Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163
KÉPZÉSEK
INFORMATIKAI ISMERETEK IT alapismeretek
OKTATÁSI SEGÉDANYAG
Budapest 2010
Tartalomjegyzék 1. Általános fogalmak ............................................................................................................................................. 3 1.1. Mi az információ? ....................................................................................................................................... 3 1.2. A számítógép m ködési elve....................................................................................................................... 3 1.2.1. Hardver, szoftver fogalma ................................................................................................................... 4 1.2.2. A fájl fogalma...................................................................................................................................... 4 1.2.3. A program fogalma.............................................................................................................................. 4 1.3. A számítógép teljesítménye......................................................................................................................... 4 2. Hardverek............................................................................................................................................................ 5 2.1. A számítógép felépítése............................................................................................................................... 5 2.2. Processzor ................................................................................................................................................... 6 2.3. Memória ...................................................................................................................................................... 7 2.4. Billenty zet ................................................................................................................................................. 8 2.5. Egér ............................................................................................................................................................. 9 2.6. Monitor...................................................................................................................................................... 10 2.7. Háttértárak................................................................................................................................................. 12 2.8. Hangkártya ................................................................................................................................................ 13 2.9. Hálózati kártya .......................................................................................................................................... 13 2.10. Nyomtatók............................................................................................................................................... 13 2.10.1. Tintasugaras nyomtatók................................................................................................................... 14 2.10.2. Lézernyomtatók ............................................................................................................................... 15 3. Szoftverek ......................................................................................................................................................... 16 3.1. Operációs rendszerek ................................................................................................................................ 16 3.1.1. Microsoft operációs rendszerek......................................................................................................... 17 3.1.1.1. Indítás és bejelentkezés.............................................................................................................. 17 3.1.1.2. Grafikus felület kezelése............................................................................................................ 19 3.1.1.3. Adatszerkezet és fájlkezelés ...................................................................................................... 27 3.2. Irodai szoftverek........................................................................................................................................ 38 3.2.1. Microsoft Office ................................................................................................................................ 38 3.2.2. OpenOffice.org.................................................................................................................................. 39 3.3. Multimédia ................................................................................................................................................ 39 4. Információs hálózatok....................................................................................................................................... 41 4.1. Számítógépes hálózatok ............................................................................................................................ 41 4.1.1. A hálózatok topológiája..................................................................................................................... 41 4.1.2. A hálózatok m ködése....................................................................................................................... 43 4.1.3. Hálózati adatátvitel ............................................................................................................................ 43 4.1.4. Protokollok ........................................................................................................................................ 44 4.1.5. Hálózati hierarchia............................................................................................................................. 45 4.2. Az Internet................................................................................................................................................. 45 4.2.1. Az Internet története .......................................................................................................................... 45 4.2.2. Az Internet részei............................................................................................................................... 47 4.2.2.1. Elektronikus levelezés ............................................................................................................... 47 4.2.2.2. FTP ............................................................................................................................................ 47 4.2.2.3. WWW (World Wide Web) ........................................................................................................ 47 4.2.3. Csatlakozás az Internethez................................................................................................................. 48 4.2.3.1. Helyi hálózaton keresztül........................................................................................................... 48 4.2.3.2. ISDN.......................................................................................................................................... 48 4.2.3.3. TV-kábel, ADSL........................................................................................................................ 49 4.2.3.4. Bérelt vonali kapcsolat............................................................................................................... 49 4.2.3.5. Mobiltelefon .............................................................................................................................. 49 4.3. A vírusok................................................................................................................................................... 49 4.3.1. A vírusokról....................................................................................................................................... 49 4.3.2. Hogyan védekezzünk a vírusok ellen?............................................................................................... 50 4.3.3. Vírusirtó- és keres programok ......................................................................................................... 51
2/51
1. Általános fogalmak 1.1. Mi az információ? A számítógépek feladata az adatok feldolgozása. az adat elemi ismeretet jelent, egy mérés vagy tapasztalat eredményét. Az adatokból gondolkodás vagy gépi feldolgozás útján információkat, azaz új ismereteket nyerünk. Egy adatnak önmagában is lehet információtartalma, igaz, ez csak értelmezés, tehát gondolkodás vagy feldolgozás útján jön létre. Egy adatnak annál nagyobb az információtartalma, minél kisebb annak várhatósága (valószín sége). Az adat alapfogalom, olyan, mint a szám vagy a halmaz fogalma. A számítógépek tömeges elterjedése óta beszélnek az információrobbanás korszakáról, mivel a számítógépek olyan hatalmas adatmennyiség feldolgozását tették lehet vé, hogy ennek következtében a keletkezett új ismeretek (információk) halmaza robbanásszer en megnövekedett. Az írás volt az egyik els , máig nagyon fontos információtárolási mód. Ma teljesen természetes, hogy szinte minden feln tt ír-olvas, de a sokféle kép- és szótagírás jól mutatja, hogy milyen fáradtságos és lassú folyamat volt az írás kialakulása. A könyvnyomtatás feltalálásával széles tömegek jutottak ismeretekhez, a tudás többé már nem csak a kiválasztottaké lehetett. Igazi forradalom volt ez. Az írás és a könyvnyomtatás megoldotta az információ rögzítését és tárolását. A gyors és biztonságos továbbítás vált a legnehezebb feladattá. Az elektromosság felhasználása a távíróval és a telefonnal kezd dött, amellyel elvileg maximálisan fénysebesség információterjedés érhet el. A számítógép sokkal hatékonyabb információtároló, mint a könyv, jóval nagyobb mennyiséget riz kis helyen és sokkal olcsóbban. Tömeges elterjedése hasonló mérték változásokat hoz, mint egykor a könyvnyomtatás. Alkalmazása nemcsak a tárolást, de egyszer és gyors információtovábbítást is megoldja. Ebb l a szempontból valóban jogos az információrobbanás vagy az információs korszak elnevezés. A fejl dés felgyorsult, és hatásait még nem látni el re, ez pedig sok embert elriaszt a számítógépekt l. Természetesen, ahogyan a könyvolvasáshoz sem kellenek nyomdai ismeretek, a számítógépen tárolt írás is elolvasható vagy kinyomtatható anélkül, hogy bármit tudnánk a gép belsejér l. A számítógép azonban ennél sokkal több lehet séget rejt magában. Nemcsak rzi, de rögzíti és át is formálja az információt, ért kezekben igazi alkotóeszköz.
1.2. A számítógép m ködési elve A számítógépek m ködésének elve a kettes számrendszer segítségével fogalmazható meg. Kétféle állapotú egységek m ködtetésén alapul a legbonyolultabb eljárások elvégzése, szöveges és képi információk tárolása. A m ködés legkisebb egységeit biteknek (binary digit, bináris számjegy; egy, az adott áramköri állapotnak megfeleltetett 2-es számrendszer-béli szám, értéke 0 vagy 1.) nevezzük. Az információtárolás egysége a 8 bitb l álló bájt. (byte). • • •
1 kB (kilobyte) = 1024 byte 1 MB (megabyte) = 1024 kB 1 GB (gigabyte) = 1024 MB
Az információkat kódrendszer segítségével tárolja a számítógép. A kódrendszer a karakterekhez számokat rendel, a legelterjedtebb (ASCII) kódrendszer 256 (28) elem . A továbbiakban nagymértékben leegyszer sítve fogalmazzuk meg a m ködtetés, tárolás alapelveit.
3/51
1.2.1. Hardver, szoftver fogalma A hardver a számítógép m ködését lehet vé tev elektromos, elektromágneses egységek összessége. A hardver (hardware) angol nyelvterületen a szöget, csavart és egyéb m szaki cikket árusító boltokra van kiírva. A számítástechnikában hardvernek hívják magát a számítógépet és minden megfogható tartozékát. A hardvereszközök elképeszt fejl dése teremtette meg a korábban elképzelhetetlen, íróasztalra tehet számítógépet. A szoftver a hardver egységeket m ködtet , vezérl programok összessége. A szoftver (software) mesterséges szó, azokat a szellemi javakat hívják összefoglalóan így, amelyekkel kihasználhatjuk a hardverben rejl teljesítményt és lehet ségeket. A szoftver nem megfogható, mint ahogy egy vers sem az, legfeljebb az t hordozó papírlapot vehetjük kézbe. A szoftvert egyrészt a gépet m ködtet programok, másrészt a számítógéppel való feldolgozásra el készített adatok alkotják. Az adat rendkívül sokféle lehet: szöveg, kép, mozgókép, hang. A program pedig valamilyen feladatot old meg a számítógépen. A program olyan egyszer utasítások sorozata, amelyet a számítógép megért. Az utasításokat ugyanúgy kettes számrendszerben leírt számokkal ábrázolja, mint az adatokat. Az utasítás ilyen formáját nevezik gépi kódnak is, mivel egy ilyen számot csak egy adott számítógéptípus ért meg és hajt végre. Ugyanezt a m veletet egy másik típusú számítógép más, szintén kettes számrendszerben leírt számjegyre hajt végre. Ez végs soron azzal jár, hogy egy program csak egy adott típusú számítógépen m ködik. Egy másik géptípuson már általában nem használható.
1.2.2. A fájl fogalma A számítógépen lév információtárolási egysége a fájl (file). Egy fájl tartalma a gép szempontjából vagy adat, vagy program. Ez utóbbi a a processzor által végrehajtható utasításokat tartalmazza (néha bináris fájlnak is hívják). A fájlban tárolt adat tetsz leges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. Az adatok formájára nézve nincs el írás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik. A fájlt minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése azonban már az operációs rendszert l függ.
1.2.3. A program fogalma A program a számítógépnek szóló utasítások sorozata, amely egy kidolgozott algoritmus alapján meghatározza, hogy a számítógép milyen módon végezzen el egy adott feladatot. Egyaránt programnak nevezzük a programozók által készített forrásprogramot, amely az ember által olvasható formában tárolja a feladat leírását, és azt a kódot, amelyet a számítógép ténylegesen végrehajt: a futtatható programot, amely a forrásprogramból speciális programok - fordítóprogramok - közrem ködésével jön létre. A programokat valamilyen háttértárolón tároljuk, ha éppen nem futnak. Ha egy programot elindítunk, az operációs rendszer a háttértárolóról betölti a memóriába, a CPU számára átadja a program kezdetének címét, majd a program ezután átveszi a számítógép vezérlését és futni, m ködni kezd.
1.3. A számítógép teljesítménye Néhány olyan tényez ismerete, amely befolyásolja a számítógép sebességét, például a processzor sebessége, a RAM mérete, a futó alkalmazások száma
4/51
Megfelel programok segítségével mód nyílt arra, hogy a m alkotások bármelyik paraméterét - akárhány fokozatban - változtassák (a számítógép sebessége ezt megengedi), növeljék vagy csökkentsék a komplexitás fokát. A processzor (vagy angol rövidítésével élve a CPU) (Central Processing Unit) a számítógép azon egysége, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérl áramköröket tartalmazza. RAM (Random Access Memory = (tetsz leges hozzáférés memória) A számítógép teljesítménye növelhet az alaplapra csatlakoztatott b vít kártyák segítségével. alfanumerikus adat Az ábécé bet ib l és számokból álló adat. A számítógép az egyes adttípusok között különbséget téve ellen rizni tudja az adatbevitelt. Az alaplap a számítógép legfontosabb része, a gép lelke. b vít kártya A processzornak nem csak a memóriával, hanem a perifériákkal is kapcsolatot kell létesítenie. Ez sok problémával jár, mivel a processzor sokkal gyorsabb, és a perifériák nagyon eltér típusúak lehetnek. Egy adott egység használatához szükséges illeszt . Az ~ feladata lehet az eszközök jelszintjének és egyéb elektromos jellemz inek egymáshoz igazítása, illetve a kommunikációs protokollok közti fordítás biztosítása is. alfanumerikus, grafikus. Az alfanumerikus monitorok képerny jén 25 sorban soronként 80 karakter volt megjeleníthet , és csak a karakterek helyei voltak megcímezhet k. Az ilyen monitorok kis memóriaigénnyel rendelkeztek. Az alfanumerikus (bet , számjegy, speciális jelek vegyesen) adatok tárolásához néhány kódrendszert használnak csak, amelyek közül a legelterjedtebbek a mini-, mikroszámítógépeknél alkalmazott ASCII, ... Számítógép generációk Els generáció (1943-1958): Az els generációt 1943-tól, vagyis az els elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számítjuk. Jellemz áramköri eleme az elektroncs .
2. Hardverek 2.1. A számítógép felépítése Minden számítógép két alapvet funkcionális egységre osztható: az ún. központi egységre és a perifériákra. A központi egység a gép "agya", amely az összes tevékenységét irányítja. A perifériák a számítógép azon részei, amelyek a központi egység számára lehet vé teszik, hogy a környezettel kapcsolatot tartson. Ha a számítógépet az emberrel hasonlítjuk össze, akkor a központi egységnek az ember agya, a perifériáknak pedig a szem, fül, vagy a beszédkor a száj, vagy íráskor a kéz felelne meg. A perifériákon keresztül tudunk kommunikálni a számítógéppel, vagyis a központi egységgel. Ez utóbbi kívülr l nem látható, az ún. alapgép tartalmazza, biztonságosan elrejtve.
5/51
Az ábra a központi egység és a számítógépnél leggyakrabban el forduló perifériák sematikus ábráját mutatja. A nyilak az adatáramlás irányát jelzik. A központi egységet az angol nevének (Central Processor Unit) rövidítéséb l CPU-nak is nevezik. Ez tulajdonképpen a mikroprocesszor, amelynek típusa a számítógép egyik legfontosabb meghatározója. (pl. 386, 486, Pentium) A gép a m ködéséhez szükséges adatokat, programokat is a memóriából olvassa ki. A memória hátránya, hogy tartalmát csak felszültség alatt rzi meg, így ha kikapcsoljuk a gépet, akkor az adatok törl dnek a memóriából. Ezen adatok meg rzésér l ezért mágneses elven m köd perifériák segítségével gondoskodunk. Ilyen perifériák például a floppy disk és a winchester. A PC sikerét jórészt az átgondolt, modulrendszer felépítésének köszönheti. A modulfelépítés azt jelenti, hogy a gép - bizonyos határok között - rugalmasan b víthet , és a részegységek cseréjénél nem kell az eredeti gyártó - ha az egyáltalán azonosítható - alkatrészeire támaszkodni, hanem minden kompatibilis egység megfelel . A ház formája és nagysága mivel ezt els sorban a processzor és az alaplap határozza meg - önmagában semmiféle információt nem ad a gép teljesítményér l. A házban különálló, fémburkolatú modul a tápegység. A floppy-egység(ek) úgy helyezkednek el, hogy a floppylemez a gép el lapjáról behelyezhet legyen. A winchester szinte bárhol lehet a házon belül, de többnyire a floppykkal egy blokkban található. Az alaplap asztali háznál alul, álló, torony formájú háznál pedig oldalt helyezkedik el. A rajta lév buszcsatlakozókban vannak az adapterkártyák, amelyek vége a gép hátoldalához illeszkedik. Az egyes adapterekhez így a házon kívülr l is lehet csatlakozni. Így illeszkedik a géphez a monitor, az egér, a nyomtató stb.
2.2. Processzor A processzor (angolul Central Processor Unit, röviden CPU) a számítógép központi vezérl egysége. Ez hajtja végre minden utasításunkat. Legfontosabb feladatai: • • • • •
a számítógép m ködésének vezérlése, kapcsolattartás a perifériákkal, matematikai m veletek végzése, memórián belüli adatforgalom lebonyolítása, adatforgalom lebonyolítása a perifériákkal.
