O
Bevezetés: az EWL, a Női Érdek és az ENA Az 1990-ben alakult Európai Női Lobbi (European Women's Lobby, EWL) Európa legnagyobb nőszervezeti koalíciója, mára 30 európai nemzeti ernyőszervezet a tagja. Több mint 2000 tagszervezettel rendelkezik, ezen felül 19 nemzetközi és európai szakmai szervezetet is tagjai közt tudhat. Az Európai Női Lobbi tevékenységének fő színtere az Európai Unió, de konzultatív jogkörrel rendelkezik az Európa Tanács mellett és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában (ECOSOC) is, valamint rendszeresen részt vesz az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságában is (CSW). A Brüsszelben dolgozó titkárság hivatásos gender szakértőkből áll, mindennapi feladatuk, hogy szakpolitikai háttéranyagokat gyártsanak, lobbizzanak az Európai Parlamentben, és kampányokat indítsanak különböző nőket érintő témákban. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) 2003-ban alakult női civil ernyőszervezet. Magyarországot képviseli az Európai Női Lobbiban. A “Női Érdek” hosszú távú célkitűzése, hogy a magyar nők társadalmi és jogi egyenlőségéhez hozzájáruljon, szemléletváltozást indítson el a nemek esélyegyenlősége terén. A szövetség igyekszik a nők szociális helyzetét, életesélyeit és életminőségét a maga eszközeivel javítani, fellép a nőkkel szembeni diszkrimináció és erőszak minden formájának tilalmáért is. Ehhez elengedhetetlen, hogy a nemzetközi egyezményeket Magyarországon is betartsák, az EU-s normákat itthon is elfogadják. A “Női Érdek” tagjai hisznek abban, hogy vannak olyan közös célok, amelyek egy sokszínű, eltérő érdekeket megjelenítő tagszervezetekből álló közösséget közös stratégia mentén képesek összetartani, mozgósítani. 2010-ben a Női Érdeknek 18 tagszervezete van. A Női Érdek 2009-ben hat részes önképzőkört, szabadegyetemet indított, Európai Női Akadémia címen. Ez lett a sikeres ENA, a feminista kerekasztalbeszélgetés sorozat. A hat előadás témája az Európai Bizottság által kihirdetett Nemek Egyenlőségének Ütemterve (Gender Equality Roadmap) 2006-2010 alapján készült. Ennek hat prioritása: a nők és a férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése, egyenlő arányú férfi-női részvétel támogatása a politikai döntéshozatalban, a nemi bűncselekmények 3
és a prostitúciós célú emberkereskedelem felszámolása, a nemekhez kötődő káros sztereotípiák visszaszorítása a médiában, a szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolása, nők elleni erőszak. A hat alkalom mindegyikén előadóként részt vett egy a nők helyzetével, nemek egyenlőségével foglalkozó tudományos egyetemi témavezető kutató, annak egy, a témából doktorált diákja, és egy, a témával foglalkozó tagszervezetünk képviselője. Az ENA fél éve alatt a Női Érdek következő tagszervezetei ismertették munkájukat, háttérkutatásaikat, tapasztalataikat: Jól-Lét Alapítvány, MONA Alapítvány, Nők a Médiában Egyesület, Regina Alapítvány, Patent Egyesület, SEED Alapítvány, Tatabányai Utcai Segítők Egyesülete, és maga a Női Érdek. Az ENA szabadegyetemként és érdek-megfogalmazó fórumként működve megismertette a civil tagszervezetekkel a nők helyzetével foglalkozó társadalomkutatók eredményeit, közelebb hozta a tudományos kutatókhoz (akik gyakran az állam szakértő tanácsadói is) a nőjogi aktivisták és civilek tapasztalatait, és összegyűjtötte tagszervezeteinek véleményét a fenti kulcs-témákban. Jelen füzetünk, az ENA Lobbitechnikai Kézikönyvvel együtt, női civil szervezeteknek, mostani és leendő tagszervezeteinknek kíván segítséget nyújtani. Juhász Borbála és Magyar Mónika, az ENA szervezői
4
ENA- feminista kerekasztal matiné 5. 2010. április 17. A szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolása
Előadóink: Kispéter Erika (CEU): Egy családbarát munkahely gyakorlatainak elemzése Szikra Dorottya (ELTE): Családtámogatási rendszerek Európában Svéda Dóra (Jól-Lét Alapítvány) - Pilcsik Tünde (Regina Alapítvány): Munka-magánélet-család: A közösség szerepe
Ajánlott tudományos irodalom: Keveházi Katalin- Svéda Dóra (szerk): Nóra a rengetegben. Budapest, Jól-Lét Alapítvány, 2008 Szikra, Dorottya – Tomka, Béla: “Social Policy in East Central Europe. Major Trends in the 20st Century.” In Cerami, Alfio and Pieter Vanhuysse (eds). Post-Communist Welfare Pathways: Theorizing Social Policy Transformations in Central and Eastern Europe. Basingstoke, Palgrave Macmillan. 2009, Megjelenés alatt. Szikra, Dorottya: Tradition Matters: Child Care and Primary School Education in Modern Hungary. In. Child Care and Primary Education in Post-War Europe. Karen Hagemann, Konrad Jarausch and Cristina Allemann-Ghionda (eds.) New York and Oxford, Berghahn Books. 2009, Megjelenés alatt. 5
