Budapest, július 21 V. évi. 29. sz. Egyes szám ára: 70 üli. PELSŐCZY IRÉN NŐI FŐSZEREPLŐJE. DÉLIBÁR-PIÍ I

Budapest, 1943. július 21 V . évi. 29. sz. Egyes szám ára: 70 üli.

PELSŐCZY IRÉN A Z

„ŐRIENT NŐI

F Ő S Z E R E P L Ő J E .

EXPRESS' D É L I B Á R - P I Í

I

„E 6 Y az i. t. m o z g ó s z i n h á z tulajdonosok figyelmét egy időközben történt címváltozásra: „E G Y É J S Z A K Á É R T " cimen hird e t e t t fi I műnket

CSÓKÉRT"

cimmel hozzuk forgalomba

F O R G A L O M B A

Főszereplők:

ANNA DAMMANN K. L. D I E H L HANS SÖHNKER Rendező:

H O Z

ZA:

<($> FILMIPARI ES FILM­ KERESKEDELMI RT.

ERICH W A S C H N E C K IV., KOSSUTH LAJOS-U. 13 U

F A - F I L M TELEFON:

1 83 — 858

F I L M K A M A R A I S Z A K L A P S z e r k e s z t ő s é g és k i a d ó h i v a t a l : V I I . , E r z s é b e t - k ö r ű t 13. I V . e m e l e t . Tel.: 420-796, 426-576. Postatakarékp. csekksz.: 15410. Előfizetési ár: egy évre 35 pengő, félévre 18 pengő.

E L E N 1 K M I N D E N SZEKDÁN — B U D A P E S T ,

1943. J Ú L I U S H O 21

FILMKRITIKA ÉS SZAKÉRTELEM Irta: M A T O L A Y Súlyos kifogásunk van a hang­ m é r n ö k e l l e n : az é n e k e s ajka m é g vagy m á r mozog, hangot m á r vagy m é g n e m hallunk

Ezeket í r t a t ö b b e k között a Pesti Hírlap filmkritikusa az »Éjféli gyors« c í m ű f i l m r ő l mondott b í r á ­ l a t á b a n . A z é r t vagyok k é n y t e l e n foglalkozni ezzel az e g y é b k é n t je­ l e n t é k t e l e n n e k látszó n é h á n y m o n ­ dattal, mert p é l d á j a annak a hoz­ záértésnek, amellyel naponként foglalkoznak a f i l m e k k e l ú g y a saj­ tóban mint legfőképen a társa­ s á g b a n . Mert a f i l m , helyesebben a magyar filmek s z i d a l m a z á s a , m<\ a n a p i t á r s a d a l m i t é m á k h o z tarto­ zik. N e m baj, mert ez azt jelenti, hogy v a l a m i forr a magyar f i l m ­ g y á r t á s k ö r ü l . _s ez a n y ü z s g é s és f o r r o n g á s végül f e l t é t l e n ü l haszn á r a is lesz. Számtalanszor rámutattam m á r

a r r a . hogy a m a i rendszer é s a inai i n d o k o l a t l a n u l sok m e g k ö t ö t t ­ ség k á r o s a n befolyásolja f i l m g y á r t á ­ sunk egészséges fejlődését. B í r á ­ latra s z ü k s é g " van, de a b í r á l a t o k legyenek olyanok, amelyek meg­ m u l a t j á k a helyes utat, amelyek i a n í l a n a k és m é r t é k e t adnak. E z é r t k í v á n j u k azt. hogy a kritikusok megfelelő szaktudással bírjanak, m e r t ' k ü l ö n b e n nem t u d j á k betöl­ teni azt a n e v e l ő , i r á n y í t ó szere­ p ü k e t , amelyre hivatottak v o l n á ­ nak. E z é r t hoztam ide p é l d a k é n t , a fent e m l í t e t t f i l m b í r á l a t néhány sorát. í m e : a kritikus megrója a h a n g m é r n ö k ö t a z é r t , mert az é n e k és a színész s z á j m o z g á s a nem e g é ­ szen egyezik. E z t szakmai nyelven ú g y m o n d j á k , hogy »nincs s z i n ­ k r o n b a n ^ Vagy így mondjuk: ; asszinkron«.

Ni okozhatja az asszinkront ? N é z z ü k m á r m o s t , hogy iezt a h i b á t m i okozhatja"? A h a n g m é r ­ nök? S e m m i esetre s e m ! M i n d e n k i , a k i egyszer,, csak egyetlen egyszer f á r a d s á g o t vett m a g á n a k , hogy t ö v i r ő l - h e g y i r e v é ­ gigsétáljon a f i l m g y á r o n é s meg-i n é z z e , hogyan is k é s z ü l a f i l m , az f e l t é t l e n ü l tudja, hogy ^ képfel-* vevő és h a n g f e l v e v ő g é p e k e t szin­ k r o n motorok h a j t j á k , amelyeknek fordulatszáma között hajszálnyi kü­ l ö n b s é g sem lehet, mert azonos f o r d u l a t s z á m m a l vannak konstru­ álva s egy á r a m f o r r á s b ó l t á p l á l ­ koznak. A h a n g m é r n ö k itehát, m é g h a a k a r n á , a k k o r .se tud »asszink r o n « felvételt k é s z í t e n i . , M i okozhatja t e h á t , h o g y a hang é s a s z á j m o z g á s »>nincs e g y ü t t ?« (

G É Z A DR. ját nem jól illeszti,

nem jól

y>vágja«

össze. A k é t szalag között t e h á t n é h á n y k o c k á n y i elcsúszás keletkezik. | E z a h i b a ugyancsak alig tételezh e t ő fel, mert — h a m á s k o r n e m — az ú g y n e v e z e t t » s t a n d a r d « k ó p i a , vagyis az első véglegesen összeállí­ tott f i l m m á s o l a t v e t í t é s é n é ! feltétle­ n ü l észreveszik a film szakértő k é ­ szítői, hogy a hangszalag és k é p s z a ­ lag v a l a m e l y i k j e l e n e t n é l elcsúszott. 'S ezt a k i s h i b á t azonnal k o r r i g á l ­ n i lehet. 3. A képfelvétel és hangfelvétel szalagja a kopírozó (másoló) gép­ ben elcsúszik néhány képkocká­

nyit. E z a leggyakoribb amelyhez azonban a film nek

a

világon

t semmi

hiba, készítői* közük.

E z a laboratórium hibája. ( M e g k e l l jegyeznem, hogy az ilyen hibát a kópia elkészítése u t á n azonnal é s z r e v e s z i k és m á r a k ö ­ v e t k e z ő b e n kijavítják. í g y az ilyen hiba rendszerint csak egyetlen ykőm. piában fordul elő. A t ö b b i b e n m á r

kijavítja a laboratórium. Régebben, a m i k o r n e m volt n y e r s a n y a g h i á n y , i l y e n k ó p i á k k i sem k e r ü l t e k a k ö ­ 1. A színész a hangszórón vetített zönség elé. mert a h i b á s r é s z t egy­ saját előhang felvételéhez nem tud* s z e r ű e n e l d o b t á k és a k o p i r g é p b e n ja megfelelően idomítani a saját elcsúszott jelenetet ú j r a m á s o l t á k . szájmozgását. Jelen esetben S á r d y r ó l v a n s z ó , M a ezt nem lehet megtenni, mert nyersanyagunk k e v é s é s k i s z á m í ­ a k i m á r s z á m o s filmben j á t s z o t t . Én is k é s z í t e t t e m vele filmet, s t u ­ tott. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n k e r ü l n e k n é h a i l y e n elromlott k ó p i á k is a dom, hogy megfelelő gyakorlattal rendelkezik, nehogy i l y e n h i b a e l ő ­ k ö z ö n s é g elé. D e m i n d e z é r t m i é r t forduljon. E g y é b k é n t az i l y e n k é ­ k e l l szegény, á r t a t l a n h a n g m é r n ö ­ köt megróni? nyes felvételeket m i n d é g l e g a l á b b k é t - h á r o m s z o r m e g i s m é t l i k , amel­ í E z csak egy p é l d a a sok k ö z ü l , lett k i s d a r a b o k b ó l állítják össze, hogyan szidnak n a p o n k é n t i n d o k o ­ elképzelhetetlen ennek folytán, latlanul rendezőt gyártót, hangméi hogy i l y e n h i b a t ö r t é n h e t e t t volna. n ö k ö i színészt, s t b . . . C s o d á l a t o s m ó d o n m é g senkinek se jutott eszé­ 2. A vágó, cutter, vagy összeállító ( m i n d h á r o m h a s z n á l a t o s n e v é t ide­ be p é l d á u l a m o z i k vetítését szid­ í r t a m , nehogy f é l r e é r t é s essék) cím n i , pedig h á n y s z o r ' az a h i b á s )\ követheti azt a hibát, hogy a ké\ £ rossz h a n g é r t és 5a rossz k é p é r t ! K ü l ö n ö s e n á l l ez^a kisebb m o z i k r a . felvétel és hangfelvétel két szála i H á r o m eset v a n :

