Beszámoló a HUNGARNET Egyesület 2010. évi tevékenységéről
1.
Bevezetés
Az Egyesület 2010-ben ismét kiegyensúlyozott évet zárt. Továbbra is meghatározó szerepe volt az NIIF Programmal való szoros együttműködésnek. A 2010-es év minden bizonnyal legjelentősebb eredménye, hogy a magyarországi kutatói hálózat a folyamatos központi elvonások ellenére tartani tudta korábbi előkelő helyét az európai kutatóhálózatok sorában. Az ÚMFT keretében még 2008-ban elnyert támogatással olyan jelentős fejlesztéseket hajtottunk és hajtunk végre az NIIF Program teljes portfoliójában, amelyek minőségi változások sorát eredményezi. Az NIIF Intézet összesen közel 5 MdFt nagyságrendjében három kiemelt fejlesztési projektet nyert meg (TÁMOP, TIOP, és KMOP projektek). Ezzel egy hosszú évek óta tartó negatív tendencia fordult meg a fejlesztési források rendelkezésre állása területén. Mindhárom ÚMFT projekt szerződéseit megkötöttük, a fejlesztési munka a befejezéséhez közeledik. Mind a hálózati infrastruktúrát és a hálózati szolgáltatásokat, mind pedig a szuperszámítástechnikai és a cloud ill. grid fejlesztéseinket, a kapcsolódó middleware fejlesztéseket, valamint a kollaborációs infrastruktúra fejlesztéseinket egyaránt komoly itthoni és nemzetközi érdeklődés veszi körül. Az év során átadásra került az országos elosztott storage rendszer, az eduID rendszer, az országos HD videokonferencia rendszer, elindult a TÁMOP 4.1.3 projekt támogatásával fejlesztett Videotorium videomegosztó portál, az új CRM – ügyfélkapcsolat-menedzsment rendszer, és nem utolsó sorban az NIIF új, világszínvonalú – optikai sötétszálakra épülő – és dinamikus lambda kapcsolatokat is lehetővé tevő országos hibrid hálózati rendszere. 2010-ben is a nemzetközi szervezeti kapcsolatok jelentették az elsődleges együttműködési fórumot a HUNGARNET/NIIFI nemzetközi tevékenysége keretében. Az ilyen szervezeti kapcsolatok között az erősödő TERENA, az újjászerveződő DANTE, valamint az architektúrájában és topológiájában átalakuló GEANT hálózathoz kapcsolódó fejlesztések irányítását végző NREN-PC tölti be a legfontosabb szerepet.
A HUNGARNET/NIIF nemzetközi kapcsolatai között a hálózati és projekt-kapcsolatok terén 2010-ben is a GEANT európai hálózat fejlesztése és működtetése, ill. az ehhez kapcsolódó GN3 projekt jelentette a legfontosabb feladatot, beleértve a vonatkozó kutatási-fejlesztési munkák elvégzését, az új architektúra kialakítását és az infrastruktúra, valamint a szolgáltatások konszolidálását, továbbá az alkalmazások körének szélesítését. Az IPv6 széleskörű bevezetésére irányuló 6NET és 6DISS projektek folytatásaként az IPv6-ra való fokozatos áttérés módszereinek nemzetközi közreadása jelentette a 6DEPLOY projekt elsődleges célját. Kiemelt jelentőséggel bírt 2010-ben is a FEDERICA projekt. Feladata a jövőbeli hálózati kutatás-fejlesztés olyan elektronikus infrastruktúrájának a kiépítése és működtetése volt, mely virtualizált hálózati kapcsolatok, ill. szolgáltatások létrehozása és újszerűen menedzselt közreadása útján lehetővé teszi a végfelhasználók számára új protokollok és új technológiai megoldások tesztelését. Rendkívül nagy szerepet játszott a 2010-es év során a grid-fejlesztésekhez kapcsolódó EGEE3 projekt, valamint – az NIIFI hozzájárulásait tekintve – az európai grid-es fejlesztések között is kiemelt szerepet játszó, meghatározó magyar részvétellel folyó KnowARC projekt és a middleware fejlesztések európai szintű összefogására irányuló iniciatíva keretében az elmúlt év során beindított EMI projekt. Ugyancsak új elemként jelent meg nemzetközi projekt-kapcsolataink között az eInfraNet projekt, mely a korábbi ENPG együttműködések helyébe lépve a kutatói hálózatok és e-Infrastruktúrák terén igyekszik hozzájárulni a nemzeti stratégiák és finanszírozási gyakorlat európai harmonizálásához A hazai fejlesztéseket tekintve jelentős eredmények születtek a fentieken túl az IP alapú országos videokonferencia rendszer fejlesztésében és széleskörű használatában, de ugyanilyen fontosak a VoIP, az AAI (autentikációs és autorizációs infrastruktúra), vagy pl. az eleMEK, eLearning, SZEZÁM, IPSZILON projektek kapcsán folyó munkák is, még ha az utóbbiak a források szűkössége miatt visszafogottabbak is voltak a tervezettnél. A 2010-es év zárását követően is érdemes hangsúlyozni, hogy az NIIF Program keretében fejlődő és működő hazai számítógép-hálózat és a ráépülő teljes eInfrastruktúra által kiszolgált intézmények és felhasználók köre lefedi a teljes magyar kutatási és felsőoktatási intézményhálózatot és szinte a teljes közgyűjteményi közösséget. A Program keretében továbbra is nemzetközi színvonalú és egyre fejlettebb kommunikációs, információ-hozzáférési és elektronikus együttműködési lehetőségek állnak rendelkezésre a HUNGARNET Egyesület által összefogott alkalmazói kör számára. Mint a korábbiakban, az eredmények továbbra is kiemelkedően fontos szerepet játszottak, ill. játszanak a hazai informatikai fejlődés egészének elősegítésében, mintarendszerek és pilot-alkalmazások létrehozásában, a hazai szakember-gárda bővítésében, az informatika alkalmazási kultúrájának elterjesztésében.
A HUNGARNET/NIIF keretében végzett munkák ugyanis a kutatási és fejlesztési projektek infokommunikációs igényeinek kiszolgálása, az élenjáró technológiák fejlesztése, kipróbálása és alkalmazása mellett jelentős szerepet töltenek be a hazai IKT szektor katalizálásában is, és a híd szerepét töltik be a K+F és az új szolgáltatások piaci bevezetése között. 2010-ben további erőfeszítések történtek az „Új Generációs Internet Projekt” kidolgozásában. A HUNGARNET Egyesület ún. könyvtári szakosztálya – mivel az elmúlt tíz évben már létrejöttek az egyes könyvtári automatizálási és informatikai részterületeket képviselő szakmai szervezetek, egyesületek, ill. testületeik – ma már formális szakosztályi üléseket nem tart. Működése virtualizálódott, a könyvtáros társadalom nagy levelező listája, a KATALIST pl. szinte teljesen ennek a tevékenységnek szenteli tartalmát. A működést tehát egyre inkább a tagokon, ill. szakembereinken keresztüli képviselet jellemezte, akik részt vettek több projektben is, többször kifejezetten a szakosztály képviseletében. A legjelentősebb projektek közül több közvetlenül is kapcsolódik a HUNGARNET, ill. a szakosztály tevékenységéhez, amit többek között az is kifejez, hogy – részben, ill. egészben – az NIIF szerverei biztosítanak hátteret számukra. Az Egyesület gazdálkodásában 2010 során is meghatározó volt a tagdíjak szerepe. Tagságunk többsége eleget tett tagdíjfizetési kötelezettségének. A tagdíj kintlévőségeket sikerült tovább csökkenteni. A HUNGARNET gazdálkodásának mérlege továbbra is lehetővé teszi, hogy az Egyesület saját forrásaiból a szakosztályokban folyó szakmai munkákhoz, a növekvő számú egyéni kutatói tagság hálózati kiszolgálásához és oktatásához, a szoftver licencek magasabb színvonalú regionális terítéséhez is hozzájáruljon. Fontos hangsúlyozni, hogy a HUNGARNET Egyesület mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szerződéses kötelezettségeinek egyaránt maradéktalanul eleget tett. Az Egyesület szakosztályai összehangolt, és a korábbi évek gyakorlatának megfelelő magas színvonalú munkát végeztek, szorosan együttműködve az NIIF Programmal. A HUNGARNET rendes tagsága 2010-ben is csak minimális mértékben változott, hiszen mára már gyakorlatilag minden magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi intézmény belépett Egyesületünkbe. Az intézményi taglétszáma 550 rendes tag (intézményi összevonások miatt) ,az aktív egyéni kutatói taglétszám 590 fő. A pártoló tagintézmények száma 15, míg a tagintézmények által lefedett alkalmazói közösség több mint 600 000 tényleges felhasználót jelent.
Kiemelkedő esemény volt az Egyesület elmúlt évi tevékenységében is, hogy a hálózatfejlesztők, az alkalmazásfejlesztők és a felhasználók HUNGARNET által összefogott közössége az NIIF Programmal közösen rendezte meg – ez alkalommal Debrecenben – a 2010 évi NETWORKSHOP Konferenciát, ahol 350 résztvevő ismét több mint 120 előadást hallgathatott meg.