Szikra, Dorottya - Dorota Szelewa (2009). Welfare et socialisme: de certains concepts relatifs au genre. [Jólét a szocialista rendszerben. Kísérlet a hagyományos és a gender-alapú megközelítések adaptálására.] Cahiers du Genre, n° 48, 2009. Szikra, Dorottya – Szelewa, Dorota. 2008. „Passen die mittel- und osteuropäische Länder in das “westliche“ Bild? Das Beispiel der Familienpolitik in Ungarn und Polen.“ In Christina Klenner and Simone Leiber (eds.) Wohlfahrtsstaaten und Geschlechterungleichheit in Mittelund Osteuropa. Kontinuität und postsozialistische Transformation in den EU-Mitgliedstaaten. VS Verlag, Wiesbaden, Germany, 88-123. Szikra Dorottya: Family and Child Support in a Postcommunist Society: Origins of the Mixed Hungarian Welfare Capitalism. In, Fighting Poverty and Reforming Social Security: What Can Post-Soviet States Learn from the New Democracies of Central Europe? M. Cain, N. Gelazis and T. Inglot. (Eds.) Woodrow Wilson International Center, Washington DC, 2005.
6
A feminista kerekasztal matinén szereplő női civil szervezet: Jól-Lét Alapítvány és Regina Alapítvány (Női Érdek tagszervezetek):
JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány A JÓL-LÉT Közhasznú Alapítványt 2002-ben hoztuk létre azért, hogy megoldásokat keressen az anyaság és munka/hivatás/karrier összeegyeztetésének széles körben tapasztalt nehézségeire. Hazai és nemzetközi kutatási és foglalkoztatási projektek résztvevőjeként elméleti és gyakorlati ismereteinket folyamatosan fejlesztve nyújtjuk innovatív szolgáltatásainkat pályaújrakezdő anyák és munkáltatók részére. Hiánypótló, országosan keresett anyabarát munkaközvetítő és tanácsadó műhelyünk az önálló álláskeresést támogató légkörben segíti. Az állásmegosztás (job sharing) megoldást kínál a képzett anyák pályájának és családi életének tartós összehangolására. Célunk olyan munkatárs-párosok személyiségvizsgálaton, tanácsadáson alapuló kialakítása/felkészítése, akik közösen pályázhatnak teljes munkaidős pozíciókra. Tréningjeinken, képzéseinken fejleszthetik a sikeres életpálya kialakításához szükséges készségeiket. Kezdeményező szerepet vállaltunk számos területen: például megszerveztük az első hazai Apák Napját, melyet rendszeresen megünneplünk. A Munka és Magánélet összeegyeztetése (www.munkamaganelet.hu) munkacsoport tagjaival együttműködve, javaslataink alapján került megújításra a 2008-as Családbarát Munkahely Díj. SZTEREÓ-KÓPIA címmel társadalmi célú hirdetés pályázatot és kampányt hirdettünk a nemekhez kötődő sztereotípiák lebontása érdekében. Szakkiadványaink: Ketten a pályán, Nem-állapot, avagy sztereotípiák a munka világában. A kisgyermekes anyák és a családok érdekeit a nemek közti egyenlőség megteremtésének elősegítése szempontjainak megfelelően képviseljük. www.jol-let.com
7
REGINA Alapítvány A REGINA Alapítvány feminista nőszervezet Gödöllőn. Alapja a női szolidaritás és összefogás, ami védett és összetartó teret, érdekképviseletet jelent a csatlakozóknak, a szimpatizánsoknak. A REGINA (Regionális Információk Nőknek, Anyáknak), - egy nők és anyák önsegítő szervezetének - terve 2000-ben fogalmazódott meg. Tevékenységek: REGINA Nőház működtetése, helyi információs hálózatok, önsegítő körök fenntartása, érdekképviselet (pl. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Ta n á c s m u n k á j á b a n ) , m u n k a e r ő p i a c i reintegráció nőknek (állás információk közvetítése, képzések, tanácsadások) a Munka-helyben program keretében, a Gödöllői Hírportál működtetése Hedvig néven (www.hedvig.hu), közösségi programok, események szervezése (pl. REGINA Közösségi Játszóház, Kismama és Bébiváró Klub, kézműves foglalkozások, képzések, REGINA Feminista Filmklub, MOZAIK kreatív szakkör), gender kutatások, vállalkozó női képzések, Gödöllő régiós civil együttműködés fejlesztése, a Regina Gyerekbarát Környezet Díj kidolgozása é s é v e n k é n t i á t a d á s a . 2007-ben megszerveztük az első magyar Mamamérföldet. (Mile for Mothers). http://www.reginakozpont.hu
8
