l a p z s e m l e
Salgó László, országos rendõrfõkapitány a Ma reggelben Ez a vízfej rajtam maradt, mint maflán a lopott kabát. (2002. június 4.) Jobb ma egy vízfej, mint holnap egy maflás. A first lady szerepérõl Véleménye szerint a fürge, mobil aszszonyt érdemes lenne felépíteni, mert akár politikai üzenetek közvetítését is rá lehetne bízni. (Népszava, Geszti Péter véleménye, május 21.) Hi-tech Katalin asszony, avagy épülõ, szépülõ szocialista nõ. Az Origo fórumában a maffiaper elsõrendû vádlottja válaszol Milyen érzés újra kvázi szabadon lenni? Érik meglepetések a világban? (Ermetico) Tasnádi Péter: Jó érzés szabadnak lenni, de sajnos nem vagyok teljesen szabad. Sok jó meglepetés ér, kellemesen csalódtam igen sok emberben, úgy érzem, hogy érdemes élni, és szeretni embertársaimat, mert ez a szeretet, akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá, visszahat. (origo.hu, május 21.) Ha idõnk engedi, – s épp nem önbíráskodásra bújtunk fel, vagy személyes szabadságot sértünk – szeressük egymást gyerekek.
A stagnáló, esetleg gyengülõ jelzõ A bankár pártolja a szegénységet, használata kellemetlenül csengett a mi szóltunk! címadónak. A gyermekzoknik összehasonlító vizsgálata A miniszterelnök-jelölt Szemünk fénye a gyermek. Érthetõ, megválasztása elõtti hogy minden feltételt biztosítani beszédének akarunk ahhoz, hogy a nap 24 órázárógondolatai Az a szándékom, hogy az iskolákban jában, „tetõtõl talpig” biztonságban tanuljanak, a munkahelyeken dol- tudjuk. Amikor a gyermekünk részére gozzanak, a templomokban imád- vásárlunk használati cikkeket, akkor kozzanak, az utcákon közlekedjenek. is jelentõs szempont a döntésben a termék minõsége, biztonságossága. (Medgyessy Péter, május 27.) Cipõt a cipõboltból. Ez a gazdaság és a piac valamennyi résztvevõjének érdeke. Az Európai Közösség tagállamaiban és MagyarMedgyessy Péter a korországon is prioritást kap a gyermemányprogram vitájában „Amikor felcserepedõ gyerek lettem, kek részére gyártott, forgalmazott termékek biztonsága. Miként lehet megkérdeztem az anyámat.” egy gyermekzokni biztonságos? LeParlament, 2002 május 27. Cserepet pedig a cserépboltból het egyáltalán egy mindennapi öltözékkiegészítõ termékrõl ebben a megközelítésben beszélni? A helyes váKis magyar rovarológia A polgári körökbõl összeálló fél- lasz, úgy véljük, vizsgálódásunk nemzeti gyülem rovarállamnak ren- alapján megadható. (Fogyasztóvédezkedik be. (Tóta W. Árpád, Index, delem, májusi szám) Ne bagatellizáljuk hát el a zokniknak 2002. május 28.) A Köztársaság tér pedig bebábozta a magyar gazdaság szereplõire gyaMedgyessyt a miniszterelnöki székbe. korolt hatását, ha mégoly illatos is.
Melyik a kakukktojás? Értékpárti, szegénységpárti, becsületpárti vagyok, szorgalom- és értelmiségpárti, magyarpárti. Csöndesen, szorgosan és a teljesítményekben nem babérokra pályázom, nem a fél, hanem az egész ország Finomkodás felsõfokon Visszavonuló állam, nem erõsödõ fo- érdeke vezérel. (Medgyessy Péter rint. (Cím a Népszabadságban, má- bemutatkozó beszéde, május 16., www.miniszterelnok.hu) jus 22.)
Decemberi EU-csúcs Günter Verheugen bõvítési biztos figyelmeztetett: ha bármilyen okból halasztást szenved a kiegyezés, akkor „évekre, akár az évtized végéig bezárulhat a bõvítés ablaka”. (Népszabadság, június 3.) Kidobnak az ajtón, visszajövünk az ablakon.
A Marx-i úton
Sajnos, hál’ Istennek
„Isten engem úgy segéljen!” Medgyessy Péter Miniszterelnöki eskü, 2002. május 27.
2 • U
T O L S Ó
F
I G Y E L M E Z T E T É S
Seres László a Terror Házáról A kormányváltás minõsége ugyanis nem a kisöpört garnitúra nagyságán érhetõ tetten, hanem azon: mennyire képes felszámolni az immorálisnak és hatékonytalannak bizonyult struktúrát, s milyen mértékben akar változtatni az illetékességi körébe tartozó intézmények mûködésén. (Népszabadság, június 3.) Ebbõl a mondatból elég jótlanul jött ki a vén anarchista.
A Kormány tagjainak bemutatása Õ az a személy (Csehák Judit – a szerk.) aki ártatlan nagy kék szemekkel olyan kemény dolgokat tud mondani, ami, azt gondolom, az ellenfelek számára is elgondolkodtató… (miniszterelnöki felszólalás, május 27.) Nagy, kék bociszemek – valóban elgondolkodtató.
„a haladás úgy valósul meg, hogy van egy tézis, van egy antitézis, és van egy szintézis. (…) Igen, a dialektika egyébként nem szégyen, azt lehet vállalni, azt csak a tudatlanok gondolják, hogy a dialektika rossz.” Medgyessy Péter A kormányprogram vitája. 2002. május 27.
„Siess Anyu, már megint követ minket!”
Egy hazai kutyaeledel gyár (A cikk címe is) – Mi biztosítja a jövõt? – A talpon maradás elvét már régen ismerjük, ez a több lábon állás. Ezért vagyunk jelen a kutyaeledel-piacon kutyaeledelekkel, a haszonállat takarmányozás területén gabonapelyhekkel… A beszélgetésünk folyamán erõsödött bennem a hit, hogy a PAMAX Kft.nek biztos jövõje van. (Monor és vidéke, május 29.) Az utcákon közlekedjenek, a kutyaeledel-piacra kutyaeledelt, tiszta sor.
Értjük, miniszterelnök úr: tézis, antitézis, szintézis. De hol van ebben az egészben a kereszténység és Isten?
50 napja nem tudjuk, hogy hol vannak az augsburgi kamionok… 20 napja tudjuk, hogy Medgyessy Péter hol cserepedett fel… 43 napja nem tudjuk, ki a szegénységpárti…
i n t r o
Tasnádi Péter,
Hiller István,
a hónap nyertese
a hónap vesztese
inden rokonszenvünk és õszinte tapsunk azé a szerencsétlen, ártatlan emberé, akit megalázó módon meghurcoltak a gonosz Orbán-kormány alatt, de akit aztán (minden jó, ha a vége jó) a vádpontok többsége alól felmentettek, most levezetõ háziõrizetben van hõsünk, még a Napkelte Kereszttûz rovata is kénytelen otthonához zarándokolni. Mi nem is akarjuk bírálni az ítéletet, amúgy szociáldemokrata módra („Reméljük, hogy a Legfelsõbb Bíróság befolyásoktól mentesen döntött” – Gy. Németh Erzsébet, volt fõúttörõ, jelenleg szocialista fõpolgármester-jelölt és a Haza édesanyja a metróper után), csak elcsukló, bátortalanul remegõ hangon próbáljuk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy Tasnádi a tárgyalás alatt végig a volt belügyminisztert támadta az MSZP-vel teljes összhangban. Tasnádi exõrizetes és mártír az ítélet után kijelentette, hogy szívesen lenne akár belügyminisztere is az új kormánynak; az elhatárolódásban világrekorder MSZP korifeusai közül senki nem vette a fáradságot, hogy megszólaljon. Lamperth Mónika elsõ akcióit elnézve azonban talán még jobban is jártunk volna Tasnádival. Bár a Köztársasági Õrezred vezetõjét õ is kirúgta volna félóra alatt.
M
„A szerkesztõ azt üzente”
A kormány meg az õ programja elentem tisztelettel: kiábrándultunk. Rokonszenves volt számunkra a választások elõtt Medgyessy Péter, a higgadt szavú Kovács László, az õs-szociáldemokrata Kapolyi Lászlóról nem is beszélve. Hitelesen közölték elképzeléseiket, puritán, a fény üzekedésétõl mentes, átlátható államot ígértek nekünk. Rosszat sejtettünk, amikor megjelentek az elsõ homlokráncolások, sóhaj-
J
sippenccsé' vissza, gyík – mondta minapjában egy szutykos magyar vonaton a sínbohóc egy ifjúnak, aki emelt hangon reklamált valami miatt. Valahogy így képzelem a koalíciós egyeztetéseket, amikor is a választásokat fölényesen megnyerõ SZDSZ információnk szerint azzal ült le tárgyalni, hogy ha nem kapja meg az oktatási tárcát, nincs koalíció. A kultúrnépeknél zsarolásnak nevezett eljárás legfõbb vesztese az a Hiller István, aki a miniszteri poszt elsõszámú várományosa volt és aki szocialistáknál szokatlan módon, valóban ért ahhoz, amit csinál. Magyar Bálinttal szemben, akit legfõképpen azért szeretünk, mert Szemere Bertalannal valami homályos rokonságban áll és gyakran hivatkozik erre, amikor ujját a jobboldal orrába kell nyomnia (nevezzük az egyszerûség kedvéért sznobizmusnak az eljárást), Hiller gyakorló egyetemi oktató, tudományos fokozattal és munkássággal, kiváló elõadókészséggel. Figyelmeztetõ lehet számára a most éppen Gyermek-, Ifjúsági-, Sport-, Lepényevés-, Zsákban-futás-, Délutáni Alvás Minisztérium vezetésével megbízott Jánosi György példája, aki teljes három hónapig volt képes elviselni a liberális terrort 1994-ben államtitkárként. Kemény lesz.
