Beteg és gyógyszerbiztonságot garantáló gyógyszerészi gondozás

Beteg és gyógyszerbiztonságot garantáló gyógyszerészi gondozás Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013. október 5..

Tartalom 1.

Gyógyszerészet nemzetközi irányai

2.

Egészségpolitika irányai

3.

Kiindulási pont

4.

Gyógyszerészi gondozás

5.

Jogszabályi keretek

6.

Generikus program

7.

Gyógyszertári szolgáltatási díj

1. Orvosilag lehetséges gazdaságilag megengedhető? 2. Hatásosság és eredményesség közötti szakadék?

1. Orvosilag lehetséges gazdaságilag megengedhető? 2. Hatásosság és eredményesség közötti szakadék? 3. Mi a gyógyszerészet válasza ezen kérdésekre? 4. Mi a gyógyszerészek társadalmon és egészségügyön belüli hozzáadott értéke?

Kompetencia • Kompetenciafogalma: – készségek és képességek együttesét jelenti, melyek segítségével valaki problémamegoldásra képes egy adott területen, jelenti továbbá az illetőnek azt a hajlandóságát is, hogy a problémameglodásra való képességét alkalmazza és kivitelezze. A fogalom magában foglalja az illető tudását, tapasztalatait éppúgy, mint személyes adottságait. – A kompetencia a döntést, kivitelezést, megvalósulást szolgáló képességrendszer. – Összetevői • • • • • •

ismeretek, tudás készségek-jártasságok személyes értékek attitűd személyiség motiváltság

1. Gyógyszerészet nemzetközi irányai

1. Gyógyszerészet nemzetközi irányai

2. Egészségpolitikai célkitűzések Gyógyszerügy, fő célkiűzések • gyógyszer- és betegbiztonság • Ellátásbiztonság • szolgáltatás-minőség • a közforrások és lakossági befizetések hatékony felhasználása

2.1. Semmelweis terv gyógyszerellátás •

Cél egy olyan szakmai és nemzeti kézben tartott gyógyszerellátó rendszer kialakítása, ahol a gyógyszertári intézmény­rendszer struktúrája a rendelkezésre álló források figyelembe vételével – a szükségletekhez igazodik és lehetőség szerint egyenletes hozzáférést biztosít a betegeknek.

•

A gyógyszertárak visszaintegrálódnak az egészségügy rendszerébe és megteremtődnek a feltételei annak, hogy az orvosokkal és az egészségügy többi szereplőjével együttműködve vegyenek részt az egészséges életmód promóciójában, a prevencióban és a betegek gyógyításában.

•

A gyógyszertárak minőségi rendszerének megújításával és az etikai rendszer helyreállításával biztosítani kell a gyógyszer- és betegbiztonság maradéktalan érvényesülését, a gyógyszertári szolgáltatások protokollokhoz kötött, egységes és magas színvonalú nyújtását.

•

A források hatékony felhasználásában érdekeltté kell tenni a gyógyszertárakat.

•

a gyógyszerészettel szemben megfogalmazódó társadalmi és egészségpolitikai elvárásoknak megfelelően a gyógyszerészképzés és –továbbképzés célirányos korrekciója indokolt

2.1. Semmelweis terv támogatáspolitika •

A preferált referencia ársáv rendszer kialakítása, amely a betegek mellett a piac minden szereplőjét érdekeltté teszi a preferált referencia ársávú termék státuszának erősítésében.

•

A biológia terápiák esetében a megfelelő szakmai előírások figyelembe vételével meg kell teremteni a biosimilar készítmények megjelenéséből adódó költségcsökkentés lehetőségét

•

Ma számos nagyértékű, biológiai terápiás készítményt nem a felhasználás optimális helyén finanszíroz a biztosító. Szükséges ezen készítmények fekvőbeteg ellátásba történő átsorolása

•

A költségtakarékos gyógyszerrendelést, kiszolgáltatást és a racionális (együttműködő) gyógyszerfelhasználást megfelelő szabályozókkal ösztönözzük

•

A támogatások során hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a készítmények valódi eredményessége legyen a támogatás meghatározója

•

Ki kell dolgozni a rendszeres felülvizsgálat szempontrendszerét és ennek finanszírozási protokollokhoz való kapcsolódását

