A kardiológiai
beteg vizsgálata
➢
Fizikális vizsgálatok
➢
Elektorkardiográfia
➢
Labordiagnosztika
➢
Funkcionális vizsgálatok
➢
Képalkotók
A szív elhelyezkedése
Fizikális vizsgálat ➢Megtekintés ➢Tapintás
(inspectio)
(palpatio)
➢Kopogtatás
(percussio)
➢Hallgatózás
(auscultatio)
➢V i t á l i s
paraméterek rögzítése (vérnyomás, pulzus, spO2,
testhőmérséklet, EKG)
➢
A beteg aktuális panaszainak rögzítése
➢
Személyes és a családi anamnézis felvétele
➢
Megtekintjük a beteg bőrét és nyálkahártyákat (centrális-perifériás cianózis, márványozottság) , a nyak érképleteit, a végtagokat (vizenyő jelenléte, dobverőujjak)
➢
Megtapintjuk a bőrt ( meleg - száraz, hűvös - nyirkos) , a jugularis pulzust, a carotis pulzust valamint a perifériás pulzusokat, a szívcsúcslökés helyét és az esetlegesen tapintható zörejeket.
➢
Kopogtatással megállapítható a szívtompulat mérete, hydrothorax, ascites jelenléte.
➢
Hallgatózás szolgál a szívhangok illetve patológiás zörejek megítélésére
Kardiovaszkuláris betegséggel összefüggő leggyakoribb panaszok ➢
Mellkasi fájdalom (angina)
➢
Szívdobogásérzés ( palpitatio )
➢
Légszomj (dyspnoe), orthopnoe
( a beteg nem tud vízszintesen feküdni mert a
légszomj fokozódik) ➢
Éjszakai paroxyzmális dyspnoe ( a szívelégtelenség igen megbízható tünete mely jellemzően éjszaka 1h és 2h között, dyspnoe/fulladás érzés formájában jelentkezik és 15’ - 30’– et tart)
➢
Ödémák (kezdetben boka, lábszár ödéma majd a betegség súlyosbodásával anasarca )
Az angina típusos lokalizációja és kisugárzása
NYHA stádiumbeosztás ➢I.
osztály (enyhe) : A fizikai aktivitás nem korlátozott. A szokásos fizikai terhelés
nem okoz indokolatlan fáradtságot, nehézlégzést vagy anginás fájdalmat. ➢II.
osztály (enyhe) : A fizikai aktivitás enyhén korlátozott. A szokásos fizikai
tevékenység tüneteket vált ki. ➢III.
osztály (mérsékelt) : A fizikai aktivitás jelentősen korlátozott. Nyugalomban a
beteg panaszmentes, de már a szokásosnál kevesebb mozgás is tüneteket okoz. ➢IV.
osztály (súlyos) : Mindennemű fizikai aktivitás rontja a beteg közérzetét. A
szívelégtelenség tünetei nyugalomban is fönnállnak.
Dobverőújak
A véna jugularis interna nyomás ➢A
volaemia megitélésében valamint az emelkedett töltőnyomás becslésében
( 70% - os szenzitivitású és 79% - os specificitású ) segít ez az egyszerű ágy melletti vizsgálat. ➢30°-
45°- ban megemelt felsőtesttel fekvő betegen lemérjük a Louis féle szög és a
jugularis pulzáció felső széle közti távolságot és hozzáadunk 5 cm - t. ➢Normál ➢Az
értéke 3 - 4 H2Ocm
ebből kalkulált CVP értéke 3 / 4 + 5 = 8–9 H2Ocm = 5-6 Hgmm (1 H2Ocm = 0,7
Hgmm)
A véna jugularis interna elhelyezkedése
➢A
➢A
V.J.I. általában nem látható Sternocleidomastoideus izom mögött
és az art. carotis - tól laterálisan fut ➢A
V.J.E. általában jól látható
A véna jugularis interna nyomás mérése
A véna jugularis interna nyomás mérése A V.J.I. pulzusa: 1.
Lágy, gyors, hullámzó (ütésenként 3 eleváció és 2 beesés jellemzi szemben a carotis pulzussal melyet egyetlen, élénk lökés jellemez
2.
