Biodiverzitás kerekasztal jegyzete Budapest, AJBH, 2013. július 10. A kerekasztalt, amelyen összesen több, mint 50 döntéshozó ill. civil szervezeti képviselő, szakértő vett részt, az Alapvető Jogok Biztosának Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Helyettese, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődési Bizottsága és a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezte a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai támogatásával. Szabó Marcel, AJBH bevezetője Védett területek a világon 700%-kal nőttek, mégis, a védettség ellenére a tengeri élővilág biológiai sokfélesége 25%-kal, a szárazföldié 40%-kal csökkent. Milyen jogai vannak a jövő nemzedékének? A természeti örökség mindenképpen, ez a felelősség összeköti a nemzedékeket. Ombudsmani hivatalok a jogvédelemre építve védenék ezt az örökséget. Az ENSZ tervezi egy világszintű jövő nemzedékek ombudsmani hivatala kialakítását, a feladatok végrehajtását országos szinten a tagállami ombudsmanok segítenék. Magyarország, az AJBH ezt támogatja. Kőrösi Levente, főosztáéyvezető-helyettes, VM, Stratégiai Főoszt.: A Nemzeti Biodiverzitási Stratégia megújítása – vetített előadás letölthető külön. Kérdések, hozzászólások, válaszok : Solt Dezső: Az V. stratégiai terület, az idegenhonos inváziós fajok elleni fellépés mekkora kört érint? VM Válasz: számos régebben betelepült ill. új inváziós fajról van szó, pl. vörösfülű ékszerteknős, selyemkóró, akác stb. Gergely Erzsébet: milyen státusú a megújuló nemzeti biodiverzitás stratégia (NBS), milyen a viszonya a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz, Közös Agrárpolitikához? Mivel a Pannon biogeográfiai régió vagy maga a Pannon-medence éghajlati, élővilág szempontjából egységesen kezelhető, terveznek-e egy ilyen Pannon-medence fejezetet, mint nemzetközi fejezetet? VM Válasz: Az NBS nem az NKP része, önálló, de szoros összhangban van vele, KAP-ból minél több forrást igyekeznek becsatornázni a megvalósításra. A Pannon-medencére vonatkozó részt megfontolják. Rodics Katalin, Greenpeace: a stratégia végrehajtatása az ágazatokban a legnehezebb, erre van terv? VM Válasz: Az ágazati integráció valóban kiemelten fontos, aII-es stratégiai terület keretében foglalkoznak vele. Radnai Anikó, AJBH: területfejlesztés, településrendezés is szerepel a stratégia ágazatpolitikájában? VM Válasz: II. strat területen foglalkoznak ezzel, és minden szakmai kidolgozót felkérte, hogy a jogszabályi ellentmondások kezelését is vegyék bele. Hozzászóló: az EU-s mezőgazdaság nem fenntartható, ill. az ökológiai gazdálkodás mint támogatandó hogyan jelenik majd meg a NBS-ben? VM Válasz: A NBS-író munkacsoportba delegált, adott területért felelős szakértők erre hangsúlyt fektetnek. Az ökológiai gazdálkodásra külön célkitűzés és indikátor lesz a NBS-ben 2020-ra. Deák József: a NBS társadalmasítása hogyan zajlik majd? VM válasz: Most a Stratégia 0. változatának VM-en belüli egyeztetését végzik a következő 2 hétben, majd véglegesítik, közigazgatási egyeztetésre és társadalmi egyeztetésre küldik. Utóbbi aug közepevége felé várható.
