Bölcsesség rovat Kereszténység spirituálisan Megfér-e egymás mellett, vagy esetleg egymással, a kereszténység és a spiritualitás az emberben? Kizárja-e helyenként a kettő egymást? Létezik-e spiritualizált kereszténység? Ha igen, akkor ebből a szemszögből nézve, mit jelent a Húsvét szent ünnepe? Mi történik ilyenkor az emberekben és a világegyetemben? A húsvét az egész Földet megmozgatja. A nép ünnepel, ilyenkor a koncentrált akarat hatalma nő az emberekben és a világegyetemben. A spiritualizált kereszténység valóban egy létező történet és nem csupán elvi fogalom. Az emberek generális belső igénye, hogy higgyen valamiben. Tulajdonképpen minden ember hisz valamiben, vagy valakiben: Istenben, az angyalokban, a jó szerencsében, a szebb jövőben, a túlvilágban, a Gondviselésben, a Sorsban, önmagában, illetőleg önmaga igazában és a választott vallási irányzata helyességében. De önmagában a hit is egy olyan jelenség, ami függ attól a személytől, aki gyakorolja és természetesen attól is, hogy az adott kinyilatkoztatás összhangban van-e a valósággal és ha igen, akkor milyen mértékben hiteles. A hívő emberek tömege meglehetősen heterogén, sokszínű mezőnyt alkot. Vannak, akik csak megszokásból járnak templomba, vannak, akik ájtatoskodni, vannak, akik csak könnyíteni a lelkükön, mert bűntudat gyötri őket, de azért olyanok is akadnak, akik mély, benső, lelki indíttatásból keresik fel Isten házát. Aszerint, hogy ki milyen belső alapállással rendelkezik és gyakorolja a hitét, változik a hit minősége és az életünkre gyakorolt hatása is! Aki csak testben van jelen, de szelleme messze száll az ott hallottaktól, arra nyilvánvalóan nem vár olyan szép jövő, mint aki a testén kívül az elméjével, pláne a lelkével is átérzi, hogy a hit valódi átlényegüléssel együtt járó processzus (folyamat). Ez részint nevelés kérdése is. Koránt sem mindegy, hogy valaki milyen példát lát szüleitől, nagyszüleitől, mint ahogy az sem mellékes, hogy a belső hitélmények, megragadottság, áhítat és maguk a szellemi hitelvek, hogyan jelennek meg és kerülnek át a mindennapi gyakorlat síkjára. Egyáltalán átkerülnek-e? E szerint a hitnek különböző lelki és pszichikai funkcióit különböztethetjük meg. Most koncentráljunk a bevezetőben feltett kérdésekre. Vannak, akikben nagyon is jól megfér egymás mellett a keresztény beállítottság és a spiritualitás. A spiritualitás szellemiséget és lelkiséget jelent, nem mást! Az időtlen és hamisítatlan szellemi valóságot mutatja be a spiritualitás. Miért ne férne össze a kereszténységgel, amit Krisztus is képviselt bizonyságtételeivel, a spiritualitással. (Nem csak kizárólagosan ő és nem csak az általa elindított irányzatok reprezentálták az igaz hitet. Más próféták és szentek is elindítottak hiteles hitkultuszokat és hitrendszereket.) Spiritualitás és kereszténység együtt? A kérdés feltétele sem véletlen, hiszen egykoron a kettő áthatotta egymást, az egyik a másikból nőtt ki. A spiritualizált keresztény emberek hitereje ma is csatornákat nyit meg és szemben az anyagi kultuszban élő keresztény emberekkel, hitük átjut más síkokra. Nevezhetjük őket valóban a mai korszak „igaz hitű” embereinek. Nos, hát az igazhitűek számára az anyagi kultusz és a materiális hit fölösleges. De közelebb is vannak ők az Angyalokhoz, mint más bigott, „pontról pontra betartom” emberek. A tudáson alapuló hit a lényeg. Ugyanis a tudáson alapuló hit beavatás is egyben. Nyilvánvalóan érzékelhető állapot. Aki konkrét megtapasztalásokon esik át, annak a hite tudásra épül. Az ilyen gondolkodású emberekben beindulnak a spirituális áramlatok, ez
megszüli az emberi lényben az individuális lét fokozatait. Vagyis személyisége fejlődik, lelke felszabadul a terhek alól, szellemi megismeri a valóság újabb és újabb síkjait, így az egyéniség megérlelődésével átalakul az ember élete. Az igaz eszmék segítségével megfigyelheti élete nemkívánatos pillanatait és hagyhatja elmúlni őket, mivel hatalmába kerül a választás és a megkülönböztetés képessége. Ezek valódi élmények, amelyeket a spiritualizált emberek belül élnek meg. Az ilyen típusú, szellemiségű emberek nem indítanak támadást a más hitelveket vallókkal szemben, e helyett magukkal foglalkoznak, mert ez egy személyes út. Természetesen ez nem zárja ki a többi embert, a felebaráti szeretetet, de kérdem én, aki még önmagát sem ismeri, hogyan ismerhet meg objektíven másokat? Ha pedig nem ismerünk valakit vagy valamit, akkor hogyan és legfőképpen mit szeretünk benne? Vajon az minőségi szeretet? A valódi személyes spirituális élmények az igazhitű, keresztény emberekben felépítik a kozmikus öntudatot. Tehát a spiritualizált keresztény ember egy egységet teremt önmagában, majd a megismerés fokozatain keresztül a környezetével – embertársaival és a természettel –, ezután pedig a kozmosszal tapasztalja meg az egységélményt, s mindezeken keresztül élő, tapasztalható összeköttetésbe kerül az isteni világokkal és magával a Teremtővel. Ez is egy evolúció, igaz, picit más, mint amit eddig sokan megismertünk. Boldog napot! Száraz György
Önismeret rovat A Húsvét valódi üzenete Kitavaszodott. A Nap energiái csak cikáznak a levegőben és a természet lassacskán újjászületik. Ugyanakkor közeledik a Húsvét szent ünnepe, amikor a csend és az elcsendesedés igénye erősödik fel az emberekben. Ilyenkor megfigyelhetjük saját magunkat, a gondolatainkat, s ekkortájt jól tesszük, ha egy kis időt szakítunk magunkra és egy kicsit magunkba szállunk. Amúgy is oly ritka pillanat, amikor az ember saját lelkének szentel egy kis időt és befelé fordul. Azt hiszem, ez az egyik legnagyobb hiányosság, ami az emberek életében nincs meg. A Húsvét a lezárás, a megújhodás, a feltámadás és a remény ünnepe. Ilyenkor a Föld lakosságának jelentős része ünnepel és megemlékezik a múltról és eltűnődik a jövőjén. Az ember életében ez egy olyan vissza-visszatérő alkalom, amikor újratöltődik hittel, lelki erővel és kicsit spirituálisabban éli meg életének múlandó pillanatait. A Húsvét válaszkeresés és megválaszolás is egyben. A Húsvét az élet körforgásának bizonyítéka is az emberek számára: elmenetel, majd pedig visszatérés. Ezt a nélkülözhetetlen szükségletek táplálják: a vágyak, a hit megértése és a hit megélése. Az érzelmek iránti szükséglet ilyenkor nagyban megemelkedik, hogy a teremtmény szerethessen és szeretve legyen. Ez pedig jó, mert tápláló. Ilyenkor közvetlen csatornákon folyik az érzelmi energia és táplálja a Nagy Egészet, a Teremtőt. Ez a legtisztább „üzemanyag”, a legprofesszionálisabb hajtóerő a Mindenségben.
