EMLÉKEZTETŐ KÖZNEVELÉSI KEREKASZTAL Helyszín: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Akadémia u. 3. Tükörterem Időpont: 2016. március 8. Jelen vannak: dr. Palkovics László államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Sipos Imre helyettes államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Horváth Péter
Nemzeti Pedagógus Kar (NPK)
dr. Szebedy Tas
Országos Köznevelési Tanács (OKNT)
prof. dr. Náray-Szabó Gábor
Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
prof. dr. Jánosi Imre
Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
prof. emeritus Farkas Ádám
Magyar Művészeti Akadémia(MMA)
dr. Liptai Kálmán
Magyar Rektori Konferencia (MRK)
Hegedűs Zoltán
Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT)
Krekuska Róbert
Magyar Ifjúsági Konferencia (MIT)
Szita Károly
Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ)
Schmidt Jenő
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)
Lipők Sándor
Kisvárosi
Önkormányzatok
Országos
Érdekszövetsége (KÖOÉSZ) Pölöskei Gáborné
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)
Barabás Hunorné
Katolikus Intézmény Fenntartói képviselet
Muity Mária
Magyar
Zeneművészek
és
Táncművészek
Szakszervezete (MZTSZ Székely Hajnalka
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE)
Pataki János
Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ)
Szakértői oldal: Diana Toledo
OECD
Thaisz Miklós
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Lövei László
Belügyminisztérium (BM) 1
dr. Dános Valér
Belügyminisztérium (BM)
Kun Szabó István
Honvédelmi Minisztérium (HM)
Farkas Marianna
Földművelésügyi Minisztérium (FM)
Soós László
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
dr. Szirma Ágnes
Oktatási Jogok Biztosának Hivatal (OJBH)
Az egyes oldalak tagjai által delegált szakértők Madarász Péter, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója Munkacsoporti előadók: dr. Puszter Bernadett
Köznevelési irányítási munkacsoport
Bárányos József
Fenntartói munkacsoport
Bella Tibor
Pedagógus - foglalkoztatás munkacsoport
dr. Zalay Szabolcs
Gyermek, tanulói életutak munkacsoport
Dr. Palkovics László (EMMI) Államtitkár Úr köszöntötte az ülés résztvevőit és beszámolt arról, hogy a Köznevelési Kerekasztalba további szervezetek és képviselői kaptak meghívást. Köszöntötte Diana Toledo asszonyt az OECD képviselőjét, Szita Károly urat a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökét, Lipők Sándor urat a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége elnökét, Schmidt Jenő urat a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökét, valamint a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében jelen lévő és egyben a Tartalomfejlesztési munkacsoport vezetőit prof. dr. Náray-Szabó Gábor és prof. dr. Jánosi Imre urakat. Majd köszöntötte Pölöskei Gáborné elnök asszonyt, aki ebben a tisztségében új tagként vesz részt a Kerekasztal munkájában. A későbbiekben szintén jelen lesz dr. Jenei Zoltán miniszteri biztos úr is, aki a KLIK gazdasági ügyeit segítő miniszteri biztosként tevékenykedik a jövőben. Valamint köszönti az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnökének képviseletében jelen lévő Kissné Köles Erika asszonyt. Meghívást kapott az ülésre a Civil Közoktatási Platform képviselője is, de a szervezet nem kívánt élni a meghívással. Diana Toledo az OECD képviselője az ülés elején gratulált Magyarországnak ahhoz, hogy elindult az átalakítások útján és bevonta az érintett partnereket az egyeztetési folyamatba.
2
Dr. Palkovics László (EMMI) Bemutatja az ülés napirendi pontjait, majd jelzi, hogy a sajtó képviselői 12. 30-ra kaptak meghívást. Napirendi pontok: 1. A Köznevelési Kerekasztal ügyrendjének elfogadása 2. A munkacsoportok képviselőinek beszámolója az elvégzett munkáról, az eddigi eredményekről 3. A Civil Közoktatási Platform 12 pontjának és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete javaslatainak tárgyalása 4. Tájékoztatás a szakképzés helyzetéről 5. Egyebek
1. napirendi pont: A kerekasztal ügyrendjének elfogadása
Sipos Imre (EMMI) Helyettes Államtitkár Úr tájékoztatta a résztvevőket, hogy az előző ülésen megfogalmazott észrevételeket, javaslatokat átvezettük, valamint a munkacsoport vezetőivel történt egyeztetésnek megfelelően bekerült új pontként a III.4 pont, amely a Kerekasztal munkacsoportjainak működéséről szól. Az ügyrendet a Kerekasztal egyetlen, a nyilvánosságra vonatkozó módosítással elfogadta. A IV.4.3 pont az alábbival egészül ki: A Kerekasztal munkája során keletkezett anyagok nyilvánosak.
