HARDEN
BŐRÖNDÖK e
K
I
T
U
N
O
11 D O B O Z .
B O R Í T É K K A L , Á R A
K O R O N A .
2
:: mindenféle :: utazóczikkek és bőrdiszműáruk.
HELLERrMÓR u t ó BUDAPEST, KÁROLY-KÖRUT 3. SZ. Képes
árjegyzék
,
LEVELPAPIR B É L E L T
V V
r
bérmentve.
! G E
LEVELPAPIR -
Á
R
B U D A P E S T
U
H
Á
Z
A
N
*
J
Képes á r j e g y z é k
O
bérmentve.
m
discr
-
B
O
R
I
IVvFERENCZIEIVTERE 9 . 1 D O B O Z
T
E
K
Á R A
K 1
lJ
I
f
l
U
.
y
K O R O N A .
j^TÖRLEYj
V
TALISMAN =
A NŐI SZÉPSÉG =
nem annyira az arczvonasok szépségében, mint i n k á b b a test formáinak arányosságában rejlik. Hogy teljesen kifejlődött keblet, kerek körvonalakat, bemélyedések és kiálló csontok nélküli telt vállakat k a p j u n k , a hölgyek és fiatal leányok tegyenek néhány hétig kísérletet a RATIE-FÉLE PILULES ORIENTALES-EL. E p i r u l á k nem rontják meg a gyomrot és az egész séget és nagypn erősitő h a t á s ú a k , mint azt számtalan elismerő levél és orvosi bizonyítvány is igazolja. Egy doboz használati utasítással együtt 6 kor. 45 fill. előre beküldése mellett bérmentesen szállíttatik. Utánvéttel 6 kor. 75 fill. C z i m : Török József gyógyszertára, Budapest, VI., Király-u. 12.
I
1
DIANA ARCZKRÉM DIANA SZAPPAN szépitők és bőrápolók, nélkülözhetetlen czikkek a
szeplők és pattanások =
eltávolításánál.
=
Ára 75—75 krajczár. Egyedüli
készítő:
ERÉNYI BÉLA B U D A P E S T ,
g y ó g y s z e r t á r a ,
K Á R O L Y - K Ö R U T
5 . S Z .
Postai m e g r e n d e l é s e k naponta eszközöltetnek vét mellett.
I
•
Reggelizés előtt fél pohár =
s c H M i D T H A U E R - f é i e
=
=
=
R1. |
f
I
I
K
H
I
I
után-
I
I
I
l í R x l i P I I l / I 7
«--ynt jesen rendbe hozza.
XYIII. évfolyam.
1907.
44/921. szám. ' Szerkesztőség és kiadóhivatal:
UE6JELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési Egész évre ...
•
feltételek:
1
BUDAPEST,'
VIII., RÖKK Szllár d-utczal8. sz.
kor. 20.—
f 'elévre
» .. 10.—
Negyedévre
»
5.—•
T e l e f o n s z á m : 61—38.
P Q L I T I K A ' I
É S I R O D A L M I
SZERKESZTI K I S S
Egyes szám ára,40 fillér.
S Z E M L E .
JÓZSEF.
Hirdetések felvétele
ugyanott.'
Budapest, november hő 3. hogy a Moltke dolgában a tévedéseit megérthessük.. Harden mindig politizált és sohasem csinált- politikát, hanem társadalmi filozófiát és morálszocziológiát. E r ő s demokrata érzés vezeti és tudományilag k i m ű v e l t Harden-—Moltke. averzió a magasabb társadalmi rétegek ellen. Modern — nov. 1. ember létére mindig a régi m o t i v u m dolgozik benne : azok a- magasabb társadalmi rétegek finnyásak, elzárMi az érdékessége, ennek. a pörnek ? Szeretnék ezzel a kérdéssel tisztába j u t n i , , m i v e l engem a konti- kózók, prerogativák élvezői, az ország sorsa az ő kezükben van, háborút és békét ők csinálnak, — hát v a n n a k nens egyetemes érdeklődése e pör iránt jobban érdekel, ők annyira kiválók, hogy ennyi kiváltság j u t nekik ? mint maga" a pör. A bptrány ? E z is. érdekes, de nem D e h o g y , ellenkezőleg. K o r l á t o l t elméjűek, tudatlanok, szerepel'benne asszony s nem pusztul bele egy család. A z előkelő társaság? A z is érdekes, de nem egészen, önzők, kéjenczek és degeneráltak. Hál; akkor miért még •újság,' hogy az' előkelő társaság nem égyuttal a lég- mindig arisztokraták, holott a demokrata társadalom sokkal t ö b b nemességet és kiválóságot produkált, mint puritánabb is. A kollizió a régi erkölcsi és az uj lombrosói amennyi róluk lesenyvedt ? között.? Nincs ember, aki az.Eulenburgokat becsukatná kédvtelé'sükért, de olyan sincs ép érzékű, aki ne E z a német szocziális gondolkodás alapja s egyben undorodnék tőlük, ha még .annyira nem bűnnek, mint a Hardené. összes kiméletlen igaz'ságérvényesitése arra betegségnek vallaná is förtelmüket. A z ' iró harcza a irányul, hogy egy-egy drága bunda v a g y rendjeles hatalmas arisztokratával ?. E z is valami, noha a közfrakk alá világítván, fölfedezze ott a behorpadt mellet, életben már nem újság, hogy az iró m e g m o n d j a a nagyegy-egy fényes reprezentálóban kimutassa a csapszékúrról az igazságot s a nagyúr beperli az irót. Igaz, beli lumpot. S akármennyire tiltakozik, is Harden a rendszerint az irót a maga igazságával becsukják, de v á d ellen, hogy Moltke bűnében a bűnt denuncziálja, ezúttal is az érdeklődés ugy indult, hogy egy elitélt holott ő is a homoszexualitásban betegséget ismer el, íróval-fog végül szembekerülni. A császár? E z a pont mégis a német moralista dolgozik benne az immorabtás kissé homályos. Hárden, aki világos fejű, metszően éles ellen. A német közönség pedig vele tart, mert a Hardenlog-ikájü ember, Írásának ezt a főmotivumát nem t u d t a féle radikálizmus tipikusan német s a materiálizmuson, megvilágosítani. Nem a Moltke személye, nem a Moltkék a szocziálizmus minden radikális poklán keresztül a szexuális hajlandóságai indították Írásra,' hanem a poli- német elem még mindig a jó és rossz fogalmához v a n tikai momentum, hogy az ily h a j l a m ú urak a császár czövekelve. " közvetetlen környezetéhez tartoznak, s káros befolyást A bíróságé is. Mert akármilyen szép dolog az iró • gyakorolnak r e á . ' E z a politika ; ez az önzetlen motivum, fölmentése, holott vele szemben a legmagasabb ariszde őszintén szólva, nem értem. Moltke állítólag kitűnő tokráczia áll s maga a császár is szívesen fogadott volna katona, Eülenb.urg. Fülöp herczeg remek diplomata egy marasztaló Ítéletet, mégis i csak igazságtalanság az s tudvalevőleg P l a t ó is kitűnő filozófus volt. N e m tudom eredmény, olyankor, mikor a biró fölteszi magában : megérteni, hogy az a merőben az egyént sújtó pszichikai az iró mellé fogok állani, nehogy azt m o n d j á k rólam, aberráczió mennyiben lehetne politikailag káros hatás- hogy az arisztokráczia mellé álltam. T é n y lehet, hogy sal a császárra ? Harden talán tanulmányozta á homoHarden igazat irt, de viszont tény marad, hogy ehhez az szexualitás hatását a politikai gondolkodásra ? V á g y a igazsághoz Hardérinek s az egész világnak semmi köze, császár személyét féltette e kór ragadós voltától ? legfölebb az államügyésznek lehet abban az esetben, ha Politikailag.ez az aggodalom is elkésett, hiszen a császár konkrét cselekedet alapján v á d a t akar emelni Moltke bőven gondoskodott már a Hohenzollern-ház későbbi ellen ama bizonyos 175-ik szakasz alapján. Szép Hardengeneráczióinak biztosításáról. től, hogy ő nerii akar denuncziáns lenni s puszta kedvtelé-
Krónika.
Ezzel az egygyel tisztában v a g y o k : a Hardenpörnek nincsen politikai fontossága és még azt az egyet sejtem, hogy H a r d e n . maga, mikor politikai' termé T szetünek m o n d j a leleplezéseit, téved a s a j á t maga pszichikai műhelyében. Ismerni és becsülni kell ezt a bátor, "művelt- és forradalmilag tisztességes "publiczistát,
seiben nem akarja" a grófot háborgatni, de mikor mégis háborgatja s mégis bevádolja s mégis csak az államügyész szembunyása menti meg a grófot .attól, hogy a tárgyalás eredményéül, a vádlottak padj ára nem ülteti. Moltke, a császár adjutánsa, homoszexuális. H o g y a n , ez az okos, emberlátó Harden csakugyan fönnakad
726, e tényen s a császári u d v a r t olyan liliomkertnek tartja,-
Ott szállt el a k k o r az a perez -felettem,
m e l y b ő l ezt a d u d v á t ki kell irtani ? H á t
A m e l y b e n a föld l e g s z e b b volt n e k e m 1
Moltkéval
k i i r t ó d o t t onnan a homoszexualitás ? A homoszexuali-. tással kiirtódott a z erkölcstelenség ? S mit gondol
a
Már azt az üdvöt r é g e n
eltemettem,
D e az a f é n y m é g f ö l g y ú l l e l k e m e n !
k i t ű n ő Harden : a világ p o l i t i k á j á b a n az erotika mint
Egyetlen emlék . . .
homoszexualitás
Mily napkorona ! Alkonypir-palást 1
grasszált ? N e m
sokkal
veszedelme-
E m l é k e k királya . . .
s e b b e k a népek p o l i t i k á j á r a azok az u d v a r i befolyások,
Pálmás örök nyár minden ragyogása
m e l y e k d á m á k m o s o l y á v a l s n y o m u k b a n m ű k ö d ő egész-
N e m b ű v ö l h e t rám ily f é n y e s varázst.-
'
séges férfi-indulatokkal befolyásolj ák a koronát ? A k á r h o g y próbálom, politikai jelentőségűnek
ezt
a p ö r t nem tudom találni. T á r s a d a l m i jelentőségűnek sem, m e r t n a g y k é p m u t a t á s kell hozzá, ha v a l a k i
e,
C s á b í t h a t t o k ti p á l m á s
délvidékre!
G y ú l h a t n a k f é n y r e ott m á r v á n y r o m o k ! Hiába a föld m i n d e n s z í n e , fénye,. Nincs más fény, csak mely a szívből ragyog 1
pörből véli m e g t u d n i a magas, l e g m a g a s a b b társadalmi
Telekes Béla.
körök- aberráczióit. Marad a birok a gróf és a szabads z á j ú újságíró k ö z ö t t , m e l y szintén nem h a t az ú j s á g ingerével, noha ebben az esetben az iró nem mindennapian h a t a l m a s n a k m u t a t k o z i k . D e —
s éz megint
nem ú j s á g , de éppen azért igaz — egy igen m a g a s állású ur leránczigálódott magasságából s most nem mer e g y
A karlsbadi pohár. Irta:
RÉVÉSZ-BÉLA.
suszterinasnak sem a szemébe nézni. E g y emberről letépőd ö t t a diszes e g y e n r u h a s v á j k á l t a k a meztelenségében. Ez
magában
véve
és
internaczionálisan
publikum-
v o n z ó l á t v á n y , mint v o l t h a j d a n a megkövezés, amikor mindenki
dobott
követ,
nem
az
igazság
és
erkölcs,
hanem a heccz és s z a b a d gondolkodás kedvéért. S erre kilyukadván,
ugy
találom,
hogy
vagy
nem
érdemes
á la Zola a D r e y f u s - ü g y b e n teljes f e g y v e r z e t t e l sikra szállani
az igazság mellett, v a g y
az, amiért
Harden
sikra szállt, nem v o l t a z igazság. Semper.
Volt egyszer, volt. i. Volt egyszer, v o l t . . . B ú s Mit c s e n d ü l s z e g y r e
Tenger mélyébe elsülyedt S z i v e m , s z i v e m , mi
mesehang,
fel? harang
—
kell?
Volt egyszer, v o l t . . . Nagy, szent gyönyör És n a g y , s z e n t g y ö t r e l e m Elmúlt —
...
s e m l é k é n z ú g v a tovatör
Háborgó életem.
II. P á l m á s örök n y á r f é n y é r ő l r e g é l t e k , Ti világjáró boldog vándorok . . . S u g y csalogattok : én is arra t é r j e k , B o r o n g ó l e l k e m ott m a j d n e m b o r o n g .
•
P á l m á s örök n y á r r a g y o g ó világa L e s z l e l k e m is, ha utam arra v i s z ; U g y ö l t ö z n e k ott b ű v ö s
ragyogásba
A z e z r e d é v e s m á r v á n y r o m o k ' is. . . . C s a k hallgatom a csábító b e s z é d e t
—
S száll l e l k e m . . . Á m m á s táj, a m e r r e j á r : Zord észak bércze egykor fényben é g e t t . . . H e j h , az a f é n y ! H e j h , az a régi
nyár!
Absolon, ha o d a h a z a volt, n a g y o n sokszor elmélázott. I l y e n k o r rendesen a politúrozott á l l v á n y mellett ült, ahol a m i n d e n f a j t a czifraságok k ö z ö t t egy furcsav o n a l a s karlsbadi pohár fényeskedett, m e l y n e k az egyik vége t o j á s a l a k b a n formálódott. E z a pohár, m e l y e t csak a s z á j á v a l lefelé lehetett a polezon felállítani, nem v o l t közönséges pohár. Mélységes szimbólum v o l t , benne g y ö k e r e z e t t A b s o l o n életczélja. A z öreg legény, ha a rejtelmes üvegre tekintett, v a k m e r ő t e r v e k e t szövög e t e t t és ilyenkor igen g y a k r a n elszánt erőre is ébredt. N é h a azonban, mikor rámeredt a pohárra, a n n a k szivárv á n y o s csúcsa r o p p a n t meredekségü h e g y n e k t ű n t eléje és érezte, h o g y oda, a h o v á ő n a g y , emésztő v á g y a i v a l j u t n i akar, talán soha el nem érkezik . . . A b s o l o n tudniillik el a k a r t a vinni az a n y j á t K a r l s b a d b a , ahol a z m á r v o l t egyszer, régen, a m i k o r m é g A b s o l o n semmit sem t u d o t t erről a világról és csak később, m i u t á n megszületett, világosodott előtte, h o g y v a n n a k n a g y érzések, m e l y e k az i f j ú s á g m ú l á s á v a l , az öregség érkezésével mindennap frissebbek és i z g a l m a s a b b a k l e s z n e k . . . I l y e n szenvedély v o l t b e p l á n t á l v a Absolon lelkébe is, m e l y b e n e g y é b k é n t minden szelíden r i n g a t ó d z o t t és ez a minden is t u l a j d o n k é p p e n az az e g y , de mélységes érzés volt, szolgálni az a n y j á t , dolgozni érte, t e j b e - v a j b a füröszteni őt. A b s o l o n dijnok volt, erre a p á l y á r a , mint k ö n n y e n sejthető, a vére v i t t e és. tényleg, Absolon, az engedelmes lélek, belekopaszodott a sok másolásba és később m á r annyira h a l a d t a p á l y á n , h o g y a t ö r v é n y s z é k legk é n y e s e b b iratait is ő m á s o l t a és soha h i b á t nem e j t e t t . A fizetése azonban, a harminczöt forint, állandó m a r a d t és a tizenöt év a l a t t e l k o p p a n t o t t e g y sereg n a g y h a s u t i n t a t a r t ó t , n é h á n y p á l y a t á r s a el is illant mellőle a n é m a boldogságok . h a z á j ába, egyéb esemény a z o n b a n n e m történt körülötte, se vele. A vénülő d i j n o k , ha eltöltötte h i v a t a l i idejét, sietett h a z a az a n y j á h o z , aki feltétlenül u r a l k o d o t t r a j t a . A viszony k ö z ö t t ü k körülbelül olyan v o l t , m i n t h a j d a n á b a n , A b s o l o n g y e r m e k k o r á b a n és az öreg fiu most is u g y a n a z z a l a szepegéssel és a l á z a t t a l . t e k i n t e t t az a n y j á r a , m i n t m i k o r az m é g n á d p á l c z á v a l s z a b á l y o z t a a kis A b s o l o n . helyes fejlődését. A szelid g y e r m e k aztán- tökéletesen beletanult a rendbe és h o z z á n ő t t a n n y i r a az a n y j á h o z , mint a gondolathoz a belőle ébredő gondolat. A h i v a t a l b a is csak u g y m e n t n y u g o d t lelkiismerettel, ha elébb az a n y j a megcsókolta és u g y a n i l y e n csók v o l t a j u t a l m a , h a a
727 m u n k a u t á n h a z a j ö t t és A b s o l o n leült a n y j a mellé, ápoló m u n k á r a . A z öreg asszony betegsége furcsa természetű v o l t , — ha a t i t o k z a t o s karlsbadi pohár beszélni t u d n a , t a r k a regék szállanának el ü v e g a j k á r ó l . . . A b s o l o n a n y j á n a k a betegsége ott kezdődik, amikor a régi időkben egyszer K a r l s b a d b ó l vasegészségesen h a z a j ö t t . A k u r a mélységesen beleszántott az emlékezetébe és innentől K a r l s b a d f e n y v e s e i évtizedeken b e z ú g t a k Absolonék h á z á b a . A n y o m o r ú s á g izmosodás á v a l m i n d n a g y o b b r a n ő t t az asszonyban az izgalmas v á g y , még egyszer K a r l s b a d b a menni és az é v e k során át a n n y i r a edzette m a g á b a n a t u d a t o t , h o g y súlyosan b e t e g és csak K a r l s b a d az orvosság, h o g y t é n y l e g megb e t e g e d e t t és m á n i á k u s a n elrajongott, ha Absolon fiával ott ültek a legendás pohár a l j á b a n . A z asszony ilyenkor meséket m o n d o t t és tüzetesen e l m a g y a r á z t a Absolonn a k , h o g y a p o h á r -derekán a fülek arra v a l ó k , h o g y a b b a s z i j a k a t illeszszenek. . . — A' n y a k a m b a v e t t e m a szijon lógó poharat és reggel .kimentünk a k ú t h o z . B e m á r t o t t u k a p o h a r a t a forrásba és i t t u n k . . . A z asszonynak ennél a kijelentésénél v a l ó s á g g a l szemléltető v o l t az előadása, vértelen a j k a i megmozd u l t a k , az arczát r á n g a t t a a kéjes gondolat : — Milyen az a v i z ! . . . E r e z t e m , h o g y belemegy az ereimbe, minden p o r c z i k á m b a , ez áz, ami v é r t csinál, v a s v a n benne, k i t i s z t í t j a az embert . . . Absolon a n y j a különös lelkesedéssel beszélt a f e n y v e s u t a k r ó l . I l y e n k o r n a g y o n i z g a t o t t v o l t és az arcza kivörösödött a k ö z v e t l e n visszaemlékezéstől. —: T u d o d , Absolon, az orvos a z t ' m o n d t a , h o g y csak sétálni kell sokat. Sétálni, csak mindig s é t á l n i . . . A z erdő olyan, m i n t a p a t i k a , a f á k az orvosságtól szagosak és az egészség ott k ó v á l y g o t t mindig a f e j e m fölött, az orrom előtt, csak be kellett s z i v n i . . . Menyn y i t s é t á l t a m én a f á k k ö z ö t t . . . a pohár az oldalomon lógott és ha elfáradtam, leültem a padra és a k k o r is j ö t t - j ö t t le r á m felülről a szagosság . . . A z erdő és a v i z , ez kell n e k e m , Absolon . . . ez m é g segítene r a j tam . . . A b s o l o n v é g k é p p m a g á r a m a r a d t az a n y j á v a l , mivel az apj a, a t ö n k r e m e n t -lókereskedő meghalt és a derék fiu érezte, n a g y o n k o m o l y a n é r e z t e / h o g y most m á r az ő féladata az a n y j á r ó l gondoskodni, a karlsbadi u t a t megcsinálni. A t ö r v é n y s z é k azonban ismert szigorús á g á v a l nem emelte a n a p i d i j á t , amire A b s o l o n t u l a j donképpen nem is s z á m i t h a t o t t , m e r t soha életében nem v o l t kiszolgált k a t o n a . A b s o l o n mindezért o d a h a z a is dolgozott, élénk összeköttetésben állott e g y czimirodáv a l és esténként czimszalagokat irt, h o g y a pénzt a m e g v á l t ó ú t r a előkeritse. I d e t a r t o z i k az is, h o g y a fillérek csökönyösek v o l t a k és l e g n a g y o b b részük kiállt a karlsbadi vállalkozásból és más-más uton gördültek az orvoshoz, a k i t i m m á r g y a k r a n kellett hivni, a g y ó g y szertárba, ahol a port oly drágán mérik. Absolon tehát borongott, busult, mert megrebb e n t előtte néha a bizonyosság, h o g y nem j u t n a k el soha K a r l s b a d b a , . .-. A z öreg asszony m i n d j o b b a n összeroskadt, a karosszékből' az á g y b a került és v a l ó b a n k i t a r t b a t a t l a n • lett v o l n a a n a g y • szomorúság, ami A b s o l o n é k h o z leszállt, ha nem j ö t t e k volna l á t o g a t ó b a m i n d sűrűbben a F r a n k - l e á n y o k . H a ezek megjelentek, némi izgalom v o n u l t be velük- a beteg asszony szobáj á b a . A b s o l o n a n y j a nem palástolta g y a n a k o d á s á t , sőt h a r a g j á t u g y a n a k k o r sem, m i k o r o s z t o g a t t a a parancsot a F r a n k - l e á n y o k n a k : — L u j z a , főzd m e g a k á v é t , Jozefine, melegítsd a födőt .-.-í s z a l a d j a t o k az a j t ó h o z , Absolon csöngetett, L u j z a , Jozefine — az Absolon.