Az EWL véleménye: Kiáltvány „Kinek a gondja?” Szociális szolgáltatások a gondozás terén: segítséget a nőknek és a férfiaknak egyaránt! (2006) A nők teljes körű gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai részvételének egyik fő akadálya, hogy az EU-ban nincsenek anyagilag elérhető, könnyen hozzáférhető és magas színvonalú gyermek- és idősgondozói szolgáltatások. És mivel nincs valós választási lehetőség a munka és magánélet összehangolására, a nők és férfiak közötti munkamegosztásra vonatkozó nemi sztereotípiák tovább élnek családon belül és a társadalom más színterein egyaránt. Gyermek-és idősgondozási szolgáltatások nélkül, ezeket elősegítő kormányzati politika nélkül elérhetetlen a nők és férfiak egyenlősége. Az EWL Fókuszban a Gondozás! címmel kampányt indít, hogy felhívja a figyelmet a gyermek- és idősgondozással kapcsolatban felmerülő azon problémákra, melyek hatással lehetnek a nemek közötti társadalmi egyenlőségre az Európai társadalmakban. Ilyenek pl.: 1.) a nemi sztereotípiák 2.) a gondozás közgazdaságtana 3.) a gondozás munkaerőpiaci vonatkozásai 4.) gondozást vállaló bevándorló háztartási alkalmazottak helyzete, 5.) Európai Uniós szakpolitikai intézkedések. Alulírottak, a „Kinek a gondja - „Szociális szolgáltatások és társadalmi nemek Európában” - „ címmel 2006 október 20-án Prágában megtartott EWL szeminárium résztvevői, és több, mint 400 európai nőszervezet delegáltjai a következő kiáltványt fogadtuk el: Olyan Európát szeretnénk, ahol nő és férfi egyaránt alkalmasnak minősül a gondozói feladatok ellátására, ugyanakkor mindkét nem teljes értékű szereplőnek számít a társadalmi és magánélet minden területén… Hangsúlyozzuk, hogy a gondoskodás és a háztartási munka női munkaként való definiálása történelmi jelenség, fenntartásáról a nemi sztereotípiák, a vallásos nézetek, a konzervatív nevelés és a konzervatív közpolitika gondoskodnak. Felhívjuk az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek határozott lépéseket a munka és magánélet összehangolására, és vezessenek be olyan intézkedéseket, melyek, elsősorban az oktatás minden szintjén, elősegítik a sztereotip otthoni és családi nemi szerepek felszámolását.
9
Felszólítjuk a médiumokat, hogy a nőket és a férfiakat nemi sztereotípiáktól mentesen ábrázolják, s a megváltozott képességű emberek megjelenítése inkább sugalljon önállóságot és kölcsönös egymásra utaltságot, mint kiszolgáltatottságot. Meggyőződésünk szerint a nemek társadalmi egyenlőségének feltétele, hogy a férfiak a nőkkel egyenlően vegyenek részt a háztartási munkában és a gondozó-ápolói feladatokban, így a gyes és a szülői szabadság igénybevételében is; s ennek érdekében szorgalmazzuk a fizetett és fizetetlen gondozói munka nemi bontású statisztikai adatgyűjtését. Olyan Európát szeretnénk, ahol anyagilag elérhető, könnyen hozzáférhető és magas színvonalú gyermek- beteg- és idősgondozói szolgáltatások állnak mind a nők, mind a férfiak rendelkezésére… Határozottan állítjuk, hogy a gyermek-és a megváltozott képességű (idős, fogyatékos, tartós ápolásra szoruló) emberek gondozása a társadalom egészének felelőssége, ezért a kormányoknak, felismerve felelősségüket, erre a célra közpénzeket kell biztosítaniuk. Elengedhetetlenül fontos egy Európa-szerte növekvő gondozási igények kielégítését szolgáló szakoktatás és szakmai kontroll kiépítése. Hangsúlyozzuk, hogy az alapvetően közpénzekből biztosított, az igénybe vevő számára megfizethető, magas színvonalú gyermek-ellátó helyek, illetve idős, fogyatékos és más ápolásra szoruló embereket gondozó intézmények hálózata az EU szociális modelljének központi elemét kell képezze. A rendszert városi és vidéki környezetben egyaránt mindenki számára elérhetővé kell tenni, miközben a gondozás alanyának emberi jogai, függetlensége és önérdek érvényesítése sem szenvedhetnek csorbát. Fölhívjuk az EU-t, hogy a jövőben a szociális szolgáltató szektorra vonatkozó európai politika kialakításakor vegyék figyelembe a gondozási szektor speciális státuszát, fontos társadalmi szerepét, és a nemek közötti társadalmi egyenlőség elérésében játszott központi szerepét. Követeljük, hogy a Tagállamok tartsák be a gyermekellátásra vonatkozó Barcelonai célkitűzéseket, miszerint 2010-re a 3. évesnél idősebb, még nem iskolaköteles gyermekek 90%-a, és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek legalább 33 %-a kerülhessen óvodába, illetve bölcsődébe, s az iskolás gyermekek iskolán belüli napközis ellátása is biztosítva legyen megfelelő és fenntartható állami támogatás garanciája mellett. 10
