O
Bevezetés: az EWL, a Női Érdek és az ENA Az 1990-ben alakult Európai Női Lobbi (European Women's Lobby, EWL) Európa legnagyobb nőszervezeti koalíciója, mára 30 európai nemzeti ernyőszervezet a tagja. Több mint 2000 tagszervezettel rendelkezik, ezen felül 19 nemzetközi és európai szakmai szervezetet is tagjai közt tudhat. Az Európai Női Lobbi tevékenységének fő színtere az Európai Unió, de konzultatív jogkörrel rendelkezik az Európa Tanács mellett és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában (ECOSOC) is, valamint rendszeresen részt vesz az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságában is (CSW). A Brüsszelben dolgozó titkárság hivatásos gender szakértőkből áll, mindennapi feladatuk, hogy szakpolitikai háttéranyagokat gyártsanak, lobbizzanak az Európai Parlamentben, és kampányokat indítsanak különböző nőket érintő témákban. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) 2003-ban alakult női civil ernyőszervezet. Magyarországot képviseli az Európai Női Lobbiban. A “Női Érdek” hosszú távú célkitűzése, hogy a magyar nők társadalmi és jogi egyenlőséghez hozzájáruljon, szemléletváltozást indítson el a nemek esélyegyenlősége terén. A szövetség igyekszik a nők szociális helyzetét, életesélyeit és életminőségét a maga eszközeivel javítani, fellép a nőkkel szembeni diszkrimináció és erőszak minden formájának tilalmáért is. Ehhez elengedhetetlen, hogy a nemzetközi egyezményeket Magyarországon is betartsák, az EU-s normákat itthon is elfogadják. A “Női Érdek” tagjai hisznek abban, hogy vannak olyan közös célok, amelyek egy sokszínű, eltérő érdekeket megjelenítő tagszervezetekből álló közösséget közös stratégia mentén képesek összetartani, mozgósítani. 2010-ben a Női Érdeknek 18 tagszervezete van. A Női Érdek 2009-ben hat részes önképzőkört, szabadegyetemet indított, Európai Női Akadémia címen. Ez lett a sikeres ENA, a feminista kerekasztalbeszélgetés sorozat. A hat előadás témája az Európai Bizottság által kihirdetett Nemek Egyenlőségének Ütemterve (Gender Equality Roadmap) 2006-2010 alapján készült. Ennek hat prioritása: a nők és a férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése,egyenlő arányú férfi-női részvétel támogatása a politikai döntéshozatalban, a nemi bűncselekmények 3
és a prostitúciós célú emberkereskedelem felszámolása, a nemekhez kötődő káros sztereotípiák visszaszorítása a médiában, a szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolása, nők elleni erőszak. A hat alkalom mindegyikén előadóként részt vett egy a nők helyzetével, nemek egyenlőségével foglalkozó tudományos egyetemi témavezető kutató, annak egy, a témából doktorált diákja, és egy, a témával foglalkozó tagszervezetünk képviselője. Az ENA fél éve alatt a Női Érdek következő tagszervezetei ismertették munkájukat, háttérkutatásaikat, tapasztalataikat: Jól-Lét Alapítvány, MONA Alapítvány, Nők a Médiában Egyesület, Regina Alapítvány, Patent Egyesület, SEED Alapítvány, Tatabányai Utcai Segítők Egyesülete, és maga a Női Érdek. Az ENA szabadegyetemként és érdek-megfogalmazó fórumként működve megismertette a civil tagszervezetekkel a nők helyzetével foglalkozó társadalomkutatók eredményeit, közelebb hozta a tudományos kutatókhoz (akik gyakran az állam szakértő tanácsadói is) a nőjogi aktivisták és civilek tapasztalatait, és összegyűjtötte tagszervezeteinek véleményét a fenti kulcs-témákban. Jelen füzetünk, az ENA Lobbitechnikai Kézikönyvvel együtt, női civil szervezeteknek, mostani és leendő tagszervezeteinknek kíván segítséget nyújtani. Juhász Borbála és Magyar Mónika, az ENA szervezői
4
ENA feminista kerekasztal matiné 4. 2010. március 20. szombat : A nemekhez kötődő káros sztereotípiák visszaszorítása a médiában
Előadóink: Bors Réka (ELTE, Médiakutató): Anorexia az interneten: Az evészavarok kommunikációs aspektusai Sáfrány Réka (MONA Alapítvány, Női Érdek): Nők a hírekben. Global Media Monitoring Project: Who makes the news? 2009 Kovács Edina (Nők a Médiában Egyesület)
Ajánlott tudományos irodalom: Bors Réka: Pro Anorexia honlapok. Az evészavarok kommunikációs aspektusai. (2009) http://www.mediakutato.hu/cikk/2009_03_osz/02_anorexia_eveszavar/ Margit Patrícia: A nők reprezentációja (2002). http://www.mediakutato.hu/cikk/2002_03_osz/06_a_nok_reprezentacioja/ 02.html Perlusz Jenő: A nők társadalmi szerepe az írott sajtóban 2004. http://www.medianok.hu/
