilisában a Bajnai-kormány 265 forint/euró árfolyammal adta át a kormányzást. Ez a koncepció egy nagyon optimista 280 forint/euró árfolyammal számol. A kettő közötti differencia csak a Fővárosi Önkormányzat adósságállománya tekintetében 30 milliárd forintos többletet jelent. Haladok tovább. A főpolgármester úr által elenyészőnek jellemzett Rogán Antal-féle idegenforgalmi adó indítvány a hét év tekintetőben 8,2 milliárd forinttal rontja a Fővárosi Önkormányzat helyzetét. Ez bizonyára elenyészőnek tűnik. Az energiaadó, ami a Fővárosi Gázműveket érinti, évi 2 milliárddal, összességében 6 milliárddal rontja a társaság eredményét, de az ehhez hozzájáruló szabályozási bizonytalanságok, az árszabályozásban lévő bizonytalanságok a cégértéket ennél jelentősebb mértékben, akár 10 milliárdos értékben is ronthatják, de ebbe ne menjünk bele, mert ezt nehéz számolni. Ennél még jelentősebb tétel a BKV és a kormány közötti megállapodás felrúgása. Ez csak a valorizáció tekintetében évi 2 milliárddal, a hét év tekintetében 14 milliárddal rontja a helyzetet, az évi 10 milliárdos támogatás elmaradása pedig 70 milliárd forinttal a hét év tekintetében. Ez 84 milliárd forint. Már lassan közeledünk ahhoz a hiányzó 100 milliárdhoz, amiről beszélnek. Csak az áprilisi és a mostani árfolyamkülönbség az idei évre, csak az idei adósságszolgálatban 600 millió forintos többletkiadást jelent. Csak hogy mindenki érezze, ha Szijjártó Péter rosszul kel fel egy reggel és rossz sajtótájékoztatót tart, egy 10 forintos árfolyam-elmozdulás – amire már volt példa – 400 millió forintot jelent csak az idei év tekintetében az adósságszolgálatban. 2011-re tisztul a kép! Az igazság pillanata, vagy elszólás: ha lesz csőd, akkor az a kormány egyik szervének bűne, vagy magának a kormánynak a bűne!

12

Azt már tudjuk, hogy az NFÜ milyen jelentéktelen mértékben és csiga tempóban támogatja Budapest fejlesztéseit, Tarlós Istvánnak mégsem „elődeinek összes bűne” szakadt a fejébe, hanem főnökének, Orbán Viktornak Budapest-ellenes gazdaságpolitikája és a saját tehetetlenségének eredménye. 2011. április 26. (MTI) A főpolgármester szerint az önkormányzati ciklus sikeressége szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mennyi pénzt hajlandó adni a budapesti fejlesztésekre. Tarlós István a Magyar Hírlapban megjelent egész oldalas interjújában arról is beszélt: ha az NFÜ nem fogja intenzíven és mihamarabb támogatni a metróépítést, a járműcsere-programot és a többi fejlesztést, akkor az új városvezetésre szakad az elődeik "összes bűne", és a várost borzasztó károk érhetik. Arra a kérdésre, (ezzel a kijelentésével) mire gondol, Tarlós István azt mondta: Budapest csődbe mehet. 2011. július 6. (MTI) Az MSZP-s politikus súlyosan tévesnek nevezte azt az állítást, amely szerint az önkormányzatnak csak adósságállománya maradt. Hozzátette, hogy a 245 milliárd forintos adósság mellett van a fővárosnak 200-300 milliárd forint értékű felhalmozott vagyona, valamint 300 milliárd forint részvényvagyona és készpénze. Példaként felvetette, hogy eladósodott-e az az ember, akinek van egy 10 milliós lakása és 1 millió forintnál kevesebb hitele. Mint mondta, ebben az arányban érdemes elképzelni a főváros gazdasági helyzetét. Horváth Csaba kitért arra is: szerinte Budapestnek nem okoz problémát az éves hitelkamattörlesztés, "különös tekintettel arra, hogy Tarlós István nem megtriplázta, hanem megnégyszerezte a város szokásos költségvetési tartalékát, és már mintegy 20 milliárd forint felett rendelkezik vagy garázdálkodhat szabadon". Hozzátette: "indokolatlan volt azt a megszorító csomagot elfogadni, amely a szociális területen, az oktatási, az egészségügyi, a kulturális ágazaton keresztül minden egyes területet sújtott". 2011. december 14.(MTI) Az MSZP szerint a fideszes kormányzás árát megint a budapestiek fizetik meg, ennek legújabb bizonyítéka az iparűzési adó 25 százalékos emelése. Mint azt az MTI megírta, négy kormánypárti, fővárosi illetőségű politikus nyújtott be olyan javaslatot a parlamentnek, amely a jelenlegi 2-ről 2,5 százalékra emelné az iparűzési adó mértékét. A többletet a Fővárosi Közgyűlés használhatná fel a BKV finanszírozására. Horváth Csaba frakcióvezető a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján azt kérdezte: "valóban ez a sarc lesz a végső?" Mint mondta, a fővárosiak naponta 14-16 milliárd forintot "tesznek a közös kalapba", így három nap alatt befizetik az iparűzési adó emeléséből tervezett 50 milliárdos plusz bevételt. Az MSZP azt kéri a kormánytól, hogy ezt fizesse ki Budapestnek ahelyett, hogy újabb sarcokat vetnek ki, mert ezzel több tízezer munkahelyet veszélyeztetnek. A 2012-es fővárosi költségvetési koncepcióval kapcsolatban azt mondta, az elmúlt napok történései miatt 13

"értéktelen papírhalmazzá" vált, nem tárgyalható, ezért a visszavonását kéri. Tüttő Kata frakcióvezető-helyettes hozzátette: úgy szüntetnek meg húsz év alatt felépített szociális és oktatási vívmányokat, hogy 12 milliárdos tartalékot képeznek. 2011. december 14. Fővárosi Közgyűlés - 2012-es költségvetés. koncepciójáról TÜTTŐ KATA (MSZP ): Az, hogy milyen viszonyban van ez az anyag – hagyjuk a növekedési tervet –, maga a költségvetési koncepció és az egyébként ma tárgyalt idegenforgalmi adó emelés, az iparűzési adó tervezett emelése azzal a gazdasági programmal, amit idén áprilisban fogadott el a Fővárosi Önkormányzat, ennek számomra a legfontosabb eleme az volt, hogy úgy valósítható meg ez a gazdasági program, hogy közben a budapestiek össz adóterhelése nem növekszik. Ehhez képest ma az idegenforgalmi adó 33 százalékos emelésére tesz javaslatot a városvezetés, az iparűzési adó tekintetében elő van készítve egy javaslat 25 százalékos emelésre, ami ugyan kevésnek hangzik, de valójában egy 45-50 milliárdos adóteher, és nem említem az összes többi, elmúlt hónapokban elfogadott áfaemelést, jövedékiadó-emelést, a személyi jövedelemadó-rendszer átrendezését, ami mind a budapestiek zsebéből vont ki összegeket. Ehhez képest érdemes megnézni azokat a tételeket, amivel a városvezetés a megmaradó részt - mert azért nyilván a 2011-es kaszálást nem sok önként vállalt feladat élte túl, de azt a keveset is, ami túlélte - igyekszik kiirtani gyökerestül. Tehát ezekhez az összegekhez képest, miközben a városvezetés két hét alatt 7 milliárd forint többletbevételt talált, az, hogy az sni-s gyerekek támogatásából 65 milliót elvonna, a drogellenes program megszüntetése 20 millió forint, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 20 millió forint, nem összemérhető nagyságrendek. Mondom, két hét alatt sikerült 7 milliárd többletbevételt találni. Arról nem is beszélve, hogy évek alatt kialakított nemzetközi szövetségekből kilépni összesen 8 millió forint megtakarításért, tehát csak ez az egy szemlélet, egyszerűen nincs arányban. Tehát az eredmény, a - hogy is mondjam? - megtakarítás nincs arányban azzal a kárral, amit egyébként okoz, egyébként meg nincs arányban ilyen értelemben a probléma nagyságával. Nyilván mi is látjuk a kockázatokat, de azt gondolom, hogy 12 milliárdnyi tartalék mellett ezek a kockázatok az idei évre kezelhetők 20-30-40-50 millió forintos tételek megtartásával is, anélkül, hogy az sni-s gyerekek támogatásához hozzá kelljen nyúlni, vagy akár az oktatási ágazathoz hozzá kelljen érdemben nyúlni. Ezzel a költségvetési koncepcióval azt is deklarálja a főváros, hogy a színházak finanszírozásából teljesen ki kíván szállni, most már csak egy dolgot szeretne magának megtartani, ha jól értem, a színházigazgatók kinevezését, merthogy effektíve pénzzel nem fog hozzájárulni most már ehhez a tevékenységhez. De ha jól látom az előterjesztői kiegészítést, a 687 millió forinton felül még egy további 300 milliós szabadon választott elvonást is előterjeszt az előterjesztő - már nem is tudom elképzelni, hogy mire gondol az, aki ezt megtette.

14

Javaslom, hogy ezt az előterjesztést vegyük ma le a napirendről, hozzák vissza később, egy kicsit áttervezve, hátha addig találnak még egyébként valamit; ha két hét alatt sikerült 7 milliárdot találni, lehet, hogy egy hónap múlva már 15 milliárddal beljebb leszünk. 2012. február 2. (MTI) A főváros vezetése szerint nem reális többletbevételek nélkül megoldani a budapesti közösségi közlekedés finanszírozását. György István városüzemeltetési főpolgármesterhelyettes csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében szükségesnek minősíti, hogy a főváros "minden ésszerű és lehetséges mértékig" részt vállaljon a budapesti tömegközlekedés finanszírozásában, de önmagában nem tudja megoldani a kérdést. Mint írta, a főváros a 150 milliárdosra apadt működési költségvetéséből nem tudja a hiányzó 73 milliárd forint működési forrást biztosítani a budapesti tömegközlekedésre, és visszafizetni a BKV 58 milliárd forintos lejáró hitelét, "csak ha minden más feladatát megszünteti, a közutak fenntartásától a színházakon, közterület-felügyeleten, parkfenntartáson, köztisztasági feladatokon és gyermekvédelmi intézményeken át a gimnáziumokig, ez pedig lehetetlen". Rogán Antal, a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke előzőleg azt közölte az MTIvel: mostanra világossá vált, hogy külső forrás tömeges bevonása és az adóemelés nem reális megoldás a BKV helyzetére, ehelyett a fővárosnak önmagán és a cégein kell spórolnia. Mint megjegyezte, számba kell venni, melyek az elhalasztható vagy lemondható beruházások, és meg kell nézni, milyen cégeknek ad a legnagyobb mértékben működési támogatást a 2012es költségvetés irányelvei szerint a főváros. Rogán Antal ennek kapcsán a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) emelte ki, jelezve: "felmerül a kérdés, hogy ezt megengedhetie magának ebben a helyzetben a város". 2012. február 27.(MTI) A fővárosi MSZP egy módosító javaslattal visszavonatná Budapest költségvetési javaslatát, amely a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének napirendjén szerepel. A szocialista frakció módosító javaslatának indoklása szerint a főpolgármester és a fideszes városvezetés által beterjesztett költségvetés Budapest történetének "legrosszabb és legkárosabb" költségvetése, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a főváros napi működését. Olyan alapvető szolgáltatásokat sodor veszélybe, mint a közvilágítás, az utak karbantartása, a szemétszállítás, az iskolák működése, Budapest méltán híres kulturális élete. Mivel a javaslat még módosító indítványokkal sem orvosolható, ezért azt vissza kell vonni, és egy új, a város működését biztosító javaslatot kell elfogadni - olvasható az MTI-hez hétfőn eljuttatott módosító javaslatban. Az indoklásban az áll: "a tervezet nem Budapesté, a budapestieké, hanem az Orbánkormányé". A BKV helyzetével kapcsolatban a fővárosi MSZP megjegyezte: a költségvetési javaslat nem alkalmas a cég megmentésére, mert a problémát csak részlegesen és rövid távon akarja megoldani a korábban már "megsarcolt" szolgáltatások rovására. Az előterjesztésben a 15

főváros a legsúlyosabb kezeletlen problémaként a BKV finanszírozásának megoldatlanságát nevezi meg. Jelzik azt is, hogy a főváros az önként vállalt feladatainak gyakorlatilag teljes körű megszüntetésével és a kötelező feladatainak legalapvetőbb szintre csökkentésével sem tudja a hiányzó forrást előteremteni. 2012. február 29. (MTI) Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2012-es költségvetését, valamint a 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozó finanszírozási prognózist. A határozat 396 milliárd 815 millió orintban állapítja meg a fővárosi önkormányzati bevételi és kiadási főösszegét. A dokumentum 203 milliárd 614,4 millió forintban állapítja meg a működési kiadás összegét, amelyből összesen 11 milliárd 150 millió forintot általános tartalékként, különítenek el. A BKV működőképességének fenntartása érdekében a működési kiadások egy részét visszatartják; ehhez egyenként felülvizsgálják az intézményeket és feladatokat. A források zárolásának fenntartásáról, vagy az előirányzatok végleges elvonásáról leghamarabb áprilisban döntenek, a tömegközlekedési társaság finanszírozásának rendeződése függvényében. Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője szerint a javaslat nem kezeli, hanem előidézi Budapest csődjét. Az ellenzéki politikus szerint az előterjesztés a főváros történetének "legkárosabb" büdzséje, ami veszélybe sodorja az alapvető szolgáltatásokat. Arra kérte a városvezetést, hogy vonja vissza az indítványt, s márciusra dolgozza át a számokat. 2011. február 29. Fővárosi Közgyűlés Költségvetési vita HORVÁTH CSABA (MSZP): Az ön, főpolgármester úr által és a fideszes városvezetés által beterjesztett költségvetés Budapest történetének legrosszabb és legkártékonyabb költségvetése, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi Budapest napi működését. Ez a fércköltségvetés felszámolja Budapestet, a nemzet fővárosát. Olyan alapvető szolgáltatásokat sodor veszélybe, mint a közvilágítás, az utak karbantartása, takarítása, a szemétszállítás, az iskolák működtetése, a szociális ellátás és a város életminőségét szolgáló valamennyi szolgáltatás. De itt kiemelten kezelhetném – bár főpolgármester úrnak nem kedvenc területe – Budapest eddig méltán híres kulturális életét is. A 2012. évi fővárosi költségvetési tervezet módosító indítványok tömkelegével sem javítható, ezért szükséges egy új, megfelelő javaslat beterjesztése, amelyre javaslatot tettünk, hogy ezt a mostani fércköltségvetést vonja vissza a városvezetés, és március 12-éig, tehát haladéktalanul, egy bő hét múlva hozzák a Közgyűlés elé a város fenntartható működéséhez alkalmas költségvetést. Azért is szükséges, mert ez a tervezet nem Budapesté és nem a budapestieké. Ez a költségvetés az Orbán-kormányé. Minden sora a kormány akaratát tükrözi, mintha tollba mondták volna a fideszes városvezetésnek és a főpolgármesternek, akik pedig döntöttek, és szolgai módon a kormányt választották a budapestiek képviselete helyett. A városvezetés a budapestiekkel akarja 16

megfizettetni az Orbán-kormány mulasztását, a város jövőjének feladásával segíti a kormány akaratát, és ez Budapest felszámolásának kezdetét jelenti. … A költségvetés terve még a BKV megmentésére sem alkalmas, mert a problémát csak felszínesen, részlegesen és rövid távú lavírozással akarja – a csőd szélén billegve – átmanőverezni. De egyébként a tervezet is elismeri, hogy ezt eredménytelenül javasolja megtenni. Mindezt a tavaly már megsarcolt, megrövidített ágazatokkal, hiszen a koncepció kapcsán, a tavalyi költségvetés kapcsán beszéltünk arról, hogy az ágazatok teljes mértékben ellehetetlenültek. Az oktatási ágazat milliárdos megszorítása, a kulturális ágazat milliárdos megszorítása, az egészségügyi ágazat államosítása, ahol a végeredmény kezd látszani, kezd körvonalazódni, hogy ez Budapest csődjéhez jelentős mértékben fog hozzájárulni, de sorolhatnám a gyermekvédelmet, a kultúrát, a szociális ellátásokat, a díjhátralékosokat, a köztisztaságot, az útjavítást és a közbiztonságot. Ennek az idei ellehetetlenítésével teszi, ami nemcsak a BKV, de a főváros teljes csődjét, a budapestiek életminőségének drasztikus romlását idézi elő. 2012. március 20. (MTI) A Napi Gazdaság szerint kedden jelenik meg a főváros költségvetési rendeletének végső változata, amelyben a főösszeg csaknem kilencmilliárd forinttal módosul, alig három héttel az után, hogy a közgyűlés megszavazta a büdzsét. Az eredeti előterjesztésben szereplő 388 milliárd forinttal szemben a több kiegészítést is tartalmazó, "egybegyúrt" büdzsé már 396,8 milliárdos főösszeget tartalmaz. A főváros korábban a lappal azt közölte, hogy a 2012-es költségvetés összeállítását a BKV finanszírozásáról a kormánnyal folytatott egyeztetések nehezítették meg, ezek módosították a kötelezettségvállalásokat, a növekvő finanszírozási igényhez pedig újabb forrásokat kellett rendelni. Budapest, 2012. április 20. (MTI) További 15 milliárd forintot kaphat a BKV a működésére, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán elfogadja Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes költségvetés- módosításról szóló javaslatát. A városvezető ismerteti, hogy a főváros idei költségvetésében összességében 10 százalékos, differenciáltan végrehajtandó zárolást írt elő a működési kiadások meghatározott részére a BKV működőképességének megőrzése érdekében. A közgyűlés azt is előírta, hogy meg kell vizsgálni a büdzsében szereplő 15 milliárd forintos előirányzaton felül további 15 milliárd forint összegű forrás bevonásának lehetőségét a tavalyi pénzmaradvány elszámolása, illetve egyéb bevételek terhére. A végleges zárolással felszabaduló összeget a BKV működésére fordítanák, és ugyancsak a társaság működési forrásai emelkednének az ingatlanértékesítésből tervezett bevételi irányzatok emeléséből, valamint a csarnok- és piacigazgatóság egyszeri befizetéséből. Ez összesen 4 milliárd 850 millió forint lenne. Ezenfelül 4 milliárd 26 millió 858 ezer forintot kapna a társaság a 2011. évi szabad pénzmaradványból. Az előterjesztés szerint a 17

tömegközlekedési társaság 35 milliárd forintos idei finanszírozása a már korábban megszavazatott, a fejlesztésektől átcsoportosított 6 milliárd forintból, továbbá 9 milliárd forintos szabad pénzmaradványból, a BKV 5 milliárd forintos saját megtakarításából, valamint a szerdán napirendre kerülő 15 milliárd forintból állna össze. 2012. április 25. (MTI) Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint "fekete szerdaként" fog bevonulni a Fővárosi Közgyűlés e heti ülése a köztudatba, mert a legbrutálisabb" megszorítások érik el Budapestet. Horváth Csaba szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 országos tartalma és a fővárosi tervek "tönkre fognak tenni mindenkit", egyebek mellett az útadó, a "futóverseny-adó", a telekommunikációs adó és más adók ellehetetlenítik a budapestiek életét. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy a városvezetés másfél, illetve a kormány két éve nem volt elég arra, hogy a BKV új közszolgáltatási szerződését a határidőket betartva elkészítsék. A szocialista politikus kifogásolta a költségvetés-módosítás BKV-ra vonatkozó részét is, álláspontja szerint ennek káros következménye a teljes intézményrendszer leépülése lesz. Felkészülés a lehetetlenre a 2013-as csőd elhárítására a főváros adósságának drasztikus növelésével Mivel semmit jóval nem kecsegtetnek a kormány tervei 2013-ra Budapestnek, hiszen újabb forráselvonások és a BKV fenntartásának teljes áthárítása várható, utolsó szalmaszálként Tarlósék 35 milliárd forint hitelt vesznek fel. Budapest elmúlt 23 évében először kényszerül majd arra, hogy működését hitelből fedezze, és még ez sem biztos, hogy elé csőd, a megmaradt néhány szolgáltatás leállításának elkerülésére… 2012. szeptember 10. (MTI) Összesen tízmilliárd forint hitelt venne igénybe a főváros a jövő évi gazdálkodásához, Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes erre vonatkozó javaslatáról szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés. Tízmilliárd forint hitelt venne igénybe a fővárosi önkormányzat a jövő évi gazdálkodásához, emellett pedig 25 milliárd forint összegű folyószámla-hitelkeretet nyittatna. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes erre vonatkozó javaslatáról szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés. Az indítvány jelzi, hogy a 2013. évi központi költségvetés fővárost érintő hatásai még nem ismertek, így az ebből fakadó finanszírozási kockázatok kivédése érdekében szükséges egy középlejáratú hitelkeret-szerződést megkötni. A főpolgármester- helyettes 10 milliárd forint összegű, általános önkormányzati finanszírozási célra szóló hitelkeret igénybevételére tesz javaslatot. A banki források szűkösségére hivatkozva öt kisebb összegű (1, 1,5, és háromszor 2,5 milliárd forint) hitelkeretre írnának ki tárgyalásos közbeszerzési eljárást. Emellett a likviditás folyamatos, biztonságos fenntartása érdekében Bagdy Gábor szükségesnek tartja egy legfeljebb 25 milliárd forintos folyószámlahitelkeret-szerződés megkötését is. Indoklása szerint az önkormányzat költségvetési gazdálkodása, feladatai 18

teljesítése során a beérkező bevételek és a teljesítendő kifizetések ütemezése nem hangolható össze teljes mértékben. 2012. szeptember 13. Közgyűlési vita az újabb hitelfelvételről TÜTTŐ KATA (MSZP): Én a főpolgármester úr helyében ezt az előterjesztést biztosan nem írnám alá, nem szavaznám meg. El se kezdeném. Az van ennek az előterjesztésnek a címében, hogy fedezet biztosítása és hitelkeretek jóváhagyása. Végignéztem ezt az előterjesztést, és tényleg az az egy kérdés jut az ember eszébe, hogy mi a fedezete ennek a hitelnek. Tehát ki az isten tudja ma, hogy 2013-ban a Fővárosi Önkormányzat milyen forrásokból fog gazdálkodni? Akkor milyen alapon – de tényleg, főpolgármester úr –, milyen alapon tervezünk fölvenni 10 milliárd plusz 25 milliárd hitelt? Értem én, hogy a 25 milliárd forint likvid hitel, én mindent értek, csak nehogy úgy járjunk véletlenül, főpolgármester úr, hogy a városháza fölveszi a 25 milliárdot, mert abban bízik, hogy a kedves miniszterelnöke majd megsegíti. Nehogy úgy járjon – egy jó hasonlat erre –, hogy van egy üres medence, ön mászik föl a trambulinra, és abban bízik, hogy mire leér a medence aljára, addigra megtöltik a medencét vízzel. De mi van, ha nem tölti meg senki ezt a medencét vízzel? Mi van akkor? Az a baj, főpolgármester úr, hogy nem önről szól most, hogy mi történik a medence alján, de a város ugrik le a tíz méter magas trambulinról. … Mi az, amit biztosan látunk az idei évből és a következő érve vonatkozóan? Amit biztosan látunk, hogy gyakorlatilag az önkormányzatnak minden bevétele csökken. Csökken a helyben maradó szja – ha még beszélhetünk ilyesmiről –, csökken az iparűzési adó úgy, hogy nem tudjuk, hogy meg kell-e osztani egyébként a BKV finanszírozására, hogy mi lesz vele. Csökkennek az illetékbevételek, illetve, ha jól értem, akár el is kerülhetnek az önkormányzattól. Gyakorlatilag nincs olyan többletbevétel, amire ezt fel lehetne venni. Azt sem tudom, hogy a jelenlegi állapotunkban a saját bevételek ilyen drasztikus lecsökkenése mellett egyáltalán megfelelünk-e a fennálló EIB-hitelkeret-szerződéseknek. … Szerintem még elvi szinten sem szabad egy ilyen előterjesztést elfogadni. Biztosan hallotta, főpolgármester úr, a volt pénzügyi tanácsadója, Atkári János nyilatkozatait ezzel kapcsolatban, az ő álláspontja szerint a főváros már nem hitelképes, és nem hitelre, hanem több politikai bátorságra lenne szükség. Én nem értek egyet a BKV leállításával, de hogy ez az irány rosszabb a fővárosiaknak, ebben azért lehet ráció. HORVÁTH CSABA (MSZP): Az jól látszik, hogy ez egy pánikreakció, mert ez egy folyószámlahitelnek álcázott működési hitel, és ahogy Tüttő Kata is jelezte, minden valószínűség szerint ezt fel fogják élni. Ami önmagában így nem lenne gond, ha ez a város összes problémájára gyógyírt jelentene, de 19

önök is tudják, hogy az a tétel, ami hiányzik a főváros büdzséjéből, ennél jóval nagyobb. Csak erre az évre, ha a BKV-t és az egyéb, egyébként mások által is fölsorolt tételeket vesszük, azért alulról súroljuk a 60 milliárd forintot, ami nettó pénzügyi pozícióromlást jelent; az első évben 25 milliárd körül, most a második évben nagyságrendileg 60 milliárd forint körül. Ha a Kormány szándékai teljesülnek és teljes mértékben kivonul például a BKV finanszírozásából – tudom, hogy a nyilatkozatok ebben ellentmondásosak –, akkor csak a BKV-nál közel 80 milliárd forint mínusszal indulunk, és az egyéb pénzügyi pozícióbeli romlások akár elérhetik a 100 milliárd forintot. … Éppen ezért arra szeretném kérni a város fideszes képviselőit – és itt most az országgyűlési képviselőkhöz szólok –, hogy a gyávaságukat tegyék félre, és végre merjenek odaütni a saját frakciójuk asztalára, küzdjenek meg Budapest jogaiért és követeléseiért. Én is szeretnék megemlíteni egy adatot 2010-ből és egy adatot 2012-ből: 45 milliárd lehívatlan hitelkerettel és 40 milliárd forint, a város folyószámláján lévő cashsel kapták meg a város vezetését. … Az, hogy ezt a hitelkérelmet ide most a Közgyűlés elé benyújtották, nekem azt a rossz hírt előjelzi, hogy önök eldöntötték, illetve tudomásuk van arról, hogy Budapest komoly csőd közeli helyzetben van, és azt is eldöntötték, hogy nem a kormánnyal szemben kívánnak erős tárgyalási pozíciót felvenni, hanem a budapestieket akarják ismét még rosszabb és nehezebb helyzetbe hozni. Itt az idő eldönteni, hogy kit képviselnek: a budapesti polgárokat, vagy pedig a Fidesz-pártszövetséget. Ebben az esetben Budapestnek a napjai meg vannak számlálva, ezért az előbbire biztatnám önöket, és arra kérem főpolgármester urat is, nyilván megértve, hogy ön is egy pártszövetség támogatásával került ebbe a székbe, tehát vannak bizonyos morális kötelezettségei, de a morális kötelezettségeit meghaladják azok a morális kötelezettségek, amit a budapesti polgároknak tett esküjével vállalt, és azt kérem, hogy minden jelen lévő képviselő ennek az esküjének próbáljon meg elsődlegesen megfelelni. 2013. február 27. (MTI) A határozat tartalmazza a délelőtt elfogadott főszámokat, amelyek szerint a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét 331 milliárd 773 millió forintban állapították meg, a büdzsé 324 milliárd 278 millió forintos kiadási és 260 milliárd 205 millió forintos bevételi összeget határoz meg. Döntöttek arról is egyebek mellett, hogy új kötelezettség csak új külső forrás bevonásával vállalható. A határozat kiterjed arra is, hogy a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) az 58 milliárd forintos keretre való tekintettel kell elkészítenie a 2013-2014. évi menetrendi javaslatát és forrásigényét. A képviselők jóváhagyták a 2014-2016-ra vonatkozó finanszírozási prognózist is.

20

A költségvetés nagyobb mértékű visszaeséssel számol az osztalék- és hozambevételek terén, a 2012-es, csaknem 12 milliárd forintos osztalékbevétellel szemben idén 5,9 milliárdot tartanak reálisnak. Az adósságátvállalás mértékét a minimális 40 százalékban vették számba, ami mintegy 69,3 milliárd forint. Orbán Viktor miniszterelnök azonban időközben bejelentette, hogy a főváros adósságának 60 százalékát veszi át az állam, így ezt később átvezetik a határozaton is. Az egyes ágazatok közül az állami kézbe került területekre jóval kevesebb forrás jut, ugyanakkor kulturális célokra a tavalyinál félmilliárddal több pénz lesz, és 183 millió forinttal nő a sportfeladatok kerete. Felújításokra 12 milliárd 728 millió forintot tervez az önkormányzat. Az MSZP szerint Budapest leépülését és kivéreztetését jelenti a városvezetés 2013-as költségvetése… 2013. február 27. (Figyelő Online) A költségvetés 324 milliárd 278 millió forintos kiadási és 260 milliárd 205 millió forintos bevételi főösszeget tartalmaz. A 64 milliárd forintnyi hiányból 41 milliárd 378 millió forintot az előző évek pénzmaradványaiból finanszíroznak, a fennmaradó részt fejlesztési célú, 30 milliárd 189 millió forint összegű hosszú lejáratú hitellel fedezik, és 7 milliárd 495 millió forint szolgál majd a hitelek tőketörlesztésére. A főváros 2013. évi költségvetési vitája: TÜTTŐ KATA (MSZP) Nyilván nem állítom, hogy az önkormányzatok szabadsága, pénzügyi mozgástere túlságosan nagy volt vagy korlátlan volt a korábbi években, de ez a típusú önkormányzati működési, pénzügyi döntési szabadság nullára redukálódott. Sikerként beszélnek az adósságátvállalásról, miközben az anyag egyértelműen alátámasztja azt, hogy az adósságátvállalás a kormány részéről szükségszerűség; szükségszerűség, mert gyakorlatilag nem hagy szabadon feladat nélküli forrást az önkormányzatnál. Az új értelemben vett vagy a kormány által elfogadott feladatfinanszírozásnak ma a lényege az, hogy a kormány egy kicsivel több feladatot ró az önkormányzatra, mint amennyi bevételt hagy nála, ezáltal nullázva le a döntési szabadságát. És az a baj, hogy ebben a játékban az önkormányzat egyébként maximálisan partner. Az, hogy a budapesti közösségi közlekedés finanszírozása elviszi az önkormányzat érdemi bevételeinek több mint a felét, és ebben az önkormányzat így partner, az nonszensz. Úgy, hogy nem marad működési eredmény, persze hogy át kell vállalni az adósságot, hiszen gyakorlatilag felmondhatóvá válik az összes EIB-hitel, aminek következtében így is, úgy is gyakorlatilag lassan már a teljes adósságot át kell a kormánynak vállalnia. Gondolom, az lesz a következő lépés jövőre, hiszen ebből az eredménytáblázatból, amit önök kalkuláltak, az derül ki, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak, azon túl, hogy egyébként szerintem alul van tervezve egy-két kiadás, és a kockázatokra - hogy is mondjam? - azért nem teljes összegen 21

vannak a céltartalékok képezve, gyakorlatilag úgy néz ki ez a modell, hogy tőkét már abszolút nem tud törleszteni az önkormányzat a bevételei terhére, és új beruházások fedezete egyáltalán nem keletkezik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a működése tekintetében van teljesen kiszolgáltatva az önkormányzat a mindenkori magyar kormánynak, hanem a beruházásai tekintetében is teljes egészében. Budapesten a jövőben láthatólag csak olyan beruházás fog megvalósulni, amit a kormány támogat mind szándékával, mind adóforintjával, nyilván budapestiek adóforintjával. Így aztán lehet, hogy lesz itt még 15 stadion, de mindazon szükséges, egyéb beruházás, ami egyébként lehet, hogy fontos lenne, nem fog megvalósulni. Ne így legyen, én nyilván azt kívánom, hogy ne így legyen. HORVÁTH CSABA (MSZP) Én ott folytatnám, ahol Bagdy főpolgármester-helyettes úr abbahagyta, ő úgy fogalmazott, hogy nulla eredmény. Én is itt folytatnám, ez valóban nulla eredmény, nem mérleg szerinti, hanem a következmények szintjén, nem is nulla, hanem negatív. És sajnos, főpolgármester úr, az a rossz hír, hogy nehéz jót mondani erről a költségvetésről, mert ez a leépülés és a zsugorodás költségvetése, de ezt önnek legalább olyan jól kell tudnia, mint bárki másnak itt a teremben, aki legalább öt percet eltöltött a költségvetés tervezetének a tanulmányozásával. Egyébként ennek a városvezetésnek a legnagyobb kudarca a város folyamatos zsugorodása és leépülése, 550 milliárd forintról leküzdeni a város költségvetését 330 milliárd forintra, az egy komoly teljesítmény, és ez a város önrendelkezésének, a budapesti polgárok önrendelkezési jogának a folyamatos megszüntetése, leépítése, és mindezt azért, hogy egy politikai cél megvalósulhasson, ez a politikai cél pedig - ez talán nem titok önök előtt sem - nyilvánvalóan ennek a bizonyos budapesti önállóságnak a megszüntetése, azért, hogy Orbán Viktor egy extra pénzügyi mozgástérhez jusson, amiből, ahogy Tüttő Kata is jelezte, akár új stadionokra is juthat Budapesten. A Fővárosi Közgyűlés 2013. március 27-i ülése: HORVÁTH CSABA (MSZP): Szóval ennek a megállapodásnak egyetlenegy értékelhető pontja van, az összes többi üres locsogás és levegő. Az egyetlen értékelhető pont a 104 milliárd forintnyi adósságátvállalás. Szeretném felidézni a képviselők számára, aki esetleg nem tudná, hogy ez a 104 milliárd és a hozzá tartozó még egyszer közel ugyanekkora összeg fővárosi beruházások, iskolák, kórházak, szennyvíztisztító, csatornázás és számos olyan nagyberuházáshoz, közlekedési beruházásokhoz kötődő hitelek önrésze volt, amellyel Budapest mintegy ezermilliárd forintos értékhez jutott és jut hozzá. Ennek egyik alprojektje a főpolgármester úr által említett metróberuházás is. Ez a 104 milliárd ebből a csomagból vesz le egy kézzelfogható terhet. Lehetne is ennek örülni, ha ezt megelőzően az elmúlt három évben és sajnos a negyedik évben prognosztizálva nem vonna el a fideszes kormányzat mintegy 200 milliárd forintnyi 22

készpénzt az átvett feladatokon túl, amely gyakorlatilag a főváros adósságszolgálatát lehetetlenné teszi. Önök is tudják, hogy korábban a pozitív működési eredményre volt megállapítva a főváros hitelezési és hiteleztetési stratégiája. Ez alapjaiban dőlt meg, hiszen ma Budapestnek nincs működési eredménye; nem is lehet, hiszen az új jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a megtakarításokat más működési vagy beruházási területen hasznosítsa. Tehát a jelen megállapodás egy szomorú mérleget von, ennek a mérlegnek az egyik serpenyőjében van nagyjából 600-650 milliárd forintnyi vagyonvesztés, és van 200 milliárd forintnyi készpénzvesztés, ami a főváros költségvetéséből szabad forrásként, tehát feladatelvégzésre leköthető forrásként korábban rendelkezésre állt. Azt gondolom, nagyon kevesen lennének azzal elégedettek, ha valaki az utcán a sötétben egy bicskával megállítaná önöket, elkérné önöktől az utolsó 8000 forintjukat, ami a zsebükben lapult, és ebből a végén nagyvonalúan visszaadna egy ezrest, mondván, hogy: barátom, jó napom van, neked is haza kell jutni, vegyél magadnak két-három jegyet, és juss haza. … A fővárosban nincsenek szabad források, praktikusan elvesztette az összes mozgásterét a Fővárosi Közgyűlés és a Fővárosi Önkormányzat, gyakorlatilag lélegeztetőgépre került a főváros, és nem a saját hibájából, hiszen a budapestiek továbbra is fizetnek napi 18 milliárdnyi adóforintot a közösbe, de ezentúl nem a Tarlós úr vezette Fővárosi Közgyűlés dönt arról, hogy mi történjen Budapesten, hanem a kormányzat és annak vezetője, Orbán Viktor dönti el, hogy nekünk budapestieknek mire van nagyobb szükségünk: mondjuk 250 darab új buszra, vagy esetleg még három focistadionra valahol itt a városban. Ez önmagában egy olyan súlyos problémát okoz, gerjeszt, ami a következő időszakban rendkívül súlyos következményekkel fog járni. Azt jól látjuk, hogy az államosítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az önkormányzatok az elmúlt húsz évben jobb gazdának bizonyultak az egészségügyi ellátás területén, rövidebbek voltak a várólisták, magasabb minőségű ellátást biztosítottak, az oktatásban még csak most kezdjük elszenvedni azokat a hátrányokat, amiket egy gigaszervezet megjelenése jelent, ahol egy elefántcsonttoronyból történik ügyintézésben minden, ahol az önkormányzatok elvesztették a napi operatív kapcsolatukat az oktatáspolitika szereplőivel. Ezek összességében azt eredményezték, hogy Budapest önállósága megszűnt. Ez a bábjátékos Orbán Viktor és ennek hűséges beosztottja, a mindenkori főpolgármester a két főszereplője, amennyire egy bábot főszereplőnek lehet nevezni.

23

Egészségügy - A megbetegített város Tarlós István és Orbán Viktor már 2009-ben, Tarlós Budapest-programjának bemutatásakor tudta, hogy államosítani fogják a kórházakat, a 2010-es programban mégis oldalakon át értekeznek azon, miként fogja a főváros irányítani az egészségügyi intézményeit. 2010. szeptember a Tarlós féle Budapest-program bemutatása 75. o. Egészségpolitikánk alapelvei „Egészségpolitikánk a kiszámíthatóságra és a stabilitásra, az emberségre és a partnerek tiszteletére épül.” 2010. szeptember a Tarlós féle Budapest-program bemutatása 76.o. „Mind a diagnosztikában, mind a terápiás eljárásokban kiemelt figyelmet szán telünk a kor színvonalán álló technikai, infrastrukturális és humánerőforrás adta feltételek megteremtésének. A meglévő egészségügyi infrastruktúra értékeit megőrizve fejlesztjük a betegellátás infrastruktúráját. Kiemelt figyelmet szentelünk a szűrőprogramok működtetésére mind az alapellátásban, mind a szervezett vizsgálatok során. A főváros lakosságát ösztönözni kívánjuk a prevenciós programokban való részvételre. A megelőző szemlélet hirdetésében és koordinálásában meg határozó szerepet szánunk a megerősített gyermek-egészségügyi ellátórendszernek. A szülészeti osztályok ágyszám-veszteségeit korrigáljuk. Szükség van minél több kényelmes, anya- és bababarát szülőszobára. A sürgősségi ellátást is racionalizálni kell, Népegészségügyi szempontból mind az infarktusos, mind a szélütött betegek megfelelő ellátásának kiemelt a jelentősége. A szívinfarktusos és a stroke-betegek rövid időn belüli és szakszerű ellátásának döntő szerepe van a betegek túlélésében és későbbi életminőségében. A szélütött betegek ellátásának alapjaiban majdnem összeomlott rendszerét újjászervezzük. A főváros onkológiai ellátásában megszervezzük az onkológiai ellátók egységes rendszerét, hogy a várakozási idők megszűnjenek, és az arra rászorulók a kor színvonalán, megfelelő ellátást kapjanak. Hosszabb távon a fővárosnak az egyik legfontosabb beavatkozási lehetősége az ápolói, szakdolgozói képzési rendszer fejlesztése.” Az ígéretek, a tervek füstbe mentek, és velük együtt vált semmivé a budapesti egészségügyi intézményrendszer is. Orbán és Tarlós átverve a budapestieket elérték céljukat: a főpolgármesternek nem kell bajlódnia a budapestiek egészségi állapotával, hiszen ez sosem érdekelte igazán. A miniszterelnök pedig rátehette a kezét a 150 milliárdos egészségügyi vagyonra, kontroll nélkül csökkentheti a budapesti kórházak forrásait A Fehér könyvnek nevezett hazugsággyűjteményben Tarlós István ezt írja:

24

„Komoly eladósodottság, aggasztó gazdasági és humán erőforrási krízis jellemzi a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményrendszerét, mely problémákra a korábbi városvezetésnek nem sikerült egységes komplex választ adni.” Állításuk szerint 2006 és 2010 között 4 intézmény került csődbe vagy csődközeli helyzetbe. (Péterfy, Károlyi, Heim Pál, Központi Stomatológiai Intézet). Ők megtalálták az „egységes, komplex választ”: az egészet úgy, ahogy van, átjátszották az államnak. 2010-ben a 12 fővárosi kórháznak összesen 2 milliárd forint adóssága volt, ez a Péterfyt, a Heim Pált és a Károlyit terhelte, a többi 9-nek egyetlen forint adóssága sem volt. A kórházállamosítás óta minden egykori fővárosi fenntartású kórháznak 700-800 millió forintos adóssága van, azaz a 12 kórháznak összesen mintegy 10 milliárd forint. Azaz ezeknek a kórházaknak az adósságállománya kevesebb mint két év alatt az ötszörösére nőtt. Az államosítás óta megszűntek a fejlesztések, amelyekre a főváros korábban milliárdokat költött. Az Uzsoki kórházban 2010-ben fejeződött be a sürgősségi betegellátó, az intenzív, az ortopéd traumatológiai, a szülészeti-nőgyógyászati, a neurológiai és egyes belgyógyászati osztályok fejlesztése, ez a beruházás 6,5 milliárd forintba került. 2009 májusában készült el a Heim Pál Gyermekkórház új, 80 ágyas részlege. Az Orbán-kormány alatt 19 orvosi szakterület lett hiányszakma, köztük az intenzív terápia, az aneszteziológia és már a sebészet is. Jelenleg országosan évente 1000 orvos kérelmezi a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolvány kiállítását. Hiába segített akart segíteni az MSZP frakció a fővárosi egészségügy megvédésében a főpolgármesternek, sem a budapesti Fidesz, sem a főpolgármester nem akart semmit tenni. Az MSZP annyit elért, hogy Budapest legyen különb, mint a 19 megye, ne írjon alá semmilyen kapitulációval felérő dokumentumot a kormányzattal. A kormány eddig még csak azért nem adott el egyetlen fővárosi egészségügyi ingatlant, nem zárt be egyetlen kórházat se, mert olyan helyzetet teremtett a baloldal, amelyben Tarlós még eddig nem merte aláírásával szentesíteni a budapestiek elárulását. Vajon hány hétig bírja még, mikor töri meg a központi akarat? Mindez részsiker, hiszen nincs és nem is lesz, amíg a Fidesz vezeti az országot és a fővárost, semmilyen garancia arra, hogy nem csökken a budapesti egészségügyi szolgáltatások színvonala, nem csak a vak véletlen múlik az, hogy valaki olyan kórházba kerül, ahol még megfelelő ellátásban tudják részesíteni. 2012, a 150 éves ellátórendszer elsorvasztásának éve A kórházak – nem véletlenül – megrekedtek félúton az állam és a főváros között. A kormány lassan kivérezteti, nem fejleszti, nem látja el elégséges forrással a budapesti kórházakat. A cél egyértelmű, mire eladhatóvá válnak az ingatlanok, addigra a kórházak egy részére azt tudják mondani, nem tudják ellátni feladatukat, ezért feleslegesek. A budapestiek ellátási biztonsága itt is másodlagos, hiszen két éve nem költ senki egy fillért sem a fővárosi korházak fejlesztésére, a műszerek, eszközök pótlására. Míg 2010 előtt a fővárosi baloldal évente több milliárdoz biztosított új eszközökre, karbantartásra, 13 milliárd forint értékben fejlesztette a 25

kórházait, addig ez az összeg két éve 0 forint. Ennyit szánt Orbán Viktor és a fidezses főpolgármester a budapestiek egészségére! 2013-ra minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az állam a lehető legrosszabb gazdája a budapestiek kórházainak. Az egykor sikeres, magas színvonalú ellátást biztosító, jól felszerelt egészségügyi intézmények mára eladósodtak, folyamatos és már-már megoldhatatlan eszközhiánnyal küzdenek, a beszerzések és a fejlesztések leálltak, a várólisták végeláthatatlanok, kiváló szakembereink pedig külföldön keresik a boldogulásukat. A kórházállamosítás előtt Budapest 12 kórházat tartott fenn. A jelenlegi városvezetés ezeket az intézményeket összesen mindössze 2 milliárd forintos adóssággal vette át 2010-ben. Ez az adósság is mindössze három intézményt érintett, a Péterfy Sándor utcai kórházat, a Heim Pál Gyermekkórházat és az újpesti Károlyi Sándor kórházat. A többi kilenc, korábban fővárosi fenntartású kórháznak egyetlen fillér adóssága sem volt 2010-ben. Mára az egykori fővárosi fenntartású kórházak adósságállománya a 3 évvel ezelőtti ötszörösére duzzadt, a 12 intézmény együttes adósságállománya mintegy 10 milliárd forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a kórházállamosítás óta az a 9 kórház is 700-800 millió forintos adóssággal küzd, amelynek korábban egyetlen fillér tartozása sem volt. A kórházak eladósodottsága miatt fejlesztésekre már egyáltalán nem jut, a napi szintű működés is gyakran megoldhatatlannak tűnő feladat elé állítja az intézményeket. A 2010 előtti több 10 milliárdos fejlesztéseknek ma már nyoma sincs. Ami nincs, az nem is lesz, ami elromlott, ahelyett nincs új. Nem példátlan, hogy a kórházak már az alapvető higiéniai feltételeket sem tudják megteremteni, volt rá példa, hogy pénzhiány miatt már az úgynevezett piperetakarítás is elmaradt. Az egyre nehezebbé váló megélhetés, a romló körülmények és a kilátástalanság miatt mind több magyar szakember hagyja el az országot, ennek eredményeképpen az elmúlt időszakban 19 orvosi terület vált hiányszakmává. Az aneszteziológia és az intenzív terápia, sőt, hamarosan a sebészet is hiányszakma lett. 2012-ben és az idei év első hat hónapjában összesen 107 altatóorvos és 74 sebész távozott külföldre. Ha az országos statisztikákat nézzük, akkor elmondható, hogy félévente mintegy 500 orvos kérvényezi a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását. Részben az egészségügyi szakemberek elvándorlása, részben az ágazatban eluralkodott teljes káosz miatt a kórházi várólisták végeláthatatlan hosszúságúra nőttek. Míg korábban a rutinvizsgálatok többségét lényegében azonnal elvégezték, ma nem ritka, hogy egy egyszerű ultrahangra is hónapokat kell várni. Nem egyedi, hogy egy sürgősséggel beutalt beteg is csak hónapokra előre kap időpontot, innentől lényegében csak a szerencsén múlik, hogy a beteg idejében megkapja-e a gyakran életmentő kezelést. Mindezek alapján nem nehéz eldönteni, hogy a főváros vagy az állam jobb gazdája a kórházainknak. Az, hogy a Tarlós-féle városvezetés alkalmatlannak találta magát a kórházak 26

működtetésére, nem jelenti azt, hogy egy más összetételű önkormányzati vezetés sem képes erre. Archívum: 2010. szeptember 1. (OS) Azzal a javaslatukkal, hogy holdingba szerveznék a 12 budapesti kórházat, azt a Horváth Csaba főpolgármester-jelölt és a budapesti szocialisták által kidolgozott kész tervet lopták el, amely már meg is valósult volna, ha a Fidesz nem szavaz rendszeresen a terv megvalósítása ellen. 2309/2010.(XII.15.) Főv.Kgy.h. felkéri a főpolgármestert, készítse el Budapest főváros egészségtervét annak érdekében, hogy a problémákra reflektáló népegészségügyi akcióterv születhessen, mely alkalmas a főváros lakossága egészségi állapotának javítására és ezáltal a főváros nemzetközi versenyképességének javítására. Határidő: az egészségterv elkészítésére: 2011. március 31. Felelős: Tarlós István Persze a terv a fideszes városvezetésnél megszokott módon nem készült el a határidőig, csak másfél év múlva hozták nyilvánosságra a Debreceni Egyetem által készített rövidke, főként statisztikákat tartalmazó tanulmányt, aminek értelme, így intézmények nélkül túl sok nincs. Titkos szobák árnyas mélyén 8 hónapig tervezgették a 150 milliárdos ingatlanmutyit Az MSZP a budapestiek egészsége érdekében havonta beadta a Budapesti Egészségügyi Modell tervezetét- persze a fideszes többség leszavazta. Addig a főpolgármester és a kormány lelketlenül, esküszegő módon bizniszelt a budapestiek egészségével és vagyonával. A végeredmény a fővárosi egészségügy kormányzati kifosztása, a budapestiek egészségügyi ellátásának bizonytalansága lett. 2010. december 1. (OS) Az elmúlt hetekben a Fidesz kormányzati és parlamenti egészségügyi politikusai, Pesti Imre egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes és Tarlós István főpolgármester különféle fővárosi egészségügyi tervek mellett állt ki nyíltan és zárt ajtók mögött. Úgy tűnik, teljes a káosz. A kormány, a főpolgármester és a területért felelős főpolgármester-helyettes nem tudja eldönteni, hogy állami vagy önkormányzati fenntartású kórházakat szeretne, hogy holdingba szervezné, államosítaná vagy valamilyen ismeretlen formában működtetné a fővárosi kórházakat. (MSZP Budapesti Frakció) 2011. január 31. (MTI) A 12 fővárosi fenntartású kórházból egyelőre négy országos hatáskörű intézmény kerülne állami kézbe. "Leveszünk a napirendről minden, a budapesti egészségügy átalakítását érintő előterjesztést, amíg meg nem állapodunk a kormány képviselőivel, végső soron Orbán Viktor miniszterelnökkel a kórházak finanszírozásáról" - fogalmazott a lapnak Tarlós István.

27

A Budapesten a korábbi összevonások után egyedüliként működő Heim Pál Gyermekkórház, az egykori országos baleseti intézettel az előző ciklusban összeolvasztott Péterfy Sándor utcai Kórház, a Szent István Kórházzal egyesített, a fertőző betegségek gyógyításában egyedülálló Szent László Kórház, valamint a fogászati betegségek terén speciális ellátást biztosító Központi Stomatológiai Intézet kerülhet állami kézbe. Tarlós István azt mondta: megállapodás esetén a további nyolc fővárosi kórház sorsáról a későbbiekben döntenek. 2011. február 2. (MTI) A főpolgármester szerint egységesen "állami gondozás alá kell venni" a fővárosi kórházakat. Tarlós István és a vele együtt a szerdai budapesti ajtótájékoztatót tartó Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, a 12 egészségügyi intézmény átadásához még a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása és kormányzati döntés is szükséges. Úgy fogalmazott, "csacsiság", hogy vagyonvesztéssel járna az egészségügyi ellátás átadása az államnak. Valójában arról van szó - magyarázta -, hogy a feladat átadásával az ahhoz tartozó infrastruktúrát is átadják. 2011. február 7. (MTI) Tarlós István főpolgármester kedden találkozik a fővárosi kórházak vezetőivel - Az Index múlt kedden közölte: információi szerint "a fővárosi kórházigazgatók egymásnak adták a kilincset az egészségügyi főpolgármester-helyettesnél, aki sorban rugdosta ki őket". Az akkor Újvidéken tartózkodó Tarlós István azonban még aznap leállíttatta Másnap, szerdán Tarlós István Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral tartott sajtótájékoztatót, ahol azt mondta, egységesen "állami gondozás alá kell venni" a fővárosi kórházakat, a 12 egészségügyi intézmény átadásához azonban még a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása és kormányzati döntés is szükséges. 2011. február 8.(MTI) Az MSZP szerint a Fidesz városvezetése és kormányzati politikusai az elmúlt hetekben együttes erővel teremtettek káoszt a főváros egészségügyi ellátórendszerében. Az ellenzéki párt színvallásra szólítja fel a kormányzatot az ügyben, mit kíván tenni az egészségüggyel kapcsolatban. Kökény Mihály, a szocialista párt egészségpolitikai tanácsadó testületének elnöke az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében kifogásolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyetlen szót sem szól az egészségügy megmentéséről, miközben a főváros egészségügyi rendszerében egyre mélyebb válság alakul ki. Kiemelte: minden budapesti polgárnak joga van tudnia, hogy mit terveznek a fővárosi egészségüggyel kapcsolatban, különösen azért is, mert a fővárosban jelenleg is több tízezren várnak operációra, több ezer embert vesznek fel a kórházi osztályokra. A szocialista politikus szerint Budapest évente 5-6 milliárd forintot veszít a tétlenségen, a városvezetés asztalfiókjában ugyanis ott hever a kidolgozott, a közgyűlés által elfogadott Budapesti Egészségügyi Modell koncepciója. 28

2011. március 1. (MTI) Az egészségügyi államtitkár szerint a fővárosi kórházak állami "gondozásba" adásához meg kell tenni a szükséges előkészületeket. Szócska Miklós keddi budapesti sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy egy hónappal ezelőtt Tarlós István főpolgármesterrel közösen jelentették be: mind a tárca, mind pedig a főváros a fővárosi fenntartású fekvőbeteg intézmények állami gondozásba vételében érdekelt. 2011. március 19. (MTI) A fővárosi MSZP változatlan formában terjeszti az áprilisi közgyűlés elé a budapesti egészségügyi modellt, amelyet az előző városvezetés idején a szocialisták mellett még a Fidesz-KDNP képviselői is támogattak - közölte Horváth Csaba frakcióvezető szombaton újságírókkal. Az ellenzéki politikus azután tartott sajtótájékoztatót, hogy délelőtt részt vett a fővárosi MSZP által szervezett egészségügyi kerekasztal-beszélgetésen. A fórumon és a sajtótájékoztatón is részt vevő Havas Szófia fővárosi szocialista egészségpolitikus szerint az egészségügy átalakításával kapcsolatban "hatalmi harcok dúlják fel" a Fidesz fővárosi és országgyűlési frakcióját is. 2011. május 17. (MTI) Az MSZP felszólította Tarlós István főpolgármestert, hogy valljon színt, tudott-e a kormánynak a főváros egészségügyi intézményeit illető terveiről. Horváth Csaba, a szocialista párt fővárosi elnöke keddi sajtótájékoztatóján kijelentette: azt várja a főváros vezetőitől és a fideszes kerületi polgármesterektől, hogy akadályozzák meg a kórházbezárásokat. Az elmúlt hetekben, hónapokban számos egészségügyi koncepció jelent meg a kormányzat részéről, egy másfél hete kiszivárgott, nem valódinak titulált javaslat pedig a politikus értelmezése szerint a fővárosi kórházak felének bezárását jelentené. Kifejtette: nemcsak elherdálnák a fővárosi vagyont, hanem a kapcsolódó Országos Egészségbiztosítási Pénztár-finanszírozást is nem fővárosi fenntartású intézmények működtetésére szánnák. Ezzel a fővárosi betegek egészséghez való alkotmányos alapjoga is sérülne - tette hozzá. 2011. június 28. (MTI) A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami átvétele azonnal megkezdődik, a kórházak legkésőbb 6-9 hónapon belül állami tulajdonba kerülnek. A főváros és a vonzáskörzete egészségügyi ellátásának tervezett átalakításához szükséges fedezet biztosítása érdekében a korábban egészségügyi célt szolgáló, valamint a tervezett átalakítások során felszabaduló egészségügyi ingatlanok hasznosításából, esetleges értékesítéséből fedeznék. Hangsúlyozták, hogy az ebből származó bevétel kizárólagosan egészségügyi beruházási célú forrásként használható fel. 2011. június 30. (MTI) 29

Az MSZP kártékonynak, cinikusnak és hazugnak tartja a szerdán életbe lépett Semmelweis Tervet, amely szerintük a tizenkét fővárosi kórház kétharmadának bezárásához vezethet. Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakció vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a terv életbelépésével "megkezdődött Budapest lenyúlása és kifosztása". A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami átvételéről is szóló kormányhatározat szerint az állam a budapesti gyógyító intézményeket, mint ingatlanportfóliót kezeli majd, amely nyolc kórház bezárásához is vezethet - mondta. A politikus arra szólította fel a főpolgármestert, nyilatkozzon arról, tudomása szerint melyek lesznek a bezárandó intézmények. Horváth Csaba arra is választ vár Tarlós Istvántól, fenntartja-e azt a korábbi állítását, amely szerint a főváros nem kívánja ingyen átadni az államnak a mintegy 160 milliárd forint értékű kórházi ingatlanvagyonát. 2011. augusztus 26. (MTI) Az MSZP szerint életveszélyes lesz 2012. január elsejétől Budapesten betegnek lenni, ha megvalósul a kórházak felügyeletének átadása. Horváth Csaba, a fővárosi MSZP-frakció vezetője és Havas Szófia az egészségpolitikai bizottság alelnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a Fővárosi Közgyűlés augusztus 31-i ülése elé vitt előterjesztés csak az egészségügy tönkretételéről szól és szociális, kulturális és egészségügyi romvárossá teszik Budapestet. A frakcióvezető a sajtótájékoztatóra magával hozta a közgyűlési előterjesztéseket tartalmazó kötetet, majd ledobta a földre és megjegyezte: "ennyit is ér". Elmondása szerint a Fidesz előterjesztése törvénysértő, ezért a kormányhivatal vezetőjéhez fordulnak beadvánnyal. Hozzátette: törvényellenes, hogy jogszabályi háttér nélkül már most átadja a főváros az egészségügyi ellátórendszer felügyeletét a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI). Az MSZP inkább arról tárgyalna a kormánnyal, hogy hogyan lehet jobb ellátórendszert csinálni, hogyan oldják meg a rezidensek bérezését, és hogyan lesz jobb a betegeknek; a főváros azonban eltökélte magát, hogy megszabadul a teljes humánszférától – mondta A főpolgármester saját szavai csapdájába esett amikor megígérte, hogy nem ad át ingatlant ingyen a kormányzatnak. Bármit is ígért a főpolgármester, OrbánÉK elvették és elvitték a kórházakat. Ennyit ér ma a fideszes főpolgármester szava, ekkora befolyása van ma Budapest főpolgármesterének arra, hogy mit csinál az Orbán kormány Budapesttel, a budapestiekkel. Fővárosi Közgyűlés, 2011. szeptember 28. TARLÓS ISTVÁN (Fidesz-KDNP): „Igaz, hogy itt vannak a kamerák, de a szokásos propagandaszöveget, hogy átadjuk ingyen az ingatlanokat, ne mondják el, mert nem adjuk át. Semmi olyan megállapodást nem írok alá, ami az ingatlanok ingyenes átadására vonatkozik, és ezt semmi jogszabály nem támasztja alá. 30

Tehát elmondhatják ezt ötszázadszor is, én akkor azt mondom a kameráknak – és biztos vagyok benne, hogy ezt nem fogják kitakarni, ha a másikat bejátsszák –, hogy semmit nem ad át ingyen az önkormányzat, semmi olyan megállapodás nem kerül aláírásra, ami megfelelő jogszabályi felhatalmazás és alap nélkülözésével ingatlanvagyont, vagy bármilyen vagyont ingyenesen bárkinek átenged.” HORVÁTH CSABA (MSZP): „Ezt sokféleképpen lehet nevezni, de a budapestieknek tett eskü szövege taxatíve betartásának semmiképp, hiszen abban az szerepel, hogy Budapest javát szolgálom, nem pedig a budapestiek javait kiszolgáltatom.” … „Azért azzal legyen tisztában, hogy a kórházi vagyon 150 milliárd forint ingatlan- és gépműszer-berendezés csomagból áll, és felbecsülhetetlen értékű szellemi vagyonból, ez Budapest nagyjából 120 év alatt fölhalmozott egészségügyi vagyona, ebben dolgoznak az egészségügyisek, az a bizonyos 15 ezer kiszolgáltatott dolgozó, akiknek január 1-jétől fogalmuk sem lesz, hogy egyébként mi fog velük történni. Itt jár több millió beteg, és valóban nemcsak Budapestről, hanem a megyehatáron belülről szintén nagyjából egymillió beteg jár Budapestre szolgáltatást igénybe venni,” TÜTTŐ KATA (MSZP): „Nekem afelől soha semmilyen kétségem nem volt, hogyha a kormány át akarja venni a kórházakat, akkor át fogja őket venni, ebben egy közvetlenül megválasztott főpolgármester sem tudja megakadályozni. Efelől nem volt kétségem. De azt gondolom, hogy amíg még van közvetlenül megválasztott főpolgármestere a városnak, addig igenis, feladata az, hogy a fővárosiak érdekeit szolgálja, és a kórházakat ne adja át valódi feltételek nélkül.” 2011. október 3. (HVG.hu) Réthelyi Miklós NEFMI miniszter: „Kártalanítás nem fog történni, és ha ezt a jogszabályok nem engedik meg, akkor a jogszabályokat kell megváltoztatni. Szerintem nem a fővárosi önkormányzatot kell megnyugtatni, hanem a betegeket, hogy a helyzet ennél csak jobb lehet. Budapesten három olyan sürgősségi ellátópont alakul majd ki, amelyik 24 órában fogadja a betegeket; ez már eleve biztonságot jelent majd, mert a mentősöknek nem kell intézmények között bolyonganiuk. Ráadásul ezek a központok Budapesten túlról is fogadnak majd betegeket, így sokkal több ember ellátását oldják meg.” 2011. október 5. (HVG.hu) Az átadás-átvétel egyik kulcskérdésévé nőtte ki magát, hogy vajon a vagyon átadását – ahogy azt Tarlós István akarta – ellentételezi-e valamilyen módon az állam. Meg nem erősített információk szerint e címen állítólag 15 milliárd forintot kért a főváros, s mint hírlik ennek 31

megtagadása miatt vetette le korábban Tarlós rapid módon a közgyűlés napirendjéről az államosítással kapcsolatos előterjesztést. 2011. november 28. (MTI) Budapestnek öt központi kórházra volna szüksége, ennek bázisa többnyire adott - mondta Tarlós István főpolgármester hétfőn, miután látogatást tett az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Központi Mentőállomásán. A városvezető szerint igazolt az a kormányzati döntés, hogy a kórházakat központi felügyelet alá veszik, meggyőződött arról, hogy a betegellátás minősége és a betegek életesélyei nem attól függnek, hogy adott esetben hány kórház van a városban, hanem hogy ezek milyen felszereltségűek. Jelezte: itt nemcsak a felkészültségre kell gondolni, hanem mindenekelőtt az infrastrukturális felszereltsége és eszközellátásra. A főpolgármester úgy vélekedett: Budapestnek öt, úgynevezett "mindenevő" kórházra volna szüksége, hogy ne forduljon elő olyan helyzet, hogy a beteg egy kórház előtt összeesik, de nem oda viszik be, mert vagy elképesztőek az adminisztrációs feltételek, vagy egyszerűen nincs a kórházban az adott eset kezelésére alkalmas szakmai egység. 2011. december 13. (MTI) Az MSZP fővárosi szervezete attól tart, hogy Budapest 2012-es költségvetési koncepciója nyomán csökken majd a kórházak száma és rosszabb lesz az egészségügyi ellátás. Havas Szófia, a párt fővárosi frakciójának tagja keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: jövőre a főváros "lemond az egészségügyi ellátásról" és "egyetlen fillért sem tervez" az ellátórendszer fejlesztésére. Hozzátette, hogy ugyanez a helyzet a szociális és a hajléktalanellátás, valamint az oktatás területén. Mint fogalmazott, a főváros "egyetlen tollvonással" másfél milliárd forintot vont ki az ellátásból arra hivatkozva, hogy az intézmények állami tulajdonba kerülnek. Közlése szerint a kormány és a főváros lemondott a beteg emberekről, gyerekekről, illetve arról, hogy az egészségügyi ellátás minimumát nyújtsa. "A fővárosi önkormányzat gond nélkül megszabadult az egészségügyi intézményeitől" mondta Havas Szófia, megjegyezve, hogy a Szent Margit kórház kivétel, ugyanis "Tarlós Istvánt egyedül ennek újraélesztése érdekli". Hozzátette: a főpolgármesternek olyan elvárásai vannak, hogy a főváros beleszólhasson az intézmény sorsába, a szakmai struktúrájába, illetve vezetőinek kinevezésébe, "a többi kórház pedig nem érdekli". 2011. december 14. (MTI) Az önállóan működő és gazdálkodó Szent Margit Kórház létrehozását kezdeményezi a fővárosi önkormányzat a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál (Nefmi), az erre vonatkozó javaslatról szerdán 20 igen és 10 nem szavazattal döntött a Fővárosi Közgyűlés. A testület felkérte Tarlós István főpolgármestert, írja alá azt a megállapodástervezetet, amely szerint a tárca vállalná, hogy az intézményátvétel után önálló költségvetési szervként létrehozza a Szent Margit Kórházat. A javaslat szerint a tárcának egyeztetnie kellene a fővárossal a kórház főigazgatói, illetve gazdasági igazgatói pályázatának kiírásáról. 32

Havas Szófia, az MSZP képviselője kifogásolta, hogy a városvezetést csak a Margit Kórház sorsa érdekli, véleménye szerint a fővárosnak az összes többi kórház jövendőbe menedzsment-kinevezésébe is bele kellene szólnia. 2011. december 14., Fővárosi Közgyűlési vita az Egészségügyi intézmények átadásáról HORVÁTH CSABA (MSZP): „hol vannak azok a garanciális elemek, amelyek az óhajon túlmutató módon biztosítják, hogy a fővárosiak egészségügyi ellátása nem fog radikálisan romlani 2012. január 1-jétől. Ezeket a garanciális elemeket, mondjuk úgy, hogy kedves, bárgyú óhajként leírva látjuk. … Főpolgármester úrtól arra várnék választ, hogy fogadkozása ellenére úgy tűnik, mégis lesz vagyonvesztés. Tud-e nekünk ezzel kapcsolatban valami biztatót mondani. … Tehát hogyan tudjuk elkerülni, hogy a budapestiek legnagyobb egészségügyi szolgáltatójaként a Fővárosi Önkormányzat, amely eddig 12 kórházat tartott fenn és tart fenn még mintegy két hétig, ne kerüljön abba a lehetetlen helyzetbe, hogy az egészügyi ellátás, annak a minősége radikálisan leromlik. Látjuk, hogy az országos költségvetésben százmilliárdok tűnnek el az egészségügy finanszírozásából. Eddig megvolt legalább az a halvány esély, hogyha a Fővárosi Önkormányzat nagy bajban látja az intézményeit, segíteni tud rajtuk. Most ezt a felelősséget látszólag leveszik rólunk, ugyanakkor a közel kétmillió Budapesten élőért érzett felelősségünket nem tudják államosítani. Felelős várospolitikusoktól ezt a kötelezettséget, vagy lelkületet nem tudják elvenni. 4029/2011.(XII.14.) Főv. Kgy. h. Nem fogadja el az MSZP frakció módosító indítványát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés nem adja át a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási és további intézményeit és az intézmények vagyonát a Magyar Államnak. Felkéri a főpolgármestert, hogy a döntésről a Magyar Köztársaság Kormányát tájékoztassa. 2012. április 25. (MTI) Elfogadta a fővárosi fenntartású egészségügyi intézmények állami kézbe adásáról szóló megállapodás-tervezetet a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A javaslatot előző ülésén is tárgyalta a testület, azonban Tarlós István főpolgármester célszerűnek tartotta az átadás-átvételben érintett ingatlanok jegyzékének ellenőrzését. Helyettese, Szentes Tamás szerdán bejelentette, hogy a főváros azóta tárgyalt az érintett felekkel, és sikerült a kérdést a főváros számára előnyösen lezárni.

33

Az érintett intézmények a törvény szerint egyetemes jogutódlással január 1-jén állami kézbe kerültek, azonban az átadás részleteit tartalmazó háromoldalú megállapodás-tervezetet eddig nem hagyta jóvá a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A főváros által december 21-én elfogadott tervezet az átadás törvényi kereteit tartalmazó jogszabály alapján készült, szövegét az érintettekkel is egyeztették. Az intézményi átadás részletes szabályairól szóló kormányrendelet viszont december 31-én lépett hatályba, az ebben szereplő mintának a főváros által jóváhagyott tervezet nem felelt meg. A dokumentum szerint a felek megegyeztek egyebek mellett az uniós projektekből származó pénzügyi igényekről, a visszafizetendő fenntartói támogatásokról, az ingatlanok köréről. 2012. július 25. (Weborvos.hu) Bár a törvény szerint idén január 1-je óta a megyei és a korábban a főváros tulajdonában lévő kórházak az államhoz kerültek, valójában Tarlós István főpolgármester – a Fővárosi Közgyűlés felhatalmazása híján - máig nem írta alá a megállapodást a budapesti kórházak államosításáról. Mindezt Szegvári Péter, a főpolgármester főtanácsadója mondta el a Weborvosnak. Budapest vezetője nem akarta követni a megyei önkormányzatok vezetőinek példáját, akik még tavaly, szinte szó nélkül átadták egészségügyi intézményeiket. Úgy gondolta, a főváros által húsz év alatt a kórházakba befektetett körülbelül 40 milliárd forintért cserébe kemény feltételeket szab az államnak. A jelen állás szerint a megállapodás része lesz például, hogy a főváros az államosítás után is beleszólhat a volt kórházait érintő szakmai döntésekbe. Ezen kívül a főváros abban az elvben is megegyezett az állammal, hogy nem kell minden, a kórházak tulajdonaként feltüntetett ingatlant átadnia, csak azokat, amelyek egészségügyi funkciót látnak el. Ugyanis több olyan vagyonelem is a kórházak, tehát a fővárosi önkormányzat tulajdona, amely már nem egészségügyi célt szolgál, ezeket kívánja Budapest megtartani. Szegvári Péter elmondta: összesen körülbelül 30 vitatott ingatlanról tárgyaltak, mára már csak 6 sorsa bizonytalan, úgy hogy közel lehet a megállapodás. 2012.október 2. (MTI) Havas Szófia: A kórházak havi működéséhez hiányzik 40-50 milliárd forint. Ez a forrás csak arra lenne elegendő, hogy az intézmények vegetáljanak. Egyszerűen a kórházak életbennmaradása a tét, hiszen mára a betegek gyógyulásának esélyei a minimumra csökkentek! A súlyos gondokkal küzdő intézmények tartozásukat folyamatosan görgetik, semmilyen pozitív változás nem történt az államosítással. A GYEMSZI nem szerzett be új műszereket, a kórházak a legminimálisabb felújításokra sem kapnak pénzt, ugyanakkor kötelezik őket a jóval drágább vásárlásra a börtönöktől, szerződéseket köttetnek a Fidesz illetve Szócska Miklós közeli cégekkel. 2012. október 16. (MTI) 34

A fővárosi önkormányzat közzétette és az egészségügyi államtitkárságnak is eljuttatta a Budapest egészségtervet, bízva a támogatásában. Azt a közvélemény számára is elérhetővé teszik: a bemutatására kedden konferenciát is szerveztek. A főpolgármester-helyettes hozzátette, bízik abban, hogy az államtitkárság támogatja a tervet, és a megvalósításához szükséges eszközöket és forrásokat a rendelkezésükre bocsátják. Szentes Tamás kifejtette: amikor 2010-ben átvették a városvezetést, a fővárosnak hosszú ideje nem volt egészségterve, egészségprogramja. Bár korábban is jelentős forrásokat fordítottak népegészségügyi feladatokra, azok nem hoztak érdemi eredményt. Az egészségügyért és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes úgy véli, hogy a most bemutatott egészségterv, az abban felvázolt stratégia megvalósításával jelentős eredményeket érhetnek el. A területért felelős főpolgármester-helyettes munka nélkül maradt, de nem lett munkanélküli, hiszen posztját, fizetését megtarthatta. Igaz a féléves beszámolóba nem merte beleírni, hogy sikeresen átjátszották a kórházakat az államnak, és nem nagyon volt miről beszámolni, viszont egészségügyi stratégiát alkotott. Stratégiát a semmire, a nem létező intézményi háttérre. A kérdés az miért, hiszen az hazugság, hogy évek óta nincs ilyen, hiszen a 2010-ben elfogadott Budapesti Egészségügyi Modell ennél részletesebb stratégiát alkotott és százmilliókat költött a főváros prevencióra. Csak nem úgy tesz az egyik főpolgármesterhelyettes, mintha még lenne dolga… 2013. június 12. (Népszava) Ebben az országban tízmillió állampolgár van, nem pedig 124 ezer - mondta lapunknak Havas Szófia arról, miért tiltakozik a fővárosi MSZP a Szent Margit Kórház önállóvá válása, pontosabban az azt ünneplő kormánypárti szereplők kijelentései ellen. A szocialista egészségpolitikus szerint Tarlós István főpolgármester sosem - még ötmillió forintos tanulmányokkal sem - tudta korrekt szakmai indokokkal alátámasztani, hogy miért van szükség az intézmény újraönállósítására. "Tarlós csak egy VIP magánkórházat akart létrehozni régi kerületének, ezért pedig a budapestiek 12 önkormányzati tulajdonú kórházának elkótyavetyélése, azaz mintegy 100 milliárd forint értékű egészségügyi ingatlan kormánynak ajándékozása sem volt drága" fogalmazott az MSZP fővárosi képviselője. Havas úgy vélte, nem igaz, amit a Fidesz-kabinet tagjai és a főpolgármester a minapi ünnepélyen állítottak az intézmény átalakításáról, hiszen "mire sor került a Margit és a János összevonására, addigra ez a kórház már 5 éve nem volt képes sebészeti sürgősségi feladatok ellátására, ezen pedig a tavalyi struktúraváltás sem változtatott érdemben". 2013. június 10. (MTI) Szócska Miklós: arra törekszünk, hogy kijavítsuk az értelmetlenségeket az egészségügyben 35

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a budapesti Szent Margit Kórház önállóvá válása alkalmából Tarlós István főpolgármester részvételével megtartott díszünnepségen hétfőn arról beszélt, a gazdasági világválság körülményei között is arra törekszenek a betegek érdekében, hogy kijavítsák az égbekiáltó értelmetlenségeket az egészségügyben. Az egészségügyi államtitkár ide sorolta a pszichiátriai betegek 2007-es "utcára lökését". Olyan szintű zsarolásnak és fenyegetéseknek voltak kitéve az akkor bezárásra ítélt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) dolgozói, hogy az már szinte kriminalitásba hajlott - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az OPNI pótlására a kormány nemrég átadta az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet. Megjegyezte, hogy a betegek érdekeit a középpontba állítva a szakmával együttműködésben építik újra az egészségügyet. Hangsúlyozta, szakmailag érettebb rendszert kell létrehozni, és amit lehet, egynapos járóbeteg-ellátással kell megoldani. Az egészségügyi fejlesztések közé sorolta a többprofilú közösségi kórházak létrehozását. Ez azt is jelenti, hogy az embereket tudni kell mobilizálni mondta. Szólt arról, örül a 2007-ben más budai kórházakkal összevont Szent Margit Kórház önállóvá válásának, ugyanakkor arra biztatta az intézmény vezetőit, hogy a térség egyéb intézményeivel minél jobban működjenek együtt. Tarlós István főpolgármester ünnepi beszédében szólt az árvízi helyzetről, és úgy fogalmazott: "kritikus napokat élünk", de az egész város összefogott. A főpolgármester megköszönte az önkéntesek munkáját. A Szent Margit Kórházról elmondta, kulcsfontosságú feladatokat lát el nemcsak Budapest egyes kerületei, hanem az agglomeráció szempontjából is. Annak a véleményének is hangot adott, hogy "rendkívüli hiba volt a kórház önállóságát annak idején megszüntetni". Emlékeztetett arra, hetven éve avatta szentté XII. Piusz pápa Árpád-házi Szent Margitot, akinek példája valóban méltó a kórház nevéhez, mert őt a szeretet példaképének tekintik. Tarlós István utalt arra, hogy január 1-je óta önállóan látja el munkáját a kórház, és sikere szerinte az összefogás erején múlik. Elmondta, hogy minden támogatást megadnak a tervek megvalósításához és ahhoz, hogy a pályázatokon sikeresen szerepelhessen a kórház annak érdekében, hogy az egész város fontos egészségügyi központja maradjon. 2013. március 30. (Népszabadság) Mert így látta jónak. Tarlós István főpolgármester stábja mindössze ennyit válaszolt lapunknak arra a kérdésére, hogy az országban szinte példa nélküli módon miért nem írta alá mind a mai napig a kórházak átadásáról szóló megállapodást. A kormány és a főváros közti egyeztetés jelenleg is folyik. Senkinek ne legyenek illúziói, a kormány és a főváros ebben a kérdésben is meg fog állapodni – biggyesztette levele végére Szűcs Somlyó Mária, az önkormányzat kommunikációs igazgatója. Illúzióink ugyan nincsenek, de a fővárosi kórházak ügyét aligha lehet ennyivel elintézni. A tucatnyi államosított intézmény ingatlanainak, eszközeinek értéke ellenzéki becslés szerint meghaladja a százmilliárd forintot. Ekkora vagyon elveszítése még a kormánybarát fővárosi önkormányzatnak is nyilvánvalóan fáj. Nyíltan nem mehetnek szembe az Orbán-kabinet 36

döntésével, a passzív ellenállás azonban működik. A kórházak átadásának jogszabályi kereteit szabályozó törvény 2011. november 26-án hatályba lépett. Ennek alapján immáron egy éve az állam a tulajdonosa az intézményeknek, de valójában még mindig a fővárosi önkormányzat tulajdonában vannak. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei és fővárosi intézmények átvételéről szóló törvény értelmében a budapesti kórházak 2012. január elsejével kerültek állami tulajdonba. Elméletileg. A Fővárosi Közgyűlés ugyan többször is foglalkozott az átadás kérdésével, határozatokat is hozott az ügyben, ám ezeket az állam képviseletében eljáró hivatalok – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi), illetve a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) – nem fogadták el. S fordítva: a GYEMSZI által küldött verziók a főváros számára voltak elfogadhatatlanok. Az első fővárosi változatot igen előzékenyen, már 2011 decemberében megszavazták a városatyák. Csakhogy az átadás-átvételt részletesen szabályozó kormányrendelet csak ezután lépett hatályba, így nem felelt meg az abban foglalt feltételeknek. A GYEMSZI főigazgatója által készített új változat azonban több, a főváros számára elfogadhatatlan feltételt tartalmazott. Így például nem volt benne a Sziklakórház helyzetének rendezésére vonatkozó kitétel, nem foglalkozott a jogutódlás alapján keletkezett kötelezettségvállalásokról, viszont 824 millió forintot követelt az önkormányzattól. A hivatal tervezete nem tért ki a már megkezdett beruházások finanszírozására, a fővárosi önkormányzat által a kórházaknak korábban nyújtott hitelek visszafizetésére, és azon ingatlanok tulajdonjogára, amelyeket nem érintett a januári átvétel. Több ingatlan is úgy került bele a közös kalapba, hogy ingatlanjogi státuszuk rendezetlen volt. Így például állami tulajdonba vették az Észak-pesti Kórházat, amelynek azonban csak felét birtokolta a főváros, a másik fele az újpesti önkormányzaté volt. De érthetetlen a SchöpfMerei Ágost Kórháznak helyet adó ingatlan elvétele is, hiszen az már akkor sem kórház volt. Ha csak az ingatlanokat nézzük, akkor is százmilliárdos vagyonvesztést könyvelhetett el a főváros. S akkor még nem szóltunk a fővárosi büdzséből kieső sokmilliárdos OEPfinanszírozásról – árnyalja a helyzetet Havas Szófia szocialista képviselő. A Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke különösen sérelmesnek tartja a kórházi beszerzések lebonyolítására 400 milliós alaptőkével létrehozott Budapesti Egészségügyi Központ (BEK) Zrt. állami bekebelezését. A képviselő mindezeket a megállapodástervezetről szóló közgyűlési vitában sem hallgatta el. Sikerült is megingatnia a testületet, amely a tárgyalások folytatására kérte fel a főpolgármestert, különös tekintettel az uniós projektekből származó megállapodásokra és a kórházi kölcsönök visszafizetésére. A közgyűlés nem tartotta elfogadhatónak az állam 824 milliós követelését. Budapest ellenjavaslatát pedig a GYEMSZI nem fogadta el. A Európai Beruházási Bank (EIB) azonban elunta a főváros–állam alkudozását, és a hitelszerződések jogi helyzetének azonnali rendezését kérte. Az erre vonatkozó négyoldalú megállapodást idén februárban tárgyalta a közgyűlés. A főváros 2006ban vett fel 36,8 millió euró hitelt a pénzintézettől négy budapesti kórház beruházásainak finanszírozására. A keretösszegből végül 30 milliót költöttek el, a fel nem használt hiterészt a bank törölte. A projektekről szóló zárójelentés 2011 végén el is küldték az EIB-nek. Az állam a kórházak átvételekor 28 millió forint adósságot vett át. A csepeli rendelőintézet 37

felújításához kapcsolódó 2,5 millió eurós hitelt a fővárosnál hagyta, miközben az nem gazdája a járóbeteg-ellátásnak. A városatyák hozzájárultak a szerződésmódosításához. Az átadásátvételhez kapcsolódó megállapodásról azonban nem esett szó, és hír sincs arról, hogy a közgyűlés a közeljövőben tárgyalna egy ilyen tárgyú előterjesztést 2013. 09 19. (STOP.hu) Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint az utóbbi másfél évben nem jutott pénz a fővárosi kórházak fejlesztésére, a műszerek pótlására, elmaradtak a beruházások és nőtt az orvos és szakember-elvándorlás. Erről csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt Horváth Csaba. A politikus elmondta, hogy míg 2008 és 2010 között százmilliárd forintot költött a fővárosi önkormányzat kórházai felújítására, addig mostanra az erre szánt összeg "lenullázódott", és még arra sem jutott pénze a fővárosnak és az egészségügyi kormányzatnak, hogy a minimumfeltételeket eleget tegyenek a gyógyító intézmények. Az MSZP-s képviselő az Uzsoki utcai kórház előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, egyetlen érvet sem tud felsorolni, miért lenne jobb gazdája az állam a kórházaknak, mint amilyen korábban a fővárosi önkormányzat volt. Szerinte "nyilvánvaló tény", hogy az elmúlt másfél év "semmittevése után", ahol csak forrást vontak ki az egészségügyből, ott egyértelművé vált, hogy "az állam rossz gazdája az (egészségügyi) ellátórendszernek". Az ellenzéki politikus ehhez, hozzátéve úgy vélte, a Fidesz-kormány csak a stadionépítésre kíván beruházni. Horváth Csaba emlékeztetett arra a szocialista javaslatra, amely szerint a fővárosi önkormányzat ismét saját kezelésbe, működtetésbe venné a fővárosi gyógyító intézményeket a 2014-es parlamenti és önkormányzati választások után. Ha ez megvalósul, sokkal intenzívebb együttműködést kívánnak megvalósítani az egyetemi kórházakkal, illetve az Állami Egészségügyi Központtal - tette hozzá. Hangsúlyozta, a kórházi struktúrához is "hozzá kell nyúlni". Ez az ellátás hatékonyabb szervezését jelentené, például bizonyos osztályok összevonását. A politikus kérdésre válaszolva elmondta, hogy 2010-ben a kilenc fővárosi fenntartási kórházból háromnak volt adóssága, összesen 2 milliárd forint. Ez a helyzet tudomása szerint mostanra megváltozott, hiszen egyre több kórház küzd adóssággal. 2013. szeptember 14. (Stop.hu) A pénzkivonás, az intézmények államosítása, az osztálybezárások és az orvoselvándorlás miatt összeomlás előtt áll az egészségügy. Erről Havas Szófia, a szocialista párt fővárosi képviselője, szakpolitikusa beszélt szombati budapesti sajtótájékoztatóján. Felidézte, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint - amelyeket a Heti Válasz közölt - rekordhosszúságúak a várólisták, több évet kell várni egyes műtétekre, hónapokat ultrahang- vagy laboratóriumi vizsgálatokra. Az MSZP-s politikus ezt döntően az osztálybezárásoknak és az orvosok, egészségügyi dolgozók elvándorlásának tulajdonította. 38

Beszélt arról, hogy a kórházak adósságállománya minden korábbinál nagyobbra, 120 milliárd forintra nőtt, nemcsak gyógyszergyáraknak, -nagykereskedőknek tartoznak, hanem helyenként már a takarítócégeket sem tudják fizetni. Ezt súlyos veszélynek nevezte, mondván, az utóbbi években a kétszeresére nőtt a kórházi fertőzésben elhunytak száma. Havas Szófia azt mondta, a kormány három év alatt több mint 300 milliárd forintot vont ki az egészségügyből. Mindezek miatt szerinte az ágazat az összeomlás szélére jutott, a betegellátás színvonala mélyponton van. "Ez az államosítás eredménye: sikerült megszabadulni az önkormányzati ingatlanoktól és attól az éves szinten csaknem 100 milliárd forinttól, amit az önkormányzatok egészségügyi intézményeik működtetésébe beletettek" - jelentette ki. 2013. szeptember 19. (MTI) Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint az utóbbi másfél évben nem jutott pénz a fővárosi kórházak fejlesztésére, a műszerek pótlására, elmaradtak a beruházások és nőtt az orvos és szakember-elvándorlás. Erről csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt Horváth Csaba. A politikus elmondta, hogy míg 2008 és 2010 között százmilliárd forintot költött a fővárosi önkormányzat kórházai felújítására, addig mostanra az erre szánt összeg "lenullázódott", és még arra sem jutott pénze a fővárosnak és az egészségügyi kormányzatnak, hogy a minimumfeltételeket eleget tegyenek a gyógyító intézmények. Az MSZP-s képviselő az Uzsoki utcai kórház előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, egyetlen érvet sem tud felsorolni, miért lenne jobb gazdája az állam a kórházaknak, mint amilyen korábban a fővárosi önkormányzat volt. Szerinte "nyilvánvaló tény", hogy az elmúlt másfél év "semmittevése után", ahol csak forrást vontak ki az egészségügyből, ott egyértelművé vált, hogy "az állam rossz gazdája az (egészségügyi) ellátórendszernek". Az ellenzéki politikus ehhez, hozzátéve úgy vélte, a Fidesz-kormány csak a stadionépítésre kíván beruházni. Horváth Csaba emlékeztetett arra a szocialista javaslatra, amely szerint a fővárosi önkormányzat ismét saját kezelésbe, működtetésbe venné a fővárosi gyógyító intézményeket a 2014-es parlamenti és önkormányzati választások után. Ha ez megvalósul, sokkal intenzívebb együttműködést kívánnak megvalósítani az egyetemi kórházakkal, illetve az Állami Egészségügyi Központtal - tette hozzá. Hangsúlyozta, a kórházi struktúrához is "hozzá kell nyúlni". Ez az ellátás hatékonyabb szervezését jelentené, például bizonyos osztályok összevonását. A politikus kérdésre válaszolva elmondta, hogy 2010-ben a kilenc fővárosi fenntartási

39

kórházból háromnak volt adóssága, összesen 2 milliárd forint. Ez a helyzet tudomása szerint mostanra megváltozott, hiszen egyre több kórház küzd adóssággal.