C
tások, bizalmasan elejtett („öregem, erre a lepusztultságra nem is számítottunk”) megjegyzések és Medgyessy Péter egyre vastagabb beszédekkel indult föl az emelvényre. Aztán beütött a krach: kezünkbe került a kormányprogramnak nevezett valami, ami talán nincs is, csak úgy ténfereg, úgy bele a vakvilágba, egyetlen funkciója, hogy miniszterelnökünk valamibe tudjon kapaszkodni a pulpituson, amikor már túl hosszú ideje röhögnek rajta („Erdélyben cserepedtem fel” – hát nem meg kell zabálni?) meg Marika kávéalátétnek használja ínséges napokon, nem kár a pacákért, foltokért, meg Nyugaton úgyis az a szokás, hogy valamit föl kell mutatni,
Ne zavarjátok köreimet! A polgári körök Orbán Viktor Dísz téri beszéde óta a rögdemokraták túláradó jóakaratának céltáblái, versengve keresik a fasiszta, maoista veszélyt a szemekben, a tereken és a spájzban. Toleranciájuk saját szekértáboruk határáig terjed, azon túl a Nagy Magyar Kriptofasiszta Pusztát sejtik és sejtetik. ogy a polgári oldalnak szüksége van egy, a társadalmat átszövõ hálózatra, azt a legutóbbi választásokon saját kárunkon tanulhattuk meg. Az MSZP – a '90-es nagy ijedtség rövid átmeneti idõszakától eltekintve – vidáman mûködteti saját, az elõzõ rendszerbõl átörökölt hálóját. Volt tsz-elnökök, párttitkárok, házmesterek és pedagógus szakszervezetisek agitálnak, suttognak és mozdulnak, esetleg szavazókat szállítanak, ha éppen arra van szüksége a pártnak. Az MSZP oldalán a felszínen is van riválisa a „Hajrá, Magyarország!”-nak: az emlékezetes sárga sálas kampányindítón meghirdetett Otthont Magyarországból Összefogás mozgalom eddigi legkomolyabb eredménye, hogy Hanti Vili bácsi, eddigi fõgyermekbarát, fõellenálló és antifasiszta címei mellett, ma már a baloldali civil szféra nagy
integrátorának szerepében is feszíthet. Április 7-e óta a polgári oldalon sokan okolták a választókat az eredményért. Felhúzhatjuk finynyáskodva az orrunkat, örülhetünk, hogy a mi szavazóink szebbek, mûveltebbek és jobb illatúak, mint a kormányváltóékra voksolók, de nem nehéz megjósolni, hogy sértegetéssel hány ellenünk szavazó szimpátiáját fogjuk elnyerni. Hiába messze legnépszerûbb a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk között Budapesten a polgári eszme (ebben a körben az MSZP-t még az SZDSZ is megelõzi támogatottságban), ha a 8 általánost vagy a szakmunkásképzõt végzettek körében a kanyarban sincs. Szükség van mindenkire! Alakítsanak polgári köröket a fodrászok, az ügyvédek, az autószerelõk, az úszómesterek és a mentõorvosok. – BALOGH ÁKOS GERGELY
amikor új kormány van, az azonban Nyugaton sem szokás, hogy Ágh Attila-féle jelenségek ámokfussanak kormányprogram elemzése ürügyén, fénykardként lóbálva ezt a bizonyos valamit, mindegy. Szóval itt van a kormányprogramnak gúnyolt valami, amit az egyszerûség kedvéért nevezzünk „Az önkormányzati választásokig osztunk a népnek, oszt stabilizálunk” cselekvési tervnek. Mert ez a valami bizony az. Cselekvési terv. Az önkormányzati választásokig. Pont. Stop. Természetesen helyeselni kell a béremeléseket: az ellenzék ezeket bizonyosan meg is szavazza (és most szándékosan nem kezdek bezzegelni). Hiába ítélik
azonban nyilvános perben életfogytra az Országimázs Központ portását is, uncsi lesz még tavasszal is azt hallgatni, hogy „Mi adnánk, de értsétek meg, nincs pénz gyermekétkeztetésre, mert a tûzijáték, eltapsolták, üres a kassza, emberek”. Ezért mostani számunkban már megelõlegezzük a jövõ tavaszra esedékes balliberális sápítozásokat. A szociálisan érzékeny vezérpublicistáknak nem lesz más dolguk, mint fellapozni az Utolsó Figyelmeztetést. Mink ugyanis már most utánajártunk annak, hogy mi, hogyan, mennyiért, mikor, kéretik majd nem kerek szemekkel csodálkozni, hogy jé, László Csaba mégsem Róbert bácsi és Teréz anya keveréke. – TÉTÉNYI ISTVÁN
H
2 0 0 2 .
j ú n i u s
•
3
t é m a
Horn-éra mindennel szemben elsõbbséget élvezõ makrogazdasági mutatói négyéves csipkerózsika álomból ébredve, ismét fõhõsként lépdelnek felfelé a Pénzügyminisztérium lépcsõjén. László Csaba a legfontosabb intézkedések között említette a jövõ évi költségvetés elõkészítését, amit a szocialisták elsõ száznapos ígérethalmaza is indokolttá tesz. A választásokat a lakosságnak tett jól hangzó engedmények (tévéelõfizetõi díj eltörlése), esetenként szükséges béremelésekkel (egészségügy, oktatás), elmismásolt diplomás minimálbér ígéretével (csak a közszféra dolgozói jogosultak) nyerték meg, ugyanakkor beigazolódni látszik, hogy a magát nemzeti közép kormányának nevezõ alakulat, a jót ismét az államhatáron túli, esetenként onnan érkezõ lehetõségekben látja. A teljesítményen alapuló adókedvezmények továbbfejlesztése helyett normatív támogatási rendszerével pont a középrétegeket sújtja. Sõt, bár Medgyessy Péter korábban vállalta a gyes 10 ezer forintos emelését és a családi pótlék 20 százalékos növelését, ezek már a kormányprogramból eltûntek. Béki Gabriella ígéretet tett arra, hogy a családtámogatási rendszerbõl kiirtják a kedvezményeket. A választásokat eldöntõ, szocialistákat pozícióba helyezõ alsóközép megkapja a minimálbér adómentességét, a nyugdíjasok szavazatáért „elõvásárlás útján” egyszeri tizenkilencezer forintos összeget fizet. Medgyessy könnyû álmot, továbbá puritán államot ígér. Önmagát szegényítve magánosítaná a stratégiai fontosságú, ma még 25 százalékos állami tulajonban lévõ Richter Gedeon Rt.-t, az Antenna Hungáriát, a Konzumbankot, a Bábolna Rt.-t, a gázüzletágát. A megnövekedõ lakossági költségeket (mely a gáz esetében akár 40 százalékos áremelkedést jelenthet) pedig szintén segélyezés útján kívánja kompenzálni, hátrányba hozva a középosztályt. A belsõ keresleten alapuló gazdasági növekedés motorját fokozatosan leállítva, a nemzetgazdaságot a szabad piaci viszonyok közé helyezi. A versenyképesség növelését hangsúlyozza,
A
4 • U
T O L S Ó
F
„Cselekedni most és mindenkiért” • 100 nap = 150 milliárd forint
Baljós A Medián legfrissebb felmérése szerint a választások után is tovább erõsödött a két nagy parlamenti párt. Bár a szocialisták csak mellbedobással tudták megnyerni a versenyt (a nõi idom szerepében az SZDSZ domborított), az emberek optimistán tekintenek a jövõbe. Ebben nem elhanyagolható szerepet játszik a gyõzteshez húzás lélektani jelensége. A kutatás arról is beszámol, hogy a Fidesz annak ellenére növelte bázisát, hogy a demokrata fórumot már külön mérték. De vajon van-e okunk az optimizmusra, vagy csupán a választási ígéretek bódulatában élünk még?
Mit vár az új kormánytól? Misinai Péter, gazdálkodó: – Véleményem szerint az elmúlt négy évben elindult folyamat, mely az egyéni gazdaságok létrejöttét és a gazdálkodó társadalom erõsödését hozta, most visszafordul. Ismét hangadó lesz a tsz-lobbi és a külföldiek földvásárlása is megengedett lesz. Özv. Récs Ferencné, nyugdíjas: – Azt várom, hogy az új kormány visszaadja azt az 52 milliárdot, amit az Orbán-kormány elvett a nyugdíjasoktól. Nem elfogadható az számomra, hogy 40 ledolgozott év után alamizsnán éljek. Ballai Tamás, egyetemista: – Semmi jót. Látható, hogy azok az emberek jöttek vissza akik már a nyolcvanas években „bizonyítottak”. Én azt nem értem, hogy míg más volt szocialista országokban, a volt állampárt közép- és felsõ vezetése politikai karanténban van, addig Magyarországon miért garázdálkodhat szabadon.
I G Y E L M E Z T E T É S
ennek megfelelõen az exportot ösztönözné. Ugyanakkor gyanítható, hogy a nyugati mûködõ tõkeigényre hivatkozva nem fogja tovább szélesíteni az erõsödõ forint árfolyamát, programja az infláció további csökkentésérõl sem szól. Az adópolitikája is követi az éjjeliõr-állam filozófiáját. Egyszerre kívánja csökkeni az adókat, egyszerûsíteni az adózást, és visszafogni az államháztartási hiányt. Nagyvonalú engedményt tesz a Medgyessy kabinet a spekulatív nagytõke számára is, amikor tervbe veszi az árfolyamnyereség adójának eltörlését. Az EU konformmá tétel címszó alatt a Széchenyi-terv belsõ gazdaságélénkítõ lehetõségeit megnyirbálja. A kormányprogram a hazai kis- és középvállalkozásoknak semmit sem ígér, miközben lehetõséget kínál a magyar termõföld külföldi kézbe adására. A szocialista miniszterelnök-jelölt még 800 kilométer autópálya megépítését vállalta, közlekedési minisztere a bizottsági meghallgatáson már csak évi maximum 50 kilométer megépítésére lát lehetõséget. Medgyessy elsõ reggeli rádióinterjújában a magyar tulajdonban lévõ Vegyépszer Rt. állammal kötött szerzõdései felbontásának jogi lehetõségeirõl beszélt. Figyelmeztetõ jel lehet, hogy a választási kampányban még
t é m a
• Munkában az új kormány
árnyak nagyvonalúan a Széchenyi-terv folytatását ígérõ szocialisták már a program támogatáspolitikáját bírálják, mondván, hogy az nem EUkonform. Elsõsorban a mûködési költségekre adott támogatásokat, az autópálya-rendszer pályáztatás nélküli építését kritizálják és ígérik, hogy ezen területeken gyökeresen megváltoztatják az elõzõ kormány politkáját. Mindkét intézkedésnek várhatóan a külföldi cégekkel egyelõre még sokszor versenyképtelen hazai kis- és középvállalkozások fogják kárát látni. Ezzel kapcsolatban várható a nagy(obb) beruházá-
soknál, multinacionális cégeknél az abszolút összeghatár jelenlegi 200 millió forintot jelentõ felsõ határ megemelését 400 millióra (négymilliárdos beruházási költség felett – értesült a Világgazdaság. A lap május 28-i száma úgy tudja, hogy ezen, kétségkívül a külföldi nagyvállalatoknak kedvezõ lépést a szocialisták a magyar gazdaság versenyképességének csökkenése és a beruházások élénkítése miatt tartják fontosnak. Ugyanakkor mértékadó nyugati pénzügyi körök is kétségesnek tartják a nagyvonalú szociális ígéreteket és az államháztartási egyensúly megtartásának elemeit ötvözõ kormányprogram megvalósíthatóságát. A Financial Times május 21-i száma Medgyessy Péterrel készült interjú alapján elemzi a hazánkban várható gazdasági folyamatokat. A lap rámutat arra, hogy az Európai Bizottságban aggodalmat kelthetnek azzal kapcsolatban: mennyire tudja magát tartani Magyarország az óvatos költségvetési politika folytatására vállalt kötelezettségéhez. A kormányfõ a beszélgetés során kijelentette, hogy elégedetlen azokkal a feltételekkel, amelyeket az Orbán-kormány alkudott ki az unióval a külföldiek termõföld-vásárlási jogait illetõen. Valószínûsítette, hogy Magyarország fel fogja vetni ezen kérdéseket a csatlakozási tárgyalásoknak a mezõgazdasággal kapcsolatos részében, de nem áll szándékában újra nyitni az ideiglenesen már lezárt tárgyalási fejezeteket. Erre azért sem fog vállalkozni a kormány, mert minden további – elsõsorban belpolitikai szempontok miatti – már lezárt fejezetekben való újra tárgyalás
lassíthatja, sõt akár el is odázhatja a csatlakozást. A kampányban sokat hallottunk a demokratikus deficitrõl, hatalmi arroganciáról. Az SZDSZ még egy ún. demokráciacsomag beterjesztését is fontosnak érezte. Noha az Alkotmánybíróság jogszerûnek ismerte el a parlament ülésezési rendjét, az új kabinet nyilván régrõl származó demokratikus késztetésének engedve a hetenkénti plenáris ülésezés visszaállítását ígérte. Megint csak azt kell mondjuk, ügyes. Mert ugyan ki figyel oda, hogy Szili Katalin a házbizottságban már egy A és egy B hét lehetõségét vázolta. A koncepció szerint az „A” hét keddjén lenne csak szavazás, így elõállhat az a helyzet, hogy a „B” héten elhangzott interpellációra adott válaszról csak egy hét múlva szavaznának a képviselõk. Az általuk féltett ellenzéki jogok csorbulnak? Na és!