5
Az EWL véleménye: Nők és a média (1995) részletek 1. Stratégiai cél: Növekedjen a nők hozzáférése a döntéshozatalhoz és vélemény nyilvánításhoz a médiában, valamint az új kommunikációtechnikai eszközökben, és növekedjen számuk ezeken a területeken a döntéshozatalban. 2. Stratégiai cél: Kiegyensúlyozott és sztereotípiáktól mentes nőábrázolás propagálása a médiában Továbbra is fennálló akadályok: a nők helyzete a médiában az EU-ban Nők és az új információ- és kommunikációtechnikák (ICT) (…) Az új kommunikációs technikák utat nyitnak a prostitúció és a nőket megalázó ábrázolások előtt is. Ezért elengedhetetlen, hogy időben, mielőtt még túl késő lenne, ennek terjedésével is foglalkozzunk az ICT kapcsán. A nőket az internet marginalizálja és kifogásolható helyzetekben ábrázolja, míg az online információk nagy része alapvetően férfiközönségnek szól. A nőknek jelen kell lenniük az interneten, használniuk és befolyásolniuk kell azt. Fontos, hogy a nők véleményük kifejtésére, a női szolidaritás megerősítésére, és a női kultúra megjelenítésére használják az információs technológiákat. “Az információ hatalom”, és ez az új információtechnológiák által csak erősödött. Az ICT-ben megvan az a lehetőség, hogy a nőket új információforrással lássa el, és egyúttal az információ terjesztésének új lehetőségeit nyújtsa. A nemzeti határokon átnyúló globális kommunikációs és információs háló fejlődése hatással van a közvélemény formálásra, a magánvéleményekre és a viselkedésre is. Nem szabad elszalasztani a kínálkozó alkalmat, hogy ennek segítségével változtassunk egyes elavult hozzáállásokon, és új gondolatok formálódjanak általa. Így lehet az igazi esélyegyenlőséget előmozdítani. 1 Teljes
dokumentum itt található (angolul) www.womenlobby.org/.../MediaArchive/.../Women%20and%20the%20media.doc 2 A Magyar Internetező Nők Egyesülete (Minők) elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy növekedjen az internethasználó nők száma Magyarországon, és megerősödjenek ezáltal a női civil szervezetek.
6
A nőket továbbra is megalázó helyzetekben vagy nőgyűlölő módon ábrázoló képek jelennek meg. Ezek, valamint a káros nemi sztereotípiák, erőszakos és/vagy pornográf média-megjelenések rossz hatással vannak a társadalomra, hátráltatják a nők teljes jogú társadalmi részvételét. Nincsenek olyan komputeres játékokra vonatkozó kutatások, amelyek figyelnének a játékokban megjelenő pornográfiára, sértő nyelvezetre és a nemi identitás kérdésére. A nők és férfiak eltérő pozícióit töltenek be az oktatás rendszerében. Ezt csak megerősíti az információtechnológiai gyors terjedése. A fiúk az általános iskola legelejétől szívesebben foglalkoznak információtechnikával, és ezért nagyon jók lesznek benne, jól teljesítenek később a komputerhez kötődő felsőbb tanulmányokban. A későbbi munkalehetőségek fényében ezek a komputerhasználatban fellelhető korai nemi különbözőségek döntően befolyásolják, milyen állást találnak majd később a fiatalok Ugyanakkor arra is van már bizonyíték, hogy a lányok egyre aktívabb komputerhasználókká válnak, és a fiúknál változatosabb célokra – pl. kommunikációra és információszerzésre – használják azt. (…) Nők a hagyományos tömegtájékoztatási eszközökben: hozzáférés és vezető pozíciók Bár a nézők, hallgatók és újságolvasók (legalább) 50%-a nő, továbbra is férfiak töltik be a tömegtájékoztatás vezetői pozícióinak többségét. Miközben nem csekély számban foglalkoztat nőket a kommunikációs szektor, és egyre növekszik a médiában és tömegkommunikációban dolgozó nők aránya is, mégis kevesen kerültek közülük döntéshozó pozícióba. Európa legelőremutatóbb rádió és televízió adói most már a pozitív diszkriminációt esélyegyenlőségi politikájuk alapvető és szerves részének tekintik. A sikeres televíziós és rádiós esélyegyenlőségi intézkedések nemcsak a munkatársak összetételét változtatják meg, hanem a programok tartalmát is. Ha a híreket szerkesztő nők számának növekedése változatosabb műsorokat eredményez, ez a változatosság majd még több nőt vonz munkatársnak a rádióba, televízióba és az újságokhoz .
