O
Bevezetés: az EWL, a Női Érdek és az ENA Az 1990-ben alakult Európai Női Lobbi (European Women's Lobby, EWL) Európa legnagyobb nőszervezeti koalíciója, mára 30 európai nemzeti ernyőszervezet a tagja. Több mint 2000 tagszervezettel rendelkezik, ezen felül 19 nemzetközi és európai szakmai szervezetet is tagjai közt tudhat. Az Európai Női Lobbi tevékenységének fő színtere az Európai Unió, de konzultatív jogkörrel rendelkezik az Európa Tanács mellett és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában (ECOSOC) is, valamint rendszeresen részt vesz az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságában is (CSW). A Brüsszelben dolgozó titkárság hivatásos gender szakértőkből áll, mindennapi feladatuk, hogy szakpolitikai háttéranyagokat gyártsanak, lobbizzanak az Európai Parlamentben, és kampányokat indítsanak különböző nőket érintő témákban. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) 2003-ban alakult női civil ernyőszervezet. Magyarországot képviseli az Európai Női Lobbiban. A “Női Érdek” hosszú távú célkitűzése, hogy a magyar nők társadalmi és jogi egyenlőséghez hozzájáruljon, szemléletváltozást indítson el a nemek esélyegyenlősége terén. A szövetség igyekszik a nők szociális helyzetét, életesélyeit és életminőségét a maga eszközeivel javítani, fellép a nőkkel szembeni diszkrimináció és erőszak minden formájának tilalmáért is. Ehhez elengedhetetlen, hogy a nemzetközi egyezményeket Magyarországon is betartsák, az EU-s normákat itthon is elfogadják. A “Női Érdek” tagjai hisznek abban, hogy vannak olyan közös célok, amelyek egy sokszínű, eltérő érdekeket megjelenítő tagszervezetekből álló közösséget közös stratégia mentén képesek összetartani, mozgósítani. 2010-ben a Női Érdeknek 18 tagszervezete van. A Női Érdek 2009-ben hat részes önképzőkört, szabadegyetemet indított, Európai Női Akadémia címen. Ez lett a sikeres ENA, a feminista kerekasztalbeszélgetés sorozat. A hat előadás témája az Európai Bizottság által kihirdetett Nemek Egyenlőségének Ütemterve (Gender Equality Roadmap) 2006-2010 alapján készült. Ennek hat prioritása: a nők és a férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése,egyenlő arányú férfi-női részvétel támogatása a politikai döntéshozatalban, a nemi bűncselekmények 3
és a prostitúciós célú emberkereskedelem felszámolása, a nemekhez kötődő káros sztereotípiák visszaszorítása a médiában, a szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolása, nők elleni erőszak. A hat alkalom mindegyikén előadóként részt vett egy a nők helyzetével, nemek egyenlőségével foglalkozó tudományos egyetemi témavezető kutató, annak egy, a témából doktorált diákja, és egy, a témával foglalkozó tagszervezetünk képviselője. Az ENA fél éve alatt a Női Érdek következő tagszervezetei ismertették munkájukat, háttérkutatásaikat, tapasztalataikat: Jól-Lét Alapítvány, MONA Alapítvány, Nők a Médiában Egyesület, Regina Alapítvány, Patent Egyesület, SEED Alapítvány, Tatabányai Utcai Segítők Egyesülete, és maga a Női Érdek. Az ENA szabadegyetemként és érdek-megfogalmazó fórumként működve megismertette a civil tagszervezetekkel a nők helyzetével foglalkozó társadalomkutatók eredményeit, közelebb hozta a tudományos kutatókhoz (akik gyakran az állam szakértő tanácsadói is) a nőjogi aktivisták és civilek tapasztalatait, és összegyűjtötte tagszervezeteinek véleményét a fenti kulcs-témákban. Jelen füzetünk, az ENA Lobbitechnikai Kézikönyvvel együtt, női civil szervezeteknek, mostani és leendő tagszervezeteinknek kíván segítséget nyújtani. Juhász Borbála és Magyar Mónika, az ENA szervezői
4
ENA- feminista kerekasztal matiné 3. 2010. február 27. A prostitúciós célú emberkereskedelem felszámolása
Előadóink: Bokor Zsuzsa (Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár): Korlátok és korlátozások. A prostitúció fogalmának telítődő kiüresedéséről Betlen Anna és Matolcsi Andrea (MONA) : Szakmaközi együttműködés kiépítése Magyarországon az emberkereskedelem és a prostitúció elleni küzdelem érdekében (2008-2010) projektről Hoffmann Krisztina (Utcai Szociális Segítők Egyesülete, Tatabánya): Útmenti prostitúció Tatabánya környékén Vendég hozzászóló: Toos Hemskerk (Scharlaken Koord utcai szociális munkás szervezet, Amszterdam): Nyíregyháza utca az amszterdami piros lámpás negyedben