40

41

Oktatás - Egy sikerágazat felszámolása A 2011-ben kiadott első Fekete Könyv nem tartalmazott oktatással foglalkozó fejezetet, mivel az első évben a fideszes városvezetés érdemben nem foglalkozott a fővárosi oktatással. Gyakorlatilag a Városháza a fővárosi oktatási intézmények gondnoki feladatait látta el, csupán technikai jellegű, kötelező feladatokat látták. Egyértelműen meg is fogalmazták, nincs más dolguk, mint fenntartani, kivárni, mivel az állam úgyis el fogja venni a fővárostól az intézményeket. Nagy botrányok nem voltak az fővárosi iskolákkal kapcsolatban, mivel nem tettek semmit, így különösebb hibát nem is tudtak elkövetni. Hibázni, nem hibáztak túl nagyot, de tétlenségükkel a lehető legnagyobb bűnt követték el a fővárosi oktatással, a 131 iskolával fővárosi fenntartású iskolával, az ezekben tanuló közel 80 ezer diákkal szemben. Bűnt követtek el az 5077 gimnáziumi, 4872 szakközépiskolai, az 1299 szakiskolai pedagógussal szemben. Egyetlen lépést sem tettek, hogy megakadályozzák, vagy legalább szóljanak a budapesti iskolák megmentése érdekében. Sőt néha mintha drukkoltak is volna, hogy mikor veszik el végre az iskoláinkat, mert a fővárosi Fideszt nem érdekli a jövő generációjának, a fiatalok és gyermekek sorsa. Tarlós István Budapest Programja - 2010. május „Az oktatás – az egészségügyhöz hasonlóan – olyan önkormányzati feladat, mely sok szempontból még a főváros relatíve nagy dimenziójában sem választható le az országos ellátórendszerről. Így az önkormányzat mozgástere a – feladatai közé tartozó – alapfokú és középfokú oktatás terén is korlátozott, illetve a kormányzat támogató együttműködése nélkül szerényebb eredményekkel kecsegtet. Ugyanakkor – lévén, hogy Budapest egyetemi város – nem tehetjük meg, hogy az állami feladatot képező felsőoktatásról ne ejtsünk szót. A tudás napjaink globalizálódó világában iparággá alakult. Profitját azok az országok élvezhetik, ahol képesek tartósan és egyidejűleg működtetni a képesség, szakértelem és kompetencia egymásra épülő hármasát. A közoktatásban egymásra épülő és átjárható iskolarendszer kell, mert csak az biztosít esélyegyenlőséget. Vissza kell állítani a nemzeti alaptanterv követelményrendszerét. A mai rendszertelenség (számtalan pedagógiai program, megszámlálhatatlan tankönyvcsalád, bonyolult iskola- és vizsgarendszerek) helyett kiszámítható és átlátható rendszert kell felépíteni. Az oktatásban kialakult és „ügyesen eladott” sokszínűség már ma is anarchiával fenyeget. Meg kell szüntetni a tanulmányi ellenőrzés fellazítását. Egységes törzsanyagú tantervvel és szakmai felügyelettel működő iskolákra van szükség. A közoktatásra szánt uniós támogatásokat felül kell vizsgálni. Az oktatási intézmények anyagi gondokkal küzdenek, miközben a pénz jelentős részét mentorok, koordinátorok, mindenféle

42

címen foglalkoztatott szakértői hálózatok támogatása veszi el. Új, jól átgondolt pedagógusi életpályamodellre is szükség van, hiszen a meglevőt 2002-ben lényegében eltörölték. A gimnáziumok fenntartása Budapesten meghatározóan a Fővárosi Önkormányzat feladata, amely ma 36 gimnáziumot működtet. Elsősorban a 8+4-es képzési rendszer támogatandó, azaz 8 év általános iskolai és 4 év gimnáziumi képzésm Kitüntetett szerepe van a Fővárosi Önkormányzatnak a középfokú oktatás másik területén, a szakközépiskolákban és a szakképzésben. Budapesten a Fővárosi Önkormányzat 80 szakközépiskolát működtet. Az önálló intézmény jellegüket is megőrző szakközépiskolákat – jogszabályi döntéssel – Térségi Integrált Szakképző Központokba (TISZK) vonták össze. Budapesten 12 ilyen TISZK van. A központosításnak vannak előnyei (vizsgaközpont, csúcstechnológiákra épített tanműhelyek), de a jelenlegi, relatíve magas színvonalú alapképzésre építő rendszerben az elméleti képzésre kevésbé fogékony gyermekek számottevő rétege szakképzetlen marad. A TISZK-ek szerepét tehát indokolt újra- gondolni. A szakmunkásképzés megszüntetése nagy hiba volt. Ez vezetett a hiányszakmák kialakulásához és egy majdnem reménytelenül leszakadó fiatal társadalmi réteg kialakulásához. Vissza kell állítani – parlamenti döntéssel – a szakmunkásképzést, és át kell alakítani a szakképzési hozzájárulás felhasználásának rendszerét. A mostani úgynevezett szakiskolák sajnos ma már szinte csak a többszörösen hátrányos helyzetű tanulók elhelyezésére szolgálnak, ahol jelentősek a lemaradások. A gyermekétkeztetéssel foglalkozva szembe kell nézni azzal, hogy rohamosan nő az olyan családok száma, akiknek gyermekei szinte csak az iskolában jutnak megfelelő étkezéshez. Ott is szerényebb a kínálat és a minőség. Tervezzük, hogy az egészséges ételeket előállító cégek tanúsítványokat, esetleg ártámogatást kapjanak, a gyermekétkeztetést támogató cégek pedig reklámot. A rossz minőséget, adagcsonkítást produkáló cégeket tiltólistára kell helyezni. Természetesen az első évben is kijutott a megszorításból az oktatási intézményeknek is. Megszűnt a nyelvoktatás kiemelt támogatása, papíron elbocsájtottak néhány tucat tanárt. Valójában a KSH szerint 2011 végén 479-el kevesebb tanár dolgozott ezekben az iskolában, mint 2010-ben. Leálltak a fejlesztések, lefagyott a 2010-ig élettel teli oktatási ágazat. A félelem, a bizonytalanság és csalódottság uralta el iskoláinkat. Ezt a bűnös közönyösséget jellemezte Horváth Csaba szocialista frakcióvezető az egyik közgyűlésen: „nem kell megsértődni azon, hogyha az a közérzetünk, hogy önök nem szeretik humán területet. Ezt empirikus tények támasztják alá, az elmúlt 15 hónap döntései támasztják alá. Bármiről hajlandók lemondani, ami a humán területen van” Mára már, alaposan összevetve Tarlós István oktatással kapcsolatos semmitmondó mondatait és ígéreteit a történésekkel, a napnál is világosabb: Tarlós és minden fővárosi fideszes 2010-ben tudta és támogatta, hogy kormányra kerülése után Orbán államosítani fogja az iskolákat. A főpolgármester kifejtette támogatja a kormány oktatással kapcsolatos politikáját: szigor, központosítás és államosítás kell. Egyetértett programjában is a kormány szándékával 43

miszerint szét kell verni a TISZK rendszert. Nem érdekelte őket a baloldali városvezetés fejlesztésekre elköltött 14 milliárdja, leállították a már folyamatban lévő pályázatokat is. Az oktatás igazi fekete éve, a bizonytalanság, a leépülés és a rettegés éve a 2012-es esztendő lett. A fideszes városvezetés ámokfutása elérte az oktatásügyet is. A veszteség- és problémalistát Tüttő Kata szocialista frakcióvezető-helyettes olvasta a fideszes városvezetés fejére a 2012-es költségvetés vitájában: „Megszűntek a fővárosi oktatási közalapítványok, megszűnt szinte az összes tehetségfejlesztő és szociális ösztöndíjprogram, megfelezték a Mérei Intézet költségvetését, és a bezárása, átadása az államnak napirenden van. Megtizedelték az Oktatási Bizottság költségvetését, elvették az Oktatási Bizottság korábbi jogosítványait, nincsen oktatási munkaterv, nincsen közoktatási stratégia, csak szakképzési elképzelések. Nincs menetrend, logisztika és pénz az iskolák államosítására, arról nem is beszélve, hogy ugye vannak olyan tervek, amelyek az államosítás után bizonyos módon, egyébként teljesen ismeretlen módon ezeket kvázi visszaszármaztatnák valahogy az önkormányzatokhoz. Erre sincs világos, határozott elképzelés. Van viszont 1,6 milliárdos csökkenés az oktatási ágazatban, elmaradt egy kiemelt, korábban beígért iskolarekonstrukció, töredékére csökkentették a korai fejlesztőközpont támogatását, az sni-seket ellátó normatív nonprofit szervezetek támogatása 60 millióval csökkent, 88 millióval csökkent a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények támogatása, miközben a GESZ-ek által történő megtakarítás állítólag másfél milliárd forint.” 2012-ben hiába terjesztette elő az MSZP frakció, hogy hozzanak határozatot arról: nem adják át a fővárosi oktatási intézményeket az államnak, városvezetés többször leszavazta a javaslatot. Semmire nincs válasz, nincs garancia arra, hogy nem csökken az oktatás színvonala. Ekkor még mindenki bizonytalan volt, nem omlik-e össze az oktatás 2013-ban. A tanári kar retteg, a fővárosi fenntartású iskolák igazgatói közül, aki tehette nyugdíjba menekült. Ezt kapták életpálya modell helyett az Orbán-Tarlós párostól. Budapest megszűnt tudásvárosnak, oktatóvárosnak lenni! Az oktatásban a fővárosi Fidesz semmi megfoghatót nem ígért Láthatóan nem akartak kezdeni semmit ezzel a területtel, mert tudták, úgyis megszabadulnak a Tarlós Istvánt egyébként sem igen érdeklő területtől. Megállapítható, hogy a városvezetést nem mint sorscsapás érte az államosítás, hanem kezdettől fogva cinkosok voltak. Amint az egészségügyben, úgy az oktatásban is csak káoszt okozott az államosítás. Már a tavaszi beiratkozások idején kiderült: nagy a baj. Hely hiányában sok kisdiákot nem tudtak időben beíratni a szüleik. Mivel az Orbán-kormány három hónappal (május 31-ről augusztus 31-re) eltolta a hatodik életévüket betöltők tankötelezettségének határidejét, 2013-ban az egy évvel korábbinál 25 százalékkal több kisdiák várt beiratkozásra. Az államosítással együtt járó iskolabezárások eredményeképpen viszont férőhelyek szűntek meg. E két tendencia áprilisban ért össze, amikor a kisdiákok egy részének egyszerűen nem 44

sikerült helyet találni. A Fidesz számára a megoldás az osztálylétszámok növelése jelentette a megoldást, noha nem kell ahhoz oktatási szakértőnek lenni, hogy tudjuk: az oktatás, a tanulás annál hatékonyabb, minél kevesebb diák jut egy tanárra. A botrány szeptemberben folytatódott, amikor az államosított tankönyvellátás is csődöt mondott. Számtalan intézménybe még novemberben sem érkeztek meg az oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges tankönyvek. S ha már a tankönyveknél tartunk: a kötelezővé tett erkölcstan már a 2013-ban kezdődő tanév legelején botrányt okozott, mivel a kötelezően előírt tankönyvben felháborító, a Magyarországon élő kisebbségeket súlyosan sértő mondatok jelentek meg. A Fidesz az iskolákat is az ideológiai harc színterévé silányította, ahol a diákoknak azt tanítják, „a magyarság Európa egyik legnyitottabb népe, vendégszeretők, barátságosak, Szent István óta így ment ezer esztendőn át, míg a 20. század elején egy elvesztett háború és sok befogadott nép szétbomlasztotta az országot. Archívum 2010. május 12. (MTI) Azzal összefüggésben, hogy egyes hírek szerint bizonyos önkormányzati feladatok visszakerülnének az államhoz, a frakcióvezető azt mondta: nincs semmilyen döntés az ügyben, gondolkodás szintjén szóba került az általános iskolai oktatás és az óvodák, valamint a szakoktatás finanszírozásának újragondolása. Szerinte azonban ez a kérdés is a nagyobb, hosszabb előkészítést igénylő csomaghoz tartozik, amelyben 2014-től várható lépés. 2010. szeptember 1. (MTI) Tarlós István szerint ahhoz, hogy biztonság és rend legyen az országban, újra kell szervezni a közoktatási rendszert, a nevelést ismét a közoktatás középpontjába kell helyezni. A kormánypártok főpolgármester-jelöltje a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanévnyitóján több száz diák és az iskola tanára előtt szerdán arról beszélt: ismét a közoktatás középpontjába kell helyezni a nevelést, az elmúlt időben ugyanis megerősödött, bizonyos körökben pedig kizárólagossá vált az a "nyilvánvalóan téves" nézet, hogy az iskolarendszer feladata csupán az ismeretterjesztés. Ez és "az úgynevezett semleges világnézet, a nihilizmus" vezetett oda - folytatta -, hogy a diákok nem kaptak követendő mintákat, iránymutatást. A politikus szerint ahogy a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban új világ kezdődött 1997- ben, amikor az intézmény majdnem ötven év után ismét egyházi fenntartás alá került, úgy most az ország életében is új időszámítás indult, s a közjó azt kívánja, hogy a fordulat kulturális, erkölcsi és mentalitásbeli változásokat hozzon. Mint mondta, ezért is szükséges az állami oktatási rendszer újraszervezése. 2010. szeptember 24. (MTI)

45

Tarlós István látogatást tett pénteken Budapesten a Fasori Református Óvodában. Tarlós István újságíróknak a találkozó után beszélt arról, hogy Budapesten az iskolaépületek nagyon leromlott állapotban vannak, nincs az önkormányzatoknak elegendő fedezetük arra, hogy a felújításokat elvégezzék. 2011-ben elkezdték elvégzik a kormányzati által tervezett felszámolás előmunkálatait Felszámolások, elbocsájtások, közel kétmilliárdos megszorítás leállított EU-s projektek. Tarlós István ismét bizonyítja vagy nincs semmilyen hatalma, vagy a képmutatás mestere. 2011 szeptemberében még a Fazekasban tetszeleg és ígéri minden segítséget megadnak, hogy továbbra is a világ egyik legjobb iskolája maradjon ez a fővárosi intézmény, majd megszavaztatja a Fazekas Gimnázium által elnyert EU-s pályázat felmondását! 2011. február 24. (MTI) A Fővárosi Közgyűlés - A testület elfogadta Budapest költségvetését Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője az ülésen is megismételte, hogy az oktatás színvonala csökkenhet, mert megszüntetik a nyelvi előkészítő csoportokat. 2011. április 6. (MTI) Hetvenhárom gyermek- és ifjúságvédelmi álláshely végleges megszüntetéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A képviselők 18 igen szavazattal, az ellenzék tíz nem szavazata, illetve két tartózkodása mellett fogadták el a feladatracionalizálásra hivatkozó határozatot. A közgyűlés döntésével tizennyolc intézményben szüntette meg a jogszabályi kötelezettség feletti álláshelyeket. A város 2012-től évente 116,5 millió forintos megtakarítást vár az intézkedéstől. Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője elfogadhatatlan és oktalan takarékosságnak nevezte a lépést, amellyel szerinte úgy vonnak ki forrásokat az oktatási ágazatból, hogy közben nem számolnak a hosszú távú hatásokkal. 2011. augusztus 29. (MTI) Az elmúlt 10 hónapban elért eredményekről és a további tervekről szóló zöld könyvet mutatott be Tarlós István főpolgármester hétfőn Budapesten. Az oktatás területén a gazdálkodási szervezetek kialakítását nevesítik az eredmények között, a célok között pedig egységes információs rendszer kialakításáról írnak az intézmények, a hivatal és az állami irányító hatóságok között. 2011. szeptember 30. (Budapest.hu) Tarlós István szólt a mai diákokhoz is. Úgy vélte, a Fazekasban tanulni kivételes dicsőség, egyúttal nem mindennapi felelősség egy fiatal számára. A jelenlegi diákok minden segítséget megkapnak tanáraiktól és családjuktól ahhoz, hogy elődjeik sikerei ne teherként és nyomasztó elvárásként nehezedjenek rájuk, hanem inspiráló erőként hassanak. A főpolgármester végül 46

azt ígérte az egybegyűlteknek, hogy a főváros vezetése mindent megtesz azért, hogy iskoláikban kedvező körülményeket biztosítsanak mind a tanulók, mind pedig nevelőik számára. „Nekünk már nem kell iskolát építenünk, hiszen elődeink megtették azt. A mi feladatunk az, hogy fenntartsuk részben magát az intézményt, részben pedig azt a szellemiséget, ami a Fazekasból árad” – zárta szavait Tarlós István. 2011. december 14. Fővárosi Közgyűlés – vita a 2012-es költségvetésről TÜTTŐ KATA (MSZP): „Megszűntek a fővárosi oktatási közalapítványok, megszűnt szinte az összes tehetségfejlesztő és szociális ösztöndíjprogram, megfelezték a Mérei Intézet költségvetését, és a bezárása, átadása az államnak napirenden van. Megtizedelték az Oktatási Bizottság költségvetését, elvették az Oktatási Bizottság korábbi jogosítványait, nincsen oktatási munkaterv, nincsen közoktatási stratégia, csak szakképzési elképzelések. Nincs menetrend, logisztika és pénz az iskolák államosítására, arról nem is beszélve, hogy ugye vannak olyan tervek, amelyek az államosítás után bizonyos módon, egyébként teljesen ismeretlen módon ezeket kvázi visszaszármaztatnák valahogy az önkormányzatokhoz. Erre sincs világos, határozott elképzelés. Van viszont 1,6 milliárdos csökkenés az oktatási ágazatban, elmarad egy kiemelt, korábban beígért iskolarekonstrukció, töredékére csökkentik a korai fejlesztőközpont támogatását, az sni-seket ellátó normatív nonprofit szervezetek támogatása 60 millióval csökken, 88 millióval csökken a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények támogatása, miközben a GESZ-ek által történő megtakarítás állítólag másfél milliárd forint. Határozat - Fővárosi Közgyűlés 4029/2011.(XII.14.) Főv.Kgy.h. nem fogadja el az MSZP frakció módosító indítványát, mely szerint: „A Fővárosi Közgyűlés nem adja át a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási és további intézményeit és az intézmények vagyonát a Magyar Államnak. Felkéri a főpolgármestert, hogy a döntésről a Magyar Köztársaság Kormányát tájékoztassa.” 2012. január 28. (MTI) Az MSZP szerint a fővárosban "fűnyíróelv" alapján hajtanak végre megszorításokat, és ennek következtében iskolabezárásokra, továbbá a Budapesten dolgozó pedagógusok több mint húsz százalékának elbocsátására is sor kerülhet. Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja szombati budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: elismerik, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek súlyos forráshiánnyal kell szembenéznie, de azt elfogadhatatlannak tartják, hogy az oktatás ügyét nem kezelik kiemelt fontosságúként a kiadáscsökkentés során. Tarlós István és a Fidesz politikája miatt így jelentősen csökkenhet a fővárosi oktatás színvonala, Budapest pedig elveszítheti tudáscentrum-jellegét – tette hozzá.

47

2012. január 25. Fővárosi Közgyűlés vita „Együtt a Fazekassal a XXI. század természettudományos oktatásáért” című, TÁMOP 3.1.310/1-2010-0001 számú projektet, és annak támogatási szerződésétől eláll.” címmel benyújtott határozati javaslatról. DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): „az előző ciklusban 14 milliárd forintot fektetett be a Fővárosi Önkormányzat az oktatási ágazat fejlesztésébe. Ezen túlmenően engem sajnos a főpolgármester-helyettes úr nem győzött meg arról, miszerint az EU-s források kivonásának mi lenne az oka, amit én felvázoltam. Én továbbra sem látom se a költségvetésben, seholazt, hogy az a pénz, amit mi most esetleg az ország egyik legjobb gimnáziumára nem költenénk el, hova fog menni, mint ahogy azt sem láttuk, hogy például a korábban az önök által és az előző közgyűlésben megszavazott, radiológiai fejlesztés több mint 1 milliárdja hova tűnt el és mibe sikerült befolyatni. … Én úgy gondolom, hogy a humán szektor fejlesztése továbbra is megkerülhetetlen, illetve a fenntartása is. Tulajdonképpen mi az, amiért a Fővárosi Önkormányzat egyáltalán létezik és fennmarad, ami a feladata a BKV- kívül? Többek között pontosan egy valóban világhírű és magas színvonalú oktatási rendszer és az ehhez tartozó iskolák fejlesztése. Én úgy gondolom, hogy a jövőben sem szabad magáról lerúgnia ezt a feladatot, és ha nem is 14 milliárdot, mint az előző időszakban, de legalább azt a minimális önrészt, amit ebben az EU-s pályázatban biztosítani kellett volna, a jövőben mindenféleképpen tegye bele. A főpolgármester és a fideszes városvezetés felébredt: nem lesz hol tanévnyitó beszédeket tartani! Talán ezért, vagy talán azért, mert Tarlós István két év után a Fazekasban ráébredt a fővárosnak nemzetközileg elismert jó iskolái és oktatási rendszere van, szavakban és kismértékben megjelentek a teljes államosítás elleni fellépés csírái. Túl sokat nem kell várni ettől, hamar kapitulálni fognak Orbán akarata előtt, és tenni semmit nem akarnak. Ezért utasítják el az államosítást akadályozó szocialista javaslatot. 2012. április 10. (MTI) Az általános iskolák 2013. január 1-je után is önkormányzati tulajdonban maradnak, az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át, illetve finanszírozza közölte a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára egy keddi budapesti önkormányzati konferencián. Farkasné Gasparics Emese elmondta, az általános iskolai ellátáshoz kapcsolódó vagyon továbbra is az önkormányzati rendszer része marad, ám azokat a jövőben a települések más célokra is használhatják. A helyettes államtitkár szerint így az iskolák épületeit, az eddig kizárólag oktatási célokat szolgáló ingatlanokat, vagyontárgyakat - oktatási időn kívül - az önkormányzatok közösségi, sport, kulturális, turisztikai célokra is hasznosíthatják. A helyettes államtitkár előadása után 48

Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes az iskolai épületek önkormányzati tulajdonban maradásával kapcsolatban azt vetette fel, hogy ebben az esetben az állam fog-e bérleti díjat fizetni a településeknek. Farkasné Gasparics Emese azt válaszolta, hogy jogi megoldásként az állam és az önkormányzatok várhatóan üzemeltetési szerződéseket kötnek egymással. 2012. augusztus 16. InfoRádió A főpolgármester a műsorban arról is beszélt, hogy a főváros nem így képzelte el az oktatás fővárosi átalakítását. Azzal, hogy elveszik a fővárostól a gimnáziumokat, a Városházának akárcsak a többi önkormányzatnak - gyakorlatilag csak gondnoki szerep maradt, az oktatásirányítás, a szakmai munka, vezetők kinevezése elkerült tőlük - fogalmazott. Kiemelte, hogy a város vezetése nem támogatta az oktatás ilyen jellegű átszervezését, és a közeljövőben találkozik majd Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral. Fővárosi Közgyűlés, 2012. szeptember 14. HORVÁTH CSABA (MSZP): „Azt gondolom, hogy a mai nap főpolgármester úr is önkritikát gyakorolt, és beismerte, hogy van olyan, hogy egy városvezető hibázik és korrigál. Egyébként azt gondolom, hogy ez a korrekt és tisztességes módszer, mármint mindenki hibázhat, és a lehetőség is megvan a korrekcióra. …. Ezért azt indítványozom, és kérem a főpolgármester urat, hogy fogadja be, hogy a főváros kinyilvánítja azon szándékát, hogy nem kívánja állami gondoskodásba adni az intézményeit, és él a főváros felterjesztési jogosítványával, hogy ezt közölje a Magyar Országgyűlés illetékeseivel. Szeretném indokolni, hogy miért tettem ezt a javaslatot. Azt megállapíthatjuk, hogy az elmúlt két év legnagyobb vesztesei maguk az oktatás szereplői, sajnálatosan a diákok, az oktatásban lévő szervezők, pedagógusok, technikai személyzet, akik mind-mind a főváros hathatós, segítő kiegészítésével dolgoztak eddig, hiszen a normatívához ökölszabály alapján egy forinthoz több mint egy forintot adott hozzá a főváros, nagyjából egy forint húsz fillért. Ehhez képest az államosításban pont azok a garanciák hiányoznak, amelyek az okokat és az értelmét megvilágítanák. … Én azt javaslom, hogy két év után, miután a főváros jelenlegi urai meglehetősen szolgaian kiszolgálják a kormány minden dilettáns és előkészítetlen elképzelését, talán itt lenne az ideje, hogy ebben a témában szintén az asztalra csapjanak, ahogy egy másik témában már javasoltuk a mai napon. Hiszen a bizonytalanság óriási, nincsenek meg a rendeletek, nincsenek meg a jogszabályi keretek, és az önkormányzatok vezetői sincsenek tisztában ezekkel. Ha itt bármely polgármester úr úgy érzi, hogy kellő információval rendelkezik, akkor álljonfel, és mondja el részletesen. Szerintem van itt arra igény, fogadókészség, hogy akár egy-másfél órában is meghallgassuk, hogy konkrétan, részletszabályokban kidolgozva mi fog történni. Én több iskolaigazgatóval, és nem csak fővárosiakkal tartok kapcsolatot, gyakorlatilag az 49

anarchia és a teljes nihil az, ami ezt az ügyet körülveszi, káosz és félelem uralkodik a területen. A következőkben néhány kérdést tennék fel, hogy mit kíván tenni a városvezetés annak érdekében, hogy a városban meglévő eddigi plusz pedagógiai szolgáltatások, speciális pedagógiai programok, oktatási képességek ne tűnjenek el, sőt maradjanak meg. Van 20 milliárd forint, amit a főváros tett bele eddig az oktatásba, aminek egy részét az üzemeltetés a továbbiakban is felemésztené, de ugye, annak a különbözete megmarad a fővárosban. Más közfeladatokat láthatnak el ebből a fővárosi intézmények, vagy pedig ezt a nagy állami fekete lyuk elnyeli? Ezekre a kérdésekre is válaszolni kellene tudni. Hogyan kívánja garantálni, hogy 2013 után megmaradhassanak a város oktatási intézményei, és ne legyen tömeges, se iskolabezárás, se pedagógus elbocsátás? … Lesz-e lehetőség arra, hogy az önkormányzat az üzemeltetésen túl némileg segítse azokat az intézményeket, iskoláit, amelyek egyébként a sajátjai voltak? Ha igen, akkor milyen formában nyílik erre lehetőség? ELŐTERJESZTŐ válasza: A módosító javaslatokat nem támogatom. Somfai Ágnes módosítójával kapcsolatban: egész egyszerűen az, hogy mi fog történni ezeknél az intézményeknél, sajnos, mivel nem mi leszünk a fenntartók, már nem a mi feladatunk, tehát erről nem nekünk kell gondoskodni, nem nekünk kell gondolkodni, ezért nem tudom támogatni. Horváth Csaba frakcióvezető úr felvetéseire, kérdéseire, hogy a plusz pedagógiai szolgáltatások megmaradjanak, ugyanaz a válaszom, mint Somfai Ágnesnek: nem a mi feladatunk lesz, tehát erről nem mi fogunk gondolkodni. 2012. szeptember 24. (MTI) A kórházak központi irányítását, az általános iskolák és szakiskolák állami kézbe adását a főpolgármester jó lépésnek tartja, a gimnáziumok esetében azonban azzal "messzemenőkig nem ért egyet". Szerinte azoknak az önkormányzatnál kell maradniuk, mert a patinás gimnáziumok öregbítik a város hírnevét. Jelezte: tart attól, hogy nemcsak a normatívát fogja "elvinni" az állam. Szegénységi bizonyítvány és teljes kapituláció – félidős beszámolójukban fél oldalt sem tudtak összekaparni az oktatásról. Tarlós István félidős beszámolója 2012. szeptember Oktatás „A nehéz gazdasági körülmények és a csökkenő gyermeklétszám ellenére a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt két év során nem zárt be oktatási intézményt. A fenntartásunkban 50

működő iskolák a tőlük megszokott és elvárt magas színvonalon látják el feladataikat. Ezt bizonyítják az országos eredményességi mérések is. A közelmúltban megjelent az iskolák rangsora, amelyben három intézményünk (Fazekas, Eötvös, Puskás) is előkelő helyet foglalt el. Az iskolarendszer fenntarthatósága érdekében stabilizáltuk az intézmények működését, racionalizáltuk a gazdálkodási tevékenységüket. Létrehoztunk 16 gazdálkodó szervezetet, amelyek jelentős terheket vettek le az iskolaigazgatók válláról azzal, hogy átvették az intézmények gazdálkodás-szervezési, pénzügyi, számviteli, munkaügyi, valamint működtetési feladatait. Új gyógypedagógiai intézményt hoztunk létre, ahol enyhe, illetve középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókkal foglalkoznak. Egy másik intézményünket teljes mértékben a hiperaktív gyermekek képzésére állítottuk át. Tekintettel az autista gyermekek növekvő számára, szeptembertől két intézményünkben indult olyan csoport, amely speciálisan az autizmussal élők igényeit képes kielégíteni. 2013. április 14. (MTI) Minden egyes tanuló elhelyezése meg lesz oldva, nem újdonság, hogy vannak olyan iskolák, körzetek, ahová többen szeretnék járatni a gyermeküket, ez korábban, az önkormányzati fenntartási rendszerben is így volt - mondta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetője az MTI-nek vasárnap. Marekné Pintér Aranka arra reagált, hogy az MSZP szerint az első osztályosok beiskolázási zavaraiért egyértelműen a Fidesz által létrehozott rossz oktatási rendszer tehető felelőssé. Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja szerint a központ mulasztása miatt fordulhatott elő, hogy az oktatási rendszer nem készült fel az iskolába jelentkezők magasabb számára. Simon Gábor országgyűlési képviselő elfogadhatatlannak nevezte azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely az osztálylétszám emelésével próbálja megoldani a beiskoláztatási problémákat. 2013. szeptember 16. (HVG.hu) 17 ezer budapesti elsős diák kapott az iskolakezdéshez narancssárga színű uzsonnásdobozt, benne Tarlós István levelével. Az akció több mint 5 millió forintba került. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Budapest Főváros Az akció első állomása a III. kerületi Dr. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola volt, ahol Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és Klug Lajos, az FKF Zrt. vezérigazgatója "ünnepélyes keretek között adta át a dobozokat az elsősöknek". Ebben a gyerekek Tarlós István főpolgármester köszöntőlevele mellett "egy vidám, színes órarendet, valamint a társaság kabalafigurájának, Kuka Manónak a környezetvédelmi jó tanácsait találták". 2013. szeptember 11. (MTI) 51

Kunhalmi Ágnes szocialista oktatáspolitikus szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, a diákok sok iskolában máig nem kapták meg az összes tankönyvet. Véleménye szerint a kormány a tankönyvterjesztés államosításával egy jól működő rendszert tett tönkre, a szülőktől már nyáron beszedték tankönyvcsomag árát, nagyobb lett az árrés, és nehezebben lehet hozzájutni a könyvekhez. 2013. szeptember 19. (Szeged Ma) Alattvalóvá teszi a pedagógusokat, és lassan működésképtelenné teszi a közoktatási rendszert a kormány – jelentette ki Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatási szakpolitikusa a Szegfű Klubban. … Bírálta az államosítást, a működtetés és a fenntartás szétválasztása komoly gondokat okoz Kunhalmi szerint, illetve nehezményezte, hogy az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk abba, hogy mi történik az intézményekben, például a nyújtott szolgáltatások vagy épp a pedagógiai program terén. A szakpolitikus kijelentette, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem tudja ellátni a rá ruházott feladatokat, hiszen egy betört ablak cseréjére hónapokat is várni kell, vagyis lassú és bonyolult a központosított új rendszer. 2013. november 12. (MTI) Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja keddi sajtótájékoztatóján lemondásra szólította fel az állami könyvtárellátó vezetőjét. Azt mondta: a kormány hatékonyabb, olcsóbb, átláthatóbb és professzionális tankönyvterjesztést ígért, amikor tavaly egyetlen állami cégre, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-re (Kello) bízta ezt a feladatot. Ezzel szemben – folytatta – bár két hónap eltelt a tanévkezdés óta, sok iskolában továbbra sincs miből tanítani, mert nem érkeztek meg a tankönyvek, munkafüzetek. Feltette a kérdést, ha az Orbán-kormány szerint ilyen egy professzionális állami szolgáltatás, mit lehet várni a tankönyvkiadás államosításától, amire sajtóhírek szerint ugyancsak készül a kormányzat. Kunhalmi Ágnes arra szólította fel a kormányt, ne államosítsa a tankönyvkiadást, ne verjen szét egy újabb jól működő piacot, és állítsa vissza a tankönyvterjesztés korábbi rendszerét. Ellenkező esetben az MSZP, ha kormányra kerül, első intézkedései között teszi ezt meg – közölte. A szocialista politikus egyúttal lemondásra szólította fel a Kello vezetőjét a késedelmes tankönyvkiszállítás miatt.

52

Szociális ellátás - A hajléktalanüldözés és a szegények kriminalizálása 2010-ben a Fidesznek semmilyen elképzelése nem volt arról, hogy miként lehetne javítani a budapestiek életminőségén. Ez azóta sem változott. Akkor ez csak hiányosságnak tűnt, de 2012-re kiderült nem is érdekli a fideszes városvezetést miként élnek a fővárosiak. A kormányzati politikát követik ők is fővárosi szinten. Azaz csak azzal kell, lehetőleg minél látványosabban foglalkozni, ami szemet szúr és feltűnő. Azonban ezeknek a látványos lépéseknek is az ágazatból való pénzkivonással kell járnia. Azokkal a szociális területekkel is foglalkozniuk kell, ahonnan pénz vonható ki az elhibázott kormányzati és fővárosi gazdaságpolitika finanszírozására. Ezeken a területeken az elv, hogy minimálisra kell csökkenteni az alapvető ellátások színvonalát, már ezzel 100 milliókat kivonva a rendszerből, és várni, hogy a rendszer kivérezzen, megától összeomoljon, így működésképtelenségre hivatkozva az egészet meg lehet szüntetni, át lehet adni másnak az intézményeket. Itt az alapelv a „lopakodó felszámolás”, azaz minél észrevétlenebbül kell eljárni, a lehető legjobban távol tartva az ügyet a nyilvánosságtól. A tarlósi szociálpolitikáról szóló fejezetnek kifejezetten az a célja, hogy bemutassa a „látványszociálpolitika” mellett a városvezetés lopakodva leépítő szociálpolitikáját. A „látványszociálpolitikai” ügy egyértelműen a hajléktalanság. Az egyszerű, mindennapi megélhetésért küzdő budapesti polgár egyszerre érez sajnálatot és táplál félelmet szerencsétlen sorsú embertársai iránt. A félelmet a látvány és a tudat adja, hogy még mindig van hová lecsúszni. A félelemtől pedig úgy lehet megszabadulni, ha félelemben élő nem is találkozik félelme tárgyával. Az Orbán-Tarlós páros politikája a hajléktalanságot tette meg Budapesten a „látványszociálpolitika” tárgyává. Tudatosan gerjesztették az emberek félelmeit, akár a gyűlölet szintjére is. Majd látványos, kampányszerű akciókkal felszámolták – persze csak látszólag és részlegesen – a polgárok félelmének tárgyát, a látható hajléktalanságot. Rendet ígértek és rendet tettek, példát statuáltak a hajléktalanokon! Ebben minden lépésük etikátlan és embertelen volt, amely ellen egy baloldali erőnek szólnia kellett. A kriminalizálás, a rendőri kényszerítés, a szabadságtól való megfosztás, a kiszolgáltatott, védekezni nem képes emberekkel szembeni erőfitogtatás, akciószerű fellépés a tekintélyuralmi rendszerek sajátja. A budapesti hajléktalanokkal szembeni fellépés, talán erősen fogalmazva, jellegében az állami és városi hatalom által szervezett, XXI. századi módszerekkel végrehajtott pogrom, üldöztetés volt. Mivel a hatalom ereje rendkívül véges ezért teljes erővel csak a város bizonyos területeire korlátozódott. Látszólag eredményes volt, hiszen onnan eltűntek a hajléktalanok, viszont megjelentek néhány száz méterrel odébb a lakóövezetekben, a boltok védett előtereit, kiugróit, kapualjakat menedékként használva. A városvezetés odáig jutott, hogy a szociálpolitikájának egy ügye volt, mondhatjuk együgyűen csak a hajléktalanságra akarták redukálni Budapest minden

53

szociális problémáját, amelyet ha megoldanak, akkor nem lesz szükség semmilyen fővárosi szociálpolitikára. Természetesen itt is több tízmilliárdos volt a forráskivonás, kizárták a korában hajléktalan ellátással foglalkozó tucatnyi civil szervezetet, így monopolizálva, központosítva az ellátórendszert. Voltak látványosnak szánt, de félkész intézményátadások, civil mozgalom szerveződött a tarlósi hajléktalanpolitikával szemben, tüntetéseket szerveztek még a városházán is. 2012 tavaszán pedig megjött a fideszes városvezetés győzelmi jelentése is: míg az elmúlt 8 évben évente 30 fagytak meg Budapest utcáin, ezzel szemben az utolsó télen csak egy személyt ért fagyhalál, más néven kihűlés miatti elhalálozás a közterületen. Sokaknak feltűnt ez a sztahanovista jellegű, mégis morbid és tragikus Tarlós kijelentés. Hamar előkerültek más adatok is az ombudsman által szervezett konferencián: A rendőrség illetékes alezredese szerint 2011.. október 1. és 2012. március 31. között 14 hajléktalan halt meg Budapesten közterületen. „Nem csak kihűlés miatt” (egy hajléktalan meghalhat az alkohol miatt is, és számtalan más okból). Ennél is érdekesebb a kihűléses esetetek kezelését vezető a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának osztályvezető főorvosának, Zacher Gábor kijelentése: 2011. szeptember 1. és 2012. április 1. között 214 beteget szállítottak hozzájuk hipotermia miatt, és 61 haláleset történt, az elhunyt betegek 75 százaléka hajléktalan. Valaki itt hazudik! Vajon ki a hitelesebb a közvélemény előtt Tarlós István, vagy az életeket mentő Zacher főorvos? Azaz a fidezses várospolitika szomorú mérlege a következő: a tél miatt az utcán, vagy rögtön kórházba szállítás után 60 hajléktalan halt meg az elmúlt télen, ez 100%- os növekedés a halálozásban. Viszont a nagy erők mozgósításának hatékony volt: haláluk előtt néhány órával, néhány perccel el tudja tüntetni a fővárosi vezetés a hajléktalan haldoklót az utcáról. Ami a szociálpolitika nagy részét, az elrejtett részt illeti. A fideszes városvezetés mindenhol visszavesz, megszorít, vagy felemeli a kezét: ez nem is a mi dolgunk. Már az első évben közel 1,5 milliárddal kevesebb jutott a fővárosiak szociális ellátására. Nem az ő dolguk a budapesti devizahitelesek segítése, azért többször leszavazták az erre vonatkozó szocialista indítványokat. Nem az ő dolguk a Budapesten az elmúlt két évben 4,5%-ról 6,5%-ra növekvő munkanélküliséggel való foglalkozás, még akkor sem, ha az általuk elfogadott, semmitmondó Szociális Stratégia szerint, azaz a fővárosi Fidesz szerint 9,5%-os a munkanélküliség a fővárosban, tehát úgy tudják még nagyobb a baj. Pedig már az is elég baj, hogy azt sem tudja a városvezetés, mekkora a munkanélküliség és a KSH- val ellentétes adatokkal dolgoznak. 7 Mindenesetre a megoldásuk zseniális: meg kell szüntetni a fővárosi álláskeresőket segítő alapítványt és Budapesten is kell a vidékihez hasonló közmunka-rabszolgaság. Nem az ő dolguk az sem, hogy ellehetetlenítik a panelben élő több mint félmillió budapestit, és a rezsitartozással rendelkezők további tízezreit. Nem az ő dolguk, hogy két éve nincs 54

panelprogram, emelkednek a kormány döntései miatt a távhődíjak. Nem az ő dolguk, hogy a közműcégek leálltak a bérhátralékosokat segítő alapítvány támogatásával, a városvezetés által kreált hiányt fedezi a hasznuk és némi jut a foci támogatására is. Idén még tudta az előző városvezetés alatt képzett tartalékból a szolgáltatásai 50%-át fizetni az alapítvány, de jövőre több tízezer család támogatása szűnhet meg, felgyorsítva ezzel Budapest szociális katasztrófáját. Nem az ő dolguk, hogy mint a maguk is elismerik az idős és szociális intézmények már az alapfeladataikat sem tudják ellátni, viszont intézmény-összevonásokat és a térítési díjak emelését tervezik. Mindeközben pedig nagyon sajnálják, hogy a kormány nem vette el Budapesttől a szociális ügyeket a kórházak és az iskolák után, így nekik kell vesződniük az ellátórendszer lerombolásával. Hajléktalanok nélkül fideszes szociális program sem lenne, csak a felszámolói tevékenység A fideszes Budapest Program és a kampány sem szólt szinte semmi másról, ha szociálpolitikáról eset szó, mint a hajléktalanokról. Az idősekről, fogyatékkal élőkről, szegény gyermekekről csak egy-egy esemény kapcsán, egy-egy általános mondat erejéig esik szó. (az időseknek édesanyáknak alacsonypadlós buszokat és tiszteletet, fogyatékkal élőknek egy városházi állást ígért, meg családbarát máltai játszóteret minden kerületbe) A városvezetés azóta is tartja magát ehhez, és a szociálpolitika az elvonásokon túl a hajléktalanüldözést jelenti ma Budapesten. Így a Fidesz a hajléktalanoknak köszönheti, hogy egyáltalán volt mondanivalója erről a területről. A szociális ellátás területét tekintve sajnos kijelenthetjük, hogy 2013 Budapest rendszerváltást követő időszakának legsötétebb esztendeje. A főváros vezetése a szakma, a civilek, az ellenzék tiltakozását, vagy csak az alapvető erkölcsi, emberiességi szabályokat figyelmen kívül hagyva újabb lendülettel fogott hozzá a legelesettebb, legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő embertársaink üldözésének, a fedél nélkül élők megbélyegzésének, a szegénység, a szegény emberek kriminalizálásának. 2012 novemberében az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Az AB emellett azokat a rendelkezéseket is megsemmisítette, melyek alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták volna meg a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat. Az AB szerint összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályzott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie, írták a bírák véleményükben. Az Alkotmánybíróság szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását.

55

A bírák szerint a törvény szövege ráadásul a jogbiztonságot is sérti, mivel hiányosságai és ellentmondásai olyan súlyos problémákat jelentenek, amelyek jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldhatók fel. A hajléktalanok kiszorítását célzó fideszes álpolitika legembertelenebb, legcinikusabb megnyilvánulása az volt, amikor 2013 elején a főváros csúszásveszélyre és munkaterületre hivatkozva kordonokkal zárta el a budapesti aluljárók falainak tövét, ellehetetlenítve azt, hogy a szokatlanul hosszú télen a fedél nélkül élők a néhány fokkal melegebb, zárt aluljárókban húzhassák meg magukat. Tarlós István hajléktalanokat üldöző embertelen politikája aztán hathatós támogatást kapott a parlament fideszes többségétől, amikor – ismét megalázva az Alkotmánybíróságot – az alaptörvénybe emelte a hajléktalanok módszeres üldözésének lehetőségét. Az alaptörvény negyedik módosításával a Fidesz márciusban visszaadta az önkormányzatoknak azt a jogot, hogy a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségügyre hivatkozva kitilthassák a közterületekről a fedél nélkül élőket. Az alaptörvény „cserébe” mindössze annyit vár el az önkormányzatoktól, hogy azoknak „törekedni kell” a hajléktalanok elszállásolására. 2013 novemberében révbe ért a Tarlós féle embertelen politika. A főváros fideszes többsége jobbikos támogatással elfogadta az új hajléktalanrendeletet, amely csaknem az egész városban megtiltotta a hajléktalanok életvitelszerű tartózkodását. A parlament által kijelölt világörökségi zónához a főváros vezetése is hozzátette „tilalmi zónáit”, amelyeket a kerületek még tovább bővítettek. Szakemberek bírálták az új rendeletet, mivel az nem tesz különbséget az egyéni sorsok között, nem foglalkozik a megelőzéssel, nem tartalmaz mentorprogramot és még csak kísérletet sem tesz legelesettebb embertársainknak a társadalomba való visszailleszkedésének elősegítésére. 2013 Budapestjén a szegénység, a hajléktalanság nem társadalmi probléma, nem szociális kérdés, hanem erőszakkal szabályozandó rendészeti, köztisztasági és idegenforgalmi kérdés. 2010. szeptember, Tarlós István programja Minden gyermek tisztességes lakáskörülmények között nevelkedjen fel Budapesten. Az alapellátás intézményhálózatát felhasználva óvodai, iskolai programok indítása a gyermekszegénység teljes felszámolására. Az idős embereket egyre inkább aktív résztvevőkként kell kezelni, ahelyett, hogy a társadalompolitika passzív alanyainak – választóknak, betegeknek, gondozottaknak – tekintenék őket. Az egészségügyi és szociális ellátáson túl szélesebb értelemben is el kell gondolkodni azon, hogyan lehet jobban bevonni az idős embereket az életüket érintő döntésekbe. Az idősek jövedelembiztonságának és foglalkoztatásának előmozdítása beleértve az öngondoskodás intézményeinek megteremtését, karbantartását és garanciák vállalását). Az élethosszig tartó oktatás, képzés segítése, valamint kulturális és közoktatási ösztönzők az időskori élet méltóságának előmozdítása érdekében. 2010. szeptember 20. (MTI)

56

A következő négy évben minden budapesti kerületben épül majd a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) üzemeltetésében működő játszótér - közölte a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje hétfőn, amikor ellátogatott egy óbudai "máltai" játszótérre. Tarlós István az MTI kérdésére elmondta, megválasztása esetén azt szeretné elérni, hogy valamennyi kerületben legalább egy máltai játszótér épüljön. Az ehhez szükséges forrásokat a fővárosi önkormányzat biztosítaná, míg a játszóterek üzemeltetését az MMSZ vállalja magára. A MMSZ ügyvezető alelnöke, Győri-Dani Lajos az MTI kérdésére arról beszélt, hogy az óbudaihoz hasonló játszóterek megépítése – ha azon épület és sportpálya is van - mintegy 150 millió forintba kerül. 2010. október 1., (MTI) A Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje szerint fel kell mérni, hogy az idősek mit akarnak, mik az igényeik. Tarlós István szerint ma az idősek gyakran nem azt kapják, amire valóban szükségük van. A jelölt szerint ma a fővárosban nem veszik figyelembe az időseknek a legegyszerűbb igényeit, például azt, hogy az utcán közlekedésbiztonságra van szükségük, arra, hogy a járdák rendben legyenek, vagy hogy a lámpák beállítása megfelelő legyen. Tarlós István egy III. kerületi gondozó intézményben tett látogatása alkalmából azt hangoztatta: meg kell hallgatni az időseket, fel kell mérni, mit akarnak. Közölte, ha megválasztják, arra fog törekedni, hogy ezeket az igényeket helyesen állapítsák meg. 2010. szeptember 28., (MTI) A Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje szerint nem látványosan kell segíteni a fogyatékkal élőknek, hanem az életformájukban kell számukra praktikus segítséget nyújtani, például a fővárosi közlekedés akadálymentesítésével. Tarlós István - aki kedden, egy VI. kerületi intézményben tartott fórumon a különböző érdekképviseleti szervezetek javaslatait hallgatta meg - azt mondta, hogy megválasztása esetén a Városházán a fővárosi fogyatékos szervezeteknek is lenne egy képviselője, aki főállásban irányíthatná a szakterületet. Jelezte: nem tartja elegendőnek, hogy jelenleg egyetlen nyugdíjas foglalkozik a Városházán a fogyatékosok problémáival. Együgyű megoldás az egy-ügyü fideszes szociálpolitikában: a hajléktalanok láthatatlanná tétele, még ha az halálos áldozatokat is követel. Amit ígért Tarlós és a Fidesz azt betartotta, vért verejtéket és könnyeket ígért a budapesti hajléktalanoknak. Embertelen módon, a kiszolgáltatottság kihasználásával „Látványpolitikát” csinált az emberi tragédiákból, úgy hogy közben tízmilliókat vont ki a rendszerből. Majd miután intézkedései miatt az elmúlt télen (2011-2012) a szakértők szerint 60 hajléktalan halt meg Budapesten, duplája az elmúlt évek átlagának, akkor pofátlan módon győzelmi jelentést adott ki, egyetlen halálesetet említve. Pedig szakértők már az első Tarlós-féle télen (2010-2011) is 10%-os növekedést jeleztek.

57

Persze a rendszer hatékony volt, hiszen a hálál beállta előtt még elvitték a haldoklókat az utcáról, de ez morbid hatékonyság. A főpolgármester gondolkodásmódját jellemzi, hogy amikor elégedetlenségének adott okot, akkor egy szörnyű példát hozott fel: 2011. december 9én reggel az a megrázkódtatás érte, hogy látott egy embert, aki a közterületen végezte el a „dolgát”. Nyilván nem lehetett egy átmulatott éjszaka után hazafelé támolygó fiatal, vagy más, csak egy hajléktalan, és nyilván azért végezte ott a dolgát, mert hajléktalan, nem pedig azért, mert nincs nyilvános WC. 2009. június 18. (MTI) "Ha csak a hajléktalanok gyámolítását tűzzük ki célul, akkor a város szét fog esni, ha pedig csak hatósági eszközökhöz ragaszkodunk, akkor a társadalomnak ez a növekvő szegmense teljesen magára fog maradni" - összegezte szavait Tarlós István, aki szerint a probléma kezelése a mindenkori városvezetés felelőssége. 2010. május 7. (Duna TV) Az Európai Parlament 2015-ig fel akarja számolni a hajléktalanságot, ehhez Budapestnek csatlakoznia kell. Reális ez a cél? - kérdezte a Közbeszéd. "Abszolút reális cél, biztos, hogy meg lehet oldani egy éven belül" - válaszolt a volt főpolgármester-jelölt. Ehhez szerinte néhány hiányzó elemet kell pótolni a hajléktalan-ellátásban: koedukált szállókat létesíteni a párok számára, gondoskodni a hajléktalanok biztonságukról akár hatósági úton is, a munkaképesek számára pedig - elősegítve a visszailleszkedésüket a normál életbe közmunkákat szervezni. "Akik ezek után is folytatják azt az életmódot, amivel zaklatják az embereket a város funkcionális pontjain, nincs mese, azokat hatósági erővel el kell távolítani. Egy nemzet fővárosa nem arra való, hogy a konszolidált többség egész egyszerűen ne tudja használni" szögezte le Tarlós István a Duna Televízióban. 2010. november 3. (MTI) A főpolgármester december 15-éig rendet kíván tenni a főváros kiemelt aluljáróiban; A városvezető elmondta, a "Társadalmi megbékélési program" jegyében megpróbálja koordinálni több intézmény - köztük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Belügyminisztérium, a MÁV, a fővárosi közszolgáltató cégek és a hajléktalanok ellátásával megbízott Budapesti Módszertani Szociális Központ - tevékenységét. Mint mondta, ezt annak érdekében teszi, hogy "a városban a biztonság növekedjék", valamint azért, hogy a tél folyamán közvetlen veszélybe került emberekről gondoskodjanak. A rövid távú cél az, hogy ne tartózkodjanak életvitelszerűen hajléktalan emberek az aluljárókban és frekventált közterületeken. Tarlós István szavai szerint jelenleg kétszáz "látható, fellelhető" hajléktalanról lehet Budapesten beszélni, közülük az aluljárókban mintegy százhúszan élnek "életvitelszerűen".

58

Hozzátette: nem látható a becslések szerinti további 6 ezer ember, akik erdőkben, vagy építési területeken húzzák meg magukat. Elmondta, a szociális ellátórendszer-program keretében az önellátásra képes hajléktalanok számára szociális bérleti rendszert alakítanak ki; így például albérleteket, ágybérleteket vagy munkásszállókhoz hasonló intézményeket. Hozzátette: számukra foglalkoztatási programot is kidolgoznak a közmű- és közszolgáltató cégek bevonásával. Közölte, akik önellátásra képtelenek, azok esetében külön- külön megvizsgálják, hogy "konkrétan" hova lehet őket elhelyezni. Jelezte: helyet akarnak találni az alkohol- és drogfüggők, a pszichiátriai betegek számára, de koedukált és "kutyás" férőhelyeket is kialakítanak. "Aki még mindezen feltételek biztosítása ellenére is netán agresszív módon megpróbál ragaszkodni ahhoz, hogy az aluljárókban éljen életvitelszerűen, az törvényen kívül helyezi magát tudatosan; azzal úgy fogunk eljárni, ahogy el szoktak járni az önmagukat tudatosan törvényen kívül helyező emberekkel szemben" 2010. december 2. (MTI) Eddig 116, a kiemelt budapesti aluljárókban életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan esetében "van vállalás arra", hogy december 15-ig megfelelő elhelyezéshez juthatnak - közölte Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek (BSZKI) szakmai igazgatója csütörtökön az MTI megkeresésére. A "kimenekítési akció" jelenleg ott tart, hogy 116 ember kapott névre szóló igazolást arról: "elhelyezése folyamatban van" – írta Győri Péter az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában. Közlése szerint eddig 68 ember közölt nagyjából konkrét kívánságot, választott a lehetőségek közül. "A többieket vagy már elküldték, s ezért már éppen nem találjuk, vagy maguk elmentek máshova, vagy még nem döntöttek, hova menjenek" - írta. 2010. december 14. (MTI) Egyszerű, cinikus "látszatakciónak" nevezte Horváth Csaba, a fővárosi MSZP-frakció vezetője Tarlós István főpolgármester Társadalmi Megbékélés nevű programját. A politikus szerint a program lényege, hogy az önkényesen kiválasztott aluljárókból bármi áron eltávolítsák a hajléktalanokat. Horváth Csaba keddi közleménye szerint helyes, hogy a főpolgármester javaslatot tesz a hajléktalanok helyzetének javítására, de az, hogy a legforgalmasabb aluljárókból bármi áron máshová száműzik a hajléktalanokat, nem jelent valódi megoldást. "A hajléktalanság problémáját nem lehet és nem szabad kampányszerűen kezelni. Komplex, összefüggésekben és hosszú távon fenntartható programra van szükség, ami a tényekből indul ki, nem ígér teljesíthetetlent, nem cinikus és együttműködésen alapul" – áll a közleményben. 2010. december 15. (MTI)

59

Alkotmányjogi és humanitárius szempontból elvárható minimum, hogy az állam addig ne szankcionálja az "életvitelszerűen utcán élést", amíg nincs meg az éjjel-nappal, hétvégén is ténylegesen működő intézményes háttér, amely az utcán élő hajléktalanokat fogadni képes írta Szabó Máté ombudsman Tarlós István főpolgármesterhez szerdán intézett levelében. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az MTI-hez is eljuttatott levelében "a kifejezetten rendészeti jellegű megoldások előtérbe kerülésével szemben az önkormányzatok felelősségvállalására, az intézményi háttér fejlesztésére" hívta fel a figyelmet. Egyben tájékoztatást kér a főpolgármestertől arról, milyen intézkedéseket kíván tenni a közeljövőben a fővárosi önkormányzat a hajléktalanság kezelésével kapcsolatban, különös tekintettel a közterület- használattal összefüggő rendeletalkotási elképzelésekre. 2011. március 17. (MTI) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai kórház főorvosa nem ért egyet azzal a tervvel, amely szerint kitiltanák a hajléktalanokat a közterekről, és a hatóságok egy erre kijelölt helyre szállítanák azokat, akik elutasítják a szociális ellátást. Számításaik szerint a kitiltás biztos, hogy drágább, mint a már elkezdett program folytatása. 2011. március 22. (MTI) A "Tízek" Hajléktalan Embereket Segítők Budapesti Tanácsa arra kérte a fővárosi képviselőket és Tarlós István főpolgármestert, hogy ne fogadják el a hajléktalanellátó civil szervezetek szerződéseinek egyoldalú felmondásáról szóló előterjesztést. A szervezet keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: beláthatatlan következményei lennének a szerződések felmondásának, azért a szervezetek semmilyen felelősséget nem tudnak vállalni, és nincs eszközrendszerük a kialakuló helyzet kezelésére sem. A 11 szociális szervezettel eddig 18, határozatlan idejű közszolgálati szerződése volt az önkormányzatnak, a főváros új vezetése ezeket nyolc hónapos felmondási idővel kívánja megszüntetni. 2011. április 15. (MTI) Április 15-ével véget ért a hajléktalanok téli ellátása, s megszűntek az időszakos férőhelyek. Az idei télen kétszáz embert szállítottak fővárosi közterületről valamilyen ellátó intézménybe – közölte Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója pénteken budapesti sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett: egy felmérés szerint a fővárosban mintegy nyolcezer ember "nem aludhatott otthon" februárban. Zacher Gábor, az Erzsébet kórház főorvosa, aki az osztályát "a hibernált lelkek őrzőjének" nevezte, elmondta: 2010 szeptembere és 2011 áprilisa között 157 beteget szállítottak hozzájuk hipotermia miatt, ezeknek a háromnegyede hajléktalan ember volt, egynegyede pedig lakásból beszállított idős ember. Ebben az időszakban 51 ember halt meg kihűlés következtében. Közölte, a korábbi évhez viszonyítva tíz százalékkal növekedett a betegek száma, öt százalékkal pedig több a haláleset történt. 60

2011. április 27. (MTI) Az MSZP szerint Budapest vezetése csak felületi kezelést ad a hajléktalanproblémára, hiszen megoldásról nem, csak a látványuk száműzéséről döntöttek a közgyűlés szerdai ülésén. Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője a közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a város vezetése előbb csapott a korbáccsal, a megoldás pedig csak később rajzolódik ki. Mint mondta, a megoldásról nem, csak a hajléktalanok közterületről kitiltásáról szavaztak. Kifejtette: mintegy kétezer új férőhelyet kellene létrehozni azért, hogy emberhez méltó feltételeket biztosítsanak a hajléktalanoknak az újrakezdéshez. Hozzátette: a költségvetés tervezésekor javasolták évi kétszáz új éjszakai férőhely létrehozását, de azt a vezetés nem támogatta. Hangsúlyozta: a szakma is egyetért azzal, hogy a szociális ágazatban jelentős visszalépések történtek, mindezt azért, hogy Tarlós István elmondhassa, 20 milliárd forintos tartaléka van a fővárosnak, miközben a csődhelyzetre hivatkozva vontak meg támogatásokat. Az a város nem tud csődben lenni, amelyiknek 20 milliárdos összeg van a számláján - tette hozzá. 2011. április 27. (MTI) Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetheti Budapest azokat, akik a közterületet "életvitelszerű lakhatás céljára" használják; az erről szóló előterjesztést szerdai ülésén fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A rendelet elfogadását megelőző közgyűlési vita mintegy tucatnyi civil hangos tiltakozása miatt kezdődött a meghirdetettnél később. A Város mindenkié elnevezésű, részben hajléktalanokból álló csoport tagjai reggel 9 órától kiabálással és zajkeltéssel akadályozták az ülés megkezdését. A demonstrálók "A város mindenkié" feliratú molinót emeltek a magasba, illetve "a szegények nem bűnözők", valamint "börtön helyett lakhatást" mondatokat skandáltak. A tiltakozásnak végül rendőri igazoltatás vetett véget tíz óra előtt néhány perccel. 2011. július 12. (MTI) Havas Szófia, az MSZP képviselője a hajléktalanságról szóló koncepció vitában azt mondta, több sebből vérzik a koncepció, mert a költségvetésben jelentős pénzt vont el a városvezetés ettől a területtől. A szocialista politikus szerint a körülbelül 2500 hajléktalanból mintegy 1400 gondoskodásáról szól a koncepció, arra nem ad választ, mi lesz a többiekkel. 2011. augusztus 31. (OS) - Somfai Ágnes közleménye Javaslataim azonban nem kaptak megfelelő súlyt a hajléktalanokkal kapcsolatos munkában, ellenben a főváros vezetése az ellenvetéseim és a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére egy hajléktalanokat kriminalizáló rendeletet alkotott. Hogy a rendelet hibás volt, igazolta később az ombudsman is, aki annak visszavonására szólított fel. Tarlós István azonban a mai közgyűlésen közölte, hogy az ombudsman megállapítása csak egy vélemény, amivel nem ért egyet, és egyértelművé tette, hogy nem szándékozik visszavonni a rendeletet. Emellett a 61

főpolgármester sajtónak adott nyilatkozataiban "hajléktalanbűnözésről" beszélt, amely kifejezés használata mélyen igazságtalan, mert nincstelenségük miatt egy egész embercsoportot bélyegez meg tekintet nélkül arra, hogy az egyes emberek követtek-e el bármit is. 2011. december 9. (HVG.hu) Tarlós István főpolgármester és Pintér Sándor belügyminiszter pénteken meglátogatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hajléktalan emberek számára kialakított épületét az I. kerületi Feszty Árpád utcában. A főpolgármester látogatása idején két csoport is demonstrált a létesítmény előtt: a helyi lakók ellenezték a szállónyitást, jogvédők viszont a hajléktalanok elleni szabálysértési intézkedések ellen tiltakoztak. 2011. december 9. Index.hu „Börtön helyett lakhatást” követelő tüntetők vártak Pintér Sándorra és Tarlós Istvánra a ferencvárosi Aszódi utcában épülő új hajléktalanszálló előtt. A szállónak december elsejére kellett volna elkészülnie, de még csak az építési munkálatokat lehetett megcsodálni. A szállón rendőri jelenlét és előállító helyiség is lesz. Pintér leállt erről vitatkozni a Város Mindenkié aktivistáival, de hamar elfogyott a türelme. A következő állomásra, a Feszty Árpád utcai szállóra már felpaprikázott hangulatban érkezett meg a belügyminiszter és főpolgármester. Tüntetők össztűzében találta magát Tarlós István főpolgármester és Pintér Sándor belügyminiszter, amikor megérkeztek az egyik új hajléktalanszálló ferencvárosi, Aszódi utcai épületéhez. A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan érdekvédelmi csoport aktivistái „Hol van a szociális miniszter?” és „Nem kérünk a börtönszállókból” transzparensekkel várták őket, néhány környékbeli lakó pedig amiatt készült nekik beolvasni, hogy hajléktalanszállót hoznak a közelükbe. A „Börtön helyett lakhatást” skandálás közepette Pintér és Tarlós villámsebesen beviharzott az épületbe, ahová a tüntetőket már nem engedték utánuk. Az eredetileg december elsejei átadásra tervezett három szintes épület belülről is hozta, amit a külsejét - betört ablakot, régről ott maradt kólareklámot - elnézve várni lehetett. Por, sitt, téglák, kábelek, festékszag mindenütt, viszont a közmunkában foglalkoztatott munkások Tesz-vesz városi hangulatot varázsolva minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a most éppen január 31-re tervezett átadási időpont reálisnak tűnjön. Lázasan kopácsoltak, fúrtak, szereltek, ahogy az egyelőre fagyos, szűk, hosszú folyosókon Pintérék elhaladtak mellettük. A látogatók lelkiismeretesen sorban benéztek a teljesen egyformának tűnő csupasz szobákba, és közben néhány elcsípett mondatukból ítélve még mindig a kint tüntetők miatt füstölögtek. "Milyen börtönt látnak itt? Mutasson már egyet" - háborgott a belügyminiszter. Közben már itt elkezdte emlegetni a csepeli gyilkosságokat (ezt a témát későbbi nyilatkozatából sem hagyta ki), azt próbálva példával megtámogatni, hova vezethet, ha a hajléktalanokat hagyják a saját törvényeik szerint élni. "Jobb az aluljárókban lakni, mi?" - vetette oda Tarlós is. Tarlós így zavartalanul elkezdhette rövid megnyitóbeszédét, de láthatóan még mindig nem tette magát túl a tüntetőkön. "Megáll az ember esze, hogy ilyesmi ellen tüntetnek" – mondta, 62

miután arról beszélt, hogy 2006 és 2010 között 130 ember fagyott meg Budapest utcáin, és ők azért "fáradoznak", hogy ilyen tragédiák ne ismétlődhessenek meg. Elmesélt még egy megrázó történetet arról, hogy épp ma reggel, miközben ment be a hivatalába, látott egy embert, akia Deák tér kellős közepén guggolt le, és végezte el a dolgát. Az előállító helyiségek a szállókon Pintér szerint arra lesznek jók, hogy oda vigyék, aki bűncselekményt követ el a szállón belül. Közölte még azt is, hogy akik a későbbiekben aluljárókban akarnak lakni, azokat a rendőrök el fogják vinni a hajléktalanszállókra, „nem fogunk semmilyen pardont ismerni”. 2012. március 12. (Stop.hu) Tarlós az új, hajléktalanbarát korszakról: meglepően alacsony a veszteség A főváros 340 millió forintot költött a téli hajléktalan-ellátásra, adott a téli szezon végén összefoglalót a főpolgármester. Hivatalos adatokra hivatkozva Tarlós István közölte: mindössze egy kihűlés miatti haláleset történt Budapesten. Új időszak kezdődött el a hajléktalan-ellátás terén is az új városvezetés és a kormány színre lépésével - jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Tarlós István. A főpolgármester kifogásolta a munkájukat ért számos kritikát, mint mondta: sok negatív hozzáállással szembesültek. Szerinte egy adat mindenképp őket igazolja, a közterület-felügyelők és a rendőrség közlésére hivatkozva kijelentette: Budapesten a szabad ég alatt csupán egy hajléktalan halálát regisztrálták a most véget ért téli szezonban. A főpolgármester jó szokásához híven ismét köszönetet mondott kormányának, de nem felejtette ki a belügyminisztérium, a rendőrség és a közterület-felügyelet munkatársait sem. Majd a felsorolás végén a Menhely Alapítvány munkájára hívta fel a figyelmet. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a Magyar Szociális Fórum (MSZF) tájékoztatása szerint szabad ég alatt március elejéig 62- en haltak meg Magyarországon, 75-en pedig fűtetlen otthonukban vagy telkükön. Azt nem tudni, hogy a főváros összesítésében szerepelnek-e azok a sajnálatos esetek, amelyek a kórházba szállítás során vagy az egészségügyi intézményben következtek be. Országosan az MSZF szerint az utóbbiak száma 170-180 között mozog Egyébként a hazánkban halállal végződő fagyási sérülések és kihűlések lakosságszámhoz viszonyított aránya kiugróan magas. A STOP-nak korábban Vojtonovszki Bálint, a Város Mindenkié (AVM) aktivistája elmondta: az idei év első két hónapjában közel annyian vesztették életüket Magyarországon kihűlés miatt, mint a sokkal népesebb Lengyelországban. 2012. április 19. (Index.hu) Tarlós István főpolgármester szerint sikeres volt a téli hajléktalanellátás, ezt részben azzal támasztotta alá, hogy jóval kevesebb haláleset történt kihűlés miatt, mint az előző ciklusban. Míg Tarlós arról beszélt, hogy egy ember halt meg kihűlésben közterületen, egy csütörtöki

63

műhelybeszélgetésen elhangzott, hogy negyven felett volt a téli hideg hajléktalan áldozatainak száma. A korábban ismertekhez képest megdöbbentő számok hangzottak el a téli hideg fővárosi hajléktalan áldozatairól az ombudsmani hivatal által rendezett csütörtöki műhelybeszélgetésen. „A Válság vesztesei” című projekthez kapcsolódó rendezvényt „Hajléktalanügy a válságban – válság a hajléktalanügyben?” címmel tartották Szabó Máté hivatalában. Előadást tartott a rendezvényen Kalmár Tamás alezredes, a BRFK Közrendvédelmi Főosztályának a vezetője. Elmondta, hogy 2011. október 1. és 2012. március 31. között 14 hajléktalan halt meg Budapesten közterületen. „Nem csak kihűlés miatt” – fogalmazott. Még tragikusabb adatokat közölt a műhelybeszélgetésen Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Zacher azt mondta, hogy 2011. szeptember 1. és 2012. április 1. között 214 beteget szállítottak hozzájuk hipotermia miatt, és 61 haláleset történt, az elhunyt betegek 75 százaléka hajléktalan, 25 százaléka pedig lakásból beszállított idős ember volt. Az orvos szavai azt jelentik, 45 vagy 46 hajléktalan kihűlés miatt haláláról tudnak a kórházban. Zacher megjegyezte azt is: az előző téli idényhez képest tíz százalékkal több volt a beteg, és öt százalékkal több a haláleset. A csütörtöki rendezvény után megkerestük a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztályát a műhelybeszélgetésen elhangzott adatokkal, és megkérdeztük, álláspontjuk szerint mi az oka az ellentmondásnak ezek és a főpolgármester korábbi nyilatkozata között. A kommunikációs igazgatóságtól kapott válasz szerint Tarlós István a sajtótájékoztatón ismertetett adatokat a BRFK-tól kapta, a BRFK arról tájékoztatta őt, hogy közterületen egy hajléktalan halt meg kihűlésben. „Ez nem mond ellent az ön által említett adatoknak” – tették hozzá. Több mint másfél milliárdot vettek ki az első évben a fővárosi szociális ellátórendszerből, és ennyivel rövidítették meg az ellátásra szoruló budapestieket. Ez egy rászoruló budapestinek évente akár 10-12 ezer forint kiesést is jelenthet. 2011. március 25. (OS) Fővárosi Közgyűlés, MSZP frakció A Fidesz ugyanis igen radikális megszorító intézkedéseket hajt végre a fővárosi szociális szférában. A tények: a szociális szféra működéséből több mint félmilliárd forintot (576 millió forintot) vettek el, 22 hajléktalanellátással foglalkozó szervezet kap kevesebb vagy semennyi pénzt 2011-ben, az összes önkormányzati részvétel a szociális ágazatban közel 1 milliárd forinttal csökkent, ráadásképp teljesen felszámolták a városi közműcégek profitjából rezsitámogatást fizető Hálózat a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítványt. Ezek után azt állítani, hogy nem jut kevesebb pénz a szektorra cinikus és hiteltelen. Sajnos mindent megtudhatunk belőle, mit gondol a Fidesz az igazságról, a demokráciáról, az egyenes beszédről: nem érdekes, mik a tények, csak ne kérdezzenek vissza. 64

