BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BIZTONSÁGI ISMERETEK JEGYZET

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BIZTONSÁGI ISMERETEK JEGYZET

Szerkesztette: Molnár Gyula bv. alezredes, Varga Zoltán bv. százados, Kocsis Zsolt bv. százados

Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest 2015

1

Tartalomjegyzék

Oldalszám

I. Fejezet: A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 1. A biztonság fogalmának értelmezése 2. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 3. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszerének elemei

6

II. Fejezet: A biztonsági tevékenység alapfogalmai, értelmező rendelkezései 1. A biztonsági tevékenység fogalma, területei és tartalma 2. A biztonsági tevékenységet ellátó személyi állomány 3. A biztonsági tevékenységet ellátók feladatait tartalmazó okmányok 4. A szolgálatteljesítési helyek

9

III. Fejezet: A biztonsági tevékenységre ható alapelvek 1. Az alapelvek jelentősége 1.1. A törvényesség alapelve, 1.2. A fogva tartás biztonságának és folyamatosságának alapelve, 1.3. A fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének alapelve, 1.4. A kényszerítő eszközök alkalmazásának alapelve, 1.5. A differenciálás alapelve, 1.6. A reintegrációs tevékenység alapelve, 1.7. A személyiség formálás alapelve, 1.8. A személyi feltételek alapelve, 1.9. A fokozott felelősség és védelem alapelve, 1.10. A titokvédelem alapelve, 1.11. Az intézkedési jog és kötelezettség egységének alapelve, 1.12. Maximális biztonság alapelve, 1.13. A minimum kockázatvállalás alapelve.

15

IV. Fejezet: A szolgálatteljesítési idő, a szolgálati időrendszer, a biztonsági tevékenységet ellátók szolgálatának szervezése 1. A szolgálattervezés-és szervezés fogalma 2. A szolgálattervezés rendje 3. A napi szolgálatszervezés 4. A pótlékok 5. A fokozottan veszélyes szolgálati beosztások 6. A túlszolgálat 7. Egyéb rendelkezések

18

V. Fejezet: A biztonsági tevékenység irányítása és ellenőrzése, a biztonsági tevékenységet irányító, ellenőrző elöljárók feladatai 1. A biztonsági tevékenység irányítása 2. A biztonsági tevékenység ellenőrzése

25

VI. Fejezet: Biztonsági osztály – Külső őrzés 1. A biztonsági osztály 1.1. A biztonsági osztály szervezeti felépítése 1.2. A biztonsági osztály feladatkör szerinti tagozódása 2. A büntetés-végrehajtási objektumok őrzése, védelme 3. A büntetés-végrehajtási intézetek külső őrzése 3.1. Az objektumőrzés módjai 3.2. Az objektumőrzés formái 3.3. A külső őrzés alapjai 4. A büntetés-végrehajtási szerv működésének, a fogva tartás rendjének és biztonságának fenntartása érdekében alkalmazott biztonsági létesítmények, berendezések és technikai eszközök 5. Az objektumőrzésben- és védelemben résztvevő személyek köre 6. Járőrszolgálat 7. A büntetés-végrehajtási intézetbe történő be- és kilépés szabályai

33

2

VII. Fejezet: A kényszerítő eszközök alkalmazásának rendje 1. A kényszerítő eszközök szükségessége 2. Az intézkedési kötelezettség és az intézkedés alkalmazásának közös szabályai 3. A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai 4. A kényszerítő eszköz alkalmazásának általános feltételei 5. Az egyes, rendszeresített kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó speciális szabályok 6. Kényszerítő eszközökkel kapcsolatos értelmező rendelkezések

52

VIII. Fejezet: A biztonsági tevékenységet ellátók eligazítása, valamint a szolgálat átadás és átvétel 1. Az eligazítás fogalma, végrehajtásának általános szabályai 2. Az eligazítás fajtái, az általános és speciális eligazítás tartalma 3. A szolgálat átadása-átvétele, valamint a váltás végrehajtása

72

IX. Fejezet: A fogva tartás biztonságára ható körülmények (differenciálás) 1. A differenciálás fogalma 2. Az intézeten belüli elhelyezés 3. Kockázatelemzési és értékelési alapú differenciálás 3.1. A Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer 3.2. A progresszív rezsimszabályok alkalmazása 3.3. A fogvatartottak biztonsági kockázatának elemzése és értékelése 3.4. A befogadási és fogvatartási bizottság 4. Az előzetesen letartóztatottak fogva tartása 4.1. Az előzetesen letartóztatottak elhelyezése 4.2. Az előzetesen letartóztatottak elkülönítése 4.3. A végrehajtás egyéb szabályai 5. Az elzárás végrehajtásának biztonsági feladatai 6. A katonák elzárására vonatkozó szabályok

79

X. fejezet: A biztonsági intézkedések 1. A biztonsági elkülönítés 2. Biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegre helyezés 3. Mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása 4. Elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazása 5. Elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazása 6. Motozás 7. A biztonsági ellenőrzés, a biztonsági vizsgálat és a biztonsági szemle 8. Ajtók zárva tartásának elrendelése 9. Egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése

85

XI. Fejezet: A belső felügyelet 1. A körlet főfelügyelő 2. A körletfelügyelő 3. Az elektromos zárat kezelő felügyelő

94

XII. Fejezet: A munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés 1. A munkáltatás biztonsági felügyelete 2. A munkáltatás irányításában résztvevő személyek 3. A munkáltatás nyomtatványai és vezetésének szabályai 4. A munkáltatás szabályai 5. Közterületen történő közcélú munkáltatás

99

XIII. Fejezet: Az egyéb biztonsági tevékenység közbeni őrzés, felügyelet vagy ellenőrzés végrehajtása 1. A szabadlevegőn tartózkodás végrehajtásának biztonsági szabályai 2. A látogatás közbeni biztonsági tevékenység 3. A fogvatartott polgári egészségügyi intézményben történő elhelyezése

108

3

XIV. Fejezet: A fogvatartottak szállítása és előállítása közbeni biztonsági feladatok 1. A szállítás fogalma 2. A szállítás nyomtatványai és kitöltésének szabályai 3. A szállítás szervezése 4. A szállítás végrehajtása 5. A szállítás közbeni rendkívüli események 6. A beteg fogvatartott szállítása 7. Az előállítás 8. Az előállítás szervezése 9. Az előállítás végrehajtása

115

XV. Fejezet: A fogva tartás rendjét veszélyeztető események 1. Az eseményekről általában 1.1. Az elkövetés módjai 1.2. A cselekmény elkövetési formája 2. Az események csoportosítása 3. Az események fajtái 3.1. A biztonság személyi feltételeit sértő vagy veszélyeztető események 3.2. A biztonság tárgyi feltételeit sértő vagy veszélyeztető események 3.3. A biztonsági rendszabályokat sértő vagy veszélyeztető események

135

XVI. Fejezet: A büntetés-végrehajtási szervek személyi állományának riadóztatása 138 I. A bv. intézet (intézmény) rendjét, biztonságát negatív módon befolyásoló események 1. A riadó fogalma, célja 2. A riadó méretei 3. A riadó formái és elrendelésének módjai 4. A riadó elrendelésére jogosultak 5. A rendkívüli feladatra igénybe nem vehető, illetve mentesíthető személyek köre 6. A bevonulás normái 7. A riadócsomag tartalma 8. A riadóterv tartalma 9. A felszámolási tervek II. A bv. szervek készenlétbe helyezésével, minősített időszak működésének szabályaival kapcsolatos események 1. A valós helyzetre reagálás, valódi feladat megoldás 2. Készenlétbe helyezés gyakorlása

4

A jegyzetben használt rövidítések jegyzéke A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény. Bv. kódex A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény Bv. Szabályzat 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet, a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól BSZ. A biztonsági szabályzat, a biztonsági feladatok végrehajtására vonatkozó szabályzat gyűjtemény 1. számú szabályzata Bv. (bv.) Büntetés-végrehajtás ht. hivatásos Bv. szervezet Büntetés-végrehajtási szervezet BFB befogadási és fogvatartási bizottság Bv. Sztv. Btk. Be. Hszt.

5

I. Fejezet A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 1.

A biztonság fogalmának értelmezése

Az emberekben mindig megvolt a biztonságra való igény, már az ősközösségi társadalomban is alapvető érdekük volt, hogy megvédjék a saját és a közösségükhöz tartozó személyek életét, testi épségét, valamint a megszerzett anyagi javakat és az általuk uralt területeket. Természetesen ez az igény jelenleg is megvan minden emberben és minden általuk létrehozott és működtettet rendszerrel kapcsolatban is alapvető elvárás, hogy az, biztonságosan működjön. A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint: „a biztonság veszélyektől vagy bántódástól mentes (zavartalan) állapot.” A biztonság alapvetően két területre bontható: a, Személybiztonság - az emberi élet, - a testi épség, egészség, - személyi szabadság. b, Vagyonbiztonság A büntetés-végrehajtás szervezetének is arra kell törekednie, hogy az ilyen jellemzőkkel rendelkező rendszert kialakítsa, fenntartsa, és működtesse. 1.1.Az állam biztonsági rendszere és annak alrendszerei Annak érdekében, hogy jobban megértsük a büntetés-végrehajtás biztonsági rendszerét, röviden ki kell térnünk az állam biztonsági rendszerére. Az államnak is vannak feladatai, amelyeket azért kell megvalósítania, hogy a kitűzött célt (célokat) elérje. Az állami cél megvalósítása egységes, de mégsem lehet egy egységes rendszert kialakítani a feladat komplexitása miatt. Így az állam biztonsági rendszere szükségképpen több alrendszerből épül fel. Ezek az alrendszerek alkotják az állam belső és külső biztonsági rendszerét. Ahhoz, hogy ez a nagy rendszer betöltse a rendeltetését, az alrendszereknek a lehető legjobban kell működniük. A fontosabb alrendszerek a következők: - honvédelem, - tűzvédelem, - közbiztonság, - munkavédelem, - titokvédelem, - nemzetvédelem, - stb. Az alrendszerek között szoros kapcsolat és több szempontból is átfedés van, ez alapvetően a közös célból fakad. Ha az alrendszereket egymáshoz képest megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy mindegyiknek más és más biztonsági rendszerre van szüksége az eredményes működéséhez. Könnyen belátható, hogy másképpen kell megszervezni a biztonsági rendszerét, például egy sportlétesítménynek, egy atomerőműnek, vagy éppen egy büntetés–végrehajtási intézetnek (a továbbiakban: bv. intézet). De melyek azok az elemek, szempontok, amelyek megkülönböztetik az egyes biztonsági rendszereket? A választ a következőképpen lehet megadni: Az első szempont az adott szervezet célja és elvei A Bv. kódex a szabadságvesztés célját meghatározza: A szabadságvesztés végrehajtásának célja az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon. (Bv. kódex 83.§.(1) bekezdés)

6

A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának célja a társadalom védelme érdekében az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése. (Bv. kódex 83.§.(2) bekezdés). A szabadságvesztés céljának fogalmi meghatározása a Btk. rendelkezéseivel összhangban különbséget tesz a határozott idejű és az ún. tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés között, ugyanakkor komplex módon jeleníti meg a jogintézmény kettős célját. Egyértelműen rögzíti azt a primer szakmai feladatot, amely a személyiség olyan kedvező irányba való fejlesztését jelenti, amely elősegíti, hogy az elítélt szabadulása után a társadalom jogkövető tagjává váljon. Másrészt tükrözi, hogy operatív feladatként jelenik meg az elítélt biztonságos megőrzése, amely az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítésének szükségképpeni velejárója. Jelentős újítás, hogy a törvény adekvát célfogalmat határoz meg a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés esetére, amely nem lehet más, mint a társadalom védelme. A célok definiálásakor a szóhasználatban is megjelenik az új szakmai nyelvezet (reintegráció), amely pontosabban lefedi a végrehajtási gyakorlatot, mint a szabadságvesztés céljának elérési módját. A reintegráció új fogalomként került be a jogszabályba, ezért lényeges a fogalom tisztázása. A reintegráció magában kell, hogy foglaljon minden olyan programot, tevékenységet, mely elősegíti, támogatja a társadalomba történő visszailleszkedés hatékonyságát, a visszaesés esélyének minimalizálását, akár kizárását is. A reintegráció keretében nem szigorúan a büntetés-végrehajtási intézetben szervezett tevékenységekre kell fókuszálni, hiszen a bv. szervek más szervekkel együttműködve eredményesebben szolgálják a büntetés-végrehajtás céljának megvalósítását. Azaz a büntetés-végrehajtás szervezetének azt kell elérnie, hogy a bv. intézetekben fogva tartott személyek a szabadulásuk után a társadalom hasznos tagjaivá váljanak, és ne kövessenek el újabb bűncselekményeket. Természetesen az iménti meghatározás ilyen egyértelműen nem igaz az előzetesen letartóztatottakra, mivel az ő esetükben az alapvető célja a fogva tartásuknak az, hogy velük szemben le tudják folytatni a büntetőeljárást. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ők is ugyanúgy börtön körülmények között élnek - akár több évig is -, így az ő személyiségüket is ugyanúgy rombolják a totális intézmény káros hatásai. Továbbá a nagy részük az eljárás lefolytatása után jogerős ítélettel – már elítéltként – továbbra is az intézet lakója marad. A második különbséget az adott szervezet feladatai adják. A büntetés–végrehajtási szervezet részére feladatot csak törvény határozhat meg, ennek a követelménynek alapvetően két jogszabály tesz eleget. Az egyik a Bv. Sztv. amely kimondja: A büntetés–végrehajtási szervezet a külön törvényben meghatározott szabadság elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés elzárást, a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásával, az utógondozás keretében végzett börtönpártfogolási tevékenységgel és a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelettel kapcsolatos pártfogói feladatokat végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. (Bv. Sztv. 1.§ (1) bekezdés.) Tehát a bv. szervezet törvény által meghatározott feladatai: - a szabadságelvonással járó büntetések végrehajtása, - az előzetes letartóztatás foganatosítása, - a kényszergyógykezelés, - az ideiglenes kényszergyógykezelés, - szabálysértési elzárás végrehajtása, - büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői feladatok végrehajtása. A másik feladatot meghatározó jogszabály a Bv. kódex, amely kimondja: A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell, hogy az elítélt önbecsülése, személyisége, felelősségérzete fejlődhessen, és ezáltal felkészüljön a szabadulása utáni, a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre. (Bv. kódex 83.§ (7) bekezdés.) Az elítéltek társadalmi beilleszkedését elősegítő reintegrációs tevékenységet a végrehajtásért felelős szerv – önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve – az elítéltek munkáltatása, munkaterápiás foglalkoztatása, továbbá általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatása, felsőfokú tanulmányok végzése, szakképzése, szakmai gyakorlat megszerzése, valamint egyéb reintegrációs programok által biztosítja. A végrehajtásért felelős szerv a reintegrációs tevékenységet az elítélt személyéhez igazodó szakmai módszerekkel végzi. (Bv. kódex 83,§ (3) bekezdés) A reintegrációs folyamat során törekedni kell az elítélt önbecsülésének és felelősségérzetének kialakítására, fejlesztésére, a szabadulás után a munkaerő-piaci és a társadalmi életébe való beilleszkedésének elősegítésére.

7

Valamennyi szabadságelvonás, de különösen a szabadságvesztés büntetés vonatkozásában elvi éllel jelenik meg az a kritérium, hogy a büntetőelem, a valódi büntetés a szabad élettől való megfosztásban, azaz a „bebörtönzésben” jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a személyi szabadságtól való megfosztáson túl az elítélt életkörülményeiben bekövetkező és a büntetéssel szükségszerűen együtt járó, az életrend meghatározottságából adódó körülményeket közelíteni kell a szabad élet viszonyaihoz. E közelítés során a bíróság ítéletében meghatározott végrehajtási fokozatra vonatkozó jogszabályok és a rendelkezésre álló szociálpolitikai adottságok meghatározó jelentőséggel bírnak. Mindebből az következik, hogy a normalizáció kiteljesedésének mértéke minden országban másként alakul. E tekintetben a nemzetközi kötelezettségvállalásokból eredő minimális körülményeket azonban biztosítani kell. A harmadik különbséget az adott szervezet felépítése, és működésének jellege adja. A büntetés-végrehajtás szervezete, ezen belül az intézmények és intézetek erősen hierarchizált rendszerben működnek. 2. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere A bv. szervezete az állam biztonsági rendszerén belül a közrend és közbiztonság alrendszeréhez tartozik. A bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez. (Bv. Sztv. 1. § (2) bekezdés.) A különböző alrendszerekhez tartozó szerveknek és szervezeteknek - így a büntetés-végrehajtás szervezetének is - a saját céljukra, feladatukra, szervezeti felépítésükre és működésük jellegére tekintettel önállóan kell kialakítaniuk a biztonsági rendszerüket. Természetesen bizonyos feltételeket az államnak kell biztosítania (anyagi, jogszabályi). A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere azon szabályi, tárgyi, személyi és szervezeti elemek összessége, amelyek biztosítják a bv. szervezet jogszabályokban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. (BSZ. 1. fejezet 2. pont) A bv. szervezetnek olyan biztonsági rendszert kell kialakítania, mely folyamatosan biztosítja: a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését, a bv. szerv őrzését, védelmét, a bv. szervezet jogszabályban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. (BSZ. 1. fejezet 2. pont) Más aspektusból azt lehet mondani, hogy mint az emberi szervezetnek, úgy a bv. szervezetnek is szüksége van egy immunrendszerre. Ez a rendszer képes kell, legyen arra, hogy minden olyan körülményre reagáljon, amely zavarja a bv. szerv működését. 3. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszerének elemei (feltételei) A bv. szervezet biztonsági rendszerének elemei: - a rendelkezésre álló személyi állomány, - a bv. szervezet tevékenységére vonatkozó jogszabályok és alacsonyabb szintű rendelkezések, - a biztonsági létesítmények, biztonsági berendezések, technikai- és kényszerítő eszközök, okmányok, - valamint a szervezeti felépítés. (BSZ. 1. fejezet 3. pont) A folyamatosság követelménye A biztonsági rendszer által kialakított állapotot folyamatosan fenn kell tartani, ami azt jelenti, hogy napi 24 órában azonos szinten kell működtetni a biztonsági rendszert. Természeten a rendszernek alkalmazkodnia kell bizonyos természetes körülményekhez, így pl. mások a követelmények a rendszerrel szemben éjszaka, vagy rossz látási viszonyok között. A folyamatosságot a folyamatos váltásos munkarend alkalmazásával biztosítjuk, azaz a rendszer bizonyos elemei a nap 24 órájában egyfolytában működnek. A folyamatosságnak ki kell terjednie a fogvatartottak őrzésére, felügyeletére és ellenőrzésére, valamint a bv. szerv őrzésére és védelmére. Az őrzés, felügyelet, ellenőrzés fogalmával és jelentőségével, mint alapvető biztonsági tevékenységgel a következő fejezetben, a bv. szerv védelmével pedig az objektumőrzésről szóló fejezetben foglalkozunk.

8

II. Fejezet A biztonsági tevékenység alapfogalmai, értelmező rendelkezései

1. A biztonsági tevékenység fogalma, területei és tartalma 1.1. A biztonsági tevékenység fogalma Biztonsági tevékenységnek minősül a bv. szervezet biztonsági rendszerének működtetéséhez szükséges biztonsági feladatok végrehajtása. (BSZ. II. fejezet 17. pont) Más – részletesebb - megfogalmazás szerint a biztonsági tevékenység az intézet biztonságának fenntartására, - ha sérül - akkor annak visszaállítására, az erre a célra kialakított szervezetnek és az ehhez szükséges személyi állománynak és a tárgyi eszközöknek a jogszabályokban és más alacsonyabb szintű rendelkezésekben meghatározottak alapján történő alkalmazását jelenti. Ez egy komplex cselekvés, amely túlnyomórészt megelőző jellegű. Totális biztonsági rendszer nem létezik, a preventív jellegéből adódóan a döntéshozatal valószínűségeken, rizikó-értékeléseken, mérlegeléseken alapul. A biztonsági tevékenység és a biztonsági rendszer közötti szoros kapcsolat nyilvánvaló. Ha folyamatában kellene meghatározni a kapcsolatot, akkor azt mondhatjuk, hogy a biztonsági tevékenység során valósul meg a biztonsági rendszer. 1.2. A biztonsági tevékenység területei -

külső őrzés, belső őrzés, felügyelet, ellenőrzés, szállítás, előállítás közbeni őrzés, munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés, egyéb biztonsági feladatok közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés.

A felsorolt öt nagy területet később egy-egy fejezetben részletezzük. 1.3. A biztonsági tevékenység tartalma (főbb biztonsági feladatok) A biztonsági tevékenység tartalmát a főbb biztonsági feladatok adják, vagyis azok a konkrét nap mint napi feladatok, melyeket a bv. személyi állománya a jogszabályok és egyéb alacsonyabb szintű rendelkezések, és eligazítás alapján végrehajt. Főbb biztonsági feladatok: 1) A fogvatartott őrzése, felügyelete vagy ellenőrzése. (Ez egy általános megfogalmazás lényegében ezt minden helyzetben folyamatosan ellátjuk.) 2) A bv. szerv, valamint a bv. szerv mellett működő gazdálkodó szerv, továbbá a fogvatartottak bv. szerven kívüli foglalkoztatására szolgáló terület védelme. 3) A fogvatartottak előállítása, szállítása és egyéb célból történő kísérése. 4) A bv. szerv házirendjében, azon belül a napirendben meghatározott feladatok végrehajtásának szervezése, illetve az abban való közreműködés. 5) A fogvatartottaktól a viselkedési szabályok betartásának megkövetelése, ellenszegülés esetén a szabályszerű magatartás kikényszerítése. 6) A rendkívüli események megelőzése, a bekövetkezett rendkívüli esemény megszakítása, a következmények felszámolása és a megfelelő működést biztosító állapot visszaállítása. 7) A bv. szerv zavartalan működéséhez szüksége belső rend biztosítása. 1.4. Az őrzés, felügyelt, ellenőrzés fogalma A főbb biztonsági feladatok közül ezen három biztonsági feladat a legfontosabb és a legáltalánosabb. Lényegében minden helyzetben ezen tevékenységet végezzük, csak más és más feladatok végrehajtása során.

9

A biztonsági tevékenység alapját az elítéltek vonatkozásában ellátandó őrzési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenység jelenti, mely fogalmakat a bv. szabályzat definiál. Az őrzés az elítélt meghatározott helyen való tartására, életének, és testi épségének megóvására, a bv. szerv és az ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály alapján rendszeresített lőfegyverrel, technikai eszközzel vagy szolgálati kutyával látnak el. (Bv. Szabályzat 49.§ (1) bekezdés) Amennyiben a biztonsági tevékenység végrehajtása során a három feltétel (lőfegyver, technikai eszközök, szolgálati kutya) közül bármelyik megvalósul úgy őrzésről beszélünk. Az őrzés a legszigorúbb biztonsági tevékenység, ebből következően végrehajtása során a lehető legnagyobb körültekintéssel szükséges eljárni. A fogalom első fordulata azt határozza meg, hogy a tevékenység mire irányul. Alapvetően személyvédelem és vagyon-, valamint területvédelem a cél. Vannak olyan alapvető jogok, amelyeket még a jogerős bírósági ítélet sem vonhat el, illetve korlátozhat. Ezen jogok közül a legfontosabbak az emberi élet, és a testi épség, ezért a bv. szervezetnek az egyik feladata, hogy ezeket megóvja. A második fordulat tartalmazza azt, hogy ezen tevékenységet, milyen eszközökkel lehet ellátni. Külön ki kell emelni, hogy csak a jogszabály - törvény és rendelet – alapján rendszeresített lőfegyverrel, technikai eszközökkel vagy szolgálati kutyával lehet őrzést ellátni. A gyakorlatban szinte minden esetben lőfegyverrel látjuk el az őrzést, de minimális esetben előfordul, hogy lőfegyver nélkül, technikával, vagy szolgálati kutyával. A felügyelet az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folyamatos - közvetlen vagy közvetett - irányítása. (Bv. Szabályzat 49.§ (2) bekezdés) Az ellenőrzés az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének az időszakos figyelemmel kísérése. (Bv. Szabályzat 49.§ (3) bekezdés) Az őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátásának rendjét, a kockázatértékelési összefoglaló jelentés, az elítélt végrehajtási fokozata és a fogvatartás biztonságára való veszélyessége, továbbá a bv. intézet sajátosságainak a figyelembevételével a bv. intézet parancsnoka határozza meg. (Bv. Szabályzat 49.§ (4) bekezdés) Az elítélt személyi kör a Bv. szabályzat értelmezésében nemcsak a szabadságvesztés hatálya alatt álló, hanem más, büntetőjogi szankcióként a szabadságuktól megfosztott személyek köre. 2. A biztonsági tevékenységet ellátó személyi állomány A biztonsági rendszer legfontosabb eleme, feltétele a személyi állomány, ennek több oka is van, Az egyik fontos ok, hogy emberekkel kell bánni, foglalkozni, valamint a rendszer bármely eleme hiányos vagy hiányzik, a problémát a személyzetnek kell megoldania. Mindazok a személyek ebbe körbe tartoznak, akik a biztonság tevékenységet látnak el, és ezzel közreműködnek a szükséges biztonság kialakításában. Természetesen egy intézetben minden állománytagnak vannak biztonsági vonatkozású feladatai, de vannak olyanok, akik kifejezetten biztonsági tevékenységet látnak el. Két alapvető csoportot határozhatunk meg: 1. 2.

személyi állomány, az együttműködő szervek.

2.1. A személyi állomány A biztonsági tevékenységet ellátók jogállása Ahhoz, hogy valaki biztonsági tevékenységet láthasson el, először a törvényben meghatározott jogviszonyt kell létesítenie a bv. szervvel. Az Bv.sztv. meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyek létrejöhetnek egy természetes személy és a bv. szervezet között. A bv. szervezet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban (továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, közalkalmazotti és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekből állhat.

10

A gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szerveknél alkalmazottak hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állhatnak. Közalkalmazott, kormánytisztviselő, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek. (Bv. Sztv. 10. § (3) bekezdés) Tehát összességében négy fajta jogviszonnyal találkozhatunk a büntetés-végrehajtás szervezetén belül, ezek a következők: - hivatásos szolgálati jogviszony, - közalkalmazotti jogviszony, - kormányzati szolgálati jogviszony, - munkajogviszony. A felsorolt jogviszonyokkal kapcsolatos rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg. A biztonsági tevékenység ellátása szempontjából a legjellemzőbb a hivatásos szolgálati jogviszony, ezért először ezt tekintjük át. A hivatásos szolgálati jogviszony létesítésre vonatkozó szabályokat a Hszt. tartalmazza. Ezen törvény alapvetően meghatározza a szolgálati jogviszony jellegét, és azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell felelnie a természetes személynek ahhoz, hogy a jogviszony létre jöjjön. Alapvető feladatuk a fogvatartás törvényes ellátása, ennek érdekében meghatározott feltételek fennállása esetén intézkedésre, köztük kényszerítő eszközök használatára jogosultak, illetve kötelezettek. További fontos rendelkezéseket tartalmaz a 140/1996. (VIII 31.) Korm. rendelet A részletes szabályok a büntetés-végrehajtási szolgálati ismeretek tantárgy körében kerülnek kifejtésre. A következő létesíthető jogviszony a közalkalmazotti, természetesen ezen jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket is egy külön jogszabály, nevezetesen a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvény tartalmazza. A parancsnok biztonsági feladatok ellátásával és a fogvatartott tevékenységének figyelemmel kísérésével a bv. szervek közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyt is megbízhat. Tehát a közalkalmazotti jogviszonyban álló személy is elláthat biztonsági tevékenységet. Kormányzati szolgálati jogviszonyba az Igazságügyi Szolgálatoktól a bv. szervezetbe integrálódott pártfogó felügyelők tartóznak. Büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő: a büntetés-végrehajtási szervezethez tartozó, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával összefüggő pártfogói tevékenységet végző pártfogó felügyelő. Végül meg kell említeni a munkajogviszonyt, amit a gazdálkodó szervezettekkel létesíthet a természetes személy. A rájuk vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény tartalmazza. Biztonsági tevékenységet az ilyen jogviszonyban álló személy is elláthat, mint azt már fentebb megemlítettük. A jogviszony mellett a biztonsági szabályzat további feltételeket határoz meg azokkal a személyekkel szemben, akik biztonsági feladatot látnak el. Biztonsági feladatot a bv. szervezet hivatásos állományának az a tagja láthat el, aki: - kiképzett, - ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, fegyverműszaki szakanyagok, a biztonsági berendezések, technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, - a napi szolgálatteljesítésre egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódítószer hatása alatt. (BSZ. I. fejezet 4. pont) Tehát ahhoz, hogy a bv. szervezetének tagja napi biztonsági feladatot lásson el, együttesen rendelkeznie kell az itt felsorolt feltételekkel. A biztonsági felügyelő Biztonsági felügyelő a bv. szervezet hivatásos állományú tagja, aki a szolgálatban lévő biztonsági tiszt közvetlen alárendeltségében, lőfegyverrel vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszközzel, eligazítás, illetve őrutasítás vagy szolgálati utasítás alapján biztonsági tevékenységet lát el. (BSZ. II. fejezet 18. pont) A biztonsági feladatokat alapvetően a biztonsági felügyelők látják el. A fenti fogalom tartalmazza mindazon feltételeket, amelyekkel egy biztonsági felügyelőnek rendelkeznie kell. A jogviszonyát tekintve egyértelmű a meghatározás csak hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy lehet. Továbbá meghatározza a fogalom azon

11

eszközök körét – lőfegyver vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszköz – amelyekkel fel kell szerelni ahhoz, hogy elláthasson biztonsági feladatot. Természetesen a kényszerítő eszközök mellett a feladatok függvényében más eszközökkel is fel lehet (kell) szerelni a biztonsági felügyelőt (pl. EDR rádió, szolgálati mobiltelefon, stb.), de valamilyen kényszerítő eszközzel minden esetben el kell látni. Végül arra is utal a fogalom, hogy mi alapján látja el a konkrét biztonsági feladatot, így amennyiben fegyveres szolgálatban van eligazítás illetve őrutasítás, ha pedig nem fegyverrel teljesíti a feladatot, akkor eligazítás illetve szolgálati utasítás alapján. Hangsúlyozzuk, hogy minden biztonsági feladatot ellátó személyt, a feladat végrehajtásának megkezdése előtt kötelezően el kell igazítani. A biztonsági felügyelő alárendeltsége A biztonsági felügyelő főszabály szerint közvetlenül a biztonsági tisztnek van alárendelve. A mennyiben az egyes feladatok ellátása során e főszabálytól eltérő a szabályozás, ott külön kiemeljük a változást. A biztonsági felügyelő feladatai Ha azt akarjuk meghatározni, hogy a biztonsági felügyelőt milyen feladatok ellátására lehet beosztani, akkor röviden azt mondhatjuk, hogy az ún. főbb biztonsági feladatok bármelyikét elláthatja, természetesen a szükséges eligazítás megtörténte után. Ilyen feladatok, pl. az előállítás, szállítás, kísérés, a fogvatartottak őrzése, felügyelete, ellenőrzése, valamint különböző fegyveres biztosítási feladatok. Ezen feladatokat őr-, ügyeleti-, készenléti- és járőr szolgálat keretei között láthatja el. A körletfelügyelő Körletfelügyelő a bv. szervezet hivatásos állományú tagja, aki a szolgálatban lévő körlet-főfelügyelő közvetlen alárendeltségében (ha a bv. szerv vezetője eltérően nem rendelkezett), ellátható kényszerítő eszközzel, eligazítás, illetve szolgálati utasítás alapján biztonsági tevékenységet lát el. (BSZ. II. fejezet 19. pont) A körletfelügyelő alárendeltsége A körletfelügyelő – ha a parancsnok másként nem rendelkezik – közvetlenül a körlet-főfelügyelőnek van alárendelve. A körletfelügyelő alapvetően a belső felügyelettel és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat látja el, de természetesen jelentős számban lát el biztonsági feladatokat is. Itt nem kívánunk a részletesebb fejtegetésbe bocsátkozni, a témát „A belső felügyelet” című fejezetben tárgyaljuk. A foglalkoztatási felügyelő Foglalkoztatási felügyelő a bv. szervezet azon tagja, akit a munkáltatást irányító elöljáró által meghatározott személy közvetlen alárendeltségében, eligazítás, őrutasítás, szolgálati utasítás, munkaköri leírás, valamint annak biztonsági mellékletében meghatározottak szerint a fogvatartottak munkavégzését irányítja, vagy figyelemmel kíséri. (BSZ. II. fejezet 20. pont) Láthatjuk, hogy a jogviszonyt tekintve nem rendelkezik konkrétan a fogalom, ebből az következik, hogy az általános szabályok lépnek életbe, vagyis lehet hivatásos, közalkalmazott és munkajogviszonyban álló személy is. A gyakorlatban a hivatásos és a munkajogviszony a jellemző. Továbbá annak sincs jelentősége, hogy az adott személy az intézettel, vagy a gazdálkodó szervezettel áll-e jogviszonyban, ami alapvetően abból következik, hogy mindkét területen folyhat és folyik is fogvatartotti munkáltatás. A biztonsági feladatait a munkaköri leírás biztonsági mellékletében kell meghatározni, abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezettel van jogviszonyban, akkor annak a vezetője határozza meg, és az intézetparancsnok hagyja jóvá, ha pedig az intézettel áll jogviszonyban és a munkáltatást az intézet szervezi, az intézetparancsnok határozza meg. A feladataival részletesen itt nem kívánunk foglalkozni, ezt „A fogvatartottak munkáltatása” című fejezetben tesszük meg.

12

Jogviszony

Kinek az alárendeltségében

Mivel látja el feladatát

Mi alapján lát el feladatot

Milyen tevékenységet végez

lőfegyverrel, vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszközzel

eligazítás, ill. őr- vagy szolgálati utasítás

biztonsági tevékenység

eligazítás, illetve szolgálati utasítás

biztonsági tevékenység

eligazítás, őrvagy szolgálati utasítás, munkaköri leírás biztonsági melléklete

fogvatartottak munkavégzését irányítja, vagy figyelemmel kíséri

biztonsági felügyelő

hivatásos szolgálati jogviszonyban álló

szolgálatban lévő BIT

körletfelügyelő

hivatásos szolgálati jogviszonyban álló

szolgálatban lévő KFFE (……)

ellátható kényszerítő eszközzel

bv. szervezet személyi állománya

munkáltatást irányító elöljáró által meghatározott személy

(jogviszonyától és feladatvégzésétől függ)

foglalkoztatási felügyelő

2. 2. Az együttműködő szervek A bv. szervezet feladatának az ellátásában jogszabály által meghatározottak szerint más állami szervek is közreműködnek. Jogszabályi kötelezettség nélkül is lehetőség van egyes szervezetekkel (pl. karitatív szervezetek, oktatási intézmények), az egyházakkal, alapítványokkal, illetve magánszemélyekkel való együttműködésre. Az együttműködés célja a bv. szervezet feladatainak a segítése, amely számos formában (pl. a fogvatartottak anyagi segítésében, fogvatartási körülmények figyelemmel kísérésében, lelki gondozásában, a szabadulás után a társadalom életébe való beilleszkedés elősegítésében, karitatív tevékenységek végzésében stb.) megnyilvánulhat. Együttműködési megállapodás megkötése indokolt különösen az együttműködés huzamos időtartama, az együttműködésben megnyilvánuló feladatok, jogok és kötelezettségek összetettsége, vagy büntetés-végrehatási feladatok ellátása szempontjából való jelentősége. Együttműködési megállapodás kötésére a bv. intézet parancsnoka, igazgatója, főigazgató főorvosa (a továbbiakban: parancsnok), ha pedig az együttműködés több bv. intézetre is kiterjed, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) jogosult. A parancsnok által kötött együttműködési megállapodásról az országos parancsnokot tájékoztatni kell. Ha a büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését segítő szervezetek, illetve személyek tevékenysége jogszabálysértő, vagy nem felel meg az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, a megállapodást az előzőekben meghatározott személyek megszüntethetik, továbbá az érintett szervezetek képviselőinek vagy az érintett személynek a bv. intézetbe történő belépését megtilthatják. Ha a döntést a parancsnok hozta, erről az országos parancsnokot haladéktalanul tájékoztatja. Természetesen nagyon fontos szerepe van az együttműködésnek a biztonság szempontjából is. A Bv. Sztv. a következőket határozza meg: Ha az intézkedések a személyi állomány vagy a fogvatartottak életének és testi épségének a megvédésére, a fogva tartás törvényes biztosítására, a fogolyszökés megakadályozására nem elegendők, a bv. szerv köteles más rendvédelmi szerv közreműködését kérni.(Bv. Sztv. 11.§ (7) bekezdése). A biztonsági szempontú együttműködés alanyai tehát a más rendvédelmi szervek, így különösen a rendőrség, a nemzeti adó- és vámhivatal, a katasztrófavédelem, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. 3. A biztonsági tevékenységet ellátók feladatait tartalmazó okmányok A munkaköri leírás az adott munkakör betöltőjének figyelembe vétele nélkül tartalmazza egy adott munkakör feladatait, megadva a részletes feladat-meghatározást, hatáskört és felelősségi kört. Hszt. 67. § A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles: a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;. A munkaköri leírás a beosztási feladatok mellet kapcsolt feladatokat is meghatározhat. A munkaköri leírás biztonsági melléklete az a szolgálati okmány, amelyben a bv. szerv személyi állományának nem őr vagy szolgálati utasítás alapján határoznak meg feladatokat.

13

Az őrutasítás az a szolgálati okmány, amelyben meg kell határozni az őrhelyre beosztottak feladatait. Szolgálati utasítás az a szolgálati okmány, amelyben meg kell határozni a szolgálati helyre beosztottak feladatait. A biztonsági felügyelő feladatait őrutasításban kell meghatározni, amennyiben a fegyverrel végrehajtott védelmi, biztosítási, és őrzési feladatok végrehajtása őrhelyen történik. Szolgálati utasításban kell meghatározni a szolgálati helyre beosztott biztonsági-vagy körlet felügyelők feladatait 4. A szolgálatteljesítési helyek Az esetek jelentős részében a szolgálat teljesítésének helye, területe konkrétan meghatározható, illetve meg is kell határozni, mivel biztonsági és jogi szempontból is alapvető jelentőséggel bír. Az egyik legjobb példa erre a fogolyszökés befejezettségének megállapítása, mikor is az őrzött terület meghatározásának kiemelten fontos szerepe van mind büntetőjogi szempontból, mind biztonsági szempontból. A szolgálatteljesítési hely az a helyiség, illetve terület, ahol a bv. szerv személyi állományának tagja feladatait eligazítás, őrutasítás, szolgálati utasítás, vagy munkaköri leírás alapján látja el. A szolgálatteljesítési helyhez tartozik a felállítási hely és a kijelölt mozgási terület is. A szolgálatteljesítési hely lehet őrhely, illetve szolgálati hely. Őrhely az a szolgálatteljesítési hely, ahol a bv. szerv hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja a bv. szerv védelmét és/vagy a fogvatartottak őrzését eligazítás, illetve őrutasítás alapján lőfegyverrel látja el. Szolgálati hely az a szolgálatteljesítési hely, ahol a bv. szerv személyi állományának tagja biztonsági tevékenységet eligazítás, szolgálati utasítás, illetve munkaköri leírás biztonsági melléklete alapján lát el. A biztonsági tevékenység tárgya Azok a személyek és tárgyak, akiket, és amiket a bv. szerv működésével összefüggő rendkívüli események fenyegetnek. A biztonsági tevékenység eszközei Biztonsági tevékenység eszköze minden, amit a bv. szerv a fogva tartás rendjének és biztonságának érdekében alkalmaz, használ. Tágabb értelemben mindazok az eszmei, szimbolikus javak, erőforrások és (jogszabályok, vezetés rendszere, stratégiák, taktikák, egyéb módszertani eljárások), amelyekkel a biztonsági feladatok megvalósíthatók, és amelynek minősége meghatározza a tevékenység színvonalát. Alapvetően a dinamikus és statikus biztonság eszközei tartoznak ide.

14

III. Fejezet A biztonsági tevékenységre ható alapelvek 1. Az alapelvek jelentősége Az Alkotmányban meghatározott kötelezettségek és jogok érvényesítése, valamint a különböző nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése és nem utolsó sorban az Európai Unióhoz való csatlakozás a már régóta deklarált, de a valóságban nem éppen garanciákhoz kötött alapvető jogok kiteljesedéséhez vezetett. Ezen jogok érvényesülése hatja át a mai jogszabályalkotást. Minden szakterület elméleti és gyakorlati tapasztalatok alapján fogalmaz meg bizonyos követelményeket, amelyek alapelvekké vállnak annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek maradéktalanul érvényesülhessenek. Az alapelv nem egy konkrét helyzetre, hanem az adott szakterületre általánosságban érvényesülő szabály. Az alapelvek jelentősége a biztonsági tevékenység során két egymással kétségtelenül összefüggő, de ennek ellenére viszonylag jól elkülöníthető területen: a szabályalkotásban (parancs, intézkedés, egyéb szabály) és a szabályalkalmazásban mutatkozik meg. 1. 1. A törvényesség alapelve Ezen alapelvnek megfelelő magatartás azt jelenti, hogy a biztonsági tevékenységet, ezen belül a biztonsági rendszert úgy kell megszervezni, hogy az megfeleljen a tevékenység teljes egészét szabályozó jogszabályoknak. A törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. 1. 2. A fogva tartás biztonságának és folyamatosságának alapelve A fogvatartottakat a társadalom védelme érdekében jogszabályokban meghatározott módon a szükséges mértékben a külvilágtól el kell különíteni. Ez a jogszabályokban meghatározott izoláció elsősorban büntetésvégrehajtási intézetekben kerül végrehajtásra. A fogvatartás biztonsága: olyan állapot fenntartását jelenti, amelynél a bv. intézetben, illetve a büntetésvégrehajtási feladat teljesítése miatt a bv. intézet területén kívül tartózkodó személyek élete, testi épsége, szabadsága, a büntetés-végrehajtás anyagi javainak sértetlensége, valamint a büntetés-végrehajtási feladatatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított. A fogvatartás rendje: a büntetések és a kényszerintézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályok, valamint az azok alapján megállapított más rendelkezések érvényesülésének összessége, amely biztosítja a büntetésvégrehajtási feladatok zavartalan ellátását, valamint az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak jogainak érvényesülését és kötelezettségeinek teljesítését; (Bv. Szabályzat 2.§ 4-5. pontja) A fogvatartás rendjét és biztonságát a fogvatartott önkéntes jogkövetésre való ösztönzésével, a jogszabálynak megfelelő őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, valamint biztonsági és egyéb szükséges intézkedések megtételével, indokolt esetben kényszerítő eszköz alkalmazásával kell biztosítani (Bv. Szabályzat 5.§. (2) bekezdés). A fogva tartás biztonságának folyamatossága feltételezi, hogy a nap bármely szakában biztosított legyen az intézetekben tartózkodó személyek élete, testi épsége, személyes szabadsága, valamint a bv. szerv működőképessége. Ennek érdekében biztosítani kell: - a biztonsági tevékenység ellátásának személyi és tárgyi feltételeit, - fogva tartás biztonságát szavatoló módszerek kidolgozását, - a biztonsági tevékenység folyamatos ellátásának megszervezését, - az intézetek zavartalan működésének biztonsági feltételeit, - az események bekövetkezésének megakadályozását, - a végrehajtás során a jogok gyakorlását, a kötelezettségek teljesítését és a törvényesség betartását a személyi állományra és a fogvatartottakra vonatkoztatva egyaránt, - a törvények, biztonsági szabályok, utasítások, parancsok maradéktalan érvényesülését, - a megfelelő szintű anyagi, szociális, kulturális és egészségügyi ellátást.

15

1. 3. A fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének alapelve A fogvatartottak jogait és kötelességeit jogszabályok és azok alapján biztonsági szabályok határozzák meg. Ezeken túl még külön szabályok állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományára. Ezen szabályok ismerete, betartása és betartatása a személyi állomány alapvető feladata. E feladat érvényesítése a törvényességet és a humánus bánásmódot egyaránt magába foglalja. Ezen alapelv érvényesülése során biztosítani kell: - a fogvatartottak jogszabályokban meghatározott jogait, a kötelezettségek teljesítésének feltételeit, - a fogvatartottak megfelelő elhelyezését, ellátását, szabályszerű mozgatását és megfelelő elkülönítésüket, - a házirendben meghatározott napirend és magatartási - viselkedési szabályok betartását, - a szabályszerű ellenőrzések végrehajtását, - a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok maradéktalan betartását, - az intézkedések során biztosítani kell a humánus bánásmódot, vagyis, hogy az intézkedés ne okozzon olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával, valamint ne sértsen alapvető személyiségi jogokat, - annak lehetőségét, hogy több alkalmazható intézkedés közül azt lehessen választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár, - a fogvatartottak egymás közötti kapcsolataiban az emberi máltóságot sértő magatartások megakadályozását. 1. 4. A kényszerítő eszközök alkalmazásának alapelve A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során a törvényben meghatározott esetekben jogosult és köteles intézkedni tekintet nélkül arra, hogy egyenruhát vagy polgári ruhát visel. Ha más intézkedés nem vezet eredményre, a törvényben meghatározott kényszerítő eszköz alkalmazására jogosult és köteles. Garanciális szabályok: - a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok - addig és olyan mértékben alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek, - kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazásra kiképzett személyt lehet, - az alkalmazás nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával - több lehetséges és alkalmas kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely elégséges az intézkedés eredményes befejezéséhez és a legkisebb sérüléssel vagy károkozással jár, - csak törvényben meghatározott esetekben lehet kényszerítő eszközöket alkalmazni, - szintén törvény határozza meg azt, hogy mely személyekkel szemben melyik kényszerítő eszköz és milyen feltételek mellett alkalmazható. Alapvető garanciális szabály, hogy a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök szabályszerű alkalmazásán túl tilos minden olyan intézkedés és eljárás, amely a fogvatartott életét, testi épségét, vagy egészségét sérti vagy veszélyezteti. 1. 5. A differenciálás alapelve A fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését az intézet típusának, biztonsági helyzetének, területi elhelyezkedésének, földrajzi, építészeti jellegének a fogvatartottak büntetés-végrehajtási fokozatának, a fogvatartottak végrehajtási fokozatán belül kialakított csoportjai jellegének megfelelően, személyiségének, biztonsági kockázatának és veszélyességi fokának figyelembe vételével differenciáltan kell megszervezni. 1. 6. A reintegrációs tevékenység alapelve Ez az alapelv a büntetés-végrehajtás feladatrendszerének fontos eleme, mert a tartalmi követelményrendszere magába foglalja, mint alapvető célt a reszocializációt, ennek érdekében a nevelési célokat, így a szellemi és kulturális fejlődés elősegítését, valamint a fogvatartottak kapcsolattartásának pozitív befolyásolását, a testkultúra fejlesztését, stb. A reintegrációs elv érvényesítésében a különböző szakterületek más - más formában vesznek részt a feladatrendszerük különbözősége miatt.

16

A biztonsági tevékenységet ellátó állomány reintegrációval kapcsolatos tevékenysége egyrészt a reintegrációs tisztekkel való együttműködésben másrészt a szolgálati érintkezés során tanúsított magatartásban, példamutatásban, következetes követelmény-támasztásban valósul meg. A reintegráció folyamatos tevékenység, amely magába foglalja a fogvatartott személyiségének a megismerését, megfelelő foglalkoztatását és önképzését, a rehabilitációs és a szabadidőprogramok szervezését, a családi és társadalmi kapcsolatok erősítését, amelyben a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának aktív és összehangolt tevékenysége elengedhetetlen követelmény. 1. 7. A személyiségformálás alapelve A fogvatartott személyiségének formálása, át kell, hogy hassa az összes olyan tevékenységet, intézkedést, amiben a fogvatartott is részt vesz. Ennek megfelelően kell az őrzést, felügyeletet vagy az ellenőrzést is végrehajtani. Olymódon kell megszervezni a biztonsági tevékenységet, hogy az elitélt tevékenyen vegyen részt az intézet rendjének fenntartásában. 1. 8. A személyi feltételek alapelve Biztonsági feladatot a bv. szervezet személyi állományának az a tagja láthat el, akit erre kiképeztek és sikeres vizsgát tett, ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, a fegyver - műszaki anyagok, a biztonsági berendezések és technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, továbbá a szolgálat teljesítésére egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódító tartalmú szer hatása alatt. Biztonsági feladatok ellátásával a bv. szervvel közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban álló személyt is megbízhat a parancsnok. 1. 9. A fokozott felelősség és védelem alapelve A fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó, illetve a helyzettől függően büntetés-végrehajtási feladatot ellátó személy e minőségéből fakadóan hivatalos személy. A hivatalos személyt amennyiben feladatellátása miatt sérelem éri fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. A kötelességét megszegő bv. személyi állomány tagjával szemben az állományilletékes parancsnok fegyelmi eljárást kezdeményez, vagy büntető feljelentést tesz. Így a személyi állomány tagja, mint hivatalos személy elkövetője lehet valamely hivatali bűncselekménynek, a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, pedig katonai bűncselekménynek is. 1. 10. A titokvédelem alapelve A bv. szervezet személyi állományának tagja a minősített adatot, valamint a tudomására jutott magántitkot köteles megtartani. A titoktartási kötelezettség alól jogszabály, valamint jogszabály felhatalmazása alapján, az abban megjelölt személy felmentést adhat. 1. 11. Az intézkedési jog és kötelezettség egységének alapelve Ezen alapelv a komplex büntetés-végrehajtási tevékenységet meghatározza. A személyi állomány tagja a bv. szervezet feladatkörében, szolgálati beosztásának (munkakörének) a jogszerű ellátása során a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult és köteles. 1. 12. A maximális biztonság alapelve A jogszabályok és egyéb biztonsági szabályok keretei között lehetőség nyílik a büntetés-végrehajtási szervezet számára így ezen belül a büntetés-végrehajtási szerveknek is, hogy a biztonsági feladatok végrehajtása során bizonyos határok között önállóan differenciálhatnak. Ezen differenciálás keretében a biztonsági feladatok végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az fenntartsa az adott helyzetben biztosítható maximális biztonságot. 1. 13. A minimum kockázatvállalás alapelve Szorosan kapcsolódik a maximális biztonság elvéhez, minek következtében egy bizonyos fokú kockázatvállalást is magába foglal, amelyet az egyes bv. szervek vezetőinek fel kell vállalni. Rangsorolni kell a feladatok fontosságát és ennek megfelelően bizonyos tevékenységek a maximált biztonság fenntartása érdekében később kerülnek végrehajtásra. 17

IV. Fejezet A szolgálatteljesítési idő, a szolgálati időrendszer, a biztonsági tevékenységet ellátók szolgálatának szervezése 1. A szolgálattervezés- és szervezés fogalma A szolgálattervezés- és szervezés az erre kötelezett elöljáró vezetői tevékenysége, amely a rendelkezésre álló erők és eszközök legcélszerűbb felhasználására, biztosítására irányul a napi feladatok sikeres végrehajtása érdekében. 1.1.A szolgálatszervezéssel szemben támasztott követelmények 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tervszerű Körültekintő Konkrét Pontos Rugalmas Arányos Differenciált Objektív

2. A szolgálattervezés rendje 2.1.A szolgálati terv készítése Az szolgálat szervezés hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán (a továbbiakban: BvOP), a büntetés-végrehajtási intézeteknél és intézményeknél, valamint a gazdasági társaságoknál szolgálatot teljesítő hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban: ht. állományú tag) terjed ki. A szolgálattervezést a nexONTIME szolgálattervezési és szervezési számítógépes programban (a továbbiakban: program), illetve azzal párhuzamosan a szolgálatszervezési naplóban kell rögzíteni. A szolgálatteljesítési időbeosztás tervezés tárgyhónapot megelőző hónap 25-éig történő elkészítéséért a szakterületi vezető a felelős. Gondoskodni kell arról, hogy tárgyhónapot megelőzően azt az érintettek tudomásul vegyék és aláírásukkal igazolják. A szolgálatterveket a bv. szerv vezetője hagyja jóvá Bár külön szabály erre vonatkozóan nincs abban az esetben, ha a február, 28 napos célszerű a tervezést úgy elkészíteni, hogy a parancsnok jóváhagyását követően még legyen elégséges idő a szolgálati beosztás megismerésére. 2.2.Szolgálatteljesítési idő és munkarendek A bv. szerveknél a kötelező havi szolgálatteljesítési időt az egy hónapban lévő munkanapok 8 órával való szorzata adja meg, függetlenül attól, hogy a ht. állományú tag milyen munkarendben dolgozik (pl. 21 nap × 8 óra = 168 óra). A ht. állomány tagja beosztásától függően a bv. intézetek jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében a) hivatali, b) a hivatali munkarendtől eltérő, és c) folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát. A ht. állomány tagja szolgálatteljesítési időrendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg. A heti munkaidőkeret az irányadó a hivatali, a havi munkaidőkeret a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben. A hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben mindkét munkaidőkeret alkalmazható, de az őrszolgálati jellegű beosztásoknál csak havi munkaidőkeret határozható meg.

18

Egyéni kérelem alapján a hivatali munkarendben szolgálatot teljesítő ht. állományú tag számára úgynevezett rugalmas munkaidő engedélyezhető. A törzsidőt a bv. szerv vezetője határozza meg, azonban annak a napi 8 óra vagy annál hosszabb időtartamú szolgálatteljesítés esetén 9 és 14 óra közé, a napi 8 órától rövidebb szolgálatteljesítés esetén 9 és 13 óra közé kell esnie. Ezen munkaidő alkalmazása a szolgálati feladatok teljesítését nem késleltetheti, és nem akadályozhatja. Hivatali munkarendtől eltérő az a munkarend, amelyben a munkaidő a hivataliként meghatározott munkarendtől előbb vagy később kezdődik. Ide tartoznak azok a munkarendek is, amelyeknél a munkaidő napi időtartama a 8 órát meghaladja (pl. 10, 12 óra). A szolgálatteljesítés a hét bármely napjára beosztható. Folyamatos, váltásos az a munkarend, amelyben a szolgálatot napoktól, napszakoktól függetlenül 12/2412/48, 12/48-12/48, 24/72 szolgálati időrendszerben szervezik és teljesítik. A szolgálatok átadása, átvétele általában 12 óránként történik, a 24 óránkénti váltás csak a BvOP ügyeletes tiszti szolgálatánál (a továbbiakban: ügyeletes tiszti szolgálat) engedélyezett. A folyamatos, váltásos munkarendben szolgálatot teljesítő ht. állományú tagoknál, a szolgálat folyamatosságának fenntartása érdekében a szolgálatból távozók, illetve a szolgálatba lépők szolgálatteljesítési idejében átfedésnek kell lenni, amely időben az eligazítást, a váltást és a szolgálati felszerelések felvételét, leadását kell végrehajtani. Esetükben 12 óra 30 percet, az ügyeletes tiszti szolgálat esetében 24 óra 30 percet kell elszámolni. Amennyiben a büntetés-végrehajtási feladatot a bv. szervtől távoli helyszínen kell teljesíteni, és az odautazás miatt a ht. állományú tagot korábbi időpontra kell berendelni, szolgálatteljesítési időként a szolgálatteljesítés helyére történő szállítás időtartamát is el kell ismerni. A folyamatos, váltásos munkarendben szolgálatot teljesítő egészségügyi szakdolgozók részére 12 óra szolgálatteljesítési idő ismerhető el, kivéve azon beosztások esetében, amelyek őrszolgálati jellegűek (pl. folyamatos szolgálati munkarendben dolgozó egészségügyi szakápolók). Ezekben az esetekben szolgálatteljesítési időként 12 óra 30 percet kell elismerni. A büntetés-végrehajtási intézeteknél a szolgálatteljesítési idő szempontjából őrszolgálat jellegű beosztásnak minősül a fogvatartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás. Hivatali munkarendben szolgálati feladatot ellátó ht. állományú tagnak eligazítás, szolgálati felszerelés felvétele, leadása miatt túlszolgálat nem ismerhető el, azokat a napi szolgálatteljesítési időn belül kell végrehajtani. A tervezett napi szolgálatteljesítési idő szolgálati érdekből korábbi kezdéssel vagy későbbi befejezéssel meghosszabbítható, de ennek indokolását a szolgálati naplóban rögzíteni kell. A két szolgálat között a járulékos időn kívül (a szolgálati helyre utazás, lakásra visszautazás) legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani. A hivatali munkarendben szolgálatot teljesítő vezetők ellenőrzési tevékenysége során csak a ténylegesen ellenőrzésre fordított idő számolható el szolgálatteljesítési időként. A ht. állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítés alól, ha a szolgálatteljesítési ideje alatt állampolgári kötelezettségét teljesíti (pl. gyanúsítottként, tanúként, stb. idézésre az illetékes szerv eljáró tagja előtt megjelenik). Az irattal igazolt távollét miatt kiesett munkaidőre távolléti díj jár. Hivatali munkaidőn kívül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt a bv. szerv vezetője jogkörében eljárva – kizárólag szolgálati érdekből – a berendelhetők létszámát figyelembe véve a napi szolgálatszervezést megváltoztathatja, a ht. állományú tagot szolgálatba legalább 24 órával előbb, rendkívüli esetben azonnal berendelheti. A feladatok végrehajtását követően – a tervezettől eltérőn, az ott megjelölt időponttól korábban – elrendelheti a szolgálat befejezését. A változásokat a programban és a szolgálati napló „A szolgálat alatt történt események” rovatában köteles időpont megjelölésével rögzíteni. A ht. állományú tag szolgálatteljesítését a havi kötelező óraszám figyelembevételével kell tervezni. Ha a tárgyhónapban a ht. állomány tagjának szolgálatteljesítése a havi kötelező órát nem éri el, az a következő hónapban túlszolgálat elrendelésével nem kompenzálható. A hivatásos állomány nő tagját várandóssága megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének 6 éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani.

19

A hivatásos szolgálati jogviszonyban állók esetében a heti szolgálatteljesítési idő 40 óra. A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban 40 óránál hosszabb, de heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg. A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és – a részben vagy egészben ügyeleti, őrés készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve – 12 óránál hosszabb. Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát. 2.3. A munkaközi szünet, a pihenőidő, heti pihenőnap A 6 órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén 30 perc, a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozó számára 60 perc munkaközi szünetet kell a munkaidő terhére biztosítani. A ht. állományú tag részére hetenként kettő, az adott hónapban pedig annyi pihenőnapot kell biztosítani, ahány munkaszüneti nap, valamint ünnepnap van. Ünnepnap helyett másik pihenőnap nem jelölhető ki. A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve, valamint a Hszt-ben meghatározott büntetés-végrehajtási szervezet napja adja, amely szeptember 8-án, Adorján napján van. Ünnepnapon teljesített szolgálatért a ht. állományú tagnak – amennyiben az nem minősül túlszolgálatnak – az aznapi illetményén felül távolléti díj is jár. A jogosultság mértékénél a 0–24 óra közötti időszak az irányadó (pl. március 14-én 18.30 órától 15-én 7 óráig szolgálatot teljesítőnél 7 óra, a 15-én 6.30–19 óra között dolgozónál 12,5 óra, 18.30 órától 16-án 7 óráig dolgozónál 5,5 óra). A folyamatos, váltásos munkarendben szolgálati feladatot ellátó ht. állományú tagnak, amennyiben a nappali szolgálat befejezésétől a következő – éjszakai – szolgálat kezdetéig 24 óránál rövidebb idő áll rendelkezésre, az pihenőnapként nem jelölhető ki. Ahol a két szolgálat között az egybefüggő időtartam a 47 órát eléri, ott két pihenőnap kiadható. A pihenőnapokat a tervezési időszakra vonatkozóan előre ki kell jelölni, melyeket a programban úgy kell rögzíteni, hogy az egybefüggő 24 óra egyértelműen megállapítható legyen. A pihenőnapokat valamennyi munkarend esetén jelölni kell. Amennyiben a szolgálatra berendelés a kijelölt pihenőnapra esik, azt a programban a megfelelő jelölés kiválasztásával kell feltüntetni, melyet az elszámoláskor 200%-osan kell figyelembe venni, vagy kétszeres időtartamú szabadidőt kell biztosítani. A jogszabályban vagy belső szabályzó eszközben meghatározott éves oktatásra, fizikai állapotfelmérésre, illetve pszichikai vizsgálatra fordított időt a szolgálatszervezés során előre tervezetten kell jelölni. Annak végrehajtását szolgálatteljesítési időként kell elismerni és elszámolni. A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább 7 óra. 2.3. Szabadság, vezénylés A hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően meg kell állapítani, és azt az érintett tudomására kell hozni. A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani. A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja. Szabadság esetén a betűjelzést a szolgálatteljesítési napnak megfelelő naphoz, vezénylés esetén az annak megfelelő naphoz kell beírni. A szabadság kiadásánál a hivatali és a hivatali munkarendtől eltérő munkarendben szolgálatot ellátó ht. állományú tag esetében az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos, váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik. A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság 20

kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen. Váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati nap következzen. A szabadságot valamennyi munkarendben foglalkoztatott ht. állományú tag részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság napjai a rá érvényes szolgálatszervezés szerinti munka-, illetve szolgálati napokra essenek. A szabadság a váltásos szolgálati rendben 12, illetve – kizárólag az ügyeletes tiszti szolgálat esetében – 24 órában számítható. Ezen szabály érvényes a tanulmányi és az egészségügyi szabadság óraelszámolására is. A szolgálati napok figyelembevételével kiadandó szabadságnapok számát – a Rendeletben meghatározottaknak megfelelően – a következők szerint kell kiszámítani: meg kell határozni az adott naptári évre vonatkoztatott, egy év alatt teljesítendő, az adott váltás ütemezésének megfelelően számolt szolgálati napok számát (pl. 146 szolgálat); az éves szolgálati napok számát el kell osztani a hivatali időrendszerben dolgozók éves munkanapjainak számával [pl. 146 szolgálat/a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott éves munkanapok száma (figyelemmel a büntetés-végrehajtási szervezet napjaként meghatározott munkaszüneti napra)]; az így kapott éves szolgálati napok száma/hivatali munkarendben dolgozók éves munkanapjainak száma arányszámot – az átváltások közötti, kerekítésből eredő különbségek minimalizálása érdekében – ezred pontossággal kell megállapítani; az arányszám és a Hszt.-ben meghatározott szabadságnapok számának szorzata adja a szolgálatteljesítési napokban számított szabadságok számát; a kapott érték kerekítésére vonatkozó szabály, hogy a 0,5-re, illetve az afelett végződőeket felfelé, a 0,5 alatti értéket lefelé kell kerekíteni. A havi szolgálatteljesítési idő összesítésénél a szolgálati időrend alapján meghatározott, de értelemszerűen az eligazítás és a szolgálati felszerelések átvételének idejével csökkentett óraszámokat kell a távollét napjaira jóváírni, valamint a programban kiválasztani (pl. 12 óra, 8 óra, 8,5 óra, 10,5 óra stb.). Ha a ht. állományú tag az adott hónapban kizárólag szabadságon (pl. eü. szabadságon, tanulmányi munkaidő kedvezményen stb.) volt, vagy vezényeltként teljesített szolgálatot, akkor – amennyiben arról a szolgálatterv elkészítését megelőzően a szolgálati elöljárónak tudomása van – a távollétet a hivatali munkarend szerinti munkanapokra napi 8 órával kell jelölni és összesíteni. Ettől eltérni vezénylés esetén lehet, ha a fogadó bv. szerv írásos értesítése szerint a vezényelt pihenőnapon, munkaszüneti napon is szolgálatot teljesített, vagy munkanapon 8 órát meghaladó szolgálatteljesítési ideje keletkezett. A ht. állományú tag részére szabadságának ideje alatt szolgálatteljesítés nem engedélyezhető. Amennyiben a ht. állományú tag bármely oknál fogva berendelésre kerül, az csak a szabadság egyidejű megszakításával történhet. 3. A napi szolgálatszervezés A napi szolgálatszervezési naplót a program alkalmazása mellett is vezetni kell. A naplót minden olyan szakterület köteles vezetni, ahol hivatali munkarendtől eltérő, illetve folyamatos, váltásos munkarendet alkalmaznak. A napi szervezést legalább 48 órával korábban kell elkészíteni és jóváhagyni. A soron következő szolgálat időpontját az érintettel dokumentált formában közölni kell. A napi szolgálatszervezési napló adatainak egyezni kell a programban készült napló adataival, információival. Szolgálatcserére a tárgynap előtt legalább 48 órával, indokolt esetben 24 órával megelőzően van lehetőség, egyéni kérelem alapján. A kérelemnek tartalmaznia kell az elcserélendő szolgálat pontos helyét, idejét, illetve a cserét kérő és a cserét biztosító aláírását. A szolgálatcserét a bv. szerv vezetője engedélyezheti, amely nem okozhat sem túlszolgálatot, sem a kötelező óraszámtól kevesebb szolgálati időt. Amennyiben a soron következő szolgálat helyének és időpontjának közlése a megelőző szolgálatból történő lelépéskor nem lehetséges, az érintett ht. állományú tagot arról – a bv. szerv vezetője által meghatározott módon, dokumentáltan – értesíteni kell. Más szakterületre történő áthelyezés, vezénylés esetén a programban a ht. állományú tag munkarendjét, besorolását a szolgálattal összefüggő idők és pótlékok rögzítésével, a szolgálatteljesítés utolsó napjával le kell zárni.

