BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INFORMATIKAI ISMERETEK JEGYZET ALAPFOKÚ KÉPZÉS
Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest
2
Írta és szerkesztette: Rák Balázs bv főhadnagy (Ez a jegyzet a kormányzati gerinchálózat (EKG) Bv. Szervezetbe bekötését követően módosításra kerül)
2006.
3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................ 3 Bevezetés ....................................................................................................................... 4 1. Informatikai alapismeretek ........................................................................................ 5 1.1. Alapfogalmak : számítógép, adat, informácíó, adatvédelem ............................. 5 1.2. A számítógép perifériái ...................................................................................... 7 1.2.1. A beviteli prifériák ...................................................................................... 7 1.2.2. A kiviteli perifériák ..................................................................................... 9 1.3. Az informatikai biztonság ................................................................................ 11 2. Operációs rendszerek .............................................................................................. 12 2.1. Windows operációs rendszerek ........................................................................ 12 2.2. Unix operációs rendszer ................................................................................... 14 2.3. A PC és a terminál közötti különbségek .......................................................... 14 3. A bv. szervezet informatikai rendszere ................................................................... 16 3.1. Az országos hálózat topológiája ....................................................................... 16 3.2. A Bv. szervek helyi hálózatai ........................................................................... 16 3.3. A Bv. levelezési rendszere ............................................................................... 16 4. Szövegszerkesztés ................................................................................................... 22 4.1. Microsoft Word program használata ................................................................ 22 4.2. Szövegszerkesztés a Q-office irodaautomatizálási programcsomag Q-one szövegszerkesztő programjával. .............................................................................. 32 5. A Fogvatartotti alrendszer ....................................................................................... 36 Melléklet: A fogvatartotti alrendszer kézikönyvének Általános tudnivalók fejezetéből. Melléklet: A fogvatartotti alrendszer kézikönyvének Biztonság fejezetéből Melléklet: A fogvatartotti alrendszer kézikönyvének Lekérdezések fejezetéből
4 Bevezetés Ez a jegyzet a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél (továbbiakban Bv.) alkalmazott informatikai rendszer, azok elemei, hardver eszközök, szoftver eszközök, mint például az Q-office irodaautomatizálási rendszer Q-one, szövegszerkesztő programja, Ms word szövegszerkesztő program, Windows és Unix operációs rendszerekkel foglalkozik. Ezen informatikai rendszerek elsajátítása nélkülözhetetlen a Bv.nél alkalmazott számítógépes rendszer megértéséhez és alkalmazásához. Napjainkban a számítástechnika életünk és munkánk szerves részévé vált. Annak érdekében, hogy a Bv.-nél alkalmazott rendszert hibátlanul alkalmazni tudjuk, nélkülözhetetlen megismerni a számítógépet, és perifériás eszközeit, egyes, mindennapjainkban is használt számítástechnikai alapfogalmakat, a különböző szakterületek munkáját segítő programokat. A jegyzet célja, hogy egy kezdő felhasználó is megfelelő jártasságot szerezzen a Bv.-nél alkalmazott informatikai rendszerben és bátran, fenntartások nélkül tudja használni. A jegyzet egyes fejezeteit olyan módon próbáltam felépíteni az alapfogalmaktól a bv-nél működő alrendszerek és programok ismertetéséig, amelyek közül legfontosabb a fogvatartotti alrendszer, hogy minél közérthetőbb és könnyebben elsajátíthatóbb legyen minden hallgató számára. A tantárgy tervezett óraszáma elmélettel és gyakorlattal együtt 16 óra.
5 1. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 1.1. Alapfogalmak: számítógép, adat, informácíó, adatvédelem. Adat: A tények, az elképzelések nem értelmezett, de értelmezhető közlési formája. Adatállomány: Informatikai rendszerben lévő adatok logikai összefogása, amelyet névvel jelölnek. Adatbiztonság: Az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési intézkedések és eljárások együttes rendszere. Adatvédelem: Az adatok kezelésével kapcsolatos törvényi szintű jogi szabályozás formája, amely az adatok valamilyen szintű, előre meghatározott csoportjára vonatkozó adatkezelés során érintett személyek jogi védelmére és a kezelés során felmerülő eljárások jogszerűségére vonatkozik. Adatfeldolgozás: Az adatok gyűjtése, rendszerezése, törlése, archiválása. Bejelentkezés: Az informatikai rendszer és egy felhasználó között ez utóbbi által olyan kapcsolat kezdeményezése, amelynek során számára az informatikai rendszer funkcióinak használata lehetővé válik. Bv. informatikai rendszere és rendszerelemei: A bv. szervek informatikai rendszereit a szervezeti folyamatok információ-szükségletének biztosítása céljából alkalmazott számítástechnikai és kommunikációs eszközök, az ezeket működtető programok, a tárolt adatok, az alkalmazó és üzemeltető személyzet, valamint az alkalmazási és üzemeltetési szabályok összessége alkotja. A