Budapest, jgn. 18. V. évf. 3. sz. Egyes szám ára: 70 fül. Tormái Cecilé: EMBEREK A KÖVEK KÖZÖTT" c. regényének filmváltozata A HEGYEK LEÁNYA

Budapest, 1943. jgn. 18. V. évf. 3. sz. Egyes szám ára: 70 fül

Tormái Cecilé: „ E M B E R E K A K Ö V E K K Ö Z Ö T T " c. regényének filmváltozata

A HEGYEK LEÁNYA

• 1 • • 11 • Üli • •

3 ö n ! *4

l . t A i a

&zewzácíá$

Csupa Uufn&t, Csupa

öttel Csupa

muzsika

A NŐNEK NDIG IGAZA VAN! FŐSZEREPLŐK: A

ILSE old a

teyfáiosaőfr

német

sztcU:

WERNER éneket,

fütuüt,

táncot

és

Uatúk&H&ze*tuese(&

(fa(is
VIKTOR DE K O W A aki

meqfoqia

UádUani

kúiauk&zöftséaeí

> v

FILMIPARI É S F I L M K E R E S K E D E L M I R . T . BUDAPEST,

IV., K O S S U T H

L A J O S - U T C A 13. TELEFON: 183-858

F I L M K A M A R A I É S MOZIEGYESÜLETI S Z A K L A P S z e r k e s z t ő s é g és [ k i a d ó h i v a t a l : V I I . , E r z s é b e t - k ö r ú t 13. I V . e m e l e t . Telefon: 420-796. Postatakarékpénztári csekksz,: 15410. Előfizetési á r : egy évre 35 pengő, félévre 1H pengő.

MEGJELENIK MINDEN HETFON

— B U D A P E S T , 1943. J A N U Á R HÓ 18

AZ U] F I L M K A M A R A FELADATAI írta: CZIFFRA A N D R Á S DR. a Színművészeti és Filmművészeti Kamara miniszteri biztosa A l i g . képzelhető el heterogénebb, sokrétűbb társaság, mint a filmiszakma tagjai. E n n e k a szétágazó, különérdekű társadalomnak össze­ foglalása a kialakuló f i l m k a m a r a hivatása. A megoldást a most meginduló esztendőnek kell meghoznia. A d d i g azonban nehéz és göröngyös utat kell megjárni. És erre az útra csak nagy körültekintéssel lehet rálépni. Kifelé (egységes egészként kelt a Kamarának jelentkeznie, amely vé­ delmet ad minden külső támadás ellen. De ennél is fontosabb, hogy befelé minden érdekellentétet k i ­ egyenlítsen, hogy megtalálja azt a megoldást, amely m i n d e n egyes tag­ j a érdekének legjobban megfelel. E n n e k az érdekkiegyenlítettségnek már a k a m a r a szervezetében meg k e l l nyilvánulnia. A maiorizálás le­ hetőséget elvileg és gyakorlatilag k i kell küszöbölni. Egyetlen érdek­ csoport sem kerekedhet felül az egész rovására a többinek. E z igen bonyolult, a legkisebb részleteiben a paritás elvén felépülő szervezetet és hierarchiát feltételez. H a elő­ fordulhat egyetlen olyan eset amelyben a kamara, vagy a vele szorosan összefüggő, a kamarák öszszefoglaJó szervében megalakítandó egyeztető bizottság nem tud az ér­ dekeltek között harmóniát terem­ teni, úgy a k a m a r a és annak szervet zete a vizsgán megbukott. Ezért nem szabad elsietni az újjárendezést. De v a n az énemnek egy másik oldala is. N i n c s még egy területe az életnek, amely kevésbbé tűrné ei a késedelmeskedésl. a bürokratiz­

must, m i n t a film. Már pedig a bonj'olull szervezet ezt a veszélyt rejti magában. Éppen' ezért a f i l m ­ k a m a r a szerveinek, bár a legbonyotlultabb érdekszálakból k e l l összeszövődniük, működésükben a leg. egyszerűbbnek, a leggyorsabbnak k e l l lenniök. E z azonban m i n d csak negatívum. A. kamarának nem szabad akadályt jelentenie a felfelétörő filméletünk^ ben. E z e n továbbmenően meg kell teremtenie azt a légkört, amely n é k kül nincs kimagasló alkotás. A f i l m s z a k m a gyakorlati embert kíván. A z alapismereteket, a k u l ­ túra alapelemeit lehet iskolákban megtanulni; de a tehetség is alkotó erővé csak a gyakorlatban válik. E n n e k a gyakorlati oktatásnak, az új tehetségek szelekciójának irányí­ tása szintén a k a m a r a feladata. A magyar f i l m az elmúlt évben elérkezett a r r a a színvonalra, amely számára az új Európában kijelöl' lelett. E r r e büszkék lehetünk, dc nem szabad elbíznunk magunkat. Tovább k e l l h a l a d n u n k : előre és m i n d i g felfelé. E h h e z meg v a n az adottságunk: csak ápolni kell a te­ hetségeket. De nem szabad különbségeket tennünk és mesterséges szakadéko­ kat vágnunk az egyesek közé. M i n ­ denkinek együtt és közösen kell dol­ goznia a jövő magyar filmjein. A kamarának a f i l m legszerényebb munkásait is segíteni kell, hogy megkapják azt a méltó helyet, amely őket a szakmában s a m a ­ gyar társadalomiján egyaránt meg­ illeti. A szociális megbecsülés és a jóléli

gondoskodás előmozdítása a k a m a r a egyik legfőbb feladata. Csak ez biz­ tosíthatja, hogy a f i l m nemcsak r i ­ deg üzlet, hanem jelentős kultúrtlényező is legyen. A magyar nyelv, a magyar művelődés magvetője; a nemzet és a társadalom problémáii­ nak fáklyavivő úttörője; az ország külföldi szószólója: fegyvieres és bé­ kés propagandájának előharcosa. Mindez csak úgy lehetséges, h a a nagy mű téglahordozói m i n d a tu­ dásuk legjavát a köz nagy érde­ kcinek szentelhetik. H a nincs bér­ vagy gázsi-vita, h a a gond tálam meg­ élhetés és a törődött öregkor n a p ­ j a i biztosítva vannak. E z e n a téren az új f i l m k a m a r a feladata az eddigi hiányokat pótolni s a munkaképtelenség idejére az ellátást biztosítani. A kötelező qresiL ségi biztosítás nagy teher a dolgo­ zónak, de áldás a munkában elfáradtnak. S ez a teher is könnyebb, h a az érdekközösség megértő szel­ leme irányítja. H a biztosítva v a n hogy azok fogják élvezni gyümöir csét, a k i k a fát elültették; s a növe>lés gondját m a g u k r a vélték. A lét­ m i n i m u m o t az öregség idejére is kötelezően biztosítani kell a k a m a ­ rának. A z ennek megfelelő járulék megfizetése alól senki sem mente­ sülhet, de a k i ennél többet kíván, az szabadon, a bő esztendők során biztosíthatja magának a gondtala nabb öregkort. Ezeknek a feladatoknak a megol­ dása az új kamarára, az új vezető­ ségre háruk de az alapokat lerakni, a lehetőséget megteremteni m á r az új szervezeti szabályokban kell. Ezt a k a m a r a i alkotmányt kell ennek az esztendőnek meghoznia. t

h

n magyar filmgyártás mult évi gondjai és jövő évi kívánságai írta: M A T O L A Y III.

A filmek költségvetési tételeivel foglalkozva s az évek folyamán jelentkező áremelkedéseket szemlél­ tetően bemutatva, szándé­ k o s a n nem tértem k i a gyártási kiadások kisebb 'tételeire (fodrász, sminkjanyag, öltöztető stb.), k e l l azonban beszélnem még a ruha, díszlet és az autó kiadásairól. M i n d e n k i tud­ ja, hogy a ruházkodás árai m i l y e n arányú eltoló­ dást mutatnak s így ért­ hető, h a m a egy magyar f i l m ruha-tétele a három év előtti 6—10-szeresét te­ szi ki. A z anyagok drágu­ lása nem i l y e n nagyaráiryú, azonban időközben a filmruhákkal szemben a követelmények is megnőt­ tek, a m i további többki­ adást eredményez. A díszletek költsége a faanyag, a juta, piapír, festék, gipsz, tapéta árá­ nak, v a l a m i n t a m u n ­ kabérek és végül az igé­ nyek emelkedésével átla­ gosan meghats zorozó dó 11. A z a díszlet, ami három esztendővel ezelőtt 10—12 ezer pengőbe került, irta 60 ezer pengő körüli öszszeget emészt fel. Sok baj v a n azután a bútorokkai is. A szép és jóminőségű bútorok bérleti összege egyrészt túldrága, más­ részt szánalmasan kicsi a választási lehetőség, mert a filmgyáraknak nincs butorraktára, a bútorok köl­ csönzésével foglalkozó cé­ gek száma pedig igen ke­ vés. Tulajdonképen össze­ sen három olyan bútorke­ reskedés van, amely na\gyobb raktárral rendelke­ zik és bútorok bérbe­ adásával foglalkozik. Ezért van azután, hogy ugyan­ azokat a bútorokat o l y a n Sokszor látjuk viszont a különböző magyar filmek­ ben. Hogy ez mégsem túl­ ságosan kirívó, azt kizá­ rólag tervező művészeink és rendezőink ötletességé­ inek köszönhetjük. Csodálatos, hogy m i n d ezideig nem ismerték fel a bútorkereskedők és műke­ reskedők a filmhez való kölcsönzés nagy üzleti le­ hetőségeit és nem foglal­

koznak többen és intenzí­ vebben ezzel az üzletággal. E g y szobára való szép bú tor a kölcsöndí jakból 3— i filmnél behozza önköltségi árát és kopás, rongálás, amit egyébként külön f i ­ zettetnek meg, csak annyi, amennyi az ide-oda szál­ lítás következtében előáll. A filmgyártásnál nélkü­ lözhetetlen autófuvarozás költségei is igen nagy r

GÉZA

DR.

mértékbe n megnöveked tek s miután a közlekedés is ross z a bbodo tt, fokozó tt mértékben v a n szükség autóra, a m i további költ. ségeket jelent. E n n e k kö­ vetkezménye azután, hogy míg három év előtt egy film gyártása alatt csak körülbelül 2000 pengőt ad­ tak k i autóra, addig m a átlagosan 8000 pengőre rúg ez a költség.

