Budapest Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia Szakirány
A VATIKÁN ÉS A PROTOKOLL
Készítette: Tóth Eszter
Budapest, 2005.
Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................. 6 1. A katolikus egyház kialakulása .......................................................... 10 1. 1. Az ősegyház ............................................................................................. 11 1. 2. Pál jelentősége a korai katolikus egyházban ............................................ 12 1. 3. Az üldöztetések korszaka ......................................................................... 13 1. 4. A birodalmi vallás ................................................................................... 13 1. 5. A mai értelemben vett katolikus egyház kialakulásának kezdete ............ 14 1. 6. Az iszlám megjelenése és az önálló pápai állam kialakulása................... 15 1. 7. A szakítás ................................................................................................. 16 1. 8. VII. Gergely pápa..................................................................................... 16 1. 9. Keresztes háborúk ................................................................................... 17 1. 10. A reformáció 1. 10. 1. Előzmények.................................................................................. 17 1. 10. 2. Ellenreformáció............................................................................ 18 1. 11. Egy új kor eljövetele 1. 11. 1. Királyi abszolutizmus korszaka ................................................... 19 1. 11. 2. A modernitás hatása ..................................................................... 20 1. 12. A francia forradalom .............................................................................. 20 1. 13. Az ipari forradalom ................................................................................ 21 1. 14. A pápai állam elvesztése ........................................................................ 21 1. 15. A 20. század pápái.................................................................................. 22
2. A katolikus egyház felépítése.............................................................. 25 2. 1. A pápa ...................................................................................................... 25 2. 2. A püspökök .............................................................................................. 26 2. 3. A papok .................................................................................................... 27 2. 4. A diakónusok ........................................................................................... 27 2. 5. Egyházmegyék és részegyházak .............................................................. 27 2. 6. Szerzetesrendek........................................................................................ 28
-3-
3. A Vatikán állam................................................................................... 32 3. 1. Általánosságban 3. 1. 1. Mit értünk pontosan a Vatikán alatt? ............................................. 32 3. 1. 2. Miért pont itt található a Vatikán?.................................................. 34 3. 1. 3. Fordulópont .................................................................................... 34 3. 1. 3. Fő épületei ...................................................................................... 34 3. 1. 3. A Vatikán állam szervei ................................................................. 36 3. 2. A Római Kúria bemutatása ...................................................................... 36 3. 3. A vatikáni diplomácia, avagy a pápa képviselete .................................... 42
4. A protokollról általánosan .................................................................. 46 5. A katolikus egyház liturgiaszokásai.................................................... 51 5. 1. A rangsorolás........................................................................................... 51 5. 2. A liturgikus szertartások.......................................................................... 53 5. 2. 1. Áldozás........................................................................................... 56 5. 2. 2. Bérmálás ........................................................................................ 56 5. 2. 3. Boldoggá és szentté avatás............................................................. 56 5. 2. 4. Elsőáldozás..................................................................................... 57 5. 2. 5. Házasság ........................................................................................ 57 5. 2. 6. Gyászszertartás............................................................................... 58 5. 2. 7. Keresztelés ..................................................................................... 58 5. 2. 8. Mise................................................................................................ 59 5. 2. 9. Papszentelés ................................................................................... 61 5. 2. 10. Püspökszentelés .......................................................................... 62 5. 3. Az egyház ünnepei ................................................................................... 62 5. 4. Öltözködés és kellékei ............................................................................. 63 5. 5 A virágok szerepe a katolikus egyházban ............................................... 73 5. 6. Egyházi zene ............................................................................................ 74 5. 7. Étkezési szokások .................................................................................... 75 5. 8. Egyéb egyházi protokoll szokások........................................................... 75
-4-
6. A pápaválasztás protokollja ................................................................ 79 6. 1. Krisztus földi helytartójának halála.......................................................... 79 6. 2. Sede vacante, a „széküresedés” időszaka................................................. 80 6. 3. A konklávé ............................................................................................... 81 6. 4. A bíborosi kollégium................................................................................ 87 6. 5. A pápa hétköznapjai ................................................................................. 90
7. Rövid történetek a pápák életéből ....................................................... 93 8. Egy plusz érdekesség .......................................................................... 99 Befejezés ................................................................................................. 102 Ábra-, és táblázatjegyzék ........................................................................ 106 Irodalomjegyzék...................................................................................... 109 Függelék ................................................................................................. 112
-5-
Bevezetés
Egyházi protokoll. Számomra is új volt ez a szó, amikor először megláttam Gyarmati Ildikó könyvét. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen ága is létezik a protokollnak. A főiskolán tanultam protokollt, tehát nem volt idegen számomra a téma, de ezzel a részével még sosem találkoztam. Felkeltette az érdeklődésemet a polcon lévő könyv, és ahogy belelapoztam döntöttem el, hogy én ezt választom a szakdolgozatom témájául. Környezetemtől, pedig csak megerősítést kaptam. Bárki, akinek megemlítettem azt a két szót, hogy Vatikán vagy protokoll kitörő lelkesedéssel fogadta a párosítást. Úgy gondolom nem is érdemes sokat mondani erről, hiszen ez a két szó mindenképpen megragadja az emberek érdeklődését. A világ népességének 17%-a római katolikus vallású, tehát ez a körülbelül 6 milliárd ember ezeknek a szokásoknak a nagy részét alkalmazza rendszeresen. Nem egy elhanyagolható adat. A Szentszék által folyatott diplomáciai tevékenység, pedig egyre kiterjedtebb, egyre nő a száma azoknak az országoknak, akikkel kapcsolatot tartanak fent és arról még nem is szóltam, hogy hány képviselője van a római katolikus egyháznak a nemzetközi szervezetekben! Ezeken a területeken tehát elengedhetetlen ismerni az alapvető protokolláris szokásokat és tisztában lenni a római katolikus egyház szokásaival és értékrendszerével. Enélkül nem jöhet létre egy sikeres nemzetközi tárgyalás vagy rendezvény sem. Jómagam is római katolikus vagyok. Jobban mondva erre a vallásra kereszteltek meg. Kisiskolásként, főleg szüleim és az iskola elvárásaként, szorgalmasan jártam templomba, hittanra, rendszeresen olvastam a Bibliát, majd eljutottam az elsőáldozásig, végül, pedig a bérmálkozásig is. Tehát mindent megtettem, hogy később gyakorló katolikus váljék belőlem. Ez mégsem így alakult. Ahogy talán a legtöbb kisdiákkal történik a kamaszkor elérkeztével a fontossági sorrend nálam is megváltozott, emiatt a vallási kötelezettségeim háttérbe szorultak. Szépen lassan elfelejtettem mindazt, amit annak idején a hittanórákon tanultam és a feledés homályába merült, hogy mivel is jár hívő embernek lenni, hogyan kell viselkedni például ha, belépek egy templomba. Feszélyezetten éreztem magam, ha eljutottam egy misére, már nem tudtam mikor, mit kell tennem. Olyan modern, 21. századi fiatallá váltam, aki igaz, hívő embernek tartja magát, de vallását nem gyakorolja, hiszen nincs is már tisztában azzal, hogyan épül fel a saját egyháza, és milyen viselkedéskultúrával rendelkezik, mit is jelent valójában római katolikusnak lenni. Akkor tudatosodott bennem igazán elmaradottságom,
-6-
amikor áprilisban meghalt II. János Pál pápa és mindannyiunk figyelme a Vatikán felé fordult. Rájöttem, hogy annak ellenére, hogy ehhez az egyházhoz tartozom, nem tudom hogyan is zajlik egy pápaválasztás, mit is tett értünk, hétköznapi emberekért, ez a pápa vagy ki volt az előde és miért is mondták a híradásokban, hogy kifelé liberális viszont az egyházon belül konzervatív pápa volt. Mindezt egybevetve azért is döntöttem úgy, hogy erről a témáról szeretnék írni a szakdolgozatomban, mert szeretném bemutatni a római katolikus egyházat, hogy hogyan épül fel, hogyan működik, egyáltalán kik működtetik, mióta létezik így szervezetként. Valamint protokoll iránti érdeklődésemből kiindulva szeretném összeszedni mindazt a tudást, amit egy akár hívő, és egyaránt félig-hívő ember, mint én vagyok, vagy akár egy más vallású embernek tudnia kell erről az egyházról. Hiszen már évezredek óta van jelen az életünkben, mindennapjainkban és mi mégsem szentelünk elég figyelmet neki. Igaz, hogy az iskolában mindannyian történelem és irodalom órán szembesülünk valamennyire az egyházi történelemmel, de nem épül be későbbi ismereteinkbe, nem tulajdonítunk kiemelkedő fontosságot ezeknek a tényeknek amik különben is inkább a vallási kérdésekre fektetik a hangsúlyt és nem a szervezetre. A protokolloktatásnak sem szerves része az egyházi protokoll ismertetése. Szeretném bemutatni saját vallásom liturgiaszokásait, hagyományait, az egyházi protokollt, ugyanúgy, mint ennek hátterét, tehát a római katolikus egyház kialakulását napjainkig, szervezeti felépítését, hiszen a vallási szokások is ennek megfelelően alakultak ki. Ahogy szakdolgozatom címében is szerepel ismertetni szeretném a Vatikán állam működését, ugyanis bármilyen kicsi is ez az ország, emberek milliárdjait képviseli a pápával az élén. Érdemes megismerni a hétköznapjait ennek az államnak és azokat az embereket, akik működtetik. Ezen belül az egyik legnagyobb esemény bemutatását ragadnám ki dolgozatomban, ez pedig a pápaválasztás folyamata, úgymond protokollja. Meghatározott rend szerint zajlik le immár évszázadok óta, kisebb változtatásokkal, ez az esemény. Valamint szeretnék kitérni a vatikáni diplomáciai tevékenységre is, hiszen itt központi szerepet játszik a protokoll, és egyre nagyobb jelentőséggel bír ez a terület. A dolgozatom célja, hogy egy átfogó betekintést nyújtsak nem csak a protokoll szokásaiba a római katolikus egyháznak, de egyúttal bemutassam mindezek hátterét, kialakulását. Szükségesnek tartom hogy amennyire lehetséges, adjak egy rövid történelmi áttekintést is, hogy minél teljesebb legyen a kép.
-7-
Sajnos más vallások bemutatását, és a római katolikussal való összehasonlítását nem engedi szakdolgozatom témája, sem terjedelmi követelménye, bár érdekes lenne, hiszen manapság az ökumenizmus jelensége egyre jobban elterjedt. II. János Pál pápának is köszönhetően elindult a közeledés a különböző egyházak között, ami egy pozitív fordulatnak tekinthető. Ugyanakkor úgy gondolom, azáltal, hogy tudatosabbá válok saját egyházam szokásait, és működését illetően megkönnyíti majd a későbbi összehasonlítást más egyházakkal. Mindenki, aki majd elolvassa ezt a munkát erről a témáról, kap majd egy alapot és ismeretet, amivel többé nem érezheti magát bizonytalanul egy templomba belépve vagy akár bármilyen téma felvetődésekor, ami a római katolikus egyházzal kapcsolatos, legyen az akár a bíborosi kollégiummal, pápával vagy az egyház felépítésével összefüggésben. Lényegben ez a szakdolgozat egy egységes tanulmány szeretne lenni, és amennyire terjedelme engedi egy kimerítő útmutató is egyben, majdnem hogy mindenről, ami a római katolikus egyházzal kapcsolatos. Hogyan érhetném el mindezt? Igyekszem a lehető legtöbb forrást felkutatni ebben a témában, hogy mélyreható elemzést adhassak a római katolikus egyházi szokásokról. De nemcsak erről. Több történelmi jellegű könyv segítségével, melyek más-más megközelítésből mutatják be az egyház kialakulását, szeretnék összeállítani egy rövid, de tömör időrendi áttekintést nemcsak a pápai állam létrejöttéről, de katolikus egyház szervezetének felépüléséről is. Emiatt a Vatikánt sem hagyhatom ki. Hiszen ez az, az állam, mely megadja a pápai hatalom és az egyház működési kereteit, megannyi intézményével együtt. A történelem pedig az alapot adja, amire mindez épül. Úgy gondolom, csak ezek után lehet hozzákezdeni a liturgiaszokások megismeréséhez, ha már van, mire építeni, így könnyebben megérthetjük a még ma is élő több száz éves egyházi hagyományokat. Majd szeretném jobban megvizsgálni a pápaválasztás menetét. Az évszázadok során sokáig változatlanul alkalmazták az itt kezdetekben lerakott szabályokat és csak a 20. század közeledtével kezdtek ezeken változtatni. Láthatjuk majd, hogy mennyire összetett is ez a folyamat és, hogy mennyire igaz, hogy a részletekben bújik meg a lényeg. Mindezek után a dolgozatom végére szeretnék egy valamivel szórakoztatóbb fejezetet beszúrni. A száraz tények és a hagyományok sora után szeretném megmutatni, hogy van vidám oldala is az egyháznak vagy akár a pápai életnek. Persze ezek között a kis történetek között akadnak érdekes információt szolgáló részek is, de mindenképpen tanulságos estekről van szó. Az utolsó fejezet egy általam végzett primer kutatásról fog szólni, melyet egy kisebb mintán végeztem, vagyis ismerőseim körében. Azt a célt szolgálja, hogy kiragadja egy igen apró -8-
szeletét Magyarország lakosságának és ezen keresztül mutassam be egy átlagos ember környezetében fennálló vallási összetételt. Mindezek mellett pedig meg kellett találnom a megfelelő külső konzulenst is dolgozatom írása során, ami úgy érzem teljes mértékben sikerült Szerdahelyi Csongor úr személyében, aki a Püspöki Konferencia Székhely sajtófönöke és négy évig teljesített diplomáciai tevékenységet a Vatikánban Magyarország Szentszék mellett működő Nagykövetségének tanácsosaként. Ezúton is szeretném neki megköszönni segítségét, és, hogy időt szánt rám elfoglaltságai közt.
-9-
1. A katolikus egyház kialakulása (Egy kis történelmi áttekintés)
A katolikus egyház mai formáját egy több évszázados folyamat eredményeként érte el, nehéz lenne minden egyes fontosabb lépést most leírni, de igyekeztem összefoglalni a lényeget. Azokat az eseményeket akartam lejegyezni, melyek mérföldkőnek számítanak az egyház életében. Melyek hozzájárultak az egyház mai arculatának kialakulásához. Úgy gondolom, hogy ezek nélkül a tények nélkül nehéz lenne bármilyen más a római katolikus egyházzal kapcsolatos témát elemezni. A történelem mindennek a háttere, a múltbéli események hozták létre a jelenünket, így elengedhetetlen annak ismerete. Lehet, hogy annak idején a történelem órákon tanultunk már ezekről az eseményekről, de inkább világi nézőpontból, nem pedig az egyházéból. Itt most kizárólag a katolikus egyház szempontjait és hozzáállását ismerhetjük meg a történelem folyamán. Be kell ismernem, hogy magam is sok új dolgot fedeztem fel e témáról való olvasás közben. Mielőtt elkezdeném tehát kifejteni a történelmi hátteret, három, nagyon fontos fogalmat szeretnék tisztázni, melyek jelentése igen különböző, mégis sokszor rokon értelműnek vesszük őket.
Tisztázandó fogalmak: ◊
Keresztény: ezt a kifejezést először Antiochiában használták. A Jeruzsálemből elmenekült zsidókeresztények olyan közösséget hoztak létre, amelynek tagjai között egyaránt voltak zsidók és pogányok. Őket nevezték először görögül khrisztianoí-nak vagyis krisztusembereknek, tehát keresztényeknek.
◊
Egyház: „a Krisztusban hívők közösségét jelenti a kezdetektől egészen a mai napig. A neolatin nyelvek megfelelő szava, ecclesia, iglésia, église, az Újtestamentumban is előforduló görög szóból, az ekklésziából, illetve héber kahal-ból ered, és Isten gyűlését jelenti, egyszerre kifejezve a gyülekezés folyamatát és az egybegyűlt gyülekezetet is.
◊
Katolikus: eredete a katholikosz görög szó, ami egyetemest, általánost jelent. Ezt a szót először Antiochia püspöke használta először a szmirnai gyülekezethez intézett
- 10 -
levelében. Az egyház összességét érti e szó alatt. Később a latin „ecclesia catholica” vagy „universilas” kifejezést használják”1.
1.1. Az ősegyház Jézus i. sz. a 30. körül kezdte el tanításait hirdetni a római uralom alatt élő zsidóság közösségében. Azonban nem Jézus alapította a katolikus egyházat, ő még csak soha ki sem ejtette ezt a szót. Az viszont kétségtelen, hogy a benne való hit megvallása az alapja az egyháznak, melynek kialakulása egy hosszabb történelmi folyamat része. Tehát az egyház kezdetben a jézusi mozgalom folytatása volt, mindenféle hivatali, intézményi szervezettség nélkül. Ezt nevezhetjük ősegyháznak, ősgyülekezetnek, székhelyük Jeruzsálem volt. A keresztény közösségben a hívők együtt imádkoztak, elmélkedtek Jézus tanításain, közösen böjtöltek és vagyonközösségben éltek, önként osztották meg javaikat egymással, ami nem járt együtt a magántulajdon megszüntetésével. Betartották a mózesi törvényeket, együtt éltek a zsidó néppel, közéjük tartozónak tartották magukat. A gyülekezetben található a tizenkét apostol is. Apostolnak számítanak azonban azok is, akik a tizenkettőn kívül első tanúságtevőként és hírvivőként hirdetik Krisztus üzenetét, és gyülekezetet alapítanak. Rajtuk kívül a közösséghez tartoztak még a próféták, a tanítók és a segítők. A lényeg, hogy a gyülekezet minden tagjának tevékenysége a közösség javát kellet, hogy szolgálja. Tehát hierarchiáról ekkor még beszélni sem lehet. Ennek a zsidókeresztényi gyülekezetnek persze voltak vezetői, a tizenkét apostol, Jézus tanítványai. Közülük emelkedett ki Péter, a „szikla”, aki hitvallást tett Jézus mellett. Ő az első szemtanúja Jézus feltámadásának. Megbízatást kapott, hogy adja tovább Jézus tanításait az embereknek. Azt állítják, hogy ő volt Róma első püspöke, majd ott is hal mártírhalált a nérói üldöztetések során. Úgy tartják sírja a jelenlegi vatikáni bazilika alatt található (bár ezt régészetileg még nem alátámasztott tény). A mai pápák Szent Péter utódainak tartják magukat. A zsidó nép és a keresztények közti szakításra i.sz. 70 körül kerül sor, melynek során a zsidó közösség szabályosan kiátkozza a keresztényeket. Ennek oka részben az volt, hogy a papokból és írástudókból álló zsidó nagytanács felháborodott azon, hogy az apostolok a
1
Forrás: Hans Küng, A katolikus egyház című könyve.
- 11 -
gyalázatos halállal meghalt Názáreti Jézus nevében mertek gyógyítani és prédikálni, az apostolokat pedig, egyszerű, tanulatlan embereknek tartották.
1.2. Pál jelentősége és a korai katolikus egyház Saulus a keresztényeket fanatikusan üldöző farizeus rabbi éppen Damaskus felé tartott, amikor Krisztus állt elé és egyszer s mindenkorra megváltoztatta életét. Ennek hatására az üldözőből apostol lett. (Kr. u. 33–35 körül.) Amiért az ő személye fontos a katolikus egyház kialakulásának történelmében, hogy ő volt az, aki a pogányok körében először kezdte el továbbadni Jézus tanításait, viszont azzal a különbséggel, hogy a pogány tanítványok számára nem írta elő a számukra idegen, zsidó rituális törvények betartását. Ezért mondhatjuk azt, hogy Pál nélkül nem jött volna létre a katolikus egyház, hiszen ő adott lehetőséget arra, hogy a kereszténység tanai az eddiginél sokkal szélesebb körben is elsajátíthatóvá váljanak és a hívők tábora, pedig rohamosan megnövekedjen. Megnyitja a kereszténység világvallássá válásának útját. Azonban még ő sem tesz említést törvényekkel körülhatárolt intézményről, a mai értelemben vett egyházról. Persze azok az apostolok, akik a Krisztusról szóló hír első tanúi és hirdetői elsőbbséget élveztek a közösségen belül, őket követik az újszövetségi próféták, majd a tanítók. Ekkor még nem léteztek püspökök, a hálaadó ünnepségeket egy meghatározott szertartás mentén de bármilyen hivatalosan kinevezett személy nélkül végezték. Az apostolokat követő időszakban alakultak ki a presbiter-püspöki hivatalok. Püspökök a közösség idősebbjei közül kerültek ki, majd egyre több kiváltságot szereztek. A presbiterek, a papok, pedig lassan a püspökök alárendeltjeivé váltak, felavatásukat is ők végezték. Ezáltal megfigyelhető a monarchikus jellegű püspöki hivatal kialakulása, mely szerint a püspökök Jézus Krisztus utódai, míg a papok az apostolok megfelelői, tanácsadói posztot betöltve. Ez a kiindulópontja annak a követelésnek, melynek alapján a püspökök mindig is több hatalmat kívántak a kezükben tartani. Ugyanakkor a püspökök hivatalán belül is kialakult már ekkor egyfajta alá-fölérendeltséget: a falusi és a városi püspökök között.
- 12 -
1.3. Az üldöztetések korszaka A római állam uralma alatt élő népek vallásaival szemben rendszerint türelmet gyakorolt. Csupán a közerkölcsiség és az állami rend tiszteletben tartását kívánta meg bármely vallás híveitől. Ebben az általános vallási türelemben része volt a zsidóságnak is, a kereszténységet, pedig a római hatóságok egyszerűen zsidó felekezetnek nézték, s nem törődtek vele. Ekkor már a keresztények központja Jeruzsálemből Rómába helyeződik át, bár liturgia nyelve továbbra is a görög2 volt. Mihelyt azonban az állami hatóságok felismerték, hogy a kereszténység a zsidóságtól különböző vallás, hivatalosan is fölléptek ellene, mert követői megtagadták az állami kultuszban való részvételt. Így tehát az első század legvégétől megkezdődött a keresztények állami üldözése, egészen a negyedik század elejéig. Azonban ha valaki igaz keresztény, akkor kész a hite melletti tanúságtételre, vállalja a diszkriminációt a szenvedést, a kínzást, sőt a halált is. A hívek mindvégig ellenálltak, és mint vértanúk3 vagy hitvallók4 tettek bizonyosságot Megváltójukról. Ezek a bizonyságtételek sokszor épp a szem- és fültanú pogányokat
nyerték
meg
Krisztusnak.
Egyre
szaporodó
megrendítő
megtérések
következtében a keresztény hit egyre népszerűbbé vált. Ennek következtében még erőteljesebb és erőszakosabb üldözés kezdődött, amit kiterjesztettek az összes provinciára. Az üldöztetések tetőpontja Diocletianus idejére tehető.
1.4. A birodalmi vallás Végül Constantinus vagy más nevén Konstantin császár belátta, hogy az egyre jobban ellenálló és népesebb keresztény egyház megsemmisítése immár lehetetlen és a római állam számára nem marad más lehetőség, ha belső rendjét és békéjét biztosítani akarja, mint szövetkezni az egyházzal. Így i.sz. 313-ban rendeletet adott ki, melyben kihirdette a korlátlan vallásszabadságot5. Ennek viszont az lett az ára az egyház számára, hogy a császár beleszólási jogot nyert működésébe. A zsinatok összehívási joga is (például 325 Nicea) csak a császáré volt, a római
2
360 és 382 alakult ki, hogy az istentiszteleteket latin nyelven tartják. Más szóval mártír, vérrel vallja meg hitét. 4 Aki helytállva a szörnyűségeknek, kínzásoknak, fogságnak túléli az üldözéseket. 5 Konstantin maga viszont csak élete végén keresztelkedett meg. 3
- 13 -
püspök is a császár akaratának voltak alárendelve. Tehát a keresztény vallás államegyházzá alakult. Konstantin elrendelte az egyházi tartományok egybeesését a birodalmi tartományi, provinciai határokkal, ezek élre pedig a metropolitákat és püspöki szinódust állítottak. Ekkor alakult ki az öt patriarchátus a következő fontossági sorrendben: Róma, Új-Róma (Konstantinápoly), Alexandria, Antiochia, Jeruzsálem. 395-ben azonban a Római Birodalom egy keleti és nyugati részre szakadt szét és a katolikus egyház súlypontja Rómából áthelyeződött keletre, Bizáncba. Ahogy láthatjuk három század alatt Krisztus híveinek gyülekezeteiből egy nagyszerű egységes jogi intézmény lett, amely az állammal szorosan összenőtt és az egész római birodalmat behálózta.
1.5. A mai értelemben vett katolikus egyház kialakulásnak kezdete Róma püspökei attól a pillanattól kezdve, hogy a Római Birodalom két részre szakadt és Konstantinápoly egyre nagyobb befolyást szerzett a katolikus egyházon belül, megpróbáltak kiutat találni ebből az alárendelt helyzetből, sajnos sikertelenül. A történészek I. Leó (440-461) pápát tartják az első igazi pápának, ő és utóda, I. Gelasius, voltak egyedül képesek arra ebben az időszakban, hogy némi hatalomra tegyenek szert. I. Gelasius kivonta az egyházat a világi rend és törvénykezés hatásköréből arra hivatkozva, hogy ugyanabban a közösségben a pápának és a császárnak különböző funkciója van, a császár csupán világi, a pápa pedig csak papi hatáskörrel rendelkezik. Mindezek ellenére azonban a császár elsőbbsége még mindig fennmaradt, politikailag Róma felett állt. Példának okáért Róma püspökének kinevezéséhez ki kellett kérni a császár jóváhagyását. Ebben az időszakban több pápa is hamisítványokkal próbálta igazolni Róma primátusának elvét és elsőbbségüket a római püspöki székben. Ekkor született a Konstantin-féle adománylevél6 is, mely azt állította, hogy Konstantin Szilveszter pápának ajándékozta Rómát és a Birodalom nyugati felét, feljogosítva őt a császári felségjelek és a bíborpalást viselésére, sőt megkapta a többi egyház feletti primátust is. De még ez sem volt elég a pápai hatalom megszilárdításához.
6
Erről az adománylevélről a 15. században derült ki hamissága.
- 14 -
A frank királyok7, kiknek politikai és katonai segítségét többször igénybevették a római püspökök, megbecsülték ugyan a pápákat, még világi birtokokat is ajándékoztak nekik Itáliában, de lényegében hűbéreseiknek tekintették az egyházat, még a püspökök kinevezésének jogát is sikerült megszerezniük.
1.6. Az iszlám megjelenése és az önállói pápai állam kialakulása A nagy nyugati hódításokkal szemben Keleten a fokozatos térvesztés volt a sorsa a keresztény egyháznak. Az iszlám hódítóításainak a VII. században egymás után esett áldozatul Szíria, Egyiptom, Észak-Afrika, tehát a birodalomnak éppen azok a provinciái, amelyek Róma és Kis-Ázsia mellett legjobban hozzájárultak a korai egyház fejlődéséhez. A Nyugatot is csak a Frank Birodalom ellenállása mentette meg a Pireneusi-félszigetet már elözönlött mohamedán áramlattól8. Az arab uralom alatt a legtöbb helyen elkezdett hanyatlani a kereszténység. Ez együtt járt a világpolitikai súlypontok átrendeződésével. Az arab hódításoknak köszönhetően a Kelet-római Birodalom jelentősen meggyengült a Nyugattal szemben. A pápaság alkalmazkodott a fejleményekhez oly módon, hogy szövetkezett a Frank Birodalommal, azzal a céllal, hogy talán sikerül megalapítani az önálló pápai államot. Erre Kis Pippin idején kerülhetett sor, amikor megdöntötte a Meroving királyok uralmát, és szüksége volt egy felsőbb legitimációra. Ezt a pápától kapta meg, aki megszentelt olajjal királlyá kente Kis Pippint9. Hálából az új király a longobárdok meghódítása után a pápának adományozott felső-és közép-itáliai tartományokat. A pápa minderre a Konstatin-féle adománylevéllel formált jogot. Az egyház helyzetét tovább erősítette, amikor II. Leó pápa 800-ban császárrá koronázza Pippin fiát, Nagy Károlyt a Szent Péter templomban. Ebben a korszakban jelenik meg a pápai diplomácia. Ezt követően azonban a pápaság sötét korszaka következik. Nem sikerül az egyház hatalmát megszilárdítani. Egyre több hamisított okirattal próbálnak a különböző pápák jogot formálni a római egyház primátusára, de egyelőre hiába. Ezt a korszakot a pápák és ellenpápák közti rivalizálás és hatalmi harcok jellemzik.
7
Klodwig frank király 498/499-ben vette fel a kereszténységet. A germánok megjelenése a népvándorlások következtében nagyban hozzájárult a Római irodalom megingásához, majd felbomlásához. 8 Poitiers-i csata, 732, Martell Károly győzelme az arabok fölött 9 751 a koronázás éve, és 754-ben alapozza meg az egyházi államot Kis Pippin adomány birtokaival.
- 15 -
Végül az egyház megreformálására a tizenegyedik században kerül sor a Keleti Frank Birodalom királyainak segítségével. Ekkor születnek meg a cluny reformok. Megújítják az egyházi tisztségeket és új német, császárhű pápákat választanak meg.
1.7. A szakítás A keleti és nyugati egyházak közötti elidegenedésnek több oka is volt, mint például a kulturális különbségek (latin-görög nyelv), de az alkalmazott rítusokban is eltértek (más liturgia-szokások, az egyház felépítésének különbözősége). De ami a legfőbb oka volt a szakításnak, az a nyugati pápa egyre növekvő hatalma. Keleten ugyanis nem tettek különbséget az egyházak között, mindegyiket ugyanolyan fontosnak tartották, amolyan föderáció alakult ki az egyháztartományok közt, míg nyugaton a pápa egyre inkább arra törekedett, hogy hatalmát minél szélesebb körben terjessze ki, egy monarchikus, pápaközpontú egyház alakult ki. A végleges szakításra 1054-ben kerül sor, amikor is a római pápa kiátkozza Konstantinápoly püspökét és viszont. Innentől kezdve kibékülésre esély sincs, egy visszafordíthatatlan lépés született meg, amely évszázadokra biztosította a keleti és nyugati egyház szembenállását. Összefoglalva, a római pápa ekkor a következőkre alapozza hatalmát: a pápa Péter apostoltól, sőt magától Jézus Krisztustól eredezteti egyeduralmát a világban és az egyházon belül. Így a római egyház minden más egyház „anyjának” és „fejének” tekintendő, azok pedig engedelmességgel tartoznak neki.
