Biológiai veszélyforrások, kóroki tényezők és kezelésük a munkahelyeken Velicsek Ildikó Igazgató‐helyettes Bp. Főváros Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve
Tartalomjegyzék • • • • • • • • • • •
Fertőzések, járványok Jogszabályi háttér bemutatása Kockázatbecslés biológiai expozíció esetén Külön rendelkezések orvosi, állatorvosi szolgálatok esetén Munkáltatói kötelezettségek Munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata Változások a jogszabályi háttérben‐2012 Higiénés és egyéni védelem Expozíciós nyilvántartás Bejelentési kötelezettség Hatósági ellenőrzési tapasztalatok 2
Biológiai kóroki tényező • A biológiai kóroki tényezők szerepe, jelentősége napjainkban egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül mind a hazai, mind nemzetközi tekintetben, mert megbetegedéseket, járványokat okozhatnak. • Ahhoz azonban, hogy a munkahelyek járványügyi biztonságát megértsük, a járványokat okozó fertőző megbetegedések ellen hatékonyan tudjunk védekezni, nélkülözhetetlen néhány járványtani fogalmat tisztázni és a fertőző betegségek terjedési mechanizmusát megérteni.
3
Biológiai kóroki tényező • A biológiai kóroki tényezők alatt értjük azokat a mikroorganizmusokat, gombákat és a parazitákat, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak. • A mikroorganizmusok szabad szemmel nem látható legkisebb élő szervezet (baktériumok, vírusok stb.)
Legionella baktérium Aspergillus flavus gomba
Lyssa vírus
4
A fertőző betegségek tovaterjedéséhez három dolog szükséges.
Fertőző forrás
Terjedési mód, közvetítő közeg
Fogékony szervezet
Amennyiben a fenti három feltétel közül bármelyik is hiányzik, nem tud létrejönni újabb fertőző betegség, és természetesen járvány sem tud kialakulni. Mivel e három feltétel megléte nélkülözhetetlenül szükséges az újabb fertőző betegség, vagy betegségek (járvány) kialakulásához, ezeket a járványfolyamat elsődleges mozgatóerőinek nevezzük. 5
A biológiai kóroki tényező a szervezett munkavégzésben is expozíciós veszélyt jelenthet, ezért figyelembe kell venni a munkavédelmi követelményeket a munkavállalók egészsége és biztonsága érdekében. Szervezett munkavégzés esetén, a munkavédelemre vonatkozó alapvető, általános szabályokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) határozza meg. A munkájuk során biológiai kockázatoknak kitett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó speciális szabályokat pedig a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (továbbiakban Rendelet) tartalmazza, amely megfelel az Európai Unió előírásainak. 6
A biológiai tényezők a fertőzés kockázatának szintjétől függően négy csoportba sorolhatók 1.csoport: az olyan biológiai tényező, amely nem képes emberi megbetegedést okozni. 2. csoport: az olyan biológiai tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos. Pl. legionella pneumophila, salmonella enteritidis. 3. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos. Pl. hepatítis vírusok B, C, D. 4. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan. Pl. ebola vírus, fehérhimlő vírus.
7
A besorolás egyben egészségkockázati szinteket is jelent, és ezek alapján meghatározhatók a biológiai kóroki tényezők elleni hatékony megelőzés stratégiájának konkrét megvalósítási lehetőségei. A munkavégzés során a biológiai kóroki tényező hatása többféle módon érheti a munkavállalót: • belégzés útján, • szennyezett tárgyak közvetítésével, • közvetlen kontaktus útján, • baleset kapcsán (szúrás, vágás, stb.)
8
Hol lehet biológiai kockázattal számolni? Néhány foglalkozási tevékenységet megemlítünk: 1. Élelmiszer‐előállító létesítményekben végzett munkák. 2. Mezőgazdasági munkák. 3. Olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. állati fehérje feldolgozás). 4. Az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket. 5. A klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák. 6. A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák. 7. A szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák.
