BIZTONSÁGI ELEMZÉS A TEVA GYÓGYSZERGYÁR ZRT. DEBRECENI TELEPÉN

BIZTONSÁGI ELEMZÉS A TEVA GYÓGYSZERGYÁR ZRT. DEBRECENI TELEPÉN

Nyilvános verzió

Debrecen, 2010. október 5.

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár

Tartalomjegyzék 1. A TEVA Gyógyszergyár Zrt. alapadatai............................................................................ 5 1.1. A debreceni telephely azonosító adatai ................................................................... 5 2. A veszélyes üzem környezete ............................................................................................ 6 2.1. A veszélyes üzem környezetének részletes bemutatása.......................................... 7 2.1.1. A gyár környezetében azonosított receptor pontok.......................................... 8 2.1.1.1. „A” recetor pont: A Benczúr utca teleppel határos térsége........................... 8 2.1.1.2. „B” recetor pont: A Móricz Zsigmond út telephez közel eső térsége ........... 9 2.1.1.3. „C” recetor pont: A Móricz Zsigmond út 22. szám térsége .......................... 9 2.1.1.4. „D” recetor pont: A Pallagi út 9. szám, Idősek Háza térsége........................ 9 2.1.1.5. „E” recetor pont: A Benczúr Gyula utcai Köztemető térsége ....................... 9 2.2. A veszélyes üzem környezetének területrendezési elemei.................................... 10 3. A természeti környezetre vonatkozó információk ........................................................... 10 3.1. Földtani környezet................................................................................................. 10 3.2. Vízrajzi adottságok................................................................................................ 10 3.3. Domborzati viszonyok .......................................................................................... 11 3.4. A természeti környezet veszélyeztetését jellemző információk............................ 11 3.4.1. Értékes környezeti tényezők........................................................................... 12 3.4.1.1.. A telephely környezetében azonosított védendő növénytársulások ........... 13 4. A telephelyen folytatott tevékenységek ........................................................................... 15 4.1. A Társaságra vonatkozó általános információk .................................................... 15 4.1.1. A gyár rendeltetése......................................................................................... 15 4.1.2. A gyár főbb tevékenységei ............................................................................. 15 4.1.2.1. Előkészítés és anyagmozgatás..................................................................... 16 4.1.2.2. Beszerzés ..................................................................................................... 16 4.1.2.3. Tárolás ......................................................................................................... 16 4.1.2.4. Anyagmozgatás ........................................................................................... 16 4.1.2.5. Készüléktisztítás.......................................................................................... 16 4.1.2.6. Hatóanyag előállítás, kinyerés, végfeldolgozás .......................................... 17 4.1.2.6.1. Szerves-szintetikus ........................................................................................... 17 4.1.2.6.2. Fermentációs (biotechnológiai)........................................................................ 17 4.1.2.6.3. Hatóanyag kinyerés .......................................................................................... 18 4.1.2.6.4. Végfeldolgozás................................................................................................. 18 4.1.2.7. Gyógyszerformák készítése......................................................................... 18 4.1.2.8. Kilépő anyagok kezelése............................................................................. 19 4.1.2.8.1. Kilépő anyagok újrahasznosítása ..................................................................... 19 4.1.2.8.2. Kilépő anyagok kezelése, ártalmatlanítása....................................................... 19 4.1.2.9. Kiszolgáló tevékenységek ........................................................................... 20 4.1.3. Technológiai előzmények, jövőbeni tervek ................................................... 20 4.1.3.1. Technológiai előzmények ........................................................................... 20 4.1.3.2. Az üzemben folyó veszélyes tevékenységek korlátozása, megszűntetése, valamint kitelepítése................................................................................................. 20 4.1.3.3. Az üzem jövőbeni tervei ............................................................................. 20 5. A veszélyes üzem környezetében azonosított veszélyes tevékenységek ......................... 21 6. Biztonsági politika és biztonsági irányítási rendszer ....................................................... 21 6.1. Fő célkitűzések (biztonsági politika)..................................................................... 21

Verziószám: 1.1.0

2/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár 6.2. A biztonsági irányítási rendszer ............................................................................ 22 6.2.1. A biztonsági irányítási rendszer bemutatása, szervezete, ügyrendje ............. 23 7. A veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának rendszere ...................................... 23 7.1. Katasztrófa elhárítási szervezet............................................................................. 23 7.1.1. A létesítményi tűzoltóság felszerelése ........................................................... 25 7.1.2. Beépített védelmi berendezések ..................................................................... 25 7.1.3. Bevonható védelmi berendezések .................................................................. 25 7.2. Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények ................................................................ 25 7.3. Vezetőállomány irányítása .................................................................................... 26 7.4. Dolgozók riasztása ................................................................................................ 26 7.5. Veszélyhelyzeti híradási rendszer ......................................................................... 26 7.6. Monitoring rendszer .............................................................................................. 26 7.7. A Társaság biztonságtechnikai és környezetvédelmi helyzete ............................. 26 7.8. Riasztási rendszer.................................................................................................. 26 7.9. Mentés, kárelhárítás .............................................................................................. 27 7.9.1. Veszélyhelyzeti irányítási rendszer ................................................................ 27 7.9.1.1. A helyi vezető szerepe................................................................................ 27 7.9.1.2. Az operatív mentésirányító szerepe ........................................................... 28 7.9.1.3. A vezető mentésirányító szerepe................................................................. 28 7.9.1.4. A veszélyhelyzeti operatív törzs szerepe .................................................... 29 7.9.1.5. Kárelhárítás irányításáért felelős vezetők ................................................... 30 7.9.2. A veszélyhelyzeti irányítási pont ................................................................... 30 7.9.3. Döntés-előkészítő infrastruktúra .............................................................. 31 Gyülekezési pont ...................................................................................................... 31 7.9.4. A menekülési irányok............................................................................... 31 7.9.5. A mentésben, kárelhárításban résztvevők ................................................ 31 7.9.5.1. Általánosságban ....................................................................................... 31 7.9.5.2. Szervezetek szerint................................................................................... 32 7.9.6. Az elsődleges beavatkozó szervezetek bevethető erői, reagálási idejük.. 32 7.9.7. A mentési, kárelhárítási tevékenységben részt vevő további szervezetek létszámai, reagálási idejük és elérhetőségük ............................................................ 33 7.10. Katasztrófavédelmi oktatás ................................................................................. 34 7. 11. Katasztrófavédelmi gyakorlatok ........................................................................ 35 8. Kockázatelemzés és az eredmények összefoglalása ........................................................ 35 8.1. Kockázatelemzés ................................................................................................... 35 8.1.1. Jogszabályi háttér ........................................................................................... 35 8.1.2. Az elvégzett munka folyamata ....................................................................... 35 8.2. Az eredmények összefoglalása.............................................................................. 36

Verziószám: 1.1.0

3/37


Bevezetés A TEVA Gyógyszergyár Zrt. a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártója, mely az 1912-ben alapított Debreceni Gyógyszergyár, valamint a Hajdúsági Gyógyszergyárak 1960-as egyesülése révén létrejött BIOGAL jogutódja. Az üzem jelenlegi, Debrecen, Pallagi úti telepén ebben a tulajdonosi formában 1995 óta működik. A TEVA Gyógyszergyár Zrt.-nek jelen pillanatban Magyarországon három telephelye van: -

Debreceni (a volt BIOGAL) telepe, Gödöllői (a volt Human Gyógyszergyár) telepe, Sajóbábonyi telep, melyet a TEVA saját erőből, barnamezős beruházásként hozott létre

Jelen dokumentáció a debreceni telepen folytatott tevékenység felülvizsgálatát, a folytatott veszélyes tevékenység azonosítását, értékelését, a biztonsági rendszer bemutatását foglalja magában a 18/2006. (I. 26.) Korm. Rend. rendelkezéseinek megfelelően. Társaságunk a rendelet szerinti információszolgáltatási kötelezettségét tematikusan és részletesen teljesíti. A veszélyes anyagok azonosításának alapvető forrásai a Vállalati Informatikai Rendszernek raktár, beszerzés nyilvántartó, valamint technológiai folyamatleíró alrendszereinek adatbázisai. Ezeken az adatbázisokon alapszik az elemzésekhez szolgáltatott alapadatok köre (veszélyes anyagok, jelenlévő mennyiségek, szervezeti egységek, épületek, létesítmények, berendezések, eljárások). Jelen dokumentáció a megelőző (másik szakértő által készített) biztonsági változatok figyelembevételével, de azoktól függetlenül készült, az üzem 2009. februári állapotából kiindulva, figyelembe véve az elmúlt két év információit, tendenciáit, folyamatait, valamint az elkövetkezendő 1 évben várható, az üzem által már előre ismert és tervezett tendenciákat, változásokat. A részletes vizsgálatok alapján megalapozottan kijelenthető, hogy a 18/2006. (I. 26.) Korm. rend. hatálya alá tartozó jelenlévő anyagok mennyisége alapján a debreceni telephely alsó küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül.

Verziószám: 1.1.0

4/37


1. A TEVA Gyógyszergyár Zrt. alapadatai A cég elnevezése: Részvénytársaság A cég rövidített elnevezése: A cégjegyzék száma: Statisztikai azonosítási száma: A cég székhelye: Levelezési cím:

TEVA

Gyógyszergyár

Zártkörűen

Működő

TEVA Gyógyszergyár Zrt. 09-10-000016 10318353-2442-114-09 (KSH számjel) 4032 Debrecen, Pallagi út 13. 4032 Debrecen, Pallagi út 13.

1.1. A debreceni telephely azonosító adatai A telephely címe: KSH település azonosító: Terület: Beépítettség: A telephely területének besorolása:

Debrecen, Pallagi út 13. 15130 220225,8 m2 85 % "M"-munkahelyteremtő

A telephely és környezetének átnézeti rajzát az 1. ábra melléklet tartalmazza, az áttekintő helyszínrajzot a 2. ábra melléklet-ben, részletes helyszínrajzot pedig a 3. ábra melléklet-ben mutatjuk be. A TEVA Gyógyszergyár Zrt. (a továbbiakban TEVA) debreceni telephelye szabályos, téglalap alakú, a Pallagi út – Benczúr Gyula utca – Nagyerdő által határolt területen helyezkedik el. A telep szomszédságában országos főközlekedési útvonal, továbbá vasútvonal nem halad. A debreceni telep biztonság szempontjából meghatározó ingatlanjai: Terület, m2

Ingatlan címe

HRSZ

Pallagi út 13.

22263/2

149097

33,7

Pallagi út 13.

22263/1

11140

49,6

Pallagi út 13.

010/2

66751

40,2

Összesen

Beépítettség (%)

226988

A debreceni telep kiterjedése észak-déli irányban mintegy 830 méter, és kelet-nyugati irányban pedig 280 méter. A telepet javarészt a Nagyerdő védett növénytársulásai veszik körül, kivétel ez alól a Benczúr Gyula utca térsége, ahol a telep laza beépítettségű, vegyes használatú területekkel határos. Az üzem környezetre gyakorolt veszélyeztető hatását növelő létesítmények ezen a területen nincsenek, és a jövőben sem lesznek.

