Beszámoló a When Everything is Programmable: Life in the Computational Age konferenciáról, amit Cupertinoban, Kaliforniában rendezett az Institute For The Future (IFTF) intézet (www.iftf.org) 2009. október 13.-án és 14.-én
A konferencia a Hewlett-Packard Executive Briefing Center épületében volt megtartva, minden tekintetben kiváló körülmények között, elsőrangú szervezésben. A konferencián Dömölki Bálinttal vettem részt. A konferencián mintegy 50–60-an voltunk. Hangulata közvetlen, nem formálisan szigorúan vett konferencia jellegű volt. Gyakorlatilag bárki bármikor szólhatott, s még csoportokra osztott megbeszélések is voltak.
A konferencia fő üzenete az volt, hogy a közeli jövőben mindenkinek
„számítógépes módon, általános értelemben programozottan” lehet csak élnie a társadalomban.
A konferencia értékét az adta, hogy vezető amerikai kutatók számoltak be a témakörbe illő kutatásaikról, elképzeléseikről és tapasztalataikról. A téma és a konferencia jellegéből adódóan az állítások és nézetek nem szigorú tudományos levezetések formájában jelentek meg. A programba néhány bizonytalanság miatt rögtönzött elemek is beépültek. A konferencia utáni napon meglátogattuk a kutatóintézetet, ahol az ügyvezető igazgatóval a kereskedelmi vezetővel és az egyik vezető kutatóval beszélgettünk a témáról, illetve az együttműködés lehetőségeiről.
A konferenciáról • Az első előadást Marina Gorbis, az IFTF ügyvezető igazgatója, a Technology Horizons téma vezetője tartotta. • Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ember számára az új technológiák használatával lehetségessé válik, hogy megtervezze vagy módosítsa a környezetét és saját magát is. Ezt a helyzetet vagy állapotot a programozható világ úgynevezett térképével szemléltetik, melyen három egymással összefüggésben álló réteg van: – a (földi) környezet (Environment) – a társadalom (Society) és – az egyén (Self)
rétegei, melyeket körülvesz a rendelkezésre álló, állandóan fejlődő technológia. • Bevezetőjének fő gondolata: az új tudományos eredmények lehetővé fogják tenni, hogy világunkat igényeink, elképzeléseink, akár vágyaink szerint programozzuk.
programming
When Everything is Programmable Welcome & Overview
Creating a sequence of instructions to enable the system to do something —Merriam-Webster dictionary
Marina Gorbis | Executive Director INSTITUTE FOR T HE F UTURE Technology Horizons Fall Confer ence October 13–14, 2009
SR-12 64 | ©20 09 Institute for the Future. All righ ts reserved.
2
programming through prayer and ritual
assumptions
• All phenomena, material and nonmaterial, can be described as data • The data has underlying structure and patterns that can be decoded • Once data is decoded, the system can be computationally manipulated to produce desired outcomes
3
9
A második előadás (beszélgetés) előadója (levezetője), David Pescovitz arról szólt, mi történik ha az informatika szemüvegén keresztül szemléljük a világot? Mivel minden szimulálható és szimulálandó is, azt mondhatjuk, mindent ki tudunk fejezni nullákkal és egyesekkel. Felvethető a kérdés, vajon az Univerzum nem számítógép-e, s életműködése nem egyéb-e, mint információfeldolgozó folyamat? Végeredményben mindnyájan egy szimulációban élünk… Az előadó itt hivatkozott Nick Bostrom angol kutatóra, akinek ez a — sokat idézett — elmélete. (Lásd például a www.simulation-argument.com helyen.) Mike Liebhold felvetette az alapkérdést: Tudunk-e mindent modellezni, illetve mindent ki tudunk-e fejezni a szimulációs eszközökkel? A programozható sejtautomata talán megfelelő eszköznek látszik… Mi a helyzet az önmagukat átalakító programokkal? Ez után számomra nehezen követhető dolgok jöttek: valaki beszélt a World Game játékról, amely a Világ szimulációján alapul (, s mint azóta megtudtam oktatási intézményekben játsszák fiatalok?). Szó volt még egy „láthatatlan ruha” (invisible garment) projektről, ahol a ruha elejére rávetítik a hátulján elhelyezett kamerák által felvett képet, aminek következtében a ruha (és viselője) teljesen beleolvad a háttérbe, azaz láthatatlanná válik.
