BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZOLGÁLATI ISMERETEK JEGYZET ALAPFOKÚ KÉPZÉS

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZOLGÁLATI ISMERETEK JEGYZET ALAPFOKÚ KÉPZÉS

Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest

2

Írta: Szunainé Balogh Margit bv. alezredes Lányi Tamás bv. főhadnagy

Szerkesztette: Szunainé Balogh Margit bv. alezredes

2006.

3

Előszó A szolgálati ismeretek tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a büntetés-végrehajtási szervezet - feladatait - helyét az igazságszolgáltatás rendszerében, működési rendjét, a vonatkozó hatályos jogszabályokat. A megszerzett ismeretek alkalmazásával járuljanak hozzá a közrend és közbiztonság erősítéséhez, a bűnözés megelőzéséhez és szolgálati feladataik törvényes ellátásához. Ismerjék: - a büntetés-végrehajtás feladatait, jogállását, helyét az igazságszolgáltatás rendszerében, - feladataikat a közrend és közbiztonság erősítésében, a bűnözés megelőzésében, illetve visszaszorításában, - a büntetés-végrehajtási szervezet felépítését, irányítását, működésének rendjét, a vonatkozó hatályos jogszabályokat, - a szolgálat ellátásának törvényes rendjét, - az alaki szabályokat, kötelességeket, fogásokat és mozdulatokat fegyver nélkül, - a hivatásos állomány jogállását, szolgálati jogait, kötelességeit, - a büntetőjogi-, fegyelmi- és kártérítési felelősségüket. Legyenek jártasak: - a hivatásos állományú tagokra vonatkozó magatartási szabályok megtartásában, - az öltözködés rendjében, - az elöljárók, alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak egymáshoz való viszonyában, - az alárendelt kötelmeiben, - a szolgálati út és parancsadás, végrehajtás rendjében, - az intézkedési jog és kötelezettség tekintetében, - az alakias mozgásban, a szolgálati érintkezésben, - a jelentések, jelentkezések végrehajtásában. Legyenek képesek: - a szolgálat törvényes, kulturált, emberséges, önálló és jogszerű ellátására, - határozott, alakias mozgásra és cselekvésre.

4

Tartalomjegyzék I. A büntetés-végrehajtási szervezetről általában 1. A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása 2. A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai 3. A büntetés-végrehajtási szervezet szakfeladatai 4. A büntetés-végrehajtási szervezet kapcsolt szakfeladatai II. A szolgálati érintkezés 1. A tiszteletadás fogalma 2. A tiszteletadás módozatai 3. A tiszteletadás általános szabályai: - elöljáró érkezésekor - alárendelt elöljárója szolgálati helyiségébe való belépésekor - nyilvános helyen - polgári öltözetben – utcán 4. Tiszteletadás személyeknek és szimbólumoknak 5. Tiszteletadás mellőzése 6. A Rendfenntartó Erők Tisztségviselőinek Magatartási Kódexe - A rendfenntartó funkciók végrehajtásának elvei, feltételei - A kódex szerkezete 7. A szolgálati fegyelem 8. A szolgálati érintkezés szabályai 9. A hivatásos állományú személy magatartása szolgálatban, szolgálaton kívül 10. Magatartás a fogvatartottakkal 11. A hivatásos állományú személy kapcsolattartása 12. A hivatásos állomány tagjának nyilvános és közszereplése 13. Öltözködési szabályok - Egyenruhát viselők köre - Öltözetek típusai - Az egyenruha viselésének általános szabályai - Ruházati normák - Tiltó rendelkezések - Öltözeti könnyítések - Polgári öltözet viselésének rendje III. A büntetés-végrehajtási szervezet jogállása IV. A büntetés-végrehajtási szervezet irányítása, vezetése, felépítése 1. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság feladatai

5

a..) A büntetés-végrehajtási intézetek - Országos végrehajtó intézetek - Megyei büntetés-végrehajtási intézetek - Speciális feladatot ellátó intézetek (fiatalkorúak, idegenrendészeti őrizet, anya-gyermek részleg) - Egészségügyi intézetek ( IMEI, Bv. Központi Kórház ) b.) A büntetés-végrehajtási intézmények - Szociális - egészségügyi intézmények - Oktató intézmény ( Bv. Szervezet Oktatási Központja ) c.) A gazdálkodó szervezetek - Ipari - Mezőgazdasági V. A büntetés-végrehajtási intézetek szolgálati tagozódása, a szakterületek alapvető feladatai 1. Biztonsági Osztály 2. Fogvatartási Ügyek Osztálya 3. Gazdasági Osztály 4. Egészségügyi Osztály 5. Személyügyi és Szervezési Osztály (Személyügyi és Szociális Osztály) 6. Informatikai Osztály 7. Eltérő megoldások 8. Egyedi megbízottak 9. Kapcsolt munkakörök VI. A büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya 1. A személyi állomány jellemzői 2. Személyi állomány intézeteknél, intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél 3. A hivatásos szolgálati viszony jellege 4. Hivatásos szolgálati viszony létesítése 5. A szolgálati viszony alanyai 6. A szolgálati viszony létesítésének feltételei 7. A próbaidő 8. A szolgálati viszony módosításának esetei - Magasabb vagy azonos beosztásba helyezés - Alacsonyabb beosztásba helyezés - Átszervezés, létszámcsökkentés esetén - Saját kérelmére - Beosztásban előírt képesítési követelménynek nem megfelelés - Fegyelmi fenyítésként - Vezénylés - Más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás

6

9. Szolgálati viszony szünetelése 10. Más szervhez történő vezénylés 11. Magasabb iskolai végzettséget nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás 12. Más fegyveres szervhez történő áthelyezés 13. A szolgálati viszony megszűnésének esetei - Közös megegyezés - Lemondás - Felmentés (ennek esetei) - Azonnali hatállyal próbaidő alatt - Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával - Büntető eljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával - Hivatásos állomány tagja halálával - A törvény erejénél fogva (ennek esetei) 14. Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén 15. Megtérítési kötelezettség 16. A végkielégítés 17. A hivatásos állományba visszavétel 18. A hivatásos állomány jogállása 19. A hivatásos állományú személy speciális jogai - Fokozott büntetőjogi védelemhez való jog - Lőfegyverviselés jog, a szolgálati lőfegyver viselésének rendje (jogosultság, szabályok) - Egyenruha viselési jog - Illetményhez való jog - Szabadsághoz való jog a.) Alap szabadság b.) Pótszabadság c.) Egészségügyi szabadság d.) Szülési szabadság e.) Illetmény nélküli szabadság f.) Gyermek születése esetén járó munkaidő kedvezmény g.) A szabadság közös szabályai - Egészségbiztosítási ellátáshoz való jog - Nyugellátás és rokkantsági nyugdíjhoz való jog a..) Szolgálati nyugdíj b.) Rokkantsági nyugdíj c.) Baleseti rokkantsági nyugdíj d.) Magánnyugdíj jogosultság - Kérelem és panasz jog, a bírósági út a.) Kérelem b.) Szolgálati panasz c.) Határozat elleni panasz, fellebbezés

7

d.) Bírósági út 20. A hivatásos állományú személyek alkotmányos jogainak korlátozása - A szabad mozgás és tartózkodási hely szabad megválasztása - A véleménynyilvánítás szabadsága - Gyülekezési jog - Egyesülési jog - Az anyanyelv használata - Választójog - A munka és foglalkozás szabad megválasztása - A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága VII. A hivatásos állomány 1. Elöljárók és alárendeltek - az elöljáró fogalma - az elöljáró jogai - az elöljáró kötelessége - az elöljárók csoportosítása - az alárendelt fogalma - az alárendelt jogai - az alárendelt kötelességei - az alárendelt jelentési kötelezettsége a.) szóban b.) írásban 2. Feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak - a jogviszony alapja - feljebbvalók jogai - feljebbvalók kötelességei - alacsonyabb rendfokozatú kötelessége 3. A rangidős - fogalma - megállapításának szempontjai 4. Rendfokozatok, rendfokozati csoportok, rendfokozati várakozási idők 5. A parancs - fogalma - jellemzői - parancs adható - a parancs vételének és végrehajtásának szabályai 6. A szolgálati út - fogalma - mellőzésének esetei

8

VIII. Juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások 1. Külön juttatás 2. Jubileumi jutalom, annak mértéke 3. Napidíj 4. Távolléti díj 5. Költségtérítések 6. Kedvezmények és támogatások - Kedvezményes üdülés vagy üdülési támogatás - Családalapítási támogatás - Közcélú lakástelefon térítéséhez támogatás - Szociális támogatás - Illetményelőleg - Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás - Kedvezményes étkezés, étkezési hozzájárulás - Jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény 7. Lakhatási támogatás 8. Természetbeni ellátás 9. Családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás 10. Érdemek elismerése - igazságügyi és rendészeti miniszter által adományozható elismerések - egyéb elismerések IX. Fegyelmi felelősség 1. A fegyelemsértés fogalma, a fenyítés célja 2. A fegyelmi felelősségre vonás akadályai 3. Elévülés 4. A kiszabható fenyítések 5. A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró 6. A fegyelmi eljárás 7. A fegyelmi eljárás felfüggesztése 8. Egyszerűsített eljárás 9. A fenyítés kiszabása 10. Jogorvoslat 11. Eljárás szabálysértés esetén 12. A fenyítés végrehajtása 13. A fenyítés hatálya 14. Szolgálati titoksértés X. Kártérítési felelősség 1. A károkozás, a kártérítés mértéke 2. A kártérítési eljárás 3. Jogorvoslat 4. A kártérítés mérséklése

9

5. A fegyveres szerv kártérítési felelőssége XI. Iratminták, képek 1. A hivatásos állományú tag esküje 2. Kinevezési parancs 3. Szolgálati jegy 4. Egyenruha típusai 5. Tiszteletadás módozatai, stb.

10

I. A büntetés-végrehajtási szervezetről általában (21/1997. (VII.8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtás Szolgálati Szabályzatáról) 1. A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása: Az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó, sajátos feladatokat végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. 2. A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai (1995. évi CVII. törvény):  a szabadság-vesztés büntetés végrehajtása,  előzetes letartóztatás foganatosítása,  kényszergyógyítás végrehajtása,  kényszergyógykezelés végrehajtása,  ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása  pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárás végrehajtása A bv. szervezet feladatai szakfeladatokra és kapcsolt szakfeladatokra tagozódnak. 3. A büntetés-végrehajtási szervezet szakfeladatai:  biztonsági feladatok  nevelési feladatok  nyilvántartási feladatok  foglalkoztatási feladatok  egészségügyi feladatok 4. A büntetés-végrehajtási szervezet kapcsolt szakfeladatai:  humánpolitikai feladatok /személyzeti/  jogi feladatok  gazdasági feladatok (pénzügyi, anyagi, technikai, ellátási, számviteli, beruházási)  védelmi feladatok  informatikai feladatok  energetikai feladatok  munkavédelmi feladatok  tűzvédelmi feladatok  környezetvédelmi feladatok  hivatali feladatok (titkársági, tájékoztatási, ügykezelési)  valamint jogszabály alapján a bv. szervezetre háruló egyéb feladatok.

