Budapest, 1943. íebr. 3. V . évf. 5. sz. Egyes szám ára: 70 fiö.
Családunk Főszeieplő/e:
GOLL BEA
szégyene látssza:
SCALA
Egy p e r z s e l ő szenvedély regénye HEIHRICH megrázó emberi
GEORGE és
mélyen alakítása:
II
R0MB0D0LT ALMOK OLGA
TSCHECHOWA
egy elbűvölő dornő T H. M
L
I L A
kalan szerepében O
O
S
K O P P
R e n d e z t e : HERBERT F orga
MAISCH lombahozza:
F I L M I P A R I ÉS FILMKERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS UTCA 13. T E L E F O N : 183-858
F I L M K A M A R A I É S MOZIEGYESÜLETI S Z A K L A P Szerkesztőség és k i a d ó h i v a t a l : V H ; E r z s é b e t - k ö r ú t 13. I V . e m e l e t . Telefon:420-796. Postatakarékpénztári csekksz.: 15410. Előfizetési á r : egy évre 35 pengő, félévre 1H pengő.
ELENIK MINDEN
K ö z ö s érdek Sajnálattal kell ismét tapasztal nunk, hogy az egység, a minden kö zös munkához annyira szükséges öszszetartás és megértés ínég mindég nem tökéletes a filmszakma két főága, a Hímes és mozis ág között. Az egyes ágnkon beiül sincsen meg a teljes . összhang, a két testvérág állandó el lenléteit pedig egyesek állandóan szí tani igyekeznek. Nincs ez így jól. A Hímeseknél éppen úgy nem len ne szabad széthúzásnak lenni, mint a mozisoknál, a két egymástól elvá laszthatatlan ágazatnak pedig olyan barátságos és megértő együttműködést kellene teremteni, amely nem ingat ható meg kis intrikák, apró félreér tések és mondvacsinált sértődések ál tal. A
bajok
alapja
az
egyes ágakon
belüli torzsalkodásban van. Ennek kell mielőbb
megszűnnie.
Reméljük, hogy
a mai nehéz idők és súlyos gondok közepette
ráeszmél. mindenki
arra a
kötelességére, hogy az apró egyéni ér dekeket alá kell rendelni a nagy kö zös
ügyeknek.
Ha
ezek
a
kis
erő
megtörések megszűnnek, akkor elkövet kezik az az illő is, amikor a filmesek és mozisok, mint jó h á z a s t á r s a k haladnak majd egymás mellett a bol dogulás útján. Ez a két foglalkozási ág örökre és elvá laszthatatlanul házastárs. Ne legyenek tehát sok,
közöltünk
duzzogások,
rítik. Mennyivel
szebb volna a nyu
godt, derűs, megértéssel és mal
civódá-
mert ezzel egymás életét kese
teli
Közös
bizalom
házasélet! érdeke
így legyen.
a
szakmának, hogy
H É T F Ő N — B U D A P E S T , 1943. F E B R U Á R HÓ 3
Az Országos Nemzeti Film bizottság felhívása a filmgyártó cégekhez A z Országos N e m z e l i Filmbizottság a filmgyártás biztonságának érdekében a gyártási tervek és forgatókönyvek elbírálására új r e n d szert vezet be. E r r e való tekintettel az alábbi felhívást intézi a f i l m gyártó cégekhez: — F i g y e l e m m e l a filmgyártás biztonsága érdekében bevezetni tervezett szélesebb körű előzetes elbírálásra, az Országos N e m z e t i F i l m bizottság felhívja az érdekelt gyártó cégeket, hogy a folyó évi február hó 28-i határidőre beküldendő gyártási jelentkezésekkel kapcsolatos filmterveiket négy példányban küldjék be az Országos Nemzeti F i l m bizoltsághoz, — A z o k a cégek, a k i k m á r jelentkeztek, a hiányzó példányok pótlásáról a lejárat előli saját érdekükben gondoskodjanak.
Első helyen a magyar nemzeti filmgyártás! írta: E R D É L Y I I S T V Á N DR.
A filmszakma köztudomás sze rint, három fontos ágat egyesít m a gában; éspedig a k a m a r a i rendelet terminológiájával élve a filmek elő állításával, forgalombahozatalával és bemutatásával foglalkozó ágakat. E z e k szerint v a n filmgyártó ág, kölcsönzői ág és filmszínházi ág. A z egymásra utalt és egymás nél kül megélni nem tudó ágak kö zött g y a k r a n vitatott kérdés az egyes ágak fontosságának kérdé se. Minthogy filmszínházak nélkül nem lehetne a másik két szakmai ág sem, így felületes ítélet szerint ez az ág az alap, m e l y r e az egész szakma felépül, ezt a benyomást erősíti az a vitathatatlan tény, hogy a vállalatok és alkalmazottak száma, v a l a m i n t a bevételi forga lom tekintetében a másik két szak mai ágat messze felülmúlja a filmszínházi ágazat. 1
A fontossági sorrendet azonban én és velem együtt még sokan más alapokon állapítjuk meg! E szerint a legfontosabb szakmai ág a f i l m -
gyártás. A másik kettőnek pedig legfontosabb feladata, hogy ezt az ágat fenntartsa, támogassa, erő sítse. Igaz, hogy filmszínházak vannak olyan országokban is, ahol nincsen gyártás; filmközvetítő kereskede lem is. Nálunk is élt a szakma két ága a k k o r is, a m i k o r még nem volt magyar filmgyártás. D e ak kor a szakma két ága csak egy szerű kereskedelmi és i p a r i foglal kozás volt, idegen szellem szóra koztató i p a r i termékeit tálalta a magyar közönségnek. Idegen gon dolkodást terjesztett idegen gazda sági érdekekét szolgált k i . A n n a k a szeilemi gyarmatosításnak volt te hetetlen eszköze, m e i y a f i l m e n keresztül is uniformizálni akarja a kis nemzetek arculatát. A saját filmgyártás nélküli filmszakma; szomorú szakma! A -saját filmgyár tás nélküli ország szomorú ország; olyan, m i n t h a a színházaiban ider gen nyelven beszélnének, olyáli; m i n t h a a sajtója és i r o d a l m a id&-
ség millióihoz naponta eljuttassa a szakma a magyar szót, a magyar gondolatot; magyar művészek elő adásában. H o g y m i l y e n különbség van a saját gyártást nélkülöző és A filmgyártás tehát az a s z a k m a i a saját gyártással rendelkező f i l m ág, amely az egész filmszakmát a szakma között, azt többé-kevésbbé nemzeti szempontból fontos r a n g r a tudjuk, vagy érezzük; de nem fog emeli. A m a g y a r filmgyártás az a ártani itt újból csoportosítani az s z a k m a i ág, amely lehetővé teszi, érveket; összegyűjteni a nemzeti hogy e szakma v a l a m e n n y i m u n filmgyártás jelentősége és feladata kása ne csak egyszerű szórakoz körüli gondolatokat, hogy ezzel is tató i p a r i munkás legyen; mert e alátámasszam tételemet; a magyar szakma közreműködőinek munká filmszakma rangelső ága a film ján a nemzet életében szinte be gyártás és a többi ág m i n d ezért láthatatlan fontosságú misszió s i van! Ezzel kívánom i n d o k o l n i , kere múlik! hogy további tanulmányaimban a Igenis, ez a csodálatos módon szakmai élet m i n d e n jelenségét és alakult, rendkívüli módon kifejlő kérdését elsősorban abból a szem dött és világszerte megcsodált ní pontból fogom vizsgálni, hogy envójú magyar filmgyártás teszi le . nek a nagyfontosságú szakmai ág nak jövő fejlődése m i t kíván? hetővé, hogy a magyar moziközön
gen nyelven íródna és az idegen nyelven nem értő honpolgár csak v a l a m i rövid sajátnyelvű kivonatot k a p n a az idegen produkcióból.
A film az emberiség egyik legnagyobb jótevője A f i l m , de különösen a hangos film nemcsak, hogy századunk egyik legcsodálatosabb találmánya, de a legcsodálatosabb, legkorlátla nabb közlési lehetőség írók és mű vészek részére. T e c h n i k a i lehető ségei egyesíthetővé teszik az összes művészeteknek produktumait. A z iró, a zenesszerző, a színész, az énekművész, a festő, az építész a l kotásait varázslatosan tudja felvo n u l t a t n i a hangosfilmen. A természet szépségeit és a legraffináltabb, leg fantasztikusabb emberi gondolato kat egyaránt elénk hozza. Lehető séget ad tudásunk, ismereteink fejlesztéséne, fantáziánkat elviszi, e l ringatja a mese szárnyán. G o n dolatokat ad, elvon a n a p i gond jainktól. A f i l m k o r u n k emberének egyik legnagyobb jótevője, o l y sok és kedves szórakoztatási lehetősé get ad, hogy elmondhatjuk: éle tünket a f i l m teszi szebbé és boldo gabbá, m i n t a m i l y e n nagyapáink élete volt. A f i l m átalakította a k u l túrnépek arculatát, lehetővé tette, hogy a legkülönbözőbb anyagi kö rülmények között élő emberek a n a p i gondjaiktól menekülve, egész séges, j ó szórakozáshoz jussanak, l e l k i felüdülést találjanak. 1
E b b e n a.csodálatos lehetőségben keresendő az oka annak, hogy a filmnek o l y a n hatalmas közönsége van. A f i l m népszerűsége verse nyez a f i l m művészi és t e c h n i k a i lehetőségeivel. A társadalom leg magasabb osztályához tartozók, a legnagyobb kultúrigényű emberek éppúgy kedvelik a j ó filmet, m i n t a legszerényebb viszonyok között élő, vagy kisebb műveltségű néposz tályok. A f i l m népszerűsége felül múl mindent és ebben a népszerű ségben v a n legnagyobb ereje. T u d juk jól, hogy egy-egy magyar f i l met itthon mintegy hárommilliói ember néz végig, ugyanakkor, a m i
kor egyéb szellemi termékek kö zül, p l . egy nagysikerű regényből csak 50.000 példány fogy él, a leg nagyobb példányszámú újságból 200.000 darab készül. E g y nagysi kerű (150 előadásos) színdarabot Budapesten mintegy 150.000 ember néz meg és vidéken legfeljebb még
ugyanennyi. A rádiónak v a n ugyan 750.000 előfizetője, de azok külön böző időben hallgatják, tehát még ha egy-egy készüléket többen h a l l gatnak is, h o l v a n ez a népszerű ség a hárommilliós filmszínházi közönségtől! ? De nemcsak a korlátlan lehető ség, a példátlan népszerűség és" a közönségre gyakorolt hatás az, a m i a f i l m helyét és jelentőségét meg állapítja. A filmgyártás jelentősége ezeken kívül abban a megtermé kenyítő erőben keresendő, amely ebben a csodálatos produkcióban rejlik. A filmgyártás írókat, rende zőket, színészeket, operatőröket, tervezőket, festőket, építészeket, zenészeket foglalkoztat; számtalan sok művészeti ágnak ad kenyeret; ezekre a művészi pályákra igen sok embert éppen a íilmadta lehe tőségek csábítanak. A m e l y i k or szágban jelentékeny filmgyártás van, abban a fenti művészetek k i fejlődnek, v i r u l n a k , terebélyesed nek. E z e k n e k a művészeknek és a filmnek egymásra-hatása kölcsönö sen termékenyítő. A f i l m erősíti őket és c művészek munkája előbbreviszi a filmművészetet. A z e téren várható fejlődés szinte be láthatatlan!