Ajánlott tudományos irodalom: Bokor Zsuzsa • Nők a deviancia határán. Az átmenet asszonyai Kolozsváron az 1920-as években. In: Bakó Boglárka–Tóth Eszter Zsófia (szerk.): Határtalan nők. Kizártak és befogadottak a női társadalomban. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2008. 165–180. • Szomorú száműzöttek a szerelem tündérkertjeiben. A két világháború közötti kolozsvári prostituáltak (szub)kulturális konstrukcióiról. In: Jakab Albert Zsolt–Keszeg Vilmos (szerk.): Csoportok és kultúrák. Tanulmányok szubkultúrákról. BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék – Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2007. 195-217. • „Jeligém Nagyszerü öröm”. Úri nők prostitúciója Kolozsváron a két világháború között Tabula 2006. 9. (2) 161–186. • Az orvos és páciensei... Prostitúció, szabályozás, orvostársadalom a két világháború között. Korunk 2006/10.114–119. 5
• Technikák a prostituáltak marginalizálására és a nemzeti térből való kizárására. In: Jakab Albert-Zsolt – Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. 5. Kriza Könyvek, Kolozsvár, 2006. 215–235. • Promiszkuus úrinőből futóbárcás, futóbárcásból hivatásos prostituált. Technikák a prostituáltak marginalizálására és a nemzeti térből való kizárására. Regio 16.évf., 2005/3. 47–66. • A prostituált teste mint az orvosi hatalom önlegitimációs eszköze a két világháború közötti Kolozsváron. In: Jakab Albert-Zsolt – Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. 4. Kriza Könyvek, Kolozsvár, 2005. 65–100. • Ördögi vagy angyali cselekedetek? Megjelölés, tolerancia, kirekesztés – a prostitúció és társadalmi kezelésmódja. Helikon, XVI. Évf. 2005. 11. sz. 12–13.
Az EWL véleménye Az Európai Női Lobbi (EWL, European Women's Lobby) állásfoglalásai a prostitúcióval kapcsolatban 1998, az EWL közgyűlése által elfogadott indítvány: Prostitúció és Emberkereskedelem Állításunk szerint: 1. a prostitúció és a prostitúciós célú nőkereskedelem a nők emberi jogainak alapvető megsértése 2. a prostitúció és a prostitúciós célú nőkereskedelem fogalmát nem szabad összekötni a „szabad” vagy „kényszerített” jelzőkkel fel kellene ismerni, hogy a „szabad választás” relatív dolog, a nők adott országban érvényes gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai lehetőségeinek együtthatásától függ. A társadalmi egyenlőtlenség nagyon komolyan csorbítja a választás szabadságát.
6
Véleményünk szerint: 1. A prostitúció és a prostitúciós célú nőkereskedelem a nők emberi jogainak megsértése. E jogok hatékony védelme azonban nem képzelhető el a nők helyzetének az élet minden területén, a férfiak és nők – amolyan nemek közötti társadalmi szerződés formájában zajló – egyezkedése nyomán bekövetkező javulása nélkül. 2. A prostitúció és a prostitúciós célú nőkereskedelem elleni küzdelem többoldalú megközelítést igényel: figyelemmel kell lenni az emberi jogaikban megsértett nők igényeire, és ugyanakkor célba venni a klienst, a futtatót és a szexiparból profitáló többi szereplőt… 3. Kutatásokra van szükség a prostitúcióról, elsősorban a nőkereskedőkről és a kliensekről. 4. A férfierőszak definíciója magába foglalja a szexuális kizsákmányolás minden formáját 5. A prostituáltaknak és a nőkereskedelem áldozatainak addig is minden lehetséges segítséghez biztosítani kell a hozzáférést, amíg nem születik megfelelő jogi szabályozás, és a probléma érdemi kezelésére a nőszervezetek, széleskörű együttműködésére alapozva sor nem kerül,. hozzáférés a következő jogokra vonatkozik: egészségügyi ellátás, rendőri védelem, továbbképzés és oktatás, jogsegély és képviselet – a nem EU-s országokból érkező nők legális tartózkodási engedélyének megszerzésére vonatkozóan is –, támogatás, tanácsadás és minden olyan szolgáltatás, ami foglalkozásra tekintet nélkül bármely nőnek jár 7. Az oktatásnak tükröznie kell azt a nézetet, hogy az emberi test adásvétele az emberi jogok megsértése, és mint ilyen, illegális. 6. A
1 Ez azt jelenti, hogy a prostitúció mindenképp kényszer eredménye, ezért a „szabad” vagy kényszerített” jelző azt a félrevezető utalást tartalmazza, hogy van a prostitúciónak önkéntes, szabad változata is.