büntetés-végrehajtási szervezet informatikai rendszere az egyes bv. szervek informatikai rendszereiből, az ezeket összekapcsoló kommunikációs hálózatból, a központosított adatbázisokból és ezek programjaiból valamint az egységes alkalmazási és üzemeltetési szabályokból épül fel. Felhasználó: Az a személy vagy szervezet, aki, (amely) egy vagy több informatikai rendszert használ feladatai megoldásához. Informatikai biztonság: Olyan előírások, szabványok betartásának eredménye, amelyek az információk elérhetőségét, sérthetetlenségét és bizalmasságát érintik és amelyeket az informatikai rendszerekben vagy komponenseikben, valamint az informatikai rendszerek vagy komponenseik alkalmazása során biztonsági megelőző intézkedésekkel lehet elérni. A kézikönyv központi fogalma az "informatikai biztonság", amely az ajánlott eljárás tekintetében a következőképpen definiálható:
6 Informatikai biztonság alatt valamely informatikai rendszer azon állapota értendő, amelyben a kockázatokat, amelyek ezen informatikai rendszer bevezetésekor a fenyegető tényezők alapján adottak, elfogadható intézkedésekkel elviselhető mértékűre csökkentettük. Integritás: Lásd: Sértetlenség. A program: Eljárási leírás, amely valamely informatikai rendszer által közvetlenül vagy átalakítást követően végrehajtható. Rendelkezésre állás: Az a tényleges állapot, amikor is egy informatikai rendszer szolgáltatásai - amely szolgáltatások különbözők lehetnek - állandóan, illetve egy meghatározott időben rendelkezésre állnak és a rendszer működőképessége sem átmenetileg, sem pedig tartósan nincs akadályozva. Ebben az összefüggésben jelentősége van az információ vagy adatok rendelkezésre állásának, elérhetőségének is. Sértetlenség: A sértetlenséget általában az információkra, adatokra illetve a programokra értelmezik. Az információk sértetlensége alatt azt a fogalmat értjük, hogy az információkat csak az arra jogosultak változtathatják meg és azok véletlenül sem módosulnak. Ez az alap veszélyforrás a programokat is érinti, mivel az adatok sértetlenségét csak rendeltetésszerű feldolgozás és átvitel esetén lehet biztosítani. A sértetlenség fogalma alatt gyakran értik a sérthetetlenségen túli teljességet, továbbá az ellentmondás mentességet és a korrektséget, együttesen: integritást. Az integritás ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy az információ valamennyi része rendelkezésre áll, elérhető. Korrektek azok az információk, amelyek a valós dologi vagy - pl. modellezésnél - feltételezett állapotot helyesen írják le. Védelmi mechanizmusok: Olyan védelmi intézkedések, amelyeket biztonsági szabványok határoznak meg a hardver és szoftver gyártó cégek pedig termékeik előállítása során építik be és szolgáltatják a felhasználók részére. Veszélyforrás: mindaz, aminek támadás formájában történő bekövetkezésekor a rendszer működésében nem kívánt állapot jön létre, az erőforrások biztonsága sérül. Információ: az adatok értelmezett formája. Jelentéssel bíró szimbólumok összessége.
7 1.2. A számítógép perifériái A számítógépet körülvevő a számítógéphez csatlakoztatott eszközöket hívjuk perifériának amelyek nélkül a számítógép nem lenne teljes értékű. A perifériákat különböző szempontok szerint lehet csoportosítani, én a számítógép és a periféria közötti adatáramlás iránya szerint csoportosítottam. 1.2.1. A beviteli perifériák 1.2.1.1. A billentyűzet A számítógéppel a billentyűzeten keresztül kommunikálunk, ezen keresztül adjuk az utasításokat, és ez az adatbevitel egyik eszköze. Számítógép billentyűzetéből sok variánssal találkozhatunk. Mivel az informatika nyelve az angol az első számítógép billentyűzetek is angol nyelvű és kiosztású billentyűzetek voltak. Ezekkel még ma is találkozhatunk. A billentyűzetek fejlődésével egyre több nemzet karakterkészletével jelentek meg billentyűzetek, így mára már teljesen elterjedt a magyar nyelvű és kiosztású billentyűzet hazánkban. A számítógép billentyűzeteken található abc és numerikus gombokon kívül találkozunk vezérlő és funkció billentyűkkel is. Ezek száma az adott számítógép fajtájától és felhasználási területétől is függ. A továbbiakban az elterjedt IBM PC kompatibilis billentyűzeteket és a UNIX terminál billentyűzeteket ismertetném mert ez a két billentyűzettípus található meg a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél.
Magyar PC billentyűzet
8
Magyar Terminál billentyűzet (Vt510) A két billentyűzet közötti különbség a billentyűk számában és nevében van. A PC-a billentyűzeten a Funkció billentyűsor F1-F12 ig tart míg ezzel szemben a terminál billentyűzeten F1-F20 ig. A terminál billentyűzeten ezen kívül még a következő billentyűket találjuk a hozzátartozó funkciókkal:
Help <Segítés> DO Find
Insert Remove Select <Érvénytelen> Prev <Előző képernyő> Next Return
F8
PF3
F9
PF4
F10
1
F11 < << >
2
F12 < >> >
3
F13
0
F14
9 <Másol>
F17
.
F18 <Paran.>
- <Áthely>
F19
’
Enter
F20 <Mozgás>
F6 <Szjegy>
PF1 <Jelöl>
F7