Miniszterelnök, akit a szívedbe rejtesz z én Medgyessy Péterem legfõbb erénye, kifogástalan öltözködése mellett, hogy bármelyik pillanatban kész mosolyt varázsolni a polgárok szegénységben és rettegésben megfáradt orcájára. A kampány folytán, ha másért nem is, új távlatokat nyitó retorikája és elõadói stílusa miatt mindig érdemes volt odafigyelni mondandójára. Ma már tudjuk, Medgyessy Péter nem a levegõbe beszélt, amikor azt mondta, hogy minisz-
A
A sokat emlegetett árkokat a szocialisták köztisztviselõkkel kívánják betemetni, nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke három nappal az új kormány hivatalba lépését követõen. Szakmaiságnak nyoma sincs, az árkok pedig már szépen telnek. – ZAB ERVIN, GÖMÖRY BOTOND terelnökként is ugyanaz az ember marad, mint korábban. Beiktatási beszédével az Országgyûlés máskor oly komoly képviselõinek rekeszizmait tornáztatta meg, elsõ hivatalos útján, a római NATO–orosz csúcson, a jelenlévõ kormány- és államfõknek igyekezett imponálni a maga jellegzetes „olvas-pislog-beszél” stílusában (copyright by Utolsó Figyelmeztetés), három nyelven elõadott székfoglalójában. A hatás leolvasható Bush hitetlenkedõ arcáról és Chirac grimaszairól, angol kiejtését tanítani lehetne – elrettentõ példaként (a hiteles felvételek letölthetõk a www.ufi.hu címen található honlapunkról). – TURUL
2 0 0 2 .
j ú n i u s
•
5
i n t e r j ú
Tetszik Medgyessy Péter stílusa – mondja Tõkéczki László
A kormányprogram két szûk esztendeje Ígéretnek bruttó, valóságnak nettó az új kormány programja – vélekedik Tõkéczki László politológus, történész, az ELTE BTK docense, aki lapunknak adott interjújában szólt az új kabinet elsõ lépéseirõl, szavazótáborokról, meg a már csak virtuálisan létezõ szabad demokratákról. Az elemzõ nem szeret jósolni, de elképzelhetõnek tartja, hogy az õszi választásokon nem lesz szocialista fõpolgármester-jelölt.
– Kicsoda Meedgyeessy Péter? – A késõ kádári elit jellegzetes – még csak nem is elsõ vonalbeli – figurája. Aki az 1989 utáni idõszakra átmentett kapcsolati és más természetû tõke segítségével finom elõkelõséggel tudott kívül maradni bizonyos napi harcokon, a hûvösen semmitmondó „szakértõség” jellegzetes alakja. Akinek személyében bizonyos hatalmi-politikai körök meg tudtak állapodni és akit az MSZP kampányát finanszírozó nagyvállalkozói csoportok tökéletesen el tudnak fogadni. Aki kommunikációs szempontból „eladható”. – Ezt komolyan mondja? Hiszen még támogatóinak egy része is úgy 6 • U
T O L S Ó
F
gondolja, hogy a tárgyalási technikákban és csapatépítésben járatosnak gondolt új kormányfõ nem elég jó kommunikátor, nem tud az emberek nyelvén beszélni. – Válasszuk ketté a dolgokat. Az „eladhatóságot” én úgy értettem, hogy Medgyessy Péter botlásaival, bakijaival, hétköznapi nyelvtani hibáival tudja magát rokonszenvessé tenni egy olyan széles szavazói rétegben, amely nem túlzottan szimpatizál a bankárokkal, de magára ismer a kisemberi gyarlóságokat mutató kormányfõ személyében. Ilyen szempontból tehát úgy gondolom, hogy a politikus arculatának egy jó része igenis megtervezett és ügyesen épít meglévõ tulajdonságaira. A jobboldali elemzõknek, politikusoknak tudomásul kell venni, hogy az elõbb elmondottak miatt sok embernek tetszik Medgyessy Péter stílusa, amely az elmondottak szerint a higgadt szakértõ személyiségébõl, valamint a mindennapi ember pongyola stílusából áll; a valódi politikai képességek mellékesek. Látnunk kell az MSZP szempontjából hátrányos elemeit is az õ politikai imázsának. A párton belül minimális a bázisa, gyakorlatilag az egymással vetélkedõ csoportok megállapodásának, egyensúlykeresésének köszönhetõ
I G Y E L M E Z T E T É S
az õ miniszterelnöksége. Nem vagyok abban azonban biztos, hogy egy kényes helyzetben nem borul-e fel ez az ingatagnak tûnõ egyensúly. – Mire gondol? Úgy látszik, hogy meglehetõsen könnyen sikerült a koalíciós partnerrel tetõ alá hozni a megállapodást és elkészíteni a kormányprogramot. – A programban meglepõen kevés a választások során elhangzott ígéret, nem véletlen, hogy hetek óta az elõzõ kormány hibás pénzügypolitikájáról hallunk, pedig a miniszterelnöki vitán még Medgyessy Péter is elismerte, hogy kiváló állapotban van az ország gazdasága. A bér- és nyugdíjemelésekkel pedig úgy tûnik, hogy kidurran a lufi: nem tudunk semmit arról, hogy mi fog történni az emeléseket követõ idõben. Elképzelhetõnek tartom, hogy jövõ tavasszal majd a katasztrofális állapotokra való hivatkozással megszorító intézkedésekre és számos, még állami kézben lévõ vállalat privatizációjára kerül sor: a cselekvési terv a termõföld külföldi kézbe adásával zárul majd. Ha pedig két év múlva nem kerül sor az uniós csatlakozásra – márpedig erre az írek makacs nizzai szerzõdés ellenessége és más okok miatt is van esély –, nemcsak az ország esik el különféle forrásoktól, hanem a szocialisták
gazdasági holdudvara sem tudja rátenni a kezét a fejlesztési pénzekre. Addigra azonban már hiteltelen és unalmas lesz az elõzõ kormány „mulasztásaira” hivatkozni. A kormányprogram csak 2004-ig tervez; nem látom, hogy lenne a baloldali pártoknak bármilyen elképzelésük az ezt követõ idõkre. Ráadásul tízfõs parlamenti többség ilyen kiélezett helyzetben nem biztos, hogy folyamatosan tudja biztosítania a kormánytöbbséget. A szabaddemokraták gyakorlatilag megszûntek létezni: katasztrofális választási eredményük dacára azonban számottevõ kormányzati hatalmat kaptak kézhez, de ez sem feledtetheti, hogy vidéki szervezeteik nem mûködnek, a hajdan szakértõire büszke párt pedig egyszerûen nem tudott megfelelõ szintû vezetõket találni az Informatikai és Környezetvédelmi Minisztériumban. – A fõváros azonban mégiscsak szabad demokrata vezetés alatt van, nem jelent ez elegendõ bázist a párt és támogatói számára? – Lenne ebben ráció, hiszen az SZDSZ most már hagyományosan a fõvárosban a legerõsebb. Nagyon is elképzelhetõnek tartom, hogy a négy évvel ezelõtt történtekhez hasonlóan a szocialisták az összes fogadkozás ellenére idén is visszavonják majd jelöltjüket. A szabad demokraták számára ugyanis létkérdés, hogy ellenõrzésük alatt tudják tartani a fõvárosi forrásokat és mivel nélkülük nincs meg a parlamenti többség, gyakorlatilag korlátlan a zsarolási potenciáljuk. – ABA
k u l t ú r a
A csillagok háborgása • Újra harcban a jók és a rosszak
Csillagok, csillagok „Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld.” Csengnek fülembe a 800 éves Yoda mester szavai a Birodalom visszavágból, mikor a fiatal Luke Skywalkert tanítja a Jedik nehéz, de lélekemelõ fortélyaira. ogy miért volt annyira sikeres Magyarországon a Star Warstrilógia a nyolcvanas években? Nyilvánvaló. Ez a film az elsõk között volt, mely át tudott törni a vasfüggönyön. Technikai trükkjeivel, látványával el tudta kápráztatni az addig Pirx kapitányhoz és a tojássütõ ûrhajóhoz szokott nagyérdemût. A trilógia bombasiker volt. Egy egész Obi Van Kenobi és Han Solo matricagyûjtõ nemzedék nõtt fel. Sokan tanulták meg kívülrõl az egész szövegkönyvet és álmukból felköltve is tudták idézni a Tatuin-i kocsmajelenet ûrnyelven lefolytatott párbeszédét. Egyes nézetek szerint a magyarországi sikert azonban nemcsak ezek, hanem ennél mélyebben húzódó gyökerek alapozták meg. Ugyanis a bárgyú, de látványos cselekmény mellett, alatt az alapkoncepció nagyon is hasonlít a magyar nemzet utolsó pár száz évének küzdelmeihez. Egy maroknyi, de elszánt csoport felveszi a harcot a nagy, gonosz, és legyõzhetetlennek hitt birodalommal szemben. A lázadók gyõztek a birodalommal szemben. Ez a tett ott a nyolcvanas évek elején példát és reményt adott minden elnyomott szá-
H
mára. És lõn. Néhány éven belül a nagy és gonosz birodalom a valóságban is összeomlott. Húszévnyi hallgatás után George Lucas nekilátott az újabb három résznek, bár ez a három idõrendben megelõzi az elsõ hármat, mégis külön értelmezhetõ. A képi megjelenítés még jobb, a trükkök még csillogóbbak, de most sem mehetünk el a mögöttes tartalom mellett, mely talán még találóbb a mai magyar helyzetre. Adva van egy szenátor (Palpatin), aki magát a köztársaság legfõbb letéteményesének tekinti. Kifelé mosolyog, parolázik és arról beszél, hogy nem engedi kettéosztani a köztársaságot. A háttérben közben szervezkedik. Hadsereget klónoztat és maga köré gyûjti az univerzum sötét erõit. A tudatlanok és mit sem sejtõk bedõlve a „demokratikus dumának”, pedig megválasztják õt fõkancellárnak. Hiába jönnek rá egyre többen, hogy Palpatin szándékai nem önzetlenek, akkor már késõ. Hogy mi lesz még a következõ részekben (években) azt nem tudom. Intõ jel, hogy a „Birodalom viszszavág” ugyan, de néhány év múlva a „Jedi visszatér” – MANDULA
Igényes irodalom • Fiatalok készítik a Figyelõt
A nekünk tetszõ folyóirat endszerint megborzong az ember, ha a „fiatal irodalom” szókapcsolatot hallja. Lila hajakra, borzalmas performanszokra, meg olvashatatlan szövegekre gondolunk ilyenkor, amit nagyképûen kortárs irodalomnak neveznek. Jelentem tisztelettel, sutba dobigálhatjuk az elõítéleteinket. Kezünkbe került ugyanis a Szépirodalmi Figyelõ, amit a Fiatal Írók Szövetsége ad
R
ki és közösen szerkeszti Bengi László, Sepsi Enikõ, Zsávolya Zoltán, Csillag István, Prágai Tamás és L. Simon László. Mindenki bátran olvashatja, még olyan is, aki kevés fogékonyságot érez arra, amit mai magyar szépirodalomnak hívunk. A SzéFi ugyanis nem nagyon száll be az írónépek szokásos anyázásába (lásd még népi-urbánus vita), hanem igényes szemlerovattal, recenziókkal, interjúval ad körké-