9
Kockázatbecslés Annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat érő expozíció jellegét, időtartamát és ‐ amennyiben lehetséges mértékét.
10
Kockázatbecslés folyt. • Amennyiben egyidejűleg különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával kell számolni a végzett tevékenység során, a kockázatot minden jelen lévő biológiai tényezőre meg kell becsülni. • A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, ‐ ha a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja, ‐ baleset, foglalkozási megbetegedés előfordulása esetén, továbbá új biológiai tényező megjelenése esetén. 11
Kockázatbecslés folyt. Mvt. 54.§ kockázatértékelés
Rendelet kockázatbecslés
Szempontok a kockázatbecslés készítésénél: • a munkavédelmi felügyelőség a bejelentés során tett ajánlásai, (Változás !) • a foglalkozási, illetve a foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedésekre vonatkozó információk, • a munkavállaló munkahelyi tevékenységéből adódó lehetséges allergizáló és toxikus hatások, • a munkavállaló tényleges foglalkozási, illetve foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedései.
12
Besorolási lista a kockázatbecsléshez Rendelet 3.sz.Mell.
‐ Kizárólag azon tényezőket kell felvenni a besorolási listára, amelyekről ismeretes, hogy az embert megfertőzik. (allergizáló, toxikus hatás fel van tüntetve) ‐ A besorolt tényezők listája az említett tényezők egészséges munkavállalóra gyakorolt hatásán alapul. Többletkockázat !! (gyógyszerszedés, terhesség, veszélyeztetett immunitás..) ‐ 2‐ 3‐4 csoportba nem sorolt biológiai tényezők nincsenek automatikusan az 1. csop.ba sorolva.
13
Besorolási lista a kockázatbecsléshez folyt. ‐ Gyengített fertőzőképességű biológiai anyagoknál a virulencia megítélése az expozíció körülményeitől függ, ha azonban a biológiai anyag fertőzőképes a munkahelyi kockázatértékelésnél ki kell rá térni. ‐ A Rendelet nomenklatúrája a kiadáskori ismereteket, és tudományos álláspontot tükrözi
korszerűsíteni kell ha már a tudomány ezt túlhaladta. Minden olyan vírus, amelyet emberben elkülönítettek, és amelyet a mellékletben nem soroltak be, minimálisan a 2.csop.‐ba kell sorolni. 14
Orvosi, állatorvosi szolgálatok külön rendelkezései Kockázatbecslés során különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra: a) a biológiai tényezőknek a beteg emberekben vagy állatokban, valamint a belőlük származó mintákban és hulladékokban való jelenlétét illető bizonytalanságokra, b) arra a veszélyre, amit a beteg emberekben és állatokban vagy róluk, illetve belőlük vett mintákban jelen lévő vagy esetleg előforduló biológiai tényezők jelentenek, c) a tevékenységgel szükségszerűen együtt járó kockázatokra. Fokozott védelmi intézkedések, fertőtlenítés, elkülönítés!! 15
Munkáltató kötelezettségei • Veszélyes biológiai tényezők helyettesítése kevésbé veszélyessel, • Kockázatbecslés a munkavállaló egészségének kockázatát igazolja expozíciót megakadályozni megszüntetni alacsony szintre csökkenteni ‐ érintett munkavállalók számát csökkenteni, ‐ munkafolyamatot, intézkedéseket úgy megtervezni, hogy megakadályozzák a biológiai tényezők szétterjedését, ‐ megfelelő védőberendezéseket, egyéni védőeszközöket biztosítani, használni (egyéni védőeszköz juttatás rendje….) 16
Munkáltató kötelezettségei
‐ kockázatot jelző, figyelmeztető jelzések, ‐ intézkedési terv készítése biológiai tényezőkkel kapcs. balesetek esetére, ‐ biztonságos hulladék gyűjtés, tárolás. (pl. egészségügyi hulladék)
17
Munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata Munkavédelmi hatóság FESZ tevékenység megkezdése 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásai alapján kell eljárni. Azon kóroki tényezők okozta kockázatok esetében, ha a megbetegedéssel szemben védőoltással rendelkezünk, a foglalkoztatás feltételeként térítésmentesen kell a védőoltásokat biztosítani. • Az oltást többnyire a foglalkozás‐egészségügyi szolgálat orvosa végzi. • A munkavállalót részletesen tájékoztatni kell a védőoltásról és annak esetleges mellékhatásairól.