2011. április 5. (MTI) A fővárosi szocialista frakció szerint a fideszes városvezetés - a saját maga alkotta költségvetésre hivatkozva - leépíti Budapest szociális, oktatási és kulturális intézményrendszerét. Horváth Csaba, az ellenzéki frakciócsoport vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester által vezetett önkormányzat a leépítésekkel, forráselvonásokkal a legelesettebbektől, legrászorultabbaktól vesz el lehetőségeket. A szocialista politikus példaként a gyermekvédelem területét említette, ahonnan 130 szakembert - pedagógusokat, gyermekfelügyelőket - küldenek el, továbbá egy gyermekotthont is megszüntetnek. Horváth Csaba elfogadhatatlannak mondta, hogy a városvezetés éppen a legvédtelenebbeken, a gyermekvédelmi gondoskodásban élőkön akar spórolni. Elmondta, meg kívánják szüntetni a hátrányos helyzetű cigány gyerekek üdültetését a főváros saját intézményében, a roma fiatalok tehetséggondozását, korrepetálását, ösztöndíjazását és a jogsegélyszolgálatot. 2011. április 27., Fővárosi Közgyűlés 1081/2011.(04.27.) nem fogadja el Horváth Csaba módosító indítványát, mely szerint: a szabad pénzmaradvány terhére: - a „9152 Hálózat a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány céltartaléka” cím előirányzatát megnöveli 150.000 eFt-tal, - a „9172 Céltartalék a Menhely Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat részére hajléktalan férőhelyek támogatására” cím előirányzatát megnöveli 57.767 eFt-tal, - a „8319 Súlyos tanulási és magatartási problémával küzdő gyerekeket, tanulókat oktató nonprofit szervezetek támogatása” cím előirányzatát megnöveli 39.920 eFt-tal, Az SNI-s gyerekek sem számítanak Fidesznek Megjegyzendő, hogy később a civilek és a fővárosi szocialisták nyomására kénytelenek elismerni, hogy kevés az SNI-s gyerekekre szánt pénz, és némi plusz juttatást megszavaznak, de a létbizonytalanság így is fennmarad, megnyugtató, tartós megoldás nincs. 2011. augusztus 28., Fővárosi Közgyűlés - Vita az sajátos nevelési igényű gyermekek támogatásáról HORVÁTH CSABA hozzászólása: Fogadja el a Közgyűlés az eredeti javaslat előterjesztései alapján úgy, hogy nem csökkenti az összeget, és továbbra is 40 ezer forint/hó/fő összegben támogatja a sajátos nevelési igényű gyermekek képzését. Az alapítványok részéről a jelzéseikből azt lehet tudni, hogyha ez a támogatási összeg ilyen mértékben lecsökken, akkor nagy eséllyel be fognak dőlni ezek az intézmények, és akkor már nemcsak az 1121 gyerek ellátása kerül a főváros gondoskodása alá, hanem abból a több ezer gyerekből, akik ma azokba az iskolákba járnak, ahol akár önköltséges módon, de megpróbálják fizetni a tanulásuk költségeit, azon gyerekek részéről is 65

jelentős mértékben jelentkeznének a fővárosi igények, vagy a gyermeki, szülői igények a főváros ma még nem létező intézményeiben. Ezért okosabbnak, bölcsebbnek és praktikusabbnak látszik, hogyha a főváros a tisztességes, a problémát tisztességesen bemutató előterjesztés eredeti sugallatának megfelelően és az eredeti összeget fenntartva nem csökkenti az összeget radikálisan, ahogy az előterjesztés javasolja, mint amit mi egyébként a költségvetési vitában is kiemeltünk, és jeleztük, hogy ez nem lesz jó, ez súlyos károkat fog okozni. 2011. augusztus 31. (Origo.hu) Nyílt levélben fordult Tarlós István főpolgármesterhez a Gyermekek Jogaiért Egyesület és az Autisták Országos Szövetsége, mert szerintük a főváros egy nyári döntése miatt ellehetetlenülhet a sajátos nevelési igényű (sni) gyerekek oktatása - tudta meg az [origo]. Miután a közgyűlés a nyáron a problémás gyerekek oktatására eddig járó támogatás jelentős csökkentéséről döntött, a szervezetek szerint nagy baj lesz, ha a fővárosi önkormányzat nem talál ki valamilyen kompenzációt. "Erkölcsileg nehezen tartanánk védhetőnek, ha a legkiszolgáltatottabb gyerekeken kezdődne a takarékoskodás, akiknek fejlődésére nézve a megfelelő fejlesztések elmaradása végzetes következményekkel jár" - olvasható a nyílt levélben. A probléma több mint 1100 gyereket, és mintegy kéttucatnyi iskolát érint. Mivel a fővárosi önkormányzatnak kötelessége gondoskodni a sni-snek nevezett gyerekek megfelelő oktatásáról, ezt évek óta úgy oldotta meg, hogy közszolgáltatási szerződést kötött alapítványi iskolákkal, amelyek ellátták ezt a feladatot. Az iskolák a gyerekek után eddig havi 40 ezer forintos kiegészítő támogatást kaptak. A lopakodó szociális leépítés I.: Magukra hagyott devizahitelesek, megszűnő rezsitámogatási rendszer, jelentősen megemelt közüzemi díjak, 2012-től eltűnő kedvezmények, leállított panelprogram. Hiába a baloldali ellenzék tiltakozása, alternatív javaslatai. Lesöpörnek mindent, ami mérsékelné a rezsikiadások növekedését. 2010. augusztus 5. (OS) A gazdasági válsággal összefüggésben a szociálisan rászoruló budapesti lakosok súlyosbodó életkörülményeire tekintettel a Hálózat Alapítvány kuratóriuma a budapesti közüzemi hátralékok kiegyenlítésének enyhítésére nyújtott hátralékkiegyenlítő, és a lakhatás megőrzését célzó krízistámogatások igénybevételi feltételeit 2010. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig terjedő időszakban jelentős mértékben, az alábbiak szerint módosítja: - A támogatásokhoz szükséges, az igénylő által fizetendő önrész mértéke átlagosan mintegy 60 százalékkal csökkent, elősegítve ezzel a megítélt támogatásokhoz történő biztonságos hozzájutást. Szintén az igénybevétellel összefüggésben az egy háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelmi határa családban élők esetében 90.000,-Ft/fő, egyedül élők, vagy gyermeküket egyedül nevelők esetében 100.000,-Ft/fő összegre emelkedett. A maximálisan adható támogatási összeg is jelentősen, 500.000,-Ft-ra. növekedett. 2010-ben 1,3 milliárddal segítették a

66

budapesti családokat (a téli rezsitámogatással 32 ezer családot, távhődíj kompenzációval 12 ezer családot, víz és csatornadíj kompenzációval 25 ezer családot) 2010. december 15., Fővárosi Közgyűlési vita a közműdíjak emeléséről HORVÁTH CSABA (MSZP): „… az elmúlt években azt szokhattuk meg itt, a Fővárosi Közgyűlés falai között, hogy a Fidesz zsigerből ellenzett mindennemű díjemelést, nem érdekelte önöket se a valóság, se a világgazdasági válság, se az emelkedő árak, hanem képviseltek egy egyébként képviselhető álláspontot: 1. hogy ne emelkedjen semminek a díja; 2. hogy a díjemelések maradjanak infláció alatti mértékben, de annál is egy jóval kisebb, töredék mértékben. … Mi nem leszünk ennyire felelőtlenek. … Mi egy olyan változást tudunk támogatni, amely a díjakat a jövő évre elvárt infláció mértékével emeli. Ez, tehát az elvárt inflációs ráta az önök kormányának az állítása szerint erre az évre 3,5 százalék - zárójelben kívánom megjegyezni, hogy néhány héttel ezelőtt még 3 százalékot irányzott elő a kormány, de a költségvetés ma már 3,5 százalékkal kalkulál. Más kérdés, hogy az infláció feletti emelések milyen mértékben szolgálják a budapestiek érdekeit, ezért mi az infláció feletti emeléssel nem fogunk egyetérteni, nem fogjuk támogatni.” 2010. december 15. (MTI) Azt kéri a Fidesz képviselőitől Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, hogy támogassák javaslatát, amely a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének egyik napirendi pontjaként visszatérítendő lakáshitel-támogatást vezetne be a fővárosban a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére. A közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatóján Horváth Csaba azt mondta: a kormány többször ígéretet tett arra, hogy segít a bajba jutott devizahiteleseknek, ám érdemi javaslat nem született, márpedig "szociális katasztrófa közeleg", mert a májusban lejáró kilakoltatási moratórium lejárta után több tízezer budapesti család kerülhet az utcára. Megjegyezte: a városvezetés addig hivatkozhat arra, hogy magánprobléma a devizahitelesek ügye, amíg nem válnak hajléktalanná. Azt hangoztatta, a megelőzés, a szociális háló biztosabb tétele olcsóbb, mint a szociális intézmények fenntartása, működtetése, a problémák későbbi kezelése. Ezért a politikus a bajba jutott budapesti lakáshitelesek megsegítésére új támogatási formát vezetne be, amely idén és jövőre összesen tízmilliárd forintot biztosítana a célra. A közgyűlés előtt lévő előterjesztésben Horváth Csaba emlékeztet rá: Budapesten mintegy 400 ezer otthon esetében okoz jelentős gondot a törlesztőrészletek növekedése, és már 60 ezer olyan család van, amely 90 napnál régebben nem tudja fizetni a havi részleteket. 2011. január 3. (Híradó) December közepén fogadták el a díjelmelésekről szóló előterjesztéseket a fővárosi közgyűlésben. Legnagyobb mértékben - mintegy 20 százalékkal - a csatornadíjak emelkedtek. 67

A csatornadíj köbméterenként több mint 400 forint lett. Drágul a víz is és több mint öt százalékkal kerül többe a szemétszállítás is. Többe kerül a keményseprés is és jelentősen majdnem 10 százalékkal emelkedett a kegyeleti szolgáltatások ára. 2012. augusztus 7. (MTI) Orbán Viktor közbenjárását kérte nyílt levelében a Panel Érdekképviseleti Egyesület, hogy a panelprogramban több mint két éve benyújtott pályázatok kapjanak végre támogatást az új Széchenyi Terv zöld beruházási rendszer panel alprogramjának keretében – írja a Napi Gazdaság és a Népszava. A szervezet a lapok beszámolója szerint 15 700 pályázó panellakótelepi lakástulajdonost képviselve fordult a kormányfőhöz, miután a támogatási döntésre 2010 óta várakoznak a lakóközösségek. A szervezet szerint a panelprogram 2001 óta futó történetében példátlan, hogy a pályázatok a 90 napos döntési határidőt több mint két évvel meghaladva sem jutottak támogatáshoz. 2011. április 14. (Népszava) Drágul a távfűtés Budapesten Először a fővárosi távhő fogyasztók lesznek kénytelenek magasabb számlát fizetni, amiért a kormány átalakította az erőmű-támogatásokat. A budapesti családok átlagosan 17-20 ezer forint többlet költségre számíthatnak évente, mivel márciustól már nem adja meg nekik a Főtáv a gigajoule-onként 200 forintos kedvezményt. Az állami támogatási rendszer január elsejével változott meg, azóta a hőt és áramot kapcsoltan termelő erőművek 15 százalékkal kevesebb támogatást kapnak. A változások különösen kedvezőtlenül érintették a Budapesti Erőművet, amely így kénytelen volt megszüntetni a távhőszolgáltatónak, a Főtávnak nyújtott kedvezményt. A sor végén természetesen a fogyasztók állnak, ők fognak a következő fűtési szezonban lényegesen nagyobb számlákat kapni. Budapesten mintegy 220 ezer család lakik távfűtésű lakásban. A kát-os támogatás eddig külön tételként jelent meg a számlájukon, így ők is láthatták, hogy ez mekkora kedvezményt jelent. A kát-rendszerben az áram megemelt árával támogatták azokat az erőműveket, amelyek az áram mellett hőt is előállítanak. Ennek fejében az erőmű olcsóbban adta a hőt a távhőszolgáltatónak. 2011. április 13. (MTI) A Főtáv március elsejétől nem tudja érvényesíteni a lakossági fogyasztók számláiban azt a gigajoulonként átlagosan 200 forint kedvezményt, amelyet 2009. január elseje óta kaptak. Ennek a fővárosi távhőszolgáltató szerint az az oka, hogy a Budapesti Erőmű Zrt. 2011. január 1- től már nem folyósítja nekik a hődíj-kedvezmény fedezetét. A Budapesti Erőmű arra hivatkozott: a villamosenergiát hőenergiával kapcsoltan termelőket érintő úgynevezett KÁTtámogatás változásai miatt vonták meg a kedvezményt.

68

A Főtáv közleménye szerint az elmúlt két évben az erőműtől kapott árengedményből összesen több mint 4 milliárd forint hődíj-kedvezményt adott a budapesti lakossági fogyasztóknak. Ez a 26 hónapon keresztül nyújtott kedvezmény lakásonként átlagosan körülbelül 17-20 ezer forint megtakarítást jelentett egy fővárosi távhő-fogyasztónak. 2012. január 8. (MTI) Budapesten az átlagos lakásméretet tekintve nettó 197 037 forintról nettó 205 312 forintra nőtt a távfűtés díja. Ez áfával együtt 215 558 forintot jelent, míg tavaly a bruttó 206 888 forint volt az összes költség. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ, a BVK Holding Zrt. szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az emelés éves szinten 8 688 forint terhet jelent az átlagos fogyasztónak. Tarlósék második éve sem hozott sok újat, magukra és barátaikra jut több százmillió, a szegényeknek nem Az országos szociális válság Budapestet sem kerüli el. A kormányzat által kellően meggyengített főváros és a szociálisan érzéketlen városvezetés képtelen és nem is akarja megakadályozni a szociális katasztrófát. Hiába a baloldali javaslatok, csak magukra költik el a százmilliókat. A közműcégek is inkább a focit és a fővárosi költségvetési hiányt támogatják, mint a rászoruló fogyasztókat. Tarlósék parancsára felborult az évtizedes szolidaritási szövetség a fővárosért dolgozó cégek és a fővárosban élő nehezebb sorsú emberek között! Már 2012-ben is csak 50%-a jutott a korábbiaknak rezsitartozások rendezésére, az is a baloldali városvezetés alatt a Hálózat a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért alapítvány felhalmozott tartalékaiból. Mi lesz 2013-ban, ha elfogy a tartalék, már semmi nem állja útját a katasztrófának?! 2011. október 21. (MTI) A fővárosi MSZP szerint a szociális katasztrófa utolérte Budapestet, ám ebben a helyzetben a városvezetés televízióra és egy újság támogatására akar százmilliókat költeni. Horváth Csaba szocialista frakcióvezető elmondta, hónapok óta nem fizeti ki az önkormányzat a hajléktalanellátásra szánt 650 millió forintot. Kitért arra is, hogy a díjhátralékkal rendelkező családok számára korábban létrehozott alapítványt a mostani városvezetés "lenullázta". Hozzátette: jelenleg 300 ezer családnak van 90 napon túli közműtartozása. "Eközben jut pénz a Helyi Théma 100 milliójára (...) a Tarlós-tévé százmilliójára, (...) az utca- és térátnevezésekre, és jutott pénz, mintegy 10 millió forint új zászló tervezgetésre és kivitelezésre" - fogalmazott az ellenzéki politikus. Közölte, az MSZP javaslatot tesz majd arra is, hogy a város "Tarlós-tévére" ne költsön százmilliókat, "saját maguk fényezése" helyett inkább fordítsanak nagyobb figyelmet a szociális katasztrófa elkerülésére. 2012. január 26. (OS) A Hálózat Alapítvány 2012-ben még támogatja az alacsony jövedelmű családokat

69

Budapesten havi rezsiszámlájuk megfizetésében. A támogatások forrása az érintett közüzemi társaságok korábbi hozzájárulásai. Ezek a hozzájárulások már 2011. elején megszűntek. Ennek ellenére az alapítvány - a korábbi évek tartalékaiból – 2011-ben még teljes összegben, 2012-ben a támogatások mintegy 50%-os csökkentésével tudja támogatni az alacsony jövedelmű háztartásokat, annak érdekében, hogy ne váljanak hátralékossá, ki tudják fizetni folyó havi számláikat. További források hiányában az alapítvány nem tudja folyósítani a jelenleg még díjkompenzációban részesülő háztartásoknak 2011/2012 téli hónapjaiban a havi díjkompenzáción túli ún. egyszeri fővárosi téli rezsidíj támogatást. Győri Péter szerint a lakástalanná, vagy éppen hajléktalanná válás tömeges megelőzése az ilyen támogatások nélkül továbbra sem lehetséges. Lopakodó szociális leépítés II.: Budapesten növekszik és csúcsokat dönt a munkanélküliség, a fideszes városvezetés válaszul megszünteti a budapesti munkanélkülieket segítő alapítványt A legszörnyűbb és az alkalmatlanság bizonyítéka, hogy maguk sem tudják mekkora a munkanélküliség, a főváros stratégiai anyagában 3%-kal mondanak többet, mint a KSH legfrissebb 6,5%-os adata, de a közmunka-rabszolgákat szívesen látnák Budapesten is. Egy biztos a KSH-nak a budapesti növekedés miatt új kategóriát kellett alkotnia, az eddig 5% alatti kategória helyett megjelent a 6,5% alatti kategória. 2011. november (Rádió Orient) A fővárosban jelenleg 45 ezer álláskeresőt tartunk nyilván, amiből 2022 fő pályakezdő és 16 ezer fő részesül álláskeresési támogatásban - ismertette a legfrissebb adatokat Mátrainé Bartus Éva. A Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ igazgatója elmondta: míg országosan 12, a fővárosban 5,73 százalék a munkanélküliségi ráta. Hozzátette: az elmúlt hónapban 8000 bejelentett érvényes álláshely volt, amelyekből elsősorban a fizikai munkát végzőket keresték. 2012. október 3., Fővárosi Közgyűlés, vita a Fővárosi Munkanélküliség helyett Vállalkozás Közalapítvány megszüntetéséről SZANISZLÓ SÁNDOR (MSZP): „ennek a mondjuk úgy, hogy kicsi közalapítványnak a sorsa is jelzi azt, hogy 20 év alatt igazából a fővárosban munkanélküliséggel nem nagyon kellett foglalkozni. Sajnos az utóbbi néhány évben ez a megállapítás már nem tud igazolt lenni, hiszen ha csak néhány adatot mondhatok, a munkaügyi központtól kértem tájékoztatást, amely szerint tavaly január 1-je és 2012 augusztusa között 185 gazdálkodó szervezet jelentette be 14 216 munkahely megszűnését, ezt még tervezett leépítés szerint. A hozzáférhető legújabb statisztikák alapján viszont csak ez alatt a két év alatt már 45 100 munkahely veszett el Budapesten. Tudván azt a tényt, amit az egyik legutóbbi nyilatkozatában főpolgármester úr is mondott, hogy az ország GDP-jének 40 százalékát – nekem az van leírva, hogy 42,6 százalékát – a főváros állítja elő, 70

itt új fejezetet kell nyitnunk a munkanélküliséghez való hozzáállásunkban, ez egészen biztos. Csak az utóbbi három nap termékét hadd mondjam. Sajnos most már naponta érkeznek munkaerő-leépítésekről vagy munkahelyek becsukásáról szóló hírek. Tudjuk, hogy a MOL 700 álláshely megszüntetését jelentette be, másnap a Telekom 500 álláshelyét. Nem tudjuk pontosan, de vannak, akik 6-8 ezer közalkalmazotti hely elveszését vizionálják, ha megvalósulnak azok a KIK-hez kötődő koncentrációs elképzelések, amelyekről tudunk.” BÁNSÁGHI TAMÁS (MSZP): Ha voltak konkrét problémák a közalapítvány működése során, akkor lehetőség lett volna ennek a személyi és tárgyi feltételeit átalakítani. De hát nem erről van szó. Arról van szó, hogy önök ezt az alapítványt már két évvel ezelőtt, rögtön a hatalomra kerülésük után halálra ítélték. Igaz, hogy megszüntetni csak most fogják, de már akkor halálra ítélték, amikor a költségvetési támogatást tavalyelőtt, majd tavaly elvonták tőle. Így ez a közalapítvány ötéves működés után gyakorlatilag kénytelen volt beszüntetni a működését, és most ezt a működési hiányt vetik a szemére, és ennek az örvén szüntetik meg. Persze, hogy nem működött, amikor nem adtak hozzá forrást. Ez az a lopakodó folyamat, amelyben a főváros a közszolgáltatásokból kivonul anélkül, hogy azt bevallaná. Most kerül sor arra, hogy be is vallják, hogy nem óhajtanak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Egyébként ilyen közalapítvány az elmúlt két évben volt, csak önök nem adtak pénzt a működéséhez. BÉKI GABRIELLA, a Munkanélküliség helyett Vállalkozás Közalapítvány elnöke: Ez az alapítvány 19 év alatt több száz hátrányos helyzet embert támogatott, hogy ne segélyért folyamodjon, hanem saját jövedelemre tudjon szert tenni vállalkozás formájában. Azt gondolom, ez filozófiailag teljesen egybecseng azzal, amit a Fidesz hirdet: ne segélyből éljenek az emberek, hanem a saját munkájukból… Nagyon sajnálom, hogy ide jutottunk, és ez az alapítvány a mai döntésükkel megszűnik.” 2012. október 11. (Budapest.hu) Budapest Főváros Szociális koncepciója 2012-2020 a munkanélküliség Budapesten 2011-ben pedig 9,7%-ra emelkedett, vagyis több mint duplájára nőtt. Feladatok: Első lépésben Budapesten a közfoglalkoztatás munkaerő kölcsönzéses formájának bevezetése - Lehetséges lenne egy „szociális közszolgálat” központi közfoglalkoztatási program elindítása a Belügyminisztériummal egyeztetve 2012. október 11. (Budapest.hu) Budapest Főváros Szociális koncepciója 2012-2020 (részletek) 71

Idősellátó, szociális intézményekről Célunk, hogy megfelelő erőforrás-allokáció mellett magasabb szakmai színvonalon és gazdaságilag is hatékonyabban legyen képes az intézményi hálózat a feladatai megvalósítására. Ennek érdekében részben homogén szakmai profillal működő, magas progresszivitású, specifikus feladatokat ellátó, magas technológiai és humánerőforrásigénnyel működő intézményeket, részben pedig integrált intézményeket hozzon létre, melyek kevésbé specifikált feladatot végeznek, kisebb erőforrásigénnyel. Idősellátó intézmények finanszírozása 1. Állami normatíva megállapítása - feladatarányosan progresszivitáshoz igazodva (fejkvóta szerinti finanszírozás). 2. Személyi térítési díj objektív paraméterezése szükséges a szolgáltatás jellege, minősége és spektruma, lakhatás, épített környezet alapján (progresszív ellátások tekintetében a hozzáférés akadálya nem lehet az egyéni teherviselő képesség). 3. Többletszolgáltatás vásárlásának lehetősége (alternatív bevételi lehetőség). 4. Fenntartói támogatás (fejlesztési-felújítási költségek) – az intézmények fenntarthatóságát biztosítja. A fővárosi szociális intézmények működőképességeik határán, tartalékok nélkül kénytelenek gazdálkodni, ezért az elmúlt évben több intézménynek előrehozott ellátmányt kellett biztosítani, illetve az év végén 6 intézmény kapott pótelőirányzatot a működőképessége fenntartása érdekében. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő 21 tartós bentlakásos szociális intézmény éves költségvetése (2012. év) 13,2 milliárd Ft előirányzatot tartalmaz, melyből legnagyobb részarányt az intézményi működési bevételek (5,3 milliárd Ft), a normatív állami hozzájárulás 4,2 milliárd Ft-tal, valamint a Fővárosi Önkormányzat kiegészítő támogatása (3,6 milliárd Ft) jelentik. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának csökkentése miatt az év közben megüresedő álláshelyek egy részét nem töltik be az intézmények. Több intézmény az üres álláshelyekből adódó előirányzat megtakarítást csoportosíttatta át a dologi kiadások tételére, hogy a közüzemi számlák kifizetésének eleget tudjon tenni – amely azonban rövidtávon sem tartható. Az élelmiszerek ára évek óta az inflációt meghaladó mértékben növekszik, ezért mielőbb az élelmezési norma emelésére lenne szükség a jelenlegi tendenciaszerű csökkentésekkel szemben, így sajnos az eddig elért megfelelő színvonal feladására kényszerültek az otthonok. A költségvetési megszorítások miatt a karbantartási feladatokra évek óta szinte egyáltalán nem tudtak előirányzatot tervezni az intézmények, illetőleg az egyéb üzemeltetési kiadási tételen is hiány mutatható ki.

72

Folyamatosan és egyre emelkedő összegben nyújtanak be az intézmények a fenntartó fellé a „Vis maior keret” terhére kifizetendő karbantartási számlákat. Az ágazat beruházási és felújítási kerete is folyamatosan csökken, ezért nem jut forrás a folyamatos üzemeltetésből adódó meghibásodások helyreállítására, és olyan infrastrukturális beruházásra, korszerűsítésre sem, melyek az intézmények működésének hatékonyságát javítanák. A beszűkült pénzügyi lehetőségek eredményeként a jogszabályok által előírt több szakmai követelménynek nem képesek hiánytalanul eleget tenni az intézmények (tisztálkodáshoz szükséges szerek, dolgozók munkaruhája, védőruhája, az ellátáshoz nélkülözhetetlen ágynemű, egyéb ellátotti textília selejtjének visszapótlása, egyre teljesíthetetlenebb teher a jövedelemmel nem rendelkezők részére az incontinencia betétek beszerzése). A folyamatos forráskivonás, az egyre növekedő és kifizetendő anyagi terhek, valamint a szigorodó szakmai minimumfeltételek miatt az intézmények tartalékai teljesen kimerültek. Az évi gazdálkodás során egyre csökkenő összegű pénzmaradvány már csak az áthúzódó, következő év elejei számlák kifizetésére nyújt fedezetet és olyan összegeket tartalmaz, amelyek kötelezettségvállalással terheltek, illetőleg pályázati kiírásokban meghatározott feladatok végrehajtására kapta az intézmény. 2013. január 23. (Blikk) Ki vagyunk innen tiltva – intett a kordon felé Kozma Sándor (36), az a hajléktalan, akiről a Blikk decemberben megírta: két rendőr egy új cipővel ajándékozta meg, miután sajátját ellopták. A férfi azért volt kénytelen búcsút inteni megszokott vackának, mert a Blaha Lujza téri aluljáró egy részét elkerítették. A kihelyezett táblán indoklásként az áll: „Munkaterület, a kordonon belül tartózkodni tilos!" – A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. és a BKK Közút Zrt. a budapesti aluljárók rendben tartásával kapcsolatos közszolgálati feladatainak eleget téve folyamatos nagytakarításba és fertőtlenítésbe kezdett az aluljárókban. Ennek zavartalan végzéséhez munkaterületeket alakítottak ki, amelyeket lezártak kordonnal és „munkaterület" feliratú táblákkal – írta válaszában a Fővárosi Önkormányzat. Az FKF Zrt. vizes takarítási technológiát alkalmaz, amely miatt akár elcsúszhatnának és megsérülhetnének a járókelők, ezért a terület lezárása fokozottan indokolt. – A közterület-felügyelet alapfeladata, hogy biztosítsa a közterületi rendet, és segítse a közszolgáltató szervezetek munkavégzési helyszíneinek biztosítását – tették hozzá. Szerettük volna megtudni, mely aluljárókban meddig takarítanak, illetve van-e köze a hajléktalanokhoz, de kérdéseinkre nem kaptunk választ. Munkatársunk a Blaha Lujza tér mellett az Astorián és a Corvin negyedben is látta a kordonokat. 2013. március 22. (Index) Az elmúlt időszakban tarthatatlan állapotok alakultak ki az átalakítás alatt álló Baross téri gyalogos aluljáróban. A Budapesti Közlekedési Központ ezért az aluljáró lezárása, és a 73

gyalogos forgalom felszíni biztosítása mellett döntött a felújítás befejezéséig – közölte a BKK pénteken. A Keleti pályaudvar környezetében a 4-es metró építéséhez kapcsolódóan a felszínen is munkálatok folynak, emlékeztet a BKK. A Baross tér alatt húzódó, a Rottenbiller utat a Fiumei úttal összekötő, kivilágítatlan gyalogos aluljáró is a munkaterület része, „jelenlegi állapota azonban közegészségügyi és biztonsági problémákat is felvet” – írja a BKK. … Az aluljáró lezárása eddig a legkeményebb eszköze a fővárosnak a hajléktalanok elleni küzdelemben, de korábban több más eszközzel is próbálkoztak. Mint január végén beszámoltunk róla, több aluljáróban is „munkaterület” és „csúszásveszély” feliratú kordonokat tettek ki, jellemzően olyan helyekre, ahol általában a hajléktalanok húzzák meg magukat. 2013. szeptember: az MSZP közgyűlés módosító indítványából: A főváros jelenlegi vezetése a hajléktalanságot és az ezzel kapcsolatos problémákat tüneti kezeléssel, azaz szankciókkal és tiltásokkal kívánja megoldani. Nincs nyoma a lakhatás biztonságának megőrzését, a tömeges hajléktalanná válás megelőzését célul kitűző döntéselőkészítésnek és intézkedési tervnek. Egyetértünk azzal, hogy ha a hajléktalan – vagy az utcán tartózkodó bármelyik ember – életveszélybe kerül, akkor – akár akarata ellenére is – haladéktalanul gondoskodni kell a szakszerű, ideiglenes ellátásáról. Azonban ez nem eredményezheti azt, hogy ezen okok hiányában is a hajléktalanokra, vagy a hajléktalannak gondolt személyekre indokolatlanul alkalmazzák. A hajlék nélküli, illetve a potenciális hajléktalan személyeket nem lehet homogén társadalmi csoportként kezelni. Így ennek a problémának a kezelését sem lehet általánosításokból kiindulva megoldani, minden hajléktalan és szegény ember más és más, a problémájuk és így az arra adható válaszok is eltérnek egymástól. Ezen túlmenően a politikai véleményformálók nyilatkozatai és hozzáállása a probléma megoldásához erősítheti a sztereotípiákat, ezért különösen fontos, hogyan áll hozzá Budapest vezetése ehhez a kérdéshez. 2013. október 31. (MTI) A szocialista Horváth Csaba szerint Tarlós István budapesti főpolgármester hazudott, amikor azt állította róla, hogy az előző önkormányzati ciklusban főpolgármester helyettesként ő felügyelte volna a hajléktalanellátást - ezt az MSZP fővárosi frakcióvezetője írta az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

74

Tarlós István állásfoglalását szerdán tette közzé a Budapest Portál, amiben a főpolgármester álláspontja szerint Budapesten "gőzerővel folyik a dezinformálás", a "beindult kampány két slágertéma köré szerveződik": a hajléktalanprobléma és a Római-parti védmű kérdése köré. Horváth Csaba válaszában arra is utal, hogy a főpolgármester azt írja, hogy krízishelyzetben ma 6900 embert képes ellátni a fővárosihajléktalanellátó rendszer, miközben Tarlós István úgy fogalmaz, hogy "mindez korábban nem volt". A szocialista politikus szerint ezzel szemben az előző önkormányzati ciklusban a főváros a téli időszakban - civil szervezetek, köztük a Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány együttműködésével - 7000 ember ellátásáról gondoskodott. Hangsúlyozza, hogy 2009-ben a főváros csak a téli felkészülésre 3,3 milliárd forintot költött. Hozzáteszi, hogy 2002 és 2006 között II. kerületi polgármesterként a nappali hajléktalanellátásban több helyen hozott létre ellátó kapacitásokat a Moszkva tér és a Margit híd környékén. Arról is ír, hogy 2004-től a Hajlék Nélküliek Jövőjéért Alapítvány létrehozásával mintaprojekteket valósítottak meg. A Sorsfordító Mentor Program keretében elesett egyéneket és gyerekes családokat segítettek vissza az önálló életbe, az alapítvány a mai napig működik közli Horváth Csaba, hozzátéve: a programnak aktív tagként, a kuratórium elnökeként segíti munkáját. Horváth Csaba szerint a jelenlegi rendeletek üldözik a hajléktalanokat, nem tesznek különbséget eltérő sorsok között, nem foglalkoznak a megelőzéssel, az egyénre szabott segítségnyújtással, mentorprogramjuk nincs, a díjhátralékosok támogatását megszüntették. Nem a probléma megoldásán dolgoznak, hanem az elrejtésén - írja. A főpolgármester szerdán nyilvánosságra hozott értékelése szerint Horváth Csaba, fővárosi szocialista politikus "mintha személye valami új alternatíva lenne, szívhez szóló szavakkal ostorozza a városvezetést, megvalósíthatatlan javaslatokat tesz". Felvetése szerint egyetlen baloldali-liberális médium sem akad, amelyik ilyenkor megkérdezné tőle, hogy "de drága Horváth úr! Ön éveken át Demszky Gábor szakirányú főpolgármester-helyettese volt. Miért nem valósított meg akkor semmit ezekből a magasztos gondolataiból?". Megjegyezte, a Demszky-Horváth-érában mintegy ezerrel kevesebb férőhely volt a hajléktalanszállókon, mint ma, s az új városvezetés kórházat alakított ki számukra, gondoskodik a biztonságukról, munkalehetőséget kínál nekik, míg mindez korábban nem volt. 2013. november 11. (Index) A Fővárosi Önkormányzat már megszerkesztett egy szép nagy zónatérképet, ami a világörökségi területet és annak védőzónáját tartalmazza, de ehhez csatlakoztak most a kerületek is, akik külön kijelöltek hajléktalanmentes övezeteket a területükön. Összesen tíz kerület tartotta érdemesnek a 23-ból, hogy külön tiltást adjon ki. Az egyik legtöbb közterületet a II. kerület jelölte ki, Csepel is egy szép nagy zónát határozott meg, legalábbis a felsorolás alapján. A XIII. kerület azonban elegánsan az összes kerületi kezelésű közterületet idesorolta, amivel egyértelműen kiemelkedik a hajléktalanfóbiás városrészek 75

közül. A Ferencvárosban a padokat is ide sorolták: „utcabútorok (padok), valamint a zöldfelületet körül fogó kőtámfalak és azok külső határától számított 50 méteres terület”. A XI. kerületben tiltott hely lett a valószínűleg nagy forgalmat bonyolító Fülőke utca, a Susulyka utca és a Pereszke utca. 2013. november 14. (MTI) Az MSZP arra szólítja fel Tarlós István főpolgármestert, hogy térjen vissza a városvezetés a 2008-as hajléktalanellátási koncepcióhoz és stratégiához. Horváth Csaba, a fővárosi frakció vezetője a Fővárosi Közgyűlés üléstermében újságíróknak azt mondta, azt is kérik, hogy vonják vissza a csütörtöki ülésre beterjesztett, a hajléktalanokat egyes közterületekről kitiltó rendelettervezetet, és a 2008-as koncepcióval - amit nem részletezett - 2014. január 31-ig erősítsék meg a szociális hálót. Álláspontja szerint a mostani tervezet csak a közrend, közbiztonság és köztisztaság szempontjából foglalkozik a kérdéssel, és kriminalizálja a hajléktalanokat. 2013. november 14. (MTI) Feloszlatta A Város Mindenkié tüntetését a rendőrség a Fővárosi Közgyűlésben csütörtökön. A rendőrök egyenként vitték ki az ülésteremből a földön ülő aktivistákat - jelentették az MTI tudósítói a helyszínről. A civil szervezet reggel óta demonstrált az ülésteremben a hajléktalanokat egyes közterületekről kitiltó rendelettervezet miatt. Mivel megakadályozták, hogy a testület elkezdje munkáját, Tarlós István főpolgármester fel is függesztette az ülést. Tarlós István röviddel dél előtt azt közölte, zárt üléssel kezdik meg a munkát, ezért előbb a rendészeket, majd a rendőrséget kérte fel munkájuk biztosítására. Egy rendőr a közgyűlésen azt mondta, hogy a demonstrálók magatartása a közgyűlés működését súlyosan megzavarja, ezért feloszlatja a demonstrációt. Felszólította őket, hogy a jogsértő magatartásukat fejezzék be, és hagyják el a termet. Mivel ez nem történt meg, a 3040 demonstrálót a rendőrök egyenként, ölben vitték ki a teremből. A kiürítést mindegy fél óra alatt befejezték, a Fővárosi Közgyűlés zárt üléssel folytatta a munkáját, majd rövid idő után ismét nyilvánosan folytatódott az ülés. 2013. november 14. (MTI) Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön azt a rendeletet, amely jogellenesnek minősíti az életvitelszerű tartózkodást egyes közterületeken. A határozatot a Fidesz-KDNP és a Jobbik 21 igen szavazatával fogadták el, az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért 12 politikusa nemmel szavazott. Eszerint jogellenes lesz az 76

életvitelszerű tartózkodás a világörökségi területeken, a megállókban, állomásokon, utasvárókban, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a Népligetben. Ugyancsak tiltott terület lesz 29 kiemelt aluljáró és a bejárataiktól számított 50 méteres körzetek. Ezek között szerepelnek egyebek mellett a metróaluljárók, az Ajtósi Dürer sor, a Bocskai út-Fehérvári út, a Flórián tér, a Goldmann György tér, a Margit híd budai hídfő, a Móricz Zsigmond körtér aluljárói, több Váci úti kereszteződés aluljárója, valamint a Ferdinánd híd alatti és a Podmaniczky út-Bulcsú utcai gyalogos aluljáró. A tilalom kiterjed a játszóterek, köztemetők, és gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, felsőoktatási intézmények ingatlanjaira, valamint a 100 méteres körzetükre. A tervezetben szerepelnek továbbá a hidak és a felüljárók, valamint a lépcsőik. A kerületi önkormányzatok közül a II., a IV., a VI., a IX., a X., a XI., a XIII., a XIV., a XVI., a XVII, a XVIII., a XX., a XXI. és a XXII. kerület kérte további területek rendeletbe foglalását, ezek a törvény erejénél fogva a rendelet részei. A több mint két órás vitában Tarlós István főpolgármester arról beszélt: sajnálja, hogy egyesek megpróbálnak politikai hasznot kovácsolni a kérdésből, olyat azonban nem mondanak, ami a megoldás irányába vezetne. Súlyosan demagógnak nevezte a kritikákat, és kitért arra is, hogy a szocialista vezetésű XIII. kerület milyen szigorú tilalmat határozott meg. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kerületi szocialista polgármesterrel nem ért egyet, de ez nem menti fel a főváros és az Országgyűlés fideszes többségét. A politikus szerint a rendelet el akarja tüntetni a hajléktalanokat, de nem oldja meg a hajléktalanság kérdését. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes szerint senki nem tett annyit a helyzet javítása érdekében, mint a kormány és a főváros, és kikérte magának, hogy a hajléktalanságot büntetni akarnák. Utalt arra is, hogy az előző városvezetők utolsó négy évében 131 embert fagyott halálra Budapest utcáin, míg az elmúlt három évben egy. Somfai Ágnes, a Párbeszéd Magyarországért fővárosi politikusa embertelennek, feleslegesnek és betarthatatlannak nevezte a rendeletet, amely álláspontja szerint kriminalizál. Szabó György, a Jobbik képviselője arról beszélt: akiket az utcán látnak, törvényen kívülinek tartják magukat és képzelt szabadságjogaikkal élnek vissza, ezért támogatják a helyzet rendezését. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

77

2013. november 14. – A Menhely Alapítvány felhívása lakossági szolidaritásra Új jogszabályok rendelkeznek arról, hogy Budapest számos közterületén az életvitelszerű tartózkodás jogellenes és aki e területeket a rendészeti szervek felszólítására nem hagyja el, az szabálysértést követ el. Amíg az állam, az önkormányzatok nem tudnak mindent megtenni annak érdekében, hogy minden egyes polgártársunknak munkája, lakhatása, minimális jövedelme, biztonságos otthona legyen, addig magunknak is segítséget kell nyújtanunk a fedél nélkül tengődő embereknek. Arra kérjük minden felekezet papjait és híveit, hogy ne zárják be kapuikat a menedéket keresők elől. Arra kérjük a használaton kívüli magánterületek tulajdonosait, a társadalmi szolidaritást vállaló magánvállalkozásokat, közintézményeket és lakóközösségeket, hogy lehetőségeikhez mértek nyújtsanak menedéket a kívül rekedteknek. Arra kérjük a gyermekvédelmi,szociális és egészségügyi intézményeket, hogy lakhatási lehetőség hiányában netegyék utcára az embereket, a büntetésvégrehajtási intézmények gondoskodjanakaz érintettek utógondozásáról. Arra kérjük a tanácsot, segítséget kérőket, hogy Budapesten hívják bizalommal a Hajléktalan Diszpécser Központ számát: 338-41-86. Arra kérjük az eljáró hatóságok dolgozóit, hogy lakhatási lehetőség hiányában ne büntessék meg az otthontalan embereket. Végül, arra kérjük a helyi és országos ügyekben döntéshozókat, hogy ők is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy mindenkinek lehessen otthona, itt, ebben a hazában. Budapest, 2013. november 14. Győri Péter kuratórium elnöke

Államosított gyermekvédelem Gyakorlatilag a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok 75%-át a főváros látta el.6000 ezer férőhelyhez 2010-ig 1500 létesült, a baloldali városvezetés alatt a teljes gyermekvédelmi infrastruktúrát megújítottuk. Ma korszerű családotthonokban élnek ezek a gyermekek. Több, mint 2000 szakember dolgozott az intézményeinkben. 78

A védelemre szoruló gyermekek mindenképpen rosszul járnak, hiszen 40%-kal akar kevesebb költeni rájuk az állam, mint a helyi önkormányzatok, elsősorban Budapest költött. Egy csomó értékes ingatlan került így állami tulajdonba – köztük kastélyok, kúriák, van ahol gazdaság is van az ingatlan mellett, ahol terápiás céllal munkát végeztek. Ha ennek a 168 intézménynek, amelyből 125 budapesti tulajdonú csak a felét sikerül kiürítenie a Fidesz kormánynak, akkor megint nagyot kaszálhatnak az esetleges eladás során a fideszközeli oligarchák. Most nem földeket szerezhetnek, hanem mellé kúriákat, kastélyokat stb. Az ingatlanok jelentős része értékes budai ingatlan, ahogy a Fidesz gondolkodik, talán még felháborítónak is tartják, hogyan lakhatnak ilyen helyeken a „lelencek”. A Horthy korszak a minta, akkor az árvagyerek helye a lelencházban van. Néhány ingatlan példaként: 

 

Monosbél: Gyermekotthonunk Egertől 20 km-re, Szilvásváradtól 8 km-re, Mónosbél községben található. Mónosbél 450 lelkes település a Bélkő hegy lábánál. Az otthon a Bükki Nemzeti Park szélső erdőivel határos, gyönyörű környezetben 80-100 éves fenyők árnyékában épült, udvarán keresztül folyik a Monos - patak. Balatonboglár: Gyermekotthonunk Balatonbogláron, közvetlenül a Balaton partján, szép természeti környezetben található. BP. II. kerület tapolcsányi gyermekotthon és kollégium: A kollégium festői környezetben, egy kastélyépületben található. Udvarunkon újonnan épült játszótér van.

Szétvernek a főpolgármester asszisztálásával valamilyen bizonytalan cél érdekében egy európai színvonalú, megújított, jól működő rendszert a költségvetési hiány és az ingatlanmutyi kedvéért. Az, hogy ezzel szegény sorsú gyerekek és beteg emberek életét teszik tönkre az pedig undorító. 2012. november 27. (MTI) Sajnálja a szociális és gyermekvédelmi intézmények államosítását a főváros. Az egészségügyi és szociális főpolgármester-helyettes felajánlotta a városháza segítségét a létesítmények működtetéséhez. A főváros sajnálja, hogy a hétfői országgyűlési döntés következtében állami kézbe kerülnek a fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézmények, s segítséget ajánl az államnak azok további működtetéséhez - mondta Szentes Tamás egészségügyi és szociális főpolgármester-helyettes az MTI-nek kedden. A parlamenti döntés a fővárosban érinti a legtöbb pszichiátriai és fogyatékos-, valamint gyermekvédelmi intézményt. Szentes Tamás elmondta, hogy a szociális területen nyolc intézményre vonatkozik az állami kézbe vétel, ezek számos telephelyen működnek, többségük vidéken. Kiemelte: az érintett intézmények stabilan gazdálkodnak, magas szakmai 79

színvonalon működtek, és számos specifikus feladatot tudtak ellátni. Az intézmények finanszírozása három lábon áll: az állami normatíván, a - döntően személyi térítési díjakból összetevődő - intézményi saját bevételekből és a fenntartói hozzájárulásból. Utóbbi a fővárosban mintegy egyharmada a teljes költségvetésüknek - jegyezte meg Szentes Tamás, hozzátéve, hogy utóbbit egyelőre nem látják az állami költségvetés tervezetében. Kitért arra is, hogy a szociális terület sikeres ágazat volt az elmúlt időszakban Budapesten: hat új telephelyet, több mint 1200 férőhelyet adtak át, a szakosított ellátás minden területén bővítették az ellátókapacitást, s fejlesztéseiket saját forrásból finanszírozták. Az ágazati főpolgármester-helyettes szólt arról is, hogy sikerrel valósították meg azt, hogy úgy tudtak foglalkoztatást bővíteni, hogy közben forrást vontak ki, s mindeközben az ellátás színvonala emelkedett. Hozzátette: ehhez volt egy olyan koncepció, amely a szociális program gerince, s amelyet a szakma és az ellenzék is elismert. Mint mondta, sajnálja, hogy ez a munka most véget ér a fővárosi önkormányzatnál, de felajánlja a tudást és a koncepciót az államnak. 2013. július (Hetek) Hűbérbe adták a gyermekvédelmet - interjú Molnár Lászlóval A szakma legnagyobb döbbenetére leváltották Molnár László igazgatót a fõvárosi Tegyesz, azaz a Budapest Fõváros Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálatának éléről. Váratlanul érte a menesztése? A hírek szerint vezetői posztokon már alig maradt valaki a szakmabeliek közül. – Számoltam vele. Nagyjából fél éve vettem észre, hogy van egy határozott szándék velem kapcsolatban is, és becsületükre legyen mondva, hogy szakmailag sem velem, sem a kollegáimmal, sem az intézmény egészével még egy halvány próbálkozást sem tettek a továbbélés irányába. A fővárosi szociális és gyermekvédelmi rendszer – benne több mint 30 gyermekotthon, nevelőszülői hálózat és a fővárosi Tegyesz – egy jól működő szisztéma volt, és óriási tiltakozás övezte a januári államosítását. Most mi a helyzet az intézményekkel? – Idén még nagyjából változatlan a helyzet, és a tavalyi költségvetésüknek megfelelő forrásokkal gazdálkodhatnak, de 2014. januártól minden bizonytalanná válik. Vélhetően az egyenletes színvonalú, központi ellátás jegyében nivellálódik a rendszer, amit eddig több megyében komoly finanszírozási gondok jellemeztek, kivéve persze a bűnös és pazarló fővárost. Januártól lépnek életbe a gyermekvédelmi törvény újabb változásai, amelyek közül talán a leglényegesebb, hogy a 12 éven aluli gyermekek csak nevelőszülőkhöz kerülhetnek. Ez a mintegy 17 ezer gondozott kiskorú felét érinti, hiszen a gyerekszám jellemzően a 0-6 évesek és a 13-18 évesek körében magas.

80

Soltész Miklós szakállamtitkár szerint a nevelőszülői hálózat kiépítése uniós tendencia, ami hangsúlyozottan a gyerekek érdekeit helyezi előtérbe. Tegyük hozzá: jóval olcsóbb is, mint a gyermekotthonok működtetése. – Valóban Európa Tanácsi ajánlás, hogy a gyerekek 12 éves kor alatt ne intézményben, hanem családi környezetben nevelkedjenek, s ennek jegyében a nevelőszülők alkalmasságát és megbecsülését is előtérbe helyezik. De az elv magyar adaptációjáról sokat elárul, hogy a nevelőszülőknél való elhelyezés a beteg vagy fogyatékos gyermekek esetében nem kötelező, ami gyerekjogi szempontból is elfogadhatatlan. A nevelőszülők foglalkoztatási jogviszonya is ellentmondásos, tisztázatlan kérdés. Arról nem beszélve, hogy a megfelelő nevelőszülői hálózat kiépítésére, ami jó esetben hosszú évek alatt, gondos szelekció és képzés eredményeként jön létre, most alig egy év áll rendelkezésre. A gyermekvédelmi rendszer állami fenntartásba vételével ugyanaz zajlott le, mint a közoktatásban: a központosított szakellátásnak állítólag a fele – volt megyei Tegyeszek, gyermekotthonok, nevelőszülői hálózatok – már egyházi szolgáltatók kezébe került. Ez miért jó az államnak, az egyházaknak és a gyerekeknek? – Az biztos, hogy egyházi oldalról ez nem rossz vállalkozás, hiszen a kiegészítő normatíva folytán 1,7-es szorzóval számolhatjuk az állami normatívát, bár úgy tudni, hogy ezt a többletet ki fogják vezetni a rendszerből. Az egyházi fenntartásba vétel zászlóshajója a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, melynek vezetője, Kothencz János, aki a szakállamtitkár főtanácsadója. Az alapítvány irányítása alá került többek között a hazai nevelőszülő-toborzás és képzés is, amit a szaktárca különböző címen támogat, s amelyet szakmai oldalról számos bírálat ért, elég csak az elhíresült plakátkampányra vagy az 500 órára bővített képzésre gondolni. Az állam részéről egyértelmű a forráskivonási szándék – az államosítással ráadásul értékes műemléképületek is a birtokába kerültek –, ami viszont nem indokolja azt, hogy az eddig felhalmozott szaktudást sutba vágják: szakmai szemszögből nonszensz, hogy a törvény értelmében az egyházi fenntartású intézményeknek például külön egyházi módszertani központot fognak létrehozni. Mindeközben másról sincs szó, mint a gyerekek érdekeiről, ami legfeljebb a szűkebb szakmát és az ombudsmant foglalkoztatja. Ön 28 évet folyamatosan lehúzott ebben a szakmában, ez az éra miben különbözik az eddigiektől? A kereszténydemokraták nem értenek eléggé a nekik kiutalt szakterületekhez? – Ennél többről van szó. Önmagában azzal nincs probléma, ha a gyerekvédelem több lábon áll, hiszen az állami, civil és egyházi szervezeteknek egyaránt megvan a maguk létjogosultsága. Azt is el kell ismerni, hogy eddig a gyerekvédelem viszonylag megkímélt területnek számított. Most azonban visszatértünk az államegyházi modellhez, mi több: a szakmai konferenciákat a szegedi dómban tartják, a gyermekvédelem területén a Szent Ágota Alapítvány mögött álló Szeged-Csanádi egyházmegyének lett abszolút prioritása, melynek határozott térhódítását egyházi berkekben sem fogadják osztatlan lelkesedéssel. Mára a kereszténydemokrata szakemberek is kirostálódtak, a civil és a szakmai szférát leuralja a félelem, ráadásul most olyan kormányzati ideológia érvényesül, amely kizárólag ostoba és 81

végletekig lojális végrehajtókat kíván látni mindenhol. Büntetéspárti, horthysta társadalomszemlélet uralkodik, ami a szegénységet valami eleve elrendelt helyzetnek, úriasszonyok jótékonykodási terepének tekinti.

82

83

Kultúra - Kéretlen kulturkampf A választási programjában a Fidesz még sok minden szépet ígért a budapesti kulturális életnek. Kénytelenek voltak elismerni, hogy a színházak páratlan színvonalúak, amit a magas nézőszám is bizonyít. Ezért az új fideszes városvezetésnek nincs más dolga, mint katalizátora legyen a színházi életnek, és például programokkal segítse a középiskolások színházba jutását. A kulturális élet pezsgő, amit ők még pezsgőbbé akarnak tenni új fesztiválokkal, mint a musical fesztivál, vagy a „Vasfüggöny Színházi Fesztivál”. Külön foglalkoztak a Budapesti Fesztiválzenekarral, amelyet az egyik legnagyobb értéknek tartottak. A leromlott állapotú Pecsa és Budapesti Művelődési Központ helyet egy ezer főre méretezett új intézményt akartak. A fővárosi kulturális élet szereplői, intézményei, és a kultúrát kedvelő budapestiek már az első fél évben megkapták az új fideszes városvezetéstől a megrendítő és ébresztő jellegű frászt, amitől a szabadsághoz és a jó szándékhoz szokott budapesti kulturális életben eluralkodott a félelem, kitört a kultúrfrász. Hamar kiderült, mit jelent, ha a fideszes városvezetés a színházi élet katalizátora akar lenni. Kiderült, hogy a középiskolákkal való kapcsolattartás segítéseként megvonják a színházba menő diákok ingyenes utazását. Kiderült, hogy több 100 millió forinttal csökkentik a kultúrára szánt forrásokat. Kiderült, hogy a kulturális és fesztiválélet gyarapítása címén idén nem volt: Vendégségben Budapesten, a Határon Túli Magyar fiatalok Találkozója, Határon Túli Magyar Színházak Vendégjátéka, Moziünnep, Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, Hídünnep, Szünidödő ingyenes nyári gyermekprogramok, Évadnyitó Színházi Fesztivál, Városligeti Évadnyitó, Metró Galéria, és nem épül meg a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ, vagy éppen, hogy a PECSA méltó körülmények közé a megszüntetésével kerülhet. A Fesztiválzenekar pedig kénytelen nyílt levélben tiltakozni a forrásainak csökkentése miatt. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a Fidesz mindig is gyűlölte a világ felé nyitott, kultúrával és szabadsággal teli Budapestet. Az egy éves eredményeiket összefoglaló Zöld Könyvben már azt tartják eredménynek, hogy kriminalizálták az intézmények tevékenységét, feljelentéseket tettek gazdasági bűncselekmények miatt. Ez, valamint a színházak bérleti díjjal való megterhelése, az állami támogatás csökkenése oda vezetett, hogy 2012-re a színházaink nagy része bajban van. Az Operettben előadások kerülnek le a műsorról, a Vígszínházat 2012 nyarán ki kell segíteni, különben csődbe megy. Mindeközben sikerül a fideszes vezetésnek és a főpolgármesternek egy olyan botrány keverni, amellyel tökéletesen lerombolták szerte a világon, a budapesti kultúra imázsát.

84

Az Új Színház Új Nyilas Színházzá szervezéséről és a körülött kialakult állandó feszültség itt is „egy együvé” tette a főpolgármestert. A Fidesszel együtt Tarlós kitart és harcol a világ ellen, hogy a fasiszta színház megmaradhasson. 2012 végén már baljós árnyak gyülekeztek a budapesti kultúra egykor kék ege felett. Tarlósék két év alatt kulturális romvárossá tették Budapestet. Hiába védte meg a fővárosi MSZP tavaly a Városligetet, az Operettszínházat. Ma ismét napirenden van, hogy mit tervez a Városligettel a kormányzat, és hogy január elsejétől vinnék az Operettszínházat. A romok közt megmaradt intézményeket a fideszes vezetés nevében Tarlós István majd eltakarítja, miként azt a Vidámparkkal teszi, vagy a mecénásokra bízza a sorsukat, ahogy félidős interjújában említette. A kulturált fideszes kampányálarc mögül már elő-előbújt az ördög. A Fidesz előéletéből lehetett tudni, hogy gyűlöli Budapestet, mert ez a város nem hódol, szabad, és szabadságának legerősebb védelmi eszköze, a kultúrája. Ezért, ha meg akarják törni Budapestet, el kell söpörniük Budapest szabad, sokszínű kultúráját. A főpolgármester-jelöltjükről is tudni lehetett, hiszen számtalan tettel, nyilatkozattal bizonyította húsz év alatt, hogy nem igazán nevezhető a kultúra nagy barátjának. Nem meglepő, hogy csupán ez az a terület, ahol nincsen semmi ellentét a főpolgármester és a Fidesz között. Az önkormányzati ciklus első két évében kitört kulturfrász 2013-ra valóságos kultúrharccá élesedett. Mint a korábbi két esztendőben, ezúttal is a színházi szcéna ellen indított támadás Budapest jelenlegi, a főváros kulturális értékeit tökéletesen semmibe vevő vezetése. Ezúttal azonban nem valamely kisebb teátrum sorsa felett ítélkezett a városvezetés: a támadás az önkormányzat legnagyobb és egyben egyik legszínvonalasabb színházát, a Vígszínházat nézte ki saját pártpolitikai érdekeinek. Eszenyi Enikő igazgatói megbízatása 2014. január 31-én lejár, ezért a főváros pályázatot írt ki a direktori posztra. Az Új Színház és a József Attila Színház igazgatói pályázatából kiindulva nyilvánvaló volt, hogy ez is csak egy kirakatpályázat lesz, de a történet ezúttal másképp alakult, még ha nem is kevésbé sajátosan. A Vígszínház élére az eddigi igazgató, a színházat folyamatosan megtöltő, az intézményt valósággal felvirágoztató Eszenyi Enikő, valamint a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, Balázs Péter színművész adott be pályázatot. Igaz, utóbbi mostanában sűrűbben fordul meg színpadon Orbán Viktor tapsolóembereként, mint színészként. A pályázat döntetlennel zárult, mindkét pályázó 3-3 szavazatot kapott a szakmai zsűritől, ám mint csakhamar kiderült, Balázs Péter pályázata érvénytelen volt, mivel az üzleti tervet jóval a határidő után adta le, pedig a pályázat során hiánypótlásra nem volt lehetőség. Amint arra fel is hívtuk a figyelmet, az egyetlen tisztességes, szakmailag elfogadható döntés az lett volna, ha Eszenyi Enikőt újabb öt évre megbízzák a Vígszínház vezetésével. A tisztesség és a szakmaiság azonban közismerten hiányzik a mai városvezetés szókincséből… 85

A Tarlós vezette fideszes városvezetés a lehető leggyávább megoldást választotta: újabb pályázat kiírásáról döntött, az igazgatói megbízatás azonban mindössze másfél évre szól. Indoklás? Nincs. Pedig Budapest már kétszer is befürdött a jobboldalhoz hű, ám színházvezetésre alkalmatlan igazgatókkal. A Nemcsák Károly vezette József Attila Színház egy év alatt 40 ezer, a szélsőjobboldali Dörner Új Színháza 20 ezer nézőt veszített. Az adat azért érdekes, mert a fővárosi színházak közül mindössze négyben esett vissza a nézők száma. A négy színházban az a közös, hogy Tarlós István cserélte le az igazgatójukat. A fentieken túl a Thália és a Trafó iránti érdeklődés csappant meg az igazgatóváltás óta, miközben hét színházban a nézők számának emelkedése volt jellemző. Hiába kicsi az érdeklődés Dörner színháza iránt, a budapestiek így is eleget költenek a szélsőjobbos igazgató darabjaira; az egy jegyre jutó állami támogatás mértéke ugyanis az Új Színház esetében a legmagasabb Budapesten. Nem kevésbé szomorú a Vidámpark története sem. Szeptember végén 175 év után végleg bezárt a városligeti Vidámpark. A főváros vezetése a látogatók számának és a bevételek csökkenésével indokolta a patinás intézmény megszüntetését, noha az elmúlt évben mindkét adat látványos emelkedésnek indult. A Vidámpark bezárása különösen érthetetlen, hiszen az intézmény fenntartása nagyjából akkora összegbe került volna évente, amennyit a Tarlós féle városvezetés a baráti médiának, köztük a Helyi Téma című fideszes lapnak juttat. A Vidámpark területét a Fővárosi Állat- és Növénykert kapja meg, a műemlék játékok megmaradnak. Mondhatnánk, hogy a döntés így akár elfogadható is lenne, ám az Állatkertnek egyelőre csak nagyra törő álmai vannak, az elhatározott fejlesztéshez szükséges 15 milliárd forint (!) egyelőre ugyanúgy álom. Hiába javasoltuk, hogy legalább addig tartsák nyitva a budapesti családok kedvelt létesítményét, amíg a város egy más részén felépül egy piaci alapon működtetett új élménypark, a fideszes városvezetés – hasonlóan több más konstruktív javaslatunkhoz – gondolkodás nélkül lesöpörte a javaslatot, végleg elvéve a budapestiektől egy nagy múltú intézményt. Úgy tűnik, a Városliget különösen vonzó a fideszes vezetésnek, legyen szó a fővárosról vagy a kormányról. Persze ezt nem úgy kell érteni, hogy elkezdenék a főváros egyik legnagyobb közparkjának felújítását és modernizációját; a Fidesz a budapestiek egyik legkedveltebb szabadidős helyszínét legszívesebben beépítené. Érthetetlen, hogy a főváros és a kormány miért nem a Nyugati pályaudvar melletti, használaton kívüli terület beépítésével akarja létrehozni a múzeumi negyedet – ahogyan erről korábban szó volt -, s miért inkább a meglévő zöldfelületek rovására tervez monumentális látványberuházásokat. Ugyanakkor ha figyelembe vesszük a Római partra tervezett gátat, a Normafára szánt sícentrumot, vagy akár csak a Kossuth tér átépítését, láthatjuk, hogy ha a Fidesz valamihez ért, akkor az nem más, mint a budapesti fák módszeres irtása. Közterület egy antiszemitának? 86

A mai városvezetés elvtelenségének és gyávaságának egyik legékesebb bizonyítékát adta, amikor a már-már kényszeres közterület-elnevezések egyik etapjában egy II. kerületi köz elnevezését kezdeményezte a vállaltan fasiszta, antiszemita Tormay Cécile írónőről. A tiltakozások ellenére a Fidesz (és persze a Jobbik) megszavazta az előterjesztést, a városvezetés azonban már napok múlva visszakozott a döntéstől. Egészen szánalmas egymásra mutogatás kezdődött, amit néhány sor erejéig érdemes felidézni. A főváros vezetése kezdetben azt állította, hogy a II. kerület kezdeményezte a névtelen köz elnevezését Tormay Cécile-ről, ám csakhamar kiderült a hazugság: a II. kerületet Tarlós István kereste meg azzal, hogy kezdeményezzék az elnevezést. Ezen a nyílt hazugságon az sem változtat, hogy az ötlet Kerényi Imrétől származik, akinek kultúrpolitikai ámokfutása évek óta közismert. Ezúttal azonban a tiltakozás nem volt hiábavaló. A civilek, az egyház és az ellenzék együttes fellépésével sikerült a városvezetést rászorítani arra, hogy vonja vissza ezt a vállalhatatlan, felháborító, és a jó érzésű budapestieket súlyosan sértő döntést. Miután a véleményezésre felkért Magyar Tudományos Akadémia is egyértelművé tette, hogy Tormay Cécile-nek nincs helye a főváros utcanév-jegyzékében, a városvezetés visszavonta korábbi, akkor már felfüggesztett döntését. „Ami Demszkyt illeti: bár a vezetői képességeiről megvan a véleményem, … például Budapest sokszínű kultúrája a főpolgármester úr elévülhetetlen érdemei közé tartozik.” 2010. szeptember 9. (HVG) 2010. szeptember: a Tarlós-féle Budapest-program Minőség, lokalitás, sokszínűség, korszerűség 96.o. Budapest kulturális élete nem egy meghatározó szellemiséget mutat, hanem a sokféleség egymás mellett élését. Budapest nem „liberális”, hanem olyan sokszínű, gazdag kulturális élettel rendelkező város, amely több, egymás mellett jól megférő tradícióra is támaszkodik. Ezt a sokszólamúságot kell a jövőben is megőriznünk. A kulturális intézményeknek minőségükben, a kultúrát közvetítő eszközeikben, eljárásaikban a 21. század igényeihez kell igazodniuk. Színházak 97-98.o Budapest különlegessége kulturális téren abból is ered, hogy a város – nemzetközi összehasonlításban is – páratlanul értékes színházi intézményrendszert tart fönn. Budapest a magyar színházi élet központja, ezen belül a fővárosi fenntartású színházak jelentős szerepet játszanak, ezt a látogatottsági adatok is bizonyítják. A fővárosi színházak finanszírozási rendszere átalakításra szorul. Az önkormányzatnak a színházi életben nem irányító, hanem katalizátor szerepet kell játszania. A színházakban meg kell teremteni a technikai lehetőséget az előadások első lépésben németül és angolul, második lépésben az igények figyelembevételével további nyelveken történő megtekintésére. Támogatni kell a színházak és 87

a középiskolák közvetlen kapcsolatát. Új nemzetközi fesztivállal szeretnénk gazdagítani fővárosunk kulturális életét: a Vasfüggöny Színházi Fesztivál Célszerű volna a nyári időszakokra egy közép-európai musicalfesztivált szervezni, kifejezetten a kulturális turizmus segítésére. Zenei élet 101.o. Budapest egyik büszkesége a Fesztiválzenekar, amely nemzetközi téren is nagy elismerést vívott ki magának. Valamennyi zeneszerető fővárosi lakos kívánsága, hogy ez a rangos együttes minél többször lépjen fel Budapesten. Ennek érdekében új megállapodás kidolgozása és aláírása szükséges a zenekar és a Fővárosi Önkormányzat között. A kulturális kormányzattal közösen szeretnénk létrehozni az Irodalom Házát. Budapest irodalmi életének múltja a sokszínűség gazdagságát hordozza magában. A főváros úgy járulhat hozzá ennek fennmaradásához, ha a kormányzatnál kezdeményezi közös állami és önkormányzati irodalmi mecenatúraprogram kidolgozását, javasolja újabb ösztöndíjak létrehozását. Fontos szakmai feladat a budapesti irodalmi emlékhelyek pontos feltérképezése. Mindezeknek, valamint a főváros pezsgő irodalmi életének, irodalmi esteknek helyet adó új – részben befogadó – intézmény lehet az Irodalom Háza, amit az állammal közös beruházásban szeretnénk megvalósítani. KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK, FESZTIVÁLOK KÖRE 102.o. A Fővárosi Önkormányzat két közművelődési intézményének – a Budapesti Művelődési Központnak, illetve a Petőfi Csarnoknak (PeCsa) – az állapota rossz, ezért meg kell oldani az elhelyezésük problémáit. Budapesten szükség van legalább egy olyan központi művelődési intézményre, amely egy kb. 1000 férőhelyes nagyterem köré épülne; több kisebb teremmel, kiállítótermekkel, könyvesbolttal, könyvtárral, filmtárral, filmüzlettel, étteremmel, kávézóval, olyan kisebb-nagyobb olvasótermekkel rendelkezne, ahol kényelmesen lehet olvasni, beszélgetni, s ahol gyermekmegőrző is rendelkezésre áll. A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál megtartása mellett a magyar kultúra népszerűsítésére és Budapest közép-európai fesztiválváros státusának megerősítésre újabb fesztiválok rendezése javasolt. Ezek: a határon túli magyar kultúra fesztiválja, Vasfüggöny Színházi Fesztivál, közép-európai musicalfesztivál. Archívum 2010. szeptember 23. (OS) – Horváth Csaba közleménye Lehullt Tarlós István álarca. Tegnap az index.hu-n megjelent interjújában azt nyilatkozta: Meg akarom mutatni másik arcomat" - e helyett úgy tűnik, valódi arcát mutatta meg a budapestieknek. Az 56-osok terén álló emlékmű lerombolásával kapcsolatban tett kijelentései nem méltóak egy demokrata politikushoz. Ilyen gondolat egy demokratikusan érző, a szabadságot tiszteletben tartó politikus fejében meg sem fordulhat. Felmerül bennem a kérdés, 88

mi jöhet, ha elfoglalja Budapestet? Könyvégetések is lesznek az általa elképzelt önkény rendjének Budapestjén? Tarlós István ezzel átlépett egy határt, amelyet politikus soha nem léphet át: le akar rombolni egy művészeti alkotást, korlátozni akarja a művészet és a kultúra szabadságát, ami nem tetszik neki, azt betiltja, felszámolja. Tarlós István minden budapestinek bebizonyította: meg kell védeni tőle a szabadság városát, meg kell védeni tőle Budapest jövőjét. Tarlós István számára is hasznos lenne tudni a következőket: Az emlékművet egy nemzetközi zsűri választotta ki, amelynek többek közt tagja volt Fónay Jenő, a POFOSZ alapító elnöke, az 1956-osok delegáltja, aki írásban méltatta a győztes pályaművet. Tarlós István nyilván arról sem tud és lehet, hogy nem is érdekli, hogy az emlékművet a világ 20 legjobbnak ítélt emlékműve közé választották. Azzal sincs tisztában, hogy az 1956-os Emlékbizottság elnöke, a néhai Kosáry Domokos professzor egyeztetést kezdeményezett 2006 tavaszán a politikai pártok vezetőivel, hogy 1956 ne legyen kampánytéma és az emlékmű se váljon azzá. Ezen a megbeszélésen minden akkori parlamenti párt vezetője részt vett, és ígéretet tett erre. Amennyiben Tarlós István több információt akar kapni a megbeszélésről, javaslom, forduljon főnökéhez, Orbán Viktor miniszterelnökhöz útmutatás végett Villámháború minden létező fegyverrel a budapesti kultúra sokszínűsége és szabadsága ellen Hamar kiderült, mit jelent, ha a fideszes városvezetés a színházi élet katalizátora akar lenni. Kiderült, hogy a középiskolákkal való kapcsolattartás segítéseként megvonják a színházba menő diákok ingyenes utazását. Kiderült, hogy több 100 millió forinttal csökkentik a kultúrára szánt forrásokat. Kiderült, hogy a kulturális és fesztiválélet gyarapítása címén abban az évben nem volt: Vendégségben Budapesten, a Határon Túli Magyar fiatalok Találkozója, Határon Túli Magyar Színházak Vendégjátéka, Moziünnep, Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, Hídünnep, Szünidödő ingyenes nyári gyermekprogramok, Évadnyitó Színházi Fesztivál, Városligeti Évadnyitó, Metró Galéria, és nem épül meg a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ, vagy éppen, hogy a PECSA méltó körülmények közé a megszüntetésével kerülhet. 2010. november 3. (Magyar Hírlap) Tarlós Budapestjének nem lesz kulturális bizottsága A kulturális bizottság megszűnik, az ügyek közvetlenül a Fővárosi Közgyűlés elé kerülnek. A tervek szerint - és a Nemzet fővárosa program alapján - a pályázatok előkészítése és akár a döntési folyamat is szakmai és civil szervezetek bevonásával történik majd: ez átláthatóbb rendszert jelent. A cselekvési terv már elkészült, reményeink szerint néhány hónapon belül nyilvánosságra hozhatjuk. Első lépésben a színházakat fogja érinteni - mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Csomós Miklós. A kultúratámogatás új módja: a kulturális események területfoglalási díja. 89

2011. január 13. (MTI) Tarlós István szerint a város jelenlegi pénzügyi helyzetében véget kell vetni az ingyenes szolgáltatásoknak. A főpolgármester a Sziget fesztiváltól beszedendő közterület-használati díjjal kapcsolatban csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: az nem lehet, hogy egyesek kapnak ingyenességet, mások meg nem. A Sziget sajtóirodája az elhangzottakra reagálva közölte, örülnek, hogy lehetőségük van egyeztetni a fővárossal. A főpolgármester elmondta: a Sziget fesztivál szervezőinek az előző városvezetés által kalkulált díjtételek alapján 2,5 milliárd forintot kellene fizetniük, de a Sziget ebből "nagyon komoly kedvezményt fog kapni". Arra a kérdésre, mekkora lesz ez a kedvezmény, közölte, hogy 1-1,5 milliárd forint között "ingadoznak" a kedvezmény mértékével. A főpolgármester feltette a kérdést, milyen alapon volt az ingyenesség, amikor százmilliárdos hiánya van a fővárosnak. Senki nem kap ingyenes közterület-használatot; a közelmúltban a kulturális államtitkár ingyenes közterület-használati engedélyét utasította el. Tarlós István közölte azt is: meg kell keresni gazdag kerületeket, virágzó vidéki városokat, például Szegedet, a Sziget támogatása érdekében. "Ki lehet húzni a kardot a haza védelmében, a belváros és Szeged is beszállhat a Sziget támogatásába" - fogalmazott. 2011. január 14. (OS) – Horváth Csaba Tarlós István és Atkári János a jövőben nem járul hozzá a Sziget-fesztivál területének térítésmentes használatához, azért díjat kíván szedni. A bejelentés a Szigeten túl a város minden más közterületi rendezvényére is érvényes. A Sziget pedig drágább lesz. Számításaink szerint már 1 milliárdos plusz teher mellett is 4.000-13.000 Ft között drágulhatnak az egyes jegytípusok, ami miatt kevesebben fognak eljönni, vagyis csökkenni fognak a város bevételei: kevesebb turista, kevesebb adóbevétel. Tehát 2011-ben az új városvezetés a kulturális fejlesztések leállításán és a 2 milliárdos működési spóroláson túl további százmilliókkal igyekszik megcsapolni a város kulturális költségvetését. Nem elég, hogy az ország szégyenpadra került a kormány intézkedései miatt, most Budapest került le Európa kulturális térképéről. Úgy látszik, Tarlós István egy dolgot kifelejtett kampányából: megőrzi ugyan a város sokszínűségét, de csak azoknak, akiknek ahogy ő fogalmazott - van rá pénze". 2011. február 24. (MTI) Megszűnhet önálló intézményként működni a József Attila Színház, amelynek társulatát feloszlatják; a teátrum dolgozóival csütörtökön Méhes László igazgató ismertette Csomós Miklós főpolgármester-helyettes erről szóló levelét. A főváros vezetése arra kérte fel az igazgatót, hogy a következő évadtól ne hosszabbítsa meg a munkavállalók és egyéb foglalkoztatottak szerződését - közölte a színház az MTI-vel.