s

I s t v á n t , a k i e u r ó p a i viszonylatban is a legjobb f i l m r e n d e z ő k közé E z z e l a c í m m e l : Meddig? — t a l á l - / kedéseket! tartozik, egyetlenegyszer sem sze­ k o z u n k egy c i k k e l /az Uj Ma-* E l k e l l i s m e r n i , hogy mindez, r e p e l t e t t é k az e l m ú l t e s z t e n d ő b e n gyarság j ú l i u s 11-i s z á m á b a n . A amit V á j t a b a r á t o m l e í r t igen s z é p ; s nem n y ú l t a k t ö b b é i l y e n tiszta, c i k k e t Vájta F e r e n c , az e g y é b k é n t tetszetős, h a n g u l a t k e l t ő — de f r á ü d e . magyar t é m á h o z sem. I s m é t igen k i t ű n ő fiatal publicista í r t a , zis és s e m m i m á s ! a kékatillás huszártiszteket, a j á m ­ a k i e z ú t t a l azt teszi szóvá, hogy a A z t k e l l k é r d e z n e m , meddig t ű - bor v i d é k i f ö l d b i r t o k o s t , a d á r i d p z ó m a g y a r f i l m e k rosszak, n í v ó t l a n o k , r i k m é g a sokat k ü z k ö d ő , áldozó é s fiatal a r i s z t o k r a t á t , a tehetséges, de ' — A magyar filmgyártás vezetői m i n d e n anyagi és e r k ö l c s i t á m o - szegény m ű v é s z t , a kedves, de os­ i— í r j a t ö b b e k között, — levizsgáz- g a t á s t n é l k ü l ö z ő magyar f i l m g y á r toba n a g y n é n i t l á t t u k viszont s e l ­ Vak.megbuktak — egész egyszerűen t ó k . hogy ő k e t m i n t azt ez mondhatjuk, a hogy az e l m ú l t esz­ iát kell tehát adni a helyüket azok- c i k k is teszi — e g y s z e r ű e n é s egye-t e n d ő b e n g y á r t o t t filmek á l t a l á n o s nak, akik jobban értenek a ntűvé-, temlegesen »filmdzsungelnek« ne-n í v ó j a m é l y e n alatta maradt az szethez, a magyar ízléshez és nos vezzék, amelyet azonnal »ki kegykori ell zsidó filmek s z í n v o n a l á n a k igen — a magyar élethez is, mint í r t a n i « . M a j d ezeket teszi m é g hozis. N e m csoda, hogy a l i b e r á l i s ŐA-. zá a c i k k í r ó : »Nem lehet t o v á b b berkek rosszakaratú kritikusai C i k k é n e k v é g k o n k l u z i ó j a pedig t ű r n i producereink g a r á z d á l k o d á m á r - m á r n y í l t a n is k i m o n d j á k vé­ fez: sát«. l e m é n y ü k e t : zsidók n é l k ü l nem tud i — Vérbeli írók és művészek előtt E g y e t l e n o l y a n mondata van V a j a f i l m g y á r t á s sem boldogulni! Nos, kell megnyitni az érvényesülés út- t a c i k k é n e k - amellyel m i n d e n f i l ma- l é n y e g egészen m á s k ö r ü l m é n y e k ­ ját, azokat kell a filmgyártás élére s z a k m a i ember e g y e t é r t , amint aztben k e r e s e n d ő . A z s i d ó k a t m á r kikö^ állítani, akiket tudásuk és foglalko* ő is mondja: z ö s í t e t t ü k a f i l m g y á r t á s b ó l , a zsidó zásuk is erre predesztinált. Csak 1 — Mindenki egyetért velünk abszellem azonban vígan b u r j á n z i k akkor fogjuk tudomásul venni az ban, hogy változtatásra van t oszükvább a keresztény vezérigazgatói őrségváltást, csak akkor fogják be- ség filmgyártásunk mai rendszeré­ s z o b á k b a n is. Még m i n d i g a l i p ó t ­ jelenteni a magyar közönségnek, ben... v á r o s i giccseket, a pesti aszfalton hogy végre valahára itt van az idő, A mondat t o v á b b i r é s z e m á r h i -k i t e n y é s z t e t t nívót] an szóvicceket amikor mindenkinek áldoznia kell b á s és hamis k ö v e t k e z t e t é s , mert kedvelik s e l n y o m j á k , e l t i p o r j á k a magyar film érdekében, amikor így s z ó l : az igazi m a g y a r humort. Csak száz százalékig odavaló emberek —... s miután a magyar közvéle-egyetlen t á r s a d a l m i osztályt szere­ kerülnek a filmgyártást irányító, mény egységesen látja a filmdzsunpeltetnek a Negresco, az espresz'nagyon is jóljövedelmező pozíciók- gel káros hatásait, elmondhatjuk, szók é s az é j s z a k a i m u l a t ó k t ö b b é t>a. hogy elérkezett végre a perc a cseik e v é s b b é t a n u s í t v á n y o s t á r s a d a l ­ : — Várjuk a gyors, totális intéz- lekvésreX m á t . A z igazi magyar élet azonban, amely o l y t ü n e m é n y e s szépséggel, Meg kell becsülni a pionirok munkáját é s üdeséggel csillant meg Szőts I s t v á n filmjében, nem é r d e k l i őket foglalta el az európai nemzetet: ' Abban tökéletesen egyetértünk a sorában! K í v á n h a t u n k - e t ö b b e t ? s v é l e t l e n ü l se t é v e d n e k a m ű t e ­ a c i k k í r ó v a l , hogy a f i l m g y á r t á s remben p a p í r m a s é b ó l készített vad­ K ü l ö n ö s e n , h a m é g h o z z á tesszük, m a i rendiszerén s ü r g ő s e n változ­ v i r á g o s r é t r ő l az igazi magyar föld­ hogy a magyar f i l m g y á r t á s nem tatni kell. E r r e vonatkozó észrevé­ re. r é s z e s ü l azokban az á l l a m i t á m o g a ­ teleimet és javaslataimat sorozatos t á s o k b a n , amelyeknek r é s z e s e ú g y c i k k e i m b e n é p p e n elég é r t h e t ő e n — F é l n e k a valóságtól, a m a g y a r a n é m e t , m i n t az olasz, a svéd, d á j \ megírtam. Nem kívánok tehát ol­ élet becsületességétől, félnek a rea­ s p a n y o l , svájci é s a többi m i n d ! v a s ó i n k előtt i s m é t l é s e k b e bocsáx litástól ? é s így t o v á b b . . . k ő z n i . C s u p á n annyit szögezek le, A magyar k e r e s z t é n y f i l m g y á r t á s L e g e l ő s z ő r is — meg k e l l mon­ h o g y a magyar 'filmgyártásnak mh elindítói és k o m o l y n e m z e t k ö z i s i ­ danom, — egészen téves az a b e á l ­ annyi bábája van, hogy az fel-* kereket is f e l m u t a t ó vállalkozói lítás, hogy »nem a n a g y t ő k é v e l d o l ­ tétlenül a közmondás szerinti gyer­ most a h a s o n l ó c i k k e k h a t á s a alatl mek elvesztéséhez vezet. abba a helyzetbe k e r ü l t e k , hogy m i ­ gozó v á l l a l a t o k é r t e k e l m a r a d a n d ó sikereket, hanem a s z e r é n y k e z d ő k , u t á n elvégezték a sok á l d o z a t t a l , E z e n a t é r e n t e h á t igenis á t s z e r ­ akiket alig hagylak szóhoz j u t n i « . f á r a d t s á g g a l é s v e r e j t é k e z é s s e l j á r ó v e z é s r e van szükség. A sok meg­ p i o n i r - m u n k á t , m i u t á n utat v á g t a k Téves ez e l ő s z ö r is a z é r t , mert az k ö t ö t t s é g n e k azonban nem a foly­ a dzsungelben, most e g y s z e r ű e n t o n szidott producerek az o k a i , á l l a m i H u n n i a F i l m g y á r a t és — é s ez a n n a k a m e g á l l a p í t á s n a k szám cí­b a teszi é s á l t a l á n o s alanyt k a p c s á n t ö r t é n i k , amelyet a c i k k ­ kere az s/Emberek a havasom s i n á l belőle. H o l vannak a t ö b ­ mű film volt, amelyet néhány cfia­ í r ó tett é s így h a n g z i k : talember hívott életre. Producere­biek? Hol vannak azok a szerény — H a fel akarjuk á l l í t a n i az e l kezdők, akik rajta kívül maradan­ ímúlt e s z t e n d ő f i l m t e r m é s é n e k m é r ­ i n k azonban a n n y i r a megneheztel­ dó sikereket értek el? T a l á n az »Islegét, r ö g t ö n meg k e l l á l l a p í t a n u n k , tek e z é r t a s i k e r é r t , hogy Szőts

M e d d i g ?

l

azt hiszem — az é r d e k t e l e n s é g és részrehajlás vádja nélkül jogom v a n ehhez a k é r d é s h e z h o z z á s z ó l n i . T é n y , hogy az » E m b e r e k a hava­ son* szép n e m z e t k ö z i sikert ara­ tott, t é n y az is, hogy o l y a n i r o d a l ­ m i é r t é k e i vannak, amelyek m a r a ­ d a n d ó k (ez azonban m á r az í r ó , N y í r ő József é r d e m e ) , az is kétség­ telen t é n y , hogy ezt a filmet néH h á n y fiatalember h í v t a é l e t r e .

ten rabjai* producere, vagy a »28as« r e n d e z ő j e ? Avagy annak a Pe­ tőfi filmnek alkotói, a k i k t é n y l e g nehezen jutottak s z ó h o z ? Vájta F e r e n c b a r á t o m »egész filmgyártásunk kimagasló sikeré­ hek* nevezi az » E m b e r e k a hava­ son* c í m ű filmet, amelyet n é h á n y fiatalember h í v o t t é l e t r e . N e k e m , a k i s l z á m t a l a n fiatalt i n ­ d í t o t t a m el a f i l m g y á r t á s ú t j á n

Hogyan született meg az „Emberek a havason"? De — - az igazság é r d e k é b e n nem nem hallgathatom el t— ez a film so­ hasem született merész: fiatal meg nem segíti

zetőinek. Hosszas tárgy; tárgyalások' kezdődtek, végül a Hunnia vállalkozott a film finanszírozásá­

volna a

,meg, ha a kezdeményezőket Hunnia. Mert

r a és a költségek .bizony mint háromszorosát tették nak, mint amit a ^szerény kalkuláltak.

m i is t ö r t é n t ? N é h á n y fiatalember nagy a m b í c i ó v a l és \kis p é n z z e l , m é r h e t e t l e n optimizmussal és igen k o r l á t o z o t t szakmai üzleti tapasz­ talattal hozzáfogott ennek a f i l m ­ nek eSkészítéséhez. Amennyire e m l é k s z e m , mert annak i d e j é n ke­ zemben volt a f o r g a t ó k ö n y v és a k a l k u l á c i ó , 80.000 "pengő körüli költségvetéssel a k a r t á k m e g v a l ó s í ­ t a n i a filmet. M á r a k k o r megmon­ dottam, hogy ez lehetetlen, s h o g y a költségek t ö b b m i n t k é t s z e r e s é r e r ú g n a k majd.

• í g y k é s z ü l t el ez a f i l m . Semmi é r d e m e t nem akarok 'elvitatni a k e z d e m é n y e z ő k t ő l és a tehetséges Szőts I s t v á n r e n d e z ő t ő l , de a:zt sem szabad elfelejteni, ihogy h a a H u n n i a f i l m g y á r nem siet se­ gítségre, az így is csaknem egy

1

teljes

filmszínházat vidéki vagy

városban

nagyközségben

FEJES SÁNDOR (Badüzp^tit, IÍI., (JlaeiManitzauiea. 28. iz. eímst kh-ik ,

évig

késZült

* film,

még

ma

sincsen befejezve. A m i pedig a h a z a i sikert i l l e t i : az nagyon kö­ zepes volt. T i p i k u s eseté annak, a m i k o r a t ö m e g e k nem é r t é k e l i k a m ű v é s z e t finomságait.

Hozzáfogtak. A p é n z . amit őszszeszedtek hamarosan elfogyott. Megálltak. Megindult a t ő k e ke­ r e s é s e és ekkor bekapcsolódott, mint finanszírozó, a Modern film kft. De ez sem b í r t a s o k á i g a költ­ s é g e k e t és a s y á r t á s i s m é t m e g á l l t . E r r e ú i a b b t ő k e k e r e s é s i n d u l t meg. A z addig elkészített felvételeket megmutatták a Hunnia ve-

Ve n n é k

több ki an­ kezdőké,

A z pedig, h o g y Szőts I s t v á n n a k nem adnak a g y á r t ó k alkalmat a m u n k á r a , ugyancsak nem egészen h e l y é n v a l ó állítás. Mert Szőts meg­ bízást kapott egy f i l m r e n d e z é s é ­ re, amelyre alaposan fel is készült. E z M ó r a F e r e n c : Ének a búzame­

zőkről. A g y á r t ó azt az á l d o z a t o t is meghozta, hogy elkészíttette a forgatókönyvet, előlegekben sú­ lyos összegeket ölt b e l é . a k ö n y v e t azonban az illetékes hatóságok nem e n g e d é l y e z t é k . . . Még egyet: a magyar g y á r t ó k nem l é i n e k az élettől, nem félnek a r e a l i t á s o k t ó l . E z t m á r megmutat­ t á k , m e r i hoztak j ő n é h á n y p r o b l é ­ m a filmet: András, szeret, dr. Kovács váltás, Harmincadik,

Mindenki István, Szerető

mást Őrség­ (fia

Péter stb. A m i k o r a z o n b a n azt l á t t á k a magyar g y á r t ó k , hogy ezek a filmek h á t r á n y b a k e r ü l n e k , mert vagy k ü l f ö l d i eladásukat nem e n g e d é l y e z i k , vagy egyszer r ű e n betiltják a k é s z filmet.' ak­ k o r — t e r m é s z e t e s e n — a r r a az álláspontra helyezkedtek, hogy 1

olyan lyekből

filmeket gyártanak, nem lehet semmi

ame­ baj...

Mert a g y á r t ó k nem félnek a »va­ lóságtól. „ az élet becsületességétől*: csak attól félnek, hogy elvesztik befektetett p é n z ü k e t . És ezt nem veheti t ő l ü k r o s s z n é v e n senki, f Igen helyesen: a rendszeren k e l l t e h á t v á l t o z t a t n i . Ugy, hogy viszszaadja a v á l l a l k o z á s b i z t o n s á g á t . D e ezt csak ú g y é r h e t j ü k el, ha a szakma m i n d e n k é r d é s é b e n j á r a ­ tos h o z z á é r t ő k o l d j á k meg a p r o b ­ l é m á k a t . Hangzatos és cikkek a bajokon nem hanem csak félrevezetik a ismeretekkel rendelkező

tetszetős segítenek, felületes közönsé­

get. E z i pedig az ü g y n e k nem' h a s z n á l , a n n á l t ö b b e t á r t azonban a magyar filmeknek.

Á magyar írókat akarják megszólaltatni a gyártók Még egy v á d r a k e l l felelnem. Vájta is, meg a Pest j ú l i u s 16-i s z á m á n a k v e z é r c i k k e azt kifogá­ solj a. „hogy a magyar íróknak nem

— A visszautasított f i l m t é m á k k a l kapcsolatban téves m e g á l l a p í t á s o k hangzottak el a n y i l v á n o s s á g előtt, í g y p é l d á u l a fentebb e m l í t e t t k a r ­

jut

társunk is '(A Nemzeti egyik cikkéről van sZó.)

hely

a

filmgyártásunkban,

hogy m i é r t nem h o z z á k a magyar í r xla'om kiapadhatatlan f o r r á s a i t filmre, stb.