2. napirendi pont: A munkacsoportok képviselőinek beszámolója az elvégzett munkáról, az eddigi eredményekről Elsőként Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár számolt be az elmúlt hetek eredményeiről. Az EMMI 35 ezer pedagógus számára biztosította a lehetőséget a 2017. évi pedagógusminősítésre való jelentkezésre a 2017. évi minősítési keretszámról szóló határozatával. Az EMMI figyelembe vette a Köznevelési Kerekasztal által megfogalmazott szempontokat is a keretszámról szóló határozat véglegesítésekor.
3
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a március 1-jei parlamenti vitanapon bejelentette, hogy a 2013. szeptember 1-jén státuszban lévő, 2016. szeptember 1-jén 7 évnél kevesebb idővel nyugdíj előtt álló, Pedagógus I. fokozatban lévő pedagógusok automatikusan, a minősítési eljárás alól mentesülve Pedagógus II. fokozatba kerülnek 2017. január 1-jétől (Ezzel az intézkedéssel kb. 18 ezer pedagógus fizetése csaknem bruttó 30 ezer forinttal növekszik januártól). Az ideiglenes Pedagógus II. fokozatban lévők pedagógusok minősítési kötelezettsége törlésre kerül a vonatkozó jogszabályból. 2016. március 1-jétől új elnök vezeti az állami intézményfenntartó központot Pölöskei Gáborné személyében, aki miniszteri biztosként az intézményrendszer szakmai átalakításában is részt vesz. Az intézményfenntartó gazdálkodási és szervezeti problémáinak megoldására, valamint az új fenntartói struktúra kialakítására vonatkozó feladatkörbe miniszteri biztosként Jenei Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja került. Az új vezetők feladata, hogy már rövid távon biztosítsák az intézményfenntartó stabil, tehermentes működését, és készítsék elő a Köznevelési Kerekasztal véleményén alapuló, 2016. július 1-jétől bevezetendő új szervezeti és működési formát. A kormány összesen 38 milliárd forintos pluszforrást biztosított az állami intézményfenntartó számára, ez magában foglalja a 17 milliárdos adósság konszolidációját is. Az intézményi önértékelés 2 helyett 5 évente lesz kötelező az intézmények és pedagógusok számára, az erről szóló rendeletmódosítás folyamatban van. Pölöskei Gáborné (KLIK) A KLIK megkapta a 38 milliárd forint támogatást, amelyből elsősorban a kis és középvállalkozások számláit rendezték. Minden további kifizetés folyamatos és arra törekszenek, hogy ne keletkezzen, ne halmozódjon fel ismét tartozás. Nyugodt, szolgáltató, az iskolákat támogató tankerületeket szeretnének a továbbiakban. A jövő tanév előkészítéséhez át kell tekinteni az intézményrendszert, a jelenlegi szervezetet, a hiányosságokat fel kell tárni. Át kell tekinteni, hogy mely jogosultságok hol helyezkednek el. Döntő, hogy a jogosultsági köröket hová helyezzük el. Emlékeztet arra, hogy a járások adottságai különbözőek, az intézményszámban is. Kérdéses, hogy a fenntartás és működtetés jól szétválasztható-e. Rövid időn belül válaszokat kell adni, mert ezek alapján lehet pénzügyi forrást rendelni az egyes intézkedésekhez. A fenntartói munkacsoport is segíti a KLIK munkáját az általuk megfogalmazottakkal. A résztvevők támogatása mindenképpen szükséges. Munkacsoportok beszámolói: Tartalomfejlesztési munkacsoport 4