Felhívjuk a magánszektor munkaadóit, a munkaadók szervezeteit, a szakmai szervezeteket és a szakszervezeteket, hogy kötelezzék el magukat a gondozói szolgáltatások finanszírozásában való részvételre. Különítsenek el az állami forrásokat kiegészítendő pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat, ezzel is elősegítve egy széles körben elterjedt és magas színvonalú gondozói rendszer kiépülését és fenntartását. Olyan Európai Uniót szeretnénk, ahol a minőségi munkához és az élethosszig tartó oktatáshoz a gondozó családtagok és a professzionális gondozók egyaránt hozzáférhetnek, s ahol minden rászoruló személyes választásának megfelelő minőségi szociális szolgáltatásban részesülhet… Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a nők munkaerőpiaci részvételét alapvetően határozza meg, hogy miképp oszlanak meg a társadalomban és a magánéletben a gondozói feladatok. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munkavállalói szektor részét képező gondozói szolgáltatások túlnyomó többségben nőket alkalmaznak olyan munkára, melyet alacsony értékűnek és alacsony képzettséget igénylőnek tartanak, s ennek következtében ezek a nők csekély karrier lehetőséggel kecsegtető, rosszul fizetett állásokban dolgoznak. Mindez hátrányosan érinti mind a szektorban dolgozó nőket, mind a gondozottakat. Felszólítjuk az EU-t és a Tagállamokat, hogy vezessenek be a gondozó családtagokat támogató kompenzációs intézkedéseket, tekintettel arra, hogy a gondozó saját szakmai előmenetelét nagyban befolyásolják otthoni gondozói kötelezettségei. Felhívjuk a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent – szakmai fejlesztést, az anyagi ráfordítások növelését, a megváltozott igényű emberek és a gondozói szektor más szereplői közötti kreatív partnerségen alapuló együttműködés bíztatását –, annak érdekében, hogy emelkedjék a gondozói szolgáltatások színvonala, és fokozódjék a rugalmassága. Olyan Európai Uniót szeretnénk, ahol a bevándorló gondozók, jogi státuszuktól függetlenül, alapvető emberi jogaik tiszteletben tartása mellett tisztességes munkakörülmények között dolgozhatnak …
11
Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról, hogy a hiányzó gondozói szolgáltatások pótlására egyre több bevándorló nőt alkalmaznak bejáró-, gyermekvigyázó és ápolónőként, közülük sokan bejelentetlenül, alacsony bérért dolgoznak.1 Felszólítjuk az EU-t és a Tagállamokat, hogy olyan vendégmunkás politikát alkalmazzanak és olyan bevándorlási törvényeket hozzanak, amelyek figyelembe veszik a gondozói szolgáltatások iránt megnövekedett igényt, el kell ugyanis kerülni, a gondozói szektorban visszaéléseknek kiszolgáltatottan dolgozó női migráns munkaerő kizsákmányolását. Felszólítjuk a Tagállamokat, hogy dolgozzák ki a társadalmi befogadás új módszereit, amelyek megkönnyítik a bevándorló gondozó munkások számára a munkaadó–váltást, illetve lehetővé teszik, hogy a munkaerőpiac más szektorában helyezkedjenek el. Ez a stratégia magába foglalhatja többek között azt, hogy a migráns gondozónők letelepedési és munkavállalási engedélyt kapjanak, és szakmai továbbképzéseken vehessenek részt. Olyan Európai Uniót szeretnénk, amely a nők és férfiak közötti egyenlőség éllovasa, az európai szociális modell megerősítője… Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy az EU kulcsszerepet játszott abban, hogy a nemek, különösen munkaerőpiaci, társadalmi egyenlőségét törvénybe foglalják. Felszólítjuk az EU-t és minden tagállamát, hogy dolgozzák át az anyasági, apasági és szülői szabadságot szabályozó törvényeiket. A szülőnek járó gyermekgondozási szabadságot (gyes) ne lehessen átruházni egymásra, de a szülőknek meg kelljen osztani maguk között. Minden anya legyen jogosult a megélhetést legalább alapszinten biztosító összegű szülési szabadságra (TGYÁS) és dolgozzák ki annak a lehetőségét, hogy bevezessék a csak apák által igénybe vehető „apa gyest”. Felszólítjuk az EU-t és a Tagállamokat a Pekingi Akcióterv, a CEDAW (ENSZ egyezmény a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről), és A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó európai ütemterv végrehajtására. 1
Európa nyugati felén elsősorban az Észak-Afrikából, Ázsiából, Latin-Amerikából, és Kelet-Európából érkező migránsokra, illetve EU-s munkavállalókra kell gondolni, Magyarországon pedig az erdélyi magyar bentlakásos beteg és idősápolókra, takarítónőkre.
