2 TARTALOMJEGYZÉK
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK........................................................................................6 BEVEZETŐ..............................................................................................................................9 I. FEJEZET..............................................................................................................................11 Az ÁEK JOGÁLLÁSA, RENDELTETÉSE, FŐ FELADATAI ÉS VEZETÉSÉNEK, IRÁNYÍTÁSÁNAK RENDJE.................................................................................................11 1. Az ÁEK jogállása, rendeltetése, fő feladatai .....................................................................11 1.1. Az ÁEK jogállása..............................................................................................................11 1.2. Az ÁEK gazdálkodási jogköre..........................................................................................12 1.3. Az ÁEK tevékenységének tárgyi feltételei és pénzügyi forrásai:.....................................12 1.4. Az ÁEK jelzőszámai, ÁFA alanyisága, bélyegzői:..........................................................13 1.5. Az ÁEK rendeltetése.........................................................................................................14 1.5.1. Az ÁEK működési területe............................................................................................14 1.5.2. Az ÁEK feladatai (alaptevékenysége), kiegészítő és vállalkozási tevékenysége, valamint az azokat meghatározó legfontosabb jogszabályok.............................................14 1.5.3. Alaptevékenység............................................................................................................14 1.5.4. Az alaptevékenységhez kapcsolódó – vállalkozásnak nem minősülő – kiegészítő tevékenységek.....................................................................................................................15 1.5.5. Vállalkozási tevékenységek...........................................................................................17 1.5.6. Az ÁEK speciális állami feladata a honvédelem, rendvédelem valamint a vasútegészségügy területén ellátandó tevékenysége keretében:..................................................18 1.5.7. Az ÁEK feladatai a rehabilitáció területén:...................................................................19 1.5.7. Az ÁEK feladatai a krónikus fekvőbeteg ellátás területén:...........................................20 1.5.8. Az ÁEK feladata továbbá .............................................................................................20 1.6.Az ÁEK vezetésének és irányításának rendje..................................................................22 1.6.1. Az ÁEK felső vezetése..................................................................................................22 1.6.2. A főigazgató helyettesítésének rendje:..........................................................................23 II. FEJEZET.............................................................................................................................24 AZ ÁEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE.................................................................................24 III. FEJEZET...........................................................................................................................35 Az ÁEK VEZETŐINEK FŐ FELADATAI...........................................................................35 1. A főigazgató........................................................................................................................35 1.1. Feladata.............................................................................................................................35 1.2. A főigazgató kizárólagos hatásköre (43/2003.(VII.29.) ESzCsM rendelet 9.§ (2) szerint) ...................................................................................................................................................35 1.4. A főigazgató helyettesítése...............................................................................................36 1.5. A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek..................................37 2. A főigazgató helyettesei.....................................................................................................37 2.1. A főigazgató munkáját helyettesei segítik. ......................................................................37 2.2. A főigazgató helyetteseinek általános feladatai:...............................................................37 2.3. A főigazgató helyettesei felelősek:...................................................................................38 3. Katonai főigazgató-helyettes (MH repülő főszakorvos).....................................................38 3.1. A katonai főigazgató-helyettes általános feladatai:..........................................................38 3.2. A katonai főigazgató- helyettes részletes feladatai:..........................................................39 3.2.1. Az ÁEK vezetése és irányítása területén:.......................................................................39 3.2.2. A honvéd egészségügy és a katasztrófavédelem területén:............................................40 3.2.3. A repülő főszakorvosi feladatok területén:.....................................................................41
3 3.2.4. A külső kapcsolattartás területén:...................................................................................41 3.3. A katonai főigazgató-helyettes helyettesítése...................................................................41 3.4. A katonai főigazgató-helyettes által közvetlenül irányított szervezeti egységek.............41 4. Stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes..................................................42 4.1. A stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes általános feladatai...............42 4.2. A stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes részletes feladatai...............42 4.2.1. Az ÁEK stratégiai fejlesztése terén:...............................................................................42 4.2.2. A tudományos kutatás és az oktatás terén:......................................................................42 4.2.3. Az ÁEK külső kapcsolatainak szervezése és irányítása terén:.......................................43 4.3. A stratégiai és tudományos – főigazgató-helyettes helyettesítése....................................43 4.4. A stratégiai és tudományos – főigazgató helyettes által közvetlenül irányított szervezeti egységek..............................................................................................................................43 5. Rehabilitációs főigazgató-helyettes.....................................................................................43 5.1. A rehabilitációs főigazgató helyettes általános feladatai..................................................43 5.2. A rehabilitációs – főigazgató-helyettes részletes feladatai................................................44 5.3. A rehabilitációs – főigazgató-helyettes helyettesítése.......................................................44 5.4. A rehabilitációs főigazgató helyettes által közvetlenül irányított szervezeti egységek.....44 6. Orvos igazgató.....................................................................................................................44 6.1. Az orvos igazgató általános feladatai:..............................................................................45 6.2. Az orvos igazgató részletes feladatai.................................................................................45 6.3. Az orvos igazgató hatásköre .............................................................................................46 6.4. Az orvosigazgató helyettesítése.........................................................................................46 6.5. Az orvos igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek..................................46 7. Ápolási igazgató..................................................................................................................46 7.1. Az ápolási igazgató általános feladata..............................................................................47 7.2. Az ápolási igazgató részletes feladatai..............................................................................47 7.3. Az ápolási igazgató hatásköre...........................................................................................47 7.4. Az ápolási igazgató helyettesítése.....................................................................................48 7.5. Az ápolási igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek...............................48 8. Gazdasági igazgató..............................................................................................................48 8.1. A gazdasági igazgató általános feladatai..........................................................................48 8.2. A gazdasági igazgató részletes feladatai ..........................................................................48 8.3. A gazdasági igazgató hatásköre:.......................................................................................49 8.4. A gazdasági igazgató felelőssége:.....................................................................................50 8.5. A gazdasági igazgató helyettesítése:.................................................................................51 8.6. A gazdasági igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek............................51 9. Főgyógyszerész....................................................................................................................51 9.1. Az főgyógyszerész általános feladatai..............................................................................51 9.2. Az főgyógyszerész részletes feladatai...............................................................................52 9.3. Az főgyógyszerész helyettesítése......................................................................................52 9.4. Az főgyógyszerész által közvetlenül szakmailag irányított szervezeti egységek.............52 10. Hivatalvezető.....................................................................................................................52 10.1. A hivatalvezető általános feladatai.................................................................................52 10.2. A hivatalvezető részletes feladatai...................................................................................53 10.3. A hivatalvezető helyettesítése.........................................................................................53 10.4. A hivatalvezető által koordinált szervezeti egységek.....................................................53 11. Intézetvezető......................................................................................................................53 11.1. Az intézetvezető általános feladatai................................................................................54 11.2. Az intézetvezető helyettesítése.......................................................................................54 12. Az ÁEK szervezeti elemeinek vezetői:.............................................................................54 IV. FEJEZET..........................................................................................................................56
4 AZ ÁEK SZERVEZETI ELEMEINEK RENDELTETÉSE, FŐ FELADATAI...................56 V. FEJEZET...........................................................................................................................56 A BETEGELLÁTÁS RENDJE..............................................................................................56 1. A betegfelvétel, áthelyezés, elbocsátás................................................................................56 1.1. Betegfelvétel.....................................................................................................................56 1.2. Igényjogosultság...............................................................................................................56 1.3. Felvételi eljárás.................................................................................................................57 1.4. A beteg elhelyezése...........................................................................................................58 1.5. A beteg áthelyezése intézményen belül............................................................................58 1.6. Betegszállítás....................................................................................................................59 1.7. A betegek elbocsátása, áthelyezése más intézménybe .....................................................60 1.8. Elhalálozás........................................................................................................................62 2. A beteg és a hozzátartozók, valamint a honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek állományilletékes vezetőinek jogai, tájékoztatása....................................................................64 3. A beteg hozzátartozójának, valamint a honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek állományilletékes vezetőinek értesítése....................................................................................66 4. A betegek kivizsgálása........................................................................................................67 4.1. A vizsgálatok.....................................................................................................................67 4.2. Az orvosi vizitek...............................................................................................................67 4.3. Más osztályok közreműködésével végzett vizsgálatok, konzíliumok, esetmegbeszélések ...................................................................................................................................................68 5. A betegek gyógykezelése, ápolása, gondozása...................................................................70 5.1. Gyógykezelés....................................................................................................................70 6. Ápolás..................................................................................................................................72 6.1. Az ápolás fő tevékenységi csoportjai:...............................................................................72 7. Étkeztetés.............................................................................................................................72 8. A műtét................................................................................................................................73 8.1. Műtét előtti kivizsgálás, előkészítés..................................................................................73 8.2. A műtét utáni megfigyelés................................................................................................75 8.3. A műtő működése.............................................................................................................75 9. A központi szolgálatok működése.......................................................................................76 9.1. Általános elvek..................................................................................................................76 9.2. A működés részletes szabályai..........................................................................................77 10. Járóbeteg ellátás ................................................................................................................78 11. Az egészségügyi dokumentáció vezetése .........................................................................79 11.1. Fekvőbeteg ellátás...........................................................................................................79 11.2. Járóbeteg ellátás..............................................................................................................79 11.3. Adatvédelem...................................................................................................................80 VI. FEJEZET..........................................................................................................................81 Az ÁEK MŰKÖDÉSÉNEK Szabályai..................................................................................81 1. Alapvető szabályok..............................................................................................................81 2. Feladattervezés....................................................................................................................82 2.1. Általános tervezési előírások............................................................................................82 2.2. Az ÁEK alapvető tervezési okmányai..............................................................................82 2.2.1. Éves munka és feladatterv...............................................................................................82 2.2.2. Rövidebb időre szóló tervek, havi munkatervek.............................................................82 2.3. Szakmai terv......................................................................................................................83 3. Ellenőrzés ...........................................................................................................................83 3.1. Az ellenőrzés.....................................................................................................................83 3.2. Belső ellenőrzés................................................................................................................84 3.3. Az ellenőrzés végrehajtása................................................................................................84
5 4. A helyettesítés rendje...........................................................................................................85 5. Az ÁEK képviselete ...........................................................................................................85 6. A kiadmányozási jog gyakorlása.........................................................................................85 7. A kötelezettségvállalás általános rendje..............................................................................86 7.1. A kötelezettségvállalás dokumentumai:............................................................................86 8. A munkaköri leírás..............................................................................................................87 9. Az ügyintézés rendje............................................................................................................87 10. A munkavégzés rendje.......................................................................................................88 11. Útbaindítás, kirendelés, távollét........................................................................................89 12. A média tájékoztatásának rendje.......................................................................................90 13. Az ÁEK operatív irányításának fórumai...........................................................................92 13.1. Főigazgatói kabinetértekezlet.........................................................................................92 13.2. Főorvosi értekezlet .........................................................................................................92 13.3. Főnővéri értekezlet..........................................................................................................92 13.4. Osztályvezetői értekezlet................................................................................................92 13.5. Összdolgozói értekezlet..................................................................................................92 13.6. Vezetői értekezlet............................................................................................................93 13.7. Állománygyűlés..............................................................................................................93 13.8. Osztályok, részlegek munkaértekezletei.........................................................................93 14. A főigazgató által működtetett konzultatív testületek.......................................................93 14.1. Vezetői Tanács................................................................................................................93 14.2. Rehabilitációs Koordinációs Tanács...............................................................................95 15. Az ÁEK szakmai tanácsadó testületei...............................................................................95 15.1. Szakmai Vezető Testület.................................................................................................95 15.1.1. A Szakmai Vezető Testület tagja:.................................................................................96 15.1.2. A Szakmai Vezető Testület tanácskozási jogú állandó meghívottjai:.........................96 15.1.3. A SZVT működése.......................................................................................................96 15.1.4. A SZVT véleményezési jogköre...................................................................................97 15.1.5. A Szakmai Vezető Testület egyetértési jogköre..........................................................97 15.1.6. Az SZVT ügyrendje az SZMSZ mellékletét képezi.....................................................98 15.2. Kórházi Felügyelő Tanács..............................................................................................98 15.3. Kórházi Etikai Bizottság.................................................................................................98 15.4. Kórházi Tudományos Tanács........................................................................................100 15.5. Kutatásetikai Bizottság.................................................................................................101 15.6. Gyógyszerterápiás Bizottság.........................................................................................101 15.7. Környezetvédelmi Tanács (KVT).................................................................................102 15.8. Infekciókontroll Bizottság.............................................................................................102 15.9. Transzfúziós Bizottság..................................................................................................102 15.10. Szociálpolitikai Bizottság...........................................................................................103 15.11. Műszerbizottság..........................................................................................................103 15.12. Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság..............................................................103 15.13. Háromtagú Orvosi Bizottság az agyhalál beálltának megállapítására........................104 15.14. Gazdálkodási Bizottság...............................................................................................104 15.15. Ápolásszakmai Bizottság............................................................................................105 15.16. Esélyegyenlőségi Bizottság.........................................................................................106 15.17. Fizikai Állapotfelmérő Bizottság (FÁB).....................................................................107 15.18. Költségvetési Ellenőrző Bizottság (KEB)...................................................................107 15.19. Előmeneteli Bizottság (EB)........................................................................................107 15.20. MH I. Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottság (MH I. fokú FÜV Bizottság)..............107 15.21. Érdekképviseleti szervek.............................................................................................108 15.22. Betegjogi képviselő.....................................................................................................108
6
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Az Állami Egészségügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) az Állami Egészségügyi Központ (továbbiakban: ÁEK) béke(normál) időszaki működését meghatározó alapokmány. Az ÁEK vezetői és az ÁEK szervek ezen okmány alapján végzik mindennapi – a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott – tevékenységüket. A jelen SZMSZ alkalmazása szempontjából: Állami vezetők: a honvédelmi miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkárok. Minisztériumi vezetők: az állami vezetők, a kabinetfőnök, a Honvéd Vezérkar főnök, a Honvéd Vezérkar főnök helyettes, valamint a HM főosztályvezetői. HM szervek vezetői: a főosztályvezetők és titkárságvezetők. Honvédelmi tárca: a Magyar Honvédség és a miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, továbbá közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek összessége. Magyar Honvédség: a Honvédelmi Minisztérium, a miniszter alárendeltségébe tartozó szervezetek, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek összessége. A miniszter alárendeltségébe tartozó szervezetek: a HM szervezetek és a Honvéd Vezérkar főnök közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek együttesen. HM szervezetek: a HM Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal; a HM Védelmi Hivatal; a HM Infrastrukturális Ügynökség; a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség; a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség; az MK Állandó EBESZ Képviselet, Katonai Képviselet; az MK Állandó NATO Képviselet, Védelempolitikai Részleg; a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A Honvéd Vezérkar főnök közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek: az MH Összhaderőnemi Parancsnokság; az MH Támogató Dandár; az MH Műveleti Központ; az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ; az MH Nemzeti Katonai Képviselő Hivatal; az MH Nemzeti Összekötő Képviselet; az MH Nemzeti Katonai Képviselet; az MH Kelet-Magyarországi
Hadkiegészítő
Parancsnokság;
az
MH
Nyugat-Magyarországi
Hadkiegészítő Parancsnokság; az MH Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ; az MH Geoinformációs Szolgálat; az MH Központi Kiképző Bázis, valamint az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola. A honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek: az MK Katonai Felderítő Hivatal, az MK Katonai Biztonsági Hivatal.
7 A honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alá tartozó szervezet: a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. A honvédelmi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó szervezet: az Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ). Az államtitkár által felügyelt szervezet: a HM Tábori Lelkészi Szolgálat. HM szervek: a Honvédelmi Minisztérium szervezeti elemei (Miniszteri Kabinet, főosztályok, titkárságok). A HM hivatali szervezete: a miniszter munkáját közvetlenül segítő, illetve az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök közvetlen irányítása alá tartozó HM szervek együttes megnevezése. A Honvéd Vezérkar: a Honvédelmi Minisztérium részét képező, a Honvéd Vezérkar főnök közvetlen alárendeltségében működő HM szervek (főosztályok és a Vezérkari Titkárság) együttes megnevezése. Az MH középszintű vezető szerve: az MH Összhaderőnemi Parancsnokság. A Magyar Honvédség katonai szervezetei: a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a központi logisztikai és támogató szervezetek, valamint a Magyar Honvédség feladatainak végrehajtása
érdekében
egyéb
szaktevékenységet
folytató,
önálló
állománytáblával
rendelkező szervezetek. Szolgálati elöljáró: az állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására, vagy egyes munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosult személy. Hivatali felettes: a szolgálati elöljáró jogkörének megfelelő hatáskörrel rendelkező, nem szolgálati jogviszonyban álló vezető. A hivatali felettesnek alárendeltjei felé utasítási jogköre van. Szakmai elöljáró: az a szolgálati jogviszonyban álló vezető, aki szakterületén a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, valamint a HM SZMSZ-ben meghatározottak alapján szakirányítási tevékenységre jogosult. Szakmai felettes: a szakmai elöljáró jogkörének megfelelő szakmai hatáskörrel rendelkező köztisztviselői, közalkalmazotti állományú vezető. Irányítás: olyan tevékenység, amelyben az irányító – az irányított szervezeten kívülről – meghatározó befolyást gyakorol az irányított szervezet tevékenységének minden területére. Vezetés: olyan tevékenység, amely során a vezető a vezetett szervezet tagjaként – az irányító által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, az irányítás keretei között –
8 meghatározó befolyást gyakorol a szervezet tevékenységére, azonban a szervezet tevékenységének célját és rendeltetését nem változtathatja meg. Felügyelet: az irányítás részét képező azon tevékenység, melynek során a felügyeleti joggal felruházott személy hatáskörében eljárva ellenőrzi a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a különböző szakmai szabályozók és az egyéb aktusok érvényesülését, illetve szükség esetén intézkedik a döntésre jogosult felé ezek érvényre juttatására. Szakirányítás: a szakmai elöljáró (felettes) azon joga és kötelezettsége, amely alapján szakterületén normatív intézkedéseket ad ki a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározottak végrehajtására; egyedi intézkedéseket ad ki a szakmai tevékenység végrehajtásával kapcsolatban a közvetlenül alárendelt szervezetek, illetve az MH szaktevékenységet ellátó szerveire vonatkozóan; ellenőrzi az alárendelt szakmai szervezetek tevékenységét, illetve – a miniszter nevében és megbízásából – az alárendelt katonai szervezetek parancsnokainak és más szolgálati elöljáróinak szakmai tevékenységét; feladatkörébe tartozó információkat ad és kér; a szakterületéhez tartozó, általa irányított tevékenység egységes gyakorlatának kialakítása érdekében dönt a végrehajtás során felmerült vitás kérdésekben, illetve állásfoglalás kiadásával biztosítja a szakmai feladatok egyöntetű végrehajtását; szakterületének körébe tartozó jogszabályokat és döntéseket készít elő, véleményezési jogot gyakorol. Szakmai felügyelet: a szakirányítás részét képező olyan tevékenység, melynek során a szakmai felügyeleti joggal felruházott személy hatáskörében eljárva ellenőrzi a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a különböző szakmai szabályozók érvényesülését, illetve szükség esetén intézkedik a döntésre jogosult felé ezek érvényre juttatására. Egyéb munkáltatói jog: a kinevezés, a felmentés, fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása kivételével gyakorolt munkáltatói jog (pl. javaslattételi jog kinevezésre, felmentésre, jutalmazásra,
fegyelmi
utasításadási jog).
eljárás
megindítására,
szabadság
engedélyezése,
közvetlen
BEVEZETŐ Az Állami Egészségügyi Központ az Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) központi költségvetési szerv alapításáról szóló 89/2007. (HK 12) HM határozattal kiadott alapító okirattal került létrehozásra. Neve: Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ). Rövidített neve: ÁEK. Alapításának időpontja: 2007. július 01. Az ÁEK: országos feladatkörű speciális intézet, önállóan gazdálkodó teljes jogkörű központi költségvetési szerv, önálló jogi személy. Az ÁEK elnevezése angol nyelven: State Health Centre Az ÁEK székhelye: 1.sz.:1134 Budapest, XIII. Róbert Károly körút 44. Az ÁEK telephelyei: 2.sz.: 1062 Budapest, VI. Podmaniczky utca 109-111. 3.sz.: 1121 Budapest, XII. Szanatórium utca 2/a. 4.sz.: 2621 Verőce, Aranyos kút (postacíme: 2621 Verőce, Pf. 20.) 5.sz.: 8381 Hévíz, Ady Endre utca 31. 6.sz.: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 7/a. 7.sz.: 8230 Balatonfüred, Szabadság út 5. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a hatályos jogszabályok és normatív tartalmú rendelkezések előírásai szerint készült. Rendelkezéseit a mindenkori hatályos jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni. Az SZMSZ meghatározza az ÁEK rendeltetését, fő feladatait, vezetésének, irányításának általános rendjét, a szervezeti felépítését, a vezetők jogkörét, feladat és hatáskörét, a betegellátás rendjét valamint a működés alapvető szabályait. Az operatív munkaszervezet tevékenységeinek változásaihoz, fejlesztéséhez és az ehhez kapcsolódó szervezeti változásokhoz igazodva az SZMSZ- t időközönként aktualizálni kell. E feladat végrehajtásáról a főigazgató utasítására, a katonai főigazgató helyettes gondoskodik.
Az SZMSZ-ben foglaltak hatálya kiterjed: –
az ÁEK teljes személyi állományára egészében
–
az ÁEK-ben egészségügyi ellátásban részesülő járó- és fekvőbetegekre, illetőleg
–
az ÁEK-ben egyéb jogcímeken tartózkodó személyekre (a rájuk vonatkozó mértékben).
Az ÁEK állományán kívüli személyeket az SZMSZ reájuk vonatkozó rendelkezéseiről az intézményben való tartózkodásuk idejére, megfelelő módon (házirend, beteg- és látogatótájékoztatók) és részletességgel tájékoztatni kell. Az SZMSZ, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos külső és belső szabályok ismertetése, s azok betarttatása a szervezeti egységek vezetőinek feladata. Az ÁEK belső szervezeti elemeinek a rendeltetését, fő feladatait az ÁEK Működési Rendje tartalmazza. Az állomány tagjának feladatait, hatáskörét, felelősségét az adott beosztás Munkaköri Leírása rögzíti.
I. FEJEZET Az ÁEK JOGÁLLÁSA, RENDELTETÉSE, FŐ FELADATAI ÉS VEZETÉSÉNEK, IRÁNYÍTÁSÁNAK RENDJE 1. Az ÁEK jogállása, rendeltetése, fő feladatai 1.1. Az ÁEK jogállása − Az ÁEK országos feladatkörű speciális intézet, önállóan gazdálkodó teljes jogkörű központi költségvetési szerv, önálló jogi személy. − Az ÁEK fenntartója és felügyeleti szerve a Honvédelmi Minisztérium (1055 Budapest, Balaton utca 7-11.). − A felügyeleti jogkört a honvédelmi miniszter gyakorolja. A felügyeleti jogkör magában foglalja különösen: − az ÁEK- kel kapcsolatos alapítói jogosítványok gyakorlását, az ÁEK tevékenységének felügyeletét, − az ÁEK szervezetének meghatározását, a munkaköri jegyzék jóváhagyását, − az ÁEK SZMSZ- nek és módosításainak jóváhagyását, − az ÁEK házirendjének és módosításainak jóváhagyását, − az ÁEK ötéves szakmai tervének elfogadását, és a szakmai terv teljesítésének évenkénti értékelését, − az ÁEK éves költségvetésének jóváhagyását, gazdálkodási jogkörének meghatározását és a felügyeleti szervet megillető költségvetési irányítási hatáskörök gyakorlását, − az ÁEK által végezhető vállalkozási tevékenységek meghatározását, − az ÁEK éves költségvetési beszámolójának jóváhagyását, − az ÁEK főigazgatójának és a katonai főigazgató helyettesnek, gazdasági igazgató valamint belső ellenőrzési vezetőjének kinevezését illetve felmentését, rájuk vonatkozóan a fegyelmi jogkör gyakorlását.
− Az ÁEK katonai főigazgató helyettesének, gazdasági igazgatójának és belső ellenőrzési vezetője tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató, a főigazgató tekintetében pedig a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke gyakorolja. − A honvédelmi miniszter gondoskodik a honvédségi állományra vonatkozó, az egészségügyi szakmai feladatellátáshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő speciális ellátási kötelezettség, illetve ezen állomány egészségügyi ellátása tekintetében fennálló speciális előírások kialakításáról, azok érvényesüléséről. − Az ÁEK tevékenysége feletti egészségügyi államigazgatási felügyeletre az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény, a szakmai felügyeletre az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről szóló 15/2005. (V. 2.) EüM rendelet szabályai az irányadóak. 1.2. Az ÁEK gazdálkodási jogköre − Az
ÁEK
a
költségvetési
előirányzatok
feletti
rendelkezési
jogosultság
szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, a gazdálkodás megszervezése tekintetében önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, gazdálkodási jogkörét azonban a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozó speciális előírások szűkítik a 226/2004. (VII. 27.) Kormányrendeletben foglaltak szerint. − Az ÁEK a Magyar Államkincstárnál vezetett elszámolási számlával rendelkezik, előirányzat-felhasználási keretszámlája nincs. − Az ÁEK-hez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv nem tartozik, részjogkörű költségvetési egysége nincs. 1.3. Az ÁEK tevékenységének tárgyi feltételei és pénzügyi forrásai: − Az ÁEK tevékenységének tárgyi feltételeit a kincstári vagyon körébe tartozó ingatlanok és ingóságok képezik. Az ingatlanok a magyar állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében vannak, melyekre az ÁEK-nak használati jogot biztosít. A használati jog vagyonértékű jogot nem képez, azt az ÁEK a mérlegében nem tartja nyilván. − A kincstári vagyoni körbe tartozó ingóságok az ÁEK tulajdonában vannak, azokat könyveiben teljes körűen nyilvántartja.