•

Az eddigi gyakorlattal szemben olyan rendszer kialakítása szükséges, mely növeli a beteg tájékozottságát és személyes felelősségét a gyógyszerhasználat

2.1. Egészségpolitikai célkitűzések, elvárások • generikus gyógyszerhasználat elősegítése – ezáltal megtakarítások biztosítása, mind az állam, mind a beteg részére

• gyógyszerészek szerepének erősítése – tájékoztatás és segítség nyújtás a betegeknek a gyógyszerválasztásban

• Betegegyüttműködés és takarékos gyógyszerhasználat elősegítése, gyógyszerelési problémák megelőzése • Erre vonatkozó ösztönző rendszer bevezetése

3. Kiindulási pont •

Nincs lényeges gyógyszerészi kompetencia (2007-) – „ellenőrzött szer kiadás” – „magisztrális gyógyszerkészítés felügyelete”

•

Hosszú távú következmények…

4.1. Gyógyszerészi gondozás I. • Gyógyszerészi gondozás – „a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között” (Forrás: 2006. évi XCVIII. tv. 3§ y pont) – De további Gyftv. felhatalmazás

• „Gyógyszerészeti gondozás”

4.1. Gyógyszerészi gondozás II. •

Részletes szabályozás 41/2007 EüM rendelet – Az általános gyógyszerészi gondozási szolgáltatásokat minden közforgalmú gyógyszertárban, minden protokoll szerint történő gyógyszerkiadásánál, gyógyszerész-beteg találkozásnál kell majd biztosítani: • öngyógyítás-öngyógyszerelés, • vényköteles gyógyszerek expediálása területén nyújtott gyógyszerelési problémák felmérését, megelőzését, megoldását támogató szakmai tevékenységek (pl.: mikor kell gyógyszerész) • generikus helyettesítésben való gyógyszerészi részvétel, • a beteg-együttműködés javítását célzó szolgáltatások köre is megjelenik.

– A specifikus gyógyszerészi gondozás, • a betegség-specifikus gyógyszerészi gondozás, mely a népegészségügyi programhoz kapcsolódóan az adott betegség és kockázati tényezői korai felismerésére, a betegség késői komplikációinak vagy visszatérésének megelőzésére, a betegek egyensúlyi állapotának fenntartására irányul és – a beteg kezelőorvosával együttműködésben – magában foglalja a kockázati tényezők felmérését és a beteg szükség szerinti orvoshoz irányítását, valamint a beteg oktatását és együttműködõ készségének kialakítását, továbbá a beteg gyógyszerhasználatának irányítását. • meghatározott protokollok szerint kell végezni, illetve ennek végzéséhez személyi feltételként jelenik meg a megfelelő – gondozási tevékenység végezésére felkészítő továbbképzés sikeres elvégzése.

Alapszintű, általános gyógyszerészi gondozás

4.1. Gyógyszerészi gondozás II. •

Részletes szabályozás 41/2007 EüM rendelet

– Az általános gyógyszerészi gondozási szolgáltatásokat minden közforgalmú gyógyszertárban, minden protokoll szerint történő gyógyszerkiadásánál, gyógyszerész-beteg találkozásnál kell majd biztosítani: • öngyógyítás-öngyógyszerelés, • vényköteles gyógyszerek expediálása területén nyújtott gyógyszerelési problémák felmérését, megelőzését, megoldását támogató szakmai tevékenységek (pl.: mikor kell gyógyszerész) • generikus helyettesítésben való gyógyszerészi részvétel, • a beteg-együttműködés javítását célzó szolgáltatások köre is megjelenik.

