BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET

AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSA 1. A jog kialakulása 1.1. Jog fogalma 1.2. A jogrendszer tagozódása 1.3. Érvényesség, hatályosság 2. Jogalkotás és jogalkalmazás A BÜNTETŐJOG 1..A büntetőjogról 2. A büntetőjog fogalma 3. A büntetőjog forrásai 4. A Büntető Törvénykönyv A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 1. A bűncselekmény 1.1. A bűncselekmény fogalma 1.2. A bűnösség 1.2.1. A szándékosság 1. 2.2. A gondatlanság 1.3. A bűncselekmény fajtái 1. 4. A szándékos bűncselekmény megvalósulási szakaszai 1. 4.1. A szándék kialakulása 1. 4. 2. Az előkészület 1. 4. 3. A kísérlet 1. 4. 4. A befejezett bűncselekmény 2. A bűncselekmény alanya 2.1. Az alannyá válás feltételei – általános alany 2.2. A speciális alany 2.2.1. Hivatali bűncselekmények Bántalmazás hivatalos eljárásban Jogellenes fogvatartás A hivatali visszaélés 2.2.2. A hivatalos személy elleni bűncselekmények Hivatalos személy elleni erőszak 2.2.3. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények Fogolyszökés Fogolyzendülés 2.2.4. A korrupciós bűncselekmények Hivatali vesztegetés Hivatali vesztegetés elfogadása 2.2.5. A katonai bűncselekmények I. A szolgálati bűncselekmények Kötelességszegés szolgálatban Szolgálati feladat alóli kibúvás Jelentési kötelezettség megszegése II. A függelemsértő bűncselekmények Parancs iránti engedetlenség Szolgálati tekintély megsértése III. Elöljárói bűncselekmények Elöljárói hatalommal visszaélés 2.3. A bűncselekmény elkövetői 2.3. 1. A tettesség 2.3.1.1. A tettes (önálló tettes) 2.3.1.2. A közvetett tettesség 2.3.1.3. A társtettesség 2.3. 2. A részesség 2.3.2.1 A felbujtó 2.3.2.2. A bűnsegéd 3. A büntethetőségi akadályok 3. 1. A büntethetőséget kizáró okok 3. 2. A büntethetőséget megszüntető okok 4. A szankciórendszer

5 5 5 6 6 7 7 7 8 8 8 8 9 9 9 10 10 10 10 11 11 11 12 12 13 13 13 14 14 15 15 16 16 17 17 17 18 18 19 19 19 19 20 20 20 20 21 21 21 21 22 22 22 23 23 23 24

2

4.1. A büntetések 4.1.1. A szabadságvesztés 4.2. Az intézkedések BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG 1. A büntetés-végrehajtás feladata és célja 2. A szabadságvesztés büntetés végrehajtása 2. 1. A szabadságvesztés végrehajtásának célja 3. A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése 3.1. Az elítéltek befogadása I. személyazonosság megállapítása A befogadás alapjául szolgáló iratok Az iratok vizsgálata, a személyazonosság megállapítása A befogadás megtagadása Ideiglenes befogadás Befogadás megőrzésre A felhívásra jelentkező elítélt Befogadás elővezetési határozat és elfogató parancs alapján Értesítések a befogadásról II. Egészségügyi és orvosi befogadás III. Letétezés, felszerelés Az elítéltnél lévő tárgyak átvétele – Letétkezelés a befogadási eljárás során Az elítélt birtokában tartható tárgyak Az elítélt felszerelése IV. Tájékoztatás V. A Befogadási és Foglalkoztatási bizottság 3.2. Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (KKMI) és a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer 4. A szabadságvesztés végrehajtási rendje 4.1. A fogva tartás rendje, házirend és napirend 4.2. A végrehajtási szabályok enyhítése, speciális rezsimszabályok 4.2.1. Az átmeneti csoport 4.2.2. Enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) 4.3. Az elítélt jogi helyzete 4.3.1. A szabadságvesztés ideje alatt szünetelő jogok 4.3.2. A szabadságvesztés ideje alatt korlátozottan érvényesül vagy módosuló jogok 4.3.3. A szabadságvesztés ideje alatt korlátlanul érvényesülő jogok 4.3.4. Az elítélt büntetés-végrehajtás során keletkező speciális jogai és kötelezettségei 5. Elhelyezés 5.1. Általános elhelyezési szabályok 5. 2. Az elítéltek elhelyezése 5.3. Egyéb helységek és létesítmények 6. Ellátás 6.1. Közüzemi szolgáltatások 6.2. Élelmezés 6.3. Ruházati ellátás 6.4. Egészségügyi ellátás 6.5. Az elítélt tisztálkodási lehetőségeinek biztosítása 7. Az intézet tisztántartása 8. Díjazás nélküli munkavégzés 9. szükségleti cikkek vásárlása 10. Szabadítás szabályai 10.1. A szabadítás előkészítése 10.2. A szabadítás lebonyolítása 10.3. A szabadulási igazolás 10.4. Értesítés a szabadításról 10.5. Eljárás szabadulás esetén 11. A szabadságvesztés félbeszakítás 11.1 Félbeszakítás kérelemre 11.2. Félbeszakítás hivatalból 11.3. Értesítés a félbeszakításról 11.4. Megszüntetése

24 24 27 27 28 28 28 28 29 29 29 29 29 29 30 30 30 31 31 31 32 32 32 33 33 33 35 36 36 37 38 39 39 40 40 42 42 43 44 45 45 45 46 47 48 49 49 49 50 50 50 51 51 52 52 52 53 53 53

3

12. Fokozatváltás 13. Az előzetes letartóztatás 13.1. Az előzetes letartóztatás feltételei 13.2. A végrehajtás helye 13.3. Az előzetes letartóztatás határideje 13.4. Az előzetes letartóztatott elhelyezése 13.5. Az előzetesen letartóztatott jogi helyzete 13.6. Előzetes letartóztatott ellátása 14. Az elzárás 14.1. Büntetőjogi elzárás 14.2. Szabálysértési elzárás 14.3. A rendbírság helyébe lépő elzárás 14.4. Közös szabályok 14.4.1. Az elzárás végrehajtásának rendje 14.4.2. Az elzárásra ítélt jogi helyzete 14.3.4. Az elzárás büntetés végrehajtásának félbeszakítása 15. A fiatalkorúak szabadságvesztés büntetésének végrehajtása 15.1. A fiatalkorúak meghatározása 15.2. A szabadságvesztés 15.3. A végrehajtás rendje 15.4. Átminősítés felnőtt fokozatra 15.5. Feltételes szabadságra bocsátás 16. A kényszergyógykezelés 16.1. A kényszergyógykezelés elrendelésének feltételei 16.2. Az elrendelés feltételei 16.3. A kényszergyógykezelés végrehajtása 16.4. A kényszergyógykezelés feladata 16.5. A kényszergyógykezelés tartama 16.6. Adaptációs szabadság Felkészülési kérdések

54 54 54 55 55 55 56 57 57 57 58 59 59 59 60 61 61 61 62 63 63 63 63 63 63 64 64 64 64 64

4

AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSA 1. A jog kialakulása Az emberiség életében az egyén magatartását mindig az adott társadalom együttélési szabályai befolyásolták a kor fejlettségi szintjének megfelelően. Az állammá szerveződött társadalom a központi irányítás és az irányítás által meghatározott együttélési követelményrendszer - normarendszer - szerint működik. A norma magatartási szabály, amely a társadalmilag elfogadott magatartási mintákat fogalmazza meg. 1.1. A jog fogalma A az állam a hatalmi berendezkedésének megfelelően szabályozza a társadalmi, együttélési normákat. Társadalmi normák: • • • •

vallás erkölcs együttélési és viselkedési szabályok jog

A jog az állami szervek által kibocsátott, olyan magatartási szabályok összessége, amelyeket általános érvényesség jellemez és megtartásuk végső soron az állami szervek által kikényszeríthető. A jogi normát ez a kikényszeríthetőség különbözteti meg más társadalmi normáktól. A jog az állam által kikényszeríthető, ez különbözteti meg a többi normától. Jogkövetkezmény a be nem tartás. Általános érvényű, vagyis mindenkire vonatkozik. 1.2. A jogrendszer és tagozódása Az állam által meghatározott magatartási szabályokat jogszabályoknak, összességüket jognak vagy jogi normarendszernek nevezzük. A jogrendszer egy adott időpontban, egy adott államban hatályban lévő jogszabályok összessége. 1.3. Az érvényesség és hatályosság Az érvényességnek feltétele van:  az arra feljogosított jogalkotó szervezet alkossa meg az adott jogi normát,  a feljogosított szervezet az előírt eljárási szabályoknak megfelelően alkossa meg a jogi normát,  a jogi normát az előírásoknak megfelelően hirdessék ki. Csak érvényes jogszabály lehet hatályos.

5

A hatálynak négy formáját különböztetjük meg: időbeli, területi, személyi, tárgyi hatály.  Időbeli hatály: azt az időbeli intervallumot jelöli, amelyben az adott norma alkalmazandó.  Területi hatály: meghatározza azt a földrajzilag körülhatárolható területet, ahol a norma alkalmazandó.(A Magyarországon megalkotott törvények esetében Magyarország területén, az uniós jogszabályokat az Európai Unió területén.)  Személyi hatály: a jogalanyok azon körét rögzíti, akikre nézve a norma jogokat, kötelezettségeket tartalmaz. (Bv. Kódex)  Tárgyi hatály: azon jogviszonyokat jelenti, amelyeket az adott jogi norma átfog. A jogág az azonos nemű társadalmi viszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogi normák összessége, amelyek a többitől elválaszthatók. Jogág például: a polgári jog, a családjog, a munkajog, a büntetőjog. A büntető jog nem szabályozza a társadalmi viszonyokat, a más jogág által szabályozott társadalmi viszonyokat védi. 2. Jogalkotás és jogalkalmazás A jogalkotásra vonatkozó szabályokat az 2010. évi CXXX. törvény határozza meg. A jogalkotó szerveket és az általuk alkotható jogszabályokat az Alaptörvény tartalmazza.

I. Országgyűlés II. Kormány Miniszterelnök Miniszterek MNB Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság (NMHH) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH III Önkormányzat

törvényt alkot

rendeletet alkot

rendeletet alkot

A I. és II. kategóriába tartozó jogalkotói szervek által alkotott jogszabályok általános érvényűek és hatályúak. E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal, és egyik sem lehet ellentétes Magyarország Alaptörvényéve. Ezt nevezzük a jogforrások hierarchiájának. A jogszabályok jogalkalmazó szervek útján érvényesülnek.

6

Ezek a büntető-igazságszolgáltatás területén a következők: • nyomozó hatóságok, (rendőrség, NAV, Ügyészség) • ügyészségek, • bíróságok, • büntetés-végrehajtási szervezet. A BÜNTETŐJOG 1. A büntetőjogról A büntetőjogra - mint jogágra - ellentétben a többi jogággal az a jellemző, hogy a társadalmi viszonyokat közvetlenül nem szabályozza. A büntetőjog a más jogágak által szabályozott társadalmi viszonyokat védelmezi. Ezt tekintjük a büntetőjog feladatának. A büntetőjog tágabb értelemben magába foglalja: • az anyagi büntetőjogot, • a büntetőeljárási jogot, valamint • a büntetés-végrehajtási jogot. Szűkebb értelemben büntetőjogon csak az anyagi büntetőjogot, vagyis a Büntető Törvénykönyvet értjük. A büntetőeljárási jog meghatározza a büntetőeljárás feltételeit, az eljárásban résztvevő állampolgárok jogait és kötelességeit, továbbá az eljárásra jogosult szervek működését, az eljárás módját, formáit. A büntetés-végrehajtási jog a büntetőeljárás jogkövetkezmény végrehajtását határozza meg.

során

jogerős

ítéletben

kiszabott

2. A büntetőjog fogalma A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely emberi magatartások minősülnek bűncselekménynek, valamint azt, hogy e bűncselekmények elkövetőivel szemben milyen jogkövetkezményeket lehet alkalmazni. A büntetőjog mindig csak utólag tud reagálni a társadalmi viszonyok változásaira. (Pl., amíg a számítógépek alkalmazása nem vált általánossá és ahhoz kapcsolódó bűncselekmények nem történtek, addig a jogalkotó nem minősíthette bűncselekménynek a számítógépes csalást) 3. A büntetőjog forrásai Jogforrás a törvényhozó akaratának meghatározott módon és formában való kifejezése. A büntetőjogban csak törvény lehet jogforrás! Hatályos büntetőjogunk fontosabb jogforrásai: • a 2012. évi C. törvény A Büntető Törvénykönyvről, • az 1998. évi XIX. törvény A büntetőeljárásról, • a 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról (Bv. Kódex).

7

4. A Büntető Törvénykönyv A Btk. két-évszázados fejlődésének eredményeképpen Általános, Különös és Záró Részre tagozódik. Az általános részi rendelkezések a törvényesség elvét, a joghatóságára vonatkozó rendelkezéseket, a büntetőjogi felelősség feltételeit, módozataira, a bűncselekmény fogalmát, a büntethetőség általános feltételeit, a kiszabható büntetéseket és intézkedéseket, valamint a fiatalkorúakra és a katonákra vonatkozó eltérő sajátosságokat tartalmazzák, a. A különös részi rendelkezések meghatározzák az egyes bűncselekmények törvényi tényállásait. A záró rész az értelmező rendelkezéseket és a hatályba lépésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 1. A bűncselekmény 1.1. A bűncselekmény fogalma A bűncselekmény fogalma a büntetőjog egyik központi eleme. A hatályos Btk. a bűncselekményt a következő képen határozza meg: „4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.” Az idézett rendelkezésből megállapítható, hogy a jogalkotó a bűncselekményt a következő fogalmi elemekkel írja le: • cselekmény (tevés vagy mulasztás; tevés pl lopás; mulasztás pl segítségnyújtás elmulasztása, tartás- feljelentés elmulasztása, cserbenhagyás) (gondatlan emberölés pl ha valaki mérget tesz az üvegbe, de nem írja rá, valaki megissza és meghal; magánlaksértés esetén az elkövető bemegy a lakásba az tevés, marad a lakásban az mulasztás) • társadalomra veszélyesség (az a tevés vagy mulasztás, mely Magyarország Alaptörvényében meghatározott állami, társadalmi, gazdasági rendet, valamint mások személyét vagy jogait sérti, veszélyezteti) • büntetendőség (amire a törvény büntetés kiszabást rendeli) • bűnösség - szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény (bizonyított, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el) 1.2. A bűnösség A bűnösség az általános törvényi tényállás szükséges eleme. A Btk. A bűnösség két alakját szabályozza, a szándékosság és a gondatlanság.

8

1.2.1. A szándékosság A Btk. 7.§.-a szerint: „7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.” A szándékosságot érzelmi és értelmi (tudati) oldalra bontva vizsgáljuk a szándékosság két formája között tesz különbséget: - az egyenes szándék és - az eshetőleges szándék. A szándékosság fogalmilag súlyosabb alakzatával, egyenes szándékkal követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit látja és kívánja, pl. testi sértés. A szándékosság fogalmilag enyhébb alakzatával, eshetőleges szándékkal követi el a bűncselekményt, aki tudja, hogy magatartása következtében társadalomra veszélyes, vagy nagyobb fokban veszélyes következmények is beállhatnak - e következményeket nem kívánja -, de bekövetkezésükbe belenyugszik, velük szemben közömbös, pl. életveszélyt okozó testi sértés. 1. 2.2. A gondatlanság A Btk.8 .§.-a szerint: „Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.” A gondatlanság a bűnösség enyhébb alakzata. Az idézett törvényi rendelkezés alapján a gondatlanságnak két fajtáját különböztetjük meg: • a tudatos gondatlanságot és • a hanyag gondatlanságot. A tudatos gondatlanság magában foglalja a magatartás lehetséges következményeinek előrelátását, illetve az e következmények elmaradásához fűződő könnyelmű bizakodást. Tudatos gondatlanság esetén az elkövető magatartásának lehetséges következményeit látja, de bízik azok elmaradásában pl fegyverkezelés szabályainak be nem tartása. Hanyag gondatlanság esetén nem látja előre magatartása lehetséges következményeit, ezekhez nem is tud érzelmileg viszonyulni. Ami nem jut eszünkbe, azt nem kívánhatjuk, nem nyugodhatunk bele. Hanyag gondatlanság esetén az elkövető bűnössége abban áll, hogy a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja magatartása során pl. pálinkás üvegben permetszert tart, nem címkézi fel, és az valaki megissza. 1.3. A bűncselekmény fajtái A bűncselekményeket súlyuk - társadalomra való veszélyességük - szerint differenciálhatjuk. A Btk. bűntetteket és vétségeket különböztet meg.