Majd Jerry Michalski tartott előadást a TheBrain szoftverről, mellyel könnyen lehet felépíteni egy fogalmi-tárgyi hálót. Az ő építménye mintegy 150.000 bejegyzést tartalmaz. (Átvettem a kipróbálható példányt a Mac OS X-be, s kipróbálása közben — valószínűleg egy régi Java programról van szó — úgy elszállt a rendszer, hogy ki kellett a gépet kapcsolni, ami példátlan.)
Christine Peterson, a palo altoi The Foresight Onstitute vezető munkatársa az alulról felfelé építkező nano-technológiáról beszélt
Rudy Rucker előadását azzal kezdte, hogy a véges szabályrendszerrel leírható dolgokat matematikailag és informatikailag lehet kezelni. A biológia nem más, mint számolás. (Lásd a Synthetical Biology témát a The New Yorker-ben és a Wikipédián.) Van biológiai memória: – genetikus memória: DNA – organikusan élő memória: az élő szövet (tissue system) – viselkedési memória: az idegrendszeri mintázatok (neural patterns) Rudy megjegyezte, hogy nehezen képzelhető el, hogy a természet gyorsabban lenne szimulálható a saját sebességénél… Idézte The Lifebox, the Seashell and the Soul című 2005-ben megjelent könyvét, The Lifebox, the Seashell, and the Soul: What Gnarly Computation Taught Me About Ultimate Reality, the Meaning Of Life, and How To Be Happy (Thunder’s Mouth Press, October, 2005). See www.rudyrucker.com/lifebox for more about the book.
amiben egy fejezet foglalkozik a „gnarly computation” témájával. (A „gnarly” slang kifejezés valami olyasmire, hogy rendhagyó, valami félúton lévő a predictable és random között. Lásd: a www.rudidrucker.com/blog-ot illetve a http://www.rudyrucker.com/pdf/historyofgnarl.pdf-et.) Érdemes még róla valamit kideríteni, mert érdekesnek látszik az a gondolata , hogy minden „computation” és erre példákat is hoz az idézett anyagban.
Programmable self címen a következő témákról volt szó panel-beszélgetés (kiselőadások) formájában: •neuro-programming •synthetic biology •mind over morpholgy •quantified self Ezek közül elsősorban a stanfordi Bret Schneider beszélt érdekes kísérletekről az agy EEG-szerű sugárzásának hasznosításáról.
4
5
6
9
7
11
16
A Social Programming panel fő témái: •
new Taylorism @ work –
productivity through packet switching 2
•
designer social networks –
•
algorithm-based decisions & interactions
embedded governance 3
–
•
laws & policy downloaded into physical environment and objects
smart cities –
•
sense(able) planning 4
neurocentric learning –
new pedagogy
6
Eckart Walter, a Social Programming panel egyik résztvevője a virtuális munkatársi gárdáról (Building Virtual Workforces) tartott előadást. Az Internet fizikailag láthatatlanná teszi a munkát. A feladatokat szokatlanul sok, a vállalkozás irányítóival kizárólagosan hálózati kapcsolatban lévő munkatárssal oldják meg. Ekkor előtérbe kerül az együttműködési készség, a megbízhatóság és a tekintély. Ezekre alapozva létre lehet hozni és működtetni is lehet egy munkát végző, láthatatlan légiót. Ezt a dolgot outsourcing (kiszervezés) helyett cloudsourcingnak (ki tudja magyarul?) nevezik. A cloudsourcing előnyei technológiája az igényeknek megfelelő munkaerő-mennyiség a tehetségeket is el lehet érni megtakarítás a minőség/ár mutató szerint önkiszolgálás
crowdsourcing eloszló kiképzés képességek és tekintély figyelembe vétele nyitott programkapcsolat-leírások
Gyakorlati tapasztalatai alapján azt mondta, hogy ez a munkaszervezési mód előnyös mind a vállalkozó, mind a dolgozó számára. Kérdésemre, hogy mi a helyzet a dolgozók közötti kulturális valamint a különböző oktatási rendszerek hatásából adódó különbségek kezelésével? azt válaszolta, hogy eddig a problémáig még nem jutottak el, de foglalkozniuk kell a dologgal.