21

4. Pótlékok 4.1. Gépkocsivezetői, gépjárművezetői pótlék A Hszt. végrehajtására kiadott 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerint gépjárművezetői pótlékra az jogosult, aki ügyintézői gépjármű vezetésére engedéllyel rendelkezik, továbbá nem szervezetszerű beosztásából adódóan szolgálati gépjárművet szolgálati úton rendszeresen vezet, és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása nem szükséges. A gépjármű-vezetői pótlék havonta az illetményalap 13 %-a. 4.2. Lovasjárőri pótlék Lovasjárőri pótlék illeti meg azt, aki a szolgálati állattal folyamatosan foglalkozik, arról rendszeresen gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és lovasjárőri feladatot lát el. Ez azonban csak arra az időszakra jár, amikor a ht. állomány tagja ténylegesen lovasjárőri szolgálatot teljesít. Pótlékra jogosult továbbá az a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (belovagló, tanár) valamint a lovas parancsnoka is, amennyiben a beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek. A lovasjárőri pótlék havonta az illetményalap 25 %-a. 4.3. Kutyavezetői pótlék Kutyavezetői pótlékra jogosult, aki szolgálati kutyával folyamatosan foglalkozik, arról gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és vele szolgálati tevékenységet lát el. Pótlékra jogosult a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (kiképző, tanár), valamint a kutyavezető parancsnoka is, amennyiben beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek. A kutyavezetői pótlék összege az illetményalap 20%-a, ha a ht. állomány tagja a szolgálati kutyával szolgálati tevékenységet lát el, illetve, ha a kutyát szolgálatra felkészíti. Az illetményalap 15%-ára jogosult a ht. állomány tagja, ha a szolgálati kutyát gondozza (eteti, ápolja). 4.4. Orvosi ügyeleti díj A kórházban, rehabilitációs intézetben és a külön meghatározott rendelőkben teljesített orvosi ügyeletért az orvosoknak, egészségügyi tiszteknek, zászlósoknak és tiszthelyetteseknek orvosi ügyeleti díj jár. Az orvosi ügyeleti díj ügyeletenként orvos részére az illetményalap 15 %-a, nem orvosi munkakört ellátó egészségügyi tiszt és tiszthelyettes részére az illetményalap 10 %-a. Az ügyeleti díjak egy ügyeleti napra fizethetők. Egy ügyeleti napnak minősül a folyamatosan teljesített ügyeleti szolgálat, ha annak időtartama a 15 órát eléri, de a 17 órát nem haladja meg. Ha az ügyeleti szolgálat egy ügyeleti napnál hosszabb vagy rövidebb, az ügyeleti díjat a teljesített óráknak megfelelő arányban kell növelni, illetve csökkenteni. Az egy órára eső ügyeleti díj összegének megállapításához a 16-os osztószámot kell alkalmazni. Az orvosi ügyeleti díjban részesülő éjszakai és délutáni pótlékra nem jogosult. 4.5. Különleges gépjárművezetői szolgálat pótléka Különleges gépjárművezetői pótlékra az a gépkocsivezető jogosult, aki a fegyveres szervnél rendszeresített különleges gépjárművet vezet. A büntetés-végrehajtási szervezetnél különleges gépjárművezetői szolgálat ellátásáért járó pótlékra az jogosult, aki a speciális, nagy befogadó képességű, a fogvatartottak szállítására alkalmas járművet vezet az erre meghatározott szolgálati napokon. A különleges gépjárművezetői szolgálati pótlék naponta az illetményalap 10 %-a. 4.6. Készenléti pótlék Készenléti pótlékra jogosult, aki szolgálati időn kívül elérhető helyen köteles tartózkodni, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető. A készenléti pótlékban részesülő éjszakai és délutáni pótlékra nem jogosult. A készenléti szolgálatból indokoltan berendelt orvos a tényleges szolgálatteljesítés időtartamára a készenléti pótlék helyett ügyeleti díjra jogosult. A készenlétben töltött idő alatt szolgálatteljesítésre berendelt ht. állomány tagja ennek idejére készenléti pótlék helyett túlszolgálatért járó díjazásban részesül.

22

4.7. Délutáni és éjszakai pótlékok Délutáni pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben, délután 14 óra és este 22 óra között látja el szolgálati feladatát. Amennyiben a szolgálatteljesítési idő legalább 50%-a délután 14 óra és este 22 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak a délutáni pótlékra jogosító időtartam alatt teljesített szolgálat után jár. A délutáni pótlék mértéke a teljesített órák után az illetményalap 0,25 %-a. Éjszakai pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben este 22 óra és reggel 6 óra között látja el szolgálati feladatát. Amennyiben a szolgálatteljesítési idő legalább 50%-a este 22 óra és reggel 6 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak az éjszakai pótlékra jogosító időtartam alatt teljesített szolgálat után jár. A havonta folyósítandó éjszakai pótlék annak jár, aki a szolgálatát munkaköri kötelességénél fogva éjszaka teljesíti. Az éjszakai pótlék mértéke a teljesített órák után az illetményalap 0,5 %-a. A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben a 18, 19 vagy 20 órakor végrehajtott váltással szolgálatba lépőknek a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár az éjszakai pótlék, mert a szolgálati idejük több, mint 50 %-a este 22 óra és reggel 6 óra közé esik. A reggel 6 vagy 7 órakor végrehajtott váltással szolgálatba lépőknek a délutáni pótlék csak a 14 óra utáni időszakra jár, mert a szolgálati idejük kevesebb, mint 50 %-a –4 ill. 5 óraesik délután14 óra és este 22 óra közé. Egészségügyi szakdolgozó részére 12 órás szolgálatszervezési idő esetén az teljes időtartamra jár a délutáni pótlék, ha szolgálatát 8-20 óra között teljesíti. A szolgálatteljesítési idő korábbi berendeléssel vagy visszatartással való meghosszabbításakor a pótlékra jogosultság szempontjából a tényleges szolgálatteljesítési időt kell figyelembe venni. A szolgálatteljesítési idő korábbi berendeléssel vagy visszatartással való meghosszabbítása a hivatali munkarendben szolgálati feladatot teljesítő ht. állományú tagok esetében a pótlékra való jogosultságot nem nyitja meg, ez esetben csak a túlszolgálatra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Abban az esetben, amikor – akár ideiglenes, akár eseti jelleggel – más munkarendben kell a szolgálatot teljesíteni, a ht. állományú tagot hivatalitól eltérő munkarendbe kell átsorolni a programban. A pótlékokra vonatkozó rendelkezéseket a hivatali munkarendtől eltérő (vezényléses) szolgálati időrendszerben dolgozók esetében is megfelelően alkalmazni kell. 4.8. Őrzési pótlék A Hszt. 306. §-ában meghatározott őrzési pótlékra a büntetés-végrehajtási szervezet azon zászlós és tiszthelyettes állománycsoportú tagja jogosult, aki a fogva tartottakkal közvetlen és folyamatosan foglalkozó felügyelői, főfelügyelői, ápolói, szakápolói és segédelőadói szolgálati beosztást tölt be. 5. A fokozottan veszélyes szolgálati beosztások Fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység - a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl - életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. A büntetés-végrehajtási szervezetnél fokozottan veszélyes beosztást látnak el a különleges biztonságú körletre, és a HIV-pozitív fogvatartottak körletére beosztottak. Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát, és a rendkívüli esetet kivételével túlszolgálat nem rendelhető el. A fokozottan veszélyes beosztásokról, a beosztást betöltő hivatásos állomány tagjáról, a veszélyes körülmények között végzett tevékenység időtartamáról és az alkalmazott munkaszervezés rendjéről a szervezeti egységnél folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Hasonlóan kell nyilvántartani minden illetménypótlékra jogosító beosztást és tevékenységet. Ezen nyilvántartások alapján az állományilletékes parancsnok parancsban intézkedik a kedvezményekről, illetve a pótlékok kifizetéséről. 6. Túlszolgálat A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozónál a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A túlszolgálat akkor keletkezik, ha a havi munkaidőkeretet az e napon teljesített szolgálat részben vagy egészben túllépi, vagy ha soron kívüli szolgálatteljesítésre történt a berendelés.

23

Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként legfeljebb 450 óra. Ebbe az órakeretbe a kétszeres elszámolást maga után vonó túlszolgálatok csak egyszeresen számolhatók be. Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti-, őr- és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel. Túlszolgálat elrendelésének minősül a havi és a napi szolgálatszervezési okmány, a belföldi kiküldetési utasítás és költség elszámolási okmány, az ellenőrzési terv, továbbá más, helyileg rendszeresített irat (pl. szolgálati jegy, egyedi utasítás stb.) bv. szerv vezetője általi aláírása. Túlszolgálatra való berendelés esetén az érintettel való közlés módját, formáját a bv. szerv vezetője határozza meg. Annak tényét a napi szolgálatszervezési napló, valamint a programban készített napló adott napra vonatkozó „megjegyzés” rovatában rögzíteni kell. A túlszolgálat elrendeléséről a ht. állományú tagot legalább 48 órával korábban értesíteni kell, ettől eltérni csak rendkívül indokolt szolgálati érdekből lehet. A rendkívüli események megelőzése, megszakítása, felszámolása érdekében elrendelt szolgálatteljesítést, továbbá a gyakorló riadóban és a törzsfoglalkozáson való részvételt szolgálatteljesítési időként kell elismerni. A rendkívüli eset (pl. baleset, elemi csapás stb.) miatt elrendelt szolgálat túlszolgálatnak minősül. Rendkívüli esetben túlszolgálatra a fokozottan veszélyes beosztást betöltők is kötelezhetők. A hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével - évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért - beleértve a rendkívüli esetben teljesítettet is díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár. A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési idő keretében történt. A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban kell kifizetni. 7. Egyéb rendelkezések A programban kell elvégezni a havi időszakra vonatkozó szolgálattervezést és -szervezést, a napi szolgálatszervezést, a szolgálatteljesítési és illetménypótlékra jogosító idők rögzítését és elszámolását, valamint a túlszolgálatok összesítését az utasításban foglaltak értelemszerű alkalmazásával. Az ezzel összefüggő helyi belső szabályozó eszközben a garanciális elemeket be kell építeni (pl. tervek bv. szerv vezetője általi jóváhagyása, megismerés lehetőségének biztosítása, tervek, összesítések iktatása, határidők betartása, pihenőnapok kijelölése, adatmentés). A program hozzáférési jogosultságait – névre szólóan – a bv. szerv vezetője határozza meg. A jogosultságok meghatározásánál figyelembe kell venni a jogosultak helyettesíthetőségét, és ennek függvényében kell a helyettesítő személyek részére is a hozzáférési szinteket meghatározni. A programban történő változtatás kizárólag a BvOP hatásköre. A változtatásra és módosításra vonatkozó javaslatot a BvOP Biztonsági Főosztály részére kell felterjeszteni. A programban folytatott napi tevékenységek végrehajtása minden esetben az erre kijelölt és jogosult személyek feladata. A szolgálatszervezés elkészítéséért, az ahhoz kapcsolódó feladatok végrehajtásáért az adott szervezeti egység, valamint a bv. szerv vezetője a felelős. Az elszámolás alapjául szolgáló szolgálatteljesítési időket legkésőbb tárgyhónapot követő hónap 1-jéig rögzíteni kell a programban. Az elszámolás alapjául szolgáló szolgálatteljesítési időt és pótlékokat a BvOP Közgazdasági Főosztály részére minden hónap 5-éig kell megküldeni.

24

V. Fejezet A biztonsági tevékenység irányítása és ellenőrzése, a biztonsági tevékenységet irányító, ellenőrző elöljárók feladatai 1. A biztonsági tevékenység irányítása Az irányítás az irányító személy és az irányított személy közötti olyan hatalmi viszony, amelyben az irányító – közvetett vagy közvetlen úton – az irányított viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol. 1.1. Az irányítás szintjei A bv. szervezet működését a Kormány a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter útján irányítja. I. Minisztériumi szint A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter -

előkészíti a bv. szervezetre vonatkozó, az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyéb döntések tervezeteit; rendeletalkotás és normatív utasítás útján szabályozza a bv. szervezet tevékenységét; a Kormány döntésének végrehajtása érdekében, illetve a feladatkörében eljárva a bv. szervezet részére a törvényi keretek között feladatot határoz meg, és egyedi utasítást ad; ellenőrzi a gazdálkodást, jóváhagyja a bv. szervezet fejlesztési terveit; dönt bv. szerv létrehozásáról, átalakításáról, valamint megszüntetéséről; rendszeresíti a bv. szervezetnél alkalmazható kényszerítő eszközöket, fegyverzeti, egyenruházati anyagokat, hír- és biztonsági rendszereket; gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről;

A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter a bv. szervezet részére egyedi utasítást az országos parancsnokság útján adhat. II. Országos Parancsnoksági szint Az Országos Parancsnokság a jogszabályok, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter döntései és az országos parancsnok utasításai, valamint egyedi intézkedései alapján -

-

-

-

előkészíti az országos parancsnok utasításait, parancsait és előterjesztéseit; felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával, valamint a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásával, az utógondozás keretében végzett börtönpártfogolási tevékenységgel, pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtásával kapcsolatos tevékenységet; bv. szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket; a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdasági társaságok és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szervek működésével kapcsolatban ellátja a miniszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat; végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat; együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és egyesületekkel, vallási közösségekkel, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel; ellátja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat.

25

Az országos parancsnok -

gondoskodik a bv. szervezet törvényes működéséről; előterjesztést, javaslatot tesz a miniszter részére; meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan egyedi döntésként - parancsot ad; gondoskodik a bv. szervezet költségvetésében foglaltak megtartásáról; jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol; jóváhagyja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szervezeti és működési szabályzatát; meghatározza a bv. szervezetnél rendszeresített kényszerítő eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hír- és biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit.

III. Intézeti (végrehajtói) szint A büntetés-végrehajtási intézetek a jogszabályok, az országos parancsnoki utasítások, az országos parancsnok parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Az intézetet (intézményt) a parancsnok, főigazgató főorvos, igazgató vezeti, aki felelős az intézet (intézmény) feladatainak a törvényes végrehajtásáért, annak rendjéért és biztonságáért; gyakorolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott jogait, ellátja az ebből eredő kötelezettségeit; kapcsolatot tart a szervezetekkel, elősegíti tevékenységüket és biztosítja az intézet részéről ehhez szükséges feltételeket; felelős az intézet (intézmény) gazdálkodásáért, a költségvetés előkészítéséért és végrehajtásáért, a számviteli rend betartásáért; ellátja a hivatásos állománnyal kapcsolatos parancsnoki feladatokat, jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol a személyi állomány tagjai felett; képviseli az intézetet (intézményt). Az általános hatáskörrel rendelkező elöljárók -

intézetparancsnok, (főigazgató-főorvos, igazgató,) intézetparancsnok-helyettes, biztonsági osztályvezető, biztonsági osztályvezető-helyettes, szolgálatban lévő biztonsági tiszt, szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő, (a biztonsági tiszt akadályoztatása esetén), a rendkívüli esemény felszámolását irányító elöljáró.

A biztonsági tiszt jogállása, feladatai A biztonsági tiszt jogállása (alárendeltsége) közvetlenül a biztonsági osztályvezetőnek van alárendelve, ha a bv. szerv vezetője másképp nem rendelkezik, szolgálatban elöljárója: - az alárendeltségébe tartozó főfelügyelőknek, felügyelőknek, hivatali időn kívül a bv. szerv vezetője által meghatározott körben a személyi állománynak, - rendkívüli eseménnyel összefüggésben az igénybe vett személyi állománynak, amíg elöljárója az intézkedést át nem veszi. haladéktalanul intézkedik a biztonságot veszélyeztető körülmény megszüntetésére, arról elöljárójának jelentést tesz, elöljáróinak távollétében a bv. szerv vezetője által meghatározott hatáskörrel és felelősséggel rendelkezik.

26

A biztonsági tiszt feladatai: a napi biztonsági feladatot ellátó állomány felkészültségének, alkalmasságának ellenőrzése, a szolgálat befejezésekor a soron következő szolgálat közlése, a biztonsági feladatokat ellátó állomány eligazítása, tájékoztatása, az előállítási, szállítási és egyéb intézeten kívüli őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatra kijelöltek útba indítása, visszaérkezéskor fogadása, szükség esetén az alárendeltségébe tartozó személy leváltása, indokolt esetben a jogszabályban meghatározott biztonsági intézkedések foganatosítása, szükség esetén az elektromos zárrendszer áramtalanításának elrendelése és az azzal összefüggő egyéb intézkedések megtétele, szükség esetén a napirendtől eltérő időpontban létszámellenőrzés elrendelése, a fogvatartottak mozgatásakor - a létszámra is tekintettel - a biztonsági körülmények figyelemmel kísérése, a szükséges intézkedések megtétele, gondoskodik a fogvatartott szabadításáról, hivatali időn kívül a jogszerű befogadásról, visszafogadásról, lőfegyverhasználat, illetve sérülést vagy halált okozó kényszerítő eszköz használata esetén intézkedik a helyszín biztosítására, a sérült ellátására és haladéktalanul jelentést tesz az elöljárójának, a fogvatartott rosszulléte esetén intézkedik az orvosi vizsgálatra, ha szükséges a kórházba szállításra, a fogvatartott halála esetén intézkedik a helyszín biztosítására, az orvos, az ügyész és a nyomozó hatóság értesítésére, a fegyverzeti szakutasításban részére meghatározottak végrehajtása. A biztonsági főfelügyelő jogállása, feladatai A biztonsági főfelügyelő jogállása a biztonsági főfelügyelő közvetlenül a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek van alárendelve, folyamatosan figyelemmel kíséri a biztonsági feladatokat ellátók tevékenységét és a biztonságtechnikai rendszer működését, annak jelzéseit, ha a szolgálatba lévő biztonsági tiszt bármilyen okból akadályoztatva van, akkor a biztonsági tisztet megillető hatáskörrel és felelősséggel intézkedik. A biztonsági főfelügyelő feladatai: összeköttetés tartása a szolgálatban lévő biztonsági tiszttel, a biztonsági felügyelőkkel, körletfelügyelőkkel és a foglalkoztatási felügyelőkkel, a fegyverzeti szakutasításban részére meghatározottak végrehajtása, ha a biztonságtechnikai rendszer kezelésével külön személyt nem bíztak meg, a rendszer kezelése.

a

A körlet-főfelügyelő jogállása, feladatai A körlet-főfelügyelő jogállására, feladataira és ellenőrzési kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a jegyzet „Belső felügyelet” témakörében részletesen tárgyaljuk. Megjegyzés: Lényeges eltérés mutatkozhat az országos végrehajtó intézetek, valamint a megyei bv. intézetek személyi állománytáblája között. A megyei intézeteknél gyakori megoldás, hogy nincs a parancsnoknak, valamint a biztonsági osztályvezetőnek szervezetszerű helyettese. Ezért a fentebb felsorolt irányító elöljárók meghatározásánál ezeket az eltéréséket figyelembe kell venni. 2. A biztonsági tevékenység ellenőrzése Az ellenőrzés az a vezetői tevékenység, illetve eljárás, amely során azt vizsgálják, hogy az adott szervezeti egység, vagy az egyes tevékenységet végrehajtók a jogi rendelkezéseknek megfelelően és annak szellemében hajtják-e végre feladataikat, valamint az egyes feladatok végrehajtására az ott dolgozók alkalmasak-e, továbbá magába foglalja az ehhez szükséges eljárási jogosítványokat is. 2.1. Az ellenőrzés szintjei I. Minisztériumi szint Büntetés-végrehajtásért felelős miniszter 27

II. Ügyészségi szint A törvényesség betartását ellenőrizheti a bv. törvényességi felügyeletét ellátó ügyész. III. Országos Parancsnoksági szint -

az országos parancsnok és helyettesei, valamint az általuk megbízottak, biztonsági főosztály, védelmi főosztály

IV. Intézeti (végrehajtói) szint Általános hatáskörrel -

intézetparancsnok (főigazgató-főorvos, igazgató), intézetparancsnok-helyettese, biztonsági osztályvezető, biztonsági osztályvezető-helyettes, szolgálatban lévő biztonsági tiszt, szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő a szolgálatban lévő biztonsági tiszt megbízása alapján, a rendkívüli esemény felszámolását irányító elöljáró.

Saját hatáskörbe utalt területen Fogva tartási ügyek osztályvezetője (büntetés-végrehajtási osztályvezető), - alegységvezető, - vezető reintegrációs tiszt, - körlet-főfelügyelő. Gazdasági vezető, Személyzeti osztályvezető, Informatikai osztályvezető (főelőadó), Egészségügyi osztályvezető, Gazdálkodó szervnél - biztonsági vezető, - foglalkoztatási biztonsági felelős. Egyéb biztonsági feladat ellátása esetén - szállítmányvezető, - előállítás-vezető, - járőrvezető, - kutyatelep-vezető, - vezető műszerész. 2.2. Az egyes ellenőrzési szintek jellemzése I. szint Büntetés-végrehajtásért felelős miniszter A bv. szervezet működését a kormány az büntetés-végrehajtásért felelős miniszter útján irányítja, aki gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről és szabályozza a bv. szervezet tevékenységét. II. szint Törvényességi felügyeletet ellátó ügyész Kizárólagos ellenőrzési területe a törvényesség betartatása, vagyis a hatályos jogszabályok gyakorlati érvényesülésének ellenőrzése a büntetések és az intézkedések végrehajtása során.

28

III. szint Az országos parancsnok Jogszabály meghozatalát nem igénylő kérdésekben intézkedéssel állapítja meg az egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait. A bv. szervezet állományának szolgálati elöljárója. Az országos parancsnok helyettesei Az országos parancsnok közvetlen irányítása mellett vezetik az alárendeltségükbe tartozó országos parancsnoksági szervezeti egységeket, a szakterületüket érintő körben szakmai irányítást gyakorolnak a főosztályok felett, valamint ellenőrzik azok működését. Hatáskörükbe utalt területen ellenőrzik, illetve ellenőriztetik a bv. szervek biztonsági tevékenységét. Biztonsági Főosztály és Fogva tartási Ügyek Főosztálya A hatáskörébe utalt területen szakmailag irányítja, felügyeli és ellenőrzi a bv. szervek biztonsági tevékenységét. IV. szint Intézetparancsnok Ellenőrzi és ellenőrizteti a biztonsági feladatok végrehajtását, és megteszi a szükséges intézkedéseket, rendszeresen beszámoltatja a biztonsági tevékenységét irányításával megbízott vezetőt. Évenként értékeli a bv. szerv és a gazdálkodó szerv személyi állománya előtt a bv. szerv biztonsági helyzetét. Vezeti az éves átfogó biztonsági vizsgálatot, meghatározza a biztonsági ellenőrzés és biztonsági szemle végrehajtásának rendjét. Intézetparancsnok-helyettes ellenőrzi és ellenőrizteti az intézet és mellette működő gazdálkodó szervezet biztonsági tevékenységét ellátja a bv. szerv vezetője által a hatáskörébe utalt szakterületek vezetőinek közvetlen irányítását, végrehajtja azokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a bv. szerv vezetője megbízza, a bv. szerv vezetője távollétében vagy annak akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel ellátja a bv. szerv biztonsági tevékenységének irányítását, vezeti a befogadási és foglalkoztatási bizottságot (amennyiben ez nem a büntetés-végrehajtási osztályvezető feladata). Biztonsági osztályvezető közvetlen alárendeltségéről a bv. szerv vezetője rendelkezik, feladatait távollétében a szervezetszerű helyettese, annak hiányában a bv. szerv vezetője által kijelölt biztonsági tiszt látja el. A biztonsági osztályvezető elöljárója: a biztonsági osztály állományának, illetve, ha az adott bv. szerv vezetője eltérően nem rendelkezett a körletfőfelügyelőknek, a körletfelügyelőknek, továbbá a biztonsági feladatok ellátására más osztálytól igénybe vett beosztottaknak, a rendkívüli esemény megelőzésére, megszakítására és a következmények felszámolására igénybe vett állománynak. A biztonsági osztályvezető ellenőrzi különösen: a biztonsági tevékenység ellátását, a biztonsági tisztek szolgálatellátását, a biztonsági létesítmények, -berendezések, kényszerítő-, technikai eszközök állapotát és működését, a lőfegyver, a lőszer és a fegyver-műszaki szakanyagok meglétét, kezelését, tárolását, karbantartását, használhatóságát, a házirendben meghatározottak betartását, a biztonsági intézkedések végrehajtását, a fogvatartottak fegyelmét, a magánelzárás végrehajtását, biztonsági szempontból a fogvatartottak foglalkoztatási helyeit, a szolgálati okmányok meglétét, vezetését.

29

Biztonsági osztályvezető-helyettes A biztonsági osztályvezető-helyettes közvetlenül a biztonsági osztályvezetőnek van alárendelve. A biztonsági osztályvezetői feladatok közül azokat kell végrehajtania, amelyekkel közvetlen elöljárója, illetve a bv. szerv vezetője megbízza. Egyéb feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Szolgálatban lévő biztonsági tiszt A biztonsági tiszt ellenőrzi különösen: a biztonsági feladatot ellátók tevékenységét, a biztonsági létesítmények, -berendezések, technikai eszközök, a fegyver-műszaki szakanyagok meglétét, rendeltetésszerű használatát, működését és használhatóságát, a fogvatartottak motozását, a bv. szervbe történő be- és kiléptetés szabályainak végrehajtását, a foglalkoztatási helyek rendjét, a fogvatartottak fegyelmét és a napirend betartását, a biztonsági intézkedések és a magánelzárás fenyítés végrehajtását, a biztonsági feladatok végrehajtása során a jogszabályi előírások érvényesülését, a szolgálati okmányok meglétét, szabályszerű vezetését, a minősített adatokra vonatkozó előírások és az adatvédelmi szabályok betartását, a ruházat tárolását, a szolgálatban levő biztonsági tiszt a bv. szerv területét a bv. szerv vezetője által meghatározottak szerint csak ellenőrzés, vagy intézkedés céljából hagyhatja el, a biztonsági tiszt feladatkörét - ha bármilyen okból a szolgálat folytatására alkalmatlanná válik - a biztonsági főfelügyelő veszi át, az átvétel idejét és tényét a szolgálati naplóban rögzíteni kell, a biztonsági főfelügyelő az eseményről jelentést tesz a bv. szerv vezetőjének vagy az őt helyettesítő személynek, a szolgálati állatokkal kapcsolatos feladatok ellátását. Szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő - közvetlen elöljárója rendelkezése szerint hajt végre ellenőrzési feladatot. Gazdálkodó szerv vezetője A hatáskörébe tartozó területen a biztonsági tevékenységgel kapcsolatban általános irányítási és ellenőrzési jogkört gyakorol. -

-

a bv. szerv biztonsági rendszerének megfelelően irányítja a gazdálkodó szervnél a foglalkoztatást, továbbá az őrzés, felügyelet, vagy ellenőrzés végrehajtását, a bv. szerv vezetőjével egyeztetett módon és rendszerességgel értékeli a gazdálkodó szerv biztonsági tevékenységét, rendszeresen beszámoltatja a biztonsági vezetőt és a biztonsági tevékenység közvetlen irányításával megbízott munkáltatási egységek vezetőit, ellenőrzi a biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtását, intézkedik a rendkívüli esemény megelőzésére, halasztást nem tűrő esetben annak megszakítására, felszámolására, intézkedéséről és annak eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a bv. szerv vezetőjét, a gazdálkodó szerv területén részt vesz az éves átfogó biztonsági vizsgálaton, új munkahely létesítése és a foglalkoztatás jellegének megváltoztatása előtt a biztonsági feladatokat egyezteti a bv. szerv vezetőjével.

Biztonsági vezető közvetlenül a gazdálkodó szerv vezetőjének van alárendelve, ellátja azokat a biztonsági feladatokat, amelyeket a gazdálkodó szerv vezetője - a bv. szerv vezetőjével egyeztetve - a hatáskörébe utal. A biztonsági vezető ellenőrzi: a munkahelyek biztonságát, az őrzési, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatok végrehajtását, a biztonsági berendezések, a technikai eszközök, a műszaki anyagok meglétét, állapotát, azok rendeltetésszerű használatát, karbantartását, a napi biztonsági- és a létszámellenőrzés végrehajtását, a fogvatartottak motozását, a munkahelyek biztonsági okmányainak vezetését.

30

Foglalkoztatási biztonsági felelős A foglalkoztatási biztonsági felelőst a biztonsági tevékenység irányításával megbízott elöljáró a területre beosztott foglalkoztatási felügyelők közül jelöli ki. A foglalkoztatási biztonsági felelős a munkáltatás közbeni biztonsági tevékenység ellátása során elöljárója az adott munkahelyre beosztott személyi állománynak. A foglalkoztatási biztonsági felelős ellenőrzi: meghatározott időközönként a fogvatartottak létszámát, a munkáltatást közvetlenül irányítók biztonsági tevékenységének az ellátását, a fogvatartottak kartonjainak és fényképes nyilvántartásának naprakészségét. 2.3. Az ellenőrzés célja Az ellenőrzés célja a biztonsági tevékenység értékelése, segítése, a kedvező jelenségek, tapasztalatok erősítése, terjesztése, a munkát akadályozó tényezők feltárása, megelőzése, a céloktól való eltérés okainak kiderítése, megszűntetése és a hiányosságok felszámolásához javaslatok kialakítása. Az ellenőrzésnek elő kell segíteni az adott szakterület szakmai színvonalának emelését, valamint folyamatos információt kell nyújtania a bv. szerv biztonsági feladatainak teljesítéséről. 2.4. Az ellenőrzés tárgya - a biztonság állapota - a biztonsági tevékenységet szabályozó rendelkezések naprakészsége, - a biztonsági tevékenység szakszerűsége, szabályossága, - az intézkedések jogszerűsége, törvényessége, - a biztonsági tevékenységet ellátók felkészültsége, - a feladatokat végrehajtók alkalmassága, - a fogvatartottak szabályok szerinti tevékenysége. 2.5. Az ellenőrzés módja - közvetlen - közvetett, - visszatérő, - teljes, - egyes területet érintő, - általános, - speciális, - nyilvános, - operatív. 2.6. Az ellenőrzés módszere - megfigyelés, - helyszíni vizsgálat, - beszámoltatás, - kikérdezés, - tanúk meghallgatása, - jelentések, okmány vizsgálata. 2.7. Az ellenőrzés típusai - átfogó-, - téma-, - cél-, - utóellenőrzés. Átfogó-ellenőrzést kell tartani, ha az értékelt időszak alatt lefolytatott ellenőrzések tapasztalatainak, valamint az irányítás során szerzett információk felhasználásával, folyamatában átfogó képet kell nyújtani az adott szakterület, értékelt időszakban végzett biztonsági tevékenységéről. A megállapítások alapján javaslatot kell készíteni az adott biztonsági tevékenység javítására, a fejlesztéshez szükséges felső vezetői és közép vezetői intézkedések megtételére.

31

Témaellenőrzést kell tartani, ha egy konkrét biztonsági tevékenység egész folyamatát indokolt ellenőrizni abból a célból, hogy a vizsgálat eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni. Célellenőrzést kell tartani, ha a biztonsági tevékenységgel kapcsolatban egyedi feladat, illetve részfeladat végrehajtása, esetleg egy vagy néhány konkrét kérdés kivizsgálása válik szükségessé. Utóellenőrzést kell tartani, ha valamilyen előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata. Továbbá, ha az előzőleg végrehajtott ellenőrzés során felszínre került hiányosságok megszüntetéséről az adott szakterület vezetője az előírt határidőre nem tett jelentést, illetve a szükséges intézkedések elmaradtak vagy nem kielégítők.

32

VI. Fejezet A külső őrzés – Biztonsági osztály 1. A biztonsági osztály A biztonsági osztály a büntetés-végrehajtási intézet olyan szervezeti egysége, amelynek beosztottjai hivatásos szolgálati jogviszonyban állnak és szakterületi feladata, hogy végrehajtsa a biztonsági rendszerben meghatározott feladatokat, a jogszabályokban, a Biztonsági Szabályzatban és egyéb rendelkezésekben meghatározottak alapján. 1.1.A biztonsági osztály szervezeti felépítése Biztonsági osztályvezető, Biztonsági osztályvezető helyettes, Szolgálatban lévő biztonsági tiszt, Szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő, Szolgálatban lévő biztonsági felügyelők. A szervezeti és működési szabályzat alapján meghatározott bv. intézetekben, ahol a belső felügyelet is a biztonsági osztály irányítása alá tartozik: Körlet főfelügyelők, Körletfelügyelők. 1.2. A biztonsági osztály feladatkör szerinti szolgálati tagozódása. Külső őrzés Személybejárati biztonsági felügyelő Gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő Felállított őr Járőr -

az intézet épületeinek, építményeinek, határának, bástyafalának, kerítésének, a nyomsáv őrzése, védelme, illetéktelen személyek bejutásának, engedély nélküli kijutás megakadályozása, anyagi javak, termények engedély nélküli kivitelének megakadályozása, tiltott tárgy, szökésre, támadásra alkalmas eszköz, veszélyes anyagok bejutásának megakadályozása.

Belső felügyelet Körlet-főfelügyelő Körletfelügyelő Elektromos zárakat kezelő felügyelő Belső kaput kezelő felügyelő -

a bv. intézet házirendjében meghatározott napirend feladatainak maradéktalan végrehajtása, és az abban való közreműködés a fogvatartottak viselkedési szabályaiban meghatározottak megkövetelése, betartása, betartatása, ellenszegülés esetén a helyes magatartás kikényszerítése a rendkívüli- és egyéb események előidézésének megakadályozása, megelőzése, a bekövetkezett rendkívüli esemény magszakítása és a rendkívüli esemény felszámolása a bv. szerv zavartalan működéséhez szükséges belső rend biztosítása, biztosítani a belső élet irányítását, a nevelési, kezelési feladatok teljesítését meg kell akadályozni a fogvatartottak engedély nélküli mozgását, a tiltott kapcsolatok felvételét

33

Szállítás, előállítás és egyéb kísérés közbeni őrzés, felügyelet, ellenőrzés Szállítás- előállítás vezető biztonsági felügyelő Szállító- előállító biztonsági felügyelő Gépjárművezető -

a tevékenysége időtartama alatt a fogvatartottak őrzése, az eljáró hivatalos személyek védelme, esemény bekövetkezésének megakadályozása, a bekövetkezett esemény megszakítása.

Munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet, ellenőrzés Munkahelyi biztonsági vezető Munkahelyi biztonsági felelős Munkáltatási felügyelő (hivatásos) Termelésirányító, műszakvezető (polgári alkalmazott) -

a munkáltatás alatt a fogvatartottak őrzése, felügyelete, ellenőrzése, a munkáltatás alatt a bv. szabályainak, a munka-, tűz- és balesetvédelmi előírásoknak a betartatása, a veszélyes szerszámok, anyagok szabályos kezelése.

Egyéb biztonsági tevékenység közbeni őrzés, felügyelet, ellenőrzés Így különösen: Szabad levegőn tartózkodást biztosító biztonsági felügyelő Szabad levegőn tartózkodás felügyeletét ellátó felügyelő „Külkórházba” kihelyezett őrzést ellátó biztonsági felügyelő Látogatást biztosító biztonsági felügyelő -

az őrutasításban és a szolgálati utasításban meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtása.

2. A büntetés - végrehajtási objektumok őrzése, védelme. A fogvatartottat, akik e törvény hatálya alá tartoznak, a társadalomtól el kell szigetelni. Ezt a feladatot a büntetés-végrehajtás szervezetének kell ellátnia. A feladat végrehajtásához szüksége van a bv. szervezetének olyan objektumokra, ahol a társadalomtól való elszigetelést a jogszabályokban meghatározott módon végre tudja hajtani. Ezek az objektumok a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, valamint a gazdálkodó szervezetek. A bv. objektum fogalma A bv. objektum: a bv. szerv személyi állományának, fegyverműszaki szakanyagának és egyéb anyagi javainak elhelyezésére, a rendeltetésszerű működés biztosítására, valamint a fogvatartottak elhelyezésére, munkáltatására szolgáló épületek, létesítmények a hozzátartozó területekkel együtt. (BSZ. II. fejezet 31. pont) Mezőgazdasági bv. intézetek esetében a rendeltetésszerű működéshez elengedhetetlenül szükséges létesítmények és a hozzátartozó területek is védendő objektumnak minősülnek. 2.1. A büntetés-végrehajtási objektumok jellemzői a büntetés-végrehajtás objektumai a közhatalom kényszerintézményei, mert olyan személyeket tartanak fogva, akik potenciálisan veszélyesek a közbiztonságra, általános védelmi szempontból nagy jelentőségük van, mert számottevő csapaterő elhelyezésére szolgálnak, egy részükben gazdasági szempontból jelentős termelő tevékenység folyik, fegyvereket és egyéb olyan eszközöket, anyagokat tárolnak, amelyek alkalmasak harci cselekmények végrehajtására. 34

Lényeges, hogy a felsorolt szempontok együttesen jellemzőek a bv. objektumokra. 2.2. A büntetés-végrehajtási objektumok őrzésének és védelmének célja A bv. intézetek sajátossága, hogy őrzésük eltér az általános objektumőrzési és objektumvédelmi elvektől, mivel az objektumőrzési feladatok mellett fogva tartott személyek őrzését és védelmét is biztosítani kell. Az egyik alapvető követelmény a bv. intézetekre nézve az, hogy a fogvatartottakat biztonságosan őrizzék, és így biztosítsák a társadalomtól való elszigetelésüket. E követelmény teljesítéséhez szükséges, hogy minden bv. intézetben, intézményben és gazdálkodó szervezetnél biztonsági rendszert alakítsanak ki. A védelem célja, hogy a bv. intézetek működőképességét, az esetleges előforduló zavaró körülmények megszüntetését folyamatosan biztosított legyen. A biztonsági rendszernek folyamatosan biztosítania kell a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését, a bv. szerv védelmét, a büntetés-végrehajtás jogszabályokban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. A bv. biztonsági rendszere több alrendszerből áll, az egyik leglényegesebb ezek közül a szűk értelembe vett biztonsági rendszer. Ez az őrhelyeken, és egyéb szolgálati helyeken teljesített biztonsági tevékenység a rendelkezésre álló biztonsági berendezések, technikai eszközök, szolgálati állatok alkalmazásának meghatározott rendje. Ennek folyamán valósul meg többek között az objektumvédelem is. A biztonsági tevékenység az intézet biztonságának kialakítására, fenntartására a bv. feladatok teljesítésére kialakított szervezetnek, és az ahhoz szükséges személyi állománynak és tárgyi eszközöknek a jogszabályok és más rendelkezések alapján történő alkalmazását, illetve felhasználását jelenti. 2.3. A büntetés-végrehajtási objektumok sajátosságai Ahhoz, hogy a bv. objektum biztonságos őrzését és védelmét meg lehessen szervezni, figyelembe kell venni több az adott objektumra, és annak környezetére jellemző sajátosságot. Földrajzi jellegű sajátosságok: az adott objektum területi elhelyezkedése (településen kívüli vagy belüli), az adott objektum domborzati elhelyezkedése (a külső beláthatóság miatt fontos), az adott objektum megközelíthetősége (úthálózat és annak a minősége), az adott területen milyen éghajlati viszonyok az uralkodóak, az adott objektumot körülvevő növényzet. Építészeti jellegű sajátosságok: az objektum mérete, magassága, az épületek és a tetőszerkezet anyaga, az objektumon belül mennyi az épületek száma, és milyen az elhelyezkedésük, milyen a belső úthálózat az egyes területek megközelíthetősége szempontjából, milyen az egyes területek elszigeteltsége egymástól, milyen az objektum megvilágítottsága, az objektum környékén lévő épületek jellege, az őrzés-védelem érdekében kialakított építmények (őrtornyok, védelmi építmények: őrtorony alatt, lőrésekkel ellátva, lövészlyukak földbe süllyesztett betongyűrűk). Személyi jellegű sajátosságok: Itt alapvetően két csoportot kell figyelembe venni, az egyik a személyi, a másik pedig a fogvatartotti állomány. Személyi állomány: életkor, nemek szerinti megoszlás, munkaviszony szerinti összetétel. Fogvatartotti állomány: veszélyességük, végrehajtási fokozatuk, létszámuk, nemük, és életkoruk.

35

Figyelembe kell még venni az együttműködésben résztvevő más rendvédelmi szervek segítségnyújtási képességét, valamint az objektum közelében lévő lakosság összetételét Működéssel összefüggő jellemzők: A büntetés-végrehajtási szervezet szervezeti egységei lehetnek intézetek, intézmények és gazdálkodó szervezetek. Az intézetek a jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat - köztük a kóros elmeállapotúak, valamint a kábítószerfüggőket gyógyító kezelésen résztvevők gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a büntetés és intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatára, a fogvatartottak életkorára, nemére, és a végrehajtás sajátos körülményeire tekintettel alapítható. 3. A büntetés-végrehajtási intézetek külső őrzése 3.1.Az objektumőrzés módjai Jelzőrendszer nélküli, (vagy más néven hagyományos őrzés) Ennél az őrzési módnál az őrzésre főként az élő erőt használják fel, vagyis a felállított biztonsági felügyelők érzékelésein, gyakorlati tevékenységén alapul. Jelzőrendszeres mód Amikor a technikai őrzés minden eleme alkalmazott, nem feltétele a külső személyi őrzés, de készenléti erő szükséges arra az esetre, mikor a technikai berendezések jelzését ki kell vizsgálni. Nagyon fontos követelmény, hogy a jelzőrendszer alkalmasságát rendszeresen ellenőrizni kell, és folyamatos karbantartást igényel, ehhez a technikai rendszer és a készenléti erő tagjainak magas fokú képzettsége szükséges. Szolgálati kutyával megerősített őrzés A szolgálati kutyát - kiképzéstől függően - alkalmazni lehet többek között objektumőrzésre. Alkalmazható: az intézet meghatározott területén, szabadon vagy futóláncon - kivételesen pányvaláncon tartva, az intézet zárt vagy bekerített területén, szabadon engedve, duplasoros kerítés között szabadon vagy boxból jelzésre indítva, belső vagy külső járőrözésre. A szolgálati kutyát csak olyan feladat végrehajtására lehet alkalmazni, amelyre kiképezték és minősítése alapján annak ellátásra alkalmas. Szolgálatba a szolgálati kutya csak állományparancsban kinevezett - kivételesen megbízott - kutyavezetővel állítható. A kutyavezető feladatait őrutasításban vagy szolgálati utasításban kell rögzíteni. 3.2. Az objektumőrzés (külső őrzés) formái A külső őrzés az őrizendő terület határainak (bástyafal, kerítés, bejárati kapuk, stb.) őrzését és védelmét jelenti. Pontőrzés A őrzésnek az a formája, amikor a felállított biztonsági felügyelő az őrizendő terület meghatározott részét őrzi. Ezek a pontok az objektum fontosabb részei, ilyen például az objektum bejárata vagy az objektum egymástól távol eső épületei, épületcsoportjai. Az előnye ennek a formának, hogy a figyelem egy viszonylag kis területre koncentrálódik, ezért hatékony, valamint a belső területek őrzése ez által megoldott. Hátránya, hogy az objektum egyes részei ellenőrzés nélkül maradnak, és így kevésbé biztosítja az összefüggő objektumvédelemre való áttérést. Hátránya továbbá, hogy ha csak ezzel az őrzési formával oldanánk meg egy objektum őrzését és az több fontos védendő objektumot tartalmaz, akkor nagyon nagy az élőerő igénye.

36

Körkörös őrzés A őrzésnek az a formája, ahol a felállított biztonsági felügyelők figyelési és tüzelési sávjai keresztezik egymást. Az objektum, a kerítés, illetve az épületfalak vonalában őrhelyeket létesítenek és így lesz összefüggő az őrzés. Olyan esetekben alkalmazzák, ha nagy az objektum területe és minden irányból fennáll a kitörés, illetve a behatolás lehetősége. Előnye, hogy biztosítja az objektum védelmét a külső-belső támadással szemben. Hátránya, hogy csak részben biztosítja a belső területek őrzését, és viszonylag nagy létszámú élőerőt igényel. Kombinált őrzés Ez az őrzési forma az előző kettő ötvözete, az objektum határvonalát körkörös őrzéssel, a fontosabb belső és külső részeit pontőrzéssel őrzik. Alkalmazása ott célszerű, ahol nemcsak nagy az objektum területe, hanem a belső területen lévő létesítmények őrzése is fontos, amikor nem elegendő a külső védelem és a falak belső részeinek a védelme. Előnye, hogy az objektum területe mentén az ellenőrzés teljes és az objektumvédelemre való áttérés lehetőségét ez az őrzési forma biztosítja a legjobban. Hátránya, hogy a legnagyobb élőerőt ez az őrzési forma igényli, továbbá az, hogy az objektum belterületén az ellenőrzés nem teljes, csak részleges a veszélye pontokra korlátozódik. Általános építészeti problémaként említjük meg azt, hogy az intézetek nagy részénél nem megfelelően helyezték el az őrtornyokat, mivel az őrtornyok többsége egymással szemben van elhelyezve, így egy esetleges lőfegyverhasználat esetén egymás veszélyeztethetik a felállított biztonsági felügyelők. 3.3.A külső őrzés alapjai A külső őrzés célja A külső őrzés alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a bv. objektumba, illetve onnan illetéktelen személy, továbbá a bv. rendjére, biztonságára veszélyes tárgy vagy anyag jogellenesen be-, illetve kijusson. Alapelvek A külső őrzést úgy kell megszervezni és működtetni, hogy a bv. objektumban elhelyezett legveszélyesebb fogvatartott biztonságos fogva tartása folyamatosan biztosított legyen. A külső őrzés megszervezésénél figyelembe kell venni a bv. objektum földrajzi jellemzőit, építészeti sajátosságait, a fogvatartotti- és a személyi állomány jellemzőit. A külső őrzést úgy kell működtetni, hogy szükség esetén az elsőfokú objektumvédelmi állapotot rövid időn belül el lehessen érni. Általános rendelkezések A külső őrzést ellátó személyi állomány: a külső őrhelyen felállított biztonság felügyelő, személybejárati biztonsági felügyelő, gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő, járőr tevékenységet végrehajtó biztonsági felügyelő. A külső őrzés elsődleges eszközrendszere: lőfegyver, szolgálati kutya, egyéb kényszerítő eszközök. A külső őrzés másodlagos eszközrendszere: biztonsági létesítmények, biztonsági berendezések, technikai eszközök.

37

4. A büntetés-végrehajtási szerv működésének, a fogva tartás rendjének és biztonságának fenntartása érdekében alkalmazott biztonsági létesítmények, berendezések és technikai eszközök Az intézet biztonsági berendezései és technikai eszközei (BSZ. XII. fejezet 601-641. pont) -

védelmi építmények, őrhelyek és azok technikai berendezései, jelző, riasztó technikai eszközök és rendszerek, zártláncú televízió rendszer, bástyafal, biztonsági kerítés, nyomsáv, biztonsági ajtók, zárak, zárrendszerek, biztonsági rács, jelzőrács, kilátásgátló, műszaki akadály, világítástechnikai berendezések, áramfejlesztő, különleges gépjárművek és egyéb járművek, hír- összeköttetést biztosító berendezések, fémkereső, csomagátvizsgáló és anyagazonosító berendezések és eszközök, mobiltelefon használatát jelző készülék.

Technikai őrzés, az érzékszervekkel történő figyelésnek, olyan biztonsági berendezéssel vagy technikai eszközzel való kiegészítése, amely a külső felállított biztonsági felügyelőnek, a biztonsági ügyeletnek jelzi az őrzött területről kifelé irányuló mozgás, illetve a behatolási kísérlet helyét. Védelmi építmények, őrhelyek és azok technikai berendezései A szolgálatteljesítési helyeket úgy kell kialakítani, hogy az védjen a közvetlen támadástól és szükség esetén, védelmi állásként is használható legyen. Őrhely az a szolgálatteljesítési hely, ahol a bv. szerv hivatásos állományú tagja a bv. szerv védelmét és/vagy a fogvatartottak őrzését eligazítás, illetve őrutasítás alapján lőfegyverrel látja el. Alkalmazhatunk még ideiglenes őrhelyet. Erről az alkalmazásáról akkor beszélünk, ha egy konkrét feladat végrehajtásáról van szó, vagy egy hosszabb időszakon keresztül működő, de áthelyezendő őrtornyokat létesítenek az intézetben. Az őrhelynek minősülő szolgálatteljesítési helyek berendezései, felszerelése: legalább kettő és egymástól függetlenül működő hír-összeköttetési rendszer, hálózattól függetlenül működtethető világítóeszköz, asztal, szék, ventillátor (nyáron), fűtőtest (fűtési időszakban), tűzoltó készülék. Jelző, riasztó technikai eszközök és rendszerek, zártláncú televízió rendszer A biztonság fenntartása érdekében a büntetés-végrehajtási szerv területén és a hozzátartozó létesítményeken jelző-riasztó technikai eszközöket, rendszereket és zártláncú televízió rendszert lehet alkalmazni. A fogvatartottak elhelyezésére szolgáló zárkákat és lakóhelyiségeket kijelző berendezéssel kell ellátni. A bv. szerv területén beépített ajtók nyitott vagy zárt állapotának ellenőrzésére állapotjelzőt kell felszerelni. A bv. szerv minden olyan helyiségében, ahol a fogvatartottakat rendszeresen munkáltatják, illetve foglalkoztatják és a személyi riasztó alkalmazására nincs lehetőség, ott jelzésre alkalmas eszközt kell felszerelni, ettől eltérni csak az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettesének engedélyével lehet. Annak ellenőrzésére, hogy a zárak és az állapotjelzők működnek, ellenőrző lámpát kell felszerelni. A büntetés-végrehajtási intézetekben alapvető követelmény, hogy a területén lévő fontosabb ajtók, átjárók, az épületek ki- és bejárati ajtóinak a zárt vagy nyitott állapotát ellenőrizni tudják. Ez úgy valósul meg, hogy az ajtókat mikrokapcsolókkal látják el, melyek jelet küldenek a biztonsági osztály technikai ügyeletére, a nyitott vagy zárt állapotról. Az ügyeleten telepített számítógép is „figyeli” az ajtók állapotát, továbbá a számítógép monitora mellett egy elektromos térképen is megjelenik az ajtók állapotának jelzése. Ezt egy kétszínű dióda jelzi. Ha zölden világít a

38

LED dióda, akkor az ajtó élesített állapotban, ha nem világít, akkor készenléti állapotban van. Amennyiben pirosan villog a dióda, akkor élesített állapot után, ha pedig zölden villog, akkor készenléti állapotban nyitották ki az ajtót. Az állandó piros világítás a szabotázst, míg a piros és zöld szín felváltva történő villogása a vonalhibát jelzi. Az újabb biztonságtechnikai rendszerek az előzőekben leírttól eltérő jelzéseket is adhatnak. Kültéri jelző, riasztó biztonsági berendezések Ezek a berendezéseket az objektum külső bástyafal vonala, vagy a kerítés vonala mentén telepítik. Feladatuk, hogy a védett területről való ki- és belépést, a terület megközelítését jelezze. Ez a rendszer egyrészt a felállított biztonsági felügyelőnek (ha van), valamint a biztonsági ügyeletnek küld riasztó jelzést, ez általában hang- és fényjelzés formájában valósul meg. Sajnos általános probléma ezekkel a rendszerekkel, hogy nagyon nagy számú ún. téves riasztást is produkálnak, amelyeknek többsége az időjárási hatásokból keletkezik. (eső, szél, hóesés, stb.), további gondot jelent még, hogy közvetlenül az őrzött terület határára telepítik - bástyafal - így a riasztás és az őrzött terület elhagyása között eltelt idő általában igen rövidnek mondható. Ebből következően minél rövidebb az említett időtartam, annál kisebb az őrzött terület elhagyásának megakadályozására tett intézkedések eredményességének esélye. Visszatérve a téves riasztásokra, melyek száma akár több száz is lehet egy szolgálat alatt, fennáll az a veszély, hogy a felállított biztonsági felügyelő és a technikai-rendszerkezelő a „valódi” riasztást is megszokásból tévesnek ítéli meg, illetve a figyelme lanyhul. Ennek kiküszöbölésére ajánlott a rendszert a lehető legoptimálisabban beállítani, és a technikai kezelőt viszonylag rövid időszakonként - 2-3 óra - leváltani. -

Elektromos térérzékelő (kapacitív rendszer)

Általában a bástya-illetve épületfal belső - ritkábban külső - részén helyezik el. Az érzékelőket több sorban kifeszített huzalok kötik össze, ezekhez a huzalokhoz történő közlekedés, vagy vonalakon való áthatolást (mozgást) továbbítják az érzékelőkhöz, amely érzékelők jeleket továbbítanak az őrhelyekre és a biztonsági ügyeletre, ahol az elektromos térképen hang- és fényjelzések formájában riaszt a rendszer. Mivel az egész rendszert számítógép irányítja, a beérkező riasztást a monitoron is megjeleníti. Az így beérkezett riasztások okát a technikai rendszerkezelőjének ki kell vizsgálni, és az okot rögzíteni kell a számítógépben. Az előző címszó alatt kifejtett telepítési és működési probléma erre a rendszerre a legjellemzőbb. -

Kültéri kamerarendszer

A biztonsági berendezések nagyon fontos eleme a videokamerás rendszer, ami a zártláncú televíziós rendszer eleme. Az adott objektum fontosabb területein, épületrészein, - bejárati kapu, sétaudvar, bástyafal, stb.- videokamerák telepítésével lehet az őrzést biztonságosabbá tenni. A kamerák által közvetített kép a biztonsági ügyeletre telepített monitorokon jelenik meg. Abban az esetben, ha bármely területről, ahová kamerákat telepítettek, riasztás érkezik, a számítógép azonnal a jelzett területen elhelyezett kamera képét kapcsolja a monitorra, és azt kimerevíti. Amennyiben újabb riasztás érkezik, akkor az előző képet átirányítja egy másik monitorra, az új riasztást pedig az előző monitorra helyezi. Így egy időben mindkét területet figyelemmel tudja kísérni a kezelő. Vannak olyan kiemelten fontos pontjai, területei egy intézetnek, amelyeknek a folyamatos figyelemmel kísérése szükséges. Ezen területekről közvetített képeket egy-egy külön üzemelő monitorra irányítják, amelyeket kikapcsolni, vagy továbbléptetni nem lehet, ilyen pl. a személybejárati kapu vagy a fegyverszoba. -

Infrasugaras áthatolás jelző

A berendezés két egységből áll, egy adóból - ami a sugárzást kibocsátja - valamint a vevőből - ami a sugárzást érzékeli. Ez a berendezés egy adott területre történő ki- és behatolás tényét jelzi azáltal, hogy a behatoló megszakítja a sugárzás folytonosságát. A telepítéskor egymás fölé több adót és vevőt helyeznek el a hatékonyság növelése érdekében. A berendezést lehetőleg óvni kell a nedvességtől, párától, mert működési zavarokat okoz. Alkalmazásra kerülhet még mikrohullámú áthatolás jelző, mikrohullámú doppler, duál érzékelő. Bástyafal A büntetés-végrehajtási szerv külön meghatározott területét - az épülettel határolt szakasz kivételével bástyafallal kell körülvenni. A bástyafal megfelelő szilárdságú és a biztonsági célokat kielégítő építőanyagból készüljön (pl. hagyományos építőanyag, betonelemek, stb.).

39

A talajszinttől mért magassága legalább 4 méter, a beton alap szélessége minimum 50 cm, mélysége minimum 100 cm, a vastagsága - hagyományos építőanyagból - legalább 40 cm legyen. A felülete sík, perem, illetőleg rés nélküli, a színe világos. A bástyafalon díszítések a városképbe illeszkedés érdekében kialakíthatók, de ez a biztonságot nem veszélyeztetheti. A bástyafalat úgy kell kialakítani, hogy azon kapaszkodásra, elrejtőzésre, mászásra alkalmas kiszögellés ne legyen, ha ez nem valósítható meg, akkor azokat a helyeket az áthaladást nehezítő műszaki akadállyal kell ellátni. Műszaki akadályként elsődlegesen pengeéles dróthengert kell telepíteni. Ez az utóbb említett helyzet sokszor fennáll a gyakorlatban, mivel a bástyafalra igen sok biztonságtechnikai berendezést, eszközt, világítótesteket, stb. telepítenek. Ezen berendezések és eszközök telepítésénél figyelembe kell venni azt, hogy ne lehessen azokat különböző események - így különösen fogolyszökés - megvalósítására felhasználni. Biztonsági kerítés A büntetés-végrehajtási szerv területét, vagy a hozzátartozó létesítményeket szükség szerint egy, vagy kétsoros biztonsági kerítéssel (továbbiakban: kerítés) is el lehet határolni. A kerítés készülhet fémhálóból, lemezből, vagy pengeéles dróthengerből. A tartóoszlop lehet fémből, vagy vasbetonból, a köztük lévő távolság legfeljebb 3 m, a beton alap szélessége minimum 30 cm, mélysége legalább 100 cm. A kétsoros kerítések közötti távolság legalább 5 méter legyen. A kerítésnek 20 cm széles, 20 cm magas (talajszinttől) betonlábazatot kell építeni. A fémhálót illetve a dróthengert 15 cm-enként a lábazathoz kell erősíteni. A fémhálóból készült kerítésen műszaki akadályt kell elhelyezni, amelynek célja alul a kerítés bontásának-, felül a mászás- megakadályozása. A kerítéseket szükség szerint látás gátló palánkkal lehet kiegészíteni. Nyomsáv A bástyafal, valamint a kerítés belső oldala mellett legalább 1 méter szélességben, a kétsoros kerítés között teljes szélességben nyomsávot kell kialakítani. A nyomsáv talaját nyomképzésre alkalmas állapotban kell tartani, rendszeres gyomtalanítással és talajlazítással. A nyomsávba való belépés tilalmát 25 méterenként figyelmeztető táblával, a nyomsáv határát pedig egyéb eszközzel egyértelműen jelezni kell. A bástyafaltól, illetve a kerítés belső vonalától számított 5 méter távolságon belül építmény, fa vagy a terület áttekinthetőségét akadályozó, illetve az akadály leküzdését elősegítő egyéb tárgy ne helyezkedjen el. Biztonsági ajtók, zárak zárrendszerek A zárka ajtókat a büntetés-végrehajtásnál rendszeresített biztonsági zárral kell ellátni. A biztonsági szempontból fontosnak minősített ajtókat állapotjelzővel is el kell látni. Az ideiglenesen használt és a közterületre néző bejárati ajtókat mechanikus zárral és állapotjelzővel kell ellátni. Az elektromechanikus zárnak kulccsal is nyithatónak - zárhatónak kell lennie. A zárak, állapotjelzők működésének és ellenőrzésének biztosítására ellenőrző táblát (lámpát), az áramtalanításhoz kapcsolót kell felszerelni, amelyet kezelő központban vagy a biztonsági ügyeleti helyiségben kell elhelyezni. A bv. szerv közterületre nyíló bejáratait olyan biztonsági kapukkal kell ellátni, amely igazodik az épület jellegéhez. Az építészeti és területi sajátosságok figyelembevételével belső biztonsági ajtókat kell kialakítani és azokat a külső bejárati kapukkal zsiliprendszerben kell üzemeltetni. (pl.: személybejárati kapu) A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a két kaput egy időben nem lehet nyitott állapotba helyezni. Az elektromos zárrendszert működtető kapcsolót úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Biztonsági rács, jelzőrács A biztonsági rács lehet rögzített (ablak), vagy nyíló (ajtó). Rögzített biztonsági ráccsal kell ellátni a fogvatartottak elhelyezési körletének, egyéb tartózkodási helyiségeinek, a biztonsági felügyelet elhelyezési körletének, illetve a foglalkoztatási helyiségeknek az ablakait. Nyíló biztonsági ráccsal kell ellátni a fogvatartottak elhelyezési körletének, foglalkoztatási helyiségeknek a bejáratát, valamint a körletek és a foglalkoztatási helyiségek közötti átjárókat. A biztonsági rácsot legalább 20 mm átmérőjű minőségi acélból, vagy ennek megfelelő szilárdságot biztosító anyagból kell készíteni. A biztonsági- és a jelzőrácsot úgy kell kialakítani, hogy a függőleges és a vízszintes osztók közötti távolság ne haladja meg a 15 cm-t. A merevítő idomokat pedig a felhasznált anyag szilárdságának figyelembe vételével úgy 40

kell elhelyezni, hogy a rács szerkezetét a fogvatartottak által hozzáférhető eszközzel ne lehessen megbontani és alakváltoztatásra kényszeríteni. A biztonsági- és a jelzőrács együtt, vagy külön-külön is alkalmazható. -

Elektromos rács

A jelzőrácson belül - aminek külső tagja üreges - egy áramkört helyeztek el, amelynek megszakításával fűrészelés, rácskiemelés, stb.- jelzés érkezik az ügyeleten telepített számítógéphez. Az áramkör mellett van még egy igen hatékony biztonsági megoldás. Az üreges rács belsejében egy köracélt helyeznek el, amely fűrészelés következtében elforog, így a gyakorlatban, jelentős mértékben megnehezíti a rács tagjának teljes keresztmetszetében történő átfűrészelését. A jelzőrács hátránya, hogy az elhelyezéséből adódóan közvetlenül érintkezik az időjárás viszontagságaival (szél, eső, hó, stb.), ami nagymértékben megnöveli a téves riasztások számát. A biztonsági jelzőrácsokkal kapcsolatban nagyon fontos biztonsági követelmény a rendszeres ellenőrzésük. Ezt naponta meg kell tenni a biztonsági ellenőrzés keretében. A zárkák, a lakóhelyiségek, a munkaterületek, az egészségügyi helyiségek és az elítéltek (fogvatartottak) tartózkodására szolgáló egyéb helyiségek biztonsági ellenőrzését naponta kell végrehajtani, amely kiterjed a nyílászáró szerkezetek biztonságára, a falak, a mennyezet, padozat és a rácsok épségére is. Kilátásgátló A közterületre néző zárkák, lakóhelyiségek és a külön rendeltetésű helyiségek ablakait - ahol ezt biztonsági szempontok indokolják - kilátásgátlókkal lehet ellátni. A kilátásgátlót úgy kell kialakítani, és olyan anyagból kell készíteni, hogy biztosítsa a zárka megfelelő szellőzését, illetve természetes megvilágítását. A kilátásgátló ablakon belülre és kívülre is felszerelhető, vagy önálló építészeti elemként is telepíthető. Műszaki akadály Műszaki akadályt kell elhelyezni azokon az építményeken, létesítményeken, tárgyakon, ahol biztonsági szempontból indokolt a fel- és átjutás megelőzése, megakadályozása. A műszaki akadály kialakítását és elhelyezését a bv. szerv vezetője határozza meg. Ide sorolandó a gépjárművek illetéktelen be- illetve kijutását megakadályozó szöges (tüskés) útzár, valamint az esőelvezető csatornán mászásgátló tüskék elhelyezése. Világítástechnikai berendezések, áramfejlesztő Az őrzött létesítmény falát, udvarát, a bástyafal illetve védőkerítés belső oldalát, a nyomsávot sötétedéstől virradatig, erősen korlátozott látási viszonyok között nappal is meg kell világítani. A világító testeket úgy kell elhelyezni, hogy a megvilágított területet a fény összefüggően érje, a terület megfigyelését ne zavarja, valamint a kültéri kamerák számára is megfelelő fényviszonyokat biztosítson. Az őrhelynek minősülő szolgálatteljesítési helyet és az ott szolgálatot teljesítő biztonsági felügyelőt megvilágítani nem szabad. Hálózati áramszünet esetén a biztonsági világítást a szükséges teljesítményű áramfejlesztővel, továbbá akkumulátoros kézi fényszóróval, elemlámpával vagy kőolajlámpával kell biztosítani. Az áramfejlesztő üzemképességét havonta kell ellenőrizni. Az ellenőrzés tényét az áramfejlesztőhöz kiadott üzemi naplóban kell rögzíteni. Gépjárművek, hír- és biztonsági berendezések, biztonságtechnikai rendszerek A szolgálati feladatok ellátásához szükséges járművek, hír- és biztonsági berendezések, biztonságtechnikai rendszerek típusait az országos parancsnok határozza meg. Fémkereső kapuk, csomagvizsgálók, kézi fémkereső berendezések Ezeknek a berendezéseknek az alapvető rendeltetésük az, hogy az alkalmazásukkal a különböző fémből készült tiltott tárgyakat előtaláljuk, a fogvatartottak és más, az intézetbe be- illetve kilépő személyek körében. A legelterjedtebb a fémkereső kapu és a kézi fémkereső. Elhelyezésüket tekintve a személybejárati kapunál lehetőleg mindhárom berendezést, a járműbejárati kapunál kézi fémkeresőt, a fogvatartottak elhelyezési körletén fémkereső kaput és kézi- fémkeresőt ajánlott alkalmazni.