A filmek költségének é ; színvonalának aránya A már ismertetett film!gyártási költségek femelketdése folytán, könnyen k i ­ számítható, hogy m a ma­ gyar filmet háromszázezer pengőn a l u l gyártani csak­ nem lehetetlen. A három­ százezer pengős f i l m tehát nem azt jelenti, hogy a régi filmeknél a m a gyalí­ tottak minőségileg lénye­ gesen jobbnak kell, hogy legyenek. Egyszerűen csak arról Van szó, hogy a 3—4 év előtt gyártolt százezer pengős filmet ma három­ százezer pengőn alul nem lehet előállítani. Pénzügyi lehetőségekben tehát nem tudott fejlődni a magyar film. A gyártóknak, ren­ dezőknek, tervezőknek, operatőröknek, h angmérfnökőknek és az összes munkatársaknak ma a nyersanyaghiány követ­ keztében még fokozottabb mértékben kell takarékos­ kodni, mint azelőtt. Min­ den k i c s i , szinte lényegte­ lennek látszó kiadást meg k e l l fontolni, törni kell a fejüket, hogy a fel­ vételeket hogyan lehet le­ egyszerűsíteni, a költsége­ sebbre sikerült díszlet-

terveket miként lehet o l ­ csóbbá lenni, hogyan le­ het átalakításokkal ugyan­ azt a díszletet más felvé­ telekhez is felhasználni, stb. A magyar filmgyártók­ nak és nagyszerű m u n k a i társainak Ötletességén, takarékoskodási leleményes­ ségén múlik, hogy a sok nehézség ellenére sem csökkent a filmek színvoinala, sőt egyre emelkedik és nemzetközi viszonylat­ ban elfoglalta Európában a h a r m a d i k helyet. Film* jeink tehát nem azért job­ bak, mert azokba több pénzt fektetnek a gyártó cégek, hanem egyszerűen azért, mert k o m o l y művé­ szi fejlődés v a n folj-amatban. A csak néhány év­ vel ezelőtt átállított maígyar filmgyártás kezdi megtalálni önmagát, v a n ­ nak ötletek, m o n d a n i v a ­ lók, új művészi meglátá­ sok, tökéletesedik a kife­ jezési mód, s a gyakorlat fejleszti és fokozza az íz­ lést. Ezért jobbak azok a filmek, amelyek m a ké­ szülnek, m i n t a régiek.

A kamat és a gyártás utáni egyéb költségek hetőségei általában tarta­ nak, s amely idő alatt vég­ kép e l k o p n a k a kópiák. E g y háromszázezer pen­ gős költséggel készülő filmre kb. 200.000 pengő hitelt folyósít valamelyik nagy bank, amely gyártási finanszírozással foglalko­ zik. E n n e k a bitiéinek k a ­ matai és egyéb bankszerű költségei, a különböző j u ­ talékok stb. együttesen 12—13°/o-ra rúgnak. H a a f i l m a gyártás megkezdé­ sétől számított félészlen-

A m i k o r azt mondjuk, hogy egy f i l m 300.000 pen­ gőbe került, csupán a tényleges gyártási költsé­ geket számítjuk, pedig ez helytelen, mert hozzá k e l l kalkulálni mindazt, a m i a f i l m üzleti lebonyolítása során kamatban és költ­ ségben felmerül. Nézzük tehát, hogyan mutat egy 300.000 pengő gyártási költséggel készült film mindennemű költsége az­ alatt a három év alatt, amíg forgalmazásának l e -

dő alatt már bemutatásra kerül, akkor normális be­ vételiek mellett másfél év alatt hozza be a bank át­ fed hitelezett összeget és kamatait, amelyek ezalatt, a félév múlva folyamato­ san történő visszafizetést számítva, körülbelül 25— 30.000 pengőre szaporod­ tak. Vegyünk csak 25 ezer pengői. A film tehát már 325.000 P-be került. ' És most következik a bankkölcsönön felül be­ fektetni szükséges pénz kamattélele. Alig van olyan magyar gyártó cég, amely a n n y i forgótőkével rendelkezik, hogy folya­ matos gyártás mellett f i l ­ menként lt)0.000 pengőt tudna befektetni. E h h e z ugyanis mintegy félmilliós tőke lenne szükséges. A gyarló tehát kénytelen kölcsönt venni igénybe. Ezekéi a bankhitelen fe­ lüli kölcsönöket magáno­ sok adják, akik ezután az úgynevezett »hátul álló« pénz után 15—20» 'i,-os ka­ matot kapnak. De hallot­ tunk már ennél jóval n a ­ gyobb kamatokról is. H a a gyártó tehát csak 50.000 pengő i l y e n 2D»'oos pénzt vesz igénybe két esztendőre, akkor nyersen számítva (kamatos k a m a ­ tok nélkül) ezért újabb 20.000 pengő kamatot fizet ki, vagyis a gyártási költ­ ségei már 345.000 P-re szaporodtak. E h h e z csat­ lakozik legalább 10.000 P reklámköltség, majd pedig a kölcsönzési jutalék (a bruttó bevétel 12
telt mutat. Vagyis a f i l m még mindig 23.000 pen­ gős ráfizetéssel járt, nem számítva a gyártó munká­ ját és üzleti rezsijét, így mutat egy magyar

film m a i reális üzleti k a l ­ kulációja a belföldi for­ galmazás átlagos lehetősé­ geit véve alapul. A vesz­ teségtől tehát csak a kül­ földi eladások mentik meg

a magyar gyárlókat. En­ nek tehetősége sem v a l a m i nagy, a film-nyersanyag hiánya és a clearing-njejhézségek (ezen a téren is súlyos korlátokat állít.

Bingert János a filmexport lehetőségeiről Bingert János, a H u n ­ nia Filmgyár vezérigaz­ gatója a Magyar Film november 30-án megje­ lent számában írt cik­ kében igen őszinte ké­ pet feslett a magyar f i l ­ mek export lehetőségei­ ről.

m i n d sűrűbben jelentkez­ nek filmekért. — U g y látszik — ál­ lapítja meg Bingert J á n o s — ez az eszlendő a f i l m ­ szakmának ezekben a vo­ natkozásaiban, egy új csil­ lagzat, a :bürokrácia bolygói jegyében folyik. Ezeket írta többek kö­ zött a H u n n i a vezérigaz­ gatója igen találóan a m a ­ gyar filmek exportlehető­ ségeiről. És azóta, n o v e m -

ber vége óta, nem, válto­ zott semmi. Változatlanul sok az akadály és kevés az exportlehetőség. E g y magvar film m a reálisan 10^50.000 P-n él több kül­ földi bevételre nem szá­ míthat. De ez sem m a r a d meg tisztán, mert csak­ nem m i n d i g akad közve­ títő, a k i elvisz 5—10 szá­ zalékot, az írók pedig a szinkronizálva történt el­ adás után ugyancsak el­ visznek 20—5Ö °/o-ot.

— Sajnos — íiia — a filmcxport lehetőségei nem hogy jobban meg­ nyíltak voína, hanem még az eddigiek is lassanlassan eldugulnak. Né­ met exportunk csak ne­ Miért rónak külön terhek et a szinkron-eladásokra? hezen k a p lábra. A z ed­ digi, még egy évvel ez­ Nálam senki sem örül­ lehnellenség pedig kevés előtt lényegesen szerepet het jobban, h a az írók született az utóbbi évti­ jálszó olasz exportunk jól, sőt minél jobban ke­ zedekben. H o g y ez a le­ kb. egy év óta bizonyos resnek. E z t szükségtelen hetetlen megállapodási átszervezések és a d m i ­ is külön hangsúlyoznom: szabvány szerződésről­ nisztratív jellegű megkö­ eléggé ismernek erről az szerződésre tovább ván­ töttségek folytán, telje­ oldalamról. H a tehát a dorolt, annak oka legfősen elakadt. A Horvát­ s z i n k r o n i zál v& történő kép az volt, hogy amikor ország felé irányuló ex­ filmeladások ügyét szóvá ezek a kikötések először portunk nem tud megin­ teszem, nem vádolhat világot láttak, jóformán d u l n i devizális nehézsé­ meg senki azzal, hogy azt se tudták, mi a szingeknél fogva. Hiába je­ filmíró kollégáimat aka­ kron,mert nem igen volt lennek meg nálunk h o r ­ rom megkárosítani. Az még velünk összekötte­ vátországi filmkölcsön­ igazságot és méltányos­ tésben levő. állam, amely zők és mozisok, képte­ ságot keresem, s épp ezért ezzel az eljárással d o l ­ lenek vagyunk exportál­ szeretnék bizonyos téves gozott volna. V a l a k i n e k ni. Ugyancsák devizális fogalmakat tisztázni. (írónak, ügynöknek vagy nehézségek miatt sorvad filmesnek) nagyon meg­ Általában úgy kötik a cl a már n e k i i n d u l t finn témák, vagy filmdarabok tetszett ez a szép kifeje­ és svéd exportunk. Végül szerződéseit az írók, i l ­ zés: szinkron-eladás és nem l u d u n k m i t kezdeni letve az őket képviselő talán v a l a m i rejtélyes j ö ­ azokkal az országokkal, kiadók és ügynökségek, vőbeli üzleti lehetőséget ahová régebben szállítot­ hogy a magyar szimatol mögötte. N e m filmesítési tunk filmeket, de azok tudni még ugyan, hogy jogot eladják egy fix öszmegszállása folytán az szégért, amelynek ellené­ m i r e j ó , de vegyük be a exportot oda átmenetileg ben a magyar nyelvű f i ' m szerződésbe. Ártani nem be kellett szüntetnünk. forgalomba hozha'.ó nem­ árt. És ebből megszületett Ilyen Lengyelország, N o r ­ csak Magyarországon, ha­ a félreértések és igazság­ végia, Hollandia, B e l ­ nem megfelelő talanságok végtelen sora. idegengium, Franciaország és nyelvű f e l i r a t o k k a l az M i t is jelent az a kikö­ Görögország. Őszintén el­ egész világon. H a azon­ tés, hogy a szinkron-el­ mondhatjuk, hogy egye­ ban a filmet o l y a n or­ adás után százalék j á r dül Bulgáriával szemben szágba adják el, a h o l azt az írónak? A m a eladás működik tökéletesen ex­ az illető ország nyelvére szempontjából számító te­ p o r t u n k m i n d e n vonatko­ szinkronizálják, akkor a rületeken két országban zásban. gyarló az ezen országra van úgynevezett s z i n k r o n történő eladás árának — T u d j u k és megért­ rendelet : Németország­ kö­ jük, hogy sok körülmény 20—5()o,'o-át az írónak ban és Olaszországban. kifizetni. állhat m a az export ól­ teles E b b e n a két országban jában. De viszont azt is nem jelenhetik meg a Ezt a m i n d e n józan tudjuk, hogy mindenütt film erecleli nyelvén, ha­ ésszel ellenkező ostoba­ Európa-szerte filmszűkc ságot nem tudom k i ta­ nem a hangot átültetik van és nekünk vannak lálta k i , de kénytelen va­ saját nyelvükre. Ha ezt exportképes filmjeink. gyok n e k i • gratulálni an­ nem kellene tenniök, úgy Azonfelül nemcsak m i nak a paradoxonnak az lényegesen többet fizet­ látjuk filmjeinket export­ alapján, hogy csak az ér­ hetnének a magyar fil­ képeseknek, hanem azok telmetlenségnek mek • előadás jogáért, mert van ér­ a vevők is, a k i k nálunk telme. Ennél nagyobb éra szinkron sok pénzbe 1

