Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Bélyeg201003javitottnyomtatható.pdf fájlt!
Bélyeg A MABÉOSZ „Visnya Sándor” Hagyományos Gyűjtői Szakosztályának TÁJÉKOZTATÓJA II. évfolyam 3. szám
2010. március
Készítette: FILEP LÁSZLÓ
Az egyetlen ismert fordított AUT lyukasztású bélyeg levélen
Cíkk a 15-22. oldalakon
Az AUT. lyukasztás
Emlékeztető a Szakosztály 2010. március 4-i összejöveteléről A Szakosztályunk havi összejövetelén 15-en vettek részt. E napot a megszállási szakcsoport „foglalta le”. Előadónk BARABÁSSY MIKLÓS volt, aki MAFITT székfoglalójának a megszállási területtel összefüggő részét tárta elénk. (Előadásának írásos formája a egy későbbi számában lesz olvasható.) Élénk, gondolatébresztő vita bontakozott ki többek között arról, hogy a bélyegszakértői vizsgálat tárgya mi lehet egyáltalán, és mi esik hatókörén kívül. Érdekes információkat tudhattunk meg a hozzászólásokból is, például a Baranya kiadás történetéből. Programunk második pontja a megszállási szakcsoport vezetőségének megválasztása lett volna, ám több jeles gyűjtő sajnos nem tudott részt venni az összejövetelen, és a vita hevében az idő is alaposan elmúlt. Így e feladatot április 1-re halasztottuk, amikor ismét megszállási téma kerül terítékre. Jakab Géza ------------------------- o ------------------------A teljes éves programhoz a táblázat üres helyeire kérünk jelentkezéseket. A jelenlegi beosztás: A Helyi (megszállási) kiadások, magánposták gyűjtőinek április 1 szakcsoportja vezetőségválasztása Dr. Szigeti Lajos: Magyarország megszállási bélyegei című bélyeg-katalógus bemutatása Filep László: Hradzsin 3 haléř egykeretes hagyományos anyag Czirók Dénes: A FIP hagyományos kiállítási szabályzata – előadás május 6
A 2. Magyar Bélyeg- és Postatörténeti Világtalálkozón elhangzott előadás anyagából készült különlenyomat alapján készült Balázs Péter kiegészítéseivel.
Az 1906. évi 10 filléres AUT. lyukasztású automata bélyeg 1906-ben a Magyar Királyi Posta két hivatalában kísérleti jelleggel ajánlottlevél-felvevő automatákat helyezett üzembe. Az ajánlottlevél-felvevő automata üzembe helyezéséről a „Magyar Királyi Posta és Távírda Rendeletek Tára” 1906. évi 17. számában, a 13.041 számú, április 12-i rendeletében tájékoztat, hogy 1906. május l-től kezdve két budapesti postahivatalban ajánlott levelek felvételére kísérletképpen egy-egy önműködő gépszekrényt (automatát) állítanak fel a Budapest 4 . sz. (központi) és a Budapest 6. sz. Gyár utca 19 sz. alatti (ma VI. ker. Jókai utca 1.) postahivatalokban.
szeptember 2 A Megszállási szakcsoport vezetősége előterjeszti az Működési szabályzatot és a Munkaprogramot október 7 november 4 december 2 Minden ülésre 2 programot tervezünk, az előadások szerkesztett változatát szeretnénk a következő Bélyeg számában közölni – ezért kérünk minden előadót, hogy előadása szerkesztett változatát közlésre átadni szíveskedjék (lehetőleg digitális formában). A bemutatóknál kérjük a legfontosabb 3-4 objektum közlésre alkalmas képét és a bemutatásra került anyag rövid összefoglalását (szintén lehetőleg digitális formában). Kérjük, hogy aki bemutatni vagy előadni kíván, jelentkezzen Filep László szakosztályi titkárnál:
[email protected]. Várunk olyan leveleket is, hogy ki mit szeretne látni-hallani bemutatón és előadásban. Az összejövetelek mindig a hónap első csütörtökjén, 15 órakor lesznek a Magyar Bélyeggyűjtők Háza 101. termében.
