Beszámoló Szentes Város települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás és köztisztaság helyzetének értékeléséhez A szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának, a már lerakott és a képződő hulladékok újrahasznosításának helyzete Az illegális lerakók felszámolására, ezek létrejöttének megelőzésére irányuló intézkedések
2012. április
Tartalomjegyzék
Bevezetés............................................................................................................................................................................ 3 1.
Szentes város települési szilárdhulladék közszolgáltatásának elemei................................................................. 3
1.1.
Települési szilárdhulladék begyűjtés, szállítás................................................................................................. 3
1.1.
Lomtalanítás ....................................................................................................................................................... 5
1.2.
A helyben történő hulladéklerakás megszűnése .............................................................................................. 6
1.3. Szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága a már lerakott és a képződő hulladékok újra hasznosításának helyzete. ..................................................................................................... 7 1.3.1. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek................................................................................................................. 8 1.3.2. Társasházi szelektív hulladékgyűjtés ........................................................................................................... 9 1.3.3. Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés .................................................................................................... 11 1.3.4. Szelektívhulladék újrahasznosításra történő előkészítése........................................................................ 14 1.4. Zöldhulladék kezelés ........................................................................................................................................ 14 1.4.1. Lakossági zöldhulladék begyűjtése ............................................................................................................ 15 1.4.2. Komposztáló tér........................................................................................................................................... 15 1.5.
Lakossági veszélyes hulladék gyűjtése............................................................................................................ 16
1.6.
Az építési – bontási hulladék kezelése............................................................................................................. 18
2.
Köztisztasági feladatok ......................................................................................................................................... 19
2.1.
Az illegális lerakók felszámolására irányuló intézkedések ........................................................................... 20
2.2.
Az illegális lerakók létrejöttének megelőzésére irányuló intézkedések........................................................ 23
2
Bevezetés Szentes Város hulladékgyűjtési és kezelési tevékenységének, köztisztasági helyzetének értékelése témában átfogó beszámoló legutóbb a Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2008. márciusi rendes ülésére készült. A Képviselő-testület 2012. évi elfogadott munkatervének megfelelően készítette el beszámolóját a Városellátó Intézmény, mint a Szentes Városban végzett települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatás, illetve a köztisztasági feladatok felelőse. Beszámolónk elkészítése során figyelembe vettük, hogy az évenként elkészített települési szilárdhulladék közszolgáltatás díjmegállapítás alátámasztó „üzleti terv”, illetve a költségvetési beszámoló tartalmaz alapvető, jellemzően gazdasági jellegű adatokat, ezért jelen munkánkban nagyobb hangsúlyt kapott az elmúlt 4 évben bekövetkezett változások, bemutatása. 1.
Szentes város települési szilárdhulladék közszolgáltatásának elemei
1.1.
Települési szilárdhulladék begyűjtés, szállítás A mai értelemben vett települési szilárdhulladék – közszolgáltatásról 1996. januárjától lehet
beszélni. Szentes Város Képviselő- testülete 2/1996. (I.26) KT.sz. rendelete- a Szentes Városban folytatott közszolgáltatói tevékenységekről – útján ekkor általánosan kötelezővé tette a heti rendszerességű hulladékszállítás igénybevételét. Szentes Városban a 2010. január 01-e - a helyi települési szilárdhulladék lerakás megszűnése – után kialakult rendszerben 5 db tömörítős hulladékgyűjtő jármű végez települési szilárdhulladék begyűjtést és szállítást. Üzembe helyezés 1997.11.04 2002.12.02 2005.06.09 2008.12.15. 2009.12.14. 2003.02.05 1.
Tömörítős „kukás”
Típus LIAZ Uniporm F-18 m3 IVECO EURO Uniporm F-13 m3 DAEWOO Uniporm F-8 m3 Mercedes Uniporm F-13 m3 IVECO Uniporm F-16 m3
konténerszállító IVECO EURO K
Rendszám GJA-133 IJH-339 JTP-121 LKM-488 LPC-961 HLL-384
sz. táblázat: a Városellátó Intézmény települési szilárdhulladék gyűjtésben részvevő járművei
Alapfeladatként a vegyes kommunális jellegű hulladékot 4 db jármű gyűjti, az ötödik jármű szelektív hulladékgyűjtést végez. A 2010. január 1-ét megelőző időszakban hozzávetőleg hasonló vegyes, kommunális hulladékmennyiség begyűjtéséhez eggyel kevesebb, 3 db hulladékgyűjtő járműre volt szükség.
3
A tömörítős hulladékgyűjtő jármű a napi feladat végzése során lakossági, társasházi, intézményi vagy gazdálkodói kommunális jellegű hulladékot gyűjt. Amikor a jármű megtelik a két rakodót a Szentes-berki Hulladéklerakó Telepen hagyja, akik ott a másfél órás ürítési forduló időtartama alatt szelektív hulladékválogatással, zöldhulladék válogatással illetve egyéb munkával foglalkoznak. A jármű a rakodók leszállását követően indul a hódmezővásárhelyi hulladéklerakóba, ahol a mérlegelést követően leüríti a rakományát, a tára súlya visszamérésre kerül és átveszi a mérlegelési jegyet. Ezt követően visszaindul Szentesre, ahol felvesz két rakodót és folytatja a munkáját. Függően attól, hogy melyik járműről van szó (tömörítési hatásfok és befogadó kapacitás) illetve üresen kezdte-e meg a napi munkát illetve a napi munka mennyiségét figyelembe véve a járművek 1.5 – 2 fordulónyi hulladékot gyűjtenek össze. Amennyiben a jármű a napi feladatát úgy fejezi be, hogy a telítettsége nem haladja meg a 75 %-ot azon a napon nem történik ürítés. Ezzel a gyűjtési, szállítási megoldással viszonylag magas az egyes fordulók között a kieső munkaidő, valamint a kukás gyűjtőjárművek kihasználtságát rontó üres futásteljesítmény. A rendszer előnye ugyanakkor a napi hulladékmennyiséghez rugalmasan alakítható szállítási kapacitás. Az „üres”, azaz a fordulónkénti 60 km-es szállítási futásteljesítmény átrakó állomás létesítésével lenne csökkenthető. Az átrakóállomáson a hulladékgyűjtő jármű által begyűjtött 4 – 8 tonna hulladék tömörítő berendezés segítségével 2 db 10 tonnás konténerbe kerül átrakásra zárt körülmények között. Az átrakó állomás segítségével egy járműszerelvény tudja elszállítani 3 – 4 hulladékgyűjtő jármű hulladékát. Felmerül a jelentős futásteljesítmény csökkenéssel, mint megtakarítással szemben az átrakó állomás létesítésének jelentős költsége (70 – 90 mFt), valamint a létesítmény és a szállító szerelvény fenntartásának és üzemeltetésének költsége. Pár évvel korábban tervezési alapelv volt, hogy átrakó állomást gazdaságosan üzemeltetni 30 km szállítási távolság felett lehetséges. Az üzemeltetés hatékonysága a szállítási távolság emelkedésével növekszik. Ez alapján kérdéses, hogy Szentes és a 3 db regionális hulladéklerakó 30 kilométeres távolsága alapján nem jelent-e összességében többletköltséget egy hulladékátrakó közbeiktatása. Az elmúlt években fokozatosan emelkedő üzemanyagárak valószínűleg mára kis mértékben az átrakóállomás felé billenthetik a mérleget, függően az átrakóállomás létesítésének és üzemeltetésének költségeitől, konstrukciójától. Figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a Városellátó Intézmény által 2010 februárjában megkötött 3 éves hulladék-elhelyezési szerződés 2012.12.31-én lejár ezért szükségessé válik a közbeszerzési eljárás kiírása. Indokoltnak tartjuk, hogy készüljön döntés-előkészítő előterjesztés, amely alapján Szentes Város Képviselő-testülete meghatározhatja a vegyes kommunális, évi mintegy 7 – 7,5 ezer tonna hulladék elhelyezésének módját, szempontjait. 4
1.1.