– A specifikus gyógyszerészi gondozás, • a betegség-specifikus gyógyszerészi gondozás, mely a népegészségügyi programhoz kapcsolódóan az adott betegség és kockázati tényezői korai felismerésére, a betegség késői komplikációinak vagy visszatérésének megelőzésére, a betegek egyensúlyi állapotának fenntartására irányul és – a beteg kezelőorvosával együttműködésben – magában foglalja a kockázati tényezők felmérését és a beteg szükség szerinti orvoshoz irányítását, valamint a beteg oktatását és együttműködõ készségének kialakítását, továbbá a beteg gyógyszerhasználatának irányítását. • meghatározott protokollok szerint kell végezni, illetve ennek végzéséhez személyi feltételként jelenik meg a megfelelő – gondozási tevékenység végezésére felkészítő Emelt szintű, továbbképzés sikeres elvégzése.

specifikus gyógyszerészi gondozás

4.2. Kidolgozott programok •

Alapszintű programok – Kérdezze meg gyógyszerészét program – Expediálási irányelvek • Öngyógyítás (pl.: fejfájás), orlistat)

– Egészségneveléshez kapcsolódó • Stop Só program

•

Betegségspecifikus programok – Metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási program – Bőrgyógyszati gyógyszerészi gondozási program – Krónikus légúti betegségek gyógyszerészi gondozási program

5. Jogszabályi keretek változása (2010-) • Gyftv. 1§ (3) A gyógyszertár egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi intézmény. Gyógyszertár közforgalmú, intézeti, fiók- és kézigyógyszertári formában működhet. 1§ (4) A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek helyes alkalmazásra vonatkozó teljes körű tájékoztatással történő kiszolgáltatása, az e termékekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló, a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás, a helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése, követése, valamint a prevencióban, népegészségügyi programokban való részvétel.

6.1. Generikus programban való részvétel I. •

Gyftv – 44/A. § A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár kormányrendeletben foglaltak szerint - az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzata terhére - juttatásban részesülhet, amennyiben a) hatóanyag-alapú fix csoport esetén preferált referencia ársávba tartozó gyógyszert, ennek hiányában a referenciagyógyszert vagy a referenciagyógyszer napi terápiás költségével megegyező, illetve annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszert, vagy b) fix csoport még nem került megképezésre, a felírt gyógyszernél alacsonyabb napi terápiás költségű, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által egyenértékűnek és helyettesíthetőnek nyilvánított gyógyszert szolgáltat ki.

•

Költségvetési törvény – 24§ (5) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6. Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár külön törvényben meghatározott juttatás kiadásaira szolgál. – Nem kötődik a kassza betartásához – 3,6 Mrd Ft

•

364/2010 Korm. rendelet részletes szabályok

6.1. Generikus programban való részvétel II. •

Generikus ösztönző (2012.01.01-től) – Preferált gyógyszer kiadása esetén • a beteg (csökken a térítési díja) és az állam (vaklicit hatása erősödik) is jól jár • Negyedévente 900 M Ft áll rendelkezésre

– Minimum belépési arány és súlyozás • • • •

0-35% nem vesz részt az ösztönzőben 35,1-50% esetében 1 50,1-70% esetében 1,15 70%-nál magasabb esetében 1,3

– Lebegő pont, kvartilisek szerinti felosztás (bonyolult rendszer) • 1. kvartilisre negyedévente135 MFt, a 2.-ra 180 MFt, a 3.-ra 270 MFt, a negyedikre 315 MFt jut

– Eredmények • nőtt a preferált gyógyszerkiadási arány (jól jártak a betegek!), megközelíti az 50%-ot Juttatásban részesült gyógyszertárak aránya első negyedév

második negyedév

harmadik negyedév

99%

75%

98%

6.2. Hatóanyagfelírás - jogszabályi háttér •

A nemzeti erőforrás miniszter 2/2012. (I. 3.) NEFMI rendelete az egyes egészségügyi és gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról úgy rendelkezik – – –

•

az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 9. §-a 2012. április 1-től a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A 7. számú mellékletben meghatározott ATC csoportokba tartozó gyógyszereket az orvos kizárólag nemzetközi szabadnéven rendelheti.” ATC kódja: C10AA, megnevezése: Hmg CoA reductase gátlók.

A 2/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 18. § (1) bekezdése április 1től módosítja – –

a gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól szóló 53/2007. (XII. 7.) EüM rendeletet. a szoftvernek „alkalmasnak kell lennie az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló miniszteri rendelet 9. § (5) bekezdése szerinti nemzetközi szabadnéven történő rendelésre”

6.2.1. Hatóanyagfelírás - jogszabályi háttér „fordítása” •

A C10AA ATC kódjelű Hmg CoA reductase gátlók közé az alábbi hatóanyagok tartoznak: – – – – –

szimvasztatin (5 mg, 10 mg, 20 mg, 40 mg, 80 mg filmtabletta), pravasztatin (10 mg, 20 mg, 40 mg tabletta), fluvasztatin (20 mg, 40 mg kapszula; 80 mg retard filmtabletta) atorvasztatin (10, 20, 40 és 80 mg filmtabletta), roszuvasztatin (5, 10, 20, 40 mg filmtabletta).