6/51
A számítógép központi, a gépi utasítások dekódolását és végrehajtását végz része. A számítógépek egy része olyan processzorral dolgozik, amely több különálló integrált áramkörb l áll. Más részüknél minden processzorfunkciót egyetlen integrált áramkörre építenek, ezeket hívják mikroprocesszornak. A processzorok bels kialakítása típusonként eltér , de vannak közös alapelvek. Az adatokat bels tárolókban, regiszterekben tartják. Ezek nagysága szabja meg, hogy mekkora adatot képes tárolni, ill. egy lépésben feldolgozni, ami a teljesítményt befolyásolja. Az legels mikroprocesszor 4 bites regiszterekkel rendelkezett. Az els tömegesen elterjedt processzorok 8 bitesek voltak, ilyet használtak pl. a közkedvelt Commodore házi számítógépekben. Azóta a processzorok bithossza 16, 32 és 64 bitre n tt. A processzor az adatokat és az utasításokat a memóriából hívja le, és ide írja ki az eredményeket. A memória eléréséhez címre van szükség, a memóriacím nagysága határozza meg a használható memória maximális méretét. A 8 bites CPU-k általában 64 KB, az els IBM PC 1 MB memóriát címezhetett meg. A processzor m ködési ütemét az órajel szabja meg. A személyi számítógépek által használt átlagos processzorok ma általában az 1-3 GHzes órajeltartományban m ködnek.
2.3. Memória A memória tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. A memóriaelemek rendeltetés szerint két f csoportra - RAM (Random Access Memory, azaz véletlen elérés , a processzor által írható-olvasható) és ROM (Read-Only Memory, azaz csak olvasható memória) - oszthatók. A két csoporton belül további - gyártás és felhasználás szerinti - típusok különböztethet k meg. Külön csoportba tartoznak a hordozható gépekben vagy kéziszámítógépekben (PDA) használt flash-memóriák. Jellemz ik között a legfontosabbak a tárolókapacitás, a sebesség, az energiafogyasztás és a méret. A megfelel memóriaelemek megtalálhatók az alaplapon éppúgy, mint a különböz adapterkártyákon és periférikus eszközökben (pl. nyomtató). ROM (Read-Only Memory=csak olvasható memória), EPROM, EEPROM A memóriaelemek nagy csoportja, a tápfeszültség megsz nése után is rzi a tartalmát. Hátránya viszont, hogy a processzor számára csak olvashatóak. Innen kapták a nevüket: ROM (Read-Only Memory) azaz csak olvasható memória. Tartalmát a gyártáskor építik be, többé nem változtatható. Léteznek a felhasználó által írható típusok is.(EPROM, EEPROM) BIOS A BIOS (Basic Input-Output System) a PC különböz hardver-részegységeit kezel alapvet m veletek gy jteménye. A BIOS-t a számítógéppel (rendszer BIOS), pontosabban az alaplappal, illetve hardvereszközzel (pl. adapterkártya) együtt szállítja a gyártó. A számítógép esetében, fizikailag az alaplapon lév ROM vagy EPROM memória tartalmazza, ezért gyakran hívják ROM-BIOS-nak is. A BIOS lehet séget ad a gyártónak a hardver bizonyos fokú továbbfejlesztésére, mivel a kezel szoftvert - a ROM-BIOS-ban - is szállítja. Ez akkor okozhat kompatibilitási problémát, ha egy program közvetlenül és nem a BIOS-on keresztül akarja kezelni a számára ismeretlen hardvert. CMOS-RAM Speciális tárolóegység, nevét a gyártási technológiáról kapta. Tartalmát egy kisméret akkumulátornak köszönhet en a gép kikapcsolt állapotában is hosszú ideig - az akkumulátor min ségét l függ en - meg rzi. Tipikus felhasználási területe a számítógépek alaplapja, ahol
7/51
a rendszer változtatható beállításait tárolja, tartalmazza azt az óraáramkört is, amely folyamatosan méri az id t (rendszerid ) és követi a dátumot (rendszerdátum). RAM (Random Access Memory=tetsz leges elérés memória) Tetsz leges elérés , írható és olvasható tár, amely a végrehajtás alatt álló program vagy programok utasításait és adatait tartalmazza. A számítógép kikapcsolásakor vagy áramkimaradás esetén a RAM tartalma elvész. Jellemz mérete (személyi számítógépekben): 32, 64, 128, 256 MB. Másik f bb jellemz je az elérési id , az az id tartam, amely a kiolvasás megkezdését l az adat megjelenéséig tart. Ez az egység tárolja az utasításokat és az adatokat, amelyekre a processzornak (CPU) szüksége van. Ebb l következ en ez tartalmazza az összes olyan programot, amelyet elindítunk, valamint az operációs rendszer - például a Windows - felületét megjelenít és kezel programokat is. A bonyolultabb feladatokat megoldó programoknak nagyobb a tárigénye. Típusai: jelenleg legelterjedtebb az SDRAM (Synchronous Dynamic RAM) változatai, melyek általában a processzor buszsebességével, maximum 133 MHz-en m ködnek. A Pentium 4 processzorokhoz az Intel az RDRAM (Rambus® Dynamic RAM) használatát javasolja, mely 400 MHZ-en is m ködhet, és az adatátviteli sávszélessége (a memória és a processzor közötti adatáramlás sebessége) eléri a 3.3 GB/mp-et. A jelenlegi legújabb szabvány a DDR-II RAM amely legalább 533 MHz sebességgel dolgozik.
2.4. Billenty zet Angol neve: keyboard. A billenty zetet adatbevitelre használjuk. A billenty zet a számítógépek szabványos bemeneti perifériája. Az adatáramlás egyirányú: a billenty zett l az alapgép felé. Több elnevezés is használatos manapság: pl. klaviatúra, tasztatúra. A billenty zet alapvet en három részre tagolódik, a középs (alfanumerikus) rész az írógépekre hasonlít. Itt találhatjuk meg az összes írásjelet, melyeket egyszer en használhatunk. A profi (vakon gépel ) felhasználók számára az F és a J (illetve a numerikus részen az 5-ös) billenty n külön kis kidudorodás is található az azonosítás megkönnyítésére. Az alfanumerikus részen láthatunk néhány speciális billenty t is: Enter, Return - (kocsivissza): a beírt parancsainkkal akkor kezd el foglalkozni a számítógép, amikor ezt a billenty t megnyomjuk. Shift - átmeneti, csak a lenyomás ideje alatti bet váltó. Ctrl - (Control billenty ): a gép számára kiadott vezérl kódok segédbillenty je. Alt - Az Alt más billenty kkel együtt lenyomva, különböz programokban eltér módon viselked , jelentésmódosító (kiterjeszt ) billenty ként is használható. A billenty t lenyomva tartva a numerikus billenty zeten egy 0-255 közötti számot írhatunk be, majd az Alt felengedésével ez a szám ASCII karakterként értelmez dik. Így olyan jeleket is be lehet írni, amelyek nincsenek a klaviatúrán. (pl. nemzeti karakterek, amelyek 128 és 255 között vannak) 8/51
Del, Delete - gépünk azt a karaktert törli a képerny r l, amelyik el tt a kurzor áll. Backspace - (balra mutató nyil): A kurzortól balra lév karakter törlése. Tab - (tabulátor): segítségével a képerny n egy soron belül nagyobb távolságokat ugorhatunk. Caps Lock - csak kisbet s/nagybet s üzemmód kiválasztására szolgál. A billenty zet fels sorában 12 billenty található, melyeken F bet és sorszám látható. Ezek a gép funkcióbillenty i. Jelentésük nagyon sokféle lehet, mindig az éppen használt program definiálja. A jobb oldalon találhatjuk gépünk ún. numerikus billenty zetét. Itt az összes számjegy szerepel. Számok írására azonban csak akkor tudjuk használni ket, ha a Num Lock billenty t egyszer megnyomjuk. Megtalálhatjuk itt még a matematikai alapm veletek jeleit is. A számbillenty knek nem numerikus módban más jelentésük is van, ezek általában kurzorvezérl funkciók, a numerikus billenty zet mellett külön is megtalálhatók: Home-End - jelentésük változó, általában a használt program definiálja, valamilyen egység (pl. menü, sor, vagy lista) elejére ill. végére helyezi a kurzort. PgUp-PgDn - ahol használható, ott lapozni lehet a képerny n felfelé ill. lefelé (page up/down). Nyilak - a megjelölt irányba mozgatják a kurzort vagy egy kijelölt objektumot. Ins, Insert - segítségével a beszúrás (Insert) vagy felülírás (Overwrite) üzemmód között lehet választani. Még négy, néhány esetben nagyon fontos gombot találhatunk billenty zetünkön, melyek funkcióját az operációs rendszer és a használt program határozza meg. ESC - (Escape, menekülés, kilépés, elhagyás) Az ESC gomb lenyomásával a legtöbb program esetében - ahogy elnevezése is mutatja - valamilyen befejezést, menüb l való kilépést kezdeményezhetünk vele. PrintScrn - a képerny tartalmát a nyomtatóra (vagy a vágólapra) küldi. Scroll Lock - szintén kapcsolóként üzemel billenty , nincs általános funkciója. Pause/Break - az általunk elindított m velet(ek) végrehajtásának szüneteltetését, ill. megszakítását eredményezi.
2.5. Egér Az egér feladata, hogy segítségével a képerny n jelent séggel bíró szimbólumokat kiválaszthassuk, amelyek az adott programban egy-egy m veletet indíthatnak el, illetve különféle beállításokat végezhetnek. A legtöbb egér alján egy forgatható golyó található, azonban ma már egyre terjednek az optikai elven m köd , mozgó alkatrészt nem tartalmazó 9/51
egerek. Vízszintes lapon mozgatva az egeret, az elmozdulás irányának és mértékének megfelel en a képerny n egy jel (általában egy fehér nyíl) szintén elmozdul. Egy-egy szimbólum, menüpont kiválasztásakor a kérdéses objektumra kell mozgatni az egérjelet, amit egérkurzornak is neveznek, és le kell nyomni az egér valamelyik gombját. Ezt kattintásnak nevezzük. Dupla kattintásnak hívjuk azt a m veletet, amikor ugyancsak a megfelel helyre mozgatjuk az egérkurzort és kétszer "gyorsan" egymás után lenyomjuk a bal gombot. A gyors szó itt azt jelenti, hogy a két kattintásnak bizonyos meghatározott, rövid id tartamon belül kell lennie. Ezt az id tartamot be lehet állítani, és tesztelni is lehet. Az egéren általában kett vagy három gomb található. Ezek közül alapértelmezésnek mindig a bal gombot vesszük. Tehát ha nincs megjelölve, hogy a kattintást melyik gombbal kell végezni, akkor mindig a bal gombot kell használni. Ez nem jelenti azt, hogy a jobb gombra nincs szükség. Mint látni fogjuk, a Windows operációs rendszerekben igen nagy jelent séggel bír az egér jobb gombjának használata is. A jobb gombbal történ dupla kattintást nem használja ki a rendszer. A balkezes egérbeállítás esetén természetesen ez a rendszer megfordul és a jobb gomb lesz az alapértelmezés. Azt a m veletet, amikor a megfelel helyen lenyomjuk az egér valamelyik gombját, lenyomva tartjuk, új helyre mozgatjuk az egérkurzort és felengedjük a lenyomott gombot, "Fogd és vidd" (Drag and Drop) technikának nevezzük. Az egér a grafikus felhasználói felületek nélkülözhetetlen beviteli eszköze. Használata felgyorsítja a kommunikációt a felhasználó és a gép között. A legfontosabb egér-technikák összefoglalva: Bal gomb
Jobb gomb
Kattintás
egyszer lenyomjuk
egyszer lenyomjuk
Dupla kattintás
kétszer lenyomjuk
nem használatos
Fogd és vidd (Drag and Drop)''''
lenyomva tartjuk és mozgatjuk
Lenyomva tartjuk és mozgatjuk
2.6. Monitor A monitor az információk megjelenítésére szolgál. További elnevezései: megjelenít , képerny , display. A monitor a számítógépek szabványos kimeneti perifériája. Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjeleníthet információ a képerny re kerül. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is egyirányú, de a billenty zettel ellentétes adatáramlásról van szó. Az adatfeldolgozás eredményei, a gép üzenetei, a billenty zeten begépelt szöveg is kikerül a képerny re, és ezen láthatjuk minden egérrel végzett m veletünk eredményét is.
10/51
A monitor mérete (képcs méret) - A külön iparággá fejl d monitorgyártás különböz méret és min ség megjelenít ket hozott létre. A katódsugárcsöves (CRT, cathode ray tube) monitorok esetében jellemz en a képcs átló-mérete határozza meg a megjelenít méreteit. A méreteket collban (hüvelykben) szokták megadni. (1 coll = 1 inch = 2.54 cm, jele: ") Legelterjedtebbek napjainkban a 15" képátlómérettel rendelkez monitorok. Ezekkel kiváló min ség VGA képeket jeleníthetünk meg és áruk lényegesen kedvez bb, mint nagyobb társaiké. A 17", 21" képátmér j monitorokba igen jó min ség képcsöveket építenek be, ezek lapos, sarkított in-line kivitel ek. A fizikailag nagyobb képátlónak köszönhet en élvezhet képet biztosítanak. A 15", 17" méretnél nagyobb monitorok többsége már digitális vezérl technikát tartalmaz, amely a különböz felbontásokat automatikusan választja ki és optimalizálja a képméretet. A korszer 15"-os vagy nagyobb méret monitoroktól elvárható, hogy az 1024x768-as felbontást legalább 70-72 Hz-es módban jelenítse meg. A 21"-os vagy nagyobb képcs átlójú megjelenít ket grafikai alkalmazásoknál (grafikus tervezés, kiadványszerkesztés) használják. A monitor frekvenciái - Egy teljes képerny nyi kép megjelenítéséhez ismétl d en pásztázni kell az elektronsugarakkal a képerny n. Egy állókép tartásához is folyamatosan kell frissíteni a képpontokat. A szokásos vertikális frissítési ráta a másodpercenként 50-t l 72-ig terjed tartományban van. A monitor sebességét ezzel a függ leges frissítési rátával adják meg. A monitorok támogatják az állandó és a többféle frissítési rátákat. Az úgynevezett multisync monitorok különböz rátákkal végezhetik a frissítést, ezért ezeket általában bármilyen videokártyához lehet illeszteni. A multisync monitorok el nye tehát a rugalmasság, hátrányuk viszont, hogy eléggé drágák. Felbontás és élesség - A felbontás a monitor által megjeleníthet pixelek számának leírására szolgál. Nem számként, hanem szorzatként adják meg, az egy képerny sorban található képpontok számának és a képerny sorok számának szorzataként. Általánosan elterjedt felbontások például a 640x480, a 800x600 és az 1024x768. A normál VGA a 640x480 képpontos felbontás, ami azt jelenti, hogy a képerny re vízszintesen 640 képpontot, függ legesen pedig 480 képpontot gyújt ki az elektronsugár. Nyilvánvalóan minél jobb a felbontás, annál élesebb a kép. A kép élessége azonban nem csak a monitor felbontásától függ, ugyanilyen fontos a monitort meghajtó videokártya által támogatott felbontás. De más tényez k, mint például a hardver tervezése és a gyártási min ség is befolyásolják a monitor képének élességét. Az egyik gyakran használt paraméter a monitor élességének jellemzésére a képponttávolság, ami a két szomszédos képpont közti távolságot adja meg. Azonos méret monitorok esetén a legtöbb esetben igaz, hogy minél kisebb a képponttávolság, annál élesebb a kép. Ez a távolság ~ 0,21-0,31 mm , 14"-os monitoroknál általában 0,28 mm, 17"-os monitoroknál 0,26-0,28 mm.
11/51
A képmegjelenítés másik, terjed ben lev módja a lapos panelek alkalmazása, azon belül is a folyadékkristályos megjelenít k (LCD, liquid crystal display) használata. A hordozható gépeken kívül ma már teret hódítanak az asztali PC környezetben is, az ún. TFT (thin film transistor) megjelenít k eleget tesznek az irodai és otthoni felhasználásból adódó, eltér igényeknek (frissítés, szính ség, látószög, stb.), kevés helyet foglalnak, alacsony energiafogyasztásúak, és nem villódznak.
