A szerkesztı jegyzete Íme utolsó hírlevelünk és egyben a PALADIN Projekt búcsúztatója. Küldetésünk beteljesítésének érzésével zárjuk a projektet, mivel az összes kitőzött célunkat elértük. Azzal a reménnyel búcsúzunk a programtól,, hogy eredményeink nem csak az idısek önképzési készségét erısíti, hanem szakembereket is segít és inspirál majd, akik érdeklıdnek e tanulási módszer iránt.
A szerk. ..…..............…… 1
SDL ..........................… 1 Aktuális …………..…… 2 Utószó …………............ 6
A PALADINews utolsó kiadványában megtalálhatók a projekt eredményeként megfogalmazott legfontosabb javaslatok, amelyek a döntéshozóknak, a szociális szolgáltatóknak, oktatási és képzési intézményeknek, szólnak. Megtalálhatók továbbá a projekt utolsó konferenciájának hírei, amelyet Coimbrában, Portugáliában tartottak meg, valamint néhány megjegyzés és gondolat a programhoz és annak fı témájához, az önképzéshez. Végezetül hangsúlyozni szeretném, mennyire büszke lehetek, nem csak a projekt eredményeire, hanem a partnerek elkötelezettségére és kemény munkájára. Megtiszteltetés és öröm volt ezzel a partnerséggel dolgozni. Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak és remélem, hogy új kihívások újra összehozhatnak majd minket. Teresa Almeida Pinto, (PALADN koordinátor) Association VIDA | email:
[email protected]
Az önképzık a jövı nyertesei, mivel rendelkeznek azzal a képességgel, hogy tudásukat egész életükön át fejlesszék (Collins, 2006). Ha egyszer az egyének elsajátítják az önképzés mikéntjét, akkor minden helyzetben bármikor képesek lesznek tanulni. “Az önképzési /self-directed learning – SDL/ készségek megalapozzák az egész életen át történı tanulást. Az önképzési készségek sikeres elsajátításukat követıen felvértezik a diákokat azzal a képességgel, hogy egész életükön át tanuljanak” (Dynan, Cate & Rhee, 2008). Az önképzés lehetıvé teszi az életminıség javítását, mivel megfelelı eszközöket biztosít a tanulók számára az egész életen át történı tanuláshoz (Yamada, 1994). Az önképzésre "életmódként és nem módszerként" szoktak hivatkozni, mivel az önképzés egyik alapvetı eleme egy olyan hozzáállás, amely minden feltétel bekövetkezte és a hosszú élet esetén is érvényesíthetı (Clinton & Rieber, 2010). Az önképzési készség akkor fokozható, ha tisztában vagyunk az önképzés elemeivel. Az önképzés hangsúlyt fektet “az autonómiára, az egyéni motivációra, a személyes jellegre, az önfegyelemre és a kritikus gondolkodásmódra, továbbá segíthet a tanulóknak abban, hogy jobban
1
összpontosítsanak, céltudatosabbak és sikeresebbek legyenek (Ausburn 2002)”. (Clark, 2005). Az önképzés annál hatásosabb, minél erısebb a tanuló belsı motivációja.