Ritkán tapintható szemben a carotis pulzussal mely mindig tapintható
3.
Könnyen elnyomható míg a carotis pulzusa nehezen elnyomható
4.
A beteg pozíciójával változik, a carotis pulzusa pozíciótól független
Pulzuskvalitások (a. carotis ; perifériás pulzusok) ➢ Frekvencia
( frequens vagy rarus)
➢ Ritmusosság ➢ Amplitúdó,
(reguláris vagy irreguláris)
nagyság: - magas vagy alacsony hullámú ( altus vagy parvus) - változó amplitúdójú pulzus ( inequalis - aFib) - szabályosan váltakozó ampl. (alternans–BKF zavar )
➢ Gyorsan ➢ Teltség,
vagy lassan emelkedő pulzushullám (celer vagy tardus)
elnyomhatóság (durus vagy mollis)
➢ Paradox:
belégzésben gyengül (constrictiv pericarditisben, tamponád)
SHOCK: filifromis ( parvus + frequens + mollis ) AORTASTENOSIS: parvus et tardus
Szívcsúcslökés, szívfölötti surranás tapintása ➢A
szívcsúcslökés 1 - 2 cm átm. rövid szisztolés ütés a
bal V. bordaközben a középvonaltól 7 - 9 cm távolságra 1.
Amplitúdó ( BKH, hyperkinetikus állapotokban emelő)
2.
Átmérő (BK dilatatio esetén szétterült)
3.
Helyzete ( Jobbra – astheniás alkat; Balra – JKH, BKH, dilatatio)
Fonendoszkóp Harang – alacsony frekvenciájú, mély hangok ( S3, S4, mitrális stenosis ) Membrán –magas frekvenciájú hangok (S1, S2, aorta és mitrális regurgitáció, pericardialis dörzszörej )
Hallgatózási pontok
Normál szívhangok
➢S1
bicuspidalis és tricuspidalis billentyűk
záródása
➢S2
aorta és pulmonalis billentyű záródása
Zörejek jellemzése ➢
Szívciklusbeli időzítése : proto -, meso -, tele -, holosystole / diastole
➢
Alakja : crescendo, decrescendo, crescendo-decrescendo,
egyenletes intenzitású ➢
Punctum maximuma – az a pont ahol a leghangosabban hallható
➢
Vezetődés iránya
➢
Intenzitása : 1 – 6
➢
Magassága : magas vagy mély színezetű
➢
Jellege : fúvó, kaparó
Zörejek intenzitása ➢
1/6 : alig sejthetően halk.
➢
2/6 : halk, de biztosan hallható.
➢
3/6 : jól hallható.
➢
4/6 : hangos.
➢
5/6 : harsogó.
➢
6/6 : bőrről elemelt fonendoszkóppal is hallható.
Bicuspidális (mitrál) stenosis
➢Mesodiastolés
zörej, röviddel az S2 után
kezdődik
➢Reumás
láz okozta
Mitrális regurgitáció (insufficientia)
➢ Mély,
egyenletes intenzitású holo-systoles
zörej ➢ P.M.
➢A
az szívcsúcsnál
bal hónaljárok felé vezetődik
Aortastenosis
➢Az
S1 után kis szünettel induló meso-systoles
zörej ➢
Crescendo-decrescendo jellegű ejekciós
zörej ➢A
jobb 2. bordaközből a carotisok felé terjed
Aorta insuffitientia
➢Proto
- diastoles zörej mely az S1 előtt
véget ér
➢Decrescendo
zörej
jellegű, nagy frekvenciájú
S3-as hang ( kamrai-gallop, proto-diasztolés gallop)
➢Terhességben
és 40 év alatti fiataloknál lehet
fiziológiás ➢Proto-diasztoles
mély hang
➢Szívelégtelenségben,
kamra-dilatatio, csökkent
szisztolés funkció, emelkedett töltő nyomás mellett jelentkezik ➢A
szívcsúcson, haranggal halható a legjobban (BK -i
gallop)
Low output tünetei 1. 2.
kimerültség, levertség hipoperfuzió jelei ( hűvös, márványozott bőr, szomnolencia, zavartság )
3.
hypotermia
4.
tachycardia
5.
alacsony szisztolés vérnyomás és alacsony pulzustérfogat
6.
filiformis pulzus
EKG vizsgálat
EKG története
➢
1887 - ben Waller először rögzítette a szív által létrehozott elektromos
potenciált ➢
1901 Einthoven feltalálja a húr galvanométert
➢
1910 – re a húr galvanométert bevezetik a klinikai gyakorlatba
Az EKG szerepe 1.