Verziószám: 1.1.0

5/37


2. A veszélyes üzem környezete A vizsgált gyártelep Debrecen belterületének szélén helyezkedik el, a tradicionális belvárostól 3,5 km távolságra, de a legközelebbi sűrűbben lakott területektől is viszonylag távolabb: Iránya a telephez képest Kelet

Térség azonosítása Kassai út térsége

1470

Nyugat- Dél-nyugat Dóczy József utca térsége Dél Észak

Legkisebb távolság [m]

1370

Nagyerdei körút térsége

1430

Pallag

2750

A telepet keleti, nyugati és északi irányból a Nagyerdő védett növénytársulásai határolják, déli irányban távolabbi kapcsolatban áll a Debreceni Egyetem épületcsoportjával (Móricz Zsigmond út). A területek legkisebb távolsága 210 méter. A teleppel közvetlenül határos a Benczúr Gyula utca vonala, és így az ott található vegyes hasznosítású ingatlanok. A legkisebb távolság itt 55 méter. A Benczúr Gyula utca távolabbi szakaszán, a teleptől 520 méteres legkisebb távolságra helyezkedik el a Debreceni Köztemető. A telepet ellátó ipari vágány a 35-ös (E71-es) országos főközlekedési útvonal mellett haladó, Debrecen-Tiszalök vasútvonalból ágazik ki. A Nagyerdőt nyugat-keleti irányban átszelve, az erdőn észak-déli irányban keresztülhaladó Pallagi út vonalát elérve a közlekedési út mellé fordul, és így Debrecen-Pallag iránya felől közelíti meg úti célját. A telepet ellátó gépjárműforgalom a Debreceni Egyetem irányából, a Móricz Zsigmond út, valamint annak folytatása, a Benczúr Gyula utca térségét a Debrecen-Pallag térségével összekötő Pallagi út ideeső szakaszán bonyolódik. A telep elérhető a 4-es és a 35-ös főutak irányából, valamint 33as útnak a város belsőbb részein haladó térségéből. A telephellyel határos területek közvetlen beépítettséggel csak a Benczúr Gyula utcában rendelkeznek. Itt lazán elhelyezkedő, többszintes, elsősorban iroda-telephely funkciót ellátó épületek találhatók. A telephellyel határos térségben található közintézmények: Iránya a telephez viszonyítva Dél-kelet

Közintézmény azonosítása Debreceni Vízmű Zrt., Központi laboratóriuma

címe 4032 Debrecen, Benczúr Gyula utca 7.

4032 Debrecen, Móricz Debreceni Egyetem, OrvosZsigmond út, Pallagi út Del-nyugat és Egészségtudományi által határolt térség Centrum épületei

Verziószám: 1.1.0

Legkisebb távolság [m] 130

180

6/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár Iránya a telephez viszonyítva

Közintézmény azonosítása

címe


HUNÉP Auguszta Hotel 4032 Debrecen, Móricz Zrt., Diák Apartman Szálló, Zsigmond út 22. Debrecen

440

Dél

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Idősek Otthona, Vakok Intézete

4032 Debrecen, Pallagi út 9.

470

Kelet

Debreceni Köztemető

4032 Debrecen, Benczúr Gyula utca

520

Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Auguszta Tömb

4032 Debrecen, Móricz Zsigmond út 22.

570

Nyugat

Nyugat

A telephellyel határos természeti értéket képviselő műemlékek és turisztikai nevezetességek: Iránya a telephez képest

Természeti érték, műemlék, turisztikai nevezetesség azonosítása

Kelet, nyugat, észak Nagyerdő

Címe Nagyerdei körút – Dóczy József utca – Kartács utca – Debrecen külterületei – Pallag – A 4-es számú főközlekedési út – Kassai út – Hadházi utca által határolt térség


10

A biztonsági szempontból leginkább jelentős létesítmények: alapanyaggyártó üzemek és kiszolgáló létesítményrészei, valamint a vasúti és közúti fogadóállomások a telephely belső részében helyezkednek el, iroda, labor, szociális létesítmények veszik körül. Az azonosított legkisebb távolságokhoz képest a veszélyeztetett létesítményrészek ennek megfelelően valamelyest távolabb helyezkednek el. Az elemzés szempontjából releváns távolságokat az egyes létesítményrészek kockázatelemzése helyén közöljük.

2.1. A veszélyes üzem környezetének részletes bemutatása A telephely biztonsági szempontból jelentős veszélyes létesítményeihez legközelebb eső lakóövezetek, munkahelyek és közösségi, intézményi létesítmények azonosítását a Biztonsági Elemzésünk 1. ábra melléklete tartalmazza, amelyet nyilvános verziónkhoz nem csatolunk. Általában megállapítható, hogy: -

A gyár közvetlen környezetében néhány emeletes irodaépületben kisebb gazdálkodó szervezet működik, egyéb tevékenység nem azonosítható. (Rendelet, 2.2.2/a.)

Verziószám: 1.1.0

7/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár -

-

A lakosság által látogatott létesítmények (iskola, kórház, sportpálya, stb.) az üzem legközelebb eső veszélyes létesítményétől számított 180 m-en túl helyezkednek el. (Rendelet, 2.2.2/b.) Különleges természeti értékeket képviselő érték a telepet közrefogó Nagyerdő. (Rendelet, 2.2.2/c.) Súlyos ipari balesetek által potenciálisa érintett létesítmények a közelben, jelenlegi ismereteink szerint nincsenek. (Rendelet, 2.2.2/d.)

A telephelyre jellemző uralkodó szélirány Észak, Észak-keleti, valamint másodlagosan a Dél, Dél-nyugati. Az esetleges légszennyezés azt elsődleges szélirányok esetén a Debreceni Egyetem Orvostudományi Kar épületcsoportjának irányába, míg a másodlagos főirány esetén a Nagyerdőnek Pallag felé eső térsége irányában terjed.

2.1.1. A gyár környezetében azonosított receptor pontok A telephely, valamint környezetének részletesebb áttekintésére a Biztonsági elemzésünk 1. ábra melléklete alkalmas – melyet nyilvános verziónkhoz nem csatolunk- , mely bemutatja a telephely környezetében felvett receptor pontokat. Az egyes térségekhez rendelt receptor pontok azonosítását az alábbi táblázat tartalmazza. A közelben elhelyezkedő Jel

Lakóterület, létesítmény azonosítása

Legkisebb távolság a veszélyes üzemtől [m]1

Épületek Besorolása 2

Jelenlévő személyek száma (becslés) [fő]

A

Benczúr Gyula utca, Pallagi út kereszteződésének térsége

55

Vasúti lefejtő

B

50

B

Debreceni Egyetem, Orvostudományi kar, Móricz Zsigmond út térsége

260

Vasúti lefejtő

B

200

C

Diák Apartman Szálló, Móricz Zsigmond út 22. szám térsége

515

17-es számú tartálypark

A

250

D

Pallagi út 9. szám térsége (Idősek Háza, Vakok Intézete)

590

Vasúti lefejtő

C

200

E

Benczúr Gyula utca, Köztemető főbejáratának térsége

955

Vasúti lefejtő

E

100

1 Az itt közölt érték a legkisebb távolság, a második oszlopban a legközelebb eső létesítményrész. Minden számba vett épület az itt közölt távolságon túl helyezkedik el. 2 A rendelet 5. melléklete szerinti besorolás.

Az üzem környezetében azonosított településrészek mindegyikén egy-egy receptor pontot vettünk fel. Ezek a kiválasztott receptor pontok biztosítják, hogy segítségükkel pontosan meghatározható legyen egy-egy baleseti eseménysornak a kiválasztott pontban (településrészen) érzékelhető hatása. 2.1.1.1. „A” recetor pont: A Benczúr utca teleppel határos térsége

Verziószám: 1.1.0

8/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár A Benczúr utca ezen szakaszán főképpen ipari és kereskedelmi-szolgáltató jellegű telephelyek helyezkednek el. Itt található a Vízművek modern Központi Laboratóriuma, amely nem csak a Vízművek számára lát el mérési és dokumentálási feladatokat, külső megrendeléseket is teljesít. A térségben lakók száma néhány fő (a területeket biztosító személyzet), az itt nappal tartózkodók száma mindösszesen kb. 50 főre tehető. 2.1.1.2. „B” recetor pont: A Móricz Zsigmond út telephez közel eső térsége A térség a Debreceni Egyetem tulajdonában álló épületcsoportokat tartalmaz, melyek megközelítése elsősorban a Pallagi út irányából történik, valamint a Móricz Zsigmond úton, távolabb is található egy bejárat. Az épületcsoportban vannak elhelyezve a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának intézményei, kutató, oktató, szociális és más célú létesítményei. A területen lazán, szabadon álló, pavilonszerű beépítéssel jobbára háromszintes épületek találhatók. Az Egyetem magasabb épületei távolabb helyezkednek el. A térségben lakók száma néhány fő (állandó portaszolgálat, a területeket biztosító személyzet), az itt nappal tartózkodók száma mindösszesen kb. 200 főre tehető. Megjegyzés: A létszám meghatározása során a teleptől legfeljebb 400 méter távolságban elhelyezkedő épületeket vettük figyelembe. 2.1.1.3. „C” recetor pont: A Móricz Zsigmond út 22. szám térsége A Móricz Zsigmond útba a 22. számnál, a teleptől 640 méteres távolságban, forgalomcsillapított övezetben torkollanak bele az Egyetem északi és déli irányban vezető gyűjtőútjai. Itt a gyalogos forgalom napközben intenzív. Az északi kiágazás vezet az Általános Orvostudományi Kar épületcsoportjához, melynek legszélső nyúlványa a Markusovszky Lajos Kollégium III. számú épülete (Móricz Zs. út 11.). A kollégium öt háromemeletes önálló épületből álló komplexuma, összesen 300 fő befogadására alkalmas. A szálló viszonylag magas kihasználtságát figyelembe véve az itt jelenlévő személyek számát 250 főben határoztuk meg, melyben a térségben tartózkodó egyetemi munkatársak és hallgatók létszámát is beleértjük. 2.1.1.4. „D” recetor pont: A Pallagi út 9. szám, Idősek Háza térsége A teleptől déli irányban, a Pallagi út Móricz Zsigmond úti kereszteződésnek túloldalán, a Nagyerdei körút irányában, a teleppel azonos oldalon helyezkedik el az Önkormányzat által működtetett Idősek Háza. Az épület kiterjedt, parkosított telken helyezkedik el, a Pallagi útnak a Nagyerdei körúthoz eső végénél. Az itt jelenlévő személyek (jobbára idősek) száma mintegy 100 fő. Ugyanitt található a Vakok Intézete, amely szintén kb. 100 fő, fekvőbeteg, mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személy 2.1.1.5. „E” recetor pont: A Benczúr Gyula utcai Köztemető térsége A teleptől Kelet, Dél-keleti irányban, nagy területen elhelyezkedő Köztemetőt 1928-ban jelölte ki a város, 1932-ben nyitották meg. A főépület, a ravatalozó és krematórium magyarosszecessziós stílusban készült, a temetőt látogatók létszáma változó, a főbejárat környezetében folyamatos a mozgás. A temetőben jelenlévő személyek számát 100 fővel vettük figyelembe, amely a nagy távolságok miatt kifejezetten a temetőnek a telephez eső keleti térségében jelenlévőket kívánja reprezentálni. A napközben (egy-egy alkalommal hétköznap és hétvégén) megtartott bejárás tanúbizonysága szerint a gyárteleptől 600 méteres körzeten belül tartózkodók létszáma ennek töredéke (néhányszor tíz fő).

Verziószám: 1.1.0

9/37


2.2. A veszélyes üzem környezetének területszabályozási elemei A telephely jóváhagyott szabályozási tervvel rendelkezik. Érvényes településrendezési terv készült, melynek azonosító száma: 8/2003. (IV. 17.) (Közgyűlési rendelet Debrecen megyei jogú város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről)

3. A természeti környezetre vonatkozó információk 3.1. Földtani környezet A gyár környéki kutatási területen a felszín közeli képződmények feltárása érdekében különböző célokból számos földtani fúrás és mérnökgeofizikai szondázás mélyült 10-15 m talpmélységgel. A kutatólétesítmények adataiból levonható legfontosabb következtetéseket az alábbiakban foglaljuk össze: Pallag térségében vékony, kőzetlisztes fedőréteg alatt típusos futóhomok helyezkedik el. A homok jól osztályozott uralkodóan aprószemcsés (60-70%). Lefelé a homok durvul, nő a középszemcséjű homok aránya. A futóhomok jó vízvezető, szivárgási tényezője kb. 10 -3 cm/s. A debreceni II. Vízmű és a Gyár térségében egy összetettebb üledékszerkezet található. A felszín alatt 2,0-5,0 m vastagságban kőzetlisztes homok található. A homokfrakción belül az apró szemcsék az uralkodóan a finom mellett. A kőzetliszt frakción belül az apró szemcsék az uralkodóak finom mellett. A kőzetliszt frakción belül a durva kőzetliszt aránya meghaladja a finomét. Kevéssé osztályozott. Vízvezető képessége a frakciók arányától függően 10-4-10-5 cm/s között változik. Alatta fokozatos átmenettel homokos finom kőzetlisztes durva kőzetliszt települt. A homokfrakció aránya 15-30%, a durva kőzetliszté 35-60%, a finom kőzetliszté 10-20%, míg az agyagé 10% körüli. Vízvezető képessége a frakciók arányától függően 10-5-10-6 cm/s körül alakul.