A magyar filmgyárfás igazi hivatása A filmgyártás nemzetgazdasági jelentősége közismert. A z t sem k e l l külön hangsúlyozni, hogy m i n d e n külföldre került j ó magyar f i l m szükségképen m i l y e n megfizethe tetlen értékű kultúrpropagandát jelent. Arról sem kívánok itt most szólni, hogy helyes irányítás m e l lett m i t jelenthet a filmgyártás a nemzetnevelés, az egységes nem zeti gondolkodás kialakítása terén. I n k á b b a r r a kívánok rámutatni, hogy különösen m a m i l y e n óriási hivatást tölt be és hivatott be tölteni a magyar filmgyártás. Magyarország visszaszerezte nemzetiségeinek egy részét és Ma gyarország továbbra is ápolni kí vánja ezekkel a nemzetiségekkel szemben az ú. n. Szent Istváni ha gyományokat, melyek szerint m i n denkit meg k e l l h a g y n i téljesjogü
polgárnak és erőszakos magyarosílási törekvések nálunk valóban nem kívánatosak és nem is érvé nyesíthetők. A magyar film hivalolt ezen a téren arra, hogy foly tassa a mult század színházának nemes feladatát, a magyar nyelv terjesztését és ápolását. A maggar filmgyártás ezt a fel adatát teljes mértékben átérzi és teljesíti. Ezzel szemben a film a szakma másik két ágától megértő segítséget; hatóságainktól pedig csák annyit kér, hogy ha már ha tósági támogatás nélkül kénytelen működni ez a filmgyártás, akkor legalább szabadságában ne korlá tozzák olyan mértékig, hogy ezt a szép és nemes feladatot képtelen legyen tovább folytatni és hivatá sát betölteni!
BEMUTATÓ FILMSZÍN HÁZAK M Ű S O R A : ÁTRIUM CORVIN DEÁK FORUM KASZINÓ KORZÓ NEMZETI APOLLÓ OMNIA RADIUS SCALA
SZITTYA URÁNIA
Emberek a havason Bajtársak Katyi Láthatatlan bilincs Kalyi Bajtársak Emberek a havason Vörös vihar Hegyek leánya Egv szív megáll Emberek a havason Hegyek leánya
1.29-től 1.29-től XII. 17-től 1.14-től XII. 17-től 1.31 tői 1. 29-től 1. 29-től 1. 14 tői XII. 22-től 1. 29-től 1. 28-tól
Hunnia Pergőképforgalmi Objectiv Esperia Objectiv Pergőképíorgalmí Hunnia Palatínus Délibáb Hausz Hunnia Délibáb
fi magyar filmgyártás mult évi gondjai és jövő évi kívánságai Irta: M A T O L A Y
GÉZA
DR.
V. A közelmúltban az egyik budapesti napilapban érdekes nyilatkozat jelent meg a ma gyar filmgyártási problémák kal kapcsolatban. A nyilat kozat, amelyet Hamza D . Ákos rendező tett, egyebek között így szól: — Kevés a műtermünk. Még egy filmstúdióra lenne szük ség, mert jelenleg évenként csak 40 filmet gyárthatunk át lagban, ele 60 filmet is el helyezhetnénk a mozikban. Ennek ugyan akadálya a mozisok mai politikája. — Kevés a premiermozi, kevesebb, mint régen volt, egy-egy magyar filmet pedig tizenkét hétig is eljátszanak, holott régente két premierhét már óriási sikernek számított. Szaporítani kellene tehát a bemutató-mozik számát, d leghelyesebb pedig az volna, ha az ilyen filmszínházak ma guknak a gyártó cégeknek ke zében volnának, mint ahogy ez a világon mindenütt így van. — Fontos volna tehát a mozipolllika és filmgyártópo'i ika összhangba hozatala és általában a filmügyek tel jesegységesítése. Hamza nyilatkozatának eb ben a részében több olyan kérdést érint, ami a magyar filmszakma szempontjáb51 ré g é i vajúdó probléma. Tudom, hogy a mai háborús viszo nyok között ilyen kérdések megoldása lassabban megy, mint békében, mert hiszen más, fontosabb é j súlyosabb problémák kapnak elsőbbsé get. Ennek ellenére azt lát juk azonban, hogy a sajtó ban, a képviselőházban, s künn a napi éleiben állan dóan foglalkoznak a filmgyár tással é; azzal kapcsolatos kérdésekkel. E z azt mutatja, hogy a problémák erősebben élnek, semhogy azokat félre lehetne tolni. így látják ezt az illetékes hatóságok i>, s jezért van, hogy különböző intézkedések történnek és ké szülnek a magyar filmügyek kel kapcsolatban. Új műterem lehetőségei Távol áll tőlem, hogy a hatóságok bölcs intézkedései e'é vágjak, vagy tanácsokkal álljak elő. Az illetékesek min-
den bizonnyal a legteljesebb körültekintéssel és hozzáértés sel hozzák majd meg azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek látnak, én csu pán a fenti nyilatkozatba kap csolódva szeretnék rámutatni néhány ol; an kívánságra, ame lyek a gyakorlati tapaszta lat folytán álltak e'ő. Azt mondja Hamza, hogy kevés a műtermünk, kellené tehát mégegyet építeni. Alap jában véve igaza van, mert a magyar film fejlődése nem fog megállni akkor sem, ha a háború után esetleg több külföldi film. jelenik Is meg a magyar piacon. A fejlődés azért sem fog megállni, mert 3 mozik száma az évek fol)'amán a szükségletnek meg felelően, feltétlenül kell, hogy szaporodjék. Mult heti cik kemben rámutattam arra, hogy a 25 millió lakost számláló .
Spanyolországnak 3500 mozija van, a 6 és félmilliós Svéd országnak pedig 2500, ami azt mutatja, hogy a 14 m i l liós Magyarország 750 mo'zija valóban kevés, a mo zik száma tehát szükségsze rűen növekedni fog. Termé szetes az is, hogy ennek a folyamatnak tempóját ne.n sza bat túlságosan meggyorsítani, c'e nem is nagyon lehet, mert a vidéki mozik létesítése at tól függ, miként fialad előre az ország villamosítása. Fel'ételezhető mindé.íesetre, hogy a mozi-park a jövőben lényegesen növekszik és. mi nél több a vidéki mozi, annál nagyobb számban van szük ség magyar filmekre, mert & vidéki ember — igen he lyeién — a magyarul beszélő és a magyar tárgykörben mo-gó filmeket részesít előny ben. E z egyébként már a fő
városban is kezd így alakulni. Csak égészen kivételes, ha talmas kiállítású, szenzáció számba menő külföldi filmek tudnak némelyik moziban na gyobb érdeklődést kiváltani, (mint a magyar filmek. Még egy film-studió épí tése mindezek alapján kívána tos volna. E r r e gondolt is a Hunnia filmgyár közvetle nül azután, hogy a Pasa-réti műtermeket megnyitotta a filmgyártás előtt. T e r v b ; vette ugyanis — mint tudjuk —, hogy Kolozsváron stúdiót épít. A tervek el is készültek, nyilatkozatok hangzottak el iaz építés küszöbön álló meg kezdéséről, a munkát azon ban el sem kezdték. Ennek egyszerű oka a háború. Szük ségtelen többet magyarázni. Ujabb műterem építéséről le kell mondanunk a háború tar tamára.
Hogyan lehet átmenetileg segíteni a műterem-hiányon? Nem asé t vagyunk magya rok, hogy egyszerűen b;letörődjünk valamibe azzal, hogy nem lehet, s már le 'mondjunk a megva'ósííás ter véről. H a tehát most nem le het műtermiét építeni, kell más megoldást találnunk, ami — legalább átmenetileg — kisegít bennünket és lehetővé teszi több magyar film gyár tását. E z a lehetőség pedig ,a meglevő hangfelvevő és képfelvevő gépek, valimint vágó asztalok szaporítása. H a több hangfelvevő gép állna íendelkesé.ünkre, a'íkor máris megtehetnénk, hogy a filmek nagy részének belső, műtermi felvételi napjainak számát te tudnánk csökkenteni jelentős mértékben. Ezzel szemben növelnénk a külső felvételek napjainak számát s ez külön értéket jelentene" filmjeinknél. Erre példa az »Emberek a havason«, a »Gyávaság« és a »Hegyek Ieánya«, amely filmek külső felvételei igen nagy értéket felentettek. A mai géphiány mellett alig 3—4 film hoz hat szép külső felvételeket, a többi bekényszerül a mű terembe és tervezett külső felvételeinek legnagyobb ré szét kénytelen bent elkészí'teni. Saját tapasztalatomból csak két ilyen filmet emlí tek, a Oül Babát és a Szí-
riuszt, amelyek valósággal ki abáltak a külső felvételek fután, de mivel a külső felvé telek lehetőségei nem voltak meg, kénytelenek voltunk átIranszponálni a feleneteket a műterembe és díszletekkel o l dani meg mindazt, amit ere detileg a szabadban akartunk leforgatni. A külső felvételek szapo rítása és a műtermi felvételi napok csökkentése azt eredmé nyezné, hogy átlagosan öttel kevezebb műtermi napra volna szükség filmenként, ami évi 40 filmet véve alapul, min den esztendőben további 200
mütermi felvételi napot je lent. Vagyis, ha filmenként 20 műtermi napot számítunk, akkor évenként további 10 magyar filmet lehetne ezzel a rendszerrel elkészíteni. Tekint ve azonban, hogy az így ké szülő alkotások között sok akadna, amely csak 8—10, de legfeljebb 14—15 műtermi napot venne igénybe, nyu godtan állíthatjuk, hogy éven ként 15 filmmel lehetne nö velni a gyártást, ami ugyan annyit jelent, mintha egy új stúdió épült volna. És mindez sokkal keveseb be kerül, mint a gyárépítés!