90

Mint írták, ez azt jelenti, hogy az idén 55 éves József Attila Színház nyáron megszűnhet önálló intézményként működni és a társulatot feloszlatják. Az épületre hamarosan hasznosítási pályázatot ír ki a tulajdonos önkormányzat. "Tarlós István főpolgármester egy hónappal ezelőtt hivatalában fogadta Méhes László igazgatót és a társulatot képviselő Esztergályos Cecíliát. A megbeszélésen világossá tette, hogy a főváros vezetése nem tervezi a színház bezárását, és a társulat a jövőben is a jelenlegi magas színvonalon működhet tovább" – idézte fel az előzményeket a színház kommünikéje. " 2011. február 24. (OS) – Horváth Csaba közleménye Azonos klisé szerint zajlik a József Attila Színház igazgatójának és a fővárosi kórházak igazgatóinak magaláztatása. Nem is olyan régen még Tarlós István hivatalában fogadta Méhes László igazgatót és a társulatot képviselő Esztergályos Cecíliát. A megbeszélésen világossá tette, hogy a főváros vezetése nem tervezi a színház bezárását, és a társulat a jövőben is a jelenlegi magas színvonalon működhet tovább. Eltelt egy hónap és ma már Csomós Miklós, főpolgármester-helyettes levele egyértelművé tette, hogy nem tud az 55 éves színház tovább működni. Elfogadhatatlan, hogy másodszor játssza el a városvezetés szavahihetőségét. Elfogadhatatlan, hogy ilyen horderejű témában nincs egyetértés és a jelek szerint egyeztetés a főpolgármester és helyettese között. Felszólítjuk a Fideszt, hogy ne tegye kockára Budapest kulturális sokszínűségét, ne sajátítsa ki a színházat. Biztosítsa a színház és a társulat további működését, hiszen a József Attila Színház nézőszáma és bevételei folyamatosan emelkedtek az elmúlt fél évben, az előző évekből örökölt adósságok nagy részét az új színházvezetés visszafizette, és garanciát vállalt a fennmaradó tartozás kiegyenlítésére is. 2011. február 25. (MTI) Levélben fordult Tarlós Istvánhoz két színházi szakmai szervezet, amely arra kéri a főváros vezetését, hogy álljon el a József Attila Színház szerződtetési tilalmára vonatkozó kezdeményezésétől, mivel az a teátrum társulatának megszűnését eredményezi. "Ez egy olyan horderejű döntés, amely megítélésünk szerint nem hozható meg a szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül, és mindenképpen hosszabb, legalább egy éves előkészítő munkát igényel" - szerepel a Magyar Színházi Társaság, valamint a MASZK Országos Színészegyesület által a főpolgármesternek a héten írt, az MTI-hez pénteken eljuttatott levélben. A Tarlós Istvánnak írt levelében szerepel: "Ön megválasztásakor Budapest kulturális sokszínűségének megtartását ígérte. Ez összeegyeztethetetlen működő színházak egyik pillanatról a másikra történő radikális átszervezésével, társulatok megszüntetésével. Arra kérjük főpolgármester urat, gondolja át még egyszer a helyzetet és vonja vissza a szerződtetési tilalmat.". 2011. március 2. (MTI) 91

Nyílt levélben tiltakozott a József Attila Színház társulatának felszámolása ellen Tarlós István főpolgármesternél a Magyar Teátrumi Társaság (MTT). "A Magyar Teátrumi Társaság megdöbbenéssel értesült a budapesti József Attila Színház társulatának váratlan felszámolásáról szóló hírekről" - fogalmazott az MTI-hez szerdán eljuttatott nyíltlevelében a magyarországi vidéki színházak többségét tömörítő szakmai érdekvédelmi szervezet. Mint a dokumentumban szerepel, a színházi alkotófolyamat és a színházi lét egyik alapját a társulati működési forma jelenti, amelynek megteremtése évek, évtizedek kemény munkájának eredménye. "Magyarországon az utóbbi húsz év politikai és gazdasági nehézségei ellenére sikerült megőrizni azt az egyedülálló színházi struktúrát, amelynek legnagyobb értéke éppen a társulati működési formában érhető tetten" - hangsúlyozta az MTT. A levél megfogalmazói szerint a színházi működés Magyarországon megőrzött társulati rendszerére számos nyugat-európai országban "irigykedve tekintenek", mivel a kultúra képviselői ott is tisztában vannak azzal az alapelvvel, hogy a színház nem az épületet jelenti, hanem a benne működő "művészi organizmust", vagyis a társulatot. "Annak megszüntetésével gyakorlatilag a színház lelkét likvidáljuk" 2011. július 22. (MTI) A Magyar Színházi Társaság elnöksége nehezményezi, hogy a Fővárosi Önkormányzat a ózsef Attila Színház esetében a szakmai bizottság meggyőző arányú ajánlása ellenében hozta meg döntését, és nevezte ki Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas színművészt a teátrum élére. A Magyar Színházi Társaság az ügy kapcsán levélben fordult pénteken Tarlós István főpolgármesterhez. Mint az MTI-hez is eljuttatott levélben írják, nem a nyertes pályázó személye ellen van kifogásuk - bár az ő pályázata a szakmai kuratórium többsége által támogatott Horgas Péter dolgozatával ellentétben nem nyilvános -, hanem azt nehezményezik, hogy a meggyőző arányú, szakmai indokokkal alátámasztott ajánlás ellenére a fenntartó más döntést hozott. 2011. március 27., (MTI) Nem tudja megrendezni idén a Budapesti Fesztiválzenekar hagyományos júniusi ingyenes szabadtéri hangversenyét a Hősök terén. Az együttes támogatáscsökkentése a főváros újabb 6 milliós elvonása miatt 181 millióra nőtt. Körner Tamás, a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) igazgatója a hét végén az MTI-nek elmondta, támogatásának csökkentése után külső társrendező hiányában a BFZ - bármennyire szeretné is – sajáterejéből képtelen megrendezni hagyományos nyári koncertjét, de bízik abban, hogy a jövőben a sorozat folytatódhat. Hozzátette: pénteken meglepve olvasták a fővárostól kapott levelet, amelyben a korábban jelzett 395 millió forintos támogatás helyett csak 389 millió forintról szólt az értesítés. Megjegyezte a hétfőn átadott mintegy két és fél ezer aláírást tartalmazó csomag, amelyet a közönség nevében juttattak el a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, illetve a fővárosi 92

önkormányzathoz, egyelőre érdemi visszhang nélkül maradt. Az aláírók azt kérték, hogy a két fenntartó állítsa vissza a támogatási összegeket. A Hősök terén tartott koncerteknek 1991 óta a Budapesti Búcsú adott keretet, az előkészületeket a Budapesti Fesztiválközpont koordinálta. Körner Tamás azt feltételezi, hogy a főváros a hagyományosan június utolsó hétvégéjén rendezett Budapesti Búcsút az eddigi formában nem kívánja folytatni. Fővárosi Közgyűlés 2011. április 6. 810/2011.(04.06.) sz. határozat A csökkentett programelem és a módosításról szóló értesítés elmulasztása miatt visszavonja az 1990 (20 éves a rendszerváltás) fesztiválhoz az A38 Nonprofit Kft. részére a 152/2010. (IV. 6.) sz. GB határozattal jóváhagyott 4.000 eFt támogatást és a szerződést annak 25. pontja alapján azonnali hatállyal felmondja, egyben felkéri a főpolgármestert a szükséges intézkedések megtételére. 2012. JANUÁR 10. - A Fesztiválzenekar nyílt levele A Budapesti Fesztiválzenekar a főváros egyik legfontosabb kulturális intézménye. Részben a főváros finanszírozásából tudják fenntartani magas szintű művészeti tevékenységüket. Most a közgyűlés el kívánja venni a korábban már megnyirbált támogatást, enélkül pedig rendkívül nehéz helyzetbe kerülhet a zenekar. Nyílt levelüket közöljük. “Tisztelt Főpolgármester úr, tisztelt Fővárosi Közgyűlés! A Budapesti Fesztiválzenekar vezetősége a sajtóból értesült arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a zenekar támogatásának megszüntetését tervezi. Megértjük a Főváros súlyos helyzetét és átérezzük a BKV-ért folytatott küzdelmet. Mindazonáltal meggyőződésünk, hogy a kialakult helyzetnek a Budapesti Fesztiválzenekar nem eshet áldozatául. 1. A Budapesti Fesztiválzenekar szakemberek szerint is a világ egyik legjobb zenekara, az ország és a főváros kiemelkedő kulturális értéke, igazi hungaricum. Ez a színvonal évtizedek munkája, amely egy-két nap alatt tönkretehető. 2. A szerdán a Fővárosi Közgyűlés elő kerülő javaslat a zenekar létét alapvetően veszélyeztetné. 3. A Budapesti Fesztiválzenekar, amely az egész világon pótolhatatlan módon, nagy sikerrel képviseli a magyar kultúrát, Magyarországot és Budapestet, már tavaly is csökkentett támogatással működött. 4. Az előterjesztés mindezek mellett tévesen sorolja a Budapesti Fesztiválzenekart az „érvényes kötelezettségvállalással nem rendelkező, önként vállalt” feladatok közé, hiszen arról a Budapesti Fesztiválzenekar és a főváros közötti ötéves, kötelező érvényű közszolgáltatási szerződés rendelkezik. 93

Mindezek alapján kérjük, hogy a Budapesti Fesztiválzenekart töröljék az előterjesztés 4. számú mellékletéből. Budapest, 2012. január 9. 2011. december 15. (MTI) Elindult a jegyértékesítés a jövő évi Budapesti Tavaszi Fesztiválra, amely a támogatások drasztikus csökkenése miatt a megszokottnál rövidebb, tíznapos lesz. 2012. március 16. és 26. között azonban így is sokszínű programsorozattal várják a közönséget. A Budapesti Fesztiválközpont vezetése úgy döntött, hogy a 2012-es év a tavaszi fesztivál esetében is a takarékosság éve lesz – áll a fesztiválközpontnak az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. "Úgy látjuk, Magyarország és a főváros a kedvezőtlen gazdasági körülmények között minden erejével igyekszik talpon maradni, még ha ez a jövő évi kiadások csökkentésével jár is. A csökkentés nem kerüli el a Budapesti Tavaszi Fesztivált sem" - írták, kitérve arra, hogy bár a költségvetést még nem szavazta meg az Országgyűlés, az már látható, hogy a tavalyi állami támogatásnak legfeljebb a fele áll majd rendelkezésükre. Emellett éveken keresztül elkötelezett partnerük, az OTP Bank is visszalépett a fesztivál támogatásától. 2011. visszavert első próbálkozások kulturális intézmények megszüntetésére, kulturális értékeink államosítására 2011. június 9. (MTI) Támogatásáról biztosította a József Attila Színház társulata Koltay Gábort, a teátrum szerdán leváltott megbízott igazgatóját, valamint nyílt levélben fordult Tarlós István főpolgármesterhez, hogy mielőbb gondolja át, mi a szándéka a fővárosnak az angyalföldi teátrummal. A főpolgármester szerdán azonnali hatállyal mentette fel Koltay Gábort, az indoklás szerint azért, mert megrendült benne a városvezetés bizalma. A színházban tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Koltay Gábor elmondta: megdöbbenéssel vette tudomásul Tarlós István döntését, megítélése szerint a fővárossal egyetértésben szerződtette a társulat tagjait. A leváltott direktor emlékeztetett arra, hogy a március 16-i társulati ülésen Csomós Miklósnak, Budapest kultúráért felelős főpolgármester-helyettesének Fehér Anna színművész tette fel a kérdést, hogy Koltay Gábornak joga van-e szerződtetni a színészeket. "A kérdésre egyértelmű válasz érkezett: a megbízott ügyvezető igazgató teljes jogkörrel járhat el" Újréti László színművész felolvasta a társulat nyílt levelét Tarlós Istvánhoz, ebben emlékeztették a főpolgármestert arra, hogy nemcsak a főváros, de a társulat is bizalmat szavazott Koltay Gábornak. Szerintük nem az igazgatót, hanem Csomós Miklóst kellett volna leváltani, hiszen Koltay Gábor az ő beleegyezésével kötötte meg a szerződéseket.

94

"Csomós Miklós olyan ellentmondásokba ütközött saját magával, amire csak azt reagálhatjuk, hogy nekünk megrendült a bizalmunk Csomós Miklósban, ezért azonnali hatállyal menesztjük a kulturális gondolkodású emberek köréből" - áll a levélben, amelyben arra kérik a főpolgármestert, gondolja át, mi a terve a színházzal és a társulattal. 2011. július 22. (MTI) Mivel senki nem pályázott, a főváros újragondolja, hogy mi legyen a Mikroszkóp Színpaddal. Kulturális intézmény marad, de lehet, hogy nem színházként üzemel majd. 2011. június 21. (MTI) A fővárosi MSZP-frakció szerint a Városliget állami kézbe adásával a Tarlós István (FideszKDNP) főpolgármester vezette önkormányzat folytatja Budapest "kifosztását". Horváth Csaba, a képviselőcsoport vezetője keddi sajtótájékoztatóján céltalannak, kártékonynak, haszontalannak és alkalmatlannak nevezte a másnapi közgyűlés napirendjére szánt előterjesztések tucatjait. Közölte, a főváros vezetése a figyelemelterelés közben olyan"sunyi" előterjesztéseket kíván bevinni a közgyűlés elé, melyeknek még a címében sem meri felvállalni, mit is akarnak valójában. Példaként a Trafó és az Operettszínház állami tulajdonba adássá említette. 2012. július 18. (MTI) Magyarország "kultúriparának" fővárosa a Városliget lesz - jelentette ki L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, miután Baán László kormánybiztossal felkereste Magyarország leglátogatottabb kulturális-turisztikai intézményét, az idén egymillió vendéget fogadó Fővárosi Állat- és Növénykertet. Erről a kulturális államtitkárság szerdán közleményben tájékoztatta az MTI-t. A közlemény szerint a Városligetről szólva L. Simon László elmondta: nem egyszerűen egyike nagy zöldterületeinknek, hanem nemzeti jelentőségű kulturális és turisztikai attrakciók páratlan és különleges együttese is, amelynek értékét a tervezett új múzeumokkal is emelni kívánja a kormány. A világ első közparkját, a jövőre 200 éves jubileumát ünneplő Városligetet már ma is több mint 4 millió látogató keresi fel. A tájékoztatás szerint az államtitkár és a kormánybiztos is támogatásáról biztosította az állatkert bővítésének tervét. Mint ismeretes, Tarlós István főpolgármester és a főváros más vezetői is tervezik a Vidámpark városligeti telephelyének bezárását, helyén az állatkertet kívánják bővíteni. A kultúráért felelős államtitkársághoz tartozó Fővárosi Nagycirkusz újjáépítésének esélyeit is növelheti a projekt. L. Simon László szerint azonban érdemes lenne új helyen felépíteni a cirkuszt a Városligetben, hogy a közlekedés, parkolás, az állatkerti és vidámparki terület összekapcsolódása kedvezőbb legyen.

95

2011. szeptember 1. (MTI) Bérleti szerződést köt színházaival a főváros, a teátrumok ezentúl nem használhatják ingyenesen az ingatlanokat. A főváros megszüntet ugyanis minden olyan ingyenes használatot, amely bevételt von el a költségvetésből. További szempont, hogy az állami támogatás egyik felosztási ismérve az önkormányzati saját támogatás, ezért a bérleti díj bevezetése, és annak támogatással való ellentételezése hitelesebben tükrözi a tényleges fővárosi hozzájárulást. Az ingatlanok bérleti szerződései határozatlan időtartamra jönnének létre, felmondási idő kikötésével. A színházi társaságoknak mint leendő bérlőknek 3 havi bérleti díj + áfa összegnek megfelelő megszerzési díjat, valamint öt havi nettó bérleti díjnak megfelelő mértékű óvadékot is meg kell fizetniük december 31-ig. A közgyűlés a József Attila Színház esetében a szerződés tárgyát képező ingatlanok havi bérleti díját összesen 6.028.417, a Madách Színház esetében 19.669.767, a Mikroszkóp Színpad esetében 1.456.750, az Örkény István Színház számára 3.898.333, a Trafó Kortárs Művészetek Háza számára 186.142, a Szabad Tér Színház számára 1.586.708, a Centrál Színház számára 6.597.333, az Új Színház számára 4.007.250, a Thália Színház számára 11.360.900, a Budapest Bábszínház esetében 599.890, a Katona József Színház esetében 7.312.000, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház esetében 1.796.104, a Radnóti Miklós Színház esetében 2.339.083, a Vígszínház esetében 26.923.767 forint + áfa összegben határozta meg. 2012. augusztus 22. (MTI) A fővárosi fenntartású színházak nem kapnak az eddiginél kisebb állami támogatást 2013-tól az előadóművészeti törvény változásával. Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármesterhelyettes az egyik budapesti színház évadnyitóját követően az MTI-nek azt mondta: a jelenlegi helyzetben ez pozitívum. Az új előadóművészeti törvény nyomán 2013-ban életbe lépő változások érintik a fővárosi fenntartású színházakat is. "Összességében azt mondhatom, hogy a fővárosi fenntartású színházak nem kapnak kisebb állami támogatást, mint eddig, ez pozitív dolog, a mi tervezésünket is könnyebbé teszi. Reménykedem és optimistán nézek előre ebben az ügyben" - mondta Csomós Miklós, aki "jó dolognak" nevezte, hogy ebben a helyzetben nem csökken az állami támogatás mértéke. A főpolgármester-helyettes beszélt az állam és a főváros közötti színházcserék lehetőségéről is. Mint fogalmazott, az erről folyó tárgyalásokon a fő szempont az, hogy a jelenlegi színházaik érdekei ne sérüljenek. Elmondta: továbbra is tárgyalnak arról, hogy a Budapesti Operettszínház a kulturális tárcához kerül, a Trafó Kortárs Művészetek Háza átadása azonban már nincs napirenden, marad a fővárosnál, a Pesti Magyar Színház pedig a fővároshoz kerülhet. "Remélem, hogy január 1-jei határnappal meg tudjuk tenni a megfelelő lépéseket a cserére" - fogalmazott.

96

Csomós Miklós elmondta, hogy a színházakban visszaesett a nézőszám. Szólt arról is, hogy bizonyos színházaknál erősebb ez a tendencia, de a színházi paletta átrendezésében konkrét döntéseket még nem hoznak, az évad végéig várnak arra, miként alakulnak a dolgok. "Már évad közben is fognak látszani olyan tendenciák, amelyek indokolhatják, hogy az évad végével viszont lépni kell" – jegyezte meg. 2011. december 20. (fidelio.hu) Egymást követik a budapesti színházak támogatásának megvonásáról szóló hírek is. A Budapesti Operettszínház februári premierje helyett egy a magyar borról szóló vigadalmi gálát mutat be majd jövőre. A bemutatók cseréjére Kerényi Miklós Gábor főigazgató szerint azért van szükség, mert 2012-re a főváros részéről nem számíthat anyagi támogatásra a színház, és központi támogatásuk is csökken. A Concerto Budapest évek óta tartó komoly finanszírozási problémái végső pontra értek: Keller András zeneigazgató a zenekar megszüntetése illetve támogatása ügyében fogalmazott nyílt levelét itt olvashatják. Továbbra is bizonytalan a Magyar Színház helyzete, nem tudni, fenntartót vált-e és mekkora költségvetésből is gazdálkodhat 2012-ben. A nehézségek ellenére azonban öt bemutatót tartanak az évadban, és Őze Áron igazgató a színház újrapozícionálásán, átalakításán dolgozik. "A 2011-es esztendő arra készített fel, hogy improvizálnom kell néha napról napra, átstrukturálnom egy egész évadtervet" - mondta Őze Áron, hozzáfűzve, hogy három bemutatót kellett lemondania és emiatt a művészeti igazgatóval is elváltak útjaik. Őze Áron emlékeztetett arra, hogy két éve, a színház vezetésére kiírt pályázat megjelenése előtt az intézmény állami támogatása 800 millió forint volt, a pályázati kiírásban 650 millió forint szerepelt, jelenleg pedig 540 millió forintot kapnak a fenntartótól. Hozzátette, hogy a minisztérium - más állami fenntartású intézményeihez hasonlóan - a Magyar Színháznál is azonnali létszámcsökkentést rendelt el, a teátrum bérköltségének 20 százalékát veszíti el jövőre. Ez mintegy 40 fős csoportos létszámleépítést jelent. A 168ora.hu szerint a Budapesti Operett-, a Madách és a Centrál Színháztól a fenntartó a támogatást szintén megvonni készül, és csupán az ingatlan bérleti díját utalja át ezen intézményeknek, amelyet a főváros egy az egyben visszakap. A szinhaz.hu értesülései szerint továbbá a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2012 január elsejétől megvonja a budapesti Játékszín teljes támogatását. Meg nem erősített információk szerint a Budapesti Kamaraszínházét is. Egyes elgondolások szerint a képlet feloldása az, hogy a Játékszínt és a Budapesti Kamaraszínház egy játszóhelyét a korábban említett, jelentős likviditási gondokkal küzdő Magyar Színházhoz kapcsolják, egy játszóhelyet viszont a fővárosi fenntartású Örkény István Színház kapna. Balázsovits Lajos, a Játékszín igazgatója egyelőre nem kívánt nyilatkozni ez ügyben, de december 21-ére sajtótájékoztatót hirdetett, és egyben rendkívüli társulati ülést is tart. A Fidelio.hu a társulat szerdai üléséről beszámol. 2012. június 21. (MTI)

97

A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése értelmében 150 millió forint rendkívüli előleget kap utolsó negyedévi támogatásából a Vígszínház működőképessége fenntartása érdekében. A vita nélkül, egyhangú szavazással elfogadott előterjesztésben emlékeztettek arra, hogy a Vígszínház 2012. évi önkormányzati támogatása 833,4 millió forint. Ezt az előirányzatot 1,6 millió forinttal növelte az előző évi pénzmaradvány összege. A támogatást negyedévenként egyenlő részletben utalja át az önkormányzat a színháznak. Az év folyamán több olyan tényező merült fel a Vígszínház gazdálkodásában, amely fizetésképtelenséghez vezethet augusztusban, illetve szeptemberben. A színház likviditási problémája komoly nehézséget jelent az új évad elindításában, valamint a közbeszerzési eljárásban kötött szerződésekben foglalt fizetési ütemezések betartásában. 2011. október 7. (MTI) Megdöbbenéssel értesült a Magyar Színházi Társaság arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat a többségi szakmai javaslat ellenére döntött az Új Színház igazgatói kinevezése ügyében - írja a szakmai érdekvédelmi szervezet Tarlós István főpolgármesternek címzett levelében. Mint nehezményezik, a korábbi döntésekkel ellentétben most indoklás sem jelent meg az főpolgármesteri hivatal részéről. Kifogásolják továbbá, hogy a meggyőző arányú, szakmai indokokkal alátámasztott ajánlás ellenére (a bizottság 6:2 arányban a másik pályázót támogatta) a fenntartó más döntést hozott, és ismételten egy ismeretlen tartalmú pályázatot ítélt győztesnek a széles nyilvánosságot kapott másik pályázattal szemben."Ez a döntése is azt a hitet erősíti a szakmában s a választópolgárokban, hogy a politikai célú területszerzésen túl más nem motiválja Önöket" fogalmaz az MTI-nek pénteken eljuttatott nyílt levelében a Magyar Színházi Társaság elnöksége nevében Csizmadia Tibor elnök. "Tudnia kell, hogy evvel rövid idő alatt fel fogja számolni fővárosunk világszerte elismert, gazdag színházi, kulturális életét" - írja Tarlós Istvánnak az érdekvédelmi szervezet. 2011. október 8. (MTI) Nyílt levélben fordult Tarlós István fővárosi főpolgármesterhez az Új Színházban történt igazgatóváltás miatt kilenc fővárosi színházigazgató. Az MTI-hez szombaton eljuttatott levél aláírói úgy fogalmaznak: "megismerve a győztes pályázatot, az a véleményünk, hogy az szakmai program helyett szélsőségesen radikális manifesztum, amelynek felháborító tartalma 2011-ben Európában elfogadhatatlan". A színházigazgatók szerint a fővárosi színházi élet az elmúlt évtizedekben, több mély társadalmi változás közepette "őrizte meg nézőit, minőségét és nemzeti elkötelezettségét", ennek oka mindvégig a megalapozott szakmaiság volt. "Nézőink és színházi műhelyeink megtartása közös felelősségünk" - zárják a levelet, amelyet Bálint András (Radnóti Színház), Eszenyi Enikő (Vígszínház), Mácsai Pál (Örkény Színház), Máté Gábor (Katona József Színház), Meczner János ( Budapesti Bábszínház), Puskás Tamás (Centrál Színház), Szabó 98

György (Trafó - Kortárs Művészetek Háza), Szirtes Tamás (Madách Színház) és Zimányi Zsófia (Thália Színház) írt alá. 2011. október 8. (MTI) Tarlós István főpolgármester lezártnak tekinti "a fővárosi színházigazgatók kinevezése körül kialakult vitát" - mondta a fővárosi önkormányzat kommunikációs igazgatója szombaton az MTI-nek. Szűcs Somlyó Mária hozzátette, a városvezetés azt tartja elfogadhatatlannak, hogy a "legkisebb változás is ilyen agresszív hozzáállást vált ki a színházigazgatókból". A kommunikációs igazgató arra a nyílt levélre reagált, amelyet kilenc fővárosi színházigazgató írt a főpolgármesternek. 2011. október 11. (MTI) Színészközpontú, a hagyományos értékeket képviselő színházat és a világ problémáit magyar szemszögből vizsgáló előadásokat szeretne Dörner György, az Új Színház jövő február elsejével kinevezett igazgatója, aki nem tett le a névváltoztatásról sem: ha nem is Hátország Színháznak, de esetleg Németh László Színháznak keresztelné át a teátrumot. Mint az MTI-nek adott interjúban elmondta, a kinevezése által keltett erőteljes negatív visszhang - a tiltakozások, az aláírásgyűjtés, a meghirdetett demonstráció - nem bizonytalanította el, eszében sincs visszalépni. "Elgondolkodtatni elgondolkodtatott, elbizonytalanítani semmiképpen sem" - fogalmazott Dörner György, megjegyezve: jogukban áll tiltakozni ellene, ő is számtalanszor protestált már, de attól még nem biztos, hogy az ellenzett koncepció rossz. Arra a kérdésre, hogy - a szakmai ajánlás ellenében – vajon miért az ő pályázatát választotta a főpolgármester, úgy vélekedett: a főváros kulturális koncepciójába jobban beleillik az ő pályázata, mint Márta Istváné. Pályázata kapcsán beszélt arról is, hogy bár egy személyben pályázott, a pályamunka egy "kollektív szülemény". "Igyekeztem a legmegfelelőbb, a legjobb partnert választani, ezt Csurka Istvánban találtam meg, hiszen ő a legjobb magyar drámaíró" mondta Dörner György. Arra a felvetésre, hogy a tiltakozók egy része pont a MIÉP-elnök Csurka István intendánsi szerepét kifogásolja, a leendő igazgató úgy fogalmazott: "nem érdekel senkinek a politikai nézete, mint ahogy nem érdekel a tiltakozók politikai nézete sem". Itt elsősorban színházról, művészetről, művészi eszközökről van szó - hangsúlyozta. Beszámolt arról, hogy az évad második felében két bemutató szerepel a tervei között: egy Csurka István-darabot - A hatodik koporsót vagy az Írószövetségek harcát - és egy magyar szerző álnéven írt, Mert a mamának így jó című vígjátékát viszik színre. 2011. október 12. (MTI)

99

Az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija szerint elfogadhatatlan Dörner György kinevezése az Új Színház élére. A hitközség szerdán közleményben juttatta el Köves Slomó álláspontját az MTI-hez. A rabbi az MTI megkeresésére a leírtakat kiegészítve kifejtette: az ügyben azért mond véleményt, mert szerinte ez az ügy már nem csak színházi szakmai kérdés. Köves Slomó azt mondta: egy olyan ember, aki pártrendezvényeken vesz részt, és pártot, politikusokat jelöl meg "példaképként", az a személy már közszereplő is és nem csak színész. A vezető rabbi kitért arra: ez ügyben megkereste Tarlós István főpolgármestert is, "akivel személyes jó viszonyban van", de ennek ellenére nem tudtak egyetérteni a kérdésben. Tarlós István ugyanakkor biztosította őt arról, hogy nem "politikai poszt" az Új Színház vezetése mondta Köves Slomó. 2011. október 22. (MTI) Szombaton délután megtelt az Új Színház előtti tér, ahol a közönség tagjai mellett színészek, más művészek és közéleti személyiségek tiltakoztak Dörner György igazgatói és Csurka István intendánsi kinevezése ellen. Hajagos Mihály, a demonstrációt szervező Laboratorium Animae Színházi Társulat egyik vezetője, a Színház Alternatív Facebook- közösség létrehozója felszólalásában úgy fogalmazott: azt szeretnék elérni, hogy amennyiben Dörner György és Csurka István nem mond le, Tarlós István főpolgármester a színház vezetésére írjon ki egy új pályázatot, amelyről a szakmai szempontok, illetve a demokrácia szabályai szerint döntenek. A tüntetésen elhangzott többek között Mohácsi János, Kulka János, Bitó László, Cserhalmi György, Fullajtár Andrea, Upor László, Csányi Sándor, Nádasdy Ádám, Hámori Gabriella, Mucsi Zoltán, Novák Péter és Fábry Sándor beszéde is. De megjelent Török Ferenc, Gerendás Péter, Hernádi Judit, Závada Pál, Galambos Péter, Mécs Imre, Lévai Katalin és Schiffer János is. A rendezvényen felolvasták a 25 ország 46 színházát tömörítő European Theater Convention (ETC - Európai Színházi Tömörülés) Tarlós Istvánnak küldött levelét is, amelyben tiltakozik a szakmai grémium döntését figyelmen kívül hagyó főpolgármesteri döntés ellen. 2011. október 25. (MTI) Nyilatkozatban szólította fel Budapest főpolgármesterét a Német Színművészeti Akadémia az Új Színházzal kapcsolatos döntés visszavonására. A darmstadti székhelyű akadémiahonlapján közzétett állásfoglalás felhívja a német kormányt: "ne engedje, hogy Magyarország tovább távolodjon az Európai Unió alapvető elveitől". Az akadémia "a háború utáni, európai történelemben egyedülálló és eddig elképzelhetetlen eseménynek" nevezte, hogy Tarlós István döntése nyomán "a bevallottan antiszemita és szélsőjobboldali" Csurka István és "elvbarátja, a szélsőjobboldali" Dörner György kerül az Új Színház élésre. 2011. október 26. (MTI) 100

Nem hajlandó magyarázkodni Tarlós István főpolgármester Dörner Györgynek, az Új Színház élére való kinevezése miatt, sem itthon, sem külföldön. Erről Tarlós István a Hír Tv Rájátszás című szerdai műsorában beszélt. "Nem tudom, hogy a német művészeti akadémiának egyrészt milyen információi vannak arról, hogy ki lett az igazgató Budapest egyik legkisebb színházában, másrészt fogalmam sincs, hogy ehhez mi köze van" - tette hozzá. 2011. október 31. (MTI) Tarlós István főpolgármester felhívta Csurka István figyelmét, hogy tartózkodjon a félreérthető, illetve a politikai kultúrával nem összeegyeztethető nyilatkozatoktól - derült ki a főpolgármesteri hivatalnak az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményéből. Tarlós István úgy fogalmazott, ilyen jellegű nyilatkozataival Csurka István "veszélyezteti az Új Színház elképzelt, megvalósítandó programját és Dörner György igazgatói kinevezését. "Csurka úrnak a közelmúltban megjelent írásai és nyilatkozatai" miatt volt szükség erre a lépésre - válaszolta az MTI érdeklődésére hétfőn a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatósága, példaként említve Csurka Istvánnak a Magyar Fórum című lapban Ascher Café címmel megjelent írását. 2011. november 8. (MTI/dpa) A több mint négyszáz nemzetközi tagot számláló Berlini Művészeti Akadémia tiltakozásának hangot az ellen, hogy "szélsőjobboldali" színházi vezetőket neveztek ki az Új Színház élére Budapesten. "Ez tartósan károsítja a magyar kultúrnemzet megítélését világszerte" - olvasható a Tarlós István budapesti főpolgármesternek kedden küldött nyílt levélben. 2011. november 15. (OS) Tisztelt Főpolgármester Úr! Elszomorítónak tartom, hogy az elmúlt hetek egyre erősödő és szélesebb körűvé váló tiltakozásai sem voltak Önre a megfelelő hatással, hiszen még mindig nem vonta vissza botrányos döntését. Másodszor fordulok Önhöz levélben az Új Színház igazgatói pályázatával kapcsolatban. Budapest főpolgármestereként az Ön kötelessége, hogy mindent megtegyen Budapest jó hírnevének megőrzéséért, a fővárosnak kifejezetten károkat okozó helyzetek felszámolásáért. Akkor fokozattan igaz, hogy ez az Ön kötelessége, ha hibás döntésével Ön idézte elő a helyzetet, Budapest megbélyegzését. Az Ön hibája lehetőséget teremt arra, hogy a főváros egyik, nemzetközileg is elismert színházából a Dörner-Csurka páros újnyilas színházat csináljon. Megnyitotta az utat az előtt, hogy a fővárosban egy fertelmes világ, a fasiszta diktatúra letűnt erői ismét erőre kapjanak. A világ minden pontjáról érkező tiltakozások Önt is ráébreszthették arra, hogy ez a botrány nem fog elcsitulni. Főpolgármester Úr! 101

Lépnie kell, mert ha nem teszi ezt meg minél gyorsabban, akkor Budapest kulturális karanténba kerül, kizárják a világ kulturális vérkeringéséből. A budapesti kulturális élet gazdagsága a letiltott művek sorával, a lemondott előadásokkal már most nagyban sérült. Minden nap késlekedésével csak további károkat okoz! A színházi szakma, a civil szervezetek, a színházlátogató budapestiek, a jobb- és baloldali értelmiség egységes tiltakozása, a szakmai és emberi értékeket semmibe vevő döntés visszavonását követelik. Ezt már nem lehet az Ön véleményével élve liberális fanyalgó csoportocskák magánvéleményének tekinteni. Az Új Színház ügye ma már a kormány és a Fidesz vezetői számára is egyre kínosabb, korábbi támogatásuk ellenére is kihátráltak Ön mögül! Nem morális aggályok, hanem a felháborodás és a botrány kényszeríti arra őket, hogy véleményükön változtassanak. Ön se ragaszkodjon tovább a rossz döntéséhez! Tisztelt Főpolgármester Úr! Felkérjük Önt, hogy tegyen pontot ennek a kínos ügynek a végére, állítsa helyre Budapest és a főpolgármesteri poszt tekintélyét! Kérjük, vonja vissza korábbi döntését a Dörner- Csurka páros kinevezéséről, és folytasson le egy szakmailag és morálisan kifogástalan pályázatot! Bármilyen kellemetlen Önnek, de Ön is jól tudja, hogy ez a lépés elkerülhetetlen. A főváros szégyenévé vált döntését mások sugallták, de Ön hozta meg. Így Önnek is kell visszavonnia, méghozzá sürgősen, mert ez Budapest, a fővárosi kulturális élet, az Új Színház művészi közösségének érdeke. Tisztelettel: Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője 2012. február 1. (MTI) A fasizmus térnyerése ellen szervezett demonstrációt a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) szerda délután a fővárosban az Új Színház elé. A tüntetésen megjelentek ellentüntetők is; közülük több embert előállított a rendőrség. A tüntetés főszervezője, Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke a Paulay Ede és a Dalszínház utca kereszteződésében felállított pódiumról azt mondta: "nem szabad hagyni, hogy a szélsőjobboldal ellepje az országot, ezért minden demokratának és antifasisztának össze kell fognia". A rendezvényen mások mellett felszólalt Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője. Azt mondta, sokáig reménykedtek abban, a főváros "ért a szóból, és visszafordul a sötétségbe vezető útról". Mint mondta, hiába hitték ezt, mert Csurka István személyében ugyan nem, de a szellemiségében ezentúl meghatározhatja az Új Színház működését. Kiemelte: "ma megkezdődött Dörner György uralkodása", de ez nem tart sokáig, mivel a művészetet és színházat "csak ideig-óráig lehet sötétségben tartani". 2012. augusztus 23. (MTI) 102

A főpolgármester nem támogatja Csurka István A hatodik koporsó című művének színházi bemutatását. Tarlós István az ATV Egyenes beszéd című műsorának csütörtöki adásában arról beszélt, hogy noha Csurka Istvánnak vannak olyan darabjai, amelyeket elő kell adni, A hatodik koporsó című nem az. Jelezte: elolvasta a darabot, tartózkodik attól, hogy alkotói szempontból minősítse, ugyanakkor a végével baj van, az egy "igazságtalan, bizonyíthatatlan, elvakult állásfoglalást" tartalmaz. A városvezető az előadóművészeti törvényre hivatkozva elmondta, hogy fenntartóként nem avatkozhat bele a műsorpolitikába, még akkor sem, ha őt teszik felelőssé, ha bemutatják a darabot. Hozzátette, hogy el fogja mondani a véleményét és bízik abban, hogy az ér valamit, joga van a figyelmeztetéshez. A főpolgármester szólt arról is: megingathatatlan abban, hogy nem szabad letagadni, ami a múltban megtörtént, és képviselni kell, hogy vannak dolgok, amelyek többé nem ismétlődhetnek meg. Úgy vélte: óvatosabban kellene bánni az "antiszemita fegyverrel", mert nem biztos, hogy jó módszer mindig ilyet kiabálni, amikor nem feltétlenül szükséges. Most azonban igazuk van azoknak, akik a darab bemutatásával szemben fogalmaznak meg véleményt, mert annak a vége "enyhén szólva nagyon necces". 2012. augusztus 24. (MTI) Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke levélben kérte Tarlós István főpolgármestert, akadályozza meg Csurka István A hatodik koporsó című darabjának bemutatását a budapesti Újszínházban - közölte a Mazsihisz pénteken az MTI-vel. Mint írták, Feldmájer Péter levelében utalt a főpolgármester kijelentésére, miszerint nem támogatja a darab bemutatását, mert annak vége "necces". Rámutatott arra is, hogy nemcsak a darab vége, hanem annak egésze is alkalmas a zsidóellenes érzelmek felkorbácsolására, ezért véleménye szerint "a darab tervezett bemutatása veszélyezteti a főváros és a főpolgármester becsületét". Arra kérte ezért a főpolgármestert, "mentse meg Budapest becsületét: zsidóellenes, uszító, antiszemita kliséket tartalmazó mondatok ne hangozhassanak el a főváros tulajdonában álló színpadon." Feldmájer Péter utalt arra, a művészi szabadság elvét figyelembe véve "magánszínházban esetleg bemutatható volna egy ilyen darab, de elfogadhatatlan, hogy egy faji és vallási gyűlöletet szító darabra költsenek közpénzeket". 2012. augusztus 24. (MTI) Az MSZP fővárosi frakciója felszólította Tarlós István főpolgármestert, hogy váltsa le az Újszínház éléről Dörner Györgyöt. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: egy egész város tiltakozott az ellen, hogy az Újszínház élére Dörner Györgyöt nevezzék ki, s az ellen, hogy "az Újszínházat átadja a szélsőjobboldalnak, teret, közpénzt, megjelenést adjon a néhai Csurka István szélsőséges gondolatainak". Az MSZP szerint Tarlós Istvánnak most fel kell ismernie, hogy akkor hibás döntést hozott, és meg kell tennie a szükséges lépést. 103

Horváth Csaba úgy véli, miután a főpolgármester csütörtökön "világosan elvégezte az értékelést", itt az idő a döntésre. "Az Újszínházban ma a szélsőjobboldal ül tort, antiszemita darab bemutatására készülnek, amit ráadásul a következő évad egyik legfontosabb darabjának neveztek" - fogalmazott Horváth Csaba, s egyúttal a főpolgármestert arra szólította fel: "vonja vissza Dörner György színházigazgatói kinevezését, váltsa le az Újszínház immáron bevallottan, igazoltan antiszemita vezetőjét". 2012. augusztus 29. (MTI) Az Újszínház tájékoztatása szerint februárban Csurka István Megmaradni című darabját tűzik műsorra. A hatodik koporsó esetleges későbbi bemutatásáról a színház nem kíván nyilatkozni. Az évad második felében - amelynek munkatervét most állítják össze - a Megmaradni című Csurka-darabot mutatja be a teátrum - közölte a színház az MTI-vel szerdán. Mint Mészáros Sándor, a teátrum sajtófőnöke elmondta, arról, hogy a mű a februárban bemutatandó darabok közé kerül, kedden értesült az igazgatótól. 2012. augusztus 29. (MTI) Az antiszemitizmussal és a rasszizmussal szembeni összefogásra szólították fel a magyar társadalmat baloldali és antifasiszta szervezetek szerda este Budapesten tartott demonstrációjukon. A megmozdulást, amelyen mintegy ötszázan vettek részt, folyamatos ellentüntetés kísérte. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) és a Magyar Antifasiszta Liga a jogerősen betiltott Magyar Gárda megalapításának évfordulójáról megemlékező múlt szombati, a Hősök terén tartott rendezvénye és Csurka István színművének az Újszínházban tervezett bemutatója elleni tiltakozásul hirdetett demonstrációt, amelyhez több baloldali szervezet és párt, illetve roma szervezet is csatlakozott. Horváth Csaba azt mondta: a szélsőséget, a rasszizmust ki kell űzni Budapestről, Magyarországról és Európából is, de ehhez széles társadalmi összefogásra van szükség. 2012. szeptember 2. (MTI) A kultúráért felelős államtitkár szerint a közönség és a szakma dolga, hogy ítéletet mondjon a művészi alkotásokról, nem szabad ugyanis, hogy a politika befolyásolja a művészi szabadságot. A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a művészet és a politika viszonyát, közte A hatodik koporsó című Csurka István-drámát is - amelyet végül nem mutat be az Újszínház – firtató kérdésre L. Simon László hangsúlyozta: nem szabad, hogy a politika befolyásolja a művészi szabadságot, nem ez a dolga ugyanis, de "ebből nem következik, hogy a politika mindig képes önkorlátozásra sőt vannak olyan korszakok, amikor irányított művészet, irányított kultúra van, lásd a szocialista diktatúra időszaka". 2011. május 20. (MTI) Tarlós István főpolgármester bejelentése szerint belátható időn belül, még a ciklus végéig elköltöztetik a Városligetből a Budapesti Vidámparkot. Hogy hová kerül, ki fog ezért fizetni és mennyit – egyelőre titok marad, viszont nyáron éjszaka is megnyitnák Budapest játszóterét. 104

Tarlós István szerint a Vidámpark az egyetlen olyan fővárosi cég, amelyet érdemes lehet privatizálni, de erről még nem született döntés. A magántőke esetleges bevonásáról beszélt a főpolgármester-helyettes is, aki szerint „a létesítmény nehéz pénzügyi helyzetben volt az előző ciklusban, ebből a helyzetből kell most kikászálódni.” Hangsúlyozta, a park semmiképp nem fog bezárni, mert „bevételeit az előző év azonos időszakához képest sikerült 15 százalékkal növelni, és ez a tendencia tovább folytatódhat. Ezt persze sok minden befolyásolja, még az időjárás is.” 2012. szeptember 28. MTI A szocialista politikus megjegyezte: novembertől Budapest az első olyan modern európai nagyváros lesz, amelynek nincs egyetlen állandó szórakoztató parkja sem. "Emellett talány, mi lesz a Vidámpark műemléki védettséget élvező elemeivel, és azt sem tudni, mihez és miből kezd majd a területtel a szomszédos állatkert, amelynek a Vidámpark területét át akarják adni" - írta Horváth Csaba. 2012. október 3. MTI Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes indoklás nélkül vonta vissza azt a javaslatot, amely szerint november 4-ével véglegesen bezárnák a Vidámparkot, és az intézmény az év végéig átadná az általa használt területet a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. Szegényes önleltár, a romboláson túl nincs mit felmutatnia a városvezetésnek Az első év után még arról dicsekedtek, hogy felszámolták a visszaéléseket a kulturális területen. A kriminalizálással akarták leplezni a megszorításokat és a be nem váltott ígéreteket. 2012-ben pedig már kénytelen-kelletlen, hogy legyen valamit felmutatni , mint eredményt – Dörner kinevezését mégsem írhatták le eredményként – a kultúrához hozzácsapják a szabadidős szórakozást és eldicsekednek azzal, hogy három, az előző városvezetés által elkezdett fejlesztést befejeztek végre. Zöld Könyv 2011. szeptember 25. Kulturális területen a legnagyobb problémát a rendszer tagoltsága okozta, a feladatellátás intézményi és társasági vegyes struktúrában történt. Ez a működési költségek, a vezetők javadalmazása, a számviteli politika területén nagy eltéréseket mutatott, ezért az egységesítéssel kezdtük a racionalizálást. Az átvételkor két intézmény gazdálkodásában pénzügyi visszaélések miatt vizsgálatok indultak, melyek eredményeként megtörténtek a szükséges intézkedések: feljelentések, vezetőváltások.A József Attila Színház Nonprofit Kft. 270 millió forintos tartozást halmozott fel, pénzügyi válsághelyzet alakult ki. A felelősség megállapítása érdekében megtettük a szükséges lépéseket. A kinevezett új igazgató az önkormányzattal egyeztetett módon és ütemben hajtja végre az adósságkezelést.

105

A Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. gazdálkodásával kapcsolatban felmerült visszaélések kivizsgálását a belső ellenőrzés elvégezte. A vizsgálat alapján büntető feljelentést tettünk, illetve új könyvvizsgálóval kötöttünk szerződést. Az új könyvvizsgáló által feltárt hiányosságok alapján feljelentés-kiegészítésre került sor. Félidőben 2012. szeptember 29. Kultúra és szabadidő Befejeztük a Városligeti Műjégpálya 4,7 milliárd forintos rekonstrukcióját. A felújított jégpálya vízzel feltöltve nyáron kulturális programokra és csónakázásra is alkalmassá vált, télen pedig nagy tömegeket vonzó szabadtéri korcsolyázást tesz lehetővé. Hogy a Városligeti Műjégpálya nemzetközi sportesemények számára is ideális helyszín. A Fővárosi Állat- és Növénykert egymillió fő feletti látogatószámával Magyarország leglátogatottabb kulturális intézménye, ahol az elmúlt két évben jelentős fejlesztések történtek. Az eredeti tervek alapján teljes egészében újjáépült a műemléki védettség alatt álló Zsiráfház és Bölényház. Európai uniós forrás igénybevételével kerül sor a Főkapu épületeinek rekonstrukciójára. A szomszédos Széchenyi fürdő termálvizének felhasználásával energiatakarékos fűtési rendszert alakítottunk ki. Az elmúlt időszak legnagyobb léptékű fejlesztése során évszázados álom valósult meg. 2012 májusában adtuk át a Nagyszikla belső terében 3000 négyzetméteren kialakított Varázshegyet, amely nemcsak Magyarország, de egyben Kelet- Közép-Európa legnagyobb interaktív tudományos közösségi tere is. A Varázshegy EU-támogatása mintegy 900 millió forint, önrésze az állatkert részéről 160 millió forint, a Fővárosi Önkormányzat részéről 250 millió forint volt. A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumában 2012 júniusában adtuk át a Pannonia Provincia Projektet, amely a korábban a közönségtől elzárt egyhektáros területen, több mint 300 millió forintos európai uniós forrás bevonásával és 33 millió forintos fővárosi önrésszel valósult meg. 2013. május 29., Fővárosi Közgyűlés BÁNSÁGHI TAMÁS (MSZP): A fővárosi rendelet változatlanul azt a kitételt tartalmazz az utcanév-elnevezések kapcsán követelményként, hogy vitathatatlanul köztiszteletben álló személyiségekről lehet utcát elnevezni. A mostani javaslatok között van egy, Tormay Cécile, aki nem felel meg ennek. Egyáltalán nem vitathatatlan köztiszteletben álló személyiség, sőt azt mondhatnám, hogy vitathatatlanul antiszemita, fajgyűlölő személyről van szó, és a Fővárosi Közgyűlésben az, aki megszavazza, hogy utcát nevezzünk el róla, az deklarálja, hogy számára az antiszemita, fajgyűlölő, uszító magatartás tiszteletre méltó. Amikor megnyomják a gombot, akkor ezt vegyék figyelembe. Tormay Cécile munkásságában nem elválasztható az antiszemitizmus és az írói munkásság, hiszen írói munkásságának lényege az antiszemitizmus. Legismertebb könyve a Bujdosó könyv, az kifejezetten az antiszemita jellege miatt vált a Horthy-rendszerben slágerré. A 106

kaftános, pajeszos, ezek a kifejezések Tormay Cécile munkásságából kerültek át a zsidó szinonimájaként, mint ahogy az a szokás is, hogy a magyarított neveket kötőjellel, az eredeti nevekkel használja. Tormay Cécile az, aki a Tanácsköztársaságot zsidó összeesküvésnek látja, és a zsidók elleni uszításra használja fel. Közéleti munkássága is kifejezetten a zsidóellenességről szól, a fajgyűlöletről, az uszításról, annak a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének az alapítója, amelyik működése során bevallottan és nyíltan a Mussolini által szervezett Asszonyszövetséget tekinti példaképnek. Tehát mind írói munkásságában, mind közéleti szerepében kifejezetten rasszista, antiszemita, uszító személyről van szó. Ha önök méltónak találják arra, hogy Budapesten utcát nevezzenek el róla, nehezen mossák le magukról az antiszemitizmus vádját. HAVAS SZÓFIA (MSZP): …én felolvasnék Tormay Cécile munkásságáról egy kis szemelvényt, és akkor lehet eldönteni, hogy mennyire volt ő antiszemita vagy mennyire volt rasszista. 1926-ban fellépett az egyetemre felvehető izraelita vallású hallgatók számát korlátozó numerus clausus – gondolom, önök ismerik ezt a törvényt – enyhítése ellen, és akkor itt szó szerinti idézet következik: „…és az ország asszonyai egyetlen elszánásban és egyetlen akaratban kijelentették, hogy a numerus clausus érintetlen fennmaradásához ragaszkodnak, és tiltakoznak a törvény visszafejlesztését célzó mindennemű netáni törekvéssel szemben”. Ezt azért ugye nem tekinthetjük az európai kultúra főáramába és civilizációjába vonatkozó ártatlan irodalmi tevékenységnek. 2013. június 12., Fővárosi Közgyűlés HORVÁTH CSABA (MSZP): A múlt ülésen meglehetősen hosszas történelmi beavatást próbáltunk a Fővárosi Közgyűlés jobboldali tagjai számára tartani, mert úgy tűnt, mintha nem lennének tisztában azzal, hogy mit akarnak tenni. Az különös, ha úgy tetszik, pikantériája az ügynek, hogy ezt pont az első zsidótörvény elfogadásának 75. évfordulójára időzítették. Ez egy külön elemzést megérő történet. De nem mondhatják önök azt, hogy mi részletesen nem fejtettük ki, hogy mi a bajunk azzal az antiszemita írónővel, aki saját maga is úgy vallott saját magáról, hogy ő már akkor fasiszta volt, amikor Mussolini még csak kacérkodott a gondolattal. Ez alapján, azt gondolom, nem szükséges bizonyítanunk, hogy Tormay Cécile fasiszta volt vagy nem – saját maga tette ezt meg. És a múltkor, amikor mi azt a javaslatot tettük mentőövként a főpolgármesternek, hogy forduljon a Tudományos Akadémiához, akkor ő ezt agresszíven lesöpörte, hogy neki erre nincs szüksége, ő mindent tud. Hát, ezek szerint, úgy tűnik, nem tud mindent. Mint ahogy azt sem tudja, hogy egyik nap mit mond, és mit mond másnap. Hiszen egy elég érdekes folyamatnak lehettünk a szem- és fültanúi a múlt héten. A főpolgármester először 107

visszakozott, majd jelezte, hogy a Tudományos Akadémia állásfoglalását kikéri, majd rá egy bő napra jelezte, hogy mégsem kéri már ki az Akadémia állásfoglalását, mert megértette, hogy ez az írónő alkalmatlan és méltatlan arra, hogy a nemzet egységét kifejezze. Majd ezt követően a Jobbik határozott fellépésére, akik kifogásolták, hogy a főpolgármester miért hátrál ki a balliberális-bolsevik nyomásra – vagy nem tudom, hogy szoktak ők fogalmazni –, az előterjesztésben már azt olvashatjuk, hogy a főpolgármester nem abban az értelemben, a legszigorúbb értelemben terjeszti be a közgyűlésre a javaslatot, hogy véglegesen visszavonja és ezt a kérdést megoldja, hanem gyakorlatilag ismételten nyitva hagyja a kérdést, és megpróbálja másokra tolni ennek a súlyos döntésnek a felelősségét. Ezért mi két határozatot terjesztettünk be. Az első határozat kimondja, hogy visszavonja a Tormay Cécile-ről elnevezett közterület határozatát. Visszavonja. Végérvényesen. Ennek a tudásához, hogy ez rossz döntés volt, nem kell a Tudományos Akadémia; bár nyilván meg fogja erősíteni, ha tisztességes munkát végeznek, márpedig azt feltételezem, hogy igen. 2013. szeptember 26., Fővárosi Közgyűlés HORVÁTH CSABA (MSZP): …amikor nagyjából egy évvel ezelőtt a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége minden érvelés ellenére úgy döntött, hogy bezárja a Vidámparkot a jövő hét keddi dátummal, akkor többek között arra hivatkozott, hogy nincs nagyságrendileg évi 100 millió forint forrás a közel 1 milliárd forint árbevételű Vidámpark nagyjából 10 százalékot elérő éves veszteségének a kezelésére. Akkor is jeleztük, hogy számos olyan kevésbé hasznos, akár, ha úgy tetszik, haszontalan holmira költünk, aminek a fedezetéből bőségesen meg lehetne finanszírozni e budapesti szórakoztató centrum működtetését, akár a Metropol, akár a Helyi Téma, akár a Tarlós TV forrásainak a felhasználásával. Akkor hivatkoztak egy 2007-hez képest történő látogatószámcsökkenésre és az árbevétel elmaradására, de akkor is csak ekkora, tehát egy 100-150 millió forint lyuk volt a Vidámpark költségvetésén. Ehhez képest új helyzetnek tekintjük, hogy a Vidámpark az elmúlt szezonban kimagaslóan teljesített. Lehet magyarázni nyilván, hogy a bezárás körüli pánik, ami a budapesti lakókat elérte, okozta, hogy csak augusztus hónapban közel 40 százalékkal több látogató volt kíváncsi a Vidámparkra, mint egy évvel ezelőtt ugyanabban a hónapban, de összességében augusztus 31-ig a szezonra vonatkoztatva 21 százalékkal több látogató volt kíváncsi a Vidámpark szolgáltatásaira, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően mintegy 161 millió forinttal több árbevétele keletkezett a Vidámparknak, és mintegy 47 ezerrel több látogatója jelentkezett csak augusztus 31-ig. Ha valaki figyelemmel kísérte a Vidámparkot, akkor pontosan tudhatja, hogy a szeptember hónap talán minden idők egyik legjobb vidámparki hónapját fogja jelenteni, tehát bőven meg fogja haladni a 300 ezres látogatószámot a keddi bezárási dátumig. Ez mind-mind indokolná, hogy a főváros a korábbi átgondolatlan döntését újragondolja, és egy átgondolt, épeszűbb és a budapesti közel 300 ezer látogató érdekeit és igényeit is 108

figyelembe vevő átmeneti döntés szülessen. Azért hangsúlyozom ki, hogy átmeneti döntés, mert nem azt mondjuk, hogy véglegesen maradjon itt a Vidámpark ezen a helyén. Mi 2010 előtt már készítettünk koncepciót arra, akkor négy-öt alternatív helyszínt is figyelembe véve, hogy hova kellene a Vidámpark új, európai színvonalat és trendeket is kielégítő módon, egy 15-20 hektáros területre áttelepítve egy új minőségű, XXI. századi szórakoztató parkot kialakítani. Ennek egyik lehetséges helyszíne volt akkor Rákosrendező, amely Rákosrendezőt mint helyszínt megerősített az, hogy a kis földalatti két megállóval hosszabban menne a Városliget irányába, ezzel közvetlen közösségi közlekedési kapcsolat alakulhatna ki a Városligettel és az 1-es metró vonalával, valamint nyilvánvalóan ki lehet alakítani a Városliget környékéről nagyon hiányzó parkolórendszert ebben a környezetben. 2013. május 16. (Index.hu) A Nemcsák Károly által igazgatott József Attila Színház egy év alatt 40 ezer, a Dörner György vezette Újszínház 20 ezer látogatót vesztett. De két másik olyan színház is alacsonyabb számokat ért el, aminek Tarlós István főpolgármesterré választása után cserélték le az igazgatóját. Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes szerint ez normális, és nem terveznek változtatást. Az Index birtokába került dokumentumokból kiderül, hogy a 13 színházból 8-nál nem csökkent, sőt, 7-ben pedig még növekedett is a jegyárbevétel 2011-hez képest. A legnagyobb jegyárbevétele a Madách Színháznak van, tavaly 652 millió forintot hagytak látogatói a pénztárakban, a második helyen a Vígszínház szerepel 561, a harmadikon a Szabad tér színház 290 millió forinttal, utóbbi egyébként a legjobb eredményt elért színpad is, egy év alatt 147 százalékkal növelte bevételeit. Öt színházban azonban csökkent a jegyárbevétel, a legnagyobb mértékben az Újszínházé (58 százalékra esett vissza), majd a József Attiláé (66), a Vígszínházé (89), a Trafóé (93) és a Thálié (96). A jegyárváltozásoknál beszédesebb adat azonban a látogatószámok változása. Míg a Centrál, a Madách, a Szabad tér és az Örkény Színház a 2011-es adatokhoz képest több látogatót vonzott, négy színházat kevesebben látogattak tavaly, mint az azt megelőző évben. (A Bábszínház, a Katona József, a Radnóti és Vígszínház esetében nincs 2011-es nézőszámról adat, mivel ezek a színházak abban az évben alakultak át intézményből gazdasági társasággá.) A négy vesztes színházban egy közös van: mindegyiknek Tarlós István főpolgármesterré választása után cserélték le az igazgatóját. A Trafó Kortárs Művészeti Központ - ami viszonylag keveset bukott 2011-hez képest, 2 ezerrel kevesebben látogatták (37-ről 35 ezerre csökkent) - kálváriája hosszú hónapokig zajlott, miután Szabó György korábbi igazgató mandátumának lejárta után a pályázaton nyertes Bozsik Yvette táncművész az őt ért támadások után lemondott. A főváros májusban új pályázatot írt ki a posztra, az első fordulót érvénytelennek nyilvánította, majd a második fordulót követően Nagy József vajdasági származású koreográfusra bízták a posztot szeptember elsejétől.

109

Szintén kisebb veszteséget könyvelhet el a Thália Színház, amit tavaly január 1-től Bereményi Géza és Kálomista Gábor irányít, akik Zimányi Zsófiát váltották a poszton. A Thália 2011-es 106 ezres nézőszáma tavaly 98 ezerre csökkent, pedig a színház még együttműködési megállapodástis kötött a közmédiával a teátrum népszerűsítésére. Az MTVA minden előadásukat rögzíti és leadja valamelyik köztévén. Kálomista - akinek felesége, Kálomista Zsuzsa a közmédia filmbeszerzésért is felelős igazgatója - sokáig nem volt hajlandó a megállapodás összegéről nyilatkozni, sőt még egy sajtótájékoztatóról is kirohant, amikor erről kérdezték. Végül az Átlátszó birtokába került iratokból kiderült, hogy 92 millió forintot kapnak a közmédiától, ami jól jöhet a csökkenő bevétel pótlására. Az igazgatóváltás két legnagyobb vesztese a József Attila Színház és az Újszínház, mindkét teátrum elvesztette nézőinek egyharmadát. A József Attiláé egy év alatt 116 ezerről 76 ezerre, az Újszínházé 63 ezerről 43 ezerre esett vissza. A József Attila Színház igazgatói pályázatát 2011 nyarán a szakmai bizottság javaslata ellenére Nemcsák Károly nyerte el, miután a teátrum korábbi igazgatója, Méhes László lemondott, a helyére ideiglenesen kinevezett Koltay Gábor pedig összeveszett Tarlóssal, mivel úgy gondolta, hogy joga van színészeket leszerződtetni. … A fővárosi önkormányzat fenntartása alá tartozó színházak igazgatói kinevezései közül azonban nem ez, hanem az akkor még Új Színház néven futó teátrum ügyei kavarták a legnagyobb vihart. Ahogy Nemcsák Károly, úgy Dörner György sem hozta nyilvánosságra pályázatát, amivel elnyerte a posztot, azonban az ő esetében azonnal kiderült, hogy a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság szakmaiatlannak és szakszerűtlennek minősítette. Tarlós István főpolgármester ennek ellenére Dörnert nevezte ki Márta István utódjául 2012 február elsejével, ami nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. A színház előtt tüntetést is tartottak, többek között azért is, mert Dörner Csurka Istvánt szerette volna intendánsnak, és a színházat "a szociálliberális iga alatt nyögő magyarság miatt"Hátország Színháznak nevezte volna át. Az Újszínház tavalyi pénzügyi mérlege azért is meglepő, mert a teátrum fenntartói támogatása közel 10 millió forinttal 407 millióra nőtt, az egy jegyre adott állami és önkormányzati támogatás pedig 3000 forinttal 10 300 forintra emelkedett. Mindeközben ugyan a színház bemutatóinak száma emelkedett, az előadásoké már csökkent, állítólag főként azért, mert voltak olyan napok, amikor le kellett mondani az előadást, annyira kevesen váltottak rá jegyet. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a jegyárbevétel 58 százalékra esett vissza, évi 94 millióról 55 millió forintra. 2013. szeptember 3. (MTI) Az MSZP fővárosi közgyűlési frakciója több kérdést is feltesz Budapest városvezetésének le nem zárt ügyekben, így közterek átnevezéséről és a kormány és a főváros megállapodásának helyzetéről is - hangzott el Horváth Csaba frakcióvezető keddi sajtótájékoztatóján.

110

Az ellenzéki politikus a közterek átnevezéséről szólva mondta, nem akarják nyitva hagyni Tormay Cécile ügyét, ezért kíváncsiak arra, hogy az írónőről elkészült-e a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása, és az elmarasztaló volt-e a városra nézve. Az MSZP azt is meg akarja tudni, hogy a XIII. kerület miért nem nevezhetett el Tom Lantosról közterületet. 2013. szeptember 3. (MTI) Visszavonta a Fővárosi Közgyűlés azt a határozatot, amely szerint Tormay Cécile írónő nevét vette volna fel egy II. kerületi közterület. A testület kedden arról is határozott, hogy az önkormányzati választásokig nem változnak közterületi elnevezések. Tarlós István főpolgármester a vitában jelezte, megkapták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását - amelyet azonban nem ismertetett a plénum előtt - a Tormay Cécile közre vonatkozóan, és nem tehet mást, mint befogadja az MSZP-frakció módosító javaslatát, és visszavonják a korábbi határozatot. 2013. szeptember 4. (Népszava) Tartalmában elutasító, megfogalmazásában pedig kritikus, sőt olykor vitriolos hangú állásfoglalásban "tette helyre" a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) illetékes bizottsága a Tormay Cécile-ügyben a fővárost és áttételesen az ötlet mellett a végsőkig kiálló Tarlós István főpolgármestert - derült ki a főváros által sokáig titkolt, majd nyilvánosságra nem hozott dokumentumból, amely a Népszava birtokába került. Az állásfoglalásban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja nem javasolja, hogy Budapesten közterületet nevezzenek el a közismerten antiszemita írónőről. E negatív tartalom miatt döntött úgy a főpolgármester, hogy a fővárosi közgyűlés keddi ülésén visszavonatja a korábban a Fidesz-KDNP és Jobbik által megszavazott utcanév-változtatást. A közgyűlés májusban szavazta meg, hogy egy II. kerületi köz viselje Horthy kedvenc, közismerten antiszemita írónőjének nevét - éppen az első zsidótörvény életbe lépésének 75. évfordulóján. Tarlós a nemzetközi botrány hatására végül elgondolkodott azon, jó ötlet volt-e mindez, de júniusban is csak felfüggesztette az átnevezési döntést, nem vonatta vissza. Csak rontott a főpolgármester megítélésén, hogy ezen a testületi ülésen az MSZP-s Horváth Csabától nem fogadott el egy holokauszt-túlélő lányról szóló könyvet, viszont nem volt kifogása a Jobbiktól ajándékba kapott Tormay-kötet ellen. Ezzel együtt utólag Tarlós azért kikérte az MTA szakértőinek állásfoglalását arról: a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló törvény hatálya alá esik-e Tormay. A választ július 18-án elküldte az MTA a Városházára, ahol azonban hetekig "nem értesültek" erről, később pedig már nem is foglalkoztak a kérdéssel, mondván: időközben a főpolgármester úgy döntött, ebben a ciklusban úgysem neveznek el már senkiről semmit. Tarlós sértődött döntésének oka az lehetett, hogy nyilvánosságra került: a Kerényi Imre 111

miniszterelnöki megbízott ötlete alapján a kerületnek általa javasolt Tormay-elnevezéssel szemben a főpolgármesteri hivatal lesöpörte, elutasította például a XIII. kerület azon kezdeményezését, hogy sétányt nevezzenek el Tom Lantos magyar származású politikusról. Pedig Tormay helyett róla, de akár másokról is inkább lehetett volna elnevezni közterületet erre állásfoglalásában tett is javaslatot az akadémia. Mint írták: szívesen összeállítják a főváros számára "azon magyar írók listáját, akik Tormay Cécile-nél jelentősebb irodalmi életművet hagytak hátra, és nincs róluk Budapesten közterület elnevezve, noha tevékenységükkel közvetetten sem járultak hozzá embertársaik - köztük írótársaik - hátrányos megkülönböztetéséhez, meghurcolásához vagy erőszakos halálához, sőt számos esetben ennek megakadályozásán dolgoztak. Csak példaként említjük az üldözötteket bújtató Ottlik Gézát és Nemes Nagy Ágnest, illetve - külön hangsúllyal - az épp száz éve született és az irodalmi Nobel-díjra ugyancsak fölterjesztett Weöres Sándort." 2013. szeptember 22. (MTI) Az MSZP fővárosi frakciója azt követeli Tarlós István főpolgármestertől, hogy vonja vissza a már megszavazott közgyűlési előterjesztést a vidámpark szeptember 30-i bezárásáról. Horváth Csaba frakcióvezető a Budapesti Vidám Park Zrt. bejáratánál tartott vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, ki kell dolgozni a koncepciót a kisföldalatti meghosszabbítására és a park átköltöztetésére Rákosrendező mellé, ezzel párhuzamosan az állatkert bővítésének koncepcióját és anyagi forrását is meg kell teremteni. A mostani helyen lévő vidámparkot pedig csak akkor kellene bezárni, amikor az új felépül. A politikus számításai szerint ez 3-4 évet vehet igénybe. A képviselő hangsúlyozta: azzal egyetértenek, hogy a vidámparknak a jelenleginél nagyobb, 15-20 hektáros terület kellene a fejlődéshez, és az állatkertnek is szüksége van a 6 hektáros plusz területre, de az időzítés nagyon fontos. Hozzátette: korábban anyagi okokkal indokolta a városvezetés a bezárást, az elmúlt egy évben viszont 20 százalékkal nőtt a látogatószám és az árbevétel, ma már nem lehet százmillió forintos veszteségről beszélni, mint korábban. 2013. szeptember 23. (168ora.hu) Érvénytelen lehet Balázs Péter pályázata a Vígszínház igazgatói posztjára – közölte a 168 Óra Online-nal Tüttő Kata. A szocialisták fővárosi képviselője elolvasta a dokumentációt, amelyből kiderül, hogy Balázs a határidő lejárta után több mint egy héttel nyújtotta be pályázatának egyik fontos elemét, hiánypótlásra viszont nincs lehetőség. Augusztus 26-ig kellett volna a pályázati anyagot benyújtani, a kiírás első sora szerint a pályázatnak tartalmaznia kell az ötéves üzleti tervet – mondta a 168 Óra Online-nak Tüttő Kata, aki szerint Balázs Péter ezt az üzleti tervet szeptember 4-én külön nyújtotta be, pedig 112

hiánypótlás nem lehetséges. „A szakmai zsűri ezzel egyáltalán nem foglalkozott, pedig az én álláspontom szerint a pályázat így érvénytelen. Balázs Péter alappályázata ugyan tartalmaz egy üzleti tervnek nevezett részt, abban viszont szinte egyáltalán nincsenek számok – mondta a politikus. Tüttő Kata szerint a szakmai zsűri jegyzőkönyvét végigolvasva kiderül, szinte senki nem tette szóvá a hiányzó üzleti terv ügyét. A bizottság nem is foglalkozott azzal, hogy egyáltalán érvényes-e a pályázat. Balázs Péter az üzleti tervet szeptember negyedikén nyújtotta be, a bizottság ülése pedig ötödikén volt. Ez után a bizottságnak mindössze egyetlen tagja vetette föl, hogy ő nem tudta elolvasni Balázs 90 oldalas pályázatának gazdálkodási tervét. A képviselő azt is hozzátette: a jegyzőkönyv egyes részeiből kiderül, a bírálat eltért a hagyományostól. A szakmai zsűri tagjai ugyanis, úgy tűnik, szakmailag nem foglalkoztak a pályázatokkal. A megszokott eljárás szerint a pályázatokat egyenként értékelnék a bizottság tagjai, ez esetben viszont elmaradt az egyéni értékelés. Tüttő Kata állítása szerint a jegyzőkönyvből kiderül az is, hogy az egyik bíráló – mondván, ő egyaránt tudna érvelni mindkét pályázó mellett és ellen is – elkezdett puhatolózni arról, mit gondol a kérdésről a főpolgármester. Tüttő Kata szerint a bizottság mindig nyílt szavazással szokott állást foglalni, most azonban titkos szavazás zajlott, gyakorlatilag mindenki titokban tartotta a véleményét. Eszenyi Enikő és Balázs Péter három-három szavazatot kapott a bírálóbizottságtól. Eszenyi Enikőre ketten nemmel szavaztak, Balázs Péter esetében ketten tartózkodtak. 2013. szeptember 26. (Népszava) Balázs Péter a Vígszínházi szellemet hiányolja, amely elmondása szerint azt jelenti: "elegáns önérzet, irtózás a rikító plakáttól és a felelőtlen ígérgetésektől." Hogy milyen színházban gondolkodik a jelölt, arról megtudtuk: "A családoknak kínálunk, csinálunk színházat, általános, katartikus, transzcendens, jellemfejlődésre, nagy alakításokra alkalmas színpadi műveket, melyek erkölcsi tanulsággal szolgálnak minden esetben, ha műfajilag sokszínűek is." Akárcsak az elmúlt idők több igazgatói pályázatából, az övéből is kiderül: színházi eszménye szerint a többséget kell örömhöz juttatni a színházban. Tudnia kell a közönségnek: van remény. A Vígszínház minden derűs magyar polgár színháza kell hogy legyen, valamint a derűs íróké és a derűs színészeké is. Balázs Péter szerint "Brecht elkopik, Molnár Ferenc színháza ragyog. Brecht színháza ugyanis kívülről, objektíven, absztrakt módon szemlélte az életet, így egyvalami kimaradt műveiből: a szeretet."

113

A dolgozatban az is olvasható, hogy a direktor nemcsak azért pályázik a Vígre, mert 1970-ben Várkonyi hívta ide, hanem mert szeretné a Szent István körúti teátrum legtisztább hagyományait visszaállítani. Ez elképzelése szerint annyit tesz: "A legmagasabb irodalmi színvonalon ábrázolt finom-fanyaran ironikus világ, az emberi kapcsolatok érzékletes kibontása, tabuk nélkül, nagy formátumú domináns színészi és elegáns, nagyvonalú rendezői alkotómunka révén." A hagyományokat szeretné ápolni: "A hagyományos polgári színház nem poros, nem rozsdás, hanem patinás." Mint írja: a műsorterve "konzervatív". A nagyszínpadon nincs helye kísérletezgetésnek, rossz értelemben vett önmegvalósításnak, ferdítésnek, úgynevezett "átdolgozásoknak". El kell játszani a darabot, ahogy papírra vetették. A színházában együtt gondolkodnak, egészséges egyensúlyban van a szórakoztatás, az elgondolkodtatás és a nevelés is! 2013. szeptember 26. (MTI) Érvénytelenné nyilvánította a Vígszínház igazgatói posztjára kiírt pályázatot csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés. A posztra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház direktora és Eszenyi Enikő, a Vígszínház jelenlegi igazgatója egyaránt pályázott. A zárt ülésen hozott döntés okáról, hátteréről egyelőre nem közöltek hivatalos információt, de hamarosan új pályázatot írnak ki a Vígszínház igazgatói posztjára. Horváth Csaba, a Fővárosi Közgyűlés szocialista frakciójának vezetője az ülésről kijőve azt mondta, a fideszes többség "minden szakmai és morális érv ellenére" határozott a pályázat érvénytelenítése mellet. Balázs Péter újságíróknak elmondta: még ő sem ismeri a döntés részleteit, lemaradt a napirendi pont elejéről, és később határoz arról, pályázik-e újra. Eszenyi Enikő csak annyit közölt, hogy újra indul a posztért. 2013. szeptember 30. (MTI) Hétfőn este hét órakor zárja be kapuit végleg a budapesti Vidám Park, amelytől a hétvégén összesen 17 ezer látogató vett búcsút. A park hétfőn még zavartalanul üzemel, jegyet váltani este hat óráig lehet. A területet kedden, október elsején veszi át hivatalosan a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely családi szórakoztatóparkot alakít majd ki a mostani vidámpark helyén. Árendás Éva szóvivő közölte: nagyon jól sikerült az utolsó hétvége, ahogyan egész szeptemberben szinte rekordszámú látogatottsága volt a parknak, így méltó módon tudták elbúcsúztatni a 175 éves intézményt. Mint elmondta, inkább nosztalgikus, mint szomorú hangulat uralkodik jelenleg a dolgozók és a látogatók körében, hiszen a területet öröklő állatkert számos műemléki játékot megtart, és az ígéretek szerint üzemeltetni is fog majd, így valamennyire megmarad a terület vidámparki jellege. 114

2013. október 3. (Index.hu) A júliusban kiírt elhelyezési pályázat célja, hogy az Új Nemzeti Galéria - együtt a Ludwig Múzeummal -, a Magyar Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a Magyar Fotográfiai Múzeum, valamint a Magyar Építészeti Múzeum épületeinek nemzetközi tervpályázata konkrét helyszínekre legyen kiírható. A bírálóbizottság végül három-három, rangsorolás nélküli első és második díjat adott ki, és ezeken kívül további hat terv megvételéről döntött - közölte a csütörtöki eredményhirdetésen Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Mint hangsúlyozta, mindegyik pályázat nagy figyelmet fordított a zöldfelületek megőrzésére, hiszen a beruházás célja, hogy a kétszáz éves Városliget fejlesztése során olyan komplex családi szabadidőparkot hozzon lére, amely a maga nemében egyedülálló lesz Európában. A pályázók többsége nem egyszerűen épületekben, hanem funkciókban is gondolkozott, így nem az Ötvenhatosok terén sorban elhelyezkedő épületeket képzeltek el. A Magyar Zene Házát például a legtöbben a zajos utaktól távol, a liget belsejébe helyezték, a Néprajzi Múzeumot több pályázat a Hermina út mellé javasolta felépíteni, míg néhányan a városligeti tó méretét is megnövelnék. 2013. november 4. (Népszava) Horváth Csaba: Színház az egész világ No, de ennyire? Budapest főpolgármestere már előkészítette a következő felvonást, a "Ki legyen a direktor a Vígben?" - című szomorújátékban: egy évvel akarja meghosszabbíttatni a jelenlegi igazgató, Eszenyi Enikő megbízatását. Ha naivak lennénk, azt kérdeznénk, mire jó ez, de mivel a valóságra nyitott reálpolitikusok vagyunk, kimondjuk: az egy éves mandátummeghosszabbítás más célt nem szolgál, mint, hogy Tarlós Istvánnak a választások előtt adjon menekülő utat egy újabb, nagyon kellemetlen kampánytéma elől, valamint ismét sikeresen szeretne megfelelni gazdája vélt vagy valós elvárásainak. A fenti szinopszis több sebből vérzik, hiszen az előadó-művészetről szóló törvény nem engedélyez ilyen megoldást. Ebből következően a minisztérium bármely pillanatban megvonhatná a színház állami támogatását, és ezzel a fenyegetettséggel gúzsba kötnék a művészi munkát, hiszen ha az igazgató szem előtt tartja a döntés sugallatát, olyan előadásokat produkál, amelyek elnyerhetik a jelenlegi kulturális rezsim tetszését. A bizonytalan jövőkép szétzilálná a társulatot. Egy ilyen helyzetben, aki tehetné, menekülne, aki viszont maradna, a művészi teljesítmény rovására a helyezkedésre figyelne. Konklúzió: csak egy maroknyi megszállott művész igyekezne korszerű, modern színházat csinálni. Nagy biztonsággal megjósolható, hogy ők viszont elbuknának az előbb felsoroltak kitett lábában. A főpolgármester jelenlegi indoklása, ami arra hivatkozik, hogy a szakmai bírálóbizottság nem tudott dönteni, ugyanarról a tőről fakad, mint az, amelyik annak idején az Újszínház, és a József Attila Színház esetében - éppen ellenkezőleg - semmibe vette a szakmai zsűri álláspontját, és ellenük döntött, most viszont még arról sem hajlandó tudomást venni, hogy Balázs Péter pályázata bizonyítottan érvénytelen az egyik egység késői beadása miatt.