2.7. Háttértárak A mágneslemez-egységek a program- és adattárolás eszközei. Míg az operatív memória csak ideiglenesen, legfeljebb a gép kikapcsolásáig rzi meg tartalmát, a mágneslemezeken nagy mennyiség információ hosszabb id re - akár évekig is - tárolható. Ezért a mágneslemezegységeket háttértáraknak is nevezzük. A mágneslemez-egység és az alapgép közötti adatáramlás kétirányú lehet (be/kivitel). A merevlemez-egység (HDD, hard disk drive) olyan elektromechanikus tárolóberendezés, amely az adatokat mágnesezhet réteggel bevont, merev lemezen tárolja, a forgó lemez felett repül író/olvasó fej segítségével. A merevlemezegységek tárolási kapacitása néhány megabájttól több gigabájtig terjedhet. Az optikai tárolók alatt általában a CD- és DVD-ROM-ok különböz típusait értjük. Ezek a nagy teljesítmény , optikai vagy magneto-optikai elven m köd tárolók nagy tömeg adat tárolására alkalmasak. Lehetnek egyszer írhatóak (CD-ROM, csak olvasható), így használhatók adatrögzítésre, vagy például a CD-DA (CD Digital Audio, audio-CD) hang és zene digitális formában történ lejátszására, illetve a CD-RW diszkek írhatóak és olvashatóak is. Jellemz tárolókapacitásuk 74 perc zene vagy 650 Mb adat. A technika mai állása szerint az adatátvitel sebessége az alap-adatátvitel 156 kilobájt/másodperc 1x, 2x, 4x, 8x, 12x, 20x 32x szerese is lehet. A video- és a multimédiás (valós idej ) alkalmazások egyre nagyobb adatátvitelt igényelnek, s ennek a kihívásnak próbálnak megfelelni a többszörös sebesség meghajtók. A mágnesszalagos (streamer) egységek az adatok átmeneti vagy hosszabb idej tárolására használatosak a számítástechnikában, segítségükkel digitális információt rögzíthetünk mágnesszalagon. A merevlemezes egységen lev fájlok, adatok, programok közvetlenül elérhet ek, használhatóak a gép számára, a szalagra mentett információk általában a továbbiakban a szalagról közvetlenül nem használhatók, csak a diszkre történ visszatöltés után. Tárolási kapacitásuk jellemz en 10 Mb-tól 10 Gb-ig terjedhet. Általában nagygépes rendszerekben (bank, informatikai cég, társadalombiztosítás, közigazgatás, stb.) napi rendszeres biztonsági mentésre használatosak. Információtárolásra és csatolóegységekként is használhatóak továbbá az ún. PCMCIA (Personal Computer Memory Card International Association) kártyák, melyek mérete a bankkártyákéhoz mérhet . Vagy beépített funkciókkal rendelkeznek, vagy illeszt ként szolgálnak más, küls eszközök felé. Leggyakrabban hordozható számítógépekben fordulnak el , mint szükségképpen kisméret kiegészít tárolóegységek, vagy például faxmodem, globális helymeghatározás, üzenetküldés céljára, ill. hálózati kártyaként használatosak. Smart card-nak nevezzük az olcsó, információtárolásra használt, kisméret , a PCMCIA kártyákkal gyakran összetévesztett, de azoknál jóval kisebb teljesítmény elektronikus
12/51
eszközöket. Felhasználási területük: telefonkártya, benzinkút-társaságok ügyfélkártyái, személyi azonosítás, újabban diákigazolvány, stb. USB pen drive (Universal Serial Bus = egyetemes soros busz) Új, soros csatoló (vezetékrendszer), amelyen keresztül akár 127 tartozék (egér, nyomtató, lapolvasó, stb.) egy személyi számítógéphez csatlakoztatható. A hagyományos csatolókkal szemben az USB-nél kevesebb vezetékre van szükség, a nehézkes beállítások és a készülékek közti konfliktusok megsz nnek, "plug and play" tartozék-illesztés lehetséges.
2.8. Hangkártya A hangkártya egy számítógép-b vít kártya, ami hangot fogad és ad ki, számítógépes programok utasítására. Tipikus felhasználási területei: multimédiás alkalmazások, hang és videószerkesztések, és szórakozás (filmnézés, zenehallgatás, játékok). A legtöbb mai számítógépben ez az eszköz az alaplapra van építve (integrálva), de egyes korábbi gépekhez még külön kell beszerelni. A professzionális felhasználók szintén külön szoktak hangkártyát vásárolni, sokkal jobb min sége és teljesítménye miatt.
2.9. Hálózati kártya A hálózati kártya a számítógépek hálózatra kapcsolódását és az azon történ kommunikációját lehet vé tev b vít kártya. Manapság már az alaplapok többsége integrált formában tartalmazza. Az az egység, amely minden hálózatra kötött számítógépben megtalálható. A hálózati kártya teszi lehet vé, hogy a hálózat fizikai közegéhez (legtöbbször kábelezés) kapcsoljuk a számítógépünket. Sok gyártója létezik, de a szabványosítás miatt bármelyik összekapcsolható egymással. Nincs viszont szabványosítva a számítógép - hálózati kártya felület, ezért gyártóspecifikus driver-t (meghajtóprogramot) kell használni a kártya m ködtetésére.
2.10. Nyomtatók A nyomtatók feladata, hogy valamilyen forrásból származó információt - ez a forrás lehet egy számítógép, de akár számítógépes hálózat is - a lehet legtökéletesebben papíron vagy ritkábban más hordozón (boríték, írásvetít fólia, stb.) megjelenítsenek. A fejlesztések régen megkezd dtek, így napjainkra sokfajta technológia áll rendelkezésre, a nyomtatópiac gazdag választékot kínál. A nyomtatók csoportosítása többféle megközelítésb l történhet: Üt (impact) és nem üt (non impact) nyomtatók. Üt nyomtatók esetében az elv az írógépek létezése óta ismert, vagyis egy festéket tartalmazó szalagból az üt er hatására festék présel dik a papírra, megformálva magát a karaktert vagy annak egy részletét. A legels fejlesztések ilyen üt nyomtatók voltak, de ez nem jelenti azt, hogy manapság ezt az elvet már nem használják, s t jelenleg is a legelterjedtebb nyomtatótípus. El nye az egyszer , olcsó konstrukció, a többpéldányos nyomtatás - ez az egyedüli technológia mely többpéldányos papírt alkalmazva lehet vé teszi az egyidej másolatok létrehozását -, hátránya a zajos, némely esetben lassú, gyenge min ség nyomtatás. A nem üt nyomtatók esetében a tinta vagy a festék felvitele és rögzítése fújással, olvasztással, nagy nyomású hengerléssel történik, így e nyomtatók csendes m ködés ek, de egyidej leg csak egy nyomat keletkezhet,
13/51
több példány nyomtatása csak egymás után lehetséges. Mivel az itt alkalmazott technológiák a legutóbbi 15 évben jelentek meg, így ez együtt járt a nyomtatási min ség javulásával is. A karakter kialakítása - Ez alapján egy újabb csoportosítás történhet. Vannak olyan nyomtatók, melyek a karaktert mozaik módon apró pontokból alakítják ki, ezek a mozaik (mátrix) nyomtatók, és vannak, melyeknél a karakter folyamatos vonalból áll. Ez utóbbira jó példa az írógép. Mindkét módszerrel lehetséges jó és gyenge min ség nyomtatás egyaránt, hiszen a szép folyamatos vonalat elronthatja a gyenge min ség festékszalag vagy a nagy sebesség nyomtatás, a mátrix elvnél pedig az egy karakterre es pontok számának növelésével és pontos elhelyezésével igen jó min ség karakterkép állhat el . Az üt nyomtatók között sok a mátrix típusú, de megtalálhatók a folyamatos vonalú karaktert el állítók is. A nem üt nyomtatók minden esetben mátrix elv ek. A nyomtatási min ség - Három nagy csoportot lehet megkülönböztetni. A leggyengébb min séget az elnagyolt (draft) nyomtatás jelenti. Ekkor jól látszanak és elkülönülnek a karaktereket kialakító pontok, folyamatos vonalú karakterek esetén vonalszakadások állnak el a gyors nyomtatás, a festékszalag gyenge min sége miatt. A következ fokozatot a csaknem levélmin ség (NLQ, Near Letter Quality) jelenti. Itt a karaktert alkotó pontok még szabad szemmel felfedezhet k, de teljesen összeérnek egymással. A legjobb min séget a levél min ség (LQ) nyomtatás adja. Ekkor a karakterek folyamatos vonalakból állnak, szabad szemmel még az íves részeken sem fedezhet ek fel különálló képpontok. Ugyancsak a nyomtatási min séghez tartozik, hogy a fehér háttéren hány és mekkora méret , szükségtelen folt, "maszat" található, illetve ha fekete felületet szeretnénk nyomtatni, az mennyire fekete, találhatók-e benne fehér lyukak, vonalak. A nyomtatási sebesség - Szintén fontos jellemz je a nyomtatóknak, hiszen nem mindegy, hogy mennyi id t kell várni egy-egy nyomat elkészülésére. Ez els sorban grafika nyomtatásánál jelenthet hosszú id t, a mechanika, az elektronika megfelel kialakítása lehet vé teszi, hogy kifejezetten gyorsnyomtatókról beszéljünk mind karakteres, mind grafikus üzemmódban. Egy nyomtató sebességét a kinyomtatott lap/perc aránnyal jellemezhetjük. A papír kezelése - Vannak csak hajtogatott (leporelló) papírt felhasználó nyomtatók, vannak, melyek csak a vágott (pl. A4) papírt tudják továbbítani, mások kezelik a fent említett mindkét típust. Minden egyes nyomtató jól elkülöníthet alegységekb l áll. Ilyen alegységek a karaktert megformáló és papírra juttató rész, a papírtovábbító egység, az elektronika (interfész, teljesítmény elektronika, érzékel k), burkolat.
2.10.1. Tintasugaras nyomtatók A tintasugaras (bubble jet) nyomtatók az utóbbi 15 - 20 év fejlesztéseinek eredményeképpen jöttek létre, és egyre növekv mértékben vannak jelen a piacon. Jellemz jük a viszonylag jó min ség , csendes nyomtatás, az olcsó ár, s ezek biztosítják népszer ségüket. A nyomtatást a nyomtatófej végzi, amely a pontok képzéséhez szükséges fúvókákat tartalmazza. A fúvóka kis átmér j (gyakran 0,05 mm) lyuk, melyen keresztül a tintacsepp kirepül és végül a papírra csapódik. A csepp leválasztására többfajta módszer is született, így megkülönböztethetünk 14/51
folyamatos áramú vagy tintacseppes fejeket. A tintacseppes fej lehet piezokristályos vagy buborék (bubble jet) m ködés .
2.10.2. Lézernyomtatók Az els igazi forradalmi változást a nyomtatók között a lézernyomtató (Laser Printer) hozta a kb. 20 évvel ezel tti megjelenésével. Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a legelterjedtebb nem üt nyomtató. A lézernyomtató jól elkülöníthet részekb l épül föl. A lézernyomtatókban olyan félvezet lézert használunk, mely könnyen modulálható, azaz a ráadott tápfeszültség hatására sugároz, annak hiányában pedig nem, és mindezt nagy frekvencián is megteszi. A képpontok függvényében való felvillanások hozzák létre a nyomtatási képet.
15/51
3. Szoftverek 3.1. Operációs rendszerek Az operációs rendszer a számítógépet m ködtet szoftver, amely a számítógép indulásakor azonnal betölt dik a számítógép memóriájába: Nélküle a gép - még ha fizikailag hibátlan is m ködésképtelen. Az operációs rendszer tölti be a számítógép m ködéséhez szükséges programokat, vezérli, összehangolja, ellen rzi a programok m ködését. Az operációs rendszer általában semmilyen, a felhasználó számára közvetlenül hasznos feladatot (szövegszerkesztés, könyvelés stb.) nem végez, hanem lehet vé teszi az ilyen feladatokat ellátó, felhasználói programok futtatását. Az operációs rendszer feladata az, hogy az ember és számítógép közötti kommunikációt biztosítsa, a számítógép er forrásait sokoldalúan, gazdaságosan és a lehet legoptimálisabban kihasználja, illetve a számítógép m ködését ellen rizze és vezérelje; kezeli a gép különböz perifériáit - monitor, floppy, hard disk, nyomtató stb. - és végrehajtja a neki szóló parancsokat. A különböz számítógéptípusokhoz nagyon sokféle operációs rendszer létezik, mivel felépítésük és megvalósításuk nagyban függ attól a hardvert l, amelyhez készültek; a több ezer felhasználót kiszolgáló nagyszámítógépes hálózati operációs rendszerekt l (Windows NT, Novell, UNIX, VMS) egészen az egyfelhasználós személyi számítógépekéig. Az IBM PC-hez a legelterjedtebbek a DOS és a Microsoft Windows (MSWindows vagy egyszer en csak Windows) különböz változatai. Az operációs rendszer képességei és szolgáltatásai alapvet en meghatározzák egy gép használhatóságát. Ezért a felhasználói programok nemcsak adott géptípushoz, hanem adott operációs rendszerhez is készülnek. Például PC-re, a Windows-hoz készült program nem futtatható ugyanezen a gépen a DOS operációs rendszerb l. Mivel a Windows kompatibilis a DOS-szal, a DOS programjai elvileg m ködnek a Windows alatt is. Felhasználói felület (User Interface) Annak a módszernek a megadása, hogy egy programtól milyen módon lehet kérni bizonyos szolgáltatásokat. -
karakteres felhasználói felület - Ha egy operációs rendszerben egy program vagy parancs nevének a karaktereit (bet it) kell beírni ahhoz, hogy az a kért programot elindítsa. Ezért mondható, hogy például a DOS karakteres vagy karakter alapú interfészt biztosít.
-
Grafikus felhasználói felület GUI (graphical user interface) - A grafikus felhasználói felület az ember-számítógép kapcsolatot egyszer sít rendszer. Segítségével a felhasználóknak nem kell bonyolult vagy logikátlannak t n parancsokat megtanulniuk, a rendszert intuitív módon használhatják. A grafikus felületeken ikonok azonosítják a programokat, a futó programok ablakokban, elkülönített képerny területeken jelennek meg, egérrel lehet választani a menük és menüpontok között. A grafikus felületek további nagy el nye, hogy a programok mind hasonló küls vel rendelkeznek, a felhasználónak nem kell minden egyes program használatát külön-külön megtanulnia.
16/51
3.1.1. Microsoft operációs rendszerek Példánkban a Windows XP operációs rendszert mutatjuk be. 3.1.1.1. Indítás és bejelentkezés Indítás: A rendszer indításakor betölt dnek a regisztrációs adatbázisban megjelölt eszközvezérl k és programok, elindulnak a rendszerszolgáltatások. E folyamat közben a Windows indító képerny jét látjuk.
Bejelentkezés: - egy felhasználó esetén: ha a rendszert alapbeállításokkal telepítettük, automatikus. - több felhasználó esetén: felhasználói név és jelszó; ha a számítógép helyi hálózatba kötve üzemel, tartomány megadása is szükséges lehet, a hálózat beállításaitól függ en.