Általában úgy tekintenek az önképzésre, mint az idı elıtti leépülés és függıvé válás elleni potenciális erık egyikére, mivel képes arra, hogy kiváltsa az emberek tanulás és fejlıdés iránti motivációját. Továbbá erıteljes hatása bármilyen tárgykör és bármelyik tanuló esetében érvényesíthetı. Sok felnıtt nem képes saját magát teljes körően irányítani. Ez úgy szemléltethetı, mintha az egyének különbözı pozíciókat foglalnának el az önirányítás kontinuumában, mivel egyesek autonómabb, míg mások inkább függıbb típusúak. Az alulképzett felnıttek tendenciaszerően kevésbé önirányító típusúak, mint a magas szintő végzettségekkel rendelkezı felnıttek. (Terry, 2006) Ezért különösen oda kell figyelnünk az önirányítás egyéb alacsonyabb szintő irányítással történı ötvözésére, illetve arra, hogy segítsük ezeket a személyeket abban, hogy fokozni tudják motivációjukat, magabiztosságukat és részvételüket a tanulási tevékenységek terén. Továbbá az idıs állampolgárok jelentısen különböznek egymástól, ahogyan az egyéni különbségek egyre karakteresebbé válnak koruk elırehaladtával. Az egyes személyek igen eltérı módon öregednek meg, mivel az öregséghez vezetı utak igen változatosak. Minden egyes idıs felnıttnek vannak reményei és jövıre vonatkozó tervei. Az önképzés szempontjából alapvetı azon eszközök szabályos használata, amelyek elı tudják segíteni az önirányítás kialakulásának folyamatát. A technológiának fontos szerepe van a modern társadalmunkban és ezt az ügyet is jól tudja szolgálni. Mint ahogy Clark kimutatta feltáró tanulmányában, még a kifejezetten alacsony szintő szolgáltatásokkal rendelkezı közösségek is elınyökre tehetnek szert a technológia használata révén, és a hatás különösen e közösségek esetében határozottan jelentıs. Chu and Tsai (2009) azt hangsúlyozza, hogy az internet alapú tanulás használata különösen célszerő a hátrányos helyzető idısek esetében. Tény, hogy segít ezeknek az embereknek (akik kora 45-59 közti, illetve 60 év feletti) abban, hogy leküzdjék a tanuláshoz történı hozzáférés útjában álló különbözı akadályokat. Továbbá az internet nyilvánvalóan az a legkényelmesebb és a legköltséghatékonyabb tanulási környezet, mely el tud jutni minden egyes személyhez és mely az egész életen át kitart. Ezek azok az indokok, amelyeknek köszönhetıen az internet egy olyan eszköz, mely eszköz jól használható önképzés céljaira. [ Részlet a PALADIN Memorandum-ból. A teljes szöveg megtalálható: www.projectpaladin.eu]
2
Aktuális A PALADIN projekt elımenetelérıl
A teendıkre vonatkozó alapelvek (Javaslatok a döntéshozók, a társadalmi szolgáltatók, és az oktatási és képzési szervezetek számára) A PALADIN projekt kutatási eredményei és a résztvevı szakértık tapasztalata alapján e fázisban több politikai javaslatot lehet megfogalmazni:
•
Az idısek önbecsülését, az idısek hasznosságának tudatát helyre kell állítani különbözı
tudatosságfejlesztı programok támogatása és ösztönzése révén. Az idıs állampolgárokkal kapcsolatos (negatív) hozzáállást meg kell változtatni annak érdekében, hogy az idıs emberek önértékelése pozitívan fejlıdjön. •
Az 50 évnél idısebb embereket segíteni kell abban, hogy elsajátítsák a modern készségeket és
tudást. Ehhez az szükséges, hogy a felnıttképzés ne csak a munkaerıpiacra összpontosítson, hanem az egész életen át tartó tanulásnak minden formáját támogassa, az önképzés minden típusát ösztönözze annak érdekében, hogy az idısek szert tehessenek azokra a készségekre, melyekre szükségük van. Visszaigazolást nyert, hogy az egészség, az aktivitás-munkavállalás, az oktatás, az állampolgári tudatosság és a pénzügyek az idıs emberek számára kulcsfontosságú területek. Az idıs emberek készségeinek megerısítése e területeken azonnal pozitív hatást fog gyakorolni mindennapi életükre. •
Az idısek önképzési aktivitását támogatni lehet online, illetve offline képzés révén, melynek
keretében tutor jellegő segítség nyújtható az önképzéshez minden egyes településen, minden egyes körzetben, egyetemen, kulturális központban és könyvtárban. Az "idısek önképzési mentora", illetve "az idısek oktatója" szakmát ki kell fejleszteni, új szakmaként meghonosítani (a felnıttoktatás egyik eredményeként, hasonlóan a magyarországi IT-Mentor programhoz). •
Nem szabad a tutorálás, az útbaigazítás és az "idısképzés" különbözı formáit kizárólag az idısekre
korlátozni. A többgenerációs tanulást kell támogatni, nem csak a tanulás elısegítésének az egyik rugalmas módszertanaként, hanem a szolidaritást és a társadalmi kohéziót erısítı stratégiaként is. •
Az idısek önszervezıdését lehetıvé kell tenni és szorgalmazni kell szabadidejüket, képzésüket és
munkavállalásukat illetıen. Azonban fontos hangsúlyozni azt, hogy az önképzési hajlamot támogatni kell, mert az fontos szerepet tölthet be az érett korú és az idısebb emberek vállalkozási oktatásának eredményességének terén. A PALADIN által kifejlesztett eszközökhöz hasonló eszközök felhasználása globális szinten támogatandó az érett korú és az idısebb emberek önképzési hajlandóságának fokozása érdekében. •
Az idıs generáció tagjai hajlamosabbak elfogadni a saját korosztályuk által tudomásukra hozott
információkat. Ez a hozzáállás áthidalható a többgenerációs közvetítık támogatásával. Az idıseket önirányításukkal kapcsolatosan önbizalmuk terén kell segíteni és megerısíteni. Az idısek önmagukban, illetve a többi generációval együttmőködve hatalmas vállalkozói potenciált képviselnek, mely potenciál felhasználható saját (nyereségorientált, vagy nem nyereségorientált) vállalkozásaik létrehozására. Az idısek vállalkozását támogató nemzeti programokkal karöltve fejleszteni kell a vállalkozói oktatásukat is.