11

A bv. szervezetre háruló szakfeladatok és kapcsolt szakfeladatok részletes szabályait, azok büntetés-végrehajtáson belüli rendszerét más jogszabályok, szervezeti és működési szabályzatok, illetve egyéb szabályzatok határozzák meg. II. A szolgálati érintkezés 1. A tiszteletadás fogalma: A bv. szervezet hivatásos állományú tagjainak egymás iránti megbecsülésének, tiszteletének, udvariasságának és a fegyelemnek a formai megnyilvánulása. A hivatásos állományú tagok egymás közötti érintkezés alkalmával legyenek figyelmesek, a szolgálati érintkezés alkalmával önözzék egymást. A bv. szervezet egyenruhát viselő tagjai illetve egységei a bv. szervezet Alaki Szabályzatának előírásai alapján teljesítenek tiszteletadást (11/19/2007.(IK Bv. Mell.3.) OP intézkedés a büntetés-végrehajtási szervezet Alaki Szabályzatának kiadásáról). 2. A tiszteletadás módozatai Egyéni tiszteletadást minden esetben az adott helyzetnek megfelelően kell teljesíteni és fogadni:  tisztelgéssel ha a beosztott fején sapka, sisak, védősisak van, illetve anélkül és a jobb keze felemelésében semmi nem korlátozza,  fővetéssel ha a beosztott egyenruhában van, mindkét keze foglalt, vagy jobb keze olyan mértékben sérült, hogy azt nem tudja felemelni,  főhajtással ha a beosztott zárt helyiségbe sapka nélkül lép be, onnan távozik vagy ott tartózkodik, illetve ha polgári ruhát visel,  fegyverrel, vezényszóra illetve önállóan fegyveres szolgálati feladat ellátása közben, ha az elöljáró másképp nem rendelkezik. 3. A tiszteletadás általános szabályai - Elöljáró érkezésekor a bv. szervezeti egység rangidős parancsnoka „Fel! Vigyázz! vezényszavára teljesítenek tiszteladást, erre a vezényszóra az összes jelenlévő vigyázzba áll a „pihenj!” vezényszó elhangzásáig, a rangidős menjen az érkező elöljáró elé és tegyen neki jelentést, - Alárendelt elöljárója szolgálati helyiségébe való belépésekor teljesítsen tiszteletadást, jelentse jövetelének célját ( pl: Százados úr! Kiss őrmester jelentem, parancsára megjelentem!), távozni csak az elöljáró engedélye után lehetséges. - Nyilvános helyen, ahol a bv. szervezet tagjai többször találkoznak, csak az első találkozáskor kell tiszteletadást teljesíteni - Polgári öltözetben – utcán, nyilvános helyen a polgári életben szokásos módon üdvözlik egymást /napszaknak megfelelő köszönés/.

12

4. Tiszteletadás személyeknek, szimbólumoknak Személyeknek:  a bv. szervezet egyenruhát viselő tagjai találkozáskor egymásnak tiszteletadást teljesítenek, az alárendeltek és alacsonyabb rendfokozatúak előre tisztelegnek,  az egyenlő rendfokozatúak kölcsönösen tisztelegnek egymásnak,  a kölcsönös udvariasság alapján a rendfokozat figyelembevételével a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek egyenruhát viselő tagjainak tiszteletadást kell teljesíteni. Szimbólumoknak:  a Himnusz, Szózat elhangzása alatt, továbbá rendezvényeken más államok himnuszának elhangzásakor,  a Magyar Köztársaság állami zászlajának,  síremlék emlékmű előtt ha ott díszőrség áll,  a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek csapatzászlói előtt,  a fegyveres erők, rendvédelmi szervek egységei által kísért temetési menetnek 5. Tiszteletadás mellőzése Tiszteletadást nem kell teljesíteni:  fogvatartott kísérése alkalmával  járművezetés közben  a bv. szervezet Alaki Szabályzatában meghatározott egyéb esetekben /pl: egyházi szertartásokon/ 6. A Rendfenntartó Erők Tisztségviselőinek Magatartási Kódexe Az ENSZ Közgyűlés 1979. december 17-én magatartási kódexet fogadott el a rendfenntartó erők tisztviselői számára, amely leszögezi, hogy mindazok, akik ilyen feladatokat látnak el kötelesek tiszteletben tartani és védelmezni az emberi méltóságot és óvni minden személy emberi jogait. A közgyűlés kinyilvánította, hogy tudatában van annak, hogy a rendfenntartó erők tisztviselői lelkiismeretesen látják el feladatukat, de tisztában van azzal is, hogy az ilyen kötelességek ellátása visszaélésekre is lehetőséget nyújt. A magatartási kódex a törvényes rend minden tisztviselőjét az emberi jogok védelmére ösztönzi, tiltja a kínzást, leszögezi, hogy erőszakot csakis akkor szabad alkalmazni, ha ez feltétlenül szükséges, és felszólít a fogvatartott személyek egészségének minél teljesebb védelmére.

13

A közrend védelmét ellátók sajátos körülmények között, sajátos eszközökkel látják el feladataikat. Tevékenységük egyre inkább a nyilvánosság előtt zajlik, az intézkedő kulturáltsága minősíti az egész szervezetet is. Ennek tükrében, ezért is nagyon fontos, hogy az etikai előírásokat részletesen, megfelelő szinten szabályozzák, azt a fegyveres erők és rendvédelmi szervek minden tagjával megismertessék, elfogadtassák, a betartását ellenőrizzék. Mindezek eredményeképpen az egyén feladatainak ellátása során magatartásának szerves részévé váljon. A rendfenntartó funkciók végrehajtásának elvei, feltételei:  minden rendfenntartó szervezetnek a közösséget mint egészt kell képviselnie, s annak alárendelve,  minden rendfenntartó tisztviselő része a büntető igazságszolgáltatási rendszernek, s rendszeren belül minden tisztviselő hatással van a rendszer egészére,  a rendfenntartó erők tisztviselői körében az etikai szabályok betartása annak függvénye, hogy a törvényi szabályozás mennyire kidolgozott, menyire humánus, s az előírások milyen széles körben ismertek,  az elvárások csak akkor épülnek be a gyakorlatba, ha tartalmuk és jelentésük nevelés, oktatás, megfigyelés után a rendfenntartó tisztviselő hitvallásának részévé válik,  minden rendfenntartó szervnek tartania kel magát az önfegyelmezés kötelességéhez, továbbá tevékenységüket alá kell vetni a nyilvános ellenőrzésnek. A kódex szerkezete A kódex 8 cikkből és a hozzájuk fűzött magyarázatokból áll. A kódex előírásai: 1. cikk Meghatározza a rendfenntartó erők tisztviselőinek kötelességeit:  mindenkor teljesíteni a törvény által rájuk ruházott feladatot  szolgálni a társadalmat  védelmezni minden embert a törvénytelen cselekményekkel szemben a hivatásuk által megkívánt felelősségtudattal Magyarázat: A rendfenntartó erők tisztviselői kifejezés a törvényes rend valamennyi kinevezett vagy választott őrére vonatkozik, aki rendfenntartói jogkört gyakorol, különösen a letartóztatás vagy a fogvatartás jogait. 2. cikk „Kötelességük teljesítése során a rendfenntartó erők tisztviselői

14

kötelesek tiszteletben tartani és védelmezni az emberi méltóságot és óvni minden személy emberi jogait.” Magyarázat: A rendelkezésben található emberi jogokat a nemzeti és nemzetközi jog részletezi és védi. Nemzetközi jogi dokumentumok pl:  Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata,  A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya,  A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmáról szóló ENSZ-nyilatkozat,  A faji megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásáról szóló ENSZ-nyilatkozat,  A népirtás bűntettének megakadályozásáról és büntetéséről szóló konvenció,  Az elitéltek kezelésére vonatkozó minimum-irányelvek. 3. cikk „A rendfenntartó erők tisztviselői csakis akkor alkalmazhatnak erőszakot, ha ez feltétlenül szükséges, és csakis olyan mértékben, amennyire azt kötelességük teljesítése megköveteli.” Magyarázat: A rendelkezés szerint egyértelmű, hogy az erőszak alkalmazása csak kivételes lehet, csak akkor ha ez ésszerű okból szükséges, pl. a zárkában a fogvatartottak összeverekednek és felszólításra nem hajlandóak cselekedetüket abbahagyni. Ez az erőszak nem lépheti túl az adott szituáció megoldásához szükséges mértéket (elég megfogni, vagy elvezetni, nem kell leütni). Ezt az arányosság elvének tekinthetjük. Tűzfegyverek használata végletes intézkedésnek minősül. 4. cikk „A rendfenntartó erők tisztviselőinek tudomására jutó bizalmas természetű ügyeket bizalmasan kell kezelni, hacsak a kötelesség teljesítése vagy az igazságszolgáltatás szükségletei ezt kifejezetten másképp nem követelik.” Magyarázat: Feladatuk természetéből adódóan a rendfenntartó erők tisztviselői olyan információk birtokába jutnak (nevelők, körletfelügyelők), amelyek érinthetik más emberek magánéletét vagy árthatnak érdekeiknek, különösen jó hírüknek. Az ilyen információ megőrzésére és felhasználására fokozott gonddal kell ügyelni, azokat csakis a kötelességteljesítés kapcsán vagy az igazságszolgáltatás szükségleteinek megfelelően szabad nyilvánosságra hozni.

15

5. cikk „A rendfenntartó erők egyetlen tisztviselője sem ösztönözhet vagy tűrhet el kínzást és egyéb kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot megvalósító cselekményt, és nem hivatkozhat semmiféle felsőbb parancsra vagy rendkívüli körülményre – pl. háború vagy háborús veszély, nemzetbiztonsági érdek, a belső politikai stabilitás veszélyeztetése vagy bármi egyéb társadalmi veszélyhelyzet – annak érdekében, hogy igazoljon kínzást vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést.” Magyarázat: Természetesen maga a tisztviselő sem követhet el ilyen jellegű cselekményeket. 6. cikk „A rendfenntartó erők tisztviselői teljes mértékben kötelesek biztosítani az őrizetükben lévő személyek egészségének védelmét, nevezetesen, szükség esetén kötelesek azonnali egészségügyi segítségről gondoskodni:” Magyarázat: Az egészségügyi segítségen egészségügyi szakember, diplomás orvos vagy képesített segédszemélyzet szolgáltatása értendő, szükség vagy kérés esetén azonnal biztosítani kell (pl. körleten rosszul lévő fogvatartott vonatkozásában a körletfelügyelőnek azonnali kötelessége intézkedni). A bv. intézetekben működik egészségügyi személyzet akiknek véleményét figyelembe kell venni akkor is amikor azt javasolják, hogy a szervezettől független egészségügyi ellátásban részesüljön (pl: ”külkórházba” történő kiszállítás). 7. cikk „A rendfenntartó erők tisztviselői nem követhetnek el semmiféle korrupciós cselekményt. Kötelesek szigorúan fellépni és küzdeni minden ilyen cselekedet ellen.” Magyarázat: A korrupció bármely formája összeegyeztethetetlen a rendfenntartó erők tisztviselőjének hivatásával. A korrupciót elkövető tisztviselővel szemben a törvény teljes szigora alkalmazandó. Korrupció = a tisztviselő feladatával összefüggésben bármely cselekedetet megtételét vagy mellőzését, megkövetelt vagy elfogadott ajándékok, ígéretek vagy ösztönzők fejében, illetve mindezek bűnös elfogadását a cselekedet megtétele vagy mellőzése után.

16

8.cikk „A rendfenntartó erők tisztviselőinek tiszteletben kell tartaniuk a törvényt és a jelen kódexet. Legjobb tudásuk szerint kötelesek megakadályozni szigorúan ellenezni bárminemű megszegésüket. A rendfenntartó erők tisztviselői, akik okkal hiszik, hogy a jelen kódexet megsértették vagy meg fogják sérteni, kötelesek ezt jelenteni elöljáróiknak, s ha szükséges, más illetékes hatóságoknak vagy szerveknek, amelyek ellenőrzési vagy orvoslati jogkörrel rendelkeznek.” Magyarázat: E kódex rendelkezései akkor érvényesülnek majd, ha részévé válnak a nemzeti törvénykezésnek és gyakorlatnak. Ha a törvények vagy a gyakorlat szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, mint a jelen kódex, akkor ezek a szigorúbb rendelkezések a mérvadók. Ez a cikk igyekszik megőrizni az egyensúlyt a közrend fenntartásáért nagymértékben felelős testület belső fegyelmének, valamint az alapvető emberi jogok megsértése elleni küzdelemnek a követelményei között. A rendfenntartó erők azon tisztviselői, kik betartják a kódex előírásait, megérdemlik a rendfenntartó hivatás és az egész társadalom megbecsülését, feltétlen támogatását és együttműködését. 7. A szolgálati fegyelem (21/1997. (VII.8.) IM rendelet) A törvényekben, az esküben, a fogadalomban, a szabályzatokban, a parancsokban , utasításokban, az őrutasításokban, munkaköri leírásokban megfogalmazott, az elöljárók által meghatározott kötelességek, feladatok maradéktalan, pontos és lelkiismeretes teljesítését, végrehajtását jelenti. A bv. szervezet minden tagja köteles a szolgálati fegyelmet betartani. Az elöljáró köteles alárendeltjeitől megkövetelni a fegyelem betartását és személyes példamutatással elől járni a fegyelem fenntartása és megszilárdítása érdekében. Éljen dicsérő és fenyítő jogkörével, ami nevelő hatású kell, hogy legyen. 8. A szolgálati érintkezés szabályai: Az elöljáró és a feljebbvaló szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket, illetve az alacsonyabb rendfokozatúakat vezetéknevükön és rendfokozatukon (pl. Kovács őrmester!), vagy rendfokozatuk megnevezésével és az „úr”, illetve „úrnő” (pl. Őrmester úr/úrnő!) szóval szólítja meg. A hivatásos állomány (a továbbiakban ht.) azon tagja, akit elöljárója vagy feljebbvalója megszólít, „Parancs” szóval jelentkezik. Az alárendelt az elöljárót, az alacsonyabb rendfokozatú a feljebbvalót a rendfokozatával és az „úr/úrnő szóval szólítja meg (pl. Százados úr/úrnő!).