− Az ÁEK tevékenységének pénzügyi forrásait a működési költségvetés tekintetében elsődlegesen az egészségbiztosítási alapból származó bevételek képezik. A speciális feladat-ellátáshoz kapcsolódó kiadásokat az igényjogosultak foglalkozása szerint illetékes tárcák finanszírozzák. A működés finanszírozását kiegészítik továbbá a HM költségvetési támogatása, a saját bevételek intézményt megillető része, valamint a kutatási és egyéb pályázatokon elnyert források. − Az ÁEK felújítási-felhalmozási szükségletéhez a forrásokat a fenntartó biztosítja a költségvetéséből külön a vonatkozó alcímen elkülönített, és az Országgyűlés által megszavazott pénzeszközök révén. 1.4. Az ÁEK jelzőszámai, ÁFA alanyisága, bélyegzői: Az ÁEK jelzőszámai: − törzskönyvi nyilvántartási szám: 255/416 − KSH törzsszám: 15714163 − adószám: 15714163-2-51 − társadalombiztosítási törzsszám (nyugdíj): − közalkalmazottak: 300-00000-1-3 − katona állomány: H 33084 − társadalombiztosítási nyilvántartási szám (járulékok): 883514 − intézeti (GYÓGYINFOK) kód: 20 K403 − OEP finanszírozási kód: 01A6 − pénzforgalmi jelzőszám: 10023002-00290469-00000000, számlavezető bank: Magyar Államkincstár − Az ÁEK az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó adóalany. − Az ÁEK hivatalos tevékenysége során az elnevezésének megfelelő, a Magyar Köztársaság címerével ellátott, sorszámozott körbélyegzőket, továbbá nyilvántartásba vett fejbélyegzőket használ.
1.5. Az ÁEK rendeltetése 1.5.1. Az ÁEK működési területe − Az ÁEK működési területét a betegellátó szakmák tekintetében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény, a szakmánkénti területi ellátási kötelezettség tekintetében az egészségügyi miniszter határozata rögzíti. − A speciális feladatok tekintetében országos ellátási kötelezettsége van, melyet az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Kormány rendelet tartalmaz.
1.5.2. Az ÁEK feladatai (alaptevékenysége), kiegészítő és vállalkozási tevékenysége, valamint az azokat meghatározó legfontosabb jogszabályok 1.5.3. Alaptevékenység Az ÁEK alaptevékenységét az alapító okirat 8.1. pontja szabályozza. Eszerint az ÁEK állami feladatként ellátandó általános tevékenysége:1 Fekvőbetegek gyógyintézeti ellátása 85112-1 85113-2
Aktív fekvőbeteg ellátás Rehabilitációt, utókezelést és gondozást nyújtó fekvőbeteg ellátás
85114-3
Krónikus fekvőbeteg ellátás
85111-6
Hospice ellátás
Járóbetegek orvosi ellátása 85122-0
Művese kezelés Egynapos sebészet
85124-2
Járóbetegek gondozóintézeti ellátása
85125-3
Foglalkozás-egészségügyi ellátás
85127-5
Járóbetegek szakorvosi ellátása
85128-6
Fogorvosi ellátás
Mentőszolgálat 85142-8
Betegszállítás és orvosi rendelvényre történő halott-szállítás
11 A költségvetési szakfeladat rendi besorolásnak megfelelően
Vérellátás 85151-6
Vérellátás
Egyéb humán egészségügyi tevékenység 85193-4
Pályaalkalmassági vizsgálatok
85196-7
Egészségügyi ellátás egyéb feladatai
85141-4
Betegszállítás
és
orvosi
rendelvényre
történő halott-szállítás 85142-1
Mentési feladatok, mozgóőrség ellátása
Felsőfokú továbbképzés 80331-7
Egyetemi, főiskolai továbbképzés
Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés 80341-6
Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés
Egyéb oktatás 80402-8
Iskolarendszeren
kívüli
szakmai
oktatás,
vizsgáztatás Műszaki és természettudományi kutatás és kísérleti fejlesztés 73102-5
Orvostudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
Egyéb nem bolti kiskereskedelem 52691-5
Egyéb nem bolti kiskereskedelem (intézeti gyógyszertár)
Egyéb korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgáltatás 55142-5
Egyéb szálláshely szolgáltatás (nővérszálló)
Költségvetési szervek kiegészítő és vállalkozási tevékenysége 75195-0
Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként
75195-8
Költségvetési szervek által végzett egyéb kiegészítő tevékenység (mosoda)
Részvétel az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (továbbiakban:
MH
HEK)
által
működtetett
katasztrófa-egészségügyi
biztosítás rendszerében A területi ellátásban való részvétel az egészségbiztosítási pénztárakkal kötött szerződés alapján, valamint a sürgősségi betegellátás keretében a Budapest Főváros ügyeleti rendszerében a reá háruló külön feladatok végzése; 1.5.4. Az alaptevékenységhez kapcsolódó – vállalkozásnak nem minősülő – kiegészítő tevékenységek
− Az ÁEK alaptevékenységen belül, az annak feltételeként rendelkezésre álló, és e célra részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából – vállalkozásnak nem minősülő – tevékenységeket végezhet. − A fekvő és járóbeteg szakellátás körébe tartozó tevékenységek költségtérítés ellenében akkor végezhetők, ha az nem von el kapacitásokat a területi és a speciális ellátási kötelezettség teljesítésétől, továbbá nem járhat együtt az ellátási kötelezettségre vonatkozó mindenkori várólisták módosításával. E tevékenységek: − Költségtérítés ellenében végzett gyógyintézeti fekvőbeteg ellátás, − Költségtérítés ellenében végzett szakorvosi járóbeteg ellátás, − Költségtérítés ellenében végzett betegszállítás, − Költségtérítés ellenében végzett gyógyfürdő szolgáltatás, − Gyógyturizmus, − Gyógyszer műszerkipróbálással, a hatósági engedélyezési, minőség- és alkalmassági vizsgálattal összefüggő szakvélemény, szaktanácsadás, − Az intézet rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése, − Az intézmény helyiségei, eszközei tartós és eseti bérbeadása, − Nemesfém hulladék, röntgen film, étel- és egyéb hulladék értékesítése, − Nem OEP finanszírozott ágyakon rehabilitációs és betegápolási, krónikus fekvőbeteg ellátási feladatok, − Egyéb intézeti bevétellel járó tevékenységek, − Nem OEP finanszírozott ágyakon rehabilitációs és betegápolási, krónikus fekvőbeteg ellátási feladatok, − Költségtérítés ellenében végzett foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, − A költségtérítés ellenében végzett tevékenységek bevételeinek – tevékenységenként – fedezniük kell az adott tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve az
üzemeltetési, fenntartási kiadások e tevékenységre jutó arányos hányadát is, a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. − A költségtérítés ellenében végzett tevékenységek közül - a 19/2007. (HK. 3.) HM utasítás 4. §.-a szerint – nem illetik meg az ÁEK-et a helyiségek bérbeadásából, továbbá a feleslegessé váló eszközök értékesítéséből származó bevételek, mivel a felügyeleti szerv térítés nélküli szolgáltatásként biztosítja az ÁEK ingatlanjai üzemeltetését
és
fenntartását,
továbbá
költségvetési
támogatást
nyújt
az
elhasználódott eszközök pótlására. − A feladatmutatók mértékét az elemi költségvetés évente állapítja meg. 1.5.5. Vállalkozási tevékenységek − Az ÁEK által ellátható vállalkozási tevékenységek köre és TEÁOR szerinti felsorolás az alapító okirat 17. pontja szerint: TEÁOR ’03 24.42 33.10 85.12 85.11 85.13 74.84 85.14 92.51 92.61 92.62 92.72 93.04 55.10 72.30 80.22 80.30
vállalkozási tevékenység Gyógyszerkészítmény gyártása Orvosi műszer gyártása (fogtechnika) Járóbeteg ellátás Fekvőbeteg-ellátás Fogorvosi szakellátás Rendezvény szervezése Egyéb humán-egészségügyi ellátás Könyvtári, levéltári tevékenység Sportlétesítmény működtetése Egyéb sport tevékenység Máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység Fizikai közérzetet javító szolgáltatás Szállodai szolgáltatás Adatfeldolgozás Középfokú oktatás felsőoktatás
− A vállalkozási tevékenység a szabad kapacitások terhére folytatható, az nem veszélyeztetheti az alaptevékenységet és az ebből fakadó kötelezettségek teljesítését.
− A vállalkozási bevételek mértéke – az Alapító Okirat előírása szerint – nem haladhatja meg az összes költségvetési bevétel 20 %-át. − A vállalkozási tevékenység bevételeit, kiadásait az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló hatályos rendelkezéseknek a vállalkozási tevékenységre vonatkozó előírásai szerint elszámolni, és annak eredményét kimutatni. − A vállalkozási tevékenység bevételi előirányzatait terheli az e tevékenységet szolgáló valamennyi kiadás, beleértve azt az összeget is, mely a bevételek meghatározott köre után a központi költségvetést illeti meg. A kiadások között ki kell mutatni a közvetett (általános) kiadásoknak a vállalkozási tevékenységre jutó részét is. − A vállalkozási tevékenység üzemgazdasági szemléletű – a tevékenység érdekében
felhasznált
befektetett
eszközök
értékcsökkenési
leírásával
csökkentett pénzforgalmi – eredményét az adott évi, illetve a következő évi alaptevékenység ellátásra lehet fordítani, illetőleg – a központi költségvetést megillető rész levonása után – tartalékba lehet helyezni. − A vállalkozási tevékenység részletes szabályait az SZMSZ mellékletét képező Vállalkozási Szabályzat tartalmazza. 1.5.6. Az ÁEK speciális állami feladata a honvédelem, rendvédelem valamint a vasútegészségügy területén ellátandó tevékenysége keretében: − Az MH HEK igénye alapján, annak koordinálásával részvétel a Magyar Köztársaság szuverenitása, területi és légtér integritása védelmében, valamint a szövetségi rendszerekben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges katonaegészségügyi képességek kialakításában és fenntartásában, továbbá az ezekhez szükséges feltételrendszer biztosításának végrehajtásában; − Részvétel az egészségügy területén a társadalombiztosítással összefüggő és a katona-egészségügyre vonatkozó tevékenység végrehajtásában; − Felsőszintű egészségügyi képzés biztosítása; − Az MH nemzetközi kötelezettségeiből adódó egészségügyi feladatok végzésében való részvétel (orvos-csoportok, missziók, különleges felkészültséget illetve felszereltséget igénylő feladatok);
− Felülvizsgálati tevékenység (FÜV) folytatása a MH HEK-kel együttműködve; − Főszakorvosi feladatok ellátása; − Szűrés-gondozás végzése; − Légi-földi kiürítés egészségügyi biztosítása; − Részvétel
az
alkalmassági
vizsgálatokban,
valamint
az
alkalmassági
követelmények és az alkalmasság elbírálásának rendje meghatározásában, az ideiglenes szolgálatképtelenség orvosi elbírálásában, a Hjt. hatálya alá tartozó személyek esetében a MH HEK-kel együttműködve; − Részvétel a szűrővizsgálatok végrehajtásában; − Az ÁEK megrendelés szerint – nem állami feladatként – a honvédelem, rendvédelem valamint a vasút-egészségügy területén ellátandó tevékenysége keretében térítés ellenében egyéb egészségügyi szolgáltatásokat végezhet. 1.5.7. Az ÁEK feladatai a rehabilitáció területén: − A szív- és érrendszeri megbetegedések gyógyítása, a kórházi kezelés szerves kiegészítő részeként a betegek utókezelése, a kórházi ápolás befejezése, illetve a betegek egészségügyi rehabilitációja; − A mozgásszervi betegek gyógyító-megelőző rehabilitációs ellátása; − A fokozatos (progresszív) betegellátás elvének megfelelően gondoskodás a kórházi
kezelést
igénylő,
hosszabb
időtartamú
intézeti
szakápolásra,
rehabilitációra és szakorvosi felügyeletre szoruló betegek ellátásáról; − Kapcsolat tartása a beutaló intézetekkel és az onnan érkező betegek kontrolvizsgálatának megszervezése, továbbá állapotromlás esetén az intézeti szakorvosi ellátás biztosítása; − Magas szintű szakápolás és rehabilitáció színvonalának megtartásáról, a betegek tiszteletének és méltóságának megőrzéséről való gondoskodás; − Járó- és fekvőbetegek szakellátása; − Komplex gyógyfürdő-szolgáltatás biztosítása; − Felvilágosító, gondozó és egyéb humán egészségügyi tevékenység végzése.
1.5.7. Az ÁEK feladatai a krónikus fekvőbeteg ellátás területén: − A fokozatos (progresszív) betegellátás elvének megfelelően gondoskodás a kórházi
kezelést
igénylő,
hosszabb
időtartamú
intézeti
szakápolásra,
rehabilitációra és szakorvosi felügyeletre szoruló betegek ellátásáról, −
Gondoskodás a magas szintű szakápolás és rehabilitáció színvonalának megtartásáról, a betegek tiszteletének és méltóságának megőrzéséről,
−
Kapcsolat tartása a beutaló intézetekkel és az onnan érkező betegek kontrolvizsgálatának megszervezése, továbbá állapotromlás esetén az intézeti szakorvosi ellátás biztosítása.
1.5.8. Az ÁEK feladata továbbá − a 1.5.2-1.5. 7. pont szerinti feladatoknak a minősített időszak körülményei között történő ellátására való felkészülés, valamint e feladatok minősített időszakban való ellátása. − Az ÁEK tevékenységét meghatározó főbb jogszabályok: − Az ÁEK tevékenységi körét és működésének módját általában − az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, − a
társadalombiztosítás
ellátásaira
és
a
magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, − a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, − az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény szabályozza. − Országos feladatkörű speciális intézetként való létrehozását, és az e minőségében való működését konkrétan: − az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény, − a központi egészségügyi szolgáltató szervezetek létrehozásáról szóló 2009/2007. (I.30.) kormányhatározat,
− az
Állami
Egészségügyi
Központ
létrehozása
érdekében
szükségessé vált egyes feladatokról szóló 2058/2007. (III.31.) kormányhatározat, − az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) kormányrendelet határozza meg. − Az ÁEK központi költségvetési szervként működik, ennek megfelelően gazdálkodását és beszámolási kötelezettségeit: − az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, − az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) számú kormányrendelet, és − az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú kormányrendelet írja elő. − Az ÁEK a HM felügyelete alá tarozik, gazdálkodásának az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) számú kormányrendelettől eltérő sajátosságait a honvédelmi szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 226/2004. (VII. 27.) Korm. rendelet, továbbá az ehhez kapcsolódó HM utasítások – így pld.: − a HM fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 9/1998. (HK. 4.) HM utasítás, − az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló 19/2007. (HK. 3.) HM utasítás, − a HM fejezet 95/65/2001. számú, Egységes Számviteli Politikája tartalmazzák − Az ÁEK–kel − a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.)
− a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény,(Hjt.) valamint − a fegyveres szervek hivatásos szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) hatálya alá tartozó személyek állnak foglalkoztatási jogviszonyban. 1.6.Az ÁEK vezetésének és irányításának rendje − Az ÁEK vezetési és irányítási tevékenységét a főigazgató, a helyettesei, és a szervezeti elemek vezetői valósítják meg. − Az ÁEK részére meghatározott feladatok végrehajtása az ÁEK szervezeti elemei munkáján keresztül valósul meg. − Az ÁEK szervei, szervezeti elemei feladataik ellátása során – hatáskörükben – kötelesek szorosan együttműködni egymással, más, a honvédelmi tárca alá tartozó szervezetekkel, és külső szervezetekkel, illetve szakigazgatási szervekkel. 1.6.1. Az ÁEK felső vezetése − Az ÁEK felső vezetését a főigazgató és helyettesei alkotják. − Az ÁEK egyszemélyi felelős vezetője a honvédelmi miniszter által kinevezett főigazgató. A főigazgató fölött a munkáltatói jogokat – a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör gyakorlásának kivételével – a HM kabinetfőnöke gyakorolja. A főigazgató helyettesei: − a katonai főigazgató-helyettes, − a stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes, − a rehabilitációs főigazgató helyettes, − az orvos igazgató, − az ápolási igazgató, − a gazdasági igazgató, − az főgyógyszerész
A főigazgató munkáját helyettesei segítik. − A főigazgató katonai főigazgató helyettesét a „a hivatásos és szerződéses katonai
szolgálat
létesítéséről,
módosításáról,
megszüntetéséről,
tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjéről szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet módosításáról szóló 35/2007. (VIII. 24.) HM rendelet 2.§-ban meghatározottak szerint, a honvédelmi miniszter nevezi ki. Felette a munkáltatói jogokat – a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör gyakorlásának kivételével – a főigazgató gyakorolja. A gazdasági igazgatót, „az államháztartás működési rendjéről
szóló
217/1998.
(XII.30.)
Kormányrendelet
18.
§
(1)
bekezdésében meghatározottakra, a főigazgató javaslatára a honvédelmi miniszter bízza meg és menti fel, illetve vonja vissza megbízását. A további munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. − A főigazgató többi helyettesét a főigazgató nevezi ki, és a munkáltatói jogokat gyakorolja. − Feladataikat – a katonai főigazgató-helyettes egyes, speciális feladatainak kivételével – a főigazgató közvetlen irányítása mellett látják el. 1.6.2. A főigazgató helyettesítésének rendje: − A főigazgató általános helyettesítését távolléte esetén teljes jogkörrel a katonai főigazgató-helyettes látja el. A katonai főigazgató-helyettes a helyettesítési jogkörében hozott intézkedéseiről köteles a főigazgatónak utólagosan beszámolni. − A katonai főigazgató-helyettes akadályoztatása esetén a főigazgató helyettesítése felől a HM kabinetfőnöke intézkedik.
II. FEJEZET AZ ÁEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE I.
FŐIGAZGATÓSÁG
II.
FŐIGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK II/1.
III.
HIVATALVEZETŐ KÖZVETLEN KOORDINÁLÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK III/1.
IV.
Belső Ellenőrzési Osztály
Személyügyi- és Munkaügyi Osztály
III/1/A.
Humánerőforrás-gazdálkodási Alosztály
III/1/B.
Humánerőforrás-fejlesztési Alosztály
III/2.
Minőségirányítási Osztály
III/3.
Jogi- és Igazgatási Osztály
III/4.
Kommunikációs Osztály
KATONAI FŐIGAZGATÓ-HELYETTES KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK IV/1.
Tervezési és Szervezési Osztály
IV/1/A.
V.
Ügyviteli Részleg
IV/2.
Speciális Rendeltetésű Osztály
IV/3.
Speciális Rendeltetésű Rendelő
REHABILITÁCIÓS FŐIGAZGATÓ-HELYETTES KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK V/1.
VI.
Tervezési és Szervezési Osztály
STRATÉGIAI ÉS TUDOMÁNYOS FEJLESZTÉSI FŐIGAZGATÓ-HELYETTES KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK VI/1.
Tervezési és Szervezési Osztály
VII.
ORVOS IGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK VII/1.
VII/1/A.
I. sz. Gyógyszertár
VII/1/B.
II. sz. Gyógyszertár
VII/2.
VIII.
Gyógyszertárak
Kórházhigiéniai Osztály
VII/2/A.
I. sz. Sterilizáló Részleg
VII/2/B.
II. sz. Sterilizáló Részleg
VII/3.
Transzfúziológiai Diagnosztikai Osztály
VII/4.
Orvosszakmai és Kontrolling Osztály
VII/5.
I. sz. Felvételi Részleg
VII/6.
II. sz. Felvételi Részleg
ÁPOLÁSI IGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK VIII/1. I. sz. Ápolásbiztosító Osztály VIII/2. II. sz. Ápolásbiztosító Osztály
IX.
GAZDASÁGI IGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK IX/1.
Telepvezetők
IX/2.
Pénzügyi Osztály
IX/2/A.
Pénzügyi Alosztály
IX/2/B.
Költségvetési és Finanszírozási Alosztály
IX/2/C.
Számviteli Alosztály
IX/3.
Üzemeltetési Osztály
IX/3/A.
Fejlesztési, Beruházási és Épületfelügyeleti Alosztály
IX/3/B.
Elhelyezési és Rendszerüzemeltetési Alosztály
IX/3/C.
Orvosi Műszer Alosztály
IX/3/D.
Informatikai Alosztály
IX/3/E.
Élelmezési Alosztály
IX/3/F.
Mosoda
IX/3/G.
I. sz. Telephelyet Kiszolgáló Részleg
IX/3/H.
II. sz. Telephelyet Kiszolgáló Részleg
IX/4.
X.
Anyaggazdálkodási Osztály
IX/4/A.
Közbeszerzési Alosztály
IX/4/B.
Anyaggazdálkodási Alosztály
IX/4/C.
Egészségügyi Anyagellátó Alosztály
IX/4/D.
Raktárgazdálkodási Alosztály
IX/5.
Szállítási Osztály
IX/6.
Biztonságtechnikai Osztály
IX/7.
Rehabilitációs Intézeteket Kiszolgáló Részleg
IX/7/A.
Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet
IX/7/B.
Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet
IX/7/C.
Hévízi Rehabilitációs Intézet
IX/7/D.
Verőcei Betegotthon
FEKVŐBETEG OSZTÁLYOK X/1.
Belgyógyászat és Társszakmái
X/1/A.
X/1/B.
I. sz. Belgyógyászati Osztály X/1/A/a.
Általános Belgyógyászat
X/1/A/b.
Angiológia
X/1/A/c.
Hematológia
II. sz. Belgyógyászati Osztály X/1/B/a.
Általános Belgyógyászat
X/1/B/b.
Endokrinológia, Anyagcsere, Diabetológia
X/1/C.
X/1/D.
X/1/B/c.
Allergológia és Klinikai Immunológia
X/1B /d.
Egészségmegőrző Részleg III. sz. Belgyógyászati Osztály
X/1/C/a.
Általános Belgyógyászat
X/1/C/b.
Nefrológia
X/1/C/c.
Művese Állomás
Gasztroenterológiai Osztály X/1/D/a.
X/1/E.
Kardiológiai Osztály X/1/E/a.
X/2.
Gasztroenterológiai Részleg
Hemodinamikai Műtő
X/1/E/a/1.
Koronaria Intenzív Részleg
X/1/E/a/2.
Invazív Kardiológiai Részleg
X/1/E/a/3.
Szívelégtelenség, Őssejtimplantációs Részleg
X/1/E/b.
PM és Elektrofiziológiai Műtő
X/1/E/c.
Kardiológiai Szakambulancia
Sebészet és Társszakmái
X/2/A.
I. sz. Sebészeti Osztály X/2/A/a.
Általános Sebészet
X/2/A/b.
Esztétikai Plasztikai Sebészet
X/2/A/c.
Szájsebészet
X/2/B.
II. sz. Sebészeti Osztály
X/2/C.
Szív-, Ér- és Mellkas-sebészeti Osztály X/2/C/a.
Szívsebészet
X/2/C/b.
Érsebészet
X/2/C/c.
Mellkas-sebészet
X/2/C/d.
X/2/D. X/3.
Műtő
X/2/C/d/1.
Posztoperatív Betegmegfigyelő Részleg
X/2/C/d/2.
Hotel Részleg
Idegsebészeti Osztály
Baleseti Sebészeti Osztály
X/3/A.
Általános Traumatológia
X/3/B.
Plasztikai és Égési Sebészet
X/2/C.
Kézsebészet
X/4.
Szülészet-nőgyógyászati Osztály és PIC
X/4/A.
Általános Szülészet-nőgyógyászat
X/4/B.
Újszülött Részleg
X/4/C.
Terhespatológia
X/4/D.
Nőgyógyászati Onkológia
X/4/E.
Nőgyógyászati Endokrinológia
X/4/F.
Perinatális Intenzív Centrum (PIC)
X/5.
Fül-orr-gége-, Fej- és Nyaksebészeti Osztály
X/6.
Szemészeti Osztály
X/7.
Bőrgyógyászati Osztály
X/8.
Ideggyógyászati Osztály
X/8/A.
Általános Neurológia
X/8/B.
Stroke Ellátás
X/9.
Ortopédiai Osztály
X/10.
Urológiai Osztály
X/10/A.
Urológia
X/10/B.
Urológiai Részleg
X/10/C.
Andológiai Laboratórium
X/10/D.
Urodinámia
X/11.
Onkológiai Osztály
X/11/A.
Klinikai Onkológia
X/11/B.
Onkológiai Gondozó
X/12.
Reumatológiai Osztály
X/12/A.
Oszteoporózis
X/12/B.
Reumatológia és Fizikoterápia
X/12/C.
Fizikoterápia, Kínai Orvoslás
X/13.
Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály
X/13/A.
I. sz. Intenzív Terápiás Ellátás
X/13/B.
II. sz. Intenzív Terápiás Ellátás
X/13/C.
Aneszteziológia
X/14.
Pszichiátriai Osztály
X/15.
Sürgősségi Centrum
X/15/A.
X/15/B. XI.
I. sz. Sürgősségi Betegellátó Osztály X/15/A/a.
Orvosi Részleg
X/15/A/b.
Ápolói Részleg
X/15/A/c.
Betegszállító Részleg
X/15/A/d.
Műtő
X/15/A/e.
Egészségügyi Anyagellátó Csoport
II. sz. Sürgősségi Betegellátó Osztály
JÁRÓBETEG SZAKRENDELŐ INTÉZET XI/1.
Általános Belgyógyászat
XI/2.
Diabetológiai Szakrendelő
XI/3.
Gasztroenterológiai Szakrendelő
XI/4.
Kardiológia
XI/4/A.
EKG
XI/4/B.
Holter Diagnosztika
XI/5.
Általános Sebészet
XI/5/A.
Dento-alveolaris Sebészet
XI/6.
Általános Traumatológia és Kézsebészet
XI/9.