1.8. VII Gergely pápa Közte és IV. Henrik német király között lezajló invesztitúraharc új színt visz a pápaság intézményébe. VII. Gergely igyekszik a gyakorlatban is megvalósítani az előbb elmondottakat, mégpedig a római pápa primátusának elvét, többek között azzal a követelésével, hogy minden világi fejedelem engedelmességgel tartozik a pápának. A német király és közte kibontakozó vita (a papok házasságáról) vezet a híressé vált Canossa-járáshoz, ami IV. Henrik kiátkozását követően történik meg10. 10
Az invesztitúraharc ideje: 1075-1077
- 16 -
1.9. Keresztes háborúk II. Orbán pápa hirdeti meg elsőként a keletre irányuló szent háborúkat 1095-ben. Ez az a lépés, amely tovább mélyíti a kelet és nyugat közötti ellentéteket. III. Ince (1198-1216) pápasága jelenti ennek a kornak az egyházi csúcspontját. 1215-ben ő, tehát a pápa, nem a király vagy a császár, hívta össze a lateráni zsinatot, melyen újabb egyházi reformokat vezetett be. Valamint ő érte el a legnagyobb sikereket a keresztes háborúk során (Latin Császárság 1202-04) és neki köszönhető a ferences szerzetesrend integrálása a katolikus egyházba. Elmondhatjuk, hogy a középkorban az egyház véglegesen megszilárdította pozícióját a latin egyházon
belül,
sikerült
megvalósítania
az
egyháznak
az
állammal
szembeni
elsőbbrendűségét, önállóságát.
1. 10. A reformáció 1. 10. 1. Előzményei: A francia birodalom egyre erősebbé vált, és lassan a vezető európai hatalmak között találhatjuk. Ezzel szemben azonban az egyház meggyengült a 14. századra. Egyre elterjedtebbé válik a nepotizmus11, a korrupció, a kapzsiság, a nép és az egyházak pénzügyi kizsákmányolása. A pápák viszont nem érzékelik kellőképpen hatalmuk csökkenését. Mindez akkor válik igazán nyilvánvalóvá, mikor 1309-ben az új pápát már Lyonban kenik fel és székhelyét Avignon-ba helyezi át, ami így is marad egészen 1376-ig. Ennek ellenére a pápák tovább folytatják fényűző életmódjukat az egyház siralmas állapota ellenére. Az adókat, pedig egyre jobban megemelik vagy egyre erőszakosabb módon kényszerítik ki. Tehát a katolikus egyház elveszti vallási-erkölcsi vezető szerepét a nép és a királyok szemében. Nem csoda hát, hogy a pápaellenes ellenzék a tizennegyedik századra egyre erősebbé válik. Ezt a helyzetet a reneszánsz megjelenése csak tovább súlyosbítja. A fordulópontot Luther Márton jelenti, aki 1517-ben a wittenbergi kapura kiakasztja 95 pontját. A katolikus egyház számára a reformáció megjelenése ugyanakkora katasztrófát jelent, mint annak idején a keleti egyházakkal való szakítás. Luther a Szentíráshoz való visszatérést, annak elsődlegességét hangsúlyozza, csak úgy, mint Krisztus primátusát a 11
A pápa és a bíborosok rokonainak előnyben részesítése bizonyos tisztségek felosztásakor.
- 17 -
szentekkel és az egyházi hivatalos közvetítőkkel szemben. Célja a keresztény élet megújítása minden területen. Kiemeli a kegyelem és a hit fontosságát az üdvösség megszerzésére tett mindenfajta vallási cselekedettel szemben. Nem tartja helyénvalónak az egyház azon igényét miszerint az egyházi hatalom fölötte áll a világinak, és hogy a pápa lenne a Szentírás egyedüli értelmezője. A katolikus egyház reakciója minderre az volt, hogy felszólította Luthert, vonja vissza tanait és vesse alá magát az egyház tanításának. Tehát elzárkóztak mindenfajta reform elől. A reformáció jelentősége: egy protestáns-evangélikus paradigmaváltás megy végbe, ami azt jelenti, hogy olyan egyházak jöttek létre, amelyek középpontjában Krisztus áll és az evangélium. A Bibliát immár németül is lehetett olvasni, majd egyre több nemzeti fordítás született. Luther átértelmezte a papság fogalmát, a szerzetességet, a papi nőtlenséget és más hagyományokat, ami az egyház számára olyannyira radikálisnak tűnt, hogy Luthert kiközösítették. Azt viszont már nem tudták megakadályozni, hogy a reformáció tana egész Európában elterjedjen. Luther tanai elsőként német területeken váltak népszerűvé és támogatói is innen kerültek ki, bár ezeken a területeken inkább egyfajta államegyházak működtek, a fejedelmek álltak az egyház élére. A reformáció azonban nem volt képes egységét megőrizni és még Luther életében több szakadás következett be. Egymással párhuzamosan több csoport és gyülekezet jelent meg, mindannyian más-más stratégiával. Először egy bal (pl. parasztháborúk, szabadegyházak) és jobboldali (német fejedelem-püpökök) szakadás következett be, majd pedig az utóbbin belül Luther tanai és Zwingli valamint később Kálvin tanai közt. Kálvin sokkal radikálisabban képzelte el az egyház megújítását. Megteremtette a modern kapitalista szellem kialakulásának lélektani feltételeit és elindította útjára a protestantizmust. Mindezzel párhuzamosan Angliában VIII. Henrik létrehozta az anglikán egyházat (1534), melynek lényege, hogy az egyház feje a király lesz a pápa helyett a katolikus egyház berkein belül. 1. 10. 2. Ellenreformáció: Ebben az időszakban bontakozott ki lassan az ellenreformáció folyamata, ami meglepő módon Spanyolországból indult ki, ahol ekkor a trónon I. Károly ült, aki később V. Károly néven koronáztak német császárrá. Ebben az országban virágzott az inkvizíció, és a király azon volt, hogy mindent megtegyen az egyház egységének visszaállításáért. II. Pál (1534-49) pápasága indította útjára a változást. Reformtervezetet dolgoztatott ki. Jóváhagyta a jezsuita rend létrehozását, Loyolai Ignác vezetésével. Ennek köszönhetően egy - 18 -
elit szerzetesrend jött létre magasan képzett tagokkal, akik az ellenreformáció képviselőivé váltak. Végül a pápa megnyitotta 1545-ben a trienti zsinatot. Közben megindult az újonnan felfedezett földrészeken is a keresztény hit terjesztése. A zsinat határozatai közé tartozott: tisztáztak pár félreértést a tisztítótűzzel, búcsúcédulákkal kapcsolatban; átszervezték a papnevelést; meghatározták a hét szentséget; újraszabályozták a miséket. Azonban szó nem esett a pápaság reformjáról, sem a pápa tévedhetetlenségéről vagy primátusának elvéről. Lényegében a zsinat az egyház rekatolizálásáról szólt, eszköz volt a reformátorok elleni harcban, tehát nem az egyház újraegyesítése állt a középpontjában. Ennek eredménye lett az egész Európát elborító vallásháborúk sorozata. Az 1648-ban megkötött wesztfáliai béke vetett véget a harmincéves háborúnak és ezáltal a német területeken folyó vallásháborúknak, ugyanis egyenlő jogokat biztosított mindkét felekezetnek és elismeri a református vallást. Ezzel lezárul egy korszak, melynek végére a katolikus erők teljesen kimerülnek, a római katolikus egyház pedig veszített hitelességéből, aminek következménye az lett, hogy elvesztette meghatározó vallási, társadalmi, politikai, kulturális erejét.
1. 11. Egy új kor eljövetele 1. 11. 1. Királyi abszolutizmus korszaka (1648-1789) Ez azt jelenti, hogy a politikai súlypontok Európa nyugati felére helyeződtek át, Franciaország, Anglia, és Németalföld irányába. A pápaság nemzetközi szerepe a wesztfáliai béke következtében meggyengült, helyére pedig nem lépett semmilyen új államok feletti intézmény. Európában a vezető hatalmi szerepet Franciaország szerezte meg: IV. Henrik (korábban hugenotta vallású) ugyan megkeresztelkedett és ez által a francia állam katolikus királysággá vált, de a vallás inkább a királyi abszolutizmus legitimálását jelentette. A kulturális életben is Franciaország vált meghatározóvá. Szinte minden területen hegemóniára tört. Azt figyelhetjük meg egészen a 17. század második feléig, hogy a pápaság visszaszorult és elzárkózott mindenfajta újítás elől, így a korszakalkotó eszmék, felfedezések sem a katolikus országokból eredtek. Ezzel szemben a keresztény ember szabadságát hirdető protestanizmus jobban tudott alkalmazkodni az új kor kihívásainak.
- 19 -
1. 11. 2. A modernitás hatása, Cogito ergo sum! Bacon, Galilei (természettudomány), Descartes (matematika), Pascal (fizika), majd Spinoza, Leibniz, és Locke, Newton (fizika), Huygens, Kant, és Boyle. Ők azok, akik elindították a szellem forradalmát. Az emberi ész a modern világ elsőszámú irányadó értékévé vált. Csak az számított igaznak és kötelező érvényűnek, ami ésszerű is volt egyben. A filozófia, a természet, és a humánum vette át az elsőbbséget. Az egyház reakciója minderre a teljes ellenállás és elzárkózás volt, ekkor indult be az inkvizíció újabb rohama, a cenzúra és az index12, megteremtve ezzel a félelem légkörét az egyház közelében. Ennek első példája volt Galilei pere, aki bebizonyította Kopernikusz13 igazát a heliocentrikus világképről. Ezzel azonban az egyház mindinkább elősegíti a tudomány és a vallás teljes eltávolodását egymástól. A világban ekkor új fogalmak születnek, mint például a haladás vagy a történelem, a modern szó pedig új értelmet nyer. Az ember, mint egyén kerül az érdeklődés központjába. Az új földrészek felfedezése, pedig merőben új távlatokat nyit meg az emberiség előtt. Az emberek elkezdenek hinni abban, hogy a boldogság még ebben a világban megvalósítható. Elindul a felvilágosodás forradalma. A pápa pedig kénytelen feloszlatni a jezsuita rendet az abszolutista uralkodók nyomására.
1. 12. A francia forradalom 1789. augusztus 26. az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elfogadása. Ez ezúttal az abszolutizmus végét és a demokrácia idejének eljövetelét jelenti. A nemzetgyűlés forradalmi törvényeket vezet be az egyház ellen, például elkobozzák az egyházi birtokokat, feloszlatják a szerzetesrendeket és az egyházmegyék határait a megyék határaihoz igazítják. Végül elrendelik, hogy minden papnak fel kell esküdnie a polgári alkotmányra. Róma válasza minderre a teljes mértékű elutasítás volt, elveti a vallásszabadságot, a lelkiismereti-, és sajtószabadságot is. Ennek hatására Franciaország és a Szentszék megszakította diplomáciai kapcsolatait. Valamint miután francia csapatok vonulnak be Rómába, a pápát megfosztják trónjától, és Franciaországba hurcolják. A forradalom eredményeként az egyház elveszíti birtokait és papságának jelentős részét. A nemzeti polgári alkotmány azonban nem válik általánossá, de ennek ellenére a katolikus egyház térvesztése 12 13
Betiltott könyvek listája. 1543, Kopernikusz: Az égitestek körforgása c. könyvének megjelenése
- 20 -
francia területeken változatlan marad. Megszületik a nacionalizmus eszméje, majd később, pedig az imperializmus. 1814/15-ben létrejön a Szent szövetség a napóleoni háború lezárásaként. A pápa visszakapja államát, eltörlik a Code Napóleont és visszaállítják a forradalom előtti pápai törvényhozást.
1. 13. Az ipari forradalom A demokrácia térnyerésével párhuzamosan, hasonló gyorsasággal terjed a technikai forradalom Európa szerte a 19. század első felében. Ez azt jelenti, hogy változások mennek végbe a technika, a termelés, az energiatermelés, a szállítás, a mezőgazdaság, a piac, de a társadalmi struktúrák és a gondolkodás terén is. Megjelenik a munkásosztály és a másik oldalon, pedig a meggazdagodott gyárosok csoportja. Az ipari termelés nagy mértékű beindulása következtében megváltoznak a munkások szociális körülményei. Általánossá válik a dolgozók kizsákmányolása a minél nagyobb profit elérése érdekében, a nyomor csak egyre nő, a munkások egyre többet dolgoznak éhbérért és senki nincs, aki hatékonyan tudna kiállni érdekeik
mellett.
Ennek
következménye
lesz
a
szocializmus
kialakulása
és
a
munkásmozgalmak megjelenése. Az egyház álláspontja nem változik a modernizációval szemben. IX. Pius pápa elutasítja a modern gondolkodást, csak úgy, mint a papi egyesületeket és a bibliatársaságokat, és ő is elveti az emberi jogokat, a polgári házasságot, valamint mindenfajta újonnan megjelent eszmét (pl. naturalizmus, szocializmus, racionalizmus, stb.). így az egyház teljes mértékben kivonja magát a tudomány és művelődés területéről. Ennek egyik jele, hogy a tiltott könyvek listájára került a legtöbb elismert tudós, író műve. Ebben a probléma csupán annyi, hogy a modern világ Róma nélkül és ellenében alakult ki és így is halad tovább nem foglalkozva az egyház elutasító magatartásával.
1. 14. A pápai állam elvesztése 1869-ben ökumenikus zsinatot hívnak össze Vatikánban, melynek során főleg a pápa nyomására két dogmát fogadnak el 1870 nyarán: az egyik a pápai tévedhetetlenség, a másik a pápa primátusának dogmája minden egyes keresztény és nemzeti egyház felett.
- 21 -
Azonban 1870. szeptember 20-án az olasz csapatok elfoglalják Rómát megszüntetve a pápai államot. Innentől kezdve a pápa kénytelen beérni egy törpeállammal, amely a Szent Péter bazilika körül található megtoldva a Castel Gandolfo-i nyári rezidenciával, valamint néhány, a Vatikán területén kívüli ingatlannal és épülettel.
1. 15. A 20. század pápái XIII. Leó (1878-1903): érdeme, hogy nyitottabbá tette az egyházat szociális és politikai irányba. Igyekezett rendezni mindenfajta politikai ellentétet, ami a pápai állam és a többi nemzetállam között húzódott. 1891-ben kiadta a Rerum Novarum-ot, egy szociális enciklikát, amelyben egy lehetséges harmadik utat fogalmaz meg támogatva az állami beavatkozást és a magántulajdont. X. Pius (1903-14): újjászervezi a római Kúriát, megpróbálja megújítani az egyházat, de reformjai nem elég hatékonyak. A külpolitikát illetően elutasít minden demokratikusparlamentáris tendenciát, és nem engedi a katolikus tanítás és a modern tudományok egymáshoz közelítését. Ennek érdekében pedig mindent bevet a modern gondolkodás kiszűréséért. Az első világháború kitörése egyben az eddig fontosnak vélt értékek csődjét jelenti. Megrendül a modern szemléletmód, csak úgy, mint a nacionalizmus, a kapitalizmus és a szocializmus is. Ennek következménye az olyan eszmék, ideológiák előretörése, mint a fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus, alapot adva egy új világrend kialakulásának. XI. Pius (1922-39): szintén ellenzi a katolikus egyház nyitását a modern világ felé, támogatja a missziókat, az egyházi tudomány és művészetet, de ellenzi az ökumenizmust. Kötelezi az egyházat a születésszabályozás ellenzésére. Neki köszönhető az 1929-ben a Lateráni Egyezmény megkötése Mussolinival, melyben Olaszország elismeri a pápát Vatikán fejének és egyben a pápa állam szuverenitását. Ezután további egyezmények születnek például Spanyolországgal, Portugáliával és a hitleri Németországgal is. Ugyanakkor a pápa elítélte a nácizmust és megtagadta Hitler vatikáni fogadását is.
- 22 -
XII. Pius (1939-58): IX. Pius vonalát követve modernitás-ellenes. Egy pápa, aki nem rendelkezett lelkipásztori gyakorlattal, fő tevékenységi köre a diplomácia volt. Szerepe vitatott a II. világháború során. Annyi bizonyos, hogy XII. Pius számára az egyház sorsa volt az elsődleges és ennek érdekében, pedig a kommunizmus, vagyis Sztálin megfékezése. Ezért is került sor 1933-ban a német-vatikáni konkordátum aláírására. XXIII. János (1958-63): új korszakot nyit a katolikus egyház történelmében, mégpedig a megújulás korszakát. Fontosabb intézkedései lefedik az evangélium korszerűbb hirdetését, a többi keresztény egyházzal, a zsidósággal és más világvallásokkal való szorosabb együttműködést, a modern világgal szembeni nyitottságot, valamint az emberi jogok támogatását. Tudatosan törekedett arra, hogy a zsidósággal javítsa a katolikus egyház kapcsolatát. 1962. október 11-én megnyitja a II. Vatikáni zsinatot. A zsinat elismerte, hogy a katolikusok is vétkesek az egyházszakadásban, valamint, hogy folyamatosan reformokra van szükség az egyházon belül. Az egész katolikus egyház számára az ökumenikus közeledést tűzi ki célul, ami azt jelenti, hogy a többi keresztény közösséget is egyháznak ismerik el. Továbbá fordulópontként az egyház a lelkiismereti- és vallásszabadságot támogatólag elfogadja, beismeri az antiszemitizmus bűnben való részesség alapvető vállalását, és pozitív közeledést fejez ki a zsidóság felé, ahonnan a keresztény vallás ered. Elfogadja a kereszténységen kívüli üdvözülés elvi lehetőségét. Hangsúlyozza a helyi egyházak jelentőségét az egész egyházon belül. Azonban hiába voltak a zsinatnak korszakalkotó intézkedései, az egyház nem tudta teljesen megreformálni azt a római rendszert, amely a 11. században vált általánossá, és ami a pápának és a Kúriának egyeduralmat biztosít az egyházon belül. A zsinat ideje alatt XXIII. János sajnálatos módon elhunyt, utóda VI. Pál (1963-78): Továbbra is fennmaradt a tekintélyelvű pápai irányítás. A pápa egy újabb enciklikát adott ki a fogamzásgátlás ellen, még jobban mélyítve a társdalom és az egyház közti szakadékot. Ekkor alakul ki az egyház azon ellentmondásos viselkedése, mely szerint kifelé, a világ felé haladónak mutatkozik, befelé viszont konzervatív (pl. enciklikát adnak ki a cölibátus szükségességéről). II. János Pál (1978-2005): II. János Pál pápa nemcsak egyháza álláspontját képviselve, hanem személyes meggyőződésből is konzervatív volt, ugyanakkor elődeihez képest liberálisabbnak számított. A pápa többször is felemelte szavát az abortusz, az eutanázia, a - 23 -
halálbüntetés a születésszabályozás ellen, valamint elítélte a homoszexuálisokat. Ugyanakkor nagy népszerűségnek örvendett, főleg az utazásai miatt, kereste a kibékülést a zsidókkal és a többi nagy egyházzal, elismerte a katolikus egyház történelmi bűneit, túlélte a kommunizmust. XVI. Benedek (2005-): Pápaként mondott első miséjén, 2005. április 19-én többször is emlékeztetett a XXIII. János által összehívott II. Vatikáni zsinat döntéseire, és leszögezte, hogy II. János Pál pápa irányvonalát kívánja folytatni.
A fejezetmegírása során felhasznált irodalom: Küng, Hans: A katolikus egyház rövid története, Budapest, Európa, 2005 Dr. Ottlyk Ernő: Az egyház története, A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, Budapest, 1979 Pierrard, Pierre: A katolikus egyház története, Szeged, Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft., 1994
- 24 -
2. A katolikus egyház felépítése
A katolikus egyház a legnagyobb keresztény felekezet a mintegy egymillió hívőjével. Célja Jézus Krisztus tanításainak továbbörökítése, és a hívők üdvösségre jutásának biztosítása. Mindez Szent Péter és az apostolok utódaira épül, akik évszádok óta fáradoznak az egyház fenntartásán. Isten népét kétfajta csoport alkotja, a világiak és a papok, más megnevezéssel a laikusok és a klerikusok. Ebben a fejezetben a klérussal szeretnék bővebben foglalkozni, azzal, hogy hogyan is épül fel pontosan az egyházi hierarchia.
2. 1. A pápa Latinul Pontifex Romanus, a papasz görög szóból ered, és jelentése: „atya”. A pápa az egyház forrása és alapja. Róma püspökeként a pápa Krisztus földi helytartója, Szent Péter utóda, az egyetemes egyház legfőbb pásztora. A hit, az erkölcs és engedelmesség kérdésében és az egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes hatalma van. Mindemellett a pápa a Nyugat pátriárkája, Olaszország prímása, a római egyháztartomány érseke és metropolitája, Vatikán Városállam államfője. A pápa a tanítóhivatalánál fogva tévedhetetlen, amikor kihirdet egy meghatározott tanítást a hit és erkölcs kérdésében, ennek elfogadása minden hívő számára kötelező. Liturgikus jelvénye a ferula, ami egy keresztben végződő pásztorbot. Itt szeretném bemutatni azokat a fontosabb dokumentumokat, melyeket a pápa időközönként kiad. Ezek jelentik az eszközt a pápa számára, hogy véleményt nyilvánítson, törvényt hozzon, vagy akár létrehozzon egy új intézményt. Érdemes ismerni ezeket a dokumentumokat, hiszen én is többször találkoztam olvasmányaim során ezekkel a kifejezésekkel és sokszor nem tudtam pontosan, mit takarhatnak. Valójában pedig igen fontos eszközök a pápa számára a kommunikáció szempontjából. Enciklika: latinul körlevelet jelent. Két fajtája van. Az egyik a levél-enciklika, ami az egyetemes tanítóhivatal legünnepélyesebb dokumentuma. Általában a püspököknek és a híveknek szól. A másik az episztola-enciklika egy ország vagy egy meghatározott terület
- 25 -
püspökeinek szólnak kevésbé fontos témával. Tanbéli témákkal foglalkozik, mindig szerepel rajta a pápa aláírása. Kezdő szavairól nevezik el. Apostoli buzdítások: kevésbé ünnepélyes, mint az enciklika, részletesen kifejtik az adott témát. Ezen a dokumentumon is szerepel a pápa aláírása. Apostoli konstitúciók: a pápa a konstitúciókkal hirdet ki törvényeket vagy alapít intézményeket, esetleg módosítást visz véghez az egyházi életben Apostoli levelek: olyan alkalomból adják ki, mint például a boldoggá vagy szentté avatás, bíborosi kinevezések. Van, hogy az ünnepélyes bulla formáját kapja. Léteznek motu proprio datae apostoli levelek is, amelyek irányelveket tartalmaznak vagy a pápa egy ünnepi esemény alkalmából küldi egy személynek vagy csoportnak.
2. 2. A püspökök Az apostolok utódai. A püspökök azon kívül, hogy lelkipásztorai saját helyi egyházuknak, aktívan részt vesznek az egyház egészének vezetésében. Testületüknek csakis a pápával együttesen van hatalma, viszont ebben az esetben teljes hatalma van az egyház egésze felett. Erre a hatalomra a felszentelésük jogosítja fel őket, ez adja meg a teljes papságot, és a hatalmat saját részegyházuk kormányzásához. A helyi egyházak vezetésében a diakónusok és a papok segítik a püspököket, akiket ő maga szentel fel. További címeket is elnyerhetnek, mint például, kinevezhetik őket monsignore-nak, egy meghatározott szolgálat elismeréseként, vagy érseknek, egy metropolita egyházmegye élére. Ekkor a pápa egy palliumot14 nyújt át az új érseknek. Ez fejezi ki a főpásztori hatalmat. Valamint püspököket neveznek ki bíborosoknak15 is. Egyéb címek a pátriárka vagy prímás, melyek egyes püspöki székekhez kapcsolódnak, de csupán tiszteletbeli jelentőségük van. A püspöki szinódust VI. Pál hozta létre 1965-ben a II. Vatikáni Zsinaton, azzal a céllal, hogy elősegítse az egyházon belüli hatékonyabb együttműködést és információáramlást, így az egyház központi intézményévé válva. Valamint a szinódus létrehozásának célja volt az evangélium hirdetésének világszintű kiterjesztése. Általában az egyetemes egyházzal kapcsolatos, dogmatikus kérdésekkel foglalkozik. Közvetlenül a pápa alá van rendelve, tanácsadó funkcióval rendelkezik. A szinódus elnöke maga a pápa, tagjai pedig a püspöki karok képviselői. 14 15
Lásd a liturgiaszokásokról szóló fejezetben. A bíborosi méltósággal a pápaválasztásról szóló fejezetben foglalkozom részletesebben.
- 26 -
A püspöki konferencia szintén egyfajta püspöki gyűlés, melyen azok a püspökök vesznek részt, akik egy meghatározott földrajzi egység latin rítusú területeit vezetik.
2. 3. A papok Az egyházi rend szentségének második foka a papi rend. Ők jelentik a papságot, akiknek joguk van istentiszteletet tartani, gyóntatni és az evangéliumot hirdetni az egyház nevében. Legfontosabb feladatuk a hívek lelkipásztori gondozása, az egyházi közösség szolgálata, hiszen ők állnak a legközelebb az emberekhez, közvetlenül érintkezhetnek akár nap, mint nap, nem úgy, mint a püspökök esetében. Csakis nőtlen férfiakat szentelnek pappá a nyugati katolikus egyházakban. Szolgálatukban a püspököktől függenek. Minden papnak egy egyházmegyéhez vagy szerzetesrendhez kell tartoznia, feladatát pedig püspökével összhangban és egyetértésben kell végeznie.
2. 4. Diakónusok Az egyházi hierarchiában ez jelenti a legalsó fokozatot. A szó jelentése szolgáló. Ők nem papok, tehát nem rendelkeznek a misézés és a gyóntatás jogával. Feladatuk az egyházközösség és a papok munkájának segítése. Elvileg ez a tisztség jelentené a pappá szentelés felé vezető út egyik lépcsőjét, de a II. Vatikáni Zsinat óta ez a tisztség már nős férfiak számára is elérhetővé vált.
2. 5. Egyházmegyék és részegyházak Az egyházmegyék élén állnak a megyés püspökök16. Az egyházmegyék a részegyházak alaptípusai. „Részegyházaknak nevezzük azokat az autonóm keresztény közösségeket, amelyek az egyház szerves részét alkotják, és saját hierarchikus struktúrájuk van. A pápa
16
A többi püspököt címzetes püspöknek nevezik.
- 27 -
valamennyit egy-egy főpásztorra bízza, akik általában püspökök, de minden esetben püspöki hatalmuk van.”17 Az egyházmegyéket a hívek, a püspökök, és az egyházmegye papjai alkotják. A hívek általában területi alapon szerveződnek. Az egyházmegyék további plébániákra oszthatók fel abból a célból, hogy könnyebben lehessen tartani a kapcsolatot a hívekkel. Az egyházmegyék egyháztartományokba tömörülnek, ezeken az összejöveteleken a legjelentősebb egyházmegye püspöke az elnök, az ő megyéjét metropóliának (vagy érsekségnek) nevezzük, őt pedig metropolitának (vagy érseknek).
2. 6. Szerzetesrendek „A hívek olyan kisebb-nagyobb csoportja, akik engedelmességi, szegénységi és tisztasági fogadalmukkal egy családot alkotnak, amelyet az alapító hívott életre.”18 A történelem alakulásával párhuzamosan jöttek létre a különböző rendek. Kiindulópontnak tekinthetjük a remetéket, a magányosan élő, aszketikus életet folytató, csak az imádságnak élő hivőket. Majd közösségekbe tömörülve, egy meghatározott szabályzatot követve kezdtek kialakulni az első rendek, a tagok ekkor már monostorokban vagy apátságokban éltek. Szent Ágoston tanait követve szervezték életüket, mint például a cölibátus intézménye. Majd jöttek a keresztes háborúk és a lovagrendek, ezzel párhuzamosan pedig a női, valamint a kolduló rendek. Ezt követően pedig már ugrásszerűen nőtt a különböző szerzetesrendek száma és fajtája egyaránt. Virágkorukat a 14. században élték. Mára körülbelül egy millió tagja van összesen a világon létező rendeknek. A nemek szerinti arányok szerint ennek 93%-a női tag és csupán 7%-a férfi. A legtöbb szerzetes természetesen Európában található, ezek száma 368 988 ezer fő. A következő táblázat a katolikus egyház felépítését mutatja a 2002-s évre vonatkozóan:
17
Forrás: Pietro Brunori, A katolikus egyház c. könyve. Forrás: Ignazia, Maria Agelini: A katolicizmus c. könyve, Gondolat-Szent Gellért Kiadó, Budapest-Szeged, 1991.