2.
A HUNGARNET Egyesület 2010.évi nemzetközi kapcsolatairól.
A HUNGARNET Egyesület nemzetközi kapcsolataira 2010-ben is a korábbi évekhez hasonló aktivitás volt jellemző, tükrözve azt a meghatározó szerepet, melyet e kapcsolatok a HUNGARNET Egyesület működésében és a hazai kutatói hálózati tevékenységek alakulásában és sikerességében betöltenek. E kapcsolatokról igyekszik beszámolni az alább kovetkező ismertetés, követve az elmúlt évek gyakorlatát, át is véve néhány fontos elemet a korábbi beszámolókból, és törekedve a 2010-es év sajátosságainak, elért eredményeinek tömör bemutatására. Az elmúlt évben is szoros együttműködés jellemezte a HUNGARNET Egyesület és az NIIF program, ill. az NIIF Intézet (NIIFI) között a nemzetközi kapcsolatok terén kialakult kapcsolatot. Ez az együttműködés továbbra is az alapját képezi az NIIF Program eredményes működésének, a Program keretében folyó fejlesztések nemzetközi mércével mérve is magas színvonalának, a hazai infrastruktúra, szolgáltatások és alkalmazások össz-európai szempontból is kiváló alakulásának, a tagintézmények igényes hálózati adottságainak. A sikeres nemzetközi kapcsolatok természetesen továbbra is a HUNGARNET/NIIF közösség eredményeire épülnek, a kölcsönös előnyöket szem előtt tartó módon aknázva ki a műszaki, gazdasági, szervezeti-szervezési és esetenként jogi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A HUNGARNET Egyesület, az NIIF Intézet és az egész NIIF közösség nemzetközi kapcsolatai nem csupán a közvetlen kutatási-oktatási alkalmazások, hanem a fejlett európai országokkal való lépéstartás, a kutatási és oktatási infrastruktúra élvonalbeli színvonalának fenntartása, sőt, az ország informatikai fejlődése és a magyar kultúra és tudomány nemzetközi jelenléte szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.
A nemzetközi kapcsolatokra jellemző szoros kooperáció és a gyümölcsöző nemzetközi együttműködések azonban túlmutatnak a hazai érdekeken. Az európai kutatói hálózatok között kialakult szerves együttműködés keretei között bármelyik nemzeti hálózat meggyengülése az egész európai hálózati együttműködésre károsan hatna vissza. A HUNGARNET/NIIFI nemzetközi szerepe terén ezért is igen fontos az Európával való együtt haladás, a kölcsönösen előnyös közös tevékenységek széles körének fenntartása, sőt, lehetőség szerinti bővítése és elmélyítése is. A HUNGARNET/NIIFI több mint 30 ország kutatói hálózati szervezeteire kiterjedő nemzetközi kapcsolatrendszerét a fentiek értelmében a kölcsönös meghatározottságok bonyolult szövevénye jellemzi. A kapcsolatrendszer megfelelő kezelése és szervezése valamennyi NREN (National Research and Education Network, Nemzeti Kutatási és Oktatási Hálózat) számára egyszerre jelent rendkívül összetett feladatot és egyúttal az érintett nemzeti kutatói hálózatok hosszú távú életképességét meghatározó elengedhetetlen feltételt is. A nemzetközi kapcsolatok ugyanis éppúgy stabilitást biztosítanak az NREN-ek (köztük a HUNGARNET/NIIFI) számára, mint ahogy valamennyiük, így a HUNGARNET/NIIFI eredményes fejlődése és együttműködése is hozzájárul a nemzetközi kutatói hálózat stabilitásához és a közös európai fejlesztések sikerességéhez. A HUNGARNET/NIIFI nemzetközi kapcsolatainak 2010. évi alakulása az alábbiakban a fenti szempontok figyelembe vételével kerül bemutatásra. A minden részletre kiterjedő ismertetés helyett a nemzetközi kapcsolatok terén kialakult három fő tevékenységi terület kiemelkedő eseményeiről – a szervezeti kapcsolatok, a hálózati kapcsolatok, valamint a nemzetközi projekt-együttműködések legfontosabb elemeiről – esik tömören szó majd röviden kitérünk az elkövetkező időszak várható fejleményeire. Nemzetközi szervezeti, hálózati és projekt-kapcsolatok A HUNGARNET/NIIFI nemzetközi tevékenysége keretében 2010 során is a nemzetközi szervezeti kapcsolatok jelentették az elsődleges együttműködési fórumot, különös tekintettel az együttműködések elvi, szervezeti-szervezési és kölcsönös támogatási-érdekvédelmi területeire. Az ilyen szervezeti kapcsolatok között a TERENA, a DANTE, valamint a GÉANT irányítását végző NREN-PC (a Nemzeti Kutatói Hálózatok konzorciumának Policy Committee-je) töltötte be – és tölti be ma is – a legfontosabb szerepet.
Ez abból adódik, hogy egyrészt a TERENA nem csupán összefogója, de motorja és legfőbb szervezője is a kutatói hálózatok európai együttműködésének, másrészt a TERENA jogelődje által létrehozott DANTE a közös európai hálózat, a GÉANT fejlesztésének és működtetésének kulcsszereplője (együttműködésben a GÉANT építésére irányuló GN3 EU FP7 projekt konzorciumát képviselő NREN PC-vel), harmadrészt pedig a TERENA az elsődleges gazdája Európában a kutatói hálózatokkal kapcsolatos oktatásnak. A TERENA munkájában több HUNGARNET/NIIFI képviselő is részt vett, ill. részt vesz. A TERENA tevékenysége kapcsán a 2010-es év egyik legfontosabb fejleménye, hogy elindult az ASPIRE projekt, a GÉANT-ra és a kapcsolódó KF munkákra irányuló nagyszabású GN3 fejlesztések egyik kulcsfontosságú aktivitása. Az ASPIRE a korábbi SERENATE és EARNEST projektekhez hasonlóan több évre előretekintve igyekezzen elemezni a kutatói hálózatok várható fejlődését, a trend-elemzés során nem csupán a kutatói hálózatok várható paramétereire és technológiai jellemzőire térve ki. Az ASPIRE igyekszik a majdani fejlesztések beágyazását (az információtechnológiai ipar fejlődési tendenciáit, az egyes európai országokban érvényesülő nemzeti kutatás- és oktatáspolitikai hátteret, a pénzügyi és jogi háttérfeltételeket, az alkalmazói környezet – az igények és készségek – alakulását stb.) éppúgy megvizsgálni, mint a hálózatra épülő szolgáltatások, a különböző diszciplínák által történő hálózat-alkalmazások, a tartalom-generálás és tartalomhozzáférés, valamint az alkalmazói kör alakulása terén várható fejleményeket. A legjobb szakértők bevonása és a lehető legszélesebb körű elemzések elvégzése biztosítja, hogy az ASPIRE – ha nem is képes előre jelezni, hogy mi történik a kutatói hálózatok terén a GN3 (GÉANT-3) utáni periódusban (tehát 2013-14 után, a majdani GÉANT-4 időszakában) – a fejlődési tendenciákat jó közelítéssel tudja prognosztizálni a projekt keretében megszólaltatásra kerülő több száz kulcsszakember, akiknek a véleményéből táplálkozik majd a 2012-ben közreadásra kerülő záró tanulmány. Ahogy az EARNEST munkálatokban 2006-2007-ben több HUNGARNET/NIIFI képviselő is részt vett – a projekt koordinációját végző TERENA részéről kinyilvánított egyértelmű elismerést váltva ki – ugyanúgy minden bizonnyal az ASPIRE vizsgálatokba is bevonásra kerül majd a HUNGARNET/NIIFI részéről több magyar szakember.