Acut miokardiális ischaemia diagnózisa
2.
A tachy-arrhythmiák diagnózisa valamint ezek kiindulási helyének /pályáinak lokalizálása
3.
A szívelégtelen beteg terápiás lehetőségeinek felmérése
4.
Malignus ritmuszavarokra hajlamosító, veleszületett EKG eltérések (WPW, Brughada) azonosítása és követése
Az EKG egy sor, komplex fiziológiai és technológiai folyamat végterméke. 1. Depolarizáció során transzmembrán ion áramok haladnak végig a szívizom rostokon. 2. Ezen ionáramok
együttese
a szívciklus során összerendeződve
elektromos teret hoz létre a szívben és a szív körül 3. Ez az elektromos tér közbeeső szöveteken ( vér, tüdő, vázizmok, subcutis ) áthaladva gyengül és torzul mígnem eléri a bőrt 4. A bőrfelszínt elérő áramokat a testfelszín meghatározott pontjain elhelyezett elektródák rögzítik
Az elektromos potenciál terjedése ➢A
transzmembrán áram a sejt belseje felé irányul a már aktivált zónában és kifelé a még nyugalmi zónában
➢Az
ionáramok az aktiválási zóna környékén a legintenzívebbek melynek szélessége általában <=1mm
➢Két
szomszédos, azonos nagyságú de ellentétes polaritású áramforrás dipole-t alkot
➢M i n d e n
egyes szívizomrost aktivációja egy dipole-ként fogható föl mely a depolarizáció irányában halad, előtte pozitív(akciós) utána még negatív(nyugalmi) potenciál mérhető
A szív ingerületvezető rendszere. A szívciklus és az EKG viszonya
EINTHOVEN HÁROMSZÖG
TENGELYÁLLÁS
EKG elektródák felhelyezése
Normál értékek Hullám vagy Intervallum
Tartam (msec)
P hullám
< 120
PR intervallum
< 200
QRS tartam
< 110 /120
QT intervallum (korrigált)
<= 440 - 460
Az EKG egyszerű értelmezése 1.
Van-e elektromos aktivitás ?
2.
A QRS frekvencia ?
3.
A QRS ritmus reguláris vagy irreguláris?
4.
A QRS szélessége normális vagy kiszélesedett ?
5.
Van-e pitvari aktivitás ?
6.
Hogyan viszonyul a pitvari (P) aktivitás a kamrai (QRS) aktivitáshoz ?