Idegsebészet
XI/10. Nőgyógyászat XI/11. Általános Fül-orr-gégészet XI/12. Általános Szemészet XI/13. Bőrgyógyászat XI/14. Ideggyógyászat XI/15. Ortopédia XI/16. Urológia XI/16/A.
Andrológia
XI/17. Reumatológia XI/18. Elmegyógyászat XI/19. Pulmonológia XI/20. Fogászat XI/21. Porfiria XI/22. Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelő XI/23. FÜV Bizottság (I. fokú) XI/24. Országos Hemofilia Központ XII.
KÖZPONTI SZOLGÁLATOK
XIII.
XII/1.
Gyógytorna Szolgálat
XII/2.
I. sz. Dietetikai Szolgálat
XII/3.
II. sz. Dietetikai Szolgálat
XII/4.
I. sz. Műtő
XII/5.
II. sz. Műtő
XII/6.
Diagnosztikai Szolgálat
XII/6/A.
Központi Radiológiai Diagnosztikai Osztály
XII/6/B.
Nukleáris Medicina Diagnosztikai Osztály
XII/6/C.
Központi Laboratóriumi Diagnosztikai Osztály XII/6/C/a.
Klinikai Mikrobiológiai Laboratórium
XII/6/C/b.
Immundiagnosztika
XII/6/C/c.
I. sz. Klinikai Kémia
XII/6/C/d.
II. sz. Klinikai Kémia
XII/6/C/e.
Citogenetika
XII/6/C/f.
Speciális Mikrobiológia
XII/6/C/g.
Farmakológia
XII/6/D.
Patológiai és Kórszövettani Diagnosztikai Osztály
XII/6/E.
Speciális Diagnosztika XII/6/E/a.
EEG
XII/6/E/b.
EEG-EMG
REHABILITÁCIÓS INTÉZETEK XIII/1. Rehabilitációs és Krónikus Utókezelés XIII/1/A.
Rehabilitációs Osztály
XIII/1/B.
Krónikus Utókezelő Osztály
XIII/1/C.
Rehabilitációs és Krónikus Utókezelést Biztosító Osztály
XIII/2. Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet XIII/2/A.
Vezetőség
XIII/2/B.
Betegellátás
XIII/2/B/a.
I. sz. Kardiológiai Rehabilitációs Osztály
XIII/2/B/b.
II. sz. Kardiológiai Rehabilitációs Osztály
XIII/2/C.
Járóbetegellátó Szakrendelő
XIII/2/D.
Gyógyszertár
XIII/2/E.
Fizikoterápiás Részleg
XIII/2/F.
Speciális Diagnosztikai Részleg
XIII/2/G.
Felvételi Iroda
XIII/2/H.
Egészségügyi Dokumentációs Részleg
XIII/3. Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet XIII/3/A.
Vezetőség
XIII/3/B.
Gyógyító és Gyógydiagnosztikai Osztályok
XIII/3/B/a.
I. sz. Intenzív Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály
XIII/3/B/b.
II. sz. Intenzív Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály
XIII/3/B/c.
III. sz. Intenzív Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály
XIII/3/B/d.
Fogászati Rendelő
XIII/3/C.
Mozgásszervi Rehabilitációs-reuma Járóbetegellátó Szakrendelő
XIII/3/C/a.
Fizikoterápia
XIII/3/C/C.
Laboratórium
XIII/3/C/c.
Röntgen
XIII/3/C/d.
Elektrokardiográfia
XIII/3/D.
Gyógyszertár
XIII/3/E.
Dokumentációs Iroda
XIII/3/F.
Egészségügyi Dokumentációs Részleg
XIII/4. Hévízi Rehabilitációs Intézet XIII/4/A.
Vezetőség
XIII/4/B.
Gyógyító Osztály
XIII/4/C.
Fizikoterápia
XIII/4/D.
Hidroterápia
XIII/4/E.
Balneoterápia
XIII/4/F.
Iszapkezelés, Súlyfürdő
XIII/5. Verőcei Betegotthon XIII/5/A.
Vezetőség
XIII/5/B.
Krónikus Osztály
Az ÁEK szerkezeti felépítését, az SZMSZ mellékletét képező organogram mutatja. Az ÁEK szervezeti egységeit –
az aktív, a rehabilitációs és krónikus fekvőbeteg ellátást biztosító szervezeti egységek,
–
a járóbeteg szakellátást biztosító szervezeti egységek,
–
a fekvő- és járóbeteg szakellátás szakmai feltételeit biztosító egészségügyi központi szolgálatok, valamint
–
az intézmény központi irányítását és működésének pénzügyi, anyagi és technikai feltételeit biztosító szervezeti egységek alkotják.
Az aktív fekvőbeteg ellátást az ÁEK két fővárosi – a XIII. kerület, Róbert Károly krt-i és a VI. kerület, Podmaniczky utcai – telephelyén lévő fekvőbeteg osztályok biztosítják. Az aktív fekvőbeteg ellátó osztályokhoz szakambulanciák és osztályos műtők tartozhatnak. A krónikus és rehabilitációs ellátást az ÁEK egy fővárosi telephelyen (XII. kerület, Szanatórium utca 2/A) és három vidéki szervezeti egységben négy telephelyen látja el. A járóbeteg szakellátási feladatot az ÁEK –
a Budapest, Róbert Károly krt. 44. alatti járóbeteg szakrendelőben,
–
az aktív fekvőbeteg ellátó osztályok Róbert Károly körúti és Podmaniczky utcai szakambulanciáin,
–
a balatonfüredi és hévízi rehabilitációs szervezeti egységek járóbeteg szakrendelőiben, valamint
–
rehabilitációs
és
krónikus
ellátást
nyújtó
fekvőbeteg
osztályok
szakambulanciáin végzi. Az ÁEK területi és speciális ellátási kötelezettségébe tartozó járóbetegek ellátásában – az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI.30.) kormányrendeletben foglaltak szerint – közreműködik a Vasútegészségügyi Kht, Bp.VI. kerület, Podmaniczky utcai szakrendelőjében, valamint vidéki hálózatában. A betegellátáshoz kapcsolódó központi szolgálatokat általában az ÁEK saját szervezeti egységei látják el. A feladatellátás részben történhet –
a felügyeleti szerv által engedélyezett vásárolt szolgáltatással, a felelősség átruházása nélkül, valamint
–
jogszabályi felhatalmazás alapján más költségvetési szerv által is.
III. FEJEZET Az ÁEK VEZETŐINEK FŐ FELADATAI 1. A főigazgató A főigazgató az ÁEK-nek – a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 9.§ szerinti – egyszemélyi felelős vezetője. 1.1. Feladata az ÁEK képviselete, vezetése, irányítása az alaptevékenység biztosítása
–
érdekében. –
A feladatellátáshoz kapcsolódó munkáltatói, képviseleti, utasítási jogköreit, továbbá a főigazgató helyetteseknek leadandó jogköreit – tekintettel az ÁEKnek a honvédelemmel és a honvédelemmel összefüggő nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos speciális feladataira – a honvédelmi miniszter állapítja meg. Mindezek az SZMSZ-ben, valamint a főigazgató és helyettesei munkaköri leírásaiban kerülnek rögzítésre.
1.2. A főigazgató kizárólagos hatásköre (43/2003.(VII.29.) ESzCsM rendelet 9.§ (2) szerint) –
jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a vezető-helyettesek megbízása, a megbízás visszavonása, illetve felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
–
a vezető-helyettesek munkaköri leírásának meghatározása,
–
a
szakmai
osztályok
vezetőinek
megbízása,
illetőleg
a
megbízás
visszavonására, –
jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az intézeti szabályzatok kiadása,
–
intézkedés a gyógyintézet tevékenysége elleni panasz megvizsgálására és elintézésére
–
a II. fejezet 1.6.1 pontban fel nem sorolt közalkalmazottak tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.
1.3. A főigazgató felelősségi köre –
az alaptevékenység folyamatos ellátásáért, az ÁEK tevékenységét érintő jogszabályok és utasítások végrehajtásáért,
–
az
ÁEK
szakmai
programjának,
stratégiai
fejlesztési
programjának,
költségvetésének elkészítéséért és végrehajtásáért, –
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ) által előírt működési feltételek folyamatos fenntartásáért,
–
a finanszírozási szerződések megkötéséért,
–
a kapacitások kitöltéséért, kihasználásáért és a teljesítmény volumen korlát betartásáért,
–
a pénzügyi egyensúly biztosításáért,
–
a
könyvvezetés
és
a
beszámoló-készítés
szabályszerűségéért
és
megbízhatóságáért, –
az SZMSZ elkészítéséért, folyamatos karbantartásáért a jóváhagyásra a honvédelmi miniszter elé terjesztéséért,
–
az intézeti szabályzatok kiadásáért, azoknak a jogszabályokkal való folyamatos összhangjáért és a működésben való folyamatos érvényesüléséért,
–
a folyamatba épített előzetes utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerének kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért,
–
a
szabálytalanságok
kezelésének
eljárásrendjéről
és
az
ellenőrzési
nyomvonalról szóló szabályzatok kiadásáért és érvényesüléséért, –
a kockázatkezelési rendszer működtetéséért,
–
az ÁEK tulajdonában, kezelésében, illetőleg használatában álló vagyontárgyak védelméhez, rendeltetésszerű és gazdaságos felhasználásához szükséges intézkedések megtételéért,
–
az ÁEK információs és dokumentációs rendszerének működtetéséért,
–
a személyes adatok és a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi adatok védelmének biztosításáért,
–
a betegjogok érvényesüléséért,
–
a Szakmai Vezető Testület működési feltételeinek biztosításáért,
–
az
ÁEK
alaptevékenysége
feltételeinek
megszervezéséért,
folyamatos
biztosításáért, feladatai ellátásáért, hatáskörei jogszerű gyakorlásáért, a hatályos jogszabályok betartásáért és betartatásáért. 1.4. A főigazgató helyettesítése –
A főigazgató általános helyettesítését távolléte esetén teljes jogkörrel a katonai főigazgató-helyettes látja el. A katonai főigazgató-helyettes a helyettesítési
jogkörében hozott intézkedéseiről köteles a főigazgatónak utólagosan beszámolni. –
A
katonai
főigazgató-helyettes
akadályoztatása
esetén
a
főigazgató
helyettesítése felől a HM kabinetfőnöke intézkedik. 1.5. A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek –
Belső ellenőrzési Osztály
–
Személyügyi és Munkaügyi Osztály
–
Minőségirányítási Osztály
–
Jogi és Igazgatási Osztály
–
Kommunikációs Osztály
2. A főigazgató helyettesei –
a katonai főigazgató-helyettes,
–
a stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes,
–
a rehabilitációs főigazgató helyettes,
–
az orvos igazgató,
–
az ápolási igazgató,
–
a gazdasági igazgató,
–
az főgyógyszerész.
2.1. A főigazgató munkáját helyettesei segítik. –
Feladataikat – a katonai főigazgató-helyettes egyes, speciális feladatainak kivételével – a főigazgató közvetlen irányítása mellett látják el.
2.2. A főigazgató helyetteseinek általános feladatai: –
Gondoskodnak az általuk irányított szervezeti egységek munkáját meghatározó jogszabályok és intézeti szabályzatok betartásáról,
–
Gondoskodnak az általuk irányított területre vonatkozó intézeti szabályzatok, utasítások előkészítéséről, megszervezik a kiadás előtti véleményezést,
–
Külön szabályzatban meghatározott körben munkáltatói jogokat gyakorolnak,
–
Közvetlenül irányítják, ellenőrzik, illetve beszámoltatják a nekik alárendelt szervezeti egységek vezetőit és foglalkoztatottait,
–
A főigazgató döntési körébe tartozó ügyeket döntésre előkészítik,
–
Gondoskodnak a hatáskörükbe tartozó döntések meghozataláról, illetve a feladatkörüket érintő vezetői döntések végrehajtásáról,
–
Gyakorolják önálló javaslattételi jogukat, illetve eleget tesznek javaslattételi kötelezettségüknek a főigazgató felé a felügyeletük alá tartozó területeket érintő kérdésekben,
–
Gyakorolják azokat a főigazgatói jogköröket, amelyeket a főigazgató tartósan vagy átmenetileg rájuk ruházott,
–
Eleget tesznek a folyamatba épített és a vezetői ellenőrzés rájuk háruló kötelezettségeinek,
–
A szervezeti egységek munkájáról folyamatosan tájékoztatják a főigazgatót.
–
Részletes feladataikat a jelen SZMSZ és más belső szabályzatok, valamint munkaköri leírásuk tartalmazzák.
2.3. A főigazgató helyettesei felelősek: –
a
hatáskörükben
hozott
intézkedések,
utasítások
időbeniségéért,
célszerűségéért, szabályszerűségéért és eredményességéért, –
a hatáskörükbe utalt feladatok ellátásáért,
–
a feladatkörükre vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint az intézeti szabályzatok végrehajtásáért, betartásáért és betartatásáért, a törvényesség biztosításáért.
3. Katonai főigazgató-helyettes (MH repülő főszakorvos) –
A katonai - főigazgató-helyettes az ÁEK főigazgatójának – a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM. rendelet 10.§ (5) bekezdése szerinti – vezető helyettese.
–
Teljes jogkörében ellátja a főigazgató általános helyettesítését annak távolléte esetén.
–
A katonai főigazgató helyettes gyakorolja a munkáltatói jogkört az ÁEK azon foglalkoztatottjai fölött, akik a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartoznak.
–
A feladatkörébe tartozó ügyekben aláírási és kiadmányozási joggal rendelkezik, és ehhez az ÁEK körbélyegzőjét használja.
3.1. A katonai főigazgató-helyettes általános feladatai: –
Az ÁEK belső működését szabályozó alapokmányok kidolgozásának irányítása;
–
Az ÁEK szervezeti egységeinek működését szabályozó működési, szervezési és vezetési okmányok kidolgozásának irányítása;
–
Az ÁEK koordinációs és létszám gazdálkodási feladatainak irányítása;
–
Az ÁEK honvédelemhez, honvédegészségügyhöz és katasztrófavédelemhez kapcsolódó feladatainak irányítása;
–
Az EU- hoz és a NATO-hoz fűződő, valamint egyéb külső kapcsolatok koordinációja.
3.2. A katonai főigazgató- helyettes részletes feladatai: 3.2.1. Az ÁEK vezetése és irányítása területén: –
Az ÁEK szervezeti és működési szabályzata, valamint munkaköri jegyzéke kidolgozásának irányítása,
–
A munkaköri jegyzék szerinti beosztások és munkakörök módosításával összefüggő javaslatok elkészítésének irányítása, előterjesztése;
–
A főigazgató értékelő és feladatszabó-, valamint az ÁEK havi feladattervező, koordinációs és információs értekezleteinek előkészítése, az azokhoz kapcsolódó szakmai háttéranyagok összeállítása,
–
Az ÁEK létszámgazdálkodásával kapcsolatos szakmai elemző, javaslattevő, döntés-előkészítő és koordinációs tevékenység irányítása,
–
VIP betegek ellátásával kapcsolatos feladatok tervezése, koordinálása, felügyelete,
–
Az ÁEK-ban dolgozó hivatásos és szerződéses állomány katonai szolgálatával, kiképzésével kapcsolatos feladatainak tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése,
kötelező
szűrővizsgálatainak
és
egészségügyi
ellátásának
koordinálása –
Az
ÁEK
titokvédelmi
rendelkezésekben
és
és
ügyviteli
szabályzatokban
tevékenységének előírtak
szerinti
a
hatályos
irányítása,
és
ellenőrzése. A főigazgató titokvédelmi jogosítványainak gyakorlása, –
A hatályos rendelkezésekben, szabályzatokban előírt ügyviteli tevékenység szervezése, irányítása;
–
Hadműveleti biztosítási feladatok szervezése és irányítása,
–
Az intézmény őrzés-védelmi feladatai, koordinálása, irányítása és ellenőrzése az objektumba történő belépés, beléptetés rendjének szabályozása, felügyelete és ellenőrzése,
–
Az ÁEK vezetői szintű ügyeleti beosztásának tervezése, elkészítése, koordinálása.
3.2.2. A honvéd egészségügy és a katasztrófavédelem területén: –
Kapcsolattartás az Magyar Honvédség (továbbiakban: MH) alapellátását és szakellátását végző egészségügyi szervezeteivel, a gyógyító-megelőző, a járóés fekvőbeteg, valamint a rehabilitációs ellátás koordinálása érdekében;
–
A katona és rendvédelmi szervek állományának speciális egészségügyi ellátásával kapcsolatos feladatok koordinálása;
–
Együttműködés az MH HEK-el az MH egészségügyi doktrínájának kidolgozásában és aktualizálásában.
–
Részvétel az MH missziós feladatai egészségügyi biztosításának tervezésében, szervezésében, a személyi és technikai feltételeinek megteremtésében, a feladathoz kapcsolódó egészségügyi felkészítés, kiképzés szervezésében, tervezésében és a végrehajtás koordinálásában,
–
Részvétel a honvédelmi, és rendvédelmi ágazat fekvőbeteg- és járóbetegellátásának megszervezésében;
–
Részvétel a katonai és rendvédelmi pályaalkalmasság, valamint az egyes beosztásokhoz, munkakörökhöz kapcsolódó egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelmények kidolgozásában, az alkalmassági vizsgálatok és a felülvizsgálati tevékenység szervezése;
–
A külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatának, és a velük együtt külföldre utazó nagykorú családtagok egészségi vizsgálatának koordinálása;
–
Az ÁEK katasztrófaorvoslással kapcsolatos feladatainak irányítása;
–
Kapcsolattartás katonai szervezetekkel, más tárcákkal, a fegyveres és rendvédelmi szervek szakmai és egyéb szervezeteivel, az Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottsággal, az egyetemek Honvédorvostani és Katasztrófa-orvostani, illetve a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvos Tanszékével, intézeteivel, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola szakmai szervével, és egyéb szervekkel;
–
A hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos és közalkalmazott egészségügyi állomány szakkiképzésében, valamint szakirányú továbbképzési rendszerének
kidolgozásában való részvétel, a szakvizsgára készülő honvédorvosok felkészülésének irányítása, segítése; –
Az MH-ban levezetésre kerülő gyakorlatok, kiképzések, rendezvények valós egészségügyi biztosításával kapcsolatos feladatainak koordinálása;
–
A nemzetközi kötelezettségből adódó egészségügyi feladatok végzése (orvoscsoportok, missziók, különleges felkészültséget, illetve felszereltséget igénylő feladatok).”
–
Főszakorvosi feladatok koordinálása;
–
A missziós területekről az intézetbe történő földi - légi kiürítés egészségügyi biztosításának koordinálása;
–
Az MH egészségügyi ellátása elveinek, rendszerének, az ellátást szabályozó jogszabályok, továbbá az elöljárói parancsok kidolgozásában való részvétel.
3.2.3. A repülő főszakorvosi feladatok területén: –
Az MH HEK-kel együttműködve az MH repülő-orvosi terület szakmai felügyelete, a repülő-orvosi alkalmassági minősítő vizsgálatok felügyelete, végzése;
–
A repülőorvosi rezidens- és szakorvosképzés, valamint a szakorvosi továbbképzés szervezése, irányítása, végzése;
–
A hazai és nemzetközi repülőorvostannal kapcsolatos tudományos kutatási és oktatási kapcsolatok koordinálása;
3.2.4. A külső kapcsolattartás területén: –
Az MH HEK-el együttműködve részvétel a NATO STANAG-ek és Szövetségi Kiadványok (Allied Publicatioins) feldolgozásában;
–
Az MH HEK-el együttműködve kapcsolattartás az EU, a NATO és egyéb országok katona-egészségügyi szervezeteivel.
3.3. A katonai főigazgató-helyettes helyettesítése –
Távolléte esetén az alárendeltségébe tartozó Tervezési és Szervezési Osztály osztályvezetője helyettesíti.
–
A helyettesítés a főigazgató helyettesítésére, a kinevezés, a felmentés, fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlására nem terjed ki.
–
A helyettesítési jogkörben hozott intézkedésekről, parancsokról köteles a katonai főigazgató-helyettesnek utólagosan beszámolni.
3.4. A katonai főigazgató-helyettes által közvetlenül irányított szervezeti egységek –
Tervezési és Szervezési Osztály,
–
Speciális Rendeltetésű Osztály,
–
Speciális Rendeltetésű Rendelő.
4. Stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes –
A stratégiai és tudományos főigazgató-helyettes az ÁEK főigazgatójának – a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 10.§ (5) bekezdés szerinti – vezető helyettese.
–
Átruházott jogkörben aláírási és kiadmányozási joggal rendelkezik, és ehhez az ÁEK körbélyegzőjét használja.
4.1. A stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes általános feladatai –
A stratégiai döntések előkészítésének, az ezeket támogató statisztikai adatbázisok,
elemzések,
és
döntés-előkészítő
anyagok
elkészítésének
koordinációja, –
Az ÁEK tudományos kutatási és oktatási tevékenységének irányítása,
–
Tudományos és szakmai területeken az ÁEK intézményen belüli, belföldi és nemzetközi kapcsolatainak koordinációja.
4.2. A stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes részletes feladatai 4.2.1. Az ÁEK stratégiai fejlesztése terén: –
Az ÁEK öt éves szakmai terve elkészítésének koordinálása;
–
Az szakmai tervről szóló éves beszámolók elkészítésének koordinálása;
–
Az
egészségügyi
szolgáltatások
versenyképességére
és
marketingjére
vonatkozó stratégia kidolgozásának koordinálása, megvalósításának operatív felügyelete; –
Tőkeforrások bevonásának és felhasználásának koordinációja, felügyelete; forrás- és eszközhatékonyság koordinációja, a forrásallokáció szakmai felügyelete, összehangolása a minőségfejlesztéssel;
–
Az
egészségügyi
szolgáltatások
portfolió
fejlesztésének
stratégiai
menedzsmentje; –
Az ÁEK Róbert Károly krt-i telephelye II. ütemű rekonstrukciójának előkészítése és koordinálása;
–
A jóváhagyott stratégiai döntések megvalósítást követő értékelése
4.2.2. A tudományos kutatás és az oktatás terén: –
A kutatás-fejlesztés szervezeti és forrásbiztosítási felügyelete;
–
Az orvostudományi kutatási és pályázati tevékenység irányítása, a kutatási projektek megvalósításának felügyelete;
–
A rezidens- és szakorvosjelölt-képzés, valamint az orvos-továbbképzés szervezése és irányítása
4.2.3. Az ÁEK külső kapcsolatainak szervezése és irányítása terén: –
A hazai és nemzetközi tudományos kutatási és oktatási kapcsolatok koordinálása, a külső szolgáltatási együttműködés irányítása;
–
A főigazgató által meghatározott képviselet a szakmai és egyéb testületekben;
–
Az oktatás és a K+F terén az intézmény képviseletében együttműködés a szakágazati, kormányzati szervezetekkel;
–
Az intézmény részvételének fejlesztése a nemzetközi szakmai szervezetekben.
–
Szükség szerint, de legalább félévente összefoglaló tájékoztatást készítése a főigazgató részére a stratégiai és tudományos ügyekről.
4.3. A stratégiai és tudományos – főigazgató-helyettes helyettesítése –
Távolléte esetén az alárendeltségébe tartozó Tervezési és Szervezési Osztály osztályvezetője helyettesíti.
4.4. A stratégiai és tudományos – főigazgató helyettes által közvetlenül irányított szervezeti egységek Tervezési és Szervezési Osztály
–
5.
Rehabilitációs főigazgató-helyettes –
A
rehabilitációs
főigazgató-helyettes
az
ÁEK
főigazgatójának
–
a
gyógyintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 10.§ (5) bekezdése szerinti – vezető helyettese. –
Átruházott jogkörben aláírási és kiadmányozási joggal rendelkezik, és ehhez az ÁEK körbélyegzőjét használja.
5.1. A rehabilitációs főigazgató helyettes általános feladatai –
Az ÁEK rehabilitációs, krónikus, utókezelő és hospice ellátásának irányítása és koordinálása,
–
A rehabilitációs, krónikus, utókezelő és hospice ellátást nyújtó szervezeti egységek tevékenységének közvetlen irányítása, felügyelete és ellenőrzése, ügyeleti és készenléti rendjének meghatározása.
–
Az e tevékenységek ellátásához szükséges személyi, szakmai, tárgyi feltételek biztosítása és fejlesztése.
5.2. A rehabilitációs – főigazgató-helyettes részletes feladatai –
Az orvos igazgatóval és az ápolási igazgatóval szorosan együttműködve felügyeli és ellenőrzi a rehabilitációs és krónikus osztályok tevékenységét,
–
Koordinálja és felügyeli e szervezeti egységek és aktív fekvőbeteg és járóbeteg ellátás közötti kapcsolatot,
–
Koordinálja és felügyeli e szervezeti egységek és a központi gazdasági szervezet közötti kapcsolatot,
–
Közreműködik a rehabilitációs és krónikus ellátás ÁNTSZ engedélyének megszerzésében, az ÁNTSZ által előírt feltételek folyamatos biztosításában,
–
Közreműködik a rehabilitációs és krónikus ellátás finanszírozási szerződésének megkötésében, ellenőrzi a teljesítményjelentések elkészítését,
–
Elemzi és értékeli a rehabilitációs és krónikus ellátás működési mutatatóit, a működés hatékonyságát az OEP-finanszírozott és a költségtérítéses körben,
–
Közreműködik az ÁEK költségvetésének, szakmai fejlesztési, képzési és oktatási teveinek elkészítésében.
5.3. A rehabilitációs – főigazgató-helyettes helyettesítése –
Távolléte esetén az alárendeltségébe tartozó a Tervezési és Szervezési Osztály osztályvezetője helyettesíti.
–
A helyettesítés az operatív feladatokra korlátozódik, intézkedési és utasítási joggal nem jár.
5.4. A rehabilitációs főigazgató helyettes által közvetlenül irányított szervezeti egységek
6.