3
A PALADIN kutatás igazolt néhány az irodalom által támogatott szempontot is, többek között olyanokat is, amelyeket célszerő figyelembe venni a tanulási programok tervezése során: •
A tanulóknak választási lehetıséget kell biztosítani azt illetıen, hogy mit, hogyan és mikor tanuljanak (nem a tanulónak kell a "programhoz" igazodnia, hanem a "programnak" kell a tanulóhoz alkalmazkodnia).
•
A felnıtt tanulók fejlıdési igényeit tiszteletben kell tartani.
•
Az egyéni különbségeket figyelembe kell venni.
•
A tanulók tanulási ütemét tiszteletben kell tartani, a tanulás ütemezésének figyelembe kell vennie a sokkal
gyorsabban,
illetve
lassabban
történı
haladás
lehetıségét
is
az
egyes
tanulók
igényeitıl/képességeitıl függıen. Mindenki tanulási idıigénye egyedi. •
Rugalmas részvételi ütemterveket kell felajánlani.
•
Barátságos és élvezetes tanulási környezetet kell létrehozni.
•
A hozzáférhetıségi akadályokat el kell távolítani.
•
Támogatandó a tanulók együttmőködése.
Általánosan elismert tény, hogy az egész életen át tartó tanulási stratégiáknak rugalmasabb és vonzóbb utakat kell találniuk (Európa Tanács, 2009), ezért az önképzés lehetıségét egy igen nagyhatású eszközként kell számításba venni az idıs, különösen a hátrányos helyzető emberek önképzési készségének fokozása terén
Konferencia: A tudatos és aktív tanulás és idısödés elısegítése. A jelen és a jövı kihívásai. A Coimbrai Egyetem Pszichológia és Képzéstudományok Szaka szervezésében a PALADIN utolsó konferenciája, október 20-21 Coimbra, Portugália Az eredményes kétnapos eseményt izgalmas elıadások töltötték meg, olyan elıadók által, akik az aktív tanulás és idısödés témáját különbözı aspektusokból járták körbe. Emellett kiváló projektismertetık széles skálája is elhangzott oktatási szakemberek által, Európa különbözı országaiból. Néhány kulcsüzenet három elıadótól: Rocío Fernández-Ballesteros a Madridi Autónoma Egyetem professzora az aktív idısödés támogatásáról tartott inspiráló elıadást. A professzor asszony szerint a legfontosabb feladat, hogy megváltoztassuk azt a sztereotípiát az idıs emberekkel kapcsolatban, miszerint ık képtelenek tanulni. Ez nem csupán lehetıség, hanem szükséges teendı. Az idısek új készségei nem csak nekik, maguknak, hanem a környezetüknek is elınyöket jelentenek. Tanulmányok azt mutatják, hogy amit jólétben való idısödésnek nevezünk, az viszonylag homogén természető a világon mindenhol a különbözı kultúráktól függetlenül. Az idısödık számára egyformán a
4
legfontosabb, hogy képes legyen ellátni magát, egészséges maradjon, családtagokkal és barátokkal legyen körülvéve. Rocío Fernández-Ballesteros felvetette azt a kérdést is, hogy az egészséges, sikeres és produktív idısödés, vagy különféle elképzeléseket említenek a kutatási eredmények. Pusztán az „egészséges” és „sikeres” jelzık definíciói is eltérı jelentéssel bírhatnak a különbözı tanulmányokban, valamint az egyének életében egyaránt. Fernández-Ballesteros szerint az egyén aktív idısödését meghatározza a környezet nyújtotta biztonság (például a szociális jóléti rendszer), amely az egyénrıl való gondoskodást hivatott ellátni, jó fizikai állapot, a társadalomban való aktív részvétel és a tanulásra való motiváció. Az idıskort úgy kell tekinteni, mint életszakasz, amely tanulást is tartalmaz, csakúgy, mint az élet többi szakasza. Az „aktív”, „produktív”, „sikeres” jelzıkkel le lehet írni azt a személyt, aki jólétben idısödik. Mit lehet tenni tehát társadalmi, illetve egyéni szinten az