Bal kamra hypertrophia
▪
Sokolow – Lyon egyenlet: SV1 + RV5 > 3,5 mV RaVL > 1,1 mV
Pulmonális embólia ➢ ➢
S hullám az I - ben Q hullám a III - ben néha az aVF ben , T hullám inverzióval
➢
Inkomplett vagy komplett JTSZB
➢
Sinus tachyacrdia
➢
ST – szegmens eltérés és T inverzió V1 -töl V3 - ig
Bal Tawara szár block (BTSZB) ➢
QRS tartama => 120 msec
➢
rS vagy QS morfológia V1 és V2 – ben
➢
Széles, csipkézett R hullám I, aVL, V5, V6 - ban
➢
Diszkordáns ST, T eltérések
➢
Általában szívbetegség kísérőjelensége
Jobb Tawara szár block (JTSZB)
➢
QRS tartama => 120 msec
➢
rsr’, rsR’ vagy rSR’ mintázat V1 és V2ben
➢
széles S => 40 msec, az I és V6 – ban
➢
Gyakran fordul elő egészségesekben
EKG evolúciója nem reperfundált infarktusban Normál Csúcsos T hullám - percek ST progresszív eleváció - percek, órák R redukció, Q hullám megjelenése - órák, napok T hullám inverzió - napok T hullám normalizálódása, perszisztáló Q hullám - napok, hetek
Ischaemias EKG morfológia anatómiai alapja
Összetartozó EKG elvezetések Elhelyezkedés
ST Eleváció
ST Depresszió
Anterior
I, aVL, V1-6
III és aVF
Laterális
I, aVL, V5-6
II, III, aVF
Inferior
II, III, aVF
I és aVL
V1 és V4R III > II
I
Jobb Kamrai
és aVL
I laterális
aVR
V1 septal
V4 anterior
II inferior
aVL laterális
V2 septal
V5 laterális
III inferior
aVF inferior
V3 anterior
V6 laterális
Labordiagnosztika
Necroenzimek (Instabil angina és NSTEMI elkölőnítése) Marker
Emelkedés Csúcs Lecsengé kezdete (h) koncentrá s (nap) ció (h)
Troponin 3h-8h T
72h-100h
5-10 nap
Troponin 3-8 I
24- 48
3-5
CK-MB
3h-8h
10h-24h
2-3 nap
AST (GOT)
6-12
24-48
4-6
LDH
8-12
72-144
8-14
A szívelégtelenség markerei a natriuretikus peptidek : BNP, NT-proBNP ➢
➢
Kamraizomzat termeli térfogat vagy nyomás terhelés hatására Elősegítik a natriurézist, a diurézist, az értágulatot, a renin-angiotensin-
aldoszteron rendszert antagonizálják valamint csökkentik szimpatikus tónust ➢
Szívelégtelenség valószínű:
- BNP > 400 pg/ml - NT-proBNP > 1500 pg/ml
A natriuretikus peptideket befolyásoló egyéb tényezők ➢
Akut és krónikus veseelégtelenség
➢
Tüdőbetegségek : Súlyos COPD, ARDS, Tüdőembólia,
➢Tüdőgyulladás ➢
Idősebb kor
➢
Női nem
➢
Májcirrózis
➢
Szepszis
➢
Hipertónia
Atherothrombosis/atherosclerosis rizikóbecslése
➢Inst.
Angina/NSTEMI/STEMI –ben 24h belül 30%-40%-al csökken a
szintjük ezért a beteg érkezésekor szükséges mérni 1.
Trigliceridek
2.
Összes koleszterin
3.
HDL- koleszterin
4.
LDL- koleszterin
Thromboelastogram (TEG) A koaguláció hatékonyságát teszteli : ➢az
alvadási folyamat gyorsaságát
➢a
képződött alvadék stabilitását
➢a
trombocita funkciót
➢vérzés ➢a
és/vagy trombózis kockázatát
fibrinolysist
Egyéb laborvizsgálatok ➢
Ioneltérések: Hyponatreamia (SzE !!), hypo-, hyperkalaemia.
➢
Vesefunkció: CN, Kreatinin ( CN/Kreatinin
- gyakran low output jele) ( ACEI,
NSAID, hypovolaemia ) ➢
Májfunkció ( GOT, GPT, LDH, INR, Albumin, PTT ) – jobb szívfél elégtelenségben
nőnek ➢
Vérkép: gyakori az anaemia ( lehet hiányállapot vagy hígulás következménye)
Funkcionális vizsgálatok
➢Terheléses
EKG vizsgálat
1. Kerékpár ergometria ( spiroergometria ) 2. Járószönyeg ergometria ( spiroergometria ) ➢
6 – perces járás teszt ( idősbeteg, claudicatio, szívelégtelenség,
mozgásszervi limitáció) ➢
Terheléses echókardiográfia
➢
Terheléses izotópvizsgálatok
➢Leggyakrabban
a fizikai terhelést mint hétköznapi, fiziológiás stresszt használjuk
a cardio-vascularis rendszer állapotának felmérésére ➢
Ezen belül is a terheléses elektrokardiográfia a legelterjedtebb noninvasiv
vizsgálati módszer, mellyel: 1.
