Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Bélyeg201103nyomtatható.pdf fájlt!
Bélyeg A MABÉOSZ „Visnya Sándor” Hagyományos Győjtıi Szakosztályának TÁJÉKOZTATÓJA III. évfolyam 3. szám
2011. március
Készítette: FILEP LÁSZLÓ
Horvát-magyar kétnyelvő ajánlott ragjegyek DR. PERNECZKY LÁSZLÓ
elıadása
Postaügynökség pályaudvaron: 5/Bx-9-1 típusú ragjegy Cikk a 19-32. oldalakon
Tájékoztató a Szakosztály vezetısége 2011. február 3-i ülésérıl és az összejövetelrıl A februári összejövetel elıtt ülést tartott a Szakosztály vezetısége, mivel felmerült több megbeszélendı kérdés is, melyekrıl a következıkben tájékoztatjuk a tagságot: 1. A Szakosztály tiszteletdíjat ajánlott fel a Kecskeméti Bélyegkiállítására, mely nem került kiadásra. Ezt a díjat felajánljuk a HUNFILA 2011 – 800 éves Balatonfüred – 84. Bélyegnap Nemzetközi Bélyegkiállításon, a Szakosztály képviselıi által legjobbnak ítélt hagyományos győjteménynek. 2. A MABÉOSZ a Magyar Bélyeggyőjtık Háza 101. összejöveteli termünkben biztosított a Szakosztály számára egy zárható szekrényt, melyet kihasználva elhatároztuk egy, a Szakosztály tulajdonát képezı kézikönyvtár felállítását. 3. Elhatároztuk egy, a Szakosztály tagjainak tulajdonát képezı szakkönyveket tartalmazó lista elkészítését, melyhez kérjük tagjaink segítségét, a saját szakkönyvtáruk listázását. Az összejövetel 15 résztvevıje között volt nem szakosztály tag vendég is, aki meghallgatta DR. PERNECZKY LÁSZLÓ elıadását a Horvát-magyar kétnyelvő ajánlott ragjegyekrıl, melynek szövege a oldalakon olvasható. Az elıadás közben is és utána is több észrevétel hangzott el, melyek kiegészítették az elıadást, s így tovább bıvítették ismereteinket. Itt hívjuk fel ismételten a figyelmet arra, hogy a Szakosztály 2011. márciusi ülése idıpontját elırehozzuk 2011. február 24-én 15 órára, amikor a MABÉOSZ Könyvtárban, a Postatörténeti Szakosztállyal közösen meghallgatjuk HERBERT KOTAL, korunk egyik legnagyobb, Ausztriában élı magyar győjtıje vetített képes elıadását: Magyarország 1867-1887, a Magyar Posta-igazgatás bélyegkiadása. -efelMinden ülésre 2 programot tervezünk, az elıadások szerkesztett változatát szeretnénk a Bélyeg következı számában közölni – ezért kérünk minden elıadót, hogy elıadása szerkesztett változatát közlésre átadni szíveskedjék (lehetıleg digitális formában). A bemutatóknál kérjük a legfontosabb 3-4 objektum közlésre alkalmas képét és a bemutatásra került anyag rövid összefoglalását (szintén lehetıleg digitális formában). Kérjük, hogy aki bemutatni vagy elıadni kíván, jelentkezzen Filep László szakosztályi titkárnál:
[email protected]. Várunk olyan leveleket is, hogy ki mit szeretne látni-hallani bemutatón és elıadásban. Az összejövetelek mindig a hónap elsı csütörtökjén, 15 órakor lesznek a Magyar Bélyeggyőjtık Háza 101. termében. Az elsı féléves programhoz a táblázat üres helyeire kérünk jelentkezéseket: Herbert Kotal (Bécs): Magyarország 1867-1887, a Magyar Postafebruár 24 igazgatás bélyegkiadása – vetített képes elıadás Könyvtár Filep László: A ’Délvidéki Visszatérés’ Tábori Posta levelezılapjai április 7 Kostyál Ferenc: Tévnyomatok: színeltolódások – elıadás Éves beszámoló taggyőlés május 5 június 2
18
Bélyeg
Horvát-magyar kétnyelvő ajánlott ragjegyek DR. PERNECZKY LÁSZLÓ
elıadása