–
Tervezési és Szervezési Osztály
–
Rehabilitációs és Krónikus Utókezelés,
–
Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet,
–
Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet,
–
Hévízi Rehabilitációs Intézet,
–
Verőcei Betegotthon
Orvos igazgató –
Az orvos igazgató az ÁEK főigazgatójának – a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 10.§ (1) bekezdés szerinti – vezető helyettese.
–
Munkája során szorosan együttműködik az ápolási igazgatóval és a rehabilitációs főigazgató helyettessel.
–
Átruházott jogkörben aláírási és kiadmányozási joggal rendelkezik, és ehhez az ÁEK körbélyegzőjét használja.
6.1. Az orvos igazgató általános feladatai: –
Az orvosi és intézeti gyógyszerészi tevékenység felügyelete és a tevékenység összehangolása,
–
Az egészségügyi dokumentáció vezetése szabályszerűségének biztosítása és felügyelete,
–
Az ügyeleti tevékenység biztosítása és felügyelete,
–
A betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,
–
A betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,
–
A betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,
–
Az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,
–
A házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése,
–
Az ÁEK higiénés rendjének biztosítása és felügyelete,
–
Az ÁEK-ben nyújtott egészségügyi szolgáltatások folyamatos minőségellenőrzése,
–
Az orvosi, gyógyszerészi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete;
6.2. Az orvos igazgató részletes feladatai –
Az aktív fekvőbeteg ellátó osztályok, a járóbeteg szakrendelések és szakambulanciák valamint a központi szolgálatok tevékenységének és együttműködésének felügyelete;
–
Az ÁEK ügyeleti és készenléti rendszerének szervezése és felügyelete;
–
Az egészségügyi szakdolgozók és kisegítő személyzet munkabeosztásának, a műszakváltásnak, az ügyeleti és készenléti szolgálatnak az ellenőrzése;
–
A túlórák, műszakpótlékok, ügyeletek és helyettesítések alakulásának szakmai indokoltság szempontjából történő ellenőrzése;
–
Az ÁEK szakmai képviselete az egészségügyi hatóság és a finanszírozási szervek felé;
–
Az orvosszakmai irányelvek közvetítése és érvényesítése az ÁEK éves költségvetésében;
–
Közreműködés az ÁEK információs és dokumentációs rendszerének továbbfejlesztésében;
–
A betegellátás során keletkezett adatok nyilvántartásának, feldolgozásának és megőrzésének felügyelete és ellenőrzése;
–
Az előírt orvosi dokumentációk szabályszerűségének biztosítása;
–
Gondoskodás a tevékenységi körét érintő statisztikai adatszolgáltatások jogszabályban és belső utasításban előírt módon történő elkészítéséről;
–
A kapacitás-lekötési és finanszírozási, valamint a szakmai tartalmú szerződések előkészítésének irányítása és felügyelete.
–
Legalább kéthetente főorvosi értekezlet összehívása
6.3. Az orvos igazgató hatásköre –
A betegellátás valamennyi területén utasítási jog illeti meg az adott feladatot ellátó valamennyi dolgozó felett, amelyről az érintett dolgozó közvetlen munkahelyi vezetőjét tájékoztatni köteles;
–
A betegellátás valamennyi területén ellenőrzési és beszámoltatási joga van.
6.4. Az orvosigazgató helyettesítése –
A fekvőbeteg ellátás területén az orvosigazgató-helyettes helyettesíti.
–
Járóbeteg ellátás területén a Járóbeteg Szakrendelő Intézet igazgatója helyettesíti.
–
A helyettesítési jogkörükben hozott intézkedéseikről kötelesek az orvos igazgatónak utólagosan beszámolni.
6.5. Az orvos igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek
7.
–
Gyógyszertárak
–
Kórházhigiéniai Osztály
–
Transzfúziológiai Diagnosztikai Osztály
–
Orvosszakmai és Kontrolling Osztály
–
I.sz. Felvételi Részleg
–
II.sz. Felvételi Részleg
Ápolási igazgató –
Az ápolási igazgató az ÁEK főigazgatójának – a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 10.§ (1) bekezdés szerinti – vezető helyettese.
–
Az ápolási igazgató közvetlenül irányítja és ellenőrzi az aktív fekvőbeteg ellátó telephelyeken működő ápolást biztosító osztályokat, részlegeket, és szakmai felügyeletet gyakorol a krónikus és rehabilitációs szervezeti egységek ápolási tevékenysége felett.
–
Munkája során szorosan együttműködik az orvos igazgatóval és a rehabilitációs és krónikus ellátásért felelős főigazgató helyettessel.
–
Átruházott jogkörben aláírási és kiadmányozási joggal rendelkezik, és ehhez az ÁEK körbélyegzőjét használja.
7.1. Az ápolási igazgató általános feladata –
Az ápolási igazgató feladata az ÁEK által nyújtott ápolási tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:
–
A kórházi ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció szakmai tartalmának felügyelete,
–
A betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,
–
A betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,
–
A betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,
–
A gyógyintézet higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kísérése,
–
A házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,
–
A gyógyintézetben ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete.
7.2. Az ápolási igazgató részletes feladatai –
A vezető ápolók, asszisztensek ápolás-szervező tevékenységének irányítása és ellenőrzése;
–
Az ápolási-gondozási egységek munkájának összehangolása;
–
A házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése;
–
Az egészségügyi szakdolgozók szakmai képzésének és továbbképzésének tervezése szervezése irányítása;
–
Az osztályonkénti munkaerő elosztás biztosítása;
–
A kórház betegellátó helyiségei higiénéjének és rendjének ellenőrzése;
–
Az ÁEK képviselete ápolásszakmai kérdésekben a főigazgató utólagos tájékoztatása mellett.
7.3. Az ápolási igazgató hatásköre –
Egyes
munkáltatói
jogkört
gyakorol
a
munkaterületén
dolgozó
foglalkoztatottak felett; –
Az ápolási tevékenység vonatkozásában az ÁEK egész területén utasítási jog illeti meg az adott feladatot ellátó valamennyi dolgozó felett, amelyről az érintett dolgozó közvetlen munkahelyi vezetőjét tájékoztatni köteles;
–
Az ápolás valamennyi területén ellenőrzési és beszámoltatási joga van.
7.4. Az ápolási igazgató helyettesítése –
Az ápolási igazgató helyettesítését ápolási igazgató-helyettes látja el.
–
A helyettesítési jogkörében hozott intézkedéseiről köteles az ápolási igazgatónak utólagosan beszámolni.
7.5. Az ápolási igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek –
I. sz. Ápolást biztosító Osztály
–
II. sz. Ápolást biztosító Osztály
8. Gazdasági igazgató –
A gazdasági igazgató az ÁEK főigazgatójának – a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 10.§ (1) bekezdés szerinti – vezető helyettese.
–
A
gazdasági
igazgató
az
államháztartás
működési
rendjéről
szóló
217/1998(XII.30.) Kormány rendeletben meghatározott gazdasági szervezet vezetője. –
A gazdasági igazgató az ÁEK működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a főigazgató helyettese. Feladatkörébe tartozik az ÁEK működésével
összefüggő
gazdasági,
pénzügyi,
műszaki
és
intézményüzemeltetési feladatok, valamint a mindezekkel összefüggésben felmerülő adminisztratív feladatok irányítása. –
A gazdasági igazgatót átruházott hatáskörben aláírási kiadmányozási jog illeti meg, melyhez az ÁEK körbélyegzőjét használja.
–
A gazdasági igazgató által irányított gazdasági szervezet felépítését, feladatait és munkamegosztását a gazdasági szervezet működési rendje tartalmazza.
8.1. A gazdasági igazgató általános feladatai –
Biztosítja az ÁEK működésének pénzügyi, anyagi és technikai feltételeit.
–
Közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági tevékenységét.
–
Az ÁEK többi (szakmai) szervezeti egységeinek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt.
–
Gazdasági intézkedéseket hoz.
8.2. A gazdasági igazgató részletes feladatai –
Irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági-műszaki ellátás szervezeti egységeinek és a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozóknak a munkáját,
–
Gondoskodik az ellenjegyzési és érvényesítési jogkör, valamint a bankszámla feletti rendelkezési jogkör gyakorlásáról és ellenőrzi azt,
–
Gazdasági-pénzügyi kérdésekben gyakorolja az ÁEK képviseletének jogkörét az
adóhatóság
és
a
felügyeleti
infrastruktúra-üzemeltetési,
szerv
gazdasági-pénzügyi-beszerzési-
vagyongazdálkodási
kérdésekben
illetékes
szervezeti egységei felé a főigazgató utólagos tájékoztatása mellett, –
Kötelezettségvállalásoknál gyakorolja a jogszabályban előírt ellenjegyzési jogkört,
–
Feladata az ÁEK gazdálkodását érintő törvények, jogszabályok érvényesítése, végrehajtásuk ellenőrzése,
–
Feladata a könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási, pénzkezelési és bizonylati rend kialakítása, betartatása,
–
Elkészíti a SZMSZ-ben és az intézmény működési rendjére vonatkozó egyéb szabályzatokban a gazdasági-műszaki ellátásra vonatkozó rendelkezéseket,
–
Elkészíti az intézményi költségvetést, beruházási és fejlesztési terveket a vonatkozó hatályos jogszabályok és tervezési előírások figyelembevételével,
–
Feladata a beszámolók és mérlegjelentések elkészítése, biztosítva azok valódiságát,
–
Elemzi és értékeli a gazdálkodás mutatóit, folyamatait, eredményeit,
–
Rendszeresen adatot szolgáltat az orvos-szakmai egységek gazdaságos működéséhez,
–
Közreműködik a finanszírozási szerződés előkészítésében,
–
Irányítja és ellenőrzi a hatáskörébe utalt munka-, tűz-, és polgári védelemmel, valamint a környezetvédelemmel és hulladékgazdálkodással (beleértve a veszélyes hulladékokat is) kapcsolatos feladatok végrehajtását.
8.3. A gazdasági igazgató hatásköre: –
Egyes munkáltatói jogkört gyakorol a gazdasági szervezetben dolgozó foglalkoztatottak felett,
–
A gazdasági igazgatót a törvény erejénél fogva ellenjegyzési jog illeti meg, melyet – a jogszabályban előírt iskolai végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkező – személy(ek)re átruházhat. A gazdasági igazgató vagy általa írásban kijelölt személy(ek) ellenjegyzése nélkül az ÁEK-et terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető;
–
A gazdasági-műszaki tevékenységet érintően az ÁEK egész területén ellenőrzési és beszámoltatási joga van.
8.4. A gazdasági igazgató felelőssége: A gazdasági igazgató felelős mindazon feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért, amelyeket az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet a gazdasági szervezet feladatkörébe utal. Így különösen felelős: –
Az ellenjegyzési, érvényesítési és a bankszámla feletti rendelkezési jogkör szabályszerű gyakorlásáért,
–
Az
ÁEK
működésének
pénzellátásáért,
a
pénzügyi
kötelezettségek
esedékességkor történő teljesítéséért, a tartozásállomány felhalmozódásának megakadályozásáért, –
A
könyvvezetésre
és
beszámoló-készítésre
vonatkozó
jogszabályok
betartásáért, –
Azért, hogy a könyvvezetés és a gazdálkodási információs rendszer mindenkor világos képet nyújtson az intézmény működéséről,
–
A számviteli alapelvek érvényesülésért és a számviteli politikában foglaltak betartásáért,
–
Az intézményi költségvetés elkészítéséért és teljesítéséért, az előirányzatfelhasználási terv folyamatos aktualizálásáért, a kötelezettségvállalások folyamatos, aktualizált, áttekinthető analitikus nyilvántartásáért,
–
Felelős azért, hogy a kötelezettség-vállalások mindenkor az előirányzatfelhasználási terven alapuljanak, hogy azokra a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre álljon, és azért, hogy a kötelezettségvállalások megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. Ha a kötelezettségvállalás ennek nem
felel
meg,
akkor
e
tényről
írásban
tájékoztatnia
kell
a
kötelezettségvállalót, illetve a főigazgatót. Ha a főigazgató ennek ellenére írásban ellenjegyzésre utasítja a gazdasági igazgatót, az köteles az utasításnak eleget tenni. E tényről a felügyeleti szerv vezetőjét köteles haladéktalanul írásban értesíteni; –
Felelős az általa írásban felhatalmazott személyek ellenjegyzési jogának szabályszerű gyakorlásáért;
–
Felelős az ÁEK gazdálkodására vonatkozóan utasításaiért,
–
Felelős a hatáskörébe utalt feladatok ellátásáért,
hozott intézkedéseiért,
–
Felelős a gazdasági-műszaki tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint az intézeti szabályzatok végrehajtásáért, betartásáért és betartatásáért, a törvényesség biztosításáért.
8.5. A gazdasági igazgató helyettesítése: –
A gazdasági igazgatót az ellenjegyzési jogkör gyakorlásában a pénzügyi osztályvezető, illetve más, a gazdasági igazgató által erre írásban felhatalmazott – a jogszabály szerinti képesítési követelményeknek megfelelő – személy helyettesíti.
–
Teljes jogkörű helyettesítéséről átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a főigazgató haladéktalanul köteles gondoskodni.
–
Amennyiben a helyettesítésre a gazdasági igazgatói álláshely megüresedése miatt van szükség, akkor az annak megüresedésétől a betöltésig terjedő időszakra a főigazgató a felügyeleti szerv vezetőjének egyetértésével jelöli ki a gazdasági szervezet vezetői feladatainak ellátásáért felelős személyt.
8.6. A gazdasági igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek –
Telepvezetők
–
Pénzügyi Osztály
–
Üzemeltetési Osztály
–
Anyaggazdálkodási Osztály
–
Szállítási Osztály
–
Biztonságtechnikai Osztály
–
Rehabilitációs Intézeteket Kiszolgáló Részleg
9. Főgyógyszerész –
Az főgyógyszerész az ÁEK főigazgatójának – a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 10. § (5) bekezdése szerinti – vezető helyettese.
–
Átruházott jogkörben aláírási és kiadmányozási joggal rendelkezik, és ehhez az ÁEK körbélyegzőjét használja.
9.1. Az főgyógyszerész általános feladatai –
Az ÁEK gazdaságos és biztonságos gyógyszerellátásának megszervezése és biztosítása;
–
A felhasználásra kerülő gyógyszer alapanyagok, gyógyszerek és az előállított gyógyszerkészítmények kötelező vizsgálatainak ellátása;
–
A gyógyszerészeti munka megszervezése, a munkafeltételek biztosítása.
9.2. Az főgyógyszerész részletes feladatai –
A gyógyszertári részlegek tevékenységének irányítása;
–
A gazdaságos és biztonságos gyógyszerellátáshoz szükséges készítmények beszerzése és kiadása,
–
Javaslattétel az éves költségvetés gyógyszerellátásra vonatkozó részére,
–
Közreműködés gyógyszer-közbeszerzési eljárások előkészítésében.
9.3. Az főgyógyszerész helyettesítése –
Az
főgyógyszerész
helyettesítését
az
általa
erre
írásban
kijelölt
gyógyszertárvezető látja el. –
A
helyettesítési
jogkörében
hozott
intézkedéseiről
köteles
az
főgyógyszerésznek utólagosan beszámolni. 9.4. Az főgyógyszerész által közvetlenül szakmailag irányított szervezeti egységek –
I. sz. Gyógyszertár
–
II. sz. Gyógyszertár.
10. Hivatalvezető –
A hivatalvezető a főigazgató közvetlen alárendeltségében lévő vezető.
–
Koordinálja a személyügyi- munkaügyi, minőségirányítási, jogi és igazgatási, valamint a kommunikációs osztály munkáját, a főigazgatói titkárság tevékenységét, koordinációs feladatokat lát el a belső ellenőrzés osztály felé.
–
A feladatkörébe tartozó ügyekben aláírási és kiadmányozási jogkörrel rendelkezik, és ehhez az ÁEK körbélyegzőjét használhatja
10.1. A hivatalvezető általános feladatai –
A főigazgató-helyettesekkel és az igazgatókkal együttműködve irányítja a vezetői fórumrendszer adminisztratív működését,
–
Előkészíti és gondoskodik a főigazgató részére meghatározott jelentések előterjesztések összeállításáról, felterjesztéséről.
–
A főigazgató megbízásából koordinációs feladatokat, előzetes egyeztetéseket végez főigazgató helyettesek, igazgatók felé.
–
Részt vesz az érdekvédelmi szervekkel történő együttműködés kereteinek, formáinak kidolgozásában, a rendszeres kapcsolattartásban.
10.2.A hivatalvezető részletes feladatai –
Az
ÁEK
humánerőforrás
helyzetének
elemzése,
értékelése
alapján
humánerőforrás gazdálkodási és fejlesztési javaslatok kidolgozása, döntést követően a végrehajtásra javaslat készítése irányítása. –
A személyügyi munkával kapcsolatos adminisztratív feladatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése.
–
Az ÁEK minőségirányítási rendszere kidolgozásának irányítása, auditálásra történő felkészítés megszervezése, a rendszer továbbfejlesztése.
–
Az ÁEK jogi képviseletével, jogi kontrollrendszer működtetésével kapcsolatos tevékenység irányítása.
–
Az ÁEK külső arculatával kapcsolatos munka megszervezése, médiafigyelés, reagálás és PR tevékenység irányítása.
–
A főigazgató személyes vezetői tevékenységének közvetlen segítése, a titkárság munkájának irányítása.
10.3. A hivatalvezető helyettesítése –
Távolléte esetén a főigazgató által meghatározott osztályvezető helyettesíti.
–
A helyettesítés operatív és koordinációs tevékenységre terjed ki.
10.4. A hivatalvezető által koordinált szervezeti egységek –
Belső ellenőrzési Osztály
–
Személyügyi és Munkaügyi Osztály
–
Minőségirányítási Osztály
–
Jogi és Igazgatási Osztály
–
Kommunikációs Osztály
11. Intézetvezető –
Az ÁEK külön elhelyezésben lévő telephelyeinek vezetőit – intézetvezetők – szakmailag az illetékes főigazgató-helyettes irányítja. Munkahelyi vezetői az intézet teljes állományának. A közalkalmazotti állományt tekintve gyakorolják az egyéb munkáltatói jogot a főelőadói, illetve beosztott orvosi állományig bezárólag.
–
Az egyéb munkáltatói jog gyakorlása során kötelesek az illetékes főigazgatóhelyettessel továbbá a Személyzeti és Munkaügyi Osztály vezetőjével egyeztetni.
–
A telephelyet/intézetet illetően kiadmányozási joguk van.
11.1. Az intézetvezető általános feladatai –
Az intézetek általános tevékenységének tervezése, szervezése, a feladatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
–
A gyógyítással, rehabilitációs tevékenységgel, illetve krónikus ellátással kapcsolatos rendelkezések következetes betartása és betartatása,
–
A betegjogok érvényesülésének biztosítása, az egészségügyi dolgozók jogainak érvényre juttatása,
–
Az intézetek működéséhez szükséges, továbbá a minőségirányítási rendszer kialakításához, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges dokumentációk kidolgozása,
–
Működési zavar esetén a szükséges intézkedések megtétele, hatáskörüket meghaladó kérdésekben az arra jogosult vezető felé haladéktalan javaslattétel.
11.2. Az intézetvezető helyettesítése –
Az intézetvezetőt távolléte esetén, amennyiben nincs rendszeresített helyettese, a kijelölt főorvos helyettesíti.
12. Az ÁEK szervezeti elemeinek vezetői: –
A tevékenységüket szolgálati elöljárójuk irányításával végzik.
–
Felelősek
a
szakterületükkel
összefüggő,
a
szakterületükhöz
tartozó
információk folyamatos gyűjtéséért és elemzéséért, az alárendeltségükbe tartozó szerv munkájáért, a feladatok eredményes végrehajtásáért, a döntések előkészítéséért, az ügyintézési határidők betartásáért, a személyi állomány munkakörével
kapcsolatos
tevékenységéért,
fegyelmi
állapotáért,
továbbképzéséért; –
A szakterületük körébe tartozó döntéseket az illetékes szervek vezetőivel történő kölcsönös információcsere alapján készítik elő;
–
Munkájuk során biztosítják az ÁEK vezetőinek döntéshozatali tevékenységét, véleményezik a kiadásra tervezett okmányokat. A vezetésük alatt álló szerv által kidolgozott okmányokat személyesen vagy szolgálati elöljárójuk útján terjesztik elő aláírásra, illetve jóváhagyásra;
–
Megbízás alapján vezetőként, tagként, szakértőként részt vesznek a főigazgató által létrehozott állandó, vagy ideiglenes jelleggel működő bizottságok, munkacsoportok munkájában;
–
A számukra meghatározott hatáskörben képviselik az ÁEK-et;
–
Vezetik (irányítják) a jelen SZMSZ-ben meghatározott ÁEK szervezeti elemeit.
–
Ellátják mindazokat a tennivalókat, melyeket állandó, vagy eseti jelleggel hatáskörükbe utaltak;
–
Gondoskodnak beosztottjaik járandóságainak biztosításáról;
–
Szakterületüket érintően segítik az ÁEK nyilvánossággal összefüggő munkáját;
–
Feladataikat, felelősségi és jogkörüket a Működési Rend és a Munkaköri leírások tartalmazzák.
IV. FEJEZET AZ ÁEK SZERVEZETI ELEMEINEK RENDELTETÉSE, FŐ FELADATAI
Az ÁEK belső szervezeti elemeinek a rendeltetését, fő feladatait az ÁEK Működési Rendje tartalmazza, amelyet a főigazgató hagy jóvá, és az SZMSZ mellékletét képezi.
V. FEJEZET A BETEGELLÁTÁS RENDJE 1. A betegfelvétel, áthelyezés, elbocsátás 1.1. Betegfelvétel 1.2. Igényjogosultság –
Sürgősségi ellátás esetén a beteg felvételére a Sürgősségi Centrum felvételi részlege intézkedik. A beteget az igényjogosultság előzetes vizsgálata nélkül fel kell venni, és el kell látni. Az igényjogosultságot az ellátást követően kell vizsgálni.
–
Nem sürgősségi esetben az igényjogosult az ÁEK ellátására jogosultságát az ellátás igénybevételekor, a meghatározott beutalási rendtől történő eltéréskor az ellátást megelőzően köteles igazolni.
Az ÁEK egészségügyi szolgáltatásaira igényjogosultak: –
a honvédelmi tárca személyi állománya és biztosított közeli hozzátartozói, a személyi állományból nyugállományba helyezett és biztosított családtagjai, a HM oktatási intézményeibe jelentkezők a felvételi alkalmassági vizsgálat tekintetében, a honvédelmi ösztöndíjas hallgató és családi segélyre jogosult biztosított közeli hozzátartozója a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 41/G. § szerinti esetben, valamint a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos;
–
a vasutas állomány, a vasutas állomány biztosított és közeli hozzátartozói, a volt vasutas biztosított, aki nyugellátásban részesül és biztosított családtagjai, aki vasútegészségügyi gyógyintézetekben való ellátásra korábbi munkáltatója révén jogot szerzett, aki háziorvosául vasútegészségügyben dolgozó – erre feljogosított – orvost választott;
–
a rendvédelmi szervek személyi állománya és közeli hozzátartozói, a személyi állományból nyugállományba helyezett és családtagjai, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába- illetve a Rendőrtiszti Főiskola és az IRM oktatási intézményeibe jelentkezők a felvételi alkalmassági vizsgálat tekintetében, valamint ezen intézmények hallgatói, tanulói;
–
a védett személyek;
–
azok a természetes személyek, akik részére a honvédelemért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy az igénybevételt engedélyezte;
–
a
HM,
IRM,
Önkormányzati
és
Területfejlesztési
Minisztérium
(a
továbbiakban: ÖTM) illetve a MÁV által többségi tulajdonosi jogok alapján irányított gazdasági társaság munkaviszonyban álló alkalmazottai, nyugdíjasai és az alkalmazottak családtagjai, továbbá –
mindazok, akik tekintetében az ÁEK területi ellátásra kötelezett.
A saját jogú igényjogosult személy igényjogosultságát a szolgálati igazolvánnyal – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állománya a részére rendszeresített igazolvánnyal, a hallgatói állomány diákigazolvánnyal –, illetve nyugállományú esetén nyugdíjas szolgálati igazolvánnyal, a vasutas igényjogosult az igényjogosultságát a vasúti arcképes menetkedvezményi igazolvánnyal vagy munkáltatói igazolással és TAJ számát igazoló okmányával igazolja. A hozzátartozói jogon valamint a honvédelmi miniszter felhatalmazása alapján igényjogosultak igényjogosultságukat a kérelemre kiállított igazolással és a TAJ számot igazoló okmánnyal igazolják. 1.3. Felvételi eljárás A beteg felvételéért a beteget felvevő egészségügyi dolgozó (orvos vagy felvételes nővér) a felelős. A felvételi részlegek intézkednek –
a felvétellel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról,
–
a beteg klinikai osztályra történő irányításáról és elhelyezéséről,
–
a beteg, illetve a hozzátartozója tájékoztatásáról a betegtájékoztató átadásával.
A beteget, illetőleg hozzátartozóját a betegség fertőző jellegéről és a védekezés módjáról fel kell világosítani. 1.4. A beteg elhelyezése –
A nővér – az orvosi rendelkezés szerint – gondoskodik a beteg elhelyezéséről, tudatzavar esetén a beteg és környezete biztonságáról.
–
A nővér szükség esetén segíti a beteget a ruházat váltásában/átöltözésben, a tájékozódásban. Gondoskodik személyi higiénéjének biztosításáról, szükség szerinti fürdetéséről.
–
Amennyiben a beteg ruházata – a szakmai előírásoknak megfelelően – fertőtlenítésre szorul, értesíteni kell a Kórházhigiénia Osztály adott telephelyen működő sterilizáló részlegét. Tetvesség esetén a beteg és ruházatának azonnali tetvetlenítéséről intézkedni kell, és ezt a tényt jelezni kell a beteg kórlapján és ápolási dokumentációján is.