1
MTVSZ a jelenlévőknek, múltkori fórumon résztvevőknek és a témával foglalkozó civilszervezeteknek segíti eljuttatni. Halmos Gergő, MME: az eddiginél erősebb eszközökre lenne szükség, főleg végrehajtáshoz. Az EU-s 2014-2020 tervezés, határon átnyúló programok megérdemelne egy külön célkitűzést a 6-os pontban. Attól, hogy kb. egy időben van előkészületben a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), Nemzeti Természetvdédelmi Alapterv (NTA) és a Nemzeti Biodiverzitási Stratégia (NBS) (mindhárom 2014-2020 időszakra), még kell erőfeszítés az összehangoltatásukra, ld. társadalmi részvételben stb. VM Válasz: az NBS-s van a legelőrehaladottabb állapotban, nem tudja megvárni a másik kettő anyagot. Adott tématerületet abban az anyagban fejtjük ki, amelyikben a legrelevánsabb: a NBS átfogóbb, a NTA-ban pedig részletesebben a természetvédelmi kérdések jelennek meg. Az NKP több olyan kérdéskörrel foglalkozik, ami az NBS-be és NTA-ba nem fér bele . Veres Gábor: NBS kapcsolata a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával (NFFS-sel)? Egyelőre nem lát túl sok kapcsolódást; hiányzik az NBS-ből a rendszerszemlélet, az értékrendbeli alapokon nyugvó célok, mert most csak részmegoldások vannak. Krómer István, AJBH: Az is fontos, hogy milyen forrásokat ne használjuk fel, mire ne ruházzunk be? Vétó- de legalább véleményezési jog kellene a (biodiv szempontból) káros fejlesztések megakadályozására. Schmuck Erzsébet: az NFFT következő, szeptemberi ülésén foglalkozzon a NBS-NFFS összhanggal. Gyulai Iván: a stratégia eszközrendszere legyen átfogó. A jövőkép részben a hanyatlást okozó hajtóerőket kéne kezelni, ld. fenmtarthatósági kritériumok. Infrastruktúra mint kockázat milyen szinten van említve? Hajtóerő: pl. az anyag- és energiafelhasználás, és az ebből adódó kibocsátások, szennyezések. Pl. az inváziós fajok mint tünet hajtóerői: élőhelyátalakítás, világkereskedelem, éghajlatváltozás, szóval ha ezekkel a hajtóerőkkel foglalkozzunk, a probléma gyökerét célozzuk és nem a tüneteket kezeljük. A településpolitikával, éghajlatvédelemmel valószinergia, az emberi dimenzió (tudatosság, fogyasztási mintázatok) is hiányzik a felvázolt NBS tartalomjegyzékből. Rodics Katalin: a NBS önmagában nem oldja meg a dolgokat, de NFFS és közte azért valószínűleg nem lesz ellentmondás, hiszen ugyanaz a kör írja. Eddig a NTA-ba próbálták a biodiverzitást belepréselni, ez most fordítva jobb. Jó, hogy az inváziós fajok témája önálló stratégiai pontként bekerül. Gergely Erzsébet: a globális és az EU-s biodiv stratégia sem hozta, amit kitűzött. A 3 szempontból (területhasználat, mintázat, ökológiai állapot), főleg utóbbira van célkitűzés az NBS-ben. De mi a célállapot? A mostani vagy az éghajlatváltozás stb. miatt megváltozott természetközeli állapot? Tripolszky Sára: az EU pl. McGlade sem volt elégedett az EU Biodiv. Stratégiájával, nemzetközi civilek szerint gyengék a célkitűzések, százalékok. Magyar célkitűzések lehetnének erősebbek. Egyetért Gyulai Ivánnal, hogy a hajtóerőket be kell rakni az NBS-be. Hozzászóló: Oroszországban egy hektár ingyen állami területet kaphat bármely lakos, ha ökológiai gazdálkodást folytat rajta. Ma már 35 millió ilyen kiskertes gazda van már (azaz 35 millió hektár Oroszország 1700 millió hektárú összterületéből). Magyaro: földtörvény nem a kis ökológiai gazdálkodókat segíti, pedig sokezer fiatal gazdálkodni akarna. Mizsei László: konkrét törvényi szabályozás kellene a végrehajtatás érdekében. Fenti hozzászólásokra reagálások: 2