41

Mobiltelefon használatát jelző készülék Többféle készülék használata terjedt el a bv. intézetekben. Általában egy kisebb dobozban elhelyezett szerkezet melyet a felügyelő a zsebében tud tartani a szolgálata alatt. A készülék bekapcsolt mobiltelefon jelentétét, vagy használatát jelzi. Állítható hang vagy rezgésjelzésre is, illetve több típusnál is állítható a készülék érzékelési hatósugara. 5. Az objektumőrzésben és védelemben résztvevő személyek köre (az őrzést ellátók) 5.1.A biztonsági felügyelők jogállása Biztonsági felügyelő a bv. szervezet hivatásos állományú tagja, aki a szolgálatban lévő biztonsági tiszt közvetlen alárendeltségében, lőfegyverrel vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszközzel, eligazítás, illetve őrutasítás vagy szolgálati utasítás alapján biztonsági tevékenységet lát el. A biztonsági felügyelő beosztható: őr-, ügyeleti-, készenléti- és járőr szolgálatba, előállítási, szállítási és kísérési feladatra, a fogvatartott őrzésére, felügyeletére és ellenőrzésére, fegyveres biztosítási feladatra, biztonsági szemle, -vizsgálat és -ellenőrzés végrehajtására. Őrhelyen felállított biztonsági felügyelő feladata: a fogvatartottak, a rábízott épület, illetve terület őrzése, védelme, az őrhely és a szolgálat szabályos átadás-átvétele, az őrutasítás, az eligazítás és a szolgálati elöljáró utasítása alapján történő szolgálatellátás, megakadályozni, hogy a bv. objektumba, illetve onnan illetéktelen személy, illetve a bv. rendjére, biztonságára veszélyes tárgy vagy anyag jogellenesen be-, illetve kijusson, haladéktalanul intézkedni, valamint jelentést tenni a bv. objektum rendjére, biztonságára veszélyes körülmények észlelése esetén. Az őrhelyen tilos minden olyan magatartás, ami az őrhelyen felállított biztonsági felügyelő figyelmét a szolgálati feladata ellátásáról elvonja. Így különösen: az őrhelyét engedély nélkül elhagyni, lőfegyverét, felszerelését illetéktelen személynek átadni, szabályellenesen hordani, őrizetlenül hagyni, rendeltetésellenesen kezelni, tiltott tárgy átadás-átvételét megengedni, tiltott kapcsolatot engedélyezni, aludni, bódult állapotot előidéző szert fogyasztani, szórakoztató elektronikai, nem szolgálati hírközlő, kommunikációs és egyéb technikai eszközt (számítógép, játékgép, mobiltelefon, stb.), valamint az ilyen jellegű szolgálati eszközt nem szolgálati célból használni, olvasni. (BSZ. VII. fejezet 338.pont) 5.2.A biztonsági felügyelő kötelessége: a biztonsági felügyelő köteles a közvetlen szolgálati elöljárója utasítását, parancsát végrehajtani, ha a biztonsági felügyelőt a szolgálat ellátásában zavarják, vagy akadályozzák, illetve a bv. szerv biztonságát egyéb módon veszélyeztetik, az ezzel összefüggő cselekmény megszüntetésére köteles intézkedni, amit mindenki ellentmondás nélkül köteles végrehajtani, a biztonsági felügyelő a szolgálatteljesítési helyére érkező szolgálati elöljárójának köteles tiszteletadást teljesíteni és jelentést tenni. (BSZ. IV. fejezet 114.pont) -

Ha a biztonsági felügyelőt a szolgálatának ellátásában rosszullét vagy más ok akadályozza, azt haladéktalanul jelenti vagy jelzi a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek.

42

5.3. A biztonsági felügyelő fegyvere, felszerelése, ruházata A fegyverét attól függően, hogy milyen feladatot lát el, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, meghatározott őrhelyekre vonatkozóan az őrutasítás külön pontjában a parancsnok határozza meg. Az egyéb felszereléseket és ruházatot az öltözködésre vonatkozó rendelkezések alapján, valamint az időjárástól és a feladattól függően a szolgálatban lévő biztonsági tiszt határozza meg. 5.4. A biztonsági felügyelő ellenőrzésére vonatkozó szabályok Az intézet területén őrtornyokban felállított őröket, az őrhelyeket csak a biztonsági tiszt jelenlétében lehet ellenőrizni. Ebben az esetben a biztonsági tiszt távollétében csak távolról megfigyeléssel ellenőrizhető. Az egyéb (pl. polgári egészségügyi intézményben, előállítás során, munkáltatás közben, stb.) őrzési feladatokat ellátó bv. szervezet tagjait a biztonsági tiszt jelenléte nélkül ellenőrizheti elöljárója (intézetparancsnok, intézetparancsnok-helyettes, biztonsági osztályvezető, biztonsági osztályvezető helyettes, az országos parancsnokság biztonsági szakterületet ellenőrző munkatársai) is. (Büntetés-végrehajtási szervezet alaki szabályzata 133.pont) A bv. szervezet lőfegyverrel felszerelt tagjától a lőfegyver elvételét megkísérelni tilos. Alapvető elvárás az ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatban, hogy tilos az őrt az őrhelyen rejtett megközelítéssel ellenőrizni, lőfegyverének elvételét megkísérelni, vagy olyan megtévesztő magatartást tanúsítani, amely őt a feladat ellátásában zavarja, illetve eseményt okozhat. 6. Járőrszolgálat 6.1. A járőr fogalma A járőr a hivatásos állomány azon tagja, aki őrutasítás, szolgálati utasítás és/vagy eligazítás alapján, meghatározott útvonalon haladva figyeléssel és egyéb ellenőrzési feladat ellátásával hajt végre biztonsági tevékenységet. 6.2. A járőrszolgálat elrendelésére jogosultak: A járőr a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek van közvetlenül alárendelve. A járőrszolgálat elrendelésére a parancsnok, a rendkívüli esemény felszámolását irányító elöljáró, a biztonsági osztályvezető, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, valamint akadályoztatása esetén a biztonsági főfelügyelő jogosult. 6.3. A járőrszolgálat fajtái Eseti járőrszolgálat Egy konkrét esemény, történés okán végrehajtandó védelmi, illetve őrzési tevékenység. Elrendelésére akkor kerül sor, amikor bizonyos időszakokban egy- egy konkrét területen figyelést, felderítést, vagy területzárást kell végrehajtani. Pl.: rossz látási viszonyok zavarják az őrzött terület átláthatóságát, vagy rendkívüli esemény bekövetkezésekor egy meghatározott terület figyelése, illetve a területről való kijutás megakadályozása. Állandó járőrszolgálat A biztonsági rendszer részeként, rendszeresen alkalmazandó védelmi, illetve őrzési tevékenység. Az állandó járőrszolgálat megszervezése akkor indokolt, ha az intézet külső határainak védelmét erre alapozzák, vagy tagolt, nagy területen fekvő, főként mezőgazdasági intézetek esetében a területek ellenőrzésére útiránytervben meghatározottak alapján hajtják végre. Az útirányterv Az útirányterv nem más, mint állandó járőrszolgálat estén a járőrök menetvonalának vázlata. Elvárás az útiránytervvel szembe, hogy könnyen áttekinthető legyen, ne legyen túl bonyolult, vizuálisan érdekes legyen. 43

(minden járőrútvonal külön színnel legyen jelölve.) Az útirányterv tartalmazza a járőr haladási útvonalának irányát, az ellenőrzési és bejelentkezési pontokat 6.4. A járőrszolgálat formái gyalogos, kerékpáros, gépjárműves, szolgálati állattal végrehajtott. A járőrszolgálatot ellátók fegyverrel vagy más kényszerítő eszközzel, illetve hírösszeköttetést biztosító eszközzel vannak ellátva a végrehajtandó feladat és a terület jellegének függvényében. Az eseti járőrszolgálat feladatait az elrendelő elöljáró eligazításban, az állandó járőrszolgálat feladatait a parancsnok szolgálati utasításban vagy őrutasításban határozza meg. 6.5 A járőrözési tevékenységet ellátó biztonsági felügyelő alárendeltsége: Közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt alárendeltségébe tartozik. Feladatai: - az őrutasítás, szolgálati utasítás és az eligazítás alapján haladva figyelje a kijelölt épületeket, területet, valamint útvonalat, - amennyiben a meghatározott területen illetéktelen személyt észlel, szólítsa fel megállásra vagy távozásra, ha szükséges intézkedjen és jelentsen, - a meghatározottak szerinti helyen, illetve időben a rendszeresített technikai eszközön jelentkezzen be a szolgálati elöljárójának, - amennyiben többen hajtanak végre járőrtevékenységet, a járőrök tartsanak egymással folyamatos látóés/vagy halló kapcsolatot, intézkedés esetén segítsék, illetve biztosítsák egymást. (BSZ. VII. fejezet 353. pont) 7. A büntetés- végrehajtási intézetbe történő be- és kilépés szabályai A büntetés-végrehajtási intézeteknek biztonsági - ezen belül objektumőrzési és védelmi - szempontból legérzékenyebb pontjai a személy - és járműbejárati kapuk. Azt mondhatjuk, hogy ezek a bejáratok egyfajta szükséges és mesterségesen kialakított „rések” a biztonsági rendszer - ezen belül a külső őrzés folyamatosságán. Ezért ezeket a pontokat kiemelt figyelemmel kell kezelni biztonsági szempontból. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy alapvetően törvényi szinten - a Bv. Sztv. 14. § - szabályozta a jogalkotó, további részletes szabályokat tartalmaz a 44/2007 IRM rendelet, valamint a BSZ. 7.1. A be- és kilépés általános (törvényi) szabályai (Bv. Sztv. 14§ (1) bekezdés)

1. 2. 3.

4. 5. 6.

7.

8.

A bv. szerv területére belépő személy köteles a bv. szerv rendjére és biztonságára vonatkozó előírásokat betartani. A bv. szerv területére belépni szándékozó személyt a személyazonosságának és a belépés indokának a megállapítása céljából igazoltatni kell. A bv. szerv rendjére és biztonságára veszélyes - külön jogszabályban meghatározott - tárgyak bevitelének a megakadályozása érdekében a belépni szándékozó személy ruházata és csomagja átvizsgálható. A bv. szerv területéről kilépő személy ellenőrzésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A bv. szerv területére behajtó vagy onnan távozó járműveket át kell vizsgálni. Amennyiben az érintett a (2)-(5) bekezdésben foglalt intézkedéseknek nem tesz eleget, a személy belépésének és a jármű behajtásának az engedélyezését meg kell tagadni, a kilépésre és a jármű kihajtására csak a szükséges intézkedések megtétele után kerülhet sor. A bv. szerv rendjére és a biztonságára vonatkozó legfontosabb előírásokról szóban, illetve a részletes szabályokról - ideértve a be nem vihető tárgyak jegyzékét is - a belépni szándékozó személyeket írásban tájékoztatni kell. A bv. szervek területére való belépés, a tartózkodás és a kilépés részletes szabályait, továbbá a bv. szerv területén hivatali (szolgálati) tevékenységet végző személyekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket külön jogszabály (44/2007 (IX.19.)IRM rendelet) tartalmazza.

44

7.2. A részletes szabályok a 44/2007 (IX.19.) IRM rendelet alapján A bv. szerv területére beléphet: a) a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) személyi állományának tagja; b) a hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személy; c) a fogvatartotthoz látogatási céllal érkező személy; d) a szakorvosi vizsgálatra jelentkező, szabadlábon lévő elítélt; e) a bűnmegelőzési célú látogatás keretén belül az oktatási intézmények 18. életévüket betöltött tanulója, hallgatója, oktatója; f) a bv. szerv parancsnoka, igazgatója, főigazgató főorvosa, ügyvezető igazgatója (a továbbiakban együtt: bv. szerv vezetője) által engedélyezett személy; g) a fogvatartott nem védőként eljáró jogi képviselője, törvényes képviselője, illetve meghatalmazás alapján eljáró egyéb képviselője (a továbbiakban: fogvatartott képviselője). A bv. szerv területére belépő személy köteles a) a személyazonosságát igazolni és a belépés indokát közölni; b) betartani a bv. szerv rendjére, a házirendre és a fogva tartás biztonságára vonatkozó előírásokat. A fent előírtak hiányában az érintett személy beléptetése, illetve a bv. szerv területén való további tartózkodása megtagadható, és az érintett személy onnan eltávolítható, az a) pont esetében a törvényi rendelkezés alapján el kell távolítani. A bv. szerv területére való belépésre szolgáló minden bejáratnál jól láthatóan elhelyezett, jól olvasható felirattal fel kell hívni a figyelmet arra, hogy elektronikus megfigyelőrendszer működik, valamint arra, hogy a kép- és hangfelvételt a bv. szerv rögzítheti. (Bv. Szabályzat 58.§.) Az ittas vagy bódult állapotban lévő személy beléptetését meg kell tagadni. Az ittas állapot ellenőrzéséhez annak megállapítására alkalmas eszköz igénybe vehető. Az ellenőrzést lehetőleg külön (motozó vagy váró) helyiségben kell elvégezni, ha az érintett személy az ellenőrzéshez nem járul hozzá, a belépését meg kell tagadni, ezzel egyidejűleg a helyszín azonnali elhagyására kell felszólítani. Amennyiben a felszólításnak nem tesz eleget, az eltávolítására a rendőrség segítségét kell kérni. A bv. szerv területére belépő személyt a belépési engedélyre utaló, a ruházaton elhelyezhető jelzéssel kell ellátni. A bv. szerv területére nem vihető be a közbiztonságra valamint az intézet rendjére és a fogva tartás biztonságára veszélyes eszköz és anyag, így különösen: a bv. – nél rendszeresített és egyes rendkívüli események felszámolásakor alkalmazottak kivételével lőfegyver, lőszer, robbanószer, gáz- és riasztó fegyver, szúró- vagy vágó eszköz, alkohol, kábítószer, mobiltelefon, rádió adóvevő készülék, fényképezőgép, illetve hang és kép rögzítésére alkalmas más készülék. Fentiekben felsoroltak bevitelét kivételes esetekben a bv. szerv parancsnoka engedélyezheti. A hatósági eljárást, illetve nyomozati cselekményt végző személy a feladata elvégzéséhez szükséges fényképezőgép, illetve hang és kép rögzítésére alkalmas más készülék, hordozható számítógép bevitelére - a belépéskor történő bejelentés mellett - külön engedély nélkül is jogosult. A bv. szerv területére belépő személy ruházata, csomagja - a védett személy és a védelmét ellátó; a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi dolgozó, a pártfogó felügyelő, a közjegyző, valamint az önálló bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és kézbesítési végrehajtó; a hatósági eljárást, nyomozati cselekményeket, illetve a fogvatartottak intézetbe szállítását, előállítását és terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, nyomozó hatóság elé állítását végző személy, továbbá a diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek kivételével szemrevételezéssel és technikai eszközzel ellenőrizhető, indokolt esetben közvetlenül is átvizsgálható. Az intézet területére be nem vihető tárgyak tekintetében tőlük szóbeli nyilatkozat kérhető. Az ellenőrzéshez szolgálati kutya

45

is igénybe vehető. Indokolt esetben a ruházat (tüzetes motozással kizárólag külön motozó helyiségben), kézzel, kézi fémkereső igénybevételével közvetlenül is átvizsgálható, melyet a bv. szerv személyi állományának a belépő személlyel azonos nemű tagja hajthat végre. A ruházat közvetlen átvizsgálása során az érintett személy kizárólag a felöltő vagy női kabát, elkülönített motozó helyiségben a lábbeli levételére kötelezhető. Állandó védelemben részesülő állami vezetők (védett személyek): A Magyarország Köztársasági elnöke, A Magyarország miniszterelnöke A Magyar Országgyűlés elnöke, A Magyarország Alkotmánybíróságának elnöke, A Magyarország Legfelsőbb Bíróságának elnöke A bv. szerv területére belépő, futárszolgálatot teljesítő rendőr a lőfegyvere leadása és személyazonossága megállapítása után további ellenőrzés céljából nem tartóztatható fel, a ruházata, csomagja (futártáskája) nem ellenőrizhető. Amennyiben gépkocsival hajt be a területre, a jármű belseje nem kutatható át, tőle a be nem vihető tárgyak tekintetében szóbeli nyilatkozatot kell kérni. A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyekre vonatkozó rendelkezések A bv. szerv személyi állományának tagján kívül hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személynek minősülnek: a) állandó személyi védelemben részesülő állami vezető (a továbbiakban: védett személy) és a védelmét ellátó; b) az országgyűlési képviselő; az európai parlamenti képviselő; az önkormányzati képviselő; a kisebbségi önkormányzat képviselője; a polgármester; az önkormányzat jegyzője, illetőleg az általuk írásban megbízott személy; c) az országgyűlési biztos, továbbá az általa írásban megbízott személy; d) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi dolgozó, a pártfogó felügyelő, a közjegyző, valamint az önálló bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és kézbesítési végrehajtó; e) a hatósági eljárást, nyomozati cselekményeket, illetve a fogvatartottak intézetbe szállítását, előállítását és terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, nyomozó hatóság elé állítását végző személy; f) a bv. szerv, illetve bv. szervezet felett irányítási, felügyeleti jogot gyakorló szervek képviselője; g) a védő, valamint a fogva lévő sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a fogva lévő pótmagánvádló, illetve tanú érdekében eljáró ügyvéd; h) a nem magyar állampolgárságú fogvatartott tekintetében az állampolgársága szerinti állam diplomáciai képviselője és konzuli tisztviselője; i) a fogva tartás körülményeivel foglalkozó nemzetközi szervezet megbízott képviselője; j) az egyház, továbbá a bv. szervezettel együttműködő más szervezet (személy) képviselője; k) a bv. szerv ellátásával és a fogvatartottak foglalkoztatásával, valamint anyanyelvük szabad használatával összefüggésben tevékenységet végző személy; l) a büntetőeljárásban részt vevő szakértő; m) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 114. §-a alapján kirendelt tolmács; n) a személyi állomány és a fogvatartottak sürgősségi vagy egyéb egészségügyi ellátásában szükségszerűen vagy engedéllyel együttműködő személy; o) a katona állományilletékes parancsnoka vagy annak megbízottja. A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személy a feladata ellátására feljogosító igazolvány, okmány, határozat, megbízólevél vagy meghatalmazás felmutatása mellett léphet be a bv. szerv területére. A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személy a jogszabályban meghatározott feladata végrehajtása, illetve a bv. szervezettel vagy a bv. szervvel kötött együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében léphet a bv. szerv területére. A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személy a bv. szerv azon területén tartózkodhat, ahol a feladata ellátásához jelenléte szükséges. A büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó ügyész a bv. szerv bármely területén tartózkodhat. A büntetőeljárásban résztvevő szakértő csak a bv. szerv vezetőjével előzetesen egyeztetett időpontban, a bíróság, illetve az ügyész szakértőként való bevonásáról szóló határozatának a bemutatása mellett léphet a bv. szerv területére. A bv. bírótól és a bv. ügyésztől a bv. szerv területére történő belépése előtt a be nem vihető tárgyak tekintetében szóbeli nyilatkozat kérhető.

46

A védő, valamint a fogva lévő sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a fogva lévő pótmagánvádló, illetve tanú érdekében eljáró ügyvéd a kirendelésről szóló határozat vagy meghatalmazás felmutatása mellett léphet be a bv. szerv területére. A belépést engedélyezni kell, ha a védő a meghatalmazásnak a fogvatartottal való aláíratása érdekében keresi fel az intézetet. A védő a meghatalmazásnak benyújtásáig a fogvatartottal csak ellenőrzés mellett beszélhet. Ha a bíróság a védőt az eljárásból kizárta, az adott büntetőeljárásban nem engedélyezhető a kizárt védő bv. szerv területére történő belépése. A védő - a belépéskor történő bejelentés mellett - külön engedély nélkül is jogosult hangfelvevő készüléknek a bv. szerv területére történő bevitelére. A védő a fogvatartottal a bv. szerv e célra kijelölt helyiségében beszélhet. A tolmács csak a védővel egyidejűleg - a kirendeléséről szóló határozat felmutatása mellett - léphet be a bv. szerv területére. Speciális szabály vonatkozik a védett személy - államfő, országgyűlés elnöke, miniszterelnök, legfelsőbb bíróság elnöke, alkotmánybíróság elnöke, - és kísérőik be- és kiléptetésére. A védett személyek és kísérőik be- és kiléptetése személyük, járművük és mozgásuk biztosítása a védelemhez szükséges eszközök bevitele, a parancsnok és a védelmet ellátó szervezet vezetője közötti előzetes egyeztetés szerint történik. Adott esetben még lőfegyvert is bevihetnek az intézet területére - amennyiben ez a védelemhez szükséges - és az intézet parancsnokával ezt előzetesen egyeztették. Ugyancsak bevihetik a rendszeresített lőfegyverüket az intézet területére az együttműködő szervek, akik az intézetben bekövetkezett rendkívüli esemény felszámolására lépnek be a börtön területére. A hatósági eljárást, nyomozati cselekményeket, illetve a fogvatartottak intézetbe szállítását, előállítását és terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, nyomozó hatóság elé állítását végző személy a rendszeresített kényszerítő eszközöket - a lőfegyver kivételével - a bv. szerv területén is magánál tarthatja. A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személy - a bv. szerv ellátásával és a fogvatartottak foglalkoztatásával, valamint anyanyelvük szabad használatával összefüggésben tevékenységet végző, valamint - a személyi állomány és a fogvatartottak sürgősségi vagy egyéb egészségügyi ellátásában szükségszerűen vagy engedéllyel együttműködő személyek kivételével a fogva tartás biztonságának a fenntartása mellett a fogvatartottal ellenőrzés nélkül beszélhet. A fogvatartott látogatóira vonatkozó rendelkezések A fogvatartott látogatója a látogatási engedély alapján léptethető a bv. szerv területére. A látogató ruházatát és csomagját ellenőrizni kell, amihez technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető. A látogató a járművét csak a bv. szerv arra kijelölt területére viheti be. A látogató a bv. szerv területén csak felügyelet mellett mozoghat. A látogató a fogvatartottal az erre kijelölt helyiségben beszélhet, a beszélgetés ellenőrizhető. Amennyiben a beléptetett személy olyan magatartást tanúsít, amellyel a fogvatartás rendjét és biztonságát megsérti, a tevékenysége azonnali felfüggesztése mellett, a bv. szerv területéről ki kell utasítani. A fogvatartott képviselőjének belépésére, ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések A fogvatartással kapcsolatos ügyben az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott képviselőt hatalmazhat meg, akinek a képviseleti jogosultságát igazolni kell. A képviselő tevékenysége nem sértheti vagy veszélyeztetheti a fogvatartás biztonságát, illetve a végrehajtás rendjét. Nem járhat el képviselőként, akit a rendelkezési jogkör gyakorlója vagy a végrehajtásért felelős szerv vezetője a fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárt. Ha a képviselő magatartása súlyosan sérti vagy veszélyezteti a fogvatartás biztonságát vagy a végrehajtás rendjét, a végrehajtásért felelős szerv vezetője a képviselőt indokolt határozattal az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárja. A fogvatartással kapcsolatos ügyben vagy bármely más ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott képviselőjével mind írásban, mind szóban és – a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával – a látogatás során személyesen, ellenőrzés mellett érintkezhet. A fogvatartott képviselője nem léphet a bv. szerv területére, ha a fogvatartottal való kapcsolattartását a folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében az ügyész vagy a bíróság korlátozta vagy kizárta, illetve akkor sem, ha magatartása - a rendelkezésre álló adatok alapján - az intézet biztonságát veszélyezteti.

47

A szakorvosi vizsgálatra jelentkező, szabadlábon lévő elítéltre vonatkozó rendelkezések A kegyelmi eljárás során az igazságügyért felelős miniszter által elrendelt szakorvosi vizsgálatra jelentkező, szabadlábon lévő elítélt a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház értesítése alapján léphet be a bv. szerv területére. A szabadlábon lévő elítélt a bv. szerv területén felügyelet mellett mozoghat. 7.3. A be- és kilépés dokumentumai Be- és kilépés témakörénél lényeges tisztázni azt, hogy mit köteles dokumentumként elfogadni a személy és gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő. A be-és kilépésre jogosító okiratokat két nagy csoportra lehet osztani: - közokirat, - magánokirat. Be- és kilépés dokumentumai: Szolgálati igazolvány: (lehet hivatásos, vagy közalkalmazotti) - a bv. szerv dolgozója - a bv. szervezet dolgozója szolgálati ügyben - más fegyveres rendvédelmi szerv dolgozói, pl. rendőrség. Állandó belépési engedély: bv. személyi állományába tartózók a szolgálati igazolvánnyal történő ellátásig a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvánnyal együtt Személyi igazolvány, (a kártya fomátumú vezetői engedély) és egyszeri belépési engedély: - az intézet területére belépni szándékozó polgári személy Ügyvédi igazolvány, valamint megbízólevél, meghatalmazás vagy kirendelő határozat: ügyvéd Ügyészi igazolvány: ügyész Bírói igazolvány: bíró Munkaadói igazolvány: - bíróság, ügyészség dolgozója, - közjegyző. Útlevél: alapvetően a külföldi állampolgárok, illetve bárki mert a személyazonosság megállapítására alkalmas. Nyugdíjas igazolvány: - a bv. szervezet nyugállományú tagjai. Megjegyzés: a külföldi állampolgárok beléptetésének az engedélyezése kizárólagos parancsnoki hatáskör! A be- és kiléptetés rendjét minden intézet és intézmény vezetője a helyi sajátosságok figyelembe vételével köteles helyi intézkedésben szabályozni. A helyi intézkedésben nem lehetnek ellentétesek a vonatkozó jogszabályokban rögzítettekkel. 7.4. A személybejárati biztonsági felügyelő A személybejárati biztonsági felügyelő jogállása A személybejárati biztonsági felügyelő közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt alárendeltségébe tartozik.

48

A személybejárati biztonsági felügyelő feladatai: a személybejárati kapu őrzése és védelme, a szolgálatteljesítési hely fegyveres biztosítása, a bv. szerv tulajdonának védelme, a be-, és kiléptetések végrehajtása, erről nyilvántartás vezetése, a belépési engedélyek kiállítása, ajtók működtetésére alkalmas belépő kártyák, kitűzők, kulcsok, illetve a személyi riasztók kiadása-visszavétele, a kapu közelében csoportosulás, vagy más rendellenesség észlelése esetén jelentéstétel a szolgálatba lévő biztonsági tiszt felé, a személybejárati kapun illetéktelen személy bejutásának, fogvatartott szökésének, továbbá tárgyak jogtalan be-, illetve kivitelének, valamint a bv. szerv biztonságára veszélyes tárgyak bevitelének megakadályozása, a be-, és kilépők táskáinak, csomagjainak, szükség esetén alkoholmentességének, ruházatának ellenőrzése, átvizsgálása a vonatkozó rendelkezések szerint, a be-, és kilépők ellenőrzésére szolgáló, rendszeresített berendezések, technikai eszközök alkalmazása feladatának ellátása során, a be-, és kilépő személyazonosságának, a belépés indokának, valamint a be- és kilépésre jogosító iratainak ellenőrzése, a fogvatartottakhoz érkező látogatók belépési jogosultságának, személyazonosságának ellenőrzése, a bv. szerv területén ideiglenes jelleggel dolgozó, nem a büntetés-végrehajtás alkalmazásában lévő személy(ek) be- és kiléptetése a bv. szerv vezetője által jóváhagyott névsor alapján, a beléptetés érdekében intézkedés az ügyintéző személy megkereséséről, a belépő személy beléptetés megkezdése előtti tájékoztatása a jogairól, feladatairól és kötelezettségeiről, a beléptetési eljárás menetéről, érvényt szerezni tiltó rendelkezéseknek, illetve alkalmazni a be- és kiléptetésre vonatkozó helyi rendelkezéseket, az őrhelyen elhelyezett szolgálati okmányok pontos vezetése, a kapu- és az áramtalanító kulcsot megőrizni, illetve azt meghatározott időpontban a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek átadni. A személybejárati biztonsági felügyelő a beléptetés előtt meggyőződik az intézetbe belépő személyazonosságáról és a belépésre jogosultságáról, az egyszeri belépés esetén arról, hogy a belépni szándékozót az ügyintéző fogadja-e. Továbbá ellenőriznie kell az állandó belépési engedély érvényességét, valamint ha fogvatartott látogatására érkezik a személy, rendelkezik-e érvényes látogatási engedéllyel. Azokat a személyeket, akik a bv. szerv területére állandó, vagy egyszeri belépési engedéllyel lépnek be - a parancsnok rendelkezése alapján - személyriasztóval és az ajtók nyitására alkalmas kártyával lehet ellátni. A be- és kilépésre jogosultság vizsgálata A személybejárati biztonsági felügyelő a be- és kilépésre jogosultság vizsgálatakor megállapítja: rövid tartamú eltávozás, eltávozás, kimaradás, továbbá büntetésfélbeszakítás vagy szabadítás esetén a távozásra jogosító okmány, valamint visszaérkezéskor az okmányban feltüntetett adatok valódiságát, okmányok alapján a szabadságvesztés megkezdésére vagy folytatására, és az elzárás végrehajtásának megkezdésére jelentkező, illetve a rendőrség által átkísért személyazonosságát, ha a fogvatartott szállítása, előállítása, illetve egészségügyi intézménybe való kihelyezése a személybejárati kapun keresztül történik, akkor az erről szóló okmány valódiságát. A személybejárati kapun kell elhelyezni azon személyek aláírás mintáját, akik a fogavatartottak iratait aláírhatják, valamint az igazolvány mintatárat és az intézet közműtérképét. Nem kell nyilvántartást vezetni a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományába tartozó és a büntetésvégrehajtási szervvel kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyekről, valamint a büntetés-végrehajtási szerv irányítására, felügyeletére és ellenőrzésére jogosultakról. Az intézetbe belépő személy szolgálati és önvédelmi fegyverének, illetve mobiltelefonjának tárolására, megőrzésére vonatkozó szabályokat - kivéve a védett személy és kísérői - az intézet parancsnok határozza meg. A személybejárati biztonsági felügyelő szolgálati nyomtatványai Az állandó belépési engedéllyel rendelkező személyeket - ha a nyilvántartásukra egyéb lehetőség nincs - az erre a célra rendszeresített naplóba be kell vezetni. Ezt az engedélyt azon személyek részére kell kiállítani, akik rendszeresen járnak az intézetbe munkavégzés, vagy egyéb hivatalos célból. Állandó belépési engedélyt csak az intézet parancsnoka adhat ki, ami a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. Az ilyen engedéllyel rendelkező személy a részére meghatározott területen - amelyet az engedélyen fel kell tüntetni - szabadon mozoghat. A kiadott engedélyeket név és sorszám szerint nyilván kell tartani.

49

Az egyszeri belépési engedéllyel rendelkező személy adatait értelemszerűen kell rögzíteni. Ezen személyek az engedélyező rendelkezéseinek megfelelően a bv. szerv területén kísérettel, vagy anélkül mozoghatnak. Ez utóbbi esetben a vonatkozó jelzést a felső ruházaton látható módon kitűzőként kell viselni. A naplót naponta év, hó nap bejegyzéssel kell megnyitni, és egy vízszintes vonallal kell lezárni. Nyilvántartás az intézetbe be nem vihető tárgyak átvételéről és a nyomtatvány vezetésének szabályai A nyilvántartó könyvbe abban az esetben kell rögzíteni az intézetbe be nem vihető tárgyat, ha annak megőrzése közvetlenül a szolgálati helyiségben történik. Ha a belépő személy a tárgyat saját kezűleg helyezi el a szolgálati helyiségen kívül lévő tároló rekeszben, akkor a nyilvántartást nem kell vezetni. Ebben az esetben a belépő személy a rekesz kulcsát a távozásig magánál tartja. Az így elhelyezett tárgy esetében is meg kell akadályozni, hogy ahhoz illetéktelen személy hozzájusson. A szolgálati helyiségen belül tárolt tárgyak - a tárolásuk megszűnéséig - a szolgálat átadás-átvétel tárgyát képezik. 7.5. A járműbejárati biztonsági felügyelő A járműbejárati biztonsági felügyelő jogállása A gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt alárendeltségébe tartozik. A járműbejárati biztonsági felügyelő feladatai: -

megegyezik a személybejárati biztonsági felügyelő feladataival (a gépjármű-kapura értelemszerűen alkalmazva) az 9. pont kivételével, a gépjárművek be- és kiléptetésének végrehajtása, a gépjárművek be- és kihajtásának engedése, anyagszállításkor az okmányok vizsgálata, tárolása, a jogtalan szállítás megakadályozása, illetve ennek haladéktalan jelentése a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek, a be- és kihajtó jármű átvizsgálása, a vezetőfülke, az alváz-, valamint a jármű minden elrejtőzésre vagy anyagszállításra alkalmas egyéb részeinek ellenőrzése, a járműforgalmat zavaró személyről, járműről vagy egyéb körülményről azonnali jelentéstétel a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek.

Zárt rakterű gépjárművek ellenőrzése Azokban a bv. intézetekben, ahol nagy mennyiségű illetve méretű készáru vagy anyag szállítása történik, a bv. intézet területén működő gazdálkodó szervezet részéről, valamint minden olyan szállítmány ellenőrzését, amelyet a járműbejárati kapunál ellenőrizni nem lehet, a jármű rakodását, valamint ki- és beléptetését a parancsnok és a gazdálkodó szervezet vezetője külön intézkedésben szabályozza. Az intézkedésben meghatározzák a rakodás irányítását és ellenőrzését végrehajtó személy feladatait és a gépjármű be- és kiléptetésének rendjét. A járműbejárati biztonsági felügyelő ebben az esetben csak az előzőekben felsorolt területek ellenőrzéséért felel. A zárt raktér ellenőrzéséért az a személy felel, akit a rakodás felügyeletével megbíztak. A jármű rakodásának ellenőrzése A jármű rakodásának ellenőrzésekor és kisérésekor meg kell akadályozni, hogy a járművön fogvatartott elrejtőzzön, a szállítójegyen feltüntetettől eltérő mennyiségű vagy minőségű anyagot szállítsanak el a bv. szervből, a járművel érkező személy és bármely fogvatartott tiltott kapcsolatot létesítsen, tiltott tárgy a bv. szerv területére be-, illetve onnan kijusson, kiséréskor a jármű, vagy a személyek az engedélyezett útvonalat elhagyják, a bv. szerv számukra nem engedélyezett területére belépjenek.

50

A járműbejárati biztonsági felügyelő szolgálati nyomtatványai és vezetésének szabályai A járműforgalmi napló a bv. szervhez érkező és onnan távozó minden jármű és rakományának, valamint a rajta lévő személyek nyilvántartására szolgál. Ez a szabály nem vonatkozik a védett személyt és a védelmét ellátó személyeket szállító járművekre. Ez esetben a parancsnok külön rendelkezésben határozza meg a járműbejárati biztonsági felügyelő feladatait. Amennyiben a járműbejárati kapunál személyforgalom is engedélyezett, akkor a személybejárati biztonsági felügyelő feladataira, valamint a szolgálati nyomtatványok vezetésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. A személy-, illetve a gépjármű-bejárati biztonsági felügyelőre vonatkozó közös szabályok A személy-, illetve a gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő a bv. szervbe érkező, onnan távozó személy be, illetve kiléptetése előtt meggyőződik: a személy személyazonosságáról, a be-, vagy kilépés jogosultságáról, a belépés okáról, arról, hogy az ügyintéző fogadja-e a belépésre jelentkezőt, a belépésre jogosító igazolvány, engedély, határozat meglétéről, érvényességéről, valódiságáról. Abban az időszakban, amikor nincs személybejárati, illetve gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő, feladatait a szolgálatba lévő biztonsági tiszt által kijelölt biztonsági felügyelő látja el.

51

VII. Fejezet A kényszerítő eszközök alkalmazásának rendje 1.

A kényszerítő eszközök szükségessége

A büntetés–végrehajtásnak a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges rend és fegyelem fenntartása alapvető kötelessége. Ennek a követelménynek csak akkor tud megfelelni, ha rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek alkalmasak arra, hogy ha a szükséges rend és fegyelem megbomlik az visszaállítható legyen, illetve a súlyosabb következmények megelőzhetőek legyenek. A fogva tarás rendjét és biztonságát a fogvatartott önkéntes jogkövetésre való ösztönzésének a jogszabálynak megfelelő őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, a szükséges intézkedések megtételével, végső esetben kényszerítő eszköz alkalmazásával kell megvalósítani. A rend fenntartását, megzavarása esetén helyreállítását az elítéltek jogkövető magatartásra késztetését szolgáló, a büntetés – végrehajtási szervezet rendelkezésére álló eszközrendszerével tudja biztosítani. Az eszközrendszer a következő elemekből áll: ösztönzés (elérhető előnyök kilátásba helyezése), a rend megszegőivel szemben hátrányok kilátásba helyezése, közvetett kényszerítés, a szerzett, vagy elért előnyök megvonása, közvetlen kényszertő eszköz alkalmazása. 2. Az intézkedési kötelezettség és az intézkedések alkalmazásának közös szabályai A személyi állomány tagja a bv. szervezet feladatkörében, szolgálati beosztásának (munkakörének) a jogszerűellátása során a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult és köteles. Az alábbiakban felsorolt kvázi alapelvek áthatják a személyállomány tagját megillető összes intézkedés végrehajtásának rendjét, azaz nem csak a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkoznak, hanem pl. a biztonsági intézkedésekre is. Az arányosság Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas intézkedés közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a lehető legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Az egyik legfontosabb elv, ami át kell, hogy hasson minden intézkedést, így különösen a kényszerítő eszközök alkalmazását az az, hogy soha ne alkalmazzunk a szükségesnél súlyosabb intézkedést. Amennyiben túllépjük a szükségesség határát a jogszerűen megkezdett intézkedés a jogtalanság területére kerül és komoly, alapvetően büntetőjogi felelősségre vonást von maga után. A kínzás tilalma Az intézkedő nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A személyi állománytagja az ilyen magatartás tanúsítóját a cselekmény abba hagyására felszólítani, vele szemben intézkedni, vagy az intézkedésre jogosult személynek jelentést tenni köteles. A kényszervallatás elkövetési magatartása általában erőszak, fenyegetés vagy más hasonló módszerek alkalmazása. Az erőszak személy ellen irányuló fizikai kényszer, ami rendszerint fizikai bántalmazásban nyilvánul meg. A fenyegetés, olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A „más hasonló módszer” az erőszakon és a fenyegetésen kívül minden más jogellenes pszichikai vagy fizikai ráhatás a sértettre, például éheztetés, szomjaztatás, állandó sötétségben tartás, vagy hozzátartozók sanyarú sorsának emlegetése stb. Az embertelen vagy megalázó bánásmód, egy igen bő tartalommal rendelkező fogalom. A fogvatartottakkal való bánásmód akkor tekinthető törvényesnek, amennyiben megfelel mind a hatályos jogszabályoknak, mind a nemzetközi egyezményekben megfogalmazott elvárásoknak. A személyi szabadságában korlátozott fogvatartott számára biztosítani kell az állami védelmet az esetleges hatalommal való 52

visszaéléssel, az emberi jogok súlyos megsértésével szemben. Amint azt az Alkotmánybíróság 13/2001.(V.14.) AB határozata is tartalmazza: a büntetés-végrehajtásban megnyilvánuló állami büntetőhatalom nem korlátlan a bűnösnek talált és büntetésre ítélt nem teljesen kiszolgáltatott. Az elítélt nem tárgya a büntetés-végrehajtásnak, hanem alanya. A büntetés-végrehajtás alkotmányos kereteit a kínzás, a kegyetlen, embertelen megalázó bánásmód és büntetések tilalma, valamint az emberi méltósághoz, személyi biztonsághoz való jog adja. Mindezekből pedig okszerűen következik, hogy az emberi jogok megnövekedett jelentőségére figyelemmel fokozott hangsúlyt kell fektetni a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének biztosítására, különös tekintettel az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos, nemzetközi dokumentumokban is tükröződő elvárásokra. A bánásmód törvényessége összetett módon jelentkezik a fogva tartás során. A szoros értelemben vett törvényes bánásmód részét képezi a fogvatartottakkal szembeni mindennemű hátrányos megkülönböztetés tilalma, a megfelelő hangnem használata, a fogvatartottak emberi méltóságának, önérzetének tiszteletben tartása. Ide sorolható a fogva tartó szervek vezetőinek következetes és határozott fellépése a bántalmazással, valamint a törvénysértő bánásmód minden más formájával szemben. Biztosítani kell a fogvatartottak számára a kínzás és más kegyetlen, embertelen bánásmód elleni panasz, feljelentés megtételének, azzal kapcsolatos jogorvoslat gyakorlásának lehetőségét, a fogva tartó szerv jogsértést megvalósító tagjaival szemben a büntető és a fegyelmi felelősségre vonás következetes érvényesítését. A bánásmód törvényességének másik oldala, hogy a fogvatartottaktól meg kell követelni a végrehajtás rendjének betartását, nem részesülhetnek jogszabályellenes kedvezményben, nem lehet tiltott kapcsolat vagy összefonódás a személyi állomány és a fogvatartottak között. A bánásmód tágabb értelemben vett fogalmához az említetteken túl hozzá tartoznak a fogvatartottak elhelyezésének körülményei, a fogva tartó helyek telítettsége is. A fogva tartó intézetek túlzsúfoltsága hátrányosan befolyásolja a fogvatartottak jogi helyzetét, a fogva tartás biztonságát, valamint kihat a bánásmód törvényességére is. A személyi állomány tagja köteles megakadályozni, hogy a fogvatartottak egymást bántalmazzák, sanyargassák, vagy egyéb, az emberi méltóságot sértő magtartást tanúsítsanak. Az intézkedés módja Az intézkedés során kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során megsérült személy részére – amint az lehetséges – segítséget kell nyújtani, gondosodni kell az orvosi ellátásról, kórházi elhelyezés esetén a hozzátartozó vagy más a sérülttel kapcsolatban álló személy értesítéséről. Az intézkedések során, így különösen a kényszerítő eszközök alkalmazásakor valamilyen fizikai kontaktus mindig keletkezik, ezért igen nagy annak a valószínűsége, hogy az érintettnél vagy az intézkedőnél is testi sérülés következhet be. Természetesen meg kell tenni mindent annak érdekében, (arányosság elve) hogy ne, vagy a lehető legkisebb sérülést okozzuk az intézkedés során. A feladatunk ellátásából egyértelműen következik az a kötelezettségünk, hogy amennyiben sérülés történik, akkor a sérültnek nyújtsunk segítséget, gondoskodjunk orvosi ellátásról, ha szükséges szállítsuk korházba. Az intézkedő a kényszerítő eszköz alkalmazása során a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani, az életet, a testi épséget, csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti. (BSZ. VI. fejezet 261. pont) Az intézkedésre jogosultság igazolása A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosítószáma, a nem egyenruhában szolgálatot teljesítő tagját a szolgálati igazolványa igazolja. A tájékoztatási kötelezettség A fogvatartottakat tájékoztatni kell a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök használatának lehetőségéről. Ennek érdekében a fogvatartottnak közvetlenül az intézetbe való befogadása után át kell adni az intézkedés mellékletében szereplő tájékoztató formanyomtatványt és szóban fel kell hívni a figyelmét a kényszerítő eszközök alkalmazásának, lehetőségére.

53

A tájékoztatás megtörténtét, a tájékoztató nyomtatvány átvételét, a fogvatartott. aláírásával az elismervényen igazolja. Az elismervényt a fogvatartott. bv. irataival együtt kell tárolni. A tájékoztatót biztonsági nyomtatványként kell rendszeresíteni. A tájékoztató tartalma Ön büntetés-végrehajtási intézetben van, ezzel a szabad élethez képest megváltozott körülmények közé került. Kérjük, olvassa el ezt a tájékoztatót azért, hogy a fogva tartása során tájékozatlanságból ne kerüljön sor Önnel szemben kényszerítő eszköz alkalmazására. A büntetés-végrehajtás törvényes rendjének megsértése esetén, illetve annak fenntartása érdekében a személyi állomány tagjai több intézkedés megtételére jogosultak, illetve kötelezettek, így kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak. Kényszerítőeszköz alkalmazása esetén Önt jogorvoslati jog illeti meg. A jogszerű intézkedések során a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény IV. fejezetében felsorolt kényszerítő eszközök alkalmazhatók, különösen az alábbi esetekben: - a személyi állomány intézkedésének ellenszegülővel szemben testi kényszer, - támadás, szökés, engedély nélküli eltávozás és önkárosító magatartás megakadá1yozására, továbbá az intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére bilincs, könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, gumibot és szolgálati kutya. Ha más kényszerítő eszköz. alkalmazása nem vezet eredményre lőfegyver is használható, így különösen: - az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására, - a testi épséget vagy személyi szabadságot súlyosan veszélyeztető cselekmény elhárítására, - közveszélyokozás, terrorcselekmény vagy más bűncselekmény megakadályozására. Ezek a szabályok az intézeten kívüli szállítás vagy előállítás során is érvényesek. Ebben az esetben a bilincselés nem csak kényszerítő eszközként, hanem biztonsági intézkedésként is alkalmazható. A törvény teljes szövege az intézet könyvtárában olvasható

ELISMERVÉNY A kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségéről szóló tájékoztatást megkaptam. Dátum:........................................

................................. aláíró

3. A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai A bv. szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során — amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre —, az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles. (Bv. Sztv. 15.§ (1) bekezdés) Az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok, addig és olyan mértékben alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek. (Bv. Sztv. 15.§ (1a) bekezdés) Kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazására kiképzett személyt lehet. A törvényben meghatározott első feltétel, hogy az alkalmazó hivatásos szolgálati jogviszonyban álljon a bv. szervezetével, ezen speciális jogviszony létesítésének feltételeit az első fejezetben részletesen tárgyaltuk. A második feltétel, hogy feladatának jogszerű teljesítése során alkalmazhat kényszerítő eszközt, azaz, olyan feladatot lásson el, amelyet számára jogszabály, vagy más alacsonyabb szintű rendelkezés kötelezettségként, vagy jogosultságként meghatároz. A jogszerűség illetve, a vele szemben álló jogszerűtlenség objektív kategória. Annyit jelent, hogy az adott cselekmény megtételét megengedi, vagy tiltja a törvény. A harmadik feltétel, hogy más – enyhébb - intézkedés megtétele nem vezet eredményre, vagyis mindig törekedni kell arra, hogy a legkisebb kárt, vagy hátrányt okozó intézkedést alkalmazzuk, feltéve, hogy erre lehetőségünk van. 54

A negyedik feltétel, hogy csak a Bv. Sztv.-ben meghatározott eszközöket alkalmazhatja, kivéve, ha a helyettesíteni kell, mert nem áll rendelkezésre, vagy az alkalmazására nincs mód.. Az ötödik feltétel, hogy kényszerítő eszközzel ellátni csak azt a személyt lehet, akit annak alkalmazására kiképeztek. A büntetés – végrehajtás szervezeténél rendszeresített kényszerítő eszközök: testi kényszer, bilincs, könnygáz, elektromos sokkoló, gumibot, traumatikus és irritáló lőszer, szolgálati kutya, lőfegyver. 3.1. A rendszeresített kényszerítő eszköz helyettesítése Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fenn állnak és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására. (Bv. Sztv. 15.§ (2) bekezdés) Helyettesíteni a rendszeresített kényszerítő eszközök közül csak a bilincset és a gumibotot lehet, és csak akkor ha: a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, azaz nincs a birtokunkban, vagy az alkalmazására nincs lehetőség (pl. nincs elegendő idő) és a helyettesített kényszerítő eszköz alkalmazási feltételei fennállnak és a helyettesítő eszköz alkalmas a kívánt cél megvalósítására, illetve a helyettesítő eszköz nem okoz olyan sérülést, amit a rendszeresített eszköz szabályos alkalmazása sem okozott volna. 3.2. A kényszerítő eszköz alkalmazását megelőző intézkedések A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzetesen figyelmeztetni kell. A figyelmeztetésnek, valamint a kényszerítő eszköz készenlétbe helyezésének csak akkor van helye, ha az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek fennállnak. (Sztv. 16.§ (1) bekezdés) A jogalkotó akarata arra irányul, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a kényszerítő eszköz alkalmazását elkerüljük, vagyis a kényszerítő eszköz alkalmazása csak a legvégső esetben ultima ratioként jelenhet meg. Ezért fontos a figyelmeztetés megtörténte, amely hangos, határozott és jól érthető legyen. A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon előzze meg: a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás, „a törvény nevében” szavak előrebocsátásával, figyelmeztetés, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik. Természetesen a kényszerítő eszköz alkalmazására történő figyelmeztetésnek csak akkor van helye, ha az adott eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak, a feltételek hiányában egyértelműen a jogtalanság talaján állva cselekszünk. Ha a figyelmeztetés az intézkedés eredményességét veszélyezteti, vagy az eset körülményei nem teszik lehetővé a kényszerítő eszköz előzetes figyelmeztetés nélkül is alkalmazható. A jogalkotó figyelembe vette annak a lehetőségét is, hogy előfordulhat olyan helyzet mikor az eset körülményei, nem teszik lehetővé a figyelmeztetést. Ilyen helyzet kialakulhat akkor, ha a rendszeresített eszköz meghibásodott és így alkalmatlan a cél elérésére, vagy az idő hiánya miatt, mikor az intézkedő vagy más személy életét, testi épségét veszélyeztetné a késedelmes intézkedés, ilyenkor a figyelmeztetés részben vagy egészben mellőzhető. De természetesen az intézkedőnek főszabály szerint midig törekednie kell arra, hogy a figyelmeztetés megtörténjen.

55

3.3. A kényszerítő eszköz alkalmazását tiltó, valamint korlátozó rendelkezések -

tilos kényszerítő eszközt alkalmazni magatehetetlen személlyel szemben;

Magatehetetlennek kell tekinteni minden olyan személyt, aki kényszerítő eszköz alkalmazását megalapozó, aktív (fizikai) támadásra testi állapotánál fogva nem képes. (BSz.) Alapvetően abból kell kiindulni, hogy a testi kényszer kivételével passzív ellenállás felszámolására kényszerítő eszközt alkalmazni tilos, vagyis az ellenszegülőnek olyan állapotban, illetve helyzetben kell lennie, hogy ne tudjon, vagy ne legyen képes aktív fizikai tevékenység kifejtésére, vagyis nem tartjuk szükségesnek az öntudattalan állapot fennállást a magatehetetlen állapot megállapításához. Viszont az öntudattalan állapot már önmagában is megalapozhatja a magatehetetlen állapotot. -

csak testi kényszer és a bilincs alkalmazható a terhes nővel és a gyermekkorú személlyel szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy azok számára nyilvánvalóan felismerhetők;

Terhes nővel, valamint gyermekkorú személlyel szemben csak testi kényszert, illetve – amennyiben azt az eset körülményei indokolják – testi kényszert és bilincset lehet használni. Ahhoz, hogy ez a tiltás érvényesüljön az intézkedőnek vagy tudnia kell ezen körülményekről, vagy számára egyértelműen felismerhetőeknek kell lenniük. A terhes nő esetében kiemelt figyelemmel kell a megengedett kényszerítő eszközöket alkalmazni, így kerülni kell az ütések, rúgások és földre vitel alkalmazását! Gyermekkorú az a személy, aki a 14. életévét még nem töltötte be. A 14. életév betöltése a születésnapot követő nappal veszi kezdetét. A 14. életévét be nem töltött személy általában fizikai, testi jellemzőiről, megjelenéséről ismerhetjük fel. Természetesen, ha fizikailag, testileg jóval fejlettebb az átlagosnál, de az intézkedőnek tudomása van arról, hogy még nem töltötte be a 14. életévét, a korlátozó intézkedéseket alkalmazni kell. Megjegyeznénk, hogy egy speciális eligazításnak az ilyen körülményekre mindenképpen ki kell terjednie akkor, ha a feladat végrehajtás során – pl. előállítás – a fenti helyzet előfordulhat. -

csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben;

További korlátozás valósul meg akkor, ha kényszergyógykezelttel, ideiglenes kényszergyógykezelttel, vagy kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben kell kényszerítő eszközt alkalmazni. Ezen személyek esetében csak korlátozott testi kényszert lehet alkalmazni – megfogás és/vagy lefogás – és azt is csak akkor, ha az érintett a számára kijelölt helyet engedély nélkül el akarja hagyni. A Bv. kódex tovább szűkíti az alkalmazás lehetőségét: A beteggel szemben a szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazható kényszerítő eszközök közül kizárólag korlátozott testi kényszer alkalmazható, és csak abban az esetben, ha az IMEI-ből vagy a felügyelet mellett az intézeten kívüli tartózkodása színhelyéről az engedély nélküli távozását másként nem lehet megakadályozni. (Bv. kódex 336. §. (2) bekezdés) A beteggel szemben kizárólag az egészségügyi jogszabályokban meghatározott okok miatt és az ott meghatározott módokon lehet helye korlátozó intézkedések alkalmazásának. Ezek a fogvatartottak (betegek), az elmeműködésük kóros állapota miatt állandó egészségügyi felügyeletre szorulnak, ezért az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kórházi körülmények között kell őket elhelyezni. Mivel az IMEI a Budapesti Fegyház és Börtön területén helyezkedik el, fontos, hogy az ott szolgálatot teljesítő állomány tagjai számára külsőleg is egyértelműen megkülönböztethető legyen az IMEI-ben elhelyezett beteg, ezt a barna formaruha viselésével valósították meg, mely formaruha viselése kötelező a betegek számára. -

nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört vagy az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.

A törvény e rendelkezése megegyezik az arányosság elvével, miszerint csak addig alkalmazható kényszerítő eszköz, amíg az, szükséges ahhoz, hogy az intézkedést eredményesen végrehajtsuk, illetve a veszélyt elhárítsuk. A törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok – addig és olyan mértékben – alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek.

56

-

az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben csak testi kényszer alkalmazható.

A passzív ellenszegülési forma kifejtése az egyes kényszerítő eszközöknél a testi kényszeren belül található.

3.4. A kényszerítő eszköz alkalmazását követő jelentési kötelezettség A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell. (Bv. Sztv. 16.§ (5) bekezdés). A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell. (Bv. Sztv. 16A.§). A kényszerítő eszköz alkalmazásának kivételessége, továbbá annak esetleges súlyos következményei indokolják, hogy a kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak jelentsük. A biztonsági felügyelő esetében a közvetlen szolgálati elöljáró általában a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, a körletfelügyelő esetében pedig a körlet-főfelügyelő. Amennyiben az állomány tagja nem teljesíti a jelentési kötelezettségét bűncselekményt követ el. Aki fontos szolgálati ügyben kellő időben nem tesz jelentést, vagy valótlan jelentést tesz, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Btk. 440. § (1) Jelentési kötelezettség megszegése) Kényszerítő eszköz alkalmazása után az intézkedés alá vont személyt haladéktalanul orvosi vizsgálatnak kell alávetni, és intézkedni kell látlelet felvételére. (BSZ. VI. fejezet 263. pont) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról az intézkedő jelentést készít, amely tartalmazza: hol, mikor, kivel szemben, milyen kényszerítő eszközt használt, és ennek mi volt az indoka, az intézkedő eleget tett-e figyelmeztetési és felszólítási kötelezettségének, ha nem, ennek mi volt az oka, keletkezett-e sérülés, és milyen fokú, illetve keletkezett-e dologban anyagi kár, mi történt a sérülttel, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, mi volt a támadásra használt eszköz, a tanúk adatait, az alkalmazást lehetővé tevő törvényhelyre való hivatkozást, az intézkedő nevét és aláírását. (BSZ. VI. fejezet 265. pont)

3.5. A kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségi vizsgálata A kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét a bv. szerv parancsnoka köteles megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. (Bv. Sztv. 16. § (6) bekezdés) Az intézkedés jogszerűségének kivizsgálását egyfelől az indokolja, hogy az intézkedő tudomást szerezzen arról, hogy a törvénynek megfelelően végezte–e a munkáját, másfelől az, hogy az intézkedést elszenvedő dönthessen arról, hogy él-e a törvény által számára biztosított jogorvoslati lehetőségekkel. Ha az intézetparancsnok a vizsgálat eredményeként a jogtalanságot látja bizonyítottnak, egyfelől jogellenesnek minősíti a kényszerítő eszköz alkalmazását, másfelől a jogtalanságból fakadóan büntetőeljárást kezdeményez. Ezen esetek nagy részében, az intézkedő a bántalmazás hivatalos eljárásban, büntetőjogi törvényi tényállást valósítja meg, de súlyosabb bűncselekmény is megvalósulhat. Ha a kényszerítő eszközt a bv. szerv parancsnoka alkalmazta, vagy azt az utasítására alkalmazták, annak jogszerűségéről az országos parancsnok foglal állást. (Bv. Sztv. 16.§ (6) bekezdés) Természetesen a parancsnok nem vizsgálhatja meg a saját intézkedését vagy utasításának jogszerűségét, ezért az ő közvetlen szolgálati elöljárója végzi el a vizsgálatot és dönt jogszerűségről.

57

A jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról az ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést, vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell. (Bv. Sztv. 16.§ (7) bekezdés) A jogszerűtlennek minősített alkalmazásról minden esetben értesíteni kell az ügyészt függetlenül attól, hogy az okozott-e testi sérülést vagy sem. A jogszabály nem mérlegel testi sérülés és testi sérülés között, azaz a legenyhébb sérülést is jelenteni kell az ügyésznek. A haladéktalan jelentési kötelezettség azt jelenti, hogy az elsődleges intézkedések (orvosi ellátás, helyszínbiztosítás, stb.) megtétele után azonnal. Ha az ügyész a fogvatartottal szemben a fogva tartás során alkalmazott lőfegyverhasználatról értesül, - minden esetben haladéktalanul jelenteni kell - ellenőrzi, hogy megtörtént-e a kényszerítő eszköz használat jogszerűségének vizsgálata. A lőfegyverhasználat jogszerűségének vizsgálatáról készült jelentést, valamint az annak alapján hozott határozatot az ügyész értékelni köteles. Amennyiben bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, meg kell tennie a szükséges intézkedést. A jogalkotó kiterjeszti az értesítési kötelezettséget a törvényes képviselőre és minden esetben az ügyészre is, ha kényszergyógykezelttel, vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták a kényszerítő eszközt. Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell a betegjogi képviselőt, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt is. (Bv. Sztv. 16.§ (8) bekezdés) A kényszergyógykezelt személy érdekeinek védelme azt kívánja, hogy a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogosságáról készült jelentést a jelenlegi személyi körön kívül a betegjogi képviselő, illetve a meghatalmazott képviselő is megkapja. A betegjogi képviselő ellátja a betegek Eü. törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében. Az értesítések összefoglalva: A kényszerítő eszköz alkalmazásáról értesíteni kell: jogszabályban meghatározott esetekben a bv. ügyészt: - jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról nyolc napon belül, - ha a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul, - ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a kialakított állásfoglalásról a többi értesítéssel egyidőben. (BSZ. VI. fejezet 264. pont)

Az írásos jelentés formai és tartalmi követelményei: Az írásos jelentést három példányban kell elkészíteni, egy – egy példányt az irattárban, a biztonsági osztályvezetőnél és a fogvatartott bv. iratai között kell elhelyezni.

58

Jelentés a kényszerítő eszköz alkalmazásáról ………………………………….. bv. szerv megnevezése Tisztelt Biztonsági Osztályvezető Úr! Jelentem, hogy ……………………………nevű ……………….nyilvántartási számú fogvatartottal szemben 20…év ..…..hó………nap…….óra……..perckor kényszerítő eszközt alkalmaztam. A kényszerítő eszköz alkalmazásának oka: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… A kényszerítő eszközt saját elhatározásomból, szolgálati elöljáróm utasítására alkalmaztam. A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt a fogvatartottat előzetesen figyelmeztettem, nem figyelmeztettem, mert …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………….………………………………………………………………………………………… A használt kényszerítő eszköz volt: a) b) c) d) e) f) g)

testi kénszer, bilincs, könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, gumibot, traumatikus és irritáló lőszer, szolgálati kutya, lőfegyver.

A kényszerítő eszköz használata során sérülést eredményezett, nem eredményezett sérülést. A fogvatartott orvosi ellátására intézkedtem, az orvosi ellátás: …….év…….hó…..nap…..óra…… perckor megtörtént. A kényszerítő eszköz használatánál jelenlévő személyek: ……………………………………

…………………………………………...

………………………………..…..

……………………………………………

………év,……hó……nap……óra. ……………………………………….. a kényszerítő eszközt alkalmazó neve, rendfokozata 59

A jogszerűség vizsgálatának eredményéről külön határozat készül, két példányban. Egy példányt a fogvatartott részére kell átadni, aki az átvétel tényét az aláírásával igazolja. A másik példányt a fogvatartott bv. iratainál kell elhelyezni. A határozat számát a jelentés vonatkozó rovatába be kell jegyezni. A határozat tartalma: a bv. szerv megnevezése, a fogvatartott nevét, nyilvántartási száma, a parancsnok döntése a jogszerűségről, a jogorvoslati lehetőségek, a döntés indokolása, és időpontja. 3.6. Az intézkedést elszenvedett személy jogorvoslati lehetőségei Az intézkedéssel érintett személynek, továbbá ha az intézkedést kényszergyógykezelttel, ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a betegjogi képviselőnek, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjének – függetlenül a kialakított állásfoglalástól – joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél. (Bv. Sztv. 17.§ (3) bekezdés) A feljelentés, megtételével büntetőeljárást lehet kezdeményezni, a bejelentést akkor indokolt tenni, ha az adott ügy rendelkezik büntetőjogi és polgári jogi vetülettel is, a keresettel polgári peres eljárás indul. A fogvatartott a határozat ellen az országos parancsnokhoz fordulhat panasszal. A panaszt a fogvatartott a döntés közlésétől, illetve a döntés elmulasztásától számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. Ha a fogvatartott a panasz megtételében akadályoztatva volt, a tizenöt napot az akadály megszűnésétől kell számítani. A panaszt harminc napon belül kell elbírálni, e határidő indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. A panasz elbírálásáról a fogvatartottat tájékoztatni kell. A panasz elbírálásáról szóló határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (Bv. kódex 21. §.) 4. A kényszerítő eszköz alkalmazásának általános feltételei (Bv. Sztv. 17. § (1)(2) bekezdések) A törvény általános értelemben megfogalmazza és felsorolja, hogy milyen feltételek fennállása esetén lehet kényszerítő eszközt alkalmazni fogvatartottal és más személlyel szemben. Kényszerítő eszköz fogvatartottal szemben akkor alkalmazható, ha: a.)

a bv. szerv rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít,

A bv. szerv rendje azon állapot, amelyben a törvény által meghatározott feladatok végrehajtása zavartalanul megvalósulhat. Ezt a rendet a bv. szervnek kell kialakítani és fenntartani. A fogvatartottak számára a jogszabályokon kívül az intézet házirendjében kell meghatározni a fogva tartás rendjét. A bv. szerv rendjébe minden hatályos jogszabály, valamint belső rendelkezés beletartozik. A fogva tartás (bv. szerv) biztonsága olyan állapot fenntartását jelenti, amelynél az intézetben, illetve a büntetésvégrehajtási feladat teljesítése miatt az intézet területén kívül tartózkodó személyek élete, testi épsége, személyes szabadsága, az intézetben lévő anyagi javak sértetlensége, illetve a büntetés – végrehajtási feladatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított. (Bv. Szabályzat 1 §. (5) bekezdés) Sértő magatartás esetében olyan cselekményről van szó, mikor az eredmény valamilyen konkrét sérelem, - pl. testi sérülés, halál, vagy kár, stb.-, ilyenkor a jog által védett tárgy (jogi tárgy) konkrét sérelme mutatható ki. A veszélyeztető magatartást több szempontból meglehet fogalmazni. Egyfelől vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél a tényállás megvalósulásához elég, ha a jogi tárgy veszélyeztetése történik meg, azaz nem szükséges a sérelem. Ezt konkrétan kifejezi a törvényi tényállás, ilyen bűncselekmény, pl. a közúti veszélyeztetés. Másfelől veszélyeztetésről beszélünk akkor is, ha a sérelem bekövetkezésének a lehetőségét már megteremtette az elkövető, azaz a sérelem még nem következett be, de a lehetősége fennáll. A veszélyeztetésnek van olyan stádiuma, amikor a veszély olyan közeli, hogy az elhárítására tett intézkedések megtétele az időveszteség miatt, már kétségessé teszi az elhárítást. Más oldalról megközelítve azt mondhatjuk, hogy a közvetlen veszélyeztetés esetében az elkövető a maga részéről mindent megtett annak érdekében, hogy a sértés, mint eredmény bekövetkezzen.