7
A női jelenlét növekedése megváltoztatja az információ tartalmát is. Ez a női közönség érdeklődését vonja maga után, a jól tájékozottság pedig hatalmat is ad a nők kezébe Egyértelmű, hogy a médiaipar hatalmi erőviszonyainak változása nélkül a társadalom egészében sem halad előre a nemek egyenlősége.
Nőkép és ábrázolás: a tartalom mint a diszkrimináció másik forrása Az európai televízióban megjelenő emberek közül csak minden harmadik nő. Nőket ritkábban hívnak meg tv vagy rádió műsorokba szakértőként, szóvivőként. Legújabb kutatások szerint a nők médiabeli ábrázolásában közös jellemzőket tolnak előtérbe: a nők házasok, általában fiatalok, és gyakran hozhatók összefüggésbe a divattal és/vagy túlsúlyban van erőszak áldozataként való ábrázolásuk. Más szavakkal: hatalom nélküliként jelennek meg. Súlyosbítja mindezt, hogy annak érdekében, hogy termékeket vagy szolgáltatásokat adjanak el, a reklámok még mindig nagyon nagy arányban mutatnak nőket sztereotipikus és negatív szerepben. A nyílt szexizmus sem tűnt el, mivel a szexista és diszkriminatív reklámok elleni fellépés lassú, és a büntetési tételek nem riasztóan magasak. A nemi sztereotípiák – a nők ábrázolásának ezen állandó elemei – fontos szerepet játszanak abban, hogy az élet minden területén folyamatos a nők elleni diszkrimináció. Ezért a nők médiaképét más témákkal összefüggésben is vizsgálni kell, mint pl. az egészség (étkezési rendellenességek), foglalkoztatás (a televízióban szereplő nők nagy része “hagyományos női” foglalkozásokat képvisel), és így tovább.
8
3.
Következtetések: Ajánlás az EU és a tagállamok részére
Az esélyegyenlőségi politikának – nemzeti és uniós szinten egyaránt – szüksége van a társadalmat és politikát alapjaiban befolyásoló média támogatására, mivel az a nemi identitás formálásban is meghatározó szerepet játszik. Sokkal több műsort kéne sugározni az esélyegyenlőségről, a nők elleni hátrányos megkülönböztetés leküzdését szolgáló jogi és egyéb eszközökről, széles körben és vegyes közönség számára. Míg a kormányok szerepe gyengül, a médiáé nő, sőt, egyre erősebb és összetettebb lesz, ezért elengedhetetlen, hogy megegyezés szülessen a nők emberi jogai és méltósága tiszteletben tartásáról a médiában. A káros nemi sztereotípiák és a szexista ábrázolások kordában tartása érdekében a médiatartalmakat ellenőrző intézkedésekre, eszközökre és testületekre van szükség a különböző médiumokban, a reklámipar egész területén. Jelenleg a média önszabályozó, így a döntések gyakran a főszerkesztők és a médiaipar tulajdonosainak szűk körű konzultációin születnek. (…) A nők részvétele, a megnyilvánuláshoz és a döntéshozatalhoz való hozzáférése a hagyományos tömegtájékoztatási eszközökben – Ajánlások A modern médiakommunikáció nagy hatással van az egész társadalom attitűdjére, mentalitására és viselkedésére, mindez strukturális megközelítést kíván. Pontosabban a médiaiparban a döntéshozatal minden szintjén a férfiak és nők kiegyensúlyozott részvételének biztosítására van szükség . Az EWL szükségesnek tartja ún. Pozitív Diszkriminációs Bizottságok felállítását a média szervezeteiben. Az esélyegyenlőségi politika önmagában nem feltétlenül eredményez sikert, ha nem párosul részletes célkitűzésekkel és módszertannal a nemek egyenlőségének a tömegtájékoztatás egészére kiterjedő gyakorlati alkalmazására vonatkozóan.