17

A ht. állomány távol lévő tagját a vezetéknevével és rendfokozatával kell mások előtt megnevezni. (pl.: távol van Nemecsek törzsőrmester úr!) Távbeszélőn történő szolgálati érintkezés alkalmával a hívó fél bemutatkozása (nevének, rendfokozatának közlése) után az alacsonyabb rendfokozatú köteles jelentkezni, kivéve, ha az elöljáró-alárendelt viszonyból más következik. (pl. ha az elöljáró alacsonyabb rendfokozatú mint az alárendelt). A jelentkezés rendje: Az elöljárónál az alárendelt jelentkezni és jelenteni köteles. Jelentkezéskor az alárendelt közölje vezetéknevét, rendfokozatát és szolgálati beosztását (pl: Turbó őrmester biztonsági felügyelő jelentkezem!), jelentési kötelezettség fennállása esetén azt is, amit elöljárója tudomására kell hoznia (pl: Turbó őrmester biztonsági felügyelő jelentkezem! Jelentem a parancsot végrehajtottam!). Irányító szervtől vagy felsőbb szintű bv. szervtől ellenőrzés céljából érkezett személynél az ellenőrzött bv. szerv vezetője köteles jelentkezni, ha az érkező nála magasabb vagy vele azonos beosztású. Ellenkező esetben az ellenőrző szervtől érkező jelentkezik. 9. A hivatásos állományú személy magatartása szolgálatban, szolgálaton kívül A ht. állomány tagja a szolgálati feladatai esküjéhez híven a szakmai követelményekkel összhangban, a jogszabályokban, illetve a jogszabályok alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a szervezeti és működési szabályzatban, a munkaköri leírásban és az elöljárói rendelkezésekben meghatározottak szerint látja el. A ht. állomány tagja a szolgálat ellátására pihenten, ápolt külsővel, az előírásoknak megfelelő tiszta és gondozott öltözetben köteles megjelenni, feladatait pontosan és fegyelmezetten teljesíteni. Szolgálati tevékenységében megfontolt magatartást kell tanúsítania, fellépése legyen határozott és magabiztos, a hatóságok, hivatalok, bíróságok stb. előtti tevékenysége alkalmával adja – a maga számára követelje – meg a tiszteletet, és tartsa be a hivatalos érintkezés formáit. A polgári személyekkel szemben legyen fegyelmezett, udvarias, kerülje a bv. tekintélyét sértő magatartást. A szolgálatellátás szabályai:  a ht. állomány tagjának minden olyan cselekményt vagy körülményt amely rendkívüli eseményhez vezethet, illetve a bv. szerv biztonságát, rendjét veszélyezteti haladéktalanul jelentenie kell elöljárójának,

18

 a hatáskörébe tartozó és halaszthatatlanul sürgős esetekben a szükséges intézkedést azonnal önállóan köteles megtenni, és erről utólag jelentést tenni,  a ht. állomány szolgálatban nem lévő tagja minden esetben ha a szolgálat érdekében szükséges, továbbá ha szolgálatra alkalmas állapotban van köteles szolgálatba lépni,  a ht. állomány tagját fegyelmi felelősség terheli, ha önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát, ha ez az állapot a szabadidőben történt, berendelés közlése előtt alakult ki, a fegyelmi felelősség nem állapítható meg, ilyen esetben a szolgálatellátás akadályát köteles jelenteni,  a ht. állomány tagja szolgálattételre a szolgálati rendben vagy az elöljáró által külön meghatározott időben köteles megjelenni, ha ennek akadálya van, azt személyesen, távbeszélőn, táviratilag, munkatársa vagy hozzátartozója útján vagy egyéb módon a legrövidebb időn belül, lehetőleg a szolgálat kezdete előtt az ok közlésével jelezni kell,  a ht. állomány tagja köteles az állandó lakóhely, illetve tartózkodási hely négy órát meghaladó elhagyását a bv. szer által előírt módon jelenteni, amiről nyilvántartást kell vezetni,  A szabadság engedélyezésére jogosult elöljáró megtilthatja – ha ez a szolgálat érdekében elengedhetetlenül szükséges – a lakóhely, illetve tartózkodási hely elhagyását, 10. Magatartás a fogvatartottakkal - a ht. állomány tagjának fogvatartottakkal szembeni fellépése legyen megfontolt és határozott, követelje meg a rendet és a magatartási szabályok betartását, - a ht. állomány tagja intézkedéseiben járjon el törvényesen, biztosítsa a fogvatartottak részére az őket megillető jogokat, és követelje meg kötelezettségeik teljesítését, - határozottan lépjen fel a büntetés-végrehajtás rendjét megsértő fogvatartottal szemben, és a jogszabályokban meghatározott módon kezdeményezzen felelősségre vonást, - a fogvatartottakat ne tegezze, szólítsa őket a vezetéknevükön, - a napszaknak megfelelően fogadja a fogvatartott köszönését, távozáskor a „viszontlátásra!” is alkalmazható, - a ht. állomány tagjainak a fogvartottakkal való érintkezése csak a hivatalos tevékenységre irányulhat, velük magánbeszélgetést nem folytathatnak, előttük sem szolgálati, sem magánügyeiket nem beszélhetik meg.

19

11. A hivatásos állományú személy kapcsolattartása A ht. állomány tagja a fogvatartott ügyében, annak hozzátartozójával csak hivatalos kapcsolatot tarthat fenn. Személyes kapcsolataiban kerülnie kell azokat a személyeket, akiknek viselkedése nem felel meg az általában elfogadott magatartási normáknak. Szolgálati tevékenységével kapcsolatban a hivatalos elismerésen kívül jutalmat vagy kedvezményt vagy más előnyt nem fogadhat el. 12. A hivatásos állomány tagjának nyilvános és közszereplése A ht. állomány tagja a sajtó, a rádió, a televízió és egyéb tömegtájékoztató szervek megkeresése alapján a feladatkörébe tartozó szolgálati ügyről vagy rendkívüli eseményről csak az országos parancsnok, illetve az általa felhatalmazott vezetők engedélyével nyilatkozhat. Kivételes esetben (a rendkívüli esemény helyszínén) tényközlő nyilatkozatot tehet, de azzal szolgálati titkot és személyhez fűződő jogokat nem sérthet, felelősség kérdésében állást nem foglalhat. Nyilatkozatáról utólag jelentést kell tennie az engedélyezésre jogosult részére. A büntetés-végrehajtás képviselőjeként, szakértőjeként a rádió és televízió műsoraiban, filmekben, a nyomtatott sajtóban és könyvben csak az országos parancsnok vagy helyettese előzetes hozzájárulásával szerepelhet, illetve nyilatkozhat. A bv. szervezethez való tartozásra utalás nélkül tudományos, kulturális előadáshoz, ilyen irányú közszerepléshez nem kell engedély. A bv. kiadványaiban az államtitokra és szolgálati titokra vonatkozó szabályok betartásával engedély nélkül nyilatkozhat és publikálhat. A büntetés-végrehajtási adatok és információk felhasználásával készített tanulmányt és irodalmi alkotást csak az országos parancsnok előzetes engedélyével jelentethet meg. Szabadidejében részt vehet a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. hatálya alá tartozó, jogszerűen tartott rendezvényen, ahol egyenruhát nem viselhet. Ha a rendezvény feloszlatására kerül sor, a helyszínt azonnal köteles önként elhagyni. Nyilvános közéleti szerepléshez, ha a ht. állomány tagjaként történik, az országos parancsnoktól engedélyt kell kérni. A ht. állomány tagjának közéleti szereplése során tartózkodnia kell a politikai nyilatkozatoktól, és a társadalmi szervezeteket illetően politikailag semleges magatartást kell tanúsítania. 13. Öltözködési szabályok (26/2005. (XII.19.) IM rendelet) - Egyenruhát viselők köre Egyenruha viselésére jogosultak:

20

 a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tábornokok, főtisztek, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek,  a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói,  azok a ht. állományból nyugállományba helyezettek akik az egyenruha viselésétől nincsenek eltiltva, a nyugállományú tag egyenruháján nem viselheti a hivatásos állományt kifejező jelzést. - Öltözetek típusai:  ünnepi és kistársasági öltözet: a hivatásos állomány alkalmi ruházata állami és nemzeti ünnepeken, katonai és társadalmi rendezvényeken, díszőrségben és egyéb ünnepélyes alkalmakkor. Az öltözet jelentősebb családi események (házasságkötés, keresztelő) alkalmával is viselhető.  gyakorló öltözet: a ht. állomány ruházata biztonsági és munkáltatási feladatok ellátása során. A fogvatartottak előállításánál ez az öltözet nem viselhető.  szolgálati öltözet: a ht. állomány ruházata a napi szolgálati tevékenység során, amennyiben más öltözet nincs elrendelve, illetve szolgálaton kívül. Ezt az öltözetet viseli a hallgatói állomány is. - Az egyenruha viselésének általános szabályai Az egyenruha viselését az évszaknak, az időjárásnak és az igénybevételi formának megfelelően kell megválasztani. Egyenruhát csak az öltözködési szabályzatban előírt módon, a rendszeresített kivitelben szabad viselni. Alakzatban csak egységes öltözet viselhető. Az öltözeti változatok közül az állományilletékes parancsnok a szolgálati feladat jellegének legjobban megfelelő változat viselését rendelheti el. A tevékenység jellegének megfelelően, egységes öltözetet kell viselni. A hallgatói állomány az egyenruházatot az öltözködési előírások, illetve a tanintézet rendtartásának megfelelően köteles viselni. - Ruházati normák A ht. állomány tagjait öltözködés tekintetében egyenruhás, vagy vegyesruhás normatípusba kell besorolni. A norma besorolást az állományszervezési táblázat határozza meg.

21

- Tiltó rendelkezések Tilos :  az előírástól eltérő anyagú, formájú és színű egyenruházati termékeket, felszereléseket és rendfokozati jelzéseket viselni,  az engedélyezetten kívüli kitüntetéseket és jelvényeket viselni,  nyakláncot, karperecet, karláncot, bokaláncot, fülbevalót, a jegygyűrű kivételével gyűrűt, illetve testékszert viselni,  méretes ruházatot az előírástól eltérő formában elkészíttetni,  az öltözködési szabályokat önkényesen leegyszerűsíteni, az egyenruházaton a meghatározottakon kívül könnyíteni,  nőknek egyenruhához a testszínűtől eltérő, valamint mintás női harisnyát (harisnyanadrágot) hordani és a térdtől 10 cm-nél rövidebb, illetve hosszabb méretű szoknyát viselni,  külső zsebekben kilátszó vagy átnyomódó tárgyat elhelyezni,  a kezet zsebben tartani, utcán menet közben ételt, italt fogyasztani, egyenruhához nem illő kulturálatlan csomagot vinni, tiszteletadás közben dohányozni,  az intézeten kívül, közterületen és tömegközlekedési eszközön az engedélyezetteken kívül a sapkát levenni és bármilyen öltözeti könnyítést alkalmazni,  más kereső foglalkozás közben egyenruhát viselni  rendfokozati jelzés nélkül egyenruhát viselni Az egyenruházott állomány öltözködéséért a közvetlen szolgálati elöljárók felelősek. Kötelesek gondoskodni arról, hogy az állomány ruházata megfeleljen az előírásoknak és szolgálati követelményeknek. Az egyenruházati változatok az évszaknak megfelelően lehetnek: - nyári: (május 01-től szeptember 30-ig), - téli: (november 01-től február 28/29-ig) - átmeneti öltözetek: (március 1-től április 30-ig, (október 1-től október 31-ig). - Öltözeti könnyítések Könnyítést egyenruha viselésénél a szolgálati elöljáró engedélyezhet. Szolgálaton kívül az alkalmazott könnyítés a büntetés-végrehajtási szervezet tekintélyét nem sértheti. A fogvatartottak szállítása esetén a gépjárműben alkalmazható öltözeti könnyítéseket a szállítás parancsnoka engedélyezheti. - Egyenruhát nem viselhet:

- akinek a szolgálati viszonya szünetel, - aki magáncélból külföldön tartózkodik, - aki a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.