Szabó Marcel reagál: civil kezdeményezésre került bele az alaptörvénybe a jövő nemzedékekért való rész. Az éghajlatvédelmet mint szempontot fontosnak tartja. Kőrösi Levente, VM reagál: Dolgoznak azon, hogy a felhasználható támogatásoknál az előírt (biodiv.) szempontok legyenek kritériumok a kifizetéshez. Hajtóerőket az NBS jövőkép részébe igyekeznek berakni. A NBS 6 stratégiai területét az EU stratégiából vették; önálló integráció fejezet nem lesz, de a téma megjelenik számos célkitűzésben és az itt elhangzó javaslatok alapján a jövőkép után átfogó célként be lehetne rakni. Anyag-energiafelhasználás, fejlesztés, infrastruktúra: szerepel az NBS-ben a mérhető célok szintjén. NKP-ben szerepelnek a fogyasztási mintázatok. Ökológiai állapot: nemcsak fenntartása, hanem javítása is cél. Nemzetközi szerepvállalást kifejtik, benne lesznek a magyar vállalások. A magyar célkitűzések erősebbek, mint az EU-s, de persze muszáj az ambiciózusság mellett reálisnak is maradni. A Nemzeti Vidékstratégia területe az ökológiai gazdálkodás, abban vannak a kérdezett intézkedések. Cél a jogalkotásba, szakpolitikákba épülés, de nem kerül sor külön biodiverzitás törvény alkotására. Ágazati jogszabályok módosításánál figyelembe fogják venni az NBS-t. Inváziós fajok kapcsán Iván kommentjével egyetértenek.
Marczin Örs, VM: A természetvédelem és a biodiverzitás finanszírozási kérdései (vetített ppt előadást ld. külön letölthető pdf-ben) Kiegészítés a diákhoz: a diák csak a 2014-20 időszakra szóló uniós finanszírozásokkal foglalkoznak, és hogy hogyan készülnek fel rá, a költségvetési pénzekkel nem. Az EU-s biodiv. stratégia minden célkitűzéséhez tartozik finanszírozási kérdés, a tagállamok inkább a biodiv pénzek lefaragásával próbálkoztak, nem a növelésével. A Natura 2000 priorizált intézkedési tervről 2013. szept 10-én műhelytanácskozás lesz (PAF). A PAF elkészült, 2013. áprilisban nyújtották be az EU Biztottságnak. 2007-es adatokon alapul, mert a stratégia is ezeket vette alapul, és ez állt rendelkezésre a korábbi biodiv felmérés alapján. Tripolszky Sára: A biodiverzitás finanszírozása az EU-ban (előadása összefoglalója): 1. KAP reform A reform 2010/2011-ben kezdődött, zöldítési és szociálisan igazságosabbá tételi célokkal, mivel eddig a közvetlen kifizetések 80%-át a gazdálkodók 20%-a kapta, és ezen változtatni kellett. 3 fő biodiverzitással összefüggő javaslatot tettek nemzetközi civilszervezetek a KAP zöldítésére: 1. a természetes gyepeket ne szántsák be, 2.vetésforgó alkalmazása minimum 3 növénnyel, 3. ökológiai fókuszterületek: minden egyes gazdálkodó terület 7%.-a legyen beszántatlan, pl. patakok mentén 1 m-es nem műtrágyázott sáv maradjon, hogy a vízbe bemosódást elkerüljük. A javaslat szerint a direkt kifizetések 30%-át az EU visszatarthatná, ha az adott gazda nem teljesíti e 3 feltételt. A KAP átalakítása szinte a végéhez ért, a végső EU-s döntések lesújtók a fenti javaslatokról: 1. nincs garancia a gyepek érintetlenül hagyására 2. vetésforgó: az uniós mezőgazdasági területek 35%-a kivétel ez alól, ez a gazdák 87%-a. 3. javaslat: 7% helyett 5%-ot hagytak