1.2.1.2. Az egér A grafikus kezelőfelületek elterjedésével indult hódító útjára az egér mint grafikus felületen használható mutató és vezérlő eszköz. Az egér jobbra, balra fel, és le irányú mozgatásával a képernyőn az egérkurzor mozgatható. Az egéren található gombok segítségével különböző műveletek végezhetők. (1x kattintás, 2x kattintás a bal egérgombbal, 1x kattintás a jobb egér gombbal.) 1.2.2. A kiviteli perifériák 1.2.2.1. A monitor A számítógép legfőbb megjelenítő eszköze a monitor. A grafikus programok és grafikus kezelő felületű operációs rendszerek elterjedésével megnőtt az igény a jó minőségű minél nagyobb felbontású monitorok iránt. A monitorok legfőbb jellemzői a következők: képernyőméret, felbontás, színmélység, képfrissítési frekvencia, képfrissítés módja, a monitor működésének módja CRT/LCD, képarány: 3:4 / 16:9 stb. A ma használt számítógép monitorokat kétféle csoportba sorolhatjuk a képmegjelenítésre használt technológia alapján CRT-s és az LCD-s. A monitorok felbontása az x és y irányú koordináta terület ami képpontokból áll és a megjelenítés finomsága jellemezhető vele. Ezt képpontokban (angol pixel szó) szokás megadni. A színmélység: a megjeleníthető színek száma. A színeket a három alapszínből keverjük.(RGB) A számítógépeknél használatos színmélység értékek a következők: 16 szín (4 bit), 256 szín (8 bit), 65536 szín(16 bit), 16millió szín (24 bit). Képfrissítési frekvencia: megadja a másodpercenként kirajzolt teljes képek számát. Mértékegysége: a Hertz rövidítése Hz. A monitor képernyőmérete az a méret amit látunk és ”-ban adjuk meg. Az elterjedt méretek:14”, 15”, 17”, 19”, 21”. 1.2.2.2. A nyomtató A nyomtatók feladata a számítógépben tárolt információk megjelenítése papíron. Alapvetően háromféle módon működő nyomtatókat különböztetünk meg a Lézer a tintasugaras és a mátrix nyomtatókat. A nyomtatók főbb jellemző tulajdonságai: a
10 működési elv, a felbontás DPI, a nyomtatható színek száma, a sebesség, és a használható papírméretek. A csoportosítás a működési elvek: A mátrix nyomtatók működési elve hasonlít a hagyományos írógépekéhez a papír és a nyomtatófej között helyezkedik el a festékszalag (egy festékkel átitatott textil szalag). A nyomtatófejben lévő tűk ráütnek a festékszalagra és az nyomot hagy a papíron. A nyomtató fejben lévő tűk számának növelésével növelhető a nyomat felbontása. A tűszám általában 8 vagy 24. A mátrixnyomtatók nagyon olcsón üzemeltethető nyomtatók ezért a mai napig használjuk ezt a technológiát a legkülönfélébb helyeken. Az irodákban könyvelési és leltáradatok megjelenítésében, a bolti pénztárgépekben stb. Előnye: az olcsóság. Hátrány: a zaj. A mátrix nyomtatókat A3 papírméretig használjuk, általában leporelló papírral. A tintasugaras nyomtatók amint a nevük is mutatja folyékony tintával működnek. A nyomtatófej a fúvókákon keresztül a papírra juttatja a tintacseppeket. Minél kisseb tintacseppekkel finomabb felbontás érhető el. A tintasugaras nyomtatókkal készíthetünk színes nyomatokat is. A mai modern tintasugaras nyomtatók minimum 4 színű tintából keverik ki az adott árnyalatú színt. Fotó festékkel fotópapírra a modern tintasugaras nyomtatók nagyon jó minőségű színes képeket is képesek nyomtatni. Hátrányuk a drága festék. Előnyük a nyomtató olcsó ára. A lézernyomtatók elterjedése napjainkban felgyorsult, mert a nyomtatók alapára már közelíti a tintasugaras készülékekét, és a porfesték ára kedvezőbb, mint a tintafestéké. Ezért pár ezer oldal kinyomtatása után is megtérül a drágább készülékár. (Az első HP Laserjet nyomtató 1984.-ben jelent meg ára 3500 dollár volt napjainkban egy HP „fekete-fehér” lézernyomtató 30.000,-Ft áron megvásárolható.) A lézernyomtatókban használt technológia a fény másológépekben már korábban alkalmazott lézersugaras porfestékes megoldás. A porfesték tálca felett forog a henger amit lézersugárral elektrosztatikusan feltöltünk. A porfesték a henger elektroszatikusan feltöltött pontjaira tapad majd a papírra kerül és a hőhengerrel a papírra égeti. Előnye a gyors és csendes működés, a tintasugaras nyomtatóknál olcsóbb festék. A felbontás DPI Dot per Inch angol szavak szavak rövidítése, jelentése Pont per Inch tehát a festékpontok száma Inchenként. A nyomtatók sebességét a percenkén nyomtatható oldalak számával szokták megadni lap/perc-ben.
11 A nyomtatóval használható papírméretek irodai felhasználásra az A4, A3 és és ezek darabolás nélküli változatai a leporellók. Ha egy A3 papírt keresztben félbehajtunk és elvágjuk pontosan két A4 papírlapot kapunk. 1.3. Az informatikai biztonság Teljes informatikai biztonság nem létezik de törekedni kell az elérésére. Az informatikai biztonság alappillérei: -A hardver eszközök fizikai védelme: -természeti csapások hatásától -egyéb hatásoktól Az informatikai rendszert védeni kell a fizikai és a humán behatásoktól.(pl.: túláram, áramszünet, természeti csapás, szerverszoba látogatásának rendje, zárt szerverszobában, meghatározott belépési jogosultsággal) -A rendszer védelme a kölünböző támadásoktól. -A rendszer védelme az internettől. -A rendszer hozáférések felhasználói szintű meghatározása(ki, mihez férhet hozzá). -A rendszerbe felhasználói névvel és jelszóval kell bejelentkezni. A jó jelszóválasztást ki kell kényszeríteni. A jó jelszó kritériumai: -8 karakternél hosszabb -a felhasználó személyi adataihoz nem kapcsolható(Pl: személyi szám, TB azon. Jel, családtag neve stb.) mert az ilyen jelszó könnyen kitalálható -a jelszót rendszeresen meg kell változtatni (legalább 3 havonta) -betűkből és számokból áll(általában magyar ékezetes abc betűit nem szabad használni. Ez operációs rendszer függő) „Fogalma: Olyan előírások, szabványok betartásának eredménye, amelyek az információk elérhetőségét, sérthetetlenségét és bizalmasságát érintik és amelyek az informatikai rendszerekben vagy komponenseikbe, valamint az informatikai rendszerek vagy komponensek alkalmazása során biztonsági megelőző intézkedésekkel lehet elérni. Informatikai biztonság alatt az informatikai rendszer azon állapota értendő, amelyben intézkedésekkel a fenyegető tényezők általi kockázatokat elviselhető mértékűre csökkentjük. Az informatikai biztonság növelhető a kellőképpen hosszú jelszavak kikényszerítésével (minimum 8 karakter), és a havonta vagy gyakrabban lejáró jelszavakkal, kikényszerítve a jelszó megváltoztatását.”
