,
,
.
•
.. , '" . , ".,,' ."..
.' {. .. "
·'i,.~<~'
~-
','
,
,
•
-
,
,
•
• , BESZED , Bostonban 1816-ball a congtegationalis egyház .. lelkészei évi gyiilésén. . von,' se pe -
Ezsaiás II, 4, Egy nép más nép o_ellen fegyvert nem dig hadakozást nem tanulnak. ,
. ': ,
Előadásom
alapjául oly tárgyat választottam, . melyelső tekin,. . tet1'e a jelen alkalomhoz nem látszhatik egészen illőnek ; tudniillik ' . . . , a h á b o r u t. Sokan ugy vélekedhetnének , miszerint olyan beszéd. , nek, mely oly gyülekezet előtt tartatik, mely nagyobbára a vallás szolgáiból áll, ennek a szent hivatalnak kötelességeii'e; veszéljeire . . és előmozditó eszközeire kellene szoritkozni. Engeni azonban ezen tárgy választására nemcsak annak észlelete vezetett, 'nogy századokig tartott szunnyadás után a keresztény vallás a maga békeszerető • jellemének tudatára lá.tszik ébreclni; hanem az is, mert ugy vettem . . észre, hogy ez a gyülekezet a jelen évi iiJ.lnepélyes alkalommal elmélkedése tárgyaul akarja kitűzni azt a fontos kérdést: vajjQll nem •• lehetne-e módokat és eszközöket találni a közvéleményt a háboru természetéről és er}{ölcsellenes voltáról felvilágositni. Nem óhaJ tom, hogy ezt a tárgyat mint más közönséges tárgyat csak megbeszéljük és ismét elejtsiik. Attól félek, hogy ' elfogl~ltságunkban a szokásos 1'oszalás kimondásával megelégszünk, s miután ez uton lelkíismeretünket megnyugtattuk , viszszasülyedjink előbbeni közönyünkbe és az emberi szenvedélye borzasztó vihara dühöngés"ének éppen oly benső érdek nélküli szemlélői leszünk, mint ezelőtt. Elhatároztam tehát önöknek szívökre kötni azt a kötelességet, • hogy viszont és kitartóan törekedjenek a barbár' időknek e hitvány emlék ét, a kereszténység elveinek ezt a legdurvább meggyalázását megsemmisiteni, egyszersmind tért ' engedek, azon reménynek iSI •
,
•
•
.
",
•
•
•
•
,
i.'-'-" --. . . ,. ,.,~
'-~
~ " ; ',
',~ -,.0;-
, . ,-
.
'".
,
•
A iJÁnORURÓL.
96
hogy i.inÖkben ezt az elhattírozást felébreszthetem. Biztosan hiszem, hogy nem meS7.sze van az a nap, melyhen a kel'es7.tények hálával és szeretettel tekintendenek viszsza azokra a férfiakra, a kik a czivalmdás és vérontás korában az emberiség tökéletesedése ~ránt nemes reményt tápláltak magokban, az erkölcsellenes előítélet hatalmával szembeszállottak, az átalános sötétség közepette a kereszténység szelid világát tündökölni segiteUék s ez által egy új bél(és korszako t hoztak. be az emberi nemzet történelmébe. Bárcsak önök is, kedves testvéreim, bele foglaltatnának abba a hálás yiszszaemlékezésbe, melyet az a nap elé fog idézni. A háboru nyomorai és bűnei , forrásai és óvszer e i lesznek jelen elmélkedésünknek tárgyai. . Mikor az ember a háboru nyomorait és büneit szándékszik . előadni, nincs kitéve annak . a ldsértésnek, hogy nem va· lódi és tulzott rémitéshez folyamodjék. 8enuili éles festés sem közelitheti meg a valóságot. Sajnos, hogy még szükséges a hábornt kisérő nyomoknak ecsetelése, hogy erélyos tevékenységre ébresztessünk. Csak annak meggondolásának is, hogy emberi lények tudásuk egész összegét s minden tehetségeiket arra forditják, hogy egymást kölcsönösen megsemmisitsék, borzadaimat kellene bennünk • · kelteni. .De e tekintetben érzékeink szerfelett lusták és elhaltak. Ugy tetszik, hogya ·részvétnek megszokott érzete is elköltözik belölünk a háboru hallatára. Egyetlen embertársunknak szenvedése és halála gyakran gyöngéd és tevékeny rokonérzetet kelt bennünk ; de e rokonérzet legkisebb. felgerjedése nélkül hallgatunk azokról az ezerekről, kik háboruban a kinzás minden nemeit türile Béke · ídején egyetlen gyilkosság a velőkig átjár; de a háboru számtalan gyilkolásait mint mulattfitó közleményeket vesszük tudomásul. Egyetlen gonosztevőnek kivégeztetése leverőleg hat a kedélyre, és az · emberszeretet abban fáradozik, hogy a halálos büntetés helyébe, a hüntetés szelídebb nemét hozza bé. De az emberi jó indulat eddigelé még ' alig mutatott némi törekvést arrH, hogyacsatáknak am.a számtalan áldozatait, a kik a halál áldozati oltárán elvérzenek, a hirtelen és korai halál elől elragadja. ' Ez az érzéketlenség ·parancsolja nekünk, hogy a hábol'Unak nyomorait és büneit a boszankodás élénk sőt éles érzetével legrészletesebb vonásaikban az emberek icIke eleibe tárjuk. A háboru 11 y o fi o r a i t annak természetéből is nagyon könny ü kivenni. Háboru alatt azt értjük, hogy , .. ., a nepek végül' testi erőhöz, erőszakhoz, a lmsztitásnak és meg•
.-'."...... ' .. '
•
.'."
,':'.., ' '
'.-. ,-
-
• •
• ... •t.-.- _ro
~
A. HÁBOBURÓL.
. , .,
' ''()rl ''
semmisitésnek legbiztosabb eszközeihez folya~9dnak. A látjuk, hogy valamely nép, mindenhatalm#, Qkosságát, . tevékenységét és segédeszközeit öszpontositja, ' h9gy ..... dalmat és halált vigyen. A föld gyomrát felkut,atjak, a.. ' ." .. elemeket egymással összekötik, a természetnek és .. ", . minden erejét kimeritik, hogy az ~mbererej~t emeljék ' a hogy embertársát megsemmi~itse. .' . Akarjátok-e látni azt a pusztitást, a melyet az emQl'lr Il-m~ga, eszközeivel feIfegyverkezetten véghez vihet? Tekintse.tek arra a. . . . . ., kiteljedett vIdekre , mely elp'usz!Itva s r~m?kkal p~!~tva v~p.; ~l> dei öszsze vannak kuszálva, mmtha a vIHam zuzta volnl,l. ÖS~,f?~,E;\, ; falvai le vannak rontva, mint földingástól; gabmimezÖi ' el vannak . .. pusztitva , mintha vi~ar dü~öngött , volna fel~ttök. N e~ s~~f.~l ~~ előtt a nap nem sütött a fold annal szebb es bOldogab1:! táj~J,"a. D~ rabló hadsergek vonultak azon végig ; a háboru reá vetette haragos tekintetét, s gazdagsága és áldása eltünt. Öszszegyültl'lk " oditeí~,~ rek és tizezerek a legtávolabbi tájakról, . úe?1 , azért, ' hogy l11'iP.i testvérek öszszeölelkezzenek, hanem hogy a testvéri szeretet ösz. ,l ' I' .. ' szeköttetését egymásnak felmondják; ezerek vágatta~ 'le é~ ' ~9~:~ ,lU .. . zsoltattak öszsze rajta, mint a polyva a széltől az .élet teljis . el~e,Jében, mldon legkevesbbe voltak keszen a halálra. Menjetek el, barátim, gondolatban egy uj ' csatat~.ge, it~ egy rakás elhullottat találtok, kik vérökben uSl:nak; testök meg .v~p. csonkitva, tagjaik szétszörva s az ' €mberi alaknak é~~iné~,~snelr csaknem mÍndEm nyoma meg van rajtok seminisitve. Arjlo~~egr cSOmó eltaposott fekszik, kiknek öszszezuzott' ·és eltorzf~ott' t~gjiii.n a csata-ló ott hagyta patkójának nyomait. ' ' L átúnk ' ott' oiYIj.~ok~t, .. : .. , '.1" kik ennél még irtózatosabban szenvednek; még ' érnek, d,~ i:~m,~:ql és vigasztalás nélkül élnek . Az igazság ke~e a vétkes~~r ~gr, ~~~~., ~ással elbánik; .de a háboru áldozatai vak, irány:~~t~~nc~,~á~?k altal hullván el, gyakran csak hoszszas halálos küzdeI~m ut4n lehellik ki életöket. Mély hörgés ök nem találJ{ozik i6koiié#ett~n t llS:7 jaik a fájdalomtól rángatózva a földün tekerődzenek'; s~~l;a~ ~jk~~ égnek a szomjuságtól, sebeik szabadon áIianaka: lévegő'Fé~' !l;h}:q~~i .
•
.
- f '
,
•.
•
I ·
,
•••..
_.".
o
' 1 1. . •
· . •
•
~
•
'.
' ..
'-
•
. . ••
.. ,'.~'Vj
.
t ,"-
_
•
•
.
.
.,
, '
,
,
'.
..
.
•
"
,'.
.
.
.
.
. , " .
I r
, ; ; •.,1...
,•.
'"
.'
..
;,_ . 1
..
. .. ~,
, c
. . . . ,
...
,. ~
,
~' J
.i l ...•
.. , . j . .~
"';~"
•
J
~?k?e,
de a barátságnak vagy vigasztalásnak ~gy li~~W~ . se~}~}KI~, fül~lket. rémítő ,látvány közepette · lá~jatolc~ár. ~, r:,tg8:1~~o W'~ ~; darakat es a vad allatokat n. halottakon vagy llaldQ1rlq'ko Il .~~nlr i~ kozni, és emberi fosztogatólmt, kik az 'elestekn~1{'i!lI~ lTf-.uE51( ~:o 7 ii '· Jl.):c,3 ) .I,U
!'-
.