Alpok-Adria Kiállítás, HUNFILA 2010 Magyar Mesterek Kupája Soproni beszámolók a következő számban! 14 Bélyeg
Bélyeg
15
Az automata gépszekrény Az ajánlott küldemények felvételére szolgáló automata gépszekrény szabadalmát 1901-ben jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalnál Fodor Antal és Büky Aurél gépészmérnök, valamint Szabó Emil hivatalnok. A szabadalmi hivatal 1905. kúnius 5-én tette közzé 33097 szám alatt a szabadalmi leírást „Ajánlott küldeményeket felvevő és vevényt kiszolgáló automata” címmel.
Nem lehetett feladni automata útján expressz, tértivevényes, utánvételes, hivatalos és portómentes, stb. küldeményeket, tehát mindazokat, amelyeknek felvétele különleges kezelési eljárást kívántak. Kizáró körülmény volt a rendestől eltérő alakú (henger, doboz) ajánlott küldemény, mivel ezekre alakjuknál fogva az automata nem tudta rábélyegezni az ajánlási ragszámot. Amennyiben mégis az automatába bedobtak ilyen küldeményeket, úgy azokat közönségesként továbbították. Az automata útján feladott küldemények közül azok, amelyek nem voltak megfelelően bérmentesítve, szintén közönséges küldeményként továbbították. Ez esetben is felragasztásra került a 10 filléres AUT. bélyeg ‚azonban a ragszámlenyomatot vörös tintával, keresztvonallal áthúzva semmisítették meg.
Az automata gépszekrény belseje „Hosszú kísérletezések eredménye az a gép, mely most illeszkedik bele a magyar királyi posta szervezetébe, és mely arra van hivatva, hogy a külföldön is megtegye hódító körútját. Ez a gép egy ajánlott levelek felvételére szolgáló automata. Ezentúl nem kell ácsorogni a postahivatalok helyiségeiben, néha egy félórát is, míg rákerült az emberre a sor, hogy levelét feladhassa. Most a fél odamegy a géphez egy tízfilléressel és az ennyivel kevesebb bélyeggel ellátott levéllel. Elsőbb is a pénzt befogadó nyílásba beledobja a tízfillérest; a míg ezt nem teszi, a gépet nem használhatja. Az csak természetes, hogy a pénzdarabnak jónak kell lennie, mert az értéktelen utánzatokat a gép kilöki. A mikor a tízfilléres benn van a gépszekrényben, felnyitható a nyílás, mely a levél fölvételére szolgál. A levél bedobása után meg kell forgatni a fogantyút, mire a gép átadja a postai vevényt. Ezen a vevényen fel van tüntetve a feladás napja, a gépszekrény száma és az a szám, melyet a levél a lebélyegzés alkalmával kapott. Ilyen módon nagyon gyorsan megy az ajánlott levelek föladása, úgy hogy az ember egészen kényelmesen tizennyolcz-húsz levelet is feladhat egy percz alatt. Ha a vevények elfogynak a gép automatikusan beszünteti a működését. A magyar posta az első, mely ezt az újítást beállítja a mindennapi élet forgalmába. Bennünket ez az újítás még azért is érdekel, mert e szellemesen megoldott, kitűnő automatának a feltalálója két fiatal magyar gépészmérnök, Fodor Antal és Büky Aurél, a kik e nagy munkájukkal diadalt szereztek külföldön is a magyar névnek. Ezek az automaták május elsején adattak át a forgalomnak, egyelőre a főváros két helyén: a főpostán és a gyár-utczai postahivatalban.”