Programon kívüli előadásként a Social panelben Alexandra Charmichael „Selftracking, to understand the body program” címmel tartott előadást. Ennek lényege az, hogy különféle érzékelési technikákkal az ember folyamatosan adatokat gyűjhet saját élő szervezetének működéséről és állapotáról. Azzal a kiindulási alappal, mi szerint ha valamit meg tudunk mérni, azt esélyünk van javítani… Alexandra egyik alapítója a CureTogether vállalkozásnak, amely internetes kapcsolati eszközökkel szervezi az ez iránt érdeklődő embereket, akik egymással megosztják egészségükkel kapcsolatos tapasztalataikat. Együttműködnek a patientslikeme vállalkozással, akik a hasonló tünetekkel, testi jelenségekkel küzdőketszevezik közösségekbe, azzal a céllal, hogy egymás adatai alapján segítséget adhassanak a betegségek leküzdéséhez, illetve az egészség fenntartásához. Ezekhez kapcsolódik egy fitbitnek nevezett eszköz, amit egész nap kényelmesen magunkon (a ruhánkon, ruhánkban) tarthatunk, s amelyről teljesen automatikusan bemennek adatok az internetes szerverre, ha a saját pc-nkhez elég közel megyünk. A hölgy lelkesen magyarázta, milyen előnyei vannak az egészség-tudatos életmódnak. Érdekes, gyakorlatban is működő dolognak látszik.
Anthony Towsend előadása elején arra hívta fel a figyelmünket, hogy • a régi időkben a városok a vallási és állami élet terei köré épültek, majd • az ipari, fogyasztói társadalmak a tömeges piac, a tömeget elárasztó média és a tömegeket befolyásoló ideológia terei köré, • az ipar utáni (post-industrial) társadalom a mozgékony, örökké változó, lüktető társadalmi csoportok együtteséből fog állni. Ezt azt fogja eredményezni, hogy az emberek már nem irányítani vagy ellenőrizni akarják egymást, hanem az együttműködést fogják keresni. (Megemlítette Barabási László munkáját…) Az érzékeny személyes adatok problémakörével kapcsolatban megjegyezte, hogy az emberek általában nem törődnek személyes adataik biztonságával, sőt, sokan fel sem tudják mérni a személyes adatok kiadásának hosszú távú következményeit.
Mike Liebhold a harmadik panel (Programmable Natural and Built Environments) bevezető előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a természet vagy a mesterséges létesítmények modellezésekor a modell jól látható, szemmel könnyen felfogható, áttekinthető bemutatása igen fontos. Új ág alakult: a Geoengineering. Művelői a Föld globális éghajlatváltozásának befolyásolását tűzték ki célul.
geoengineering options
3
A „programozhatóság” különböző szintjei programmable human influences
•
unprogrammable phenomena
programmable – –
•
human influences and unprogrammable phenomena
http://www.solcomhouse.com/images/Air_pollution_pathways_textbox.gif 4
programming the Earth –
programming the earth 5
programmable earth computer
programmable earth computer GLIF: Global Lambda Integrated Facility
GLIF, the Global Lambda Integrated Facility – a high performance fiber optic backbone linking international supercomputer centers.