aktív idısödés elısegítéséért? Az egészséges életet kell elısegíteni (az egészséges életmódot folytató idıseknek 4,4szer több esélyük van függetlennek lenni az idıskoruk végén), képzés, az idısekkel kapcsolatos jelenlegi negatív sztereotípiák eltörlése, és a kötelezı nyugdíjba vonulás megkérdıjelezése, amely az idıseket a használhatatlanság és a hatékonytalanság mezejére számőzi. Veronika Remisová az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Igazgatóságának képviselıje azokról a politikákról és struktúrákról beszélt, amelyek egy új idısödés kultúrát teremtenek az aktív idısödés európai politikája, valamint a Grundtvig program támogatásával. Felhívta a figyelmet a demográfiai változások miatti aktív idısödés elısegítésének szükségére Európában: 2060-ra az átlagéletkor 48 év, és az aktív keresık és az eltartottak aránya 1:1 lesz. A munka kultúra szintén megváltozott és még változni is fog. Manapság nem elég egy karriert felépíteni egy életút során, hanem egyre inkább általános az, ha az egyénnek három karrierje van (e szakaszok határai a szakmai végzettség megszerzése után, majd 40 és 60 éves kor körül vannak). Az Európai Bizottság célja digitális egyenlıtlenség megszüntetése és az IKT elterjesztése. A WHO szerint szintén összefüggés van a képzés és az aktív idısödés között. Európában az élethosszig tartó tanulás részvételi hányada kétségbeejtıen alacsony: 4,5 % a felnıttoktatásban részt vevık aránya, míg a cél 50%. Kelet-Európában a helyzet még riasztóbb, mindössze 1% érintett élethosszig tartó tanulásban az 55 és 64 éves korúak között. Az Európai Bizottság úgy szándékozik jobbítani ezen a helyzeten, hogy a részvétel akadályait kívánja csökkenteni (például egészségügyi problémák) azzal, hogy új tanulási módszertant és eszközöket hoz létre. Új típusú írástudásokra is szükségük van az idıseknek, ezek között: IKT, pénzügyi készség, állampolgári részvétel készsége, digitális írástudás és a változások kezelésének képessége. Veronika Remisová hangsúlyozta az intergenerációs tanulás fontosságát és annak elınyeit mind az idısek, mind a fiatalok számára. A felnıttoktatás jövıjét illetıen elmondta, hogy az Európai Bizottság 2011 novemberében bocsát ki egy új ütemtervet, valamint egy nagy OECD tanulmány lát napvilágot 2013-ban. Philippe Carré a Párizsi Egyetem X Nanterre professzora elıadásának címe: Idıskor és felnıttoktatás; az idısek motivációi tanulni … vagy nem tanulni. Csakúgy mint Like Rocío Fernández-Ballesteros elızı nap Carré is hangsúlyozta, hogy a társadalom negatív sztereotípiáit az idısödéssel kapcsolatosan le kell bontani. Azt is kiemelte, hogy a felsıoktatás és a karrier oktatás helyett sürgısen
5
élethosszig tartó tanulás programra van szükség. A sikeres élethosszig tartó tanulás elıfutárai például az idısegyetemek. Carré szerint a továbbképzésben (munkával párhuzamos tanulás) részt vevık átlagos életkora 39 év. 45 éves kor fölött a részvételi arány nagyban csökken. Az idısebb munkavállalóknak már nem ajánlanak annyi képzési lehetıséget, mint a fiataloknak. Az elıadó fontosnak tartja, hogy a tanulást úgy kell tekinteni, mint utazást az életen át (Simard 1985). Egy egyén tanulási hajlandósága attól függ, hogy hogyan ítéli meg a saját életkorát és a tanulási képességét a környezet visszajelzései és önismerete alapján. A tanulási attitőd és motiváció a szokásokon, napi rutinon, a társadalmi normákon, pozitív és negatív tanulási tapasztalatokon, a tanulás motivációjának értékén (tervek a jövıre