A F r a n k - l e á n y o k k ö z ü l csak a z e g y i k v o l t leány : a Jozefine, a L u j z a m á r v o l t egyszer asszony, k é t hónapig t a r t o t t az öröm és a z asszonyi é l e t ' azzal v é g z ő d ö t t , h o g y az urát, a k o r h e l y k e d ő mészároslegényt, e g y bicsk á v a l v a s á r n a p i é j s z a k á n verekedés k ö z b e n leszúrták. A F r a n k - l e á n y o k v a r r t a k és néha tea-estélyt rendeztek, a m i k o r a b á t y j u k révén, aki ellenőr v o l t a v a s ú t n á l , alkalmas fiatal -embereket m e g h i v t a k a h á z h o z . Szilveszter é j s z a k á j á n m é g ólmot is ö n t ö t t e k a legényekkel, de a t a p l ó s z i v ü emberek m e g i t t á k a t e á t és n e m csinált a k semmit. Ilyenformán- a szorgalmas v a r r ó l e á n y o k n a g y o n sok t e á t - i t t a k és közben-közben lassanként megöregedtek, ellentétben asszonyi v á g y a i k k a l , a m i k fiatalodtak és néha az önkivület állapotáig l o b b a n t a k föl bennük. Különösen é j s z a k a v o l t a k ilyen izgalmaik — a F r a n k - l e á n y o k ilyenkor is v a r r t a k — és . L u j z a a nesztelen csöndben sokszor f e l s ó h a j t o t t . Jozefine az ölébe tette a m u n k á j á t és r á k ö n y ö k ö l t a varróasztalra. T ü d t a , h o g y k ö v e t k e z i k a beszélgetés, amitől előre is bizsergett a vére. £ s L u j z a r e g é l t , . forró t i t k o k a t az asszonyi állapotról, elsuhant g y ö n y ö r e i t erőszakosan ^visszahozta a m ú l t b ó l és áradozott az é j s z a k á b a n rejtelmekről, h o g y a k é t nővér reszketett és borzongott hirtelen t á m a d t látomásaiktól. Jozefine, m i k o r m a g á hoz tért, dühösen nézett a nővérére és a h a n g j a reszketett, amikor mondta.: . — T e m á r mindent tudsz . . . mindent ... . A F r a n k - l e á n y o k e g y é b k é n t még nem v e s z t e t t é k el minden reménységüket. U g y a n m i n d g y a k r a b b a n sirtak, h a m e g t u d t á k , h o g y itt ;vagy a m o t t m á s l á n y o k a t v e z e t t e k a p a p elé a fiatal emberek, k i k e t ő k m e g t e á z h a t t a k , de fiatalságuk a l k o n y á r a azért még b i z t a t ó a n , n y á j a s a n ráderengett a z A b s o l o n szelid a r c z a ; aki a rokonuk v o l t és e vérségi v i s z o n y kitűnő alkalom v o l t Absolonék látogatására. Absolon a n y j a minden különösebb töprengés nélk ü l f o g a d t a a F r a n k - l e á n y o k szolgálatát. H a limonádét csináltak neki, m e g i t t a ; ha j ó meleg téli r u h á t h o z t a k számára, m e g v i z s g á l t a és ha nem tetszett neki, leszólta. A v a r r ó l e á n y o k n y e l v é n u g y a n r a j t a v o l t a szó : — Néni, mit h e n c z e g . . . de n y e l t e k e g y e t és m o s o l y o g v a c z i r ó g a t t á k az öreg asszonyt, f e j e a l a t t pedig m e g i g a z í t o t t á k a v á n k o s t . A b e t e g asszony különösen' a k k o r v o l t haragos, ha A b s o l o n h a z a j ö t t a h i v a talból és a l e á n y o k beszélgettek róla. — Absolon a l e g j o b b fiu a világon, h o g y szereti m a g á t , nénike . . . E z t a L u j z a m o n d t a , aki m e g v e r e g e t t e az Absolon vállát. A z öreg asszony n y u g t a l a n u l m o z g o t t az -ágyáb a n és A b s o l o n t m a g a fölé h u z v á , a fülébe s ú g t a : — L á t o d ?. . . . Jozefine sem m a r a d t el a dicsérettel és a szeme szikrázott, amikor végigmérte nővérét. -T- Absolon kitűnően ápolja nénikét, j o b b a n , m i n t egy asszony . . . . A beteg asszony nem tűrte sokáig az ilyen beszélgetést és gőgösen k i á l t o t t a oda rokonainak : — H á t a z t á n ? ! . .... A k é t varróleány m á r m e g s z o k t a a diskurzusnak ezt a lefolyását és n y á j a s s á g u k k a l ekkor is t ü n t e t t e k , megcsókolták a harágos néni arczát, A b s o l o n n a l parol á z t a k és csöndben, sértődés nélkül t á v o z t a k . A z öreg asszony, amint az áj tó b e c s u k ó d o t t a F r a n k - l e á n y o k m ö g ö t t , A b s o l o n f e j é t a z ölébe v o n t a , k o p a s z t a r k ó j á t ütögette, m i n t h a e g y ö n g é d m o z d u l a t o k k a l egyenesen a z eszébe a k a r t a volna verni az igazságokat. — Absolon, v i g y á z z m a g a d r a . . . ezek a l e á n y o k leselkednek rád, hoppon m a r a d t a k és most rád v e t i k k i a hálót. N e m látod, m i l y e n szemeket meresztenek, 2
728, h a beszélgetsz velük, m e g a k a r n a k f o g n i . . . V i g y á z z , Absolon, ne i g y á l a vizből, amit behoznak, ne egyél a kalácsból, a m i v e l kinálnak, biztosan belekevertek v a l a mit, h o g y m a g u k b a bolonditsanak . . . N o persze, e g y n y o m o r b ó l k e t t ő t csinálni, h o g y dolgozzál r á j u k , m e r t m e g u n t á k a v a r r á s t , k ö n n y ű volna igy élni . . . E n nem b á n o m , Absolon, h á z a s o d j , de a k k o r v a l a m i g a z d a g •leányt, 5—6000 forint, k é t szoba bútor, staffirung, 100 forintot adhatsz annak, aki összehozza a partit . . . Absolon d ü n n y ö g ö t t az a n y j a mellén. — N e m , a n y á m , nem . . . amig e g y ü t t élhetünk, nem házasodom . . . nem, sohasem . . . E g y ilyen idill a l k a l m á v a l A b s o l o n a g y á n o l y a n gondolat g u r u l t végig, h o g y az fellökte f e j é t a n y j a öléből és a derék fiúnak r a g y o g o t t a szeme az izgatottságtól. — A n y á m , mehetünk Karlsbadba . . . A z öreg asszony m e g h ö k k e n t egy pillanatra, h o g y a fia megbolondult, de a z t á n mindent m e g é r t e t t és ettől az időtől f o g v a f o k o z o t t a b b gyűlölettel nézett a F r a n k leányokra. A b s o l o n csillogó szemekkel tekintett az a n y j á r a , — L u j z á n a k v a n a spórba háromszáz forintja, én l á t t a m , most m á r m e h e t ü n k K a r l s b a d b a . . . * A beteg asszony á g y a mellett, ott a polczon, o t t k a c z é r k o d o t t a karlsbadi pohár.':A n y á r i n a p j á t s z o t t vele és • s z i v á r v á n y o k a t g y ú j t o t t fényeskedő • ormán. Absolon a n y j a rámeredt a pohárra, fáradt szemei égtek, amint a lobogó ü v e g e t szemlélte, de a z t á n g y o r s a n m a g á h o z tért és k i a b á l t : — A rongyosok . . . háromszáz forintért tégedet, tégedet, Absolon . . . A z izgalmas jelenet azzal végződött, h o g y a p u h a s z i v ü fiu sirva f a k a d t . — A k k o r mi nem m e g y ü n k soha K a r l s b a d b a . . . mi lesz veled, m i lesz velem . . . A. karlsbadi p o h á r és a háromszáz forint m i n d izgalmasabb szerepet k e z d e t t j á t s z a n i A b s o l o n é k házában. L u j z a m á r v o l t a n n y i r a asszony, h o g y t a k t i k u s a n •tudott dolgozni az A b s o l o n tőrbeejtésén. Mikor először beszélt a pénzről, a k k o r csak éppen m e g m u t a t t a neki a t a k a r é k p é n z t á r i k ö n y v ó t i A b s o l o n az a n y j a üzenetével j ö t t .
lett ültek, j á j g a t t a k és ráborultak a m e g r é m ü l t fiu vállára. — Absolon, Absolon, a nénike m e g h a l . . . Absolon. m e g t á n t o r o d o t t , rámeredt az a n y j á r a , aki lecsukott szemekkel, eszméletlenül f e k ü d t á g y á b a n , a lélegzése hörgött és arcza v i l á g i t o t t , m i n t a sárga halálé. A- v é k o n y ember h a n g j á b a csudás erő szállott, orditott, ü v ö l t ö t t , m i n t akit f o j t o g a t n a k : • — O r v o s t , orvost, az i s t e n é r t . . . A z i s z o n y a t ruganyossá t e t t e és A b s o l o n n a g y u g r á s o k k a l s z a l a d t a z orvosért. A boldogságot a k k o r érezte először A b s o lon, amikor a tudós ember az a n y j á t életre k e l t e t t e . A k o m o l y férfiú e m ü v e l e t közben szokás szerint g ú n y o lódott és szentencziázott : — T o v á b b n y ú j t ó z n i , mint a t a k a r ó ér. Persze K a r l s b a d és miért nem m i n d j á r t Ostende. B u d a k e s z , T ö r ö k b á l i n t , ez nem is jó. A g ü m ő k ó r csak n á t h a ehhez a kórsághoz képest. K a r l s b a d i baczillus . . . n a g y s z e r ű észlelet, t á r g y a l n i f o g o m a s z a k l a p o k b a n . . . A morfondírozó orvos h o m l o k á n k i g y ö n g y ö z ö t t a v e r e j t é k , mérgesen dörzsölte . a beteg asszony szivét, dörmögött, zsörtölődött, de b i z t a t ó lett a tekinteté, n y á j a s a h a n g j a , amikor a kétségbeesett A b s o l o n r a nézett: — ' Még élhet, m é g m e g g y ó g y u l h a t . . . K a r l s b a d még segit r a j t a . . . A z öreg asszony f e l s ó h a j t o t t és amikor k i n y i t o t t a a szemét, m e g h a t ó jelenet j á t s z ó d o t t le előtte. L u j z a o d a r o g y o t t a z á g y á r a és z o k o g o t t , r i m á n k o d o t t : — Nénike, nénike, o d a a d o m a pénzemet, m e n j e n el K a r l s b a d b a , m e r t különben meghal, az orvos ur mondja . . . A b s o l o n kezei, amint összekulcsolódtak és inte- ' g e t e t t a n y j a " f e l é , o l y a n o k v o l t a k , m i n t a szenteké a szép oltárképeken, k i k n e k e m o z d u l a t á b a n benne v a n megszehtélt k ö n y ö r g é s ü k , irgalomért,' m e n n y e i öröm ö k é r t . Jozefine nem s'irt, de az izgalomtól a hideg r á z t a . A z orvos azonban, akiben ösztönösen dolgozott a z örök szándék, minderi embert m e g r e p a r á l n i . . . Jozefinehez fordult és neki, m i n t á ' c s a l á d l é g h i g g a d t a b b t a g j á n a k , megsúgta: . '
— T u d n i kell róla, m e g m o n d o m . . . K a r l s b a d sem — L u j z a , a m a m a . m o n d j a , a cognac k i f o g y o t t , segit r a j t a . hozzatok ú j r a . A z orvosnak igaza- v o l t , de A b s o l o n lázasan készüJozefine m u n k á t v i t t a városba, L u j z a egyedül l ő d ö t t a z a r á n d o k ú i r a . A z a n y j a , aki m á r a k a r j á t se v o l t Absolonnal. E k k o r m u t a t t a m e g neki a kincses t u d t a fölemelni, h o g y A b s o l o n k o p a s z f e j é t simogassa, k ö n y v e t és a j á m b o r d i j n o k szeme k á p r á z o t t a k e v é l y ha eszméleténél v o l t , m é g most is c s a t á z o t t ö n m a g á v a l • számoktól, amik t a r k a - b a r k a lapokon k a c z é r k o d t a k és szidta a szegény l e á n y o k a t , k o t o r t az ezres b a n k ó k ban, m i k o r a fiu értékét fölbecsülte. A b s o l o n a z o n b a n •feléje. ilyenkor megfeszített b u z g a l o m m a l hessegette el a n y j a • — Mind az enyém, m i n d . . . Jozefine a p u c c z r a tépelődéseit és m i n t n é m e l y öreg M á t y á s - m a d á r n a k , k ö l t ö t t . . . m i n d az e n y é m , Absolon . . . . a k o m o r n a p o k b a n v á r a t l a n u l megeredt a s z a v a és rinAbsolon, a n a g y hallgató, ekkor sem szólt semmit, de a sok pénz azért hevesén f o g l a l k o z t a t t a képze- g a t t a , r i n g a t t a a b e t e g asszonyt a forró, lelkes m e s é k letét és töprengései k ö z ü l kicsirázott a szándék, h o g y L e i , a m i k e t tőle hallott. A F r a n k - l e á n y o k is megindultan hallgatták Absolont, Karlsbad volt a Palesztina . . . elveszi L u j z á t , ezt m e g f o g j a tenui, az .anyja is bele h o v á a j á m b o r zsidók e g y életen keresztül készülnek, •fog egyezni ebbe a boldogságos n á s z b a . . . N é m a és napjában- háromszor kelet felé fordulnak és s ó v á r o g v a , n y i l t harczok f o l y t a k e z u t á n sokáig. A beteg asszony harczolt a F r a n k - l e á n y o k k a l , . J o z e f i n e besúgta• A b s o l o n . i m á d k o z v a elszárnyalnak a csudás t á j é k r a , a h o v á a ' a n y j á n a k , h o g y a nővére f e h é r m á j u , — ime az első ura j a v í t h a t a t l a n álmodozók öreg z a r á n d o k ú t j ó k b a n soha el nem érkeznek . . . A rejtelmes szinek, a m e l y e k a is milyen h a m a r m e g h a l t — de a l e g k e m é n y e b b ü t k ö r a j o n g ó hosszú é v e k a l a t t Ábsoíon meleg s z i v é t m e g zetei a g y ö n g e A b s o l o n n a k v o l t a k az a n y j á v a l , akinek ölelték, most mind leszálltak onnan és a j ó fiu s z á r n y a s az egészségét a k a r t a megvásárolni, a rokonaival, a k i k á b r á n d o z á s a i v a l b e h o z t a ide a rozoga kis s z o b á b a K a r l s dühösen v e r s e n y e z v e ostromolták a szivét. Egészen az b a d minden ékességét, csobogott — f ü l ü k hallatára — utolsó időig L u j z a v o l t az erősebb, szilárd f u n d a m e n t u m a k u t , amiből jó, piros v é r t mernek, t e r j e n g e t t a szobáv o l t a l a t t a , a t a k a r é k k ö n y v és e g y ijesztő f o r d u l a t t a l b a n a z erdő szagossága, amitől a halódó ember is ú j r a u g y tetszett, h o g y ú j r a asszony lesz.' él . . . A F r a n k - l e á n y o k o t t • sürgölődtek az á g y körül, A z öreg asszony n a g y o n f a k ó lett, a szüntelen L u j z a az öreg asszonyt b o r o g a t t a , Jozefine pedig A b s o epekedés a f ü r d ő u t á n k i s z i v t a a v é r é t és egyszer, lon mellett ült és segített neki az a n y j a r i n g a t á s á b a n , mikor Absolon h a z a j ö t t , a F r a n k - l e á n y o k az á g y mel-
729 amikor pedig a nővére rátekintett, komoly arcza felvidámodott és mosolygott, nevetgélt, amikor mondta : — A nénike elutazik, elutazik, e l . . . Leszállt az este, amire elkövetkezik feltartóztathatatlanul, győzedelmesen fékete leplével az éjszaka . . . Absolon k i n y i t o t t a az ablakokat, a nyári, alkonyat méhéből langyos hullámok hömpölyögtek a szobába és a közéli városerdő felől fűszeres f u v a l m a k siettek a derék fiu köszöntésére. Absolon megkábult a vizióktól, az-anyja öröksége már leselkedett, v á r t rá, hogy á t v e g y e helyébe a bomlott fantazmagóriákat és ez estén a rosk a d t dijnok egészen m e g n y i t o t t a a lelkét és Karlsbad fenyvesei, mint beszédes lények zúgtak Absolon körül. Dörzsölgetté, n y o m o g a t t a homlokát és kibámult az. ablakon, a messzeség irányában. — E l m e g y ü n k a fák közé és járkálni fogunk az erdőben . . . ott, azon az uton, azon a padon megtaláljuk az e g é s z s é g e d e t . . . H i v n a k a fák . . . hallod a n y á m . . . megdagadtak• az orvosságtól, visszatartják a lélegzésüket, hogy ránk leheljenek, ha mi ketten egyszerre ott megjelenünk. A z én orrom már most is tele v a n s/agossággal . . . ez lesz aztán az orvosság, az Isten n a g y o b b doktor a leghíresebb t a n á r n á l . . . A k u t v á r reánk . . . az egész uton nem fogunk inni, aztán szomjasan, g y ö nyörűséggel kimerítjük az egész -forrást és . . . erősek leszünk, mint a Csontos Szigfrid. Csak egy kicsit jobban legyél, anyám, aztán megyünk, mindjárt -megyünk a villám vonaton . . . Ugy-e, te is örülsz . . . A z álmodozó Absolon nem k a p o t t -választ és nehéz fejét az ágy felé fordította.. A Erank-leányok felszöktek a helyükről és rángatták, emelgették az öreg asszonyt, az jobbra-balra zuhant ágyában, de a fiu meséire, rokonainak' tolakodásáfa többé nem reagált. Absolon szivében egy tündérvár omlott össze és izzó ábrándjai, mint szépséges virágok a zord éjszakában, összezsugorodva l e f a g y t a k , és két k a r j á t szélesen kitárva, ráborult az a n y j a holttestére s sirt, nyöszörgött, mint a hűséges k u t y a a g a z d á j a halálán: L u j z a megsimogatta Absolon f e j é t és átkarolta derekát, de Jozefine ekkor energikusan közbelépett és. ellökte az' á g y t ó l nővérét, aztán a m e l l é hez n y o m k o d t a a szelid Absolon t és dühösen visszavisszakiáltott L u j z á r a : . —. T a k a r o d j ! . . . próbáltad . . .