Az ASPIRE egyébként négy fő témakörre igyekszik a tervek szerint koncentrálni. Az első az ERA (az Európai Kutatási Övezet) globális vezető szerepének biztosítása. A második a fejlett NREN hálózatok innováció-ösztönző és azt elősegítő szerepe (a technológiai újdonságok korai alkalmazásba vétele és kísérleti alkalmazása; az NREN-ek kitüntetett szerepe a kutatás-oktatás és szolgáltatás integrált művelésében; valamint a partnerkapcsolatok és együttműködések az ipari szektorral). A harmadik a nyílt, transzparens működés és irányítás kérdésköre. A negyedik pedig az új megközelítések és megoldások befogadása és adaptálása (virtualizáció; piaci elérhetőségű, saját célú, valamint hibrid cloud-ok, azaz publikus és privát hálózati felhők; a közösségi média bevonása a kutatási-felsőoktatási alkalmazói kör munkájának támogatásába; továbbá a mobil eszközök mennyiségének és intelligenciájának növekedése). A hálózati szervezeti kapcsolatok terén a RARE (a TERENA elődje) által a 90-es évek közepén a HUNGARNET/NIIFI közreműködésével alapított DANTE végzi a GÉANT-tal kapcsolatos koordinációs tevékenységet. A több mint 30 nemzeti kutatói hálózati szervezetet összefogó konzorcium, valamint a konzorciumot képviselő NREN PC (Policy Committee) megbízásából a DANTE oroszlánrészt vállal az új generációs hálózat (GÉANT-3) fejlesztésében, telepítésében, valamint működtetésében is. E munkák friss fejleményeiről alább a hálózati kapcsolatok 2010es helyzetének ismertetése keretében esik szó. Tekintettel a DANTE és az NREN konzorcium szerkezeti-szervezeti összehangolásának fontosságára, 2010 kiemelkedően fontos (és egyben igen sok konstruktív vitát kiváltó) nemzetközi együttműködési feladata volt a DANTE átalakításának előkészítése, többszörös céllal. Az elsődleges törekvés az, hogy az NREN-ek körének a lefedettsége azonos módon legyen biztosítva a két szervezet esetében (mindmáig az NREN konzorciumban részt vevő NREN-ek csak mintegy fele tudott a DANTE-ba is bekerülni). A megoldás már korábban körvonalazódott: a DANTE ”CLG” társasági formát kell, hogy alkalmazzon. A CLG (Company Limited by Guarantees) – egy Nagy-Britanniában, a DANTE székhelyén felkínálható társasági forma, mely lehetővé teszi, hogy a résztvevők szimbolikus garanciavállalás mellett is bekapcsolódhassanak egy hitelképes szervezet tevékenységébe. Ez a megoldás számos olyan kérdést is rendezni tud, melyek évek óta megoldásra várnak: a DANTE kötelezettségvállalásai, a vállalt feladatok teljesíthetősége, a közösen beszerzett eszközök tulajdoni kérdései, a felelősség kérdéseinek rendezése és a felelősségek megoszthatósága.
A DANTE keretében – az Európai Unió Bizottságával együttműködve – eredményesen, bár a vártnál talán kisebb átütő erővel folyik a GÉANT-hoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó projektek szervezése és megvalósítása. Az EU 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjának ill. egyes kutatói hálózati érdekeltségű FP7 projekteknek az előkészítése nem csekély HUNGARNET/NIIFI közreműködéssel folyt. Ennek eredményeként 2010-ben – több egyéb projekt folyamatos, több évet áthidaló teljesítése mellett két jelentős projekt is a projekt-zárás időszakába jutott. A HUNGARNET/NIIFI részvéetlű 6DEPLOY projekt helyét, és ezzel az IPv6 terjesztésével kapcsolatos nemzetközi együttműködés feladatát – a 6DEPLOY2 projekt vette át, és – egyelőre jogfolytonosság nélkül – lezárásra került a FEDERICA projekt, de új nemzetközi projekt-részvételek is indultak, melyek közül kiemelkedik az EMI (Európai Middleware Infrastruktúra) projekt. Itt jegyzendő meg, hogy a nemzetközi kapcsolatok fontos elemét jelentő ENPG (European Networking Policy Group, a kutatói hálózatok politikai, adminisztratív és finanszírozói kapcsolatainak az EC felé tanácsadó testületként működő konzultatív stratégiai fóruma) és e-IRG (e-Infrastructures Reflection Group, a kutatói hálózati infrastruktúra-fejlesztések, a grid fejlesztések és a digitális tartalom-orientált fejlesztések jövőjével foglalkozó konzultatív stratégiai fórum, mely ugyancsak tanácsadó funkciót tölt be az EC felé) kapcsán két jelentős eseményre került sor 2010-ben. Több mint 10 éves múlt lezárásaként az ENPG 2010 elején – az eInfraNet projekt indításához kapcsolódva – azt a stratégiai tevékenységet, mely annak idején a GÉANT projektek indításához vezetett, most az újonnan indított eInfraNet projektre hagyományozta. Az ENPG támogatás nélküli tevékenysége így most jelentős EC támogatással folytatódhat és ki is bővülhet. A tematikus bővülésre utal, hogy 2010ben a ”green ICT” és a ”cloud computing” témákban is nyitásra került sor, színesítve az Európa-szerte már korábban beindított tevékenységet. Az e-IRG korábban grid- és HPC-centrikus működése fokozatosan egészült ki az elmúlt évek során a hálózati témakörrel és az adat-infrastruktúrák tartalom-centrikus témakörével. Így az e-IRG az kissé egyoldalú tematikus lefedésből az eInfrastruktúrák teljes értékű koordinációs fórumává alakult és komoly szerepet vívott ki magának az EC felé történő szakértői közreműködés terén is. Ennek egyik eredménye, hogy 2010 végén megindult a 2011 tavaszi e-IRG workshop budapesti megrendezésének előkészítése – az EU 7. keretprogramjának végéhez közeledve a 2013-2014 során beinduló új keretprogram előkészítésére, az e-Infrastruktúrák kezelésének mikéntjére fókuszálva.
A HUNGARNET/NIIFI több további nemzetközi szervezet munkáiban is közreműködött, eltérő intenzitással. Legyen itt megemlítve az utóbbiak közül csupán három. Az ISOC (Internet Society), az Internet fejlesztésének alkalmazásainak és elterjesztésének globális szervezete, az Internet szabványosítás és az .org domainkarbantartás gazdája. A RIPE-NCC (Réseaux IP Européens – Network Coordination Centre) az Internet cím- és névkiosztás ill. -karbantartás, valamint a kapcsolódó adatbázis-szolgáltatás európai szervezete. A CEENET (Central and Eastern European Networking Association) pedig a TERENA közép- és kelet-európai komplemense, a régió kutatói hálózati szervezeteinek együttműködési fóruma. Bár ezek szerényebb szereppel bírnak a HUNGARNET/NIIFI nemzetközi együttműködéseiben, mint a TERENA, a DANTE, az NREN PC, vagy akár az EC, az ENPG/eInfraNet, vagy az e-IRG, a teljes képhez ezek megemlítése is hozzátartozik. A hálózati kapcsolatok terén a 2010-hez kapcsolódó legfontosabb fejlemények a GN3 projekt hálózat-építési munkájára vonatkoznak. 2009 elején indult be a GÉANT új – GN3 nevű – projektje, melynek feladata a GÉANT-3 verzió kiépítése és a kapcsolódó kutatási feladatok elvégzése. A GÉANT európai architektúrájának és topológiájának váltása (egyebek között az országonkénti PoP elrendezés, valamint a határmenti – CBF – kapcsolatok kiaknázása), az optikai alap-infrastruktúra kiterjesztése, a globális lefedettség bővítése, a szolgáltatási szintek lehetőségeinek szélesítése, ezen belül a lambda-kapcsolatok kiépíthetőségének kiterjesztése, a hálózat-menedzselés, a monitorozás, a hálózatbiztonság, a szövetségi alapú identifikáció stb. számos új feladat megoldását jelenti, melyek jelentős részében a HUNGARNET/NIIF is közreműködik. A HBONE+ kiépítésével pedig az optika alkalmazása és a lambda-kapcsolatok lehetősége terén vált biztosítottá az európai színvonalú hazai helyzet. Ez azt is jelenti, hogy az optikai technológia által kedvező megoldásként kínált BoD (Bandwidth on Demand) ill. VOPN (Virtual Optical Private Network) megoldások a nagy sávszélességet és megbízhatóságot igénylő e2e (endto-end) kapcsolatok esetében hosszú távon is a preferálható megoldást jelentenek a legmagasabb igényű tudományos kutatási alkalmazások számára. A projekt-együttműködések a HUNGARNET/NIIFI tevékenységei között az elmúlt években megerősödtek, kibővültek, és egy olyan szintet értek el, melyben már nem a kapcsolat-keresés, hanem a lehetőségek kezelése jelenti a fő nehézséget. Számos esetben kényszerülünk ugyanis a beérkező projekt-részvételi megkereséseket visszautasítani, tekintettel az NIIFI rendkívüli kapacitás-szűkösségére, mely még a legfontosabb hazai feladatok – 2010 során főként az UMFT projektek – megoldásában is nehézséget jelentett és a nemzetközi projektekben is komoly gondot okozott.