Lomtalanítás 2012. évben lakossági lomtalanítási akció a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak
megfelelően ősszel kerül megszervezésre. A korábbi évek évente két alkalommal megszervezett lomtalanítási akciói érdemben nem javították a köztisztaság, az illegális hulladéklerakás helyzetét – az illegális szemetelőt az esetleges bírság, elrettentés hiányában nem érdekli a lomtalanítási akció időpontja, a feleslegesé váló hulladékától a lehető legrövidebb időn belül akar megszabadulni. A lakossági lomtalanítás előre meghatározott városrészenként az egyes lakóingatlan elé, a közút mellé forgalmat nem zavaró módon kihelyezett lomhulladék elszállítása vagy a tömörítős járművekkel a napi szemétszállítás mintájára (abban az esetben, ha a hulladék jellege, tömöríthetősége, mérete azt lehetővé teszi), vagy külön munkacsoport kialakításával platós járművekre felrakással történik. Munkacsoportonként 1 fő munkavezető irányítja a napi munkát. A napi munka a lakosság számára előzetesen meghirdetett körzet lomtalanításából és eseti, a munkavezető által kijelölt feladatokból áll. Az ingatlan elé kihelyezett lomhulladék nyitott platós járművön gyűjtött, nem tömöríthető
frakciója
a
Szentes-berki
Hulladéklerakó Telepen engedélyezés alatt álló
hulladékudvar
elhelyezett
2
db
30
térburkolatán m3-es
nyitott
multiliftes konténerben kerül elhelyezésre. A
nem
tömöríthető,
nyitott
platón
elszállított lomhulladék átrakása során lehetőség van a hasznosítható frakciók külön válogatására.
1. sz. kép: lakossági nem tömöríthető lom gyűjtése
A jelenlegi lomtalanítási rendszer bár jobb a korábbi konténeres - gyűjtőpontos megoldásnál továbbra is alkalmatlan arra, hogy kizárja a guberálók okozta károkat. Lakossági vélemények alapján nyilvánvalóvá vált, hogy sokan a guberálók miatti félelmek miatt nem használják ki a szervezett lomtalanítást. Annak érdekében, hogy a guberálóktól ódzkodó lakosok lomhulladék elhelyezésére kínáljunk megoldást, a Városellátó Intézmény lehetőséget biztosít arra, hogy azon szentesi ingatlantulajdonosok, akik nem kívánják az ingatlanuk elé kihelyezni a lomhulladékukat a Szentes–berki Hulladéklerakó Telepen a lomtalanítást megelőző hétvégén egy egész napos akció keretében díjmentesen elhelyezhetik a szentesi háztartásokban keletkezett lomot. Ezt a lehetőséget alkalmanként 50 – 100 ingatlantulajdonos veszi igénybe. 5
1.2.
A helyben történő hulladéklerakás megszűnése
A Szentes-berki Hulladéklerakó Telep hulladéklerakó kazettája az eredeti 10 éves üzemelési időt túlteljesítve 1998 októberétől 2009. december 31-ig üzemelt. Az üzemelés során mintegy 147.000 m3 hulladék lerakása történt meg. A hulladéklerakó kazetta rekultivációs munkái folyamatban vannak az orosházi központi DAREH Önkormányzati Társulás keretei között. A szükséges forrás a 1400/2011. (XI. 22.) Korm. határozat alapján biztosított. A rekultivációs munkálatok elvégzésének határideje 2013. év vége. A Szentes-berki Hulladéklerakó Telep hulladéklerakó depónia lezárását követően jelentősen csökkentek a lakosság hulladék elhelyezési lehetőségei. A szükséges térburkolat kivitelezését, hatósági engedélyeztetést követően 2010 augusztusától ismét lehetséges volt a Telepen évi 500 tonna kommunális és 200 tonna lom hulladék 1.1 és 4.3 m3 gyűjtőkonténerekben történő befogadása, elszállításig történő tárolása. A 2009. év végi hulladéklerakó kazetta lezárás nem jelentette a Telep egyéb, zöldhulladék gyűjtési, komposztálási, szelektív hulladékgyűjtési és válogatási tevékenységének megszűnését. Az ekkor már előkészített fejlesztések 2011. év végére történt befejezése lehetővé tette, hogy a Városellátó Intézmény berki telephelye a lehető legszélesebb körben nyújtson lehetőséget a helyben felmerülő települési szilárdhulladék kezelési igényeknek. A volt Hulladéklerakó, 2012. év elejétől Hulladékkezelő Telep jelenlegi „üzemegységei”: •
Lezárt hulladéklerakó kazetta: hulladéklerakás megszűnt, kezelési feladatok,
•
Komposztáló tér: éves engedélyezett kapacitása 3900 tonna,
•
Építési – bontási hulladékhasznosító tér: éves engedélyezett kapacitása 8900 tonna,
•
Korábbi szelektív hulladékválogató és tároló tér: éves engedélyezett kapacitás 300 tonna,
•
Új szelektív hulladékválogató és tároló: engedélyezés alatt,
•
Lakossági hulladékudvar o Vegyes kommunális hulladék befogadás, elszállítás előtti tárolás engedélyezett kapacitás 500 t/év, lom befogadás 200 t/év, o Egyedi kezelést igénylő hulladékok (veszélyes hulladék, használt sütő zsiradék stb.): engedélyezés alatt.
6
1.3.
Szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága a
már lerakott és a képződő hulladékok újra hasznosításának helyzete. Városellátó Intézmény 2003. évtől kezdődően végez szelektív hulladékgyűjtési, és válogatási tevékenységet. A folyamatosan fejlődő tevékenység elemei: szelektív hulladékgyűjtő sziget üzemeltetés, házhoz menő szelektív gyűjtőjárat üzemeltetés, társasházi gyűjtőpont üzemeltetés, a begyűjtött szelektíven hasznosítható hulladék előválogatása, tárolása, hasznosításra történő értékesítése. A szelektív hulladékkezelési tevékenység alapvető célja a helyben keletkező települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek elkülönített gyűjtése, helyben történő hasznosítása (növényi hulladék, építési – bontási hulladék), vagy helyben hasznosításra történő előkészítése (műanyag, papír, üveg hulladék). Kezelt hulladék megnevezése
Hasznosított hulladék
Zöldhulladék Üveg Műanyag Papír Egyéb szelektív* Gumi Építési, bontási hulladék, föld** összesen
Lom Kommunális hulladék Építési, bontási hulladék,föld összesen A lerakott és hasznosított hulladék aránya (%) Lerakott hulladék***
Kezelt hulladék mennyisége (tonna) 2009 2010 2011 2115 2596 2389 103,5 115,9 128,2 36,2 51,3 50 130 176 153 2 9,7 9,1 15,7 1,4 11,6 0 0 10,2 2402,4 2950,3 2751,1 208 11336 10938 22482 10,69
36 7399 582 8017 36,80
115 7124 746 7985 34,45
*Vas, alumínium, TETRA italos doboz **Helyben történő építési-bontási hulladék hasznosítása 2011 decemberétől ***2009. december 31-e után Hódmezővásárhelyre elszállított 2. sz. táblázat: A Városellátó Intézmény által 2009 -2011 időszakban kezelt települési szilárdhulladék hasznosításra illetve lerakásra kerülő mennyisége, aránya
A szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiségeiben (az üveg kivételével) kis mértékű csökkenés figyelhető meg 2010. évről 2011. évre, vélhetően a fogyasztás visszaesése és a szilárd tüzelés fokozatos újbóli térnyerése miatt. Hasonló okokból hasonló visszaesés megfigyelhető a vegyes kommunális hulladék esetében is. Lomhulladék esetében jelentős csökkenés majd növekedés figyelhető meg a 2009. – 2011. időszakban. Ennek oka az, hogy a lomtalanítás során a helyben történő lerakás miatt a 2009. évben a kukás járművekkel történő begyűjtés is külön lomhulladékként került regisztrálásra. 2010. évben a hódmezővásárhelyi elhelyezés során lomhulladékként kizárólag a nem tömöríthető, nyitott konténerben szállított hulladék került a nyilvántartásba. 2011-ben a hódmezővásárhelyi 7
hulladéklerakóban már a tisztán lomhulladékot szállító tömörítős járművek hulladéka is lomként került rögzítésre, így ismét emelkedett a lom frakció mennyisége. Látványos a vegyes kommunális hulladék mennyiségének 2009. évről 2010. évre megfigyelhető csökkenése. Az előzetesen előre jelzett 7500 tonnát megközelítő éves hulladékmennyiség nevezhető a települési szilárdhulladék közszolgáltatás tényleges alapjának. Kiesett a közszolgáltatás keretei között korábban kezelt (helyben lerakott) hulladékok köréből a legjelentősebb ipari termelők kifejezetten termelési hulladéka, valamint a jelentősen megnövekvő költségek és bonyolultabb elszállítási lehetőségek miatt minden hulladéktermelő rákényszerült a hulladékkezelési gyakorlata racionalizálására. Mivel megszűnt a helyi városszéli szemétdomb, ahova viszonylag kis költséggel, kis szállítási távolsággal ki lehetett vinni a vegyes hulladékot, így a hulladéktermelők rákényszerültek a racionális hulladékkezelésre. Megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy az ömlesztett, szabadon tárolt hulladék rakodógéppel nyitott platós szállító járművel kerül a hulladéklerakóba úgy, hogy az esetenként a rakodás miatt jelentős talaj mennyiséget tartalmazott. Ez a tendencia a megelőzés, szelektív gyűjtés, hasznosítás fele hat, viszont a hétköznapi megjelenése a drágább és bonyolultabb hulladékkezelés. A lerakott és hasznosításra kerülő hulladék mennyiség 2010. és 2011. évi átlagos 35 %-os aránya óvatosan kezelendő, mert az arányt alapvetően meghatározó komposztálásra kerülő növényi hulladék jelentős részben olyan rendszeres lakossági begyűjtésből származik, amely hiányában a feleslegessé váló növényi anyag nem a lerakásra kerülő mennyiséget növelné, hanem egyéb kezelésre kerülne, mint például a kerti avar égetés.
1.3.1. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek A Városellátó Intézmény 2003. júliusától 2010. decemberéig eltelt időszakban Szentes Város belterületén 35 db 4 frakciós szelektív hulladékgyűjtő szigetet létesített, és üzemeltet a mai napig. A gyűjtőszigeteket meghatározott rend szerint, a rendelkezésre álló szabad kapacitás függvényében karbantartjuk, javítjuk, a kezdeti egy szavas feliratot új, részletes információt nyújtó matricára cseréljük. A gyűjtőszigetek elhelyezésének fő szempontja volt, hogy jól megközelíthetőek legyenek, lehetőség szerint ne zavarják a közvetlen környezetben lakókat, illetve az érintett lakóterület fő közlekedési útvonalán, lehetőleg egy fontosabb célállomás (pl.: vegyesbolt) mellett legyenek. Jelenleg a szentesi szelektív hulladékgyűjtés gerincét a gyűjtőszigetek adják, és a Városellátó Intézmény tervei szerint ez a rendszer részben továbbra is fenntartandó. A tapasztalatok szerint a vegyes műanyag – fém – tetra hulladék gyűjtésének kedvezőbb módja a házhoz menő megoldás. Ennek gazdaságossága a papír hulladék esetében már nem ilyen egyértelmű, keressük a 8
megfelelő módosításokkal való bevezetés lehetőségét. Kérdéses például, hogy a jelenlegi hasznosítási díjak mellett gyűjtőzsák díjmentes biztosítása esetén is gazdaságos lehet-e a házhoz menő papírgyűjtés. Különösen arra tekintettel, hogy a papírhulladék számára erősebb zsákot kell biztosítani a papírhulladék nagyobb fajsúlya miatt, valamint arra, hogy az alternatív hulladékgyűjtők egyre jelentősebb érdeklődést mutatnak a papírhulladék iránt. Nem megvalósítható ugyanakkor a jelentős eredményeket felmutató üveghulladék gyűjtés házhoz
menő
változata
zsákos
módszerrel, ezért erre mindenképpen fenn kell tartani a gyűjtőszigeteket. Jelentős
problémát
okoz
a
szelektív hulladékgyűjtő szigetek körüli illegális hulladék-elhelyezés, valamint a guberálás. A
gyűjtőszigetek
körüli
illegális
hulladék-elhelyezés az utolsó pontban kerül részletezésre.
2. sz. kép: gyűjtősziget illegális hulladékkal, guberálóval
Viszonylag új, 2 - 3 éves szokása egy szűk, jellemzően hajléktalan csoportnak a konténerek „járatszerű” átvizsgálása, a visszaváltható betétdíjas üvegek kigyűjtése. Mivel a konténerek alap esetben zártak, ezért változatos módon próbálnak a zárak, lakatok felnyitásával, a bedobó nyíláson keresztül történő „halászattal” hozzájutni az értékes üvegekhez. A Városellátó Intézmény a guberálók tevékenységét folyamatosan próbálja meggátolni. Annak ellenére, hogy az illegális hulladéklerakás valamint az egyéb szándékos vagy nemtörődömségből eredő károk megnehezítik a gyűjtőszigetek üzemeltetését, azok továbbra is igen fontos elemei a helyi szelektív gyűjtési tevékenységnek.
1.3.2. Társasházi szelektív hulladékgyűjtés A kísérleti társasházi szelektív hulladékgyűjtést 2009. májusában kezdte meg a Városellátó Intézmény 10 társasház bevonásával műanyag palack és flakon, fém italosdoboz és társított papír (Tetra) italos doboz hulladék tekintetében. A társasházak önkéntes jelentkezés alapján kerültek kiválasztásra. A begyűjtést a társasház belső, közös használatú helyiségében falra szerelt kézi palackprés és szabványos 120 vagy 240 literes edényzet biztosítása, és annak rendszeres ürítése jelenti.
9
A gyűjtési mód a legalább 11 lakásból álló, és a lakástulajdonosok vagy bérlők legalább 50%-os támogató aláírását megszerző lakóközösségek számára díjmentes. A 2009. szeptember 30-ig tartó kísérleti időszakot követően a gyakorlati tapasztalatokat és a résztvevő lakóközösség véleményét figyelembe véve a szelektív gyűjtés rendje véglegesítésre került. A 3. sz. táblázat adatai szerint a lakásonként, évente gyűjthető műanyaghulladék mennyisége jelentősebb marketing tevékenység nélkül is elérheti az 5 – 10 kilogrammot. Elszállított szelektív hulladék havi mennyisége (kilogramm) VII. hó
VIII. hó
IX. hó
X. hó
XI. hó
XII. hó
összesen
Lakások száma társasházanként (db)
gyűjtött átlag mennyiség (kilogramm/lakás)
Szt. Imre h. u. 3.
14.4
17.37
17.62
17.09
11.61
13.65
91.74
24
3.82
Páva u. 2.
8.99
11.19
12.46
13.02
9.83
11.47
66.96
11
6.09
Bacsó B u. 7.
-
8.61
10.53
10.85
8.49
8.32
46.8
15
3.12
Kossuth u. 19.
36.08
46.57
48.83
47.64
37.31
49.43
265.86
60
4.43
Kossuth u. 17.