„Túléltük, bár igénybe Egy bátor tett Esterházytól vett” – összegezte Bereményi Géza a szocialista Magyarország fojtogató idõszakát. Túlélték, ki így, ki úgy. Sokan re, ami kicsit is komócsinelvtárs-szamegalkuvás nélkül, lelki- gú volt. Páratlan asszociációs utaláleg (testileg) összetörve; sai finom irodalmiasságával rombolta porig a szocialista építmény elefántmások beszervezve, mo- lábúnak hitt szentélyeit. Tehette, az rálisan felõrölve; megint arisztokrata vérvonal hitelesítette mások fényes karriert be- szavait. A Termelési regény, a Fanfutva, ilyen vagy olyan csikó és Pinta és egy sor további regény után a Harmonia Calestis-szel meggyõzõdésbõl. tette fel az i-re a pontot. Elégedetten
Véreink
pák és fiúk, gyötrõ meg-, és felismerések. Esterházy Péter új kötete más, mint a többi, mert az író sem a régi már. A Javított kiadás apja ügynöki múltjának feldolgozhatatlanságát járja körül, megkísérelve mégis a lehetetlent. Ha vége a kamaszos lázadásnak, ha az Ablakzsiráfot követõ hosszú recesszió után ismét kijár némi tisztelettel vegyes érdeklõdés a könyvnek, (újságoknak egyéb kortörténeti dokumentumoknak) a magunkfajta kis polgári csökevények is követelõdzni kezdenek: nagyapa, mesélj! És nagyapa mesél, háborúról, kitelepítésrõl, párttitkárról, emigrációról. Példaképünk, aki már nem fél, de mindig figyelmeztet: nem árt az óvatosság. Esterházy Péter sem félt. Hetykén fitymálta, mélyen lenézte a kora, és késõ Kádár-kor velejéig korrupt, megalkuvó hétköznapjait. Fricskázta a kor gleichschaltolt bürokratáit, utánozhatatlan nyelvi lelemény nehéztüzérségével lõtt minden-
A
dõlt hátra, mélyen tüdõzte a könyv szerzõjének kijáró tömjénillatot. Aztán elérkezett 2000. február 23-a, mely ha nem is írja felül, némiképp árnyalja a posztmodern magyar irodalom zászlóvivõjének korábbi alkotásait. Ekkor szembesül apja pártállami ügynöki múltjával. Hányinger fogja el, eleddig ismeretlen remegés. Önreflexió gyanánt okádja elénk nyócker stílben a leírhatatlant. Ezen a ponton a hegeli dialektika becsõdöl. Nincs szintézis, nincs feloldozás. Csak a vanság van. A beszervezés szikár ténye. Az oksági eredõ érdektelen, homályban marad. A mérleg egyik serpenyõjében tehát a spicliség, a másikban az apa feltétel nélküli tisztelete. Mint a Harmoniában, az apával való eggyé olvadás (spiclifi). S a roppant súly alatt a mérleg mindkét karja lehajlik. Az apa erkölcsi hagyatéka Bauer Tamást nem zavarta, Petõ Iván felülemelkedett rajta, Esterházy megroppant. A vér nem válik vízzé. – AMBRUS
pet az olvasásra érdemes szellemi termékekrõl, évente hatszor. Ha van idõnk, üljünk le és olvassuk a Figyelõt: túlpolitizált létünknek jót fog tenni mondjuk Lackfi János, Szentmártoni János lírája, Prágai Tamás tanulmánya vagy L. Simon László prózája. Tanulság: nem kell mindig szekértáborban gondolkodni. Kedvünk ehhez egyenlõre nem sok; de a tárgyilagosságot valahogy úgy kell csinálni, ahogy a Szépirodalmi Figyelõ profijai csinálják. – ABA
2 0 0 2 .
j ú n i u s
•
7
y o - h e l y
A magyar embernek Berlinrõl márvány-koptatott tapifarmert viselõ, boldog endékások jutnak eszébe, amint önfeledten ugrálnak egy összefirkált betonfal tetején. Ezen-közben Rosztropovics húzza, csak húzza a fal töviben. mûveltebbeknek még bevillan Sztójay Döme, m. kir. kémfõnök, késõbb berlini m. kir követ, majd kicsivel késõbb háb. bûn. szarukeretes pápaszeme is. Amint éppen szomorúan néz mögüle tulajdonosa és sejti a sorsát. Ez a tudatlanság nem véletlen: Berlin nem az a mesebeli hely volt, ahol az ember boldogan kiabálta bele a szélbe Margitkával a bérszámfejtésrõl, hogy: „Összeházasodunk, addig éljek!” Nincsenek ódon negyedek, gondolák, vagy idétlen tornyok, amelyek tövében látványosan fényképezkedni kellene. Illetve egy van: a tévétorony az Alexanderplatzon, de aki ott kapja le a családot, az magára vessen. Ez csak eddig volt így. Berlin ugyan még ma is Keletés Nyugat-. Kelet-Berlinben a PDS nevû utódpárt a tavaly õszi önkormányzati választásokon a szavazatok csaknem felét szerezte meg, míg nyugaton épphogy átlépték az öt százalékot. Bár Léderer Pál a Népszabadságban „baloldali reformszocialista pártnak” jellemezte a PDS-t, jó tudni: a keletnémet posztkommunistákhoz képest az MSZP atlanti-konzervatív, a nemzeti hagyományok felett éberen õrködõ militarista héjákból álló fészekalj. Mintegy.
A
Ott, ahol otthon érezzük magunkat
Berlin Tudom, súlyos szavak ezek. Berlin az a város, ahol a gyalogos állandó életveszélyben van. A zöld lámpák olyan rövidek, hogy maga Ben Johnson (nem a költõ, hanem
Wintergarten (Fasanen Strasse): csak a télikertben érdemes ülni, fõleg reggelizési céllal: drága, de megértjük, mit jelent a bürgerlich szó. Diener (Otto - Ludwig - Strasse, a vasúti híd után): ismeretlen tévészínészek fotói a falon, méltányos árak, ún. bohémekbõl álló, idõsödõ vendégkör. Éjfél felé a Hülye Arcszõrzetek Világbajnokságának selejtezõje a belsõ teremben. Berliner Kindl (Wilmersdorfer Strasse): füstös, faborítású terem, krétával írt rövidital-árak, pattogó menetdalok. A pincér-tulaj nem azért próbál csalni, mert becstelen, hanem mert részeg. Café Sophie (Sophien Strasse-Gr. Hamburger Strasse sarok): csak. Jó és kész. Ständige Vertretung (Schiffbauerdamm): nagyon trendi. Öreg hatvannyolcas-fiatal negyvenötös törzsközönség. Mindig dugig. Egyik ismerõsöm
8 • U
T O L S Ó
F
I G Y E L M E Z T E T É S
a fekete villám) is bajban lenne az átkeléssel. Az Ernst Reuter Platz és a Bismarck-strasse sarkán van egy zebra, ahol a zöld pontosan kilenc másodpercig tart. Ehelyütt ki-
sebb temetõ és nagy halom elgörbült járókeret vési elménkbe az élet farkastörvényeit. A városról nem lehet olyan fotót készíteni, amelyen ne látszódna legalább két óriásdaru. Berlint annak idején birodalmi fõvárosnak tervezték. Miután az 1945 elõtti néhány évben brit, amerikai és orosz várostervezõk radikálisan újragondolták az urbanisztikai struktúrát, most van mit felépíteni. A Potsdamer Platz és a kancellári hivatal megtekintését például nemcsak elsõéves építészhallgatóknak, hanem minden elképedésre vágyónak ajánljuk. Annál is inkább, mert a múzeumi kínálat nem veszi nagyon igénybe a látogatót: az Alte Nationalgalerie tavaly megnyitott ugyan, és a Pergamonban is ellenõrizhetjük, hogy hazudott-e a negyedikes „Rajz” c. könyv, (tényleg adnak-e olyan hülye nevet egy kapunak, hogy „Istár”), de a gyûjtemények nagy része zárva van, költözés, felújítás, egyebek miatt. Az ínyencek azért megnézhetik a Bröhan Múzeumot, amely a szecessziónak van szentelve, de a dán királynõ ezüstgyûjteménye is megtekinthetõ. A Checkpoint Charlie Házat, amely a Fal bornírtságának állít emléket, az impotens ruhatári rendszer ellenére is érdemes megtekinteni: ki hinné például, hogy egy szörfdeszkában is el lehet bújni? A Zsidó Múzeum friss alapítás, és nagyon megéri a látogatást. Muzeológiaszakosok ide csak pszichiáter kíséretében mehetnek be, ennyi pénz Magyarországon soha nem lesz kiállításra. Az útikönyv azt ajánlja, hogy aki csak a várost akarja nézni, üljön fel a 100-as buszra. Ennél jobbat mi
állította, hogy egy asztalnál ült magával Schimanski felügyelõvel. Ez utóbb hazugságnak bizonyult, de a pincér kérdezés nélkül hozza a kétdecis Kölsch sört. Ez viszont tény. Café Einstein (Unter den Linden): puritán elegancia. A legpolitikusabb kávézó a kormányzati negyedben, bármikor mellénk ülhet a teljes FDPfrakció. A klubszendvics király. A narancslé mellé nem azért hoznak vizet, hogy megmossuk a kezünket, hanem, hogy higítani tudjunk. Käse-König (a városban több helyen, de az Alexander Platzon, a tévétorony tövében az igazi): a névvel ellentétben kevés sajt, sok kolbász, sonka, káposztakazlak, krumplihegyek, a város legolcsóbb, szemérmesen csak „cseh” névvel illetett söre. Igazi szoci talponálló, a fõzelékeket fogyasztva derengeni kezd, hogy 1941-ben miért állt meg a német offenzíva Moszkva elõterében.
m ú l t i d é z õ
meg. Továbbá, hogy ilyen kafa helynek miért kellett olyan rettenetes hírnévre szert tennie. Közben süt a nap, a grunewaldi toronynál drága sört mérnek és hideg tekintetû, szõke istennõk lovagolnak el mellettünk az erdei sétányokon. Ó, Thomas Mann, miért hagytál el engem! – kiáltunk fel ekkor a költõvel. Berlin nem szép város. Nem egy város. Mégis: Közép-Európának az a szeglete, amelyben minden különösebb erõfeszítés nélkül otthon érezhetjük magunkat. Ámbár nem is vagyunk itthon. – JULIANUS, A BARÁT
Jó: A villanegyedek: Dahlem, Grunewald, Wannsee. Mátyásföld ~ nagyban. A Hackescher Markt és környéke: mi lehetne például a Gozsdu-udvarból Budapesten. A döner kebab: majdnem mindenütt ~ (ld. még a „vacak” címszót). A helyiek „stinkendes Dreieck”-nek nevezik, ami akkora ocsmányság, hogy még szájra venni is tilos. Az ócskapiac (Tiergarten, hétvégén): ~, mert a kedvesünk ezt szereti. A KaDeWe élelmiszerosztálya: soha nem lesz annyi pénzünk, hogy itt vásároljunk, de nézni is ~. A magyar nagykövetség: verhetetlenül ~ helyen, miközben szövetségeseink sötét mellékutcákban szoronganak. Vacak: A döner a Gedächtniskirchével szemben az árkádok alatt, az ~. Az állatkert kegyetlenül magas belépõdíjai. ~, ha a cseh turisták megszerzik elõlünk a városnézésre legalkalmasabb üléseket a 100-as buszon.