A Húsvét még önvizsgálat is, amikor a teremtmény átgondol, megfontol és bűnt bán. A bűnbánó magatartás jó. Ez biztosítja, hogy ne folyjék vissza annyi energia a pozitívból, hiszen a bűnbánat miatt az ember befelé fordul, eltöpreng és ilyenkor nincs akkora energiafelvételiigénye. Ez biztosítja, hogy a szeretet nemcsak érzelmi, hanem értelembeli állapot is. Az Univerzum folyamatosan átalakul. Az univerzális, mindent átható intelligencia ilyenkor közelebb kerül a hétköznapi életet élő az emberek tudati rezgéseihez. Amit ilyenkor megtanulhat az ember: az intelligencia mindig akkor nyer értelmet és célt, amikor szembesül az árnyékkal és felelősséget kell vállalnia a tiszta létezésért és a jó megóvásáért. Hát nem gyönyörű az élet? Így aztán a jóság lehet egy szabad akaratból meghozott döntés. Amit most ünnepel az emberi faj, az valójában a bizalom ünnepe. Bíznak Isten akaratában és döntésében, hogy meghosszabbítja a létezést. Ez azonban már korántsem logikus. Milyen életminőségre gondolunk? Mindenki a saját vágyai szerinti életvitelre asszociál. De közben elfelejtjük a Nagy Egészben zajló feltartóztathatatlan folyamatokat. Nevezetesen, hogy ez már egy más kor hajnala, amikor az intuíció kezdi irányítani a logikát. A mai logikai törvényeket lassacskán a feje tetejére állítja az intuíció és minden ellenállása ellenére gyengécskének bizonyul és meghajlik az érzetek előtt a logika. Ma a gondolkodás az, ami hatástalanítja a lelki értékeket, de ezért vannak a változások – a tudatváltás csupán a kezdet –, ezért van az éppen folyamatban levő Isteni Terv. Boldog napot! Száraz György
Sorsfejtés rovat A Húsvét időszaka Változóban vannak körülöttünk az energiák. Az a sok hatás, amit kipumpál magából az emberi faj, oldódik ezekben az időkben. Természetesen nincs emberi faj bűn nélkül. Ilyenkor sokan elgondolkodnak saját esendőségükön, a múlandóságon és az élet valódi értékein. Ennek oka abban keresendő, hogy a húsvéti időszakban a Kozmosz Intelligenciája jobban megérinti az emberek isteni lelkét. Húsvét közeledével olyan napok következnek, amikor az intuíciókhoz kapcsolódó energiák áradnak szét a Föld különböző pontjain. Ezekben a napokban az angyali rendekhez kapcsolódó energiák, majd Jézushoz kapcsolódó energiák is felszabadulnak a szent helyeken és különböző kegyhelyeken. Ezek az energiák hatásukat tekintve abban segítenek a léleknek, hogy részben oldják az aurából az emberi faj negatív energiáit, pontosabban az emberi jellem negatív energiáinak rezgésmintát. A kisugárzásunk húsvétkor megváltozik. Bizonyos felsőbbrendű lények – Mesterek, Angyalok – krisztusi, húsvéti energiákat és egyéb hatásokat mozgatnak meg égi csatornákon keresztül. Ezeket az emberek csak közvetve vagy hírből ismerik, mert a természet fortélyossága, rafinériája lépten-nyomon kijátssza az érzékeket. Egyes energiák vitalizálják az aurákat, fejlesztve azok spirituális területeit. De nem alakulhatna ki valódi képesség az
emberben, ha nem segítenék a húsvéti energiák és ideák ahhoz, hogy a világmindenséggel és önmagával harmóniába kerülhessen. Ez elősegítendő, javasolt oltárt állítani ilyenkor és három fehér gyertyát meggyújtani azért, hogy a Harmónia Ideája mind jobban áthassa otthonunkat. A húsvét töltöttsége segít legyőzni a változásokkal szemben ható egós vágyainkat, és könnyebb utat biztosítanak a lélek hajlamainak. Családi körben ünnepelve, egy kis meghittséget varázsolva, merítkezhetünk 2010 Húsvétjának erőiből, melyek rezgésüket tekintve eltérnek a korábbi évek hasonló időszakaiban tapasztaltaktól. A Húsvét a megtisztulás ünnepe is. Bár kevesen tudják, mivel a történelem hasábjairól hiányzik, de Jézus, pontosabban benne Krisztus, óriási tisztulást hozott az emberiség evolúciójában. Ő ugyanis kiemelte, ha úgy tetszik, átemelte az embereket a kollektív (közösségi, csoportos) karmából az individuális útra. Onnantól felelős minden egyes ember saját maga cselekedeteiért, kimondott szavaiért és gondolataiért. Eme esemény emlékét is őrzi a Húsvét. Jézus Krisztussá válásakor döbbent rá bizonyos felismerésekre, majd ezek után áldozatot vállalt, mert tudta, hogy oda tér vissza, ahonnan jött, s azért cselekszik, hogy Önmagáért téve tegye szebbé a világot. Most is valami hasonló van kibontakozóban a Föld és az emberiség sorsában. A Föld karmája éretté vált arra, hogy tisztuláson menjen keresztül. A tisztulása ára az, hogy az emberiség engedje meggyógyulni a Földet, és nem utolsó sorban önmagát! Boldog napot! Száraz György
Misztikus rovat A Szent Grál igaz története I. rész A húsvét régi ünnep. Egyfajta megemlékezés, melyet az ember persze elferdített. Históriája régre nyúlik vissza. Anno ez még azelőtt indult, hogy a keresztény vallás elkezdődött volna. Akkoriban alászállt a Földre a Szent Grál. Micsoda a Szent Grál? Nos, mindenki mást ért alatta. Én egy olyan magas tisztaságú vérvonalat értek alatta, amely az igaz eszmét hordozza. Abban az időben érkezett a Földre egy másik vérvonal is, a feketevérűek. Nos, az a vérvonal és a Grál is bizonyos emberekbe ültettetett a földönkívüliek segítségével. Hogyan? Itt most megtorpan a modern elme, s végképp összezavarodik annak láttán, hogy egy szent vérvonal és a földönkívüliek hogyan kerülhetnek egyáltalán kapcsolatba. A spirituális világban nem annyira a forma, mint inkább a szellemi tudatszint számít. Az univerzum telve van élettel, minden faj egy egységes, rendezett és komplex rendszernek, tudniillik az életnek az organikus része. A lelki fajok egymást segítik, támogatják, vagy éppen ellenkezőleg, egymást háttérbe szorítva igyekeznek felkapaszkodni az önmegvalósítás képzeletbeli létráján. Így az, hogy földi, humán testben, vagy más, valamilyen egzotikus, extrém testben nyilvánul meg a lélek, az másodrendű.