Újság írta

c i k k é b e n : »A b e n y ú j t o t t forgató-! k ö n y v e k n a « y részét vissza kellett u t a s í t a n i . Sületlen,

1

ezt

bárgyú

és

csap­

Helyettem feleljen most a Ma­ nivaló fércelmények voltak.a gyarság j ú l i u s 11-én »Uj i r á n y b a i n d u l a magyar filmművészet« cik­ • — E z t a m e g á l l a p í t á s t , amely ke, amelyben Somody I s t v á n meg­ szintén tájékozatlanságból ered. á l l a p í t j a t ö b b e k között a k ö v e t k e ­ aligha köszönik meg a v i s s z a u t a s í ­ zőket: ' t o t t f i l m t é m á k írói és azok, a k i k ­ n e k r e g é n y e i b ő l , d a r a b j a i b ó l ezek — É r d e k e s népművészeti, törté­ k é s z ü l t e k . K ö z l ü k kevés az isme-' nelmi, honvédelmi, kulfúrés mű­ r é t i e n í r ó , ellenben é r t e s ü l é s ü n k vészettörténeti témákat jeleznek az szerint a visszautasított f i l m t é m á k a l á b b i elfogadott f i l m f o r g a t ó k ö n y ­ közt található: Harsány i Zsolt vek: Szeffeddín Sefket bey K a l o t a ­ »Életre-ha!álra« c. m u n k á j a . Va­ szegi m a d o n n á j a . Bárd Miklós szary J á n o s »Soha többé* c. darab­ S z o v á t h y Évája. Jusf Zsigmond ja. Csat hó K á l m á n »Most kél a Bosszúja. Vas Gereben A nemzet n a p « c. r e g é n y e , Marjay Ödön napszámosai című regénye, azután »Győztes kaland* c. s z í n m ű v e , Hara D e é r y n é életéről. S á n d o r M ó r i c sányi Zsolt »IV. René« c. operettje grófról, az »ördöglovasról«, Huny t!

D o m o n k o s r ó l , az első magyar ker a m i k u s r ó l szóló filmek s ezeken kívül" terveznek jos életéről is.

filmet

Kossuth

La­

— A visszautasított f i l m t é m á k , r e g é n y e k , darabok s z e r z ő i között szerepelnek egyebek k ö z t Pékár Gyula, Bibó . Lajos LőrincZy

G y ö r g y . Szitnyay Zoltán, Szigeti József. Vas Gereben, Nagyiványi Z o l t á n . Kádár Lehel, Hertelendy I s t v á n , Dövényi

Najy

Lajos,

, elért színvonalat,

Móra

Ferenc, Tóth M i k ' ó ; és m é g egész sor ismert író. 4

Magunk részéről még jónéhányat t e h e t n é n k h o z z á . Ilyeneket: Gárdo* nyi Géza. Móricz Zsigmond, Illés E n d r e . stb. De m i n e k is folytassuk a n é v s o r t ? E l é g b i z o n y í t é k ez arra. hogy a m a g y a r g y á r t ó k igenis a majyar irodalom alkotásait kíván­ ják fi'mre vinni. N e akarja h á t serfki m i n d e n á r o n a g y á r t ó k b a n keresni a b ű n b a k k o t . N e m tagadom, hogy vannak esetek, 'amikor a g y á r t ó a h i b á s , de nem lehet á l t a l á n o s í t a n i és e g y s z e r ű e n «filmdzsungelnek« nevezni a ma­ gyar f i l m g y á r t á s t . A z o k a cégek, amelyek a k ö z e l m ú l t b a n U z B e n ­ cét. Semmelweist, Gül B a b á t , A n d ­ r á s t , dr. K o v á c s I s t v á n t , Beszélő köntöst. T ó p a r t i látomást, Szerető fia P é t e r t , Őrségváltást, Szíriuszt, F é r f i h ű s é g e t . K e r e s z t ú t o n t és m é g egész sereg k ü l f ö l d ö n is sikert ara­ tott filmet g y á r t o t t a k , bizonnyal m é g emelni t u d t á k volna a m á r

nyek

meg

nem

ha

a

körülmé­

De i s m é t beszéljen Somody Ist­ v á n cikke, amely így végződik: — N e m fe'adatunk, hogy a f i l m ­ g y á r t á s t , amely ellen é p p e n elég kifogást e m e l t ü n k , védelmünkbe v e g y ü k , de ha t á r g y i l a g o s a k aka­ r u n k m a r a d n i , figyelemre k e l l m é l ­ tatnunk n é h á n y olyan n e h é z s é g e t , amellyel meg k e l l k ü z d e n i e r é s z ­ ben sajátos magyar k ö r ü l m é n y e ­ ink, r é s z b e n a h á b o r ú miatt. T u d ­ juk, hogy nem ok n é l k ü l panaszol­ j a a f i l m g y á r t á s p é l d á u l azt, hogy »egyre t ö b b béklyót tesznek a ke­ z é r e ' s emellett e^yre t ö b b e t köve­ temeli tőle«. A z is bizonyos, hogy figyelembe k e l l v e n n i a különbsé­ get,

amely

a magyar

és a

külföldi'

Akii

bolondja.

e l k a p az

ár

A leányintézet A 111 a l a k k a l

hősei

nő

tékesebbet,

a d o t t s á g o k , l e h e t ő s é g e k közt m u ­ tatkozik. M i n t e m l í t e t t ü k , nem le­ het e g y e d ü l a /filmgyártást fele­ lőssé tenni a z é r t , hogy a fejlődés ú t j á r ó l visszacsúszott. E b b e n sze­ repe volt bizonyos el t a n á c s o l ásók­ nak

és

megkötöttségeknek

(és

új

az

Éva

G ü1bab a

Hazám

Hivatása

Béke

í g y is l e h e t

repülni

Istenek

A nagy

Toldi

Kadét szerelem

Andrássy Körönd

Keresztúton Késő

Korzó

Leány vári

Asszonybecsület

Korona

Az e l s ő

Pest

Leányvásár Lesz, ami lesz

Asszony a

Az

szegyen

katedrán

randevú

ingovány

foglya

Azurexpressz Behajtani tilos Bobherceg Bűnös

vagyok

Délibáb Túrán Baross

Családunk szégyene Csata D a n k ó Pista

Bethlen, Ujbuda NépPalota

Dr. K o v á c s István E g y c s ó k az é l e t Egy csókért F e h é r emberek

Tinódi Budai Apolló Uránia Attila

F crfíhűsé g Földindulás

Damjanich, Ráday

Fruska Gen t r y f e s z e k

Csaba Ipoly

4

Vitéz

ad

Mária

Józsefvárosi

Ugocsa Kultúr Otthon

boszorkány

Maros, Nap Rádius Tátra Alkotás Glória

nővér

Petőfi

Megbélyegzett

ősbuda

.reményt

Nyugat kedvence

Jelmezbál

Nemzeti Apolló

terelése

Kamara

orvos

Ingovány

nem

irányba

Kristály

Székely Turul

A szerelem

ille­

BUDAPESTEN

Duna

Alll-es

Az

arra, hogy a fejlődés ú t j á n az el­ múlt évadban mutatkozó vissza­ esést behozhatja és ú j r a előretöirhet a magyar f i l m g y á r t á s . É r d e k ­ lődéssel v á r j u k az új g y á r t á s i é v filmjeit és ö r ü l n i fogunk, ha b í ­ r á l a t a i n k b a n m i n é l kevesebb h i ­ bára kell rámutatnunk.

A marokkói leány A miniszter barátja per

művészibbet.

tékes k ö r ö k felfogásában bekövet­ kezett v á l t o z á s é s a filmgyártás

u t ó l a g o s betiltás lehetőségének. A veszélyeket, a bizonytalan­ ságot el k e l l h á r í t a r i i a f i l m g y á r t á s ú t j á b ó l , mert hiszen mindezeken

MIT HOL JÁTSZANAK A király

k í v ü l is m a r a d m é g elég n e h é z ­ sége, amelyet le k e l l k ü z d e n i e . A h á b o r ú s helyzet, a nyersanyaghi­ á n y p é l d á u l n é h a arra k é n y s z e r í t i a filmgyártót, hogy bennhagy­ jon a f i l m j á t é k b a n olyah balulsi­ k e r ü l t r é s z l e t e k e t is, amelyeket e g y é b k é n t ú j r a és ú j r a felvenne, ha volna elég n e g a t í v nyersanyag. A z is bizonyos, hogy a g y á r t á s i költségek száz-százötven százalék­ k a l emelkedtek. — A filmnek, m i n t a t ö m e g n e v e ­ lés egyik r e n d k í v ü l i h a t á s ú esz­ k ö z é n e k , nemzeti s z e m p o n t b ó l is fontos a szerepe, meg k e l l t e h á t adni s z á m á r a mindazokat az elő­ feltételeket, amelyeknek b i r t o k á b a n joggal v á r h a t u n k tőle többet, ér­

változnak.

asszony

Rákóczi, Szivárvány

Mintaférj

Szittya

Muzsikus lelkek Ne k é r d e z d , k i v o l t a m

Barlang Erzsébet

-

Orientexpress

Átrium, Deák,

őrségváltás

Belvárosi

öf

Tisza

óra

negyven

Rózisáfabot Styx k a p i t á n y

leszámol

Capitol Flórián, P l ú t ó

Szervusz, P é t e r Szíriusz SzütsMara házassága

Homeros Beleznay Adria

Tigrisek

ura

Végzetes

találkozás

Népszínház Fórum

Vörös

vihar

Zugló

Kaszinó

t

Balogh László dr. — miniszteri tanácsos A hivatalos lap július 18iki

száma

közli

hogy

a

k o r m á n y z ó a v a l l á s - és köz* oktatásügyi miniszter előter­ jesztésére B a l o g h dr.

miniszteri

László

osztálytaná­

csosnak a miniszteri

taná­

csosi címet a d o m á n y o z t a . A

filmszakma

köréhen

;igaz. őszinte örömet keltett

és Olaszországban vezette a nemzetközi filmtárgyaláeokat, mint hivatalos magyar kiküldött, a m ú l t évben B u ­ dapesten tartott n e m z e t k ö z i filmkamarai kongresszus [idején pedig m é g s ú l y o s be­ tegen is, klinikai szobájából részt vett a tárgyalások ma­ gyar vonalának irányításá­ ban.

B a l o g h László előlépteté­

-Tudásának é s szakképzett­ ségének ismerése,

méltó

külföldi

hogy a

k ö z i Filnikamara

dező, színész

el­

és gyártó

az

ő lelkes munkájának, meg­

Nemzet­

értő

irányításának

alelnökévé

heti

elindulását.

(választotta, s ugyanilyen el­

Igaz ö r ö m m e l

i s m e r é s r ő l tanúskodnak ma­

köszön­

számolunk

r_e B a l o g h László dr. e l ő ­

gas német é s olasz kitünte­

léptetéséről, mert a magyar

tései is.

filmszakmának

Meg kell említenünk azt is, hogy Baltgh László sok fiatal tehetséget fedezett fel a magyar filmgyártás s z á ­ m á r a . Nem egy író, ren­

házi ünnepe

valóságos ez,

s

nem

mulaszthatjuk el s i í v b c l k ö ­ szönteni

őt ebből az

alka­

lomból.

se és ez a l k a l o m b ó l t ö m e g é ­ vel keresték

fel

barátai é s

tisztelői szerencsekívánalalk-

Afiaty Attdwil dUédttoüa a film a &zu*Ucvzlót

kal. '• Ealogh Lá:z"ó dr., mint az Országos

Nemzeti

Filmfoi-

"zoilság főtitkára é s a Nem­ zetközi Filmkamara alelnöke mindenkor a

legértékesebb

tevékenységet fejtette ki úgy a magyar, mint az európai filmgyártás fejlesztése érde­ kében. A magyar filmgyár­ tás k ü l ö n ö s e n sokat k ö s z ö n ­ het

Balogh

átfogó

Lászlónak,

szaktudásával,

képzettségével,

okos

csaival mindenkor tessél

támogatta

aki nssgy .

taná­ {megér­

célkitűzések

eléré­

sében. A nemzetközi filmkapcsolalck kirekesztésében é p p olyan tevékeny része van, mint a hazai filmgyártás színvoralárak emelésében. Nemrégen Xéirelor: z í g b a n

Ha elkallódik

egy-egy

példány tésre

1

'

A »Keresztúton«, újabban 'ja » R a g a s z k o d o m a szerelem­ hez* c í m ű n a g y s i k e r ű f i l [mek é s a s z í n h á z n á l a » F e ­ kete P é l e r « h ő s e , a k ö v e t k e ­ z ő k e t mondotta: — i Igen, elhagyom] a Víg­ s z í n h á z á t , e g y s z e r ű e n azért, jlletve főleg azért, m e r t e l ­ fáradtam. Kényelmesebbé jszerelném l e n n i ez é l e t e m e t . K é t e g y m á s t köVető szezon­ ben estéről-estére megszakí­ tás nélkül játszottam. Köz­ ben filmeket k é s z í t e t t e m , h á t ikérem, ezt a m u n k á t nem lehet a végletekig folytatni. E z a v é g é n a m ű v é s z e t , az a l a k í t á s k á r á r a menne, s z ó szoros é r t e l e m b e n . vett m u n k a lenne, ezt pedig nem akarom. Pontosan meg­ mondhatom, hogy h á n y s z o r j á t s z o t t a m s z í n p a d o n az e l ­