18
- 28 -
1. táblázat
Katolikus világstatisztika ÉszakAmerika
Afrika
DélAmerika
Ázsia
Európa
Óceánia
Összesen
Patriarchátusok
2
-
-
8
2
-
12
Érsekségek
86
86
98
120
174
18
582
385
360
410
324
504
55
2038
Prelaturák
-
7
31
6
6
-
50
Bíborosok
16
29
23
18
99
5
190
Pátriárkák
-
-
-
6
1
-
7
Érsekek
98
107
96
120
306
18
745
Püspökök
67
857
905
679
1511
126
4695
Papok
29 229
78 334
42 960
45 790
203 751
4849
405 058
Szerzetesek
10 402
27 132
17 502
18 516
62 027
2145
137 724
Állandó Diakónusok
336
16 215
3436
74
9480
191
29501
7139
10 117
6842
8148
20 903
1679
54 828
Szerzetesnők
53 980
137 403
88 083
144 780
348 085
10 601
782 932
Kispapok
22 210
15 397
22 378
27 245
25 023
946
113 199
Hitoktatók
358 337
747 581
871 107
278 013
497 361
15 052
2 767 451
Plébániák
11 583
33 876
21 611
21 355
126 611
2361
217 397
Keresztelések
3 414 405
4 058 648
4 522 335
2 751 799
2 418 058
118 524
17 103 749
7 év alatt
2 198 911
3 746 792
3 964 422
2 163 562
2 336 401
107 113
14 517 201
7 év felett
1 215 494
311 856
557 913
418 217
81 657
11 411
2 586 548
Házasságkötések
340 013
772 599
640 816
662 651
944 728
23 923
3 384 731
Katolikus
302 029
687 108
624 088
596 928
878 465
14 887
3 103 805
37 984
85 491
16 728
65 723
66 263
9036
281 225
Püspökségek
Szerzetes testvérek
Vegyes Katolikus népesség19
137 428 000 227 704 000 306 635 000 110 234 000 279 915 000
8 399 000
1 070 315 000
www.ujember.katolikus.hu/roma/vilagstatisztika.pdf
19
Ez a táblázat egy leegyszerűsített változata az interneten találhatónak, nem minden adatot találtam fontosnak a dolgozatom témájához. Így a végén feltüntetett adat a katolikus népességről sem az oszlopokban található számok összege. Az adatok a 2002-s évre vonatkoznak.
- 29 -
2003. december 31-i adatok szerint a Föld összlakossága körülbelül 6 301 377 ezer fő volt abban az évben, ebből pedig 1 085 557 ezer fő a katolikus, ami azt jelenti, hogy a világ népességének körülbelül a 17%-a katolikus vallású. Ez egy igen jelentős szám, ami évről évre csak növekedésben van, láthatjuk a két év közti gyarapodásból is. A táblázatból nem derül ki, de tény, hogy a katolicizmus Afrikában növekszik a legdinamikusabban, vagyis a harmadik világ országaiban, tehát ide sorolható még Dél-Amerika és Ázsia is. A táblázatból is látható, hogy Dél-Amerikában kiugróan magas a katolikusok száma, hiszen Brazília 163 milliós lakossága többnyire katolikus. A katolicizmus legfőbb bázisának is nevezhetjük ezt a déli kontinenst. Talán ezért is gondolták sokan úgy áprilisban, hogy talán az új pápa posztját egy latin-amerikai bíboros is betölthetné. Ezekben az országokban sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a hitnek, mint mondjuk Európában. Nézzük meg például a hitoktatók számát, messze itt a legmagasabb, ami azt jelenti, hogy hangsúlyt fektetnek a vallás tanítására és továbbörökítésére. Európában ezzel szemben csökkenőben van a katolikusok száma, bár ez nem csak a katolikus egyházat érinti, hanem a többit is. Igaz, azért a déli államokban, mint Spanyolország vagy Olaszország még mindig erős a katolicizmus hatása. De bárhogyan is nézzük az Európán kívüli adatok hiába alacsonyak, a katolikus vallás elterjedése a többi kontinensen erőteljesebb. Ez részben érthető is, hiszen Európa a katolikus vallás bölcsője, később jutott el az ázsiai vagy amerikai területekre, és akkor már más irányzatokkal is meg kellett küzdenie, valamint a helyi lakosság ősi vallásaival.
A fejezet megírása során felhasznált irodalom: Brunori, Pietro: A katolikus egyház, 2. fejezet, Szent István Társulat, Budapest, 2002 Internet címek: http://beluard.freeweb.hu/index7_2.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 07. 19:18) www.communio.hu/hitvallas/hitv0207/Hitvallas020716.htm
(letöltés ideje: 2005. 11. 23. 20:55)
- 30 -
http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_Katolikus_Egyh%C3%A1z
(letöltés ideje: 2005. 11. 30. 12:22) www.katolikus.hu/roma/vilagstatisztika.pdf
(letöltés ideje: 2005. 11. 27. 21:23) www.katolikus.hu/zsinat/zs01.htm
(letöltés ideje: 2005. 11. 28. 10:24) www.katolikus.hu/zsinat/zs_03.html#LG18
(letöltés ideje: 2005. 11. 28. 10:39) http://uj.katolikus.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=430
(letöltés ideje:2005. 11. 23. 21:35)
- 31 -
3. A Vatikán állam
3. 1. Általánosságban Terület: 0,44 km2. Lakosság: 830 fő. Népsűrűség: 1886,4 fő/km2. Államforma: teokratikus monarchia. Pénznem: euró; € Hivatalos nyelv: latin, olasz. Népek: olasz (85%), egyéb (15%). Vallás: római katolikus. Gazdaság: Érdekeltségei vannak főleg olaszországi bankokban, földtulajdonokban. Egyéb jövedelmi
források:
egyházi
adók,
adományok,
kegyszerárusítás,
bélyegkibocsátás,
idegenforgalom. Saját vasútállomása, rádióadója és újságja van. 20 Vatikán zászlaja: A jobb oldali felén a zászlónak, a fehér részben a vatikáni címer látható, a bal oldali szín eredetileg nem sárga, hanem arany. A címerben Szent Péter kulcsait láthatjuk, őket keresztezve a pápa tiara fogja össze, így kifejezve, hogy a pápák Szent Péter utódai a pápai trónon. A Vatikán állam Rómában található, a római katolikus egyház központja, ahogy látható igen kis területet tudhat a magáénak. Még szemléletesebb példával élve, ha szeretnénk körbesétálni ezt a mini államot, akkor ezt háromnegyed óra alatt tehetnénk meg. Ahhoz, hogy átlépjünk Rómából Vatikán államba nincs szükség semmilyen útlevélre, habár a határon fegyverrel felszerelkezett marcona őrök állnak. 3.1.1. Mit értünk még pontosabban Vatikán21 alatt? A világ legkisebb szuverén államát, méghozzá semleges államát, melynek uralkodója maga a pápa, aki egyben a legfőbb végrehajtó, jogalkotó és bírói hatalom. Persze nem önmagában irányítja ezt az államot, segítségére van a Vatikánváros Állam Pápai Bizottsága, amely 20 21
Forrás: www.nagyutazas.hu/iranytu/:lstCountry.asp?ID=1015 Nagyon fontos, hogy nem jelent egyet a Szentszékkel, mert utóbbi a katolikus egyház szuverén szerve.
- 32 -
lényegében a vezetési feladatokat látja el. Jogrendszere a kánonjogon alapul. Rendelkezik mindazon jogokkal és kiváltságokkal, amelyek az önálló államokat megilletik, hiszen van saját alkotmánya, zászlaja, himnusza, útlevele, pénzérméje és bélyegjei, sőt, vasútja is! Ha már megemlítettem az útlevelet az előbbi sorokban, szeretném azt elmondani, hogy ennek az államnak nincs saját nemzeti hovatartozása, ugyanakkor az állampolgárság intézménye létezik. Ezt az egyén és a városállam közt fennálló jogviszony alapján adják, ehhez a vatikáni állampolgárnak állandó munkahellyel vagy lakással kell rendelkeznie a Vatikán területén. Az útlevelet pedig azok a személyek kaphatják meg, akik a Szentszék képviseletében diplomáciai feladatokat látnak el. Tehát attól, hogy még valaki vatikáni állampolgár nem feltétlenül van vatikáni útlevele és fordítva. 1954. május 14-én a hágai egyezmény az UNESCO kezdeményezésére a Vatikán egész területét műemlékvédelem alá helyezte, mint az emberiség felbecsülhetetlen értékű kulturális örökségét. A vatikáni állam világi kormányzóságának körülbelül 1400 dolgozója van, míg az alkalmazottak teljes létszáma 4-5 ezer körül mozoghat. A vatikáni élet elmaradhatatlan szereplői a svájci gárdisták, akik a pápa védelméért felelősek, de védik az apostoli palotát és a városállam bejáratait is. Létszámuk körülbelül 100 körül van és nyelvük a német. Hagyományos egyenruhájuk kék, sárga, és vörös színű, valamint reneszánsz stílusú. Közvetlenül a pápának vannak alárendelve. 1.ábra
A svájci gárda két tagja
http://en.wikipedia.org/wiki/Swiss_Guard
- 33 -
3.1.2. Miért is pont itt található a Vatikán? A hagyomány szerint Szent Péter Rómában halt vértanúhalált. Sírjára később Nagy Konstantin építtetett egy bazilikát. Ennek a bazilikának a romjaira épült a Szent Péter bazilika, így egy teljesen új „templom” emelkedett ki a helyéről, mely a ma napig Szent Péter jelképe és emlékezteti a mindenkori pápákat a hivatalukkal járó hatalomról és felelősségről. Tehát ha úgy nézzük Vatikán kezdetben egy sírhely volt, majd az istentisztelet és a kormányzás helyévé vált. 3.1.3. Fordulópont: 1870. szeptember 20. fontos dátum Vatikán történelmében, ugyanis ez jelenti az Egyházi Állam megszűnésének napját, amikor is olasz csapatok törtek be Rómába, ami eddig a franciák védelme alatt állt. Ezt követően az olasz királyság magába olvasztotta az Egyházi Államot, és a pápák önkéntesen fogolyként éltek a Vatikánban egészen XI. Pius pápáig, akinek végül sikerült rendeznie a viszonyt az olasz állam és katolikus egyház között. Tehát Vatikánállam 1929. február 11-én jött létre, amikor is Mussolini és Pietro Gasparri bíboros aláírta a lateráni egyezményt. Az egyezmény teljes szuverenitást biztosított a Szentszéknek egy új államban, amely a Szentszék szabadsága és függetlensége jelképéül és biztosítására jött létre. Tehát a Vatikán területe a Szentszék magántulajdona, és mint városállam feltétele a Szentszék szuverenitásának, vagyis a Szentszék tartja fenn ezt a kis államot, és nem pedig fordítva. 3.1.4. Fő épületei: Szent Péter bazilika: a keresztény világ legnagyobb, legpompásabb, és legimpozánsabb temploma. Kifejezi az apostoli folyamatosságot és az egyház egyetemességének a jele. Hat ezer hívő befogadására képes, ha úgy szükséges, míg a Szent Péter téren akár háromszázezer ember is elférhet. Évente mintegy húszezer misét mondanak el itt, míg ünnepi szentmisét körülbelül nyolcvanat. Apostoli Palota: a Szent Péter tértől jobbra található, húsz udvarra, több ezer helységgel és ablakkal. A harmadik emeleten található a pápai magánlakosztály, amely áll egy nagy fogadóteremből, a személyi titkárok dolgozószobájából, a pápa saját dolgozószobájából, egy - 34 -
ebédlőből, hálószobából és végül egy kisebb erkélyből. A magánlakosztállyal szemben találhatjuk az Államtitkárságot. A második emeleten vannak a hivatalos pápai lakosztályok, a Konzisztórium terem, a Kelemen terem és a pápa könyvtára, valamint azok a termek, amelyekben a pápa a magán kihallgatásokat végzi. Az államtitkár lakosztálya pedig az első emeleten van. Sixtus-kápolna: a pápaválasztó konklávék színhelye. Építtetőjéről kapta a nevét, aki IV. Sixtus pápa volt. 1475 és 81 között épült fel a kápolna. Vatikáni Apostoli Könyvtár: hatvanezer kézírásos művet, százezer eredeti kéziratot, hétezer ősnyomtatványt, és körülbelül százezer metszetet és földrajzi térképet őriznek ebben a könyvtárban. Az itt tárolt kódexek igen nagy kincsnek számítanak koruk és ritkaságuk miatt. Vatikáni Múzeum: a XVI. században II. Gyula pápa kezdte el a műkincsek gyűjtését. Mára amit itt találhatunk, többek között: ókori gyűjtemény, térkép-és gobelingyűjtemény, modern vallásos művészeti gyűjtemény, világi tárgyú gregorián gyűjtemény, valamint egyiptomi és etruszk múzeum. A Múzeumhoz tartozik a Vatikáni Képtár is. A Vatikáni Kertek: a városállam egyharmadának a területén fekszik, és különböző stílusban van kialakítva, mint például francia, angol, és olasz. Díszítésként szobrok, szökőkutak, és vallási tárgyú alkotások lelhetők fel. Ide bejönni csakis külön engedéllyel lehetséges. A Szent Marta Ház: vincés nővérek üzemeltetik a házat. A konklávék ideje alatt itt szállnak meg a bíborosok. Általában pedig itt helyezik el az átmeneti látogatókat, valamint azokat a papokat, akik egy ideig az Államtitkárságnak dolgoznak. Mater Ecclesiae monostor: II. János Pál pápa alapította ezt a rendházat és a Vatikáni Kertben található. Küldetésük az imádság, a szentségimádás, a dicséret és az engesztelés. Egyéb létesítmények: a Vatikán területéhez tartozik még gyógyszertár, a Szentatya saját raktára22, postahivatal, rádióállomás, bank(ok), vasútállomás,
lakóházak
és egyéb
szolgáltatóegységek. Vatikánhoz tartozik a Castel Gandolfo-ban lévő pápai nyári rezidencia is. 22
Ez a raktár a pápa karitatív tevékenységét szolgálja, itt gyűjtik össze az adományokat, amiket majd szétosztanak a rászorulók között.
- 35 -
3.1.5. A Vatikán állam szervei: ◊
Vatikánváros helynöksége – helynök: Angelo Comastri érsek
◊
A
Vatikánváros
Államának
Pápai
Bizottsága:
elnökből,
alelnökből
és
különmegbízottból áll. Ezen belül találjuk az Államtanácsot, annak elnökével és titkárával. ◊
Kormányzóság: elnöke - Edmund Kasimir Szoka bíboros A kormányzóságon belül található fontosabb osztályok: Főtitkárság, Jogi osztály, Személyzeti és Anyakönyvi Hivatal, Központi Könyvelés, Bélyeg- és érmeosztály, Posta-
és
Távíróhivatal,
Kereskedelmi
osztály,
Központi
Felügyelőség,
Tájékoztatóiroda turisták és zarándokok számára. ◊
Egyéb intézmények: A Pápai Műemlékek, Múzeumok és Képtárak Főigazgatósága, Műszaki szolgálatok, Egészségügyi szolgálat, Vatikáni csillagvizsgáló, pápai villák, bíróságok, Egészségügyi és Jóléti Alap, Állandó Bizottság a Szentszék Történeti és Műemlékeinek megóvására.
3.2. A Római Kúria23 bemutatása A Szentszék: A pápai kormányzat legfőbb szerve, amelyet a nemzetközi jog szerint a katolikus egyház képviselőjének ismernek el. A történelem során ezen az intézményen belül egy bonyolult hierarchikus rendszer alakult ki, amely magában foglalja a Római Kúriát, egy tisztviselők százaiból álló hivatalrendszert, és magát a pápát. A kúriában is, mint ahogy az egyházon belül máshol is megfigyelhető a nemzetköziesedés, egyre több ország képviselteti magát a tisztségviselők által, igaz továbbra is az olaszok aránya nagyobb, de egyre több a külföldi is a különböző hivatalokban. A kúria intézménye a római papok szinódusaiból fejlődött ki, akikre akkoriban a pápák támaszkodtak az egyházat kormányozva. Körülbelül a 16. század végére alakult ki a mai kúria alakja. VI. Pál pápa volt az, aki radikális változtatásokat vitt végbe a kúria
23
A szó eredete a Római Birodalomhoz vezethető vissza. Olyan gyűlést jelent, amelyen a nép egykor bírókat választott, valamint azt a helyet is, ahol ezt a gyűlést tartották.
- 36 -
intézményén belül.24 Jelenleg a II. Vatikáni Zsinaton életbe lépett reformok vannak érvényben. A Római Kúria tevékenységei: ◊
Az egyházon belüli tevékenység, ez a legfontosabb, mindezt a pápa a kongregációk és a pápai tanítóhivatal segítségével végzi.
◊
A társadalom különböző területein végzett tevékenység a pápai tanácsok vezetésével.
◊
Nemzetközi tevékenység: az Államtitkárság második szekciójának feladata, az etikai és vallási értékek hirdetése a fő cél.
3.2.1. A Kúria fő szervei: 1. Államtitkárság 2. Kongregációk 3. Bíróságok 4. Pápai tanácsok 5. Hivatalok Ezeknek a szervezeti egységeknek a székhelyei általában a Vatikánon kívül találhatóak. Minden kongregációnak az élén egy bíboros prefektus áll, csak úgy, mint a titkárságok, bizottságok és tanácsok élén, ahol szintén bíboros az elnök. A kongregációk tagja is mind bíborosokból állnak, világiakat is találhatunk egy-két kuriális szervnél, mint például az Igazságosság és Béke Pápai tanácsában, bár túlsúlyban továbbra is a püspökök és a bíborosok vannak. Ezen szervek mellett működnek a tanácsadók, vagy más néven konzultorok, akik a kúriai hivatalokat segítik közreműködésükkel. A kúria tisztségviselőit és tagjait a pápa ruházza fel hatalmukkal. A hármas hatalom (kormányzói, bírói, és végrehajtói) gyakorlása az előbb felsorolt szervek közt oszlanak meg. Csak a kivételes döntésekben kell a pápa jóváhagyását kérni. A pápa csak a magasabb rangú képviselőket nevezi ki, a többi munkatárs alkalmazásáról a bíboros prefektus dönt, igaz, a pápa jóváhagyásával.
24
Regimini Ecclesiae Universae, vagyis Az egyetemes egyház kormányzása című apostoli konstitúciójában.
- 37 -
1. Az Államtitkárság A pápa munkáját hivatott segíteni és nem csak vallási értelemben, de a többi hivatal irányításának esetében is. Lényegében mindennel foglalkozik, ami érinti, ami a vatikáni tevékenységekkel kapcsolatos. Közvetítő szerepe van a pápa és a kúria többi szerve és tagjai között. Az Államtitkárság élén természetesen egy bíboros áll, akit öt évre nevez ki a pápa, jelenleg ő Angelo Sodano bíboros. Ennek az intézménynek két része van: A) Első szekció: vagyis az általános ügyekkel foglalkozó rész, ennek élén áll a helyettes államtitkár (sostituto)25, őt követi rangban az asszesszor (assessore). Mivel ezek a tisztségek a pápával való szoros, jobban mondva közvetlen együttműködést jelentik, ezért a megfelelő személyek kiválasztásakor a pápa igen fontos döntést hoz. A sostituto feladatköre nincs konkrétan lefektetve, általában a bíboros államtitkár és a pápa határozza meg azokat. Lehetősége nyílik egyenesen a pápa elé tárni bizonyos ügyeket, ha úgy kívánja és véleményét is elmondhatja a Szentatyának, sőt fontosabb esetekben ki is kérik a tanácsát. Ez a szekció további három részlegre oszlik: → Nyelvi részleg: a hivatalos dokumentumok, a pápai iratok és a kormányzati levelezés fordításaival foglalkozik. Használt nyelvek:latin, francia, angol, olasz, lengyel, portugál, spanyol és német. → Szakosodott részleg: ezen a területen belül több feladat oszlik meg, például titkosírással készített táviratok küldése; az apostoli levelek kancelláriája; a kongregációk iratainak kezelése és a nekik szánt dokumentumok továbbítása; jogi problémák rendezése a többi hivatallal; személyi ügyek, ami a kinevezések, előléptetések intézését jelenti; protokoll ügyek; kitüntetések, elismerések alkalmával a jelölt személyek dossziéinak előkészítése a pápa számára; információ és dokumentáció, ami lényegében sajtófigyelést takar. → Adminisztratív és általános szolgálat: pápai táviratok, áldások, levelek iktatása, levéltári, iratkezelési munka. Az Első szekcióhoz tartozik a Szentszék sajtóterme, ami azt jelenti, hogy felügyelik a sajtóanyagok kiadását, megszervezik a sajtótájékoztatókat. A Vatikánnak saját sajtószolgálata is van. Továbbá ide sorolhatjuk a Vatikán Központi Statisztikai Hivatalát is. 25
Most Leonardo Sandri érsek
- 38 -
B) Második szekció: ez a részleg tartja a kapcsolatot az államokkal, tehát diplomáciai feladatokat lát el. Vezetője egy titkár26, és őt követi rangban a titkárhelyettes. Ez a szerv rendelkezik azzal a joggal, hogy szerződéseket, megállapodásokat és egyezményeket köthet az államokkal. Képviseli a Vatikán államát is a nemzetközi életben. 2. A kongregációk: o Hittani Kongregáció27: feladata az egyház tanításainak terjesztése, a keresztény értékek védelme. o Keleti Egyházak Kongregációja28: a keleti egyházak egyházmegyéi, püpökei, papjai, szerzetesei, és hívei felett bír bizonyos a jogosítványokkal. Részt vesznek az ide tartozó területek ad limina látogatásainak és a keleti rítusú szinódusok előkészítésében. o Szentté Avatási Kongregáció: ahogy a nevéből is kiderül ez a kongregáció a szentté avatási ügyeket intézi. Minden évben a pápa elé terjesztik az újabb lehetséges szentté avatások anyagait, azután, hogy megbizonyosodtak Isten szolgáinak csodái, vértanúságuk vagy hősies erényességük felől, a pápa elvégzi a boldoggá vagy szentté avatást29. o Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció: ők ellenőrzik a liturgikus előírások megfelelő alkalmazását és a szentségekkel kapcsolatos fegyelmi előírások betartását. Továbbá ők foglalkoznak a liturgikus naptárak jóváhagyásával, és ezáltal az új boldoggá illetve szentté avatottak ünnepének bevezetésével. Jóváhagyják
többek
között
a
miseszövegeket
és
a
szerzetesek
fogadalomtételének szertartásait. o Püspöki kongregáció: feladatuk irányítani mindent, ami az egyházmegyék és más területi vagy személyi részegyházak létrehozásával, szétválasztásával, egyesítésével,
megszüntetésével
kapcsolatos.
Valamint
azokkal
a
szervezetekkel is tartják a kapcsolatot, amelyek ezt a rendszert összefogják, vagy amelyek közösségbe vonják a püspökök csoportjait. Segédkeznek a
26
Giovanni Lajolo érsek jelenleg A kongregációk közül ez a legrégebbi, 1542-ben az egyház védelmére hozták létre az eretnekséggel szemben. 28 Az alábbi területek tartoznak ehhez a kongregációhoz: Egyiptom, Sínai-félsziget, Eritrea és Észak-Etiópia, Dél-Albánia, Bulgária, Ciprus, Görögország, Irán, Irak, Libanon, Palesztina, Szíria, Jordánia, Törökország és Afganisztán. 29 Ennek az eljárásnak három fokozata van: tiszteletre méltó, (venerábilis), boldog és szent. 27
- 39 -
püspökök kinevezésének előkészítő munkálataiban. Hozzájuk érkeznek az ad limina látogatásokra szóló kérelmek.30 o Szemináriumok és Tanulmányi Intézmények Kongregációja (Nevelési Kongregáció): tevékenységi körük három lényeges területet ölel fel. Ezek a szemináriumok, a szerzetesrendek és világi intézmények utánpótlást képző házaira, valamint az egyházi fenntartású iskolákra és más oktatási intézményekre. o Kléruskongregáció: Első hivatala hivatott foglalkozni a papok lelki életének, képzettségének és munkájának fejlesztésével kapcsolatos kezdeményezések összehangolásával, figyelemmel kíséri a plébánosok és a lelkipásztorkodó papság tevékenységét. Második hivatala minden olyan feladatot ellát, amely az apostoli tevékenységgel és hitoktatói szervezetekkel kapcsolatos. Míg a harmadik hivatal felelős az egyházi vagyon megőrzésében és kezelésében. o Hitterjesztési
Kongregáció:
az
itt
dolgozók
létszáma
a
legnagyobb
kongregációk között, ez érthető is, hiszen hatáskörükbe tartozik a missziós területeken a részegyházak létesítése és felügyelete, valamint a missziók irányítja. Pénzügyeit tekintve ez az egyetlen szerv a kúrián belül, amely független attól. Körülbelül ötszáz ezer ember fáradozik az egyház építésén a kongregáció keretein belül. o Az Istennek Szentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációja: a szerzetesi élet minden kérdésével foglalkozik, tehát ide sorolhatjuk a szerzetesrendeket, a világi intézményeket, az apostoli élet társaságait, a remete életet élőket,
a szüzességi fogadalmasokat és a
megszentelt élet újonnan alakult közösségeit. 3. Bíróságok: ◊
Apostoli Penitenciária: a gyóntató papokat segítik a bonyolult és ellentmondásos esetek megoldásában. Ugyanakkor hatásköre kiterjed a felmentések és kegyelmi aktusok megadására is.
◊
Az Apostoli Szignatúra Legfőbb Bírósága: hármas funkcióval rendelkezik. Egyrészt az egyház legfelsőbb bírósága, ezáltal ítéleteket hozhat, másrészt
30
Ez egy olyan látogatás, melynek során a püspökök öt évente járulnak a pápa elé, hogy beszámoljanak a rájuk bízott egyházi közösségről, esetleg tanácsot, javaslatot kérjenek a Szentatyától lelkipásztori feladataik megfelelő ellátása érdekében.
- 40 -
egyházi közigazgatási ügyekkel foglalkozik, végül pedig feladatai közé tartozik a végrehajtó tevékenység. Felügyeli az egyházi bíróságok és bírák munkáját. ◊
A Római Rota Bírósága: a Szentszék fellebbviteli és egyben a Vatikán Városállam egyházi bírósága. Egy húszfős bírói testület alkotja, melynek vezetője a dékán, természetesen a pápa által kinevezve. Azonban a bíróság tevékenységének nagy részét a házasságok érvénytelenítésével kapcsolatos ügyek teszik ki.
4. Pápai Tanácsok: ◊
Világiak Pápai Tanácsa
◊
Keresztények Egysége Pápai Tanácsa
◊
Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa
◊
Cor Unum31 Pápai Tanács
◊
Elvándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsa
◊
Egészségügyben Dolgozók Lelkipásztori Pápai Tanácsa
◊
Törvényszövegek Értelmezésének Pápai Tanácsa
◊
Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa
◊
Kultúra Pápai Tanácsa
◊
Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa
5. Hivatalok: ◊
Apostoli Kamara: a Szentszék javait őrzi.
◊
A Szentszék Vagyonkezelősége: a Szentszék vagyonát kezeli pénzügyi szempontból.
◊
A szentszék Gazdasági Ügyeinek Prefektúrája: a Szentszék költségvetését és zárómérlegét készíti évről évre, valamint felügyeli és összehangolja a Szentszékhez tartozó szervek anyagi helyzetét.
Egyéb a Kúriához tartozó intézmények: ◊
A Pápai Ház Prefektúrája: biztosítja a pápa rendes és rendkívüli programjának lefolyását, beleértve a magánkihallgatásokat, amelyen a zarándokoktól kezdve
31
Önkéntes segítségnyújtásra buzdít a szervezet a szeretet kimutatása jeléül.
- 41 -
az államfőkig, az ad limina látogatásokon keresztül különböző rangú személyek fogadásáról kell gondoskodni. A Prefektúra gondoskodik a pápai szertartások
és
egyéb
a
pápa
tevékenységét
érintő
programok
megszervezéséről, beleértve a külföldi utakat is. A prefektust, a hivatal vezetőjét, a pápa nevezi ki. Ez egyik a bizalmi munkaköröknek a pápa közvetlen közelében. ◊
A Pápai Szertartások Hivatala: előkészíti, segíti a liturgikus szertartásokat, azok bonyodalommentes lezajlásáért felelős, akár a pápa vagy képviselője vesz részt. A hivatal nyolc ceremoniárusból áll, köztük található maga a főceremoniárus vagy szertartásmester, a hivatal vezetője.
Láthatjuk, hogy a II. Vatikáni Zsinatnak köszönhetően a Kúria egy ésszerűen megszervezett és hatékonyan működő szervezetté vált a korábbi zűrzavar ellenére. Mára a világ egyik legjobban szervezett intézményévé vált.
3. 3. A vatikáni diplomácia avagy a pápa képviselete A katolikus egyház egyetemes és transznacionális szervezet. Az egyház feje, a pápa, megválasztásától kezdve nemzetközi szerepkörhöz jut. A nemzetközi jog szuverén alanya a Szentszék, tehát nem a Vatikán Városállam, amely összeköti az egyházat a nemzetközi élettel. Történelmi adatok szerint az Apostoli Nuncius posztja már az 5. században is létezett, később jelent meg az „Apocrisarius” intézménye, majd a 9. Század végére a Legátusok, a mai értelemben vett Nunciusok32, akiket Rómából küldtek különböző nemzetekhez, és nagyobb befolyással rendelkeztek, mint a helyi papok. Nunciatúra: Az állandó képviseletek kialakulása az olasz városállamokhoz fűződik, és főleg Velencéhez. Az itt kialakult képviseletek mintájára alakultak meg később a 15. század folyamán az első Apostoli Nunciatúrák, élükre pedig egy Rómából delegált érseket állítottak. Az első 32
A szó jelentése küldött.