17/51
Vállalati számítógépes rendszer esetén szinte mindig a számítógépek hálózatba kötve üzemelnek, azaz egy vagy több központi számítógépen tárolják a közös használatra szánt adatokat, dokumentumokat, s t gyakran az egyes felhasználók saját, külön bejáratú adatait is. Ilyen esetekben elengedhetetlen, hogy a felhasználókat egyenként, vagy csoportosan azonosíthassuk, a szerveren tárolt adatokhoz való hozzáférési jogaikat egyenként vagy csoportonként megszabhassuk. Például célszer , hogy a cég pénzügyi állapotáról szóló információkhoz, vagy a cég aktuális mérlegéhez csak az arra jogosult személyek férhessenek hozzá, esetleg ezekb l is csak néhányan módosíthassák az abban szerepl értékeket. A számítógép-hálózatra való kapcsolódás tehát legel ször is a bejelentkezéssel kezd dik, ehhez szükséges egy felhasználónév és egy jelszó. A jelszó titkos, a tulajdonosán kívül jó, ha más nem ismeri. A Windows a begépelt jelek helyett csillagokat fog a képerny re írni, hogy más a jelszavunkat ne tudja a képerny r l begépeléskor ellesni. Ha a jelszót véletlenül helytelenül ütjük, a Windows közöli velünk, hogy a beütött jelszó helytelen és lehet ségünk lesz újra próbálkozni.
A cégünknél lehet olyan biztonsági rendszabály, hogy néhány próbálkozás után a rendszer kizárja az adott felhasználót, azaz még a helyes jelszó begépelésével sem engedi be a rendszerbe. Ilyenkor a rendszergazda adhatja vissza a belépési jogot. A legtöbb hiba a jelszó begépelésénél a CAPS LOCK billenty véletlen lenyomásából, valamint a Z és Y billenty k fordított helyzetéb l adódik. A rovatok kitöltése után üssük le az Enter billenty t, vagy kattintsunk az OK gombra.
18/51
A Windows 95 és a Windows 98 legfeljebb 14 karakter hosszú jelszavak használatát támogatta. A jelszó Windows XP-ben legfeljebb 127 karakter hosszú lehet, és megkülönbözteti a nagy- és kisbet ket, tehát az "ezajelszó", "Ezajelszó", "EzAjElSzÓ" és "EZAJELSZÓ" jelszavak különböz ek. A biztonságos jelszó legalább nyolc karakter hosszó, tartalmaz kis- és nagybet ket, számokat és különleges karaktereket, és nem, vagy csak nehezen vezethet le értelmes magyar vagy angol szóból, például: "ewGf$aX4F2@1". Ha az ilyen jelszavak megjegyzésével gondunk van, át lehet hidalni egy értelmes szó bet inek hasonló karakterrel való helyettesítésével, például: "123Ez@jeL$Zo456". Így létrejött egy olyan jelszó, ami a fenti feltételeknek is megfelel. 3.1.1.2. Grafikus felület kezelése Az Asztal
Asztalnak nevezzük a Windows indításakor megjelen képerny területet. Ez a grafikus felhasználói felület. Munkaasztalunk bizonyos tulajdonságait tekintve nagyban hasonlít egy valóságos íróasztalhoz. A munkánk során szükséges - a kés bbiekben majd részletesen 19/51
ismertetésre kerül - ikonok, ablakok és egyéb objektumok fognak itt elhelyezkedni, ezeket odébb tolhatjuk, eldobhatjuk, vagy ideiglenesen félre tehetjük az utunkból. Munkaasztalunkon alapvet en a következ kben ismertetett objektumokkal fogunk találkozni. - Egérmutató Az egérmutató jelzi a képerny n egerünk aktuális pozícióját és egyben különféle alakváltozásaival visszajelzéseket ad az aktuális ponton elvégezhet m veletekr l. Íme néhány példa az egérmutató jellegzetes formáira:
- Tálca A munkaasztal alsó szélén foglal helyet. Segítségével hozzáférhetünk a Windows használatához elengedhetetlen Start menühöz, továbbá könnyedén váltogathatunk futó programjaink között. A tálca jobb szélén, az ún. értesítési területen láthatjuk, hogy aktuálisan milyen nemzeti kiosztás szerint m ködik a billenty zetünk (ha több lehet ség közül választhatunk), és láthatjuk a gépünkben m köd óra által mutatott id t. Ha az id t jelz számok fölé toljuk az egérmutatót, akkor néhány másodperc múlva a dátum is megjelenik egy sárga keretben. A Start menü segítségével fogunk hozzáférni a futtató programjaink listájához és a Windows rendszer néhány alapvet parancsához. A Start menüben a programok és parancsok listája kategóriánkénti csoportosításban jelenik meg. - A Start menü A Start menü a Windows-zal való munkánk alapja. Segítségével elindíthatjuk programjainkat, módosíthatjuk az alapbeállításokat és kiléphetünk a rendszerb l. A Start menüt a Tálcán látható "Start" feliratú gombra kattintva érhetjük el. Ha a billenty zeten van Windows-emblémával jelölt gomb, a Start menü ennek lenyomásával is bármilyen helyzetben elérhet . Amennyiben nincs a billenty zeten ilyen gomb, használhatjuk a CTRL+ESC billenty ket is.
20/51
A korábbi Windows verzióktól különböz , áttervezett Start menü intelligensebb és több testreszabási lehet séget kínál. A Start menü funkciójuk alapján csoportosítva tartalmazza az elérhet programok és parancsok listáját. A Start menü jelzi, hogy ki van bejelentkezve. A leggyakrabban használt programokat automatikusan felveszi a menü bal sávjába, de természetesen bármeny telepített programot elérhetjük a Minden program alpontban. Az egyes menüpontokban gyakran újabb almenüket találhatunk. A könnyebb megkülönböztethet ség kedvéért az egyes programoknak és menüpontoknak saját ikonjai vannak. Az almenük (programcsoportok) jelölése általában egy sárga mappát és ablakot ábrázoló ikon. Az almenük tartalmának megtekintéséhez egyszer en mutassunk a kívánt menüpont nevére és várakozzunk néhány másodpercet - a hozzátartozó almenü tartalma automatikusan megjelenik. Ha az egeret elhúzzuk az almenü nevér l, a tartalma néhány másodperc múlva el fog t nni. A Start menü Minden program almenüje a közvetlenül futtatható programjaink listáját tartalmazza. Itt megtaláljuk gyakrabban használt programjainkat, pl. a Windows Intéz t, a Microsoft Word-öt, és Excel-t, stb. További programjainkat újabb mappák, más néven programcsoportok jelképezik. Ezek közül is említést érdemel a Kellékek programcsoport, ahol olyan segédprogramokat találunk, mint a Számológép, játékok, vagy a Paint rajzolóprogram. A Start menü Dokumentumok ikonjával nyithatujk meg a saját fájljainkat, dokumentumainkat tartalmazó mappát. Ezen belüli almappákban tárolja alapértelmezés szerint a Windows kép-, videó- és zenefájljainkat, ezek szintén ikonjaikkal szerepelnek a Start menüben. A Start menü Legutóbbi dokumentumok mappájában találjuk utoljára használt dokumentumaink nevét. A Windows ebbe a listába mindig felveszi azokat a dokumentumainkat, melyeket legutóbb használtunk. Ha egy nemrégiben használt dokumentumot szeretnénk újra el venni, a legtöbb esetben a legegyszer bb módszer azt a Dokumentumok listájából kikeresnünk.
21/51
A Windows rendszer nagymértékben személyre szabható munkafelületet biztosít számunkra. Ezek a beálíítási lehet ségek a Vezérl pulton érhet k el. A Keresés menüpont használatával a saját vagy a hálózaton keresztül elérhet háttértárakon található adatokat kereshetjük vissza különféle szempontok alapján. A Súgó és támogatás használatával segítséget kaphatunk a Windows rendszer vagy egy adott program használatához. A Start menü Súgó parancsa a Windows rendszer általános használatához ad támpontokat. Súgó majdnem minden programban van, használatuk egyszer és hatékony segítséget jelenthet az eligazodásban. TIPP: A Súgó segítsége egy-egy m velet végzése közben a legkönnyebben az F1 funkcióbillenty leütésével vehet igénybe. Ilyenkor az éppen aktuális helyzethez vagy m velethez tartozó súgótéma jelenik meg a képerny n. A Futtatás parancs segítségével lehet ségünk nyílik olyan programok elindítására is, melyek a Programok menüben nem szerepelnek. A Futtatás parancs kiválasztása után meg kell adnunk a kívánt program indítására szolgáló parancsot. E szolgáltatásra ritkán lesz szükségünk a munkánk során, mivel a számunkra szükséges programok a Programok menüben megtalálhatók, illetve ide igény szerint felvehet k. A Leállítás paranccsal munkánk végeztével kiléphetünk a Windows rendszerb l. - Ikonok, parancsikonok A grafikus felületen egy-egy programot, fájlt, mappát, vagy egy program valamely szolgáltatását grafikus elemek azonosítanak. Ezek sorakoznak egymás alatt és mellett az asztalon. Egérhasználat A Windows rendszer kényelmes kezelése az egér használata nélkül elképzelhetetlen. A következ kben áttekintjük azokat az alapvet m veleteket, melyek a gördülékeny munkához elengedhetetlenek. Kattintás: Amikor ki akarunk valamit választani a képerny n, például egy elemet egy listából, egy ablakot vagy egyéb objektumot, a legegyszer bb választási mód az egérrel való kattintás: az egérmutatóval mutassunk a kijelölend objektumra - lehet leg minél inkább a választott elem közepére mutassunk, - majd egy pillanatra nyomjuk le és engedjük fel az egér baloldali gombját. (A legtöbb egér gombjai lenyomásakor kattanó hangot hallat, innen származik a kattintás kifejezés.) Dupla kattintás: a duplakattintás a választás nyomatékosabb módja a Windows-ban. Általában az egér baloldali gombjának kétszeri, viszonylag gyors egymásutánban való lenyomását jelenti. Vigyázzunk, hogy a két kattintás között ne mozdítsuk meg az egeret, mert akkor a rendszer a két kattintást különállónak tekinti, nem pedig "duplakattintásnak". Fogd és Vidd (húzás): gyakori eset, hogy a Windows-ban egy objektumot át szeretnénk helyezni a képerny egyik részér l a másikra. A legtöbb Windows-os objektum a Fogd és Vidd (angolul Drag and Drop) módszerrel tehet odébb. A módszer a következ : mutassunk az egérrel a kívánt objektumra, tartsuk a baloldali gombot lenyomva (mintha csak "megfogtuk" volna az objektumot), az egér húzásával helyezzük át a kívánt új pozícióra, majd
22/51
engedjük fel az egér gombját és "tegyük le" az objektumot. Az ablakok a címsor megfogásával helyezhet k át, amennyiben nem teljes képerny s a méretünk. Programablakok felépítése A futó alkalmazások az asztalon egy-egy téglalap alakú területet foglalnak el. Ezt nevezzük ablaknak. • • • • •
Bal fels sarkában: vezérl menü ikonja és az ablak neve Jobb fels sarok: kis méret, teljes méret, el z méret, bezárás ikonok: Státuszsor: az ablak alsó sávja további információkat tartalmaz a megtekintett elemekr l Görgetés: a fel, ill. lefelé mutató nyilakra kattintva, a helyzetjelz szürke téglalap mozgatásával szürke téglalap és a nyilak közti területen (PageUp, PageDn) Átméretezés: ablak sarkának vagy széleinek húzásával
A Windows-ban tetsz leges számú ablakunk lehet a képerny n, mindaddig, amíg a számítógép memória-kapacitása engedi. - Párbeszédablak Speciális ablaktípus az úgynevezett párbeszédablak (dialog box), amelyekkel általában adatokat, paramétereket adhatunk meg a programok számára. Ilyen párbeszédablak például a
23/51
bejelentkezési ablak is. Jellemz jük, hogy nincsen menüjük, a vezérl gombok közül is csak esetleg a bezárás gombjuk van meg, és nincs keretük sem, csak egy egységes szürke felületük. Ezen a felületen különböz adatbeviteli mez k vannak. A szöveges mez be kattintva egy villogó függ leges vonal jelzi az adatbeviteli pozíciót, ahol a leütött karakterek meg fognak jelenni. A legördül lista szélén található lefelé mutató nyílra kattintva egy lista elemei közül az egérrel választhatunk ki elemeket, ami aztán a keretben marad kiválasztás után, vagy a fels , szöveges mez be gyakran mi is begépelhetünk valamit, hasonlóan a szöveges mez khöz. A listában az egérrel kiválasztott elem (rákattintunk) kiemelt állapotba kerül, azaz a szöveg inverz színekben jelenik meg, a bet k és a háttér színe felcserél dik annál a listaelemnél. A kiválasztó négyzetbe kattintva egy pipa vagy egy X jelenik meg a kis négyzetben, újra kattintva elt nik. Ezzel igen-nem jelleg adatot tudunk megadni. A választókapcsolók (rádiógombok) általában egy keretben találhatók, és egy ilyen keretben legalább két ilyen kapcsoló van, melyek közül egyszerre mindig csak az utoljára kiválasztottnál jelenik meg egy pont. Az ablak fels széle alatti fülek kiválasztásával különböz lapokat nyithatunk meg. A fenti vezérl elemek közül mindig csak az egyik aktív, azaz csak az egyik fogadja a billenty zetr l érkez adatokat. Az aktivitást egy szaggatott keret jelzi, kivéve a villogó kurzor a szöveges mez knél. A gombok olyan speciális grafikus vezérl eszközök, amelyek hasonlóan m ködnek, mint a billenty zet gombjai, azzal a különbséggel, hogy ezeket az egérrel tudjuk megnyomni úgy, hogy az egérmutatót föléjük toljuk, és a bal egérgombot megnyomjuk. A megnyomás alatt látjuk, hogy a gomb lesüllyed, majd felemelkedik. Gombokkal általában valamilyen parancsot adunk a számítógépnek: csukjon be egy ablakot, nyisson ki egy új ablakot, töröljön egy m veletet, stb. - Sajátgép ikon A Sajátgép segítségével gyors és világos áttekintést kaphatunk a teljes számítógépünkr l, hogy mi minden található rajta. Ha tallózni szeretnénk a fájlokban és mappákban, kattintsunk duplán az asztalon lév Sajátgép ikonra, majd a meghajtók ikonjára. - Hálózatok ikon Ha hálózatot használunk, az asztalon megjelenik a Hálózatok ikon. Ha látni szeretnénk a munkacsoporthoz tartozó, vagy a hálózatba kapcsolt összes számítógépet, kattintsunk duplán a Hálózatok ikonra. - Lomtár ikon A törölt állományok egy ideiglenes tárolóhelyre, a Lomtárba kerülnek, innen állíthatjuk vissza azokat, ha tévedésb l töröltük volna, vagy innen véglegesen eltávolíthatjuk ket.