Becsülhető a betegség prognózisa illetve a beteg funkcionális kapacitása
2.
Megállapítható a coronaria betegség valószínűsége és/vagy súlyossága
3.
Ellenőrizhető a bevezetett terápia hatékonysága
Terheléses EKG Elektromos fékezésű kerékpár
Spiroergometria
➢SV
(stroke volume) : BK összehúzódása során kilökött vérmennyisség = 60-100 ml
➢CO
(cardiac output) = Pulzus x SV (egy perc alatt kilökött vérmennyisség) = 4-8l/min
➢VO2
– oxigén felhasználás; VCO2- termelt szán-dioxid
➢VO2max
(maximális oxigén felhasználás) = CO x maximális a-v oxigén különbség
➢Anaerob
küszöb: az a pont ahol belép az anaerob anyagcsere (VO2max 40%-60%-
nál ) ➢MET(
metabolikus ekvivalencia) = nyugalmi oxigénfelvétel (1MET=3,5ml O2/kg/min)
Vagus tónus csökken
Pulzus nő
Alveoláris ventiláció nő
CO nő
Sympathicus venoconstrictio
Preload nő
Frank – Starling görbe
➢ A fizikai terhelés első fázisában a CO növekedést a Frank-Starling törvény alapján létrejövő SV növekedés és a pulzusszám emelkedés okozza .
➢ A terhelés későbbi fázisában a szimpatikus idegrendszer mediálta kamra frekvencia növekedés emeli a CO
Intenzív fizikai megterhelés hatásai ➢A
paraszimpatikus tónus minimálisra csökken míg a szimpatikus aktivitás maximális
lesz ➢Megnő
munkaizomzat, agy és coronariák kivételével vasoconstrictio jön létre. a noradrenalin felszabadulás és a plazma renin szint
a szisztolés-, a
közép- és pulzusnyomás emelkedik ( a diasztolés nyomás rendszerint nem változik). ➢A
harántcsíkolt izomzat vérkeringése fokozódik és az O2 extractioja 3x-ra nő
➢A
CO a nyugalmi érték 4x- 6x-ra nő.
➢A
pulzusszám közelíti a maximális értékét ( HR = 220 - életkor években )
Ischaemiára utaló ST eltérés terhelés alatt Három egymást követő ütésben az izoelektromos viszonyítási
ponthoz ( PQ jonctio ) képest :
➢
J pont legalább 0.10 mV (1 mm) depressziója
➢
Horizontális vagy lefele irányuló ST szakasz
➢
80 vagy 60 ms-ra a J ponttól legalább 0.10 mV ( 1mm ) ST depresszió
Nem lokalizálja az ischaemia helyét sem a culprit coronariát
A terhelés elvégzésének indikációi ➢ Az
ISZB diagnózisának felállítása olyanoknál akiknél a betegség fennállásának valósszínűsége közepes
➢ Vasospasticus
( Prinzmetal ) angina esetén
➢ Ismert
coronaria betegek funkcionális kapacitásának meghatározása
➢ Olyan
ISZB esetén ahol állapotváltozás észlelhető
➢ Posztinfarktusos ➢ Miokardium
betegeknél (7. napon submaximális, 14-21.napon tünetlimitált)
ischaemia kimutatása revaszkularizáció elött
➢ Revaszkularizáció ➢ Funkcionális ➢ Rate
után az eredmény lemérésére (1-6 hónap) ill. a gondozás részeként.
kapacitás meghatározása munkaképesség eldöntésekor ill. szívtranszplantáció előtt
reszponzív PM megfelelő beállítása
➢ Terheléssel
összefüggő ingerképzési zavarok vizsgálata
A terhelés abszolút ellenjavallatai ➢
AMI két napon belül.
➢
ACS (ha gyógyszeres kezeléssel nem stabilizálható)
➢
Tüneteket és/vagy hemodinamikai zavarokat okozó ingerképzési, - vezetési zavar.
➢
Tünetekkel és szignifikáns gradienssel járó aorta stenosis.
➢
Hemodinamikailag instabil szívelégtelenség.
➢
Akut pulmonális embólia.