6.3. Generikus gyógyszer-helyettesítés szakmai protokoll I. •

Az expediáló szakember a vonatkozó szabályok betartásával ajánlja fel – a preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer kiváltását, – a preferált referencia ársáv hiányában a referenciakészítményt, vagy az annál kedvezőbb napi terápiás költségű terápiát.

•

Ha a beteg nem elutasító a helyettesítő készítmény kiválasztása során fel kell mérni, hogy – a beteg eddig az adott hatóanyagból milyen gyógyszert szedett, – az adott készítménnyel kapcsolatban volt-e valamilyen negatív tapasztalata, – a beteg által eddig szedett készítmény és a referencia készítmény között milyen Napi Terápiás Költség (NTK) különbség van, – van-e a gyógyszertárban készleten az eddig szedett készítménynél kedvezőbb NTK-jú készítmény, – a beteg a kedvezőbb térítési díj esetében hajlandó-e az eddig alkalmazott készítmény váltására, – ha ehhez készleten nem lévő gyógyszer beszerzése szükséges, azt hajlandó-e a beteg megvárni, – a helyettesítés veszélyezteti-e a beteg-együttműködést.

6.3. Generikus gyógyszer-helyettesítés szakmai protokoll II. • A gyógyszer-helyettesítésről szóló döntést mindezen szempontok mérlegelése után a gyógyszerész a beteggel egyetértésben hozza meg. • Az expediáló szakembernek segítenie kell a beteget abban, hogy a gyógyszer kiváltásakor előforduló anyagi jellegű problémák kezelése során az ellátása a legkevésbé sérüljön. • Ha a gyógyszer kiváltója nem a saját gyógyszerét váltja ki és nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy a beteg milyen készítményt szedett korábban, illetve nyitott-e a helyettesítésre, a gyógyszerész a jogszabályban előírt tájékoztatást követően gyakoroljon önmérsékletet a helyettesítés további ajánlását illetően.

6.3. Generikus gyógyszer-helyettesítés szakmai protokoll III. • Az indokolatlan és túl sűrű készítményváltás a beteg bizalmát és együttműködési készségét csökkentheti, – a terápiahűség növelését elősegítheti, ha a beteg rendszeresen ugyanabba a gyógyszertárba jár – a gyógyszerész a gondozási tevékenység részeként nyomon követi a beteg gyógyszerelését. – a gyógyszertári számítógépes program segítheti, mert a TAJ-szám alapján több hónapra visszamenően lehívhatók a beteg vényköteles gyógyszerkiváltásai, bővülés 04.01.-től (!) – ha az expediáló gyógyszerész nincs tisztában azzal, hogy az előző alkalmak során ugyanabból a hatóanyagból milyen készítményt kapott, kérjen a betegtől erre vonatkozó információt és tanácsaival segítse elő a beteg terápia-hűségének növelését.

• A beteg háziorvosának január 1-től lehetősége van arra, hogy a beteg vizsgálata közben az OEP adatbázis felhasználásával megtudja: a betege legutóbb ténylegesen milyen helyettesíthető készítményt váltott ki.

6.4. Nemzetközi szabadnéven történő rendelés nemzetközi tapasztalatai

6.4. Nemzetközi szabadnéven történő rendelés nemzetközi tapasztalatai

6.4. A nemzetközi szabadnéven rendelt gyógyszerek kiadásának szakmai protokollja •

Van-e a betegnek tudomása gyógyszerallergiáról, érzékenységről. –

–

Ha a beteg laktóz, glutén vagy benzoát-érzékeny, illetve egyéb allergiás problémát jelez, ezt a gyógyszerkiválasztás során figyelembe kell venni. A készítmények laktóz, glutén illetve benzoát tartalmáról az alkalmazási előírások adnak tájékoztatást ( http://www.ogyi.hu/gyogyszeradatbazis/), illetve a GYEMSZI-OGYI honlapján elérhető tájékoztató adatbázis (http://www.ogyi.hu/listak/).