Korabeli fotó (nem automata gépszekrény) Bérmentesítés A viteldíjat (bérmentesítés és ajánlási díj) 10 fillér hiányával a feladónak kellett az ajánlott küldeményre felragasztani (pl. helyi levél esetén 6 fillért, távolsági levélnél első súly esetén 25, második esetén 35 fillért, stb.) bélyegben úgy, hogy a levél címoldalának bal alsó részére ne kerüljön bélyeg. A hiányzó 10 fillérnyi díjrészt az automata gépszekrénybe bedobott és azt működésbe hozó 10 filléres pénzérme szolgálta. Ajánlási ragszám
Küldemények feladása
A pénzérme bedobása után a gépszekrénybe helyezett küldeményre az ajánlási ragjegynek megfelelő szöveget a gép a kar megtekerése után rányomtatta. A számozó rendszer 1-1000-ig számozott, majd utána újból elölről kezdte. Ha a ragszámlenyomat nem volt teljesen olvasható, úgy utólag az alkalmazottnak kellett azt vörös tintával kiegészítenie.
A küldemények feladásánál a gép mellett postaszolga segédkezett. A gépszekrényen keresztül belföldre, Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába (a novibazari pasalikom kivételével - ez egyezményen kívüli külföldnek számított) és Németországba szóló ajánlott küldeményeket lehetett feladni. Leveleket, egyszerű és zárt levelezőlapokat, valamint borítékban elhelyezett, vagy egész terjedelmükben keresztszalaggal átkötött nyomtatványokat abban az esetben ha, ezek méretei 18x15cm-es nagyságot és 3 ½ centiméter vastagságot nem haladta meg.
16
Bélyeg
Bélyeg
17
Az AUT. lyukasztású bélyeg A gépbe bedobott 10 filléres pénzérmének megfelelő posta-bélyeget – amelybe ellenőrzés céljából megkülönböztetésképen AUT. betűket lyukasztottak – a felvevő posta-hivatalnál a gépszekrény kiürítését végző alkalmazott ragasztotta a levélre. A forgalomba lévő 1906. évi turulos 10 filléres bélyeget központilag látták el AUT. lyukasztással. A bélyegek lyukasztására szolgáló gép az eddigi ismereteink szerint egy egybélyeges lyukasztó szerszámmal rendelkezett. Ez a lyukasztások ismétlődő karakterjeleiből állapítható meg. Az eddig ismert bélyegeken három féle állású lyukasztás található: 19 db bélyegnél az AUT. álló helyzetben van lyukasztva, 2 darabnál fordított a lyukasztás, mindkettőt Késői felhasználású bélyeg a Bp. 4-es hivatalnál használták 1906. június első két hetében 1 db bélyegnél a lyukasztás 90 fokkal elfordulva került a bélyegre.
Budapest 4. főpostán feladott helyi levél A feladóvevény
Megállapítható, hogy a bélyegeket általában álló helyzetben lyukasztották. Az elfordult és fordított állású lyukasztásokat rendhagyónak kell tekintenünk. Feltehetően ezek létrejötte a nem odafigyelés eredménye. Használatlan bélyeg gyűjtői berkekben sokáig ismeretlen volt. A Budapest 6. Gyár utcai hivatal feladásában egy levél és egy áztatott bélyeg került elő.
A gépszekrény minden bedobott küldeményről egy 6.3 x 9.5 cm-es a feladó hivatal nevét tartalmazó előnyomott kartonlapocskát, feladóvevényt adott ki. Erre a gép lilásvörös színnel rányomtatta a feladás évét, hónapját és napját, a gépszekrény számát és az ajánlási ragszámot. A küldemény címét a feladó a vevény hátlapjára feljegyezhette vagy a hitelesség kedvéért a feladás napjától két hónapig a felvevő postahivatalnál díjtalanul feljegyeztethette. Ez esetben a hivatal a vevény előoldalára az e célra előnyomott helyre írta fel az adatokat a felvevőkönyv alapján és ezt a hely és keleti bélyegzőjével és aláírásával érvényesítette. A 674-es sorszámú feladóvevény tudomásunk szerint az eddig ismert egyetlen példány! A nehézkes kezelés miatt valószinüleg sokan nem is kértek feladási igazolást, hiszen a posta ebben az időben igen megbizható volt, a helyi leveleket nem igazán fenyegette az elkallódás veszélye (ezen nincs cím, csak a hátoldalon egy ceruzás név).