Egymás után születnek a magyar találmányok szét tehát már megoldották és Sokan talán lenézően moso lyognak, amikor ezeket a so néhány hónap múlva, tavaszrokat olvassák és azt mond szal vagy nyáron, új magyar ják : nem lehet megoldani, hangfelvevő gép kopogtat a mert nem lehet kapni a kül magyar filmgyártás kapuján. földről hangfelvevő gépet, Sietve be kell engedni! H a képfelvevő gép behozatala pe meglevő filmgyáraink külön dig ugyancsak majdnem le böző licenc megkötöttségek hetetlen. révén nem tudnának helyet Erre vonatkozóan már egy adni ennek, vagy ezeknek a szer leszögeztem, hogy mind gépeknek, akkor a magán ennek a megoldását a ma filmgyártó cégeknek kell öszgyar feltalálóktól várom. Jog szeállniok,_ hogy ezt a kínál gal várom! Mert ma például kozó lehetőséget megfelelő már két olyan, hangfelvévően kihasználjuk. gép találmányról tudok, ame Nyugodtan elmondhatom te lyek közül az egyik gyártás hát, hogy van már magyar salatt van, a másik pedig az hangfelvevő gép! És méghozzá eredményes kísérletezés igén biztató stádiumában. jobb, mint a nálunk e i d i g A kérdés legnehezebb ré- hasznátaban volt rendszerek.
Színdúsabb, tisztább egysze rűbb. A képfelvevő-gép tekinte tében ugyanez a helyzet, csak sokkal egyszerűbb. A Magyar országon levő bármely gyárt mányú képfelvevő-gépet — 300 vagy 120 méteres — egy formán használható bármely hangfelvevő géppel a meg felelő szinkronimotorral. Nincs tehát akadálya annak, hogy az új hangfelvevő géppel máris dolgozhassunk. De annak a lehetősége is igen közel áll, hogy megszülessen az áj kép felvevő gép is. Ennek kon struálása sokkal egyszerűbb. Nem annyira a mechanizmus,
mint inkább az optika a fon tos. Tekintettel arra, hogy ná lunk az optikakészítés lehető ségei is megvannak, nem vi tás az új magyar képfelvevőgép megszületésének lehető sége. A vágóasztal pedig nem probléma. Házilag tudja elő állítani bármelyik filmgyá runk. És ugyanehez a problémá hoz tartozik a mozik vetítő berendezésének sürgős és kor szerű átalakítása is, mert a mai berendezések 90°/o-a el rontja, torzítva adja a mamagyar filmek hangját, mási észt tönkre teszi a kópiákat.
Mozik, gyártók, kölcsönzők... Ennyit a műtermi és gépi gyártói és kölcsönzői ipar be.endezési kérdésekről. Most engedélyt. Itt van példaképen pedig nézzük a mozik pro budapesti Korzó tulajdonosá blémáját. nak esete, akinek van gyártó , M a az a helyzet, hogy film es kölcsönző cége is, vagy gyártó és filmkölcsönző cé a Beleznay-mozi tulajdonosa, gek nem kaphatnak mozi-enaki ugyancsak ipaiigazolványt" gestélyt. Bizonyára voltak kapott filmgyártásra és köl okok annakidején, amelyek csönzésre, aztán ott van a ezt a rendelkezést indokolttá Koncz-íüm,' gyártó és költették. A z időközben változott kölcsönző, amelynek tulajdo viszonyok folytán azonban nosa vidéken rendelkezik mo úgy alakult a helyzet, hogy zival. C e fel tudnánk sorolni ez az állapot hátrányt jelent még több példát is erre nézve. & gyártó és kölcsönző végekre, A z idő, az élet, a gyakor például a külföldi cégekkel lat sokmindent túlhalad ,és szemben. Mert ennek a fordí megváltoztat. így vagyunk ez tottja nem esik tilalom alá, zel a kérdéssel is. H a álta vagyis mozgóképszínház tulaj lános rendezésre kerül a sor, donos alapíthat gyártó és köl akkor — biztos vagyok ben csönző céget. Itt vannak pél ne — az illetékes hatóságok dául az Ufa és Tobis, vala nem fognak megfeledkezni e i mint az Esperia német, illet inek a visszás állapotnak meg ve olasz vállalatok, amelyek változtatásáról sem. nek tulajdonában van az Urá nia és Corvin, illetve a Fó A magyar rum filmszínház, ugyanakkor pedig gyártanak is és köl Sokszor esett szó arról, csönöznek is filmeket. hogy a magyar filmgyártás A magyar érdek azt kí-' nem kap állami támogatást, vánja, hogy ami a külföldi míg nálunk jóval nagyobb cégeknek szabad, az ugyan államokban, ahol a mozikból úgy legyen szabad a magya befolyó jövedelmek sokszoro roknak is. Ezen a változott san nagyobbak, állami támc viszonyok következtében be ga'ásban íeszeidnek. Tudjuk, állott eltolódáson — azt hi hogy ssegény ország vagyunk szem — nemzeti szempont és megmutattuk azt is, hogy ból is segíteni kell. De nem támogatás nélkül életre tud csak a külföldi cégek előnye tunk hívni olyan filmgyártást, szempontjából, hanem a ma 'amely ma a harmadik helyen gyar cégek közötti különbö- 'áll Európában. [zöség miatt is változtatni kel . A magyar ötletesség tehát lene ezen a helyzeten. Van itt is diadalmaskodott, megnem egy olyan magyar mozi teiemtett saját erejéből olyas engedélyes, aki később film mit, amit külföldön csak nagy gyártó és filmkölcsönző váláldozatokat jelentő állami se la'a'ot alapított és ezt anélkül gítséggel tudtak megvalósí tehette, hogy moziengedélyét tani. Amikor ezt örömmel vissza kellett volna adnia. Te megállapítjuk, azt is mérle hát akkor, amikor a gyártó gelnünk kell, hogy a saját és kölcsönző cégek nem kap erejéből kifejlődött magyar hatnak moziengedélyt, a mo filmgyártással szemben ma ziengedélyesek kaphatnak film egyre fokozott igényekkel lép
A másik hasonló probléma a b.idapesti bemutató-film színházak számának kérdése. A fennálló rendelkezések ér telmében minden mozi köte les műsorának egyharmadai magyar filmekből összeállí tani. E z a kötelező magyar film százalék. Ennek a ren delkezésnek — természete ;en — minden mozi eleget is Itesz, azonban a budapesti be mutató színházak egy része kényesen vigyáz arra, hogy ez a kötelező játszási arány hajszálnyival se legyen több az előírás szerint feltétlenül •szükséges egyharmadánál. Mi után pedig nem a játszási he'ekre, hanem a filmek szá mára vonatkozik a korlátozás, a magyar filmek az ilyen szín házakban súlyos hátrányba kerülnek. Előfordulhat tehát, hogy egye * filmszínház (csak elmé'etileg vázolom az elvi megvilágítás szempontjából) ti zenkét filmet mutat be egy év alatt, ebből tehát négynek kell lenni a magyar filmnek. E n nek a kötelezettségének tel jes mé.tékbe.n eleget is tesz, a játszási időtartam azonban így alakul: 52 hét alatt ját szik négy magyar filmet öszszesen négy hétig (filmenként egy hetet), a nyolc külföldi filmet pedig 48 hétig per geti, vagyis filmenként adag iban 6 hétig. Ez, mint mondottam, sze rencsére ma csak elméletileg van így, azonban nem lehet
'tudni mit hoz a jövő s ezért ennek a rendeletnek repará lása szintén küszöbön álló le hetőség, amelyről már ismé telten szó esett. A bemutató mozik száma ma Budapesten 12, de ezek közül néhány csak kapcsolódó színháznak számít. Külön mű sort magyar filmekből ezek a színházak nem adnak, ha' nem csak más színházakkal együtt játszva mutatnak be ma gyar filmeket. Ezt a körül ményt tekinte'be véve, a bu dapesti bemutató filmszínhá zak száma tényleg kevés. V i téz Faragó Ede országgyű lési képviselő vetette fel an nakidején azt az ötletet, hogy egy olyan filmszínházat kel lene létesíteni, amely a ma gyar filmek ősbemutató fát t
filmgyártás ingyenes szubvenciója nek fel, aminek viszont az már a saját erejéből nem •tud megfelelni százszázalékig. Tudjuk azt is, hogy szegény (ország vagyunk, s ezen a té.en nem tatthatunk igényt más, gazdag államok által a •filmgyártás céljaira juttatott hatalmas összegekre. Keres nünk kell ennek folytán olyan megoldást, ami az államnak nem kerül pénzébe, a film gyártóknak viszont komoly Segítségei jelent, s így, ezen a réven többletigényekkel le het fellépni a gyártókkal szemben. Ilyen megoldásnak, tartom, hogy 3—4 gyártó cégből álló csoportnak adnának egy-egy budapesti bemutató mozi en gedélyt. Ezzel a gyártó vál lalatok egyrészt olyan jöve delemhez jutnának, amelyet — most már kötelességsze rűen is — a filmek minő
ségi javításának céljára for dítanának, másrészt a gyár tott filmjeiket üzletileg job ban tudnák kihasználni,, s ez zel újabb serkentést, kapná nak a fokozott munkára. Olyan kérdés ez is, amely már régen foglalkoztatja az (illetékeseket, s hogy mégis felem ítem, annak oka egye dül az átfogó kép megalko tására való törekvés. 1
A filmek elbírálásának kérdése A közelmúltban olyan ese mények történtek, amelyek is mételten időszerűvé teszik, hogy a filmtémák, illetve for gatókönyvek elbírálása, vala mint a kész filmek felülvizs gálása tekintetében az eddi gitől eltérő, más és bizton ságosabb rendszer alakuljon
k i . Tudom, hogy sok ne hézsége van ennek, mint min dennek, amibe sok hatóság nak van beleszólása. Jelen'íeg a filmügyek intézése öszszesen kilenc minisztérium hatáskörébe tartoznak. Van nak fő- és mellékhatáskörök. Egyes minisztériumok az O r szágos Nemzeti Filmbizott ságban, egyesek a cenzúrá ban, s esetleg ugyanezek a Hunnia Filmgyár es a F i l m iroda delegált igazgatósági tagjaiként fejtik k i működé süket. Természetes, hogy ahol sok az intézkedő közeg, sok
féle a vélemény is, hiszen a különböző minisztériumok felfogása a saját szempont jukból igen helyesen meg ítélt álláspontjuk szerint, egyes kérdésekben különböző. A filmgyártás összes kér désiéinek egységesítése a kü lönböző érdekek és hatáskö rök szétágazó hatása folytán igen nehéz feladat. Ezt má ról holnapra megoldani szin te lehetetlen. Van azonban egy nagyon akut probléma, amellyel most az illetékesek js erősen foglalkoznak, s ez
a forgatókönyvek és filmek •elbírálásának ügye. A magyar filmgyártók öszszességének óhaját tolmácso lom akkor, amikor a meg oldás módjaként a következő (elgondolást jutattatom. kifeje zésre: /. A filmek témáit, illetve forgatókönyveit bírálfa el akár egy, akár több személy, a jóváhagyás azonban je lentse azt a biztonságot, hogy ha a film ennek a jóváha gyott könyvnek az alapfán készül el, akkor az előadható is lesz.