.
•
I ...• ·,. ,:.(_/11. •
•
,'· ..• (..f"' , •. _
II \J
.
_
,.
,
•
,
•
•
•
..
•
-~,
•
A
ÍlÁBOROáÓi..
láit kittibolják. ÉS ha szemeiteket a csatatéren tul vetiteks kiséritek li győzelmes hadserget a mint ellenfelét üldözi; az országutat hálottakkál teritve látjátok, elszéledett nyájakat, letarolt mezőket, romoka.t, és a boldogtalan menekvő lakósokat szükségben ésben; és ezzel egyetlen egy csatának rémségei sinmég kimeritve. A legmélyebb sebek, melyeket ejt, csende... ". . . titokban és tartósan vérzenek; az özvegynek, a védtelen gyer. . .•az ' elaggott szülőknek szemeibőlolvashatni azt, s a szeretetből, melyet az elestek emléke fenntart, és a mely a bánat könynyeit hullatja, hogy azoknak utolsó küzdelmökben nem nyujthatott segedelme t. Arra hivtalak fel titeket, hogy gondolatban járjunk bé egy csatatért, de annál van még irtózatosabb jelenet is, melyet a háboru előnkbe tár. Ez a látvány egy ostromolt város. A történelem legirtózatosabb lapjai közé tartoznak azok, melyek jól megerősitett helyek bevételéről szólanak. Ostrom alatt álló v.:rosban mindenféle nemü és köru emberek vannak együtt, nők, gyermekek, öregek, betegek. Éjjel nappal körülöttük . repkednek a halálnak és tüznek kilőtt golyóji; látják az ellenség közeledését, a védmüvek öszszerombolását, védőik erejének tünedezését. Az éhhalástól gyötörtetnek és . pusztitatnak s az éhséget ragályos betegségek kisérik. Végül megkezdődik a támadás, minden védmü leromboltatik, és egy féktelen, . az ellentállás által felbőszitett, a szenvedély és düh által feltüzelt csapat vonul végig az utczákon. A . család békés hajléka megsértetik, s 'az istenháza ' sem szentély többé. A tisztes oltár nem nyujt oltalmat,a női tisztaság nem biztositást. Ha a nő, az apa, . testvér, férj vagy . fiu meggyilkolásakor . megkiméltetik, . oly sorsnak marad martalékul, mely mellett li halál kegyelemnek látszik. ny szivszaggató jelenetekben a történelem nagyon is gazdag s mi jobb gyümölcsöt várhatunk is aháborutól ? Ézek a legszokottabb és legfe1tünőbb jelenségek, azok közül, tnelyeket a háboru nyujt; de vannak még titkos hatásai is, a melyek kevésbbé élénken érintik az érzékeket és a képzelődést, de arniál ' inkább meghatják a gondolkodó ó:; jóindulatu lelket. VizsgMj,átok meg ' legelsőbben is azoknak állapotát, a kik. kÖzetlenül érdekélve vannak a háboru ban. A katonának a csatábani szenvedéseit már láttuk; de szenvedései nem szorítkoznak clak a csata pillanatá1'8. A háboru szakadatlan folytatása oly fál'adalmaknak és erq,megfeszitésekD.ek, melyek az emberi természetre nézve igen •
•
"
.•
"-
" ,
• ,.
•
•
,
-
,.. '
•
.
.
.
.
•• terhesek. A halál a fegyveren kivül más éSzközöket igi kiszámították, hogy . a rendes háborukban többért' halnak ' .. ségekben, mint ütközetekben. 'Ezer ' meg ·'ezer . ifju ember ' '. el és hal meg a miatt, hogya' hoszszu ' és sebes . menetékbeti 'ki ~' merül , elerőtlenedik az egészségtelen 'eledel miatt, s' mert" li.:.' . . nek és viharnak folytonosan ki van téTe; a mértékfeletti . ' feszités miatt a nap égető melegében, s mert · a nedves hideg éjjeli levegőben nem nyughatik meg. Azt reméllették, ha már el kell esniök, azon esnek el, a mit őka becsület' nak neveznek; de egy dicstelen, megtöÍnött kórházban halnak elf körülvéve gyászos jelenetektől, a fájdalom jajjaitól, távol honüktÓ'll s minden barátaiktól, nélkülözve a szeretet készséges SZOlgálatait; a melyekre a betegség és elhanyatIó élet mindig igényt tart: .' Vizsgáljuk meg továbbá a háboru hatását azok jellemére~ ·it kik üzik. Bészegődnek gyilkolni, oda adják magokat szolgai eszkö ~ zökül, mint alkalmas gépek a hatalmasok kezeibe, hogy a legvé. . rengz5bb megbizatás okat hajtsák végre, a nélkül, hogy az ügynek; melyre felhasználtatnak, az igazságos voltára gondolnának. · Mily iskola ez az emberi jellem számára! Oly emberektől, kik a csátában vad kegyetlenségre neveltetnek, véres tettek végbevitelére ve~ zéreltetnek, és arra szoktattatnak, hogyemberéletet mindén habo~ zás és minden lelkiisméreti furdalások nélkül vegyenek el; ,a kik . arra tanitatnak, . hogy csak az értelem nélküli · bátorságot nézzék erénynek; kik fositogatás ált.al vesztegetésre, folytonos metényle':' tek és veszélyek által gondtalanságra vezettetve, a békében ' viszont meggyengülendő vas fegyelem által fékeztetIlek,és ' a · tábon, : váltakozó, rendetlen életmód által a rendes élet nyugodt ,' önttidatos és egyforma tevékenységére alkalmatlanokká ' tétetnek ; 'ily 'emberektől várhatunk-e egyebet, mint az emberi jogok és isteni törvények megvetését? A katona hivatásának természete ' által . niintegy erőszakoltatik arra, hogy a halál gondolatából játékot 'üz-zöll',á.z.za;l daczoljon, hogy kinevesse, s igy igen természetesen az 'örök igaz,.; ságszolgáltatásra való gondolatot is egészen elüzi magától; ' s '. ;há'r minden emberek között van is leginkább kitéve ' a hirtelÉn:i' halálnak, mégis gyakran minden emberek között ő van legk~vésbbé eg készülve, hogy birája előtt megjelenjék. , , " '\!<,' Azok a hatások, melyeket a háboru az á II a m r il: á t a lá Ira annak jóllétére, erkölcsiségrre és polgári íntézvény~ire : gYf!lmQ~o}, habár kevésbbé szembeötlők , mint azok, melyeket ,'a katonaság * . . ., •
•
,
•
•
'
.
,
<
•
•
• .
' . ' ",
,
,
.
''-'"o!
. ", .
•
,
,
•
'.'
,
•
o '
•
,,
•
n, .
•
'.
, ,
•
'.
.
. "=1< • ,~
,
,«.
o
o
o
,..,\~_: \
0 '0
•
"
-:..
,
•
•
••
A ."nÁB(1RURÓL.
•
•
•
szenved miatta,. wégis éppen olyan szerencsétlenek. Hányszor nem ~üly~d szegénységbe akárhán! ,ürszág ~zért, hügy ~~y üly hábürut folyt&ss.onle, melyben semmI erdeke smcsen. A küzt~rpek gyara.' " mig .ellenben az azü),l: hürdüzhatására szülgáló eszközök . . A beljavitásük elhanyagültatnak. Az állam jövedelmeit .készületekkimeritik, vagy titküs csatürnákün üly aljas em~erek zsebébe fülynak, kiket a hábüru hatalümra és hivatal ük ra expel. A béke r~des füglalküzásai megz.avartatnak; az ipar Sük á8ai~an .egészen meggátültatik és fennak~d. A munkás, a nélkülözéstől Jeveretten, .és éhs~get szenvedő családjának j ajga.tásÁn kétségbe esve, katünának áll, oly ügy szülgálatában, melyet elitél ; ezáltal az ürszágmegfüsztatik legerőteljesebb népességétől. A nép •• kiszivat~k és elszegényedik, mig a bábüru üküzói életélvezeteik egyikében sem kürlátülják magükat, sőt inkább néha az ország kiraplásából és nyomüraiból táplálküznak. . Éppen ilyen gyászüs befolyást gyakorül ahábüru a tár sadalo:Ql e r k öl c s e i r e. Az ipar szünet~lése neveli a szükséget, a j;llnylődők pedig bünös eszközökhöz folyamodnak, bogy magokat fenntarthassák. A megnyügzött .és veszélyeztetett kereskedés elveszti ,feddhetetlen tisztes jellemét s a ravaszs~Ilak és czinkoss~ak . r~mdszerévé válik. A harcz\as tettek .~ámulása megrontja az állami ' társulat iránti erkölcsi érzést. A keresztényi szelidebb erkölc~öket, az a . s~erencsétlejn diszfény, mely a vad, .kegyetlen bá.. torság körül halmo.zódik, egészen elhom:ílyositja. A nagylelküek, a szer:etetben g~zda.gok, a . könyörületes szivüek, azok, - a megbocsátók, . kiket Jézus boldogoknak és jutalomra méltóknaknevezett, kény tele'. . nek félrevom,tlni ,a . hős előtt, kinek jelleme nem csak vérrel, de néha,.a legaljasabbbünökkel is bé van mocskolva, és a ki e mocskokat egyetlen győzeleIQmel mind lemossa. Kü}önösen pe.dig az ált~ árt a háboru a nép . erkölcsi .. érzületének, hogy megt~nitja a népet arrl,t, hogy az emberi természetet hitványnak s egy ember éle. . . tét ,csak .ugy nézze, mint ·egyféregét, vagy más oktalan teremtményét. . A. háboru a társadalomban barJ.tságtalan és gonosz i il)d:lulla~t·;()ka t t e r j e szt. A népek a kölcsönös bántal~ak által elkeseritve égnek a vágytól, hogy egymá,s t IJ:legaláz~.~k · és ,meg,rontsák. Valóságüs örömmelh!lllgatják, hogy ,az ~hség, ragály, szükség, .ve~teség~k ,és , azok a szörnyü verrségek, melyekkel Isten a ibünös ,országGkat ~g s~Qkt·~ : lát.o~,a.tni, az J~M~~.~~es , orsz;!Í.got P\lSZ~
•
o
o .