A szuperfejlettnek teremtett lelkek sajátossága, hogy leszülethetnek bárhova, bármilyen testbe és ott az adott élettérben, társadalomban és korban küldetést teljesítsenek. Ez történt a Grál és más vérvonalak esetében is. De mit is nevezünk vérvonalnak? A lelki vérvonalak feladata különleges erőt, képességet és tudást adni birtokosának. Ez tehát olyan, mint egy oltás – sajátos tulajdonságokkal és immunitással vértezi fel alanyát. Ezek a lelkek szintén emberi testbe költöztek és a kevésbé fejlett lelkekkel, emberekkel, keveredtek. A vérvonal pedig apáról fiúra szállt. Titkos társaságok alakultak, melyek egyre nagyobb hatalomra tettek szert. Ekkor jött Jézus Mester és aktiválta a Grál erejét. Ezzel elindította az emberiséget egy bizonyos fejlődési úton. A Feketvérűek aggamentumát – ez a vérvonal neve – egy másik lény indította el, akit Apófisznak hívtak. Apófisz nagyobb titokban tette ezt, mint Jézus a magáét. Milyen viszonyban állt egymással ez a két szóban forgó vérvonal? A Grál szent birtokosai akármit is tettek, a Feketevérűek igyekeztek elrontani és eredményeiket, munkásságukat lerombolni. A Grálnak az igazi gondolkodás elterjesztése lett volna a feladata, ezért hozták létre az egyházat. Azonban a feketevérűek az ördög eszközeit használva már hamar rombolták a nagy művet. Ők úgy harcolnak, hogy hamis eszméket és az emberi egót kihasználva az elmére hatnak. Elültették az akkor még tiszta egyház vezetőinek fejében a pénz szeretetét. Ezért már elég hamar letért az „Anyaszentegyház” az igaz útról. A mai vallás már teljesen más irányt követ, mint amilyennek eredetileg indult. (folyt. köv.) Boldog napot! Száraz György
Humor rovat Kenguru Ausztráliában egy nő elvált, és új férjet keres. A feladott újsághirdetésben egyetlen feltételt szab, hogy a jelentkező szűz legyen. Akad egy vállalkozó, összeismerkednek, kölcsönös a szimpátia. A nő többször rákérdez, hogy biztosan szűz-e a fickó, a férfi meg váltig állítja, hogy soha nem volt nővel. Össze is házasodnak. A nászéjszakán az újdonsült férj iszonyatos rendezkedésbe kezd a hálószobában: a székeket a falhoz tolja, az asztalokat is, mindent elpakol a szoba közepéről. - De hát mit csinálsz, szívem? - kérdi elképedve a nő. - Hát, ahogy mondtam, én még nem voltam nővel. De ha olyan, mint a kenguruval, akkor itt minden helyre szükség lesz! Apróhirdetés! Egy férfi felad egy hirdetést: "Feleséget keresek!" Másnap kap száz levelet, mindegyikben ez áll:
"Mit szólna az enyémhez?" Egy porszívóügynök betolakodik egy házba, és a háziasszony minden tiltakozása ellenére nagy rakás száraz lócitromot szór a szoba közepére. A nő felháborodik: - Mit képzel? - Asszonyom, ígérem, amit ez a csodálatos porszívó nem szed fel, azt én magam fogom megenni! - Akkor teszek rá magának egy kis tejszínhabot, mert nincs áram a házban. A szalagos papagáj Egy nő bemegy az állatkereskedésbe. Meglát egy 38000 Ft-os papagájt, aminek egyik lábán piros, a másik lábán kék szalag van. A nő megkérdezi az eladót: - Tessék mondani, miért ilyen drága ez a papagáj? - Mert két nyelven beszél. Ha meghúzza a kék szalagot, akkor angolul beszél, ha a pirosat, akkor magyarul. A nő először meghúzza a piros szalagot. Papagáj: - How are you? Ezután meghúzza a kéket. Papagáj: - Hello! Hogy, s mint? - És ha mindkettőt meghúzom?? Papagáj: - Akkor elesek, cseszd meg! Izzócsere A rendőr leállítja az autóst az autópályán és megkérdi tőle: - Uram! Megkérdezhetem, mióta jön hibás hátsó lámpákkal? A sofőr kiszáll, megnézi a kocsi hátulját, majd térdre esik és elkezd zokogni. - Ugyan már, annyira azért nem súlyos a helyzet! - nyugtatja a rendőr. – Pár kiégett izzó miatt még nem kell elkeseredni. - Nem? És hol az utánfutóm, meg a motorcsónakom? Egyetemista Megfáradt egyetemista hazaérkezik szülőfalujába, ahol édesanyja egy kérdéssel fogadja: - Kedves fiam, levágtam két csirkét, mit főzzek belőle? - Pálinkát, édesanyám! Boldog napot!
