A mentális betegségek és a gyógyszerszedés veszélyei a munkahelyeken

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 5.6

A mentális betegségek és a gyógyszerszedés veszélyei a munkahelyeken Tárgyszavak: egészségvédelem; káros hatás; mentális egészség; pszichikai terhelés; depresszió; gyógyszer; alkoholizmus; munkavédelem.

Annak ellenére, hogy az illegális drogok használatának munkavédelmi veszélyeivel már régóta és sokan foglalkoznak, a „legális drogok” okozta kockázatoknak a szakma hosszú évekig nem szentelt kellő figyelmet. Pedig a recept nélkül kapható és az orvos által felírt gyógyszereknek is komoly munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi következményei lehetnek. A helyzet mára változni látszik, ami többek között annak köszönhető, hogy egyre több vállalat alkalmaz ehhez értő foglalkozás-egészségügyi szakembereket. Egy másik „modern” foglalkozás-egészségügyi probléma a mentális betegségekkel (pl. depresszió, szorongás, alkoholizmus) küzdő munkavállalókhoz kapcsolódik: ezek a betegségek évről-évre egyre előkelőbb helyet foglalnak el a munkaképtelenségből adódó hiányzások okainak listáján. A két probléma a mentális betegségek gyógyszeres kezelésének munkavédelmi kockázatai révén ráadásul össze is kapcsolódhat.

A „legális droghasználat” munkavédelmi vonatkozásai Az allergiaszezonban nagyon sok dolgozó szed valamilyen orvos által felírt vagy nem vényköteles gyógyszert a tünetek enyhítésére. Az már más kérdés, hogy ezek az emberek tisztában vannak-e az ilyen készítmények káros mellékhatásaival – például a szédülés vagy álmosság, – amelyek nemcsak őket, de a környezetükben lévőket is veszélybe sodorhatják. Komoly problémákat okozhatnak a munkavégzésben a sokak által szedett vérnyomáscsökkentő bétablokkolók is, amelyek látási zavarokat

és állandó fáradtságérzést idézhetnek elő. Szerencsére a foglalkozásegészségügyi szakemberek mára felismerték, hogy a „legális” gyógyszerek veszélyeit is számításba kell venni a munkavédelemben. Az inzulin szintén olyan anyag, amelyre egyes munkaköröknél jobban oda kell figyelni. A több műszakban dolgozó cukorbetegeknek például gondot okozhat az étkezési és alvási idő rendszerének felborulása, ezért az éjszaki műszakban különösen oda kell figyelniük a vércukorszintjükre. Megfelelő foglalkozás-egészségügyi támogatás mellett a cukorbetegek is vállalhatnak éjszakai műszakot, ha azonban ez nem áll rendelkezésre, akkor ezek a munkavállalók könnyen balesetet szenvedhetnek. A hivatásos járművezetők gyógyszerszedésének kockázatai Számos gyógyszer esetében nehéz megjósolni, hogy hogyan, mikor és mennyi ideig befolyásolják a járművezetési képességet. A járművezető esetleg csak akkor veszi észre, hogy nincs képességei teljes birtokában, amikor már túl késő. A hatások nemcsak attól függenek, hogy a gyógyszert milyen adagban, milyen gyakorisággal és hogyan szedik, de a páciens pszichológiai és fizikai adottságai is befolyásolják őket. Egyes gyógyszerek bágyadtságot, szédülést, koncentrációs nehézségeket, ingerültséget, agresszivitást, émelygést válthatnak ki. Az ember járművezetési képességeit maga az alapbetegség is befolyásolja. A hivatásos járművezetőket figyelmeztetni kell arra, hogy egyes gyógyszerek szedése idején nem vezethetnek. Nem elég csupán a használati utasítást elolvasniuk, de kérdezzék meg a kezelőorvost illetve a gyógyszerészt is, hogy az adott készítmény nem okoz-e gondot a vezetésben, illetve hogy létezik-e biztonságosabb alternatíva. Emellett a munkavállalóknak tisztában kell lenniük egy – gyógyszerszedés, drogvagy alkoholfogyasztás miatt bekövetkezett – esetleges baleset jogi, pénzügyi és szakmai következményeivel, a vonatkozó szervezeti és útbiztonsági politikákkal, és jelentéstételi kötelezettségeikkel. További problémák A „legális” gyógyszerhasználat okozta munkahelyi problémák nem korlátozódnak csupán az orvos által felírt, vényköteles gyógyszerekre. Egyes, recept nélkül kapható gyógyszerek is kockázatot jelenthetnek (a köhögés elleni szereknek például álmosító hatásuk van), és a használati utasításon nem mindig szerepel, hogy kerülendő az alkoholfogyasztás. Pedig lehet, hogy a megfázás tüneteinek enyhítésére a beteg a gyógyszer mellett a jól bevált házi praktikákra – pl. forró grog – hagyatkozik, és nem