9

A Btk. 5.§-a szerint: 5.§"(1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség." 1. 4. A szándékos bűncselekmény megvalósulási szakaszai A szándékos bűncselekmények kifejlődésének folyamata a következő szakaszokra bontható: • a szándék kialakulása, • az előkészület, • a kísérlet és • a befejezett bűncselekmény. A gondatlan bűncselekmények kizárólag befejezett bűncselekményként léteznek, tehát nincsenek megvalósulási szakaszai. 1. 4.1. A szándék kialakulása A szándék tudati jelenség. Annyit jelent, hogy az elkövető tudatában megjelenik a tanúsítandó magatartás, annak következményei, s ezeket kívánja. A szándék azonban önmagában nem lehet bűncselekmény, amíg a külvilágban nem realizálódik valamilyen magatartás formájában. 1. 4. 2. Az előkészület A Btk. 11.§ (1) bekezdése szerint: "(1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik." A szándék kialakulását követően a bűncselekmény megvalósulásának második szakasza. A bűncselekmény ezzel jelenik meg a külvilágban, büntetőjogilag értékelhető magatartás formájában. A magyar Btk. nem minden bűncselekmény előkészületét bünteti, hanem kiválasztja a legsúlyosabb bűncselekményeket, és csak ezeknél rendelkezik az előkészület büntetendőségéről. Pl. ha valaki az emberölést úgy készíti elő, hogy fegyvert vagy mérget nem legálisan szerzi be, így elköveti a visszaélés lőfegyverrel vagy visszaélés méreggel bűncselekményt. 1. 4. 3. A kísérlet A Btk. 10.§ (1) bekezdése szerint: "Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be." E szerint a kísérlet a szándékos bűncselekmény elkövetésének megkezdésével veszi kezdetét. Aktív magatartással megvalósított bűncselekményeknél (pl. a lopásnál) az elvétel. Ez annyit jelent, hogy a tettes a lopásnál megkezdi azt a magatartást, amellyel az eredeti birtokos hatalmi köréből a dolgot kivonja. 10

Azoknál a bűncselekményeknél, amelyeknél tényállási elem az erőszakkal vagy fenyegetéssel történő elkövetés, a bűncselekmény az erőszak alkalmazásával, illetve a fenyegetés megkezdésével kísérleti szakaszba kerül (pl. a zsarolás). A Btk. 10.§ (2) bekezdése szerint: "A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni." A Btk. a kísérleti szakaszban maradó bűncselekményekre nem határoz meg önálló büntetési tételeket, hanem a befejezett bűncselekmény büntetési tételének keretei alkalmazandók a kísérletre is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kísérletet feltétlenül úgy kell büntetni, mint a befejezett bűncselekményeket. 1. 4. 4. A befejezett bűncselekmény A bűncselekmény teljes megvalósulását, a Különös Részben megfogalmazott törvényi tényállás teljes kimerítését nevezzük befejezett bűncselekménynek. 2. A bűncselekmény alanya Minden bűncselekmény szükségszerű eleme az alany. Alanynak nevezzük azt az elkövetőt, akit a bűncselekmény megvalósítása miatt felelősségre lehet vonni. Alany tehát a büntethető elkövető. 2.1. Az alannyá válás feltételei – általános alany Bűncselekmény alanya (tettese és részese) csak: • a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltött • legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkező, (felismerési és cselekvési képesség) ha az elkövető az elkövetéskor rendelkezik a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességgel • természetes személy (élő ember) lehet. A Btk 16. §-a szerint: „Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.” A Btk 105. §-a szerint: „Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetéskor 12. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem.” A fentiek alapján a főszabály az, hogy a fiatalkorú az az elkövető, aki a 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem. Emellett azonban a 12. életévét betöltött, de 14. életévét még el nem ért bűnlekövető büntetőjogi felelősségre vonásának feltételeit is megteremti a törvényt, ennek egyik feltétele az, hogy az általa elkövetett cselekmény a 16. §-ban megjelölt bűncselekmények valamelyikét valósítsa meg, másik pedig az, hogy rendelkezzék a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges belátással. 11

A belátási képességnek két egymást feltételező eleme van: • a felismerési és • az akarati képesség. Beszámítási képességgel rendelkezik az, aki képes arra, hogy a felismeréséhez viszonyítva akaratának megfelelő magatartást tanúsítson, legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezett az elkövetési magatartás tanúsításakor. A bűncselekmény elkövetője jogi személy nem lehet. A beszámítási képesség emberi, személyhez kötött képesség. 2.2. A speciális alany A Btk. Különös Része a tettesre utalva többnyire az, "aki" kifejezést használja, amellyel egyben azt is jelzi, hogy az ilyen bűncselekmény tettese bárki lehet, aki megfelel az általános alannyá válás feltételeinek. Vannak olyan bűncselekmények is, amelyek tettese csak olyan személy lehet, aki az általános alannyá válás feltételein túl további követelményeknek, egyéb ismérveknek is megfelel. Az ilyen személyt speciális alanynak nevezzük. A speciális alanyiságot megállapító többletismérvek a következők lehetnek: • állampolgárság (pl. hazaárulás), • foglalkozás (pl. foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés), • állás-hivatás (pl. bántalmazás hivatalos eljárásban),fokozott büntetőjogi védelem és felelősség • állapot (pl. fogolyszökés, fogolyzendülés) • elkövető neme (az újszülött megölése az emberölés minősített esete, melyet csak az anya követhet el). 2.2.1. Hivatali bűncselekmények A hivatali bűncselekmények, illetve a hivatalos személy elleni bűncselekmények egyik legfontosabb speciális ismérve, hogy ezek alanya, illetve passzív alanya csak hivatalos személy lehet. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati viszonyban lévő tagjai tevékenységük jellegére tekintet nélkül hivatalos személynek minősülnek. A közalkalmazotti jogviszonyban állók közül azok minősülnek hivatalos személynek, akiknek a tevékenysége a fogvatartottakkal való foglalkozáshoz közvetlenül kapcsolódik. Amennyiben a fogvatartott foglalkoztatási külső munkáltatónál történik, az őt feladatokkal ellátó és munkáját irányító "külső személy" nem minősül hivatalos személynek. Hivatali bűncselekmények • bántalmazás hivatalos eljárásban • bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában • kényszervallatás • jogellenes fogvatartás • hivatali visszaélés • közfeladati helyzettel visszaélés • jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés • jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése. 12

Bántalmazás hivatalos eljárásban A Btk. 301.§-a szerint: 301. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Elkövetési magatartás a tettleges bántalmazás. A bántalmazás általában olyan követlen ráhatás más testére, ami fájdalom okozására, esetleg a becsület csorbítására irányul. Ilyen lehet az ütés puszta kézzel, a kisebb erejű rúgás. A tettleges bántalmazás csak akkor tényállásszerű, ha a vétséget az elkövető jogszerű hivatali eljárása során követi el, viszont az elkövető eljárása jogszerűtlen, akkor a hivatali visszaélés bűntettét valósítja meg. Például: a körletfelügyelő a szabadlevegőn tartózkodásról a körletre visszavonuló fogvatartottat a ruházatának átvizsgálása közben pofon vágja. Jogellenes fogvatartás A Btk. 304.§-a szerint: 304. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást a) aljas indokból vagy célból, b) a sértett sanyargatásával vagy c) súlyos következményt okozva követik el. Az a személy, akinek személyi szabadságát jogellenesen korlátozzák a bűncselekmény passzív alanya. A bűntett megvalósul, ha a hivatalos személy a passzív alanyt jogellenesen elfogja, a hatóság hivatalos helyiségébe kíséri, őrizetbe veszi, előzetes letartóztatásba helyezi, vagy őrizet alatt tartja, például: a jogszerű őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartamának letelte utáni fogvatartás, stb. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Amennyiben a jogellenes fogvatartás gondatlanságból történik (például: a szabadságvesztésre ítélt büntetését kitöltötte, de téves adminisztráció miatt nem szabadítják), úgy fegyelmi felelősségre vonásnak van helye. A hivatali visszaélés A Btk. 305.§-a szerint: 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

13

A hivatalos személyek hivatali kötelességük jogszerű teljesítése során fokozott felelősséggel, az állampolgárokhoz viszonyítva. E jogok birtokában törvényes tevékenységük során a jogszabályok előírásainak betartását kényszer útján is biztosíthatják. A hivatali kötelesség mindig olyan jogi kötelesség, amely meghatározza, hogy a hivatalos személy mit tegyen, mire jogosult, illetve milyen magatartástól kell tartózkodnia. A hivatali visszaélés tettesi minőségben csak hivatalos személy lehet. A bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha a hivatalos személy az elkövetési magatartásokat azért tanúsítja, hogy ezzel másnak jogtalan hátrányt okozzon, illetve magának vagy másnak jogtalan előnyt szerezzen. 2.2.2. A hivatalos személy elleni bűncselekmények A többlet kötelezettségek mellett többlet jogosultságok illetik meg az államapparátusban dolgozókat. Hivatalos személy elleni bűncselekmények:  hivatalos személy elleni erőszak  közfeladatot ellátó személy elleni erőszak  hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak  nemzetközileg védett személy elleni erőszak Hivatalos személy elleni erőszak A Btk. 310.§-a szerint: 310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A hivatalos személy akadályozásának az olyan magatartást tekintjük, amely a jogszerű eljárás megkezdését, folytatását vagy befejezését gátolja, nehezíti. (Például: a fogvatartott nem hajlandó alávetni magát a motozásnak, és megfenyegeti a körletfelügyelőt, hogy amennyiben egy ujjal is hozzáér kinyomja a szemét.) A hivatalos személy intézkedésre kényszerítéséről akkor beszélhetünk, ha az erőszak vagy fenyegetés alkalmas arra, hogy a sértett az elkövető akaratának megfelelő magatartást tanúsítva. (Például: a fogvatartott fenyegetéssel arra kényszeríti az intézet parancsnokát, hogy a büntetés-félbeszakítását engedélyezze.) A hivatalos személy eljárása alatti vagy eljárása miatt történő bántalmazása. Bántalmazásról itt akkor beszélünk, ha az elkövető a passzív alany testét erőszakosan, durván érinti. (Például: a zárka biztonsági ellenőrzését végző körletfelügyelőt a fogvatartott megrugja.) Mindhárom elkövetési magatartás akkor valósít meg bűncselekményt, ha az a hivatalos személy jogszerű eljárása kapcsán történik.

14

A fokozott büntetőjogi védelem megilleti azt a személyt is, aki a hivatalos személy támogatására vagy védelmére kelt. 2.2.3. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények  hamis vád  hatóság félrevezetése  hamis tanúzás  hamis tanúzásra felhívás  tanúvallomás jogosulatlan megtagadása  kényszerítés hatósági eljárásban  hatóság eljárásának megzavarása  igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés  mentő körülmény elhallgatása  bűnpártolás  fogolyszökés  fogolyzendülés  ügyvédi visszaélés  zugírászat  zártörés  a bírósági végrehajtás akadályozása  nemzetközi báróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény Fogolyszökés A Btk. 283.§-a szerint „283. § (1) Aki a büntetőeljárás alatt, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Szökésnek kell tekinteni a fogoly minden olyan tevékenységét, amely arra irányul, hogy a hatósági őrizet alól időlegesen vagy véglegesen kivonja magát oly módon, hogy a kényszertartózkodásra kijelölt helyet engedély nélkül elhagyja. A bűncselekmény akkor befejezett, amikor a fogoly - akár rövid időre is - kikerül a hatóság őrizetéből. A kívánt eredmény elmaradása kísérletet valósít meg. Így például kísérleti szakaszba jut a cselekmény, ha mezőgazdasági munkahelyen az elitélt azért rejtőzik el, hogy megszökjön, de a keresésére indulók megtalálják. A fogolyszökés alanya tettesként csak a büntető eljárás vagy a büntetés-végrehajtás hatálya alatt álló személy lehet. Alanya: • • • • • •

őrizetbe vett személy szabadságvesztét töltő személy előzetesen letartóztatott személy házi őrizetben lévő személy lakhelyelhagyási tilalom alatt álló személy bűncselekmény miatti elzárást töltő személy

15

Szabálysértési elzárást töltő személy, kényszergyógykezelt személy és a javítóintézeti nevelésre ítélt személy nem alanya a fogolyszökésnek!!!! Fogolyzendülés A Btk. 284.§-a szerint 284. § (1) Az a fogvatartott, aki más fogvatartottakkal együtt a fogvatartás rendjét súlyosan veszélyeztető, nyílt ellenszegülésben részt vesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elkövetési magatartása a fogvatartás rendjét súlyosan veszélyeztető, nyílt ellenszegülés. A nyílt ellenszegülés a fogvatartás rendjével való szembehelyezkedésnek bármely aktív vagy passzív formája lehet, vagyis mind tevéssel, mind pedig mulasztással is elkövethető. Így például: a biztonsági felügyelők lefegyverzése, a körletfelügyelők bezárása, az intézet valamelyik helyiségének vagy részének hatalomba kerítése, a berendezési tárgyak elpusztítása, megrongálása, stb., de megvalósulhat az utasítások végrehajtásának súlyos veszélyt előidéző megtagadásával (például: éhségsztrájkkal) is. Az elkövetés módja a nyílt ellenszegülés. Az ellenszegülés akkor "nyílt", ha kifejezett, határozott és mások által felismerhető. Ez nem azt jelenti, hogy az elkövetésnek nyilvánosnak kell lenni (azaz több személy jelenlétében kell végrehajtani), hanem azt, hogy a cselekmény mások (fogolytársai, a felügyelet tagjai) által észlelhető, felismerhető. Pl. a rossz minőségű munka, vagy a munka el nem végzése önmagában a nyílt ellenszegülés megállapítását nem alapozza meg. A cselekmény akkor tényállásszerű, ha a nyílt ellenszegülés a büntetés-végrehajtási intézet szabályszerű működése, rendje, fegyelme, a munkáltatás természete, ideje, utasítások, szabályok, stb. ellen irányul. Nem valósul meg azonban akkor, ha a foglyok valamilyen törvényt sértő intézkedés (például indokolatlan étkezéselvonás, vagy az élelem rossz minősége) ellen lázadoznak, tiltakoznak. A fogolyzendülés bűncselekményének alanya tettesi minőségben csak fogoly lehet, tényállásszerűségének feltétele legalább három fogoly együttes fellépése. Alanya: • • • • • •

őrizetbe vett személy szabadságvesztét töltő személy előzetesen letartóztatott személy bűncselekmény miatti elzárást töltő személy szabálysértési elzárást töltő személy idegenrendészeti őrizetet bv szernél (vagy rendőrségi fogdán tölt)

2.2.4. A korrupciós bűncselekmények Korrupciós bűncselekmények  vesztegetés  vesztegetés elfogadása  hivatali vesztegetés  hivatali vesztegetés elfogadása  vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban  vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban  vesztegetés feljelentésének elmulasztása  befolyás vásárlásban 16



befolyással üzérkedés

Hivatali vesztegetés A Btk. 293.§-a szerint 293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény elkövetési magatartása az előny adása vagy az előny ígérése. Megállapítható az elkövető bűnössége akkor is, ha az előnyt nem a hivatalos személynek, hanem reá tekintettel másnak adja vagy ígéri. Pl. a fogvatartott hozzátartozójától valaki pénzt fogad el azért, hogy másik zárkába helyezze a fogvatartottat. A bűncselekmény passzív alanya kizárólag hivatalos személy lehet. Hivatali vesztegetés elfogadása A Btk. 294.§-a szerint: 294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az alanyi oldalt tekintve a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Pl a felügyelő pénzt kér azért, hogy a fogvatartottat másik zárkába helyezze. 2.2.5. A katonai bűncselekmények A Btk. e fejezetében foglalt bűncselekmények közös sajátossága, hogy elkövetője speciális tettes, a Btk. 122.§(4) bekezdés értelmében csak katona lehet. A katona fogalma A Btk. 127.§ (1) bekezdése szerint 127. § (1)20 E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. (3) Katonai bűncselekményt tettesként csak katona követhet el. 130. § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel. A katonai Bűncselekmények I.

szolgálati bűncselekmények  szökés 17

II.

III.

IV.