•
o
•
o
•
•
•
o
•
•
•
•
•
A' ,
titják. Embertársaik ezereinék legyilkolásáa helyett," zetet keltene bennök, őrült örömujjongást idéz elé ; .. lattára házaikat, s az egész örszágotelkábitjá 'az öröm .' . . . Enynyire megfásul az ember szive; legröszabb sz-énvedélytli :, nek tápot: megszünteti a k ö zö s e m be r i t e r Ih é s z e t .' .... és rokonszenvét. Ha az ég IIieghallgatná a hadakozó ját, vagy jobban mondva: káromlásait, az egész fóld már régóta pusztaság volna. ,i l De a háboru nemcsak a társadalöm jóllétét és erkölcsiségéf1 támadja meg; befolyása- az o r s z ág p o li ti kai áll ap btá t· l''fj, é p p e n u g y f e n y e g et i. A kormányt veszélyes jdgdkkal ruházz; fel, növeli az által függőknek és az elnyomás eszközeineksiánrret; s oly hatalmat teremt, mely ' tevékeny és nagyravágyó embérek kezében az állami szabad szervezetet veszedelemnek tesZi ki. A Mi boru a maga számára egy sereget szervez, oly emberekből, kik A polgár fogalmat és érzést a katona fogalomba és érzésbe ,beólvadio ni, elenyészni engedik; kiket szokásaik az államtól elszakitan'a k ; kikben az uralkodó érzés, a parancsnok iránti engedelmesség; kiket a tábori élet a zsarnoki uralkddáshoz szöktat, kikilek természetükké válik czéljaikat erőszak által! érni el, s embertársaik jogaiból és boldogságából játékot üzni; a kik lázongásban; kalandokban és veszélyekben találják örömüket, s megvetéssel és undoriál fordulnak el a.. béke csendes müveitől. Csodálkozunk-e, ha az állam ilyetén oltalmazói lenézéssel tekintenek az oltalmazottak gyengeségeíre, és aljas eszközökül adják magukat oda oly szabadság megsemmisitésére, melyet , ők magok nem élveznek? Oly államban,melyben a katonai osztálynak elsGség adatik, a szabadság nem lehet állandó. Azokat az erőszakoskodásokat, melyé'ket benn véghez viszen a hatalom, külgyőzelmekkel szokta elmosni. Az államnak lényeges érdekei és jogai egy ál- és baljóslatu dicsőségnek feláldoztatnak. Az országnak értelmisége és ereje, a helyett, hogy a jogbitorlás . . ellen védfalui álljon, harczias tettekben meriti ki és semmisiti meg . magát. A legtevékenyebb és legmagasabbra törő polgárok a s~regbe rohannak és a hatalomnak szolgálatába szegődnek, ql~ly kitüntetéseket osztogat. A nemzet győzedelmeskedik, de fMádoiásának és küzdelmeinek jutalma egy járom lesz, mely éppen ugykinoz-za őt, mint az, a melyet ő vet más államokra. ' '. ' E szerint a báborut azon legirtozatosabb , csa,pások közé ~én számitanunk, melyek a bÜIl0S világot érhetik; és a mi különö's
.
, ,
.. ,,-
,
,
,
,
,
,
, '.'
•
. ..,.i i
..",',..,.. '.
.' , , ,
,
..
•
,
•
:l.. tO~ ,
,
tekint~t~,t: A1,'dElJ;nel ' "
, természetében fekszik az a törekvés, hogy végnélkül '.s~aporodjék , és állandó legyen. Azzal a vérrel táplálkozik " ,,' erösiti magát, melyet kiont , Azok a szenvedélyek, melyek Okozzák . , kielégitetésök után erőben és hevességben még gyarapodnak.. á,, harczi szerencsét~íl , kegyelt nemzet győzelmi mámorában, uj ba:Mrok u~n esellg ; mig , a meggyőzött nemzet, ' a megveretés által iI\gereltetve, türelmetlenül ég, hogy becsületét helYl:eállitsa s veszteségeit kárpótolja. A béke fegyvernyugvássá válik, kis nyugalom,máa láz közepette, kis időhaladékká, mely alatt a felek fegyvereiket kiköszörüljék s a bekövetkezendő küzdelemre felfegyverkezzenek A barátság nyilatkozatai ' alatt it gyülölet és bizalmatlanság leskelődik ;és egy szikra elégséges, hogy a 'hatalmas tüzet ujra . . lJiJlgragyulaszsza; Ha ez okok következtében nagyszerű katonai int~zkedések ,tétettek, és a harcúas szellem felébresztetett, a háboru a politika szUkségszerinti alkatrésze lesz. A harczvágyó náp erejé, nek és , szenvedélyének külországban mezőt kell keresni. Valamely - sZlÍ,mo~,,; Jioszszasan szolgált zsoldos csapatot feloszlatni, any nyi, mint a társadalomra egy veszedelmes csorclát bocsátani. Ezeket a vérebeket idegen országba kell küldeni, nehogy saját űl'száguk szivét marezangolják ; igy terjed és szaporodik a háboru. Alig mult el egy vihar, s az eget már egy másik közeledő homályositja el rémitéséveL A , háboru eszerint ' egy gyászos hagyomány, melyet mindenik nelJlzedék ,az utána kővetkezőre hagyott. Mindenik emberkornak megvoltak a , maga véres harezai. Menynyi ország lett sorban a pusztitásllak és öldöklésnek szinhelyévé ! Mindenik nemzet legdrágább érdekei és , jogai tétettek ki ujból meg ujból egy oly játék esélyeineli, mely, a legbiz,onytala,nabb min,denik között, és amelyben an, .,' nak természeténél fogva, kedvező eredményt igen , gyakran csak a legdurvább bátorság és a legaljasabb ravaszság várhat. , .' , ~z, barátim! nem tulzott,sőt inkább mondhatnám, nagyon, nagyon. is halvány képe azoknak a nyomoroknak, melyek a háborut , kis~rik;és , ezeknek anyomoroknak , s ' a háboru büneinek az emberi . nem mindig folytonosan ki volt téve; még pedig nem méltóbb ez éiért, mint csak azért, hogy valamely birodalmat neveljen, amely aránytalan nagysága miatt már is ingadozott saját terhe alatt; hogy egy ,vas zsarnokságot tovább terjeszszen ; hogy valamely hiu hetykeséget istápoljon, vagy valamely nem valódi, vagy igen nagynak vett megbántá$t visszatoroljon. Nem más, méltóbb okokért folyt sok emberi vérpatakonként. és semmi má" méltóbb okon hurczoltatott millió meg millió értelmes, halhatatlan ember, mint juhok, csatatérre. ,
-"
,
,
,
\(o....
.
,.
•
•, " '
,
,
, • .r " .'. ,
,
,"
,
,
,
,.. ,
..
,,' .. ' ... .. , '
.
A, BÁBQRUa6L.J. ,
,
'
Miután a háboru büneit és nyomötait;, tá;rgyaltam) ar1'a; hogy felkeressem forr á s a i t. Ez fontQS:tész~ nek; mett cSakis forrásainak felismerése vezethet , ! fel:;!· keresésére. Kétségkivül solran, nagyon sokan ugyvélek~dÍle]{, a háboru okai között a roszakarat . és gyiHölet , azelsö , hely'e;1i' Jogi' lalja el. De az emberi term~szet iránti igazságosság ~ megkövetet" hogya ' nemzetek ellenségeskedésének ' korlátolt~bb befolyást : tulaj~j donitsunk ennek g csapásnak az előhozásában,mintrendszerint tör:~ ' ténik Tagadhatlanul igaz, hogy néha nagyravágyó 'emberek;:kiknekl érdekök van a háboruban, igen gyakran ' az által érik el czélukat,: hogya társadalomban a roszakarat felébresztéséhe~ ' folyamo(]nak;, hogy azt az igazságtalanságot, 'mely ' az ' ország ' ellen; elkövet~etett, nagyitják ; a nép türeImét és békülékenységétnev.ets~gessé teszik;: és a féltékenységnek és .gyülölségnekszunynyadozó 'érzését :Viszont felélesztik. Azonban ' legyünkIIieggyőződve, hogyha a :roszindulat-.; hoz és boszuhoz más ,magasabb , életelvek nem csatlákozilának, en..;; nek a harbár szokásnak csalfa fénye már régóta homályba ,borult. volna, és dühöngése megszelidült volna. , ' ; _ ::, ; ' , Való, hogy a háboru ' egyik főindokát az emberi ; termé- , szet egyik nagyon hatalmas ' és közös ösztönében, névszerint. ' a: fe l., ' gerjedés, ingerlőd és ' és ' erős , érdeklődés feléhré-s.z:tése , i r á n t i , s z e r e t e t b e n kell ' keresnünk; egy ' oly : ösitt)nben, : mely: bájt és ingert kölcsönöz -azoknak a merész és veszélyes vállalatoknak, melyek természetünk minden erejét , mozgásba hozzák: Lelkünknek egy állapotát, sőt magát a valóságos szenvedést ,sem tartjuk nyomasztóbbnak, eltürhetetHmebbnek, mint oly tárgyak;hiányát, melyek bennünket érdekelhessenek. , A lélek , elfoglaltság hiányában táplálékot és zsákmányt keresve önmaga ellen támad : és: a bizt6n- ság állapotából, mely semmi erőfeszitést sem igényel, a veszély ör:,, _ vényébe rohan; az emberi ' lél~knek e vonását könYnyen , felismerhetni a gyönyöröknek azon ' nemében, amely 'minden · időben kedvelt volt. Miért adatott ·a vadászatnak ' az élvezetek között mindig az első hely? Mert fáradalmai, terhei, esélyei és zajos , mozgalmai . a lelket izgatják s létezése tudatát és erőinek mély érzetét . nyujt- , ják annak. Miben áll az a büverő, mely az államférfiut hivatalához . csatolja; mely a munka halmazával s az irtózatos felelősséggel csaknem földig nyomja? Mert nagy kárpótlást talál azokért az élénk izgatottságban és érdekeltségben, melyet éppen hivatásának fáradalmai, az életerős szellemekkeli küzdelem, a vágy társak ellenálláSa, ,
,
•
,
"
,
,
,
'
•
•
•
,
•
•• -
-
,
•
•
. . .' . . .. ."