A két automata levélfelvevő gépszekrényt a rendelet értelmében 1906 május l-én helyezték üzembe. Magam ez idáig még nem találkoztam május hónapban lebélyegezett bélyeggel. A korabeli leírások és újságcikkek alapján közAz eddigi egyetlen elfordult tudomású, hogy a közönség idegenkedett lyukasztású AUT bélyeg a gép használatától. A bonyolult bérmentesítési megoldás, a szokásostól eltérő feladóvevény mind zavarólag hathatott.
18
Bélyeg
Bélyeg
Az AUT. bélyeg felhasználása
19
Az első eddig ismert használt bélyeg dátuma: „906. JUN 7 BUDAPEST 4. LFI” bélyegzéssel. Érdekessége, hogy a bélyeg fordított AUT. lyukasztású.
A Budapest 6. postahivatalnál 1 db futott levél ismert. A Budapest 4-es hivatalnál feladott küldemények vizsgálata alapján érdekes következtetéseket vonhatunk le az AUT bélyegek felhasználását illetően. A feladási dátumok, illetve a benyomott ajánlási ragszám összefüggésében lehet megbecsülni, hogy hány levél is kerülhetett feladásra. Az első időszakban megfigyelhető, hogy 1906 június 15. és július 6. között eltelt 21 nap alatt 110-el ugrik csak a feladások száma, Levél előrész darab, 1906. július 6. és augusztus 7. amelyről hiányzik a 6 filléres bélyeg között a 32 nap alatt 312 küldeményt vettek fel. 1907. február 5. és 20. között eltelt 15 nap alatt csak 166-al ugrott a gépszám. Tehát látható, valóban elhanyagolható forgalma volt az ajánlott levélfelvevő automatának, különösen ahhoz képest, hogy a Budapest 4. számú hivatal a Főposta volt. A fentieket figyelembe véve a Bp. 4-es hivatal automata gépszekrénye jó egy éves üzemelése alatt kb. 5-6.000 db ajánlott levelet vehetett fel.
A Postaigazgatóságnak küldött helyi levél (Bélyegmúzeum)
Az egyetlen ismert Budapest 6. postahivatal által felvett AUT. bélyeges levél
20
Bélyeg
Bélyeg
21
Abban, hogy ilyen kevés AUT. lyukasztású bélyeg és küldemény maradt fenn jelentősen közrejátszott az a tény, hogy sok-sok évtizeden keresztül a cég1yukasztásos bélyegeket a gyűjtőtársadalom hibás, eldobandó bélyegnek tartotta. Ezáltal az amúgy is kis számban felhasznált AUT. lyukasztású bélyegek java része megsemmisült.
AUT függőleges és kettős fogazással, a 10 f-es elől Az utóbbi években a hazai katalógusaink az AUT. lyukasztású bélyeget megemlítik, ma már értékeli is a Magyar posta- és illetékbélyeg katalógus. Az 1906. évi 10 filléres AUT. lyukasztású turulos bélyeg a Magyar Királyi Posta által hivatalosan kiadott és funkciójában ténylegesen felhasznált egyik legritkább magyar bélyegnek tekinthető.