Urak, szolgák, jellemek • Miniszterelnökök a magyar történelemben
Kormányfõi arcképcsarnok z idézetek annak következtében, hogy két, egymástól nagyon sok mindenben különbözõ embertõl származnak, két gyökeresen eltérõ, ám egyértelmûen modellértékû mentalitást tükröznek. Valamiben mégis hasonlítanak egymásra. Mindkettõ hazánk egy-egy miniszterelnökétõl származik, azt pedig talán nem szükséges ideírnom, hogy a kettõ közül melyik tartozik Antall József, és melyik Károlyi Mihály nevéhez. Õk mindketten Magyarország miniszterelnökei, azaz hazánk legnagyobb hatalommal rendelkezõ közjogi méltóságai voltak. Ezt a „méltóságot” azonban – amint azt a két idézet kontrasztja is jól érzékelteti – sajnos nem értelmezte egyenlõképpen a májustól immár mindösszesen hatvanhárom magyar kormányfõ.
A
A demokrácia gyeplõi „Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret. Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogókon és melled vered.” – írta Márai Füveskönyvében. Bizony sok állam-párti miniszterelnökünk volt, sajnos úgy néz ki, van, és esetleg lesz is. Szerencsére azonban a történelem nem csak ilyenekkel ajándékozta meg kis hazánkat. Gaál Gaszton, a kisgazdapárt valamikori elnöke mondotta egykor az Országgyûlésben: „A demokráciának anynyiféle szaga van, ahány ember a kezébe veszi.” És milyen igaza volt. Bár valóban sokféle ember vehette kezébe a demokrácia gyeplõjét az elmúlt 150 évben, mi, magyarok, úgy vélem összességében nem szégyenkezhetünk a névsor láttán. Szégyellnivaló, igaz, van benne elég. Lássuk azonban azt is: kevés hasonló sorsú nemzet találhat múltjában olyan kimagasló, európai színvonalú politikusokat, mint mi. A mai vészterhes idõkben pedig, mikor megint kísért a múlt és minden szekrénybõl sorozatban dõlnek ki a csontvázak, különösen fontos emlékeznünk azokra, akik
„Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belõle. Teszem, amíg tudom.” „Minél kisebb lesz az ország, annál nagyobb leszek én.” miatt mégis büszkék lehetünk magyarságunkra. Már csak vigasztalásképpen is. Mert míg más nemzeteknél Benes, Maniu és hasonló kaliberû társaik vannak miniszterelnöki etalonként nyilvántartva, addig mi egyebek mellett Batthyány hõs vértanúhalálára, Andrássy kiváló tehetségére, Tisza nemzetféltõ bölcs szigorára, Bethlen mértéktartó konzervativizmusára, Teleki lelkiismeretességére emlékezhetünk. Akiket meg nem tartunk méltónak tiszteletünkre, tetteivel együtt nem felejtjük el, de nem is emlegetjük önvádlón. Lehet, hogy egyesek számára nyomasztó és terhes a konzervatív eszmeiséget (is) valló fiatalság látványa. Lehet, hogy az is zavarja õket, hogy mi szellemi elõdeinket véljük felfedezni némelyik, általuk kevéssé szeretett miniszterelnökünkben. A konzervativizmus pedig – jó lenne, ha végre megértenék – fõleg mai értelmében nem azonos a maradisággal, pláne nem a „Horthy-fasizmus” (vagy csak szimplán fasizmus, esetleg nácizmus, „feudalizmus”, etc.) iránti nosztalgiával. Legtöbb konzervatív meggyõzõdése miatt megbélyegzett kormányfõnk ugyanis bölcs fontolva haladással többet tett a nemzetért, mint amennyit néhány szabadelvûbb kollegája egyetlen meggondolatlan intézkedésével ártott. De ha már a konzervativizmus roszszabb értelmérõl van szó, emlékezzünk csak példának okáért néhai Grósz elvtárs (szintén miniszterelnökünk) egykori híradókból jól ismert mély orgánumára, mikor feltették neki a kérdést, hogy ugyan mi újat várhat kormányától az is-
tenadta nép: „Újat? Nem. A régit, de következetesen.” – hangzott Grósz elvtárs válasza, már az összeomlás küszöbén. Jól figyeljenek, kedves fent említett huhogó kollégák! A legtöbb ókonzervatív miniszterelnökünk bizony – micsoda meglepetés – majd fél évszázadon keresztül a Marx–Engels–Lenin szentháromság szellemi örökségét õrizte a szerencsés utókor, azaz a mi nemzedékünk számára. No comment. Legyen is elég ennyi a fogalmi zavarokról. Mi, kedves fent nevezettek, sok egykori, e cikkben már név szerint is említett kormányfõnkhöz hasonlóan nem így közelítjük meg a haza, a konzervativizmus és rajtuk keresztül a helyes államférfiúi gondolkodásmód mibenlétét. Szintén Márai írja: „A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret.” Szolgálat és felelõsség Közhely, de igaz: miniszterelnöknek lenni szolgálat. Antall fent idézett mondata is csak szavakba öntötte azt a mentalitást, ami az általunk tisztelt és szellemi elõdeinknek tekinthetõ miniszterelnökeinket jellemezte. Ez a lelkület azonban – melyhez természetesen más eszmeáramlatokból kiindulva sem lehetetlen, csak legfeljebb nehezebb eljutni – azon kívül, hogy nem tanulható, sajnos nem is túl gyakori. És hogy a jelenlegi kormányfõ a kampányretorika szintjén túl mennyiben tette ezt magáévá? Lehet-e méltó kitûnõ elõdei fényében tiszteletünkre, még ha nem is a mi oldalunkon áll? Nos, e sorok írója például kifejezetten örül annak, hogy a miniszterelnök úr szomszédságában lakhat. Sajnos azonban nem a hazaszeretõ lélek, a tekintélyt sugárzó személyiség, még kevésbé a magával ragadó karizma vonzóereje, már-már mágikus sugárzása okán. Legalább nem lopják majd az autókat a környéken. RUMI TAMÁS 2 0 0 2 .
j ú n i u s
•
9
i n f o r m a t i k a
A domain azé, aki megmûveli
Lesipuskas.hu Felpezsdült a politikai internetes címek körül az élet az elmúlt évben. Pártok és más szervezetek, gazdasági társaságok futnak versenyt egy-egy jól hangzó névért, szlogenért, akár politikai, akár üzleti érdekektõl vezéreltetve. íg külföldön dollármilliós üzletek hozzák lázba a domainbizniszben utazókat, addig itthon elsõsorban tulajdonjogi huzavonák, ügyeskedõk borzolják a kedélyeket. A hazai domainek jelentõs részét a késõbbi értékesítés szándékával jegyezték be, mindeddig azonban nem nagyon jött be a címeket százszámra spájzolók számítása.
M
A világ legdrágább domainjei Business.com $7.500.000 AsSeenOnTV.com $5.000.000 Korea.com $5.000.000 Altavista.com $3.350.000 Loans.com $3.000.000 Forrás: www.domainabc.hu Magyarországon a nyilvánosságra került legnagyobb volumenû adásvétel a portal.hu 5 millió forintos tulajdonosváltása, ettõl eltekintve nem sok domain cserélt gazdát egymillió fölötti áron. Itthon talán a legnagyobb port felvert jogosultsági vita az origo.hu köEz nem Fiatal Baloldal projekt
10 • U
T O L S Ó
F
rül zajlott, a Fõvárosi Bíróság egy idõre el is tiltotta az akkori MatávNetet (ma Axelero) az Origo név használatától, így az átmenetileg kénytelen volt xxxxx.hu címen megjelentetni portálját („Az ötcsillagos portál” szlogennel). Néhány éve a fidesz.com és az mszp.com lefoglalásával kezdõdött a hazai, politikai célú, spekulatív regisztráció. Az élelmes vállalkozó arra számított, hogy a pártok jó pénzért megveszik tõle a nemzetközi címeket – tévedett. Idehaza azóta sem igazán jellemzõ a .com tartomány használata, szinte kizárólag csak külföldi érdekeltségekkel is rendelkezõ vállalatok fordítanak gondot .com címük bejegyzésére is, mások megelégszenek .hu végzõdésû címmel. Szintén politikai színezettel bírt a pannonradio.hu körül kipattant botrány. A domaint bejegyzõ, militáns liberális vonalon mozgó Lovastyik Gábor, alias nazarene elõbb Pannon Rádió témakörben érkezett e-mailjeibõl közölt válogatást a honlapon, aztán egy tolerancia-portált hirdetett, ma pedig ego-lapként üzemelteti.
I G Y E L M E Z T E T É S
Az SZDSZ Nagy Leleplezése Az SZDSZ-es Új Generáció többször is bejelentette a lenyulas.hu elindítását, ahova Magyarország korrupciós térképének megrajzolását ígérték. A címen továbbra sem található semmi, de nyilván már csak napok kérdése az indulás. Ha esetleg információhiány okozná a késlekedést, az Utolsó Figyelmeztetés felajánlja erõforrásait, szívesen besegítünk némi háttéranyaggal az Altus Rt.-rõl, a Gresco Rt.-rõl, a City-Ház Rt.-rõl, vagy éppen a Sawyer Miller Csoportról. A kormányzati szektor sem maradt ki a regisztrációs lázból. A kormányzati portál indulása elõtt az internetezõk szavazhattak arról, hogy milyen címen legyen elérhetõ a szolgáltatás, a legtöbben végül az ekormanyzat.hu-t választották, de a Miniszterelnöki Hivatal a biztonság kedvéért bejegyezte a kormanyportal.hu címet is. Miután április végén Mandur László, az informatikai miniszteri poszt várományosának tekintett szocialista politikus bejelentette az infantilis „piciknek Nyuszinet, idõseknek Nagyinet” programját, a nyuszinet.hu és a nagyinet.hu is gyorsan spekulánsok kezébe került. A magyarorszagmindannyiunke.hu-t a kampányidõszakban jegyezte be egy magánszemély, azóta a cím a Fidesz honlapjára mutat. Legutóbb a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták tett egy pimasz kísérletet a hajramagyarorszag.hu lefoglalására, de kudarcot vallottak – csak néhány órán múlt, hogy a domain elõbb egy zalaegerszegi cég, majd a Fidelitas tulajdonába került. – TURUL
Regisztrációs szabályozás Nemzetközi: A nemzetközi címtartományok, így többek közt a három legismertebb, a .com (üzleti), a .org (nonprofit) és a .edu (oktatási) kezelését néhány nagy regisztrátor cég végzi. A jogosultságot illetõen a természet farkastörvényeit idézõ „aki kapja, marja” elv dominál, azaz aki elõször jelentkezik egy címért, annak a tulajdonába kerül. Védjegyoltalomra és egyéb jogokra hivatkozva van esély egy már bejegyzett név elperelésére, de ez nem kevés idõbe kerül. Hazai: A .hu címtartomány a magyarországi regisztrációs licenccel rendelkezõ szervezetek kezelésében van, a központi adminisztrációt az ISZT Kht. végzi. A magyar szabályozás új domainre vonatkozó igény esetén megkülönböztet prioritásost és prioritás nélkülit. Elõbbi például védjegy vagy (bírósági végzéssel igazolt) cégnév bejegyzési kérelme esetén lép életbe, ekkor pár nap alatt lezajlik a regisztráció. Prioritás nélküli igény esetén a kért domain elõször két hétre egy ún. várólistán kerül közzétételre, ez alatt az idõ alatt állhatnak elõ igényükkel azok, akiknek prioritása lenne az adott névre. A várakozási idõ letelte után már jóval körülményesebb egy bejegyzett domain elperlése.