·.-
.'
:
~
.', .
•
·,.••..: . : \;I " , .. '. ·- ..", ; .. , ,.,' ," ,
m: ~íelmn éS ma-g;'9'éretéi1váltako!Zásai
idézri'ek elé. Mi vonzza akkora ~ h-artrmlenmilii;;tI! 'nagy vagyonu és gazdag jövedelmü embert a játékas'z<6aJhűz? A tétlen, szenvedélynélküli nyugalomtól való ii't&zás~ az élénlt .kfedélyizgatottság és kedélymozgalom iránti szere~t. A szerenésejá~ék nierényietei mélyebb érdeket keltenek, mint a "9'agyon nié'~arMsa és a kisértés ellenáIlhatatJanná válik. Az ilyen vonz ala~ÍIa!k egy m.ásik . láthatjuk a szeretetben, a melylyel tenJiali>lók és' .... irtózatos foglalkozásukon csüngenek. Az a . ·· .... ·réndltiVüli veszedelem;', mely azzal össze van kötve, borzasztó érdeket kölcsönzött annák; s oly ember, ki hoszszasan foglalkozott ilyen veszélyesmeiényl:etekkel, az élet közönséges foglálkozásait érdekteleneknek, . találja. Ez e g y i k fOlTása a báborunak. Minden szerencsejátékok között a háboru ragadja meg és ébreszti . f61 leginlttíibb á lelket, s ezért természétesen hatalmas vonzó erőt g.yakal'ol azokra a nyugtalan, merész szellemekre, melyek veszélyesebb éleményék és ésemények után esengenek, mint a milyeket a b'éke nyujt. A vadember, it ld a maga müveletlen életkörében kevés érdekes tárgyat és az izgalomra kevés forrást talál, eseng a Mborn után, mint oly tér után, melyen nyugtalan tettvágya foglalkdzást talál. Ily módon miivelt emberek is találnak gyönyörüséget Ili háboruban; mett lelköket ·ingerli. Élénk részvéttel kisérik a had. ' ., sergek mozgalmaités a nagy csaták kimenetelének a remény és félelem változó ,érzelmeivel néznek elibe; a mi hason1ithatatlanul nagyobb érdekeltséget kelt, mint a békés foglalkozás nyugodt egy-o . formásága. . Természetünknek egy más hatalmas ereje, melybén aháborunak forrása fekszik, a f e n s ő b b s é g, a g y ő z e l e m é s h a t a lom i r á n t i s z e r e t e t. Az emberi lélek nagyratörő, nem türi, hogy ahii'erídelt helyzetberi lássák, tulsulyra és hatalomra vágyik. Nem tartom szükségesnek annak bizonyitgatására kiterjedni, hogy ez a szenvedély különösen tulnyomó az uralkodókban, kikben a hatalomvágyantlak birtóklása által meggyarapszik ; s kik mindig abban játnak,h{;jgy hatalmokat terjeszszék. Sokkal fontosabb megjegyeznünk; hogyha ez a kivánság csak az uralkodók kedélyére szoritkoúlék, 'a háboru lassubb léptekkel haladna. Dea hatalomvágy és mások feletti kitünési szenvedély átal á, nos; és líii~el mindenik egyes ember e szorossöszszeköttetés okán , m~lyberi azzal 'áz állammal van, melynek polgára, meg szokta ennek győzelmeit saját magáénak is tarta11; : azért mindenkiben meg- ~ ."
..;." getii
•
•
•
f
•
..
"
• •
van a hajlam, bárme}y> hábŰ'lJuba · belémeblii j mBly ' áltail, más nemzetek felett tulsulyt nyerhe.t. Az a' kivánság, . országunk minden más országot felülmulj on,. nem lenne dő, ha átlátnók, hogy a népre nézve a kitünésnek mi a; legtisztes... •· ségesebb módja; ha éreznők, hogy az államnak dicsősége és'· tisz-i telete az ő szellemi és erkölcsi erényeiben, a tudományban,. . badságban és erkölcsi tisztaságban való ldtünésben álL De a., '. tömege előtt a magasabbszerü ldtünésnek eZ- a formája és kevéssé anyagi. Van .a győzelemnek és diadalnak egy más ne.; me, melyet jobban ért: az anyagi erőszak diadala; valamely állam; területén, nem pedig szellemén nyert diadal. Ez lát..,· .. ,-ható tulsuly, s e mellett aJ': emberek mindig örömest állanak ' ké~ szen, hogy magukat terhes áldozatoknak alávessék. Egy győzelem elmossa minden szenvedéseik emlékét, s a sokféle nyomorékért ·bőv séges kárpótlást találnak abban, hogy nemzetök hatalmának növe., ked.ésével dicsekedhetnek. A háborunak egy másiK hatalmas forrását feltaláljuk a z o ko: nak a tündöklő tulajdonságoknak báninlásában,m'e,- ' lyek aháboruban feltünnek. Ezek a tulajdönságok .eszközöl: ték kiválóan, hogy ennek a barbár szökásnak ' nyomorai és bünei · -. ..- ..•. nem birnak behatást gyakorolni. Sokan találnak . gyönyört it hábo"" , . ruban, nem a gyilkolásokért és szenvedés ek ért, de a vitézségért és. • azért az elvitathatatlan nemes bátorságért, melyet feltüntet; il. hő-' . sök önmegtagadásaért, azért az erőért, mely a szenvédéseket és fájdalmakat megveti ; azért a hatál'ozottságért, mely a veszélyt óhajtja; és a léleknek a test, az érzékek és a félelem felibe való emelkedéseért. Legyünk igazságosak az emberi természet iránt még tévedéseiben és kinövéseiben is. Az emberek ritkán találják kedvöket - ho hábo.,. ruban, csak azért, mintha a nyomor forrá~ának tekintenék. Mikor csatákról hallanák, nem az a kép tünik fel előttök,a ·melY1ilek igaz .., ság szerint kellene, -- a bús szerencsétlenségnekképe, -- mely -ne .. · kiek a sebesülteket, megcsonkultakat és elhullottakat mutatja. Ezek a rémséges dolgok egészen eltünnek azoknak a szellemi erőknek dús fényében, melyek a csata veszélyeinek közepette feltünnek, és a melyeket az emberi természet a legélénkebb és legmélyebben meg.,. ható gyönyörrel szemlél. A· figyelem az elestek halmazától a győ~ zelmes badvezérre fordul, a Idnek szelleme egy egész ael'get átbat , és fellelkesít, és a ki borzasató nyugálommal intézi a csata .11ohamát; azt a pusztulást , melyet eláraszt, hatalmának ' bámulatában • •
•
•
'-
'.
.
•
•
•
•
•
,
•
•
•
..