12 2. OPERÁCIÓS RENDSZEREK Az Operációs rendszerek a számítógép alapvető működtető programjai. 2.1. Windows operációs rendszerek A világon a legelterjedtebb operációs rendszerek. Az amerikai Microsoft cég terméke. Az első Windows operációs rendszer még a DOS (Disc Operating System) operációs rendszerre épülő grafikus felület volt. A jelenlegi legújabb verziók a Windows XP és a következő a Windows Vista. A windows operációs rendszerek egyfelhasználós többfeladatos operációs rendszerek ami azt jelenti hogy egy időben egy felhasználó dolgozhat a gépen és több programot futtathat. A Windows XP munkaasztala a Start menüvel:
A számítógép bekapcsolása után kis idő elteltével betöltődik az operációs rendszer és a képernyőn megjelenik a login ablak. A felhasználói nevet beírva vagy kiválasztva a
13 hozzátartozó felhasználói névvel az operációs rendszer ellenőrzi és beléptet a rendszerbe. Ekkor látjuk az Asztalt az operációs rendszer grafikus felületét. Az asztalon általában az alsó részen helyezkedik el az úgynevezett tálca. Ez tartalmazza a Start gombot baloldalt, középső részén láthatjuk az éppen futó programokat a jobb szélen pedig az órát. Az asztalon látjuk még a különböző parancsikonokat. A startmenü felnyitásával pedig a menürendszert a programok indításához illetve az operációs rendszer beállításaihoz. A start menü egérkattintással vagy billentyűzetről a Ctrl + Esc gombok egyidejű lenyomásával nyitható meg. A kurzormozgató billentyűkkel tudunk mozogni a menürendszerben és az Enter megnyomásával tudunk az almenükbe belépni illetve egérkattintással a megfelelő menüpontra. A Windows XP-ből kiléphetünk a startmenün keresztül a start/számítógép kikapcsolása/kikapcsolás menüpontokon keresztül billentyűzetről vagy egérrel kiadva a parancsot illetve az Alt+F4 billentyűkombináció kiadásával. A Windows XP –ben a programok ablakokban futnak innen a program neve is azt jelenti ablakok. Az ablakokban futó programok között az alt + tab billentyű kombinációval válthatunk. Az aktuális ablakot és a benne futó programot/alkalmazást az egérrel az ablak fejlécének piros X ikonjára kattintva vagy az Alt+F4 billentyűkombináció kiadásával zárhatjuk be. A Windows XP több fájlrendszert is ismer és tud használni. Elsősorban azonban ajánlot az NTFS fájlrendszer alkalmazása mert a fájlokhoz tartozó hozzáférési jogosultságok FAT32 fájlrendszer alatt nem használhatók. Az XP rendszer alatt használhatunk háttértárolóként floppy lemezt, merevlemezt, optikai lemezt (CD, DVD) valamint USB csatlakozású Pen Drive Flash memóriás eszközöket is. A fájlok könyvtárakban helyezkednek el a meghajtó egységeken. A fájlok neve tartalmazhat kis és nagybetűket, számokat, pontot, de ajánlatos a minél nagyobb kompatibilitás elérése érdekében kerülni a hosszú állományneveket, és a magyar ékezetes betűket. Ha egy fájlnév 8 karakterből és 3 karakter kiterjesztésből áll akkor az kompatibilis lesz a Fat fájlrendszerrel és a unix rendszerrel is.(Pl: valami.txt)
14 2.2. Unix operációs rendszer A több felhasználós több feladatos operációs rendszer, ami azt jelenti hogy egy időben több program futtatható és egyszerre több felhasználó is futtathat programokat. A Unix rendszer bekapcsolása után be kell jelentkezni a rendszerbe megadva a felhasználói nevet és a jelszót. A bejelentkezés után alapbeállításban veszélyforrásnak tekintjük ha a felügyelő vagy főfelügyelő felhasználók a UNIX rendszer shell szintjére jut ezért a bejelentkezés után azonnal elindul a Q-office vagy a fogvatartotti alrendszer. A unix rendszergazda felhasználója a root felhasználó. Ő rendelkezik a teljes rendszerhez teljes hozzáféréssel. Ő állítja be a felhasználók felhasználói nevét és jogosultságait. A Unix rendszer fájlrendszere Hozzáférési jogosultság, tulajdonos, csoport, fájlnév D rw- r-- --- root rendszergazdak Elsomappa - rwx r-- --- hallg1 hallgatok Proba.txt - r jelolés olvasási jogosultság - w írási jogosultság - x végrehajtási jogosultság Az első fájl egy könyvtár aminek a tulajdonosa a root felhasználó, a csoportja: rendszergazdák és a neve: Elsomappa A root felhasználónak írás olvasás joga van a fájlhoz, a csoportnak csak olvasás és a többieknek nincs jogosultsága a könyvtárhoz. A második sorban egy fájlt látunk aminek neve proba.txt , tulajdonosa a hallg1 felhasználó a csoport a hallgatok csoportja. A tulajdonos hozzáférése a fájlhoz rwx ami azt jelenti írás, olvasás, futtatási jog, a csoportnak csak olvasási jog a többi felhasználónak semmi jogosultság. Az utóbbi időkben unix rendszerek alá is megjelentek a grafikus felületek aminek köszönhetően a kezelés is egyszerűsödött. 2.3. A PC és a terminál közötti különbségek A terminál csak karakteres megjelenítésre képes, mozgó alkatrészt, mágneslemezes háttértárolót nem tartalmazó, billentyűzettel ellátott adat be és kiviteli eszköz. A programok a szerveren futnak a terminál csak megjelenítést végez , és a
15 billentyűzetről beolvasott adatokat továbbítja a szervernek. Önállóan nem üzemképes. A PC önállóan is működőképes, saját processzorral, memóriával, mágneslemezes háttértároló egységgel és sok egyéb perifériával rendelkező gép. Terminál emulációs program futtatásával rá lehet kapcsolódni a unix host gépre és ugyanazokat a feladatokat tudjuk elvégezni róla mint terminálról.