Hlacfpac Titm levelező-lap

k ü l s ő i t k e z d j ü k el forgatni örvendő művész marad a T o l n a y K l á r i v a l , a k i m á r he­ V í g s z í n h á z n á l . De nz e l m ú l t tek ó t a k i n t van k é t m á s napok s z í n h á z i e s e m é n y k r ó ­ filmjének külső felvételei n i k á j a azonban m á r i s m é t miatt. foglalkozott az Ajtay—Víg­ * színház-üggyel, mégpedig o l y a n f o r m á b a n , hogy Ajtay • (Az e g y e d ü l i nap, a m i k o r A n d o r anyagi d i f f e r e n c i á k az ú j s á g í r ó is k é n y c l m e s miatt v á l i k meg az előkelő k e d h c l i k egy kicsit és. ez: [szentistvánvárosi s z í n h á z t ó l , a v a s á r n a p . É p p e n e z é r t
gyártóink

m u n k á j á t é s segítette őket a nemzeti

A z u t ó b b i hetekben m á r ;nemcsak a benfentesek k ö ­ r é b e n kapott l á b r a az a h í r , hogy Ajtay Andor, ez a m a r k á n s , egyéni játékstílusú .színész nem újítja meg szer­ z ő d é s é t a j ö v ő évadra; a Víg­ s z í n h á z n á l , hanem egyesek egyenesen t u d n i vélték, hogy Ajtay m e l y i k m á s s z í n h á z k e b e l é b e n fogja s z a p o r í t a n i sikereinek s z á m á t . K ö z b e n ilecsillapodiak a k e d é l y e k , az ú j s á g o k s z í n h á z i rovatai is megnyugtatták a közönséget, h o g y a nagy n é p s z e r ű s é g n e k

m ú l t tizennyolc h ó n a p alatt: a mostani szezont m e g e l ő z ő ­ iben 369-szer, most pedig 329 ízben- l é p t e m fel s z í n d a r a b ­ ban. ' i • — Ezek szerint e g y á l t a l á n nem v á l l a l j ö v ő r e s z í n h á z i [szereplést? — Éves s z e r z ő d é s t n e m ! E z azonban nem z á r j a k i , hogyha bizonyos s z á m ú es­ t é r e megfelelő szerepet k a p jnék a V í g s z í n h á z n á l , akkor, mondjuk, ú g y novemberben vagy decemberben, fel nem [lépnék és h a az anyagi k é r ­ désben is meg tudunk egyezni. — Szóval m é g i s ? G á z s i ­ kérdés is k ö z r e j á t s z o t t a »válásnál«? — Csak annyit m o n d h a ­ tok megint: e l f á r a d t a m és k é n y e l m e s e b b e n akarok é l n i !

értesí­

megküldi

ICiadÁUivatat

a

Más színházak nem ' jönnek számításba? — M i u t á n nem k ö t ö k se­ h o l sem éves s z e r z ő d é s t , a lehetőség fennállhat, hogy m á s h o l is j á t s z h a s s a k , de csak akkor, a m i k o r — é n

akarom! < ;— Hogy á l l u n k a f i l m ­ fronton? — M á r holnap vitázom is (Borsafüredre, a h o l a H a u s z M á r i a — T a k á c s film »Menek ü l ő férfi« c í m ű filmjének

— ' M á s filmtervek? — Még k e t t ő van. E z e k iazonban m é g a t á r g y a l á s stádiumában érlelődnek. Az egyik szerepem , J u p i t e r film B a r a b á s P á l által írt f i l m j é b e n lenne, a m á s i k pe­ dig Bajusz P é t e r p r o d u k c i ó ­ jában készítenő sNáyzind ű l ő t c í m ű filmben. I Filmmel tehát jól el van l á t v a Ajtay A n d o r . T a l á n ő az első s z í n é s z ü n k , a k i n y í l t a n bevallja, hogy egyszerre^ m a r a d é k t a l a n u l — hogy az egyik a m á s i k r o ­ v á s á r a ne menjen — nem lehet k é t dolgot c s i n á l n i . N e m is a n n y i r a az anyagi é r d e k vezeíi Ajtayt abban az elhatározásában, amikor n e m akarja m a g á t a s z í n ­ háznál lekölni. Mint mond­ ja: a l a k í t á s á n a k rovására m e n n e a h a l m o z á s « . És m é g egy: a s z í n é s z n e k is van m a g á n é l e t e . A r r a pedig joga v a n b á r k i n e k , hogy ú g y é l ­ je á t azt, ahogy akarja. H a pedig A j l a y A n d o r ú g y gon­ dolja, nogyha filmez, ak­ k o r csak filmez, biztosan j ó l gondolja. S ő t nagyon is jól! (cs—ó)

A SVÁ3CI

FILMGYÁRTÁS

I. A svájci filmgyártás t ö r ­ ténete kezdettől fogva össze'függ a mozik és következés^ [képen a filmkölcsönzés fejlő­ désével. A z 1940-es statisztika 351 filmszínházról t u d 127.273 fé­ r ő h e l l y e l összesen. A rangsor­ ban Zürich az első 28 mozi­ val és I 6 J 7 I férőhellyel, u t á n a következik Oenf 20, Basel 15, Lausanne 11, Bern [8 és Luzern 6 mozival. A forgalmazó cégeknek se szeri, se száma. Mindenfelé felütik a fejüket és joggal. E l é g rámutatnunk, hogy nor­ mális időkben Svájc évenkint 400—460 filmet hoz be kül­ földről, ezáltal elfoglalta v i ­ lágviszonylatban is csaknem az első helyet. Természetes, hogy ilyen óriási kereskedelmi gépezettel szemben a többi kultúrpo­ litikai elemek, amelyek az ak­ tív filmgyártás 1 ényegét ké­ pezik, nem virágozhatnak kelfő mértekben s így azok az erőfeszítések, melyeket a svájci filmgyártás egészséges része tesz, hogy határozott fejlődést adjon a belföldi produkciónak, m é g nem fejt­ hetik k i teljes hatásukat. Nehéz lenne megmondani, mikor kezdődtek meg ezek az erőfeszítések. A nemzeti filmgyártás első jele volt a

Kiviteli Svájc speciális esetében a helyzet tengelyét két konkrét ttény képezi: a produkciók fo­ kozatos javítása és a kiviteli lehetőségek növelése. A sváj­ ci filmgyártás javításával igen hasznos nemzeti célt érhet[nek e l : a propagandát. Svájc iamely ma m á r évenkint át­ lag 15 filmet készít, nem (mellőzi a film t e r é n a kultu­ rális követelményeket és tel­ jes harmóniában fejleszti ki ezeket. A m i , a külföldi kivitelt ille­ ti, be kell vallani, hogy ez majdnem megoldhatatlan pro­ blémát jelent a svájci film­ szakembereknek. Mégpedig azért, mert jőszándékaikat egyes idegen elemek önző és haszonleső céljai elnyomlak. Felesleges mondani, hogy lezek az elemek ahhoz a faj­ hoz tartoznak, amelynek E u ­ r ó p á b a n többé nincs élettere és más hazában kell gyöke­ ret vernie.

ÉS FI LM K E R E S K E D E L E M

gos, hogy azok, akik ettől a a külföldi kivitelre. Csak így »Frauennot-Frauenglück« c. gondolattól eltávolodnak, kapcsolódhatik bele az egy­ produkció 1930-ban, melyet vagy egyenesen idegenkednek séges e u r ó p a i filmgyártásba. 1941-ben a »Feind im Blut« tőle, nem akarnak hozzátar­ c. film követett. H a mégis .Nem értjük tehát, hogyan tozni ahhoz az egyesült erő­ [határozottan le akarjuk szökereshetnek a svájci gyár­ höz, amelynek főcélja: végső­ Tgezni az új irány létrejöttét, tők eladási lshetőséget film­ kig védeni nemcsak Európa azokat az éveket kell emlí­ jeiknek olyan távoli országok­ kultúráját, hanem magát a lé­ tenünk, amelyek közvetlenül ban, ahol verhetetlen kontezését is más szárazföldek jmiegelőzték a háborút. Ponto­ kurrenciával találkoznak. fenyegetései ellen. san 1937—38—39-ben hajtot­ Az e u r ó p a i film megálla­ ta első csíráit a svájci film­ A film területén, mint m á r pította belső rendjét és kivá­ gyártás. mondottuk, Svájc nagyobb lasztotta útját. Természetes, érdeklődést tanúsít a dolog A munkát megkezdték, hogy ha valamelyik o r s z á g kereskedelmi része, mint most m á r csak a kifejlesztés nem követi az együttes ha­ gyártási szempontjai iránt. van hátra. Látjuk, mi az öszladást, h á t r a m a r a d és minél Pedig ha bele akar kap­ (szefüggés egyfelől a produkt ö b b időt vesztegetett el, an­ csolódni egy Iszorosan vett fió, és a behozatal, másfelől nál nagyobb erőfesz'tést kell rendbe, nagyobb eu ropizmus « gondolatát, mek: »Verehe Stadler« g y á r t o t t f i l m : ,»Romeo und amely minden új együttműkö­ »Emil« — xMenschen die, vorJúlia auf dem Dorfe«. dés i'anyát megszabja. Vilá­ überziehen«. (Folytatjuk.) 1

;

Ml

A

SIKER?

SZESZÉLYES ISTENNŐ — M O N D J A M i a siker ? Ezerszínű szap­ panbuborék, himesszárnyú pil­ langó, kápráztató délibáb, csalfa lidércfény ? Kétségte­ lenül minden ember számára mást jelent. De soha nem bízhatunk benne feltétlenül, néha olyankor siklik ki a ke­ zünkből, amikor m á r azt hit­ tük, elfogtuk. H a aztán en­ gedelmesen mégis hozzánk szegődik, olyan magasságok­ ba emel, ahol könnyen el le­ het szédülni. S ha elszédü­ lünk — vége, újra csak el­ röppen.

a kettőnél előre egész ponto­ san t udtam, mit akarok és mit fogok csinálni. A siker aztán csak igazolása volt az elképzeléseimnek. Különben nem valami gyakran találko­

B O R D Y BELLA

zom ezzel a tudatos sikerrel. Filmen még soha nem érez­ tem ilyesmit. Volt siker, volt, hála Istennek itt is, de nem tigyanaz, mint ez a két szín­ padi élményem.

Bátor embereké a siker — Félti-e a művész a si­ kert, aggódik-e^ érte, hogy egyszer csak vége? — Jaj, ha az ember erre gondol és fél tőle, hogy el­ veszti, akkor már vége is az egésznek. A siker jobban sze­

reti az öntudatos, bátor em­ bereket, mint az örökösen rettegöket. De ez persze nem azt jelenti, hogy szabad ve­ le visszaélni. Isten mentsen! Amilyen szeszélyes istennő, rögtön megharagszik és cser­

ben hagyja az embert. Nem engedi niegát kényszeríteni semmire. — Szóval a »siker« nem kedveli se a túlságosan fé­ lénk és óvatos embereket, se a nagyon erőszakosokat? — így van bizony. Énnálam — hála Istennek —, fő, hogy éppen most megvan! Igaza van Berdy művész­ nőnek. Ha egyszer csak­ ugyan megérkezett és itt van, minek annyira boncolgatni Bordy Bella megérdemelte igazán és nyugodt művészi öntudattal élvezheti. A m i azt [illeti, nem féltjük a jövőben sem attól, hogy el fogja veszteni. (Z. K.)

M a ezzel a szóval meglehetősfn visszaélnek. Általában nagyon könnyen osztogatják boldog-boldogtalannak. E l é g egy kis tetszés a közönság részéről — amely talán csak átmeneti és egészen felületes — már nagy hangon dobálóz(tiak a »siker« jelszóval. P e d i g h á t . . . nem mind arany, ami fénylik és ezek a tiszavirág­ életű »sikerek« aligha é r d e m ­ lik meg ezt az elnevezést.

A boldogság és megnyugvás No, lássunk csak valakit­ aki csakugyan megismerte en­ nek a szónak igazi színét-ízét — gondoltuk, és megkérdez­ tük Bordy Bellát, egyik leg­ sokoldalúbb fiatal művész­ nőnket, mit jelent számára a »siker« szó. A művésznő hol mint lepkekönnyűségű prímá­ ba! lerina kápráztat bennünket pompás* technikájával és el­ mélyült művészetével az Ope­ r á b a n , hol a filmvásznon mu­ tatja meg egyszerű, tiszta, közvetlen művészi eszközeit, hol pedig az operett terüle­ tiéin hódítja a közönséget. — Mit jelent nekem a si­ ker? Ml mást is jelenthetne, mint boldogságot! — nevet Bordy Bella. — Azt hiszem, ebben mindenki egyetért ve­ lem. Ezenkívül megnyugvást is jelent — már amennyire a művész pályán egyáltalán megnyugvásról szó lehet — hogy jó az, amit csinálok. — M i volt az első igazán tudatos sikere? — A »Magyar Ábrándoké című betett az Operában és Iptost a »Tábornokné«. Ennél'

Bordy Bella a „Kívánság hangverseny" cimő" filmben.