18
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 9. § (1) bekezdése is szabályozza
„A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót (veszélyeztetettséget) a külön jogszabályban – jelenleg a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet ‐ foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében ‐ a foglalkoztatás feltételeként ‐ a külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását.”
19
Figyelem! • A foglalkozás‐egészségügyi szolgálat az általa végzett védőoltásokról évente összefoglaló jelentést készít, amelyet a tárgyévet követő év január 5. napjáig megküldi a járási népegészségügyi intézetnek és a munkavédelmi felügyelőségnek. • Oltási könyvet – kérelemre – a munkavédelmi felügyelőségnek be kell mutatni. • Munkavállalói fertőződés, megbetegedés esetén a FESZ orvos kezdeményezésére a munkavédelmi felügyelőség a FESZ bevonásával kijelöli azon munkavállalói kört, akiket megfigyelés alá kell vonni, és a felügyelőség kezdeményezi a kockázatbecslés újraértékelését. 20
Figyelem! Azon laboratóriumban, ahol olyan anyagokkal dolgoznak, amelyeknél bizonytalan, hogy tartalmaznak‐e emberi megbetegedést okozó biológiai tényezőket, de nem céljuk a biológiai tényezők tenyésztése vagy koncentrálása, legalább a 2. fokozatú védelmi szintet kell alkalmazni azzal, hogy a tevékenység jellegétől függően a 3. vagy 4. szint bevezetése is szükséges lehet. A munkáltató megkeresésére a munkavédelmi felügyelőség indokolt esetben, a 3. vagy 4. szintnél alacsonyabb védelmi szintet is engedélyezhet.
21
Higiénés és egyéni védelem A munkáltató minden olyan biológiai tényezőkkel kapcsolatos tevékenységnél, amely kockázatot jelent a munkavállaló biztonságára és egészségére, köteles ¾ biztosítani, hogy a munkavállaló ne étkezzen, ne igyon, és ne dohányozzon a munkahelyen, ¾ a munkavállaló számára megfelelő védőruházatot biztosítani, ¾ a munkavállaló rendelkezésére bocsátani megfelelő mosdót és illemhelyet, továbbá biztosítani a szemöblítés és ‐ amennyiben ez szükséges ‐ a bőrfertőtlenítés lehetőségét, 22
¾ gondoskodni arról, hogy a munkavállaló a szükséges védőeszközöket megfelelően tárolja, továbbá ‐ amennyiben az szükséges ‐ minden alkalommal megtisztítsa azokat, valamint az ismételten fel nem használható védőeszközt veszélyes hulladékként kezelje, ¾ megtiltani a meghibásodott védőeszköz használatát, ¾ írásban rögzíteni az emberi vagy állati eredetű minták vételére, kezelésére és feldolgozására szolgáló eljárásokat.
23
A munkavállalók tájékoztatása és képzése A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló, illetve a munkavédelmi képviselő megfelelő képzést kapjon: a) az egészséget fenyegető kockázatokról, b) az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről, c) a higiénére vonatkozó előírásokról, d) az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról, e) az előre nem látható veszélyhelyzetekben teendő intézkedésekről, illetve a veszélyhelyzetek megelőzéséről….,
A képzést írásban dokumentálni! 24
Munkavállalók tájékoztatása különleges esetekben A munkáltató írásban – a munkavállaló számára hozzáférhető módon – rendelkezik a szükséges teendőkről, szükség esetén figyelmeztetéseket is ki kell függesztenie, amelyek minimálisan tartalmazzák: a) a biológiai tényezőkkel végzett munka során történt baleset vagy súlyos zavar, illetve b) a 4. csoportba tartozó biológiai tényezővel végzett munka esetén követendő előírásokat. Munkavállaló kötelezettségei!! (biológiai tényezővel kapcs. munkabaleset jelentése, 3.4. csop.‐ba tartozó kóroki tényező kijutása a munkakörnyezetbe ‐ jelentés) 25
Expozíciós nyilvántartás A munkáltatónak jegyzéket kell vezetni azokról a munkavállalókról, akik a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők kockázatának vannak kitéve, feltüntetve: a végzett munka jellegét, a biológiai tényezőt, továbbá az expozícióval, balesetekkel és üzemzavarokkal kapcsolatos adatokat.