➢
Miocarditis, akut pericarditis.
➢
Aortadisszekció
A terhelés megszakításának abszolút indikációi ➢A szisztolés ➢ Közepes
RR csökkenése növekvő terhelés mellett ha ischaemia is van.
vagy erősebb angina pectoris.
➢ Központi
idegrendszeri tünetek (ataxia, szédülés fenyegető syncope).
➢ Hipoperfúzió ➢ Tartós
jelei.
kamrai tachycardia.
➢ 1mm-nél
nagyobb ST elevatio ott, ahol nincs pathologiás Q hullám
➢ Folyamatos ➢ A beteg
monitorozás feltételei megszűnnek.
kérése
Stressz echókardiográfia indikációja ➢ Nem diagnosztikus értékű ergometria után:
- elégtelen terhelési szint - EKG értékelését akadályozó eltérés (BTSZB, WPW, PM-ritmus, 1mm-t meghaladó nyugalmi ST-depresszió ) ➢ Fizikai terhelés kontraindikációja. ➢ „Silent ischaemiára” utaló EKG eltérés. ➢ Koronáriabetegség funkcionális szignifikanciájának meghatározása. ➢ Revaszkularizációs beavatkozások eredményének felmérése. ➢ Perioperatív rizikó felmérése. ➢ A miokardium életképességének megítélése.
A vizsgálat dipyridamol vagy dobutamin terheléssel megy, a falmozgászavar megszűnését értékeljük.
Röntgen vizsgálat
A röntgensugár ➢ Röntgencső
(dióda)– vákuumburkolatban elhelyezett izzó
katód, valamint vele szemben elhelyezett anód (anyaga vörösréz a katód felőli felületen wolframmal)
➢ Nagy
feszültségű áram hatására a katódból elektronok
csapodnak a wolfram lapkába elektromágneses kisugárzásra késztetve azt.
➢A
keletkezet röntgensugárzás a tér minden irányába kilép,
mely káros a környezetre ezért a röntgencső le van árnyékolva így a sugár csak a vizsgálati irányba terjedhet akadálytalanul
➢ A röntgensugarak egy divergáló kúp alakú sugárnyaláb formájában terjednek ➢ Geometriai torzítás jön létre mely függ a beteg és a képalkotó közeg közötti távolságtól valamint a mellkas szélességétől. ➢ Minél távolabb van a vizsgált személy a sugárforrástól annál kisebb a torzítás ugyanakkor annál nagyobb energia és ezáltal röntgensugár terhelés is szükséges. ➢ Ezekből adódik ( a beteg és sugárforrás távolság kicsi, a szív és képalkotó közeg távolság nagyobb, a mobil rtg. készülék generátorra gyengébb ), hogy az AP felvétel csak durva eltérések diagnosztizálására alkalmas
➢ A hagyományos mellkas röntgen felvétel frontális és laterális nézetből készül - Postero-anterior (PA) : a beteg háta a sugárforrás felé - Laterális nézet : a beteg jobb oldala a sugárforrás felé ➢ Mindkét esetben a röntgencső 1,83 m távolságra van a filmtől – elfogadható kompromisszum a képélesség és a beteget érő sugárterhelés között. ➢ Súlyos állapotú, fekvő betegeknél alkalmazott az antero-posterior (AP) felvétel ahol a képalkotó közeg a beteg háta alá kerül
➢A
röntgen felvétel egy szürkeárnyalatos kép melyen a fehér és fekete közötti átmenet a
különböző szövetek által elnyelt sugarak mennyiségétől függ. ➢A
sugárelnyelő képesség csökkenő sorrendjében : csontok – tömör szervek – vér –
zsírszövet – tüdő - üreges szervek ➢ Szórás
a sugár nem elnyelődik hanem energiájának egy részét leadva irányt változtat
és tovább halad – ez a jelenség felelős a pácienst és közvetve a környezetet ért sugárterhelésért illetve a röntgen kép felbontását is csökkenti ➢ Egy
PA és laterális felvételhez szükséges sugárterhelés minimális
(Magyarországon a háttérsugárzás ~ 2,4mSv/év)
< 1mSv
A mellkas röntgen értékelése szisztematikus megközelítést igényel ➢
Lágy részek ( bőr, bőr alatti kötőszövet, zsírszövet)
➢ Csontok ➢ Pleura, ➢ Tüdő
és ízületek
tüdők és nagy légutak
erezettsége
➢ Mediastinum ➢ Szív ➢A
és a szívüregek
felvételen ábrázolódó extrathoracalis képletek
A normál mellkas röntgen ➢A
szív átmérője kevesebb mint fele a mellkas teljes átmérőjének
➢A
thoracalis gerinc előtt foglal helyett, 75%-a attól balra míg 25%-a attól jobbra
➢
A mediastinum felső része keskeny, benne elkülönül az aortaív valamint a
leszálló aorta, mely végig követhető a rekeszkupolákig ➢
Az aortaív síkja alatt, a mediastinum két oldalán láthatók a tüdő hílusok. A bal
oldali kicsit feljebb mint a jobb oldali ➢ Az
aorta gyököt illetve a felszálló aortát a két pitvar és a tüdőartéria fedi.