 önkényes eltávozás  kibúvás a szolgálat alól  a szolgálat megtagadása  kötelességszegés szolgálatban  szolgálait feladat alóli kibúvás  jelentési kötelezettség megszegése  szolgálati visszaélés függelemsértő bűncselekmények  zendülés  zendülés megakadályozásának elmulasztása  parancs iránti engedetlenség  elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak  elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak  szolgálati tekintély megsértése  bujtogatás elöljárói bűncselekmények  alárendelt megsértése  elöljárói hatalommal visszaélés  elöljárói gondoskodás elmulasztása  elöljárói intézkedés elmulasztása  ellenőrzés elmulasztása harcképességet veszélyeztető bűncselekmények  készenlét fokozásának veszélyeztetése  parancsnoki kötelességszegés  kibúvás ha harci kötelesség teljesítése alól  harci szellem bomlasztása

I. A szolgálati bűncselekmények Kötelességszegés szolgálatban A Btk. 438.§-a szerint: 438. § (1) Aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban - az adott szolgálatra vonatkozó szolgálati intézkedés rendelkezéseit megszegve - elalszik, vagy a szolgálat ideje alatt szeszes italt, illetve kábítószert vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot vagy szert fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény törvényi tényállását kimeríti pl. ha a felügyelő éjszakai szolgálatban az asztalon „megágyaz” és elalszik, vagy a hétvégi szolgálat ideje alatt a konditermet használja. A szabályszegés súlyosságának megítélése a jogalkalmazó feladata. Szolgálati feladat alóli kibúvás A Btk. 439.§-a szerint: 439. § (1) Aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, vagy annak teljesítésére képtelenné teszi magát, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 18

Fontos szolgálati feladat megfelelő ellátása. Általában e körbe tartozik minden olyan szolgálati feladat, aminek ellátása eltér a folyamatos napi szolgálati teendőktől. Távolmaradással, ebben az esetben a szolgálati feladat végrehajtásának időpontjában az alárendelt nem jelenik meg a szolgálatot szervező elöljáró által meghatározott helyen, és nem kezdi meg a szolgálati feladat végrehajtását vagy az elhelyezési körleten bújik el, hogy feladat ellátásával ne lehessen megbízni. Pl. beteget jelent, miközben másodállásában dolgozik. Jelentési kötelezettség megszegése A Btk. 440.§-a szerint „440. § (1) Aki fontos szolgálati ügyben kellő időben nem tesz jelentést, vagy valótlan jelentést tesz, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A rendelkezések kiadására jogosultak minden olyan, a szolgálattal összefüggő eseményről vagy körülményről tudomást szerezzenek, amely a intézkedésüket, parancsaik kiadását befolyásolja. A nem közvetlenül szolgálati üggyel kapcsolatos jelentés tételének elmulasztása nem sérti a jogi tárgyat. (Például: a katona nem jelenti családi állapotának változását.) II. A függelemsértő bűncselekmények Parancs iránti engedetlenség A Btk. 444.§-a szerint 444. § (1) Aki a parancsot nem teljesíti, vétség miatt elzárással büntetendő. Az elkövetési magatartás az alárendeltnek az a magatartása, amellyel az elöljáró akaratával szembehelyezkedik, vagy azt figyelmen kívül hagyja. Az elkövetési magatartás kétféle módon valósul meg. Mulasztás (amennyiben a katona a parancsot nem hajtja végre), vagy a parancs végrehajtásának kifejezett megtagadása. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 50.§ (3) bekezdése értelmében tilos a parancs kiadása, ha:   

a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné, bűncselekmény megvalósítására irányul, a katona magáncélú igénybevételét valósítaná meg.

A törvény 51.§ (1) bekezdése értelmében a katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a parancsot, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el. Szolgálati tekintély megsértése A Btk. 447.§-a szerint 447. § (1) Aki a) az elöljáró, 19

b) a szolgálatát teljesítő feljebbvaló, őr vagy más szolgálati közeg tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván megsérti, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elkövetési magatartás a passzív alany tekintélyének megsértése. A szolgálati tekintély megsértése megvalósulhat minden olyan magatartással, amely a passzív alany jó hírét vagy emberi méltóságát sérti. III. Elöljárói bűncselekmények Elöljárói hatalommal visszaélés A Btk. 450.§-a szerint 450. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét a) fegyelmi fenyítéssel sújtja, b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza, c) járandóságában megrövidíti, vagy anyagilag megterheli, d) magáncélra igénybe veszi, e) a többiekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elkövetési magatartások: • A fegyelmi fenyítés akkor minősül jogellenesnek, ha azt az elöljáró jogalap nélkül alkalmazta, vagy olyan nemű és mértékű fenyítést alkalmazott, amelyre a jogszabályok értelében nincs lehetőség. • A panaszjog gyakorlásának korlátozását jelenti, ha az elöljáró a szabályokban és rendelkezésekben megállapított garantált jogokat megsérti, kedvezményeit és járandóságait jogtalanul megvonja, megrövidíti. Ide tartozik, ha az elöljáró az alárendeltet igyekszik rávenni a panaszától való elállásra, vagy nem intézkedik a panasz tárgyában, illetve azt nem továbbítja az elbírálásra jogosult elöljáróhoz. • Az alárendelt anyagi érdekei szenvednek csorbát, ha járandóságait visszatartják vagy csökkentik, de úgy is, hogy anyagilag jogtalanul megterhelik. • Az alárendeltnek magáncélra történő igénybevétele akkor is jogtalan, ha ez nem parancsra történik, és nem is vonja el őt szolgálati feladatai teljesítésétől. • Visszaélésnek minősül, ha abban az elöljáró önkényes kivételezése mutatkozik meg, amelynek eredményeként az alárendeltek közül egyesek érdemtelenül előnyökhöz jutnak, mások pedig méltánytalan hátrányban részesülnek. Az alany csak elöljáró lehet. 2.3. A bűncselekmény elkövetői Elkövetők: a tettesek és részesek. A Btk. 12.§-a szerint: „Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek)”

20

2.3. 1. A tettesség A tettesek képezik a társadalomra nagyobb veszélyességet jelentő kört, hiszen ők azok, akik a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítják. Tettesi magatartás hiányában bűncselekmény nem jöhet létre. A Btk. a tettesek három csoportját határozza meg, úgymint az önálló tettes, a társtettes, és a közvetett tettes. 2.3.1.1. A tettes (önálló tettes) A Btk. 13.§ (1) bekezdése szerint: "Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja." Az önálló tettesség a leggyakrabban megvalósuló tettesi minőség. Gondatlan bűncselekményeknél az egyetlen tettesi minőség az önálló tettesség. Az önálló tettes a bűncselekmény törvényi tényállását - egészben vagy részben - maga valósítja meg. 2.3.1.2. A közvetett tettesség a Btk 13.§ (2)bekezdése értelmében „(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.” A közvetett tettes olyan személyt használ fel a szándékos bűncselekmény tárgyi tényállási elemeinek a megvalósítására, aki e szándékos bűncselekmény miatt azért nem vonható felelősségre, mert nála hiányoznak az elkövetővé váláshoz szükséges alanyi feltételek. Pl. a cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, erőszak, fenyegetés miatt nem büntethető, vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. A közvetett tettes bűnössége csak szándékos lehet, mert a nem büntethető személyt, mint eszközt használja fel. Közvetett tettesnek tekinthető az az elöljáró, akinek a parancsára a katona bűncselekményt követ el. A Btk. 130.§ (1-2) bekezdése szerint: „(1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel.” 2.3.1.3. A társtettesség A Btk. 13.§ (3) bekezdése szerint: "Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg." 21

Társtettességről akkor beszélünk, ha legalább két, büntetőjogilag felelősségre vonható személy vesz részt az elkövetésben oly módon, hogy a bűncselekményt: • közösen és • szándékegységben valósítják meg. A bűncselekmény közös megvalósítása, mint a társtettesség megállapíthatóságának feltétele, az elkövetési magatartás tanúsításában való együttes részvételt jelenti. Nem jelenti azonban azt, hogy a társtettesek mindegyike teljes egészében fejtse ki az elkövetési magatartást, hanem csak annyit, hogy mindketten valósítsák meg annak egy-egy elemét, mozzanatát. pl betörésnél az egyik elkövető az utcán figyel, míg társa behatol a lakásba. 2.3. 2. A részesség Részeseknek azokat az elkövetőket nevezzük, akik tényálláson kívüli magatartás tanúsításával vesznek részt a bűncselekmény megvalósításában. A részesek: a felbujtó és bűnsegéd 2.3.2.1 A felbujtó A Btk. 14.§ (1) szerint: " Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír." A felbujtó elkövetési magatartását a törvény a "rábír" kifejezéssel határozza meg. A rábírás megvalósulhat rábeszélés, meggyőzés, különféle előnyök, jutalom kilátásba helyezésével. Bármilyen konkrét formában valósul is meg a rábírás, tartalmilag azt jelenti, hogy: • kialakítja a tettesben a bűncselekmény elkövetésének szándékát, vagy • a formálódó tettesi szándék végleges kialakulásához a döntő indító okot szolgáltatja. Mindkét esetben közös vonás, hogy a felbujtó rábíró tevékenységének hiányában a tettesi szándék, ennek megfelelően a bűncselekmény nem jönne létre. pl. az örökös a végrendelet hamisítására bírja rá az ügyvédet pénz ellenében. 2.3.2.2. A bűnsegéd A Btk. 14.§ (2) bekezdése szerint: "Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt." A bűnsegéd elkövetési magatartása szándékos segítségnyújtás a bűncselekmény elkövetéséhez. A bűnsegéd nem vesz részt a bűncselekmény elkövetésében, az elkövetési magatartás megvalósításában, csak megkönnyíti, előmozdítja a tettes cselekményét. A segítségnyújtás kétféle formában nyilvánulhat meg: • a fizikai és a • pszichikai bűnsegély. A fizikai bűnsegély az elkövetéshez nyújtott tárgyi, fizikai segítség. Ez megnyilvánulhat valamely akadály leküzdésében, elhárításában való részvételben, valamilyen eszköz biztosítása a tettesnek az elkövetéshez, a helyszínen történő figyelés pl. falazás. 22

A fizikai bűnsegély általában aktív magatartást feltételez, de történhet mulasztással is (például: az üzletvezető a tettessel megbeszélve a lopás megkönnyítése érdekében nyitva hagyja a raktár ajtót.) A pszichikai segítségnyújtás lényegét tekintve hasonló a felbujtáshoz. A pszichikai bűnsegéd szándékerősítő hatást fejt ki a tettesre. Ez megnyilvánulhat tanácsadásban, bátorításban, a bűncselekmény utáni segítségnyújtás előzetes megígérésében, pl milyen mérget használjon az emberöléshez. 3. A büntethetőségi akadályok A bűncselekmény létrejöttéhez az szükséges, hogy a cselekmény tényállásszerű legyen, ne forogjon fenn társadalomra veszélyességet kizáró ok és az elkövetőt bűnösség, terhelje. A büntethetőségi akadályokat, amelyeknek megléte esetén a törvényi tényállást megvalósító személyt nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni. Tekintettel arra, hogy a büntethetőségi akadályok jogi természete különböző, a törvény két csoportra osztja ezeket: • a büntethetőséget kizáró és • a büntethetőséget megszüntető okokra. A Btk. az első csoportba sorolja azokat a körülményeket, amelyek jelentkezése esetén az elkövető cselekménye csak látszólag meríti ki valamely bűncselekmény törvényi tényállását. Ilyenkor ugyanis már a cselekmény megvalósításának pillanatában hiányzik a bűncselekmény fogalmi ismérveinek valamelyike, ezért nem is jön létre bűncselekmény. A bűncselekmény létrejöttét kizáró körülményeket, büntethetőséget kizáró okoknak nevezzük. A második csoportot, a büntethetőséget megszüntető okok alkotják. Ezeknél az elkövető cselekménye bűncselekménynek minősül, az elkövető azonban mégsem büntethető, mivel a büntethetőséget megszüntető okok az eredetileg létezett büntethetőséget utólag megszüntetik. 3. 1. A büntethetőséget kizáró okok A Btk. 15. § Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a jogos védelem, (A jogos védelem válasz a támadásra. A védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan, pl rablás esetén.) f) a végszükség, g) a jogszabály engedélye, h) a törvényben meghatározott egyéb ok. 3. 2. A büntethetőséget megszüntető okok A Btk. 25.§-a szerint: "A büntethetőséget megszünteti: a. az elkövető halála, 23

b. c. d. e.

az elévülés, a kegyelem, tevékeny megbánás a törvényben meghatározott egyéb ok."

A büntetés végrehajtását kizáró okokat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény tartalmazza: 27. § (1) A büntetés végrehajtását kizárja: a) az elítélt halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) törvényben meghatározott egyéb ok. 4. A szankciórendszer A hatályos Btk. szankciórendszere dualista jellegű, büntetéseket és intézkedéseket tartalmaz. A büntetés célja a Btk. 79.§-a szerint: "A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el." A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány, ami azt jelenti, hogy azzal a személlyel szemben kerül alkalmazásra, aki valamely bűncselekmény törvényi tényállását kimerítette. A büntetések - alkalmazása elsősorban az elkövetett cselekmény súlyához és az elkövető bűnösségének fokához igazodik. 4.1. A büntetések A BTK szerint: „33. § (1) Büntetések a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, i) a kiutasítás. (2) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás. 4.1.1. A szabadságvesztés A törvény a szabadságvesztés két változatát szabályozza: • az életfogytig tartó és • a határozott ideig tartó szabadságvesztést. 24

A BTK. 35. és 36. szakaszai szerint: „35. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban, börtönben vagy fegyházban rendeli végrehajtani.” „36. § A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év.” Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb időtartamát a törvény három hónapban állapítja meg, leghosszabb időtartamát pedig húsz évben. Bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt évben. A Btk. Különös Része a szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén meghatározza azt a büntetési tételkeretet, amelyen belül a jogalkalmazó a szükséges mértékű büntetést kiszabhatja. A szabadságvesztés fegyház, börtön, fogház fokozatban kerül végrehajtásra. Fegyházban kell végrehajtani: - az életfogytig tartó szabadságvesztést, - a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha azt a törvényben meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt szabják ki (pl. emberiség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények; emberölés, emberrablás, emberkereskedelem minősített esetei) - a többszörös visszaeső, vagy a bűnszervezetben történő elkövetés esetében a kétévi vagy ennél hosszabb idejű szabadságvesztést. Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést - az előbbiekben leírt eseteket kivéve -, ha bűntett miatt szabták ki, illetve vétség miatt szabták ki, de az elítélt visszaeső. Fogházban kell végrehajtani: - a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső, - az elzárást, - az átváltoztatott szabadságvesztést. A feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén 2014. július 1-jét megelőzően (az új BTK hatályba lépése előtt) hozott ítéletek esetén az 1978. évi IV. törvény értelmében (régi BTK) az alábbi szabályt kell alkalmazni: „47. § (1) A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, ha – különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. (2) Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt – fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét, 25

– börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, – fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte.” (3)52 Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén – különös méltánylást érdemlő esetben – a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső. 2014. július 1-jét követően (az új BTK hatályba lépése) az alábbi szabályokat kell alkalmazni: „38. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy - a (4) bekezdésben meghatározott esetekben - azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.” Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha a feltételes szabadságra bocsátást lehetősége nem kizárt annak legkorábbi időpontja: • a büntetés 2/3-ad, • visszaeső esetén 3/4-ed, részének kitöltését követő nap, de legalább három hónap. Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében rendelkezhet úgy, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső. Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. A feltételes szabadságra bocsátást kizáró okok: • • • • •

a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani, az erőszakos többszörös visszaeső, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el, aki a szabadságvesztés letöltését a felhívásban megjelölt időpontban nem kezdte meg.

Feltételes szabadságra bocsátás életfogytig tartó szabadságvesztés esetén „42. § Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. 43. § (1) Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább huszonöt, legfeljebb negyven évben állapítja meg. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját években kell meghatározni. 26

(2) Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama legalább tizenöt év.” 4.2. Az intézkedések A bűncselekmények büntetőjogi következményeinek külön csoportját alkotó intézkedések jelentősen eltérnek a büntetésektől céljaikban és alkalmazási elveikben egyaránt. Az intézkedések alkalmazását - ellentétben a büntetésekkel - csak speciál-prevenciós célok alapozhatják meg. Az intézkedések alkalmazásakor - ellentétben a büntetés kiszabással - nem a cselekmény társadalomra veszélyességének vagy a bűnösség fokának van jelentősége, hanem a bíróság elsősorban az elkövető személyi sajátosságait értékeli. A BTK. 63.§ (1) bekezdése sorolja fel az egyes intézkedési nemeket. E szerint: a) a megrovás, b) a próbára bocsátás, c) a jóvátételi munka, d) a pártfogó felügyelet, e) az elkobzás, f) a vagyonelkobzás, g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, h) a kényszergyógykezelés, i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG 1. A büntetés-végrehajtás feladata és célja A büntetés-végrehajtás feladatait és céljait a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. kódex) tartalmazza: A Btk. büntetési céljaira utalással határozza meg a büntetés-végrehajtás feladatát, tekintve, hogy a szankció végrehajtásában testesül meg maga a joghátrány, amely mind a társadalmi, mind az egyéni prevenciót szolgálja. A végrehajtás a jogkövető magatartás kialakítása érdekében elengedhetetlen. 1. § (1) A büntetés-végrehajtás feladata a büntetési célok érvényesítése a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásán keresztül, azzal a célkitűzéssel, hogy a végrehajtás során az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését. (2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy az a) a büntetésben és az intézkedésben megnyilvánuló joghátrányon, illetve a megelőzést szolgáló rendelkezések érvényesítésén túl elősegítse az elítélt társadalmi beilleszkedését és a jogkövető magatartás kialakulását, b) a fiatalkorúak tekintetében a gyermekek jogainak érvényesülését is szolgálja, c) a kényszergyógykezelés esetén a társadalom védelmén túl, a kényszergyógykezelt számára megfelelő kezelést és gondozást 27

biztosítson. A (2) bekezdés speciális célokat fogalmaz meg. A célok egyrészt általános érvényűek és az elítélt társadalmi beilleszkedésének elősegítését jelöli meg célkéntl. Másrészt az intézkedések közül kettőt kiemel tekintettel az adott csoport sérülékenységére, azaz a fiatalkorúakkal és a kóros elmeállapotú betegekkel szemben alkalmazott intézkedés speciális célját jelöli meg. 2. A szabadságvesztés büntetés végrehajtása A Büntető Törvénykönyv (Btk.) határozza meg a bűncselekmény elkövetőivel szemben alkalmazható büntetéseket és intézkedéseket. Büntetési rendszerünk egyik legjelentősebb intézménye a szabadságvesztés, amely központi szerepet tölt be a büntetési, a büntetés-végrehajtási rendszerünkben, a büntetés-végrehajtási jogi gyakorlatban és a tudományos életben. A büntetések - így a szabadságvesztés is - és az intézkedések végrehajtását a bíróság rendeli el. A szabadságvesztés csak a bíróság jogerős határozata alapján, a jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. A szabadságvesztést a bv. szervezet hajtja végre. 2. 1. A szabadságvesztés végrehajtásának célja A Bv. kódex a szabadságvesztés végrehajtásának célja meghatározásánál a Btk.-ban megfogalmazott büntetés lényegéből (fogalmából) - a törvényben meghatározott joghátrányból és céljából - a társadalom védelméből és az újabb bűncselekmény megelőzéséből - indul ki. 83. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának célja az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon. E törvényszakaszból kitűnik, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának célja a törvényben és az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése során az egyéniesítési szempontok biztosítása az egyéni megelőzési célok elérése érdekében. Az egyéni szempontok kialakítása során külön figyelmet kell fordítani • a társadalomba történő beilleszkedését és azt, hogy • ne kövessen el újabb bűncselekményt. 3. A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése 3.1. Az elítéltek befogadása A befogadás mozzanatai I. II. III. IV. V. VI.