3.2. Vízrajzi adottságok A tágabb értelemben vett térség leírása A területnek csak azért van lefolyása, mert a csapadékos időszak nem esik egybe a maximális párolgás idejével. Felszíni vízfolyása és talajvize igen kevés, de gazdag rétegvizekben, és termálkincse is jelentős. Felszíni vizek A Hajdúságnak nincs állandó jellegű vízfolyása, a Tiszalöki duzzasztómű üzembe helyezése óta a gravitációs vízkivétellel táplált Keleti - főcsatorna azonban áthalad a táj peremén. Jelentőseb vízfolyás a Tócó-árok és a Kondoros összefolyásából létrejövő Kösely, amely utóbbi vízfolyás fogadja be Debrecen városi, köztük a telep kezelt szennyvizeit.

Verziószám: 1.1.0

10/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár Időszakos jellegű vízfolyásainak medrei csak tavasszal, a csapadékosabb időszakban telnek meg, ilyen a Fürj - ér, a Vidi - ér, Brassó - ér, vagy a Pece - ér és a Vajdalaposi - csatorna. Általában a belvizek levezetőiként funkcionálnak ezek a vízfolyások. Természetes állóvizekben sem bővelkedik a táj, néhány morotva -, és szikes tó található meg a területen. Mesterséges tavak azonban nagyobb számban találhatóak. Felszín alatti vizek A talajvíz legnagyobb érdekessége, hogy a Hajdúság az Alföld azon kevés területeinek egyike, ahol a talajvíz állandóan mélyen áll. Északon 6-10 méter között, Délen 10 méter alatt van az átlagos talajvízmélység. A talajvíz mennyisége meglehetősen kevés, a talajvízszint süllyedése nélkül kitermelhető vízmennyiség 1,6 l/ s négyzetkilométerenként. A talajvízben az átlagos sótartalom 1000-2000 mg/l, a víz kémiai jellegét tekintve vegyes típusú. A kationok között sok helyen a nátrium, az anionoknál a hidrogén-karbonát kerül előtérbe. Helyenként magas a klór és a szulfát aránya. A talajvíz keménysége nem mondható extrémnek, bár magasabb értékeket, 25-35 n.k.f.-ot érhet el. A szulfáttartalom 60-300 mg/l között mozog. Pannon, pliocén és pleisztocén víztartókból ered a gazdag rétegvíz - kincs. A negyedkori rétegekből származó vizek túlnyomórészt kalcium-hidrogénkarbonátosak, a felsőpannon üledékekből eredők északról dél felé haladva nátrium-hidrogénkarbonátosba mennek át, Hajdúszoboszló környékén a nátrium-kloridos jut uralomra. A Hajdúság termálvíz-készlete is igen jelentős, hévizei főleg felsőpannon homokos üledékekben tárolódnak (Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúdorog, Kaba, Nádudvar, stb.).

3.3. Domborzati viszonyok Az üzemet is magába foglaló kistáj 85 és 150 méter közötti tengerszint feletti magasságokat ér el maximálisan, a telep környezetében majdnem tökéletesen sík terület 131 mBf szinttel. A térség Debrecen belvárosának 119 mBf magasságához viszonyítva mintegy 10 méter magas teraszon helyezkedik el, de ezt az odavezető utak rendkívül enyhe lejtése miatt alig lehet észlelni. Észak-nyugati irányban az üzemtől mintegy 4 km távolságban, Bodaszőlő község területén, a Pallagi út Pallag felé leágazásától kezdődően enyhe kiemelkedés található, 152 mBf csúcsmagassággal.

3.4. A természeti környezet veszélyeztetését jellemző információk A Társaság tevékenysége a természeti környezetet általában nem veszélyezteti, ezt az egységes környezethasználati engedély megléte, az előírások betartása és ennek éves hatósági ellenőrzése igazolják. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a megelőzésre, illetve az ú.n. elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazására.

Verziószám: 1.1.0

11/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár Súlyos baleset bekövetkezte esetén számolni kell azonban a környezet kisebb mértékű szennyezésével: -

elsősorban légszennyezéssel, bűzös, irritáló, rendkívüli esetben élővilágra ártalmas vegyi anyagok levegőbe jutásával; (egészen kis valószínűséggel) jelentősebb méretű tűz és/vagy robbanás bekövetkeztével, valamint az azt követő légszennyezéssel; a csatornarendszerbe kerülő, a vízi életet veszélyeztető különféle anyagokkal.

3.4.1. Értékes környezeti tényezők A Gyárat délről a Benczúr utca a Vízmű nagyerdei telepeivel ill. a Nagyerdei park, keletről és északról a Nagyerdő, nyugatról a Pallagi út ill. a Nagyerdő határolja. A Nagyerdő földrajzilag a Nyírség délnyugati szélén helyezkedik el, egyedül nyugatról határolja egy másik táj a Hajdúság (Hajdúhát), növényföldrajzilag a magyar vagy pannon (Pannonicum) flóratartomány alföldi (Eupannonicum) flóravidék nyírségi (Nyírségense) flórajárásának délnyugati részére esik, s értelemszerűen nyugatról a növényföldrajzi Tiszántúllal (Cirsicum) érintkezik. A boreális atlantikus szubboreális fázis után, a szubatlantikus fázisban alakult ki az a növényzete a Nagyerdőnek, amely az enyhén lehűlő és szárazabbá váló klímájában ma is jellemző lehetne rá antropogén hatások nélkül. A Nyírség DK-i erdeinek letermelése a XV-XVII. század körül fokozódott, de szerencsére a városhoz tartozó területek irtása és újratelepítése, valamint kezelése a város törvényei által szabályoztattak. Ennek köszönhető, hogy a kb. XVIII. század óta a Nagyerdő természetes felújulásával szemben a mesterséges telepítések (magvetések) domináltak. Mindezeknek köszönhető, hogy a XX. század elejéig az eredeti társulások fennmaradhattak, az azokra jellemző lágyszárú és maguktól felújuló fásszárú fajok nagy számmal jellemezhették a cönózisokat. Ennek az eredménye az is, hogy – erdőssztyeppekre jellemző – fátlan térségeket, tisztásokat is beerdősítették. Sajnos ugyanazon időponttól kezdődött el a Nyírség és a Hajdúhát csatornázása és lecsapolása, és ennek következményeként a XX.század közepére erőteljesen csökkent a talajvízszint. (Ez adott indokot a nagymértékű akácosításra is!) A kiszáradást is fokozta a napjainkig tartó felmelegedő, aridabb klímát létrehozó folyamat. A következő társulások lehettek jelen a viszonylagos érintetlenség időszakában: -

Festuco rupicolae – Quercetum roboris (nyílt homoki tölgyes) Convallario – Quercetum roboris (zárt homoki tölgyes) Fraxino pannonicae –Ulmetum (tölgy-kőris-szilligeterdő) kis foltokban, főleg az északi és nyugati részen fordul elő Querco-Carpinetum (alföldi gyertyános tölgyes)

Verziószám: 1.1.0

12/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár A nyílt homoki tölgyesek helyén ma akácosok, erdei- és simafenyvesek vannak. A tölgykőris-szil ligeterdőket kiszárították és átalakultak – ha nem vágták ki véglegesen őket – gazdag geofiton szinttel rendelkező gyöngyvirágos tölgyessé. Gyertyános tölgyesből mindössze egyetlen néhány hektáros folt maradt. 3.4.1.1.. A telephely környezetében azonosított védendő növénytársulások A gyár a nagyerdő területébe ékelődik, amely országos védettség alatt áll. Több értékes fafaj és társulástöredék, két védett faj (Scilla vindobonensis, Betula Pubescens), továbbá több jelentős lágyszárú faj él a kerítésen kívül. A Gyár területét a következő növénytársulások, valamint ültetett erdőállományok veszik körül: Nyugatról Convallario – Quercetum – kb. a kapuig – valamint akácos után (Bromo robinietum) ültetett tölgyes (Quercetum cult.). A vizsgált résznél nyugatról ültetett „Fraxino pannonicae –Ulmetum”. Északról ültetett „Convallario – Quercetum”, benne „Tiliosum argenteae” ültetett „szubasszociáció”. Északkelet-kelet felől ültetett „vegyes” erdőben (eredetileg Convallario- Quercetum). Délről a Benczúr utca felől ültetett fák. Az alábbi táblázatban mutatjuk be az azonosított jelentősebb növényfajokat: Növény megnevezése Acer campestre (mezei juhar)

Nyugat Észak

Északkeletkelet

Kelet

X

Acer negundo (zöld juhar)

X

X

Acer platanoides (korai juhar)

X

Acer pseudoplatanus (hegyi juhar)

X

Acer saccharinum (ezüst juhar)

X

Achillea millefolium (közönséges cickafark)

X

X

X

Ambrosia artemisiifolia (parlagfű)

X

Astragalus glycyphyllos (érdeslevelű csúdfű)

X

Ballota nigra (fekete perszterce)

X

Bilderdykia convolvulus (szulákkeserűfű)

X

Brachypodium sylvaticum (erdei szálkaperje)

X

Bromo sterili-Robinietum (akácos)

X

Betula pubescens (molyhos nyír)

X

Cannabis sativa (hasznos kender) Carex divulsa (zöldes sás)

Verziószám: 1.1.0

Dél

X X

X

13/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár Növény megnevezése

Nyugat Észak

Carex pairae (berzedt sás) Celtis occidentalis (nyugati ostorfa)

X

Cerasus avium (madárcseresznye) Chelidonium majus (vérehulló fecskefű)

Északkeletkelet

X

X

X

X

X

X

X

X

Kelet

X

Chenopodium hybridum (pkolvarlibatop) Chenopodium sativum

X

Coryllus avellana (közönséges mogyoró) Crataegus monogyna (egybibés galagonya)

X X

Cynoglossum officinale (közönséges ebnyelvfű) Euonymus europaeus (csíkos kecskerágó)

X

X

X

Fraxinus angustifolia subsp. Pannonica (magyar kőris)

X X

Fraxinus penssylvanica (zöld kőris) Galeopsis pubescens (pelyhes kenderkefű)

X X

X

Gallium mollugo (közönséges galaj)

X

X

Hibiscus trionium

X

X

Hieracium umbellatum (ernyős hölgymál)

X

X

Homulus lupulus (komló)

X

Juglans nigra (fekete dió)

X

X

Melica altissima (magas gyöngyperje)

X

Padus serotina (kései meggy)

X

Philadelphus coronarius (illatos jezsámen) Prunus spinosa (kökény)

X X

Pupulus alba (fehér nyár) Robinia pseudoacacia (fehér akác)

Verziószám: 1.1.0

Dél

X

X

X

X

X

X

X

X

14/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár Növény megnevezése

Nyugat Észak

Északkeletkelet

Rubus caesius (hamvas szeder)

X X

X

Sambucus nigra (fekete bodza)

X

X

X

Scilla vindobonensis (ligeti csillagvirág)

X

Solidago gigantea (magas aranyvessző)

X

Tilia tomentosa (ezüsthárs)

X

Ulmus laevis (vénic szil)

X

Ulmus minor (mezei szil)

X

X

X X X

Ulmus pumila var. Arborea (turkesztáni szil) Urtica dioica (nagy csalán)

Dél

X

Quercus cerris (csertölgy) Quercus robur (kocsányos tölgy)

Kelet

X X

X

Viola sylvestris (erdei ibolya)

X

A táblázatban szürke háttérrel jelöltük a védett növényeket.