kerül. E n n y i v e l tehát ke­ vesebbet fizetnek a f i l m ­ ért. H a egyszerűen csak feliratokkal kellene ellát­ n i a külföldi filmeket ezekben az országokban, a k k o r a magyar gyárlók lényegesen nagyobb ára­ k o n tudnák értékesíteni produktumaikat. Példaként álljon itt Bulgária, amely m a 15— 18.000 pengőt fizet egy magyar film jogáért, h o l ­ ott Bulgáriának csupán 350 mozija van és v a l u ­ tája lényegesen alacso­ nyabb a miénknél. Azért tudja ezt az árat megfi­ zetni, 'mert nem kell szinkronizálni, hanem a filmet csak bulgár fel­ i r a t o k k a l látják el. vagyis ugyanazt az eljárást kö­ velik, m i n t m i a külföldi filmeknél. Olaszország v i ­ szont, ahol szinkronizál­ nak, csak 50—120 ezer lí­ rát, vaggis 11—24 ezer pengőt fizet a jogért, hol­ ott mozijainak száma több, mint 5000. A b u l ­ gáriai m o z i k számarányá­ nak megfelelően Olaszor­ szágnak tehát legalább 200.000 pengőt kellene f i zelnie a magyar filmek jogaiért, h a egyszerűen feliratokkal "hozhatnák forgalomba a íilméket. Miután azonban a szin­ kronizálás többszázezer lírát emészt fel, körülbe­ lül csak annyit t u d f i ­ zetni, mint a 350 m o z i ­ val rendelkező Bulgária. . A szinkron-eladás tehát tulajdonképen súlyos vesz teségel jelent a gyártó cég részére és mégis ebből az amúggis gyenge jövede­ lemből kelj még külön fizetnia a szerzőnek. Miért? Nem tudom megérteni. A z írók se járnak jól, mert Csak a legkisebb jö­ vedelmet jelentő bevéte­ lekből kapnak százalékos részesedési, a többi eladás után pedig nem. Vélemé­ nyem szerint úgy kellene a szerződési feltételeket az igazságosságnak megfele­ lően megállapítani; hogy az író kapjon minden kül-földi eladás után 10°fo-öt, akár felirattal, akár szin­ kronizálás kikötésével történi az eladás: E z az, ami úgy az írók, m i n t a gyárlók szempontjából teljesen igazságos lehnne és kizárná a sok áldatlan vitái. ' . (Folytatjuk)

Beszélgetés Augusfo Geninával a világhírű olasz filmrendezővel A napokban mutatták be Magyarországon a »Bengázi« c. filmet, ezzel jóval meg­ előzve Európa többi orszá­ gait. A bemutatóra feleségé­ nek társaságában Augusto Ge­ nina is Budapestre utazott, hogy megjelenésével is emel­ je az érdekes történelmi film jelentőségét. Ugyanncsak fő­ városunkba érkezett erre az alkalomra a film egyik rend­ kívül tehetséges főszereplője, Laura Redi is. A bemutató után alkalmunk volt beszélni egy sajtófogadás keretében vendégeinkkel. Genina közép­ termetű és középkorú, t i p i ­ kusan olasz férfi, kinek meg­ jelenéséből nem tudnánk mű­ vész-voltára következtetni. Higgadt, megfontolt és csak a kérdések tüzében lobban benne lángra az a belső tűz, mely az igazi tehetségeket jellemzi. Mihely a film v i ­ lágában járunk, átszellemül az arca, csupa lüktetés és elra­ gadtatás minden szava. Genina két évtizede foglal­ kozik filmmel és első mun­ kássága még a némafilmek idejére esik. Ekkoriban Fran­ ciaországban dolgozott. Ö szerepeltette első ízben filmen Giglit, a híres tenoristát, aki­ nek érces hangja két mikro­ font is tönkretett. A kövéres — nem éppen filmre való — tenoristát mégis sikerült film­ szerűen fényképezni, hang szempontjából pedig remek volt a felvétel. — A látott magyar filmek közül melyiket tartja a leg­ jobb alkotásnak? Gondolkozás nélkül feleli: — A z »Emberek a hava­ son.« E z a film minden ízé.ben művészi alkotás, merész és valóban nagy élvezettel néztem végig a velencei biennalén. — Milyen más magyar film tetszett még? — Igen tetszett nekem — feleli — Radványinak a iSárgaláz«. c. filmje, melyet R ó ­ mában volt alkalmam látni.

— M i a véleménye a színes­ filmről? — M e g kell állapítanunk, hogy a jövő határozottan a színesfilmé, azonban ma még csínján kell bánnunk vele. Ügy vagyunk, mint annak­ idején a néma filmről han­ gosfilmre való áttérés idejé­ ben, mikor azok voltak a sze­ rencsésebb felvételek, ahol a hanggal a kezdetnél óvato­ sabban bántak. A technikai fejlődés még sok lehetőséget nyújt a színes filmnek, azon­ ban itt is a színekkel és színességgel ezidőszerint óvato­ sabban kell eljárni. Különben könnyen kapunk olyan tája­

kat, felvételeket, amelyek a levelezőlaphoz hasonlítanak. A gyártási költségek felől is érdeklődtünk. Ezek szerint az y>Alcazar<í — melynek rende­ zője szintén Genina volt — ugyanannyiba került nagyjá­ ból, mint a »Bengázi«. Le kell számítanunk itt természetesen az időközben beállott anyag­ drágulást és gyártási többlet­ költségeket. A későbbi beszél­ getések folyamán elárulta, hogy 8,000.000 lírába került az »Alcazar«, míg a »Bengazi« előállítási költségei 13 millió lírát tettek kj.) • Néhány kérdéssel Signora Geninához fordulunk.

A rendező-feleség — Sokat dolgozik a férje? — Bizony, mikor valami hasonló komoly feladat előtt áll, a legnagyobb elmélyep déssel fog a film előtanulmá­ nyaihoz. A tiBengázU-néX pél­ dául hét hónapig tartottak az előkészületek, amit az a kö­ rülmény tett indokolttá, hogy a legkisebb részletekbe menő dokumentumokra kellett tá­ maszkodni, történelmi filmről lévén szó. Ganina bájos neje — mint férje munkatársa — közvet­ lenebbül beszélhet férje s i ­ kereiről. — Ott volt az Alcazar fel­ vételeinél ? — Igen és feladatunk is könnyebb volt, mint a Bengasi-nál, mert a felvételek leg­ jelentősebb részét a spanyolok legmesszebbmenő támogatásá­

val Toledoban a helyszínen csinálhattuk meg. Természete­ sen a leghűségesebben fel­ építettük az Alcazár palotá­ jának minden részletét. A Ben­ gázi külső felvételeinek nagy­ részét is — főleg időjárási kérdések miatt —, a harc­ téri jeleneteket is beleszámít­ va —, Cinecittában Rómában vettük fel. — Milyenek lesznek ezek a filmek hatásukban, ha ötven év múlva fogják azokat meg­ nézni? — Nem kétséges — feleli Signora Genina —, hogy tör­ ténelmi hűség szempontjából dokumentumnak számíthatók. Franco annakidején az A l ­ cazár film elkészülte után sa­ ját aláírású képével tüntette ki férjemet, sőt később a »Szent Izabella rend« kitün-

Laura Redi Magyarországon, ahová az Espería film vendégeiként érkeztünk. Innen Szófiába me­ gyünk, ugyancsak a Bengázi bemutatójára és talán elláto­ gatunk más országokba is rö­ videbb időre. — Hogy áll a filmbemuta­ tás ügye Németországban? — A szinkronizálási mun­ kák most folynak és előre­ láthatólag február folyamán ott is vetítésre kerül a filmi. De egyidejűleg Spanyolor­ szágban is készül a verzió, ahol emiatt még mindig nem mutathattuk be a filmet és így Magyarország megelőzte a többi külföldi országot. — Nem szándékoznak-e visszajönni Magyarországra, hogy a magyar életet és tá­ jat is bekapcsolják az olasz filmgyártásba?