115

Csak egyetlen mondat erejéig elkalandozva az előző döntések következménye felé: az Újszínház és a József Attila is olyan minőséget produkált az új vezetés első évében, hogy elvesztette a nézők jelentős százalékát. Ezért - bár nem teszi -, Tarlós Istvánnak már régen lépnie kellett volna Budapest kultúrája és pozitív megítélése érdekében. A főpolgármester jól láthatóan imád színházi döntések körül sertepertélni, csak a kellő odafigyelés és hozzáértés hiányzik hozzá. Hiszen mi mást bizonyítana az a mód, ahogyan együttműködő partnere, a Jobbik felszólítására azonnal megvonta a prémiumot a Madách Színház igazgatójától, majd néhány hét múlva mégis megadta, mert kiderült a Jobbik rosszhiszemű hazugsága, amit a főpolgármesternek már a helyszínen, azonnal kontráznia kellett volna. Még ha jóhiszeműek vagyunk is, és azt mondjuk, hogy Tarlós Istvánnak nem kellett tudni a megfejtést, akkor sem feledhetjük, hogy pontosan azért került át a közgyűlés helyszíne a városházára, hogy a szakapparátus, ha szükséges, a közelben legyen. Miért nem élt ezzel a lehetőséggel a főpolgármester? Mindezek után nyugodtan kimondhatjuk, a helyzetnek egyetlen megnyugtató megoldása lehet: a jelenlegi igazgató pályázatának elfogadása és a kiírás szerinti kinevezése egy újabb, teljes ötéves ciklusra. Mert így törvényes, becsületes és így folytatódhat az a művészi folyamat, ami megérdemli a kiteljesedést. Minden egyéb megoldásnak látszó döntés félmegoldás, vagy teljesen hibás és minden bizonnyal törvénysértő. 2013. november 10. (Népszabadság) – Interjú Horváth Csabával – A következő nyertesekre is marad néhány projekt-hagyaték, mint például a Normafaberuházás, a Múzeumi Negyed vagy éppen a Római-part mobilgátja? – Meggyőződésem, hogy mindhárom beruházás olyan jelentős mértékben befolyásolja a városlakók életét, hogy lehetővé kell tenni számukra, hogy népszavazás útján fejezhessék ki a véleményüket. A magánvéleményem szerint Budapest éghajlata nem alkalmas prosperáló sícentrum üzemeltetésére. De rossz ötletnek tartom a Városliget épületekkel való bekerítését különösképpen irdatlan mennyiségű közpénz felhasználásával. Ez még akkor is hiba, ha egyébként a múzeumok építése helyes cél. A megállított kormányzatinegyed-beruházás Nyugati pályaudvar mögötti területe jobb helyszín lehetne. Az árvízi védekezést szerintem meg kell oldani, a védművet valahol meg kell építeni. De az MTA és a BME után a budapestieket is meg kell kérdezni erről. 2013. november 14. (MTI) Új pályázatot ír ki a főváros a Vígszínház vezetői posztjára, a megbízatás azonban csak másfél éves időtartamra szól majd - erről csütörtöki ülésén döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az előterjesztést a képviselők 18 igen szavazattal, 9 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el. A színházat jelenleg vezető Eszenyi Enikő megbízatása 2014. január 31-én jár le. A

116

vezetői posztra július végén írták ki az első pályázatot, amelyet szeptember végén eredménytelenné nyilvánított a Fővárosi Közgyűlés. Az előterjesztéshez csatolt pályázati kiírás szerint a Vígszínház új vezetőjének feladatai között lesz a színház művészeti, gazdasági-üzemeltetési programjának kidolgozása és megvalósítása, valamint szervezeti, vezetési, működési feltételeinek megvalósítása. A pályázat feltételei között van évente legalább 300 előadás megtartása, saját társulattal legalább évi két bemutató létrehozása. A megtartott előadások legalább 75 százalékának a színház saját produkciójának kell lennie, és - valamennyi játszóhelyet figyelembe véve - átlagosan legalább 70 százalékos látogatottsággal kell működnie. Az ügyvezetői munkakört 2014. február 1-jétől 2015. június 30-ig töltheti be a nyertes. Az MTI hétfői megkeresésére a Főpolgármesteri Hivatalnál nem indokolták, miért csak másfél évre szól az új kiírás. Indoklás a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén sem hangzott el. A pályázati felhívást az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján teszik közzé, a pályázatokat a megjelentetését követő 30 napon belül várják. Az elbírálás határideje a pályázat benyújtását követő legfeljebb 60 nap. Az előterjesztésben szerepel az is, hogy amennyiben a pályázati eljárás 2014. január 31. napjáig nem zárul le, 2014. február 1-jétől az új ügyvezetővel történő jogviszony létesítéséig a jelenlegi ügyvezetőt, Eszenyi Enikőt bízzák meg az ügyvezetői feladatok ellátásával. Az álláshelyre kiírt korábbi pályázaton Eszenyi Enikő mellett Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház vezetője indult. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes azért kérte szeptemberben a közgyűléstől a pályázat eredménytelenné nyilvánítását, mert egyik pályázó sem érte el a szakmai bizottsági tagok többségének igen szavazatát, mindketten három-három igen szavazatot kaptak. Tarlós István főpolgármester az igazgatói pályázat kapcsán korábban egy interjúban arról is beszélt, hogy mindkét pályázó üzleti tervét kifogásolta a bíráló bizottság. Eszenyi Enikő az MTI-nek hétfőn azt mondta: az új feltételek mellett is pályázik a posztra. Balázs Péter arra a kérdésre, hogy beadja-e újra a pályázatát az MTI-nek hétfőn úgy válaszolt: "Majd ha eljön az idő, akkor kiderül"

117

Városfejlesztés - Szervezett káosz 2010-ben és 2011-ben Tarlósék sorra adták át a baloldali városvezetés által 90%-ig elkészítette fejlesztéseket. 2011 elején hamar eljött az igazság pillanata: már a költségvetési koncepcióból kiderült: leállnak a fejlesztések, a hét éves fejlesztési koncepcióban leszögezték fejlesztés címén másfél évig csak koncepciót írnak, a Zöld Könyvben a nyilvánosság előtt is bevallották a fejlesztés, útépítés, fatelepítés, csatornázás, metróépítés kimerül a tanulmányok írásában és az álmodozásban. Budapest négy évre gyakorlatilag leáll, vegetál, ezzel felélve a jövőt. 2010. szeptember: a Tarlós féle Budapest-program bemutatása 15.o. „Véglegesen meghatározzuk közlekedési szempontból a Belváros szerepét. Kijelöljük a városon belül a regionális centrumokat, a toronyházak, illetve a végleges zöldterületek helyét. Foglalkozni kívánunk a Vár és a soroksári Duna-ág újrakomponálásának problémájával. Gondoskodunk a kötelezettségvállalással terhelt, illetve elodázhatatlan beruházások folytatásáról. Ilyenek a P+R parkolók, a hídfelújítások, a kerékpárutak, a csepeli gerincút, az 1-es és 3-as villamos vonal meghosszabbítása, a Római-parti gát, a főváros csatornázásának befejezése, a Moszkva tér rendezése, a Budapest szíve program. (Külön probléma a kényszerpályára került 4-es metró ügye, mely a jelenleg fedezet nélküli II. szakasz nélkül nem tehető sem gazdaságossá, sem funkcionálisan értelmessé.)” A közlekedés fejlesztése 60.o. A fejlesztéseknek a gyűrűs, haránt irányú úthálózati elemek (elsősorban a hiányzó hidak és kapcsolódó úthálózatuk) bővítésére kell irányulnia – a rendelkezésre álló forrásokkal arányban. A közösségi közlekedés fejlesztése 61-66.o. A budapesti közlekedés fejlesztésére a magyar állammal hosszú távú megállapodás szükséges. A villamoshálózat fejlesztése: A hiányzó hálózati kapcsolatok megteremtése, az átszállások számának csökkentése, egységes hálózatszemlélet szükséges. A belvárosi villamoshálózat helyreállítandó, a belvárosi főutak rehabilitációjával egyidejűleg (elsősorban ide tartozik a Bajcsy- Zsilinszky út – Kiskörút és a Kossuth Lajos utca – Rákóczi út tengely). Cél a fogaskerekű rekonstrukciója és integrációja a villamoshálózatba. A hálózat fejlesztéseként számos további villamos-fejlesztést kell megvalósítani, például Budán a 17-es és 19-41-es villamosok összekötését, a 42-es villamos Havanna-lakótelepre történő meghosszabbítását, az 1-es villamos budai meghosszabbítását, Pesterzsébet villamosközlekedésének fejlesztését stb. Budapest gyorsvasúti rendszere Budapesten a nyugati nagyvárosokhoz hasonlóan integrált gyorsvasúti rendszerre van szükség. Az elmúlt években semmi nem történt, az elővárosi vasutak állapota romlott, menetrendje ritkult, a HÉV-ek fejlesztése nem történt meg. A HÉVvonalak jövője a metróhálózatba integrálódás (a csepeli, ráckevei és szentendrei HÉV-ek távlati összekötéséből létrejövő 5-ös metró, valamint a 2-es metró és gödöllői HÉV összekötése jelenti a két ilyen irányú távlati fejlesztési projektet). 118

Építészet, városépítés A városépítészet keretében – a kulturális kormányzattal együttműködve – a fejlesztések közül első helyre lehet rangsorolni (a meg építendő új kongresszusi központon kívül) egy új múzeumi negyed építésének megkezdését az elvetélt kormányzati negyed helyett. A Nyugati pályaudvar eleve kikívánkozik az Eiffel-csarnokból, így maga a csarnok, némiképp a D’Orsay mintájára – kulturális csarnokká alakítva – mintegy bejárati épülete lehetne a múzeumpromenádnak. Elképzelhető, hogy magántőke bevonásával a Ferdinánd hidat alagúttal lehetne kiváltani. Ha a vasúti síneket lefedik, egy az így nyert zöld felülettel az újmúzeumi negyed kapcsolathoz jutna a Szépművészeti Múzeum (Hősök tere) zónájával. Az új múzeumi centrum összekötné a Terézvárost Újlipótvárossal. A kongresszusi központ, a múzeumi negyed, az új budai városközpont és a gyalogos híd a város és a kormányzat közös szervezésében, részben magántőke bevonásával (PPP- program keretében) valósítható meg. A fideszes többség által 2011 januárjában elfogadott Budapesti Önkormányzat 7 éves fejlesztési tervében a korábbiakhoz képest jelentősen, a beláthatatlan időkbe kitolt beruházások:  Aquincumi híd pályázatának előkészítése: 2013  3-as metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbításának előkészítésének kezdete: 2017  Körvasút menti körút és Külső Kerületi körút előkészítésének kezdete: 2013  Hídfelújítások: 2014-ig egyetlen forintot sem tervez a városvezetés  Cséry-telep revitalizációjának előkészítése: 2014 – ide Tarlós István a kampányban még égetőművet akart!  Zöldterületi rekonstrukció, fasor rekonstrukció: 35 millió forint 2014-ben a tervezésre, 2015-20 megvalósítás. A Nehru park fejlesztése, rendezése elmarad. A nagy fejlesztési projektekkel, amit a baloldali városvezetés startra készen adott át, nem tudtak mit kezdeni. Egyrészt nem akartak, másrészt nyilván nincs rá forrás miután a kormány kifosztotta Budapestet. Tarlósék 2013-ban induló sikerfejlesztései is a baloldali városvezetés alatt egyszer már elindultak! Az 1-es, 3-as villamos, a budai fonódó villamos hálózat, a Széll Kálmán tér rendezése már egyszer elindult 2010-ben. A fonódót a fideszes II. kerületi polgármester tette lehetetlenné, most, hogy fentről rászóltak, mindenben engedett. A pesti külső kőrúti villamosvonalak meghosszabbítása is már rég folyhatna, ha úgy nem döntenek, kicsit átalakítják, így most várhatunk 2015-ig vagy 2020-ig. Ha a Tarlós féle városvezetés fejlesztési elképzeléseit akarjukk jellemezni, azt mondhatnánk, hogy ami jó, az nem eredeti, ami eredeti, az nem jó. A legnagyobb gond az, hogy 2010-ben megállították Budapest egészséges ütemű fejlesztését, elvesztegettek legalább két évet, hogy aztán mellet döngetve elővegyék a fiókból azokat a terveket, amelyeket az előző városvezetés otthagyott, természetesen sajátjukként eladva azokat. 119

2013-ra azonban az a sajátos helyzet alakult ki, hogy még az előkészített projekteket sem tudják megvalósítani; láthatóan se lenyelni, se kiköpni nem tudják őket. A választások közeledtével rájöttek, hogy a kampányban már semmire sem mennek az „elmúltnyolcévezéssel”, „elmúlthúszévezéssel”, demszkyzéssel, horváthcsabázással, így aztán a korábban megrekesztett fejlesztéseket ütemezés nélkül a budapestiek nyakába borították, sikeresen megbénítva ezzel a várost. Az előző vezetés által örökített beruházások, a kormányzati látványprojektek, a már elkezdett fejlesztési programok újabb ütemeiben mindössze egy a közös: mindennek a választásokra kell elkészülnie: 4-es metró, Ferenciek tere, Várkert Bazár, Kossuth tér – csak néhány azon nagyberuházások közül, amelyeknek jövő tavaszra – bármi áron – el kell készülniük. Hangsúlyozzuk: bármi áron. Elég, ha csak a 4-es metróra gondolunk, amelyet – ha a városvezetés tartja magát az egyébként rossz elhatározásához – akkor is átadnak, ha még nincs kész és nem üzemel biztonságosan. Úgy is mondhatnánk: képesek feláldozni a szavazókat a szavazataikért. A kapkodás és a hozzá nem értés árát azonban mi, budapestiek fizetjük meg, akár szó szerint is. A sebtében kiírt és csapnivalóan elbírált villamostenderrel vagy az érdektelenségbe fulladt trolibusztenderrel például uniós támogatások milliárdjait veszítheti el a főváros. Mindeközben persze győzelmi jelentésekkel ontják el a közvéleményt, mi pedig csak kapkodjuk a fejünket: mire is ez a nagy büszkeség? A mai városvezetés három éve nem képes lezárni a CET ügyet. Hiába nyitották ki három éves késéssel az épületet, annak új funkciója valójában nincs, amit mi sem jelez jobban, mint a kiadatlan, üresen tátongó üzlethelyiségek hosszú sora. Három év városvezetői kompromisszumképtelenség eredménye, hogy ma nem Budapest egyik modern jelképére tekinthetünk a CET-re, hanem egy partra vetett műbálna szomorú vergődésére. A céljuk kisstílű és szánalmas: ne legyen öröm, sikerélmény abban, amit az előző városvezetés kezdett el. Egy valamiben azonban ezúttal is hatékonyak voltak, a CET-et is sikerült átnevezni Bálnává. Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, ez mire volt jó, bár ez is illeszkedik költői kérdéseink végeláthatatlanul hosszú sorába. Tarlósék nehézsúlyú versenytársa a fejlesztés terén a kormány alternatív Budapest fejlesztési programja. Fürjes Balázs budapesti fejlesztéseket felügyelő kormánybiztos, kormánydöntés alapján 2014 után még 20 milliárdot költene a Ludovikára, megépítené 10 milliárdért az óriás Rubik kockát. Építene egy konferenciaközpontot. Persze EU-s pénzből. A másik kormányzati vetélytárs, szintén kormánydöntéssel a háta mögött L. Simon László kulturális államtitkár, aki Tarlósék megkérdezése nélkül új cirkuszt akar építeni a Városliget egy másik szegletében, a Pecsából gyermekparadicsomot csinálna, és építene a liget mellé még több mint fél tucat múzeumot. A baj az, hogy úgy beszél, mintha a liget nem is a fővárosé lenne, illetve, hogy 100 milliárdos EU támogatást akar. A Vár, a Várbazár, stadionok is sorban állhatnak EU-s pénzekért. Tehát a kormánynak is kellene a saját presztízs Budapestjükre 200 milliárd. Vajon marad valami a 120

budapestiekre, a közlekedésfejlesztésre? A jelek rosszak, nagy esély van arra, makettek ide, vagy oda, ha marad Orbán, Tarlós és a Fidesz, akkor nem lesz érdemi fejlesztés 2020-ig Budapesten, de lesznek óriás lovas szobrok, kormányzati presztízsgiccsek. Archívum 2010. május 12. (OS) A legaggasztóbb az, amit Tarlós a fővárosi fejlesztésekről mond: az új Fidesz-kormány még meg sem alakult, már most a beruházások újragondolásáról", felülvizsgálatáról", korrekciójáról" beszél. – mondta Bihary Gábor 2010. június 30. (MTI) A fideszes jelölt úgy véli, a városban csak egyetlen beruházás készült el uniós források felhasználásával: a Szabadság híd rekonstrukciója. Emellett azonban számtalan félbemaradt beruházás van Budapesten, ugyanis az EU utófinanszírozással támogatja a projekteket, de ennek megelőlegezésére, sőt gyakran az önrész előteremtésére sincs pénz. Ezért Tarlós István kiemelten fontosnak tartja, hogy csak tisztázott helyzetű beruházások kezdődjenek Budapesten. Budapesten a jövőkép tervezése, a fejlesztési tervek készítésének módszere nem egységes és egzakt, továbbá erősen„politikavezérelt”, rosszabb esetben „pénzvezérelt”. Kiveszőben a racionális mérnöki vonal, helyét a rögtönzés, az üzleti mechanizmusok vették át. 2011. április 29. (MTI) Egy év próbaüzem után átadták a Fővárosi Csatornázási Művek észak-pesti szennyvíztisztító telepéhez csatlakozó korszerűsített és bővített környezetvédelmi létesítményeket pénteken. Tarlós István főpolgármester az átadáson hangsúlyozta, hogy az 5 milliárd forintból megvalósított fejlesztés Budapest számára kiemelkedően hasznos beruházás, a korszerű szennyvíztisztítási technológiának köszönhetően tisztább víz folyik a Dunába, és a kedvező környezeti hatása érezhető lesz a Fekete-tengerig. A fővárosi önkormányzat finanszírozásában két éve kezdődött beruházáshoz a Világbank több mint 1,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott, a Fővárosi Csatornázási Művek külföldi tulajdonosai 1,06 milliárd forinttal járultak hozzá a fejlesztéshez. 2011. június 20. Befejeződött a zajvédő fal építése. A fővárosi közgyűlés 2009-ben döntött a Nagykőrösi út zajvédelmének megoldásáról a kispesti, illetve a XX. kerületi szakaszon. 2010 elején el is indult a munka, és októberre el is készült a kispesti szakasz első üteme, a Vas Gereben utcától a Kund utcáig. A zajvédő fal Határ útig tartó részének megvalósítására sokáig nem voltak meg a szükséges források a fővárosi önkormányzatnál. 2011. szeptember 7.

121

Hídfőterek és új pesti korzó I. ütem (KMOP-5.2.2/A-2008-0003) projekt átadása. Beszédet mondd: Tarlós István főpolgármester, Rogán Antal V. kerületi polgármester és Labancz Zsolt SP a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke Sosemvolt villamos 2011. január 24. (MTI) György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a budai fonódó villamosprojekt akadályoztatása egész Budapestnek és a budai oldal közösségi közlekedésének is árt. A fideszes politikus hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: az elmúlt napokban olyan vádakkal illették Tarlós István főpolgármestert, amelyek minden alapot nélkülöznek, sértőek, és méltatlan egy kerületi polgármesterhez ez a fajta megfogalmazás. 2011. január 27. (MTI) Előbb a Moszkva tér rehabilitációját kell megkezdeni, és csak utána lehet kialakítani például a budai fonódó villamoshálózatot - mondta Horváth Csaba, az MSZP budapesti szervezetének elnöke csütörtökön. A főváros és a II. kerület közötti, az utóbbi időszakban kiélezett viták oda vezethetnek - mondta budapesti sajtótájékoztatóján Horváth Csaba - hogy ha nem sikerül márciusig dönteni, akkor elveszhetnek azok az uniós források, amelyekből az említett városrész megújulhatna. Mint elmondta: létezik egy terv, amely a Moszkva tér megújításával foglalkozik; az a 3 milliárd forint, amelyet az Országgyűlés megszavazott és a 6 milliárd forint, amely a budai fonódó villamoshálózat kialakítására rendelkezésre áll, elegendő lenne a tér felújításának megkezdéséhez. 2011. március 2. (MTI) Nyílt levélben érvelnek az Észak-Budát Dél-Budával összekötő fonódó villamoshálózat megvalósítása mellett a főváros vezetői egy szerdán megjelent lapban. Tarlós István főpolgármester és helyettese, György István a Helyi Téma újságban egész oldalas írást tett közzé Levél a budapestieknek címmel. Ebben a városvezetők, mint írták, a tervezett beruházás körüli félreértéseket kívánták eloszlatni, továbbá bemutatni a fejlesztés lényegét. 2011. március 9. (MTI) A fővárosi vezetés nem ragaszkodik mindenáron a budai fonódó villamosprojekthez – mondta Tarlós István főpolgármester a portofolio.hu-nak. A szerdán megjelent interjúban Tarlós István azt mondta, ha van olyan kerület, amely ezt meg akarja akadályozni, akkor "ne legyen budai fonódó villamosvonal". A főpolgármester hozzátette, hogy sajnálná, ha nem valósulna meg az uniós társfinanszírozásban tervezett projekt, mert nyilvánvalóan közhasznú beruházásról van szó, amit a cikluson belül be is lehetne fejezni. A főpolgármester korábban a Magyar Hírlapnak azt mondta, ha nem valósul meg a beruházás, akkor több kerület és a főváros is pórul jár, amiért csak a II. kerületet terheli a felelősség. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a budai fonódó

122

villamosprojekt akadályoztatása egész Budapestnek és a budai oldal közösségi közlekedésének is árt. 2011. április 21. (MTI) A főváros továbbra is szeretné megvalósítani a Budai Fonódó villamosprojektet, ám ha a Bem rakparti villamosösszekötés elhagyását ultimátumként kapja a Főváros és a döntést véglegesen, hivatalos állásfoglalásban közlik: nem marad más választása, mint elállni a megvalósítástól. György István főpolgármester-helyettes csütörtök este az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Tarlós István főpolgármester nyilatkozata is "ezen érvrendszer és háttér mentén született, és így is kell értelmezni".Tarlós István aznap, egy budapesti konferenciát követő sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, ha napokon belül nem születik döntés, vagy nem mozdul el a holtpontról a budai fonódó villamoshálózat-projekt ügye, akkor Budapest nem valósítja meg a beruházást. Mint mondta, közhasznú beruházásról van szó, amelyet civilek és a szakma is támogat, a II. kerület azonban ellenzi azt. György István a közleményében azt írta, hogy a főpolgármester Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult az ügyben, kérve, hogy a Közlekedéstudományi Intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem szakvéleménye alapján, valamint a civil és lakossági támogatásra tekintettel, segítsen a projekt megmentésében és az NFÜ egyértelmű állásfoglalásának megszerzésében. Kell, nem kell? 2010. július 16. (MTI) "Be akarjuk fejezni a metróépítést és mindent meg is fogunk tenni ennek érdekében" – írta Tarlós István fideszes főpolgármester-jelölt pénteki keltezésű, Demszky Gábor főpolgármesternek címzett nyílt levelében, amelyet a Miniszterelnökség juttatott el az MTIhez. „A miniszterelnök, az illetékes szakminiszter és a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje is évek óta egyfolytában a metróépítés befejezésének szükségességéről beszél" – közölte Tarlós István. Leszögezte: mindent megtesznek a metróépítés befejezéséért, akkor is, ha ma senki nem tudja biztosan, hogy a 4-es metró második szakaszára ad-e majd pénzt az Európai Unió. Nagy Anna kormányszóvivő csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy "a beruházás folytatását megkérdőjelező sajtóhírek az önkormányzati választásoknak tudhatók be". 2010. december 29. (MTI) A gördülő tervezési rendszer szerint sem a jövő évben, sem a következő hét évben nem kívánja megvalósítani a 4-es metró beruházásnak második ütemét a főpolgármester, illetve a fideszes városházi többség, ezzel pedig veszélybe kerülhet az uniós finanszírozás - mondta Bihari Gábor. 2011. január 12., Fővárosi Közgyűlés

123

3/2011.(01.12.) Föv. KGy. Hat. nem fogadja el Horváth Csaba módosító indítványát, mely szerint: A Fővárosi Közgyűlés kinyilvánítja azon szándékát, hogy a 4-es metró projekt II-es szakaszát a 2011. évi költségvetésben szerepelteti. 2010. október 18. Az NKH október 18-án utasította el a szerelvények végleges típusengedélyének kiadását, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a Metropolis fékjei ugyanolyan biztonságosak lennének, mintha a magyar vasúti járműszabályzat szerint gyártották volna le. 2010. december 19. (MTI) Az Alstommal meg fogunk egyezni - jelentette ki Tarlós István főpolgármester a HírTV Kontraszt című műsorában vasárnap este. Beszámolt ugyanakkor arról, hogy a hétvégén volt egy konzultáció a kormány képviselőivel a miniszterelnök jelenlétében és "kétség kívül azt igazolják a számítások, hogy nagyobb kockázat folytatni egy pereskedést, semmint megegyezni. 2010. december 22.(MTI) A főváros megfellebbezi a francia bíróság határozatát, de mérlegeli egy új tender kiírását is jelentette be Tarlós István főpolgármester szerdai sajtótájékoztatóján. Tarlós István főpolgármester jelezte: "jobb meggyőződésük ellenére" folytatják a tárgyalást a francia céggel, részben kármentési szándékkal, részben pedig azért, mert nem szeretnék rombolni a két állam közötti kapcsolatot, "de erősen mérlegeli a főváros egy új tender kiírását is". 2011. január 3., (MTI) A francia Alstommal a metrókocsik beszerzésére kötött szerződés "értelmezésében és minősítésében" kéri Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos segítségét a főváros; erről tárgyalt Tarlós István főpolgármester hétfőn a kormánybiztossal. 2011. január 19., (MTI) A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el a BKV és az Alstom közötti, a metrókocsik gyártására és leszállítására kötött szerződéssel kapcsolatban - erősítette meg a Hír TV információját az MTI-nek Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője. 2011. május 11. (MTI) A főpolgármester közönséges hazugságnak nevezte azokat a - francia bíróságon az Alstom cég részéről elhangzott - állításokat, melyek szerint megegyeztek volna az oroszokkal metrókocsik gyártásáról. Tarlós István szerdán a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában megerősítette korábbi közlését, amely szerint a "realitást" egy új tender kiírásában látja. A főpolgármester elmondta azt is, hogy ő a francia cégtől gyakorlatilag senkit nem ismer, semmilyen indulat vagy prekoncepció nem vezérli velük szemben, és nem is akarja az egész mamutcéget megsérteni. 2011. május 26. (MTI) 124

Elképzelhető, hogy használt metrókocsikat vásárlásával oldják meg a budapesti metróközlekedésben kialakult problémát - mondta Tarlós István főpolgármester csütörtökön az MTV Ma reggel című műsorában. A főpolgármester szerint az esetleges kocsikivonások óriási probléma okoznak majd a városnak; az ügyben - mint mondta – konzultál Orbán Viktor miniszterelnökkel is. "Elképzelhető az a megoldás is, hogy a csehektől vagy az oroszoktól veszünk használt, de még használható" metrókocsikat”. 2011. március 24. (MTI) Szeptemberben lakat kerül az egykori Láng Gépgyár kapuira, a francia tulajdonos, az Alstom a szűkülő piacra hivatkozva döntött a bezárás mellett - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet. 2011. augusztus 2. (MTI) A folyó pénzügyi év első negyedében 44 százalékkal ötmilliárd euróra bővült az Alstom megrendeléseinek állománya - áll a társaságnak az MTI-hez eljuttatott közleményében. 2011. június 6. (MTI) Még egy lehetősége van az Alstomnak, függetlenül attól, hogy a hét közepén francia bíróság dönt a felmondott metrókocsi-szerződés bankgaranciája ügyében: Tarlós István főpolgármester Budapestre hívta a cég vezetőjét, akinek három tárgyalási időpontot ajánlott fel - írta a Magyar Nemzet hétfői számában. 2011. július 6. (MTI) Ma már nem a főváros és az Alstom között folyik a vita a metrókocsikról, hanem a francia cég és a magyar közlekedési hatóság között - közölte a főpolgármester szerdán, egy más témában tartott sajtótájékoztatón. 2011. július 7. MTI) Fellegi Tamás biztos abban, hogy a független Nemzeti Közlekedési Hatóság a jogszabályi kötelezettségeit, a szakmai követelményeket és mindenek előtt az utazók biztonságát tartja szem előtt eljárásaiban, döntéseit ezek alapján hozza. A nemzeti fejlesztési miniszter az Alstom-ügy kapcsán az MTI-nek csütörtökön nyilatkozva annyit mondott még: kizártnak tartja, hogy a hatósági eljárást bárki sajtónyilatkozatokkal befolyásolni tudná, és ezt nem is tartaná helyesnek. Közölte: a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökétől azt a tájékoztatást kapta, hogy az Alstom-ügyben született, az engedélyek kiadását elutasító korábbi határozatok pontosan és részletesen rögzítenek minden kritériumot, amit a kérdéses metrókocsik forgalomba helyezhetőségéhez a gyártónak teljesítenie kell. 2011. július 14. (MTI) Jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén az Alstommal a 2-es és 4-es metróra szállítandó szerelvények gyártásáról szóló szerződés módosítását. 2011. július 20. (MTI) 125

Tarlós István szerint a városon kívül az országnak is triviális érdeke volt, hogy a megállapodás létrejöjjön. "Ezért biztosak vagyunk benne, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is támogatni fogja a maga eszközeivel és hatáskörében, hogy az unió irányába ez egy pozitív eseményként kerüljön közvetítésre" - mondta. Vegetatív állapotok 2010. december 13. (MTI) A fővárosi önkormányzat mintegy 40 millió eurós - mintegy 11,2 milliárd forintos – uniós forrás felhasználásával új szennyvíz-beruházásokat valósított meg az ÉlőDuna projekt részeként. A beruházás keretében új tehermentesítő gyűjtőcsatornák épültek Budapest 16 különböző pontján. Mindez 15 kilométernyi új gyűjtőcsatorna megépítését jelentette városszerte, valamint sor került a ferencvárosi, kelenföldi és albertfalvai szivattyútelepek rekonstrukciójára és fejlesztésére. 2011. július 4. (MTI) Mintegy 20 millió eurós projekttel fejleszti Budapest több kerületében a csatornahálózatot az idén és jövőre a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep beruházás részeként. A Fideszes többség által 2011 januárjában elfogadott Budapesti Önkormányzat 7 éves fejlesztési tervében a korábbiakhoz képest jelentősen, a beláthatatlan időkbe kitolt beruházások: -

Aquincumi híd pályázatának előkészítése: 2013 3-as metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbításának előkészítésének kezdete: 2017 Körvasút menti körút és Külső Kerületi körút előkészítésének kezdete: 2013 Hídfelújítások: 2014-ig egyetlen forintot sem tervez a városvezetés Cséry-telep revitalizációjának előkészítése: 2014 – ide Tarlós István a kampányban mégégetőművet akart! Zöldterületi rekonstrukció, fasor rekonstrukció: 35 millió forint 2014-ben a tervezésre, 2015-20 megvalósítás Nehru park fejlesztése, rendezése elmarad.

Zöld Könyv Budapest következő éveiről – hidak, utak, villamos és metróvonalak helyett tanulmányok 2011. augusztus: az eddigi eredményeket és terveket bemutató Zöld Könyv Városüzemeltetés és városfejlesztés 15-16-17.o. A közlekedési rendszer hatékony működtetésén kívül további cél, hogy a következő uniós ciklus kezdetére minél több uniós támogatási eljárás megindítására, több támogatás lehívására alkalmas, előkészített, kivitelezési célú projekt álljon rendelkezésre Budapest elmaradott

126

közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. Ennek jegyében a BKK által összeállított legfontosabb projektek a következők: a 42-es villamos meghosszabbításának előkészítése; a fővárosi villamoshálózat és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciója; a Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésének és meghosszabbításának megvaló síthatósági tanulmánya; a 2-es metró és a H8/H9 HÉV vonalak összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósíthatósági tanulmánya; a 3-as metróvonal rekonstrukciója és északi meghosszabbítása Káposztásmegyerig megvalósíthatósági tanulmány; a 4-es metróvonal további ütemeinek, illetve alternatív üzemmódok megvalósításának vizsgálata; az észak-déli regionális gyorsvasút déli szakaszának megvalósíthatósági tanulmánya; integrált közlekedési intézményrendszer kialakítása Budapesten. Javaslatot dolgoztunk ki a közösségi közlekedés finanszírozásának hosszú távú, normatív alapokra helyezett finanszírozására, amelyet mind a Nemzetgazdasági Minisztériumot, mind pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezető miniszternek átadtunk. Az EU-s forrásból megvalósuló beruházásoknál, nagyprojekteknél általános hibaként fordult elő a nem megfelelő előkészítettség, amelynek számos oka volt. A legfőbb ok, hogy nem megfelelő szervezeti struktúrában dolgoztak a projekteken. 2010. december SZANISZLÓ SÁNDOR (MSZP) a 2011-es ktg. koncepciójának vitájában: Vannak olyan elemei ennek a költségvetési koncepciónak, amelyeknek egészen biztosan változniuk kell. Mert - a példa okáért - bizonyára nem tudjuk majd azt megengedni magunknak, hogy 2014-ig egyetlenegy méter utat sem újítunk fel. Hiszen az biztos, hogy több tízezer, de akár százezernyi kátyúval is szembesülnünk kell pillanatokon belül, és hát ön legalább olyan jól tudja, mint itt bárki más, hogy semmi nem irritálja jobban Budapest közvéleményét, mint hogyha kátyúkat lát százával, ezrével, és aztán meg le kell zárni az egész várost, hogy azokat valamilyen szinten a választások előtti hónapokra vagy a választás idejére helyrehozzuk. MOLNÁR GYULA (MSZP) a 2011-es ktg. koncepciójának vitájában:

127

A költségvetés vagy annak a koncepciója pedig vall arról, hogy ki miképpen gondolkozik a városról. … Soha ilyen lehetőséget nem kapott politikai erő, mint amit kapott a kormányzó párt a kétharmados parlamenti többséggel, azzal, hogy a fővárosi kerületek jelentős többségében rendelkezik többséggel és polgármesterrel, és itt, a Fővárosi Közgyűlésben rendelkezik egy megnyugtató és biztos többséggel. Soha még Magyarországon nem volt olyan politikus, aki körülbelül két-három esztendővel előbb pontosan tudhatta azt, hogy milyen politikai pálya van számára kijelölve; pontosan tudhatta azt, itt ülvén, hogy milyen körülmények között kell majd a következő esztendőkben ezt a várost vezetni. És ön azt mondta, hogy mindezt elmondták a kampányban. Az a probléma, hogy nem mondta ezt el a kampányban. Sőt, a választási kampányban ön mást ígért. Ön egy biztonságos várost ígért a választási kampányban, működő várost ígért, fejlődő, tiszta várost ígért a kampányban. Ehhez képest pedig itt van az első üzenet a fővárosi polgároknak. … nem erre szavaztak az emberek 2010 októberében, amikor önt megválasztották! … Egyvalamit nem lát: az embereket. Az embereket azok mögött a döntések mögött, amikor a pénzeket elvesszük. … Az az igazi probléma, hogy mi a vízió. Eddig beszéltem arról, hogy mi volt az ígéret, és mi nem történik meg. De mi a vízió? Milyen lesz Tarlós István fővárosa? Ezt a kérdést kell feltenni, önnek saját magának is, hiszen azt gondolom, azzal a céllal jött ide, hogy valamilyen módon mást, másképp csináljon. Az, hogy milyen volt az előző húsz év, annak a jelzőit önök az elmúlt időszakban megfogalmazták; be is égett, az emberek így gondolják, nagyon nehéz lesz ezen bárkinek változtatni. De milyen lesz Tarlós István fővárosa? Egészségesebb lesz ez a főváros? Ha ezt nézzük, nem. Fittebb lesz ez a főváros? Nem lesz, merthogy elvesznek mindent. Tisztább lesz ez a főváros? Nem lesz tisztább. Biztonságosabb lesz? Nem. Az a kérdés, főpolgármester úr, hogyha mindenhol csak visszafelé, akkor mi az az egy dolog, ami igen. Mi az az egy dolog, amivel ön a következő esztendőben foglalkozni kíván? 2011. április 6., Fővárosi Közgyűlés 512/2011.(04.06.) Föv. KGy. Hat. Kezdeményezi Budapest Új Városfejlesztési Koncepciójának kidolgozását. SZANISZLÓ SÁNDOR (MSZP): Az előterjesztés azt írja, hogy a megváltozott pénzügyi helyzet és a válság miatt teljesen át kell gondolni ezt a tervet. Szeretném elmondani és megosztani a Közgyűléssel, hogy mi az édes gyermekünknek tartjuk a Podmaniczky-tervet így utólag is, tehát ne legyen az, hogy nem vállaljuk az abban két évvel ezelőtt lefektetett elképzeléseket. Hozzászólásomból éppen annak kellene kiderülnie, hogy azt sérelmezzük, hogy nagyon sok mindenből vissza fogunk lépni. … túlzásnak tartjuk, hogy a 2014-ig terjedő időszakra vonatkozóan a 2014-re tervezett 220 milliárd forint 10 százalékra csökken le 2013-ra. Tehát egészen biztosan ki fog derülni ebből az előterjesztésből, hogy igen-igen jelentősen visszalépünk. …

128

Nem látom a kormány szerepét ebben a tervben. Leírják azt nagyon helyesen, hogy 2013-ban kifut a projekt, és nem lesz ilyen típusú fejlesztésekre támogatási pénz. Nyilván ezt öt évvel ezelőtt is tudtuk. Valamiért az akkori városvezetés elhitte, hogy a mindenkori kormányzat jobban fogja segíteni. Én nem tudom, hogy vannak-e tárgyalások ebben a kérdéskörben, és ha igen, azok hogyan állnak. TARLÓS ISTVÁN válasza: Mert tudja, mi volt az önök Podmaniczky-terve? Olyan volt, mint az én gimnazista álmom; szerettem volna hat vörös illír rabszolganőt. Körülbelül ennyire volt reális a maguk Podmaniczky-terve. 2011. június 22., Fővárosi Közgyűlés 1989/2011.(06.22.) Föv. KGy. Hat. Budapest Új Városfejlesztési Koncepciója készítésére az előterjesztésben ismertetett munkamódszert és ütemezést jóváhagyja. Budapest Új Városfejlesztési Koncepciója, amely általános városfejlesztési stratégiai dokumentumot takar) elkészítése 12-14 hónapot igénylő folyamat (idézet a koncepcióból) MOLNÁR GYULA (MSZP) hozzászólása vitában: … ez egy olyasmi anyagnak tűnt, amikor ahhoz kér valaki engedélyt, ami egyébként a dolga, amit tenni kell. Hiszen annyiszor hallották már ebben a teremben, hogy kész koncepcióval érkeztünk a város vezetésére, el kell olvasni a Tarlós-programot, meg lehet nézni azt, hogy hogyan, miképpen gondoljuk mi itt a város fejlesztését, és akkor kiderül, hogy gyakorlatilag itt alapvetően egy teljesen más metodikával, egy teljesen újfajta városfejlesztési koncepció készül. De akkor hadd lebbentsük fel a fátylat arról, amit Tüttő Kata már itt elmondott, hogy valóban, ha ilyen lendületben van mindenki ebben az átnevezési hullámban, akkor miért ne lehetne azt megtenni, hogy az egyébként létező városfejlesztési stratégiát, mert lehetne az is, a Podmaniczky-programot azt mondjuk, hogy akkor átnevezzük Széll Kálmán tervvé, vagy akár Széchenyi-programmá, és spórolunk 75 millió plusz áfát, ami lényegesen jelentősen más célokra használható. Partra vetett Bálna Az MTVA-Sajtóadatbank összefoglalója a kulturális központ ügyében kibontakozott vitáról: A 2006 februárjában meghirdetett új Budapest-programban vázolták a Közraktárak átépítésének gondolatát. 2007. február 23-án Demszky Gábor főpolgármester vetette fel a projektet, amelynek keretében magántőke bevonásával hasznosíthatnák a Közraktárakat, oly módon, hogy azok a főváros tulajdonában maradnak, és a beruházók a szerződések értelmében fejlesztik, használják, majd visszaadják őket. Az épületegyüttes 25 éves üzemeltetési és hasznosítási jogait a Porto Investment Hungary Kft. nyerte el közbeszerzési pályázaton 2007 júniusában. A Közraktárak megújításával a város szövetébe illeszkedő, XXI. századi kulturális-szórakoztató központ létrehozása, az épület 129

Budapest jelképévé válása volt a cél. A különleges karakterű, hatalmas bálnára hasonlító épületegyüttes szokatlan megoldásban integrálja a XIX. századi raktárépületeket egy korszerű építménnyel. A két meglévő régi raktárépületen egyedi tervezésű üveghéj nyúlik át, és galériát alkotva egyesíti a régi és új építményeket. Az újlétesítmény összterülete 27 000 négyzetméter, a hasznosíthatóterület 12 500 négyzetméter, benne egy 1200 ember befogadására alkalmas rendezvényteremmel, 250 parkolóhelyes mélygarázzsal, galériákkal, könyvesboltokkal, éttermekkel, kávéházakkal és a Duna mentén mintegy 200 méter hosszan húzódó teraszokkal. A fejlesztés része két parkolószint, valamint sétálóösvények, kerékpárutak és teraszok kialakítása a Duna mentén, összekötve a már kialakulóban lévő egyetemi városrészt a szomszédos parkkal. A CET elnevezés részben a helyi időzónára (Central European Time), részben az új épületrész tetejének cethal formájára utal. A létesítmény átadási határideje 2010 augusztusa volt. A főváros vezetése 2011 januárjában kezdte el vizsgálni a beruházással kapcsolatos szerződéseket, arra hivatkozva, hogy a beruházás a főváros számára nehezen megmagyarázható konstrukcióban kezdődött, és a szerződések nem feltétlenül előnyösek az önkormányzat számára. Fő problémának azt jelölték meg, hogy az épület nem készült el a 2010. augusztus 31-i időpontra, emiatt a fővárosnak kára keletkezett, mivel nem tudják kiadni a helyiségeket, és bevételtől esik el Budapest. Problémát okoz az is, hogy a tervező szerint nem olyan minőségben épült meg a CET, amilyennek ő eltervezte. A beruházók kijelentették, hogy a tavasz végére, jó minőségben, 80 százalékos "töltöttséggel" adhatják át az épületet, ha a fővárosi önkormányzat mint az épület tulajdonosa megköti a közműszerződéseket. A sajtóban megjelent kritikákra reagálva a beruházó hangsúlyozta, hogy a kivitelezés világszínvonalú, az építési engedélyterv maradéktalanul megvalósult. Bár akoncepcióterv és a kiviteli tervek között van különbség, de a beépített anyagok és a kivitelezés is rendkívül jó minőségűek, minden tanúsítvány rendelkezésre áll. 2011. február 18-án a Porto Investment bejelentette, hogy tervei szerint augusztus 20-án nyitják meg a nagyközönség előtt a CET-et, majd március 7-én a cég önmaga ellen kért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium általi felülvizsgálatot a PPP-konstrukciós szerződések ellenőrzésére. 2011. március 17-én Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes átküldte a CET-beruházás szerződéseit Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak. Ugyanakkor bejelentette, hogy a közműszerződések előkészítése és aláírása is megkezdődött. 2011. március 21-én a Fővárosi Közgyűlésben Bagdy főpolgármester-helyettes olyan javaslatot terjesztett be, hogy vezessék be a bánatpénzt - három havi bérleti díj plusz áfának megfelelő összeget kérve a helyiségekre pályázóktól -, mondván, ezzel a lehető legszélesebb körű pályáztatást szeretnék elérni. A helyiségek bérbeadásával megbízott cég szerint ez a bérbeadás szempontjából káros intézkedés lenne. Március 23-án a Fővárosi Közgyűlés 29 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett módosította a bérbeadási eljárásáról szóló szabályzatot. Ennek értelmében mégsem vezették be a bánatpénzt, ugyanakkor benne maradt az óvadékra és az árverezésre vonatkozó rész. 130

Ugyanebben a hónapban elvégezték az épület díszkivilágításának első próbáját. 2011. április 6-án a Fővárosi Közgyűlés 19 igennel, 10 tartózkodás mellett megszavazta a javaslatot, miszerint a főváros érvényesítheti kárigényét a CET beruházójával szemben (a kár abból adódik, hogy Budapest szerint a Porto Investment megszegte a szolgáltatási szerződést). Ennek előzményeként a főváros a késedelmek miatt januárban lehívta a bankgarancia teljes összegét, amely 3,9 millió euró volt. Ezt a szerződés szerint a főváros óvadékként kezeli mindaddig, amíg az üzemeltetési bankgaranciát a Porto Investment át nem adja. A közgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint a késések miatt az önkormányzat még 2010 decemberében felszólította a Porto Investmentet, hogy a késedelmi kötbért és kamatait fizessék meg, de ennek a beruházó nem tett eleget, mert szerintük vis maior esetek hátráltatják a munkálatokat. A közműszerződések megkötésének elhúzódása miatt a Porto is kötbérigényt jelentett be, az üzembe helyezésig 106 ezer eurót kér havonta, mert álláspontja szerint a szerződések megkötése nem az ő feladata. A Porto Investment április 15-én beadta az épület használatbavételi engedélye iránti kérelmet. 2011. július 4-én a Főpolgármesteri Hivatal közölte, hogy a komplexum várhatóan novemberben nyílik meg. 2011. július 7-én az Állami Számvevőszék feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen az Országos Rendőr-főkapitányságon, mivel a projekt PPPkonstrukcióban történő megvalósításával kapcsolatban feltárt tények megalapozzák a bűncselekmény elkövetésének gyanúját. A dokumentumok szerint az összes projektköltség 30,8 millió euró, amelyből a beruházó Porto kft. mindössze 3,1 millió eurót vállalt, a maradék 28,4 millió eurót pedig az MKB-tól vette fel projekthitelként. A főváros a közvetlen megállapodásban a teljes tőketartozás megtérítésére kötelezettséget vállalt arra az esetre, ha a Porto Kft. nem tudná a hitelösszeget a városvezetés által nem ismert finanszírozási szerződés alapján rendezni. Július 14-én lett volna a műszaki átadás-átvétel, de afőváros szerint a beruházó nem adta át a terveket és a kiviteli szerződést. A Porto Investment szerint a főváros a hitelességét kockáztatja azzal, hogy a fejlesztőre hárítja a meghiúsult műszaki átadás-átvétel megkezdését. 2011. augusztus 1-jén a Porto Investment Hungary Kft. büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) ismeretlen tettes ellen különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt. Az NNI már június 29. óta nyomozott az ügyben. A feljelentésre a főváros úgy reagált, hogy a vádaskodás alaptalan, álláspontjuk szerint minden tekintetben jogszerűen jártak el a teljesítési bankgarancia lehívásakor, ami a teljesítési késedelem miatt történt. Ezek után augusztus 31-én a Porto Investment – súlyos hivatkozva felmondta a Fővárosi Önkormányzattal között szolgáltatási szerződését. A Porto szerint törvénytelenül hívták le a bankgaranciát, jogtalanul érvényesítették ebből a késedelmi kötbért, és "elijesztik a bérlőket olyan hajmeresztő ötletekkel, mint a bánatpénz". A Főpolgármesteri Hivatal úgy reagált, hogy a Porto Investment nem tudja, vagy nem akarja befejezni a projektet, így a közszolgáltatási szerződés felbontása a fejlesztő tehetetlenségének nyílt beismerése. Szeptember 21-én a Fővárosi Közgyűlés zárt ülésen felhatalmazta Tarlós István főpolgármestert, tegye meg a jogi lépéseket annak érdekében, hogy a CET beruházója által 131

felmondott szolgáltatási szerződésből eredő igényeket per útján vagy peren kívül érvényesítsék. A mostani döntéssel Budapestre hárul az építkezés befejezése, a használatbavételi engedély megszerzése és az üzemeltetés feladatai. A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint a felmondással megszűnik az önkormányzat számára "erkölcsileg, jogilag és gazdaságilag is nagyon hátrányos helyzet". Budapest, 2012. január 13. (MTI) A Duna-parti CET beruházója, a Porto Investment piaci áron megvenné a fővárostól az épületet - írta pénteken az Index. A hírportál információi szerint a Porto Investment még decemberben tett javaslatot az átvételre, az elképzelést a cég szerint az önkormányzat üdvözölte, és konkrét vételi ajánlatot kért. Ezt a Porto képviselője csütörtökön juttatta el Tarlós István főpolgármesternek – írta az Index. Információik szerint a CET fejlesztője továbbra is fontosnak tartja az eredetileg meghatározott kulturális célok megvalósítását, ezért a napokban tárgyalásokat kezdeményez a főváros és a kormány illetékeseivel a jövőbeni hosszú távú hasznosítási program előkészítése érdekében. A Főpolgármesteri Hivatal MTI-hez is eljuttatott pénteki közleménye szerint a főpolgármesterhez semmilyen vételi ajánlat és megkeresés nem érkezett a CET-ről. Az ügyet Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Szegvári Péter főtanácsadó menedzseli, a Portónak "hozzájuk kell intézni szavaikat" - közölték. 2012. március 9. (MTI) A CET kulturális-szórakoztató központ beruházás miatt 25 millió euró (mintegy 7,5 milliárd forint) és kamatai megfizetéséért pert indított az MKB Bank a Főváros Önkormányzat ellen a Fővárosi Törvényszéknél. 2012. március 22. (MTI) A fővárosi CET kulturális-kereskedelmi központ átadásáért demonstrált az alvállalkozók egy része csütörtökön a Főpolgármesteri Hivatalnál. A központ acélszerkezetének kivitelezője közleményben határolódott el a megmozdulástól, jelezve, hogy kizárólag jogi úton szeretnék érvényesíteni igényeiket. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes arról tájékoztatta az MTI-t, közös megbeszélésre invitálja az érintetteket a projekt mielőbbi befejezéséért. A demonstráción,amelyen mintegy ötvenen vettek részt, Kanász István, a projekt fő építésvezetője kijelentette: az építők megtették, amit vállaltak, most az önkormányzaton a sor, hogy átvegye a központot, és ne hagyja bedőlni az érintett vállalatokat. A műszaki átadásátvétel megkezdését sürgette, jelezve, hogy egy éve erre és pénzükre várnak. Mint közölte, ha az önkormányzat bármi hibát talál az épületben, azt garanciálisan kijavítják, de nem hagyják veszni "az egyik legkülönlegesebb" munkájukat. Kanász István a résztvevők nevében petíciót vitt a Városházára, amelyben egyebek mellett a központ átadását és a vállalkozóknál felhalmozott 830 millió forintos tartozás kiegyenlítését követelte. 2012. július 25. (MTI)

132

Birtokba vette szerdán a Duna-parti CET-épületegyüttest a főváros, miután az önkormányzat képviselői és a kivitelező konzorcium jegyzőkönyvben rögzítette megállapodási szándékát közölte a Főpolgármester Hivatal az MTI-vel 2012. július 27. (MTI) Budapest önkormányzata gondolkodik a CET-épületegyüttes átnevezésén, és új funkciókkal is ellátná a Duna-parti épületet - közölte Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármesterhelyettes pénteken Budapesten. A CET épületében tartott sajtótájékoztatón a városvezető azt mondta, azért gondolkodnak a név megváltoztatásán, mert újra akarják gondolni a projektet, és olyan funkciókat akarnak találni az épületnek, amelyek méltók a főváros egyik legszebb Duna-parti telkén álló létesítményhez. A CET a Central European Time (közép- európai idő) rövidítése, de az épület nem KözépEurópáról, hanem Budapestről, a Dunáról és Magyarországról szól, ennek figyelembevételével keresnek új kulturális, gasztronómiai és közösségi tartalmat - tette hozzá Bagdy Gábor. A főpolgármester-helyettes elmondta, az elkövetkezendő egy hónapban műszakilag és kereskedelmileg is átvilágítják az épületet, illetve a projektet, így a jelenlegi építési és egyéb hibákat ki tudják javítani. Erről és a belsőépítészeti helyreállításokról a tervező holland Kas Oosterhuis-szal is egyeztetni fognak - mondta. Arról, hogy mikor nyithat meg az épület az érdeklődők előtt, Bagdy Gábor azt mondta, az egy hónapos átvizsgálás után tudnak konkrét menetrendet készíteni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a legelső feladatuk a közterületek átadása lesz, így az épület parkolóit használatba tudják venni az autósok, valamint a területen húzódó kerékpárutat is mihamarabb át szeretnék adni. 2013. november 8. (444.hu) Vannak rejtélyes helyek Budapesten. Ilyen például a Rác fürdő meg a Cet, amik elkészülnek, aztán felbukkan a Főváros, és valamilyen követhetetlen jogi és üzleti kavarodás miatt mégsem nyílnak meg, csak állnak üresen. Mától a Cet (újkori nevén és innentől kezdve a cikkben is Bálna) nem ilyen. Nemcsak a kapuit nyitják meg, már szponzorautó is áll előtte. … A felső két szinte teljesen üres. Találtunk azért itt is nyitva tartó üzletet, ők két napja kapták meg a működéshez szükséges engedélyt. Annak örülnek, hogy most három napig sokan lesznek a programok miatt, de hogy hétfőn mi lesz, arról fogalmuk sincs.

A mélység titkai - nem 100%, hogy a 4-es metró 75%-a kész A CET mellett egy másik állatorvosi ló, arra hogyan kezeli a városvezetés a baloldali városvezetés által elkezdett beruházások befejezését. Először nagy csődtömegnek állítják be, majd szép lassan befejezik és learatják a babérokat. Ez nem biztos, hogy a 4-es metró esetében sikerülni fog, hiszen látható, hogy Tarlós mindenképpen még ebben a ciklusbanszeretne utazni rajta, legalább a próbaüzemben. 133

Viszont az látszik, az sem biztos, hogy milyen a metró készültségi foka. Talán Tarlós István sem tudja, mi folyik a mélyben. 2012 februárjában 70%-os a készültség, 2012 augusztusában Tarlós szerint már átlépte a 70%-ot. Ugyanebben a hónapban a DBR szerint 75%-os a készültség. A szocialisták, hogy tisztázni lehessen hol tart a munka, vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte. 2011. november 17.(MTI) Szigorúbb kontrollt gyakorolna a kormány a 4-es metró beruházása fölött, a projekt felügyelete pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által irányított Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez kerülne az Országgyűlés gazdasági bizottságának a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekhez benyújtott módosító indítványa szerint - írja a Népszabadság a csütörtöki számában Fellegihez kerül a 4-es metró is című cikkében. Módosítanák az állami támogatás nagyságáról és a folyósítás feltételeiről Budapesttel kötött szerződést is. A lap megjegyzi, hogy a módosító javaslatot a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság nyújtotta be. A Népszabadságban megjelent írás szerint átírnák a Kelenföld és Bosnyák tér közötti szakasz állami támogatásáról szóló 2005-ös jogszabályt. Egyrészt a támogatás összegét a helyi önkormányzatok fejezetből az uniós fejlesztések fejezetébe kívánja áthelyezni. A projekt felügyelete pedig az államháztartásért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumtól a fejlesztési minisztériumhoz kerülne. A Budapestnek nyújtandó pénzügyi támogatást – korábban törvényben rögzített összegét - a javaslat elfogadása esetén az új szerződésben határoznák meg. 2011. december 28. (MTI) Decemberre elérte a 4-es metró készültségi szintje a 70 százalékot - tájékoztatta a DBR Metró Projekt Igazgatóság az MTI-t. Az alagútépítés tavalyi befejezésével az összes állomáson véget értek a szerkezetépítési munkálatok, tehát az összes betonépítmény elkészült. A jelenleg zajló munkákról a DBR közölte: a belső beépítők minden állomáson elkezdtek dolgozni, a budai oldalon már van olyan állomás, ahol a belső beépítés a végéhez közeledik. A budai állomásokon nagyrészt beépültek a mozgólépcsők, az üzemi terek, zajlik a falfelületek végleges arculatának kialakítása, a gránitlapok lefektetése, és hamarosan megkezdődik az utastájékoztató rendszer elemeinek legyártása. A vágányépítés is zajlik, a kivitelező jelenleg a Duna alatt, a Szent Gellért tér és a Fővám tér között fekteti le a síneket. Az egyes állomások fölötti területek közül már van, amelyik elkészült, ezek végleges átadása 2012-ben, illetve 2013-ban történhet meg, de ahol lehetséges, ott szűkíti a DBR a munkaterületeket. Baross téren még folyamatban van a felszínt rendező cég kiválasztása, a Móricz Zsigmond körtéren pedig civil kezdeményezésre a felszínrendezés koncepciójának újragondolása van folyamatban. 2012. február 29. (HVG.hu) Szerdán kerül a Fővárosi Közgyűlés elé a 4-es metró 2011. évi előrehaladási jelentése. A 10 megállós első szakasz műszaki készültsége 70 százalékos, a jelenleg érvényes 373,4 milliárdos költségvetésből 239,7 milliárdot fizettek ki a kivitelezőknek. Az alagút, 134

valamennyi állomás, illetve a járműtelep már szerkezetkész állapotban vannak. A belső beépítési, vágányépítési munkálatok, valamint a rendszer- és áramellátó berendezések beépítése még folyamatban van, akárcsak a felszín tereprendezése. A DBR Metró Projekt Igazgatósága a hvg.hu kérdésére elmondta: a belső beépítés szempontjából a budai oldali állomások készültsége helyszíntől függően 50 és 95 százalék közötti, a pesti oldalon a kivitelező ez év elejére 20-50 százalék közötti készültségi fokig jutott el. Az Alstom-szerződésben szereplő 60 metrókocsi (15 szerelvény, egyenként 4 kocsi) gyártása voltaképpen még meg sem kezdődött, ráadásul a 4-es metró alagútjában tesztelésekhez azon is túl kell majd jutni, hogy a Siemens - ami a biztosító berendezéseket építi a rendszerbe - jó ideje azért kötbérezi a DBR-t, mert nem tudott aszerződésében vállalt időre a munkához kezdeni. Ha ez megoldódik, akkor lehet a német biztosító berendezéseket és a francia járműveket egymásra hangolni, amely akár további másfél évig is eltarthatnak. A DBR fővárosi közgyűlés elő kerülő beszámolója ezt a próbaüzemet 2014 első negyedévében látja reálisan megvalósíthatónak. Csúszni nem érdemes, hiszen a projektet 2015 végéig pénzügyileg le kell zárni az uniós támogatás miatt. ha ez nem sikerül, akkor a magyar állam 200 milliárdig szóló kötelezettsége, az egész projektet a fővárosnak kellene kigazdálkodnia. 2012. augusztus 15. (MTI) Elviekben tartható a budapesti 4-es metró 2014-es átadása, miután 70 százalék fölé került a műszaki készültség - közölte Tarlós István. A főpolgármester sajtótájékoztatóján elmondta: a főváros és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) négy kiemelt közlekedési beruházás előkészítését kezdte meg. A 4-es metróval kapcsolatban a főpolgármester jelezte: 70 százalék fölé került a műszaki készültség, és elviekben tartható a 2014-es átadás. Az első Alstom szerelvény, amely ezen a vonalon fog közlekedni, az ősszel Magyarországra érkezik. Várhatóan novemberben megkezdődik a tesztelése, és 2013 tavaszára megszülethet a típusengedély is. Kérdésre válaszolva Tarlós István kitért arra is, hogy a pesti alsó rakpart egy szakaszának forgalmát átszerveznék, erre három terv van: a teljes lezárás, a sávszűkítés, illetve az egyirányúsítás. Erről szavai szerint a közeljövőben születhet döntés. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, azért kezdik el a közlekedési projekteket most kidolgozni, hogy mire a forrásokra megnyílnak a pályázati lehetőségek, kész terveik legyenek. Részletes tervezési munka zajlik, amelyek végén teljesen elő lesz készítve a beruházás - mondta. Kérdésre válaszolva Vitézy Dávid azt mondta, a kivitelezés mintegy 7-800 milliárd forintba kerülhet, de azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mennyi pénzre tudnak majd pályázni a 2014-től kezdődő ciklusban. 2012. augusztus 6.

135

A műszaki készültség 75 százalékos, a belső építési készültség pedig átlagosan 44 százalékos, ami megfelel az ütemtervnek, de van olyan állomás, amelynek a készültsége már 98 százalékos. A DBR Metró Projekt Igazgatóság szerint a belső beépítés előreláthatólag nem okoz késedelmet, 2013 második negyedévének a végére elkészül az utolsó állomások belső beépítése. 2013. július 31., Tüttő Kata közleménye Hiába szajkózza sajtótájékoztatón vagy tévéinterjúban Tarlós István jelenlegi főpolgármester, attól még nem lesz igaz, hogy a 4-es metró második szakaszára sem terv, sem pénz nem volt 2010 előtt. A Baross tér és a Bosnyák tér közötti szakasz vasúthatósági és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezett, előkészítésére a főváros addigra már csaknem kétmilliárd forintot költött - írta közleményében Tüttő Kata, szocialista fővárosi képviselő. Hiába, az új városvezetés ugyanis alig 3 hónappal hivatalba lépése után törölte a folytatást, a 2011-es költségvetésben már egy fillért sem különítettek el a második szakaszra. A Tarlós István vezette főváros nem pályázott uniós forrásra sem, holott Brüsszel részben felhasználhatónak ítélte azt a 43,5 milliárd forintot, amelyet az első szakasz támogatására korábban nem ítélt meg. Az, hogy ezek után nincs pénz a 4-es metró második szakaszára, nem jelenti azt, hogy soha nem is volt, vagy nem lehetett volna. 2011-ben az Orbán-kormány a törölt második szakaszra elkülönített pénzből ígérte meg a BKV évi 10 milliárd forintos támogatását. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy Tarlós István állításával ellentétben 2010-ben a központi költségvetésben is volt pénz a metróépítés folytatására, másrészt azt, hogy a 4-es metró második szakaszának megvalósítását az Orbánkormány fúrta meg, Tarlós Istvánnal karöltve. (Azt már megemlíteni is felesleges, hogy végül a BKV támogatásából sem lett szinte semmi.) Egy keddi tévéinterjúban Tarlós István azt állította, hogy amikor az előző városvezetés 2010ben felbontotta az Alstom-szerződést, "egy darab kocsi nem volt itt". Ezzel ellentétben az első Alstom metró 2009 januárjában érkezett Budapestre, a tesztelése tehát jóval a szerződésbontás előtt megkezdődött. A szerződésbontást az akkor még ellenzékben lévő fővárosi jobboldal erőltette. Még a vak is látta, hogy a szerződésbontás kierőszakolásának semmi más célja nem volt, mint az, hogy a fideszes vezetés néhány hónappal később nagy csinnadrattával újraköthesse azt. Ezt az is bizonyította, hogy az Alstom érdemben nem változtatott a metrókocsik korábban kifogásolt műszaki paraméterein. Tarlós István hiába próbálja saját alkalmatlanságát az előző városvezetésre mutogatással leplezni, a tény az, hogy mind az Alstom szerelvények késedelmes forgalomba állításáért, mind a 4-es metró második szakaszának törléséért a jelenlegi városvezetés és Orbán Viktor kormánya felel" - írta a szocialista politikus.

136

2013. szeptember 21. (Népszabadság) Még mindig nem sikerült összehangolni az Alstom-szerelvények számítógépeit a 4-es metró pályarendszerének automatikus vonalvezérlését biztosító Siemens szoftvereivel. A csúszás egyre tetemesebb. A két rendszer egyelőre képtelen hiba nélkül együttműködni. Nemhogy az előírt csúcsüzemben, de fél kocsiparkkal sem. A szerelvények nem képesek tartani az előírt követési távolságot, az automatikusan betáplált menetrendről nem is beszélve. De az sem ritka, hogy a peron helyett a fal felé nyílnak az ajtók. A kocsik vezetéséhez még mindig két ember kell. Így a korábbi menetrendben meghatározott nappali oktatás helyett délután, a teljes műszak ledolgozása után képzik a vonatvezetőket a DBR új automatikus szerelvényeire. Csakhogy amíg a 2-es vonalon nem sikerül összehangolni a szoftvereket, addig a segédvonatvezetők sem ülhetnek át – hiába teszik le a vizsgát – a 4-es metró szerelvényeire, mivel az eredeti helyükön is szükség van rájuk. Így viszont decemberben nem kezdődhet meg az előírt sötétüzemi próba az új vonalon. S ezzel veszélybe kerülhet a DBR-vonal választásokra időzített átadása. Pedig Tarlós István főpolgármester augusztus végén belső körlevélben is leszögezte: „Rengeteg munkánk és a kormány jelentős segítsége fekszik a 4-es metróban. (...) Most már nem vallhatunk kudarcot.” A nyilvánosság előtt ezt úgy fogalmazta meg korábban: „A 4-es metrónak március végére járnia kell.” Ennek érdekében előbb a kormányhivatalt vetették be az engedélyezés felgyorsítására, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tett javaslatot a 4esmetróvonallal kapcsolatos közigazgatási ügyek kiemelt jelentőségűvé nyilvánítására. Ennek értelmében a közigazgatási döntések a fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá válnak. (Így teljesen mindegy, mi a civilek vagy a természetvédelmi hatóságok álláspontja például a kelenföldi állomás terveiről.) A helyzetet jól ismerő informátorunk mindezek tudatában nem is kételkedik abban, hogy a 4-es vonalon járni fognak a szerelvények áprilisban. Bár könnyen lehet, hogy egy ideig ugyanolyan manuális irányítás mellett, mint a jelenlegi orosz kocsik. A kérdés, hogy így megkaphatja-e a vonal a szükséges hatósági engedélyeket. A szerelvényeket a francia Alstom cég szállította, míg az Etele tér–Baross tér közötti 7,4 kilométer hosszú első szakaszának áramellátását, automatikus vonalvezérlését és biztosítási rendszerét a Siemens építi ki. A két egymással műszakilag szorosan összefüggő beruházási elem szétválasztása azonban problémákat okoz. A DBR Metró Projekt Igazgatóság már 2009ben a nagyon magas kockázati elemek közé sorolta a rendszerintegritás megteremtését, kiépítését és a biztonsági eljárások, működtetési ügyrendek kidolgozását, valamint a szakképzett kezelői, üzemeltetői személyzet kiképzését. A különböző cégek által szállított rendszerelemek együttműködését ugyanis tökéletesen, az előírt biztonsági szinten kellene megteremteni, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatósággal igazoltatni. A hatóság a folyamat legvégére két hónap üzemszerű és teljesen hibamentes (utas nélküli) próbaüzem lefolytatását írta elő. A hibamentes működés biztosítása azonban eddig még egyetlen próbafutáson sem sikerült. Az igazolás kiadásának természetesen a műszaki 137

követelmények teljesítésén túl az is feltétele, hogy addigra legyen szakképzett és minden helyzetre felkészült üzemeltetői személyzet is. 2013. október 11. (Index/BKK) Teljes vonalon elkezdődött a 4-es metró építésének utolsó szakasza, az utasok nélkül sötétüzemi teszt, olvasható a BKK honlapján. A Siemens által most elkezdett tesztidőszak a projekt egyik legfontosabb eleme, most dől majd el az, hogy az elmúlt évek munkafázisának eredményeként a vonal különböző gyártóktól származó elemei képesek lesznek-e összehangoltan és teljes biztonság mellett együttműködni. A tesztek sikere is előfeltétele annak, hogy az utasforgalmi próbaüzem elkezdődhessen a korábban vállalt, 2014 március végi időpontban. November végéig a biztosítóberendezést gyártó Siemens, majd decembertől a BKV végez teszteket. Januártól a hatóság előtt is be kell bizonyítania Budapest új metróvonalának, hogy a szerelvények és a teljes rendszer minden eleme kifogástalanul működik. A DBR Metró Projekt Igazgatóság a következendő hónapokban a belső beépítési és rendszerépítési munkák befejezésével párhuzamosan valamennyi állomást átadja a BKV Zrt. részére. Ezzel egy időben zajlanak a használatbavétel engedélyezési eljárások is.

2013. november 21. (MTI) A DBR Metró Projekt Igazgatóság szerint a vezérlőszoftver egyik módosítása eredményezhette azt a rendellenes működést, amelynek eredményeként az egyik Alstom Metropolis nem állt meg a peronnál a Kelenföld vasútállomás megállóban. Az igazgatóság csütörtökön ezt arra reagálva közölte, hogy az Index hírportál csütörtökön azt írta, éjszaka a szerelvény feltételezhetően a Siemens biztosítóberendezésének hibája miatt túlfutott a peronon és a vágányvégi bak állította meg a szerelvényt, amelyet 25 centiméter hosszan maga előtt tolt. A DBR közleményében megerősítette a történteket, és azt írta, a baleset az egyik kihúzó alagútban történt, a vonat nem tudott "az előírt módon" megállni, a vonatvezető vészfékezett, majd a szerelvény kis sebességgel a baknak ütközött, kár nem keletkezett. Hozzátették: a hiba pontos okát még vizsgálják, de feltehetően a vezérlőszoftver egyik módosítása eredményezte a rendellenes működést. Hangsúlyozták, hogy az utasok nélküli, úgynevezett sötétüzemi próba lényege, hogy az ilyen és ehhez hasonló problémákat még időben kiszűrjék és javítsák. A Siemens szakemberei dolgoznak a hiba kijavításán, az átadás 2014 tavaszi határideje nincs veszélyben - írták. Einstand – fejlesztésre hivatkozva Budapest jelenlegi vezetése lényegében Budapest 24. kerületét hozta létre azzal, hogy rátette a kezét az eddig a XIII. kerülethez tartozó Margitszigetre. Tarlós István ezt Navracsics Tibor 138

közigazgatási és igazságügyi miniszternél lobbizta ki, aki be is nyújtotta a Margitsziget einstandolásához szükséges törvénymódosítást, amelyet persze a Fidesz kérdés nélkül meg is szavazott. A főváros arra hivatkozott, hogy a Margitsziget fejlesztése miatt van szükség az irányítás átvételére, ráadásul a XIII. kerületnek – a fővárossal ellentétben – nincs tulajdona a szigeten. Ez utóbbi igaz, az az érv azonban már a legkevésbé sem, miszerint a kerület bármikor is akadályozta volna a Margitsziget fejlesztését. A Fideszt az sem hatotta meg, hogy a döntéssel Áder János köztársasági elnök sem értett egyet, a törvénymódosítást júniusban vissza is küldte az Országgyűlésnek. Az államfő levelében azt írta, a jogalkotási eljárás folyamata során nem teljesült az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Chartája és a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglalt eljárási kötelezettség. Az egyezmény 5. cikke értelmében ugyanis "nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül". A parlament fideszes többsége azonban még júniusban ismét megszavazta a törvényt, az előterjesztést változatlan formában fogadták el, így a Margitsziget nemcsak tulajdoni viszonyait, hanem irányítási jogait tekintve is a fővárosé lett. A XIII. kerület képviselőtestülete eldöntötte: alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordul a törvény hatálybalépése, azaz június 30-a után, kérve, hogy a megtámadott rendelkezések alaptörvényellenességét a testület állapítsa, majd semmisítse meg. Augusztus 25-én népszavazást tartottak, amelyen az a három fő volt jogosult részt venni, akiknek a Margitsziget az állandó lakcíme. A népszavazáson ketten vettek részt, ők amellett voksoltak, hogy Budapest legkedveltebb pihenőparkjának irányítása maradjon a XIII. kerületnél. Az MSZP álláspontja szerint a népszavazást komolyan kell venni, Tarlós azonban paródiának nevezte a referendumot. A Margitsziget átvételével a legnagyobb probléma, hogy máig nem derült ki, mi a célja a Tarlós féle vezetésnek a szigettel. A fejlesztésekhez nem kellett volna elvenni a területet a XIII. kerülettől, amely mindig is partner volt a fejlesztésekben, annál is inkább, hisz a saját jól felfogott érdeke is ezt diktálta. Okunk van feltételezni, hogy a jelenlegi városvezetés a Margitsziget egy részét be akarja építeni; ezt erősíti az is, hogy a városvezetés a sziget területeit különböző parcellákra bontotta. Projektek a fiókban 2011. november 24. (MTI) A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. az 1-es és 3-as villamosvonal korszerűsítéséhez és meghosszabbításához szükséges kiviteli tervek elkészítésére, valamint a tervezői művezetési feladatok ellátására írt ki közbeszerzést - írta a Napi Gazdaság csütörtökön. A feladat része egyebek mellett a forgalomlebonyolítási terv, az építési engedéllyel még nem rendelkező beruházási elemek engedélyes terveinek elkészítése, engedélyeztetése és a szükséges hozzájárulások megszervezése. 139

2011. november 29. (MTI) Az egységes fővárost nevezte a felemelkedés alapjának Tarlós István főpolgármester a Heti Válasz "Budapest új dimenziói" címmel rendezett konferenciáján kedden. A városvezető az önkormányzati törvényhez benyújtott, a főváros egységessége kapcsán vitát kiváltó módosító javaslatokról azt mondta: "nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen felelőtlen dolog pillanatnyi egyéni ambícióknak engedve kétségbe vonni azt, ami közel 140 évig senki számára nem volt kétséges". Megjegyezte: bízik a honatyák, a kormány és a miniszterelnök "bölcs előrelátásában és belátásában", hogy nem hagyják a fővárost "huszonhárom, együtt működésképtelen településre szaggatni". Tarlós István a városfejlesztés kapcsán ismertette, hogy jelenleg két hatályos koncepció létezik, de mindkettő felett eljárt az idő. Az egyik például még az uniós csatlakozás előtt készült, továbbá egyik sem veszi figyelembe a válságot. A Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése után az önkormányzat városépítési főosztályának szakmai irányításával széles körű adat- és információgyűjtés kezdődött és létrejött egy folyamatosan frissítendő adatbázis - mondta a főpolgármester, aki azt is jelezte: a szakma mellett nem feledkeztek meg a civilek és a lakosság megkérdezéséről sem. Mint kifejtette, hátravan még a fejlesztési irányok és lehetséges eszközök meghatározása, illetve a feladatok ágazati szinten történő kijelölése. Tarlós István a városfejlesztési koncepció kapcsán kijelentette: az álmodozások kora lejárt, a fejlesztéspolitika vezető elvei a reális igényekhez igazodás, a gazdasági környezethez való folyamatos alkalmazkodás, valamint a főváros egységét szem előtt tartó stratégiai gondolkodás. A főpolgármester azt mondta: a 2014-ig tartó időszakban a városvezetés szeretné rendbe tenni az összes olyan korábban indult beruházást, amelyet az uniós támogatás elvesztése fenyeget. Úgy fogalmazott, a sírból hozták vissza a Margit híd felújítását, a Budapest Szíve program egyes elemeit, a Városligeti Műjégpálya rekonstrukcióját és az Alstom-szerződést. Megjegyezte: a BKV csődje esetén elveszhet a 4-es metró 180 milliárd forintos uniós támogatása is, mert ez a vagyonelem a tömegközlekedési társasághoz tartozik. A főpolgármester szavai szerint vannak olyan évtizedes adósságok is, amelyeket törleszteni szeretnének, ezek közé sorolta a Széll Kálmán tér rekonstrukcióját, illetve a római parti árvízvédelmi mű megépítését. A közlekedési fejlesztések között említette az 1-es és a 3-as villamosvonal felújítását és meghosszabbítását, a budai fonódó villamos projektet, valamint a városi közlekedést megújító bérbicikli-rendszert, a BuBit. 2011. április 21.(MTI) Közel száz új villamost és trolit vásárolhat a főváros 2014-ig, ha a képviselők elfogadják az erről szóló előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés jövő hét szerdai ülésén. A főváros honlapján csütörtökön hajnalban publikált előterjesztés szerint 96 darab 35 és 54 méteres villamost, illetve 93 trolibuszt szereznének be 2014-ig, a második ütemében 2016-ig további 37 villamos érkezhet Budapestre. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által kezelt projekt együttes 140

beruházás költsége 156,5 milliárd forint, de ennek jelentős részét, várhatóan 98 százalékát az Európai Unió finanszírozza, így Budapestnek 3 milliárd forint önrészt kellene biztosítania. A járműbeszerzéshez kapcsolódva egyéb infrastrukturális beruházásokat is meg kell valósítani, ilyen a megállók peronszintjének emelése és egy új villamos kocsiszín felépítése. Tanulmányok szerint erre a volt józsefvárosi pályaudvar területe alkalmas, ezért a BKK megkezdte a tárgyalásokat a MÁV-val. Ha elfogadják György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztését, akkor ezt a 3 milliárd forintot szerepeltetni kell Budapest 2012-es költségvetésében, illetve szerepeltetni kell a hétéves fejlesztési koncepcióban is. György István az előterjesztésben emlékeztetett, hogy 2010 elején megszavazták az 1-es és 3as villamosvonal meghosszabbítását és a járművek cseréjét. Ez azonban kevés szerelvény beszerzésével járt volna, amelyre nagyon nehezen, vagy drágán kaptak volna ajánlatot.Három ütemben javasolja a főpolgármester-helyettes a járművek beszerzését, a harmadik ütem 2020ban zárulhat, ekkorra Budapest teljes villamos- és trolibuszhálózatát alacsonypadlós járművekkel szolgálnák ki. 2011. május 11. (MTI) A város az infrastruktúra létrehozásával meghatározza azokat a területeket, amelyeken érdemes ingatlanokat fejleszteni, de a fővárosban elmaradt az ingatlanfejlesztés egységes irányítása - mondta Bagdy Gábor Budapest főpolgármester helyettese a NAPI Gazdaság által szervezett konferencián szerdán. Bagdy Gábor meghatározta az újabb fejlesztési területeket is. Ezek körébe tartozik a Moszkva (Széll Kálmán) tér környéke, a 4-es metró kelenföldi végállomása, a Városliget, a Ferenciek tere, valamint az 1-es villamos Budára való átvezetése után annak a nyomvonala. 2011. június 17. (MTI) Az önrész biztosításának megszavazásával elindulhat az 1-es és a 3-as villamosvonal fejlesztése Budapesten, ha a képviselők elfogadják az erről szóló előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén. Hutiray Gyula városfejlesztési főpolgármester-helyettes pénteken közzétett előterjesztése szerint a forrás biztosítása pénzeszköz átadása-átvétele formájában történik, a lebonyolítást a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) végzi, a fejlesztés során létrejövő vagyon pedig a BKV tulajdonába kerül. A projekt összköltsége 40 milliárd forint, ebből 2,4 milliárd forint az önrész, ezt biztosíthatják a közgyűlési döntéssel. Ezt követően írhatják alá a támogatási szerződést. A BKK tervei szerint a beruházás 2012-ben indulhat meg. 2012. január 25. (MTI) Júniusig le kell bonyolítani a Széll Kálmán tér rendezésére, illetve a budai fonódó villamos új pályaszakaszainak kiépítésére vonatkozó műszaki, építészeti pályázatokat, hogy azok eredményei alapján még az idén lefolytathassák az engedélyezési eljárást és a kivitelezői 141

tendert - írta a Népszabadság. Az építési munkálatokat jövő év elején meg kell kezdeni ahhoz, hogy az uniós, illetve állami támogatási szerződésben meghatározott 2015. végi határidőre végezzenek. A lapnak Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója elmondta: a pályáknak erre a határidőre nem csupán késznek kell lenniük, hanem üzemelniük is kell, különben bezárul az uniós forrás, és ellehetetlenül mindkét projekt. Ehhez az szükséges, hogy a térnél összeérő három, építési hatóságként is érintett önkormányzattal - I., II. és XII. kerület - gyorsan meg lehessen állapodni az engedélyezési tervek részleteiről. A nemzeti fejlesztési tárca arra kérte a projektgazda BKK-t, hogy fél éven belül szerezzen be minden érintett önkormányzattól egy hozzájárulási nyilatkozatot. A lap emlékeztet, hogy a tér átalakítását célzó koncepciópályázat győztes terve szerint egyebek mellett a 18-as villamos végállomását kitolnák a Hűvösvölgybe, a fogaskerekű a Budapest Szállótól normál villamosként érkezne a Széll Kálmán térre, amelynek közepén minőségi "találkahelyet" alakítanának ki, közösségi funkciókat befogadó pontokkal, zöld térrészletekkel, szökőkúttal. 2012. július 26. (MTI) Megkezdte a Bécsi úti villamosvonal meghosszabbítását célzó projekt előkészítését a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), az új vonal várhatóan 2016-ban készülhet el. A BKK csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t: a fejlesztés megvalósulásához a részletes tervek és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése szükséges, az előkészítési munkákra vonatkozó közbeszerzési eljárást néhány nappal ezelőtt írták ki. A projekt 2014-re juthat olyan fázisba, hogy a következő hétéves uniós fejlesztési forrásokra benyújtható legyen, így az építési engedélyezés és a közbeszerzési eljárások időigényét is figyelembe véve 2016-ban valósulhat meg optimális esetben az új villamosszakasz kiépítése - áll a közleményben. Az új villamosszakasz a Bécsi úton, a Vörösvári út és a városhatár között épülne ki, az új végállomásnál a felújítás előtt álló esztergomi vasútvonalhoz és a helyközi buszközlekedéshez is csatlakozna egy intermodális csomóponton keresztül, ahol P+R (park+ride) és B+R (bike+ride) parkolók is épülnek. A beruházás az úgynevezett budai fonódó villamoshálózat bel-budai fejlesztéseit követő ütem lehet. A BKK felhívta a figyelmet arra, hogy a Bécsi úton ma a Vörösvári úti csomópontig közlekedik a 17-es villamos, a Bécsi út külső szakaszán nincs kötöttpályás közlekedés. A Bécsi úton az 1-es és a 17-es villamos továbbvezetése is elképzelhető; hogy melyik jár több haszonnal, az a most kezdődő előkészítési munka során derül ki.