12
EWL lobbilevél a Női Érdek aláírásával, melyet minden magyar európai parlamenti képviselő is megkapott (2010) Tárgy: Sürgős: a szülési szabadság irányelv felülvizsgálata 2
Kedves Európai Parlamenti Képviselő! Az Európai Női Lobbi (EWL) magyar tagszervezeteként, mint a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség keressük meg Önt. Mivel közeledik a FEMM Bizottság által napirendre tűzött javaslat jelentéstervezetének végszavazása az Európai Unió szülési szabadságról szóló irányelvének megreformálásról, és az erről való plenáris szavazás, még egyszer szeretnénk felhívni a figyelmét az Európai Női Lobbi céljaira és felszólalni az európai nők nevében. Figyelemreméltó, hogy az elmúlt évtizedben a nők példátlanul nagyarányú megjelenése a munkaerőpiacon nagyobb arányban járult hozzá az Európai Unión belüli gazdasági fejlődéshez, mint Kína és India feltörekvő gazdaságai. A növekvő gazdasági bizonytalanság és az Európa által el nem hanyagolható demográfiai változások tükrében alapvető fontosságú, hogy az európai intézmények megvédjék és megerősítsék a várandós dolgozók és azon nők jogait, akik a közelmúltban szültek, vagy épp szoptatnak. Ezért úgy érezzük, hogy a szülési szabadság idejére tett javaslatok nagy része önkényes, és semminemű valós érvet nem tud felsorakoztatni, mely igazolná az időtartamok hosszát. Véleményünk szerint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság által februárban elfogadásra kerülő megújított szülési szabadság irányelv lényege a következő három pontban foglalható össze: 1. A szülési szabadság kiterjesztése 24 hétre. A frissen szült nőknek időre van szükségük ahhoz, hogy fizikailag helyre jöjjenek, és alkalmazkodjanak ahhoz az érzelmi megrázkódtatáshoz, ami egy új kisbaba érkezésével jár, és hogy legyen idejük kötődést kialakítani gyermekükkel anélkül, hogy a munkaerőpiacon való pozíciójukat kellene félteniük.
2 Hosszas vita, és halasztás után végül 4 hónapra sikerült felemelni az EU-ban kötelezően kiadható szülési szabadságot. Az EWL hat hónapos javaslatát a munkaadók és több tagország heves ellenállás miatt elvetették. Az irányelv itt olvasható (magyarul): http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010:068:0013:0020:HU:PDF
13
A dolgozó nők a munkaerőpiac elidegeníthetetlen részei, ideje, hogy annak struktúrája is reflektáljon speciális igényeikre és követeléseikre; különösen, ami a várandóssággal és az anyasággal kapcsolatos. A 24 hetes megengedett szülési szabadság lehetővé teszi számukra, hogy a teljes idő alatt szoptassanak, ami a WHO ajánlása szerint a legegészségesebb opció mind az anyák, mind a gyermekek számára. Mindezen túl a 24 hetes szülési szabadság elég időt hagy a nőknek és újszülötteiknek, hogy érzelmileg és fizikailag is rendbe jöhessenek, különösen szülés utáni depresszió, vagy egyéb különleges körülmény esetén, mint például a kora- vagy ikerszülés. A szülési szabadság meghosszabbítása nem ütközne a tagállamok szülői szabadságának létező jogi szabályozásával: míg a szülői szabadságból bizonyos csoportok többet profitálnak, a szülési szabadság anyagi vagy személyes körülményeiktől függetlenül minden nőnek megadja a kellő időt szülés után. 2. A szülési szabadság alatt folyósított ellátás feleljen meg a legutolsó havi fizetés 100%-nak. A jelenlegi jogi tervezet csökkenő összeget vázol fel, ahol az ellátás a fizetés 85 %-áig csökkenne le hat hét szülési szabadság után. Ez, különösen az alacsony bevételű családokat eltartó nők esetén, erőteljesen arra ösztökélné a nőket, hogy korán visszatérjenek a munkába, így a szülési szabadság meghosszabbítása számukra majdhogynem értelmét vesztené. Ha a családokat a szülési szabadság alatt a teljes fizetésnek megfelelő ellátással támogatjuk, lehetővé tesszük a dolgozó nők számára, hogy anyagi megfontolásoktól függetlenül a nekik és családjuknak legkedvezőbb döntéseket hozzák. Az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék még mindig átlagosan 17,4 %, amihez a szülési szabadság is hozzájárul, akárcsak a nemek közötti növekvő nyugdíj különbségekhez is. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az európai anyákat az új szülési szabadság irányelv szerint is még mindig azért büntessék, mert életet adnak. 3. A munkába visszatérő nemrég szült anyák jogainak védelme kerüljön minden új európai törvényalkotás középpontjába. A jelenlegi törvénytervezet ezt elég hatékonyan jeleníti meg, mikor többek között megerősíti a szoptató anyák jogait, és megóvja a nemrég szült anyákat az éjjeli műszaktól, a túlórától és az elbocsátástól. Ez minden új, vonatkozó szabályozás illetve jogszabálymódosítás esetén fontos lépés afelé, hogy Európában olyan munkakörnyezet alakuljon ki, mely a nők életritmusát és igényeit komolyan figyelembe veszi. 14
Az Európa Női Lobbi (EWL) úgy tekint minden, a nők munkakörülményeinek javításáról szóló törvényelőkészítő vitára, mint ami egy szélesebb társadalmi vita része arról, hogyan tudja Európa hatékonyabban képviselni fele lakosságának igényeit. Az irányelv lépései elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztosítsák, szerte Európában minden nő egy olyan munkaerőpiac része lehessen, amely a nő életciklusát komolyan veszi, és nem szorítja őt a partszélre a gyermekvállalás következményeként. Reméljük, érveinket alaposan megfontolja, miközben ennek a fontos európai törvénynek a véglegesítésén dolgozik. Támogatását előre is köszönjük. Tisztelettel, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség Budapest, 2010. január 30.