22

- Polgári öltözet viselésének rendje Szolgálatban az egyenruhás állomány tagja polgári ruhát – kivételesen (orvosi javaslatra vagy szolgálati érdekből) - csak az állományilletékes parancsnok engedélyével hordhat. Az egyenruha viselésére kötelezett nők terhességük ideje alatt - a harmadik hónaptól - polgári ruházatot viselhetnek. Szolgálatban a polgári öltözet legyen gondozott, alkalomhoz illő. A szervezet tekintélyét sértő, ízléstelen kopott, gyűrött ruhadarabok viselése tilos. Polgári öltözet viselésekor a férfiaknak zakó és nyakkendő nélkül elöljáróknál jelentkezni tilos. Egyenruházati termékeket polgári ruházattal együttesen viselni nem szabad. III. A büntetés-végrehajtási szervezet jogállása (1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről)  a bv. szervezet a külön törvényben meghatározott szabadságelvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást, továbbá a törvény által megállapított körben az idegenrendészeti őrizetet végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv,  a bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és közbiztonság erősítéséhez,  a bv. szervezet részére feladatot törvény határozhat meg,  a bv. szervezet működését a Kormány az igazságügyi és rendészeti miniszter útján irányítja.  a bv. szervezet központi vezető szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, élén a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával,  a büntetések és az intézkedések végrehajtása felett az ügyészség – külön törvényben meghatározottak szerint – törvényességi felügyeletet gyakorol,  a bv. szervezet költségvetése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozik,  az országos parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek (bv. szervek) jogi személyek.

23

IV. A büntetés-végrehajtási szervezet irányítása, vezetése, felépítése 1. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága feladatai A jogszabályok, az igazságügy-miniszter döntései és az országos parancsnok intézkedései alapján:  felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak végrehajtását (biztonsági, nevelési, foglalkoztatási, eü-i, szállítási, nyilvántartási)  előkészíti az országos parancsnok intézkedéseit, parancsait, előterjesztéseit,  a költségvetési keretek között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket,  a gazdálkodó szervek működésével kapcsolatban ellátja az igazságügyminiszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat,  végzi a honvédelemmel, polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, valamint a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat,  együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, személyekkel, nemzetközi szervezetekkel. a.) A büntetés-végrehajtási intézetek A jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai továbbá a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján látják el a büntetések és intézkedések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, a fogvatartottak kóros elmeállapotúak gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a büntetés és az intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatra, a fogvatartottak életkorára, nemére és a végrehajtás egyéb sajátos körülményeire tekintettel alapítható. - Országos és regionális büntetés-végrehajtási intézetek: - Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, - Budapesti Fegyház és Börtön, - Balassagyarmati Fegyház és Börtön, - Baracskai Büntetés-végrehajtási Intézet, - Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete (Tököl), - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Kecskemét), - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Szirmabesenyő), - Kalocsai Fegyház és Börtön, - Közép-Dunántúli Regionális Bv. Intézet - Márianosztrai Fegyház és Börtön, - Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,

24

- Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, - Szombathelyi Országos Bv. Intézet - Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön, - Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, - Szegedi Fegyház és Börtön, - Váci Fegyház és Börtön. - Megyei büntetés-végrehajtási intézetek: - Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, - Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet - Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet. - Speciális feladatot ellátó intézetek: - Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete (Tököl), - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Szirmabesenyő,) - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Kecskemét, anya-gyermek részleg), - Egészségügyi intézetek: - Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, - Büntetés-végrehajtás Központi Kórház. b.) A büntetés-végrehajtási intézmények A bv. szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására bv-i intézmény alapítható. - Szociális - egészségügyi intézmény: - Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központja (Igal) - Oktató intézmények: - Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja, - Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Konferencia Központ

25

(Pilisszentkereszt) - Rendőrtiszti Főiskola Büntetés-végrehajtási Tanszék. c.) A gazdálkodó szervezetek, ezek jellemzői. A szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott gazdálkodó szervezetek kizárólagos állami tulajdonban vannak. - Ipari jellegű gazdasági társasságok: - Duna-Mix Ipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (Vác) - Ábránd-Ágynemű Fehérneműgyártó és Forgalmazó Kft. (Sátoraljaújhely) - Kalocsai Konfekcióipari Termelő és Kereskedelmi Kft. - Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. - Ipoly Cipőgyár Termelő és Szolgáltató Kft. (Balassagyarmat) - BUFA Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. - Sopronkőhidai Szövő és Ruhaipari Kft. - Duna Papír Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Tököl) - Nostra Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Márianosztra) - Mezőgazdasági jellegű gazdasági társaságok: - Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. - Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. - Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft.

26

Kormány Igazságügyi és rendészeti miniszter

államtitkár

Államtitkári titkárság Büntetésvégrehajtási Osztály Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága

büntetésvégrehajtási intézetek - országos végrehajtó intézetek - megyei intézetek - speciális feladatokat ellátó - egészségügyi

büntetésvégrehajtási intézmények - szociálisegészségügyi - oktató

büntetésvégrehajtási gazdálkodó szervezetek (KFT-k) - ipari jellegű - mezőgazdasági jellegű

27

V. A büntetés-végrehajtási intézetek szolgálati tagozódása, a szakterületek alapvető feladatai 1. Biztonsági Osztály Részt vesz a fogvatartottak differenciált őrzésében. A biztonsági rendszer alapján megszervezi az objektum, az ahhoz tartozó építmények és terület őrzését, védelmét valamint a fogvatartottak őrzését, felügyeletét és ellenőrzését. Végrehajtja a szállításokat, előállításokat. A napi biztonsági ellenőrzéseken túlmenően jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági szemlét, biztonsági vizsgálatot és átfogó biztonsági ellenőrzést végez. Kezeli és vezeti a meghatározott szolgálati okmányokat. Elkészíti a védelmi tervet, riadó terveket, oktatja, gyakoroltatja a rendkívüli események megelőzésének, megszakításának, felszámolásának módozatait. Az intézetek jelentős részénél a körletfőfelügyelők, körletfelügyelők szervezetileg a Biztonsági Osztályhoz tartoznak. 2. Fogvatartási Ügyek Osztálya Tervezi, szervezi, irányítja és végrehajtja a fogvatartottak rehabilitációs, nevelési, kezelési tevékenységét. Felügyeli a nevelési munkát, biztosítja a fogvatartottak belső felügyeletét, az elhelyezésre szolgáló körletek, egyéb helyiségek felügyeletét és ellenőrzését. Gondoskodik a fogvatartottak napiés házirendjének végrehajtásáról. Az intézetek többségében ezen osztály kötelékébe tartoznak a nyilvántartási munkát végzők (pl: nyilvántartási csoport), ahol nem működik külön osztály szerveződésben. 3. Gazdasági Osztály Pénzügyi, számviteli és bérgazdálkodás Pénzügyi terveket készít az intézet következő évi gazdálkodására, szervezi, koordinálja, irányítja az intézet költségvetésében jóváhagyott előirányzatok felhasználását. Elkészíti az intézet féléves, éves költségvetési beszámolóját, az elemi költségvetést, negyedéves mérlegjelentést. Működteti a házi pénztárakat. Nyilvántartja és kezeli a fogvatartottak letéti pénzét és értékletétjét, elvégzi a befogadással, szabadítással járó pénzügyi feladatokat. Végrehajtja a letiltásokat, a vásárlásokat és a fogvatartottak egyéni pénzforgalmát. Ellátás Folyamatosan biztosítja az intézet ellátási tevékenységének tárgyi feltételeit, irányítja a különböző beszerzéseket. Előkészíti a jogköréhez tartozó fő területekre - élelmezés, karbantartás-javítás, gépjármű üzemeltetés, készletbeszerzés, tárgyi eszközvásárlás, fogvatartotti munkáltatás – vonatkozó szerződéseket. Anyag-gazdálkodási tevékenysége

28

körében szervezi, biztosítja, ellenőrzi és nyilvántartja az intézet rendelkezésére álló anyagok és eszközök felhasználását. Üzemeltetés Folyamatosan biztosítja az intézet üzemeltetési tevékenységének tárgyi feltételeit, irányítja a területét érintő különböző beszerzéseket. Fenntartja, üzemelteti az intézethez tartozó építmények, épületek ezek berendezési és felszerelési tárgyait, az őrzéshez és az intézet védelméhez szükséges létesítményeket. Biztosítja a gépjárművet a személyzet, a fogvatartottak valamint az anyagok szállításához. 4. Egészségügyi Osztály Végzi a személyzet és a fogvatartottak gyógyító-megelőző, a közegészségügyi- és járványügyi valamint a foglalkoztatás egészségügyi alapellátását. Vezeti az egészségügyi nyilvántartásokat. Ellenőrzi az előírt gyógykezelés betartását. Közreműködik a személyzet és a fogvatartottak egészségnevelésében és a helyes életmód kialakításában. 5. Személyügyi és Szervezési (Szociális) Osztály Folyamatosan figyelemmel kíséri az állománytábla fegyelem betartását, ellátja a létszám gazdálkodási feladatokat. Elkészíti a személyzetre vonatkozó állományparancsokat. Kezeli és nyilvántartja a személyi állomány személyzeti iratait, gondoskodik azok naprakész vezetéséről. Folyamatosan figyelemmel kíséri a személyi állomány hangulatát. Elvégzi a segélyezéssel, üdültetéssel, lakásügyi kérdésekkel kapcsolatos ügyintézést. Megszervezi a személyi állományt érintő helyi továbbképzéséket, oktatásokat. Végzi a kinevezésekkel, a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos adminisztráció teendőket, előléptetésekkel, jutalmazásokkal, kitüntetésekkel és nyugdíjazással kapcsolatos feladatokat. 6. Informatikai Osztály Az informatikával kapcsolatos ügyek naprakész ismeretében ellátja az intézet vezetését és a működéssel kapcsolatos információkkal. Gondoskodik az intézeti számítógépek üzembiztonságának fenntartásáról. Ellátja a számítástechnikai felszerelésekkel és anyagokkal kapcsolatos gazdálkodási feladatokat. Gondoskodik Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) betarttatásáról. 7. Eltérő megoldások Titkárság Figyelemmel kíséri az intézet működési rendjére vonatkozó jogszabályok, OP. intézkedések érvényesülését. Gondoskodik az intézet értekezleti