A színes filmé a jövő — Németországban is ren­ dezett? — Mint említettem, 1935ben a O i g l i - f i l m »Vergiss mein nicht«, Berliniben ké­ szült.

tetését is megkapta. Musso­ lini dedikált arcképet aján­ dékozott, amelyre rávezette elismerő sorait. — Mennyi ideig lesznek Budapesten ? — Elgondolásunk szerint összesen nyolc napot töltünk

Genina a Magyar Film munkatársával ' (Foto: Csiszár és Sárdy

— Erről egyelőre nem le­ het szó, mert férjemet szer­ ződés köti a Bassoli filmhez. A vállalat eddigiek folyamán három ízben kapta meg a kupát; először a »Fehér Svad­ ron* (Squadrone bianco), majd az »Alcazár« és leg­ utóbb a »Bengázi«. A nyár folyamán azonban előrelátha­ tóan visszatérünk Magyaror­ szágra.

FEBRUÁR

ELEJÉN

műterembe B I B Ó

megyünk L A J O S

\ c. regényének

NEVÜNKET

MEGMAGYAROSiTOTTUK

filmváltozatával

•

I K E R ( S L Á

F

I

G

L

E R)

M

G e n i n a és Redi

Tasnády-Fekete M á r i á r ó l

Néhány szót most a film egyik főszereplőjével, Laura Redivel váltunk. Megjelenés­ re nem úgynevezett »filmszínésznő« típus. Egyszerű, köz­ vetlen, természetes, inkább, azt hinné az ember, hogy diáklány. Amint így kedvesen, derűsen beszélget, szinte nem hiszi el az ember, hogy ugyanaz a nő, aki a Bengázi szerepében olyan hatalmas drámai erővel kelti életre a megőrülés határán vívódó leányt. Tasnády-Fekete Máriáról úgy ő, mint Genina az elra­ gadtatás hangján beszélnek, akinek úgy játéka, mint olasz kiejtése a legteljesebb mér­ tékben megnyerte az olasz közönség tetszését. Laura Redi egyébként festő­ művészi tanulmányt folytatott Parisban, de inkább a film . iránt érzett tehetséget. Mint tudjuk, most már négy f i l m ­ ben játszott a Bengázi befe­ jezése óta. Mint mondja A n - , gliában is volt tanulmány­ úton. — Sajnos, németül nem tu­ dok. — No és magyarul? — Csak egy szót: szeretlek. — Volt már legalább alkal­ ma ezt az egy szót hasz­ nálni? — kérdezzük. — Hogyne, tegnap mondot­ tam : szeretlek . . . Budapest. A füm művészi produk­ ciója mellett néhány adatot is sikerült megtudni a film szellemi irányítójától. — A mai nyersanyagviszo­ nyok között szeretnénk arra is

felvilágosítást kapni, hogy mennyi képnegatívot használ­ tak el a produkció tartama alatt. — Összesen 150.000 méter képnegatívot használtunk el, az ennek megfelelő ugyan­ annyi hangnegatívot számol­ hatunk. A magyar filmeket 8100 méter képnegatívból és az ennek megfelelő hangnegatívból kell előállítani, mert anyaggazdálkodás szempont­ jából nem áll több nyersanyag rendelkezésre. — De ha már az adatoknál tartunk — mondja Genina —, meg kell említenem, hogy a díszletek felépítésénél ugyan­ csak sok nyersanyagot hasz­ náltunk el. Pillanatra megszakad a beszé'getés, Genina aktatáská­ jából fényképek kerülnek elő, melyek a munka folyama alatt készültek. — Ezekhez a díszletekhez — mutat a Bengázi Cinecittában készülő díszletre — 2000 köbméter lécet, 500 köbmé­ ter deszkát, 3000 mázsa gip­ szet, 50 mázsa cementet, 500 mázsa szöget használtunk fel. A dekorációkat 1500 olasz és német lobogóval díszítettük. A produkció alatt 200 autó­ busz és teherautó és 12 re­ pülőgép állott állandóan ren­ delkezésünkre. Mintegy 50.000 főnyi statisztéria — közte 5000 főnyi különböző katona­ ság — tette mozgalmassá a filmet. A munkanapokat szá­ mítva, 60.000 munkanappal számolhatunk. (Oy. K.

"1 s

E.)

Első M a g y a r O r s z á g o s Szaksajfó Kiállítás Budapesten A maga nemében páratlan metország hasonló sajtókiál­ kiállításra készül a magyar ' lításán 4500 szaklap szere­ újságírótársadalom. Ezúttal pelt, ami mutatja, hogy kis elsőízben kerülnek, kiállítás országunk kultúrája milyen keretében, bemutatásra, a po­ m. agasszín vonalú. litikai napilapok kivételével, A Kinizsi-utca Iparművé­ az ország sajtótermékei. A k i ­ szeti iskola egyik hatalmas állítás óriási anyagát Velits műtermében naphosszat lázas Miklós építőiparművész és ütemben folyik a munka. K e ­ filmdíszlettervező, Mosdóssy zeslábas munkaköpenybe öl­ Imre tanár, báró Kray Ist­ tözött művésznők, festőművé­ ván dr. és Kováts György szek, dekoratőrök, adminisz­ iparművész gyűjtik össze és trátorok egymás kezébe adják rendezik áttekinthető formá­ a munkát. Egy-egy lap anya­ ban. A z eredeti elgondolás és gát külön kartonra ragasztják számítások szerint a szakla­ fel és a legjellegzetesebb ré­ pok száma nem érte el az ez­ szeket veszik ki minden lap­ ret, azonban az agilis vezető­ ból. A felragasztott fedőla­ ség munkássága egyre inten­ pokat, valamint a belső, j e l ­ zivebben kapcsolódtak be az legzetes cikkeket aztán az érdekeltek (közel 10.000 le­ iparművészek fogják egybe vél fordult meg az ügyben) g y - g y színfolttal, árnyéko­ és ma már ott tartunk, hogy lással, közbeiktatva egy-egy 1300 szaklap, művészeti és címert, rajzot, feliratot. Hogy tudományos folyóirat anyaga elkerüljék a zűrzavar tarkasá­ gyúlt egybe. A nem időszaki gát, egy-egy terem anyagát lapok, de rendszeres kiadvá­ egyforma alapozású színes nyok, pl. tudományos folyó­ kartonra ragasszák. 16 terem iratok, is csaknem teljes részére 16 féle színben ala­ számban lesznek képviselve a pozták a kartonokat, melyek szaksajtókiállításon. Össszeebben az egyöntetűségben hal­ hasonlításul közölhetjük, hogy a nálunk tizszer nagyobb Né­ latlan színességben hatnak. e

A filmszakmával kapcsolatos szaklapok A film jellegzetességénél fogva felöleli a képzőművé­ szet, zene, dekoráció, hang­ technikai és művészeti ágai­ nak egész sorát. így nem csu­ pán a filmszaklapok jelente­ nek érdeklődést számunkra, nanem a kapcsolt művészeti ágak is. A filmszakmát érin­ tő lapok a következők: M o z i Újság, Magyar F i l m , Magyar Színészet, F i l m Szín­ ház, Irodalom, Sztár, Déli­ báb, Színházi Magazin, Szín­ házi Űjság, Magyar Artisták Lapja, Oktatófilm kirendeltsé­ gének hiv. közleményei, M a ­ gyar Fényképész, Foíoélet, Fotóművészet, Fotószemle és még egy csomó stávoli rokon­ ságban* álló építőművészen', zeneművészeti és rádió szak­ lap.

A „színes v i l á g "

Épül a Bengázi főutcája a Ciiiecjttáhan

Ó

e

A kiállítás első nagy ter­ mében a muzeális értékű tör­ ténelmi anyagot állítják k i . A többi termekben csoportosítva lesznek az egyes szakmák. Kü­ lön olvasóterem áll rendelke­ zésre azoknak, akik bizonyos

folyóiratok iránt tüzetesebben érdeklődnek. A kiállítás anyagának válto­ zatosságára elsorolunk néhány lapcímet, olyanokat, melyekről talán eddig fogalmunk sem volt: »A kikötői'., -i>Apró jó­ szága, »Vakok<.< Világán (brail le írással), »A házvezető nő«, »Postakürt«, -^Központi véd­ jegyértesítőn, tiMagyar Vidéki Szikvízszövetségi, »Cipő«, ^Tapolcai Fürdőúfságc, sNemzeti Házfelügyelői. A filmvilág színességét is felülmúlja ez az anyaggaz­ dagság, melyre büszkék lehe­ tünk. A kiállítással egyide­ jűleg Turáni-kongresszus Ú lesz Budapesten, melyet a külügyminisztérium illetékes osztálya hív egybe. A Turánikongresszus réssztvevői előreláthaíólag Japán, Bulgária, Finnország és Törökország. E z alkalommal a Műcsarnok­ ban külön postahivatal lesz alkalmi bélyegzővel, melynek felirata a következő: »Els"> Magyar Országos Szaksajtó Kiállítás és Kongresszus B u ­ dapesten 1043«. Oy. K. F.