A helyzet tehát egyszerre kedvező – hiszen számos projekt keretében folyik kutatásifejlesztési együttműködés HUNGARNET/NIIFI részvétellel – és jelent ugyanakkor gondot is, tekintettel arra, hogy a létszám-korlát miatt nem pusztán EU-s projektbevételektől esünk el, de nem aknázhatjuk ki teljes mértékben a nemzetközi projektegyüttműködésben rejlő információ-hozzáférési és ismeretszerzési lehetőségeket sem. Ezen a helyzeten a továbbiakban is, folyamatosan igyekeznünk kell segíteni. A kedvező kép kialakításához több olyan, az EU FP7 keretében (az EU 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjához kapcsolódóan) futó nemzetközi együttműködési projekt járult hozzá 2010-ben is, amelyekben a HUNGARNET/NIIFI jelentős szerepet vállalt. Ez szerény, de nem elhanyagolható EU-s bevételt jelent az itthoni költségek fedezetének biztosítása terén, ám ennél fontosabb, hogy a részvételünkkel benyújtott és végül támogatásban részesülő pályázatok továbbra is komoly jelenlétet biztosítanak az európai szintű nemzetközi együttműködésekben a magyar kutatói hálózati közösség számára. GÉANT kapcsolatunk költségét tekintve viszont az EC mintegy 40%-os pénzügyi hozzájárulása számunkra is (mint a legtöbb európai NREN számára) a nagysebességű gerinchálózat fenntarthatóságát, a kapcsolódás lehetőségét érdemben határozza meg, ami az európai kutatói hálózatok együttműködésének mára már kulcskérdésévé vált. A HUNGARNET/NIIFI részvétellel folyó nemzetközi projektek között a fentieknek megfelelően 2010-ben is a legfontosabb volt a GÉANT következő generációjának kiépítésére hívatott GN3 projekt (melynek céljairól, feladatairól, HUNGARNEDT/NIIFI kapcsolódásáról fentebb már esett szó), de több további fontos projekt is említést érdemel. Rendkívül nagy szerepet játszott a 2010-es év során a grid-fejlesztésekhez kapcsolódó és zárásához érkező EGEE3 projekt, valamint – az NIIFI hozzájárulásait tekintve – az európai grid-es fejlesztések között is kiemelt szerepet játszó, meghatározó magyar részvétellel folyó KnowARC projekt, továbbá ugyancsak a grid infrastruktúra területén fontos feladatokat vállaló EMI (European Middleware Initiative) projekt. E projektek a HUNGARNET/NIIFI tevékenységében kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen a már korábban is intenzíven folyó grid-es fejlesztések a közelmúltban storage és cloud fejlesztésekkel egészültek ki és ezek szorosan kapcsolódnak az említett nemzetközi projektekhez, az azokban való hazai részvételhez.
Az IPv6 széleskörű bevezetésére irányuló 6NET és 6DISS projektek folytatásaként az IPv6-ra való fokozatos áttérés módszereinek nemzetközi közreadása jelentette ill jelenti a 2010-ben lezárt 6DEPLOY és az azt követően indított (2010-ben még előkészítő fázisnál tartó) 6DEPLOY-2 projekt elsődleges célját. Remélhetőleg az ÚMFT projektek lezárását követően bővülnek a személyi lehetőségek a 6DEPLOY-2 projektben való részvételt tekintve. Kiemelt jelentőséggel bírt 2010-ben a FEDERICA projekt is, mely ugyancsak az elmúlt év végével zárult le. Feladata a jövőbeli hálózati kutatás-fejlesztés olyan elektronikus infrastruktúrájának a kiépítése és működtetése volt, mely virtualizált hálózati kapcsolatok, ill. szolgáltatások létrehozása és újszerűen menedzselt közreadása útján lehetővé teszi a végfelhasználók számára új protokollok és új technológiai megoldások tesztelését. 2010-ben komoly előkészítő munka folyt a következő fázis, a FEDERICA-2 projekt előkészítése érdekében. Az igényesen összeállított javaslat azonban nem nyert támogatást, tekintettel arra, hogy a FEDERICA munkák folytatására a GN3 projekt keretében, majd az azt kovető projektek során is lehetőség lesz. A FEDERICA projekt kapcsán fontos utalni arra is, hogy az EU FP7 keretében 2010 folyamán is kiemelt szerepet játszottak a „Future Internet Research and Experimentation” (a jövőbeli Internet kutatására és kísérleti munkáira irányuló) törekvések. A FIRE összefoglaló jelölés alatt megjelenő kutatási-fejlesztési elgondolások a projekt lezárása után is remélhetőleg megmaradó FEDERICA infrastruktúrán keresztül szorosan kapcsolódnak az európai kutatói hálózatokhoz, hiszen a FEDERICA a GÉANT-ra támaszkodva, de a produktív GÉANT forgalmat nem zavarva tesztelési környezetet biztosít az élvonalbeli hálózati kutatások számára. Ez azonban nem az egyetlen lehetőség arra, hogy a kutatói hálózati közösség az elkövetkezőkben fokozott mértékben vegyen részt a FIRE törekvésekben és a hasonló hazai kutatási tervekben (UGI, Új Generációs Internet). Kitekintés A nemzetközi kapcsolatok tervezett alakulása 2011-ben és azt követően továbbra is kiemelt szerepet játszik a kutatói hálózati fejlesztésekben és az e-Infrastruktúra működtetésében. A külföldi kutatói hálózatokkal való együttműködés – mint már korábban is megfogalmazásra került a HUNGARNET/NIIFI beszámolókban – a jövőben is meghatározó katalizátora lesz a hazai fejlesztéseknek, az itthoni eredmények pedig továbbra is kedvezően hatnak vissza a kapcsolatrendszerre.
A nemzetközi szervezeti kapcsolatokban – számos más együttműködési fórum mellett – a jövőben is kiemelkedő fontossággal bír a HUNGARNET/NIIFI és a TERENA, a DANTE, valamint az NREN-PC (az európai Nemzeti Kutatói Hálózatok konzorciumának irányító testülete) közötti szoros együttműködés. E kapcsolatok rendkívül fontosak, hiszen •
a TERENA biztosítja az európai kutatói hálózatok szövetségeként az alapvető politikai érdek-egyeztetés, valamint az információ-terítés nemzetközi lehetőségét, továbbá a közös induló KF tevékenységekre irányuló nemzetközi együttműködések lehetőségét,
•
a DANTE – mint az európai kutatói hálózati fejlesztések és szolgáltatások koordinátora – hangolja ill. kapcsolja össze és kovácsolja világszínvonalú infrastruktúrává a kontinens több mint 30 nemzeti hálózatát,
•
a GÉANT – a világ mai élvonalát jelentő nemzetközi kutatói hálózat – pedig az NREN-PC irányítása mellett biztosítja Európa (és ezen belül Magyarország) tudományos, felsőoktatási és közgyűjteményi közösségei számára az elektronikus kommunikáció, információ-hozzáférés és nagytávolságú együttműködés világszínvonalú feltételrendszerét.
E szervezeti kapcsolatok továbbra is kiegészülnek az Európai Bizottsághoz fűződő szoros szálakkal, melyek egyebek mellett az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjainak projektjeiben való HUNGARNET/NIIFI részvétel szempontjából játszanak fontos szerepet. De kiegészülnek jónéhány egyéb nemzetközi szervezeti kapcsolattal is, melyek közül érdemes külön is megemlíteni a kutatói hálózatok fejlődése és alkalmazásai szempontjából meghatározó e-IRG és eInfraNet kapcsolatokat, valamint a hálózat-működtetési gyakorlat és az Internethez fűződő együttműködések szempontjából fontos RIPE-NCC és ISOC kapcsolatokat is. A nemzetközi hálózati kapcsolatok keretében a legjelentősebb együttműködés hosszabb időtávon is az EU által támogatott GÉANT pán-európai hálózat kapcsán várható. A HUNGARNET/NIIFI GÉANT+ kapcsolata, az nx10 Gbit/sec nemzetközi kapcsolódási sebesség és az erre épülő IP ill. e2e (végpontok közötti nagysebességű dedikált információs utakra épülő) forgalom együttes lehetősége továbbra is fenntartandó, a lehetőség szerinti bővítés, ill. sebességnövelés, valamint technológiai és architekturális (határmenti összeköttetések stb.) továbblépés belátható időn belüli opciójával. Továbbra is alapvető stratégiai cél, hogy a nemzetközi hálózati összeköttetések a legigényesebb tudományos kutatási alkalmazások szempontjából is minden tekintetben biztosítsák a hazai kutatásifelsőoktatási szféra számára a kielégítő nagysebességű és magas minőségű hálózati kapcsolatok (elektronikus kommunikáció, információ-hozzáférés, kooperáció) lehetőségét.
A már ma is esedékes technológiai továbblépés időzítését és mikéntjét kívülről a fokozatosan kibontakozó európai elmozdulási irányok, belülről a kutatói hálózati mozgástér, a rendelkezésre álló erőforrások és a hozzáférhető hazai alapinfrastruktúra, azon belül a távközlési piac adottságai határozzák meg. Kedvező helyzetben minden lehetőség adott a HUNGARNET/NIIFI számára az európai élvonallal való lépéstartásra. Az ÚMFT projektek eredményeként kialakult lehetőségek tükrében az esélyek ma jóval bíztatóbbak, mint az elmúlt évek során – a kutatói hálózat fejlesztői, működtetői és alkalmazói, a 700.000-re becsülhető létszámú közösség együtt bízik benne, hogy ezeket a lehetőségeket és esélyeket nem bénítja meg semmiféle kedvezőtlen folyamat. A kutatói-hálózati fejlesztésekhez kapcsolódó, és HUNGARNET/NIIFI részvétellel folyó nemzetközi projekt-együttműködések mennyiségének és intenzitásának fenntartására, sőt, bővítésére a kapacitás-korlátokból adódó nehézségek ellenére az elkövetkezőkben is törekedni kell. A bővülő lehetőségek kiaknázása a gyors nemzetközi fejlődés tükrében ugyanis elengedhetetlen, de az erre épülő stratégia egyre növekvő feladatmennyiséget jelent. Az élvonallal való lépéstartás stratégiája ezért megköveteli, hogy bővüljön a kutatói hálózati feladatok megoldásában részt vevő, elsősorban az NIIFI keretében működő szakemberek létszáma. A kedvezően alakuló fejlesztői létszám és külső – egyetemi ill. kutató intézeti – partnereknek a HUNGARNET/NIIFI nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos feladataiba való fokozatos bevonása segítheti a projekt-együttműködési aktivitás bővülését, de stagnáló NIIFI létszám csak stagnáló, netán visszafejlődő nemzetközi projektkapcsolatokat tesz lehetővé. A nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó stratégia fontos eleme, hogy az említett projektek jelentős része lehetővé teszi a nemzetközi eredmények itthoni hasznosítását (ami persze a kutatói hálózat nélkül lehetetlen volna), de módot nyújt arra is, hogy a hazai szakértői ismeretek és tapasztalatok átadásával, fejlesztési tanácsadással kicsatoljuk a HUNGARNET/NIIFI által elért eredményeket és hozzájáruljunk az össz-európai (elsősorban a környező országokban folyó) fejlesztésekhez. A 2010-ről szóló visszatekintés és az elkövetkezó időszakra vonatkozó előretekintés összefoglalásaként és végkövetkeztetéseként bátran megállapítható, hogy a HUNGARNET/NIIFI és ezen keresztül a teljes hazai kutatói hálózati közösség nemzetközi kapcsolatai – a HBONE+ projektnek köszönhetően is – továbbra is kedvezően alakulnak. A nemzetközi kapcsolatrendszer tekintetében így minden feltétel adott az elkövetkező időszakra vonatkozóan ahhoz, hogy a hazai kutatói hálózati infrastruktúra, valamint az arra épülő szolgáltatások és alkalmazások az eddigiekhez hasonló sikerességgel fejlődjenek.