Te
már
voltál,...
te
A hullámokból. — Ottó Reuter. — Tiéd a-tenger, ifjú szépem ! Lábad fényes vizébe
lép,
Mint egy vidám, enyelgő játék, K é k csillogással zúg feléd.
Csobog szerelmes Melletted paskol
•
-
suttogással, félszegen,
A m i g ragyogó gyöngysorokban
-
P e r e g le hőszin
testeden.
Mig lángra gyul
— ó ittas á l m o m !
A l e l k e d is, a r é m e g ő
...
Nézd, a fehér tündöklő
habból,
A s z é p s é g i s t e n n ő j e jő;
Faith
már
/
A tudomány jegyében. E x occidente . . .
1
Egyelőre ugy áll a dolog, hogy minden gyanús, ami Amerikából jön. Akár milliárdos-kalandok hire, akár ötszázhalottas szerencsétlenség, akár visszavándorló, akár mágnásmenyasszony, akár uj találmány. E x occidente ez idő szerint csak olyan világosságok jönnek, amelyek csupán arra alkalmasak, hogy .az európai börzéket bolonditsák meg és ami félénk a határtalan lehetőségek országából leggyakrabban kisugárzik, az bizony a határtalan hazugság. Tessék csak elolvasni a Mark Twain-anekdótákat, a Teddy-kalandokat és a Tesla-féle kísérletek hireit. Üvölt belőlük az a hazugság, amely magából a szövegből.nyakonfogható. Hanem azért Amerika is jobb a hírénél. Még ő sem a határtalan hazugságok országa és belőle is ' érkezhetik olyan hir, amely valóban határtalan lehetőségről. beszéh Különösen ha ezt a hirt egy olyan nem tammany-értelemben vett, hanem valóban szinte az Old England korrekt^ ségével való gentleman szignálja, mint amilyen Edison Alva Tamás. Mert az Edison találmányáiról eddig, érkezett hirek leginkább mindig megállták a sarat. Igaz, hogy hoszszabb idő óta csak apróbb értékekkel gyarapitotta a technikát és a tudományt. Hanem azok után ítélve, amit mostani találmányáról beszélnek, ezúttal alighanem valami nagy dologról; van szó. Persze nem akkoráról, mint amekkorát a riporter-fantázia tüstént beleálmodik a -tudományos' találmányok hireibe, de mindenesetre korszakosról, olyan valamiről; ami alig-' hanem átalakítja a -mai közlekedést é s — ha gazdasági tekintetben is beválik — az elektromosságot teszi úrrá a már. majdnem világhódító benzin fölött, az öreg, feledésbe menő gőzről nem is beszélve. Hogy mi az Edison találmányának az igazi titka, azt természetesen itt most nem tudjuk megmondani. Az most még valóban hétpecsétes titok és hét pecsétje csak akkor fog lehullani, ha már a világ összes államainak a szabadalmi hivatalai — ráütötték a pecsétjüket. De azt a hirekből és a, rendelkezésünkre álló egyéb adatokból ki lehet kom : binálni csaknem egészen bizonyosra, hogy mi fajtájú, milyen irányú az Edison uj' találmánya. • Miután Edison csak elektrotechnikával foglalkozik, egészen .bizonyos, hogy találmánya .elektromos természetű, a villámot' hajtja még jobban emberi rabigába. A hirekből megállapítható, hogy áz üj találmány, á közlekedést fejleszti, tehát villamos mótor. Miután azonban a közlekedés fejlesztéséről ma már, a benzin-mótorok diadala idején, nem lehet még beszélni másképp, mint csak ugy, ha hordozható motorokról van szó, tehát egészen bizonyos, hogy az Edison találmánya a lényegében valami uj villamos akkumulátor. ' . . . • Az elektrotechnika nagyon sokáig nem túdta más mozgás előidézésére 'felhasználni á villamos áramot, mint olyan gépek' táplálására, amelyek helyben mozognak.' Például cséplőgépek, szövőgépek, szellőztető készülékek, órák
730, mozgatására. A villamos közlekedés problémája megfejt-
Az akkumulátor meg van töltve, a villamos áramot meg-
hetetlennek látszott, mert a nagy dinamógépek, amelyekkel
szüntetik.
kellő áramot lehet előidézni, olyan irtózatos súlyúak, hogy
Már most ott van benn az
akkumulátorban
a fel-
gondolni sem lehet arra, hogy egy ilyen gépet valami járómü
halmozott
gazdaságosan czipelhessen magával,. arra pláne nem, hogy
kénytelen tétlenül farkasszemet nézni egymással mindaddig,
igy konkurráljon a gőzzel.
amig az akkumulátorra szükség nincs. A harcz megindítá-
A z első lépés volt a villamos közlekedés megindulására
energia, a két ellenséges elem, amely azonban
sához a két ólomlapot vezetékkel kell egymáshoz kapcsolni.
a villamos vasút, ez az egyáltalán nem ideális közlekedő-
Amint ez megtörtént, megindul az elektromos áram és
eszköz, amely csak a szegény lóvasutat tudta elgázolni,
elkezdi újra bontani a vizet. De ez az áram ellentétes kerin-
a gőzzel, nem is beszélve a tulhevitett gőzről, sehogy sem
gésü azzal, mint amivel az akkumulátort
megtöltöttük.
mérkőzhetik. Pályához és vezetékhez van kötve, kényes és
A két elektromos sarok most megfordul, amelyik
amellett nagy távolságokat nem tud legyőzni.
negatív volt, az lesz pozitívvá, amelyik pozitív volt, az
A z ideális közlekedőeszköz
addig
ma már az a járómü,
válik negatívvá. És igy a felbomló vizből az oxigén az
amelyik magával hordja a mozgató erejét s igy szabad előtte
előbb negatív lapra, a hidrogén az előbb pozitív' lapra
minden
ut,
ami
egyáltalán
emberi
hozzáférhetőségnek
csapódik le. Aminek a következése az, h o g y ' a szivacsos
szabad. Ezért ideális az automobil, • amely magával hordja
ólom
a mozgatóját, a robbanó mótort. Hogy ugyanezt a villa-
elveszti
mossággal is elérhessük, arra ki kellett találni a villamos
egyesül. A két ólomlap visszaalakul azzá, ami volt, rozsdás
visszakapja a rozsdáját,
az "ólomszuperoxid
felesleges oxigénjét, amely
pedig
a hidrogénnel
vizzé
erőnek felhalmozását, beraktározását mentül kisebb helyre.
ólommá. Csakhogy az egyik azzá oxidálódott,- a- másik
E z t lehet — ma még csak ugy ahogy — elérnünk az akku-
azzá
mulátorral, amelyet Gaston Planté talált fel 1879-ben és
döglött.
két évvel később Faure tökéletesített. ' Röviden igy lehet megmondani, hogy mi az az akku-
redukálódott.
Az
akkumulátor
pedig
kisült,
meg-
E z t a készüléket már nagyon sokan .tökéletesítették, ugy a többi közt két magyar ember is, Schenk és Farbaky,
mulátor : olyan készülék, amelyben a beléje fektetett vil-
selmeczbányai professzorok. A z ólom helyett
lamos áram kémiai átalakulásokat okoz, de olyan feltéte-
más anyagokat, igy szénlapot, horgonyt, rezet, vagy pallá-
használnak
lek között, hogy ezek az átalakulások visszafejlődhetnek
diumot. De minden tökéletesítés mellett is, az akkumulá-
és visszafejlődésük meghatározható időben újra villamos
torok
áramot gerjeszt.
csak
A legegyszerűbb, de már tökéletesen működő ilyen készülék az ólomlapos akkumulátor, ha ennek a munkáját elmondjuk, az olvasó tiszta képet kap a többiről is, a bonyo-
ma
még
elektródoknak
legények.
százalékát
Az
eredeti
áramnak
adják vissza. Azonkívül
egy-egy kilogrammjára
eddig
a
az
legjobb
esetben nyolcz ampére-óra esett. )
Minden
lultabbakról.
a készüléken
Tessék elképzelni egy zárható edényt, amelybe kénsavval megkevert vizet öntenek. Ebbe a folyadékba azután; egymástól kis távolságra két rozsdás ólomlapot helyeznek el. Tetszik tudni, hogy mi az ólomrozsda ? Ölomnak és a levegő oxigénjének a vegyüléke. A z t is tetszik tudni, hogy mi a viz ? Hidrogénnek és oxigénnek a vegyüléke. De mig az ólomrozsdában a két elem ugy van egyesülve, hogy egy részecske oxigénre szintén egy. részecske ólom esik, addig a viz oxigénjének minden egyes részecskéjére két részecske hidrogén esik. A kénsav nem tartozik hozzá az akkumulátor lényegéhez, csupán arra való, hogy a segítségével az elektromos áram bontani tudja a vizet.
Ami
Igy ezekkel tisztában lévén, most már megindulhat a harcz az ólom és a hidrogén közt — az oxigénért. A .két ólomlapba elektromos áramot eresztenek, amitől annak egyik lapja pozitív, a másik negatív villamosságot kap és mindkettő elkezdi elemeire bontani a.vizet. Apró buborékok alakjában a pozitív láp mellett fejlődik az oxigén, a negatív mellett a hidrogén. Az oxigén lecsapódik az ólmon s mivel abban már van egy rész oxigén, többé nem rozsdát alkot vele, hanem olyan vegyüléket, amelyben egy rész ólomra két rész oxigén esik. Ez az úgynevezett ólomszuperoxid. Viszont az éhes hidrogén mohón lecsap az ólomra és elrabol tőle minden oxigént és' visszaalakul vele vizzé. A z ólom marad tisztán, rozsdátlanul, mint ügynevezett szivacsos ólom, mert a rozsdavesztés ripacsossá teszi.
gyenge
kilenczven
—
valószínűség
arra vall,
. . hogy
Edison
tudott csinálni valami korszakos
ezen
javítást.
ha hihetünk a híreknek —- annyit jelent, hogy
igen kicsiny helyen és aránylag kevés súly mellett nagy. villamos erőt vagyunk képesek magunkkal vinni. Ami a mai közlekedő eszközök csődjét jelentené, detronizálná a benzint és uj, esetleg ideálissá fejlődhető közlekedésnek a korát nyitná meg. Ha igaz a felfedezés hire tehát, akkor a világosság most csakugyan nyugatról jött. Cholnoky Viktor.
Csak n a g y o n szép és n a g y o n c s ú n y a asszonyok t a k a r j á k el az a r c z u k a t . *
G o n d o s k o d j á l arról, h o g y ellenségeid legyenek, a v i l á g n e m f o g n a g y r a tartani.
különben
A jóindulatu emberek mindig rosszat m ü v e i n e k . O l y a nok, m i n t a nők, a k i k rosszul s z a b o t t r u h á k b a n j á r n a k , h o g y ezzel j á m b o r s á g u k a t b i z o n y í t s á k . A j ó szándék k a r ö l t v e jár a helyesírási h i b á k k a l .
A nevelés nagyszerű v a l a m i ; azonban nem szabad megf e l e d k e z n ü n k arról, h o g y nem t a n í t h a t u n k semmi o l y a s t , a m i t t u d n i érdemes.
731,
A kicsike. —
F a n t a s z t i k u s
elbeszélés.
I r t a : D O S T O J E W S K I F. M.
— (4)
Teázás után becsuktam a pénztárt, kimentem a piaczra, v e t t e m egy v a s á g y a t s egy agyellenzőt. A z u t á n hazamentem, az á g y a t beállittattam az élső szobába s az ernyővel a szobát k é t részre osztottam. A z á g y a t neki véttem, de egy szóval sem emiitettem: E n n e k az ágynak némái beszédéből is. megérthette, hogy. »mindent .láttam, s mindent tudok«. É j s z a k á r a a revolvert szokásom szerint az. ablakra tettem.' Késő este feküdt le uj á g y á b a : a házasság föl volt bontva. — »Le volt győzve,' de azért nem v o l t neki megbocsátva.« É j s z a k a elkezdett félrebeszélni s reggelre nagy láza volt. H a t hétig feküdt benne.
MÁSODIK FEJEZET.
I . Büszke
•
álom.
L u k e r j a épp az imént jelentette ki, hogy nem akar. t o v á b b nálam .maradni, s elmegy, mihelyst a nagyságos asszonyt eltemették. Térdenállva öt perczig imádkoztam ; kezdetben egy egész óráig a k a r t a m imádkozni, de mikor egyre csak gondolkozom az egész idő alatt. Csupa.merő beteges gondolat és fájó fej, — ilyenkor még imádkozni ?. — vétek volna . . . Különös, hogy nem tudok aludni. Mikor pedig az ember n a g y , roppant emésztő f á j d a l m a k után, a legelső, legerősebb kitörések u t á n mindig csak aludni szeretne. A z t mondj á k , hogy-a halálraítéltek az utolsó éjszakán szokatlanul mélyen alusznak. E n n e k igy is kell lennie, ezt a természet megköveteli, különben az embernek nem f u t n á az ereje . . . L e f e k ü d t e m a divánra, de nem t u d t a m elaludni . . . *
. . . H a t hétig .ápoltuk éjjel-nappal : én, L u k e r j a s a betegápolónő a kórházból. A pénzt nem kíméltem, sőt szinte szükségét éreztem annak; hogy érte kiadjam. A z orvosok közül Schrödert h i v a t t a m el hozzá s tiz rubelt fizettem neki minden látogatásért. Mikor lassanként, visszanyerte az eszméletét, ritkábban mentem be hozzá.. D e minek mondom el mindezt ily körülményesen. Mikor .végre fölkelt s az á g y a t elhagyta, a szobámban halkan, szótlanul ahhoz a kis asztalhoz ült, melyet időközben szintén az.ő számára vettem. Igaz, hogy teljesen szótlanok voltunk- egymáshoz ; később u g y a n néha beszélgetni kezdtünk, de — mindig csak közönyös dolgokról. E n természetesen szántszándékkal v o l t a m szófukar, de nagyon jól észrevettem, hogy ő is örült, ha nem kellett fölöslegeseket beszélni. E z t nála egész természetesnek találtam. »Nagyon is meg v a n rendülve, nagyon is meg v a n győzve«, gondoltam magamban s »időt kell neki engednem, hogy felejtsen, s' ismét beleélje magát az állapotba.« Mindketten hallgattunk tehát, de részemről magamban minden pillanatban elő v o l t a m készülve a következendőkre. A z t hittem, hogy ő is ezt cselekszi s egyre azon törtem a fejemet, hogy v o l t a k é p p min is gondolkozhatik. Természetesen senki emberfia még csak nem is sejti, hogy mennyit szenvedtem, mikor betegsége alatt mellette virrasztottam. Még L u k e r j a előtt is eltitkoltam. N e m t u d t a m elképzelni, nem mertem még csak el is gondolni, hogy meghalhat, mielőtt mindent megtudna. De mikor tul volt minden- veszélyen s egészségét lassan-
ként visszanyerte,- psakhamar én is-teljesen msgnyugpcU. tam. Mi több, - elhatároztam, hogy- - »jö,vőnket • lehetőleg kitolom«, s egyelőre, mindennek s z a b a d folyást,engedek, • u g y , amint v a n . Tényleg, alckor.,valami.-külö.nö^, furesa ; történt- velem, — m á s k é p p "nem tu.dpm.-.-jellemezpi győztem, s ennek ^már. puszta* -.fpUsm'er<§se: i e l j esen;« elegendő v o l t nékem.- -így teK, el az- egész-tél.-ó,. ami . engem illet, oly- megelégedett;-vol'ta.m> mint' a z e l ő t t : még soha . . . s ez igy;,,tartott-az„.egész -télen keresztüb Mert lássa, kérem volt életemnek egy borzasztó külső végzete, mely- azidőig,-'; v a g y i s .a--feleségemmel, való katasztrófa • -napj ádg, . t éj j el-nappal- -lid^rcznyomás-, volt r a j t a m ; s ez reputáczi'om; elvesztése^, az ezredből való kizáratásom volt, ,Szóval r ; zsarnoki kegyetlenségtörtént velem. í g a z ; bogyibajtársainnnem.igen kedv,eltelj. nehéz természetem- miatt, ; v a g y -mondjuk>,--különös-. jellemem miatt, bár gyakpri/eset,. hogy, amit az egyik;) becsül, tisztel, az, a másik-előtt yalamelyes,,okból esetlegnevetségesnek látszik. A z iskolában sem ; szeretett r'senM, , Sohasem szerettek, és sehoL M é g í u k e g a s e m , á l l h a t k-i,;, A z ezrednél történt eset, még ha a l a p j á b a n - v é y e a? én., népszerűtlenségemnek .-volt is következménye;: minden'; esetre véletlenség volt.. E z t ; csak . azért .mpndom, , m e r t . nincs boszantóbb és •elyiseÜretetlenébbj mint egy véletlen eset által tönkremenni, mely tépp„ oly '.valószbpiséggel be sem k ö v e t k e z h e t e t t -yqlnal L s tönkremenni oly- körül-;, mények szerencsétlen- .összefalálkozasa> folytán f > melyek, különben felhőként nyomtalanul elvonultak volna;., É g y intelligens emberre -nézve, ezegyszerűen,lealqGSonyi.t'ó, ; f A z eset-ez volt-:
.
:..*.. V , .