AZ

Ö N F E L Á L D O Z Á S HAZASZERETET H Ő S I E S S É G

§11

H Ű S É G KITARTÁS

1

és

J

* *

?'*4H

SZERELEM legnagyobb filmremeke a

IRTA ES RENDEZTE:

AUGUSTO GENINA FŐSZEREPLŐK:

TASNADY-FEKETE MARIA F O S C O GIACHETTI LAURA REDI AMADEO NAZZARI VIVI GIOI

Ó r i á s i sikerrel j á t s s z a : NEMZETI A P O L L Ó é s a K O R Z Ó BASSOLI

FILMSZÍNHÁZ

FILM

FORGALOMBAHOZZA:

FILLQIJRLMIRI ESPERIA FILM VII., ERZSÉBET-KRT 13. T.: 423-552, 423-555

Á M. M. O . E. 1943. január 12-én tartott választmányi ülésének közérdekű határozatai Tagfelvétel Czébely Imre Visk, Hicsik Elemér Okér, Sellei István Vörösberény, Vár­ konyi József Dárda, normálfilmszínház engedélyeseket, valamint Francia Ferenc Szilágyi és Kilvein Mihály keskenyfilmszínház engedélyesek -tagokul- felvettük. A szakmai Bizottságok tagjai Aregyeztetö Bizottság: Rendes tagok: dr. Bodonyi Viktor és vitéz Morvay Pál, vagy Simonyi Vilmos, póttagok: Ferry Oszkár és Melkovits Mihály. Tilalmi Bizottság: elnöke: dr. Bencs Zoltán, illetve állandó helyettese R e n nard Béla, rendes tagok: Vörös G y u l a és Macskásy Pál, póttagok: Beyer R u ­ dolf, Görgényi Miklós. Másodhetet Megállapító Bizottság: ren­ des tagok: Molnár G y u l a és Tary Ágos­ ton, póttagok: Szekeres Lajos és dr. Bodonyi Viktor. Híradó Bizottság: vitéz Morvay Pál,vagy Simonyi Vilmos, Pásztory István, Szilágyi György, Vajda Tivadar. Gépészkollektív Bizottság: Vörös G y u - ' la, Molnár Gyula, Bodócs Béla és Joanovits Eszter. Reklámanyagok Ármegállapító Bizott­ sága: vitéz Várady Károly, Macskásy. Pál, Görgényi Miklós és Melkovits M i ­ hály. fcenejogdíj ügye Január 18-án állapodik meg egye­ sületünk elnöksége a Zeneszerzők Szö­ vetkezetével a kölcsöndíj után fizetendő zenejogdíj tárgyában. A megállapodást a legközelebbi számban közöljük. E z ­ úttal is felhívjuk Kartársaink figyel­ mét, hogy zenejogdíjukat 1942. decem­ ber 31-ig bezárólag a régi keretmeg­ állapodás alapján rendezzék. Ráakasztásokkal és az amétakulccsal, iilclve fixkölesöndíjak áremelésével kapcsolatos panaszok Kartársaink címére körlevelet küldtünk k i , melynek kérdőívét, valamint az eset­ leges panaszokat kérjük sürgősen be­ küldeni, mert ezek alapján a fenti kér­ déseket szakmaközileg szabályozni kíván­ juk. Megállapodás a míísorkocka áraiban A budapesti műsorkockaárak ügyében bizottságunk megállapodást létesített az Országos Magyar Sajtókamarával, mely szerint az 1942. január 1-én érvénybe lépő műsorkocka árakhoz a napilapok 30% felárat számlázhatnak.

alacsony prolongációs klauzulája a f i l ­ mek hosszú hetekig való játszását ered­ ményezte, mellyel veszélyeztették a k i ­ sebb mozgószínházak filmellátását. Ezzel kapcsolatba^ az O M M E felmondta a fixkölesöndíjak tárgyában kötött meg­ állapodást, melynek következtében a helyáremelés előtt létrejött kötések után feb­ ruár 1-től a Keretmegállapodás 20 pontja változatlanul érvényben marad. A hely­ árak emelése esetén teli ált a kikötött fix­ kölesöndíjak a helyáremelés százaléka arányában emelendők, feltéve, hogy a kötés létrejötte és a lejátszás első napja között legalább három hónap eltelt. A helyáremelés után eszközölt kötéseknél felár nem számítható fél. t Az IBUSz felhívása Az IBUSz panasszal fordult egyesü­ letünkhöz, hogy a imozgószínházak; a Köilcsönző cégek és köztük levő differenciá­ kat az IBUSz-on keresztül viszontután.vételezés formájában intézik el. Felhív­ juk Kartársaink figyelmét, hogy a Ke­ retmegállapodás 19. pontjának utolsó bekezdése szerint: »A bérlő a lejátszás céljából átvett filmpéldányt, valamint az engedélyokiratot semmiféle címen viszsza nem tarthatja és a visszaküldés alkalmával utánvéttel nem terhelheti. A z anyagi kártérítési kötelezettségen túl a fenti rendelkezések megszegésének szak­ mai megtorlása a Tilalmi Bizottság ha­ táskörébe tartozik.* Minthogy a mozgó­ színházak részéről 'történő vissza-utánvételezések a küldeménynek körülmé­ nyes kiváltására adnak okot és veszé­ lyeztetik a filmszállítás zavartalanságát, az IBUSz közölte, hogy, a jövőben után­ véttel terhelt küldeményeket kiváltás nél­ kül visszaküldi a mozgószínházaknak és a késedelemből származó minden fe­ lelősséget magától elhárít. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy~ a K e ­ retmegállapodás 7. pontjának utolsó be­ kezdése a mozgószínházak védelme ér­ dekében a következőképen intézkedik: »Az utánvétel összege nem lehet több, mint a szóban forgó fihnkölcsöndíjak és járulékai, továbbá az ezen műsorral szigorúan kapcsolatos költségek, szállí­ tási díjak, az előzetes film kölcsönidíja és a reklámanyag ára. Kivételt ké­ pez, ha írásos megállapodás van arra, hogy a hátralékos tartozás a következő műsorral fizetendő, mely esetben az is utánvételezhető.« H a valamelyik köl­ csönző vállalat ezen túlmenően jogtalan utánvételezést eszközölne, úgy Kartár­ sunk forduljon panaszával egyesületünk­ höz. 1

Az OMME-val kötött prolongációs klauzula-megállapodás felmondása Egyesületünk e tárgyban létesített megállapodást január ó-a helyett január 31-i hatállyal közérdekből felmondta. A budapesti bemutató filmszínházak

Szabadságolt katonák szabadjegymozgalma A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács meg­ keresésére körlevelet küldtünk Kartársa­

inknak, melyben február elsejétől kez­ dődően hetenként a hétköznapi előadá­ sok közül tetszésszerinti napokon á leg­ első előadásra 2—4 darab jegy díjtalan felajánlást kértük. A felajánlott jegyeket Budapesten a Városparancsnokság, v i ­ déken az Állomásparancsnokság, illetve községekben a Csendőrparancsnokság utalványozza k i a szabadságolt katonák részére, aki az első előadás meg­ kezdése előtt egy negyedórával tarto­ zik a fenti illetékes szerv által kiállí­ tott utalvánnyal jelentkezni és a sza­ badságlevelüket felmutatni. Amennyi­ ben az előadás megkezdése előtt egy negyedórával jegyigénylés nem történ­ ne, úgy a mozgószínház a felajánlott jegyekkel szabadon rendelkezhet. R e ­ méljük, hogy valamennyi tagtársunk részt vesz az akcióban és a körlevél levágandó részét kitöltve egyesületünk­ nek megküldi. »IIonvédek esaládjaiért« mozgalomban való részvételünk Egyesületünk Antal István propaganda miniszter úrnál tartott értekezleten fel­ ajánlotta, Hogy a magyarországi mozgó­ színházak január 30-án, szombaton este \'A0 órakor tartandó külön előadás tel­ jes bevételét a Főméltóságú Asszony akciója javára fordítja, ha a Mijnisztertanács engedélyezi ez alkalommal a záróra"meghosszabbítását. E z esetben a budapesti mozgószínházak vagy még be nem mutatott, vagy a futó, a vidéki filmszínházak pedig műsoron levő film­ jüket játsszák. Á felajánlást a társegye­ sülettel karöltve eszközöltük. Amennyi­ ben zárórameghosszabbítási engedélyt nem kapnánk, abban az esetben ké­ sőbb közlendő, csütörtöki napon m i n ­ den mozgószínház híradó-összegének két­ szeresét ajánlja fel, illetve fizeti bel A döntésről legközelebbi számunkban számolunk be. Ügyész, pénztáros és szakértő mérnök niérnök megválasztása A Választmány egyhangúlag ügyészül dr .Petheő Béla ügyvédet, pénztárossá vitéz Szepezdy Kiss Józsefet és szak­ értő mérnökké Brückner János mérnö­ köt választotta meg. Hivatalos szaklap kérdése A választmány elhatározta, hogy a «Mí.gyar Fi!m«-mel kötött megállapo­ dást háiom hónapos hatállyal felmondja és a »Magyar Film« előfizetési árá­ nak kötött megállapodással ellentétben eszközölt áremelésére való tekintettel, h i ­ vatalos közleményeinket ezután a »Filmszínházak Közlönye« lapban jelenik meg.

A M E S T E R F I L M , A M I F É S D É L I B Á B F I L M S Z A K M A I BEMUTATÓI: A Mester Film, a Margya írók Filmje és a Délibáb Film január 11-től január 15-ig rendezte az ujesztendőben első szakmai bemutatóit a Radius filmszínházban. A három cég — híven a régi hagyományaihoz — ezúttal is páratlanul érdekes és kitűnő Ízléssel összeválogatott anyagot mutatott be a szakmának: 1942—43. évi programjának öt kiemelkedő filnljét.