Makettvárosfejlesztés A Tarlós-Vitézy páros 2012 nyárvégén előállt a nagy tervvel, nem most kell fejleszteni, hanem 2014-ig el kell készíteni 3 milliárd forintért négy közlekedési területen a fejlesztési terveket, az EU-t meggyőző szép maketteket. Maradt tehát városfejlesztés gyanánt 2 év alatt 4 142

tanulmány elkészítése. Ezek közt már nincs benne az egy éve még a 7 éves koncepcióban említett Aquincumi híd, a 3-as metró meghosszabbítása Káposztásmegyerig és még sok-sok tarlósi ígéret. Ez a négy terület is csak akkor megvalósítható, ha a kormány az EU elé terjeszti, és ez esetben is még évek telnek el, mire megvalósulhat a villamoshálózat fejlesztése, az 5-ös gyorsvasútmetró, a Kisföldalatti meghosszabbítása, és a 2-es metró összekötése a HÉV- vel. Ha minden rendben 2020-ban talán építkezhetnek is, addig nem fejlesztenek Budapesten semmit. Az is kiderül, hogy lemondtak a 4 metró meghosszabbításáról, hiszen akkor nem akarnának villamost a Keleti és a Bosnyák tér közé. A program 300-400 milliárdos támogatást remél az EU-tól, de nem veszik figyelembe, hogy van Budapestnek egy versenytársa a források elnyerésére, az Orbán-kormány, amely budapestieknek nem igazán hasznos, 100 milliárdos presztízsberuházásokat akar EU-s pénzből. Tarlós vajon tudja, hogy az ő fejlesztési terve csak a „B” terv, vagy megint felültetik? 2012. augusztus 16. Új közlekedésfejlesztési nagyberuházások előkészítése kezdődik meg Budapesten. A következő, 2014 és 2020 közötti uniós támogatási ciklusra való felkészülésként a Budapesti Közlekedési Központ négy fontos közlekedési nagyberuházás előkészítését kezdte meg: a kisföldalatti meghosszabbítására, a kettes metró és a gödöllői HÉV összekötésére, a fővárosi villamos- és trolibuszhálózat fejlesztésére és az észak-déli regionális gyorsvasút déli szakaszának előkészítésére vonatkoznak. A 2014-től induló finanszírozási ciklusban a BKK által most előkészített projektek ütemezetten megvalósulhatnak, ezáltal olyan fejlesztések indulhatnak meg, melyek a BKV műszaki lemaradásának behozatalát szolgálhatják. Közös sajtótájékoztatójukon Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója elmondták: a Fővárosi Önkormányzat új vezetésének 2010 őszén történt hivatalba lépését követően 4 hónappal, 2011 januárjában már döntött a Fővárosi Közgyűlés azon közlekedésfejlesztési beruházások előkészítésének megindításáról, melyek a 4-es metró megépülte utáni, következő nagyprojektekként valósulhatnak meg Budapesten. Az akkori döntések nyomán európai uniós forrásokra vonatkozó pályázatokról megkötöttük a támogatási szerződéseket, melyek értelmében a BKK összesen mintegy 3,1 milliárd forint vissza nem térítendő, 100%-os intenzitású támogatásra vált jogosulttá. A Kormány ezzel a döntéssel teljesítette a Széll Kálmán tervben foglalt célkitűzését és a Fővárossal a közösségi közlekedés fenntartható finanszírozására megkötött szerződésében szereplő egyik vállalását. Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatóján elmondta: a most induló előkészítési munkák az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti pénzügyi támogatási ciklusára való felkészülést, műszakilag és gazdaságilag kellőképp alátámasztott, előkészített beruházások mihamarabbi megindítását szolgálják. 2007-ben, az előző uniós ciklus kezdetén az akkori városvezetés nem rendelkezett indítható, előkészített projektekkel, helyette a már megindított 4-es metróval kötötték le a forrásokat, ezzel lekötve az erőforrásokat minden más fontos beruházás és a BKV műszaki állapotainak javítása elől. 143

Budapestnek elemi érdeke, hogy ez 2014-ben ne ismétlődhessen meg és a Főváros előkészített programokkal váljon képessé az uniós források lekötésére, erre immár minden esély megvan. Fontos azt is kihangsúlyozni, hogy a BKK által benyújtott programok szakítanak a korábbi városvezetés gyakorlatával: az uniós fejlesztések jelentős mértékben szolgálhatják majd a BKV hosszú évek óta megoldatlan, mintegy 800 milliárd forintos műszaki lemaradásának, belső adósságának ledolgozását is – hangsúlyozta a főpolgármester. Tarlós István kiemelte: a döntés értelmében a Főváros és a BKK mintegy 3,1 milliárd forint vissza nem térítendő, 100%-os intenzitású európai uniós támogatásra jogosult, melyet az alábbi nagyprojektek megtervezésére, előkészítésére használhat fel, a következő mértékben: 1. A fővárosi villamoshálózat és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciója, új villamos- és trolibuszhálózati fejlesztések előkészítése, tervezése: 883 millió forint 2. Az M1 Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésének és meghosszabbításának, a vonal járműcseréjének, akadálymentesítésének előkészítése: 883 millió forint 3. Az M2 metró és a Gödöllői HÉV összekötés, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal, illetve a HÉV rekonstrukciójának, járműcseréjének előkészítése: 639 millió forint 4. Az Észak-Déli regionális gyorsvasút („5-ös metró”) déli szakaszának, azaz a csepeli és ráckevei HÉV vonalak belvárosi meghosszabbításának, a HÉV vonalak járműcseréjének és rekonstrukciójának előkészítése: 720 millió forint Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az elmúlt 7 éves időszakban a fővárosban mindössze egy közlekedési nagyprojekt, az M4 metróvonal I. ütemének építése kezdődött meg, további projektek az új városvezetés hivatalba lépéséig és a BKK létrejöttéig a megfelelő előkészítés hiányából fakadóan nem valósultak meg, 2011-ben tudtunk támogatási szerződést kötni az 1-es és 3-as villamosok fejlesztésére és nemrég a Budai Fonódó villamoshálózatra vonatkozóan. A BKK vezérigazgatója kiemelte, hogy a fenti beruházások előkészítése a következő okok miatt kiemelt jelentőségű: 5. Az előkészítési projektek célja, hogy az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti pénzügyi tervezési ciklusára Budapest megfelelően előkészített projektekkel rendelkezzen, amelyek alkalmasak arra, hogy a Főváros felhasználja a támogatási kereteket, és fejlessze elmaradott közlekedési infrastruktúráját. 6. A Főváros képes legyen a közösségi közlekedést versenyképesebbé tenni számos fontos közlekedési főtengelyen, különösen a külső városrészek és az agglomerációirányában. A HÉV-vonalak fejlesztése és metróhálózatba integrálása ezt szolgálja, illetve lehetővé teszi nagy arányú P+R kapacitások kiépítését. 7. A beruházásokhoz kapcsolódó rekonstrukciós tartalmak hozzájárulhatnak majd a BKV súlyos belső eladósodottságának csökkentéséhez is (HÉV és villamos infrastruktúra fejlesztése, új járművek beszerzése), ezzel érdemben mérséklik a budapesti közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozhatóságának kockázatát. Az előkészítési projektekkel elinduló beruházások megvalósítására uniós források bevonása nélkül is szüksége lenne a 144

Fővárosnak, hiszen a HÉV-vonalaink felújítása, az ott közlekedő 40-48 éves szerelvények cseréje éppúgy időszerű és fontos feladat, mint a kisföldalatti 39 éves kocsijainak lecserélése, ezeket azonban uniós források nélkül nem tudnánk finanszírozni. A következő uniós pénzügyi ciklusban elérhető források felhasználása ezekre a célokra és kapcsolódó fejlesztésekre azonban csak akkor lehetséges, ha a projekt előkészítése, műszaki tervezése, gazdaságossági számításai, költség-haszon elemzése időben és megfelelően megtörténik – hangsúlyozta Vitézy. Az uniós források megszerzése nélkül – a Főváros anyagi lehetőségeit áttekintve – nem lett volna esély a projektek megvalósulására, a leromlott infrastruktúra állapotának javítására. A megfelelő előkészülés hiányában a Főváros nem vagy csak kevesebb uniós forrást tudott volna lehívni. A fenti munkák megindításával tehát nem a Főváros és a BKV mai pénzügyi helyzetétől elrugaszkodott céltalan álmodozásról van szó, hanem alapos és időben történő előretervezésről és felkészülésről az uniós fejlesztési források későbbi sikeres felhasználása érdekében. Mindezekre tekintettel a Főváros életében történelmi jelentőségű döntések születtek a fenti támogatások Kormány általi odaítélésével. Tarlós István a sajtótájékoztatón elmondta: a pozitív támogatói döntést szerzett négy projekten túlmenően a korábban jelzettek szerint elbírálás alatt van a BKK 3-as metróvonal rekonstrukciójának előkészítését célzó projektje, mely a támogatás elnyerése esetén hozzájárulhat a 3-as metró rekonstrukciójának részben uniós forrásokból történő fedezéséhez is. Tarlós István kiemelte: az új városvezetés hivatalba lépése és a BKK létrejötte óta több mint 50 milliárd Ft értékű európai uniós forrásokra köttetett szerződés Budapest közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére vonatkozóan, tekintettel az 1-es és 3-as villamosvonalak fejlesztésére, a Budai Fonódó villamoshálózat megteremtésének megkötött támogatási szerződésére, a Széll Kálmán tér rekonstrukciójának állami támogatására, a beindított közösségi kerékpár, azaz bubi-programra és a fenti előkészítési projektekre. Ezek a tények egyértelműen igazolják a Kormány és Budapest vezetésének eredményes együttműködését, illetve az új fővárosi közlekedési intézményrendszer működőképességét, rácáfolva a gyakran elhangzó alaptalan kritikákra. A BKK az előkészítési munkák során az érintett szakmai szervezetekkel, hatóságokkal, kerületi és agglomerációs önkormányzatokkal részletesen egyeztetni fog, a Fővárosi Közgyűlésnek rendszeresen beszámol, illetve honlapján keresztül minden érdeklődőnek lehetőséget biztosít majd konzultációra. A tervezési, előkészítési munkák közbeszerzési eljárásai még ebben a hónapban megindulnak. A Fővárosnak egyetlen előkészítési projektje van még elbírálási szakaszban: a 3-as metró előkészítésére vonatkozó projektjavaslat, melynek Kormány általi támogatásában megalapozottan bízunk. A most induló négy előkészítési projekt, ha megvalósul, kb. 700-800 milliárd forintba kerülne. Nem állíthatjuk, hogy az összes előkészített beruházás megvalósul azonnal 2014-től, hiszen ez egyhatalmas összeg. A célunk most az, hogy legyen elegendő alaposan előkészített beruházás ahhoz, hogy ha ismerjük, mennyi uniós forrás van, jó döntést hozhassunk. Egy biztos: a most induló tervezési munkák alapján a 2014 utáni uniós forrásokról szóló döntések végre mérnöki munka, tervek 145

és pontos adatok ismeretében születhetnek meg. Végre nem térképre behúzott színes vonalak alapján dől majd el, merre fejlődik tovább közlekedési rendszerünk, hanem alapos műszaki tervek, költség-haszon elemzések, a közműkiváltások, a tulajdonviszonyok és más kockázatok mérlegelése, illetve alapos költségvetés alapján. Az M1 Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésének és meghosszabbításának, a vonal járműcseréjének, akadálymentesítésének előkészítése A Kisföldalatti, bár Budapest legrégebben megépített metróvonala, szerepe ma is kiemelkedően fontos, mind a rendszeres hivatásforgalmi, mind a turistaforgalom számára. Egy korszerű, versenyképes főváros közlekedési hálózatát tekintve alapvető igény, hogy az akadálymentes közlekedés mindenki számára biztosított legyen a közösségi közlekedés vonalain. A projekt keretében részletesen előkészítjük az egyes állomások akadálymentesítési lehetőségeit, a cserére szoruló 1973-ban beszerzett szerelvényeket felváltó új járművek paramétereit, valamint a vonal külső, zuglói irányú hosszabbításának és nyomvonalának lehetőségét. A munka 2014-re olyan új, indítható beruházás állhat készen, mellyel a Kisföldalatti ma 39 éves szerelvényei lecserélhetők, a vonal akadálymentesíthető és ha igazolható a meghosszabbítás szükségessége, a vonal Zugló felé továbbvezethető. A projekt keretén belül elkészül egy olyan, teljes Budapest és az agglomeráció területét is lefedő forgalmi modell is, amely friss forgalomszámlálási és statisztikai adatokon alapulva, valamint folyamatosan frissítve képes megalapozni a főváros közlekedésfejlesztési projektjeit, valamint biztosítani az összehasonlítás lehetőségét. A modell már a most elkészülő előkészítési projektek során is felhasználásra kerül. Az M2 metró és a Gödöllői HÉV összekötés, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal, illetve a HÉV rekonstrukciójának, járműcseréjének előkészítése A projekt során a 2-es metró és a gödöllői (illetve csömöri) HÉV Örs vezér terén történő összekötésének műszaki lehetőségeit, valamint ehhez kapcsolódóan egy új Rákosfalva – Rákoskeresztúr, városközpont szárnyvonal kialakítását vizsgáljuk és készítjük elő. Fontos szempont a ráhordást segítő P+R parkolók létesítése, különös tekintettel az M0 keresztezésére. A munka végeredményeként 2014-re olyan új, indítható beruházás állhat készen, mellyel a HÉV maiszerelvényei lecserélhetők, a vonal akadálymentesíthető és felújítható, illetve megvalósulhat a 2- es metróval való összekötés és ha igazolható a leágazás szükségessége, a vonal Rákoskeresztúr felé második ütemben továbbvezethető. Az Észak-Déli regionális gyorsvasút déli szakaszának, azaz a csepeli és ráckevei HÉV vonalak belvárosi meghosszabbításának, a HÉV-vonalak járműcseréjének és rekonstrukciójának előkészítése Az Észak-Déli regionális gyorsvasút a Főváros új észak-déli, belvárosi, a HÉV vonalak összekötésével létrejövő vonala lehet hosszú távon (más néven: 5-ös metró). Jelen előkészítési munka a projekt első, déli szakaszát, a ráckevei és csepeli HÉV-vonalak összekötésének és

146

Astoriáig történő meghosszabbításának műszaki lehetőségeit vizsgálja és a projekt előkészítését szolgálja. Ma a két HÉV-vonal nem éri el a metróhálózatot (a ráckevei HÉV még a Nagykörút vonalát sem), így az utasok jelentős többsége több átszállásra kényszerül utazása során. A munka végeredményeként 2014-re olyan új, indítható beruházás állhat készen, mellyel a két HÉVvonal mai, részben több mint 40 éves szerelvényei lecserélhetők, a vonalak akadálymentesíthetők és felújíthatóak, illetve megvalósulhat a két vonal összekötése és meghosszabbítása is. A fővárosi villamoshálózat és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciója A fővárosi villamoshálózat a metró és HÉV-hálózat mellett a város legfontosabb közlekedési rendszere, melynek fejlesztése hozzájárul a városon belüli közlekedés minőségi, versenyképes és környezetbarát lebonyolításához. Az előkészítési munka két lépcsős lesz: a BKK először részletesen vizsgálja majd az eddigi hosszú távú tervekben szereplő villamosfejlesztési elképzeléseket, ötleteket, majd több szempontú (gazdasági, városszerkezeti, műszaki) értékelés és költség-haszon elemzés alapján a projekt első fázisának végére prioritási sorrendet határoz meg az egyes projektelemek között. A prioritási skála tudja meghatározni azt a fejlesztési-megvalósítási sorrendet, amely alapján a fővárosi városvezetés és a BKK megfelelő megalapozottsággal döntheti el, hogy mely projektek megvalósítását kívánja végrehajtani 2020-ig uniós és más források felhasználásával. A prioritási lista élére kerülő projektekre részletes engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció készül. Az első körös vizsgálat alá vont projektelemek az alábbiak: - 82-es trolibusz Mexikói út M-ig történő hosszabbítása - 77-es trolibusz Baross térig történő hosszabbítása - 74-es trolibusz Deák Ferenc tér M-ig történő hosszabbítása - 9-es buszviszonylat trolibusz-viszonylattá alakítása - Az Elnök utca térségének kiszolgálása trolibusszal, a részben meglévő felsővezetékhálózathoz - A Dózsa György úton északnyugat felé közlekedő trolibusz-járatok (75-ös, 79-es) - Észak-déli tengely kialakíthatósága a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Váci úton keresztül - Kelet-nyugati tengely kialakíthatósága az Erzsébet hídon és a Rákóczi úton - 1-es villamos Kelenföld vasútállomásig történő meghosszabbítása - Külső villamos körgyűrű északi irányú meghosszabbítása - Külső villamos körgyűrű déli irányú meghosszabbítása Csepelig - Fogaskerekű vasút fejlesztése, külső Bécsi úti villamos 147

- 2-es villamos északi szakasz kiépítése az angyalföldi új beépítésű lakóterületekig - A 2-es és 51-es villamos összekötésével Pesterzsébet belvárosi kapcsolatainak javítása, Pesterzsébeten belüli villamoshálózat korszerűsítése - Az 50-es villamos meghosszabbítása a városhatárigKőbánya-Újhegy kötöttpályás kiszolgálása - Thököly út–Bosnyák tér–Újpalota kötöttpályás kapcsolata - Pacsirtamező úti villamos - Nagykörúti villamos közlekedés kiterjesztése a budai oldalon

Futó közlekedésfejlesztések A sajtótájékoztatón Tarlós István beszámolt arról is, hogy miközben a következő, 2014-től kezdődő uniós finanszírozási ciklusra zajlik a felkészülés, a BKK dolgozik számos projekt megvalósításán a következő évekre vonatkozóan is. A főpolgármester kiemelte: a 4-es metró hetven százalékos készültségi szinten van jelenleg, így a 2014-re tervezett átadás tartható. Ehhez kapcsolódóan várhatóan ősszel megérkezhet a vonalra szánt első metrószerelvény is, melynek 2013 tavaszáig kell típusengedélyt szereznie. Eközben szeptembertől 2013 tavaszáig fokozatosan forgalomba állnak az új metrószerelvények a 2-es metró vonalán, kiváltva a régi, szovjet metrókocsikat. 2013- ban indul a munka az 1-es és 3-as villamosvonalakon, melyek felújításán túl meghosszabbítjuk az 1-es villamos vonalát, a Rákóczi hídon átkelve a Fehérvári útig járnak majd a szerelvények. 2014- ben indulhat a Budai fonódó villamoshálózat kivitelezése a Török utcai összekötéssel, a Bem rakparti villamossal és a Széll Kálmán tér átépítésével. Az utastájékoztatást még jövőre korszerűsítjük: 2013 nyaráig üzembe helyezzük a FUTÁR rendszert, amely műholdas nyomkövetés és menetrend-felügyeleti rendszer révén elősegíti majd, hogy a járatok egyenletesen közlekedjenek, csökkenjenek a várakozási idők és kevesebb zavar legyen. 257 csomópontban kijelzőket telepítünk, melyek a következő járatok érkezését mutatják, illetve 30 csomópontban lesz jelzőlámpa-befolyásolás a tömegközlekedési járművek előnyben részesítése érdekében. Ugyancsak 2013-ban kezdheti meg működését a BuBi a fővárosban. Az új közösségi kerékpáros rendszer 1000 biciklivel és 74 dokkolóállomással indul majd el a belvárosban. Az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatban zajlik a műszaki előkészítés és a tenderspecifikáció, a rendszer 2014-től több ütemben kerülhet bevezetésre.

148

2012. augusztus 23. (MTI) Bűvös város címmel a főváros fejlesztési lehetőségeiről, azok indokoltságáról, a kultúra szerepéről, valamint a tömegközlekedés helyzetéről tartottak kerekasztal beszélgetést Kőszegen a Tranzit - Fesztivál a határon rendezvénysorozat keretében. Budapest -, mint Kőszeg és minden más település - elsősorban az ott élők otthona - jelentette ki Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos, aki az előzetes programtervezet szerint Geszti Péter reklámszakember helyett vett részt a kerekasztal beszélgetésen. A kormánybiztos elmondta; Budapesten rengeteg lehetőség rejlik, de kormányzati és önkormányzati szinten is hiányzik egy harminc évre szóló, rövidtávú programokra lebontott stratégia. A fejlesztés viszont csak úgy tud megvalósulni, ha a programokat, projekteket a jó értelemben vett politika" vezérli, és bevonja a szakmákat, teret ad az építészeknek. Szükség van a közösségi nagy beruházásokra, de hagyni kell, hogy a magánfejlesztők, a lakókörnyezetek is meg tudják valósítani a terveiket - jegyezte meg Fürjes Balázs. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, társadalomi érdek, hogy az emberek ne egyénileg közlekedjenek, ezért kiemelten fontos, hogy fenntartsák és finanszírozzák a tömegközlekedést. Nincs olyan város a világon, ahol a modern, fejlett, szervezett tömegközlekedés kizárólag jegyárakból fenn tudja tartani magát jegyezte meg. A fejlesztési tervek között megemlítette, hogy felújítják a kis földalattit, 2020ig lecserélik a 38 éves járműveket. Akadálymentesítik az állomásokat, megállót létesítenek körúton és vizsgálják a zuglói meghosszabbítás lehetőségét. Egységes fejlesztési koncepciót dolgoznak ki a fővárosi villamos- és troli hálózatra. 2012. június 21. (MTI) Jogi lehetőség sincs rá, és fel sem merült a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek otthont adó Ludovika Campus beruházás titkosítása - közölte az MTI-vel csütörtökön a Kiemelt Budapesti Beruházások Kormánybiztosának Hivatala, sajtóhírekre reagálva. Közlésük szerint a 2015-ig a budapesti Orczy kertben megvalósuló és a Ludovika épületét is érintő beruházás után itt képzik majd a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás szakembereit. Ennek során rejtjeltevékenységre oktatják őket, valamint olyan információgyűjtő és titkos adatszerző tevékenységre, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a rendvédelmi szervek alkalmaznak. A kommüniké kitér arra: az oktatás során érzékeny adatokkal foglalkozó informatikai alkalmazásokat is használnak, amelyhez speciális védelmet igénylő, lehallgathatatlan helyiségekre van szükség, emellett ügyelni kell arra, hogy a helyiségek tervei, kivitelezési dokumentációi se kapjanak nyilvánosságot A kormány májusban, a beruházás első szakaszához, az előkészítő, a tervezési és a rekonstrukciós munkáira 2013-ig 4,7 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre. 2012. május 10. (MTI) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) új épületegyüttesének átépítéséről a napokban döntött a kormány, a beruházás első ütemében 4,7 milliárd forintot fordít az Orczy-kertben

149

lévő Ludovika campus átépítéséhez, a teljes beruházás a tervek szerint 24,5 milliárd forintba kerül majd - közölte Fürjes Balázs nagyberuházási kormánybiztos csütörtökön az MTI-vel. A kormánybiztos elmondta: a munka ez év végén kezdődik és 2015-ig tart, a Ludovika épületét 2013-ig adják át. A teljes beruházásban további épületek felújítása, átépítése, valamint lőtér, sport- és lovaspálya, uszoda és gyaloghíd kialakítása is szerepel; az egyetem alapterülete így összességében 200 ezer négyzetméter lesz. Fürjes Balázs szólt arról, hogy a kormány a költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásával lehetővé teszi a beruházás elindítását, az első ütemben a Ludovika campus kiépítését, valamint az Orczy-kert felújítását, azonban azállami támogatás nem fedezi a teljes beruházás költségeit. A kiadások egy részét uniós támogatásból és a megüresedett egyetemi ingatlanok, kollégiumok értékesítéséből biztosíthatják - tette hozzá. 2012. március 30. (MTI) Az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum épülhet a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél 2017-re - közölte Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos pénteken a fővárosban; a bejelentést követően Orbán Viktor miniszterelnök és Rubik Ernő a programról szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá. A bejelentésen a kormányfő hangsúlyozta: a Rubik-kocka a magyar szellem szimbólumának is tekinthető, a kormány pedig abban bízik, hogy az új, a világhírű találmányt idéző, a magyar szellemi teljesítményeket bemutató központ a 21. századi magyar újjászületés szimbóluma lesz. Radnai Péter, a program kreatív főtanácsadója felidézte: 2009-ben civilként álmodta meg, milyen lenne, ha Budapest is rendelkezne egy olyan múzeummal, amely modern szimbóluma lenne a városnak, ahol a mai fiataloknak megmutatják, mi az, amire az ország büszke lehet. Mint hozzátette, Rubik Ernő után a kulturális és tudományos élet számos képviselőjével is megvitatta a tervet, többek között Finta József építésszel és Baán László múzeumigazgatóval, valamint az azóta főpolgármesterré választott Tarlós Istvánnal. (?) Fürjes Balázs az MTI-nek elmondta: az előzetes koncepcióban egy 10-20 ezer négyzetméteres kulturális központ szerepel. Mint elárulta, tervbe vettek egy nemzetközi vándorkiállítást is, amely a Rubik-kocka sokszínűségét, széleskörű elterjedtségét mutatja be 2014-től világszerte. A forrásokra kitérve a kormánybiztos közölte: megvizsgálják az európai uniós finanszírozás lehetőségét, de a magyar kormány kész arra, hogy akár saját erőből is megvalósítsa a várhatóan komoly gazdasági hasznot hajtó beruházást. 2012. szeptember 14. (MTI) A Városligetbe tervezett múzeumi negyeddel, egy új cirkuszépülettel és az állatkert bővítésével is foglalkozott a városligeti intézmények fórumaként működő Liget Köztáraság közgyűlése, amelynek témája a közpark fejlesztése volt. A közgyűlésen ezúttal nemcsak a ligeti intézmények vezetői, hanem a kormány és a Zuglói Önkormányzat képviselői is részt vettek, és megállapították, hogy évente nyolcmillió látogatót vonzhatna látnivalóival az

150

európai hírű közpark - tájékoztatta az MTI-t pénteken a Fővárosi Állat- és Növénykert kommunikációs osztálya. L. Simon László kulturális ügyekért felelős államtitkár rámutatott: a fővárosból hiányzik egy koncentrált múzeumi negyed, amely például Bécsben és Berlinben is megtalálható. Ezért szükség van egy módszertanilag megalapozott multifunkcionális múzeumi központ létrehozására, ezt azonban nemcsak múzeumi beruházásként, hanem a Városliget teljes kulturális fejlesztésével együtt kellene megvalósítani. Ez a koncepció bírja a kormányzat támogatását, és a fejlesztések irányításával, összehangolásával a továbbiakban is az eddigi kormánybiztos, Baán László foglalkozik majd - tette hozzá. A másik feladat az államtitkár szerint a Városliget intézményei jövedelemtermelő képességének fejlesztése annak érdekében, hogy azok több forrásból is bevételhez jussanak. Hangsúlyozta, a Városliget már most is az ország legfontosabb kulturális-turisztikai célállomása, ám a fejlesztések nyomán a liget gazdag programkínálata tovább bővülne. A legnagyobb problémának a finanszírozást nevezte. A tervek szerint a múzeumi létesítményekhez 60 milliárd, a további fejlesztésekhez 40 milliárd, összesen mintegy 100 milliárd forintra lenne szükség. A Városliget átfogó fejlesztése magában foglalja az állatkert bővítését, a cirkuszépület áthelyezését a ligeten belül, illetve a Vidám Park végleges bezárását a Városligetben. A fejlesztésre a 2014 és 2020 közötti időszakban kerülne sor – közölte L. Simon László. 2012. július 6. (MTI) Öt új épületnek és hat intézménynek adhat otthont a legkorábban 2018-ban megvalósuló múzeumi negyed a kormány döntése értelmében. A kabinet 160 millió forint többletforrás biztosításáról is határozott a Magyar Nemzeti Galéria gazdasági konszolidációjára, és az intézmény egyesülését a Szépművészeti Múzeummal kitolta augusztus 31-re. A múzeumi negyed mintegy 50-60 milliárd forintból valósulhat meg, az épületekbe az új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, a Magyar Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum és a Magyar Fotográfia Múzeuma fog költözni, valamint itt kap helyet az újonnan megvalósuló Magyar Zeneház is, amely a magyar zenetörténetre fog fókuszálni hangzott el Baán László, az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos és L. Simon László kultúráért felelős államtitkár pénteki sajtótájékoztatóján. "A kormány szerdán elfogadta és támogatta a múzeumi negyed koncepcióját, amelyet a kormánybiztos készített, ennek következtében uniós források igénybevételével 2014-ben el fog indulni Magyarország történetének talán eddigi legnagyobb múzeumfejlesztési programja" – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, a projekt "nem fantáziálás", hanem egy kivételes helyzetnek a kihasználása, hiszen Magyarország uniós csatlakozása óta először egybe fog esni a kormányciklus és az EU új költségvetési periódusának kezdete. A jelenlegi kormány feladata kidolgozni a Brüsszel elé terjesztendő fejlesztések részleteit - tette hozzá L. Simon László. 151

A Magyar Néprajzi Múzeum új épülete mintegy 15 ezer négyzetméteres lesz - a mostani épületbe a Kúria költözik vissza. Az Új Nemzeti Galéria mintegy 40-45 ezer négyzetméteren valósul meg, a Magyar Építészeti Múzeum, a Magyar Fotográfia Múzeuma és a Magyar Zeneház 4-5-6 ezer négyzetméteren épülhet fel. Ez utóbbiról Baán László megjegyezte, hogy reményeik szerint egy nagy koncertterem is helyet kap majd az intézményben. A kormánybiztos tájékoztatása szerint a beruházással egyedülálló múzeumi-intézményi együttállás jön létre a Városliget környékén. A projekthez ezért nélkülözhetetlen a liget és a Hősök terének rekonstrukciója. Ennek részletei még kidolgozásra várnak, a kormánybiztos példaként az átmenő forgalom kitiltását, a Petőfi Csarnok "interaktív gyermekligetté" alakítását, illetve egy magyar gasztronómiai falu létrehozását említette. A végleges koncepciónak 2013. szeptember 30-ig kell elkészülnie, a tervpályázatot 2014-ben szeretnék kiírni, az építkezés 2016-ban kezdődhet el, a megnyitót leghamarabb 2018-ban lehetne tartani. Megjegyezte, hogy érdemes lenne a Közlekedési Múzeum épületének háború előtti állapotát is visszaállítani, erre javaslatot fog tenni a kormánynak. 2013. május 6. (MTI) Huszonhét, 50 millió euró feletti értékű nagyberuházás előkészítésén dolgozik a fővárosi önkormányzat, amelyekhez a 2014 és 2020 közötti uniós finanszírozási ciklusban pályáznának forrásokra - jelentette be a főpolgármester hétfőn, Budapesten sajtótájékoztatón. Tarlós István elmondta: a korábbi, örökölt projektekkel összefüggő kármentés mellett több beruházás már folyamatban van és megkezdték a továbbiak jogi, műszaki és pénzügyi előkészítését. Részletes, komplex, 2030-ig szóló városfejlesztési koncepciót készítettek, amelyre az elmúlt 3 évtizedben nem volt példa. Ehhez illeszkedik a Duna menti területek fejlesztési tanulmányterve is, ami 20 éves hiányt pótol - tette hozzá. A városvezető megerősítette, hogy a főváros közeli és távlati fejlesztéseit a kormányzattal együttműködve valósítja meg. A főpolgármester a tervezett, 1100-1300 milliárd forint összértékű a nagyprojektek között elsősorban közlekedésfejlesztési beruházásokat sorolt fel, így egyebek mellett a hármas metró rekonstrukcióját és északi meghosszabbítását; a villamos- és trolibusz járműprojekt második ütemét; a kisföldalatti rekonstrukcióját és keleti meghosszabbítását; a fogaskerekű vasút és környezetének rendezését és Széll Kálmán térig történő meghosszabbítását; a csepeli és ráckevei HÉV összekötését az Astoriával és 400 új autóbusz forgalomba állítását. A tervek között szerepel a hiányzó csatornarendszer kiépítése, a Lánchíd és a Váralagút felújítása, gyógyfürdők és a Városháza tér megújítása, a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztése, valamint közmű-rekonstrukciók is. Tarlós István utalt arra, hogy a négyes metró beruházás mellett folyamatban van a többi között a rákoskeresztúri buszfolyosó kialakítása, az 1-es, a 3-as villamosberuházás, a budai fonódó villamosprojekt, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása és a Széll Kálmán tér felújítása. 152

Kijelentette: Budapest igenis fejleszt és nem álmokat kerget, az előkészítő munka után 2014ben szinte azonnal meg tudják majd célozni az uniós forrásokat. 2013. június 14. (MNO) A következő, 2014 és 2020 közötti uniós támogatási ciklusra való felkészülésként a Budapesti Közlekedési Központ négy fontos közlekedési nagyberuházás előkészítését kezdte meg: a kisföldalatti meghosszabbítására, a kettes metró és a gödöllői HÉV összekötésére, a fővárosi villamos- és trolibuszhálózat fejlesztésére és az észak-déli regionális gyorsvasút déli szakaszának előkészítésére vonatkoznak. Tarlós István és Vitézy Dávid elmondták: a Fővárosi Önkormányzat új vezetésének 2010 őszén történt hivatalba lépését követően 4 hónappal, 2011 januárjában már döntött a Fővárosi Közgyűlés azon közlekedésfejlesztési beruházások előkészítésének megindításáról, melyek a 4-es metró megépülte utáni, következő nagyprojektekként valósulhatnak meg Budapesten. Az akkori döntések nyomán európai uniós forrásokra vonatkozó pályázatokról megkötöttük a támogatási szerződéseket, melyek értelmében a BKK összesen, mintegy 3,1 milliárd forint vissza nem térítendő, 100%-os intenzitású támogatásra vált jogosulttá. A Kormány ezzel a döntéssel teljesítette a Széll Kálmán tervben foglalt célkitűzését és a Fővárossal a közösségi közlekedés fenntartható finanszírozására megkötött szerződésében szereplő egyik vállalását. Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatóján elmondta: 2007-ben, az előző uniós ciklus kezdetén az akkori városvezetés nem rendelkezett indítható, előkészített projektekkel, helyette a már megindított 4-es metróval kötötték le a forrásokat, ezzel lekötve az erőforrásokat minden más fontos beruházás és a BKV műszaki állapotainak javítása elől. Budapestnek elemi érdeke, hogy ez 2014-ben ne ismétlődhessen meg és a Főváros előkészített programokkal váljon képessé az uniós források lekötésére, erre immár minden esély megvan. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az elmúlt 7 éves időszakban a fővárosban mindössze egy közlekedési nagyprojekt, az M4 metróvonal I. ütemének építése kezdődött meg, további projektek az új városvezetés hivatalba lépéséig és a BKK létrejöttéig a megfelelő előkészítés hiányából fakadóan nem valósultak meg, 2011-ben tudtunk támogatási szerződést kötni az 1-es és 3-as villamosok fejlesztésére és nemrég a Budai Fonódó villamoshálózatra vonatkozóan. Tarlós István a sajtótájékoztatón elmondta: a pozitív támogatói döntést szerzett négy projekten túlmenően a korábban jelzettek szerint elbírálás alatt van a BKK 3-as metróvonal rekonstrukciójának előkészítését célzó projektje, mely a támogatás elnyerése esetén hozzájárulhat a 3-as metró rekonstrukciójának részben uniós forrásokból történő fedezéséhez is.

153

Tarlós István kiemelte: az új városvezetés hivatalba lépése és a BKK létrejötte óta több mint 50 milliárd Ft értékű európai uniós forrásokra köttetett szerződés Budapest közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére vonatkozóan, tekintettel az 1-es és 3-as villamosvonalak fejlesztésére, a Budai Fonódó villamoshálózat megteremtésének megkötött támogatási szerződésére, a Széll Kálmán tér rekonstrukciójának állami támogatására, a beindított közösségi kerékpár, azaz bubi-programra és a fenti előkészítési projektekre. Ezek a tények egyértelműen igazolják a Kormány és Budapest vezetésének eredményes együttműködését, illetve az új fővárosi közlekedési intézményrendszer működőképességét, rácáfolva a gyakran elhangzó alaptalan kritikákra. A most induló négy előkészítési projekt, ha megvalósul, kb. 700-800 milliárd forintba kerülne. Nem állíthatjuk, hogy az összes előkészített beruházás megvalósul azonnal 2014-től, hiszen ez egy hatalmas összeg. A célunk most az, hogy legyen elegendő alaposan előkészített beruházás ahhoz, hogy ha ismerjük, mennyi uniós forrás van, jó döntést hozhassunk. 2013 – a világító szökőkút éve 2013. május 6. (MTI) A budapesti tündérmese újabb fejezetének tartja az MSZP a főpolgármester által hétfőn bejelentett 50 millió euró feletti értékű nagyberuházási terveket: a szocialisták szerint elfogadhatatlan, hogy a projekt nem a fővárosiak, hanem egy szűk csoport érdekeit szolgálják. Tüttő Kata, az MSZP fővárosi frakcióvezető-helyettese emlékeztetett: 2010-ben, a kampányfinisben Tarlós István még "ésszerűtlen beruházásnak" tartott több, most a fejlesztendők közé sorolt beruházást, amelyeket hivatalba lépése után le is állított. Tüttő leszögezte: szükségesnek tartják a Tarlós István által említett mintegy 1100-1300 milliárd forint értékű beruházásokat, így akár az 5-ös metró építését is, de mint fogalmazott, kérdés, hogy a tervekből később mi valósul majd meg. Az ellenzéki politikus azt mondta: a fejlődés nem csak az állami beruházásokból áll, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy a magánberuházásokat ellehetetlenítve "közgépesítenek" mindent, és kizárólag olyan projektek indulhatnak, amelyekhez Orbán Viktor miniszterelnök "kegyet gyakorolva" hozzájárul. 2013. március 8. (MTI) Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester ünnepélyes keretek között aláírta a Budapest 21 elnevezésű szerződést a Városházán pénteken. „Ma végképp véget ért egy legenda; a megállapodás egyszer és mindenkorra rendezi a kormány és a főváros kapcsolatát, a szerződés teljes akarategyezőségről és együttműködésről tesz tanúbizonyságot” – mondta Tarlós István. Hozzátette, a megállapodás eloszlatja azt a

154

legendát is, miszerint „csak működtetünk, és nincsenek álmaink. Vannak álmaink, és azok megvalósítása most elérhető közelségbe került.” A főpolgármester kiemelte: a hagyaték feldolgozása embert próbáló feladat volt a kormány és a főváros részéről egyaránt. Ismertette, hogy az állam, a kormány a fővárosi önkormányzat adósságának 60 százalékát veszi át. „Sokan azt mondják, ezzel csak a kamatterhektől szabadulunk meg, de az átvállalásnak nem ez a valódi jelentősége, hanem az, hogy 2010 októberére a város a hitelképessége határára ért, korábbi hitelszerződések is veszélyben forogtak. Az adósságátvállalás fontos következménye, hogy a város hitelfeltételei meghatározó módon javulnak, ez itt a döntő” – hangsúlyozta. Tarlós István hozzátette: a kormány olyan támogatásokat vállal 2014-20 között a fővárosi fejlesztések vonatkozásában, olyan együttműködést ajánl a fővárosban megvalósuló állami beruházások vonatkozásában, ami a megegyezést operatív tartalommal és nemsokára kitapintható eredményekkel tölti meg. A Budapest-szerződés része a főváros Duna-menti területeinek egységes fejlesztése és hasznosítása, a városfejlesztéssel kapcsolatos általános projektek, kiemelten a közlekedési beruházások. A szerződés „általában is megfogalmazza a főváros és a kormány együttgondolkodását”. „Nagy napnak mondhatjuk a mait. Hiszek benne, hogy Budapest már másfél év múlva mást fog nyújtani megjelenésében is, mint 2010-ben, nemcsak a működésében” – fogalmazott. Tarlós István kitért rá, hogy a megállapodás tartalmazza a fővárosi közösségi közlekedés problémájának megoldását, „nem rövid, hanem közép- és hosszú távon, határidőket is említve”. Orbán Viktor hangsúlyozta: Budapest a magyar gazdaság motorja is, ha Budapesten nem jól mennek a dolgok, az ország sem fejlődik. Ha gazdasági növekedést akarunk, ahhoz Budapestnek is fejlődnie, növekednie kell – szögezte le. Ahhoz, hogy a főváros derűs és boldog hely legyen, többre van szüksége, mint működtetésre, hangsúlyozta. Ma megnyílik a lehetőség, hogy a jövőről, a fejlesztésekről is beszéljünk. A városnak van gyomra, de szárnya is. Előbbi rendben volna, most a szárnyait kell kiterjeszteni, hogy olyan jövő felé induljon, ami a polgárokat büszkévé teszi” – fejtette ki. A pénteken aláírt megállapodás azért is viseli a „Budapest 21” címet, mert arról szól, hogy a főváros a 21. században is a világ egyik legversenyképesebb fővárosa legyen. Orbán Viktor elmondta: a szerződést munkabizottság létrehozásával is megtámogatják, és folyamatos tájékoztatást fognak adni a budapesti fejlesztésekről egyenként kötött újabb megállapodásokról. 2013. május 29. (MTI)

155

Az MSZP szerint a "fénymarhaság" kategóriába került a kormány és a főváros által tavasszal aláírt Budapest 21 szerződés. Az idézett kifejezéssel - még 2010-ben - a főpolgármester illette a szocialisták egyik, a közösségi közlekedés ingyenessé tételéről szóló javaslatát. Tüttő Kata frakcióvezető-helyettes szerdán, a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a kormánynak május 20-ig kellett volna döntenie arról, hogy a következő évben miből fog a BKV működni, de arról hoztak döntést, hogy a kérdést Tarlós István főpolgármesternek kell megoldania. Szintén a Budapest 21 szerződéssel ellentétes, hogy a kormány a nagyvárosi közlekedési projekteket nem támogatja a következő uniós költségvetési ciklusban - tette hozzá. 2013.március 8. Horváth Csaba, az MSZP bp.-i frakcióvezetője a BP 21 megállapodásról A szocialista politikus az MTI-nek a megállapodás aláírására utalva azt mondta: "annyi történt, hogy a bábmester meglátogatta a budapesti bábját és üveggyöngyöket hozott neki ajándékba". Szavai szerint a fővárosi adósságállomány 60 százalékának átvállalása az önkormányzati működésben járatlanok számára jól hangzik, de akik ismerik a valós helyzetet, pontosan tudják, hogy ez a megállapodás csak kis részét hozza vissza annak a pénznek, amit a "TarlósOrbán kettős az elmúlt évben elvett a fővárosiaktól". Kitért arra is, hogy a 2009-es, Bajnai Gordon akkori miniszterelnök és Demszky Gábor akkori főpolgármester által kötött kormány-főváros szerződés forint-fillérre megállapította, hogy mennyi pénzt kell betennie a finanszírozó feleknek a közösségi közlekedésbe, hogy kiszámíthatóan működjön. Ha azt az új vezetés nem rúgta volna fel, álláspontja szerint most nem lett volna szükség újra. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint a mostani szerződésben semmi konkrétum nincs, ezért nem érti, a főpolgármester mit akar rajta jóváhagyatni a Fővárosi Közgyűléssel. Csak a 60 százalékos adósságkonszolidáció értelmezhető, "a többi rizsa kategória" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a dokumentum sokat "nyolcévezik", de a jövőről kevés tudható meg. A szocialista politikus szólt arról is, hogy a fővárosban nincsenek szabad források, ezért álláspontja szerint Budapest elvesztette teljes önrendelkezési szabadságát és a projektekről a kormány dönt. "Tarlós István új főnököt kapott, egy munkabizottságot, amely megállapítja, hogy a kormány miben hajlandó együttműködni és miben nem, a teljes kiszolgáltatottság egyértelmű" - tette hozzá. 2012. december 11. (MTI) Az Építész Stúdió Kft. nyerte a budapesti Széll Kálmán térnek a BKK által kiírt nyilvános építész tervpályázatát. Vitézy Dávid elmondta: a főváros 2011 elején kezdeményezte a tér megújítását, s három - uniós, kormányzati és fővárosi - forrásból rendelkezésre állnak a teljes 156

körű megvalósításhoz szükséges összegek, összesen 4,2 milliárd forint. A végleges tervek 2013 tavaszára készülnek el, s 2014 elején megindul a megvalósítás. 2013. március 7. (MTI) Elkészültek a budai fonódó villamosvonalak projektjének részletes tervei. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója elmondta: a budai villamosvonalak összekötésére számos változatot megvizsgáltak, végül úgy döntöttek, hogy az egyik ágat a Bem rakparton, a hídfő alatt, a másikat pedig a Széll Kálmán tér irányába vezetik el. Jelezte, hogy a II. kerületi önkormányzattól számos érdemi észrevétel, kritika és javaslat érkezett, amelyek a projekt javára szolgáltak, ezeket beépítették a beruházásba. Ezek egyikeként említette a vonal felújítását, hozzátéve, hogy végül erre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől is tudtak pluszforrást szerezni. A vezérigazgató helyes iránynak nevezte az észak-budai és a dél-budai villamosok vonalának összekötését, jelezve, hogy átszállásmentes kapcsolat jön létre a csomópontok között. Kiemelte: sem a közúti kapacitás, sem a parkolóhelyek száma nem csökken a beruházás megvalósítása után, és ez nem is cél. Kitért arra, hogy a mai 17-es villamosok helyett három másik vonalat vezetnek majd Óbuda irányába, így a jelenlegi 19-es, 41-es és 61-es villamosok járnának az összekapcsolt vonalon. Vitézy Dávid szólt arról is, hogy a 43 milliárd forintos villamos- és trolibusz-beszerzési projekt nyomán a fonódó vonalon is új, alacsonypadlós és halkabb villamosok közlekedhetnek, ezeket 2015 végéig forgalomba is helyezik. A budai fonódó villamosvonalak projektjének összköltsége mintegy 10 milliárd forint, és az várhatóan 2014 második felében és 2015-ben valósulhat meg. A beruházást a Széll Kálmán tér megújításával és az oda vezető ág kiépítésével kezdik meg. 2013. április 25. (MTI) A jelenlegi kormánynak és kormányfőnek maradnia kell a következő választások után is, és ezért nagyon össze kell fogni - jelentette ki Tarlós István főpolgármester a Szentimrevárosi esték elnevezésű újbudai rendezvényen csütörtök este. Szavai szerint készülnek a 2014-2020as uniós finanszírozási ciklus tervei is, így a forrásokat a megnyílásukkor azonnal meg tudják célozni. A jövő beruházásai közé sorolta a budai fonódó villamosvonal projektjét, a fürdők energetikai felújítását, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a szökőkút megújítását. 2013. augusztus 25. (Index) A lényeg: a Margitsziget a XIII. kerület alá tartozott, de a fővárosi önkormányzat szemet vetett rá. Végül megkapta, fittyet hányva arra is, hogy a módszer, ahogy megszerezték, még Áder Jánosnak sem tetszett. A XIII. kerület válaszul népszavazást írt ki.

157

A XIII. kerületi önkormányzat tiltakozott a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslata ellen. A javaslat lényege, hogy a XIII. kerület helyett a jövőben a fővárosi önkormányzat lesz a meghatározott feladat- és hatáskörökben eljárni jogosult hatóság, továbbá a helyi önkormányzati feladatokat szintén a főváros veszi át. Tehát a sziget eddig is Budapesthez tartozott, de a XIII. kerület irányította. Navracsics javaslata viszont az irányítást is Tarlóséknak adta. A XIII. kerületi képviselő-testület soron kívüli ülésen a sziget elcsatolásában közvetlenül érintett helyi (Margitsziget) lakosság részére augusztus 25-ére népszavazást írt ki. Az Országgyűlés 252 igen, 54 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett elfogadta a törvényjavaslatot. Áder János köztársasági elnök a parlamentnek megfontolásra visszaküldte a törvényjavaslatot. Levelében azt írta, a jogalkotási eljárás folyamata során nem teljesült az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Chartája és a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglalt eljárási kötelezettség. Az egyezmény 5. cikke értelmében ugyanis "nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül". A parlament változatlan formában elfogadta az Áder János által visszaküldött törvényt, így a fővárosi önkormányzaté lett a Margitsziget. A XIII. kerület képviselő-testülete eldöntötte: alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordul a törvény hatálybalépése, azaz június 30-a után, kérve, hogy a megtámadott rendelkezések alaptörvény-ellenességét a testület állapítsa, majd semmisítse meg. 2013. augusztus 26. (MTI) A főpolgármester szerint nehéz komolyan beszélni a Margitsziget közigazgatási besorolásáról szóló vasárnapi népszavazásról. Tarlós István a TV2 Mokka című műsorában hétfőn úgy fogalmazott: „a demokrácia komoly dolog, és nem érdemes paródiát csinálni belőle”. Elmondta, a kétmilliós fővárosban az egyik legnépszerűbb pihenő- és szórakozóhely mindig is a főváros tulajdona volt, elkészült hozzá egy komplex fejlesztési terv, a parlament pedig hozott egy döntést, hogy a gördülékeny lebonyolítás érdekében a hatósági hatásköröket is a fővároshoz rendeli. Szerinte a véleménynyilvánító népszavazásnak semmi következménye nincs, a kerület három ideiglenes lakosnak „csinált egy nagy cirkuszt”, és „összerántott” egy ötfős választási bizottságot egész napra. A főpolgármester utalt arra, hogy az egyik lakó egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel, egy édesanya és gyermeke pedig a XIII. kerülethez tartozás mellett foglalt állást. Tarlós István nem akarta kommentálni, hogy néhány helyen ezt úgy interpretálják, mint minden idők legsikeresebb népszavazását, 66 százalékos részvétellel és egyhangú döntéssel.

158

Arra a felvetésre, miszerint Tóth József (MSZP), a XIII. kerület polgármestere „földmutyit” gyanít a hatósági jogkörök átadásának hátterében, úgy reagált: az elképzelések fent vannak az interneten is, az idő el fogja dönteni a kérdést. 2013. szeptember 3., Fővárosi Közgyűlés HORVÁTH CSABA (MSZP): Néhány kérdést tennék fel, részben csatlakozva Somfai Ágnes képviselő asszonyhoz. Először is meg kell állapítani, hogy a főváros vezetése közel 150 napja adós azzal a válasszal, hogy miért. Miért és miért így –, hiszen az a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott fejlesztési koncepció nem indokolta ezt a drasztikus lépést, hogy azok a legnagyobb beruházások, amelyek történhetnek vagy történhettek a Margitszigeten, megtörténtek: mind a szabadtéri színpad felújítása, mind főpolgármester úr kedvenc zenélő szökőkútja. Éppen ezért érthetetlen, hogy melyek azok az indokok és érvek, amelyek alapján ezt a drasztikus lépést meghozták, illetve továbbra is érdekelne az abban a fejlesztési koncepcióban nem szereplő nagyberuházások milyensége és konkrét fajtája – tehát hogy mit szeretnének oda, szállodát, kaszinót, stadiont –, tehát hogy mi az a beruházási cél, amelynek a léptéke meghaladja például a Margitsziget lehetőséget. Azt gondoljuk budapestiként nagyon sokan, hogy a város legfrekventáltabb és a budapestiek által leglátogatottabb közparkban, a Margitszigeten nem szabad semmilyen érdemi új beruházást tenni. A régiek felújításáról természetesen eddig is lehetett szó, ezt nem akadályozta a XIII. kerület, ugyanakkor ez nem indokolta ezt a lépést. A Margitsziget ügyében főpolgármester úrék folyamatosan az egyszerűsítés mellett érveltek, de aztán a bonyolítás mellett döntöttek, hiszen de jure és de facto is létrehozták a főváros XXIV. kerületét. Lehet ezt persze úgy nevezni az önkormányzati törvényben a felsorolásban, hogy a főváros az alábbi közigazgatási vagy földrajzi egységekből áll: Margitsziget, és utána felsorolva az I-XXIII. kerület. Aki csak kicsit is jártas ebben, valaha vezetett egy kerületet vagy egy fővárost, vagy képviselőként, annak pontosan tudnia kell, hogy ez de jure és de facto azt jelenti, hogy ez a XXIV. kerület létrejött. Kérdezném, hogy szándékában áll-e a főváros vezetésének újabb és újabb ilyen kerületeket létrehozni, mondjuk a Városligetben, a budai Várban vagy a Moszkva téren. A lehetőségek tárháza mintegy 100-150 is lehet, hiszen a kiemelt közterületek akár mindegyike kerülhetne ilyen besorolásba, és akkor a főváros lesz a világon a legtöbb kerületi egységgel rendelkező főváros. Ezt nem tartanánk praktikusnak, és szeretném, ha főpolgármester úr legalább itt, ebben az intim szférában, ebben az intim közegben mondana nekünk végre néhány értelmezhető gondolatot, hogy mi a valódi szándék és mi a valódi terv a Margitsziget kapcsán. Ha a fejlesztésekkel kapcsolatban nem kívánna a kerületi önkormányzatokkal egyeztetni, ezt bizonyos szempontból meg tudnám érteni, de akkor egy ilyen típusú törvénymódosítást kellett volna kezdeményeznie, és nem a város szétszabdalását, hanem akkor az építéshatósági 159

eljárások speciális rendjére és eljárási szabályaira vonatkozó módosítást kellett volna a törvénygyár elé kérnie, mint ahogy miniszterelnök úr többször jelezte, hogy olyan törvényt csinál önnek, amilyet szeretne. Azt kérem tehát, hogy nagyobb szakértelemmel és tudással közelítsenek ehhez a kérdéshez. Szeretném megkérdezni a következőt. Az Országgyűlés a Margitsziget átsorolását illetően 27 törvényt módosított, és ezzel összefüggésben számos feladat rakódik újként a fővárosra. Mikor tervezi behozni a főváros, a főpolgármester úr azt a rendeletcsomagot, amiben például a Margitszigeten a kutyasétáltatás rendjére és más, közrendet, köztisztaságot, kereskedelmet vagy egyebet szabályozó kérdésként eljárni gondolnak, tehát mikor próbálnak bennünket kicsit információban gazdagítani egy ilyen rendeletmódosítással kapcsolatban. Az is érdekelne továbbá, hogy a Margitsziget területére jelenleg még érvényes XIII. kerületi építési szabályzat mikor és milyen formában fog a saját építési szabályzatunkkal lecserélődni. Ezekre a kérdésekre szerettem volna választ kapni, és továbbra is a 150 milliós kérdés, hogy mi volt a cél és mi a koncepció, vagy mi a konkrét, határozott szándék, ami ezt a lépéssorozatot indokolta. Utolsó utolsó utáni kérdésként azért érdekelt volna, hogy miért nem tárgyalt a Közgyűlés érdemben erről a kérdéskörről a döntést megelőzően. MOLNÁR GYULA (MSZP): Miért pont a XIII. kerület? Miért pont a Margitsziget? Ezt kérdezte meg Horváth Csaba is, hogy mondják már el, hogy miért pont ez. Annyi megoldás lehetett volna arra, hogy azt a 25 milliárdot eltapsolják másképp; ugyanúgy meg lehetett volna csinálni akkor is, ha közigazgatási értelemben ez a XIII. kerületé. Az a probléma, hogy azt az alapelvet billentjük ki ezzel a dologgal, amihez egyébként más szempontból meg semmilyen módon nem nyúlnak hozzá. Egyetértünk tehát abban, és ezt tényleg szívesen kimondom – és azért vagyok hiteles, ellentétben önnel, aki kerületi polgármesterként másként beszél, mint főpolgármesterként, mert én kerületi polgármesterként is mindig ezt mondtam –, hogy ezt a várost egységes fejlesztési szervezetnek kell tekinteni. Nem helyes, amikor a 23 kerületi polgármester szándéka, képessége és lehetősége szabdalja szét ennek a városnak a fejlesztését. Ezt igenis, egységesen kell vagy kellene kezelni, errefelé kellene mennie a törvénynek. Nem tudom, milyen mondatokat mondott volna ön III. kerületi, óbudai polgármesterként, ha a Hajógyári-szigettel ugyanezt csinálják; ismerve az ön rendkívül éles fogalmazásait és hihetetlen humorát, azt gondolom, hogy nagyon sokat nevetnénk azokon a mondatokon, amiket elmondott volna. 2013. október 15. (InfoRádió) Tarlós István hozzátette: a másik itt megvalósuló beruházás, a múzeumi negyed alapvetően a kormány hatáskörébe tartozik, de az elképzeléseket teljes mértékben támogatja a főváros. 2013. november 10. (Népszabadság) 160

A következő nyertesekre is marad néhány projekt-hagyaték, mint például a Normafaberuházás, a Múzeumi Negyed vagy éppen a Római-part mobilgátja? – Meggyőződésem, hogy mindhárom beruházás olyan jelentős mértékben befolyásolja a városlakók életét, hogy lehetővé kell tenni számukra, hogy népszavazás útján fejezhessék ki a véleményüket. A magánvéleményem szerint Budapest éghajlata nem alkalmas prosperáló sícentrum üzemeltetésére. De rossz ötletnek tartom a Városliget épületekkel való bekerítését különösképpen irdatlan mennyiségű közpénz felhasználásával. Ez még akkor is hiba, ha egyébként a múzeumok építése helyes cél. A megállított kormányzatinegyed-beruházás Nyugati pályaudvar mögötti területe jobb helyszín lehetne. Az árvízi védekezést szerintem meg kell oldani, a védművet valahol meg kell építeni. De az MTA és a BME után a budapestieket is meg kell kérdezni erről.

161

Holdingok - A budapesti Bermuda-háromszög A fideszes városvezetés csodaszervezetnek szánta őket, amelyek minden közlekedéssel és városüzemeltetéssel kapcsolatos problémát megold. Megoldások helyett eddig kisgömböcként csak milliárdokat, vállalatokat és beruházásokat nyeltek el. A BVK közbeszerzései miatt a bűncselekmény gyanújának árnyéka vetül a holdingra, sőt pénzbüntetésekkel nehezítik meg a város helyzetét, és nincs rend a cégeikben sem. A BKK látványosabban nyeli a milliárdokat és szórja a pénzt, osztja az észt, fényezi önmagát, miközben megbízásokat nyel el, melyeket nem teljesít. Három év telt el és a két Holding egyre hatalmasabb, egyre áttekinthetetlenebbek az ügyeik, egyre jobban látszik nem a közgyűlés, nem Tarlós István irányítja a gigacégeket, hanem a fideszes oligarchák érdekei a városvezetésbe beépült bábjaik segítségével. A Vitézy-uradalom az átláthatósági kirakatszervezet helyett az átláthatatlanság szimbóluma lett 2011-ben. A BKK immár három éve a kialakulás, a szervezeti építkezés fázisában, ezért aztán nemigen jut idejük a munkára. A milliárdos befektetés eredménye 200 milliárdos bukás, egy országos buszsáv botrány, tanulmányok, vizsgálatok, koncepció tervezetek tömkelege, de semmi kézzelfogható Az első évben Vitézy csapata, miután nagy körítés közepette 200 milliárdos járműbeszerzésre fordítható EU-s támogatásról írt alá megállapodást, egyből el is vesztette azt, mert a kormány visszalépett. Így maradtak a kis sikerek, mint a HÉV vonalak megszámozása, vagy egy óriási botrány, a budaörsi buszsáv rajtaütésszerű kialakítása, amely miatt Székesfehérvárig állt a dugó. Senki nem jellemezheti jobban Vitézy munkáját, mint a névleges főnöke a főpolgármester: "nem helyeslem, hogy ütemtelenül halmoz el levelekkel, melyek tartalma legalábbis részben, elkésett intézkedések, vagy utolsó pillanatban előadott, határidős elképzelések adminisztrációs önigazolását szolgálja (...) az a határozott kérésem, hogy ezen a szokásán változtasson (...) különös tekintettel arra kérem ezt, mert olykor nem az előadott folyamat egészét, annak csak bizonyos részleteit fejti ki." BVK a fekete lyuk amely csendben növekszik, és ahogy terjeszkedik úgy lesz egyre veszélyesebb 15 milliárdos tőkeemelés, szinte az összes fővárosi cég begyűjtésével, és a Vízművek megvásárlásával egy több száz milliárdos értékű cégcsoport jött létre. Az, hogy nem minden van rendben a BVK körül, jelzi a vezetők hirtelen lemondása, vagy az, hogy Zugló volt fideszes alpolgármester, miután összeveszett főnökével, főkéményseprő lett a fővárosi kéményseprő cég élén. Az egyik legkockázatosabb terjeszkedés a Vízművek visszavásárlása volt, mert nincs semmi biztosíték a későbbi államosítással kapcsolatban. A BVK fekete báránya a Temetkezési Intézet - ahol a vezetőknek luxuslimuzin és fürdőbérlet, az elhunyt polgártároknak csillagászati árak és pompaautó jár Épp, hogy megszáradt a tinta a BTI öndicsérő közleményén a hatalmas megtakarításokról és az új pompaautókról, és kitört a botrány a BTI vezetőnek luxus kiadásairól: az Audikról és a fürdőbérletekről. Majd 162

következett az ügyészségi feljelentés a hűtlen kezelésről, a 2010-es veszteség eltúlzása, a fiktív szerződések, de következmény semmi, mert György István főpolgármester-helyettes mindig megvédi emberét. Még a Nemzeti Sírkert neves halottainak kiebrudalásának bejelentése körüli botrány után is csak egy hét felfüggesztésig terjedt Tarlós erejéből. Pazarlás, luxus, bírságok és milliárdos mutyik – a BKK és a BVK 2012-ben lendületbe jött A BVK idén a Rumbach Sebestyén utcába költözött, 3787 négyzetméteren rendezkedett be 500 dolgozóval, írja a Blikk. Ugyanitt dolgozik a Parking Kft. és a taxiállomásokat üzemeltető önkormányzati cég is. A BKK korábban a Főpolgármesteri Irodában működött szétszórt irodákban, de kinőtték az ott használt 2000 négyzetmétert. A BKK idei költségvetése nyolcszor annyi, mint tavaly, tízmilliárd forint, írta a Blikk. Vitézy Dávid a vállalat vezérigazgatójaként közel kétmillió forintot vihetett haza havonta, de a legrosszabbul kereső munkatársak is havi 337 ezer forintot kerestek. Botrányt keltett Vitézyék luxusautópark bérlése, a belső vizsgálat során előkerült vacsoraszámlák. A BKK-nál a külső szolgáltatások összértéke – szakértők, számlavezetés stb. – az előzetes tervek szerint meghaladja a 259 millió forintot. Ez 160 millióval több a tavalyinál. A társaság alaptevékenységének ellátására, egyebek között az egységes csoportszintű szabályozásra, közös képzésekre, a kollektív szerződések felülvizsgálatára, új létszámgazdálkodási és egyéni értékelési rendszer, valamint beszerzési szabályzatok kidolgozására az idén jóval többet költenek. Egész pontosan 939 milliót emészt fel a cég idei üzleti terve szerint. A Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyott beszámoló szerint a holding funkciók ellátásának költsége 507 millió forintról 870 millióra nőtt az idén. A gyanús ügyek pedig mindkét holdingnál vannak, és több tízmilliós közbeszerzési bírságot szedett össze a két cég. Simonka Csaba, a Fővárosi Közgyűlés közbeszerzési bizottságának szocialista delegáltja szerint: a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT) beruházásának egyik szennyvízcsatornázásra vonatkozó alprojektjével kapcsolatban visszaélés gyanúja merült fel. A 40 milliárd forint összértékű beruházásban a feltételezett közbeszerzési visszásságok legalább 2-3 milliárd forint kárt okozhatnak a fővárosnak, de az összeg az uniós támogatás elvesztése esetén 10 milliárd forintra is nőhet. Az MSZP fővárosi frakciója már 2011 novemberében jelezte: milliárdos gyanús beszerzést sejt a csepeli szennyvíztisztító egyik kapcsolódó beruházásánál. Horváth Csaba frakcióvezető szerint ezért sem engedi a Fidesz, hogy létrehozzanak egy beruházásokat vizsgáló, ellenzéki vezetésű bizottságot. A szocialista politikus szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, már 2011 nyár elején javasolták, hogy hozzanak létre egy ellenzéki vezetésű bizottságot, amely a közbeszerzéseket vizsgálná. A BKK által kiírt busztender a BKV számára a szerződés jelentette évi mintegy 2-3 milliárd forintosra becsült többletköltséget jelent. Ez az ügy rámutatott, hogy Tarlós nem bírja eltávolítani Vitézyt. Feszült maradt, sőt talán tovább romlott a busztender miatt amúgy is terhelt viszony Tarlós és a Fidesz-frakció, valamint a főpolgármester és a BKK-vezér között. Tarlós a közgyűlést követő tájékoztatóján a frakciónak "üzenhetett", amikor arra kérte az

163

Országgyűlésben is jelen lévő közgyűlési képviselőket, hogy hatékonyabban lobbizzanak a főváros érdekében, mert az eddigi eredmények "szerények". Az pedig már Vitézy Dávid BKK-vezérnek szólt, hogy Tarlós bejelentette: az eddigi egy helyett három helyettese felügyeli a jövőben a BKK-t, és módosítják a főváros és a BKK közötti feladatellátási szerződést is, mert a mai változat "értelmezgetésekre" adhat lehetőséget. Emlékezetes, korábban a főpolgármester megpróbálta Vitézy vezérigazgató feladatainak egy részét máshoz rendelni, de a cégvezető a Tarlóssal gyakran szembenálló Fidesz-frakciótól kért és kapott is "védelmet". Az MSZP feljelentést tett és vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, de a fideszes többség leszavazta. Csoda helyett egy Bermuda háromszög és egy fekete lyuk szabadult rá Budapestre A fideszes városvezetés csodaszervezetnek szánta őket, amelyek minden közlekedéssel és városüzemeltetéssel kapcsolatos problémát megold. Megoldások helyett eddig kisgömböcként csak milliárdokat, vállalatokat és beruházásokat nyeltek el. A BVK közbeszerzései miatt a bűncselekmény gyanújának árnyéka vetül a holdingra, sőt pénzbüntetésekkel nehezítik meg a város helyzetét, és nincs rend a cégeikben sem. A BKK látványosabban nyeli a milliárdokat és szórja a pénzt, osztja az észt, fényezi önmagát, miközben megbízásokat nyel el, melyeket nem teljesít. Két év telt el és a két Holding egyre hatalmasabb, egyre áttekinthetetlenebbek az ügyeik, egyre jobban látszik nem a közgyűlés, nem Tarlós István irányítja a gigacégeket, hanem a fideszes oligarchák érdekei a városvezetésbe beépült bábjaik segítségével. 2013 – a jól szervezett káosz és a városházi cicaharc éve A két budapesti holding működésének hatékonyságát a lehető legjobban jellemzi, ahogyan a BVK és a BKK a januári hóhelyzetet kezelte. Pontosabban ahogyan nem kezelte. Népszerű városi legenda és pesti poén, amikor a közterület-fenntartó vezetője lenyilatkozza, hogy a társaságot váratlanul érte a téli havazás. Unalomig elcsépelt poén, de sosem gondoltuk volna, hogy egyszer valósággá válik. Így viszont már kevésbé vicces. Január 14-re virradó éjszaka a meteorológiai jelentések ellenére az FKF csak a hókotróinak egy részét állította ki a városba, ennek köszönhetően hajnalra Budapest közlekedése teljesen megbénult. A kialakult káoszt és feszültséget a BKK azzal akarta oldani, hogy aznapra ingyenessé tették a tömegközlekedést, ez azonban nagy kockázatot nem jelentett, a BKK járatai ugyanis csak elvétve közlekedtek. Ennél azonban fontosabb volt, hogy a megállókban néhány percenként bemondták, hogy az intézkedés Tarlós István főpolgármester utasítására történt. Márai Sándor szavait parafrazálva mondhatnánk, hogy ez akár nevetséges is lehetne, ha nem lenne szomorú, az elmúlt években azonban a BVK-t meglepő januári havazásnál sokkal súlyosabb esetek is lelepleződtek. Ezek közül a legsúlyosabbra az MSZP hívta fel a figyelmet, amikor leleplezte az elmúlt 25 év legnagyobb tudatos környezetkárosítását. Szaniszló Sándor fővárosi képviselő tárta a nyilvánosság elé, hogy az elmúlt években olajiszap és egyéb súlyosan mérgező vegyi anyagokat öntöttek tisztítatlanul a földbe a Fővárosi 164

Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. XVIII. kerületi telephelyén. A szándékos környezetrombolást az a 100 százalékban fővárosi tulajdonú cég követte el, amelynek pont a környezet védelme a legfontosabb feladata! A fideszes hazugsággyár persze rögtön teljes gőzzel termelt, a tagadást a bagatellizálás, azt pedig az egymásra-, sőt, a visszamutogatás követte. Tarlós István csak az ellenzék nyomására vált meg az FTSZV vezetőjétől, ám mint kiderült, még csak nem is menesztette: a volt cégvezetőtől közös megegyezéssel váltak meg, hogy aztán egy héttel később az úriember már a főváros másik cégénél, a Fővárosi Vízműveknél kapjon mérnöki állást. Azóta sem tudjuk, kik az igazi felelősei az elmúlt évtizedek legsúlyosabb környezetrombolásának, pedig az ügy nemcsak szakmai, hanem politikai is büntetőjogi felelősséget is felvet. Az olajiszap-katasztrófával ugyanis valaki vagy valakik igencsak jól jártak. Bízunk benne, hogy a megindult rendőrségi nyomozás választ ad majd a felvetődő kérdésekre. A győzelmi jelentések ellenére a BKK háza táján is botrány botrányt ért 2013-ban. Azt, hogy a BKK nagyra törő terveiből semmi sem lesz, már akkor lehetett sejteni, amikor kiderült, hogy az uniós támogatásból megvásárolni tervezett 96 villamos és 93 trolibusz helyett a kormány csak 37 villamos és 24 troli beszerzésére adott engedélyt. A közbeszerzéseket azonban még a csökkentett tartalomra sem sikerült rendesen kiírni. A trolitenderre lényegében senki sem jelentkezett, a villamostender eredményét pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság semmisítette meg, miután kiderült, hogy a BKK indokolatlanul zárta ki a közbeszerzésből a legjobb ajánlatot tevő Skodát, amely természetesen nem mulasztotta el megtámadni a tender eredményét. Pedig az idő szorít; az új járműveknek ugyanis 2015-ig forgalomba kellene állni, máskülönben Budapest elveszíti a felhasználható uniós támogatást. Míg a trolibuszok esetében a határidő tartható, könnyen elképzelhető, hogy egy új villamostender kiírásával, az elbírálással, a szerződéskötéssel a főváros kicsúszhat a határidőből, több 10 milliárd forintot húzva ki ezzel a főváros kasszájából, sőt, tekinthetjük úgy, hogy a budapestiek zsebéből. Az előző városvezetés által örökül, a Fidesz által pedig a fiókban hagyott projektek fontosságára az új városvezetés – nem meglepő módon – csak a választást megelőző hónapokban jött rá. Ennek köszönhető, hogy a már évek óta esedékes közlekedési beruházásokat a BKK mindenféle összehangolás és ütemezés nélkül szabadította a budapestiek nyakára, megbénítva ezzel a főváros közlekedését, épp a szeptemberi iskolakezdés idején. Egyszerre zajlik az 1-es és a 3-as villamos felújítása, a Ferenciek tere átépítése, egyszerre végeztek felújítási munkákat az Erzsébet és a Petőfi hídon. Lezárták a Kossuth teret, a 2-es metrót a biztosítóberendezések cseréje miatt esténként és hétvégenként buszok pótolják, a káosz tehát garantált. A budapestiek érdekeivel a városvezetés nem törődik, az egyetlen cél, amely a szemük előtt lebeg, nem más, mint hogy minden készüljön el a tavaszi országgyűlési választásokig.

165

Erre a káoszra hívta fel a figyelmet Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, de érdemi intézkedés helyett Vitézy Dávid BKK-vezérigazgató csak egy fröcskölődő, személyeskedő, saját tehetetlenségét visszamutogatással leplező közleményt volt képes kiadni, amelynek kis hozzá értéssel minden mondata könnyedén cáfolható. Érdekes módon a cáfolatot épp Vitézy főnöke adta meg, aki 18 pontos intézkedéscsomagot rakott a BKK nyakába, enyhítendő a Budapesten kialakult közlekedési káoszt. Ekkor vette kezdetét az a városházi cicaharc, amely ma is tart. A 18 pontos csomagot a villamosfelújítások kezdetekor egy újabb, ezúttal 20 pontos pakk követte, amelyet Tarlós lényegében a sajtón keresztül juttatott el Vitézyhez. Miközben Tarlós a saját beosztottját alázta, megtiltotta neki a nyilatkozatot, mondván: Vitézy vezérigazgató, nem pedig primadonna. Nem ment akadálytalanul a fix tarifákat, az egységes minőséget és egységes arculatot célzó új budapesti taxirendelet létrehozása sem, az új szabályozás ugyanis eredetileg teljesíthetetlen terheket rótt volna a taxisokra. Érdekes azonban az a hozzáállás, ahogyan a városvezetés kezelte a rendelet szükségszerű módosításait. Az MSZP frakció több, a rendelet betartását és betartatását megkönnyítő módosító javaslatot nyújtott be a közgyűlésnek, a fideszes vezetés azonban mindegyiket lesöpörte, hogy aztán a módosításokat a következő ülésre már a sajátjukként terjesszék be. Archívum 2009. szeptember 1. A Nemzet Fővárosa – Tarlós István Budapest Programja (14.o.) „Az új közszolgáltatási modell másik fontos eleme lesz a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK Zrt.) létrehozása. Ez az egyéni és közösségi közlekedéssel kapcsolatos tulajdonosi, megrendelői feladatok előkészítését és végrehajtását látja el, végre egy intézményben összefogva és felelősséggel vállalva Budapest teljes közlekedési rendszerének működtetését és fejlesztését.” 2011. január 31. Fővárosi Közgyűlés – a Budapesti Közlekedési Központ születése A fővárosi közlekedési intézményrendszer átalakításának folytatásához szükséges döntések meghozatala. 89/2011.(01.31.) 91/2011.(01.31.) 92/2011.(01.31.) 93/2011.(01.31.) 94/2011.(01.31.) 95/2011.(01.31.) 96/2011.(01.31.) 97/2011.(01.31.) 98/2011.(01.31.) A Vitézy-uradalom az átláthatósági kirakatszervezet helyett az átláthatatlanság szimbóluma A BKK immár két éve a kialakulás, a szervezeti építkezés fázisában, ezért aztán nemigen jut idejük a munkára. 2011. augusztus 31. Fővárosi Közgyűlés – a szocialista képviselők figyelmeztetik a fideszes városvezetést. HORVÁTH CSABA (MSZP): 166

Mindig van bennem egy rossz érzés, amikor a BKK egy-egy újabb kisgömböcös előterjesztésével találkozunk. Az étvágy láthatóan nagy. Az étvágy láthatóan kiterjedne az égvilágon mindenre. A BKK pamfletje, ami tájékoztató anyagként a közgyűlési kötetbe bekötésre került, a legfinomabb kifejezéssel élve sem túl meggyőző, már ami az elvégzett munka minőségét, mennyiségét és hatékonyságát illeti, ezért nagyon nehéz azt érzékelni az elvégzett munkából – gondolva akár a jól sikerült buszsáv akciójukra is –, hogy a szervezet képes lenne érdemben, hatékonyan és korszerűen ellátni a feladatait. Lehet, hogy egyszer majd alkalmassá válik rá, de egyelőre a kisgömböcöt látom ebben a szervezetben. Éppen ezért megfontolásra javasoljuk a város vezetésének, hogy olyan projekteket, feladatokat és hatásköröket adjunk át szinte egy lendületben - ebben a közgyűlési előterjesztés-csomagban több napirend is érinti a BKK hatásköreit -, ami egyre nagyobb és nagyobb üzemeltetői, működtetői és városvezetési kockázatot hordoz magában. BIHARY GÁBOR (MSZP): Azért vagyunk nehéz helyzetben – és ezt kénytelenek vagyunk elmondani minden alkalommal a BKK-val kapcsolatban –, mert magát a koncepciót, a fővárosi közlekedésirányítás, közlekedésmenedzsment átszervezésének ezt a fajta koncepcióját elviekben támogattuk. Ezt el is mondtuk akkor, amikor egy évvel ezelőtt a Közgyűlés elé került az ezzel kapcsolatos javaslat, és a BKK létrehozatala megtörtént. Ehhez képest azzal kell szembesülnünk folyamatosan, hogy ennél sokkal lassabban és visszatekintve sem egészen áttekinthetően zajlik az átszervezés, egészen egyszerűnek tűnő lépések közel egy év alatt nem történtek meg az átszervezés tekintetében. Ezért aztán ezt a konkrét előterjesztést mi nem fogjuk most támogatni, méghozzá azért nem, mert azt szeretnénk látni, hogy ami eddig el lett döntve, az világosan végrehajtásra kerüljön, világosan áttekinthetővé váljon, hogy mi az, amivel foglalkozik a BKK, és mi az, amivel nem foglalkozik. 2010-2011: BKK - a városházi félkarú rabló formába lendül 2011 végéig 11 közgyűlési döntés a BKK részére történő működési célú pénzeszköz átadásátvételi megállapodás megkötésére a Fővárosi Önkormányzat és a BKK Zrt. között összesen 1,306 milliárd Ft értékben: ptőkéjét a Közgyűlés 2010. 10. 27-i döntésével 50 MFt. -ban határozta meg. ámogatást kapott 2010. 10. 27-i döntéssel. A BKK finanszírozhatósága érdekében a KGY 2011. 03. 23-i döntésével az alaptőkéjét 250 M ft-tal megemelte. -i KGY döntés) 2011. évre 690,5 M Ft közszolgáltatási díj megfizetését irányozza elő (hat hónapon át). Előirányzat szerepel, ami a BKK intézményrendszerének kialakítását szolgálja.