A nemzetközi kapcsolatrendszer alakulása az eredményes, élvonalbeli továbblépésnek azonban természetesen csupán az egyik háttér-feltételét jelenti, hiszen a valóban töretlen fejlődéshez a feltételrendszer valamennyi elemében (köztük szervezeti és pénzügyi feltételekben, és a rendelkezésre álló szakemberlétszám tekintetében is) szükség van a helyzet kedvező alakulására. A HUNGARNET/NIIFI továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a továbblépés feltételei mind a fejlesztők, mind az alkalmazók részéről maximálisan adottak legyenek. Ha az NIIF Program költségvetési finanszírozása, valamint a szervezeti feltételek is adottak lesznek, akkor a következő évek is sikerrel járhatnak majd, biztosítva a hazai kutatás számára (de a kapcsolódó felsőoktatás és közgyűjtemények számára is) az európai színvonalú infrastruktúrát, az ország versenyképessége szempontjából meghatározó innováció hálózati feltételeit, és a hazai informatika fejlődése számára is előremutató minta-megoldásokat.
3. Beszámoló a Hungarnet Egyesület „Egyéni Kutatók” Szakosztályának 2010 évi munkájáról. Hálózati kapcsolatok alakulása Felhasználóink jelentős része konzervatív Internet használónak számít. Ezen azt értjük, hogy a hagyományos szolgáltatásokat veszik igénybe. Ez elsősorban az email használatot, másodsorban általános webhasználatot, valamint tudományos adatbázisok használatát jelenti. Ennek a konzervatív hozzáállásnak következtében még ma is sokan a telefonvonali Internet-kapcsolat adta lehetőségekkel élnek. Azok, akik szükségesnek látják a gyorsabb hálózati kapcsolatot (ADSL, kábelinternet), gyakran kereskedelmi szolgáltatókhoz fordulnak, tekintettel arra, hogy ezek a szolgáltatók kedvezőbb árakon kínálják szolgáltatásukat. Ennek a tendenciának sajnos volt néhány kellemetlen következménye a 2010-s évben is. Az egyik ilyen következmény az, hogy a kereskedelmi szolgáltatóknál nem tapasztalják azt a magas színvonalú, gyors ügyfélszolgálati hátteret, amit a Hungarnet Egyesület keretein belül megszoktak. Gyakran beszámoltak erről azok az egyesületi tagok, aki Hungarnet egyesületi tagságukat megtartották, csak a nagy sávszélességű kapcsolat tekintetében szerződtek át kereskedelmi szolgáltatóhoz. Az esetek túlnyomó részében hálózati probléma tapasztalásakor nálunk jelentkeztek segítségért, mert nem volt számukra egyértelmű, hogy valamely szolgáltatás akadozása melyik intézmény (Hungarnet Egyesület vagy az Internet-szolgáltató) kompetenciájába tartozik.
A másik negatív következmény az, hogy kutatóink a kereskedelmi szolgáltatóktól kapott hálózati szolgáltatás használata esetén az EISZ adatbázisait nem érik el. Az EISZ ugyanis ellenőrzi az adott munkaállomás IP címét, és ha ez nem egy jogosult EISZ konzorciumi tagintézményhez tartozik, akkor megtagadja a hozzáférést. Létezik olyan műszaki megoldás, amivel ez a probléma áthidalható. Meg kell fontolni, hogy az NIIF Intézet szükségesnek látja-e ezt a megoldást az érdeklődő kutatók rendelkezésére bocsájtani. Web tárhely 2010-ben is folytatódott a web tárhely szolgáltatás népszerűsítése. Ebben még mindig nagy tartalékok vannak, a jogosultsággal rendelkezők (ez elvileg az egész tagságot jelenti) elenyésző része veszi igénybe ezt a lehetőséget. Ennek magyarázata a fent leírtakban keresendő: a tagságjelentős része konzervatív felhasználó. Bár ma már egy webes honlap önmagában ma már nem tekinthető újdonságnak, a webszerkesztés technológiája rendkívül gyorsan fejlődik, önálló szakmává vált. Egy tudományos kutató, napi munkája mellett nem tud ezzel lépést tartani. Megoldásként, segítségként a kutatók körében meghirdettük, hogy egy egyszerű sablon alapján elkészítjük weboldalaikat, ha ezt igénylik, és a feltöltendő szöveges anyagot megírják, és átadják. Az elmúlt évben is voltak áttérések új számítógép használatára. Ilyenkor hol távolról, hol a helyszínen kellett támogatni a az Internet-elérés illetve az elektronikus levelezés paramétereinek beállítását. Új fejlesztések Az NIIF új fejlesztésével, az Ügyfélinformációs portál megvalósulásával – sok egyéb mellett – egy régi igényt sikerült kielégíteni. A felhasználók immár önállóan tudnak postafiókjukat menedzselni, pl. jelszavukat megváltoztatni, átirányítást vagy vakációs üzenetet beállítani. Az Ügyfélinformációs portálról elindulva távsegítség is igényelhető. Így a technikai problémák egy része távolról megoldható, ami nagy segítség olyan, mélyebb technikai jártasságot igénylő problémák orvosolásakor, ami egy adott kutató esetében nem áll rendelkezésre.
A Hungarnet Egyesület Egyéni Kutatók Szakosztályának alapvető feladata változatlan – otthoni Internet elérés és Internet szolgáltatások (e-mail postafiók, web tárhely) biztosítása a tudományos élet területén jelentős eredményt elért kutatók, oktatók és más szakemberek számára. A tudományos eredmények elismerését az Egyesület tudományos fokozat meglétére alapozza. Alapszolgáltatásaink: • • • • •
Telefonvonali, kapcsolt vonali Internet-elérés az ország teljes területéről kedvezményes, 51-es hívószámon. ADSL, külön szerződés keretében. E-mail postafiók, ADSL szolgáltatással további 3 postafiók. Web tárhely Műszaki konzultáció
A szakosztály aktív tagjainak száma 2010 decemberében 590 fő volt.
4. A HUNGARNET Könyvtári szakosztály (HEKSZ) 2010. évi működéséről A hazai könyvtáros világban hálózati informatikai érdekeknek számtalan, megfelelően differenciált ma már az érdekképviseleti, szakmai élete. E helyeken aktív egyesületi-szakmai élet folyik így a Hungarnet könyvtári szakosztályának megváltozott a szerepe, hiszen az általános, mindent átfogó érdekérvényesítés helyett inkább az Egyesülethez, a Hungarnet közösséghez köthető érdekek és projektek tartozhatnak feladatkörébe. A legfontosabb tehát, hogy a hálózati közösség projektjeiben vegyünk részt aktívan, s így adjunk hírt magunkról, ill. jussunk forrásokhoz. Így a HUNGARNET Egyesület ún. könyvtári szakosztálya, mivel az elmúlt tíz évben már létrejöttek az egyes könyvtári automatizálási és informatikai részterületeket képviselő szakmai szervezetek, egyesületek ill. testületeik, ma már a formális szakosztályi üléseket nem tart. Működésünk virtualizálódott, a könyvtáros társadalom nagy levelező listája, a KATALIST pl. szinte teljesen ennek a tevékenységnek szenteli tartalmát. A működésünket tehát egyre inkább a tagokon ill. szakembereinken keresztüli képviselet jellemezte. Ezért a szakosztály adminisztrációja, irányítása nem igényelt külön költséget, szervezést, viszont nagyon fontosnak tartom, hogy az átfogó informatikai projektekben a könyvtárosság képviselve legyen, az információk jól áramoljanak és hatékony legyen a szakma képviselete ezekben az ügyekben. A szakosztály „virtuális” működését lényegében ez adja.