6.4. A nemzetközi szabadnéven rendelt gyógyszerek kiadásának szakmai protokollja •

A gyógyszerész tisztázza a gyógyszer kiváltójával, hogy első alkalommal, vagy már folyamatosan alkalmazza a nemzetközi szabadnéven rendelt hatóanyagot. – – –

A kérdés során ajánlott a terápiás célt is a kérdésben megjelölni ha a beteg bizonytalan, akkor az adott hatóanyag leggyakrabban rendelt készítmény neveit is felsorolni a gyógyszertári szoftver segítségével meg kell vizsgálni, hogy az adott TAJ számon a rendelt hatóanyagon történt-e már gyógyszerkiváltás (04.01. lehetőség bővülés)

6.4. A nemzetközi szabadnéven rendelt gyógyszerek kiadásának szakmai protokollja •

Ha a beteg első esetben váltja ki az adott hatóanyagú gyógyszert, – –

•

kiemelten tájékoztatni kell az egyenértékű készítmények térítési díjáról törekedni kell arra, hogy mind a társadalombiztosítás, mind pedig a beteg számára a legkedvezőbb napi terápiás költségű készítmény kerüljön kiadásra (preferált referencia ársávba tartozó készítmény, ennek hiányában referencia, vagy annál kedvezőbb árú készítmény)

Ha a beteg már váltott ki nemzetközi szabadnéven rendelt hatóanyagból gyógyszert – – –

meg kell próbálni annak azonosítását gyógyszerésznek kötelezettsége a beteget a térítési díjakról tájékoztatni, és fel kell ajánlani a társadalombiztosítás és a beteg számára legkedvezőbb napi terápiás költségű készítmény(eke)t (preferált referencia ársávba tartozó készítmény, ennek hiányában referencia, vagy annál kedvezőbb árú készítmény).

6.4. A nemzetközi szabadnéven rendelt gyógyszerek kiadásának szakmai protokollja • • •

• •

A nemzetközi szabadnéven rendelt gyógyszerek esetében csak olyan készítmény adható ki, mely megfelel a vényen leírt hatóanyagnak, hatáserősségnek és gyógyszerformának. A kiszerelési egységeknél figyelembe kell venni a kiadhatóságra vonatkozó szabályokat, és ha van ilyen a vényen feltüntetett ellátási időszakot. A készítmény kiválasztásánál a nemzetközi szabadnéven történt rendelés esetében a GYEMSZI-OGYI által egyenértékűnek és azonos indikációkban helyettesíthetőnek minősített készítmények listája az irányadó ( http://www.ogyi.hu/dynamic/repHelyettesithetosegiLista_UK_PUBL IKUS20111231.pdf ). A készítmény kiválasztását a gyógyszertári szoftverek is segítik. (extravonalkód tartalmazza azt a csoportot, melybe az egyenértékű készítmények tartoznak, és ezt a gyógyszertárban megjeleníti) A gyógyszerkészítmény kiválasztására vonatkozó döntést a gyógyszerész által elmondottakat figyelembe véve a beteg hozza meg.

7. Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés „gyógyszertári szolgáltatási díj” •

Cél a hazai gyógyszerfelhasználás hatékonyságát, biztonságának javítása, okok: – beteg nem megfelelő tájékozottsága, együttműködés hiány – nem megfelelő gyógyszeralkalmazásból eredő gyógyszerelési problémák – mellékhatások felismerésének/jelentésének alacsony aránya

•

Semmelweis Terv célkitűzése – „gyógyszeres terápia eredményességének, biztonságosságának, időbeliségének javítását, melyben a gyógyszerész a beteggel való közvetlen kapcsolata miatt központi szerepet játszik. A Semmelweis Terv szerint a gyógyszerészet egészségügyi integrációjának lényeges eleme a gyógyszerészi gondozási szolgáltatások fejlesztése, illetve a gyógyszereladáson alapuló árrésbevételek mellett a szolgáltatásokat biztosító finanszírozás alapjainak megteremtése.”