Adatmegőrzés legalább 10 évig! ( Munkáltatói feladat)
26
További expozíciós nyilvántartási feladat Olyan biológiai tényezők esetén: a) amelyek tartósan fennálló vagy latens fertőzéseket okozhatnak, b) amelyek által okozott megbetegedések nem diagnosztizálhatók c) amelyek által okozott megbetegedés inkubációs ideje különösen hosszú, d) amelyek – megfelelő kezelés ellenére – hosszan tartó, visszatérő megbetegedést okozhatnak, e) amelyek súlyos késői hatással járó fertőzést okozhatnak.
Adatmegőrzés 40 évig! ( Munkáltatói feladat)
27
Bejelentési kötelezettség • A munkáltató az adott tevékenységet csak akkor kezdheti meg, ha a 2.,3.,4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel történő tevékenység szándékát első ízben a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 30 nappal a munkavédelmi felügyelőségnek bejelentette. • A 4. csoportba tartozó, diagnosztikai szolgáltatást nyújtó szándékát a laboratórium legalább 30 nappal a tevékenység megkezdését megelőzően a munkavédelmi felügyelőségnek kell bejelentenie. a) a munkáltató nevét és címét, illetve a munkavégzés helyének címét, b) a munkahelyen a biztonságért és az egészségvédelemért felelős személy nevét és beosztását, c) a kockázatbecslés eredményét, d) a biológiai tényezőt, amellyel a munkavégzés folyik, 28 e) a tervezett megelőző intézkedéseket.
Foglalkozási betegségek A biológiai kóroki tényezők okozta foglalkozási betegségeket a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 4. számú melléklete szerint az észlelő orvosnak be kell jelenteni a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnek. A hazai bejelentett foglalkozási megbetegedéseknél különösen szembetűnő az évek óta jelentős mértékű aluljelentés !!
29
A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek számának alakulása (1997‐2011)
Forrás: NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás‐egészségügyi Főosztály NMH Hírlevél 2012. évi 8. száma
30
A foglalkozási megbetegedések esetszáma főbb kórformák szerint (2010–2011)
Forrás: NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás‐egészségügyi Főosztály NMH Hírlevél 2012. évi 8. száma 31
A foglalkozási megbetegedések száma és megoszlása kóroki tényezők fő csoportjai szerint, 2011
Forrás: NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás‐egészségügyi Főosztály NMH Hírlevél 2012. évi 8. száma 32
Hatósági ellenőrzések Ellenőrzött területek • mobil WC‐k tisztítása, fertőtlenítése kézi segédeszközzel és veszélyes anyagokkal/keverékekkel (főként ipari fertőtlenítőszerekkel), • vasúti kocsik takarítása (WC‐k tisztítása, fertőtlenítése kézi segédeszközzel és veszélyes anyagokkal/keverékekkel (főként ipari fertőtlenítőszerekkel), hulladékgyűjtés (pl.: kontaktus ételmaradékkal, szúró/vágó eszközökkel, üvegtörmelékkel, emberi testnedvekkel) 33
Hatósági ellenőrzések • repülőgépeken lévő WC‐tartályok ürítése, fertőtlenítése, karbantartása,
• szennyvízkezelő telepek,
• saját szennyvízkezelő teleppel rendelkező üzemek, ahol az ipari‐ és a kommunális szennyvíz kezelése együtt történik, s a tevékenység során mintavételezés is történik laboratóriumi vizsgálat céljából,
34