•
6
http://www.ces.net/doc/2004/research /xl-gl if.jpg
programmable cities 7
programmable cities
programmable cities – –
•
model of Beijing for 2008 Olímpics IBM model of quantifying data
http://www.informaworld.com/ampp/image?path=/777764757/790358617/tjde_a_278271_o_f 0001g.jpeg
8
programmable industries: manufacturing htt p: // www. good.is /pos t/ the-s yst emat ic -c ity/
programmable industries – – – – –
• •
http://www.esf.org/index.php?eID=tx_nawsecuredl&u=0&file=fileadmin/be_user/research_areas/LESC/Documents/Forward_Loo ks/RESCUE/80x120_RESCUE-poster _23July.pdf&t=1253063334&hash=a7c77fb973789fea5c28a65e965e570e
manufacturing medicine air transport fisheries forestry
programmable ecosystems programing materials
9
programmable industries: medicine
programmable industries: air transport
http://www.rockwellautomation.com/solutions /integratedarchitecture/images/processla you t.jpg
10
programmable industries: fisheries http://www.vi sualcomplexity.com/vc/project_details.cfm?id=548&ind ex=36&domain=Others
11
ftp://ftp.hq.nasa.gov/pub/aer o/f acet24.mov
programmable industries: forestry 12
programmable ecosystems
http://www.w orldagroforestry.org/af2/?q=n ode/125
http://www.opendx.org/inaction/oceanography/images/original/Fishes.jpg
13
programming materials
The purpose of the SLIM software is to compute canopy closure (an index of long term light level) at any height above the ground within a forest canopy. It was initially developed as a module of the dynamic forest growth model.
14
http://www.gearthblog.com/i mag es/images2 006/sensornet.jpg 16
http://web.mit.edu/newsoffice/2006/batteries-nano-en larged.jpg
17
Paul Hensen igen látványos előadást tartott a Digital Earth System képeinek a bemutatásával. Vállalkozása, a GeoFusion a geodéziai adatok látvánnyá alakításával foglalkozik, igen magas színvonalon.
Saul Griffith előadásában két témát hozott elő: bemutatott egy térgeometria rendszert, amely alkalmas arra, hogy mindenféle tárgyat fel lehessen építeni az egyszerű elemekből egyszerű térbeli transzformációk alkalmazásával; Másik témája a világ energiahasználata volt. Hatásos prezentációval bemutatta a világ energiapocsékolását, s felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaproblémát nem az újabb és újabb erőművek építésével, hanem mindennapi életünknek, életmódunknak a megváltoztatásával, a technológiai fejlődés eredményeit felhasználó kevés energiát használó megoldásokat keresve kellene élnünk.
Seth Copen Goldstein a programozható anyagokkal foglalkozik. a Claytronic kutatási téma vezető kutatója a Carnegie Mellon Egyetemen. Előadásában azt fejtegette, hogy a jövőben — a három dimenziós nyomtatáshoz hasonlóan — a szükséges tárgyakat egyszerűen ki lehet majd „nyomtatni” a számítógépen létrehozott digitális tervből. A kísérletek arra irányulnak, hogy nano-robotok millióiból használatra alkalmas tárgyakat hozzanak létre, sőt, a tárgyak önmagukat építsék fel a programjuk alapján. (Hasonlóan az élő szervezetekhez?)
A konferenciához szervesen hozzá tartozott az, hogy munkacsoportokba osztották a résztvevőket, és az IFTF munkatársai vezetésével minden egyes csoport megbeszélte a bevezető előadásban már említett, A Map for the Programmable World címmel ellátott, fogalmi kapcsolatokat leíró térképet. Mindenkinek módja volt az egyes dolgok fontosságáról, jelentőségéről, illetve a térkép esetleges hiányairól kifejtenie a véleményét. A csoportmunka eredményeképp kaptunk egy olyan „térképet”, amely a mi megjegyzéseinket és válogatásunkat tartalmazza, s amit a csoport-megbeszélés vezetője állított össze.