RA: jobb pitvar, S: v.cava sup., A: aorta, Az: v. azygos, SC: a. subclsvia, AA: aorta ív, PA: art. pulmonalis, LB: art. pulmonalis bal alsó széle, LA: bal pitvar, LV: bal kamra
Pulmonális vénás hipertónia
➢A
csúcsi régió tüdővénái kifejezettebb
tágulatot mutatnak mint a bázis közeli tüdővénák
➢ Kerley
B vonalak: rövid, vékony a pleurális
felszínig húzódó horizontális vonalak a bázisok szintjén melyeket az interszticiális ödéma okoz
Jobb kamra megnagyobbodás
PA felvételen csizma alakú szívárnyék
Laterális felvételen retrosternális tér kitöltött lesz
Bal pitvar megnagyobbodás
Konvex kontúr jelenik meg a pulmonális törzs és a bal kamra között. Laterális felvételen fokális hátra nyúló
kidudorodást képez
Bal kamra megnagyobbodás
Egy hangsúlyos, lefelé megnagyobbodott szívcsúcs kontúr látható Laterális felvételen a mitrális annulus síkja alatt lévő hátra irányuló kidudorodást mutat
Aorta tágulat
Frontális felvételen a középső mediastinum jobbra kidomborodik. Laterális felvételen a pulmonális kiáramlás mögött és fölött az elülső mediastinumban látható kidudorodás
Szívsebészeti műtét utáni állapot, beültetett eszközök, invazív eszközök
➢
Műbillentyűk, post-sternotomias varratsorok, CABG utáni clip-ek
➢
Pace-maker illetve ICD elektródák helyzete
➢
Centrális canülök, intra-aortikus ballon pumpa, műszív, ECMO helyzete
➢
Szövődmények (pneumothorax, haemothorax, malpozoció) kizárása
Echokardiográfia
Olyan képalkotó eljárás melynek során mozgóképet nyerünk a szívről ➢20
000 Hz-nél magasabb frekvenciájú hangokat nevezzük UH-nak ( a kisebb
frekvenciájú UH mélyebbre hatol de a kapott kép felbontása kisebb ) ➢Piezoelektromosságot
felhasználva állítjuk elő ( kvarc kristályon elektromos
feszültség hatására alakváltozás jön létre míg összenyomás hatására elektromos feszültség) ➢Doppler-hatás
: a hullámhosszban és frekvenciában megjelenő változás amely
abból adódik, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog.
A szívultrahang célja ➢Infarktus
utáni falmozgászavar, hegesedés, elvékonyodás megállapítása
➢Billentyűbetegségek ➢Endocarditis
diagnózisa, követése, a lehetséges kezelések mérlegelése
diagnosztizálása
➢A
szív üregek közti kóros irányú véráramlás diagnosztizálása
➢A
szív üregeiben kialakult vérrögök, idegen szövet kimutatása
➢A
szívburokban meggyűlő folyadék kimutatása, szükség esetén célzott
punkciója
Paraszternális hossz és rövid tengely
Apicalis
Subcostalis