4. A telephelyen folytatott tevékenységek 4.1. A Társaságra vonatkozó általános információk 4.1.1. A gyár rendeltetése A TEVA debreceni székhelyén gyógyszer-hatóanyagok előállítását, gyógyszer-készítmények gyártását és kiszerelését végzi, valamint gyógyszerkutatást folytat. A Társaság debreceni székhelye egyúttal a Társaság kereskedelmi és adminisztratív központja is. A Társaság által előállított gyógyszer-készítmények saját gyártású, valamint vásárolt hatóanyagot egyaránt tartalmaznak.

4.1.2. A gyár főbb tevékenységei A TEVA jogelődje, a BIOGAL Gyógyszergyár jelenlegi telephelyén az 1950-es években kezdte el működését. A termelési tevékenység során főként fermentációs és szintetikus úton előállítható, különböző gyógyszeralapanyagok és gyógyszerek gyártását végezték eddig és végzik napjainkban is. A Gyár fennállása óta több alkalommal történt jelentősebb beruházás, fejlesztés, különösen az 1990-es évek elejétől tette szükségessé a piac új termékek gyors termelésbe állítását.

Verziószám: 1.1.0

15/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár A gyógyszer-hatóanyagok és intermedierjeik gyártása jellegénél fogva vegyipari tevékenység. A tevékenységet jellemzi a viszonylag kis sarzsméretű szakaszos technológia, az alkalmazott gyártási eljárások nagy száma, a sokféle termék, a viszonylag kis gyártási méret, a felhasznált anyagok széles skálája. A továbbiakban az egyes tevékenységi csoportokat részletezzük. 4.1.2.1. Beszerzés A beszerzett nyersanyagok csak ritkán igényelnek valamilyen helyszíni előkezelést, mivel a beszerzéskor elsődleges szempont a gyártási folyamatba történő beadagolásra alkalmas minőség. 4.1.2.2. Előkészítés és anyagmozgatás Az előkészítés és anyagmozgatás eljárásai jellemzően az anyagtárolást, az alkalmazott készülékek tisztítását, az anyagok kimérését és beadagolását, valamint a készülékek közötti anyagmozgatást jelentik. 4.1.2.3. Tárolás A gyógyszeriparban felhasznált alapanyagok jelentős részt folyadékok, melyek felhasználás előtti tárolási módjai közül jellegzetes a tartályban, a hordóban és egyéb göngyölegben történő tárolás. A kisebb mennyiségben felhasznált szilárd alapanyagok tárolása jellemzően zsákban és egyéb, kisebb kiszerelésben történik, ezen kívül még a különböző gázok főként palackban történő tárolása fordul elő. A készletezett anyagmennyiségek tendenciáiban tetten érhető az egyre szigorodó beszerzés-szervezés. 4.1.2.4. Anyagmozgatás Az anyagmozgatás jellemzően vezetékes vagy szállítóeszközzel történő szállítás. A vezetékes szállítás történhet rögzített vagy flexibilis vezetéken, lehet gravitációs, pneumatikus, vákuumos, nyomás alatti. Az anyagmozgatás jellegzetes módjai: -

-

-

Folyadék átfejtése hordóból (hordóba, szállítható tartályba, tartálykocsiba stb.) Folyadék átfejtése tartályból, készülékből (földalatti-, földfeletti tartályból; nyomatás készülékbe; leengedés adagolóból, szállítás konténerből, nyomatás nitrogénnel, szivattyúval nyomott folyadék fogadása, szállítás szivattyúval, szállítás gravitációs úton stb.) Nedves- vagy száraz szilárd anyag szállítása (bemérése dobból/zsákból; leengedése Müller-hordóba, leengedése zárt rendszerben; leengedése konténerbe; bemérése konténerből; bemérése poradagolón keresztül; bemérése Müller-hordóból; zsákba szedése stb.) Gázellátás (palackból inert gáz, palackból éghető gáz; csővezetékből nitrogén; csővezetékből egyéb gáz stb.)

4.1.2.5. Készüléktisztítás A készülék tisztítás a GMP (= Jó Gyártási Gyakorlat) előírásai miatt validált eljárás, azaz a terméktől függően előírt anyagokkal (oldószerek), előírt mennyiségekkel történik.

Verziószám: 1.1.0

16/37


4.1.2.6. Hatóanyag előállítás, kinyerés, végfeldolgozás Kezdetben fermentációs és extrakciós eljárással készíthető gyógyszereket állítottak elő. Az 1960-as évektől szintetikus alapanyag és intermedier gyártással bővült a tevékenység. A jelenlegi fermentációs kapacitást 1986-tól építették ki, megteremtve számos antibiotikum előállításának lehetőségét. A Gyár jelenleg is fermentációs és szintetikus úton előállítható gyógyszer alapanyagokat és gyógyszerkészítményeket - tabletta, kúp, kapszula, kenőcs formájában állít elő. A kémiai reakciók kivitelezésére Debrecenben átlagosan 1-12 m3 térfogatú reaktorgépcsoportok állnak rendelkezésre. A kémiai reakciókat követi a keletkezett termék tisztítása, koncentrálása (hatóanyag vagy intermedier kinyerés), majd legtöbb esetben befejezésül a termék tiszta, kristályos formában történő előállítására (porkezelés) kerül sor. A hatóanyag előállítás, kinyerés és végfeldolgozás folyamatait a gyógyszeriparban a GMP előírásai szabályozzák, melyek az átlagosnál részletesebb technológiai utasítások alkalmazását kívánják meg. A tevékenységet jellemzi továbbá az alkalmazott gyártási eljárások, a felhasznált alapanyagok és a termékek sokfélesége és egyedisége. A reakciók során esetenként gázok, gőzök felszabadulásával kell számolni. Sok esetben, biztonságtechnikai okokból, inert (nitrogén) atmoszféra alkalmazása szükséges. Az alkalmazott hatóanyag előállítási technológiák fő típusait az alábbiakban mutatjuk be: 4.1.2.6.1. Szerves-szintetikus A reakció reaktorokban (szakaszos keverős reaktorok) történik. A szintetikus gyógyszerkémiai eljárások jellemzője a szakaszos technológia, a relatíve kis sarzsméret és a szerves oldószerek használatának domináns volta. A szerves kémiai reakciók ritkán mennek tökéletesen végbe, szemben a – néha pillanatreakcióban lezajló – szervetlen kémiai folyamatokkal. Ezért a fenti körülmények között előállított fázistermékeket valamint terméket akár lépésenként is el kell választani az el nem reagált kiindulási anyagoktól, és a képződött melléktermékektől, melyek a reakciók során jellemzően keletkeznek. A kémiai reakció kívánatos irányba (termék-képződés) történő eltolása érdekében a reakciópartnerek valamelyikét feleslegben kell alkalmazni. Az előállítás során jelentős mennyiségű oldószerhulladék keletkezik, bár az elmúlt években a fajlagos oldószerfelhasználás csökkent köszönhetően a környezetvédelmi célú technológiai fejlesztéseknek. 4.1.2.6.2. Fermentációs (biotechnológiai) Biokémiai eljárás, melynek során élő szervezetet használnak (baktérium, gomba, enzim) valamely termék előállítására, vagy egy adott molekula szerkezetének megváltoztatására. A termék az azt előállító szervezet sejtjein belül vagy azon kívül keletkezik. Jellemzően vizes közegben (aerob fermentorban stb.) zajló folyamatok, melyek során az élő szervezet működéséhez szükséges tápanyagokat is biztosítani kell. A fermentáció során minden esetben gázok lépnek ki a rendszerből és a melléktermékek képződése is jellemző. Az előállítás során elhasznált tápközegekből ebben a folyamatban nagyobb mennyiségű technológiai szennyvíz

Verziószám: 1.1.0

17/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár és biomassza keletkezik, bár az elmúlt időszakban a fajlagos vízfelhasználásunk csökkent köszönhetően a környezetvédelmi célú technológiai fejlesztéseknek. Valamennyi eljárásra igaz, hogy az előállítandó terméket a továbbiakban tiszta formában ki kell nyerni. 4.1.2.6.3. Hatóanyag kinyerés A hatóanyag és intermedier gyártási eljárásokkal kialakított, többnyire oldatban lévő fázistermékeket valamint termékeket minél tisztább és töményebb formában kell előállítani, akár lépésenként is el kell választani az el nem reagált kiindulási anyagoktól, és a képződött melléktermékektől. A hatóanyag kinyerést az alábbiakkal végezzük: - Extrakció - Kristályosítás, kicsapás - Desztilláció - Szűrés, ülepítés 4.1.2.6.4. Végfeldolgozás A hatóanyag és intermedier kinyerés során kinyert, többnyire szilárd nedves anyag szárítása, szükség esetén a megfelelő szemcseméret beállítása. Szárítás, a vizes vagy oldószeres nedvesség megszüntetése. A végfeldolgozás jellegzetes eljárásai: - Szárítás - Aprítás, őrlés, mikronizálás - Szitálás - Homogenizálás 4.1.2.7. Gyógyszerformák készítése A gyógyszer alapanyagokból megfelelő segédanyagok hozzáadásával gyógyszerkészítményeket gyártanak az alábbi formában: tabletta, kúp, kapszula, kenőcs. A gyógyszerkészítmény formálása során különböző, az emberi szervezetre ártalmatlan ún. vivő és segédanyagokkal egészül ki a gyógyszer hatóanyaga. Az általában és legnagyobb mennyiségben használt ilyen anyagok a tejcukor, keményítő, víz. Jellemzően a vivő és segédanyagok mennyisége 10-1000-szerese a hatóanyag mennyiségének. A gyógyszerforma kialakítását követi a csomagolás többlépcsős művelete, amelynek eredményeképpen a gyógyszer kereskedelmi forgalomba hozatalra kész állapotba kerül. A legkisebb kereskedelmi egység (pl. 10 db tabletta közös műanyag- és alumínium-fóliából álló ún. bliszterbe, majd kartondobozba) további gyűjtőcsomagolásai már kizárólag papírkartonból állnak. Debrecenben az alábbi készítmények előállítása történik: -

szilárd gyógyszerkészítmények mikrokapszula

Verziószám: 1.1.0

18/37


kúp lágy zselatin kapszula gélek és kenőcsök

4.1.2.8. Kilépő anyagok kezelése Kilépő anyag kezelés alatt a hatóanyag és intermedier gyártás-, kinyerés és a végfeldolgozás eljárásaiból kilépő anyagáramok szükség szerinti helyi előkezelését és központosított kezelését értjük. A kilépő anyagok kezelésének célja, a környezetbe jutó anyagok mennyiségének csökkentése és a hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítása. A kilépő anyagok kezelésének jellegzetes eljárásai az alábbiak: 4.1.2.8.1. Kilépő anyagok újrahasznosítása - Oldószer regenerálás 4.1.2.8.2. Kilépő anyagok kezelése, ártalmatlanítása a./ Az eljárásokból kilépő gázok, gőzök kezelése - Adszorpció - Abszorpció - Kemiszorpció - Kondenzáció - Termikus égetés b./ Az eljárásokból kilépő folyadékok kezelése - Extrakció - Adszorpció - Kémiai kezelés - Kigőzölés - Kicsapás, szűrés - Ioncsere - pH beállítás, semlegesítés - Biológiai kezelés c./ Az eljárásokból kilépő szilárd anyagok kezelése -

Porleválasztás Szűrés Nedves mosás

A kilépő anyag kezelések közül a legjellemzőbben alkalmazott oldószer regenerálás lényege a szerves oldószereknek megfelelő minőségben történő kinyerése a gyártásokból kilépő anyalúgokból, folyékony fázisokból, s ezek visszajuttatása a termelő folyamatba. Ezt az Oldószerregeneráló üzem végzi el.