16 3. A BV. SZERVEZET INFORMATIKAI RENDSZERE 3.1. Az országos hálózat topológiája A Bv. Országos hálózata az intézetek/intézmények helyi hálózatának összekapcsolása a műholdas adatátviteli rendszer segítségével. Minden Bv. intézet/intézmény rendelkezik parabola antennával és hozzá csatlakoztatott beltéri egységgel, ami ruterként is szolgál. Ez a beltéri egység van hozzákapcsolva koax vagy UTP kábellel a helyi hálózathoz. Általában intézetenként két számítógép tud műholdas adatforgalmat bonyolítani, ezek közül az egyik a Unix host gép, amin a levelezés, a fogvatartotti alrendszer és a személyügyi alrendszer fut. 3.2. A Bv. szervek helyi hálózatai A Bv. szervek rendelkeznek helyi hálózattal amelybe az szerv számítógépei, nyomtatói, aktív és passzív hálózati eszközei csatlakoznak. A hálózat össze kötésénél használnak koax, UTP, és üvegszálas kábeleket, mikrohullámú kapcsolatot a telephelyek között. A helyi hálózat részei a Unix host serverek, a terminál szerverek a rájuk kapcsolt terminálokkal, a PC-k és a Gazdasági informatikai rendszer központi servere általában Windows NT server operációs rendszerrel, az aktív és passzív hálózati eszközök (Hub, Switch, routerek, parabola tükör beltéri egységgel). A helyi hálózatokban működő eszközök fix IP cím kiosztást használnak 172.16.x.y tartományban. A PC-k ről is elérhetők a unix host server szolgáltatásai terminál emulációs programok használatával. 3.3. A Bv. levelezési rendszere A Bv.-nél kétféle elektronikus levelezést használunk. Az egyik a közönséges e-mail ami az internet hálózatot használja a levelek célba juttatásához illetve a Q-office iroda automatizálási programcsomag q-mail levelező részét, amellyel formázott dokumentumokat lehet küldeni egyik hoszt gépről egy másik intézet host gépére. A levelezést a Bv. szerveknél a satadm felhasználók végzik. Ők küldik a leveleket és ők bontják a beérkező elektronikus postát. Példa egy műholdas bv qmail címre: [email protected] És egy internetes címre: [email protected]
17 A Q-mail program ismertetése A Q-Mail program a Q-office irodaautomatizálási programcsomag része. A program fő feladata az elektronikus levelek küldése és fogadása, bejovő levelek olvasása, nyomtatása, levelek küldése. Levelek olvasása: A Q-office főmenüjéből a levelezés menüpontot választjuk a kurzormozgató gombok segítségével és nyomjuk meg a -t, majd a Levél Olvasása menüpontot választjuk és ismét a -t.
A levelezési összesítőt látjuk:
18 Levélgyűjtő: annak a levélgyűjtőnek a neve amibe a leveleink érkeznek jelen esetben a bejovo levélgyűjtőben állunk.
A levél állapota: lehet lezárt vagy bontott. Ha a levelet már elolvastuk akkor az állapota bontottra változik. Sürgősség: Az a prioritási szint, amellyel a levelet feladták. Keltezés: A levél feladásának napja, dátuma és időpontja. Tárgy: A levél rövid összefoglalása. A levelek között a kurzormozgató gombokkal lehet mozogni. A kiválasztott levél inverz színűre változik. Levél elolvasása: a kiválasztott levélen állva -t ütünk.
19 Visszalépés a levelezési összesítésbe: <ÉRV.TLN>-gomb megnyomásával és a Kilépés Módosítás Nélkül menüpontot választva -t nyomunk. Visszalépés a menü szintek között <ÉRV.TLN>-gomb használatával. A levél nyomtatása a helyi nyomtatón: gomb megnyomásával:
Megadható a nyomtatás kezdő és utolsó lapja ha a levél egy bizonyos részét szeretnénk csak kinyomtatni. Nyomtató sorszáma megadásával tudjuk kiválasztani az adott nyomtatót amire nyomtatni szeretnénk. (A nyomtatók számozva vannak 0-tól felfelé.). Megadható a példányszám stb. A levél áthelyezése másik levélgyűjtőbe: <ÁTHELYEZÉS> gomb.
20 Levél küldése: A Q-mail menüjéből a Levél -t nyomni.
küldése
menüpontot
Megadjuk a címzettet: pl [email protected] Megadjuk a Tárgyat : pl. jelentés Levél Osztály-ba sorolása : egyszerű/ajánlott/tértivevényes Nyomunk egy -t
kell
választani
és
21
Prototípus dokumentum megadható de nem kötelező. Nyomjunk -t Gépeljük be a levelet Ha végeztünk nyomjuk meg a <ERV.TLN> billentyűt és válasszuk a menüből a Módosítások felírását. Nyomjunk -t.
Visszakerülünk a levél címzéséhez ha mindent rendben találunk nyomjunk -t, ha nem kiléphetünk az <ÉRV.TLN> gombbal.