Köszönet ERWIN FABES bécsi győjtınek, akinek győjteményébıl a ragjegy-képek többsége származik Bevezetés Azok a bélyeggyőjtık, filatelisták, akik az elsı világháború elıtti idıszakkal is foglalkoznak, azoknál elkerülhetetlen, hogy ne találkozzanak a Magyar Királyi Posta olyan nyomdai termékeivel, amelyeken a magyar feliratok mellett, vagy helyett horvát nyelvő szöveget olvashatnak. Ezek között olyan díjjegyes értékcikkeket (pl. levelezı lapok, pénz- és csomag-feladási őrlapok), nyomtatványokat (pl. feladóvevények, tudakozványok) és kisnyomtatványokat (pl. ajánlási ragjegyek) találunk, amelyek a magyar postatörténeti győjtemények szerves részét képezik. A Magyar Királyi Posta horvát szövegő postai termékeinek használta természetesen idıben (1868 - 1920) és térben (Horvát-Szlavónország) korlátozott volt. Ha azonban rákérdezünk arra, hogy hogyan került sor horvát területen a magyar posta mőködésére, többnyire csak bizonytalan választ kapunk (az idısebbek a „Magyar Szent Korona Országait”, Fiumét emlegetik, a fiatalabbak azonban teljesen tanácstalanul reagálnak). Eligazítást e kérdésben a különbözı katalógusok, kézikönyvek nem adnak, még utalásban sem (pl. a Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus sem). A válasz: a horvát–magyar kiegyezés (horvátul hrvatsko-ugarska nagodba), a magyar Országgyőlés által 1868. június 25-én elfogadott és 1868. november 17-én Ferenc József által szentesített 1868. évi XXX. Törvénycikk, amely az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követıen indult tárgyalások lezárása Horvátország és Magyarország egymáshoz főzıdı viszonyának rendezésérıl. Az egyezség HorvátSzlavónországnak a Magyar Királyságon belül teljes belügyi, igazságügyi, vallásügyi és közoktatásügyi autonómiát biztosított, Zágrábban saját törvényhozással (sobor) és kormánnyal. Dalmácia Ausztria fennhatósága alatt maradt. Az 1868. XXX. t.-c. a horvát-szlavón Határırvidék egyes részeit Magyarországhoz tartozónak, más részeit az új Horvát-, Szlavón- és Dalmátországhoz tartozóknak ismerte el. A három szlavóniai vármegyét (Pozsega, Szerém, Verıce), amelyek 1848 elıtt vita tárgyát képezték a két ország között, az egyezmény tehát Horvátország integráns részeként jelölte meg, ezekrıl tehát Magyarország végérvényesen lemondott. Nem mondott le viszont Magyarország sem a horvátok által igényelt Muraközrıl, sem Fiumérıl és környékérıl, amelyet továbbra is a magyar koronához csatolt külön testnek tekintett. Mivel ebben a kérdésben nem tudtak megegyezni, ideiglenes megoldáshoz folyamodtak, és létrejött az úgynevezett fiumei provizórium, amely egészen 1918-ig fennállott. Ennek értelmében Fiume városa és kerülete élén a magyar kormány hatásköre alá tartozó kormányzó állt, de a városban hivatalos nyelvként az olaszt használták.
Bélyeg
19
A Határırvidéken 1869 után fokozatosan felszámolták a katonai rendszert, a területet polgári közigazgatás alá helyezték és bekebelezték Horvátországba az említett részeket, amely így nyolc vármegyére oszlott. 1918-ban a Horvát Királyság (Fiumével és a Muraköz egy részével együtt) a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (SHS) csatlakozott.
b) tábori postai levelezılapok
Példák magyar-horvát szövegő postai kiadványokra: a) díjjegyes kiadványok
c) ajánlott küldemények
20
Bélyeg Bélyeg
Bélyeg
21
d) két ajánlott levél érdekesség
Dr. Floderer István szerint a keret alapján:
1 típus és
2 típus jellemzıje, hogy a keretben a függıleges vonalak összefüggıek
Ma Horvátországhoz tartozó község ragjegye „Túlélı” ragjegy, SHS-szlovén bélyeg A horvát–magyar szövegő ragjegyek katalogizálása A győjtık a magyar ajánlott ragjegyek változatait a kiadások és külsı megjelenésük szerint sorolják be, ezt már a két világháború között megkísérelték, de ennek csak kézírásos formái maradtak fenn. Egységes katalogizálásukat a Filatéliai Szemle 1957/6. – 1958/1. számaiban DR. HOLLAENDER GYÖRGY közli, majd megállapításai és rendszerezése alapján DR. FLODERER ISTVÁN az 1970-es évek végén részletesen kidolgozza, ez nyomtatott formában a MABÉOSZ kiadásában „MAGYARORSZÁG AJÁNLÁSI RAGJEGYEI 1890-1977” címmel 1981-ben jelent meg. Ez a győjtık elnevezése szerint a „Floderer ragjegy katalógus”. Floderer a horvát szövegő kiadásokat a velük egyidejő magyar nyelvő kiadásokkal azonos jellemzık alapján öt alosztályba, a győjtık szóhasználatával öt típusba sorolta.