7
Felszólítjuk: 1. a kormányokat, a közpolitika aktorait, a legalsó szinttől a legfelsőig, hogy mielőtt bármilyen politikai vagy jogi döntést hoznának a prostitúcióra vonatkozóan, kezdeményezzenek széles körű konzultációt a nők emberi jogait védő szervezetekkel, különösen nőszervezetekkel, Az EWL meggyőződése, hogy ezek globális problémák, ezért összetett megoldásokat kívánnak, amelyek számos egyetemes problémát érintenek, mint amilyen a nemek egyenlőtlensége, a világgazdaság globalizációja, a politikai átmenet országai, szegénység, bevándorlás-politika, és mindenekfölött a nők emberi jogainak szakadatlan megsértése. 2. a kormányokat és a közpolitika aktorait, hogy hozzanak törvényeket a nőkereskedelem ellen, és biztosítsák ezek maradéktalan végrehajtását is.
2004 EWL szakértői anyag a CSW (Commission on the Status of Women, A Nők Helyzetével foglalkozó ENSZ Bizottság) 48. New yorki ülése alkalmából: A férfiak és fiúk szerepe a nemek társadalmi egyenlőségének elérésében (részlet): Prostitúció, nő- és gyermekkereskedelem – véget kell vetni a férfiak jogának, hogy női testeket vásárolhassanak A prostitúció és a prostitúciós célú nőkereskedelem a nők emberi jogainak megsértése. A prostitúció szöges ellentétbe áll a nők társadalmi, gazdasági, szexuális, és politikai önrendelkezésével önérdekérvényesítésének biztosítával.. A prostitúció és általában a nők és kislányok szexuális kizsákmányolása mögött alapjában véve a patriarchális ideológiák továbbélése, illetve a férfiak női testek megvásárlására vonatkozó képzelt (Sajnos nem csak képzelt, mert a jelek szerint milliókat áll jogukban megvásárolni évente.)előjoga áll.
8
ź Ezért
a nők szexuális kizsákmányolását megakadályozandó alapvető fontosságú, hogy a férfiak, és fiúk viselkedése megváltozzon. Itt az ideje, hogy a közpolitika aktorai állást foglaljanak a prostitúció és a többi szexuális kizsákmányolási forma ellen azzal, hogy az ipar keresleti oldalát, t.i. a szexuális szolgáltatások (férfi) vevőit is reflektorfénybe állítják. A prostitúció elleni állami fellépés nemcsak az országokon belül lenne érvényes, hanem vonatkozna a külföldön katonaként vagy civilként szolgáló férfiakra is, különösen háborús zónákban, és humanitárius katasztrófák sújtotta területeken. ź Olyan törvénykezés elfogadását sürgetjük, mely kriminalizálja a szexuális szolgáltatások vásárlását, egy csapásra megszüntetve a férfiak jogát a női test megvásárlására. Ezzel párhuzamosan a prostituáltak számára alternatívát kínáló programokat kell támogatni. ź A nemzetközi és nemzeti intézmények felelőssége, hogy olyan szabályozást dolgozzanak ki, ami megtiltja, hogy katonaként vagy civilként külföldön szolgáló férfi alkalmazottaik nőket szexuális kizsákmányolásnak vessenek alá, különös tekintettel a békefenntartó és humanitárius segélymissziókra. ź A szex- turizmust meg kell szüntetni olyan törvények és programok segítségével, amelyek a férfiakat ráébresztik arra, hogy minden nőnek van emberi méltósága és vannak emberi jogai. Az EWL külön munkacsoportban és projektekben dolgozik a prostitúciós célú nőkereskedelem áldozatainak áldozat-központú segítésén. Ilyenek pl: • Nordic-Baltic Pilot Project (kiadványa: Working together – Prevention and Assistance to Women Victims of Trafficking for Sexual Exploitation.) Innen ingyenesen letölthető (angol nyelvű): http://www.nordicbaltic-assistwomen.net/spip.php?article110 • EPAC-VAW központ: Policy Action Centre on Violence against Women, melynek Női Érdek által is delegált tagja dr Spronz Júlia (PATENT Egyesület). A központ honlapja: http://www.epacvaw.org/ • Not for sale (Nem eladó!) c. filmjük pontosan ábrázolja az EWL véleményét (angol nyelvű) http://www.epacvaw.org/spip.php?article276 9