személyazonosság megállapítása egészségügyi befogadás motozás letétezés felszerelés tájékoztatás 28

VII. VIII.

orvosi vizsgálat (72 órán belül) BFB elé állítás

I. személyazonosság megállapítása A befogadás alapjául szolgáló iratok Az intézet az elítéltet:  jogerős bírósági ítéletről szóló bírói értesítőlap,  elővezetésről szóló rendelkezés,  elfogató parancs,  a szabadságvesztés letöltésére vonatkozó felhívás,  a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére vonatkozó ügyészi vagy bírói rendelkezés,  az igazságügyért felelős miniszter külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről szóló értesítése alapján fogadja be. Az iratok vizsgálata, a személyazonosság megállapítása Az intézet megvizsgálja, hogy a befogadás alapjául szolgáló iratok megfelelnek-e a jogszabályok tartami és alaki rendelkezéseinek. A személyazonosságot igazoló okirat nem csak személyi igazolvány lehet, hanem minden olyan okirat, amely alkalmas a személy azonosítására, mint pl.: útlevél. A személyazonosság megállapításán és az irategyeztetésen túl az elítéltet ki kell kérdezni. A befogadás megtagadása Az intézetnek a befogadást meg kell tagadnia, ha: • a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak, • a szabadságvesztés végrehajtására előállított, átkísért, átszállított vagy önként jelentkező személy a befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem azonos. Ideiglenes befogadás Az elítéltet ideiglenesen kell befogadni, ha:ü • a személyazonossága kétségessé válik, • a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítés hiányos vagy kijavításra szorul, • ha az intézet a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok gyanúját észleli (elévülés, kegyelem). • a szabadságvesztés végrehajtására kijelölt intézet az oda útba indított elítéltet a bírói értesítés megérkezéséig. Ideiglenes befogadás esetén az intézet haladéktalanul megkeresi az illetékes szervet a személyazonosság tisztázása, illetve a szükséges iratok kiegészítése, kijavítása, pótlása vagy megküldése iránt. Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb harminc napig tarthat.

29

Befogadás megőrzésre Megőrzésre kell befogadni az elítéltet, ha: • az intézet illetékességi területén - mint más intézetből jogellenes távollevőt - a rendőrség elfogta, és oda előállította, • valamely hatósághoz történő előállítás, illetve gyógykezelés céljából, vagy a végrehajtás körében felmerült egyéb okból más intézet adta át, illetve az engedélyezett távollét után más intézetben jelentkezik, mint ahonnan elbocsátották. A megőrzésre befogadott elítéltet a megőrzés okának megszűntét követően heti rendszeres szállítással a végrehajtásra kijelölt intézetbe kell szállítani. A felhívásra jelentkező elítélt Ha felhívására az elítélt a megjelölt intézetben hivatali munkaidőben jelentkezik, az intézet megvizsgálja, hogy a befogadás alapjául szolágáló irat rendelkezésre áll-e. Ha az elítélt nem a számára kijelölt bv. intézetben jelentkezik, az érintett bv. intézet az elítéltet útba indíthatja a végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe. Az útbaindítást úgy kell elvégezni, hogy az elítélt a végrehajtásra kijelölt intézetbe legkésőbb az útbaindítást követő napon megérkezhessen. Az elítélt nem indítható útba, és a bv. intézetbe be kell fogadni, ha  a várható szabadulásáig hátralévő idő a harminc napot nem haladja meg,  olyan betegségben szenved, amely az utazást akadályozza,  ittas vagy bódult állapotban jelentkezett,  mozgásában súlyosan korlátozott,  az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben történő kivizsgálása szükséges,  a felhívásban megjelölt nap után késve jelentkezett,  a személyazonossága kétséges,  az utazást nem vállalja, vagy alapos okból feltételezhető, hogy a jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget,  a bíróság vagy az ügyész a szabadságvesztés ideiglenes foganatbavételét rendelte el. Befogadás elővezetési határozat és elfogató parancs alapján Ha a befogadásra kijelölt bv. intézetben az elítélt önként, határidőben nem jelentkezik, úgy a bv. intézet értesítése alapján a BVOP intézkedik az elítélt elővezetéséről. Az elővezetés elrendeléséről a BVOP a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) bv. intézetet értesíti. Amennyiben az elővezetés sikertelen, a BVOP az elfogatóparancs kibocsátását kezdeményezi az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. bírónál. A más intézetből jogellenesen távol lévő elítéltet csak megőrzésre kell befogadni. Értesítések a befogadásról Az intézet az elítélt befogadásáról - a várható szabadulás időpontjának közlésével - tíz napon belül értesíti: • az elítélt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, • az első fokú ítéletet hozó bíróságot, 30

II. Egészségügyi és orvosi befogadás Ha az elítélten a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából, a javítóintézetből, átkísért elítélt azt állítja, hogy bántalmazták, haladéktalanul orvosi vizsgálatot kell végezni, valamint jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát, az átkísérést végrehajtó szervnek, illetve a törvényességi felügyeletet ellátó ügyésznek meg kell küldeni. A fogvatartott befogadáskor az egészségügyi szakdolgozó megvizsgálja: • közegészségügyi és • járványügyi szempontból. A fogva tartottat el kell különíteni, ha vizsgálat során: • betegséget terjesztő vagy okozó rovarokat észlelnek vagy • fertőző betegség gyanúja áll fenn. Ilyen esetben közösségbe helyezni csak a bv. orvos írásbeli engedélyével lehet. A bv. orvos feladata a befogadás után - legkésőbb 72 órával -: • megvizsgálja a fogvatartottat, • rögzíti a fogvatartott kórelőzményi adatait, • megállapítja általános egészségügyi állapotát, fizikai státuszát, illetőleg • elbírálja a munkaképességét. Az egészségügyi vizsgálat a fertőző betegségekre és az élősködőkre (parazitákra) terjed ki. Amennyiben az elítélt parazitával fertőzött, akkor el kell különíteni (egészségügyi elkülönítés), és ruházatát fertőtleníteni kell. Eü befogadást követően gyógyszer az elítéltnél nem maradhat. Jegyzőkönyvet kell felvenni az átvett gyógyszerről és azt a gyógyszerrel együtt az egészségügyi szakdolgozónak (hivatali időn túl a biztonsági tisztnek) megőrzésre át kell adni. Ha a fogva tartott úgy nyilatkozik, hogy a gyógyszer szedése rendszeresen szükséges, haladéktalanul értesíteni kell a készenléti szolgálatot teljesítő bv. orvost, ennek hiányában a területileg illetékes orvost. A továbbiakban az orvos rendelkezése szerint kell eljárni. III. Letétezés, felszerelés Az elítélteknél lévő tárgyak átvétele - Letétkezelés a befogadási eljárás során A hivatali időben történő befogadási eljárás során a bv. intézet parancsnoka által megbízott személy (továbbiakban: befogadó) végzi az elítélt birtokában lévő okmány, pénz, érték, és egyéb tárgyak (ruházat, műszaki cikkek) átvételét és letétezését. A biztonságra veszélyes tárgyakról (lőfegyver, lőszer, vélhetően robbanó vagy sugárzó anyag, kábítószer), amelyek nem helyezhető letétbe és jellegüknél fogva nem is semmisíthető meg, illetve nem küldhető haza 3 példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt követően értesíteni kell az illetékes rendőr-kapitányságot, a további intézkedések megtétele miatt. Az elítéltnél birtokában tartható tárgyak 31

Az elítéltet az intézetben a 16 /2014. (XII. 19) IM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tárgyakat tarthatja magánál.  Tisztasági felszerelés (mosószer, fogápolási eszközök, varrókészlet)  Ruházati anyagok (engedéllyel saját alsóruházat, sportruházat)  Élelmiszerek, étkezési eszközök (konzervek, tubusos élelmiszerek, dobozos tej)  Dohányárú (cigaretta, pipa, gyufa)  Írószerek, Papír (levelezéshez és önképzéshez szükséges eszközök, naptárak)  Egyéb használati tárgyak (karóra, elemes játék, társasjáték) Az elítélt felszerelése A letétezési eljárás során az elítélttől civil ruházata átvételre kerül. Az intézetben az elítélt formaruhát köteles viselni. A formaruházattal együtt az elítélt megkapja ágyfelszerelési tárgyait is. A formaruházatra és az ágyfelszerelésre vonatkozó szabályokat a 16 /2014. (XII. 19) IM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. IV. Tájékoztatás A fogvatartott részére írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást adni:  a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,  őt megillető védelemhez való jogról,  a végrehajtás során az őt megillető anyanyelv használatához való jogról,  a büntetés-végrehajtási ügy irataiba és az egészségügyi dokumentációba való betekintéshez való jogról,  a kapcsolattartás formáiról,  a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,  az intézetben betartandó magatartási szabályokról,  a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás rendjéről,  a kényszerítő eszközökről, a biztonsági intézkedésekről,  a büntetés, az intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról,  a kártérítési felelősség rendjéről,  az egészségügyi ellátáshoz való jogról,  a betegjogok érvényesüléséről. Az előzetesen letartóztatott és az ideiglenes kényszergyógykezelt tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan  a védelemhez való jogról,  a személyes költségmentesség kérelmezéséhez való jogról és annak feltételeiről,  a gyanúsítás, illetve a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogról,  az anyanyelv használatához való jogról,  a büntetőügy irataiba való betekintéshez való jogról,  a vallomástétel megtagadásához való jogról, 32

 

a kényszerintézkedésnek az elrendeléséről, a kényszerintézkedés meghosszabbításának és felülvizsgálatának szabályairól, valamint a szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való jogról, a kényszerintézkedés elrendelése, meghosszabbítása vagy fenntartása esetén az általa megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról.

V. A Befogadási és Foglalkoztatási bizottság A bv. intézetek Befogadási és Fogvatartási Bizottságot (továbbiakban: BFB) működtetnek. A BFB dönt a fogvatartottat érintő fontosabb kérdésekben. 3.2. Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (KKMI) és a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer KKMI-ben kell elhelyezni a tizennyolc hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt ha várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. A KKMI-ben az elítélt harminc napig tartózkodik, amit a KKMI főigazgatója további harminc nappal meghosszabbíthat. 4. A szabadságvesztés végrehajtási rendje A szabadságvesztés végrehajtási rendjén egy differenciált végrehajtási rendszert kell értenünk, amely jelenti: • a szabadságvesztés végrehajtásának módját, • a szabadságvesztésre vonatkozó általános szabályok, és • az egyes fokozatokra vonatkozó speciális szabályok, • valamint a fokozatokon belüli egyéb szabályozások összességét, • -a bv. szervezet feladatait, • az elítélt jogi helyzetét.  A szabadságvesztés végrehajtási módján értjük a más büntetéstől eltérő végrehajtási jelleget: • •

az elítélt szabadságának elvonását, a "zárt" bv. intézeti elhelyezést, ennek intézményi kialakítását.

A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban, és a büntetés-végrehajtási szervezet által kijelölt - lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső - büntetésvégrehajtási intézetben hajtják végre.  A végrehajtás során (általános szabályok) különböző alapelvek érvényesülnek: • a törvényesség, • az emberséges bánásmód, • a legkisebb beavatkozás elve, • normalizáció elve, • nyitottság elve, • felelősség és önbecsülés elve, • az egyéniesítés, • differenciálás elve, • a jogok és kötelezettségek együttes érvényesülése, 33

•

a társadalmi részvétel elve.

 Az egyes fokozatokra vonatkozó speciális szabályok. A bíróság az ítéletében meghatározza a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát, amely lehet fegyház, börtön, fogház. A büntetés-végrehajtási fokozatok a különböző társadalmi veszélyességű bűncselekményt elkövető elítéltekre is utalnak. Az elítélt életrendjét a Bv. kódex úgy kívánja szabályozni, hogy – az egyéniesítés érdekében – az életrend szigorúsága, az elérhető kedvezmények, a szabad élet lehetőségeihez mért lehetőségek a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának fokozatai szerint, a fokozatokon belül, valamint a fokozatok között is lépcsőzetesen bővüljenek. Ennek megfelelően különböző fokozatokban eltérő szigorúságú szabályozásokat találunk: • a külvilágtól való elkülönítés, • az őrzés, felügyelet és ellenőrzés, • a bv. intézeten belüli mozgás, • az életrend, • a személyes szükségletekre fordítható összeg, • a jutalmazás és fenyítés, valamint • integrációs programban való részvétel.  A fokozatokon belüli egyéb szabályozások A szabadságvesztés végrehajtása során az elítélt kockázati elemzése, magatartása és a reintegrációs tevékenységben való részvétele függvényében az egyes fokozatokon belül a végrehajtás rendje, az elítélt részére adható kedvezmények az egyes fokozatokhoz kapcsolódó rezsimszabályok szerint eltérőek lehetnek. Az elítélt az egyes végrehajtási fokozatokhoz kapcsolódóan általános, enyhébb és szigorúbb rezsimszabályok alá sorolható be. A végrehajtás rendje az egyes végrehajtási fokozatokhoz képest eltérő: - az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása, - az átmeneti részlegre helyezés, - a biztonsági zárkába, illetve részlegre helyezés, - a sajátos kezelési igényű elítéltek részére speciális részleget alakíthat ki (HSR, Gyógyító terápiás részleg, Drogprevenciós részleg), ahol a végrehajtás rendje elsősorban e sajátos igényekhez igazodik.  A Bv. tvr. meghatározza azokat a bv. szervezetre háruló feladatokat, amelyeket minden fokozatban biztosítani kell az elítéltnek a szabadságvesztés végrehajtása során. Ezek a következők: • őrzés, felügyelet, ellenőrzés, • elhelyezés, élelmezés, ruházat • egészségügyi ellátás, • oktatáshoz szükséges feltételek, • munkáltatáshoz szükséges feltételek • a büntetés céljával nem ellentétes jogok gyakorlása • társadalmi visszailleszkedést segítő egyéb reintegrációs programokhoz szüksége feltétel.

34

 A fogvatartott jogi helyzete A jogerős és végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó bírósági ítélet hatására a szabad ember jogi státusza megváltozik, amikor elítéltté válik. Ettől kezdve az elítélt a büntetés-végrehajtási jogviszony alanya lesz. E jogviszony jellegéből következik, hogy a feleket a szabadságelvonásból fakadó helyzetre figyelemmel sajátos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. E jogviszony keletkezésével vannak az elítéltnek olyan, az Alaptörvényben rögzített alapvető jogai, amelyeket a szabadságvesztés nem érinthet, továbbá olyanok, amelyek szünetelnek és olyanok, amelyek módosulnak, korlátozottan érvényesülnek. 4.1. A fogva tartás rendje, házirend és napirend Az intézetben a fogva tartás törvényes végrehajtásához szükséges rendet kell fenntartani. A rend kialakítása és fenntartása a bv. szervezet feladata. Az elítéltet megillető jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét házirendben kell szabályozni. A házirend tartalmazza: - az elítélt napirendjét, - az elítélt bv. intézeten belüli foglalkoztatására, mozgására, tartózkodására és a munkavégzés rendjére vonatkozó szabályokat, - a panaszok, kérelmek, bejelentések, a rendjét; - az elítélt viselkedési szabályait, - a látogatók fogadásának, valamint a bv. intézet elhagyásának a szabályait, - a szükségleti cikkek vásárlásának idejét, módját, - az elítélt által küldött, vagy a részére érkezett levelek, csomagok kezelésére vonatkozó szabályokat, - az elítélt tartózkodására és foglalkoztatására szolgáló helyiségek használatának rendjét, - a vallási szertartások időrendjét, - a telefonkészülék használatának rendjét és feltételeit, - az elítélt birtokában tartható tárgyak körét, mennyiségét, - a betartandó balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat, - a dohányzásra vonatkozó szabályokat, - a többletszolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályokat, - a biztonsági zárkában vagy részlegen elhelyezett elítéltre vonatkozó végrehajtási szabályokat. A napirendben kell meghatározni minden olyan tevékenységet, amely a bv. intézet napi folyamatos működését biztosítja. A napirend tartalmazhatja: - nyitás – zárás, - ébresztő – takarodó, - létszámellenőrzés, - étkezések, - szabadlevegőn tartózkodás, - egészségügyi ellátás, - munkába (oktatásra) vonulás időpontját.