{Foto: Gyimesy Kásf.s

Ffrp)

A M A G Y A R FILM TÁRGY- ES TENDENCIA-PROBLÉMÁJA Szüts László, a Nemzeli Színház dramaturgja, az alábbi előadást tartóttá az Erdélyi István dr. által életre hívott vitaesték egyikén. B á r Szüts László felfogásával é s megállapításaival nem értünk min­ denben egyet, m é g i s közöljük az előadást, amely érdekes képet ad arról, hogy egy színházi m ű v é s z ­ ember hogyan látja a filmet. — Minden művészet eljut egyszer o d á i g , hogy felveti ja t á r g y és a forma kérdését^ a cél, vagy a célnélküliség problémáját. Irányított művé­ szet nagyon hamar érkezik el ehhez a ponthoz. Irányított félművészet a leghamarább. A mai magyar film irányított félművészet. F é l i g üzlet és ipar, azután — a lehetősé­ gekhez mérten művészet. — Mondjuk í g y : művészet is. Hogy művészet is lehessen,' felsőbb irányításra szorult. A z irányítás törekvése az üzleti szempontokkal szemben meg­ védeni a magyar művelődés magasabb érdekeit. Hivatalos szervek döntik el, hogy • k i gyárthat filmet és hogy m i ­ lyen filmeket lehet és kell csinálni. Milyen filmeket? B i ­ zonyára olyanokat, amelyek a igyekszenek megfilmesíteni a legművészibb eszközckkel legértékesebb tárgyakat. A »legművészibb eszköz.k« ná­ lunk — sajnos —( a (mostoha körülmények között nem so­ kat jelentenek. Előre nem le­ het tudni, hogy mit. A z »ahogyan« a film-művészetben is csak u t ó l a g derül k i . Előre csupán az »amit« lehet meg­ szabni, a tárgyat. A magyar filmet szabályozó felsőbb gon­ d o s k o d á s tehát itt áll a tárgyválasztás és tárgymegszállás problémája előtt. Milyen t á r g y a k a t e n g e d é ­ lyezzenek? Melyek az érté­ kesebb t á r g y a k ? Milyen szüzséket kell előnyben részesí­ teni? Ilyen és hasonló kérdé­ sek merülnek fel. A t á r g y >;értékes«, végy »értékíe!eni;< volta látszólag könnyen meg­ állapítható. Kétségtelennek tű­ nik, hogy p l . őseink honfog­ lalása értékesebb filmtárgy, mint az »Egy lajbi két slá­ ger* című sokat igérő szu­ perbohózat. Amint nyilván­ való, hogy Krisztus értéke­ sebb festészeti téma, mint egy köteg zöld spárga. De hogy­ ha Krisztust a falusi kontár festi meg azzal a szándékkal, hogy vallásosnak lássék, hogy megnyerje a plébános protek­ cióját, hogy így állást, helyet biztosítson magának, akkor a fenséges t á r g y művészietlen

giccsé, m é g hozzá tisztesség­ télen :zándékú giccsé válik. A köteg spárga pedig a M a ­ net tendenciamentes ecsetje segítségével halhatatlan kis műremekké nőhet. A honfog­

lalás, mint filmtárgy — ön­ m a g á b a n véve — nem biztosí­ ték semmire. H a egy film­ gyártó csaki azért választja ezt a nagy magyar témát, hogy vele protekciót, helyet, elsőbbséget, m ű t e r m e t bizto­ sítson magának, akkor úgy jár, mint a Krisztust festő falusi' kontár, Mejrt a m i mai filmlehetőségeink között eb­ ből a tárgyból alig is lehet más, mint giccs. Jó vagy rossz szándékú giccs.

Á téma megválasztása M i értékesebb t á r g y , a há­ zasságtörés, vagy a női szü­ zesség? Nem kétséges, hogy a női szüzesség regényét előbb engedélyezik, mint a házasságtörés destruktív szüzséjét. Csakhogy, ha Courts Mahler szirupba, mártott, se­ lyemszálból megköti a női szüzesség regényét, Flaubert pedig megírja a Bovarynét,, akkor mégis csak a házasság­ t ö r ő nő szomorú története vá­ lik értékes, ördkbecsű művé, a »Goldelse« pedig mintasze­ rű giccsé. Hogyha Hazafi V ' rai János, honfiúi rímmenést kapva agyondicsőíti a ma­ gyarságot, Berzsenyi pedig szemébe köpi fajtájának, hogy »rút szibariía váz«, akkor nem a fűzfapoéta nemes t á r g y a és magasztos tendenciája a hatóságilag t á m o g a t a n d ó m ű ­ vészet, hanem Berzsenyi fáj­ dalmasan ördk, tragikus ma­ gyar költészete. Kevés példából is megért­ hető, hogy a film világában szintén érvényes a régi mű­ vésze'i i g a z s á g : a (íárgyvá'asztás egymagában m é g nem ke­ zesség, hogy értékes műalko­ tás születik. A magasztos, a nemes és nemzetes t á r g y a k m é g nem garantálják, hogy

a megfilmesítőjüknek sikerül is a t á r g y h o z méltó filmet gyártani. Sőt a gyakorlat azt bizonyítja, hogy épp az ér­ tékes, a nagy tárgyakból csi­ nált filmjeink sikerülnek a legrosszabbul. Van t ö b b olyan régi magyar filmvígjáték, amely m é g ma is felújítható, de olyan »nagy« nemzeti, tör­ ténelmi, vallásos stb, filmünk nincs, melyet érdemes, vagy kivált szükséges lenne újra elővenni a lomtárból. Sajnos, nemzeti, vagy kulturális szem­ pontból értékes t á r g y a t be­ mutató filmjeink a legkcvésbbé szerencsés alkotások. Sem erkölcsi, sem .anyagi si­ kerük nem szokott lenni. E z az évtizedes balsiker mégis csak gondo kodóba kell ejtse a közvéleményt. M i az oka ennek a sajnálatos jelenség­ nek? A körülmények. Miért nem javítanak rajtuk! N e m lehet? A k k o r m i é r t erősza­ kolják mégis az ilyen Bérté­ kes tárgyú« filmeket? A gyár­ tók volnának hibásak? Lehe­ tetlen. Hiszen ' m e g á l l a p í t á s t nyert, hogy működésük ga­ rantálja a holnapi nagy ma­ gyar film megszületését. H o l fehát a hiba? Vagy nincs baj sehol sem?

Szabad, vagy irányított tárgyválaszfás? — Ezek után újból felve­ tődik a kérdés, hogy a film tárgyválasztása szabad le­ gyen-e, vagy irányított? F e l ­ sőbb fórum jelölje-^ k i a kí­ vánatos t á r g y a k a t és a meg­ filmesítés sorrendjét, vagy sem? A kérdésre feleljünk kérdéssel. M i lenne a ma­ gyar filmből, ha a t á r g y vá­ lasztás szabad anarchiává vál­ nék ? Szórakoztató nagyipar. Versenyfutás a közönségtet­ szés minél jövedelmezőbb el­ nyeréséért. K i tud ízesebb, csemegét, sikeresebb nyalánk, ságot, idegfeszítőbb detektív­

regényt, ravaszdibb erotikát adni a dédelgetett gyermek­ nek, a közönségnek? Nyilván az, aki a legjobb maszlagot szállítja. És ebben az ádáz versenyben elbukhat az, aki csak kenyérrel, hússal, egy­ szerű táplálékkal próbál ked­ veskedni az elkényeztetett kö­ zönség-gyermeknek. A kegyhajhászásnak ilyen vásári d á ridójában az eddigi módsze­ rekkel nem sikerült művészi rendet teremteni. M é g em­ beri rendet sem. Nem is si­ kerülhet.. Mert a tapasztalat mindig és mindenhol könyör­

telen következetességgel mu­ tatja a törvényt: előzetes cen­ zúra sohasem pótolhatja az utólagos felelőssé greyonást. Sőt. Növeli az utólagos fele­ lőtlenséget. A művészi élet — akárcsak a j o g i , vagy er­ kölcsi élet —, nem elégedhe­ tik meg a szándék, a terv megvizsgálásával és engedé­ lyezésével. A jogszolgálta­ t á s : a tettek, a tények vizsgá­ lata. A szándék, a terv leg­ feljebb m á s o d r a n g ú szempont, magyarázat, vagy enyhítő kö­ rülmény. Nem csak azt kell vizsgálni, hogy valaki mit akar csinálni és milyen szán­ dékkal, hanem azt, hogy tény­ legesen mit cselekedett, m i ­ lyen eredménnyel. M i lenne az emberi társadalomból, ha a j o g és igazság csak olyan szempontok szerint működ­ nék, mint a film világában? Tegyük fel, hogy egy társa­ ság meg akarná menteni egy falu szegény társadalmát és iebből a célból ipartelepet ala­ pít. A felsőbb g o n d o s k o d á s jóváhagyja a szándékot és a tervet. A vállalkozók elnyer­ ve a felsőbb áment, céljuk érdekében kitermelik a köz­ ség egész véderdejét. A vál­ lalkozásnak kezdeti sikere van, a rablógazdálkodás re­ mekül pénzel. Közben gyüle­ keznek a felhők, majd jön az első égszakadás és elsöpri az egész határt. Lehet, hogy az élelmes vállalkozók orrintya a vészt, megsokszorosított vagyonukat m á r régen .átmen­ tették biztosabb tájakra. Ment­ ségük lesz-e, hogy tervüket a felsőbbség engedélyezte, hogy a vállalkozás sok embernek adott kenyeret és hogy eleinte »sikere« volt? Valami ilyesmi történik most a filmgyártás világában. Elegendő művészi, kultúrpolitikai előrelátás nél­ kül, a fejlődés biztosítása, a jövőért való felelősségvállalás nélkül engedélyezzük a lát­ szólagos jó szándékot és jó tervet. A jó terv azután k i ­ vitelre kerül. M i ez a jó terv? Könnyen legyártható, kom­ mersz vígjáték, olcsó bohó­ zat, hazafi-veraijánosos hon­ mentő film, idegekre speku­ láló kémdráma, olcsó borzal• makra épített íalajgyökeres rémhistória és más efféle. Csak ritkán m á s . A vállalko­ zás j ó keresetet biztosít és »sikere« van. Mennél olcsóbb eszközckkel dolgozik, annál nagyobb. K i törődik vele,

hogy ez az öndícséretről i l ­ latosított, fizetett reklámtól és anyagilag érdekelt kritiká­ tól ünnepelt filmgyártás k i Üönti a közönségízlési, a m ű ­ vészetet felvevő képesség véd-

e r e j é t ? K i figyeli, hogy a lát­ határon gyülnek-e az égszakadás felhői? H o g y a vállal­ kozók nem iparkodnak-e m á r most átmenteni nyereségüket biztosabb vidékekre ?

A legjobb szórakozás a legértékesebb művészet Súlyos, jövőbe ágaskodó problémák ezek. Űgylátszik; a múlttal való kapcsolatok, az elburjánzott anyagi érdekkö­ zösségek, az adminisztráció fejletlensége, az egész áldat­ lan helyzet nem engedi az ál­ lapotok megváltoztatását. A világválság, a hjáborús fe­ szültség mindenre ad olcsó menlevelet. »A közönség szó­ rakozni akar«, mondja a g y á r ­ tó, aki fél, hogyha""értékesebD valamit kellene teremteni, hja marosan kiderülne, hogy ő csak bóvli-áru termelésére ké­ pes. A közönség szórakozni akar? Szórakoztassuk. A leg­ jobb, l e g r a g y o g ó b b szórako­ zás egyúttal a legjobb, leg­ értékesebb művészet. A világ legjobb mulattatói: Aristophanes, Plautus, Shakespeare, Moliére ős a többiek. Van fo­ galma filmeseinknek, hogy mennyivel nagyobb »gyakorlaíi« sikere volt Ariatophe;nesnek, vagy a Lope de Veganak a maga idejében? A mai N é m e t o r s z á g legnagyobb anyagi és erkölcsi sikere: a klasszikus spanyol vgíjáték. Biztos az, hogy a szórakozni akaró, magyar közönségnek csak az «Egy kombiné, két papucs« és efféle filmgyönyö­ rök kellenek és tiltakoznék! ellene, ha Kisfaludy, Szigli­ geti, Csiky, Szigeti vígjáté­ kaiból, vagy legalább hasonló értékű mai tárgyakból csinál­ nának nekik filmet? Vagy anyagi érdek kívánja, hogy csak verejtékezve, társasán összemesterkéit film-bohózato­ kat g y á r t s u n k ? Milyen elmé­ let, vagy gyakorlat meri áU lítani, hogy a problémamentes bohózat jobb szórakozás, jobb üzlet, mint a művészi becsű k o m é d i a ? K i állítja, mire hi­ vatkozva, hogy a hazafi-Veraijánosos magyar tendenciafilm az egyedül üdvözítő, a berzsepyis, hibánkat is feltáró, bajainkat ostorozó értékes ma­ gyar rilmtárgy pedig szükség­ kép destruktív és hivatalból üldözendő ? A t á r g y és a tendencia k é r d.ése — sajnos — annyira bo­ nyolult, annyi szempontból való megvilágítást kívánna, hogy részletezésére egész könyv terjedelme sem' elég. Tanácsos tehát összefoglalni

azokat a szempontokat, . ame­ lyek — külföldön és nálunk — tanaszía atok, eredmények, általános érvényű művészeti és művelődési törvényszerű­ ségek alapján önmaguktól adódnak. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a szempontok nem lehetnek egyéniek, de kon1

junktúra szempontok sem. Mert a film kollektív munka eredménye, nagy emberi kö­ zösségnek szól. És hosszúle­ járatú üzlet! Legalább másfél­ két év az üzlet folyama ak­ kor is, ha a g y á r t o t t termék olyan kérészéletű film, mely­ nek m a r a d a n d ó becsű művé­ szethez, nemzeti kultúrához semmi köze sincs. Tehát a film új szempontjai — a jö­ vő nevében — aligha tűrik rríeg az egyéni érdek túlhajtását, sem a konjunktúra pa­ lástjába bújó zsarnokosko­ dás!,