magyar nyelvő kiadásoknál: minden hasonló típusnál (alosztálynál) „Ajánlott” szó szerepel
3 (valamint 4 és 5) típusnál a keret ragjegyenként önálló, nem függ össze Floderer besorolásánál az 1 alosztály megegyezik a magyar ragjegyek 1 alosztályával, tehát mindazok a vörös-fekete ragjegyek ide tartoznak, amelyeknek nincsen fogazata, vagyis (eredetileg is) vágottak. Fontos még, hogy a keretben a függıleges vonalak összefüggıek. A 2 és 3 alosztály olyan, mint a magyar 3.2 típus, tehát fogazottak (a fogazat 13-as), de a 2 típusnál a függıleges vonalak itt még összefüggıek. A 3 alosztály a 2 alosztálytól tehát csak annyiban különbözik, (mint a magyarnál a 4 alosztály a 3.2 alosztálytól), hogy a keret önálló, azaz függılegesen sem összefüggı. A 4 és 5 típus szétválasztása legegyszerőbben a fogazat alapján történhet: a 4-nél (mint a 2 és 3 típusnál) sőrő (13-as), az 5-nél ritka (9 ½-es) a fogazat. 12 fog (11 lyuk) 9 fog (8 lyuk)
horvát szövegő kiadásoknál: 1, 2 és 3 típus, ha csak „Preporučeno” van,
13-as fogazás: 4 típus
4 és 5 típus, ha az „Ajánlott / Preporučeno” szavak szerepelnek A horvát szövegő kiadások közül az 1, 2 és 3 típus közös jellemzıje, hogy az R mellett az „Ajánlott” szó helyén a horvát nyelvő megjelölés, a „Preporučeno” szó szerepel.
22
Bélyeg
9 ½-es fogazás: 5 típus
Eltérés van a ragszámnál is, amennyiben a számok típusa a 4-nél félkövér ciceró, illetve az 5-nél kövér ciceró, (különösen a 0, 3, 5, 6, 8 számjegyek ”hasa” eltérı).
Bélyeg
23
ÖSSZEFOGLALÁS Típus “Ajánlott” szó Keret Fogazat Ragszám
1
2 3 nincsen függılegesen összefüggı vágott 13-as félkövér ciceró
4
5 is van önálló, zárt 9½-es kövér c.
A POSTAHELY NÉV változatai 1 típus, 1890-tıl használták a Preporučeno jelzı-bélyegzı helyett A ragjegyeken a postahely megnevezése elıször egy nyelvő volt, vagy horvát, vagy magyar. A kisebb, egy-postás településeknél a helységnév olvasható:
horvát
magyar A több postahelyes városoknál a kiegészítı információ, pl. városrész neve is megjelenik:
Nyelvi különlegességek is elıfordulnak a postahely névnél, így az olasz-horvát, latin-horvát felirat:
magyarul: Szádrév olaszul: Buccari Német helységnév is elıfordul: horvátul: Ludbreg, németül: Lubring (hibásan Lubrieg?)
latinul: Carlobago, olaszul: Carlopago,
Késıbb, 1898-tól (mint a nagyobb városok magyar ragjegyeinél is láthatjuk), a posta hely szöveges kiegészítését megváltoztatták, azt a hivatal sorszáma váltotta fel: Erwin Fabes kétnyelvő ragjegyeinél találtunk a magyar 1n alosztálynak megfelelı felezett (helyesebben osztott) mezıs ragjegyet is, amelyet vékony vízszintes fekete vonal felez és az „Ajánlott” szó helyén két sorban van a „Prepo- / ručeno” szó 6 pontos antikva betőkel. Ezt itt is 1n típusnak lehetne nevezni. Azonban ez a ragjegy Floderer katalógusában nem szerepel! Felmerül a gyanú, hogy ez a ragjegy eredetileg 13-as fogazattal rendelkezett (lásd 2n típus), de körbevágták. 2 típus, Floderer szerint 1896-tól használták
Késıbb a szöveges rész kétnyelvő lett, a magyart kiegészítették zárójelben a horvát helységnévvel, vagy fordítva a horvátot a magyarral:
Érdekesség: a nyelvileg összevont postahely megnevezés, magyarul: Gradiska, horvátul: Gradiška Több azonos nevő helység esetén a megyét (vm. = vármegye, horvátul žup. = županija), vagy a helység folyóvízét (m. = menti) is feltüntetik:
24
Bélyeg
Floderer is ismerteti a csak Zágráb sorszámozott hivatalai részére készült, a magyar 3.2n alosztálynak megfelelı felezett (helyesebben osztott) mezıs ragjegyeket: ez a 2n típus, amelyen az „Ajánlott” szó helyén két sorban a „Prepo- / ručeno” szó van.