sejti, hogy az alkohol felerősíti a gyógyszer hatását, hosszabb ideig okoz álmosságot, és még a másnapi munkaképességet is befolyásolni fogja. A munkavédelem szempontjából ez a terület egyelőre nincs kellőképpen feltárva, pedig fontos lenne felhívni a közvélemény figyelmét is arra, hogy a viszonylag veszélytelennek tartott gyógyszerek is komolyan befolyásolhatják a munkaképességet. A munkavédelmi hatóságok ma már támogatják az ilyen irányú kutatásokat, és ennek köszönhetően egyre több adat jut napvilágra ebben a tárgykörben. A különféle vényköteles gyógyszerek munkavédelmi hatásainak kutatásával kapcsolatban a legtöbb adatot a mentális megbetegedések – főleg a depresszió – kezelésére szolgáló gyógyszerekről publikálták.

A munkahelyi környezet és a mentális betegségek kölcsönhatásai A 20. századig az emberek számára a testi-fizikai megbetegedések jelentették a fő problémát. Az új évezredben a hangsúly áttevődött a lelki-mentális betegségekre. Németországban például minden harmadik ember szenved élete során valamilyen mentális megbetegedésben, és az ilyen rendellenességek teszik ki a negyedik (nők esetében a harmadik) legnagyobb betegségcsoportot (1. táblázat). A depresszió például ma már szinte népbetegségnek számít. Számos téves elképzelés él a köztudatban ezzel a betegséggel kapcsolatban. Sokan gondolják úgy, hogy kevesen vannak azok, akik tényleg betegek, a többség csupán gyenge akaratú ember, aki képtelen összeszedni magát. A statisztikákból kitűnik, hogy az elmúlt években óriási ütemben nőtt az aktív korúak körében a szorongásos és depressziós betegek száma. És ezek a mentális betegségek természetesen hatással vannak a munkahelyekre is. 1. táblázat A leggyakrabban előforduló betegségek 2004-ben (Németország) Betegség típusa Mozgásszervi Légzőszervi Sérülések, mérgezések Mentális rendellenességek Emésztőrendszeri Keringési