prof. dr. Náray –Szabó Gábor A feladat óriási, a munkacsoport széleskörű megegyezésre törekszik. Nem felforgatni akarják a korábbi tartalmi szabályozást, de a „kevesebbet, de alaposabban” elv szem előtt tartásával fognak dolgozni. Kérdésként fogalmazódik meg. eltörölhető-e a kétszintű érettségi? Létrehozható-e az elkülönült humán és reáltagozat a gimnáziumokban? Javasolja annak megvizsgálást, hogy a művészeti és testnevelés órák élményszerűvé váljanak. A munkacsoporton belül az alábbi témacsoportok alakultak meg, amelyekbe várják a szakemberek jelentkezését. 1./ NAT és kerettantervek felülvizsgálata (5-12. évfolyam) 2./ NAT és kerettantervek felülvizsgálata (1-4. évfolyam) 3./ Alapkészségek fejlesztése 4./ Átmenet az óvodából az iskolába 5./ Tankönyvek és módszerek 6./ Differenciált és integrált nevelés-oktatás Ennek a munkacsoportnak a munkája belesimulna a Nat felülvizsgálat folyamatába és így a munka várható befejezése 2017. december végére várható. dr. Szebedy Tas (OKNT) A jelenlegi kétszintű érettségi rendszer követhető, bevált, nem lenne szerencsés ennek a felborítása. A Nat felülvizsgálata során a minimum szintet kell meghatározni. dr. Palkovics László (EMMI) A 6 témacsoport lefedi mindazt, amivel foglakozni szeretnénk. A 9. évfolyam kérdését hogyan kezeljük, horizontálisan vagy vertikálisan? A kétszintű érettségi kérdését inkább a kimenti szabályozás oldaláról nézzük meg, talán külön munkacsoportban is érdemes ezzel foglakozni. Az átmenetek szabályozásába minden átmenet kérdése tartozzon bele. Új témacsoportok is lehetségesek tehát a jelenlegieken kívül: kimeneti követelmények, iskolaátmenet, iskolaszerkezet. Szita Károly (MJVSZ) Ha
a
mindennapos
testnevelés
megoldása
során
arra
várunk,
hogy
az
infrastruktúrarendelkezésre álljon mindenhol, az nem megoldás. A mindennapos testnevelés kell, de a megoldás a testnevelő tanároktól is függ. Horváth Péter (NPK)
5
Támogatja, hogy „kevesebbet alaposabban”. A tartalom alaposabb átgondolását szükségesnek tartja. Jelenleg a kétszintű érettségi megtartását támogatja. Az infrastruktúra bizonyos szintű biztosítása mindenképpen fontos a testnevelés tekintetében. Muity Mária (MZTSZ) A mindennapi mozgásban a néptánc és így a művészettel nevelés sok helyen nagyon jól működik. Gyermek, tanulói életutak munkacsoport dr. Zalay Szabolcs A munkacsoport feladatait a köznevelési folyamat időrendjében dolgozzák fel. Elsősorban ebben a folyamatban vizsgálják a gyermekek életútját. Az előző ülésen a pedagógusképzés és továbbképzés, valamint az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozott a csoport hangsúlyosan. Több téma kapcsolódik más munkacsoportok feladataival, de mindegyik más-más szemszögből vizsgálja a kérdéseket. Abba az irányba kell elmozdulni, hogy a gyermekek személyiségét komplex módon szemléljük. A kollégiumi terület is bekapcsolódik, hiszen a tanulói életutakhoz szorosan kapcsolódik. A tudományos tapasztalatok bevonása is fontos. Nagyon szerteágazó a pedagógus-továbbképzéseket szervező szervezetek száma, ennek felülvizsgálata mindenképpen szükségesek. A mindennapi oktató munkát támogató és a szaktárgyi módszertani képzések is fontosak, többre lenne szükség. Fontos a mentorhálózat kiépítése, a gyógypedagógusok számának a növelése a köznevelési intézmények igényeihez igazodva. Az esélyegyenlőség témakörében számos kiinduló szempontot sorakoztatott fel a munkacsoport, majd ezekre javaslatokat is megfogalmazott. Foglalkoztak az iskolabusz hálózat működtetésével, hol – hogyan segíthetné a hálózat a gyógypedagógia fejlesztő munkáját. Kiemelte az Arany János Tehetséggondozó Programok fontosságát és hasznosságát, és a program költségvetési megerősítése mellett érvelt. dr. Szebedy Tas (OKNT) Az esélyegyenlőség koncepcionális probléma Az iskolaközpontok szerepére hívja fel a figyelmet. Hogyan jutnak el a diákok azokra a pontokra, ahol a feltételek adottak? dr. Palkovics László (EMMI) 6