26.46
29
26.15
25.57
20.24
35.61
163.03
59
2.71
Kossuth u. 12-14-16.
15.86
20.78
13.59
16.67
13.51
17.4
97.81
64
1.53
Honvéd u. 4.
12.38
9.92
8.22
12.63
7.7
9.98
60.83
14
4.35
Honvéd u. 19.
5.78
8.54
7.29
8.62
5.97
7.45
43.65
18
2.43
Honvéd u. 21.
12.05
6.3
9.9
6.24
2.05
9.83
46.37
18
2.58
Összesen
132
158.28
154.59
158.33
116.71
163.14
883.05
284
3.11
3. sz. táblázat: Szentes kísérleti társasházi szelektív hulladékgyűjtés 2009. július – október időszakban begyűjtött szelektív hulladék mennyisége
A begyűjtött szelektív hulladék tisztasága a 4. sz. táblázat tanulsága alapján jelentősen meghaladta mind a házhoz menő, mind a gyűjtőszigetes úton begyűjtött anyag tisztaságát. Anyag frakció Súly (kg) Arány (%) 42.02 60.89 PET 2.01 3.3 HDPE 2.53 4.15 Kupak 0.74 1.21 Egyéb hasznosítható müa. 7.6 12.47 Egyéb nem hasznosítható müa 0.86 1.41 Vas 2.06 3.38 Alumínium 1.21 1.98 Italkarton 0.87 1.42 Szemét Összesen 60.9 100 4. sz. táblázat: Társasházi kísérleti szelektív hulladékgyűjtés begyűjtött anyag összetétel analízis - 2009. nyár
10
A kísérleti gyűjtésben 284 lakás vett részt. Szentesen a lakóközösségek mintegy 5.000 háztartást foglalnak magukba, így komoly lehetőséget jelent további társasház bevonása. A mennyiségi bővítés esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy a társasházi szelektív hulladékgyűjtés a begyűjtött hulladék mennyiségéhez képest időigényesebb a többi módszernél. Erre megoldásként kialakítás alatt van annak feltételrendszere, hogy a társasházi gyűjtőedények ne épületen belül legyenek elhelyezve, azonban ennek számos hátránya van. Elképzelhető, hogy a közterületen elhelyezendő 120 – 240 literes kukák kedvelt célpontjai lesznek a guberálóknak, vandáloknak és kuka tolvajoknak.
1.3.3. Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés 2009. elejétől lakossági házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési kísérlet kezdődött Szentes mintegy 570 ingatlant érintő, családi házas beépítettségű területén. A kedvező tapasztalatok alapján a Városellátó Intézmény fokozatosan lakossági házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetését végzi Szentes családi házas lakóterületein. Első ütemben, 2009. szeptemberétől bevont lakóterületek (570 ingatlan): -
Szeder lakótelep, Termál lakótelep, azaz a Csongrádi út, Vecseri-fok, volt Termál Gépműhely (Tóth tanya) által határolt területen,
-
Szentes - Lapistó területén.
Második ütemben, 2011. márciusától bevont lakóterületek (710 ingatlan): -
Széchenyi lakótelep, azaz a Csongrádi út, Kiss Zsigmond utca, Hegedűs L. utca és a Kurca által határolt terület,
-
Kertváros,
Harmadik ütemben, 2012. márciusától bevont lakóterület (410 ingatlan): -
Sárgapart városrész, illetve a Sárgapart-Batthyányi utca – Kurca - Rákóczi utca által határolt, pénteki szemétszállítású lakóterület. A házhoz menő járat segítségével műanyag üdítős, ásványvizes „PET” palackok,
tisztító-, mosó-, öblítő szeres, kozmetikumos egyéb flakonok, fém italos és konzervdoboz és italoskarton (TETRA tejes, gyümölcsleves doboz) gyűjthető. Sárga zsákban gyűjtött szelektív hulladékok elszállítása az ingatlan elöl történik havonta egy alkalommal. A továbbiakban minden gyűjtési napon a lakosok által kihelyezett zsákokat pótlásra kerülnek (a gyűjtési mód bevezetése alkalmával 2 db zsák került az ingatlanok postaládájába).
11
Az egyes gyűjtési napokon beszállított sárga zsákos szelektív hulladék mennyiségét a 5. sz. táblázat mutatja be.
kg 2500 2000 1500 1000 500
20
09 . 20 09. 2 09 4 .1 20 0. 1 5 09 . 20 11. 1 10 9 . 20 01. 2 10 1 .0 20 2. 1 8 10 . 20 03. 2 10 5 .0 20 4. 2 2 10 . 20 05. 2 10 7 . 20 06. 2 10 4 .0 20 7. 2 2 10 . 20 08. 2 10 6 .0 20 9. 2 3 10 . 20 10. 2 10 1 . 20 11. 2 10 5 .1 20 2. 1 6 11 . 20 01. 1 11 3 .0 20 2. 2 4 11 . 20 03. 2 11 4 .0 20 4. 2 11 1 .0 20 5. 2 6 11 . 20 06. 2 11 3 .0 20 7. 2 1 11 . 20 08. 2 11 5 . 20 09. 2 11 2 .1 20 0. 2 0 11 . 20 11. 2 11 4 .1 20 2. 1 5 12 . 20 01. 1 12 2 . 20 02. 1 12 6 .0 3. 28
0
5. sz. táblázat: A házhoz menő járattal begyűjtött szelektív hulladék mennyiségének alakulása 2009.09.24 és 2012.03.28. között
A sárga szelektív gyűjtőzsák elszállításának időpontja szemétszállítási napra esik, így azt a kuka mellé kell tenni, azt külön a szelektív gyűjtőjármű szállítja el. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés teljesen díjmentes, sem a gyűjtőzsákért, sem az elszállításért nem kell fizetni, ennek azonban az a feltétele, hogy a kiosztott zsákok a rendeltetésüknek megfelelően kerüljenek felhasználásra. Hasonlóan a szelektív hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetése során szerzett tapasztalatokhoz a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésre is jellemző, hogy a részt vevő ingatlantulajdonosok 1 – 2 %- a közelíti meg a gyűjtést hanyag vagy kifejezetten ártó szándékkal. További 15 – 20 % azoknak az aránya, akik nem fordítanak megfelelő odafigyelést, gondot a sárga zsákok megtöltése során, azonban a részvételük már pozitív irányba viszi a gyűjtés gazdaságosságát. Gyűjtési és válogatási kapacitás biztosítását követően (az átadott hulladékválogató engedélyezését követően) tervezhető a sárga zsákos szelektív házhoz menő gyűjtés kiterjesztése Szentes teljes belterületére. A Városellátó Intézmény a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés módosított változatát tervezi bevezetni pár hónapon belül a rendszeres hulladékszállítással érintett, belterülettől
távolabb
eső
szolgáltatási
területein,
azaz
Magyartésen,
Lapistón,
Kajánújfaluban. A tervek szerint a lomtalanítás és a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés ötvözéseként lenne biztosítható gazdaságos módon a szemétszállításba bevont külterületek számára szelektív hulladékbegyűjtés.