29

rendszerének működtetéséről, fórumok előkészítéséről. Az intézet társadalmi kapcsolatainak fenntartása, bővítése. Szervezi és koordinálja az intézet iratkezelési és ügyintézési tevékenységét. Szervezi és koordinálja az intézetben megrendezésre kerülő belső rendezvényeket, összejöveteleket. Programszervezési és Foglalkoztatási Osztály Szervezi a fogvatartottak nevelési, képzési, szabadidős és kezelési tevékenységét. Szervezi és vezeti az iskolai oktatást, szakmai tanfolyamokat, a szakmunkás képzést, az ismeretterjesztő foglalkozásokat. E tevékenységének keretén belül tartja a kapcsolatot a kulturális, a karitatív és a börtönügyet segítő más szervezetekkel. Szervezi a fogvatartottak szabadidejének hasznos eltöltését, önképző köröket, szakköri tevékenységet, sport és kulturális rendezvényeket, egyház és karitatív programokat. A fogvatartottak jártassága, képzettsége, végzettsége és képességei figyelembevételével, a munkáltatás érdekeinek szem előtt tartásával és a befogadási és foglalkoztatási bizottság (BFB) útján gondoskodik a társadalmilag hasznos munka végzéséről. Bűnügyi nyilvántartó Osztály Lefolytatja a befogadási eljárást, foganatba veszi az ítéletben meghatározott büntetési időt, meghatározza a szabadságvesztés kezdő és befejező napját, figyelembe veszi a feltételes szabadságra bocsátás esedékességét, a különböző beszámításokat. Részt vesz a fogvatartottak időben történő szabadítási eljárásában, illetve a fogvatartottak ideiglenes intézet elhagyásának előkészítésében annak gyakorlati végrehajtásában. Végzi a fogvatartások végrehajtásával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, ennek keretén belül tartja a kapcsolatot az illetékes bv. intézetekkel, bíróságokkal, ügyészségekkel és nyomozóhatóságokkal. Intézkedik a fogvatartottak nyomozóhatóságokhoz, bíróságokhoz történő előállítására, más intézetbe történő szállítására. Előkészíti a fogvatartottak szabadítását, eleget tesz az ezzel kapcsolatos jelentési és értesítési kötelezettségének. 8. Egyedi megbízottak: Tűz- és munkavédelmi Ellenőrzi és irányítja az intézet tűzvédelmi munkáját, a tűzvédelem szervezeti és működési, anyagi és műszaki fejlesztését. Megszervezi a tűzvédelmi továbbképzést, vizsgálja a tűzvédelmi előírások érvényesülését. Ellátja a munka-és balesetvédelmi feladatokat, gondoskodik a munkavédelmi előírások érvényesüléséről. Figyelemmel kíséri az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

30

Energetikai és környezetvédelmi Koordinálja az intézetet érintő környezetvédelmi ügyeket, felügyeli és ellenőrzi az intézeti energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az energiagazdálkodás megvalósulását. Az egyedi megbízottak más kapcsolásban is teljesíthetik a feladatokat, illetve külön személy is elláthatja mindegyiket. Jogtanácsos Ellátja az intézet jogi képviseletét a bíróság és más hatóság előtt. Véleményezi és ellenjegyzi a szerződéseket. A személyi állomány részére jogi tanácsadást tart. Kapcsolatot tart a bíróságok, ügyészségek és más hatóságok képviselőivel. Fegyelmi referens Hatályos jogszabályok alapján vizsgálja, és döntésre előkészíti az intézetparancsnok hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyeket. Folyamatos kimutatást vezet az intézet fegyelmi helyzetének alakulásáról, éves statisztikát, elemzést készít. Lelkész Fő feladata mindennemű vallási tevékenység végzése. A börtönlelkészi szolgálat a bv-i intézet tevékenységének a részét képezi. Belső ellenőr A szervezet belső ellenőre rendszer- és teljesítmény típusú, szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzéseket végez. Végrehajtja a intézet parancsnoka által meghatározott soron kívüli ellenőrzéseket és konkrét ellenőrzési feladatokat. 9. Kapcsolt munkakörök „M” megbízott Felelős az intézet egészére vonatkozó mozgósítási tervek elkészítéséért. Nyomozótiszt Elvégzi az IM rendeletben meghatározott feladatait. Az egyedi megbízottak többsége egyúttal „kapcsolt munkaköri feladat” is.

31

VI. A büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya (1995. CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről) 1. A személyi állomány jellemzői A bv. szervezet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban, továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban álló személyekből állhat. A gazdálkodó szervezeteknél alkalmazott hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állhatnak. 2. Személyi állomány intézeteknél, intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél A bv. szervezet állománya olyan személyekből áll, akik rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges – más jogszabályokban meghatározott – személyi, egészségi, fizikai feltételekkel, megfelelő iskolai végzettséggel (szakképzettséggel) és azokkal a pszichikai adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy feladatukat a fogvatartott emberek között emberséges módon lássák el. 3. A hivatásos szolgálati viszony jellege (1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. 4. Hivatásos szolgálati viszony létesítése A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. 5. A szolgálati viszony alanyai A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja. 6. A szolgálati viszony létesítésének feltételei  önkéntes jelentkezés alapján,  18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idősebb,  cselekvőképes,  állandó belföldi lakóhellyel rendelkező,

32

 büntetlen előéletű,  meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű) az adott beosztástól függően,  magyar állampolgár,  egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas  elfogadja egyes alkotmányos jogainak tv. szerinti korlátozását  külön törvényben meghatározottak szerint megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek (ha ez feltétele a kinevezésnek a jelentkezőnek illetve a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell - írásban kell nyilatkoznia arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze)  hivatásos szolgálati viszony létesíthető azzal a szerződéses szolgálati jogviszonyban lévő személlyel, akinek szolgálati idejéből már legalább egy év eltelt és megfelel az előírt feltételeknek  tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az állampolgárok által beszerezhető adatokat és tényeket a jelentkezőnek igazolnia kell. A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt, illetve fogadalmat tesz. 7. A próbaidő A hivatásos állományba felvett személlyel – kivéve a katonai és rendvédelmi oktatási intézményt végzettek – a szolgálati viszony létesítésekor legfeljebb 12 hónapig terjedő próbaidő köthető ki. Kötelező a próbaidő kikötése, ha a jelentkező nem rendelkezik a szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel). A próbaidő alatt a ht. állomány tagja a jogszabályban meghatározott illetményre és - a lakás és lakhatási támogatás kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult. 8. A szolgálati viszony módosításának esetei  Magasabb vagy azonos beosztásba helyezés A ht. állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető és magasabb beosztásba kinevezhető, illetve azonos vagy annak megfelelő más beosztásba kinevezhető

33

 Alacsonyabb beosztásba helyezés - átszervezés, létszámcsökkentés esetén - saját kérelmére - beosztásban előírt képesítési követelménynek nem megfelelés - fegyelmi fenyítésként  Vezénylés - a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez, bármely helységbe - rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű oktatása képzése az oktatás időtartamára - külföldi szolgálatra a miniszter vezényelhet  Más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás - eredeti beosztás ellátása mellett (illetményalap 25-100%-ig terjedő díjazásra jogosult) a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár - eredeti beosztás alóli mentesítéssel (a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél) 9. Szolgálati viszony szünetelése Szünetel a szolgálati viszonya a ht. állomány olyan tagjának, akit országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, főpolgármesteri, polgármesteri, önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén mandátuma igazolásáig tart. A szünetelés időtartama alatt a ht. állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, illetmény nem folyósítható), kötelezettségek őt nem terhelik. 10. Más szervhez történő vezénylés A ht. állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe beleegyezése nélkül – kivéve külföldi szolgálatra meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető. Más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. 11. Magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás 12. Más fegyveres szervhez történő áthelyezés

34

A ht. állomány tagja beleegyezése esetén – az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett – rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető. A ht. állomány áthelyezett tagjának a szolgálati viszonya folyamatosnak tekintendő. 13. A szolgálati viszony megszűnésének esetei - Közös megegyezéssel (bármikor) A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti, a megegyezést írásba kell foglalni, rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredő, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is. - Lemondással (lemondási idő 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak). Aki lemondáskor szolgálati nyugdíjra jogosult azt nyugállományba kell helyezni. - Felmentéssel megszüntethető  létszámcsökkentés végrehajtása esetén, további szolgálatára nincs lehetőség  átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt  szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot  berendelés más szervhez való vezénylés megszűnése után részére végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható. - Felmentéssel meg kell szüntetni  minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve ha ez a beosztás feltétele – nemzetbiztonsági szempontból beosztásának ellátására hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,  hivatásos szolgálatra méltatlanná vált (akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a bíróság katonai fogdában rendelte azt végrehajtani, akit a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt és előzetesen nem mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, aki szolgálaton kívüli magatartásával a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti),  vezetői kinevezés visszavonását követően számára megfelelő beosztás nem biztosítható,  akinek alacsonyabb szolgálati beosztás biztosítható, de azt nem fogadja el, A felmentési idő hat hónap, azonban a ht. állomány tagjának írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.

35

A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált személy szolgálati viszonya felmentési idő nélkül szüntethető meg. Ha a ht. állomány tagja szolgálat felső korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentésével egyidejűleg nyugállományba kell helyezni. Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:  betegség és az eü-i szabadság, valamint egészségi okból megkezdett orvos bizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje,  beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, illetve a közeli hozzátartozó ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság,  a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, illetve a szülési szabadság és gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság,  a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetménynélküli szabadság, Ezen felmentési tilalmak nem vonatkoznak a ht. állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, illetőleg a szolgálatra méltatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére. - Azonnali hatállyal próbaidő alatt (mindkét fél részéről indoklás nélkül) - Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával - Büntető eljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával - Hivatásos állomány tagja halálával - A törvény erejénél fogva (ennek esetei ):  a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése, a szolgálati viszony meghosszabbításának lejárta,  képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása  országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré,  összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása miatt.

36

14. Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén A szolgálati viszony megszűnésekor a szolgálatteljesítés utolsó napján a ht. állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást. 15. Megtérítési kötelezettség A ht. állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a megkötött tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő előtt szűnt meg. 16. A végkielégítés A ht. állomány tagját felmentése esetén a felmentési időre járó átlagkereseten túl végkielégítés illeti meg. A végkielégítés összege, ha a ht. állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább  három év: egyhavi  öt év: két havi  nyolc év: három havi  tíz év: négy havi  tizenhárom év: öt havi  tizenhat év: hat havi  húsz év: nyolc havi távolléti díjnak megfelelő összeg. Végkielégítésre nem jogosult a ht. állomány tagja ha a szolgálati viszony megszűnésekor nyugellátásra jogosult, alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve azt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre és nyugdíjjogosultságot nem szerzett, aki hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.Ha ht. állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít. Ezt köteles írásban jelenteni. A felmentési időből hátralévő időre átlagkeresetre sem jogosult. 17. A hivatásos állományba visszavétel Kérelemre, legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, visszavétel esetén a ht. állomány tagja legfeljebb olyan rendfokozatba léptethető elő, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történő előléptetéssel elérhetett volna. 18. A hivatásos állomány jogállása A bv. szervezet hivatásos állományú tagját megilletik mindazok a jogot, melyeket az az alkotmány az állampolgárok részére biztosít a szolgálat jellegéből fakadó korlátozásokkal. Ezen túlmenően megilletik a büntetésvégrehajtással összefüggő speciális jogok is.

37

19. A hivatásos állományú személy speciális jogai - Fokozott büntetőjogi védelemhez való jog A bv. szervezet hivatásos szolgálati viszonyban lévő tagjai tevékenységük jellegére tekintet nélkül hivatalos személynek minősülnek. A közalkalmazotti jogviszonyban állók közül pedig azok, akiknek a tevékenysége a fogvatartottakkal való foglalkozáshoz közvetlenül kapcsolódik. A bv. szervezet tagjait a szolgálati tevékenységük során illetve azzal kapcsolatban megilleti, a szolgálati időn túl, valamint a szolgálati viszony megszűnése után is megilleti. E jog érvényesülésének feltétele, hogy a szolgálati tevékenység jogszerű legyen. - Lőfegyverviselési jog, a szolgálati lőfegyver viselésének rendje Szolgálati lőfegyverrel a ht. állomány azon tagja látható el, aki a fegyverhasználatra, valamint a fegyver tárolására és kezelésére vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres vizsgát tett és szolgálati beosztása indokolja a lőfegyverrel történő ellátását. A szolgálati lőfegyver viselésére vonatkozó jogosultságot a ht. állomány tagjának szolgálati igazolványában fel kell tüntetni.  ht. állomány tagja szolgálati lőfegyverét csak a bv. szervek épületében, az ott kialakított fegyvertároló helyen tárolhatja,  polgári ruhában teljesített szolgálat esetén rejtve köteles viselni,  szolgálati lőfegyvert és lőszert kizárólag szolgálati célokra lehet használni,  a személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyvert vagy fegyverzeti anyagot másnak átadni, mással cserélni nem szabad,  a szolgálati lőfegyver, lőszer vagy bármilyen fegyverzeti anyag elvesztését, illetve eltűnését azonnal jelenteni kell az elöljárónak,  a szolgálati feladat ellátásához kiadott lőfegyvert a vonatkozó szabályok maradéktalan betartása mellett a legnagyobb felelősségérzettel köteles kezelni, azt az előírt módon karbantartani és tárolni,  a bv. szerv területére idegen lőfegyvert bevinni tilos, azt az erre kijelölt tároló helyiségben le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos tárolásáról gondolkodni kell,  nem minősül idegen lőfegyvernek a védett személyek biztosítását ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más fegyveres hivatásos állományú tagja által viselt fegyver. Az „idegen lőfegyver” tárolásának két módját alkalmazzák az intézetek jellegüktől, körülményeiktől függően. A személybejárati biztonsági felügyelőnek átadják és ő lemezszekrénybe elzárja, vagy a tulajdonos

38

saját maga zárja el a a bv. szerv rendjére, biztonságára veszélyes eszközök tárolására kialakított szekrénybe. - Egyenruha viselési jog A ht. állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban (26/2005. (XII. 19.) IM rendelet) előírtaknak megfelelően a bv. szervnél rendszeresített egyenruhát visel. - Illetményhez való jog A ht. állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetmény beosztási illetményből, rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból valamint különböző illetmény pótlékból áll. A beosztási illetmény és rendfokozati illetmény együttes összege az alapilletmény. Beosztási illetmény szempontjából a ht. állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjait az I., tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni. A besorolási osztályok beosztási kategóriákból és ezen belül fizetési fokozatokból állnak. I. Beosztási kategória Pályakezdő I.