Az iskolaközpontok témája alcsoportként kapcsolódhatna a Gyermek, tanulói életutak munkacsoporthoz. A döntéshozói szinten hiába lesz elmozdulás, ha a pedagógusok nem tudják követni. A hiányosságokat a pedagógusképzés és továbbképzés tudja kezelni, amit érdemes visszaadni a pedagógusképzőknek. Az AJTP költségvetési igénye a KLIK költségvetésében szerepel, azt kell végiggondolni, hogy intézményi vagy projektszerűnek kell kezelni a programot. Lipők Sándor (KÖOÉSZ) Nagyon sok iskola van, ahol a HH és HHH tanulók aránya eléri a 60-70%-ot is. Probléma, hogy bár megkapja az általános iskola elvégzéséről a bizonyítványt, nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek elvárhatóak lennének. A sok hiányzás miatt idő előtt kikerülnek a rendszerből. A munkaerőpiacon az esélyük rendkívül rossz. dr. Zalay Szabolcs (NPK) A munkacsoport foglalkozni fog az integráció és a szegregáció kérdésével is. Hegedűs Zoltán (NIT) Javasolja annak megvizsgálását, hogyan lehet a civil szektort, az ifjúsági segítőket, a kortárssegítőket a probléma megoldásába bevonni. Székely Hajnalka (NOE) A
gyógypedagógia,
a
gyógypedagógus
több munkacsoportban
is
megjelenik. A
gyógypedagógusok létszámának emelését támogatja mindenki. Javasolja a nyelvvizsga kötelezettség eltörlésének megfontolását, annak érdekében, hogy a gyógypedagógus másoddiploma megszerzésekor a nyelvvizsgahiány miatt ne ragadjon benn diploma. Pedagógus Hivatás munkacsoport Bella Tibor Sipos Imre helyettes államtitkár úr az ülés kezdetén számos pozitív bejelentésről szólt, amelyek a munkacsoport által feldolgozott témákat is érintik. Az EMMI a döntések meghozatalánál figyelembe vette a Köznevelési Kerekasztal által megfogalmazott szempontokat is. Nyugdíjazás és továbbfoglalkoztatás kérése. A pedagógus korfa sajnos még kedvezőtlenebbül alakul, mint az ország lakosságának korfája. A munkacsoport javasolja a pedagógusok kötött munkaidejére vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát és az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok továbbfoglalkoztatási lehetőségeinek a bővítését. Gondot jelent az év közben nyugdíjba vonuló kollégák pótlása, 7
helyettesítése.
Elmondta,
hogy jó
lenne,
ha
a
nyugdíj
mellett
a
szakértőként
foglalkoztatottaknak a nyugdíj és a fizetés között nem kellene választani, hanem megtarthatnák a nyugdíjukat a szakértői munkavégzés mellett. Az intézményvezetők felelősségét, mozgásterét növelni szükséges a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túli feladatok meghatározásában. Szita Károly (MJVSZ) A nyugdíjazás kérdésében elmondja, hogy mint városvezető, korábban is úgy terveztek, hogy már az adott tanévben megnézték kik állnak nyugdíjazás előtt, kik azok akik a következő tanévben elérik az öregségi nyugdíj korhatárát. Bizonyos szakok esetében az év közbeni nyugdíjazás miatti kiesés nem pótolható, de a lehetőség adott, hogy a tanévet a pedagógus végigvigye. dr. Palkovics László (EMMI) Egyetértek abban, hogy tanév közben ne szűnjön meg pedagógus álláshely. Kössük feltételekhez a nyugdíjas helyettesítését. Ennek a jogi feltételrendszerének a kidolgozására a következő ülésen térjünk vissza. Pölöskei Gáborné (KLIK) A következő 5 évben sajnos súlyossá válhat a helyzet a korfa miatt. A létező Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat meg kell erősíteni, szélesíteni. A polgármestereket bevonni a pályázati rendszerbe, amellyel jobban vonzóvá lehet tenni a tanári pályát. A 40 éves munkaviszony elérése után nyugdíjba vonuló kollégák száma nem tervezhető. Az adott kolléga mindig akkor, az adott időben dönt, hogy megy vagy marad. Javasolja, hogy ez a probléma kerüljön fel a kérdések körébe. Mennyit tanít és mennyit időt van benn a pedagógus az iskolában? A KLIK felmérése szerint a pedagógus átlag 24 órát tart az iskolákban. Horváth Péter (NPK) A vonatkozó jogszabály szerint a 22 órával kell számolni a pedagógus álláshelyeket. A tankerületek sajnos mást-mást várnak el. A 32 órára vonatkozó szabályozás nem életszerű. Az intézményvezető felelősségét kell erősíteni. Lipők Sándor KÖOÉSZ) A tantárgyfelosztáshoz az informatikai feltétel adott, miért nem működik? dr. Palkovics László (EMM) Adott finanszírozott óra mennyiséggel gazdálkodnak az iskolák. Nő a pedagógus létszám, csökken a gyereklétszám, mégis megnövekedett a pedagógusok terhelése. Ebből arra lehet