Hatósági ellenőrzések • kísérleti célból tartott állatok tartása (rovarok, rágcsálók), • állat kereskedések, állattartó telepek, állatkertek [állat harapása/csípése, beteg‐ vagy a másik állat által megsebzett, sérült állatok kezelése, allergia (szőr, toll), almok tisztítása], • rovar‐ és rágcsálóírtási tevékenység következtében elhullott állatok begyűjtése, • karanténban tartott állatok, • kertészeti tevékenységek, mezőgazdasági‐ erdészeti munkák (kullancs!, tetanusz‐sérült bőr, EVE hiánya), 35
Hatósági ellenőrzések • mélyépítés, csatornákban végzett munkák (javítások, karbantartások),
• egészségügyi‐ szociális intézmények (fekália, sebek, tűszúrás, járványok, nosocomialis fertőzések), • hulladék kezeléssel kapcsolatos tevékenységek (gyűjtés, válogatás, kezelés)
36
Hatósági ellenőrzés tapasztalatai Mezőgazdaság Növénytermesztők
baktériumok, gombák, mikotoxinok, endotoxinok, stb. légúti megbetegedések, allergiás megbetegedések…
37
Aflatoxint termelő Aspergillus fajok előfordulása Az aflatoxinok leggyakrabban és legnagyobb koncentrációban földimogyoróban fordulnak elő, de kimutatták egyéb fehérjedús olajos magvakban (gyapotmag, mandula, pisztácia), fűszerfélékben és kukoricában is. A mezőgazdasági termékek aflatoxin‐ szennyezettsége a trópusi országokban igen elterjedt.
38
Hazánkban az A. flavust gyakran izolálják különböző mezőgazdasági terményekről (kukorica, paprika, búza, szőlő), A mérsékelt égövi/hazai éghajlati viszonyok között a hazai élelmiszerekben az Aflatoxinok feldúsulásának kicsi az esélye. Prevenció Gépesítés, oktatás, védőeszközök,
39
Állattenyésztés Zárt térben, épületekben, ólakban, istállókban dolgoznak. Állatokkal való érintkezés fertőzést, élősködő (parazita) betegségeket okozhat.
állatról‐emberre terjedő betegségek együttműködés állatorvosok és orvosok között !!!!! Megelőzés a mezőgazdasági ágazatban: Műszaki Szervezési Egyéni védelem Védőoltás !!!! 40
• Az ágazat ellenőrzött vállalkozásai a biológiai tényezők kockázatát nem becsülték, „nem tulajdonítottak jelentőséget” a kérdésnek, annak ellenére, hogy pl. a szerves trágya kezelés a növénytermesztés miatt is megvalósult. Állattartás során, kullancsveszély. • Munkaegészségügyi szaktevékenység keretében szakmai tanácsot/közreműködést nem vettek igénybe a biológiai kockázatbecsléshez.
41
Hatósági ellenőrzés tapasztalatai Klímaberendezések • Az egyedi klímaberendezések karbantartásáról, tisztításáról külön jogi szabályozás, szabvány nem rendelkezik. A berendezések tisztításáról, annak gyakoriságáról, a felhasználható fertőtlenítőszerek típusáról, stb. a készülék gyártója által készített gépkönyv ad iránymutatást. • A szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását [3/2002. (II. 8.) SzCsM‐EüM együttes rendelet 6.§ (4) c)]
42
Légúti panaszok és megbetegedések, különböző allergiás tünetek, alakulhatnak ki. • A Legionella vízszerető baktérium, mindenhol előfordul ahol pangó meleg víz van. • Bejelentendő fertőző betegség. Nagyjából ötször, hatszor annyi a valódi beteg, mint a bejelentett. • Nagyon fontos a klímaberendezések folyamatos ellenőrzése. 1976‐ban Philadelphiában a háborús veterán legionáriusok gyűlésén 182 ember betegedett meg, 29‐en meghaltak, mert a szállodai légkondicionáló párásítójában megtelepedett a Legionella.