F T

L

M bemutatta:

GYÁVASÁG

A Malolcsy F i l m első produkciója, amelyei a Mester F i l m h o z o l l forga­ l o m b a , az idei szezon egyellen Szeleczky-filmje. A történet egy ismert pro­ fesszor különös kalandját mondja el, a k i boldogtalan házassága és a pesti nyár elől menekülve, életében először találkozik az igazi szerelemmel. Főszereplők: Szeleczky Zita, Hajmássy Miklós, Hidvéghy V a l i , Zsillcy Margit, Sennyei Vera, Szemére Vera, Vizváry M a r i s k a , Mihályi E r n ő és K a ­ marás G y u l a . Irta: M a l o l c s y A n d o r . Rendező: Nádasdy Kálmán. , Zene: B u d a y Dénes. Páratlanul

mulatságos

svéd

víg, áték, a legkáprázalosabb

revü. A tör-

ténet hőse a fiatal színésznő, a k i m i ndenáron sztár akar lenni. ÖsszeismerPARDUCKISASSZONYkedik egy újságíróval, a k i éppen nien yasszonyávat, a híres színésznővel u l a zik vidékre. A fiatal leány — a »párd uckisasszony« — összebonyolítja az újságíró nyugalmas életét és millió mulatságos k a l a n d után el is éri célját. Főszereplők: M a r g u e r i l e V i b y , Ake Söderblom, Síig J a r r e l , T o l l i e Z e l man és H a k e n Westergreen. Irta és rendezte: W e y l e r Hildeb rand. Zeneszerzők: Sten Axelson és K a y G u l l m a r .

KÖRHINTA

E z is svéd vígjáték, mondhatnók burleszk, amely a zenebohócok v i lágába viszi el a nézőt, falrengetően mulalságos k a l a n d o k sorozatával clevenítve meg ezt a mulatságos, színes és kavargó világot. E r r ő l a filmről nyugodtan elmondhatjuk, hogy az elmúlt esztendők legmulatságosabb zcnés vígjátéka. Főszereplők: N i l s Poppe, C a r l Reinholdz, S i g u r d Wallén, K a r i n Svenson, Greta Bjerke, Stina Sorbon, S i gge Fürst, A k e Görcnberg és C a r l Ström. Irta: Torsfen L u n d q u i s t . Rendezte: S i g u r d Wallén. Zeneszerző: K a y G u l l m a r .

bemutatta:

ANNA MARIA

A z idei szezon egyik legmulatságosabb vígjátéka, amely egy kellős szerepet játszó földbirtokos kisasszony vidám kalandjait mondja el brilliáns h u m o r r a l , A z ötletes, változatos filmet igen nagy tetszéssel fogadta a közön­ ség. Főszereplők: Szörényi Éva (kettősszerepben), Szilassy László, R a j n a i Gábor, Pethes Sándor, Pethes Ferenc, S o m o g y i N u s i , Vizváry M a r i s k a , Sala­ m o n Csöpi és Berkóczy Beáta. Irta: Harsányi Gréte. Rendezte: H a m z a D . Ákos. Zene: Ákom Lajos.

bemutatta:

A HEGYEK LÁNYA

T o r m a y Cecilé E m b e r e k a kövek közölt című világhírű regényének filmváltozata a legművészibb magyar filmek egyike. A lörlénet egy fiatal lány ébredésének, lobogó szerelmének és tragikus sorsának állomásait mond­ ja el. A felvételek javarésze az erdélyi hegyekben készült. A hegyek lánya kétségtelenül az idei szezon legnagyobb meglepetése. Főszereplők: Fényes Alice, Nagy István, Hosszú Zoltán, Greguss Z o l ­ tán, L a d o m e r s z k y Margit és T o m p a Pufi. Irta: T o r m a y Cecilé. Rendezte: F a r k a s Zoltán. Zene: Dolecskó Béla.

^ - 6

Rembrandt Irta: Kiírt

Henser Stcinhoff

és

t t n i i

Hans

Rendezte: Hans Steinhoff Főszereplők: Ewald Balser, Herta Feiler, Gisela Uhlen, Elisabeth Flickenschild, Theodor Loos, Aribert Wáscher, Paul Henckels, Rolf Weift Zene: Alois Melichar Fényképezte: Richárd Angst Genzúra: felüli Beszél: németül Hossza: 2889 méter Gyártotta: Terra Forgalombahozza: UFA Bemutatta: Uránia 1943. fan. 14. Nincs a világon még egy festőművész, kinek neve oly általánosan ismert lenne, mint a nagy holland mesteré. A zseni élete, a szellemóri­ ások lelkivilága egyedülálló, mint alkotása, vagy halála. Rembrandt élete több, mint filmtéma. Sorsában a minden­ kori géniusz tragédiáját, ma­ gasságait és mélységeit ta­ láljuk. E z az oka annnak' is, hogy Rembrandt neve nem­ csak festményei nyomán él minden kultúrember tudatá­ ban, hanem utcákat, művészfelszereléseket, megvilágítási módot, fémjeleznek nevévé] Neve kötelez. Nem a film tartalmán Van a lényeg,, hiszen művészek életében a hírnév, gazdagság és dicsőség gyakorta válta­ kozik az elesettséggiel, a megérteflenséggel és a legsöté­ tebb nyomorral. Rembrandt nem kivétel az élményeknek ebben a grandiózus skálájá­ ban, de hogy felül van mind­ ezeken, azt egyetlen monda-. tával igazolta: Nem éltem hiába. Élete fénykorában, művé­ szetének teljében kapta meg a megbízatást Amsterdam leg­ gazdagabb polgárainak meg­ festésére. A csoportkép a képzőművészet egyik legna gyobb remekmüve, mely le­ tér a naturalisztikus anyag­ festés útjáról és fényekkel, árnyékokkal teremtett olyan új irányt a festészetben, ame­ lyet a X V I I . század vége óta sem sikerült felülmúlni a v i ­ lág egyetlen festőjének sem,. Ennek a képnek a festése körül lobban k i a gyűlölkö­ dés és irigység tüze, az ár­ mánykodás és anyagiasság féktelensége, a megéiitetlen-

ség romboló átka, de itt telje­ sedik ki az alkotásban való gyönyör és a művészet örök­ kévalóságában való hit is. Saskia (Hertha Feiler), a művész ragyogó szépségű fe­ lesége határtalanul boldog férjével, Rembrandt-tal ( E w a l d Balser), a hollank fő­ város társadalmi elitjének központja. E g y műtermi mu­ latság alkalmával megfázik az asszony és a haláltól semmi gondoskodás nem tudja meg­ menteni. Élete kilobbanásával egyidejűleg készül el a mes­ ter legnagyobb alkotása; mely a halálos beteg mellől ra­ bolja el a legbőkezűbb fér­ jei. A kép megbukik' a kis­ polgári korlátoltság sötétjé­ ben s az elvesztett szerel­ met és bukott művész életét nyomonköveti az anyagi bu­ káson túlmenő kizsákmányo­ lás, mely olyan adósságokat rak a gyakorlati élettől távol­ eső művészre, amit élete vé­ géig sem bír kiheverni. E g y pillanatra fellángol még egy reménysugár egy megértő szerelmes melléállásával, aki már-már egy újszülöttel is megajándékozza az életreka­ pott művészt, akit kis híján anyagilag is talpraállít az új élettárs (Gisela Uhlen). Régi cselédjének (Elisebet Flickenschmild) ármánykodása, fél­ tékenysége és a hitelezőkkel való szövetkezése megölik a leendő anyát és Rembrandt utolsó támaszát is elveszti. A l ­ kotásai képhiénák kezébe ke­ rülnek s míg művészetén le­ gendás vagyonnokat keresnek mások, ő a legteljesebb nyo­ morban tengeti életét. De csak látszólag, mert az alkotás és teremtés egyedülátló érzess megszabja részére az élet iga­ zi értelmét és amilyen nyo­

morúságos élete a külvilág szempontjából, éppoly mély­ séggel ad tartalmat harmoni­ kus belső életének a színek és árnyékok világában való él­ mény. De akad Rembrandt­ nak igaz barátja is. Seegners rézmetsző személyében (Paul Henckels), akivel lelki és sorsközösségben él utolsó napjáig. Társalgásuk a filo­ zófus hangja, megértésük él­ tető balzsam, életük . minde­ nekfelett való. Rembrandt meg­ békélten indul halálba, mert tudja, hogy nem élt hiába. A rendező nem az életet sorakoztatta a filmkockákban, hanem a gondolatot örökí­ tette meg, mely azt fejezi k i , hogy a teremtés alkotás szép­ sége felette van az anyagnak'. Amit a festő az általa festett portréban a saját arcképét, karakterét is adja (ezért tud­ juk megkülönböztetni aláírás nélkül is László Fülöp, Ben­ czúr, Lenbach, vagy a többi mesterek portréit), úgy a ren­ dező itt — azt mondhatnánk a zseniális főszereplővel, E w a l d Balserrel együtt, ön­ maguk életét, érzéseit örökí­ tették meg filmben. A z ope­ ratőr alkalmazkodott a Rem­ brandt »vi!ágítás« stílusához, hogy ezzel is ' alkalmazkod­ jon a történelmi film hangu­ latához. A zene ebben a film­ ben a szélesskálájú érzelmek tolmácsolója. A női szereplők megrázóan naturalisztikusak. Külön él­ mény a filmben felfedezni Rembrandt egyes képeinek modelljeit, akik úgy mozog­ nák a filmen, mintha egy mű­ vészettörténelmi könyvből vágták volna ki és egy vázla­ tos kéz elevenítette volna meg előttünk. A művész keze.

BEMUTATÓFILMSZÍNHÁZAK ÁTRIUM CORVIN DEÁK FORUM KASZINÓ KORZÓ NEMZETI APOLLÓ OMNIA RAOIUS SCALA SZITTYA URÁNIA

Szerető fia Péter Gyávaság Katyi Láthatatlan bilincsek Katyi Bengázi Bengázi Szakítani nehéz dolog Hegyek leánya Egy szív megáll A sors beleszól Rembrant

(Gy. K, E.)