Fölvonásközb'etf ^;s2mháásb6Lkönentéíii«a búíífet-bé?A — f f buszárbadnág-y-szintén'ákkőr-'-jött- ; be ^meglehetős • hangosan — u g y - h o g y ' a 1 T ö b b L tiszt s ' a - k ö z ö n s é g - i s hallhatta — két: ••mSgikÁézpedbeUi"H«sz'áxlÉiSztHfek--:bit' beszélte, hogy a rrii :é"zredüük-- 'egyik : 'kapitányáCBézűm-czeff a folyosón b o t r á n y t csinált",-s h'og-y • L --»valószinüle'g részeg volt«. A z u t á n nem esett; többé' róla-szó- s hó'zzá" még tévedés i s - v o l ú á etólögbánj mert Bézúmczeff-kapi-t á n y se részeg nem yolt;'se bötfányt--nem'csinált,-'A-húi szárok másról kezdtek beszélni s az ügy-él v o l t ' i n t é z v e : De másnap-reggel" az .esetét-megtudták-a mi ezredünk-ben is, s mivel áz is rögtön. köztüdomáÁü lett--hogy, ezredünk tisztjei közül csakis-én v o l t a m - j e l e n , s : -nem mentem oda A — f f hadnagyhoz, aki oly becsmérlőleg nyilatkozott Bezumczeff kapitányról-, hogy, legalább valami megjegyzéssel 'rendreutasítsam. D e u g y a n mi okból kellett volna ezt. tennem ?-.Hiszen h a valami kfo fogása volt a mi Bezumczeff k a p i t á n y u n k ellen, ..ez, privát ügy, volt, s mi'joggal, a v a t k o z h a t t a m . v o l n a bele-?. B a j t á r s a i m azonban u g y f o g t á k ;föl: a dolgot-,• hogy eznem privát ü g y , hanem áz : egész ezrednek az. ügye'-s* magatartásommal .a 'buffe,t-nél-.jelenlévő tisztpk-s-.a. kö- : zönség előtt azt árultam el,- hogy a m i . ezredünkben. a k a d n a k tisztek, kik a maguk s ezredük- becsületét ille-;: tőleg nem .igen érzékenyek. LEzzel: a- fölfogással azon--, ban nem azonosíthattam .magamat. ..Értésemre a d t á k , hogy még mindent, jóv.á tehetek, h a A — f L h a d n a g y g y a í " utólag elintézem- az ügyet. Erre .azonban nem v q l t a m hajlandó, s mivel izgatott, v o l t a m , - b ü s z k é n visszautar,. sitottam. N y o m b a n r á - b e . i s . n y ú j t o t t a m lemondó kér.7. v é n y e m e t . E z az. egész.história. Kifelé büszkén, de ben-, sőleg megtörve t á v o z t a m . : beteg'akaraterővel,, csüggedt lélekkel. E h h e z járult még az is, hogy moszkvai.sógorom kis tőkénket elvesztette s ezzel e g y ü t t a.z ;én részemet is. E g y fia kopek nélkül kerültem az utczárá. Polgári szol-, gálatot vállalhattam, volna ugyan,.'.de 'nem tettem,:,, mert a fényes egyenruha u t á n n'ém ; akártam egyszerű' egyenruhát viselni. "Majd hogy, .talán a v a s ú t n á l . szol-, g á l j a k ! - H a gyalázat' érte-.a,z .életemet,, h á t m é n n é l , n á T
732, g y o b b , annál jobb. I n k á b b ezt választottam. A következő három esztendőből sötét emlékeim vannak, köz' t ü k a V j á s z e n s z k i - h á z b ó l . . . Másfél é v v e l ezelőtt Moszkvában meghalt egy g a z d a g öreg asszony, a kereszta h y á m , aki nekem is, mint a többi keresztfiának, váratlanul' hárömezer rubelt h a g y o t t . Meghány tam-vetettem, hogy mit k e z d j e k vele, s döntöttem sorsom felett. E l h a t á r o z t a m , hogy zálogházat nyitok, nem törődve az e m b e r e k k e l ; előbb pénzt keresni, azután megvonulni valahol, uj életet kezdeni, t á v o l minden régi e m l é k t ő l : — ez volt a t e r v e m . . . D e azért életem minden órájában, minden perczében eléggé kínozott a sötét mult s az örökre.elvesztett becsület emléke. A z u t á n megházasodtam. N e m ' tudom, -hogy véletlenül-e, v a g y nem. Bizonyos, hogy mikor h á z a m b a vittem, azt hittem, hogy barátot veszek • magamhoz, mert baráti rokonlélekre. n a g y szükségem volt. D e azután világosan l á t t a m , hogy ezt.'a barátot előbb elő kell készíteni, nevelni, sőt le kell győzni. S ennek az elfogult tizenhatévesnek ' hogy m a g y a r á z h a t t a m volna meg v a l a m i t egy. csapásra ? Például a revolverrel v a l ó borzalmas katasztrófa váratlan segítsége nélkül hogy g y ő z h e t t e m volna meg őt arról, hogy nem v a g y o k g y á v a , s hogy az ezredben igazságtalanul bélyegeztek g y á v á n a k ? D e ez a katasztrófa éppen kapóra jött. Mikor a revolver közelségét kitartottam, megboszultam m a g a m egész sötét multamért. S ha ezt nem is t u d t a meg senki, de ő megtudta, ő, ki egész világ v o l t nekem, kibe j ö v ő m ipinden reményét helyeztem. Ö volt az egyetlen lény, kit égészen m a g a m n a k szántam, . — másra nem v o l t szükségem, s most m e g t u d o t t . m i n d e n t . L e g a l á b b megtudott annyit, hogy. igazságtalanság v o l t tőle átpártolni az ellenségeimhez, De győzelmem gondolata megnyugt a t o t t . K ö v e t k e z é s k é p p . a z . ő szemeiben már nem lehettem közönséges ember, legfölebb különös ember, s ez a történtek után nem is v o l t n a g y o n ellenemre. A különösség még, néni bün, ellenkezőleg, néha nagyon tetszik az asszonyoknak. Szóval szántszándékkal kitoltam az ü g y m e g o l d á s á t : ami történt, az egyelőre elég volt a m e g n y u g t a t á s o m r a s elég. képzetet és a n y a g o t n y u j tott álmodozásaim számára. V o l t a k é p p az az alávalóság, hogy álmodozó v a g y o k : részemről megelégedtem az álmokkal, róla azonban • u g y gondolkoztam, hogy várni fog. • í g y telt el az egész tél, mintha valami esemény bekövetkezésére v á r t u n k volna. Szerettem titokban megfigyelni, mikor asztalkája mellett ült. Hol kézim u n k á v a l -foglalkozott, hol fehérneműt varrt, hol k ö n y v e t olvasott, melyet, természetesen az én.szekrényemből v e t t ki. Szinte sehova sem ment. A l k o n y a t előtt, ebéd u t á n mindig elvittem -sétálni, hogy . kissé mozogjunk, de ez mindig teljes némaságban történt, mint azelőtt. Szántszándékkal u g y akartam viselkedni, mintha nem hallgatnánk, de, mint mondám, kerültünk minden fölösleges szavat. E z t szántszándékkal t e t t e m s gondoltam m a g a m b a n : »időt kell neki engednie*. • A z az egy mindenesetre különös, hogy soha eszembe nem j u t o t t volna, hogy s z e r e t e m ' ő t titokban meg-, figyelni, viszont egész télen egyetlen egyszer sem v e t t e m észre, hogy tekintete r a j t a m pihent volna. A z t hiszem, ez félénkség v o l t tőle. S amellett oly szelid, oly erőtlen v o l t a betegsége után. »Nem, v á r j inkább s — egyszerre csak m a j d magától fog hozzád jönni.« • E z a gondolat ellenállhatatlan varázst gyakorolt r-ám. Csak még ' a z t . teszem h o z z á : , néha megtörtént, hogy m a g a m a t m i n t e g y ' fölhecczeltem s szellememet és értelmemet annyira vittem, hogy gyűlöltein. S ez egy ideig igy tartott. E z a gyűlölet, azonban sohasem fészkelhette bé magát, á lelkembe. S m a g a m is éreztem
titokban, hogy ez voltaképp csak játék. S még ekkor sem voltam képes benne bűnöst látni, bár én v o l t a m , aki házasságunkat széttéptem azzal, hogy az ágyat és a z ágyellenzőt megvettem. S nem mintha a v é t k é t könnyelműen ítéltem volna meg, nem, — hanem mert már az első naptól kezdve, mielőtt még az á g y a t megvettem volna., föltettem magamban, hogy teljesen megbocsátok neki.' Szóval ez különösség volt tőlem, mert morális tekintetben nagyon szigorú v a g y o k . . . Ellenkezőleg, az én szememben annyira l e . volt g y ő z v e , annyira le volt alázva, annyira meg volt semmisítve, hogy néha megsajnáltam, bár másrészt határozottan' jól esett nekem megaláztatásának gondolata. U g y v a n , kérém, a köztünk lévő egyenlőtlenség gondolata nagyon tetszett nekem . . . E télen szándékosan sok jót cselekedtem.' T ö b b i közt két adósomnak elengedtem a tartozását s egy szegény asszonynak minden' zálog nélkül a d t a m pénzt. Feleségemnek nem szóltam erről semmit s nem is igyekeztem rajta, hogy m e g t u d j a ; de a szegény asszony eljött magától, hogy megköszönje, s kicsi h i j a volt, hogy térdre nem esett. Erről azután mégis megtudta, s mintha igazán örömet okozott volna neki ezt a szegény asszonytól meghallani. Jött a t a v a s z ; április közepén voltunk, a pótablakokat leszedtük s a nap már nevető sugárkévéket szórt néma szobánkba. 'A kötelék. azonban még a szer memen volt s nem láttam. V a k v o l t a m . E z a végzetes, borzasztó kötelék ! H o g y történt mégis, hogy egyszerre lehullott szememről, mint a hályog s egyszerre mindent láttam, mindent megértettem. A véletlen m ü v e volt ez ? v a g y valami határidő járt le ? v a g y napsugár volt, m e l y eltompult a g y a m b a n egyszerre gondolatot g y ú j t o t t s életre keltette az igazságot ? N e m v o l t ez se gondolat, se végzet, hanem hirtelen megrezzent egy kis ér, egy addig tetszhalott erecske, mely egyszerre csak összerándult, életre kelt s eltompult lelkemet u g y bevilágította, hogy szinte f ö l p a t t a n t a m székemről. S mindez oly hirtelen, oly váratlanul következett be." Estefelé történt, u g y délután öt óra t á j b a n .
I I . Lehull
a
kötelék.
Még előbb pár szót. Már egy hónappal azelőtt föltűnt nekem, hogy furcsán elgondolkozik-; ez már nem hallgatagság volt, hanem mélységes töprengés. E z t szintén mindjárt észrevettem. K é z i m u n k á v a l foglalkozott, a f e j é t l e h a j t o t t a s n e m ; v e t t e észre, hogy figyelem. Egyszerre föltűnt nekem; hogy mily v é k o n y , mily sovány l e t t , - a z arczocskája mily halvány, • a j k a i mily vértelenek, — ez, s csendes elmélázása egyszerre csak szokatlanul megijesztett. Azelőtt is hallottam néha, hogy száraz köhögés gyötri, különösen é j s z a k a , - F o g t a m magam, a z o n n a l ' Schröderhez mentem, hogy ' hozzánk kéressem, — anélkül, hogy az asszonynak; szóltam volna róla. / • - • '.-••/: Schröder másnap j ö t t . Á z asszony nagyon elcsodálkozott s hol rám bámult, hol Schröderre. " »De hiszen nincs semmi b a j 0m«,- m o n d á réveteg mosolylyal. ' ' " Schröder nem Valami alaposan vizsgálta meg —• ezek az orvosok g y a k r a n puszta - elkapatottságból h a n y a g o k —*s azután azt mortdta nekem' a másik szobában, hogy nincs-egyéb .baji niint hogy-az- előbbi betegségből maradt még v a l a m i s nem volna rossz a n y a r a t a tenger mellett tölteni,. v a g y ' ha ez nem lehetséges, fiát Valahol a vidé'ken.;Szóval.-nem mondott mást, mint hogy gyöngeség v a g y ilyesmi. ..Mikor- Schröder elment.
14, borzasztó komolyan rám nézett s egyszerre csak megint azt mondta : »Igazán, de igazán teljesen egészséges v a g y o k . « A l i g h o g y ezt kimondta, egyszerre csak elvörösödött, valószinüleg a szégyentől. Persze hogy a szégyentől ! ö most m á r értem : azért szégyelte m a g á t , mert még az 6 férje v o l t a m , aki róla gondoskodott. A k k o r azonban még nem értettem s megalázkodásának tudt a m be. ' Es . . . — egy hónapra rá történt, délután öt órakor, egy tiszta, verőfényes áprilisi napon. A pénztárnál ültem s számoltam. E g y s z e r csak hallom, hogy szobámban, asztalkája mellett, kézimunka közben, halk a n . . . nagyon halkan . . . énekel. N a g y o n v á r a t lanul j ö t t s megrendítő hatást tett rám . . . A z e l ő t t sohasem hallottam dalolni, e g y é b a legislegelső napokban, mikor h á z a v i t t e m , mikor még mindenféle csínyek e t k ö v e t t ü n k el, czélba lőttünk s t ö b b efféle . . . A k k o r m é g meglehetősen erős, egészséges volt a h a n g j a s ha nem is v o l t iskolázott, ritka kellemes. és tiszta volt. Most azonban oly gyöngén hallatszott, — nem mintha bánatos Tett volna, — v a l a m i románczot ének e l t — hanem mintha meg lett volna repedve, mintha hangocskája nem t u d t a volna m a g á t beletalálni, mintha m a g a a dal is beteg lett volna. F é l h a l k a n énekelt s egyszerre — egy magasabb hangnál — megtört. A z embernek u g y f á j t a szive ezt hallani. E g y kicsit köhögött, aztán halkan, egészen halkan, alig hallhatólag ismét dalolni k e z d e t t . . . (Folytatása k ö v e t k e z i k . )
Saison. i. N o c t u r n e . — nov. 1. B l a u D á v i d beszáll a keleti p á l y a u d v a r o n a kassai gyorsvonat egyik jól b e f ű t ö t t k u p é j á b a . Gondosan elhelyezkedik a n y u g o d t a n és öblösen himbálózó Pullmánn-fotelben, a bőröndje mélyéből előkotorja a legpuhább selyemsapkáját meg a középeurópai ménetr e n d k ö n y v e t és mikor a hálóingek meg a vajaspogácsák mélyéből kihalász egy jól ropogó regália médiát, összec s a t t a n t j a a kis fekete táskát. B l a u D á v i d ekkor még egyszer megropogtátja -"sárga b a r á t j á n a k az oldalbordáit és aztán a világ legsemmitmondóbb arczával r á g y ú j t a szivarra. A kocsiban enyhén és langyosan szörcsög a fűtésre való fáradt gőz. S ahogy a vonat kigurul a sötétes, n y o m o t t l e v e g ő j ü üvegcsarnokból, lassanként beszáll a kupéba az esthomály. A novemberi köd odaborul vastagon, párás lehelettel a metszett üvegablakra, amely m ö g ö t t ott villog pirosan a B l a u D á v i d szivarja s ott fő a nagy gondolat, hogy miként kellene meghódítani a legújabb' svéd patkószegek "részére az északmagyarországi vaskereskedelmet. B l a u D á v i d a döntő roham előtt még taktikázik, még élénken .kapaczitálja önmagát, hogy a Finger és Unokatestvére abszolúte nem dubióz, tehát bátran csinálhat náluk, mikor egyszerre csak v a d u l szökik oda - B l a u
D á v i d mellé az eriyészét. A kerepési-uti temető magas kőfala
mellől
tar fejű cziprusok és fehér
alabástrom-
kolosszusok "közül, fénycsíkok szántanak végig a ködlő esthomályon,
emberi
szorgoskodnak' a
hangyabolyok
mécsek
az a j k a i körül egf
között
nyüzsögnek
és B l a u
és
Dávidnak
h a l v á n y mosoly suhan végig.- A jól
táplált egészség és a jól szelelő szivar n y u g o d t filozófiája ez, egy reflex-mozdulatba foglalva. semmiképpen
se
engedné'
magát
És
Blau
Dávid
kiragadhatni
a
.patkószegek gon'dolathullámából, ha távolabb, mielőtt a robogó f é n y k i g y ó r a ráborulna
a Rákos
hangtalán
sötétsége, u j a b b fénykévécskék nem libbennének be a kocsiba.
Narancspirosak,
amelyek
bolond
meg
gyönge
violaszinüek,
fénytörésekkel rezegnek-rezegnek
az
opálos ködben. B l a u D á v i d szinte l á t j a , hogyan szitál a kis mécsek felett a serczegő esőcsöpp, szinte érzi, h o g y a n pörkölődik meg egy-egy fönnyadtlevelü krizantémum, s.szinte f o j t o g a t j a őt a fekete Szoknyák komoly, dohos
szaga,
amint
ráterül
egy-egy
dült
keresztre,
picziny sírhalomra. B l a u D á v i d ekkor már nem mosolyog, mert a feleségére meg a két csöpp gyermekére gondol s B l a u D á v i d o t csakhogy nem f o j t o g a t j a a rozsdás, a nyirkos, kriptaszagu Elmúlás. É s most már száguldhat végig a dombok és v ö l g y e k közt vele á vasút, ezen az éjszakán minden süppedő falusi temetőnél, minden roskadt kis kápolnánál uj meg uj v a s 'patkószegeket fognak beléje verni a halottak é j s z a k á j á n a k misztikus' kísértetei. Mert talán csak a hangulat tompább, talán csak a ködös fény csal, de bizonyos, hogy igy november elsején minden koszorúnak kriptaszaga v a n , minden sötét szoknya f á j d a l m a s asszocziácziókat kelt és minden kullogó villamosnak u g y szól a csengője a ráakasztott virágoktól, mint a katonatemetéseken a gyászpósztós dob. E s november elsején, amint egyre sűrűbben sietnek a K ö z t e m e t ő - u t felé a fehér szekfüvék és kaméliák, egyaránt B l a u D á v i d o k v a g y u n k valamennyien. E s z ü n k b e j u t az otthon melege,- az asszony, a két kis gyerek és még sok, sok minden egyéb,, ami szines fol-. t o k k a l t a k a r g a t j a be ezt a rongyos életet és amire ha rágondolunk, hát — az ördög v i g y e el akkor a patkószegeket. • A homo sapiens tehát megalázza m a g á t és nemcsak elhiszi, de át is érti a szillogizmus eredményét, hogy m i n d n y á j a n meghalunk egyszer, sőt — mint az egyszeri esperes olyan bölcsen mondá -7- még talán én is. E z t az utóbbit persze - a legbajosabb elhinni, de ha m á r hinni - k e l l , akkor jobb lassan beletörődni, semhogy orvul t á m a d j o n rád a Halál gondolata. V a l a m i utczasarkon, valami agyszélhüdésnél, v a g y a kedvesed n y i t o t t sírjánál, v a g y egy nevető nyári délutánon, mikor összecsapzott h a j j a l húznak ki a B a l a t o n b ó l egy vad-idegen vajszínű fejet, amelyen m á r egy hete püffedtre dőzsölte m a g á t a pusztulás. A halottak, akik hazajárnak, v a g y akikhez vizitbe járunk, kocsonyás, hideg érintésükkel meg-megborzasztanak u g y a n , de kibékítenek azzal a birodalommal, amelyben egykpr •mi is k o v á r t é l y t k a p u n k , mindenesetre olcsóbban, mint
13 idefenn, mert néhány obulusért biztosan és mentés huszárokkal kisér át bennünket Charon, az agg propelleres. Milyen lesz ez a túlsó part ? Az igazhivő ugy képzeli, hogy rózsabokrok zöldjéből meztelen édes hurik fognak kiugrálni és nagy pávatollseprőkkel fogják álomba legyezni az ő kódorgó dervis-leikét. A Mózes-hitü csak csendben, keletnek fordult ábrázattal várja odalent fehér köpenyében a megváltó harsonát s nincsenek álmai, nincsen túlvilága. A pogány római Manesei haza-hazajártak egy kis töltött káposztára meg túrós rétesre, mert nekik még a túlvilág is csupa olimpusi derű vala s még a sirokra is bort, búzát, virágot hordtak a tavasz gyönyörű Feraliáin. De a mai filozóf komor és vigasztalan fantáziája nem szárnyalja be a túlvilágot — das Land der unbegrenzten Möglichkeiten — s lelke belevész a Buddháéval együtt a nagy semmibe, a tökéletes és végérvényes megtisztulásba, amely a véges észnek megfoghatatlan, mint a Poe hollójának rikácsolása. Az ember azonban ugy egészben véve nem szereti a filozófiát, vagy ha igen, hát csak a rózsásat. Szép lehet a túlvilág, mondta Deák Ferencz, de azért nem nagyon igyekszünk bele. A papoknak azonban kellett, hogy az emberek törjék magukat utána és
Mig élt, dajkaságban volt valahol Nagykátán, sosem emlegette, de már három napja vörösre sirt arczczal keres neki egy viaszkoszorut. A házmesterné az első urát siratta nagy jajveszékeléssel, noha immár a harmadiknak oldalán éli a mézesnél-mézesebb heteket. A szomszédom felesége meg éppen egy olyan problematikus értékű nagynénjét, akit sohasem ismert és akinek a sirját is csak a temetőigazgatóság irodája tudja megmondani. S egy komisz gyanú lappang bennem, hogy ezek az emberek mind csalóka önámitással gyászolják az elmultat, tehát idegent. Talán nem is siratni mentek ki, csak sirni, nem is valakiért, csak a temető miatt. Hogy kifelé törjön a köny, mely ugy mar, mikor befelé patakzik, hogy neve legyen a bánatnak, a mely emészt, mint a rozsda, ha tárgytalan. Hogy egymás látásán, hallatán ugy beszivják a könyetfacsaró hangulatot, mint ahogy a nevetést átveszszük egymástól a társaságban. A Zsófi talán nem is a gyermekét siratja, hanem az elmúlt fiatalságát, és a szomszédom felesége talán nem is tudja, hogy őt ezek a mi kis költözködéseink, házbérfertályaink ríkatják meg, mikor a nagy elköltözésre gondol.