35

A takarodó és az ébresztő között legalább nyolc óra folyamatos pihenőidőt, étkezésre naponta háromszor, esetenként legalább húsz percet kell biztosítani. Minden intézet a helyi sajátosságaik figyelembe vételével készíti el a saját házi-, napirendjét, amely intézet parancsnoki intézkedés melléklete formájában jelenik meg. A házirend megtartására, valamint megszegésének a következményeire az elítéltet figyelmeztetni kell. A házirendtől csak a parancsnok engedélyével lehet eltérni. 4.2. A végrehajtási szabályok enyhítése, speciális rezsimszabályok 4.2.1. Az átmeneti csoport A hosszú időtartamú büntetések esetén gyengülnek a társadalmi kapcsolatok, ezért is fontos az átmeneti csoportba helyezés a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében. Az átmeneti csoportban azon elítéltek helyezhetők, akik a szabadságvesztés büntetésükből legalább öt évet kitöltöttek. Az átmeneti részlegek egyfajta hidat jelentenek a börtönbüntetés és a szabad élet között. Bv. Kódex 103. § szerint: „(1) Azt az elítéltet, aki büntetését fegyház- vagy börtönfokozatban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb két évvel átmeneti részlegre lehet helyezni.” Az átmeneti csoportban az elítéltre irányadó (fegyház, börtön) büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők:  az intézetből eltávozása engedélyezhető 24 órát meg nem haladó időtartamra  jutalomként részt vezet a bv. intézeten kívüli munkáltatásban  csökkenthető az életrend meghatározottsága,  a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon mozoghat,  a pártfogóval rendszeresen érintkezhet  a személyes szükségletre fordítható összeget vagy annak egy részét készpénzben is megkaphatja Az átmeneti csoportba helyezés nem a bv. bíró, hanem a bv. intézet parancsnoka hatáskörébe tartozik. Az átmeneti csoportba helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan megsérti, feltételes szabadságra helyezését a bv. bíró annak esedékességekor mellőzte. A megszüntetést követően az elítélt csak egy év elteltével helyezhető újra az átmeneti csoportba. 4.2.2. Enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) Bv. Kódex 104. § szerint: „(1) A fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor alkalmazhatók, ha – különösen az elítélt személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel 36

– a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető, és az enyhébb büntetés-végrehajtási szabályok alkalmazása a büntetés-végrehajtás biztonságát nem veszélyezteti.” A - fogház, illetőleg a börtön végrehajtásának általános szabályainál - enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának engedélyezése, illetőleg alkalmazásuk megszüntetése a büntetésvégrehajtási bíró hatáskörébe tartozik; ennek kezdeményezésére - előterjesztés formájában a bv. intézet, az elítélt, vagy védője is jogosult. Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának feltételei: - az elítélt a szabadságvesztésből - az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét le kell töltse, DE - az elítélt a szabadságvesztésből börtönfokozatban legalább hat hónapot, fogházfokozatban legalább három hónapot nem töltött le. Az EVSZ nem alkalmazható, ha - az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, - az elítélt erőszakos többszörös visszaeső, - az elítélt a bűncselekményét bűnszervezetben követte el, - a bíróság jogerős ítéletében fegyházbüntetésre ítélt abban az esetben sem, ha az elítélt a szabadságvesztés fokozatának enyhítésével tölti a büntetését, - az elítélt ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban, - az elítélttel szemben egyidejűleg több szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, és a büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva. A bv. bíró határozatának a kézhezvételét követően az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását haladéktalanul meg kell kezdeni. Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetében a végrehajtás módját a parancsnok határozza meg. Amennyiben a bv. bíró elrendelte az elítélt esetében az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását, az elítélt:  havonta legfeljebb négy alkalommal, esetenként huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc órát meg nem haladó időre eltávozhat a bv. intézetből; az eltávozásra azokon a napokon kerülhet sor, amelyeken az elítélt nem végez munkát,  személyes szükségletre fordítható pénzt készpénzben is megkaphatja, és azt a bv. intézeten kívül költheti el,  a látogatóját a bv. intézeten kívül is fogadhatja,  ha a bv. intézeten kívül dolgozik, a felügyelete mellőzhető, Az elítélt az eltávozásra engedélyezett időtartamon belül a tartózkodási helyét szabadon választja meg. Minthogy azonban az elítélt az eltávozás ideje alatt is a szabadságvesztését tölti (beszámít a szabadságvesztés idejébe), a törvény kötelezi őt annak jelentésére, hogy az eltávozás ideje alatt hol tartózkodik. A parancsnok az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását felfüggesztheti, ha: az elítélt az eltávozással, illetőleg a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzéssel kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen, ha 37

az eltávozásról önhibájából nem az előírt időn belül tér vissza, vagy más súlyos fegyelemsértést követ el, ill. az előbb felsorolt törvényi kizáró okok bekövetkeznek, és a megszüntetés iránt haladéktalanul előterjesztést tesz a bv. bírónak. 4.3. Az elítélt jogi helyzete Az állampolgár jogi helyzetét, az egyént megillető jogok és kötelességek rendszerét a jogrendszer szabályozza. Az állampolgári jogok és kötelességek meghatározása magába foglalja az Alaptörvényben és minden más - nem büntetés-végrehajtási - jogszabályban megjelölt jogokat és kötelességeket, amelyek természetesen az alaptörvényen alapulnak. Tehát - a jogrendszert alkotó - jogágakban található szabályok meghatározzák: • az állampolgárnak az államhoz való viszonyát, • az állampolgár és az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek közötti viszonyokat, • az egyes állampolgárok közötti viszonyokat, • védelmezik az állampolgárok személyét és jogait A szabadságvesztés-büntetést töltő elítélt jogi helyzetét nézve kettősséget láthatunk, ugyanis a végrehajtás alatt együtt élnek • •

a minden állampolgárt megillető jogok és kötelességek , ill. ezek változásai , valamint a büntetés-végrehajtási jogviszonyból fakadó speciális jogok és kötelességek.

Az elítélt állampolgári kötelességei: A szabadságvesztés általában nincs hatással az állampolgári kötelezettségekre,így: • a jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően az elítéltnek is hozzá kell járulnia közterhekhez, • teljesítenie kell a munkavédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő kötelességeit, • terheli a feljelentési kötelezettség a Btk-ban megjelölt esetekben, • köteles tanúvallomást tenni és azt csak a Be. szerinti esetekben tagadhatja meg, • perköltség, illetékfizetési kötelezettség terheli a polgári peres eljárás szabályai szerint. Az általános állampolgári jogi helyzetben bekövetkező változás, hogy a végrehajtás alatt az állampolgári jogok: • egy része szünetel, • más része korlátozottan érvényesül vagy módosul és • vannak olyanok, amelyek változatlanok. Az elítélt jogi helyzetét alapvetően az határozza meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtása alatt elveszti személyi szabadságát. Ez, mint láthatjuk, nem jelenti azonban az elítélt állampolgári jogainak és kötelességeinek teljes elvesztését. Az állampolgár kötelességei és jogai annyiban szünetelnek, illetve korlátozottak, amennyiben erről az ítélet vagy jogszabály rendelkezik.

38

4.3.1. A szabadságvesztés ideje alatt szünetelő jogok A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga: • a szabad mozgáshoz, • a tartózkodási hely szabad megválasztásához, • a békés gyülekezéshez, • a sztrájkhoz, • a szabad orvosválasztáshoz, • a képviselővé választható legyen, • azon jogok, melyekre a közügyektől eltiltás kiterjed, • azon jogok, melyekre a bírósági ítéletben meghatározott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és a kitiltás kiterjed. 4.3.2. A szabadságvesztés ideje alatt korlátozottan érvényesül vagy módosuló jogok Azon állampolgári jogok, amelyek a szabadságvesztés következtében korlátozódnak, módosulnak: 

munkához és foglalkozása szabad megválasztásához való joga és a vállalkozáshoz való joga, művelődéshez való joga, illetve a tanulás és a tanítás szabadsága, önrendelkezéshez való joga, kegyeleti joga, szülői felügyeleti joga, közérdekű adatokhoz való hozzáféréséhez és azok terjesztéséhez való joga, véleménynyilvánítási szabadsága, egyesülési joga, tulajdonhoz való joga, a szabadidő eltöltéséhez való joga, ha munkát végez, az éves fizetett szabadsághoz való joga, magántitokhoz való joga, általános cselekvési szabadsága a szünetelő jogokra való tekintettel, lelkiismereti és vallási szabadsága, vélemény nyilvánítás szabadsága.

             

4.3.3. A szabadságvesztés ideje alatt korlátlanul érvényesülő jogok A büntetés-végrehajtása alatt nem érintett állampolgári jogok, amelyek korlátlanul érvényesülnek: • • • • • • • • •

az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a személyi biztonság joga, a jogképesség, az egészségügyi ellátáshoz, a munkavédelemhez való jog, a szociális biztonsághoz való jog, a jó hírnév védelméhez való jog, a magánindítványhoz és személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, a művelődéshez való jog, 39

• • • •

a tudományok és művészeti tevékenység szabadsága, a diszkrimináció tiltása vallásgyakorlás anyanyelv használata

4.3.4. A büntetés-végrehajtás során keletkező speciális jogok és kötelezettségek sajátossága, hogy: • •

csak a büntetés végrehajtásának ideje alatt állnak fenn, az elítélt szabadulása után aktualitásukat vesztik, vagy újabb speciális jogok és kötelezettségek keletkeznek például a pártfogói felügyelet elrendelése esetén.

Az elítéltet a büntetés-végrehajtási jogviszonyából keletkező, őt megillető jogai, illetve terhelő kötelességei: Az elítélt jogosultságai A fogvatatott jogosult:  a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre,  az egészségi állapotának és a szabadságvesztés végrehajtása alatti tevékenységének megfelelő élelmezésre, egészségügyi ellátásra, megfelelő ruházat biztosítására,  a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a bv. intézet által engedélyezett személyekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartani,  baleset esetén baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra,  pihenésre, szabadidőre,  testi és szellemi állapotának fenntartása, illetve fejlesztése érdekében o naponta szabad levegőn tartózkodásra, o önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a bv. intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek igénybevételére, o tanuláshoz való jogát gyakorolni; általános iskolai, középfokú, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére, folytatására, a vizsgákra való felkészüléshez tanulmányi és vizsgaszabadságra,  a bv. intézetben, illetve annak felügyeleti szerveinél és a büntetés-végrehajtástól független szervhez közérdekű bejelentés, panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére,  a büntetés végrehajtása során jogorvoslati joggal élni,  a rendelkezésére álló pénzből havonta meghatározott összeget személyes szükségleteire fordítani, illetve azzal egyéb módon rendelkezni,  a szabadságvesztés végrehajtása során keletkezett kárának megtérítésére,  sajátos védelemre a nők, fiatalkorúak és a fogyatékkal élők a rájuk vonatkozó eltérésekkel,  jogszabályban meghatározottak szerint saját ruha viselésére, illetve használati tárgyak tartására;  a már megállapított pénzellátásának a meghatalmazott személy kezéhez vagy az bv. intézethez történő folyósítására, továbbá a saját jogon járó családi pótléknak a letéti számláján való elhelyezésére,

40

    



a szabadulást követő társadalomba való visszailleszkedés érdekében az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtésének segítségére, önkéntes vállalása alapján oktatási, képzési, valamint reintegrációt elősegítő személyes fejlődését biztosító programokon való részvételre, büntetés-végrehajtási szervezeten belüli fogvatartotti fórumon való véleménynyilvánításra. minden elítélt lelkiismereti és vallási meggyőződését szabadon megválaszthatja, vallását gyakorolhatja, Az elítélt az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott iratokba vagy az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett iratról elektronikus adathordozón kiadott másolatba a bv. szervezet által biztosított számítástechnikai eszköz igénybevételével jogosult betekinteni, a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt részére biztosítani kell, hogy a választójogát gyakorolhassa.

Az elítélt köteles Az elítélt köteles  a szabadságvesztést a jogszabályban vagy az országos parancsnok által meghatározott bv. intézetben tölteni,  a büntetés-végrehajtás rendjét megtartani, illetve tűrni, a kapott utasításokat végrehajtani,  a számára kijelölt munkát elvégezni,  a reintegrációs foglalkozás rendjét, a bv. intézet biztonsági és higiéniai követelményeit megtartani,  a bv. intézet tisztántartásában, karbantartásában és ellátásában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni,  alávetni magát a jogszabályban előírt kötelező vagy egészségi állapotának megítéléséhez szükséges orvosi vizsgálatnak és a jogszabály szerint kötelező, gyógykezelésnek,  fegyelemsértés, illetve bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén vizsgálati anyagot szolgáltatni az alkohol, bódító-, illetve kábítószer fogyasztás ellenőrzéséhez,  a végrehajtási fokozatnak és rezsimszabályoknak megfelelően előírt forma- és egyéb ruházatot viselni,  a tartására fordított költséghez hozzájárulni,  a dolgozó elítélt a munkadíjából köteles a tartására fordított költséghez hozzájárulni,  a dolgozó fogvatartott a munkadíjából a szabadulás idejére tartalékot képezni,  a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt köteles tűrni a más nemű és más végrehajtási fokozatú elítéltektől való elkülönítést, az életkori, kriminológiai, kockázatelemzési és kezelési szempontú, foglalkoztatási és egészségügyi szempontok szerinti csoportba sorolását,  az egyes rezsimekre vonatkozó korlátozásokat,  személyes tárgyainak átvizsgálását,  a törvény szerinti kivételekkel kapcsolattartásának ellenőrzését,  életrendjének, bv. intézeten belüli mozgásának meghatározását, illetve korlátozását,

41

A büntetés-végrehajtási jogviszonyban keletkező jogok és kötelezettségek a fogva tartás tényéből és körülményéből származó életviszonyok szabályozását adják. A jogok korlátozása, esetleges megtagadása, vagy a gyakorlásuktól eltiltás esetén jogorvoslati jog illeti meg az elítéltet. 5.Elhelyezés 5.1. Általános elhelyezési szabályok A bv. szervezet hajtja végre: • a szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, • egyes büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, • az elzárást, A fentiek végrehajtási helye a bv. intézet. A végrehajtásra kijelölt intézeteket az 55/2014 (XII. 5.) BM rendelet szabályozza. A Bv. Kódex rendelkezései szerint biztosítani kell a fogva tartott higiéniai feltételeknek megfelelő, egészséges és kulturált elhelyezését. Az elhelyezés során el kell különíteni: • a jogerősen elítélteket az előzetesen letartóztatottaktól, • a különböző végrehajtási fokozatba tartozókat egymástól, • a férfiakat a nőktől, • a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól, • a katonákat a nem katonának minősülő elítéltektől, • dohányzókat a nem dohányzóktól, • a fekvőbetegeket az egészségesektől, • a betegek közül a fertőzőket a nem fertőzőektől • az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől. Jogszabály a fentiekben foglaltakon túl, az elkülönítés egyéb szempontjait is meghatározhatja. Ha az elítélttel szemben más ügyben büntetőeljárás folyik, az elítéltet az ügyész, illetve a bíróság rendelkezése szerint kell elkülöníteni. Az elkülönítést külön körleten, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani. A különböző végrehajtási fokozatú elítéltek azonban Együtt helyezhetők el: • a kórteremben, • a betegszobában, • fertőző elkülönítőben, • a gyógyító-terápiás részlegben, • az átmeneti részlegben, • drogprevenciós részlegen, • pszichoszociális részlegen, • HSR részlegen, • anya-gyermek együttes elhelyezése esetén, • fiatalkorú elítéltek részlegén, 42