43
• A gombafertőzés még gyakoribb lehet, mint a legionellosis. Sokszor egyszerre több gombafaj okozza a betegséget. A gombák spórája a légutakba jutva, főleg alsólégúti megbetegedést és tüdőgyulladást okoz.
Megelőzés: Szűrők vegyszeres tisztítása, fertőtlenítése, cseréje !!!!
44
Hatósági ellenőrzés tapasztalatai Egészségügy Az egészségügyi dolgozók foglalkozási fertőzései • vérrel‐, és testváladékkal terjedő vírusfertőzések (HBV, HCV, HIV,) • MRSA (methicillin rezisztens Staphylococcus aureus) • az egészségügyi dolgozók tuberkulózisa (1993 után, az egészségügyi dolgozók Hepatitis B elleni oltásának kiterjesztését követően a foglalkozási eredetű akut hepatitis B esetek száma erőteljesen lecsökkent)
Vérrel és testváladékkal terjedő vírusfertőzések ¾ éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések során következhetnek be. (ezzel kapcsolatos jogi szabályozás a vonatkozó EU Irányelv figyelembevételével készül)
45
Védőoltások – a munkáltatónak a foglalkoztatás feltételeként kell biztosítania mint pl. • Hastífusz – szennyvízzel, emberi ürülékkel kontaktusba kerülő dolgozók – labor, fertőző osztály munkavállalói, • Hepatitis B, • Hepatitis A – akik hepatitis A vagy arra gyanús beteget látnak el. Védőeszközök kesztyű, maszk, sapka, stb. köpeny használata, amit a higiénés szemlén szintén ellenőrizni kell. A szemle során meg kell győződni arról, hogy van‐e elegendő mennyiségben védőeszköz és azok használatának megfelelőségét is ellenőrizni kell. 46
Hatósági ellenőrzés tapasztalatai Személyi higiéné !!
Gyakori kézmosás, és fertőtlenítőszer használat!!
47
Hatósági ellenőrzés tapasztalatai Leggyakrabban előforduló hiányosságok: • a szennyeződött védőeszközök tisztítására, fertőtlenítésére vonatkozó szabályokat nem határozzák meg a munkáltatók, • egyéni védőeszközöket szennyezett állapotban tárolják, sokszor együtt a tiszta védőeszközökkel, • a munkavédelmi oktatások során a biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos tájékoztatást nem tartják meg (pl.: személyi higiéne fontossága, kockázatok, megelőzés módjai, egyéni védőeszköz használat)
48
Hatósági ellenőrzés tapasztalatai • a kockázatbecslésekben egy‐két mondatban szerepeltetik a biológiai kockázatot; a biológiai kóroki tényezők csoportba sorolását nem végzik el, így a védőoltások szükségességét sem határozzák meg, • hiányzik a bőrfertőtlenítő (kézfertőtlenítő) szer, több esetben folyékony szappant adnak, amely azonban fertőtlenítő hatással nem rendelkezik, • nem megfelelő védelmi képességű védőeszközöket biztosít a munkáltató, • a munkavállalókról nyilvántartást nem vezetnek, 49
Hatósági ellenőrzés tapasztalatai • elmarad a védőoltásokról az összefoglaló jelentés megküldése, • a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség felé a bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, • a munkavállalók nem ismerik és nem tartják be a megfelelő higiéniai előírásokat, (oktatás!!!!) • a munkáltató a szükséges védőoltásokról nem gondoskodik.
50
Hatósági ellenőrzés tapasztalatai Tevékenységtől függően egyidejűleg a biológiai kockázat mellett az alábbi további kockázatok is előfordulhatnak : – fizikai (pl.:nagynyomású mosóberendezések, kompresszor által okozott zaj ; rezgés) – kémiai (felhasznált veszélyes anyagok/keverékek) – ergonómiai (pl.: egyoldalú terhelés, szűk helyeken végzett munka)
51
Köszönöm a figyelmet!
52