A könyvtári szakosztály e téren leglátványosabb seregszemléje, ahol a potenciális tagság mint előadó és mint hallgatóság is megjelenik, továbbra is a Networkshop, amelynek „könyvtáros” szekciója 2010-ben is rendkívül népes, s munkája színvonalas is volt. (https://nws.niif.hu/) A szakosztály levelező listájának címe (
[email protected]), amelyen inkább csak adminisztrációs üzenetek folynak, mert a Hungarnet könyvtáros tagintézményei a KATALIST listát használják a szakmai munka koordinálására, mivel az a könyvtáros társadalom elfogadott és nagy forgalmú fóruma. Ennek ellenére néhány ügyben, amely a hálózati elérést, sávszélességet érintette főleg, eljártunk és segítettünk. Ebben az évben is a tagok, szakértőink részt vettek több projektben is, többször kifejezetten a szakosztály képviseletében. A legjelentősebb projektek közül több közvetlenül is kapcsolódik a HUNGARNET ill. a Szakosztály tevékenységéhez, amit többek között az is kifejez, hogy – részben ill. egészben – az NIIF szerverei biztosítanak hátteret azokhoz vagy hogy az NIIF pályázati programjai között szerepeltek ill. szerepelnek. Magyar Elektronikus Könyvtár és az Egyesület kapcsolatai A MEK (http://www.mek.iif.hu) régi felülete és archív anyaga számára ma is az NIIF központi szervere ad helyet, s bár 2003 óta létezik az új szerver (http://mek.oszk.hu), a réginek még ma is nagy a jelentősége. A koordinációs munkákban is rész veszünk. Ez a projekt az elmúlt 7-8 évben nagyon sokat fejlődött, s sok tekintetben a HUNGARNET közösségnek nyújtott egyik legjelentősebb szolgáltatássá vált. Már több, mint tíz éve, hogy az Országos Széchényi Könyvtárral történt egyeztetés után ott külön osztály alakult a tartalmi üzemeltetésre és a program fejlődése ezzel új lendületet kapott. Érdemes még megjegyezni, hogy a program támogatására egy egyesület is szerveződött, amely 2001-től fejti ki a MEKbarátokat átfogó tevékenységét intenzívebben (http://mek.oszk.hu/~joomla/). A MEK Egyesületben 2010-ben teljes tisztújítás volt, ami a munka és munkastílus megújítását is maga után vonta. A tavalyi év jelentős visszhangot kiváltó programja a MEK 15 éves évfordulóját ünneplő MEK 15 KÖNYV akció, aminek a keretében 15 magyar, kortársi mű került be a MEK-be. http://mek.oszk.hu/html/15.html és http://mek.oszk.hu/~joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=115 Maga a MEK rendszeresen feldolgozza látogatottságát és saját működését, így ezekről itt nem szükséges bővebben írni: http://mek.oszk.hu/html/statisztika.html A MEK közreműködésével valósult meg egy határainkon túli projekt, amelynek keretében MEK tükörszervereket sikerült fölállítani Romániában, majd Szlovákiában és Szerbiában is.
Az iPv6 protokollra való áttérés fontos projektje volt, hogy az NIIF ily módon is szolgáltatja a MEK-et, ill. a működő NIIF tükörszerver is. A MEK Egyesület és az NIIF ill. Hungarnet közötti együttműködés során tanácsadói tevékenység (pl. storage bővítés technológiák) és közvetlen támogatás is előfordult, de legfontosabb itt az Internet Szolgáltatók Tanácsa, amely immár rendszeres támogatással rukkol elő, ami a legjelentősebb forrása a MEK gyarapodásának. A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) szolgáltatás a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program támogatása mellett 1994 óta annak köszönheti működését az Interneten, hogy több száz önzetlen segítő, így könyvtárosok, számítástechnikusok, egyetemi tanárok, hallgatók, írók, költők csatlakoztak a kezdeményezéshez, önzetlen munkájukkal építve és gazdagítva a könyvtár anyagát. A hálózaton keresztül sikerült eljutni és mozgósítani a határon túli - főként magyar kollégákat is, akik elfogadták céljainkat, és munkájukkal segítették a MEK bővülését. Az önkéntes mozgalom áldozatos munkájával a magyar klasszikus irodalom jelentős része, a kortárs, a határon túli irodalom, valamint a különböző tudományterületek szakirodalma is megtalálható a gyűjteményben. Az Egyesület ezt a nemes kezdeményezést, az önzetlen munkát kívánja felkarolni, s folytatni szervezettebb keretek között, biztosítva egyúttal a fejlesztés és a szélesebb körű hozzáférés lehetőségét. Az Elektronikus kapcsolódások
Információszolgáltatás
(EISZ)
programmal
való
Az OM 2001-es Elektronikus Információ Szolgáltatás nevű projektje (http://www.eisz.hu/), amelynek 2000. évi előkészítésében szűkebb szakmai közösségünk, ill. a HEKSZ tagjai közül többen részt vettek, hallatlan fontosságúvá vált a szakmában. 2010-as évben a könyvtáros közösség szakmai felügyelete mellett működött, majd új háromoldalú szerződés keretében teljesen megújult egy újjáalakított EISZ Bizottság ill. konzorcium formájában. Ez a szolgáltatás egyébként mára az egész felsőoktatatás számára nyújt külföldi adatbázis és e-journal szolgáltatásokat. Az önálló költségvetési sorral nem rendelkező projekt finanszírozása állandóan problémákat vetett fel, amelyet az EISZ-t koordináló szervezet , az EISZ Bizottság egy konferencia megszervezésével és egy átfogó finanszírozási tanulmány elkészítésével próbált orvosolni. Ennek s a jelentős lobby tevékenységnek hála a források ma már többé-kevésbé rendelkezésre állnak majd, de az EISZ szervezete is átalakult, új és formálisan is működő konzorcium alakult, s az EISZ Bizottság összetétele is megváltozott, kibővült 2010-ben. A TÁMOP konstrukció keretében újabb adatbázisok is kerülnek 2011-ben be, így sok társadalomtudományi bővítés volt, és magyar nyelvű bővítés várható a közeljövőben.
Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) nemzeti program célja, hogy a felsőoktatás és a tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen elektronikus információforrásokat központilag, nemzeti licenc alapján vásárolja meg, melynek eredményeként az eddigieknél lényegesen több információt tud biztosítani. Az EISZ fontos része a felsőoktatási fejlesztési programnak és hazánk euroatlanti integrációjának, mivel jelentősen megnöveli a magyar felsőoktatási intézmények versenyképességét, és egyben elősegíti az információhoz való hozzáférés demokráciájának kiterjesztését is. EU erőforrást hasznosító központi pályázatok Az elmúlt években számtalan kísérlet történt arra, hogy a készülő TÁMOP és TIOP pályázati tervekbe könyvtári fejlesztések is bekerüljenek, részben az NIIF kísérletei közé, ill. más központi és kiemelt pályázatokban. A legfontosabb pályázati cselekedet a Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra- fejlesztése „Tudásdepó-Expressz” (TIOP-1.2.3/08/01) pályázat (még 2008-ban) ill. az azt követő TÁMOP pályázatok kiírása volt, s a pályázatok folyamatos beadása. E pályázatok célkitűzése azért fontos, mert a könyvtárak az iskolarendszerű oktatásban nélkülözhetetlen kiegészítő és támogató szerepet töltenek be: az egész életen át tartó tanulás és a felnőttképzés helyszínei is. A formális oktatás hatékonysága nagy mértékben függ attól, hogy mennyire támaszkodik a könyvtárakban felhalmozott dokumentumvagyonra, a könyvtárak révén hozzáférhető információs rendszerek használatára. A könyvtárhasználat beépítése az oktatásba egyúttal felkészíti a tanulókat az információs rendszerek iskolán kívüli kezelésére. Ahhoz, hogy az oktatás ezeket a feladatait elláthassa, a különböző típusú nyilvános könyvtárak szolgáltatói hálózatának továbbfejlesztésére és technológiai korszerűsítésére van szükség. A mainál korszerűbb informatikai infrastruktúrával és teljesebb országos elektronikus katalógussal érhető el, hogy az oktatás minden fázisában és formában építeni lehessen a könyvekhez, cikkekhez, szakirodalomhoz, információkhoz történő lehető legszélesebb körű hozzáférésre és a hatékony, gyors szolgáltatásra. Ehhez szükség van mind a könyvtári rendszer központi fejlesztésére (a szolgáltatás-fejlesztéssel összefüggő infrastrukturális beavatkozások támogatásával), mind az alsóbb szintű könyvtárak rendszerbe kapcsolására (ami mennyiségi és minőségi infrastruktúra-fejlesztéssel jár). A konstrukció a könyvtárak oktatási-képzési szerepét a könyvtárak együttműködésén alapuló, korszerű IKT infrastruktúra-fejlesztéssel erősíti. Más könyvtári projektek a HUNGARNET hálózatban Számtalan könyvtári szolgáltatást üzemeltet a könyvtári közösség, részben a szűkebb szakmai közeg munkájának segítésére, részben pedig az egész hálózat számára fontos szolgáltatást is nyújtva.