7db AUT. lyukasztású bélyeg egy Svájcba küldött levél hátoldalán, késői felhasználás – valószínűleg a megmaradt készletet nem semmisítették meg, hanem normál módon felhasználták
22
Bélyeg
Siralomház-RE. Jakab Géza gyűjtőtárs „Siralomház – szubjektív beszámoló a MABÉOSZ küldöttgyűléséről” című írását előbb a Bélyeg szakosztályi újságban, majd a Szabolcsi bélyegújságban olvastam. Mint az írásban említett személy, néhány gondolat erejéig reagálni kívánok az írás néhány megállapítására. Emlékezetem szerint senki sem mondta, hogy az új alapszabály tervezet a szabályzatok csúcspontja lenne. Az hangzott el a küldöttgyűlésen, hogy az alapszabály megfelel a jelenleg hatályos törvényi előírásoknak és rendelkezései koherensek a vonatkozó jogszabályokkal és egymással. Meg merem kockáztatni, hogy jelenleg a MABÉOSZ-nak nem lehet egy minden igényt kielégítő, a társadalmi, gazdasági, jogi, pénzügyi-számviteli előírásoknak és a bélyeggyűjtők vágyainak is megfelelő alapszabályt készíteni. Jakab gyűjtőtárs három súlyos megállapítással kezdi mondandóját: 1. (Az alapszabály) „konzerválja a MABÉOSZ összeomlásához vezető folyamatokat” 2. „Azt hinné az ember, hogy … egy küldött azok véleményét képviseli, akik küldték. Hogy a demokrácia a többség véleményének és érdekeinek érvényesülését jelenti. Tévedtünk: sem a világ, sem a MABÉOSZ nem tart itt.” 3. „Alapszabályunk nem a mai MABÉOSZ-ra készült, és úgy áll rajta, mint kisegéren a lovagi páncél. Nem a „virágzó fejlődés” múlik a gyökeres koncepcióváltáson, hanem a szimpla túlélés.” Mindegyik megállapítás után vártam volna, hogy részletesen kifejti, tényekkel alátámasztja állításait a gyűjtőtárs, ehelyett ideológiai jellegű okfejtéseket olvashattam. Valóban száz oldal körüli volt a beérkezett javaslatok száma, ami mégis azt jelzi, hogy érdekelte a tagságot a téma. Azonban nem egy esetben tapasztaltuk, hogy egyegy pontnál a különböző javaslatok egymással 180 fokban ellentétesek voltak. Ez természetesen nem baj, mivel a demokrácia eleme, hogy mindenki a maga szemszögéből értékel egy-egy dolgot, szituációt. Valóban előfordult az is, hogy a javaslattevő képviselője közölte, hogy nem az lett volna a javaslat, ami elhangzott, de sajnos számos esetben a beérkezett írásos javaslatokból nem lehetett megállapítani, hogy mi volt az előterjesztő konkrét mondanivalója, így a bizottság csak következtetni tudott néhány esetben az előterjesztés lényegére. A küldöttgyűlésen elhangzottak szerint a következtetés nem mindig találkozott az eredeti szándékkal. Magán a küldöttgyűlésen kétség kívül voltak oda nem illő megnyilvánulások, de véleményem szerint a mások türelmével való visszaélés sem etikus dolog, nem beszélve számos ad-hoc javaslatról, ami nyilvánvalóan nem a delegáló grémium döntéséről szólt. Ami a szavazások eredményét illeti, ha 48 küldött van jelen és egy javaslat 24 igen szavazatot kap, akkor a régi és az új alapszabály szerint sincs elfogadva az, mivel a jelenlévők 50 %-a +1 szavazat szükséges az elfogadáshoz, függetlenül attól, hogy a javaslattevőnek ez nem tetszik. Más kérdés, hogy etikátlan dolog az ott lévő küldött részéről, hogy nem veszi a fáradtságot a szavazáshoz. Kifogásolta a gyűjtőtárs, hogy az országos küldöttgyűlésen kisebbségbe kerültek a küldöttek, mert tisztségüknél fogva pl. a megyei és szakosztályi elnökök automatikusan szavazati jogú résztvevők. Először is véleményem szerint, ha egy elnök teljes felelősséggel tartozik szakosztálya, vagy a megyei küldöttgyűlés működéséért,