15
A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és célok 2010-2021 Melléklet az 1104/2010 (I.21.) Kormány határozathoz (részlet)
1. A szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása Sokféle család van. A család olyan társadalmi egység, amely a család létrejöttének módjait, a családhoz tartozó egyének számát, viszonyrendszerét, és alá-fölé vagy mellérendeltségi viszonyait tekintve változatos képet mutat. Ennek megfelelően vannak házasságban, vagy élettársi kapcsolatban élő, gyerekes, nagycsaládos, vagy gyermektelen, örökbefogadott gyermeket nevelő családok, vannak elvált szülők, egyszülős családok, olyan családok, ahol a különböző házasságokból származó gyerekek együtt nevelkednek, azonos nemű partnerek együttélése, özvegyek, és a gyermekekkel együtt élő és gondozott, vagy egyedül élő, közösségi ápolásban részesülő idős szülők, már külön élő egyedülálló felnőtt gyerekek. Bizonyos családok nukleárisak, tehát anya, apa, gyerekek alkotják azt, mások nagycsaládok, vagyis több generáció és rokonsági szint él együtt. A család érték. A család értéket képvisel, amennyiben a bennük élő egyének testi, lelki és szellemi épségét nem veszélyezteti senki a családon belül. A családi szerepek változhatnak. Azok a szerepek, melyeket a család tagjai betöltenek, társadalmilag szocializáltak és nem elsősorban biológiai adottságok. Mindkét nemnek joga van ahhoz, hogy osztozzon a családfenntartás örömeiben, sikerélményeiben és nehézségeiben, akár a fizetett, házon kívüli szakmai, akár a nem fizetett, házon belüli háztartási és gyermeknevelési, beteg- és idősgondozási feladatokat tekintjük annak. 16
A jóléti állam fontos szerepet vállal a családok életében. A modern társadalmakban az állampolgárok a jóléti államra ruháznak bizonyos gondozói feladatokat, amelyek hazánkban ingyenesen vagy kedvezményes áron elérhetők, így pl. védőnői és gyermekorvosi szolgálat, korai fejlesztés, bölcsőde, óvoda, oktatási intézmények, napközik, gyermekjóléti szolgáltatások, ápolási és idősgondozó intézmények, védelem és oltalom a családon belüli erőszak áldozatainak, segítség a mélyszegénységbe került családok egyben tartásához, a hajléktalan családok oltalmazása. A magyar bölcsődei és óvodai ellátórendszer, továbbá a védőnői szolgálat nagy múltra tekintenek vissza, és nemzetközi összehasonlításban is magas szakmai színvonalat képviselnek mind a pedagógiai módszerek, mind pedig a fizikai ellátások tekintetében. A gyermekellátásnak alapvetően ennek a rendszernek a fejlesztésén kell alapulnia az alternatív megoldások támogatása és bővítése mellett (családi napközi, házi gyermekfelügyelet). A társadalomnak elő kell segítenie a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását családon belül, a nők és férfiak számára egyaránt.