Magam erre a megbeszélésre előkészítettem egy hozzászólást, amit kötetlen formában elő is vezettem. Hozzászólásom témája a számítógépek jövőbeli használatával foglalkozott, hangsúlyozottan egy szoftverfejlesztő nézőpontjából, íme: A konferencia három utolsó előadásában szép példáját láttuk a számítógépek programozása két különböző ágának: – az abszolút professzionális programozásnak, amely a geodéziai adatok látvánnyá alakításával foglalkozott, valamint – a jó minőségű felhasználói szintű programozásnak, amely szép és hatásos képernyős bemutatót eredményezett a trükkös térbeli konstrukciókkal és a globális energiafelhasználással foglalkozva. A múlt század hetvenes éveiben az volt az általános nézet, hogy a társadalom minden tagjának programozónak kell lennie (éppúgy mint mindenkivel szemben elvárás, hogy tudjon írni és olvasni). Ez nem így lett: gondoljunk csak a Basic sikerére és hanyatlására! Mára világossá vált, hogy új fogalmat kell alkotnunk a felhasználói programozásra. A hivatásos programozók új eszközöket fognak létre hozni — mint az Adobe az Acrobat technológiát a dokumentumok kommunikációjára és bemutatására —, hogy az átlagos felhasználó képes legyen céljának megfelelő programot készíteni, ha igényeit bármíly okból és bármilyen értelemben nem tudja kielégíteni a rendelkezésére álló alkalmazásokkal. Lássunk egy példát! Legtöbbször még az Excel programozása is meghaladja a felhasználó megszokott tevékenységét vagy azért, mert igénye kielégítéséhez nem szükséges, vagy azért mert mint az átlagos felhasználói réteg tagja, nagyon sokat kellene tanulnia az Excel megfelelő programozása érdekében. Új programozási környezet fog kialakulni, nem a képzett programozók, hanem a közönség kiszolgálására. A közönség számára lehetővé kell tenni, hogy saját alkalmazásokat építsenek fel — igazi programozói tudás nélkül, mint ahogy a gyermekek képesek megfelelő és működő dolgokat építeni a LEGO jól ismert műanyag elemeiből. A legtöbb tevékenység egy új technika bevezetésével lesz segítve: az adatoknak felhasználói szintű programozás nélkül be kell tudni mutatniok önmagukat. Gondolnunk kell arrra, hogy a felhasználók semmi egyebet nem tudnak tenni a számítógéppel, mint amit mi, a hivatásos programozók programjainkkal, alkalmazásainkkal, operációs és kommunikációs rendszereinkkel lehetővé teszünk (megengedünk).
A konferenciát követő napon megbeszélést folytattunk az IFTF vezetőivel. A konferencia anyagainak mellékleteként megkaptuk az IFTF 2010-es fő kutatási irányainak az ismertetését is. Az alábbiak ennek a rövid összefoglalója. A kutatás címe: Humans in a Designed World (Emberi lények egy megtervezetW Világban). A kutatásnak három fő területe lesz: – Neuro-everything (Mindenféle ideg...) Arról készítenek térképet, hogy az agy-módosítás, az ember–gép kapcsolat és a gondolkodás befolyásolása mindenre hatással lesz, a hirdetésektől, a kereskedelemtől, a kommunikációtól az oktatásig és a kormányzásig. – Future of Persuasion (Az agymosás jövője) Hogyan fogjuk a technológiát alkalmazni az emberi viselkedés megváltoztatására, hogy elérjük a kívánt viselkedésmódot? Hogyan lehet olyan közbeavatkozásokat tervezni, melyekkel egy jobb (szebb?) jövőt hozhatunk létre? – Automated for the People (Automatizálás az emberekért) Több éves spekulációt követően a robotok csak mostanában kelnek ki a laboratóriumokból, hogy elárasszák otthonainkat és szervezett intézményeinket. Közben önálló, különösen aktív rendszerek szétterjednek mind az állandóan elérhető digitális (on-line), mind a fizikai valóság világában, a gyártással foglalkozó intézményektől és a jól felszerelt otthonoktól a virtuális üzletek hadáig és a szociális hálózatokig. Ebben a kutatási feladatban színpadképeket képzelünk el arról, hogy az automatizálás drámaian megváltoztatja a társadalmat, az ipart és a mindennapi életet.
Beszámoló a When Everything is Programmable: Life in the Computational Age
VÉGE konferenciáról, amit Cupertinoban, Kaliforniában rendezett az Institute For The Future (IFTF) intézet (www.iftf.org) 2009. október 13.-án és 14.-én