.. .'J4BolwaÓL •
~gJszenelfeiedik. iriz a bámutátmiriden időhen a légvilágosabbje J '
lekben mutatkozott. Miért fonják ' azokat a virágkoszorukat , miért állitj~k azokat a győzelmi ' iveket, miért rendezik azokat a diszebédeket ? Mind adók, melyeket a háboru emberének fizetnek. Mig a békeszerető úralkodó, Id . gondviselésszerü csendes, folytonos hatásával áldást árasztj szelid örömüdvözlettel fogadtatik, az emberek . . ... : sergenként , tódulnak öszsze, hogya gyŐzedéirnest örömujjongások kö.' , .. ki talán egy valóságos szörnyeteg eniberi alak~ ':';', . " ; " . magánéletén' talária b,ünöknek foltjai vannak, s a kinek .nagysága talán hitszegésen és eröszakoskodáson épült. E szerint lesz a háboru a dicsőség legbiztosabb és legrövidebb útja, s ez mindig igy lesz, mig a csatamező a dicsőségnek és tiszteletnek me2eje. lesz; és a babér abból a gyökérből sarjadzik legdúsabban, a hlety vérre1 táplálkozIk. A báborunak egy másik oka az á l-h a z af i s ág. A ml természetünknek igen természetes és nemes ösztöne, hogy szeressük az országot, mely nekünk az életet adta, melynek intéz. ményei és .intézetei által növeltettünk , melynek törvényei védenek és a melynek földéhez és szinéhez fiatal éveinknek, a házias szeretetnek és a barátságnak számtalan emlékei kötnek. De ez az érzés igen gyakran korlátolt, részrehajló, kizárólagos ragaszkodássá fajul, a mely az emberi család más ágait ól egészen elidegenit minket, és más országok iránti ellenségeskedésre ingerel. A régi korban ez ' az érzés bámulatos erőben kifejlett, és gyakran minden más érzést felemésztett. A római előtt Róma volt a világ; más népeknek csak anynyiban volt becsök, hogy diadalait dicsőithették s hatalmát láthatóvá tehették ; és oly férfiak, kik magán életökben minden igazságtalanságot és elnyomástboszankodva toroltak volna meg; ujjongottak azokon az erőszakoskodásokon, melyekkel a világ uralkodój~ másnemz.e teket győzelmi szekerébez lánczolt. Ez a szellem most is él; most is azt gondolják az ' emberek, hogy a kötelék, ' a mely ' az embereket hazájokhoz csatolja, az átalános igazságosság és emberiesség kötelezettségei alól feloldoz. Ma is azt várják az államférfiaktólés uraÍkodóktól, hogy .hazáj okat mások róvására emeljék; s az alattvalóknak hamishazafisága . szolgáltat ' azoknak mentséget minden olyan gonosz tettért, mel~t szerencsés siker szentesit. Engedjék meg önök a háborunak még egy forrását megemlitenem, ' ért em az ok at ab e ny o fiá s o k a t m e l y ek e t arr ó l ifjuságunkban kaptunk. Koát ifjus
•
,
, •
tük meg a háborut , a miként az Íleklínk hadi. szemlékltlkabnával mutatkozik, nem ugy, mint milror rémületbe öltözötten, dühtől szikrázó szemekkel, ' vértől párolgó karddal kezében ' csatatéreken é$ el- . pusztult mezőken vonul végig. A háboru ugy, -a mint mi megis:. mertük, vidám és tündöklő köntösbe van öltözve; tekiDtete barátságos; szabatos szép léptekben mozog, szivderitő zenének hangja mellett halált osztó fegyverei csak a levegőt. vágjáJi:. -nyennek Hí.t..:. szik nekünk a háboru. A fiatal szemet elkápráztatja . annak fénye" s a fiatal sziv tombol lelkesítő zenéjére. Életteljes mozgékony mulats~O'Jlak tetszik, éppen olyan mulatságnak, mely az ifjuságot feginkább gyönyörl.i:ödteti.A háboruróli ezen hamis képzeletet kora 01vasmá.nyaink még megerősitik. A hóditó tettei mámorban ringá.tnak; a midőn azokat a valódi történelem vagy heves képzeletünk előnk ... be állitja. Lelkesült rokonszenvvel kisérjük sebes győzelmi mene#. tét:. a csaták során ismeretlenek levén a szenvedéssel és halállal, megfeledkezünk az elestekről és azokról a szerencsétlenekről, a ki-ket győzelmi szekere eltipor. Különösen a régi költők és történetírók tanulmányozás a tartja élénken a lélekben a régibb barbár kornak a háboruróli nézetét és érzelmeit. A trombita, mely az Achilles és Görögország csapatainak dühét élesztette, még most is hangzik füleinkben ; s bál' hitünk szerint keresztények vagyunk, mégis a legkorábbi és a legmélyebb benyomásokat a czivilizálatlan hajdankor iskolájában nyertük. Sőt ha a háboru iránt ily kedvező benyomásokat ifjukorunkban . nem is érzünk , mégis midőn azzal legelsőbb ismerkedünk meg, megtanuljuk ugy nézni, mint szükséges roszat, mint nyilvános életÜnk lényeges részét. Kibékülünk vele, mint természetünk változhatatlan törvényével, és eltöröltetésének gondolatát éppen oly merészségnek tekintjük, mint a szeleket megbékózni, vagy a villámot útjában megállitani akarni. Megkisérlettem ezek szerint a háboru kiváló okait kifejtem; azok, )))iként önök látják, e r k ö l c s i t e r m é s z e t ü e k s mindnyájokat az emberi becsületről és dicsöségről váló hely. , t e l e n f o g a l m a k r a l e h e t v i s z s z a v i nn i és azoknak a vagyaknak és hajlamoknak eltévedésére , melyek helyes vezetés me~ lett arra szolgálnának, bogy az emberiségnek legnemesebb érdekelt előmozditsák. Ezek arra tanitanak minket , hogy ezt a vad durva szokást erkölcsi eszközökkel. az emberi nem gondolkozásmódjára és erkölcsi nézeteire való üdvö~ hatások általostromoljuk ; és ez elmélkedésünk utolsó tárgyára: a h á b o r u ó v s z e r e i r e vezet. Mi-
•
•
--
•
•
.'
•
ÜJ8.'.' .
dön ~~ iránti\f!llél!'i~tWnet . , előadni szándékszom, kötelességemnek tartom egy , qgy(jlltnezteuf. fohtos megjegyzést bocs.átani előre: n e engedjü,kweszélyeizt,etni a béke ügyét t u lzott és nem védbető elYeknek érvényesitése által; különösenazt az , elvet ,értem" hog ya ,há b 01' U egy á tal ába n és s emmi k örülmények , kö,zts~m megengedbető, s a kereszténység t i Hja. Ezt ,a tant a legértelmesebb és legjelesebb emberek nagy ~okasága ia társadal{)Jn legbecsesebb érdekeire veszélyesnek tartja, . , tehát , a ;béke "fentartása érdek~ben teendő fáradozásainkkal nem kell egybekötni, ,ha nem látszik tiszta és kérdés alá nem jöhető igazságnak. , Valójában a háboru, a miként rendesen folytatják, ir~ tózatos csapás; de valamely nemzet meghóditása még nagyobb csapás, 'Illlnt egy , védelmi háboru; ' pedig nekem ugy tetszik, hogy bár:mely községnek elvitathatatlan joga van, bogy. ily báboruhoz folyamodjék, midőn létezésének vagy szabadságának biztositására minden más eszközökelégteleneknek bizonyultak be. Átalánosan elismerik,hogy , az államnak joga van, a hozzátartozók rablási vágyát , éserőszakoskodását erő hatalommal viszszautasitani s hogy belellenségeit lefegyverezze és megfékezze. Micsoda okon tehetjük kérdésessé azt, a jogát is, ' hogy egy idegen hatalom beütéseit és táp:radásait viszszaverje ? Ha a kormánynak nem szabad egy idegen seregnek, mely az ő országába · hatol, hogy elpusztitsa és meghóditsa, jogosan ellentállani, mi alapon igazolhatjuk az ellenállását . saját polgárai oly egyesülete ellen, melynek éppen oly ellenséges c~élzatai vannak? Az államkormány éppen azért van beállitva, hogy azállamközséget minden erőszaktól, bármely kéz is akarja végbevinni, megvédelmezze. És a kormányzók hűtelenek lennének hivatalos kÖ,telességökhez, ha a társadalom jogait, érdekeit és előha ladását belső vagy külső . ellenségei olyas rablási vágyának martaIfokul engednék. . . " Azt mondják ugyan nekünk, miszerint a szentirás igy szól: »Ne álljatok ellent a gonosznak". De a szentirás nekünk mint józanértelemmel , biró lényeknek adatott. Meg kell emlékeznünk arról, hogyajózanokosságnak a szentirás magyarázása közben történt mellőzésének köszönhetjük azokat a képtelenségeket, melyek a keresztépységet csaknem egy fokra szállitották a pogánysággal. Ha ez a parancsolat semmi kivp-telt sem enged meg, ugy az államkormánymeg van bukva, ugy a felsőbbség semmi esetben sem ftJlhat ellent a gonosz tervnek; aldwr az nla.ttvaló semmi esetben .
'
•
,
,
..
sem veheti igénybe II törvény segitség~,t, ~?~t j0R"ftirrak, ~is.' téletet szerezzen. De az államkormánynak éppen az a ' czélja és 11 ~atása, hogy a rosz embereknek ellent'álljon.Ei~rt.viselia gád felsőbbség a fegyvert; és éppen neki kell óvakBani a szentir4s olyatén értelmezésétől, mely arra vezetne, hogy hasztalan viselj~. A háboru absolut jogosultságáról való tant annak ügyvédei azéi.\t tartják szükségesnek, hogy azt a . barbár szokást erediUénynyel os~ tl:omolhassák. De milrént mi, ha arra volnán~ hivatva, hogy ' a bé~ két két czivakodó szomszéd között helyreálUtsuk, nem tattanók ma~' gunkat köteleseknek ahoz a tanhoz raga~zkodni, hogy az önvédelem minden lehető esetben bün, ugy annak az elvnek akkor sem veszszük semini hasznát, mikor abba fáradozunk, hogy a békét az egész világon megszilárditsuk. A nélkül, hogy ezt a határozatlan és veszélyes elvet vennők munkálkodásunk alapjául, kötelességünk és tehetjük is, ostromolni a háborut , az által, hogy azokat az e l v ek e t és s z e n ved é l y e k e t ostromoljuk, melyek létezé. . . ' a háboru . . . sének okozói; azokat pedig az által kell osti'omolnunk, hogy az emberi nem erkölcsi érzelmeit és elveit emeljük esn'emes it jük. Igy például igen fontos s2olgálatot tehetünk a béke ügyének az által, ha helyes és magasabb nézetet 'adunk az uralkodók ' v al ó d i d i c s ő s é g é r ő l s kötünk a20lmak . szívére. ' Tanítsuk meg . őket, hogy az állam boldogsága és jólléte, nem pedig kiterjedése . a mértéke az uralkodók dicsőségének, hogy a brutaliserőszak és a tekervényes politika, lLelyek mindig a bóditási vágy nyomaiban mutatkoznak, véghetetlenüI alattabb állanak, mint a bölcseség, igazságosság és az ' olyan jótékony munkásság, ' mely egy országot boldoggá teszen; és hogy a föld nem hord eNetemedettebb szöl'nyeteget, mint az az uraIk o(ló, ki riépének az ő kezeibe letett legdrágább érdekei ért a háboru irtózatos esélyei nek kiteszi, hogy különben is gyalázatos hatalmát még növelje, és a földet a maga ,inéltatlan nevével betöltse. Nyerjük meg az emberi nem becsülését és tiszteletét annak ' az uralkodónak jelleme iránt, a ki a hóditói olcsó , és közönséges dicsőséget megvetve új' és tartós dicsőségre törekszik; a ki a cselszövénynek és erőszakoskodásnak elhasznált fegyverét eldob va, szent és tántoríthatatlan bizaTommalragaSzk;odik az igazsághoz és átalános emberszeretethez, níint ' a nép l'egjobbpaizsához; a ki ugy véle}redik, hogy Isten azért emelte magasra~ ?ogy a .II,Iagasból, Illint jQtékoliY istenség 4ldást sz6rjon alá a ' ~ilágra. • . . ...• ' . .. .J . ', '.