II.

III.

IV.

V. VI.

Besorolási Osztály

Fizetési fokozat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Beosztásban eltöltött idő 0-1 2-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 100-3 4-6 70-3 40-3 4-

Szorzószám 3,10 3,20 3,30 3,40 3,50 3,60 3,85 4,00 4,25 4,45 4,70 4,90 5,10 5,30 5,40 5,60 5,70 5,80 5,90 6,00

39

II. Beosztási kategória Pályakezdő I.

II.

III.

IV.

Besorolási Osztály

Fizetési fokozat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Beosztásban eltöltött idő 0-1 2-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 100-3 4-6 7-9 10-

Szorzószám 1,60 1,90 2,00 2,10 2,20 2,30 2,40 2,50 2,60 3,00 3,20 3,40 3,60 4,10 4,20 4,30 4,40

A rendfokozati illetmények összegét a mindenkori köztisztviselői illetményalap és az egyes rendfokozatokhoz tartozó szorzószámok szorzata adja meg: Rendfokozat Szorzószám Őrmester 0,38 Törzsőrmester 0,40 Főtörzsőrmester 0,41 Zászlós 0,42 Törzszászlós 0,43 Főtörzszászlós 0,44 Hadnagy 0,56 Főhadnagy 0,59 Százados 0,63 Őrnagy 0,69 Alezredes 0,75 Ezredes 0,84 Dandártábornok 0,95 Vezérőrnagy 1,06

40

Altábornagy Vezérezredes

1,28 1,50

A ht. állomány tagja a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult:  10 év betöltése után az illetmény alap 12,5%-a  15 év betöltése után az illetmény alap 15%-a  20 év betöltése után az illetmény alap 18%-a  25 év betöltése után az illetmény alap 20%-a  30 év betöltése után az illetmény alap 22,5%-a  35 év betöltése után az illetmény alap 25%-a A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli - ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idő vehető figyelembe. Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a ht. állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata. A pótlék mértéke nyelvvizsgánként:  felsőfokú „C” típusú 50% „A” és „B” esetén 25 - 25%  középfokú ”C” típusú 30% „A” és „B” esetén 15 - 15%  alapfokú bármely típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10%-a. Angol francia, német nyelvek tekintetében a nyelvtudási pótlék alanyi jogon jár:  felsőfokú „C” 100%  középfokú ”C” 60%  alapfokú „C” 15% További pótlékok (pl:  őrzési pótlék havonta 45%  gépjármű-vezetői pótlék havonta 13%  kutyavezetői pótlék havonta 15-20%  éjszakai pótlék teljesített óránként 0,5%  délutáni pótlék teljesített óránként 0,25% - Szabadsághoz való jog A ht. állomány tagja alap-, pót-, eü-i, szülési és illetménynélküli szabadságra, valamint gyermek születése esetén járó munkaidő kedvezményre jogosult.

41

a.) Alap szabadság évi 25 munkanap b.) Pótszabadság évente a ht állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagja esetén: 0-2 év szolgálati viszonyban töltött idő után 3-5 év szolgálati viszonyban töltött idő után 6-10 év szolgálati viszonyban töltött idő után 11-15 év szolgálati viszonyban töltött idő után 16-20 év szolgálati viszonyban töltött idő után 21-25 év szolgálati viszonyban töltött idő után 25-30 év szolgálati viszonyban töltött idő után 30 évnél hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő

3 munkanap 4 munkanap 5 munkanap 6 munkanap 7 munkanap 8 munkanap 9 munkanap 10 munkanap

Ha a hivatásos állomány tagja középfokú vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségű, a pótszabadság mértéke 1-1 nappal kevesebb. A szülők döntése alapján azt a hivatásos állományú szülőt, aki a 16 évesnél fiatalabb gyermeket neveli, vagy 16 évesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő hivatásos állományú szülőt egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, három vagy több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. c.) Egészségügyi szabadság A ht. állomány tagjának eü-i szabadság jár ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetve ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel. d.) Szülési szabadság A ht. állomány terhes illetve szülő nő tagját a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. e.) Illetmény nélküli szabadság A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:  a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a 3. életévének betöltéséig  a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára,

42

 tartós ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy azt ápolást, gondozást személyesen végzi,  a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam több részletben is igénybe vehető,  a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára. A hivatásos állomány tagjának kérelmére méltányolható egyéni indokok alapján (pl: pályázat elnyerése esetén, idegen nyelvi képzés időtartamára f.) Gyermek születése esetén járó munkaidő kedvezmény A gyermek születése esetén öt munkanap munkaidő kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. g.) A szabadság közös szabályai  A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok jogosult,  Az alap- és pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot pedig a ht. állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni, úgy hogy az a fegyveres szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A fegyveres szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját 30 nappal előbb köteles közölni a ht. állomány tagjával,  A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig. - Egészségbiztosítási ellátáshoz való jog A ht. állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az őket terhelő fokozott igénybevételével követelményeinek megfelelően biztosítani kell. Egészségük megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapota javításához egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítási szabályok alapján jogosultak. A ht. állomány tagja baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult. - Nyugellátáshoz és rokkantsági nyugdíjhoz való jog A ht. állomány tagját szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg, és magánnyugdíjra szerezhet jogosultságot. a.) Szolgálati nyugdíj  A ht. állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő után,

43

 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő előtt is, ha a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésekor tényleges szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idővel,  a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felső korhatár elérésekor szűnt meg, A felső korhatár elérése előtt is teljes összegében kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat , ha a ht. állomány tagja:  25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és szolgálati viszonya felmentéssel (kivéve hivatásos szolgálatra méltatlanná válás miatt) illetve egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szűnt meg,  25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik és szolgálati viszonya megszűnésekor az 50. életévét már betöltötte vagy munkaképességének csökkenése az 50%-ot elérte, de nem rokkant. Ha a ht. állomány tagja 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, 50. életévét még nem töltötte be, szolgálati viszonyát közös megegyezéssel megszüntetik, részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 50. életév betöltéséig, illetve munkaképessége csökkenése 50%-os mértékének eléréséig. A szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony megszűnését közvetlenül megelőző 365 nap alatt a szolgálati viszony keretében elért illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak átlaga alapján kell megállapítani. b.) Rokkantsági nyugdíj Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult a ht. állomány azon tagja, aki a szolgálat-képességét legalább 67%-ban elvesztette. A rokkantsági nyugdíj mértéke a nyugdíj megállapításáig szerzett a szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. c.) Baleseti rokkantsági nyugdíj A hivatásos állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége alapján - ha szolgálatiképesség csökkenése a 67%-ot eléri baleseti rokkantsági nyugdíjra, a 16%-ot elérő szolgálatképesség csökkenése esetén pedig baleseti járadékra jogosult. d.) Magánnyugdíj jogosultság - Kérelem és panasz jog, a bírósági út a.) Kérelem

44

A ht. állomány tagja szolgálati viszonyával összefüggő ügyben szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elő a szolgálati úton ahhoz az elöljáróhoz akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe tartozik. Az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles. b.) Szolgálati panasz A ht. állomány tagja szolgálati panasszal élhet, a munkáltatói intézkedés közlésétől számított 15 napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a beosztást érintően szolgálati viszony fegyveres szerv egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. Az elöljáró parancsnok 30 napon belül bírálja el, a döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A panaszjog gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. A panasztevőt a panasz megalapozatlansága esetén hátrány nem érheti, kivéve ha azzal szándékos fegyelemsértés, illetve szabálysértés valósult meg. c.) Határozat elleni panasz, fellebbezés A ht. állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos ügyben a fegyveres szerven belüli eljárás során hozott elsőfokú határozat ellen a kézbesítéstől számítva 15 napon belül panaszt vagy fellebbezést nyújthat be. A panaszt vagy fellebbezést a szolgálati elöljáró 30 napon belül bírálja el, e határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. d.) Bírósági út A ht. állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz ha  a szolgálati panaszát illetve elsőfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították,  a sérelmezett döntést a miniszter hozta,  alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte. 20. A hivatásos állományú személyek alkotmányos jogainak korlátozása A ht. állomány tagjai alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel aránytalan hátrányt. Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozás az érintettre a legkisebb sérelemmel jár. - A szabad mozgás és tartózkodási hely szabad megválasztása A ht. állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv területi elhelyezkedésének, feladataiból eredő igényeknek megfelelően, a ht. állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni. A ht. állomány tagja szolgálati helyéről áthelyezhető,

45

más szolgálati helyre vezényelhető. Köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén elérhető illetve értesíthető. A ht. állomány tagja köteles a külföldre utazását elöljárójának bejelenteni. A ht. állomány tagja tartózkodási helyéről a szolgálatteljesítés helyére visszarendelhető, az ilyenkor felmerült költséget a ht. állomány tagja részére meg kell téríteni. - A véleménynyilvánítás szabadsága A ht. állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. Szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben politikai tevékenységet nem folytathat. A szolgálati rendet és fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, ilyen sajtóterméket nem állíthat elő, nem terjeszthet. - Gyülekezési jog Szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az  pártpolitikai célt szolgál  ha a szolgálati feladat, rend, fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,  a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas  a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul. - Egyesülési jog A ht. állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján meghatározott keretek között hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz. A ht. állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez mely tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes. - Az anyanyelv használata A ht. állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja. A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar. - Választójog A ht. állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását. A ht. állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy a választásokon, népszavazásokon, népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson. - A munka és foglalkozás szabad megválasztása

46

A ht. állomány tagja iskolai végzettségének megfelelő szolgálati beosztását az előmeneteli rend szerint, a betölthető szolgálati beosztások keretei között a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja meg. Beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja. Más kereső foglalkozást csak engedéllyel folytathat, ha az a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen. - A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága A ht. állomány tagja a művelődéshez, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja. VII. A hivatásos állomány (21/1997 (VII. 8.) IM rendelet a bv. szervezet Szolgálati Szabályzatáról) 1. Elöljárók és alárendeltek A ht. állomány minden tagja a bv. szervezetben meghatározott függelmi viszonyok rendszerében köteles feladatát teljesíteni. - Az elöljáró fogalma A függelmi viszonyok rendszerében elöljáró az, akinek szolgálati (munkaköri) beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján joga és kötelezettsége – akár ideiglenes jelleggel is – más személy tevékenységének az irányítására. - Az elöljáró jogai Az elöljáró irányítja, vezeti, szervezi, ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek és alárendeltjei munkáját, megadja a feladatok ellátásához a szükséges információkat, figyelembe veszi és mérlegeli az alárendeltek javaslatait, biztosítja a munkavégzés feltételeit. Ennek érdekében:  megköveteli alárendeltjeitől a jogszabályok és a szolgálati tevékenységet szabályozó rendelkezések ismeretét, betartását,  hatáskörén belül önállóan intézkedik a munka szervezésére arányos feladatelosztással,  helyettest jelöl ki távolléte esetén. - Az elöljáró kötelessége  személyes helytállással példát mutat a szolgálat ellátásában, a fegyelmezett magatartásban, valamint az erkölcsi normák betartásában,  elfogultság mentesen jár el a munka szervezése során,  megköveteli alárendeltjeitől a pontos, szakszerű szolgálatteljesítést,  védi alárendeltjei jogait, jogos érdekeit, értékeli munkájukat,