Arányosság mindenekelőtt — A z első szempont, mely nálunk eddig m i n d i g figyel­ men kívül maradt: a műfa­ jok arányosítása. Minden filmiműfaj csak a nemzeti kultúra érdekeit szem előtt . tartó arányban foglalhat helyet az egyetemes magyar filmgyár­ tásban. Lehetetlvn, hogy a filmjeink óriási többsége kommersz-vígjáték legyen! M i t -szólna a kultúra p l . olyan Nemzeti Színházhoz, amiely m ű s o r á t műfaji szempontból ú g y állítaná össze, m i i t ahogy a magyar filmé szokott k i ­ alakulni? Botrány lenne be­ lőle! Pedig a színház közön­ sége ezredrésze sincs a film­ csodára éhes magyar milliók­ nak! A színház egészséges arányban kell adjon klassziku­ sokat, külföldit és magyart, régit és modernet, vígjátékot és tragédiát. A film világá­ ban nincs ilyen arány, nincs tnérték, a félszáz magyar film összetételét műfaji szempon­ tok nem irányítják. Ennek gyászos következményei nyil­ vánvalók. H a bizonyos számú gyártási lehetőség műfajhoz volna kötve, akkor p l . csök-

,

kenne a nyakló nélkül való felelőtlen bohózatgyártás, a magyar filmprodukció leg­ újabb rákfenéje. A film-mű­ fajok szabad anarchiája miatt az a helyzet, hogy egy-két, évek óta kizárólag bóvli-bo­ hózatot te.-meló cég, mint ».régl gyártó« érdemeire, sszerzett jogairax hivatkozva, intrikáliják el a gyártási lehetőségét azoktól, akik ugyanazzal a technikai apparátussal, ugyan­ olyan üzleti és ipari garan­ ciákkal esetleg jobbat, tisztes­ ségesebb művészetet szeretné­ nek gyártani. M a ú g y látszik, hogy a »Com-com oom« című operett, vagy »Slicces a bu­ gyogom*, esetleg a S>DÍlis família« és m á s efféle remek témák előbb valósulhatnak meg a filmen, mint, mondjuk Szigligeti Liliomfija, Tamási Áron Vitéz lélek-je és a ma­ gyar téma-őserdő ezer nagy­ szerű értéke. Tehát igenis ren­ ddel, arányt, harmóniát kell itt teremteni műfaji szempont­ ból. ; E z igazán megvalósít­ ható; m é g a »régi gyártók* érdekeinek sérelme nélkül is! J

A film ne legyen újság vagy politika A második szemiporít a ten­ dencia kérdése. A z Aischylos »Perzsák«-jának, az Aristophanes »Lovagok«-jának, a Schiller »Tell Vilmosá«-nak, Katona »Bánk bán«-nak ten­ denciája nem művészietlen. Ellenben művészietlen törek­ vés az a (minden multat, min­ den szent h a g y o m á n y t meg­ csúfoló túlbuzgóság, amelylyel előzetes »meggondolások« alapján kivesszük a magyar filmből mindazt, ami m é g szo­ ciális tartalom, közszellemet munkáló t e r e m t ő gondolat, társadalmi hibákat kifigurá­ zó, ostorozó, javító szatíra. M i marad? Problémátlanság.

Semleges, nemzetközi monda­ nivaló. Tartalmatlan, magta­ lan komédia. A z ilyen ielőzetes g o n d o s k o d á s a magyar film sterilizálását jelenti. A gylártó létérdeke, hogy szüzséjét, for­ gatókönyvét »kifogástalanná« tegye, vagyis — csírátlanítsa. E z a kiherélés — ú g y látszik — biztosítja a t á r g y , A mon­ danivaló veszélytelenségét — tehát engedélyezését is. A ma­ gyar film t á r g y és tendencia szempontjából így két vég­ let közt t á n t o r o g : a pillanat­ nyilag időszerű politikai programmot trombitáló engedé­ lyezett propaganda és a tel­ jes t a r t a l m a t l a n s á g között.

Nehéz eldönteni, mi kár­ t é k o n y a b b : az erőszakólt ten­ dencia, vagy a teljes problé­ mátlanság. Üzletileg az utób­ bi. A tendencia-film nagy koc­ kázattal jár, mert sodródó időkben a folytonos változás elsöpörheti a ma m é g kívá­ natos tendenciát. Legfeljebb a közpénzekből készült propa gandafi'mek függetleníthetik magukat a holnap bekövetkez­ hető anyagi csődtől. A z er­ kölcsi felelősség vállaliásától sohasem. Dehát szükséges-e egyáltalán a politikai időjá­ rás szeszélyeinek alávetett ten­ dencia-filmek g y á r t á s a ? H i ­ szen annyi örök emberi és sorsszerűén magyar t á r g y vár m e g m u t a t á s r a ! Annyi az érté­ kes t á r g y , annyi nemes ten­ dencia, ami holpap is érvé­ nyes, aminek megfilmesítése nem kockázatos! Miért nem ezeket ragadjuk üstökön. A z ú j s á g , a politika pillanatnyi jelszavakból él, a , f i l m , mely csak hosszú hónapok múlva kerül a közönség elé, ne akar­ jon újság, "vagy politika len­ ni. Akarjon rnűvíszet lenni, hiszen, úgyis ez a vágyálma! H a pedig művészet akar len­ ni, lényének művészi részét a művészet törvényei és szabá­ lyai irányítsák. Ne higyjék a igyártók és a film sorsintézői, hogy a filmművészet számá­ ra új normákat lehet »gründolni«, se azt, hogy a művé­ szet nem egyeztethető össze az üzlettel. H a van a művé­ szet történetének gyakorlati tanulsága, úgy ez az: a ma­ radandó értékre t ö r ő műal­ kotás jobb, biztosabb, t a r t ó ­ sabb üzlet, mint a fél-, vagy álművészet 1

G Y 1 M E S Y KÁS^S B E V O ­ N U L T . Lapunk munkatársa Gyimesy Kásás E r n ő mult hét folyamán katonai szolgá­ latra bevonult. A kiadóhiva­ tali belső teendőket helyettese végzi. ŐSKERESZTÉNY mozigcpész ü z e m v e z e t ő gyakor­ lattal á l l á s t keres. C í m : Provics Antal, Kiskunmajsa, Szent E r z s é b e t - u . 51. Ő S K E R E S Z T É N Y , 20 éves . gyakorlattal üzletszerzői á l l á s t v á l l a l . Pozsgay J ó ­ zsef (Schenkengel). Szíves megkereséseket XI., F a d rusz-u. 15. s z á m a l á k é ­ rek. T e l e l ö n : 256—999.

Komoly, nagy szerepeket és egy kis Kamarást

kíván

magának

a Vígszínház új tagja: Kamarás Gyula, aki boldog, hogy ismét Pesten van kább udvariasságból szoktuk Hosszabb idő ó t a nem lá­ mondani, mint meggyőződés­ tott ismerősét az ember rend­ ből, hiszen — nőkről van szó szerint valami fürkésző kiván— Istenem, legyenek vele bol­ csisággalteli szemekkel üdvöz­ dogabbak . . . ! li az első találkozáskor. Meny­ nyiben változott m é g a Triilső Kamarás Gyulával is ilyen szempontjából? Hízott-e, fo­ vizsgáló tekintettel fogtam ke­ gyott-e? Szépült-e, csúnyultzet. Amikor két evvel ezelőtt e? És így t o v á b b ! megvált Budapesttől, talán Az első kézfogás után egy kamaszosabb volt. K i s bajuszt lépést visszalépünk, tetőtőlviselt, ami' komolykodó egye­ talp'g végignézzük ismerősün­ temista külsőt kölcsönzött ne­ ket. . . azután kimondjuk a , ki. M o s t ? , D e minek dicsér­ •szentenciát: vde megváltoztál jünk valakit? Minek állítsuk, öregemn., vagy wlyan vagy hogv í'gy bajusz nélkül jobb, mint a~előtt«, vagy y>asszoigazibb »'kamarásabb«. Egy ir ott ön szebb, mint valahai biztos: előnyére, mégpedig igaz, hogy ezt az utóbbi ' nagv előnyére vitt a két éves véleményt, nagyon sokszor invidéki s-:inészke.nyér.

Mindent elölről kell kezdenem Itt ül velem szemben a szerkesztőségi asztalnál, én kérdezek, ő felel. A téma terp ' é í z e ' e e i vígszínházi szerző­ dése; Már nagyon vágytam Bu­ dapest után, mondja. A Dunapartot, a Gellérthegyet és minden utcát, ahol azelőtt jártam, ú g v fi'dvözlök most, in int a legkedvesebb hozzámtartozómat. Tulajdonkénen én a Vígszínházhoz visszajöttem, mert két évvel ezelőtt, ami­ kor a színház elengedett, azZal távoztam, hogv ismét igényt tartanak rám. Hegedűs Tibor, aki az igeretet tette, nem fe­ lejtett él. Sajnos minderit új-

ra és elölről kell kezdenem. Bárcsak ott folytathatnám' ahol abbahagytam, két évvel ezelőtt. De nem félek az új­ rakezdéstől. Gondolatban lelkemre öle­ lem ezekért a szavakért ezt a fiatal, de máris nagy tanasztalatokkal rendelkező, jónevű, élvonalbeli szí­ nészt, aki közel tíz évvel ez­ előtt végezte a színiakadémiát. O l v nagynevű tanároktól sa­ játította el a színművészet mikéntiét, m i i t Odr<> Árnád, Kiss Ferenc és a többiek. Bátor, magabízó szavak ezek. amelyek magukban hor­ dozzák az elkövetkezendő si­ kert.

Büszke vagyok vidéki multamra Az iskola elvégzése u t á n h á r o m évig' Debrecenben d o l ­ gozott Kamarás Gyula a >:g"akor)'atos-s í'nétzké nzö« Horváth.Árpádnál, Kiss Fe­ renc tanácsára ment vidékre akkor s amint ő mondja: — Nem bántam meg. Sőt büszke vagyok vidéki mul­ tamra. A mostani nagyik is maid mind vidéken kezdték s talán éppen ezért lettek "na­ gyok. Kétségkívül egy fiatal kez­ dő színésznek jobb iskolája nem is lehet ezen a pályán, mint egy p á r éves vidéki szí­ nészélet. Azt a sok benyo­ mást, amit ilyenkor egy fiatal lélek telve pályája iránti sze­ retettől, a gyakran változó f i ­ gurális alakítások közben sze­ rez, nem pótolhatja semmi mással és nem szerezheti meg a főváros nagy színpadain. A fiatal színészember lelke olyan mint a viaszk, puha, formálható és a z - é l e s szem­ mel ellesett életmegnyilvánu­ lások lenyomatokat nagynak benne, ezek azok a tanasz­ talatok, amelyeket életének későbbi a r o m á s a i n szerepalay

!

kí+ásoknál felhasználhat. M i ­ nél jobban tudi'a m a g á t be­ leélni a való élet kénmásába annál művészibbet alkot. A vidéki* szerenlés más szemoontból is i ó t tesz,, mert ,a kezdő színész a változó' szereneken keresztül Valóság­ gal tíira tanul járni, kezeit használni é s . levegőt szívni a színpadon, t>mozgási-rutint''szerez. — Mintegy önmagát, színé­ szi képességeit találta meg vidéken az enber — folytatja Kamarás Gyula, amikor vele a fentebbi sorokban p a p í r r a vetett gondolatokról beszél­ getek. Akkor érzi. meg' a szí­ nész, hogv tulaidnnkénen mer lyik szerep való igazán neki. — Debrecenből amtán fel­ kerültél Pestre? — Igen. Két évig voltam a Vígszínháznál, majd Táray Ferenc levitt Kolozsvárra, ahol engem ért az a megtisz­ teltetés, hogy a porából újjá élemedett kolozsvári színház­ ban ét mondhattam el az első magyar szavakat: y>Lenni> vagy nem lennU.