24/51
- Helyi menü, gyorsmenü Bármely objektumra (ikonra, mappára, vagy magára az asztalra) az egér jobb gombjával kattintva a rá vonatkozó parancsok listáját, az ún. lokális menüt hívhatjuk el . Ikonok elrendezése Ikonok igazítása a (képzelt) négyzetrácshoz Új elem létrehozása: ikon, mappa, dokumentum, rajz, stb. Tulajdonságok - az aktív objektum tulajdonságai Munka több ablakkal Az egymás mellett futó programok közt többféleképpen válthatunk. A legkényelmesebb megoldás a Tálca használata. A Tálcán minden ablak neve megjelenik, így könnyen leolvasható, milyen programok is m ködnek pillanatnyilag, továbbá bármilyen ablakunkat el térbe hozhatjuk a neki megfelel címkére rákattintva. Ha jobban szeretjük a billenty zetet használni, az ablakok között az ALT + TAB billenty kkel is váltogathatunk. Tartsuk az ALT billenty t folyamatosan lenyomva, és a TAB billenty vel lépegessünk mindaddig, amíg a képerny közepén megjelen téglalapban a kívánt program ikonját kijelöljük, majd engedjük fel az ALT billenty t. Ha a kívánt ablak egy része takarásban van, másik része azonban látszik a képerny n, rákattinthatunk a kívánt ablak kilógó címkéjére vagy - ha az éppen takarásban van - az ablak bármely, lehet leg üres területére. Megjegyzés: Ha egy ablakot azon a módon kívánunk el térbe hozni, hogy az ablak tartalmára kattintunk, próbáljuk elkerülni, hogy az ablak valamely funkcionális részére (pl. a vezérl gombokra) kattintunk, mert ezáltal esetleg nem kívánt parancsokat adhatunk ki. (pl. az ablak bezárása, lekicsinyítése, stb.) A billenty zet leütéseinek hatására mindig az aktív ablakban jelennek meg a karakterek, és a vezérl billenty k is az aktív ablakban futó alkalmazást vezérlik. Azt, hogy melyik ablakunk az aktív, azt egyrészt onnan láthatjuk, hogy a Tálcán az alkalmazáshoz tartozó gomb be van nyomva, másrészt az alkalmazás ablakának címkéjének színe eltér a többi ablakétól. - Speciális billenty k Jobb ALT: A Windows gördülékeny használata érdekében néhány speciális billenty használatára fel kell hívjuk a figyelmet. Az els a jobb oldali ALT billenty , gyakran "Alt Gr" felirattal, amelyet a magyar billenty zettel ellátott gépek esetén használhatunk néhány speciális karakter egyszer bevitelére. Ilyen például: < > # & @ { } ; * [ ] ä € , stb. Ezek a szimbólumok a hozzájuk tartozó billenty k jobb alsó sarkán láthatók. TAB: Másik, gyakran használt billenty a tabulátor, amellyel például a párbeszédablakok adatbeviteli mez i között tudunk lépkedni. Visszafelé a SHIFT és a TAB egyidej lenyomásával tudunk ugrani. 25/51
Kilépés a rendszerb l A rendszerb l való kilépésnek többféle oka lehet, de a leggyakoribb azonban az, hogy befejeztük a munkánkat, és az adott számítógépen már nem kívánunk dolgozni. A kilépés több szempontból is fontos: egyrészt, ha a számítógépet ki akarjuk kapcsolni, szükséges, hogy ezt a Windows-nak is jelezzük. Ilyenkor a gép a még nem mentett adatokat lemezen tárolja, hogy a gép kikapcsolásakor ne forduljon el adatvesztés vagy -sérülés. Másrészt, ha a gépet nem is szeretnénk kikapcsolni, akkor is fontos, hogy kijelentkezzünk a számítógépes hálózatból, hogy ha majd másvalaki ül a gépünk elé, újra be kelljen jelentkeznie. Ezzel meggátolhatjuk, hogy valaki a hálózaton tárolt adatokhoz a mi nevünkkel és jelszavunkkal férjen hozzá.
tartományhoz kapcsolódó számítógép leállítása
otthoni számítógép kikapcsolása A kilépéshez minden esetben a Start menü A számítógép kikapcsolása parancsát kell használni. Az ezután megjelen ablakból választhatjuk ki a kívánt kilépési módot. - Kikapcsolás - Amennyiben munkánk befejeztével szeretnénk a számítógépet kikapcsolni, a Kikapcsolás parancs használata után kattintsunk a "Leállítás" feliratra. Ekkor a Windows rendszer leáll, majd egy üzenettel tudtunkra adja, hogy a számítógép kikapcsolható. Fejlett energiagazdálkodású alaplappal (ACPI) rendelkez számítógépek a leállítás paranccsal a teljes kikapcsolást is végrehajtják, ez esetben külön üzenetet nem kapunk. - Újraindítás - Bizonyos esetekben szükség lehet a számítógép újraindítására. (pl. valamilyen alapbeállítás megváltoztatása után a rendszer igényelheti az újraindítást, hogy az új beállítás érvényt kapjon.) Ebben az esetben a Leállítás parancs használata után válasszuk az
26/51
"Újraindítás" parancsot. Ennek hatására a Windows rendszer végrehajtja a teljes leállási, majd a teljes indulási folyamatot. Ezután újra be kell jelentkeznünk, ha szeretnénk tovább dolgozni. - Készenlét - Készenléti állapotban a számítógép egésze alacsony fogyasztású állapotra vált, amelyben a géphez csatlakoztatott eszközök (például a képerny és a merevlemezek) kikapcsolnak, így a számítógép kevesebb áramot fogyaszt. Amikor újra használni szeretnénk a számítógépet, az gyorsan visszaáll készenléti állapotról normál üzemmódra, és az asztal pontosan úgy jelenik meg, mint akkor, amikor otthagytuk a gépet. A készenléti állapot különösen hasznos a hordozható számítógépek esetében, ahol a telep energiájának megtakarítása lényeges szempont. - Kijelentkezés -Amikor egy adott gépen a munkánkat befejeztük és kikapcsolás nélkül számítógépet otthagyjuk, elegend kijelentkezni a rendszerb l. A rendszerb l "Kijelentkezés" paranccsal jelentkezhetünk ki. Ezzel a Windows rendszerben visszajutunk hálózati bejelentkezés ablakához, ahol - ha majd újra dolgozni kezdünk - meg kell adnunk felhasználónevünket és jelszavunkat.
a a a a
- Felhasználóváltás - Ha több felhasználó dolgozik egy számítógépen, a felhasználók közötti váltás során a ki- és bejelentkezések sok id t vesznek el. A gyors felhasználóváltás, a tartományhoz nem csatlakozó Windows XP Home Edition és Windows XP Professional rendszerek szolgáltatása lehet vé teszi, hogy a számítógépr l való kijelentkezés nélkül váltson a felhasználók között. Egy számítógépet több felhasználó oszthat meg és használhat párhuzamosan, és a váltásokhoz nem kell bezárni futtatott programjaikat. 3.1.1.3. Adatszerkezet és fájlkezelés Ha áttekintjük a Windows rendszer által használt adatszerkezet felépítését, láthatjuk, hogy a megszokott fa struktúra szerinti adattárolás kiindulópontja az Asztal. Ebb l nyílnak a Sajátgép, Hálózatok és Lomtár logikai mappái. Az Asztal mappában található objektumok természetesen a munkaasztalról is elérhet ek, de megjelennek a fájlkezelésre szolgáló eszközökben is. A logikai mappák fogalma alatt azt értjük, hogy ezek a mappák nem hagyományos mappák, azaz nem arra valók, hogy fájlokat vagy további mappákat helyezzünk el bennük, hanem viselkedésük, kezelésük módja miatt nevezzük így. Sajátgép A Sajátgép logikai mappa tartalmazza a saját (lokális) helyi gépünk er forrásait, úgymint • • •
lokális háttértárolóink meghajtóit (floppy lemez, merevlemez, CD-ROM meghajtókat, illetve a helyi hálózat által nyújtott hálózati meghajtókat) a Dokumentumok és Megosztott dokumentumok mappát és saját gépünk beállításait tartalmazó Vezérl pult logikai mappát.
Tekintsük át a Sajátgép tartalmát. A megjelen listában az aktuális mappa tartalmát láthatjuk. A megjelen ikonok az almappákat és fájlokat jelölik. A bels mappák
27/51
jelölése: egy sárga mappa; a fájlokat típusuk szerint más-más ikonok jelölnek. Azt, hogy egy mappa tartalmaz-e bels mappákat vagy fájlokat, úgy állapíthatjuk meg, ha az ikonjára vagy nevére duplán kattintva megnyitjuk azt. Eszköztárak: A menüsor alatt elhelyezked terület, egy vagy több sorban elhelyezked , a munkavégzést megkönnyít ikonsor. A Cím eszköztár legördül menüben tartalmazza az elérhet meghajtók és logikai mappák listáját. Ha a fájlrendszer bonyolultsága miatt eltévednénk, itt mindig visszaléphetünk a gyökérkönyvtárainkhoz. A Szokásos eszköztár tartalmazza a fájlrendszerben való navigálás és m veletek gombjait. Az aktuális mappából a magasabb szintre visszalépni az "Egy szinttel fel" ikonra kattintva lehet. A Sajátgép és a bel le nyíló objektumok tartalmát több nézetben tekinthetjük meg, amit az eszköztáron állíthatunk be. A Nagy ikonok nézet a fájlok és mappák nevét és ikonjait jeleníti meg. A Kis ikonok nézetben a mappa- és fájlnevek egymás mellett jelennek meg. Ebben a nézetben a sorbarendezés (pl. ábécérendben) balról jobbra halad, így alakítva ki az ablakban megjelen oszlopokat. A Lista nézet az iménti adatokat oszlopokba rendezve jeleníti meg. A legtöbb esetben ez a legpraktikusabb nézet. A Részletek nézet a fájlok és mappák kicsinyített ikonjain és nevén kívül tartalmazza az adott adattípus leírását, a fájl méretét, és az utolsó módosítás idejét. Amennyiben a lista valamelyik oszlopa nem elég széles, az oszlopfejléceket elválasztó vonal húzásával állíthatjuk megfelel szélesség re. Ha az elválasztó vonalra kett t kattintunk, az oszlop szélessége automatikusan a legszélesebb bejegyzés hosszához igazodik. Az oszlopfejlécre kattintva sorba is rendezhetjük az objektumokat (ábécérend, típus, méret, vagy az utolsó módosítás dátuma szerint). Újbóli kattintással válthatunk a növekv és csökken rendezés között. Az ikonok elrendezését és megjelenítését a Nézet menüb l is szabályozhatjuk (Nézet - Ikonok elrendezése, ill. Nézet - Nagy ikonok, Kis ikonok, Lista, Részletek) Ugyanerre az eredményre jutunk, ha az egér jobb gombjával az ablak területén kattintunk, majd a felbukkanó helyi menüb l választjuk ki a megfelel parancsot. Az eszköztárakat testre is szabhatjuk az eszköztár területén az egér jobb gombjával kattintva, majd az alábbi lehet ségek közüli választással: Szokásos gombok, Címsáv, Hivatkozások, Rádió, Testreszabás.
28/51
Érdemes megjegyezni: a legtöbb m velet - használjuk akár a Sajátgép ablakot, a Windows Intéz t, vagy a legtöbb felhasználói programot - több módon is elvégezhet : 1.Menü segítségével. A programjainkban a rendelkezésre álló parancsokat logikusan felépített menüb l választhatjuk ki. 2.Eszköztárról. A leggyakrabban használt parancsok ikonjai a menüsor alatti eszköztáron megtalálhatóak (pl. másolás, kivágás, beillesztés, nyomtatás, stb.) 3.Helyi menüvel. Az egér jobb gombjának lenyomásával az aktív objektumra vonatkozó, leggyakrabban használt parancsok listáját hívhatjuk el . 4.Billenty kombinációval. A gyakorlott felhasználók munkájának meggyorsítására szolgálnak a billenty kombinációval el hívható parancsok, pl. másolás, beillesztés, nyomtatás, stb. Lomtár Az Asztalon található Lomtárba kerülnek alapértelmezés szerint a lokális gép merevlemezér l törölt fájljaink és mappáink. Ha ezeket a fájlokat kés bb valóban szükségtelennek találjuk, innen törölhetjük azokat, illetve a tévedésb l törölt állományokat innen állíthatjuk vissza eredeti állapotukba. (Fájl menü - Lomtár ürítése, ill. Fájl menü - El z méret, Fájl menü - Törlés) A Lomtár tartalmát többi mappánkhoz hasonlóan kezelhetjük, onnan fájlokat törölhetünk, másolhatunk, stb. Érdemes tudni, hogy 1. A Lomtárba kerül "törölt" fájlok valójában ugyanannyi helyet foglalnak el a háttértárolón, mintha le sem töröltük volna, így a valóban törölni kívánt fájlokat rögtön el lehet távolítani a Lomtárból is. 2. A floppy lemezekr l törölt állományok nem kerülnek be a Lomtárba, hanem azonnal megsemmisülnek. 3. A Windows a törlési folyamat megkezdése el tt rákérdez, valóban törölni kívánunk-e. A Lomtár ikonra az egér jobb gombjával kattintva a Tulajdonságok paranccsal állíthatjuk be a Lomtár viselkedését: kívánjuk-e a törlési jóváhagyás megjelenítését, mekkora lemezterületet szánunk a Lomtárba átkerül fájlokra, illetve kívánjuk-e egyáltalán a Lomtárban ideiglenesen megtartani ket. Ha egy állományt a merevlemezünkr l biztosan törölni kívánunk, a SHIFT+DEL billenty kombinációval törölve nem kerülnek a Lomtárba, hanem azonnal megsemmisülnek. Windows Intéz A Windows Intéz a fájl- és mappakezelést megkönnyít segédprogram. Felépítését tekintve hasonlít a korábbi Windows verziók fájlkezel ihez: kettéosztott ablakában baloldalt a háttértároló(k) fa struktúrába rendezett tartalmát, jobboldalt a kiválasztott mappa tartalmát láthatjuk. Indítása: a Start menü Programok, Kellékek csoportjából, vagy az asztalon a Sajátgép ikonra a SHIFT billenty lenyomásával egy id ben történ kétszeres kattintással.
29/51
A Windows Intéz megjeleníti a számítógépen található fájlok, mappák és meghajtók hierarchikus felépítését. Megjeleníti a számítógépen meghajtó-bet jellel rendelkez hálózati meghajtókat is. Megtekinthet a Hálózati helyek mappa is, amely megjeleníti a helyi hálózathoz csatlakozó számítógépeket. A Windows Intéz segítségével másolhatók, áthelyezhet k, átnevezhet k és kereshet k a fájlok és mappák. Például megnyitható a másolni vagy áthelyezni kívánt mappa vagy fájl, és másik mappába vagy akár másik meghajtóra húzható át. A helyi meghajtókon a Windows telepítésével a merevlemezen létrejön egy jellemz adatszerkezet, azonban ez a szerkezet nem állandó vagy rögzített, a felhasználó tetszése szerint hozhat létre új mappákat, fájlokat; sok esetben a felhasználónak kell létrehoznia és kezelnie az általa készített dokumentumok tárolására szolgáló könyvtárszerkezetet is. A C meghajtón általában megtalálható fa struktúra a következ mappákat tartalmazza: •
• • •
Documents and Settings: ide kerülnek a számítógépet használók egyéni beállításait és (ha más helyet nem adunk meg) felhasználói programokkal készített dokumentumaikat rz saját mappák. Windows, Winnt: Ez a mappa és bels mappái tartalmazzák magát a Windows rendszert. Program Files: A rendszerre telepített felhasználói programok gy jt helye Recycler: A Lomtár részére fenntartott rendszermappa.
Ha egy mappa további bels mappákat tartalmaz, a bal oldali panelen a mappa el tt álló + jelre kattintva bonthatjuk ki azt. Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a jobb panelen a bels mappák egyikére kett t kattintunk. Ekkor a kiválasztott mappa tartalma is láthatóvá válik. Új mappák létrehozása
30/51
Válasszuk ki azt a mappát, amelyen belül szeretnénk létrehozni az újat. Itt a kétféleképpen hozhatunk létre új mappát: • •
Fájl menü - Új - Mappa Jobb egérgomb - Új - Mappa
Ezután megjelenik az új mappa. A rendszer által felkínált név helyére gépeljük be a kívánt könyvtárnevet, majd üssük le az ENTER billenty t. Új mappák létrehozásához ismételjük meg a m veletet. A mappák elnevezésére maximum 255 karaktert használhatunk, akár ékezeteket, szóközt is. Nem használhatjuk azonban a következ karaktereket: / ? * " | < > Új fájlok létrehozása Ha egy új fájlt szeretnénk létrehozni, válasszuk ki azt a mappát, amelyben tárolni kívánjuk. • •
Fájl menü - Új - fájltípus kiválasztása Jobb egérgomb - Új - fájltípus kiválasztása
A fájltípus kiválasztása után az új fájl megjelenik a kívánt helyen. Ezután nevezzük el. Az így létrehozott fájl azonban még üres. Kétszeri kattintással megnyithatjuk és szerkeszthetjük. Ezzel a módszerrel csak a leggyakrabban használt fájltípusokat hozhatjuk létre. Más fájlokat, pl. Office dokumentumokat kényelmesebb a megfelel alkalmazással (pl. szövegszerkeszt program) létrehozni. Vágólap A vágólap a Windows által biztosított elkülönített memóriaterület. Használata: egy kijelölt objektumot (szöveg, szövegrész, kép, hang, fájl, mappa, stb.) ide másolva bármely Windows-os alkalmazásba beilleszthetjük, egymás után többször is. Egyszerre azonban csak egy objektum kerülhet a vágólapra. A vágólap tehát az adatok átvitelére használható egy programon belül, de programok közt is. A Windows egyik hasznos szolgáltatása, hogy a Vágólapra kép formájában ki tudjuk tenni a teljes képerny (PrintScrn) vagy az aktív ablak (ALT+PrintScrn) tartalmát, hogy aztán dokumentumainkba beilleszthessük, vagy egy rajzolóprogrammal módosítsuk. E jegyzet képeinek többsége is ezzel a módszerrel készült. Fájlok és mappák másolása Másoláskor a következ képpen járunk el: jelöljük ki a másolandó fájlt vagy mappát egy kattintással. Az objektum vágólapra való másolásához használhatjuk • • • •
Az eszköztár másolás ikonját A Szerkesztés menü Másolás parancsát Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü másolás parancsát vagy a CTRL+C billenty kombinációt.