60

b.) c.)

bármely személy életét, testi épségét, személyes szabadságát sérti vagy veszélyezteti, bűncselekmény megakadályozása érdekében szükséges.

Kényszerítő eszköz alkalmazható azzal a személlyel szemben, aki a.) a bv. szerv által fogva tartott személy életét, testi épségét, személyes szabadságát vagy a fogva tartás biztonságát sérti, illetve veszélyezteti, b.) a bv. szerv területén annak rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, c.) a bv. szerv, illetve a személyi állomány tagja ellen támad, a személyi állomány tagját a feladatának ellátásában akadályoz vagy intézkedésre kényszerít, d.) a bv. szerv vagyonát rongálja, és azt felhívásra sem hagyja abba, e.) a 13.§ (4). bekezdésében meghatározott magatartást tanúsít Ebben a bekezdésben a jogalkotó azon személyekkel szembeni kényszerítő eszköz alkalmazását szabályozza, akik nem fogvatartottak. Az a) pont első fordulatában a fogvatartott életét, testi épségét és a személyes szabadságát sértő, illetve veszélyeztető magatartás tanúsítójával szemben ad lehetőséget kényszerítő eszköz alkalmazására, valamint azokkal a személyekkel szemben, akiknek a magatartása a fogva tartás biztonságát sérti, illetve veszélyezteti. A személyes szabadság a személyhez fűződő jogok közé tartozik, tartalma a következő elemekből áll: cselekvési szabadság, mozgási szabadság, tartózkodási hely, lakóhely, munka szabad megválasztása. A b) pontban területi szempontból szabályozza a jogalkotó a kényszerítő eszköz alkalmazásának lehetőségét, azaz a bv. szerv területén bárkivel szemben, aki a bv. rendjét sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít. A c) pontban a bv. szerv, illetve a személyi állomány tagja elleni konkrét támadás esetében történő kényszerítő eszköz alkalmazását szabályozza a jogalkotó. A támadás fogalmának meghatározása A kényszerítő eszközök alkalmazásának területén sokszor használja a jogalkotó a támadás fogalmát. Mivel egy hatályos jogszabály sem határozza meg pontosan a fogalom tartalmát, ezért a magunk részéről fontosnak tartjuk megfogalmazni azt. Véleményünk szerint a támadás az esetek többségében aktív magatartást, azaz tevékenységet feltételez, amely a megtámadott életét, testi épségét, egészségét, személyes szabadságát sérti, vagy veszélyezteti. A támadás irányulhat dolog ellen is, ilyenkor az adott dolog megrongálásáról, működésképtelenné tételéről van szó. További feltétel, hogy a magatartása jogszerűtlen legyen. Tehát a támadás szükséges elemei: személy által elkövetett, aktív, tevékeny magatartás, személy ellen vagy dolog ellen irányul, jogosulatlan. A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a bv. szerv elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését (működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek, egyéb eszközök megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul. A bv. szerv elleni támadás lehet minden olyan cselekmény, ellenséges tevékenység – általában csoportos vagy tömeges - amelynek a célja arra irányul, hogy súlyosan sértse, vagy veszélyeztesse a bv. szerv működésének rendjét és biztonságát. A c) pont második fordulata – a feladat ellátásban való akadályozás – igen sokféle módon elképzelhető, leginkább az intézeten kívüli biztonsági feladat ellátása – előállítás, szállítás. kísérés – alkalmával képzelhető el, de előfordulhat az intézeten belül is. A d) pont a bv. szerv vagyonát rongáló személlyel szemben teszi lehetővé a kényszerítő eszköz alkalmazását, de azzal a feltétellel, hogy előtte fel kell hívni a rongálót a tevékenységének abbahagyására. Ezt természetesen minden esetben meg kell tenni, de itt a jogalkotó külön kiemeli a fontosságát, az indoka az, hogy a rongálás ritkábban járhat olyan közvetlen veszéllyel, hogy az időveszteség miatt a felszólítást részben vagy egészben elhagyja az intézkedő.

61

A rongálás idegen dolog – vagyontárgy – megsemmisítésével vagy megrongálásával (működésképtelenné tétel) okozott kár. Saját tulajdon megrongálása nem minősül rongálásnak. Vagyon elleni támadás a kényszerítő eszköz alkalmazása szempontjából a bv. szerv, illetve annak vagyona elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás mely a területén lévő, vagy az üzemeltetését biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul. 5. Az egyes, rendszeresített kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó speciális szabályok A Bv. Sztv. a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó általános szabályok meghatározása után az egyes eszközök alkalmazásának speciális szabályait is meghatározza. 5.1. A testi kényszer Az intézkedéssel ellenszegülő személlyel szemben az ellenszegülés megtörésére testi kényszer (megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás) alkalmazható. (Bv. Sztv. 18. §) A kényszerítő eszközök közül a legenyhébb a testi kényszer, ezért a leggyakrabban is alkalmazzák a gyakorlatban. A testi kényszer alkalmazása aktív, fizikai erő alkalmazását jelenti, különböző technikai elemek felhasználásával. Ilyen technikai elemek a megfogás, lefogás, ellökés és elvezetés, valamint önvédelmi fogások alkalmazása. Megfogás során az intézkedő az intézkedés alá vont személy valamely testrészének vagy ruházatának megfogásával biztosítja az intézkedés céljának elérését, vagy védi ki az esetleges támadást. Lefogás során az intézkedő az intézkedés alá vont személy vagy valamely testrészének lefogásával biztosítja az intézkedés céljának elérését, vagy védi ki az esetleges támadást. Ellökés során az intézkedő az intézkedés alá vont személy kézzel vagy lábbal történő ellökésével, erőteljes eltolásával alkalmaz testi kényszert. Elvezetés során az intézkedő az intézkedés alá vont személy végtagjának, testfelületének, ruházatának kézzel történő megfogásával alkalmaz testi kényszert, majd a személyt meghatározott helyre vezeti. Önvédelmi fogás során az intézkedő az intézkedés alá vont személy végtagján, testfelületén, ruházatán olyan rendvédelmi közelharc technikát, illetve harcművészeti rendszer elemet alkalmaz, amely arányban áll az ellenálló személy tevékenységével és alkalmas az intézkedés eredményes befejezéséhez. A jogszabály a testi kényszer alkalmazását az ellenszegülés mindkét megnyilvánulási formája esetében lehetővé teszi, így egyaránt alkalmazható passzív és aktív ellenszegülés megtörésére is. Passzív ellenszegülés valósul meg, ha az ellenszegülő nem hajlandó végrehajtani a számára kiadott utasítást, de ezt nem tevékenységgel, cselekménnyel fejezi ki, hanem fizikai erő kifejtése nélkül mozdulatlan marad, aminek általában szóban is hangot ad. Aktív ellenszegülés valósul meg akkor, ha az intézet biztonságát, személyi, és tárgyi feltételeit sértő vagy veszélyeztető tevékenységet fejt ki, azaz erőkifejtéssel járó tevőleges magatartást tanúsít. Mindegyik kényszerítő eszköz alkalmazása esetén ügyelni kell arra, hogy az alkalmazott eszköz alkalmas legyen a kívánt cél eléréséhez, így a testi kényszernél is, továbbá ne eredményezzen dulakodást, verekedést és ne sértse a személyi állomány tagja és a bv. szervezet tekintélyét. Terhes nővel és gyermekkorú személlyel szemben, feltéve, ha az intézkedőnek ezen körülményekről tudomása van, vagy azok számára kétséget kizáróan felismerhetők, a testi kényszert csak fokozott körültekintéssel lehet alkalmazni, az ütések és rúgások alkalmazását lehetőleg mellőzni kell. (BSZ. VI. fejezet 268. pont) 5.2. A bilincs Bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá bármely személy jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülésének megtörésére. A bilincs használatára és a bilincselés módjára az elítélt mozgását korlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (Bv. Sztv. 19.§) Ha bilincsnek, mint kényszerítő eszköznek az alkalmazása a törvényben meghatározott cselekmények miatt szükségessé válik, meg kell győződni arról, hogy a fogvatartott karja, csuklója, lába nem sérült-e. Sérülés esetén, ha a bilincs alkalmazása súlyos egészségromlást okozna, akkor mellőzni kell az alkalmazását. A bilincs 62

kényszerítő eszközként való alkalmazása a gyakorlatban általában együtt jár más kényszerítő eszköz alkalmazásával. Amennyiben a bilincset támadás elhárítására, megakadályozására alkalmazzák, a kényszerből történő bilincselést más kényszerítő eszközzel kell alkalmazni, mivel a gyakorlatba csupán bilincs alkalmazásával támadást megakadályozni szinte lehetetlen. Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, ha a támadást már megtörtem - például gumibot alkalmazásával -, akkor minek minősül az ezt követő bilincs használat, kényszerítő eszközként vagy mozgást korlátozó eszközként való alkalmazásnak. Bilincselést az erre a célra rendszeresített bilincsfajtákkal kell végrehajtani. Ennek hiányában, vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén, az intézkedés céljának megvalósulását szolgáló, jellegénél fogva indokolatlan sérülést nem okozó más eszköz is alkalmazható.(BSZ. VI. fejezet 269. pont) A bilincselés módját az intézkedő az adott körülmények között a legcélirányosabban választja meg azzal, hogy: a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor, vagy alapos okkal tartani lehet támadástól, illetve szökéstől, lábbilincselés, illetve kéz és láb bilincselés együttes alkalmazása akkor indokolt, ha arról, akivel szemben alkalmazzák feltételezhető, hogy önmagában vagy másban kézbilincs alkalmazása esetén is kárt tud okozni, vagy szökési szándéka feltételezhető, tárgyhoz bilincselésnek akkor van helye, ha a személy önkárosításának, támadásának vagy szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése, illetve az intézkedés eredményes befejezése más módon nem biztosítható. Nem minősül embertelen, megalázó bánásmódnak a személy, fekvő helyzetben történő megbilincselése, ha arra támadása, erőszakos magatartása, vagy szökési szándéka miatt került sor. (BSZ. VI. fejezet 273. pont) 5.3. A könnygáz, az elektromos sokkoló, a gumibot A bv. szervezetnél rendszeresített könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, illetve gumibot alkalmazható a.) az életet, a testi épséget, a személyi szabadságot, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására, b.) az intézkedéssel szembeni aktív ellenszegülés megtörésére. (Bv. Sztv. 20. §) Mindhárom eszközt ugyan olyan cselekmény, magatartás elhárítására és megtörésére lehet alkalmazni. De azért mégis van különbség a három eszköz alkalmazásában, mégpedig az alkalmazásuk által okozott eredmény tekintetében. A könnygáz szabályszerű alkalmazásával korántsem lehet olyan súlyos sérüléseket okozni, mint a másik két eszközzel. Az intézkedő az intézkedés megkezdésekor, amennyiben a körülmények megkívánják, a könnygázt, elektromos sokkoló eszközt helyezze készenlétbe, a gumibotot fogja kézbe, és készüljön fel a támadás elhárítására, ellenszegülés megtörésére. A használat feltétele, hogy arra csak aktív magatartás (támadás vagy fizikai ellenszegülés) esetén kerülhet sor. Ezen eszközök az általuk keltett fájdalomérzet révén alkalmasak a támadás vagy az ellenszegülés megtörésére, szabályszerű használatuk azonban kizárja az élet testi épség veszélyeztetését, az egészség károsítását. A könnygázszóró eszköz Ezen eszköz szabályos, szakszerű alkalmazása során nem lehet súlyos egészségromlást vagy maradandó egészség károsodást okozni. Az alkalmazása során csak olyan mennyiséget kell (szabad) az intézkedés alávont személy arcába szórni, amennyi az alkalmazás okát kiváltó cselekmény megszüntetéséhez szükséges. A kényszerítő eszközt alkalmazó személyi állomány tagjának az alkalmazás során az eredményes intézkedés befejezése érdekében, ügyelni kell arra, hogy ha az eszközt nyílt, szeles vagy huzatos helyen alkalmazza, saját magát ne sodorja olyan helyzetbe, hogy a kiszórt könnygáz őt, magát is sértse. A könnygáz lehet: palackos kiszerelésű, lőfegyverrel célba juttatható, töltényhüvelybe szerelt, kézzel célba juttatható, gyújtással indítható könnygáz gránát.

63

Amennyiben a könnygázt tömegoszlatásra vagy zárt térben kialakult ellenállás megtörésére alkalmazzák, egyidejűleg gondoskodni kell az intézkedők könnygáz hatása elleni védelméről. Az elektromos sokkoló eszköz Sokkoló eszközzel csak a szabályszerű kezelésre és alkalmazásra kiképzett személyt lehet ellátni. Az eszköz alkalmazására elsősorban az akciócsoport tagjait kell kiképezni. A kiképzésért a biztonsági osztályvezető a felelős. Az alkalmazásra kiképzett hivatásos állomány tagjainak sokkoló eszközzel való ellátásáról, illetve a sokkoló öv alkalmazásáról a szolgálati feladat jellegére, biztonságra veszélyességére figyelemmel a biztonsági osztály vezetője, vagy annak szolgálati elöljárója – hivatali munkaidőn kívül a biztonsági tiszt – dönthet. A sokkoló öv alkalmazása esetén a fogvatartottat ki kell oktatni annak működéséről és hatásáról. A tájékoztatás megtörténtét helyileg rendszeresített nyomtatványon kell dokumentálni. A sokkolt fogvatartottat a lehetséges időn belül azonnal orvosi vizsgálatnak kell alávetni. A mennyiben azonban a sokkoló eszköz alkalmazása a sokkhatáson túl nyilvánvaló egészségkárosodást vagy sérülést okozott a szükséges egészségügyi ellátásról haladéktalanul gondoskodni kell. A sokkoló eszközöket a viselésen kívüli időben a fegyverszobában kell tárolni. A sokkoló eszközök kis áramerősséggel és nagy feszültséggel működnek. A fájdalmat erős ütőhatásban fejtik ki. A kis áramerősség ellenére a sokkoló eszközt fejen, nyakon, arcon, nem szabad alkalmazni, mert légzőizomgörcsöt, látás és gerincvelő károsodást okozhat. Nagyon fontos szabály, hogy az alkalmazás felületeként lehetőleg alsó vagy felső végtagot és a felsőtest középső területét kell kiválasztani. A gumibot A bv. szervezetnél alkalmazott gumibot fajták: - normál gumibot, csuklószíjjal ellátva, - tonfa, - kombinált gumibot, amely két kényszerítő eszköz alkalmazását teszi lehetővé, a gumibot markolatában kialakított üregbe könnygázszóró palackot lehet elhelyezni, amit a markolat külső felületén kialakított működtető szerkezettel lehet alkalmazni, akár együttesen is, - teleszkópos gumibot, ebből két fajta van rendszeresítve, az egyik nagykeménységű műanyag és fém ötvözete, ez nagyon komoly sérülések okozására alkalma, valamint egy gumiból készített teleszkópos eszköz, ez hatását tekintve jóval enyhébb, mint az előző, - hosszított (rendvédelmi) gumibot, az alkalmazására rendszerint a kötelékben való fellépés során tömegoszlatás céljából kerülhet sor, továbbá alkalmas csoportos, tömeges cselekmények, ellenszegülések felszámolására, megtörésére. Mint minden kényszerítő eszköz alkalmazása során, a gumibot alkalmazása esetén is lehetőleg kerülni kell a súlyos serülés okozását, az ütés(ek) lehetőleg a támadó végtagot érje, kerülni kell, hogy az ütés a fejre, derékra, gyomorra, hasra irányuljon. 5.4. Traumatikus és irritáló lőszer A bv. szervezetnél rendszeresített speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, valamint irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés alkalmazható a) az életet, a testi épséget közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására; b) a fogvatartott szökésének megakadályozására, megszökése esetén elfogására. (Bv. Sztv. 20/A. §) A traumatikus szó jelentése az idegen szavak szótára szerint: „külső sérülésből eredő”. Így ezekben az esetekben olyan lőszereket és azok kilövésére alkalmas eszközöket értünk, amik sérülés okozására alkalmasak, de az élet kioltására nem. 5. 5. A szolgálati kutya A szolgálati kutya kényszerítő eszközként való alkalmazása csak abban az esetben lehetséges, ha a kutya arra kiképzett és a bv. által minősített. Továbbá csak kiképzett kutyavezetővel lehet a szolgálati kutyát alkalmazni. Szájkosárral ellátott szolgálati kutya – pórázon vagy anélkül – akkor alkalmazható, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak (Bv. Sztv. 21.§ (1) bekezdés) Mivel a testi kényszer passzív magatartással, ellenszegüléssel szemben is alkalmazható, itt meg kell jegyeznünk, hogy a szolgálati kutya az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben nem alkalmazható. 64

Szájkosár nélkül szolgálati kutya pórázon, akkor alkalmazható, ha az intézet, illetve a fogva tartás biztonságát veszélyeztető csoportosulás enyhébb kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, vagy ha az a személyi állomány tagjának az intézkedéssel szemben tanúsított aktív ellenállás leküzdéséhez szükséges. (Bv. Sztv. 21.§ (2) bekezdés) Szájkosár és póráz nélkül a szolgálati kutya a.) személyi sérüléssel fenyegető támadás, illetve az életet vagy a testi épséget közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására, b.) az elzárást töltő személy kivételével a fogvatartott szökésének a megakadályozására, és a megszökött fogvatartott elfogására alkalmazható. (Bv. Sztv. 21.§ (3) bekezdés) A szolgálati kutyát csak olyan feladat végrehajtására lehet alkalmazni, amelyre kiképezték és minősítése alapján annak ellátására alkalmas. A szolgálati kutya rendszerbe állításáról az intézet parancsnoka határoz, alkalmazásának feltételeit – a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – a biztonsági rendszer leírásában és intézetparancsnoki intézkedésben rögzíteni kell. A feltételek mellett az egyes feladatok végrehajtásának elrendelési jogosultságát is meg kell határozni. Szolgálatba a szolgálati kutya csak állományparancsban kinevezett – kivételesen megbízott – kutyavezetővel állítható. A kutyavezető feladatait őrutasításban vagy szolgálati utasításban kell rögzíteni. A kutyavezető felelős a szolgálati kutya képzettségéért és képzettségi szintjének fenntartásáért, kondíciójáért, ápoltságáért, norma szerinti élelmezéséért, elhelyezési körlete tisztántartásáért, felszerelésének karbantartásáért, egészségi állapotáért. Ha a kutya szolgálatra való alkalmassága a kutyavezető felróható magatartása miatt csökken vagy megszűnik, ellene fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kell lefolytatni. Kutyatelepet kell létesíteni abban az intézetben, ahol a szolgálati kutyák száma eléri a 6 egyedet. A kutyatelep vezetőjének szakmailag felkészült hivatásos állományú tiszthelyettest, vagy zászlóst lehet megbízni, illetve kinevezni, aki legalább 3 éves bv. kutyavezetői gyakorlattal rendelkezik. A kutyatelep vezetője a kutyás tevékenységgel összefüggésben szakmai elöljárója a kutyakiképzőnek, illetve a kutyavezetőknek. A kutyatelep – vezető részére munkaköri leírást kell készíteni, amely tartalmazza a beosztott kutyavezetők irányítási és ellenőrzési kötelezettségét, a szolgálati állatok ellátási és gondozási rendjét, a kutyavezetők és a szolgálati állatok képzésének és továbbképzésének irányítását, az állategészségügyi előírások betartását, a telepre és a szolgálati kutyákra vonatkozó nyilvántartások vezetését. A kutyatelep létesítésére vonatkozó tervet a Biztonsági Főosztályra kell felterjeszteni, de csak abban az esetben, ha az intézet jóváhagyott költségvetési tervében szerepel. A kérelmet a Biztonsági Főosztályvezető bírálja el. Az intézetben csak a feladatok ellátásához szükséges létszámú szolgálati kutya tartható. A létszámot az intézetparancsnok évente szolgálati állat állománytáblában határozza meg. Speciális képzettségű kutya (bódítóés kábítószer-kereső, robbanóanyag-kereső, nyomkövető, speciális kereső) tartását és kiképzését a Biztonsági Főosztály vezetője engedélyezi és csak az arra kijelölt, regionálisnak nyilvánított intézeti kutyatelepen lehet tartani. Az igénybevételüket az intézetparancsnok igényelheti, a szállítási költségek az igénylő intézetet terhelik. A szolgálati kutya beszerzése, utánpótlása az intézet feladata, amely vásárlás és tenyésztéssel történhet. A bv. szervezetnél német juhász, rottweiler és belga juhász (malinois) fajtájú kutyákat lehet alkalmazni, ettől eltérni a Biztonsági Főosztály vezetőjének engedélyével lehet. Tilos olyan kutyát beszerezni, ajándékként elfogadni, amelynek a tenyésztését jogszabály tiltja. Szolgálati kutyát csak a köz - és állategészségügyi szabályok betartásával lehet tartani. A rendszeres állategészségügyi ellátás érdekében az intézetek kötelesek állatorvossal szerződést kötni. A szolgálati kutyát évente egy alkalommal minősíteni kell, amit a Biztonsági Főosztály vezetője által kijelölt bizottság végzi. A minősítő bizottság vezetője a Biztonsági Főosztály munkatársa, tagjai a biztonsági osztályvezető, a kutyatelep-vezető. A kiképzést, továbbképzést lehetőleg úgy kell szervezni, hogy az ne eredményezzen túlszolgálatot. A szolgálati kutya kiképzésében, továbbképzésében fogvatartott nem vehet részt. 5.5. A lőfegyverhasználat Lőfegyver: az a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. A lövedék a lőfegyverhez használt lőszer egyik alkotó eleme, így a lőszer olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz. Ezen szempontok alapján a bv. szervezeténél rendszeresített fegyvereket lőfegyvernek kell tekinteni.

65

A szolgálati lőfegyver viselésére vonatkozó jogosultság (Szolgálati Szabályzat) Szolgálati lőfegyverrel a ht. állomány azon tagja látható el, aki a fegyverhasználatra, valamint a fegyver tárolására és kezelésére vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres vizsgát tett, és szolgálati beosztása indokolja a lőfegyverrel történő ellátását. A szolgálati lőfegyver viselésére vonatkozó jogosultságot a ht. állomány tagjának szolgálati igazolványában fel kell tüntetni. A szolgálati lőfegyver viselésének, tárolásának és bv. szerv területére történő bevitelének rendje A ht. állomány tagja szolgálati lőfegyverét csak a bv. szervek épületében, az ott kialakított fegyvertároló helyen tárolhatja. A polgári ruhában teljesített szolgálat esetén a lőfegyvert rejtve kell viselni. A szolgálati lőfegyvert és lőszert kizárólag szolgálati célokra lehet használni. A személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyvert vagy fegyverzeti anyagot másnak átadni, mással cserélni nem szabad. A szolgálati lőfegyver, lőszer vagy bármilyen fegyverzeti anyag elvesztését, illetve eltűnését azonnal jelenteni kell az elöljárónak. A ht. állomány tagja a szolgálati feladat ellátásához kiadott lőfegyvert a vonatkozó szabályok maradéktalan betartása mellett, a legnagyobb felelősségérzettel köteles kezelni, azt az előírt módon karbantartani és tárolni. (Szolgálati Szabályzat) Az 1995. évi CVII. tv. ide vonatkozó rendelkezései: A bv. szerv területén belül a fogvatartottak elhelyezésére, munkáltatására és egyéb tartózkodására szolgáló helyiségbe vagy területre lőfegyvert bevinni tilos. A meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendkívüli esemény felszámolása érdekében alkalmazott lőfegyverekre, valamint a nem élet kioltására tervezett, speciális lőszerek alkalmazása során használt lőfegyverekre. A bv. szerv területére a bv. szervezet kezelésében lévő lőfegyveren kívül más lőfegyvert – a védett személyek biztosítását ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más fegyveres szerv hivatásos állományú tagja által viselt fegyvert kivéve – bevinni tilos, azt az erre kijelölt tároló helyre le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos tárolásáról gondoskodni kell. A lőfegyver-használati jog és kötelezettség A lőfegyver-használati jog azt a hivatásos állományú intézkedőt illeti meg, akinek szolgálati igazolványában a „fegyverviselésre jogosult” felhatalmazás fel van tüntetve.(BSZ. VI. fejezet 286. pont) A lőfegyver-használati jog gyakorlása független attól, hogy az intézkedő egyenruhát vagy polgári öltözetet visel. Lőfegyverhasználat a hivatásos állomány tagjának saját elhatározásából, vagy az arra jogosult elöljáró utasítására történhet. Kötelékben való fellépés esetén lőfegyver csak az elöljáró utasítására használható. (Bv. Sztv. 22.§ (1) bekezdés) Ha a lőfegyverhasználatra kerül sor, akkor lehetőleg kerülni kell a súlyos sérülés okozását, illetve az élet kioltását, a lövés(ek), lehetőleg a lábra, ha pedig a támadó kezében a támadásra távolról is felhasználható eszköz van, kézre kell irányítani. A lőfegyverhasználat után az intézkedést elszenvedő személyt haladéktalanul elsősegélyben, valamint orvosi ellátásban kell részesíteni, továbbá a helyszínt biztosítani kell. Elöljárója parancsára az intézkedő köteles a lőfegyverét használni. A lőfegyver parancsra történő használatának jogszerűségéért a parancsot kiadó elöljáró a felelős. E parancs végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha az intézkedő tudja, hogy a lőfegyver használatával bűncselekményt követne el. Lőfegyverhasználatnak csak a szándékos, személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, továbbá a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából alkalmazott riasztólövés, valamint a speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés. (Bv. Sztv. 22.§ (2) bekezdés) A Biztonsági Szabályzat kiegészíti a törvény rendelkezését: Nem minősül lőfegyverhasználatnak: a figyelmeztető lövés, az állatra vagy tárgyra irányuló lövés, a nem szándékosan bekövetkezett lövés, a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából alkalmazott riasztólövés a speciális nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés.

66

Lényeges, hogy konkrétan el tudjuk határolni, azt, hogy mi minősül lőfegyverhasználatnak és mi nem. A jogalkotó konkrétan megfogalmazza azt, hogy jogi szempontból mi minősül lőfegyverhasználatnak: „csak a szándékos személyre leadott lövés”. Azaz, egyfelől a szándékot kell vizsgálni – csak a szándékos magatartás minősül lőfegyverhasználatnak, ebből logikailag következik, hogy a gondatlan magatartás gondatlan fegyverkezelésnek minősül – másfelől a lövésnek személyre kell irányulnia, azaz személyre kell céloznia az intézkedőnek azzal a szándékkal, hogy a testét eltalálja, és ezzel megakadályozza a törvényellenes magatartást, ami a lőfegyverhasználat okát képezi. Röviden ki kell térnünk arra, hogy hogyan értelmezzük a jogalkotó azon rendelkezését, miszerint a figyelmeztető lövés nem minősül lőfegyverhasználatnak. Véleményünk szerint, ezen rendelkezés nem emelhető ki önmagában a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések közöl, azaz figyelmeztető lövésnek csak akkor van helye, ha a lőfegyverhasználat törvényi feltételei fennállnak. Azokban az esetekben mikor a szándékos személyre irányuló lőfegyverhasználatnak nincsenek meg a törvényi feltételei nincs helye lőfegyverhasználatnak, így figyelmeztető lövésnek sincs. Az egyetlen logikus értelmezés az lehet, hogy abban az esetben, mikor a lőfegyverhasználat törvényes feltételei fennállnak – például életelleni közvetlen támadás – és az intézkedő biztonsági felügyelő a megelőző intézkedések sorában eljut a figyelmeztető lövés leadásáig és ennek hatására a fogvatartott befejezi a jogellenes cselekményét, azaz felhagy a támadással a figyelmeztetésként leadott lövés – mivel nem a támadást végrehajtó személyre irányult - jogilag nem minősül lőfegyverhasználatnak. Ha a támadás közvetett, a támadó ahhoz tárgyat vagy állatot alkalmaz, akkor az intézkedő elsősorban tárgyra, állatra adjon le lövést. Az intézkedő az őt vagy segítőjét járművel elütni szándékozó támadó járművének kerekeire, az emberre uszított kutya támadása esetén az állatra leadott lövéssel hárítsa el a veszélyt. Mások személyét, vagyonát közvetlenül veszélyeztető megvadult állatra az intézkedő akkor lőhet, ha a veszélyhelyzet elhárítására az adott körülmények között más lehetőség nincs. Szolgálati feladata teljesítésének érdekében az intézkedő a testi épségét közvetlenül veszélyeztető állatot lelőheti. A tárgyra, állatra irányuló lövésnek feltétele, hogy az ember életét, testi épségét ne veszélyeztesse. Ha a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés az intézkedőnek felróható okból jön létre, illetve ilyen lövés az intézkedő figyelmetlensége, gondatlansága következtében kárt, sérülést okoz, a bekövetkezett eredménytől függően kártérítési, fegyelmi vagy büntetőeljárást kell indítani. Tömegoszlatás és rendfenntartás céljából riasztó lövés akkor adható le, ha a lőfegyverhasználat törvényi feltételei nem állnak fenn, de a fogva tartást súlyosan sértő vagy veszélyeztető rendkívüli esemény megszakítására, felszámolására az alkalmazás eredményes lehet. Ebből következően riasztó lövés leadására csak az intézkedést irányító elöljáró parancsa alapján kerülhet sor. Riasztó lövés alkalmazása során kizárólag olyan lőszer használható, amely összetétele és anyagának jellemzői alapján, sem testi sérülés, sem vagyoni kár okozására nem alkalmas. Riasztó lövés leadása során a lőfegyvert tilos személyre irányítani. A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések A szándékos személyre leadott lövést meg kell előznie bizonyos – a törvényalkotó által meghatározott – megelőző, figyelmeztető intézkedéseknek. Ezeket a jogalkotó által meghatározott sorrendben kell megtenni, a sorrendtől eltérni, azt felcserélni nem szabad. A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie a)

felhívásnak, hogy a felhívott személy az intézkedésnek tegyen eleget;

A felhívást határozottan, érthetően és megfelelő hangerővel kell megtenni! b)

más kényszerítő eszköz alkalmazásának;

A lőfegyverhasználat ultima ratio jellegére tekintettel, meg kell próbálni a törvénysértő magatartást más, enyhébb kényszerítő eszközzel megakadályozni. c)

figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;

67

A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan „a törvény nevében lőfegyvert fogok használni” szavakkal kell megtenni. Ennek a figyelmeztetésnek is érthetőnek, határozottnak és hangosnak kell lennie. A figyelmeztetéssel egyidőben a lőfegyvert tüzelésre kész (csőre töltés) állapotba kell helyezni. Természetesen ezen figyelmeztetésre is csak akkor kerülhet sor, ha a lőfegyver használat törvényi feltételei fennállnak. d)

figyelmeztető lövésnek. (Bv. Sztv. 24.§ (1) bekezdés)

A figyelmeztető lövést olyan irányba kell leadni, hogy az emberi életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon vagyoni kárt. Ezt annak ellenére fontosnak tartjuk, hogy a jogalkotó a törvényben ezt nem határozta meg. A figyelmeztető lövést általában függőleges irányba, a légtérbe kell leadni. Ha ez nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani, számolni kell a becsapódást esetlegesen követő gurulattal. A jogalkotó a többi kényszerítő eszköz alkalmazásához hasonlóan, a lőfegyverhasználat esetében is gondolt az előre nem látható körülményekre, helyzetekre és megteremtette annak a jogszabályi lehetőégét, hogy a megelőző intézkedések törvényben meghatározott rendjétől az intézkedő eltérhessen. A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei miatt ezek megtételére nincs idő, és a késedelem az élet közvetlen veszélyeztetésével járna. (Bv. Sztv. 24.§ (2) bekezdése) Az intézkedések részben vagy egészben történő elhagyása nem jelenti a sorrend felcserélést, a sorrendtől nem lehet eltérni. A mérlegelést az intézkedő személynek, kötelékben pedig az elöljárónak kell megtennie. Két feltételnek kell együttesen megvalósulnia, az egyik feltétel az idő rövidsége, a másik feltétel pedig az, hogy a késedelem az élet közvetlen veszélyeztetésével járna. A mérlegeléskor abban is dönteni kell, hogy az összes megelőző intézkedést el kell- e hagyni, vagy csak azoknak egy részét. A lőfegyverhasználatot tiltó rendelkezések A törvény az általános tilalmakon túl, a lőfegyverhasználat esetében további tilalmakat határoz meg. Nincs helye lőfegyverhasználatnak: a) ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyeztetné, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn (vétlen személy), b) ha az intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető, c) a fogvatartott szökésének megakadályozására, illetve szökése esetén elfogására. (Bv. Sztv. 23.§ (1) bekezdés) A gyakorlatban előfordulhat az is, hogy a fentiekben felsorolt személyek olyan magatartást tanúsítanak, amely közvetlen veszélyhelyzetet idézhet elő. Így a 23.§ (1) bekezdésében meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha a lőfegyverhasználata fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, illetve ellenállás leküzdése miatt szükséges. (Sztv. 23.§ (2) bekezdés) Fegyveresen követi el a támadást, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el. Felfegyverkezve követi el a támadást, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. A lőfegyverhasználat törvényben meghatározott esetei A jogalkotó a Bv. Sztv 22.§ (3) bekezdésében taxatíve felsorolja azokat az eseteket, (feltéteket) amikor – ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre – lőfegyver használható. a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására; b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;

68

A jogalkotó elkülönítette az élet elleni és a testi épség elleni közvetlen támadást, ami a gyakorlatban az esetek nagy részében nehezen határolható el, a gyakorlatban előfordulhat olyan támadás, ami a testi épség veszélyeztetésével az életet is veszélyezteti. A támadás aktív magatartást feltételez, azaz a passzív magatartás esetében nincs helye lőfegyverhasználatnak. Az aktív magatartás, tevéssel való elkövetés tipikus esete a sértett teste ellen irányuló erőszak (például lefogás, annak megakadályozása, hogy a sértett tovább menjen stb.) Természetesen a támadás veszélyességét mérlegelni kell, abból kell kiindulni, hogy mi lehet a legsúlyosabb következménye a támadásnak. Ezt alapvetően a támadó által használt eszköz veszélyességéből, a támadók létszámfölényéből és a támadás intenzitásából lehet felmérni. A megtámadottnak nem kell kivárnia azt, hogy a támadás teljesen kifejlődjék, és egyértelműen világossá váljék, hogy mire irányul a támadó szándéka. A támadást el kell hárítania az intézkedőnek, mielőtt még a sértés bekövetkezne. c)

a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése vagy a közveszély okozása bűncselekmény megakadályozására vagy megszakítására;

Ezen bűncselekmények esetében a különösen nagy társadalomra veszélyesség, ezen belül a súlyos eredmény bekövetkezésének veszélye indokolja a lőfegyver használatát. d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal, vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének a megakadályozására; Bűncselekménynek kell tekinteni minden olyan magatartást, amely a Btk. különös részben leírt tényállások valamelyikébe ütközik. Ezen pontban a jogalkotó azokra a bűncselekményekre gondolt, amelyeket lőfegyverrel, robbanóanyaggal, vagy más olyan eszközzel lehet elkövetni, amelyek alkalmasak az élet kioltására. A lőfegyver fogalmát már korábban meghatároztuk. A robbanóanyagok, robbanószerek, a lőfegyverek és a lőszer a társadalom életében szükségszerűen használt veszélyes szerek és eszközök. Illetéktelen használatuknál fogva súlyos veszélyt jelentenek a közrendre és közbiztonságra, másrészt súlyos minősítésű bűncselekmények elkövetésének eszközéül szolgálhatnak. A robbanóanyag olyan anyag, melynek rendkívüli gyors oxidációja (elégése) során eredeti térfogatát rendkívüli mértékben meghaladó gázmennyiség keletkezik és ez a folyamat hatalmas hőt és feszítőerőt fejt ki. Robbantószer olyan eszköz, amely a robbanóanyag felrobbantására szolgál (pl.: gyújtózsinór, gyutacs, időzítő szerkezet, stb.). Robbanóanyag, vagy robbantószer felhasználására szolgáló készülék, olyan eszköz, amely magában egyesíti a robbanóanyagot és a robbantószert (pl.: bomba, kézigránát, stb.). Nem minősülnek robbantóanyagnak a pirotechnikai anyagok. e)

lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;

Mivel ezek az eszközök, illetéktelen személyek kezében fokozott veszélyt jelentenek a közbiztonságra, minden eszközzel meg kell akadályozni azt, hogy az arra jogosulatlanok megszerezzék őket. A jogalkotás korlátozta, szűkítette az elkövetés módját, mivel csak abban az esetben lehet lőfegyvert használni, ha erőszak alkalmazásával próbálják megszerezni az eszközöket. Azaz, ha valaki nem jogosult az eszköz birtoklására és úgy szerzi meg azt, hogy nem alkalmaz erőszakot - mert például a birtoklásra jogosult őrizetlenül hagyta az eszközt nem lehet a megszerzés megakadályozására lőfegyvert használni. f)

a bv. szerv ellen elkövetett fegyveres támadás elhárítására;

Abban az esetben, ha a bv. objektumot fegyveresek (lőfegyverrel, és robbanóanyaggal felszerelt) megtámadják, ezen cselekmény elhárítására lőfegyvert lehet alkalmazni. A támadók létszáma nincs meghatározva, így akár egy személy is elkövetheti a cselekményt. g) hatályon kívül h) hatályon kívül i)

a fogvatartott erőszakos kiszabadításának megakadályozására;

A szervezett bűnözés egyre nagyobb térhódításával, komolyan megnőtt annak az esélye, hogy egy-egy a bűnszervezet számára kiemelten fontos elítéltet, akár erőszak alkalmazásával is, de megpróbálnak a bv.

69

intézetből kiszabadítani. Az ilyen esetekre gondolva, a jogalkotó lehetőséget ad, hogy a kiszabadítást lőfegyverrel is megakadályozzák. j)

azzal szemben, aki a nála lévő fegyvert, vagy más, az életre és testi épségre veszélyes eszközt felszólításra nem teszi le, és magatartása annak ember elleni közvetlen használatának szándékára utal;

Ezen, pontban azokról a helyzetekről rendelkezik a jogalkotó, mikor olyan eszközöket tart magánál a személy, amelyekkel az emberi életet és a testi épséget lehet konkrétan veszélyeztetni. Ahhoz, hogy az ilyen személlyel szemben lőfegyvert használhassanak, még két feltételnek meg kell valósulnia, egyfelől az eszközöket birtokló személy szándékának láthatóan arra kell irányulnia, hogy azokat más személy ellen közvetlenül használni akarja, másfelől megelőzően fel kell szólítani az eszköz letételére. Az alkalmas eszközök tára igen széles lehet, a fegyveren és a robbanóanyagokon túl még nagyon sok olyan eszköz létezik, amely alkalmas az emberi élet kioltására, vagy testi sérülés okozására, még olyan eszközök is, amelyek első látásra egészen más rendeltetésűek, ezért nagyon fontos az eszközt birtokló személy szándékának felismerése. k)

hatályon kívül

A bv. szervezetnél rendszeresített robbanófegyverekre a lőfegyverhasználat szabályait kell alkalmazni. A lőfegyverhasználatról a bv. szerv parancsnoka az illetékes ügyészt haladéktalanul tájékoztatja. A lőfegyver használata után gondoskodni kell a helyszín biztosításáról. Lőfegyverhasználat tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben A lőfegyverhasználat sajátos esetét jelenti az a helyzet, ha annak szükségessége tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben merül fel. Ilyen esetben fokozott a veszélye annak, hogy olyan személyek életét, testi épségét is közvetlenül fenyegeti a lőfegyverhasználat, akikkel szemben ezen kényszerítő eszköz alkalmazása kizárt, vagy enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása is elegendő lenne. A törvény erre való tekintettel csak akkor engedi a lőfegyverhasználatot, ha az egyes személy elleni alkalmazás feltételei fennállnak és a használatnak, pedig az egyes személyre kell irányulnia. A speciális helyzetre való tekintettel a törvény külön felsorolja a megelőző intézkedéseket, de a sorrendjében és tartalmában nem különbözik az egyes személlyel szembeni lőfegyverhasználatot megelőző intézkedésektől: A tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben a lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie 1. a tömeg (csoportosulás) szétoszlatására, illetőleg a jogellenes magatartás megszüntetésére irányuló felhívásnak; 2. a tömeg (csoportosulás) szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának; 3. figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik; 4. figyelmeztető lövés. A tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések mellőzésére az egyes személy elleni lőfegyverhasználat szabályai az irányadók. Kötelékben való fellépés A hivatásos állomány tagjai kötelékben alkalmazhatók - fogolyzendülés felszámolására; - terrorcselekmény felszámolására; - túszok kiszabadítására; - megszökött fogvatartott felkutatására és elfogására; - a bv. szervet, illetőleg eszközeit, járműveit ért támadás elhárítására; - a bv. szervből, annak járműveiből való erőszakos kitörés megakadályozására; - a bv. szerv biztonságát sértő vagy ezzel közvetlenül fenyegető tömeges vagy erőszakos cselekmények megakadályozására, felszámolására; - a 13. § (3) bekezdésében meghatározott esetben. Kötelékben történő fellépés esetén a hivatásos állomány tagja a kötelék parancsnokának az utasítása szerint köteles eljárni.

70

Tömegoszlatás Ha a fogvatartás és a bv. szerv biztonságát közvetlenül veszélyeztető tömeg a szétoszlásra, illetve a jogellenes cselekmény abbahagyására irányuló felszólításnak nem tesz eleget, a 18-21. §-okban meghatározott kényszerítő eszközök használata mellett a következő eszközök és intézkedések alkalmazhatók - vízsugár; - pirotechnikai eszköz, riasztólövés; - ingerlő vegyi eszköz; - kényszeroszlatás. A meghatározott eszközök, illetve intézkedések alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell. A tömeget a helyszínről való eltávozásában tilos korlátozni. Tömegoszlatásnál lőfegyverhasználatnak nincs helye. Összegezve, el kell mondani, hogy a Bv. Sztv. értelmében lőfegyver akkor használható, ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre. Az állományt arra kell kioktatni, hogy lőfegyverhasználatra - a törvényi feltételek fennállása esetén is -, csak legvégső esetben kerülhet sor. A hangsúlyt a megelőzésre, a szolgálati feladatok maradéktalan ellátására, más kényszerítő eszközök alkalmazására kell helyezni. Különös figyelmet kell fordítani az éber szolgálatellátásra, a szabályos őrzésre, előállításra, szállításra, az eligazításra, a szakszerű bilincselésre. E feladatok maradéktalan végrehajtásának folyamatos parancsnoki ellenőrzéssel kell érvényt szerezni. 6. Kényszerítő eszközökkel kapcsolatos értelmező rendelkezések: A sérelem olyan helyzet kialakulása, amelyben személy testi épségében, egészségében, vagy dolog épségében, működésében negatív (káros) változás történik. A veszély, olyan helyzet kialakulása, amelyben a sérelem bekövetkezése valószínűsíthető, de nem szükségszerű. A veszély a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége. A személyes szabadság olyan a személyhez fűződő jogok körébe tartozó fogalom, amely a következő jogokat foglalja magába: cselekvési szabadság, mozgási szabadság. A rongálás idegen dolog, - vagyontárgy - sérülésével, megsemmisítésével vagy működésképtelenné tételével okozott kár. Engedély nélküli eltávozást követ el azon fogvatartott, aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény (a továbbiakban: Btk.) 283. §-ban szabályozott bűncselekmény elkövetője nem lehet, de a bv. szervezet által kijelölt kényszertartózkodási helyet engedély nélkül elhagyja. Önkárosító magatartás a fogvatartott minden olyan cselekménye, amely a saját életét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, kivéve azon magatartásokat, amelyekhez joga van (pl. dohányzás) és a bv. szerv rendjét, biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti. Engedély nélküli eltávozást követ el azon fogvatartott, aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény (a továbbiakban: Btk.) 283. §-ban szabályozott bűncselekmény elkövetője nem lehet, de a bv. szervezet által kijelölt kényszertartózkodási helyet engedély nélkül elhagyja. Önkárosító magatartás a fogvatartott minden olyan cselekménye, amely a saját életét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, kivéve azon magatartásokat, amelyekhez joga van (pl. dohányzás) és a bv. szerv rendjét, biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti. Testi sérülés minden olyan elváltozás a szervezet sejtjeiben, szöveteiben, amely külsérelmi nyomokkal járó alaki eltérést vagy működési zavart okoz. Közvetlen a támadás amennyiben a támadó és a megtámadott közötti térbeli elhelyezkedésre, közelségre, valamint a támadó magatartására tekintettel a sérelem azonnali bekövetkezésével kell számolni.

71

VIII. Fejezet A biztonsági tevékenységet ellátó személyi állomány eligazítása, valamint a szolgálat átadás átvétel 1.

Az eligazítás fogalma, végrehajtásának általános szabályai

Az eligazítás az a szolgálati tevékenység, amelynek során meg kell határozni a szolgálatba lépő, illetve lévő állomány feladatait és azok végrehajtásának módját. 1. 1 Az eligazítás alanyai Minden őrzési, felügyeleti és/vagy ellenőrzési feladatot ellátó beosztottat a szolgálatba lépés, illetve a feladatellátás előtt el kell igazítani. Az eligazítás az elöljáró kötelező jellegű tevékenysége, azt mindig meg kell tennie, abban az esetben, ha a biztonsági feladatot ellátó állomány tagja nem kap az adott feladat ellátásra eligazítást, az fegyelmi, súlyosabb eredmény bekövetkezése esetén büntetőjogi felelősségre vonást (elöljárói intézkedés elmulasztása Btk. 452. §) eredményezhet. A biztonsági- és körlet főfelügyelőket, felügyelőket a szolgálatba lépés előtt, a speciális biztonsági tevékenységet ellátókat a szolgálati feladatok megkezdése előtt kell eligazítani. 1.2. Az eligazítás, mint elöljárói kötelezettség A Hszt. a szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok között az alábbiakat rögzíti: A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles: - a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.(Hszt. 67. § c) pont) A Szolgálati Szabályzat is kitér az elöljáró kötelezettségeire és többek között így rendelkezik: Az elöljáró irányítja, vezeti, szervezi, ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek és alárendeltjei munkáját, megadja a feladatok ellátásához szükséges információkat, figyelembe veszi és mérlegeli az alárendeltek javaslatait, biztosítja a munkavégzés feltételeit. (Szolgálati Szabályzat, 6.§ (1) bekezdés) A Biztonsági Szabályzat pedig konkrét feladatként határozza meg a biztonsági tiszt számára a biztonsági tevékenységet ellátó állomány eligazítását. A biztonsági tiszt feladata: b) a biztonsági feladatokat ellátó állomány eligazítása, tájékoztatása, az előállítási, szállítási és egyéb intézeten kívüli őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatra kijelöltek útba indítása, visszaérkezéskor fogadása, (BSZ. III. fejezet 71/b. pont) Láthatjuk, hogy az eligazítás, a tájékoztatás az elöljáró egyik legfontosabb feladata és kötelezettsége. Az eligazítás elmulasztása, valamint a nem megfelelő tartalmú eligazítás súlyosan veszélyezteti a jogszabályoknak, illetve az adott helyzetnek megfelelő feladat-végrehajtást. 1.3.Az eligazítás általános szabályai (Biztonsági Szabályzat) Az eligazításra kötelezett a szolgálatellátásra, a bv. szerv vezetője által meghatározott időpontban pihenten, az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt öltözetben köteles megjelenni. Folyamatos, váltásos, hivatali munkarendtől eltérő, vezényléses szolgálat esetén az eligazításra kötelezettel a következő szolgálati beosztását a közvetlen elöljáró a bv. szerv vezetője által meghatározott módon közli. Ha az eligazításra kötelezett szeszes italt fogyasztott, vagy más szer hatása miatt bódult állapotban van, szolgálatba nem léptethető. Ha ittassága, vagy önhibából eredő bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát, fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősséggel tartozik. Nem felel az eligazításra kötelezett szeszes ital hatása alatti megjelenéséért, ha szabadidejéből rendelik be, és a szeszesital fogyasztás a berendelés közlése előtt történt.

72

Az eligazítást fel kell használni az állomány szakmai felkészültségének szúrópróbaszerű ellenőrzésére és szükség szerint annak javítására. Az eligazításon meg kell győződni arról, hogy a szolgálatba lépő megértette-e a részére meghatározott feladatokat és azok végrehajtására alkalmas-e. 2.

Az eligazítás fajtái, az általános és speciális eligazítás tartama

Az eligazítás lehet általános, vagy speciális. 2.1.Az általános eligazítás Az általános eligazítás a szolgálatba lépést megelőzően kerül végrehajtásra, amelyet a bv. szerv vezetője által meghatározott időben, helyen és módon, a bv. szerv vezetője által írásban meghatározott személy tart (általában a szolgálatba lépő biztonsági tiszt) a szolgálatot átvevő biztonsági tevékenységet ellátó állomány részére. A biztonsági- és büntetés-végrehajtási osztály folyamatos váltásos rendszerben szolgálatba lépő tagja köteles a meghatározott szolgálati öltözetben, az eligazítása előtt - a parancsnok rendelkezése szerint - a szolgálatban lévő biztonsági tisztnél jelentkezni a szolgálati feladtok ellátására. A váltás nélküli szolgálati rendszerben az eligazítás a szolgálati időben történik. Előfordulhat, hogy a szolgálatba lépő biztonsági tiszt akadályoztatva van – késik, beteg, stb. – ilyen esetben, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt tartja az eligazítást. Az általános eligazításon a biztonsági szabályzatban meghatározottakon túl ismertetni kell, hogy a szabályoktól való eltérés vagy ezen előírások megsértése a biztonság veszélyeztetésén túl különböző fegyelmi, vagy súlyosabb esetekben akár büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet. Az általános eligazítás szabályai Minden biztonsági tevékenységet ellátó személyt a szolgálatba lépés előtt el kell igazítani. Az eligazítás időpontját, helyét és rendjét a parancsnok határozza meg. Az eligazítást alakzatban kell végrehajtani. A szolgálatot átvevő állomány a meghatározott szakanyagokat a fegyverszobából az eligazítás előtt átveszi, a lőfegyverrel szolgálatba lépők betáraznak, kivéve abban az esetben, ha ezzel a lőfegyver töltött állapotba kerülne. Az eligazításon töltött lőfegyverrel megjelenni tilos! Amennyiben a szolgálati feladat ellátása lőfegyverrel történik, a lőfegyver típusától függően a tárazást az intézeti parancsnak megfelelően kell végrehajtani, de főszabály szerint az eligazításon töltött lőfegyverrel megjelenni, részt venni tilos! Eligazítás előtt a szolgálatot átadó biztonsági tiszt a szolgálatot átvevő biztonsági tiszttel közli: a szolgálat ideje alatt történt és tudomására jutott eseményeket, a megtett intézkedéseket, a szolgálat ellátásával, a szolgálatteljesítési helyekkel kapcsolatos változásokat, a folyamatban lévő feladatokat, a szolgálatszervezésben történt módosítást, az elöljáró szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezéseit, utasításait, a biztonsági tevékenységgel összefüggő egyéb lényeges információkat. A büntetés-végrehajtási osztály szolgálatba lépő körletfelügyelőit a szolgálatba lépő biztonsági tiszt tájékoztatja, és a szolgálatba lépő körlet-főfelügyelő igazítja el. A más szakterületeken biztonsági tevékenységet ellátók eligazítása a parancsnok által meghatározott vezető feladata. Az eligazítás előtt meg kell győződni arról, hogy a szolgálatot átvevő állomány egészségügyi szempontból alkalmas a biztonsági tevékenység ellátására és nem áll bódító szer hatása alatt. Hiányosság vagy rendellenesség esetén a szolgálatot átvevő biztonsági tiszt a szükséges intézkedéseket köteles megtenni. A biztonsági főfelügyelő vagy a szolgálatba lépő biztonsági tiszt által meghatározott módon sorakoztatja a szolgálatba lépőket és az elöljáró érkezésekor, jelentést tesz. A biztonsági tiszt a napi szolgálatszervezés alapján ellenőrzi a létszámot, a szolgálatra alkalmasságot, az öltözetet, a fegyvereket és a felszerelést; hiányosság észlelése esetén intézkedik annak megszüntetésére és megtartja az eligazítást.

73

Az általános eligazítás tartalmazza: az előző szolgálat ellátásának tapasztalatait, a szolgálat ellátásával kapcsolatos lényeges eseményeket, azok tapasztalatait, tanulságait, a tudomásra jutott rendkívüli esemény tanulságait, az elöljárónak a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezéseit, utasításait, az eligazításon résztvevők szolgálati beosztását (ki, mikor, hol, milyen szolgálatot teljesít, mikor van váltás, stb.), a bv. szervet, a személyi állományt, a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését érintő lényeges információkat, a napi aktuális feladatokat, a személyi állomány szakmai felkészültségének szúrópróbaszerű ellenőrzését, a szolgálatot átvevő állományt szóban nyilatkoztatni kell arról, hogy alkalmasnak érzik-e magukat a szolgálat ellátására. Az általános eligazítás részét képezheti - amennyiben azt a bv. szerv vezetője meghatározza - a váltást követően, a szolgálatot átadó állomány eligazítása amelyet, a szolgálatot átadó biztonsági tiszt tart a bv. szerv vezetője által meghatározott módon és időben. Ez az általános eligazítás a következőket tartalmazza: a szolgálat rövid értékelését, a következő szolgálatba lépés időpontjának ismertetését. Különösen igaz ez hétköznap a nappali szolgálatok után, mikor megtörténhet, hogy az elöljáró megváltoztatja a szolgálatszervezést. Ha mégis előfordul, hogy a változásra nem figyelmeztetik a beosztottat, vagy a változás a pihenő ideje alatt történik, akkor a parancsnok által meghatározott, módon ki kell őt értesíteni. Természetesen a gyakorlatban nem minden esetben áll rendelkezésre annyi idő, hogy a fentebb felsorolt mindenegyes témát érinteni lehessen. Az eligazítás előtt a szolgálatba lépő biztonsági tisztnek tájékozódik, és fontossági sorrendet kell felállítania. Azokat az információkat mindenképpen ismertetni kell, amelyek a leginkább befolyásolják a szolgálat ellátást. 2.1.A speciális eligazítás A speciális eligazítást a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, vagy az általa meghatározott személy tartja, azon biztonsági feladatokat végrehajtó állomány részére, amely konkrét feladathoz vagy aktuális eseményhez kötődik. Az eligazítás ideje, helye, módja eltérő, a feladatok és a téma függvényében kerül végrehajtásra. A speciális eligazítás szabályai A speciális eligazításon ismertetni kell: a végrehajtandó biztonsági feladatot, annak helyét és idejét, a feladat végrehajtásának módját, az összeköttetés módját, a feladatot végrehajtó állomány öltözetét, fegyverzetét, felszerelését, amennyiben a feladat végrehajtásban fogvatartott is érintett: - annak alapadatait, veszélyességi fokát és a rendelkezésre álló adatok alapján a várható magatartását, - az alkalmazandó mozgáskorlátozó, illetve az alkalmazható kényszerítő eszközök típusát és alkalmazásának módját. az esetleges veszélyforrásokat, rendkívüli esemény megelőzése, megszakítása, következményeinek felszámolása érdekében teendő elsődleges intézkedéseket, más szervvel történő együttműködés esetén a kapcsolattartás módját, a végrehajtandó feladatok megosztását. A speciális eligazításnak különösen fontos szerepe van azon biztonsági feladatok esetében, amikor a végrehajtás az intézet területén kívül történik. Ilyen feladat a szállítás, az előállítás és a kísérés. Az előállításnál az alapvető feladatok a következők: az előállítások végrehajtását megelőzően az előállítás biztonságát befolyásoló biztonsági körülményeket, információkat össze kell gyűjteni, és azt az eligazítás alatt közölni kell az előállítást végrehajtókkal; az előállítást végzőket fel kell készíteni az előállítás alatt adódó váratlan helyzetekben követendő eljárásra (pl. a hozzátartozók negatív magatartására, fogvatartott rosszullétére, agresszív magatartására, szökésekor teendő intézkedési és jelentési kötelezettségére, az elvonulási útvonal ellehetetlenülésére stb.);

74

-

az előállító állományt körültekintően kell kiválasztani, a feladat végrehajtására jól kiképzett, kellő szakmai gyakorlattal rendelkező, a szolgálati feladatok ellátásában folyamatosan fegyelmezett magatartást tanúsító, gyors helyzetfelismeréssel bíró, határozott, átgondolt intézkedések meghozatalára, és azok végrehajtására alkalmas legyen.

Speciális eligazítást kell tartani különösen: a biztonsági felügyelők feladatairól a közbenső váltások előtt, az előállítást vagy szállítást végrehajtók részére a feladat végrehajtása előtt, rendkívüli esemény megelőzésekor, megszakításakor, következményeinek felszámolásakor, a foglalkoztatási feladat végrehajtása előtt, a szabad levegőn tartózkodással kapcsolatos feladatokról, a látogatással kapcsolatos feladatokról, a bv. szerv vezetője által meghatározott témakörben. 3. A szolgálat átadás – átvétel valamint a váltás végrehajtásának szabályai 3.1.A biztonsági főfelügyelők szolgálat átadása és átvétele A biztonsági főfelügyelők váltáskor a bv. szerv vezetője által meghatározott helyen, időpontban és módon az alábbi feladatokat hajtják végre: a szolgálatot átvevő biztonsági főfelügyelő a töltő-ürítő helyen végrehajtja a töltést, majd őrhelyére vonul és megkezdi a váltást, a szolgálatot átadó biztonsági főfelügyelő a szolgálatot átvevő biztonsági főfelügyelővel közli: - a szolgálata ideje alatt történt eseményeket, - a technikai rendszer elemeiben bekövetkezett változást, vagy azok meghibásodását, - a szolgálatellátással összefüggő lényeges körülményeket. a szolgálatot átadó biztonsági főfelügyelő átadja, a szolgálatot átvevő biztonsági főfelügyelő átveszi: - a szolgálati okmányokat, - a kezelésére bízott kulcsokat és kulcsdobozokat, - a fegyverszobát, annak kulcsát, az ajtót működtető mágneskártyát, az ott található szakanyagokat tételesen, a tételeket darabszám szerint, - a biztonsági főfelügyelők kezelésében lévő egyéb eszközöket. A biztonsági főfelügyelők a váltás tényét, tapasztalatait, az átadás-átvétel megtörténtét kötelesek bejegyezni a Szolgálati Naplójukba. A váltás időtartama alatt a szolgálatot átvevő biztonsági főfelügyelő ellenőrzi különösen: a hír- és biztonságtechnikai eszközöket és berendezéseket, a zárt láncú kamera rendszer működését, a biztonságtechnikai rendszert üzemeltető számítógépes rendszer működőképességét, a biztonsági osztály elhelyezési körletén belül az elektromos zárak működőképességét. A szolgálatot átadó biztonsági főfelügyelő a váltást követően a biztonsági tiszt utasítására végrehajtja a töltőürítő helyen a meghatározott feladatot, majd a kitárazást, végül leadja a fegyverzeti szakanyagokat a fegyverszobába. 3.2 A biztonsági felügyelők szolgálat átadása és átvétele A biztonsági felügyelők lőfegyverrel történő váltáskor a bv. szerv vezetője által meghatározott helyen, időpontban és módon végrehajtják az alábbi feladatokat: a biztonsági felügyelőket a szolgálatba lépő biztonsági tiszt vagy az általa megbízott személy a töltő-ürítő helyre vezeti és ellenőrzi a töltés szabályszerű végrehajtását, a szabályszerű töltést követően a biztonsági felügyelőket a felvezető az őrhelyekre felvezeti, a biztonsági felügyelők felvezetésének és váltásának ideje alatt a váltás menetvonalán és a szolgálatteljesítési hely közelében fogvatartott vagy más illetéktelen személy nem tartózkodhat, az őrhelyen szolgálatban lévő biztonsági felügyelőnek a szolgálatot átadó biztonsági tiszt hírközlő eszközön keresztül utasítást ad a váltásra való felkészülésre és annak végrehajtásra, az őrhelyen a szolgálatban lévő biztonsági felügyelő a váltás felvezetését lőfegyverrel biztosítja a felállítási helyéről, a felvezetést végző személy a szolgálatot átvevő biztonsági felügyelőnek utasítást ad az őrhely átvételére, a szolgálatot átadó biztonsági felügyelő átadja, az átvevő biztonsági felügyelő átveszi az őrhelyet, ha a váltás felvezetés nélkül kerül végrehajtásra, akkor a váltást a biztonsági felügyelők önállóan hajtják végre,

75

-

-

-

a biztonsági felügyelők a váltás tényét és tapasztalatait kötelesek bejegyezni az átadás-átvétel nyilvántartására szolgáló okmányba. A szolgálat átvétel tapasztalatait és tényét a szolgálatot átvevő biztonsági felügyelő szóban, vagy hírközlő eszközön keresztül jelentse a szolgálatot átvevő biztonsági főfelügyelőnek, a szolgálatot átadó biztonsági felügyelő a váltást követően a biztonsági tiszt, vagy az általa meghatározott személy utasítására végrehajtja a töltő-ürítő helyen az ürítést, majd a kitárazást, ezt követően leadja a fegyverzeti szakanyagokat a fegyverszobába, közbenső váltás előtt a biztonsági tiszt (biztonsági főfelügyelő) eligazítja a biztonsági felügyelőt a szolgálati feladatra, ellenőrzi a lőfegyver töltését, és útba indítja a szolgálatteljesítés helyére. Az útba indítást hírközlő eszközön keresztül közli a leváltásra váró biztonsági felügyelővel.

Az őrhely átvételekor a szolgálatot átvevő biztonsági felügyelő ellenőrzi: a biztonsági berendezések és technikai eszközök meglétét, működését, állapotát, a berendezési tárgyak meglétét, állapotát, az őrhely tisztaságát, a rendszeresített szolgálati okmányok meglétét, az őrhelyen rendszeresített kulcsok, kulcsdobozok meglétét, a felállítási helyet, a mozgási területet és az őrzésére bízott területet, illetve az ott tartózkodókat. Abban az esetben, ha a bármilyen rendellenességet tapasztal az őrhelyet nem kell átvennie, és ezt azonnal jelenteni kell a biztonsági tisztnek, aki köteles intézkedni a felmerült probléma megoldásra. Az őrhely átadás-átvételét az átadó biztonsági felügyelő jelenti a felvezetést végzőnek, az átvevő biztonsági felügyelő pedig az őrhely átvételének megtörténtét, híradóeszközön jelenti a biztonsági tisztnek és ezzel az aktussal szolgálatba is lép. A felvezetést végző a váltás végrehajtását jelenti a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek. A leváltott biztonsági felügyelő jelentkezik a biztonsági tisztnél, biztonsági - főfelügyelőnél, aki a fegyver ürítését minden esetben ellenőrzi. A felvezetés szabályai Az őrhelyen felállított biztonsági felügyelő/k váltásakor, a váltást minden esetben felvezetéssel kell végrehajtani, ha a váltás közterületen keresztül történik. A bv. szerv vezetője elrendelheti a bv. szerv területén belül a váltás felvezetéssel történő végrehajtását. A felvezetőt az eligazítást tartó biztonsági tiszt jelöli ki. A felvezetőt hírösszeköttetést biztosító eszközzel is el kell ellátni. A felvezető a felvezetés végrehajtása után, tegyen jelentést a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek a felvezetés tapasztalatairól. Ha a bv. szerv területén mezőgazdasági munkáltatás is folyik, a váltás felvezetés nélkül is történhet, amelyről a bv. szerv vezetőjének írásban kell rendelkeznie. A körletfelügyelőket a szolgálatba lépő körlet-főfelügyelő vezeti fel. 3.3. A körlet-főfelügyelők szolgálat átadása és átvétele A körlet-főfelügyelők váltáskor a bv. szerv vezetője által meghatározott helyen, időpontban és módon végrehajtják az alábbi feladatokat: a szolgálatot átadó körlet-főfelügyelő a szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelővel közli: - a szolgálata ideje alatt történt legfontosabb eseményeket, és a megtett intézkedéseket, a fogvatartottak őrzésével, felügyeletével, ellenőrzésével, mozgatásával, valamint a házirenddel, különösen a napirenddel kapcsolatos változásokat, - a fogvatartottakra vonatkozó lényeges információkat, - a fogvatartottak hangulatát, az azt befolyásoló tényezőket. a szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelő meggyőződik arról, hogy a váltás végrehajtásának van-e akadálya, szükség esetén intézkedik az akadály megszüntetésére.