- 42 -
Nunciatúrákat Velencében, és Párizsban 1500-ban valamint 1513-ban Bécsben hozták létre. 1701-ben pedig XI. Kelemen pápa megalapította a Nemes Papság Akadémiáját, hogy itt képezzék ki a papokat az egyház nemzetközi képviseletére. Ma az Apostoli Nuncius alatt a pápa nagykövetét értjük, akinek küldetése mind diplomáciai, mind vallási jellegű, ugyanis nem csak az adott ország kormányzatánál képviselik a pápát és a Szentszéket, hanem az ország katolikusai előtt is az egyház egységének fenntartását szolgálva. Kezdetben a Nunciatúrák csak vallási kérdésekkel foglalkoztak, legfőképpen pedig a helyi egyházak jogainak védelmével. A történelem alakulásával együtt, azonban ez a terület is szélesedett. 1815. igen fontos évszám az egyházi diplomácia életében, ugyanis az 1648-s westfáliai béke megkötése után a katolikus egyház vesztett jelentőségéből, és a Bécsi Kongresszusnak köszönhetően a pápaság visszanyerte korábbi tekintélyét létrehozva egy keresztény-monarchikus európai integrációt. A Szentszék kétségkívül a nemzetközi élet szereplője és ezt még soha senki nem vonta kétségbe, még akkor sem, mikor az egyháznak sem területe, sem állama nem volt (18701929) vagy a II. világháborút követően, a kétpólusú világ idején. Jelenleg 172 nemzettel tart fenn a Szentszék diplomáciai kapcsolatot. Fő célja, hogy előmozdítsa az etikus viselkedést a nemzetközi élet szereplői közt. A Szentszék kapcsolatrendszere két csatornán valósul meg: egyrészt bilaterális kapcsolatokat tart fenn az országokkal közvetlenül, valamint a multilaterális kapcsolatok keretein belül a nemzetközi kormányközi szervezetek a partnerei. A vatikáni diplomácia legfőbb képviselője természetesen maga a pápa, aki utazásaival beszédeivel, kihallgatásaival, politikai vezetőknek adott tanácsaival igyekszik terjeszteni a vallási értékeket és elősegíteni a világbékét. → Bilaterális diplomácia: ahogy már említettem a szentszék napjainkban körülbelül 172 országgal tart fenn bilaterális kapcsolatot, az Apostoli Nunciusok és a hozzá akkreditált nagyköveteken keresztül. Az egyház legfontosabb
eszméje
a
jóhiszeműség,
ezt
próbálja
érvényesíteni
nemzetközileg. A kétoldalú diplomácia prioritásai: o az alapvető emberi jogok biztosítása; o a béke előmozdítása és szükség esetén a védelme, ez azt jelenti, hogy a katolikus egyház elutasítja a háborút, mint a konfliktusok rendezésének eszközét; o az egyház támogatja a demokráciát előmozdító intézményeket; - 43 -
o egy
igazságosságra
és
jogokra
épülő
nemzetközi
rend
kialakítása → A multilaterális diplomácia: a szentszék diplomatái több nemzetközi szervezetben is fellelhetők, legalább 25-ben. Amit a legfontosabbnak tartok megemlíteni, hogy a Szentszék az ENSZ-ben megfigyelői státusszal rendelkezik, így képviselőinek felszólalási joga van. Hiszen az egyházat is érdekli az ENSZ működési köre, mivel az kiterjed társadalmi, kulturális tevékenységekre, sőt érinti a népesség és a vallás kérdéseit is. Továbbá megfigyelői státuszban vannak a Szentszék diplomatái az UNESCO szervezetében
is,
a
közös
érdekek
területén
való
együttműködés
előmozdítására. Mely értékeket szeretné az egyház közvetíteni a nemzetközi szervezetek irányába? o Minden nemzet egyenlő. o Minden nemzetnek egyenlően szolidárisnak kell lennie. o A háborút mindig el kell ítélni, pont emiatt az egyház a tárgyalásos
megoldásokhoz
és
jogi
eszközökhöz
kell
folyamodni egy konfliktus megoldásakor. Mindezen tevékenységek és azok céljai természetesen az egyház tanításaival harmóniában vannak. A Pápai Képviseletek diplomáciai funkciójukban az 1961-es Bécsi konvenció diplomáciai kapcsolatokról meghatározott előírásait követik, miközben az egyházon belül a kánonjog a mérvadó. Az ideális vatikáni diplomata érdeklődése sokrétű, fontos, hogy képes legyen egyensúlyban tartani megbízatása lelkipásztori és politikai elemeit. Leginkább a vallási, a karitatív munka és a béke témájával kell foglalkoznia. Valamint rendszeresen beszámolót készít tájékoztatásul a Szentszék számára a helyi egyház működéséről, helyzetéről és mindenről, ami a helyi közösséget érinti. Ugyanakkor kötelesek tiszteletben tartani a helyi egyházak és püspökeik autonómiáját. Tehát a Vatikán diplomáciai tevékenysége igen központosított, minden szál a pápa kezében fut össze, ő nevezi ki a diplomatákat is, akik természetesen mind papi hivatásúak.
E
tiszteletre méltó személyek fő törekvése a világbéke előmozdítása és az emberi jogok - 44 -
tiszteletben tartásának minél szélesebb körben történő tudatosítása, aminek érdekben minden a lehető legtöbb erőfeszítést tesznek.
A fejezet megírásához felhasznált irodalom: Brunori, Pietro: A katolikus egyház, 4 fejezet, Szent István Társulat, Budapest, 2002. Bull, George: A Vatikán belülről, Ecclesia, Budapest, 1989. Hangay Zoltán: A pápák könyve, Trezor kiadó, Budapest, 1991. Szerdahelyi Csongor: Katolikus Európa, Újember, Budapest, 1999. Internetes források: www.nagyutazas.hu/iranytu/:lstCountry.asp?ID=1015 http://hu.wikipedia.org/wiki/Vatik%C3%A1z
- 45 -
4. A protokollról általánosan
Az utóbbi évtizedekben szemtanúi lehetünk a protokoll területét is érintő bővülésnek. Ez nagy részben eredménye az egyre nagyobb mértékű globalizációnak, ami lassan az élet minden részén érzékelhetővé válik. A gazdaság és társadalom átalakulásának hatásai nem kerülhették el a protokollt sem. Hogy ez miben mutatkozik meg? Elsősorban abban, hogy a protokollt már nem csak a diplomácia területén alkalmazzák, hanem egyre fontosabbá válik az üzleti életben is és nem csak a vezető beosztásúak számára, hanem a hierarchia alsóbb szintjein is a mindennapok során. Az új technikai eszközök megjelenésével az évszázadokon át alkalmazott hagyományos viselkedési szabályoknak is újításokra lett szükségük, hiszen ma már az is nagyon fontos, hogy hogyan tudunk kommunikálni a telefonon keresztül, és persze az internethasználatnak is megvannak már a maga használati szabályai. A mobiltelefon elterjedése is új kihívásokat eredményezett, csak úgy, mint a telefon-, és videokonferenciák tartása. Így a protokoll kénytelen ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni és újabb viselkedési szabályokat megfogalmazni. Szintén új jelenségnek tekinthető a nemzetközi életben, hogy a világszervezetek száma rövid idő alatt nagy mértékben megszaporodott. Ma már ők is saját protokoll szabályzattal rendelkeznek és elvárják annak betartását. Ezeknek a jelenségeknek „köszönhetően” a protokoll szabályai mára talán némileg bonyolultabbá váltak, így egy rendezvény megszervezése vagy egy bármilyen, legyen az diplomáciai vagy üzleti tárgyalás lebonyolítása sokkal több odafigyelést, körültekintést igényel, mint annak idején. A protokoll szó görög eredetű, mai értelmezése szerint, a diplomáciai érintkezés formáira vonatkozó szabályok összessége. Két szóból áll össze, ezek: a protosz, jelentése első, és a kolla, jelentése: enyv. Így alakult ki a protokollon kifejezés, ami a pergamentekercsre rögzített előzéklapot jelentette, amely a tekercs adatait tartalmazta. Hivatalos okiratok és a könyvtár rendjének megnevezésére alkalmazták. Innen kiindulva kezdték el később használni ezt a szót a hivatalos kapcsolatok rendjére és a az ekkor betartandó szabályokra. A protokollnak két fajtáját különböztethetjük meg: ◊
Diplomáciai protokoll: olyan nemzetközi szabályok összessége, amelyek megszabják a hivatalos és személyes kapcsolatokat a diplomáciai életben. Ezek a szabályok teszik
- 46 -
a kiszámíthatóvá a nemzetközi kapcsolatok alakulását. Ez érinti a közvetlen és írásbeli kommunikációt egyaránt. ◊
Hétköznapi protokoll: az otthonról hozott viselkedési szabályokra, kulturált magatartásra, illemtani ismeretekre épül.
A protokollhoz kapcsolódó egyéb fogalmak a tisztánlátás érdekében: Illem: „A társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság33 szabályainak összessége.” (A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint) Az illem követelményeit tehát a társadalmi viszonyok formálják. Illemszabályok: „A viselkedés34 legősibb, legemberibb szokásait jelentik” (A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint). A protokoll gyökerének is tekinthető. Etikett: „A társadalmi érintkezés viselkedési formáinak, illetve szabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában megszabott s rendszerint megmerevedett része.” (A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint) Diplomácia: „ Az államok közötti politikai ügyek intézése, ill. ennek szabályai és módszerei összességükben.” (A Magyar Értelmező Kéziszótár ide illő definíciója). A protokoll fő alkalmazási területe. A protokoll áthatja mindennapjainkat, nap, mint nap alkalmazzuk, talán észre sem véve, igaz, ha nem is a diplomáciai, de a hétköznapi protokoll eszközeit mindenképpen. Sokban függ neveltetésünktől, hogy mit látunk otthon, a „hozott anyagtól”, de ugyanakkor tanulható is. Hiszen mindig adódhatnak új helyzetek, amelyekben eddig nem tapasztalt módon kell viselkedni. Ha valaki először jár életében templomban, nem biztos, hogy tudni fogja, mit kell tennie, és hogyan illik viselkedni a mise közben. Vagy ha egy új, más kultúrájú országban járunk, ahol teljesen eltérő szokások uralkodnak, mint hazánkban. Ilyen helyzetekben alkalmazkodni kell és bővíteni viselkedésünk eszköztárát. A protokoll is valahogy így fejlődhetett az évszázadok során, ahogy alakult a társadalom és a nemzetközi kapcsolatok, annak megfelelően változtak az elvárt viselkedési formák is. Idővel, ahogy kialakult a
33 34
Az egyén belső tulajdonságai, tudata, értékítéletei által meghatározott viszony másokkal kapcsolatosan. A magatartás formai megnyilvánulásai
- 47 -
társadalomban a hierarchia és elkezdték megkülönböztetni a különböző rangokat, úgy kezdett az is kialakulni, hogy mi az elvárt magatartás a társadalom különböző szintjein, a különböző rangú emberekkel szemben. Ugyanakkor a történelem alakulása is nagyban befolyásolta a viselkedési formák változását, például a forradalmak, új eszmeáramlatok. Bár az is igaz, hogy a protokoll nem egy folyamatosan változó terület, bár sokszor erre is szükség van, mégis, az újítások ellenére mindig megmaradtak az alapvető hagyományos formák, ezzel biztosítva a kiszámíthatóságot. Egyre tudatosabban alkalmazták eszközeit, annak érdekében, hogy a nemzetközi és személyes kapcsolatok kialakítása egyszerűbb és simulékonyabb legyen. Alternatívát biztosítottak a típushelyzetekben a kapcsolatteremtés módjaira és felkészítettek a rendkívüli helyzetekben való helytállásra is. Tehát megállapíthatjuk, hogy a protokoll által szabályozott viselkedési formák alkalmazása ma már napi gyakoriságú. A hagyományok, a nevelés, a megszokás alapján belerögzültek az emberekbe. Ezek a formák társadalmi, valamint nemzetközi méretekben érvényesülnek és társadalmilag meghatározottak, mivel a megfelelő érintkezési szabályok megválasztása segítheti társadalmi, szakmai érvényesülésünket. Ezek a viselkedési szabályok történelmileg alakultak ki, vagyis hagyományok sorával rendelkeznek, melyek erőszakos megváltoztatása eleve lehetetlen, legalábbis nem vezet jó eredményre. Sok esetben megfigyelhetjük, hogy az évszázados szokások, formalitások idővel elvesztik eredeti tartalmukat, de így is tovább élnek. Ez annyit jelent, hogy egy idő után már nem tudjuk, miért is alkalmazunk egy bizonyos szokást, és hogyan is alakult ki annak idején. Mire is használhatjuk pontosan a protokoll szabályait? A magán és hivatalos életben egyaránt a kapcsolatteremtés és a már kialakult kapcsolatok fenntartásának eszközei. A helyes viselkedés megválasztása megkönnyítheti üzleti, szakmai boldogulásunkat. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen első benyomást teszünk például üzleti vagy tárgyaló partnereinkre, hogy hogyan reagálunk a konfliktushelyzetekre és milyen eszközöket alkalmazva oldjuk meg azokat. Magánéleti helyzetekben annyival könnyebb a helyzetünk, hogy ebben az esetben személyes érdeklődésünkön alapul, hogy kivel szeretnénk megismerkedni és kapcsolatot fenntartani, míg az üzleti, valamint diplomáciai életben inkább a vállalati és politikai érdekek irányítanak, és ezzel együtt nagyobb a tét a megfelelő viselkedési szabályok kiválasztásakor. Ugyanakkor ezek az előírások védelmet is nyújtanak alkalmazóinak. Lehet, hogy nem egyszerű megtalálni egy-egy helyzetben, hogy hogyan is viselkedjünk pontosan, de ezek a - 48 -
szabályok egyfajta biztonságot nyújthatnak nekünk azáltal, hogy megszabják, bár alternatívát is nyújtva, hogy bizonyos szituációkban hogyan illik viselkedni, vagy hogy éppen hogy nem illik. Tehát elkerülhetjük, hogy olyan sértést, hibát kövessünk el a másik személlyel szemben a kommunikáció során, amely megakadályozhatja a későbbi kapcsolattartást vagy esetleg egy probléma rendezését. Ez visszafelé is igaz, magunk számára is védelmet jelentenek ezek a szabályok, hogy minket ne érjen sérelem a másik fél részéről. A protokoll előírásainak alkalmazásával létrehozhatjuk a nekünk megfelelő atmoszférát, hangulatot a tárgyalás során, amellyel befolyásolhatjuk annak későbbi kimenetelét. Taktikai eszközként is használhatjuk a viselkedési szabályokat, hogy elérhessük a számunkra legoptimálisabb eredményt egy tárgyalás során, például figyelemelvonással, megfélemlítéssel, vagy időhúzással. Valamint segítséget is nyújhatnak, lendületbe hozhatnak egy megakadt kommunikációs helyzetet megmentve azt az unalomba süllyedéstől és az esetleges negatív következményektől. Az azonban elkerülhetetlen, hogy mindig tudjuk, hogy viselkedjünk, ahogy már korábban is említettem, váratlan helyzetek mindig adódhatnak, ezért fontos felkészülni, amennyiben előre tudjuk, hogy olyan partnerrel kerülhetünk kapcsolatba, akiknek szokásai, kultúrájuk eltérő a miénktől. Sőt, az is szimpátiát válthat ki, ha érdeklődőnek mutatkozunk egy másik kultúra képviselőjének szokásai és azok eredete iránt. A protokoll ismerete egy nemzetközi program szervezésekor elengedhetetlen, és ez nem csak a diplomáciai vagy hétköznapi életben igaz, de az egyházon belül is. Ezen a területen is minden szabálynak megvan a maga mondanivalója, szigorú előírások szabályozzák az egyházi életet is. Ha ezekkel nem vagyunk tisztában komoly sérelmeket okozhatunk. Egy pápai külföldi útnak is megvan a maga rendje, csak úgy, mint a pápai meghallgatásoknak, nem is beszélve az egyházon belüli hierarchiáról, rangsorról. A pápaválasztás menete is egy évszázadok során kialakult folyamat, szinte minden részletében szigorúan szabályozva, ahogy ez később láthatóvá is válik, az erről szóló fejezetben, persze itt is megfigyelhetjük majd, hogy a világ fejlődésével párhuzamosan milyen változtatásokra volt szükség. Az egyházi protokollnak is megvannak a diplomáciai jellegű sajátosságai, csak úgy, mint a hétköznapiak. Erre példa a papok ruházati viselete misén, a misék celebrálása vagy csak egyszerűen a megszólítások, köszöntések mikéntje. Az sem mindegy, hogyan viselkedünk egy misén, egy templomban és ugye az egyházi házasságkötésnek is megvannak a maga előírásai, csak úgy, mint egy temetésnek. Ezeket is ugyanúgy be kell tartanunk, mint a diplomáciai vagy hétköznapi protokoll szabályait, jelentőségük semmivel sem csekélyebb. Sőt, gyakorló hívők - 49 -
kerülnek ezeket a szabályokat ugyan úgy tiszteletben kell tartaniuk, hiszen ettől is függ a sikeres kapcsolatteremtés.
A fejezet megírása során felhasznált irodalom: Fekete Károly, Laczházi László, Dr. Görög János: Protokoll-egyetemi jegyzet, Magyar Protokollosok Klubja, Országos Egyesület, Budapest, 2002. Ottlik Károly: Protokoll-viselkedéskultúra, Budapest, Panoráma, 2004 Sille István: Illem, etikett, protokoll, Budapest, KJK-Kerszöv.,2003
- 50 -
5. A katolikus egyház liturgiaszokásai
Elérkeztünk dolgozatom legfontosabb pontjához. Nem hiába találhatjuk az utolsó fejezetek közt. Egyáltalán nem azért tettem ide, mert nem ezzel szeretnék elsősorban foglalkozni, vagy nem tartanám elég fontosnak. De úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy kifejthessem az egyházi protokoll témáját szükséges tudni mindezek hátterét. Nem elég az alább részletezésre kerülő szokásokat átlapozni egy könyvben és beleolvasgatni. Elegendő háttértudás nélkül ezek a tények sosem maradnának meg hosszabb távon, vagy nem szentelnénk elegendő fontosságot nekik, nem tartanánk őket másnak, mint egy újabb információ halmazt a többi között. Szükségesnek tartom, hogy legyen mire alapozni a most következő tudásanyagot. Hiszen mindez által, amit egészen eddig igyekeztem bemutatni a következő hagyományok érthetőbbé válnak, és persze sokkal közelibbé. Az egyházi protokoll, ha nevezhetjük így, meghatározó tényezője vallásos emberek millióinak nap, mint nap, ezek a hagyományok adják viselkedéskultúrájuk alapjait. Az egyházuk által előirt magatartásformákat részesítik előnyben és ezekre hatnak a mai modern viselkedésbeli tendenciák. A protokoll megnevezés talán nem éppen a legmegfelelőbb, ugyanis ebben a fejezetben nem feltétlenül a diplomáciában használatos klasszikus értelemben vett protokollszokások kerülnek kifejtésre, hanem azok, amelyekkel inkább a mindennapokban
találkozunk
a
katolikus
egyházon
belül.
Ahogy
a
protokollal
általánosságban foglalkozó fejezetemben is leírtam, két típusú protokoll létezik: a diplomáciai és a hétköznapi. Én most inkább az utóbbival szeretnék mélyebben foglalkozni, bár az is igaz, hogy több esetben is találhatunk étfedést a két típus között, ami csak a közlési szándékom előnyére válhat.
5. 1. A rangsorolás Igaz, erről a témáról többet már nem nagyon tudok írni, hiszen egy külön fejezetet szenteltem az egyház szervezeti felépítésének. Ugyanakkor hamár protokollról beszélünk ez a téma kihagyhatatlan. Fontossága annyi csupán, hogy a rangsor ismeretében tudjuk meghatározni, hogy például egy diplomáciai delegáció esetében, ki kit fogadhat, kié az elsőbbség, ültetett
- 51 -
fogadás esetében pedig, ez határozza meg az ültetési rendet. Tehát igen meghatározó pontja egy bármilyen magasabb rangú eseménynek, nem csak a nemzetközi életben, de a hazaiban is. Így van ez a katolikus egyházon belül is, itt is rendkívül fontos a megfelelő rangsor ismerete, különben igen kellemetlen helyzetbe hozhatjuk magunkat. Az egyházon belül a megszólítások is rang szerint változnak, ezért sem mindegy, kivel állunk szemben. Akkor még egyszer a teljesség kedvéért a katolikus egyház hierarchiája: pápa, bíborosok, érsekek (metropoliták), apostoli nunciusok, (címzetes) érsekek, püspökök, pap, diakónus. Ahogy látjuk, annyiban tér el az itt leírt sorrend az ezzel foglalkozó fejezettől, hogy az apostoli nuncius megelőzi az adott ország minden főpapját, kivéve persze a bíborosokat. A szerzetesrendeken belül a következőképpen alakul a sorrend: novícius35, majd fogadalmas, aki az igazi szerzetes, már túl van a fogadalomtételen. Meghívások alkalmával, ha főpapokat, mint a bíboros, nuncius, vagy érsek invitálunk meg, akkor csakis a világi életben legmagasabb rangú személy fogadhatja őket. Köszönéskor, amennyiben a Szentatyával találkozunk, illik olaszul a következővel köszönni: „Sia laudato Gesú Cristo!”, amire ő így válaszol: „Sempre laudato!” Sokáig volt szokás, hogy a pápa elé járulók megcsókolták a Szentatya halászgyűrűjét, ez azonban mára már nem kötelező szokás. Amennyiben más magasabb rangú egyházi személlyel találkozunk, akkor az illendő köszöntési forma a „Tisztelettel köszöntöm, Érsek Úr!” Általánosságban, pedig a bevett köszöntési forma a „Dicsértessék a Jézus Krisztus!”, amire a válasz „Mindörökké, Ámen!”. Ez egyben hitvallást is jelent. Azonban abban az esetben, ha világi személlyel találkoznak vallásosak, akkor nem követelik meg tőlük ezt a fajta köszönési formát, tőlük ugyanúgy elfogadják a napszaknak megfelelő üdvözlést. A megszóltások esetében ugye két helyzetet különböztethetünk meg, hiszen szólhatunk írásban és szóban az adott egyházi személyhez. Írásban az illendő megszólítások a következők: Pápa – Őszentsége, Szentatya Bíboros – Eminenciás Bíboros Úr Érsek – Főtisztelendő vagy Excellenciás vagy, Érsek Úr Püspök – Főtisztelendő vagy Excellenciás Püspök Úr Pap – Főtisztelendő Úr Diakónus – Tisztelendő vagy Diakónus Úr
35
Így nevezik a tanulókat vagy újoncokat.
- 52 -
Szóban a következőképpen módosulnak a megszólítások: Pápa – Szentséges Atya Bíboros – Eminenciás Bíboros Úr Érsek – Excellenciás Úr vagy Érsek Úr Püspök – Excellenciás Úr, Püspök Úr Pap – Főtisztelendő Úr Diakónus – Tisztelendő Úr
5. 2. A liturgikus szertartások Először is a liturgia szó jelentését szeretném tisztázni. Ez egy görög eredetű szó, amely két összetevőből áll, egyik a laosz, jelentése nép, a másik pedig az ergon, ami a munka, a szolgálat magyar megfelelője. Ennek alapján tehát a liturgia szó közösségi szolgálatot jelent, vagyis egy olyan tevékenységet, amelyet elsősorban a közösség érdekében végeznek. Egy átfogóbb definíció szerint „Liturgiának csak azt a cselekményt nevezhetjük, ahol a hívők egybejött gyülekezete egy törvényes egyházi hivatalviselő vezetésével az Apostoli Szentszék által jóváhagyott liturgikus könyvek szerint nyilvános istentiszteletet tart, mely jelenvalóvá és láthatóvá teszi az egyházat a maga üdvösségre vezető mivoltában.”36 A liturgiát, ahogy az előző meghatározásból is láthatjuk az Egyház és Isten népe végzi, egy meghatározott helyen és időben, a hely lehet egy püspöki székesegyház vagy plébániai, apátsági, kolostori templom, esetleg egy egyházi közösség. A liturgia középpontjában a mise37 áll. A liturgia az egész egyház közös ünnepe. Az egyházi élet elengedhetetlen részét képezi. Szeretném pár szóban összefoglalni, hogy hogyan is alakulhatott ki a liturgia annak idején, hogy honnan ered pontosan. Az első században tudjuk, hogy a katolikus egyház, mint intézmény még nem létezett. A kereszténységnek ekkor még nem léteztek intézményi keretei. 36
Az idézet Verbényi-Arató, Liturgikus Lexikon c. könyvében található, Ecclesia kiadó, Budapest, 1989, 140.oldal 37 Latinul eucharisztia.
- 53 -
A vallási közösségeket az Apostolok vagy utódaik vezették. A mise jelensége még gyerekcipőben járt, bár eucharisztiát már ekkor is rendszeresen tartottak. Ebben az időszakban tehát a liturgia, mai formájában még nem létezett, de megfigyelhetjük ennek előzményeit. Mivel ekkoriban a misék menetét sehol sem rögzítették írásos formában, nem volt előírt formája a liturgiának, mindenhol másképpen épült fel. Ugyanakkor egymással párhuzamosan ezeken a miséken kialakultak bizonyos részek, amelyek mindegyikben fellelhetők voltak, és rendszeresen ismétlődtek. Többek között ilyen a kenyértörés jelensége, aminek az eredete az Utolsó Vacsorára vezethető vissza, melyen Jézus a kenyeret több részre törve szétosztotta azt a jelenlévők közt mondván, hogy ez az ő teste és a bor, mellyel szomjukat oltják az ő vére. Majd megkérte tanítványait, emlékére a jövőben is végezzék el ezt a szertartást. Ami még közösnek tekinthető az első századi szertartásokon, hogy az eucharisztia mindig a mise végéhez közeledve történt meg. Mindenhol olvastak fel a Bibliából, és próbálták azt magyarázni a közösségnek a szertartást végző személyek. Általában mindegyik misén elhangzott a homília, a szentbeszéd és a hívők együtt énekeltek. Azonban mint már említettem az első században még nem volt rögzített formája a miséknek, ezek az egybeesések egyrészt a zsidó hagyományokból erednek (mint a Szentírás felolvasása és elemzése), részben pedig magának a vallásnak a mindenki által ismert újításai voltak (például a kenyértörés). Az „ámen” és „mindöröké ámen” szófordulatokat a Bibliában is megtalálhatjuk, valószínűleg Szent Pálnak köszönhetjük használatának bevezetését. Mivel nem voltak szabályozva a szertartások, ezért az azt levezető személyek szabadon beszéltek, tartottak előadásokat. Tehát összességében elmondhatjuk erről az időszakról, hogy az eucharisztia szertartásai nem voltak megkötve, ugyanakkor a különbözőségük ellenére sok közös vonást hordoztak. A szertartást végző emberek szabadon improvizálhattak beszédeik során, bár mindig meghatározott téma alapján. Bizonyos szófordulatok azonban rendszeresen előfordultak, így azok beépültek a szertartások menetébe. Szépen lassan a közös vonások szilárdan megmaradtak és ezekből kialakult a liturgia.38 A liturgia számos alkotóelemből áll. Ezek többnyire jelképek, szimbólumok, mint például:
38
A kéz jelei, mint az áldó kezek, kiterjesztett kezek, összezárt kezek.
A test jelei, ilyen a térdelés, az állás, a leborulás, a meghajlás, és a csók.
Forrás: www.catholic.net/linksframe.phtml?link=http://www.newadvent.org/docs 2005.11.26. 23:35
- 54 -
Jelképek az emberi kéz alkotásaiból, mint például a templom berendezése vagy az oltár és felszerelése.
Jelképek a természet világából:
A víz a bűntől való megtisztulás szimbóluma a katolikus egyházban, hasonló jelentése van a sónak, ezzel tisztítják meg a vizet vízszenteléskor. A gyertya, a tűz szimbólumából kiindulva, a keresztényeknél Krisztus isteni fényét, kisugárzását jelenti, és magát a hitet. A szentmiséken mindig legalább két gyertya ég vagy az oltáron vagy a mellett, ezáltal utalunk Jézus isteni és emberi természetére. Az olaj az isteni áldás jele, a Lélek ajándékát közvetíti. A templomokat és oltárokat is olajjal szentelik fel, ezt onnan lehet észrevenni, hogy a falon annak a helyén, ahol a püspök krizmával39 megkente a falakat egy fakereszt vagy 12 keresztgyertya található. Tömjén a tisztelet kifejezését jelenti, Istent és a vele összekapcsolható tárgyakat, személyeket füstölhetik meg tömjénnel. Misén és vecsernye alkalmából körbetömjénezik az oltárt, az evangéliumos könyvet, a papot és a hívőket is. A hamu is a természet jelképei közé tartozik. Ez a hamu azért különleges, mert az előző évi virágvasárnapon használt pálmából vagy barkából készül, az élet mulandóságát szimbolizálja. Másik fontos, elmaradhatatlan eleme a liturgiának az imádság, aminek dicsérő, hálaadó, kérő, engesztelő formái léteznek. A hívőkön és a papon kívül a kántor is a liturgia szerves résztvevője, ő énekével, orgonajátékával vesz részt a liturgiában, segíti a hívőket a szertartás során. Nagyon fontos, hogy jól ismerje a szertartások menetét és a liturgiát. Valamint még egy személyt fontos megemlíteni, ő pedig a ceremoniárus vagyis a szertartásmester. Ő az, aki ünnepélyes szertartások alkalmával gondoskodik az esemény megfelelő rendjéről, és segíti a celebráló papot és segédeit is. A következőkben szeretném ismertetni a liturgia főbb részeit, eseményeit, abc sorrendben. Ahogy már korábban is írtam a mise a liturgia legfontosabb eleme, talán ezért is van, hogy sokszor a két szót szinonimaként használják, vagy nem is értik pontosan, mi is az a liturgia. Az előzőekben próbáltam meghatározni ennek a szónak a lehetséges jelentését, elemeit, és ha ez még mindig adna okot a bizonytalanságra, akkor a következőkben bemutatott eseményekkel talán már tisztábban lehet látni ezt a fogalmat, ugyanakkor azt is, hogy milyen összetett dolog, és hogy valóban nem egyszerű meghatározni. 39
A krizma olaj és balzsam keveréke. Keresztség felvételekor, bérmálásnál, püspök-, templom-, kehely-, tányér-, és harangszentelésnél alkalmazzák.