s p o r t
Új életvitelt követel a foci-vb
Útjára indult a gyönyör Nem is jöhetett volna jobbkor: elviselhetõvé teszi a szocialista kormányzás elsõ néhány hetét. Ugyanakkor próbára teszi sokunk mindennapjait. lõször is: a júniusi kezdés telibe találta az érettségi és a vizsgaidõszakot. Diákéveim alatt egyszer már átéltem egy vizsgaidõszak alatt futó Eb-t. Nem volt könnyû menet. Arra azonban mindenki figyelmét szeretném felhívni, hogy vizsgából van pót, világbajnokságból viszont nincs! Ugyancsak próbatétel a délelõtti csúcsidõszak. A meccsek általában reggel nyolckor, tizenegykor és délután fél kettõkor kezdõdnek a jelen-
E
Gól!!!!!
köztársaság kettészakadt. Mély árok húzódik a két tábor között. Sokan az utcára és más helyekre mennek, hogy lássák választottjaikat. Mások mélyen megbújnak a lakások zugaiban és csak magukban nyilvánítanak véleményt. Mindeközben a po-
A
tõs idõeltolódás miatt. Ez a helyzet megtorpedózza a délután haza, tévé bekapcsol, sör és szendvics rendel, reggel Nemzeti Sport, napközben meccselemzések a fiúkkal bejáratott rítusát. Sõt! Radikálisan új életstratégiákat kell kialakítanunk, ha nem akarunk elveinket feladva behódolni az esti húszperces összefoglalóknak. A legbiztosabb megoldás az egyhónapos szabadság, ez az egyik véglet; a másik a munkahelyi tévézés, de ezt csak a legszerencsésebbek tehetik meg. Köztes megoldásként szóba jöhet az otthoni videó nagyüzembe állítása, munkahelyi tévéállomások kialakítása, stb. Legrosszabb esetben marad a hétvége. Aki közösségi élményre is vágyik, annak ajánlom a Millenáris Park kivetítõjét, ha addig a fenyegetõ pénzügyi válság miatt el nem adják a gyeptéglákat. A magyar futballtársadalomnak az alkalmazkodás mellett meg kell
Középpontban a labda szoknia a látványt is. A zöld gyepen kívül ugyanis semmi sem emlékeztet a sportág hazai változatára, egy-egy jelenet után többen számítógépes trükköket sejthetnek. Minket már csak a nosztalgiánk köt e sporthoz néhány statisztikán keresztül. Ezek közül az egyik a legnagyobb különbségû gyõzelem (Magyarország–Salvador 10-1, 1982ben), a másik az egy tornán elért legtöbb találat (27, 1954-ben), a harmadik pedig a legtöbb mesterhármas (Kocsis Sándor). A magyar foci szemlélete még ezekben az ünnepélyes hetekben sem tud javulni. A Nemzeti Sportban nemrég azt olvashattuk, hogy az argentinoknak nincs esélyük a végsõ gyõzelemre, mivel a kasszában nincs pénz az esetleges jutalomra! Lehet-e még ennél mélyebbre süllyedni? A nemzeti bajnokság forgatókönyve (az MTK szereplése) azt bizonyítja, hogy igen!
Kettészakadva rondon folyik a harc. Nyilatkozatok és ellennyilatkozatok. Hazugságok, kétségbe vonható ítéletek. Látványos összeveszések és kibékülé-
sek. Gáncsok és cselek. A csapból is ez folyik. A híradók ontják magukból a beszámolókat. Szakértõk vitatkoznak egymással a kialakult
Magyar csapat híján lehet más közép-európai válogatottaknak szurkolni. A horvátokat az elsõ meccsük alapján nem ajánlom, fásultnak és formán kívülinek tûnnek. Nem úgy a szlovénok! Õk az Európa-bajnokságon is kellemes meglepetéseket okoztak. Már túl vannak az elsõ meccsükön, ahol a spanyolok elleni nagy küzdelemben alul maradtak ugyan (1-3), de vereségük ellenére esélyesek a továbbjutásra. A harmadik közép-európai résztvevõ, Lengyelország, egyelõre sötét ló. Lapzártáig körülbelül tíz meccs futott le. A messzemenõ következtetések ezért elmaradnak. Ráadásul az elsõ fordulókban a csapatok tartalékoltak. A franciák nem játszatták Zidane-t, az angolok lecserélték Beckham-et, az olaszok csak a második félidõ végén cserélték be Del Pierrot. Papírforma nincs, az biztos. Ez már ez elsõ meccsen (Franciaország–Szenegál 0-1) bebizonyosodott. – CZOTTER
helyzetrõl. Ölre menõ harcot vívnak egymással a családtagok. Régi barátságok mennek tönkre. Családok bomlanak fel a nézetkülönbségek miatt. Ez a mai magyar társadalom. Május 31-én elkezdõdött… a futball-világbajnokság. – MANDULA
2 0 0 2 .
j ú n i u s
•
11
k ü l p o l i t i k a
A jobboldali Orbán-kormány regnálása nehezíti hazánk európai uniós csatlakozását, hiszen a tagállamok túlnyomó többségében baloldali kormányok vannak hatalmon – mondogatta pár évvel ezelõtt gondterhelt arccal Kovács László. aját logikája szerint az MSZP elnökének akár még igaza is lehetett volna, hiszen 1999 elején csak Spanyolországban és Írországban kormányoztak jobboldali pártok, azonban a nemzetközi pártkapcsolatok csak az olyan pártok esetében elõrébb valóak a nemzeti érdekek kõkemény képviseleténél, mint Kovács László MSZP-je, ezért csak legyintettünk annak ide-
S
lasztások után a bukott szociáldemokraták az FPÖ-vel is kezdeményeztek tárgyalásokat hatalmuk megtartása érdekében. Hiába, nekik szabad.) Az Ausztria elleni EUszankciók tetõpontján, 2000 tavaszán õrizte és erõsítette meg Spanyolországban kormánypozícióit José-Maria Aznar konzervatív Néppártja, majd egy év múlva Olaszország került sorra: bár a hatalmon lévõ baloldali koalíció a nemzetközi média feléjük szimpatikus részének aktív segítségével apait-anyait beleadott, hogy Silvio Berlusconit agyagba döngölje, minderre csattanós választ adtak a választók a Forza Italia hatalomra juttatásával. Idén tavasszal következett Dánia és – bár nem tagja az EU-nak – Norvégia, ahol szintén konzervatív pártok kerültek a kormányrúdhoz, pedig Skandináviában mindez idáig domináns szerepet élveztek a szoci-
Schröder és Chirac: a leendõ vesztes és a nevetõ gyõztes? a szavazatok relatív többségét kapták a kereszténydemokraták, a törvényhozás második legnagyobb frakciója pedig az egyébként meglehetõsen taszító Pim Fortuyn Listája nevû protesztpárt lett, ame-
tal vezetett német SPD is. Bár a számok magukért beszélnek, valójában leegyszerûsítés lenne a jobboldal elõretörésérõl beszélni, sokkal inkább a baloldali centrumpolitika válságáról van ugyanis szó.
Európai bal-sors: sorra veszítik pozíciókat az európai szociáldemokrata pártok
A jobboldal elõretörése az EU-ban jén az újabb szocialista kinyilatkoztatás hallatán. Az utóbbi három évben viszont az európai baloldali pártok hanyatlása kikezdte Kovács tézisének maradék valóságtartalmát is. 1999 nyarán még nem sokan figyeltek fel a konzervatív fordulatra Luxemburgban. Annál nagyobb botrányt váltott ki, amikor az õszi ausztriai választások eredményeképpen 2000 elején az Osztrák Néppárt a populista Jörg Haider által vezetett Szabadságpárttal (FPÖ) lépett koalícióra. (Már nem annyira ismert tény, hogy közvetlenül a vá-
áldemokrata pártok. Márciusban a portugál választók küldték ellenzékbe szocialista pártjukat, a sokk azonban csak áprilisban következett be, amikor Franciaországban – az itthoni balliberálisok egyik mintaállamában – a baloldal nagy szégyenére már az elnökválasztás elsõ fordulójában elvérzett Lionel Jospin miniszterelnök, és Le Pen mérkõzött meg Jacques Chirackal a második fordulóban. Ráadásul a francia jobboldal fölényes gyõzelmet aratott a parlamenti választások elsõ fordulójában. Májusban Hollandiában
lyet mindössze pár hónapja alakított a néhány nappal a választások elõtt meggyilkolt vezéregyénisége. Szintén májusban kapott újra nagy fölénnyel bizalmat a választóktól az ír Bertie Ahern Fianna Fáil nevû jobbközép tömörülése. A Tizenötök közül tehát immár nyolc (és a Franciaországban készülõdõ stabil többséggel kilenc) államban van hatalmon a jobboldal, és az elõrejelzések szerint szeptemberben búcsút inthet a hatalomnak Kovács László és az MSZP nagy példaképe, a Gerhard Schröder ál-
Dilemmák a szabad demokratáknál z alábbi történet a német Szabad Demokrata Párttal esett meg. az FDP a szeptemberben tartandó szövetségi választásokra országos szinten a voksok 18%-ának elérését tûzte maga elé. Mivel ehhez a párt északrajna-vesztfáliai elnöke, Jürgen Möllemann számít a tartomány lakóinak közel ötödét kitevõ
A
12 • U
T O L S Ó
F
muzulmán közösségre is, javaslatára áprilisban a düsseldorfi tartományi parlament FDP-frakciója felvette soraiba a korábbi Zöld képviselõt, Jamal Karslit. A szíriai születésû politikus a palesztin ügyben tett nyilatkozatai révén vált ismertté, eddig nem váltak botránykõvé Izraelt bíráló kijelentései. Csupán azután, hogy Karsli
I G Y E L M E Z T E T É S
egy májusi interjúban náci módszerek alkalmazását vetette a Sharon-kormány szemére. A kijelentés és az azt követõ hatalmas vita arra a kellemetlen tényre is rámutatott, hogy új, a hagyományos német politkai kultúrával szakító, bevándorlószülõktõl származó elit van kialakulóban. – G.T.