Veigelsberg Leói
azért a kishitű emberiség számára kiírták a fekete rácsos kapu fölé, hogy : »Feltámadunk !« Nehogy valaki még a kapuban meggondolja a dolgot és leszállván a Szent Mihály lováról, egy villamos szakaszjegygyei visszatérjen a Nemzeti Színházhoz. Mert ilyen gyáva kutya az ember, mikor szembe kerül a halállal.
S én most, hogy lassan-lassan kialudtak a sirok fölött a szines szent jánosbogárkák és az emberek kisirt, de megkönnyebbült lélekkel visszatérnek a temetőből a meleg teához meg a vacsorához, kezdem hinni, hogy nem is megtermékenyülni, sem az elmúlással megbirkózni mentek ki. Hanem valami névtelen és talán öntudatlan halottjukat eltemetni a régi mellé. Zsófinak, a szakácsnőnek van egy kis porontya odalent.
S ahogy valom magam hideg, materiális gondolatba, egészen czinikus perdül meg bennem a temetőről, amelybe ugy a sírásért, mint ahogy a nevetés kedvéért ember a színházba.
beleloebbe a filozófia járnak jár az
Halál ? Nem is olyan borzasztó szó, ha az ember igy a ködös, lucskos estéken szembekerül vele. S kezdem hinni, hogy mi nem is önmagunkért enyészünk el, csak az élőkért. Hogy nekik helyet csináljunk, hogy foszforos humusz legyen a csontjaink szétmállásából egykor és egy-egy gyepes hant, ahova kivihessék a szomorúságukat. Hogy szebb legyen az életük, hogy könnyebb legyen a Zsófi lelke, mikor leteszi az egyforinthuszkrajczáros müvirágkoszorut és hogy egy csendes őszi alkonyaton a meleg kupé ablaka mellett a két kis porontyára gondolhasson ezer kis pislogó mécses láttára Blau Dávid. Baburin.
735 még a színpadon fog bukfenczet vetni. Jó m a g y á r ember lett belőle, kár háborgatni idillikus nyugodalmában.
II. Regényírók trösztje. — A
Hét
tudósítójától.
—
A Budapesti Újságírók Egyesületének helyiségében a minap délután érdekes eszmecsere volt, amelyről azért nem szivárgott ki semmi a nagy nyilvánosságba, mert csak A Hét tudósítója volt jelen, akit véletlenül v i t t oda a dolga . . . ' • Fölötte ismerős arczokat pillantottam meg és ez keltette föl a g y a n ú m a t és kíváncsiságomat. A b b a maradtak egyszerre a kártyapartik és mindenki az érdekes társaság köré sereglett. Herczeg Ferencz, az egyesület elnöke leült egy öblös bőrszékbe és igy szólt az ismerős arczokhoz : —- N a g y o n örülök, hogy az urak az egyesület védelmét keresik. E z e k e t a falakat itt. köröskörül nagy megtisztelés érte, hogy ilyen illusztris társaságot láthatnak vendégül. É s nagyon köszönöm bizalmukat, hogy engemet, mint a legfiatalabbat biztak meg az eszmecsere vezetésével. A z ügy, amelyet meg akarunk tárgyalni, engem ' is érint, bár illő szerénységgel kell kijelentenem, hogy csupán egy novellámnak, a »Sziriusz«nak a dramatizálásával v a g y o k megfenyegetve. Mikszáth K á l m á n kivette a szivart a szájából, gúnyosan rápislantott Herczeg Ferenczre és szólt : — Még nem elég öreg Herczeg Ferencz öcsém uram ahhoz, hogy a fiatalok csupa tiszteletből fölfalják. E n g e m már jobban kikezdtek. A >>Szent Péter esenyőjé«-t irgalmatlanul színpadra' és kínpadra hurczolták. A »Szelistyei asszonyok«-ból pedig .egy n í m e t csinált valami zenés komédiát »Die Schönen von Fogarasch« czimmel és hálából a németek falunak nézték a tisztes rievemet. E g y másik nímetnek is itt v a n nálam a levele, aki szintén megfenyeget a v v a l , hogy egy másik bőrt is le akar húzni az egyik rókámról. E g y kecskeszakállú fiatal ember, akinek lombos h a j á b a n alig látszik a- pár ősz szál, igy aposztrofálta Herczeg Ferenczet : — N a g y o n köszönöm nektek, fiuk, hogy végre házat vettetek nekem és ha Móricz öcsémmel is köll egy hajlék alatt laknom, szívesen veszem, mert az öreg jól megtanult tarokkozni a néhai szabadelvű klubban. Nem neheztelek én már senkire, de azért mégis félek, ha a »Hóhér kötelé«-ből drámát v a g y operettet fognak gyúrni. . E g y vendéghaj u, hosszú ősz szakállú öreg ur, akinek a világos szeme olyan m é l y volt mint egy tengerszem, hirtelen fölemelte érczes, fiatal b a r i t o n j á t : — A »'Szigetvári vértanuk «-on kivül alig volt a színpadon sikerem és őszintén megvallom, hiába udvaroltam mindig a drámaírás múzsájának. A regényeimre azonban büszke v a g y o k . E s n e m . é r t e m , hogy ezek a mai fiatalok miért nem hagynak békét nekik. Már egy csomó regényemből csináltak komédiát, most. pedig a Magyar Színház fenyeget meg az »Uj földesur«-ral. Szegény Ankerschmidt barátom dehogy sejtette, hogy
E g y kissé kopasz homlokú, hosszú szakállú, szenvedő szláv szemű ember szólalt meg hirtelen :• • — A z urak kissé csinyján bánnak ezekkel a p a j k o s fiatalokkal, akik megöregedtek mint maga a vén emberiség és többé, u g y látszik, nem tudnak teremteni a s a j á t agyukból, hanem a mi tollainkat tépázzák meg. Tiz évig voltam szibériai fogságban és ott, mint rosszakaróim állítják, epilepsziát fogtam, de nem v a g y o k annyira epileptikus, annyira paralitikus, hogy örüljek annak, ha a regényeimből három felvonásos darabokat ollóznak ki. H a szívességet akarnak velem tenni, v o n j á k be a budapesti antikváriusoktól »A játékos naplója« czimü és egyéb regényeimet. Még megérem, hogy Raszkolnikovot F e d á k Sári fogja lejteni trikóban. — E n g e m már l e j t e t t ! — f a k a d t ki egy zordon homlokú, v a k aggastyán. — U g y ellejtette az egész Odüsszeiát mint a pinty. Mikszáth K á l m á n ismét k i v e t t e a szájából a szivart és igy s z ó l t : • — N e m volna-e jó. mindjárt fölvetni a kérdést, hogy lehet-e, szabad-é. regényből drámát csinálni. E z olyan dolog, mint a gukker, a színházi messzelátó. H a u g y nézek belé, ahogy való, akkor meglátom még a szeplőt is a primadonna arczfestéke alatt. I g y lát a regényíró. De ha visszájárul nézek belé, akkor olyan messzinek látszik a színpad, mint palóczembernek a N a g y K r i v á n . E s az emberek a színpadon olyan aprók, mint a Gellérthegyről B u z a Barna, ha a pesti korzón jár. I g y látnak azok az urak, akik regényből akarnak drámát csinálni. . E g y nagy arczu, borotvált képű angol, aki zöld szekfüt hordott a' gomblyukában és eddig egy pohár Manhattan-whisky fölött hallgatta a v i t á t , nem állh a t t a meg, 'hogy egy aforizmát ne röpítsen a v i t a t kozók közé : — Nem kell bántani a f i a t a l s á g o t , — szólt — elcsábítják "ugyan a legszebb kedveseinket, de ez az ő módjuk, ahogy bennünket meg akarnak tisztelni. Elvégre bármint fáj is ez nekünk, alapjában v é v e mégis örülnünk kell, hogy meghajolnak a mi elavult ízlésünk előtt. Megmondtam : »Mindenki megöli azt, amit szeret«. É s ők . . . szeretnek bennünket. Végül Herczeg Ferencz csoportosította a v i t á b a n elhangzott érveket és ezzel fejezte be az eszmecserét : — A mai napon a világ minden részéből összesereglett regényírók eszmecserét f o l y t a t t a k , amelynek eredményét ekképp lehet összegezni: ^ »Az e g y b e g y ű l t regényírók túlságosan megtisztelve érzik m a g u k a t ama mohóság által, amelylyel a fiatal színpadi szerzők müveiket a »lámpák elé« hurczolják, de végeredményben mégis a tiszteletnek valamely más formáját óhajtanák látni. A régi mitológiában Kronosz felfalta a s a j á t gyermekeit. A modern mitológiában épp ellenkezőleg a gyermekek falják fel saját a p j u k a t . '
736, E z áramlat ellen a nevezett regényírók védekezni
INNEN-ONNAN,
akarnak és felkérik az Újságírók Egyesületének elnökét, valamint átiratban az »Otthon« elnökét, hogy hassanak fiatal
oda, egyelőre személyesen, és diszkréten, hogy
a
színpadi szerzők inkább a s a j á t novelláikat .és
regényeiket dolgozzák fél a színházi szükséglet számára, mint a- másokét. H a ez nem fog sikerülni, akkor a nevezett regényírók kénytelenek
lesznek
trösztöt
alkotni. •
A z t hiszem, -tisztelt uráim, hogy ezt határozatikig is kimondhatom és az eszmecseréről felvett jegyzők ö n y v hitelesítésére felkérem Dosztojevszkij F e d o r u r a t , valamint
Homérosz - urat, • aki
gyönge
szeme
miatt
irni nem tudván, három- kereszttel fogja névaláírását pótolni.« ,
.
.
.
.
Á z eszmecserét
jegyezte:
Reveur.
III. A Tauszky. . Mikor elérkezik a. fertály, S hurczolkodik a pesti p a r t á j , A partáj, a partáj, A f ő v á r o s b a n megjelen T a v a s z i a v a g y őszi reggelen, E g y reggelen, egy reggelen S döczögve s z é t m é g y P e s t utczáira A Tauszky, á Tauszky, A T a u s z k y kocsija.
Veigelsberg Leó.
N e m h i t t ü k volna, hogy i g y kell g y á s z b a foglalni a Veigelsberg L e ó nevét. Még nem t u d u n k semmit, csak a borzasztó durranást h a l l j u k , mely v é g e t v e t e t t a . legértékesebb életek e g y i k é n e k . G y ö n y ö r ű férfiassága t e h á t mégis m e g r o p p a n t az élet s ú l y a a l a t t ? A n n y i r a meghasonlott ö n m a g á v a l a művészi ' harmóniák mestere, h o g y f e g y v e r t f o g o t t m a g a ellen ? A klasszikus Mózes-fej belefáradt a mindennapos vesződségekbe s a n a g y elme .fölvetette m a g á b a n a rettenetes kérdést, mely, ha szembe kerülünk vele, o k v e tetlen ilyen feleletet k i v á n : — h á t arra v a l ó v a g y o k , h o g y az élet mindennapos vesződségeivel v i v ó d j a m ? A Pester L l o y d szerkesztőségi s z o b á j á b ó l ez ' a durranás belehangzik az országba és riasztó g o n d o l a t o k a t s z ü l : h á t egy Veigelsbergn e k . sincs annyi filozófiája, h o g y elbírja a z t az életet-, m e l y e t a m a g y a r föld n y ú j t h a t fiának ? H á r o m é v t i z e d e n keresztül mestere v o l t a német stílusnak és publiczistai t é n y e z ő a politikában. N e m v o l t olyan helyzet, m e l y e t á t f o g ó e l m é j e még ne t u d o t t vo'.na világítani, a legsúlyosabb problémák megoldása körül megérzett az ő ' m u n k á j á n a k 1 segitö, kiegyenlítő bölcs h a t á s a . .S a s a j á t p r o b l é m á j á r a nem t a l á l t m e g o l d á s t ? E z t a veszteséget, m e l y e t ; élete megszűnése o k o z a m a g y a r k u l t u r á n a k és közéletnek, . lehetetlen v o l t elkerülni ? N e m t u d j u k v é g i g gondolni a sok elénkbe toluló keserű, v á d o l ó gondolatokat, m i k e t a szörnyű tragédia' k i v á l t , de összecsapj u k a k e z ü n k e t : h á t ő is ? E z a nagy, ez az erős, ez a finom, ez az arisztokrata óriás sem elég. erős, h o g y a mi életünket v é g i g elbírhassa ! , . .•
O P o l ó n y i . H á t mégis csak b e k ö v e t k e z e t t , a m i n e k be kellett következnie. J ö t t P o l ó n y i Géza é s ' n a g y beszédet mond o t t a kiegyezés ellen. Izekre szedte az egész n a g y alkotást, legázolta, a g y o n v e r t e , megtiporta, lepocsk'oridiá.zta. S m o s t jönnek a n a g y politikusok, s jönnek a kis publiczisták, s k a c z a g v a m o n d j á k : »Imé, ez P o l ó n y i Géza. Pedig, h a véletlenül miniszter marad, .még n a g y o b b beszédet m o n d o t t v o l n a a kiegyezés d i c s ő - . ségére, még n a g y o b b tűzzel fejtegette volna, milyen n a g y , milyen hatalmas, minő hasznos alkotás a k i e g y e z é s e E s mindenki n e v e t P o l ó n y i Gézán, és mindenki elfelejti, hogy az egész ország politikusai szinte mind Polónyi G é z á k . H á t v a l a m e n y nvien nem t u d n a k k é t f é l e k é p p beszélni ? A kvótaemelés, az ujonczszaporitás v á j j o n ' n e m lehet-e é p p ú g y n e m z e t g y i l k o l á s , nekik, m i n t a h o g y lehet szükségszerű fejlődés ? A v a s ú t o n h a . m e g y e k Bécs- felé, s kinézek az ablakon, v á j j o n mit l á t o k ? A K á r p á t o k t ö l g y b o r i t o t t hegyeit. H a t a l m a s bérezek k o n t ú r j a i sötétlenek a messzeségben, s regényes r o m o k ülnek a h e g y e k tetején, m i n t g é m e s k u t a k o n a v a r j ú . É s ha visszafelé j ö v ö k ? B u z a k a l á s z o s síkságot látok, a p r ó v i d á m f a l v a k k a l a k a n y a r g ó D u n a mentén. A z se hazudik, aki regényes bérczekről beszél, meg az se, aki viruló rónaságot ir le. A különbség csak annyi, h o g y Wekerle Sándor B é c s felé utazik. P o l ó n y i G é z a "jön
K é t s t á j e r származású állat H ú z z a a T a u s z k v t s el nem fárad, N e m fárad, n e m f á r a d S utána m é g y busán, bizony, Szegény család egy lassú, konflison, E g y konflison, e g y konflison. ' '' H o g y g y á s z m e n e t n e k lássék, kis hija, A Tauszky, a Tauszky, A T a u s z k y kocsija. É s n y ö g belül, tele panaszszal, A szekrény, mosdó, szék s az asztal, A z asztál, az asztal ' ' E s sir az á g y : »Mi v a n velem ? É n i g y m é g Jiem recsegtem sohasem, Még sohasem, még sohasem.?' S a b ú t o r t e g y e n k i n t kiejti ah A Tauszky, a Tauszky, A T a u s z k y kocsija.
visszafelé. *
A tükrödhöz te sohse jutsz ám, S z é t t ö r v e o t t m a r a d t az utczán, A z utczán, az utczán. Mint a fáról a levelek, Szék, .asztal, szekrény., ágy, mind lepereg, Mind lepereg, mind lepereg ' S ' üresen ér haza, uramfia,' A Tauszky, a Taiiszky, • . A . T a u s z k y kocsija.
i,
Puck.