9
Javaslatok a tömegtájékoztatás nőképéhez és nőábrázolásához Arra kell bátorítani a médiát, hogy a nőket ne ábrázolja alacsonyabb rendűként, és ne használja szexuális tárgyként. Éppen ellenkezőleg, legyen a média annak hasznos eszköze, hogy a nőkről pozitív és reális képet kapjunk. Így a már létező rasszista megjelenések ellen fellépő törvények mintájára új törvényeket kell alkotni a szexista megjelenésekre, melyek be nem tartását az Európai Unió tagországai szankciókkal büntethetnék. A reklámokat és általánosságban a sajtóban megjelenő nőképet figyelemmel kísérő etikai bizottságokat kell felállítani. Az elemzést megnehezíti, hogy hiányzik a téma kutatása. Olyan tanulmányokat kell finanszírozni, melyek felhívják a figyelmet arra, hogyan függ össze a társadalmi nemek képi megjelenítése és a politika. Fel kell tárni az egyes régiók közötti különbségeket, és a törvényeket a téma összehasonlító kutatási eredményeire alapozva kéne meghozni. Az EWL javasolja, hogy vezessék be a tagállamokban a vizuális médiában (beleértve a virtuális hálózatokat és az információs szupersztrádát is), az írott sajtóban, vagy a média bármely egyéb területén a nők megalázó ábrázolására vonatkozó panaszok kivizsgálásáért és nyomon követéséért felelős Ombudsman intézményét.
10
A feminista kerekasztal matinén szereplő női civil szervezet: Nők a Médiában Egyesület ( Női Érdek tagszervezet)
Nők a Médiában Egyesület A MÚOSZ Nők a Médiában (most Esélyegyenlőségi) újságíró szakosztályából alakult 2003-ban. Az egyesület célja, hogy női érdekvédelmi szervezetként működjön, védje a nők személyhez fűződő jogait a sajtóban történő megjelenés, megjelenítés esetén. Saját érdekvédelmükön túl figyelik és elemzik, hogy a hétköznapi nők hogyan jelennek meg a különböző sajtótermékekben, hogyan ábrázolják, hogyan "használják fel" őket reklámokban, illusztrációkban, nemegyszer méltatlan módon, méltatlan beállításban. 2005 megalapították a Nők a Médiában díjat (melyet pl. Kálmán Olga, Krizsó Szilvia, Veiszer Alinda és Mészáros Márta kapott), majd a diszkriminatív ábrázolásért járó Citrom díjat is. Közreműködtek az Oktatási Minisztérium 2006-os tankönyvrendeletének megírásában, így került bele a következő mondat: „(a tankönyv) tartalmazza-e az egyenlő bánásmód követelményét, a nemek esélyegyenlőségét sértő vagy a nemzeti, etnikai kisebbségekre, vallási közösségekre nézve sértő, gyűlöletet keltő, ill. az esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípiát, kijelentést, ábrát, fotót, grafikát”. (10/2006). Gyakran indítanak akciót, írnak panaszlevelet a nőket sértő reklámok, tv műsorok ellen. A magyar média nőképét tanulmányokban elemzik. http://www.medianok.hu/
11
GLOBAL MEDIA MONITORING PROJECT (GMMP, Global Media Monitoring Project: Who makes the news?)