•

Alapelvei – – – –

a díj nem terhelheti a lakosságot/betegeket, forrása az E. Alapban áll rendelkezésre a betegnek nyújtott szolgáltatásnak dokumentáltnak kell lennie; minden közforgalmú gyógyszertár, illetve intézeti gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító részlege jogosult a szolgáltatási díjra; – nem növelheti a gyógyszertárak közötti gazdasági különbségeket, a vidéki kisforgalmú gyógyszertári ellátást támogatnia kell.

7.1. Szolgáltatási díj jogszabályi háttér I. •

Gyftv. – 44/B. § A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár az általa nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot elősegítő szolgáltatásaiért kormányrendeletben foglaltak szerint - az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzata terhére - szolgáltatási díjban részesül –

•

3

Költségvetési törvény – 22§ (6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport 8. Gyógyszertárak szolgáltatási díja jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár által nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot szolgáló szolgáltatások törvényben meghatározott juttatásának kiadásaira szolgál.

•

Eüak (2013.04.01.) – 14/A § (3) – (5) amennyiben az érintett ezt írásban vagy elektronikus kapcsolattartás keretében nem tiltotta meg, megismerheti a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli adatokat – ide nem értve a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokat – úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus formában biztosítja számára. A gyógyszerész – az adatok rögzítése nélkül – a gyógyszer nevét, mennyiségét és a kiváltás idejét ismerheti meg. Az érintettet a tiltakozás lehetőségéről tájékoztatni kell. Az érintett tiltakozását megteheti az egészségbiztosítási szervnél vagy a gyógyszerésznél. Ha az érintett tiltakozását a gyógyszerésznél tette, azt a gyógyszerész haladéktalanul köteles továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére. Az érintett aláírásával igazolja a betekintés megtörténtét

7.1. Szolgáltatási díj jogszabályi háttér II.

•

364/2010 Korm. rendelet - elosztási módszertan

•

44/2004 ESZCSM –

–

–

•

Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés 22/A. § (1) A gyógyszerek kiszolgáltatása során a gyógyszerésznek és a gyógyszerész szakmai felügyelete alatt a gyógyszert expediáló szakembernek biztosítania kell a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság, a megfelelő minőségű szolgáltatás és a költség-hatékonyság érvényesülését. (2) A gyógyszerek kiadása során nyújtott egészségügyi szolgáltatás keretében a gyógyszertárban végzett valamennyi gyógyszerkiadás esetében gyógyszerbiztonsági ellenőrzést kell végezni a beteg számára egy időben kiadott gyógyszerek vonatkozásában. (3) A gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében a gyógyszerész, illetve a gyógyszerész szakmai felügyelete alatt a gyógyszert expediáló szakember az alkalmazott gyógyszerek tekintetében a) részletes betegtájékoztatást ad; b) a klinikailag jelentős interakciókat feltárja; c) az azonos hatóanyagú, de eltérő nevű gyógyszerek párhuzamos szedésével járó kockázatokra felhívja a figyelmet, ha a beteg helyettesíthető hatóanyagot tartalmazó gyógyszert alkalmaz; d) a beteget tájékoztatja a lehetséges betegség megelőzési módokról; e) felderíti a betegnél jelentkező mellékhatásokat; f) ismételt gyógyszerkiváltás esetén kérdésekkel vizsgálja a beteg együttműködését. 22/B. §A gyógyszerbiztonsági ellenőrzés során a gyógyszerek kiadását kizárólag gyógyszerész végezheti, illetve a gyógyszerkiadási folyamatba gyógyszerész bevonása szükséges: a) a gyógyszerek egyidejű kiadásakor klinikailag jelentős interakció észlelése esetén, b) olyan gyógyszer esetén, amelynek előzetes alkalmazása során a beteg klinikailag jelentős mellékhatást tapasztalt, c) ha párhuzamos gyógyszer alkalmazásának veszélye fennáll, illetve beteg-együttműködési hiány azonosított, d) nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén, e) a beteg kérésére, vagy f) a gyógyszertári szakasszisztens kezdeményezésére. 22/C. § A gyógyszerész a beteg részére a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében biztosítja a kiadásra, valamint korábban kiváltásra kerülő gyógyszerek tekintetében a gyógyszerelési problémák felmérését, és az azok megoldására történő javaslattételt.