47

 gondoskodik a bv-i feladatok ellátásához biztosított állami vagyon védelméről, rendeltetésszerű használatáról. - Az elöljárók csoportosítása  szolgálati elöljáró: akinek az alárendelt szolgálati tevékenységében van alárendelve: - közvetlen szolgálati elöljáró (az alárendeltnél - egyel magasabb szolgálati beosztásban lévő (pl: - felügyelő - főfelügyelő) - ideiglenes szolgálati elöljáró (meghatározott - feladat végrehajtására, meghatározott ideig)  szakmai elöljáró: az az elöljáró aki csak a saját szakterületén rendelkezik intézkedési, parancsadási, utasítási jogkörrel ( pl: az intézetnél az adott osztályvezető a saját beosztottai vonatkozásában) másik osztály szervezetébe tartozó beosztottal szemben már nem.  polgári felettes: jogszabályban illetve szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben a ht. állomány tagjának polgári felettese is lehet, akivel szemben a ht. állomány tagja beosztott. Polgári felettessel szemben beosztottai részéről kötelező érvényű mindaz a szolgálati érintkezési előírás ami az elöljárót megilleti. A számára meghatározott feladatkörben tett intézkedéseit beosztottai kötelesek végrehajtani. Hatásköre csak beosztottaira terjed ki, a ht. állomány tagjaival nem áll rangidős illetve feljebbvalói viszonyban. A polgári felettest beosztásának megnevezésével illetve az „úr”,„úrnő” szóval kell megszólítani. - Az alárendelt fogalma Akire az elöljáró hatásköre kiterjed az az alárendelt. - Az alárendelt jogai Kérelem és panasz előterjesztésére, meghatározott esetekben parancs iránti engedetlenségre, a szolgálati körülményekkel nem ellentétes jogainak gyakorlására. - Az alárendelt kötelességei Köteles a jogszabályoknak, a szolgálati tevékenységet befolyásoló egyéb rendelkezéseknek, parancsoknak megfelelően szakszerűen teljesíteni szolgálatát, betartani a szolgálati fegyelmet. - Az alárendelt jelentési kötelezettsége Szóban kell jelenteni közvetlen szolgálati elöljárója részére:  a szolgálati feladat, parancs végrehajtását, illetve ezek teljesítését akadályozó körülményeket,

48

 ha más elöljárótól parancsot kapott, vagy az ellenőrizte a tevékenységét,  az elöljáró által külön meghatározott eseményeket, tényeket, intézkedéseket,  szabadságról, betegszabadságról való bevonulását,  megbetegedését Írásban  a jogszabály alapján nyilvántartható adataiban beállott változásokat,  ha bűncselekmény vagy szabálysértés miatt vele szemben intézkedés történt,  a megkezdett tanulmányok befejezését vagy azok bármely okból történő megszakítását,  ha a jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő (pl: választáson jelöltként való indulás, összeférhetetlenség),  az elöljáró által külön meghatározott eseményeket, tényeket 2. Feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak (21/1997.VII.8.) IM rendelet) - A jogviszony alapja A ht. állomány egymással elöljáró-alárendelt viszonyban nem álló tagjai közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatú feljebbvalója. - Feljebbvalók jogai, kötelességei A feljebbvaló minden esetben megköveteli az alacsonyabb rendfokozatúaktól a fegyelem, a rend, az öltözködési szabályok, valamint a magatartásra és a tiszteletadásra vonatkozó előírások megtartását. - Az alacsonyabb rendfokozatú kötelessége A feljebbvalónak a fentiekre vonatkozó utasítását maradéktalanul teljesíteni. 3. A rangidős, fogalma, megállapításának szempontjai A ht. állomány több együtt tartózkodó tagja közül a legmagasabb beosztású a rangidős. Azonos beosztás esetén a magasabb rendfokozatú, ha pedig a rendfokozatok is egyeznek, akkor az aki régebben viseli az adott rendfokozatot. Ha a rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb a rangidős.(szolgálati beosztás – rendfokozat - rendfokozatban eltöltött idő életkor). A rangidős ideiglenes szolgálati elöljáró. 4. Rendfokozatok, rendfokozati csoportok, rendfokozati várakozási idők

49

Rendfokozati Rendfokozat /rövidítés/ csoportok: Tiszthelyettesek: őrmester /bv. őrm./ törzsőrmester /bv.törm./ főtörzsőrmester /bv.ftörm./ Zászlósok: zászlós /bv. zls./ törzszászlós /bv.tzls./ főtörzszászlós /bv.ftzls./ Tisztek: hadnagy /bv.hdgy./ főhadnagy /bv.fhdgy./ százados /bv.szds./ Főtisztek: őrnagy /bv.őrgy./ alezredes /bv.alez./ ezredes /bv.ezds./ Tábornokok: dandártábornok /bv.ddtbk./ vezérőrnagy /bv.vőrgy./ altábornagy /bv.altbgy./ vezérezredes /bv.vezds./

Várakozási idő: 3 év 4 év 6 év 7 év 3 év 4 év 5 év 6 év -

A főtörzsőrmester, főtörzszászlós, alezredes, ezredes és tábornok rendfokozatokban nincs várakozási idő. 5. A parancs - A parancs fogalma A parancs meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás. A feladatok meghatározásának alapvető módja, eszköze, amely biztosítja a büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését, a jogszabályok, utasítások érvényesítését. - A parancs jellemzői A parancs meghatározott személy vagy személyek körére adható ki, a parancs adója a kiadott parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával visszaélni nem szabad. A parancsokat a szolgálati út betartásával kell kiadni. - A parancs adható szóban (személyesen, távbeszélőn,), írásban (számítógépen, faxon), jelzésekkel (csengővel, jelzőrakétával, zászlóval) - A parancs vételének és végrehajtásának szabályai Az alárendelt a parancs tudomásulvételét és megértését „értettem” szóval jelenti. Indokolt esetben az elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy az alárendelt pontosan megértette a parancsot. Távbeszélőn adott parancsnál a parancsot adó jogosultságáról kétség esetén visszahívással kell

50

meggyőződni. A parancsot ellentmondás és feltétel nélkül, szakszerűen, kellő időben, pontosan kell végrehajtani. A parancs teljesítését a parancsot adó elöljárónak jelenteni kell. Ha a parancs végrehajtását akadályozó körülmény merül fel jelenteni kell, ha másik elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az előzőleg kapott parancsot köteles jelenteni. Ha az elöljáró ennek ellenére parancsát fenntartja, azt teljesíteni kell. Az utóbbi parancs teljesítését követően az első parancs végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni. Az első parancs teljesítésének elmulasztásáért, késedelmes teljesítéséért az új parancsot adó elöljárót terheli a felelősség. Az aki az újabb parancsot adta, értesítse erről az előző parancsot adó elöljárót. A parancs végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell. 6. A szolgálati út - fogalma A szolgálati út a szolgálati tevékenységben az elöljárók és alárendeltek közötti lépcsőzetes kapcsolat. Szolgálati úton fokozatosan jut el az ügy ahhoz a személyhez, akinek döntési, parancsadási, illetve intézkedési joga vagy kötelessége van. - mellőzésének esetei Az elöljáró a szolgálati út betartását mellőzheti, ha emiatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. Az alárendelt közvetlen elöljárójának köteles jelenteni a szolgálati út mellőzésével kapott parancsot. Az alárendelt magasabb elöljáró parancsára a szolgálati út betartását mellőzheti, illetve mellőznie kell, ha jogszabály így rendelkezik. E tényt azonban köteles közvetlen elöljárójának jelenteni. VIII. Juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások (1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról) 1. Külön juttatás A ht. állomány tagja egyhavi távolléti díjra (tizenharmadik havi illetmény) jogosult, ha a tárgyévben 12 hónap szolgálati viszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább 3 havi szolgálati viszonnyal rendelkezik. A szolgálati viszony szünetelésének időtartama nem vehető figyelembe. Kifizetése iránt a tárgyévet követő január 16-án kell intézkedni. Ha a ht. állomány tagjának szolgálati viszonya év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. 2. Jubileumi jutalom, annak mértéke A ht. állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:

51

   

25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi 40 és ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi távolléti díjnak megfelelő összeg. A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes. 3. Napidíj A ht. állomány tagja kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát elérte illetve meghaladta, de a 8 órát nem érte el a napidíj fele jár. 4. Távolléti díj A ht. állomány tagja részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. 5. Költségtérítések A ht. állomány tagja részére meg kell téríteni:  egyik szolgálati helyről a másikra, szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos,  a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban váratlanul felmerült,  a szabadságról, munkaszüneti és pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő költséget. A ht. állomány tagjának a munkába járás helyközi utazási költségeit a vonatkozó jogszabály szerint kell megtéríteni. A helyi közlekedési bérlet biztosítható. 6. Kedvezmények és támogatások A ht. állomány tagja részére visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. - Kedvezményes üdülés vagy üdülési támogatás (családtagoknak is) Kedvezményes üdülésben részesíthető évente legfeljebb egy alkalommal:  a ht. állomány tagja, ha saját háztartásában három vagy annál több ellátásra szoruló gyermek van, illetve ha gyermekét egyedül neveli,  a nyugállományú tag,  a ht. állomány elhunyt tagjának és az elhunyt nyugállományú tagnak az özvegye, valamint árvaellátásban részesülő gyermeke.

52

A kedvezményes üdülésre vonatkozó igényeket a bv. országos parancsnoka bírálja el. A ht. állomány tagja részére üdülési hozzájárulás biztosítható, melynek mértékét az országos parancsnok évente állapítja meg. Annak biztosítható akinek a szolgálati viszonya a kifizetés időpontjában legalább 6 hónapja fennáll. Az üdülési hozzájárulás kifizetése a tárgyévben esedékes. A ht. állomány tagjának üdülése évente legfeljebb egy jogcímen, kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás formájában támogatható. - Családalapítási támogatás Olyan kamatmentes kölcsön, amely kérelemre, egy alkalommal és legfeljebb az illetményalap nyolcszoros összegében folyósítható. A támogatásban részesíthető a ht. állomány 35. életévét be nem töltött tagja, aki házastársi életközösségben vagy élettársi viszonyban él, és önálló – saját, házastársa, élettársa tulajdonát, bérleményét képező – lakással rendelkezik. A támogatás kizárólag a családi otthon kialakításával összefüggő berendezési és felszerelési tárgyak beszerzésére engedélyezhető, és jogszerű felhasználása ellenőrizhető. Folyósítását legfeljebb négyéves időtartamú törlesztésre az országos parancsnok engedélyezi. - Közcélú lakástelefon létesítéséhez támogatás Legfeljebb a belépési díj mértékéig pénzbeli támogatás, amely kamatmentes, hat hónap alatt visszafizetendő illetményelőleg (telefonelőleg). - Szociális támogatás A jóléti és szociális gondoskodás keretében ellátásra jogosult a ht. állomány tagja és nyugállományú tag, valamint elhalálozásuk esetén az özvegy és az árvaellátásban részesülő gyermek. A ht. állomány tagja a súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb szociális körülményeire figyelemmel segélyben részesíthető. Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre álló segélykeret terhére esetenként legfeljebb az illetményalap 150%-ának megfelelő összegű segély folyósítását engedélyezheti (országos parancsnok 300% erejéig). - Illetményelőleg A ht. állomány tagja részére illetményelőleg kifizetését az állományilletékes parancsnok engedélyezi. Az illetményelőleg felső határa a kérelmező havi rendszeres illetménye összegének legfeljebb kétszerese, de nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét. Az illetményelőleg havi részletekben legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezhető, a tárgyév december 15-éig vissza kell fizetni. - Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás - Kedvezményes étkezés, étkezési hozzájárulás