.
"
'/~'.
, . " . " ' \ (j 'I.
pol: .
•
.
'
,
,
,
'
,
:
'
~
'~
~
.,
"
.
"
.
'..
"
( ', il 'i
"
fj
no.
-'" .'
'
. • l!
.' .'.
'.
A n.(BOllUlIÓr.. o
" , '
.
~ .f); ,:""
o
: ,"
•
.'''.
",
. o. Az ul"lilkQd.ó ít valódi odicsőségéről szóló ilyetén tanitáshoz a népekdic~Ősiégéről való helyes elveknek kell csatlakozni. Tanitsuk mega népeket. hogy a nép dicsősége nem más nép eröszakolt és pagy ellenszenvvel viselt meghódoltságában áll, hanem igazságos törvényekben, és szabad intézvényekben, jól mivelt földekben . és virágzó :városokban, az értelmi és erkölcsi erők kifejlettségében, a tudományos miveltség elterjedésében, a nemeslelküségben és igazságosságban, a béke áldásaiban és erényeiben. Soha se fáradjunk . ki a hóditás pokolból származott szellemének okárhoztatásában a mely oáltal valamely nemzet a világ rémületévé és utálatává válik, és elkerülhetetlenül saját jóllétének sirját legjobb esetben tündöklő sirj át ásta meg. Semmi sem mutatkozik a történelemben oly gyakran, mint az, hogy népek győzelmeik és külországokban tett ohóditásaikért nagyoknak és dicsőségeseknek tartattak akkot, midőn otthon lánczok kal voltak terhelve. Soha sem lehet-e elüzni ezeket a durva, természetellenes csalódásokat? Nem lehet-e semmit tenni arra, hogy keresztény népek a dicsőségért és tiszteletért új és még eddig meg nem kisértett versenyre buzduljanak , hogy nemesen küzdjenek és harczoljanak a bölcs törvényhozásban és a közügyek javitásában való elsőbbségért, a szabadságnak és humanitás"nak szellemében. A béke ügye előmozditásának oegy másik fontos eszköze abban áll, ho g y a z e m b e r ek e t a k a t o n a i b á t'o r s á g b á m u l á sától oaz igazi nemesség és szellemi dicsőség tulajdonságainak bámulására ovonjuk. Ideje, hogya dicsőség ről való gyermekies felfogás, ' férfiasabb felfogása elől hátráljon ; s a milyen mértékben eszközöljük ezt a változást, abban a mértékben ingatjuk meg a oháboru egyik főoszlopát és vonjuk el a katonai élettől különösen vonzó erejét. A b á t o r s á g llagyonsokértelmü tulajdonság, mely különböző forrásokból ered, · s ezeknek megfelelőleg különböző jelleme is van. A bátorság néha a gondolkozó erő gyengeSégéből származik. oSokan azért daczolnak a veszélylyel, mert gondolkozó , erejök nem bilja felfogni 'annak nagyságát. Ilyen O a fiatalságbátorsága, a könnyelmü tudatlanság bátorsága: megvetik a ve· szélyt, mert. csak homályosan látják. Még többször származik a bátorság testi miuőségekből, erős lázakból és aczél izmakból s oennél~ fogva éppen oly kevéssé tarthatj uk dicsőségnek, mint a otestalkat szabályosságát vagy az ábrázat szépségét. Továbbá minden indulat, ~ mely elég erösarra, bOgya félelem indulatát legyőzze, s roha~ 00
o
•
•
o
o
•
, •
A HÁBORtlIlÓL. ,
,
r r'
.. .,
' ti
mával a veszedelem képzetét kizárja, legalább. pillanati b~~d~s~g~t ád. Igy például a boszuérzet, ha dühösen tör ki, a lélekiiék 'i"rtó~ zatos erélyt kölcsönöz, ' és sok embert ösztönzött már arra, hogy szembe menjen a bizonyos halállal, csak azért, hogy ellenSégének '~s hasonló sorsot készitsen. Ezekből látják önök, mily határozatl~~ természetü a bátorság. Gyakran a leggonoszabb bünökkel van osz ... ~, .. szekötve. A legfeltűnőbb példákat találjuk erre a tengeri rablók 'és' . utonállók történetében, kiknél a félénkség hiánya egyenes arányban áll lelkök eltompultságával és bűnök irtózatos nagyságának tudatával. A bátorság hasonlóan bámulatos erőben mutatkozik a barbár országokban, hol a gyermeket ugy nevelik, hogy azokat a fáradalmakat és fájdalmakat, a melyeknek helyzeténél fogva ki van téve, megvesse ; a hol minden polgári törvény hiányában mindenki kénytelen saját védelmezője lenni; és a hol az erkölcsi érzés fejletlensége miatt a testi erő ' és vad bátorság az emberi természet legnemesebb tulajdonságai gyanánt nézetnek. A zsoldos sergek szokásos bátorsága semmivel sem elébbvaló, mint a kalózpké, rablóké és a vadaké; az ily sergek csaknem legnagyobb részét anynyira kevéssé vezérli hazaszeretet vagy pedig igazságérzet foglalkozása választásában, miszerént .alig lehet arról elmondani, hogy hazája van. Inkább azon kényszerültségből, melyet bünös volta idézett elé, vállalt hadi szolgálatot. Ilyenek azok a vitéz katonák, kiknek vitézségéről hallunk; vitézek, mert nincs meggondolás uk ; kik életöket semmibe veszik, mert erkölcsi fogyatkozásaik az életet áldásaitól és becsétől megrauolták; vitézek, mert önakaratokon kivűl rendelkezik felettök a község ; vitézek zsákmány utáni vágyból ; vitézek különösen azért, mert a hadi törvényczikkek fejök felett függenek. Ezért a katonai bátorságot ' néha a legméltatlanabb, a legerkölcstelenebb ember is megszerzi. Az utczai csavargó, a kit részegen betoborzanak, miután könnyelmű, lelkiismeret nélkiili pajtásai sorába állittatik, s a katonai fegyelem szigora alá vettetik, folytonosan kitétetve a veszélyelmek, a veszedelem gondolatával megb~:" rátkozik, és miután folytonosan halállal . fenyegetik, mihelyt legkisebb félénkséget árul el; oly vitézzé Vkílik, mint a tisztje, a kinek bátorságát is a büútetéstöl s a köz katonák .gyávaságáért kisérő nagyobb szégyentől való félelemre lehet igen gyakran visszavinni.. Készséggel és a legnagyobb mértékben meg kell adnunk a tisztelet ad,ó- ' ját annak a becsületes katonának, a ki életét kocz,ká~tatja ~lyügy~ ért, melyet lelkiismerete 11elyesel, és a ki ' a győzelem feletti örö~
,
•
•
•
,
.
,
•
t.
..'
mét szelidséggel . és könyörülettel párositja. De a mi a zsoldosok nagyszámát illeti, kik a bábornt jövedelmező üzletnek tekintik, kik azért szegődnek be, hogy harczoljanak, öldököljenek, bármely ügyben történjék is az, és a Jük embertársaikat éppen oly kevés 1'0konérzettel semmisitik meg, mint a szántóvető a mezejét pusztitó férget, nein ismerem az embereknek oly osztályát, a melyré ily . , . igazságtalanul és ilyen szerencsétlenül pazaroltatnék a bámulat. Iparkodjunk barátim, az emberi nem bámulatát · és szeretetét a nagysúgnak egészen más és sokkal magasabb nemére forditani, arra az igazi lelki nagyságra, mely pazarul áldozza fel a jóllétet és életet Istennek és az emberiségnek szolgálatában, és a mely a maga bátorságát abban a tántorithatatlan l'?gaszkodásban mutatja meg, melylyel megvetés és veszélyek között is az erényt követi. Kutassuk fel a mult idők emlékkönyveit, nem azért, hogy a pusztitó hódi tót a feledéstől megme~tsük, kinek élete egy elclühöngő orkánhoz hasonló; hanem hogy megmentsük az emberiség jóltevőit, a vallás és szabadság vértannit., a?:ok11,t a férfiakat, kik a rabszolgák láuczait öszszetörték, a kik a földet bejárták, hogy vigasztalást vigyenek a fogoly börtönéhez és a kiknek magasztos szellemi ereje a leghasz110sabb és legnemesebb igazságokat fedezte fel és nyilatkoztatta ki. Semmitsem tehetünk-e arra, hogy minélelőbb bekövetkezzék az az idő, midőn az ékesenszólás és költészet ily embereknek a maga lángoló hódolatát megvigye, a mikor ily emberekért állitanak szobrokat és emlékeket, aclnak életet a vászönnak s fonják a babért; és a mikor a fiatalság bámulata ezekre, mint a dicsőség és halhatatlanság utjáni vezetőikre és előharczosailu'a fog irányoztatni? . A béke előmozclitásának egy másik eszközére térek át. Vajha a keresztény papok nagyobb világossággal és határozottsággal mint eddig, iparkodnának feltüntetni a k e r e s z t é n y s é g II e k b é k é s é s j ó a k a r a t II S Z e II e mé t. Ennek a .szellemnek, testvérim, a mi egyházi beszédeinkben éppen azt a helyet kell elfoglalni, a melyet urunk evangeliumában foglal et A helyett, hogy egyéb tárgyak közé rejtve maradjon, a keresztény kegyadományok és erények élén kell állnia; s mint vallásunk életét és · lényegét kell hircletnünk. :Meg kell az embereknek tanitanunk, hogy a szeretet nagyobb mint a hit és a remény; hogy Isten maga a szeretet vagyis a jóindulat; hogy a szeretet az Isten lényéből az emberi léleknek adatott leo"tündöklőbb adomány. Állitb , , ~ suk a világ elé Jézust az ő jellemének teljes .szeretetreméltósagu, . •
•
-
•
•
•
•
.