A feminista kerekasztal matinén szereplő női civil szervezet: MONA (Női Érdek tagszervezet) és USZSE
Magyarországi Női Alapítvány (MONA) Az 1992-ben alapított MONA mindenki számára nyitott, párt-semleges, non-profit közhasznú alapítvány. A MONA küldetése, hogy olyan közéleti vitákat kezdeményezzen, amelyek megmutatják a női és férfi szerepek gazdagságát és egyenrangúságát egy demokratikus társadalomban, de feltárják a méltánytalan egyenlőtlenségeket is, amelyek a mai napig jellemzik a nők helyzetét a gazdasági, szociális és politikai szférákban. Az alapítvány tevékenysége kiterjed konferenciák és nyilvános fórumok szervezésére, kiadványok és ajánlások megjelentetésére nőket érintő kérdésekben, oktatási és képzési projektek szervezésére és kutatások lebonyolítására pl. a nők politikai szerepvállalásáról a közéletben, a nők munkaerő-piaci helyzetének változásáról, a női egyenjogúság régióbeli helyzetéről, a nők elleni erőszakról. A MONA az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil Támogatási Alap segítségével 2008 és 2010 között megvalósított egy projektet, melynek célja egy szakmaközi együttműködésen alapuló ellátórendszer megalapozása volt a nőkereskedelem és a prostitúció elleni küzdelem és az áldozatok megsegítése támogatására. A MONA zászlóshajó projektje a témára vonatkozó törvénymódosítási javaslat kidolgozását, a nőkereskedelem és prostitúció áldozatai részére a hazai ellátórendszerrel és menedékhelyekkel kapcsolatos eljárásrend megtervezését, illetve rendőrök részére nyújtott képzéseket és szakmaközi együttműködést előmozdító fórumok lebonyolítását foglalta magába. A projektről továbbiakat itt tudhat meg: http://www.mona-hungary.hu/object.19d5daca-6e6e40b0-a69f-dd59af79048e.ivy
10
Utcai Szociális Segítők Egyesülete, Tatabánya 1991-1992 során az akkori Népjóléti Minisztérium és a Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia közös szervezésében megvalósult az első utcai szociális segítő képzés Magyarországon. E képzés végzős hallgatói alapították 1992. április 17-én az USZSE-t, mely 1998 óta közhasznú szervezetként tevékenykedik. Tevékenységi köreink: az utcán lévő emberek (hajléktalanok, szenvedélybetegek, deviáns fiatalok, prostituáltak stb.) érdekeinek képviselete, társadalomba való visszailleszkedésük elősegítése, kortárssegítők képzése, összefogása, a segítő munkába történő bevonásuk, iskolai prevenciós programok szervezése, végrehajtása, hátrányos helyzetű csoportok (romák, prostituáltak, munkanélküliek, stb.) társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, egészségük védelme munkaerő-piaci hátrányos helyzetű emberek felderítése, képzése, foglalkoztatása speciális ellátások, képzések szervezése, lebonyolítása, regionális diszpécserszolgálat működtetése, adományok fogadása és továbbítása.