Nyilatkozatok e g y film betiltása körül Mint ismeretes, nemrégiben bevonták a »Szerető fia, Pé ter « című film cencúra lap ját, miután a film már hete k i g műsoron volt. A filmet Erdélyi István gyártó cége készítette és a Kárpát F i l m hozta forgalomba. A gyártó (vállalat a betiltott filmen kü lönböző kivágásokat eszközölt, majd így bemutatta ismét a cenzúrának, amely a filmet így sem engedélyezte. Most fellebbezés alatt van az ügy, S a film sorsa a felügyeleti hatóság (belügyminisztérium) döntésétől függ. A cenzúra engedély viszszavonása meglehetősen nagy izgalmát keltett a filmszak mában, mert a bankok, ame lyek eddig a filmek gyártási hiteleit folyósították, ennek következtében mereven elzár kóznak minden film-hitel ügy lettől. Az egyik nagybank igazIgatója úgy nyilatkozott, hogy amíg a hitelező tőkéje nincs teljesen biztosítva, addig f i l mekre nem adnak több hitelt. .Ha valamelyik gyártó más fedezetet tud nyújtani (ingat lan vagy értékpapír), akkor természetesen adnak hitelt, de ez már nem filmüzlet, hanem egyszerű jelzálogkölcsön.
Szepessy József igazgató véleménye Szepessy József dr. a Bel városi Takarékpénztár igaz gatója, aki pénzintézete ré széről a filmhitel üzleteket szokta bonyolítani, a követ kezőket mondotta: — A hitelezés szempontjá ból igen sajnálatos a »Szeretö fia, Pétern cencúralapjának bevonása, mert ezzel megszűnt a biztonságnak az
az alapja, amelyre ezek a hitelüzletek felépültek. Remé lem, hogy az illetékesek en nek tudatában rövidesen olyan megnyugtató intézkedéseket
hoznak, amelyek . a bizalmat és me.t különben lenne a magyar lehetősége.
visszaállítják biztonságot, veszélyeztetve filmgyártás
Wlassics G y u l a báró nyilatkozata W l a s s i c s G y u l a báró, az Országos Nemzeti F i l m bizottság' elnöke a »Szerető fia, Péter* betiltásával kapcso latban a következő érdekes nyilatkozatot telte: — A betiltás olyan szempontok miatt történt, melyek őrzésére most m á r a belügyminiszter mellett a nemzet védelmi propaganda miniszter is hivatva van. — A jövőben az őrködő szerveknek az e l ő z e t e s c e n z ú r á b a történő intézményes bevonása adhatja azt a megnyugtatást, melyre gyártási szervezetünk egyik fő'faktora: a bankhitel biztonsága szempontjából szükség van.
M i t mond a film gyártója? A »Szereíő fia, Péter« be tiltásával kapcsolatban felké résünkre Erdélyi István dr. a következő nyilatkozatot adta, mint a film gyártója: — A mostani idényben az Erdélyi Filmgyártó vállalat a rendkívüli időkre való tekin tettel a tisztán szórakoztatási célt szolgáló filmek előállítá sáról lemondott; mert úgy éreztem magam is, valamint társam, dr. Katona Jenő, hogy nehéz időkben komoly magyar sorsproblémákat tárgyaló és megfelelő beállítású filmeket kell készíteni. így készítettük idén Herczegh Ferenc híresí regényéből, a »Láp Virágai-i, mely film a munka fontossá gát és értékét, valamint jel lemformáló erejét kívánja propagálni. A Babay József »Czenét a Volgaparíróli cí mű színművét, melyben a ma gyar faj katonai erényeit, be csületességét és kötelességtuh dását kívántuk kihangsúlyoz ni és végül a »Szerető fia, Pétera-t, melyben a magyar föld embereit, a földesurat és a zsellért kívántuk egymás
hoz közelebb hozni. — E' filmet a cenzúra először kor látozás nélkül engedélyezte ezelőtt egy hónappal, a sajtó és a nagyközönség pedig igen nagy szeretettel fogadta. - K i kell emelnem, hogy a legní vósabb jobboldali lapok kri tikusai főleg azt hangsúlyoz ták, hogy e film nem szít osztálycllentéteket, hanem el lenkezőleg, megnyugtató ha tású szép film. Ugyanezt ta núsítja annak a hat magyar országi mozi igazgatójának részletes írásbeli nyilatkozata,, amelyek a filmet eddig be mutatták. — Ezek után természe tesen nagy megdöbbenésselértesültünk a film utólagos betiltásáról és természetesen) mindent megteszünk a betil tás hatálytalanítása érdekében. M e g vagyok győződve róla, hogy napokon belül az ille tékes tényezők ez ügyben la törvényes keretek között be adott fellebbezésünket kedve-, zően fogják elintézni. — Természetesen óriási meglepetés az én számomra
2. A cenzúra feladata—aslégyen, hogy elbírálja, váj jon a film mindenben a jó•váhagyott forgatókönyv alap ján készült-e el, s ha igen, akkor ne lehessen az előző bírálóktól eltérő véleménye. E z a mód megadna az ál lam részére minden előzetes és utólagos ellenőrzési lehe ltőséget, ugyanakkor viszont megadná a vállalkozónak és a hitelező tőkésnek is min den biztonságot, ami a ma gyar filmgyártás alapfelté tele. (Folytatjuk.) (
is, hogy egy "1924. évi cen zúra rendelet alapján (amé lyet olyan időben hoztak, ami kor magyar filmgyártás egy általán nem volt és a külföldi filmekkel szemben indokolt volt fenntartani a kormányha talom számára utólagos betiltási. jogot is!) egy már enge délyezett magyar filmet .utó lag betiltanak. Ezzel termié-szetesen szerte foszlott az az illúzió, amely szerint az elő zetes gyártási engedély alap ján készült magyar filmnél a kockázat csak a f i l m minősége szerint alakul. Ilyenformán egy olyan kockázati tényező is fellépett, amellyel eddig egyikünk sem számolt. J
•— Magától értetődőnek tar tom, hogy mindaddig, amíg a cenzúra-rendeletek ezt a most alkalmazott paragrafusát megfelelően nem módosítják, vagy egyéb módon nem tud nak hatóságaink a magya « filmgyártásnak biztonságot adni, a gyártás meg fog áll ni. Olyan összegeket kockáz tatunk egy-egy filmnél és aránylag olyan kicsi haszon kulccsal dolgozunk, hogy a sok mindenféle koekázat mel lett ilyen kockázatot is viselni képtelenség!
Egy pénzintézet vezetőjének v é l e m é n y e Az egyik nagybank igaz gatója ezeket mondotta: — Kétségkívül a tőke biz tonságának szempontjából szükséges volna a cenzúrá zás kérdését megnyugtató mó don rendezni. Amennyiben a film nem tér el a forgató könyvtől, úgy az előzetes cen zúra határozatát későbbiek fo lyamán ne változtassák meg, mert ez bizonytalan helyze tet teremt nemcsak a hitelt-. nyújtó intézet, handmi a ígyár tó részére is.
/
MOZI A T Ű Z V O N A L B A N Amikor az illetékes katonai vezetők a haditudósító ala kulatokat megszervezték, f i gyelmük természetesen nem csak a hátország kellőképen történő informálására, a ha zai frontnak a toll és kép fegyvereivel való megerősíté sére terjedt k i , de nem fe lejtkeztek meg a tűzvonalban, Valamint a megszállt terüle tek békés munkáját biztosító hős honvédeink szórakoztatá sáról, lelki felüdítéséről sem. Ezt a célt szolgálta már az 1942-es nagy nyári offenzivánk előtt is és most is, a téli hónapok alatt még i n kább ennek a célnak tesz ele get a tábori mozi. Hogy milyen szeretettel fo gadták katonáink' a tábori mozi egy-egy előadását és hogy egyáltalán hogyan mű ködött, azt a következőkben próbálom lerögzíteni. Mint haditudósító hosszú jdőt töltöttem kint a tűzvo nalban és a frontmögötti te rületeken. Több utam alkal mával, mely az elől küzdő csapatainkhoz vitt, együtt ha ladtam a tábori mozival. Sok előadáson részt vettem és nem egyszer, a sötétedő orosz es tében,- amikor a sűrű lombo zatú fák védelme alatjf: a zsák mányolt bolsevista tábori mo zivásznon kedvelt művészeink megjelentek, mikor fejünk fe lett szabályos időközökben e l húzott egy-egy muszka bom bázó, — mondom, nem egy. szer fohászkodtam a jó Is tenhez, hogy odafent észre ne vegyék a kis vetítőgép su gárzó fényét, mert a k k o r . . .
ház, sem erdő nem Volt, így ilyenkor még a legendás hon védtalálékonyság sem segített, mert világosan nem lehetett Vetíteni, sötétben pedig meszszire látható fénypont lett volna a tábori mozi és külön leges csemegéje a vörös pi lótáknak. H a veszélyesebb helyen tar tottunk előadást, akkor való ságos »figyelőgyűrű«. vette körül a vetítés színhelyét. ÖtVen méternyire a fülelő baj társak koszorúja biztosította az előadás zavartalan ' lefo lyását. E r r e az óvintézkedés re azért volt szükség, mert az áramfejlesztő generátor géppuskaszerű lármájától sem a mozi »személyzete«, sem pe d i g a »közönség« nem hall hatta volna meg, még az orosz lakosság által is szívből utált és attól rettegő, bolseviki
1
bombázógépek közeledését. Amikor azután megtörtént a jelzés, a légiriadó, kikapcsol tuk az agregátort, elhunyt a fény és mindnyájan testük, vártuk azt a pillanatot, mikor halad keresztül felettünk az ocsmányul támadó H a l á l . . . . . . később ismét folytatódott a film ott, ahol pár perc cel azelőtt abba maradt, a legközelebbi riadóig. Nem hallgathatom e l azt sem, hogy a vetítés nem min dig zajlott le üzemhiba nél kül. Többször megtörtént, hogy a sok használattól anynyira megrongálódott kópia elszakadt.. Az ilyen rövidebbhosszabb ideig tartó szünet alatt a jól ismert y>perecet tesséki, vfrlss a narancssi, víhideg limonádéi bemondá sokkal szórakoztak a honvé dek.