31/51
Ezután nyissuk ki azt a mappát, ahová az objektumot másolni kívánjuk. A beillesztéshez használjuk • • • •
Az eszköztár beillesztés ikonját A Szerkesztés menü Beillesztés parancsát Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü beillesztés parancsát vagy a CTRL+V billenty kombinációt.
Fájlok és mappák áthelyezése El fordulhat, hogy adataink tévedésb l rossz helyre kerültek, vagy fájljainkat szeretnénk más mappákba úgy átmozgatni, hogy eredeti helyükön ne maradjon róluk másolat. Fájlok vagy mappák áthelyezésekor a következ képpen járunk el: jelöljük ki az áthelyezend fájlt vagy mappát egy kattintással. Az objektum vágólapra való másolásához használhatjuk • • • •
Az eszköztár kivágás ikonját A Szerkesztés menü Kivágás parancsát Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü kivágás parancsát vagy a CTRL+X billenty kombinációt.
Ezután nyissuk ki azt a mappát, ahová az objektumot átmozgatni kívánjuk. A beillesztéshez használjuk • • • •
Az eszköztár beillesztés ikonját A Szerkesztés menü Beillesztés parancsát Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü beillesztés parancsát vagy a CTRL+V billenty kombinációt.
Meghajtók, mappák, fájlok tulajdonságai Egy fájl, mappa vagy meghajtó tulajdonságait akkor is leolvashatjuk, ha éppen nem vagyunk Részetek nézetben. Ezt többféleképp tehetjük meg: válasszuk ki az objektumot egyszeres kattintással, majd • • • •
kattintsunk az eszköztár Tulajdonságok gombjára használjuk a Fájl - Tulajdonságok parancsot üssük le az ALT+ENTER billenty kombinációt az egér jobb gombjával kattintva válasszuk a helyi menüb l a Tulajdonságok parancsot.
Meghajtó tulajdonságai: címke, felhasznált és szabad terület, kapacitás. Az eszközök fülre kattintva a lemez fizikai karbantartását végz segédprogramokat érhetjük el. A Megosztás fülre kattintva elérhet vé tehetjük a kiválasztott elemet (meghajtó, mappa) helyi hálózatunkon keresztül más felhasználók részére is.
32/51
Mappa és fájl tulajdonságai: Típus, hely, méret, létrehozás, utolsó hozzáférés, módosítás dátuma, attribútumok.
33/51
34/51
Fájlok és mappák átnevezése Ha egy fájlt vagy mappát át kívánunk nevezni, egyszeres kattintással válasszuk ki. Ezután több lehet ségünk van: • • •
A Fájl menüb l válasszuk az Átnevezés parancsot Az egér jobb gombjával kattintva válasszuk a helyi menüb l az Átnevezés parancsot Kattintsunk újra (nem dupla kattintás!)
Ezután írjuk be az új nevet. A m velet (pl. ha véletlenül rossz mappát jelöltünk ki, vagy a dupla kattintás sikerült túl lassúra) az ESC billenty vel visszaléphetünk. Fájlok és mappák törlése A kijelölt fájl vagy mappa törlésére több eszközünk van, törölhetjük: • • • •
A DEL billenty használatával Az eszköztár Törlés gombjára kattintva. A Fájl menü Törlés parancsával Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü Törlés parancsával
35/51
Húzzuk a kiválasztott elemet az Asztalon található (és az Intéz bal oldali paneljében is elérhet ) Lomtár ikonra. A legutolsó m velet visszavonása A fent felsorolt m veleteket lehet ségünk van visszavonni, ha tévedésb l hajtottuk végre ket: a CTRL+Z billenty kombinációval, a Szerkesztés menü Visszavonás parancsával, vagy az eszköztár Visszavonás ikonjára kattintva. Több fájl vagy mappa kijelölése Egy-egy m velet több fájlt és/vagy mappát is érinthet. Ebben az esetben célszer ezeket az elemeket egyszerre kijelölni és a m veletet csak egyszer elvégezni. Az aktív mappában kijelölést több módon végezhetünk: • • • •
Összefügg tartományt, egymással szomszédos elemeket kijelölhetünk a SHIFT billenty nyomva tartása mellett, az egérrel az els és az utolsó elemet kijelölve Több, nem szomszédos elemet a CTRL billenty nyomva tartása mellett jelölhetünk ki, az egérrel az elemekre egyet kattintva Az egér nyomva tartásával és húzásával egy téglalapalakú területet kijelölve A Szerkesztés menü Mindet kijelöli (CTRL+A) parancsával a mappa teljes tartalmát kijelöljük.
Másolás és mozgatás Fogd és vidd (Drag and Drop) módszerrel A Windows munkánk meggyorsítása érdekében lehet vé teszi a Fogd és vidd módszer használatát a menük helyett. A Sajátgépben vagy a Windows Intéz ben keressük meg a mozgatni kívánt fájlt vagy mappát. Biztosítsuk, hogy a képerny n látható legyen az a hely (legyen az akár egy másik Intéz -ablak), ahová a fájlt vagy mappát mozgatni szeretnénk. Húzzuk a fájlt vagy a mappát a kívánt helyre. Ennek a m veletnek az eredménye attól függ, hogy milyen fájlt mozgattunk és hová. Tippek: Ha a jobb oldali egérgombbal végezzük a húzást, akkor egy menü fog megjelenni különféle lehet ségeket felkínálva. Ha a fájlt ugyanazon lemez másik mappájába húzzuk át, akkor ezzel a fájlt egy másik helyre helyezzük át. Ha viszont másik lemezen lév mappába húzzuk, akkor ezzel a fájlt átmásoltuk. Ha a húzás közben lenyomva tartjuk az alábbi billenty k valamelyikét, akkor a következ k fognak történni: • • •
SHIFT billenty esetén a fájlt áthelyezése. CTRL billenty esetén a fájlt átmásolása. CTRL+SHIFT billenty k esetén parancsikon létrehozása.
Parancsikonok A parancsikon egy fájl vagy mappa gyors elérésére szolgáló mutató. Jellegzetes helye az Asztal, de bármely mappában elhelyezhetjük. A Start menü például ilyen parancsikonok gy jt je. Parancsikont rendelhetünk hozzá bármelyik programhoz, dokumentumhoz vagy
36/51
nyomtatóhoz, legyen az az asztalon, vagy bármelyik mappában. Parancsikonokkal lehet a leggyorsabban elérni a gyakran használt elemeket. Hálózat A helyi hálózaton összekötött számítógépek közt a Hálózatok logikai mappában tallózhatunk. Az itt megtalálható számítógépeknek természetesen nem láthatjuk a teljes tartalmát, csak azokat a mappáit, amelyeket a gép tulajdonosa elérhet vé tett a hálózaton, más szóval megosztott. Az osztott mappákhoz lehet ségünk van ún. hálózati meghajtót csatlakoztatni, így munkánk közben úgy dolgozhatunk velük, mint bármelyik saját mappánkkal. A kapcsolat létrehozásának és megszüntetésének legegyszer bb módja a jobb egérkattintás, majd a Hálózati meghajtó csatlakoztatása (ill. leválasztása) parancs. Szöveges fájl létrehozása és kezelése
Az egyszer használatos
szövegek létrehozására és kezelésére eszköz a Jegyzettömb.
Indítása: Start menü - Programok - Kellékek Jegyzettömb. A Jegyzettömb Fájl menüje az alapvet fájlm veletek (új dokumentum létrehozása, megnyitása, mentése; kilépés), a Szerkesztés menü a már ismert módon történ másolás, kivágás, beillesztés m veleteket tartalmazza. További eszközeink: keresés a dokumentumban, dátum beillesztése, Súgó. Számológép
A Számológép egy hagyományos számológép másolata a Windows rendszerben. Az alapm veletek (szorzás *, összeadás +, kivonás -, osztás /) A számokat kattintással, vagy a billenty zeten vihetjük be. A billenty zeten használhatjuk a számjegyeket (0-9), az alapm veletek billenty it, az ENTER billenty ket (mely az egyenl ségjel megfelel je), az ESC billenty t (a piros C jel, azaz a m velet törlése), és a BACKSPACE ( ) billenty t. Indítás: Start menü Programok Kellékek Számológép A Nézet menüben állíthatjuk be, milyen (egyszer vagy tudományos) megjelenés legyen a számológépünk.
37/51
Keresés Ha elfelejtettük, hogy hol találjuk meg egyik vagy másik fájlunkat, vagy mappánkat, amelyre éppen szükségünk van, használjuk a Windows Intéz "Keresés" paneljét, vagy a Start menü - Keresés - Fájlok vagy mappák parancsát. (Ugyanezt az eszközt megtaláljuk a Windows Intéz vagy a Sajátgép Eszközök - Keresés almenüjében is.)
A megjelen ablak Név rovatába gépeljük be a fájl nevét, vagy annak egy részét. A Windows minden olyan fájl nevét kilistázza, amelynek nevében a keresett szó vagy szótöredék szerepel. Ha csak a pontosan egyez nev elemeket keressük, tegyük idéz jelbe a fájl vagy mappa nevét. A Hely rovatban választhatjuk ki, hogy melyik mappában keresünk. Ha nem tudjuk biztosan, hogy melyik meghajtón van a keresett adat, válasszuk a Sajátgépet, így a Windows az összes elérhet meghajtón fog keresni. Bonyolultabb keresésekhez megadhatunk további paramétereket. Például a módosítás, létrehozás, utolsó hozzáférés dátumát (Módosítás dátum fül), illetve a keresést (Egyebek fül) lesz kíthetjük egyes fájltípusokra (pl. csak Word dokumentumok), kereshetünk a fájl tartalma szerint (Pl. nem tudjuk a fájl nevét, de maga a fájl biztosan tartalmaz egy keresett szót vagy mondatot), vagy fájlméret szerint.
3.2. Irodai szoftverek 3.2.1. Microsoft Office
A Microsoft Office 95, 97, 2000, XP, 2003, 2007 programcsalád irodai alkalmazások csoportja. A további modulokban ezekkel az alkalmazásokkal részletesen foglalkozunk, ezért itt csak felsoroljuk ket. A Word szövegszerkeszt (más néven WinWord, vagy MS Word for Windows) megfelel annak a definíciónak, amivel a szövegszerkeszt programokat jellemeztük. Az Excel táblázatkezel alkalmazás táblák, munkafüzetek kezelésére alkalmas. 38/51
Bonyolultabb táblák és adatbázisok kezelésére használható az Access. Prezentációinkat, bemutatóinkat a Microsoft PowerPoint segítségével készíthetjük el, határid naplóként pedig az Outlook-ot használjuk.
3.2.2. OpenOffice.org A szabad forrású irodai szoftvercsomagok közül az OpenOffice.org a legjelent sebb. Az OpenOffice.org (rövidítve OOo) szabad forrású irodai szoftvercsomag, táblázatkezel t, szövegszerkeszt t, prezentációkészít t, rajzolóprogramot egyaránt tartalmaz. Elérhet Windows, Linux, Mac OS X és Solaris operációs rendszer alatt, utóbbin SPARC és i386 architektúrán egyaránt. Az OOo a StarOffice-on alapszik, amelynek a forráskódját a Sun adta ki. A csomag neve védjegyproblémák miatt „OpenOffice.org” és nem „OpenOffice”. A projekt célja, hogy a Microsoft Office-szal versenyképes szoftvercsomagot kínáljon, és utánozza annak minden hasznos tulajdonságát. A Microsoft Office szinte minden fájformátumát képes olvasni, és képes az importált fájlformátumot megtartva exportálni a kész anyagot. Ez igen hasznos tulajdonság, els sorban a nem-Windows rendszereken. Az OOo 25 különböz nyelven érhet el, köztük magyarul is (http://hu.openoffice.org). Els sorban Microsoft Windows, GNU/Linux, és Solaris operációs rendszerekre fejlesztik, de elérhet ek vagy a fejlesztés folyamatban van OS/2-re és sok Unix-szer operációs rendszerre is. Létezik egy OOo 1.1.2 verzió Mac OS X-re, amelyhez szükség van az X11 használatára.
3.3. Multimédia Mit is takar valójában ez a manapság oly sokszor elhangzó kifejezés? A lényege: a különböz információközlési módok (szöveg, hang, álló- és mozgókép) kombinációja. A multimedia kit olyan hardver- és szoftvercsomag, amelynek segítségével multimédiás számítógéppé (multimedia PC, MPC) alakíthatunk egy nem multimédiás gépet. Általában a multimédiás géppel szemben a következ hardverkövetelményeket állítjuk: MPC2 szabvány: • • • • • •
minimum 486-os vagy azonos teljesítmény processzor VGA monitor, 8 bites színmélység min. 8 Mb operatív memória hangkártya, hangszóró vagy fejhallgató, mikrofon egér 2x sebesség CD-ROM lejátszó
MPC3 szabvány: • •
minimum Pentium vagy azonos teljesítmény processzor SVGA monitor és vezérl , 16 vagy 24 bites színmélység 39/51
• • • •
min. 16 Mb operatív memória hangkártya, hangszóró, mikrofon egér 4x sebesség CD-ROM lejátszó
Ezek az ún. multimédiás eszközök. Multimédiás számítógépnek tekinthet emellett olyan számítógép is amelyben nincs CD-ROM lejátszó, de például rendelkezik rádió- vagy TVadások vételére alkalmas tuner-kártyával, vagy videokonferencia lebonyolításához szükséges videodigitalizáló kártyával és videokamerával. A multimédiás alkalmazás olyan program, amely multimédia elemeket (hang, álló- és mozgókép, szöveg, stb.) kombinál magában. Multimédiás alkalmazás lehet oktatóprogram, játék, ismeretterjeszt kiadvány, weboldal, reklámanyag, katalógus, film, cégismertet , stb. A multimédiás alkalmazások közös jellemz je, hogy általában igen terjedelmesek, mert a megfelel min ség hang és mozgókép digitális formában igen sok helyet foglal. A multimédiás alkalmazások terjesztésére általában CD-ROM-ot használunk, mert ennek tárolókapacitása megfelel a multimédiás alkalmazások helyigényének, ára pedig viszonylag alacsony. A multimédiás alkalmazások természetesen nem csak CD-ROM-on tárolhatók, hanem minden olyan eszközön, amelynek tárolókapacitása és teljesítménye megfelel az alkalmazások kívánalmainak. A multimédiás alkalmazások futtatásához tehát megfelel teljesítmény hardver szükséges. A hang lejátszásához, álló- és mozgókép megjelenítéséhez gyors processzor, nagy felbontású, gyors grafikus kártya, színes képerny és jó min ség hangkártya kell. A PC-k fejl dése természetesen néhány év alatt messze túlhaladta az MPC2,3 szabványokat, és mára a hang- és videolejátszás, videorögzítés és -vágás természetes, magától értet d funkcióvá vált az otthoni felhasználók részére is. A hang- és videó élmény a filmek, számítógépes játékok, multimédia bemutatók természetes része. A DVD videók korábban nem tapasztalt képmin séget hoztak a hétköznapi számítógép-használók asztalára, a vájtfül felhasználók pedig viszonylag alacsony áron surround hangkártyához és Dolby Digital 5.1 hangrendszerhez is hozzájuthatnak.