76

A szolgálatot átadó körlet-főfelügyelő átadja, a szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelő átveszi: körlet nyilvántartásában szereplő fogvatartottakat létszám szerint, a végrehajtott és végrehajtandó feladatokat, a szolgálati okmányokat, nyomtatványokat és nyilvántartásokat, a körlet-főfelügyelő kezelésében lévő kulcsokat, kulcsdobozokat, a körlet-főfelügyelők kezelésében lévő egyéb eszközöket. A váltás időtartama alatt a szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelő ellenőrzi: a körletfelügyelők váltásának végrehajtását, a körlet-főfelügyelő kezelésében lévő biztonsági berendezések, technikai eszközök működőképességét, használhatóságát, tárolását és a tűzbiztonsági berendezéseket, a körleten telepített biztonságtechnikai rendszerek és technikai eszközök működőképességét.

meglétét,

A szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelő a szolgálat átadás-átvételét, annak tapasztalatait a körleten lévő, valamint az onnan kiadott fogvatartottak létszámát jelenti a biztonsági tisztnek és lehetőség szerint a közvetlen szolgálati elöljárójának. Ha a körlet-főfelügyelő a szolgálatot váltás nélkül fejezi be, a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek jelenti mindazt, amit a szolgálatot átvevővel közölne. A szolgálatot átadó körlet-főfelügyelő a váltás befejezését követően felvezeti a szolgálatot átadó körletfelügyelőket a biztonsági osztály elhelyezési körletére, majd jelentést tesz a váltás végrehajtásáról. 3.4. A körletfelügyelők szolgálat átadása és átvétele A körletfelügyelők közbenső váltása felvezetés nélkül történik. A váltás megérkezésekor a szolgálatot átadó körletfelügyelő jelenti a szolgálata alatt történt eseményeket, a kapott rendelkezéseket a végrehajtott és a végrehajtandó napi feladatokat. A körletfelügyelők váltáskor a bv. szerv vezetője által meghatározott helyen, időpontban és módon végrehajtják az alábbi feladatokat: a szolgálatot átadó körletfelügyelő a szolgálati helyén várja a váltást, amennyiben a szolgálati hely átvételekor bármilyen rendellenességet észlelnek, arról a szolgálatot átvevő haladéktalanul jelentést tesz a szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelőnek és a továbbiakban az ő utasítása alapján jár el, ezekben az esetekben a tapasztaltakat és a megtett intézkedéseket rögzíteni kell a Szolgálati Naplóba, a körletfelügyelők a váltás tényét és tapasztalatait kötelesek bejegyezni a Szolgálati Naplóba, a szolgálat átvétel tapasztalatait és tényét a szolgálatot átvevő körletfelügyelő jelenti szóban vagy hírközlő eszköz útján az átvevő körlet-főfelügyelőnek, a szolgálatot átadó körletfelügyelő a váltást követően a szolgálatot átadó körlet-főfelügyelő felvezetésével a biztonsági osztály elhelyezési körletére vonul. A szolgálatot átadó körletfelügyelő a szolgálatot átvevő körletfelügyelővel közli: a szolgálata ideje alatt történt legfontosabb eseményeket, és a megtett intézkedéseket, a szolgálat ellátását befolyásoló információkat, a házirendben, különösen a napirendben bekövetkezett változásokat, a folyamatban lévő feladatokat. A szolgálatot átvevő körletfelügyelő - az átadó körletfelügyelő egyidejű biztosítása mellett - ellenőrzi: a körletrészen, a zárkákban, lakóhelyiségekben ténylegesen és nyilvántartás alapján tartózkodó fogvatartottak létszámát, szemrevételezéssel személyesen, helyiségenként, a körletrészről kiadott fogvatartottakat nyilvántartás alapján, a biztonsági berendezések és technikai eszközök meglétét, működését, állapotát, szemrevételezéssel a zárkák, lakóhelyiségek és berendezési tárgyak épségét, használatra alkalmasságát, a szolgálati okmányok meglétét a körletrész rendjét és tisztaságát, a körletrészen rendeltetésszerűen fogvatartottak által használt, de üres helyiségeket.

77

A szolgálatot átvevő körletfelügyelő a körletrész átadás-átvételének végrehajtását és tapasztalt hiányosságokat jelenti a körlet-főfelügyelőnek. A körlet-főfelügyelő jelenti a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek a váltás végrehajtását, a szolgálati helyek átadás-átvételét, aki engedélyt ad a leváltott körletfelügyelőnek a körlet elhagyására. Ezután a körlet-főfelügyelő a leváltott felügyelőt útba indítja a biztonsági ügyeletre.

78

IX. Fejezet A fogva tartás biztonságára ható körülmények (differenciálás) 1. A differenciálás fogalma A biztonsági tevékenység differenciálása az egyik fontos alapelv illetve komplex tevékenység, amely áthatja a büntetés-végrehajtás egészét a szakmai feladatok rendszerében. Kifejezésre juttatja, hogy a fogvatartottak őrzését, felügyeletét és ellenőrzését az intézet típusának, biztonsági helyzetének, építészeti jellegének, elhelyezkedésének, környező lakossághoz való viszonyának és a fogvatartottak büntetés-végrehajtási fokozatának, elkövetett cselekmény jellegének, ítélet tartamának, biztonsági csoportba sorolásának, viselkedésének és személyiségének figyelembe vételével hogyan kell megszervezni. A differenciálás célja Kiszélesíti az egyes büntetés-végrehajtási fokozatokon belüli biztonsági kockázat elemzéssel az őrzés, felügyelet, ellenőrzés lehetőségét és a biztonsági feladatok ennek megfelelő megszervezését. A fogva tartás differenciálása maga után vonja a különböző területeken végrehajtandó biztonsági feladat differenciálását is. 2. Az intézeten belüli elhelyezés A bv. intézetben az fogvatartottak elhelyezésére részleget, azon belül zárkákat és lakóhelyiségeket kell kialakítani. -

zárka: az elítélt elhelyezésére szolgáló olyan helyiség, amelynek nyílászárói a külön rendelkezésekben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelnek. lakóhelyiség: az elítélt elhelyezésére szolgáló olyan lakhatásra alkalmas helyiség, amelynek nyílászáróinál a zárkára meghatározott biztonsági berendezés és felszerelés mellőzhető.

A zárkában folyó vízzel ellátott mosdót és – az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fogvatartottak elhelyezésére szolgáló zárka kivételével – elkülönített, lehetőség szerint önálló szellőzésű WC-t kell kialakítani. A lakóhelyiségeknél a tisztálkodáshoz szükséges folyóvizet, fürdőt, illetve WC-t körletenként is lehet biztosítani. A zárkában vagy lakóhelyiségben elhelyezett szekrényt a fogvatartott a saját költségére lakattal lezárhatja, ennek kulcsát magánál tarthatja. A zárkaszekrényben elhelyezett tárgyakat az fogvatartott jelenlétében kell ellenőrizni. A fogvatartott a lezárt szekrényt utasításra köteles kinyitni és az ellenőrzést lehetővé tenni. Ha – a fogvatartott távollétében vagy a szekrény kinyitásának megtagadása miatt – biztonsági vagy egyéb büntetés-végrehajtási okból a szekrény felnyitása válik szükségessé, erről a bv. intézet személyi állományának erre jogosult tagja jegyzőkönyvet vesz fel, és gondoskodik a szekrény lezárásáról. A bv. intézetben: befogadó, egészségügyi-, fegyelmi-, az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fogvatartott elhelyezésére szolgáló zárkát kell kialakítani, illetve kijelölni. A bv. intézetben az országos parancsnok engedélyével egyéb rendeltetésű zárkák és lakóhelyiségek is kialakíthatók. A magánelzárás végrehajtására fegyelmi zárkát kell kialakítani. Egyéb helyiségek és létesítmények: A bv. intézetben orvosi rendelőt, betegszobát, fertőző elkülönítő szobát, fürdőhelyiséget, konyhát és a lehetőségek szerint közös étkezőhelyiségeket, látogató helyiséget, a védővel, valamint más személyekkel történő hivatalos érintkezés céljára alkalmas helyiséget,

79

könyvtárat, a szabadidő eltöltésére, a közös foglalkozásra és a közös vallásgyakorlásra szolgáló helyiségeket, a szabad levegőn való tartózkodásra alkalmas területet, sportolásra alkalmas területet, kondicionáló termet kell kialakítani. A kijelölt bv. intézetekben az elítéltek iskolai oktatásához, szakirányú képzéséhez tantermet kell létesíteni. -

A szabadságvesztés végrehajtása során – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a különböző végrehajtási fokozatba tartozókat egymástól, a férfiakat a nőktől, a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól, a katonákat a katonának nem minősülő fogvatartottaktól, a dohányzókat a nem dohányzóktól, a fekvőbetegeket az egészségesektől, a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől el kell különíteni. Az elkülönítést külön részlegen, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani. A gyógykezelés érdekében a különböző végrehajtási fokozatú fogvatartottak a kórteremben, a betegszobában, a fertőző elkülönítőben, illetve az e célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el, valamint az orvosi vizsgálatra, illetve egészségügyi rendelésre közösen várakozhatnak. Végrehajtási fokozattól függetlenül a fogvatartottak – az adott részlegen belül – együtt helyezhetők el a gyógyító-terápiás és az átmeneti részlegen, a drogprevenciós részlegen, a pszichoszociális részlegen, a hosszú időre ítéltek részlegén, az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során, a fiatalkorú fogvatartottak részlegén és az anya-gyermek együttes elhelyezése esetén. A különböző végrehajtási fokozatú fogvatartottak a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban, a felsőoktatásban, a szakmai képzésben, a sport és a kulturális programon, a szállítás és az előállítás során, valamint a vallásos szertartásokon és más rendezvényeken közösen vehetnek részt, továbbá a szabad levegőn és a közös étteremben együtt tartózkodhatnak. A bv. szerv jellegéhez, rezsim szabályokhoz igazodóan a bv. szerv vezetője határozza meg a zárka vagy lakóhelyiség ajtók nyitva- illetve zárva tartásának rendjét. 3. Kockázatelemzési és értékelési alapú differenciálás 3.1. A Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer Fogalma: kockázatelemzési és kezelési rendszer: az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatának a felmérése, értékelése és kezelése érdekében kialakított és működtetett szakmai rendszer A bv. szervezet a fogvatartottak visszaesési és fogvatartási kockázatainak felmérésére, annak mérséklése, illetve a sikeres társadalmi reintegráció elősegítése érdekében a Bv. tv. 82. § 3. pontjában meghatározott Kockázatelemzési és Kezelési Rendszert (a továbbiakban: KEK rendszer) alakít ki és működtet. A kockázatelemzés olyan büntetés-végrehajtási szakmai tevékenység, amelynek során az fogvatartott vonatkozásában felmérésre és értékelésre kerül a kockázatcsoportok kockázati értéke. A fogvatartottak befogadását követően, de az elhelyezésre kijelölt bv. intézet befogadási és fogvatartási bizottság (a továbbiakban BFB) ülését megelőzően el kell végezni az alábbi kockázatcsoportok felmérését: fogolyszökés és annak kísérlete, öngyilkosságra irányuló magatartás, önkárosítás, bármely személy elleni erőszak vagy annak kísérlete, a bűnözői, fogvatartotti szubkultúrában betöltött, kriminális vagy a reintegrációs célokat veszélyeztető vezetői, szervezői, végrehajtói szerep, tevékenység, amennyiben erre vonatkozóan információ áll rendelkezésre,

80

-

pszichoaktív szerrel való visszaélés.

A kockázatkezelés olyan büntetés-végrehajtási szakmai tevékenység, amely során a meghatározott kockázatcsoportok felmérése alapján – figyelembe véve a fogvatartott reintegrációs szükségleteit és társadalmi helyzetét, valamint a fogvatartás rendjét és biztonságát veszélyeztető kockázati magatartásokat – az egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltak teljesítését biztosítják és nyomon követik. A kockázatkezelés a szabadságvesztés teljes tartamára kiterjed, annak egyes elemei a fogvatartottak teljesítményétől és eredményeitől függően módosulhatnak. A KEK rendszer elemei: a visszaesési és fogvatartási kockázatok mérésére szolgáló prediktív mérőeszközök, a szabadságvesztés során alkalmazott progresszív rezsimszabályokat, a fogvatartási és visszaesési kockázatok csökkentésére irányuló és reintegrációs célú programok. A KEK rendszer részét képező Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (a továbbiakban: KKMI) a BVOP szakmai felügyelete alatt működő, zárt jellegű, országos hatáskörű büntetés-végrehajtási intézet, amelyet parancsnok vezet. A KKMI – speciális jellegére és tevékenységére tekintettel – a végrehajtási fokozatok szerinti differenciálás mellett, az ott elhelyezett fogvatartott vonatkozásában nem alkalmazza a progresszív rezsimszabályokat. A KKMI megállapítja a fogvatartott: visszaesési és fogvatartási kockázatba sorolását, foglalkoztatásba, kiemelten a munkáltatásba, oktatásba és képzésbe történő bevonásának lehetőségét, visszaesési kockázatot csökkentő, illetve reintegrációját elősegítő programokat. A KKMI javaslatot tesz a fogvatartott progresszív rezsimszabályok szerinti besorolására, a sajátos kezelési igényű elítélt számára kialakított részlegben történő elhelyezésére, és a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézet kijelölésére. 3.2. A progresszív rezsimszabályok alkalmazása A progresszív rezsimszabályok olyan tevékenység- és teljesítmény alapú osztályozási rendszer, amely a fogvatartott együttműködési hajlandósága és motivációja folyamatos fenntartásával és fejlesztésével hozzájárul a reintegrációs tevékenység hatékonyabbá tételéhez azáltal, hogy a fogvatartott reintegrációs folyamatban történő aktivitásának elérését szolgálja. A progresszív rezsimszabályok a meghatározott végrehajtási fokozatokon belül, a KEK rendszerre épülve a fogvatartott életrendjének szigorúságát, az elérhető kedvezmények körét és mértékét, valamint a szabad élethez viszonyított lehetőségeket lépcsőzetesen bővülő rendszerben valósítja meg. A progresszív rezsimszabályok egymásra épülő szigorúbb, általános, enyhébb kategóriában valósul meg. (Bv. Szabályzat) Szigorúbb rezsimkategóriába kell besorolni a fogvatartottat, különösen ha a) a fogvatartás rendjét vagy biztonságát súlyosan megsérti, vagy b) a részére meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltakat nem tartja be, az abban való együttműködést megtagadja. Általános rezsimkategóriába kell besorolni a fogvatartottat, különösen ha a) a fogvatartás rendjét és biztonságát nem veszélyezteti, vagy b) a részére meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltak megtartása, abban való együttműködése fejlesztésre szorul. Enyhébb rezsimkategóriába lehet sorolni a fogvatartott, különösen ha: a) a fogvatartás rendjét és biztonságát maradéktalanul megtartja és a bv. intézet biztonságára kockázatot nem jelent, és b) a bv. intézet személyi állományával szembeni magatartási kifogástalan, és c) a részére meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervben foglaltakat maradéktalanul megtartja, abban való együttműködése példamutató.

81

3.3. A fogvatartottak biztonsági kockázatának elemzése és értékelése Annak érdekében, hogy a bv. szervezet a törvényben meghatározott feladatait biztonságosan és eredményesen el tudja látni, minden fogvatartott esetében meg kell azt állapítani, hogy milyen szintű veszélyt, kockázatot jelent a bv. rendjére, biztonságára. Ezért el kell készíteni a kockázatelemzést és értékelést, majd ezek alapján meg kell határozni a biztonsági kockázatának szintjét. Ezt követően minden egyes feladatot a meghatározott veszélyességi szint figyelembe vételével kell megtervezni, valamint végrehajtani. A büntetés végrehajtási feladatok biztonságos végrehajtása érdekében minden fogvatartott esetében – a rá vonatkozó kockázatelemzés és értékelés részeként – meg kell határozni a biztonsági kockázati szintet, amely magas, közepes vagy alacsony szintű lehet. Magas szintű a biztonsági kockázata annak az elítéltnek, akinél az elkövetett bűncselekmény jellege, a kiszabott büntetés tartama, bűnszervezetben vagy a fogvatartotti szubkultúrában betöltött szerepe, a bv. intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya, korábbi fogvatartása során tanúsított magatartása vagy más személyi körülménye alapján megalapozottan feltehető, hogy adott helyzetben a bv. intézet rendjét súlyosan sértő cselekményt, szökést, a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítana, és így a biztonságos fogvatartása csak őrzéssel biztosítható. Közepes szintű a biztonsági kockázata annak az elítéltnek, akinél megalapozottan feltehető, illetve magatartása alapján megállapítható, hogy a bv. intézet rendjével tudatosan szembe helyezkedik, az azzal kapcsolatos magatartási szabályokat megszegi, és így a biztonságos fogvatartása csak felügyelettel vagy őrzéssel biztosítható. Alacsony szintű a biztonsági kockázata annak az elítéltnek, aki a bv. intézet rendjét várhatóan betartja, szökésétől vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, és így a biztonságos fogvatartása általában ellenőrzéssel is biztosítható. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásáról szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet által meghatározott a) I. biztonsági csoport az e rendelet szerinti alacsony, b) II. és III. biztonsági csoport az e rendelet szerinti közepes, c) IV. biztonsági csoport az e rendelet szerinti magas biztonsági kockázati szintnek felel meg. Ha a rezsimkategórába való besoroláshoz szükséges adatok, ismeretek hiányosak, azok megszerzéséig az előzetesen letartóztatottat az általános rezsimkategóriába, valamint a közepes szintű biztonsági kockázati kategóriába kell besorolni. A biztonsági kockázat elemzés két jól elhatárolható logikai gondolatkör köré csoportosítható. Az egyik logikai egység, hogy a fogvatartott várhatóan milyen módon viszonyul a bv. intézet rendjéhez. A logikai egységben felfedezhető lépcsőzetesség az alacsony kockázattól haladva a magas kockázat felé.(várhatóan betartja, tudatosan szembehelyezkedik, súlyosan veszélyezteti). A másik logikai egység, hogy a biztonságos fogvatartás miként valósítható meg. Szintén lépcsőzetesen épül fel, a biztonsági tevékenységeket egyre erősödő feltételként fogalmazza meg (ellenőrzés, felügyelet, őrzés) az alacsonytól a magas felé haladva. 3.4. A befogadási és fogvatatási bizottság A bv. intézetek Befogadási és Fogvatartási Bizottságot (a továbbiakban: BFB) működtetnek. A KKMI-ben végrehajtott kivizsgálást követően a fogvatartottat haladéktalanul a számára kijelölt bv. intézet befogadó részlegébe kell helyezni, ahol legfeljebb 15 napig tartózkodhat. A befogadó részlegben tájékoztatni kell az elítéltet a kockázatértékelési összefoglaló jelentés tartalmáról, a javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő reintegrációs programok igénybevételéről. A BFB a fogvatartott személyes meghallgatását követően nyolc napon belül dönt az elítélt rezsimbe helyezéséről és a bv. intézetben működő reintegrációs programokban történő részvételéről. A fogvatartásért felelős szakterületek bevonásával a bv. intézetnél kell elvégezni – legalább hathavonta – a fogvatartottak kötelező felülvizsgálatát a rezsimbe helyezés vonatkozásában, amelyről a BFB dönt. 82

A BFB részletes feladatait, tagjait, eljárásrendjét az országos parancsnok határozza meg. A bv. intézet parancsnokának hatáskörei kapcsán a BFB véleményezési, illetve javaslattételi feladatokat is elláthat. A befogadási és fogvatartási bizottság vezetője: -

a bv. osztályvezető

A befogadási és fogvatartási bizottság tagjai: a biztonsági osztály vezetője vagy helyettese, az egészségügyi osztály vezetője által kijelölt orvos (főápoló), a befogadó részleg vezetője, a bűnügyi nyilvántartási osztály foglalkoztatási előadója, a gazdálkodó szerv biztonsági vezetője, gazdálkodó szerv munkáltatási előadója, a munka- és tűzvédelmi előadó, a pszichológus, a nem dolgozó fogvatartott ismételt munkába állítása esetén a ftt. reintegrációs tisztje. 4. Az előzetesen letartóztatottak fogva tartása 4.1. Az előzetesen letartóztatottak elhelyezése -

-

az előzetesen letartóztatottakat zárkában kell elhelyezni, arra az időre, amikor az előzetesen letartóztatott nem tartózkodik a zárkában, az ajtókat zárva kell tartani, a zárkaajtók nyitva vagy zárva tartásáról a bv. intézet parancsnoka a fogvatartás biztonsága és a rezsimszabályok figyelembevételével dönt, a fogvatartás biztonsága érdekében a parancsnok értékelés nélkül, közvetlenül határozhat a rezsimkategóriába, valamint a biztonsági kockázati kategóriába sorolásról, az enyhébb rezsimkategória alkalmazása esetén a zárka ajtó nyitva tartása csak akkor engedélyezhető, ha a kijelölt területen engedélyezett mozgás nem veszélyezteti az előzetesen letartóztatottakra vonatkozó elkülönítési szabályok érvényesülését, az előzetesen letartóztatott a büntetés-végrehajtási intézet területén csak kísérettel mozoghat.

4.2. Az előzetesen letartóztatottak elkülönítése Az előzetes letartóztatás végrehajtása során el kell különíteni az előzetesen letartóztatottakat a többi egyéb jogcímen fogvatartottól, a férfiakat a nőktől, a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezésétől függően – az ugyanabban az eljárásban letartóztatottakat egymástól, a dohányzókat a nem dohányzóktól, a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől. Az előzetesen letartóztatott fiatalkorúakat a felnőttektől el kell különíteni. Az előzetesen letartóztatott katonát a többi előzetes letartóztatottól el kell különíteni. Ha az előzetesen letartóztatott elítéltekkel együtt végez munkát, a kijelölt körletrészen lévő zárkákban vagy lakóhelyiségekben közösen helyezhető el. Az előzetesen letartoztatott az általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban, szakképzésben, valamint a reintegrációs programokon az elítéltekkel együtt vehet részt. Az együttes elhelyezésnél figyelembe kell venni a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezését, az előzetesen letartóztatott előéletét és a bűncselekményt, amely miatt ellene büntetőeljárás van folyamatban. 4.3 A végrehajtás egyéb szabályai -

ha a rendelkezési jogkör gyakorlója az előzetesen letartóztatott fokozott őrzését rendelte el, a BFB az érintettet a szigorúbb rezsimkategóriába és magas szintű biztonsági kockázati kategóriába sorolja, ha az előzetesen letartóztatott kérelmére részt vesz a munkáltatásban, a bv. intézet által biztosított forma-, munka- vagy védőruhát kell viselnie. A munkáltatás megkezdése előtt tájékoztatni kell a formaruha viselésének kötelezettségéről, a munkáltatás csak ennek elfogadása esetén kezdhető meg,

83

-

a munkáltatásban részt vevő előzetesen letartóztatott a látogatófogadáskor, előállításkor és szállításkor a saját ruházatát viseli, az előzetesen letartóztatott a bv. intézeten kívüli oktatásban nem vehet részt, az előzetesen letartóztatott kérelmére részt vehet a munkáltatásban és az oktatásban. Ezt a kérelmet az előzetesen letartóztatott bármikor visszavonhatja, a tanköteles előzetesen letartóztatott az oktatásban való részvételére ez a bekezdés nem alkalmazható, az előzetesen letartóztatott a fizetett szabadságát a bv. intézetben tölti le, a számára kijelölt zárkában, kérésére részt vehet a bv. intézeten belüli munkáltatásban, oktatásban.

5. Az elzárás végrehajtásának biztonsági feladatai Az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetők együtt helyezhetők el. Az elzárás végrehajtása során el kell különíteni az elzárásra ítélteket a szabadságvesztésre ítéltektől és az előzetesen letartóztatottaktól, a férfiakat a nőktől, a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól, a dohányzókat a nem dohányzóktól, és a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől. Az elzárásra ítélt befogadását a bv. szerv hivatali munkarendjében kell végrehajtani. Az elzárásra ítélttel szemben biztonsági intézkedésként nem rendelhető el biztonsági zárkába, vagy részlegre helyezés. 6. Katona elzárására vonatkozó szabályok Katona: a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott az a személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott elzárás végrehajtásának megkezdésekor és a végrehajtás alatt fennáll. Katona elzárását a külön jogszabályban kijelölt intézet katonai fogdaként kialakított és elkülönített részlegén kell végrehajtani. Az elzárás végrehajtása alatt a katonákat az elzárásra vonatkozó általánosan előírtakon felül a többi elzárásra ítélttől és szabálysértési elzárást töltő elkövetőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.

84

X. Fejezet A biztonsági intézkedések A Bv. Szabályzat meghatározza azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek megtételére a bv. szerv vezetője, vagy az általa megbízott személy jogosult és adott esetben köteles. Ezek az intézkedések egyfelől megelőző jellegűek, másfelől a már bekövetkezett rendkívüli események megszüntetésére szolgálnak. A fogva tartás rendjét és biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, illetve megszüntetésére az elítélttel (fogvatartottal) szemben a következő biztonsági intézkedések alkalmazhatók: a) biztonsági elkülönítés, b) biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés, c) mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása, d) elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazása, e) elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazása, f) motozás, g) biztonsági ellenőrzés, biztonsági vizsgálat és biztonsági szemle, h) az ajtók zárva tartásának elrendelése, i) egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése. Az a)–d) pontokban meghatározott biztonsági intézkedések egyéni kockázatelemzés alapján alkalmazhatók. Indokolt esetben több biztonsági intézkedés együtt is alkalmazható. A biztonsági ellenőrzés, a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása, valamint a motozás végrehajtása – az esetleges törvénysértések elkerülése végett – megköveteli a végrehajtó személy elméleti és gyakorlati képzését is, ugyanis ezen intézkedések jelentősen érintik az elítélt intimszféráját is. 1.Biztonsági elkülönítés A biztonsági elkülönítés az elítélt külön e célra szolgáló helyiségben történő elhelyezése. Nem kell az elhelyezést megváltoztatni, ha az elítélt egyszemélyes zárkában van, és ez a biztonsági elkülönítés célját nem veszélyezteti. A fogvatartott biztonsági elkülönítésére akkor kerülhet sor, ha a bv. intézet rendjét, biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti, csoportos ellenszegülésben vesz részt, az utasítás végrehajtását, a munkavégzést megtagadja, vagy ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsít. A biztonsági elkülönítés elrendelésére és megszüntetésére a bv. intézet parancsnoka vagy a személyi állomány általa megbízott tagja jogosult. A biztonsági elkülönítés csak az elrendelésre okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tíz napig tarthat, ezt egy alkalommal legfeljebb tíz nappal a bv. intézet parancsnoka meghosszabbíthatja. Az elkülönítés tartamába minden megkezdett nap beszámít. A biztonsági elkülönítés indokoltságát – az ön és közveszélyes magatartást tanúsító fogvatartott kivételével – a bv. intézet parancsnoka vagy annak jogkörében eljáró személy szükség szerint, de legalább háromnaponta köteles felülvizsgálni. A biztonsági elkülönítés során az elítélt mind pszichikailag, mint fizikailag kerülhet olyan állapotba, amely egyértelműen megnöveli a rendkívüli események elkövetésének valószínűségét, ezért szükséges az intézkedés háromnaponta történő felülvizsgálata. A biztonsági elkülönítés ideje alatt a fogvatartott állandó felügyelet alatt áll, az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani, látogatójával biztonsági beszélőfülkében vagy biztonságtechnikai eszközön keresztül érintkezhet, az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit nem veheti igénybe, önképzést folytathat, saját ruhát nem viselhet, magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható. 85

A korlátozások együttesen vagy külön-külön alkalmazhatók, erről az elrendelőnek írásban kell határoznia. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fogvatartottat az erre a célra kialakított helyiségben kell elhelyezni, és haladéktalanul intézkedni kell orvosi vizsgálata iránt. Az elkülönítés legfeljebb hat óra időtartamú lehet, és annak szükségességét kétóránként felül kell vizsgálni. Az elítéltet az elrendelő köteles írásban tájékoztatni a biztonsági elkülönítés tartama alatti korlátozó intézkedések bevezetéséről, a jogairól és a kötelezettségeiről. A tájékoztatást a biztonsági elkülönítés elrendelését követően haladéktalanul meg kell tenni, a tájékoztatás tudomásulvételét az elítélt aláírásával igazolja. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítélt tájékoztatását szóban, a személyi állomány két tagja jelenlétében kell végrehajtani. Büntetőeljárás alatt álló elítélt az ahhoz kapcsolódó jogainak gyakorlásában nem korlátozható. A biztonsági elkülönítésről "Biztonsági elkülönítési lap"-ot kell kiállítani, amelyet az ügykezelési szabályok, betartásával kell kezelni. Eredeti példányát az elkülönítés megszüntetése után az irattárban, fénymásolatát a fogvatartott nevelési iratai között kell elhelyezni 2.Biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegre helyezés Az elítéltet a bv. intézet rendjét és biztonságát súlyosan sértő cselekmény vagy bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából a bv. intézet parancsnoka biztonsági zárkába vagy biztonsági részlegre helyezheti. biztonsági részleg: a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka normatív utasításában kijelölt büntetésvégrehajtási intézetnek az e célra kialakított, biztonsági zárkákból és a hozzájuk tartozó helyiségekből álló, elkülönített része, ahová a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az elítélt végrehajtási fokozattól függetlenül helyezhető el; biztonsági zárka: olyan sajátos szabályok szerint működtetett, speciálisan kialakított és felszerelt helyiség, ahová a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén legfeljebb két fő elítélt helyezhető el; Biztonsági zárkába vagy részlegre helyezhető az a fogvatartott, akinek különösen az előélete, bűncselekménye, büntetési ideje, magatartása, informális kapcsolati rendszere, az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya, valamint személyi körülményei alapján alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a bv. intézet rendjét és biztonságát súlyosan sértő cselekményt vagy bűncselekményt készíthet elő, vagy ilyen cselekményt már megkísérelt vagy elkövetett, saját vagy mások életét, testi épségét, illetve vagyontárgyakat sértő vagy veszélyeztető magatartást fog tanúsítani vagy ilyen cselekményt már elkövetett, nyíltan vagy rejtetten agresszív viselkedésű. Az elítélt biztonsági zárkába vagy részlegre helyezését a bv. intézet parancsnoka indokolt határozattal legfeljebb három hónapra rendelheti el, amelyet alkalmanként három hónappal, legfeljebb azonban egy év időtartamig meghosszabbíthat. Ezen intervallumot meghaladóan a biztonsági zárkába helyezés – alkalmanként – legfeljebb hat hónappal való meghosszabbításáról, valamint az elítéltnek legfeljebb hat hónapra biztonsági részlegre helyezéséről, vagy annak – alkalmanként – legfeljebb hat hónappal való meghosszabbításáról az országos parancsnok indokolt határozattal dönt. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános szabályok a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés esetén annak végrehajtási rendjéhez igazodnak. A biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés esetén az elítélt állandó őrzés és felügyelet alatt áll, az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani, zárkájában indokolt esetben belső biztonsági rács alkalmazható, látogatóval biztonsági beszélőfülkében vagy biztonságtechnikai eszközön keresztül érintkezhet, melytől a parancsnok engedélyével el lehet térni, munkát a biztonsági zárkában, illetve a biztonsági részleg területén belül, valamint a parancsnok által kijelölt helyen végezhet,

86

-

önképzést folytathat, az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit csak a biztonsági részlegen belül, illetve a parancsnok engedélyével veheti igénybe, lelkészi gondozásban egyénileg, közösségi lelki gondozásban a parancsnok engedélye szerint részesülhet, magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható.

A biztonsági zárkában vagy részlegen elhelyezett elítéltet a végrehajtási fokozata szerinti szigorúbb rezsimkategóriába kell besorolni és az előzőekben leírtak az irányadók. Amennyiben a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés a fogvatartott kérelmére vagy hivatalból kezdeményezve, személyes védelme érdekében más elítéltektől való elkülönítése miatt szükséges, úgy az elítélt a részére legutóbb megállapított rezsimkategóriában folytatja szabadságvesztés büntetése letöltését. 3.Mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása Amennyiben a bilincs kényszerítő eszközként való alkalmazásának törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a fogvatartott mozgásának a korlátozása azonban a fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében szükséges, mozgáskorlátozó eszközként bilincs vagy a végtagra helyezett, testi sérülést nem okozó más eszköz alkalmazható. A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról szóló döntést az érintett fogvatartott vonatkozó adatok és információk alapján kell meghozni, amelynek során figyelembe kell venni a kockázatelemző és értékelő összefoglaló jelentés tartalmát is. A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása során különös tekintettel kell lenni a törvényes bánásmód és az emberi méltóság tiszteletben tartására. A mozgás korlátozása történhet a kezek előre vagy hátra bilincselésével, két vagy több személy egymáshoz rögzítésével, bilincs és bilincsrögzítő öv együttes alkalmazásával, vezetőszárral ellátott bilincstag (vezető bilincs), valamint egyéb, a végtag rögzítésére alkalmas eszköz használatával is. Mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásának az elrendelésére és megszüntetésére a bv. intézet parancsnoka vagy az által kijelölt személy jogosult. Lábbilincs elsősorban azzal az elítélttel szemben alkalmazható, akinek kezére sérülés vagy a kézfej hiánya miatt mozgáskorlátozó eszköz nem helyezhető, továbbá akinél alapos okkal feltételezhető, hogy kíséréskor a fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményt szándékozik megvalósítani, különösen, ha szökésétől, az életet és testi épséget sértő vagy veszélyeztető támadásától, önkárosító magatartásától, valamint a bv. intézet működésének súlyos megzavarására irányuló cselekmény megvalósításától kell tartani. Büntető ügyben történő előállításkor az eljáró ügyész vagy a bíróság elrendelheti az alkalmazott mozgáskorlátozó eszköz eltávolítását. Az előállító biztonsági felügyelő az erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani. Az intézkedés nem vonatkozhat a vezető és a lábbilincs eltávolítására. Az előállítás során kiemelt szerepe van a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazásának, ugyanis az intézeten kívül jelentősen megnő a rendkívüli események elkövetésének kockázata, így különösen a szökési, valamint támadó jellegű cselekményeké. Ezen események megelőzése, megszakítása egyértelműen a bv. szervezet feladata. A Bv. Szabályzat szerint azon elítélt esetében, akinél biztonsági okok miatt indokolt a vezető- vagy a lábbilincs alkalmazása, az még a bíró vagy az ügyész rendelkezése alapján sem távolítható el. Ha a fogvatartott meghatározott helyen tartása másként nem biztosítható – a járművön való szállítást kivéve – átmeneti intézkedésként végtagja tárgyhoz is rögzíthető. Szállításkor az elítéltet tilos tárgyhoz rögzíteni, valamint kezeit hátra bilincselni. Ez alól kivételt képez, ha a jármű valamilyen ok miatt hosszabb időre várakozásra kényszerül és a biztonságos őrzés más módon nem biztosítható. A fogvatartott foglalkoztatása során nem lehet mozgáskorlátozó eszközt alkalmazni. A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról szóló döntést az érintett elítéltre vonatkozó adatok és információk alapján kell meghozni, amely során figyelembe kell venni a kockázatelemző és értékelő összefoglaló jelentésben foglaltakat is. Az alkalmazás során különös tekintettel kell lenni a törvényes bánásmód és az emberi méltóság tiszteletben tartására. A mozgáskorlátozó eszközt utasításra vagy saját elhatározásból lehet alkalmazni, amit minden esetben írásban kell rögzíteni. Amennyiben a személyi állomány tagja saját elhatározásból alkalmaz mozgáskorlátozó eszközt, annak indokoltságát a bv. intézet parancsnoka nyolc napon belül köteles kivizsgálni. Mozgáskorlátozó eszközként – testi sérüléssel nem járó módon – rögzítő övvel vagy anélkül bilincs, vezetőbilincs vagy a végtag rögzítésére alkalmas más eszköz az intézkedésre okot adó körülmény megszűnésig, de legfeljebb folyamatosan tizenkét óra időtartamra alkalmazható, ha az elítélt egészségi állapota azt 87

megengedi. A tizenkét óra időtartamú korlátozás nem vonatkozik az elítélt bv. intézeten kívüli kísérésére vagy őrzésére. Nem minősül folyamatos alkalmazásnak, ha a mozgáskorlátozó eszköz levétele és újabb alkalmazása között két óra eltelt. Mozgáskorlátozó eszközt lehet alkalmazni: a különleges biztonságú zárkában vagy a különleges biztonsági körleten elhelyezett fogvatartottal szemben, ha zárkán, illetve körleten kívüli kísérése történik, kivéve azt, akinél az elhelyezés oka a testi épségének, életének megóvása, körleten belüli vagy azon kívüli kísérés időtartama alatt azzal a fogvatartottal szemben, akinél alapos okkal feltételezhető, hogy kíséréskor a fogva tartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményt szándékozik megvalósítani, különösen, ha szökésétől, az életet és testi épséget sértő vagy veszélyeztető támadásától, önkárosító magatartásától, valamint a bv. szerv zavartalan működtetésének megzavarására irányuló cselekmény megvalósításától kell tartani, kör- és célszállítás során, előállítás végrehajtásakor, nem a bv. által működtetett egészségügyi intézményben (a továbbiakban: külkórház) történő gyógykezelés időtartama alatt, ha bv. szerven kívüli vagy külső munkahelyről bűncselekmény megalapozott gyanúja vagy fegyelmi vétség elkövetése miatt a fogvatartott soron kívüli beszállítása vagy bekísérése válik indokolttá. Lábbilincs elsősorban azzal az elítélttel szemben alkalmazható, akinek kezére sérülés vagy a kézfej hiánya miatt mozgáskorlátozó eszköz nem helyezhető, vagy akinél alapos okkal feltételezhető, hogy kíséréskor a fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményt szándékozik megvalósítani, különösen, ha szökésétől, az életet és testi épséget sértő vagy veszélyeztető támadásától, önkárosító magatartásától, valamint a bv. intézet működésének súlyos megzavarására irányuló cselekmény megvalósításától kell tartani. Amennyiben a mozgást korlátozó eszköz sérülést okozott, a szükséges egészségügyi ellátásról gondoskodni kell. A célállomásra érkezést követően a sérülés körülményeiről baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A bv. szervezeténél rendszeresített bilincs fajták: szíjbilincs, patentbilincs, amely lehet rögzíthető állású is, kombinált bilincs, (patent+vezetőszár), vezető szárral ellátott bilincstag, (továbbiakban: vezető bilincs), lábbilincs, speciális bilincs egyszer használatos szalagbilincs, ujjbilincs. A bilincselés módjai: előre, vagy hátra történő bilincselés, (gépjárművön tilos tárgyhoz és a hátra történő bilincselés), több fogvatartott egymáshoz történő bilincselése, bilincs és bilincsrögzítő öv együttes alkalmazása, láb- és kézbilincs együttes alkalmazása, időlegesen tárgyhoz történő bilincselés. 4.Elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazása Az elektronikai távfelügyelet egy olyan új biztonsági intézkedés, amelynek alkalmazásával a bv. intézetet olyan elítélt is elhagyhatja, aki ezen eszköz nélkül – a biztonsági kockázatára tekintettel – ezt nagy valószínűséggel nem vagy csak őrzéssel, felügyelettel tehetné meg, illetve a rendszer alkalmas az elítélt bv. intézeten kívüli mozgásának és tartózkodási helyének technikai rendszer általi nyomon követésére. Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról – egyéni kockázatelemzés alapján – a bv. intézet parancsnoka a bv. intézet ideiglenes elhagyását engedélyező határozatában dönt. A fogvatartott bv. intézet területén kívül történő foglalkoztatása esetén az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról a BFB. dönt.

88

A fogvatartottak intézeten kívüli mozgásának nyomon követése érdekében elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazható a fogvatartott bv. intézet területén kívül történő foglalkoztatása, a nem a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő egészségügyi intézményben (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) elhelyezett fogvatartott őrzése, felügyelete, a súlyos beteg közeli hozzátartozóját meglátogató fogvatartott felügyelete, a közeli hozzátartozója temetésén részt vevő fogvatartott felügyelete, csoportos kimaradás felügyelete esetén. Biztonsági intézkedésként elrendelt elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásáról a bv. intézet értesíti az eltávozási úti cél szerint illetékes rendőrkapitányságot. A bv. intézet ideiglenes elhagyását engedélyező határozatban rendelkezni kell a fogvatartott magatartására, a technikai eszköz ellenőrzésére, karbantartására vonatkozó szabályokról. Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának elrendelése esetén az intézkedés alá vont fogvatartott köteles azt rendeltetésszerűen használni, és az eszközben bekövetkezett bármely meghibásodást késedelem nélkül a bv. intézet felé jelenteni. A fogvatartott az eszköz nem rendeltetésszerű használata miatt fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik. A fogvatartottat az eszköz használatáról ki kell oktatni, amelyet dokumentálni kell. 5.Elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazása A bv. szerv biztonságos működéséhez, az esetleges rendkívüli események gyors észleléséhez, a szükséges intézkedések haladéktalan megtételéhez, az utólagos vizsgálatok eredményesebb lefolytatásához jelentős mértékben hozzájárul ez a biztonsági intézkedés. A bv. intézet területén zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus álló- és mozgókép, valamint hang rögzítésére alkalmas megfigyelőrendszer működhet. A bv. szerv területére való belépésre szolgáló minden bejáratnál jól láthatóan elhelyezett, jól olvasható felirattal fel kell hívni a figyelmet arra, hogy elektronikus megfigyelőrendszer működik, valamint arra, hogy a kép- és hangfelvételt a bv. szerv rögzítheti. A fogvatartottak intézeten belüli mozgásának megfigyelése, valamint a büntetés-végrehajtás rendjének biztosítása céljából a bv. intézetnek fogvatartottak részére fenntartott, közös használatú helyiségeiben, bv. intézet udvarán, folyosóin, valamint a bv. intézet területét határoló külső falakon és kapujánál elektronikus megfigyelési eszközt helyezhet el. A büntetés-végrehajtás rendjének biztosítása, valamint bűncselekmények, szabálysértések és fegyelmi vétségek vagy más jogsértések megelőzése céljából a biztonsági zárkában és részlegen, a biztonsági elkülönítőben, a HSR részlegen, a fegyelmi elkülönítőben és a magánzárkában is elhelyezhető elektronikus megfigyelési eszköz. A korábban öngyilkosságot megkísérlő vagy a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt elkövető fogvatartott zárkájában a fogvatartott életének, testi épségének megóvása érdekében helyezhető el elektronikus megfigyelési eszköz, ha a fogvatartott viselkedésének folyamatos nyomon követése szükséges, valamint, ha a fogvatartott életének és testi épségének megóvása érdekében az egyébként szükséges. Az elhelyezett elektronikus megfigyelési eszköz nem alkalmazható külön légterű illemhely, vagy fürdőhelyiség megfigyelésére, az általa rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat az eszköz alkalmazásának a helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárásban, az eszköz alkalmazásának a helyszínén az elítélt vagy a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó személy által elkövetett jogsértés miatt indított fegyelmi eljárásban, és az eszköz alkalmazásának a helyszínén a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó személy eljárása jogszerűségének a megállapítására irányuló eljárásban használható fel. Az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban is felhasználható. Az a felvételen szereplő személy, akinek a felvételre a jogainak gyakorlása érdekében van szüksége, a rögzítéstől számított harminc napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne

89

törölje. A jogainak gyakorlása érdekében indított eljárás során a felvétel a bíróság vagy más szerv megkeresésére továbbítható. Az elektronikus megfigyelési eszközzel rögzített felvételt legfeljebb a rögzítést követő hatvan nap elteltével törölni kell, ha a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárás lefolytatását nem kezdeményezték vagy a felvételen szereplő személy a felvétel megőrzését nem kérte. Ha felvételen szereplő személy jogainak gyakorlása céljából az adat felhasználására kerül sor, akkor az eljárás befejezését követően kell az elektronikus megfigyelési eszközzel rögzített felvételt törölni. Ha büntetőeljárás indult, a rögzített kép-illetve hanganyagot vagy ezek másolatát az eljáró hatóság kérésére az iratokhoz csatolás érdekében meg kell küldeni, törölni a kérelemtől számított kilencvenedik napon kell. A büntetés-végrehajtási szervezet a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. 6.A motozás és a ruházat átvizsgálás Biztonsági intézkedésként a fogvatartott megmotozható, személyes használati tárgyai és teljes ruházata átvizsgálható. Az intézkedésnél technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető. A motozás célja a fogvatartás rendjét vagy biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése, illetve megakadályozása, rendkívüli esemény elkövetésére alkalmas tárgyak előtalálása, tiltott tárgyak felkutatása, büntetőeljárással vagy fegyelmi eljárással összefüggő tárgyi bizonyítási eszközök megszerzése. Ha a fogvatartott a személyes használati tárgyainak az átvizsgálásánál nincs jelen, az intézkedést – jegyzőkönyv felvétele mellett – két tanú jelenlétében kell végrehajtani. A jegyzőkönyv egy példányát az elítéltnek át kell adni. A motozás nem történhet szeméremsértő, megalázó módon. A végrehajtás során fokozott figyelmet kell fordítani a helyszín és a módszer megválasztására, valamint az intézkedés alá vont személy esetleges támadására vagy ösztönszerű viselkedésére, szégyenérzetére, az illembe ütköző, különösen a nemiséghez kapcsolódó írott és íratlan szabályokra. A motozást csak az intézkedés alá vont személlyel azonos nemű személy végezheti. Amennyiben a fogvatartott a nála lévő tárgyakat felszólításra önként átadja, de a fémkereső kapu továbbra is tiltott tárgyat érzékel, vagy gyanú merül fel, hogy ilyen tárgy változatlanul a birtokában van, annak felkutatására kézi fémkereső úgy alkalmazható, hogy az semmilyen fizikai kontaktusba nem kerülhet a vizsgálat alá vont személy testével. A kézi fémkeresővel történő ruházat ellenőrzést a fogvatartottól eltérő nemű személy is végrehajthatja. Testüregek átvizsgálását nemre való tekintet nélkül csak orvos végezheti, melynél kizárólag a fogvatartottal azonos nemű és indokolt létszámú személyzet lehet jelen. A szájüreg szemrevételezéssel történő ellenőrzését, amennyiben a fogvatartott abban együttműködik, különböző nemű, bármely intézkedésre jogosult személy is végrehajthatja. A fogvatartott személyes tárgyainak átvizsgálása során, a fogvatartottnál nem tartható tárgyak elvételéről, illetve megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az intézkedés alá vont személy a büntetés-végrehajtás rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmény, rendkívüli esemény-, valamint bűncselekmény megelőzése és megakadályozása érdekében biztonsági intézkedésként megmotozható. A fogvatartottakon kívül más személy csak a külön jogszabályokban és belső szabályzókban meghatározottak szerint motozható. A motozás végrehajtásához a külön országos parancsnoki intézkedésben megnevezett munkakörökhöz előírt védőruházatot kell biztosítani. Intézkedni kell arra is, hogy az intézkedés alá vont személy a biztonsági intézkedéssel kapcsolatos jogairól, kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatást kapjon. A szívritmus-szabályozóval élő intézkedés alá vont személy technikai eszközzel nem ellenőrizhető. A motozás végrehajtásának megkezdése előtt - amennyiben arra lehetőség van - az érintettet a végrehajtás alatti együttműködő magatartásra figyelmeztetni kell.

90

A motozás végrehajtható: a) szemrevételezéssel, b) kézzel, c) az e célra rendszeresített technikai eszközökkel, d) speciálisan kiképzett szolgálati kutyával. A motozás fajtái: a) ruházat átvizsgálása, b) testfelület átvizsgálása, c) testüreg átvizsgálása. A ruházat átvizsgálás kétféle módon történhet: a) az intézkedés alá vont személyen lévő ruházatot és test felületét tapintásos módszerrel átvizsgáljuk, b) az intézkedés alá vont személyt felszólítjuk, hogy ruházatát vegye le, majd a levett ruházatot szemrevételezéssel, technikai eszközzel, vagy tapintásos módszerrel átvizsgáljuk. A testfelület átvizsgálása során különös figyelmet kell fordítani: a) a lábszár és boka környékére, b) a tenyér és ujjak közére, c) a combok között a nemi szervek környékére, d) női fogvatartott esetében a mellek környékére, e) a sarkakra, talpakra, hátközépre, hajzatra és a szakállra. A ruházat átvizsgálása során különös figyelmet kell fordítani: a) a kabát, zubbony és inggallérra, b) a nadrág derékvarrására és hajtókájára, c) a cipő talpára, sarkára, belsejére, d) a fehérneműre. A fogva tartás biztonságának fenntartása érdekében a fogvatartottat meg kell motozni: a) befogadáskor és visszafogadáskor, b) zárkába, lakóhelyiségbe helyezés előtt, c) elkülönítés, magánelzárás, különleges biztonsági körletbe helyezés előtt, d) szállítás, előállítás előtt és után, e) foglalkoztatásra indulás előtt, foglalkoztatás befejezésekor és a körletre visszaérkezéskor, f) biztonsági vizsgálat, biztonsági szemle során, g) ha feltételezhető, hogy tiltott tárgyat tart magánál, h) látogatás előtt és után, i) szabadon bocsátás előtt. A bv. szerv vezetője az előzőekben meghatározottakon túl más esetekben is elrendelheti, így különösen: a) csoportos rendezvény előtt és után, b) meghallgatás, kihallgatás előtt és után, c) szabad levegőn tartózkodás előtt és után, d) szakköri és egyéb foglalkozás előtt és után, e) munkavégzés közben, f) eltűnt vagy jogtalanul megszerzett tárgy, eszköz, anyag felkutatására. 7.A biztonsági ellenőrzés, a biztonsági vizsgálat és a biztonsági szemle A biztonsági ellenőrzés célja a rongálások, valamint a fogolyszökés előkészületének felderítése. Az ellenőrzés kiterjed a nyílászáró szerkezetek, a berendezési- és felszerelési tárgyak állapotára, a falak, a mennyezet, a padozat és a rácsok épségére is. Az ellenőrzést szemrevételezéssel kell teljesíteni, de a bv. szerv vezetője a végrehajtás hatékonysága érdekében további módszereket is meghatározhat. A biztonsági ellenőrzéskor fogvatartottak nem lehetnek jelen, ezért azt olyan időben kell végrehajtani, amikor az ellenőrzendő helyiségeket azok elhagyták, vagy a napirend szerint még nem használják. A zárkák, a lakóhelyiségek, a munkaterületek, az egészségügyi helyiségek és az elítéltek tartózkodására szolgáló egyéb helyiségek biztonsági ellenőrzését naponta kell végrehajtani. A fogvatartottak munkáltatására szolgáló helyiségek vonatkozásában a bv. szerv vezetőjének rendelkezése szerint a munkakezdés előtt és annak

91

befejezése után kell elvégezni. Olyan helyiségek esetében, amelyeknél az ellenőrzést nem lehet végrehajtani, a fogvatartott folyamatos jelenléte miatt, annak időtartamára a fogvatartottakat a bv. szerv előre meghatározott részére kell kísérni. Felügyeletükről gondoskodni kell. Az egészségügyi helyiség vonatkozásában - amennyiben abban mozgásképtelen, magatehetetlen, közvetlenül műtét utáni állapotban lévő fogvatartott tartózkodik - a biztonsági ellenőrzés jelenlétében elvégezhető. A biztonsági ellenőrzést a zárkákban és a lakóhelyiségekben a körletfelügyelő a munkahelyeken a foglalkoztatási biztonsági felelős, más helyiségekben (kórterem, tanterem, stb.) a bv. szerv vezetője által meghatározott személyek kötelesek végrehajtani. A biztonsági ellenőrzés végrehajtójának nevét, a végrehajtás idejét és tapasztalatait a bv. szerv vezetője által meghatározott módon dokumentálni kell. A bv. intézet biztonságának fenntartása, a rendkívüli események megelőzése, megszakítása, felszámolása érdekében a napi biztonsági ellenőrzésen túl a bv. intézet helyiségei, területei a nap bármely szakaszában átvizsgálhatók. A biztonsági vizsgálat célja a rendkívüli események okozására alkalmas, fogvatartottak által elrejtett vagy birtokolt eszközök, anyagok, tárgyak felkutatása és összegyűjtése, illetve elvétele. A vizsgálattal egyidejűleg a fogvatartottak személymotozását is el kell végezni. A vizsgálatnak ki kell terjednie a fogvatartott személyes használati tárgyainak, valamint a fogvatartott által használt helyiségek átvizsgálására. A vizsgálattal egyidejűleg a fogvatartott motozását is végre kell hajtani. A helyiségek átvizsgálása történhet általános szemrevételezéssel, illetve az egyes tárgyi elemek mindenre kiterjedő részletes ellenőrzésével. Az alkalmazott módszer lehet központból kiindulva a perifériák felé haladással, vagy az adott helyiség belső határvonalán haladva balról-jobbra, fentről-lefelé. A biztonsági vizsgálat a nap bármely szakában végrehajtható, de a jogszabályban meghatározott pihenőidőn belül csak halaszthatatlan esetben végezhető. A biztonsági vizsgálatok szervezéséért és végrehajtatásáért a biztonsági osztályvezető, valamint a biztonsági vezető felelős. A vizsgálatról készült jelentéseknek tartalmaznia kell a vizsgálat célját, idejét, helyét, a végrehajtók létszámát, a megállapításokat, a tett és a javasolt intézkedéseket. A biztonsági vizsgálat végrehajtásának szabályait (gyakoriság, végrehajtók létszáma, eljárás tiltott tárgyak előtalálásakor, stb.) a bv. szerv vezetője határozza meg. A biztonsági szemle célja a biztonságra veszélyes körülmények felderítése, valamint a fogvatartott birtokában lévő tárgyak egyidejű és teljeskörű ellenőrzése. A bv. szerv valamennyi helyiségére és létesítményére kiterjedő biztonsági szemlét szükség szerint, de legalább négyhavonta kell végrehajtani, ennek során el kell végezni a fogvatartott motozását, ellenőrizni kell a biztonsági berendezési és felszerelési tárgyak meglétét, rendeltetésszerű használatát. A biztonsági szemle során minden fogvatartottat meg kell motozni, továbbá ezzel egyidejűleg biztonsági vizsgálat is végrehajtható. Együttműködési megállapodásban szabályozottak alapján a biztonsági vizsgálat vagy biztonsági szemle végrehajtásában más rendvédelmi szerv tagja is részt vehet. A biztonsági szemle végrehajtásáról és tapasztalatairól jegyzőkönyvet, a feltárt hiányosságok jelentős száma vagy súlyossága esetén a megszüntetést előirányzó intézkedési tervet kell készíteni. Jóváhagyásáról a bv. szerv vezetője rendelkezik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az előző szemle során feltárt, de még meg nem szüntetett hiányosságokat és annak okait is. A szemle előkészítésével, vezetésével, a dokumentumok összeállításával bv. szervnél a biztonsági osztály vezetőjét, bv. gazdálkodó szervnél a biztonsági vezetőt kell kijelölni. A jogkör elöljárójukra átruházható. Ha a biztonsági ellenőrzés, biztonsági szemle vagy biztonsági vizsgálat során a fogvatartott személyes tárgyai között az elítéltnél nem tartható tárgyat találnak, annak elvételéről, illetve megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bv. szervnél évente legalább egy alkalommal a biztonsági rendszer valamennyi elemére kiterjedő, átfogó biztonsági vizsgálatot kell tartani. Az átfogó biztonsági vizsgálat célja a biztonsági rendszer elemeinek bizottság általi elemzése, a szabályozás, a működtetés és a biztonsági feladatok végrehajtási tapasztalatainak értékelése. Az átfogó biztonsági vizsgá1at előkészítéséért és vezetéséért a bv. szerv vezetője a felelős. A vizsgálat vezetése alárendeltre nem ruházható át. A bizottság munkájában - amikor az általa irányított szervezetet is vizsgálja, elemzi, - a gazdálkodó szerv vezetője köteles részt venni. A bizottság megállapításairól és annak alapján tett intézkedésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

92

8.Az ajtók zárva tartásának elrendelése A bv. intézet parancsnoka biztonsági okból, rendkívüli esemény bekövetkezésének a megelőzése, megszakítása vagy felszámolása érdekében – a kiváltó ok megszűnéséig, a végrehajtási fokozattól függetlenül – elrendelheti és megszűntetheti a fogvatartottak elhelyezési körletén az ajtók zárva tartását. Az elrendelésről a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ajtók zárva tartásának elrendelésekor létszámellenőrzést kell tartani. Az elrendelés ideje alatt minden érintett fogvatartott a számára meghatározott zárkában vagy lakóhelyiségben köteles tartózkodni. Az intézkedés végrehajtását dokumentálni kell, amelyben szerepelni kell a kiváltó ok rövid leírásának, az elrendelés és a megszüntetés időpontjának. Az elrendelés lehet részleges vagy teljes. Amennyiben az elrendelés tartama elhúzódik és nincs lehetőség meleg étel elkészítésére vagy kiosztására, akkor hideg élelmet kell a fogvatartottak számára biztosítani. 9.Egyes jogok gyakorlásának a felfüggesztése A bv. intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát közvetlenül és súlyosan sértő vagy veszélyeztető események felszámolásának idejére – legfeljebb öt napig – a bv. intézet parancsnoka a fogvatartottak meghatározott csoportjára nézve elrendelheti a fogvatartotti jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. Az elrendeléséről vagy meghosszabbításáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az intézkedés indokoltságát haladéktalanul megvizsgálja, annak tartalmát megváltoztathatja, a jogok gyakorlásának felfüggesztését megszüntetheti. Az intézkedést kiváltó ok előidézésében vétlen fogvatartott részére az elmaradt jogainak gyakorlását utólag lehetővé kell tenni. A végrehajtást írásban dokumentálni kell, amelyben szerepeltetni kell a kiváltó ok rövid leírását, az elrendelés és a megszüntetés időpontját, továbbá a felfüggesztett jogok és az érintett fogvatartotti kör megnevezését. A jogok gyakorlásának a felfüggesztéséről az érintett fogvatartottat, továbbá mindazokat értesíteni kell, akikre az intézkedés kihat. Az intézkedés során az alábbi jogok függeszthetők fel: a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a bv. intézet által engedélyezett személyekkel, szervezetekkel az e törvényben meghatározottak szerinti kapcsolattartás, testi és szellemi állapotának fenntartása, illetve fejlesztése érdekében - naponta – a szabadságvesztés végrehajtási rezsimjeinél megállapított rendelkezések szerint, de legalább egy óra – szabad levegőn tartózkodás, - önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a bv. intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek – a szabadságvesztés végrehajtási rezsimjeinél megállapított rendelkezések szerinti – igénybevétele, - tanuláshoz való jogának a bv kódexben meghatározottak szerint gyakorlásai; általános iskolai, középfokú, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve folytatására, a vizsgákra való felkészüléshez tanulmányi és vizsgaszabadsághoz való joga, önkéntes vállalása alapján – a szabadságvesztés fokozatának és a rezsimre vonatkozó szabályok szerint – oktatási, képzési, valamint reintegrációt elősegítő személyes fejlődését biztosító programokon való részvétele, büntetés-végrehajtási szervezeten belüli fogvatartotti fórumon való véleménynyilvánítása.

93

XI. Fejezet Belső őrzés, felügyelet, ellenőrzés A belső őrzés, felügyelet, ellenőrzés (a továbbiakban: belső felügyelet) célja, a házirendben meghatározottak érvényre juttatása, annak megakadályozása, hogy a fogvatartottak a részükre kijelölt körletrészt engedély nélkül elhagyják, illetve ott rendkívüli eseményt kövessenek el. A belső felügyeletet úgy kell megszervezni, hogy az alkalmas legyen a fogvatartottak elhelyezési körletein a meghatározott rend és fegyelem fenntartására. A belső felügyelettel összefüggő feladatok végrehajtása során a reintegrációs feladatok teljesítését elő kell segíteni. Ezt a személyi állomány szorosan együttműködve hajtja végre. Amennyiben a belső felügyelettel összefüggő feladatokat a biztonsági osztály állománya hajtja végre: -

a belső felügyeletet ellátó állomány a biztonsági osztályvezető (szolgálatban lévő biztonsági tiszt) alárendeltségébe tartozik, a biztonsági osztályvezető feladata a biztonsági tisztek belső felügyelettel összefüggő feladatokra történő felkészítése, a biztonsági osztályvezető a belső felügyelettel összefüggő feladatok vonatkozásában a lényeges eseményekről köteles tájékoztatni a büntetés-végrehajtási osztályvezetőt.

Amennyiben a belső felügyelettel összefüggő feladatokat a büntetés-végrehajtási osztály állománya hajtja végre: a belső felügyeletet ellátó állomány a büntetés-végrehajtási osztályvezető alárendeltségébe tartozik, amikor a büntetés-végrehajtási osztályvezető a bv. szervben tartózkodik, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt kizárólag halaszthatatlan esetben jogosult intézkedésre a körleten, ebben az esetben a belső felügyeletet ellátó állomány köteles végrehajtani a szolgálatban lévő biztonsági tiszt utasításait, a büntetés-végrehajtási osztályvezető távollétében a belső felügyeletet ellátó állomány a szolgálatban lévő biztonsági tiszt közvetlen alárendeltségébe tartozik, a büntetés-végrehajtási osztályvezető a belső felügyelettel összefüggő feladatok vonatkozásában a lényeges eseményekről köteles tájékoztatni a biztonsági osztályvezetőt, a biztonsági osztály állományából ideiglenesen, egyedi feladat ellátására a körletre vezényelt biztonsági felügyelő a szolgálatban lévő biztonsági tiszt közvetlen alárendeltségébe tartozik, az ilyen jellegű feladatokkal kapcsolatban a körlet-főfelügyelő kérje a szolgálatban lévő biztonsági tiszt segítségét, ő maga csak halaszthatatlan esetben adjon utasítást (ha a bv. szerv vezetője eltérően nem rendelkezett). A szolgálatban lévő biztonsági tiszt bármikor jogosult ellenőrizni a belső felügyeletet ellátó állomány tevékenységét, feladatellátását, szolgálatra alkalmasságát, felkészültségét. Tapasztalatait az ellenőrzési naplóban rögzíteni kell. Jelentős hiányosság esetén a szakterület vezetőjét tájékoztatnia kell a tapasztalatokról, és a tett intézkedésekről. A belső felügyeletet ellátó állomány felszerelését a bv. szerv vezetője határozza meg. A belső őrzést, felügyeletet, ellenőrzést ellátó személyi állomány: 1. körlet-főfelügyelő, 2. körletfelügyelő 3. elektromos zárat kezelő felügyelő. 1.A körlet-főfelügyelő A körlet-főfelügyelő a bv. osztályvezetőnek, illetve a külön rendelkezésben meghatározott intézetekben közvetlenül a biztonsági tisztnek van alárendelve, hivatali időn kívül és munkaszüneti napokon minden esetben a biztonsági tiszt alárendeltségébe tartozik.

94

1.1.A körlet-főfelügyelő feladatai: -

-

-

a körletfelügyelők napi szolgálati feladatainak irányítása, a körletre vonatkozó biztonsági rendelkezések, a házirendben előírtak érvényesítése, a reintegrációs tisztek és szociális segédelőadók tájékoztatása a fogvatartottak hangulatáról, magatartásáról, az elkövetett fegyelmi vétségről, fegyelmi-, a biztonsági elkülönítésről, a magánelzárás megkezdéséről és letöltéséről, közreműködés a fogvatartottak eligazításában, a fogvatartottak szabad levegőn tartózkodásának napirend szerinti szervezése, a fogvatartottak áthelyezése a bfb. rendelkezése szerint, a létszámellenőrzés, az ébresztő és a takarodó végrehajtásának irányítása, a fogvatartott kiadása és visszavétele a körletről és annak dokumentálása, a biztonsági ellenőrzések szervezése, az étkezési létszám és a tálalási jelentés készítése, (j) a fogvatartott részére érkező vagy az általa küldött csomag átvétele, a fogvatartott jelenlétében annak vizsgálata, ha a csomagban olyan tárgy van, amelyet a fogvatartott nem kaphat, vagy nem küldhet, a csomag visszaküldése, letétbe helyezése vagy - a fogvatartott beleegyezésével és jelenlétében megsemmisítése, jegyzőkönyv egyidejű felvételével, (k) közreműködés a szükségleti cikkek vásárlásának végrehajtásában, a körlet tisztántartásához szükséges anyagok igénylése, (m) közreműködés biztonsági-, körlet-, illetve tisztasági szemle megtartásában, (n) részvétel az előállítás, szállítás előkészítésében, a fegyelmi elkülönítés, magánelzárás és a biztonsági elkülönítés végrehajtásának irányítása és dokumentálása, a magánelzárás végrehajtásának félbeszakítása külön intézkedés szerint, a szabaduló, a szállításra váró, illetve egészségügyi okból külön elhelyezésre szoruló fogvatartott kijelölt zárkába helyeztetése, a körleten elhelyezett fogvatartottakról a nyilvántartások vezetése, közreműködik a fogvatartottak felszerelési tárgyainak kiadásában, visszavételében, illetve a tárgyalásról szabadult fogvatartottak felszerelésének, személyes használati tárgyainak letétezésében, (t) közreműködik a másod letétezési eljárás végrehajtásában, (u) a fogvatartottak pótnyomozásra történő kiadása, visszavétele, (v) pótnyomozásra kiadás, tárgyalásra, vagy az eljáró szervhez történő előállítás, szállítás előtt végzi a hidegélelem fogvatartottak részére történő kiosztását, (w) szervezi a fogvatartottak előállítását a bfb. üléseire. (x) a j) k) m) n) t) u) v) w) x) feladatok végrehajtásával a bv. szerv vezetője más állományi tagot is megbízhat.