5 A z énekesek. E m l é k s z ü n k : t a v a l y is a S z ó z a t o t énekelték a fiumei kikötőben. T a v a l y azok a j k á n h a n g z o t t el, akik i t t h a g y t á k az országot. E héten megint felcsendült a dal a kikötőben. M o s t - o l y a n o k énekelték, • a k i k A m e r i k á b ó l visszat é r t e k h a z á j u k b a . K o n s t a t á l j u k , h o g y a visszatérők n e m l e t t e k rosszabb h a z a f i a k : a S z ó z a t o t m a - i s ' o l y a n jól éneklik, mint t a v a l y s ha ebben az országban .egyáltalában szükség lenne egy .hétszáz főből álló énekes karra, mi lennénk az elsők, a k i k a z t a j á n l a n á n k , h o g y a visszatérőket f e j e n k i n t kétszáz, korona-havi fizetéssel szerződtetni kell a S z ó z a t f o l y t o n o s ének-
-lesére. D é hát az ország nem élne meg abból; ha hétszáz ember szakadatlanul a Szózatot' énekelné s igy bizonv a hétszáz •visszatérőre az a szomorú sors vár, hogy munkát kelí keresnie. S ez nagy b a j . Mert a tapasztalás amellett szól, hogy a Jó énekesek rendszerint rossz munkások. De még ennél is bizonyosabb, hogy akik a S z ó z a t o t ' m a - j o b b a n éneklik, mint valaha, azok Amerikában is csak azért nem tudtak boldogulni, mert o t t többet köszörülték a tőrkukat, mint a szenet vágó csákányokat. S amiatt igazán fölösleges örömtüzeket ' gyújtani, hogy olyan'hétszáz fcmber tért vissza, aki odakünn-csak a zenében tökéletesitette magát. Á zene szép dolog. -De z a v a r j a az élvezetet, ha tudjuk, hogy ezek az emberek, rögtön az éneklés után tányérozni _ fognak. S mit k e z d j ü n k hétszáz emberrel, akik jó énekesek, de rossz munkások ? Minket, az amerikai kivándorlók elkényeztettek mostanáig : nem énekeltek s még pénzt is küldtek haza az újvilágból. E z becsü'lésre való erény volt. Folytassák hát a régi gavallériát.. S ha már 'haza kívánkoznak, jöjjenek, szívesen látjuk. De ne énekeljenek: A sziv'ün• ket hasogathatják, de h a g y j á k békében a füleinket. *
Hérczeg Ferencz. Francziaors'zá'gban a minap a z t a jó tréfát követte el, az olvasóival egy újság, hogy megkérdezte tőlük, ki a három legi'smeretlenebb rievü akadémikus. E z t a tréfát Magyarországon igazán merész dolog volna megkoczkáztatni,- mert itt nem azt kellene kérdezni, hogy kiket nem ismernek, -hanem azt, hógy kit ismernek az akadémikusok közül egyáltalában. S ha szavazásra kerülne a sor, azt hiszszük, csak égv olyan iró akadna, akit mindenki ismer. 'mindenki nagyratart és mindenki szeret s éz az egy :' Herczeg Férencz. Ő t meg az Akadémia, sőt mi több, a kegyeletes csontokon rágódó KisfaludyTársaság is elismeri, amit igazán nem szemrehányásképpen i r u n k . meg róla. Gsak abból az alkalomból, hogy á hétén a Péczely-díj kapcsán immár liarmadizben került az A k a d é m i a abba a kinos helyzetbe, hogy kimondja, hogy-Herczeg Feréricz az utolsó évtized legjobb társadalmi regényírója.' Herczeg Ferencz, 1 éz a magyar arbiter elégántiarum, áz emberi gyárlóságoknak ez a finom megértője és előkelően szárnyaló szatiráirój a, bizonyosan egy élegáns : és elnéző mosolygással vesz tudomást-erről az akadémiai önmegtagadásról. Ő t csak meggratulálni illik'ezúttal is, nem felfedezni. A z ilyesmi az akadémiák dolga —
minden páratlan esztendőben egyszer. ' *
*
-ki'nevézés. A m u n k á j u k után akarnak élni s -holnap -már megérkezik á — czáfólát.'-Nem, nékik nem s z a b a d - i l y e t akarni. 'Mindent akarhatnak, csak ezt nem. E z t hamar megezáfolják "a félhivatalosok, amelyekben rendszerint több az óvatosság, mint a nagyherczegékben a "talentum; S ez az óvatosság azt -diktálja nekik, hogy inkább ők czáfolják meg a hirt' most, mint a nagyherczeg .— később. M e r i ' n e k i k "csak azt kell ma megezáfolni, hogy % nagyherczeg a - m u n k á j a után' akar 'mégélni. De maga a nagyherczeg később már azt czáfolná meg, hogy a munkájából tud^megélni. • ... * - : . . . . . -
•
.
*
•'
.
*.-
• -.
•
. •
. Ő A barátom barátái. A z utolsó napokban gyakran esett szó arról, hogy >>az én barátom barátai nekem-is barátaim'-*. Harderi' a barátságnak ilyen - nemű levezetésével hozta bárátságba Moltke grófot Eulenburg -herczeg barátaival. K e d d e n délután a képviselőház -pénzügyi bizottságában Wekerle Sándor v e t t e ' á t Harderi szérejiét. A bizottságban a liebenbergi tafelrurtdé-t a horvát honatyák képviselték. Poión'yi állotta a vádat, hogy a horvátok az ő barátai," de Wekerle már óvatosabb volt s a "horvátokkal" való barátságáról csak annyit vallott be málicziózusan, h o g y ' a horvátok Polónyi barátai s mert Polónyi áz ő barátja, tehát a . h o r v á t o k — a Polónyi barátai — neki is barátai. Ennek" a szövevényes barátságnak már puszta olvasásába is beletörik az ember nyelve." H á t még ha ezt a "barátságot .vállalja ! Hát- még ha a barátság'' mellé Pol'ónyi •Gézát is ajándékba k a p j a . Ilyen barátságban az ember nemcsak a nyelvét, de a n y a k á t is törheti. Csak a Wekerle v a s t a g n y a k a birja ki ezt ís. De a n y ű g még neki is kellemetlen. S ha mosolyog is hozzá, ebben a mosolyban benne v a n az államférfi czinizmüsa, mely tulteszi m a g á t minderi kellemetlenségen. De van ebben a mosolyban egy adag irigység is. Irigység, mely nekünk, •közönséges és nem politizáló embereknek -szól s mely körülbelül ezekét mondja az'embériség okulására : ' L á t j á t o k , a politikus sorsában áz á legborzasztóbb, hógy ő még az ellenségeit se v á l o g a t h a t j a meg- magának.
O Adót a pezsgőre. Steiner József urnák Aradon eszébe j u t o t t valami. Felállt a közgyűlésen és i n d í t v á n y t tett : meg kellene adóztatni a pezsgőt J .Akinek pezsgős vigalomra telik, fizessen meg érte. A z emberek meg elkezdettek gondolkodni. Mi a szösz ez ? Talán bizony ekkoráig nem volt adó a pezsgőn ? De nem ám. Nem fizettek róla semmi különös d i j a t v a g y illetéket, csak éppen olyan fogyasztási adó félét, mint a legközönségesebb homoki vinkóről. A sörre meg a pálinkára, á szegény ember italára' nagyobb adó van vetve, mint a pezs-gőre : á gazdagok, a mágnások, a cocotte-ok és a kérkedők gyönyörűségére. -De ' hát hogy: lehet ez ? Egyszerűen csak ugy, hogy nem a napszámosok és tótok, nem a csavargók* és-kódorgók hoznak t ö r v é n y t és vetnek ki adót, hanem a' gazdagok, a mágnások,-á kérkedők. H a amazok szabnák á törvényt, akkor •a pezsgő volna méregdrága," a pálinkát meg" irigyért adnák. D e emezek viszont ugy okoskodnak, hogy a pálinka méreg a "szegény embernek, annak az ivását meg kell nehezíteni. A pezsgőről meg azt t u d j á k , hogy nagyon kellemes -ital. És iszszák.
5 Wölfling öcscse. A z alma tehát mégis messze esik a b á t y j á t ó l : azt hittük,- komoly dolog, hogv Wölfling Lipót öcscse a művészpályára "adja m a g á t és igyekszik a m u n k á j a után megélni. De a hírt hamarosan megezáfolták : rágalom, -hazugság, hogy a nagyherczegnek ilyen beteges ambicziói lennének. Mindjárt gondoltuk, hogy igy lesz. Pedig kár, hogy igy történt. Mert egy hírneves művész már nyilatkozott is a nagyherczeg tehetségéről és nagy -kvalitásúnak mondotta a z ' i f j ú t . Igaz, h o g y ' a nagyherczegek mind nagy Tehetségek, amig .fiatalok, dé hát miért ne • akadhátna • a nagyherczegek k ö z t kivétel is'? Ma. már - annyian festenek, mintáznak - ügyesén, hogy az embereket, mint -valami epidémia ellen, be' kellene oltani a müvész-t'alentum kitörése ellen is. S amikor a művészet ilyéri demokratikus alapon, grasszal, miért volna lehetetlen, * hogv megfertőz- egy nagyherczeget ? H i g y j é k . el, a talentum • , . .. * , , nincs a foszlott gallérhoz és szürke,-homályos szélű mancsettához kötye. N e kételkedjenek hát;az ő talentumában s legkivált : O Csernova.. Az" elcsapott papjukért és a .felszentelendő ,'ne kételkedjenek abban, hogy a; nagyherczeg a maga" m u n k á j a templomukért' a csendőrszurony élé. vetették m a g u k a t a fana-után dkar fhegélni. Mert hiszen sok fő- és nagyherczeg' akart tizált ,'csernovai.: tőtök".' É s eldördül' a sortűz, és . halottak és .már igy élni. S 'hát nem szent az ő,akaratuk.? P a l o t á t akarnak • "sebesülték" piros-vére ;omlik'a .szikes földre; amely, búzát nem ,s a."palota felépül.'Utazni akarnak s készen v á r j a o k é t a hadi- 'terem ú g v a n á szegény tótnak", de a vérét fel /tudja szivni. hajó." Tábornoki 'rangot.' akarnak -,s holnap már i megérkézik\ a T i z e n h á r o m .a halcitt-;.,talán-hatvan! alsébesült. S most egyszerre
3*
738, . csöndes l e t t a szegény tót, de hangos a világ. Jönnek a t ó t képviselők és a k i k képviselők a k a r n a k lenni, s telelármázzák a világot, erőszakról keseregnek, önkényről, elnyomásról. É s j ö n n e k a külső v é d ő k , csehek és szlávok és rutének, s idegenben és itthon g y a l á z z á k a b a r b á r m a g y a r t . É s jönnek a B j ö r n sonok, s verik a m e l l ö k e t : >>Lám, i g a z a t mondtam«. Mindenki t ő k é t kovácsol a t ó t vérből. D e a szegény tótocskák, azok alaposan meg v a n n a k h a l v a .
' | = A vicomte. A z ősanyái v a l a m i k o r még fehérparókás f e j j e l és aranypillés t o p á n b a n r o p t á k a kecses menüettet. A z ősapái szopósüvegjén és p ó l y a v á n k o s á n is már o t t a r a n y l o t t a czifra czimer és a kamarási kulcs. D e ő, a mi vicomte-unk, ő v o l t legrongyosabb és legpálinkásabb csirkefogója B u d a p e s t nek. H a j h , p o g á n y , profán, szemérmetlen lélek v o l t ez a v i c o m t e ! N e m a k a r t tudni arról a mindenekfölött v a l ó szent kötelességről, a m i t e g y v i c o m t e - r a ráró az a néhánjr unczia kékszínű vér, m i t egy czimeres a n y a m é h b ő l szedett m a g á b a az ő földi m i v o l t j a . N e m kellett neki a nemesen egyszerű lét, m i t elkopott p a l á s t k é n t viselnek az e x t r a domínium született n a g y ú r i sarjak. N e m kellett neki az élet, m e l y n e k r e k v i z i t u m a i a gótai almanachhal b e f ű t ö t t padlásszoba, az ebéd h e l y e t t e l f o g y a s z t o t t c z i g a r e t t a és vacsora h e l y e t t e l k ö l t ö t t -feketek á v é , ,a r o j t o s a l j u n a d r á g és még r o j t o s a b b gallér, a m i t többször kell nyirni, mint a t u l a j d o n fürtéit, és v é g ü l a petróleumlámpás és antik t a n k ö n y v e k társaságában eltöltött é j s z a k á k . N e m kellett neki ez az élet, m e l y n e k v é g c z é l j a egy tintaszennyes Íróasztal, a m e l y i k előtt egy legitim fejedelem s á p a d t fönségével trónol az ősi név ura. Nem,' a mi vicomte-unk egy renyhe bölcs volt, egy Gorkij-novella hőse, alti szerette a s z a b a d n y o m o r ú s á g népét, az árkok sarát, a kedves, szabad, g o n d t a l a n toprongyosságot. H a éhes volt, h o r d o t t zsákot, v á g o t t f á t , t i s z t í t o t t k l o á k á t és peczérelt ebet. É s mikor j ó l l a k o t t fogh a g y m á s kenyérrel és t ö r k ö l y p á l i n k á v a l , hosszú, boldogságos á l m a k a t a l u d o t t puhasaru á r k o k n a k ölén. A héten e l t e m e t t ü k a k l o á k á k v i c o m t e - j á t . Mikor halódott, b i z o n y á r a k e v é l y e n nézett v é g i g az üres pálinkásüvegen és rongyos szalmazsákon, elgondolván : »Én, gróf B u t t l e r János, s z a b a d a b b ur v o l t a m mindeneknél, mert mindig u g y éltem, a h o g y jól esett nekem«. É s m o s t már m e g v a n az ő k é t láb széles dominiűma", és egészen mindegy néki, hogy a p u h a rákosi sirföld, v a g y az ősi k r i p t a h o m á l y a borul-e a teteme fölé . . .
= Rend. V o l t a k idők, amikor még minden ember csakúgy szabadjára, Isten nevében, számozatlanul f u t k o s o t t szerte .a világon. A bűnösök s z á m o z a t l a n u l b ú s l a k o d t a k a tömlöczi Agyon, a rendőrök számozatlanul éltek vissza a h i v a t a l o s hatalommal, a b e t e g e k számozatlanul o r d í t o t t á k v é g i g a kinok s k á l á j á t a kórházi á g y o n . Most már erre a zabolátlan világra m i n d j o b b a n ráfekszik a rend, a szám, a statisztika és e g y é b földi jók. J ö t t a rend istene, körülnézett a világon és s z ó l t : (Hm, a targonczások, b i z o m á n y o s o k és bérszolgák, k i k különben hordárnak is neveztetnek, felette hamis legények. Elillanh a t n a k a pakkal, levéllel, miegymással és a z t á n a g y a n ú t l a n pasasér ütheti azzal a bizonyos b o t t a l a z t a bizonyos nyomot«. É s k a p t a k a hordárok számot. A z t á n b a j a v o l t a rendnek a gáztisztitókkal, az utczasöprögetőkkel, a köszörűsökkel is, k i k összeszedték a fél város kését és elillantak vele a számozatlanság berkeibe. Hasonlóképpen j á r t a k el az esernyőcsinálók és m o s t már ők is k a p t a k számot. A z ember szédül a hálától, az áldott rendnek ilyetén gondoskodását érezve földi j a v a i f ö l ö t t és az ember szédülve kérdi : mi lesz még ebből ?. H o v á sül ez el ? K a p - e v á j j o n mindenki számot, a k i az ember testi épségére v a g y e g y é b értékeire veszedelmes ? K a p n a k - e s z á m o t
• a kis szerelmi nők, k i k pénzes t á r c z á t s z o k t a k lopni a mellényzsebből és k i k o k o t a d t a k B r i e u x - n e k arra, h o g y >>A métely« czimü s z í n m ü v é t megalkossa ? K a p n a k - e s z á m o t a g y ó n t a t ó papok, k i k ellopják az álmomat, azzal riasztván, h o g y a poklok k e m e n c z é j é t érettem f ű t i k ? K a p n a k - e s z á m o t a kis méregkeverők, k i k gipszszel hamisítanak nekem k á v é t e j s z i n t és döglött disznóból csinálnak s o n k á t ? H á t azok a d r á g a kis budapesti r e k v i z i t u m o k , kikről a l e g s z a b a d s z á j u b b p o é t a is csak m a k á m á b a n szólhat, és k i k akószámra iszszák a becses emberi vért, k a p n a k - e s z á m o t ? Mondd, oh rend istene, az elősorolhatatlan sok veszedelem mind kap-e s z á m o t ? K i k k a p nak számot ? K i k kapnak számot ? . . . .
6 A vádlott szindarabja. H a j d ú G y u l a mindig balk e z ü ember volt, e z t igazolja egész m ú l t j a , de i g a z o l j a a tárg y a l á s is, mely e g y n e h á n y a k t a m i a t t a n y a k á b a s z a k a d t . S mint az ilyen peches embereknél már napirenden v a n , a p e c h ü k höz még le is m o s o l y o g j á k ő k e t mindenfelé. H a j d ú n a k is k i j u t o t t ebből a gyilkos mosolyból. A t ö r v é n y s z é k elnöke lemosol y o g t a , mikor' a z t hallotta tőle, h o g y színdarabot a k a r t irni s ehhez g y ű j t ö t t e az a n y a g o t . S z í n d a r a b o t arról, h o g y m e n n y i a gazember ebben az országban. É s a t ö r v é n y s z é k elnöke mosolygott. H a j d ú színdarabot a k a r i r n i ! S z í n d a r a b o t e k k o r a i n t e l l i g e n c z i á v a l ! D e m o s t meg a közönségen v o l t a sor, h o g y mosolyogjon. É s a közönség lemosolyogta az elnököt. E g y t ö r v é n y s z é k i elnök, a k i nem t u d j a , h o g y nálunk irtak m á r k e v é s intelligencziával is s z í n d a r a b o t ! Mindenki m o s o l y g o t t tehát, csak a v á d l o t t v o l t szomorú. Mert a v á d l o t t peches ember. N e k i ugyanis m e g v o l t már mindene a színdarabhoz. M e g v o l t a téma, m e g v o l t az elnök által k o n s t a t á l t és.lemosolyg o t t hiányos intelligenczia. D e a d a r a b o t m é g se í r h a t t a meg, mert már elírták előle mások e z t a t é m á t . L á t n i v a l ó , , h o g y ennél a t á r g y a l á s n á l jól összekerültek az emberek : egy törv é n y s z é k i elnök, aki a z t hiszi, hogy k e v é s intelligencziával nem lehet színdarabot irni s e g y v á d l o t t , a k i a z t hiszi, h o g y egy megirt t é m á t nem lehet ú j b ó l megírni. Micsoda f o g a l m a k a s z i n m ü i r á s r ó l ! Szegény, szegény H a j d ú G y u l a ! Minden aggodalom nélkül elveszi a mások a k t á i t , mert a z t hiszi, h o g y ezért nem j á r büntetés. D e nem meri ellopni a m á s o k színd a r a b j á t , mert szentül meg v a n g y ő z ő d v e arról, h o g y becsukj á k — lopásért. Szegény, félrevezetett v á d l o t t . Micsoda szédületes karriért csinálhatott volna, h a a szinmiiirást n e m veszi k o m o l y a b b a n , mint az a k t a l o p á s t .