Verziószám: 1.1.0

19/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár A termelő tevékenységet fejlesztő laborok, kísérleti üzem, a környezetvédelmi laboratórium tevékenysége és a logisztikai feladatokat ellátó szervezetek egészítik ki. 4.1.2.9. Kiszolgáló tevékenységek A kiszolgáló tevékenységek közé tartoznak azok a nem gyártó tevékenységek, melyek a gyártási eljárások működtetéséhez szükséges infrastrukturális hátteret biztosítják. Ezek közé tartozik az energia- és közműellátás, központi szennyvíz-előkezelés, valamint a karbantartó-, felújító tevékenységek, a kutatás-fejlesztés, labor, minőségbiztosítás, környezetvédelem, munkavédelem, tűz- és katasztrófavédelem tevékenységei.

4.1.3. Technológiai előzmények, jövőbeni tervek 4.1.3.1. Technológiai előzmények A Gyár jelenlegi telephelyét az 1950-es évek elején létesítették, az akkori ipartelepítési elképzelések szerint Debrecen északi részén a Nagyerdő szomszédságában. Az első technológiát 1952. évben, a már meglévő klinikai épületek és Diakonissza Képző Intézet (később, 1948-tól a KLTE Kollégiuma) mellé tervezték, majd telepítették. A későbbiekben az igénybevett terület és a tevékenység is bővült. A telephely a város belterületének határán van, helyi viszonylatban jelentős zöldfelület közelében, amely adottság feltétele volt a fermentációs technológia működtetésének. Telepítésének helyét is a hazai penicillin gyártás fermentációs eljárásának tiszta levegő igénye indokolta. 4.1.3.2. Az üzemben folyó veszélyes tevékenységek korlátozása, megszűntetése, valamint kitelepítése A telepen jelenleg annak a technológiának megszűntetése már folyamatban van, amelyben a felhasznált egyik anyagnak egészségre káros hatása jelentős. A gyártás megszűntetése, és így a veszélyes anyag üzemből történő eltávolítása, előre láthatólag a 2011-es év végéig történik meg. Egyéb a telepen folytatott tevékenység korlátozását, kitelepítését jelenleg semmilyen indok nem támasztja alá, és ennek megfelelően nem is tervezi az üzem. 4.1.3.3. Az üzem jövőbeni tervei Az üzem a következő néhány évben jelentős fejlesztéseket kíván végrehajtani, elsősorban a gyógyszergyártás területén. A biztonsági szempontból jelentősebb hatóanyaggyártás területén a közeljövőben, valamint hosszabb távon az üzem lényeges változtatásokat, fejlesztést tervez, a jelenlegi kapacitás megduplázását.

Verziószám: 1.1.0

20/37


5. A veszélyes tevékenységek

üzem

környezetében

azonosított

veszélyes

A telephely közvetlen környezetében a 18/2006. (I. 26.) számú A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezet nem található. A telephely közvetlen környezetében található a II. Vízmű, mint veszélyes anyagokkal dolgozó üzem. Ennek területén az ivóvíz fertőtlenítéshez szükséges nagy mennyiségű Cl2gázt tárolnak. A gáz mennyisége nem éri el az alsó küszöbértéket. A vizsgálatok során figyelmet fordítunk annak azonosítására, hogy az üzem hatására megtörténhet-e a vízmű klórjának kiszabadulása (külső eszkalációs hatás).

6. Biztonsági politika és biztonsági irányítási rendszer A TEVA számos irányítási dokumentáción alapuló, részletesen szabályozott biztonsági irányítási rendszert tart fent. A TEVA vezetősége és szervezeti egységei folyamatosan együttműködve különös hangsúlyt fektet a tevékenységéből következő biztonsági kockázatok azonosítására, értékelésére, a szükséges védelmi intézkedések meghozatalára és végrehajtására.

6.1. Fő célkitűzések (biztonsági politika) A TEVA biztonságtechnikai politikája az alábbiakban foglalható össze: 1. A biztonságtechnika célja a balesetek, foglalkozási megbetegedések, meghibásodások, ipari katasztrófák kockázatának a tudomány és technika adott szintjén elérhető legkisebb mértékére csökkentése. Ez a cél elérhető a berendezéseknek – az adott műszaki színvonalon – biztonságtechnikailag megfelelő tervezésével, létesítésével és üzemeletetésével, továbbá a munka gondos előkészítésével és végrehajtásával. 2. Minden körülmények között a biztonság szempontja az első, semmilyen termelési, vagy más érdek nem előzheti meg. 3. A biztonságtechnika a termelés, a fejlesztés (kutatás, beruházás), a vállalati tevékenység, a szakmai ismeretek szerves része. A biztonságos berendezések gazdaságosak, a biztonságtechnikai ismeretek helyes alkalmazása a jól végzett szakmai munkában a munkahelyi egészség- és biztonság emelt színvonalát eredményezi. 4. A vállalat gazdasági érdekei összhangban vannak a legfontosabb biztonságtechnikai és környezetvédelmi szempontokkal. A TEVA Gyógyszergyár Zrt. jelentős eredményeket elérve folyamatosan csökkenti a fajlagos víz, energia, és oldószer felhasználást, az elmúlt 2 évben jelentősen csökkent a fajlagos veszélyes hulladék, szennyvíz, és energia felhasználásból adódó környezetterhelés. Verziószám: 1.1.0

21/37


5. A biztonságról való gondolkodás a vállalat minden vezető beosztású dolgozójának munkaköri és erkölcsi kötelessége, a biztonságtechnikai feladatok a vezetők feladatának fontos része. Minden vezető beosztású munkatárs felelősségi körébe tartozik a biztonsággal kapcsolatos elsődleges felelősség. A vezetőknek pontosan ismerniük kell azokat az üzemi berendezéseket, eljárásokat és anyagokat, amelyekkel a területükön dolgoznak, továbbá az ezekkel kapcsolatos veszélyeket és e veszélyek elhárítására szolgáló biztonsági intézkedéseket. A vezetőknek meg kell győződniük arról, hogy munkatársaik a szükséges ismeretekkel rendelkeznek és munkájukat megbízhatóan elvégzik. 6. A vezetőknek példát kell mutatniuk és gondoskodniuk kell arról, hogy a biztonsági előírásokat betartsák. Amikor a dolgozók a vezetők szabálytalanságait példának tekintik, a megtűrt szabálytalanság gyakorlattá válik – s ezért a vezetők is felelősek, ezt minden esetben meg kell előzni. 7. A vállalat minden dolgozója köteles a biztonságtechnikai előírásokat és a szakmai szabályokat betartani. 8. A kezelési és biztonsági utasításokat, valamint a veszélyhelyzetben teendő intézkedéseket írásban rögzítjük. Ezen utasítások készséggé fejlesztése céljából biztonságtechnikai oktatásokat és gyakorlatokat tartunk. 9. A biztonság fontos feltétele a munkahelyi fegyelem, rend és tisztaság, ezek megtartása minden munkatárs feladata. 10. Rendszeresen elvégezzük az előzetes biztonságtechnikai kockázatelemzéseket, gyakorlattá vált a balestek, meghibásodások lehetőségének vizsgálata, így a bekövetkezésük kiküszöbölhető. 11. A baleseteket okozó meghibásodásokat alaposan ki kell vizsgálni és haladéktalanul intézkedni kell a hasonló esetek ismétlődésének elkerülése céljából.

6.2. A biztonsági irányítási rendszer A Társaság a minőségi és környezetközpontú irányítási rendszerei mellett, azokkal integrálódva alakította ki a biztonsági irányítás alappilléreit, figyelembe véve az OHSAS 18001 munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer szabvány, valamint a munkavédelmi jogszabályi előírásokat. A rendszer működtetésének fő célkitűzése a biztonsági politika szellemében a napi feladatok során az egészséges és biztonságos munkavégzés megvalósítása, ez által a súlyos balesetek elkerülése. Az üzem eddigi fennállása során is biztonságosan üzemelt, tekintve, hogy nagy kiterjedésű baleset – amely több emberéletet követelt volna, akár a munkavállalók, akár a lakosság soraiból, és/vagy nagy vagyoni és környezeti károkat okozott volna – nem történt. A Verziószám: 1.1.0

22/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár gyógyszergyártás (valamint a kiszerelés, csomagolás, raktározás, mint kísérőtevékenységek) általában kevésbé minősíthető katasztrófa veszélyesnek, elsősorban a jelenlévő relatíve kis anyagmennyiségek, valamint a folyamatok veszélyességét jelentősen befolyásoló extrém pl. hőmérsékleti vagy nyomásértékek hiánya miatt. Természetesen ez a tény nem befolyásolja az üzem eltökéltségét a mindenkor biztonságos munkavégzésre.

6.2.1. A biztonsági irányítási rendszer bemutatása, szervezete, ügyrendje A biztonsági feladatok irányítását a vezérigazgató, továbbá az Alapanyaggyártó Igazgatóság igazgatójának teljes körű felhatalmazása alapján a Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Osztály (BTKO) látja el. A Társaság részletes szervezeti felépítését a vezetők, mind biztonsági feladatok megvalósítói, a balesetek megelőzésének felelősei és szükség esetén a balesetek, tűzesetek felszámolásában közreműködők felsorolását a Belső Védelmi Terv tartalmazza.

7. A veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának rendszere A TEVA Gyógyszergyár Zrt. elkészítette a veszélyes anyagok és készítményekre vonatkozó biztonsági előírásokat, szabályzat formájában. A szabályzat a vonatkozó jogszabályok végrehajtása céljából készült. Az anyagok azonosítási rendszere továbbá megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályok előírásainak. A TEVA Gyógyszergyár Zrt. az esetlegesen bekövetkezhető súlyos balesetek következményeinek csökkentése érdekében jelen biztonsági elemzés mellékleteként elkészítette a Belső Védelmi Tervét (BVT). A terv az üzem területén rendelkezésre álló infrastruktúra és felszerelés figyelembevételével határozza meg a szükséges intézkedési eseménysorokat. A Rendelet követelményeinek megfelelő BVT kidolgozása a súlyos ipari balesetek bekövetkezése esetén alkalmazandó eljárásokat, személyi és technikai feltételeket rögzíti. Az üzem területén bekövetkezhető és nem a súlyos ipari baleseti kategóriában tartozó események tekintetében szükséges eljárásokat, személyi és technikai hátteret a vonatkozó jogszabályok alapján elkészített egyéb dokumentumok (Tűzvédelmi szabályzat, Tűzriadó terv, Üzemi vízminőségi kárelhárítási terv, stb.) tartalmazzák.