Munkából kiesett napok %-ában 26,7 15,5 15,4 8,3 6,8 4,6

Változás 1991–2004 –4,9 –1,4 1,3 4,5 –2,1 –3,0

Mivel a szorongás, a depresszió és a különféle szenvedélybetegségek nem állnak meg a gyárkapuknál, a munkaadók és munkavédelmi szakemberek sem kerülhetik meg a problémát. A mentális betegségek csak Németországban több millió kiesett munkanapot eredményeznek minden évben. A munkahelyeken azonban általában sem a tünetek felismeréséhez, sem pedig a probléma kezeléséhez nem rendelkeznek kellő információval. Tehetetlennek érzik magukat, és nem tudják, hogyan bánjanak a napi munkavégzés során – és különösen veszélyhelyzetben – az érintett munkavállalókkal. Pedig a munka világában számos olyan tényező van jelen, amely befolyásolja ezeknek a megbetegedéseknek a kialakulását. A folyamatos stressz, a túlzott munkaterhelés depresszióhoz, alkoholizáláshoz vezethet. Ha azután a környezet megbélyegzi vagy kiközösíti a mentális betegségben szenvedőket, az elkerülhetetlenül a tünetek további rosszabbodását eredményezi. A munkahely ugyanakkor esélyt is kínálhat a gyógyulásra. Sok alkoholbeteg például csak azért vállalja a terápiát, mert a kollégák és a főnökök nyomást gyakorolnak rá. Emellett a munka maga teljesítmény- és sikerélményt szerezhet, és a munkatársakkal való emberi kapcsolatok is segítenek a talpra állásban. A munkahelyi környezetben az alábbi mentális betegségek jelennek meg a leggyakrabban: • érzelmi rendellenességek (pl. depresszió); • neurotikus rendellenességek (pl. szorongás); • skizofrénia; • szenvedélybetegségek (pl. alkohol); • evési rendellenességek (pl. anorexia, különösen a fiatal nők körében). A mentális betegségek jellemző tünetei • megváltozott viselkedés; • kedvetlenség, barátságtalan agresszív megnyilvánulások; • éles hangulatváltások; • kapcsolatok megszakítása, elszigetelődés; • gyengülő illetve hullámzó teljesítmény; • önbizalomvesztés; • üldözöttség érzése; • gyakori szünetek (pl. alkoholfogyasztás céljából); • gyakori szabadnapok betegségre hivatkozással. A fenti tünetek észlelésekor fontos, hogy a környezet felajánlja a segítséget az érintett munkatársnak, mert a korai intervencióval elkerül-

hetőek lehet a súlyosabb következmények (pl. a munkahely elvesztése). Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ilyen betegségek esetében kerülendők a „szedd össze magad” típusú jó tanácsok, mert csak erősítik a beteg szorongását és tehetetlenség érzését. Ezeken a problémákon nem lehet egyszerűen akaraterővel túljutni, vagy gyógyszeres kezeléssel túljutni.

A mentális betegségek gyógyszeres kezelésének munkavédelmi kockázatai A munkavégzést és a kognitív teljesítményt érintő gyógyszerek közül a legnagyobb publicitást a mentális rendellenességek kezelésére szolgáló szerek, különösen az antidepresszánsok (pl. a szelektív szerotonin újrafelvételt gátló szerek – SSRI) kapták. Ezeknek a készítményeknek olyan ismert mellékhatásai vannak, mint például a szorongás fokozódása, alvási zavarok, fáradtság, levertség, émelygés és fejfájás. A pszichológiai funkciókra ható szerek befolyásolják a figyelmet, a memóriát és a motoros koordinációt. Az Egyesült Királyságban az elmúlt években több kutatást is végeztek, hogy felmérjék a mentális betegségeknek és a kezelésükre alkalmazott gyógyszereknek a munkavégzésre gyakorolt hatásait és következményeit. Az egyik publikált tanulmány megemlíti például egy olyan páciens (egyébként maga is pszichiáter(!)) esetét, aki nem tudta megkülönböztetni a szorongás és depresszió okozta tüneteit a pszichotrop szerek mellékhatásaitól. Úgy érezte, hogy időnként mindkettő határozatlanná, illetve kapkodóvá teszi, ami sorozatos rossz döntésekhez vezetett. Egy irodai dolgozó pedig arról számolt be, hogy a gyógyszerek miatt nagyobb munkaterhelés esetén gyakran botlott meg vagy esett el. Egy másik jellemző probléma abból adódik, hogy a páciensek gyakran a saját kezükbe veszik a gyógyításukat, és a kellemetlen mellékhatások miatt nem az orvos utasításainak megfelelően szedik a gyógyszereket. Ez az úgy nevezett öngyógyítás – ami megjelenhet túlzott alkoholfogyasztásban is – súlyosan befolyásolja a munkaképességet és a biztonságos munkavégzést. A University of Cardiff 2004. évi kutatása a pszichotrop gyógyszerek és a munkahelyi balesetek közötti kapcsolatot vizsgálta. A reprezentatív felmérés az alábbiakat tárta fel: • a brit munkavállalók 9%-a szed pszichotrop gyógyszereket; • 3,9%-uk szed SSRI készítményeket;

• az SSRI készítmények teljesítménycsökkenéshez vezetnek (lassuló reakcióidő, memória problémák szaporodása, koncentráció gyengülése), • mind a régebbi, mind pedig az újabb SSRI készítmények veszélyeztetik a biztonságos munkavégzést, • kapcsolat van az SSRI készítmények és a közlekedési balesetek között.