53

A ht. állomány tagját havi étkezési hozzájárulás illeti meg természetben vagy étkezési utalvány formájában, melyet a tárgyhóra előre 5.-éig kell kifizetni. Az étkezési utalványt időarányosan kell biztosítani a szolgálati viszony létesítésekor és megszüntetésekor. - Jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény A ht. állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél utazási kedvezmény illeti meg. 7. Lakhatási támogatás  a fegyveres szerv kezelése alatt álló állami tulajdonú lakás biztosítása a lakbér legmagasabb összegének megállapításával,  magántulajdonú lakás megszerzésének anyagi támogatása kamatmentes kölcsönnel és vissza nem térítendő juttatással,  albérleti díj hozzájárulás,  egyedülállóak és gyermektelen házaspárok részére szükség esetén saját szálló vagy garzonelhelyezés. 8. Természetbeni ellátás  a ht. állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a fegyveres szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal, élelmezéssel,  az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzése első alkalommal alap-felszerelési, ezt követően pedig évenként utánpótlási egyenruházati ellátmány jár,  a ht. állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelő összegű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amelynek kifizetési időpontját évente a miniszter állapítja meg, 9. Családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás 10. Érdemek elismerése A ht. állomány tagja az adott szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:  a fizetési fokozatban eltöltendő várokozási időnek 1 évvel történő csökkentése (legfeljebb két egymást követő alkalommal lehet),  egy fizetési fokozattal való előresorolás,  pénz- vagy tárgyjutalom,  hazai vagy külföldi jutalomüdülés (családtagok részvételével is adományozható)

54

 a miniszter által adományozott, névre szóló szál vagy lőfegyver, emléktárgy (dísztőr, díszkard: főtisztnek, tábornoknak, nemesfémből készült emléktárgy, aranygyűrű, aranyóra)  a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap: Tauffer Emil-díj (illetményalap négyszeres összegének megfelelő jutalommal)  a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett (arany: miniszter adományozza, ezüst és bronz fokozatát az országos parancsnok)  Deák Ferenc díj  Miniszteri Elismerő Oklevél  Miniszteri Köszöntő Levél  Emberi Jogokért Emlékplakett  Soron kívüli előléptetés  Szolgálati Jel (10,20,30 szolgálati év után)  kitüntetés  tanácsosi, főtanácsosi cím (miniszter adományozza, főtanácsosi cím esetén 10 éve, tanácsosi cím esetén legalább 5 éve szolgálati viszonyban áll, rendelkezik a beosztáshoz szükséges képesítési követelménnyel, tanácsosi cím esetén az illetményalap 25%, főtanácsosi cím esetén az illetményalap 50%-ának megfelelő címpótlékot kell folyósítani, X. Fegyelmi felelősség (1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról) 1. A fegyelemsértés fogalma, a fenyítés célja fogalma: fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a ht. állomány tagját, ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a ht. állomány tagjának azt a szabálysértését, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el. célja: a fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása. A fegyelmi eljárás elrendelése illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy a cél figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell foglalni. 2. A fegyelmi felelősségre vonás akadályai Nem fenyíthető meg a ht. állomány tagja ha a fegyelemsértést az elöljáró parancsára követte el, ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el a felelősségét meg kell állapítani.

55

A fenyíthetőséget kizárja, ha a ht. állomány tagja a fegyelemsértést  kóros elmeállapotban,  kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,  tévedésből,  jogos védelmi helyzetben,  végszükségben követte el. Nem tekinthető kóros elmeállapotnak az az eset ha a ht. állomány tagja a cselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. 3. Elévülés Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt. Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, a szabálysértésről való tudomásszerzésről számított három hónap eltelt. Az elévülés kezdő napja:  a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,  ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,  ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap amikor ez a jogellenes állapot megszűnik,  külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén a hazatérés napja, amennyiben a külföldi szolgálat helyén a fegyelmi felelősségre vonásra nincs lehetőség – a hazatérés napja. 4. A kiszabható fenyítések  feddés,  megrovás,  pénzbírság  1 fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,  a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,  eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,  alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,  szolgálati viszony megszüntetése,  lefokozás (következménye a szolgálati viszony megszüntetése is). 5. A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát. A fegyelmi jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

56

Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több tagja együttesen valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed. 6. A fegyelmi eljárás A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a hivatásos állományúval szemben a fegyelmi eljárást elrendeli, vagy figyelmeztetésben részesíti. A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni, ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. Az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét, az eljárás befejezésének határidejét tartalmaznia kell a határozatnak. A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az eljárás elrendelője egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében az érdekképviseleti szerv járjon el. Nem lehet képviselő a szervezeti egység parancsnoka, parancsnokhelyettese, jogtanácsosa, jogi előadója, továbbá akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg. 7. A fegyelmi eljárás felfüggesztése A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távolléte, illetve akadályoztatása időtartamára kell felfüggeszteni. Ha azonban előreláthatólag szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges, a fegyelmi eljárást folytatni lehet. A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe. Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra a szolgálati beosztásból felfüggeszthető, ez indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbítható. 8. Egyszerűsített eljárás Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha a ht. állomány tagja a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. Ez esetben a fegyelmi ügy az eljárás alá vont személynek az állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása

57

alapján is elbírálható (feddés, megrovás, pénzbírság szabható csak ki ilyen esetben). Ha a fegyelmi eljárás alá vont személyes meghallgatáskor az egyszerűsített eljárást nem fogadja el, vagy a megállapított tényállást vitatja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálat megtartására és a vizsgáló kijelölésére a meghallgatáskor a jegyzőkönyvben, de legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedik. 9. A fenyítés kiszabása A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni. Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki és egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki. 10. Jogorvoslat A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követő 8 napon belül a ht. állomány tagja illetve beleegyezésével a képviselője a fenyítést kiszabó elöljáró parancsnok felé panasszal élhet. A panaszt az iratokkal együtt 3 napon belül az elöljáró parancsnokhoz kell felterjeszteni. Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott panaszt az elbírálásra jogosult miniszterhez kell felterjeszteni. A miniszter által kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs. 11. Eljárás szabálysértés esetén Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelősségét nem vitatja, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatók. Ha fegyelmi eljárás szabálysértés miatt indult és az elkövető szolgálati viszonya időközben megszűnt, az eljárás iratait a szabálysértési hatósághoz kell áttenni. A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni. Az állományilletékes parancsnok az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést, vagy halasztást engedélyezhet. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén az illetményből le kell vonni. 12. A fenyítés végrehajtása A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani. A fenyítés jogerős ha

58

 ha az első fokú fegyelmi határozat ellen panaszt, vagy a másodfokú határozat illetve a miniszter által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet, a határozat közlésének napjával,  a panaszt vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával,  a bíróság a másodfokú határozat, illetve a miniszter határozata ellen benyújtott keresetet jogerősen elbírálta, a jogerőre emelkedés napjával. 13. A fenyítés hatálya A fenyítés az az időtartam, amely alatt a ht. állomány tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli. 14. Szolgálati titoksértés (1995. évi LXV. tv.) (Közlemény a büntetésvégrehajtás szolgálati titokköri jegyzékéről) A szolgálati titok fogalma: Szolgálati titok a büntetés-végrehajtás szolgálati titokköri jegyzékéhez tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele sérti a bv. szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását. Aki a szolgálati titkot jogosulatlanul megszerzi, a tudomására jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A gondatlan elkövetés fegyelmi felelősséget alapoz meg. A büntetés-végrehajtási szervezet szolgálati titokköri jegyzéke az Igazságügyi Közlöny Büntetés-végrehajtási Mellékletének 2005. évi 9-10. számában jelent meg. X. Kártérítési felelősség A ht. állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a fegyveres szervnek kell bizonyítania. 1. A károkozás, a kártérítés mértéke Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg. A károkozó a 3 havi alapilletménye erejéig felel:

59

 ha a fegyveres szerv gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,  az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,  hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy  a kár olyan – jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta. Szándékozás károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni. A ht. állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. A pénz és értékkezelő valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért. Mentesül a ht. állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a fegyveres szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük arányában felelnek. Ha kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges. 2. A kártérítési eljárás A ht. állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult, aki a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására. A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni. A ht. állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervét, illetve ügyvédet hatalmazhat meg. 3. Jogorvoslat A kár összegének megállapítását követő 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt esetben határozattal dönt. A határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül panasszal élhet. Ha a károkozó nem él panasszal, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

60

Az állományilletékes parancsnok határozata elleni panaszt 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat. 4. A kártérítés mérséklése Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá. Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetőleg részletfizetést engedélyezhet. 5. A fegyveres szerv kártérítési felelőssége A fegyveres szerv vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely a ht. állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett. Mentesül a fegyveres szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézte elő. A ht. állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett. A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be. A kártérítési igényt az igénybejelentés beékezésétől számított 60 napon belül kell a meghatározott szervnek elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. A károsult a határozat ellen keresettel fordulhat a bírósághoz, a keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

61

XI. Iratminták, képek 1. A hivatásos állományú tag esküje, fogadalma 2. Parancs mintatár 3. Szolgálati jegy 4. Egyenruha típusai (képekben) 5. Tiszteletadás módozatai (képekben).

62

Felhasznált irodalom: Törvények, rendeletek, utasítás: - A többször módosított fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, - A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény, - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló többször módosított 140/1996. (VIII.31.) Kormány rendelet, - A büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet, - A Büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 14/1997. (IV.22.) IM rendelet és módosításai, - A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak egyes illetményen kívüli járandóságairól, szociális juttatásairól és támogatásáról szóló 6/1997. (III. 26.) IM rendelet és módosításai, - A büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó kártérítési eljárás egyes szabályairól szóló 8/1997. (III.26.) IM rendelet és módosítása, - A büntetés-végrehajtási szervezet szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatairól szóló 9/1997. (III. 26. ) IM rendelet, - A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak elismerési rendjéről szóló 10/1997. (III:26.) IM rendelet és módosításai, - A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetmény jellegű juttatásainak megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22. ) IM rendelet és módosításai, - A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről szóló16/1997. (IV: 22.) IM rendelet és módosításai, - Az igazságügyi szerveknél adományozható elismerésekről szóló 8/1992. (IV. 4.) IM rendelet és módosításai, - A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről szóló 7/1997. (III. 26.) IM rendelet és módosításai, - A büntetés-végrehajtási szervezet Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 26/2005. (XII. 19.) IM rendelet, - A büntetés-végrehajtási szervezet Alaki Szabályzatáról szóló 11/19/2007.(IK.Bv. Mell.3.) OP intézkedsése

63

Felkészülési kérdések (14 hetes képzés)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Határozza meg a büntetés-végrehajtási szervezet jogállását, feladatait, szakfeladatait valamint a kapcsolt szakfeladatokat. Ismertesse a Büntetés-végrehajtási szervezet felépítését. Ismertesse a szolgálati viszony létesítésének feltételeit és a megszüntetésének eseteit. Ismertesse a hivatásos állományú tag speciális jogait. A hivatásos állományú tag alapvető jogainak korlátozása. Az elöljáró fogalma, jogai, kötelességei. Az elöljárók csoportosítása. Az alárendelt fogalma, jogai, jelentési kötelezettségei. A feljebbvaló és az alacsonyabb rendfokozatú fogalma, jogai, kötelességei. Ismertesse a rangidős fogalmát és megállapításának szempontjait, a szolgálati érintkezés szabályait. Ismertesse a parancs fogalmát, adásának és végrehajtásának rendjét és a szolgálati út fogalmát. A katonai tiszteletadás fogalma, módozatai és általános szabályai. Mikor kell tiszteletadást teljesíteni személyeknek, szimbólumoknak, és mikor nem kell tiszteletadást teljesíteni. Ismertesse a szolgálati lőfegyver viselésének rendjét. Ismertesse a hivatásos állomány tagjainak magatartását szolgálatban és szolgálaton kívül. Ismertesse a hivatásos állomány tagjainak kapcsolattartását és magatartását a fogvatartottakkal. Ismertesse az egyenruhát viselők körét, a ruhanormákat, valamint az öltözetek típusait. Ismertesse az egyenruha viselésének általános szabályait, valamint a tiltó rendelkezéseket. Ismertesse a fegyelemsértés fogalmát, a fenyítés célját és az alkalmazható fenyítéseket. A hivatásos állomány tagjainak kártérítési felelőssége.