Bélyeg
25
3 típus, feltehetıen 1900-tól használták, meglehetısen ritka A szöveges kiegészítésnél nincsen változás, de kevés változat fordul elı, pl. 3n nincsen:
Nagyon kevés a kétnyelvő szöveg, néha kiegészítés is van, (vagy csak abban van):
A žup. helyett (tulajdonképpen a Verıcze vm. és Virovitica žup. kevert összevonása, azaz itt csak a vm. magyar). 4 típus, 1900 után A szöveges kiegészítésnél itt sincs változás, csak magyar, (ilyet a 3-as típusnál még nem találtunk), csak horvát, kétnyelvő, stb.:
Albető több postahelynél elıfordul.
Néhány példa egy-egy helység ragjegy-változatainak gazdagságára
Sveti Ivan-Zelina: a szöveg változatlan, hibás nyomat (kis i, felcsúszott n).
Ludbreg: a német elmarad, a betőtípus változik. A zágrábi felezett (helyesebben osztott) mezıs ragjegyek típusa 4n, mint a magyar 3.2n-nél, azaz egy sorban az „Ajánlott”, két sorban a „Prepo- / ručeno” szó. 5 típus, 1914-ben került forgalomba A legtöbb postahely megnevezésnél csak horvát név:
A magyar név kötıjellel, majd egybe írva, végül csak horvát név.
Kaproncza: a magyar név betőtípusa változik. Sziszek: megjelenik a hivatal sorszám.
A „túlélı” horvátországi felhasználás nyoma:
26
Bélyeg
Bélyeg
27
Rövid ö, hosszú ı, majd a horvát név változik.
Eszék (Osiek) volt a második legnagyobb város – változatok:
Az albető közel és távol.
Betők javítása mindkét névben, az interneten is elıfordul Körös és Kırös, Križevac és Križevci.
Magyar név után zárójelben a horvát név, majd a magyar névbe illesztve zárójelben a horvát jelzı.
A fıváros, Zágráb ragjegy-változatainak gazdagsága:
Magyar név kötıjellel, majd egybeírva.
Csak magyar név,
a horvát név zárójelben alul,
majd a magyar név után. 1 típus, stb.
„Ajánlott/Preporučeno” és új variáció: az albető az 5 típusnál (a ragszámtól távol!)
Csak magyar név,
a horvát név zárójelben alul, a magyar név zárójelben hátul (az 1. és 3. más betőtípussal).
Egyetlen 2 típusú (hivatal sorszám még nincsen?): 3, 3n típusú zágrábi ragjeggyel nem találkoztunk, sıt 4 sem létezik, csak felezett (helyesebben osztott) mezıs (4n), ezek mind sorszámos postahivataloké. Nem felezett 5 típusú ragjegyet egyedül a Zágráb 9 hivatal használt (?): Felezett (helyesebben osztott) mezıs ragjegyek:
Ismét a horvát név zárójelben, de alul, és ugyanez, de „Ajánlott/Preporučeno”.
28
Bélyeg
2n típus
Bélyeg
4n típus
gy. = győjtı hivatal
29
5, 5n típus, csak horvát hivatalnévvel 2 típus/A-4 (Floderernél nem szerepel 2-es típus!!) Dr. Floderer a „Különleges ragjegyek” között külön tárgyalja - a pályaudvari postahivatalok (A), - a postaügynökségek (B) és - a pályaudvarokon lévı postaügynökségek (Bx) ajánlott ragjegyeit, azonban horvát szövegő kiadást csak az A kategóriájú vasútállomási-pályaudvari ragjegyeknél említ és ezek szerinte csak az 1 és 4 típusnál fordulnak elı. Fiókpostai, azaz C kategóriájú, horvát szövegő kiadást mi sem találtunk. A. Vasútállomási és pályaudvari posták ragjegyei Floderer a horvát szavak és rövidítések alapján ezeket 4 jelzıszám szerint csoportosítja, de a ragjegyeken lévı magyar rövidítések, (pl. p.u.) változatait nem szerepelteti a saját (magyar) jelzıszámukkal: A-1 „Kolodvor”, A-2 „kol.”, A-3 „železnička postaja” és A-4 a csak magyar szövegőek.