Nyugat-Európában az elmúlt évtizedekben a szocialista-szociáldemokrata pártok története a klasszikus programpontok feladása vagy kiüresedése jegyében zajlott: a baloldal ma nem rendelkezik semmilyen koncepcióval a társadalmat a globalizáció kapcsán érõ kihívások kezelésére. Generációk óta a szocdemekre szavazó egyszerû európai munkavállalók például meglepõdve tapasztalják, hogy a gazdaságpolitika terén egykori pártjaik sokszor „jobboldalibbak” a jobboldalnál. Ugyanakkor égetõ társadalompolitikai kérdések – mint például a bevándorlók integrációja – megoldás híján tabutémaként kezeltetnek, amelyek kapcsán a baloldal gátlástalanul él a „politikai korrektség” kisajátításának félelmetes fegyverével: aki vitába mer szállni a közbeszédre ráerõltetett „alaptézisekkel”, könnyen „fasisztává” válhat. Recseg-ropog tehát a hagyományos politikai struktúra Európában, ami könnyen maga alá temetheti a magát nemrég még megfellebbezhetetlen autoritásnak tekintõ baloldalt a kontinensen. – BOZÓTHARCOS
h á l ó
é s
p u d i n g
Harc a városért Csurka, a Mágus „Budapesti értelmiségiek és ismert közéleti személyiségiek levélben kérték fel Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnökét, hogy vállalja el a fõpolgármester-jelöltséget.” (Részlet a Magyar Nemzet Schmitt támogatói címû írásából, 2002. június 3-án.) mit sokáig csak sejteni lehetett, bekövetkezett: a Fidesz – MDF immár hivatalosan is támogatja a neves budapestiek felkérésére függetlenként elindult fõpolgármester-jelöltet, Schmitt Pált. Paradox módon talán most, a Fidesz számára a fõvárosban katasztrofális vereséget hozó választás után van a legnagyobb esélye jobboldali pártok által támogatott jelöltnek, hogy megtörje Demszky Gábor több mint egy évtizedes hegemóniáját. Az országgyûlési választásokon megsemmisítõ és egyben az egész küzdelmet eldöntõ vereséget szenvedett a Fidesz – MDF a fõvárosban: gyengébb teljesített még az 1994-es választásnál is. Ekkor ugyanis a most is jobboldali képviselõt választó budai kerületekben több szavazatot szereztek a polgári jelöltek. Úgy tûnik, hogy az elsõ sokk után a Fidesz fõvárosi vezetése már nem elégszik meg a lakótelepi szavazókat egyértelmûen elmarasztaló kommunikációval. Ez ugyanis nem szolgáltat elégséges magyarázatot a történtekre, mert a hagyományosan erõs jobboldali kertvárosi övezetekben és Budán is arányosan kevebb szavazatot kapott a Fidesz, mint négy évvel ezelõtt. Információink szerint a választásokat követõ elsõ Budapesti Választmány-ülésen az elnökség a választásokról szóló beszámoló elfogadását egyben bizalmi szavazásként is kezelte, s bár végül a vezetõség egyöntetû
A
bizalmat kapott, nyilvánvaló, hogy elindult a vereséget kiváltó okok feltárása. Jelentõs problémát jelenthet az õszi önkormányzati választásokra való felkészülés során, hogy az intenzív kampányt követõen hirtelen megsokszorozódott a Fidesz kerületi csoportjaiba jelentkezõk száma. Forrásaink több tucat, sõt egyes kerületekben hatvan, hetven, vagy még annál is több, az elmúlt hetek során a politizáláshoz kedvet kapott polgárról beszélnek, akik taggá válva érthetõen alaposan megváltoztatnák az évek óta mûködõ hatalmi viszonyokat az egyes csoportokban. A kerületi harcok azonban alaposan megnehezíthetnék az egységes polgári jobboldal fõpolgármesterjelöltjének dolgát, holott az MSZP önálló jelöltet indít (a viszonylag ismeretlennek számító, de budapesti politikai szinten meglepõen ügyesen manõverezõ Gy. Németh Erzsébet személyében), Demszky Gábor pedig az elemzõk szerint meglehetõsen sokat veszített nimbuszából gyászosan véget ért pártelnöki megbízatása után. Az elnöki intermezzo azért is ártott Demszkynek, mert addig óvatosan kerülte a pártpolitikusi szerepben való megjelenést és különösen az SZDSZ-szel való azonosítást. Különös módon most éppen a jobboldal által támogatott Schmitt Pálnak jöhet jól a pártokfelettiség szerepe: sportolói, diplomatai múltja, nemzetközi kapcsolatai, retorikai képességei alkalmassá tehetik a jelölti (és kedvezõ esetben, nevetõ harmadikként akár a fõpolgármesteri) szerepre. Nagy talány a MIÉP: biztosnak tûnik a választási kudarcból ocsúdó párt önálló jelölt állítása, lapzártánkig még nem esett szó hivatalosan a jelöltekrõl. Beavatottak azonban a Fõvárosi Közgyûlésben igen aktív Bánovics Tamást, a közgadász Lentner Csabát emlegetik, de szóba kerülhet akár egy párthoz közelálló értelmiségi is. – LÁNER LÁSZLÓ
„Ha a »Hajrá, Magyarország!« ezzel a helyzettel nem néz szembe, ha tehát a halálos veszedelemmel nem néz szembe, akkor jobb, ha létre sem jön. Mi, a MIÉP és a Magyar Út Körök Mozgalom nevében a Hõsök terén, május 5-én meghirdettük a nemzeti ellenállást, számításba véve megcsappant erõnket is.” (Csurka István: Magyar szemmel. Magyar Fórum, 2002. május 30.) an Csurka István írásaiban valami, ami a ’90-es évek Verebesére, a Mágusra emlékeztet. A korábbi sikeredzõ már jó ideje csak szövegben igazán nagy, semmilyen kudarc nem ingathatja meg önmagába vetett szilárd hitét, rendíthetetlenül osztja a tutit. A MIÉP elnöke, miután kivezette pártját a parlamenti fogságból, nemzethalálról vizionál, a MIÉP követésére szólítja fel és tanácsokkal látja el az ellenzéket. A MIÉP, bár errõl szemérmesen hallgat, igencsak kivette a részét az MSZP és az SZDSZ kormányra segítésébõl. Lehetett rájuk számítani, amikor a sajtónak egy kis munícióra volt szüksége: zászlókkal vonultak át a Kossuth térre, száz jelölt visszaléptetését ajánlották fel kéretlenül, és magas szinten értekeztek a „galíciai jöttmentekrõl”. Akár egy, a Magyar Fórum által annyira kedvelt összeesküvés-elméletetet is megfogalmazhatunk, s elmondhatjuk, hogy Csurka nem maradt hálátlan az elõzõ rendszerben színpadra állított darabjaiért. De ne legyünk rosszindulatúak, higgyük el, hogy nem voltak tudatában annak, mennyit ártanak szereplésükkel a polgári oldalnak és saját pártjuknak is. Az önkormányzati választások sorsdöntõk lehetnek a párt jövõje szempontjából, hiszen kön-
V
nyen eltûnhet a süllyesztõben, ha nem sikerül a helyi testületekben számottevõ képviselethez jutnia. Az országgyûlési választások eredményei alapján a megyei közgyûlésekben és a nagyobb vidéki városokban 1-2 mandátum elérésére van reális esély (kivéve talán Pest megyét, ahol több képviselõi helyet is megszerezhet a MIÉP-lista). A Fõvárosi Közgyûlésben és a kerületekben az eddigi pozíciók megõrzése lehet a cél. Budapesten, a párt fõ bázisán különösen sok múlik a MIÉP-en, hiszen polgármester- és fõpolgármester-jelöltjei esélytelenek ugyan a végsõ gyõzelemre, indulásukkal azonban jelentõsen megnövelik a baloldali jelöltek esélyeit. A párt hátországában lezajló változások legalábbis kétségessé teszik a MIÉP megmaradását. Jó példa erre, hogy a mindeddig szilárd bástyának hitt Pannon Rádió is megdõlni látszik, Gidófalvy Attila elsõbbséget adott A MIÉP elõtt nyitva állt volna az út, hogy modern, radikális, antiglobalista, nemzeti párttá váljon, aminek nem mindenrõl AZ jut eszébe. Ez az út azonban járhatatlannak bizonyult ifj. Hegedûsökkel meg a nyilas és újnyilas irodalom Magyar Fórumban hirdetett gyöngyszemeivel. a biznisznek az össznemzeti üldözési mániával szemben. A MIÉP elõtt nyitva állt volna az út, hogy modern, radikális, antiglobalista, nemzeti párttá váljon, aminek nem mindenrõl AZ jut eszébe. Ez az út azonban járhatatlannak bizonyult ifj. Hegedûsökkel meg a nyilas és újnyilas irodalom („Az írót ezért a nagyszerû remekmûért életfogytiglani börtönre ítélték”) Magyar Fórumban hirdetett gyöngyszemeivel . – TURUL 2 0 0 2 .
j ú n i u s
•
13
p o l g f i l t e r
Értelmiség és érzékenység
Árkok álmodói, világraszóló haverok Invitálták Geszti Pétert is (korrektkedés), noha õ a kampányban többször hangsúlyozta, hogy cége, az @rc kft. üzleti alapon (hehe) készítette azt, amit. ordán Tamás fesztiváligazgató elõzetesben oda nyilatkozott, hogy a rendkívül feszült választási kampány megosztotta a magyar társadalmat, ez ellen szeretnének tenni a maguk eszközeivel. Szép, mondhatnók, ha az egész rendezvénynek nem lenne egy megtévedt bárányok visszafogadása fílingje. De van. Miként az úgynevezett mûvész társadalomban is van haladó, független fõsodor, tele empátiával, és vannak a körön kívüli gyagyák, akik lokális posványukban üldögélve nem látják a nagy nemzetközi tendenciákat, gõzük sincs az európaiságról, s minõ skandalum,
J
néhányan közülük az utcára kiparancsolt csürhével tartottak. Míg Fábry Sanyit népszerûsége sem menti meg a szadi hívõ haverok odamondogatásaitól (mely a pikírt megjegyzésektõl, félvicces szurkálásoktól egészen a nyílt boszorkányüldözésig terjed), addig Darvas Iván baritonja büntetlenül búghatta a telefonba az SZDSZ-kampány szólamait. Ami ott vállalhatatlan, mert megosztó, az itt trendi. Hogy szükség van-e mindezek után a látványelemeket sem nélkülözõ (két végû, pengeéles indián csatabárd teátrális elföldelése) gesztusokra? Nem tudom. Csak abban vagyok bizonyos, hogy az érzékenységükre oly büszke szabad értelmiségieket
ezúttal cserben hagyta e nagyszerû képességük. Nem sikerült legszemélyesebb magánügyként kezelni a pártpreferenciát. Így válhatott számukra kínosan irritálóvá az, ami a levegõnél is természetesebb, így lettek a közös célok megvalósítóiból árkok álmodói. – ZAB
onunkban április 21. óta véget ért a jogi gengszterizmus korszaka. Kiderült, hogy Tasnádi Péter nem maffiózó, és a vecsési számlagyárost is kiengedték az elõzetes letartóztatásból. Hosszan vázolhatnánk még a balliberális jogértelmezés természetrajzát, ám ehelyett most idézzünk egy idevágó passzust Arany János költeményébõl, A fülemilébõl: „Pétert sem hagyá pihenni / A nagy ártatlan igazság”…, „Övé a fütty, õ azt véli: / Nincs vármegye, / Ki elvegye, / Nincsen törvény, nem
H
14 • U
T O L S Ó
F
lehet per, / Hisz azt látja Isten, ember! – / De, hogy a beszédet össze / Annál jobb rendben illessze, / Az ütlegbõl sokat elvesz / És a joghoz egy tallért tesz, / Mely is a birói zsebben / Bal felõl, a szív iránt, / Meghuzódik a legszebben.” (A kiemelés nem tõlem, hanem Arany Jánostól való.) De hagyjuk a politikát, beszéljünk inkább a kultúráról. A szocialisták kultuszminisztere, Görgey Gábor megígérte, hogy pályáztatás útján választja ki a Nemzeti Színház vezetõjét, aztán egyetlen tollvonással kijelölte igazgatónak Huszti Pétert. Persze mindenkit megnyugtatott: a pályázat nélküli kinevezgetésbõl „nem kíván gyakorlatot csinálni”. Az Országimázs Központ egyszemélyes utódja, Medgyessy Péter egy német lapnak azt is kifejtette, hogy mi kicsi ország vagyunk. Majd Görgey arról is biztosította e kicsinyke országot, hogy három
I G Y E L M E Z T E T É S
Rémületes dolgot tapasztalok mostanában a jobboldalinak nevezett értelmiség köreiben: ha szóba kerül a politika meg a választási vereség, a legtekintélyesebb résztvevõ általában sóhajtva, legyintve így summáz: – Hja, a lakótelepi prolik. iszok ország, nem tudja mi jó neki, hülye itt rajtunk kívül mindenki. Kábé ezt jelenti ez a két szó. A minõsítés joggal pályázik minden idõk legostobább választási kudarc-magyarázat címére. Politika iránt komolyan érdeklõdõ, pláne azzal hivatásosan foglalkozó ember soha, soha, soha, de soha nem engedheti meg magának, hogy így minõsítsen egész társadalmi csoportokat (hogy mindenki értse: potenciális szavazókat). Tessék négy éven keresztül lakásokba kopogtatni, fát ültetni, kezeket rázni, bevásárlókocsival a pénztárak elõtt sorban állni, szalonnát sütni. Terepen dolgozni, ha úgy tetszik. Ha ennek ellenére következett be a kudarc (mert sok helyen tényleg becsülettel dolgozott a jelölt és csapata), akkor pedig jöhet a mérlegelés, az elemzés és az okok keresése. A minõsítést hagyjuk ki a játékból. Ugyanis az egész eljárás kínosan hasonlít az SZDSZ nevezetes mucsaizására. Mint emlékezetes, derék barátaink 1990-es választási vereségüket úgy magyarázták, hogy míg a „fejlett” nyugati megyék rájuk szavaztak, addig az „elmaradott” alföldi megyék nem. Szóval vigyázni a minõsítésekkel. Úriember ugyanis nem zsidózik, nem fasisztázik, nem nácizik, nem cigányoz, nem mucsaizik. És nem prolizik. Mert ha nem tanul a hibákból, nemcsak intellektuális silányságról tesz tanúbizonyságot, hanem el fog veszíteni még egy választást is. – T. L.