jóvá ökológiai fókuszterületként, de ebbe beleszámíthatnak nem ökológiai területeket is pl. utak és házak. A mezőgazdasági területek 35%-a felmentést kapott ez alól az 5%-os kitétel alól is; ami a gazdálkodók 89%-ának jelent felmentést. Az első pillér zöldítése tehát nagyon gyenge. A teljesítés nem lett jobban viszgált: a Vízkeret Irányelv vagy a Peszticid Irányelv teljesítése sem feltétel a közvetlen kifizetéshez. Ráadásul hiába elevel környezetvédelmi beálítottságú a második pillér (vidékfejlesztés), ezt a pillért viszont legyengítették arra hivatkozva, hogy az első pillért már most zöldítették. 3
2. Regionális Alapok: Lehetséges, hogy több pénz juthat majd biodiverzitásra pl. zöld infrastruktúrára. De a pénzkeret mennyisége nem nőtt, csak többfelé költhető. 3. LIFE: Az EU költségvetésének 0,2%-ról csak 0,3 %-ra sikerült felvinni 2014-2020 között, ez nem nagy eredmény. A természetbe fektetett minden forint 7 Ft hasznot hoz: ez a turizmus és a becsült ökológiai szolgáltatás értéke. Probléma, hogy bár most már tisztában vagyunk az adatok alapján, hogy hoygan csökken a biodiverzitás, és hogy az eddigi elégtelen cékitűzésekkel, pénzekkel nem teljesült 2010-re megállítani a csökkenést, mégsem alakult át a kihívásnak megfelelően a finanszírozás és a célkitűzések a 2014-2020 időszakra. Tehát újra kudarcnak nézünk elébe? Némi bizakodásra adhat okot, hogy a lakosság tudatossága nőtt, talán az emberek ki fogják kényszeríteni a biológiai sokféleség nagyobb védelmét. Gyulai Iván: A biológiai sokféleség finanszírozása (vetített előadás, ld. külön letölthető pdf-ben) Hozzászólások: Gruber Tamás, WWF: Operatív Programok tervezésekor : Víz Keretitrányelvvel stb. való összehangolás? Balogh Judit: 2% Magyarország bevétele az EU-ból. A másik 98%-ból mennyi jut a biodiverzitásra? Halmos Gergő, MME: PAF tartalom jó, de a végrehajtási mechanizmus hogyan fog kinézni technikailag? KEHOP: a forrás mindig fejlesztésre van. Az OP-kból a felmerülő működtetési és személyi költségek finanszírozására lehet maximum pénzt szakítani a biodiv-vel kapcsolatosan. A Gyulai Iván által javasolt területhasználati kvótarendszerben mi a végállapot, mi tartja azt fent? A rendszer beindítását nem látja reálisnak, a társadalom hogyan működtethetné? Iván: egyféle szabályozás kellene,a problémát leépíti eszközrendszert. Kiss Károly: igaz, hogy minden jövedelem mögött valamilyen környszennyező tevékenység van, de nem mindegy hogy milyen mértékű a szennyezés pl. bányászati jövedelemnél nagyobb, mint szolgáltatásoknál. Szolgáltatáson belül a pénzügy nagy hányadot tesz ki az EU-ban, USA-ban pl. 25%ot. A nemzetközi kereskedelem a biodiverzitás esetén veszélyes és téves elképzelés, mert területekről van szó, nem globálisan áramló co2-ről, és nem mindegy, hogy hol és milyen a biodiverzitás. Egyetért Ivánnal, hogy biodiverzitásra csak úgy lehessen költeni pénzt, hogy előtte megtanítjuk az erőforrások fenntartható használatára az embereket. Gergely Erzsébet: kérdés, hogy az EU-s forrásokhoz a hazai önrészt ki rakja mellé. A LIFE-ban ráadásul nemcsak természetvédelem, hanem a ’zöld gazd fejlesztése’ is benne van, többfelé megy a keret. Gond, hogy az egyes OP-k mentén van a tervezés, nem az adott területen élők jólléte, és az azt érintő szempontok szerint. KAP zöldítésben Magyaro. nem mindig