• EVSZ alkalmazása esetén. Együtt várlakozhatnak orvosi vizsgálatra és egészségügyi rendelésre. Együtt dolgozhatnak a munkahelyen. Közösen vehetnek részt: • általános iskolai és középiskolai oktatásban, • felsőoktatásban • szakmai képzésben, • sportrendezvényeken, • a kulturális rendezvényeken, • szállítás és előállítás során, • a vallási rendezvényeken. Együtt tartózkodhatnak: • szabad levegőn, • közös étteremben. 5.2. Az elítéltek elhelyezése Az intézetben az elítéltek elhelyezésére körletet, azon belül zárkákat és lakóhelyiségeket kell kialakítani. Az elhelyezésre szolgáló helységek: • zárka, • lakóhelyiség. A zárka: az elítéltek elhelyezésére szolgáló olyan helyiség, amelynek ajtaja, ablaka (a továbbiakban: nyílászárók) a külön rendelkezésekben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelel. A zárkában folyóvízzel ellátott mosdót, illetve - az ön- és közveszélyes magatartást tanúsító elítéltek elhelyezésére kialakított zárka kivételével – elkülönített, lehetőség szerint, önálló szellőzésű WC-t kell létesíteni. Zárkába helyezhető: • a fegyház fokozatú, illetve általában a börtön fokozatú elítéltet, • a biztonsági okból elkülönített elítéltet, • az ideiglenesen befogadott elítéltet, • a különleges biztonságú körletre, illetve zárkába helyezett elítéltet, • előzetesen letartóztatottat. A lakóhelyiség: az elítéltek elhelyezésére szolgáló olyan lakhatásra alkalmas helyiség, amelynek nyílászáróinál a zárkára meghatározott biztonsági berendezés és felszerelés mellőzhető. A lakóhelyiségeknél a tisztálkodáshoz szükséges folyóvizet, fürdőt, illetve WC-t körletenként is lehet biztosítani. Lakóhelyiségbe lehet elhelyezni: • a fogház, kivételesen a börtön fokozatú elítéltet, • az átmeneti csoportba helyezett elítéltet, • az EVSZ hatálya alá tartozó elítéltet, 43

• a szabadságát töltő elítéltet. Lakóhelyiségben kell elhelyezni: • a szabálysértési elzárást töltő fogvatartottat, A zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre legalább hat köbméter légtér, és férfi elítéltet esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson. A mozgástér meghatározása szempontjából a zárka (lakóhelyiség) alapterületéből az azt csökkentő berendezési és felszerelési tárgyak által elfoglalt területet figyelmen kívül kell hagyni. Egyéni elhelyezés esetén a zárka (lakóhelyiség) alapterületének el kell érni a hat négyzetmétert. A zárkát (lakóhelyiséget) meg kell számozni, az ott elhelyezett elítéltek nevét az ajtón feltüntetni nem szabad. A zárka (lakóhelyiség) felszerelési és berendezési tárgyait a 16/2014 (XII. 19.) IM rendelet tartalmazza. Az intézetbe ki kell alakítani, illetve jelölni: • befogadó zárkát - azoknak az elítélteknek, akiknél a befogadási eljárás során az egészségügyi vizsgálatot még nem végezték el • egészségügyi zárkát – beteg fogvatartottak elhelyzésére, • fegyelmi zárkát - magánelzárás végrehajtása itt történik, • ön- és közveszélyes magatartást tanúsító elítélt elhelyezését szolgáló zárkát - itt berendezési tárgy nem lehet és a helységet párnázott burkolattal kell ellátni, • különleges biztonságú (körlet) zárka 5.3. Egyéb helységek és létesítmények: • • • • • • • • •

orvosi rendelő, betegszoba, fertőző elkülönítő szoba, fürdőhelység, konyha és lehetőségek szerint közös étkezőhelyiségek, látogató helyiség, védővel, valamint már (hatósági) személlyel történő hivatalos érintkezés céljára szolgáló helyiség, könyvtár, a szabadidő eltöltésére, közös foglalkozásra szolgáló helyiség, vallásgyakorlására szolgáló helyiség, szabadlevegőn tartózkodásra, illetve sportolásra alkalmas területet, kondicionáló terem.

6. Ellátás 6.1. Közüzemi szolgáltatások A bv. intézetnek gondoskodni kell: • megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízről, (a vízellátás során a közegészségügyi szabályokat maradéktalanul be kell tartani) • a körletek, zárkák (lakóhelyiségek) és egyéb - az elítélt által használt - helyiségek jó szellőztetéséről, világításáról, fűtéséről. Az áramellátást úgy kell kialakítani, hogy kívülről kikapcsolható legyen, továbbá: 44

A zárkában (lakóhelyiségben) a természetes fény vagy a mesterséges megvilágítás olvasásra alkalmas legyen A zárkát (lakóhelyiséget) állandóan megvilágítani csak akkor szabad, ha azt a parancsnok biztonsági okból átmenetileg elrendelte. • a fűtési idény - október 15-étől, április 15-ig tart, (időjárástól függően ettől a parancsnok eltérhet). 6.2. Élelmezés A fogvatartottak élelmezése a bv. intézet feladata. Részükre, legalább napi háromszori étkezést kell biztosítani, figyelembe véve: • az általuk végzett munka jellegét, • az egészségi állapotukat és • az életkorukat • gyakorolt vallásukat. A fogvatartott részére legalább napi egy alkalommal meleg ételt kell biztosítani. Hideg élelemmel: • rendkívüli esemény esetén legfeljebb 3 napig láthatók el, illetve • higiénikusan csomagolva átszállítás, előállítás során. A hideg élelem fogyasztásához szükséges eszközöket (pl. konzervnyitó) a bv. intézet biztosítja. A fogvatartott részére orvosi javaslat alapján egészségügyi állapotának megfelelő (diétás, kímélő) ételt kell biztosítani. A mindenkor érvényben levő országos parancsnoki intézkedés rendelkezik részletesen a fogva tartottak részére a diétás étkezés biztosításáról. Az élelmezési normába sorolás Az elítéltet csak abban az esetben lehet a munkájának megfelelő élelmezési normába sorolni, ha ennek időtartama legalább a napi 4 órát meghaladja. Az étel kiosztása csak felügyelet mellett történhet! Biztosítani kell az azonos mértékű adagolást. A megmaradt készételek kiosztásáról haladéktalanul gondoskodni kell (3 órán belül ki kell osztani) A készételt 5 órán túl emberi fogyasztásra felhasználni nem szabad! 6.3. Ruházati ellátás Az elítéltet az évszaknak megfelelő formaruhával kell ellátni. A formaruha nem lehet megalázó vagy lealacsonyító. A munka végzéséhez az elítéltnek munkaruhát, külön jogszabály szerint védőruhát és védőfelszerelést kell biztosítani. Az elitélt részére az intézet által biztosított felső ruházatán, továbbá a munkaruhán, az ágy- és más felszerelésen a “BV” jelzést fel kell tüntetni. Az elítélt részére csak viselésre alkalmas, tiszta, megfelelő méretű ruházat és lábbeli, valamint használatra alkalmas és tiszta ágyfelszerelés adható ki.

45

A bv. intézet gondoskodik arról, hogy a használatban levő ruházat mindig tiszta, karbantartott állapotban legyen. Az elítélt viszont köteles a használatra kiadott ruhát megóvni, rendeltetésszerűen használni és azon kisebb, szakértelmet nem igénylő javításokat elvégezni. A bv. intézet gondoskodik az általa kiadott ruházat tisztításáról. A ruházati cikkek viselése szempontjából megkülönböztetünk: • nyári időszakot és • téli időszakot. A nyári időszak április 16-tól október 15-ig, a téli időszak pedig október 16-tól április 15-ig tart. Az elítéltek ruházati ellátásának részletes normáit OP intézkedés és annak függeléke tartalmazza, mely az alábbi lehet: • a felnőtt korú elítéltet szürke színű zsávoly • a fiatalkorú elítélteket zöld színű felső formaruházattal, • az intézet betegszobájában, a BV. Központi Kórházban, a Nagyfai Krónikus Utókezelő részlegben elhelyezett betegeket, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (továbbiakban: IMEI) Elme-megfigyelésre, elmegyógyászati és ideggyógyászati kivizsgálásra és kezelésre beutalt elítéltet kórházi öltözettel kell ellátni, • az IMEI-ben elhelyezett kényszergyógykezelt, kóros elmeállapotúvá vált elítéltet barna színű zsávoly ruházattal kell ellátni. • Amennyiben a helyi adottságok és a munkakörülmények indokolttá teszik, az időszaktól és a normában meghatározott ruhafajtától eltérést az országos parancsnokhelyettes engedélyezhet. A nők és a fiatalkorú elítéltek részére polgári jellegű formaruha is rendszeresíthető. Saját alsó ruhanemű és lábbeli használata Az elítélt - amennyiben mosási, karbantartási feltételek fennállnak - a gazdasági vezető engedélyével a saját: • fehérneműjét, • harisnyáját, zokniját és • lábbelijét viselheti, valamint • törülközőjét, zsebkendőjét használhatja. Ilyen engedély csak akkor adható, ha az elítélt a szabadulásra megfelelő alsóruházattal és lábbelivel rendelkezik. Az elítélt a fentiek tisztántartásáról, javításáról saját költségén önmaga gondoskodik, illetve térítés ellenében, - ha ennek feltételei adottak - kérelmére az intézet is elvégezheti. Amennyiben a bv. intézet ideiglenesen nem tud formaruhát biztosítani az elítéltnek (pl: túlsúlyos alkat miatt nincs megfelelő méret), ennek idejére saját ruháját viselheti. Ilyen esetben viszont az elítélt saját ruhájának tisztítása az intézet feladata. Az intézet térítésmentesen gondoskodik az elítélt letétben levő ruházatának és lábbelijének a tisztán tartásáról és arról, hogy azok a szabadulás napjára lehetőleg viselésre alkalmas állapotban legyenek. 46

6.4. Egészségügyi ellátása Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályok irányadók. A letéti pénzzel, jövedelemmel, más pénzbeli juttatással nem rendelkező, közgyógyellátásra jogosult elítélt esetében a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz térítési díját a bv. intézet a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott mértékig átvállalja. A dolgozó elítélt munkavégző képességének megőrzéséhez, helyreállításához szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz térítési díját a bv. intézet biztosítja, ha a fogvatartás során bekövetkezett munkabaleset, vagy a munkavégzéshez kapcsolódó megbetegedés teszi a kezelést szükségessé. A várandós elítélt, valamint az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap. Az elítélt a jogszabályban meghatározott térítéshez, illetve részleges térítéshez kötött egészségügyi szolgáltatásokat a kiszabott térítési díj ellenében veheti igénybe. Az elítélt egészségügyi ellátása visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga – a saját és a közösség egészségének védelme érdekében –  veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot fennállása esetén,  sürgős szükség esetén,  közegészségügyi-járványügyi érdekből korlátozható. A büntetések és intézkedések végrehajtása során az elítélt egészségi állapotának megfelelő gyógyító-megelőző ellátását elsősorban a fogva tartó bv. intézet biztosítja. Amennyiben a fogva tartó intézet az ellátást nem tudja biztosítani a Központi Kórház, annak a Szegedi Fegyház és Börtönben működő Krónikus Utókezelő Részlege, valamint az IMEI biztosítja, és az elítélt ezt az ellátást köteles igénybe venni. Ha az elítélt megfelelő egészségügyi ellátása a bv. szervezet keretein belül nem lehetséges, a bv. intézet orvosa vagy a bv. egészségügyi szerv gondoskodik arról, hogy az elítélt nem a bv. szervezet kezelésében lévő egészségügyi intézményben részesüljön a megfelelő és kötelező ellátásban. Az elítélt a bv. szervezet keretein kívül egészségügyi intézmény térítésköteles szolgáltatását csak akkor veheti igénybe, ha azt a bv. intézet parancsnoka engedélyezi, az elítélt a várható költségeket – ideértve a szállítás költségeit is – megelőlegezi, és az egészségügyi intézmény a szolgáltatást vállalja. A bv. intézetben az elítélt sürgősségi orvosi ellátását a bv. orvos, munkaidőn túl, valamint munkaszüneti napokon a készenléti szolgálatot teljesítő orvos, ennek hiányában a bv. intézet székhelye szerint területileg illetékes háziorvosi ügyeleti szolgálat, sürgősségi orvosi szolgálat vagy mentőszolgálat biztosítja. Az elítéltet az orvos írásos javaslata, beutalója alapján a legközelebbi, megfelelő és kötelező ellátást biztosító egészségügyi intézménybe kell szállítani, ha a járó- vagy fekvő beteg szakellátásra szorul és a bv. egészségügyi szerv nehezen elérhető. A sürgős orvosi ellátásra szoruló elítélt egészségügyi intézménybe történő szállítása és ellátása nem tagadható meg, nem halasztható el.

47

A fogvatartott jogosult megismerni - a fogvatartás alatt keletkezett - egészségügyi dokumentációban szereplő adatait. A fogva tartottat a bv. orvos köteles felvilágosítani: • az egészségi állapotáról, beleértve annak orvosi megítélését is, • a tervezett orvosi beavatkozások szükségességéről, kockázatáról, • a szükségesnek ítélt vizsgálat vagy beavatkozás elmaradása milyen következményekkel járhat az egészségi állapotára nézve, • a döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, • az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, • a javasolt életmódról. Évente részt kell venniük: • tüdőszűrésen • fogászati szűrésen • a nőknek nőgyógyászati szűrésen A gyógyszer osztása csak felügyelet mellett történhet! A fogvatartott csak a bv. orvos írásos engedélye alapján tarthat magánál gyógyszert. 6.5. Az elítélt tisztálkodási lehetőségeinek biztosítása Az elítéltek részére biztosítani kell a tisztálkodáshoz szükséges feltételeket, és meg kell követelni a személyi tisztasági előírások betartását. A letéti pénzel nem rendelkező elítélt részére az alapvető tisztálkodási cikkeket és felszereléseket biztosítani kell: • szappan; • fogkefe, fogkrém, fogmosó pohár; • igény szerint fésű, • WC-papír; • nők részére egészségügyi vatta, tampon, egészségügyi betét; • borotválkozási felszerelés; • sampon. A házirend és a napirend szabályozásánál figyelembe kell venni, hogy az elítéltnek legyen ideje a tisztálkodásra, a szakáll és a haj ápolására. Az elítéltek részére hetente legalább két alkalommal, a dolgozóknak naponként, munka után – melegvizes fürdést kell biztosítani. A naponkénti fürdést a női és fiatalkorú elítéltekre is ki kell terjeszteni. Az elítéltek részére a rendszeres fürdések közötti időben – a bv. intézet lehetőségein belül – a napirendben meghatározottak szerint biztosítható melegvíz. A női elítélteket a rendszeres fürdések közötti időben is el kell látni meleg vízzel. 7. Az intézet tisztántartása Az intézet tisztán tartásában csak olyan fogvatartott vehet részt, aki egyébként munkáltatásra is alkalmas. Naponta kell elvégezni: • a zárkák, lakóhelyiségek takarítását, 48

• • • • •

az egészségügyi blokk takarítását, fertőtlenítését, a mosdók, vízkiöntők, WC-k takarítását, tisztántartását és az egészségügyi előírásoknak megfelelő fertőtlenítését, valamennyi helyiség padlózatának és berendezési tárgyainak portalanítását, a hidegpadlós helyiségek felmosását, a járdák és utak tisztán tartását.

Az udvarokat, vízelvezető árkokat, és az intézet egyéb területeit tisztán kell tartani. Télen gondoskodni kell a hó eltakarításától, a közlekedési utak, a járdák balesetveszélyességének megszüntetéséről. A környezetvédelmi szabályok betartásával biztosítani kell a rovarok, a rágcsálók rendszeres irtását. 8. Díjazás nélküli munkavégzés Nem minősül munkáltatásnak, az elítéltnek az intézet tisztántartásában és ellátásában való díjazás nélküli kötelező részvétele. A díjazás nélküli munkavégzés ideje a napi 4 órát, havonta összesen 24 órát nem haladhatja meg. Ezt az időt a bv. intézet orvosa csökkentheti (az elítélt egészségi, fizikai állapotára, életkorára tekintettel). E munkavégzés esetén a munkavégzés idejére az elítéltet • szükség szerint el kell látni munkaruhával, lábbelivel, • szakmai és munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az elítélt balesetét a munkabalesetre vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni. Az intézet köteles a díjazás nélküli munkavégzésről nyilvántartást vezetni. 9. Szükségleti cikkek vásárlása A bv. intézetnek az elítélt részére havonta legalább két alkalommal vásárlási kell lehetőséget biztosítania. Az elítélt munkadíjából és a szabadon felhasználható letéti pénzéből – a bv. intézet parancsnoka által meghatározott időben és módon – az alapmunkadíj ötszörösének megfelelő összegének a rezsimbesorolásának megfelelő mértékéig szükségleti cikket vásárolhat. A bv. intézet parancsnoka a helyi sajátosságú figyelembe vételével intézkedésben szabályozza a szükségleti cikkek vásárlásának rendjét, idejét, a vásárolható cikkek körét (az utóbbinál a biztonsági szempontokat is figyelembe kell venni). A szükségleti cikkek vásárlása esetében az elítéltnek előnyben kell részesíteni a tisztasági és tisztító szereinek megvásárlását. A jogszabály a vásárlásra költhető összeg tekintetében végrehajtási rend és a munkában való részvétel alapján differenciál az alábbiak szerint: a. a dolgozó elítélt - a tartásra fordított költségekhez való hozzájárulás összegével csökkentett munkadíja -: •

70-90-100%-ának megfelelő összegért vásárolhat függvényében fogházban, átmeneti csoportban,

–

rezsikategóriájának

49

• •

60-80-100%-ának megfelelő függvényében börtönben, 50-75-100%-ának megfelelő függvényében a fegyházban.