7.1. Katasztrófa elhárítási szervezet A TEVA környezetvédelmi szolgálatát, üzemi műszaki biztonságtechnikai szolgálatát valamint a katasztrófavédelmi szervezet munkáját a Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Osztály koordinálja, illetve sok tekintetben ellátja, valamint együttműködik a helyi polgári védelmi szervezettel. A szervezet feladatai e három területen különösen: -

A TEVA munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, katasztrófavédelmi, egészségvédelmi feladatainak ellenőrzése, nyilvántartása, szakmai irányítása, szervezése;

Verziószám: 1.1.0

23/37


-

-

-

-

a Biztonságtechnikai irányítási rendszer kialakítása, bevezetése, működtetése, a TEVA katasztrófa elhárítási tervének elkészítése, gyakoroltatása, a katasztrófa elhárító egységek megszerveztetése, oktatása, képzése, a szükséges technikai feltételek megteremtése és működtetése, a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás központi feladatainak szervezése, ellenőrzése és végrehajtása, a biztonságtechnikai vizsgák lebonyolítása, a TEVA-nál folyó munkavédelmi, tűzvédelmi oktatások színvonalának javítása érdekében az oktató művezetők, biztonságtechnikai megbízottak továbbképzésének rendszeres szervezése, a telephely üzemeiben, helyiségeiben lévő tűzoltó készülékek, berendezések, tüzivíz rendszerek időszakos felülvizsgálatának megszervezése, végrehajtásának ellenőrzése, a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat, környezetvédelmi Szabályzat, Robbanásvédelmi Dokumentáció kidolgozása, karbantartása, rendkívüli események, munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, balesetek, tűzesetek jogszabályokban előírt módon és határidőre való kivizsgálásának, nyilvántartásának szervezése, megelőzésére hozott intézkedések visszaellenőrzése, a légzésvédő berendezések ellenőrzésének, karbantartásának szervezése, irányítása, egyéni védőeszközök beszerzésének, alkalmazásának folyamatos ellenőrzése, javaslattétel a szükséges új védőeszközök alkalmazására, fenntartása, működőképességének, szakmai a létesítményi tűzoltóság továbbképzésének, technikai felszereltségének a biztosítása, új létesítmény esetén a nyomástartó edényekhez a gyártási engedély, külföldről történő behozatalnál a biztonságtechnikai behozatali engedély, majd a felállítási- és használati engedély megszerzése érdekében kapcsolatfelvétel az illetékes hatóságokkal, a veszélyes (éghető, gyújtóhatású, maró, mérgező) folyadékok és olvadék tároló tartályokra vonatkozó engedélyeztetési eljárások lebonyolítása, polgári védelmi feladatok ellátása jogszabályok és belső rendelkezések szerint, a telephelyen belüli bűncselekmények, szabálysértések, szándékos, vagy gondatlanságból eredő cselekmények elkövetésének megelőzése, kiváltó okainak, körülményeinek feltárása, megakadályozása, a telephely területére történő be- és kilépések szabályozása, a fegyveres biztonsági őrség irányítása, működtetése, ellenőrzése, a megtörtént vagyon elleni eseményekről jelentés készítése, a bekövetkezett bűncselekmények, szabálysértések elkövetőinek büntető-, és munkajogi felelősségre vonására javaslattétel, a telephely Őrutasítása alapján gondoskodás a vagyonőrzési feladatok és a portaszolgálat ellátásáról, rendkívüli események bekövetkezésekor fokozott készültség szervezése és elrendelése, Környezetvédelmi feladatok ellátása és az esetleges balesetek környezeti hatásainak felszámolása.

A szervezet rendelkezésére álló eszközöket katasztrófa helyezet esetére a 8.2.1. pont írja le.

Verziószám: 1.1.0

24/37


7.1.1. A létesítményi tűzoltóság felszerelése A vonuláshoz az alábbi tűzoltó járművek és felszerelések állnak rendelkezésre: -

1 db DAF 1600 típusú középkategóriájú gépjárműfecskendő, 1 db Renault Aquadux típusú középkategóriájú gépjárműfecskendő, 1 db Zsuk tűzoltó gépjármű, 800 1/p kismotorfecskendővel, 1 db Multikar P-250-es porraloltó gépjármű, 1 db Renault Master vegyi-baleset elhárító gépjármű, 1 db utánfutó 2 db 250 kg-os porraloltóval, 1 db BH-200-as könnyűhab generátor, habképző tartalék anyag készlet, mentesítő anyagok

A létesítményi tűzoltósági célokat szolgáló tűzvédelmi eszközöket, berendezéseket, tűzoltó szakfelszereléseket rendeltetéstől eltérően csak a Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Osztályvezető írásos engedélyével és felelősségével lehet használni. A rendeltetéstől eltérő használat nem veszélyeztetheti a létesítményi tűzoltóság működőképességét.

7.1.2. Beépített védelmi berendezések − Biztonsági szelepek és hasadótárcsák − Lefúvatócsövek lángzárral ellátva − Kármentő medencék a nem duplafalú tartályok körül − Beépített gázkoncentráció érzékelők − Automata tűzjelző rendszerek − Automata oltórendszerek 7.1.3. Bevonható védelmi berendezések − Kézi tűzoltó készülékek − Kézi gázkoncentrációt mérő műszerek (ld. 8.6.-ben részletezettek) − Létesítményi tűzoltóság technikai eszközei (ld. 8.1.1-ben részletezettek) − Egyéni védőeszközök − Polgári védelmi szervezet védőeszközei − Targoncák, mobil IBC-k, tartányos gépjárművek

7.2. Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények A TEVA-nak külön, kifejezetten veszélyhelyzeti vezetési célú létesítménye nincs. A vészhelyzeti vezetési létesítmények megválasztására vonatkozó szabályokat és feladatokat a BVT tartalmazza.

Verziószám: 1.1.0

25/37


7.3. Vezetőállomány irányítása A vezetőállomány a napi irányításhoz szükséges értesítési rendszert használja kisebb üzemzavarok, balesetek esetén is. Súlyos baleset bekövetkezése esetén életbelépő szabályokat, az irányítási rendszer elemeit a BVT mutatja be.

7.4. Dolgozók riasztása A dolgozók riasztása a vállalat területén élőszóval, hangszóróval, telefonnal, beépített tűzjelző rendszer szirénáinak működtetésével, elektromotoros sziréna működtetésével történik. A létesítményi tűzoltók egyrészt a tűzjelző központon keresztül automatikusan, valamint telefonon egyaránt riaszthatók. Súlyos baleset bekövetkezése esetén történő riasztási feladatokat a Belső Védelmi Terv részletezi.

7.5. Veszélyhelyzeti híradási rendszer Külön veszélyhelyzeti híradási rendszer nincs. Súlyos baleset bekövetkezése esetén a híradási eszközöket, valamint feladatokat a Belső Védelmi Terv határozza meg. Emellett a létesítményi tűzoltóság tagjai rendelkeznek személyi hívóval és EDR rádióval. Csak a fegyveres őrség rendelkezik URH adó-vevővel.

7.6. Monitoring rendszer A robbanásveszélyes helyeken telepített oldószer- és gázérzékelőket üzemeltet a TEVA Gyógyszergyár Zrt., mint monitoring rendszert. A telepített érzékelőkön kívül kézi gázérzékelő és mérő (pillanatnyi és folyamatos) műszerekkel is rendelkeznek egyes üzemek, illetve a létesítményi tűzoltóság. Az anyagkiszabadulást, balesetet megfigyelő monitoring rendszerek (telepített gáz/gőzérzékelők, tűzjelzők) felügyeletét a divíziók műszaki osztályai és a létesítményi tűzoltóság látja el.

7.7. A Társaság biztonságtechnikai és környezetvédelmi helyzete A Társaság a biztonságtechnika jelentőségét kiemelten kezeli, ennek megfelelően a biztonsági irányítási rendszer tevékenységét a külön erre a feladatra létrehozott osztály látja el. Az osztályon belül a különféle szakterületekkel (környezetvédelem, munkaegészségügy, gépbiztonság, veszélyes anyagok, tűzvédelem, stb.) kapcsolatos munkálatokat szakmérnöki és szakértői képesítéssel rendelkező munkatársakból kialakított csoportok látják el. Az igazgatóságok évente értékelik a Társaság biztonságtechnikai és környezetvédelmi helyzetét, állapotát, a fejlesztési igényeket.

7.8. Védekezési rendszer A riasztási és védekezési rendszert a BVT tartalmazza, a védekezésbe az üzemi, laboratóriumi és a helyi polgári védelmi szervezet munkatársain kívül a létesítményi tűzoltóság is bekapcsolódik. - Kollektív védőeszközök (elszívó rendszerek) szükség esetén igénybe vehetők. - Egyéni védőeszközzel (pl. légzésvédő eszközzel) minden üzemi (laboratóriumi) dolgozó el van látva. Verziószám: 1.1.0

26/37


Szaktechnikai eszközök elsősorban a Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Osztályon, valamint a Létesítményi Tűzoltóságnál állnak rendelkezésre. A védekezésbe a létesítményi tűzoltóság egy 6 fős raja mindenkor azonnal bevonható. Készenléti szolgálatot ellátó létesítményi tűzoltók is bevethetők veszélyhelyzet esetén.

7.9. Mentés, kárelhárítás 7.9.1. Veszélyhelyzeti irányítási rendszer 7.9.1.1. A helyi vezető szerepe - A káresemény bekövetkezését követően a helyi vezető, távolléte esetén helyettese a felelős: • A tűzoltás, kárelhárítás megkezdéséért, • a folyó technológiai folyamatok vészleállításáért, • a kárterületen feltalálható további veszélyt jelentő anyagok eltávolításáért, • a sérültek és a kárterületen rekedtek mentésének megkezdéséért, • a kárelhárításban és mentésben nem résztvevő dolgozók szervezett kiürítéséért és gyülekezési helyre vonulásáért, • a kárterületen megtalálható anyagi javak kimentésének megkezdéséért. - A helyi vezető utasításait a mentés és kárelhárítás során minden dolgozó köteles végrehajtani, ha az az életét és testi épségét nem kockáztatja. Feladatai: -

-

Napi pontossággal nyilvántartani a dolgozók létszámát. A menekülési utak szabadon tartását biztosíttatni. Az általa vezetett szervezeti egységben felhasznált veszélyes anyagok biztonsági adatlapjának figyelembevételével köteles felkészíteni egységét az esetlegesen bekövetkezhető veszélyhelyzetekre: • ennek személyi feltételeit a biztonságtechnikai és tűzvédelmi oktatásokon és gyakorlatokon előkészíttetni, • műszaki feltételeit (tűzoltó eszközök, védőeszközök, közömbösítő, felitató anyagok, stb.) szakmailag elvárható módon biztosítani. Veszélyhelyzet bekövetkezése esetén köteles: • Gondoskodni a beavatkozó szervezetek riasztásáról, • Kijelölni dolgozókat a mentés és kárelhárítás megkezdésére, • Utasítást adni a veszélyforrást jelentő technológiai tevékenység, gép, berendezés, jármű, technológiától függő, teljes vagy részleges, azonnali vagy fokozatos leállítására, • Intézkedni a mentésben és kárelhárításban nem részt vevő dolgozók szervezett kimenekítéséről a kijelölt gyülekezőhelyre, • Gondoskodni a dolgozók gyülekezőhelyre történő vezetéséről, és az ottani létszámellenőrzésről, • Folyamatosan figyelemmel kell kísérni és dokumentáltatni kell a védekezésben részt vevő és a kimenekített dolgozók létszámát, hogy minden jelenlévőről tudható legyen, hol tartózkodik, • Szakmai segítséget kell nyújtani a kiérkező beavatkozó erőknek a helyi veszélyforrásokat illetően.