4 típus/A-4 (horvát név, magyar p.u.)
5 típus/A-1 5 típus/A-1 (Floderernél nem szerepel5-ös típus!!) Valójában azonban más változatban is léteznek a horvát rövidítések. Floderernél a következık hiányoznak: A-5 „Kol.”, A-6 „k. d.”, A-7 „Kd.”, A-8 „K.-dv.”, A-9 „kldv.” és A-10 „Koldv.”
1 típus/A-1
1 típus/A-5
1 típus/A-6
1 típus/A-7
4 típus/A-9
4 típus/A-1
1 típus/A-2 4 típus/A-3 (csak ezt a hármat ismerjük!)
A Floderer katalógus további hiányossága, hogy nem tud további horvát szövegő ragjegyekrıl, így nem szerepel ragjegy a B és Bx kategóriákban. Pedig léteznek ilyenek is. Egyelıre 11 db B (ezek közül 9 db 4 és 2 db 5 típusú), illetve 5 db Bx (ezek közül 3 db 4 és 2 db 5 típusú) ilyen ragjegy szerepel a mi listánkban. B. Postaügynökségek horvát szövegő ragjegyei (p.a. = poštanski agencija) A postaügynökségek ragjegyein elıforduló horvát szövegek a következık: B-1 „poštan. agencija”, B-2 „poštan.agencija”, B-3 „p.ag.”, B-4 „pošt. ag.” és B-5 „poš ag.”.
1 típus/A-4
4 típus/B-1
30
Bélyeg
Bélyeg
4 típus/B-2
31
4 típus/B-3 5 típus/B-1 Bx. Postaügynökségek pályaudvaron horvát szövegő ragjegyei (p.u. - p.ü.) A szövegek az elızı A és B kombinációiból valók.
4 típus/Bx-4-1
4 típus/Bx-4-2
5 típus/Bx-9-1
5 típus/Bx-10-4 ------------------------- o ------------------------Könyvismertetés: Horváth Lajos: A visszafoglalt Kárpátalja 1939-1944 Kárpátaljai Postatörténeti füzetek 8. Az ismert szakíró, Horváth Lajos történész-levéltáros, az Országgyőlés Hivatalának nyugalmazott szakfıtanácsosa, a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság (MAFITT) Gervay Mihály díjas tagja, a MABÉOSZ Külföldi Bélyegeket Győjtık Szakosztálya országos értekezletére idızítette készülı Kárpátalja monográfiájának legújabb, nyolcadik füzetének bemutatását. A neves szerzı írása elsı felében bemutatja a történelmi elızményeket, melyek Kárpátalja visszatéréséhez, a fıleg ruszinok lakta hegyvidéki terület fegyveres visszafoglalásához vezettek. Az elızı füzetben bemutatott kárpát-ukrán közjáték eseményei után most a magyar nemzet több szempontból sikeres idıszakával foglalkozik. Természetesen a történelmi események bemutatása mellett nagy súllyal foglalkozik a postatörténettel, kitérve a Honvédség Tábori Postája helyzetére is. A kárpát-ukrán postaszolgálatból a magyar posta megszervezését és mőködését, részletesen ismertetve a különbözı magyar és magyar-ruszin kétnyelvő, cirillbetős bélyegzık, ragjegyek és egyéb postai anyagok megjelenésének elızményeit, használatát – a szokásos bıséges képanyaggal. A 2 részre tagolt füzet második felében foglalkozik Kárpátalja elvesztésével, a magyar postaszolgálat háború okozta hanyatlásával, majd a postahelyek szovjet megszállásának idıszakával. A 88 oldalas füzet végén jegyzetek, irodalomjegyzék és térkép segítik a további tájékozódást. A füzetet lektorálta Voloncs Gábor, kiadó Gidófalvy Péter. Megjelent a Pro Philatélia Hungária Kulturális Alapítvány támogatásával, a megjelent füzetek megvásárolhatók a szerzınél, a Hobbi Fila Bélyegboltban, a Szabolcsi Bélyegújság Szerkesztıségénél és a PROFILA Aukciók irodájában. -efel-
32
Bélyeg