SZÍNHÁZ. A színházi hét. — nov. 1. Hasznos és czélszerü intézmény a romantika, egyrészt mert felesleges kínlódástól mentesiti az irót, másrészt a publikumot is megszabadítja attól a gondtól, hogy kritikával kisérje az érzéseit. A régi jó romantikáról van szó, a Wildenbruch-féléről, amely angyalokból és ördögökből szerkeszt gyönyörű történeteket és a pokoli gonoszságon győzedelmeskedő hősi erény képével ríkatja meg a háziurakat és a szövetkezeteket. Egész kis akváriuma van •ennék a művészetnek, ahol szép kövérre és heroikusra hizva tenyésznek a hősök, készségesen bekapván a legyet, ha egy iró -ki óhajtja horgászni őket. Édes, könyfacsaró hősök, akik egy virágszálért megküzdenek a hétfejű sárkánynyal, drága lovagok, érzelmesszivü haramiák és a szüzieslelkü, liliomfehérségü leányzó, aki üdén virul a gondosan feketére lakkozott bűnök között és a büszke,
asszonynak, tenyerében lüktet a beteg szive. Talán csak kevély, kegyetlen delnő, aki véres boszuért liheg és démoni Forgács Rózsinak sikerült az ő csodásan meleg szonorjával kaczajjal gázol a vérben és a szerelmes ifjú, aki szörnyű egypár mély és igaz hangot interpretálnia s kivüle még lelki tusát viv, a gyermeki engedelmesség és a szerelem Horváth Jenő dolgozta át sok elmélyedéssel a szerepét. Az ő között hánykolódván és a többi finom, közismert, könyv kedvükért még a szerzőket .is kihívták a függöny elé, amire nélkül tudott figura, a két, esetleg egy viharos érzésből egy ambicziózus ur a nézőtéren Dosztojevszkij nevét kiálösszeszerkesztett karakterek, a májakba és vesékbe martotta. De ő ezen az estén nem volt sehol. B—n. koló történetek, a tiiz, a gyilok, a harcz, a gutaütés és a lopva settenkedő hollószin intrika, — hiszen. megható dolgok ezek, de tudja isten, valahogy nem passzolnak a mi analitikus és komplikált formákban lezajló életünkhöz. Oh, sirni, sirni, sirni, sirni, mint a költő mondja, sirni .a kéjes borzadálytól és sirni a. borzadályos 'örömtől, amint a • vérpad ölelő karjai közül elragadják Márkus Emmát knapp a tizenkettedik órában, oh egészséges és üditő ez a heveny kipurgálása az összes felgyülemlett érzelmeknek, Szeczesszió. Végre megtörtént, ami már régen megde isten tudja, a végén szégyenkezik az ember és egy nagy történhetett volna. Végre együvé kerültek az együvé valók csomó felelősséget érez ártatlan vállain. és külön egységbe tömörültek azok, akik' egészen félszeg Szó sincs róla, a Nemzeti Szinház jól tette, hogy elő•helyzetet foglaltak el a nagy tömegben, az illedelmes munkáadta ezt a derék Bersabét, ezt a rabens.teini várkisasszonyt, sok és a népszerű, a tizenhárompróbás, a szabályokkal ezt -a halálhörgésben' desztillált holdvilágot, a hömpölygő lemérhető .nagyságok között. Nem értékelésről van itt szó, pátosznak ezt a meddő özönét, ezt a piros tintából kasinem azt mondja a tizenhét szövetkezett művész, hogy : rozott yérpatakot. Igy megint tul vagyunk rajta egy szemi vagyunk áz érték, az igazság, az egyedül üdvözítő tökézonra : a Boszorkány, a Delila után ennek ugy is be kellett letesség, — csupán azt érzik, hogy ők tizenheten egész következnie. Hála az égnek, ez is elmúlt és Jászai Mari másképp értelmezik a művészetet, mint a többi urak és bizofélelmes produkcziói egy ideig csak álmainkban fognak nyos kardinális dolgokban, amik tökéletesen hiányoznak kisérteni, gazdag és, nagyon zsiros vacsorák után." És jó, a mult századbeli ge'néráczió és az' utána támadt epigonhogy ezt előadták' azért' is, mert egyszerre egy tömegben sereg gondolkodásából, ők egymás között hasonlatosak. kirobbanhatott az a sok mindenféle szinészség, ami itt fel Egyetemes érvényességgel nem lehet művészetről Ítéletet van raktározva ' és ami itt erjed, vészes következményű mondani és meddő munka is volna, mert .az, a publikum, erjedési terményeket produkálván. A piros szin összes amelynek művészi vágyát az iskolában megtanult mesterárnyalataiban foszforeszkáló Márkus Emilia és Bakó, az' ségbeli készség, a könnyen megemészthető, gondolkodás erős tüdejü, a hideg intelligencziával okoskodó Lenkei nélkül megérthető általánosságok, a fotográfiai hűség és a Hedvig és Pethesnek és Odrynak a dekoratív .pompában köztudatba átment stereotip szinek kielégítik, az a pubannyira groteszkül ható, csupa belső átéléséket föltáró likum, amely nem talál gyönyörűséget a művészi szintézis uj művészete, mind, mind, was gut und theuer, a tiszteletre kinyomozásában és nem keres stílust és nem érzi meg a méltó szinház összes kincsei nyilvánosságra kerültek ezen természeti jelenségektől való egyéni abstrakczió poézisét, a viharos estén és a meggyötört szemlélő égnek álló hajjal ez a publikum minden fenekedés daczára is hűséges marad adhatott hálát a gondviselésnek, hogy nincs ennél a színInnocenthez, Kézdi-Kovácshoz és Both Menyhérthez s illetháznál még egy fajta szinészstilus, mert ha még egy volna, lenségnek fogja bélyegezni, ha a művész súlyosabb szenzátisztára megőrülne bele az ember. c zácziókkal támadja meg nyugalmas agyát. De az bizonyos, hogy a továbbkutatókat és az uj utak vándorait éppen ilyen Marco. * hűséges-figyelemmel kiséri egy másik publikum, s régen érzett szükség volt már, hogy ennek az Ízlésbeli és kulturabeli Raszkolnikov. Moly Tamás és Vajda László, akik a differencziálódásnak külső, látható jelei is támadjanak és a Népszínház számára dramatizálni próbálták a Dosztojevszgyökeresen' külön való hitvallások számára külön templom kij gyönyörű regényét, aligha számítják ezt a regényt is épüljön, ahol az orthodoxok száraz dogmái ne nyomhassák ifjuságuk kedves emlékei közé, mint mi. Mert. ha az volna el a fiatal és életképes gondolatokat. Kell, hogy egyszer nekik, megbecsülték volna annyira, hogy elrejtsék valavéget érjen az a rettenetes konfúzió, amely tárlatainkon hová az emlékezések egy csendes zugába és nem vitték volna megzavarta a publikumot és a nyugodt munka érdekében ki a vásárra a szomorú orosz diák vergődő lelkét. Elrejtenék, is meg kellett történni ennek á különválásnak, mert szomorú mint ahogy az ember elrejti az első szerelmeknek, .az első példák mutatják, hogy ez a két elem mindig könnyen robaprócska vétkeknek és a soha meg nem irt novelláknak az banó vegyületté vegyül, ha egy lombikba zárják őket. emlékét. És meghagynák Raszkolnikovot annak, amiül A Nemzeti Szalon legutóbbi közgyűlésén végre teljesen mindig hatott, egy mélységes szimbólumnak : hogy mint élére állítódott a helyzet és a Both Menyhérték tábora, kárhozik el a napoleoni ambiczió, mikor belebotlik a földi hita tisztes múltra és a szorgalmas munkára, továbbá, az alapványságokba. De a szerzők kegyetlenek voltak a legnagyobb szabályokra hivatkozó konzervativizmus szint vallott és pszichológus iránt, amit büntetlenül' megcselekedhettek, kíméletlen támadásokkal kezdett védekezni. Igaza volt, mert hiszen' az irott műkincseket nem védi a- rongálás ellen mert mindenkinek joga van az élethez, amig agyon -nem a törvény. S aki véletlenül a tradicziók ellenére bevetődött verik, s igaza van ennek á különvált tizenhétnek is, akik kedden este a Népszínházba, azzal az érzéssel hagyta ott végre intim, egymást megértő körbe vonulnak, vissza az a színházat, hogy az irodalmi bűnökre is elkövetkezik a •elfajult harczok mezejéről, ahol dolgozni lehet, s nem kell bűnhődés. Sohasem volt még hidegebb és sivárabb ez a energiát pocsékolni arra a problémára, hogy ki nagyobb nagy, fehér szinház, mint ezen az estén és - sohasem derült piktor, Both Menyhért-e, avagy Ferenczy Károly. A tizenheki annyira, hogy mennyire üres tautológia ennek a müintétek között ott vannak azok, akiket mi a legszigorúbb európai zetnek a hosszú czime, mely igazában sem vig, sem nem mértékkel mérhetőknek ismerünk és szívesen belekiáltanánk opera és színháznak is a legnéptelenebb. Csortos Gyula csak örömünket a magyar közéletbe, ha ez idő szerint fontcsabb birkózott, birkózott a Raszkolnikov nehéz és fárasztó szerekérdések, a német vezérkar homoszexualitása és a Lengyel pével s hol ő volt alul, hol a szerepe — fölül. Bizony nem Zoltán honmentő háborgása másfelé nem' terelnék a figyel: ilyennek, nem ilyen hebegőnek és hápogónak képzeltük mi met. Egyelőre tehát csak kevesek igazi öröme üdvözli a a regény után Raszkolnikovot, akinek, mint a czelli legendás
Művészet.
1
740, »magyar naturalisták és impresszionisták -társaságát«, amely — szerény véleményünk szerint - 1 -egy egészen csinos reneszánsz megindítója lehet. Egypáran föllélekzünk és friss, üde tavaszi szellők eleven áramát fogadjuk lelkünkbe, egypáran a becsülettel megküzdött harczok öntudatát érezzük és boldogan sóhajtjuk a költővel: oh istenem, talán most már mégis megpukkannak a megpukkadni valók. —m. Palmié-kiállitás. A K ö n y v e s K á l m á n termeiben viruló szinek lepik meg az embert. A jó,szándékok és a művészi megtérés valóságos öröménekét énekli ez a kiállitás, amely uj festői megismerésekről számol-be és pontosan m u t a t j a , hogy odakünn E u r ó p á b a n technikai vicczekből nehezen lehet már megélni. A derék P a l m i é finom lilaszin borongásai, u g y látszik, be'zápultak odakünn,' mert irrie a lila kenőcsök helyett szinek v i r u l n a k ki egyik-másik munkáján. Persze kissé mondva .csinált még ez a virulás, a szándék világosan-érezhető a legtöbb megifjodott festményen, s ma még abszolúte nem lehet biztosra mondani, hogy amiképp egykor elefántcsontfeketével f e s t e t t egy egész képet tisztára vicczből, azonképpen nem fog-e ezután krémzi fehérből festeni egy másikat, szintén vicczből. B a j o s m a eldönteni, hogy mennyi itt az őszinte megújhodás és mennyi a praktikus belátás, de ettől eltekintve is érdekes erjedés szimptómája ez a jelenség : idehaza Margittay Tihamér piros reflexekkel modernizálja a huszártiszt és a jukkerasszony közismert novelláját, odakünn pedig si dérék világhírűek színesednek ki. Istenem, csak nem történt valami veszedelmes evolúczió a publikum lelkében?' • . • ' • •
.•
• •
'—m.•
IRODALOM. 1
•
A nagy
börtön.
(Elbeszélések, i r t a : Révész
Béla.)
Pár évvel ezelőtt Révész Béla, áz akkor még csaknem ismeretlen nevű, novelláskötetet adott ki, amelylyel nagy figyelmet keltett maga iránt és nem annyira a közönségben, amelyhez az ő sajátos művészete nehezebben találta meg az utat, mint az irói világban, jelentős várakozásokat ébresztett. Valami egészen egyéni zománcz fedte már annak a kötetnek minden egyes darabját és ha Révész akkor, néha, dadogott is 'még, bizonyos volt; hogy itt erős szárny van kibomló félben. Most kiadta második kötetét, ámelynek »A nagy börtön« a czime és nekünk szívbeli, igaz gyönyörűséget okozott vele, mert egy nagyon nemes, nagyon disztingvált, bár kissé talán még szomorú léleknek a pompás evoluezióját látjuk benne. Révész Béla ezzel a könyvvel honorálja teljes mértékben a hozzá fűzött várakozásokat. . Azt hiszem, ezen a ponton kell megfogni a Révész művészetének, egyéniségének mai fejlődöttségét, hogy még tud szomorkodni, vagy helyesebben : még nem tud szabadulni a szomorkodástól. Bár a férfikor, a dél sugara felé való emelkedés ott van már ugy konczepczióinak markáns átgondoltságában, mint előadásának tökéletes elegáncziájá-ban, ugy a témái érett megválogatottságában, mint az elmondásnak a higgadt, szinte könyörtelen logikájában, — hej, milyen nehéz pedig logikusán és higgadtan mondani el még a legreálisabb mondanivalókat is ! — de . . . a szivében még mindig lappang valami a husz esztendőből, a boldog Szomorúságok igaz, közvetetleníil érző korából. És ennek a két lelki kvalitásnak az egyesülése teszi rendkívül vonzóvá, lebilincselővé a. művészetét.
Oh lucky tears of boyhood years ! Az angol költőt idézem, talán kissé szélsőségesen, amikor meg akarom érteni és értetni Révész alig nevető, csak nagy néha szelíden elmosolyodó egyéniségét.-A"»nagy börtön«, az élet, neki annyira szent, értékes és érdekes, hogy nem tud kaczagni is rajta, mint mi vén, viharsodrotta czinikusok. Az emberszeretet ugy buzog a szivében, hogy szent, becsületes, fiatal komolysággal osztja meg bánkódását az öreg és kémikussá vált diurnistával, a föld szagától egyszerre megmámorosodott és a -falujába hazaszökő cselédleánynyal (ez az elbeszélése egyike a legszebb magyar novelláknak), az ártatlanul elitélt és lelkében a szabadulása után is tönkretett rabbal, a szedőgép mellett sorvadó munkással. Neki van igaza, a komolynak, aki férfikorára is meg tudta őrizni az élet szent megbecsülését és az emberi sorsok iránt való mélységes érdeklődését. Nem nekünk, viharsodrottaknak, akik már annyi szelet értünk, hogyha uj életvihar ragadja meg a figyelmünket, azzal néha együtt is tudunk fütyülni, vagy bele tudunk kaczagni a rohanásába. - Az emberszeretet és az emberi lélekben való nagy elmélyedni tudás jellemzik Révész Bélát. A mindennap eseményeiből, az élet hétköznapjaiból olyan megdöbbentően igaz megfigyeléseket hoz elénk, a kicsiny emberek sorsát a maga nagy érdeklődésével olyan érdekessé tudja tenni, ahogyan csak az igazi iró látja meg és mutogatja a világ óraszerkezetét. Kompasszionál az alakjaival, szinte beléjük olvad és ezért csodálatos, hogy mégis mindig ur a tárgyán, erőskezű kormányosa a konczepcziónak, biztos megtalálója a mindig korrekt kifejezésnek. Sohasem szalad el önmagával, pedig minden során érzik, hogy tökéletesen odaadja magát az irás pillanatában annak, amit ir. A nyelve méltó ruhája ezeknek a belső kvalitásoknak. Plasztikus, nemes, kifejező és világitóképességével néha ugy hat, mint egy-egy elektromos sugár az élet sötétségeiben. De minden világosságával igazi életet, valóságot', reálisan körülöttünk történő dolgokat világit meg. Uj, mert egészen egyéni és nagyon értékes a Révész .Béla hangja a mi meglehetősen vásári hangú, egyénietlen, komolytalan, sőt sokszor irodalmi becsület nélkül való irodalmunkban. Egy nemes, finom, mélyen járó és -minden emberi rezgéssel együtt rezgő léleknek a beszéde, komoly, intelligens és meghatóan szívvel tele beszéde. Amit a magyar irodalom eddig joggal .várt Révésztől, az ebben a kötetében teljes sulylyal van beváltva, de uj Ígéretek is vannak benne. És aligha vagyok rossz próféta, ha e kötet olvastán előre látom, hogy Révész Bélának még igen sok igaz gyönyörködést fogunk köszönni. (ch. v.) Jeanne d'Arc. A z orleansi csodálatos leányról érdekés czikksorozatot kezdett egy német revüben Anatole Francé. A szűz nemcsak életében lovagolt keményen a honfitársai élén, de holta után is már ötszáz éve egyre hazajár a lelke s hol a színpad görögtüzében idézik, hol a történet fóliánsai között. De akárhol s akármikor megjelenik, még ma is csatázó világnézetek puskaropogása hallatszik körülötte. A z egykoriak szentté a v a t t á k , a voltériánusok mulattak r a j t a és sárral kenték be, a Schillerek neoklassziczizmusa érzékenyszivü amazont faragott belőle, egy bűbájos, de vétkes, ragyogó vértezetü Pallas Athénét. Ma pedig ? Szabadszellemü történetirók még a vízióit, még a vallásos r a j o n g á s á t is t a g a d j á k s p u s z t a személyi extázisnak, katonai talentumok szerencsés összetalálkozásának m a g y a r á z z á k rejtelmes tehetségét. A modern katoliczizmns viszont egy kicsit az uj életre t á m a d t romantika meleg glóriáj á v a l övezi, embernek, de mély, csodás, felmagasztosult egyéniségnek l á t j á k . S ebből mindből csak az tűnik ki, hogy a történetlátásunkat is meghamisítják a dolgok felszínén uszó világfelfogások s az évszázadok mélységeit éppen oly zavarosan látjuk, mint a tenger mélyén uszó polipokat. De az Anatole
741 Francé csodásan megértő stilusérzéke, nagy analizáló készsége a történet k a t a k o m b á i b a n is világosságot t u d g y ú j t a n i . S aligh a n e m ezúttal is az ő felfogása az igaz, a m e l y le t u d t a mállaszt a n i azt, a m i a J e a n n e d ' A r c a l a k j a k ö r ü l a konzervativizmus p a t i n á j a és az emberszólás sara. J e a n n e d'Arc-ba a kor lelkét leheli bele s keresi, k i k n e k v o l t érdeke, hogy ez a ritka ügyes, f a n a t i k u s és megvesztegetően szivós leány igy viselkedjék. É s ugy találja, hogy J e a n n e d ' A r c is csak asszony volt, bizonyosan betegesen izgékony is és hogy erős férfiak szuggeráló befolyása a l a t t cselekedett. Tudósok és p a p o k , azok, a k i k legi n k á b b sínylették a hosszú h á b o r ú t Francziaországban, beléje ö n t ö t t é k b i z o d a l m u k a t a d a u p h i n eljövendő i m p é r i u m á r ó l . S J e a n n e d ' A r c n ő volt, h á t — engedett. Tele volt hősies önb i z a l o m m a l és á r t a t l a n hittel, sok bájos naivitással s ha a kortársai szentté a v a t t á k , — h á t ő igazán nem tehetett róla.
Versek, irta Valéria.
Igénytelen czim, igénytelen név és
igénytelen a kis k ö t e t is, a szó legjobb értelmében. F i a t a l dolog, ü d e , h a r m a t o s és helylyel-közzel bizony m é g fanyar is egy kissé, de egypár versben felcsillan a zengő szavak és a m u z s i k á l ó r i t m u s o k a d o m á n y a , m a g a a szentséges lira, amely egész kis lelki élményeket m é l y szenzácziókká lelkesít á t a kifejezés erejével. Nincsenek i t t eget ostromló érzések, csöndes, egy kicsit melanchólikus, egy kicsit l e m o n d ó megnyugvás a versek alaptónusa és ezért nem lesz ez a szerény poéta a féktelenlelküek és a v i h a r z ó i n d u l a t u a k költője, h a n e m azoké, a k i k egy mélyen elrejtett f á j d a l o m termékeny melegét h o r d j á k szivükben, s akik ö r v e n d ő megnyugvással fogják szemlélni, a m i n t sejtelmes érzéseik kicsiráznak és k i v i r u l n a k az ő költőj ü k dalaiban.
KÖZGAZDASÁG. A Fonciére pesti biztosító intézet élei biztosítási osztályánál a folyó ÓT szeptember 30-ig 3725 a j á n l a t 15,690.943 korona biztosítási tókére és 9006 korona 90 fillér járadékra n y ú j t a t o t t be; 3254 kötvény 13,550.796 kor. tókéról és 15.006 korona 00 fillér járadékról állíttatott ki. A dijbcvétel 3,300.762 korona 20 fillérre rug. Haláleset 198 jelentetett 861.294 korona összogről. Egyszersmind u t a l u n k a m a különös kedvezményekre, melyeket ezen hazai intézet (alapitva 1864-ben 3 millió korona részvénytőkével, nyereség- és díjtartalékai és évi bevételei körülbelül 42 millió korona) az életbiztosításnál n y ú j t : 1. Hadbiztositást dijpőtlék nőikül 20.000 korona határáig a biztosított tóke feléről a közös hadsereg és honvédség, 30.000 korona erejéig a népfolkelók védkötelezettjeire nézve. (Hivatásszerű katon á k n a k mérsékelt dijpótlék mellett.) 2. A feltételek értelmében a biztosítás érvényének m c g t á m a d h a t a t l a n s á g a m é g az esetben is, ha a biztosított párbaj, vagy öngyilkosság folytán halt volna el, vagy h a utólag kitűnnék, hogy a biztosított a biztosítás alapjául szolgáló a j á n l a t b a n lényeges körülményre nézve tévedett. 3. E g y , h á r o m vagy ö t évi nyereségfelosztással egybek ö t ö t t biztosításokat eszközöl. 4. A biztositásnak három évi fennállása u t á n a biztosításra j u t á n y o s feltételek mellett a) kölcsönt ad, vagy azt b) visszavásárolja, vagy c) minden további dijfizetés nélkül kiházasitási biztosításoknál tókésitést eszközöl, anélkül hogy a félnek utóbbiért folyam o d n i a kellene.