:'
.
. .
,
•
•
•
ban, a mint egyszer könyeket hullat . cr erusalem felett, , ,~~jd(' y~~t ontja a Galgotánés utolsó órájábán a magaiilagasztossz,~;1;.~W,*1 mint követői jegyét és ismertető. b.~l.yegétállitja. fel. Tanitsl}.kD}~~ az embereket, ' ho~y a keresztényl Jomdulatnak sajáts4ga, 1;J.ogy min,... denüvé eláradjon, mint az ég világossága és esője, s ,hogy " ve,~~~~ meg azokat a határokat, melyekkel folyamok, . lfegyek és tellgerek. a n épeket megszaggatják, s hogy minden emberi lényt, mint :test-" vért öleljenek. Ne feledjük el, hogy beszédilnk csak aI;lynyiba~' e van g e l i u III i, a mennyiben ez az önzés és végnélküli szeretetet ajánlja és ébreszti, s a mi ·hallgatóink csak ugy és anynyiban k e r e s zt én y e k, menynyiben a békességben és jótevésben örömüket t~láÚá~ Fájdalmas igazság, de még sem szabad elpalástolnunk ; hogy az evangelium békeszerző befolyását nagy mértékben gátolja az a . hajlandóság, mely minden időben különösen a keresztény . Papo#: között tul nyom ó volt , hogy i g e n n a g y s u l y t f fi k t e t t e k a k eresztény felekezeteket egymástól megkülönböztető h it c z i k k e l y e k r e, s v ál as z fa l a k a t h u z tak a k ül ö II b öző h i t k ö z s é g e k k ö z ö t t. El kell pirulni a Krisztust vallónak , . hit meggondolja, hogy a türelmetlenség és üldözés szelleme egy val· lásban sem dühöngött kegyetlenebbül, mint a szelid és ' megboesátó megváltó evangeliuma alatt. Keresztények párologtatták a fól~ det vértől és viszhangoztatták szidahnaktól és vádaktól. Csodálkoz .. hatunk-e tehát, hogy a háboru szelleme, mely magában az ' egyhá~ szivében ápolásban és tá r' ;ílásban részesült, folytonosan dühöngött a népek között. Ha a kereszténység igazi szellem ét csak fél akkora buzgalommal kötnék az emberek lelkére, mint a menynyitkétes és vitás hittani tételekre pazaroJnak, a közérzületet . és közös mún~ kásságot Krisztus minden követőiben, minden népeknél rövid időn előidéznék, a minek a Léke előállitására és megszilárditására af: egész világon legáldásosabb befolyása lenne. A tudományos miveltség előhaladásának és a kereskedé::; elterjedésének következtébe .. a keresztények a földteke mind a két feléR egymáshoz sokkal kij,. zelebb vannak, mint bármf'ly korábbi korban; és a vallásos ;fokolk' érzelmen alapult közlekedés immár lassanként az egymástóLtij.v,Qr labbi országokat isöszs:leköti. Mily hatalmas eszközt ' ad ez ~ egyesitő kötelék a papoknak és a béke barátainak kezébe J New kell-e megragadnunk a kedvező pillanatot, hogy mindenik vjlágrészben minden kel'esztél1\"nek szivére kössük, hogyhüség~ , és engedelmességi első köteles~égök a mennyei kegyes. ~tyjok i1iq.~tAsa~•
8
•
---.. .' . ,, ' . l!': ," -
'
r', "
~.
-,
~"
.....
',' <, '
".
"
_,
, , " . ",-, "" "'-'"" . , '~ .. , ..., ,.,. ... . . . " .,,~.,''',' ,. "
..••
,_'c_ • .1.',,'"
,
.' ",' .'"., " " .. :r.
....
•
.
_,' •
•
A iI!BOBUB'Ó t •
•
.
,
,
~t~t? ; Nel'n
,
•
hOgy utálattal és irtózat~ ti,trtMtintsenek ''8, háborura , a mely ugyanazon megváltónak követőWegymássa;1 eJlenségesen szemben álló zászlók alatt a csatatérré,i:iH:vja' .'és arra ösztönzi, hogy kezeiket egymás vérével bemocsR~ljá:k? ' Segéljük oda a sok nemzetiségü keresztényeket, hogy a b~lfe - ügyét egy 'szivvel és .szájjal magokénak ismerjék, munkájok nem 'lesz "hasicl!.lan 'az 'Urban. Az emberi ügyek csakhamar egészen :tn~s; barátságos .~zint nyernek. A békének előre kijelentett kom hajnltJpirulatban fog mutatkozni a világnak. A közvéltmény megtisztuL Az álfény, mely a hős körül csillámlik, el fog homályosodni. A jelÍemneknemesebb rendje fog magasztaltatni és terjedni. A világi országok lassankent az Isten és az ő Krisztussa országaivá lesznek. , Barátim l Fel akartam mutatni azokat az o k o k a t, a melyeket, á'h'áboTu mellett fel szoktak hozni; de nincs időm reá . .Engedjétekmeg még kifejeznem csak azt a reménységet, hogya háboru I'nelletti szokásos védbeszéd, melyszerint azt azért tartják sziik8'égesnek, ' hogy a bátorságot, tevékenységet és az emberi léleknek inás nemes tulajdonságait felébreszsze , az emberszeretet és békebarátaiban Jllegczáfoltatást találand. Nyilatkoztassátok ki életetek és tetteitek által, hogy nektek a pokol eme tüzvészére nincs szükségetek, ' hogy keble tekben hősies elhatározást éleszszen. Nyilatkoztassatok ki, hogy a békeszel'etet szelleme nem rokon-egy a szelid és gyenge jellemmel. Bizonyitsuk be, hogy a bátorság, melyről azt hitték, · hogy csak a vad hal'cztéren virágzik, békeszerető szivben ·sokkal dicsőbb en , magasabban, sokkal sziUnlabbá és állandóbbá növekedhetik. Mutassuk meg, hogy nem a félelem, hanem egy er}rölesi elv tett minket a háboru ellenségeivé. Derült kedélylyel és örömmel siessünk csatlakozni az emberszeretet minden oly vállalatához, amely merészséget, önfeláldozást s a fáradalmaknak és munkának készséges elvállalását követeli. Hozzánk illik rettenthetetlen, 'rendületlen és soha nem lankadó elhatározást mutatnunk, nem a végre, hogy halált és pusztulást dobj unk a világba, hanem hogy Istennek ésa? emberiségnek szolgáljuuk; az emberek nyomorait enyhitsük, az igazságot és az erény t telj eszszük s különösen hogy a hábol'ut ostromoljuk. Krisztus t a n i t á s a i n a k sok vértanui voltak. Legyünk mindig készek, hogy vértanui legyünk a kereszténység s z e II e m é n e k, a béke és szeretet elhanyagolt, üldözött lelkének. Jobb szolgálatban nem élhetnénk; jobb ügyért nem balhatnánk meg. I{risztus ügye, a mindenJ lató jóság gondviselése
lrél1.;,e 'á rra tanitamink
őket,
•
•
•
, •
", ,
• ,
,
,
,
és tíímogatása alatt arra van hivatva, hogy az e1U~Elrek ' ~z~nv,e\
,
•
MegjegyzéselL
.
l·
.
,
. '
,1
, . ,. , .., ,
.
,
,
,
" '
Nehány megjegyzést azokról az o k o k r ó l, melyeket rendsi:e;rint It II tt b o r II m e II e t t fel szoktak hozni, erre a helyre tartot", tam fenn. " Azt mondják, hogy It háboru g y ul a s z t j a a h az a fi s á g l9 t; mid ő n hazánkért harczolunk, megtanuljuk szeretni. Igen de az a ha~ zafisiig, melyet a háboru ápol, rendszerint ál és hamis; bűn, nem pedig erény; egy szííkkeblü igazságtalan érzelem, mely ari'a czéloz, hogy egy államot más népek megalázásával és megs ~ mlDisité~ sével fölemeljell. Az igazi dicső hazafi jól tndja, hogy az ő hazája jólléte is be van foglalva a társadalom általános haladásába: s agy is mint hazafi, ugy is mint keresztény örvend a más országok sza.. badságán és boldogságán és nagyon ohajtozik azokkal békés és barátságos viszonyban élni. Azt szokták mondani, hogy a harczias szellem a h a z a v é· d e lill e. De az még gyakrabban veszélyezteti a nép legbensőbb életérdekeit, az által, hogy más néppel torzsalkodásba hozza. Mint mÍIlden szenvedély, ugy ez is kielégitésére vágyik, s ezért gyakran hasztalan háboruba dönt egú"j népeket. A n é p n e k n i n c s s z ü ksége harczias s zellemre. Legyen ő inkább a maga kormáuyához és intézvény eihez kötve, a megszokás, korán fűzött kötelek, különösen a tapasztalásból meritett azon meggyőződés által, hogy azok jók; és soha sem fog szükséget látni az önvédelemre szükséges eszközökben és módukban. A háborut továbbá mint e s i k ö z t ajánlják, hogy vaJamelynép az által meneküljön azoktól a terhektől, melyeket más népektől türDie kell. Azonban fájdalom l a. háboru fegyvereit igen természetesen gyakran éppen azok hordozzák legdusabb sikerrel, kik legkevésbbé hódolnak a jognak és el'kölcsiségnek. IgazságoJlllág . és erőszak éL legkevésbbé rokonok egymással. Nem szükséges-e" hogy a keresztények mindenütt a.zt törekedjenek kieszközölni-, hogy a népek közti vitás kérd ések, valamint az egyéneké is pártszenve- , clélytöl ment békebiráknak alLlssanak .it elitélés végett ?Ez,a gondolat kivihetetlenebl>-e, mint az a gondolat, hogy a vad~R~t:ek * ,
, '
,
,
,
,
,
..