11
A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és célok 2010-2021 Melléklet az 1104/2010 (I.21.) Kormány határozathoz (részlet)
4.6 Prostitúció, emberkereskedelem és pornográfia Mind a prostitúció, mind az emberkereskedelem területén viszonylag új jogszabályok vannak érvényben Magyarországon. Mivel azonban e jogszabályokat társadalmi valóság mélyebb ismerete nélkül módosították, az a furcsa helyzet állt elő, hogy e két kérdéskört a magyar jogszabályok egymástól teljesen függetlenül kezelik. A prostitúcióra vonatkozó szabályozást 1993-ban – figyelembe véve az akkor már közel negyven éve érvényben lévő ún. New Yorki Egyezmény rendelkezéseit – módosították. Kiiktatták a prostituált személy büntethetőségét. Erre a változtatásra azonban úgy került sor, hogy a prostitúcióval összefüggésben megfogalmazott többi bűncselekmény leírását, valamint értelmezését nem módosították. Az üzletszerű kéjelgés tényállása hatályon kívül helyezésre került ugyan, ám a prostitúció többi szereplője – a bordélyfenntartók, kerítők, futtatók – meghatározása nem változott meg. Ők a törvény szerint csak elősegítik, esetleg kihasználják a prostitúciót, de azt az értelmező rendelkezés szerint továbbra is a most már nem büntetendő prostituált követi el. A Btk. 2007-es módosítása nyomán büntethetővé vált a kiskorú prostituált szolgáltatásait igénybe venni kívánó személy. Minthogy azonban a magyar állam továbbra is következetesen úgy vélekedik, hogy a prostitúcióban mégiscsak a prostituált a főszereplő, egy szabálysértési tényállással – az 1999-ben hatályba lépett szervezett bűnözés elleni törvény keretei között – valójában visszahelyezte a magyar jogba a prostituált büntethetőségét. 12
A törvény türelmi zónákat ír elő, ahol az utcai prostituált találkozhat a szolgáltatásait igénybe venni kívánó személlyel, s védett zónákat, ahol nem. A zónák kijelölése a törvény értelmében az önkormányzatok feladata, de azok mostanáig nem jelöltek ki ilyeneket. A rendőri eljárásoktól félő utcai prostituáltak lakásokba, illegális bordélyokba húzódtak vissza, s ezt elősegítette az Internet és a mobiltelefon elterjedése. A prostitúció valódi működtetőivel szemben ritkán lép fel a rendőrség, az utóbbi években 100-200 esetben folyt eljárás, a látencia ezen a területen legalább százszoros lehet. Emberkereskedelem címén évente mindössze 20-40 esetet regisztrálnak a bűnügyi statisztikák. A jogalkalmazók szerint nehéz ezeket az eseteket felderíteni. Az eljárás során bizonyítani kell ugyanis, hogy az emberrel folytatott kereskedés aktusa megtörtént. Ezt a tényt azonban, mivel a sértett tanúk többnyire megfélemlített nők és lányok, igen nehéz bizonyítani. Az emberkereskedelem áldozatai számára egy biztonságos menedékotthon (shelter) működik, amelyet egy civil szervezet üzemeltet. Biztonsági okokból kizárólag az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, illetve a rendőrség közvetíthet oda jelentkezőket. 2005-ben a shelter céljára biztosított négy épületből kettőt be kellett zárni, mivel túl kevés kérelmező jelentkezett, s azok is viszonylag rövid ideig vették igénybe a szolgáltatásokat. A pornográfia jellegzetessége az erőszakos szex népszerűsítése. A pornográfia a nőt (általában a nőt, s emellett a gyermeket) mint kiszolgáltatott szextárgyat ábrázolja. Az Amerikai Pszichológiai Társaság közelmúltban kiadott jelentése kimutatta, hogy a női test szexuális tárgyként történő ábrázolása (pornófelvételek) a fiatal lányok testükkel kapcsolatos önbizalomhiányához, depresszióhoz, valamint táplálkozási rendellenességekhez vezet, továbbá a fiatalok egészséges nemi fejlődését is akadályozza . (http://www.apa.org/releases/sexualization.html). 13
Stratégiai irányok és célok: • Szociológiai, pszichológiai, egészségügyi, gazdasági és kriminológiai – a bűnszervezetekre vonatkozó – kutatások, valamint felvilágosító tevékenység folytatása a prostitúció, mint társadalmi jelenség megszüntetésének igényével és céljából. • Tekintettel arra, hogy a pornográfia elfogadtatására és népszerűsítésére – szalonképessé tételére – hatalmas anyagi apparátus áll rendelkezésre, a tipikusan az abban szereplő lányok és nők tömegeinek rendkívüli mértékű anyagi kizsákmányolása révén, elsősorban a felvilágosítás, a köztudatformálás, a pornográfia szokásos és valótlan „romantikus” ábrázolását ellensúlyozó tájékoztatás megkezdése és fenntartása. • A migráns, illetve nemzetközi védelemben részesített nők áldozattá válásának megelőzése, hiszen kiszolgáltatott helyzetükből adódóan könnyebben válnak a prostitúció és az emberkereskedelem áldozatává.
14
O