1.2.A körlet-főfelügyelő ellenőrzi: -

a körletfelügyelői feladatot ellátó állomány tevékenységét, a biztonsági előírások, a házirend betartását, a fogvatartottak differenciált elhelyezésének végrehajtását, a felszerelési és a berendezési tárgyak meglétét és állapotát, a fogvatartottak ruházatát, ápoltságát, a biztonsági ellenőrzések végrehajtását, a magánelzárás végrehajtását és az elkülönítési szabályok betartását.

1.3. A körlet-főfelügyelő jelentési kötelezettsége A körlet-főfelügyelő a közvetlen elöljárójának jelenti: közvetlen veszélyhelyzetet, vagy esemény bekövetkezését, a fogvatartott által elkövetett, az intézet rendjét súlyosan zavaró vagy intézkedést igénylő fegyelmi vétséget, bűncselekmény elkövetésének gyanúját, a biztonsági berendezésekben és a technikai eszközökben keletkezett üzemzavart, a biztonságot veszélyeztető egyéb körülményt és meg szüntetésére tett intézkedést, fogvatartottal szemben kényszerítő eszköz alkalmazását, minden olyan körülményt, amely a szolgálat vagy a házirend végrehajtását befolyásolhatja.

95

1.4. A körlet-főfelügyelő szolgálati nyomtatványai A körlet-főfelügyelő szolgálati naplója A napló a körleten elhelyezett fogvatartottak létszámváltozásának és a szolgálat alatt történ események rögzítésére szolgál. A szolgálatban lévő főfelügyelő (távollétében a felügyelő) azt folyamatosan köteles vezetni. A fejrésznél sorolt létszámadatokat a napi növedék és fogyaték figyelembevételével kell a reggeli és az esti létszámellenőrzést követően kitölteni. A kiadott és visszavett fogvatartottak rovatban minden létszámváltozást folyamatosan kell vezetni. A kiadást az átvevő, a visszavételt a visszavevő olvasható aláírásával igazolja. A növedék, fogyaték rovatba azokat a fogvatartottakat kell bevezetni, akiket a körletbe (a szintre) újólag fogadtak be, vagy megőrzésre más intézetből átszállítottak, illetve véglegesen kiadtak. A jelentési rovatban - az időpont megjelölésével - rögzíteni kell mindazokat az eseményeket, amelyek a körlet belső rendjétől eltérnek, így különösen: a napirendtől való eltérés, öngyilkosság és kísérlete, idegentest nyelés, étkezésmegtagadás, súlyosabb rendbontás, elkülönítés, stb. Ugyanitt kell rögzíteni a biztonsági ellenőrzések végrehajtását és annak tapasztalatait. A szolgálatot átadó körlet-főfelügyelő (körletfelügyelő) a szolgálat átadáskor aláírja a naplót, az átvevő a szolgálat átvételét aláírásával igazolja, majd a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek (biztonsági főfelügyelőnek) bemutatja. 2. A körletfelügyelő 2.1. A körletfelügyelő fogalma és alárendeltsége Körletfelügyelő a bv. szervezet hivatásos állományú tagja, aki a szolgálatban lévő körlet-főfelügyelő közvetlen alárendeltségében (ha a bv. szerv vezetője eltérően nem rendelkezett), ellátható kényszerítő eszközzel, eligazítás, illetve szolgálati utasítás alapján biztonsági tevékenységet lát el. 2.2. A körletfelügyelő feladatai -

a kijelölt zárkába, lakóhelyiségbe helyezés és az előírt motozás végrehajtása, a házirend szabályainak megkövetelése, a fogvatartott egyéni és közösségi reintegrációjának elősegítése, a reintegrációs tiszt tájékoztatása a fogvatartottak magatartásáról, a felügyeletére bízott körletrész, zárka, lakó- és egyéb helyiségek ajtóinak a szolgálati utasítás szerinti zárva tartása, a kulcsok átadása az esti zárás után, a napirendben meghatározott esetekben és a szolgálati elöljáró utasítása alapján a fogvatartott elhelyezése a körleten, vagy kiadása a körletből, az elkülönített és magánelzárást töltő fogvatartottak ellenőrzése, az elkülönítésre vonatkozó rendelkezések betartása, annak megakadályozása, hogy a fogvatartott a körletrészt engedély nélkül elhagyja, a körlet, a zárka vagy más helyiség kulcsát megszerezze, a körletből anyagok, felszerelési és berendezési tárgyak engedély nélküli kivitelének, illetve a körletre bevitelének megakadályozása, a fogva tartás rendjét és biztonságát veszélyeztető cselekmény elkövetésének megakadályozása, részt vesz a biztonsági-, körlet-, illetve tisztasági szemlén és biztonsági vizsgálaton, a szabaduló fogvatartottnak szabaduló zárkába helyezése, illetve szabaduláskor tiltott tárgy kivitelének megakadályozása, a fogvatartott ellenszegülésének, szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával való megszüntetése, ha erre egyedül nem képes, annak jelentése az elöljárónak, rendszeresített okmányok és nyilvántartások vezetése, biztonsági ellenőrzés végrehajtása, dokumentálása.

2,3,A körletfelügyelő ellenőrzi -

váltáskor, ébresztő után és takarodó előtt a fogvatartottak létszámát, a zárkában levő fogvatartottak magatartását az elöljáró rendelkezése szerint, meghatározott időközönként,

96

-

a fogvatartottak tevékenységét, a házirend megtartását, az ajtók, az ablakrácsok, a falak, a mennyezet és padozat épségét a szolgálati utasítás szerint naponta legalább egyszer, a biztonsági berendezések, a technikai eszközök, valamint a zárka- és a körlet berendezési tárgyainak meglétét, állapotát, használhatóságát, a körlet, a zárkák, a lakóhelyiségek rendjét, tisztaságát, a fogvatartottak ápoltságát, a fogvatartottak részére az előírt ruházat és felszerelés karbantartottságát, rendeltetésszerű használatát.

2.4. A körletfelügyelő jelentési kötelezettsége -

a létszámellenőrzés végrehajtását, szabadlevegőn tartózkodásra, munkára történő ki- és bevonulás megtörténtét és a fogvatartottak létszámát és azt rögzíti a rendszeresített szolgálati okmányban, a fegyelmi vétség vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúját, ezzel egyidejűleg fegyelmi lapot állít ki, a fogvatartottak hangulatában bekövetkezett változást, a ruházat, a felszerelési tárgyak elhasználódását, hiányát, elvesztését, az anyagok megrongálódását, károkozás esetén kárjelentő jegyzőkönyvet vesz fel, a veszélyhelyzetet eredményező esemény előkészületét, kísérletét, elkövetését a biztonságra veszélyes körülmény észlelését, a szolgálata alatt előforduló egyéb eseményeket.

A belső felügyeletet ellátó állomány a szolgálatteljesítés ideje alatt szolgálati elöljárójának jelenti: a létszámellenőrzés végrehajtását, a fogvatartottak létszámát, fegyelmi vétség vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúját, ezzel egyidejűleg fegyelmi lapot állít ki, a fogvatartottak hangulatában bekövetkezett változást, a ruházat, a felszerelési tárgyak elhasználódását, hiányát, elvesztését, az anyagok megrongálását, a rendkívüli esemény előkészületét, kísérletét, elkövetését, biztonságra veszélyes körülmény észlelését és a megszüntetésére tett intézkedést, a biztonsági berendezésekben és a technikai eszközökben keletkezett üzemzavart, a szolgálata alatt előforduló egyéb rendellenességet, a körletfelügyelő jelenti a szabad levegőn tartózkodásra vagy foglalkoztatásra sorakoztatás tényét, a ki- és bevonulás végrehajtását, a fogvatartottak létszámát. 2.5. A körletfelügyelő szolgálati nyomtatványai A körletfelügyelő szolgálati naplója A naplóban rögzíteni kell körleten (körletrészen) elhelyezett fogvatartottak létszámának változásait. A napló vezetését a szolgálat átvételekor kell megkezdeni és a szolgálat átadásakor kell lezárni. A szolgálat ellátásával összefüggő meghagyások között kell feltüntetni a körletrészen különös figyelmet igénylő fogvatartottak nevét, elhelyezését, illetve a megfigyelés okát. A jelentés rovatba kell rögzíteni azokat az eseményeket, amelyek a körlet belső rendjétől eltérnek, így különösen: öngyilkosság és kísérlete, idegentest nyelése, étkezés megtagadása, súlyosabb rendbontás. Ugyanitt kell rögzíteni, ha a biztonsági ellenőrzés során rendellenességet tapasztal. A körletfelügyelő a szolgálat átadásakor az okmányokat naprakészen kitöltve és aláírva adja át a szolgálatot átvevő körletfelügyelőnek. Egyéb nyomtatványok A bv. intézetek a fogvatartottak díjazás nélküli munkavégzésének idejét a rendszeresített nyilvántartásba vezetni kötelesek. A nyilvántartás tartalmazza a fogvatartott személyi és büntetés-végrehajtási adatait a nyomtatvány alapján értelemszerűen, a díjazás nélküli munka megnevezését, a munka időpontját, időtartamát, összóraszámot a munka végzését igazoló felügyelő, a fogvatartott, valamint ellenőrzés végett a főfelügyelő aláírását. Az igénybevétel óraszámait havonta név szerint összesíteni kell. A díjazás nélküli munkaidő a napi 4 órát és a havi 24 órát nem haladhatja meg. Az óraösszesítéseket erre figyelemmel kell elkészíteni.

97

3. Az elektromos zárat kezelő felügyelő 3.1. Az elektromos zárat kezelő felügyelő alárendeltsége Az elektromos zárat kezelő felügyelő alárendeltségét a parancsnok határozza meg. Az alárendeltség megállapítása tekintetében elsősorban az adott büntetés-végrehajtási szerv szolgálati tagozódása és az intézet sajátossága a mérvadó. Azokban az intézetekben, ahol nagyobb számú elektromos működtetésű zárka van és az szintenként tagolt, valamint a belső felügyelet a bv. osztály irányítása alá tartozik, az EZ-kezelő a körletfőfelügyelő közvetlen alárendeltje. A kevésbé tagolt és kis létszámú intézetekben, valamint, ahol a belső felügyeletet is a biztonsági osztály irányítja a közvetlen elöljáró a biztonsági tiszt. 3.2.Az elektromos zárat kezelő felügyelő feladatai: az elektromos zárrendszer kezelés és működtetése, a kezelő fülke állandó zárva tartása, az elöljáró engedélyével, illetve utasítására az elektromos zárrendszer áramtalanítása és a kezelő fülke kulcsának átadása az elöljárónak. Az adott büntetés-végrehajtási intézet sajátosságainak megfelelően a parancsnok szolgálati utasításban határozza meg az elektromos zárat kezelő felügyelő feladatait, így különösen: a kezelő felügyelő együttműködését a körletfelügyelővel, a reintegrációs tisztekkel, a házirendben és a napirendben meghatározott ráeső feladatokat, a rendkívüli esemény bekövetkezésekor végrehajtandó feladatokat, a körletre vagy körletrészre vonatkozó külön feladatokat (zárt, nyitott körlet) ha belső átjáró kaput is kezel, az erre vonatkozó rendelkezéseket.

98

XII. Fejezet A munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés 1.

A munkáltatás biztonsági felügyelete

1. 1. A munkáltatás fogalma Munkáltatás a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az elítéltek vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető munkavégzése szervezetten, rendszeresen, haszon- vagy bevételszerzési céllal, a munka törvénykönyvében szabályozott munkaviszonytól eltérő, jogszabályban meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében történik (…..) A munkáltatás ideje alatt figyelemmel a munkahely és a fogvatartott biztonsági kockázatának besorolására a fogvatartottakat őrizni, felügyelni, illetve ellenőrizni kell. Az elítéltet munkával a bv. szerv foglalkoztatja és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A munkáltató szerződése alapján az elítélt – írásban megadott hozzájárulásával – más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. A szerződésben a munkáltatói jogok kizárólag azon része ruházható át, amely az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek gyakorlását, illetve az elítéltek személyiségi jogait nem sérti. Az elítélt más gazdálkodó szervezetnél nem végezhet munkát, ha: ott a szabadságvesztés megkezdése előtt vezető tisztségviselő vagy tulajdonos volt, üzletrésszel rendelkezett, illetve ezen körülmények bármelyike a szabadságvesztés végrehajtása alatt is fennáll; olyan munkakörben foglalkoztatnák, amelyet jogszabály rendelkezése szerint csak büntetlen előéletű személy tölthet be; közeli hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba. Az esetleges visszaélések és rendkívüli események megelőzése érdekében a törvény egyértelműen rögzíti azokat az összeférhetetlen helyzeteket, mikor az elítélt más gazdálkodó szervezetnél történő munkavégzése kizárt. 1. 2. A munkáltatás területei: A fogvatartottat a büntetés-végrehajtási intézet (költségvetési), vagy az e célra alapított gazdálkodó szervezet foglalkoztatja. A költségvetési munkáltatás A költségvetési munkáltatási forma alatt elsősorban a bv. intézet működéséhez, fenntartásához szükséges munkahelyeket kell érteni, mint pl. háziműhely, mosoda, konyha, raktárak. Ugyanakkor, a szabadkapacitás hasznosításának keretében - külső vállalkozóval vagy céggel kötött szerződés alapján - is történik munkáltatás. Ez döntően ipari jellegű épületben, zárt helyen történik és a munkahelyek a körletekkel egy épületben vagy a bv. intézet területén külön épületben helyezkednek el. A fogvatartottak biztonsági felügyeletét többnyire a gazdasági osztály állományába tartozó személyek látják el. A munkáltatás szervezése, irányítása, ellenőrzése és a biztonsági felügyeletet ellátók megfelelő létszámának biztosítása a gazdasági vezető feladatkörébe tartozik. A gazdálkodó szervezeteknél folyó munkáltatás A kft.-k fő feladata a fogvatartottak munkáltatása, amelyek irányítását az ügyvezető igazgató végzi. Az ügyvezető igazgatók biztonsággal összefüggő főbb feladatai: -

a bv. szerv vezetőjével (parancsnok, igazgató) kötött együttműködési megállapodásban foglaltak érvényesítése és a Biztonsági Szabályzat kft-re vonatkozó rendelkezéseinek betartása. a kft. területén a parancsnok (igazgató) által belső intézkedésekben, utasításokban szabályozott biztonsággal összefüggő szabályok betartása, betartatása. 99

-

a biztonsági szemle és az átfogó biztonsági vizsgálat során az irányítása alatt álló területen feltárt hiányosságok megszüntetése. az „M” és polgári védelmi feladatokról a rá háruló teendők ellátása, irányítása. a rendkívüli esemény bekövetkezésekor a bv. intézettel, illetve külső szervekkel való együttműködés.

A kft. biztonsági vezetője a hivatásos állomány azon tagja, akit az ügyvezető igazgató a parancsnokkal egyetértésben e feladat elvégzésére beoszt. A biztonsági vezető közvetlenül az ügyvezető igazgatónak van alárendelve. Ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az ügyvezető igazgató – a parancsnokkal (igazgatóval) egyeztetve – hatáskörébe utal. A biztonsági vezető feladatait a Biztonsági Szabályzatban és munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően látja el. Elöljárója a kft.-nél a munkáltatás biztonsági felügyeletét ellátó személyi állománynak. Tevékenysége során szorosan együttműködik a bv. szerv biztonsági osztályának vezetőivel. A kft.-nél történő munkáltatás biztonsági felügyeletét döntően a bv. intézettől (intézménytől) a parancsnok (igazgató) által határozatlan időtartamra odavezényelt hivatásos állományú munkáltatási felügyelők látják el. Biztonsággal összefüggő feladataik azonosak a költségvetési munkáltatás biztonsági felügyeletét ellátó személyi állomány feladataival. 1.3. A díjazás nélküli munkavégzés Az elítélt köteles a fogva tartó bv. intézet tisztántartását, karbantartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül részt venni. A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkában csak olyan elítélt vehet részt, aki egyébként munkáltatásra is alkalmas. A munkaköri alkalmasság megállapításáig az elítélt nem vehet részt a munkavégzésben. A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés ideje a napi négy órát, havonta összesen a huszonnégy órát nem haladhatja meg. A bv. intézet orvosa a munkavégzés idejét az elítélt egészségi és fizikai állapotára vagy életkorára tekintettel csökkentheti. A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés idejére az elítéltet szükség szerint el kell látni munkaruhával és lábbelivel, szakmai oktatásban kell részesíteni, balesetét a munkabalesetre vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni. A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés időpontjait és tartamát a bv. intézet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti. 1.4. A munkáltatás biztosítása, felügyelete, ellenőrzése A munkáltatás közbeni biztonsági tevékenységet a munkavégzés jellegével, körülményeivel, a munkavédelmi és a tűzrendészeti szabályokkal összhangban kell megszervezni. A munkáltatás ideje alatti biztonsági felügyeletet és ellenőrzést: - a foglalkoztatási felügyelő, - a munkáltatást közvetlenül irányító hivatásos állományú személy, vagy - közalkalmazott, illetve - a gazdálkodó szervvel munkaviszonyban álló személy látja el. Hivatásos állományú személy a munkáltatás ideje alatt őrzési, felügyeleti, ellenőrzési feladatot láthat el, beosztása szerint lehet foglalkoztatási biztonsági felelős, foglalkoztatási felügyelő, foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető. Közalkalmazott, illetve a gazdálkodó szervvel munkaviszonyban álló személy a munkáltatás ideje alatt felügyeleti, ellenőrzési feladatot láthat el, beosztása szerint lehet foglalkoztatási biztonsági felelős, foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető. A fenti beosztások az adott munkahely vonatkozásában összevontan is meghatározhatók, erről az adott őrutasításban, szolgálati utasításban, vagy munkaköri leírás biztonsági mellékletében kell rendelkezni. A bv. szervnél közalkalmazotti, illetve a gazdálkodó szervnél munkaviszonyban álló személy őrzési feladat végrehajtásával nem bízható meg.

100

A fogvatartottak munkáltatásánál biztonsági tevékenységet ellátó állomány részletes feladatait: őrutasításban, szolgálati utasításban, munkaköri leírásban, illetve annak biztonsági mellékletében kell rögzíteni (közalkalmazott és munkaviszonyban álló munkavállaló esetén). A fogvatartottak munkáltatásában részt vevő, de nem a bv. szerv állományába tartozó személyeket szükséges mértékben, írásban kell tájékoztatni a biztonsági szabályokról, valamint a bv. szerv területén betartandó rendszabályokról. Az érintettek a tájékoztatást aláírásukkal igazolják. A tájékoztatást a bv. szerv biztonsági osztályvezetője, akadályoztatása esetén a szolgálatba lévő biztonsági tiszt, a gazdasági társaságok vonatkozásában, pedig a biztonsági vezető végzi. A fogva tartás rendjének fenntartása érdekében az elítélt nem bízható meg olyan feladattal, amelynek végrehajtása során más elítélttel alá- és fölérendeltségi viszonyba, illetve más elítélt személyiségi jogait sértő adat birtokába kerülhet. A különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az iskolai oktatásban, szakmai képzésben, a sport és a kulturális, valamint a vallási rendezvényeken, illetve az orvosi (egészségügyi) rendelésen közösen részt vehetnek, a szabad levegőn, illetőleg a közös étteremben együtt tartózkodhatnak. A költségvetési munkahelyeket és a gazdálkodó szerv üzemrészeit egymástól és a bv. szerv egyéb területeitől biztonsági létesítmények, -berendezések és technikai eszközök alkalmazásával, valamint a biztonsági tevékenység összehangolt megszervezésével el kell különíteni. Az adott munkaterületeken belül az egyes munkahelyeket pedig szükség szerint kell elkülöníteni egymástól. A fogvatartottak a biztonság, a munkafegyelem és a rend fenntartása érdekében a munkahelyre vagy munkakörre utaló jelzés viselésére kötelezhetőek. A munkahelyeket biztonsági szempontból minden esetben a bv. szerv vezetője minősíti, amelynek során figyelembe kell venni az ott foglalkoztatott fogvatartottak összetételét, létszámát, biztonsági kockázati besorolását, valamint a munkaterület jellegét, sajátosságait. Bv. szerven belüli munkavégzés esetén az alacsony biztonsági kockázatú fogvatartottak munkavégzésére kijelölt munkahelyeken elsősorban ellenőrzéssel, a közepes biztonsági kockázatú fogvatartottak esetében felügyelettel, a magas biztonsági kockázatú fogvatartottaknál pedig őrzéssel kell biztosítani a munkáltatást. Ha az elítélt munkáltatása felügyelettel vagy ellenőrzéssel történik, az elektronikus távfelügyeleti eszközök igénybevételével is megvalósítható. 2. A munkáltatás irányításában résztvevő személyek 2.1. A munkáltatás irányítása A munkáltatás biztonsági feltételeinek megteremtését és szervezését a parancsnok és a gazdálkodó szerv vezetőjének rendelkezései alapján az általuk kijelölt munkahelyi biztonsági vezető végzi. 2.2. A biztonsági vezető A gazdálkodó szervezet biztonsági vezetője (a továbbiakban: biztonsági vezető) hivatásos állomány azon tagja, akit a gazdálkodó szervezet vezetője a parancsnokkal egyetértésben e feladat elvégzésére beoszt. A biztonsági vezető közvetlenül a gazdálkodó szerv vezetőjének van alárendelve. Ellátja azokat a biztonsági feladatokat, amelyeket a gazdálkodó szerv vezetője - a parancsnokkal egyeztetve - a hatáskörébe utal. 2.3. A biztonsági vezető feladatai -

a foglalkoztatási felügyelők szolgálatának megszervezése, a hatáskörébe utalt területen a munkáltatás biztonságával kapcsolatos rendelkezések érvényesítése, ha olyan körülményt észlel, amelynek megváltoztatása, megszüntetése azonnali intézkedést igényel, a biztonsági tevékenységet ellátó személynek közvetlenül utasítást ad, azt jelenti a gazdálkodó szerv vezetőjének, intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja a szolgálatba lévő biztonsági tisztet,

101

részt vesz a bfb. munkájában, elkészíti a gazdálkodó szerv biztonsági feladatot ellátó dolgozóinak az őrutasítás, szolgálati utasítás, illetve a munkaköri leírás biztonsági mellékletének tervezetét, a biztonsági tevékenységet ellátók felkészítése szükség szerint, de legalább havonta, intézkedés az üzemképtelenné vált biztonsági berendezések, technikai eszközök megjavítására, pótlására, javaslattétel a technikai rendszer fejlesztésére, a napi biztonsági feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a hatáskörébe tartozó területen a biztonsági szemle vezetése és végrehajtásának okmányolása, a biztonsági osztályvezetővel együttműködve biztonsági vizsgálat szervezése.

-

2.4. A biztonsági vezető ellenőrzi a munkahelyek biztonságát, az őrzési, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatok végrehajtását, a biztonsági berendezések, a technikai eszközök, a műszaki anyagok meglétét, állapotát, azok rendeltetésszerű használatát, karbantartását, a napi biztonsági- és a létszámellenőrzés végrehajtását, a fogvatartottak motozását, a munkahelyek biztonsági okmányainak vezetését.

-

2.5. A foglalkoztatási biztonsági felelős A biztonsági tevékenység irányításával megbízott elöljáró a területre beosztott foglalkoztatási felügyelők közül minden esetben foglalkoztatási biztonsági felelőst jelöl ki. A foglalkoztatási biztonsági felelős a munkáltatás közbeni biztonsági tevékenység ellátása során elöljárója az adott munkahelyre beosztott személyi állománynak. Foglalkoztatási biztonsági felelősi feladatokat közalkalmazott és munkaviszonyban álló munkavállaló is elláthat. 2.6. A foglalkoztatási biztonsági felelős feladatai -

-

a biztonsági feladatokat ellátók eligazítása: a munkaterület biztonsági helyzetéről, a fogvatartottak összetételéről, a munkarendről, a munkavégzéssel kapcsolatos követelményekről, a jelzési és jelentési kötelezettségről, szállítással, kíséréssel, mozgatással és motozással kapcsolatos feladatokról, a rendkívüli esemény bekövetkezésekor teendő intézkedésekről, a fogvatartottak eligazításáról.

a munkára kivonuláskor és visszakíséréskor a fogvatartottak átvétele és átadása, a fogvatartottak zárt rendben történő kísértetése a munkaterületre, a munka befejezése után a körletre, a munkakezdés előtt a munkavégzéssel összefüggő követelmények ismertetése a fogvatartottakkal, a fogvatartott megakadályozása abban, hogy: - a kijelölt munkaterületet engedély nélkül elhagyja, - illetéktelen személlyel kapcsolatot létesítsen, csomagot, levelet, üzenetet és tiltott tárgyat átvegyen, vagy átadjon, - a munkaterületről szökéshez, támadáshoz használható eszközt, egyéb anyagot elvigyen, - a bv. szerv biztonságára fokozott veszélyt jelentő, így különösen mérget, alkoholt, az egészség károsítására vagy tűz okozására alkalmas anyagot magánál tartson, vagy elvigyen, - anyagot, gépet, munkaeszközt, terméket (terményt) jogosulatlanul használjon, megrongáljon, használhatatlanná tegyen vagy megsemmisítsen, - magáncélú munkát végezzen. a biztonságra veszélyes szerszámok és anyagok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása és betartatása, a bv. szerv vezetőjének rendelkezése szerint a munkakezdés előtt és befejezése után a munkaterület biztonsági ellenőrzésének, a fogvatartott ruházat átvizsgálásának szervezése, a tapasztalatok dokumentálása a munkahelyi szolgálati naplóba, (a biztonsági ellenőrzés időpontját is),

102

a felügyeletére, illetve az ellenőrzésére bízott fogvatartottakról név szerinti nyilvántartás vezetése, az ajtók zárva vagy nyitva tartására vonatkozó szabályok érvényesítése, a munkaterületre, a munkahelyre illetéktelenül érkező személynek a távozásra való felszólítatása, részvétel az adott munkahelyen végrehajtott biztonsági szemlén és vizsgálaton, mezőgazdasági jellegű munkáltatás esetén az őrzéshatárok kijelölése, betartásának folyamatos figyelemmel kísérése, a kulcskezelési szabályok, valamint az egyen- és polgári ruházat tárolási szabályainak betartása és betartatása, a munkaterületre a szabályos ki- és beléptetés végrehajtatása.

-

2.7.A foglalkoztatási biztonsági felelős ellenőrzi: meghatározott időközönként a fogvatartottak létszámát, a munkáltatást közvetlenül irányítók biztonsági tevékenységének az ellátását, a fogvatartottak kartonjainak és fényképes nyilvántartásának naprakészségét.

-

Az ellenőrzés tapasztalatait rögzíti a munkahelyi szolgálati naplóba. 2. 8. A foglalkoztatási felügyelő A foglalkoztatási felügyelő közvetlenül a foglalkoztatási biztonsági felelősnek van alárendelve. Feladatát őrutasítás vagy szolgálati utasítás, illetve eligazítás alapján látja el. Ha a foglalkoztatási felügyelői feladatokat közalkalmazotti vagy munkajogviszonyban álló munkavállaló látja el, akkor feladatit a munkaköri leírás biztonsági melléklete határozza meg. 2. 9. A foglalkoztatási felügyelő feladatai az őrutasításban vagy a szolgálati utasításban meghatározott időpontban és helyen, az előírt ruházatban és felszereléssel, az eligazításon történő megjelenés, a munkára kivonuláskor és visszakíséréskor a fogvatartottak átvételének és átadásának biztosítása, a fogvatartottak zárt rendben történő kísérése a munkaterületre, a munka befejezése után a körletre, a bv. szerv vezetőjének rendelkezése szerint a munkakezdés előtt és befejezése után a munkaterület biztonsági ellenőrzése, a fogvatartott ruházatának átvizsgálása, motozása,

-

-

a fogvatartott megakadályozása abban, hogy: a kijelölt munkaterületet engedély nélkül elhagyja, illetéktelen személlyel kapcsolatot létesítsen, csomagot, levelet, üzenetet és tiltott tárgyat átvegyen vagy átadjon, - a munkaterületről szökéshez, támadáshoz használható eszközt, egyéb anyagot elvigyen, a bv. szerv biztonságára fokozott veszélyt jelentő, így különösen mérget, alkoholt, az egészség károsítására vagy tűz okozására alkalmas anyagot magánál tartson, vagy elvigyen, - anyagot, gépet, munkaeszközt, terméket (terményt) jogosulatlanul használjon, megrongáljon, használhatatlanná tegyen, vagy megsemmisítsen, - magáncélú munkát végezzen. -

-

a biztonságra veszélyes szerszámok- és anyagok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása és betartatása, az ajtók zárva vagy nyitva tartására vonatkozó szabályok érvényesítése, a munkaterületre, a munkahelyre illetéktelenül érkező személynek a távozásra való felszólítása, a kulcskezelési szabályok, valamint az egyen- és polgári ruházat tárolási szabályainak betartása és betartatása, a munkaterületre a szabályos ki- és beléptetés végrehajtása, végrehajtatása.

2.10.A foglalkoztatási felügyelő ellenőrzi: -

meghatározott időközönként a fogvatartottak létszámát, a munkaterületen lévő fogvatartottak tevékenységét, magatartását az őrutasítás vagy a szolgálati utasítás, illetve az elöljáró rendelkezése szerint meghatározott időközönként, a biztonsági berendezések, a technikai eszközök, valamint a berendezési tárgyak meglétét, állapotát és használhatóságát,

103

a munkaterület rendjét, a tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi és energiagazdálkodási szabályok betartását.

-

Az ellenőrzés tapasztalatait rögzíti a számára meghatározott szolgálati okmányba. 2.11. A foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető A foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető közvetlenül a foglalkoztatási biztonsági felelősnek van alárendelve. Feladatát őrutasítás vagy szolgálati utasítás, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban álló munkavállaló esetén a munkaköri leírás biztonsági mellékletében meghatározottak szerint, illetve eligazítás alapján látja el. 2.12. A foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető feladatai az őrutasításban vagy a szolgálati utasításban, illetve a munkaköri leírás biztonsági mellékletében meghatározott időpontban és helyen, az előírt ruházatban és felszereléssel, az eligazításon történő megjelenés, a fogvatartottak szakmai munkájának irányítása, ellenőrzése, a fogvatartottak tevékenységének figyelemmel kísérése, rendellenesség esetén a szükséges intézkedések megtétele,

-

-

-

jelenti, ha a fogvatartott: a kijelölt munkaterületet engedély nélkül elhagyja, illetéktelen személlyel kapcsolatot létesít, csomagot, levelet, üzenetet vagy tiltott tárgyat átvesz, vagy átad, - a munkaterületről szökéshez, támadáshoz használható eszköz, egyéb anyag elvitelét megkísérli, - a bv. szerv biztonságára fokozott veszélyt jelentő, így különösen mérget, alkoholt, az egészség károsítására vagy tűz okozására alkalmas anyagot magánál tart, vagy elvisz, - anyagot, gépet, munkaeszközt, terméket (terményt) jogosulatlanul használ, megrongál, használhatatlanná tesz, vagy megsemmisít, - magáncélú munkát végez. -

-

a biztonságra veszélyes szerszámok- és anyagok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása, az ajtók zárva vagy nyitva tartására vonatkozó szabályok betartása, a munkaterületre, munkahelyre illetéktelenül érkező személynek távozásra való felszólítása, a kulcskezelési szabályok, valamint az egyen- és polgári ruházat tárolási szabályainak betartása.

2.13.A foglalkoztatást közvetlenül irányító művezető ellenőrzi: -

-

meghatározott időközönként a fogvatartottak szakszerű munkavégzését, létszámát, a munkaterületen lévő fogvatartottak tevékenységét, magatartását az őrutasítás vagy a szolgálati utasítás, illetve a munkaköri leírás biztonsági mellékletében, az elöljáró rendelkezése szerint meghatározott időközönként, a biztonsági berendezések, a technikai eszközök, valamint a berendezési tárgyak meglétét, állapotát és használhatóságát, a munkaterület rendjét, a tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi és energiagazdálkodási szabályok betartását

Az ellenőrzés tapasztalatait rögzíti a számára meghatározott okmányba. 3. A munkáltatás nyomtatványai és vezetésének szabályai 3.1. munkahelyi szolgálati napló A munkahelyi szolgálati napló a körleten kívüli munkáltatás során bekövetkezett események és létszámváltozások bejegyzésére szolgál. A munkahelyi biztonsági felelős a naplót a munkakezdés előtt köteles átvenni, munka befejezése után leadni.

104

A létszámellenőrzéseket az őrutasításban, szolgálati utasításban és a munkaköri leírás biztonsági mellékletében foglalt előírás szerint kell végezni, a végrehajtását a naplóba beírni. A munkahely ellenőrzésére jogosult elöljáró az esetleges intézkedését a jelentés-intézkedés rovatba jegyezheti. 3.2. Biztonságra veszélyes anyagok kiadásának és visszavételének nyilvántartása Biztonságra fokozott veszélyt jelentenek azok a szerszámok, eszközök, anyagok, amelyek fizikai jellemzőiknél fogva az emberi élet, testi épség veszélyeztetésére különösen alkalmasak, valamint a közbiztonságot veszélyeztető rendkívüli esemény - fogolyszökés, közveszélyokozás, terrorcselekmény elkövetésére, vagy annak kísérletére, előkészületére használhatók. Így a biztonságra fokozott veszélyt jelent: amivel a biztonsági rács könnyen átvágható, különösen kézi és gépi vas fűrészlap, gyorsvágó, csiszolókorong és -gép, erővágó, feszítővas, reszelő, elektromos hegesztő készülék, lángvágó pisztoly, amivel a falazat könnyen megbontható, különösen véső, hidegvágó, kalapács, amely mászásra, fal, kerítés egyéb műszaki akadály leküzdésére alkalmas, különösen létra, palló, gerenda, állvány, kötél, drót, kábel, elektromos hosszabbító, hegesztő tömlő, öntözőcső, kombinált fogó, csípőfogó, lemezvágó olló, amellyel robbantás, mérgezés, más súlyos egészségkárosítás végrehajtható, különösen gázpalack, dissou- és oxigén palack, benzin, gázolaj, hígító, sav, lúg, fagyálló folyadék, egyéb maróhatású készítmény, növényvédő szer, amellyel személy elleni támadás végrehajtható, különösen kés, bárd, szúró-vágóeszköz. A biztonságra fokozott veszélyt jelentő szerszámok, eszközök, anyagok tárolásáról, kiadásáról, visszavételezéséről, felhasználásáról pontos nyilvántartást kell vezetni úgy, hogy azok útja, mozgása a beszerzéstől (beszállítástól) a felhasználásig, illetve a selejtezést követő megsemmisítésig (elszállításig) nyomon követhető legyen. A tárolás helyén az ott lévő eszközökről, anyagokról tételes listát kell kifüggeszteni, melyen szerepelnie kell a gazdasági vezető és a biztonsági osztályvezető, gazdálkodó szerv esetében pedig a biztonsági vezető bélyegzővel hitelesített aláírásának. Fogvatartott részére ezek a szerszámok, eszközök, anyagok kizárólag munkavégzés céljából, a munkavégzés időtartamára, az elvégzendő feladathoz szükséges mennyiségben adhatók ki. Kiadásukat és visszavételezésüket időpont (óra, perc) - megjelölésével dokumentálni kell. A nyilvántartást fogvatartott nem kezelheti. A fogvatartottak a részükre kiadott szerszámokat, eszközöket, anyagokat más fogvatartottaknak nem adhatják át. A "biztonságra fokozott veszélyt jelentő" minősítésű szerszámokat, eszközöket, anyagokat úgy kell tárolni, hogy azokhoz fogvatartott vagy más illetéktelen személy engedély nélkül ne férhessen hozzá, ne tudja eltulajdonítani, rendkívüli esemény elkövetése céljából ne használhassa fel. Tárolásukat egyéb eszközöktől, anyagoktól elkülönítetten, azonosítható módon, a tűz- és munkavédelmi szabályok betartásával kell megoldani. A fent leírtak betartását a bv. szerv vezetője évente, a bv. szerv vezetőjének szervezetszerű helyettese, gazdasági vezetője félévente, az illetékes osztályvezető, gazdálkodó szervnél a biztonsági vezető szakterületére vonatkozóan szükség szerint, de legalább negyedévente, a biztonsági tiszt a bv. szerv vezetője által meghatározott időközönként rendszeresen köteles ellenőrizni. 4. A munkáltatás szabályai 4.1. A munkáltatás általános szabályai Az elítélt munkába állításáról - a munkakör és a munkáltató megjelölésével - a bfb. dönt.

105

Az elítéltet nem terheli munkavégzési kötelezettség, ha tankötelezettsége áll fenn, a várandósság a hatodik hónapot elérte, a szülést, illetve a várandósság egyéb okból bekövetkezett megszűnését követő ötvenedik napig, gyermekével együttesen kerül elhelyezésre, munkaképtelen, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy a szükséges szolgálati időt megszerezte. Az előzőeken kívül mentesül az elítélt a munkavégzési kötelezettség alól: amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti, közeli hozzátartozója súlyos betegsége vagy halála esetén legfeljebb két munkanapon át, ha a rendelkezési jogkör gyakorlója a látogatást, illetve a temetésen való részvételt engedélyezte, keresőképtelen betegség esetén, a kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára, valamint a véradás miatt távol töltött időre, de legfeljebb egy munkanapra, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, vagy a munkáltató engedélye alapján. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából elháríthatatlan oknak minősül az intézetnek az elítélt jogai érvényesítésével, illetve a kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos, valamint a fogva tartás rendjének és biztonságának a fenntartása érdekében tett intézkedése. A munka jellegének megfelelően az elítélteket szervezeti egységekbe lehet beosztani. Az elítélt a biztonság, a munkafegyelem és a rend fenntartása érdekében a munkahelyre vagy a munkakörre utaló jelzés viselésére kötelezhető. A munkáltató köteles az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a jogszabályokban előírtak szerint biztosítani, a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, az előírt oktatásokat megtartani, a munka jellegének és a munkában részt vevő elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak összetételének megfelelő munkarendet kialakítani, a munkát folyamatosan szervezni, a végzett munkáért díjazást fizetni, a munkafolyamatokat, illetve a munkaköröket munkavédelmi szempontból veszélyességi fokozatokba sorolni, a munkáltatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat betartani, a munkába állítás előtt, vagy azt követően a jogszabály előírása szerint az elítéltet munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra küldeni, valamint az elítéltek számára a végzett feladatokra vonatkozó egyedi vagy csoportos munkaköri leírást készíteni. Az elítélt köteles törvényben meghatározott kivételtől eltekintve munkát végezni, a kijelölt munkát szakismereteinek és képességeinek megfelelően, fegyelmezetten ellátni, a munkabiztonsággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani, a munkát - a kijelölt időben és helyen, - a munkáltató utasítása szerint, - az elvárható szakértelemmel és gondossággal, - a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és technológiai utasítások szerint elvégezni. A munkáltató - törvényben meghatározott keretek között - a munkáltatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez szükséges adatokat nyilvántartja. Ha az előzetesen letartóztatott elítéltekkel együtt végez munkát, a kijelölt körletrészen lévő zárkákban vagy lakóhelyiségekben közösen helyezhető el.

106

4.2. Rendkívüli munkavégzés Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli munkaidő. Rendkívüli munkaidő a fogva tartó bv. intézet hozzájárulásával rendelhető el. A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről az elítéltet tájékoztatni kell. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Az elrendelhető rendkívüli munkaidő felső határa havonta tizenhat óra, két egymást követő napon – e korlátozás nem vonatkozik a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkára – összesen négy óra. Rendkívüli munkaidőben nem foglalkoztatható a női elítélt várandóssága megállapításától a szülést, illetve a várandósság egyéb okból történő megszűnését követő ötvenedik napig, illetve ha gyermekével együttesen kerül elhelyezésre, akkor annak teljes időtartama alatt, az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt, tizennyolc éven aluli elítélt. A félórát meg nem haladó túlmunka félórának, a félórát meghaladó túlmunka teljes órának számít. A napi munkavégzést meghaladó túlmunka esetén a munkáltatónak - az intézet házirendjéhez igazodva - a túlmunka megkezdése előtt biztosítani kell az elítélt étkeztetését. 5. Közterületen történő közcélú munkáltatás A közcélú munkavégzés a bv. intézet szervezésében megvalósuló olyan reintegrációs tevékenység, mely önkéntes és az elítéltnek a bv. intézettel együttműködési megállapodást kötött szervezeteknél történő, társadalmilag hasznos munkavégzés céljából történő foglalkoztatásra irányul. A közcélú munkavégzés több bv. intézetben már bevett gyakorlatként működött, ezért indokolt ennek jogszabályi hátteret teremteni. Ezen foglalkoztatás resztoratív célú reintegrációs tevékenység, amely társadalmilag hasznos munkafolytatására irányul, és amelyet olyan szervezeteknél végezhet az elítélt, amelyek a bv. intézettel e célból együttműködési megállapodást kötöttek. 5.1. Munkáltatás célja -

a fogvatartottak foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése a közterületek tisztántartása, közterületi létesítmények karbantartása vonatkozásában hatáskörrel rendelkező állami, önkormányzati szervek segítése a büntetés-végrehajtási szervezet részéről, a büntetés-végrehajtási szervezet társadalmi hasznosságának erősítése, valamint a társadalmi megítélés javítása.

5.2. Munkáltatásban résztvevők - jogerősen elitélt, fogház és börtönfokozatú, - az alacsony szintű biztonsági kockázatú elítélt - szabálysértési elzárást töltő elítéltek. A közterületeken történő közcélú munkáltatást kizárólag a büntetés-végrehajtási szervezet által végrehajtott őrzéssel vagy felügyelettel lehet biztosítani.

107

XIII. Fejezet Az egyéb biztonsági tevékenység közbeni őrzés, felügyelet vagy ellenőrzés végrehajtása 1. A szabadlevegőn tartózkodás végrehajtásának biztonsági szabályai A szabadlevegőn tartózkodás biztonsági feladatainak végrehajtásában, az irányításban és a felügyelet végrehajtásában résztvevő körletfelügyelők és a biztosításban résztvevő biztonsági felügyelők feladatait jól el kell határolni egymástól. A szabadlevegőn tartózkodás szervezését és irányítását a körlet-főfelügyelő a szolgálatban lévő biztonsági tiszttel egyeztetve végzi. Az eligazítást végrehajtó eligazítja a körletfelügyelőket, meghatározza a felállítási helyeket, az összeköttetés módját, a fogvatartottak összetételéről tájékoztatatást ad. Az eligazítást végrehajtó felhívja a figyelmet a kijelölt terület átvizsgálására, a motozások végrehajtására, a tiltott tárgyak körletre való beilletve kijutásának, megakadályozására, ki és bevonulás során a pontos létszámellenőrzésre és a kivonulás rögzítésére. A biztonsági felügyelők eligazítását a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, akadályoztatása esetén a szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő végzi. Meghatározza a biztonsági felügyelők felállítási helyeit mozgási körleteit, általános és speciális feladatait, a jelentési kötelezettség alá eső eseményeket, valamint szükség szerint az elsődleges intézkedéseket. 1.1.A szabadlevegőn tartózkodás felügyeletét ellátó felügyelő A szabadlevegőn tartózkodás felügyeletét ellátó felügyelő közvetlenül a szolgálatban lévő körletfőfelügyelőnek van alárendelve. Feladatát szolgálati helyen az elöljárója által meghatározott kényszerítő eszközökkel látja el, a szolgálati utasításban meghatározottak szerint és az eligazítás alapján. Feladata: az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok felvétele, a szabadlevegőn tartózkodásra kijelölt terület átvizsgálása a szabadlevegőn tartózkodás megkezdése előtt és után, a fogvatartottak létszám szerinti átvétele, illetve átadása a körleten, a fogvatartottak szúrópróba szerinti motozása, a fogvatartottak biztonságos kísérése a körlet és a szabadlevegőn tartózkodás helyszíne között, a szabadlevegőn tartózkodásra szolgáló terület biztonságra veszélyes pontjainak ismerete és fokozott figyelése, a magas biztonsági kockázatú fogvatartottak létszámának és tevékenységüknek folyamatos figyelemmel kisérése, a fogvatartottak magatartásának folyamatos figyelése, ha rendbontást észlel, jelenti az elöljárónak, ha kell és lehet, akkor intézkedik, szükség esetén bekíséri a rendbontót, látó-, és halló összeköttetés tartása a szabadlevegőn tartózkodást biztosító biztonsági felügyelőkkel, ha bármilyen a normálistól eltérő, vagy rendkívüli esemény bekövetkezésére utaló jelet észlel, azonnal jelentést tesz közvetlen elöljárójának, a bv. szerv vezetője és közvetlen elöljárója által meghatározott külön rendelkezések betartása és betartatása, az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok leadása. 1.2.A szabadlevegőn tartózkodást biztosító biztonsági felügyelő A szabadlevegőn tartózkodást biztosító biztonsági felügyelő közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek van alárendelve. Feladatát őrhelyen lőfegyverrel, szolgálati helyen szolgálati kutyával vagy egyéb kényszerítő eszközzel látja el, az őrutasításban vagy szolgálati utasításban meghatározottak szerint és az eligazítás alapján. Feladata: az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok felvétele, összeköttetés tartása a technikai ügyelettel és a szabadlevegőn tartózkodás felügyeletét ellátó felügyelővel, a terület biztonságra veszélyes pontjainak ismerete és fokozott figyelése,

108

-

rendkívüli esemény bekövetkezése esetén amennyiben lehetséges intézkedés foganatosítása és jelentés a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek, annak megakadályozása, hogy a fogvatartottak a kijelölt területet elhagyják, a szabadlevegőn tartózkodás felügyeletét ellátó felügyelő biztosítása, különösen intézkedése alatt, a fogvatartottak mozgásának, magatartásának, hangulatának folyamatos figyelemmel kísérése, látó-, és halló összeköttetés tartása a szabadlevegőn tartózkodást felügyelő felügyelőkkel, ha bármilyen a normálistól eltérő, vagy rendkívüli esemény bekövetkezésére utaló jelet észlel, azonnal tegyen jelentést közvetlen elöljárójának, a bv. szerv vezetője és közvetlen elöljárója által meghatározott külön rendelkezések betartása és betartatása, az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok leadása.

2. A látogatás közbeni biztonsági tevékenység A látogatás biztonságos végrehajtása a bv. intézetek alapvető érdeke. Ezért megszervezése, lebonyolítása nagy körültekintést és pontosságot igényel. A látogatás során meg kell akadályozni, hogy a látogató tiltott tárgyat átadhasson vagy a bv. szerv vezetője által nem engedélyezett tárgyat átvehessen, illetve azt, hogy a bv. szerv területén rendkívüli eseményt kövessen el. A bv. szervnek biztosítania kell a látogató életének, testi épségének, személyes szabadságának védelmét. Ehhez biztosítani kell az egyes szakterületek közötti információáramlást és együttműködést. A látogatás félbeszakítható, ha a fogvatartott, vagy a látogató a látogatás rendjét megsérti és azt figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba. A látogatást kötelező megszakítani, ha a fogvatartott, vagy a látogató magatartása a bv. szerv biztonságát közvetlenül sérti vagy veszélyezteti. A látogatásból kizárandó az a látogató, akit az ügyész vagy a bíróság a folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében attól eltiltott, illetve az a személy, akinek a magatartása a rendelkezésre álló adatok alapján a bv. szerv biztonságára veszélyt jelent. A látogatás ülve asztal mellett történik, ha az intézet biztonsága indokolja, a parancsnok elrendelheti, hogy rácson keresztül vagy zárt fülkéből, telefonon beszéljen. A biztonsági zárkában, vagy biztonsági részlegen elhelyezett elítélt csak zárt fülkéből beszélhet. Amennyiben olyan személy érkezik látogatási céllal, akinek neve az értesítésen nem szerepel, de az elítélt kapcsolattartói között nyilvántartott, a látogatás végrehajtásának irányításával megbízott vezető - az elítélt kérelme alapján - a látogatást és a belépést engedélyezheti. A nem magyar állampolgárságú elítélthez külföldről érkezett személy látogatását lehetőség szerint soron kívül is engedélyezni kell. Az elítélt részére engedélyezhető, hogy a helyben vásárolt élelmiszert elfogyassza. A látogatás ideje alatt csak a bv. intézetben vásárolt vagy a bv. intézet által biztosított ital fogyasztható. Az elítélt a látogatónak ajándékot vagy más tárgyat csak engedéllyel adhat át. Az elítéltet és a látogatót a beszélgetés ellenőrzésének a lehetőségéről tájékoztatni kell. Az elítéltet és a látogatót a beszélgetés ellenőrzésének a lehetőségéről tájékoztatni kell. Az elítéltet a más bv. intézetben fogvatartott hozzátartozója a két bv. intézet parancsnokának együttes engedélyével látogathatja meg. Az elítélt vagy a kapcsolattartó kérésére a látogatási idő indokolt esetben meghosszabbítható. 2.1.A látogatás felügyeletét ellátó felügyelő A látogatás irányítása a büntetés-végrehajtási osztály kijelölt beosztottjának (reintegrációs tiszt) feladata. A látogatás felügyeletét ellátók közvetlenül a látogatást irányító alárendeltségébe tartoznak, aki együttműködik a szolgálatban lévő biztonsági tiszttel. Feladatukat a látogatást vezető elöljáró irányításával, eligazítása alapján, illetve a bv. szerv vezetőjének a látogatás rendjére vonatkozó írásos rendelkezéseinek betartásával az alábbiak szerint végzik.

109

A látogatás felügyeletét ellátó felügyelő feladata: -

az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok felvétele, a látogató helyiség átvizsgálása a látogatás előtt és után, különös tekintettel az illemhelyekre és a látogató által használt egyéb helyiségekre, a látogatók szabályos be-és kiléptetése, személyazonosság ellenőrzése, a látogatók kísérése, a körleten a fogvatartottak létszám szerinti átvétele, motozása, kísérése, a látogatók által hozott élelmiszer ellenőrzése, a látogatás alatt a rend fenntartása, esemény bekövetkezésekor köteles a szolgálatba lépő biztonsági tisztnek jelenteni és az általa meghatározott feladatokat végrehajtani, a látogatás befejeztével a fogvatartotti létszám ellenőrzése, a hozzátartozók kiléptetése, személyazonosságuk ellenőrzése, a fogvatartottak motozása a körletre való visszakísérésekor, a látogató helyiség átvizsgálása a látogatás előtt és után, különös tekintettel az illemhelyekre, az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, technikai eszközök és kulcsok leadása.

3. A fogvatartott polgári egészségügyi intézményben történő elhelyezése A büntetések és intézkedések végrehajtása során, a fogvatartott egészségi állapotának megfelelő gyógyítómegelőző ellátását a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III.6.) IM rendelet szerint kell végrehajtani. A büntetések és intézkedések végrehajtása során a fogvatartott egészségi állapotának megfelelő gyógyítómegelőző ellátását elsősorban a fogva tartó bv. intézet, illetve a Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza (a továbbiakban: Központi Kórház), annak a Szegedi Fegyház és Börtönben működő Krónikus Utókezelő Részlege (a továbbiakban: Utókezelő Részleg), valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (a továbbiakban: IMEI) biztosítja, és a fogvatartott ezt az ellátást köteles igénybe venni. A fogvatartottak egészségügyi ellátását a büntetés-végrehajtási szervezeten belül - az IMEI kivételével szakmailag a Központi Kórház felügyeli. Amennyiben a fogvatartott megfelelő egészségügyi ellátása a büntetés-végrehajtási szervezet keretein belül nem lehetséges, a bv. intézet orvosa (a továbbiakban: bv. orvos) vagy a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő egészségügyi intézete (a továbbiakban: bv. egészségügyi intézet) gondoskodik arról, hogy a fogvatartott nem a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő egészségügyi intézményben (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) részesüljön a megfelelő ellátásban. Ha a fogvatartott egészségügyi ellátása nem tűr halasztást, vagy a bv. egészségügyi intézetébe történő szállítsa az egészségi állapotában rosszabbodást eredményezhet, akkor a fogvatartottat a területileg illetékes egészségügyi intézmény megfelelő osztályán kell elhelyezni. Ha az elzárást töltő kórházi egészségügyi ellátása szándékosan előidézett betegség vagy más személy által okozott testi sértés miatt válik szükségessé, akkor ez esetben az elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni. 3.1. Az egészségügyi intézményben elhelyezett fogvatartott őrzése, ellenőrzése A fogvatartott elhelyezése polgári egészségügyi intézményben - az összes körülmény mérlegelésével - őrzéssel vagy ellenőrzéssel történhet. Az őrzést vagy ellenőrzést az intézetparancsnok (a továbbiakban: parancsnok) utasítása szerint a biztonsági osztály szervezi. Az őrzésre beosztott vagy az ellenőrzéssel megbízott feladatait, kötelességeit őrutasításban, illetve szolgálati utasításban kell szabályozni, valamint a feladat végrehajtása előtt speciális eligazítást kell tartani számára. Előzetesen letartóztatott egészségügyi intézményben csak őrzéssel helyezhető el, és a kihelyezéshez meg kell kérni a rendelkezési jogkör gyakorlójának (ügyész vagy bíróság) engedélyét, kivéve, ha arra orvosilag indokolt sürgős esetben kerül sor. Erről azonban a rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíteni kell. Elítéltek az esetek túlnyomó többségében őrzéssel kerülnek kihelyezésre. Őrzéssel kell kihelyezni a fogvatartottat azonnali kihelyezés esetén, valamint akkor is, ha a fogvatartottról kevés, vagy egyáltalán nem áll

110

elegendő adat rendelkezésünkre a helyes döntés meghozataláig. Magas biztonsági kockázatú elítélt külkórházba csak őrzéssel helyezhető ki. A „külkórházi” kihelyezésnek nagy a kockázata. Alapvetően attól kell tartani, hogy a fogvatartott kivonja magát a gyógyító tevékenység alól, illetve elhagyja a számára kijelölt eü. intézményt. A fogvatartottak döntő többségénél ezt a kockázatot a bv. nem vállalhatja fel. Amennyiben az őrzéssel kihelyezett fogvatartott, kivonja magát az őrzés alól, fogolyszökést valósít meg. Biztosítani kell, hogy a külkórházba őrzéssel elhelyezett fogvatartott a hozzátartozóival, kapcsolattartóival az őrzést végrehajtó bv. szerv vezetője által meghatározott időben találkozzon. Az ellenőrzéssel kihelyezett fogvatartott a külkórházra vonatkozó látogatási rend szerint fogadhat látogatót. Ellenőrzéssel történő kihelyezéskor a telefon- és faxszám megadásával egyidejűleg kérni kell, hogy bármilyen rendellenesség (így különösen a kihelyezett fogvatartott engedély nélküli eltávozása, a gyógykezelés megtagadása, öngyilkossági kísérlet, vagy a külkórház rendjének sorozatos megsértése stb.) esetén haladéktalanul értesítsék a bv. szervet, illetőleg azt, hogy a bv. szerv személyi állomány tagjának részére biztosítsák a fogvatartott személyes ellenőrzésének lehetőségét. Az ellenőrzést őrzésre kell átváltoztatni, ha a fogvatartott a külkórházi rendtartást sorozatosan vagy súlyosan megsérti, öngyilkosságot vagy bűncselekményt kísérel meg, illetve magatartása arra utal, hogy a büntetés végrehajtása alól ki akarja vonni magát. Annak a fogvatartottnak a végtagja, akinél alapos indokkal (konkrét tények, vagy bizonyítékok alapján) arra lehet következtetni, hogy szökni szándékozik, a saját vagy mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást fog tanúsítani (a bv. szerv vezetője által írásban kijelölt személy engedélyével), a külkórházban tárgyhoz rögzíthető, ez azonban a gyógykezelést nem akadályozhatja. A tárgyhoz rögzítést úgy kell végrehajtani, hogy az rendkívüli esemény - különösen fogolyszökés - elkövetését ne tegye lehetővé. Amennyiben az alapos indok már nem áll fent, a tárgyhoz rögzítést haladéktalanul meg kell szüntetni, ennek ellenőrzésére a bv. szerv vezetője által írásban kijelölt személy köteles. Külkórházban elhelyezett fogvatartott őrzésének, vagy ellenőrzésének illetékességi rendje A biztonsági szabályzat meghatározza, hogy mely esetekben melyik bv. szerv az illetékes a fogvatartottak őrzésében vagy ellenőrzésében. Amennyiben egy nem illetékes intézet helyezi ki a fogvatartottat a külkórházba, rövid úton tájékoztatja a meghatározott illetékességi rend szerinti intézetet, akinek 4 órán belül át kell vennie a fogvatartottat. A fogvatartott 4 órán belüli átvételét a betegfelvételtől kell számítani, illetve végrehajtani. Az átadás-átvétel időpontjáig az őrzést az köteles ellátni, aki a fogvatartottat külkórházba szállította. A fogvatartott őrzését vagy ellenőrzését átvevő bv. szervnek a feladat ellátására kijelölt személyt hivatalos megbízólevéllel kell ellátnia. A megbízólevélnek tartalmaznia kell az átvevő személy adatait, szolgálati igazolványának számát, az átvett fogvatartott adatait, a feladat átvételének időpontját és a külkóház megnevezését. A fogvatartott eü. intézetbe történő kihelyezése két módon lehetséges: 1. Tervezhető vagy prognosztizálható kihelyezés. 2. Azonnali kihelyezés. 3.2. Tervezhető kihelyezés Ez a feladat ugyan úgy jelentkezik a biztonsági osztálynak, mint egy előállítási feladat. A biztonsági osztály a parancsnok által meghatározott időpontban megkapja a kihelyezéshez szükséges okmányokat és az azon szereplő parancsnoki döntésnek megfelelően, gondoskodik az őrzési feladat megszervezéséről. A kihelyezés időpontjáig a dokumentumok kézhezvételétől számítva akár több nap (hét) is lehet még hátra. Így van idő a kihelyezés megszervezésére, a napi feladatok közé történő beillesztésére. 3.3. Azonnali kihelyezés Ezzel a lehetőséggel akkor lehet élni, ha a fogvatartott eü. állapotában olyan súlyos és gyors romlás következik be, ami szükségessé teszi a gyors beavatkozást, és azt a bv. által működtetett eü. intézményekben nem lehet végrehajtani. Az azonnali kihelyezést csak őrzéssel lehet megvalósítani, mert nincs idő a szükséges adatok megszerzésére. Ennek hiányában túl nagy a kockázata egy esetleges rossz döntésnek. Ilyen estben a szükséges adatok 111

megszerzése később is történhet, a döntést később is ki lehet alakítani és a szükséges korrekciót végre lehet hajtani. A korrekció akár az is lehet (ha a feltételek megvannak), hogy az őrzést megszüntetik, és ellenőrzésre változtatják. 3.4. Kihelyezés okmányai (a kihelyezés folyamatát is tükrözi) Az orvos (vezető szakápoló) elkészíti a szolgálati jegyet, melyen kéri a fogvatartott kihelyezését. A szolgálati jegy a kihelyezést engedélyező elöljáróhoz kerül aláírásra. Engedélyezés után a szolgálati jegy a bűnügyi nyilvántartó csoporthoz kerül, ahol kiállítják a kihelyezéshez szükséges formanyomtatványt. A formanyomtatvány ezek után a biztonsági osztályvezetőhöz kerül szintén javaslattételre, ami a biztonsági intézkedésekre és a kihelyezés módjára irányul. A biztonsági osztályvezető a döntésének előkészítése kapcsán a fogvatartott reintegrációs tisztjétől kér véleményt, és ha szükséges gondoskodik a fogvatartott fényképezéséről (ha nem áll rendelkezésre) is. Ha ezek mind a rendelkezésére állnak, az előkészített okmányok döntésre felkerülnek a parancsnokhoz. Parancsnoki döntés után az okmányok visszakerülnek a biztonsági osztályhoz és a döntés függvényében, végre kell hajtani a kihelyezést. 3.5. Őrzéssel történő kihelyezés A kihelyezés napján, a kihelyezést végző biztonsági felügyelő jelentkezik eligazításra a biztonsági tisztnél. Eligazítás előtt felveszi a feladat végrehajtásához szükséges fegyverét, felszerelését. A külkórházi kihelyezés kapcsán az őrzést ellátó felügyelő civil ruhát visel, fegyverét, felszerelését rejtve viseli. Az általános eligazítás után jelentkezik a biztonsági tisztnél a speciális eligazítás végett. A speciális eligazítás tartalma A fogvatartottra vonatkozó adatok és információk: - a személyes adatai, nyilvántartási száma, - a fogvatartott testi, fizikai adottságait, küzdő és fizikai erőt igénylő egyéb sportokban való jártasságát, - a fogvatartott egészségi és lelki állapotát, - a feltételezett vagy elkövetett bűncselekményt, jellegét és az elkövetés körülményeit, - a büntetése tartamát és az abból még hátralévő időt, - a fogvatartott eddigi kriminalitását (visszaesés foka), - a rendelkezési jogkör gyakorlója által elrendelt korlátozásokat, - a fogva tartása alatt tanúsított magatartását, - a fogvatartott biztonsági kockázati besorolását (amennyiben nem lehet megállapítani, közepes szintű biztonsági kockázatúnak kell tekinteni), - a kapcsolattartást, annak korlátozását (a fogvatartotti rendszerből kinyomtatott névsort az előállítási okmányokhoz mellékelten kapja meg a biztonsági felügyelő) - a látogatók (családtagok, rokonok) várható létszámát, illetve hangulatát, - a fogvatartott veszélyessége alapján a kényszerítő-és mozgáskorlátozó eszközök alkalmazását A kihelyezéssel kapcsolatos információk Mentővel történő sürgősségi kiszállítás esetén a biztonsági felügyelőnek úgy kell az autóban elhelyezkedni, hogy fegyveréhez ne férjen hozzá sem a fogvatartott, sem a mentőszolgálat személyzete, az őrzésére bízott személyt folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, szükség esetén intézkedni tudjon. Az egészségügyi személyzet tevékenységét ne zavarja, illetve ne akadályozza a beteg (sérült) ellátásában. A mozgáskorlátozó eszköz/ök/ alkalmazásánál (bilincselésnél) figyelembe kell venni a fogvatartott sérülését (pl.: kézsérülésnél a lábra történjen a mozgáskorlátozó eszköz helyezése), betegségének jellegét, biztonsági kockázati besorolását továbbá azt, hogy a fogvatartott a mentőautóban ülő vagy fekvő testhelyzetben kerül szállításra. Fekvő helyzetben történő szállítás esetén fel kell mérni, hogy az egészségügyi személyzet az erre rendszeresített hevederrel - a magatehetetlen állapota, illetve további sérülések elkerülése miatt - rögzítette-e a hordágyhoz a fogvatartottat. Fel kell készülni, hogy a fogvatartott színleli a rosszullétet, és az intézetből kijutva szökést kísérel meg. Megelőzésére a mozgáskorlátozás különböző változatai alkalmazhatók. Mentővel történő szállítás esetén a fogvatartottat menet közben a gépjármű belső tartozékához bilincselni tilos! A kihelyezés történhet (ez a gyakoribb) a bv. tulajdonában lévő gépjárművel is.

112

A kihelyezést végző biztonsági felügyelő a speciális eligazítás után, leadja megőrzésre fegyverét az erre rendszeresített helyre és a kihelyezést végző gépjárművel együtt elmegy a fogvatartott elhelyezési körletére és a fogvatartott motozása, eligazítása után elhelyezi őt a gépjárműben. Ezek után jelentkezik a biztonsági tisztnél, aki az útbaindítás előtti biztonsági ellenőrzés végrehajtása után engedélyezi az intézet elhagyását. Magát a kiléptetést a járműbejárati biztonsági felügyelő hajtja végre az idevonatkozó szabályoknak megfelelően. 3.6. Az őrzést végrehajtó biztonsági felügyelő A beteg fogvatartott külkórházban történő őrzését ellátó biztonsági felügyelő közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek van alárendelve. Feladatát őrhelyen lőfegyverrel, az őrutasításban meghatározottak szerint és az eligazítás alapján látja el. 3.7. Az őrzést végrehajtó biztonsági felügyelő feladatai -

az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, mozgáskorlátozó eszközök és technikai eszközök felvétele, a kiszállítandó fogvatartott adatainak egyeztetése, a fogvatartott és személyes használati tárgyainak ellenőrzése, átvétele, a fogvatartott motozása, a fogvatartott eligazítása, a meghatározottak szerint mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása, a szállító jármű ellenőrzése, a fogvatartott biztonságos elhelyezése a szállító járműben, a fogvatartott biztonságos előállítása, az őrzés helyszínének biztonságos bejárása, szükség szerint mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása, az egészségügyi személyzet szükség szerinti tájékoztatása, a fogvatartottak magatartásának folyamatos figyelése, ha rendellenességet észlel a halaszthatatlan intézkedések megtétele majd jelentés az elöljárónak, szükség esetén a fogvatartottak biztonságos kísérése a külkórház helyszínei között, az őrzésre szolgáló terület biztonságra veszélyes pontjainak ismerete és fokozott figyelése, a magas biztonsági kockázatúnak sorolt fogvatartott tevékenységének fokozott figyelemmel kisérése, ha bármilyen a normálistól eltérő, vagy rendkívüli esemény bekövetkezésére utaló jelet észlel, azonnal értesíti közvetlen elöljáróját, a bv. szerv vezetője és közvetlen elöljárója által meghatározott külön rendelkezések betartása és betartatása, az elöljáró által meghatározott kényszerítő eszközök, és technikai eszközök leadása.