összegért

vásárolhat

-

rezsikategóriájának

összegért

vásárolhat

-

rezsikategóriájának

a. a nem dolgozó elítélt – a letéti pénze terhére vásárolhat, annak összege aszerint tér el, hogy önhibájából, vagy önhibáján kívül nem dolgozik. Korlátozás nélkül vásárolhat szükségleti cikket a várandós nő vagy a kisgyermekes nő a gyermeke születésével kapcsolatos társadalombiztosítási juttatásból, ameddig a gyermek a bv. intézetben vele van elhelyezve. Az elítélt a szükségleti cikkek vásárlására meghatározott összegen felül – a letéti pénze terhére, amennyiben a bv. szerv felé nincs fennálló tartozása – engedéllyel megvásárolhatja a bv. intézetben magánál tartható tárgyakat, hozzátartozójának ajándékot vásárolhat, szabadulása előtt a polgári ruházatát kiegészítheti. 10. Szabadítás szabályai 10.1. A szabadítás előkészítése Amennyiben az elítélt nincs kizárva a feltételes szabadságra bocsátásból, akkor a várható szabadulása előtt három hónappal előterjesztést kell tenni a bv. bíró felé a feltételes szabadságra bocsátás elbírálására. A szabadulási időn túl az ellenőrzésnek ki kell még terjedni arra is, hogy nincs-e a szabadításnak valamilyen akadálya. Ilyen akadály lehet pl: az előzetes letartóztatás, újabb szabadságvesztés büntetés, közérdekű munka, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, elzárás vagy szabálysértési elzárás. 10.2. A szabadítás lebonyolítása Azt az elítéltet,  aki szabadságvesztését kitöltötte, annak utolsó napján,  akit feltételes szabadságra bocsátottak, annak esedékessége napján,  akinek szabadságvesztését félbeszakították, a határozat megérkezésének napján vagy a határozatban megjelölt napon,  akinek a szabadságvesztés hátralévő részét kegyelemből elengedték vagy mérsékelték, a jogszabályban vagy a kegyelmi döntésben megállapított napon,  akinek ügyében a Kúria felülvizsgálati eljárás, illetve a törvényesség érdekében lefolytatott jogorvoslati eljárás vagy jogegységi eljárás keretében szabadlábra helyezéséről határoz, a Kúria határozata kihirdetésének napján szabadon kell bocsátani. Nem szabadítható az elítélt, ha  további szabadságvesztés,  elzárás,  közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés,  előzetes letartóztatás,  kiadatási letartóztatás,  ideiglenes kiadatási letartóztatás átadási letartóztatás,  ideiglenes átadási letartóztatás, 50



ideiglenes végrehajtási letartóztatás, szabálysértési elzárás vagy idegenrendészeti őrizet vár végrehajtásra.

A szabadon bocsátást megelőző szabadítási eljárás legfeljebb két munkanapig tarthat. Az elítéltet olyan időpontban kell szabadítani, hogy – az utazási körülményeket figyelembe véve – lehetőleg még ugyanazon a napon a lakó- vagy tartózkodási helyére megérkezzék. 10.3. A szabadulási igazolás A szabadulót igazolással kell ellátni. Az igazolás tartalmazza: a) a szabaduló elítélt természetes személyazonosító adatait, b) a szabadulás utáni lakó- vagy tartózkodási helyét, c) a bírósági ítélet adatait, d) a szabadítás jogcímét és időpontját, e) a jelentkezési kötelezettségeket, f) a pártfogó felügyelet lejártának napját és a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat, g) feltételes szabadságra bocsátás esetén a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napját, a feltételes szabadság lejáratának napját, az engedélyező bíróság megnevezését, a határozat számát, h) a szabadságvesztés végrehajtásának idejét, i) a szabadságvesztés végrehajtása alatt a munkáltatásban részt vett elítélt által betöltött munkaköröket, azok időtartamát, és az évenkénti munkadíjat öt évre visszamenőleg. 10.4. Értesítés a szabadításról A szabadon bocsátásról három napon belül értesíteni kell  az első fokon eljárt bíróságot vagy az összbüntetést első fokon hozó bíróságot,  a szabaduló lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot,  a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát, és  amennyiben van a gondnokot,  személy elleni bűncselekmények esetén a sértettet, amennyiben kéri. A szabadítást közlő értesítésnek tartalmaznia kell: • az elítélt nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, • az első fokon eljárt bíróság megnevezését és ítéletének számát, • a bűncselekmény megnevezését, • a szabadságvesztés tartamát, • a szabadulás napját, • összbüntetésnél az összbüntetésbe foglalt ítéleteket hozó első fokú bíróságok megnevezését, ítéleteik ügyszámát, keltét, a szabadságvesztés tartamát és lejáratát, • feltételes szabadságra bocsátáskor a szabadságvesztés utolsó napját, a feltételes szabadság kezdő és utolsó napját, az engedélyező bíróság megnevezését, a határozat számát, • kegyelem esetén a határozat számát és a rendelkező részének a tartalmát. 10.5. Eljárás szabadulás esetén A szabadítási eljárás során az elítéltnek ki kell adni a letétben lévő tárgyait, valamint letéti és keresményi pénzét, melyek átvételét az elítéltnek aláírásával igazolnia kell. 51

A szabaduló elítélt érték- és egyéb letéti tárgyait átveszi. Az átvételt a szelvényen aláírásával elismeri. A letéti pénzét (és elszámolt munkadíját) a szabaduló elítéltnek pénztárbizonylaton kell kiadni. Amennyiben a fogvatartott nem rendelkezik az évszaknak megfelelő ruházattal, az intézet kötelese ellátni. Első sorban az intézeti segélyruhából, amennyiben nincs megfelelő ruházat, a fogvatgartott költéségre az be kell szerezni. Ha a fogvatartottnak nincs felhasználható letéti pénze a beszerzés az intézet költségére kell beszerezni. Amennyiben a fogvatartottnak nincs pénze, az utazás biztosítására az intézet kézpénzsegélyt ad és MÁV által elfogadott utazási utalványt állít ki a lakhelyéig. 11. A szabadságvesztés félbeszakítás A BV Kódex szerint 116. § (1) Fontos okból – így különösen az elítélt személyi vagy családi körülményei, egészségi állapota miatt – a szabadságvesztés végrehajtása hivatalból vagy kérelemre félbeszakítható, erről a) egy naptári évben harminc napig terjedő időtartamra a parancsnok, b) egy naptári évben harmincegy naptól kilencven napig terjedő időtartamra az országos parancsnok, c) a b) pontban szabályozottnál hosszabb időre a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter dönt. Nem engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztést kimondó ítéletben a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta. A félbeszakítás tartama a szabadságvesztés tartamába nem számít be. A szabadságvesztés félbeszakítása történhet: • kérelemre, vagy • hivatalból. pl terhes nő a terhesség 4. hónapjában nyilatkoztatni és a szülés előtt 4 héttel elengedni 11.1. Félbeszakítás kérelemre A szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása iránti kérelmet az elítéltet fogva tartó intézet parancsnokához kell benyújtani. Ha az engedélyezés a parancsnok hatáskörét meghaladja, a kérelmet véleményével együtt az országos parancsnokhoz terjeszti fel. Amennyiben a félbeszakítás a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, az iratokat - az országos parancsnok javaslatával - az Belügyminisztériumba kell felterjeszteni. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kérelem indoka a valóságnak megfelel. A kérelem indokoltságát az intézet ellenőrizheti, az indokok tisztázását kezdeményezheti. Ha a félbeszakítást az elítélt közvetlen hozzátartozójának súlyos, életveszélyes betegsége vagy temetése miatt kérik, a kérelemben foglaltak valódiságáról az intézet rövid úton

52

meggyőződik. A betegségről, illetve a temetésről szóló igazolást az elítélt a félbeszakítás ideje alatt köteles beszerezni és azt az intézetbe való visszaérkezésekor, átadni." A szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelem indokoltságának ellenőrzése céljából a bv. intézet, illetve a BVOP megkeresheti az elítélt által megjelölt tartózkodási hely szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot, illetve rendőri szervet a környezettanulmány készítése céljából. 11.2. Félbeszakítás hivatalból Ha az elítélt nő a várandósság tizenkettedik hetét elérte, és a szülés várható időpontja megelőzné a szabadulás napját, nyilatkoztatni kell arról, hogy kéri-e a szabadságvesztés félbeszakítását. A várandósság alatt vagy közvetlenül a szülés után benyújtott büntetésfélbeszakítási kérelmek elbírálása során elsősorban a gyermek érdekét kell figyelembe venni. A félbeszakítás az intézet kezdeményezheti súlyos betegség pl rákos megbetegedés esetén, amikor a fogvatartott állandó orvosi ellátásra szorul. Ha a félbeszakítást engedélyezték, az intézet a szülés után két hónappal megkeresi az elítélt állandó lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatot, és tájékozódik a szülést követő körülményekről. Amennyiben a gyermek halva született, az újszülött meghalt, illetve a csecsemő nem az elítélt gondozásában van, az intézet a félbeszakítás megszüntetésére tesz javaslatot. 11.3. Értesítés a félbeszakításról A szabadságvesztés félbeszakításáról az főkapitányságot értesíteni kell.

intézet

szerint

illetékes

megyei

rendőr-

Az értesítésnek tartalmaznia kell: • a félbeszakítás várható időtartamát és • az elítélt által megjelölt tartózkodási helyet Ha a félbeszakítás tartama az öt napot meghaladja, az elítélt két napon belül a tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságon köteles jelentkezni. Félbeszakítás esetén az elítéltet arcképmással rendelkező igazolással kell ellátni. 11.4. Megszüntetése A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha tudomására jut: • az elítélt ellen újabb büntetőeljárás indul a félbeszakítás alatt elkövetett bűncselekmény miatt, • az elítéltnek más ügyből előzetes letartóztatását rendelték el, • a félbeszakítás indoka az engedélyezett határidő letelte előtt megszűnt. A félbeszakítás megszüntethető, ha az elítélt a félbeszakítás ideje alatt a társadalmi együttélés szabályait durván sértő magatartást tanúsított, és ezért ellene szabálysértési eljárás indult.

53

12. Fokozatváltás A szabadságvesztés végrehajtására eggyel enyhébb fokozat akkor jelölhető ki, ha a büntetés célja a szabadságvesztés enyhébb fokozatban történő végrehajtásával is elérhető. Enyhébb végrehajtási fokozatba helyezés feltételei:  az elítélt a szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,  az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható és a szabadságvesztés tartamának fegyházfokozatban a felét, börtönfokozatban az egyharmadát nem töltötte le,  az elítélt a szabadságvesztésből fegyházfokozatban legalább egy évet, börtönfokozatban legalább hat hónapot nem töltött le,  az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,  az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,  az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés végrehajtására eggyel szigorúbb fokozat akkor jelölhető ki, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten vagy súlyosan megzavarja. A szabadságvesztés végrehajtására eggyel enyhébb, illetve eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat kijelölése iránt a bv. intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. A szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási fokozatának a kijelölésére a bv. intézet nem tehet előterjesztést, ha az elítélt a szabadságvesztésből legalább hat hónapot még nem töltött le. 13. Az előzetes letartóztatás A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 129.§ (1) bekezdés szerint „Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.” 13.1. Az előzetes letartóztatás feltételei A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban, és akkor van helye, ha  megszökött, elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg  az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,  megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,  megalapozottan feltehető, hogy a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,  megalapozottan feltehető, hogy tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,  megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné,  megalapozottan feltehető, hogy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

54

Általában az előzetes letartóztatást egy másik, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés előzi meg az őrizet. Az őrizetbe vételnek rendeltetése, hogy biztosítsa a terhelt jelenlétét amíg ügyében a jogszabály által előírt intézkedés (előzetes letartóztatás elrendelése, bíróság elé állítása stb.) meg nem történik. Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. 13.2. A végrehajtás helye Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A nyomozás érdekében az ügyész rendelkezhet arról, hogy az előzetes letartóztatás legfeljebb 30 nap időtartamban rendőrségi fogdában végrehajtsák végre. Ezt az időtartamot az ügyészség indítványára a bíróság 30 harminc nappal meghosszabbíthatja. 13.3. Az előzetes letartóztatás határideje Amennyiben az előzetes letartóztatás  három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban maximum 1 év  öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban maximum 2 év  öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban 3 év. Amennyiben a vádlottal szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás az előzetes letartóztatás az előzetes letartóztatás a bíróság ügydöntő határozatáig tart. 13.4. Az előzetes letartóztatott elhelyezése Az előzetesen letartóztatottat zárkában kell elhelyezni. A zárkaajtó nyitva vagy zárva tartásáról a bv. intézet parancsnoka a rendelkezési jogkör gyakorlójának az előírásait figyelembe véve, a fogvatartási biztonságára vonatkozó szabályok szerint határoz. A zárkában elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy személyenként lehetőség szerint tíz köbméter légtér és négy négyzetméter mozgástér jusson. Az előzetes letartóztatás végrehatása során el kell különíteni: • az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől, • a férfiakat a nőktől, • a büntetőügyben eljáró hatóság rendelkezésétől függően - az ugyanabban az eljárásban letartóztatottakat • a dohányzókat a nem dohányzóktól, • a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől. Az előzetesen letartóztatott fiatalkorúakat a felnőttektől el kell különíteni. Az együttes elhelyezésnél a lehetőséghez képest figyelembe kell venni az előzetesen letartóztatott előéletét és a terhére rótt bűncselekmény jellegét. Ha az előzetesen letartóztatott elítéltekkel együtt végez munkát, azokkal együtt helyezhető el! 55

13.5. Az előzetesen letartóztatott jogi helyzete Az előzetesen letartóztatott sajátos jogi helyzetben van. Az állampolgár jogi helyzetét (jogait és kötelességeit) - a büntetőeljárás és a fogvatartás ténye csak bizonyos mértékig érinti. Az előzetes letartóztatottal szemben csak olyan korlátozásoknak van helye, amelyeket a büntetőeljárás feladatának megvalósítása, illetve a letartóztatást foganatosító bv. intézet rendje szükségessé tesz. Az előzetes letartóztatás végrehajtása alatt érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének (egyik büntető-eljárási alapelv), miszerint senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozat nem állapította meg. Az előzetes letartóztatottat - kérelmére - az intézet irattanulmányozásra előállítja. A védelemhez való jog magába foglalja a védő megbízását, a védőjével való kapcsolattartását szóban, írásban, vagy telefonon. A védő a védencével való megbeszélésről készített feljegyzést vagy hangfelvételt az intézetből ellenőrzés nélkül kiviheti. Az előzetes letartóztatott házasságot csak az intézetben köthet. Az előzetes letartóztatott a választójogát az intézetben gyakorolhatja. Az előzetes letartóztatottat is terhelik az állampolgári kötelezettségek, amelyek a többi állampolgárt is. Mint az előbb említettem az előzetesen letartóztatott a bv. intézetben (vagy rendőrségi fogdában) fogvatartott személy. Ez alapján sajátos jogok, és kötelességek alanyává válik. Az előzetesen letartóztatott jogai  büntetőeljárási jogainak korlátozás nélküli gyakorlására, ennek során védőjével – és ha nem magyar állampolgár, államának konzuli tisztviselőjével – szóban, írásban, telefonon ellenőrzés nélkül érintkezhet;  hozzátartozóival és más személyekkel kapcsolattartásra,  kérelmére munkavégzésre, a munka minőségével és mennyiségével arányos díjazásra, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményekre,  kérelmére általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban vagy szakképzésben való részvételre,  választójoga gyakorlására a fogva tartó intézetben; Az előzetes letartóztatott köteles A rendelkezési jogkör gyakorlója ügyészség vagy bíróság dönt: • • • • • •

a büntetés-végrehajtási intézet rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni, az előzetes letartóztatást a bíróság vagy az ügyész döntése alapján a fogvatartó intézetben tölteni az önként vállalt vagy kérelmére kijelölt munkát ismereteinek és képességeinek megfelelően elvégezni, a büntetés-végrehajtási intézet tisztántartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni, munkadíjából, letéti pénzéből a tartására fordított összeghez hozzájárulni, az okozott kárt megtéríteni.