40/51
4. Információs hálózatok 4.1. Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatról akkor beszélünk, ha több különálló gépet összekötünk úgy, hogy azok képesek legyenek egymással kommunikálni. A számítógépek összekötése iránti igény el ször akkor merült fel, amikor egyes csoportok némely er forrást, azaz háttértárolót, nyomtatót, adatbázist vagy programot közösen szerettek volna használni. Ehhez szükség volt a számítógépek fizikai összekapcsolására, valamint néhány olyan gépre, amely rendelkezett ezekkel az er forrásokkal, és így ezeket a csoport minden tagja ugyanolyan formában tudta használni. A hálózat megoldotta az egyik legfontosabb er forrás, a nyomtató közös használatát is. Gyakran el fordul, hogy több gépr l is szeretnénk elérni ugyanazt a nyomtatót, vagy egy gépr l többféle nyomtatóra kell dolgoznunk. A feladat hálózat nélkül nehezen és szoros korlátokkal végezhet el. A hálózati nyomtatás alkalmazása azonban egyszer és gazdaságos megoldást kínál. A számítógép-hálózatok kialakítását követel másik kihívás a helyi hálózatok összekapcsolása annak érdekében, hogy lehet vé váljon üzenetek, elektronikus levelek, valamint nagy adattömegek gyors és megbízható továbbítása akár kontinensek között is. Ugyancsak célszer nek látszott lehet vé tenni, hogy egy-egy szuperszámítógép kapacitását ne csak a rákapcsolt gépekr l lehessen használni, hanem megfelel jogosultság esetén a világ távoli pontjairól is hozzá lehessen férni. Az eredetileg szigorúan katonai célú, nagy távolságú hálózatok csírájából jött létre a manapság már az egész világot behálózó, több millió gépet összekapcsoló hálózat, az internet. A számítógép hálózatok alapvet en a következ feladatok megoldását teszik lehet vé: - Er források (nyomtatók, fájlok) közös használata. - Levelek, üzenetek küldése. - Nagy számítógépek távoli elérése. - Adatállományok, programok nagy távolságú átvitele. A számítógépes hálózatok kiterjedtségük alapján három csoportba sorolhatóak: LAN - Local Area Network, helyi hálózat (egy helységre, épületre vagy épületcsoportra korlátozódik) MAN - Metropolitan Area Network, városi hálózat (általában a LAN-okat köti össze) WAN - Wide Area Network, országos, országok és földrészek közötti hálózat
4.1.1. A hálózatok topológiája A LAN-ok legfontosabb jellemz je a hálózat elemeinek elrendezése, más néven a hálózat topológiája. Tekintsük át a legelterjedtebb topológiákat és ezek tulajdonságait.
41/51
Sín topológia A sín elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egyazon vezetéket használnak, köztük semmiféle speciális sorrend nem adható meg, sorosan kapcsolódnak. Az elrendezés hátránya, hogy vonalszakadás esetén az egész hálózat használhatatlanná válik.
Csillag topológia A csillag elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egyazon csomópontra csatlakoznak. Az elrendezés el nye, hogy vonalszakadás esetén csak az adott gép kapcsolata szakad meg a hálózattal, és nem az egész hálózat válik használhatatlanná. A többi gép továbbra is tud kommunikálni egymással.
Gy r topológia A gy r elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egymást követ zárt láncba szervez dnek, így minden kapcsolódási ponthoz rendelhet egy el z és egy következ kapcsolódási elem. El nye, hogy egyszeres vonalszakadás esetén a hálózat nem válik használhatatlanná és nincs leterhelt központi csomópont. Nagyobb hálózatok esetében kétszeres gy r t szoktak alkalmazni a biztonság növelése érdekében.
42/51
4.1.2. A hálózatok m ködése Aszerint, hogy hálózatunkban milyen viszonyban állnak egymással a számítógépek, két típusra oszthatjuk ket: - a szerver (kiszolgáló) gépek általában nagy teljesítmény és tárolókapacitású, folyamatos üzem számítógépek, amelyek a hálózatba kapcsolt többi gép számára szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a szolgáltatások különfélék lehetnek, s t gyakran el fordul, hogy nem egy számítógépen koncentrálódnak, hanem a hálózatban több szerver található, egy vagy több saját funkcióval. - a fájlszerverek nagy tárolókapacitású számítógépek. Feladatuk a közösen használt állományok, adatbázisok, alkalmazások, levelezés, stb. biztosítása. a nyomtatószerverek végzik a hálózaton keresztüli nyomtatással kapcsolatos feladatokat, a hozzájuk kapcsolt nagy teljesítmény nyomtatók vezérlését. - a web-szerverek a bels hálózat számára és a külvilág felé szolgáltatják az internetes dokumentumokat és végzik pl. az internetr l érkez megrendelések feldolgozását. - a proxy szervereket használjuk abban az esetben, ha hálózatunk nem közvetlenül kapcsolódik az internethez. Az internettel közvetlen kapcsolatban lev proxy szerveren keresztül cégünk bels hálózata számára oly módon válik az internet elérhet vé, hogy a kért állományokat a proxy szerver tölti le, majd továbbítja az igényl nek. Ha egy dokumentumra gyakran mutatkozik igény, a felhasználók azt nem az internetr l, hanem a proxy szervert l kapják, ezáltal az internet-forgalom költségei csökkennek. Egyes proxy szerverek képesek arra, hogy a felhasználói igényeknek elébe menjenek, és a gyakran látogatott oldalakat el re letöltik, például éjszaka, költségkímélés céljából. - fax szerver: cégünk minden alkalmazottja egy kiszolgálón keresztül küldhet és fogadhat fax üzeneteket. - mail szerver: a felhasználók levelezését kezel , az elektronikus leveleket fogadó és küld kiszolgáló gép. - A kliens gépek (munkaállomások) valamely hálózati szolgáltatást vesznek igénybe.
4.1.3. Hálózati adatátvitel Két számítógép közti kapcsolatot kétféle módon hozhatunk létre. - A vonalkapcsolt adatátvitel nagy sebesség és biztonságos kapcsolat, viszont azáltal, hogy az adó és vev számítógép folyamatos és közvetlen kapcsolatban van egymással, a hálózat rendkívül leterhelt, üzemeltetése költséges. - A csomagkapcsolt átvitel ezt a problémát oldja meg. Az egymástól nagy távolságra lev számítógépek nincsenek egymással közvetlen kapcsolatban, de kapcsolódnak a hálózathoz. Ebben az esetben a kliens gép elküld a kiszolgálónak egy adatsort, melyben leírja, milyen adatokra van szüksége. A szerver a kért adatot (fájlt) darabokra bontja, úgynevezett frame43/51
ekre (keretekre), melyek mérete egyforma, és tartalmazzák a kért fájl darabjain kívül a kliens és a szerver gép címét, valamint a küldött adattöredékre vonatkozó információkat (pl. a teljes fájlban elfoglalt helye). Az egyes frame-ek, akár eltér úton is, egyenként jutnak el a klienshez, amely a töredékeket összeállítja. Ez a fajta hálózati kommunikáció a vonalkapcsolt átvitellel szemben inkább a postai levéltovábbításra hasonlít. Két alapvet és igen elterjedt csomagkapcsolásos hálózati kommunikációs szabványt szükséges megismernünk. Az Ethernet szabvány Az ütközéses helyi hálózati protokollok legelterjedtebb típusa. Az ütközéses protokoll annyit jelent, hogy a hálózatra felf zött számítógépek minden adatot észlelnek, de csak a nekik szólókra válaszolnak. Amikor egy állomás adatot akar küldeni, figyelni kezdi a hálózatot, folyik-e éppen forgalom. Ha igen, akkor vár, ellenkez esetben elkezdi az adást. Ez egybeeshet egy másik állomás adáskezdésével, ekkor az üzenetek ütköznek, a célállomások nem tudják venni ket. Az ütközést mindkét (illetve az összes) adóállomás érzékeli, és leállítja a küldést. Ezután véletlenszer ideig várnak, majd újra figyelni kezdik a csatornát. Ha ismét ütközést észlel, már nagyobb tartományból választ véletlenszer en várakozási id t. Ezáltal teszi lehet vé a hálózati torlódások gyors levonulását. Az eljárás kis és közepes forgalom esetén hatékony. A szabvány többféle keretformátumot engedélyez. Ez és a különböz kábelek használata kés bb sokféle Ethernet típus születéséhez vezetett. A vezérl jelet (token-t) használó hálózatokban egy állomás csak akkor küldhet adatot a hálózaton, ha a vezérl jelet megkapta. Amint befejezte az adást, a vezérl jelet - vagyis a használati jogot - továbbítja a következ állomásnak. A vezérl jeles gy r (token ring) hálózatban minden állomás csak a két szomszédjával áll fizikai kapcsolatban, tehát a logikai és a fizikai struktúra itt azonos. Az állomások az így kialakított gy r ben egymásnak adják a vezérl jelet. Az adni kívánó állomás a neki átadott vezérl jelet kivonja a hálózatból és elküldi az üzenetet, amely a gy r ben haladva eléri a címzett állomást. A címzett beolvassa az üzenetet, beállítja a "rendben vett" jelzést és továbbküldi a hálózaton. Az üzenet így visszaér a feladóhoz, aki ellen rzi a vételi jelzést, majd a vezérl jelet továbbítja a szomszédjának. Legelterjedtebb megvalósítása az IBM Token Ring hálózata.
4.1.4. Protokollok Protokolloknak a számítástechnikában egy pontosan, sok esetben szabványban rögzített eljárást nevezünk. Leggyakrabban az adatátvitel szabályait nevezzük protokollnak. A hálózati protokollok feladata, hogy a számítógépek közt (a fizikai eszközök, például hálózati kártya, modem, stb. segítségével) az adatokat 1.) elküldje, ill. 2.) az adatok átvitelét ellen rizze. A homogén, kisméret helyi hálózatok jellemz protokolljai: IPX/SPX (Novell hálózatban), NetBEUI (Microsoft hálózatban). Heterogén, nagy kiterjedés hálózatok jellemz protokollja az Internet Protokoll, ill. párja, a TCP (Transmission Control Protocol, adatátvitel-ellen rzési protokoll). Általában együtt, TCP/IP-ként említjük. A TCP/IP az internet jellemz hálózati protokollja, egy számítógépet IP-címével (ez négy darab, 0-255 közti számból áll, pl.: 192.168.50.130) azonosítunk a hálózaton. A TCP/IP-re épülnek az internet magasabb szint protokolljai, például az FTP (File Transfer Protocol, fájlátviteli protokoll), HTTP (Hypertext Transmission Protocol, az ún. hipertext átviteli protokoll), illetve az elektronikus levelezés protokolljai (SMTP, POP3, X400, IMAP 44/51
stb.) Az interneten használatos alkalmazásokról, az internet részeir l b vebben is szólunk majd.
4.1.5. Hálózati hierarchia Helyi hálózatunkban kétféle módon csatlakozhatnak egymáshoz a számítógépek. A munkacsoport, vagy workgroup elrendezés azt jelenti, hogy a hálózaton lev számítógépeink egyenrangúak, nincs közös felhasználói és számítógép-adminisztráció. A tartomány- vagy domain elv hálózatban mindig van egy els dleges tartományvezérl szerver (PDC, Primary Domain Controller), amely a felhasználók beléptetését, a tartományhoz tartozó számítógépek adminisztrációját végzi, lehet vé téve a felhasználók jogainak pontos meghatározását és a távoli gép-felügyeletet.
4.2. Az Internet
4.2.1. Az Internet története A gyökerek a hatvanas évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezd dött. Abban az id ben merült föl ugyanis az USA-ban egy kevéssé sebezhet számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei m köd képesek maradnak. Dwight Eisenhower elnök - a szovjetek rversenybeli sikereit ellensúlyozandó, a Szputnyik 1 fellövésének hírére - elrendelte a Defence Advanced Research Project Agency (DARPA) beindítását, amely a kutatásokat azután finanszírozta. Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt (ahol az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik) hálózati kommunikációs rendszert (az NCP protokollt), mely a mai TCP/IP szabvány sének tekinthet . Ezen az elven kezdett m ködni 1969-ben az ARPANET, és a katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között. 1972-ben megszületett az els e-mail program. 1974-ben jelent meg el ször az "Internet" kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan ellen rzött az ARPANET-b l MILNET néven leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti internet. 1988 pedig az els internetes féregvírus- (worm-)járvány éve volt. A National Science Foundation felismerte hogy a hálózat dönt fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az internet b vítésében. 1985-86 között építették ki az NSF 6 szuperszámítógép-központját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET több b vítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, stb., melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kb/s-ról 45 Mb/s-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben sz nt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelent s részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T, MCI, UUNET, Sprint stb.). Az azóta eltelt években több száz 45/51
különálló hálózaton több tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan növekv Internethez és ez a növekedés napjainkban is tart. Az internet adatforgalma manapság óriási. Az NSFNET gerinchálózatán 1995 áprilisában mért 13 404 656,5 MB adatforgalmának megoszlását mutatja a jelent sebb szolgáltatások szerint a következ táblázat: Szolgáltatás Adatforgalom (MB) % WWW
3 518 742
26,25
FTP
2 886 742
21,53
NNTP
1 160 496
8,66
SMTP
620 450
4,63
Telnet
339 404
2,53
A 80-as évek végén az NSFNET-hez hasonló elvek alapján számos országban szervez dtek gerinchálózatok. Ezek mindenekel tt a hatalmas információs és számítástechnikai er forrásokkal rendelkez NSFNET-hez igyekeztek csatlakozni, de gyakran egymással is kiépítették közvetlen kapcsolataikat. Az utóbbi években a távközlési cégek, kommunikációs vállalatok meglátták az üzleti lehet séget az Internet technológiájú számítógép-hálózatokban, ill. a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokban (pl. számítógépek, adatbázisok távoli elérése, elektronikus levelezés, adatállományok átvitele, szöveg-, kép-, hanginformációk integrált továbbítása, stb.) így megjelentek az ilyen szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások, ill. ezek saját gerinchálózatai. Az Internet talán legfontosabb szervez , összefogó ereje az Internet Society (ISOC). A társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet vagy magánszemély. Célja az Internet technológiával történ információcsere összehangolása, fejlesztése. Az ISOC által felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkez önkéntesekb l áll az Internet Architecture Board (IAB) melynek feladata hogy állást foglaljon alapvet stratégiai kérdésekben, felel s a szabványok elfogadásáért, ill. a szabványosítást igényl kérdések meghatározásáért és az internetes címzési rendszer karbantartásáért. Az interneten nincsen központ, nincs "egy" központi gép. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre f - és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szervez dése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával. Az eredetileg katonai és szakmai célokra tervezett hálózat gyorsan általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált, majd maguktól adódtak az emberi kapcsolatteremtés újabb, sokszor korábban soha nem ismert formái. Az eredetileg els sorban oktatási intézményekben elérhet hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. Az elektronikus levelezés (e-mail) forradalmát gyorsan követte a hírcsoportok (newsgroup) forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkeres - és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben úgy t nik, egy "természetes" végponthoz, a WWW-hez (World Wide Web) vezettek: innent l a számítógépekhez nem ért laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az internet óceánján. A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szülötte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. 1998-ra mintegy 300 millóra n tt a webdokumentumok száma, és a web naponta további másfél millióval b vül.
46/51
A gyors elterjedésb l és egyszer kezelhet ségb l eredeztethet a korábban a felhasználó szempontjából ingyenes, nonprofit hálózat kommercializálódása is: az óriási és egyre növekv , többé már nem csak profi számítástechnikusokból álló internetes közösség hatalmas üzleti lehet ségeket rejt, s t, az emberek közötti kommerciális kapcsolatok teljesen új formáit teszi lehet vé.