volt progresszív állásponton. A KAP-ot az adott terület adottságaihoz megfelelő szerkezet kialakítására kellett volna szánni. Most a realitás a környezethez, helyzethez alkalmazkodó mezőgazdaság kialakítása. Ha nincs koncepció és politikai támogatottság, nem lesz igazán hatásos a NBS. Mizsei László: a civileknek nagy szerepük van a szemléletformálásban és a természetvédelmi területek kezelésében, hogyan részesülhetnek az Örs által felvázolt 2014-2020-as EU-s pénzekből? A szolgáltatások sem kisebb szennyezők, banki szektor rengeteg áramot és gépet használ. 4
Hozzászóló: Svájcban új mikrobiológiai technológiát fejlesztettek ki a vízkészletek megőrzésére. Tejsavbaktériumokat tartalmazó káposztaléből és egyéb hulladékokból álló oldatot átfolyatnak hígtrágyán; az oldat megköti az üvegházgázokat és elveszi a trágya szagát, így az felhasználható. co2 semlegesítésért fizetett pénzekből tartják fent a rendszert. Czirák Zoltán, VM: Iván ötletét érdekes lenne kidolgozni pl. hogy milyen hatása lenne az élelmiszerárakra. EU Bizottság azért döntött úgy a biodiv. Stratégia és a KAP kapcsán, mert állampolgárai ezeket az értékeket preferálják. A sok kis gazdaság önmagában nem megoldás, kérdés hogy hogyan használják ezeket az egyhektáros területeket Oroszországban. Marczin Örs reagálása a fenti hozzászólásokra: Forrásallokáció zajlik, hogy tovább lehessen tervezni OP-ket. OP-k központosított társadalmi folyamata szept-ben lesz, Miniszterelnöki hivatal koordinálja, a partnerekkel az egyeztetés elindult. Víz Keretirányelv intézkedési tervek figyelembe lesznek véve, de még korai stádiumban van a tervezés. PAF intézkedési terv: nem kötelező érvényű, meg kell harcolni. Működési költségek finanszírozása: igen próbálják ezt elérni. Biodiv. monitorozásra stb. jelentésírásra is próbálnak pénzeket elkülöníteni. Az EU-s pénzek elosztása jogszabályban szabályozott (2014-2020-as is) , a hazai leképezése lesz az Uniósénak, az előző időszakban nyílt pályázatos rendszer volt. Természetesen az új rendszerben is helye lesz a civileknek, de még nem lehet megmondani, hogy pályázatos vagy milyen lesz pontosan a rendszer. Gyulai Iván reagálása a fenti hozzászólásokra: A szolgáltató szektorban nem kevesebb az externális/környezeti teher. A szolgáltató társadalmak csak ’elegánsan’ áterhelik máshova a környezeti terheket pl. Kínába. Minden termelés és fogyasztás hátterében profitszerzés áll, ezért a hasznot növekedésbe fogja fektetni. Csak relatív a növekedés/GDP és szennyezés/terhelés szétválása, mert a növekedés mindig több erőforrás felhasználással jár. Ezért a valódi váltáshoz a fogyasztás visszafogására van szükség, minden hatékonyságnövelést az erőforrás-felhasználás abszolút csökkentésére kell fordítani. A területhasználati kvótarendszer realitása: van hozzá egy most nem kifejtett kritériumrendszer, ami leírja, milyen állapoból hova akarunk eljutni és hogyan. Valóban nehéz bevezetni, mert a növekedést nem segíti. Nem ért egyet azzal, hogy a KAP és az EU biodiv. Stratégia kapcsán az EU-s döntésekben az állampolgárok érdekeit követték; az EU valójában inkább csoportérdekeket szolgál. A szemléletváltás, valódi biodiverzitás-védelem stb. akkor valósulhat csak meg, ha megváltozik a mai értékrendszer, hogy mindenki csak a maga hasznát akarja maximalizálni, a mások kárára.
5