A kihelyezés napján, illetve, ha váltás során új biztonsági felügyelő lép szolgálatba felméri az elhelyezés és a hozzá tartozó terület biztonsági feltételeit, valamint a kórteremhez képest azok elhelyezkedését. Főszabály, hogy a felállítási helyet úgy kell meghatározni, hogy a fogvatartott soha ne maradjon őrzés nélkül. A fogvatartott biztonságos őrzésének megvalósítása érdekében konzultáljon a kezelő orvossal, hogy az egészségügyi ellátás során milyen lehetőség van az őrzés folyamatos biztosítására. Törekedjen az egészségügyi személyzettel jó munkakapcsolat kialakítására, mert helytelen magatartás esetén előfordulhat az, hogy egészségügyi személyzet a fogvatartottal vállal szimpátiát és ez nem könnyíti meg a felügyelő feladat végrehajtását. A váltás során a szolgálatot átvevő biztonsági felügyelővel közölni kell a bekövetkezett változásokat (egészségügyi, magatartási, elhelyezési, stb.). Ha a biztonsági felügyelőnek bármi okból el kell hagynia azt a helyiséget, ahol a fogvatartottat elhelyezték, a távollétének időtartamára, (ha nem rendelték el az ágyhoz rögzítést folyamatosan) a fogvatartott egyik végtagját ágyhoz kell rögzítenie. A fogvatartott biztonságot veszélyeztető magatartása esetén szüntesse meg a veszélyforrást a rendelkezésére álló kényszerítő eszközökkel, és tegyen jelentést a biztonsági tisztnek. Tájékoztassa az eü. személyzetet, hogy rosszulléte vagy betegsége esetén, milyen módon tudják az elöljáróját értesíteni. Akadályozza meg, hogy a fogvatartott tiltott tárgyat szerezzen, vagy tartson magánál, illetve tiltott kapcsolatot létesítsen.

113

Az őrhely megválasztásánál figyelembe kell venni: - hol helyezkedik el a kórterem, hány kijárata van, - a kórteremhez viszonyítva hol található a WC, fürdő helyiség, - hány beteg van elhelyezve a kórteremben, az ágyak között mekkora a távolság, - emeleten vagy földszinten van-e a kórterem, - földszinten lévő kórterem esetén van-e az ablakon rács, - az ablakok közterületre néznek-e, vagy nem, - emeleten elhelyezkedő kórterem esetén van-e az ablak mellett esőcsatorna vagy villámhárító vezeték. Mindezek figyelembe vételével úgy válassza ki a felállítási helyét, hogy a fogvatartott őrzése folyamatosan biztosított legyen. 3.7. Az őrzési feladatot ellátó biztonsági felügyelő fegyverzete, felszerelése, ruházata Felszerelése -

rendszeresített maroklőfegyver gumibot, könnygázszóró palack, bilincs, speciális vezetőbilincs, őrutasítás, rádió, vagy mobiltelefon, az ezzel történő ellátásról a parancsnok külön rendelkezik, a felszerelés elhelyezésére szolgáló kazetta, vagy táska.

Ruházata Polgári eü. intézetben történő őrzési feladat kapcsán a felügyelő kultúrált polgári öltözetet visel. Az őrzési feladat során a fehér köpeny viselése kötelező, de elő fordulhat, hogy a kórház a fogvatartott állapotára, kezelésére való tekintettel többlet követelményt támaszt az öltözettel kapcsolatban, pl. minden esetben steril kórházi ruhát kell viselnie a biztonsági felügyelőnek. 3.8. Az őrzést végrehajtó biztonsági felügyelő tevékenysége rendkívüli esemény bekövetkezése esetén: A rendkívüli esemény bekövetkezésének lehetősége külkórházban sem kisebb - sőt, bizonyos esetekben nagyobb - mint az intézetekben, csak annyiban veszélyesebb, hogy az őrzést végrehajtó biztonsági felügyelő egyfelől az intézeten kívül egy idegen intézményben – ismeretlenebb terület - teljesít szolgálatot, és az is előfordulhat, hogy egyedül van, illetve a tevékenységét nem irányítja közvetlenül az elöljárója. Ezért a külkórházban történő őrzési feladat ellátására a lehető legrátermettebb, szakmailag jól felkészült biztonsági felügyelőt kell kijelölni. Számunkra az egyik legveszélyesebb rendkívüli esemény a fogolyszökés. Ha a fogvatartott az őrzésből meg tudott szökni, bizonyára komoly felügyelői mulasztás történt. Ettől függetlenül a biztonsági felügyelő ebben a helyzetben is mérlegelje lehetőségeit, kísérelje meg a fogvatartott elfogását. Abban az esetben, ha nincs adat arra vonatkozóan, hogy mikor, merre menekült el a fogvatartott és nem lát esélyt az elfogásra, ne kezdjen üldözésbe. Az első lehetőséget kihasználva tegyen jelentést szolgálati elöljárójának, majd értesítse a területileg illetékes rendőrkapitányságot. Várja meg a rendőrség helyszínre érkezését, adja át a rendőröknek a fogvatartott fényképét, személyes adatait azért, hogy a rendőrök a forrónyomon üldözést meg tudják kezdeni. Maradjon továbbra is a helyszínen és várja meg az intézettől érkező feljebbvalóját, a továbbiakban az ő utasítása szerint járjon el.

114

XIV. Fejezet A fogvatartottak szállítása és előállítása közbeni biztonsági feladatok 1. A szállítás fogalma A szállítás az előállítás olyan formája, ahol a fogvatartottak mozgatása valamilyen járművel történik. Alapelvek A szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson és a fogvatartás biztonságát csak a szükséges mértékben veszélyeztesse. A differenciálási és elkülönítési szabályok betartását és érvényre juttatását a szállítás során biztosítani kell. Minden járműben legalább annyi mozgáskorlátozó eszközzel kell rendelkezni, amennyi a szállított fogvatartottak létszáma. A fogvatartottak motozását fokozott körültekintéssel kell végrehajtani, annak érdekében, hogy ne maradjon náluk olyan tárgy vagy eszköz, amellyel a szállítás biztonságát veszélyeztethetik. A biztonságra veszélyt jelentő fogvatartottak esetén célszerű a mozgáskorlátozó eszközök olyan kombinációját alkalmazni, amellyel a rendkívüli esemény bekövetkezését minimalizálni lehet. 1.1. A szállítás formái A napi célszállítás intézetek, objektumok közötti átcsoportosítást, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (a továbbiakban: IMEI) vagy a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházba (a továbbiakban: Központi Kórház) történő sürgősségi szállítást jelenti. Célszállítás történhet biztonsági okokból külön intézkedésre, amely nem naponta ismétlődő feladat, mert csak indokolt esetekben a fokozottan veszélyes fogvatartottakat szállítják át olyan büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol lehetőség van biztonsági részlegre való elhelyezésre, valamint más intézetben történő munkavégzés, illetve a fogvatartott előállítása egyéb célból például, hozzátartozó temetésén való részvétel. Az országos körszállítás szervezésére és irányítására az OP hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége jogosult. Ez a szállítási forma heti egy alkalommal a hét első munkanapján a Budapesti Fegyház és Börtönben kerül lebonyolításra. A fogvatartott szállítására körszállítással akkor kerül sor, ha: -

végleg más bv. szervbe szállítják, megőrzéssel kapcsolatban szállítják, átadása szükséges más hatóságnak.

A kikért elítéltet kivételesen, a kiadást kérő hatóság erre irányuló kérelmére a hatóság székhelye szerint illetékes legközelebbi bv. intézetbe kell megőrzésre szállítani. Az elítéltet a megőrző intézet adja át a hatóságnak a nyomozati cselekmények lefolytatása céljából és veszi vissza. 1.2. A szállítás előkészítése Igazgatási feladatok: - bűnügyi iratok előkészítése, - reintegrációs nyilvántartás előkészítése, - egészségügyi iratok előkészítése. Egészségügyi Osztály feladata: - egészségügyi iratok előkészítése, - gyógyszer biztosítása. Gazdasági Osztály feladata: - pénzletétek, elszámolások előkészítése, - értékletétek előkészítése, - hideg élelem biztosítása.

115

Biztonsági és a Bv. Osztály / Fogva tartási Ügyek Osztályának / feladatai: - a bilincselés módjának meghatározása, - különleges biztonsági feladatok meghatározása, - a szállításra kerülő fogvatartottak szállító zárkába helyezése, motozása - a szállítási terv és az ülésrend elkészítése, - a fogvatartottak eligazítása, bilincselése, - a szállítmányvezető és szállító biztonsági felügyelők eligazítása, felszerelése, - a szállítmány biztonsági feltételeinek útba indulás előtti ellenőrzése. 1.3. A szállítás járművei -

A szervezetnél rendszeresített közúti szállító gépjárművek (pl.: MERCEDES, IVECO. PEUGEOT, OPEL, FORD, WV, stb.), Mentőautó, Légjármű, Munkáltatási területre történő szállításra (tehergépkocsi és autóbusz), Páncélozott gépjármű.

A páncélozott szállító gépjárművek (2db.) a bv. intézetek közötti célszállítás, valamint előállítás céljából vehetők igénybe, akkor, ha a büntetés-végrehajtás fogva tartásában lévő, a büntetés-végrehajtás rendéjére nézve veszélyes, illetve szállítás, vagy előállítás alkalmával feltételezhetően veszélyeztetett fogvatartottak szállítására kerül sor. A gépjármű a Fővárosi Bv. Intézet telephelyén van elhelyezve. A gépkocsi vezetője a Fővárosi Bv. Intézet beosztottja, az őrzési feladatokat ellátókat az igénylő büntetés-végrehajtási intézet biztosítja. 2. A szállítás nyomtatványai és kitöltésének szabályai 2.1. A szállítási terv és ülésrend A szállítást megelőzően szállítási tervet és annak mellékletét képező ülésrendet kell készíteni. A szállítási tervet a biztonsági tiszt készíti és a biztonsági osztályvezető hagyja jóvá. A bv. szervből történő szállítást megelőző munkanapon az ülésrendet minden esetben a szállítmányvezető készíti el és a szolgálatban lévő biztonsági tiszt hagyja jóvá. A központi elosztóhelyről történő szállítás ültetési rendjéről a szállítmányvezető dönt, az ülésrendet annak megfelelően készíti el. A szállítási terv és a mellékletként kezelendő ülésrend a szállító biztonsági felügyelők őrzési feladatainak meghatározására, a fogvatartottak szállítása közben a biztonság fenntartására, a bűntársak szállítás alatti közvetlen érintkezésének megakadályozására szolgáló adatokat rögzíti. A szállítási tervben meg kell határozni: - a rendeltetési helye(ke)t, - a szállító biztonsági felügyelők felszerelését, valamint a szállítás során alkalmazandó mozgáskorlátozó eszközöket, (bilincsek, bilincsrögzítő öv, stb.), - a bilincselés módját, rendkívüli esemény, szállítás alatti megbetegedés, közúti baleset ill. műszaki hiba esetén a szállítást végzők feladatait, - az esemény bekövetkezése esetén a jelentés módját, a híradó forgalmazás rendjét, - az egészségügyi és a műszaki pihenő helyét. A jelentés rovatban a szállítás alatt történt, a tervben eredetileg meghatározottaktól eltérő eseményeket, intézkedéseket kell bejegyezni. A szállítmány vezetője az ülésrendben meghatározottak szerint köteles a jármű utasterében a fogvatartottak helyét kijelölni. Az ülésrendet a szállítási tervvel együtt kell kezelni. A központi elosztóhelyről történő továbbszállítás esetén az ülésrendet a Központi Szállítási és Nyilvántartási Főosztály igazolja, a szállítási biztonsági tiszt pedig jóváhagyja. Nem kell szállítási tervet készíteni, ha: - a szállítást a bv. szerv helye szerinti közigazgatási területen belül hajtják végre, - a szállításra halasztást nem tűrő esetben kerül sor, - ha a szállítás egy bv. szerv különböző objektumai között történik. Ülésrendet minden szállítás esetében készíteni kell, kivéve a halasztást nem tűrő esetet. 116

2.2. Átadás - átvételi elismervény A nyomtatványt a nyilvántartási csoport a szállítást megelőző utolsó munkanapon állítja elő a fogvatartotti számítógépes alrendszerben a megfelelő program alapján, és mellékleteivel együtt átadja a biztonsági osztálynak. Az átadás-étvételi elismervény két példányban készül, amelynek egy aláírt példányát a szállítmány vezetője az indító bv. intézet nyilvántartási csoportjának a visszaérkezéskor leadja. 3. A szállítás szervezése A szállítás végrehajtásának megszervezése a biztonsági osztályvezető feladata. A szállítmányvezető áttekinti a büntetés-végrehajtási iratokat, a letéti csomagokat. Ezt követően javaslatot tesz a szállító jármű típusára, a szállító biztonsági felügyelők létszámára, összetételére, fegyverzetére, felszerelésére, valamint az egyéni mozgáskorlátozó eszközök mennyiségére és alkalmazására. A javaslatban foglaltakról a biztonsági osztályvezető dönt. Ha a szállítás útvonalába eső bv. szervben a szállított fogvatartottak létszámát növelik, és emiatt az eredetileg útba indított biztonsági felügyelők létszáma a biztonságos szállításhoz nem elegendő, az útba eső bv. szerv vezetője a szállító biztonsági felügyelők létszámát a szükségesnek megfelelően köteles növelni. Ezt a szállítási tervben dokumentálni kell. A szállítmányvezető gondoskodik az életmentő gyógyszer átvételéről és az orvos rendelkezésének megfelelő felhasználásról. A szállítás végrehajtása előtt (amennyiben az a bv. szerv, vagy a fogva tartás biztonságát közvetlenül nem veszélyezteti) a fogvatartottat értesíteni kell a szállítás idejéről, okáról, a cél bv. szerv helyéről, a távol töltött idő várható időtartamáról, a visszaszállítás tervezett idejéről, továbbá fel kell hívni a figyelmét arra is, hogy a cél bv. szervben köteles az ottani házirend előírásait betartani. A szállítmányvezető feladata a szállítást megelőzően: -

-

felsorakoztatja a szállító biztonsági felügyelőket eligazításra, majd megtartja az eligazítást, egyezteti szállítási névsor és mutatókarton alapján a fogvatartottak létszámát és adataikat, átveszi a fogvatartott iratait, az átadás-átvételi elismervények alapján meggyőződik az érték-, illetve tárgyletét meglétéről és sértetlenségéről, majd gondoskodik azok biztonságos elhelyezéséről, ellenőrzi a szállítás előkészítésére kiadott intézkedések végrehajtását, előterjeszti jóváhagyásra a biztonsági osztályvezetőnek (távolléte esetén a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek) a szállítási tervet és az ülésrendet, ellenőrzi a gépjármű közúti közlekedésre való alkalmasságát, ellenőrzi a hírösszekötetést biztosító eszközök működését. kioktatja a fogvatartottakat a szállítás, előállítás során tanúsítandó magatartási szabályokról, intézkedik: a fogvatartottak tájékoztatására, a fogvatartottak ruházatának és személyes használati tárgyainak átvizsgálására, a motozás végrehajtására, az orvos által adott gyógyszerek átvételére, a mozgáskorlátozására vonatkozó rendelkezések végrehajtására, a hideg élelem átvételére és az ivóvíz biztosítására. megkezdi a fogvatartottak szállítását, előállítását, a szállítási terv és az eligazítás alapján.

A szállítást útba indító bv. szerv biztonsági tisztjének feladata: szükség szerint módosítja a szállítási tervet és az ülésrendet, eligazítja a szállítást végrehajtókat, ellenőrzi a szállítás szabályos elindulását, ellenőrzi a hírösszeköttetést, jelentést tesz az OP ügyeletes tisztje felé, amennyiben olyan fogvatartottat indított útba, akinek szállítása jelentési kötelezettség alá tartozik (pl. nagy sajtónyilvánosságot kapott bűncselekmény elkövetője stb.)

117

Az útba indító bv. szerv körlet-főfelügyelőjének feladata: intézkedik: a szállításra kerülő fogvatartottak felkészítésére, a szállítási részleg (zárka) rendbetételére és átvizsgálására. átadja: a fogvatartottakat, az érték, illetve a tárgyletétet, a hideg élelmet. A szállítást fogadó bv. szerv biztonsági tisztjének feladata: ellenőrzi a szállítmány fogadását, ellenőrzi a fogvatartottak átvételét, a szállítmányvezető jelentése alapján amennyiben szükséges intézkedik a fogvatartottak elkülönítésére, ellenőrzi a fogvatartottak ruházatának és személyes tárgyainak átvizsgálását, a motozás végrehajtását, ellenőrzi a fogvatartottak zárkára helyezését, átveszi az értékletétet a szállítmányvezetőtől (ha a bv. szerv vezetője eltérően nem szabályozta), eligazítja a többletinformációval érkezett fogvatartottakról a szolgálatban lévő állományt, jelentést tesz az OP ügyeletes tisztje felé, amennyiben olyan fogvatartott érkezett, akinek befogadása jelentési kötelezettség alá tartozik (pl. különleges biztonsági részlegen elhelyezett, vagy nagy sajtónyilvánosságot kapott bűncselekmény elkövetője stb.), intézkedik az orvosi vizsgálatra történő előállítására, amennyiben a szállítás során a fogvatartott megsérült. A szállítást fogadó bv. szerv körlet-főfelügyelőjének feladata: egyezteti a fogvatartottak adatait és átveszi a fogvatartottakat a szállítmányvezetőtől, intézkedik a fogvatartottak ruházatának és személyes tárgyainak átvizsgálására, motozására, kijelöli a megfelelő zárkákat a fogvatartottaknak (az elkülönítési szabályok és a dohányzási szokások figyelembevételével) és intézkedik az elhelyezésükre, intézkedik a fogvatartottak egészségügyi vizsgálatára, átveszi a szállítmányvezetőtől az érték, illetve tárgyletétet, ellenőrzi a fogvatartottak felszerelését, letétezi a megőrzésre érkezettek bv. szervben nem tartható tárgyait. 4.Szállítás végrehajtása A szállítást végrehajtja: szállítmányvezető, szállító biztonsági felügyelő, gépjárművezető. Szállítás végrehajtása során a fogvatartottat a gépjárműbe történő beszállítása előtt meg kell motozni. A szállító biztonsági felügyelő a szállítás során a szállító gépjármű, részére kialakított utasterében tartózkodik. A szállítótér ajtóit a szállítás végrehajtása során zárva kell tartani, annak kulcsát a gépjármű vezetője kezeli. A szállítótér ajtaját kinyitni és oda bemenni csak rendkívüli esemény megelőzése, megszakítása, következményeinek felszámolása céljából lehet. A tartalék kulcsot a gépjármű, szállító biztonsági felügyelők részére kialakított utastérben lepecsételt kulcsdobozban kell elhelyezni. A pecsét épségét induláskor és érkezéskor a szolgálatban lévő biztonsági tiszt ellenőrzi. A kulcsdoboz felnyitásának időpontját és okát a szállítási tervben rögzíteni kell. Az útba eső bv. szervben szükség esetén műszaki- és egészségügyi pihenőt lehet tartani. A műszaki- és egészségügyi pihenő szükségességét a szállítás körülményeinek értékelése alapján minden esetben vizsgálni kell. A fogvatartottak szállító járműveinek üzemanyaggal való feltöltését - ha azt a bv. szerv és a cél hely közötti távolság nem indokolja - a fogvatartottak bv. szervbe történő szállítása után kell végrehajtani. Amennyiben a nagy távolság miatt az üzemanyag felvétel elkerülhetetlen a feladat végrehajtása közben, azt a közbeiktatott műszaki pihenő keretében, a fogvatartottak bv. szervbe történő előzetes kiszállítása után kell elvégezni. Erre vonatkozóan a szállítási tervben rendelkezni kell.

118

A fogvatartottakat szállító gépjárművel megállni vagy a meghatározottól eltérő útvonalon haladni nem lehet, kivéve: a közúti ellenőrzést, az elháríthatatlan közlekedési akadály vagy egyéb akadályozó körülményt, rendkívüli esemény bekövetkezését. 4.1. Mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása szállítás során Mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása nem kötelezettség, hanem lehetőség, a szállítást befolyásoló összes biztonsági szempont figyelembevételével kell az egyéni döntéseket meghozni. A bv. szerv vezetőjének a bv. szervi jellemzők figyelembevételével kell az adott tárgykört szabályozó intézkedést elkészíteni. Az egyéni mozgáskorlátozásra vonatkozó intézkedés a szállítás befejezéséig, illetve a visszaérkezésig érvényes. A szállítás során tilos a kezeket hátra bilincselni, illetve a fogvatartottat tárgyhoz rögzíteni kivéve, ha a jármű valamilyen ok miatt hosszabb időre várakozásra kényszerül és a biztonságos őrzés más módon nem biztosítható. Kör- vagy bv. szervek közötti célszállítás esetén, ha a gépjárműbe szállás, vagy onnan kiszállás bv. szerven belül történik - ide értve az egészségügyi pihenőre kijelölt bv. szerv körülményeit is - a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásának szükségességéről az egyénekre szabott mérlegelést el kell végezni. A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról a biztonsági osztályvezető dönt. Ha lőfegyverhasználat vagy baleset következtében a fogvatartott megsérül, és elsősegélyben részesítése másképpen nem végezhető el, az egyéni mozgáskorlátozást meg kell szüntetni, illetve enyhíteni kell. Tilos közúti járművön a fogvatartottat tárgyhoz rögzíteni. 4.2. Elkülönítés a szállítás során A büntetőügyben eljáró hatóság rendelkezése alapján a bűntársak elkülönítését a szállítás és az előállítás során is fenn kell tartani. A szállítás során a férfiakat a nőktől el kell különíteni. Az elkülönítés szempontjából a fogvatartottak többlet-információjában foglaltakat is figyelembe kell venni. 4.3. Egyéb biztonsági feladatok Ha a szállító jármű a bv. szerv területére nem tud beállni, a fogvatartottak ki- és beszállításának időtartamára, a szállítmány esetleges megtámadásának elhárítására fegyveres biztosítást kell szervezni. Erről az érintett bv. szerv biztonsági osztályvezetője gondoskodik. Tilos a szállító járműben engedély nélkül anyagot vagy más személyt szállítani. 4.4. Szállítás a rendszeresített gépjárművekkel Szállítás során a jármű utasterében a fogvatartott magánál tarthatja: zsebkendőt, a bv. szerv vezetőjének külön engedélyével ivóvizet műanyag flakonban. A szállításnál a közbeeső vagy a kijelölt bv. szervben tartott pihenő alatt a fogvatartott a hideg élelmét elfogyaszthatja és a kijelölt helyen dohányozhat. A jármű csomagterében kell elhelyezni a tárgyletéteket és az egyéb engedélyezett csomagokat. Megőrzésre történő szállítás esetén a fogvatartott letéti zsákjában elhelyezhetők és szállíthatók a külön jogszabályban meghatározott tárgyak, kivéve a televízió és a hangszer. A szállítás végrehajtása során meg kell akadályozni, hogy a fogvatartott a jármű szállítóterébe olyan tárgyat vigyen magával, amely a biztonságra veszélyes. Ennek ellenőrzése a szállítmányvezető feladata. A személyes tárgyakat tartalmazó csomagot úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz a fogvatartott ne férjen hozzá. Ha a rendszeresített szállító gépjármű műszaki hiba vagy egyéb ok miatt a meghatározott időpontban a bv. szervből nem indul el, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt haladéktalanul értesíti erről az útvonal szerint következő, illetve a szállítmány fogadására kijelölt bv. szervet, az OP ügyeletes tisztjét és előállítás esetén az azt elrendelő hatóságot. A gépjármű műszaki meghibásodása, rendkívüli esemény, elháríthatatlan közlekedési akadály vagy egyéb akadályozó körülmény miatti megállást vagy a kijelölt útvonaltól való eltérést haladéktalanul jelenteni kell a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetnek és indokolt esetben az illetékes rendőrkapitányságnak. 119

4.5. Szállítás mentőautóval Mentőautóval történő szállítás esetén a fogvatartottat menet közben a gépjármű belső tartozékához bilincselni tilos, a biztonsági felügyelőnek úgy kell a mentőautóban elhelyezkedni, hogy: a lőfegyveréhez ne férjen hozzá sem a fogvatartott, sem a mentőszolgálat személyzete, folyamatosan figyelemmel tudja kísérni az őrzésére bízott személyt, szükség esetén intézkedni tudjon, lehetőleg ne zavarja az egészségügyi személyzet tevékenységét, ne akadályozza a beteg (sérült) ellátását. 4.6. Szállítás légi járművel Azokon a légi járműveken, ahol a szállítás biztosítása a büntetés-végrehajtás feladata, ott - a légi jármű befogadó képességének figyelembe vételével - fogvatartottanként legalább egy biztonsági felügyelőt kell a kísérésre beosztani. A kísérő biztonsági felügyelők a légi jármű fedélzetére bilincs és gumibot kivételével más kényszerítő eszközt nem vihetnek fel. A szállítás ideje alatt - amennyiben indokolt - a fogvatartott végtagja tárgyhoz is rögzíthető. A biztonsági felügyelőnek úgy kell elhelyezkedni a légi járműben, hogy a fogvatartottat folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, amennyiben szükséges intézkedni tudjon az egészségügyi személyzet tevékenységének akadályozása nélkül. A szállítás célhelyének ismeretében azonnal útba kell indítani egy fő biztonsági felügyelőt az őrzési feladat ellátásához szükséges lőfegyverrel, akinek megérkezéséig segítséget kell kérni a feladat végrehajtásához az adott helységben lévő bv. szervtől és/vagy a rendőri szervtől. 5. A szállítás közbeni rendkívüli események 5.1. Eljárás a szállítás közbeni szökés esetén Amennyiben a szökevény elfogása lehetséges, haladéktalanul meg kell kezdeni az üldözést, amit addig kell folytatni, ameddig az eredménnyel járhat. Az üldözés alatt a szállítmányvezető köteles gondoskodni a gépjárműben elhelyezett fogvatartottak őrzéséről. Amennyiben az üldöző járőr alkalmazásával a gépjárműben maradt fogvatartottak biztonságos őrzése nem biztosított a szállítmányvezető az üldöző járőr alkalmazását mellőzheti. A szállítás csak az üldözés befejezése után folytatható. A szállítmányvezető kötelezettsége szökés esetén: Jelentéstétel: ha az esemény az útba indító bv. szerv szerinti megye területén történt a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek, ha az esemény a megye területén kívül történt a legközelebbi bv. szerv szolgálatban lévő biztonsági tisztjének, továbbá az útba indító bv. szerv szolgálatban lévő biztonsági tisztjének és minden esetben az illetékes rendőrkapitányságnak. Intézkedés: eredménytelen üldözés esetén a helyszín vagy az értékelhető nyomok megjelölésére, biztosítására, lőfegyverhasználat esetén, ha az sérülést vagy halált okozott a helyszín biztosítására, a sérült egészségügyi ellátására. Az intézkedésekről és annak eredményéről jelentést kell tenni az útba indító bv. szerv szolgálatban lévő biztonsági tisztjének és engedélyt kell kérni a szállítás folytatására. A szállítás folytatását a legközelebbi szervvel, illetve rendőrkapitánysággal is közölni kell. 5.2. Eljárás a gépjármű üzemképtelenné válás és közlekedési baleset esetén A szállítást végző gépjármű üzemképtelenné válása esetén a gépjárművezető jelenti az eseményt a szökésnél meghatározott jelentési rend szerint, és a tartózkodási helyétől függően az előzőek figyelembevételével intézkedést kér.

120

Az üzemképtelen vagy sérült gépjárműből csak a szállított személyek életének és testi épségének megóvása, a balesetet szenvedettek ellátása érdekében lehet kiszállni, illetve ha a továbbszállításra alkalmas gépjármű megérkezett. Ha a fogvatartott sérülését a helyszínen nem tudják ellátni, a szállítmányvezető megszervezi egészségügyi intézménybe való előállítását, indokolt esetben segítséget kér a legközelebbi bv. szervtől, illetve az illetékes rendőrkapitányságtól. 5.3. Eljárás a szállítás közbeni rosszullét és halál esetén Ha a fogvatartott a szállítás közben rosszul lesz, haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról, és ezt jelenteni kell a legközelebbi bv. szerv vezetőjének. Ha az orvos a beteget egészségügyi intézménybe utalja, és továbbszállítása a szállító járművön nem lehetséges, a szállítmányvezető köteles gondoskodni az előállításáról. Ha a szállítmányvezető úgy ítéli meg, hogy a szállítás folytatása csökkentett biztonsági felügyelettel nem biztonságos, helyben marad, és segítséget kér a legközelebbi bv. szervtől vagy az illetékes rendőrkapitányságtól. Ha a fogvatartott szállítás közben meghal, a halott vizsgálat elvégzésére a legközelebbi orvost kell felkérni. A szállítást a rendőrség helyszíni vizsgálatának befejezése és a halálesettel kapcsolatos iratok átvétele után lehet folytatni. A szállítmányvezető a fogvatartott rosszullétét, illetve a halálesetet és az intézkedéseit a szökésnél meghatározott jelentési rend szerint jelenti. 6.Beteg fogvatartott szállítása Ha a beteg fogvatartottat szállítani kell, a szállítás módját az orvos határozza meg, és erről - a beutaló kiállítását követően - értesíti a bv. szerv illetékes vezetőjét a szállításhoz és esetleges elhelyezéshez szükséges intézkedések megtétele céljából. Körszállítással kizárólag az a beteg fogvatartott szállítható, akinél a körszállítás nem okoz állapot-rosszabbodást, illetve ezen idő alatt nem szorul orvosi, illetve ápolói ellátásra. Amennyiben a fogvatartott egészségügyi állapota szükségessé teszi, a körszállítás ideje alatt - a bv. orvos írásos utasítása alapján - a szállítmányvezető gondoskodik a fogvatartott gyógyszerellátásáról. A fertőző beteg vagy fertőző betegségre utaló gyanú esetén a fogvatartott szállításának módját a bv. orvos határozza meg. Szállításra elsősorban mentő-, vagy betegszállító gépkocsit kell igénybe venni. A szállítás kivételesen - a bv. szerv szállító járművén is történhet. Fertőző beteget vagy fertőző betegségre utaló gyanú esetén a fogvatartottat egészséges vagy más betegségben szenvedő személlyel együtt szállítani tilos. Az azonos fertőzésben szenvedő betegek vagy arra gyanús fogvatartottak csoportos szállítása rabszállító gépjárművekkel is biztosítható. Ha a fertőzött fogvatartottat tárgyalásra, szakértői vizsgálatra, helyszíni szemlére, ügyészi kihallgatásra kell előállítani, vagy kórházba kell szállítani, a fertőzött állapotát rövid úton jelezni kell az előállítást kérő hatóságnak a fogvatartott őrzéséről gondoskodó bv. szervet pedig írásban kell tájékoztatni az addig elvégzett kezelésekről. 7. Az előállítás 7.1. Az előállításra vonatkozó általános rendelkezések A fogvatartottak előállításának megszervezése és lebonyolítása a büntetés-végrehajtás egyik, legtöbb veszélyt magában rejtő feladata, amit a biztonságos végrehajtás, továbbá a rendkívüli események megelőzése céljából kiemelten kell kezelni. A biztonságos, események, rendkívüli események nélküli végrehajtás a büntetésvégrehajtás eredményes működésének egyik fontos értékmérője. Az előállítás fogalma Az előállítás az a biztonsági tevékenység, amely során a fogvatartottat a bv. szerv vezetőjének rendelkezésére, az elrendelő hatóság megkeresésére, az orvos javaslatára, illetve az elöljáró utasítására, valamint foglalkoztatás céljából egy meghatározott helyre és időpontra, az arra rendszeresített szállító járművel elszállítják, vagy gyalogmenetben kísérik. 121

Az előállítás elsősorban bv. szerven belüli, továbbá bírósági, ügyészségi, egészségügyi vizsgálatra vagy kezelésre, közjegyzői és egyéb hivatalos eljárásra, illetve foglalkoztatásra mozgatással történik. Intézeten kívül az előállítás történhet: bíróságra, vagy a bíróság által meghatározott helyre (büntető ügyben vagy polgári peres eljárás céljából) ügyészségre (kihallgatás, meghallgatás, pótnyomozás, ujj- és tenyérnyomat-vétel, fényképezés, DNS mintavétel stb. céljából) ügyészi rendelkezés alapján közjegyzőhöz (hagyatéki ügyek intézése, stb.) hozzátartozó temetésére (kegyeleti jog gyakorlása) súlyos beteg hozzátartozó meglátogatására járóbeteg szakellátásra fekvőbeteg szakellátásra egyéb célból (pl.: igazságügyi szakértői vizsgálat, oktatási intézménybe vizsgán való részvétel)

Alapelvek Az előállítás biztonságos végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási szervezet köteles minden jogszerű intézkedést megtenni. Amennyiben az előállítás mégsem hajtható végre, ezt az illetékes bv. szerv köteles haladéktalanul közölni az elrendelő hatósággal. Az előállítást a fogvatartott személyiségének, az elkövetett bűncselekmény típusának, a büntetésből hátralévő időnek, a biztonsági kockázatának, az aktuális lelki és fizikai állapotnak, az esetleges többlet-információinak, továbbá az előállítás helyszínének, a tárgyaláson várhatóan megjelenő személyek, és a média érdeklődésének figyelembe vételével a lehető legbiztonságosabban kell megszervezni. Ha az előállítás biztonságát az eset összes körülményeire tekintettel a büntetés-végrehajtás önerőből nem tudja biztosítani, úgy más rendvédelmi szerv együttműködését kell igénybe venni. Az előállítás módja és eszköze A fogvatartottak előállítása történhet: - gyalogmenetben, - gépjárművel, - légi járművel A bv. szerv vezetője - szükség esetén - engedélyezheti az ettől való eltérést (pl.: külső munkaterületről baleset, sürgős egészségügyi ellátás miatt OMSZ, egyéb polgári gépjármű), amit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság ügyeletes tisztje felé az intézet jelenteni köteles. Gyalogmenetben a fogvatartott bv. szerven kívül elsősorban közeli (kb. 200m) bírósági, ügyészségi épületbe, szakorvosi rendelőbe, munkahelyre és munkahelyek között állítható elő, de a távolság mellett minden lényeges a fogva tartás biztonságára ható - körülményt értékelni kell. (Az intézetparancsnok előállításra vonatkozó intézkedésében célszerű konkrétan meghatározni, hogy mely előállítási helyek minősülnek közelinek.) Rendszeresített gépjárművel történő előállításra akkor kerül sor, amikor az előállítás helye a bv. szervtől távol van, vagy a gyalogmenetben való átkísérés nem biztonságos. Légi járművel akkor történhet az előállítás, ha a gyalogmenetben, illetve a gépjárművel történő szállítás nem biztonságos, vagy a fogvatartott egészségügyi intézménybe juttatása az eset összes körülményeire tekintettel a leggyorsabban csak így biztosítható. 8.Az előállítás szervezése Az előállítást minden esetben meg kell szervezni. A szervezés során figyelembe kell venni minden olyan körülményt, amely veszélyeztetheti az előállítás, valamint a fogva tartás biztonságát. Például:

122

-

az előállítás helyének ismeretét, a biztonsági, illetve őrzési körülményeit, az előállítási hely intézettől való távolságát (műszaki pihenő tervezése, szállítási terv, ülésrend elkészítése), a fogvatartott testi, fizikai adottságait, küzdő és fizikai erőt igénylő egyéb sportokban való jártasságát, az előállító biztonsági felügyelő testi, fizikai adottságait, a fogvatartott egészségi és lelki állapotát, a várható ítélet súlyosságát, mértékét (a fogvatartott tekintetében milyen magatartásbeli változást válthat ki, rendkívüli esemény bekövetkezéséhez vezethet-e), a fogvatartott eddigi kriminalitását (visszaesés foka), többletinformációval rendelkező fogvatartottak esetén annak az előállítás végrehajtásához kapcsolódó tartalmát, a kapcsolattartást, annak korlátozását (a kinyomtatott névsort az előállítási okmányokhoz mellékelten kapja meg a biztonsági felügyelő) a családtagok, rokonok várható létszámát, illetve hangulatát, a sajtó, illetve tömegtájékoztató szervek érdeklődését, jelenlétét.

Előállítás alkalmával a biztonsági feladatok végrehajtásáról, így különösen az előállító felügyelők létszámáról, személyük kijelöléséről, a biztonsági osztályvezető, akadályoztatása esetén az osztályvezető helyettes vagy a szolgálatban lévő biztonsági tiszt dönt, kivéve, ha valamely rendelkezés ettől eltérő szabályt tartalmaz. Az előállítást végrehajtó személyi állomány feladatait őrutasításban vagy szolgálati utasításban és eligazításon kell meghatározni. Az előállítás végrehajtására a fogvatartottal azonos nemű személyi állomány tagot kell beosztani. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha az előállítás másképpen nem hajtható végre. Férfi fogvatartottat csak férfi felügyelő állíthat elő. Csoportos előállítás esetén csoportparancsnokot kell kijelölni. Ilyen esetben a felügyelet létszámát úgy kell meghatározni, hogy az előállító csoportparancsnok ne kísérjen külön fogvatartottat. Csoportos előállítás esetén női fogvatartott előállítását férfi biztonsági felügyelő is végezheti, de az előállító felügyelők között legalább egy fő női biztonsági felügyelőnek is lenni kell. Ha a bv. intézet az elítéltet egészségi állapota miatt nem tudja előállítani, erről a tényről a hatóságot haladéktalanul – indokolt esetben rövid úton is – értesíti. 8.1.Az állomány felkészítése az előállítás végrehajtására A fogvatartottak intézeten kívüli előállításának végrehajtására kellően felkészített, gyakorlattal rendelkező állományt kell biztosítani. Ennek érdekében az intézeteknek célszerű elkészíteni az alábbi témakörökből egy módszertani gyűjteményt, amelyet a személyi állomány oktatása, kiképzése során fel kell használni, illetve önképzés végrehajtása érdekében elérhetővé kell tenni. Az előállítás előtti eligazításra fordítható rövid időtartam és annak gördülékeny végrehajtása miatt részükre biztosítani kell az önképzés lehetőségét is, az eligazítás során ellenőrző kérdésekkel meg kell győződni az abban rögzítettek ismeretéről. A gyűjtemény tartalmazza: a bírósági tárgyalásról, ügyészi kihallgatásról történő szabadlábra helyezés esetén végrehajtandó feladatokat, a fogvatartottnál tartható tárgyak körét, a fogvatartott ruházatára, egyéni ápoltságára vonatkozó követelményeket, az összeköttetés, kapcsolattartás módját (EDR rádió esetén hívónév, szolgálati mobiltelefonok esetén a készülékbe rögzített fontosabb telefonszámok, pl.: legközelebbi rendőrkapitányság, orvosi rendelő, intézet telefonszáma, stb. Nem szabad elfelejteni, hogy az EDR hívónevek, hívószámok szolgálati titkot képeznek.), az eljáró ügyész vagy a bíróság által engedélyezett „beszélő” végrehajtásának rendjét, a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazását (bilincs, bilincsrögzítő öv, lábbilincs, vezetőbilincs), a mozgáskorlátozó eszköz használatára vonatkozó utasítást (orvosi ellátás, bírósági tárgyalás, tárgyhoz történő bilincselés), a fogvatartott személyi motozásának végrehajtását, a fogvatartott által elkövetett fegyelemsértés esetén teendő intézkedéseket, a felállítási hely meghatározását (a fogvatartott soha nem maradhat őrzés nélkül, amennyiben ez nem valósítható meg - pl. a bíró, vagy az ügyész a helyiség elhagyására utasítja az előállító biztonsági 123

-

-

-

felügyelőt, a fogvatartott műtőbe kerül, RTG, CT, MR, vizsgálatot végeznek - a biztonsági felügyelőnek a leggyorsabb közbeavatkozást biztosító, de szökésre legalkalmasabb helyen kell elhelyezkednie), a biztonsági felügyelő tevékenységének rendjét az előállítás alatt bekövetkezett egyéb esetekben (pl.: a fogvatartott WC-re kísérése, hozzátartozóval való találkozás, bíró által engedélyezett beszélő, az előállítás végrehajtására irányuló ellenőrzés, ügyvéddel történő beszélő esetén), a biztonsági felügyelő és a gépjárművezető feladatát az előállítás helyszínén illetve menet közben történt események, rendkívüli események bekövetkezése esetén (pl.: baleset, rosszullét, gépjárművet ért támadás, a szállítójármű követése, műszaki hiba, rendőri igazoltatás), a gépjárműbe történő be- és kiszállás végrehajtását (nem zárt területen történő végrehajtás esetén a biztosítás módját), jelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat, az előállítási helyek részletes leírását (épületi alaprajzok, várakozóhely, kijáratok, parkolás, menekülési útvonal, megközelíthetőség, stb.), a kényszerítő eszközök és a lőfegyverhasználat szabályait.

A bv. szervezet hivatásos jogviszonyban álló tagja (előállító biztonsági felügyelő) feladatának jogszerű teljesítése (fogvatartottak előállítása) során - amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre - fogvatartottal illetve polgári személlyel szemben az 1995. évi CVII. törvény 15-17.§-ban foglaltak alapján, a 18-21.§-ban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles, illetve a 22-25.§-ban foglaltak szerint ha más kényszerítő eszközök alkalmazása nem vezet eredményre - lőfegyvert használhat. Az 1995. évi CVII. törvényben rögzített lőfegyverhasználatra vonatkozó szabályok változása esetén a mindenkor hatályos jogszabályi előírások az irányadók. 8.2.Az előállítási feladatra beosztottak eligazítása A kijelölt állományi tag (pl. biztonsági főfelügyelő) felsorakoztatja az állományt, majd létszám-, ruházat viselésének szabályszerűsége-, felszerelés és szolgálatra alkalmassági ellenőrzést tart a végrehajtó állomány körében. Hiányosság esetén jelentést tesz és intézkedést kér. A hibák, hiányosságok kijavítása után az eligazítás megtartására felkészült, annak végrehajtására kellő ismeretekkel rendelkező személy (osztályvezető, osztályvezető helyettes, biztonsági tiszt, biztonsági főfelügyelő) a sorakozást követő jelentésfogadás (és köszönés) után az általános információk közlése, majd az előállítási feladatokra vonatkozó részletes eligazítás, feladat-meghatározás történik meg. Az eligazítás tartalmazza: az előállító biztonsági felügyelő/k/ személyét, az előállítás pontos helyét, célját, időpontját, az előállítási hely speciális jellemzőit (pihenőhely, várakozóhely van-e, kijáratok elhelyezkedése, menekülési útvonal, parkolás), az előállító csoportparancsnok nevét, rendfokozatát, aki az általános eligazítás után az előállítást végzők valamint a fogvatartottak részére megtartja az eligazítást, a fogvatartott/ak/ létszámát, adatait: név, nyilvántartási szám, bűncselekmény, végrehajtási fokozat, a fényképes mutatókarton, vagy a számítógépes rendszerből a fogvatartott adataival ellátott azonosítására alkalmas fényképes adatlap, idézés, stb. meglétét, a fogvatartott bírósági tárgyalásról, ügyészi kihallgatásról szabadítható-e vagy sem, folyik-e újabb büntetőeljárás vele szemben, többletinformációval rendelkező fogvatartottak esetén annak az előállítás végrehajtásához kapcsolódó tartalmát, súlyos beteg hozzátartozó meglátogatására, hozzátartozó temetésére történő előállítás esetén a beszélő engedélyezésének módját, időtartamát és helyét, a szabadlábon lévő bűntársakat, várható magatartásukat, a hozzátartozók várható létszámát, illetve magatartását, a sajtó, illetve tömegtájékoztató szervek érdeklődését, az előállítást végrehajtók (biztonsági felügyelő, gépjárművezető) személyi okmányai (szolgálati igazolvány, vezetői engedély) meglétének ellenőrzését, a szállító jármű/vek/ indulási időpontját, útvonalát, parkolási helyét, őrzését, a megkülönböztető jelzés használatára vonatkozó szabályokat, a szállító jármű/vek/ biztonságára, üzemképességére, menetokmányainak, meglétére, felszereltségére irányuló az induláshoz szükséges feladatszabás végrehajtását, a KRESZ szabályainak betartására vonatkozó feladat-meghatározást, 124

-

a gépjárműparancsnok meghatározását.

A biztonsági felügyelők részére alapos, részletes eligazítást kell tartani, hogy a feladatukat biztonságos módon tudják végrehajtani. Meg kell győződni, hogy megértették-e a kapott feladatot, szükséges-e kiegészítés a feladat végrehajtásával kapcsolatosan, el tudják-e azt látni, mindenki egészséges-e, továbbá az átadott iratok vonatkozásában szükséges-e hiánypótlás. Az előállító biztonsági felügyelő az előállítás formájától, módjától függően a szükséges iratokat (pl.: bv. iratok, idézés, orvosi beutaló, szállítási rendelkezés, stb.) az eligazításon átveszi, amelyek meglétét és a nyilvántartó csoport által meghatározott utasításokat (pl.: tárgyaláson nem szabadítható) ellenőrzi. 9.Az előállítás végrehajtása Az előállító biztonsági felügyelő a szolgálati lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer javadalmazás felvétele után megvizsgálja azokat és végrehajtja a tárazást, ellenőrzi a felszerelését képező mozgáskorlátozó és kényszerítő eszközök állapotát, működőképességét. Az eligazítás után vezényszóra, ellenőrzés mellett a töltő-ürítő helyen végrehajtja a fegyver töltését. A szolgálati fegyvert - általános szabályként - tilos bevinni minden olyan területre, ahol fogvatartott tartózkodik, azt az intézet azon kapujánál kell a helyi előírások szerint elhelyezni, amelyiken keresztül a fogvatartott kísérése, előállítása megtörténik! Az általános szabálytól eltérni kizárólag az intézetparancsnok egyedi rendelkezése alapján lehet. Az előállító biztonsági felügyelő a fogvatartottat személyes- és büntetés-végrehajtási adatai egyeztetése után, illetve mutatókarton alapján veszi át a körlet-főfelügyelőtől. Az átvétel során az átvett fogvatartottat meg kell motozni, az előállítás során tanúsítandó magatartásról és a kényszerítő eszköz alkalmazásának lehetőségéről el kell igazítani. A fogvatartott mozgásának korlátozását a bv. szerv vezetője által meghatározottak szerint kell végrehajtani. Az egyéni mozgáskorlátozásra vonatkozó intézkedés az előállítás befejezéséig, illetve a visszaérkezésig tart. A fogvatartottat meg kell motozni: az előállítás előtt a körleten történő átvételkor, az előállítás alatt mellékhelyiségbe menetele előtt és kijövetele után, bíró vagy ügyész által engedélyezett beszélő előtt és után, az előállítás végrehajtása után a körleten történő átadáskor, abban az esetben, ha alaposan feltételezhető, hogy tiltott tárgyat tart magánál. A fogvatartott átvétele, motozásának, eligazításának végrehajtása Miután a körleten az illetékes körletfelügyelő kihívta a zárkából a fogvatartottat, az előállító biztonsági felügyelő a fényképes mutatókarton, vagy a fogvatartott adataival ellátott, azonosításra alkalmas, a számítógépes rendszerből kinyomtatható fényképes adatlap, és az idézés alapján adategyeztetést végez, majd ezt követően alaposan megmotozza - szükség esetén kézi és/vagy kapukeretes fémkeresővel, ruházat levetésének elrendelésével is ellenőrizheti - a fogvatartottat. A motozás végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani a ruházat olyan részeire, ahová a tárgyak elrejtése könnyebb, kevésbé feltűnő, pl.: kabát, zubbony gallér, nadrág derékvarrása, hajtókája, cipő talpa, belseje, fehérnemű, zsebkendő, test felszínén: lábszár, boka környéke, tenyér, ujjak köze, combok között a nemi szerv alatt, női fogvatartott esetében a mellek között és alatt, sarok, hátközép, hajzat, szakáll, indokolt esetben a testüreg is ellenőriztethető (csak orvos végezheti). A személymotozás során figyelni kell a fogvatartott viselkedését, reakcióit. (Milyen ruhadarabokat vesz le vontatottan, illetve mikor változik meg viselkedése, mikor válik idegessé?). A fogvatartottnál előállításakor csak textilzsebkendő illetve papírzsepkendő, íróeszköz, ügyével kapcsolatos iratai, feljegyzései, egész napos tárgyalás esetén a hideg élelme lehet. Tartalmilag az ügyével kapcsolatos iratait, feljegyzéseit nem lehet ellenőrizni, azonban a magánál tartható iratokat íróeszközével együtt biztonsági szempontból ellenőrizni kell.

125

Gyógykezelés alatt álló fogvatartott esetén az orvos által előírt szív, asztma, cukorbetegség stb. kezelésére szolgáló gyógyszert (ennek szervezetbe juttatására szolgáló készüléket), szükség esetén írásos orvosi rendelkezéssel az előállító biztonsági felügyelőnek kell magával vinni. A fogvatartott cigarettát vagy más dohányneműt (felbontott állapotban, 20 szál mennyiségben) csak akkor vihet magával, ha az előállítás helyszínén biztonságos tartózkodó hely van, és ott dohányzóhelyet is kijelöltek. Ellenben ha nincs várakozó helyiség, és a dohányzóhelyet a folyosón jelölték ki, akkor más személyektől elkülönülten ezen a helyen kell a dohányzást megengedni, amely ideje alatt a biztonsági felügyelőnek különös figyelmet kell fordítani a fogvatartott és a környezetükben lévő más személyek tevékenységére. Gyújtóeszköz nem lehet a fogvatartottnál, azt az előállítás során a biztonsági felügyelő vigye magával, amit csak használatra (rágyújtás) adhat át. A gépjárműben TILOS a dohányzás! Motozás után a fogvatartottat az utasításnak megfelelően meg kell bilincselni (bilincs, bilincsrögzítő öv, lábbilincs, vezetőbilincs), majd el kell igazítani. A mozgáskorlátozó eszköz/ök/ állapotát kiadás, alkalmazás előtt minden alkalommal, továbbá az alkalmazás során rendszeresen ellenőrizni kell. Ha lőfegyverhasználat vagy baleset következtében a fogvatartott megsérül és elsősegélyben részesítése másképp nem biztosítható, az egyéni mozgáskorlátozást a szükséges mértékig enyhíteni kell, illetve indokolt esetben meg kell szüntetni. Az előállítás helyének, az adott objektum technikai lehetőségeinek, a biztonsági szempontoknak, a lehetséges taktikai megoldásoknak figyelembe vételével a fogvatartottat minden előállítás megkezdése előtt el kell igazítani. Az eligazítás szabályait zsebben elhelyezhető méretű, gyűrődésnek ellenálló papírra (kis méretű könyvbe, fóliával védett kártyára) nyomatva az intézetnek célszerű elkészítenie, amit a végrehajtás előtt az előállítást végző biztonsági felügyelőnek ki kell adni. Minta egy férfi fogvatartott bírósági tárgyalásra történő előállítás előtti eligazítására Név, nyt. szám: Szül. idő, hely: Anyja neve: Bűncselekménye: Ítélete:

Kovács Lajos EL-2375 1962. április 18. Vámosmikola Mezei Virág Emberölés 30 év fegyház

Mint arról előzetesen értesítették, a mai napon büntető ügyben tárgyalása lesz a Budaörsi Városi Bíróságon, ahová az őrmester úrral együtt gépjárművel állítjuk elő. Az előállítás során csak az ügyével kapcsolatos iratok, íróeszköz, textil és/vagy papírzsepkendő lehet Önnél. Mivel Ön dohányzik, 20 szál cigarettát felbontott dobozban hozhat magával, mert a bíróságon - a várakozó helyen belül lévő dohányzóhelyen - lehetősége van a dohányzásra. A gépjárműben dohányozni TILOS! Az előállítás során minden tevékenység csak utasításra vagy engedéllyel végezhető. Szökés, szökési kísérlet, támadás, ellenszegülés vagy más rendbontó magatartás esetén a kiadott utasításnak, ha indokolt, kényszerítő eszköz alkalmazásával szerzek érvényt és fegyelmi lapot állítok ki. Felhívom a figyelmét, hogy Önre elektromos sokkoló övet helyezek, amit az életet, a testi épséget, a személyi szabadságot illetve vagyonbiztonságot közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadása elhárítására, intézkedéssel szembeni aktív ellenszegülése megtörésére a távirányítóval aktiválok. A sokkoló eszköz kis áramerősséggel és nagy feszültséggel működik, a fájdalmat erős ütőhatás formájában fejti ki, ami az egész testén keresztül hat és Ön mozgásképtelenné válik. Alkalmazás esetén fájdalmas izomgörcsöket, tájékozódási problémákat, egyensúlyvesztést, mentális zavart, kábult, bódult állapotot idéz elő. Az öv többfunkciós: cselekménye abbahagyására riasztó megszólaltatásával figyelmeztetem, amennyiben a hangjelzés ellenére nem fejezi be rendbontó magatartását, az eszközt aktiválom, amire a beépített sziréna hangja figyelmezteti. A működéséről és hatásáról kapott tájékoztatás megtörténtét az következő formanyomtatványon írja alá!

126

_____________________________________________________________________________________ NYILATKOZAT Alulírott ...........................nyt. számú fogvatartott tudomásul vettem az elektromos sokkoló öv működéséről és hatásáról kapott tájékoztatást, aminek megtörténtét olvasható aláírásommal igazolom. Budapest, 20... " " fogvatartott /név, nyt. szám/ _____________________________________________________________________________________ A törvényben meghatározottak alapján támadása elhárítására, erőszakos kiszabadításának megakadályozására Önnel, illetve a támadókkal szemben is fegyverhasználati jogom van. Az eljárásban résztvevő hivatalos személyek életének, testi épségének, személyes szabadságának védelme érdekében - ha szükséges - kényszerítő eszközt alkalmazok. A lábbilincset, patentbilincset csak a tárgyalóteremben a bíró külön utasítására veszem le, de az elektromos sokkoló övet a derekáról, a vezetőbilincset a csuklójáról csak az intézetbe történő visszaérkezés után távolítom el. A tárgyalás alatt a feltett kérdésékre a bíróság által meghatározott időben és módon válaszoljon, közbeszólásokkal ne zavarja a bíróság munkáját. A tárgyalás megkezdése előtt csak az ügyvédje beszélhet Önnel. A tárgyalás szünetében vagy a tárgyalás után a bíró által engedélyezett időtartamban a beszélőt - ha annak feltételei biztosítottak - végrehajtom. A beszélő alatt élelmiszert a bíróság rendelkezése szerint fogyaszthat, amit előtte ellenőrizni fogok. A beszélőn a bíró által meghatározott, nyilvántartott kapcsolattartójával beszélhet, átvenni vagy átadni az általam megvizsgált élelmiszeren kívül semmit nem lehet. Tilos a bv. intézet belső rendjéről és biztonságáról beszélgetni! Bűncselekményéről akkor beszélhet, ha azt a bíróság vagy az eljárásban résztvevő ügyész nem tiltotta meg. Amennyiben ezeket a szabályokat megsérti, a beszélőt megszüntetem. A beszélő és az étkezés alatt a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazását fenntartom. Amennyiben az engedélyezett beszélőt a bíróságon nem lehet végrehajtani, akkor azt a bv. intézetbe történő visszaérkezés után bonyolítják le. A beszélő alatt magyarul, (külföldi fogvatartott esetén anyanyelvén a bíróság által kirendelt tolmács jelenlétében), illetve az általam értett angol vagy lovári cigány nyelven beszélhetnek. Egészségügyi szükségleteit még az intézetben végezze el. Ha a bíróságon mégis elkerülhetetlen a WC igénybevétele, az az általam átvizsgált helyiségben történhet személymotozás végrehajtása után. Szükségleteit csak behajtott helyzetű ajtónál végezheti, azt nem zárhatja be. Benn tartózkodása alatt az egyik kezéről oldom a patentbilincs szárát, másik kezén továbbra is marad a patent és a vezető bilincs. A helyiségben tartózkodás idejére a lábbilincset visszahelyezem végtagjára. Kijövetele után ismét személymotozást hajtok végre. Kezelik-e valamilyen betegséggel, szed-e rendszeresen gyógyszert, ha igen, a gyógyszerosztásnál bevette-e az előállítás idejére elégséges adagot? (Vagy: Az orvos által előírt, napközben beszedendő gyógyszeradagját tőlem kapja meg.) Felhívom a figyelmét arra, hogy a viselkedési szabályokat és az eligazításon közölt előírásokat tartsa be. Megértette az általam elmondottakat? Az előállító biztonsági felügyelőnek a fogvatartott átvételét az illetékes körlet-/fő/felügyelő szolgálati naplójában aláírásával igazolnia kell. Miután ezt megtette, az elhelyezési körletet a fogvatartottal együtt elhagyhatja. 9.1.A fogvatartott mozgatása, kísérése Gyalogmenetben történő előállításnál a lőfegyver derékszíjra fűzését úgy végezze, hogy a fogvatartott ezalatt a biztonsági felügyelőtől biztonságosan elzárt, de a felügyelő által lehetőleg szemmel ellenőrizhető területen tartózkodjon. A fogvatartott gyalogmenetben kísérését minden esetben úgy kell végrehajtani, hogy a

127

vezetőbilincs a fogvatartott jobb kezén, a patentbilincs fölé legyen helyezve oly módon, hogy abból a kezét ne tudja kihúzni. A fogvatartott egy lépéssel a felügyelő előtt annak bal oldalán, (bal kezes biztonsági felügyelő előtt annak jobb oldalán), a fegyverrel ellentétes oldalon mozogjon, miközben a vezetőszár bőrszíjas része a felügyelő csuklójára legyen fűzve. Ülve történő várakozás esetén a fogvatartottat szintén a fegyver elhelyezésével ellentétes oldalra kell ültetni. A gépjárművezető - a szállítótér átvizsgálása után - a jármű nyitott ajtajánál várja a fogvatartottat és kísérőjét a beszállás biztosítása céljából. Csoportos előállítás esetén az előállítást vezető csoportparancsnok utasítása szerint történik a fogvatartottak ültetése a gépjárművön. Az előállító csoportparancsnok szervezési, irányítási és jelentési feladatokat lát el, akit különösen azokban az esetekben fontos kijelölni, amikor a gépjárművezető más feladatok miatt eltávozik a helyszínről. Az előállító csoportparancsnok ne kísérjen külön fogvatartottat! Egy fogvatartott előállítása esetén a gépjárművezetőnek - ha a körülmények azt indokolttá teszik és a gépjármű biztonságosan lezárt állapotban zárt parkolóhelyen történő hátrahagyása biztosított - a fogvatartott bírósági épületen belüli mozgatásának biztosításában részt kell venni. A fogvatartottakat intézeten kívül egyesével kell a jármű ajtajához kísérni, majd felszállás után - addig, amíg a gépjárművezető bezárja a szállító fakkot - az előállító biztonsági felügyelő végzi a biztosítást. Bűntársak és különböző nemű fogvatartottak azonos járművel történő szállítása estén az érintett fogvatartottakat külön fakkban kell szállítani. Az ülésrend készítésére vonatkozóan a Biztonsági Szabályzat 464466. pontjai adnak iránymutatást. Gépjárműre szálláskor a vezetőbilincset a felügyelő csak akkor engedheti el, ha a fogvatartott már beszállt a jármű számára kijelölt fülkéjébe. Kiszállás előtt szólítsa fel a fogvatartottat a vezetőbilincs szárának kiadására, majd ellenőrizze a mozgáskorlátozó eszközök állapotát. Gépjárművel történő előállításnál a fogvatartott/ak/ gépjárműbe szállása után a biztonsági felügyelő lőfegyvere derékszíjra fűzését az előírt helyen végezze el, majd a gépjármű zsiliptérben a jármű fogvatartott/ak/ szállítására szolgáló utastértől elhatárolt részébe szállva a szállítás ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azok tevékenységét. A lőfegyver felvételének ideje alatt a gépjárművezetőnek vagy az e feladat végrehajtására kijelölt személynek kell a fogvatartott/ak/ tevékenységét figyelemmel kísérni. Közterületen lehetőség szerint úgy kell a gépjárművel megállni, hogy a fogvatartottak mozgatása rövid időtartamban, akár természetes vagy mesterséges kordon között (mögött) történjen, pl.: gépjármű behajtónál lévő betonfal, korlát vagy a felügyelők sorfala. Visszaindulásnál hasonló módon kell a beszállást megszervezni, illetve végrehajtani. A szállítótér ajtóit a szállítás végrehajtása során zárva kell tartani, annak kulcsát a gépjármű vezetője kezeli. A szállítótér ajtaját kinyitni és oda bemenni csak rendkívüli esemény megelőzése, megszakítása, következményeinek felszámolása céljából lehet. A tartalék kulcsot a gépjármű, szállító biztonsági felügyelők részére kialakított utastérben lepecsételt kulcsdobozban kell elhelyezni. A pecsét épségét induláskor és érkezéskor a szolgálatban lévő biztonsági tiszt ellenőrzi. A kulcsdoboz felnyitásának időpontját és okát a szállítási tervben rögzíteni kell. A szállítótérben minden esetben utaznia kell legalább egy biztonsági felügyelőnek, aki figyelemmel kíséri a fogvatartottak magatartását, tevékenységét, illetve kapcsolatot tart a gépjárművezetővel. Előállításra kísérés során liftet csak mozgáskorlátozott fogvatartott vagy orvosi javaslat esetében - az előállító biztonsági felügyelőn kívül más személyek jelenlétének kizárásával, az adott szinten a lift megérkezését biztosító másik biztonsági felügyelő részvételével - lehet igénybe venni. Páternoszter használata TILOS! A mellékhelyiségben, mosdóban a vezetőbilincset a fogvatartottról ott tartózkodásának idejére levenni TILOS! A patentbilincs két tagja közül a vezetőbilincses kezén lévőt kell a fogvatartott kezén hagyni. Ebben a helyzetben megoldás lehet az is, hogy a vezetőbilincses kezéről veszi le a biztonsági felügyelő a bilincset, amit azonnal a WC fülkében lévő alkalmas tárgyhoz (pl.: radiátorcső) rögzít. Csoportos előállítás esetén használat előtt a csoportparancsnoknak kell átvizsgálnia (átvizsgáltatnia) a helyiséget. Egy biztonsági felügyelő és egy fogvatartott esetében a biztonsági felügyelő hagyja, hogy a fogvatartott válasszon helyiséget (fülkét), azonban szükségletei elvégezésére határozzon meg (jelöljön ki) számára egy másikat. Ezzel megelőzhető, illetve meghiúsítható az előre elrejtett tárgyak, eszközök átvétele. E szituációban (egy biztonsági felügyelő-egy 128

fogvatartott) csak szemrevételezéssel ellenőrizze a fülkét. Átvizsgálást ne hajtson végre, mert annak végrehajtásakor - a tevékenységéből adódóan a fogvatartottnak hátat fordítva, figyelmét másra összpontosítva – támadási, illetve szökési lehetőséget adhat az őrzött személy részére. A WC fülke ajtaját a fogvatartott nem zárhatja be, de az ajtó annyira legyen behajtott állapotban, hogy mozgása a résen keresztül ellenőrizhető maradjon. A vezetőbilincs szárát a fogvatartott benn tartózkodása alatt a biztonsági felügyelő nem engedheti el. Ha a helyiség mérete, elhelyezkedése (közvetlenül a folyosóra nyílik) indokolja, akkor a fogvatartott egyik kezét a fülkében lévő rögzített (fix) tárgyhoz kell bilincselni. Ilyen helyzetben a vezetőbilincs szára elengedhető. Elengedhető akkor is, ha egyik keze sem rögzíthető tárgyhoz és a helyiség mérete miatt a vezetőbilincs szárának kézben tartására csak a fülkén belül állva lenne lehetőség. Ennek elvégzéséhez a biztonsági felügyelő helyezkedjen úgy, hogy váratlan meg- vagy ellökésével se legyen lehetősége a fogvatartottnak a kijárati ajtón elfutni. (Pl.: álljon a kijárati ajtóba annak háttal - a fogvatartott pedig szemben - úgy, hogy egyik lábával megtámasztja az ajtót. Így nagyobb esélye lehet az egyensúlya megtartásának és megakadályozza, hogy más személy eközben a folyosóról belépjen a WC előterébe). A fogvatartottat mellékhelyiségbe menetele előtt és kijövetele után minden esetben meg kell motozni! 9.2.A fogvatartott előállítása bírósági tárgyalásra, ügyészi meghallgatásra, egyéb célból A bírósághoz vagy az ügyészhez előállítást végrehajtó köteles tájékoztatást adni az elítélt rezsimkategóriába és biztonsági kockázati csoportba sorolásáról, továbbá a bv. intézet által a fogvatartás biztonsága szempontjából jelentősnek tartott egyéb körülményekről. Amennyiben az ügyben eljáró szerv tagja az elítéltet az előállítást végző jelenléte nélkül kéri meghallgatni, azt az idézést kibocsátó írásbeli rendelkezésére és saját felelősségére kell biztosítani. A bíróságra, ügyészségre érkezéskor a fogvatartottal a várakozó helyiségben vagy az idézésen szereplő helyiség előtt kell várakozni. Csoportos előállítás esetén hasonlóan az előzőekhez kell várakozni és az előállítást vezető csoportparancsnok, tegyen jelentést a megérkezésükről a bírónak (ügyésznek). Amennyiben nincs várakozó helyiség, akkor a csoportnak lehetőleg az idézésen szereplő tárgyalóterem előtt, de más személyektől elkülönülten kell várakozni. Egyes és csoportos előállítás esetén is gondoskodni kell arról, hogy a fogvatartott illetéktelen személlyel lehetőleg ne beszélhessen, illetve ne vehessen át, vagy adhasson át semmit. Ezek elkerülésére - végső esetben - a bíró (ügyész) segítségét kell kérni. A várakozás ideje alatt a fogvatartottat az előállító biztonsági felügyelő a fegyverrel ellentétes oldalára ültesse le, és folyamatosan figyelje mozdulatait, arckifejezését. Ha az idézésen megjelölt tárgyalóterem vonatkozásában változás történik – időközben másik tárgyalótermet jelöltek ki – ezt a tényt a tárgyalás megkezdése előtt a biztonsági felügyelő vagy az előállítást vezető csoportparancsnok a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni köteles. Tájékoztassa a bírót, hogy a tárgyalóteremben beállt változásról értesítenie kell az intézetet, amelyet telefonon vagy más hírközlő eszközön keresztül végezzen el. A tárgyalás megkezdéséig, vagy befejezését követően – várakozó hely hiányában – a tárgyalóteremben, illetve annak előterében úgy helyezkedjen el, hogy minden eseményt, rendkívüli eseményt meg tudjon akadályozni. Ne engedje, hogy a hozzátartozók, szabadlábon levő bűntársak vagy számára ismeretlen személyek mögé kerüljenek, ott leüljenek, illetve közéjük helyezkedjenek, vagy a fogvatartott köré csoportosuljanak. Ha a kialakult helyzet a feladat biztonságos végrehajtását veszélyezteti, azt azonnal jelezze a bírónak (ügyésznek) és a továbbiakban a kapott utasítás szerint járjon el. A bíró (ügyész) értesítésén túlmenően, a szükséges intézkedések megtétele után tegyen jelentést szolgálati elöljárójának is. A tárgyalás alatt - különösen szembesítéskor, ítélethozatalkor - fokozott éberséggel lássa el feladatát, figyelje a fogvatartott minden reakcióját, készüljön fel váratlan, erőszakos megnyilvánulásokra és fogja a vezetőbilincs szárát rövidre. A fogvatartott rosszulléte esetén - bv. intézet közelségében lévő bíróságon az intézeti orvos - vagy a mentőszolgálat értesítéséhez kérje a bíró segítségét. Az ügyvéd és a fogvatartott beszélgetését minden alkalommal az ügyvédi igazolvány ellenőrzése után – az ügyvéd, (ügyvédjelölt) neve legyen azonos az iratokon feltüntetett névvel – engedélyezni kell. A biztonsági felügyelő az ügyvédi beszélő időtartamára úgy és olyan távolságra helyezkedjen el, hogy megakadályozhassa a fogvatartott esetleges rendbontó cselekményét, egyúttal sem ő, sem más illetéktelen személy a felek beszélgetését ne hallhassa. A fogvatartott a büntetőeljárással kapcsolatban készített feljegyzését, vázlatát magánál tarthatja, illetve tartalmának ellenőrzése nélkül átadhatja védőjének. A biztonsági felügyelő csak biztonsági ellenőrzést végezhet (Pl.: nincs-e köztük magánlevél stb.). Az ügyvéd a magnetofonra, diktafonra rögzített hangfelvételt, feljegyzést ellenőrzés nélkül magával viheti. Csoportos előállítás esetén a tárgyalóteremben tilos a bilincseket egyidőben levenni, illetve visszahelyezni, azt a biztonsági felügyelőknek egyenként, egymást biztosítva kell végrehajtani, mert a figyelem megosztását a