56

Az előzetesen letartóztatott a büntetés-végrehajtási intézeten belül csak felügyelet mellett mozoghat. 13.6. Előzetes letartóztatott ellátása Előzetesen letartóztatott ruházati ellátása Az előzetesen letartóztatott a bv. intézetben is a saját ruháját viselheti, ezért az évszaknak megfelelő ruházatból és lábbeliből egy váltásra valót folyamatosan magánál tarthat. Ha nincs megfelelő polgári ruházata, - és semmilyen módon nem tud magának biztosítani segélyruházatból a bv. intézet látja el az évszaknak megfelelő polgári ruházattal. Amennyiben az előzetesen letartóztatott munkáltatásban részt vesz és az elítéltekkel közös zárkában történik az elhelyezése, formaruhával kell ellátni. A rendelkezési jogkör gyakorlója A büntetőeljárás szakaszától függően a rendelkezési jogkör gyakorlója dönthet az előzetesen letartóztatott  a levelezés, telefonbeszélgetés, csomag küldés –fogadás, látogató intézetben és intézeten kívüli fogadása a kimaradás szerinti kapcsolattartásának korlátozásáról vagy ellenőrzéséről a büntetőeljárás eredményessége érdekében,  az ugyanabban az eljárásban letartóztatottak elkülönítéséről,  fokozott őrzéséről vagy felügyeletéről,  előállításáról, a fogva tartó intézetben való kihallgatásáról, a nyomozó szervek részére történő kiadásáról,  más fogvatartó intézetbe történő átszállításáról, kivéve, ha az átszállítást az előzetesen letartóztatott egészségi állapota indokolja,  a sajtó részére történő nyilatkozattételéről és annak közzétételéről,  orvos által igazoltan - súlyosan beteg hozzátartozójának meglátogatásáról, vagy az előzetesen letartóztatott hozzátartozója temetésén való részvételéről, illetve a kegyeleti jog utólagos gyakorlásának engedélyezéséről. 14. Az elzárás 14.1. Büntetőjogi elzárás A BTK szerint: 46. § (1) Az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven nap. (2) Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A törvény indokolása szerint az új büntetési nem bevezetését az tette szükségessé, hogy az egyetlen szabadságelvonással járó büntetés a szabadságvesztés volt. Az elzárás a rövid tartamú szabadságvesztés alternatívája lett. A BTK az alábbi, vétségként szabályozott bűncselekményeket rendeli elzárással büntetni:  méreggel visszaélés,  levéltitok megsértése,  minősített adattal visszaélés, 57

       

hatóság félrevezetése, mentő körülmény elhallgatása, önkényuralmi jelkép használata, közokirat hamisítás, járványügyi szabálysértés, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, kötelességszegés szolgálatban, parancs iránit engedetlenség.

A fenti bűncselekményeken túl a akkor is alkalmazható, ha a bűncselekményt a törvény legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Az elzárás a szabadságvesztés helyett önállóan vagy más büntetéssel együtt is kiszabható. Ezt a szabadságelvonással járó büntetést elsősorban az okkal az elkövetőkkel szemben célszerű alkalmazni, akikkel szemben szociális, gazdasági, családi vagy életkori viszonyaira tekintettel más büntetésnél hatékonyabban szolgálhatja a speciális prevenciót. 14. 2. Szabálysértési elzárás A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerint 1. § (1) Szabálysértés az az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. (2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait. Tehát a szabálysértést megvalósító cselekedetek is jogellenesek - valamilyen jogszabályt sértenek –, de (a bűncselekményekhez viszonyítva) csekély fokú a társadalomra veszélyességük. Szabálysértési Törvény (Sztv.) szankciórendszere A Sztv. szerint: „7. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a) a szabálysértési elzárás, b) a pénzbírság, c) a közérdekű munka.” Az elzárást „9. § (1) Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. (2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap.” Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. 14.3. A rendbírság helyébe lépő elzárás

58

A büntetőeljárás során meghatározott esetekben a rend fenntartása érdekében, valamint az eljárási kötelezettségek megszegése miatt rendbírság szabható ki. rendbírság alkalmazható:  ha a tanú vagy a szakértő idézés ellenére nem jelenik meg,  ha a védő az idézés ellenére az eljárási cselekményen nem jelenik meg,  ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a szakértő önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható meg,  ha az idézett kiskorú nem jelenik meg, és gondozója nem igazolja, hogy a kiskorú meg nem jelenésében vétlen, a gondozó  a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja,  ha a terhelt a közreműködési kötelezettségét nem teljesíti,  ha a szakértő a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás,  ha a tanú, a sértett és más személy a szemlén, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás során nem működik együtt,  ha terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegi,  ha a tulajdonos nem teszi hozzáférhetővé lefoglalás érdekében a dolgot, az információs rendszert vagy az ilyen rendszerben tárolt adatokat tartalmazó adathordozót,  azzal szemben,aki (a terhelt kivételével) a házkutatást, a motozást vagy a lefoglalás érdekében tett intézkedést akadályozza,  ha valaki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja  a pótmagánvádló képviselője a tárgyaláson köteles részt venni A rendbírság összege ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben ötszázezer forintig terjedő rendbírság szabható ki. Rendbírság kiszabásáról a bíróság és az ügyész határoz. A rendbírság helyébe lépő elzárás egy napnál rövidebb és száz napnál hosszabb nem lehet 14.4. Közös szabályok 14.4.1. Az elzárás végrehajtásának rendje Az elzárás a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre. Az elzárást a külön jogszabályban kijelölt bv. intézetben hajtják végre, a szabadságvesztés fogház fokozatára irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetők együtt helyezhetők el. Az elzárás végrehajtása során el kell különíteni     

az elzárásra ítélteket a szabadságvesztésre letartóztatottaktól, a férfiakat a nőktől, a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól, a dohányzókat a nem dohányzóktól, és a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől.

ítéltektől

és

az

előzetesen

59

Az elzárásra ítélttel szemben biztonsági intézkedésként nem rendelhető el biztonsági zárkába, vagy részlegre helyezés. Az elzárásra ítélt  részt vehet a munkáltatásban és külső munkában,  részére a szabadságvesztésre ítéltekkel azonos mértékű munkadíj jár,  együtt dolgozhat a szabadságvesztésre ítéltekkel,  munkáltatására egyebekben a szabadságvesztésre ítélt munkáltatására vonatkozó szabályok irányadók. Az elzárásra ítéltekre a szabadságvesztés büntetést töltő fogvatartottakra meghatározott progresszív rezsimszabályok nem alkalmazhatók. Az elzárásra ítélt  látogatót havonta két alkalommal, kilencven perc időtartamban fogadhat,  a személyes szükségleteire fordítható összeget – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 50%-os mértékig elköltheti. 14.4.2. Az elzárásra ítélt jogi helyzete Az elzárásra ítélt jogosult:  a saját ruháját viselheti,  hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a bv. intézet által engedélyezett személyekkel levelezhet,  hetente legalább három alkalommal tíz perc időtartamban távbeszélő használatára jogosult  havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,  részére heti négy óra kimaradás engedélyezhető,  a személyes szükségleteire fordítható összeget – a jogszabályban meghatározott levonásokat követően – 50%-os mértékig elköltheti  csomagot hetente kaphat,  a bv. intézetben a rendelkezésre álló sport- és közművelődési lehetőségeket igénybe veheti,  naponta legalább egy óra szabad levegőn tartózkodásra jogosult,  a bv. intézetben, illetve annak felügyeleti szerveinél és a büntetés-végrehajtástól független szervhez közérdekű bejelentés, panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére jogosult.  Az elzárásra ítélt részére biztosítani kell, hogy a választójogát gyakorolhassa. 7.3.3. Az elzárásra ítélt kötelességei Az elzárásra ítélt köteles  az elzárást a büntetés-végrehajtási szervek által meghatározott helyen tölteni,  a bv. intézet rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni,  a bv. intézet tisztán tartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni,  a tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve, ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik, és nem részesül nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve nem rendelkezik letéti pénzzel,  a végrehajtás alatt okozott kárt megtéríteni, 60



tankötelezettsége esetén általános iskolai tanulmányokat folytatni.

14.3.4. Az elzárás büntetés végrehajtásának félbeszakítása Az intézet parancsnoka jogosult az elzárás félbeszakítását engedélyezni  elzárásra ítélt vagy védője kérelmére legfeljebb 30 napig terjedő időtartamra (családi körülményre, egészségi állapotra tekintettel)  kórházi gyógykezelés szükségessége esetén – amennyiben a büntetés-végrehajtás keretei között az ellátás nem biztosítható – a gyógykezelés időtartamára  hivatalból vagy az elítélt kérelmére, ha o a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve, hogy gyermekét a saját háztartásában gondozza, o gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, annak hátralévő idejére, de legfeljebb egy évre. 15. A fiatalkorúak szabadságvesztés büntetésének végrehajtása 15.1. A fiatalkorúak meghatározása 105. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. 16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. A Btk szerint: 106. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani. A fiatalkorúval – az általános, büntetési céloktól eltérően - az egyéni megelőzést hangsúlyozza az általánossal szemben. A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható. Javítóintézeti nevelés nem rendelhető el azzal az elkövetővel szemben, aki az ítélet meghozatalakor a 20. életévét betöltötte. 15.2. A szabadságvesztés A szabadságvesztés tartama és a végrehajtási fokozata eltér az általános szabályoktól. A Btk szerint: 109. § (1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap. 61

Tehát bármely olyan bűncselekmény büntetési tételénél, ahol a speciális minimum meg van határozva, helyébe az egy hónap lép. A törvény differenciál a leghosszabb tartam tekintetében, miszerint a szabadságvesztés mértéke attól függ, hogy a fiatalkorú a bűncselekmény elkövetésének időpontjában betöltöttee a 16. életévét. Ennek értelmében ha a fiatalkorú a 16. életévét NEM töltötte be:  életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama 10 év,  5 évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama 5 év. Amennyiben a fiatalkorú a 16. életévét betöltötte:  életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama 15 év,  10 évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama 10 év.  5 évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama 5 év. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön:  ha bűntett elkövetése miatt két év, vagy azt meghaladó időtartamban határozták meg a szabadságvesztés büntetés,  ha a fiatalkorút egy évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztésre ítélték, és az elítélt visszaeső,  ha a fiatalkorút egy évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztésre ítélték szándékos bűncselekmény elkövetése miatt, és a bűncselekmény elkövetését megelőző három éven belül szándékos bűncselekmény elkövetése miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. A fenti eseteken kívül a végrehajtási fokozat fogház. 15.3. A végrehajtás rendje A fiatalkorúak szabadságvesztését külön bv. intézetben, vagy a bv. intézet elkülönített részében kell végrehajtani. A fiatalkorúak bv. intézetében felnőtt korú elítéltek csak a bv. intézet működése érdekében helyezhetők el. A fiatalkorú befogadásáról három napon belül értesíteni kell  a lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt,  a törvényes képviselőt, a gyámság esetén a gyámot,  átmeneti vagy tartós nevelésbe vett fiatalkorú esetén az illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. A fenti szerveket a fiatalkorú szabadulásáról is értesíteni kell. A fiatalkorú elítélt részére naponta lehetővé kell tenni a meleg vizes fürdést. A szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot kell fordítani a fiatalkorú: • nevelésére, • oktatására, • személyiségének fejlesztésére, 62

•

testi fejlődésére

15.4. Átminősítés felnőtt fokozatra Ha az elítélt • a szabadságvesztés megkezdésekor, vagy • a büntetés végrehajtás alatt tölti be a 21.életévét, a büntetés-végrehajtási bírónak kell rendelkeznie arról, hogy a szabadságvesztést a továbbiakban melyik büntetés-végrehajtási fokozatban kell végrehajtani. 15.5. Feltételes szabadságra bocsátás A fiatalkorúak feltételes szabadságra bocsátása kapcsán az általános szabályok az irányadóak. Ennek értelmében: A fiatalkorú a szabadságvesztésből akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha : • a fiatalkorúak a büntetésének legalább kétharmad részét letöltötte, • a visszaeső fiatalkorú a büntetésének legalább háromnegyed részét kitöltötte. Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső. 16. A kényszergyógykezelés A kényszergyógykezelés célja, a társadalom védelme és a gyógyítás. 16.1. A kényszergyógykezelés elrendelésének feltételei A BTK szerint: 78. § (1) "Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni." A kényszergyógykezelés feltételeinek egyszerre kell teljesülnie. 16.3. A kényszergyógykezelés végrehajtása A kényszergyógykezelés végrehajtására kijelölt, zárt intézet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI). A beteg a saját ruházatát viselheti. A beteg az IMEI-ben történő kezelést nem utasíthatja vissza.

63

16.4. A kényszergyógykezelés feladata A kényszergyógykezelés feladata a beteg szakszerű, az orvostudomány mindenkori állásának megfelelő ellátása, állapota romlásának megakadályozása, egészségének mielőbbi helyreállítása, a lehetséges mértékig. E feladatot sajátosan összetett elmegyógyító, elmegyógyászati rehabilitációs tevékenység. Meg kell említeni, hogy a gyógyító orvosi tevékenység mellett fontos szerep jut a rehabilitációs folyamatban a munkaterápiás foglalkoztatásnak. A kényszergyógykezelt betegek elhelyezése kórházjellegű, kórtermekben történik, és rájuk - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - az elmegyógyintézetben ápoltakra vonatkozó szabályok az irányadók. A kényszergyógykezelt jogosult levelezésre, hetente látogatót fogadni, és csomagot kapni. 16.5. A kényszergyógykezelés tartama A BTK szerint: 78. § (2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. Az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztést tesz a bírósághoz a kényszergyógykezelés megszüntetésére, ha ezt a beteg állapota indokolja. A kényszergyógykezelés végrehajtását nem lehet félbeszakítani. A betegnek az IMEI-be történő befogadása napjától számított harmadik hónap folyamán az IMEI főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajz-kivonatot küld a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára illetékes bíróságnak. Ezt az eljárást a kényszergyógykezelés megszűnéséig vagy megszüntetéséig hathavonta meg kell ismételni. 16.6. Adaptációs szabadság Ha a kényszergyógykezelés megkezdésétől hat hónap eltelt, a beteg gyógyulása érdekében adaptációs bizottság javaslatára az IMEI főigazgató főorvosának engedélyével adaptációs szabadságra bocsátható. Az adaptációs szabadság tartama legfeljebb harminc nap, amely egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Adaptációs szabadság több alkalommal is engedélyezhető. Az adaptációs szabadság a beteg gondozására alkalmas és azt írásban vállaló személynél tölthető. A beteg a gondozást vállaló személy kíséretében bocsátható adaptációs szabadságra. Az adaptációs szabadság célja: • a gyógyulás, • a társadalmi beilleszkedés elősegítése, és egyúttal • az IMEI gyógyítás eredményének próbája is. 64

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSEK Jogi ismeretek felkészülési kérdések középfok 1. A jog fogalma, a jogrendszer fogalma, tagozódása, a jogág 2. Jogalkotás, jogalkalmazás 3. A büntetőjog fogalma, forrásai 4. A büntető törvénykönyv szerkezete 5. A Btk. szankciórendszere (büntetések, intézkedések) 6. A büntetőjogi büntetés 7. A szabadságvesztés tartama, fokozatai 8. A feltételes szabadságra bocsátás határozott ideig tartó szv. esetén 9. A feltételes szabadságra bocsátás életfogytig tartó szv. estén 10. A bűncselekmény fogalma, fajtái 11. A szándékos bűncselekmény megvalósulási szakaszai 12. A bűncselekmény alanya, az alannyá válás feltételei 13. Hivatali bűncselekmények 14. Hivatalos személy elleni bűncselekmények 15. Fogolyszökés, fogolyzendülés 16. A korrupciós bűncselekmények 17. A katonai bűncselekmények 18. A bűnösség (szándékosság, gondatlanság) 19. A bűncselekmény elkövetői 20. A büntethetőségi akadályok 21. A szabadságvesztés végrehajtás célja, rendje 22. Az elítéltek büntetés-végrehajtási jogai,kötelességei 23. A végrehajtási szabályok enyhítése 24. Az átmeneti csoport 25. Enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) 26. A szabadságvesztés félbeszakítása 27. Az előzetes letartóztatás 28. Az elzárás 29. A fiatalkorúak szabadságvesztés büntetésének végrehajtása 30. A kényszergyógykezelés

65

Jogi ismeretek felkészülési kérdések /alapfok,14 hetes/ 1. A jog fogalma, a jogrendszer fogalma, tagozódása, a jogág 2. Jogalkotás, jogalkalmazás 3. A büntetőjog fogalma, forrásai 4. A büntető törvénykönyv szerkezete 5. A Btk. szankciórendszere (büntetések, intézkedések) 6. A büntetőjogi büntetés 7. A szabadságvesztés tartama, fokozatai 8. A feltételes szabadságra bocsátás határozott ideig tartó szv. esetén 9. A feltételes szabadságra bocsátás életfogytig tartó szv. estén 10. Hivatali bűncselekmények 11. Hivatalos személy elleni erőszak 12. Fogolyszökés, fogolyzendülés 13. A korrupciós bűncselekmények 14. A katonai bűncselekmények 15. A szabadságvesztés végrehajtás célja, rendje 16. A fogva tartás rendje, házirend, napirend 17. A végrehajtási szabályok enyhítése 18. Az átmeneti csoport 19. Enyhébb Végrehajtási Szabályok (EVSZ) 20. Az elítélt jogi helyzete 21. Az elítélt büntetés-végrehajtási jogai, és kötelességei 22. Az elítéltek befogadása 23. Az elhelyezés 24. Közüzemi szolgáltatások 25. Az intézet tisztántartása 26. Az elítélt tisztálkodási lehetőségeinek biztosítása 27. Ruházati ellátás 28. Élelmezés 29. Szükségleti cikkek vásárlása 30. A fogvatartottak egészségügyi ellátása 31. Díjazás nélküli munkavégzés 32. A szabadítás szabályai 33. A szabadságvesztés félbeszakítása 34. Az előzetes letartóztatás 35. A fiatalkorúak szabadságvesztés büntetésének végrehajtása 36. A kényszergyógykezelés

66