8
következtetni, hogy a logisztika valahol hibás. Ki kell vizsgálni, mi okozza ezt az ellentmondást. Az állami intézményfenntartó központ IT rendszerét most fejlesztik tovább, a több funkcióval rendelkező szoftver segíteni fogja az iskolaigazgatók munkáját. Bella Tibor A pedagógus létszám nő, de nőtt pl. testnevelés órák száma is. A törvény által előírt óraszámok adottak, véleménye szerint egy iskola sem lépte át. A pedagógusok jóval több időt töltenek a gyerekekkel. A pedagógus alkotó értelmiségi, nem lehet az eltöltött idejét behatárolni. A pótlékok bizonyos köre megmaradt és segíti is a munkát, de pl. betegség esetén a helyettesítés nagyon nehéz. Horváth Péter (NPK) Miből adódott az óraszám növekedés? Az Nkt. órakeretei komoly lehetőséget biztosítanak, sok továbbá a kis létszámú iskola. Nagyok a területi egyenlőtlenségek. A pedagógusok száma magasabb Magyarországon, mint máshol, de a pedagógus munkát segítők létszáma más országokban viszont sokkal több. Schmidt Jenő TÖOSZ) Minden egyes óra és minden egyes nap költségvetési kérdés. Ha nincs szakos helyettesítés, akkor ez milyen helyettesítés? Miért is fizetünk? Az ingyenes tankönyv megoldás nem teljesen jó. A munkafüzet nem fér bele a csomagba. Fenntartói Munkacsoport Bárányos József Általános megállapításvolt a munkacsoport részéről, hogy a pedagógusok szeretnék a megújulást. Az intézményekbe szállítók részéről jelentős a bizalomvesztés. Azonnali, a napi működést biztosító intézkedések szükségesek. Probléma, hogy a költségvetési év és a tanév nem esik egybe. Érdemi változások a felelősségi körök rendezése nélkül nem várhatóak. Jelenleg nincs érdekeltség és nincs ellenőrzés. A munkacsoport véleménye szerint növelni kell a köznevelési intézmények autonómiáját szakmai és gazdálkodási tekintetben egyaránt. Az iskolai folyamatokhoz illeszkedő fenntartói szerepvállalás szükséges.
9
A közép-magyarországi régió mára már a leszakadó rétegekhez tartozik, mivel ez elmúlt jó néhány évben semmiféle fejlesztés nem történt. Nincs az intézményvezetőnek hatásköre, nincs a kezében semmi, amellyel a pedagógusok munkáját elismerhetné, motiválhatná a tantestületének tagjait. dr. Palkovics László (EMMI) A fenntartó társadalmi ellenőrzésére vonatkozóan konkrét javaslatot kér, elvi szinten támogatja a fenntartó társadalmi ellenőrzését. Az állami intézményfenntartó új struktúrája erre is megoldást biztosíthat. Szita Károly (MJVSZ) Nem igaz, hogy csak a KLIK a hibás. Minél gyorsabban gesztusokat kell tenni az igazgatóknak: jogosítványokat, költségvetést és felelősséget. Fontos, hogy a jó tanárokat el lehessen ismerni. Jelenleg nincs világosan elhatárolva, mi a fenntartó és mi az üzemeltető feladata. Nem kellőképpen koherens a normatív szabályozás. dr. Palkovics László (EMMI) A közös fenntartást, a jelenlegi fenntartó és működtető közötti viszonyt rendezni kell. Az igazgatók szerepe és felelőssége nehezen értelmezhető a közös fenntartású iskolákban. Megoldást jelenthet, hogy az önkormányzat szerződéssel adjon át az iskola működéséhez forrást a KLIK-nek. Kissné Köles Erika (OMNB) Az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok is jelen vannak, mint iskolafenntartók. A