Verziószám: 1.1.0

27/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár 7.9.1.2. Az operatív mentésirányító szerepe Az operatív mentésirányító a létesítményi tűzoltóság ügyeletes rajparancsnoka, amíg az elsőként kiérkező hivatásos katasztrófavédelmi beavatkozó szerv parancsnoka ezt a feladatot át nem veszi. Feladatai: -

-

-

-

-

közvetlenül a helyszínen irányítja a beavatkozást tűzeset, robbanás, vagy nagy mennyiségű mérgező, vagy tűzveszélyes anyag pillanatszerű kiszabadulása esetén, • utasításait a mentés és kárelhárítás során minden dolgozó köteles végrehajtani, ha az életét és testi épségét nem kockáztatja, • döntéseiről utólag jelentést köteles tenni a vezető mentésirányítónak, illetve köteles végrehajtani annak utasításait, ha az őrá, vagy beosztottjaira nézve nem jár az élet, vagy testi épség kockáztatásával, • döntéseihez szakmai segítséget kérhet és kap a Veszélyhelyzeti Operatív Törzstől, segíti a vezető mentésirányítót a helyzetelemzés, helyzetértékelés elvégzésében, így: • azonosítja a veszélyforrást, annak eredetét, helyét, terjedését, • megbecsüli a veszély várható hatásait, következményeit, nagyságát, súlyosságát, • megállapítja a veszélyhelyes hatások terjedési irányát, hatásvonalát, térbeli és időbeli eloszlását, • valószínűsíti a károsodás jellegét, mértékét, • besorolja a veszélyhelyzet fokozatát. végrehajtja a vezető mentésirányító által elrendelt riasztást, illetve amíg a vezető mentésirányító kiérkezik a helyszínre, önálló hatáskörben intézkedik a riasztás elrendeléséről, közvetlenül irányítja a veszélyeztetettek kimenekítését és gyülekezési helyre (ebédlő) vonulását, végrehajtja a vezető mentésirányító által elrendelt veszélyforrást jelentő technológiai tevékenység, gép, berendezés, jármű azonnali, vagy fokozatos leállítását, az áramtalanítást, a gyújtóforrás kizárását, a csatornaszakasz kiszakaszolását az üzemi kezelőszemélyzet közreműködésével a fenti műveletekre vonatkozó munkahelyi írásos utasítások alapján, külső erők közreműködése esetén végrehajtja a kijelölt mentésirányító utasításait, végrehajtja a személy- és járműforgalom utasítás szerinti korlátozását a személyi- és teherporta szolgálat közreműködésével, közvetlenül irányítja a veszélyeztetett nagy értékű javak mentését és a további veszélyforrást jelentő anyagok eltávolítását, elvégzi a munkahelyi kezelőszemélyzet pontos számbavételét, gondoskodik a védekezési, mentési feladatok elhúzódó jellege esetén az erők váltásáról.

7.9.1.3. A vezető mentésirányító szerepe A vezető mentésirányító a vezérigazgató vagy helyettese, illetve beérkezésükig a létesítményi tűzoltóság ügyeletes rajparancsnoka. Külső erők - tűzoltóság, katasztrófavédelem, mentőszolgálat, ÁNTSZ - közreműködése esetén vezető mentésirányító a polgármester által kijelölt személy; a kijelölt mentésirányító.

Verziószám: 1.1.0

28/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár Feladatai: -

-

meghatározza a védekezés, mentés műveleteit, a helyzetelemzés, helyzetértékelés ismeretében megszervezi és közvetve irányítja a védekezést, a mentést az operatív mentésirányító közreműködésével, dönt a riasztás elrendeléséről, dönt a veszélyeztetettek kimenekítéséről, dönt a veszélyforrást jelentő technológiai tevékenység, gép, berendezés, jármű azonnali, vagy fokozatos leállításáról, az áramtalanításról, a gyújtóforrás kizárásáról, a csatornaszakasz kiszakaszolásáról, dönt külső erők igénybevételéről és megszervezi az együttműködést, összehívja a veszélyhelyzeti operatív törzset, dönt a személy- és járműforgalom korlátozásáról, dönt nagy értékű javak mentéséről, további veszélyforrást jelentő anyagok eltávolításáról, biztosítja elhúzódó védekezés, mentés esetén a belső erők váltásához szükséges létszámot, kapcsolatot tart a hírközlő szervekkel, megszervezi a sérültek hozzátartozóinak értesítését, vidéki illetőségű sérült esetén saját telefon hiányában - a település jegyzőjének értesítése útján, eleget tesz a hatóságok és intézmények felé az elrendelt bejelentési, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségnek.

7.9.1.4. A veszélyhelyzeti operatív törzs szerepe A veszélyhelyzeti operatív törzs olyan vezető személyekből álló törzs, melyeknek tagjai beosztásuknál, felkészülésüknél, helyismeretüknél fogva alkalmasak a megelőzésben, veszélyhelyzet bekövetkezése során a kockázat felmérésben, kiértékelésben, döntéselőkészítésben a veszélyhelyzet felszámolásában és a helyreállításban a vezető és az operatív mentésirányító munkáját hatékonyan segíteni. Tagjai: - vezetője: vezérigazgató - helyettese: alapanyaggyártó igazgató - tagjai: gyógyszergyártó igazgató, humánerőforrás igazgató minőségbiztosító igazgató, kutatási igazgató, generikus kutatásfejlesztési igazgató kereskedelmi és logisztikai igazgató, működésszabályozási és koordinációs egységvezető, polgári védelmi parancsnok Feladatai: -

a megelőző védelmi rendszerek létrehozása, csökkentéséhez szükséges intézkedések megtétele,

Verziószám: 1.1.0

működtetése,

és

a kockázat

29/37


-

-

elősegíti döntés-előkészítő tevékenységével a vezető mentésirányító szakszerű döntését, összehangolja a megelőző védekezéshez, a kockázat csökkentéséhez, a felkészítéshez, védekezéshez szükséges személyi, anyagi, technikai, adatszolgáltatási feltételek biztosítására hozott intézkedések megvalósítását, biztosítja a védekezésben közreműködő saját erők elméleti és gyakorlati felkészítéséhez a feltételeket, biztosítja a védekezésben közreműködő saját erők egyéni bőr- és légzésvédő eszközzel történő ellátását, kijelöli a mentésirányító központ helyét, köteles a riasztás megtörténte után a polgármester, az illetékes minisztériumok indokolt esetben más hatóságok, intézmények tájékoztatásáról gondoskodni, kijelöli a veszélyeztetettek védelméül szolgáló létesítményeket, együttműködik külső erők - hivatásos tűzoltóság, polgári védelem, mentőszolgálat, rendőrség, ÁNTSZ, környezetvédelem - beavatkozása, és a saját erők közreműködése esetén a polgármester által kijelölt vezető mentésirányítóval, ill. a tűzoltásvezetővel, intézkedik a saját erők és az idegen személyzet védekezéssel összefüggésben felmerült kártérítéséről, költségei megtérítéséről, dönt a védekezésben közreműködő saját erők működési területen kívüli alkalmazhatóságáról.

7.9.1.5. Kárelhárítás irányításáért felelős vezetők - Vezérigazgató - Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi osztályvezető - Létesítményi tűzoltóparancsnok - Alapanyaggyártó Igazgató - Gyógyszergyártó Igazgató - Műszaki főosztályvezető, Gyógyszergyártó Igazgatóság - Műszaki főosztályvezető, Alapanyaggyártó Igazgatóság - Humán Erőforrás Igazgató - Energia Szolgáltató Osztály vezetője - Alapanyag Termelési Főosztály vezetője - Alapanyaggyártó Igazgatóság Extrakciós üzemvezető - Alapanyaggyártó Igazgatóság Feldolgozó üzemvezető - Alapanyaggyártó Igazgatóság Simvastatin üzemvezető - Alapanyaggyártó igazgatóság Fermentációs üzem vezetője - Alapanyaggyártó Igazgatóság Raktározási és Porkezelő Osztály vezetője - Gyógyszergyártó Igazgatóság Csomagoló Üzem vezetője - Gyógyszergyártó Igazgatóság TDK1 üzem vezetője - Gyógyszergyártó igazgatóság TDK3K üzem vezetője - Őrzésvédelmi vezető - Környezetvédelmi csoportvezető - Biztonságtechnikai főmunkatárs - Környezetvédelmi főmunkatárs - Foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetője

7.9.2. A veszélyhelyzeti irányítási pont

Verziószám: 1.1.0

30/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár A veszélyhelyzeti irányítási pontot – gondos mérlegelés után – a vezető mentésirányító jelöli ki. Veszélyhelyzet, valamint súlyos veszélyhelyzet bekövetkezése esetén az irányítási pont általában az érintett szervezeti egység vezetőjének irodája. Katasztrófahelyzet esetén az irányítási pontot úgy kell megválasztani, hogy az lehetőleg a katasztrófa hatásövezetén kívül essen. Irányelvként kijelenthető, hogy irányítási pontként bármely szervezeti egység vezetői irodája megfelelő, hiszen általában mindenhol rendelkezésre áll telefon, telefax, számítógép Intranet és Internet csatlakozással. A vezető mentésirányító a kijelölt veszélyhelyzeti irányítási pont helyét és elérhetőségeit köteles közölni a belső és külső beavatkozó erők mentésvezetőivel.

7.9.3. Döntés-előkészítő infrastruktúra A döntés-előkészítő infrastruktúrához tartozik a helyi meteorológiai állomás, amely adatot szolgáltat a helyi időjárási tényezőkről. Az állomás a következő adatokat szolgáltatja: − hőmérséklet − légnyomás − szélirány − szélsebesség

Gyülekezési pont Pallagi út telephellyel szemközti oldalán elhelyezkedő Sportpálya területe.

7.9.4. A menekülési irányok A gyülekezőhelyre történő vonulás a Belső Védelmi Tervben foglaltak szerint történik. A menekülés irányának megválasztása során a baleset bekövetkezési helyét figyelembe véve, az operatív mentésirányító utasítása szerint kell eljárni. A menekülési útvonalakat az alábbi tényezők figyelembe vételével kell meghatározni: − Melyik a legkedvezőbb (legrövidebb) útvonal? − Szélirány − Köd, és egyéb a menekülés lefolytatását befolyásoló meteorológiai tényezők − A baleset jellege (hőhatás, túlnyomás vagy mérgező hatás) − A választott útvonal tűz vagy füst által van-e veszélyeztetve − A felvonókat menekülésre ne használják, mert váratlan áramkimaradás vagy a szükséges áramtalanítás során a felvonó két emelet között állhat meg.

7.9.5. A mentésben, kárelhárításban résztvevők 7.9.5.1. Általánosságban A Társaság valamennyi munkavállalója és a vele szerződéses viszonyban álló Partner szervezetének dolgozói kötelesek a mentésben és kárelhárításban részt venni és helyi vezetőjük, illetve a vezető, vagy az operatív mentésirányító utasításait végrehajtani! Az

Verziószám: 1.1.0

31/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár utasítás megtagadása csak abban az esetben indokolt, ha annak végrehajtása életét, testi épségét, illetve mások életét, vagy testi épségét veszélyeztetné! 7.9.5.2. Szervezetek szerint A Társaság elsődleges beavatkozó szervezete: a Létesítményi Tűzoltóság (:06/52/515-555) A hivatásos elsődleges beavatkozó szervezet: a Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság (:105, 06/52/523-523) A mentési, kárelhárítási tevékenységben részt vevő további szervezetek: •

Biztonságtecnikai és Környezetvédelmi Osztály (:06/52/515-260)

•

Érintett igazgatók és vezetők

•

Őrzésvédelmi szolgálat (:06/52/515-271)

•

Polgárvédelmi szervezet (riasztható az őrzésvédelmi vezetőn keresztül)

•

Foglalkozás-egészségügyi szolgálat

•

A TEVA Gyógyszergyár Zrt. területén szolgáltatást végző külső szervek, szervezetek, ügyeletesek

•

Hivatásos szervezetek: o HBM Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vegyi Felderítő Csoportja (:105) o Országos Mentőszolgálat (:104) o Rendőrség: (:107) o Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (:06-52-511-000) o Közmű vállalatok szakemberei

Vízmű: ( 06-52-513-513)

Gázmű: ( 06-52-531-345)

Áramszolgáltató: ( 06-52-414-031)

7.9.6. Az elsődleges beavatkozó szervezetek bevethető erői, reagálási idejük Raj megnevezése

1

TEVA Gépjárműfecskendő

Felszerelés típus

Létszám (fő)

Táv.(Km)

Idő (perc)

DAF 1600 AQUADUX

1+4

0

1-5

1

0

1-5

1+5

3

6

2

TEVA Vegyi mentesítő

RENAULT

3

DB I.

Mercedes 4000

Verziószám: 1.1.0

32/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár 4

DB II.

5

DB III.