P
A jogi gengszterizmus korszaka után Alighogy az MSZP-nek becézett üzleti vállalkozás áttette telephelyét a magyar Parlamentbe, rögvest ízelítõt kaphattunk abból, mit várhatunk a balliberális kormány regnálásától.
Prolik?
közszolgálati televízió túl sok a lakóinak. (Kis ország ne nagyzoljon – gondolhatjuk szerényen.) Nyilván az m2-re és a Dunára nincs szükség, hiszen ezeket határon túl is sugározzák, és a szocialistáknál nem illik megsérteni a szomszédok büszkeségét. Ezzel Adrian Nastase is tisztában van: alighogy Medgyessy kimondta beiktatási beszédében, hogy õ Kolozsvárt „cserepedett” fel, már üzent is neki a bukaresti kolléga, hogy õk ám nem gondolták komolyan az Orbánnal kötött megállapodást, tréfa volt az egész, jó is volna mielõbb újratárgyalni. A sort tovább is folytathatnánk, ám már így is kimerítettük a terjedelmet. Végezetül inkább álljon itt egy kérdés. Vajon miért érezzük úgy: össznemzeti érdek, hogy a szocialisták minél kevesebb ideig maradjanak kormányon? – HAKLIK NORBERT
p o r t r é
Makovecz Imre munkáról, csalódásról meg a norvég zászlókról
Felelõsség és az összefogás szellemisége A Szövetség a nemzetért polgári kör alapító tagja Makovecz Imre Kossuthdíjas építész, aki szerint az elmúlt idõben történtek miatt akár kesereghetnénk is, ha nem lenne okunk a bizakodásra. Az alkotó beszélt nekünk munkájáról, reményeirõl s miközben egymás után szívta az erõs cigarettákat, egy másik, jobb Magyarországról beszélt. – Mi történt az áprilisi választáson? – Vesztett a polgári oldal. – Ennyi? – Ha hidegen nézzük a tényeket, ennyi. Ez a tavasz azonban ennél a ténynél sokkal többet jelent. A közvélemény-kutatók egységesen a polgári oldal gyõzelmét jelezték. Ekkora „megvezetés” nincs. Ez az elsõ kérdõjel. Õszintén szólva ez az a momentum, amit mai napig nem értek. A másik fontos dolog a két oldal kampányának különbözõsége. A baloldali pártok olyan embereket tudtak megszólítani, akik még soha nem mentek el szavazni, s ezt a megszólítást a legnemtelenebb eszközökkel érték el. Megdöbbentõ volt számomra, amikor a miniszterelnököt egy pornómagazinba tették be, vagy amikor egy könyv jelent meg, amely Orbán Viktort már-már démoni figurának ábrázolja. S különösen veszélyes és hatásos fegyverré azért válhatott ez a könyv, mert jól van megírva, s mert egy tehetséges fiatalember elleni ösztönös érzésekre: irigységre és gyûlöletre épített. Mindehhez járult a médiu-
„Én mindig is hittem az elvégzett munka szépségében és felemelõ erejében.” mok mûködése; néha tényleg az volt az érzése az embernek, hogy csak az igaz, amirõl a kereskedelmi csatornák nem számolnak be. – Aztán jött a két forduló közötti két hét. – A túloldal sajtógépezete mûködött tovább, de egy új elem járult hozzá: a félelem. A „baloldal” megtanult félni a több százezernyi embertõl, elsõsorban a fiataloktól, akik lelkesen tettek hitet valami mellett. Ez olyan hihetetlen sokk volt, hogy azóta politológusok és közírók folyamatosan arról beszélnek, hogy az üres, de hitre vágyó ifjúság lelkét feltöltötték pokoli nacionalizmussal.
Amit õk egy bajusz nélküli Hitler iránti fanatikus rajongásnak gondolnak, nem más, mint szeretet és tisztelet, egy olyan ember iránt, aki 1945 óta elõször a magyarokat európaivá tudta tenni. Mégpedig oly módon, hogy világossá tette és felvállalta az Ady Endre-i hármasságot: elõször vagyunk emberek, aztán magyarok, s végül európaiak. Ez sokaknak szúrja a szemét, de azt ajánlom nekik, hogy menjenek el Norvégiába, ahol a tengerpart mentén hétvégenként a házak udvarán lengenek a norvég lobogók és senki nem ítéli el a jelenséget norvégoskodásra, kirekesztésre hi-
vatkozva. Ott ez így természetes, mert õk (és mások, szerte NyugatEurópában) érzik az örök parancsot: csak úgy értheti valaki a világot, ha szereti a hazáját. – Hol hibáztak a kormánypártok? – Orbán rájött, hogy Wermer András ténykampánya csõdbe vitte, napi 4-5 elõadással aztán a második fordulót megnyerte (TF, Kossuth tér). A választások elõtt negyvennégy elõadást tartottam karácsonytól áprilisig országszerte, mert hívtak és ilyenkor menni kell. A Kossuth téren aztán történt valami, ami megváltoztatott mindent. A dobogón ültem, tengelyben az Alkotmány utcával. Az emberek arcán pedig megjelent az a fény, amit Népszellemnek hívunk és ami utoljára 1956-ban jelent meg közöttünk… – Az összefogás kezd testet is ölteni a polgári körökön keresztül. Mit vár ettõl a mozgalomtól? – Idõm jelentõs részét teszi ki a polgári körökkel való foglalkozás, ebben a mozgalomban érzem az áprilisi heteknek az erejét. Lassan kiépül a struktúra, már van honlapunk, mûködik az SMS-rendszer, alakulóban azon mûvészek névsora, akik majd rendszeresen fognak szerepelni a körökben. Persze még gomolyog, alakul, izzik az egész: már csak azért is, mert emberek önkéntes társulásairól, együttmûködésérõl van szó, nem egy központi, felülrõl irányított akarat hozta létre ezt a – sokunk által egyszerûen csak Hajrá Magyarországnak! nevezett – mozgalmat. Meglátjuk mi lesz belõle, de legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a körökön keresztül segítsük a polgári oldalt az önkormányzati választásokon. – Az építész, az alkotó ember Makovecz Imre milyen terveket forgat a fejében? – Nehéz idõk állnak elõttem – és mögöttem. Nem kaptunk segítséget sajnos a polgári kormánytól sem, hogy határontúli közösségekkel közösen kigondolt elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. Kolozsváron, Vargyason, Sepsiszentgyörgyön, Lendván, Temesváron építkezünk – pénz nélkül szinte. Ha eddig nem volt segítség, ezután végképp nem lesz… Én azonban mindig is hittem, ezután is hiszek az elvégzett munka, az építeni akarás szépségében és felemelõ erejében. – A. B. 2 0 0 2 .
j ú n i u s
•
15
ü z e n õ f a l
Az üzenõfal elérhetõségei: SMS: 06-20-588-1205, e-mail:
[email protected] Üzenetben érkezett
Ide várjuk üzeneteiteket, javaslataitokat, hozzászólásaitokat. A legjobbakból minden hónapban válogatást közöl lapunk.
Medgyessy miért nem lehet lepke? Mert Báb. Olvastam az újságotokat. Igazán színvonalas. Mi van barmok, nem tudtok veszíteni?
Ne vigyorogj Medgyessy, nem lesz így örökké, 150 évig sem váltunk mi törökké. (Nagyhalászi polgári kör)
Medgyessy Péter lemondott, mert kinevezték az ELTE retorika tanszékére beszédtechnika profnak! Küldd az újságot!
Orbán-kormány jó kormány, Medgyessyé tákolmány.
www.hajramagyarorszag.hu
Nézd, olvasd, terjeszd!!! www.ufi.hu
Tisztelt megrendelõink! Kedves barátaink! Köszönjük, hogy lapunkat ilyen nagy szeretettel fogadták. Köszönjük a tanácsokat, a leveleket, az üzeneteket, a kritikákat: ezek a visszajelzések megerõsítettek bennünket abban, hogy szükség van az újságunk által képviselt szellemiségre. Sajnos azonban meg kell osztanunk Önökkel nehézségeinket is. Lapunk elõállítása már-már megoldhatatlan anyagi problémák elé állítja kiadónkat. Bár szerzõink egyetem vagy munka mellett, honorárium
nélkül írják cikkeiket, s technikai munkatársaink is minimális juttatásért végzik tevékenységüket, az egyre emelkedõ kiadások már a lap megjelentetését veszélyeztetik. Ezért kérjük Önöket, hogy aki megteheti és támogatni szeretne egy fiatalok által készített újságot, valamint fontosnak tartja a sajtó sokszínûségét, segítse – bármilyen csekély – összeggel az Utolsó Figyelmeztetést. Ezt megrendelõink a mellékelt csekken, többi olvasónk pedig a már megismert módon, átutalással vagy postai csekk befizetésével teheti meg. Támogatásukat elõre is köszönjük. A szerkesztõség
Utolsó Figyelmeztetéssel a sajtószabadságért! Támogasd lapunkat!
Védjük meg együtt a demokráciát! Rendeld meg az Utolsó Figyelmeztetést! Megrendelõlap Megrendelem az Utolsó Figyelmeztetés címû ingyenes újságot. Név:
................................................................
Város: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám:. . . . . . . . . . . . . . . . Utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házszám:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelõlapot az alábbbi címek valamelyikére juttasd el: • Utolsó Figyelmeztetés, 1062 Budapest, Lendvay u. 28. • Fax: 1-475-0947 Az Utolsó Figyelmeztetés megrendelhetõ a Fidelitas honlapján is: www.fidelitas.hu
16 • U
T O L S Ó
F
I G Y E L M E Z T E T É S
utolsó
Számlaszám: Scripta Manent Alapítvány, K&H Bank, 10400205-02011264
FIGYELMEZTETÉS
Az új nemzedék lapja IV. ÉVF., 6. SZÁM, MEGJELENIK HAVONTA
Fõszerkesztõ: Hegedûs Zoltán
Fõszerkesztõ-helyettes: Ablonczy Bálint Munkatársak: Ambrus Balázs, Balogh Ákos, Benkõ Levente, Czotter András, Jancsó Gábor, Rumi Tamás, Bodó Márton Fotó: Pintér Ádám Felelõs kiadó: Fidelitas Országos Elnöksége Kiadja: Scripta Manent Alapítvány Szerkesztõség: 1062 Budapest, Lendvay u. 28. Tel.: (1) 269-5353/206 Fax: (1) 475-0947 www.ufi.hu e-mail:
[email protected]. Szerkesztõségi titkár: Huszti Levente ISSN 1587-9097