működtető és fenntartó önkormányzat kettősség kérdése égető a nemzetiségek esetében. Ezt a kérdést is vegyük fel a megvitatandó kérdések körébe. Sipos Imre (EMMI) Igazgató úr most az állami fenntartású iskolákra vonatkozó kérdéskört hozta. A munkacsoport tervezett témái között ott van a nemzetiségi intézményfenntartókra vonatkozó kérdés is. Schmidt Jenő (TÖOSZ) A KLIK egy giga szervezet, ezért nem működik. Ami az üzemeltetéshez szükséges, a jelenlegi rá is vonatkozó jogszabályok miatt a KLIK nem képes a feladatott ellátni. Az üzemeltetés tekintetében mindent vissza kell adni az önkormányzatoknak. A helyi adó beszedéséből azonban nem minden település tudja az üzemeltetéshez szükséges összeget biztosítani, ezért az önkormányzatok számára plusz támogatás biztosítása szükséges. Pölöskei Gáborné (KLIK)
10
Olyan szabályozott rendszert kell építenünk, amelyben a költséghatékonyság is fontos szempont. Lipők Sándor (KÖOÉSZ) A kis önkormányzatoknál nincs szakmai kompetencia és a finanszírozás szempontjából sem képesek az iskola fenntartására. Az önkormányzatoknak legyen döntési jogköre, hogy képessége szerint megtarthassa vagy átadja állami fenntartásba az iskoláját. Dina Toledo (OECD) Információkban gazdag délelőtt volt a mai. Általában az irányítás, a költségvetési kérdések és a felelősség köré csoportosultak a témák. Az elhangzottakra reagálva két kérdés köré csoportosította a kérdéseket: mit tanítsunk az iskolában és hogyan. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország egyike azoknak az országoknak,
ahol
a
diákok szociokulturális
helyzete leginkább
meghatározza a
teljesítményüket, ezért valóban reformokra van szükség. Kiemelte, a sikeres oktatási rendszerek fontos üzenete, hogy minden gyermek képes a sikerre. A jó oktatási rendszerek rugalmasan alkalmazkodnak a változásokhoz. Kiemelte az iskolák, pedagógusok közötti egymástól tanulás fontosságát és az intézményvezetők megnövekedett szerepét. dr. Palkovics László (EMMI) A pedagógusképzés és továbbképzés a legfontosabb eleme a rendszernek. Az Ön hozzászólása is megerősített minket abban, hogy jó az irány, amelyet kitűztünk. Sipos Imre (EMMI) Arra kéri a Kerekasztal tagjait, tekintettel dr. Odrobina László helyettes államtitkár úr programjaira, hogy a napirendi pontokat cseréljük meg és a következő napirendi pont a szakképzésről szóló tájékoztató legyen.
3.
napirendi pont: Tájékoztatás a szakképzés helyzetéről
Dr. Odrobina László helyettes államtitkár (NGM) Az NGM szakképzési centrumai decentralizált formában működnek. Szakképzési roadshow keretében hallgatták meg a szakképző iskolák véleményét. Szakmai egyeztetéseket folytatnak a PSZ-szel, és az MKKSZ-szel. Az egyeztetés részét képezik a PSZ 25 pontjából a szakképzést érintő kérdések, valamint a Civil Közoktatási Platform szakképzésre vonatkozó pontja is. Az NGM már munkacsoportot
11
is működtet, amelyre az NPK is bejelentkezett, tekintettel arra, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok is tagjai az NPK-nak, és külön szakképzési tagozatot is létrehoztak. A későbbiekben a köznevelési kerekasztalt tájékoztatni fogják a szakképzési munkacsoport munkájáról. A szakmai érettségi emelt szintű követelményének 2012. január 1-jétől hatályos a törvényi szintű szabályozása. A kerekasztal résztvevői támogatták Dr. Odrobina László javaslatát, hogy az emelt szintű követelmények mellett középszintű követelmények is kiadásra kerüljenek. A kérdést a tavaszi időszakban az Országgyűlés elé kell vinni, majd ezt követően ki lehet dolgozni a középszintű követelményeket is. Az NGM a középiskolai érettségi egységes rendszerének megtartása mellett áll. A 