.
"
•
':
•
•
.
. " }""" :
;~lrg.
•
A
sA:B'OÍ\1JilÓc•
.'Y ."
•
•
társadalmi rend' állapotába helyezzük? Ez utolsót már ki ,·;fél. kellene e kétségbeesetten hagyni az elsővel? . Azt is mondották, hogya: háboru megmenti a társa'.' . at has'z talan, erkölcstelen és megromlott tag.' . ..... .. ó l. Irtózatos érvelés! Ha valamely kormány megteheti, hogy egy népet ebből aczélból háboruba döntsön, éppen oly joggal a hóhérnak ·is ' adath!~,tjaazokat a · polgárokat, kiket az állam terhének ;;·tart.Az · ígazságazonbanabban áll, hogya háborll éppen anynyi rosz egyént szül, a menynyit megsemmisit. Egy elbocsátott hadsereg ' legalább ·is éppen anynyi reménység nélküli emberrel árasztja 'e l a , társaságot, mint a menynyit abból kivont volt. Van egy más módszer is, melylyel az államot a hasztalan és veszélyes tagoktól meg lehet menteni; a mely bár nem olyan sommás, mint a háboru, de ·sokkal hatásosabb. Egy oly módszer, a melyet kellő erélylyel és sükerrel éppen abban a mértékben lehet . alkalmazni, a melyben · a háboru a kereszténység világának és szellemének en~ -gedni .leend köteles. Értem azt a · fáradozást, a melynek keresztény férfiak ,a tudatlanok és szegények képzése és nemesitése, különösen pedig a szegények gyermekei tanitása s · erkölcsi növelése végett magokat alája vetették. Kri,'ztus követőit hathatósan kérjük, ·hogyezen istenies törekvésben legyenek kitartók, és teljeszszék. Ai erkölcsös és vallásos elveknek terjesztése, a józan és tevékeny életre való szoktatás által a háborunak egyik főbb forrását fogják kiszáritani. Nagy mértékben fogják apasztani azt az a n y a g o t, melyből a mi hadsergeink alakitatnak. A mily mértékben tétetnek ami néposztályaink .erkölcsösebbekké és szorgalmatosabbakká, abban a ,mértékben szünik a szegénység; az ország népessége annak segédforrásaival egyensulyba fogja magát tenni, s igy természetesen. apadni fog azok száma, kiknek a lwlduláson és csatatéren kiivül nincsen más . választások. Az a gond, melyet napjainkban a szegények szellemi ápolására forditanak, korunk legtiszteletre méltóbb vonásainak egyike. Jusson eszökbe keresztény barátim, hogy az · QnQ~~t leginkább megillető háboru, a tudatlanság és bün elleni háboru;' 'ebben a ,háboruban pedig mut assanak éppen olyan fáradhatatlan és találék(my erélyt, a núlyen által a világi harczosok kitüntek. · . Néha azt is mondották, hogy a harczias szellem k e d v e z ő ~ sz a b a d s á g-r a. Honnan van tehát, h ogy több nemzetek, miután i$iázadQkig hábJ>.ruztak, átallinosan szolgaságra jutottak? Az igazság •
.'
.~
..
..
.
'
...,t: •
10. .' B4BO~URÓi.
abban áll, hogya szabadságnak csak a mllgán'" és nyily~p~~-i ' erkölcsös voltában van szilárd alapja. Az erkölcs pe(lig, a .. láttuk, nem a háboru szüleménye. Elmélkedésünk tárgyául fenn maradott még ez a fő érv" '. lyet a háboru mellett fel szoktak hozni. Azt állitották" hogy ... b o r u n é l k ü l, mely az ember lelkét felingerli és meg~lénW;ti-, ennek legnemesebb erői közül némelyek szunnyadozná~ nak, legmagasabb tulajdonságai a bátorság, . nemessziv ü s é g é s v it é z s é g e l e n y é s z n é n e k. Erre azt felelem, hogy ha a háborura azért kell a népek között biztatni, mert az erélyt és hősiességet táplálja, ugy éppen abból az okból a mi családaink~ ban, községeinkben, falvainkban és városainkban is éleszteni kellene a háborut; mert ezek a harczok hasonlóan oda hatnának, hogy hősies merészséget és a halál megvetését idézzék eJé. Miért ne · se,regelnének öszsze évenként fegyverrel kezökben ugyanazon ország egyes tartományai s miért ne kelnének egymás ellen, hogy bátorságukat élénkségben tartsák? Borzalommal ijedünk viszsza ettől a gondolattól. A nemzetek közti csaták ezen . barbár érv mellett miért találnának több védelmet mint a tartományok vagy családok közti csaták? Megjegyzem továbbá, hogy ha a háboru áldás, mivel tevékenységet és bátorságot éleszt, akkor a vademberek állapota kiválóan előnyös. Mindenik vadember katona, s egész életmódja arra czéloz, hogy a legyőzhetetlen elhatározottság jellemét adja neki. Éppen ez okból az emberi társaság azon korábbi szakait, midőn az emberek ana voltak hivatva, hogy nem csak egymás között, hanem a vadállatokkal is viaskodjanak, boldogabbnak kellene tartanunk. Oly erőfeszítések, a melyeknek Hercules és Theseus hősiességét köszönjük. Éppen ez okon a középkor hübéres idejét korunkmellett nagyon magasztalnunk kellene, hisz akkor mindenik báró hadi fő nök volt, mindenik vár daczolt az ellenségeskedéssel, . és mind,••en szolgát zászló alá vontak. Valjon azért kivánatos-e, hogy a ,fölqet• . ismét szörnyetegek pusztitsák, vagy hogy egy vad életerői'!~.a~~i~ · kodásainak, avagy a hübéri állapotnak kitétessé~, bogy, \,a , .\!ő~{;il< száma gyarapodjék? Ha ez nem kivánatos, szünjünk ' meg a háboru mellett azért beszélni, mert allmlmul szolgál a tevékenység és bátorság felébredésére. . . . Ismétlem, a mit fennebbi előadásomban mál~ megjeS"ye~te'm. : - .' nekünk az emberek tevékellységének ébresztése végett nincs :szük•
•
,
,
•
•
~
"
•
-
;;-. ....
•
. .
'
,
.
•
" ,
.
.. "., ,.
I
,~'
'; 'U8
•
s'~iünkhá:bijrfirí{ A:temberinem boldogítására val6 munkálkOdás'_ baÍi' éppén ,'lihY'byi ' 'tere van .· a bátorságnak és nagylelkűségnek, mint az annak megsemmisitésén való munkálkodásban. Az . emberi IíEim ,állap'őta és viszonyaikimerithetetlen menynyiségü tárgyat és czélokal tárnak ' fel a 'tállaikozó szellem és nagyleJkü vitézség előtt. Mit nefuirierészelhet 'a vakmerő bátorság, és menynyit nem kűzd het :a' 'Vit~zség azon fáradozásokban, melyeknek czélja a világ szük• ségeité:; 'n yomoraitenyhiteni, ismeretlen országokat felkutatni, a művészetet és a polgárosodás ' előnyeit müveletlen népekhez bévilmi, az ismeret 'határait 'szélesiteni, a szabadság szellemét a világún 'elárasztani •S 'különösen "a keresztény vallás világát és hatását térjeszteni I Az emberszeretet oly szolgálatokra szólit minket, . melyek a leghatalmasabb, legemelkedettebb, legelbatározottabb és merészebb' tevékenységet · és munkásságot követelik. Ne gondolja senki; hogy 'há a nemzetek ' a kereszténység szellemével el vol. . . . nának telve,méJtatlan nyugalomban tétlenül élnének, és hogy azon . büszke,' fennhéjázó gyilkosok helyett, a kiket a mostani hábo. tus rendszer képez,csak elgyengült, gyáva rabszolgáink lennének. · -. Akei'esztény jóindulat éppén oly tetterős, a mily béketürő és elnéző .. Hadd fejlődjék ki egyszer akármely népnek jelleme, bizonyosan csatlakozni fog az emberi társaság minden lényeges érde'kéhez. A szenvedők iránt az ég alatt mindenütt rokonszenvet fog · előid.ézni; a vállalkozási szellemnek tágasabb tért nyit, és oly bátorságot lehel az emberekbe: melykimerithetetlen segédforrásokat találand magában; és az embereket készségesekké teszi min'den oly veszedelem és áldozat elvállalására, mely által az emberi 'n,em , nemesedését és boldogságát elé lehet segíteni. Ez az erő és ez . az elv eléggé nyilatkozott és eléggé bebizonyult a vértanuk vitézségében,és azoknak kitartó küzdelmeikben, kik az evangeliumot 'a bálványnak szomoruan puszta hajlélmiba bévitték. Félre tehát ' azzala~, előitélettel, mintha a háboru szükséges volna, mint a hő siesség iskolája. A békeszerető megvci.ltónak iskolája határtalanul alkalmasabb, ' azoknak a nemes valamint nagylelkü és szelid erényelmek,melyek az emberiséget diszesitik, a tanitására. ,
•
,
,
-
'.
~
I·· •
,
"
..,
•
•
•
• ,
u
,
'
,
·,
,
• . . ..
•