NEMZETKÖZI MÉDIAFIGYELŐ PROJEKT 2010
A Nemzetközi Médiafigyelő Projekt a legkiterjedtebb és legjelentősebb nemzetközi kutatás a hírmédiumokról társadalmi nemi szempontok alapján. A projekt ötlete a szervező Keresztény Kommunikációs Világszövetség (angolul World Association for Christian Communication, WACC) részéről először a Nők 4. Világkonferenciáján megfogalmazott Pekingi Cselekvési Tervhez kapcsolódott, ekkor, 1995-ben készült el az első nemzetközi médiafigyelés, amelyre azóta 5 éveként kerül ismét sor. A Pekingi Cselekvési Terv 12 olyan területet jelöl meg, amelyen a nők helyzete a legkritikusabb, a férfiakhoz képest leghátrányosabb, és ahol leginkább szükség van a nők helyzetének elősegítésére; az egyik ilyen cselekvési terület a nők és a média. Magyarország 2005 után másodszor vett részt a médiafigyelésben, női jogi civil szervezetek, korábban az Igazságosság és Esélyegyenlőség a Nemek Között (IgEN) Egyesület, ezúttal pedig a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szervezésében, 8 önkéntes részvételével. A médiafigyelésre 2009. november 10-én került sor, a kutatás ennek a napnak az újság-, televízió- és rádióhíreire irányult, összesen 162 hír került elemzésre kvantitatív és kvalitatív módszerekkel, a bennük megjelenő szereplők neme, szerepei és a híradás társadalmi nemi (gender) szempontú érzékenysége szerint. Az előzetes eredmények alapján a magyarországi hírekben a női híralanyok aránya csupán 26% volt, (2005-ben még kevesebb, mindössze 12%), és sajnálatos módon továbbra is nagy arányban jelent meg sztereotip társadalmi nemi ábrázolás a hírekben. http://www.whomakesthenews.org/
12
A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és célok 2010-2021 Melléklet az 1104/2010 (I.21.) Kormány határozathoz (részletek)
IV. Magyarországi helyzetkép Nemekhez kötődő sztereotípiák a médiában Számos hazai és nemzetközi vizsgálat eredményei mutatják, hogy a magyarországi elektronikus és nyomtatott média, a közszolgálati, a profitorientált és az alternatív egyaránt hátrányos képet üzen a nők társadalmi és kulturális státuszáról és szerepeiről – a témaválasztásban és a képi és nyelvi kommunikáció szintjén egyaránt - a nők magánéleti és közéleti környezetben való ábrázolásakor. Ezzel megsokszorozza, tovább élteti a tradicionális felfogásokból eredő sztereotip közvélekedések hatását. A hátrányos ábrázoláson túlmenően a szexista töltetű nyelvezet és attitűd médiában való „elfogadottsága” kimondottan diszkriminatív jelleggel bír, ezért indokolt egyrészt a társadalmi szintű média kritika, továbbá olyan elvárás-rendszer létrehozása és működtetése, amely elfogadhatatlanná teszi a különböző kisebbségi társadalmi csoportokkal szembeni diszkriminatív kommunikációs módokat. A média szakma, ezen belül az ellenőrzésre és önszabályozásra hivatott szervezetek összetettsége és viszonylagos szervezetlensége megnehezíti a civil nyomásgyakorlást, a számonkérés és érdekérvényesítés gyakorlását, ill. ezek stratégiáinak fejlesztését. Az újságíró, illetve kommunikációs szakember képzés társadalomismereti mélységének és társadalomkritikai érzékenységének hiányosságai ugyancsak hozzájárulnak a médiában a nemekhez kötődő sztereotípiák fennmaradásához.
13
5.2 A nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása a média bevonásával Stratégiai irányok és célok: :: Olyan kritériumrendszer kidolgozása, amely alapja lehet a vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatának, a szexizmusmentes és a nemek közötti egyenlőséget támogató médiakommunikációs nyelvezet és ábrázolásmód gyakorlásának, valamint a modellül szolgáló „médiatermékek” létrehozásának erősítése érdekében. :: A közpolitikai, sport, tudományos, gazdasági műsorokban és témákban való női részvétel támogatása. :: Olyan műsorsorozatok megjelenésének ösztönzése, amelyek a nők és férfiak társadalmi egyenlőségére vonatkozó általános ismeretek elterjesztését elősegítik. :: A médiaismeretek tárgyköre gender revíziójának elősegítése a közoktatásban. A célok eléréséhez szükséges mutatók: (...) :: a nemek megjelenése a sajtóban (közéleti műsorokban, a női és férfiszerkesztők száma stb.) :: a passzív megszólalás nemek szerinti aránya :: a nem sztereotip ábrázolások aránya a sztereotiphoz viszonyítva :: a nők megalázó, csak dekorációként történő ábrázolásának száma a médiában, kiemelten a reklámokban
14
O