Ezek közül kiemelkednek az osztott katalogizálást elősegítő projektek, így a MOKKA, amelynek szintén az NIIF szervere ad helyet, s NIIF projekt is egyben. A külső szemlélő számára nem látványos, de a működést alapvetően befolyásoló munkák is folytak. A MOKKA rekordállománya meghaladja a két és fél milliót és napi szinte segíti tucatnyi nagy könyvtár feldolgozását és nagyon sok ember információ visszakereső munkáját. (http://www.mokka.hu/). Az OSZK nagy pályázata keretében a teljes országos szolgáltatásrendszer átgondolásra kerül majd, ennek munkálatai áthúzódnak 2011-re, amikor is a MOKKA és ODR funkciók teljesen megújulnak. A könyvtáros szakma a Hungarnet érdekkörében tartozó hálózatokra alapuló igen sok terv, projekt és munka előkészítésében vett és vesz részt. Ezek jelentős része kifejezetten könyvtári jellegű. Ezekről a projektekről, a munkabizottságok működéséről a Könyvtári Intézet honlapján találni bővebb információkat: (http://www.ki.oszk.hu/).
5.Beszámoló a Hungarnet Egyesület 2010. évi gazdálkodásáról.
A HUNGARNET Egyesület a 2010-es évet negatív eredménnyel zárta. Adózás előtti eredménye -8.015 eFt.( 2009-ben -2.618 e Ft) Ebből: • a célszerinti tevékenység eredménye (közhasznú tevékenység):-9.781 eFt • (2009-ben -5.363 eFt) • a vállalkozási tevékenység eredménye:+1.766 eFt (2009-ben +2.745 eFt.) A pénzügyileg realizált eredményt a 2010. évi cash flow kimutatás mutatja, mely szerint pénzkészletünk növekedett +8.862 eFt –tal.(2009-ban 489 eFt növekedés volt).MENET pályázatra kapott pénz nélkül számolva 7.025 eFt-al csökkent. Ennek okai a következők: •
egyrészt, az alaptevékenység bevételei (a tagdíjak) már évek óta nem fedezik az egyesület nem szorosan a vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó költségeit annak ellenére, hogy folyamatosan javul a befizetési fegyelem. Sajnos a kibocsátott számlák értéke folyamatosan csökken. 2006-ban 18.503,-eFt értékben ment ki tagdíj és oktatási számla, míg 2007-ben már csak 17.269,-eFt , 2008-ban 15.160,-eFt, 2009-ben 15.546 eFt értékben,2010 ben elhatárolásokat figyelembe véve 15.926 e Ft értékben. Ennek a minimális emelkedésnek az oka, hogy 2008-ban a Közgyűlés elfogadta a tagdíjemelésről szóló javaslatot.
• • •
•
másrészt 2009-ra a microsoft select forgalmazása teljesen megszűnt. Egy vállalkozási tevékenység maradt a Domain név regisztrálás., mely a tervnek megfelelően hozta is az eredményt. 2009-ben részt vettünk a Miniszterelnöki Hivatal 1690-MENET/2008 pályázatán, amit megnyertünk.A támogatás 2. részletre 15.887 e ÍFt-ot 2010 ben utalták. 2010 ben oktattunk 4 főt Oracle SXL tanfolyamon 3.4 MFt értékben.Ez folytatása a MENET pályázat Pilot projektjének, amelynek keretében kompetencia központokat képeztünk ki, elsőnek Microsoft Szerver softverekre, 2010-ben pedig Oracle SQL softverekre. A kamatbevételek folyamatosan csökkennek.
Néhány szó a kintlévőségekről: 2009 dec 31.-én a kintlévőségünk 2.819.896 Ft Kiegyenítetlen kimenő számlák 2009.12.31.
Analitika
2000-2006
2007
2008
2009
Összesen
*1
Alaptevékenység összesen
459 200
192 600
375 600
1 292 696
2 320 096
111
Egyéni kutatók
25 200
21 600
90 000
265 496
402 296
112
Rendes tagok
238 000
135 000
237 600
931 200
1 541 800
113
Gazdálkodók
156 000
24 000
24 000
27 000
231 000
114
Közintézmények
0
12 000
24 000
69 000
105 000
116
Oktatás
40 000
0
0
40 000
*2
Vállalkozási tevékenység összesen
175 800
36 000
180 000
499 800
211
Microsoft
0
0
214
Domain-név
175 800
36 000
215
Bix-bax
Összesen Főkönyv összesen
0
0
635 000
228 600
108 000
0
0
108 000
180 000
499 800
483 600
1 472 696
0
0 2 819 896 2 819 896
Értékvesztést számoltunk el a 2008 évi tartozásokra 50%-ot, mert ezek esetében a befizetések valószínűségét 50%-ra becsültük, az előző évekre 100%-ot, mivel valószínű, hogy ezeket már nem fizetik be.
Vevők értékvesztéssel számítva 2009.12.31
2000-2006 (100%)
Analitika
2007 (100%)
2008 (50%)
2009 (100%)
Összesen
*1
Alaptevékenység összesen
0
0
187 800
1 292 696
1 480 496
111
Egyéni kutatók
0
0
45 000
265 496
310 496
112
Rendes tagok
0
0
118 800
931 200
1 050 000
113
Gazdálkodók
0
0
12 000
27 000
39 000
114
Közintézmények
0
0
12 000
69 000
81 000
116
Oktatás
0
0
0
0
0
*2
Vállalkozási tevékenység összesen
0
0
54 000
180 000
234 000
211
Microsoft
0
0
0
0
0
214
Domain-név
0
0
54 000
180 000
234 000
215
Bix-bax
0
0
0
0
0
241 800
Összesen
0 1 472 696
Főkönyv
0 1 714 496
1 714 496
Így az Egyesület értékvesztéssel számított 2009 dec. 31.-én 1.714.496 Ft.
kiegyenlítetlen számláinak állománya
2010 december 31.-én a kintlévőségünk 9.743.896 Ft volt.
Kiegyenítetlen kimenő számlák 2010.12.31. Analitika *1 111 112 113 114 116 *2 211 214 215 Összesen
Alaptevékenység összesen Egyéni kutatók Rendes tagok Gazdálkodók Közintézmények Oktatás Vállalkozási tevékenység összesen Microsoft Domain-név Bix-bax
Főkönyv összesen
2000-2007 321 200 7 200 262 000 0 12 000 40 000 189 900 0 189 900 0 511 100
2008 183 600 0 159 600 0 24 000 0 91 200 0 91 200 0 274 800
2009 485 296 58 096 358 200 0 69 000 0 126 300 0 126 300 0 611 596
2010 7 656 400 286 000 7 055 400 75 000 240 000 0 690 000 0 690 000 0 8 346 400
Összesen 8 646 496 351 296 7 835 200 75 000 345 000 40 000 1 097 400 0 1 097 400 0 9 743 896 9 743 896
Ebből 8.346.400 Ft 2010 évre vonatkozik. Ennek oka, hogy a 2010 II. félévi számlákat nem 2011 januárban, hanem még 2010 decemberében kibocsájtottuk. A maradék 1.397.496 Ft kintlévőség az előző évekre vonatkozik. Itt tehát csökkent a kintlévőség. 2010-ben is számoltunk el értévesztést. A 2000-2008. évi kiegyenlítetlen számlákra 100%-os értékvesztést számolunk el, mert csekélynek ítéljük a valószínűségét, hogy ezen számlák ellenértéke befolyik. A 2009. évi kiegyenlítetlen számlák esetében a befolyás valószínűségét 50%-ra becsültük, így a számlák értékének felére számoltunk értékvesztést.
Elszámolt értékvesztés 2010.12.31 Analitika *1 111 112 113 114 116 *2 211 214 215 Összesen
Alaptevékenység összesen Egyéni kutatók Rendes tagok Gazdálkodók Közintézmények Oktatás Vállalkozási tevékenység összesen Microsoft Domain-név Bix-bax
2000-2007 (100%) 2008 (100%) 321 200 183 600 7 200 0 262 000 159 600 0 0 12 000 24 000 40 000 0 189 900 91 200 0 0 189 900 91 200 0 0 511 100 274 800
2009 (50%) 242 648 29 048 179 100 0 34 500 0 63 150 0 63 150 0 305 798
2010 (0%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Összesen 747 448 36 248 600 700 0 70 500 40 000 344 250 0 344 250 0 1 091 698
Így a vevőkkel szembeni követelés értékvesztéssel csökkentett értéke 2010 dec. 31.én 8 652 198 Ft. 2010-es év a HUNGARNET Egyesületnek már az kilencedik teljes „közhasznúság” éve volt. Közhasznú adómegtakarítása nem tudtunk érvényesíteni, mivel a vállalkozási tevékenység bevétele nem érte el az össz. bevétel 10%-át. Ezért a Hungarnet Egyesület 2010-ben is adómentes volt.
6.
Beszámoló az alapítvány 2010. év, oktatási tevékenységéről.