12
A lakosság – 205 db lakóingatlan – egy évre előre értesülne a szelektív hulladékgyűjtési alkalmakról. A meghirdetetett napokon az ingatlantulajdonos bármilyen saját zsákban anyagfajtánként elkülönítve helyezhet ki az ingatlan elé műanyag (+fém és tetra), öblösüveg és papírhulladékot. A zsákok begyűjtése nyitott platós járművel – a lomtalanítás nem tömöríthető hulladékfrakció mintájára – történik a gépjármű vezetőn kívül egy vagy két rakodóval. A begyűjtés idő és költséghatékony módon lebonyolítható, a külön zsákokban gyűjtött frakciók összekeverése nélkül. 2011. március 24-én, az első kibővített házhoz menő gyűjtési alkalommal beszállított sárga zsákos szelektív hulladék válogatási eredményéről részletes hulladék-összetétel vizsgálat és bevételszámítás készült. A hulladék válogatása során minden frakció külön mérésre került, amely az alábbi 6. sz. táblázatban a kilogrammonkénti értékesítési (hulladék esetében ártalmatlanítási költség) díjjal együtt szerepel. Súly (kg)
Arány (%)
Eladási ár
Begyűjtői díj
(Ft/kg)*
(Ft/kg)**
Összesen (Ft)
Víztiszta PET
190
19
85
80
31.350
Kék PET
160
16
60
80
22.400
Színes PET
50
5
25
80
5.250
HDPE flakon
50
5
15
50
3.250
PE Fólia
40
4
15
18
1.320
Kupak
30
3
40
18
1.740
Italos karton
90
9
1
50
4.590
Alu. italos doboz
20
2
260
38
5.960
110
11
2
8
1.100
20
2
0
18
360
Hasznosíthatatlan hulladék
230
23
- 8.3
-
-1.909
Összesen
990
100
-
-
75.411
Vas italos és konzervdoboz Üveg
* - 2011. I. negyedévi értékesítési árak * - az ÖKO-Pack Csomagolóanyag Újrahasznosítást Koordináló Nonprofit Kft. által fizetett begyűjtői díj 6. sz. táblázat: A 2011. március 24-i házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés eredménye
1.3.4. Szelektívhulladék újrahasznosításra történő előkészítése Begyűjtött műanyag frakció mérlegelés után a Hulladéklerakó telep eredetileg veszélyes hulladéktároló építménye előtt kerül kiürítésre. Az építmény mérete 3 m x 7 m. Befogadóképességére jellemző, hogy a bent elhelyezett kétkamrás bálázógépen kívül csak mintegy 6 -8 laza m3 válogatandó műanyaghulladékot tud befogadni. Így jelenleg a válogatás
13
félig az építményen belül, félig azon kívül történik. A szelektálást 3-4 dolgozó végzi. A válogatásban igénybe veszünk dolgozókat a közhasznú foglalkoztatás, illetve a bíróság vagy az önkormányzati szabálysértési hatóság által kötelezett közmunka keretei között is. A szelektív hulladékválogatás körülményeinek rendezését szolgálja a már említett szelektív hulladékválogató épület. Első lépésként a szükséges engedélyek megszerzését követően a megfelelő, tágas, időjárási körülményektől védett helyiség jelent komoly előrelépést a válogatási munka terén. Második lépésként egy válogató szalag beszerzésével jelentősen javítható a jelenleg teljesen kézi válogatás hatékonysága. A begyűjtött szelektív vegyes műanyag-fém és tetra hulladék válogatása 9 frakcióra történik: • PET palack víztiszta • PET palack világoskék szín • PET palack vegyes szín • külön a flakonok kupakja • HDPE flakonok • alumínium italosdoboz • vas italosdoboz • társított „tetra” italosdoboz • PE fólia A szétválogatott hulladékfrakciók a bálázásig big – bag zsákban kerülnek tárolásra. A bálázáshoz szükséges anyagmozgatása kézzel, a kész bálák betárolása géppel történik. Bálák mérete 1200 x 800 x 850 mm, amely PET bála estén 130- 150 kg, alumínium esetén 90 – 100 kg hulladékot foglal magába. A gyűjtőszigeti, társasházi illetve házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés további fejlesztési lehetőségeinek jelenleg a vegyes fém, tetra és műanyaghulladék esetében a válogatás kezdetleges körülményei, a papír és üveghulladék esetében az átmeneti tárolókapacitás szűkössége szab gátat.
1.4.
Zöldhulladék kezelés
1.4.1. Lakossági zöldhulladék begyűjtése Szentes Város kiemelkedő kertészeti hagyományokkal rendelkezik, e mellett a városra jellemzőek a jelentős köz- illetve magántulajdonú zöldterületeket magukba foglaló családi házas lakóövezetek. Mind az intenzív kertészetekben, mind a családi házas övezetben jelentős mennyiségű zöldhulladék képződik évente. A kertváros lakóterületeken nyár végi, őszi
14
időszakban a zöldhulladékok kezelésének elterjedt módja volt a kertekben, utcai árokparton történő égetés. A komposztálásra átvett zöldhulladék mintegy 69 %-át a Városellátó Intézmény járművei szállítják be részben a lakosságtól a márciustól decemberig tartó időszakban üzemeltetett heti rendszerességű gyűjtőjárattal, részben a Város közterületein végzett zöldterület fenntartói munkáiból. A
lakosságtól
a
2007.
évtől
heti
rendszerességgel kerül elszállításra a bezsákolt, kötegelt
zöldhulladék.
A
begyűjtést
alapfeladatként egy kisebb méretű mezőgazdasági vontató végzi, azonban az őszi illetve az utóbbi években már a kora tavaszi csúcsidőszakban a tömörítős hulladékgyűjtő járművek igénybevétele is szükségessé vált.
3. sz. kép: zöldhulladék gyűjtő mezőgazd. vontató
A rendszeres heti zöldhulladék begyűjtés a szemétszállítási körzetek 2011. májusi átszervezését követően összhangba került a napi szemétszállítással. Az ingatlantulajdonosok saját járművel, előszeretettel szállítják zöldhulladékukat a komposztáló telepre, a 2008. január 1-i elhelyezési díj bevezetését követően továbbra is díjmentesen. Díjat a nagyobb járművel, 1 m3 mennyiségét meghaladó esetben kell fizetni.
1.4.2. Komposztáló tér A begyűjtött zöldhulladék a Szentes-berki Hulladékkezelő Telep területén található komposztáló téren kerül lerakásra. A begyűjtött növényi hulladék itt előválogatásra, szükség esetén aprításra, keverésre, nedvesítésre kerül. A kevert növényi anyagokból 3 méter széles, 2,5 méter magas trapéz keresztszelvényű, 20 méter hosszú prizma készül. A prizmák alá, azok hossztengelyében a térburkolatra perforált levegőztető cső kerül. A prizmaépítés közben folyamatosan kell locsolni a felrakott anyagokat a megfelelő nedvességtartalom biztosítása érdekében. A felépített prizmában elhelyezésre kerül a hőmérséklet szonda, majd befedésre kerül a szellőzést biztosító takaróponyvával. A
felépített
prizmában
beindul
a
komposztálódás
folyamata,
amely
oxigénfogyasztással és a hőmérséklet emelkedésével jár. A beépített levegőztető rendszer a számítógépes program alapján a hőmérséklet emelkedés alapján, vagy beállított időközönként végzi a prizma levegőztetését.
15
A felépített prizma 4 -5 hetes aktív komposztálási fázis után lebontásra, és a rendelkezésre álló terület maximális kihasználásáig utóérlelésre kerül. A félkész komposzt az utóérlelési fázis végén kerül rostálásra. Jelentős probléma, hogy a kész vagy félkész komposztot csak teljesen szigetelt területen lehet utóérlelni, így hosszabb utóérlelésre lehetőség nincs. Jelenleg a telep kihasználtsága a rendkívül nagy aprítandó gallymennyiség, valamint a keletkező komposzthasznosítási nehézségek miatt 110%-os. A rostált kész komposzt értékesítésére a 36/2006 FVM rendelet alapján lefolytatott engedélyezési eljárást követően van lehetőség. A szükséges engedélyezési eljárás a „Berki komposzt” megnevezésű termék értékesíthetősége érdekében folyamatban van, a szükséges laboratóriumi vizsgálatok (tápanyag tartalom, nehézfém tartalom, humán egészségügyi, csírázásgátló és gyomosító hatás) megtörténtek, eredményeik megfelelőek, az engedélykérelem a hatósághoz beadásra került.