6

DB Víz

7

DB Por

8 9

DB Gyorsbeavatkozó DB Hab

10 DB Létra 11 DB Kosár DB Bázis Vegyi / 12 Műszaki 13 Szoboszló I. 14 Berettyó I. 15 Nánás I. 16 Ladány I.

Mercedes 2000 Mercedes 4000 Mercedes 4000 IFA L60 P1500 Mercedes Sprinter TÜ-4 RABA IVECO Magirus SS400 MAN RENAULT SAURUS 3800 Mercedes 2000 Mercedes 2000 SteyerBrontó TLF 2000

1+5

3

6

1+3

3

6

1

3

6

1+1

3

6

1+1

3

6

1

3

6

1+1

3

6

1+1

3

6

1+1

3

6

4

30

28

4

42

35

5

48

44

5

58

54

Az elsődleges beavatkozó szervezetek összesített, átlagos létszáma: 110 fő A Létesítményi Tűzoltóság hívószáma: A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok hívószáma:

(:06/52/517-916) 105 (országos hálózatból hívható)

Az elsődleges beavatkozók személyi védőfelszerelései: - közvetlen beavatkozóknak sűrített levegős légzőkészülék, - egyéni védőfelszerelések ( sisak, mászóöv, egyéni védőruha, védőcsizma ) - speciális védőfelszerelések ( „A”, „B” típusú gáztömör védőruhák ) - tűzmegközelítő ruhák. Az elsődleges beavatkozók speciális felszereléseinek listája: - Veszélyes anyag szivattyúk ( DEPA ELRO ). - Speciális / VETTER, HOLMATRO / pneumatikus csatorna és tartálytömítő felszerelések. - Veszélyes anyag felitató, felszívó eszközök. - Mérőműszerek / gázkoncentráció mérő, /.

7.9.7. A mentési, kárelhárítási tevékenységben részt vevő további szervezetek létszámai, reagálási idejük és elérhetőségük

Verziószám: 1.1.0

33/37


Szervezeti egység HBM Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vegyi Felderítő Csoportja Foglalkozás egészségügyi ügyeletes Polgári Védelmi Szervezet Munkahelyi védelmi részlege, a vezetési törzsben szereplő munkahelyi vezetők, elsősegélynyújtók, energiaügyelet, tűzvédelmi megbízottak, biztonsági szolgálat, villamos ügyelet, liftügyelet

Beavatkozó létszám

Reagálási idő

Elérhetőségük (telefon mellék)

5 fő

26-66 perc TMMT szerint

105

2 fő

munkanapokon 8-16 között 10 percen belül

:06/52/515100/5324

15 perc

A Létesítményi Tűzoltóságon keresztül riaszthatók :06/52/517916

20 fő

7.10. Katasztrófavédelmi oktatás A Társaság munkavédelemmel, tűzvédelemmel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos oktatási tevékenységét a TEVA Gyógyszergyár Zrt. 003. kódszámú MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA és a 009. kódszámú TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA tartalmazza. -

Előzetes és ismétlődő elméleti és gyakorlati munka-, tűz-, katasztrófavédelmi- és környezetvédelmi oktatásban részesül a Társaság minden munkavállalója jóváhagyott tematika alapján, dokumentálva. A munka,- tűz-, balesetvédelmi oktatás rendjét az MVSZ 6. melléklete szabályozza. A védekezésre való felkészülést, annak módját a szervezeti egységeken belül a biztonságtechnikai megbízottak oktatják éves oktatási terv alapján, az időszakos biztonságtechnikai, környezetvédelmi oktatás keretében. Felelős: az üzem-, osztály-, önálló csoportvezetők a vonatkozó eljárási utasítás szerint. Határidő: folyamatos. (Az oktatások során – különös tekintettel a termelésben, kutatásban, karbantartásban és anyagellátásban dolgozókra – kiemelten foglalkoznak a vegyi anyagok biztonsági adatlapjaiban ismertetett veszélyekkel és a védekezés módjával, az esetlegesen előforduló rendkívüli esetek megszűntetésével, ezzel kapcsolatos azonnali intézkedésekkel.)

-

A Létesítményi tűzoltóság tagjai havi rendszerességgel elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesülnek.

Verziószám: 1.1.0

34/37


A BTKO szervezésében a Belső Védelmi Tervből minden szervezeti egységnél, mindenki háromévente dokumentált oktatásban részesül, valamint minden új dolgozónak, a belépést követően, dokumentáltan részt kell vennie az új belépők oktatásán!

7. 11. Katasztrófavédelmi gyakorlatok -

A tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó ismeretek gyakorlatoztatása a Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Osztály szervezésében történik minden munkavállaló részére.

-

A Belső Védelmi Tervben foglalt teendők részleges gyakorlatoztatása évente, a BTKO szervezésében, szimulált riasztásokkal történik, a gyakorlatozás céljáról és a konkrét tapasztalatokról jegyzőkönyv, az alapján intézkedési terv készül. Továbbá háromévente a BTKO a Társaság egészét érintő szimulált mentési gyakorlatot vezényel le, amelyről jegyzőkönyv készül, majd az alapján pedig intézkedési terv.

-

A TEVA Gyógyszergyár Zrt. telephelyén bekövetkezhető ipari baleset, illetőleg természeti csapás, valamint más veszélyhelyzet során az élet és anyagi javak mentésnek, védelmének, továbbá folyékony veszélyes hulladék környezetbe történő kijutásakor való teendők begyakorlása céljából a telephelyen rendszeresen katasztrófavédelmi gyakorlatot tart a külső szervek bevonásával.

8. Kockázatelemzés és az eredmények összefoglalása 8.1. Kockázatelemzés 8.1.1. Jogszabályi háttér A jogszabályi kötelezés alapján a Társaságunk általi veszélyeztetés feltárása, a kockázatok azonosítása, valamint a veszélyeztetés mértékének meghatározása érdekében részletes vizsgálatot folytattunk szakértő cég bevonásával. Ezt a munkát a Biztonsági Elemzés dokumentálja. A Biztonsági Elemzésben elvégzett kockázatelemzés a kockázat menedzsment elemeinek, a fokozatosság elvének, valamint a megszületett hazai jogszabály követelmény rendszerének, továbbá az Európai Uniós elvárások figyelembe vételével készült. A fokozatosság elvét figyelem előtt tartva az elemzés több egymásra épülő fázisra lett bontva, oly módon, hogy az értékelés előrehaladásával a létesítmények egyre szűkebb köre egyre részletesebb vizsgálatnak lett alávetve. Az egyes fázisok a megelőző fázisban kiszűrt létesítményekből indultak ki.

8.1.2. Az elvégzett munka folyamata A kockázatelemzés első lépésében a veszélyforrások azonosítása történt, amely során veszélyes létesítménynek kellett tekintenünk minden olyan objektumot, amely veszélyes anyagot tartalmazhat, valamint olyan folyamatok kapcsolódnak hozzá, amelyek alapján ott veszélyes anyagok a rendelet értelmében nagyobb mennyiségben kiszabadulhatnak. Verziószám: 1.1.0

35/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár Veszélyforrások elsősorban a nagyobb tárolási célú építmények, berendezések, csővezetékek, amelyek nagy mennyiségű veszélyes anyagot tartalmazhatnak. Ugyanakkor veszélyforrásként azonosíthatók a kisebb tároló egységek, és egyes termelő berendezések is. Egyes berendezések azért tekinthetők veszélyforrásnak, mert veszélyes anyagok közelében vannak, vagy lehetnek, és bizonyos körülmények között azok kiszabadulását okozhatják. A kockázatértékelés következő fázisa az előzőekben azonosított veszélyes létesítmények előzetes kvalitatív (azaz minőségi kockázatelemzés) szűrése Holland módszer segítségével. A szűrés eredményét figyelembe véve a következő lépésben HAZOP (működésbiztonsági veszélyelemzés, amely a technológiai folyamatok kockázatait értékeli) elemzésnek vetettük alá az azonosított veszélyes létesítményeket, melynek eredményeként megtörtént a legveszélyesebbnek ítélt létesítményrészek kiválasztása, amelyeket mennyiségi kockázatértékelésnek vetettünk alá. Következő lépésben az így azonosított legveszélyesebb létesítményrészek veszélyértékelésének elvégzésére volt szükség, melynek során meghatároztuk mindazon súlyos baleseti eseménysorokat, amelyek további részletes elemzése szükséges, valamint hozzárendeltük az egyes eseményekhez a bekövetkezésük becsülhető frekvenciáját. Erre építettük rá a következmény analízist, melynek során az egyes azonosított súlyos baleseti események hatásait mértük fel és határoztuk meg számszerűsített módon. A következmény analízis, valamint a veszélyértékelés eredményeiből kiindulva elvégeztük a baleseti események belső eszkalációs hatásainak elemzését, és így eljutottunk az összes lehetséges olyan eseménylánchoz, melynek végső kifejlődése esetén súlyos baleset következik be. A Társaság a szakértővel együttműködve többféle, kifejezetten a Kormány rendeletben meghatározott feladatok értelmében, nemzetközileg elismert, a Hollandiában tevékenykedő TNO intézmény (www.tno.nl) által kibocsátott és gondozott szoftvereket alkalmaz. A szakértőként felkért cég rendelkezik saját fejlesztésű, a kockázatértékelés egyes lépéseit támogató szoftverekkel is, melyeket szintén Társaságunkkal közösen alkalmaz. Emellett a különféle szakterületeken közreműködő szakértők több évtizedes szakmai múlttal, gyakorlattal rendelkeznek. A munkát az állam és az Önkormányzat részéről közreműködő hatóságok, szervezetek, szakértők tudása egészíti ki, mely biztos alapot teremt a kockázatértékelés nehéz feladatának elvégzésére.

8.2. Az eredmények összefoglalása Az eddigiek során azonosítottuk és értékeltük az egyes veszélyforrásokat. A vizsgálataink több olyan eseményt tártak fel, amelynek a hatása a halálozás tekintetében telekhatáron túl terjedhet. Számos olyan baleseti forgatókönyv volt megállapítható az elemzéssel, amelynek során az üzemen belül több létesítményrész is egymást láncszerűen megsértheti. Az egyes események lehetséges hatása, valamint az általa az egyéni kockázat mértékéhez hozzáadott hányad meghatározásra került.

Verziószám: 1.1.0

36/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS Gyógyszergyár Fontos eredményként megállapításra került, hogy az üzem környezetében az egyéni kockázat 10-6 [1/év]-hez /azaz millió évenként 1 bekövetkező baleset/ tartozó övezete egy helyen lépi át a telekhatárt, a Benczúr Gyula utca vonalában, néhány méterrel. Szintén fontos eredményünk volt, hogy a társadalmi kockázat mértékéről megállapítást nyert, hogy nem haladja meg az elfogadhatóság kritériumában meghatározott limiteket. Az eredmények azt mutatják tehát, hogy az üzem működéséből a lakosság számára okozott veszélyeztetettség (a dominóhatásokat is figyelembe véve) elfogadható mértékű. A diagramról leolvasható, hogy az üzem tevékenysége által kb. 1 millió évente várható 1 elhalálozás, valamit kb. 100 millió évente várható 10 elhalálozás. Mindezek az értékek lényegesen a jogszabályi küszöbértékek alatt maradnak, így az üzem tevékenysége a társadalmi kockázat szempontból is elfogadható.

1. ábra: A Telephely környezetére jelentett társadalmi kockázatát ábrázoló diagramról leolvasható, hogy a TEVA Gyógyszergyár Zrt. társadalmi kockázata elfogadható szintű.

A 10-6 [esemény/év] egyéni kockázati görbe által határolt övezet nem lépi át a telekhatárt, abban tehát lakóterület nem található, ami a Korm. R. 5. sz. mell. 1.6. a pontja alapján a lakosság számára a veszélyeztetettség elfogadható szintjét jelenti.

Verziószám: 1.1.0

37/37

BIZTONSÁGI ELEMZÉS A TEVA GYÓGYSZERGYÁR ZRT. DEBRECENI TELEPÉN

Recommend Documents