MŰSORA: • I. 7-től I. 5-től XII. 17-től 1.14-től XII. 17-től 1.12 tői I. 8 tői XII. 25-től 1.14 tői XII. 22-től I. 4-től 1.14-től

Kárpát Mester Objectiv Esperia Objectiv Esperia Esperia M. F. I. Délibáb Hausz Balogh UFA

A sors beleszól Irta és rendezte: Yves Mirande Főszereplők: Raimu, Susy Prin, Fernandel, füles Bary, Cecil Sorel Zene: Mozart Hossza: 2562 m Cenzúra: aluli Beszél: franciául Gyártotta: CYRNOS FILM Készült: 1941-ben Forgalombahozza: Balogh Film Bemutatta: Szittya, 1943. febr. 4. A bridzsasztal körül néha megszakad a játszma s ilyen­ kor a pihenés örömei között szívesen elbeszélget az ember. A csevegés és visszaemléke­ zés teszik színesssé ezeket az estéket s a film meséje is ezt a hangulatot tolmácsol­ ja. A semmiségekről folyik a szó a játékosok között. Azokról a semmiségekről, me­ lyek néha egy-egy élet sorát szabják meg. Azok a dalla­ mok, melyet az átlagember szívesen dúdol együtt az ut­ cai verkliszóval, emlékeztet­ nek arra az epizódsorozatra, melyeket ennek a keret-film­ nek kockáin találunk. Talán arra is építette hatáskeresését íves Mirande, hogy a néző válassza k i azt a részt és megelevenedett történetet a filmből, mely legközelebb áll a sorsához. Egyik játékos (Fernandel) a részvényeken való meggaz­ dagodását meséli el, a házi­ gazda felesége viszont há­ zasságuk furcsa epizódját ele­ veníti meg. E g y vén betyár (Raymu) arról regél, hogy feleségül vette ugyan liliom­ szépségű, halkszavú alkalma­ zottját (Susy Prím), de ő öreg szívével nem tudta el­ rabolni a derűs, reménykedő fiatalság bűvköréből. Útjára engedte hát a leányasszonyt, mert természetéhez a kénye­ lem esett közelebb. A nem nagyigényű film a francia rendezés könnyedségével tá­ lalja a témát, mjelybení a mű­ vészek közül az említettek ad­ nak értéket az érdekes film­ nek. A többi szereplők nem elégítik ki a mai kívánalma­ kat, a film azonban ennek ellenére is rendkívül tetszik a közönségnek és táblás há­ zakkal fut. A közönség kiszá­ míthatatlanságának ez a film is eklatáns példája. (Gy. K. E.)

»CSALÓDÁS* címmel leg­ közelebb e g y magyar filméi m u t á l n a k be;, amelynek hős­ n ő j e a dolgozó fiatal leány, akibe szerelmes lesz a főnö­ ké. A fiatal gyártulajdonos családja tillakozása miatt n e m Teheti feleségül a leányt, a k i Jíánatában elhagyja a kisvá­ r o s i . Ettől kezdve az útja lej­ A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur az ezután tőre kerül. A f i l m szövegköny­ készülő magyar filmekben szereplő művésznők modern v é t B a r a b á s Pál írta, a öltözködésének felülbírálása tárgyában 79.418/1942. III. sz. rendezés munkáját B á n F r i ­ alatt a következő rendeletet bocsátotta ki és ezt megküldte; a Hunnia Filmgyár, valamint a Magyar Filmiroda R. T, gyes végezte. A kísérőzenét igazgatóságának: d e F r i e s Károly szerezte. Ismételten felmerült panasz, hogy az immár mind­ Főszerepei 1 V í z v á r y M a - inkább tökéletesedő magyar filmekben szereplő művésznők r i s k a , S e n n y.e y Vera, K a- modern öltözködését nem mindig kellő hozzáértéssel irá­ " i á d y K a t a l i n , H a j m á s s y nyítják. A fentiekre figyelemmel .és a jelenlegi állapot ki­ Miklós, B i h a r y József, M i - - küszöbölése céljából megbíztam Zomboryné Barthus Ivén iparművésznőí, az Országos m. kir. Iparművészeti Iskola h á l y i E r n ő és K e r t é s z .volt ruhalervezési szakoktatóját (Bpest, XIV., Kövér Lajos­ Dezső játsszák. éit 22.) — aki több külföldi tanulmányútján a múltban és

Rendelet a készülő magyar filmek szereplői öltözködésének felülbírálásáról

-

KOLCZONAY ERVIN FILMV A L L A L A T A művészi célki­ tűzéseinek megfelelően készí­ tette él a »Szerelmi láz« Cí­ m ű filmjét, amely ötleteivel, témájával és kivitelében új utal. nyit a magyar filmgyár­ tás fejlődésében. A f i l m két főszereplője D a y k a Margit és " C s o r t o s Gyula. M i n d ­ kettőjüknek nagyszerű alka­ l o m nyílik az emberábrázolás művészetére. Szerepei a f i l m ­ ben a fiatat R o m v á r y Ger­ trúd és M a k l á r y Zoltán, A moziévad valóban kiemelke­ dő eseménye lesz a ^Szerel­ m i Iáz«, amelyet a köz'ljö­ vőben kéL előkelő filmszín­ házunk tűz műsorára.

jelenleg is állandóan tanulmányozza a színpadi divatot és a különleges öltözködés szabályait —, hogy a Jövőben ké­ szülő magyar filmekben szereplő művésznők számára ké­ szülő modern ruhatervek felülbírálása érdekében álljon a gyártó cégek rendelkezésére, amelyek igazolni tartoznak, hogy Zomboryné Barthus Irén a filmben szereplő művészek ruháit kifogástalannak találta. Mivel a ruhaellenőrző mun­ kája a dolog természeténél fogva filmenként változó, az ellenőrzés tiszteletdíjai nem áll módomban átalányösszeg­ ben megállapítani. A tiszteletdíj esetenként a gyártó cégei terheli. Felkérem a lek. Igazgatóságot, hogy erről a gyártókat, a műterem igénybevételére vonatkozó megállapodás során tájékoztatni szíveskedjék. Budapest, 1942. december hó 39-án. Dr. Szinyei Merse Jenő s. k.

HONVÉDEINKÉRT...

HAZAJÖN A FRONTRÓL K E R T É S Z DEZSŐ ÉS KISS • iWANYI. Illetékes helyen kö- , zolíék velünk, hogy közeljö­ vőben a- Front-színház két tagja: Kertész Dezső és Kiss Manyi visszajönnek a front­ ról. Vitéz Tolnay Andor ugyancsak visszaérkezik, hogy egy újabb csoportot szervez­ zen meg és hazatért színmű­ vészeinket újakkal helyette­ sítse. A hazatérőket sok sze­ retette! és érdeklődéssel várja vissza úgy a hivatalos f i l m ­ es színházi világ, mint a tár­ sadalom. :

BEMUTATÁS E L Ő T T A »CSALÁD SZÉGYENE*, A hónap végén kerül bemuta­ tásra a Scala Filmszínházban a Hausz Mária produkciójá­ ban készült legújabb vígjáték: a »Család szégyene«, melyet br. Podmaniczky Fé.ix ötle­ téből Babay József írt filmre. A darab főszerepét Turay Ida játssza. HIBAIGAZÍTÁS. Előzőszá­ munkban a bemutató filmszín­ házak műsorába tévedésből a gyártási rovatba »Egy szív megáll« c. film mellett a J u ­ piter cég neve került. M e g ­ állapítjuk, hogy az »Egy szív megáll« c. film Hausz Má­ ria produkciójában készült és ő is hozza forgalomba.

KIS HIRDETÉSEK

í zemvezetö: hadmentes frontA Soproni Yá rosi szo'gáiatot teljesített, 34 M o z g ó a helybeli sebesül­ éves őskeresztény vidéki A F E H É R E M B E R E K . Dá­ tek javára kétizben rendezett mozihoz elhelyezkedne azonliában forgatták ezt az új jóiékonycélű előadási, me­ filmet, amely a magyar-olasz nalra. Cím: Boross István, lyeknek összesen 2000 pen­ kulhirbarálság jegyében, ké­ Kassa, Jókai-u. 24. gőt kitevő bruttó jövedelmét szült. Magyar szövegíró, ren­ juttatta el a h e l y i korházak­ dező, magyar, olasz . színé­ n a k Azonkívül előadási szü­ Vizsgázott segédgépészt keres Hungária Mozgó K i s k u n ­ A pesthidegkúti K u l t ú r a netekben lemezekből egyedül­ szek közös műve, amely ez­ halas, írásbeli ajánlatokat ért méltán tarthat számot a filmszínház 100 pengőt jutta­ álló kezdeményezésre kíván­ ugyanoda kérünk. rendez­ legszélesebb érdeklődésre. tott a Vöröskereszt javára az ság-hangversenyeket Sokmillió lírás költséggel ké­ e célra rendezett előadásának tek, melyeknek jövedelméből mozigépész febezideig 600 pengő jövedelmet Vizsgázott szült el és R a d v á n y i Gé­ jövedelmeként. riíár 1-ére felvétetik,. lehe­ jutattak el a s o p r o n i Vörös­ zának az Olaszországban na­ A gulai H u n g á r i a Moz­ kereszt h e l y i tőleg legényember vagy kirendeltségé­ gyon megbecsült rendezőnek gószínház karácsonykor elő­ nek. egyedülálló. Teljes ellátás­ egyik legkitűnőbb munkája. adást rendezett honvédeink sal és megállapodott havi A főszereplő J á v o r Pál és javára, m e l y alkatommal a A Fűzfőgyártelepi fizetéssel. Szilágyi Mozgó­ T asn ády Fekete Mária • B o b h e r c e g«-et m u la! 1 a M o z g ó f é n y k é p ü z e m i színház, Kishegyes. mellett a kiváló olasz szí­ be. N e m hirdette meg, hogy K f t . a » R é g i k e r i n . g o V . - c . nész, Fosco G i a c h e t t i és az előadást jótékonycélra filmmel tartott, előadást, mely­ Fiatal, őskeresztény, hosszú a remek Shakespeare-színész. rendezi, azonban a 100 pen­ nek teljes bevételét, 1056.63 P gyakorlattal bíró mozigé­ az orosz P . S a r o f f k a p l a k gő Bevételi önként ajánlolla összeget j u l l a l o l t a honvédek­ pész (elektrotechnikus), még rendkívül hálás szere­ fel sa'át iövedelméből. melvet nek. E z a hatalmas bevétel üzemvezetői gyakorlattal és jullalolt a gyári tisztviselők és mun­ peket. A f i l m hátteréül szol­ szerkesztőségünkhöz jogosítvánnyal gípészi vagy • • kások hazaszeretetének leg­ gáló dzsungelt Littorióban va­ el. üzemvezetői állásba elhe­ szebb tanúbizonysága. rázsolták elő, a h o l a, filmet, lyezkedne Budapesten, vagy A P e t ő f i H a n g o s M o zforgatták. . A f i l m egy egé­ •gó Kiskőrösről az egyik elő­ környékén. Kincses Lajos, H a j d u h ö s z ör m én y szen különnleges meglepetés­ adásnak teljes bruttó jöve­ b e n a • B o c s k a i • Kispest, Kazinczy-u. 34. Film­ sel- szolgál, mert, bár o l a s z u l delmét, 315.50 P összeget jut­ s z í n h á z tulajdonosa, W a gbeszél, a főszereplő J á v o r tatott a Vöröskereszt kiskő­ n e r József a h e l y i Levente- Üzemvezetői vagy mozigépéés T a s n á d y F e k e t e Má-' rösi fiókjának, melyet 8725/ parancsnokság szi állást vállal őskeresztény alezredeséhez r i a nagy drámai jeleneteikben 1942. számú volt mozis. Gerber Dezső, jegyzőkönyvvel fizetett be 120 pengőt a ne­ adott át. mes célra. Nagytétény, Ö-u. 7. . m a g y a r u l beszélnek. A 99 személyes bázakeretytyei K u l i ú r M o z g ó , az. ország egyik legkisebb mozi­ ja a haza iránt kötelesség­ ből a Vöröskereszt j a v á r a 50 pengőt küldött be szerkesz­ tőségünkbe.