1.5.
Lakossági veszélyes hulladék gyűjtése
A lakosság környezet tudatosságának fejlődésével – és az első elhasznált sütőzsiradék gyűjtési akció tapasztalatai értékelésével - 2006. év során igény merült fel a mindennapi élet során keletkező veszélyes hulladékok elkülönített kezelésére, ártalmatlanítására. Átmeneti megoldásként a 2007. évben tavasszal és ősszel a lakossági lomtalanítást megelőző hétvégén két napos hétvégi veszélyes-hulladék gyűjtő akció került megszervezésre a Polgármesteri Hivatal udvarában, ekkor már a hulladékok körét kiegészítve a jelenleg is gyűjtött alábbiakra: -
festék – tinta patronok és kazetták, fáradt olaj, növényvédőszeres göngyöleg, növényvédőszer maradék, festékes, hígítós, ragasztós, vegyszeres fém és műanyag göngyöleg, spray flakon, festékes, olajos rongy, akkumulátor, fénycsövek, kompakt izzók, szárazelemek, gumiabroncs, elhasznált konyhai sütő olaj és zsiradék, lejárt szavatosságú gyógyszer, elektromos, elektronikus eszközök, (pl.: TV, hűtő, monitor, barkács és konyhai gépek stb.)
16
A lomtalanítás előtti lakossági veszélyes-hulladék gyűjtési akció eddig 10 alkalommal került megszervezésre. Az akció a lehetőségekhez képest folyamatosan fejlődött annak érdekében, hogy az minél gördülékenyebben kerüljön lebonyolításra. Időközben változott a helyszín a Polgármesteri Hivatal udvarának szűkössége miatt. Változtak a hasznosító partnerek is, így jelenleg az elektromos, elektronikai hulladék elszállítását egy helyi vállalkozó végzi az országos koordináló Electro – Coord Kft. megbízásából. A 2011 tavaszi gyűjtési akció során 68 m3 elektromos – elektronikus hulladék került elszállításra. A veszélyes-hulladékot a budapesti Trans-Global Kft. szállítja el gyűjtési akciónként két - három tehergépjármű mennyiségben. A begyűjtő partnerekkel folytatott tapasztalatcsere alapján megállapítható, hogy a sikeres begyűjtési akciók legfontosabb kritériuma az „érdekelt” közszolgáltató elkötelezett munkatársainak személyes jelenléte. Ezzel kialakítható pozitív kapcsolat a lakossággal, valamint a legelső pillanattól folytatott következetes irányítással, határozott fellépéssel megakadályozható a mindenféle „színesfém kereskedők” és guberálók általi rendzavarás. A lakossági veszélyes-hulladékok rendezett folyamatos gyűjtése hulladékgyűjtő udvar létesítésével, üzemeltetésével biztosítható. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet – a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól – alapján a hulladékudvar a lakossági és kis mennyiségű gazdálkodói hulladék átvételére szolgáló, zárt, folyamatosan őrzött, létesítmény, ahol a hulladék átvételét képzett személyzet végzi olyan módon, hogy az egyes hulladékfajták megfelelő edényzetbe kerüljenek a hasznosításra vagy ártalmatlanításra történő elszállításig. A hulladékudvarban gyűjthető főbb hulladék fajták a kommunális jellegű hulladék, lomhulladék, építési – bontási hulladék, biohulladék, szelektív hulladék, meghatározott veszélyes hulladék és egyéb elkülönített kezelést igénylő hulladékok. A Szentes–berki Hulladékkezelő Telepen engedélyezés alatt álló hulladékudvar a helyi sajátosságok miatt eltérő lesz a tipikus hulladékudvaroktól. Az eltérés egyik oka az lesz, hogy a felsorolt hulladékfajták jelentős részben helyben kerülnek hasznosításra, így a szelektív hulladékok, a biohulladékok és az építési – bontási hulladékok. A hulladékudvar 525 m2 területű térburkolatból és egy 160 m2 alapterületű tároló épületből áll. A beszállított kommunális és lom jellegű hulladékok a térburkolaton elhelyezett 1.1 m3-es gyűjtőkonténerekbe kerülnek. A szelektív hulladékok szintén 1.1 m3-es gyűjtőkonténerekbe kerülnek, amelyeket műanyag és fém esetében a hulladékudvar melletti hulladékválogató épületben, üveg és papír esetében az átmeneti támfalas tárolóban kerülnek elhelyezésre. A hulladékudvarban építési - bontási hulladék és biohulladék elhelyezése nem 17
történik, mert komposztáló és az építési – bontási hulladékkezelő önállóan fogadja be ezeket a hulladékokat. A veszélyes, elektromos - elektronikai és elkülönített kezelést igénylő hulladékok a fedett, zárt, aljzatszigetelt tároló épületben, megfelelő gyűjtőedényzetben kerülnek tárolásra. 1.6.
Az építési – bontási hulladék kezelése Üzemelő kommunális hulladéklerakó teleppel rendelkező településeken többnyire fel
sem merül kapacitás igény az építési – bontási hulladék kezelésére, hasznosítására. Hulladéklerakó depónia üzemeltetés során jelentős mennyiségű föld vagy hasonló struktúrájú építési – bontási hulladék szükséges a tömörített hulladékréteg takarására. Darabos struktúrájú építési – bontási hulladékból egy kis túlzással korlátlan mennyiség felhasználható a depónia belső úthálózat kialakításához. Bár ezek a hulladékmennyiségek valóban értékes depónia térfogatot foglalnak el, ugyanakkor mind gazdasági mind technikai szempontból hozzájárulnak a depónia eredményes üzemeltetéséhez. Építési – bontási hulladék elhelyezéssel Szentesen a 2009. december végi hulladéklerakó bezárást megelőzően sem volt jelentősebb gond. A körülményektől (pl.: csapadék viszonyok) és a hulladék összetételétől függően 1 – 2 Ft/kg, illetve időszakosan díjmentesen lehetett építési – bontási hulladékot elhelyezni a Szentes–berki Hulladéklerakó Telepen. A depónia végleges lezárását megelőzően, 2009-ben kezdődött meg egy engedélyezett kezelő tér kialakításának előkészítése. Az elkészített terv 70 x 70 méter területű kőzúzalékkal (és tört betonnal) feltöltött, beton szegéllyel rendelkező, csapadékvíz elvezető árokkal körbevett kezelőtér kialakítását tartalmazta. A 2011. decemberében üzembe helyezett építési-bontási hulladékkezelő telepen hulladékszállítási engedéllyel rendelkező hulladékkezelő illetve a lakosság által beszállított építési-bontási hulladékok kerülnek elhelyezésre. A frakciónként (kevert építési – bontási hulladék, beton, tégla-cserép, kerámia, aszfalt, kitermelt föld) átmeneti tárolást követően kerül sor azok kezelésére (aprítás/rostálás). Az aprított törmelék építőipari alapanyagként történő forgalomba hozatala a kész komposzthoz hasonlóan minősítési eljáráshoz kötött. A minősítési eljárás, és a hasznosító tér tanúsítása jelenleg folyamatban van. Az építési – bontási hulladékkezelő tér kizárólag építmények és épületek létesítése, felújítása, karbantartása, bontása során keletkező hulladék hasznosítását végzi. Ennek érdekében a hulladékbeszállítás feltétele, elsődleges kritériuma a hasznosíthatóság.