Vaszary, Bilicsi, Latabár Kurszk egyik pincéjében Hogy h o l és m i l y e n körülmények között vetítettek hon véd mozisaink, arra jellemző a
századtörzshöz beosztott mozirészleg munkája, amelyet — lévén én is a törzshöz beosz-
Nem szándékozom részle tezni a felvonuláskor heve nyészetten összecsapott elő adásokat, hanem kezdem ak kor, amikor az első tulaj donképeni állomáshelyünkre meg érkeztünk. Ez volt Kurszkban. Kurszk akkor gyújtópontja volt a magyar és német csa patok felvonulásának. A vá roson keresztül olyan gigászi csapatátvonulás folyt, amelyet az egész háború alatt még alig látott ember. Az utcá kon és főútvonalakon négyes oszlopokban meneteltek, dü börögtek, robogtak, vagy lé pésben hajtottak, a gyalog ság, könnyű és nehéz páncé losok, tankok, gépesített tüzé rek, . kerékpárosok, szekerész oszlopok. Négy napig tartott ez a hadseregvándorlás, éjjel sem szünetelve. A z oroszok későn értesültek erről, mert akkor kezdtek minket bom bázni, amikor a városban csak az utórészek maradtak, illetve táboroztak le egy éjjelre. Irt rendezték első előadá saikat haditudósító mozijaink. Kiszálltak a különböző német magyar csapategységekhez és már az alig egy hónapos oroszországi úton levő honvé deink részére elhozták, fel elevenítették az otthont — képben. A századtörzs mozija egy bolseviki újságszerkesztőség üresen hagyott házának, ahol két hétig szállást kaptunk, pincéjében tartott elqadást, miközben kint a városra szá zával potyogtatták i>szeretelcsomagjaikah a muszka re pülők. A környék orosz l a kossága hamar megtudta a »kinót« és napról-napra töb ben szorultak le a pincébe, amely különben a bombázá sok ellen is védett valame lyest és a kultúra iránt e l tompult szellemükkel élénken kritizálták a filmeket és ha talmasakat kacagtak a »Behajtani tilosi előadásán, i l letve a Vaszary—Bilicsi—La tabár trió mókázásain.
Előadás a „figyelő gyűrűben" A Don mentén harcoló had seregünkhöz beosztott hon véd haditudósító században négy tábori mozi működött. A század , három szakaszában külön-külön egy, míg a szá zadtörzsnél szintén egy. A szakaszok mozijai az egyes hadosztályoknál szórakoztat ták honvédeinket és amennyi ben a »külső körülményeké megengedték, majd minden nap, de legalább is minden harmadik napon előadást tar tottak. Sokszor egymásután ban két különböző filmet is levetítettek. A »külső korülmények« alatt pedig harcszü netet, a bombázást, a helyi adottságokat, — tehát erdőt, nagyobb háza* — kell érte nünk. Mert sok helyen sem
tott újságíró — egész front élete alatt végig kísértem.
A kurszki pokol tizennégy éjjelén eléggé nem is érté kelhető szolgálatot tett a tá bori mozi nekünk, akiket sokszor átsegített a feszült ideg állapot legkényesebb idősza kain. Alida Valii a „Láthatatlan bilincs" c, olasz filmben
Kurszk titán
Sztarij-Oszkol,
4
L ÁTHAT A T I A N BILINCS C.
OLASZ
FILMREMEKET Főszereplők:
•
T r l ^ f f H
1
ALIDA VALLI CARLO MINCHI Ne mulassza el b e o s z t a n i !
E S P E R I A R L M F O R G R L M I RT.
illetve a város egyik közeli falujának kolchozza követke zett, ahol hosszabb ideig ma radtunk, mint állandó állomás helyen. Itt a gyümölcsösben, egy kies, katonai célpontok tól elég távoleső helyen, ren dezték előadásaikat a század törzs, valamint az egyik sza kaszunk mozija. Ezekre az előadásokra már a falu ap raja-nagyfa is eljött, sőt pár nap elteltével annyira meg szokták már, hogy valósággal küldöttség jött a moziparancs nokhoz, hogy az előadásokat állandósítsa, mert ők még
ilyen szép embereket és ru hákat, meg lakásokat soha sem láttak. Az orosz lakosság szeretete és ösztönös érdeklődése mo zijaink, filmjeink iránt egé szen érthető, hiszen a bolse viki uralom alatt csak a váro sokban Volt mozi, míg a falut ebből a szempontból megle hetősen elhanyagolták, talán azért, mert az orosz parastt sohasem volt jó propaganda alany, már pedig a kommu nista filmprodukció százszá zalékig a bolsevista propa ganda szekerét húzta.
Érdekes szakmai tudnivalók a filmszalag körül A film kémiai összetétele A celluloid vagy nítrofilm legnagyobb részében tetranitrocelluloseböl indul ki, mint alapanyagból, mely ké miai átalakulás után mint trivagy pentanitrocellulose fő anyagként kerül feldolgozás ra. E z a mozgószínházi (35 mm-es normál anyag), vala mint felvételi filmanyag főalkotó része. A kiinduló anyag kémiai képlete C H ( O H ) ( N O ) . A celluloidmasszában sorrend szerint még kámfor vagy annak pótanyaga (synthetikus kámfor) van. A z acetyl vagy cellitfilm főalkotó anyaga a pentaacetylcellulose vagy cellulosepeniaacetat = C H (OH) ( C H C O O ) . A kámfor he lyett itt is pótanyagot ke vernek az anyaghoz feldol gozás során, legtöbbször triphenylfosfátot vagy hexachlorelliánt. (Hasonló produktum. Cellon és Sicoid lakk.) A cel litfilm nehezen gyújtható, mechanikai igénybevételt ke vésbbé bírja, könnyebben sza kad a vetítőgépben, mint a (nitrofilm. A régebben ismert nem égő filmanyagok cellulosetrlacetátanyagból készültek. 1 2
A világ legkényelmesebb mozija Honvédalakulataink, ahol csak szerét tehették, minde nütt kértek mozielőadást. Mindegy volt nekik, hogy mit játsszunk, hiszen a legtöbb ember úgysem látta még azo kat a filmeket, amelyekkel megrakodva indultunk el B u dapestről. Csodálatos érzés volt, amikor a távoli bomba robbanások elhalkuló hangja mellett nyugodtan pipázva, c i garettázva nézték honvédeink a Vetített filmet, nagyokat ka cagtak egy-egy jeleneten, helyzetkomikumon, vagy szó játékon. A világ legkényel mesebb moziját és nézőterét tudta »elővarázsolni« a tábori mozi. Nem sietett senki, nem nyugtalankodott senki, a ru határnál nem ölték egymást az emberek, mindenki részére tárva-nyitva volt a »mozi«.
g
1 0
8
4
Igen fontos az 1922-ik év ben az Eastmann-Kodak cég által forgalomba hozott safety film anyagára rámutatni, amely alapanyaga aethylcelluloséből vagy éthercelluloséböl készült. Feldolgozás so rán mint Túm-pentaaethylcelluiose került forgalomba. Ké miailag így fejezhető ki = C H (OH) (C H ) . 1 3
1 0
B
9
6
5
A fenti filmanyagok mecha nikai tulajdonságai, szakítási nyúlási és hajlítási képessé gei, raktározása folytán elő állható törés hajlamossága na gyon függ a gyártás során hozzákevert lágyító anyagok tól, ú. m. kámfor, acetanilid, naphlylamin, triphenytfosfát) trikresylfosfát stb. A filmmé feldolgozott fen ti anyagok eléggé vízállók. A nitrofilm jobban, mint az aceiylfilm. A nitrofilm szakítási pró bája mutatja: ha egy 15 mra széles és 100 mim hosszú da rabkát nyújtjuk elszakadásig, 17—18 kg-t bír el, miközben 30—40«/ü-kal hosszabbodik. A nem égő acetyl film fezzel szemben a fenti adatoknak .61—85o/o-ban felel meg.