–
A nővér a beteget elhelyezésekor tájékoztatja az intézmény és az osztály rendjéről.
–
A beteg elhelyezéséről a nővér értesíti az osztályos orvost vagy az ügyeletes orvost.
–
Az osztályon elhelyezett beteget az osztályos vagy ügyeletes orvos megvizsgálja, és szükség esetén felettesének azonnal jelentést tesz. Nem sürgős esetben az ügyeletes orvos az ügyeleti szolgálati idő lejártával, az osztályos orvos pedig még a felvétel napján teszi meg jelentését. Az osztályos vagy ügyeletes orvos a terápiás tervnek megfelelő utasítást ad a nővérnek, meghatározza továbbá, hogy a beteg fennjáró, fekvő vagy szigorúan fekvő. Ellenőrzi, illetve megteszi a beteg és környezete biztonságát célzó intézkedéseket.
–
A nővér
elkészíti
értéknyilatkozatot,
a
beteg
valamint
ápolási dokumentációját, kitölti
a
beteg
aláírattatja
felvételéhez
az
kapcsolódó
nyomtatványokat (pl. létszámjelentő, ételrendelés, osztálynapló stb.). 1.5. A beteg áthelyezése intézményen belül –
A beteget a betegségének, állapotának megfelelő osztályon kell ápolni. Amennyiben
szükséges,
megfelelő
osztályra
való
áthelyezéséről
az
osztályvezető főorvos (ügyeleti időben az ügyeletes orvos) – előzetes helybiztosítás után – intézkedik. –
Az áthelyezés az átvevő osztály osztályvezető főorvosának egyetértése alapján történhet meg. Amennyiben az áthelyezés, illetőleg az átvétel kérdésében az osztályvezető főorvosok között nincs egyetértés, az áthelyezésről, illetőleg az átvételről az orvosigazgató – ügyeletben az ügyeletvezető orvos – dönt.
–
Az intenzív betegellátó osztályról más osztályra való áthelyezésről (visszahelyezésről)
az Aneszteziológiai és Intenzív
Terápiás Osztály
osztályvezető főorvosa – az illetékes osztály osztályvezető főorvosával történt előzetes megbeszélés alapján – dönt. –
Sürgősségi felvétel esetén az SBO váltásvezető főorvosa értesíti a beteg betegsége szerint szakmailag illetékes osztály ügyeletesét a felvételi szándékról. A fogadó osztály ügyeletese a felvételt a telefon konzílium alapján, vagy 20 percen belül személyes vizit alapján elfogadja, illetve – kizárólag személyes vizsgálatot követően – egyértelműen kizárja az érintett szakterület illetékességét. Utóbbi esetben véleményét írásban rögzíti, és a további konzíliumokban személyesen részt vesz. Amennyiben a vizit nem zajlik le az előírt időtartamon belül, a beteg osztályra helyezése az ügyeletes intézetvezető főorvos beleegyezésével, az érintett osztály egyidejűleg történő értesítése után, a beteg stabil állapotában, megtörténhet.
–
Egyéb esetekben az osztályok közötti áthelyezéséről az osztályvezető főorvos (ügyeleti időben az ügyeletes orvos) – előzetes helybiztosítás után – intézkedik.
–
Áthelyezéskor a beteg átadó-osztályos orvosa tájékoztatja az átvevő-osztályos orvost az alkalmazott kezelésről, a beteg állapotáról és átadja a kórlapot, az áttéti zárójelentést és az egyéb szükséges okmányokat. Az áthelyezés esetén az ápolási dokumentáció, valamint a beteg személyes tárgyainak, készpénzének tételes leltározásáról szóló dokumentumok a beteggel egyidejűleg kerülnek át a fogadó osztályra.
1.6. Betegszállítás –
Ha a betegnek más osztályon történő vizsgálata szükséges, az osztályos orvos határozza meg, hogy a beteg szállítása fekvő, illetve ülő helyzetben történjék-e,
illetőleg járóbeteg esetében kísérő szükséges-e vagy sem. A szállítást – az orvos döntésének megfelelően – az osztályos nővér rendeli meg. –
A szállító gépkocsit fertőző beteg szállítása után előírásszerűen fertőtleníteni kell.
–
A külső betegszállításokat korlátozott számban – a betegszállítási szabályok figyelembevételével – az MH HEK Mentő részlege végzi a gyógyító osztályok megrendelése alapján akkor, ha az nem igényel speciális felügyeletet., A hivatásos és szerződéses állományú beteg esetében az MH utaltsági rend szerinti egészségügyi alapellátó szervezeti egységének sebesültszállító, mentő gépjárművét, egyéb szállításhoz mentőszolgálatot kell igénybe venni.
1.7. A betegek elbocsátása, áthelyezése más intézménybe –
Ha a beteg intézményi kezelésre már nem szorul, el kell bocsátani. Az elbocsátásról az osztályvezető főorvos, illetőleg az osztály általa megbízott orvosa határoz.
–
Ha az elbocsátást a beteg kéri, de az osztályvezető főorvos a beteg távozását egészségi állapota alapján nem tartja kívánatosnak, erre a beteget figyelmezteti. A beteg ilyen esetben csak akkor bocsátható el, ha írásbeli nyilatkozatban a figyelmeztetést tudomásul veszi, és az elbocsátásból származó következményekért a felelősséget vállalja. Amennyiben a beteg az írásbeli nyilatkozat aláírását megtagadja, az orvos ezt a tényt – két tanú jelenlétében – a kórlapon és a zárójelentésen feljegyzi, a kórlapon ezt a feljegyzést a tanúk is aláírják.
–
Saját felelősségére sem bocsátható el az a beteg, akinek fertőző betegsége van és intézeti gyógykezelését jogszabály teszi kötelezővé. A környezetére veszélyt jelentő beteg önkényes távozása esetén az ÁNTSZ-t haladéktalanul értesítenie kell.
–
Kiskorú, fiatalkorú, cselekvőképtelen beteget saját felelősségére sem lehet elbocsátani. Az ilyen beteget a legközelebbi hozzátartozója (törvényes képviselője) kérésére is csak abban az esetben lehet az elbocsátani, ha az elbocsátás várható következményeiért a közeli hozzátartozó (törvényes képviselő) büntetőjogi felelősségét írásbeli nyilatkozatban vállalja. Az osztályos orvos ezt a tényt a zárójelentésben is köteles feltüntetni.
–
A gyógyíthatatlan betegség miatt haldokló beteg csak az osztályvezető főorvos engedélyével,
saját,
vagy
a
hozzátartozók
kérésére,
illetőleg
azok
hozzájárulásával bocsátható el. Ezt a tényt a kórlapon és a zárójelentésben dokumentálni kell. –
Az orvosigazgató hozzájárulásával az osztályvezető főorvos a beteget elbocsáthatja, ha a beteg az intézmény rendjét ismételt figyelmeztetés ellenére súlyosan megsérti. Nem bocsátható el a beteg akkor, ha az eltávolítás egészségi állapotát
jelentősen
veszélyezteti,
vagy
közegészségügyi-járványügyi
előírásokat sért. A beteg elbocsátásával kapcsolatos tennivalókat – felettese utasításának megfelelően – az osztályos orvos és a főnővér végzi, az alábbiak figyelembe vételével: –
Ha a beteg önmaga ellátására nem képes és mások segítségére szorul, akkor elbocsátani csak a közeli hozzátartozók előzetes értesítése után szabad. Az elbocsátás
időpontjának meghatározásakor
a beteg,
illetve a közeli
hozzátartozók kérését figyelembe kell venni. –
Ha a beteg elbocsátás utáni ellátása, ápolása valamely okból nem látszik biztosítottnak, vagy egyedül él és gondozásra szorul, úgy erről a beteg lakóhelye szerint illetékes önkormányzatot kellő időben értesíteni kell az eset körülményeitől függően szükséges intézkedések megtétele érdekében.
–
A főnővér rendelkezésére az ezzel a feladattal megbízott dolgozó kiadja a betegnek a leltár szerint átvett értéktárgyakat és ingóságokat, illetőleg átveszi tőle azokat a tárgyakat, amelyeket az intézet adott neki használatra.
–
A zárójelentést három példányban kell elkészíteni. Egy példányt az osztályirodán, egyet a kórlapban kell megőrizni. Két példányt az osztályos orvos az elbocsátás napján átad a betegnek, gyermekek esetében a szülőnek, illetve hozzátartozónak azzal a figyelmeztetéssel, hogy az egyik példányt őrizze meg, a másik példányt pedig adja át kezelőorvosának (háziorvosának). Az átadás bárminemű akadálya esetén az osztályos orvos a zárójelentés két példányát késedelem nélkül a kezelőorvosnak (háziorvosnak) küldi meg úgy, hogy a beteg gyógykezelésében megszakítás ne következhessék be.
–
A beteg távozásával egyidejűleg az Adatlap hiánytalan kitöltése kötelező, amit 24 órán belül el kell juttatni a felvételi részlegre.
–
A távozó beteget indokolt esetben a nélkülözhetetlenül szükséges időre el kell látni gyógyszereivel.
–
Ha az osztályos orvos a beteg mentőszolgálattal történő szállítását szükségesnek tartja, úgy lehetőleg a szállítást megelőző napon gondoskodik annak megrendeléséről. A szállítás várható idejére a beteget az osztályos nővérrel előkészítteti, és a mentőegység személyzetének a beteg szállítására vonatkozó utasításokat megadja. A beteg ellátásáért az osztály felelős mindaddig, míg a mentőegység a beteget át nem veszi.
–
Ha az intézményben a beteg szükséges ellátásának személyi és tárgyi feltételei nem
biztosítottak,
áthelyezéséről.
gondoskodni
kell
megfelelő
intézménybe
történő
A más intézménybe történő áthelyezését a vonatkozó
jogszabálynak megfelelően, az osztályvezető főorvos kezdeményezi. A zárójelentést vagy kórlap kivonatot és a szükséges okmányokat, leleteket a beteggel együtt kell megküldeni a beteget átvevő intézménynek. 1.8. Elhalálozás –
A haldokló beteghez a nővér köteles orvost hívni, aki a körülményektől függően dönt a haldokló elkülönített elhelyezéséről. Ha lehetséges, az orvos engedélyezi, hogy a hozzátartozók, illetve más, a beteg által kért személyek a beteget meglátogassák.
–
A halott ellátása során az elhunytat legalább spanyolfallal izolálni kell, és elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat (ápolási dokumentáció,
személyi
igazolvány,
2
db
lábcédula,
boncolásra
-
igénylésére/elutasítására - vonatkozó nyilatkozat, 6 példányos halottvizsgálati bizonyítvány, statisztikai adatlap). –
A halál beálltát orvosi halottvizsgálattal kell megállapítani. A halottvizsgálatot a kezelőorvos, ügyeleti szolgálat ideje alatt az ügyeletes orvos végzi. Ha a halottvizsgálatot végző orvos rendkívüli halált észlel, köteles erről a kórház orvosigazgatóját - ügyeleti időben az ügyeletvezetőt - haladéktalanul értesíteni. E tényről az orvosigazgatóval vagy az ügyeletvezetővel történt megbeszélés alapján az előírt űrlapon írásban is tájékoztatni az illetékes rendőri szervet. Ha az elhalt személy birtokában olyan pénzösszeg és értéktárgy van, melyet korábban nem helyeztek intézményi letétbe, azokat két tanú jelenlétében a szolgálatot teljesítő nővér jegyzékbe veszi, és letétbe helyezéséig megőrzéséről gondoskodik. Az elhalt után maradt tárgyakat írásbeli elismervény ellenében ki
kell adni a kórlapon a beteg legközelebbi hozzátartozójaként, vagy törvényes képviselőjeként megjelölt személynek. –
Amennyiben a legközelebbi hozzátartozó személye a fenti módon nem állapítható meg, az elhunyt értéktárgyait (pénzét) a hagyatéki végzéssel rendelkező örökösnek kell kiadni.
–
A halottat a halál bekövetkezésének helyéről csak a halál bekövetkeztétől számított két óra elteltével, újabb orvosi vizsgálat után szabad elszállítani.
–
A kórbonctani vizsgálatot a halál bekövetkezését követő első munkanapon, legkésőbb a halottvizsgálattól számított három munkanapon belül el kell végezni.
–
Az elhunyt személy holttestének boncolására, illetve a boncolás mellőzésére vonatkozó rendelkezéseket a jogszabály szabályozza. Ezek figyelembe vételével boncolásra kerül sor minden olyan esetben, amikor az alapbetegség vagy a közvetlen halálok kérdéses, valamint rendkívüli haláleset kapcsán.
A kórbonctani vizsgálat nem mellőzhető: –
ha a kezelőorvos és vagy a pathológus – a beteg vagy annak hozzátartozója kérésével szemben – a kórbonctani vizsgálatot egyaránt szükségesnek tartja,
–
ha magzat halva született, vagy élveszületett, de a születését követő 168 órán belül meghalt.
–
ha az elhunytnak nincsen hozzátartozója
–
ha az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt
–
az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merül fel, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben
–
az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van.
Az elhunyt személy holttestének kórbonctani vizsgálatát mellőzni lehet, ha: –
a kórházban meghalt személy még életében, vagy hozzátartozója a haláleset idejében a boncolás mellőzését kérte, és a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alapján a halál oka megállapítható. Ilyen esetben a mellőzést kérő formanyomtatvány kitöltése után, a halottvizsgálati bizonyítványba a halál okát ebben az esetben a pathológus jegyzi be,
–
a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a gyógyítást végző osztály vezetőjének és a Patológiai és Kórszövettani Diagnosztikai Osztály vezetőjének együttes véleménye alapján a boncolás elvégzésétől további lényeges megállapítás nem várható.
–
A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről mindkét esetben az orvosigazgató dönt.
–
Ha a beteg még halála előtt tiltakozó nyilatkozatot tett a kórbonctani vizsgálattal kapcsolatban és azt saját kezűleg aláírta, azt a kórlapon kell rögzíteni.
–
A kórbonctani vizsgálat befejezését követően a halotti bizonyítványt haladéktalanul ki kell állítani, és ki kell adni az eltemettetőnek, hozzátartozónak, vagy ha nincs eltemettetésre kötelezett személy, a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének, a köztemetés elrendelése végett. Erről az ápolási igazgató intézkedik.
–
A halottat koporsós temetés esetén – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni kivéve, ha
–
a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,
–
a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.
–
A halottat hamvasztásos temetés esetén a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.
A halott hűtésével kapcsolatos költségeket a
halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáig a kórház viseli. A halottvizsgálati bizonyítvány kézhezvételét követő naptól a költségeket az eltemettető számára kell felszámítani. –
Amennyiben az eltemettető a holttest temetésre való elszállításáról a kézhezvételtől számított 8 napon belül nem intézkedik, az illetékes jegyzőnél a köztemetés elrendelését kell kezdeményezni.
2. A beteg és a hozzátartozók, valamint a honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek állományilletékes vezetőinek jogai, tájékoztatása –
A beteg indokolt esetben a kórház orvosától kérheti a kórház másik, azonos feladatot ellátó osztályára való beutalását. Az ilyen beteg felvétele nem akadályozhatja olyan sürgősebb kórházi ellátásra szoruló beteg felvételét, akinek kórházi ellátására az igényjogosultság alapján kórházi osztály illetékes.
A kórházba való elhelyezéshez nem kell a beteg (hozzátartozója) hozzájárulása, ha:
–
közvetlen életveszély áll fenn, és életveszély csak kórházban alkalmazható gyógymóddal hárítható el,
–
a kórházi ellátás szükséges, és a beteg kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú
–
fertőző beteget vagy fertőző betegségre gyanús személyt kell beutalni,
–
elmebeteget más kórház elmeosztályára kell beutalni.
–
Minden kórházi dolgozó köteles a tőle elvárható elsősegély nyújtására sérült, balesetet szenvedett, vagy olyan személy részére, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott.
–
Ha a beteg ellátása keretében a kórház dolgozójának az orvosi vizsgálattal, kórmegállapítással vagy gyógykezeléssel kapcsolatos intézkedését, vagy annak elmulasztását sérelmesnek tartja, a kifogásolt egészségügyi dolgozó közvetlen szakmai felettesétől, illetve a betegjogi képviselőtől ügyének felülvizsgálatát kérheti.
–
A közvetlen szakmai felettes, illetve a betegjogi képviselő köteles az ügyet haladéktalanul felülvizsgálni, és sérelem esetén annak orvoslására, valamint a hasonló eljárás megelőzésére a szükséges intézkedést megtenni.
–
A beteg gyógykezelését végző orvosnak, a beteg, illetőleg közvetlen hozzátartozója részére a cselekvőképes beteg hozzájárulásával, betegségéről és állapotáról a valóságnak megfelelő, tárgyilagos tájékoztatást kell adnia. Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, és nevelt gyermek, az örökbefogadó, és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. A tájékoztatást tapintatosan kell megadnia, a legszükségesebb adatok közlésére kell szorítkoznia, ha a tájékoztatás a betegben (hozzátartozójában) káros visszahatást váltana ki. Az orvos a beteg (hozzátartozója) irányában nem tanúsíthat olyan magatartást, illetőleg nem tehet előtte olyan kijelentést, amely alkalmas arra, hogy a betegséget a beteg (hozzátartozója) előtt a valóságnál súlyosabbnak tüntesse fel, nem közölhet a valóságosnál súlyosabb kórjóslatot, és nem ígérhet olyan eredményt, amelyre az orvostudomány adott állása szerint nem számíthat.
–
Cselekvőképtelen
beteg
hozzátartozóját
a
beteg
még
cselekvőképes
állapotában adott nyilatkozatának értelmében kell tájékoztatni, ennek hiányában a törvényi rendelkezések értelmében kell eljárni. –
A beteg gyógykezelését végző orvosnak a beteg, illetőleg hozzátartozója részére részletesen és körültekintően meg kell adnia a beteg magatartására,
ápolásának módjára, az esetleges orvoshívás szükségességére, a rendelt gyógyszerek helyes használatára vonatkozó rendelkezéseket. –
Az egészségügyi szakdolgozó a beteg hozzátartozóját csak a beteg általános állapotáról tájékoztathatja, a kórismét és a vizsgálat eredményét sem a beteggel, sem hozzátartozójával nem közölheti. Az egészségügyi szakdolgozó köteles ez utóbbi kérdésben hozzá forduló beteget (hozzátartozóját) a beteg gyógykezelését végző orvoshoz irányítani.
–
Honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek szerződéses és hivatásos állományú személyeinek állapotáról, tájékoztatást kizárólag írásbeli megkeresésre kell adni állományilletékes vezetőinek (megbízottjának). Ez a felvilágosítás a gyógykezelés várható időtartamára, a szállíthatóságra, a végleges gyógyulásra, a szolgálatképesség visszanyerésének várható idejére, a szolgálatképesség megváltozására vonatkozhat, és nem lépheti át az orvosi titoktartás szabályait. A fegyveres és rendvédelmi szervek állományába tartozó orvosnak az orvosi titoktartás alá eső felvilágosítást is meg kell adni.
3. A beteg hozzátartozójának, valamint a honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek állományilletékes vezetőinek értesítése A fekvőbeteg osztályok kötelesek a beteg hozzátartozóját telefonon vagy táviratilag haladéktalanul értesíteni, ha –
a beteg a hozzátartozóját a felvételről nem képes értesíteni, és erre az osztályt felkéri, vagy erről nyilatkozni nem tud, akkor felvételéről a beteg lakáscímére kell értesítést küldeni. Ha a beteg lakáscíme nem állapítható meg, akkor felvételéről a rendőrség helyi szervét kell értesíteni;
–
a beteg váratlan, súlyos állapotrosszabbodása, életveszélyes állapot kialakulása következik be;
–
a beteget más intézménybe áthelyezik és a beteg erről hozzátartozóját értesíteni nem képes,
–
a beteg meghal.
Honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek szerződéses és hivatásos állományú személyeivel
kapcsolatban
a
fekvőbeteg
osztályok
kötelesek
az
illetékes
parancsnokságot/vezető szervek, annak ügyeleti szolgálatát telefonon vagy táviratilag haladéktalanul értesíteni az alábbi esetekben: –
ha az érintett személy kórházi beutalását, illetve beszállítását nem a fegyveres és rendvédelmi szervek végezték,
–
ha az érintett személy váratlan, súlyos állapotrosszabbodása, életveszélyes állapot kialakulása következik be,
–
ha az érintett személyt más intézménybe áthelyezik, vagy az intézményből elbocsátják,
–
ha az érintett személy meghal.
4. A betegek kivizsgálása 4.1. A vizsgálatok –
A járóbeteg ellátás keretében már elvégzett vizsgálatok kivételével el kell végezni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a betegség megállapításához, a beteg
állapotának
megítéléséhez,
a
gyógykezelés
eredményességének
értékeléséhez szükségesek. –
Az orvosi vizsgálat körébe tartozik a beteg szükség szerinti személyes vizsgálata, ennek keretében a beteg részletes kikérdezése (meghallgatása) panaszairól, a kórelőzményekről és betegsége tüneteiről.
–
Ha a beteg nyilatkozni nem tud, azt a személyt kell kikérdezni, aki a beteg állapotáról feltehetőleg megbízható felvilágosítást tud adni.
–
Közvetlen életveszély esetében az orvosnak mindaddig a beteg mellett kell tartózkodnia, amíg közvetlen tevékenységére szükség van. A vizsgálati rend megtartásáért az osztályos orvos felelős, aki gondoskodik a vizsgálatok kellő időben történő végrehajtásáról. Az intézményben fekvő beteg kivizsgálása történhet
az
osztályon
vagy
más
osztályon,
illetőleg
más
osztály
közreműködésével. –
Az osztályos orvos a felvett, illetve átvett beteget sürgős esetben azonnal, egyéb esetben a lehető leghamarabb köteles megvizsgálni. Ennek során a kórtörténeti adatokat ki kell egészíteni, és fel kell tüntetni az első vizsgálatakor feltételezett diagnózist. Az osztályos orvos felettese az újonnan felvett beteget közvetlen életveszély esetén azonnal, egyébként a következő orvosi vizit alkalmával köteles megvizsgálni, a megkezdett kezelést, a bejegyzett adatokat ellenőrizni,
szükség
szerint
módosítani
és
a
további
vizsgálatokat,
gyógykezelést elrendelni. Az osztályvezető főorvos a sürgős és súlyos betegeket szükség esetén soron kívül, akár naponta többször is köteles megvizsgálni, ellenőrizni. 4.2. Az orvosi vizitek
–
Az orvosi vizit a betegvizsgálatnak, információszerzésnek, továbbá a beteg és a gyógyító személyzet rendszeres személyes kapcsolatának betegágy melletti formája. A viziten csak annyi orvos és szakdolgozó vehet részt, amennyi a betegellátás és továbbképzés szempontjából szükséges. Kisviziten a beteg ápolásáért felelős ápoló, főorvosi viziten a főnővér is részt vesz.
–
Az orvosi vizitek gyakoriságát, időpontját, a résztvevő személyeket az osztály jellegétől és a beteganyagtól függően az osztályvezető főorvos az osztály működési rendjében határozza meg. Ettől eltérni csak kivételes esetben lehet. A vizitek időpontját úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a betegek folyamatos észlelését, de ne zavarja a betegek egyéb ellátását (étkeztetés, délutáni pihenő, látogatás, vizsgálati anyagok levétele, stb.). Az osztályos orvos a délelőtti vizitjén kívül az osztály működési rendjében meghatározott időben tájékozódó jellegű vizitet is köteles tartani.
–
A vizit során a vizitelő orvos minden beteget a szükséges mértékben megvizsgál, és ellenőrzi a korábbi utasítások megtartását, továbbá megadja a további utasításokat.
–
Az osztályvezető főorvos által tartott viziten a beosztott orvosnak ismertetnie kell a betegek klinikai adatait.
–
Az ügyeletes orvos az osztály munkarendjében meghatározott esti órákban vizitet tart, hogy a betegeket ellenőrizze, ellássa, esetleges kívánságaikat meghallgassa, és szükség szerint intézkedjék. A viziten túl a szakdolgozó hívására köteles megjelenni, és a beteggel kapcsolatban intézkedni.
4.3.
Más
osztályok
közreműködésével
végzett
vizsgálatok,
konzíliumok,
esetmegbeszélések –
A kórisme, a gyógykezelési terv megállapításához, valamint a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez – a beteg állapotának megfelelően – igénybe kell venni a betegellátó és központi diagnosztikus osztályok által végzett szakvizsgálatokat.
–
A vizsgálatra felkért osztállyal közölni kell a kért vizsgálat nemét, a diagnózist, a feltételezett diagnózist továbbá minden olyan klinikai és személyi adatot, amely a szakvizsgálat elvégzésének eredményességét biztosítja, illetőleg elősegíti. A vizsgálat módját a szakvizsgálatot végző osztály osztályvezető főorvosa határozza meg.
–
Szakvizsgálatot csak orvos kérhet. Az osztályos orvos a vizsgálat eredményéről lelet formájában értesül. A beteg szakszerű előkészítésének elrendeléséért, a szakvizsgálatot kérő lap megfelelő kitöltéséért az osztályos orvos a felelős. A beteg szakszerű előkészítéséről, szükség szerinti szállításáról, kíséréséről, a vizsgálaton való pontos megjelenéséről az osztályos nővér gondoskodik.
–
A szakorvos által közölt leletet a kórlaphoz kell csatolni. A vizsgálat jellegétől függően a szakvizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredménnyel kapcsolatban szakvéleményét is köteles közölni.
–
A beteg (hozzátartozója) aláírással igazolt hozzájárulása szükséges minden olyan vizsgálati vagy gyógyító eljárás alkalmazásának esetében, amely a beteg életét közvetlenül veszélyezteti.