22 4. SZÖVEGSZERKESZTÉS A számítógépes szövegszerkesztés az irodai feladatra használt számítógépek egyik legfontosabb feladata. A számítógépekkel együtt fejlődött a számítógépes szövegszerkesztés is. Kezdetben csak angol nyelvű és karakteres szövegszerkesztő programok léteztek. A grafikus operációs rendszerek megjelenésével együtt megjelentek a grafikus felületű szövegszerkesztő programok is. Ezek közül a legfontosabbak az Microsoft Word, A Star (Open) Office Write és azok változatai. 4.1. Microsoft Word program használata A Microsoft cég Word programja a világ egyik legelterjedtebb szövegszerkesztő programja. Könnyen megtanulható a kezelése. Grafikus kezelőfelülettel rendelkezik, használhatunk ikonokat egérparancsokat, forróbillentyűket a feladat hatékony és gyors megoldására. A program a Windows operációs rendszer alól indítható ből indítható. A program indítása: -egérrel: a startmenü/programok/Word ikonra egér bal gombjával 1x kattintva -billentyűzettel a Ctrl+Esc gombok megnyomásával a startmenü felgördíthető és a kurzormozgató billentyűkkel a Word Ikonjára állva Enter-t gombot megnyomjuk. A word bejelentkező képernyője:
vonalzók eszköztárak menüsor címsor
állapotsor
gördítősáv
kilépés gomb
23 Kilépés a programból: - egérrel a jobb felső sarokban lévő X ikonra kattintva -billentyűzetről a Fájl menü Kilépés almenüjére kattintva vagy Alt+F billentyűkombináció majd a K gomb lenyomásával. -gyorsbillentyű használatával az Alt+F4 billentyűkombináció megnyomásával. Az állapotsor a dokumentumról és a kurzorpozícióról ad információkat. Az függőleges és vízszintes vonalzó információt nyújt a margó beállításokról és az adott bekezdésben alkalmazott tabulátor formázásokról. Mozgás a szövegszerkesztő ablakban és a fontosabb billentyű kombinációk: Billentyű ←
Funkció Egy karakter balra
→
Egy karakter jobbra
↑
Egy sor fel
↓
Egy sor le
Home
Sor eleje
End
Sor vége
Page Up Page Down
Egy képernyővel előre Egy képernyővel hátra
Funkció CTRL-lal együtt Funkció Shift-el együtt Egy szó balra Egy karakter kijelölése a kurzortól balra Egy szó jobbra Egy karakter kijelölése a kurzortól jobbra Egy bekezdést előre Sor elején állva az előző sor kijelölése Egy bekezdést hátra Sor elején állva az aktuális sor kijelölése Dokumentum elej A kurzor aktuális pozíciójától a sor elejéig a szöveg kijelölése Dokumentum vége A kurzor aktuális pozicióüjától a sor végéig a szöveg kijelölése Egy lap előre Egy lap hátra
Ctrl+Shift+Home Az aktuális kurzorpozíciótól a dokumentum elejéig a szöveg kijelölése. Ctrl+Shift+End Az aktuális kurzorpozíciótól a dokumentum végéig a szöveg kijelölése. Ctrl+Shift+O Az egész dokumentum kijelölése Shift+Enter Új sor új bekezdés nélkül Enter Új bekezdés nyitása. Az új bekezdés örökli az előző bekezdés beállításait. A bekezdésjel jelöli egy bekezdés végét.
24 Gépelési szabályok: Mivel a billentyűzeten található gombok száma nem elegendő a teljes karakterkészlet begépeléséhez ezért egy billentyűn több karaktert is láthatunk. Az ABC nagybetűit a shift + ABCgomb együttes lenyomásával írhatunk. A caps lock megnyomásával folyamatosan nagybetűket írhatunk amíg újra meg nem nyomjuk. A számbillentyűk felett található jeleket szintén a Shift+ szám billentyű együttes lenyomásával jeleníthetjük meg.(Pl.: felkiáltó jelet a Shift+4 gombok egyidejű megnyomásával) Az ABC billentyűk mellett található karaktereket az Alt Gr vagy a jobb oldali Alt és az adott billentyű együttes megnyomásával írhatunk. (Pl:@ kukac jelet Alt Gr + V ) A módosító billentyűket úgy kell használni hogy a módosító billentyűt folyamatosan nyomva tartjuk majd a kívánt karakter billentyűjét mellé ütjük majd felengedjük. A sorok végén nem szabad Enter –t ütni, mert ha a sorba nem fér több szó azt a word automatikusan a következő sorba teszi. Entert csak akkor szabad használni ha új bekezdést nyitunk. Bekezdésen belüli új sor nyitásánál használjuk a Shift + Enter billentyű kombinációt. Gépelés közben a szöveget soha ne helyezgessük szóközökkel vagy tabulátorral. A szövegrészeket csak egy tabulátorral vagy szóközzel szabad elválasztani. A szöveg helyzetét mindig a formázásokkal kell majd beállítani. Az írásjelek előtt ne, de utána gépeljünk be szóközt. A tipikus gépelési hibák: - a billentyűzeten van 0(nulla) és O betű is. - a billentyűzeten van 1(egyes) és l(kis L betű is) - az idézőjel (”) nem azonos két darab egymás után írt (’ ’)aposztróf jellel. Hibajavítás A szöveg begépelése során könnyű hibát véteni. Egy billentyű melléütés és kész a hiba, de ezeket egyszerű korrigálni. A három alapvető gépelési hiba: -Betűhiány: a két betű közé állunk a kurzorral, ahol a betűhiány van és begépeljük a hiányzó betűt. -Felesleges betű: a kurzorral a hiba helyére állunk a Del gomb a kurzor jobb oldalán lévő karaktert, a ←Backspace pedig a kurzor bal oldalán elhelyezkedő karaktert törli. -Betűcsere: Törléssel és beszúrással vagy az Átír üzemmód bekapcsolásával a kívánt karakterre vagy karakter sorozatra gépelhetünk. Az átírás végén ne felejtsük el kikapcsolni ezt az üzemmódot.(egérrel a státusz soron kattintva lehet ki és bekapcsolni, ha fekete akkor aktív ha szürke akkor kikapcsolt az ÁTÍR üzemmód.)
25 Nagyon csúnya a sor végén álló mondatkezdő névelő ezt kiküszöbölhetjük ha a névelő és a szó közé nem szóközt, hanem elválaszthatatlan szóközt gépelünk. Ctrl + Shift + Szóköz . A begépelt és megformázott szöveg mágneslemezre mentése: (ha a szöveget nem mentjük a mágneslemezre a program bezárása után a számítógép memóriájából törlődik és elveszik.) A Fájl/Mentés vagy Mentés másként menüpontjával lehetséges. A mentés másként ablakban megadhatjuk hogy a könyvtárrendszerben hová kerüljön az adott fájl és mi legyen a neve. Minden dokumentumot célszerű elmenteni, még akkor is ha pillanatnyilag úgy gondoljuk, nem lesz már rá szükségünk. Állománynevet úgy válasszunk hogy az rövid és tömör legyen és utaljon az állomány tartalmára.
26 Létező állományt a Fálj/Megnyitás (ctrl+o) menüpont elindítása után a megjelenő ablakban kiválasztással nyithatunk meg.
A szövegformázás alapjai: A betűformázások A Betűk típusának és formájának állítása Formátum/Betűtipus menüpont.