18
A hulladékbeszállítók részéről a hasznosítás előfeltételei az építési – bontási hulladékok szelektív gyűjtésével biztosíthatóak. A hagyományos módon, mindenféle hulladékkal kevert „sitt” nem, vagy irreális költséggel hasznosítható. Hasznosítható viszont a külön gyűjtött zsugorfólia, a külön gyűjtött karton és papír, a külön gyűjtött föld-talaj, a külön gyűjtött aszfalt és a külön gyűjtött tégla, cserép, kerámia, beton. Teljesen kevert, vegyes építési – bontási hulladék KIZÁRÓLAG lakosság által, a kezelési költség (30 kilométeres szállítás és a lerakóban történő elhelyezés költsége) megfizetése mellett szállítható be. A beszállítási feltételeknek megfelelően frakciónként elkülönítetten gyűjtött hasznosítható építési – bontási hulladék beszállítása a lakosság számára térítés mentes, gazdálkodó szervezetek intézmények számára kezelési díj ellenében lehetséges. Komoly nehézséget a jelentős mennyiségben keletkező vályog és kitermelt föld jelent. Ezek az anyagok is hulladékok, és bár teljesen természet közeliek, ugyanazokat az előírásokat kell betartani, mint más építési – bontási hulladékoknál. Nehezen elképzelhető annak finanszírozása, hogy akár több ezer m3 mennyiségű, építési vagy kertészeti munka során keletkező föld tárolására tárolótér lenne biztosítható. Ezek az anyagok talán viszonylag könnyen hasznosíthatóak (tereprendezésre, feltöltésre), amennyiben ez a hulladékkezelési jogszabályok emelte korlátok közé beszorítható. Nagyobb nehézséget jelent a vályog bontási hulladék hasznosítása. Egyes vályog fajták magas agyagtartalma erősen korlátozza annak elhelyezhetőségét, a talajok szerkezetére koncentráltan, nagy mennyiségben kedvezőtlenül hat.
2. Köztisztasági feladatok A Városellátó Intézmény alapfeladataként végzi Szentes Város közterületeinek gépi és kézi takarítását, hulladékmentesítését. Rendszeres gépi közterület takarítás Szentes Város kiemelt szegéllyel rendelkező úthálózatán, illetve a nagy forgalmú és megfelelő szélességű járdahálózaton 2 db munkagép 147.800 m2 területen végez gépi úttisztítási munkákat az év fagymentes hónapjaiban. A régebbi, 17 éves járdaseprő gép üzemképes állapotban tartása évről évre egyre komolyabb felújítást igényel pótlását rövid időn belül tervezni kell. A 2006. évben üzembe állított közút seprő gép műszaki állapota jó.
19
Rendszeres kézi közterület takarítás Hagyományos kézi közterület takarítást a Városellátó Intézmény 3 dolgozója végez. Két fő munkaterülete párban a Kossuth utca, Baross utca útvonalon Széchenyi ligettől a Vasútállomásig, az Ady E. utcán a Kórházig, Szt. Imre h. u., Petőfi u., Szabadság tér, Brusznyai sétány, illetve a Kossuth utca északi és déli oldali lakótelepek, Milleneumi Park területen. 1 fő munkaterülete az Erzsébet tér, Kossuth tér, Nagy F. utca. Feladatuk a kézi szemetesek ürítése, az elszórt szemét, csikk felsöprése. Eseti kézi illetve gépi közterület takarítás Az eseti jellegű közterület takarítási feladatok két jól elkülöníthető csoportba sorolhatóak. •
Közfoglalkoztatás illetve a bírósági vagy szabálysértési közmunka keretei között rendszeres az elszórt szemét begyűjtése jellemzően a TESCO-hoz vezető kerékpárút, a Széchenyi liget, Kurca part valamint tavaszi időszakban a lakótelepek területén. A foglalkoztatottak hozzáállása miatt a tevékenység eredményessége időnkét erősen kérdéses. A közfoglalkoztatottak között ritkábban, a közmunkára ítéltek között rendszeresen fordulnak elő olyanok, akikre még az egy darab olcsó szemetes zsákot sem éri meg rábízni.
•
Közfoglalkoztatottak, saját dolgozók illetve munkagépek segítségével eseti igény szerint történik a lakosság, átutazók által „kedvelt” területek hulladékmentesítése. Az illegális hulladékok begyűjtésére legkedvezőbb időszak a tél végi kora tavaszi a vegetáció megindulása előtti 6 – 8 hét.
2.1. Az illegális lerakók felszámolására irányuló intézkedések A Városellátó Intézmény által végzett, illegálisan elhagyott hulladék begyűjtésére irányuló tevékenysége alapvetően két csoportba sorolható. Kisebb mennyiségű, begyűjtés és szállítás tekintetében a napi feladatokhoz illeszthető illegálisan elhagyott hulladék begyűjtését az Intézmény rendszeresen végzi. Ide tartozik a szelektív hulladékgyűjtő szigetek körül elhelyezett hulladék begyűjtése a napi szemétszállítást végző járművek által, az eseti civil hulladékgyűjtő akciók támogatása (vadászok, horgászok hulladék gyűjtése). Ebbe a kategóriába sorolható a közmunka keretei között a tavaszi hónapokban végzett hulladék begyűjtés is. A nagyobb volumenű illegális hulladéklerakó felszámolási munkálatok rendszerint valamilyen országos pályázathoz, programhoz kapcsolódnak. Ennek magyarázata az, hogy
20
jelentős
mennyiséget
érintő,
illegálisan
elhagyott
hulladék
begyűjtésére,
illegális
hulladéklerakó felszámolására a Városellátó Intézmény nem rendelkezik külön költségvetési forrással. A Városellátó Intézmény által végrehajtott jelentősebb illegális hulladék begyűjtésére irányuló programok megnevezése Zöldforrás
időpontja
helyszíne
költsége
eredménye
2005.03.02 –
Szentes Város kül-, és
Bruttó 2.000.-eFt
454 m3 begyűjtött
07.29.
belterülete
(gépi munka,
hulladék
hulladéklehelyezés) KÖVICE illegális
2008. 03. 20. –
hulladéklerakó
12. 31.
Vajdatelepi út Magyari utca Lavotta utca
381 m3 begyűjtött
(gépi munka,
hulladék
hulladéklehelyezés)
felszámolás
2012 startmunka
Bruttó 3.806.352.-Ft
2012. 03.08. -
Szentes Város kül-, és
Bruttó 1.300.-eFt
40 m3 begyűjtött
04.08.
belterülete
(6 fő, két havi
hulladék
munkabér, egyéb költség)
7. sz. táblázat: A Városellátó Intézmény által végzett jelentősebb illegális hulladéklerakó felszámolási munkák
A helyben történő hulladéklerakás megszűnését követően mindkét begyűjtési módszer alapvetően kézzel, konténerekbe vagy zsákokba történő felszedéssel történik. A 2009. .év végét megelőző időszakra jellemző, alapvetően rakodógépes illegális hulladéklerakó felszámolás a jelentős szállítási és elhelyezési költségek miatt megszűnt. Ahogyan a szentesi települési szilárdhulladék kezelésben, úgy az illegális szemetelésben is megfigyelhetőek jellemző változások. -
A 2006. évben végzett jelentős hulladéklerakó felszámolás hatására az érintett
helyszínek megszűntek alapvetően jelentős illegális lerakóként „üzemelni”. Az illegális szemetelők többnyire kerülik a koncentrált lerakóhelyeket, kis mennyiségben, szétszórtan hagyják el hulladékukat. Erre jó példa a Rákóczi utca külső, a Város szélétől a volt ruhagyárig terjedő szakasza, illetve ennek folytatása tovább mintegy 7 km hosszban. -
Közkedveltté váltak a szelektív hulladékgyűjtő szigetek, mint felesleges szemét és lom
lerakóhelyek. Jellemző, hogy a gyűjtőszigeteken elhagyott hulladék, lom mennyiségének nagy része gépjárművel, esetenként egy tulajdonostól származik. Megfigyelhető egy zsák, egy darab lom lerakása is, de a jelentős problémát nem ez okozza. -
A heti rendszerességű szemétszállítással érintett terület folyamatosan, a lakossági
igényekhez igazodóan növekszik. Bevonásra került az elmúlt pár évben a Hajnal utca, Gázosköves út, Berek, a Nagyhegy jelentős része, Dónát, korábban pedig Lapistó, Kajánújfalu, Magyartés. Elmondható, hogy a napi szemétszállítás szinte bárki számára 21
elérhető, aki vagy szilárd burkolatú út mellett lakik, vagy ki tudja helyezni hulladékát ilyen út mellé. Jelentős ugyanakkor a szilárd burkolatú úttól messzebb eső lakóingatlanok száma, ahol probléma a képződő hulladék elhelyezése. -
Jelentős méreteket ölt az építési – bontási hulladék „ipari méretű” illegális lerakása.