–
Azon betegek, akiknek vizsgálatai, szakvizsgálatai során vagy kórlefolyásában probléma jelentkezik, továbbá azok a betegek, akik nagy megterhelést jelentő műtétre várnak, vagy tudományos és továbbképzési szempontból jelentős betegségben
szenvednek,
esetmegbeszéléseken
(konzultáció)
kerülnek
megtárgyalásra. Az esetmegbeszélésekre az osztályvezető főorvos – a szakvizsgálatokat végző osztályok osztályvezető főorvosának javaslatait figyelembe véve – jelöli ki a betegeket. Az eset-megbeszéléseken az osztály orvosain kívül részt vesznek a beteg szakvizsgálatait végző osztályok (szakrendelések) érdekelt szakorvosai is. Az osztályos orvos gondoskodik arról, hogy az esetmegbeszélésen a betegre vonatkozó minden kórelőzmény, vizsgálati, gyógykezeléseit tartalmazó adat a résztvevőorvosok rendelkezésére álljon. Az esetmegbeszélésen résztvevő orvosok ismertetik a betegre vonatkozó vizsgálataikat, szakvizsgálataikat és ezek alapján kialakult véleményüket. Az osztályvezető főorvos ezek mérlegelésével dönt a beteg további vizsgálatáról, gyógykezeléséről. –
Amennyiben
a
betegség
megállapításához,
a
célszerű
gyógykezelés
megítéléséhez bonyolult vagy többirányú szakvizsgálat látszik szükségesnek, ennek elbírálása céljából az illetékes szakorvos bevonásával szaktanácskozást (konzíliumot) kell tartani. –
A konzíliumot az osztályvezető főorvos vagy a helyettese (ügyeleti időben az ügyeletvezető szakorvos) kezdeményezi. Az osztályvezető főorvos a beteg, illetőleg a közvetlen hozzátartozó kérelmére is kezdeményezhet konzíliumot,
ha a kérelmet indokoltnak tartja. Elutasítás esetén a beteg, vagy hozzátartozója kérelmével az orvos igazgatóhoz fordulhat. –
Ügyeleti időszakban, sürgős esetben konzíliumot kezdeményezhet az ügyeletes orvos is. Konzíliumot javasolhat a szakvizsgálatot végző osztály osztályvezető főorvosa vagy helyettese is. Az osztályos orvos gondoskodik a beteg megfelelő előkészítéséről, felvilágosításáról és biztosítja, hogy a tanácskozáson a betegre vonatkozó minden kórelőzményi, vizsgálati, gyógykezelési adat a résztvevő orvosok rendelkezésére álljon.
–
A konzíliumon a beteg osztályos orvosa, az osztályos orvos felettese, az osztályvezető főorvos, illetve helyettese és a felkért - esetleg más intézetből kért - konzíliárius szakorvos (szakorvosok) vannak jelen, és a beteg vizsgálata alapján, együttesen javaslatot tesznek a beteggel kapcsolatos további teendőkre (további szakvizsgálatokra, gyógymódra, eljárásra).
–
A tanácskozás eredményét - eltérés esetében a különböző véleményeket is illetőleg a tanácskozás alapján végzett további szakvizsgálatok eredményét (szakvéleményt) a kórtörténetbe be kell jegyezni. Mindezeket figyelembe véve az osztályvezető főorvos dönt a beteg további vizsgálatáról, kezeléséről. Amennyiben a tanácskozás nem vezetett megnyugtató eredményre, célszerű további, az adott szakterületen jártas orvostól (orvosoktól) konzíliumot kérni, illetőleg a beteget előzetes helybiztosítás után annak osztályára vagy szakintézetbe áthelyezni.
–
Az intézet betegellátó és központi diagnosztikus osztályainak együttműködését úgy kell megszervezni, hogy az említett szakvizsgálatok és konziliumok a beteg állapotától függően azonnal, sürgősen (3 órán belül), vagy halaszthatóan (néhány napon belül) megtörténjenek.
5. A betegek gyógykezelése, ápolása, gondozása 5.1. Gyógykezelés –
A beteget az orvostudomány mindenkori állásának, a beteg egyéni adottságainak, valamint betegsége szakának megfelelő gyógykezelésben kell részesíteni.
Az
orvosnak
a
legcélszerűbb
vizsgálati
módszereket,
gyógymódokat és gyógyító eszközöket kell alkalmazni. –
Az orvos az általa gyógyíthatatlannak vélt beteget is a legnagyobb gondossággal köteles gyógykezelni. Az orvos a vizsgálati eljárásokat,
gyógymódokat és gyógyító eszközöket - a fennálló jogszabályok korlátai között - maga választja meg. Az orvos felelős a beteg vizsgálata és gyógykezelése, egészségének védelme érdekében tett intézkedéseiért, illetőleg a szükséges intézkedések elmulasztásáért. –
Az orvos gyógyító-megelőző tevékenysége körében nem alkalmazhat olyan vizsgálati eljárást, gyógymódot vagy gyógyító eszközt, –
amely az alkalmazás időpontjában az orvostudománynak nem felel meg,
–
amelynek kockázata nagyobb az eljárás elmaradásával járó kockázatnál, és az eljárás kockázatának vállalására alapos ok nincs,
–
amelynek elvégzésére megfelelő képzettsége vagy gyakorlati készsége nincs,
–
amelynek elvégzéséhez hiányoznak a tárgyi feltételek, kivéve, ha közvetlen életveszély áll fenn és az más módon nem hárítható el,
–
amelyet
jogszabály
tilt,
vagy
amelyet
jogszabályba
ütköző
cselekményhez kívánnak igénybe venni, –
amibe a beteg (cselekvőképtelen beteg és kiskorú esetében az illetékes hozzátartozó) nem egyezett bele írásban.
–
Az orvos gyógyító-megelőző tevékenysége körében csak olyan gyógyszert alkalmazhat,
amely
ellenjavallatait,
gyógyszer
alkalmazásának
hatóanyagainak módját,
hatását,
adagolását,
javallatait
valamint
és
káros
mellékhatásait és azok elhárításának módját ismeri. –
A betegek gyógykezelését elsősorban az osztályos orvos végzi, felettese közvetlen irányítása, ellenőrzése mellett. Az olyan kezelési eljárásnál, beavatkozásnál, melynek elvégzéséhez az osztályos orvosnak nincs kellő tapasztalata, gyakorlata, a felettesnek jelen kell lennie, illetőleg a beavatkozást a felettesnek kell elvégeznie.
–
Az orvos által előírt gyógyszerek eljuttatását a beteghez a felelős ápoló végzi és ellenőrzi azok bevételét.
–
Ha a szükséges gyógykezelés az osztályon nem biztosítható, a beteget a szükséges gyógykezelés elvégzése céljából az intézet megfelelő osztályára kell
utalni. A betegnek gyógykezelés végett más osztályra való utalásáról felettesének rendelkezése szerint - az osztályos orvos intézkedik. 6. Ápolás –
Az ápolás a gyógyító-megelőző munka alapvető része, azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése. Az ápolás során biztosítani kell a beteg emberi méltóságának megőrzését.
–
Az ápolási munka során a beteg részére biztosítani kell: –
az orvos által készített vizsgálati és kezelési terv folyamatos végrehajtását,
–
mindazon
általános
szükségleteinek
kielégítését,
amelyek
életfenntartása és gyógyulása érdekében elengedhetetlenek, de azokat állapota, helyzete miatt önmaga részben vagy egészben képtelen kielégíteni, –
a folyamatos pszichés foglalkozást és az abban való közreműködést,
–
a gyógyuláshoz és a gyógyulásba vetett hithez szükséges környezet kialakítását.
6.1. Az ápolás fő tevékenységi csoportjai: –
a független funkciók, melyeket az ápoló saját hatáskörében végez (alapápolási feladatok, megfigyelés stb.),
–
a függő funkciók, melyeket az orvos utasítására, de saját felelősségére hajt végre az ápoló,
–
az együttműködő funkciók melyeket az orvosi utasításra, az orvossal együtt, és az orvos felelősségére végez az ápoló.
Az ápolási-gondozási tevékenységről dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak. Az osztály ápolási munkájának irányításáért, ellenőrzéséért a főnővér a felelős. 7. Étkeztetés –
A beteg étkeztetésének rendjét (diéta fajtája, étkeztetés módja, száma, stb.) a beteg korától, állapotától, a betegség természetétől, a végzendő vizsgálatok és a gyógykezelés jellegétől függően az osztályos orvos a dietetikussal együttműködve állapítja meg felettese rendelkezésének megfelelően, és
ellenőrzi annak megtartását. A beteg kívánságait – a lehetőségekhez mérten – figyelembe kell venni. –
Az orvosi utasításnak megfelelő ételrendelésről a főnővér gondoskodik, a dietetikussal szorosan együttműködve.
–
Felnőttek esetében az ételt naponta háromszor, meghatározott időkben kell kiszolgálni. Ennél gyakoribb, napi négyszeri vagy ötszöri étkeztetést az osztályvezető főorvos által elrendelt esetben lehet biztosítani. Az étel szétosztását a főnővér ellenőrzi. A tálalás és az étkezés kulturáltságát, higiénés rendjét biztosítani kell. A fekvőbetegek részére az ételt az ágynál kell felszolgálni, és segíteni kell a beteget az étkezésnél. A betegszobában ételt tárolni nem szabad.
–
Ételmaradék sem a kórteremben, sem az osztályon nem maradhat. A hulladékot, ételmaradékot minden étkezés után azonnal el kell távolítani az osztályról.
–
A beteg az otthonról kapott vagy behozott ételt bemutatja a nővérnek, aki az orvosi előírásnak megfelelő ételek elfogyasztását engedélyezi, illetve gondoskodik azoknak az osztályon történő kulturált, a higiénés szabályoknak megfelelő tárolásáról.
8. A műtét 8.1. Műtét előtti kivizsgálás, előkészítés –
A műtétet az orvostudomány mindenkori állása szerint indokolt esetben, az adott lehetőségek között megfelelő módon szabad végezni. Jogszabály meghatározott műtét végzését megtilthatja, vagy külön feltételhez kötheti.
–
A műtét javallatához szükséges vizsgálatok elvégzése (elvégeztetése), valamint a más intézményben (osztályon) történt vizsgálatok leleteinek beszerzése annak az osztálynak a feladata, ahol a beteg fekszik. A vizsgálatok végrehajtásáról, valamint a szükséges szakorvosi vélemények beszerzéséről az osztályos orvos gondoskodik. A vizsgálatok elvégzése után - amennyiben a beteg nem a műtétet végző osztályon fekszik - esetmegbeszélést (konzíliumot) kell tartani. Mindezek figyelembevételével a műtétet végző osztályra való átvételről a beteget kezelő orvos, valamint a konzíliumba hívott sebész orvos dönt. Az elektív műtét javallatát a műtétet végző vezetője, a sürgős műtét
javallatát - amennyiben a műtétet végző osztály vezetője nincs jelen - az ügyeletes sebész orvos állítja fel. –
Ha a beteg nem azon az osztályon fekszik, ahol a műtétet elvégzik, a beteget lehetőség szerint a műtéti osztályon kell elhelyezni.
–
Ha a beteg állapota olyan műtétet tesz szükségessé, melynek elvégzéséhez, illetőleg a műtét után szükséges ellátásához a személyi vagy tárgyi feltételek hiányoznak, az osztályvezető főorvos - előzetes helybiztosítás után - a beteget a megfelelő intézménybe áthelyezi.
–
A felvétel és a műtét elvégzése közötti időt a szakmai szabályok maradéktalan figyelembevételével a lehető legrövidebbre kell csökkenteni. Az osztályon haladéktalanul meg kell kezdeni a műtét előkészítéséhez szükséges, huzamosabb ideig tartó gyógyszeres vagy egyéb kezelést.
–
A műtét végzése előtt be kell szerezni a szükséges szakorvosi véleményeket, illetőleg szükség szerint konzíliumot kell tartani Ennek során határozza meg az aneszteziológus orvos a műtétet végző orvossal egyetértésben a műtéti érzéstelenítés módját, a közvetlen műtét előtti vizsgálatokat és a gyógyszeres előkészítést.
–
A műtét előtti vizsgálatok és a gyógyszeres előkészítés végrehajtásáért az osztályos orvos a felelős, aki intézkedik a Transzfúziológiai Diagnosztikai Osztály szükség szerinti bevonásáról is annak érdekében, hogy az esetleg szükségessé váló vérkészítmények a műtét folyamán rendelkezésre álljanak. Az osztályos orvos közvetlenül a műtét előtt is ellenőrzi a beteg állapotát és arról szükség esetén jelentést tesz felettesének vagy a műtét végzésére kijelölt orvosnak, valamint gondoskodik, hogy a kórlap, a lázlap, a leletek, röntgenfilm és egyéb dokumentáció szükség esetén a műtőben rendelkezésre álljanak. Az osztályos
nővér az osztályos
orvos által rendelt műtéti előkészítő
beavatkozásokat időben elvégzi. –
Közvetlen életveszély esetében az észlelő orvosnak (osztályos orvos, ügyeletes orvos, stb.) - képzettségének és lehetőségeinek megfelelően - önállóan mérlegelve és döntve, azonnal meg kell kezdenie, illetőleg el kell végeznie a szükséges életmentő jellegű beavatkozásokat (reanimációs tevékenység, intubálás, stb). Egyidőben intézkednie kell, hogy az illetékes szakorvost (szakorvosokat) haladéktalanul a beteghez hívják.
–
Orvos műtétet csak a beteg – akaratnyilvánításra képtelen állapotban lévő, továbbá kiskorú, vagy cselekvőképtelen nagykorú beteg esetében annak hozzátartozója – előzetes felvilágosítása (transzfúziós is) és írásbeli hozzájárulása után hajthat végre. A műtét elvégzéséhez a beteg (hozzátartozó) írásbeli hozzájárulása (transzfúzióhoz is) szükséges. Szükséges a beteg hozzájárulása
a
közvetlen
életveszély
elhárításához
szükséges
műtét
elvégzéséhez is, kivéve, ha a beteg akaratnyilvánításra képtelen állapotban van és hozzátartozója nem érhető el. A nyilatkozat megtétele előtt a beteget (hozzátartozóját) a műtétet végző orvosnak, tájékoztatnia kell a műtét szükségességéről, a műtét típusáról, beleegyezést kell kapnia a műtét esetleges kiterjesztéséről, műtéti szövődményekről, műtét alkalmával használt eszközök műtéti területen való hagyásának kérdéséről, annak következményéről. Az aneszteziológus orvosnak tájékoztatnia kell a beteget (hozzátartozóját) az aneszteziológiai eljárások szükségességéről, szövődményeiről és veszélyéről. –
A betegnek a műtétre és érzéstelenítésre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát külön-külön előrenyomtatott (sokszorosított) űrlapon kell megadnia, a formanyomtatványoknak tartalmazniuk kell a fentiekben leírt beleegyező nyilatkozatokat, a felvilágosítást végző orvosok nevét, a beteg aláírását és két tanú ellenjegyzését. A nyilatkozatok egy-egy példányát a kórlapban kell elhelyezni. A műtéti beleegyezést csak orvos írathatja alá.
8.2. A műtét utáni megfigyelés –
A műtétet végző orvos és aneszteziológus orvos közösen dönt arról, hogy a beteget a műtét után kórtermében, a posztoperatív részlegen, vagy a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon kell elhelyezni.
8.3. A műtő működése –
A központi műtőblokkok és a betegellátó osztályok műtőrészlegeinek működését külön működési rend határozza meg.
–
A műtét végzéséhez szorosan együttműködő munkacsoportot kell alakítani. E munkacsoportban az osztály részéről a műtőorvos és asszisztenciája, az aneszteziológus orvos és asszisztens, a műtőrészleg részéről a műtős asszisztens és a hozzá beosztott műtőssegéd vesz részt. A műtéti munkacsoport szükség esetén egyéb szakágak (osztályok) képviselőivel is kiegészülhet. A műtéti munkacsoport a feladat, felelősség és hatáskör átruházása révén, a műtét
ideje alatt önálló egységként végzi munkáját. Vezetője a műtőorvos. A műtőorvost és a műtétet végző orvoscsoportot elektív műtétek esetében az osztályvezető főorvos, a műtőasszisztenst és műtőssegédet a részlegvezető főműtős jelöli ki. Akut műtét végzésére a műtőorvost – amennyiben az osztályvezető főorvos nincs jelen – az ügyeletvezető jelöli ki és a műtőrészleg részéről az ügyelet vesz részt. Az érzéstelenítést a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály (AITO) státuszában levő aneszteziológus szakorvos vagy az osztály státuszában levő orvos – akinek a szakorvosi felügyelete az illetékes Szakmai Kollégium előírásai szerint biztosított – végzi. Személyét elektív műtét végzésénél az AITO osztályvezetője jelöli ki. Ügyeleti időszakban ez értelemszerűen az ügyeletes aneszteziológus. –
Műtétet önálló felelősséggel – közvetlen életveszély kivételével – csak szakorvos végezhet. Amennyiben a műtőorvos nem szakorvos, a műtéti asszisztenciában legalább egy, a szakmában járatos szakorvosnak kell részt vennie, akinek feladata a műtét irányítása és szükség esetén végzésének átvétele.
–
A műtét menetére vonatkozó aneszteziológiai adatok, valamint a beteg műtét alatti állapotának folyamatos észlelése, rendszeres dokumentálása az aneszteziológus, a műtét szakmai leírása (műtőnapló vezetése) a műtőorvos feladata. A műtéti leírás, valamint az altatási jegyzőkönyv egy-egy példánya a beteg kórlapjában kerül megőrzésre.
–
Biztosítani kell, hogy a műtőblokkok az ügyeleti időszakban is teljes mértékben rendelkezésre álljanak a szükség szerinti műtétek végzésére.
9. A központi szolgálatok működése 9.1. Általános elvek –
A központi diagnosztikai és terápiás, valamint egyéb osztályok (részlegek) és kihelyezett egységeik működési rendjét - a betegellátó osztályok osztályvezető főorvosainak a meghallgatásával - úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a betegellátó osztályok működési rendjével. A kölcsönös együttműködést úgy kell megszervezni, hogy a diagnosztikus és terápiás osztályok
(részlegek)
igénybevétele a munkanap
folyamán
lehetőleg
egyenletes legyen. A szükséges vizsgálatokat úgy kell végezni, hogy azok eredményei a beteg állapotától függően sürgősen (1 órán belül), aznap (6 órán
belül), halaszthatóan (néhány napon belül) - de ezen határok között is - a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak. A diagnosztikus osztályok a sürgős beavatkozás szükségességére utaló leleteket a beteg kezelőorvosával haladéktalanul közölni kötelesek, ezért az orvos nevét, telefonszámát fel kell tüntetni, ügyeleti időben küldött sürgős vizsgálatok előtt a laboratóriumot értesíteni kell. –
A diagnosztikus osztályok gondoskodnak a vizsgálatok elvégzéséről. A vizsgálatokhoz szükséges anyagok levételének módjáról, szakmai szabályairól, valamint a kóros és a nem kóros értékekről az osztályokat (részlegeket) rendszeresen tájékoztatják. A vizsgálati anyagok szállítása központilag történik.
–
Amennyiben a vizsgálat elvégzése közben olyan körülmények merülnek fel, amelyekre a vizsgálatot, kezelést kérő orvos nem tért ki, de felderítése (megállapítása) a beteg egészségi állapotára, illetve a gyógykezelésre befolyással lehet, azt a vizsgálatot végző osztály a szakvéleménnyel egyidejűleg tartozik a vizsgálatot kérő osztállyal közölni.
–
Ha a kért vizsgálat elvégzése folyamán a diagnosztikus osztályon más vizsgálat elvégzésének szükségessége is felmerül, és az ugyanabból a vizsgálati anyagból elvégezhető, a diagnosztikus osztály orvosa köteles azokat is elvégezni (elvégeztetni), és az eredményt véleményével együtt a vizsgálatot kérő osztályra eljuttatni.
–
Amennyiben a diagnosztikai osztály vezetője azt észleli, hogy a vizsgálatot kérő orvos szakmailag megalapozatlan, nem megfelelő irányú, felesleges vagy feleslegesen gyakori vizsgálatokat kér, a sürgősségi jelzést indokolatlanul használja, köteles erre az orvos felettesének figyelmét felhívni.
–
A laboratóriumi vizsgálatok végzéséért a felelősség a diagnosztikus osztályoké, mely vizsgálatokat az osztályok, részlegek vezetőjének, illetve az ott dolgozó orvosok kezdeményezésére végzik.
–
A diagnosztikai vizsgálat tudományos célra való elvégzését az orvosigazgató engedélyezi.
9.2. A működés részletes szabályai –
A központi diagnosztikus és terápiás osztályok, a gyógyszertár, valamint egyéb osztályok (részlegek) és kihelyezett egységeik működésének részletes
szabályait a vonatkozó jogszabályok, illetőleg irányelvek (módszertani levelek) az osztályok működési rendje határozzák meg. 10. Járóbeteg ellátás –
A járóbeteg ellátás a fővárosban az ÁEK Járóbeteg Szakrendelő Intézetében, és a fekvőbeteg ellátó osztályokhoz tartózó ambulanciákon, és a Speciális Rendeltetésű Rendelőben folyik. Az ÁEK igényjogosultjai számára járóbeteg szakellátást nyújt a Vasútegészségügyi Kht Podmaniczky utcai rendelője is. A vidéki telephelyenek a balatonfüredi és a hévízi rehabilitációs szervezetin egységekben működik szakrendelő.
–
A járóbetegek ellátására a következő esetekben kerülhet sor: –
az
intézmény
szakmai
kompetenciájába
tartozó
betegek
szakvizsgálata, szakvéleményezése és járóbeteg ellátása, –
a kórházból kibocsátott betegeknek a bennfekvéssel kapcsolatos és attól független panaszaik miatti járóbeteg ellátása.
–
A járóbeteg ellátás a szakrendelőkben a közzétett rendelési időben, a fekvőbeteg osztályokhoz tartozó ambulanciákon az orvos és a beteg által egyeztetett időpontokban folyik.
–
A vizsgálaton megjelenő betegekről pontos és részletes, a hatályos jogszabályoknak megfelelő nyilvántartást kell vezetni.
–
A
járóbeteg
ellátás
alkalmával
szükséges
laboratóriumi
vizsgálatot
részlegjelzéssel és kóddal ellátott kérőlapon kell igényelni, amelyre rá kell vezetni a beteg nevét, a TAJ számát, a lakcímét, irányítószámát, a születési dátumát, a vizsgálat kérés időpontját, a betegség kódját, a vizsgálatot kérő orvos nevét (olvashatóan) és az orvos aláírásának is szerepelnie kell rajta. A vizsgálatok eredményét megérkezésükkor folyamatosan be kell vezetni a beteg adataihoz. A leletekkel az érvényes jogszabály szerint kell eljárni. –
A kiegészítő járóbeteg - speciális laboratórium, speciális röntgen, speciális EKG, UH,
stb. - vizsgálatokat előzetesen meg kell beszélni az illetékes
diagnosztikai osztályt vezető főorvossal, s a vizsgálat csak az általa megadott időpontban végezhető el. A diagnosztikai osztályok vezetői a vizsgálatok sorolásánál fontossági sorrendet állapítanak meg. Azoknál a vizsgálatoknál, ahol a beteg személyes megjelenése is szükséges, a sorolásnál az epidemiológiai szempontokat is figyelembe kell venni.
–
Ha a vizsgálat alapján a beteg kórházi elhelyezése látszik szükségesnek, arra nézve a kórházi beutalás szabályai az érvényesek. A Vasútegészségügyi Kht. az ÁEK fekvőosztályaira utalja az igényjogosultakat.
11. Az egészségügyi dokumentáció vezetése –
Az ÁEK a GlobeNet Zrt. által forgalmazott és támogatott MedWorkS integrált kórházi informatikai rendszert használja a fekvő- és járóbetegellátás, valamint a diagnosztika minden területén.
11.1. Fekvőbeteg ellátás –
A kórházba érkező fekvőbetegek sorszámszerű törzsszámot kapnak, mely a kórházi benntartózkodás idején a beteg egyedi azonosítója.
–
A beteg személyes adatainak rögzítése a Felvételi Részlegen történik. A beteg valamennyi adata számítógépes rögzítésre kerül, ami a hatályos jogszabályok által előírt adatokat tartalmazza.
–
A beteg kórlapját a Felvételi Részleg vagy a, a beteget ellátó osztály állítja ki.
–
A felvételre kerülő betegről ápolási dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak. A dokumentáció pontos vezetéséért az ápolási ellátást végző ápoló a felelős. Ellenőrzését a főnővér végzi, aki a beteg távozásakor kézjegyével látja el a dokumentációt és elhelyezi azt a kórlapba.
–
A
kórlapnak
a
beteggel
történt
valamennyi
ápoláshoz
szükséges
dokumentumot tartalmaznia kell. –
A beteg ellátását követően zárójelentés, adatlap és elszámolási nyilatkozat kerül kinyomtatásra. Az elszámolási nyilatkozat a beteg tájékoztatását szolgálja az ellátás költségéről, különös tekintettel a kórházi napidíjra, ami a beteggel és a kezelőorvossal is aláírandó. Az Adatlap a teljesítmény elszámolására szolgál, amelyet a kezelőorvosnak alá kell írni és személyi bélyegzőjével ellátni, majd a kórlapba elhelyezni.
–
A beteg távozását követően 24 óra, de legkésőbb 48 óra múlva a kórlap a teljes dokumentációval a Felvételi részlegre kerül, ahol megtörténik a betegek kiírása a felvételi könyvekből, és kivezetése az informatikai rendszerből.
–
A betegdokumentációt ellenőrzés után az előírt szabály szerint tárolni kell.
11.2. Járóbeteg ellátás –
A szakrendelőkbe érkezett betegekről az informatikai rendszerben kell rögzíteni az adatokat.
–
A szakrendelő személyzete a napi betegforgalmat naponta kinyomtatja, melyet a rendelő vezetője aláírásával és körbélyegzőjével hitelesít.
–
A betegek napi jelentését a szakrendelő tárolja a jogszabályok által meghatározott ideig, illetve esetenkénti ellenőrzésre átadja azokat.