A kutatók javaslatai és a probléma kezelésének akadályai A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy haladéktalanul ki kell dolgozni egy útmutatót a munkaadók, a munkavállalók és a háziorvosok számára. Felszólították a gyógyszergyárakat, hogy készítményeik hatásait ne csak steril laboratóriumi környezetben, hanem a munkahelyeken is teszteljék. A munkáltatóknak azt javasolják a kutatók, hogy javítsanak a munkahelyi gyakorlaton, a mentálhigiénés kérdéseket integrálják a munkavédelmi képzésbe, és végezzenek mentálhigiénés kockázatelemzést. Emellett a munkavállalók megtartása és sikeres rehabilitációja magas szintű együttműködést kíván a vezetők, a munkavédelmi felelősök, a humánerőforrás-gazdálkodási szakemberek és a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi tanácsadók között. A jelenlegi gyógyszerismertetők főleg az ellenjavallatok listáját tartalmazó jogi dokumentumok, amelyek a betegek megfelelő tájékoztatása helyett inkább azt szolgálják, hogy a gyógyszergyártók levédjék magukat. Vannak olyan használati utasítások, amelyek negyven lehetséges mellékhatást is felsorolnak. Az egészségügyi szakembereknek fel kellene világosítaniuk az egyes betegeket, hogy melyek a számukra releváns mellékhatások, és meg kellene különböztetniük tenniük a kezdeti, átmeneti mellékhatásokat, és melyek a tartósak. Emellett nagyon fontos szerep jut a folyamatos orvosi felügyeletnek. A munkahely szerepe A szervezeti kultúra – legalábbis amit ezen a legtöbb vállalatnál értenek – azonban megnehezíti a gyógyszerszedés következményeinek komplex kezelését. A mentálhigiénés kérdésekkel kapcsolatban nagyobb nyitottságra lenne szükség, amely a kockázatok felmérését is megkönnyítené.

A probléma kezelését megnehezíti pl. a hagyományosan „macsó” környezet, amely elítéli azokat, akik gyengének mutatkoznak. Az emberek attól tartanak, ha bevallják a közvélemény szemében gyengeségnek minősülő mentális problémáikat, az az állásukba, vagy akár a karrierjükbe is kerülhet. A megbélyegzéstől való félelem miatt a munkavállalók gyakran még a hozzájuk közel állóknak sem beszélnek a gondjaikról, és ezzel fontos lelki támogatás lehetőségétől fosztják meg magukat. A „legális drogok” és a mentális betegségek problémáinak vállalati szintű kezeléséhez mindenek előtt hozzáértő foglalkozás-egészségügyi tanácsadásra van szükség. Az Egyesült Királyságban például a szakemberek már összeállították azokat az irányelveket, amelyek a munkavédelmi vezetőknek nyújtanak gyakorlati segítséget ahhoz, hogy a gyógyszeres kezelések és mentális betegségek munkavédelmi kockázatait csökkenthessék. A brit munkavédelmi törvények pedig kötelezik a munkaadókat arra, hogy teljes körű kockázatfelméréssel és munkavédelmi oktatással biztosítsák a munkavállalók számára az egészséges és biztonságos munkakörnyezetet. Összeállította: Csépán Lilla Jansen, N.: Psychische Krankheiten, reales Problem? = Zement Kalk Gips International, 2006. 5. sz. p. 40–42. The right prescription? = The RoSPA Occupational Safety Health Journal, 36. k. 6. sz. 2006. p. 26–29. Haslam, C.; Atkinson, S. stb.: Perceptions of the impact of depression and anxiety and the medication for these conditions on safety in the workplace. = Occupational and Environmental Medicine, 62. k. 8. sz. 2005. p. 538–545.

Csak a módszerek változtak, a probléma ugyanaz maradt…

BME OMIKK

ÜZEMFENNTARTÁS–KARBANTARTÁS Havonta a karbantartásról, hogy a szakismeretét is karbantarthassa… Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 1011 Budapest, Gyorskocsi u. 5-7. tel.: 457-5328 tel./fax: 457-5323 [email protected]