17
IV. Magyarországi helyzetkép A családi és munkahelyi feladatok összehangolása Mind a kereső tevékenységre, mind a házimunkára és a gyermekek ellátására a magyar nők fordítják a legtöbb időt Európában az EUROSTAT adatai szerint. A nők által a háztartási munkára fordított időt nem a gyermek megszületése növeli nagyon jelentősen, hanem a házasság, élettársi kapcsolat, együttélés stb. Mindez független a feleség munkájának státuszától. A háztartási munka 80%-át akkor is a nő végzi, ha neki van magasabb presztízsű, jobban fizetett foglalkozása. A magyar nők ilyen mértékű kettős leterheltsége enyhítéséhez nagyfokú társadalmi és családon belüli szemléletváltásra van szükség. A nők személyes és szakmai kiteljesedésének útját állja az a sztereotípia és gyakorlat, mi szerint a háztartás és a gyermeknevelés elsődlegesen a nők feladata. A férfiak érzelmi teljességének kibontakozását és egészséges életkilátásait pedig az gátolja, hogy a társadalom őket tartja az elsődleges családfenntartónak, és a gyermeknevelési, illetve háztartási feladatokban mellékes segítő, vagy kisebb szerepet szán nekik. Különösen az első gyermek megszületése jelent fordulópontot a pár életében, ha az alatt az idő alatt, míg az anya otthon van gyerekével, ezek a gyakorlatok rögzülnek. A gyermekek számának növekedése a nőket megbízhatatlan, míg a férfiakat megbízható munkaerőnek tünteti fel a munkaadók szemében, mivel a nők feladatának tartják a gyermeknevelést, s ezért csak „másodlagos” munkaerőnek tartja őket a munkaerő-piac, s gyakran ezeket a sztereotípiákat a nők is elfogadják. A gyermekgondozási feladatok mellett és a háztartáson kívül a beteg- és idősgondozás feladatai is általában a nőkre hárulnak. A gondozói szakmában dolgozók is szinte kivétel nélkül nők. A gondozási feladatok aránytalan elosztását az Európai Unió női civil és szakmai szervezetei is kifogásolják. Ezért indította el az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby) 2006-ban a Who Cares? (Kinek a gondja?) kampányt, melyben a következőket fogalmazzák meg: „Olyan Európát szeretnénk, ahol a nőket és a férfiakat egyaránt alkalmasnak tartják a gondozói szerep betöltésére, s mindkét nem teljes értékű szereplőnek számít a társadalmi és magánélet minden területén. (…) Olyan Európát szeretnénk, ahol anyagilag elérhető, könnyen hozzáférhető és magas színvonalú gyermek-, beteg- és idősgondozói szolgáltatások állnak mind a nők, mind a férfiak rendelkezésére…”. 18
2. A szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása 2.1 Elő kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását a nők és férfiak számára egyaránt a munka világában A nemi egyenlőtlenség feloldásához támogatni szükséges a férfiak és a nők egyenlő arányú részvételét a házimunka, a gyermekgondozás, a beteggondozás és az idősgondozás feladatainak ellátásában – ezek általában az otthoni fizetetlen munkák, vagy ha fizetnek érte, akkor a feketegazdaság keretébe tartoznak –, s a társadalomnak, az államnak, az oktatási rendszernek, a médiának az egyenlőtlenség feloldását segítenie kell. A munkaerő-piac átszervezésére tett javaslatok, amellett, hogy elősegítik a család és karrier összeegyeztetését mindkét nem számára, jelentős munkahelyteremtő erővel is bírnak, több bölcsődei gondozói, óvónői, betegápolói állás, a helyettesi munkakörben pályakezdő fiatalok vagy 45 éven felüliek alkalmazása állami ösztönzéssel, rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztése, részmunkaidővel kombinált gyes, stb. Stratégiai irányok és célok: ź A munka és a magánélet összehangolását elősegítő munkavégzési formák
elterjesztése mindkét nem számára – részmunkaidő, távmunka, tandemállás, rugalmas munkaidő, munkaidőbank –, az igénybevételüknek gátat szabó alacsony fizetés és magas járulékterhek elhárítására vonatkozó javaslatok kidolgoztatása szakértők által. 2.2 Elő kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását a nők és férfiak számára egyaránt a gyermekgondozási szabadság tekintetében A gyermekgondozás időtartama alatt járó juttatások – TGYÁS, GYED, GYES, GYET – igénybevételével töltött idő és a munka hermetikus szétválasztását enyhíteni szükséges,. – gyes alatti kapcsolattartás a munkahellyel, a fokozatos visszatérés lehetősége, helyettesi rendszer bevezetése, rugalmas gyermekellátó intézmények –,. A férfiakat pedig ösztönözni kell arra, hogy a gyermek kiskorában ők is maradjanak otthon velük egy időre, mivel a korai kötődésnek ebben az időszakában rögzülnek a társadalmi nemi szerepek egy családban. 19
Mivel azonban ezek a döntések a családok belügyeibe tartoznak, és a magyar társadalomban mélyen rögzült az otthonáról gondoskodó anya és a kenyérkereső apa képe, minden változtatás csak megfelelő előkészítés után, kellő körültekintéssel vezethető be. Stratégiai irányok és célok: ź A gyermekgondozási díj rendszerének a családi felelősségek jobb
megosztása érdekében történő átgondolása.