történt valami baj, nem a mieink, akik nyugodtan Vára koztak, hanem a bolseviki 'esz mék emlőin nevelődött orosz fiatalság kezdett kurjongat ni. J ó , hogy »a pénzt vissza nem kértéka.. Érdekes volt megfigyelni azt a változást, amit a tábori mozi pár napos működése je lentett egy vidéken. A z első napokban kevesen jöttek el a lakosság köréből az előadá sokra és akik kiváncsiságból megjelentek, azok a ' napi munkával járó piszkot sem mosták le magukról. Azonban néhány előadás után már lé nyeges Változáson ment át a vidék. A z esti vetítésre kimo sakodva, felcicomázva jöttek N é h á n y szó a jó filmragasztó folyadékról el a lányok, asszonyok. Sze a továbbító szervre. Fékezés A filmragasztás feltételei gényes és primitív színössszekövetkeztében a film perforá ' úgy a normál, mint a keskeny állítású ruhájukat kivasalták, ciója a ragasztás előtt rongá filmanyagoknál azonosak. O l virággal ékesítették. Persze, H a azután fedél alatt tudt'k lódik. A hangrajzot ragasztás ló, kés és ]ó filmragasztó kell ha zárt helyen folyt az elő működni a honvédmozik, ak után át kell festeni. hozzá, meg tisztaság elsősor adás, akkor nehéz volt mel- ban. A ragasztáshoz levágott kor már igényesebb is lett a Jó filmragasztó folyadékot letük kibírni, mert a napra közönség. Nem egyszer elő filmrész emuisióját, (fotozsemindenki előállíthat. Nem t i forgó olajjal bekent hajukból latint) késsel kell a filmről adás közben kellett az orosz tok. úgy áradt az lüllaíi, hogy a eltávolítani. A lekapart részt falusi y>hölgyeket és ifjakati Az égő, tehát normál moz mindenhez hozzászokott hon újra le kell tisztítani, hogy rövid úton eltávolítani a he gószínházi filmekhez veszünk védorr sem birta ezt k i fél maradék fénykép ne marad-i lyiségből, mert ha elszakadt 1 rész Acetont, vegytisztát, jon rajta. A lekapart részt óránál tovább. a film, vagy az agregátorral 2 rész Amylium acetátot jó ragasztó folyadékba már vegytisztát, becsiszolt dugójú tott vékony ecsettel bőségesen üvegben összekeverjük és ál A filmek, amelyek sikert arattak megkenjük, de nem három landóan zárva tartjuk, mert mű produkciót. Kivételes s i szor vagy négyszer, inkább Nincs módomban minden mindkét folyadék illan. Vi a folyadékot rácífeppentjük. A kert aratott a sBeszélő kön egyes kivitt és levetített film gyázat! Tűzveszélyes! A gép filmet azonmód a másik vé tösű is. produkciót ismertetni azzal házban csiak a legkisebb menygére tapasztjuk és lepréseljük. nyiséget tartsunk készenlét kapcsolatban, hogy azoknak Általában olyan megfigye A felesleges folyadékot le ben. ott kint a fronton milyen er lést tettek a tábori filmese töröljük. A pontos illesztésre kölcsi sikerük volt. Mint már A nem égő keskenyfilmek ink, fyogy inkább vígjátékot, nagyon ügyeljünk. fentebb említettem, én csak ragasztószere az alábbiakból annak is a bohózati Váltfaját H a a ragasztóba mártott a századtörzs mozirészlegének van: szeretik és kérik a harcoló ecsettel többször kenegetjük munkáját ismertettem nagy 1 rész Aceton vegytiszta, honvédek. E z érthető is. A a filmet, úgy az alapanyaga vonalakban. 1. rész Ecetéther vegytiszta, fronton nem gondolkozni akar nagyon meglágyul és a ra 2 rész Jégecet vegytiszta. Egyszinten említhetem meg a katona, lianem szórakozni. gasztás helyén törékennyé vá Ugyancsak becsiszolt dugójú a TiBehajtani tilost n a g y s i k e Elfelejteni a háború minden lik. Vetítésnél a huroknál eF üvegben tartjuk. Tűzveszélyes rével a y>Kádár kontra Ke törik. A ragasztás ne legyen kényelmetlenségét. folyadék ez is. rekest című filmet, valamint széles, mert a kapuban valö áthaladáskor nagy terhet ró a -íiSzüts Mara házasságai cí Csontó Menyhért Karbán József 1 2
8
6
1 0
5
ANNABELLA, JEAN
PIERRE
DOUVET, AUMONT
külvárosi szállóba o s s z A
RÓKAVADÁSZAT A
C A M P A G N Á N
RÓMA SIMPHONIÁJA
LÁNGOLÓ HEGYEK cUnii színes (TecUfiUoUi.) mdd (Um{eirtkei
Z A L A B É R I
HORVÁTH VII.,
E R Z S É B E T - K Ö R Ú T 9-11.
FIL T E L E F O N : 424-555
ŐSBEMUTATÓ. Február 1-én % kolozsvári Egyetömi Mozgóban ősbemutatót tartot tak az Erdélyi-Kárpát gyár tásában készült »Lap virága* c. filmből, melyet Herczegh Ferenc írt. A filmet egyéb ként jan. 29-én szakmai be mutató keretében igen nagy sikerrel vetítették le a Nerrúzeli Apolló délelőtti előadá sán. A kitűnő filmet Hamza D. Ákos rendezte, zenéjét pe dig Slalinay Sándor sze rezte. Főszereplői: Fényes Alice, Szondy B i r i , Diana Clayton, Jávor Pál, Péthez Sándor, Toronyi Imre, Mi hályi Ernő, Baksa Soós László. A F O R U M LEGKÖZELEB BI MŰSORA. Negyedik hete fut a Forum Mozgóban Alida Valii és Carlo Ninchi ^Lát hatatlan bilincse, c. filmje. A z Esperia legközelebb egy bűn ügyi drámát fog bemutatni, melynek még magyar címe ezidőszerint nem ismeretes. A z eredeti olasz cím: itLabbra serratet (Lezárt ajkak), mely nek főszerepeit Fosco Giacheili, Andrea Checchi, Anetta Bach és Carlo Campanini játsszák. A film meséje sze rint a gyilkos után hiába ku tatnak, a vádlott pedig nem. beszél. Hallgatásából követ kezik a film bonyodalma. A magyar feliratokat Struzziero Adalberto írja. KÉSZÜL A Z »ELTŰNT EGY LEÁNY«, A Hunnia Filmgyárbían Kalmár László rendezésében most.került for gatásra Zsigray Juliannának iEllürit egy leányt c. regé nyének filmváltozata. A film főszereplői: Kelemen Éva, Vaszary P i r i , Somogyi Nusi, Egyed Lenke, Kökény Ilona, vitéz Gozmány György, Mak láry Zoltán, Kürthy Györgyi. A legújabb Hunnia-produkció zenéjét Sándor Jenő szerezte;. AZ ÉJSZAKA LEÁNYA. A. közeljövőben kerül bemu(tatásra Muráti L i l i várvaVárt drámai filmje, az »Éj szaka leánya«, amely egy or vosilag, irodalmilag és em berileg egyaránt érdekes és sokat vitatott problémát tár gyal. Bán Frigyes rendezte ezt az érdekes és a legjobb francia alkotásokra eml éhez tető filmet, amelyhez, két gyö nyörű slágerszámot dr, Fries Fároly írt.. A z egyiket Mu(ráti L i l i , a másikat Rácz Vali énekli, de jó szerep jut még Szép Ilonkának, C. Thurán Endrének és Kővári Gyulá nak.
TAKARÉKOSSÁGI JELSZÓ ^ A MOZIKBAN \
A kultuszminiszter meglátogatta az Oktatófilm Kirendeltséget san fejlődő, és pedagógiai szempontból nagyjelentőségű intézmény naponként 180— 220 filmcsomagot küld szét az egész országnak. Napon ként 15—20 ezer tanuló ré szesül filmes szemléltetésben,, A postacsomagok elkészítése, postázása is az Oktatófilm, K i rendeltségen történik. A z in tézetnek film javító üzemié is van. Minden filmet elküldéselőtt mégegyszer pontosan át vizsgálnak. A hatalmas keskehyfilmtáron az Oktatófilm Kirendeltség 320 filmjének 10.000 másolata van. E z a hatalmas könyvtár, de filmek A miniszter az üzem minden ből. ága iránt, főleg a film peda gógiai értéke és felhaszná A miniszter távozásakor el lása iránt melegen érdeklő' ismerését fejezte ki az igazga dött és a minden iskolai tónak, Geszti Lajosnak, az tárgyra kiterjedő 320 oktató-) üzem megszervezőjének és a film közül megtekintett né végzeit hatalmas munkához hányat. további bőséges sikert kívánt. kirendeltség Geszti Lajos igazgató be Biztosította a mutatta a miniszternek az tisztviselőit, hogy ennek az Oktatófi'm Kirendeltség egész egyedülálló, 8 év alatt ha üzemmenetét és berendezését. talmassá fejlődött úttörő pe Meghallgatta az egyes üzemi dagógiai üzemnek sorsát min osztályok vezetőit. E z a gyor dig figyelemimel kíséri.
Szittyái Mer se Jenő vallás os közoktatásügyi miniszter megtekintette a közoktatás ügyi minisztérium Csepreghyúti Állami Oktatófilm. Kiren deltséget. A miniszter dr. Lőrinczy Szabolcs miniszteri ta nácsos kíséretében érkezett és az oktatófilm üzemben két óráig időzött. A minisztert és kísérőjét Geszti Lajos, az Ok tatófilm Kerendeltség igazga tója fogadta és örömét és há láját fejezte k i , hogy ezt az úttörő s minden részében ma gyar intézetet a miniszter meglátogatta.
HONVEDEINKERT... A DUNASZERDAHELYI Nemzeti Mozgó a Vöröske reszt javára előadást rende^ zelt, melynek jövedelmiét, 81.60 P összeget azzal a ké réssel küldbe szerkesztősé günkbe, hogy azt honvédeink javára juttassuk el. A TAKSONYI Levente Mozgóképszínház engedélyese, Pelrik József közölte lapunké kai, hogy a ^Szegény gaz dagoké, c. film két előadásá nak jövedelmét, 200 pengőt, honvédeink javára a 'Vörös-: kereszt Baross-utcai központ jához beküldötte. A POLGÁRI Korona Film színház tulajdonosa, érdekes, kezdeményezéssel rótta le ha za iránti kötelességét. Nóvák László, a helybeli hadbavonuftak hozzátartozóit hívta meg egy külön előadásra, ahol egyik legszebb háborús fil münket, a »Negyediziglen<(-i vetítette le díjtalanul a meg hívottaknak. Az. ' e l ő a d á s o n
mintegy 220-a.n jelentek meg, majd Polgár község egyik tisztviselője meleghangú sza vakkal üdvözölte a nemtesszívű mozist és a megjelenteket és szép beszéddel vezette be a filmet. A z előadás után az egybegyűltek a i>Hiszekegytet énekelték el. Szakmánkban léplen-nyompn találkozunk jóindulatú és ötletes igazi magyar em berekkel, akik mindenkor meg találják a módját, hogy ér zelmeikre hallgatva, a mai idők szavának megfelelően cselekedjenek. Vegyünk pél dát ezektől a kartársainktól. A NAGYTÉTÉNYHEZ tar tozó Baross Gábor Telepen levő »Mesevár"« keskenymoz-< góban a helyi női honvédelmi szervezet segítségével Szikoray Józsefné matinét rende.zett, amelynek tiszta jövedel mét, 150 pengőt a 180.000-es csekkszámlára a honvédcsalá dok javára befizette.
A belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően elrendelte, hogy valamennyi mozgófénykép üzem engedélyese köteles a nemzetvédelmi propaganda miniszter részéről filmsza lagon rendelkezésre bocsá tott takarékossági jelszót további intézkedésig min den előadáson, a játékfilm bemutatását közvetlenül megelőzően vetíteni. G O E T H E R O M A I U T JA FILMEN. Giulio Petjroni filmrendező az »Incom«/meg bízásából megf ilmesítF W o l f !gang Goethe HSó.^évi rójmai útját, amelyről a nagy német költő híres műve, az •iiltalienlsche Reisew. számol ibe. A filmben pontosan ugyanazt a Rómát fogjuk v i szontlátni, amely másfél év századdal ezelőtt annyira fel lelkesítette Goethét. A z egyes képek bemutatják az egykori római karnevált, azt a há(zat, ahol megszállt, ünne pélyes - felvételét Arcadiában •Megalio néven, a Piazza del Popolot, a vatikáni múzeu mokat, a capitoliuraot, a Szent Péter bazilikát, a Pa latínust és a belvedefei A p o l lót, amely a költőt, mint ma ga mondotta, a valóság 'haitárain túl ragadták. KÜLÖNÖS FRANCIA' F i l m . Témájában egyedülálló film készült Franciaország ban, mely i>Laval miniszter elnök egy nap jav. címmel mu tatja be a kormányelnök el foglaltságát. A filmi felöleli Laval egész napi munkaprogrammját attól kezdve, hogy lakását elhagyja, amíg nyugo vóra tér. Már az autóban re ferálnak neki az események ről, utána fogadja munkatár sait, diplomatákat, rendőrségi és hadsereg-parancsnokait, majd az államfőnél tett lá togatása után meghallgatja a napi jelentéseket. 1
APRÓHIRDETÉS 30 éves szakmai, képzettséggel és önálló működéssel üzem vezetői, vagy helyettesi ál lást keresek. Belügyminisz teri engedéllyel is rendel kezem. Szíves megkeresése ket ^Kamarai tagi. jeligére kiadóhivatalunk (VII., E r zsébet-körút 13. IV. em. 3.) továbbít.
H Í R A D Ó K
988. sz. A Budapest Sportegyesület téli sport napokat rendezett Balatonkenesén. A már hagyományossá vált sportnapok programimját a téli sportok számos ágából vett. bemutatók és versenyek tették vál tozatossá. Linkomies E d w i n egyetemi tanár, a finn képviselőház alelnöke látogatást tett Magyarországon. F i n n vendégünk Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatás ügyi miniszter társaságában a pesti D u naparton.' A városligeti jégpályán a B K E és B B T E jégkorcsolyázó csapatai kemény küzdelmet vívtak a Budapest bajnok ságért. Változatos játék után a sötét .mezben játszó B K E 4:1 arányban győz te le a budai együttest. A z erdei vadak a hótakaró alatt ne hezen találnak élelmet. A z értékes vad állomány védelmére számos helyen ete tőket állítottak fel. W i l l e m Mengelberg, a neves holland karmester vezényelte a Székesfővárosi Zenekart. Vitéz nagybányai Horthy István, hősi halált halt kormányzóhelyettes urunk ár vája, a kis István, most töltötte be má sodik évét. Születésnapján játszópajtásai felköszöntik a kormányzói pár unokáját Honvédeink a legmostohább időjárá s i viszonyok közepette vívják elhárító liarcukat az orosz hómezőkön. ;
<$> 175. sz. Arrese spanyol pártminiszter a biro•dalmi fővárosba érkezett. A hősi emlék m ű megkoszorúzása. Victor Emánuel olasz császár és k i rály nyolc napos szemleútat tett Szi cília szigetén. Ezt a fagázhajtású autóbuszt a svédek' ajándékozták a finn vöröskeresztnek. A »Viking« dán úszóklub hagyományos januári úszóversenye a hellerupi jacht kikötőben. A megszállt keleti területeken intenzív .német építőmunka révén nyeri vissza régi teljesítőképességét a gazdasági élet. A keleti fronton. A z éjszaka méteres hó esett. A z utat ismét szabaddá kell tenni. E g y hóekét állítanak munkába, - amely egy nap alatt több, mint 7000 -ember munkáját-végzi el. Azokat az út szakaszokat, amelyek különösen k i van nak téve a hófúvásoknak, hóalagutakkal biztosítják. A spanyol kékhadosz tály egy osztaga a front felé. A csapa tok elvonulnak Infantes tábornok, a had osztály parancsnoka előtt. E g y Lenin grád előtt álló ütegnél.
A háború alatt az üzemek frontja is A z északafrikai fronton. Megbeszélés éppen olyan fontos és jelentős, mint a a német-olasz páncélos hadsereg főhadi hadszíntér. A munka eme hű katonái szállásán. Rommel tábornagy Cavallero számára különböző segély-intézményeket olasz tábornaggyal beszélget. Kesselring létesítettek Olaszországban. vezértábornagy és Seidemann tábornok. Támadó brit bombázókra tüzelnek a lég / Svájc egyik városában egy központot elhárító ütegek. A láthatáron egy úgy • létesítettek, ahol mindkét nembeli ifjú ság, egyéni hajlama szerint, hasznos ké nevezett bombaszőnyeg-becsapódás, be zi munkával töltheti el idejét. csapódás mellett. Súlyos találattal zu han le egy brit bombázó. Ott hátul brit Tunisz, Európa és főleg Olaszország páncélosok láthatók. A német tüzérség számára, nem a kalandok földje, hanem tűz alá veszi őket. a munkának és a terjeszkedésnek igazi, természetes színhelye és éppen ezért a végsőkig folyik érte a harc. — A tu niszi olaszok — kik. Itália valamennyi háborújából alaposan 'kivették részüket — az olasz hadseregben szolgálattétel re való felhívást lelkes hazafiúi sze retettel fogadták. A z olasz király és császár partra száll 66. sz. Szicília egyik kikötőjében, hogy meg kezdje utazását a szigeten. — A z ural Vízkereszt ünnepe Rómában. A Faskodó megtekintette a harci előkészüle cista Párt a háború ellenére is tudott teket. Viktor Emánuel szemlét tart a minden olasz gyermeknek ajándékot katonai alakulatoknál. adni.
O r s z á g o s M o z g ó k é p v i z s g á l ó Bizottság által engedélyezett filmek Nyilvános előadásra alkalmasnak ta lálta: Magyar világhíradó 986. ( M . F . I.) hangos r i p o r t 1 felvonásban a M a gyar F i l m Irodában 1943. évben ké szült, 265 m hosszú, Rajzos híradó 149. ( M . F . I.) hangos r i p o r t 1 felvonásban, a Magyar Filmj Irodában 1943. évben készült, 100 ní hosszú, UFA világhíradó 173. ( U F A ) han gos r i p o r t 1 felvonásban, az U n i v e r s u m filmgyárban 1943. évben készült 339 m hosszú, L U C E olasz világhíradó 64. ( H u n nia) hangos r i p o r t 1 felvonásban, a LUCE filmgyárban 1943. évben ké szült, 337 m hosszú, P á r b a j semmiért (Stúdió) hangos víg játék 4 felvonásban, a Magyar F i l m Irodában 1939. évben készült, 2082 m hosszú. Mária nővér (Czaupper Miklós) h a n gos színmű 5 felvonásban, a H u n n i a filmgyárban 1936^7." évben készült, 2310 m hosszú, U F A világhíradó 173. sz. német be széddel ( U F A ) hangos r i p o r t 1 fel vonásban, az U n i v e r s u m filmgyárban; 1643. évben készült, 350 m hosszú, Párduekisasszony (Fröken Vildkatt) (Mester F i l m ) hangos vígjáték 6 fel vonásban, a W i v e filmgyárban 1942. évben készült, 2756 m hosszú, Erdély kapuja: Nagyvárad ( M . F . I.) hangos kultúrfiim,' 1 felvonásban, a M a gyar F i l m Irodában 1942. évben készült, 350 m hosszú filmet, mint Ma gyarországon készült, magyar nyelvűi mozgófényképet.
A négyarcú asszony (Uhc fémmé disparait) (Objectiv) hangos.dráma' 5 fel vonásban, a D F G filmgyárban 1942. évben készült, 2804 m hosszú, Garancia (Esperia) hangos dráma 4 felvonásban, a P i s o r n o d i T i r r e n i a ' filmgyárban 1942. évben készült, 2302 m hosszú, Magyar világhíradó 987. ( M . F . I.) hangos r i p o r t 1 felvonásban, a M a gyar F i l m Irodában 1943. évben ké szült. 261 m hosszú, A liíradóíilmszínház külön kiadása 99. sz. ( M . F . I.) hangos r i p o r t 1 fel vonásban, a Magyar F i l m Irodában 1943. évben készült, 85 m hosszú, Rajzos híradó 150. ( M . F . I.) hangos r i p o r t 1 felvonásban, a Magyar F i l m Irodában 1942. évben készült, 110 m hosszú, U F A ' világhíradó 174. ( U F A ) hangos r i p o r t 1 felvonásban, az U n i v e r s u m filmgyárban, 1943. évben készült, 348 m hosszú. 1
Felelős
szerkesztő:
MATOLAY K. GÉZA dr. Felelős
kiadó:
LIEBER LÁSZLÓ dr. Kiadóhivatali
főnök:
GYIMESY KÁSÁS ERNŐ Készült a »Jövő« nyomdaszövetkezet műhelyében Budapest, I X . , Erkel-u. 17. Telefon:
182—278.
Felelős vez.: Demjén Ferenc.