41/2007 EüM –

2/A. § Az egyének egészségük iránti felelősségének erősítése és az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátítása érdekében a gyógyszertár közreműködik a részben vagy egészben állami pénzügyi forrásból biztosított népegészségügyi tevékenységek megvalósításában.

7.1.1. Gyógyszertári szolgáltatási díj •

Területei és finanszírozási keretek – Vényköteles gyógyszerkiváltáshoz kötött alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés (2013.01.01.) • 3,8 Mrd Ft/év – Magisztrális gyógyszerkészítéshez kötött alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés (2013.01.01.) • 0,6 Mrd Ft/év – Több mint öt gyógyszert szedő 62 év feletti betegekhez kapcsolódó emelt szintű gyógyszerészi gondozási tevékenység (pilot jellegű, 2013.07.01.) • 0,1 Mrd Ft/év

•

Finanszírozási forma – alapja a támogatott vény ill. támogatott magisztrális gyógyszerkészítés – kifizetése havonta a tárgy hónapot követő hónap 20-ig történik meg az OEP részéről – magisztrális vények esetében egységesen 90 Ft/vény

Támogatásban részesülő, adott sávba tartozó kiszolgáltatott vények száma (db) szolgáltatási díja/vény

0 - 2000

2001 -5000

5001-10000

>10001

40 Ft

20 Ft

10 Ft

0 Ft

7.1.2. Gyógyszertári szolgáltatási díj •

Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés tartalma – részletes betegtájékoztatás, ill. egészség promóciós tevékenység – a klinikailag jelentős interakciók feltárása – párhuzamos gyógyszerszedéssel járó kockázatok felmérése – mellékhatások felderítése – beteg gyógyszerszedési együttműködésének vizsgálata

•

Kötelező részvétel a népegészségügyi kampányokban/intervenciókban

•

Kötelező gyógyszerészi expediálás előírása az alábbiak esetében: – klinikailag releváns interakció esetén; – klinikailag releváns gyógyszermellékhatás esetében; – párhuzamos gyógyszerrendelésnél; – hatóanyagrendelés esetén; – beteg kérésére, illetve ha az expediáló szakszemélyzet kezdeményezi

•

Új gyógyszerészi kompetencia (!) – egy évre visszamenőleg a beteg támogatott gyógyszerelésének megtekintése OEP adatbázisból – ha a beteg nem tiltja le, kivételszabályok

7.1.3. A gyógyszerbiztonságoi validálás protokoll célja •

Minőségbiztosított, jogszabályi gyógyszerbiztonság feltételek érvényesülése

•

alapvető betegbiztonsági kérdések tisztása

•

alapvető gyógyszerbiztonsági kérdések tisztása

•

a betegek megfelelő tájékoztatást kapjanak

•

a betegek megfelelő tanácsot kapjanak az életvitelükre

•

a beteg együttműködés javítása

1.4. Folyamat I. •

Előkészítő lépések – Statim – Fokozottan ellenőrzött szer – Humán vagy állatgyógyászat – Recept • valódisága, • érvényessége • jogszabályi megfelelősége – Gyógyszerfelírás szabályszerűsége – Beteg életkora alapján jogosult-e a kiváltására? – Mennyiségi ellenőrzés (adagolás vonatkozásában)

1.4 Folyamat II. •

Döntési, figyelmeztetési pontok – Maga számára vagy másnak váltja ki – Egy vagy több betegnek írták fel – Egy vagy több orvos rendelte – Helyettesítés • Generikus, vagy készlet miatt

– Gyógyszerallergia – Mellékhatás – új farmakovigilancia rendszer

•

Vényre való rákészítés

•

Számítógépes rögzítés

1.4. Folyamat III. •

Gyógyszerelési problémák feltárása –

Interakció •

mérlegelés – –

–

Párhuzamos gyógyszerfelírás •

Mérlegelés – –

–

mérlegelés – – –

Kérdés Szándékos – nem szándékos non-adherencia

Betegtájékoztatás •

Szakmai tartalom – – – –

•

Első, ismétlő gyógyszerkiváltás Adagolás módosítás Több betegnek Nem magának váltja ki

„Kérdezze meg gyógyszerészét” –

•

okoz-e egészségkárosodást, meghiúsítja-e, csökkenti-e a klinikai hatást, kockázata a beteg non-adherenciának

Betegegyüttműködés vizsgálata • •

–

hosszabb ideje szedi korábbi alkalmazás során panasz

Mellékhatás vizsgálata •

–

OTC is (házipatika) Klinikai relevancia (súlyosság, volt-e terápiás váltás)

Medikártya

További lépések (retaxa, reklamáció, vénytárolás stb.)