Minden drágább lesz, — igy sóhajt a háziasszony 1 Minden drágul, — panaszkodik a háziúr 1 Minden drágul, — igy siránkozik m i n d e n k i 1 Csak egy dolog nem lett drágább, s ez a nyolezad ős a negyed sorsjegy, melylyel m a m i n d e n k i játszik, vagy legalább is kellene, hogy játszszék! Ezeknek az ára m a éppen ugy, m i n t t i z é v előtt, m i n d a 6 osztályra 20. ill. 40 korona. Ezek a kicsiny kiadások valóban nincsenek a r á n y b a n a nagy nyereményesélylyel. H o g y játszani kell, azt mindenkinek m á r a természetes esze diktálja, de hol 1 Az a kérdés I Melyik osztálysorsj egy árusnál ? A helyes válasz erre a kővetkező: A n n á l az elárusítónál tessék vásárolni, kinek legnagyobb a szerencséje 1 E tekintetben első hely illeti meg a Bogdány S. fővárosi sorsjegyiroda részvénytársaság-ot, Budapest, Károly-körut 20., mely bankház m á r ötször a 600,000 koronás j u t a l m a t , kétszer a 400,000 koronás, négyszer a 200,000, hatszor a 100,000 koronás főnyereményt és számtalan sorozatát a t ö b b i főnyereménynek, — ugy hogy joggal m o n d h a t ó : Bogdány szerencséje páratlan.
HETI POSTA. W . H . H o g y szabad-e egy tizenegyéves l á n y n a k W i l d e színdarabjait megnézni, tekintettel a szerzőjükre ? V á j j o n miért ne ? V a g y a n n y i r a kíváncsiak a m a i bakfisok, hogy m á r a szerzők erkölcsi viszonyai i r á n t is érdeklődnek ? Br. H . M . Kegyednek is csak azt v á l a s z o l h a t j u k , hogy szives a j á n l a t á r a ezidőszerint nem reflektálhatunk. B. K . F o r d í t á s t csak s a j á t dolgozótársainkkal s z o k t u n k végeztetni. K i v é t e l t u g y a n elvétve teszünk, h a v a l a m i k ü l ö n ö s irodalmi g u r m a n d é r i á r ó l v a n szó. E z a dolog a z o n b a n , a m i t ö n b e k ü l d ö t t , n e m az. A z eredeti sem sokat ér, fordítva sincs szépen. Még az i r ó j á t sem i s m e r j ü k a n n a k az elbeszélésnek. N e m Isolde véletlenül az a Leopold K u r z ? Autor. H a a versét nem n y u g t á z t u k , akkor ez a n n a k a jele, hogy vagy a vers volt nagyon rossz, v a g y a posta nagyon — tapintatos. F — t h F — p . T a l á n egyet-kettőt felhasználunk közülök. Visszatérés. N e tessék h o z z á n k egyelőre visszatérni. L. J . A nemesség m a m á r nem kötelező. D e a helyesírás igen. J o a c h i m . A z egészből csak a z t t u d t u k k i h á m o z n i , hogy ö n kedvese fehér k ö t é n y é t zsebrevágta. E z a z o n b a n nem verst é m a . E z j o g t a l a n elsajátítás. Nem k ö z ö l h e t ő k : A r o k h á t o n . Éjjel (egészen kezdetleges kísérlet). A l o m és való. Öszszel a természet. A l á n v boszuja. Bedő Klári. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : KISS JÓZSEF.
l-l
CALIFIG E törvényesen védett szernek a neve ,,California Fig" (Californiai füge) szavak összevonásából keletkezett. A Califig aranysárga szinü, szirupos alkatrészekből áll és az emésztési szervekre kellemesen, enyhén, megbízhatóan hat. A „Califig" nem tartozik a hashajtók azon drasztikus fajaihoz, melyek a beleket kolikaszerüen (görcs) izgatják és más kellemetlen tüneteket okoznak, hanem a gyomort és beleket minden fájdalom és nehézség nélkül hozza mozgásba, a mi kellemesen megkönnyíti a székelést. E szer előnye az, hogy sok évi használat után is mindig hat. Különösen jó hatással van ez érzékeny, könnyen izguló egyénekre, nőkre, gyermekekre korkülömbség nélkül, idült betegekre és azoknál, kik évek óta ágyban fekvők, továbbá gyenge idegzetüeknél és aggoknál. Még egészségesek is, kik hivatásuknál fogva sokat kénytelenek ülni és a szabad levegőn nem mozoghatnak, bélrenyheségre, fejfájásra és aranyeres bántalomra hajlandósággal bírnak, a legjobb eredménynyel használhatják. A „ Califig' tehát, amint ezt számtalan orvos évek óta megállapította, egy eszményi hashajtószer, mely a várakozásnak megfelel és a szolgálatot sohasem mondja föl. Kapható minden gyógytárban. Egy nagy üveg ára 3 kor., kis üveg ára 2 korona. — Főraktár:
TÖRÖK JÓZSEF CT^tS^uTc^lSV
ÓI B A J O K N Á L , a r a n y é r n é l , e l h i z á a n á l , k ö s z v é n y n é l páratlan hatású otthoni h a s z n á l a t r a az E r z S Ó b e t • f Ü r d Ő S Ó . Kapható :
drogériákban, gyógytárakban, füszerkereskedésekben és Erzsébet-s'ósfürdőben. ~ " ifürdőbe Bdpést-Kelenföld. Telefon 40-84.
az
742
TOROKsmséOROK! Egyetlen egy és pedig a most végződött sorsjátékban nagybecsű vevőinknek a következő f ő n y e r e m é n y e k e t fizettük k i : 4 0 0 . 0 0 0 ,
á 9 0 . 0 0 0 ,
» 6 0 . 0 0 0 ,
á 2 5 . 0 0 0 , 2 a 2 0 . 0 0 0 , á l 5 . 0 0 0 ,
4 0 . 0 0 0 ,
1 0 . 0 0 0
Rendelje meg a NEVE mellett álló SZERENCSESZÁMOT! A véletlen nagy szerepet játszik az életben és éppen a s z e r e n c s é s v é l e t l e n folytán k ö n n y e n megtörténhetik, hogy az ö n t érdeklő név mellett álló számban eltalálta azt a sorsjegyet, melyre n a g y n y e r e m é n y j u t . Ádám Adél Adolf Adelheid Aladár Ágnes Albort Amália Ákos Anna András Apollonia Antal Aranka Ármin Auguszta AHiold Aurélia Árpád Arthur Atilla Beatrix Berta Blanka Bálint Boriska Béla Brigitta Benedek Bernát Bódog Boldizsár Cecilia Celestin
2727 79766 100667 105861 108819 109701 2887 79788 100681 105855 108888 109717 8899
noiss 100090
105871 108844 109789 8067 100914 108800 {(0359 106382 100784 3071 90370 100923 105892 108868 109784 3210 91980 101001 105897
Dóra Dorothea Dániel Dávid Dénes Dezső Domokos Dömötör Elvira Emma Ernesztin Éva Erzsébet Erzsi Ede Eszter Elek Elemér Eugénia Emil Etel Endre Flóra Félix Frida Ferenc Fülöp Gabriella Gábor Gertrúd Gizella Gedeon Gergely Géza
108851 109803 4010 91395 101009 105703 108859 109881 4047 91417 101013 105960 109009 109840 4089 91425 101400 100101 109042 111015 4938 92150 101429 100118 109049 111057 0207 92108 101493 100703 109816 8818 92664 101497
György Gyula Hedvig Helena Henriette Hilda Henrik Hermann Hugó Ibolyka Ida Ilka Ilma Ignác Ilona Irén Imre Irma Ince István Izabella Iván Izidor Johanna Jolán Judith Jakab Juliska János Jenő József Karolin Katalin
100723 109335 11387 92701 101499 100749 109345 12110 92717 101905 106908 109372 12409 92731 101909 100917 109384 13148 92777 101912 100913 109502 13230 {(3178 101907 100949 109508
16598
93181 101979 109511 107257 17388
Klára Kálmán Klotild Károly Kornélia Konrád Kornél Kristóf Laura Lenke Leonia Lajos Leontin László Lidia Lázár Lina Leó Lucia Lipót Ludmilla Lukács Malvin Manó Margit Marcel Mária Márton Mariska Máté Mártha Mátyás Mártonka
93180 105026 107285 109548 17385 93317 105088 107307 109605 22017 93401 105037 107320 109616 34490 {(3417 105041 107829 109688 30818 93420 105301 107342 109687 41795 94166 105314 107300 109050 62529 90036 105825 107309
Miklós Mici Miksa Milán Mór Nárcisz Natália Neszti Nándor Nelli Netti Orbán Ottó i ittilia Ödön Paula Pál Pepi Pista Piroska .Rafael Rebeka Rezső Regina Richárd Róza Róbert Rozália Rudolf Rozina Rózsika Salamon Sámuel
109070 07841 90990 105328 107392 109077 73010
100659
105335 107395 1090! (0 74388 100002 105345 107897 109698 2728
79765 100667 105351 108319 109701 2887 79788 100081 105855 108888 109717 2899 90188 ÍOOO'.H) 105371 108344
Sári Sándor Sarolta Simon Szeréna Tamás Teodóra Teofil Teréz Tibor Terka Tihamér Terus Tivadar Tinka Tóbiás Ulrika Urbán Valéria Vendel Verona Vencel Viktória Viktor Vilma Vilmos Wilhelmina Vince Zseni Zoltán Zsuzsanna Zsigmond Zsófia
109780 8057 90869 100914 105882 108300 109784 3071 90870 100928 105392 108868 109737 8216 91886 101001 105397 108851 109803 4010 91395 101009 105703 108859 109881 4047 91417 101013 105966 109609 109840 40*9 91425
Fenti számokat szíveskedjék a z o n n a l m e g r e n d e l n i , legkésőbb azonban folyó évi n o v e m b e r 2 1 * i g , m i u t á n ezek könnyen elkelnek és a húzás m á r folyó évi november h ó 21-én és 23-án lesz.
Az I. osztályú sorsjegyek árai: E g é s z sorsjegy 12 korona.
F é l sorsjegy 6
korona.
N e g y e d sorsjegy 3
korona.
N y o l c z a d sorsjegy 1 . 5 0 korona.
TOROK A. ES TARSA Bankház R.T. Budapesten. * Legnagyobb osztálysorsjegy-üzlet. Központ: IV., Szervita-tér 3/n. (saját palotánkban). Fiókok: VI. ker., Teréz-körut 46. szám és V. ker., Váczi-körut 4. szám.
743
OLDOG
HA FÁJ A 24 pasztillát tartalmazó doboz 1 kor. 2 0 fill.
az a c s a l á d , ahol állandóan
Diana sósborszeszt ::: tartanak k é s z l e t b e n
FEJE,
ne tétovázzék, hanem használjon
:::
azonnal Minden gyógyszertárbán és drogériában kapható.
Beretiás¥e | y | | ( j R J \ | ^ m Z T Í L L Á T m e l y 5 p e r e z alatt m i n d e n f é l e t e r m é s z e t ű , i d e g e s f e j f á j á s t , m é g ha k r ó n i k u s is, m e g s z ü n t e t . Felülmúl minden eddig ismert szert. Hatása bámulatos, még a leghevesebb fejfájásnál is. — Főraktár:
BERETVÁS TAMÁS gyógysz.-nél, Kispest, Rákóczi-u. 9. Ingyen postai s z é l ü t é s 3 d o b o z r e n d e l é s n é l .
' W
Mindenütt kapható. 4 0 fillér e s , 1 é s 2 K-ás üvegekben. S Z A B Ó-féle E G Y E D Ü L I KÉSZÍTŐ :
p
Erényi Béla DIANA
GYÓGYSZERTÁRA,
m
legkevesebb utánvétel
12
m
a
i
Kapható a főváros és az ország » alamennyi előkelő drogériájában. — Ahol nincs raktáron, oda a gyáros e l k ü l d 3 darabot. Tir.
m Postán
r
i
b
o
h
a
s
z
a
p
p
a
n
R e n d k í v ü l kellemes i b o l y a illata, l é g y h a b z á s a s b ő r f i n o m i t ó h a t á s a o l y a n , h o g y egyetlen k ü l f ö l d i 1 s z a p p a n sem versenyezhet vele. Készíti:
m
BUDAPEST, KÁROLY-KÖRÚT 5.
szállítható
á
üveg
SZABÓ BÉLA pipere-szappan gyáros M I S K O L C Z O N
Darabja
80
f . 3 drb
2-20
f.
mellett
ALEXIN
<0%
oltványokat szállít, f a j t i s z t a s á g ért j ó t á l l v a , legdúsabb választékban a már évek óta elsőnek és legmegbízhatóbbnak ismert:
FOZESRE.SUTESRE.IÍIRAniÁSHOZ
Küküllőmenti
KAPHATÓ MIMDEMÜTT
tulajdonos: CASPARI FRIGYES, Medgyes, 11. (N.-Kükullö-m.)
m -
l y
$ M i n d e n m á s szépitőszernél j o b b és kényeimesebb
a
páratlan
és
csodás hatású
„HOPPÁ" mely p u h í t j a , ifjitja, üdíti és finomítja az arcot és kezet. Ne tévesszen meg senkit m á s n a k
telep
T e s s é k k é p e s á r j e g y z é k e t kérni I Az árjegyzékben találhatók az ország minden részéből érkezett e l i s m e r ő levelek, ennélfogva minden szőlőbirtokos megrendelésének megtétele előtt az ismerős személyiségektől ugy szó-, mint irásbelileg bizonyságot szerezhet magának a fenti szőlőtelep feltétlen m e g b í z h a t ó s á g á r ó l .
Kosmos-laboratorium S Győr, Baross-ut. 53
$
első szőlőoltvány
„AGRARI A"
/K M
magyar gépforgalmi részvénytársaság a szab. osztrák-magy. államvasút - társaság resiczal mezőgazdasági gépgyárának
VEZÉRÜGYNÖKSÉGE.
Mezőgazdák különös ügyeimébe!
•
Egyetemes aczélekék.
Eltörhetetlen tégelyaczélekefej. — Páncrélaczélkormánylemez. — Magasított aczélekefej. — Porvédő kerekek — Aczál | | gerendely.
Tiszta a c z é l a n y a g saját hámorainkból. Csak kitámasztott nyeregkerettel biró taligát szállítunk. Ekegyártás terén legelső rangú magyar gyártmány, felülmúlja még a legnevezetesebb idegen gyártmányokat is.
Kérjünk árjegyzéket,
a h a n g o s r e k l á m j a s csakis ezen szert vegye, mert ez ö n m a g a hirdeti i g a z s á g é t . *
talajmí velőgépeket terjedelmesen ismerteti és egyáltalán a talaj alapos megmunkálására terjedelmes, szakszerű és minden gazdának értekes felvilágosításokat nyújt és díjmentesen küldetik.
Minden
Rövidített
Ara 2 Korona 50 fillér. ban
drogériában,
gyógytár•
és illatszerüzletben
kapható.
levélczlm: „ A G R A R I A "
Budapest, Y.,Yáczí-ct
Sürgönyczim : „AGRARIA" Budapest.
2.
J
44
HIRDETMÉNY.
M
Ezennel közhírré tétetik, hogy miután a M a g y a r K i r á l y i P é n z ü g y m i n i s z t é r i u m ellenőrző közegei a Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték ( X X I . s o r s j á t é k ) I. osztályára szóló sorsjegyeket felülvizsgálták, azok a főárusitóknak árusítás végett kiadattak. — A M a g y a r K i r . P é n z ü g y m i n i s z t é r i u m által jóváhagyott sorsolási terv itt következik :
A Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték Sorsolási Terve. Huszonegyedik Sorsjáték.
125,000 sorsjegy.
Második osztály. Harmadik osztály.
Első osztály. Betét 12 korona.
60000
1 1 1 1 1
Korona
Nyeremény
Korona
1
Nyeremény
1
15000 10000 5000
1
a 20000
1
a 15000
4 á 2000
8000
a 10000
4 3000 6 á 2000
12000 10000
12000
0 a 1000 10 á 5 0 0
0000 5000
10 á 1000
35 a 400
10500
20 á 500
10000
115 á 100
11500
130 á 300
30000
3825 á
1 1 1 1
40 153000 4825 á
80 380000
30000 25000 20000 15000
4á10000 40000 6 á 3000 18000 10 á 2000 20000 15 á 1000 15000 135 á 500 67500 5325 á 130 602250
4 0 0 0 nyer. K 3 0 4 0 0 0 5 0 0 0 nyer. K 6 0 9 0 0 0 5 5 0 0 nyer. K 1 0 2 2 7 5 0
Negyedik osztály.
Ötödik
osztály.
Betét 4 0 korona.
Betét 32 korona.
Húzás: 1908. február 11., 12. és 13.
Húzás: 1908. márczius 3., 4. és 5.
Nyeremény
Korona
1 i 1 a 1 *
90000 40000 25000
1 a 1 *
Korona
Nyeremény a
á á
20000
á
15000
á
100000 40000 25000 20000 15000
4 0 10
á á á
10000 3000 2000
40000 18000 20000
4 6 10
á á á
10000 3000 2000
40000 18000 20000
15 135 5325
á á á
1000 500 170
15000 67500 005250
15 135 4825
á á á
1000 500 200
15000 67500 065000
K 1.255,750
5000
nyer.
5 5 0 0 nyer.
Húzás: 1908. márczius 24-től április 23-ig.
Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben
Korona
* a a a
osztály.
Betét 24 korona.
1 a 80000
a4 70000 a 25000
20000
1
Hatodik
Betét 32 korona.
Belét 2 0 korona.
Húzás: 1907. nov. 21. és 23. Húzás: 1907. dec. 17., 18., 19. Húzás: 1908. jan. 14., 15. és 16. Nyeremény
6 2 , 5 0 0 nyeremény.
K 1.325,500
1
.
0
0
0
,
0
0
0
Egy m i l l i ó korona.
l'TOOOOOO 600000 1 4 400000 400000 1 4 300000 300000 1 4 100000 100000 1 4 90000 90000 1 4 80000 80000 1 4 70000 70000 1 4 60000 60000 1 4 50000 50000 1 4 40000 40000 3 4 30000 60000 3 4 35000 50000 4 4 30000 80000 8 4 15000 130000 30 a 10000 300000 60 4 5000 300000 435 4 3000 870000 900 4 1000 900000 1300 4 500 600000 34850 4 300 6970000 k 11.940,000 37,500
Az I. osztály húzása 1 9 0 7 . n o v e m b e r hó 21. és 2 3 - á n tartatik meg. A húzások a Magyar királyi állami e l l e n ő r z ő és királyi közjegyző jelenlétében, nyilvánosan történnek a huzási teremben. — sítóinál kaphatók.
Budapest, 1907. évi október hó 27-én.
hatóság
Sorsjegyek a Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték valamennyi áru-
Magy. Kir. S z a b . O s z t á l y s o r s j á t é k I g a z g a t ó s á g a . Lukács. Hazay.
B u d a p e s t , 1907. — N y o m a t o t t az A t h e n a e u m i r o d a l m i és n y o m d a i r.-társ. betűivel.