4.2.2. Az Internet részei Amint láttuk, az Internet helyi hálózatok és szerverek millióinak globális hálózata, egyfajta technikai infrastruktúra. Gyakorlati felhasználásai közül vegyük számba a legfontosabbakat. 4.2.2.1. Elektronikus levelezés A hálózat által biztosított legrégibb, alapvet lehet ség, ugyanakkor ma is sokak számára a legvonzóbb szolgáltatás az e-mail, vagyis az elektronikus levelezés. Ez lényegét tekintve hasonlít a hagyományos postai szolgáltatáshoz, azonban attól eltér en a levél megérkezése ritkán tart tovább néhány percnél, és a levelek írása, feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval gyorsabb, könnyebb, mint a hagyományos levél esetében. Ezek közül a legfontosabb a gyakorlatilag végtelen sebesség: a hálózat túlterheltsége itt nem játszik lényeges szerepet, az átlagos üzenet ahhoz nem elég hosszú, és nem is szükséges a másodperceken belüli reakció. Az ismer seinkkel való kapcsolattartás mellett az e-mail számtalan egyéb dologra is használhatjuk. Ezen keresztül kérhetünk segítséget, tanácsot, információt, szakmai párbeszédeket folytathatunk, vitatkozhatunk bármilyen témáról, új ismer sökre tehetünk szert. A magánlevelezés mellett el fizethetünk E-zine-ekre, azaz ún. "elektronikus újságokra", melyek friss példányait e-mailen fogjuk kapni; részt vehetünk levelez csoportokban, amelyekben a küldött leveleket minden résztvev megkapja. 4.2.2.2. FTP A nyilvánosan elérhet archívumok, fájlgy jtemények az Internet egyik f vonzereje. Az FTP-vel elérhet nyilvános anyagok összmennyiségét már régen terabájtban mérik, a pontos értéket senki sem ismeri. Gond inkább egy adott anyag megtalálásával lehet. A nyilvános ftpszerverek elérése egyszer . A nyilvános er források el r s re használhatjuk a legtöbb operációs rendszerben megtalálható ftp parancsot, vagy WWW böngész nket. A szerveren belül könyvtárrendszerben, a böngész ben vagy ftp-parancsokkal tudunk tájékozódni. Az anonymous FTP-szervereken általában a pub nev könyvtáron belül vannak a nyilvánosan elérhet fájlok. A legtöbb könyvtáron belül fogunk találkozni egy INDEX nev fájllal, amelyben megtalálható a rendelkezésre álló fájlok listája. 4.2.2.3. WWW (World Wide Web) A WWW, a "világméret pókháló" elterjedésével sz nt meg végleg az Internet a számítógépes szakma kizárólagos birodalma lenni., és ezáltal az Internet nemcsak belépett a "közönséges" emberek életébe, de minden bizonnyal a televíziózáshoz hasonló
47/51
életmódváltozást is okoz. Az Internet használóinak ma már nagy többsége a Web használója, sokszor kizárólag a Web használója. A WWW a XX. század végének legnagyobb üzlete is egyben: már ma is minden valamirevaló cég képviselteti magát. De a WWW lehet ség a magánember és a külvilág újszer kapcsolatára is: a privát homepage (honlap) hatása olyan, mintha az egész világnak névjegyet adhatnánk, de névjegyen nem csak a legfontosabbak, hanem minden szerepelhetne, amit szeretnénk, ha tudnának rólunk. Mi a WWW átüt sikerének, a pofonegyszer használattal egybekötött hatalmas hatékonyságnak titka? A web dokumentumok túlnyomó többsége az ún. HTML nyelven íródik, így jön létre a hypertext. A hagyományos írott szöveg linearitása sokszor zavaró, ha a szöveg kulcsszavai mentén szeretnénk tovább-, ill. oda-vissza lépni, a tartalomjegyzékb l rögtön, tengernyi lapozás nélkül a kívánt fejezetre lépni, a szótár, lexikon címszavára egyb l odaugrani. A hagyományos könyvek által adott nem túl hatékony és részleges megoldás a lábjegyzet, könyvvégi jegyzetek, névmutatók, az olvasó megoldása pedig a lapozás ill. az, hogy felkel, és egyéb könyvb l vagy máshonnan utánanéz a témának, ami felkeltette az érdekl dését. A hypertext esetében a kulcsszó a szövegb l kiemelkedik (vagy akár egy kép megfelel része is lehet), és választásával (legtöbbször csak egy kattintás az egérrel) a kulcsszóról rögtön további információ szerezhet .
4.2.3. Csatlakozás az Internethez 4.2.3.1. Helyi hálózaton keresztül Ha az Internethez munkahelyünkön csatlakozunk, a hozzáférés lehet közvetlen, ilyenkor a felhasználónak nincs egyéb tennivalója, mint hogy a megfelel kliensprogramot elindítsa. Számos vállalat speciális beállításokkal futtatja Web-böngész ket a vállalati hálózatban. Ezek a beállítások néha nem jelentenek többet egy proxy kiszolgáló megadásánál, mely a World Wide Webhez történ hozzáférést biztosítja. A proxy kiszolgáló a bels hálózat (intranet) és az Internet közötti biztonsági korlát, mely letölti és a gyorsabb hozzáférés céljából tárolja a kért weboldalakat, és egyben megakadályozza, hogy idegenek férjenek hozzá a bels hálózaton található bizalmas információhoz. De az Internet Explorer program vállalati rendszeren történ futtatásához használhatjuk azokat a beállításokat is, amelyeket a rendszergazda hozott létre és tárolt egy fájlban. Ez a fájl tartalmazhat Internet Explorer beállításokat (például hogy melyik honlapot vagy kezd lapot használjuk), vagy a proxy kiszolgálóval kapcsolatos beállításokat is. 4.2.3.2. ISDN Az Internet-használat e módja alig tér el a modemes kapcsolattól, azonban az átviteli közeg fejlettebb. Az ISDN a hagyományos telefonos kapcsolat mellett adatátvitelre is alkalmas. Németországban a telefonvonalak kb. 70%-a már ISDN, hazánkban terjed ben van. Jellemz adatátviteli sebessége 5,6-16 Kb/másodperc. Mivel az ISDN több csatornán teszi lehet vé a kommunikációt, el nye, hogy adatátvitel, Internetezés közben is lehet például telefonálni. Hátránya, hogy az ISDN szolgáltatás díja is az adatforgalommal egyenes arányban n .
48/51
4.2.3.3. TV-kábel, ADSL -
-
A telefonos Internet-kapcsolat költségének jelent s részét a telefontársaság részére kell fizetni, az Internet- szolgáltatók ezért alternatív közegek használatát szorgalmazzák. Az egyik megoldás a már létez városi kábeltelevíziós rendszerek használata, ahol a tv-csatornák zavarása nélkül lehet a már meglév eszközökkel adatforgalmat bonyolítani. A kábeltelevízió mellett szolgáltatott Internet a telefonos rendszerekkel szemben nagyságrendekkel gyorsabb. Az aDSL (Asynchron Digital Subscriber Line) Internet-hozzáférés a közeljöv ben egyre inkább kiszorítja a telefonos (dialup) Internetet: a jóval nagyobb, 6-10-szeres letöltési sebesség és alacsony átalánydíj a sokat Internetez otthoni felhasználók részére kifizet d bb a telefonos kapcsolatnál.
4.2.3.4. Bérelt vonali kapcsolat A legelterjedtebb telefonos és ISDN dialup kapcsolatokra jellemz , hogy csak akkor épülnek fel, ha valaki éppen használja az Internetet. A felhasználók levelei is egy másik, "kinti" szerveren várakoznak, s csak a behívás után hozzáférhet ek. A bérelt vonal ezzel szemben állandó kapcsolatot biztosít, mindkét irányban. A bérelt vonal ezért az Internet szolgáltatók, vagy iskolák, intézmények, nagyvállalatok jellemz kapcsolódási módja. A bérelt vonali kapcsolat lehet vé teszi szerverek üzemeltetését, egyszerre több felhasználó kiszolgálását, stb. Nagy adatforgalom esetén olcsóbb, mivel a számlázás legtöbbször átalánydíjas rendszer . 4.2.3.5. Mobiltelefon A mobil kommunikáció fejl désével a mobiltelefon ugyanolyan adatátviteli közeggé vált, mint a hagyományos telefon. A hordozható számítógéphez kapcsolva bárhol fel tudunk építeni Internet-kapcsolatot. A mobil Internet másik alkalmazása, ha maga a mobiltelefon fogadja az elektronikus leveleket, Web-oldalakat, stb. Vannak már olyan Internet-oldalak, amelyeket kifejezetten a Windows CE operációs rendszerrel m köd ún. palmtop gépekhez, valamint a Nokia Communicator telefonokhoz optimalizáltak (pl. t zsdei hírek, politika, sporthírek, stb.).
4.3. A vírusok 4.3.1. A vírusokról A '80-as években a számítógépek és a hozzájuk tartozó programok terjedésével megjelentek az els számítógép-vírusok is. A vírusok olyan programok, melyeket készít jük ártó szándékkal írt: lehetséges, hogy elbocsátott alkalmazott akart ilyen módon búcsút venni munkahelyét l, de lehet, hogy egy ambiciózus fiatal programozó kívánta tudását a publikum elé tárni. Mindegy, a végeredmény egy és ugyanaz: megszülettek azok a programok, melyek önmaguk sokszorosításával és más programokhoz kapcsolásával elkezdtek terjedni és pusztítani. Némelyik vírus csak letörölte id nként a képerny t vagy ostoba, netán világuralmat ígér , néha mulatságos üzeneteket írt ki, s olyan is akadt, amelyik a munkaid lejártát rövid zenével adta tudtára mindenkinek. Akadtak - akadnak - persze sokkal veszélyesebb vírusok is, a pusztítás igazi mesterei. Jelenlétüket még a szakemberek is csak 49/51
kés n fedezik fel, mire pl. a vírus már hozzáfogott a merevlemez információtartalmának teljes letörléséhez. A vírusoknak is több fajtája van: léteznek boot-szektor vírusok, fájl-fert z vírusok és úgynevezett trójai vírusok. A választóvonal némely vírus esetén elmosódik, mivel ezek egyszerre több módon is terjedhetnek. A boot-szektor vírusok (vagy rövidebben boot vírusok) a lemezek boot szektorát fert zik meg. Fert zéskor a vírus a lemez egy nem használt részére elmenti a lemez eredeti boot szektorát, azután saját kódját helyezi a boot szektorba. Ilyen módon a vírus már a lemezzel való els m veletkor, minden más el tt bemásolódik a memóriába, innen pedig már képes más lemezekre terjedni. Persze, abban az esetben, ha egy lemez írásvédett, a boot vírus nem képes fert zni. A fájl-fert z vírusok futtatható programokat fert znek meg (.EXE, .COM, .SYS, stb. kiterjesztés eket). Ha egy fert zött program elindul, a vírus kódja bekerül a memóriába, aktivizálódik és elkezdhet más programokra átterjedni. Fert zéskor a vírus mindig olyan programokat keres, amiket még nem fert zött meg, így növelve másolatainak a számát. A vírusok egy speciális fajtáját képviselik a trójai vírusok. Nevüket viselkedésük miatt kapták a trójai faló nyomán: ezek a vírusok jól m köd programok álcája mögé bújnak. Nem sokszorosítják magukat, inkább id zített bombaként foghatjuk fel ket: a trójai program egy darabig jól ellát valamilyen feladatot, aztán egyszer csak nekilát, és végzetes károkat okoz (pl. tönkreteszi a merevlemezen tárolt adatokat, hálózati - pl. az Internet szervereit túlterhel DDoS - támadáshoz használja gépünket, stb). A programozható irodai alkalmazások megjelenésével jöttek létre és terjedtek el az ún. makróvírusok, amelyek Office eszközökkel készült dokumentumainkban tehetnek kárt. Az Internet rohamos terjedésével pedig megjelentek az e-mail-vírusok, melyek a levelez szerverek tömeges e-mail-küldéssel való leterhelése mellett adatvesztést, adatok kiszivárgását okozhatják. A ma felfedezett új vírusok jelent s hányada az Internetre kötött számítógépeken keresztül terjed el. Néhány fontos megjegyzés a vírusokkal kapcsolatban - sok téveszme terjedt el ugyanis a hétköznapi számítástechnikában: •
•
• • •
A vírusok ugyanolyan programok, mint bármely más program, s t ugyanolyan módon is készülnek. A vírus programozója el ször gondosan megtervezi, hogy mit fog a vírus tenni, és valamelyik programozási nyelvben ezt leírja a számítógép számára. A vírusok soha nem születnek a semmib l. A vírusok nem terjedhetnek eltér típusú számítógépek között, mivel a különböz számítógépeknek eltér utasításaik vannak: egy Apple gyártmányú számítógépre írt vírus egy IBM-kompatibilis gépen el sem tudna indulni. Nem fert zött számítógépr l soha nem terjedhet el vírus. Egyetlen vírus sem képes írásvédett lemezek megfert zésére. Nem minden vírus okoz végzetes károkat: néhány csupán egyszer en bosszantó dolgokat csinál: üzeneteket irkál a képerny re vagy zenél.
4.3.2. Hogyan védekezzünk a vírusok ellen? •
•
•
Használjunk vírusellen rz és -irtó programokat. Rendszeresen (hetente) frissítsük a vírusirtó program vírus-adatbázisát, hogy a legújabb támadási formákkal szemben is védettek maradjunk. Óvakodjunk az idegen számítógépb l származó vagy kétes eredet programoktól, melyek általában mágneslemezen vagy más adathordozón bekerülhetnek saját gépünkbe, ezek futtatásától. Csak megbízható forrásból származó szoftvereket használjunk. 50/51
4.3.3. Vírusirtó- és keres programok A Microsoft operációs rendszerekre többféle hatékony víruskeres és -irtó program készült. Ma egy vírusirtó programtól több szolgáltatást is elvárhatunk. • •
• •
A rendszer indításakor végezze el a memória, a hard diskek boot-szektorainak és a rendszerfájlok ellen rzését. A Windows indulásakor automatikusan induljon el egy, a háttérben futó, ún. AutoProtect, önvédelmi alkalmazás, amely figyeli a megnyitott állományokat. Ezenkívül beépülhet az általunk használt web-böngész be is, mivel a számítógépbe nem csak küls meghajtó/tároló (pl pen-drive) útján, hanem a hálózatról is kerülhet vírus. Természetesen tartalmaznia kell egy víruskeres t is, amelyet a felhasználó bármikor elindíthat, vagy ütemezhet (pl. hetenkénti automatikus futtatást). Ellen rizze a beérkez e-mail-eket
A kereskedelmi forgalomban lev vírusirtók közül (pl. Symantec Norton Antivirus, F-Secure F-Prot, McAffee VirusScan, CA InoculateIT, Trend Micro PC-Cillin, stb.) szinte mindegyik elérhet 30 napos próbaverzióban az Interneten, de ha megnézzük a számítógépünkhöz, vagy annak részeihez (pl. alaplap, hálózati kártya, videókértya, stb) kapott telepít CD-ket, valószín , hogy a hardvereszköz gyártója mellékelt egy jogtiszta, teljes verziójú víruskeres t (az Epox alaplap-gyártó például a Norton Antivirus-t adja).
Fontos figyelmet fordítanunk arra, hogy a vírusirtó programok által használt ún. vírusinformációs fájlok, amelyek az ismert számítógépes vírusok azonosítására használhatók, mindig naprakészek legyenek. A szoftverfejleszt k általában az Interneten keresztül elérhet vé teszik a legfrissebb fájlokat, ezek heti, vagy havi rendszerességgel letölthet k. Felhasznált irodalom: http://ecdlweb.hu/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3technol%C3%B3giai_alapismeretek
51/51