Erre kiváló példa a Honvéd utca vége – Csongrádi úti körforgalom környéke, vagy Berekháton a Vásárhelyi út – Szegvári út által határolt terület, ahol a törmelék egy teljes melléképületet lep el igen látványosan. -
A csökkenő mértékű állattartás ellenére általánosan jellemző, közegészségügyi
szempontból rendkívül veszélyes jelenség a kisebb – nagyobb állati eredetű maradványok útszéli elhagyása. Kisebb méretű állati maradványok jellemzően műanyag zsákban, szatyorban kerülnek az utak szélére. A 2012. március végén a Rákóczi utca végén végzett szemét gyűjtés során a Város szélétől a régi repülőtéri útig több mint 10 db ilyen csomag került elő. -
Az
illegális
szemetelés
szempontjából
legkritikusabb
vajdatelepi
városrész
tekintetében a Városellátó nem rendelkezik lehetőséggel az illegális hulladéklerakás illetve a szemetelés megelőzésére, mértékének mérséklésére. A terület körül többnyire önkormányzati ingatlanok vannak, ezek között a belvízelvezetés tekintetében kiemelkedő Nagyvölgy csatornával, ezért a Városellátó Intézmény rendszeresen a tavaszi illegális hulladékeltakarító kapacitását itt kénytelen lekötni. Az illegális hulladék eltakarítást követő pár hónapon belül a környék állapota ismét kritikán aluli szintre süllyed.
2.2. Az illegális lerakók létrejöttének megelőzésére irányuló intézkedések 2.2.1. A Városellátó Intézmény által tett megelőző intézkedések Az illegális hulladéklerakás megelőzési lehetősége a szemetelés okától függ. Az illegális szemetelés oka lehet: - Információ hiány
Amennyiben olyan kommunális-, lom-, növényi-, vagy építési – bontási hulladék keletkezik, amelytől annak tulajdonosa mielőbb (lehetőleg azonnal) meg kíván válni, és nem tudja a megfelelő elhelyezési módot akkor merülhet fel az illegális hulladéklerakás valamely módja.
22
Erre az esetre gondolva adta ki a Városellátó Intézmény a Köztisztasági tájékoztató füzetét, amelyet 2012. márciusában eljuttatott minden szentesi háztartásba. A Füzet tartalmaz a helyi hulladékkezeléssel kapcsolatos –a lehetőségekhez képest- minden információt, lehetőséget. A tervek szerint a kiadvány a jövőben évente készül el, folyamatosan aktualizált tartalommal. - Nemtörődömség Az illegális hulladéklerakás legalapvetőbb megelőző intézkedése a már lerakott hulladék rendszeres eltakarítása. Ennek érdekében az ismert illegális hulladéklerakó területeket az Intézmény figyelemmel kíséri, szabad kapacitás esetén a hulladék begyűjtése megtörténik. Amennyiben a terület jellemzői lehetővé teszik műszaki védelemmel akadályozható, mérsékelhető a nagyobb mértékű hulladék elhelyezés. Erre az árkolás (például a Rákóczi utcai régi szeméttelep, Vajda telep belső része) többé – kevésbé alkalmas megoldás. A Rákóczi utcai régi szeméttelep Sárgapart felüli része 2 - 3 évig viszonylag jól védhető volt az illegális szemetelés ellen egy lezárt sorompóval. Megelőző intézkedésként a Városellátó Intézmény dolgozói keresik az illegális hulladék elhelyezőjére utaló nyomokat a megtalált hulladékban. Ez a kutatás gyakran eredményes. A szemétben való „durkálás” túl sok eredménnyel azonban a tapasztalatok szerint nem jár. Az esetek többségében a felderített illegális hulladék elhelyező az illetékes hatóság részéről vagy megússza egy figyelmeztetéssel, vagy a Városellátó Intézmény soha többé nem kap az adott esetről visszajelzést. - Anyagi érdek Ha az illegális hulladék elhelyezője anyagi okokból végzi a tevékenységét, mint például az illegális bontási hulladéklerakó területek üzemeltetői, vagy azok akik hulladék termelőjét minimális összeg ellenében „megszabadítják” a problémától a Városellátó Intézmény nem rendelkezik semmilyen eszközzel a megelőzésre vonatkozóan. Ebben az esetben csak a jelenleg teljesen hiányzó határozott hatósági fellépés jelenthet visszatartó erőt. - Életmód Az életmódszerűen szemetelő, pl. hajléktalan vagy járatszerűen guberáló, TV és hűtőgép gyűjtő-bontó „hulladékhasznosítók” tevékenységük során jelentős százalékban gyűjtenek össze felesleges hulladékot, amelytől jellemzően koncentrált formában szabadulnak meg, például a Vajda telep környékén, a Hősök erdejében. Ilyen esetben is a hatósági eljárás
23
jelenthet segítséget azzal a különbséggel, hogy nem a pénzbüntetés lehet eredményes, hanem annak kiváltása közhasznú munkával. Bár a bírósági vagy szabálysértési közmunka hasznosságával kapcsolatban alapvető aggályok merülnek fel, speciálisan ilyen esetben a Városellátó Intézmény fenntartások nélkül vállalja a foglalkoztatást. Az illegális hulladék elhelyezés bármely formája esetében elmondható, hogy a Városellátó Intézmény által biztosított hulladék elhelyezési lehetőségek, lakosság számára jellemzően díjmentesen lehetővé teszik a legális megoldás választását.
•
2.2.2. A Városellátó Intézmény által szükségesnek tartott megelőző intézkedések Elsőrendű és a hulladékkezelési trendeket figyelembe véve elkerülhetetlen a határozott hatósági fellépés szervezett, koordinált megteremtése. Alapvető probléma hogy az illetékes hatóság sincs sokszor tisztában a szükséges eljárással tettenérés esetén.
•
A sikeres hatósági fellépés eredményének (személyiségi jogokat figyelembe vevő) helyi médiában történő nyilvánosságra hozatala elterelheti az illegális szemetelők jelentős részét a legális lehetőségek felé.
•
Jelentős eredményt hozhatna a Rendőrség bevonása az illegális szemetelés ellenőrzésébe. A Rendőrség legalább a város területén végzett járőrözés során fordítson figyelmet a potenciális szemetelőkre.
•
Meg kell változtatni azt a viselkedésformát, amely alapján az esetleg tetten ért illegális szemetelő a legkisebb szégyenérzet nélkül azonnal felháborodik a legelső szóra. Erre egy akár külön kiadvánnyal, vagy egy, a teljes helyi médiára kiterjedő kampány megfelelő lehet. El kell érni, hogy a szemetelő tisztában legyen a tette súlyával.
•
Kapcsolódóan az előző ponthoz el kell érni, hogy az illegális hulladék elhelyezés egyes formái ne legyenek a köztudatban többé – kevésbé bocsánatosak. Szentes egyes külterületi földútjai az illegális építési – bontási hulladék elhelyezés következtében helyenként megkülönböztethetetlenek egy működő szemétteleptől.
Kérjük, hogy a beszámolónkat megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. S z e n t e s, 2012. április 11. Varga Sándor intézményvezető
24