11.3. Adatvédelem –
A betegdokumentáció kezelésével kapcsolatban az SZMSZ mellékletét képező Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzatot kell alkalmazni.
VI. FEJEZET AZ ÁEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
1. Alapvető szabályok –
Az ÁEK feladatait a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a belső rendelkezések, a HM felügyelete alatt, valamint a jelen SZMSZ-ben meghatározott követelmények alapján hajtja végre.
–
A foglalkoztatottak részletes feladatait munkaköri leírások szabályozzák.
–
A foglalkoztatottak a tudomásukra jutott hivatalos információt a belső szabályzatokban előírtak betartásával ahhoz az illetékes szervezeti egységhez juttatják el, amelynek arra a feladata elvégzéséhez szüksége van, illetőleg amely az információ alapján hivatalból eljár.
–
A főigazgató és a főigazgató helyettesei – ha jogszabály vagy belső szabályzat másképp nem rendelkezik – feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják, illetőleg az alárendeltségükbe tartozó foglalkoztatottaktól bármely ügyet magukhoz vonhatnak.
–
A vezetők az ügyek intézésére szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak,
illetőleg
megsemmisíthetik,
vagy
megváltoztathatják
az
alárendeltségükbe tartozó bármely szervezeti egység vezetője, ügyintézője által hozott döntést. –
Az ÁEK működésében meg kell valósítani az ügyek egyszerű intézését, ezért az osztályok közötti és a belső működésben a legszükségesebb mértékűre kell csökkenteni az írásbeliséget. A vezetők fordítsanak gondot a személyes és szóbeli érintkezésre.
–
A hatékony működés érdekében a vezetés minden szintjén biztosítani kell a feladatok teljesítéséhez reálisan szükséges időt, a munka arányos elosztását, valamint a határidők betartását.
–
Az ÁEK személyi állományának az alapokmányokban, és a munkaköri leírásokban rögzített feladatokat úgy kell ellátnia, hogy munkájával eredményesen szolgálja az alaprendeltetési feladatok teljesítését.
–
Az ÁEK belső működési rendjének részletes szabályozását a főigazgató által jóváhagyott ÁEK Működési Rendje és egyéb jogszabályban előírt belső szabályzók határozzák meg.
2. Feladattervezés 2.1. Általános tervezési előírások –
A tervezés célja biztosítani a feladatok fontossági és időbeni rendezését, a cél helyes meghatározását, a követelmények és a lehetőségek összhangjának megteremtését.
–
Az ÁEK-ben folyó tervező munka alapját az elöljáró követelményei, tervei, valamint az adott vezető döntése képezi.
–
Az ÁEK- re háruló követelmények, feladatok teljesítése érdekében az ÁEK tevékenységére éves munka és feladattervet, illetve szakmai tervet (öt éves időtartamra) kell készíteni, vagy konkrét feladatra kell tervezni és feladat-, ellenőrzési, intézkedési, ütem- vagy végrehajtási tervben dokumentálni.
2.2. Az ÁEK alapvető tervezési okmányai 2.2.1. Éves munka és feladatterv –
Az ÁEK éves munka és feladattervében a folyó évre vonatkozó célkitűzések, követelmények és feladatok, valamint a tervezési időszak fontosabb feladatai és a tevékenységek fő irányai kerülnek meghatározásra.
–
Az ÁEK életének valamennyi területére tartalmazza és rendszerezi a folyó év megoldásra tervezett feladatait.
–
Az ÁEK éves tervét a főigazgató éves feladatszabása követelményeivel, valamint a tárgyévre biztosított költségvetéssel összhangban kell elkészíteni.
–
Az éves tervet jelentősen módosító, év közben készített új, rövidebb időre szóló terveket a főigazgató hagyja jóvá és azokat a munkatervhez csatoltan, kell kezelni.
2.2.2. Rövidebb időre szóló tervek, havi munkatervek –
Tartalmazzák az ÁEK éves feladattervéből származó és az osztályok, szervezeti egységek számára megállapított feladatokat, részfeladatokat, a végrehajtás ütemezését és határidejét havi bontásban.
–
A havi feladatterv tartalmát, felépítését a főigazgató határozza meg.
2.3. Szakmai terv –
Az ÁEK tervszerű és minőségi fejlesztésére szakmai tervet kell készíteni.
–
A szakmai tervet ötéves időtartamra kell kidolgozni.
–
Az ÁEK vezetése évente értékeli a szakmai terv teljesítését, és az értékelés alapján - ha szükséges - a soron következő öt évre módosítja, illetőleg kiegészíti a szakmai tervet.
–
A szakmai terv tartalmazza: –
a gyógyító-megelőző feladatok összetételének változtatásával,
–
a
feladatok
változásával
összefüggő
belső
szervezeti
változásokkal, –
a jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel,
–
a humán erőforrások fejlesztésével, valamint
–
a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel összefüggő koncepciókat és mindezek pénzügyi tervét.
–
A szakmai tervet – az ÁEK szakmai vezető testületének egyetértése után - a honvédelmi miniszter fogadja el.
–
A szakmai tervet jóváhagyás céljából - a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral történt egyeztetés után - be kell nyújtani egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervhez is.
3. Ellenőrzés –
Az ellenőrzés az irányítás és a vezetés szerves része, amely a célkitűzések, a feladatok és az elért eredmények, valamint az ÁEK működésére előírt szabályok
és
a
gyakorlati
megvalósítás
helyzetének
felmérésére,
összehasonlítására szolgál. 3.1. Az ellenőrzés –
tárja fel az ellenőrzött terület, vagy az ellenőrzés tárgyának objektív megítéléséhez
szükséges
tényeket,
az
ok-okozati
összefüggéseket,
a
befolyásoló körülményeket, tényezőket; –
állapítsa meg az eredményeket, tárja fel a mulasztásokat, és az azokat kiváltó okokat, határozza meg a felelős személyeket;
–
szilárdítsa a törvényességet, biztosítsa a kincstári vagyon védelmét;
–
legyen rendszeres, szakszerű, következetes, megelőző és szükség szerint váratlan, időben derítse fel a hibákat;
–
fejlessze a kölcsönös bizalmat, a feladat végrehajtásáért érzett személyes felelősséget;
–
adjon szakmai iránymutatást a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére.
–
A saját hatáskörben szervezett és végrehajtott ellenőrzéseken túl az ÁEK állománya részt vesz külön felkérés alapján HM által vezetett ellenőrzések végrehajtásában, igény szerinti szakellenőri feladatok végzésével.
–
Az ellenőrzéseket a külön jogszabályokban, utasításokban meghatározottaknak megfelelően kell végrehajtani.
3.2. Belső ellenőrzés –
A belső ellenőrzésnek - a hatályos szabályzók előírásai figyelembevételével olyan rendszerességgel kell átfognia az ÁEK tevékenységét, hogy képes legyen időben jelezni a tevékenység megvalósítása során az előírt szabályoktól, követelményektől való eltérést, valamint biztosítani a külső környezetben bekövetkező változásokra történő gyors reagálást és az éves tevékenység értékelését.
–
Az ÁEK Folyamatba Épített Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés (FEUVE) Rendszerének Szabályzata, az ÁEK Ellenőrzési Nyomvonala az SZMSZ mellékletét képezi.
3.3. Az ellenőrzés végrehajtása –
Az ÁEK által végrehajtásra kerülő ellenőrzéseket az éves és a stratégiai ellenőrzési tervekben kell tervezni.
–
Az ellenőrzést végrehajtó bizottság összetételét, a vezetők javaslatai alapján, a főigazgató határozza meg. A bizottság tagjait a vizsgálandó területek, tevékenységek felmérését és értékelését biztosító, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező személyekből kell kijelölni.
–
Az ellenőrzések előkészítésére és végrehajtására „ellenőrzési program” készül, melyet a főigazgató hagy jóvá. Az ellenőrzési programot a jogszabályban meghatározott határidők betartásával meg kell küldeni az ellenőrzésre kerülő szervezeti egység részére.
–
A jóváhagyott program alapján a bizottság vezetője végrehajtja az ellenőrzésbe bevont állomány együttes felkészítését.
–
Az ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló jelentésben kell rögzíteni, és meg kell határozni a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében végrehajtandó
feladatokat, valamint a hiányosságok megszüntetésének végrehajtásáról szóló jelentés felterjesztésének határidejét. –
Az ellenőrzések tapasztalatait azok összegzése, értékelése után a legszélesebb körben hasznosítani kell.
4. A helyettesítés rendje –
A főigazgató és a főigazgató helyetteseinek általános helyettesítését a jelen SZMSZ a vonatkozó helyeken tartalmazza.
–
Az egyes szervezeti egységek vezetőinek helyettesítési rendjét, a munkaköri leírások, valamint a működési rendek tartalmazzák.
5. Az ÁEK képviselete –
Az ÁEK képviseletét teljes jogkörrel a főigazgató látja el, kivéve a honvédelemmel a rendvédelemmel,
és a honvédelemmel összefüggő
nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos ügyeket, amelyekben az ÁEK teljes jogkörű képviselője a katonai főigazgató-helyettes. –
A jogszabályok, belső szabályzatok illetve a főigazgató által meghatározott körben és eljárási rendben képviseletet látnak el a főigazgató helyettesei és egyéb vezető beosztású foglalkoztatottak.
6. A kiadmányozási jog gyakorlása –
A kiadmánytervezeteket az arra jogosult vezető kiadmányozhatja. A kiadmányozás magában foglalja az írásbeli intézkedés (véleménynyilvánítás, közbenső intézkedés, intézkedéstervezet) kiadásának, az érdemi döntésnek és az ügyirat irattárba helyezésének jogát.
–
A főigazgató általános kiadmányozási joggal rendelkezik, kivéve a honvédelemmel
és
a
honvédelemmel
összefüggő
nemzetközi
kötelezettségekkel kapcsolatos ügyeket. –
A főigazgató kiadmányozási jogát akadályoztatása vagy távolléte esetén, továbbá
meghatározott
ügycsoportokban
a
főigazgató
helyetteseire
átruházhatja. –
A katonai főigazgató-helyettes a főigazgatót helyettesítő jogkörében külön felhatalmazás nélkül gyakorolja a főigazgató kiadmányozási jogait.
–
A főigazgató helyettesei kiadmányozási jogukat átruházhatják a jelen SZMSZben meghatározott önálló szervezeti egység vezetőire akár egyedileg, akár az ügyek meghatározott csoportja tekintetében.
–
Az önálló szervezeti egységek vezetői az ügykörükbe tartozó ügyekben akkor gyakorolhatják a kiadmányozási jogot, ha az nincs fenntartva a főigazgató vagy főigazgató helyettesei számára.
–
Az ÁEK jogi képviseletével kapcsolatos kiadmányozási jogot a főigazgató, valamint a Jogi és Igazgatási Osztály vezetője gyakorolja.
–
A megbízási vagy egyéb szerződéssel foglalkoztatottak az ÁEK nevében kiadmányozási jogot nem gyakorolhatnak.
–
A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályairól részletes belső szabályzatot kell készíteni.
7. A kötelezettségvállalás általános rendje –
Kötelezettségvállalás minden olyan jognyilatkozat, amelyből az ÁEK terhére fizetési, teljesítési, munkavégzési vagy foglalkoztatási kötelezettség keletkezik. Ilyen különösen: –
közalkalmazotti
jogviszonyt
létrehozó,
módosító,
megszüntető
jognyilatkozat, –
megbízás,
–
szállítási és vállalkozási szerződés,
–
bérleti szerződés,
–
megrendelés,
–
megrendelés visszaigazolása,
–
közérdek célú kötelezettségvállalás,
–
kiküldetés elrendelése, továbbá
–
minden olyan kötelezvény, amelyből fizetési, szolgáltatási vagy egyéb gazdasági kihatású kötelezettség származik.
7.1. A kötelezettségvállalás dokumentumai: –
kinevezési okirat,
–
szerződés,
–
megállapodás,
–
megrendelés, illetőleg rendelés visszaigazolás,
–
beruházás-finanszírozási alapokmány,
–
részprogram-engedélyezési okirat,
–
benyújtott pályázat,
–
pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma,
–
közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, illetve részvételi felhívása.
Kötelezettséget vállalni csak írásban, a gazdasági igazgató, illetve más, ezzel írásban megbízott, felsőfokú pénzügyi szakképesítésű alkalmazott – akinek az ellenjegyzés, mint feladat a munkaköri leírásában szerepel – ellenjegyzése után lehet. A főigazgató kötelezettségvállalásaihoz csak a gazdasági igazgató adhat ellenjegyzést. Az ellenjegyzés annak írásban történő igazolása, hogy a kötelezettségvállalás a jogszabályokban és belső szabályzatokban rögzített előírásoknak megfelelően történt, és ahhoz összegszerűen, jogcímében és az esedékesség időpontjában a megfelelő forrás rendelkezésre áll. A kötelezettségvállalás részletes szabályairól külön szabályzatot kell készíteni. 8. A munkaköri leírás –
A munkaköri leírásokat, „a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről” szóló 20/2002. (IV.10.) HM rendeletben
meghatározottaknak
megfelelően,
az
ÁEK
valamennyi
foglalkoztatottja részére el kell készíteni. –
A munkaköri leírásokat a Minőségirányítási osztály formanyomtatványa alapján a kell elkészíteni.
–
A munkaköri leírást a foglalkoztatott első esetben a kinevezésével, illetve kinevezése módosításával együtt kapja meg.
9. Az ügyintézés rendje –
A feladatkörbe tartozó ügyek intézése érdemben, illetőleg közbenső intézkedésként a vonatkozó jogszabályok és a felettes vezetők útmutatása szerint, az előírt határidőre meg kell, hogy történjen.
–
Az ügyintézés során a HM és az MH Titokvédelmi és Ügyviteli Szabályzatának (TÜSZ) megfelelően kell eljárni.
–
Az ügyintézési határidő, ha az ügy természetéből más nem következik, vagy a vezető másként nem rendelkezik a jogszabályban előírt határidő.
–
Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.
–
Jogszabályi rendelkezés vagy egyedi vezetői utasítás hiányában az irányadó ügyintézési határidő 30 nap.
–
A határidő számításának első napja az ÁEK-nál történt első iktatás, befejező napja pedig a regisztrált kiküldés napja. A határidő betartásáért annak a
szervezeti egységnek a vezetője felel, amelynek a feladatkörébe az elintézendő ügy tartozik, ha az ügyiratot a határidő számításának legkésőbb második napján ügyintézésre átvette. –
Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el: –
áttanulmányozza
az
ügyre
vonatkozó
iratokat
és
egyéb
információkat tartalmazó anyagokat, –
szükség szerint intézkedik az illetékes szervezeti egységnél az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtésére, csatolására,
–
amennyiben az ügyben más szervezeti egység álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön is tájékoztatva, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi,
–
az
ügyben
folytatott
jelentősebb
tárgyalásról,
értekezletről,
megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít, és azt az ügyiratban elhelyezi (a lényeges vezetői utasításokat az ügyiratra, illetve az előadói ívre feljegyzi), –
megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi, illetőleg elkészíti a kiadmány tervezetét,
–
az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz,
–
gondoskodik arról, hogy az irat olyan időpontban kerüljön a kiadmányozásra jogosulthoz, hogy az ügy elintézésére vonatkozó határidőre
figyelemmel
kellő
idő
álljon
rendelkezésre
a
megalapozott döntéshozatalhoz. –
Az ügy intézésére kijelölt dolgozó a vezetője utasításai szerint intézkedik, illetve beszámolási kötelezettséggel tartozik vezetője felé a tervezett, illetve megtett intézkedésekkel kapcsolatban.
10.A munkavégzés rendje –
Az ÁEK személyi állományának heti munkaideje (hivatásos és szerződéses katonaállományának szolgálat-teljesítési ideje) 40 óra, az alábbi napi beosztás szerint:
–
–
hétfőtől – csütörtökig: 07.30-tól 16.00-ig;
–
pénteken:
07.30-tól 13.30-ig.
A betegellátásban dolgozók eltérő munkarendjét a főigazgató szabályozza, melyet intézkedésben kell közzé tenni, amely az SZMSZ mellékletét képezi.
–
A személyi állomány munkanapokon 06.00-tól 18.00-ig (pénteken 17.00-ig) tartózkodhat a munkahelyén munkavégzés céljából. A fenti időn túli benntartózkodáshoz a főigazgató, vagy illetékes helyettese engedélye szükséges.
–
A hivatásos és szerződéses állomány részére – a heti munkaidő terhére – hetente három óra időtartamban testnevelést (sportolási lehetőséget) kell biztosítani.
–
A munkahelyre úgy kell beérkeznie az állománynak, hogy a munkaidő kezdetekor munkájára felkészülve, a munkahelyén tartózkodjon.
–
A munkát a munkaidő megfelelő kihasználásával és helyes megszervezésével, a napi munkaidőn belül kell elvégezni. A beosztottak munkaidő utáni igénybevételére csak kivételes esetben kerülhet sor.
–
A beosztott állomány az illetékes vezető utasítására köteles túlmunkát végezni, illetve meghatározott helyen és ideig munkavégzésre készenlétben lenni. A túlmunka elrendelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legyen a dolgozónak összefüggő 8 óra pihenőideje.
–
A túlmunka elrendelése esetén maximálisan figyelembe kell venni, és be kell tartani az adott állomány kategóriára vonatkozó előírásokat. A helyi sajátosságok figyelembe vételével külön intézkedésben kell szabályozni – figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat – a túlmunka elrendelésének és nyilvántartásának rendjét.
11. Útbaindítás, kirendelés, távollét –
A főigazgató szabadságát a kabinetfőnök engedélyezi.
–
A főigazgató engedélyezi a főigazgató helyettesek és a vezető állomány szabadságát.
–
Az ÁEK állományába tartozók esetében a rendszeresített távolléti füzetbe kell rögzíteni az útbaindításokat, kirendeléseket, távolléteket. A füzetbe az érintettek teszik meg a szükséges bejegyzést, és azt a közvetlen munkahelyi
vezetők írják alá. Ebben a füzetben kell vezetni a szolgálati és nem szolgálati jogviszonyban lévő állomány évi rendes, rendkívüli, egészségügyi, illetve betegszabadságát, továbbá az illetményre nem jogosító távolléteket. –
A távolléti füzeteket minden hét első munkanapján kell leadni az Ügyviteli Részlegre. Vidéki telephelyek esetében telefaxon kell továbbítani a parancsjavaslatokat a megelőző hét utolsó munkanapján a Rehabilitációs főigazgató helyettes részére, aki ezen telephelyek távolléti füzetét vezeti, és aláírva a hét első munkanapján az Ügyviteli részlegre leadja.
–
A munkaidőben való távollétet az illetékes munkahelyi vezetők engedélyezik.
12. A média tájékoztatásának rendje –
A média tájékoztatásával kapcsolatos tevékenység során az állam- és szolgálati titokra,
valamint
a
személyiségi
jogokra
vonatkozó
szabályokat
maradéktalanul be kell tartani. –
A kórház egészére, beruházására, a katonai feladatokra, illetve a nemzetközi szerepvállalásra vonatkozó és ezekkel összefüggő kérdésekben Riportkészítési engedély aláírására jogosult a honvédelmi miniszter, a HM kabinetfőnöke, a HM Kommunikációs és toborzó Főosztály vezetője.
–
A betegellátással kapcsolatos általános, valamint nem szolgálati személlyel, illetve szolgálati üggyel összefüggő (polgári személyt érintő) gyógykezelés kapcsán a média érdeklődésekor a főigazgató, vagy az általa kijelölt személy adhat az írott és elektronikus médiák számára a betegjogok védelméről szóló jogszabályok szigorú betartásával, valamint a beteg és/vagy hozzátartozó kérésének figyelembe vételével.
–
Szakmai és tudományos témakörökben tervezett interjúkról a riportalanyoknak az ÁEK kommunikációs osztályvezetőt tájékoztatni kell.
–
Nyilatkozatot a nyilatkozó saját személyét és tudományos munkáját érintő kérdések kivételével csak a szakmai kompetenciájába, illetve munkakörébe tartozó kérdésben tehet.
–
Az írott média részére nyilatkozó köteles a cikket megjelenés előtt a sajtó képviselőjétől ellenőrzésre vissza kérni, és a szükséges pontosításokat megtenni.
–
A riporterek, forgatócsoportok a Riportkészítés engedély főigazgatói, vagy hivatalvezetői ellenjegyzés után a kommunikációs osztályvezető intézkedésére léphetnek be a kórház és telephelyei területére.
–
A Riportkészítési engedélyeket a kommunikációs osztály gyűjti és a tárgyévet követően egy évig őrzi.
13. Az ÁEK operatív irányításának fórumai 13.1. Főigazgatói kabinetértekezlet –
A főigazgató havonta egy alkalommal összehívja a főigazgató helyetteseit az elmúlt
időszak
feladatainak
elemzésére,
értékelésére,
valamint
az
elkövetkezendő időszak stratégiai célkitűzéseinek és feladatai végrehajtásának egyeztetésére és kijelölésére. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. 13.2. Főorvosi értekezlet –
A főigazgató szükség szerint, de legalább negyedévenként összehívja az osztályvezetőket, valamennyi részlegvezető főorvost, hogy beszámoljon az ÁEK tevékenységének értékeléséről és az előtte álló feladatokról. Az értekezleten részt vesznek még a főigazgató helyettesei, a Járóbeteg Szakrendelő Intézet igazgatója és a Speciális Rendeltetésű Rendelő vezetője. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.
–
Az orvosigazgató legalább kéthetente összehívja az osztályvezető és részlegvezető főorvosokat az aktualitások megbeszélése végett.
13.3. Főnővéri értekezlet –
Az ápolási igazgató szükség szerint, de legalább havonta összehívja a vezető ápolókat és asszisztenseket, műtősnőket és tájékoztatja őket az egyéb vezetői fórumokon elhangzottak, illetve az aktuális feladatokról. Az értekezleten részt vesz az orvosigazgató, az elhangzottakról szükség szerint emlékeztető készül.
13.4. Osztályvezetői értekezlet –
A főigazgató és a főigazgató helyettesei, valamint a hivatalvezető a közvetlen irányításuk (koordinálásuk) alatt álló szervezeti egységek vezetőit rendszeresen tájékoztatják az aktuális feladataikról a vezetői döntések végrehajtásának koordinálása céljából. Az értekezletről szükség szerint emlékeztető készül.
13.5. Összdolgozói értekezlet –
Évente legalább egy alkalommal a felsővezetés összdolgozói értekezleten tájékoztatja a dolgozókat az ÁEK általános helyzetéről és tájékozódik a dolgozókat érintő kérdésekről. Az értekezletről az intézkedést igénylő témakörök megjelölésével emlékeztető készül.
13.6. Vezetői értekezlet –
A főigazgató által (minden kedden 09.00-kor) kerül megtartásra.
–
Részt vesznek rajta: főigazgató helyettesek, gazdasági igazgató, orvosigazgató, ápolási
igazgató,
főgyógyszerész,
hivatalvezető,
belső
ellenőrzési
osztályvezető, személyügyi és munkaügyi osztályvezető, jogi- és igazgatási osztályvezető, minőségirányítási osztályvezető, orvosszakmai és kontrolling osztályvezető, pénzügyi osztályvezető, jegyzőkönyvvezető. 13.7. Állománygyűlés –
Szükség szerint, de legalább negyedévenként állománygyűlésen kell ismertetni a hivatásos és szerződéses állományt érintő személyi és szervezeti vonatkozású rendelkezéseket, valamint az éves munka értékelését, a feladatok megszabását.
–
Állománygyűlés (ünnepi) összehívása a főigazgató, a hivatásos és szerződéses állományra vonatkozóan a katonai főigazgató helyettes jogköre. Az állománygyűlésen résztvevők körét a tárgytól függően esetenként kell megállapítani.
13.8. Osztályok, részlegek munkaértekezletei –
Szükség szerint, de legalább az osztályvezetői értekezletet követően az osztályvezetők által kerül megtartásra.
14. A főigazgató által működtetett konzultatív testületek 14.1. Vezetői Tanács –
Feladata az ÁEK operatív irányításával összefüggő főigazgatói döntések előkészítésére és a váratlan helyzetek kezelésére vonatkozó javaslattétel, véleménynyilvánítás az alábbi feladatok tekintetében: –
a jogszabályok és szakmai előírások előkészítésének és megvalósulásának biztosítása,
–
a gyógyító-megelőző, orvos-szakmai, valamint gazdaságiműszaki tevékenységek megszervezése, vezetése, irányítása, összehangolása, ellenőrzése,
–
a betegellátás teljesítményének és finanszírozottságának havi rendszerességű elemzése, összevetése, a szükséges korrekciós intézkedések meghatározása,
előkészítése,
szakmai
beavatkozási
pontok
–
a költségvetés szakmai mutatóinak és irányszámainak havi rendszerességű elemzése, összevetése, a szükséges módosítások előkészítése,
–
a közbeszerzés hatálya alá tartozó beszerzések éves tervének előkészítése,
–
a működtetésre és fejlesztésre a költségvetésből kapott, valamint a saját bevételből származó pénzeszközök és egyéb gazdasági
támogatások
rendeltetésszerű
felhasználásának
biztosítása, hatékony, célszerű és takarékos gazdálkodás megszervezése és ellenőrzése, –
az etikai követelmények betartásának biztosítása,
–
az ÁEK költségvetési, fejlesztési és rekonstrukciós tervének elkészítése,
–
az ÁEK orvosi, szakdolgozói és egyéb képzési és továbbképzési tervének összehangolása,
–
együttműködés és kapcsolattartás a fenntartó, a finanszírozó és a szakmai felettes szervek vezetőivel, vezető testületeivel, az igényjogosult állomány állományilletékes vezető egészségügyi szerveivel (HM, HM HVKF, rendvédelmi szervek és polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok
vezetői,
MÁV
Rt.