27
Betűtípus: A betű tipusa TimeNew Roman, Arial, Courier stb. Betűstílus: Normál, Dőlt, Félkövér, Aláhúzott vagy ezek kombinációi. Méret: a betű mérete, általában a 12-es és a 14-es méret használatos. Betűszín: Piros, Zöld stb Aláhúzás típusa: nincs, egy vonal, két vonal, szaggatott vonal stb. Aláhúzás színe: a vonal színe. Különlegességek: áthúzott, alsó index, felső index, kétszer áthúzott stb. Minta mező: Ebben láthatjuk a beállított formátumot mintaként. A bekezdés formázások Formátum/Bekezdés menüből érhető el. Egy bekezdésjellel lezárt bekezdésre vonatkoznak ezek a beállítások. Ha a bekezdésjel elé állunk és entert ütünk akkor új bekezdést nyitunk. Az új bekezdés örökli az előtte lévő bekezdés beállításait. A bekezdésjelek nem nyomtatódnak ki csak a dokumentum szerkesztését segítik.
28 Igazítás: Balra igazított szöveg. Középre igazított szöveg. Jobbra igazított szöveg. Sorkizárt szöveg amelynél a szöveg mindkét széle a megadott margókhoz igazított a sorba már be nem férő szavak a következő sorba kerülnek. A sorkizárt bekezdés utolsó sora balra igazított lesz. Behúzás: Balra: x cm Jobbra: x cm Típusa: nincs, első sor, függő Mértéke: x cm Térköz: -Előtte: x pt -Utána: x pt -Sorköz: szimpla, 1,5 , dupla, legalább, pontosan -Értéke: ha legalább vagy pontosan a kiválasztott érték akkor megadható pt-ban Formátum/Bekezdés/ Szövegbeosztás fül Ha egy cím egy oldal aljára kerül és a hozzá tartozó szövegtörzs a következő oldal tetejére az nagyon csúnya hiba. Ezt elkerülendő a címeket formázzuk meg együtt a következővel opcióval. Az ablakban a négyzet helyen az egérrel kattintva pipa kerül Ha azt szeretnénk hogy egy cím új oldalra kerüljön ezt az opciót pipáljuk be.
29 A nyomtatási oldal és a margók beállítása: A Fájl/Oldalbeállítás menü Margók: -Felső: a lap széle és a szöveg teteje közötti rész -Alsó: a lap széle és a szöveg alja közötti rész -Jobb: a lap jobb széle és a szöveg közötti rész -Bal: a lap bal széle és a szöveg közötti rész Tájolás: Álló vagy fekvő oldal.
A szöveg kinyomtatása papírra Fájl/Nyomtatás Menü
30 Tabulátorok beállítása: A tabulátorokkal a szöveg megfelelő részeit tudjuk meghatározott helyre és módon igazítani. A tabulátorok elhelyezkedéséről a vonalzón kapunk információt. A Középre, a jobbra, a balra a decimálisra igazított tabulátorjelek a vonalzón. Balra igazított tabulálás Jobbra igazított Középre igazított tabulálás A decimális tabulálás esetén a tizedesvessző van középen a tabulátor vonalon. 10,2 123,56 1,2345 Oldalak számozása: Beszúr/Oldalszámok menü
31 Az Ms Word a bemutatott funkciókon kívül még rendkívül sok funkciót tud, sok olyat is amit egy átlag felhasználó soha sem használ. Ezekről a funkciókról a Word súgójában ( F1 ) vagy a word leírásáról szóló kézikönyvekben kaphatunk információt. Ezen funkciók felsorolása és tárgyalása meghaladja a jegyzet terjedelmét.
32 4.2. Szövegszerkesztés a Q-office irodaautomatizálási programcsomag Q-one szövegszerkesztő programjával. A Q-office indítása: Be kell jelentkezni a terminálról a Unix host server gépre. A rendszer beállításától függően kétféle módon indul a Q-office: 1. Ha a rendszerben be van állítva akkor bejelentkezés után automatikusan elindul a Q-office és a főmenüben találjuk magunkat. 2. A Unix rendszer shelljében találjuk magunkat és innen a Qoffice begépelésével és a Return billentyű leütésével indítható.
A Q-office menürendszerében a kurzor mozgató nyilakkal ← → ↑ ↓ lépkedhetünk a menüpontok között. Ha egy menüpontot kiválasztottunk Return billentyűvel indítjuk. A menüben a visszalépés a feljebb lévő menübe és a Q-office-ból kilépés a select gomb megnyomásával. A Q-one szövegszerkesztő indítása a Q-office főmenüjéből a szövegfeldolgozás menü kiválasztásával történik.
33
Új dokumentum létrehozása menüpontra állva és Return billentyű leütésére indítható a menüpont, és egy új dokumentumot hozunk létre. A meglévő dokumentum szerkesztése menüponttal már egy meglévő dokumentumot tudunk megnyitni.
Megadjuk a dokumentum nevét és nyomunk egy Entert . A dokumentum név kritériumai: -max. 14 karakterhosszú -kis vagy nagybetűs (nem ékezetes) karakterek -az írásjelek közül csak aláhúzás, kötőjel és pont lehetséges -szóköz a névben nem lehet
Az állomány típusa D(dokumentum) vagy E(egyéb nem formázott szöveg).
34
Prototípus dokumentum: Formátumminta létrehozása, melyből a következő formátum jellemzők kerülhetnek át:-formátum sorok (tabulátor beállítások) -bővített formázási értékek(margók, igazítás, betűtipus, stb.) -fejléc és lábsor oldalak
A prototípus dokumentum megadása nem kötelező üssünk egy Enter billentyűt és előjön a Dokumentum összegzés ablak. A dokumentum név automatikusan bekerül a többi rovat kitöltése nem kötelező. Lépjünk tovább az Enter billentyűvel.