7.1.5. Vényköteles gyógyszerek expediálása

első alkalommal • • • • • • • • •

a gyógyszer helyes megnevezése és annak fonetikus kiejtése, a gyógyszer tárolásával, eltartásával, megsemmisítésével kapcsolatos előírások, az adag nagysága, a bevétel/gyógyszeralkalmazás időpontja, pontos körülményei, a gyógyszerbevétel/gyógyszeralkalmazás módja, kezelés orvos által előírt illetve várható időtartama, a hatás várható kezdeti ideje, az adott gyógyszerre vonatkozó speciális (pl. étkezéssel, életvitellel, gépjárművezetéssel kapcsolatos) utasítások, az óvatossági és tiltó szabályok, a mellékhatások ismertetése, figyelembe véve azok gyakoriságát, észlelhetőségét és súlyosságát, az alábbiak szerint – – – –

• • • •

önmegfigyeléssel felismerhető, gyakori (>10%), alkalomszerű (1-10%), ritka (<1%), önmegfigyeléssel felismerhető nagy jelentőségű;

a más gyógyszerekkel való együttszedés szabályai, következményei és tilalmai, az étkezéssel összefüggő szabályok, különös tekintettel a gyógyszer-étel interakciókra, az adagolási hiba esetén követendő teendők, a beteg személyiségének, betegségének megfelelő kérdések tisztázása

7.1.6. Vényköteles gyógyszerek expediálása

többszöri alkalommal •

Vényköteles gyógyszerek expediálása többszöri alkalommal (tájékozottság felmérése) – Mit mondott az orvosa Önnek • milyen betegségre kell ezt a gyógyszert szednie? • hogyan kell ezt a gyógyszert szednie? • milyen hatást várhat a gyógyszertől?

– Mit remél a gyógyszer szedésétől? – Mi a legzavaróbb a gyógyszer szedésével/betegségével kapcsolatban? – Amennyiben a beteg tájékozottsága nem megfelelő az ún. első tájékoztatásnak megfelelő tájékoztatást kell nyújtani

•

Gyógyszer-helyettesítés, adagolás módosításkor – a beteg folyamatos gyógyszerszedés esetén tudja, hogy mi helyett szedi – önmegfigyeléssel észlelhető mellékhatásról a gyógyszerészét, és orvosát tájékoztassa – a gyógyszerész kiemeli az új adagolási rendet

7.1.7. Népegészségügyi intervenciók • Népegészségügyi kampányokhoz való kapcsolódás – – – – –

Influenza kampány Dohányzás leszoktatás Egészségfejlesztési Irodák Életmód programok Egészségkommunikáció

• TÁMOP 6.2.5. A – Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban

Összegzés •

Egészségpolitika egyértelműen állásfoglalt a gyógyszerészet irányai tekintetében

•

Szabályozási keretek megteremtették a gyógyszerészi kompetenciabővülésnek a lehetőségét

•

A kompetenciabővüléshez finanszírozási forrást rendeltek

•

Mindennapi gyakorlat során kell ezen gyógyszerészi gondozási gyakorlatoknak látható, mérhető és dokumentált hozzáadott értéket teremtenie

Kompetencia • Kompetenciafogalma: – készségek és képességek együttesét jelenti, melyek segítségével valaki problémamegoldásra képes egy adott területen, jelenti továbbá az illetőnek azt a hajlandóságát is, hogy a problémameglodásra való képességét alkalmazza és kivitelezze. A fogalom magában foglalja az illető tudását, tapasztalatait éppúgy, mint személyes adottságait. – A kompetencia a döntést, kivitelezést, megvalósulást szolgáló képességrendszer. – Összetevői • • • • • •

ismeretek, tudás készségek-jártasságok személyes értékek attitűd személyiség motiváltság

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!