Vezérigazgatóság) és az ÁEK dolgozóinak érdekképviseletét ellátó szervekkel, –
az ÁEK intézeti szabályzatai működésének értékelése, a módosítások, aktualizálások előkészítése.
–
Tagjai a főigazgató helyettesei, valamint a főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői.
–
Működése szükség szerint, de legalább havi rendszerességgel. A testület rendszeres összehívásáról a főigazgató gondoskodik. A Vezetői Tanács üléseit a főigazgató vezeti.
–
Működési szabályait a Vezetői Tanács Működési Rendje határozza meg, melyet az SZMSZ-el együtt kell tárolni.
14.2. Rehabilitációs Koordinációs Tanács –
Feladata az ÁEK rehabilitációs és krónikus ellátást végző szervezeti egységeinek
operatív
irányításával
összefüggő
főigazgatói
döntések
előkészítése és azok végrehajtása érdekében javaslattétel, véleménynyilvánítás az alábbi feladatok tekintetében: –
a szakmai feladatellátás értékelése, a feladatellátást akadályozó körülmények elemzése és a megoldásra javaslattétel,
–
a rehabilitációs és krónikus ellátási feladatokat ellátó intézetek és osztályok, valamint a szakmailag kifejezetten jelentős akut osztályok (idegsebészet, traumatológia, szív-, ér- és mellkas sebészet,
rheumatológia,
orthopédia,
gasztro-enterológia)
közötti együttműködési feladatok végrehajtásának elemzése, értékelése, a teendők meghatározása, –
a telephelyek és az ÁEK központ közötti együttműködés értékelése,
– –
aktuális feladatok kijelölése.
Tagjai rehabilitációs főigazgató helyettes, rehabilitációs és krónikus szervezeti egységek vezetői, az adott szakmai ellátási területért felelős (mozgásszervi, központi idegrendszeri sérültek, kardiológiai, stroke, pszichiátriai, gasztroenterolológiai, krónikus ellátás) rehabilitációs szakemberek. A testület ülésén állandó meghívottként részt vesznek: gazdasági igazgató, ápolási igazgató, főgyógyszerész.
–
Működése szükség szerint, de legalább negyedévenként. A testület rendszeres összehívásáról a rehabilitációs - főigazgató-helyettes gondoskodik. A Rehabilitációs Koordinációs Tanács üléseit a rehabilitációs - főigazgatóhelyettes vezeti.
–
Működési szabályait a Rehabilitációs Koordinációs Tanács Működési Rendje határozza meg, melyet az SZMSZ-el együtt kell tárolni.
15. Az ÁEK szakmai tanácsadó testületei 15.1. Szakmai Vezető Testület –
A Szakmai Vezető Testület (a továbbiakban: SZVT) az ÁEK tanácsadó, véleményező és javaslattételi szerve, akit meghatározott szakmai kérdésekben
egyetértési jog is megillet. Az SZVT a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve a Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendeletben meghatározottak szerint, a szervezeti és működési szabályzat keretei között saját ügyrendjének megfelelően végzi tevékenységét. –
Az SZVT tagjainak száma 16 fő.
15.1.1.A Szakmai Vezető Testület tagja: –
az orvosigazgató,
–
az ápolási igazgató,
–
a fekvőbeteg ellátó osztályok vezető főorvosai közül a főigazgató által felkért személyek,
–
a diagnosztikai szolgálatok vezető főorvosai közül a főigazgató által felkért személyek,
–
a rehabilitációs intézetek vezetői közül a főigazgató által felkért személyek,
–
az ÁEK teljes munkaidős, főfoglalkozású orvosai közül a területileg illetékes orvosi kamara által delegált tag.
15.1.2. A Szakmai Vezető Testület tanácskozási jogú állandó meghívottjai: –
a felügyeleti szerv képviselője,
–
a főigazgató,
–
a katonai főigazgató helyettes,
–
a rehabilitációs főigazgató-helyettes
–
a stratégiai és tudományos - főigazgató-helyettes
–
a gazdasági igazgató és
–
az főgyógyszerész.
15.1.3. A SZVT működése –
A SZVT üléseit az elnök hívja össze, akit a testület tagjai választanak titkos szavazással. Az elnök megválasztásához a testület – a jelenlévők számától függetlenül – összes tagjának 50%-a + 1 szavazat szükséges.
–
A SZVT évente legalább négy ülést tart, mely szükség szerint többször is összehívható. Ha a Testület legalább egy harmada írásban kezdeményezi, akkor Testület elnöke köteles az ülést soron kívül, a kezdeményezéstől számított tíz naptári napon belül összehívni.
–
A SZVT ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A SZVT határozataihoz a jelen lévő tagok 50%-a + 1 szavazat szükséges. Az
egyetértési jogkörben hozott határozatokhoz a testület – a jelenlévők számától függetlenül – összes tagjának 50%-a + 1 szavazat szükséges. 15.1.4.A SZVT véleményezési jogköre –
A SZVT a felügyeleti szervnek történő felterjesztés előtt véleményezi az ÁEK SZMSZ-ét. A felterjesztéshez csatolni kell a testület e napirendi pontról folytatott vitájának jegyzőkönyvét.
–
A SZVT kiadása előtt véleményezi az ÁEK házirendjét és intézeti szabályzatait.
–
A SZVT kiírás előtt véleményezi a vezetőhelyettesi munkakörökre kiírandó pályázati kiírásokat, véleményezi és rangsorolja a beérkezett pályázatokat.
–
A főigazgató köteles kikérni a SZVT véleményét a vezetőhelyettesek megbízása és a megbízás visszavonása, illetőleg ennek a felügyeleti szerv felé történő kezdeményezése előtt. Köteles továbbá kikérni a véleményét az ÁEK szakmai osztályai vezetőinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.
–
A SZVT javaslattételi joga van a fenntartó, illetőleg a főigazgató felé, továbbá fenntartó, illetőleg a főigazgató felkérésére meghatározott szakmai kérdésben véleményt nyilvánít.
15.1.5. A Szakmai Vezető Testület egyetértési jogköre –
az ÁEK szakmai tervéhez,
–
az ÁEK fejlesztési prioritásainak meghatározásához,
–
a vezetői, orvos igazgatói, ápolási igazgató kinevezéseknél a külön jogszabályban meghatározott feltételek alóli felmentéshez,
–
az ÁEK etikai bizottsága vezetőjének és tagjainak kinevezéséhez,
–
a halál tényét megállapító bizottság kinevezéséhez,
–
a kutatási projektek engedélyezéséhez,
–
a minőségbiztosítási politika kialakításához és a belső minőségügyi rendszerről szóló szabályzat elfogadásához,
–
más egészségügyi szolgáltatóval való szakmai együttműködési és konzíliumkérési rendhez,
–
az ÁEK saját szervezeti egysége által ellátott betegellátási, és betegellátáshoz közvetlenül kapcsolódó (diagnosztikai, gyógyszerellátási) tevékenységek kiszervezéséhez.
15.1.6.Az SZVT ügyrendje az SZMSZ mellékletét képezi. 15.2. Kórházi Felügyelő Tanács –
A kórházi felügyelő tanács a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény
által
nyújtott
egészségügyi
szolgáltatással
összefüggő
feladatkörében: –
véleményt nyilvánít, és javaslatokat tesz az intézmény működésével,
–
fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben,
–
biztosítja a kapcsolattartást az intézmény vezetése és az érintett lakosság között,
–
–
képviseli az érintett lakosság érdekeit az intézmény működésében,
–
figyelemmel kíséri az intézmény működését.
A kórházi felügyelő tanács kilenc, tizenkettő vagy tizenöt tagból álló testület. A tagok több mint a felét az egészségügyi intézmény ellátási körzetében, az egészségügy területén működő társadalmi szervezetek küldötteiből, a többi tagot az intézmény küldötteiből kell megválasztani.
–
A tanács elnökét a társadalmi szervezetek küldöttei közül kell megválasztani.
–
Működési szabályait a Kórházi Felügyelő Tanács által elfogadott ügyrendje határozza meg, melyet az SZMSZ-el együtt kell tárolni.
15.3. Kórházi Etikai Bizottság –
A Kórházi Etikai Bizottság az ÁEK egészére kiterjedő hatáskörrel és illetékességgel működik. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott feladatai mellett a főigazgató javaslattevő, véleményező és tanácsadó szerveként részt vesz a betegek által az egészségügyi ellátással kapcsolatban tett panaszok kivizsgálásában, valamint közreműködik minden olyan ügyben, amelyet a főigazgató esetileg vagy állandó jelleggel feladatkörébe utal. Tevékenységét, eljárását az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, valamint más vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
–
A Kórházi Etikai Bizottság az előzőleg leírt feladatai mellett: - elősegíti a jogszabályokban és egyéb előírásokban foglalt etikai követelmények egységes értelmezését és alkalmazását, - folyamatosan figyelemmel kíséri az ÁEK- ben az etikai helyzet alakulását, az etikai követelmények betartását.
–
A beteg által az egészségügyi ellátással kapcsolatban tett panasz kivizsgálását az erre vonatkozó szabályzat szerint kell végezni.
–
Az ÁEK köteles a beteg által tett panaszt kivizsgálni.
–
A beteg panaszt tehet szóban és írásban. A szóban tett panasz írásba foglalására fel kell kérni a beteget, szükség esetén ehhez részére segítséget kell adni.
–
A beteg panasszal fordulhat az ÁEK minden szervezeti egységéhez és a betegjogi képviselőhöz. Ha szervezeti egység (osztály, szakrendelés stb.) beosztottjánál tesz panaszt, akkor a beosztott a panaszt a szervezeti egység vezetőjéhez továbbítja. Ha a szervezeti egység vezetője – vagy a hozzájuk érkező panasz vonatkozásában a főigazgató-helyettesek, az ápolási igazgató, a gazdasági igazgató – a panaszt saját hatáskörében és illetékességében azonnal intézkedéssel a beteg teljes megelégedésére orvosolni tudja, akkor a beteggel ezt a tényt a panaszbeadványán írásban elismerteti, és a tett intézkedésének leírásával együtt továbbítja az iratot, iratokat a főigazgató részére. Ilyen esetekben további ügyintézésre nincs szükség.
–
Ha a beteg által tett panaszt az előző bekezdésben ismertetett módon nem sikerül megoldani, akkor a szervezeti egység vezetője a panaszbeadványt – írásbeli megjegyzésével, észrevételeivel együtt – továbbítja a főigazgatónak. Ilyen esetben így kell eljárnia a főigazgató-helyetteseknek, az ápolási igazgatónak és a gazdasági igazgatónak is.
–
A főigazgató az ilyen módon hozzá továbbított vagy a közvetlenül hozzá benyújtott panaszt saját hatáskörében kivizsgálja, vagy ha indokoltnak tartja, a Kórházi Etikai Bizottság elnökéhez, annak távolléte esetében őt ideiglenesen helyettesítő tagjához továbbítja kivizsgálás céljából.
–
A Kórházi Etikai Bizottság elnöke (távolléte esetében őt ideiglenesen helyettesítő tagja) a kivizsgálás céljából megkapott panaszt a Kórházi Etikai Bizottság teljes ülésének napirendjére tűzi. Az ülésen részt vehetnek mindazok, akik érintettek az ügyben, és előadhatják ezzel kapcsolatos álláspontjukat, bizonyítékaikat. A Kórházi Etikai Bizottság elnöke (távolléte esetében őt ideiglenesen helyettesítő tagja) és tagjai saját tényfeltáró tevékenységet is végezhetnek.
–
A
Kórházi
Etikai
Bizottság
véleményének
megfogalmazásában
összeférhetetlenség miatt nem vehetnek részt azok, akik valamilyen módon
érintettek a panasz ügyében. A Kórházi Etikai Bizottság véleményét a főigazgató részére írásban küldi meg. A panasz elbírálásáról, a teendő intézkedésekről a főigazgató dönt. Döntéséről, a panasz kivizsgálásának eredményéről a beteget – panaszának megtételétől számított – 10 munkanapon belül írásban tájékoztatja. –
Kötelező a beteg figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy a panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint – panasz kivizsgálása érdekében – más szervekhez forduljon.
–
A panaszbeadványokat az Ügyviteli Részlegen iktatással nyilvántartásba kell venni. A panasszal, valamint annak kivizsgálásával összefüggő iratokat (beleértve a Kórházi Etikai Bizottság ilyen ügyekben keletkezett iratait is) 5 évig az Ügyviteli Részlegen meg kell őrizni.
–
A Kórházi Etikai Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Tagjait a főigazgató bízza meg 4 évre szólóan. A Kórházi Etikai Bizottság a tagjai sorából elnököt választ, valamint egyik tagját megbízza, hogy az elnököt távolléte idején ideiglenesen helyettesítse. Az elnöki és a távolléte idején ideiglenes helyettesítésére vonatkozó megbízatás 2 évre, de legfeljebb a tagságra vonatkozó megbízás időtartamára szól. Az elnököt – a Kórházi Etikai Bizottság megbízatásának időtartama alatt – legfeljebb egyszer lehet újraválasztani.
15.4. Kórházi Tudományos Tanács –
A Kórházi Tudományos Tanács az ÁEK egészére kiterjedő hatáskörrel és illetékességgel az orvostudomány, a gyógyszerészeti tudomány, valamint az ápolástudomány eredményeinek figyelemmel kísérésében, alkalmazásában, a tudományos munka szervezésében és irányításában, tudományos pályázatok előkészítésében és lebonyolításában, tudományos és kutatási támogatási formák kidolgozásában és odaítélésében, belföldi és külföldi tanulmányutakon, kongresszusokon történő részvétel iránti kérelmek elbírálásában, szakmai továbbképző tudományos rendezvények megszervezésében a főigazgató javaslattevő, véleményező és tanácsadó szerve.
–
A Kórházi Tudományos Tanács személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Titkárát és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes. Elnökét a tagok maguk közül választják. A személyi összetételt úgy kell kialakítani, hogy minden szakterületi csoport (manuális szakmák, belgyógyászati jellegű szakmák, diagnosztikai szakmák stb.) képviseletet kapjon.
15.5. Kutatásetikai Bizottság –
A Kutatásetikai Bizottság az ÁEK egészére kiterjedő hatáskörrel és illetékességgel az orvos biológiai kutatások, beavatkozások, vizsgálatok, az emberen végzett orvostudományi kutatások – hatáskörébe és illetékességébe tartozó – előzetes szakmai-etikai véleményezését végzi, és ellátja az ezzel kapcsolatos
felügyeleti,
ellenőrzési,
felülvizsgálati,
regisztrálási,
adminisztrációs, dokumentálási, ügyviteli, nyilvántartásba vételi, iktatási és egyéb teendőket. –
A Kutatásetikai Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok, továbbá egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás 5 évre szól. A titkárt a megalakult Kutatásetikai Bizottság saját tagjai sorából választja.
15.6. Gyógyszerterápiás Bizottság –
A Gyógyszerterápiás Bizottság az ÁEK gyógyszer-, vegyszer ellátásával, ezzel kapcsolatban az orvosi és gyógyszerészi szakmai szempontok szerinti szakszerűségnek
és
a
gazdaságosság
szempontjaink
érvényesítésével
összefüggő kérdésekben a főigazgató javaslattevő, véleményező és tanácsadó szerve. –
A Gyógyszerterápiás Bizottság megtárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyeket a főigazgató, valamint a Gyógyszerterápiás Bizottság elnöke, titkára vagy tagjai napirendjére tűznek, illetve erre javasolnak.
–
A Gyógyszerterápiás Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét, titkárát és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.
15.7. Környezetvédelmi Tanács (KVT) A főigazgató környezetvédelemmel kapcsolatos véleményező, javaslattevő, tanácskozó testülete. –
Rendeltetése: Az ÁEK környezeti állapotának figyelemmel kísérése, a környezetterhelésből
eredő
problémák
megoldásának,
enyhítésének elősegítése. A KVT személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes. 15.8. Infekciókontroll Bizottság Az infekció kontroll a kórházi betegek és személyzet nosocomiális fertőzésekkel szembeni védelmének biztosítására szolgáló rendszer, amely a megelőzés különböző területein használatos módszerek széles körét tartalmazza. –
Célja: a
nosocominális
fertőzések
surveillance
antibiotikum
politikájának kézbentartása e tevékenység koordinálása, segítése, képviselete a betegellátó intézmények vezetésénél. –
Az Infekciókontroll Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok, továbbá egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes. A titkárt a megalakult Infekciókontroll Bizottság saját tagjai sorából választja.
15.9. Transzfúziós Bizottság A Transzfúziológiai Bizottság az ÁEK szakmai ellenőrző, tanácsadó és döntéshozó testülete, a klinikai transzfúziológia területén. Kialakítja az intézetben a vér- és vérkészítmények rendelésével, kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával kapcsolatos gyakorlatot, rendszeresen értékeli ezek végrehajtását. Értékeli az intézet transzfúziológiai osztályának munkáját, a transzfúziók indikációit, kivitelezését, az esetleges transzfúziós reakciókat.
A Transzfúziós Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (amelyet az SZMSZ mellett kell tárolni) a vonatkozó jogszabályok, valamint egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg oly módon, hogy minden nagyobb vérfelhasználó szakma képviselve legyen. A megbízás visszavonásig érvényes. A titkárt a megalakult Transzfúziós Bizottság saját tagjai sorából választja meg 15.10. Szociálpolitikai Bizottság –
A Szociálpolitikai Bizottság a lakásügyekkel és szociális ügyekkel (segélyek, illetményelőleg) kapcsolatos tevékenység tervezésében, végrehajtásában a főigazgató javaslattevő, véleményező és tanácsadó szerve.
–
A Szociálpolitikai Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét, titkárát és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes. A Szociálpolitikai Bizottságban képviseletet kell kapnia az ÁEK Közalkalmazotti Tanácsának és Szakszervezeti Bizottságának is.
15.11. Műszerbizottság –
A Műszerbizottság az orvosi, valamint ápolási eszközök és műszerek beszerzésének tervezésével, megalapozott szakmai javaslatok kidolgozásával kapcsolatos ügyekben a főigazgató javaslattevő, véleményező és tanácsadó szerve.
–
A Műszerbizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.
–
A bizottság munkáját a gazdasági igazgató készíti elő az éves költségvetésben a tárgyi eszközök beszerzésére jóváhagyott előirányzatok alapján.
15.12. Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság –
A Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság az ÁEK szervezetén belül országos hatáskörrel és illetékességgel működik.
–
Tevékenységét, eljárását a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000.
(VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet, valamint más vonatkozó jogszabályok határozzák meg. –
A Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság a hivatásos állományúnak a betegség
hatodik
hónapjától
egészségügyi
szabadsága
további
meghosszabbítására javaslatot tevő szerv. –
A Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.
15.13. Háromtagú Orvosi Bizottság az agyhalál beálltának megállapítására –
A Háromtagú Orvosi Bizottság az agyhalál beálltának megállapítására az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. és más jogszabályok, előírások szerint eljáró bizottság.
–
A Háromtagú Orvosi Bizottság az agyhalál beálltának megállapítására személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.
15.14. Gazdálkodási Bizottság –
A főigazgató tanácsadó testülete. A bizottság feladata az intézmény gazdálkodásának
alakítása,
az
operatív
feladatok
végrehajtásának
költségvetéssel összhangban tartása. –
Feladata: a bizottság havonta elemzi az előző hónap gazdasági eseményeit és azok összefüggéseit; az Orvosszakmai és Kontrolling Osztály által készített gazdasági folyamat értékelésével kiegészítve elkészíti a következő hónap gazdasági feladatainak fontossági sorrendjét, a kiadások esetében a fizetési sorrendet a prioritások figyelembevételével rögzíti a Cash-Flow tervben; aktualizálja az éves tervet az elért bevétel függvényében;
irányelveket ad az intézmény éves költségvetési módosítás kezdeményezéséhez,
illetve
a
jóváhagyott
költségvetés
lebontásához; javaslatot tesz az intézményi többletbevételek felhasználására; javaslatot tesz a szabad kapacitások hasznosítására; elvégzi a fejlesztési elképzelések kidolgozását. –
Hatásköre: gazdasági döntés-előkészítés a főigazgató elé; döntéshozatal
az
intézmény
gazdálkodási
rendszerének
folyamatos elemzése alapján. A Gazdálkodási Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes. 15.15. Ápolásszakmai Bizottság A szakdolgozói tevékenység elemzésére, értékelésére, fejlesztésére létrehozott testület. –
Rendeltetése: a kórházgyógyító – megelőző - gondozási feladatainak ismerete, megvalósulásának támogatása, a szakdolgozói tevékenység hatékonyabb, eredményesebb feladatainak segítése.
–
Feladatai: a szakdolgozói munka elemzése, értékelése, javaslatok kidolgozása a szakdolgozói tevékenység fejlesztésére, javaslatok kidolgozása az optimális létszám meghatározására, minőségirányítási
rendszer
szakdolgozói
vonatkozású
kérdéseinek irányítása, ellátási protokollok felülvizsgálata, módosítása, az informatikai rendszerben az ápolási dokumentáció fejlesztése, betegelégedettségi kivizsgálása,
vizsgáltok
értékelése,
betegpanaszok
képzés,
továbbképzés
szakmai
irányelveinek
kidolgozása,
összevetése az ellátási szükséglettel, tudományos munka fejlesztése –
Az Ápolásszakmai Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.
15.16. Esélyegyenlőségi Bizottság –
Az Esélyegyenlőségi Bizottság feladata biztosítani és felügyelni a kórház területén tartózkodó és a kórházzal munkajogviszonyban álló valamennyi személy számára az egyenlő bánásmódot faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés nélkül.
–
Munkája során figyelemmel kell lennie arra, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.
–
A Bizottság a munkatervében jelölt feladatok végrehajtása kapcsán, az általa szükségesnek tartott felmérések (kérdőívek, interjúk) előkészítésébe és kezelésébe bevonja a Minőségügyért felelős vezetőt, és minden olyan esetben, amikor az érintettek személyiségi jogainak és adatainak védelmét garantálni kell, az Adatvédelmi felelőst.
–
A Bizottság tevékenysége kiterjed a kórházzal foglalkoztatási jogviszonyban (hivatásos, szerződéses tisztekre, tiszthelyettesekre, közalkalmazottakra), valamint
munkavégzésre
irányuló
egyéb
jogviszonyban
(megbízási
szerződésesekre) állókra; továbbá a kórház járó- és fekvőbeteg ellátását igénybevevőkre. –
Az Esélyegyenlőségi Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. A Bizottság az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásai alapján, összhangban a többször módosított Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó 70/A. §-val az Esélyegyenlőségi Bizottság
törvényi előírás alapján működik. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes. 15.17. Fizikai Állapotfelmérő Bizottság (FÁB) A katonai főigazgató helyettes alárendeltségében működő szerv. –
Feladata: Az ÁEK hivatásos és szerződéses állományának
fizikai
alkalmasság évenkénti ellenőrzése, a 7/2006. HM rendeletben foglaltak alapján. –
A FÁB személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a katonai főigazgató helyettes bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.
15.18. Költségvetési Ellenőrző Bizottság (KEB) Az ÁEK belső költségvetési ellenőrzésének tervezését, szervezését és végrehajtását végző testület. –
Rendeltetése: Az ÁEK rendelkezésére bocsátott előirányzatok gazdaságos, takarékos
és
szabályszerű
felhasználásának,
a
vagyon
rendeltetésszerű kezelésének, a gazdálkodás hatékonyságának, a bevételek és kiadások kezelése jogszerűségének, a számviteli és bizonylati rend betartásának elöljárói és belső ellenőrzése. –
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.
15.19. Előmeneteli Bizottság (EB) –
Az ÁEK előmeneteli bizottságot működtet, melynek elnökét és tagjait a katonai főigazgató-helyettes parancsban jelöli ki, tevékenységét külön intézkedésben (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), szabályozza.
15.20. MH I. Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottság (MH I. fokú FÜV Bizottság)
–
Az MH I. fokú FÜV Bizottságot az ÁEK működteti. A bizottság az elnök, és két főorvos részvételével működik. Az elnöki teendőket a katonai főigazgató helyettes által megbízott főorvos látja el.
–
Az Elsőfokú FÜV Bizottság tagjaként a felülvizsgálatra kerülő katona kórházi, illetve rendelőintézeti kezelő orvosa és a kivizsgálását irányító kórházi osztályvezető főorvos, illetve ha az osztályvezető főorvos egyúttal az MH főszakorvosa is, akkor az osztályvezető főorvos helyettese vesz részt a bizottság munkájában.
–
A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak rendelkezések szerinti kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.
–
A bizottság döntési jogkörét külön jogszabályi rendelkezések határozzák meg. Tevékenységét működési rendje szabályozza, melyet az SZMSZ mellett kell tárolni.
15.21. Érdekképviseleti szervek –
A főigazgató a szakszervezeti szervvel – bejegyzést követően – illetve a reprezentatív szakszervezettel megállapodás keretében, valamint a választott közalkalmazotti képviselővel együttműködik.
15.22. Betegjogi képviselő –
Feladatát közvetlenül ÁNTSZ alárendeltségében végzi. Jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról az egészségügyi miniszter 77/1999. (XII. 29.) EüM rendeletében rendelkezik.
–
Felelős: a betegpanaszok intézése során tett intézkedéseiért.
–
Feladata: a betegjogi képviselő ellátja a betegek jogainak védelmét az egészségügyi törvényben foglaltak szerint, segíti őket a jogok megismerésében és érvényesítésében; segíti
a beteget
az egészségügyi
dokumentációhoz
való
hozzájutáshoz, az azzal kapcsolatos kérdések, megjegyzések megfogalmazásában;
segít a betegeknek panaszuk megfogalmazását, kezdeményezheti annak kivizsgálását; a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tesz az egészségügyi intézmény vezetőjénél, illetve eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget; egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás alapján járhat el; kiemelten
kezeli
az
életkoruk,
testi
vagy
szellemi
fogyatékosságuk, illetve szociális-társadalmi helyzetük miatt kiszolgáltatottak betegjogi védelmét.