A szövegszerkesztő képernyőre kerülünk. Státuszsor: a képernyő két legfelső sora Dok. típusa: D vagy E, Dokumentum neve, Lap: (amelyiken a mutató éppen van) Sor: (ahol a mutató éppen van), Pozíció: (az az oszlop ahol a mutató van) Form.: melyik foa rmátumsor által vezérelt szövegrészben van a mutató, Betűtipus: milyen betűtipus érvényes a mutató által jelzett helyen Attribútumok: kód mely mutatja a megjelenítési paraméter beállítást(Aaláhúzott K-övér stb.)
35
A két alapvető szerkesztési mód a Felülírás/beszúrás. A kurzort vagy mutató azt a pozíciót jelzi ahol a következő beírt karakter megjelenik.. A Q-one szövegszerkesztő programnak két szintje van kezdő és gyakorlott. A gyakorlott szintnél billentyűkombinációkkal vezéreljük a szövegszerkesztő programot míg a kezdő szintnél menüből választjuk a parancsokat. Ebben a jegyzetben csak a kezdő szinttel foglalkozunk, a részletek megtalálhatók a Q-Office kézikönyvben. A Q-one rendelkezik súgóval melyet a Help <segítés> gomb lenyomásával lehet előhozni. A szerkesztés befejezése után a dokumentumot elmenthetjük további felhasználás (pl.: nyomtatás) céljából. Select <Érvénytelenítés> gomb megnyomásával feltűnik a szerkesztés vége menü a képen is látható menüpontokkal: -Felírás és folytatás: a szöveg mágneslemezre kerül majd a szerkesztés folytatható. -Módosítások felírása: a szöveg mágneslemezre kerül és kilép a Q-one főmenüjébe. -Felírás más néven: Kimenti a dokumentumot egy új név alatt, az eredeti dokumentumot a változtatások gépelése előtti állapotban hagyja. -Kilépés módosítás nélkül: Törli a szerkesztés alatt begépelt módosításokat, és eredeti formában hagyja a dokumentumot és kiléptet a Q-one főmenüjébe.
A kurzormozgató nyilakkal mozogjunk a megfelelő menüpontra és üssünk Enter billentyűt.
36 A Q-one szerkesztési alapműveletei: Kurzor mozgatás: -nyíl billentyűk -az <Előző képernyő> Törlés: Ezzel a funkcióval karakterek sorozata törölhető a szövegből. A törlendő szövegrész első karakterére mozgunk majd megnyomjuk a -t, tovább mozgunk a törlendő karaktersorozat végére majd nyomunk egy -t. A második módszer ha a törlendő karaktersorozat első karakterére állva nyomunk egy PF1<jelölés> billentyűt majd, mozgunk a végére majd ismét nyomunk egy PF1 <jelölés> , és a menüből a törlést választva billentyűt. Szöveg kihangsúlyozása: Jelöljük ki a formázni kívánt szövegrészt( PF1<jelölés> gomb, szöveg végére mozgás, majd ismét PF1<jelölés> ), majd a felbukkanó menüből válasszuk ki a kívánt formázást Enter gombbal fejezzük . Nyomtatás: A dokumentum nyomtatása a Q-one főmenüjéből érhető el. Meg kell adni a nyomtatandó dokumentum nevét majd a nyomtató számát és a kezdő és befejező oldalt ha nem a teljes dokumentumot akarjuk nyomtatni. A Q-one szövegszerkesztő további funkciói megtalálhatók a Q-office kézikönyvében amit az ISYS kft adott ki.
5. A FOGVATARTOTTI ALRENDSZER A Bv.-nél alkalmazott alrendszerek közül a Fogvatartotti alrendszer és a Személyügyi alrendszer a két legfontosabb alkalmazás. A Személyügyi alrendszer a személyi állomány, személyi és egyéb munkaügyi adatainak nyilvántartására készült. A Fogvatartotti és Egészségügyi alrendszeren pedig a fogvatartottak személyi-, ítélet-, elhelyezési-, egészségügyi-, oktatási-, és egyéb adatainak nyilvántartását lehet elvégezni. A fogvatartotti alrendszer fejlesztését több mint tíz évvel ezelőtt kezdték a KFKI ISYS Kft(Jelenleg K-IBIS Informatikai Kft.) munkatársai a Büntetés-végrehajtás felkérésére. Azóta az alrendszer nagyon sok fejlesztésen eset át hogy minden
37 funkciónak jobban megfeleljen. A jelenlegi verzió fogvatartotti kézikönyve majdnem 700 oldalas. Az ebben leírtakat nem lehet egy jegyzetbe sűríteni, de ez nem is cél. A jegyzet célja a fogvatartotti alrendszer legtöbbet használt funkcióinak bemutatása. A részletekbe menő leírást az említett kézikönyv tartalmazza.
38 Ellenőrző kérdések: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Ismertesse az adat és információ fogalmát? Ismertesse a felhasználó és az informatikai biztonság fogalmát? Soroljon fel két beviteli perifériát és ismertesse azokat? Sorolja fel a nyomtatók típusait és ismertessse működési elvüket? Ismertesse a Bv. informatikai rendszerének néhány elemét? Ismertesse a jó jelszóválasztás kritériumait? Soroljon fel két operációs rendszert és ismertesse mi a feladata? Milyen eszköz a terminál, ismertesse a be és kikapcsolás szabályait? Mi a terminálemulációs program feladata? Ismertesse a Bv. levelezési rendszerét? Ismertesse a Q-mail levelező programmal a levélküldés folyamatának lépéseit? Mi a szövegszerkesztő programok feladata? Milyen operációs rendszer alatt fut a Q-one program és mi a feladata? Mi a befűformázás? Mi a bekezdésformázás? Mi a feladata és a funkciói a Q-office irodaautomatizálási rendszernek? Mi a feladata a fogvatartotti alrendszernek? Ismertesse a Fogvatartotti Alrendszer szabályos indítását és leállítását? Ismertesse a Fogvatartotti Alrendszer Biztonság menüpontja alól elvégezhető feladatokat? Ismertesse a Fogvatartotti Alrendszer Lekérdezések menüpontja alól elvégezhető feladatokat?