Önmegvalósítás rovat Boldog napot! Sokan fürkészik az újságunkat annak reményében, hogy boldog lesz a napjuk általa. Ezért ragadtam tollat, hogy segítsem ezt megérteni. Mindaddig, amíg abban reménykedsz, hogy kívülről jön a boldogság, függő leszel. Azt hiszed, hogy saját magadban nem találhatod meg? Mindent magadban kell kezdeni.
Összhangba kell magadat hoznod a körülötted lévő dolgokkal, és akkor a környezeted is azt fogja sugározni, amit szeretnél. A világ sokszor a mi indulatainkat és konfliktusainkat tükrözi vissza. Tehát, már is itt van az első kérdés: ki vagy-e békülve magaddal, és a világgal? A boldogság folyamata benned indul el. A mindennapi érzelmek általában múlandók. Miért engeded, hogy múlandó dolgok irányítsanak? Ne engedd, hogy az érzelmeid egy dologhoz láncoljanak. Egy negatív tapasztalat miatt ne válj magad is negatívvá! Az idődet ne az töltse ki, hogy egy érzelmet vagy egy azt kiváltó történést elemezgetsz magadban, mert onnantól elhatározott reakcióid lesznek a spontán eseményekre, és adott esetben előre rosszul érzed magad olyasmiért, ami még meg sem történt. Ha előre értékeled a dolgokat, azzal kényszeríted magadat, hogy örülj, vagy búslakodj valami miatt. Ha boldog napokat akarsz, akkor kis lépésekkel el kell indulnod és fel kell számolnod az előítéleteidet, majd tágítanod kell a határaidat. Az erős és hatalmas fa is egyetlen kicsi magból fejlődik ki, mert abban a kicsiny kis magban benne rejlik minden! Benned, a te lelkedben is benne rejlik minden, ami ahhoz kell, hogy boldogok lehessenek a napjaid. Miért nem hagyod hát, hogy kifejlődjön benned a boldogság, hogy aztán már kívülről is az tükröződjön vissza! Ne okolj mást a boldogságod hiányáért, hanem kezdj cselekedni, és tegyél azért, hogy a mindennapjaid ne az indulataidat és az előre elhatározott érzéseidet tükrözzék vissza. Minél több harmóniát adsz magadból, annál többet kapsz te is! Az pedig ne csüggesszen, ha a napjaid nem viszonozzák rögtön a pozitív gondolkodásodat. Előbb vagy utóbb viszonzásra talál a hozzáállásod! Ne húzódj vissza félénk csigaként szorongásaid házába, ha nehézségekbe ütközöl. Az érzelmek a tieid, te kapcsolgatod őket. Te döntöd el azt is, hogy meddig emészted magad valamin. Ne hagyd, hogy a negatív érzelmeid vagy félelmeid központi szerephez jussanak az életedben, mert akkor rendre visszatérnek a mindennapjaidban. Megengeded, hogy egy szorongást okozó helyzet jelen legyen egész életedben? Te választasz, hogy minek engedsz irányítást magad felett! Vannak pozitív érzelmeid is! Miért nem használod őket? Mi haszna annak, ha van egy zseblámpa a kezedben miközben egy sötét erdőben mész, de te nem kapcsolod be, hogy fénnyel árassza el előtted az utat? A boldog napot te hozod létre a saját pozitív, alkotó léteddel! Mindössze az a dolgod, hogy ne engedd, hogy bármilyen negatív dolog elhomályosítsa benned a pozitív gondolkodás fényét. Így tudsz megtanulni, pozitívan gondolkodva élni! Vannak, akik másokat hibáztatnak saját érzelmi állapotuk miatt. Lehet, hogy kezdetben erőfeszítéseket igényel a részedről, hogy te ne így tegyél, de fokozatosan, szerény eredményekkel el tudod indítani a változásodat a boldog napok érdekében. Boldog napot! Horváth Zoltán
Párban szép rovat A párkapcsolat titkos mozgatói A lelkiismeret és az önérvényesítés viszonya egyértelmű. A lelkiismeret már a gyermeket is megérinti, még azelőtt, hogy öntudatára ébredne. A gyereket a saját eszméinek megfelelően
formálja a szülő, a tanárok és a világ. A lelkiismereti válság miatt sok ember nem tudja elérni a tudatosság állapotát. A lelkiismeret furdalás lehet megtévesztő, amolyan „áltudat”, ami az ember félelméből táplálkozik, és egy jó alap arra, hogy mit miért nem csinál. Miért nem önálló, miért lakik 3O évesen otthon, miért nem szakít azzal, aki mellett szenvedés az élete… Sok ember éli úgy az életét, hogy ahányszor olyat tesz, amit lelkiismerete rossznak ítél, bűntudatot érez. Igen ám, de ezzel az a gond, hogy a kín és a szorongás, az bizony az egó megnyilvánulása. S innentől kezdve a lelkiismeret egy problémás, sokszor önkényes dolog. Ahelyett, hogy az ösztönök, vagy a tudatosság kapuját nyitogatná, a rögzített viselkedési szabályokat szajkózza nekünk arról, hogy mit szabad és mit nem… Ez a tisztánlátás nélküli állapot kiváltója. Élet, életfeladat, sors: Az életfeladatunk befelé irányul. Az életfeladatunk valaminek a körülhatárolása, és azért a miénk, hogy a saját határainkra gondoljunk és ne másokéra. Az életfeladat elfogadása nem a környezetünk elfogadásáról szól, hanem saját magunk elfogadásáról. Magunkban kell bíznunk és nem másokban, és ha valami nem tetszik az életünkben, akkor nem másokat kell megváltoztatnunk, hanem saját magunkat. Életünk irányítása ezeken a dolgokon múlik, legyen szó párkapcsolatról, szülőkkel való kapcsolatról, vagy munkáról. Maga az irányítás nem azt jelenti, hogy minden problémától könnyedén megszabadulunk, de mindenképpen elősegíti ezt. Az önmagával harmóniában élő ember mer szembenézni a problémáival és nem csak ismételgeti, hogy jó lenne már megváltoztatni a dolgokat! A határai megrajzolásával küzdő ember mindig függ másoktól, és a történésektől. Ha az ember kezd tudatára ébredni, megérti, hogy