— Hogy-hogy? — U g y , hogy épfön a Hamdetet adták elő a kolozsvári színpadon, amikor a románok, megszakították az előadást és beszüntettek a magyar színház további működését. A romá­ nok akkor vágták ketté áz 'előadást, amikor a Hamletet játszó színész ezekéit a szava­ kat m o n d o t t a : »lenni, vagy

Kolozsvár

nem akart elengedni

— De azért jól érezted ma­ gad Kolozsváron, bármennyiis vágytál Pest után? — H á t hogyne. Boldog voltam Kolozsváron. A z ot­ tani közönség is megszeretett. Bizonyítja az a rengeteg le­ vél, amelyet kaptam. Nem akartak elengedni semmi áron. Kölcsönösen, szeretettel gondolunk e g y m á s r a vissza: Kolozsvár és én. H a csak mód adódik rá m i n d é g lemegyek oda vendégszerepelni. A beszélgetés ötletszerűen folyik tovább. A filmről, a magvar filmgyártásról és mi­ egyebekről diskurálva szőjjük a beszéd fonalát. — Márcsak azért is akar­ tam felkerülni Pestre, hogy közelebb legyek a filmhez. Kolozsváron el voltam zár­ va ettől a /ehetőségtől. Két év alatt mindössze két film­ ben j á t s z o t t a m : a y>Oyáv--'ságK-ban és a »/Césők<-ben. A színház csak a legnagyobb áldozatok árán engedhetett el ezekre a filmkirándulásokra. Köszönet illeti Kemény báró urat és Mihályfy E r n ő t ezért. — Miiven szere ne kel sze­ retnél a filmnél alakítani? — Drámai figurákat aka­ rok. Klasszikus é'iéká sze­ repeket. Olyan alakításokat szeretnék nyújtani, hogy a közönség azt mondja: »« Kamarás, ez eay fő színészin — ez ielentené nálam a n é p ­ szerűséget, nem az, hogy p á r kislánv autogrammot kér tő­ lem. Nem. akarok - beskatulyá­ zott ember lenni a színinál án ' g y szeretném magam.it is elképzelni hogyha az em­ berek megnéz"ek. ne Kamarás Gyulát lássák a szerenben, hanem a szerenben életrekelő személvt mint ahogyan nem Págert látjuk a »Andr^sba."«-hm, hanem a húsból és vérből való Kovácsot és Andrást. A filmgyártásunkra terelő­ dik a szó. M a , amikor min­ denki kritikával illeti a ma­ gyar filmlet, a hivatott szak­ embertől kezdve a kőbányai sörgyárak valamelyik sörki­ r

T

nem lenni'!« A közönség he­ lyéről felugrálva kórusban k i ­ áltotta akkor: lenni, lenni, lenni.. . — Két évvel ezelőtt pedig a színház megnyitó előadásán ugyanennél a jelenetnél foly­ tattuk a Hamletet és én mondottam elsőnek az is­ mét m a g y a r r á ' váltó színpa­ don: »ienní, vagy nem lenni!«

h o r d ó kocsisáig, nem érdek­ telen annak a véleménye, aki [épen a film miatt hagyta ott az országnak Budapest után egyik legnívósabb — ha ugyan nem előz meg néhánv pesti színpadot is, — színhá­ zát. Kamarás Gyula azonban szűkszavú feleleteket ad, vé­ gül is a következő mondat­ ban sűríti össze mondaniva­ lóját: — A filmnek el kell jutnia 'oda, ahol a színház áll. — Távolabbi tervei a jö­ vőre nézve? — Színházi vonalon jó sze­ repek eljátszása és hiszem,, hogy ez sikerülni fog. M e g vagvok arról győződve, hogy a Vígszínház ú g y fog foglal­ k o z a t n i , ahogyan várom. Más téren pedig, miután m á r si­ került most lakást »alapítanom«, ezután, ha í n é g lesz arra is az anyagi bázis, ak­ kor családot is fogok »alapítaniu. A feleségemmel e g y ü t t a legnagyobb vágyunk, hogy necsak ketten, hanem hárman legyünk .. . Szívből kívánjuk kedves olvasóinkkal együtt, hogy Ka­ marás Gyula és felesége: S/vő Mária vágya m i n é l hamarabb teljesüljön . . . Csonté Menyhért

MAGYAR MOZGÓFÉNYKÉPGÉPKEZELÖK ORSZÁGOS

EGYESÜLETE

mint az á'lami munkaközvetítő hivatal hat e n > megbízottja DÍJTALANUL KÖZVETÍT SZAKAVATOTT

GÉPÉSZEKET

állandó alkalmazásra és kisegíté­ sekre úgy helyben, mint vidéken. Budapest, VIII., Népszinbáz-u. 19. Teleion: 337 598 Hivatalos órák: 1—3-ig Hivatalos órák ntín Tálra mozgó

U • II • ' • 1

Egy csókért. Irta: Johanna Sibelius Rendezte: Waschneck Zene: Werner Eisbrinner F ő s z e r e p l ő k : Kari Ludwig 'Diehl, Anna Dammann, Hans Söhnker, Ottó Qebühr Beszél: németül Hossza: 2 / 2 5 méter Készítette: UFA Bemutatta: Uránia, július 19. Novella filmben elbeszélve. E z a megállapítás illik leg­ jobban erre a német film­ alkotásra. Annak ellenére, 'hogy jó szereplők játsszák a film figuráit, a kiállítás is tetszetős, a rendezés szintén kifogástalannak m o n d h a t ó és s z é p külső felvételek teszik változatossá, mégis közömbös 'érzéssel hagyja el az ember tslőadás után a színház néző­ terét. Helyenkint izgalmas szí­ nezetet vesz fel a t ö r t é n e t , de ennél semmi t ö b b e t nem nyújt. A középszerű irodal­ m i filmek sorába való. K a r i n asszony egy lakatlan sziget miellett nyaral és innen vitorlázik át a szigetre füröd­ n i . Itt találkozik egy férfivel, a k i szintén m a g á n y b a n ' tölti s z a b a d s á g á t . A közbejött v i ­ har miatt az asszony nem tud visszamenni lakására és e g y ü t t "tölti az éjszakát a férfivel egy gazdátlan partmenti nya­ r a l ó b a n . A férfi be akart mu­ tatkozni, de a nő ezt nem en­ gedi. M á s n a p reggel Karin búcsú nélkül eltávozik az alvó férfi mellől, aki azután hiába ke­ resi a n ő t a szigeten. Kundsen ezredest egy dra­ gonyos ezred parancsnokává nevezik k i Ilyen minőségben a d estélyt, amelyre hivatalo­ sak törzstisztjei is. Ezen az •estélyen látja viszont egymást a nő és a férji ismét. A n ő : Karin asszony, az ezredes fe­ lesége, a férfi: Nyborg kapi­ tány, aki az ezred egyik leg­ jobb tisztje. A z egy év u t á n újra meg­ t a l á l t asszonyt, a kapitány, visszautasító magatartásával megsérti, gondolván, hogy
•

*

A z asszony a kapitány h i ­ d e g s é g é t látva, egyre jobban

igyötrődik viszonzatlan szerel­ mének tudata alatt. Egyszer azonban sikerül kettesben maradnia a kapitánnyal, aki bevallja szerelmét az asszony­ nak, de egyben feltárja lehe­ tetlen helyzetét. A bajtársa és felettese feleségét szereti. A z ezredes k é r d ő r e vonja feleségét amiatt, hogy kettesben látták a kapitánnyal. A z asszony m á r azon a ponton van, hogy megmondja az u r á ­ nak, hogy szereti a k a p i t á n y t . A z ezredesnek el kell utazjni. Amikor ezt a feleségével tudatja, az asszony elérke­ zettnek l á t j a az időt, hogy tisztázza férje előtt eltitkolt Szerelmét. A férfi katonás ön­ fegyelemmel elnyomja lelke fájdalmát. Felelősségre vonja a kapitányt, akitől elégtételt követel.

i A párbaj csak az ezredes hazajövetele u t á n esedékes. A kapitány felettesével t ö r t é n t jelenete után búcsú nélkül eljutazik a fővárosba. A z aszszony most m á r nem t ö r ő d i k (mással, csak a szerelmével és a kapitány titán utazik. A z asszony véletlen folytán tudoímást szerez a készülő p á r b a j ­ ról, a kapitánynak azonban nem szól erről, hanem azon­ nal visszamegy férjéhez, aki iszintén ' akkor érkezik haza iutazásábóí'. A z asszony őszinítén elmondja, hogy találko­ zott a kapitánnyal egy év előtt, aki nem tudta, hogy ezredesének feleségével töl­ t ö t t e az éjszakát. A bűnös egyedül ő : az asszony. Kundsen mugtudja az igazsá­ got, hajlandó elválni feleségéftől a kapitány javára, de most taár az asszony utasítja viszsza ezt. Mindkét férfi életé­ ből e l t á v o z i k . . . * ; A z ezredes hivatja a kapi­ tányt. Visszavonja a párbajt és egy kézfogásban pecsételik meg az örök katona-bajtársiasságot. A cselekményt külön bírálni felesleges. Három ember egyéni t r a g é d i á j a , iéppen annyi valószínűtlen véletlenek sorozatával, mint amennyire

az élet maga is csinál fejete­ t e j é r e állított helyzeteket két ember életében. Anna Damann, az asszony szerepében kifogástalanul játssza el fel­ adatát. . Érdekes, majdnem csúnya arcú n ő , ez azonban csak ritkán hat kényelmetle­ n ü l , ilyenkor is i n k á b b a rossz fényképezés miatt. K a r i L u d ­ w i g Diehlnek nincs nagy sze­ repe. Otthonosan mozog ben­ ne, b á r a szerepet n e m e g é ­ szen az alakjára szabták. Hans /Söhnker azt csinálja, amit a forgatókönyv előír. E g y j ó , igazán j ó jelenete van: a pá­ lyaudvaron, amikor a nő' vég­ érvényesen elmegy tőle. (Kü­ lönben ebben Anna Damann is kitűnő!) Söhnkertöl már l á t t u n k jobb alakítást is. O t t ó \Gebiihr t á l a l n á a finom hu­ mort, sajnos erre nincs le­ hetőség.

Kissé vontatott kamarajá­ ték. Nincs benne, lendület. A rendezésben ú g y , ahogy van, nincs hiba, de nincs fantázia sem! A film kiállítása első­ rendű, de ezzel m é g egy f i l m sem menekült tniegj a b u k á s t ó l . A fényképezés semmi újat ;nem hoz, gyönyörűek a ten­ g e r i felvételek, szép a lovag­ ias és j ó a pályaudvari b ú ­ csújelenet. Különben a forga­ tás, beállítás szokatlanul ala­ csonyabb nívón mozog, mint általában a német filmeknél van. A hang kifogástalan. N a ­ gyon szépen beszél Anna Da­ mann! A zene j ó kísérője a jcselekmiénynek. Tökéletes összhangban van a film t ö r ­ ténetének lelki motívumaival. Összegezve: nyár van és egy jól hűtött moziban fó idő­ töltést nyújt a film. Cs.

M.