167

BKK – az öntömjénező Kis Gömböc A BKK által végzett beruházások finanszírozása uniós és fejlesztési célú pénzeszköz átadásokkal történik. Az átadott feladatok száma 32-35 db (a titokzatosságot növeli, hogy három közgyűlési döntésnél nem állapítható meg az átadás egyértelműen.) 2011-ben eddig jutottak, de a 2012-es állapotot legjobban a BKK saját, önfényező diadallistája adja vissza. 2011. január 31. Fővárosi Közgyűlési döntés. 18 milliós projekt átvétele a BKV-tól, elektronikus. jegyrendszer előkészítése elkészítése, behajtási díj elkészítés, Moszkva tér, Nyugati tér Koncepció Terv elkészítése,, BP Szive II. előkészítése 2011. június 22. Fővárosi Közgyűlési döntés. Fejlesztési célú pénzeszköz átadás napirend keretében 2011. évre összesen 418 MFt, 2012. évben 94 MFt átadásáról 2011. április 27. Fővárosi Közgyűlési döntés. Parkolási feladatok, Közlekedési rendszerfejl. Terv, 96 villamos (majd II. ütemben további 37) és 93 troli 100%-os Eu-s pénzből történő beszerzése. 2011. május 25. Fővárosi Közgyűlési döntés. Fonódó villamosok projekt 2011. május 25. Fővárosi Közgyűlési döntés. Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Kft a BKK Zrt, és a Budapest Airport Nemzetközi Repülőtérrel kötött együttműködési megállapodás 2011. június 22. Fővárosi Közgyűlési döntés. Kerékpáros rendszerfejlesztési terv, parkolás fejlesztés (hogy 688 MFt a költsége), közösségi közlekedés előnyben részesítése (84+40 MFt a költsége), 1-3 villamos fejlesztése. 2011. augusztus 31. Fővárosi Közgyűlési döntés. Dunai partszakasz rendezése,, Móricz Zs. körtér forgalom technika, rendezése, Közútkezelői feladatok,, Szigettel együttműködési megállapodás 2012-re. 2012. szeptember (bkk.hu) A Fővárosi Közgyűlés 1827/2010. (X.27.) sz. és 1835/2010. (X.27.) sz. határozatai alapján a BKK Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakításáról, valamint a Budapesti Közlekedési Központ működésének előrehaladásáról negyedévente beszámol a Fővárosi Közgyűlésnek, mely alapján az elindult átalakulási folyamat nyomon követhető. Az intézményrendszeri átalakítás előrehaladása 168

A BKK a Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására vonatkozó Koncepció megvalósítása érdekében számos intézkedést tettünk meg, többek között: -

a Társaság szervezeti és jogi kereteinek kialakítását; a jelenlegi működés, valamint a jövőbeli működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását; az intézményrendszeri átalakításhoz szükséges jogi keretek, szakmai döntések és azok megvalósításának előkészítését, végrehajtását, továbbá számos közlekedésszakmai feladat ellátásában közreműködünk.

Az eddigi tevékenységünk során felmértük az intézményrendszer átalakításáról szóló Koncepció szempontjából releváns forrásszervezetek tevékenységeit, meghatároztuk a BKKba integrálásra kerülő tevékenységeket az említett Koncepcióhoz illeszkedően, továbbá az egyes forrásszervezetek integrációjának lebonyolításának cégjogi koncepciói is elkészültek. Mindezek alapján meghatároztuk az egyes forrásszervezetek integrációjához kapcsolódó főbb feladatokat és azok végrehajtásának ütemtervét is. Egyes forrásszervezet esetében a feladatátadások folyamatban vannak, illetve 2012. január 1-jével számos tevékenység a BKK feladatkörébe kerül. A közlekedésfejlesztési feladatokról számos közgyűlési határozat született az elmúlt időszakban, melyek eredményeképpen a BKK bekapcsolódott egyes hazai és EU társfinanszírozással megvalósuló projektek előkészítési, projektmenedzsment és lebonyolítási feladataiba. A Fővárosi Közgyűlés által hozott döntések alapján 2012. január 1-től a BKK Zrt. és az általa felügyelt, irányított cégcsoport látja el az alábbi feladatokat: -

-

-

a főváros területén a parkolással kapcsolatos közfeladatokat, így különösen a parkolás egységes rendszerbe szervezésével kapcsolatos irányítási-stratégiai, fejlesztési, tervezési teendőket; Budapest főváros közterületein lévő taxiállomások létesítésével, fenntartásával, működtetésével és megszűnésével kapcsolatos feladatokat; a Fővárosi Önkormányzat felelősségi körébe tartozó úthálózat, műtárgyak, forgalomtechnikai eszközök folyamatos, zavartalan üzemeltetése és fenntartása, illetőleg a lehetőségek szerinti fejlesztése körébe tartozó feladatokat a BKK Közút Zrt. útján; közútkezelői, valamint a tömegközlekedési kezelői feladatokat.

Megkezdtük továbbá a Koncepció megvalósítása érdekében, annak igen hangsúlyos, még hiányzó elemének megvalósítását a közösségi közlekedésben, a megrendelői és szolgáltatói szerepek szétválasztását. Ennek értelmében a megrendelői feladatokat a 2012. május 1-jét követő időszakra vonatkozóan megkötendő új közszolgáltatási struktúrában a BKK-nak, mint kifejezetten erre a célra létrehozott társaságnak célszerű ellátnia. A BKK eddigi eredményei a közlekedésfejlesztésben Megalapítása óta az intézményrendszer átalakításán túl a Fővárosi Önkormányzat bevonta számos más közlekedésfejlesztési feladat elvégzésébe is a BKK-t, így: -

az útfelújítások előkészítésébe és műszaki tartalmának felülvizsgálatába; 169

-

-

a közlekedésszakmai nemzetközi kapcsolattartás feladataiba; jegyellenőrzési tevékenység fejlesztésébe, a közterület-felügyelők jegyellenőrzési évi Paraméterkönyv összeállításába és a BKV 2011. évi beruházási tervének összeállításába; forgalomtechnikai fejlesztések koordinációjába; ágazati és közösségi közlekedési hosszú távú finanszírozási koncepciók elkészítésébe; a buszüzemeltetési modell megújításába; a budapesti közösségi közlekedés 2012. évi viteldíjainak kialakításába; a fővárosi személyforgalmi behajtási díj (dugódíj) bevezetésének bevezetését megalapozó megvalósíthatósági tanulmány előkészítésébe; az elektronikus jegyrendszer bevezethetőségének vizsgálatába; a “DUNÁNK PARTJAI BUDAPESTEN” városépítészeti ötletpályázat lebonyolításába; a dunai rakpartok városfejlesztési és hasznosítási koncepciójának elkészítésével.

Eredményeink: -

-

-

-

-

A BKK végezte a 2011. évi Paraméterkönyv (a tömegközlekedés menetrendje) szakmai előkészítési és koordinációs feladatait, melynek eredményeként jelentős szolgáltatásfejlesztési lépések valósulhattak meg 2011 májusától (pl.: 6-os villamos éjjeli közlekedése, Liszt Ferenc repülőtér közlekedésének fejlesztése, buszjáratok sűrítése, stb.). A BKK előkészítésében készült el több tarifarendelet-módosítás, melyek nyomán többek között a 24 órás és 72 órás jegyek és a hetijegy érvényessége kiterjesztésre került a vasútra és a Volánbusz járataira, valamint egyes közintézmények speciális igényeit kielégítve ismét kapható az arckép nélküli bérlet. A tarifarendelet módosításai mellett egy fontos dolog nem változott: 15 év után először nem emelkedtek a jegyárak Budapesten! A BKK közreműködött a BKV 2011. évi beruházási tervének összeállításában, melynek eredményeként több forrás jut (11 milliárd Ft) a közösségi közlekedés fejlesztésére, mint bármelyik évben korábban. A beruházási terv eredményeként a jelenleg közlekedőknél korszerűbb használt autóbuszok és trolibuszok érkezhetnek Budapestre, emellett több forrás jut villamospálya-felújításra, mint az elmúlt években bármikor. Kisberuházásokra is sor került, például a Kassai téren a trolibuszok előnyben részesítése érdekében. Bevezettük a tenyértáblákat Budapesten az osztottpályás utakra, hidakra, autópályabevezetőkre helytelen irányban felhajtó autósok és a helyesen közlekedők védelmében. Beszámoztuk az összes budapesti gyorsvasutat: a metrók után a HÉV vonalak is számozást és egyedi színeket kaptak, ezzel is jelezve a hálózat egységes szemléletű kezelésére való törekvéseinket.

170

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Felgyorsítottuk a villamosokat, több vonalon rövidebb menetidővel közlekednek a járművek. A pályafelújításoknak és a kedvezőbb jelzőlámpa-hangolásnak köszönhetően több járat (pl. 18, 19, 37, 41, 59) menetideje csökkent. A BKK a BKV Zrt.-vel együttműködésben megkezdte a budapesti közforgalmú autóbuszok üzemeltetési modelljének megújítását, melynek eredményeként a ma 17 éves átlagéletkorú járműpark megújulhat és új buszok állhatnak forgalomba Budapesten. A Fővárosi Közgyűlés döntése nyomán a BKK megkezdte az elektronikus jegyrendszer előkészítését, a Közgyűlés döntött a projekt indításáról. A BKK javaslatára a Fővárosi Közgyűlés döntött az évtized egyik legjelentősebb új uniós projektjéről, a villamos és trolibusz járműbeszerzési projektről, mely alapján a BKK összeállította a pályázati dokumentációt, és folyamatos egyeztetéseket folytat a projekt támogatása érdekében. A BKK sikerrel vette át az 1-es és 3-as villamosok fejlesztését célzó beruházás irányítását és ennek eredményeként 2011 májusában a Kormány döntött a projekt közel 35 milliárd forintos uniós támogatásáról, a támogatási szerződés aláírása megtörtént, így megindulhat a beruházás 2012-ben. Az NFÜ javaslatát elfogadva elhárultak az akadályok a Budai Fonódó villamoshálózat megvalósítása elől, és a BKK ennek alapján átdolgozta a projekt tartalmát. A BKK közreműködésével Főváros a régóta húzódó villamosfejlesztési projektre 10,34 milliárd Ft uniós támogatást nyert el. A szükséges beszerzési eljárások előkészítése megtörtént. A BKK a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyásával benyújtotta azon előkészítési projekteket, melyek a következő tíz évet alapvetően meghatározó gyorsvasúti és villamoshálózati fejlesztések előkészítését jelenthetik. Az alábbi 4 előkészítési projekt támogató levelet kapott, melyek birtokában a BKK benyújtotta a projekteket: A Főváros a BKK közreműködésével saját kezébe vette és a Parking Kft. üzemeltetésébe adta a közterületi parkolás üzemeltetését a fővárosi főútvonalakon. Törvénymódosítási javaslatot készítettünk elő, melynek elfogadása nyomán bevontuk a közterület-felügyelőket a rend fenntartásába és a jegyellenőrzésbe a budapesti tömegközlekedési járműveken. A BKK aktívan közreműködött a Budapest Szíve folyamatban lévő beruházásainak (Március 15. tér, Károly körút) megmentésében, az elhibázott projektmenedzsment hibáinak korrekciójában, a beruházások sikeres lezárásában. Az M1 Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésének és meghosszabbításának megvalósíthatósági tanulmánya; Az M2 metró és a Gödöllői HÉV összekötés, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósíthatósági tanulmánya; M5 I. ütem – Az Észak-Déli regionális gyorsvasút déli szakaszának megvalósíthatósági tanulmánya; A fővárosi villamoshálózat és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciója. A BKK az V. kerületi Önkormányzattal közösen megkezdte a Budapest Szíve program II. ütemének előkészítését, mely a Ferenciek tere megújítását és a Széchenyi István tér átépítését jelentheti. 171

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Újjáélesztettük a budapesti kerékpárkölcsönző rendszer terveit, uniós támogatást kapott a BuBi-projekt, melynek megvalósítását is várhatóan nemsokára megkezdhetjük. Más európai nagyvárosokhoz hasonlóan 2013-ban Budapesten is bevezetjük a közösségi kerékpárkölcsönző-hálózatot. Ezzel párhuzamosan kerékpárosbaráttá tesszük a belvárosi utcákat, hidakat és főutakat. Számos uniós közlekedési beruházás megvalósításában vesz részt a BKK, így buszsávok fejlesztésében, a Csepeli gerincút, valamint a Rákoskeresztúri autóbuszfolyosó kialakításában. Továbbá Budapest négy kerületében, összesen 6 útvonalon épít kerékpárutakat a következő hónapokban. A kerékpárutak európai uniós forrásokból és a fővárosi költségvetés forrásaiból valósulnak meg, összesen 694 millió forintból. Ezeken túlmenően számos uniós közlekedési projekt fenntartásának projektmenedzsment feladatait végzi a BKK (pl.: dél-budai tehermentesítő út, a 3. számú főforgalmi út aktív és passzív zajvédelme). Részt vettünk a 2011. évi Sziget-fesztivál megrendezéséhez kapcsolódó szerződések kidolgozásában, melynek eredményeként a fesztivál tömegközlekedési kiszolgálása jobb lett a korábbi éveknél és jelentős forrásokhoz jutott a BKV; több mint 15 ezer CityPass karszalag fogyott, mellyel a tömegközlekedés is igénybe vehető volt. Elértük a dohányzás betiltását a budapesti tömegközlekedési megállóhelyeken. A BKK javaslatára a mozgáskorlátozottakat szállító speciális kisbuszok a tarifarendszer részeivé váltak, bérlettel és jeggyel is igénybe vehetők, a korábbi rendszer (csak két vonaljeggyel voltak igénybe vehetők) helyett. Javaslatunkra a Fővárosi Közgyűlés döntött a Margit híd hídfőinek rendezéséről, a kerékpáros-kapcsolatok javításáról és a Jászai Mari téri szintbeli gyalogos-átkelőhely létesítéséről, melyek sajnálatosan kimaradtak a hídberuházásból. Megvalósítottuk a kerékpáros piktogramokat a hídon. A Margit híd budai parti pillérében kialakított kerékpáros alagút építési munkálatai befejeződtek. Megkezdődött a létesítmény műszaki átadás- átvételi eljárása. Az alagút sikeres műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárását követően a műtárgy forgalomba helyezésére is sor kerül. Az építmény Budapest egyik legforgalmasabb kerékpáros közlekedési csomópontjában fogja a közlekedést megkönnyíteni. A lakossági visszajelzésekre való tekintettel a Főpolgármester rendelkezett a nagy port kavart Budaörsi buszsáv projekt műszaki tartalmának felülvizsgálatáról, amely még az előző városvezetés 2009-ben készítetett megvalósíthatósági tanulmánya és megkötött Támogatási Szerződés alapján előre nem várt torlódásokat okozott. A BKK forgalom szimuláció alapján elvégezte a felülvizsgálatot és javaslatot tett a projekt megszüntetésére. A Google, a BKK és a BKV együttműködésének eredményeképpen – alapos előkészítés után – 2011. június 30-tól megjelentek a budapesti közösségi közlekedési járatok menetrendjei is a Google Térképen, mely a világ minden táján ismert platform és az interneten túl a legtöbb korszerű mobiltelefonról is elérhető, vagy eleve beépített alkalmazás. A BKK a BKV-val együttműködve képviselte a Fővárost az Alstom-perben, melyben a Versailles-i Fellebbviteli Bíróság döntése alapján a BKV lehívhatta a metrókocsi172

-

-

-

-

-

-

-

szerződéssel kapcsolatos, több mint 30 milliárd forintos bankgaranciát. Ezt követően az Alstommal folytatott tárgyalásokban is részt vettünk, melynek eredményeképpen a 2-es és 4-es metróvonalra szánt szerelvények gyártása és leszállítása tárgyában megállapodásra jutottak a felek. A Főváros megbízása alapján a BKK megkezdte a régóta esedékes várospolitikai célkitűzés, a Széll Kálmán tér rekonstrukciójának előkészítését, melynek eredményeként egy olyan koncepció állt össze, amely a tér átalakításának irányvonalát, az átépítés szükséges lépcsőit meghatározza. A Magyar Állam és a Főváros közötti támogatási szerződés megkötése megtörtént. A szükséges beszerzési eljárások előkészítése megtörtént. A NIF Zrt. projektjéhez kapcsolódva a BKK megkezdte a Nyugati téri aluljáró rekonstrukció projekt előkészítését, és hosszú évek után először végre folyamatos együttműködés van Budapest (a BKK) és a NIF között a Fővárost érintő elővárosi vasúti fejlesztésekkel kapcsolatban, azok városi kapcsolatrendszerének fejlesztése érdekében. A Budapesti Közlekedési Központ előkészítette javaslatát, mely azt a várospolitikai célt kívánja elősegíteni, hogy a közösségi közlekedés ára minél inkább versenyképes legyen az egyéni közlekedéssel szemben. Ennek érdekében 2012-ben sem emelkednek a jegyárak. Emellett bevezetésre kerül a csoportos napijegy, szélesebb kör veheti igénybe a kisgyerekes bérletet, kutyák számára is lehet napi- és hetijegyet váltani, az éves bérletet vásárlók választhatnak az 1 db éves és a 12 db havi bérletszelvény között, a HÉV-bérletek az éjszakai buszon is érvényesek. A 2012. évi fővárosi útfelújítási program előkészítése és terveztetése 2011-től a BKK feladata, a felújítási munkák kiviteleztetésének lebonyolítását pedig a BKK Közút Zrt. végzi. A 2012-ben és 2013-ban felújításra javasolt útszakaszok jegyzéke már elkészült. A BKK 2012-ben is folytatja a P+R (Park and Ride) és B+R (Bike and Ride) parkolók rendszerének koncepcionális előkészítését, megvalósítását, melyhez kapcsolódó döntés- előkészítő anyagot készített el. A BKK részt vett a teherforgalmi behajtási díj- és kedvezményrendszer módosítására vonatkozó javaslat kialakításában annak érdekében, hogy a korábbi Teherforgalmi rendelet preambulumával összhangban az valóban elősegítse a főváros levegőminőségének javulását és a zajterhelés csökkenését. A Margit híd és kapcsolódó közlekedési rendszer fejlesztése c. projekt kivitelezésének jelentős – a híd forgalomba helyezéséhez szükséges – része 2011. szeptember 30-án befejeződött, a műszaki átadás-átvétel megtörtént. A híd használhatóságát és az esztétikai színvonalát növelő fejlesztések – például pillérszobrok restaurálása, pótlása, gyalogos közlekedés feltételeinek könnyítése, a közösségi közlekedés további fejlesztéseinek előkészítése – még 2012 folyamán is történnek, de ezek már a közlekedést jelentős mértékben nem fogják zavarni. A projekt Támogatási Szerződésének módosítására sor került, így a 6 mrd Ft európai uniós támogatás lehívása is megindult.

173

A milliárdos befektetés eredménye 200 milliárdos bukás, egy országos buszsáv botrány, tanulmányok, vizsgálatok, koncepció tervezetek tömkelege, de semmi kézzelfogható Az első évben Vitézy csapata, miután nagy körítés közepette 200 milliárdos járműbeszerzésre fordítható EU-s támogatásról írt alá megállapodást, egyből el is vesztette azt, mert a kormány visszalépett. Így maradtak a kis sikerek, mint a HÉV vonalak megszámozása, vagy egy óriási botrány, a budaörsi buszsáv rajtaütésszerű kialakítása, amely miatt Székesfehérvárig állt a dugó.

2011. november 10. (MTI) Az év végéig a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-t is a Budapesti Városüzemeltetési Központba (BVK) apportálhatják, az erre vonatkozó elvi döntést jövő szerdán hozza meg a Fővárosi Közgyűlés. A testület idén júniusban döntött arról, hogy hat, 100 százalékos fővárosi tulajdonú céget (annak üzletrészeit, részvényeit) - a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-t, a Főkert Nonprofit Zrt.-t, a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprőipari Kft.-t, a Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.-t, a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.-t - apportálnak a Budapesti Városüzemeltetési Központba. A koncepció szerint a BVK által ellenőrzött társaságok közé tartozik a később létrehozandó Fővárosi Energiagazdálkodási Kft. is. 2011. november 16. (MTI) Átveheti a Budapesti Központi Szennyvíztisztító (BKSZT) Kft. francia kézben lévő üzletrészét, illetve a csepeli szennyvíztisztító telep üzemeltetését a főváros, miután az erre vonatkozó javaslatot jóváhagyta szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Az indítványról a Fidesz és a Jobbik 21 igen, valamint az MSZP és az LMP 10 tartózkodó szavazatával határoztak. Az egyeztetéseket vezető Fodor István, a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) igazgatóságának elnöke arról számolt be: három-négy hónapos tárgyalássorozat végén jutottak egyezségre a francia tulajdonú Csepel 2005 FH Konzorciummal. Mint felidézte, a kivitelező társaság annak idején 49,8 százalékos részesedést szerzett a BKSZT-ben és négy évre megkapta az irányítási jogot. A konzorcium részesedését november 30-diki hatállyal veszi meg a BVK Holding Zrt. 50 millió forint, plusz a szerződés szerinti osztalékért. A részesedés megvásárlása mellett az üzemeltetési jogok is a fővároshoz kerülnek. Tarlós István főpolgármester a vitában hangsúlyozta: a városvezetés célja visszaszerezni minden olyan vagyonelemet, amely "kicsúszott" a főváros kezéből. Arról is beszámolt: nehéz egyeztetésen vannak túl, amely éjjel ért véget, ez a "rohamtempó" oka. 2011. december 14. (MTI) A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) részvényeinek apportálásával 15,439 milliárd forintos alaptőke-emelést hajtott végre a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) 174

Holding Zrt.-nél a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A testület idén júniusban döntött arról, hogy hat, százszázalékos fővárosi tulajdonú céget (annak üzletrészeit, részvényeit) – Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., Főkert Nonprofit Zrt., Főkétüsz Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft., Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. – apportálnak a Budapesti Városüzemeltetési Központba. Emellett arról is döntöttek, hogy a Budapesti Közlekedési Központba apportálják a közútkezelési feladatokat ellátó BKK Közút Zrt.-t, itt az alaptőke-emelés 1,5 milliárd forintnak felel meg. 2012. június 1. (MTI) Kovács Balázst nevezte ki a Fővárosi Kéményseprőipari (Főkétüsz) Kft. ügyvezető igazgatójává Tarlós István főpolgármester június 1-jei hatállyal - tájékoztatta Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója pénteken az MTI-t. Kovács Balázs (Fidesz-KDNP) csütörtökön mondott le zuglói alpolgármesteri posztjáról, mert szakmailag nem értett egyet Papcsák Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármesterrel. A BVK Holding Budapesti Városüzemeltetési Központhoz tartozó Főkétüsz igazgatói posztját 2010 októbere óta Lángfy Pál töltötte be. 2012. július 6. (MTI) A Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) szerint több pontban is valótlanságokat tartalmaz a Fővárosi Vízművekről szóló, a Népszava című lapban pénteken megjelent írás. Szűcs Panni, a BVK szóvivője az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kifejtette: a Fővárosi Közgyűlés május végén úgy döntött, hogy a társaság kisebbségi részvénycsomagját maga a vízművek vásárolja meg, a főváros pedig ehhez 12 milliárd 94 millió forint összegű részvényesi kölcsönt nyújt, amelyet a cég 2012. szeptember 7-ig köteles visszafizetni. Ezen összegre a Fővárosi Vízművek hitelt vesz fel, és ebből tesz eleget a visszafizetési kötelezettségének - írta a szóvivő, hozzátéve, hogy a főváros közvetlenül mindössze 2,5 milliárd forint ellenértékért szerzett részvénycsomagot, amely a 15,1 milliárd forint vételár része. A BVK cáfolta azt is, hogy a vételárat a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. és a Főtáv Zrt. fedezné. Szűcs Panni jelezte, hogy az érintett társaságok osztalékbefizetése a fővárosi önkormányzat költségvetési bevétele, míg a részvények vételárának fedezete a korábbiakhoz képest már a vízműveknél maradó menedzsmentdíj. 2012. szeptember 13. (MTI) Saját kérésére felmentette a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) vezérigazgatói posztjáról Bán Tamást a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön, a vezérigazgató a társaság igazgatósági elnöki posztján folytathatja a munkát. Bán Tamás az egyhangúlag meghozott határozat értelmében szeptember 17-én távozik a posztról, utódjáról október 3-án döntenek. Azon az ülésen határoznak két másik igazgatósági tagról is. Tarlós István főpolgármester az ülés elején tájékoztatta a képviselőket, hogy lemondott posztjáról a BVK igazgatósági elnöke, Fodor István, valamint a testület két tagja, Bienerth Gusztáv és Papp Géza. 175

2012. szeptember 14. (MTI) A városvezetéssel és egyes fővárosi tulajdonú cégek vezetőivel való nézetkülönbségek miatt távozott a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) igazgatóságának elnöke és két tagja nyilatkozta Tarlós István főpolgármester pénteken az MTI-nek. Az érintettek távozását csütörtökön jelentette be a városvezető. Aznap Bán Tamást, a társaság jelenlegi vezérigazgatóját szeptember 18-i hatállyal a BVK igazgatósági elnökévé választották; ezzel kapcsolatban Tarlós István jelezte, hogy zökkenőmentesen folytatódhat a munka és nagyon számít a szakemberre a továbbiakban is. A megüresedő vezérigazgatói posztra a főpolgármester Szarvas Ferencet, a MÁV volt vezetőjét jelölte, a két igazgatósági tag pedig Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnökhelyettese és Lantos Csaba üzletember, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumi elnöke lehet - a személyi döntéseket október 3-án hozza meg a Fővárosi Közgyűlés. Lemondásuk okaként említette, hogy nézetkülönbség volt köztük és a városvezetés között a munkafeltételeik, jogosítványaik vonatkozásában, több tulajdonosi garanciát kivettek volna a főváros kezéből. Másrészt voltak súrlódások az igazgatóság és más cégvezetők között is – tette hozzá. 2011. október 28. (MTI) A gazdálkodás átszervezésével az idén mintegy négyszázmillió forintot költhet fejlesztésekre a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. - közölte Horváth József, a társaság vezérigazgatója pénteken, a halottak napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Az eseményen György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a tavaly októberben meghirdetett új városüzemeltetési program alapvető változásokat hozott a budapesti közszolgáltató cégek életben. Mint mondta, szakítottak azzal a gyakorlattal, amely "elhíresítette az elmúlt önkormányzati ciklus utolsó két esztendejét", amikor "kevés, csupa negatív tudósítás született" a társaságokról. György István szerint az elmúlt egy évben a cégek élére kinevezett új menedzsment bizonyította, képes úgy bánni a közpénzekkel, hogy fejlesztésekre is lehetőség nyíljon. Példaként említette, hogy míg a BTI tavaly 215 millió forintos veszteséget könyvelt el, addig az idei első 9 hónap eredménye 220 millió forint nyereség. Mint hozzátette: a társaság saját forrásból - a fővárosi önkormányzat támogatása nélkül - 25 szertartásautót is tudott vásárolni. Horváth József, a BTI vezérigazgatója elmondta: az első lépések között áttekintették a gazdálkodást és a cég szerződéseit, majd elindították a működőképesség megőrzéséhez és fejlesztésekhez szükséges közbeszerzéseket. Ennek eredménye az a 25 elektromos "pompaautó" is, amelyet bruttó 123 millió forintért vásároltak az elavult flotta helyére. A társaság vezetője szólt arról, hogy a BTI az idén mintegy négyszázmillió forintot fordít fejlesztésekre, az összeg egy részét ravatalozók, szociális helyiségek felújítására költik. Kitért arra, hogy az ez évi nyereség is ilyen nagyságrendű lesz, így ebből tudják fedezni a beruházásokat. Mint elmondta, a következő években is hasonló nagyságrendű projekteket terveznek, így öt év alatt európai színvonalú lesz a szolgáltatás a fővárosi sírkertekben. 2012. január 30. (MTI) 176

Miközben egyre magasabbak a temetkezési költségek, a fővárosi kegyeleti szolgáltató nem takarékoskodik saját jóléti kiadásain - írja a Népszava a birtokába jutott belső vizsgálati dokumentumok alapján. A lap hétfői száma szerint a fővárosi tulajdonban lévő Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) újonnan megválasztott igazgatóságának nagy értékű autókat béreltek: 2010 novemberétől 2011 januárjáig az öt igazgatónak négy Volkswagen Passat autót és egy Volkswagen Golf személygépkocsit, amelyek bérleti díja havi 833 ezer forint plusz áfa volt. A vezérigazgatónak 2010 telén a BTI egy Audi A6-os autót bérelt havi nettó 200 ezerért, januártól pedig kapott egy VW Passat Combit. Üzemanyagra négy vezető fél év alatt csaknem kétmillió forintot költött. Az elszámolások között megtalálható ausztriai és szlovéniai autópálya-matrica, térkép, sőt ausztriai üdülés során történt tankolás számlájának másolata is - ismerteti a lap. A cikk szerint csaknem 1,7 millióért vettek tárgyi eszközöket, képeket, szőnyegeket is. A vezérigazgató emellett 2011-re a BTI költségére félmillióért vásárolt éves bérletet a Gellért fürdőbe. Üzleti ajándék gyanánt 2011 februárjában háromszázezerért vásárolt a vezetés egy cipőtisztító gépet cipőkrémmel. A vállalat pénzügyi helyzete mindezek ellenére jól alakult 2011 augusztusára, a költségeket ugyanis nagymértékben visszafogták, a BTI bankszámláján lévő pénz év végére 200 millió forintra nőtt. Kizárólag azokat a munkálatokat végeztették el, melyek végképp szükségesek voltak. A beruházási tervben szereplő eszközöket sem szerezték be, illetve a nagyobb beruházásokat átütemezték - ismerteti a lap a vizsgálati jelentés alapján. A Népszava birtokába jutott anyagokat a fővárosi önkormányzat vezetése a lap szerint már régen megkapta, de jogi lépések nem történtek. Tarlós István főpolgármester egyelőre nem kíván feljelentést tenni, bár várhatóan a közgyűlés elé terjeszti az anomáliákat - írja a Népszava városházi forrásokra hivatkozva. Amíg a történteket bemutató jelentés további sorsáról nem döntenek, addig sem a BTI, sem a Városháza nem kommentálhatja az értesüléseket - tudatták nem hivatalosan az illetékesek a cikk szerint a lappal. 2012. január 30. (MTI) Egyrészt nem kellő ismeretanyag birtokában, másrészt egyes felvetéseket a valósághoz képest túlzó módon fogalmazott meg az a névtelen levél, amely visszaélésekkel és bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) jelenlegi vezetését; ez olvasható a főváros jelentésében, amely az ügyben indított vizsgálatot zárta le október végén közölte György István főpolgármester-helyettes hétfőn az MTI-vel. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes erre reagálva azt közölte az MTI-vel, hogy a lap az állításával ellentétben nem belső vizsgálatra, hanem egy névtelen levélre alapoz, amelyet a főváros is megkapott. Ebben a legkülönbözőbb visszaélésekkel, bűncselekmények elkövetésével vádolták a BTI jelenlegi vezetését. A névtelen levelet és mellékleteit az intézet vezérigazgatója eljuttatta a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz - olvasható a közleményben. A városvezetés a levél tartalma miatt vizsgálatot indított, ez 2011. október 21-én zárult le. A jelentés megállapítja egyebek mellett, hogy a gazdasági visszaélésekre vonatkozó állításokat egyrészt nem kellő ismeretanyag birtokában tették, ami elsősorban a társaság vezetésének

177

lejáratását célozta meg; másrészt az egyes felvetéseket a valósághoz képest túlzóan, büntetőjogi konzekvenciákat tartalmazva fogalmaztak meg. 2012. február 29. (MTI) A Jobbik kedden feljelentést tett a legfőbb ügyésznél a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. működésével kapcsolatban ismeretlen tettesek ellen, gazdasági bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt - jelentette be szerdán Staudt Gábor. A jobbikos politikus hangsúlyozta: "képviselői minőségében olyan információk jutottak a birtokába", amelyek szerint a BTI több esetben is törtvénytelenül járt el. Példaként említette, hogy információi szerint a cég 2010. évi eredményét szándékosan tüntették fel veszteségesnek, hogy ezután aztán a 2011- es eredményt javítani tudják. Emellett Staudt Gábor szerint a BTI túl magas és indokolatlan szakértői díjakat fizetett ki, tényleges munkavégzés nélküli tanácsadói szerződéseket kötött, nagy értékű gépjárműveket és ingatlanokat bérelt, valamint a közbeszerzési eljárások kiírásánál sem tartotta be a szabályokat. A jobbikos politikus emlékeztetett arra, hogy a BTI jelenlegi vezetője Horváth József, aki korábban a Szentendrei Városi Szolgáltató Zrt.-t vezette és az "ott folyó ügyekkel kapcsolatban" a Pest Megyei Főügyészség 2011 decemberében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást rendelt el. 2012. szeptember 24. (MTI) Felfüggesztette hivatalából a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) vezérigazgatóját, Horváth Józsefet a főpolgármester hétfőn. Tarlós István a vezérigazgatónak címzett, MTI-hez eljuttatott levelében azt írta: külföldi útjáról hazatérve megdöbbenéssel értesült a Fiumei úti sírkertben történt "közbotrányt okozó skandalumról". Hozzátette: a helyzet tisztázásáig felfüggeszti Horváth Józsefet, helyettesítéséről pedig a társaság belső szabályzata alapján gondoskodik. A Jobbik két országgyűlési képviselője pénteken szólította fel a kormányt, hogy azonnali hatállyal indítson vizsgálatot a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben tapasztalható állapotok kivizsgálására és a felelősök megtalálására, szerintük ugyanis Magyarország nemzeti nagyjainak és közéleti hőseinek síremlékeit a kiürítés és az újraértékesítés veszélye fenyegeti. a temetőbe "nemzeti nagyjaink és közéleti hőseink" sírjaira cetliket ragasztottak, amelyeken felhívják a hozzátartozók figyelmét, hogy lejártak a sírhelyek, a temetőben található hirdetmények szerint pedig azokat a sírhelyeket, amelyeket nem váltanak meg ismét, az igazgatóság kiüríti és újraértékesíti. Több volt főpolgármester, egyéb városvezető, művész, valamint katolikus egyházi vezető síremlékére is ilyen cédulákat tettek.

2012. június 4. (Népszabadság) A főváros közműcégeit tömörítő Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) az idén 230 millió forintot szán szakértőkre. A 15,3 millió forint adózás előtti eredményt produkáló cég a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén tárgyalt beszámolója szerint olyan feladatok elvégzéséhez 178

veszi igénybe külső szakértők szolgáltatásait, amelyek speciális szakértelmet igényelnek, eseti jelleggel merülnek fel, vagy törvény kötelezi őket erre. Az ilyenformán megrendelt szolgáltatások részben a holding funkció ellátásához, részben a BVK alapműködéséhez, valamint a csoportszintű beszerzések lebonyolításához szükségesek. Például 18 millióért rendeltek a vezérigazgató számára általános és jogi tanácsadást, 2,4 millióért vizsgáltatták felül a közszolgáltatási szerződéseket, 18 milliót költöttek a Rác fürdő ügyére, 18 milliót a vízművek részvényekhez kapcsolódó tanácsadásra, egymilliót jövedelemfelmérésre, négymilliót marketingtanácsadásra, másik négymilliót arculattervezésre és nyolcmilliót adótanácsadásra. A külső szolgáltatások összértéke – szakértők, számlavezetés stb. – az előzetes tervek szerint meghaladja a 259 millió forintot. Ez 160 millióval több a tavalyinál. A társaság alaptevékenységének ellátására, egyebek között az egységes csoportszintű szabályozásra, közös képzésekre, a kollektív szerződések felülvizsgálatára, új létszámgazdálkodási és egyéni értékelési rendszer, valamint beszerzési szabályzatok kidolgozására az idén jóval többet költenek. Egész pontosan 939 milliót emészt fel a cég idei üzleti terve szerint. A Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyott beszámoló szerint a holding funkciók ellátásának költsége 507 millió forintról 870 millióra nőtt az idén, ezt az ügyfélszolgálat és a szelektívhulladék-gazdálkodási projekt 939 millióra emeli. A kiadások növekedése alapvetően a munkavállalói létszám bővítéséből és a szakértők nagyobb értékű igénybevételéből fakad. A cég tavaly 27 főt foglalkoztatott, de az idén 39 főre tornázzák fel a létszámot. Bérre és a béren felüli juttatásokra 537 milliót fizet ki a főváros takarékoskodás okán létrehozott cége. De ez nem a teljes összeg, mert az ügyfélszolgálaton dolgozó és a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó munkavállalókat ebbe nem számolták bele. A beszámoló külön kiemeli, hogy egy ilyen csoportirányító anyavállalatnál a magasan képzettek foglalkoztatása dominál. A 39 fős cégnél négy igazgatóság és négy projektiroda működik a vezérigazgató stábja mellett. A növekvő létszám miatt újabb irodákat bérelnek a fővárosi önkormányzattól, és az idén kiépítik a saját számítógépes rendszerüket, valamint önálló weboldalt készítenek. A főváros szintén százszázalékos tulajdonában álló, üzemszerű működését 2011 második felében megkezdő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tavaly 964,7 millió forintos árbevételt ért el, ennek 98,5 százaléka a fővárosi önkormányzattól származik. A költségek 80 százalékát a 128 alkalmazott bérköltsége tette ki. A tavalyi prémiumok kifizetését – jelen beszámoló elfogadásáig – felfüggesztették, de a szerdai közgyűlési jóváhagyás megnyitotta az utat. A kiadások fennmaradó 25 százalékát az iroda és számítógép-bérleti díjak, továbbá szakértői szolgáltatások költségei tették ki. A cég adózás előtti eredménye 4,3 millió forint volt. 2011. március 7. (MTI) A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 1 millió forint bírságot szabott ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-re a múlt hétfőn, mert a nyílt útszórósó-tendert jogsértő módon nyilvánította érvénytelennek, most hétfőn pedig a nyílt tendert követő hirdetmény nélküli 179

tárgyalásos közbeszerzésről mondta ki ugyanezt - a határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelent meg. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. nettó 555 millió forint becsült értékben, nyílt közbeszerzésen akart ömlesztett útszóró sót beszerezni. A felhívás 20 ezer tonna - plusz 50 százalék - útszóró sóra szólt. Négy ajánlat érkezett, amelyek közül a legolcsóbb lett volna a nyertes. Beadáskor az Optopus Kft. nettó 18.300 forintos tonnánkénti ára volt a legjobb, és az maradt az elektronikus árlejtés után is. Az ajánlatkérő január 19-én azonban azt közölte, hogy képtelenné vált az ellenszolgáltatásra, ezért nem hirdet nyertest. Másnap viszont hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést indított 10 ezer tonna útszóró sóra. Az ajánlattételi határidő január 21. volt, és az FKF még aznap kihirdette nyertesnek a Medcare Gyógyszer és Gyógyászati Kereskedelmi Kft.-t, a szerződést nyomban meg is kötötték nettó 17.600 forintos tonnánkénti áron. Miután az ilyen zárt közbeszerzést be kell jelenteni a KDB-hez, a testület elnöke jogsértőnek tartotta a második eljárást, és jogorvoslatot kezdeményezett. 2011. november 9. (MTI) Az MSZP fővárosi frakciója milliárdos gyanús beszerzést sejt a csepeli szennyvíztisztító egyik kapcsolódó beruházásánál. Horváth Csaba frakcióvezető szerint ezért sem engedi a Fidesz, hogy létrehozzanak egy beruházásokat vizsgáló, ellenzéki vezetésű bizottságot. A szocialista politikus szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, már a nyár elején javasolták, hogy hozzanak létre egy ellenzéki vezetésű bizottságot, amely a közbeszerzéseket vizsgálná. Ezt Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester támogatta is, de a Fidesz-frakció az erre irányuló indítványt leszavazta, a főpolgármester és a Fidesz közötti egyeztetések pedig nem jártak eredménnyel. Horváth Csaba szerint sérül a beruházások átláthatósága, a képviselők sem tekinthetnek bele az ügyekbe. Hozzátette, gyanújuk nem volt alaptalan, a fővárosi szennyvíztisztító-projekt egyik kapcsolódó beruházásánál az egyik közbeszerzésnél másfél milliárdos szabálytalan beszerzés történhetett. Simonka Csaba, a közbeszerzési bizottság MSZP-s tagja a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy az egyik kapcsolódó főgyűjtőcsatorna építésére kiírták a közbeszerzést, ezt idén februárban a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette, és hatmillió forintra bírságolta a fővárost. Később újra kiírták a beszerzést, és a legalacsonyabb ajánlathoz képest 1,5 milliárddal drágábbat fogadtak el. Egy másik csatornaépítésnél ugyanígy egy 800 millióval drágább ajánlatot adó cég nyert. Elmondása szerint ezek a lépések indokolatlanok, törvénytelenek és szabálytalanok voltak. Ezek okát a vizsgálóbizottságban akarták kideríteni, de erre nincs lehetőség. Simonka Csaba felszólította a Fideszt, hogy ne "herdálják tovább" a budapestiek milliárdjait, és ne folytassák az "asztal alatti, kinyomozhatatlan politikai játszmákat". Tarlós Istvántól azt kérte, hogy függessze fel a gyanús beszerzési határozatokat. Horváth Csaba ezt kiegészítve elmondta: nem lehet olyan szempont, amelynek alapján a több mint egymilliárddal magasabb ajánlatot kellett elfogadni. Hozzátette: úgy tűnik, több tucat 180

ügyben érhette kár a budapestieket, ezt írásban többször is jelezték a főpolgármesternek, egyeztető tárgyalások is voltak, de ezek eredmény nélkül zárultak. Közölte, hogy a november 16-i közgyűlésen újra beterjeszti a vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslatot. 2012. október 8. (MTI) Simonka Csaba, a Fővárosi Közgyűlés közbeszerzési bizottságának szocialista delegáltja hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT) beruházásának egyik szennyvízcsatornázásra vonatkozó alprojektjével kapcsolatban visszaélés gyanúja merült fel. Hozzátette: a 40 milliárd forint összértékű beruházásban a feltételezett közbeszerzési visszásságok legalább 2-3 milliárd forint kárt okozhatnak a fővárosnak, de az összeg az uniós támogatás elvesztése esetén 10 milliárd forintra is nőhet. Ismertette, hogy a csepeli - részben megépült, részben készülő - szennyvízcsatornázásban az az ajánlattevő nyert, aki összességében 1 milliárd forinttal magasabb ajánlatot tett, mint a legolcsóbb. Úgy vélte: ez a budapestiek pénzének elherdálása, s most jutott abba a helyzetbe, hogy konkrét bizonyítékai legyenek a feljelentéshez. Ahogy azt korábban megírtuk: harmadával megugró projektköltségek, papíron hónapok alatt felépülő csatornák, rendre elbukó hatástanulmányok, megbírságolt közbeszerzési eljárások, és mindjárt érkező uniós ellenőrzés - így menedzseli beruházásait a főváros. Úgy tűnt, nem tolerálja az MSZP a budapesti közbeszerzési visszásságokat, és a párt képviselője kivonul a fővárosi közgyűlés illetékes bizottságából. Korábban e grémiumon folyt át az összes - kivéve a BKV-t illető ügyeket - budapesti beszerzés az útfelújítástól kezdve az ingatlanok értékesítésén át a szennyvíztisztítással kapcsolatos beruházásokig. Hónapokkal ezelőtt ugyanis a főváros vezetése kiüresítette a bizottság jogkörét, és ahogy egyik forrásunk fogalmazott: gyakorlatilag az 50 millió forint alatti kisajátítási ügyekre láthat rá a testület. Annak ellenére, hogy a legtöbb projektet még éppen ez a bizottság tette sínre, ám az ügyeket (és a hozzájuk kapcsolódó, többletköltséget jelentő, olykor újabb közbeszerzést igénylő pluszfeladatokat) a különböző, fővárosi tulajdonú cégekhez szervezték ki. Azaz, magyarázta Simonka Csaba, a grémium szocialista tagja, amennyiben a vállalatok éves beszámolójukban nem szerepeltetik ezeket az ügyeket, és erre nem kötelesek, akkor e közbeszerzésekre senki nem lát rá, és súlyosan sérül a transzparencia elve. Hiszen nem csak a bizottsági tagok vannak így elzárva az információktól, hanem minden közgyűlési képviselő, magyarán még a főpolgármester többségét biztosító frakciók sem látnak majd rá, hogy mit csinál a városvezetés sok tízmilliárd forinttal. Holott óriási összegekről van szó, példának okáért a szennyvízzel kapcsolatos beruházások összesen 250 milliárd forintra rúgnak - e summa oroszlánrészét uniós pénzek adják, az önrészt pedig a központi költségvetés és az állam állja. A beruházás-sorozat menedzselésére úgy nyolc éve a főváros létrehozta az Enviroduna Kft.-t, amelyiknek lényegében a projektek műszaki és jogi hátterét kellene biztosítania. Csakhogy, állítják a céggel kapcsolatban álló vízügyi szakemberek, meglehetősen nagy a káosz, egyrészt senki nem tudja pontosan 181

megmondani, mennyi pénz van az említett, elvileg úgy 250 milliárdos kalapban, másrészt az uniós dotáció harmadát különböző szabálytalanságok miatt már elbukta a főváros. Végül, de nem utolsósorban, magyarázta Simonka Csaba (aki egyben az Enviroduna Kft. felügyelőbizottsági tagja is), most újabb 40 milliárd forint került veszélybe. Jelenleg az agglomerációig érő "bekötő" szennyvízcsatornák épülnek, ám a 2011 októbere után esedékes projektekhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások közül még egy sem zárult le, ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság rendre megsemmisítette a főváros általa kiírt közbeszerzési folyamatok lezárásáról szóló döntést. Pedig, magyarázták a nepszava.hu-nak közbeszerzési szakértők, az eljárások során általában mód van rá (és így a főváros is megtehette volna), hogy a közbeszerzési grémium jelzése után korrigálják a folyamatokat. Így esett, például, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a közelmúltban büntette 2 millió forintra a fővárost, miután háromszor rontotta el egy - mintegy 1 millió euróért megírható – tanulmány közbeszerzését. (Ahhoz, hogy a budapesti szennyvíziszapok hosszú távú hasznosításához szükséges infrastruktúra kiépülhessen, az EU előfeltételként egy hatástanulmányt követel meg. Az erről szóló közbeszerzési eljárásnak azonban a mai napig nincs győztese a közbeszerzési eljárásnak, mivel a három pályázó cégből kettőt törvényellenesen nyilvánítottak nyertesnek, mivel mindkettő érvénytelen pályázatot nyújtott be. A főváros annyit mondott, hogy nem ért egyet a Döntőbizottság verdiktjével. Továbbá Simonka szerint meglehetősen szabados a projektek költségkalkulációja is: volt olyan eljárás, ahol a projektösszeget 9 millió euróra becsülte az Enviroduna Kft., ám egy 12 millió eurós pályázat lett a befutó - ami az eredeti "árat" egyharmaddal fejeli meg. Tehát pont azért lépnek hátra a közbeszerzési döntőbizottságban a szocialisták, mert nem akarnak ahhoz asszisztálni, hogy az amúgy is komoly hiánnyal küzdő főváros pénzét "elmutyizzák", mondta Simonka. 2012. október 16. (Népszava) Hűtlen kezelés gyanúja miatti büntetőfeljelentés lehet a vége a nyár óta húzódó fővárosi busztendernek, mert a pályázat eredményhirdetési határideje ma lejár, és van rá esély, hogy a számtalan pénzügyi, illetve jogi aggály ellenére győztest hirdetnek. A 8+2 évre szóló megbízás összértéke elérheti a 82 milliárd forintot, amelyet már hónapok óta a zsebében érezhet az egyetlen ajánlattevő, vagyis az egyetlen esélyes VT-Transman Kft. - a cégben résztulajdonos "csendestárs" Széles Gábor nagyvállalkozó. A gondot nem is az ő személye, vagy a BKV-nak korábban is alvállalkozóként dolgozó cég okozza, hanem a buszüzemeltetés megoldatlan finanszírozása és a vele járó jogi problémák. Ezek miatt próbálta minden érintett döntéshozó az elmúlt hetekben másra hárítani a jogi és pénzügyi szempontból is egyre inkább zsákutcának bizonyuló busztendert. Október elején a pályázatot kiíró cégek - a BKV és annak vagyonkezelője, a Vitézy Dávid vezette Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. - igazgatóságai nem hirdették ki a tender győztesének a VTTransman-t, hanem levélben a főpolgármesterhez fordultak. Ebben garanciát vártak a 182

tulajdonos fővárostól, hogy a BKV számára a szerződés jelentette évi mintegy 2-3 milliárd forintosra becsült többletköltséget előteremti. A múlt héten a helyzet rendezésének felelősségét Tarlós István "továbbpasszolta" a tulajdonosi jogokat gyakorló fővárosi közgyűlésnek, a testület pedig tegnap úgy döntött, hogy ők sem döntenek, így "visszadobták" a labdát a BKV és a BKK igazgatóságának. A két vezető testület ezért mára rendkívüli ülést volt kénytelen összehívni: valamilyen döntést muszáj lesz hozniuk, hiszen ma lejár a tender eredményhirdetési határideje. Az igazgatóságok helyzete nem könnyű: az összesen 150 új autóbuszra nagy szüksége lenne az 1300 darabos, 90 százalékban leromlott állapotú, és átlagosan 17 éves buszparkkal rendelkező BKV-nak, csak éppen kiderült, hogy nincs pénz a BKK által kitalált és feltétlen támogatott új buszüzemeltetési modell finanszírozására. Nemcsak most nincs pénz, nem is volt, márpedig a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint nem lehet úgy pályázatot kiírni, ha annak nincs meg a fedezete, mert az a jelentkező megtévesztése. A kényes döntést nem vállalta a fővárosi közgyűlés sem, pedig háromféle javaslat is szerepelt a testület előtt. Ezek közül a "B" változat lett volna a járható út, ugyanis ez - elismerve, hogy nincs fedezet a többletköltségre - megtiltotta volna a szerződéskötést. Nem ezt szavazták meg a képviselők, és még csak nem is az "A" változatot. Ez sem lett volna sokkal jobb, ugyanis ebben a közgyűlés a bizonytalan lábakon álló jövő évi fővárosi költségvetés terhére ígérte volna meg a pénz előteremtését - igaz, a szabálytalan tenderkiírásra ez sem lett volna megoldás. A több mint kétórás vita után végül a Fidesz-KDNP és a Jobbik támogató voksaival Kaltenbach Jenő LMP- frakcióvezető tévedésből szavazott igennel - a "C" változatot fogadták el, melyet az MSZP és az LMP elutasított. Ebben eredetileg szerepelt az a félmondat, hogy ha többletforrásra van szükség, akkor azt a főváros nem tudja biztosítani, de végül ez kikerült a szövegből, amely így csak arról rendelkezett, hogy a közbeszerzés eredménye a társaságok igazgatóságának hatáskörébe tartozik, döntsenek ők. Tarlós István nem szavazott az előterjesztésről, ezt utóbb azzal magyarázta, hogy sem a város, sem a BKV jövő évi költségvetése nem garantált. Ezek szerint hiába próbálták másfél órán át győzködni a kormánypárti frakció tagjai a közgyűlés előtt a főpolgármestert. A cégek jelzése nyomán ugyanis korábban Tarlós is aggályait fogalmazta meg a fedezethiány miatt. A közgyűlési vitában az ellenzéki frakciók is többnyire ezt kifogásolták. Az MSZP frakcióvezetője, Horváth Csaba pedig előre jelezte, ha ilyen feltételek mellett eredményt és győztest hirdetnek a tenderen, akkor büntető feljelentést tesznek. Feszült maradt, sőt talán tovább romlott a busztender miatt amúgy is terhelt viszony Tarlós és a Fidesz-frakció, valamint a főpolgármester és a BKK-vezér között. Tarlós a közgyűlést követő tájékoztatóján a frakciónak "üzenhetett", amikor arra kérte az Országgyűlésben is jelen lévő közgyűlési képviselőket, hogy hatékonyabban lobbizzanak a főváros érdekében, mert az eddigi eredmények "szerények". 2011. november 9. (Blikk) 183

A BKV rövidesen csődbe mehet, ha nem kap ismét állami forintmilliárdokat, ám eközben állami vezetőket megillető luxuskocsival furikázik a BKV-t is irányító Budapesti Közlekedési Központ (BKK) minden tizedik dolgozója – tudta meg a Blikk. Az egykor harcos civil közlekedési aktivista, Vitézy Dávid által vezetett BKK jelenleg alig több mint 100 főt foglalkoztat, a budapesti tömegközlekedés megszervezésével megbízott társaság mégis 12 fős luxusautó-flottáról írt alá bérleti szerződést – derül ki a birtokunkba került dokumentumokból. Mint ahogy azt több forrásból is megtudtuk, tíz extrákkal felszerelt, vadonatúj Skoda Superb már meg is érkezett a BKK-hoz. Sőt az egyiket Vitézy Dávid vezérigazgató és a főtanácsadójának kinevezett Nagy Levente már használja is. Ilyen felső középkategóriásnak számító személyautókkal járnak egyébként a miniszterek és az államtitkárok is. A Blikk fotós bizonyítékhoz is jutott. A szerkesztőség birtokában lévő képeken jól látszik, amint Vitézy Dávid és Nagy Levente kiszáll az új Skoda Superbből a BKV egyik telephelyén, miután a BKV tanulóbuszát követve behajtottak oda. A hátsó ülésen utaztak, az autót szolgálati sofőr vezeti. (A 26 éves Vitézy vezérigazgatónak nincs jogosítványa.) Egy ilyen jármű felszereltségtől függően 7–12 millió forintba kerül, a havi bérleti díja pedig 200–400 ezer forint lehet. Arra a kérdésünkre, hogy a BKK mennyit fizet az új autóflottáért, lapzártáig nem kaptunk választ a cégtől. Válasz hiányában azt sem tudtuk meg, hogy miért van szükségük ennyi új autóra. Internetes oldalukról viszont kiderül, hogy áprilistól decemberig mintegy 6 millió forintért vásárolnak üzemanyagkártyát. Kerestük Tarlós István főpolgármestert, helyénvalónak tartja-e a csőd közeli állapotban vergődő budapesti tömegközlekedés helyzetében az új autóflottát, de külföldi útja miatt nem válaszolt. 2012. szeptember 18. (Népszava) A kiemelt munkatársak, (ők csak huszonnégyen vannak), ennek majdnem a dupláját kapták, 685 ezer forintot havonta. A tizenegy főosztályvezető havi keresete súrolta az egymillió forintot, 936 ezer forint volt a havi járandóságuk. Az ügyvédi irodák 2011-ben 37 millió forint értékben kaptak megbízást a BKK-tól. A belső ellenőrzés megállapítása szerint a BKK jogi igazgatósága megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik, indokolatlanul vesz igénybe külsős szolgáltatást, emellett jellemző volt a vizsgált évben a párhuzamos foglalkoztatás is. Egy kis ízelítő a megbízásokból és a hozzájuk kapcsolódó kifogásokból. Hernádi és Kovács ügyvédi iroda: 2011.04.26. 1 350 000 Ft (54 óra, teljesítésigazolás jóváhagyója: vezérigazgató, aláíró: jogi igazgató) (2011.11-07-én igazolta a jogi igazgató, aki 2011.03.01.-03-31. - amikorra a teljesítés szólt - nem volt a társaság alkalmazásában) 2011. 05.31. 1 175 000 Ft, 184

2011.09.23. 550 000 Ft, 2011.10.31. 1 300 000 Ft , 2011.11.24. 1 550 000 Ft (mindent a jogi igazgató egyedül igazolt ) Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda: 2011.10.13. 1 476 875 Ft 2011.11.14. 2 374 000 Ft Sirály és társa ügyvédi iroda: ( nincs szerződés, de van kifizetés 3 alkalom 2011.08.01. 684 375 Ft ( összesen 2 531 000 Ft lett kifizetve) Poczkodi Balázs ügyvédi iroda: 2011.12.22. 3 125 000 Ft (elektronikus jegyrendszerre vonatkozó döntés előkészítése) Dr. Kovács Kond Ügyvédi Iroda 2011.12.01. 171 875 Ft 2011.12.31. 585 938 Ft (belső ellenőrzési szabályzat, juttatási szabályzat ellenőrzése, véleményezése- az érintettek nem is kapták meg, nem tudtak róla) BDO Magyarország Könyvvizsgáló Kft 2011-ben 6 745 000 Ft könyvvizsgálat, konzultáció BDO Forte HR- munkaügyi audit 781 250 Ft BDO Forte HR- munkaerő közvetítés 125 000 Ft COWI Magyarország - főváros közösségi közlekedés intézményi kérdései 2011.11.11. 7 500 000 Ft + ÁFA Trident World Wide Kft - biztonságtechnikai felülvizsgálat- a szerződés nincs meg 2010.12.23. 780 000 Ft + ÁFA Sem a szerződésből, sem a teljesítésigazolásból nem derül ki, hogy mi volt a feladat: - Trident WW - BDO forte HR kft Egyéb: 185

62/76 : 5.6.1. 320 296 Ft összegben: benzin, gázolaj, OSZTRÁK, SZLOVÉN, magyar autópályamatrica (nem tudni mindig ki a jogosult, nem volt szabályozva a terület) Készpénz kezelés, készpénzes fizetések: Nestlé Hungary 2011.01.07. beszerzés, számla dátum: 2011.01.31. BeHappy Nyelviskola: 177 000 Ft, nem szabályos: nincs megrendelő, teljesítés igazolás Dériné éttermi szolgáltatás: 101 000 Ft (igazgatósági megbeszélés) 2011.december Egyéb szabálytalanságok: 65/76 o. BKK által bérelt autók esetében - parkolási díj és pótdíjtartozás (1 autó) - parkolás büntetés: 104 541 Ft és 174 409 Ft (3 autóra) - autópálya-büntetés - gyorshajtási bírság - szabálytalan várakozási bírság - gépjármű káresemény javítás: 487 964 Ft 2013. január 15. (MTI) A hétfői káosz után keddre virradó éjszaka az FKF már nagyobb erőkkel vonult az utcákra, hogy a vasárnap éjszakainál jóval kisebb havazás után letakarítsa az utakat. A BKV egyik járata, a 149-es így se tud közlekedni, mert útvonalán jeges, csúszós az út. A többi járat viszont hajnalban rendben elindult. A Fővárosi Közterület-fenntartó tájékoztatása szerint keddre virradó éjszaka 85 munkagéppel és 290 hómunkással takarították az utakat - vasárnapról hétfőre virradó éjjel csak 67 munkagépet vetettek be. Az éjjel változó intenzitással esett a hó, de a vasárnap éjszakai mennyiséget még csak meg sem közelítette a lehulló csapadék. Kedd hajnalra a főváros fútjai kívétel nélkül hómentesek, de mindegyik sónedves, így csúszós. Az FKF tájékoztatása szerint éjszaka a főutakat, járdákat, közlépcsőket, gyalogátkelőhelyeket takarították, és olyan területek is voltak, ahol megkezdték a mellékutak takarítását, azonban amikor ismét havazni kezdett, a szóró járművek visszatértek a fő- és közösségi útvonalakra. A társaság közleménye szerint a II. kerületben a Szép Juhászné úton meghibásodott egy munkagépük, ami akadályozza a forgalmat. A műszaki mentést reggel kezdik meg, ezért arra kérik a járművezetőket, hogy fokozott figyelemmel közlekedjenek. A BKK tájékoztatása szerint egy vonal kivételével valamennyi járatuk közlekedik. A 149-es autóbusz nem közlekedik, mert az útvonalán jeges és csúszós az út.

186

2013. április 9., Fővárosi Közgyűlés MOLNÁR GYULA (MSZP): Igazán örülünk, hogy közel két és fél év után végre érdemben az előterjesztő előterjesztett, láttuk, hogy olvasta, fontos önnek ez a dolog, valóban úgy gondoljuk mi is, hogy az ön, az önök életében az első igazán fontos döntést fogják meghozni. Ehhez szeretnénk mi a magunk bölcsességével hozzájárulni. Megismétlem, megismételjük, hogy rendeletpártiak vagyunk, és ezáltal rendpártiak. Tehát szeretnénk, hogyha ezen a területen rend uralkodna. Azt gondoljuk, hogy ez az előterjesztés a problémákat világosan és jól definiálja, azt egy kicsit sajnálom, hogy amikor főpolgármester úr az érveit megfogalmazza, akkor a szolgáltatás színvonalát említi, de az utasok elégedettségét nem, és még egy ennél is fontosabbat elvár az ember egy főpolgármestertől, ez pedig a város jó híre, hiszen pontosan tudjuk, hogy a taxisügyek jelentősen rombolják, rombolták az elmúlt időszakban a város jó hírét. 2013. április 9. (MTI/Metropol) A Fővárosi Közgyűlés elfogadta az új fővárosi taxirendeletet keddi rendkívüli ülésén 19 igen, 2 nem és 10 tartózkodás mellett. Ezzel bevezetik a rögzített hatósági árat 450 forintos alapdíjjal, 280 forintos kilométerdíjjal és 70 forintos percdíjjal, ez magasabb a most érvényesekél. A budapesti taxitársaságoknál az alapdíj jelenleg 300 forint, az útdíj 240, a várakozási díj 60 forint. Fontos változás, hogy a fix hatósági ár az eddig olcsóbb telefonos rendelésekre is vonatkozik (ezért tüntettek hétfőn a taxisok), vagyis mindegy lesz, hogy leintik vagy telefonon hívják a taxit. Utóbbi esetben a tarifák a budapesti társaságoknál most meglehetősen eltérőek, íme néhány példa: Max Taxi: 167 forint Taxi2000: 202 forint Taxi4: 202 forint Minimobil: 208 forint RT5 (Rádió Tele5 Taxi Holding): 218 forint Főtaxi: 225 forint City Taxi: 240 forint 6x6 Taxi: 240 forint Az új jogszabály szerint az autók legfeljebb 10 évesek lehetnek, tengelytávjuknak legalább 2550 milliméternek, csomagterüknek 430 literesnek, motoruknak pedig 55 kilowatt teljesítményűnek kell lenniük, és teljesíteniük kell az Euro IV-es, 2018-tól pedig az Euro V-ös károsanyag-kibocsátási normát. A rendelet 2013. szeptember elsején lép hatályba. Akinek a rendelet kihirdetésekor működő 187

taxija nem felel meg a rendeletben előírt egyes műszaki paramétereknek, az 2015. július 1jéig használhatja a taxiját éves vizsgáztatás mellett, de 2014. szeptember elsejétől csak 10 évnél fiatalabb járművek közlekedhetnek, és sárga alapszínűnek kell lenniük. További előírások:     

minden taxin azonos utastájékoztató matricáknak, illetve szabadjelzőnek kell lennie az autóknak március 15. és október 15. között működőképes légkondicionáló berendezéssel kell rendelkeznie október 15. és március 15. között kötelező lesz a téli gumi használata minden taxiban dohányzási tilalom lesz kötelezővé válik a bankkártyás fizetés lehetővé tétele

A fuvarszervezőkkel szemben pénzügyi alkalmassági feltételeket támasztanak, logójukat a járművekre csak meghatározott helyen ragaszthatják fel. Tarlós István főpolgármester a vitában azt mondta, halaszthatatlannak tűnő problémát kell megoldani, és tudható volt, hogy ha egyszer hozzányúlnak a rendelethez, akkor érdekellentétek, feszültségek lesznek. Hangsúlyozta, hogy csaknem két év alatt több mint negyven egyeztetést tartottak, és senkinek nem akarnak kedvezni senki kárára. A főváros szerint 5500 személytaxira kötöttek tavaly droszthasználati megállapodást Budapesten. A Jobbik évenkénti tarifavizsgálatot szeretne

A Jobbik fővárosi frakciója támogatja a fix taxis tarifa bevezetését, emellett a budapesti taxizásban egységes arculat és műszaki követelmények bevezetését szeretné elérni - közölte Szabó György, a párt fővárosi képviselője kedden Budapesten. A fővárosi Jobbik-frakció két módosító javaslatot nyújtott be: az egyik szerint 2015-től minden év március 31-én felül kellene vizsgálni a tarifákat, egy másik pedig a taxisokkal szembeni támadások ellen nyújtana védelmet. Fuvarszervezői és városvezetői érdekeket védenek Az MSZP nem fogadja el jelenlegi formájában a taxirendelet-tervezetet, mert még a módosításokkal sem rendezné megnyugtatóan a helyzetet. Horváth Csaba frakcióvezető a Fővárosi Közgyűlés keddi rendkívüli közgyűlése előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a javaslat több városvezetői és fuvarszervezői érdeket véd, mint amennyi az utasok és a taxisok érdekeivel foglalkozik. Szerinte új piackutatásokat, felméréseket kellett volna végezni, és később, májusban kellett volna dönteni. A Párbeszéd Magyarországért fővárosi közgyűlési politikusa szerint a főváros a taxisok és a fuvarszervezők közötti vitát az utasok kárára akarja megoldani a taxirendelettel. Somfai Ágnes a Fővárosi Közgyűlés keddi rendkívüli ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján azt 188

mondta, ha megszavazzák az előterjesztést, akkor nagy mértékű áremelkedés lesz Budapesten a taxiknál, emiatt kevesebben választják majd ezt a közlekedési módot, és csak pár tőkeerős társaság marad a piacon. A javaslat rossz az utasnak, rossz a a taxisnak, de pár fuvarszervezőnek jó lesz - tette hozzá. Szerintük kormányrendelettel kellene szigorítani a taxiengedélyek kiadását, az ellenőrzéseket pedig szankciórendszerrel kellene hatékonnyá tenni. 2013. augusztus 1. Tüttő Kata közleménye: Vagy az emlékezete hagyja cserben Tarlós Istvánt, vagy tudatosan hazudik a jelenlegi főpolgármester, amikor azt állítja, hogy Budapest előző vezetése a CET-en, a 4-es metrón, a csepeli szennyvíztisztítón és a Margit híd felújításán kívül 2010-ben nem hagyott maga után előkészített beruházást - írja közleményében Tüttő Kata. Hosszan sorolhatnánk azokat a fejlesztéseket, amelyek még az előző önkormányzati ciklusban kezdődtek meg Budapesten, de már az új városvezetés fejezett be, ha befejezett egyáltalán. Sorolhatnánk azokat a projekteket is, amelyeket a főváros előző vezetése indított, de a Tarlós István fémjelezte vezetés azóta sem volt képes folytatni. A teljesség igénye nélkül vegyünk sorra néhány olyan fejlesztést, amelyek Tarlós István szerint lényegében nem is léteznek: a Budapest Szíve projektsorozat keretében a 2010 nyarán, tehát még az önkormányzati választás előtt megkezdődött a Károly körút és a Március 15. tér átépítése; bő egy évvel később ő maga adta át mindkét beruházást. A Főutca projekt első üteme már a választások előtt megvalósult, de a fejlesztés folytatásán az V. kerület ma is dolgozik. Megemlíthetnénk még, hogy amikor a jelenlegi főpolgármester elfoglalta hivatalát, már javában zajlott például a rákoskeresztúri buszfolyosó kiépítése, vagy éppen az Uzsoki utcai kórház rekonstrukciója. 2010 októberében aláírt támogatási szerződéssel rendelkezett a budai fonódó villamoshálózat. A BuBi projektet (akkori nevén Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszert) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már 2009-ben, tehát még jócskán az előző ciklusban kiemelt projektnek nyilvánította. Előkészítve kapta meg az új vezetés az 1-es és a 3-as villamos felújításának és meghosszabbításának terveit is. Tarlós István közel három éve főpolgármester, de nyilván az előző vezetés hibája, hogy ezek a beruházások máig nem fejeződtek be, sőt, még csak el sem kezdődtek... Rég használhatnák a budapestiek és a fővárosba látogató turisták az azóta Bálnává átnevezett CET-et is. A főváros jelenlegi vezetése részben műszaki okokra hivatkozva kötött bele a beruházásba, de érdekes módon miután a beruházó kiszállt a projektből, a korábban problémásnak talált műszaki megoldásokat ugyanazon ellenőr később teljesen megfelelőnek találta. 189

Érdemes megemlíteni néhány olyan beruházást is, amelyek nemcsak megkezdődtek, hanem be is fejeződtek az oly sokat kárhoztatott 2006 és 2010 közötti önkormányzati ciklusban. Ekkor zárult le például a nagykörúti villamosok cseréje, újult meg teljes egészében a műemléki Szabadság híd, és folytatódott a már korábban megkezdett útfelújítási program, amelynek keretében több száz kilométernyi fővárosi kezelésű útszakasz kapott új burkolatot. Az előző ciklusban több tízmilliárd forint értékben fejlesztések zajlottak egyebek mellett a Nyírő Gyula Kórházban, a Szent Imre Kórházban, a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban és a Heim Pál Gyermekkórházban. Az előző városvezetés átfogó fővárosi közoktatási reformot hajtott végre, Térségi Integrált Szakképző Központokat (TISZK) épített, amelyekben a fiatalok korszerű körülmények között versenyképes szaktudást kaphattak. Persze értjük, hogy Tarlós István nem szívesen beszél a korábbi egészségügyi és az oktatási fejlesztésekről, mert akkor azt is el kellene mondania, hogy az általa vezetett önkormányzat a főváros korszerű, jól felszerelt kórházait és iskoláit azóta minden lelkiismeret-furdalás nélkül átjátszotta az államnak. Budapest jelenlegi főpolgármestere gyakran emlegeti, hogy a tényekkel nem lehet vitatkozni. Nos, mi azt kérjük tőle, hogy akkor a fenti tényekkel se vitatkozzon, máskülönben kénytelenek vagyunk úgy gondolni, hogy Tarlós István tudatosan törekszik a budapestiek megtévesztésére. Az előző városvezetésre mutogatás és folyamatos hazudozás sem fedi el azt, hogy Tarlós István és a Fidesz teljesen alkalmatlan Budapest vezetésére. 2013. szeptember 25. (Klubrádió) Videófelvétellel és több száz fényképpel tudja bizonyítani a XVIII. kerületi MSZP, hogy mérgező anyagokat engednek bele a talajba a Fővárosi Település Tisztasági és Környezetvédelmi Kft. autói. Erről Szaniszló Sándor kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő beszélt a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában. Az MSZP-s önkormányzati képviselő elmondta, a főváros szippantós cége két éve folytatja ezt a tevékenységet és eddig ezt senki nem vette észre. A kocsik az ország minden területéről gyűjtik össze a veszélyes anyagokat, főként autómosóból származó vegyszeres hulladékot. Ez nehéz fémeket- szakértők szerint nyomokban arzént is – tartalmaznak – mondta. Az autók a cég saját telephelyén, a XVIII. kerület Ipacsfa utcában helyezi el a hulladékot. Az Ipacsfa utcai telephelynek sem engedélye, sem megfelelő kapacitása sincs az ilyen anyagok tárolására. Az iszapot egyszerűen a földbe temetik, holott a cég profilja és kizárólagos feladata épp ezen anyagok biztonságos szállítása és elhelyezése – hívja fel a figyelmet Szaniszló Sándor. A Főpolgármesteri Hivatalban azonnali vizsgálatot helyeztek el. Azt is megemlítette, hogy nem érti, hogy miért nem tűnik ez fel senkinek sem. Megemlítette, hogy a cég vezetője az első Orbán kormány alatt a környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkára volt, előtte a főosztályvezetője. Szaniszló Sándor furcsállja, hogy két és fél éve a

190

cég vezetőjének nem tűnik fel, hogy cége telephelyén lyukakat ásnak a földbe és öntik bele a szemetet. 2013. október 2. (Népszava) Közlekedési káosz van Budapesten, mert a fideszes városvezetés a választások előtt át akarja adni egyebek mellett a 4-es metrót, a Ferenciek terét, a Kossuth teret, a Várkert Bazárt mondta lapunknak tegnap Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője. Az ellenzéki politikus arról beszélt, hogy a fővárosi közlekedés megszervezése a Budapesti Közlekedési Központ feladata lenne, a központ azonban ehelyett most inkább zűrzavart okoz. Idén ugyanis a szükséges útfelújítások többségét "véletlenül" éppen egyszerre, iskolaidőben kezdték el, emiatt sem villamossal, busszal, trolival, sem autóval nem lehet normálisan közlekedni Budapesten. Kiszámíthatatlan, hogyan, mennyi idő alatt jutnak el a fővárosiak a munkahelyükre, az iskolába vagy az ügyeiket intézni. A szocialisták támogatják a fejlesztéseket - mondta a politikus. Arra emlékeztetett, hogy 2010 előtt volt olyan, amikor egyetlen esztendő alatt többet költöttek útfelújításra, mint a jelenlegi fideszes vezetés az elmúlt három évben. A kampánycélokat szolgáló, összehangolatlan felújításokat viszont elfogadhatatlannak tartják. Már a nyáron is gondot okozott, hogy egyszerre végeztek felújítást az Erzsébet hídon és a Petőfi hídon, nehogy véletlenül ki lehessen kerülni a dugókat - hangsúlyozta a fővárosi frakcióvezető. Hozzátette: a napokban elkezdődött az 1-es villamosvonal felújítása, amelyet a 3-asé, valamint a 61-esé követ, pedig utóbbival már korábban végezni lehetett volna.Horváth szerint a közlekedési káosz a fideszes városvezetés kudarctörténete, a budapestieknek azonban elegük van ebből, "2014-ben ezért ennek a városvezetésnek a végállomás következik". Azután pedig az MSZP a budapestiekkel együtt tervezi majd a város jövőjét - mondta a politikus, aki tegnap felszólította Tarlós István főpolgármestert, hogy "hagyjon fel a főpolgármesteri forgalomlassítással" és ne a választások vezéreljék a budapesti útfelújításokat, mert elég a káoszból. Horváth Csaba kijelentéseire este közleményben reagált Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója. Ebben azt állítja, hogy húsz év elmaradását kell néhány év alatt behoznia a fővárosnak a közlekedési beruházások terén,ezért egész évben munkák zajlanak Budapesten. 2013. október – Vitézy Dávid reakciója Horváth Csaba közleményére Húsz év elmaradását kell néhány év alatt behoznia a Fővárosnak a közlekedési beruházások terén, ezért egész évben munkák zajlanak Budapesten. A nyári hónapokban jelentős felújítási 191

munkák történtek a nagykörúti villamosok vonalán több helyen, Buda szinte összes villamosvonalán megújítottuk a rossz állapotú vágányokat, ugyanez történt az Erzsébet királyné útján is. A Kormány szintén húsz éves adósságot törleszt az összedőlés határára jutott Várbazár felújításával vagy az Országgyűlés környezetének rendezésével. Ezt a hatalmas mennyiségű, műszakilag szükséges, 2010 előtt felelőtlenül el nem végzett és mára szükségessé vált felújítási és fejlesztési munkát képtelenség csak az iskolaszüneti időben végezni, de ugyanígy felelőtlenség lenne több évvel tovább halogatni. Elég, ha csak az 1-es villamos pályáinak állapotára gondolunk. A munkák kényszerű fennakadásokkal, torlódásokkal járnak, ami miatt minden autós és tömegközlekedő megértését kérjük. Tarlós István főpolgármester határozott elvárása a BKK felé,hogy a munkák a lehető legkisebb, csak az elkerülhetetlen mértékű fennakadást okozzanak és precíz organizáció mellett történjenek. Ennek érdekében a következő napokban további intézkedéseket teszünk, a lámpahangolásokat javítjuk, a pótlóbuszok útvonalán kijelölt ideiglenes buszsávok hosszát felülvizsgáljuk, a kivitelezőket pontos és csak az elengedhetetlenül szükséges munkaterületet igénybe vevő munkavégzésre sarkalljuk. A megtett és tervezett intézkedéseket Tarlós István főpolgármester rövidesen, várhatóan október 14-én részletes sajtótájékoztatón mutatja majd be. Nem lehet azonban szó nélkül hagyni azt az arcátlanságot, hogy éppen Demszky Gábor korábbi, hosszú ideig a közlekedést is felügyelő helyettese teszi szóvá a jelenleg nagy ütemben zajló munkákat és kéri számon, hogy azokat miért most végezzük el. Kérem Horváth Csabát, hogy mielőtt a városvezetést vagy a BKK-t kritizálja e téren, adjon magyarázatot arra, hogy ezek a munkák miért nem valósultak meg korábban és miért kell most több évre jutó beruházást egyszerre megvalósítanunk. 1. Miért nem álltak rendelkezésre kiviteli tervek a városvezetés hivatalba lépésekor az 1-es és a 3-as villamos felújítására? Miért nem történt semmi az 1-es villamos Lágymányosi (mai nevén Rákóczi) hídon való átvezetése kapcsán 1995 és 2010 között? 2. Miért nem végezték el az 1-es villamos 1984-ben épült, immár legalább tíz éve rossz állapotú pályáinak felújítását korábban? Miért nem készültek el még a kiviteli tervek sem 2010-ig? 3. Ha már Horváth Csaba számon kéri a négyes metró átadását, nem árt visszaemlékezni: 2006-ban még 2010-es átadást ígértek, aztán 2010-re már tudnivaló volt, hogy 2014-re készülhet csak el a vonal. Azóta ezt a céldátumot nem kellett módosítanunk, újabb késés nem volt. Adódik a kérdés: hogy történhetett meg, hogy 2006 és 2010 között négy év alatt éppen négy évet késett az átadás céldátuma és ezáltal 2014-re tolódott már akkor az átadás lehetséges legkorábbi időpontja? 4. Miközben 2002-ben és 2006-ban hídvizsgálat támasztotta alá, hogy a 61-es villamos vonalán a Nagyhíd környezetében rekonstrukció szükséges, miért nem készültek el a tervek és történt meg az egyébként most zajló beruházás 2010 előtt? 5. Mi okozhatta, hogy nem készültek kidolgozott tervek (nem látványtervek!) a Széll Kálmán tér fejlesztése kapcsán 2010 őszéig? 6. Miért nem valósult meg a Kerepesi úton található Százlábú híd felújítása, aminek rossz állapota legalább tíz éve ismert? Hogy lehet, hogy a terveket 2012-re nekünk kellett 192

elkészíttetni és így tudjuk a Kerepesi úton kényszerű forgalomkorlátozással járó munkát rövidesen megkezdeni, miközben a hídszerkezet rossz állapota 2005 óta ismert? 7. Mi történt a Főváros csatornázása terén, miért 2010 után kellett tervezni és kivitelezni a ma valóban csak forgalomkorlátozások mellett megvalósítható csatornázási programot? A fenti válaszokkal Horváth Csaba nem Tarlós István főpolgármesternek vagy a BKK-nak, hanem azoknak a budapestieknek adós, akik a hanyagul el nem végzett és így most összetorlódott munkák okozta torlódásokban állnak és joggal bosszúsak az átmeneti kellemetlenségek miatt. 2013. október 4. (Index.hu) A főpolgármester kihirdette dugócsökkentő 18 pontját: 1. Október 7-től a reggeli csúcsidőben Pest felé biztosítanak három forgalmi sávot az Árpád hídon. 2. Október 7-től az Árpád hídon közlekedő 34-es, 106-os és 26-os buszok a hídon a margitszigeti bejárónál munkanapokon nem állnak meg, csak hétvégi napokon.(Nem tartják fel a forgalmat.) 3. Mától megnövelik a lámpák zöldidejét az Árpád hídi forgalom miatt megnövekedett forgalmú Lajos utcában, ahol a Dunával párhuzamosan haladó autók számára. 4. Október 7-től a Lehel utcán részlegesen 2 forgalmi sávot biztosítanak a Róbert Károly körút felé. 5. Munkanapokon egyes időszakokban sűrítik a H5-ös (szentendrei) hévet jövő héttől. 6. A hűvösvölgyi 61-es villamos felújításának idejére (szeptember 28 – október 31.) a hűvösvölgyi P+R parkolót ingyenessé tették (mától). 7. A pesthidegkúti jelzőlámpákat átprogramozták. 8. Pesthidegkúton a reggeli csúcsidőkben a Máriaremete, Budaliget, Nagykovácsi, Remeteszőlős felől érkező 63-as, 157-es, 257-es buszokat egy szakaszon terelőúton közlekedtetik, így több hely jut az autósoknak. 9. A hűvösvölgyi, pesthidegkúti buszvonalakra további 3 db autóbuszt állítottak forgalomba. 10. A Hűvösvölgyi út külső részén, ideiglenesen létesített buszsávot megszüntetik a Nagykovácsi út és a Vadaskerti utca között, így ezen a szakaszon ismét 2 forgalmi sáv lesz október 7-étől. 11. Felgyorsítják az Erzsébet híd pesti parti hídszakaszán a szigetelés és az elkorrodált szerkezeti elemek javítását, cseréjét.November elejéig ismét 2x2 sávos lesz az út. 12. Átprogramozzák a Bajcsy-Zsilinszky út – Kiskörút – Üllői út nyomvonalon a jelzőlámpákat az észak-déli irányú közlekedés segítésére. 13. Megszüntetik a buszsávot a budai Október huszonharmadika utca és Irinyi József utca egy-egy szakaszán. 14. Továbbfejlesztik a Nagykörúton a jelzőlámpa-programokat, úgy, hogy a villamosok előnyének megtartása mellett, csökkentsék az autósok tilos jelzéseinek számát. November végéig véglegesítik a programot, addig tesztidőszakok lesznek, amik átmeneti nehézségeket okozhatnak. 193

15. Együttműködés kezdődik a BRFK-val, a több lesz a közlekedést segítő rendőr. 16. A BKK továbbfejleszti a közúti jelzőlámpák összehangolását. 17. A BKK létrehoz egy mobil, gyorsan intézkedni tudó közúti zavarelhárítási egységet. 18. 2014-ben a főváros nem emeli a BKV tarifáit. 2013. október 7. (Index.hu) „A Budapesti Közlekedési Központ vasárnap jelentette be, hogy hétfőn elkezdik tesztelni a Futár utastájékoztató rendszert. Egyelőre tíz kereszteződésben, többek között a Kolosy téren, a Lehel téren, az Újbuda-központ megállóban és az Erzsébet körút megállóban működnek a kijelzők. Mi is le akartuk tesztelni a csodakijelzőket, de sajnos egyik sem működött. Mindig is érdekelt, hogy élesben hogy tud majd tájékoztatni a hatmilliárd forintért kiépített FUTÁR, azaz „Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer”. Mivel a BKK saját Facebook-oldalán vasárnap hivatalosan bejelentette a hétfőn induló tesztüzemet, feltankoltam menetjeggyel, és elindultam letesztelni a három legközelebbi csomópontot. A következők érdekeltek: láthatóság (mennyire vehető észre, látható a tér különböző pontjairól a tábla), az információ érthetősége (az engem érdeklő busz mikor jön-megy), a rendszer pontossága. A Kolosy téren, első állomásomon (13.26-kor) csak az első kérdésre kaptam választ: a tábla jól észrevehető helyen, jól láthatóan nyújtotta a következő információt: „Kérjük figyelje a menetrendet!” Járatinfó semmi, azaz egy homályos ígéret arra, hogy hamarosan. Visszaballagtam a 86-os busz megállójába, hogy az Árpád hídon áthaladva megnézzem a két másik teszthelyet, Újpest-városközpontot és a Lehel teret. Egy gyors offline ellenőrzésre még futotta: a megálló fémtábláján 13.37 volt az érkezési időpont, amit a busz percre pontosan be is tartott. Pestre érve két információs táblát is felfedeztem: az egyik a a 14-es villamos megállójában, a másik az Árpád úton. A felirat rajta: „Friss valós idejű közlekedési hírek és információk.” Plusz egy felhívás, hogy regisztráljunk a bkk.hu-ra. Ez már gyanús volt, felhívtam a BKK-t, ahol a következő információt kaptam. A rendszeren hétfőn szoftverfrissítést végeznek. Egész nap dolgoznak rajta a német mérnökök. Ezért a tíz tesztüzemelő csomópontot is leállították, nehogy hülyeségeket írjanak ki a táblák. A tesztüzem kedden kezdődik/folytatódik. 2013. október 10. (BKK/Index.hu) A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) még októberben újra kiírja a pályázatot az új trolibuszok beszerzésére. A júniusban kiírt közbeszerzési eljárás eredménytelen lett, mert mindkét ajánlattevő formailag hibás pályázatot nyújtott be. Az új tender eredményét várhatóan a jövő év elejét hirdetik ki.