nincs szükség arra, hogy megmondják nekünk, hogy mi a jó és mi a rossz. Arra van szükség, hogy felébresszük magunkban a tudatot, amely lehetővé teszi, hogy a dolgokat úgy lássuk, ahogy vannak. Ha így cselekszik az ember, bármit tesz, azt helyesen teszi! Női titkok - Férfi titkok: Mindenkinek van duálpárja. Amikor az ember Lelkét kiizzadja magából a Teremtő, a Lélek két félből áll. Ez a két rész tökéletesen kiegészíti egymást, akár egy kettétört tányér darabjai. Leszületésükkor elválnak útjaik és mindkettő a maga útját járja tovább, a maguk módján fejlődnek és gyűjtik a megtapasztalásokat. Olykor összetalálkoznak, és ha előfordul, hogy felismerik egymásban az egyesülés lehetőségét, az azért van, mert mindketten őrzik magukban mélyen a másik képét. Tehát valamennyi ember a földön hordozza magába önmaga másik felének a képét, valahol legbelül. Emiatt, minden egyes nő és férfi azzal a reménnyel a szívében születik, hogy rátalál egyszer önmaga másik felére, akinek a karjaiba rátalál az igazi összhangra. Ez valóban a legnagyobb összhang lehetősége, amit senki sem pótolhat az életünkben. Azok a Lelkek, akiket a Teremtő egymásnak alkotott, csodákat képesek megélni együtt! Azért van annyi csalódás a párkapcsolatok világában, azért annyi a válás, mert az emberek nagy része nem találja azt, amit keres. Egy ideig el van az ember a „részmegoldásokkal”, de csak egy ideig. Félrelépések, boldogtalanság, kielégületlenségek, szerepek eljátszása, elfojtások, síri csend otthon… Sajnos ez a jelenség olyan, mintha egy gőzölgő lábosra kisebb fedőt tennénk, mint amekkora illik rá, vagy egy 42-es lábra 38-as zoknit akarnánk felhúzni. Egyik próbálkozásunk se jár túl nagy sikerrel. A féltékenység, amikor félünk attól, hogy párunkat elcsábítja valaki, a veszteségtől való félelem, a megfelelési kényszer – ezek annak jelei, hogy tudat alatt sejtjük, hogy partnerünk nem a duálpárunk, és tudjuk, hogy nincs tökéletes összhang. Van egy egyszerű teszt: ha párunkat megkérdezzük, hogy miért szeret minket, és Ő elkezd válaszolni…nos, akkor tudhatjuk, hogy nincs minden rendben. Ha meg tudom fogalmazni, hogy miért szeretek valakit, a kedvességét, vagy az eszét, az bizony régen rossz!
Boldog napot! Horváth Zoltán
Harmónia rovat Magas feszültség Az elektroszmog károkozása Az ezotériával sokan úgy kerülnek közelebbi kapcsolatba, hogy valamilyen testi tünetükre, betegségükre, nem találnak gyógyírt a szokványos orvoslás vagy a pragmatikus tudomány által nyújtott azonnali megoldástárban. Így napról napra egyre többen ismerkednek meg a földsugárzásokkal, az aurával, a szellemi jelenségekkel, a pszichoszomatikával (lelki eredetű testi tüneteket vizsgáló irányzat), hogy csak néhányat említsek a színes spirituális palettáról. Temérdek megszívlelendő tanácsot kap a kíváncsi, mellyel életét könnyebbé, boldogabbá és harmonikussá teheti. Most is egy ilyen következik. Nem tudom, belegondoltál-e már abban, hogy az ember milyen érdekesen van összerakva. Testünk 70%-a víz, emellett egy olyan idegrendszerünk van, amelynek ha rostjait kihúznánk, több mint hétszer érné körül a Földet! Ez az idegrendszer születésünktől a halálunkig végtelen számú elektromos impulzust közvetít. Ha ezt a kettőt összerakjuk, akkor láthatjuk, hogy egy elektromos közeg egy óriási vizes közegbe van ágyazva. Első hallásra ez nem tűnik valami biztonságosnak. Gyakorlati haszna viszont az, hogy egy elektromágneses tér keletkezik, vagyis az elektromos és a magnetikus részek kölcsönhatásba kerülnek egymással és egy erőmezőt hoznak létre. Hogyan is hívjuk ezt az energiamezőt ezoterikus nyelven? Természetesen az auráról van szó. De mivel is jár együtt ez a különleges kombináció? Például maga után vonja, hogy egy folyamatos, dinamikus és bizonyos fokig nyitott energia-áramoltató rendszerek vagyunk, akik rá vannak szorulva/utalva a környezet energiáira. Ebből következik, hogy olyan dolgokkal, mint rezgések, földsugárzások, szellemi sugárzások és a különféle elektromos berendezések, sőt maguk a falakban futó vezetékek egyáltalán nem elhanyagolható hatással vannak ránk, illetve energiamezőnkre! Megkülönböztethetünk természetes és mesterséges elektromágneses tereket és hatásokat. Például a Földünknek is megvan a maga sajátos rezgése, vagyis elektromágneses kisugárzása, de a Napnak is, sőt a csillagoké sem elhanyagolható. Gondoljunk például az olyan, ismeretterjesztő csatornákon állandóan fel-felbukkanó témákra, mint a napszél, a kozmikus háttérsugárzás, vagy épp a mágneses viharok. Mennyi láthatatlan részecske, mennyi pozitív és negatív töltés kereszttüzében éljük az életünket, amelyek másodpercenként milliárdnyian hatolnak át rajtunk. S akkor még csak a természetes forrásokra utaltam. Ugyanakkor léteznek mesterséges források, igaz nem régóta. Az elmúlt 300 év gyökeresen megfordította, átformálta az emberek életét, sajnos nem a jó irányba. A rádiófrekvenciás sugárzások és az elektromos áram keltette sugárzás pillanatok alatt ellepte az életünket. Mindennek, amiben áram folyik – még a kikapcsolt, de a konnektorból ki nem húzott tévének vagy éjjeli lámpának is – van elektromágneses kisugárzása, illetve erőtere. Ez ma már abszolút tudományos elven mérhető és kutatható.