129

fogvatartottak vagy más személyek kihasználhatják. A vezetőbilincs szíjazott részét a bilincsek le - illetve felhelyezésénél is folyamatosan fogni kell. A tárgyalás, ügyészi meghallgatás ideje alatt a bíró vagy ügyész előállítással kapcsolatos utasításait végre kell hajtani. Abban az esetben, ha a bíró utasítást ad a vezetőbilincs és/vagy a lábbilincs levételére, udvariasan tájékoztatni kell, hogy utasításának teljesítését jogszabály nem teszi lehetővé. Amennyiben a bíró vagy az ügyész a felügyelő távollétében akarja meghallgatni a fogvatartottat, annak eleget kell tenni, de az idézésre ezt rá kell jegyeztetni. Ha a biztonsági felügyelő veszélyes körülményt észlel, arra udvariasan hívja fel a bíró vagy az ügyész figyelmét (több kijárat, földszinti helyiség rács nélküli ablakokkal, fogvatartottal kapcsolatos többletinformáció tartalma), majd a bejárati ajtó előtt várakozzon. A biztosításra elfoglalt helyét azért tilos elhagynia, mert a bíró (ügyész) ugyan „átvette” a fogvatartottat, de esemény bekövetkezésekor az előállító biztonsági felügyelőnek kell intézkednie. A tárgyalóteremben a rend fenntartása a bíróság feladata (pl.: hangoskodás). Emiatt előfordulhat, hogy a bíró arra ad utasítást, hogy a felügyelő rendbontás miatt kísérje ki a fogvatartottat. Ebben a helyzetben további utasításig a várakozó helyiségben, ennek hiányában az épület biztonságosnak ítélt szakaszán kell tartózkodniuk. A tárgyalási szünetben - egyéb rendelkezés hiányában - a várakozó helyiségben kell a fogvatartottal tartózkodni. A bilincs nem vehető le a fogvatartottról, a várakozó helyiség ajtaját minden esetben kulccsal be kell zárni, a felügyelő ez alatt az ajtón belül tartózkodjon. A várakozó helyiség ajtaját akkor is be kell zárni, amikor a fogvatartottat a tárgyalóterembe kísérték. Erre azért van szükség, hogy távollétükben oda mások ne rejthessenek el semmit. Amennyiben a helyiség ajtaja rácsos, illetve átlátható, akkor a felügyelő az ajtón kívül is tartózkodhat úgy, hogy a fogvatartott tevékenységét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. Várakozó helyiség hiányában az épület biztonságosnak ítélt területén kell a szünetben tartózkodni. Amennyiben a bíróságon nem áll rendelkezésre sem biztonságos várakozó helyiség, sem várakozásra alkalmas terület, akkor a bíróság zárt udvarán álló fogvatartott szállítására használt gépjármű is igénybe vehető - az előállító biztonsági felügyelő és/vagy a gépjárművezető folyamatos őrzése mellett, a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazásának enyhítése nélkül - a várakozásra. A tárgyalás (ügyészi kihallgatás) végén az előállító biztonsági felügyelő ellenőrizze a bírótól (ügyésztől) kapott értesítés vagy egyéb irat rovatainak olvashatóságát, majd azokat - az intézetbe történő visszaérkezése utáni szóbeli jelentését követően - csatolja az előállítás végrehajtásával kapcsolatban keletkezett egyéb dokumentumok mellé. Amennyiben a bíróság az előzetes letartóztatást fenntartotta vagy elrendelte, a fogvatartottat vissza kell szállítani az intézetbe. Szabadlábra helyezés esetén, ha a fogvatartott a tárgyalásról elengedhető adat és ügyészi szám egyeztetés után nyilatkoztatni kell, hogy vissza kíván-e menni az intézetbe vagy a helyszínről távozik. Mindkét esetben ki kell tölteni a „Bírósági tárgyaláson szabadlábra helyezett személy nyilatkozatát”, illetve a tájékoztatót két példányban, amelynek egyik példányát át kell adni a szabadlábra helyezett személynek, a másik példányt csatolni kell az előállítás során keletkezett dokumentumok mellé. Amennyiben a szabadlábra helyezett személy nem akar a helyszínről távozni, hanem személyes tárgyainak, letétjének rendezése miatt a felügyelővel vissza akar térni az intézetbe, a nyilatkozat és a tájékoztató kitöltése, valamint a mozgást korlátozó eszközök levétele után - a többi fogvatartottól elkülönítve - vissza kell szállítani vagy kísérni az intézetbe. Az előzetesen letartóztatott tárgyalásról történő szabadításáról a bv. kódex 410.§-a rendelkezik: Ha a bíróság az előzetes letartóztatást a tárgyaláson szünteti meg, az erről szóló végzés és az értesítőlap átadása után az előzetesen letartóztatottat – ha más ügyben nem kell fogva tartani – helyben szabadítani kell, az arról szóló tájékoztatás mellett, hogy szabadulási igazolásának az átvétele, vagy az elszámolás érdekében a fogva tartó intézetet a következő munkanapon, hivatali időben keresse fel. Az előzetesen letartóztatott bíróságon történő szabadítása esetén a bíróság személyazonosításra alkalmas igazolást állít ki az előzetesen letartóztatott szabadításáról, amennyiben a fogvatartott nem kíván visszatérni a bv. intézetbe. Ha a bírósági tárgyalás során, az előzetesen letartóztatottal szemben mozgáskorlátozó eszköz került alkalmazásra, azt csak az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló végzés átadását követően lehet eltávolítani. Az előzetesen letartóztatott fogvatartottat is nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e visszaszállítását és a személyes tárgyai átvételét. Amennyiben az előzetesen letartóztatottat a tárgyaláson a bíróság óvadék ellenében szabadlábra helyezi, úgy a bv intézet csak a bíróság előzetes letartóztatást megszüntető értesítése alapján hajthatja végre a szabadítást. Amennyiben más ügyből elrendelt, fenntartott, vagy meghosszabbított előzetes letartóztatása van, továbbá a fogva tartás alapjául szolgáló egyéb irat (pl.: más ügyből elrendelt előzetes letartóztatás, elzárás, pénzbüntetés-,

130

pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés vagy közérdekű munka) alapján nem szabadítható, arról tájékoztatni kell a bírót. A szabadságvesztés azonnali foganatba vételéről szabadlábon lévő elítéltél szemben a bv. kódex 37.§-a határoz a következőképpen: A bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el, ha annak tartama öt év, vagy ennél súlyosabb, és a bűncselekmény jellegére, az elítélt személyi és családi körülményeire tekintettel alaposan feltehető, hogy a szökésével vagy az elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól kivonná magát, rendeli el, ha azt bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt szabta ki. Ilyen esetben a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától rövid úton büntetés-végrehajtási őr kirendelését kéri, és az elítéltet az őrnek adja át. Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy a büntetés-végrehajtási őr kirendelésének akadálya van, a bíróság az elítéltnek a bv. intézetbe kísérése végett rövid úton a rendőrséget keresi meg. Amennyiben a bíróság a kiutasítást önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül alkalmazta és a határozat kihirdetésekor jogerőre emelkedik, a bíróság kötelezettsége - a rendőrség közreműködésével - a területileg illetékes idegenrendészeti szervhez történő előállítás megszervezése. A határozat kihirdetése után a büntetésvégrehajtásnak nincs kompetenciája, ezért a kiutasításra ítélt személyt az előállító biztonsági felügyelő a továbbiakban nem őrizheti, abban az esetben sem jogosult intézkedésre, ha a rendőr még nem érkezett meg. Az előállító biztonsági felügyelő jogosultsága az intézkedésre, illetve a felelőssége is megszűnik. Az intézetbe történő visszaérkezését követően a biztonsági felügyelőnek az előállításon történtekről jelentést kell tennie - az előállítási naplóba történő dokumentálás céljából - a szolgálati elöljárójának, így különösen: újabb időpontra történő idézésről, a tárgyaláson történtekről (pl.: ítélet, szabadlábra helyezés, kiutasítás, óvadék elfogadása, fegyelemsértés, rosszullét, stb.), majd a keletkezett iratokat az illetékes szakterületnek (biztonsági tisztnek) le kell adni. Kapcsolattartás előállítás során Ha a tárgyalás végén a bíró - ügyészi kihallgatáskor az ügyész - a meghatározott, nyilvántartott kapcsolattartójával beszélőt engedélyez, azt lehetőleg a tárgyalóteremben, ha ez nem lehetséges, akkor a várakozó helyiségben kell lebonyolítani. A megfelelő helyiséget a bíró (ügyész) jelöli ki, és ő gondoskodik a beszélő ellenőrzéséről is. A fogvatartott tevékenységét ilyen esetben is folyamatosan figyelni kell. Amennyiben a beszélő lebonyolításának körülményei nem biztosítottak, akkor azt az intézetben kell végrehajtani, amelyről tájékoztatni kell az engedélyezőt és a kapcsolattartót. A beszélő végén, visszaindulás előtt a fogvatartottat meg kell motozni! 9.3.A fogvatartott előállítása hozzátartozó temetésére A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 459. § 14. pontjában meghatározott hozzátartozó temetésére a fogvatartott előállítása engedélyezhető. A bv. kódex 123.§ is rendelkezik a temetésre, illetve a súlyos beteg hozzátartozó meglátogatására történő előállításról: Az elítélt a bv. intézet parancsnokának engedélye alapján – őrzéssel, vagy anélkül – részt vehet közeli hozzátartozója temetésén. A bv. intézet parancsnoka elrendelheti mozgáskorlátozó eszközök használatát, kivételes esetben megtagadhatja a temetésen való részvétel, illetve a kegyelet lerovásának engedélyezését. A közeli hozzátartozó temetésére a rendkívüli eltávozás az öt napot nem haladhatja meg, annak tartama a szabadságvesztésbe beszámít. Ha az elítélt a temetésen nem vett részt, a parancsnok a temetést követő harminc napon belül engedélyezheti, hogy az elítélt lerója kegyeletét a közeli hozzátartozója sírjánál. Az elítélt az előállítás költségét köteles megtéríteni. Hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér, és a testvér házastársa vagy élettársa, 131

-

házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére.

A biztonsági feladatok megszervezésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: a feladat biztonságos végrehajtásához szükséges előállítók létszámát, egyéb szolgálati feladatok ellátása mellett a végrehajtás lehetőségét, a fogvatartott testi, fizikai adottságait, küzdő és fizikai erőt igénylő egyéb sportokban való jártasságát, a fogvatartott lelki állapotát, az előállítás helyének távolságát, megközelítését (műszaki pihenő tervezése, szállítási terv), a temetés időpontját (nap, napszak, évszak), az előállítás előtti illetve utáni várakozási időt, az őrzési körülményeket (pl.: temető bejáratai, kerítés magassága, anyaga, fák, bokrok, sírhelyek elhelyezkedése, száma), szolgálati kutya alkalmazásának szükségességét és lehetőségét, a fogvatartott bűncselekményét, ítéletét, eddigi kriminalitását (visszaesés foka), amennyiben van, folyamatban lévő ügyét, a fogvatartott veszélyességét, biztonsági csoportba sorolását, a mozgáskorlátozó eszköz/ök/ alkalmazását, (bilincselés meghatározása, bilincsrögzítő öv továbbá a rendszeresített elektromos sokkoló eszköz pl.: elektromos sokkoló öv is igénybe vehető), a megkülönböztető jelzés használatának szabályait (pl.: gyors helyszínelhagyás esetén), melyik az az együttműködő szerv, amely segítséget nyújthat, az előállítás helyén van-e lehetőség a fogvatartott elhelyezésére a várakozás illetve az előállítási helyszín megtekintésének idejére, erre alkalmas egy biztonsági szempontból is megfelelő helyiségbe (előzetes egyeztetés után igénybe vehető az illetékes bv. intézet vagy a rendőrkapitányság fogdája, előállító helyisége egy fő biztonsági felügyelő felügyelete mellett), a temetésen résztvevők várható létszámát, összetételét, kriminalitását, a beszélő engedélyezésének módját, időtartamát, média érdeklődését, velük szembeni magatartást. A parancsnok döntése után vagy annak elősegítése céljából - az intézet biztonsági osztályvezetőjének - fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes rendőri szervvel és tájékoztatást kell adni, hogy a területükön közbiztonságot érintő tevékenység fog történni. Amennyiben indokolt, segítséget kell kérni, különösen a várhatóan nagy (20-50 fő vagy annál nagyobb) létszámú hozzátartozói részvétel esetén, vagy ha információ alapján a résztvevők hangulata ezt indokolttá teszi. A helyszínre történő megérkezés után az előállítás csoportparancsnoka köteles az előállítás helyszínét közvetlenül megtekinteni. Ebben az esetben a közeli bv. szervben vagy a rendőrség épületében egy erre alkalmas helyiségben kell a fogvatartottat egy fő biztonsági felügyelő hátrahagyásával elhelyezni. A helyszín megtekintését követően kell eligazítani az állományt - meghatározni a ravatalozónál és a sírnál az őrök felállítási helyét, illetve a biztosítás módját, alakzatát - és egyeztetni az együttműködő erők feladatát, tartózkodási helyét. Menekülési útvonalat minden esetben ki kell jelölni, az előállítást végrehajtók részére az ezzel kapcsolatos feladatokat meg kell határozni. A gépjárművezető minden esetben - a kihajtás irányába - úgy parkoljon a gépkocsival, hogy egy azonnali indulást ne akadályozzon semmi, illetve a jármű ajtajánál állva biztosítani tudja a ki- és beszállás végrehajtását. A menekülési útvonalat külön biztosítani kell. Amennyiben az előállítást végző csoportparancsnok helyszín bejárása során szerzett tapasztalatai szerint biztonságosan az előállítás nem hajtható végre, ezt jelentse szolgálati elöljárójának és továbbiakban, az ő utasítása szerint járjon el. Szükséges esetben a fogvatartottat vissza kell szállítani az intézetbe. A fogvatartott és az előállító csoport felállítási helyét úgy kell kiválasztani, meghatározni, hogy az néhány lépésre legyen a többi résztvevőtől, ugyanakkor jó figyelési lehetőséget biztosítson irányukba. A temetés ideje alatt a fogvatartott részére lehetővé kell tenni, hogy a halottól végső búcsút vegyen (egy marék föld a koporsóra, virág a sírba, főhajtás a sírnál). Az előállítást végző csoportparancsnoknak tájékoztatnia kell a hozzátartozókat a fogvatartott részvételéről, lehetőségeiről a szertartás előtt, alatt és után, a hozzátartozóknak a fogvatartott irányában követendő magatartásáról, illetve a szabályok be nem tartásának következményeiről. A fogvatartott szabálykövető és a hozzátartozók együttműködő magatartása esetén a fogvatartott részére parancsnok döntésének megfelelően és a meghatározott személyekkel, valamint időtartamban - „beszélő” engedélyezhető az erre vonatkozó eligazítás végrehajtása után. A „beszélő” lebonyolítható a temető egy kijelölt részén, a gépjármű mellett, magas biztonsági kockázati besorolású fogvatartott esetén pedig úgy, hogy a fogvatartott a gépjármű rácsajtóval lezárt részén ül, míg a hozzátartozók a gépjárművön kívül állnak.

132

9.4.A fogvatartott előállítása súlyos beteg hozzátartozójának meglátogatására A Btk. 459. § 14. pontjában meghatározott hozzátartozó súlyos betegsége esetén meglátogatása engedélyezhető. A biztonsági feladatok megszervezését a temetésre történő előállításhoz hasonlóan kell végrehajtani kiegészítve az alábbiakkal: az intézet állományába tartozó orvos - a fogvatartott által kért, az intézet címére megküldött - a betegség súlyosságát igazoló vélemények, leletek megérkezését követően, azok áttanulmányozása után felveszi a kapcsolatot a kezelő orvossal, egyeztet a beteg állapotával, elhelyezésével és a lehetséges látogatási időponttal kapcsolatban, majd javaslatot tesz az intézetparancsnoknak. Amennyiben az előállítás magánszemély ingatlanába történik, a tulajdonos, vagy bérlő írásbeli hozzájárulását előzetesen be kell szerezni. Amennyiben indokolt, segítséget kell kérni a rendőrségtől vagy az adott helyen lévő bv. intézettől a közreműködés illetve előkészítés (tájékozódás, helyszín megtekintése) vonatkozásában, különösen akkor, ha az előállítás nem kórházba, hanem lakásba történik. Ebben az esetben a rendőrséggel közösen a lakás helyiségeinek áttekintése, a bent lévők létszámának, közvetlen hozzátartozók adatainak megállapítása után tájékoztatni kell a fogvatartott előállításáról a bent tartózkodó családtagokat, a látogatás alatt a hozzátartozók által követendő magatartásról, illetve a szabályok be nem tartásának következményeiről. Fontos, hogy a helyszín áttekintése után a benn tartózkodókkal folyamatos látókontaktus legyen, a hozzátartozók közül senki ne hagyja el a látogatás lebonyolítására szolgáló helyiséget, más személy ne lépjen a lakásba, különösen akkor, amikor már a fogvatartott is jelen van. Szükséges a lakás bejárata előtt a rendőri jelenlét, továbbá lakáson belül a rendőri biztosítás is. Ennek figyelembe vételével a fogvatartott és az előállító csoport felállítási helyét úgy kell meghatározni, hogy az távol legyen a nem beteg hozzátartozóktól, ugyanakkor jó figyelési lehetőséget biztosítson irányukba. A fogvatartott a látogatásra érkezésekor illetve távozásakor a hozzátartozókat csókkal, kézfogással üdvözölheti, de a biztonsági felügyelőnek az őrzésére bízott személyt ebben az esetben is fokozott figyelemmel kell kísérnie. A fogvatartott a látogatás ideje alatt italt nem fogyaszthat, nem étkezhet, nem dohányozhat, az intézetbe vissza semmit nem vihet, róla az alkalmazott mozgáskorlátozó eszközöket levenni TILOS! Az előállító biztonsági felügyelő semmit nem fogadhat el, udvariasan mondjon nemet, illetve a lakásban ő se dohányozzon! Érkezéskor, távozáskor a napszaknak megfelelően köszönjenek a bent lévőknek. A gépjárművezető minden esetben - a kihajtás irányába - úgy parkoljon a gépkocsival, hogy egy azonnali indulást ne akadályozzon semmi, illetve a jármű ajtajánál állva biztosítani tudja a ki - és beszállás végrehajtását. 9.5.A fogvatartott előállítása szakorvoshoz, nem a bv. által működtetett egészségügyi intézménybe, járó-, illetve fekvőbeteg szakellátásra A biztonsági feladatok megszervezését a temetésre történő előállításhoz hasonlóan kell végrehajtani kiegészítve az alábbiakkal: az intézeti orvos a vizsgálat után dönt a kezeléssel kapcsolatban, és egyeztet a további kezelést végző egészségügyi intézmény illetékes orvosával, az egyeztetés során meggyőződik az intézmény fogadó képességének lehetséges akadályáról (pl.: járvány miatti tilalom, stb.) az előzetesen egyeztetett időpontra beutalót állít ki, ezzel egyidőben előkészíti a kiszállításra vonatkozó okmányt engedélyezésre, engedélyezés után az előállításra vonatkozó okmányokat átadja a biztonsági osztályvezető (szolgálatban lévő biztonsági tiszt) részére. A fogvatartottal előre nem közölhető az előállítás helye, dátuma és időpontja, így megakadályozható a hozzátartozók, ismerősök értesítése! Az előállítás időpontját lehetőleg úgy kell egyeztetni, hogy a fogvatartott a végrehajtás ideje alatt a legkevesebb polgári személlyel találkozzon. Amennyiben ez sürgősségi (akut) ellátás miatt nem valósítható meg, a várakozás az egészségügyi intézményben polgári személyektől elkülönülve történjen. Az egyeztetéskor az ellátás elsőbbségét kell kérni, ha erre nincs lehetőség, akkor olyan időpont meghatározása szükséges, amely a várakozást a legrövidebb időre csökkenti. A felállítási helyet úgy kell meghatározni, hogy a fogvatartott soha ne maradjon őrzés nélkül. Különös figyelmet kell fordítani arra a kezelési folyamatra, ahol a felügyelő nem lehet jelen (pl.: a fogvatartott műtétjénél, RTG, CT, MR vizsgálatánál). Ebben az esetben hivatásos szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozó is vegyen részt az előállítás végrehajtásában. A biztonsági felügyelőnek ebben az esetben a leggyorsabb intézkedést biztosító, a szökésre legalkalmasabb útvonalon kell elhelyezkedni. 133

Amennyiben a fogvatartott az egészségügyi beavatkozást követően fekvőbeteg ellátásban részesül, az őrzés megszervezésekor figyelemmel kell lenni különösen: - a biztonsági felügyelő/ők/ szükséges létszámára, elhelyezkedésére (a fogvatartott folyamatosan látókörében legyen), - a kórterem elhelyezkedésére, méretére, a kórteremben elhelyezett polgári személyek létszámára, a helyiség őrizhetőségére, - a mosdó, a mellékhelyiség megközelíthetőségére, elhelyezkedésére, őrizhetőségére, - az ágyhoz történő bilincselés módjára (az ágyon történő mozgását, a vizsgálatokat, az egészségügyi ellátást legkevésbé zavarja, a bilincs, vagy lakat kulcsát a biztonsági felügyelő folyamatosan tartsa magánál), - a fogvatartott ruházatának elzárási lehetőségére, - a biztonsági felügyelőnek a kórház személyzetével és a kórteremben lévő többi beteggel kapcsolatos magatartására (legyen udvarias, segítőkész, a betegeket ne zavarja). A biztonsági felügyelőnek fokozott figyelmet kell fordítani a fogvatartott WC-re, fürdőbe (zuhanyozóba) kísérésére, továbbá annak ideje alatt a fogvatartott tevékenységére, viselkedésére. Hozzátartozóval való találkozás esetén a biztonsági felügyelő beszélgetést nem engedélyezhet, mindennemű tárgy illetve eszköz átadását és átvételét meg kell akadályozni, a fogvatartottat legrövidebb időn belül biztonságos helyre kell kísérni. Ettől eltérni csak az eligazításon kapott engedély alapján lehet. Mentővel történő sürgősségi kiszállítás esetén a biztonsági felügyelőnek úgy kell az autóban elhelyezkedni, hogy fegyveréhez ne férjen hozzá sem a fogvatartott, sem a mentőszolgálat személyzete, az őrzésére bízott személyt folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, szükség esetén intézkedni tudjon. Az egészségügyi személyzet tevékenységét ne zavarja, illetve ne akadályozza a beteg (sérült) ellátásában. A mozgáskorlátozó eszköz/ök/ alkalmazásánál (bilincselésnél) figyelembe kell venni a fogvatartott sérülését (pl.: kézsérülésnél a lábra történjen a mozgáskorlátozó eszköz helyezése), betegségének jellegét, biztonsági csoportba sorolását továbbá azt, hogy a fogvatartott a mentőautóban ülő vagy fekvő testhelyzetben kerül szállításra. Fekvő helyzetben történő szállítás esetén fel kell mérni, hogy az egészségügyi személyzet az erre rendszeresített hevederrel - a magatehetetlen állapota, illetve további sérülések elkerülése miatt - rögzítette-e a hordágyhoz a fogvatartottat. Fel kell készülni, hogy a fogvatartott színleli a rosszullétet, és az intézetből kijutva szökést kísérel meg. Megelőzésére a mozgáskorlátozás különböző változatai alkalmazhatók. Mentővel történő szállítás esetén a fogvatartottat menet közben a gépjármű belső tartozékához bilincselni tilos! Légi járművel (mentőhelikopterrel) történő szállítás esetén az előállító felügyelő lőfegyvert nem vihet fel a fedélzetre. A szállítás ideje alatt - amennyiben indokolt - a fogvatartott végtagja tárgyhoz is rögzíthető. A szállítás célhelyének ismeretében azonnal útba kell indítani egy fő biztonsági felügyelőt az őrzési feladat ellátásához szükséges lőfegyverrel, akinek megérkezéséig segítséget kell kérni a feladat végrehajtásához az adott helységben lévő bv. intézettől és/vagy a rendőri szervtől. 9.6.Az előállító biztonsági felügyelő feladata váratlan helyzetek esetén A biztonsági felügyelő amennyiben egyedül hajtja végre az előállítást és annak időtartama alatt úgy érzi, hogy egészségügyi okból (pl.: rosszullét, erős fájdalom, stb.) szolgálati feladatát nem tudja ellátni, haladéktalanul tárgyhoz kell bilincselni a fogvatartottat. Az előállítási feladattól függően jelenteni kell a bírónak, (ügyésznek) és ha szükséges, segítséget kell kérni az intézettől, a kórház személyzetétől, helyzettől függően a legközelebbi bv. intézettől, vagy a területileg illetékes rendőrkapitányságtól. Amennyiben az előállító biztonsági felügyelőnek személyes szükségleteit kell elvégeznie, ezt jelentse a bírónak (ügyésznek), majd kísérje a fogvatartottat a várakozó helyiségbe, - ennek hiányában a fogvatartottat bilinccsel rögzítse egy tárgyhoz - akinek a biztonsági felügyelő távolléte alatt figyelését a bíró (ügyész) által kijelölt személy látja el. Várhatóan elhúzódó vagy előre jelzett egész napos tárgyalás (hat órát meghaladó) esetén köteles a bv. intézet biztosítani az előállító biztonsági felügyelő munkaközi szünetét. Amennyiben erre a távollét időtartama alatt nincs mód, akkor azt az intézetbe visszaérkezés után kell biztosítani. Amennyiben valamelyik hozzátartozó vagy családtag jogtalan előnyhöz akarja a fogvatartottat juttatni, (pl.: ajándék, pénz kilátásba helyezése a felügyelőnek) azt jelenteni kell a bírónak (ügyésznek), illetve a közvetlen szolgálati elöljárójának.

134

XV. Fejezet A fogva tartás rendjét veszélyeztető események 1. Az eseményekről általában A büntetés-végrehajtási intézetekben a büntetés-végrehajtási célok elérése, valamint az intézetek előtt álló feladatok végrehajtása érdekében a fogvatartottak végrehajtási fokozatának megfelelő rendnek és fegyelemnek kell lennie. Ennek megfelelően meg kell teremteni a büntetés-végrehajtási intézet zavartalan működéséhez szükséges biztonsági feltételeket. A biztonsági feladatok végrehajtása során egyik fő feladat a fogva tartás biztonságát, a büntetés-végrehajtás rendjét sértő, vagy veszélyeztető események megelőzése, a bekövetkezett események megszakítása, felszámolása. A feladatok végrehajtásához, azonban a szükséges mértékű rend, fegyelem, és biztonság megléte esetén is bekövetkezhetnek olyan események, amelyek zavarólag hatnak, vagy akadályozzák a büntetés-végrehajtási intézetek tevékenységét. Ebből kiindulva a büntetés-végrehajtási szerv rendjére, biztonságára sokféle esemény, történés és cselekmény lehet veszélyes. Történés jellegű események az emberi cselekedettől független olyan természeti csapások, vagy katasztrófák, amelyek bekövetkezésükkel veszélyeztetik a büntetés-végrehajtási szerv biztonságának személyi és tárgyi feltételeit. Ilyen jellegű események: a földrengés, az árvíz, a villámcsapás, tűz, a nukleáris balest vagy a rendkívüli időjárás. A cselekmény jellegű események közé az olyan emberi cselekedetek tartoznak, amelyek a biztonság személyi és tárgyi feltételeit a biztonsági rendszabályok megsértésével veszélyeztetik. Ezek közé sorolhatók, a személyi állomány tagjai által, a fogvatartottak által elkövetett cselekmények, valamint a büntetés-végrehajtási szerv ellen kívülről elkövetett rend bontó, támadó jellegű cselekmények. A rendkívüli esemény fogalma: Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan esemény, amely a fogvatartás biztonságát súlyosan sérti, vagy veszélyezteti, és külön intézkedések bevezetését teszi szükségessé, így különösen a) a terrorcselekmény, b) a fogolyzendülés, c) a bv. szerv létesítményét, eszközeit, járműveit, valamint a személyi állomány tagját vagy az elítéltet ért támadás, d) a bv. szerv létesítményéből vagy járművéből való erőszakos kitörés, e) a fogolyszökés, f) az elítélt öngyilkossága, g) az elítélt halála, h) a bv. szerv létesítményét vagy járművét veszélyeztető elemi csapás, vagy jelentős tűzeset. A fogvatartott részére az általa végzett munka jellegének, az egészségi állapotának és az életkorának megfelelően kialakított normák alapján, legalább napi háromszori étkezést – ebből legalább egy alkalommal meleg ételt – kell biztosítani. Rendkívüli esemény idején – legfeljebb öt napig – a fogvatartottak kizárólag hideg élelemmel is elláthatók. A hideg élelem elfogyasztásához szükséges eszközöket a bv. intézet biztosítja. A fentebb felsorolt rendkívüli események bekövetkezéséről a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt értesíteni kell. Ugyanakkor a büntetés-végrehajtási feladatok végrehajtása során bekövetkezhetnek olyan cselekmények, történések, amelyek nem minősülnek eseménynek, azonban a bv. szerv működési rendjét befolyásolják, és jelentési kötelezettség alá esnek. 1.1. Az elkövetés módjai A cselekmény jellegű események körében már tárgyalt, a személyi állomány tagja, vagy a fogvatartottak által elkövetett cselekmények elkövetésének módját és formáit vizsgáljuk meg. Az elkövetés módjainak és formáinak ismerete azért lényeges, mert ezek alapján határozható meg, hogy milyen a jogszabályban meghatározott biztonsági intézkedések, illetve milyen kényszerítőeszközök és milyen mértékű alkalmazására van szükség. A passzív elkövetés esetén a fogvatartottak nem hajlandók sem a bv. intézet rendjét, a büntetés-végrehajtási szabályokat megtartani, sem az ezek alapján részükre kiadott utasításokat teljesíteni. A passzív elkövetés nem 135

tevéssel valósul meg, ebből következik, hogy megszüntetéséhez a kényszerítő eszközök korlátozott formája alkalmazható. /testi kényszer / Megnyilvánulási formája, hogy az elkövető nem mozdul, leül, lefekszik, (nem fejt ki testi, fizikai erőt) szándékát általában szóban is kifejezi. Ilyen eseménynek minősül: - az engedetlenség, - utasítás megtagadás, - táplálkozás megtagadás, - munkamegtagadás. Az aktív elkövetés esetén a fogvatartottak a fogva tartás, illetve a büntetés-végrehajtási intézet biztonságának személyi feltételei, tárgyi eszközei és rendszabályai ellen valamilyen tevőleges magatartással lépnek fel. Megnyilvánulási formája, hogy az elkövető(k) fizikai ráhatást, erőszakot alkalmaznak közvetlenül személyre, vagy anyagi javakra támad, ellök, elfut, személybe, vagy tárgyba kapaszkodik. A megszüntetéséhez a cselekmény összes körülményeitől függően alkalmazhatók a különböző kényszerítő eszközök, illetve különböző biztonsági intézkedések bevezetésére kerülhet sor. Ilyen eseménynek minősül: - a fogolyszökés, fogolyzendülés, - a kitörés, - terrorcselekmény, - zárkatorlaszolás, - személyi állomány tagjának megtámadása. 1.2. A cselekmény elkövetési formája - önálló (egyes) elkövetés - többes elkövetés. A cselekmény elkövetése önálló abban az esetben, ha az eseményt a fogvatartott egyedül és a többi fogvatartottól függetlenül idézi elő. Az önálló elkövetéshez mindkét elem együttes megvalósulása szükséges. Ugyanis az "egyedüli" elkövetés önmagában nem jelenti a cselekmény önálló elkövetését, mert ha a cselekmény elkövetése formailag egyedül történt is, nem biztos, hogy nem áll összefüggésben más cselekményekkel, vagy az előkészítésben más fogvatartottak nem vettek részt. Önmagában a "többi fogvatartottól függetlenül" elkövetett cselekmény sem jelent önálló elkövetést, ugyanis ha a cselekmény a többi fogvatartottól függetlenül történik, de ugyanazt a cselekményt azonos időben és helyen több fogvatartott is elköveti akkor az elkövetés már többes. Többes az elkövetés abban az esetben, amikor több fogvatartott egymás tevékenységéről kölcsönösen tudva, szándékegységben hajtja végre a cselekményt. A többes elkövetéshez bármely elem megvalósulása önmagában elegendő. Ha a fogvatartottak azonos helyen és időben úgy követnek el cselekményt, hogy azokat előre nem beszélték meg, de mindegyikük észlelhette a másik által végrehajtott cselekményt, akkor is többes elkövetés történik. Ezen elkövetéshez nem mindig szükséges, hogy azonos cselekmények, azonos helyen és időben történjenek. Ugyanis ha a különböző jellegű, különböző időpontban és helyen elkövetett cselekmények között összefüggés állapítható meg, ha azokat több fogvatartott előre megbeszélve, szándékegységben hajtja végre, többes elkövetés állapítható meg. A többes elkövetés lehet: Csoportos az ellenszegülés, ha a jogszabályban, illetve a bv. szerv házirendjében meghatározott kötelezettség végrehajtását, vagy a személyi állomány tagjának valamely utasítását, legalább három fő fogvatartott együttesen megtagadja. Tömeges az ellenszegülés, ha a jogszabályban, illetve a bv. szerv házirendjében meghatározott kötelezettség végrehajtását, vagy a személyi állomány tagjának valamely utasítását legalább tíz fő fogvatartott együttesen megtagadja. 2. Az események csoportosítása - a személy állománnyal kapcsolatos események - a fogvatartottakkal kapcsolatos események - a Bv. szervek működését, biztonságát veszélyeztető események - szervezeti események

136

3. Az események fajtái Az események fajtáit annak alapján különböztetjük meg, hogy az elkövetésük milyen módon, és formában, milyen cselekményekkel történik. Alapja pedig az, hogy a büntetés-végrehajtási szerv biztonságának melyik eleme az elkövetett cselekmény, illetve történés esetén a veszélyeztetés tárgya. Ezek alapján lehet: biztonság személyi feltételeit sértő, vagy veszélyeztető esemény, a biztonság tárgyi feltételeit sértő, vagy veszélyeztető esemény, biztonsági rendszabályokat sértő, vagy veszélyeztető esemény. Az események fajtái ilyen formában sorolhatók fel, bár vannak olyan cselekményfajták is, amelyeket egyszerre több helyre is besorolhatunk, mivel a büntetés-végrehajtási szerv biztonságának egyszerre több elemét is sértik, vagy veszélyeztetik. 3.1. A biztonság személyi feltételeit sértő, vagy veszélyeztető események Ezen cselekmények csak aktív módon követhetők el. A büntetés-végrehajtási szerv biztonságára azért veszélyesek, mert a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését ellátó személyi állomány személye elleni erőszak alkalmazásával, lehetőséget teremtenek további események elkövetéséhez. A személyi feltételt sértő cselekmények irányulhatnak valamely jogi tárgy ellen is, így bűncselekménynek is minősülhetnek, amelyek lehetnek: a személyi állomány bármely tagjának megtámadása, hivatalos személyek elleni bűncselekmények. 3.2. A biztonság tárgyi feltételeit sértő, vagy veszélyeztető események Ezen cselekmények, illetve történések tárgya a büntetés-végrehajtás létesítményei, épületei, területei, technikai eszközei, műszaki és biztonsági berendezései. Az által sértik, vagy veszélyeztetik a büntetés-végrehajtási szerv biztonságát, hogy a fontosabb létesítmények és berendezések (technikai. eszközök. műszaki biztonsági berendezések) megrongálásával, lehetőséget teremtenek más események elkövetésére, vagy működészavar bekövetkezésére, így akadályozzák a büntetés-végrehajtási szerv zavartalan működését. Ezen cselekmények lehetnek: rongálás, rombolás, gyújtogatás, tűzokozás robbantás, vagy ezekkel való fenyegetés, terrorcselekmény. elemi csapás 3.3. A biztonsági rendszabályokat sértő, vagy veszélyeztető események A biztonsági rendszabályok a szabadságvesztéssel, előzetes letartóztatással összefüggő legalapvetőbb jogszabályok foganatosítását, a büntetés-végrehajtási szerv zavartalan működését biztosítják, megsértésük esemény bekövetkezéséhez vezethet. Ezen cselekmények tárgya tehát, elsődlegesen valamilyen rendszabály, de irányulhat a biztonság más eleme ellen is. Az elkövetés módja ezen cselekmények esetén akár passzív, akár aktív is lehet, amelyek a következőkben nyilvánulhatnak meg: az engedetlenség, utasítás megtagadás, munkamegtagadás, táplálkozás megtagadás, zárkatorlaszolás, fogolyszökés, fogolyzendülés.

137

XVI. Fejezet A büntetés-végrehajtási szervek személyi állományának riadóztatása Általános rendelkezések Az Alkotmányban nevesített minősített időszakban, a polgári védelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 44. §. által megfogalmazott veszélyhelyzet esetén, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 87. § (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli esetekben, illetve az azokra való felkészülés során a Hszt. túlszolgálatra vonatkozó rendelkezései, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény rendkívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezései alapján a bv. szervezet személyi állományának tagja a meghatározott szolgálat-teljesítési (munka) időn túl, valamint munkaszüneti- és pihenőnapon túlszolgálatra, illetve rendkívüli munkavégzésre (a továbbiakban: rendkívüli feladat) kötelezhető. A fentiekből megállapítható, hogy a büntetés-végrehajtásnál alapvetően két féle céllal elrendelt riadó létezik. Az egyik típusú riadó a bv. intézet (intézmény) rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető esemény megszüntetésére, megelőzésére irányul, a másik a büntetés-végrehajtási szervek készenlétbe helyezésével, minősített időszaki működésének szabályaival kapcsolatos. I. A bv. intézet (intézmény) rendjét, biztonságát negatív módon befolyásoló események 1.A riadó fogalma, célja Az előzőekben meghatározott esetekben, ha a rendkívüli feladatra való kötelezettség a személyi állomány egy részére, vagy teljes egészére kiterjed és az ilyen jellegű igénybevétel előre nem tervezhető, a szolgálatteljesítés helyére, illetve a munkahelyre történő bevonulás a személyi állomány riadóztatásának minősül. A riadó a Bv. OP. a bv. intézetek és intézmények a gazdálkodó szervek hivatásos és közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló tagjainak és a rendelkezésre álló technikai eszközöknek olyan készenléti állapotba helyezése, amelyből rövid időn belül biztosított a várható esemény megelőzése, a bekövetkezett esemény megszakítása, megszüntetése és felszámolása. A készenlét a bv. szervek olyan állapota, amely alapján biztosítható a személyi állomány és a technikai eszközök gyors és meghatározott módon történő alkalmazása a tervezett feladatok végrehajtására. A készenlét feltételei: a parancsnoki törzsek és a beosztott állomány magas szintű felkészültsége, szervezettsége, összekovácsoltsága. személyi állomány fegyelme, szervezettsége és összekovácsoltsága. a bv. szervek személyi feltöltöttsége és technikai eszközökkel való ellátottsága, A riadó célja, hogy biztosítsa a bv. szervek személyi állományának a legrövidebb időn belül történő bevonultatását és készenléti állapotba helyezését az esemény megszakítására és a megszüntetésére, illetve az eseményből származó következmények felszámolására irányuló tevékenységsorozat megszervezésére, végrehajtására, ellenőrzésére és mindenoldalú biztosítására. 2. A riadó méretei 2.1. Teljes riadó A büntetés-végrehajtási intézet és intézmény vonatkozásában teljes, ha a riadó a személyi állomány valamennyi szolgálati-, illetve munkahelyen kívül tartózkodó tagjára (a felmentettek kivételével) kiterjed. 2.2. Részleges riadó Részleges a riadó, ha a bv. szerv szolgálati-, illetve munkahelyen kívül tartózkodó személyi állományának egy külön meghatározott részére terjed ki.

138

Az intézetben az állományilletékes parancsnok, illetve a parancsnok hatáskörében eljáró személy jogosult a teljes személyi állomány riadóztatására. Részleges riadót az általuk nyílt paranccsal megbízott személy is elrendelhet. 3. A riadó formái és elrendelésének módjai 3.1. Riadó A riadó elrendelhető / úgynevezett éles helyzetben / amikor a cél a személyi állomány kiértesítése, készenlétbe helyezése illetve mozgósítása az esemény megelőzésére, a bekövetkezett esemény megszakítására, megszüntetésére, továbbá következményeinek felszámolására. 3.2. Gyakorló riadó A gyakorló riadó során kell a személyi állomány megfelelő felkészültségét elősegíteni a különböző feladatok teljesítésére. Elrendelésével kell meggyőződni a parancsnoki törzs, az intézkedések megtételére jogosult és kötelezett - parancsnoki törzsbe nem tartozó - vezetők intézkedő képességéről, a kiértesítési rendszer működéséről, a személyi állomány normaidőn belül történő bevonulásáról, a riadoztatott állomány alkalmazhatóságáról. 3.3. A riadó elrendelésének módjai -

Kiértesítő útján szóban vagy írásban. Hírközlő eszközön, szóban vagy írásban. Jelző eszközökkel. Más különleges intézkedés (légiriadó) részenként.

Jelzőeszközzel (csengővel, szirénával, egyéb technikai eszközzel) történő elrendelés esetén a jelzések módját és azok tartalmát a parancsnok határozza meg. A bv. szerv részére híreszközön elrendelt riadó tényéről visszahívással meg kell győződni. A riadót úgy kell megszervezni, hogy a legrövidebb időn belül biztosítsa a személyi állomány és a rendelkezésre álló eszközök összehangolt alkalmazását. A riadó az elrendeléstől a megszüntetésig tart. A riadó beszüntetésére az azt elrendelő személy, illetve annak elöljárója jogosult. A riadoztatott személyt szóban vagy írásban "Szolgálatteljesítésre vonuljon be!" (közalkalmazottak esetében ”Munkavégzésre vonuljon be”) szöveggel kell kiértesíteni. Ha a bevonulási hely és a szolgálati hely nem esik egybe, akkor ezt a kiértesítettel közölni kell. Az érintett személlyel a riadóztatás okát és a várható szolgálati feladatokat a bevonulást követően kell közölni. A személyi állományból kijelölt, kiértesítést végző személyt a parancsnok által meghatározott kiértesítési okmánnyal, indokolt esetben lőfegyverrel és egyéb eszközzel kell ellátni. Az okmánynak tartalmaznia kell a kiértesítendők nevét, pontos lakcímét, telefonszámát, a bevonulásra felszólító közlést és a bevonulás módját. Indokolt esetben útvonal vázlatot, térképet. A kiértesítés tényét, pontos idejét függetlenül attól, hogy az milyen módon történik, rögzíteni kell. Amennyiben a kiértesítendő személy közvetlenül nem érhető el, részére - akár más személy bevonásával írásban vagy szóban - üzenetet kell hagyni. Riadó esetén kiértesítésre és a személyi állomány bevonultatására elsősorban tömegközlekedési eszközt kell igénybe venni. Ennek hiányában külön meghatározott személyek részére a parancsnok szolgálati-, magángépjármű, különösen indokolt esetben taxi igénybevételét engedélyezheti. A magángépjármű és taxi igénybevételéből adódó költséget a mindenkor hatályos pénzügyi-, számviteli szabályok szerint kell elszámolni. Riadó esetén rendkívüli feladat ellátására igénybe nem vehetők és a bevonulási kötelezettség alól mentesíthetők körét, illetve a bevonulási normákat a miniszteri utasítás tartalmazza. A szolgálatban lévő személyi állományt a parancsnok által meghatározott módon a riadó elrendelésének okáról és a várható feladatokról, illetve annak befejezéséről tájékoztatni kell. A riadó a meghatározott normaidőn belül befejezhető, ha a riadoztatott állomány a meghatározott létszámmal a kijelölt helyre bevonult. A gyakorlat céljából elrendelt riadót az elrendelő, illetve az ellenőrző elöljáró abban az esetben is beszüntetheti, ha az addig tapasztalt tevékenység alapján várhatóan nem megfelelő minősítést kap. 4. A riadó elrendelésére jogosultak A bv. szervek állománya részére riadó elrendelésére az alábbi személyek jogosultak: a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, 139

-

közigazgatási államtitkár, az országos parancsnok, az országos parancsnok helyettesek., az országos vezetők által nyíltparanccsal megbízottak, intézetparancsnok, és helyettese, biztonsági osztályvezető és helyettese, szolgálatban lévő biztonsági tiszt, szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő.

A riadó elrendelésére jogosultak az elrendelésre vonatkozó utasításaikat az országos parancsnokság ügyeletes tisztjén keresztül - az intézetben, intézményben az arra jogosult elöljáró- illetve nyílt paranccsal ellátott személy közvetítésével is kiadhatják. 4.1. Nyílt parancs A riadó elrendelésére jogosult vezetőnek, magasabb elöljárónak meghatározott, különleges feladatok végrehajtására hatáskört biztosító írásbeli rendelkezése, amely csak a nyílt paranccsal rendelkező személy szolgálati igazolványával együtt érvényes. A nyílt parancs tartalmazza: a végrehajtandó feladatot, a felhatalmazott személyek nevét és rendfokozatát, szolgálati igazolványának számát, a nyílt parancs érvényességi idejét, a kibocsátó előírását és bélyegző lenyomatát. Sorszám: ________ Sorszám: ________ ___________________ szerv megnevezése NYILTPARANCS a bv. szervezet hivatásos állományú tagja számára

NYILTPARANCS a bv. szervezet hivatásos állományú tagja számára

Név: __________________ bv. ________ Utasítom _________________ bv. ____t. Érvényes: hogy a ___________________ bv.szervnél 20 _____ év _________ hó ____ naptól __________________________________ 20 _____ év _________ hó ____ napig __________________________________ _______________ parancsnok

A nyiltparancs érvényes: 20 ____ év ____ hó____ naptól

Átvettem: 20 ____ év ____ hó ____ nap

_____________ átvevő

20 ____ év _____hó ____ napig Bv.szolg.ig.száma: _________ PH ____________ parancsnok

Az érvényes nyílt paranccsal rendelkező személy a magasabb elöljáró nevében, illetve annak utasítása szerint jár el. 140

A bv. szervnél a riadó elrendelésére jogosult a parancsnok, helyettese, a biztonsági osztályvezető, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, ha a parancsnok távol van, és az intézkedések kiadására nincs lehetősége, illetve, ha az értesítése jelentős késedelemmel vagy egyéb hátrányokkal jár. Munkaidőn túl, illetve munkaszüneti napokon riadót a biztonsági tiszt intézkedésre képtelenné válása esetén (rosszullét, túszejtés) - a biztonsági főfelügyelő is elrendelhet, átveszi a biztonsági tiszt hatáskörét és feladatkörét az elöljáró megérkezéséig. A jelentési kötelezettségnek ez esetben is eleget kell tenni. A riadó elrendelésének tényéről, indokáról és a tett intézkedésekről, a jelentési kötelezettségek alapján a parancsnok az elöljárójának haladéktalanul jelentést tesz. Az intézet parancsnoka a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet személyi állománya tekintetében halaszthatatlan esetben előzetes egyeztetés nélkül, gyakorlat céljából a gazdálkodó szerv vezetőjével való előzetes egyeztetés után rendelhet el riadót. A bv. szerv állományába tartozó személy nyílt parancsban részleges riadó elrendelésével bízható meg. A parancsnok az országos parancsnok előzetes engedélyével rendelhet el gyakorlás céljából riadót a bv. szerv személyi állománya részére. A riadó beszüntetésére az azt elrendelő személy, illetve az elöljáró parancsnok jogosult. A személyi állomány tagja a riadóra vonatkozó kiértesítés vétele után köteles a szolgálati helyére haladéktalanul bevonulni, és ott jelentkezni, majd az elöljárója utasítását végrehajtani. 5. A rendkívüli feladatra igénybe nem vehető, illetve mentesíthető személyek köre 5.1. A rendkívüli feladatra nem vehetők igénybe -

a nő terhessége megállapításától a gyermeke egy éves koráig, a gyermekét egyedül nevelő nő és férfi a gyermeke négy éves koráig, akinek szolgálati viszonya a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 51. §-a alapján szünetel.

5.2. A mentesíthetők köre -

a gyermekápolás, gondozás vagy egyéb címen igénybevett illetmény nélküli szabadságon lévőket, azokat a nőket, illetve gyermeküket egyedül nevelő férfiakat, akiknek 16 éven aluli gyermekük magatehetetlen, illetve önálló életvitelre képtelen, továbbá gondozásra szoruló hozzátartozójuk van, a szabadságon, betegszabadságon, illetve keresőképtelen állományba lévőket, a szolgálatilag távollévőket (szolgálati út, vezénylés), a szolgálatteljesítés helyének közigazgatási határától több mint 30 km-re lakókat, munkaszüneti vagy heti pihenőnapon lévőket, ha az elmúlt szolgálatteljesítési idejük óta 8 óra még nem telt el.

6. A bevonulás normái -

a bv. szerv közvetlen közelében - a parancsnok által meghatározott körzetben lakók részére 30 perc, a bv. szerv működésének közigazgatási területén lakók részére 3-4 óra.

A közigazgatási területen kívül lakók részére a bevonulási normát a napszak, a távolság, a közlekedési feltételek és a kiértesítési rendszer figyelembevételével a parancsnok határozza meg. Az előzőekben meghatározott időnorma a helyi viszonyoknak megfelelően csökkenthető. A normát a riadó elrendelésének időpontjától kell számítani. Magasabb készültségbe helyezéskor a készültségi fokozatnak megfelelő, más utasításban meghatározott létszámnak kell bevonulni. Gyakorlat céljából elrendelt riadó során az értékeléshez szükséges létszámviszonyokat országos parancsnoki intézkedés tartalmazza. A személyi állomány tagjának a Szolgálati Szabályzat meghatároz olyan szabályokat is, amelyek a szolgálaton kívüli magatartására és a szolgálat ellátásra történő alkalmasságra vonatkozik. A ht. állomány tagját fegyelmi felelősség terheli, ha önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát. Ha ez az állapot a szabadidőben történt berendelés közlése előtt alakult ki, a fegyelmi felelősség nem állapítható meg. A ht. állomány tagja a szolgálatellátás ilyen akadályát köteles jelenteni.(Szolgálati Szabályzat 16.§ (3) bekezdés)

141

A ht. állomány tagja szolgálattételre a szolgálati rendben vagy az elöljárója által külön meghatározott időben köteles megjelenni. Ha ennek akadálya van, azt személyesen, távbeszélőn, táviratilag, munkatársa vagy hozzátartozója útján, vagy egyéb módon a legrövidebb időn belül, lehetőleg a szolgálat kezdete előtt - az ok közlésével - jelezni kell.(Szolgálati Szabályzat 16.§(4) bekezdés) A ht. állomány tagja köteles az állandó lakóhely, illetve tartózkodási hely négy órát meghaladó elhagyását a bv. szerv által előírt módon jelenteni, amiről nyilvántartást kell vezetni. (Szolgálati Szabályzat 16.§ (5) bekezdés) 7. A riadó csomag tartalma -

tisztálkodó felszerelés (törölközõ, szappan, fogkefe, fogkrém, WC papír, fésû, borotválkozó felszerelés/intim csomag), kétnapi hidegélelem (legalább 2 db melegíthetõ 400 gr-os készételkonzerv, 2 db 65 gr-os és 2 db 150 gr-os húskészítmény konzerv), konzervnyitó, tisztító, karbantartó felszerelés (lábbeli tisztító- és varrókészlet), füzet (A/5), íróeszköz.

8.A riadóterv tartalma A riadóterv az az okmány, amely egy adott bv. intézet helyi sajátosságainak figyelembevételével, teljes részletességgel tartalmazza a személyi állomány kötelességeit a rendkívüli esemény veszélye, vagy bekövetkezése esetén, illetve rendkívüli helyzetben végrehajtandó a napi feladatoktól eltérő speciális feladatokat A riadóterv magába foglalja: az elrendelésre jogosultak körét, az elrendelés módjait a berendeléskor alkalmazható közléseket, az állomány névsort, a bevonulási normaidőt, zárási tervet, a különböző rendkívüli események felszámolására kidolgozott végrehajtási terveket, a felszámolási tervnek tartalmaznia kell: az elsődleges intézkedéseket, a felszámolás érdekében teendő intézkedéseket, a felszámoláshoz szükséges létszámokat, szolgálati csoportokat, eszközöket, felszereléseket, vázlatilletve alaprajzokat, a felszámolás irányításának rendőrség részére történő átadásakor jelentkező feladatokat, a felszámolás után teendő intézkedéseket, a polgári védelmi vészhelyzetekre, a katasztrófahelyzetekre és a minősített időszakokra külön intézkedések vonatkoznak, külön mellékletként a bv. szerv tűzriadó tervét, tartalomjegyzéket. A riadóterv készítésének további szempontjai: A riadótervben foglaltak szolgálati titkot képeznek, így abba illetéktelen személynek betekintenie nem szabad, az ügyviteli szabályok alapján "Titkos" ügyiratként kell kezelni: A riadótervet el kell látni tartalomjegyzékkel: A tervben rögzíteni kell azokat az elsődleges feladatokat is, amelyeket a biztonsági tisztnek /parancsnoknak, biztonsági osztályvezetőnek / a riadó elrendelését követően azonnal végre kell hajtania: A riadótervhez a kötelezően előírt mellékleten túl, célszerű mellékelni még a bv. szerv székhelyének és a megye területének térképét, az intézet szintenként elkészített helyszínrajzát,(célszerű több példányt mellékelni), illetve az intézet körzetének helyszínrajzon bejelölt zárási tervét. A zárási terv elkészítésekor indokolt az illetékes rendőri szervekkel együttműködni. 9. A felszámolási tervek A különböző rendkívüli események felszámolására kidolgozott feladatrendszert a riadóterv mellékleteként végrehajtási tervekben kell meghatározni: -

a bv. intézet elleni külső támadás megszakítására, 142

-

a szökevény elfogására, kitörés megakadályozására, túszok kiszabadítására, elemi csapás vagy tűz következményeinek felszámolására, zárkatorlasz felszámolására, robbantással való fenyegetés esetére. szállítás, előállítás közben bekövetkezett rendkívüli esemény felszámolására, fogolyzendülés megszakítására, terrorcselekmény megszakítására.

II. A büntetés-végrehajtási szervek készenlétbe helyezésével, minősített időszaki működésének szabályaival kapcsolatos események A bv. szerv személyi állomány tagja tartózkodási helyének (település) 4 órát meghaladó időtartamú elhagyását a távozás, visszaérkezés időpontjának, valamint a célhelyszín címének lehetőség szerinti feltüntetésével - a bv. szerv vezetője által előírt módon a rendszeresített nyilvántartásban rögzíteni kell. 1.A valós helyzetre reagálás, valódi feladat megoldás 1.1 A készenlét elrendelésének lehetséges okai: -

megelőző védelmi helyzet,

-

rendkívüli állapot,

-

szükségállapot, vagy azok közvetlen veszélye,

-

az országot ért váratlan támadás, vagy annak közvetlen veszélye,

-

egyéb, a bv. szervek rendjét, biztonságát súlyosan veszélyeztető események bekövetkezése, vagy azok közvetlen veszélye, többek között: elemi csapás vagy súlyos baleset, illetve életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély, jelentős anyagi kárt okozó természeti, és civilizációs katasztrófa, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömegszerencsétlenség,

-

az előző pontokban említett eseményekre való felkészülés keretében a feladatok begyakoroltatása.

1.2 A bv. szerv készenlétbe helyezésére az alábbi készenléti fokozatok alkalmazhatóak: -

MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT,

-

FOKOZOTT KÉSZENLÉT,

-

TELJES KÉSZENLÉT

1.3 Az elrendelés módjai: -

nyílt szöveggel (szóban vagy írásban).

-

az országot ért váratlan légitámadás vagy annak közvetlen veszélye esetén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), illetve a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. által önállóan, valamint a kijelölt országos vagy helyi műsorszolgáltatók révén közzétett közleményének átvételével elrendelt légiriadóval.

1.4. A bv. szerveket a meghatározott készenléti fokozat elrendeléséről elsősorban -

kommunikációs eszközökön,

-

az a) pontban megjelölt eszközök hiányában, működésképtelensége esetén, vagy külön utasításra, megbízottak útba indításával kell értesíteni.

143

1.5.Az értesítés a bekövetkezett vagy feltételezett eseménytől függően, az elrendelő döntése szerint lehet: -

részleges, ha csak a bv. szerv kijelölt személyi állományára terjed ki,

-

teljes, ha a bv. szerv teljes személyi állományára kiterjed.

1.6.A bv. szerv személyi állományának részleges vagy teljes értesítését elrendelheti: -

a belügyminiszter és

-

a közigazgatási államtitkár,

-

az a) és b) pontban megjelölt személyek által megbízólevéllel ellátott személy,

-

amennyiben a központi utasítás kiadásához szükséges idő miatti késedelem különösen jelentős hátrányt (életveszélyt, anyagi kárt) okozna, természeti, ipari és civilizációs katasztrófa, tömegszerencsétlenség esetén az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megvédése, az anyagi értékek megóvása (megőrzése) céljából, váratlanul jelentkező szolgálati feladatok erő-eszköz szükségletének biztosítására, valamint gyakoroltatás céljából az országos parancsnok és helyettesei, és a bv. szerv vezetője.

1.7.Az értesítés végrehajtása Értesítés elrendelése esetén a beérkezés normaideje legfeljebb 6 óra, amely az elrendelő utasítás kiadásának időpontjától számítandó. A beérkezés normaidejét a bv. szerv vezetője - a feladat indokoltságának és jellegének, a berendelt személy tartózkodási helyének, a közlekedés sajátosságainak függvényében - csökkentheti. A berendelt személyt szóban, vagy írásban a „Szolgálatteljesítésre (munkavégzésre) vonuljon be!” szöveggel, a feladat-végrehajtás szempontjából biztonságos bevonulási helyszín megjelölésével kell értesíteni. Az értesített a berendelés vétele után köteles a megjelölt helyre a legrövidebb időn belül bevonulni és az ott meghatározottak szerint szolgálatot teljesíteni, munkát végezni. Az értesítés - a végrehajtás módozata szerint - történhet: -

közvetlenül, egy a bv. szervben kijelölt központi helyről (pl.: csak a számítógépes vezérlésű értesítő rendszert alkalmazva, vagy telefonos értesítésre kijelölt beosztottak bevonásával), vagy

-

közvetve, továbbértesítéssel megbízott személyek bevonásával (telefonos, vagy Értesítési Kártyás berendelés esetében egyaránt).

Az írásbeli üzenet átadását az Értesítési Kártya helyszínen hagyásával - lehetőség szerint - olyan módon kell megvalósítani, hogy ahhoz a későbbiekben csak az értesítendő vagy a vele azonos háztartásban élő személy férhessen hozzá (pl.: levelező ládába helyezve, vagy a lakás ajtaja alatt, mellett becsúsztatva, stb.). Amennyiben a bevonulásra megjelölt hely nem azonos a szolgálati helyével, akkor a 7/A számú melléklet szerinti - 80x100 mm méretű - Kiegészítő Kártyát is ki kell tölteni és az Értesítési Kártyával együtt kezelni. 2.Készenlétbe helyezés gyakorlása A bv. szervnél kétévente értesítési gyakorlatot kell végrehajtani. A valós helyzet alapján elrendelt értesítés és berendelés a gyakorlatot kiváltja. 2.1.A bv. szervek minősített időszaki felkészülésének ellenőrzésére jogosult: -

a belügyminiszter,

-

közigazgatási államtitkár, 144

-

a Miniszteri Kabinet vezetője,

-

az előzőekben felsoroltak által kiadott, megbízólevéllel ellátott személy,

-

az országos parancsnok, és helyettesei,

-

a Biztonsági Főosztály vezetője, az Ügyeleti és Védelmi Osztály beosztottai, valamint az országos parancsnok és helyettese által nyílt paranccsal ellátott személy

2.2.Az értesítés és bevonulás végrehajtása A személyi állomány kijelölt körét - a jóváhagyott terveknek megfelelően - a bv. szervre jellemző hivatali munkaidő kezdetéhez képest attól legalább 4 órával korábban, vagy a befejezésétől legalább 4 órával később a „Gyakorlat! „Szolgálatteljesítésre (munkavégzésre) vonuljon be! Gyakorlat!” szöveg közlésével kell a gyakorlatról értesíteni. Az értesítés megegyezik a valós feladat végrehajtásánál ismertetett módozatokkal. Az értesített a berendelés vétele után köteles a megjelölt helyre a legrövidebb időn belül bevonulni és az ott meghatározottak szerint szolgálatot teljesíteni, munkát végezni.

145