2.3. Elő kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását a nők és férfiak számára egyaránt, a gondozási feladatok állami és munkaadói átvállalásával A gyermekgondozási ellátás helyhiánnyal küzd, sok szülőpár kényszerűségből tartja fenn a hagyományos nemi szerepeket racionális, gazdasági megfontolások miatt. Stratégiai irányok és célok: ź A bölcsődei és az óvodai férőhelyek jelentős növelése központi
költségvetésből, és a fenntartásuk forrásainak biztosítása. ź Ösztönözni kell a munkahelyi/vállalati bölcsődék és óvodák újraindítását. ź A javítani kell a gyermekintézmények területi elosztását, alapvetően
állami bölcsődék (újra)indításával, kiegészítésként családi napközik, házi gyerekfelügyeleti rendszer kiépítésével. ź Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a Biztos Kezdet Program hatásvizsgálata után a kidolgozott innovációk terjesztése széles körben megtörténjen. ź A „Legyen jobb a gyermekeknek!” 2007-2032 Nemzeti Stratégia kidolgozott innovációinak felhasználása és terjesztése. ź Az új fejlesztéseknél, lakóparkok, lakótelepek, családi házas telekkimérések esetén a vállalkozót az önkormányzattal együttműködve, 20
még a tervek beadása idején előtanulmány készítésére kell ösztönözni, hogy felmérje a beköltöző családokban várható gyermeklétszámot. Infrastrukturális alapszolgáltatásként kell beterveznie (illetve a már meglévőket bővítve) gyermekorvosi rendelőt, bölcsődét, óvodát, s igény szerint általános iskolát, mivel ezek a – gyakran agglomerációs – lakórészek nagy számban vonzzák a kisgyermekes családokat, és a befogadó falu, város, vagy városrész gyakran nem bővíti gyermekellátó intézményeinek kapacitását, így nincs felkészülve a hamarosan megjelenő igényekre. ź Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet a háztartási és gondozási szolgáltatásokat – takarítás, vasalás, betegvigyázás, gyermekmegőrzés, idősápolás, kerti munkák, családi napközi szolgáltatás stb. – végzőket fokozatosan és választhatóan az eddigieknél kedvezőbb módon juttatásban részesíteni. ź Az állami idősgondozói kapacitásokat, a házi betegápolásban alkalmazottak számát bővíteni szükséges. 2.4 Elő kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását a nők és férfiak számára egyaránt a nemi sztereotípiamentes oktatással, különös hangsúllyal a gyermekgondozási, háztartási Stratégiai irányok és célok: ź Az oktatásban nagy hangsúlyt kell helyezni a nemi sztereotípia-mentes
nevelésre, különösen a gondozási és háztartási feladatokat illetően. A csecsemőgondozás, gyermeknevelés, idősgondozás, betegápolás, háztartási ismeretek, főzés, varrás, háztartási szerelés, barkácsolás stb. oktatásának fokozatos bevezetése nemtől függetlenül mindenkinek – játékos formában már óvodás korban. Ehhez megfelelő tananyag-csomag kidolgozása. ź A várandós állapot idejében legalább trimeszterenként egyszer a védőnői konzultáción az együtt élő apa is vegyen részt annak érdekében, hogy az apa is felkészüljön arra, hogyan lehet részt venni a csecsemőgondozásban, hogyan változik meg a munkamegosztás a gyermek megérkezésekor, stb.
21
2.5 Elő kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását a nők és férfiak számára egyaránt, gyermekbarát környezet kialakításával A gyermekek életkorukból adódó igényei láthatók legyenek a köztereken, ezért meg kell könnyíteni a gyermekek számára a közterek használatát, – gyermekbarát közterek, építmények, városok, intézmények és szolgáltatóipar – hogy ne csak az anya magánügye legyen a kicsikkel való törődés, hanem az egész társadalomé. Stratégiai irányok és célok: ź A gyermekbarát megoldások elterjesztése építészeti és belsőépítészeti
megoldásokkal, – rámpa, pelenkázó mindkét nem mosdójában, vagy a közös előtérben, szoptatóhelyiség, gyereksarok, etetőszék, játszósarok, mosdóhoz gyermekfellépő, stb. – gyermekbarát szolgáltatások alkalmazása közintézményekben, ajánlások üzletek, hotelek, könyvtárak, tömegközlekedési vállalatok, benzinkutak, éttermek stb. számára. ź A Családbarát Munkahely Díj mintájára megpályázható állami díj bevezetése gyermekbarát intézmények, üzletek számára. A célok eléréséhez szükséges mutatók: ź bölcsődei és óvodai férőhelyek száma, ezek területi elosztása ź atipikus munkavégzési formákban dolgozó nők és férfiak száma és aránya ź gyest, családi gyedet, részmunkaidővel kombinált gyest, gyermek után ź ź ź ź ź
22
járó betegszabadságot igénybe vevő nők és férfiak száma nemi bontású statisztika az otthon és a munkahelyen teljesített munkaórák számáról betegápolásban, idősgondozásban dolgozó önkormányzati házi betegápolók száma ápolást nyújtó intézményi helyek száma a családdal a betegápolási szolgáltatás biztosításában együttműködő önkormányzatok száma a Gyermekbarát Díjat elnyert intézmények, üzletek száma
O