H Í R A D Ó K

986. sz. 1. A tuniszi tengelyhaderő az után­ pótlást főképen légi úton kapja. .Tu— 52-es típusú hatalmas szállító repülő­ gépek óriási tömege v i s z i a hadianya­ got és az élelmiszert Afrikába. 2. Hosszú kerülő úton most ér­ keztek újabb érdekes felvételek a Szingapúr elfoglalásáért vívott harcok­ ról. A Maláj félsziget trópusi esőtől felázotl úttalan útjain v o n u l t a k fel a japán csapatok. A z egyik megerősített repülőtéréri íolyl ádáz küzdelmet japán bombázógépek támogatják. F o g l y u l ej­ tik a repülőtér legénységét. A z an­ gol parancsnok 1942 február 15-én a Ford-müvek épületében írta alá a Szin­ gapúr felléteinélküli átadásáról szóló jegyzőkönyvet. 3. Vízkereszt napján a budapesti vá­ rosligeti jégpályán rendezték a BICE gyorskorcsolyázó versenyét az ifj. L u v i t z k y Károly vándordíjért. 4. Látogatás a parádi szövetkezeti üveggyárban. A fafűlésű hutában m i n ­ denféle üvegáru készül az egyszerű préselt üvegtől, a legművészibb m u n ­ kákig. 5. A B S E rendezésében a J á n o s b e gyen kitűnő hóviszonyok között tar­ tották az első országos sí lesikló "és ugróversenyt. 6. Újévkor i n d u l t útnak a keleti hadszíntérre az egyik honvédcsapat. A búcsúztatók sorából nem hiányzott
1

64. sz. 1. Rómában, a kiállítási palotában, az uralkodó megnyitja a japán documentacios kiállítást. 2. Reggio E m i l i a : Néhány percet töl­

]

tünk, az örvendező gyermekek és az alaposan tanulmányozó, szakértői? és tenyésztők közöli, a kanári és egzoti­ kus madarak kiállításán. 3. Svédország. A z egyik osztály nö­ vendékei meglátogatják a Képzőmű­ vészeti főiskolát. 4. Svájc. A svájci >;Pro Juvenl.us« if­ júsági szervezet kezdeményezésére B a ­ selben üdülőtelepet létesítettek, hol hasznos és szórakoztató foglalkozással töltheti el az ifjúság szabad idejét. 5. Spanyolország. F r a n c o tábornok ünnepélyes keretek közt adta át di­ csőséges régi zászlóját a caragozai k a ­ tonai főiskolának. A z akadémia had* apródjai esküt lesznek és katonai szo­ kás szerint megcsókolják a lobogót. F r a n c o tábornok lelkesítő, hazafias be­ szédet mondott. fi. Olasz csapatok megszállják Corsica sziget belsejét. A z olasz katonák Bas-

lin városában. Corte látképe. Az egyik gyorscsapat parancsnokságának, pihenője. Bergezgliárok P o n t o Loescnél. A z olasz tüzérség a San Sebastianoi szorosnál. Ponté Nouve-nál egy emlékmű hirdeti, hogy itt folyt l e Pascpialc P a o l i n a k Coruios független­ ségéért vívott utolsó és szerencsétlen:., kimenetelű ütközete. 7. A tuiiisi öböl. A Tengely alaposan felkészülten várta az angolokat, és,, amerikaiakat, k i k abban az illuzióbláö ringatták magukat, hogy ugyanolyan könnyűszerrel tudják elérni célúkat, mint az algíri partraszállásnál. T i m i s hófehér városképe az azurkék kikötőpartján. A tunisi kikötőben — a meg­ ismétlődő légitámadások ellenére is— serényen folyik a munka. A re-* pülőtereken is éppen olyan nagy for­ galom van, m i n t a kikötőkben: ide^ érkeznek a hadsereg és anyagszállítá repülőgépek.

O r s z á g o s M o z g ó k é p v i z s g á l ó Bizottság által engedélyezett filmek Karársonyi mese (Don-parti kará­ csony) (Reiber Antal) énekes mese 1 felvonásban, a H u n n i a filmgyárban 1942. évben készült, 334 m hosszú, Poíon az éjszakában (Elkésett vő­ legény) (Was geschah i n dieser Nacht) (Budapest F i l m ) hangos vígjáték 5 fel­ vonásban, a Majestic-Tobis filmgyárban 1942. évben készült. 2243 m hosszú, A titokzatos grófnő (Die heirhliche Grafin) ( U F A ) hangos vígjáték 5 fel­ vonásban, a W i e n filmgyárban 1942. évben készült. 2602 m hosszú. L U C E olasz világhíradó 62. ( H u n ­ nia) hangos r i p o r t 1 felvonásban a L U C E filmgyárban 1942. évben készült, 294 m hosszú, U F A világhíradó 171. (Auslandston­ woche N r . 171.) ( U F A ) hangos r i ­ p o r t 1 felvonásban, az U n i v e r s u m f i l m ­ gyárban 1942. évben készült, 323 m hosszú, U F A világhíradó 171. (német beszéd­ del^ Auslandstonwoche N r . 171. Deutsch gesproch) ( U F A ) hangos r i ­ port 1 felvonásban, az Universum filmgyárban 1942. évben készült,. 323 m hosszú, Magyar világhíradó 984. M F . I ) hangos r i p o r t 1 felvonásban, a M a g y a r F i l m Irodában 1942. évben készült, 248 m hosszú, A nőnek mindig igaza van ( W i r m a chen Musik) ( U F A ) hangos vígjá­ ték 5 felvonásban, a T e r r a filmgyár­ ban 1942. évben készüli, 2562 m hosszú, Körhinta (Karusellen Gár) (Mester F i l m ) hangos vígjáték 4 felvonásban, a Svénsk filmgyárban 1942. évben ké­ szült, 2328 tn hosszéi, Szerető fia, Péter (Kárpát Film ) hangos' dráma 4 felvonásban, a M a ­ 1

gyár F i l m Irodában 1942. évben k é ­ szült, 2390 m hosszú, Szerelmi láz (Dr. K o l c z o n a y ) h a n ­ gos színmű 4 felvonásban, a H u n n i a filmgyárban 1942. évben készült, 2101 m hosszú filmet, mint Magyarorszá­ gon készült, magyar nyelvű m o z g ó ­ fényképet. A hegyek lánya (Emberek a kövek közölt) (Délibál) F i l m ) hangos dráma 4 felvonásban, a H u n n i a filmgyárban 1942. évben készült, 2353 m hosszú filmet, mint Magyarországon készült-., magyar nyelvű mozgófényképet. Kísérő műsorul a kötelező a r á n y ­ számba beszámíthatónak minősítette: Tábori muzsikaszó (Reiber Antal> zenés f i l m 1 felvonásban, a H u n n i a filmgyárban 1942. évben készült, 253m hosszú filmet, mint Magyarországon készült, Magyar nyelvű mozgófényké­ pet. Islen veled Franciska (Auf Wiedersehen F r a n z i s k a ) (Kefifor) hangos dráma 2 felvonásban, a T e r r a film­ gyárban 1940. évben készült, 1079 ms mosszú. Felelős szerkesztő: MATOLAY K. GÉZA dr. Felelős kiadó: UEBER LÁSZLÓ dr. Kiadóhivatali főnök: GYIMESY K Á S Á S ERNŐ Készült a »Jövő« nyomdaszövetkezet műhelyében: Budapest, IX., Erkel-u. 17. Telefon: 182—278. Felelős vez.: Demjén Ferenc.

A

a női f&s&e>W{da

ftUnáli

O A

Z

É

J

S

Z

A

K

Á

Mi!

F

O B

N A

N

Forgalombahozza:

és

alakítása!

BUDAPEST, VII.,

RÁKÓCZI-ÚT 52. TEL: 223-435

'Budapest, 1943. jan, 18. V . évi. 3. sz. Egyes szám á r a : 70 fül.

ALI D A

VALLI

A LÁTHATATLAN BILINCS főszereplője Játsza:

FÓRUM

ESPERIH FIIMFQRORIMIW.