- 55 -
A következőkben bemutatott események közös vonása, hogy szinte az összes mise közben zajlik, annak kiegészítői, persze nem állandó jelleggel, hanem mindegyik más-más alkalomkor. 5. 2. 1. Áldozás A templomban mise keretein belül kerül rá sor. A Krisztus testével és vérével való egyesülés jelképe, lelki táplálék. Először a pap veszi magához, majd szólítja a hívőket. Minden egyes áldozás előtt a következőt mondja a misét levezető pap: „Krisztus teste”, erre a válasz: „Ámen”. A miseáldozat alatt a kovásztalan kenyeret, vagyis az ostyát értjük, amely búzalisztből készül. Csak római katolikus vallású személy áldozhat, abban az esetben, ha elvégezte kötelező évenkénti gyónását. 5. 2. 2. Bérmálás40 Ez az esemény a megkeresztelteket a Szentlélek adományával gazdagítja. Tovább erősíti a kapcsot a katolikus egyház és a hívő személyek között. Hiszen a bérmálkozás során a felsorakozott jelöltek keresztségi ígéretet tesznek, vagyis megújítják korábbi fogadalmukat. Ezt hitelesíti a kézrátétel és a krizmával homlokon történő megkenés. A bérmálást általában püspök vezeti le vagy az erre meghatalmazott pap. Az elsőáldozást követően kerül rá sor, általában középiskolás korban.
5. 2. 3. Boldoggá és szentté avatás Ezen a területen jelenleg II. János Pál pápa reformja van érvényben, aki újraszabályozta a szentté avatás rendjét. Első fokozata a boldoggá avatás. Ez az esemény szintén mise keretében történik. Egy csodára van szükség ahhoz, hogy valakit boldoggá avathassanak, kivéve vértanúk esetében. A boldoggá avatást egy püspök kérheti a pápától, majd ezt követően ismertetik a pápával a kitüntetett személy életútját. A pápa ekkor elmond egy boldoggá avatási formulát, ami mindig ugyanaz a szöveg, és kihirdetik boldoggá avatást. Azzal párhuzamosan, hogy a pápa elmondja a formulát annak a bazilikának a homlokzatán, ahol tartják a szertartást, leengedik a kifüggesztett boldoggá avatottak nagy alakú arcképét. Innentől kezdve a boldoggá avatott személyt boldognak nevezik, és minden évben megtartják megemlékező ünnepét.
40
Latinul a bérmálás jelentése konfirmáció, azaz megerősítés.
- 56 -
Ennek az eseménynek a következő lépcsője lehet a szentté avatás. Ehhez azonban még egy csodának kell megtörténnie a boldoggá avatást követően. Csoda alatt érthetünk egy hirtelen történt gyógyulást vagy gyógyítást. Általában a szentté avatás a Szent Péter bazilikában történik egy nagyszabású ünnepséggel egybekötve. 5. 2. 4. Elsőáldozás Az eucharisztia első vétele a keresztény egyházak beavatási szentségei közé tartozik. Plébánia ennek idejéről, de saját példámból is kiindulva az elsőáldozás már olyan 10-12 éves korban megtörténik. Ekkor a lányok fehér ruhát, a fiúk fekete öltönyt vislenek. 5. 2. 5. Házasság Ez az a szertartás, melynek során az oltár elé járuló pár kinyilvánítja szándékát miszerint férj, és feleség kívánnak lenni, rendszerint egy mise keretében. Erre általában a polgári házasságkötést követően kerül sor, azonban ez egyáltalán nem kötelező. Az egyháznak ekkor is figyelembe kell vennie az adott hely és nép ugyanezen szertartással kapcsolatos hagyományait (például a missziók esetében) Az egyházi esküvőhöz szükség van pár dokumentumra, mint a (3 hónapnál nem régebbi) keresztlevél, a bérmalevél (persze ha bérmálkozott az illető), és a személyazonosító igazolvány. A házasulandó párnak az egyházi esküvőt megelőzően jegyesoktatáson kell résztvennie. Maga a szertartás a következőképpen alakul: az esketést végző pap üdvözli a megjelenteket, igeliturgiával a szentírási olvasmányokból, valamint válaszos zsoltárral és alleluja-verssel. Majd következik a házassági beleegyezés kérése, amivel létrejön a házasság. Az új házaspár ezután esküt tesz a feszületre, amely úgy történik, hogy a pár adott fele a jobb kezén lévő mutató-, és középső ujját a feszületre vagy a Bibliára helyezi, de az is elég lehet, ha csak jobb kezét emeli eskütételre. Ezután a házaspár hűségesküt tesz, a pap pedig megáldja a gyűrűket, amit ezt követően egymás ujjára húznak a felek. Végül a szertartás imádkozással és ünnepélyes áldással fejeződik be. Amennyiben a házasulandó felek nem egy egyházhoz tartoznak, akkor annak az egyháznak a szertartásai szerint zajlik az esketés, amelyikben a házasságkötést tartják. Az esküvőn jelen lehet, mindkét fél papja, viszont csak az vezetheti le a ceremóniát, akinek a templomában zajlik az esemény. A másik pap csak közreműködik.
- 57 -
5. 2. 6. Gyászszertartás A történelem alakulása folyamán a gyászszertartásnak három része alakult ki. Az első a körmenet, amikor a templomba viszik a holttestet imádság és zsoltározás közben. A második rész a mise, a templomban, majd a harmadik a halott átkísérése a templomból a temetőbe. De nagyon fontos, és ezt a II. Vatikáni zsinat során is kiemelték, hogy a temetés menetének alkalmazkodnia kell az adott terület hagyományaihoz, szokásaihoz. A résztvevők a gyászoló család körül helyezkedhetnek el a templomban. Nagyon fontos, hogy ekkor férfiak számára kalap viselete nem illendő, főleg a ravatalozóban és az elhantolásnál. Magyarországon és számos más országban is a gyász színe a fekete, tehát ekkor fekete vagy sötét kék ruhát illik viselni. A gyászmenetben pedig nem illik beszélgetni, nevetgélni, akár dohányozni. Tehát a gyászszertartás során a templomban a pap először köszönti az egybegyűlteket, keresztet vetnek. Majd a pap kifejezi együttérzését a gyászoló családdal és a megjelentekkel. Ezt követi a kezdőének és az igeliturgia. Ennek lezárulásával a szertartást végző pap búcsút vesz és megtörténik a végső ajánlás. A pap mindig az elhunyt koporsójának fej felőli részén áll. Ezzel a szertartás második része befejeződik és elindul a gyászmenet a temetőbe. A sírhelyhez érve a pap megáldja azt, szenteltvizet hint a sírra, és a koporsóra. A koporsót a sírba helyezik és elhantolják. Egy befejező énekkel zárul a szertartás. Ezt követi a megjelentek rövid részvétnyilvánítása a gyászoló rokonok iránt és a koszorúk elhelyezése a síron. Szokás, hogy a temetés után a koszorúkról leveszik a szalagokat és átnyújtják a hozzátartozóknak, akik később levélben köszönik meg a részvételt és az együttérzést kifejező virágokat. A temetést követően szokás halotti tort tartani, ahol a gyászoló család vendégül látja a temetésen megjelenteket, valamint z egyfajta vígasztalás alkalom, és figyelemelterelés a gyászoló család számára, hogy átsegítsék őket a hirtelen rájuk zúduló hiányon. A katolikus szokások szerint templomban nem végeznek temetést, persze kivétel itt is akad, hiszen a római pápát, a bíborosokat és megyéspüspököket saját templomukban eltemethetik. Igaz, az utóbbi időkben egyre több templomban van urnatemető az altemplomi részben vagy a kriptákban. 5. 2. 7. Keresztelés Ez egy nagyon fontos lépés az ember életében, hiszen ekkor válunk a római katolikus egyház tagjaivá. Ez az első lépés. Általában a szülök döntenek gyermekük vallásáról, így a megkeresztelés már csecsemőkorban megtörténik. Eredetileg a keresztelést egy erre a célra külön kialakított kis medencében végezték, azonban az idők során, ahogy egyre több lett a - 58 -
keresztelések száma, elmaradt a medence és maradt a krizmával való megkenés vagy a szenteltvízzel történő leöntés. Ennek nem alapfeltétele, hogy misén történjen meg, azon kívül is lehet természetesen. A következő menetben zajlik a keresztelés: először a gyermek fogadása történik meg, ezután felolvasnak a szentírási olvasmányokból, majd imádkozás következik. A lényegi rész, maga a megkeresztelés, csak ezután jön, ami a gyermek leöntését jelenti vízzel, illetve megkenik krizmával. Ezt követik még a keresztséggel kapcsolatos szertartások, míg végül a befejező szertartással, áldással és elbocsátással ér véget a ceremónia. Amennyiben nem gyermeket, hanem felnőttet kereszteltek meg, akkor ezután rögtön sor kerül a bérmálkozásra is a szentáldozással együtt. 5. 2. 8. Mise A II. Vatikáni zsinat elrendelte a misék leegyszerűsítését annak érdekében, hogy a hívőket hatékonyabban tudja elérni a liturgia és könnyebben tudjanak azonosulni a mise folyamataival. Amiben még hozzájárult ez a zsinat ahhoz, hogy hívők jobban bele tudjanak folyni a szertartás eseményeibe, elrendelte az anyanyelv használatát bizonyos részeknél, persze a latint a legtöbb esetben meghagyták, hiszen ez a nyelv testesíti meg az egyház egységét. A mise eredete az utolsó vacsorára vezetető vissza, mikor Jézus átváltoztatta a kenyeret áldozatra szánt szent Testévé és a bort a bűnökért kioltandó Vérévé. Ekkor adott felhatalmazást apostolainak, hogy mindezt elvégezhessék az ő emlékére. A mise alkalmával tehát Jézus haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg. A szertartások közül ez a legfontosabb a katolikus egyházon belül. Egy tanító és egy áldozati részből áll. A protokoll szempontjából, amit szükséges tudni, hogy mikor kell felállni és mikor térdelni egy mise során. Az első esettel akkor találkozunk, ha a mise elkezdődik és bevonul a szertartást végző pap a ministránsokkal, valamint a végén, amikor távoznak. Állva maradunk a mise során, akkor is, amikor a tanító rész érkezik el, vagyis a felolvasás az evangéliumból. Hiszen a felállás gesztusával fejezzük ki tiszteletünket egy magasabb rangú személy vagy egy magasabb rangú lény iránt. Amikor a mise során helyet foglalunk, akkor kifejezzük, hogy készen állunk a hallottak befogadására, a figyelmes hallgatásra. Letérdelni kétszer kell a mise alatt, először, amikor a pap elmondja azokat a szavakat, amiket Jézus mondott az utolsó vacsorán. Másodszor pedig amikor a pap felmutatja az oltáriszentséget. Letérdeléskor az ember bűnbánatát, imádatát fejezi ki Isten előtt.
- 59 -
A mise befejező részében oszt áldást a pap az „Az Úr legyen veletek” köszöntéssel keresztet vetve a hívekre, akik erre a "Ámen"-nel válaszolnak. Amennyiben más vallásúként veszünk részt egy római katolikus misén, akkor nem kell mindenben követnünk a hívőket, elég csupán a felállás-leülés esetében ugyanazt tenni, mint a többiek, másban nem kell. A szertartás során egyéb szokások is előfordulhatnak, mint például az összekulcsolt kéz, ami az imádkozás jele, valamint a bűnbánat jeleként a mellverés, vagy a keresztvetés.
A mise menete: I. Bevezető szertartás
Bevonulás
Az oltár köszöntése
Keresztvetés és a közösség köszöntése
Bűnbánati cselekmény
„Uram irgalmazz…”
„Dicsőség a magasságban”
Könyörgés
II. Ige liturgiája
Felolvasás az Ószövetségből, az Apostoli Cselekedetektől, a Jelenések Könyvéből
Válaszos zsoltár
Szent lecke
Alleluja
Evangélium
Homília (szentbeszéd)
Hitvallás
Egyetemes könyörgések
III. Eucharisztia liturgiája 1. adományok előkészítése
felajánlási körmenet
kenyér felajánlása - 60 -
bor betöltése a kehelybe, és vízzel való keverése
bor felajánlása
celebráns pap csendes imája
„Imádkozzatok testvéreim”
Felajánlás, könyörgés
2. eucharisztikus ima hálaadás Szentháromság magasztalása Lélekhívás átváltoztatásra Az
alapítás
elbeszélése,
a
kenyér
átváltoztatása
és
újrafelmutatás, a bor átváltoztatása és újrafelmutatás „Íme, hitünk szent titka!”, erre válaszolnak a hívők Áldozási lélekhívás (epiklézisz) Közbenjáró imádságok Záródicsőítés (doxológia) 3. áldozás rítusa
Miatyánk
Békerítus (békecsók)
Kenyértörés
„Isten báránya”
A celebráns csendes imája az áldozás előtt
A papok és a segédek áldozása
Szent csend
Áldozás utáni könyörgés
IV. Befejező rész
Hirdetések
Áldás
elbocsátás
5. 2. 8. Papszentelés Kézrátétellel történik mise keretében. A kézrátétel az erő átsugárzását jelképezi. Ezután egy szentelési imára kerül sor. - 61 -
5. 2. 9. Püspökszentelés A római katolikus egyházban az a szokás, hogy egy püspök felszentelésében három másik püspök vesz részt, kifejezve a kollegialitást. Ebből egyikőjük az, aki lényegében végzi a szertartást, tehát ő a főszentelő, a másik kettő pedig segédkezik. A szertartás kezdetén elhangzik egy fogadalomtétel a szentelendő püspök részéről, majd miután az egyik püspök felkérte a másikat, hogy szentelje fel az itt jelenlévőt és kihirdetik az erről szóló pápai bullát, a szentelendő személy vállalja püspöki feladatait. A Mindszentek litániáját követően történik meg a tényleges felszentelés: a jelölt térdelve fogadja püspök társai kézrátételét, majd elhangzik a szentelő ima. A jelenlévő püspökök, pedig békecsókot41 váltanak új társukkal. A mise folyamán az új püspök megkapja főpapi jelvényeit is, mint az evangélium, a gyűrű, a mellkereszt és a pásztorbot. Ezek után már az újonnan felszentelt is oszthat áldást.
5. 3. Az egyház ünnepei Két fajta ünnep van a katolikus egyházban: Állandó ünnep:
December 25. – Karácsony
December 8.- szeplőtelen fogantatás
Augusztus 15. – Szűz Mária mennybemenetele
Mozgó ünnepek: Az időpont mindig a húsvéttól függ, ami a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Ilyen ünnepek tehát:
Hamvazószerda
Pünkösd
Úr napja
Fontossági sorrendben az ünnepek: 1. Főünnepek: A legnagyobb ünnepnek számít a húsvét, Jézus Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe, ami nagycsütörtöktől húsvétvasárnapig tart. Nagyon fontos, hogy ezeken a napokon nem illik táncos mulatságba menni, vagy azt rendezni, ahogy húsvét 41
Ez a csók liturgikus csóknak számít, ami a természetfeletti szeretetet és a tisztulást fejezi ki, oltárra, evangéliumi könyvre, keresztre, a feszület lábára adják. Amennyiben egymásnak adják, a békecsókkal a hívek kifejezik kölcsönös szeretetüket és békét kérnek az egyház és az emberiség részére.
- 62 -
előestéjére
diplomáciai,
társadalmi
kulturális
eseményt
sem.
Hamvazószerdán
és
nagypénteken a római katolikusok böjtölnek, tehát semmilyen húsételt nem fogyasztanak. A másik ilyen fontos jelentőségű ünnep a karácsony, amikor Jézus születését ünnepeljük. A szenteste mindenki számára az egyik legbensőségesebb és meghittebb családi esemény. Szintén ide soroljuk az adventet és a nagyböjtöt. Az előbbi esetében az Úr kettős eljövetelét ünnepeljük. Az első eljövetel Krisztus születését jelenti, ezt ünnepeljük karácsonykor, a másik az újraeljövetele a világ végén. Adventkor, ami a november 30.-hoz legközelebb eső vasárnapkor kezdődik, szokás adventi koszorúkat készíteni 4 gyertyával, amiket minden hét vasárnapján
gyújtanak
meg
karácsonyig.
Nagyböjt
időszaka
hamvazószerdától
nagycsütörtökig tart. Az általános bűnbánat ideje a hívők számára és ez az időszak készíti fel a keresztség felvételére készülőket. Ez alatt az idő alatt az oltárokat nem dísztik fel, nem mondanak gyászmisét a nagyhét köznapjain. Szintén szokás ekkor lefedni egy lila kendővel a feszületet és a szobrokat. Természetesen sem advent, sem nagyböjt idején nem ajánlott semmilyen hangos, táncos mulatság rendezése. 2. Olyan ünnepek, amelyeket a természetes nap határain belül ünnepelnek meg, mint például a vasárnap. 3. Emléknap. Ezeket, az ünnepnapokat nem kötelező megtartani, a hívők szabadon választanak. Ilyen ünnep a névnap, ami a kereszténnyé válást jelképezi, hiszen a keresztségben kapott védőszent ünnepe. Ebbe a csoportba tartoznak a házasságkötési, pappá, püspökké szentelés évfordulói 4. Köznapok, amelyek a hétnek a vasárnapra következő napjai, tehát a szent idő szerinti rangsorolásban az első a hamvazószerda, majd advent hétköznapjai, és nagyböjt napjai.
5. 4. Öltözködés és kellékei Az egyházon belül nem minden tagnak egyezik meg a szerepe. Hogy kifejezzék a különbségeket, az istentiszteletek alkalmával a liturgikus ruhák is különböznek funkciótól függően. Természetesen ezek az öltözékek az istentisztelet fényét is emelik. Egészen 313-ig, míg nagy Konstantin meg nem hirdette a teljes vallásszabadságot a Római Birodalomban a keresztény papságnak nem volt saját szertartási ruházata. Ezt követően alakult ki az egyházi viselet és különült el a világi ruházattól. Ekkor jelenik meg az
- 63 -
istentisztelet pompája. Végül Nagy Károly és III. Ince korszaka közt, vagyis a 10. és 13. század között már teljes mértékben kialakul a mai ruházat alapja. Ennek alapján két típusú liturgikus öltözet alakul ki: az egyik, amit a papság szentmiseáldozat bemutatásakor visel és a másik, amit a szentmisén kívül végzett szertartásokon viselnek, ezek az egyházi ruhák. Tehát e következő liturgikus ruhák léteznek a római katolikus egyházban: Alba: rövid változata a karing. Fehér vászonból varrt bő, bokáig érő hosszú ing, előde volt a tunika. Derékban övvel (cingulummal) szorítanak össze. Amennyiben nem takarja megfelelően a nyakat, akkor vállkendőt is kell felvenni az alba alá. Modernebb változata már gombokkal van ellátva. A színe mindig fehér, az örömöt és feltámadást jelképezve. Az alba általában fehér színű. A misék alkalmával viselt albához egy szélesebb stólát szoktak viselni, ez azonban már sokkal szűkebb fazonú típusa az albának, így nincs szükség arra, hogy megkössék az övvel. 2.ábra
Alba
www.catholic-forum.com/saints/ncd00260.htm Birétum: ez egy kerek kikeményített sapka, papi fejfedő. Színe alkalmazkodik a papi és prelátusi rangokhoz. Láthattuk, hogy a bíboros beiktatásakor a pápától kap egy vörös birétumot. Kezdetben mindig viselték a papok, ma már ez nem jellemző. 3.ábra
Birétum
www.exquisitevestments.com/bishops.htm - 64 -
„Clergyman”: ez a modern elnevezés azt az öltönyt takarja, melyet az egyházi személyek fehér keménygallérral, díszszegéllyel kombinált inggel hordanak. Más néven ez a papi civil öltözék, és már igen kedveltté vált és gyakori viseletté. Dalmatika: az a ruha, amelyet a diakónusok az alba (miseing) felett hordanak az istentiszteletek alkalmából. Ez egy csuklóig és bokáig érő ruha. Ferula: A pápai pásztorbot, abban különbözik az előzőtől, hogy a végén feszület található. Karing: öv nélküli térdig érő fehér vászoning. Egy ingszerű ruhadarab, melynek egyik fajtája bő ujjú, míg a másik szűk. A klérus és a ministránsok egyaránt viselik. 4. ábra
Karing
www.exquisitevestments.com/bishops.htm Kappa (uszály): ma már csak a legünnepélyesebb alkalmakkor viselik a püspökök. Ez eredetileg a bíborosok és püspökök díszruhája volt, amely a rangnak megfelelő selyemből készült. Prémmel díszítették. Nagy gallérral rendelkezett, a karok számára egy nagy nyílással kialakítva, valamint hosszú uszállyal. Egy segéd kellett, hogy tartsa az uszályt a templomba való bevonuláskor, természetesen a szertartás alatt levették. Liturgikus öv (cingulum): az albát összekötő, legtöbbször fehér öv. Ennek mai anyaga többnyire pamut42, hosszát és bőségét szabályozzák. Ugyanakkor a reverendát is 42
Kezdetben ez az öv arra szolgált, hogy a tunikát megkössék, ez csupán egy zsinór volt, és még csak nem is a papság, hanem a köznép használta.
- 65 -
körbeköthetjük övvel, ez viszont már úgy 10-12 cm széles. Két vége baloldalt függ (ahogy a képen is látható), és rojtban végződik. A színe kifejezi viselője rangját: a papoké fekete, a püspöké lila, a bíborosoké vörös, a pápáé természetesen fehér. 5.ábra
Cingulum
www.exquisitevestments.com/bishops.htm Miseruha (casula): szétterítve ez egy hossznégyszög, ellipszis, vagy kör alakú középen kivágással a fej számára ellátott ruhadarab, amit csakis felszentelt pap viselhet szentmiseáldozat bemutatásakor. A ráhímzett motívumok országonként, sőt vidékenként változnak. 6.ábra
Miseruha
- 66 -
www.hungaroclero.hu/liturgikus_ruhak.htm Palást: ez egy ünnepélyes ruhadarab, melyet vecsernye, körmenet, litánia, temetés alkalmával viselnek a papok. 7.ábra
Palást
www.exquisitevestments.com/bishops.htm Pallium: a kezdetekben még bő köpenyként viselt pallium mára egy keskeny gyapjúszövetté csökkent, amelyet gallérként tesznek a nyak köré. Két a mell, illetve a hát közepéig érő szárral rendelkezik, ahogy ez a 6. ábrán is jól látható. A miseruhához három tű rögzíti. A nyakrésznél négy fekete kereszt, a két lelógó száron egy-egy kereszt található. Azt a hatalmat jelképezi, mellyel az egyháztartományban a metropolita rendelkezik. Mióta VI. Pál pápa letette a tiarát, azóta a pallium átvételével foglalja el trónját a pápa. 8.ábra
Pallium
www.answers.com/topic/pallium Pásztorbot: szimbolikus jelentése a pásztori hivatásból ered. A középkorban kezdték el használni. Ez egy hosszú, lehajtott végű bot. Püspökök és prépostok a mise alatt és más szertartásokon használják. Bal kézben kell tartani, a hajlott végével előrefelé fordítva.
- 67 -
9.ábra
Pásztorbot
www.katolikus.hu/hungariae/katal6-eng.html Pileolus: ez egy nem liturgikus jellegű fejfedő, amelyet a ranghoz megfelelő színben viselnek a mise során a püspökök és a prelátusok. 7. á
10.ábra
Pileolus
www.exquisitevestments.com/bishops.htm Püspöksüveg: a kezdetben egycsúcsú süveget letűrve alakult ki a mai formája, hátsó részén pedig két szalag lóg le. Anyaga egy keményített, dúsan díszített szövet. 11.ábra
Püspöksüveg
- 68 -
www.mek.oszk.hu/00900/00941/html/doc/0100808.htm Reverenda: általában a színe fekete, viszont a pápa reverendája mindig fehér, hossza pedig a cipőig ér. A szertartások alatt a bíboros reverendája vörös, míg papoké lila. Nyakrészét fehér körgallér zárja. Nem liturgikus alkalmakkor minden prelátus fekete reverendát hord piros vagy lila szegéllyel, a bíborosok vörös, a püspökök és a prelátusok lila övvel, béléssel és gombokkal. A szerzetesi reverenda rendenként változik. 12.ábra
Reverenda
www.exquisitevestments.com/bishops.htm Stóla: hosszú, térden alul érő, szalag alakú, vállon viselt ruhadarab, általában gazdagon díszített anyagból. Két szárát a pap vagy püspök a vállára akasztva a melle előtt párhuzamosan viseli. Viselhetik egyaránt a miseruha alatt vagy felett is. A papi hatalom jelképe. Színe az adott szertartáshoz előírt szín. 13.ábra
Stóla
- 69 -
www.exquisitevestments.com/bishops.htm Tiara: a pápai hatalom egyik jelvénye. Magas, csúcsos, hármas tagozatú, drágakövekkel és aranyabroncsokkal díszített korona. VI. Pál pápa volt az, aki utoljára viselt tiarát, ő a II. Vatikáni Zsinaton ezt letette, és azóta egyik utóda sem vette vissza. 14.ábra
Tiara
www.en.wikipedia.org/wiki/Papal_Tiara Vállkendő (amictus): ma már ennek a ruhadarabnak a viselése nem kötelező. Ez egy téglalap alakú fehér vászonkendő két szalaggal, amelyet a nyak, a vállak, és részben a mell köré csavarnak. Eredetileg az alba felett viselték, hogy annak redőit fogják össze vele, majd az értékes miseruha megóvása érdekében az alba alatt hordták Vecsernyepalást: majdnem földig érő, elől nyitott, fönt, a mell táján csattal összekapcsolható, igen díszes ruhadarab. A szélén díszes paszománt található. Vélum: több liturgikus ruhadarabot is neveznek így. Öltözékként használva ez egy válltakaró, melyet a pap a mise során terít a vállra az oltáriszentség körmenetben való hordozásakor. Anyag selyem. A vélum lehet még kehely vagy áldozótál köpenyszerű betakaró anyagdarabja, ez a cibórium vélum. Továbbá létezik a kehelytartó vélum, mellyel a miséző pap teríti le a kelyhet. A színe mindig a miseruhához igazodik. Valamint az a lepel is vélumnak számít, amivel nagyböjt idején letakarják az oltárképet vagy nagypénteken a feszületet.
További kellékek: - 70 -
Patina - áldoztató tál Ampolna - misekancsó Kehely: a miséknél az átváltoztatásra kerülő bor befogadására szolgáló talpas ivóedény. Legalább a kupát vagy aranyból vagy belülről aranyozott ezüstből, vagy ónból kell készíteni. A kehely tartozéka a patina. 15.ábra
Kehely és patina
www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/törtenel/helytört/huszar2/html/images/11jpg Ezen a fejezeten belül szeretném megemlíteni a színek szerepét, hiszen közvetlenül kapcsolódnak az öltözködéshez.
Fehér szín = tisztaság, rend, semlegesség színe. Az egyházban ezt kell viselni húsvétkor, karácsonykor, az Úr ünnepein, Szűz Mária és a hitvallók ünnepén, Mindszentek.
Piros
=
aktivitást,
dinamizmust
sugároz.
Virágvasárnapon,
nagypénteken,
pünkösdkor, az Úr szenvedésével kapcsolatos ünnepeken, és a vértanúk ünnepén.
Bíbor = a megváltást, a teremtést, és a megtestesülést jelenti a vértanúságon kívül. Kizárólag a bíboros és a prímás viselheti ezt a színt.
Zöld = a megújulás, a remény, a nyugalom, és az egyensúly színe. Pünkösdtől adventig öltik magukra ezt a színt a szertartásokon a papok.
Lila = a hamut, az elmúlást, és a bűnbánat jelképe. Nagyböjt, advent, és gyászmise alkalmából viselik.
Fekete = a halál, a bűn szimbóluma. Gyászszertartás alkalmával használták régen. Arany, ezüst = leginkább díszítésként használják.
Úgy gondolom, a többi színt, amit nem alkalmaznak az egyházon belül itt most nem érdemes megemlíteni, hiszen a katolikus egyházon belül nincs különösebb jelentésük és nem jelennek meg a liturgiák során sem. - 71 -
A Gamarelli család szerepe a római katolikus egyház liturgikus öltözeteinek elékészítésében: Érdekességként szeretném röviden bemutatni ezt a családot, mert nem hiszem, hogy sokan ismerik őket, holott igen fontos funkciót látnak el. Ugyanis ez a kis családi vállalkozás 1793 óta a pápák kizárólagos udvari szabója. Eddig összesen tizenöt pápát szolgáltak ki. Ma a vezetője Annibale Gammarelli. Egy apró kis üzletet kell elképzelnünk Róma egyik szűk utcácskájában, minden feltűnést mellőzve, csupán a kirakatba kihelyezett pileolus jelzi, hogy kik számára készítenek öltözéket a bolt dolgozói. Nemcsak a pápa hétköznapi viseletét készítik el ebben a műhelyben, hanem a szertartásokkor viselt öltözékét is. Az egyik ilyen legfontosabb öltözék az, a reverenda, amit megválasztott, új pápaként először ölt magára, mielőtt először lépne ki áldást osztani a népnek. Ezt a ruhát a szabóság három különböző méretben varrja meg, hiszen nem lehet tudni előre a jövőbeli pápa méreteit. Lássunk tehát egy-két fontosabb információt a pápa öltözékével kapcsolatban: Ahogy talán már korábban is említettem a pápa csakis fehér színű reverendát hordhat, ő az egyetlen, aki ezt megteheti a Vatikánban. Öltözékeinek anyaga természetesen évszaktól függ, például, míg a pápa téli reverendája meleg gyapjúból, addig a nyári természetes selyemből és pamutból készül. Igen hideg idő esetén a pápa egy bokáig érő, hosszú, kétsoros kabátot visel. Csakis a legjobb minőségű alapanyagokat használják fel a pápa ruháinak elkészítése során. Magas rangú egyházi méltóságok, mint a pápa alkalmanként piros színű vállgallért hordanak, más néven mozettát, a reverenda felett. Más esetben ez a vállgallér fehér színű. A pápa deréköve fehér selyemből készül, a reverendája, pedig nincs beszegve zsinórral, mint a bíborosok és püspökök esetében. Magas rangú vendégek fogadása alkalmából az egyház feje egy fehér, hímzett stólát vesz a nyaka köré, amit a két végén a pápai címer díszít. Maga az egyházfő természetesen személyesen sosem jelenik meg a ruhapróbákon, a méreteit a szabóság őrzi, azonban ha mégis szükség lenne a személyes próbára, akkor az üzlet vezetője, Gammarelli úr látogatja meg a pápát. Azonban nem csak a pápa számára készítenek öltözéket ebben a műhelyben, hanem a bíborosok is ugyan úgy igénybe vehetik Gammarelliék szolgálatait. Ők már személyesen is megjelennek a ruhapróbákon, de természetesen az ő méreteiket is szigorúan őrzik egy páncélszekrénybe elzárva. A bolt kínálata bőséges, a bíborosi ruha színeiből megközelítőleg harminc színárnyalat áll a vásárló rendelkezésére. A boltban készítenek pileolust és birétumot - 72 -
is, csak úgy, mint piros zoknikat és derékövet. A bíborosok nem hordhatnak rövid zoknit, csakis hosszabb fajtát, nehogy kilátszódjon a reverenda alól.. Akkor nő meg igazán a kereslet a bíborosi öltözékek iránt, ha közeledik a konzisztórium, az új bíborosok kinevezése, ekkor a megrendelések hirtelen megszaporodnak. Egy bíborosi ruha elkészítése három napig tart, az összes megrendelés teljesítése pedig körülbelül három hetet vesz igénybe. Nem lehet tudni konkrétan, hogy egy teljes öltözék elkészítése mennyibe kerülhet, de becslések szerint 13001800 euró körül mozoghatnak az árak. A szabásmintákon változatni nem nagyon lehet, hiszen ezeknek, az öltözékeknek a fazonja szigorúan elő van írva, itt nem hatnak a divattrendek. A Gammarelli család általában megrendelésre varrja a ruhákat, de azért van egy-két reverenda készen, eladható állapotban is a boltban. Természetesen a család minden tagja gyakorló katolikus. Bármilyen meglepő, de manapság már léteznek csomagküldő áruházak kifejezetten papi és szerzetesruhákra szakosodva. A tulajdonos a Bianchetti család. A vevők katalógusból rendelhetnek, a kínálat igen széles, nem csak miseruhákat, de akár hálósapkát, és hálóinget is lehet ettől a cégtől rendelni. Ennél a cégnél azonban a választék nem egységes, mindig változik a Vicenza városában évente megrendezett egyházi ruhák szakvásárán bemutatott újdonságoknak megfelelően.