Központi kérdésként vetődik fel, hogy ez a sok, nem természetes, gerjesztett elektromos és/vagy mágnese tér milyen hatást gyakorol a fiziológiás folyamatainkra és az auránkra. Joggal kérdezhetnénk, hogy mik a hátulütői a konformista és technikaimádó életvitelünknek, a mobiltelefon- és számítógépkorszaknak? Teljesen logikus a válasz: túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a sejtjeinkben és az auránkban zajló trilliónyi folyamatot megzavarják ezek a mesterséges rezgések. A nagyobbik baj az, hogy napi 24 órában 1-1,5 méteren belül, de sokszor még kisebb távolságra vannak tőlünk az elektromos berendezések, vagy épp a vezetékek. Két hatás pedig vagy erősíti, vagy gyengíti egymást. A mi esetünkben inkább a gyengítő és romboló erőhatásokról beszélhetünk, mert ezek vannak túlsúlyban. Mindenképpen figyeljünk oda és tegyünk annak érdekében, hogy a felesleges gyengítő, amortizáló elektromos és mágneses sugárzások csökkenjenek az életterünkben, mert az ilyen irányú nem tudás már nem mentesít a káros következmények alól! Hogy melyek ezek a nemkívánatos konzekvenciák, arról a következő cikkemben számolok be. Boldog napot! Száraz György
Gyermeknevelés rovat Rivalizálás A másságot, a két nem közötti eltéréseket és különbségeket, mindig figyelembe kell venni, mert a férfi és a nő, illetve a fiú és a lány szinte minden tekintetben eltér egymástól: biológiai felépítésben, hormonálisan, viselkedésben, gondolkodásmódban, kommunikációban és lelki szinteken egyaránt. Ha ezt belátjuk, akkor azt is viszonylag könnyen elismerhetjük, hogy tanulnunk kell a másságról, hogy ne mindig önmagunkból kiindulva hozzunk döntéseket, hogy ne ítéljünk elhamarkodottan, s hogy értelmezzük a másik nem reakcióit. Mind a lelki, mind az egyéb jellegzetességeink, életünk folyamán egyre hangsúlyosabbakká és átnyaltabbakká válnak, kiváltképp azután, hogy serdülőkorban a hormonok még egyértelműbbekké teszik őket. Voltaképpen a nő leglényegéhez tartozik, hogy érzekei sokkal kifinomultabbak, mint a férfiaké. Ez számos okra vezethető vissza. A női agy már eleve úgy strukturálódik, hogy a látványból többet érzékeljen és jobban vissza tudjon emlékezni arra, amit látott. Ezzel magyarázható, hogy a lányok számára miért is olyan fontos a személyes, emberek közötti kapcsolat. De ez a jelenség ölt testet például akkor is, amikor a fiúk szembesülnek azzal, hogy a lányok szinte sohasem mennek egyedül a mosdóba, hanem mindig együtt, közösen keresik fel a mellékhelyiséget. A lány csecsemő szüntelen keresi a kapcsolatot az emberekkel, lelkileg is sokkal jobban vágyakozik az embertársaihoz, mint a kisfiúk. A kislányok – később pedig a hölgyek – még akkor is előszeretettel alkalmazzák a testbeszédet és a metakommunikáció más eszközeit, amikor azzal valójában semmi különösebb szándékuk nincs. Tehát egy nőnek nem kell nyomos ok ahhoz, hogy egy fiúra rámosolyogjon, kedves hanglejtésben szólítsa meg, vagy akár barátian elbeszélgessen olyanokkal, akikkel életében először találkozott. Ezt a fiúk sokszor félreértik és túlzott közvetlenségként fogják fel, illetve nem ritkán féltékenységi jeleneket rendeznek emiatt, holott nem kéne. A lányok ismerkedősek, míg a fiúknak több időbe telik ez, illetve több kritériumnak kell megfelelni ahhoz, hogy meghitt társalgásba
elegyedjenek egy idegennel. Ennek oka a kapcsolatteremtés igényeinek és kritériumainak különbözőségeiben rejlik. Ha egy lány nem kedvel valakit, attól még könnyedén el tud diskurálni az illetővel. Ellenben ha a fiú azt látja, hogy barátnője kedvesen cseverészik azzal a valakivel, akit egy perce még szidott, akkor kétszínűséggel és képmutatással vádolja a szebbik nemet. A férfi agy elvárna egy bizonyos fokú következetességet, míg a női agyban jól megfér egymás mellett a „szeretem - nem szeretem” vagy az „ezt szeretem benne, azt viszont nem” kettősség. A fiúk ilyenkor összezavarodnak és mivel magukból indulnak ki, alakoskodással vádolják a lányokat, pedig közelebb állnának az igazsághoz, ha helyesen tudnák értelmezni a lányok érzelmi reakcióit. Az előbbiekhez hozzá kell azt is tenni, hogy a női attitűd azért is vált ilyenné az idők folyamán, mert a lányok ilyen személyiségjegyekkel ellensúlyozzák a testi gyengeségüket, tehát egyfajta védekező mechanizmus is munkál a lányok kedveskedő, esetenként jó pofizó, bratyizó viselkedése mögött. Másfelől, a nők sokkal érzékenyebb teremtések és spirituális szempontból nézve lényegesen több jó tulajdonsággal rendelkeznek, mint a férfiak. Mihelyst megtapasztalja gyerekként a fiú, hogy a női esendőség, gyengeség és finomság milyen hatásos (fegyver), illetve milyen előnyökkel jár, tudat alatt azonnal irigykedni kezd a lányokra és beindul egy elnyomási program bennük. A fiúk sokszor hátrányosabb helyzetűnek ítélik magukat, mert ha egy szituációban nem lehet agresszíven érvényesülni, akkor ők finom képességeik híján, alul maradhatnak. Akármennyire is próbálják tagadni, a fiúk és a lányok, majd később a férfiak és a nők között egy folyamatos harc és rivalizálás dúl. Hát, ezen szeretnénk mi változtatni, ugyanis ez a felállás mindkét nemnek felesleges hátrányokkal jár és gyerekes szintre redukálja a férfi-női kommunikációt. Boldog napot! Száraz György
Ezo-mozi rovat A múmia visszatér Feltámadás és feltámasztás A múmia trilógia mindegyik részében közös vezérmotívuma a feltámadás, illetve a feltámasztás. Így Húsvét táján, fontosnak tartom felvetni ezt a kérdést, hiszen ez egy élő misztikus kapocs lehet Jézus élete és az egyiptomi kultúra között. Mit jelent a feltámadás? Nos, ha a Bibliára gondolunk, akkor Jézus története rajzolódik ki előttünk, aki munkássága alatt több holtat és nem utolsó sorban önmagát is feltámasztotta. A feltámadás jobb, teljesebb megértéséhez az tisztázandó, hogy az ember elsődlegesen lélekből és szellemből, s csak másodlagosan testből áll. A test mint anyagi porhüvely képes magába fogadni a szellemet (tudatot) és az isteni lelket. E három összetevő közül a lélek az, ami az életet adja. Imígyen a halál akkor áll be spirituális értelemben, amikor a lélek kilép a testből. Pontosabban fogalmazva ez egy eloldódási folyamat, de mindenképpen a lélek eloldódása a