Az élet megy tovább . Rendezte: Anders Hendricksson. Zene: Eric hars Larsson. P r o d u k c i ó : Terra Film, Stockholm. Forgalombahozza: Koncz Film. Hossza: 2271 m. Beszél: svédül. Magyar s z ö v e g : Eajthay Károly. C e n z ú r a : felüli. Főszereplők: Aino Taube, Edvin Adotphsson, Anders Hendricksson. Bemutatta: Deák; Kaszinó, i H a a M a g y a r o r s z á g o n bemutatt bel- és külföldi f i l ­ mekből »biennálé«-t rendezéiének nálunk a magyar ízlés­ nek megfelelően, egész é r d e ­ kes sorrend alakúina ki. Ezek között a filmek között két­ ségkívül különleges és jelen­ t ő s helyet kapnának a svéd filmek. Az idény svéd filmjei közül éz a film új színészekkel gaz­ d a g í t o t t a azt a mondanival/t, amiből eddig többször is íze­ lítőt kaptunk. A meseszövés konstrukciója nem éppen keresetlen esnem találunk elég indokot arra teem, hogy a svéd hóvilág rajongói az afrikai homok­ sivatag átkos forróságában keressék megélhetésüket. KüJönlegessége a filmnek, hogy a svédek köztudomású nyuIgodtságával ellentétben az érzelmeskedésnek olyan terüle­ teire t é r , ' ami már-már s ú ­ rolja a giccs határát. Szerep­ csere mértéktartás van a ren­ dezőben és így a darab egyensályban marad. (A film hangulatában, a rendező ér-

|zelmi felfogásában a »Késö« 'és a »Férfihüség« c. magyar filmek jutnak eszünkbe.) \ A p a és fiú között ha van is mélyebb érzelmi momentum, ez t ö b b férfiassággal szokott m e g n y i l v á n u l n i , mint amit a rendező, különösen a film vége J e l é — felsorakoztat. A z ünnepelt svéd t u d ó s ­ m é r n ö k hazaérkezik afrikai megbízásából, de betegsége mellett régen nem látott fia Utáni vágy is havas hazájába vezeti. A z otthon környezeté­ ben gyorsan t á p r a áll s megemberesedett fiát örömmel látja viszont. A j ó kiállású fiatalembert elkényezteti az anyagi jólét és gazdag any­ jának majomszeretete. A höl•gyek is örömmel csiripelik körül. Ilyen elkényeztetettség 'mellett viszont lemarad a fér­ fias t u l a j d o n s á g o k legszeb­ bike: a hivatástudat és mun­ kaszeretet. Mindez 1 eginkább jannak t u d h a t ó be, hogy az — alapjában véve nemes érzésű fiú — neveléséből hiányzott az erélyes apai kéz. Menyaszszonyjelöltje képviseli mel­ lette a komolyságot, aki egy nagy könyvtár tisztviselőnő­ je. A papa azonban túlfiatal és túlérdekes apósjelöltnek s a bizalmas családi trióból jegyre intenzívebben fejlődik k i az összetartozás, de m á s megosztásban, mint ahogyan az ismeretség indult. Az afrika-utazó m é r n ö k b e halálosan beleszeret a leány s végtelenül mély szerelem fejlődik ki kettőjük között. A férfi — a hangzatos ün­ neplések ellenére — sem k é -

w

pes hazájában állást kapni, í g y a házasság megalapításá­ r a hiányzik a megfelelő anya­ gi bázis. A fonák helyzetből fia próbálja megmenteni, de nem saját munkája révén, hanem anyja vagyonából. Ön­ érzetes férfi ezt nem fogad­ hat/a el. Időközben Afriká­ ban szerzett maláriája kiújul s most m á r emiatt sem köt­ heti m a g á h o z a fiatal terem­ t é s életét. "A szerelemtől való búcsú m é g fájdalmasabb, mint az életből való távozás s jegyeden orvosságnak a min­ dent feledtető Szahara ho­ mokja ígérkezik. A z induló vonat ajtajánál esik össze, hogy búcsút vegyen szere­ lemtől, hazától, é l e t t ő l . . . . A rendező nemcsak képek­ ben, hanem érzel embelileg is komoly m u n k á t végzett. A z afrikai részek most a h á b o r ú derekán .valószínűtlenül' fiat(hak, a svédországi »sémleges hangu!at« lehetőségei pedig nincsenek kihasználva. InJtább a szoba falai között pe­ regnek le a jelenetek, me­ lyekben a komoly férfi és fiatal ttö halálos nagy szerel­

me megrázó erővel van min­ den részletében megjátszva és rendezve. A fűmnek ezek­ re a részleteire ráillik a »felejthetetlen« jelző is. A női főszereplő (Aino Taube) pá­ ratlanul érdekes t í p u s és já­ tékstílusa is egyedülálló. M o n ­ danivalóját a film legklaszszikusabb nyelvén tudja elImondani. E d v i n Adolphsson 'megjelenésében szimpatikus (az olasz Amadeo Nazzarira emlékeztet), komoly játékstí­ lusa nemesyeretű és illuziótkeltő. . A többi szereplő be­ jállítása elüt a megszokott tí­

pusoktól (orvos, inas), azon­ ban valószínűleg eredeti mó­ don svéd. Az o p e r a t ő r — kinek nevét, sajnos, nem tudjuk — a fényképezés terén néhány egészen különleges meglátás­ sal kedveskedik a szakértők­ nek is. Kifejező ereje merész. E g y i k párjelenetnél, a kép­ t é r centrumában hagyja a be­ szélőt, viszont a p a r t n e r é t (apa és fiú jelenetében) de­ rékben metszi és így az elő­ térbe komponált alak sejtelmessége sokkal jobban fejezi ki a mondanivalót. A rendező

BEMUTATÓFILMSZÍNHÁZAK ÁTRIUM CORVIN DEÁK FORUM KASZINÓ KORZÓ NEMZETI A P O L L Ó OMNIA RADIUS SCALA SZITTYA URÁNIA

Orientexpress Lázadó férj Orientexpress Ragaszkodom a szerel, Orientexpress Asszony a katedrán Ingovány foglya Nyáii szünet Carmela Áruló nyom Minta férj Egy csókért -

MŰSORA

VII. VII. Víl. VI. Víl. Víl. VII.

23-tól 9-től 22-tól 16-tól 22-tól 19-től 19-től

UFA Budapest UFA Kokas UFA UFA Esperia

VII. VII. VII. VII.

1-től 19-től 10-től 19-tól

Esperia

1 t 1 M.F. I. UFA

Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság által engedélyezett filmek C s e r e s z n y e v i r á g (Joshiwara) (Hun­ nia) hangos d r á m a 5 f e l v o n á s b a n , a L u x és P.athé filmgyárakban 1938, é v b e n k é s z ü l t , 2G02 m . h o s s z ú m o z g ó ­ fényképet. 4 Utazás a világ körül 1/43. c í m ű A k í g y ó k élete a l c í m ű (Aus dem L é b e n der Schlangen) ( P a n n ó n i a f i l m l a b o r a ­ t ó r i u m ) hangos i s m e r e t t e r j e s z t ő 1 fel­ v o n á s b a n , a Cabinet f i l m g y á r b á n 193Ő. é v b e n k é s z ü l t , 112 m h o s s z ú , A bronz s z i m f ó n i á j a ( K o v á c s Gusz-í táv) hangos i s m e r e t t e r j e s z t ő 1 felvon n á s b a n , a K o v á c s és F a l u d i filmlabo-; r a t ó r i u m b a n 1940. é v b e n k é s z ü l t , 418 m hosszú. B e s z é l ő kövek városa ( K o v á c s Gusz­ táv) hangos i s m e r e t t e r j e s z t ő 1 felvon n á s b a n . a K o v á c s és F a l u d i f i l m l a b o ­ r a t ó r i u m b a n 1939. é v b e n k é s z ü l t . 395 m hosszú. U F A világhíradó 193. sz. n é m e t be­ s z é d d e l (Auslandstonwoche N r . 193. deutsch gesproch ( U F A ) hangos r i ­ port 1 felvonásban, az Universum f i l m g y á r b a n 1943. é v b e n k é s z ü l t , 356 m hosszú Sarajevo (Hunnia) hangos d r á m a 5 felvonásban, a Hunpia filmgyárban 1940. é v b e n k é s z ü l t . 2361 m h o s s z ú Semmi sem vész kárba ( N u l l a s i distrugge) ( T a m á s y József) hangos r i ­ port. 1 felvonásban, a S A I N C O M film­ g y á r b a n 1941. é v b e n k é s z ü l t . 345 m h o s s z ú mozgófényképekel.

N y i l v á n o s előadásra alkalmasnak ta­ lálta és a m o z g ó f é n y k é p ü z e m e k b e n a magyar n y e l v ű m o z g ó f é n y k é p e k k ö ­ telező bemutatására előírt a r á n y s z á m ­ ba b e s z á m í t h a i ó n á k minősítette: í Ragaszkodom a szerelemhez (Bal o g h n é K o k a s K l á r a ) hangos vígjáték 4 felvonásban^ a Hunnia filmgyárban 1943. é v b e n készült^,2375 m h o s s z ú f i l ­ met mint Magyarországon készült, ma­ gyar n y e l v ű mozgófényképet. N y i l v á n o s előadásra alkalmasnak ta­ lálta: Régi szép idők (Pat & Patachon) (Balogh film) hangos v í g j á t é k 5 fel­ vonásban, a Palládium filmgyárban' 1941. é v b e n k é s z ü l t , 2671 m." h o s s z ú i Képek orvcsa ( K o v á c s G u s z t á v ) h a n ­ gos i s m e r e t t e r j e s z t ő 1 f e l v o n á s b a n , a Kovács Gusztáv f i l m l a b o r a t ó r i u m b a n 1939. é v b e n készült, 418 m. h o s s z ú , V a r i e t é csillagai (Stúdió) hangos d r á Ina 4 f e l v o n á s b a n , a H u n n i a filmjg y á r b a n 1938. é v b e n k é s z ü l t , 2356 m . hosszú. Magyar ©stehetségek ( K o v á c s Gusz­ láv) hangos kultúrfilmj 1 f e l v o n á s b a n , a Kovács Gusztáv filmlaboratóriumban 1938. é v b e n k é s z ü l t , 430 m . h o s s z ú , Julolta ( K o v á c s G u s z t á v ) hangos k u i ­ l ú r f i l m 1 felvonásban^ a Svensk F i l m i n d u s t r i f i l m g y á r b a n 1938. é v b e n k é ­ szült, 273 m. h o s s z ú , Stockholm Észak Velencéje (Nordens Vénedig) ( K o v á c s G u s z t á v ) hangos k u l -

és o p e r a t ő r nagyon jól tudja,, hogyha p l . egy s p o r t o l ó alak keze , vagy a lába kívül ma(rad a képtéren, úgy a moz­ gás kifejezése erőteljesebb,, ínintha a teljes alakot fényké­ pezi. Miután az apa és fiú dialógjában az apa arca (hiányzik a képről, annak kife­ jezési módja fantáziánkra van bízva. Néhány kettős premierplan és szerelmi jelenet is felejthetetlenül van fényké­ pezve. A magyar feliratozás, is kifogástalanul j ó és gondos imunka. A téma ilyen erkölcsi felfogásban szokatlanul me­ rész, de emberileg é r t h e t ő es elfogadható s h a t á r o z o t t ízet ad a filmnek. A »Mafgyarország« c. napilap a ^kö­ zelmúltban jegyezte meg jegyik cikkében, hogy a kül­ földi filmek elbírálásánál ha­ tóságaink is elnézőbbek és magyar viszonylatban aligha nyílt volna lehetőség h a s o n l ó felfogás érvényesítésére. Pe­ tiig a film a merészség á l ­ tal feltétlenül nyert, mert művészi. (Qy. K. E.),

t ú r f i l m 1 ' f e l v o n á s b a n , az A . B . E u r ó p a f i l m g y á r b a n 1939. é v b e n k é s z ü l t , 330 ni. hosszú, Magyar világhiradó 1007. ( M . F . I) hangos r i p o r t 1 f e l v o n á s b a n , a M a ­ gyar F i l m I r o d á b a n 1943. é v b e n k é ­ szült, 255 m . h o s s z ú , U F A világhiradó 194. (Auslandstonvvoche N r . 194.) ( U F A ) hangos r i p o r t 1 f e l v o n á s b a n , az U n i v e r s u m film'* g y á r b a n 1943. é v b e n k é s z ü l t , 358 mi. hosszú, Luce olasz világhiradó 85. sz. ( H u n ­ nia) hangos r i p o r t 1 f e l v o n á s b a n , a L u c e f i l m g y á r b a n 1943. é v b e n k é s z ü l t , 270 m. h o s s z ú , U F A magazin 11. sz. ( U F A Magazin N r . 118) ( U F A ) hangos r i p o r t 1 f e l ­ v o n á s b a n , az U n i v e r s u m filmgyárban! 1943. é v b e n k é s z ü l t , 338 m . h o s s z ú , N é m a áldozat (Angelika) (Nagy M á r i a f i l m k ö l c s ö n z ő ) hangos d r á m a 5 fel­ v o n á s b a n , a Deutsche F i l m e x p o r t f i l m ­ g y á r á b a n 1942. é v b e n k s é z ü l t , 2635 m . hosszú, Felelős

szerkesztő:

M A T O L A Y K. GÉZA dr.

Felelős

kiadó:

LIEBER LÁSZLÓ dr.

Kiadóhivatali

főnők:

GYIMESY KÁSÁS ERNÓ

Készült a *Jövő« n y o m d a s z ö v e t k e z e t m ű h e l y é b e n Budapest, IX., Erkel-u. 17. Telefon: 182—278.

A nagy

színészek

és a nagy filmje

szerepek

lesz

.PÁRIZSI

A Budapest-Film 1943—44. évi anyagának legművészibb filmje!

Főszereplők:

MARIANNE HOPPÉ FERDINÁND MARIAN PAUL DÁHLKE

Rendező:

HELMUT KÁUTNER

VII, RÁKÓCZI-UTJ52. TELEFONJ: 224-435

Budapest, 1943. július 21 V évf. 29. sz. Egyes szám ára: 70 Ml.

a B e r l i n - F i l m produkciójában készült ,SiereIem és gyűlölet" c. spanyol-némer-verziós filmben.