5. 5. A virágok szerepe a katolikus egyházban Sok mindenre kell odafigyelnünk egy templom feldíszítésekor, nem csak az ünnep jellege lényeges, hanem a környezet, a háttér, a színek harmóniája, a hagyományok, előírások. Mind befolyásolja azt, hogy milyen díszítést alkalmazzunk egy templomban. Érdemes figyelembe venni a templom belső méreteit. Nem túl előnyös, ha kis virágokat használunk a díszítésnél, mert akkor azok eltűnnek a térben, nem lehet majd őket észrevenni. Ezért érdemesebb a nagyobb méretű, magas virágokat használni, mint a liliom, a kardvirág, vagy az orgona. Hova érdemes rakni a virágot? Általában az oltár köré, a padsorokra, és az oltárhoz vezető út mentén. Karácsonykor szép látványt nyújt egy ízlésesen feldíszített karácsonyfa a templomban. Évközi hétköznapokon és vasárnap zöld színű virágdekorációt szoktak kitenni. Húsvétkor és első áldozáskor fehér virágokból áll a díszítés, mint például a hortenzia, a kála, a szegfű, a
- 73 -
liliom vagy a tulipán és a gyöngyvirág. Egyházi ünnepek alkalmával a sárga-fehér, vagy ha az egybeesik a nemzeti ünneppel, akkor vörös-fehér-zöld díszítés ajánlott. Esküvőn a legkedveltebb virág a rózsa és a liliom, ezekből készülnek legtöbbször a mennyasszonyi csokrok. Sőt, ilyenkor magát a templomot feldíszítik. Temetéskor a koszorúk és a virágdíszítés esetében egyértelmű, hogy kirívó színű virágot nem ajánlott használni. Persze ezek összeállítása függ az évszaktól, de azért megvannak a bevett szokások. A koszorú lehet egyszínű, de akár többszínű is, tetszés szerint.
5. 6. Az egyházi zene A művészeti kifejezésmódok közül a zene áll a legközelebb a katolikus egyházhoz, ugyanis a templomi szertartások a szent szöveget kísérő dallam az ünnepélyes liturgiának szükséges és nélkülözhetetlen része. Hiszen a vallásnak mindig is szerves részét alkotta a zene, egy sokkal bensőségesebb vallási élményt jelentve a mai napig. Emeli a szertartások ünnepélyességét és segít a hívőknek ráhangolódni az áhítatra, a szövegnek a mondanivalója is erőteljesebben jut el a hívőkhöz. Az egyházi zenének egy nagyon fontos kritériumnak kell megfelelnie: a liturgia sajátosságait kell hordoznia tulajdonságiban, mint a szentség, a valódiság, és az egyetemesség. Enélkül nincs egyházi zene. Ezt a feltételt legtökéletesebben a gregorián énekek egyesítik. Ez egy sajátos ének stílus, ami csak a római katolikus egyházban alakult ki. Különbséget kell tennünk a vallásos, a szent, és a liturgikus zene között. Először vegyük a vallásos zenét, akkor nevezünk így egy zenei alkotást, ha az alkotó vallásos témából merített, ha egyéni vallási tapasztalatait használta fel a műhöz. Nem számít liturgikus zenének. A szent zene vokális műveket takar, megzenésített imák, szentírási szövegek. Csak kivételes alkalmakkor szólalnak mg liturgikus zeneként. A liturgikus zene mindig énekes. Ilyen például a gregorián ének, a polifónia, és a népének. Szorosan kötődik a hagyományokhoz. Az alkotónak nem szabad elfeledkeznie arról, hogy egy közösségnek alkot. Az énekkar tagjai közvetítik a liturgikus zenét a hívők számára, hangjukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a misék, a templomban való tartózkodás során a szertartás mélyebb vallási élménnyé váljon. Az orgona a római katolikus egyház hagyományos hangszere, amellyel a legtökéletesebben lehet kifejezni a liturgikus zene mondanivalóját. Amennyiben más hangszert is szeretnék használni, annak alkalmasnak kell lennie a templomi akusztikához és természetesen a liturgikus zene előadásra megfelelőnek kell lennie.
- 74 -
5. 7. Étkezési szokások A római katolikus egyház szokásai közé tartozik az asztali áldás végzése. A következő módon zajlik le: az asztalfőn ülő vagy a társaságban lévő felszentelt személy keresztet vet. Ezzel adja meg a jelet az étkezés kezdetére, ezelőtt maximum aperitifet lehet fogyasztani. Ha befejezték az étkezést, akkor az „Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott” mondat hangzik el. A katolikus egyházon belül nincsenek komolyabb megkötések az étkezéseket illetően, bármit lehet enni. Viszont nagyon fontos a böjt ideje, ekkor egyik katolikus sem eszik húst, és visszafogják az étkezéseket. Ennek két napja van, hamvazószerda és a nagyböjt péntek, ez napi háromszori étkezést jelent. Fiatalokra és idősekre nem vonatkoznak a böjt szabályai. Ha esetleg olyan személyt látunk vendégül, akiről tudjuk, hogy mélyen vallásos akkor időt kell hagynunk neki az étkezések előtt az imádság elvégzésére, és oda kell figyelnünk, hogy ha a meghívás időpontja a böjti időszakra esik, akkor a menü nem tartalmazhat húsételeket.
5. 8. Egyéb egyházi protokollszokások
Ajándékozás A legfontosabb, hogy az ajándéknak szívből jövőnek kell lennie, a vallásos emberek számára az ajándék Isten szeretetére utal. Tehát egyáltalán nem az ár, az érték a fontos. Kegytárgyboltokban találhatunk megfelelő ajándékokat vagy ötleteket. Virágot természetesen egyházi személynek is adhatunk, lehet a vágott vagy akár cserepes virág. Ajándéktippek: könyv, biblia, kereszt, rózsafüzér, stb.
Bor Szintén alapvető táplálék, ezért is az eucharisztikus lakoma része. A bor képviseli az élet kellemes oldalát, a barátokat, az örömöt, a vidámságot. Krisztust követően azonban újabb értelmet nyert a bor fogyasztása, mégpedig a Krisztussal való egyesülés eszközévé vált.
- 75 -
Betegek kenete Rendszerint megelőzi a bűnbocsánat szentsége, rövid igeliturgia és egyetemes könyörgések, majd a pap a betegek olajával megkeni a beteg homlokát. Olyanok kaphatják, akik már betegek, eszméletüket vesztettek. Segít a halálfélelem leküzdésében és erősíti az Istenbe vetett bizalmat. Ha a beteg meggyógyul, később is kérheti. Utolsó kenetnek is nevezik, mert a többi szentség után szokták ezt felvenni a hívők, és nem azért, mert valaki a halál órájában részesedik belőle. Keresztvetés A latin szertartásban a következő a sorrend: homlok, mell, jobb váll, majd a bal váll. Közben a következőt mondjuk: „Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen”. Önmagunk vagy mások megáldásának keresztény formája.
Kenyér Táplálkozásunk alapját jelentette az idők folyamán állandó jelleggel a kenyér. Mondhatjuk, hogy létfenntartó eszköz. Ugyanakkor megoszthatjuk másokkal. Ez történik a katolikus egyházban is az eucharisztia, a hálaadás során. A kovásztalan kenyér kultusza a húsvéti lakomában az egyiptomi kivonulásra vezethető vissza. Az utolsó vacsorán is az ősi hagyomány szerint kovásztalan kenyeret ettek. Később azonban a kovászos kenyér vette át a helyét, mivel könnyebben elkészíthető és elérhető is volt, így akkor ez épült be liturgiába. Mára azonban kovásztalan kenyeret, vagyis ostyát használnak a misék alkalmával. Kézfogás Felszentelt személyeknek soha nem nyújtunk kezet, tehát itt nem érvényesek azok a protokollszokások, miszerint a hölgy nyújt először kezet. Egyedüli kivétel a köztársasági elnök. Névjegykártya Bíborostól vagy érsektől névjegykártyát kérni illetlenségnek számít, hiszen nem is rendelkeznek ilyesmivel. A titkáruk az, akitől kérhetünk egy telefonszámot vagy címet, bár az adott magas beosztású egyházi személy közvetlen telefonszámát semmiképpen nem fogják nekünk kiadni. Ha kihallgatást szeretnénk kérni, akkor azt a titkáron keresztül tehetjük meg, főleg írásos formában, neki kell odaadnunk a névjegykártyánkat is. Ezeknek a látogatásoknak - 76 -
is megvan a maga rendje. Az első találkozás alkalmával 10 percnél többet biztosan nem tölthetünk el az adott személlyel, ez amolyan udvariassági vizit, majd a következőn térhetünk rá a lényegi kérdésekre. Nagyon fontos a pontos, precíz felkészülés, az időnket megfelelően kell kihasználni. Általában azoknak az egyházi személyeknek, akik rendszeresen vesznek részt tárgyalásokon, konferenciákon, mindig van névjegykártyájuk.
Pontosság és meghívások Természetesen az egyházi rendezvényeknél is érvényes, hogy a rendező érkezik mindig először a helyszínre. Majd a résztvevők és végül a vendégek, akinek elég, ha 5-10 perccel a kezdés előtt jönnek meg. A legrangosabb vendégnek kell megérkeznie percre pontosan, utána már nem illendő jönni. A vele legmagasabb rangúszemély fogadja. Ha magas rangú főpapot hívunk meg a rendezvényünkre, akkor a meghívó mellet illendő egy külön levélben is kifejezni meghívásunkat. Alapkövetelmény, hogy a meghívókat időben kell kiküldeni, legalább 8-10 nappal előbb, hogy a meghívott azt programjába be tudja illeszteni. A meghívón feltüntetett jelzésnek43 megfelelően illik visszajelezni, nemleges válasz esetén is.
Tegezés-magázás az egyházon belül Első találkozáskor természetesen egy világi, nemhogy egy egyházi személyt sem illik letegezni, a másik fél megsértésével járó lépés. Úgy helyes, ha az egyházi személy kezdeményezi a tegezést. Még ha általában tegező viszonyban is vagyunk egyházi személlyel, hivatalos környezetben ne adjuk ennek jelét se, szóban se írásban. Viselkedési szabályok a templomban tartózkodás során A hívők a templom előtt keresztet vetnek, a férfiak megemelik a kalapjukat. Viszont a templomon belül már tilos a férfiaknak bármilyen fejfedőt hordaniuk (ez vonatkozik a nem katolikusokra is). Rómában nem engedik, hogy nők fedetlen vállal vagy férfiak rövidnadrágban látogassák a templomokat. Belépve a templomba az oldalt lévő szenteltvízbe mártva ujjunkat és azzal meghintve magunkat vetünk keresztet. Ezt követően lehet helyet foglalni a padokban, de nem a hátsó 43
Amennyiben az a rövidítés áll a meghívón, hogy V.K., vagy R.S.V.P. (répondez s’il vous plait) akkor az azt jelenti, hogy választ várnak, hogy számíthatnak-e jelenlétünkre a rendezvényen.
- 77 -
részen, ha elöl is van még hely. Miközben előremegyünk jobb térddel térdet hajtunk a tiszteletadás jeleként az oltár felé. Ezután ülhetünk le a padokban. Ekkor már mindenki csendben várakozik, nem illik beszélgetni. A mise kezdete után érkezőknek hátul kell megállniuk és egy zenés résznél leülniük valahova, hogy ne zavarjanak senkit. A templomból kifelé menet újra keresztet vetünk, meghintve magunkat a szenteltvízzel, és térdet hajtunk. A hívők ezután még a templom előtt maradnak kis csoportokban beszélgetve. A mise időtartama alatt turisták látogathatják a templomot, de nem sétálgathatnak fel, s alá.
A fejezet megírása során felhasznált irodalom: Crista Von Kremer Reisswitz: A pápacsinálók, Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. Gyarmati Ildikó: Egyházi protokoll, Atheneum, Budapest, 2000. Ottlik Károly: Protokollkódex, Dinasztia Kiadó, Budapest, Verbényi-Arató: Liturgikus Lexikon, Ecclesia, Budapest, 1989 Internetes oldalak: www.exquisitevestments.com/bishops.htm
- 78 -
6. A pápaválasztás protokollja
Számomra mind közül ez a legkedvesebb fejezet. Rengeteg új információt fedeztem fel, bár tény, hogy ebben a témában nem áll rendelkezésre túl sok háttéranyag. Próbáltam mindent összeszedni, ami ezzel az eseménnyel kapcsolatba hozható. Számomra azért is volt érdekes ezzel a témával foglalkozni, mert nemrégiben, áprilisban, tartották a legutóbbi pápaválasztást, 27 év után. Bár nem tudhatom, megélem-e a következőt, minden esetre kihagyhatatlan élmény volt követni a híradásokon keresztül a folyamatot, és együtt izgulni a Szent Péter téren összesereglett tömeggel, hogy vajon fekete vagy fehér füst száll-e fel a bazilika kéményéből. Bár be kell vallanom, ahhoz képest, amit most tudok, akkor nem sokat értettem a pápaválasztásból. Ma már más szemszögből nézném végig a konklávé eseményeit. A fejezetben megpróbáltam lépésről lépésre haladni, a pápa halálától a megválasztásáig. Azonban a konklávé kialakulásának magyarázata közben nem tudtam nem ismertetni azokat, a történelmi tényeket, melyek a mai konklávé törvények elődei. Hiszen a mai pápák elődei fektették le az alapokat és azokat az előírásokat, melyeket ők megreformáltak.
6. 1. Krisztus földi helytartójának halála A pápa halálának megállapítása a pápai ceremóniamester, a kuriális prelátusok44 és az Apostoli Kamara titkárának és kancellárjának a jelenlétében történik az egyház kamarása, a „camerlengo” által. Ő az, aki lehúzza a pápa ujjáról a halászgyűrűt, a pápai hatalom jelképét, amit később összetörnek a pecséttel együtt. Ma már érdekesség, hogy egészen I. János Pál pápáig egy hagyományos szertartás jellemezte a pápa halálának megállapítását. Vagyis azon kívül, hogy elhangzott a kérdés a pápa keresztnevével „Alszol?” egy kis elefántcsont kalapáccsal megkopogtatták a pápa homlokát három alkalommal. Ezt a szokást II. János Pál törölte el, mint elavult hagyományt. Itt szükséges továbbá megjegyeznem, hogy II. János Pál pápa konstitúciójában45 szigorúan megtiltotta, hogy a haldokló pápáról betegágyában vagy annak halála után fényképet lehessen 44 45
A katolikus egyházban a magasabb főpapi méltóságot nevezik prelátusnak. Universi Dominici Gregis nevezetű konstitúció
- 79 -
készíteni, vagy akár bármilyen módon rögzíteni szavait. Azért került sor ennek megtiltására, mert sajnálatos módon a múltban akadt már példa arra, hogy fényképet készítettek a haldokló pápáról és azt a sajtóban később közreadták, tehát ennek jövőbeli ismétlődését elkerülendően kellett meghozni ezt az intézkedést.
6. 2. Sede vacante, a „széküresedés” időszaka Ez az időszak a pápa halálát követően a pápaválasztó konklávé végéig tart, vagyis amíg meg nem választják az elhunyt pápa utódját. A Szentatya halálát követő feladatok többsége a camerlengo-ra hárul. Többek között ő közli Róma bíboros helynökével a pápa halálának tényét, aki ezután köteles erről egy külön közleményben értesíteni a közvéleményt. Majd birtokba veszi a pápai palotákat és lepecsételi az elhunyt dolgozószobáját, valamint magánlakosztályát. Az egyházi kormányzat irányítását is az egyház kamarása veszi át egy háromtagú bíborosi bizottsággal együtt, bár csak ideiglenesen és valóságos kormányzó hatalom nem illeti meg őket. A legfontosabb feladatuk a halaszthatatlan ügyek intézésén kívül a pápa megválasztásával kapcsolatos összes esemény megszervezése. Ezek után a camerlengo előkészíti a temetést, amit a pápa halálát követő negyedik és hatodik nap között kell lebonyolítani, és gondoskodik arról, hogy az új pápa megválasztása akadálymentesen menjen végbe. A bíborosi testület munkáját a II. János Pál által 1996. február 22-i Apostoli konstitúciójában lefektetett irányelvek szigorúan szabályozzák. A széküresedés idején tehát két fajta bíborosi kongregáció működik: a generális kongregáció, amely a teljes bíborosi kollégiumot jelenti a választás megkezdése előtt, valamint a rendkívüli kongregáció, amely általános egyházi ügyekben jár el, tagjait sorsolás útján választják meg. Ez az a bizottság, amit már korábban is említettem, tehát tagja a camerlengo és három bíboros, akiknek a megbízatása csak három napra érvényes, azután automatikusan megszűnik, helyükre pedig azonos időtartamra új bíborosokat választanak meg. A generális, általános gyűlésen a bíborosi testület dékánja elnököl és Vatikán apostoli palotájában tartják. Amennyiben bizonyos ügyekben szükséges a szavazást tartani az csakis titkosan történhet. Generális gyűlést napi rendszerességgel tartanak. A legfontosabb, hogy ezen a gyűlésen tesznek esküt a bíborosok, hogy tiszteletben tartják a konstitúcióban
- 80 -
foglaltakat és egyenként titoktartást fogadnak kezüket a Szentírásra helyezve. Ezek azok az összejövetelek, amelyek egyikén meghatározzák az idejét a pápa földi maradványainak átszállításának a bazilikába, hogy a hívők leróhassák kegyeletüket a ravatalnál. A széküresedés ideje alatt a gyűléseken a bíborosok a következő öltözéket kell, hogy viseljék: Fekete, piros zsinórral szegélyezett reverenda, kiegészítve a bíborosi birétummal, mellkereszttel és természetesen a bíborosi gyűrűvel.
6. 3. A konklávé46 Így nevezik magát a gyűlést, melynek során megválasztják az új pápát a külvilág teljes kizárásával, valamint azt a helységet is, ahol a bíborosok összegyűlnek a választásra készen. Igaz, külön pontként jelölöm, de a konklávé még a „sede vacante” időszak része, ez akkor szűnik meg, amikor az új pápát már sikerrel megválasztották. A konklávé intézményét X. Gergely pápa hívta életre azzal a céllal, hogy felgyorsítsa a választás menetét. Ő volt az, aki először fektette le a konklávék alapszabályát. Ennek előzménye a viterboi igen hosszúra (3év) nyúlt pápaválasztás volt47, ahol végül őt választották meg pápának. Ekkor a bíborosok Szent kollégiumának mindössze 17 tagja volt, lényegében franciák és olaszok. Egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a kétharmados többséget, aminek fő oka Anjou Károly nápolyi és szicíliai király befolyásolási kísérletei voltak. A városka lakói, pedig megelégelték az időhúzást, és kulcsra bezárták a bíborosokat a viterboi pápai palotába. Persze ennek volt egy másik oka is, mégpedig az, hogy megvédjék a bíborosokat mindenféle politikai külső befolyástól. Mivel nem értek el ezzel sem semmit arra a döntésre jutottak a lakók, hogy lebontják a palota tetejét, sőt hogy szegényes koszttal próbálnak nyomást gyakorolni a döntéshozó bíborosokra. Végül tehát Tebaldo Viscontit, X. Gergelyt választották meg. Ezt követően, hogy elkerülje az újabb hosszúra nyúló választásokat, Ubi periculum
48
kezdetű konstitúciójában elrendeli, hogy a távolmaradó
bíborosokra maximum tíz napot lehet várni, ha ez a határidő lejár, akkor a bíborosoknak 46
Szó szerinti jelntése: zárt helység, szoba. Igaz, hogy X. Gergely volt az, aki először szabályozta a konklávék menetét a viterbo-i választás elhúzódása miatt, de igazából az első eset, amikor a bíborosok elzárva a külvilágtól kényszerültek döntésre 1216-ban volt Perugia-ban, ahol akkor a Római Kúria működött. Tizenkilenc méltóság gyűlt ekkor össze a pápaválasztásra és személyes biztonságuk védelmében voltak kénytelenek bezárkózni, ugyanis az elhunyt pápa holttestét a nép meggyalázta. 48 Jelentése: Ahol veszély leselkedik. 47
- 81 -
mindenképpen össze kell ülniük a választásra. Ami a kísérőket illeti minden bíboros csak egy világi, vagy egyházi személyt hozhat magával a konklávéra. A helységet, amelyben a választást tartják teljesen le kell zárni minden oldalról. Tilos bárkinek is ki-, illetve bemennie, a kapcsolattartást a külvilággal, pedig egyenesen kizárja, még a levelezést is a választás ideje alatt! Egy kis forgatható ablak volt az egyetlen kommunikációs lehetőség a kinti világgal, de csak nagyon fontos esetekben. Valamint szabályozza a bíborosok étkeztetését is, három nap döntésképtelenség után csak napi egy fogást kaphatnak, öt nap után, pedig már csak kenyeret, vizet és bort, amíg meg nem választják a pápát. Ez idő alatt nem részesülhettek a pápai kamara jövedelméből sem. Kezdetben persze meg volt a hatása ezeknek az intézkedéseknek, de ahogy telt az idő egyre kevésbé vették figyelembe őket és újra hónapokig tartott egy-egy konklávé. A lényeg azonban, hogy X. Gergelynek köszönhetjük azokat az alapszabályokat, amelyek egy-egy pápaválasztási gyűlést jellemeznek, és amelyeket a későbbi pápák már nemigen módosítottak. Változtatásra leginkább az utóbbi egy évszázadban került sor. Először is a vétójog megszüntetését említeném, amit X. Pius pápa (1903-1914) tiltott be, sőt kiátkozással fenyegette meg azt, aki ennek ellenszegül. Tovább szigorította a titoktartásra vonatkozó előírásokat, valamint kétfordulós (egy délelőtti és egy délutáni) választási menetben szabályozta a szavazás rendjét. XII. Pius (1939-58) kétharmad plusz egy szavazatban határozta meg a megválasztáshoz szükséges többséget, elkerülendő, hogy valaki saját magára szavazzon. Elrendelte, hogy a szavazás befejezése után a szavazócédulákat és a konklávéval kapcsolatos valamennyi dokumentumot égessék el. Ezzel szemben az őt követő XXIII. János (1958-63) enyhített az utóbbi ponton, miszerint csak a cédulákat kell megsemmisíteni, a szavazással kapcsolatos iratokat át kell adni az egyházi kamarásnak, aki azokat később továbbítja a Vatikáni Levéltárnak. Valamint előtérbe helyezte a minősített többséggel történő szavazást, mely szerint csak akkor van szükség plusz egy szavazatra, ha a bíborosok létszáma nem osztható kettővel. Utóda VI. Pál (1963-78) radikális változatást vitt véghez, megtiltotta a nyolcvanadik életévüket betöltött bíborosoknak a konklávén való részvételt. Továbbá 120 főben limitálta a bíborosok számát a pápaválasztó gyűlésen és teljességgel kizárta, hogy zsinat vagy a püspöki szinódus jogosulttá váljon pápa megválasztására. Megkötötte, hogy a pápa halálát követő két héten belül a bíborosoknak meg kell jelenniük Rómában, a konklávé kezdeti időpontját a késők miatt pár nappal el lehet halasztani, de a pápa halálát követő huszadik nap a határidő, - 82 -
akkor már mindenképpen össze kell ülnie a bíborosoknak. Ismét hatályba léptette a kétharmad plusz egy szavazati rendszert, igaz lehetővé teszi az egyszerű többség alkalmazását is amennyiben a kétharmados többséggel történő szavazás túl sok nehézségbe ütközik. További szavazási módok: az egyik az akklamáció, ami egyhangú, közfelkiáltással való megválasztást jelent a Szentlélek sugallatára. Bár ahhoz hogy alkalmazni lehessen ezt a módot a jelenlévő bíborosok előzetes, egyhangú beleegyezése szükséges. A másik szavazati módozat a kompromisszumos választás, amely szerint a bíborosok átruházhatják a választás jogát a bíborosok egy csoportjának azzal a felhatalmazással, hogy ők válasszák meg a pápát. Valamint arra is van lehetőség, hogy az utolsó szavazási menetben a legtöbb szavazatot kapott két jelölt között egy pótválasztással döntsék el a bíborosok a választás kimenetelét. Végül pedig II. János Pál reformjával szeretnék foglalkozni, amit az 1996-ban kiadott rendelete foglal magában. A forradalmi újítást az jelenti, hogy kimondja a harmincadik sikertelen választási menet után már az abszolút többség is elegendő az új pápa megválasztásához. Így tehát nem szükséges a régi rendszer szerint egy kompromisszumos megoldásban megállapodniuk a választóknak. Nagyon fontos, hogy ha a jelen lévő bíborosoknak a száma nem osztható hárommal, akkor a pápaválasztáshoz plusz egy szavazat válik szükségessé. Ami még merőben újnak számít, hogy rendelkezik a lehallgatókészülékek kiszűréséről. Ezért a camerlengo köteles átvizsgálni a Sixtus-kápolnát a gyűléseket megelőzően, hogy nincs-e valahol „poloska” elrejtve. A rendelet meghatározza a konklávé kezdetét is. Először a bíborosok egy szentmisén vesznek részt, majd ezután karingbe49 öltözve, ünnepélyes menetben, a Veni Dominit énekelve és a Szentlélek eljövetelét kérve átvonulnak a Sixtus - kápolnába. Az eskütételt követően a pápai ceremóniamester „Mindenki távozzon!” felkiáltással felkéri a kívülálló személyeket a kápolna elhagyására. Kimondja a rendelet, hogy maximum tizenöt napig lehet várakozni a választó bíborosokra, viszont a határidő lejárta után mindenképpen el kell kezdődnie a konklávénak. II. János Pál is megerősíti, hogy telefonkészülék, fényképezőgép, kamera, magnetofon, mikrofon és mobiltelefon használata vagy bármilyen más mód a külvilággal való kapcsolattartásra tilos! Szabályozza azt is, hogy ki tartózkodhat a konklávén belül a bíborosokon kívül, tehát a bíborosok személyes asszisztensei, a bíborosi kollégium titkára, a pápai ceremóniamester a pápai sekrestye ceremoniárusaival. Valamint jelen lehet még pár szerzetes, akik különböző
49
Lásd a liturgikus öltözetekről szóló fejezetben.