testtől, nem a szellemé. A feltámadás tehát technikailag az isteni eredetű lélek testbe való visszatérést jelenti. Ez többféleképpen is történhet. Lehet a lélek annyira fejlett, erős és a Sors által felhatalmazott, hogy önmaga erejéből tér vissza a testbe – erre volt példa Jézus esete. (Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy őt is azért segítették, nevezetesen, Ariell Arkangyal hozta vissza, de ez a történelemből hiányzik.) A másik variáció arról szól, hogy egy feltámasztó szertartást kell elvégezni, melynek keretén belül a túlvilág egy bizonyos régiójából visszahívható a lélek (és egyébként a szellem) is a testbe. Erre többek között az egyiptomi kultúrában találunk példákat, ahol maga a mumifikálás szolgált a test konzerválására, mert ott előre úgy tervezték, hogy a fáraók, családtagjaik és néhány magas rangú előkelőség alkalmasint visszatérhessen a régi testébe. A miérteket itt most nem firtatnám, de a technika lényegéhez tartozik, hogy a szertartást végző felolvasó pap megnyitja a túlvilág kapuját – a Lelkek Kútját -, s azon keresztül szólítja vissza testébe, múmiájába a lelket. Akár az előbbi, akár az utóbbi eljárást tekintjük, nem kerülheti el a figyelmünket a szembeszökő hasonlóság. Jézus is tulajdonképpen beavatott volt, akár Imhotep, aki pedig főpapi funkciókat töltött be Egyiptomban – és nem csak a filmben, az élő történelemben is. Jézus esszénus mester volt, aki részint egyiptomi mesterektől, részint az Esszénia (egy esszénus közösség Jézus idejében) vezetőitől kapta meg a magasabb fokozatú beavatásait. A mesteri szint azt takarja, hogy az illető már képes a testét elhagyni, azaz a testéből kilépni úgy, hogy ő maga élő szellemtestének segítségével érzékeli a szellemi világok valóságszintjeit, másrészről a teste addig életben marad. Abban az esetben, ha a testelhagyás nagyobb időintervallumot ölel fel, akkor a testet konzerválni szükséges, máskülönben az oszlási folyamatok visszafordíthatatlanná válnak. A feltámasztás tehát egy mágikus művelet, amelyre csak nagyon indokolt esetben és sorsírói engedélyekkel kerülhet sor. De lehetséges. A nagy beavatottak számára a halál nem volt több, mint egy nagy kapu, amin keresztül a lelkük átjárt. Így volt ez Atlantiszban, Egyiptomban és a későbbi magaskultúrákban is. A feltámadás – melyről a feltámadott mesterek tettek tanúbizonyságot – minden autentikus (hiteles) felsőbb kinyilatkoztatásban szerepelt. A feltámadás, vagyis a lélek halált követő továbbélése, evidens az ezoterikusok számára, ugyanakkor szinte felfoghatatlan a materialista világnézetű hívők számára, illetve ez utóbbiaknál a test továbbélését, vagy a testtel együtt történő feltámadást jelenti. Talán nem kell különösebben ecsetelnem, hogy itt nem a test élettartamának a mesterséges meghosszabbításáról és a test mindenekfelettiségéről és halhatatlanságáról szól a fáma. Ez a nézet ugyanis helytelen. Akik ily módon gondolkodtak a feltámadásról és reinkarnációról, azt istentagadónak bélyegezték és a legkomolyabb mértékben büntették, valahogy így minősítették őket: „A Teremtő elismerése nélkül éltek vala, kételkedének vala az égben lakozó jóban és a pokolban lakozó rosszban, a holtaknak feltámadásában és a leendő testekben. Gyarlók ők, kik az életre nem valók, csak a szenvedésbe valók.” Boldog napot! Száraz György
Ezo-konyha rovat Mágikus tojás Húsvét nincs tojás nélkül. Ennek a hagyománynak a gyökerei igencsak messzire vezetnek. De nem csupán kultikus tárgyként használjuk fel a tojást, hanem táplálkozási és ezen belül spirituális táplálkozás-élettani jó tulajdonságainál fogva alkimista célokra is igénybe vehetjük a tojás – tyúktojás – mágikus erejét. A tojás csaknem valamennyi nemzet kultúrájában megtalálható jelkép. Nem pusztán a madarak, hüllők és emlősök szaporodásának megismerésére vezethető vissza a tojáskultusz. Ennek jóval mélyebb gyökerei vannak. Mitologikus jelentőséggel bír a tojás, gondoljunk csak Lédára, aki hattyú alakot öltött, hogy Zeusz leánya megszülethessék, vagy éppen említhetném az egyiptomi teremtésmítoszokat, amelyekben a világ a Nagy Gágogótól származik, aki önmagából – egyetlen tojásból – keltette életre az anyagi univerzumot. A világtojás felfogás ab ovo a Föld minden tájékán egyöntetűen felbukkan. Szinte mindenhol a termékenységet, az újjászületést és a megújhodó életet szimbolizálja. A modern ember nem tudja, hogy a tavaszi (és az őszi!) napéjegyenlőséghez kötődő rituális ünnepek kapcsán szívesen használták a tojást mágikus táplálék gyanánt. Mára ez a tradíció megkopott, korunkban elsősorban ajándékozásra és díszítésre használjuk a tojást. Megjegyzem a tojás festése azért még kultikus cselekedetnek minősül, hiszen a hímes tojásokat jóslásra is használták aszerint, hogy mit festettek rájuk. A tojást sokszor felszentelték és annyi darabra vágták, ahány tagja volt a családnak, annak érdekében, hogy a családtagok mindig visszataláljanak egymáshoz. Egyébiránt a tojásnak a túlvilághoz is szoros kapcsolódásai vannak: a halottak sírjára is tettek tojást, nyilvánvalóan az újjászületés és a feltámadás, az új élet keletkezésének reményében, illetve a patkolt tojásnak a rontáselhárító szerepe volt kimagasló. Vajon miért válhatott a tojás ilyen különösen kiemelt tárggyá mind a népi hagyományokban, mind a mitológiában, mind a táplálkozási szokásainkban, mind az alkímiában? A tojás táplálkozás-élettani értékét annak köszönheti, hogy szinte minden tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Ezen belül a foszfor, a vas, a jód és a cink tartalma kimagasló. Spirituális szempontból a megtermékenyítő energiája óriási. Az auránk és a sejtjeink egy jelentős része ciklikusan megújul, tulajdonképpen újjászületik. Ehhez energiára van szükség, nevezhetjük ezt az energiatípust a bőség energiájának. Nos, a tojás általában ebből a bőség-energiából tartalmaz hatalmas mennyiséget. Így amikor egy alkimista szeretne egy megújító vagy regeneráló folyamatot elindítani a testében, a lelkében vagy a személyiségében, akkor azt nem csak a bolygóállásoktól teszi függővé, hanem figyelembe veszi a természet periodicitását (például a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget), valamint a táplálkozását is úgy állítja be, hogy előnyben részesíti az álalakulás – alkimista nyelven a transzmutáció – energiáit legnagyobb mennyiségben tartalmazó élelmiszereket. Itt érkezünk el a tojáshoz, amely a teljes megújulás folyamatához szükséges energiát tartalmazza: a keletkezés és a teremtés erőit. Amennyiben így tavasz hajnalán szeretnénk mi is egy picit új erőre kapni, új terveket beindítani és gyarapodni, gazdagodni, akkor étrendünkbe illesszük be a tojást. Elkészítési módjai szinte kiapasztatlanok: levesekbe, mártásokba, desszertekbe, süteményekbe, reggelire, ebédre, rántva, habarva, hidegen, melegen, nyersen turmixokba stb.