Bélyeg
23
akkor ehhez a felelősséghez hozzátartozik az a jog is, hogy az általa vezetett közösségre vonatkozó döntésekben is részt vehessen szavazatával. A gazdasági életből vett analógiával élve, ha egy KFT- ügyvezetője a törvény szerint képviseli a gazdasági társaságot, fel sem merül a kérdés, hogy az ügyvezető ne vegyen részt a kft-t érintő döntésekben. Az elnökök szavazati jogosultságával kapcsolatban írja a gyűjtőtárs, hogy az elnök akadályoztatása esetén 9 megye és 13 szakosztály kerül abba a helyzetbe, hogy elveszti mindenféle képviseleti lehetőségét. Én tovább megyek! Ha a küldött van akadályoztatva, akkor is elveszti képviseleti lehetőségét a delegáló szervezet. Ha visszaemlékszik Jakab gyűjtőtárs, a Békés Megyei Küldöttgyűlés és jómagam is indítványoztuk azt, hogy akadályoztatás esetén lehessen a mandátumot megbízással átruházni, (hiszen a küldöttgyűlés nem parlament, hogy olyan nagy horderejű kérdésekben döntsön), de a küldöttek ezt leszavazták. Azonban én, aki maradéktalanul tisztelem a demokrácia játékszabályait, ezt a döntést tudomásul veszem és tiszteletben tartom. Úgy gondolom, hogy a bélyeggyűjtő társadalom tagjai ismervén az alapszabály ide vonatkozó rendelkezéseit a közelgő választásokon el tudják dönteni, hogy kit válasszanak meg tisztségviselőknek, küldötteknek akik majd képviselik őket. Egyébként utalva írására nem csak a báziskörök, hanem a szakosztályok tagjai is túl vannak reprezentálva a küldöttgyűlésen, hisz az utóbbiak tagjait is figyelembe kell venni a megyei létszámnál. Jakab gyűjtőtárs mondandóját a következőkkel fejezi be: „Ha a tavaszi tisztújító küldöttgyűléseken a mai állapotot előidézők helyett új vezetést választanánk, annak egyik legelső dolga lesz egy valóban új Alapszabály elkészítése. Enélkül a MABÉOSZ halálraítélt, és nyugodtan kiírhatjuk székházunk kapujára (ha lesz még): siralomház.” Elmondom, hogy vettem a fáradtságot és ismételten elolvastam (többször is) a Jakab gyűjtőtárs által beterjesztett komplett alapszabály tervezetet. Azért olvastam el többször, mivel első olvasatra nem találtam azt a nóvumot, a bölcsek kövét, amivel megváltható lenne a MABÉOSZ ebből a helyzetéből. Vannak ugyan olyan intézmények a tervezetében, amelyeket a jelenlegi alapszabály nem szabályoz, de ezek nem a felvirágozásról szólnak, ha csak nem a régiós küldöttgyűlésekre gondol, de a régiók a közigazgatás területén pár év alatt bebizonyították, hogy hatékonyságban meg sem közelítik a megyék teljesítményét. Befejezve mondandómat, egy társadalmi szervezet működése, jövője alapvetően nem az alapszabályon, hanem a tagságon, az aktivistákon és a tisztségviselőkön múlik. És persze a társadalmi, gazdasági, jogi környezeten. Hiszen az alapszabály csak a keretet adja meg, tartalommal a tagságnak kell megtöltenie azt. Egyébként hadd idézzem egy közös barátunk és gyűjtőtársunk kb. 5 éve egy előkészítő értekezleten elhangzott gondolatát szabadon. A MABÉOSZ helyzetét, jövőjét a demográfia törvényei határozzák meg. Sajnos óriási igazság van mondatában. Zárszóként annyit, hogy az alapszabály nem kőtáblába van vésve, hanem egy olyan dokumentum, amit a körülményekhez igazodva lehet, vagy kell módosítani. Egyébként bízom benne, hogy a gyűjtőtárs is legalább is annyira szereti a demokráciát mint én és a vitathatatlanul többségi szavazással elfogadott alapszabály rendelkezéseit betartja, még ha nem is ért mindennel egyet, mint ahogy én sem. Dr. Berke Imre
24
Bélyeg