- 83 -
nyelveken végzik a gyóntatást, két orvos, akik a készenléti ügyeletet jelentik, felszolgálók és takarítók. Rájuk is ugyanúgy vonatkozik a titoktartási eskü letétele, mint a bíborosokra. II. János Pál rendelete meghatározza a szavazócédula milyenségét is, ami egy derékszögű négyszög alakú papírlap kell, hogy legyen. Felső részén egy előre nyomtatott szöveg található „Eligo Summum Pontificem”50, az alsó rész viszont üres marad, majd ide írják be a bíborosok elváltoztatott, de olvasható írással a jelölt nevét és ezután kétrét hajtják. Ezt követően a bíborosok rangsor szerint, egyenként az oltárhoz járulnak, amelyen előzőleg elhelyezték azt az urnát, amiben majd összegyűjtik a cédulákat. Az oltárhoz érve a következő esküt mondja el mindegyik bíboros fennhangon: „ Krisztus, ki majdan bírám lészen, tanúsítja, hogy arra szavaztam, akinek megválasztása hitem szerint megfelel Isten akaratának”51. Majd elhelyezi a cédulát az urnában és visszatér a helyére. II. János Pál rendelkezése eddig a pontig határozza meg a konklávé menetét, a továbbiak már a több évszázados hagyományok alapján zajlanak. Kiemelném, hogy II. János Pál is felhívja a bíborosok figyelmét a pártatlanságra, hogy ne engedjenek
semmilyen
külső
befolyásnak,
rokon-,
vagy
ellenszenvnek
döntésük
meghozatalában, hanem „csakis Isten dicsősége és az egyház java lebegjen szemük előtt és szavazatukat a Szentlélek segítségül hívása után arra az akár bíborosi kollégiumon kívüli személyre adják, akit mindenki másnál alkalmasabbnak tartanak arra, hogy az egyetemes egyházat mindenki üdvére és javára irányítsa”.52 Miután minden bíboros végzett a szavazatok leadásával az egyik segéd finoman összekeveri a cédulákat az urnában, majd a másik segéd elkezdi a számlálást, oly módon, hogy mindenki számára jól láthatóan kiemeli egyenként a cédulákat és egy másik urnába helyezi őket. Ha a cédulák száma nem egyezik meg a jelenlévő bíborosok számával, akkor azokat el kell égetni és újra kezdeni a szavazást, ha viszont nincs ezzel gond, akkor megkezdik a nyilvános számlálást. Ez úgy történik, hogy a segédek egyike leolvassa a cédulán szereplő nevet, majd továbbadja a mellette ülőnek, aki szintén ugyanezt teszi, végül az utolsó segéd az, aki hangosan és érthetően felolvassa a jelölt nevét. Ez a segéd az „Eligio” szónál a szavazólapot átszúrja egy tűvel és a többivel, együtt felfűzi egy zsinórra, amelynek két végét a szavazás végén összeköti így is biztosítva a titoktartást. A választó bíborosok egy papírlapon vezetik és kísérik figyelemmel a szavazás állását, ezeket a lapokat a konklávé lezárulásával át kell adni a camerlengo-nak, majd elégetik a szavazócédulákkal együtt. Miután 50
Annyit jelent, hogy „Legfőbb pásztorul választom” II. János Pál 1996, február 22-én, Szent Péter székfoglalásának ünnepén kiadott rendeletének 66. pontja 52 II. János Pál 1996, február 22-én, Szent Péter székfoglalásának ünnepén kiadott rendeletének 83. pontja 51
- 84 -
lezárul a pápaválasztás, a camerlengo és a háromtagú bíborosi bizottság jelentést készít minden egyes forduló eredményéről. Ezt az újonnan megválasztott pápának adják át, aki a külvilágtól elzárva tárolja a dokumentumokat. Ha megvan a jelölt, akkor behívják a terembe a ceremóniamestert és a bíborosi kollégium titkárát. Az ő jelenlétükben a bíboros diakónus felteszi a következő kérdést a pápa-jelöltnek: „Elfogadod-e törvényesen történt pápaválasztásodat?” A jelölt erre válaszol. A következő kérdés: „Milyen nevet választasz?”. A ceremóniamester és a ceremoniárusok jegyzőként egy erre létrehozott aktában rögzítik az új pápa nevét. Ezennel a megválasztott pápát felruházzák az egyetemes egyház feletti teljes és legfőbb hatalommal, amit innentől kezdve gyakorolhat is, és uralkodása hivatalosan is kezdetét veszi. Ezután a pápát átkísérik egy szomszédos szobába, ahol ráadnak egy fehér reverendát és egy Szent Péter és Szent Pál apostolok arcképével díszített antik stólát, amit a pápa kizárólag ezen az alkalmon viselhet. Visszatérve a Sixtus-kápolnába a bíborosok az új pápa színe elé járulnak, hogy „kifejezzék hódolatukat, és engedelmességet fogadjanak”53. Ezt követi a hálaadó ima. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon a különböző jelölteket támogató bíborosi csoportok között fennmarad-e az ellentét a pápa megválasztása után, mint például a politikai életben egy-egy választást követően. Erre a kérdésre azonban határozottan „nem” a válasz. Ugyanis az a szertartás melynek során a bíborosok tiszteletüket fejezik ki és engedelmességet fogadnak az új pápa előtt egyúttal a Szentatya iránti hűség kifejezője is, ez elfedtet mindenfajta korábbi nézetkülönbséget a bíborosok között. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy amíg a Sixtus – kápolnában a bíborosok több meneten keresztül és akár több napig tartó folyamat részeként igyekeznek új pápát választani, addig a Szent Péter téren hatalmas tömeg várakozik egyre türelmetlenebbül és kémleli fürkészőn, hogy milyen a színe a füstnek, ami a kápolna vékonyka kéményéből felszáll. Igaz, ez a hagyomány már elavultnak tűnhet, hiszen manapság már több módon is a közvélemény tudtára lehet adni a választás eredményét, mégis ezen a szokáson biztosan nem fognak már változtatni az elkövetkezendő pápák sem. A füst kémlelése hozzátartozik a konklávé idején a római élethez, a város lakói és az ideérkező külföldi látogatók ezrei toporognak a Szent Péter téren megfeledkezve minden egyéb kötelezettségükről várva a hírt, hogy van- e új pápa vagy sem. A hívők ilyenkor imádságukkal járulnak hozzá a választás sikeres kimeneteléhez.
53
Crista Kramer Von Reisswitz, A Pápacsinálók című könyvéből, Magyar Könyvklub, 2002, 108. oldal
- 85 -
A füst úgy jön létre, hogy a szavazatszámlálást lebonyolító segédek elégetik a cédulákat szalmával vegyítve abban a vaskályhában, „Floreria”-ban, amelyet csakis a konklávé idejére állítanak fel a Sixtus – kápolnában, ennek a csöve vezet ki abba a kéménybe, ami jelzi a kint lévőknek a szavazás eredményét. Akkor láthatjuk a fekete füstöt, ha a szavazócédulákat nedves szalmával és csepüvel égetik el, fehéret pedig, ha száraz szalmával. A pápa első nyilvános szereplésére mindez után kerül sor, amikor is a bíborosok egyházi dalok éneklése közepette átkísérik a pápát a Szent Péter bazilikába, hogy az Áldásokerkélyéről áldást osszon Róma városának és a földkerekségnek egyaránt. Először a bíboros diakónus jelenik meg az erkélyen, amely a Szent Péter bazilika bejárata fölötti középső erkély, és jelenti be az új pápa megválasztását: „Annuntio vobis gaudium magnum, habemus papam!”54 , majd a név hangzik el. Ekkor lép elő az új egyházfő és megmutatkozik a népnek áldást osztva rájuk55. Ezt követően foglalhatja el lakosztályát, amelyről időközben már leszedték a pecséteket. A pápa hivatalos beiktatására csak pár nappal később kerül sor56. Kezdetekben még úgy határozták meg, hogy a konklávé ideje alatt a bíborosok kötelesek abban a helységben is megszállni, ahol magát a választást tartják, majd mikor már a Sixtus – kápolna lett az állandó helyszín a körülötte található dísztermekben fából ácsoltak össze különálló kis cellákat a bíborosoknak pihenőhely céljából. Majd a kápolna közelében lévő Vatikáni Múzeumon belül rendeztek be külön erre a célra cellákat. II. János Pál ebben a kérdésben is újítást vitt véghez. Átette a bíborosok konklávé alatti szálláshelyét, a négycsillagos szálloda színvonalának megfelelően felújított Santa Marta vendégházba, amely százhuszonnyolc elegáns lakosztállyal és huszonhárom szobával rendelkezik. Az érdekessége ennek a lépésnek, hogy a Santa Marta vendégház a Vatikáni palotán kívül található. Tehát megnőhet annak az esélye, hogy a bíborosokat a szálláshelyre tartva újságírók zaklathatják. Ennek elkerülésére egy kisbuszt fognak igénybe venni, ami majd rendszeresen szállítja a bíborosokat a konklávé helyszínéről a vendégházba.
54
Jelentése: Nagy örömöt jelentek nektek! Van pápánk! „Urbi et orbi” az áldás latinul 56 Az utolsó pápakoronázás VI. Pál beiktatásakor volt (1963), ő azonban levetette a tiarát, a római pápa hármas koronáját és azóta egyik utóda sem vette vissza. 55
- 86 -
6. 4. A bíborosi kollégium A kollégium tagjai azok az egyházi főméltóságok, akik kizárólagos előjoga a pápa megválasztása, immár az 1059-ben tartott lateráni zsinat óta. II. Miklós pápa (1059-51) által kiadott dekrétum mondta ki elsőként, hogy a pápaválasztás a bíborosok egyedüli joga. Újságírói szakkifejezéssel élve ők a „pápacsinálók”. De talán a legmegfelelőbb elnevezés az egyház szenátusa kifejezés. Itt található a római katolikus egyház krémje. Összetételét tekintve minden szempontból nemzetközinek tekinthető. Jelenleg 117 bíboros rendelkezik pápaválasztói szavazati joggal, így 52 országot képviselve57. A földrészenkénti megoszlás szerint az európai kontinens a legerősebb: 58 szavazatot, ezen belül húsz főt számlál az olasz bíborosi csoport, míg például az eddigi pápát adó Lengyelország, illetve Magyarország mindössze két-két fővel képviselteti magát. Az amerikai földrészt 32 kardinális, Afrikát 11, az ázsiai blokkot ugyancsak 11 bíboros képviseli. Összesen körülbelül 180-190 bíboros van a világon. A bíboros szó a latin cardinales szóból ered, innen a magyarban is néha használt kardinális kifejezés. A mai bíborosi intézmény a római egyházmegye klérusának csoportjából alakult ki, akik egyfajta tanácsadó testületet alkottak a pápa mellett. E testület összetétele a kezdetekben következő volt: a Róma környéki 7 egyházmegye püspöke, Róma 25 főbb templomának presbitere, a 6 udvari diakónus és a Rómában tevékenykedő 7 (később 14) diakónus. Kezdetben valamennyi bíboros a Rómában és környékén élő klerikusok közül való volt. Később távolabb élő klerikusok is kapnak bíborosi kinevezést. A XII-XV. században számuk általában nem haladta meg a 30-t, ezt 1586-ban V. Sixtus pápa 70-re emeli (6 püspök-, 50 presbiter és 14 diakónus bíboros). 1958-ban XXIII. János pápa lépte túl ezt a számot, majd 1973-ban VI. Pál pápa 120-ban szabta meg a 80 éven aluli bíborosok számának határát, vagyis a pápaválasztás jogával rendelkezők számát, mint ahogy már korábban említettem a konklávé reformjainál. Szeretnél most egy kis kitérőt tenni, és kifejteni a bíborosok kinevezésének folyamatát: Bíborosok kinevezése A pápa titkos konzisztóriumon jelenti be az új bíborosok kinevezését. Ezt követően hozzák a neveket nyilvánosságra. Előfordul, hogy egy-egy bíboros nevét kinevezésekor nem hozzák azonnal a nyilvánosság tudtára, hanem titokban tartják, „in pectore” (szívében), pontosabban egyedül a pápa tudja ennek a bíborosnak a nevét, senki más, még maga a kinevezett sem. A 57
Jelenleg a bíborosi kollégiumnak 183 tagja van, bár ezt csökkentheti az elhunytak száma.
- 87 -
név sehol sem kerül rögzítésre. Ezt az eljárást abban az esetben alkalmazza a pápa, ha az új bíboros nevének felfedése komoly nehézségeket okozna a jelöltnek, esetleg olyan országban tevékenykedik, ahol az egyház elnyomás alatt áll (mint például a hidegháború idején a vasfüggöny mögött élő püspökök esetében). Ha időközben elhunyna a pápa, akkor ez a tisztség is elévül, viszont ha időben felfedik, akkor onnantól kezdve a bíboros egyenjogú tagjává válik a bíborosi kollégiumnak. A bíborosok száma attól függ, hogy az egyházi ügyek intézése valamint az egyházi közigazgatás kiterjedése mit kíván meg. Átlagosan egy püspök vagy érsek legkorábban az ötvenes éveinek vége felé kapja meg a bíbort, vagy még ennél is később. Így előfordulhat az is, hogy hiába kapja meg valaki a bíborosi méltóságot, a nyolcvanas korhatárhoz közeledve lehetséges, hogy túllépi azt, mire legközelebb pápaválasztásra kerülne sor. Egy hónappal a nyilvánosságra hozatal után egy nyilvános konzisztóriumon kerül sor a bíborosok felavatására. Ekkor kerül átadásra a birétum, a bíborszínű négyszögletes föveg, a bíborosi gyűrű, és a címtemplomról szóló ünnepi bulla. A pápa minden alkalommal kijelöl a bíborosok számára egy címtemplomot, ahol bizonyos jogokat gyakorolhatnak. Ennek a templomnak a bejárata felett találhatjuk a bíboros címerét. A bíborosi méltóság átvételekor le kell tenniük a jelölteknek egy esküt, melyben megfogadják, hogy készek vérüket ontani a pápa védelmében. Megjegyzésként szeretném hozzátenni, hogy ezt az ígéretet jelképezi a bíborosok vörös színű ruházata. Hatalmukat kifejező jelvények a bíborosi kalap és az öltözéküket képező bíbor. Az előző egy piros, széles karimájú, kétoldalt tizenöt bojttal ellátott kalap, amelyet azonban szinte soha nem viselnek, inkább kiakasztják saját székesegyházukban vagy címtemplomukban. 16.ábra
A birétum átadása
www.esztergomersekseg.hu/?fm=19&op=romaview
- 88 -
Tehát visszatérve, a bíborosi méltóság olyan tiszteletbeli hivatalt jelent, amely rangban közvetlenül a pápa után következik. „ A bíborosokat, eltérően a püspököktől, nem nevezik ki. Őket a pápa kreálja. A bíborosi méltóság adományozása a pápa kizárólagos hatáskörébe tartozó szuverén aktus, amelynek során a katolikus egyházfő szabad akaratából és elhatározásából nevezi ki a bíborosokat. A bíborosi testület ebbe a döntésbe nem szólhat bele, és tanácsadási joggal sem rendelkezik.”58 Mi kell ahhoz, hogy valakiből bíboros váljék? II. Pál pápa híressé vált mondása szerint: ”Jó püspökök kinevezéséhez az angyalok ítélőképessége kell, a bíborosok kiválasztásához viszont magára az Isten bölcsességére van szükség". Az első alapfeltétel, amelynek egy jövendőbeli bíborosnak meg kell felelnie, hogy egy nagy egyházmegye élén álljon vagy egy fontosabb vatikáni hivatalt, intézményt vezessen. Egyéb megerősítő feltételek lehetnek, ha valaki példamutató módon képviseli a Szentszéket külföldön vagy teológiai kutatásban kiváló eredményeket ér el, esetleg bíborosi rangot lehet kapni a pápa iránti rendíthetetlen hűség elismeréseként is. Alapelvárás a kiváló olasz tudás is, e nélkül nehéz lenne érvényesülni a Vatikán berkei közt. Az egyházi karrier szempontjából, pedig döntő lehet a jó kapcsolatok ápolása Rómával, a megfelelő összeköttetések kialakítása nagyon fontos. Ebben az esetben a kiterjedt kapcsolatokkal való rendelkezés egyáltalán nem negatív jelentésű, az egyházi karrier befutásához ez elkerülhetetlen. Például, akik Rómában végezték tanulmányaikat sokkal könnyebben tudnak karriert befutni az egyházon belül. A bíborosok feladata a tanácsadás, ők a pápa legközelebbi munkatársai, valamint ugye a pápa megválasztása is kizárólagos előjoguk. Tisztségük igen komoly hatalommal és befolyással bír. Ők állnak a kúriai kongregációk és más egyházi hivatalok élén. Ha a pápa úgy kívánja ők képviselik a Szentatyát azokon az egyházi rendezvényeken, fontosabb eseményeken, melyeken ő maga nem tud megjelenni. Természetesen mindannyian a Vatikán állampolgárainak számítanak, és így vatikáni útlevéllel rendelkeznek. A bíborosi kollégiumban három különböző kategóriájú bíboros foglal helyet: ◊
Bíboros püspökök: egy-egy Róma melletti ősi püspöki szék titulusa illeti meg. Ezek Porto és Santa Rufina, Albano, Palestrina, Frascati, Sabina és Poggio Mirteto, Velletri, valamint Ostia.
58
Crista Kramer Von Reisswitz, A Pápacsinálók művéből, Magyar Könyvklub, Budapest, 2002, 130. oldal
- 89 -
◊
Bíboros papok: azok a kardinálisok, akik egyben a világ valamely nagy helyi egyházának megyés főpásztorai, vagy azok voltak nyugalomba vonulásukig (mint például Paskai László érsek).
◊
Bíboros diakónusok: a Római Kúriában dolgozó kardinálisok, és azok a jeles teológusok is, akik életművük elismeréseként kapják, általában nyolcvanadik életévük betöltése után a bíbort.
II. János Pál pápa jelentős mértékben hozzájárult a bíborosi gárda létszámának növekedéséhez valamint ahhoz, hogy egyre több nemzetiség képviselteti magát a bíborosi kollégiumban. 2001. február 21-én rekordot döntve 44 új bíborost nevezett ki, ezáltal 183-ra növelve a bíborosok számát és 67-re a nemzetekét, ha beleszámoljuk a nyolcvan év feletti bíborosokat is. A bíborosok hétköznapjai: általában korán, hajnalban kelnek, sietve a reggeli misére. Feladataik közé tartozik átolvasni az összes Szentszék által kiadott dokumentumot. Részt kell venniük különböző konferenciákon, gyűléseken, fogadásokon, ünnepi istentiszteleteken és néha a pápával együtt kell koncelebrálniuk egy-egy misét. Ünnepnapokon előfordul, hogy szerzetesi hivatalok meghívnak egy-egy bíborost, hogy misét celebráljanak ünnepi alkalmakkor. Gyakran látják őket vendégül különböző arisztokrata családok ebédre vagy vacsorára. Ha szórakozásra vágynak a bíborosok ez annyit jelent, hogy egyszerű öltönybe öltözve ellátogatnak valamelyik a Vatikánhoz közel eső római étterembe egy kellemes vacsorát elkölteni, hiszen nekik is ugyanúgy joguk van a magánélethez és a pihenéshez, mint bárki másnak a világon. Az is előfordul, hogy saját lakosztályukban tartanak nagyszabású vacsorákat barátaiknak, vendégeiknek. Mindent egybevetve ma már nem jellemzi az a pompa a bíborosi életet, mint egykoron.
6. 5. A pápa hétköznapjai Az egyházjog szerint ma már egy egyszerű papból, sőt diakónusból is lehet pápa. Viszont ez a tisztség kimondhatatlan felelősséggel, ugyanakkor kiterjedt hatalommal jár, és óriási teherbírásra van szükség a feladatok ellátásához. Ezért is több szempontot kell figyelembe
- 90 -
venni egy új pápa megválasztásakor. Például nagyon fontos a lelkipásztori gyakorlat és az életkor, valamint az egészségi állapot is. II. János Pál pápát 58 évesen, míg XVI. Benedeket 78 évesen választották pápává. XVI. Benedek a 265. megválasztott pápa. A pápa egy napjának bemutatásához Crista Kramer von Reisswitz, A pápacsnálók című könyvét használtam fel segítségül, aki pedig II. János Pál pápán keresztül mutatja be egy mai pápa hétköznapjait. A pápának a napi teendői előre szigorúan meg vannak határozva, azokon változatni nem nagyon lehet. Pihenésre sok idő nem jut, maximum a nyári szabadság alkalmával. A pápa minden nap 5:30 körül kezdi a napját, reggeli meditációja után 7 órakor misét tart magánkápolnájában. Ezen a misén azok vehetnek részt, akiknek erre engedélyt ad a pápa titkára. Ezt követi 8 órakor a reggeli, sokszor vendégek társaságában, olyanokkal, akik részt vettek a reggeli misén, vagy akikkel a Szentatya csak szeretne elbeszélgetni. A reggelit követi az alkotómunka ideje, ilyenkor a pápa bezárkózik dolgozószobájába, és csak a titkára zavarhatja. 11 órakor kezdődnek a magánkihallgatások a pápa magánkönyvtárában vagy a lakosztályának
bármelyik
reprezentációs
célokra
berendezett
szobájában.
A
magánkihallgatások száma évi 450 és 500 között mozog. Délelőtt általában a kúriai hivatalok vezetői valamint más kuriális munkatársak járulnak a pápa elé meghallgatásra. Vagy a világ bármelyi feléről érkező püspökök, illetve pápai nunciusok, akik a pápa tanácsát szeretnék kérni bizonyos ügyekben. De ekkor fogadja a Szentatya a politikusokat, a diplomáciai képviseletek tagjait is, csak úgy, mint a tudomány és a kulturális élet szereplőit. Ha marad még idő a délelőtt folyamán, akkor lehetőség nyílik csoportos audienciákra is. Szerda délelőttönként tartják az általános meghallgatásokat a Vatikánba zarándoklók számára. A pápa 13.30-kor fogyasztja el ebédjét, amelyen szintén meghívott vendégek vesznek részt, sokszor ekkor készítik elő a pápa külföldi útjait, szerdánként, pedig mindig Róma helynöke a vendég, aki a püspökség helyzetéről számol be a Szentatyának. Az ebédet követően a pápa tart egy fél órás pihenőt, ilyenkor adódik alkalma némi ima elmondására, valamint egy kis sétára. Majd újra visszavonul dolgozószobájába egészen 18:30-ig, amikor is a Vatikáni Államtitkárság vezető prelátusainak kihallgatása kezdődik. A vacsorára 19:30-kor kerül sor, ez már nem tekinthető munkavacsorának, bár vendég mindig itt is akad. Ez után a pápa újra elvonul dolgozószobájába, hogy átolvassa mindazt az iratanyagot, amit a nap folyamán kapott és szignálja azokat, ha szükséges. Ilyenkor intézi fontosabb levelezéseit is, valamint felkészül a következő nap teendőire. A világban zajló eseményekről a pápa minden nap kap egy
- 91 -
összefoglalást a titkárától. Végül a napi programok sorozata 22:45 körül zárul. A Szentatya elmond egy imát magánkápolnájában, majd az esti zsolozsmával zárja a napot. A pápa gyóntatójától hetente felveszi a bűnbánat szentségét, a gyóntató pap kiléte teljesen titkos. Ahogy látjuk a pápa napi programja igen szoros, bár változtatásra mindig van mód, de a megszokott vallási gyakorlatokat a Szentatya soha nem hanyagolja el. A pápa legközelebbi munkatársai: A pápa megválasztásakor nevezi meg, hogy kit kíván a bíboros államtitkári, illetve a Vatikáni Államtitkárság helyettes államtitkári pozíciójába kinevezni. Az előbbi rangban a pápát követi, tehát az egyház második embere, őt követi az utóbbi, a harmadik helyen, akit egyúttal a Vatikán belügyminiszterének is neveznek. A rangsorban ezután következik a vatikáni külügyminiszter és a kúriai hivatalok egyéb vezetői. A pápa legbizalmasabb embere a magántitkára. Bizalmi embernek számít még a szertartásmester és a Pápai Ház prefektusa vagy más néven a protokollfőnök. Hozzá kell benyújtani a kihallgatásokon való részvétel iránti igényeket és ő az, aki odafigyel a pápára feladatai teljesítése közben, nehogy túlterhelje magát. Az ő hatáskörébe tartoznak a külföldi utazások megszervezése, lebonyolítása is. Legfontosabb feladata viszont a diszkréció! A szertartásmester az, aki segít a pápának megtartani az istentiszteleteket, külföldi helyszínen azt előre ellenőrzi és egyezteti a szertartás menetét is.
A fejezet megírása során felhasznált irodalom: Crista Von Kremer Reisswitz, Pápacsinálók, Magyar Könyvklub, Budapest, 2002.
- 92 -
7. Rövid történetek a pápák életéből
Befejezésül szeretnék bemutatni pár kedves, néhol humoros történetet, melyek további információkkal szolgálnak nekünk a pápák életéről, bár egy sokkal könnyedebb formában, de úgy gondolom néha érdekes az élet ezen oldalába is bepillantani. A történetek több helyen is érintik a protokoll témáját, de találhatunk a hétköznapokból merített apróbb anekdotákat is.
Mint a mesében Egyszer egy száznegyven kilós halat fogtak Róma környékén, és IX. Kelemennek (1667-69) ajándékozták. A pápa továbbadományozta a ritka példányt Colonna hercegnek. Ő pedig a velencei követnek akart kedveskedni vele. A diplomata sem volt rest, és megajándékozta Ottoboni bíborost. S még nincs vége. A kardinális a Rómában tartózkodó svéd királynőnek adományozta, aki pedig úgy gondolta, hogy ez méltó ajándék lenne a pápának. Mikor a hatalmas hal visszaérkezett a pápai palotába, Őszentsége így szólt: "Ez aztán érdekes. Ajándékoztunk, anélkül, hogy adtunk is volna valamit."
Meddig üres a szék? Általában rövid ideig, úgy három hónapig tartott egy-egy pápaválasztás a középkorban. Bár a közlekedési viszonyok miatt hosszabbra nyúlhatott az az időszak, mely a pápa halála, és az utód megválasztása között eltelt. A rekordhosszúságú választások közé tartozik IV. Kelemen 1269-ben bekövetkezett halála és X. Gergely megválasztása között lezajlott konklávé, ami két év, két hónap és kilenc napig húzódott el. IV. Miklós halála (1292) után pedig két év, három hónapig kellett várni. A leghosszabb széküresedés pedig a XV. században történt: két év és öt hónap telt el V. Kelemen halála után.
- 93 -
Nincs kinek lemondania III. Celesztin 85 éves korában, 1191-ben lépett Szent Péter örökébe, mikor már fél évszázada bíboros volt. Hét évig uralkodott, 92 éves korában hunyt el. Nem akarta elfogadni megválasztását, de a bíborosok kötelezték rá. Trónra lépésének másnapján ő koronázta meg IV. Henrik császárt és hitvesét. Hosszú idő után ő volt az első pápa, aki uralkodásának egész ideje alatt Rómában tartózkodott. Uralkodásának utolsó éveiben le akart mondani, megnevezve azt is, akit utódjának szeretett volna, de a bíborosok nem engedték, mondván, nincs, akinek benyújthatná lemondását.
Viszontlátásra IX. Piusz megkérdezte néhány külfölditől, hogy menynyire sikerült megismerniük Rómát. „Fél évig tartott, amíg az utolsó zugig bejártam.”- mondta az egyik. Egy másiknak kerek egy év kellett ehhez. A harmadik felsóhajtott: évek óta próbálkozik, de nem jut a végére. Csak tőle búcsúzott Piusz pápa így: Arrivederci.
A leghosszabb pápai uralkodások Szent Péter vélhetően túlszárnyalhatatlan. 37 éven át volt kősziklája Krisztus egyházának. A XIX. század két pápája IX. Pius 32 és XIII. Leó 25, majd VI. és VII. Pius 25 és 24 évig szolgálta az egyházat a pápai trónon. Az utóbbiak egymást követően uralkodtak, 1775 és 1823 között. A nemrégiben elhunyt II. János Pál pápa 27 évig töltötte be ezt a posztot, így ő a harmadik leghosszabban uralkodott pápa a történelem során, ha Szent Pétert is beleszámoljuk a pápák sorába.
Ebédidőben nehéz XIII. Leót ebédidőben választották meg. Így a fehér füstöt kevesen vették észre. Még a konklávé kormányzója, Chigi herceg és más, a lebonyolításért felelős hivatalos személyek is éppen ebédjüket fogyasztották. A bíborosok a választás befejeződése után hiába zörgették
- 94 -
belülről a Sixtus-kápolna kapuját, mely kívülről rájuk volt zárva: senki nem hallotta. Néhány erősebb testalkatú bíborosnak végül sikerült a kaput résnyire kinyitnia. Így a bíborosi kollégium dékánhelyettese, akinek tisztje a sikeres választás közhírré tétele, elindult megkeresni a szertartásmestert, hogy megtörténhessék az előírásszerű bejelentés: „Van Pápánk!”. De nem talált senkit, még a harangozókat sem. Így egyedül ment ki a Szent Péterbazilika loggiájára, hogy hírül adja a nagy eseményt. Hangja azonban olyan gyönge volt, hogy a téren ácsorgókig nem jutott el. Végül előkerült egy jó hangú szertartó, és megismételte a bejelentést. Akkor még nem volt mikrofon és erősítő. Így szerzett tudomást , kissé késve, XIII. Leó megválasztásáról a Város és a világ.
Én már katolikus vagyok Amikor az Egyesült Államok még nem állt hivatalos diplomáciai kapcsolatban a Vatikánnal, Amerika olaszországi nagykövetének kellett eljárnia a két felet érintő ügyekben. Egyszer XII. Piusz magánkihallgatáson fogadta a térítő hevülettől duzzadó, protestánsból frissen katolikus vallásra áttért hölgyet, Clare Booth Luce amerikai követet. A kihallgatás nagyon elhúzódott. A pápa környezete már aggódni kezdett. Mikor nagy sokára egyikük benyitott a terembe, azt látta, hogy a pápa magába roskadva az egyik sarokban üldögél, miközben a hölgyből ömlenek a szavak. Mikor a pápának elfogyott a türelme, a következőképpen fakadt ki: „Luce asszony, de hiszen én már katolikus vagyok!”
Vadászat a Vatikánban XIII. Leó gyermekkorától nem csak a latint szerette, de a hosszú sétákat és a vadászatot is. Ezek a szenvedélyek pápává választása után sem tűntek el a pápa életéből. Az első években rejtett madárhálókat helyezett el a vatikáni kertekben. Ez azonban nem maradt titokban, a sajtó is szájára vette az ügyet, a végül a pápa felhagyott a vatikáni vadászatokkal. Bár az is igaz, hogy a foglyul ejtett madarakat Őszentsége mindig elengedte.
- 95 -
Római római pápák A 215 itáliai születésű pápa közül 103 Rómában született. Az első évezredben 80, a másodikban 23. Az elmúlt három évszázad egyetlen római születésű pápája XII. Piusz volt (1939-58). Őt megelőzően X. Kelemen (1670-1676) a legutóbbi római római pápa.
Pápásan Ha valaki megkérdezte XIII. Leó pápát: „Hogy van Szentséged?”, ő általában azt válaszolta: „Pápásan.”.
Munkaebédek II. János Pál pápának nem volt szokása protokollebédeket adni. Csak munkaebédeket, illetve vacsorákat. Vagyis sosem voltak államfői, királyi meghívottak asztalánál, hanem püspökök, papok, munkatársak vagy régi barátok. Nem fogadott el protokoll jellegű étkezési meghívásokat sem, még külföldi utazásai alkalmával sem. Hiába találkozott rendszeresen királyokkal, államfőkkel, miniszterelnökökkel, de mindig "övéi" körében étkezett, amibe beletartozott az is, amikor hajléktalanokkal, koldusokkal, szerzetesekkel, kispapokkal költötte el ebédjét vagy vacsoráját.