Táplálkozásunk összeállításánál mindig vegyük figyelembe az egészségi állapotunkat és/vagy kérjük ki szakemberek/orvosok véleményét, tanácsát ez ügyben! Boldog napot! Száraz György
Blog Sárával az élet VI. rész Sára két arca... Íme, egy újabb bizonyíték arra, Zolinak mennyire igaza volt Sárával kapcsolatban. Azt is mondta, tudja, hogy nem könnyű, de ez a mi utunk. Sára reggelente nehezen ébred, nyűgös, tőle nem megszokottan lassú. Egy merő izgalom, hogy el tud-e készülni időre. Igaz, a ruháját kikészíti előző este, mivel ő már ennyi idősen is egy vérbeli nő, még legalább háromszor gondolja meg magát. Ez a reggeli készülődést még hosszabbá, számomra pedig még frusztráltabbá teszi. Másnap iskolai ünnep! Este az alkalomhoz illő ruhát kicsi lányom kiválasztja. Reggel szembesültem azzal a ténnyel, hogy a hűvös időjárás ellenére gyermekem igencsak nyárias ruházatot öltött. Figyelmeztettem, fázni fog. Javasoltam több alternatívát, persze egyik sem volt számára elfogadható. „Nincs egy rongyom sem és ami van, annak meg mindnek pocsék a színe!”- esete forgott fenn. Felhívtam csemetém figyelmét arra, hogy ő három garnitúra ruhából választhat, más gyerek pedig örül, hogy van egy ünnepi öltözete. Majd füstölögve, dühöngve, energiámat veszítve magára hagytam. Öltözzön, ahogy akar! Kisvártatva, kifogástalanul, az időjárásnak megfelelően felöltözve jelent meg. Rendkívül kreatívan válogatta össze ruháit „szegényes” ruhatárából. Mégiscsak sikerült! Elegáns volt. Nem lehetett volna ezt első szóra? Belefáradok a csatáinkba, abba, hogy sok energiával, ész érvekkel győzzem meg, ne csak tiltsak, hanem választási lehetőségeket kínáljak. Tudom, azt is meg kell tanulnia, hogy a döntéseiért felelősséggel tartozik. De télvíz idején ne öltsön nyári ruhát, nem?! Délután találkoztunk Ritával. Beszélgettünk. Sára láthatóan jól érezte magát, jött-ment, felderítette a kávézó minden apró szegletét, időbe telt, amíg sikerült rávenni, hogy közénk üljön. Ám a forró csoki és a sütemény az asztalhoz csalogatta. Elmeséltük Ritának a reggelünket, közben Sára folyamatosan mozgásban volt, lóbálta a lábát, „csak” háromszor rúgott belém. Én mindannyiszor szépen kértem, többet ezt ne tegye, figyeljen a környezetére is. Beszélgettünk minden féléről, majd szóba kerültek házi kedvenceink is. Egyszer csak Sára mintegy mellékesen mondta el nekünk, hogy milyen színű
házi kedvenceink, többek között a legfiatalabb kedvencünk, kiskutyánk aurája. Beszélgetés közben lenyugodott, hosszasan osztotta meg velünk tapasztalatait. Döbbenten tudatosult bennem, hogy ő mindezt látja! Kérdeztem is tőle, Sára mindig látod ezeket a dolgokat, vagy időnként ki tudod zárni ezt az életedből? A válasza: mindig látom őket, azaz az aurát, az angyalokat és a különböző lényeket. És én közel 10 év után tudom ezt meg!!!! Csodálom a gyerekemet és megemelem a kalapom, hogy ilyen diszkréten és tudatosan kezeli a képességét. Ő pici gyermekként nem rajzolt lila cicát vagy zöld kutyát. Később jövőbeli tervek kerültek szóba, Sára nagyon plasztikusan megfogalmazta nekünk azt, hogy miről milyen érzetei támadnak. Én meg csak hallgattam és csodálkoztam. A kellemes beszélgetés végeztével Sárától megérdeklődtem, miért nem segít nekem, másokkal miért beszélget ilyen készségesen. „Tudod, anya, a Ritában bízom, mert ő hisz ezekben a dolgokban, TE még mindig nem hiszel 100%-ig.” Próbálkoztam még pár kérdéssel, de azt a választ adta, hogy anya a te utadat neked kell bejárnod, én nem segíthetek. Hát, ez is az én Sárám, megvan benne a hisztis, ruhát válogató gyermek és a spirituális felnőtt. Várom már, hogy megoszthassuk Zolival a számomra új információkat és kíváncsi vagyok, mit tudunk meg még erről a kis lényről. Sipos Izabella