2016. szeptember 1-jén induló szakgimnáziumokban ugyanúgy fel kell készíteni a tanulókat az érettségi tárgyakra, mint a gimnáziumban, így a kötelező érettségi tárgyak vonatkozásában az óraszámok a két iskolatípusban megegyeznek. A többi tárgy esetén a szakma szempontjából fontos tárgyak kerülnek hangsúlyozásra. A szakközépiskolai nyári gyakorlat nehézséget okoz a 9. évfolyamot követő nyári időszakban, mivel a tanulók szakmai ismeretei még nem elegendőek. A szakgimnáziumokban a nyári gyakorlat először a 10. évfolyamot követően valósul meg és még nem dőlt el, hogy tanulószerződéses formában valósul-e meg. Folytatódik a 3. napirend, a Köznevelési Kerekasztal munkacsoportjainak beszámolója Pedagógus Hivatás Munkacsoport beszámolója dr. Liptai Kálmán rektor A munkacsoport kiemelt témái közé az alábbiak tartoznak - A pedagógusképzés áttekintése, fejlesztési faladatok - A pedagógus továbbképzés helyzete, javaslatok - Felsőoktatás- közoktatás kapcsolata A pedagógusképzés egy érzékeny terület. A pályaalkalmasság kérdésével szükséges foglalkozni. Arra kell törekedni a képzési rendszerben, hogy a köznevelés-felsőoktatás; iskola-egyetem egy egységet alkosson. Akkor lesz igazi változás, ha nem szakosokat, hanem tanárokat képezünk. A tudománytól még önmagában nem lesz jó a pedagógus. Az üzeneteknek, amelyeket a tanárképzésbe jelentkező diákoknak küldünk, egyszerűnek és érdeminek kell lenniük. A pedagógusképzésben pl. az óvodapedagógus-képzés is megerősítésre szorul. 12
A munkacsoport egyöntetű véleménye szerint szükséges az osztatlan tanárképzésben az egységesség megteremtése. Nagyné Szabó Etelka (NPK) Üdvözli rektor úr szavait és egyetért az óvodapedagógus képzés megerősítésének szükségességével. Kevés a jelenlegi integrációs képzés az óvodapedagógusok számára. Köznevelési Irányítási Munkacsoport dr. Puszter Bernadett A munkacsoport az POK-ok felülvizsgálatával foglalkozott. A beérkezett számos észrevétel alapján az alábbi javaslatokat fogalmazták meg: A munkacsoport javaslata: •
A helyi (kerületi/járási) szintű szakmai munkaközösségeket, szakmai műhelyeket működtesse az OH-POK együttműködve a fenntartóval. Az OH-POK-nak a fenntartó bevonásával fel kell élesztenie a járási/kerületi szakmai munkaközösségeket.
•
•
Feladat rövidtávon: OH-POK létrehozza a hálózati struktúrát •
POK területi bázisintézmények,
•
főbb tantárgyanként területi szinten vezető POK szaktanácsadók,
•
helyi szintű szakmai munkaközösségek/műhelyek
Feladat hosszú távon: a hálózati struktúra működtetése
Az OH-POK-felsőoktatás vonatkozásában pedig az alábbi javaslatokat fogalmazta meg a munkacsoport: •
Felsőoktatási
intézmények
szakmódszertani
továbbképzéseinek
szervezése
és
kiterjesztése szükséges. •
Alakuljon ki szervezett keretek között szakmai együttműködés a POK-ok és a pedagógusképzésben érintett felsőoktatási intézmények között!
Cél: a köznevelésben megfogalmazódó igényekkel összhangban továbbképzési
kínálat
kialakítása,
a
pedagógusok
lévő
szakmódszertani
pedagógusmegújulásának
támogatása. A TÁMOP projektek keretében elért eredmények továbbvitele is lehetséges legyen.
13
4. napirendi pont: A Civil Közoktatási Platform 12 pontjának és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete javaslatainak tárgyalása
A Kerekasztal minden pontot megvizsgált és kimondta, hogy melyek azok, amelyekről már munkacsoporti szinten megkezdték a kérdés feldolgozását, illetve melyek azok, amelyek végül jogszabály módosítással rendezhetőek a későbbiekben. A Köznevelési Kerekasztal következő ülése két hét múlva, március 22-én lesz. Az emléketetőt lejegyezte: Kosinszky Zsuzsanna és Thaisz Miklós Jóváhagyta: dr. Palkovics László
14