nézve, tevékenységek, lehetıségek), és egyéb motivációkon múlik (klíma, kapcsolatok, stb… ). Carré megosztotta a közönséggel azt a nézetét, miszerint az egyénekkel már fiatalon tudatosítani kell az élethosszig tartó tanulás fontosságát, azért, hogy felnıttkorban éljenek azzal. Ez segíteni megszőntetni az idısödéssel kapcsolatos negatív társadalmi attitődöt is, ami fontos lenne, mert az, hogy valaki mennyi idısnek érzi magát, szorosan összefügg azzal, hány évesnek gondolják. Philippe Carré felhívta a közönség figyelmét a következıre: gondolkodjunk el azon: hány évesek lennénk, ha nem tudnánk hány évesek vagyunk? Sanni Roinevirta, EAEA (PALADIN Partner)
„Amellett, hogy a konferencia kiválóan szervezett volt, érdekesen vegyes összetételő közönséget hozott össze, amelynek közös érdeklıdésének középpontjában a tanulás és idısödés állt. A konferencia és a workshopok prezentációi, amelyeket hallottam magas színvonalon járultak hozzá a konferencia általános céljához. Gratulálok Dr Albertina Oliveira-nak és munkatársainak ehhez a teljesítményhez.” Philippe Carré, Professzor, Paris Ouest Nanterre Egyetem– La Défense – Franciaország
Utószó Gondolatok a PALADIN Projekthez
„Az idıs emberek felnıtt állampolgárok, akik képesek a fejlıdésre és a változásra, jogaik és szükségleteik vannak, amelyeket figyelembe kell venni. Az idısek támogatása a szükségleteik és elképzeléseikrıl való diskurzussal kezdıdik, és azzal, hogy bevonjuk ıket a személyes és társadalmi felzárkóztatásukba.” Margarida Pedroso Lima, Professzor, A Coimbrai Egyetem Pszichológia és Képzéstudományok Szaka, Portugália (PALADIN Partner)
Egy máltai idıs véleménye, aki részt vett a PALADIN Projektben a Maltese Mentoring Society megkeresésében (PALADIN Partner)
„Jó tudni, hogy nem vagyunk elfeledve, és hogy valaki tanulmányozza a 6
viselkedésünket.” Anthony Grech 65 éves (Anthony az dısekre gondol általában.)
„Legalább jelentek valamit a társadalomnak és talán valakinek haszna lesz a válaszaimból.” Carmen Mallia, 73 éves házatrtásbeli, aki részt vett az egyik workshopon.
“A kérdéseknek volt értelmük, mert fején találták a szöget.” John Cassar, 61 nyugdíjas munkaügyi tanácsadó.
“Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az Európa más országaiban mit válaszolnak az idısek ezekre a kérdésekre.” John Cassar, 68 nyugdíjas ács.
A PALADIN kérdıívek kitöltése: Portugál idısek
A PALADIN kérdıívek kitöltése: Spanyol idısek
Egy spanyol idıs véleménye, aki részt vett a PALADIN Projektben a Fundación para el Desarrollo Social megkeresésében (PALADIN Partner)
“Még mindig szeretek újat tanulni.” 72 éves
“Tanulni folyamatosan annyi, mint érezni, hogy élünk.” 65 éves
“Azt vettem észre, hogy az én koromben is részt vehetek még számos tevékenységben és kapcsolatokban.” 83 éves
“A kérdések nyomán rájöttem, hogy jó, hogy dolgokat rendszeresen csinálok.” 69 éves
7
_________ ~~~ _________ A PALADINews-t az Association VIDA szerkesztette | Elérhetıség:
[email protected] A jelen kiadáshoz hozzájárultak: Teresa Almeida Pinto, Margarida Pedroso Lima, Albertina Lima Oliveira, Paul Dali, Sanni Roinevirta, Sara Fernandes. c)VIDA nem kereskedelmi célú sokszorosítás engedélyezve, a forrás feltüntetésével. A jelen hírlevél elıjegyezhetı a következı címen: www.projectpaladin.eu A jelen kiadvány finanszírozását támogatta az Európai Bizottság. A jelen kiadvány csak a szerzık nézeteit tükrözi. A Bizottság vállal felelısséget a jelen kiadványban szereplı információk bárminemő felhasználásáért.
8