Május 5. A Svájci Gárda öt évszázados történelmének fekete napja 1527. május 5. volt, amikor a Róma kifosztására érkezett zsoldosseregekkel szemben, VII. Kelemen pápa életének védelmében a kétszáz fős gárdának háromnegyede, szám szerint száznegyvenheten életüket áldozták. Csak negyvenketten jutottak be a pápával a Vatikánból a biztonságot jelentő Angyalvárba, a két erődítményt összekötő falon. Hagyományosan ezen a napon teszik le esküjüket minden évben a gárda újoncai. A világ legkisebb hadseregének tagjai azóta is híresek lojalitásukról, amire példa a 2000-s szentév is, amikor százhetven veterán, vagyis korábban leszerelt gárdista tért vissza "alakulatához", hogy a jubileumi év hatalmas zarándokáradatának méltó fogadását, és a pápa biztonságát segíthessék. A Svájci Gárdát II. Gyula alapította, 1506-ban.
- 96 -
Együtt nyaraltak A huszadik század első évtizedeiben sokkal családiasabb volt a pápák és a Szentszékhez akkreditált diplomaták kapcsolata, mint manapság. A követeket a pápa olykor még nyaralásra is meghívta Castel Gandolfóba. Ott kaptak egy-egy lakást, és együtt sétáltak, étkeztek a pápával. A II. világháborúig legfeljebb harminc követség működött a Szentszék mellett. Most pedig már több mint százhetven. Ez azt is jelenti, hogy a diplomaták ma már csak igen ritka alkalmakkor találkozhatnak személyesen a pápával.
Hamutartótól mentes A hamutartókat a pápai lakosztályból VI. Pál pápa idejében távolították el. S csak egyszer került egy újra elő, amikor 1967-ben Podgornij szovjet elnök tett látogatást a Vatikánban. Ekkor VI. Pál személyesen kínálta meg a szovjet politikust egy Kent márkájú cigarettával. Az utóbbi másfél száz év pápái közül dohányos volt XI. Piusz, akinek kedvence a toszkán szivar volt, IX. Piusz, XIII. Leó,X. Piusz pedig tubákolt.
Ha fehér lesz a füst Az I. János Pált megválasztó konklávé után a bíborosok az új egyházfővel együtt étkeztek. Az ebéd végén az egyik spanyol kardinális megkérdezte a pápát, hogy rágyújthat-e? Mire a humoráról közismert, és azóta is mosolygó pápaként emlegetett I. János Pál azt válaszolta, hogy csak ha fehér füst száll fel a cigarettájából - utalva a néhány órával korábban, a sikeres pápaválasztást jelző fehér füstre.
A pápa is ember „A pápának angyalnak kell lennie, mikor püspököt nevez ki, és szinte Istennek, mikor bíborost kreál (a pápa ugyanis teremti, azaz kreálja a bíborost, teremteni pedig csak Isten tud). De a pápák egyéb tevékenységei során” - mondotta a XV. században II. Pál pápa – „meg kell nekik bocsátani, hogy ők is emberek.”
- 97 -
A fejezet megírása során felhasznált irodalom: http://ujember.katolikus.hu/Archivum/001119/0802.html
(letöltés ideje: 2005. 11. 27. 22:44) http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.06.17./0501.html (letöltés ideje: 2005. 11. 27. 22:56)
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.06.24./0501.html (letöltés ideje: 2005. 11. 27. 23:11)
- 98 -
8. Egy kis plusz érdekesség (Közvéleménykutatás)
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen módon és miről végezhetnék egy kis közvéleménykutatást ebben a témában. Végül az egyik legegyszerűbb megoldást választottam, az ismerettségi körömet kértem fel pár kérdés megválaszolására. Nem csak azért, mert ez így egyszerűbbnek tűnik, hanem mert a hétköznapokban sosem kerülnek szóba vallási témák, van, akivel nagyon jó barátságban vagyok és nem is tudom, hogy milyen vallású, valamint ez a kis minta bárkire igaz lehet általánosságban. Manapság már igen vegyes az emberek vallási összetétele, hacsak valaki nem tudatosan alakítja a vallásnak megfelelően baráti körét. Bár az igaz, hogy azon nem lepődtem meg, hogy a többség római katolikus vallású, ahogy a világ népességének többsége is. Tehát ez a kis kutatás képviselheti a világ lakosságának vallási összetételét is. Igaz, a környezetemben nem akadt példa hindu vagy buddista vallású személyekre, bár az ő számuk igen meghatározó világi viszonylatban, elég, ha csak India lakosságát vesszük figyelembe. Tehát az eredmény, amire én jutottam egy 25 fős minta alapján: A megkérdezettek 61%-a írta, hogy ő római katolikus vallású, tehát ez volt a jellemző. Ezután következnek a reformátusok 19%-kal, majd az evangélikusok, és görög katolikusok 5-5%-kal. Hiába érzékeljük, és jómagam is több helyen olvastam, hogy a világ népességének növekedési mértékéhez képest csökken a katolikusok aránya, még mindig ez a legelterjedtebb vallás, igaz, egyre jobban megfigyelhetjük más vallások előretörését, mint például a buddhizmusét vagy az iszlámét. Európában a sok bevándorló módosíthatja a római katolikus vallás hegemóniáját. A következő kérdésem az volt, hogy megkeresztelték-e a mintám tagjait. A válasz többségében, 95%-ban igen volt. Bár ennek a számnak 10%-a reformátust és 5%-a evangélikust takar. Annak ellenére ilyen magas ez a szám, hogy volt idő, amikor a keresztelés politikai nyomásra nem volt szokás. Én még a Szovjetunió területén születtem, a szüleim titokban, a lakásunkon rendezték meg a keresztelőmet, és csak egy kis imakép bizonyítja, hogy ez az esemény hivatalosan is megtörtént.
- 99 -
A válaszadóim 33%-a gyakorló hívőnek tartja magát, és rendszeresen járnak templomba, viszont a többség annak ellenére, hogy meg van keresztelve és volt elsőáldozó, valamint bérmálkozott ( 52%-42%) a későbbiekben eltért a rendszeres vallásgyakorlattól. Azonban igyekeztem olyan kérdéseket is feltenni, amik az egyházzal kapcsolatosak és kifejezetten meglepő válaszok érkeztek. Igaz, mielőtt én is jobban beleástam volna magam ebbe a témába, én se tudtam sokat ezekről a kérdésekről, mégis meglepett az eredmény. A bíborosokról 52% csak találgatott, hogy kik is ők és mi a szerepük a római katolikus egyházban, ugyanakkor azt nagyon jól tudták, hogy a konklávé választja meg a pápát (52%), de a kettőt nem igazán kapcsolták össze, persze volt kivétel. Abban viszont senkinek sem volt kétsége, hogy milyen posztot is tölt be a pápa, bár az is igaz, hogy körülbelül egy 1-2%-nyi kétely efelől is. 57%-uk volt tisztában az egyházi hierarchia felépítésével, pedig úgy gondoltam, ez nehezebb kérdés, mint az, hogy kik a bíborosok. Bár az, hogy jó helyre tették a ranglistán a bíborosokat azért azt tükrözi, hogy körülbelül el tudják őket helyezni, csak nem biztosak a tudásukban. Azt általánosan tapasztaltam, hogy mindenki félt egy kissé kitölteni a tesztet, hogy esetleg kiderül ebben a témában való járatlanságuk. Az viszont mindenki számára egyértelmű volt, hogy a pápaválasztás menetében milyen szerepet játszik a fehér és a fekete füst. Feltettem három kérdést, amely a római katolikus egyház emlegetésekor gyakran előforduló fogalmak jelentésére kérdez rá. Mégpedig, hogy mi is a Vatikán, a Szentszék, és a Római Kúria. Saját tapasztalatból is kiindulva ezek a megnevezések gyakran szinonimaként fordulnak elő beszélgetéseink során. Azt hiszem mindenkiben ezzel a kérdéssel okoztam a legnagyobb bizonytalanságot. Itt volt a leggyakoribb válasz a „nem tudom”. A Vatikánra vonatkozóan még jó a helyzet, itt a válaszadók 57%-a tudta, hogy miről is van szó, ha a Vatikánt emlegetjük. Ez nem okozott különösebb gondot, bár azért az 57% sem túl sok. Ehhez képest azonban a Szentszék még kevesebb 23%, nem is beszélve a Római Kúriáról, ami mindössze 14%! Úgy gondolom, hogy másokban is zavart keltett, hogy ezt a három dolgot külön kérdeztem, mert alapvetően valószínűleg ők is hasonló értelmű szavakként értelmezték ezeket az intézményeket. Ha azt vesszük hogy a válaszadóim 61%-a a római katolikus egyház tagja, akkor bizony ez arról árulkodik, hogy nem vagyunk tisztában sem a felépítésével, sem a lényegi működésével és, hogy pontosan kik is felelősek ezért. Persze azt kihangsúlyoznám, hogy ez egy eléggé kicsi minta, tehát biztosan vannak kivételek, és nem szeretnék szélsőségesen általánosítani. De nagy vonalakban én úgy látom, hogy ez így van.
- 100 -
Az élet ezen részének nem szentelünk elég figyelmet. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy nemrég estünk át egy pápaválasztáson, ami azért újra felhívta az emberek figyelmét Rómára és a pápára. Tehát azt is valószínűnek tartom, hogy ha ez nem lett volna, akkor például kevesebben tudták volna megválaszolni, hogy kik is felelősek a pápaválasztásért. Ezt alátámasztja, hogy a válaszadók 66% azt válaszolta a kérdésemre, miszerint követték-e áprilisban a pápaválasztás menetét, hogy igen. Igaz, ez elkerülhetetlen is volt, hiszen minden híradásban közvetítettek a Vatikánból. Tehát egy ilyen esemény tökéletes alkalom arra, hogy jobban összehozza a híveket és az emberek figyelmét a pápára és ezáltal a római katolikus egyházra vonja, még akkor is ha ennek egy igen szomorú esemény ad okot. Továbbá arra is kíváncsi voltam, hogy mennyire tudják, hogyan kell viselkedni egy templomban. A legtöbben követik a szokást, miszerint belépve a templomba letérdelnek, keresztet vetnek, a jó sorrendben, természetesen, ezt kivétel nélkül mindenki tudta. Az egyházi szokásokat illetően eléggé szórtak voltak a válaszok, nehezen lehetne százalékot mondani. Volt, aki többet is fel tudott sorolni, de volt, aki csak találgatott. Érdekességként megkérdeztem még, hogy mit jut eszükbe a liturgia szóról, mert olvasmányaim során, többször is találkoztam félreérthető magyarázatokkal, és kíváncsi voltam, hogy a körülöttem élő emberek tisztában vannak-e ezzel a fogalommal. 23% válaszolta azt, hogy a liturgia egy szertartás, ez a többség. A másik meghatározó válasz a mise vagy istentisztelet volt, ez 10%, a többiek már nagyon különboző válaszokat adtak, mint például vallásos szöveg, hitvallás, kötelező gyakorlat vagy a lexikon szóval társították a liturgia szót. A kor kérdését úgy érzem annyira nem szükséges elemezni. A válaszadók 85%-a 20 és 22 év között volt. De ahogy én megfigyeltem a válaszaikban a kor-tényező nem játszott fontosabb szerepet, nem láttam különösebb eltérést. Ezek után úgy gondolom, mindenkiben van egy általános tudás a római katolikus egyházról, legyen az református, evangélikus vagy római katolikus, esetleg olyan, aki nem hisz egyik vallásban sem. Bár ez a tudás is elég bizonytalan. Mégis Európában a legszilárdabb gyökerekkel ez a vallás rendelkezik, valamint az iskolában, ha nem is mélyrehatóan, de mindenképpen a többi valláshoz képest a római katolikusról tanulunk a legtöbbet. Felhasznált forrás: primer kutatás a Függelékben található kérdőív alapján.
- 101 -
Befejezés
Végére érve dolgozatomnak szeretném összefoglalni, mindazt, amire jutottam körülbelül 100 oldal megírása után. A források felkutatása nem volt egy egyszerű feladat. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez nem is egy olyan gyakran elemzett terület, mint gondoltam. Az egyházi protokollról lényegében egy konkrét könyvet találtam, amit már említettem is, Gyarmati Ildikó-tól az Egyházi protokollt. Bár hosszas keresgélés után volt szerencsém hasonló jellegű könyveket is találni, de egyik sem volt ennyire átfogó. Ahogy az Irodalomjegyzékben is látható rengeteg internetes forrást tudtam felhasználni, bár néha ezek az oldalak sem foglalkoztak eléggé mélyrehatóan a témámmal, de összességében jól fel lehetett használni őket. Annak viszont örülök, hogy a pápaválasztásról egy igen érdekfeszítő olvasmányt találtam Crista Von Kremer Reisswitz-től. Rengeteg új információhoz juthattam, és most már teljesen más szemmel néznék végig egy pápaválasztást, mint pár hónappal korábban. A katolikus egyház történelmét illetően rengeteg forrásalternatívát tudtam felhasználni, több szempontból is olvashattam az egyház kialakulási folyamatáról. Mivel a történelem mindig is kedvelt témáim közé tartozott ennek a fejezetnek a megírása nagy lelkesedést váltott ki belőlem. Igaz, nagyon nehéz feladatnak bizonyult a megfelelő tények kiválasztása, hogy mik azok az események, melyek a legnagyobb hatással voltak az egyház kialakulására. Így nem teljes a történelmi áttekintés, bár, a dolgozatom terjedelme ezzel együtt is elég hosszúra nyúlt. Többször is átolvastam már a dolgozatom, de ezt a részt nem tudnám kihagyni. Üresnek érezném nélküle a többi tartalmat és úgy gondolom, nehéz egy átfogó, de rövid leírást találni a római katolikus egyház kialakulásáról. Remélem, az én rövidke áttekintésem valamennyire megfelel ennek a célnak. Ahogy láthattuk a római katolikus egyház szervezete évszázadok kemény harcai árán alakult ki mai formájára. A kezdetekben az ősegyház keretein belül az apostolok tanításaival, és vezetésével zajlott a vallási élet a keresztény közösségekben. Itt még nem létezett hierarchia, mindenki egyenrangúnak számított és a közösség érdekében végzett tevékenység mértéke számított. Majd az apostolok halálával alakult ki a püspöki és papi tisztség. Az előbbiek kezdetben az idősebbek, a bölcsek köréből kerültek ki. Közben a zsidó és a keresztény vallás szétvált, és Pál apostol segítségével az utóbbi egyre nagyobb körben kezdett elterjedni. Az üldöztetések korszakát követően Nagy Constantinus elrendelte a vallásszabadságot és ennek
- 102 -
hatására a szabaddá vált az út a keresztény vallás térhódítása előtt. Azonban a püspöki hatalom a császártól fügött, a birodalomnak teljes beleszólása volt a vallás ügyeibe. Innentől kezdve a római püspökök mindent megtettek, hogy hatalmukat a lehető legszélesebben terjesszék ki és függetlenedjenek a világi hatalomtól. Ekkor terjedt el a római pápa primátusának elve, mely szerint a Róma élén álló egyházi vezető Szent Péter, az első pápa és egyben Róma püspöke utóda jogosult a római katolikus egyház vezetésére és felette áll a világi hatalomnak. Ez az elv vezérelte a pápákat az elkövetkezendő évszázadokban. Ezt szolgálta az invesztitúraharcok, a keresztesháborúk sora. A frank birodalom segítségével létrejött a pápai állam a 9. században. A reneszánsz korszak elérkeztével a pápák népszerűsége igen nagymértékben csökkent, egyre többen emelték fel szavukat a római katolikus egyház ellen. Majd Luther végzetes lépésével elindította a reformáció folyamatát és ezzel a katolikus egyházon belül megtörtént a második szakítás 1054 után. Az ezt követő évszázadok egy egyházi reformot követeltek volna meg, de ez nem történt meg, a felvilágosodás korszakában az egyház egyre jobban elzárkózott az új eszmék, találmányok elől és ez a 20. századig meg is maradt. A 20. századi pápáknak köszönhető, hogy megindult egy nyitási folyamat a társadalom és a többi vallás irányába is. Az egyház hatalma a középkorban, a keresztesháborúk idején élte virágkorát, az élet szinte minden területét ellenőrzése alá tudta vonni, még a császárok koronázásának jogát is. Már azonban csökkent a katolikus egyház befolyása, bár még mindig nem elhanyagolható. Az élénk diplomáciai tevékenységnek köszönhetően, mely végigkíséri az egyházi történelmet, a Szentszék diplomatái jelen vannak a politikai életben, persze pártatlan minőségben, elősegítve az emberek és országok közti békés együttműködést. Természetesen bemutatásra kerül a Vatikán állam is. Ez az a szuverén állam, mely a pápaságnak és vele együtt a római katolikus egyháznak megadja a kereteit. A Szentszék működése így nyeri el legitimitását immár 1929., a lateráni konkordátum óta. A Vatikánon belül
működik
a
Római
Kúria,
az
egyház
adminisztrációs
szerve
megannyi
háttérintézményével. Érdekes végignézni, hogy hogyan is épül fel egy egyházi állam, milyen hivatalokból áll.
A történelem alakulásával párhuzamosan kialakultak a hagyományos egyházi szertartások is. A legősibb az eucharisztia ünneplése, eredete az Utolsó Vacsoráig nyúl vissza. Már az ősegyházakban is végeztek miseszerű szertartásokat, melyeknek egyre több párhuzamos közös vonása alakult ki, míg ezekből az állandó elemekből létre nem jött a liturgia és annak - 103 -
alkotóelemei, melyeket szintén részletesen ismertetek. Ezek középpontjában természetesen a mise áll, terjedelméből is látni, hogy igyekeztem kiemelni a többi liturgikus esemény közül. Bemutatásra kerülnek a liturgiaszokások legfontosabbjai, betekintést nyerhetünk ezek részleteibe és nem csak ebbe, de az öltözékektől kezdve az egyházi zenén keresztül az étkezési szokásokig mindenbe. Lényegében a hétköznapi egyházi protokoll részleteit igyekeztem bemutatni. Persze átfedést találhatunk a diplomáciai protkoll-lal, mint például a rangsorolást, a köszöntéseket, megszólításokat. Amit lehetett képek segítségével próbáltam illusztrálni, hogy könnyebben elképzelhetővé váljanak ezek az események vagy éppen öltözékek és azok kellékei. Mindehhez elkerülhetetlen lett volna az egyház felépítését nem bemutatni. Nagyon lényeges eleme ez a dolgozatnak, hiszen erre épül minden. Minden egyházi személyt a rangjának megfelelően szólítanak meg, erre épül az öltözékek milyensége is, főleg a színek, mintázatok, Nem viselhet mindenki egyforma ruházatot, ahogy a funkciók szétválnak, úgy az öltözködés is. A következő terület, amit érdemesnek ítéltem a protokoll területén belül bemutatni, az a pápaválasztás. Igen érdekfeszítő esemény. Nincs még egy olyan vezetői választás a világon, ahol az erre jogosultakat bezárnák egy terembe és nem engednék ki őket, míg nem jutnak döntésre. Itt is fontos szerepet játszanak az évszázados hagyományok, hiszen a konklávé kialakulása egészen a 11. század közepéig nyúlik vissza. Változások csak a 20. században történtek, jelenleg II. János Pál pápa reformja van érvényben. Betekintést nyerhetünk abba a folyamatba, ami megelőzi az új pápa megválasztását és az előző elbúcsúztatását, majd pedig részleteiben kifejtem a konklávé menetét, és az utóbbi évtizedekben véghezvitt változtatásokat. Érdekes megfigyelni, hogy ahogyan változott az egyház körül a világ úgy szépen lassan az egyház is idomult, persze nem minden területen, de példának okáért manapság már azt is szabályozni kell, hogy milyen kommunikációs eszközt vihet be egy bíboros a konklávéra. Persze semmilyet, de ide is el kellett jutni, hogy megtilthassák a bíborosok által mára már rendszeresen használt telekommunikációs eszközöket. Végezetül a dolgozatom lezárásaként leírtam pár könnyed történetet a pápák életével kapcsolatban. Szerettem volna csak jelképesen illusztrálni, hogy a sok megkötött hagyományon túl a humor sem hiányzik a Vatikán falai közül. Valamint megismerhetjük egykét pápa érdekes hobbiját és néhány más jellegű új információval is gazdagodhatunk. Ezután pedig már csak apróság van hátra, a közvélemény-kutatásom elemzése. Ez egy igen kis létszámú minta, de csupán az érdekesség kedvéért szerettem volna kicsit körbekérdezgetni a környezetemet. Kiderült, hogy ahogy vártam a többség római katolikus vallású, bár a - 104 -
gyakorló hívők száma csekély volt. Meglátásom szerint a válaszadók nagyobb része hasonló utat járt be, mint én: meg vannak keresztelve, voltak elsőáldozók, bérmálkoztak, majd távol kerültek a vallási területtől. Jobbára mindenki tisztában volt azzal, hogy mi a teendő egy templomba belépve és hogyan kell keresztet venni és milyen római katolikus egyházi szokások léteznek. Az viszont már nagyobb nehézségbe ütközött, hogy milyen szervei vannak a római egyháznak. A Szentszék és a Kúria fogalma csak kevesek számára volt egyértelmű. Az áprilisi pápaválasztás figyelemfelkeltő hatása onnan is tapasztalható volt, hogy szinte mindenki tudta, hogy a konklávé választja a pápát és, hogy mi is a funkciója Őszentségének, bár a bíborosok személye okozott némi bizonytalanságot. Összességében arra jutottam, hogy a mai emberek számára a vallási élet már háttérbe szorul, hiába a gyermekkori tapasztalatokkal, felnőttként szakítunk a vallással és az azt jelképező szervezettel. Maximum akkor figyelünk oda jobban, ha a média ezzel kapcsolatos eseményekről számol be, de más esetben elsiklunk a vallási, egyházi, isteni, dolgok felett. Úgy gondolom dolgozatommal sikerült mélyen belevetnem magam nem csak a protokolláris eseményekbe, hanem minden olyan témába is, ami mindennek a hátterét jelenti. Remélem, sikerült rámutatnom arra, hogy az előzmények megvizsgálása nélkül nem lehet igazán megérteni a viselkedésbeli szokásokat, a viselkedéskultúrát. A világi és egyházi protokoll is a történelem folyamán alakult ki, erre épült fel, csak úgy, mint a szervezeti felépítése. Ez az alap, amire azok az intézmények és szervezetek épültek és még ma is működnek. Ezek a szervezetek pedig azt a keretet jelentik, amelyen belül a protokollt rendszeresen alkalmazzuk. Ezen túl remélem, hogy sikerült egy átfogó és részletes képet mutatnom az egyházi protokollilletve liturgiaszokások használatáról és fontosságáról.
- 105 -
Ábra-, és táblázatjegyzék
1. táblázat: Katolikus statisztika ............................................................................. 29 www.katolikus.hu/roma/vilagstatisztika.pdf (letöltés ideje: 2005. 11. 27. 21:23) 1. ábra: A svájci gárda két tagja ............................................................................. 33 http://en.wikipedia/wiki/Swiss_Guard (letöltés ideje: 2005. 11. 28. 11:25) 2. ábra: Alba ........................................................................................................... 64 www.catholic-forum.com/saints/ncd00260.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 27. 10:55) 3. ábra: Birétum ..................................................................................................... 64 www.exquisitevestments.com/bishops.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:24) 4. ábra: Karing ......................................................................................................... 65 www.exquisitevestments.com/bishops.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:27) 5. ábra: Cingulum .................................................................................................... 66 www.exquisitevestments.com/bishops.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:45) 6. ábra: Miseruha .................................................................................................... 66 www.hungaroclero.hu/liturgikus_ruhak.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:30) 7. ábra: Palást ......................................................................................................... 67 www.exquisitevestments.com/bishops.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:56) 8. ábra: Pallium ....................................................................................................... 67 www.answers.com/topic/pallium (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 22:05) 9. ábra: Pásztorbot
............................................................................................... 68
www.katolikus.hu/hungariae/katal6-eng.html (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:15)
- 106 -
10. ábra: Pileolus .................................................................................................... 68 www.exquisitevestments.com/bishops.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:50) 11. ábra: Püspöksüveg ............................................................................................ 68 www.mek.oszk.hu/00900/00941/html/doc/0100808.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 20:35) 12. ábra: Reverenda ............................................................................................... 69 www.exquisitevestments.com/bishops.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:53) 13. ábra: Stóla ......................................................................................................... 69 www.exquisitevestments.com/bishops.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:18) 14. ábra: Tiara ......................................................................................................... 70 www.en.wikipedia.org/wiki/Papal_Tiara (letöltés ideje: 2005. 11. 25. 20:26) 15. ábra: Kehely és patina ...................................................................................... 71 www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/törtenel/helytört/huszar2/html/images/11jpg (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 20:19) 16. ábra: A birétum átadása...................................................................................... 88 www.esztergom-ersekseg.hu/?fm=19&op=romaview (letöltés ideje: 2005. 11. 25. 21:20)
- 107 -
Irodalomjegyzék 1. Angelini, Ignazia Maria: A katolicizmus, Gondolat-Szent Gellért Kiadó, BudapestSzeged, 1991. 2. Brunori, Pietro: A katolikus egyház, Szent István Társulat, Budapest, 2002 3. Bull, George: A Vatikán belülről, Ecclesia, Budapest, 1989. 4. Crista Von Kremer Reisswitz: A pápacsinálók, Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. 5. Fekete Károly, Laczházi László, Dr. Görög János: Protokoll-egyetemi jegyzet, Magyar Protokollosok Klubja, Országos Egyesület, Budapest, 2002. 6. Gyarmati Ildikó: Egyházi protokoll, Atheneum, Budapest, 2000. 7. Hangay Zoltán: A pápák könyve, Trezor Kiadó, Budapest, 1991. 8. Küng, Hans: A katolikus egyház rövid története, Budapest, Európa, 2005 9. Ottlik Károly: Protokollkódex, Dinasztia Kiadó, Budapest, 10. Dr. Ottlyk Ernő: Az egyház története, A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, Budapest, 1979 11. Pierrard, Pierre: A katolikus egyház története, Szeged, Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft., 1994 12. Szerdahelyi Csongor: Katolikus Európa, Újember, Budapest, 1999. 13. Ottlik Károly: Protokoll-viselkedéskultúra, Budapest, Panoráma, 2004 14. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Budapest, KJK-Kerszöv.,2003 15. Verbényi-Arató: Liturgikus Lexikon, Ecclesia, Budapest, 1989 - 108 -
Internetes oldalak: 1. www.answers.com/topic/pallium (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 22:05) 2. http://beluard.freeweb.hu/index7_2.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 07. 19:18) 3. www.catholic-forum.com/saints/ncd00260.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 27. 10:55) 4. www.catholic.net/linsframe.phtml?link=http://www.newadvent.org/docs (letöltés ideje: 2005. 11. 26. 23:35) 5. www.communio.hu/hitvallas/hitv0207/Hitvallas020716.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 23. 20:55) 6. www.en.wikipedia.org/wiki/Papal_Tiara (letöltés ideje: 2005. 11. 25. 20:26) 7. http://en.wikipedia/wiki/Swiss_Guard (letöltés ideje: 2005. 11. 28. 11:25) 8. www.esztergom-ersekseg.hu/?fm=19&op=romaview (letöltés ideje: 2005. 11. 25. 21:20) 9. www.exquisitevestments.com/bishops.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:24) 10. www.hungaroclero.hu/liturgikus_ruhak.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:30) 11. http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_Katolikus_Egyh%C3%A1z (letöltés ideje: 2005. 11. 30. 12:22)
- 109 -
12. http://hu.wikipedia.org/wiki/Vatik%C3%A1z (letöltés ideje. 2005. 11. 30. 12:30) 13. www.katolikus.hu/hungariae/katal6-eng.html (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 21:15) 14. www.katolikus.hu/roma/vilagstatisztika.pdf (letöltés ideje: 2005. 11. 27. 21:23) 15. www.katolikus.hu/zsinat/zs01.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 28. 10:24) 16. www.katolikus.hu/zsinat/zs_03.html#LG18 (letöltés ideje: 2005. 11. 28. 10:39) 17. www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/törtenel/helytört/huszar2/html/images/11jpg (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 20:19) 18. www.mek.oszk.hu/00900/00941/html/doc/0100808.htm (letöltés ideje: 2005. 11. 24. 20:35) 19. www.nagyutazas.hu/iranytu/:lstCountry.asp?ID=1015 (letöltés ideje: 2005. 11. 07. 18:15) 20. http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.06.24./0803.html (letöltés ideje: 2005. 11. 28. 11:13) 21. http://ujember.katolikus.hu/Archivum/001119/0802.html (letöltés ideje: 2005. 11. 27. 22:44) 22. http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.06.17./0501.html (letöltés ideje: 2005. 11. 27. 22:56)
- 110 -
22. http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.06.24./0501.html (letöltés ideje: 2005. 11. 27. 23:11) 23. http://uj.katolikus.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=430 (letöltés ideje: 2005. 11. 23. 21:35)
- 111 -
Függelék Kérdőív a római katolikus egyházról Korod: 1. Milyen vallású vagy? 2. Meg vagy keresztelve? 3. Gyakorlod-e a vallásod? 4. Mi jut eszedbe a liturgia szóról? 5. Jársz-e templomba? 6. Mit teszel, mikor belépsz egy templomba? 7. Hogyan vetünk keresztet? 8. Voltál-e elsőáldozó? 9. Bérmálkoztál-e? 10. Milyen katolikus egyházi szokásokat ismersz? 11. Mi a katolikus egyház hierarchiája? 12. Kik a bíborosok? 13. Ki a pápa? Mi a funkciója? 14. Kik választják a pápát? Hogyan választanak pápát?
- 112 -
15. Mit jelent a fekete és mit a fehér füst a pápaválasztáskor? 16. Figyelemmel kísérted a pápaválasztás menetét áprilisban? 17. Mi a Vatikán? 18. Mi a Szentszék? 19. Mi a Római Kúria?
- 113 -