A HUNGARNET Egyesület rendszeresen támogatja a HUNGARNET tagok szakmai továbbképzését. Az Alapítványunk a HUNGARNET Egyesület támogatásával szervezi és folytatja tagjai továbbképzését. Az Alapítvány által kidolgozott és akkreditáltatott tanfolyamok a HUNGARNET intézmények dolgozóinak könyvtár-informatika, operációs rendszerek és számítógép kezelési, valamint menedzsment ismeretek terén nyújt hathatós segítséget. A tanfolyamokat többségében a közgyűjtemények köréből veszik igénybe. Az tapasztalható, hogy a HUNGARNET intézményekben dolgozók informatikai képzettsége jó színvonalú, úgy gondoljuk ennek egy kicsit részese az Alapítvány színvonalas oktatási tevékenysége. A könyvtárak anyagi helyzete és humán erőforrás hiánya nem engedi, hogy a kívánatos továbbképzéseiket a számukra előírt kötelező óraszámon túl is igénybe vegyék. A HUNGARNET egyesület által az oktatásra biztosított támogatás óriási segítséget jelent, a hallgatóink döntő többségének. Tavasszal öt tanfolyamot tudtunk indítani összesen 37 fővel. „Szöveg és kép digitalizálás elmélete és gyakorlata”, „LINUX operációs rendszer használata”, „LINUX adminisztrátori ismeretek”, „Digitális könyvtárak létrehozása” és „Internet, mint a könyvtári menedzsment eszköze” című tanfolyamok indultak. Ősszel két tanfolyamot indítottunk „Internet, mint a könyvtári menedzsment eszköze”, valamint a „Személyes információmenedzsment” című tanfolyamokat, összesen 21 fővel. Évi összesen 58 résztvevő volt a tanfolyamainkon. A tárgyévre is jellemző a forráshiány. A könyvtárakból érkező hallgatók nem egész fele a könyvtárak „Tudásdepó – Expressz” - TÁMOP.3.2.4. pályázaton nyert pénzéből finanszírozták az egyébként olcsónak mondható tanfolyamokat.
2009-ben a pályázathoz 52 tanfolyami árajánlatot adtunk ki a könyvtáraknak, de csak 14 fő vett részt a tanfolyamokon, a maradék 38 fő 2010-re jelezte részvételét ebből 6 fő lemondta, valószínű nem nyertek a pályázaton. A pályázatot idén tavasszal ismét kiírták és további 24 árajánlatot adtunk ki, s így 62 hallgatót vártunk. 17 fő jelezte, hogy csak a következő éven jön. A valóságban 24 fő vett részt pályázat keretében a tanfolyamainkon, a többi valahogy elveszett. A „Személyes információmenedzsment” tanfolyamokról PIM (personal information management) egységesen pozitív visszajelzések érkeznek. Ennek tükrében úgy gondoljuk, hogy e tanfolyamot a HUNGARNET tagság szélesebb körben kellene propagálni, s ezt a jövő évben megtesszük. Az Új Magyarország fejlesztési tervében az Európai Unió támogatásával beindult a minőségbiztosítási alprojekt. Természetesen a könyvtárak is érintetek az új minőségbiztosítási rendszer kiépítésében. Felismerve a feladat bonyolultságát az Alapítvány vállalkozott arra, hogy támogatja a könyvtárakat ez irányú feladataik megoldásában. Tavasszal beindítottunk egy csapatépítő tréninget, mely arra volt hivatott, hogy a minőségbiztosítási rendszer kiépítésében együtt dolgozók együttgondolkodását erősítse. A tréning keretében a minőségbiztosítási rendszer kiépítésének elméleti és módszerbeli oktatásán kívül szórakozás, kirándulás is bekerült a programba, így az együttdolgozók összetartozását erősítette. A résztvevők véleményét összegezve többet tanultak e három napban, mint egy 60 órás tanfolyamon. A programról egy kb. 20 perces videofilmet is készítettünk, bízva abban, hogy terjesztésével több intézményt is meggyőzhetünk e módszer eredményességéről. Az Alapítvány a mellett, hogy évek óta a felnőttképzési törvényben meghatározott és a Felnőttképzési Akkreditáló Bizottság követelményeinek megfelelő minőségbiztosítási rendszert üzemelteti, részt vesz a Nemzeti Szakképzési Intézet gondozásában kidolgozandó Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésébe, melynek véghatárideje 2011 június. Az Alapítványnak eddigi tevékenysége során erőssége volt a korszerű témájú tanfolyamok tartása, valamint az erős technikai háttér. Az ez évi önértékelésünk rámutatott, hogy tanfolyamaink egy része már nem igen keresett, a technikai hátterünk erkölcsileg ugyan nem, de elöregedett. (monitorok, billentyűzetek, egerek sorban romlanak, számítógépek az újabb szoftverek üzemeltetéséhez már lassúak, a szerverünk 2002 óta folyamatosan üzemel, félő, hogy a mozgó alkatrészek előbbutóbb felmondják a szolgálatot). A következő év fő célkitűzése egyrészt olyan tanfolyami anyagok kidolgozása, melyek a könyvtárak felmérése alapján jelen problémáikra adnak választ, e tanfolyamok akkreditáltatása és bevezetése, másrészt technikai eszközeink felújítása. Mindkét célkitűzés megvalósítása komoly anyagi befektetést igényel. A megoldandó feladatok nagy részére az Alapítványnak a képzett tartalékaiból megvan a fedezete, azonban a teljes megoldáshoz – beszámítva az jövőre várt bevételeket is - kb. 500,-eFt hiányzik. Itt szólítanánk meg a HUNGARNET vezetését, miután az Alapítvány 2000 év óta hathatósan közreműködik a HUNGARNET egyesület tagjai szakmai továbbképzésében, hogy kis mértékben hozzájárulna e, az oktatás korszerűsítéséhez szükséges beruházások finanszírozásához. Az Alapítvány a HUNGARNET egyesülettel kötött szerződésben vállalt kötelezettségeit, ez évben is, de teljesítette. Az Alapítvány 2010. évben is, a már bevezetett minőségbiztosítási rendszerét üzemeltette.
Az elmúlt évek részleges technikai beruházásainak köszönhetően Alapítvány rendelkezésére álló, jól felszerelt tanterem a mindig üzemképesen hallgatók rendelkezésére állt. Ahhoz, hogy a ma követelményeihez mért színvonalat biztosítani tudjuk több forrásra lenne szükség, s csak remélni merjük, hogy ez a jövőben bekövetkezik. Az Alapítvány oktatási tevékenységét nagymértékben segíti, hogy a HUNGARNET intézmények tagjainak oktatását az egyesület anyagilag támogatja. Különösen a közgyűjtemények továbbképzéseit – anyagi helyzetükre való tekintettel – segíti a támogatás, de az oktatási intézmények, kutatóhelyek is szívesen igénybe veszik a támogatást. Az Alapítvány a tananyagok, a tanárok felkészültsége és elkötelezettsége tekintetében, valamint a technikai háttér biztosítása területén, felkészül az elkövetkezendő időszak oktatási feladatainak ellátásra.
7. Beszámoló a Hungarnet Egyesület oktatási tevékenységéről A 2010. április havi Hungarnet Elnökségi ülésen felmerült, hogy az egyesület pénzkészletének egy részét oktatási célokra kellene hasznosítani. Ennek előzménye a sikeres Menet 2009-es pályázat, amelyben az Egyesület támogatást nyert regionális oktató központok kialakítására. A pályázat során három regionális oktató központot állítottunk fel, Győrben a Széchenyi István Egyetemen, Miskolcon a Miskolci Egyetemen és Budapesten az ELTÉ-n. Minden központban 2-2 fő képzését valósítottuk meg elsősorban Microsoft Server és annak kapcsolódó részei témakörében. 2010-ben ezt kívántuk kibővíteni egy új termékkel, Oracle SQL, és egy újabb hálózati központtal, Debrecennel. Mivel az oktatási tevékenység olyan időpontra esett, amikor a debreceniek közül senki sem ért rá, és a jelentkezési határidő is nagyon szűkös volt, azért az ELTÉ-ről, mint már meglévő központból választottunk 4 főt. A képzés 2010. július 12-től kezdődött, és 20 napos volt. Költsége a 4 fő számára bruttó 3 400 000,-Ft lett, ami a listaárhoz képest 60%-os kedvezményes ár volt. A képzés tartalma: - SQL programozás 2 nap - PL/SQL programozás 3 nap - Adatbázis üzemeltetés 10 nap - Adatbázis opció gyakorlatorientált workshopok: - Real Application Cluster 1 nap - SQL Tuning 1 nap - Adatbázis tuning 1 nap - Grid 1 nap - OCP vizsga felkészítés 1 nap Az oktatáson résztvevő 4 főtől, Csizmadia Brigitta, Hegyi Füstös István, Szabó Dávid és Szabó Zénó munkatársaktól azt kértük, hogy az oktatásért cserébe a már meglévő és a Microsoft Server szoftverrel eddig feltöltött Wiki tartalmát bővítsék, másrészt pedig a Hungassist portálon lévő hibajegy kezelő rendszer szerint felépített
tanácsadó rendszerben részt vegyenek az esetleges kérdésekre megadott válaszaikkal. A tanácsadást továbbra is ezzel a két eszközzel, egyrészt a Wiki-vel, másrészt a hibajegy kezelő rendszer szerűen működő tanácsadó rendszerrel képzeljük el folytatni.