194

Az új járműflotta első tagjai várhatóan 2014 végén megérkezhetnek Budapestre, míg az utolsó járművek 2015 első negyedévében állhatnak forgalomba, amelyeket a BKV Zrt. fog üzemeltetni. A tizennégy szóló és tíz csuklós alacsonypadlós, klimatizált trolibusz a BKV troliflottájának legöregebb, húsz évnél idősebb járműveit váltják majd le. 2013. október 15. Szaniszló Sándor nyílt levele Tarlós Istvánnak Tisztelt Főpolgármester Úr! A főváros tulajdonában álló Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV) Ipacsfa utcai telepén történt környezetkárosítási botrány kapcsán úgy érzem, hogy a városvezetés nem tesz meg mindent a történtek valódi feltárására. Ezért – mint elnök – ma 12.30-ra összehívtam a Fővárosi Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot. Úgy vélem, hogy a szakbizottság tagjainak, s különösen a budapestieknek joguk van tudni, miként kívánja kezelni Ön és a XVIII. kerület vezetése az elmúlt évtizedek legnagyobb budapesti környezetkárosítását. Nekem, nemcsak mint a környezetért aggódó fővárosi képviselőnek, de mint a kerületben élő polgárnak is különösen fontos, hogy ezt a felelőtlen és veszélyes környezetrombolást a történtek súlyának megfelelően vizsgálják ki. Ma, 2013. október 15-én jár le az a határidő, amelyet az illetékes hatóság a kármentesítésre adott. Bár a területért felelős György István, az Ön helyettese, korábbi nyilatkozatai szerint ez reális határidő, nekem az a véleményem, hogy ennyi idő alatt az ott történt környezetszennyezés okozta károkat nem lehet felszámolni. Mai ülésünkre ezért meghívtam az illetékes környezetvédelmi hatóság felelős vezetőit, akik – és ez számomra megdöbbentő – jelezték, hogy nem vesznek részt az ülésen. Felháborítónak tartom, hogy az illetékes hivatal képviselői a főváros választott szakbizottságát semmibe veszik. Ha ez így van, akkor mennyire vehetjük komolyan eddigi vizsgálódásaikat és állásfoglalásaikat? Hiszen a szennyezett terület egészen kis részét vizsgálták és a kármentesítésre vonatkozó határozatuk szinte csak a szennyezett talaj 1 százalékát érinti. Így most azt sem tudhatjuk meg, hogy elkezdődött-e annak a felmérése, hogy milyen mértékben károsodott a fúrt kutak vízminősége. A környezetkárosítási bűncselekmény gyanúja felveti annak a kérdését is, hogy történhetett-e a számvitel vagy az adózás rendjét megsértő bűncselekmény? Előfordulhatott-e az, hogy a telepen engedély nélkül lerakott anyagok továbbszállításáról hamis igazolások és számlák készültek? Ezért a mai bizottsági ülés meghívottja a cégvezetés mellett – éppen azért, hogy kezdjük el a feltárást – a környezeti katasztrófát okozó Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi 195

Kft. (FTSZV) kétpárti (Fidesz, Jobbik) felügyelőbizottságának jobbikos elnöke, Staudt Máté is. Végezetül, de nem utolsó sorban kérem, válaszolja meg azt a kérdést: igaz-e a hír, hogy eddigi állításával ellentétben felmentés helyett, közös megegyezéssel vált meg az FTSZV ügyvezetőjétől, Wohner Zsolttól, volt fideszes környezetvédelmi helyettes államtitkártól, valamint mi igaz abból, hogy Wohner Zsoltot már alkalmazta is komoly beosztásban az önkormányzati tulajdonú Fővárosi Vízművek? Megtisztelő válaszait előre is köszönöm! Szaniszló Sándor fővárosi MSZP képviselő, XVIII. kerületi lakos 2013. október 22. (Index.hu) Tovább csúszik a 35 milliárd forintos fővárosi villamostender hivatalos eredményhirdetése, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság helyt adva az eljárásból kizárt Skoda jogorvoslati kérelmének, megsemmisítette a BKK korábbi döntését, ami szerint a spanyol CAF nyerte a versenyt. A BKK-t egymillió forintra büntették. A Budapesti Közlekedési Központ a Fővárosi Önkormányzat megbízásából, uniós források felhasználásával 2013 februárjában indított közbeszerzési eljárást új alacsonypadlós villamosok beszerzésére. A tender nyerteseként a BKK a spanyol CAF-ot hirdette ki. Ezt követően a cseh Skoda közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményezett, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása miatt. A BKK közleménye szerint nem zárhatják le a villamos járműbeszerzés értékelését, és egyelőre nem köthetik meg a szállítási szerződést az eljárás nyerteseként korábban kihirdetett spanyol szállítóval. A cég álláspontja szerint a döntőbizottság egyik vitatott elem tekintetében sem mondta ki, hogy helytelen döntést hoztak, hanem további vizsgálatokat kért. Az értékelés kényszerű folytatására kell tehát a BKK-nak további időt fordítania, bár a hiánypótlások során minden kérdés tisztázására már kísérletet tettek. Ezért minden ponton újabb lehetőséget biztosítanak a Skodának a hiánypótlásra, annak ellenére, hogy korábban a vitás ügyekben a feltett tisztázó kérdések, hiánypótlások után sem érkezett válasz, amivel az eljárást kezdeményező Skoda ajánlata megfelelőségét igazolhatta volna. A vitás ügyek: a Skoda off-shore gyanús tulajdonosi háttere, a referenciájának megfelelősége, az ajánlott villamosának műszaki alkalmassága és az árképzésének jogszerűsége is. A BKK ugyanis nem tartja megnyugtatónak a Skoda off-shore gyanús tulajdonosi struktúráját, amelyre formális magyarázatot (egyoldalú nyilatkozattal) igen, de megnyugtató érdemi 196

választ az ajánlat, a célirányosan elrendelt hiánypótlás ellenére sem tartalmazott. Ezen megismételt vizsgálat így már nem tekinthet el – az e területen jogszabály-előkészítésért felelős tárca állásfoglalásának kikérésével – a Skoda (mely márkanevében igen, de cégjogilag nem azonos az autógyártóval) tényleges tulajdonosi struktúrájának részletes vizsgálatától. A Skoda ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása szempontjából fontos körülmény volt, hogy a gyártó saját maga nem tudta bizonyítani műszaki felkészültségét a járművek gyártására, ehhez a francia Alstomtól kapott egy általános nyilatkozatot, amely szerint az Alstom – közelebbről meg nem nevezett – tanácsokat ad majd a gyártás során. A Skoda a BKK kérdése ellenére nem adott kielégítő választ arra, hogy az Alstom konkrétan miben fog közreműködni, és miért vállal felelősséget, így a referencia igazolását nem lehetett elfogadni. A jogi jellegű problémákon túl a műszaki követelményeknek való meg nem felelés is a Skoda kizárásához vezetett. A tenderdokumentáció előírta a jármű belső magasságát. A beadott Skoda-ajánlatból a csuklónál hiányoztak a méretezések, a rendelkezésre álló műszaki rajzokból az volt megállapítható, hogy a villamos utastere a csukló környezetében túl alacsony, nem felel meg az előírásoknak, áll a BKK közleményében. A VEKE szerint a döntés után a BKK előtt a következő lehetőségek állnak: bírósági felülvizsgálatot kér, de ez sokáig tart, lejár a határidő, elúszik az uniós pénz; eredménytelenné nyilvánítja a tendert, de ez sokáig tart, lejár a határidő, elúszik az uniós pénz; más eredményt hirdet: szinte biztos, hogy azt is megtámadják, már így is határeset, hogy egyáltalán le lehet-e gyártani bármit is határidőre, és elúszik a pénz. Ha a fentiek bármelyike bekövetkezik, akkor kimondhatjuk, hogy ekkora veszteség még nem érte Budapestet a civil szervezet szerint. A BKK szerint körülbelül másfél hónap csúszást szenved a szerződéskötés, ami nem veszélyezteti az uniós támogatást. A cég részéről úgy tartják, a folytatásban két verzió lehetséges: a Skoda a hiánypótlás során új érveket hoz fel és megnyeri a pályázatot, vagy nem tud új érveket felhozni, és marad a CAF a győztes. A 37 új, alacsonypadlós villamos beszerzése uniós forrásból zajlik Budapesten. A kocsiknak 2015 végéig kell forgalomba állniuk az átépülő vonalakon. A BKK közbeszerzési eljárásán négy cég adott érdemi ajánlatot, a Skoda és a Stadler ajánlatának érvénytelensége miatt a legjobb ajánlatot a német Siemenst megelőzve a spanyol CAF adta. 2013. október 30. (MTI) A Skoda beperli a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) arra hivatkozva, hogy a villamostenderrel kapcsolatban valótlan tényeket állított, és megsértette a cseh gyártó jó hírnevét. A Skoda szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a BKK által nyilvánosan közzétett, az anyacéggel és magyarországi leányvállalatával, a Ganz-Skodával kapcsolatos állításokat tartalmazó állítások miatt perelnek.

197

Felidézték: a BKK kétségbe vonta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozatát, amely kimondta, hogy a központ jogsértő módon zárta ki a budapesti villamostenderből az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó Ganz-Skoda Zrt.-t. Ezen túl a BKK a közleményben gyanús, nem átlátható "offshore hátterű cégnek" nevezte a Skodát. A Skoda szerint a BKK teljes egészében alaptalan és valótlan vádakat fogalmazott meg, amelyek alkalmasak a társaság jó hírnevének megsértésére. Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját levélben tájékoztatták, hogy szerintük az ilyen eljárás nem egyeztethető össze a jóhiszemű és tisztességes eljárás alapelvi követelményeivel, és alkalmas lehet arra, hogy a Skodának jelentős kárt okozzon. Ezért felszólították a BKK-t, hogy október 30-án délig vonja vissza a megfogalmazott valótlan állításokat. Mivel eddig ez nem történt meg, bírósághoz fordultak. Hangsúlyozták, hogy a gyártó az Európai Unióban működő és adózó, teljes egészében átlátható tulajdonosi szerkezetű, jogkövető gazdasági társaság. Magyarország mellett Németországba, Olaszországba, Észtországba is szállítottak már járműveket, ezek az ajánlatkérők átláthatónak találták a cseh magánszemélyek tulajdonában álló céget. A BKK korábban azt közölte, hogy a KDB határozata alapján nem zárhatja le a villamosbeszerzés értékelését, és egyelőre nem kötheti meg a szállítási szerződést az eljárás nyerteseként korábban kihirdetett spanyol szállítóval. A BKK a fővárosi önkormányzat megbízásából, uniós források felhasználásával februárban indított közbeszerzési eljárást 37 új, alacsonypadlós villamos beszerzésére. A kocsiknak 2015 végéig kell forgalomba állniuk az átépülő vonalakon. Négy cég adott érdemi ajánlatot, a Skoda és a Stadler ajánlatának érvénytelensége miatt a legjobbat - a német Siemenst megelőzve - a spanyol CAF adta. Ezután a cseh Skoda közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása miatt. A BKK a Skodát szakmai alkalmatlanság, műszaki meg nem felelés és aránytalanul alacsony ár miatt zárta ki - áll a BKK korábbi közleményében. A KDB egyik vitatott elem tekintetében sem mondta ki, hogy helytelen döntés született, hanem további vizsgálatokat kért. 2013. november 6. Tarlós István nyílt levélben kifejtett 20 pontos intézkedéscsomagja Vitézy Dávidnak 1. A közlekedési ágazatok mindegyikének érdekeit arányosan kell figyelembe venni, s bár megtartható a közösségi közlekedés viszonylagos prioritása, de az autós közlekedés indokolatlan ütemű és mértékű visszaszorítását meg kell szüntetni. 2. Jelentős hatást kell elérni a jelzőlámpa programok következetes újratervezésével és programozásával, mert nyilvánvaló, hogy korábban (1994 előtt) még jól működő rendszereket vertek szét.

198

3. Felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni néhány indokolatlan, vagy nagy közúti hátrányt jelentő buszsávot. 4. Forgalomtechnikai szempontból átgondoltabban kell fejleszteni a kerékpársávokat. 5. A Nagykörút közúti átbocsátó képességét növelni kell (főként az Árpád híd korlátozásának idejére), illetve a fonódó villamos elkészültéig a 90 másodperces fázisidő visszaállításával. 6. Növelni kell a Szent István körút → Váci út zöld időt, akár a Váci út → Teréz körút letiltásával, melyet például a Podmaniczky út - Bajcsy Zsilinszky út balos kapcsolat megadásával lehetne pótolni. 7. Le lehetne tiltani a BAH csomópont 3. fázisát, így a közlekedési főirányokban növelhető a zöldidő. 8. Megszüntethető a Hegyalja úti autóbuszsáv a Sánc utca és a Krisztina körút között. 9. Felfüggeszthető a Budaörsi úti buszsáv használata. 10. Lehetővé tehető az Árpád fejedelem úti buszsáv használata a Komjáditól az Üstökös utcába indulók számára. 11. Sürgősen javítani kell a Bécsi út lámpa hangolásait. Most a Vörösvári úttól kifelé rendszerint „piroshullám” van. 12. Hasonló a helyzet a csepeli gerincúton. 13. A Máriaremetei út – Hidegkúti út kereszteződésben csúcsidőn kívül teljesen rossz a lámpák programozása. 14. Az 5-ös busz a Pasaréti úti végállomáson nem fér el a megállóhelyen, így a körforgalom nem tud működni. Megfontolandó, indokolt-e a budai oldalon a csuklós járat. 15. Az Alkotás utcában a metró átadása után meg kell szüntetni az autóbuszsávot. 16. Ésszerű a Szent István körút → rakpart kapcsolat megadása a Jászai Mari téren. 17. A Kútvölgyi úton a Széll Kálmán tér irányába teljesen felesleges a buszsáv, mert a busz kétszer is kénytelen átsorolni a másik sávba. 18. Folyamatosan kell felügyelni az Erzsébet hidat érintő és az Árpád hídi felújítási munkákat. 19. Az 1-es villamos felújítása eléri majd a Rákóczi híd térségét is. A munkát úgy kell ütemezni, hogy addigra az Árpád híd forgalma zavartalan legyen, nehogy újra megjelenjék a „két híd” effektus. 20. Felül kell vizsgálni, hogy a 4-es metró üzembe helyezése következtében milyen jelentős változások szükségesek a fővárosi forgalomszervezés egészében.

199

Pótcselekvések - Az orbánizmus szelleme a Városházán Az elmúlt két évben igazából ezek a kezdetben mosolyogtató pótcselekvések jelentették a sikerélményt Tarlós Istvánnak és a fideszes városvezetésnek. Azonban ezek a pótcselekvések egyre több kárt okoznak, olyanokat is, amelyeket korrigálni lesz. A régi zászlót újra hivatalossá lehet tenni, Kertész Imrének vissza lehet adni a díszpolgárságot, még az utcákat is vissza lehet keresztelni. Ezek is károk, erkölcsi károk, de a szégyent sok munkával le lehet mosni Budapestről. Minden a „szellemidézéssel” kezdődött, melyben leszámoltak a soha nem létező díszpolgárokkal. Jól megbüntették Sztálint és Haynaut. Majd már egy elismert, élő díszpolgárunk boszorkányüldözése következett, csak azért, mert máshogy gondolkodik, mint ők. Kertész Ákos ügye több mint felháborító, hiszen Tarlós a Jobbikkal koalíciót alkotva vetette rá magát az idős íróra. Túllőtt a célon, hiszen még a kormány sem merte megfosztani Kertészt a kitüntetéseitől. Nem késlekedtek nevetségessé tenni magukat. Hadüzenet nélküli ideológiai szélmalomharcot kezdtek Oroszország és az USA ellen, ennek keretében, miután a szovjet emlékműről a kormány is lepattintotta a városvezetést, megkezdődött a leszámolás a Moszkva térrel és Roosevelt elnökkel. Ezzel alapozta meg Tarlós István a fideszes Budapest külkapcsolatait, amelyek mára kimerülnek abban, hogy Tarlós István bejárja a világot, hogy mi célból, azt nem osztja meg a budapestiekkel. A nagyhatalmak azonban nem felejtenek, azt sem felejtik el, hogy Tarlós mindkét nagykövetnek megígérte, hogy még abban az évben új közterületet neveznek el Moszkváról és Rooseveltről, és ezt az ígéretet máig nem tartotta be. Két nagyhatalommal szemben ez a feledékenység több mint hiba. Amikor nincs végképp mihez nyúlni, amiben gyorsan eredményt tudnak felmutatni, akkor jönnek a közterület átkeresztelések. Érdekes módon ezek mindig valamilyen fontos üggyel együtt kerülnek napirendre, lehetőleg kiemelt helyen, így nem a hitelfelvételről, vagy a megszorító költségvetési koncepcióról szól a sajtó, hanem az utcanevekről. Persze az ideológia nem marad ki egyetlen csomagból sem, hiszen csak a baloldaliság lehetett a bűne, ami miatt megfosztották utcájától Tersánszky Józsi Jenő írót, Pesti Barnabást, antifasiszta mártírt, és természetesen Károlyi Mihályt. A helyzet pedig csak fokozódni fog a szocializmust idéző közterületek átnevezéséről szóló törvény elfogadása után. Ezt mintha Tarlóséknak találták volna ki, most aztán lesz muníció a pótcselekvéshez. Lehet Bajcsy-Zsilinszkyt, Frankel Leót és Nagy Imrét is méltatlannak találják, mert közük volt a A legfájóbb az, hogy amire még a rendszerváltozás idején sem volt példa, a főváros nem védi meg a közterületi szobrait a politikai barbarizmus romboló 200

ösztöneitől, hanem szolgailag asszisztál a demokratikus, haladó, baloldali történelmi szereplők emlékműveinek felszámolásában. Így lehet a köztársaság főteréből az orbánizmus horthysta szoborparkkal cicomázott kultikus központja, ahonnan csak egy turul hiányzik. A fővárosi fideszes vezetők közvetlenül ugyan em okolhatók, hogy Budapest központját, a főváros kirakatát – amely tényleg megújulásra szorul – Orbán Viktor és Kövér László a személyes játszóterükké akarják tenni. Az viszont felháborító, hogy Tarlósék lelkesen töltötték be a kiszolgáló személyzet szerepét Orbánék városkép átalakító terveinek megvalósításában. Megakadályozhatták volna Károlyi szobrának Siófokra száműzését, mert a szobor a főváros tulajdonában van. Meg tudnák akadályozni József Attila szobrának száműzését valahová a Duna árterébe. Azonban nem tettek, nem tesznek semmit, mert teljesen egyetértenek a két világháború közötti világ újjáélesztésével. Mindenbe bele fognak egyezni, hiszen a szocialista ellenzék addig sem a városvezetési baklövésekkel foglalkozik, hanem a szoborrombolás ellen harcol. Utcát neveznek el Horthyról és Tisza Istvánról, akkor miért zavarná őket egy Tisza szobor a Károlyi szobor helyén. Már Nagy Imre szobra is célkeresztbe került – bár nem része a Kossuth térnek, talán túl közel van a Parlamenthez. Kövér László fejében már meg is van a helye egy Parlament és az Országgyűlés Hivatala közötti történelmi személyiségek szoborparkjában. Persze arról is ők döntnek, ki kerül be a szoborparkjukba, ki méltó erre a történelemből. Nagy Imre szobrának elköltöztetése is a Fővárosi Közgyűlésre tartozik, és ha Orbánék utasítják őket, akkor ne legyenek illúzióink arról, miként döntenek a fővárosi fideszesek. Bízzunk abban, hogy Orbánék nem merik kiadni az utasítást, talán tartanak még egy picit a szobrot állíttató Demján Sándortól. Beszédes ugyanakkor, hogy Tarlós ugyanazt mondja ebben az esetben is, mint a Károlyi szobor eltávolítása előtt néhány héttel: ő nem tud semmiről. A tér két világháború közöttivé varázsolása 20 milliárdos kiadás lesz, és a fővárosnak nincsen semmi beleszólása a városképet átalakító presztízsberuházásba, mint ahogy a Ludovikába, a Városliget tervezett átalakításába, az új konferencia központ építésébe, vagy az óriás Rubik kocka építésébe sem lesz beleszólása. Ha marad az Orbán-kormány és szolgai fideszes városvezetés, akkor Orbán saját képére alakítja át Budapestet, anélkül, hogy a budapestieknek abba beleszólása lenne. A Budapest tönkretételét elleplező, még szimbolikus politizálásnak sem nevezhető közterületi ámokfutás 2013-ban is folytatódott, hogy aztán csúfos véget érjen. Tarlós István fejében még 2012 decemberében fogant meg a gondolat, hogy Zsigmond király utcára keresztelje át a munkásmozgalmi harcosról, Frankel Leóról elnevezett budai utcát. A fideszesek szerint

201

ugyanis a mozgalmár tevékenysége előre vetítette a Rákosi korszakot, és ezen az sem változtat, hogy Frankel Leó 1896-ban meghalt. A városvezetés a februári közgyűlésen akarta elvenni a II. kerületi utca nevét. Az előterjesztők arra a törvénymódosításra hivatkoznak, amely szerint közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Az azóta elfogadott törvényjavaslat indoklása alapján ilyen személynek tekintik Frankel Leót is. A főpolgármester végül a lakosság és az ellenzék tiltakozásainak hatására visszavonta az utca átnevezéséről szóló előterjesztést, ígérve, hogy a további döntés előtt tájékozódik még az ügyben. Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés május végi ülésén tálalhatta fel magának azt, amit az elmúlt években főzött. A testület fideszes és jobbikos többsége a tiltakozások ellenére megszavazta, hogy a II. kerületben egy névtelen közterület a nyíltan antiszemita és fasiszta írónő, Tormay Cécile nevét vegye fel. A döntést Tarlós később felfüggesztette, később állásfoglalást kért a Magyar Tudományos Akadémiától, majd miután ezt megkapta, kénytelen volt a szocialisták módosító indítványát befogadva visszavonni az elnevezést. (Mivel a Tormay-ügy már túlmutat az egyszerű ostobaságon és a pótcselekvéseken, sokkal inkább része a fideszes kulturkampf-nak, ezzel részletesen e könyv Kultúra fejezetében foglalkoztunk.) Ugyanezen a közgyűlésen döntöttek a VIII. kerületi Muzsikus cigányok parkja, a IX. kerületi Albert Flórián út, a XII. kerületi Mártonhegyi út, a XIII. kerületi Cziffra György park, a XVI. kerületi Csíkszentmihály tér és a XVII. kerületi Fő tér elnevezéséről. A XVIII. kerületben Borics Pálról, Kiss Istvánról, Szurmay tábornokról, Cziffra Györgyről és Orbán Balázsról neveztek el közterületeket. A Tormay-ügy akkora botrányt kavart, hogy Tarlós István bejelentette, a következő önkormányzati választásokig már nem kezdeményezik újabb közterületek el-, illetve átnevezését, s utána is csak évente egyszer, kellő körültekintést követően. A főpolgármester ezen döntése lehetővé tette a számára azt, hogy visszautasítsa a XIII. kerület kezdeményezését, ahol az önkormányzat Tom Lantosról akart közterületet elnevezni. Ugyanerre hivatkozva utasította el Tarlós a Demokratikus Koalíció kezdeményezését arról, hogy közterület viselje Horn Gyula néhai miniszterelnök nevét a XIII. kerületben. Archívum 2004. április 29. Fővárosi Közgyűlés Úgy dönt, hogy J.V. Sztálin nem tekinthető a Fővárosi Közgyűlés, Budapest Főváros Önkormányzata, a Magyar Köztársaság fővárosa, Budapest díszpolgárának. Sztálin súlyos

202

bűnöket követett el az emberiség, Európa, Magyarország, a magyar nép, Budapest, a budapestiek ellen, ezért méltatlan arra, hogy bárhol és bármikor Budapest díszpolgárának minősüljön. 921/2004.(04.29.), 922/2004.(04.29.) 2011. március 2. (MTI) Sztálintól elveszik budapesti díszpolgári címét Sztálint és Haynaut várhatóan még a Fővárosi Közgyűlés márciusi ülésén törlik a budapesti díszpolgárok sorából - jelentette be a főpolgármester. Lehet ezen vitatkozni, de nem lehet mindenkinek megfelelni vagy tetszeni; ha Magyarországon ma demokrácia van, akkor nehéz amellett érvelni, hogy Sztálin még ma is hivatalosan Budapest díszpolgára. Közölte azt is, hogy második lépcsőben, várhatóan az ősszel a közterületi szobrok felülvizsgálatára is sor kerül. "Nem vagyunk szobordöntögetők" – hangoztatta a főpolgármester; mint mondta, elsősorban hiányzó szobrok felállítására gondol, és csak másodsorban a meglévő szobrok felülvizsgálatára, bár, jegyezte meg, ezen is lehet gondolkodni. "Tekintsük ezt a dolgot semmisnek, tekintsük egy idősödő író (...) jajkiáltásának, hogy helytelen formulákat alkalmaz" - fogalmazott. Megjegyezte: Kertész Ákos bocsánatot kért szavaiért. Hadüzenet nélküli szélmalomharc Oroszország és az USA ellen – leszámolás a Moszkva térrel és Roosevelt elnökkel Ezzel alapozta meg Tarlós István a fideszes Budapest külkapcsolatait, amelyek mára kimerülnek abban, hogy Tarlós István bejárja a világot, hogy mi célból, azt nem osztja meg a budapestiekkel. A nagyhatalmak azonban nem felejtenek, azt sem felejtik el, hogy Tarlós mindkét nagykövetnek megígérte, hogy még abban az évben új közterületet neveznek el Moszkváról és Rooseveltről, és ezt az ígéretet máig nem tartotta be. Két nagyhatalommal szemben ez a feledékenység több mint hiba. 2011. március 25. (MTI) Tarlós: körvonalazódik a megegyezés a Moszkva tér átnevezése ügyében "a (magyar) kormány egyik tagja már beszélt erről az orosz nagykövet úrral (...) és körvonalazódik egy megegyezésféle". 2011. április 28. (Index.hu/MTI) Az orosz külügyminisztérium értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy döntés született a budapesti Moszkva tér átkereszteléséről – közölte Alekszej Szazonov, a

203

minisztérium helyettes szóvivője. A Főpolgármesteri Hivatal válaszul azt közölte Budapesten még ebben az évben egy másik közterületet neveznek el Moszkváról. 2011. március 22. OS Az MTA elnöke a főpolgármester támogatását kérve indítványozta a Roosevelt tér elnevezésének Széchenyi térre történő változtatását. Pálinkás József azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a volt amerikai elnök semmilyen történelmi összefüggésbe nem hozható azzal a közterülettel, amelyen Széchenyi István alkotásai találhatóak. A főpolgármester és az Akadémia elnöke egyetértettek abban is, hogy az egykori amerikai elnökről egy vele összefüggésbe hozható másik közterületet célszerű elnevezni. Budapest, 2011. május 17. (MTI) Csalódottságát fejezte ki az ötödik kerületi Roosevelt tér átnevezése miatt az Egyesült Államok egykori elnökének, Franklin D. Rooseveltnek az unokája; Anna Eleanor Roosevelt Seagraves, a Roosevelt Institute elnöke a tér nevének elvétele miatt levelet írt Tarlós István főpolgármesternek. Budapest, 2011. április 22. (MTI) Az Egyesült Államok tudomásul veszi, hogy Budapest városa átnevezi a Roosevelt teret. Magyarország és Budapest polgárainak joga, hogy saját belátásuk szerint, külső befolyás nélkül nevezzék el utcáikat, tereiket - foglalt állást a nagykövetség. Franklin D. Roosevelt amerikai hős, aki kivezette az Egyesült Államokat a nagy depressziónak nevezett gazdasági válságból, és az ország élén állt a második világháborúban. Az amerikaiak hálásak azért, hogy Magyarország 65 évvel ezelőtt úgy döntött, a fasizmus elleni küzdelemben vállalt szerepéért teret neveznek el a volt amerikai elnök tiszteletére közölte a nagykövetség. 2011. március 16. (Origo) Nem tetszik Tarlósnak a legtöbb szavazatot kapott Elvis tér. Hiába szavaztak legtöbben arra, hogy a fővárosi Margit híd budai hídfőjénél legyen az Elvis Presley tér, a főváros vezetése mégis egy másik helyszínt, a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződését nevezné el Elvis Presley térnek. Március 15-éig lehetett szavazni az interneten a leendő tér helyszínéről. 2011. augusztus 2. (MTI) A Földrajzinév-bizottság úgy döntött, hogy a budapesti Lágymányosi híd elnevezését Rákóczi hídra változtatja. Az új elnevezést Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter javasolta a Fővárosi Közgyűlés kezdeményezésének kormányzati támogatásaként – közölte a kormányportál kedden. 204

A Földrajzinév-bizottság egyhangú szavazással döntött a névváltoztatásról, és tájékoztatta erről Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert és Tarlós István főpolgármestert - tette közzé a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodája a kormany.hu-n. A Fővárosi Közgyűlés április 27-i ülésén döntött arról, hogy a Földrajzinév-bizottságnak azt javasolja, a Lágymányosi hidat "a jeles magyar történelmi családról" Rákóczi hídnak nevezzék el. A testület akkor arról határozott, hogy huszonhat budapesti közterület kap új nevet. 2011. december 12. (MTI) Korábban névtelen közterületek elnevezéséről, illetve egyes nevek megváltoztatásáról dönthet szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István főpolgármester előterjesztése szerint a kilenc névváltozást fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint magánszemélyek kezdeményezték. Az óbudai képviselő-testület Kerényi Grácia költőről, műfordítóról nevezne el eddig névtelen közterületet, a soroksári képviselők Túri István kertészmérnökről, tanárról és nemesítőről neveznének el utat, Csepel pedig a Koltói Anna utcának adna új nevet, ez Vermes Miklós tanítónak, a fizika szakmódszertana kimagasló alakjának nevét venné fel. A terézvárosi testület a Szalmás Piroska utca nevét változtatná meg, ez Németh László író, kritikus, műfordító nevét viselné. A XIII. kerületben egy jelenleg névtelen közterület Kopácsi Sándor nevét venné fel, ő az 1956-os forradalom idején Budapest rendőrfőkapitánya, majd a Nemzetőrség helyettes főparancsnoka, Nagy Imre-per életfogytiglanra ítélt hatodrendű vádlottja volt. A II. kerületben egy névtelen területet Erdélyi Jánosról, a Kisfaludy Társaság titkáráról, a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról neveznének el. A XV. kerületi Dembinszky utca Józef Wysockinak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának nevét venné fel, bár a városrész képviselő- testülete megjegyezte, hogy az utcában van jelentős számú vállalkozás székhelye, és ezeket is érinti az átnevezés. A Zichy Mihály utat és a Városligeti körutat összekötő zuglói névtelen sétány Lev Tolsztoj orosz író nevét venné fel. A soroksári Apostolhegy dűlő lakói azt kezdeményezték, hogy a Vágó köz elnevezésű területet Máté apostolra nevezzék át, mert az útszakasz nem tekinthető a - vele fizikai összeköttetésben nem álló - Vágó köz meghosszabbításának, és ez megnehezíti a tájékozódást. Az utca környékén több, apostolról elnevezett közterület is van, így János, Pál és Péter apostol nevét is viseli utca. A változások a közgyűlési döntés után harminc napon belül lépnek életbe. 2012. szeptember 28. (MTI) Tizennégy budapesti közterület elnevezéséről, illetve nevének megváltoztatásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán; a módosításokat kerületi önkormányzatok és magánszemélyek 205

kezdeményezték. A V. kerületi Károlyi Mihály utca neve ismét Károlyi utca lesz, az indoklás szerint így nem kizárólag az egykori miniszterelnöknek, hanem az egész Károlyi családnak állítanak emléket. Ugyancsak az V. kerületben kapja vissza korábbi elnevezését a Pesti Barnabás utca, amely a továbbiakban a Piarista utca nevet viseli. Korábbi elnevezést állítanak vissza a XVI. kerületben is, ahol a szentmihályi templom mögött található Gelléri Andor Endre utcát a templom korábbi építtetőjéről, Regele Jánosról nevezik el. A főváros rendelete lehetőséget ad olyan nem magyar személyről történő közterületelnevezésre, akinek élete, munkássága kiemelkedő volt. Ennek megfelelően viseli ezután – egy eddig névtelen - kőbányai utca a Nobel-díjas francia író, filozófus Albert Camus nevét, aki 1956-ban nyíltan kiállt a magyar forradalom ügye mellett. Egy II. kerületi névtelen tér Tarasz Sevcsenko ukrán festőművész, költő nevét veszi fel, akinek bronzszobra 2007 óta áll ott. Kalkuttai Boldog Teréz anya nevét veszi fel egy XII. kerületi névtelen tér, az apáca boldoggá avatásának október 19-ei évfordulója alkalmából. Döntöttek arról is, hogy egy III. kerületi névtelen parkot Fischer Ágoston lelkészről neveznek el, valamint ugyancsak Óbudán közterületet neveznek el Kiss Mihály szalézi szerzetes papról, aki a második világháború alatt menekültek életét mentette. Egy ferencvárosi névtelen tér Szentágothai János nemzetközi hírű agykutató nevét kapja, a XVIII. kerületi Tersánszky Józsi Jenő sétány pedig Somogyi László plébános nevét viseli a továbbiakban. A XIII. kerületben Ruttkai Éváról, a magyar színművészet kiemelkedő alakjáról neveznek el egy névtelen parkot. Zuglóban két névtelen közterületet érint a javaslat: az egyiket gróf Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök, a másikat gróf Tisza István miniszterelnök után nevezik el. Határoztak arról is, hogy a csepeli gerincút egy szakasza Teller Ede fizikus nevét veszi fel. A napirendi vitában Hanzély Ákos LMP-s képviselő azt javasolta, hogy nevezzenek el másik névtelen közterületet azokról, akikről most már nincs elnevezve tér, utca. A képviselők ezt csak Tersánszky Józsi Jenő író esetében támogatták. Az MSZP - noha pontonkénti szavazást kezdeményezett – egy esetben sem nyomott gombot. Közgyűlési vita 2012. szeptember 28. SZANISZLÓ SÁNDOR (MSZP): Egyetlenegy névátnevezéssel szeretnénk foglalkozni, azért, mert ez még a szokásos átnevezési hullámban is eléggé meg fogja osztani azokat, akiknek ehhez a nevüket kell adniuk majd a szavazás során. Tersánszky Józsi Jenőnek talán sokan nem ismerik a munkásságát, de egészen biztos, hogy a XVIII. kerületben nem tudták a döntéshozók, hiszen akkor nem került volna ide ez az előterjesztés.

206

Ha megengedi, főpolgármester úr, tényleg csak két percben szólnék, és tényleg nagyon nagyon azokat a mondatokat kiemelve, amelyek az ő életét jellemezték. 1888-ban Nagybányán született, festőnek készült eredetileg, de aztán az élete másként alakult és a magyar irodalomnak lett kiemelkedő alakja. Az I. világháborúban, mint önkéntes részt vett az olasz fronton folyó harcokban, itt fogságba is esett, és miután hazaengedték, a magyar háborúellenes irodalom egyik kiemelkedő alkotását írta meg: „Viszontlátásra, drága” 1918-tól már megjelentek elbeszélései. Tudvalévő róla, és talán ez a bűne, hogy szimpatizált a Tanácsköztársaság ideje alatti forradalommal, amelynek a büntetését még életében megkapta, hiszen a Horthy-rendszerben rengeteg támadás érte, és az anyagi nyomortól kezdve mindenféle más elutasításban is része lett. Gyors egymásutánban születtek ezt követően a művei, köztük a Kakuk Marci ifjúsága, ezt mindannyian ismerjük. 1927-ben egy korábban megírt kisregényét szeméremsértőnek találták és emiatt kéthavi börtönbüntetést kapott, amelynek egy részét le is töltötte. Még egyszer: egy regényéért kéthavi börtönbüntetésre ítélték. 1952-ben új rendszer következett, itt megkérték, hogy Rákosi Mátyás 60. születésnapjára összeállított köszöntőbe írjon egy kötetet. Ő megírta a művet, amiért itt is elvesztette a többség bizalmát, hiszen mindenki tudta, hogy ebben a művében Rákosit kigúnyolja. Csak szeretném jelezni, hogy az egyoldalúnak beállított életműve mennyire nem helytálló. Később még születtek művei, „A tiroli kocsmáros” címmel például, ez egy kétkötetes gyűjtemény volt. Ami fontos még, hogy munkásságát többször is Baumgarten-díjjal jutalmazták, 1929-ben, 1930-ban, 1931-ben, 1934-ben, és 1949-ben pedig Kossuth-díjat kapott. Szeretném megkérdezni, mert a XVIII. kerületben nem volt erre alkalmam, hiszen szót ott nem kaphatok, hogy mi az oka ennek az előterjesztésnek, de egyet ígérnék: hogyha ez a mai napon átmegy, 2014 ősze után ismét lesz a XVIII. kerületben Tersánszkyról elnevezett közterület. HORVÁTH CSABA (MSZP): Mint vaddisznó az erdőben folyik az ideológiai csörtetés, amely egyrészről bosszúság a lakóknak, a helyben élőknek és egy nagyon intenzív figyelemelterelés arról, hogy a város csődben van. De, hogy ezt a bosszúságot azért ritkábban és megfontoltabban tegyék, azt javaslom – és erről kérem majd szavaztatni a Közgyűlést –, a Budapesti polgárok lelki békéjének érdekében, hogy a jövőben csak az érintett közterületek, utcák és terek lakói véleményének kikérésével és figyelembevételével történhessen előterjesztés, és legfeljebb félévente kerülhessen a Közgyűlés elé napirendi pontként. Ezt javasolnám, hogy önök ne játszhassák el azt a színjátékot minden alkalommal, ahány alkalommal csak közgyűlés van. 2011. november 9. (MTI)

207

Jövő júliustól ne lehessen találkozni a kommunista diktatúra nyomát őrző utcanévvel Magyarországon - javasolják kereszténydemokrata és fideszes országgyűlési képviselők a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványukban. A kormánypárti politikusok több mint ezer ilyen utcanévre bukkantak eddig. Stágel Bence KDNP-s országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatón kifejtette: javaslatuk értelmében nem viselhetné közterület vagy közintézmény olyan személy nevét, aki a XX. század önkényuralmi politikai rendszereinek megalapozásában, kiépítésében, vagy fenntartásában részt vett. Az indítvány kiterjed az olyan kifejezésekre, szervezetek nevére is, amelyek a XX. század önkényuralmi rendszereire közvetlenül utalnak, vagy azok emlékét idézik. A javaslatnak az a célja, hogy az érintett önkormányzatok változtassák meg azokat a közterületi és közintézményi neveiket, amelyek mind a mai napig a kommunista diktatúra nyomait őrzik - összegzett. Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: javaslatukkal is jelezni szeretnék, hogy a nemzetközi szocializmus semmivel sem volt különb, mint a nemzetiszocializmus, és nem lehetünk elnézőek vele szemben sem. Hozzátette, az utcaneveket illetően is történtek változások 1990 után, de mégis még mindig rengeteg olyan utca-, közterület- és közintézménynév van, amely méltatlan a demokráciában. Ezeket kell most végre megváltoztatni, hogy tiszta helyzetet teremtsenek - szögezte le a kormánypárti politikus. Budapest a háromzászlajú város Komédiába illő, hogy a főpolgármester igazi hatalom híján zászlótervezéssel múlatja az időt, és még ez a pótcselekvés sem lett elsőre „sikeres”. Drága hobbija van a főpolgármesternek akkor, amikor 10 millió forint életeket menthetne meg például hajléktalan-ellátásra költik a pótcselekvések helyett. 2011. június 16. (MTI) Megváltoztatná Budapest zászlaját a városvezetés. Fehér színű, nemzeti színekből összeálló háromszög-díszsorral szegélyezett zászlaja lehet Budapestnek, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén elfogadja az erről szóló előterjesztést. A zászló közepén a jelenlegi címer szerepelne ezután is. A főpolgármester javaslatában az is szerepel: Budapest zászlaja más zászlóval könnyen összetéveszthető a nagyfokú hasonlóság miatt. A jelenlegi - vörös, arany(sárga), égszínkék zászló ereklyeként, mellérendelt feladatkörben kap szerepet a Fővárosi Közgyűlés ülésein és más ünnepi alkalmakkor. Budapest, 2011. július 21. (MTI)

208

Változtat az új budapesti zászló szegélyén a főváros; az erről szóló előterjesztést várhatóan az augusztus végi ülésen tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés. Az MTI információi szerint a változtatásra azért van szükség, mert az új zászló szegélyén lévő, háromszögekből álló díszsor a honvédség farkasfogas zászlaján lévőre hasonlít. A készülő előterjesztés szerint Budapest zászlajának szélén egy egyszerű díszsor lesz. 2011. augusztus 2. (MTI) Alighanem saját, 20 éve elfogadott rendeletét fogja megsérteni a főváros augusztus 20-án, amikor a nemzeti ünnepen fel kell lobogóznia a város közterületeit a nemzeti és a fővárosi zászlóval. A három hét múlva esedékes nemzeti ünnepre ugyanis aligha áll majd rendelkezésre a megfelelő hivatalos fővárosi lobogó. 2011. november 5. (MTI) Kövér László szerint a budapesti Kossuth tér rekonstrukciója az Országgyűlés előtti közterület eredeti állapotának visszaállítását célozza, jelenleg ugyanis méltatlan ahhoz, hogy az ország közjogi főtere legyen; erről az Országgyűlés elnöke beszélt szombat este az ECHO TV Heti mérleg című műsorában. A házelnök ezt arra a műsorvezetői felvetésre mondta, hogy a baloldali sajtó szerint ki akarják söpörni a Kossuth teret, és hadat üzent a kormány a költészetnek is. Kövér László erre úgy fogalmazott: a rekonstrukció kapcsán"hecckampány, hisztériakeltés folyik". "Hadd legyek házelnökhöz méltatlan egy pillanatra, (...) nettó baromság, nettó rosszindulat" tette hozzá. Mint mondta, egyszerűen arról van szó, hogy "az Országgyűlés előtti tér abban az állapotában, formájában, amiben most látjuk, méltatlan ahhoz, hogy az ország közjogi főtere legyen". Rendbe kell tenni a teret, turisztikai szempontból, és az idők folyamán kialakult "szoborparkkal" is kezdeni kell valamit - fűzte hozzá Kövér László. A házelnök azt mondta, hogy "az egész egy káosz", majd hozzátette: "ehhez képest (...) Károlyi Mihály szobra, amelyik képzőművészeti alkotásként elsőrangú, kifejezi (...) Károlyi Mihály lényegét. A műsorvezető közbevetésére, hogy Károlyi komorságát, rossz hangulatát is visszaadja az alkotás, a házelnök azt mondta: "szerintem, ha van pokol, akkor valószínű Károlyi Mihály egész nap ott ül egy székhez lekötözve és nézi a saját szobrát". A József Attila szobráról azt mondta, annak méltóbb helyet kell találni, mert jelenleg a járókelők csak az alkotás egy részét láthatják. Kövér László kijelentette: "akik azzal vádolnak, hogy ideológia megfontolásból, a kulturkampf jegyében tisztogatást hajtunk végre a Kossuth tér szobrai között, elfelejtik, hogy volt egy eredeti állapot, 1945-ben, amit ideológiai megfontolásokból, tisztogatási szándékból fölforgattak". 2011. október 10. (MTI) Megkezdik a Kossuth tér átépítését, rekonstrukcióját és a tér alatti mélygarázs megépítését, a 2012-es költségvetésben 2,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra - írja a hétfői 209

Népszabadság. A büdzsé Országgyűlés fejezetében 530 millió forintot szánnak az Országház épülete előtti felszín alatti parkoló építésének megkezdésére, 845 milliót a parlamenti látogatóközpont kialakítására és 1 milliárd 25 milliót a Kossuth tér történelmi rekonstrukciójára. A munkálatokat 2014. március 31-ig kell befejezni, a terület állami tulajdonba, kezelői joga az Országgyűléshez kerül - írja a lap. A költségvetésben szereplő majdnem 2,5 milliárd forint a szakértők szerint csak a munkálatok megkezdésére elegendő. Egyelőre tisztázatlan az is, hogy a mélygarázst az állam építtetné meg, vagy egy vállalkozás. A terv komoly biztonsági kérdéseket is felvet - írja a lap. 2011. október 29. (MTI) Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Horváth Csaba, a párt fővárosi elnöke levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, hogy akadályozza meg Károlyi Mihály szobrának eltávolítását a Kossuth térről. Az MTI-hez szombat reggel elküldött közleményben a két szocialista politikus azt írta: az ezzel ellentétes, a pillanatnyi politikai érdeket szolgáló intézkedés a magyar demokrácia szégyene lenne, ártana Magyarország nemzetközi megítélésének. "Szeretnénk megkérni arra is, hogy véleményének nyilvánosságot adva ne engedje a köztársasági eszme meggyalázását", "akadályozza meg elődje, az első magyar köztársasági elnök, Károlyi Mihály szobrának" eltávolítását - fogalmaznak a közleményben. "Úgy gondoljuk, a korábbi, pártpolitikusi nézetkülönbségek ellenére szorosan összeköt bennünket a demokrácia, a köztársaság eszméje melletti elkötelezettség. Ezt a köteléket csak megerősítette, hogy Ön köztársaságunk elnöke, demokráciánk első számú őre lett" fogalmaznak a levélben. Hozzáteszik: "a köztársaság első polgáraként az Ön véleményének súlya és következménye van, mint ahogy a véleménynyilvánítás mellőzésével, esetleges hallgatásával is üzen a magyar nemzetnek". 2011. november 11. (MTI) A Szépírók Társasága tiltakozást tett közzé a József Attila-szobor Kossuth térről történő elmozdítása ellen; az MTI-hez eljuttatott reagálásában L. Simon László író, fideszes országgyűlési képviselő sajnálatát fejezte ki, amiért az írószervezet "és néhány baloldali politikus politikai cirkuszt" csinál az ügyből. Az egyik legnagyobb írószervezet, a Szépírók Társasága az Élet és Irodalom, valamint a Népszabadság pénteken megjelent számában tette közzé tiltakozását amiatt, hogy a Parlament előtti Kossuth tér 1944 előtti képzőművészeti arculatának visszaállításáról döntő országgyűlési határozat alapján József Attila szobra is máshová kerül.

210

"Egy köztéri szobor elmozdítása nem egyszerű városrendezési aktus. Úgy véljük, József Attila Kossuth téri szobrának áthelyezése abban az értelemben is visszaállítaná az 1944 előtti képet, hogy utólag azoknak adna igazat, akik nem ismerték el költészetét" - szerepel a Szépírók Társasága tiltakozásában. Mint írták, József Attila a háborút követő nemzedékek egész sorának eszmélkedését döntő mértékben határozta meg, és az országhatárokon túl ma is ő a legismertebb 20. századi magyar költő. "Az ügyből néhány baloldali politikus és Önök csinálnak politikai cirkuszt, ezt nagyon sajnálom. A mostani politikai nyilatkozatukhoz hasonló aktivitást vártam volna akkor is Önöktől, amikor még írószövetségi titkárként a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozáshoz kértem a csatlakozásukat. Akkor ezt megtagadták, többek között azzal az indokkal, hogy Önök nem politizálnak. Tudom, erre azt válaszolná, hogy a József Attila-szobor ügyében történő megszólalásuk nem politizálás. Akkor ugyan micsoda?" - reagált L. Simon László író, fideszes parlamenti képviselő, a kulturális bizottság elnöke Csaplár Vilmosnak, a Szépírók Társasága elnökének címezve mondanivalóját. L. Simon László egyetért azzal, hogy az Országház körül nem csak politikusok szobra állhat. Kitért arra, hogy a következő évtizedekben biztosan sokat fog még alakulni a tér és a belváros képe, arculata, most viszont el kell végezni azt a rehabilitációs munkát, "amivel adósai vagyunk a magyar társadalom egy részének". "A szobor pár száz méterrel vagy pár kilométerrel arrébb is jó helyen lehet, most kevesen látják, nincs is a Duna-parton. Van olyan frekventált belvárosi Duna-szakasz, akár a korzó, ahol a jelenleginél sokkal méltóbb helye lenne" - vélekedett a képviselő, aki megjegyezte azt is, hogy a Fidesz-frakcióban senkinek sincs baja József Attilával vagy a szobrával. "Sőt, nagyon szeretjük, például Kövér László legkedvesebb költője éppen József Attila". 2012. március 2. (MTI) A jelenleginél átgondoltabb térszerkezet mentén újul meg a Kossuth tér és környéke; a Steindl Imre Program (SIP) keretében többek között új mélygarázs, térszint alatti látogatóközpont és parlamenti múzeum jön létre a 2014-re zöldebbé váló téren. A projekt legfontosabb része a Kossuth tér rekonstrukciója: elhatározott szándék, hogy megszűnjön a tér jelenlegi, "elburjánzott erdőbe oltott használtautó telep imázsa", és olyan arculatot nyerjen a terület, amilyet a parlament megérdemel - mondta el az MTI-nek pénteken a tér és környéke megújítását célzó SIP vezetője. Wachsler Tamás hangsúlyozta: az autók kiszorításához szükség van egy mélygarázsra, míg az Országházat felkereső évi 450 ezer turista színvonalas fogadásához létre kell hozni egy látogatóközpontot. "Méltatlan állapot, hogy a turistáknak a láncon kívül kell várakozniuk esőben-hóban és egy nyilvános illemhely sincs a környéken" - hívta fel a figyelmet. Mint a

211

programvezető hozzáfűzte, a beruházás részeként kellett kivágni a parlament északi homlokzata előtti fákat, természetesen jogerős engedélyek birtokában. Ezen a helyen épül az 540 autónak helyet adó mélygarázs és a látogatóközpont ruhatárral, büfével, ajándékbolttal, mosdóval, valamint itt történhet meg a turisták biztonsági átvilágítása is. A mélygarázs a szomszédos Szabadság térihez hasonlóan képzelhet el, egy különbséggel: a kiírás szerint a parlament mellett nem épül semmilyen térszint fölötti objektum. Összességében így a Kossuth tér zöldebb lesz, mint most - emelte ki. Wachsler Tamás elmondása szerint a SIP egy másik problémát is orvosol: ha valaki a Duna felől szeretné megnézni a parlamentet, ezt jelenleg nem tudja biztonságos helyről megtenni, ezért egy korzót hoznak létre a Duna-parti oldalon. Fontos cél továbbá, hogy a parlament homlokzat-felújítása a projekt lezárultáig, 2014 tavaszára befejeződjön, és a ház állványzat nélkül várhassa a látogatókat. A kommunista hatalomátvétel előtt működött a házban egy parlamenti múzeum, amely a magyar parlamentarizmus relikviáit és fontos szereplőit mutatta be; ezt 1947 után megszüntették: az anyagot szétszórták, a szobrokat beolvasztották - idézte fel a programvezető. Mint hozzátette, határozott szándék, hogy a múzeumot újra megnyissák, a tervek szerint a parlament egyik udvarának lefedésével. Wachsler Tamás kitért a tér ikonográfiai programjára is. Míg Károlyi Mihállyal kapcsolatban vannak politikai viták, a József Attila- szoborral más a helyzet: nem létezik ma a projektben olyan szereplő, akinek bármi fenntartása lenne József Attilával szemben - hangsúlyozta. A programvezető szerint a szoborral csupán egy baj van: rossz helyre tették. "Az a címe, hogy A Dunánál, ehhez képest egy bokorra néz, nem a folyóra. A jelenleginél sokkal jobb helyet fogunk találni, erről rövidesen - várakozásaim szerint mindenki megelégedésére - megszületik a döntés" - jegyezte meg. Mint hozzátette, a siófoki önkormányzat felkérte a Fővárosi Önkormányzatot a Károlyiszobor átadására, mert annak alkotója, Varga Imre a Balaton-parti város szülötte és munkáiból Siófok egy köztéri szoborparkot tervez. A kérésről márciusban dönthet a főváros, az azonban biztos, hogy a Károlyi-emlékmű a mélygarázs-beruházás nyomán létrejövő munkagödör miatt nem maradhat a helyén. Wachsler Tamás közölte: feladata egy olyan tervezési program összeállítása, amely lehetővé teszi, hogy a tér kitüntetett pontjain megfelelő szobrok álljanak. Az egy rövidesen meghozandó döntés lesz, hogy milyen szobrok, milyen méretben, milyen tájolással kerüljenek a térre - fűzte hozzá. A tervezőknek mindenesetre a tér 1944. március 19. előtti állapotát kell szem előtt tartaniuk; ez volt az a pillanat, amikor Magyarország állami önállósága megszűnt emlékeztetett.

212

Ekkor a téren négy jelentős szobor állt: egymással szemben a mostanival megegyező helyen egy Kossuth- és egy Rákóczi-emlékmű, valamint az északi és a déli oldalon is egy-egy szobor. "Ez térépítészetileg is így logikus: ezek a térrészek egy-egy jelentős köztéri műalkotás után kiáltanak. Ezt a térszerkezetet biztosan vissza fogjuk állítani, hogy pontosan milyen tartalommal, az a közeljövőben dől el" - árulta el. A programvezető beszámolója szerint a beruházásnak 2014 tavaszára kell megvalósulnia; a projekt most a látogatóközpont, a mélygarázs, a térrekonstrukciós projekt a tervezők kiválasztásánál tart. "A jogszabályok szerint, több ajánlatot bekérve fogjuk kiválasztani a tervezőt; az ajánlatkérést már kiküldtük és néhány napon belül megkapjuk az ajánlatokat" közölte. Wachsler Tamás elmondta: a költségkeretek megállapítása előtt még ki kell választani a kivitelezőt, lefolytatni a tárgyalásokat és aláírni a szerződést: ez mind meglesz idén, tehát a jövő évi költségvetésben már látni lehet a beruházás költségigényét - fogalmazott. 2012. február 26. (MTI) Megkezdődött a fővárosi Kossuth Lajos tér átépítésének előkészítése, amelynek első lépéseként elkerítették a tér Országháztól északra, a Jászai Mari tér felé eső részét. Az építési területet elválasztó kerítésen a teret az 1940-es évek előtt ábrázoló fotók láthatók, amelyekből következtetni lehet a terület rekonstrukció utáni látványára is. Bakos Emil, az Országgyűlés Hivatalának gazdasági főigazgatója vasárnap, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón közölte, a Kossuth tér pénteken elkerített részén alakítják ki azt a 400500 férőhelyes mélygarázst és látogatóközpontot, amelyre korábban a parlament adott felhatalmazást. A főigazgató emlékeztetett, a Ház döntése értelmében az 1944 előtti állapotok szerint rendezik a területet, ennek része lesz például, hogy a téren a villamosvonalon és a kerékpárúton kívül megszűnik a közúti közlekedés. Felidézte továbbá, hogy az Országgyűlés Hivatala január 1-jétől vált a kiemelt nemzeti emlékhellyé minősített Kossuth tér gazdájává, és így nyílt lehetőség számukra, hogy előkészítsék a 2014-ig tervezett átalakításokat. Tájékoztatása szerint a hétvégén elkerített területen először a közművek felmérésére és régészeti feltárásra kerül sor. Kérdésre válaszolva elmondta, a tér szobrai a fővárosi önkormányzat tulajdonában maradtak, így az azokkal kapcsolatos változtatásokról velük is egyeztetni kell. Az elkerített részen van Károlyi Mihály szobra, Bakos Emil erről azt mondta, elszállításáról időben tájékoztatást adnak. Cselovszki Zoltán kitért arra is, egyelőre nem lezárt a Kossuth téren helyet kapó szobrok kérdése, mint mondta, a szoborhelyek már nagyjából eldöntöttek, de az, hogy mely alkotások kapnak helyet a téren, a korábban megsemmisített alkotások rekonstruálhatóságától is függ. 213

2012. március 5. (MTI) Az MSZP tiltakozik a budapesti, Kossuth Lajos téri Károlyi Mihály-szobor esetleges eltávolítása, s ezzel együtt a "köztársasági eszme felszámolása" ellen. A párt hétfői sajtótájékoztatóján, amelyen a parlamenti frakció több tagja részt vett, Horváth Csaba fővárosi frakcióvezető azt mondta: néhány nappal ezelőtt "gyáva módon", az éj leple alatt Károlyi Mihály szobrát fizikailag, József Attila szobrát szimbolikusan egy ketrecbe, rácsok mögé zárták, azért, hogy "majd egy éjszaka titokban, mint a diktatúrák idején, értük jöjjön egy nagy fekete autó és eltüntesse a köztársasági eszme, a szabadság két jelképét". A Kossuth tér megújítása kapcsán úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy felszámolja a köztársaság főterét és létrehozza "saját torzszülött diktatúrájának központját". Horváth Csaba hozzátette: ha az Orbán-kormány az 1944-es állapotot akarja helyreállítani, az azt is jelenti, hogy az akkori társadalmi viszonyok helyreállításán dolgozik, és a "3 millió koldus országát, a munkavállalói jogokkal nem rendelkező munkások tömegét, a nyomorgó és a hatalomnak kiszolgáltatott, rettegő falvak és városok világát akarja újrateremteni". A szocialista politikus szerint a Károlyi-szobor elszállítása kettős üzenetet hordoz: egyrészt támadás a köztársaságpártiak ellen, másrészt "cinkos összekacsintás a szélsőjobboldallal". Úgy véli: a Fidesz nemcsak legitimálja a Jobbikot, hanem egyenesen megvalósítja annak céljait, beemeli azokat a saját politikájába. Horváth Csaba szerint ez történt az Új Színház, a Köztársaság tér átnevezése és a határon túliak szavazati jogának megadása ügyében is. A fővárosi frakcióvezető leszögezte: egy szobrot el lehet vitatni, de az eszmét, a szabadságvágyat nem. Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: "nemcsak vigyázunk rá, de megtaláljuk, visszahozzuk és újraépítjük, s nem egyszerűen Károlyit, hanem a köztársaságot". "Ne dőljünk be, nem arról folyik itt a vita, hogy Károlyi történelmi teljesítményét ki hogyan értékeli" – mondta Lendvai Ildikó, megjegyezve, hogy Károlyi "nem volt hibátlan, sebezhető volt, gyakran erőtlen"; a baj az, hogy ő volt az első köztársaság elnöke. A szocialista politikus kitért arra is, hogy kettős évforduló van a napokban: egyrészt Károlyi Mihály születésének évfordulója, másrészt Károlyi parlamentből való kivezetésének a 100. évfordulója. Mint mondta, most a Parlament mellől is ki akarják őt vezetni, "erőszakkal kilökdösni a kapun", de nincs "az a kapuőrség, amely ezt végérvényesen megtehetné". 2012. március 29. (MTI) A fővárosi MSZP szerint Károlyi Mihály volt miniszterelnök szobrát el lehet vinni a Kossuth térről, de szellemiségét, a demokráciát nem. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke csütörtökön délelőtt, a Parlamentnél tartott sajtótájékoztatón azt mondta, az eljárásnak nemcsak politikai és erkölcsi, hanem jogi tartalma is van. 214

Az V. kerületi jegyző bontási engedélye nem tartalmaz jogorvoslati lehetőséget, és előírja, hogy este 6 és reggel 7 óra között tilos építési munkát végezni. A szobor azonban este hatkor még állt, reggel fél nyolckor viszont már nem - mondta a politikus. Horváth Csaba, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője azt hangsúlyozta, hogy "akár tetszik Orbán Viktornak (...), akár nem", három év múlva a szobor újra a Kossuth téren fog állni. A hatalom "gőgje" arra volt képes, hogy az éjszaka leple alatt vigyék el a szobrot mondta. Hozzátette: a történelmi múlt meghamisítása indult el a Kossuth tér átépítésével, és ez a múlt "Gömbös Gyulákat és Szálasikat" idéz a magyar nemzet fejlődéséért sokat dolgozó emberekével szemben. A Károlyi-szobrot csütörtök hajnalban szállították el a Kossuth térről felújítása miatt. 2012. április 11. (MTI) A Kossuth téren álló József Attila-szobor egy éven belül a Parlament Duna-parti homlokzata előtt létrehozandó sétányra, jelenlegi helyéhez képest a folyóhoz mintegy 20 méterrel közelebb kerül - jelentette be szerdán Budapesten Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője és Vadász György építész, a szobor társtervezője. A Kossuth tér átalakítását célzó Steindl Imre Program során jelentősen megújul a dunai rakpart is: többek között megszűnik a Parlament déli oldalánál található gépkocsifelhajtó, és a folyóparti korzó az Erzsébet hídtól a Margit hídig gyalogosan is végigjárható lesz - közölte Wachsler Tamás az április 11-én, József Attila születésnapján, a költészet napján tartott sajtótájékoztatón. Vadász György felidézte: a jelenlegi helyén 1980-ban felállított József Attila-emlékművet Marton László szobrászművésszel együtt tervezte, akkoriban több helyszínt is mérlegelve. Mint hozzátette, a Dunánál címet viselő szobor jelenleg túl messze van a folyótól. A kormány felkérésére Vadász György által készített tervekben a József Attila-emlékmű a tér átrendezése során a Duna-parti sétányra, a jelenleginél méltóbb, "a rakodópart alsó kövén ültem" verssornak megfelelőbb helyre kerül - hangsúlyozta az építész. Elmondása szerint a költő szobrát úgy helyezik el, hogy az a valaha mért legmagasabb vízállásnál 20-30 centiméterrel magasabban helyezkedjen el. Az emlékmű felirata a rakpart falára, József Attila alakja mögé kerül. Vadász György újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az emlékmű áthelyezése senki ellen, legkevésbé barátja, a 2008-ban elhunyt Marton László ellen nem tekinthető támadásnak. "Hadd szülessen meg másodszor is ez a gyermek" - utalt közös művükre. Wachsler Tamás az MTI kérdésére közölte: a Duna-parti sétány kialakítása és a József Attilaszobor átvitele a tervek szerint mintegy egy éven belül, 2013 közepéig lezajlik. Mint hozzáfűzte, néhány héten belül sajtótájékoztatót tartanak a teljes Kossuth tér átrendezéséről,

215

ekkor közlik azt is, hogy kinek a szobra kerülhet majd a József Attila-emlékmű, illetve a Parlament északi homlokzata elől elszállított Károlyi Mihály-szobor helyére 2012. április 14. (MTI) Miután Károlyi Mihály, az első magyar köztársasági elnök szobrát már "dicstelen módon eltávolították" a helyéről és József Attila szobrát is el akarják szállítani, Kövér László házelnök, megbízott köztársasági elnök most Nagy Imre szobrát mozdítaná el – közölte Lendvai Ildikó szombaton az MTI-vel. A szocialista képviselő közleményében úgy fogalmaz, hogy még el sem ült a Károlyi- és a József Attila-szobor sorsa miatti vihar, a Fidesz "máris tovább randalírozna történelmi szobraink körül". A politikus szerint a József Attila-szobor eltávolításának egyetlen magyarázata a költő világától való távolságtartás mellett a gyerekes dac: "a kormánypártok képtelenek visszavonulni az egyszer már meghozott, nyilvánvalóan rossz döntésüktől, amellyel saját fejükre is csak bajt hoztak". Hozzáteszi: Kövér László egy a Heti Válasznak adott interjújából az is kiderül, hogy "a szégyenteljes történetnek nincs vége", mert a házelnök abban felveti, hogy Nagy Imre szobrát is el kellene mozdítani a Vértanúk teréről, és máshova vinni. Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának tagja kijelenti, hogy a kormányoldal még mindig nem érti: a szobrok és az általuk megörökített történelmi személyiségek "nem a kormánypártok tologatható sakkfigurái, ahogy a történelem sem rendezhető át önkényesen". Véleménye szerint a szobroknak kijelölt helyük, otthonuk van a városképben, a történelemben és a nemzeti emlékezetben. Végül azt írja, hogy a Fidesz az állami kitüntetések sorából már törölte a Nagy Imre-díjat, de a szobrát, "ahogy a többit is, békén kell hagynia". Kövér Lászlóval a múlt héten közölt interjút a Heti Válasz. A politikus arra a kérdésre, hogy a Kossuth tér átalakítása nyomán eltávolított Károlyi-szobor helyére mi kerül, azt mondta: reményei szerint a Tisza Istvánt ábrázoló alkotás, amely 1945-ig állt ott. Arra a felvetésre, hogy az egykori miniszterelnök jelenlegi megítélése ellentmondásos, azt felelte, "nem ideológiai vitát akarunk nyitni, hanem azt mondjuk: ennek az országnak volt egy ezeréves szerves fejlődése, ami 1944 tavaszán a német invázióval megszakadt". Szerinte az alaptörvény szellemében ehhez az időponthoz kell visszatérni. Elmondta azt is, bár a Vértanúk terére - ahol a Nagy Imre-szobor áll - szigorúan véve a Kossuth tér rekonstrukciója nem terjed ki, mégis megfontolásra érdemesnek látja, hogy a Kossuth tér és a képviselői irodaház közötti térségben emléket állítsanak "a nemzethez kötődő, jobb- és baloldali, valóságosan progresszív történelmi szereplőknek". Mint mondta, erre a területre vinné Kovács Béla - a Kossuth térről szintén elkerülő emlékművét, és szégyennek nevezte, hogy Kéthly Annának nincs szobra. Hozzátette: ide kerülhetne Nagy Imre szobra is. 2012. április 17. (MTI)

216

Levélben fordult Tarlós István főpolgármesterhez Demján Sándor nagyvállalkozó, amelyben az V. kerületi Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobor helyben maradását kérte; ellenkező esetben visszavonja az alkotás felállításhoz nyújtott adományát. Az MTI-hez is eljuttatott dokumentum szerint Demján Sándor a sajtóból értesült a szobor áthelyezésének ötletéről. Ismertette, a rendszerváltás után "szomorúan állapították meg" üzlettársaival, Sarlós Andrással és Fejér Bélával, hogy sem az MDF-, sem a szocialista kormány nem állított szobrot a volt miniszterelnöknek. Jelezte: emiatt úgy döntöttek, hogy az emlékmű teljes költségét és felállítását felajánlják Magyarországnak. A nagyvállalkozó arra is kitért, hogy a költségek 74 százalékát ő állta. A főpolgármesternek címzett levélben azt írta: Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonja az adományukat, így arra kérte Tarlós Istvánt, hogy minden törvényes eszközt felhasználva biztosítsa, hogy a szobor a jelenlegi helyén maradjon. 2012. április 17. (MTI) Nem jött kérés vagy megkeresés az V. kerületi Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobor esetleges áthelyezéséről az Országgyűlés Hivatalától - mondta Budapest főpolgármestere keddi sajtótájékoztatóján. Tarlós István közlése szerint Demján Sándor nagyvállalkozótól értesült az elképzelésről, a szobor esetleges áthelyezése nem a főváros kezdeményezése. Mint mondta, egyelőre tájékozódik az ügyben, beszélni fog az Országgyűlés elnökével. A főpolgármester azt mondta, hogy konkrét megkeresést, igénybejelentést egyelőre nem kapott az ügyben. Kitért arra is, hogy ismeretei szerint az adományozók annak idején a fővárosnak adták a szobrot, így valóban a Városháza rendelkezhet arról. 2012. május 16. (MTI) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójával, az ottani mélygarázsépítéssel, a parlamenti látogatóközpont és múzeum kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. Az erről szóló kormányrendelet szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben. Eszerint a Kossuth téri beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a hatósági ügyeket, amelyek a projekt megvalósításához közvetlenül szükségesek. Ebbe a körbe tartoznak az érintett ingatlanokon álló közterületi szobrok bontásához és azok ugyanott vagy máshol való felállításához szükséges döntések is, továbbá mindazok, amelyek a Kossuth Lajos tér csillapított forgalmú övezetté alakításával kapcsolatosak. 2012. június 14. (MTI) Az MSZP a belvárosi jegyző felelősségre vonását követeli a Kossuth tér északi részén februárban történt fakivágások miatt. Steiner Pál országgyűlési képviselő a helyszínen tartott 217

csütörtöki sajtótájékoztatóján azt sürgette, hogy Rogán Antal polgármester függessze fel hivatalából a fakivágásra engedélyt adó V. kerületi jegyzőt és kezdeményezzen vizsgálatot ellene. Azzal érvelt, hogy az alapvető jogok biztosának állásfoglalása is alátámasztotta az MSZP véleményét, amely szerint az engedély kiadása jogsértő volt, ez pedig nem maradhat következmény nélkül. Szabó Máté vizsgálata szerint több jogsértés és visszásság is történt a Kossuth téri fák kivágásának V. kerületi engedélyezési eljárása során, az sértette a jogbiztonság, valamint az egészséges környezethez való jog követelményét, és a jegyző jogszerűtlenül rendelkezett a fapótlási kötelezettségről is. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője a sajtótájékoztatón "a lopakodó diktatúra" megnyilvánulásának nevezte az eljárást, és úgy fogalmazott: a Kossuth tér átalakítása – így Károlyi Mihály szobrának eltávolítása - "a fideszes történelemhamisítás" része. Emellett arra szólította fel a kormányt, hogy ne költsön el összességében nagyjából húszmilliárd forintot a Kossuth tér rekonstrukciójával egy "felesleges presztízsberuházásra". 2013. február 21. (Index.hu) Nyílt levélben fordul Tarlós István főpolgármesterhez és a fővárosi a Frankel Leó út átnevezése ellen tiltakozó civil közösség. A főpolgármester délután visszavonta az átvevezési javaslatot. A TREFFF lokálpatrióta közösség és a „Tiltakozunk a Frankel Leó út átnevezése ellen” elnevezésű Facebook csoport több mint 800, a Frankel Leó úton gyűjtött aláírással és mintegy 2300 facebookos támogatóval kéri Tarlós Istvánt és a fővárosi közgyűlést, hogy halassza el a Frankel Leó út átnevezéséről szóló pénteki döntést. Kérik továbbá, hogy a majdani döntés előtt kérjék ki a Magyar Tudományos Akadémia és az ott lakók véleményét is 2013. június 19. (Index.hu) Ebben a ciklusban több közterület-változtatási és -elnevezési kérelmet nem terjesztek a közgyűlés elé, áll a főpolgármester lapunkhoz küldött közleményében. Tarlós István ezért kezdeményezi, hogy a közgyűlés hozzon határozatot, miszerint ilyen kérelmeket nem tűz napirendjére. A főpolgármester hangsúlyozza, hogy Tormay Cécile és Tom Lantos esetében jelenleg sem elfogadó, sem elutasító döntés nincs érvényben. Amennyiben a sorozatosan beérkező és rendszertelen igénylések csillapodnak, 2014 után ismét foglalkozhatnak a képviselők az utcaátnevezésekkel. De csak évente egyszer, tárgyilagos, körültekintő és méltányos mérlegelést követően, szögezte le Tarlós. 2013. június 24. (MTI)

218

Közterületet nevezne el Horn Gyuláról a Demokratikus Koalíció. A párt levelet is írt erről Tarlós István főpolgármesternek. Nevezzenek el közterületet a Fővárosi Közgyűlés Horn Gyuláról. Ezt kezdeményezte a Demokratikus Koalíció, amely levelet írt az ügyben Tarlós István főpolgármesternek. A javaslatot azzal indokolják, hogy a volt miniszterelnök a rendszerváltozás megkerülhetetlen alakja, akinek a nevéhez a vasfüggöny szimbolikus átvágásától a keletnémet menekültek kiengedéséig, a szovjet csapatok kivonásáról szóló eredményes tárgyalástól a magyar NATOtagság fölvetéséig a demokratikus átmenet számos mozzanata fűződik. A párt emlékeztetett, hogy Németország újraegyesítésében szerzett érdemeiért a németországi Wertheimben már neveztek el utcát Hornról.

219