Agfaphotó, V . , V i l m o s császár-út 18. I. T e l . ; 125—240. Ambrus Film, V I I . , Erzsébet-krt 9— 11. T e l . : 224—293. Apolló filmreklámvállalat, V I I . , Erzsé bet-körút 9—11., II. e. T e l . : 222-212. Aurora Film, V I I . , Erzsébet-körút 9— I I . T e l . 221—133. Balogh F i l m , V l l , Erzsébet-körút 8. III. , 2. T e l . : 220-038. Baucr velílőgép és adapterek (Bosch Róbert kft.), V . , Váci-út 22—24. T e l . : 299—180. Bel- és külföldi filmellenőrző, V I I . , E r zsébet-körút 8. II. T e l . : 222—699. Beleznay Filmkölcsönző, V I I . , Akácfau . 4. Telefon a Beleznay m o z i tele fonja: 225—276. Bitón keskenyf ilmgépforgalmi, V I I . , Dohány-u. 57. Brückner János mérnök, az M M O E szakértője,XI.,Ulászló-utca 62. T e l . : 457—650, vagy M e c h a n i k a i és E l e k t r o m o s i p a r i szakiskola. T . : 130—293. Budapest F i i m (Tobis). V I I . , Rákócziút 52. T e l . : .223—435. Budapesti Hangverseny Zenekar, VIII., N a g y t e m p l o m - u . 24. T e l . : 135—879. Csepreghv Film. V I I . , Erzsébet-körút 9—11. t e l . : 221—022 és 221—021. Csizmadia László: m o z i k képviselete, VIII., Aggteleki-u. 4. I. em. 5. Tele' f o n : 137—580. Délibáb Film, Filmkölcsönző: V I I . , E r zsébet-körút 9—11. T e l . : 427—167,. 228—49S. Gyártási i r o d a : 428—155. Diapozitívkészítő üzem, Fekete György, V U L , József-körút 9. (az udvarban). Erdélyi Filmgvártó, VIII., Népszín ház-utca 21. T e l . : 140-882. Esperia Film, V I I . , Erzsébet-körút 13. T e l . : 423—552, 423—555. Farkas .1. M . reklámvállalat, VIII., J ó zsef-körút 19. T e l . : 132—805. Ferrania, V . , Gróf T i s z a István-utca 18. T e l . : 187-357. Filnreenzura, IV., Eskü-tér 6. T e l . : 183—072, alelnök: 183—073. Filmexpress. V I I . , Erzsébet-körűt 9. T e l . : 224—091, 225—089. Fümériékesíiő, V I I . , Erzsébet-körút 8. T e l . : 221—609 és 220—497. Filmexport K f t . Budapest, VII., Erzsé bet-krt. 8., T e L : 220-497, 221-609: Filmimpcx, V I I . , Erzsébet-körút 9—11. T e l . : 221—022. Filmfotó üzem és laboratórium. Altmayer J., VIII., Rökk Sz.-u. 11. T . : 349-540, Filmhang, V I I . , Erzsébet-krt. 9—11. T e l . : 225-759. ForSuna F i l m , V I I . , Erzsébet-körút 8. T e l . : 421—982. R a k t á r : VIII., Nép színház-u 19. T e l . : 349—414. Göbl A . György filmgyártó és film kölcsönző, V I I . Erzsébet-körút 9-11. T e l . : 221—022. Gyimesy Kásás Ernő, a M A G Y A R F I L M kiadóhivatali fö'nöke, X I V . , Semsey A n d o r - u t c a 7. T e l . : 499—752. Hajdú F i l m . X I V . , Gyarmat-uLca 39. T e l . : 297—999. Hamza F i l m , V I I . , Erzsébet-krt.. 8. T e l . : 422—584. Hausz Mária Film, V I I . , Erzsébet-krt 9. T e l . : 225—209. H e l i k o n F i l m , VIII., Rökk Szilárd-u. 24. T e L : 133—705. R a k t á r : V I I I . , N é p színház-utca 19. V . T e l . : 349—414. Hidvéghv F i l m , V I I . , Rákóczi-út 44. T e l . : 225—762.
Hollai és Pázmányi filmkölcsönző, V I I . , Erzsébet-körút 9—11. Telefon: 220—469. Horváth Film, V I I . , Erzsébet-körút 9—11. T e l . : 424—555. Hungária Film, V I I . , Erzsébet-körút 8. Tel.: 422-010. Hunnia filmelhelyező irodája, V I I . , E r zsébet-körút 9—11. T : 424—138,424— 139. Sajtóosztály: 223—212. H u n n i a Filmgyár, ( F i l m i p a r i Alap), X I V . , G y a r m a t i - u . 39. Tel.: 297—999, 297—622., 297—085. Pasaréti műterem: II.. Pasarét.i-út 122. T e l . : 164—876. Ibusz filmszállító, V I I . , Erzsébet-körút 9—11. Tel.: 224—050. Inkey Tibor filmállófényképész, filmf otó üzem, IV., Múzeum-krt 3. T . : 3 80-466 Jankovich Film, V I I . , Erzsébet-krt 8. Telefon: 220—883. Jupiter Film, VIII., Rákóczi-út 59. T e l . : 134—437., 140—522. Kamara. V I . . Bajza-utca 18. T e l . : 220— 855, 422-961. Kárpát Film. VIII., Népszínház-utca 21. T e l . : 136—409. 136—940. Keskenyfilmforgalmi, V I I . , Rákóczi-út 59. 133—546. Kodak. V . . Báthory-utca 6. T e l . : 114— 158, 114—184. Kokas film, V I I . , Erzsébet- körút 13. T e l . : 420—796. Kolczonay Film, V I I . , Erzsébet-körűt 9—11. T e l . : 428—144, 422—730. R a k tár: Népszínház-utca 19. T e l . : 349-414. Konez F ü m , VIII., Népszínház-u14. Tel.: 134—063. K o r o n a Film, V I I . , Akácfa-u. 7. T e l . : 225-487. . Kovács és Faludi laboratórium, X I V . , Gyarmat-utca 35. T e l . : 297—855. S y n c h r o n műterem: X I V . , Gyarmat-utca 40/b. T e l . : 297—487. Kováts Béla filmreklám, hanglemez, diapozitív, VIII., József-körút 1 9 . T e l . : 143—142. Központi filmkezelő. V I I . , Erzsébet-krt ). 9—11. T e l . : 224—494, 224—098, Krupka filmgyár és laboratórium, X I V . , Bácskay-utca 29/b. T e l . : 496—741. Lajthay L e Derlé Károly filmvállalata, VIII., Népszínház-u. 31. Tel.: 137—424. Léna Film, V I I . , Erzsébet-körűt 13. II. em. T e l . : 422—920. Magor Filmgvártó, V I I . , Erzsébet-krt 8. T e l . : 220—432. Magyar Filmiroda, I X . , Könyves Kál mán-körűt 15. T e l . : 146—346, este 7 órától reggel 9 óráig, valamint v a sár- és ünnepnap: 146—343. J á t é k filmgvártás: 146—342. Színészöltözők: 140—727. Feliratkészítő üzem: 139— 211. Híradókiadás: .VIII., Szentkirályi utca 25. T e l . : 145—510. Fény képüzem: VIII. , Sándor-utca 5—7. T e l . : 145— 510. Filmkölcsönző-osztály V I I . , E r zsébet-körút 45. T e l . : 222—098, 222—099. Magyar Filmzenekar — Zeneservice, VÍL, Verseny-utca 18. T e l . : 424—479, VIII.j Baross-u. 125. T e l . : 144—676, M a g y a r írók Filmje, V I I . , Erzsébet-krt. 13. T e l . : 420—796. Magyar Mozgófényképgépkezelők Or szágos Egyesülete, VIII., Népszínház utca 19. T e l . : 337—598.
MMOE, VIII., C s o k o n a y - u i c a 10. T e L : 136-005. Marxíon, keskeny hangoskép, gyárt j a : M a r x és Mérei Első M a g y a r R e pülőműszergyár, V I . , B u l c s u - u t c a 7 , T e l . : *290—555.* Mester Film, Filmkölcsönző: V I I . , E r zsébet-krt 9—11. I V . em. T e l . : 427— 167, 228—498. Gyártási i r o d a : XIV.„ Thököly-út 116. T e l . : 296—269. Modern Film, V I I . , Erzsébet-körűt 8. T e l . : 222—000, 225—035. Modern írók Filmjeit Kölcsönző Rt.,, V I I . , Erzsébet-körút 9—11. I V . ( M e s ter Filmnél). T e l . : 420—798. Mozgóképüzemi. V I I . , Akácfa-u. 4. T e l . : 227—650. Raktár: VIII., K u n - u . 12. T e l . 144—486. Molnár F i l m Reklám, V I I . , E r z s é b e t k r t . 9—11. T e l . : 222—212. Művészfilm. V I I . , Rákóczi-út 40. T e l . ^ 225—044. Raktár a házban. Művelődés F i l m . V I I . , Rákóczi-út 44. II. T e l : 422—925. Objectiv Film. V I I . , Erzsébet-körút 8, T e l . : 422—580. Oktatófilm kirendeltség, VIII., Csepreghy-utca 4. T e l . : 330—926. Oláh György gépészmérnök, a Z e i s s I k o n A . G . mozigépeinek képviselője^ V I I I . . Rökk Sz.-u. 20. T e l . : 349—933, O M M E , VIII.. Csokonay-u. 10. T e l . r 143—013, 145—063. Országos N e m z c l i Fihnbizotlság, V.„ Klebelsberg-u. 17. T e l . : 113—424. Palatinus F i l m , V I I . , Erzsébet-körút 9—11. T e l . : »424—150. Papp Film, V I I . , Erzsébet-krt. 9—11* Telefon: 224—294. Pegazus F i l m . V I I . , Erzsébet-körút 7. T e l . : 225—405. Pergőképforgalmi, V I I . , Rákóczi-út 12. T e l . : 225—404. R a k t á r : VIII., R ö k k Szilárd-u. 20. T e l . : 136—942. Reiber Antal filmgyártó és filmköl csönző vállata, V I I . , Erzsébet-körút 8. III., T e l . : 220-497. Reklám Stúdió, Hirdető Iroda. V I I . , Erzsébet-körút 8. T e l . : 424—554. Sláger F i l m , V I I . , Erzsébet-körút 8, T e l . : 222—618. Raktár a házban. Stílus filmdíszlettervező és kivitelező vállalat, X I V . , Gyarmat-u. 39. T e l . : 297—999. Szénássy—Macskássy színes trükkfil mek, IV., Múzeum-krt. 1/b. T e l e f o n : 380-027. Szarka Sándor, filmgyártó és filmköl csönző vállalata, I. Szent János-tér 2» T e l . : 154-231, 167—439. T a k á c s F i l m , X I I . , Pasaréti út 122. T e l . : 164-517, 164-896. T a m á s y F i l m , VIII., József-körút 26. T e l . : 131—632. Telefongyár, X I V . , Hungária-körűt 126—128. T e l . : 297—930. Terra F i l m , V I L , Erzsébet-krt. 9 - 1 L T e l . : 221-022. T u r u l Szövetség Szépmíves B. E . vetí tő m o z g a l m i törzs, IV., Szarka-u. 2. T e l . : 186-422. Turul F i l m , VIII., József-körút 35. T e l . 330—766. UFA F i l m , I V , K o s s u t h L . - u . 13. Tel.:. 183—857, 183—858. Raktár a házban. T e l . : 389—036. Valter reklámanyagkölcsönző, V I L , E r zsébet-körút 8. T e l . : 222—108. Viktória F i l m , V I I , R ö k k Szilárd-u. 20. T e l . : 136—942. Raktár a házban. Yull F i l m , X I V . Stefánia-út 71. T e l . : 297—657. :
a
Jtécsi ver A fékíden jókedv, a bécsi kedély is a bécsi mwzsika pa&ai kiáiiUású fUmíe!
Főszereplők:
Willy Fritsch, Maria Holst és a két remek komikus: 1
Theo Lingen és Hans Moser Forgalombahozza:
BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-ÚT 52. TEL: 22-34-35
Budapest, 1943. lebr. 3. V. évf. 5. sz. Egyes szám ára: 70 fül.
AMADEO
NAZ Z Á R I
A N É M A TANÚ
főszerepében
roUY :tiA
